A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with English pages. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM május 11

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

wi Engli th sh pa ges XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM – 2015. május 11.

téma XVI. Ibero-Amerika Hét

Az új külügy valójában belügy Interjú Zeller Gyula rektorhelyettessel és Tarrósy István külügyi igazgatóval

A nemzetközi tudományos konferencia és kulturális rendezvénysorozatot idén május 4 és 6 között rendezték meg. Az egyik helyszín a Zsolnay Kulturális Negyed volt, ahol egy fergetes brazil country showra is sor került. A kulturális programok egyik egzotikuma Charlie Mancini portugál zongorista volt, aki némafilmekhez is szokott zongorakísérettel szolgálni. Ez a fajta performansz tökéletes számomra, mert sok benne a spontaneitás. Nem mondom, hogy száz százalékban improvizatív, amit csinálok, inkább csak ötven százalékra tenném ezt az arányt. Hiszen már ismerem ezeket a filmeket. Minden egyes részhez megpróbálok komponálni valamilyen dallamot. Viszont fontos kiemelni, hogy ez nem csak a zenei háttérrõl szól: megpróbálom a színészek lépéseit vagy az érzelmeket –, amiket úgy érzem, a rendezõ is szeretett volna közvetíteni – követni – nyilatkozta lapunknak Charlie Mancini. Teljes interjú: www.univpecs.pte.hu

Megalakult a kancellária, elkezdõdött a strukturális átalakulás, a külügyi terület is megújul. Miért volt szükség az átalakításra, mi támasztja ezt alá, milyen új dolgok várhatók? Z. Gy.: Azt gondolom, hogy ez egy régi-új igazgatóság, voltak már hasonló keretek a PTE történetében, és bár akkor nem voltam az egyetemi vezetés tagja, azt sikeresnek tartottam, sajnáltam, hogy a régi felállás megszûnt. A nemzetköziesedés szerepe nõ, rektor úr is, miniszterelnök úr is meghirdette, hogy 5 ezer hallgatónk legyen az elkövetkezendõ öt évben. Ezt a célt nem lehet teljesíteni egy olyan professzionális szervezet nélkül, mely összefogja a külügy teljes rendszerét, ezért hoztuk létre újra a Külügyi Igazgatóságot. T.I.: A rektori vezetés prioritásként, stratégiai célként fogalmazta meg a nemzetköziesedést. A külföldi hallgatói létszám növelése sokfajta építkezést von magával – egyrészt a kapcsolatrendszer építését és további erõsítését, másrészt a szükséges szolgáltatások – legyen az akár nyelvi elõkészítés – kialakítását. Ezekkel párhuzamosan jelenik meg az igény, hogy legyen egy megerõsített központi szervezet. Mire számíthatnak azok, akik eddig a külügyekért feleltek, hogyan kell együttmûködniük az új igazgatósággal? T.I.: Azáltal, hogy nem a Kancellária és nem a Rektori Hivatal része, hanem a kettõ között definiált központi igazgatási egység, a Külügyi Igazgatóságnak minden egységgel együtt kell majd dolgoznia. Azt gondolom, hogy nem fogja helyettesíteni a karok munkáját, hanem egy nyitott, együttmûködõ filozófiával rásegít arra, koordinál. A kari külügyesek nem direktben kapcsolódnak az igazgatósághoz, azt a naturális együttmûködést kell tovább fejlesztenünk, amely eddig is megvolt. Vagyis dolgoznak to-

Impresszum

Mennyire kell forrásbevételként tekinteni a külföldi hallgatókra, mennyire és milyen léptékben lehet ezt a forrást növelni? Z. Gy.: Az orvoskart kivéve még azokon a karokon sem éri el a költségvetés 3–4 %-át, mint a KTK-n vagy a mûszaki karon, ahol ez jelenleg a legelõrehaladottabb. Nem érzem szégyenletesnek egyáltalán, ha a minõségi oktatásunkért cserébe pénzt kérünk. Nyilván vannak olyan szegmensek, melyeknek más a funkciója (és például az Erasmus mögött ott is áll az EU-s forrás), de ezektõl eltekintve a külföldiek okta-

UnivPécs – A Pécsi Tudományegyetem hírlapja

Alapító: Pécsi Tudományegyetem, felelôs kiadó: dr. Bódis József rektor, kiadó: Pécsi Tudományegyetem, 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4. Fõszerkesztô: Harka Éva, lapszerkesztõ: Balogh Robert, lapterv, tördelõszerkesztõ: Wéber Tamás Olvasószerkesztôk: Csernyánszky Benigna, Schmidt Renáta, képszerkesztõ: Csortos Szabolcs, fotóriporter: Márk Mirkó, terjesztés: Filákovity Dusán Állandó munkatársak: Agonács Izabella, Bartakovics Bettina, Guellala Nacer-Eddine, Hári Viktória, Kékesi „Mandarin„ Alexandra, Lugosi „scham” Tamás, Andy C. Rouse, Sági Lilla, Steiner Petra, Szanyi-Nagy Judit Hirdetési tanácsadó: Király Róbert, e-mail: [email protected], tel.: 72/501-500/12457, mobil: +36 30 90 56 870 Szerkesztôség: 7622 Pécs, Vasvári P. u. 4. 1. em. 123, telefon: 72/ 501-500/12140, 12122, e-mail: [email protected], www.univpecs.pte.hu Nyomda: PAUKER–Holding Nyomdaipari Kft., Budapest, felelôs vezetô: Vértes Gábor, ügyvezetõ igazgató HU ISSN 1586-1767, Megjelenik 8.000 példányban

2

vább, csak kapnak maguk mögé egy támogató erõt. Z. Gy.: Reméljük is, hogy egyre nagyobb erõre lesz szükség. Úgy látom, a legtöbb külföldi hallgatóval rendelkezõ ÁOK megfelelõ apparátussal bír, de az önmagában nem tudja az egyetem egészét kiszolgálni. A többi kar számára is igyekszünk segítséget nyújtani. A Külügyi Igazgatóság egyfajta katalizátorként is mûködhet abban az értelemben, hogy a karonként kialakított jó külföldi partnerkapcsolatokat átlássa és kiterjessze, így nem csak az adott kar, de a többiek is erõsödhetnek. Az orvoskar léptéke még talán hosszabb távon sem elérhetõ más karok számára, de úgy látom, biztos, hogy jelenleg is van 6–7 olyan karunk, amely viszonylag gyorsan jelentõs létszámot tudna fogadni. T.I.: A meglévõ jó tapasztalatok, tudások, gyakorlatok oda-vissza megoszthatók a karok között. Módszertani kérdés a Külügyi Igazgatóság számára az, hogy úgy nemzetköziesítse a PTE-t, hogy belülrõl hozzon létre kohéziót. Ehhez még több, új szellemiségben fogant eszmecserére van szükség, amely még jobban öszszehozza az embereket, érzékenyítve õket arra, hogy még több külföldi hallgató fog jönni hozzánk. A PTE-nek belülrõl kell képesnek válnia arra, hogy nemzetközi legyen.

UnivPécs 2015. május 11.

A Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület tagja A SPINE (Student Press in Europe) tagja

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az OBSERVER Budapest Médiafigyelõ Kft. 1084 Bp. Auróra u. 11. Tel.: (+36-1) 303-47-38, Fax: (+36-1) 303-47-44 [email protected]

FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS

tása üzlet is. Ennél tisztább ipart és exportot elképzelni sem tudok. Mi errõl szemérmesen beszélünk, de volt alkalmam külföldi vásárokon részt venni, és az egyik elõnyünk az, hogy az itt szerzett diploma pontosan annyit ér, mint a nyugat-európai, csak kevesebbe kerül. T.I.: Az ilyen tiszta célok jó alapul szolgálnak a stratégiaalkotásnak! Az a cél, hogy ne ad hoc jelleggel essenek be hallgatók, hanem keretbe foglalva, amely hoszszú távon értelmezhetõ. Tudatnunk kell azt is, miben vagyunk jók. A külügynek az is feladata lesz, hogy a mobilitási hálózatokat újraértelmezze, sokkal markánsabban használja a kimenõ-bejövõ hallgatókat, egyfajta „PTE-s nagykövetek” legyenek õk. A nemzetközi cserék az elsõ lépcsõk ahhoz, hogy egy jól mûködõ networking alakuljon ki. Több kutatás, illetve hallgatói vélemények is szólnak arról, hogy mintha szakadék lenne a külföldi hallgatók és a pécsiek között. Van-e arra valami elképzelés, hogy ezt hogyan lehet áthidalni? Z. Gy.: Õszintén szólva nem tetszik, hogy gyakorlatilag egy rezervátumba csuktuk az erasmusos hallgatókat – meg sem engedném azt, hogy ne magyarokkal legyenek összezárva. Ez szerintem a nemzetköziség céljával ellentétes.

T.I.: Ez valóban egy alapdilemma, hiszen az egyik oldalon lenne arra igény, hogy a külföldi fiatalnak legyen esélye gyökeret ereszteni a magyar társadalomba, hogy szocializációja révén hazájába visszatérve máshogy, kedvezõbben gondolkodjon Magyarországról. A másik

Példaértékû összefogás a várossal A Külügyi Igazgatóság a Pécs Holding Zrt.-vel együttmûködve jelenleg hallgatói elégedettség kutatást folytat a PTE külföldi hallgatói körében. A Közgazdaságtudományi Kar Marketing Tanszékével közösen összeállított kérdõív arra keresi a választ, hogy a PTE-n tanulmányokat folytató külföldi hallgatók mennyire elégedettek az egyetem által kínált oktatási és egyéb szolgáltatásokkal, továbbá a város által kínált szolgáltatásokkal. A kutatás célja, hogy a PTE nemzetköziesedési törekvéseivel összhangban feltérképezze a külföldi hallgatók véleményét a meglévõ egyetemi és városi szolgáltatásokkal kapcsolatban, és felmérje az igényeket a még nem létezõ, de szükséges szolgáltatásokra vonatkozóan. Az egyetem és a város közös célja a külföldi hallgatók igényeinek a legmagasabb szinten történõ kiszolgálása.

oldal is érthetõ: adminisztrációs szempontból akkor lehet a leghatékonyabb az ügyintézés, ha egy közegként kezeljük a külföldieket. Pont emiatt kell közösen gondolkodnunk, és a külföldi hallgatók kiszolgálásának napi valóságából vezetni le a feladatainkat. Miben lesz versenyelõnyünk a magyar piacon a többi egyetemhez képest? Z. Gy.: Néhány egyetemet kivéve nincs máshol ilyen széles választék az oktatási portfóliót tekintve, mint nálunk. A másik elõny, hogy maga a város és a környezete nagyon inspiratív. Pécsett hallgatónak lenni más életforma, az egyetemi ifjúság meghatározó szegmens a város életében, és azt gondolom, hogy ez egy olyan dolog, amelynek talán érdemes részének lenni. T.I.: A hasonló léptékû városokhoz, például Szegedhez, Debrecenhez képest kell újat mutatnunk, de ehhez megvannak a hagyományaink és az innovációs erõnk. Eleve jó az ebben a térségben kiépült nemzetközi kapcsolati hálóban való a mozgás lehetõsége, hiszen teljesen természetes, hogy Eszékrõl, Grazból átjárnak hozzánk, megvannak a zágrábi, krakkói partnerségeink. Ebben a természetes térségi hálóban vannak olyan értékeink, amelyekkel csak mi rendelkezünk, ezt kell még határozottabban megmutatnunk, kiajánlanunk.

MÉDIAAJÁNLAT:


3

Innováció, innováció és innováció

egyetemi élet hírek BEHÁLÓZVA

A hálózatokról beszélt a Nyitott Egyetemen Sebestyén Tamás közgazdász, május 5-én. Az ismeretterjesztõ rendezvénysorozat szeptemberben folytatódik.

TÓTH KÁLMÁN MARKUSOVSZKY-DÍJA Koszorúzással, valamint orvosi és tudományos pályafutását felelevenítõ ünnepséggel tisztelegtek Markusovszky Lajos orvos emléke elõtt a nevét viselõ kórházban, május 5-én Szombathelyen. Az emlékünnepségen adták át a Markusovszky-emlékplakettet, amelyet ebben az évben Tóth Kálmán professzornak, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettesének, a PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatójának ítéltek oda.

BÕRGYÓGYÁSZAT, KÖNYV A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Bõr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikájának története címû könyvet ismertette Schneider Imre, a könyv társszerzõje, a Bõr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika volt igazgatója április 29-én, amikor egyben a klinika könyvtárának alapítójára, névadójára, Beck Somára emlékeztek halálának 85. évfordulóján egy táblaavatással.

MÁJUSI EGÉSZSÉGAKADÉMIA Oláh Edit professzorasszony Rákkockázat: A gyanútól a kockázatcsökkentésig címmel tart elõadást az MTA PAB Székházban május 11-én 18 órától, a PTE ETK szervezésében.

OTDK DÍJAZOTTAK KÖSZÖNTÉSE

A már hagyományosnak számító Innovációs Napot május 4-én rendezték meg a Szentágothai János Kutatóközpontban, ahol emellett a Kapcsolati Fórum és a Business Network International (BNI) partnertalálkozó is zajlott. Alapvetõ törekvés, hogy az egyetem tudományos potenciálját bekapcsolják az együttmûködésre nyitott vállalkozásokba, s közös innovációval termékeket állítsanak elõ. A PTE Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Osztálya már ötödik alkalommal szervezte meg a PTE Innovációs Napot. A Szentágothai János Kutatóközpontban számos kutatási területhez kapcsolódóan tartottak elõadásokat, pozitív példaként mutattak be olyan folyamatokat, ahogy egy-egy egyetemi projekt valós, piaci termékké vált, így például: egy Ph mérésére alkalmas marhabendõszonda, vagy a tüdõdaganat szûrésére alkalmas mobilapplikáció, és egy gyógynövény alapú szájvíz. A PTE tudatosan mozgósítja energiáit a kapcsolatépítés felé, hiszen 10 karán rengeteg olyan kutatás folyik, melybõl vállalkozások bevonásával termékeket is elõállíthatnak, a partnerek azonban még nehezen találnak egymásra – mondta Tóth Kálmán tudományos és innovációs rektorhelyettes, aki több pályázati lehetõséget is említett, amelyek bevonásával egyetemi alapon, konzorciummá alakulva klinikai kutatások zajlanak majd. Az egyetem stratégia céljáról, hogy bekerüljön az ország három legjobb kutatóegyeteme közé, azt mondta, hogy jelen pillanatban még nem megvalósítható. De arról, hogy Magyarország elsõ vállalkozó egyetemévé alakuljunk, jelenleg a kancelláriával egyeztetve folyik az új koncepció kialakítása. A tavalyi átvilágítás következtében megindult az egyetem átalakítása. Erõsíteni szeretné a PTE a regionális és az országos gazdaság szereplõivel a kapcsolatot, de a régióba nem tele-

pült számottevõ ipar, ezért az egyetemi innováció a többi vidéki nagy egyetemhez képest nehezebb helyzetbõl indul. A Ph mérésre alkalmas marhabendõ szonda fejlesztésérõl Weibel Balázs Roland (Moow Farm Kft.) és Kovács Barna (PTE, TTK Kémiai Intézet) prezentált, miként sikerült a speciális szenzort számítástechnikai rendszerbe építeni. A hasonló szondák csak pár hónapig képesek hiteles adatokat szolgáltatni, addig a PTE-s szonda két-három évig, ráadásul az ára is olcsóbb, mint a konkurenseké. (Az Innovációs Nap többi ismertetett projektjét korábbi számainkban már több alkalommal bemutattuk). Az esemény idén kiegészült a Kapcsolati Fórummal, melynek elõadásai kifejezetten a vállalkozókat célozták meg a PTE innovációs tevékenységeinek bemutatásával, valamint az egyetem marketing eszköztárának szemléltetésével és a tudatos üzleti kapcsolatmenedzsment rövid ismertetésével, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozók könnyebben megtalálhassák az együttmûködési lehetõségeket a PTE-vel.

Diplomás Pályakövetõ Rendszer – zárás

A PTE Természettudományi Kara rendkívül fontosnak tartja hallgatói tudományos munkásságát és büszke a tudományos diákköri megmérettetéseken sikeresen szereplõ hallgatóira. Ennek szellemében köszöntette Gábriel Róbert dékán május 5-én a XXXII. OTDK-n díjazott hallgatókat és témavezetõiket. A kar idén áprilisban két OTDK-szekcióban (biológia, testnevelés- és sporttudomány) is rendezett sikeres országos konferenciát.

4

A PTE Marketing Osztály ezúton szeretné megköszönni mindazoknak az együttmûködését, akik kitöltötték az országos Diplomás Pályakövetõ Rendszer (DPR) 2015ös felmérésének kérdõívét! Az online megkérdezést május 4-én zárták. Az 5 db kapucnis pulóver (PTE 1367 felirattal) nyertes jeligéit május 14-én 10.00 órakor sorsolják jogi ellenjegyzõ jelenlétében a Rektori Hivatal Marketing Osztály (Pécs, Vasvári Pál u. 4.) 121-es irodájában. A sorsolás minden érdeklõdõ számára nyitott. A nyertesek a kitöltés során megadott jelige és jelszó együttes megadásával jelentkezhetnek majd a [email protected] e-mail címen vagy a 72/501-500/12456os telefonszámon (munkaidõben 8.00–16.00 óra között). Az ajándékok készpénzre nem válthatók. Az ajándékok elõzetes idõpontegyeztetés alapján június 30-ig személyesen vehetõk át a PTE Marketing Osztályon.


UCCU NEKI!

egyetemi élet

Növekvõ OTDK 2005-ben még 3043 pályamunkát mutattak be – mondta Cziráki Szabina az OTDK titkára –, 2013-ban 4612-öt. Az emelkedés 2007-et kivéve folyamatosnak mondható. 2009-ben 3705, 2011-ben 4569, 2013-ban 4612, 2015-ben pedig a nevezések száma átlépte az ötezret. BALOGH Robert írása

Az OTDK-ra jelentkezõk növekvõ száma sikert jelent, a mester szintû képzés felvételijénél is figyelembe veszik a TDK-, OTDK-eredményeket, de a doktori képzésben is megjelent külön szempontként, amelyet figyelembe vesznek. Az OTDK 16 szekciójában különféle díjazás van, az agrártudománytól kezdve a testnevelés és sporttudomány szekcióig. Az OTDK-ban az elmúlt években a résztvevõk növekvõ száma miatt egészen más típusú kezelést tett szükségessé. Elektronikusan zajlik a nevezés 2011-tõl, a bíráltatás 2013-tól, s mindez egyetlen rendszerben, a hallgatók tájékoztatását is ezen a felületen oldják meg. Minden egyes pályamunkát két bíráló bírál írásban – a tevékenységüket ingyen végzik, 3–4 húsztól nyolcvan oldalas dolgozatot elbírálni nem kis feladat.

Az OTDK-n csak azok a dolgozatok szerepelhetnek, amelyeket az intézményi konferenciákon már minõsítettek, és ott a zsûri már javasolta õket további versenyeztetésre. Ez 2015-ben 5004 pályamunkát jelent, melyet 5613 hallgató készített el (több szerzõs dolgozatok is vannak), a témavezetõk száma 6426. 2017-ben az OTDK valószínûleg a jelenlegi rendszer szerint, apróbb, most egyeztetés alatt álló változtatásokkal folytatódik tovább. Az idei OTDK összegzése és a tapasztalatok értékelése még nem történt meg, zajlanak az OTDK-szekciók. A 2017-es OTDK három szekciója kerül Pécsre, a humántudományi, a mûvészeti és mûvészettudományi, valamint az orvos- és egészségtudományi szekció. Május 4-én járt le a pályázati határideje a különdíjakra való jelentkezéseknek, melyeket november 19-én adnak majd át a 32. OTDK hivatalos záróeseményén, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. 304 pályázat érkezett be Pro Art és Pro Siencia aranyérmekre, a mestertanár aranyérmet pedig a legkiválóbb oktatók kaphatják meg, akik legalább tíz éve támogatják a tudományos diákköröket, õket is az intézmények jelölték.

Az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány négy éve mûködik budapesti központtal. A Norvég Civil Támogatási Alap segítségével lehetõsége nyílt arra, hogy a szervezet Pécsen is létrehozza bázisát. Az Uccu az informális oktatás módszereivel igyekszik párbeszédet generálni cigányok és nem cigányok között, ezzel csökkentve az elõítéleteket és fokozva egymás elfogadásának hajlandóságát. Leginkább iskolákban tartanak 90 perces interaktív foglalkozásokat. Pécsett eddig 11 önkéntes csatlakozott az Uccu-hoz, zömében egyetemisták, de akadnak olyanok is, akik már dolgoznak. Az egyetemista fiatalok találkozási pontja a Wlislocki Henrik Szakkollégium. Az Uccu nem elégszik meg csupán a társadalmi tudatosság és az elkötelezõdés szintjével, olyan önkéntesekre volt szükség, akik hajlandóak az elõítéletesség céltáblájává válni, ha a helyzet úgy kívánja. Azt mondanám, hogy sokkal inkább õk választottak minket. A Wlislocki Henrik Szakkollégium pedagógusai a kezdetektõl segítették munkánkat, megkönnyítve a toborzás folyamatát – meséli Al-Gharati Amir, a szervezet pécsi koordinátora, a PTE BTK végzett hallgatója. A projekt célja igazi párbeszédet elindítani, otthagyni valami értékeset azoknak a fiataloknak, akiknek sokszor még csak esélyük sincs elgondolkozni azokról a sztereotípiákról, amelyek már gyakran részükké váltak. Csapatunk elfoglalt, egyetemistákból és dolgozó emberekbõl áll, de ennek ellenére az eddig meglátogatott iskolák mindegyike visszavár bennünket. Hidakat építünk a már említett falak helyébe – fogalmaz Amir. Az Uccu minden önkéntesnek örül! Mindenkit szívesen látunk, aki szimpatizál szervezetünkkel és szívesen segítene az egyéb munkákban. Info: Al-Gharati Amir [email protected] www.uccualapitvany.hu

SZANYI-NAGY Judit írása

A tudásban, az élményekben, Pécsben. Hiszen nem csupán Pécs szakkollégiumaiból vagy Magyarországról, de a határon túlról is érkeztek szakkollégisták a május 1. és 3. között megrendezett Országos Szakkollégiumi Találkozóra. Bár sokan nem tudják, a szakkollégium nem csak tudást kínál; igyekszik hallgatói számára színes és változatos programokat, illetve nagyszerû kedvezményeket, lehetõségeket biztosítani. Az idei OSzT is ennek a szellemiségnek a jegyében telt. A kínálatot természetesen plenáris és párhuzamos konferencia-elõadások, illetve ismerkedõs programok tarkították. A Szakkollégiumok Egyeztetõ Fóruma után közös fõzés, majd szakkollégiumi vetélkedõ kezdõdött. A szombati napon a több helyrõl érkezõ egyetemistáknak lehetõségük nyílt megtapasztalni azt is, milyen egy pécsi egyetemi nap koncer-

tekkel és örömmámorban – vagy csak simán sörben-borban – úszó csapatokkal. A regisztrációs díjba tartozott továbbá a reggeli, ebéd és vacsora biztosítása is, amely a házi szendvicsekkel és a teás-kávés italpulttal kiváló napkezdésnek vagy -folytatásnak bizonyult. Az élményeket megörökítõket mindemellett díjazták is a szervezõk: a legfrappánsabb selfie-t készítõ szakkollégista díja egy selfiebot volt. A nyertes, Szathmáry Péter (Zielinski Szilárd Szakkollégium), elõadása közben örökítette meg magát és nézõközönségét a nyereményjátékon felbuzdulva. Az új ismeretekkel és élményekkel teli két napot egy harmadik, egyben zárónap vezette le, melyen egy városnézõ túrán vehettek részt a megjelent egyetemisták. Azt hiszem, mondhatjuk, hogy OSzTatlan sikert aratott a szervezés, amely a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium (KTK) és a Kerényi Károly Szakkollégium (BTK) összefogásában valósult meg.

FOTÓ: SZANYI-NAGY JUDIT

OSzToztunk


5

legendás pécsi professzorok

„Lehettem volna Püspökladányban latintanár is…” Dr. Zeller Gyula (1928–2009) Törõcsik Máriával Szilágyi László beszélgetett. Közgazdász, egyetemi tanár, 1972–1998 között a pécsi KTK egyik meghatározó személyisége. A marketingképzés úttörõje a karon. 1975-tõl kandidátus, 1986-tól az MTA doktora. Disszertációit a vezetés-szervezés tárgykörébõl írta. 1987–1990 között a kar dékánja. Nyugdíjba vonulása után, professor emeritusként is szinte az utolsó pillanatig tanított… Élete bõvelkedett újrakezdésekben és váratlan fordulatokban. 1947-ben felvételt nyert a kor legendás elitképzõ intézményébe, az Eötvös Kollégiumba, mint a Pázmány Péter Tudományegyetem friss magyar–latin szakos hallgatója. A kollégiumi diák- és szobatársak között a késõbbi magyar szellemi élet olyan jelességei voltak megtalálhatók, mint az irodalomtól a szociológiáig jutó, nemrég elhunyt Hankiss Elemér, a költõ–mûfordító Lator László, a remek irodalmár Fodor András. 1950-ben egy vizsgája volt már csak vissza, amikor családját kitelepítették. Tanulmányait nem fejezhette be: az épülõ-szépülõ Sztálinvárosba került, kétkezi munkára. Ez azért meredeken más közeg volt, mint a kollégium: bukott kommunistáktól a Horthy-rendszer maradék hívein át a pesti al- és félvilág ismertebb tagjaiig sokan építették – jobb lehetõségek híján – a vas és acél városát. Talán itt alakult ki az a képessége, hogy a legkülönbözõbb rétegekhez tartozókkal egyaránt gyorsan szót tudott érteni, késõbb is. Nem kellett sokáig talicskáznia, a gépelni tudó, kitûnõen számoló és fogalmazó fiatalembert hamar kiemelték, kvázi „építõipari osztályvezetõ” lett a sztálinvárosi beruházás fõ felelõse, Bondor József, késõbbi építésügyi miniszter mellett. Ez elõnyére vált, Bondor a keményebb politikai támadásoktól is megvédte.

Egyszer még az építkezésrõl tudósító Örkény Istvánt is rábízták – mint hajdani magyar szakos –, valószínûleg vele is könnyen szót értett… Elhagyva a kohászvárost, elõbb építõipari technikumot végzett, aztán bejárta a fél országot: Kiskunfélegyháza, Dunaújváros, Kaposvár és Komló érintésével került Pécsre – évente írathatta a gyerekét más iskolába… 1970-ben szerezte meg levelezõs közgazdász diplomáját. Negyvenes évei derekán kezdte el egyetemi karrierjét, tapasztalatai a gyakorlatból és a sokféle megpróbáltatásból adódtak. Az idõ megint nem neki kedvezett: 1972–73 az új gazdasági mechanizmus leállításának, visszafordításának kora. Kevésbé innovatív idõszak volt. A marketing akkor még kapitalista „dolog”, ellenséges kategória volt – a kor zsargonjával élve: idegen a szocializmustól. Történetünk hõse így értékesítést, szervezést, vezetést tanított ekkor. Oktatóként egyike volt a legnépszerûbbeknek: lendületes, sodró, szórakoztató órákat tartott. Nem tagadta meg korábbi bölcsész elõéletét: egyegy közgazdasági fogalom esetében szabályos szófejtéssel jutott vissza a kifejezés latin eredetéhez. Nem maradt a szakzsargonnál sem: szívesen hozott szemléletes példákat, hasonlatokat más tudományterületrõl. Vizsgán pedig a tárgy, az ismeretanyag érdekelte, sosem a vizsgázó személye. Sajátosan vélekedett a buktatás megszállottjairól, sommásan a kevésbé okosak közé sorolta õket. (Nem pont ezekkel a szavakkal…) Józan gyakorlatiassága és erõs öniróniája megóvta attól, hogy a tárgy mellett a „Tantárgy Professzorát” is elõadja, ami gyakori betegsége egyébként kitûnõ oktatóknak is. Nem szobrozott, ahogy ma mondanánk.

Néhány Zeller-aranyszabály, oktatónak, kutatónak-bárkinek: 1.Dolgozni kell, mert az elvégzett, elkészült munka olyan tény, amelyre bátran lehet hivatkozni, viták, személyes harcok esetén is. 2.Nemcsak meg kell csinálni a dolgunkat, de ezt idõben kell megtenni, nem árt az alkalmas idõ elõtt doktorálni például. 3. Vannak maguk a tények és vannak a magyarázkodók, kifogáskeresõk. A praxis magért beszél. 4. Mindennek megvan a maga helye és szerepe az ember életében, csak ezeket rendszerbe kell rakni. 5. El kell tudni engedni, ami nem fontos, mert viszi az idõt. 6. Csak annyi energiát vigyünk bele egy-egy munkába, amennyit az valójában megér. Ha nem éri meg, hagyjuk. 7. Ne írjunk 3 évig valamit, ha harmadannyi idõ alatt is meg lehet csinálni. 8. Legyünk tudatosak saját prioritásainkat illetõen. Mi mennyit ér meg NEKÜNK? 9. Ha valamit meg akarunk csinálni, akkor lehetõleg minõségre és gyorságra törekedjünk. 10. Nem a folyamat a fontos, hanem a kimenet. Néha ellenõrizzük magunkat, nagy igyekezetünk közben megtörtént-e, amit akartunk.

Az emlékezet tudományos nevelõként is õrzi, tapasztalataiból fontos szabályokat szûrt le, fiatal tanítványaival, kollégáival megosztotta ugyan ezeket, de megint csak a tapasztalat: engedte, hogy próbálkozzanak, mert úgy látta, a belátott tévedéseikbõl több hasznuk lesz. Gyakorlatias volt és maradt mindvégig. Anélkül, hogy ettõl szárazzá vált volna habitusa: empátiája, humora, joviális közvetlensége megnyerõen emberivé tették. Bárhová elment elõadni, ahová csak hívták. Egyetemi órák, ismeretterjesztõ elõadások, vállalati kurzusok – könnyedén és rugalmasan alkalmazkodott a mindenkori közönséghez, igényes és közérthetõ volt egyszerre. Idõs korára sem változott, szellemileg friss és mozgékony maradt, jóval 70 felett is bejárt tanítani. Addig élek, amíg dolgozom – mondogatta. Pályája végén eltûnõdött a kezdeteken: Ha nem zárnak ki 1950-ben az Eötvös Kollégiumból, lehettem volna Püspökladányban latintanár is… Gyaníthatóan azt is sokak hasznára, kedvesen és jól csinálta volna. Rá jellemzõ módon…

http://pte.hu/legendas_professzoraink 6


egyetemi élet

„Kik azok a britek? Utazás múlt és jelen között” a Klimo Könyvtár kiállítása A PTE Történeti Gyûjteményének munkatársai minden évben meglepnek bennünket egy-egy idõszaki kiállítással, amely betekintést nyújt a Klimo Könyvtár különleges anyagába. Ez év április 29-e és 2016. március 31-e között Nagy-Britannia földrajza, történelme, politika-és hadtörténete, természettudománya, irodalma, tömegkultúrája, sõt, gasztronómiája mutatkozik be. A közszemlére tett térképek, könyvek, folyóiratok, nemcsak a britekrõl, hanem rólunk is szólnak: a Klimo György püspök és utódai által létrehozott gyûjtemény a magyarországi értelmiség Nagy-Britannia iránti érdeklõdését tükrözi. A szigetország lakói nemcsak elõdeinket, egész Európát ámulatba ejtették. Itt született meg az elsõ modern nemzet, amely többször is felrúgta a politikai élet szabályait. A középkor alkonyán királyukkal aláíratták a Magna Cartát. Az angol reformáció vízválasztó volt az egyetemes kereszténység eszménye és a nemzeti szuverenitás gyakorlása között. Flottájuk legyõzte a Spanyol Armadát, megvetették lábukat az Újvilág-

ban, majd polgári forradalmat kezdeményeztek és lefejezték a királyt. Elindították a tudományos forradalmat és bebizonyították, hogy a kísérleti tudományok a nemzet elõmenetelének ügyét szolgálják. A politikai életben követelménnyé vált az udvarias viselkedés. A nemzet alappillére a szabad és a közéletben tájékozott polgár lett, hiszen, állította egyik jeles gondolkodójuk, „ahol nincs civil közösség, ott nincs szülõföld, sõt, nemzet sem”. A Klimo könyvtár kiállítása szép számban tartalmaz 19. és 20. századi anyagot, vitrineiben mégis a 18. századi könyvek és térképek vannak túlsúlyban. Hazánk értelmisége ekkor figyelt fel a brit kultúra jelentõségére, és azokra az eszményekre, amelyek a magyar nemzeti élet színterein követendõ példát nyújtottak. Érdeklõdésünk azóta sem lankadt. A kiállítás megtekinthetõ a Történeti Gyûjtemények Osztályán, a Szepessy u. 1. sz. alatt. Az idegenvezetések minden egész órában indulnak. VÖÕ Gabriella

A nyelvtudás eszköz, a nyelvtanulás közösségi élmény interjú dr. Bajner Máriával, az IGYK Társadalomtudományi Intézetének fõiskolai tanárával Milyen generációs különbségeket lát a nyelvtanulás módszertanában? Ezzel kapcsolatban a saját tanári praxisom tapasztalatait tudom elmondani. Az idõsebbeknek már nem papír kell, azért jönnek, hogy jól érezzék magukat. Hogy átérezzék a tanulás és a tudás örömét. Oktatóként meg kell velük szerettetni a nyelven keresztül az adott ország kultúráját is. A fiataloktól is megkérdezem, hogy miért vannak itt? Közösen kitûzzük a célokat, aláíratok velük egy kétoldalú szerzõdést, hogy mit fogunk elérni, s azt teljesíteni kell. Cél lehet például az esszéírás megtanulása, vagy a prezentációkészítés, különféle szituációs helyzetek gyakorlása. Megkérdezem, ki hogyan készül fel, és mit szeretne még tudni? Ilyenkor azonnal kérdezik, hogy õk mondják meg? Igen, én szervezek, de közösen nézzük meg, hogy mi az, ami teljesíthetõ, az elvárásokhoz képest. Általában jó ötletekkel jönnek, és ezeket szívesen valósítják meg. Nem választjuk külön a nyelvtudást a többi tudástól. Olyan területeken szerzünk is-

mereteket, amelyek õket érdeklik. Mindenkinek van lehetõsége hozzászólni, akár vitázni. Sokat tanulok én is tõlük. Tényleg annyira szörnyû a helyzet európai-magyar viszonylatban nyelvtudás szempontjából, mint ahogy errõl olvasni lehet? A számok tükrében nyilvánvaló, hogy a magyarok nyelvtudása rosszabb. De a tapasztalatom az, hogy az újabb – Y, Z generáció már sokkal inkább beszéli az idegen nyelveket, és tudatában van a nyelvtanulás jelentõségének. Ez örömteli változás, azt hiszem. Valószínû, hogy az adatokat csak nyelvvizsga, vagy saját bevallás alapján lehet mérni. A statisztikákban így én nem hiszek. Hiszen ritkán mérik, hogy milyen szintû a nyelvtudás. Nem bánnám, ha a minõséget is mérhetõvé tennék. Min lehetne változtatni? Lehet, hogy meg kell fordítani a tanulás célját: a „mit kell tudnom ahhoz, hogy átmenjek” helyett a „mit kell tudnom ahhoz, hogy alkalmazzam a tudást, és megfeleljek a munkahelyen” irányába. Amíg


egy matematikai feladatmegoldást vagy felelet-választós tesztet rendkívül könnyen mérhetünk, nem olyan egyszerû azokat a „puha” készségeket mérni, amelyek nélkülözhetetlenek a munka világában. Annak érdekében, hogy ezek a készségek is fejlõdjenek, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a projekt alapú oktatásra, ahol olyan nyitott problémák vannak, amelyekre nincs egyértelmûen helyes vagy helytelen válasz. Nagy hiba az, hogy sokan a felsõoktatás évei alatt készülnek fel a középfokú nyelvvizsgára. Általános iskolában, középiskolában kellene eljutni erre a szintre. A felsõoktatásban már a tartalomra és a minõségre kellene összpontosítani. Mikor kell elkezdeni a nyelvtanulást? Visszakérdezek: kell? Ha van lehetõség, akkor legjobb minél kisebb korban. Hall valamit a gyerek, játékosan tanul. De nem hiszem, hogy azok, akik késõbb kezdenek el tanulni, biztosan le fognak maradni. Ugyanúgy fel tudja az iskolában is szedni ezt a tudást – ha akarja. Minél korábban kezdi el persze, annál jobb. De nem kell ezt presztízskérdéssé tenni. Teljes interjú: PTE Alumni Magazin

7

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

egyetemi élet Ellenszavazat nélkül fogadta el a Szenátus az Egyetem 2015. évi költségvetését A Szenátus 2015. április 30-án fogadta el a Pécsi Tudományegyetem 2015. évi költségvetését, melynek kiadási és bevételi fõösszege 68,7 milliárd forint. Az elmúlt éveket jellemzõ likviditási problémák a fegyelmezett gazdálkodás, a kiadások visszafogása, valamint az adósságkonszolidációra kapott állami támogatások segítségével 2014. év végére jelentõsen mérséklõdtek. Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy az Egyetem jelenlegi szervezeti struktúrája és mûködési modellje a ma ismert források mellett hosszú távon már nem finanszírozható. Az alapfeladatok ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell, ugyanakkor a kevéssé hatékony mûködésbõl fakadó többletkiadások beszûkítik a fejlesztési lehetõségeket. A források felhasználásával kapcsolatos igények az elmúlt évek során a bevételeket meghaladó mértékben növekedtek, így a kiadások és bevételek egyensúlya felborult. Ezen a helyzeten még az Egyetem forrásszerzõ képességének kétségtelen javulása (pályázati aktivitás és sikeresség) sem tudott érdemben változtatni. A költségvetés a szervezeti egységekhez rendelt feladatok számbavétele alapján készült: valamennyi tervezõ egység számba vette az alaptevékenységekhez kapcsolódó feladatait, és a kancellár által megadott szerkezetben és részletezettségben megtervezte az ezekbõl származó bevételeket és a végrehajtásukhoz szükséges kiadásokat. Ezt a Kancellária és a szervezeti egységek vezetõi tételesen végigtárgyalták, és a tervtárgyalásokon elhangzottakat megállapodásokban rögzítették.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Graz Városa és a PTE pályázati felhívást tesz közzé az 1956. évi forradalom 60. évfordulója alkalmából. A pályázati felhívás célja, hogy olyan tudományos dolgozat megalkotását támogassa, amely a forradalom idején Stájerországban, illetve Grazban letelepült magyar emigráció emlékeit gyûjti össze, dokumentálja és dolgozza fel. A pályázat nyertese lehetõséget kap arra, hogy három hónapos idõtartamban Grazban folytasson kutatómunkát, amelynek során együttmûködik a grazi Karl Franzens Egyetemnek az osztrák fél által kiválasztott hallgatójával, valamint két hónapos idõtartamban pécsi kutatómunkát is végez. A kutatómunka befejezésével a hallgatók (közösen) német és magyar nyelvû dolgozatot készítenek, mintegy két szerzõi ív terjedelemben. A dolgozatot a pályázat kiírói a 2016. évben az 1956. évi forradalom évfordulójához kapcsolódóan teszik közzé. A nyertes pályázó kutatási tevékenységét a PTE Bölcsészettudományi Karának mentortanára segíti. Az osztrák hallgatóval közös kutatási tevékenységet a két kiíró város támogatja. A támogatás keretében biztosítják a nyertes hallgató utazási és grazi tartózkodási költségeit, valamint kutatási ösztöndíját (a teljes kutatási idõszakra összesen 2.500 EUR). Pályázatot nyújthatnak be a PTE megfelelõ német nyelvismerettel rendelkezõ alapképzésben, mesterképzésben vagy egységes (osztatlan) képzésben részt vevõ hallgatói, akiknek hallgatói jogviszonya a 2014/2015. tanév második szemeszterében fennáll. A pályázathoz mellékelni kell: – a pályázó részvételre irányuló nyilatkozatát, – a pályázó szakmai önéletrajzát, – motivációs levelet, – a német nyelvtudást igazoló dokumentumot. A pályázatokat 2015. június 10-én 12 óráig személyesen, írásban kell eljuttatni a Polgármesteri Kabinet titkárságára (Pécs, Széchenyi tér 1.). A pályázatokat Pécs Megyei Jogú Város és a Pécsi Tudományegyetem képviselõibõl álló bizottság bírálja el 2015. június 19. napjáig. További info: Szentirmay Piroska nemzetközi referens (72/533-812, [email protected]) Berke Gyula rektorhelyettes ([email protected])

Az Egyetem mûködõképességének megõrzése érdekében 2015-ben háromszintû tartalékképzés valósul meg, nevezetesen: a szervezeti egységek tartalékképzése, mûködési tartalék (elõre nem látható kiadások fedezetére), és fejlesztési tartalék, amely az ingatlangazdálkodáshoz, eszközfejlesztéshez kapcsolódó olyan fejlesztési célok finanszírozására használható, amelyekre uniós források nem állnak rendelkezésre. Ami a tervezett kiadásokat illeti: ezek 44%-át a személyi juttatások és munkaadói járulékok, további 40%-át a dologi kiadások adják. Lényeges hangsúlyozni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló források az Egyetem valamennyi munkatársának törvényes járandóságát, jogszabályban, kinevezési okiratban rögzített juttatásait biztosítani tudjuk. A felhalmozási kiadások fedezetére 2015-ben szûkös forrás áll rendelkezésre, megnyugtató viszont, hogy a folyamatban lévõ beruházásokhoz és felújításokhoz szükséges források szintén biztosítottak. A fegyelmezett, átlátható gazdálkodás önmagában még nem jelent biztosítékot az Egyetem gazdasági helyzetének javítására, az adósságállomány felszámolására. A hosszú távon is stabil mûködés alapjainak megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos a bevételtermelõ képesség növelése, amely egyrészt a fizetõs képzések bõvítésével (külföldi hallgatók számára is), másrészt az egyetem tudására, innovációs hátterére építkezve a kutatásokban, fejlesztésekben való részvétellel, harmadrészt a pályázati aktivitás erõsítésével érhetõ el. Az uniós pályázatokból elnyerhetõ forrásokon kívül is meg kell találni azokat a hazai vagy nemzetközi pályázati lehetõségeket, ahonnan címzett forrásokat lehet lehívni konkrét projektekre, fejlesztésekre. A Kancellária mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ehhez a hátteret biztosítsa. Kancellária

8


„Átalakuló felsõoktatás. Kevesebb állami támogatás. Nem túl rózsás gazdasági környezet. Erõsödõ igény a saját egyetemi bevételekre. Ezek miatt adtam az adóm 1%-át a PTE Közhasznú Alapítványnak. Nem a szívemre, hanem az eszemre hallgatok. Mint volt PTE-s diák és mint jelenlegi alkalmazott azt szeretném, hogy az egyetemünk ledönthetetlen bástya maradjon. Erõsítem is úgy, hogy az államnak az adóm szerény 1 %-át muszáj a PTE-re költenie. Az egyetem alapítványa pályázatok útján olyan területeknek biztosít ebbõl forrást, amelyekre máshogy nem, vagy jóval kevesebb jutna. Azt a szervezetet támogatom, ahonnan a fizetésemet kapom. Ez egy egyszerû, józan és ésszerû döntés.”

krónika

Harvard–Princeton–PTE

PTE szempontból is jelentõs sikerrel zárult az április 25-én Budapesten az Antall József Tudásközpont által szervezett Dunai Regatta. A Pécsi Tudományegyetemet sárkányhajósai, a PTE Táncegyüttes, a PTE Brass Band és népes szurkolótábor képviselte. A szombati budapesti versenyen a PTE sárkányhajós egysége is derekasan helyt állt, hiszen negyedikként értek célba a 12 csapat között.


Szenátusi napló A PTE Szenátusa április 30-án tartotta rendes ülését a Rektori Hivatal Szenátusi termében. A szenátorok személyi ügyekrõl döntöttek. A Szenátus elfogadta a PTE 2014. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint a 2015. évi kutatóegyetemi forrás felosztásának elveire tett javaslatot. A Pécsi Tudományegyetem 2015. évi gazdasági tervét szintén elfogadta a Szenátus. Egy kormányrendelet felülvizsgálatra kötelezte a gyakorlóiskolákkal kapcsolatban a PTE-t. Az OIG felmérése szerint a kormányzat elvárásainak egyik gyakorlóiskola sem felel meg maradéktalanul, ám egy április 10-i levél az 1. Számú Gyakorló Iskola elégtelen hallgatói és vezetõ tanári létszámra hivatkozva felgyorsította a már megkezdett vizsgálatot. Egy jogi személybe egyesítve 90%-ban teljesítjük a feltételeket, és dolgozni fogunk azon, hogy a határidõig meg tudjunk ezeknek felelni – jelentette ki Lengvárszky Attila oktatási igazgató. A Szenátus ennek értelmében jóváhagyta PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, a Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola, a PTE 1. Számú Gyakorló Általános Iskola, valamint a PTE Óvoda összeolvadását, s egyben elfogadta a létrejövõ Pécsi Tudományegyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Óvoda alapító okiratát. A szenátorok elfogadták a Szociális és Egészségügyi Szakképzõ Iskola alapító okiratának módosítására tett javaslatot, valamint az ÁJK keretein belül két tanszék összevonásával létrejövõ Büntetõ és Polgári Eljárásjogi Tanszéket. A Szenátus támogatta, hogy felnõttképzési tanfolyam induljon a TTK-n, és nemzetközi tanulmányok szak angol nyelven történõ indítását a BTK-n. A Szenátus támogatta az ETK-t abban, hogy magyar és angol nyelven ápolás és betegellátás szakot indítson a szerbiai Zombor városában. A kormányzat a határontúli magyarság megtartása érdekében földrajzi és szakmai adottságainkból adódóan az egészségtudományi területen a PTE ETK-t kérte fel arra, hogy Szerbiában, Zomborban teremtsük meg az ápolóképzés feltételeit. Így a Szerbiában végzetteknek lehetõsége lesz arra, hogy szülõföldjükön, magyar nyelven tudják folytatni felsõfokú egészségtudományi tanulmányaikat – mondta el lapunknak a Szenátus ülése után Betlehem József dékán. A beiskolázásért felelõs Oktatási Igazgatóság vezetõje, Lengvárszky Attila az ülés végén tájékoztatást adott a felvételik alakulásáról: az országos trendhez képest a PTE õrzi negyedik helyét a felvettek számát tekintve. A Szenátus következõ ülése: május 28. 14 óra.

9

English

The girl who's written history in PEN with her bunny ears

Tell me your story! I'm from Valmiera, Latvia. I chose Pécs but actually at first I was in Debrecen two years ago so that was my first experience in Hungary. I could discover this culture and I really loved the city of Debrecen because of its special atmoshere and lovely people, but afterwards I searched for something new. There were options like Spain, Hungary, Germany... I think everyone wants to go to Spain because it is a really warm and popular country, and it's amazing to spend your time there. But I wanted to do something what usually nobody does, so I decided to choose Hungary. Well, first, because of a positive experience, second, I didn't know a lot about Hungary and everyone from my university who has studied here, loves Pécs. Have you got any problem with the Hungarian life? Not really. Okay, Hungarians are so pretty shy especially when they need to speak English. The weird

thing is that when you approach a Hungarian and start to speak English (maybe even just to ask where a library is), immediately without any listening there’s an answer: I don't speak English. There are some strange wild things. For example, when I pass through the street or the road. Hungarians always rise their hand that looks like saying “thank you for let me to go”. It is strange for me because it means ”don't drive here”, to stop a car in Latvia, so it's funny. And the language is also so strange, seriously. Maybe I've had problems with that things but nothing more in general. Oh, kissing part! I still don’t get what is the right way of kissing the cheeks when meeting. I just always get confused and try the good old Latvian hugging way. Have you ever planned to learn this language or is it too strange for you? Hungarian is not so common language like Spanish or French or German... Hungarian language is special and quite different. I've learnt some useful phrases what I can use in the everyday life, I hear them on the streets, in the shops... As I don’t stay here for a longer time, I would say that I won't learn Hungarian, because I'll never use it (if I don’t come back) and I will forget it when I will go back home. But otherwise I would really love to learn it.

FOTÓ: SZANYI-NAGY JUDIT

Have you any Hungarian friend or have you been in touch just with the other foreign students? Actually, I have some friends. The Erasmus people are cool and I really like to hang out with them but sometimes it is more exciting to get to know Hungarians who are locals. I like to know more about this country and about these people. So, I have some Hungarian friends with whom I have a very good relationships. I try as much as possible to get some contact with the Hungarians since I’m in this country, and I want to learn about common traditions, habits, mentality, and the way of thinking.

10

What is the difference between your and the Hungarian culture and family habits? The first one: Hungarians don't eat vegetables! There are quite a lot of things what are different in the life of the university. You spend a lot of time with your course mates also outside of the university. We usually don't have time or chance for hanging out with others. It was the first time that an Erasmus Team joined the University Days of the UP (PEN). And you are the leader of this team! What is your opinion about the PEN?



The PEN has gone but nobody can forget the experience and the teams. Do you remember a girl with bunny ears from Playboy PENsion? I talked with the Playboy PENsion leader, Zane Kubulina.

I don't know how to describe it in a few sentences. The experience was amazing because we had a lot of things to do. Of course, we didn't concentrate too much on tasks, because for us it was more like an exciting adventure than competition. It also have brought something different from just going to the party on the regular way, we could do some fun tasks, meet some new people like other Hungarian students from other faculties. The other teams were quite nice! And all of us wore bunny ears on our heads! I also liked the warm feeling – it was like to be a member of a family! I’m really glad that this year there was such oportunity to take part in this. I really hope that there will be more Erasmus teams after us (and we left some room for improvement!) Why would you recommend for others to take part in Erasmus Program? You meet so many new people and it's a new experience! Okay, you'll be separated from your family, and being in a different country where you cannot speak in your own language with anybody is a challenge. But it is the part of the experience. I suppose that the way of our thinking is in kind of way changed after this. ERASMUS is the best!

English

”Who Are Those British? Voyages between the Past and Present” by Gabriella Vöõ

Each year, the Department of Historical Collections of the University Library arranges a temporary exhibit sampling the rich material of the Klimo Library, an encyclopedic collection of early printed matter and books, founded by Bishop György Klimo in 1774. Between 29 April 2015 and 31 March 2016, the research librarians are inviting us to survey printed material related to the geography, general history, political, military and natural history, literature, popular culture and even the cuisine of the British Isles. Apart from maps, books and newspapers, there are blazons, coats of arms,

coins, and even a teapot with matching cups displayed in the showcases. The arrangement of the material is thematic, with old, historical material exhibited alongside more recent acquisitions, for example, a Latin translation of Winnie the Pooh published in the 1960s. The exhibit tells as much about us, Hungarians as about ”those British.” The exploits of the people inhabiting the British Isles fascinated continental Europe. The English were the first modern nation who overturned established rules of political life. At the twilight of the Middle Ages they made their king sign the Magna Charta. Henry VIII's Reformation marked the transition between the ideal of universal

Christianity and that of national savereignity. Their navy vanquished the Spanish Armada, established colonies in the New World, then, during a bourgeois revolution, a king was beheaded. The British launched the scientific revolution, claiming that experimental science served the advancement of the nation. The accomplishments of the British offered the 18th and 19th century Hungarian intelligentsia viable models for modernizing the social, political and cultural life of a nation in semi-colonial dependence within the Habsburg monarchy. The Klimo Library is located at Nr. 1 Szepesy St., Pécs. Guided tours start each full hour every day.

Summer 2015 May 13–24.05.3rd Craft Beer Festival

19 breweries, 50 types of beer PÉCS, RÓZSAKERT

June 12–13.06. IV. Gere Jazz Festival VILLÁNY

17–20.06. FISHING ON ORFU ORFÛ

July 01–04.07. VOLT Motörhead, Rise Against, John Newman, Parov Stelar, Lily Wood, David Guetta, Bastille, Trigger Finger, Parkway

Sights and sounds

SOPRON

03–05.07. 23. International Gastroblues Festival Beth Hart, Carl Verheyen Band, Martin Barre Band… PAKS

09–13. 07. Balaton Sound Hardwell, Nicky Romero, Afrojack, DVBBS, Showtek, Charli XCX , Joey Badass, Boys Noize, Pan-Pot, Quintino, VINAI, Roni Size Reprazent, Chris Liebing (Official), Klingande, The Bloody Beetroots (SBCR DJ set)… ZAMÁRDI

13–19.07. Rockmarathon Festival SZALKI

14–19.07. EFOTT Csak szabadon… 30Y, Punnany Massif, Tankcsapda, Wellhello, Halott Pénz, Kiscsillag, Otton Knows, dubfx VELENCE

15–19. 07. Borsodi Kingdom of Hegyalja Architecs, Rudimental, Clean Bandit, Nightwish, At the gates, Eagles of the Death Metal, Chase and Status TOKAJ–RAKAMAZ

29.07.– 01.08. FEZEN 2015 Judas Priest, Ákos, HIM, Sabaton, Soilwork, Danko Jones, Black Label Society, Gus G. Hooligans… SZÉKESFEHÉRVÁR

August

Incredible how many films he knows. By the way, he is a pianist, a husband and a father, as well. Although he has got an own "brand image", what he does is unique. We call him Charlie Mancini and we met him during the 16th Ibero-American Week. Basically he is a Portuguese pianist, but what he does that is not just about the music. He creates his own atmosphere, shows deep feelings and emotions and follows the steps of the actors and actresses: he composes kind of soundtracks to silent movies. He uses a nom de plume because the first part of his name reflects to Charlie Chaplin and the second part of it to the Oscar-winner songwriter Henry Mancini (Pink Panther, Breakfast at Tiffany's). The reason of that was that he had to make a difference to be a "simple" pianist and a performer who is guiding us to other dimensions of films and music. The participants of the 16th Ibero-American Week have been part of this time travel as well.


10–17. 08. Sziget Festival Florence and the Machine, alt-J, Blasterjaxx, AWOLNATION, Jamie Woon, Fauve, José González, The Subways, Babylon, Circus, Kadebostany… BUDAPEST

25–29. 08. Szeged Youth Days SZEGED

11

interjú

Tér-idõ görbület magyar és külföldi módra Az oktatásföldrajz az oktatás és a tér kapcsolatát vizsgálja M. Császár Zsuzsanna, a TTK Földrajzi Intézetének munkatársa. Wusching Tamás PhDhallgatóval egy hároméves tudományos projekt keretében azt vizsgálják, milyen hatást gyakorolnak a térre a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi hallgatói. HARKA Éva interjúja

A nemzetköziesedés trend és egyfajta elvárás is a mai magyar felsõoktatásban, így a PTE-n is stratégiai kérdés: új Külügyi Igazgatóság állt fel, s a külföldi hallgatókkal kapcsolatban is indult egy kutatás (lásd bõvebben: 2. oldal). Mennyiben különleges a TTK-ról kiinduló projekt? M.Cs.Zs.: A nemzetköziesedést, mint új területet elég sokan felkapták, de oktatásföldrajzi megközelítésû vizsgálat alig akad, hiszen praktikus okokból általában egy-egy adott egyetem marketing szempontjából, vagy az éppen aktuális kérdései mentén indítanak kutatást, nem tudományos kontextusban. Úgy gondolom, a mi projektünk egyszerre hoz majd nagy gyakorlati hasznot a PTE-nek olyan szempontból is, hogy a vezetõk láthatják, milyen lépéseket kell megtenniük, illetve a tudományos élet is profitálhat belõle, hiszen más egyetemekkel, kutató mûhelyekkel és kutatókkal kooperálva eredményeink összehasonlíthatók lesznek a felsõoktatási piac más szereplõiével. W. T.: Feldolgoztuk a nemzetköziesedés szakirodalmát, tudományos alapra helyeztük a kutatásunkat azzal, hogy tanulmányoztuk a nyugati, ázsiai, amerikai trendeket, hogy azokhoz viszonyítva nézzük meg a magyar helyzetet. Durván 5 millió hallgató migrál a világban, fontos, hogy megértsük motivációikat, lássuk a tendenciákat.

12

Pontosan mit fed az, hogy „külföldi hallgató”? W.T.: A nemzetközi szakirodalom különbséget tesz a külföldi hallgató („foreign student”) és a nemzetközi hallgató („international student”) között. Utóbbiak – és mi voltaképpen velük foglalkozunk – kifejezetten tanulmányi céllal migrálnak az adott országba. A külföldi hallgató fogalom az ott élõ nemzetiségiek is benne vannak, akik nem kifejezetten a felsõokttaás kedvéért települtek az adott országba, mint mondjuk, egy Németországban élõ török állampolgár, aki nem tanulni ment oda, hanem ott él a családjával. M.Cs.Zs.: A nemzetközi diákmobilitásban résztvevõk körét is szûkítenünk kellett a kutatásunk során: az Erasmusos hallgatókat nem kerestük meg, hiszen õk jellemzõen csupán egy szemesztert töltenek itt, s tudományos szempontból ezt túl rövid idõnek ítéltük meg ahhoz, hogy a hatásukat mérni tudjuk. Mivel az Erasmus program férõhelyeinek száma véges, nyilvánvaló, hogy a több hazánkban tanuló külföldi hallgató nem közülük kerül majd ki. Hogyan zajlott a kutatás? W.T: Készítettünk egy, az alapadatokon túl 20 kérdésbõl álló kérdõívet, mely olyan területekre kérdez rá többek között, hogy miért tanul külföldön, miért pont a PTE-t választotta, honnan szerezte értesüléseit, milyen tervei voltak a továbbtanulásra, illetve vannak interkulturális, szociológiai jellegû kérdések is. Utóbbiakat az orvosi kar két szociológusa, Füzesi Zsuzsa professzorasszony és a Faubl Nóra dolgozzák

fel, akik a kontinuitást is biztosítják a 2011-es, csak az orvoskaron tanuló külföldi hallgatókra vonatkozóan. M.Cs.Zs.: Nem online kérdõívet használtunk, mert mögötte húzódó személyesség fontos, önkitöltõs volt, de felügyelettel, minden dékán támogatta. Mindenhol személyesen jelen voltam. 20–25 % közötti mintát kaptunk, minden karra. Ugyanezt a vizsgálatot a közeljövõben fejezik be Debrecenben. Együtt értékeljük majd az eredményeket, hiszen a két nagy egyetemváros alkalmas az összehasonlításra. Az adatok mélyelemzése még csak most jön. Meggyõzõdésem hogy az eredményeink mindkét egyetem és város számára nagyon hasznosnak lesznek. Ugyanezt a kérdõívet szeretnénk lekérdezni más közép-európai egyetemeken, olyanokon, ahol nagyjából velünk együtt indult a nemzetköziesedés folyamata – ezt már elõ is készítettük. Mi derült ki, miért jönnek a nemzetközi hallgatók Magyarországra? M.Cs.Zs.: A hallgatók fele bejelölte azt, hogy új kultúrák, nyelvek megismerése motiválta, a második helyen viszont már a karrierépítés dominált. A nemzetközi hallgatók 20%-a azért indult el otthonról, hogy függetlenedjen, és 13%-a azért akar külföldön tanulni, mert úgy ítéli meg, hogy hazájában nincs megfelelõ színvonalú felsõoktatás. Úgy vélem, ezt majd érdemes lesz karokra és országokra lebontani, mert nem biztos, hogy ugyanaz a motiváció húzódik a különbözõ karokon tanulók döntése mögött. Ami magát a PTE-t illeti: minden második hallgató az intézmény jó híre miatt van itt. Bár alacsonynak ítélik a megélhetési költségeket, nem ez a döntõ szempont, a hírnév megelõzi. A könnyebb megélhetésénél is többet ér a PTE-n tanulni.


Mennyire elégedettek a nemzetközi hallgatók az itteni életükkel és mennyire nem? M.Cs.Zs.: A közepesnél gyengébbnek ítélték a hazai hallgatókkal való kommunikáció minõsége, amiben nem csak feltétlenül arra gondolunk, hogy nem tudnak idegen nyelveket a magyarok. Ennek okait külön kell majd vizsgálni, hiszen ennek a gyenge kapcsolatnak ellentmond az, ami a motivációk között hangsúlyosan szerepel: hogy azért jönnek ide, hogy egy másik kultúrát megismerjenek. Talán a külföldiek itt már nem akarnak, vagy nem tudnak találkozni a helyiekkel, vagy a mi hallgatóinkban nincs meg a kellõ bátorság? A legjobbra a többi nemzetközi diákkal való kommunikációt értékelték, de a második legjobb az oktatás, kurzusok, színvonala, illetve a tanárokkal való kommunikáció került. Összességében több mint 50%-uk jól érzi magát nálunk. W.T.: Kétharmaduknak szembesült nyelvi nehézségekkel, de elsõsorban valamilyen ügyintézés során, nem a tanulmányai kapcsán. Egyötödük jelölte meg a városba való beilleszkedést, mint nehézséget. 12% viszont úgy nyilatkozott, hogy nem volt semmiféle gondja. Az persze szubjektív, hogy ki mit él meg nehézségként. És szeretnék, ha jobb lenne az egyetemi élet. Miket hiányolnak? M.Cs.Zs.: Csak 26%-uk hiányol valamit, legtöbben több sportolási lehetõségre vágynak a focitól a teniszen át a golfig. Változatosabb nemzetközi ételeket szeretnének elérni, és a termékek kínálatát keveslik. Többek nem tartják elég pezsgõnek az éjszakai életet: több és jobb klubra vágynak, esetleg éjszaka több buszjáratra. És hiányolják az angol nyelvû, nem feliratos filmeket a mozikban.

A város mely részein laknak? És egyáltalán, mennyire elégedettek magával a várossal? M.Cs.Zs.: A legtöbben belvárosiak, de markánsan nõtt a kollégiumban lakók száma – õk jelentõsen kevesebbet költenek, mint azok, akik a saját lakásban vagy a bérleményben élnek. Aki saját lakást vesz, az a hozzá tartozó bútorokat és eszközöket is itt szerzi be: saját mosógép, mosogatógép – ezt egy kollégiumban nehezebb lenne kivitelezni. A várossal általában közepesen, annál picit jobban elégedettek, leginkább pedig a megélhetési költségekkel és a közbiztonsággal. W.T.: A költségeket kettébontottuk a megélhetési és szabadidõs költségekre. Kiderült, hogy a szolgáltatások áraival kevésbé elégedettek, ebbõl arra következtetünk, hogy sokaknak sajnos vastagabban foghat a ceruzája, ha nemzetközi hallgatókról van szó, de e mögött lehet az is, hogy a színvonalat nem tartják elégségesnek. M.Cs.Zs.: Attól, hogy emelkedett a hallgatóknak a száma, az általuk elköltött öszszeg nem emelkedett lineárisan. Ennek abban látom az okát, hogy akikkel bõvült a létszám, azoknak jelentõs része kollégiumban lakik, kevesebbet költ, kevésbé biztos az anyagi háttere, vagyis a város számára kevésbé jelent bevételt. Hova járnak a nemzetközi hallgatók? M.Cs.Zs.: 55%-uk legalább hetente egyszer étterembe megy, 56% kávézóba, 36% Pubba, ahol italt lehet fogyasztani, és 30% általános szórakozóhelyre. A legnépszerûbb ezt követõen az edzõterem, hiszen a válaszolók fele legalább egyszer sportolni jár hetente. Moziba havonta egy alkalommal vagy még ritkábban járnak. A kiállításokat, múzeumokat sem látogatják. 57%-uk még sosem járt magyarországi színházban – azt gondolom, ezen nincs is mit csodálni, hiszen a legtöbb elõadás magyar nyelvû. Annak ellenére, hogy a ze-

ne nyelve nemzetközi, hangversenyeken is ritkábban fordulnak elõ, és a városiakat megmozgató sportesemények iránt sem érdeklõdnek. Van, aki marad Magyarországon dolgozni? W.T.: Mindössze 4%-uk maradna itt munkát vállalni, 38%-uk hazamenne dolgozni, amint végzett. Viszont van egy olyan válaszlehetõség is, hogy továbbtanulna itt vagy máshol, – akik nem az orvosira járnak, azok másik ország felsõoktatásában folytatnák, a legnépszerûbb célországaik az Amerikai Egyesült Államok és Nagy Britannia, Németország, Kanada, Ausztrália. Minket ugródeszkának használnak. Kevés volt a mintában a határontúli magyar, de azt is el tudom képzelni, hogy õk, vagy közülük maradnának inkább. A nemzetközi trendekbe hogyan illeszkedik ez a folyamat? M.Cs.Zs.: Nyugaton már az 1960-as évek óta igen erõs a diák mobilitás. Magyarország 1990 után kapcsolódott be, de még jóval kisebb számú külföldi hallgatóval, elsõsorban az orvosi képzésre koncentrálva, illetve a határontúli magyarság számára biztosítva tanulási lehetõséget.

Napjainkban jelentõs különbséget a hallgatók motivációjában látunk: a NyugatEurópába tanulni települtek célja az, hogy nemzetközi karriert építsenek, az ehhez szükséges kapcsolati tõkéjüket is a külföldi tanulmányok révén szándékozzák megalapozni, ezért olyan intézményekben szeretnének tanulni, amit elismer a világ. Ehhez általában a felsõoktatási rangsorokat veszik alapul – például, hogy a Sanghaj-listán mennyire kapott elõkelõ helyet az adott egyetem. Így a Kelet-Ázsiában kiépülõ ún. knowledge hubok, („tudáscsomópontok”) kezdik átvenni a tradicionális nyugati tudásközpontok szerepét. Van olyan kutatás, ami kifejezetten a külföldön tanuló magyar hallgatókra vonatkozik? M.Cs.Zs.: A hallgatói mobilitás irányultságát vizsgálták statisztikai adatok alapján, de empirikus kutatás nem zajlott – gondolkodunk azon, hogy kezdeményezzünk e területen is, jó iránynak tartanám. Komoly nehézséget jelenthet, hogy míg azok, akik ösztöndíjjal tanulnak külföldön, könnyebben „tetten érhetõk”, azoknak, akik saját forrásból finanszírozzák külföldi tanulmányaikat, nehezebb a nyomára bukkanni.


A mostani vizsgálatunk a diákmobilitásra fókuszált, de a magam részérõl olyan keveset kutatott területeket is szeretnék megvizsgálni, mint például az egyetemi oktatók nemzetközi térben való jelenléte – ez akár a kutatás következõ lépcsõje is lehet. A közép-európai térség felsõoktatási intézményeinek vizsgálatán túl látni-e már most továbblépési lehetõségeket a kutatási eredmények mentén? M.Cs.Zs.: Néhány válasz alapján úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne egy együttélés vizsgálatot lefolytatni, a BTK Magatartástudományi Intézettel együttmûködve. Ennek az lenne a célja, hogy vajon a külföldi és a magyar hallgatók elégtelen viszonya, gyér kommunikációja mögött milyen okok húzódnak meg. Ezt nem csak a hallgatókra, de a városlakókkal való együttélés formáira is érdemes lenne vizsgálni. Az a hipotézisem, hogy mivel Pécs sok nemzetiségû, sok vallású, tradíciójában az együttélést kiválóan mûködteti, túl nagy konfliktust a külföldi diákok jelenléte itt nem generál. A debreceni kép az elfogadás és együttélés kapcsán szerintem ennél árnyaltabb lesz, hiszen ott más közeg érintkezik a nemzetközi hallgatókkal. De ez a kutatás is a jövõ zenéje.

13

II. PTE Tollas Kupa

sport

Húzd! Húzd! Húzd!

Sárkányhajózás április 25., Orfû

Dübörög a dob, fröccsen a víz, süt a nap, a háttérben pedig szól a zene. Orfû gyönyörû, a hangulat pedig zseniális! Pap Csabával, a PTE Sportiroda munkatársával beszélgettünk a sárkányhajózásról és a legutóbbi rendezvényükrõl. Félévente 25 programot szerveznek, így mindenki megtalálhatja azt, amelyik hozzá a legjobban illik. A sárkányhajózással sem most találkozhattak elõször a hallgatók. A sárkányhajó egy õszi sikertörténet, amelyen több mint 200 hallgató vett részt, ezért is gondoltuk, hogy minden évben megrendezzük, ha ilyen közel van Orfû, és lehetõséget biztosít az Orfûi Aktív Víziturisztikai Központ – mondja Pap Csaba, majd hozzáteszi: A sárkányhajózást erõ, jó technika és összehangolt mozgás jellemzi. Ezek, ha együttesen érvényesülnek, akkor szinte biztos a siker amatõr szinten is. Fontos, hogy szeresd a természetet, a vizet, a jó hangulatot, azaz, hogy élvezd az életet! Aki

A PTE hallgatói Közép-Európa egyik legmodernebb, legjobban felszerelt tollaslabda csarnokában, a pécsi Multi Alarm SE sportkomplexumában mérhették össze tudásukat. A PTE hallgatói nyerték nemrég tollaslabdában a MEFOB-ot. A PTE OIG Sportiroda idei 52. sporteseménye több mint 5000 egyetemi hallgatót mozgatott meg, a II. Tollas Kupára 20 egyetemi hallgató nevezett, a május 6-i versenyen kora estétõl éjfélig zajlottak a küzdelmek. A Multi Alarm SE képviseletében Balogh Rihárd segítette a verseny lebonyolítását, aki elmondta, hogy amatõr szinten kiemelkedõen játszott Csaba Gergely, de Kopeczky Nándor is megállta a helyét. A rendezvényt az OIG Sportiroda sikeresnek értékelte, mert a tollaslabda nem a legnépszerûbb sportág, amely a versenyre jelentkezõk száma alapján nem érzõdött. A versenyek két nyert szettig tartottak, 11 pontig mentek.

szeret csapatban mozogni, jól tud alkalmazkodni másokhoz, annak biztosan sikerélménye lesz. Legutóbbi sikeres rendezvényük április 25-én volt, melyen háromszázan vettek részt. Szerencsénkre fantasztikusan jó idõt sikerült kifognunk. Az EHÖK-tõl Pál Zsombor keresett meg, hogy szívesen beépítené a PEN-es versenybe a sárkányhajózást. A csapatok viszont nem csak a vízen mérették meg magukat, hiszen nálunk hagyomány, hogy kültéri rendezvényeinket kiegészítõ programmal töltjük fel, vagyis gulyáslevest kellett fõzniük. DJ szolgáltatta a zenét, a hangulat zseniális volt, a résztvevõk egytõl-egyig nagyon élvezték a programot! Mindenkit csak buzdítani tudok, hogy legközelebb ne hagyja ki ezt az eseményt – foglalja össze Pap Csaba. Valóban felejthetetlen élmény, az orfûi környezetben ez a sportág gyakorlatilag tökéletes mindenki számára... Fõleg, ha utána még hûsölhet is a tó vizében. Info: Orfûi Aktív Víziturisztikai Központ http://sportiroda.pte.hu, facebbok.com/ptesportiroda

Kemény vizsgák – üdítõ táncpróbák A PTE Táncegyüttes tagjai a vizsgaidõszakban és a nyári szünet alatt sem dobják a sarokba tánccipõiket. Rendszeresen folynak a próbák, hiszen számtalan fellépés vár még rájuk a szemeszter végéig és nyáron is. Ezek között lesz majális, ünnepélyes megnyitó, futballmérkõzés és egyéb sportesemény, fesztivál, és így tovább. Aki élõben szeretné megtekinteni ezeket a látványos elõadásokat, az a csoport honlapján és facebook oldalán megtalálja a pontos információkat. A csapat cheerleading kis formációja április 24-én a Szegeden megrendezett Interregionális Kupán elsõ helyezést ért el a pompon táncok versenyén, másnap pedig a nagy formáció a PTE sárkányhajója mellett a Harvard és Princeton egyetemek nyolcpár evezõs legénységét buzdította Budapesten, a Dunai Regattán. Június végén tartják éves tánctáborukat, ahol napi 8 órában gõzerõvel készülnek majd a Táncoló Egyetem 15 éves jubileumi gálájára, melyre szeptember 15-én 19 órától a dr. Romhányi György Aulában kerül sor. Sõt, egy kedves meglepetéssel is készülnek a tanév lezárásaként, így senki ne csodálkozzon, ha Pécs város utcáin fut össze velük a legváratlanabb helyszíneken a közeljövõben. Részletek: www.tancegyuttes.pte.hu és www.facebook.com/tancoloegyetempte

14


Eredmények Férfi egyéni: Csaba Gergely Nõi egyéni: Árkus Vanessza Férfi páros: Kopeczky Nándor – Péley Domokos Nõi páros: Árkus Vanessza Szabó Réka Vegyes páros: Csaba Gergely – Árkus Vanessza

(ex)diákportré

Sajtómunkás A Parlament Tévében (ma már P+ TV) vezetõ magyar politikusokat faggatsz. Ott is be tudod hozni a roma-ügyet? Nem roma-ügyi szakújságíró vagyok, hanem egy roma származású újságíró. Ha a téma indokolja, akkor behozom a roma-ügyet, ha nem, akkor nem. Amikor például a miskolci idõközi választás témában Varju László a Demokratikus Koalíció alelnöke volt a vendég, ott rá lehetett és kellett is kérdezni Pásztor Albert egykori miskolci rendõrkapitány jelölésére.

Az origo.hu hírrovatában újságíró, a P+ Tv-ben riporter – emellett családapa. Korábban fõszerkesztõje volt a Rádió C-nek, dolgozott a Népszavának is. Ignácz József a PTE BTK magyar szakának volt hallgatóját kérdeztük. BALOGH Robert interjúja

Miért lettél újságíró? Soha nem akartam az lenni. A nagybátyám szólt – aki Besence polgármestere és gyakran összekevernek vele – hogy az akkor (1998-ban) induló roma sajtóközpontnak van egy újságíróképzése, érettségizett roma fiatalokat keresnek, akik meg akarnak ismerkedni az újságírással. Józsa Márta és Csalog Zsolt felvételiztetett, elõbb várólistára kerültem, mert nem voltak meggyõzõdve arról, hogy újságíró akarok lenni. Bekerültem a programba, a Dunántúl Naplóban dolgoztam, majd a Pécs Városi Televíziónál, a Roma Sajtóközpontnál, a Rádió C-nél… Az PTE magyar szakára jártál, ez miben segített téged? Szerettem egyetemre járni, de az újságírásban nem sokat segített. Sokat olvastam, tágult a látóköröm, voltak hasznos kurzusok, több máig eleven ismeretséget szereztem, de más pályán indultam. Hány értelmiségi van a családodban? Az ikertestvérem a rendõrtiszti fõiskolára járt, nagybátyám vendéglátóipari fõiskolát végzett. Szóval a második fecskék között vagyok. A szülõfalumban, Bogádmindszenten is akadnak már páran... Ma cigányként a médiában dolgozni siker? Mondhatjuk. Talán Daróczi Ágnes generációja az elsõ, én a harmadik „garnitú-

rába„ tartozom, de már nálam is vannak húsz évvel fiatalabbak, egyre nagyobb a merítés roma újságírókból, nem lehet azt mondani, hogy bárki díszcigány lenne. Ahhoz túl sokan vagyunk az írott sajtóban, a rádiókban és a képernyõkön. Nem megsérteni akarlak, de ha azt mondom, hogy a Bogádmindszentrõl több közmunkás és szakmunkás származik, mint értelmiségi. Te honnan tudtál elrugaszkodni? Amit mondasz, az az egész országra jellemzõ. Az én trambulinom a Rádió C volt. 2001-ben másodéves koromban Daróczi Dávid, a Rádió C mûsorigazgatója elhívott szerkeszteni egy kulturális mûsort. Itt kaptam állandó jelenlétet a médiában. 2001-tõl a Rádió C megszûnéséig – egy hónap kivételével – kilenc éven át ott dolgoztam. 2005-tõl már én voltam a fõszerkesztõ, szinte minden poszton megfordultam. A közelmúltban írta a 444.hu, hogy Szántó Dávid miattad elvesztette a „Legnagyobb fülû magyar riporter a képernyõn” kitüntetõ címét. Ez persze csak egy vicc, de jól érzékelteti, hogy a munkád miatt vagy a helyeden. Elismernek? A Rádió C kilenc éve küzdelmes és mozgalmas volt. A kollegáim kis része maradt a médiában, képviseltünk egy ügyet, a roma ügyet, és nem tudtunk mindig nyertesen kijönni a csatákból. A romaértelmiség és a rádióhallgatóinak

körében nagy ismertségre tettem szert. Az oktatásügyet vizsgáltuk. A szegregáció folyamatáról, az iskolák felszereltségérõl készítettünk mûsort… A napi sajtóban is látunk példákat, hogyan tud elhasalni egy-egy ügy, vagy hogyan karol fel valamit a média. Botrányokat és sikereket egyaránt. A legutóbbi sikeremet egy interjúmmal arattam – fõleg az alany miatt – egy roma rákkutatóval beszélgettem, hihetetlen hullámokat vetett, ez is mutatja, mennyire szükség van a pozitív példákra. A munkámnak lesz egy ilyen szála, hasonló kvalitású fiatalokat fogunk megkeresni. Egy másik munkámban a „Híd a munka világába” romaprogramjáról készült egy interjú – nem tényfeltáró anyag –, de végig fogjuk kísérni a program történetét, arra kíváncsian, hogy a romák mit tudnak hasznosítani az egészbõl. Ügyek mindig vannak, sikeresek, kudarcosak egyaránt.


Mennyire követhetõ a pályád? Nincs recept. A Rádió C-be nem is én jelentkeztem, egy barátom ajánlott. A TVs mûsoromra a feleségem adta be a jelentkezésemet. Ha valaki öt évvel ezelõtt azt mondja nekem, hogy mûsort fogok vezetni tévében, akkor barátságosan megveregetem a vállát, és azt mondtam: nincsen semmi baj. A televíziózáshoz egészen más attitûd szükséges, mint az írott vagy a rádiós mûfajhoz. Nincs bennem exhibicionizmus. A mai napig barátkoznom kell a kamerával. Az utcán megismernek? Egyszer összekevertek egy Hír TV-s kollégával. Nem jellemzõ. De ez nem fontos. Az idealizmusomat még nem vesztettem el, ha a tükörbe nézek, nem ijedek meg attól, amit látok. Fel tudnak hívni emberek, meg tudtam õrizni a régi habitusomat. Öt év múlva mit szeretnél elérni? Sok tervem van, ezekhez szerencsére a munkahelyemen és a családomban is megkapom a támogatást. A Pulitzer-díjnak már megvan a helye a könyvespolcon.

15

kultúra

Chagall, az álomfestõ

Mit ér a bölcsész? A Magyaros Szakhétnek a Mûvészetek és Irodalom Házában tartott kerekasztal-beszélgetésén arra az aktuális közéleti (és politikai) kérdésre keresték a résztvevõk a válaszokat, hogy mi a bölcsész haszna? A diskurzusra meghívott vendégek – V. Gilbert Edit irodalmár, Bagi Zsolt filozófus, Horváth Viktor író, költõ, László Gyula közgazdász, moderátor: Kucserka Zsófia irodalmár – saját szempontjaik érvényesítésével világították meg a bölcsészek munkaerõ-piaci helyzetét.

meghatározó szereplõinek tekinthetik.

Titokban abban reménykedtem, hogy tovább jutunk a „Mit kérdez az elhelyezkedett bölcsész az állástalan bölcsésztõl? – Adhatom nagyobb kólával és nagyobb krumplival?” problémakörén. Bár, ha az állástalan bölcsészek gyorsétteremben tudnak ebédelni, akkor talán nincs olyan nagy gond az országban. Ja, hogy a vicc akkor nem is életszerû? Bízzunk benne, hogy a romkocsmában merengõ állástalan bölcsész is csak egy

Ezen megnyugtató és meggyõzõ érvek után kissé meglepõ fordulat volt a filozófusok elmélettermelõ, „haszontalan” tudásáról szóló blokkja. Arra számítottam, hogy a meghökkentõ bevezetés – az öncélú és minden gyakorlati hasznot nélkülözõ ismereteket adó tudásról – egy kiváló retorikai fogás, amelynek a végén kiderül, hogy a gazdasági-társadalmi életben igenis jól honorálhatók azok a kompetenciák, amelyeket a bölcsész (filozófus) hallgatók kapnak. Abban bíztam, hogy egy olyan régi és méltán elismert tudomány, amely több mint 2000 éves szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik, most megvilágítja nekünk: mi is a bölcsész haszna. Ha már ilyen régóta (megszakítás nélkül) létezik. A katarzis azonban, legnagyobb sajnálatomra, elmaradt, és nem a kerekasztal-beszélgetésbõl tudtam meg, hogy a filozófiatudomány nem az elgondolkodott arccal,

rosszul marketingelt sztereotípia.

lila ködben sétálgató bölcsészek gyûjtõhelye,

László Gyula közgazdász elég látványos KSH-grafikonokkal mutatta be, hogy a bölcsészek foglalkoztatási aránya nem sokban tér el a mérnökökétõl. (A bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig 83 százaléka dolgozott a 2011–13-as idõszakban a 24–62 éves korosztályban). Gilbert Edit arra utalt, hogy némi szemléletváltással az egyetem is meg tudja adni azt a gyakorlatorientált képzést, amelyre a társadalom számít tõlük: írástudók lesznek, akikre nyugodtan rá lehet bízni szûk szakmájukon túli szövegek alkotását is, beszélgetések, programok vezetését, s mivel megtanultak értelmezni bonyolult szakirodalmakat, könnyen sajátítanak el új tartalmakat. A bölcsész szerinte a kulturális gyakorlat õrzõje, továbbadója. Már az egyetemi évek alatt be lehet vonni a hallgatókat a pályázatírásba, konferenciák szervezésébe, rendezvények elõkészítésébe és lebonyolításába, amelyben a költségvetési kalkulációtól a kommunikációs készségen keresztül a munkához köthetõ általános szintû alapismereteken át, sok olyan folyamattal megismerkednek a hallgatók, amelyek miatt a potenciális munkaadók a bölcsészeket a szolgáltató ágazat

valamint van még azon túl perspektíva, hogy a végzett hallgatók tudományos értekezéseket írjanak a tanszéken maradva egy egészen szûk réteg számára (bár erre nincs mód). Meggyõzõ érvként elképzeltem volna azt, hogy pénzügyi területen léteznek olyan összetett problémák, amelyeknek a megoldásához filozófusokat alkalmaznak. Avagy hogy a közgazdaságtudomány meglehetõsen nagy területén pszichológusok tevékenykednek, eléggé kimagasló eredményekkel. A természettudományban rendkívül járatos gyógyszerész keverhet gyógyhatású italt emésztési zavarokra, de tervezett marketingstratégia nélkül csak szirupos löttynek hívják pár dolláros nyereséggel. Egy jó képességû bölcsész azonban kihozhatja belõle a Coca-Colát. A speciális elméleti ismeretek, kommunikációs készségek, általános mûveltség, nyelvtudás, kreativitás és fantázia alkalmassá teszik a bölcsészeket arra, hogy megkérdõjelezhetetlen legyen a világ (és önmaguk) számára a létjogosultságuk, illetve a társadalmi-gazdasági hasznuk. Csak ne a bölcsészekkel kapcsolatos sztereotípiákra dobjunk rá még egy lapáttal.

BITTNER Mónika írása

16

Marc Chagall 148 mûvét lehet 4 teremben megtekinteni a pécsi Martyn Ferenc Múzeumban. A kiállítás október 31-ig látogatható.

Több tényezõ a Zsolnayban


Három fiatal MK-s: Erdei Adrienn, Kánya Emõke és Kulman Miklós mûveit lehet megtekinteni május 20-ig a Kemence Galériában (E78).

„Párduc, oroszlán, gorilla (…) ó-ó-ó Afrika” Afrikának szüksége van a világra, de a világnak is Afrikára! – ezzel a mondattal kezdõdött Kiss Judit professzor asszony május 6-i elõadása a Tudásközpontban, melynek címe Afrika a változó világgazdaságban volt. Azonban kicsit ugorjunk vissza a múltba egészen február 25-ig. A Tarrósy István nevével is fémjelzett Afrika Központ az elõzõ szemeszterhez hasonlóan most is megszervezte a nagy sikerû elõadássorozatot, melynek fõ célja, hogy különbözõ perspektívákból ismerhessük meg Afrikát. A félév négy elõadásból épült fel, minden alkalommal könyvek is gazdára találtak mindamellett, hogy megannyi tudnivalót fogadhattunk be Afrikáról. Kiemelném, hogy elhangzott egy ígéret arról, hogy ez az elõadássorozat a következõ szemeszterben is folytatódni fog, sõt a további elõadások mellett, 2010 és 2012 után, 2016ban ismét megrendezik a Pécsi Nemzetközi Nagy Afrikai Konferenciát. A hónapok során megismerhettük Búr Gábornak köszönhetõen Afrika legégetõbb problémáit, így fenyegetõ demográfiai és ökológiai gondokat, megemlítve a jó kormányzás hiányát. Azonban kiemelték a pozitív oldalait is: Az afrikai nép vagy a 22. században él, vagy pedig mi élünk a

FOTÓ: MÁRK MIRKÓ

GUELLALA Nacer-Eddine írása

19-ben és õk a 21-ben – hangzott el. Az elõadás legnagyobb hányada a kontinensen zajló demográfiai robbanásra fókuszált: Ha a demográfiai tendenciák így haladnának 200 évig, Nigéria lenne a legnépesebb trillió emberrel, azaz 1 m2-en 4 ember se férne el. A következõ elõadás leginkább produktív és szórakoztató volt, kevésbé informatív. Hangulatos tánc és

élõzene volt. Igazi afrikai hangulat jött létre egy utazási iroda bemutatkozásával. Ezek után áprilisban folytatódott a sorozat Régi Tamás egyetemi docenssel. Õ a Dél-Etiópiában élõ murszikat mutatta be, és az ott élõ törzsek problémáit vesézte ki, illetve mindennapi életük és hagyományaik torzulását elemezte. Ahogy a turizmus életük részévé vált, és elkezdték értékelni a pénzt, mint fizetõeszközt, úgy hagyományaik súlyos változásokon mentek keresztül. Egyre több turista érkezett hozzájuk, és kitapasztalták, hogy a hagyományokra kíváncsiak, elkezdtek improvizatív falun belüli elõadásokat kitalálni. Kifestették magukat, a nõk hordták ajaktányérjukat folyamatosan, férfiak többet botharcoltak. Ez alapján felmerül a törzzsel kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, miszerint ez az irány nem lesz-e negatív hatással a hagyományukra, és nem vezet-e tradíciójuk torzulásához? Vissza is tértünk jelenünkbe, azaz Kiss Judit elõadásához, amely Afrikát a változó világgazdaságban mutatta be. Afrika ásványkincsekben és földben gazdag. Bolygónk mûvelhetõ földterületének 60%-át teszi ki. Bár még mindig a legszegényebb kontinens és a 48 legfejletlenebb ország közül 34 afrikai, mégis olyan hihetetlen tempójú változásokon megy keresztül, amely miatt kijelenthetjük, hogy ez AKÁR lehetne Afrika évszázada is.

Maybe today

Hullócsillag 2015

The biggest event in Oulu, Finland BARTAKOVICS Bettina publicisztikája

Tudok egy dolgot a bakancslistádról! Egy olyan dolog, amely láttán könnyek szöknek a szemedbe. Amivel nem bírsz betelni, és amit órákba, sõt napokba telik megemészteni. Egy dolog, amely ha megtörténik, világgá akarod kürtölni. Aminél úgy érzed, semmi sem lehet csodálatosabb természet alkotta kincs. Zöldes kékes sárgás váltakozó szivárvány az éjszaka kellõs közepén. Csak a kiváltságosaknak adatik meg, hogy lássák. Vagy akik északon vannak. Minden egyes finn estémen elalvás elõtt amelett, hogy elbúcsúzok az otthoniaktól, a hatalmas ablakomon át dél felé tekintek, és megpróbálom elkapni a sarkifényt. Sajnos ez nem olyan könynyû. Hiába észak, az égboltnak felhõtlenül kell várnia a fényeket!

Szerencsére van egy kis segítségünk, egy dalocska a „ding ding dong” dallamára: Northern lights, northern lights, Where are you, Where are you? (2X)We wanted to see you, (2X) Now, now, now. Másik segítség az „Oulu Aurora Spotters” nevû Facebook-csoport, ahova a szemfülesebb sarkifényvadászok posztolják ki, ha látnak valami földön túlit. Továbbá itt van nekünk a nemesen egyszerû sarkifény-elõrejelzés. Elég csak annyit, megjegyezni, hogy ha 4 körüli az aurora értéke, usgyi neki toronyiránt az erdõbe a tavakhoz leverni a sátrat a befagyott tó kellõs közepén! Az elsõ két hónapban ez kb. nyolc és félszer esett meg, és sajnos eddig mindig a legeslegesleghidegebb napokon. Hogy elment-e az eszünk? Nem hiszem. Mi csak résen akartunk

Aurea borealis-szal nem valószínû, de idén július 30-án lehetnek látványosak az Aquaridák és a Capriconiák meteorjai. A méltán híres Perseidák maximumára augusztus 13-án lehet számítani. A legtöbb Leonidára viszont október 18-ig kell várni. Felhõtlen csillaghullás-nézést kívánunk!

lenni, nem pedig lemaradni, mert anynyi rémtörténetet hallottunk már arról, hogy valaki egy évnyi Oulu után nem látott sarkifényt. Már-már gyakrabban csekkoltuk az elõrejelzés oldalát, mint az e-mailjeinket, és kezdtük azt hinni, hogy csak photoshop az egész, és nem is létezik. A sarki fény csak a bolondját járatja velünk – gondolta minden erasmusos magában a maga nyelvén. Akkor történt aztán, hogy elmentünk bánatunkba leinni magunkat a Baltitengerre. Három napon át ivászat, móka kimerülés, móka, ivászat. Persze én nem ittam sokat… Épp hogy csak anynyit, hogy egy kutyának való szõrös mosómedvejátékkal a nyakamban tértem haza.


Szóval ivászat, móka, kimerülés, kimerülés, kimerülés, nyolc órás hazabusz, selfie a harmadnaposan nyitott szájjal alvó harmadnapos barátaiddal. Mindenki csak arra vágyott, hogy otthon, nyugodt körülmények között felfalja a szintén harmadnapos maradékokat a hûtõbõl, és álomba szenderüljön. Az egyetlen dolog, ami kiugraszthat minket az ágyból, az a sarkifény. Két és fél hónapot vártunk rá, és végre bekövetkezett a csoda. A fejünk felett hatalmas zöld hullámok csaptak össze… Nem volt photoshop!! A hír igaz!! Minden tényleg olyan, mint a képeken, sõt még annál is csodálatosabb. Álmomban sem gondoltam volna, hogy embernek megadatik, hogy ilyen élesen, ilyen színekkel lássa a csodát.

17

belépõ 8 mm

Hûsölni „remake” Az idei nyáron moziba legtöbben a „remake filmek” miatt fognak elmenni. A kijelentésem igazságtartalmáért vállalom a felelõsség rám esõ részét. Kezdjük a nyarat május 21-étõl a Mad Max: A harag útja részével (annak, aki addig nem tölti le angolul a netrõl). A film Mel Gibson nélkül, de visszanyúl az elsõ rész szellemiségéhez, csak a jelen vizuális színvonalán tálalja a látványorgiát: robbanó autók sorát. A bosszúálló hõs tipológiája is marad, ettõl még élvezhetõnek tûnik, a fõszerepben Tom Hardy. Folytathatjuk június 11-tõl a sort a Jurassic World címû õslényes, menekülõs, „milyen felelõtlenek a tudósok” típusú blockbusterével. Öt perces netes genetikai háttéranyag olvasással már gyermekded a film „tudományos alapo-

zottsága”, ami – ennek ellenére, sõt – kasszasikert arathat, a borostás arcú Chriss Pratt-nek és az idomított, kék csíkos dinóknak köszönhetõen. Ha azt mondom, hogy élõ szövet a fémvázon, akkor a rajongók tudják, hogy Terminátor: Genezis-premier lesz, méghozzá július 2-án, mely a sorozat ötödik része, s erõs a forgalmazói fogadkozás: ez aztán méltó lesz az elsõ két részhez. Tizennégy éves kor fölött nagy valószínûséggel csak kevesek lesznek képesek röhögés nélkül ránézni az õsz hajú terminátorra, legalábbis a filmajánló alapján kifejezetten parodisztikus elemeket tartalmaz a „nagy eposz”, talán megérjük a járókeretes terminátort is, ha tizenöt év múlva kijön a hetedik rész.

Ökör iszik magában! Szokták mondani ezt a jól bevált életigazságot, és van benne valami! Nézzük ebbõl a szempontból milyen kiállításra és koncertre járni. Dübörög a padló, villódznak a fények, jön az utolsó elõtti elõtti elõtti legeslegeslegkedvencebb szám. Sikítva ordítok a mellettem álló haveromnak: „úúú, vágod? Vágod ezt a számot? Hát ez állati jó! Imádom!!!” Ja, hogy nincs mellettem senki….Ciripp ciripp. Na igen. Egy zseniális buli során kivel osszam meg, hogy ez a világ legjobb gitárszólója, tök helyes a dobos vagy, hogy az énekesnek lecsúszott a slicce? Ezeket egyedül megélni nem is olyan jó dolog. Kiállításon is megeshetnek ilyesmik. Vegyük azt a példát, hogy egy általam ismeretlen mûvész alkotásait nézem meg, és felfedezek valami érthetetlen vagy épp vicces momentumot. Elõbbiekben egyedül forgatom a fejem, hajolgatok jobbra balra és a nagy erõlködésben orra is bukok. Utóbbiban egy szál magamban visítozok egy kiállított darab elõtt a teljesen csendben nézelõdõ tömeg közepén. Mindkét opció határozottan vicces tud lenni, de mégsem az igazi. Tudni kell, hogy az az ember vagyok, aki minden apró élettörténést megoszt a barátaival. Szóval ennek mentén inkább választom a legyünk inkább többen kategóriát, hisz így nem csak magamat tudom szórakoztatni, hanem másokat is.

B.R. KÉKESI „Mandarin” Alexandra

könyvjelzõ NYÁRI FESZTI-KÖRKÉP

Életveszélyes bújócska Charles Belfoure A párizsi építész Alexandra Kiadó 2014

Azt mondják a háborúban semmi jó nincsen, de ez nem igaz. Furcsa ezzel a sorral találkozni a 2. világháború kapcsán, a zsidóüldözés kellõs közepén. A mû végén a fõszereplõ, Lucien mégis ezt vallja. A párizsi építész olyan személyiségfejlõdésen megy keresztül, melyet talán a mai világban abszurdnak tartanánk, de az 1940-es években a körülmények valahogy természetesebbé teszik, mint gondolnánk. Mindent meg lehet szokni. Azt is, ha éjjel dörömbölnek az ajtón, azt, hogy SS katonák rohamozzák meg a nappalit; sõt, még a kínzástól embertelen erõvel ordító férfiak hangját; a sétánk közben mellettünk agyonlõtt emberek látványát; s akár még a lépcsõ alatt bújkáló, félelemtõl maga alá csináló öregember arckifejezését is. Miki egeret azonban nem vetítetnek a moziban, hiszen az

egy amerikai mese, így nem kerülhet a nácik által megszállt országba. A gyermekek ártatlanok, a prostituáltak végzik munkájukat és az építészek is próbálnak életben maradni vagy így vagy úgy… Lucien erõs, határozott személyisége a mû során folyamatosan formálódik, mígnem elkezd kettõs életet élni. Miközben a németeknek tervez, a zsidóknak is elkezd búvóhelyet építeni. Elõször a pénz miatt teszi, aztán saját határainak és tudásának bõvítése miatt, aztán…A történet mindvégig több szálon fut, egy-egy szereplõ szemszögébõl csúcsosodik ki a végkifejlet. Mi magunk rakhatjuk össze a kis darabkákat. Azokat a darabkákat, melyek végül egy egységgé forrnak össze... És óriási pusztítást okoznak. KÉKESI „Mandarin” Alexandra

Nyerd meg a könyvet! Ha meg szeretnéd nyerni a könyvet, akkor írd meg nekünk, hogy mikor játszódik a könyv. A megfejtéseket május 20-ig várjuk a [email protected] címre!

május 13–24.

június 4–13.

június 12–14.

Harmadik Magyar Kézmûves Sörök Fesztiválja

Pécsi Országos Színházi Találkozó

Pinkpop Muse, Robbie Williams, Pharell Willams, Anouk LANDGRAAF MEGALAND

június 17–20. FISHING ON ORFU A hivatalos versenyprogram mellett az Off programok sora teszi igazi fesztivállá a POSzT-ot, nincs az a vizsgaidõszak, ami visszatartson! 06.06 20.00 Vaarnus Xavér-koncert Koncertek, ASZPIK, elõadások, kós- – vendég: Boros Mihály tolók, 19 sörfõzde 50 söre. KODÁLY KÖZPONT Már minden jegy elkelt – de talán jöRÓZSAKERT võre beférünk a Kispálra :( 06.09.20.00 Nem tudhatom… ORFÛ Radnóti és korunk május 05.23. (szombat) ZSINAGÓGA július 1–4. Pécs–Orfû Félmaraton Futóverseny A z ö r ü l t n õ k k e t r e c e 06. 09. 20.00 http://www.pecsorfufelmaraton.hu/ VOLT KODÁLY KÖZPONT

06.10. 20.00 Udvaros Dorottya: Majdnem – Valaki

június 4–6.

KODÁLY KÖZPONT

NOS Primavera Sound Patti Smith, Ex Hex, Interpol, Ariel Pink, Caribou, Jasmine Hamdam… PORTO

június 4–6.

június 5–7. Rock am Ring/Rock im Park Ha hiányzik a rock a Szigetrõl, itt meglesz (meglett volna, ha a jegyek el nem fogytak volna) Például: Die Toten Hosen, The Prodigy, Foo Fighters…

SOPRON Brain Bar Budapest Az elsõ közép-kelet-európai inspiráFLUGPLATZ MENDING július 03–05. ciós fesztivál, amelyen a világ minden tájáról találkozhatunk gondolkodókjúnius 12–13. 23. Nemzetközi kal, tudósokkal, kutatókkal és beszélGastroblues Fesztivál gethetünk arról, hová is tart a világ. I V . G e r e J a z z F e s z t i v á l Beth Hart, Carl Verheyen Band, Tudományos, kulturális, zenei progGere-borok és jazz minden mennyi- Martin Barre Band… ramok a pezsgõ Budapesten. ségben – igényeseknek. http://brainbarbudapest.hu/ PAKS VILLÁNY

18

A Motörhead, Rise Against, John Newman, Parov Stelar, Lily Wood, David Guetta, Bastille, Trigger Finger és a Parkway Drive is biztosan ott lesz a VOLT-on!

UnivPécs 2015. május 11

belépõ

Kiköltözik a PTE a Fishing On Orfûre

Nélküled elindulni? Na, még mit nem!? Életünkben – legalábbis az enyémben biztos – olyan sok esemény van, amit közösen a családunkkal, barátainkkal élünk át. Lehet ez apróbb: fagyizás, tévénézés; vagy akár nagyobb volumenû, mint egy ballagás, diplomaátadó vagy akár egy esküvõ. Sosem vagyunk egyedül. De mi van akkor, ha van egy film vagy egy étterem, ami minket érdekel, de a közeli hozzátartozóinkat nem? Elmegyünk egyedül és megnézzük? Nem, majd jól meg is bánjuk. Pedig milyen jó egyedül lenni! Én már voltam koncerten, kiállításon, sõt moziban is egyedül. Eddig sosem bántam meg, hogy nem beszéltem rá senkit a közös programra. Számos elõnye van, ha egyedül megyünk valahova. Elõször is, nem kell senkire várnunk, vagy esetemben, senkit sem várakoztatok meg. Lehetünk spontánok. Nem kell az elõre eltervezett vetítésre menni, vagy épp oda leülni, ami kevésbé tetszik nekünk. Senki se beszél hozzánk a film alatt és nem kell osztozkodnunk a popcornon sem. De mi van akkor, ha a többi ember furcsán néz ránk? Ne érdekeljen! Fogadni mernék rá, hogy ezeknek az eseteknek a nagy részét ilyenkor csak bebeszéljük magunknak. Egy koncerten se nézi senki, hogy kivel vagy, a zene a lényeg, meg a tánc.

Egy sajtótájékoztató és egy aláírás keretében hivatalosan is szorosabbá fûzte kapcsolatát a Fishing On Orfû (FOO) és a PTE. A nagyszínpad elnevezése mellett egyéb programok is a PTE-hez kötõdnek majd.

HÁRI Viktória SZANYI-NAGY Judit írása július 9–13.

július 24–augusztus 2.

augusztus 10–17.

Balaton Sound Hardwell, Nicky Romero, Afrojack, DVBBS, Showtek, Charli XCX, Joey Badass, Boys Noize, Pan-Pot, Quintino, VINAI, Roni Size Reprazent, Chris Liebing (Official), Klingande, The Bloody Beetroots (SBCR DJ set)…

25. Mûvészetek Völgye

SZIGET

ZAMÁRDI

július 13–19.

http://www.muveszetekvolgye.hu/ TALJÁNDÖRÖGD, VIGÁNDPETEND, KAPOLCS

Rockmaraton Fesztivál

Florence and the Machine, alt-J, Blasterjaxx, AWOLNATION, Jamie Woon, Fauve, José González, The Subways, Babylon, Circus, FEZEN 2015 Judas Priest, Ákos, HIM, Sabaton, Kadebostany és még sokan mások. HAJÓGYÁRI SZIGET Soilwork, Danko Jones, Black Label Society, Gus G. Hooligans… augusztus 21–23. SZÉKESFEHÉRVÁR július 29–augusztus 1.

augusztus 04–08. Ördögkatlan Fesztivál

Varrjál Pécsre! XV. Országos és Nemzetközi Patchwork Kiállítás Pécs E78 – ZSOLNAY NEGYED

Pécsrõl költözött a Rockmaraton, de a rajongóknak ez nem akadály…

augusztus 25–29.

A Bokor Zoltán ügyvezetõ által családbarátnak titulált fesztivál nem véletlenül a PTE-vel köt kapcsolatot. Egyetemünk a régió meghatározó intézménye, mind a tanulmányi eredményeket, mind a színes programkínálatot, lehetõségeket tekintve. Azonban a kitelepülés célját és -csoportját Zeller Gyula rektorhelyettes határozta meg: a számos középiskolás által is látogatott rendezvény kiváló terepe lehet a PTE jobb ismertségszerzésének. Takács Gyula EHÖK-elnök elárulta, a PTE Party tér biztosítása mellett az egyetem további értékeit is hivatottak megmutatni a fesztivál idején. Így a PTE Brass Banddel és a PTE Táncegyüttessel egyaránt találkozhatnak a rendezvényre látogatók.

A részletesebb programokról, fellépõkrõl Lovasi András, a fesztivál alapítója és Egyedi Péter sajtóügyintézõ beszélt. Idén két nagyszínpadnál szórakozhatnak a résztvevõk, garantálva a folyamatos programlehetõséget, hiszen nem párhuzamos, hanem egymás utáni koncertekrõl beszélhetünk. A sokszínûséget elsõsorban az olyan fellépõk adják majd, mint az Üllõi Úti Fuck, Pál Utcai Fiúk, Amorf Ördögök, Budapest Bár, Supernem, Kiscsillag, Kistehén vagy a búcsúkoncertet adó Subscribe együttes. Másodsorban pedig nóta-karaokéban is kipróbálhatjuk magunkat a fesztivál idején, melynél egy cigányzenekar élõben kíséri a vállalkozó szellemû (civil) énekeseket. A koradélutáni programok mellett egy „lebegõ” víziszínpad is teret enged majd a szórakozni vágyóknak. Mindemellett a már korábban is megrendezett, Orfû nevezetességeit bemutató fröccs- és sörtúra szintén része a programkínálatnak. Mivel általában egy-két óra alatt elfogynak a jegyek elõvételben, így a túrázni vágyóknak érdemes május 11. hétfõ déltõl aktívan figyelni az online felületeket. A fesztivál idén közel 7 000 ember befogadására lesz képes.

SZALKI – SZIGET

SZIN

július 14–19. EFOTT Csak szabadon… 30Y, Punnany Már a 8. Ördögkatlan! Nagyharsány, Massif, Tankcsapda, Wellhello, Halott Kisharsány, Palkonya, Beremend és a Pénz, Kiscsillag, Otton Knows, dubfx Vylyan Terasz között ingázhatunk a VELENCE Katlan busszal, lesznek színházi és táncelõadások, koncertek (könnyûzenétõl a jazzen, világzenén, népzejúlius 15–19. nén át a komolyzenéig), családi és irodalmi programok, filmvetítések, Borsodi Kingdom of Hegyalja Architecs, Rudimental, Clean Bandit, civil kezdeményezések, esélyegyenNightwish, At the gates, Eagles of lõségi programok, kiállítások és kézthe Death Metal, Chase and Status mûves vásárok.

Aki nem találkozott a nyáron egy fesztiválon sem a Punnany Massif, Ákos tandemmel, itt még bepótolhatja a következõ félév elõtt.

ÖRDÖGKATLAN

SZEGED

TOKAJ–RAKAMAZ


19

magazin

A tömegöröm mögött!

SZANYI-NAGY Judit


Ha nyár, akkor fesztivál. Többségünk csak élvezi ezeket a többnapos mulatságokat. Most egy kicsit álljunk meg, és gondoljunk bele: vajon milyen kommunikációs- és marketingmunkák állnak a háttérben? A PTE KTK Retro Majális egyik programjaként Szabó Ágnes, a magyar Telekom HR-munkatársa igyekezett válaszokat adni a kérdésekre, fõként a céges tapasztalatokból kiindulva. Magyarország kész „fesztiválvárossá” nõtte ki magát az elmúlt években – elég csak a Szigetre, a Soundra vagy a VOLT-ra gondolnunk. Ezek mögött nagy tervezési munkálatok zajlanak: a célközönség behatárolása mellett az infrastruktúra és a céges jelenlét megfelelõ minõségének biztosítása is nagy jelentõséggel bír. A direkt reklám, szórólapozás helyett az egyes fesztiválokon inkább az imidzs kialakítása a lényeg: az, hogy minél többen halljanak az adott márkáról és minél szimpatikusabbá váljon számukra a megjelenített ideológia. Így a színpadelnevezések és az applikációk mellett a reklámok, a celebek megszólaltatása, a stream (élõ online videó)-közvetítés vagy az alapvetõ online jelenlét is szerepet játszik a sikerben. Azonban az egyik legnagyobb kihívás – bár 2015-öt írunk – a free WiFi biztosítása, amelynek elsõsorban nem a technika, hanem a jog szab gátat. Egy nem is olyan távoli pink jövõben lehetséges lesz, hogy akár otthonról irányíthassuk majd az önkénteseket az adott fesztivál területén, feladatokat oszszunk nekik, így ha ahhoz van kedvünk, mondjuk több száz kilométeres távolságból vízipisztollyal arcon fröcskölhetünk egy idegen fesztiválozót.

12. Ifjúsági hét

Ülünk a Pepitában, zenészek szállingóznak be az ajtón (vagy le a kis színpadról). Kis technikai megbeszélés és máris indul az Európai Ifjúsági Hét - Pécs egyik rendezvénye: pódiumbeszélgetés pécsi zenészekkel. A programot a Tett-Hely Ifjúsági Egyesület és a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft. szervezte május hetedikén. Öt zenekar is reprezentálta magát az eseményen: a Junkie Jack Flash, a PMD Blues Band, a Kubalibre, a The Tablespoon és a Ska-Pécs. A beszélgetést Kékesi "Mandarin" Alexandra vezette. És hogy mirõl beszélgetnek csütörtök este heten egy kávézóban? Nem másról, mint a hazai, vagyis inkább a pécsi zenekarok jelenérõl, jövõjérõl, sikerérõl. Ismertté lehet-e válni Pécsrõl? Be lehet-e futni Magyarországról? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy (vidéki) zenekarnak? Mit jelent pontosan a siker? Pénzt? Médiaszereplést? Egy kezdõ zenekarnak mire van szüksége? Elég egy kis hazai bázis, vagy mindenki megismerje a zenekarok neveit? HÁRI Viktória

Nyári punyi Milyen Pécs nyáron? Hasonló, mint hétvégén. Az utcák, a házak ugyanolyanok, csak kevesebb az ember. Felemlegethetõ a 2010-es év, amikor Európa Kulturális Fõvárosa címét viselve jóval több program zajlott, mint egyébként szokott, s nem fordult elõ az, hogy midõn elvonultak fesztiváljaink – Pécsi Országos Színházi Találkozó, Séta téri malac- és ökörsütés koncertkörítéssel – majd lebontották a fabódékat, akkor megmaradt a heti egy vasárnapi térzene kultúrproginak, amúgy csak a forróságtól olvadóban lévõ aszfalt fölött remegõ levegõben ötpercenként egymást követõ, magányos, tikkadt pécsiek nézegették egymást, hogy jé, egy homo sapiens... Mindig is szerettem ezt a nagy csöndet, amikor kiürült Pécs, s mint valami filmbéli látomásban, fényes nappal lehetett sétálni a tök üres városban. Miért? Fürdõje alig van (de már az X. politikus is ezzel kampányol), a nyári színháza évek óta szenved, s a néhány fesztivált kivéve már magam sem tudom, miért lenne jó idõt tölteni a városban. Mindennap a Csontváry-képeket sem lehet megnézni. Akkor a Jókai téri, világbajnok fagyiért? A lepusztulóban lévõ Király utcai házak emeleti homlokzatáért? A pécsi, maximum járdaszigeteken nyaralóknak megvan az a felemelõ élmény, mikor leállt a Színház téri szökõkút? És a magányos csöndben visszhangzanak a léptei. BALOGH Robert

20


Mese az egyetemi életrõl KÉKESI "Mandarin" Alexandra publicisztikája

Egyszer volt, hol nem volt, volt, bár nem az Óperenciás-tengeren túl, de jelenleg úgy érzem, hogy valahol nagyon, nagyon messze és meglehetõsen régen. Szívesen beszélnék az egyetemi életrõl, ha lenne. Mármint biztosan van, csak közel sem olyan, amit én anno átéltem. Most ezt úgy írom, mintha én lennék a nagy „megmondó”, mintha évtizedekkel ezelõtt lettem volna én is a nagy forgatag kellõs közepében. Pedig nem volt az olyan régen, nem lehet mondani, hogy hûlt helyemet se találni. Fél éve ismét hallgató vagyok, és amit magam körül látok az valami nagyon távoli számomra. Anno, amikor megtudtam, mi az a Pécsi Egyetemi Napok, teljesen leesett az állam. Majd miután meghívást kaptam a kar volt PEN-eseitõl a csapatválogatóra... Hát azt az érzést nem tudom leírni, örökre a retinámba égett a pillanat. Beválogattak, és a világ egyik legbüszkébb embere voltam, mindent megtettem azért, hogy a legjobbat hozzam ki a dologból. Eszméletlen energia és kreativitás szükségeltetett, aminek úgy érzem, nem voltunk híján. Az utóbbi két évben meg azt hallom, milyen büszkék a csapatok a lájkok menynyiségére. Tényleg? Ez számít? Ha valóban így áll a dolog, akkor én köszönöm szépen, inkább sorolom az „öreg egyetemisták” közé magam, mintsem ahhoz a hallgatósághoz, akik a virtuális térbõl kinézve alig-alig veszik észre az egyetem igazi lényegét: Építs kapcsolatokat, szerezz igazi barátokat. Érezd, hogy valakire igazán számíthatsz és, hogy õ is számíthat rád! Teljes szöveg: www.univpecs.pte.hu

Bögrére fel! Itt a vizsgaidõszak! Két 800 oldalas könyv átnyálazása közben nyomass egy sudokut, és nyerj egy bögrét! Jól teletöltheted kávéval, hogy mehessen tovább a tanulás. Hidd el, az a párszáz oldal sajnos megvár… Cím: [email protected], határidõ: május 20.

PEN 2015 1. nap Verselünk mi is az idei szokáshoz híven – jó szórakozást kívánunk mindenkinek a PEN-en!

Diákrektorotok

2. nap Itt van minden színes csapat, kiknek kedve sosem lankad! Szorgosak, ügyesek, gyorsak, azám! Este velük rázzad lazán!

3. nap Ünneplésre ma nagyon is van ok, Hiszen a gyõztes csapat az AsPENix és a gallok. És bár a PEN véget ért ezzel, Kedveskedünk nektek koncertekkel: Nézzétek, miben volt az utolsó nap részetek: Így mutatnak fotósainktól a részletek.

S ne feledjétek: bár gyõztes van, azért mind' egy, Mert a közösség volt a lényeg, a többi tök mindegy! Rímek: SZANYI-NAGY Judit és KÉKESI „Mandarin” Alexandra

22

Kiss András, a TTK-s AsPENix és a gallok csapatkapitánya nyilatkozott nekünk, hogy milyen érzés hivatalosan is diákrektorként képviselni a PTE-t.

dik a vizsgaidõszak. A gyõzelem miatt viszont megérte. A következõ TTK-s csapatot viszont biztosan megpróbálnám segíteni, amiben csak kell.

Milyen érzés volt a gyõzelem? Számítottatok rá? Természetesen nagyon jó volt. Amikor kimondták a nevünket, az egész csapat egymásba karolva ugrált. Aztán átvettem a kupát és a nyereményeket. Jó volt látni és átélni, ahogy a csapatunk örül a sikernek. Ilyenkor éreztük, hogy a több hónapnyi készülõdésnek végül meglett az eredménye. Tudtuk, hogy az elõzõ hónapok feladatai alapján jól teljesítünk, sok energiát áldoztunk a versenyre, így bennünk volt a gyõzelem iránti vágy. Persze volt kétség az elsõ helyet illetõen, nem voltunk benne biztosak, hogy valóban ezen a helyen végeztünk. Az eredményhirdetés után több csapattal is beszéltem, és õk is gratuláltak nekünk. Mondták, hogy ügyesek voltunk és hogy megérdemeltük. Nagyon jól esett tõlük, úgyhogy köszönöm nekik!

Melyik csapat volt a legszimpatikusabb? A BTK-s NinPENdo csapata már az elsõ perctõl szimpatikus volt nekünk. Voltak feladatok, melyeket közösen végeztünk el, és bármiben tudtunk rájuk számítani. A KTK PENegyereket pedig idõvel megkedveltük, és velük is szívesen együttmûködtünk.

Mi volt a legnehezebb pillanat? Az elmúlt 2 hónap…(nevet) Nehéz volt összehozni a csapat találkozóit, a feladatok lebonyolítását, mert mindig voltak hiányzások. Mellette rengeteg idõt szántunk a dolgokra, így más teendõkkel kevésbé tudtunk foglalkozni. Gondolok itt az órák látogatására is.

Mi volt a kedvenc feladatod? Melyiknél érzed, hogy a legjobban teljesítettetek? A kisfilmkészítés nagyon tetszett, mert a csapat kreativitását jó visszanézni egy videóban. Egy ügyes videóssal pedig még meg is lehet spékelni azt, így jobban ütnek a poénok, vagy az effektekkel ki lehet emelni benne a fontosabb dolgokat. Ez a videó pedig örökre megmarad, és évek múlva jó lesz majd megnézni és visszaemlékezni a történtekre. A másik kedvencem egyértelmûen a sportnap sárkányhajózása. Elõször – a többi csapatot elnézve – nem gondoltuk, hogy lesz esélyünk megnyerni. Aztán sebesen evezve, vért izzadva még a tavalyi orfûi sárkányhajóverseny gyõztesét is lehagytuk. Én eddig még sosem próbáltam ezt a sportot, így friss volt az élmény és nem mellesleg a gyõzelem miatt is jó emlékekkel térhettünk vissza a többi feladathoz.

Indulnál a következõ PEN-en is? Még egyszer nem kezdenék már bele, mert mint említettem, nagyon sok idõm ment el a feladatokra. Most, hogy vége lett a PEN-nek, nehéz visszarázódni az egyetemi életbe, fõleg, hogy nálunk jövõ héttõl már kezdõ-

Mi a terved diákrektorként? Nagy feladatokra nem számítok, de megpróbálok majd a többi PTE-s kar rendezvényén is részt venni, összehozni az egyetem hallgatóit, hogy egy közös társaság legyen, mint ahogy az a PEN-es csapatoknál is történt.


A diákrektor-csapatok „apukája” Pál Zsombor 2014 õszétõl erõsíti az EHÖK csapatát mint kulturális és marketingreferens. Idén az õ nyakába zúdult a diákrektor-választás megszervezése. Nem kis energia és motiváció szükségeltetett ehhez, de Zsombinak mintha ez kisujjból ment volna. Most viszont megtudhatjuk, igazából mi is zajlott a színfalak mögött! Mit gondolsz a csapatok teljesítményérõl? Összességében nagyon elégedett vagyok és nagyon büszke rájuk! Sok csapat az elejétõl kezdve szívét-lelkét beleadta, idõt, energiát nem spórolva. Láttam, hogy mind a magyar, mind a külföldi hallgatók nagyon jól érezték magukat. Mennyire voltatok felkészülve egy erasmusos csapatra? Meglepett minket, hogy jelentkeztek, de mi is vágytunk egy ilyen csapatra: szerettük volna, ha jó tapasztalatokkal térnek haza, és mesélhetik otthon haveroknak, rokonoknak, hogy Pécsre tényleg megéri eljönni, mert itt ilyen jó bulikat szerveznek. Kihívás volt õket is bevonni a vetélkedõbe, olyan feladatokat adni, amelyeket õk is szívesen csinálnak. Fordítási nehézségek is voltak, de szerencsére voltak ESN-es koordinátorok a csapatban, akikkel jól együtt tudtunk mûködni, õk nagyon sokat segítettek. Mi volt a legnehezebb a szervezésben? A határidõket betartatni a csapatokkal. Kikértem a diákrektor-jelöltek véleményét: mi az, ami tetszik, mi az, amit szerintük nem tudnak tartani. Megpróbáltam alkalmazkodni hozzájuk: toltam ki határidõt, ha láttam, hogy nem fog menni, mert a tanulmányaikra is koncentrálniuk kellett. Sokszor szembesültem vele, hogy a saját tanulmányaimat sem szabad elfelejtenem: nyelvvizsga, szakdolgozat. (mikor beléptem az EHÖK irodájába Zsombor épp a komplett szakdolgozatát tépte szét, rám nézett, majd

azt mondta: „Azt hiszem, most egy kis ideig még nem fogok ráérni!”) Az EHÖK-ön a kollégáim viszont végig mellettem álltak, nagyon sokat segítettek. Mi volt a legjobb pillanatod? A végén, mikor láttam, hogy a négy hónapnyi munkám meghozta gyümölcsét. Úgy gondolom, egy összetartó közösséget sikerült kovácsolnom, amelyhez nyilván a diákrektor-jelöltek segítsége is hozzájárult. Ez volt a fõ célom a versennyel kapcsolatban. Azt látom, hogy megszerették egymást és barátokra leltek nem csak karon belül, de a karok között is. Ez fantasztikus! Belevágnál újra? Most rögtön nem! (nevet) Egyébként igen! Szerintem, olyan, mint egy gólyatábor-szervezés: élveztem, nagyon imádtam, de azonnal nem kezdtem volna újra. Aztán egy év múlva nekiálltam, újra leszerveztük és

ugyanolyan fantasztikus, ha nem még jobb érzés volt, mint az elsõ. Mitõl lehetne még jobb, ha egyáltalán lehetne? Több idõt kéne hagyni a választásra. Két-három hetet csúsztunk technikai okok miatt, és a feladatsort én három hónapra szántam. Kellett volna még idõ. Kihagyni nem akartam feladatot, mert úgy éreztem mindegyik hozzá tartozik a választás menetéhez, viszont így kicsit megnehezítettem a résztvevõk dolgát. Hallottam, hogy nagyon elfáradtak, de remélem tudták, hogy ez ezzel jár. Mi volt a kedvenc feladatod? A karitatív tevékenység folytatása volt a kedvencem, sok csapat több eseményt is szervezett. Élvezték és érezték, hogy jót cselekednek. Az EHÖK második jeges est bevétele is jótékony célra ment: a Misina Állatmenhelynek gyûjtöttünk. Ebbõl is látszik, hogy ha mi, hallgatók összefogunk, és egy egységet alkotunk, akkor azért együtt nagy dolgokra vagyunk képesek. Mit üzennél a csapatoknak? Azt mindenképp, hogy nagyon megszerettem õket! Most valami nagy bölcsességet is kéne mondanom, ugye? Akkor hát, ami igazán felkapott lett: PTE!!!! TÖKMINDEGY!!! ( a csapatok a verseny eredményére vonatkozóan végig ezt skandálták– szerk.) KÉKESI „Mandarin” Alexandra összeállítása

Helyesbítés: Az UnivPécs április 27-én megjelent lapszámának, 16. oldalán véletlenül összecseréltük Beszkid Attila és Csizmadia Dávid nyilatkozatánál a képeket és a diákrektorjelöltek portréja került a képeik helyére. Elnézést kérünk!


23

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA – MEGJELENIK KÉTHETENTE

Az követ UnivPécs szept kezõ laps embe z rben áma várha Addig tó. : www .univp ecs.pt e.hu

XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM – 2015. május 11.

KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁS és VÁSÁR a PTE Botanikus Kertjében május 16–17-én szombat–vasárnap 10–18 óráig Info: http://www.botanikuskert.pte.hu

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM HÍRLAPJA MEGJELENIK KÉTHETENTE. with English pages. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM május 11

Recommend Documents