Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK Levelező tagozat Üzleti (B2B) szakirány

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK Levelező tagozat Üzleti (B2B) szakirány

A Z EG ROKORR K FT. MINŐ SÉGPO LITIKÁJÁ NAK, MINŐSÉG- ÉS KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE

Budapest, 2003. május

Kovács Zsoltné


Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ................................................................................................................ 5. 2. A minőségszemlélet történeti fejlődése........................................................ 6. 3. A minőségszemlélet változása ......................................................................... 9. 4. A minőség fogalma általánosan ................................................................... 11. 5. A minőségügy helyzete Magyarországon ................................................. 14. 5.1. Tanúsított minőségirányítási rendszert működtető vállalatok Magyarországon ......................................................................................... 15. 6. A minőségirányítási szabványok ................................................................ 16. 6.1. Kialakulásuk előzményei .......................................................................... 16. 6.2. Az EN ISO 9001:2000 bemutatása ........................................................ 17. 6.2.1. Az új minőségirányítási filozófia felépítése, logikai összefüggései..... 20. 6.2.2. Az ISO 9000-es tanúsítvány előnyei a vállalatok számára................... 23.

7. Környezetközpontú Irányítási Rendszer.................................................. 24. 7.1. A környezeti tudatosság fejlődése .......................................................... 24. 7.2. Az EN ISO 14001:1996 bemutatása ...................................................... 25. 7.2.1. Az EN ISO 14001:1996 szabvány bemutatása.................................... 28. 7.2.2. Az ISO 14001-es tanúsítvány előnyei a vállalatok számára ............... 30.

8. Az integrált irányítási rendszerek .............................................................. 31. 8.1. Az ISO 14001 kapcsolódása az ISO 9001 szabványhoz ................ 31. 9. A minőségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsításának előnyei és hátrányai kis- és középvállalatok esetében .......................... 32.

3


10. Az ISO 9001 és 14001 irányítási rendszer megvalósítása az Egrokorr Kft-nél ............................................................................................... 33. 10.1. A cég bemutatása ..................................................................................... 34. 10.2. A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv ......................................... 37. 10.3. A választott minőségbiztosítási modell bemutatása a Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv alapján ........................... 42. 10.4. Az érvényes eljárási utasítások bemutatása....................................... 46. 10.5. A minőségbiztosítási rendszer bevezetésnek hatása a Cég kommunikációjára......................................................................... 52. 10.5.1. A kommunikáció szabályozása ........................................................... 53. 10.5.2. Tanácsadás........................................................................................... 54. 10.5.3. Reklamáció kezelése ........................................................................... 58.

10.6. Porlakk színeltérésének fejlesztése, javítása...................................... 59. 10.7. Egy problémás terület, a raktározás ..................................................... 61. 10.8. Környezetvédelem.................................................................................... 62. 10.9. Az integrált minőség- és környezetközpontú irányítás előnyei az Egrokorr Kft. számára .............................................................. 64. 11. Összefoglalás ....................................................................................................... 65. Irodalomjegyzék ...................................................................................................... 70. Mellékletek

4


1.

Bevezetés Az utóbbi években kiéleződött piaci verseny következtében a vállalatoknak

egyre inkább foglalkozniuk kell a minőséggel, a minőségbiztosítással, - szabályozással és a minőségirányítással. Mára már nemcsak mint lehetőséggel kell számolni a minőségbiztosítás és minőségirányítás vállalati alkalmazásával, hanem olyan szintű kötelezettséget jelent, amely nélkül a vállalatok biztosan nem tudják felvenni a versenyt az Európai Unió országainak vállalataival. A jövőben a magyar gazdálkodó szervezetek sikerének feltételeit az európai normáknak, az úgynevezett Európai Direktíváknak való megfelelés szabja meg. A következő években már nem, vagy csak súlyos veszteségekkel lehet fenntartani a versenyképességet a fejlett országok, elsősorban az Európai Unió piacán. A versenyképesség megtartásának egyik alapfeltétele az ISO 9000-es ( QMS = Quality Management System, minőség-irányítási rendszer ) és az ISO 14000-es ( EMS = Environmental Management System, környezetközpontú irányítási rendszer ) szabványsorozat követelményeit kielégítő irányítási rendszer bevezetése. [11] A magyarázatot a hatósági műszaki felügyeleti tevékenységek „New Approach„ (Új Megközelítés) néven ismertté vált deregulációja, ésszerű egyszerűsítése adja meg, melynek alapja a tanúsított minőségirányítási rendszer. A működő minőségirányítási rendszer azonban csak kötelező minimum, egy alapszint egy termék vagy szolgáltatás megítéléséhez, piaci karrierjéhez, melynek folyamatos fenntartását az EU országaiban tanúsítvánnyal kell igazolni. [11] Az 1997. szeptemberében tartott "Magyarországi tanúsított cégek IV. Nemzeti Konferenciáján" általánosságban a következőket állapították meg a szakemberek: TEGNAP

5


•

A vevők igénytelenebbek, kívánalmaik az árra, határidőre terjednek ki.

•

A szabványok a KGST keretei között nem követik megfelelő ütemben a technikai világszínvonalat, nincs sarkalló, elõremutató szerepük.

•

Némely termék "hiánycikk" jellegéből fakadóan a vevő örül, ha kap az igényelt termékből.

MA •

A vevő számára a minőség vált elsődlegessé, maga mögé utasítva az árat is.

•

Növekszik a konkurensek száma, mely versenyre sarkall.

•

Az

EN-szabványok

bevezetésével

Európa

egységes

műszaki

alapokra

helyezkedik, a szabványok által diktált színvonal sok esetben ugrásszerűen megnő. •

A vevő nemcsak a termék műszaki paramétereinek vonatkozásában teszi magasra a lécet, hanem kivitelét, csomagolását és a háttér szolgáltatások színvonalát is megköveteli.

•

Mindinkább előtérbe kerül a környezetbarát termék és technológia igénye.

HOLNAP •

Újabb és újabb szempontok, követelmények megjelenésével kell számolni.

•

A termékminőség fokozásával együtt kell gazdaságosabbá tenni a gyártást.

•

Egyre attraktívabb terméket követel a piaci verseny, ki kell találni a vevő látens igényeit is.

•

A környezetkímélő termék és technológia követelménnyé válik. A minőségbiztosítás és a minőségirányítás alkalmazása tehát létkérdéssé vált

napjainkra.

2.

A minőségszemlélet történeti fejlődése

6


A minőség, az alkalmasság, a megbízhatóság és tartósság igénye egyidős az emberiséggel. Az Egyiptomi piramisok méretei és az építkezéshez használt márványtömbök csiszolásának méretpontossága, a régi indián kultúrák épületemlékei, a ma is használható római hadiutak – csak néhány az ismertebbek közül – nemcsak magas színvonalú műszaki kultúrát, hanem összehangolt követelményrendszer („szabványok”) meglétét is feltételezik. Ebből következik, hogy a minőség nem új fogalom. A minőség követelményeinek megfogalmazása, és azok hatékony érvényesítése a termék előállítása során – különösen napjaink viharos tempóban fejlődő technológiáinak bevezetésével együtt – embertpróbáló kihívás. [11] A termék tulajdonságainak ellenőrzése az egyedi és a kissorozatú gyártás idején, főleg a késztermék mintadarabos vizsgálatának formájában valósult meg. A technológiai fejlődéssel együtt megjelent a sorozatgyártás igénye és képessége. A mindendarabos ellenőrzés jelentős költségeket jelentett volna, ezért felismerve, hogy a stabil gyártási folyamat és technológia képes egyforma termékek előállítására, a sorozat minőségének megállapításához szükséges ellenőrizendő késztermékek száma jelentősen csökkenthető. Az ilyen mintavételes ellenőrzés a matematikai statisztika eszközeire épül, és a tárgyban szabványok is születtek. Az ilyen ellenőrzés már a technológiai folyamatot is felügyeli, és nem csak a gyártott sorozat tulajdonságainak ellenőrzésére szolgál. Ezzel a módszerrel az előírásoknak nem megfelelő termékek aránya néhány százalék körüli értéken tartható. A technológia további fejlődése, az orvosi-életmentő, az űrhajózási, nukleáris technológiák megjelenése azonban ennél nagyobb biztonságot igényel néhány ppm ( part per million – darab a millióból ), sőt nulla hiba megengedett értéken. Ilyen szigorú követelményeknek eleget tenni pusztán műszaki eszközökkel – akár a gyártásban, akár az ellenőrzésben, akár mindkét helyen – igen nagy erőforrásokat kíván, és a termék árát jelentősen megnöveli. Ezért előnyben részesültek a kisebb ráfordítást igénylő szervezési eszközök. A bevált módszer a folyamatközi ellenőrzések rendszere lett. Célja az egyes folyamatlépések eredményének ellenőrzése és a folyamat stabilitásának felügyelete. A nem megfelelő eredményt kivonják a folyamat további lépéseiből, ezzel veszteségeket előznek meg. A nem megfelelő eredmény okait feltárják, és úgy avatkoznak be a folyamatba, hogy helyesbítsék a jelenséget. A módszer oda

7


vezetett, hogy a készterméken az utolsó technológiai lépésre előírt ellenőrzések megfelelő eredménye egyben a késztermék megfelelőségét jelentette. Ezt a műszaki eszköztárat

felvonultató,

a

reálfolyamatra

kiterjesztett

módszert

nevezik

minőségszabályozásnak. [11] Bebizonyosodott, hogy tovább javítható a rendszer hatékonysága abban az esetben, ha a szabályozást nem csak a szűken vett reálfolyamatra vezetik be, hanem az azt kiszolgáló valamennyi folyamatra kiterjesztik. Ennek keretében a beszerzés, a vevőszolgálat, a humán erőforrások fejlesztése, stb. folyamatokat is előírások szerint működtetik, a működést ellenőrzik, és a működés állapotairól feljegyzéseket készítenek. Az utóbbiakat elemzik, és szükség esetén beavatkoznak a rendszerbe. Ez a módszer a minőségbiztosítás. Amennyiben ez a módszer a vezetőség irányítási eszköze, alkalmazása pedig stratégiai célkitűzése, akkor nevezhetjük minőségirányításnak. [11] A minőséggel kapcsolatos tevékenységek meghatározása egyben egy történeti fejlődést is mutat. Dr. Balogh Albert (1996) szerint a minőségi tevékenységek és rendszerek fejlődését a következő három szakasszal jellemezhetjük: „ A. Minőség-ellenőrzés: 1910-1960 Ez két fokozatból tevődik össze: •

1910-1925: Szigorú bemeneti és kimeneti ellenőrzés

•

1925-1960: Szigorú gyártásközi ellenőrzés

Ebben a két fokozatban dolgozzák ki az átvétel mintavételi terveit és az ellenőrzőkártyákat.

B. Minőségszabályozás és minőségbiztosítás: 1961-1990

8


Ezt a szakaszt is két fokozat alkotja: •

1961-1985: Minőségszabályozás. Az ellenőrzést kiegészítik a helyesbítő tevékenységgel,

bevezetik

a

termékek

minőségügyi

felülvizsgálatát

(auditált), Japánban pedig az ún. teljekörű minőségszabályozást (TQC)-t alkalmazzák. •

1986-1990: Minőségbiztosítás. A minőségszabályozást kiegészítik a hibák megelőzését biztosító tevékenységekkel. A gyártási folyamatot szabályozzák és elvégzik a minőségügyi felülvizsgálatát. Bevezetik az ISO 9000-es szabványrendszert.

C. Minőségirányítás és TQM: 1991Ennek a szakasznak szintén két fokozata van: •

1991-1992: Minőségirányítás. A minőségügyi rendszer túllép a vállalat minőséggel foglalkozó részlegein, a rendszert a vállalat vezetősége irányítja. Előtérbe kerül a minőségügyi rendszer felülvizsgálata (rendszeraudit), valamint a minőség tervezése és fejlesztése.

•

1993- :TQM Bár már 1993 előtt is megindul a TQM-tevékenység, azonban csak 1993-tól válik általánosan elfogadott modellé. ”

3.

A minőségszemlélet változása A minőség forradalma a század elején indult el először az Egyesült Államokban,

jóval megelőzve Európát és Japánt. Egy amerikai mérnök, Frederick W. Taylor által kezdeményezett, tudományos menedzsment néven ismert mozgalom volt a fő mozgatórugója. Ekkoriban a minőséget főleg műszaki szempontból tartották fontosnak

9


és a végtermék műszaki jellemzői testesítették meg. A fő szempont azonban ekkor még a termelékenység volt, ami háttérbe szorította a minőséget. [20] A II. világháború alatt jelentősen megváltozott a minőségszemlélet. Az Egyesült Államokban a hadiipar korszerűsítése okozott döntő változást a minőségszemlélet fejlődésében. Mindezek hatására jött létre az Amerikai Minőségszabályozási Társaság (ASQC) is. [20] A II. világháború után Európa egyes államaiban, valamint az Egyesült Államokban és Japánban hihetetlenül gyors gazdasági fejlődés indult el. Nőtt a termelékenység, és ezzel párhuzamosan nőtt a termékválaszték is. A fogyasztók számára a szélesedő termékskála miatt egyre meghatározóbbá vált a minőség. Ezt Japán is felismerte. Ekkoriban még mindig a korábbi minőség-ellenőrzés dominált, azaz a végellenőrzésé volt a főszerep. A hatvanas évekre alakult ki a minőségbiztosítási szemlélet és a minőségbiztosítás került előtérbe. A fejlesztési és gyártási folyamatba be is vezették az ellenőrzést, de a súlypont még a műszaki területen maradt. Ez volt a folyamatorientáltság kezdete. [20] Európa a minőségszemlélet tekintetében lemaradt Japántól és az Egyesült Államoktól, akárcsak az európai ipar. A nyolcvanas évek elején az egyre fokozódó világméretű verseny válaszlépésre kényszerítette Európát. Ekkor indult meg Anglia kezdeményezésével egy új átfogó nemzetközi szabvány kifejlesztése. A korábbiakkal ellentétben a minőségirányításé lett a döntő szerep. Ez azt jelentette, hogy a minőséget nemcsak a gyártási folyamattal hozták összefüggésbe, hanem valamennyi üzleti tevékenységgel is. A vezetőség felelőssége pedig szintén a figyelem központjába került. A gazdasági szervezetek ma már arra törekednek, hogy költségeiket minimalizálják minden területen. A vállalatoknak a minőség gazdasági céljaik eléréséhez szükséges eszközzé vált. [20]

10


4.

A minőség fogalma általánosan A minőségügy nemzetközi hírű szaktekintélyei a minőségellenőrzéstől a

minőségbiztosításhoz, majd a teljes körű menedzsment (TQM) kialakulásához vezető fejlődés során a minőség fogalmára más-más meghatározásokat alkalmaztak attól függően, hogy ők mire helyezték a hangsúlyt. „ •

Juran: A minőség a használatra való alkalmasság.

•

Deming: A minőség a termék egész élettartama alatt "múlja felül" a fogyasztó várakozásait. Deming ezt még azzal egészíti ki, hogy az árnak nincs értelme a minőség értékelése nélkül, és a minőség is értelmetlen, ha nem a vásárlók igényei fogalmazódnak meg benne.

•

Feigenbaum: A minőséget mozgó célként határozza meg, figyelembe véve a minőség folyton változó természetét.

•

Freund: A minőség a termék vagy szolgáltatás azon jellemzőinek összessége, amelyek lehetővé teszik, hogy a termék vagy a szolgáltatás megfeleljen a kimondott vagy kimondatlan igényeknek. A minőség: használhatóság,

biztonság,

megvalósíthatóság,

hozzáférhetőség,

fenntarthatóság, stb. •

Crosby: A minőség a vevőkkel közösen megállapított követelmények teljesítése vagy módosítások kezdeményezése, hogy a minőség a vevőknek és a szervezet saját szükségleteinek megfeleljen.

•

Groocock: A minőség valamely termék vagy szolgáltatás jellemzői és tulajdonságai összességének alkalmazkodási foka a vevõ szükségleti

11


követelményeinek

összességéhez,

annak

az

árnak

és

szállítási

feltételeknek a határai között, amelyeket a vevő hajlandó elfogadni. •

Seghezzi: A minőség a felhasználói igények vagy az előirányzott cél kielégítésének mértéke.

•

Shiba: A Japánban kialakult négy minőségszintet fogalmazta meg: − Megfelelés a szabványnak (az előírásnak), − Megfelelés a használatra, − Megfelelés a vevő kinyilvánított igényeinek, − Megfelelés a vevő látens, ki nem mondott igényeinek. ” [Dr. Varga Lajos, 1998]

IV. Általánosabb fogalom a minőségszabályozás: Azok az operatív módszerek és tevékenységek, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. A minőségszabályozás tehát kiterjed mindazokra a módszerekre és tevékenységekre, amelyeknek célja a gyártási vagy szolgáltatási folyamat állandó megfigyelése, ellenőrzése és a minőség kialakításának minden lépésében a nem kielégítő teljesítmény okainak kiküszöbölése. A minőségszabályozás tehát alapvetõen két tevékenységbõl áll: az ellenőrzésből és a hibaokok megszüntetését célzó helyesbítő tevékenységből. V. A minőségszabályozásnál szélesebb körű a minőségbiztosítás: A minőségügyi rendszeren belül alkalmazott és szükség esetén igazolt minden olyan tervezett és rendszeres tevékenység, amely megfelelő bizalmat hivatott kelteni arra, hogy az egység (termék, szolgáltatás, stb.) teljesíti a minőségi követelményeket. A minőségbiztosítás kettőscélú: •

A belső minőségbiztosítás a vállalaton belül biztosítja a vállalatvezetőség számára az előállított termékek megfelelőségét,

12


•

A külső minőségbiztosítás szerződéses esetben a vevő számára nyújt biztosítékot.

VI. A minőségirányítás fogalma még szélesebb: Az általános irányítási feladatköröknek minden olyan tevékenysége, amely meghatározza a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket és feladatköröket, valamint megvalósítja azokat olyan eszközökkel, mint a minőségügyi tervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás és a minőségfejlesztés, a minőségügyi rendszeren belül. A minőségirányítás tehát már olyan általános tevékenység, amely a minőségbiztosításon (és a benne foglalt minőségszabályozáson) kívül kiterjed a minőségtervezésre és a minőségfejlesztésre is. VII.

A legátfogóbb fogalom a teljes körű minőségirányítás (TQM):

A szervezet olyan irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a minőség áll, és amely összes tagjának részvételén alapszik, és azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevõ megelégedettsége révén, és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak. Már ebből a meghatározásból is látszik, hogy a TQM átfogóbb a minőségirányításnál, mivel a vállalat vezetését a minőségorientált szemléletnek rendeli alá, a vállalat összes tagját bekapcsolja az irányításba és a vevő megelégedettségét kívánja megnyerni. A fogalom-meghatározások alapján tehát a legegyszerűbb tevékenységtől, az ellenőrzéstől a következőképpen jutunk el a TQM-ig: •

Minőségszabályozás = minőség-ellenőrzés + helyesbítő tevékenység

•

Minőségbiztosítás = minőségszabályozás + megelőzés (pl. ISO 9001)

•

Minőségirányítás = minőségtervezés + minőségbiztosítás (+ -szabályozás) + minőségfejlesztés

13


•

TQM = minőségirányítás az egész vállalatra kiterjedően, a vevő megelégedettségének megszerzésére.

A

fogalom-meghatározások

azt

mutatják,

hogy

az

ISO

9001-es

minőségbiztosítási rendszer részét képezheti a TQM-nek.

5.

A minőségügy helyzete Magyarországon Több mint tíz év telt el a rendszerváltás óta, a minőségügy szempontjából

azonban Magyarország még mindig átmeneti gazdaságban él. A működő piacgazdaság ellenére nagyrészt még hatályban van a tervgazdaság minőségügyi jog- és fogalomrendszere. Mindemellett hazánkban néhány éven belül végre kell hajtani az EU és Magyarország közötti jogharmonizációt, mert az Európai Unió szabályzatainak és direktíváinak ( kötelező műszaki irányelvek) bevezetése megvalósíthatatlan a rendszerváltozást túlélő minőségügyi jogrendszer hatálytalanítása nélkül. A rendszerváltozás óta komoly erőfeszítések történtek a jogharmonizáció tekintetében. [14] A pártállam idején szinte minden vállalat állami kézben volt, így a minőségi és korszerűségi problémák is állami szinten jelentkeztek. A nagy monopolhelyzetben lévő vállalatokkal szemben a fogyasztó védtelen, kiszolgáltatott helyzetbe került. Nagyon hamar, már az ötvenes évek elején kiderült, hogy komoly problémák vannak a termékek és szolgáltatások minőségével, ami arra volt visszavezethető, hogy a termelést nem a piaci mechanizmusok szabályozták, hanem központi tervezés szerint történt. A minőségi problémákat jogszabályokkal igyekeztek megoldani, kötelezővé tették a szabványokat és állami minőségellenőrzést rendeltek el. Az új terméktípusokat a minisztériumok hagyták jóvá, úgynevezett „prototípus tárgyalásokon”. Mindezek ellenére a termékek minősége messze elmaradt a világpiaci színvonaltól. [14] 1968-tól a minőségügyi jogszabályrendszer jelentős változáson ment keresztül. Megszűntették a forgalomba hozatali engedélyezést, azaz a prototípus tárgyalásokat, és a szabványok jelentős körében megszűntették a kötelező jogi hatályt. Később lassanként

14


megszűntették a minisztériumoknak a vállalatok ügyeibe való közvetlen beavatkozási lehetőségét is. A nyolcvanas évek végén változott meg e téren a felfogás, mivel egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a tervgazdálkodás körülményei között a minőségi problémák megoldhatatlanok. Ekkor kezdett teret hódítani az a nézet, hogy a minőség piaci fogalom és nem államigazgatási kategória. [14] Magyarországon a szocialista tervgazdálkodásban országos, ágazati és vállalati szinten folyt a szabványosítás. Ez 1994-ben szűnt meg, amikor egy kormányrendelet a nyugati gyakorlatnak megfelelő rendszer létrehozása érdekében megszűntette az ágazati szintet. A jelenlegi magyar szabványok tehát országos és vállalati szintűek is. [14] Az 1995. Évi XXVIII. sz. törvény eltörölte a szabványok kötelező jellegét, tehát a magyar nemzeti szabvány önkéntes, ugyanakkor lehetővé tette egyes minisztériumok számára, hogy bizonyos szabványok alkalmazását átmenetileg kötelezővé tegyék. [14] A magyar országos szintű szabványosítás egyre inkább alkalmazkodik a nemzetközi szabványokhoz, és még ennél is inkább igyekszik megfelelni a regionális szintű, azaz az Európai Uniós gyakorlathoz, ami azt jelenti, hogy az európai szabványosítás eredményeit Magyarország maradéktalanul bevezeti. [8]

5.1.

Tanúsított

minőségirányítási

rendszert

működtető

vállalatok

Magyarországon Az utóbbi években Magyarországon is jelentősen megnőtt azoknak a cégeknek az aránya, akik felismerték, mennyire fontos szempont üzleti partnereik kiválasztásánál, hogy egyenletes minőségű termékeket és szolgáltatásokat nyújtsanak, és ezt, harmadik féllel is tanúsíttassák. Erre jogi kötelezettségek, a gazdasági verseny és sok esetben a külföldi üzletfelek is ösztönzik a magyar gazdasági szervezeteket. [6]

15


Ez a tendencia késztette arra a Magyar Minőségi Társaságot, hogy rendezkedjék be a tanúsított vállalatok adatainak gyűjtésére, feldolgozására és közreadására. [6]

16


6.

A minőségirányítási szabványok

6.1.

Kialakulásuk előzményei 1978-ban Angliában az úgynevezett Warren jelentés megállapította, hogy a brit

gazdaságban évente a GDP 10%-át kitevő minőségi kár keletkezik. A brit ipar válasza erre egy minőségi kampány indítása volt, mely egy új, a Brit Szabványügyi Testület által létrehozott szabványra, a BS 5750-es minőségirányítási szabványra épült. A kormány

felvállalta

a

szabvány

támogatását,

és

hozzájárult

a

szükséges

intézményrendszer megteremtéséhez is. Ennek eredményeként 1985-ben több mint 100 vállalat rendelkezett BS 5750 szabvány szerinti tanúsítvánnyal, és nemzetközi szinten is elismerték fontosságát. Ennek példáján és erre alapozva kezdte meg kidolgozni a genfi székhelyű, 1947-ben alapított Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ( ISO – International Standard Organization ) az ISO 9000-es szabványrendszert. Az ISO 9000-es szabványsorozat 1986-ra készült el és 1987-ben kezdték meg a megjelentetését, majd ezután még 3-szor módosították (1994-ben, 1996-ban és 2000ben). A gépjárműiparból kiindulva megindult a minőségirányítási rendszerek bevezetése az ipar más szektoraiban és a szolgáltatási szférában is, az ISO 9000 szabványrendszer szerint. Már a legkülönbözőbb iparágak képviselői rendelkeznek az ISO 9000-es szabványsorozat valamelyikének tanúsítványával. A textil- és ruházati ipartól kezdve az építőiparon, biztosítási szakmán át a bútorgyárakig és az egészségügyi és szociális szolgáltatásokig. A szabvány elegendő játékteret enged ahhoz, hogy minden ágazatban alkalmazni lehessen. Ez előnye és egyben hátránya is, mert éppen ez a játéktér jelent gyakran problémákat akkor, amikor értékelni kell egy bevezetett minőségügyi rendszert abból a szempontból, hogy ISO 9000 szabványrendszer követelményei teljesülnek-e. Minden vállalatnak egyedileg kell megterveznie saját minőségügyi rendszerét, ehhez a szabvány csupán segítséget nyújt és gondoskodik

17


arról, hogy a vállalat ne feledkezzen meg a lényeges elemekről. A szabványt gépészek dolgozták ki. Az ISO 9001, az ISO 9002 és az ISO 9003 szabványok előírásai nem helyettesítik a termék meghatározott műszaki előírásait. Itt nem terméktanúsításról, hanem rendszertanúsításról van szó. Egy ISO 9000-es tanúsítvány nem tanúsít semmit a termékkel kapcsolatban. A szabvány olyan követelményeket támaszt, amelyek meghatározzák, hogy egy minőségügyi rendszer milyen elemeket tartalmazzon, de a rendszer tervezése és kivitelezése függeni fog attól, hogy a vállalat milyen tevékenységet folytat, mik a célkitűzései és egyedi igényei, és milyen sajátos gyakorlatot alakított ki. A szabvány követelményeinek értelmezése nem függhet attól az iparágtól vagy gazdasági ágazattól, amelyben alkalmazzák őket, tehát általános jellegűek. E nemzetközi szabványok azzal a céllal kerültek kiadásra, hogy változatlan formában alkalmazzák ezeket, de a szerződések megkötése során szükség esetén hozzáigazíthatók a sajátos igényekhez, a minőségügyi rendszerre vonatkozó egyes követelmények törlésével vagy hozzáadásával. Az ISO 9001 nemzetközi szabványban irányelvek találhatók az ilyen „testre szabott” alkalmazásra, valamint arra, hogyan kell kiválasztani a megfelelő minőségirányítási modellt, azaz az ISO 9001, az ISO 9002 vagy az ISO 9003 nemzetközi szabványt.

6.2.

Az EN ISO 9001:2000 bemutatása A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) 2000. december 15-én adta ki az

új elveket meghatározó ISO 9001:2000 szabványt. Nem sokkal később Magyarországon is megjelent a szabvány hazai megfelelője, az MSZ EN ISO 9001:2001. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) ezt 2001 márciusában tette közzé.

18


Ez a nemzetközi szabvány a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti

elő

a


rendszer

kialakítása,

bevezetése,

valamint

eredményességének és hatékonyságának fejlesztése során.

Ahhoz, hogy egy szervezet eredményesen és hatékonyan tudjon működni számos, egymással összefüggő folyamatot, kell meghatároznia és irányítania. Folyamatnak tekinthető minden olyan tevékenység, amely erőforrásokat használ, és amelyet úgy irányítanak, hogy bemeneteket kimenetekké alakítson át. Az egyik folyamat kimenete gyakran egyben a következő folyamat közvetlen bemenetét is jelenti. Egy szervezeten belül a folyamatok egy rendszerének alkalmazása, e folyamatok meghatározásával, kölcsönhatásaival és irányításukkal együtt „folyamatszemléletű megközelítés"-nek tekinthető. E megközelítés előnye az, hogy gondoskodik a rendszeren belül az egyes folyamatok

közötti

kapcsolatok,

kombinációk

és

kölcsönhatások

folyamatos

szabályozásáról. A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modelljét az 1. számú mellékletben található ábra szemlélteti. Az MSZ EN ISO 9001 a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje. Akkor kell alkalmazni, ha a vállalkozásnak (a szállítónak) a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat során kell megfelelnie meghatározott követelményeknek. Ez a legnagyobb kiterjedésű rendszer, megvalósítása a legigényesebb, de mivel a legátfogóbb, a legnagyobb haszon várható alkalmazásától, mivel •

Rendet teremt a belső folyamatokban,

•

Az irányítás, a működés (fegyelem) javul,

•

Hosszú távon csökkennek a költségek,

19


•

A vevők megszerezhető bizalmán keresztül nő a piaci erő. [4]

A szabványcsalád tagjai: •

MSZ EN ISO 9000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár

•

MSZ EN ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények

•

MSZ EN ISO 9004 Minőségirányítási rendszerek. Irányelvek a teljesítőképesség továbbfejlesztéséhez [3]

Az új szabvány megjelenése fontos változásokat hozott: •

A három minőségirányítási szabványmodult, az ISO 9001:1994-t, az ISO 9002:1994-t és az ISO 9003:1994-t kizárólag 2003. december 15éig lehet alkalmazni és tanúsítani

•

Az alapvető alkalmazási célok markánsabban fogalmazódnak meg.pl.: a vevői igények megfelelő kielégítése, a vevői elégedettség elnyerése, a folyamatos továbbfejlesztés a működés minden területén

•

Folyamatszemléletű megközelítés

•

Megváltoztak a minőségirányítás alapfogalmai is. [18]

A nemzetközi szervezet képviselői a következő szempontokat tartották fontosnak: •

A követelmények megértése és maradéktalan teljesítése.

•

A folyamatok átgondolásának szükségessége a hozzáadott érték szempontjából.

•

A folyamatok működésére és eredményességére vonatkozó adatok megismerése. [18]

20


6.2.1. Az új minőségirányítási filozófia felépítése és logikai összefüggései A szabvány a minőségirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket írja le. •

A szabvány nyolc alapelvre épül, melyeket a következő táblázat tartalmazza:

1. Vevőközpontúság 2. Megfelelő vezetés 3. A munkatársak, beosztottak aktív bevonása 4. Folyamatszemléletű megközelítés 5. A rendszerszemlélet kialakítása és megvalósítása az irányításban 6. Folyamatos fejlesztés 7. Tényeken alapuló döntéshozatal 8. A kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítása és folyamatos fenntartása a beszállítókkal [18]

1. Vevőközpontúság „A szervezetek vevőiktől függenek, ezért fontos, hogy megértsék a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségleteket, teljesítsék a vevők követelményeit, és igyekezzenek felülmúlni a vevők elvárásait.” [9] Ezt az alapelvet a szabvány követelményként is megfogalmazza. 2. Megfelelő vezetés „A vezetők megteremtik a céloknak és a szervezet vezetésének egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak

teljes

mértékig

elérésében.” [9]

21

részt

vehetnek

a

szervezet

céljainak


3. A munkatársak, beosztottak aktív bevonása „A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és a teljes bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.” [9] 4. Folyamatszemléletű megközelítés „A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként kezelik.” [9] 5. A rendszerszemlélet kialakítása és megvalósítása az irányításban „Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait.” [9] 6. Folyamatos fejlesztés „A szervezet teljes működésének folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.” [9] 7. Tényeken alapuló döntéshozatal „Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak.” [9] 8. A kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítása és folyamatos fenntartása a beszállítókkal „A szervezet és beszállítói kölcsönösen függnek egymástól, és kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettőjük értékteremtő képességét.” [9]

22


•

Egy bevezető fejezetből és nyolc, a követelményeket részletező fejezetből áll.

Az ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszerek Követelmények c. szabvány felépítése 0. Bevezetés 0.1. A szabvány általános alkalmazási céljai 0.2. Folyamatszemléletű megközelítés 0.3. Kapcsolat az ISO 9004-essel 0.4. Más irányítási rendszerekkel valóm kompatibilitás (kapcsolat) 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozások 3. Szakkifejezések és meghatározások 4. Minőségirányítási rendszer 5. A vezetőség felelőssége 6. Az erőforrások irányítása (gazdálkodás az erőforrásokkal) 7. A termék megvalósítása (előállítása) 8. Mérés, elemzés és továbbfejlesztés [3] Az MSZ EN ISO 9001 szabvány előírásai kiegészítik és nem helyettesítik a termék meghatározott műszaki előírásait. Olyan követelményeket támasztanak, amelyek meghatározzák, hogy a minőségirányítási rendszer milyen elemeket tartalmazzon, de a minőségrendszereket ezek a szabványok nem kívánják egységesíteni.

23


Általános értelmezésük nem függ attól az iparágtól vagy gazdasági szférától, amelyben alkalmazzák.

6.2.2. Az ISO 9000-es tanúsítvány előnyei a vállalatok számára Pénzben kifejezhető előnyök: •

A termékek meghibásodási arányának csökkenése

•

Selejtarány csökkenése

•

Jobb erőforrás kihasználás és alacsonyabb termelési költségek

•

Részvényesek bizalmának növelése

•

Könnyebb hozzáférés a finanszírozási lehetőségekhez

•

Termelékenység növekedése

Piaci előnyök: •

A piaci részesedés növekedése

•

Versenyképesség növekedése

•

A vevők elégedettségének növekedése

•

A cégről alkotott kép javítása a vevők, a beszállítók, a lakosság, a hatóságok, a sajtó és a részvényesek körében.

Stratégiai előnyök: •

A cég teljesítményének javulása

•

Jobb cégirányítás és a jövőbeni módosítások könnyebb végrehajtása

•

Az üzemi biztonság növekedése

•

A cég piaci értékének növekedése

•

A cég részvényeinek értéknövekedése

•

Vállalati közszellem javulása

24


•

A szállítók jobb ellenőrizhetősége

•

A meglévő rendszer folyamatos javítása

7.

Környezetközpontú Irányítási Rendszer

7.1.

A környezeti tudatosság fejlődése Az elmúlt ötven év rémisztő környezeti katasztrófái ellenére a fő problémát

korunkban a vállalatok mindennapos veszélyes-anyag kibocsátása jelenti, baleset nélkül, normál üzem mellett. A vonatkozó jogi előírásoknak megfelelő ipari emissziók is a környezetszennyezés komoly forrásai. A környezetre ártalmas tevékenységeket folytató vállalatok számának növekedése mellett, a terjeszkedő városok, az egyre nagyobb számú autó és az esőerdők kiirtása is veszélyezteti földünket, és olyan globális károkhoz vezet, mint az éghajlat melegedése, illetve az ózonréteg elvékonyodása. [21] A nemzetközi zöld mozgalom szellemi alapjait 1972-ben fektették le. Ekkor jelent meg a „A növekedés határai” című könyv, ami a természetvédők központi kérdéseivel foglalkozik. Dennis Meadows követői arra figyelmeztettek, hogy a Föld forrásai végesek, mégis egyre több ember emészti fel őket igen gyors tempóban. 20 évvel később jelent meg „A korlátokon túl” című könyv, mely ugyanezt az üzenetet hordozza. [21] Az ENSZ Környezeti és Fejlődési Világtanácsa 1987-ben alakult meg. Ők honosították meg az erdőgazdálkodás elvén alapuló „fenntartható fejlődés” kifejezést, melynek fő gondolata, hogy a kivágott fák száma nem lehet nagyobb az ültetett fák számánál, különben az erdő előbb-utóbb elfogy. Kiterjesztve ezt a Földre: annak erőforrásaival is ésszerűen kell gazdálkodni, ha nem akarjuk, hogy utódainknak csak egy sivár Föld jusson. [21]

25


A fejlődés abba az irányba mutat, hogy a jövőben az ökológiailag helyesnek gazdaságilag is előnyössé és nyereségessé kell válnia, és a környezetpusztítás már nem lehet gazdaságos. A káros tevékenységeket különféle kormányi intézkedésekkel, jogszabályokkal, magas bírságokkal, stb. gazdaságtalanná kell tenni. [21]

7.2.

Az EN ISO 14001:1996 bemutatása

Történeti fejlődés

A környezetközpontú irányítási rendszerek nemzetközi szabványait, - elsősorban a követelményeket tartalmazó ISO 14001-et a vártnál hamarább vezették be a világ számos országában. A becslések szerint világszerte már 2500 - 3000 vállalatnak van tanúsított környezetközpontú irányítási rendszere, és ennek többszöröse a tanúsítás nélkül bevezetett rendszerek száma. Sok vállalat úgy döntött, hogy a környezetvédelmi jogszabályok betartásának biztosítása érdekében bevezeti az ISO 14001 szabványt, de miután ennek tanúsítását senki sem kéri tőle számon, ennek költségeit egyelőre megtakarítja. Ahol azonban a rendszer tanúsítása jelentős piaci sikereket is ígér, ott természetesen a vállalat saját érdekében tanúsítást is fog szerezni a rendszerre. [8]

Az ISO 14001 bevezetése a legtöbb helyen a környezetvédelmi hatóság teljes erkölcsi támogatásával ment végbe, mert a hatóságok a szabványban felismerték saját törekvéseik támogatásának eszközét. Rájöttek arra, hogy a szabvány önkéntes bevezetése folytán a vállalat maga az eddiginél nagyobb figyelmet fordít a környezeti problémákra, és önként dolgoz ki olyan tervet a káros környezeti hatások csökkentésére, amilyennel addig nem rendelkezett, és tervszerűen foganatosít olyan intézkedéseket, amelyeket egyébként csak a büntetések hatására, nagy késéssel, sőt esetleg - ha a kilátásba helyezett büntetés nem túl szigorú, - egyáltalán nem valósítana meg. [8]

26


A

hatóságok

azonban

nem

akarták

a

kezdeményezést

átengedni

a

szabványoknak, ezért - noha tudomásul vették, hogy a környezeti auditra és a környezeti auditorok képzettségére nézve szabványok tartalmazzák az alapvető követelményeket, - fenntartották maguknak a jogot bizonyos többletkövetelmények támasztására. [8] Úgy érezték, nem elég, ha a követelmények szintjeit a hatóságok határozzák meg, a felkészültségről és az ellenőrzésről is csak ők mondhatják ki a végső ítéletet. Így jött létre az Európai Unióban a Környezetközpontú Irányítási és Auditrendszer ("EMAS", 1836/93 sz. tanácsi rendelet), amely az ISO-szabványok szerinti tanúsítást kiindulási pontként elfogadja ugyan, de konkrétabb követelményeket támaszt a szabvány néhány előírásával (pl. a vállalat "környezeti nyilatkozatával") kapcsolatban. Csak olyan vállalatot regisztrál, amelyet az általa elismert környezeti felügyelő auditált. Az EMAS azt is kiköti, hogy a környezeti auditot háromévenként meg kell ismételni. Az ISO-szabvány ezt nem írja elő, de a kialakult gyakorlatban ez általánossá vált, hasonlóan a minőségügyi rendszerek gyakorlatához. [8]

A hatóság nem elégszik meg azzal, hogy a szervezet vezetője elkötelezi magát ”a rendelkezésre álló legjobb technika gazdaságosan megvalósítható alkalmazásának” (az EVABAT-nak) megfelelő szintek elérésére, hanem csak olyan elkötelezettséget fogad el, amely a környezeti eredményesség folyamatos, ésszerű javításával a környezeti hatásokat az EVABAT-nak megfelelő szintekre csökkenti, és ennek érdekében gyakorlati intézkedéseket is előirányoz. Ez a látszólag árnyalati különbség általában azt jelenti hogy míg egy vállalat akkor is kaphat ISO 14001 szerinti tanúsítványt, ha az általa okozott környezeti szennyezés még bizonyos mértékig túllépi a jogszabályban megengedett szintet (de a vállalati tervek szerint ezt a túllépést ésszerűen rövid időn belül megszünteti), addig az EMAS keretében az ilyen vállalat általában mindaddig nem élvezheti a rendszer előnyeit (pl. nem használhatja az "eco-audit" emblémát), amíg az előírt szinteket túllépi. [8]

27


Az ISO nem elégedett meg azzal, hogy kiadja az ISO 14001-et és a bevezetést megkönnyítő ajánlásokat tartalmazó ISO 14004-et, valamint az audittal kapcsolatos ISO 14010-es sorozatot. Az az álláspontja, hogy a rendszer akkor lesz hatékony, ha a rendszer alkalmazói a környezeti hatásokkal kapcsolatos értékelést is elsajátítják. Ennek érdekében adta ki a termék életciklus-értékelésére vonatkozó ISO 14040-es szabványt, és további szabványok is elõkészületben vannak ebben a témakörben (ISO/DIS 14041 "Leltárelemzés", ISO/CD 14042 "Az életciklus hatáselemzése" és ISO/CD 14043 "Életciklus-értelmezés" tárgyában). Hasonló célt szolgál majd a környezeti teljesítés (eredményesség) kiértékelését megkönnyítő szabvány (jelenleg ISO/CD 14031). [8]

Az életciklus-értékelés szabványai abban segítik a vállalatot, hogy hasonló célú termékek gyártásával kapcsolatos döntés előkészítéseként ki tudják értékelni azoknak a környezeti hatásoknak az összegét, amelyeket a termék előállítása, majd pedig alkalmazásának teljes élettartama alatt okozhat, és ez megkönnyítse a termék típusának kiválasztását. Ha nem hasonló célú, vagy ha más vállalat által gyártott termékkel való összehasonlításról van szó, akkor a módszerek csak nagy körültekintéssel és csak igen közelítõ érvényességgel használhatók, főleg, ha az egyes értékeléseket nem ugyanaz a személy végzi. A környezeti teljesítés értékelésére készülő szabványok is azt a célt szolgálják,

hogy

az

értékelés

szempontjainak

egységesítése

megbízhatóbb

eredményekhez vezessen. [8]

Az ISO ezeken kívül önálló szabványsorozat (ISO 14020) kiadását tervezi a környezeti címkézés és a környezeti nyilatkozatok tárgykörében. Ezen a téren döntő szerepe van a helyes szóhasználatnak, mert a címkék és a nyilatkozatok könnyen félreérthetőkké válhatnak, akár szándékosan, akár véletlenül. Az olyan kifejezések, mint "környezetbarát" vagy "környezetkímélő", önmagukban esetleg többet ígérnek, mint ami ténylegesen megvalósul, ha nem tisztázottak az alkalmazás körülményei. Egy címkének

28


azt is világosan meg kell mondania, hogy a benne foglalt állítás csak a gyártó nyilatkozata, vagy egy független szerv által végzett ellenőrzés eredménye.

7.2.1. Az EN ISO 14001:1996 szabvány bemutatása A környezetirányítási rendszer bevezetése valójában a környezetvédelem felvételét jelenti egy vállalat általános irányítási rendszerébe. Ez egy magasabb igény a vállalat működésére vonatkoztatva, hiszen az a cél, hogy a környezet minimális terhelésével érjék el a maximális hasznot. A környezetvédelmi előírások szigorodása és a társadalom növekvő környezeti tudatossága egyre több céget késztet arra, hogy felülvizsgálja eddigi tevékenységének és környezetének kölcsönhatását és ennek ismeretében hatékony környezeti menedzsmentrendszert hozzon létre. Az ISO 14001 a környezetirányítás nemzetközi szabványa, amelyet a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet TC 207 műszaki bizottsága dolgozott ki 1993 júliusa óta a BS 7750 alapján. A szabvány alapelvei: •

Az elkötelezettségre alapoz a legfelső vezetéstől a legalacsonyabb szintig

•

Önkéntes jellegű, de a szabvány alkalmazásának bevezetése esetén előírásai kötelezővé válnak

29


•

Általános jellegű: bármely típusú szervezetnél alkalmazható

•

Rendszer-alapú és olyan dokumentált eljárások támasztják alá, amelyek meghatározzák

a

környezetvédelmi

szempontokat,

az

operatív

ellenőrzést, a belső ellenőrzéseket, a korrekciós intézkedéseket és a vezetés, irányítás átvilágítását •

Megelőző jellegű

Az ISO 9001 mintájára dolgozták ki.

Az MSZ EN ISO 14001:1997 szabvány felépítése: Fejezetszám

Tárgykör

4.1. Általános követelmények 4.2. Környezetpolitika 4.3. Tervezés 4.3.1. Környezeti tényezők 4.3.2. Jogi és egyéb következmények 4.3.3. Célok és részcélok 4.3.4. Környezeti menedzsmentprogramok 4.4.Megvalósítás és működés 4.4.1. Szervezet és felelősség 4.4.2. Képzés, tudatosság és szakértelem 4.4.3. Kommunikáció 4.4.4. Környezeti menedzsmentrendszer dokumentálása 4.4.5. A dokumentáció szabályozása 4.4.6. A működés szabályozása 4.4.7. Felkészülés és reakció a vészhelyzetre

30


4.5.Ellenőrző és helyesbítő tevékenység 4.5.1. Megfigyelés és mérés 4.5.2. Nemmegfelelőség, helyesbítő és megelőző tevékenység 4.5.3. Feljegyzések 4.5.4. A környezeti menedzsmentrendszer auditálása 4.6.Vezetőségi felülvizsgálat

7.2.3. Az ISO 14001-es tanúsítvány előnyei a vállalatok számára Pénzben kifejezhető előnyök: •

Meghibásodások, veszteségek és hulladéktermelés minimalizálása, ezáltal a hulladékkezelési és környezetvédelmi költségek csökkentése

•

Jobb erőforrás kihasználás és alacsonyabb termelési költségek

•

Nagyobb hatékonyság, biztonság és munkaegészség

•

Részvényesek bizalmának növelése

•

Alacsonyabb biztosítási díjak

•

Könnyebb hozzáférés a finanszírozási lehetőségekhez

Piaci előnyök: •

Versenyképesség növelése

•

Vevői igények kielégítése

•

A vevők elégedettségének növelése

•

A cégről alkotott kép javítása a vevők, a lakosság, a hatóságok, a sajtó és a részvényesek körében.

31


Jogi előnyök: •

Törvényes előírások jobb megértése

•

Hatósági engedélyek könnyebb beszerzése

•

Jobb kockázatkezelés

•

Előírásoknak való jobb megfelelés

•

Kevesebb felelősség, kötelezettség

•

Hatósági kapcsolatok javulása

Stratégiai előnyök:

8.

•

A cég teljesítményének javulása

•

Jobb cégirányítás és a jövőbeni módosítások könnyebb végrehajtása

•

Az üzemi biztonság növekedése

•

Környezeti kockázatok csökkenése

•

A cég piaci értékének növekedése

•

A cég részvényeinek értéknövekedése

Az integrált irányítási rendszerek Egy vállalaton belül többféle irányítási rendszer működhet, azonban ezek

területei nem függetleníthetők, nem határolhatók el egymástól, hiszen közös cél, a fogyasztói igények megfelelő kielégítése céljából alkalmazzák őket. Ezen túl közös vonásuk, hogy azonos környezetben működnek. Ezeknek a rendszereknek a dokumentációját össze kell hangolni, hiszen egymást több szinten átfedő szabályozások jelenhetnek meg. Az összehangolás következtében az általános vállalati szabályzatok mellett megjelennek az egyes szakterületekre vonatkozó

32


kézikönyvek és eljárások, de lesznek olyan eljárások is, amelyek több, vagy minden minőségirányítási alrendszerre vonatkoznak. 8.1.

Az ISO 14001 kapcsolódása az ISO 9001 szabványhoz A két szabvány néhány eleme megegyezik egymással. Pl.: a dokumentált

eljárások, ellenőrző mérések, nyilvántartások, ellenőrzések, korrekciós intézkedések és az irányítás átvilágítása. A két rendszer kapcsolatát a 2. számú mellékletben található táblázat mutatja be.

9.

A minőségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsításának előnyei és hátrányai kis- és középvállalatok esetében Dolgozatom második részében tárgyalt Egrokorr Kft. szintén a kis- és

középvállalatok kategóriájába tartozik, ezért ezen vállaltok helyzetét részletesebben is bemutatom.

Az Európai Unióban a kis- és középvállalatok fontos szerepet töltenek be. Vannak országok, ahol arányuk különösen magas. Az Európai Unión belül a kis- és középvállalkozások aránya 71%-ot mutat. Ezen vállalatok esetében az ISO 9000-es minőségirányítási rendszer bevezetése előnyökkel, de hátrányokkal is jár. [12]

A vállalatokat a következő tényezők ösztönözhetik a minőségirányítási rendszer bevezetésére: •

A vevők általi nyomás

•

Vevők igényeinek teljesítése

33


•

Nagyobb piaci részesedés megszerzése

•

Versenytársak részéről érezhető nyomás

Méretükből adódóan ezek a vállalatok számos előnnyel is rendelkeznek: •

Vezetési kapcsolataik koncentráltabbak,

•

gyorsabb az információáramlás, ezért

•

jobb a kommunikáció a vállalaton belül, mind a vezetők között, mind a vezetők és alkalmazottak között.

•

Személyesebbek a kapcsolatok, így az alkalmazottak is jobban tudnak azonosulni a vállalattal. [12]

Ha egy vállalat minőségügyi rendszere hatékony és jól bevált, független szervezet által az ISO 9001 szabvánnyal való tanúsíttatás jelentősége csupán abban rejlik, hogy a már jól bevált rendszerét leírja és dokumentálja, az eredmények alapján kiértékelje a vállalat működését, és megmutassa a rendszer hiányosságait, továbbfejlesztésének, vagy javításának lehetőségeit. Emellett a tanúsítás bizonyítja, hogy a vállalat minőségügyi rendszere megfelel a vonatkozó ISO 9001-es szabvány követelményeinek. A probléma sokszor akkor van, ha az ISO 9001-el kapcsolatos tevékenységeket a vállalati minőségrendszer fölé szervezik. Így ez nem válik a vállalati élet szerves részévé. A két rendszert össze kell hangolni, különben kétszeres bürökráca alakul ki, és értéknövelő tevékenység helyett a dokumentáció karbantartása felé tolódik el a hangsúly.

Az ISO 9000-es szabványsorozat mindig igyekszik megfelelni a változó műszaki és gazdasági kihívásoknak. Ezzel párhuzamosan gyűlnek az alkalmazással kapcsolatos tapasztalatok is, és a szabvány alkalmazási területei is bővülnek. Éppen ezért a

34


Nemzetközi Szabványügyi Szervezet minden ötödik évben átvizsgálja korábban kiadott szabványait, és ha szükséges, módosításokat eszközöl. A tapasztalatok több pontra is rámutattak, amelyek változtatásra szorulnak.

35


10.

Az ISO 9001 és 14001 irányítási rendszer megvalósítása az Egrokorr Kft-nél

10.1. A cég bemutatása

A CÉG neve: EGROKORR Ipari és Szolgáltató Kft. Telephelyének címe: 2040. Érd, Fehérvári út 6-65.

A cég elődjét a Müller-Testvérek alapították 1874-ben. Az egykori tinta, akvarell- és bőrfesték gyár, amelynek helyén és hagyományait folytatva működik az Egrokorr Kft. Az 1948-as államosításkor Albertfalvai Tintagyár lett, amelyet 1959-ben több festékgyárral együtt Lakk és Festékipari Vállalattá olvasztották össze. Ez utóbbiból alakították ki 1968-ban a Budalakk Vállalatot. A Budalakk Vállalat hat gyáregységből állt a privatizáció előtt és mindegyik gyáregységnek saját profilja volt a vállalaton belül. Környezetbarát jellegű termékek fejlesztése és gyártása szorosan találkozott az akkori gyárvezetés szakmai elképzelésével és elkötelezettségével. Ezekben az években alakult ki a Budalakk 4. számú gyáregységében az a termékprofil, amely a mai napokra kihatóan jellemző az Egrokorr Ipari és Szolgáltató Kft. termékeire. 1991-ben a Budalakk Festék és Műgyantagyár 4. számú gyáregységének privatizációja eredményeként alakult meg a Dunalakk Festékgyártó Kft. Az Egrokorr Kft. fő tevékenységi köre 2001.04.30-ig a kis kiszerelésű festékek csomagolása, fatapasz, lenolajkence, Cell-fix festékgyártás, valamint kiskereskedelmi festékforgalmazás volt. Ezután tulajdonosi határozat alapján átvette a Dunalakk Kft. „f.a.” teljes gyártási struktúráját valamint a teljes dolgozói állományt. Ily módon a

36


tevékenysége kibővült a por- és oldószeres festékgyártás, valamint különleges védőbevonatok, fuga és réstömítő masszák gyártásával és fejlesztésével. Fő tevékenységi köre a szerves és szervetlen vegyipar, ezen belül a festékgyártás, tekintettel arra, hogy az alapítók több évtizedes festékgyártási tapasztalattal rendelkeznek. A Cég tevékenysége több évtizedes tapasztalatra tekint vissza. Az Egrokorr Ipari és Szolgáltató Kft. termékeit ipari, lakossági felhasználók, valamint barkácsolóknak készíti.

Termékei az alábbi fő családokba sorolhatóak Ipari felhasználásra: •

Porlakkok (elektrosztatikus és tribomatikus úton felhordható típusok)

•

Oldószermentes bevonóanyagok poliuretán, epoxi-poliészter, poliészterTGIC, epoxi-fenol vagy más kötőanyag alapon

•

Korróziógátló festékek és bevonó-anyagok, illetve egyéb készítmények

•

Vízzel hígítható, levegőn száradó és hőre keményedő alapozók és zománcok

•

Hegeszthető cinkporos alapozók

Szakipar részére: •

Fugatömítő masszák szilikonkaucsuk és akrilát kötőanyag alapon

•

Autójavító zománcok fémhatású és hagyományos választékban

•

Kittek és szórótapaszok

•

Kétkomponenses poliuretán padlóbevonatok

•

Vízzel hígítható és oldószeres betonzománcok

37


•

Diszkó lakk és falfesték (fluoreszkáló)

Lakossági célokra: •

Kád- és csempefelújító festék (oldószerszegény)

•

Rézlakk

•

PVC-padló festék

•

Poliészter Műanyaghajó festék

•

Konvektor festék

•

Kerítésfesték

•

Palafesték

A cég termékei jobb minőségének biztosítása és piacképességének növelése céljából megkezdte az ISO 9001 minőségirányítási rendszer, illetve az ISO 14001 környezetirányítási rendszer bevezetését. Mindkét tanúsítványt 2002 márciusában megszerezte. (A tanúsítványok másolatát a 3., illetve 4. számú mellékletek tartalmazzák) Az Egrokorr Kft. komoly exportsikereket ért el, főként a volt szocialista országok piacain. Romániában vegyes-vállalatot is alapított. Az export túlnyomó részét a porlakkok teszik ki.

Az iparág helyzete 1989 óta sokat változott a festékgyártási ágazat szerkezete. A rendszerváltás előtti nagyméretű, több gyáregységből álló állami vállalatokból a privatizáció során kisebb méretű, nagyrészt magánkézben lévő vállalatok alakultak. A piacgazdaságra való

38


átállás következtében javult a hazai előállítású festékek minősége és választéka. Magyarország két legfontosabb festékgyárát privatizálták. A vegyipar festékgyártási ágazatában egyre gyakrabban esik szó a környezetvédelemről, és egy vállalat hitelességét és piaci pozícióit egyre erősebben befolyásolják a minőség mellett a környezetvédelmi szempontok is. A környezetirányítási és minőségirányítási rendszer bevezetésének indokai •

Megfelelés az európai elvárásoknak

•

A hazai illetve a külföldi partnerekkel igénye

•

Hatékonyság növelése

•

A munka javítása

•

Vevői igényeknek való megfelelés biztosítása

•

A környezetszennyezés megelőzése

10.2. A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv A

minőségügyi

kézikönyv

a

vállalat

minőségügyi

rendszerének

alapdokumentuma, amely meghatározza a minőségügyi rendszer működését, a felelős személyek körét, azok feladatát, felelősségét és hatáskörét. Tartalmának nagyobb egységei: •

A vállalat bemutatása

•

A vállalat minőségpolitikája

•

A kézikönyv szerkezetének, felülvizsgálatának és a módosítások végrehajtásának ismertetése

•

A szabványokban nem szereplő, de a vállalatnál gyakran használt fogalmak meghatározása

39


•

A

választott

minőségbiztosítási

modell

részletes

leírása

a

modellszabvány szerkezetével (fejezetszámozásával) azonos módon •

Az érvényes eljárási utasítások jegyzéke

•

Elosztási lista

a) A vállalat bemutatása A vállalat bemutatását a 10.1. fejezet tartalmazza.

b) A vállalat minőségpolitikája „Az MSZ EN ISO 9001 követelményének megfelelően egy olyan minőségpolitikát fektetett le a vállalat, amely elkötelezettséget tartalmaz a minőség irányában, a vevők elvárásainak és követelményeinek tekintetbevételét és a dokumentált politika valamennyi szinten dolgozó munkavállaló számára kötelező erejét tekintve. Az Egrokorr KFT. termékeivel és szolgáltatásaival a mindenkori vevői igényeknek kíván maximálisan megfelelni, elébe menve a rejtett vevői igényeknek is. Ennek

érdekében

az

egész

Egrokorr

Kft-re

kiterjedő

ISO

9001

Minőségbiztosítási rendszer •

Bevezetésével,

•

Működtetésével,

•

Dolgozóinak folyamatos oktatásával

versenyképes áron kívánja biztosítani a megbízható műszaki színvonalat, az állandó illetve folyamatosan javított minőséget. Beszállítóival együttműködve törekszik arra, hogy az általa vásárolt termékek és szolgáltatások célkitűzéseinek megfelelő minőségűek legyenek. Termékfejlesztésben és a technológiában – a vegyipar jellegéből adódóan – különös figyelmet fordít a környezetvédelemre.”

40


Az

Egrokorr

Kft.

Szervezeti

felépítését

az

5.

számú

melléklet,

Minőségszervezet és a környezetvédelmi szervezetet a 6. számú melléklet tartalmazza.

41

a


Az Egrokorr Kft. Minőség- és Környezeti politikája „ Az Egrokorr Kft ismeri és érti a minőség és környezetvédelem fontosságát, elkötelezett híve a követelmények betartásának és vállalja a festékgyártás során szerzett tapasztalatok tudományos felhasználását. Az Egrokorr Kft. termékeivel és szolgáltatásaival a mindenkori vevői igényeknek kíván maximálisan megfelelni. Ennek érdekében célul tűztük ki, hogy EU konform minőség és környezetirányítási rendszer szerint dolgozunk. Cégünk vezetése korán felismerte a minőségügy és környezetvédelem fontosságát. Határozott törekvésünk a kifogástalan minőségű termék előállítása, fejlesztése környezetkímélő technológia alkalmazásával. Fontos számunkra, hogy cégünket partnereink pozitívan ítéljék meg, fontos a versenyképesség biztosítása, az eredményesség növelése, valamint a jelentős környezeti hatások tényleges csökkentése. Az Egrokorr Kft. minden vezetője és dolgozója világosan látja, hogy a minőség nem más, mint a pontosan kidolgozott előírások, munkafolyamatok rögzítése, betartása. Ennek érdekében folyamatos oktatással javítjuk dolgozóink minőségügyi és környezetvédelmi tudatát. Az Egrokorr Kft. betartja a rá vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi követelményeket, a szabvány előírásokat és hatósági kötelezéseket. Ennek érdekében fokozott figyelmet fordítunk a jelentős környezeti hatások folyamatos, tervszerű csökkentésére, a levegőt, a talajt és a vizeket károsító hatások mérséklésére, a keletkező veszélyes hulladékok mennyiségének folyamatos minimalizálására, az energia-felhasználás hatékonyságának javítására.

42


Az Egrokorr Kft. őszinte, nyílt kommunikációs kapcsolatra törekszik; a környező lakosság tudomására hozza a gyártási technológia főbb fázisait, elkerülve ezáltal az esetlegesen kialakuló tévhitet a felhasznált veszélyes anyagokkal kapcsolatban. Az Egrokorr Kft. versenyképes áron biztosítja a partnerei számára megfelelő műszaki színvonalat, szakmai tanácsadást és az állandó és folyamatosan javított minőséget! Az Egrokorr Kft. minden dolgozójától és külső partnerétől elvárja és megköveteli a minőségügyi és környezetvédelmi követelmények betartását és a tudatos, korrekt magatartást. Az Egrokorr Kft. az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány, valamint az MSZ EN ISO 14001:1997 szabvány követelményeinek megfelelő irányítási rendszert vezet be, tart fenn és folyamatosan fejleszti. Valljuk, hogy jövőnket meghatározza a környezetünk védelme és a minőségi termékek előállítása!” [1]

c) A

kézikönyv

szerkezetének,

felülvizsgálatának

és

a

módosítások

végrehajtásának ismertetése •

A Kézikönyv az Egrokorr Kft-nél működő integrált irányítási rendszert írja le

•

Ez a legfontosabb dokumentum az integrált irányítási rendszer működésével kapcsolatban

•

A rendszer hatékonyságának felülvizsgálatához ez a kézikönyv az alap

•

A kézikönyv alapján folyik az új alkalmazottak oktatása

•

A kézikönyv az MSZ EN ISO 9001:2001 szerkezetét követi és megfelel az MSZ EN ISO14001:1997 szabványban lefektetett követelményeknek is.

43


•

A kézikönyvet a kiadás előtt az Egrokorr Kft. elnök vezérigazgatója hagyja jóvá

•

Nyilvántartott példányait sorszámmal látják el, s ezeken az elnök vezérigazgató eredeti aláírása szerepel.

•

Nyilvántartott példányainak kiadásáért és az elosztási lista megőrzéséért a minőségügyi és környezetvédelmi vezető a felelős

•

A változtatások jóváhagyása után a módosított példányok kiosztásáért a minőségügyi és környezetvédelmi vezető a felelős, a módosításokat az elnök vezérigazgató hagyja jóvá

d) A szabványokban nem szereplő, de a vállalatnál gyakran használt fogalmak meghatározása Az alapfogalmak listáját a 7. számú melléklet tartalmazza.

e) A választott minőségbiztosítási modell részletes leírása a modellszabvány szerkezetével (fejezetszámozásával) azonos módon A minőségügyi és Környezeti kézikönyv bemutatását a 10.3. fejezet tartalmazza.

f) Az érvényes eljárási utasítások jegyzéke Az érvényes eljárási utasítások jegyzékét a 10.4. fejezet tartalmazza.

g) elosztási lista

44


Az elosztási lista megőrzéséért a minőségügyi és környezetvédelmi vezető a felelős

10.3. A választott minőségbiztosítási modell bemutatása a Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv alapján A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv az Egrokorr Kft-nél működő integrált irányítási rendszert írja le, amelyet a Cég minőség- és környezeti politikájával összhangban vezetett be és működtet A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv a legfontosabb dokumentum az integrált irányítási rendszer működésével kapcsolatban. Ezt használja fel a Cég a rendszer hatékonyságának felülvizsgálatához és az új alkalmazottak oktatásához. A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv az MSZ EN ISO 9001 :2001 szabvány szerkezetét követi és megfelel az MSZ EN ISO 14001 :1997 szabványban lefektetett követelményeknek is. A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv felépítése: A.

Tartalomjegyzék

0.

Bevezetés

1.

Tárgy

1.1. Az Egrokorr Kft rövid bemutatása 1.2. Az Egrokorr Kft. szervezeti felépítése 1.3. A minőségszervezet és a környezetvédelmi szervezet bemutatása 1.4. Minőségpolitika és környezeti politika 2.

Hivatkozások

3.

A kézikönyv felépítése, a módosítások rendje, meghatározások

45


4.

Az integrált irányítási rendszer

4.1. Általános követelmények 4.2. A dokumentálás általános követelményei 5.

A vezetőség felelősségi köre

5.1. A vezetőség elkötelezettsége 5.2. Vevőközpontúság 5.3. Minőségpolitika és környezeti politika 5.4. Tervezés 5.5. Szervezeti intézkedések 5.6. Vezetőségi átvizsgálás 6.

Gazdálkodás az erőforrásokkal

6.1. Gondoskodás az erőforrásokról 6.2. Emberi erőforrások 6.3. Infrastruktúra 6.4. Munkakörnyezet 7.

A termék előállítása

7.1. Az előállítási folyamatok tervezése 7.2. A vevővel kapcsolatos folyamatok 7.3. Terméktervezés és fejlesztés 7.4. Beszerzés 7.5. A gyártási és szolgáltatási folyamatok szabályozása 7.6. A mérő- és megfigyelőeszközök kezelése 8.

Mérés, elemzés és fejlesztés

8.1. Tervezés 8.2. Mérés és figyelemmel kísérés 8.3. A nem megfelelő termék kezelése 8.4. Az adatok elemzése 8.5. Továbbfejlesztés; felkészültség és reagálás a vészhelyzetekre Mellékletek

46


1. Tárgy Ebben a fejezetben kerül bemutatásra: •

Egrokorr Kft.

•

A cég szervezeti felépítése

•

A minőségszervezet és a környezetvédelmi szervezet bemutatása

•

Minőségpolitika és környezeti politika

•

A környezet- és minőségirányítási rendszer bevezetésének indokai.

2. Hivatkozások A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv kidolgozásához és az integrált irányítási rendszer kiépítéséhez felhasznált szabványok listáját tartalmazza.

3. A kézikönyv felépítése, a módosítások rendje, meghatározások Tartalmazza: •

A Minőségügyi és Környezetvédelmi Kézikönyv elosztási rendjét

•

A változás ellenőrzését

•

A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyvben és az integrált irányítási rendszerben használt legfontosabb kifejezések értelmezését.

4. Az integrált irányítási rendszer Tartalmazza: •

Az általános követelményeket

•

A dokumentálás általános követelményeit (kezelés, jóváhagyás, kiadás, megváltoztatás, módosítás, külső dokumentumok illetve a minőségügyi feljegyzések kezelése)

47


5. A vezetőség felelősségi köre Tartalmazza: •

A vezetőség elkötelezettségét az integrált irányítási rendszer mellett

•

Minőségcélok meghatározását

•

A

minőségtervezést:

a

minőségcélok

eléréséhez

szükséges

intézkedések, felelősök és határidők, valamint az anyagi, tárgyi és személyi erőforrások meghatározása. •

Környezeti tényezőket (környezeti hatások azonosítása és értékelése)

•

Jogi és egyéb követelményeket, melyek a Cég tevékenységével, termékeivel, szolgáltatásaival, illetve ezek környezeti tényezőivel kapcsolatosak.

•

Célokat és előirányzatokat a környezetvédelemmel kapcsolatban.

•

Környezetközpontú irányítási programokra vonatkozó előírásokat.

•

A felelősségi körök és hatáskörök meghatározását.

•

A belső kapcsolattartás mikéntjét, a szabályozás módját

•

A vezetőség átvizsgálásának általános követelményeit, bemenő illetve kimenő adatait

6. Gazdálkodás az erőforrásokkal Tartalmazza: •

Gondoskodást az erőforrásokról.

•

A személyzet kiválasztásának követelményrendszerét

•

Képzésre, oktatásra vonatkozó utasításokat.

•

A megfelelő infrastruktúra biztosításának feltételeit.

•

A megfelelő munkakörnyezet biztosításának feltételeit.

7. A termék előállítása

48


Tartalmazza: •

Az előállítás folyamatainak tervezése

•

A vevő követelményeinek meghatározása

•

A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása

•

Kapcsolattartás a vevővel

•

Termék tervezésének és fejlesztésének folyamatára vonatkozó előírások

•

Beszállítók

és

alvállalkozók

értékelési

és

kiválasztási

követelményrendszere •

A gyártási és szolgáltatási folyamatok szabályozására vonatkozó előírások ( a műveletek szabályozása, azonosítás és nyomon követhetőség, a vevő tulajdona, a termék állagának megőrzése, hulladékkezelés,

energiagazdálkodás,

talajkezelés,

zaj-

és

rezgésvédelem, levegővédelem, vízvédelem) •

A mérő- és megfigyelőeszközök kezelésének követelményrendszere

8. Mérés, elemzés és fejlesztés Tartalmazza: •

A vevők megelégedettségének mérésére vonatkozó utasítások

•

A belső auditok lefolytatásának rendszere

•

A nem megfelelő termék kezelésével kapcsolatos intézkedések meghatározása

•

A Cég tevékenysége során gyűjtött adatok elemzésének módja

•

A továbbfejlesztésre vonatkozó utasítások.

•

Eljárás a felkészültségre és a reagálásra a vészhelyzetekben

10.4. Az érvényes eljárási utasítások jegyzéke

49


Az eljárási utasítások (EU) részletesen tartalmazzák az egyes folyamatok végrehajtásának módját és felelőseit. A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv adott fejezetei hivatkoznak a vonatkozó eljárási utasításokra. Az eljárási utasítások elkészítésének, kiadásának és módosításának módját az EU 4.2.-01. Eljárási utasítások készítése című eljárási utasítás tartalmazza. Az Egrokorr Kft. Eljárási utasításainak részletes listáját a 8. számú melléklet tartalmazza. Az eljárási utasítások bemutatása EU 4.2.-01. Eljárási utasítások készítése című eljárásban a megtervezett folyamatok végrehajtásának rendszerbe foglalt, szisztematikus leírása található. Itt rögzítették az adott folyamathoz tartozó tevékenységeket, feladatokat és hatásköröket. EU 4.2.-02. A dokumentumok és adatok kezelése című eljárási utasítás tartalmazza a teljes tevékenységi körbe tartozó, a minőségügyi és környezetközpontú irányítási rendszerben létrehozott és alkalmazott dokumentumok összességét. Itt került meghatározásra a zárt és nyílt dokumentumok köre, valamint a dokumentumok készítésének, tárolásának és selejtezésének módja. EU-4.2.-03. Számítástechnikai és adatvédelmi szabályzat határozza meg a saját tevékenység során keletkezett elektronikus információ, adat védelmét egy harmadik fél, illetve illetéktelen hozzáférésétől. A szabályzat legfőbb célja a termékek gyártásához kapcsolódó recetúrák, gyártási eljárások (know how) védelme. EU 4.2.-04. Feljegyzések kezelése. Itt a legfontosabb előrelépést ott érte el a cég, hogy az eljárásokhoz valamint a működés során használandó formanyomtatványok teljes körét rögzítette. Ezekkel tudják bizonyítani a végzett tevékenység megfelelő minőségét.

50


EU 5.4.-01. Környezeti hatások azonosítása és értékelése. A KIR rendszer bevezetése során elsődlegesen azon környezeti hatások meghatározására került sor, melyek a működés során felléphetnek. Külön dokumentumban egy elfogadott pontrendszer segítségével meghatározták a jelentős környezeti hatásokat.

EU 6.2.-01. Képzés, tudatosság, kompetencia. Az elmúlt év végén a dolgozóknak vásárolt tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségbiztosítási oktatási anyagokkal biztosították a rendszer számára fontos területeken dolgozók fő képzettségét.

EU 7.1.-01. A termék előállítása-tervezése. A „Porlakkok etalonhoz mért színeltérésének (∆E) csökkentése” című minőségterv folytatódott az elmúlt év során is. Az elért mérési adatok, valamint a színeltérések miatti reklamációk csökkenése egyértelműen igazolták ezen tevékenység fontosságát. EU 7.2.-01 Ajánlatok, szerződések készítése és átvizsgálása során meghatározásra került a megkötött szerződések előzetes felülvizsgálatának menete, illetve a műszaki, minőségi és határidős követelmények vállalásának mikéntje. EU 7.2.-02. Kommunikáció. Ebben az eljárásban határozták meg a gyártott termékek alkalmazásával kapcsolatos kommunikációs tanácsadás dokumentáltságát, ellenőrizhetőségét, nyilvántartottságát, továbbá a vevőktől érkező reklamációk rendezését, összesítését, kiértékelését és a hibajavító tevékenység elvégzését.

51


EU 7.3.-01. Tervezés – új termék fejlesztés-szabályozása. Ez az eljárási utasítás tartalmazza a fejlesztéssel kapcsolatos eljárásokat. A technológiai osztályvezető munkája során a szabvány szerint jár el, és meghatározza a gyártástechnológiákat, műveleti kezelési utasításokat és elvégzi azokat a kötelező méréseket, ellenőrzéseket, amelyeket a szabvány megkövetel. Aktívan részt vesz az új anyagok bevizsgálásában, valamint az alternatív anyagok ellenőrzésében. Folyamatosan koordinálja az éves fejlesztési tervet, illetve kezeli a napi termelési problémákat és az új műszaki megoldások kidolgozását.

EU 7.4.-01. Beszerzés. Az eljárás tartalmazza az Egrokorr Kft. működéséhez szükséges anyagok és kapcsolódó szolgáltatások beszerzési folyamatának leírását, az általános irányelvek meghatározását. A beszerzési folyamatot a beszerzési osztályvezető irányítja az aktuális Alternatív Anyaglista figyelembevételével. EU 7.4.-02. Beszállítók és alvállalkozók minősítése. Meghatározza a beszállítók és alvállalkozók értékelésének módját. A beszerzési osztályvezető folyamatosan karbantartja a beszállítói listákat, felel azért, hogy a szerződéses és a megbízott partnerekről a vállalat vezetése teljes képet kapjon. EU 7.5.-01. A gyártási és szolgáltatási folyamatok szabályozása A termelési osztályvezető, az oldószeres üzem és a porlakk üzem vezetője koordinálja a termelési feladatokat. A termelési osztály munkáját számítógépes nyilvántartási rendszer segíti. A sarzskiírás, az anyagnorma állomány számítógépes nyilvántartásba kerül, kezelését a rendszergazda végzi. A TMK lehetőségeihez mérten a termelés szolgálatába áll. A termelési utasítást csatolni kell a termelési folyamatokhoz. EU 7.5.-02 Termék azonosítása és nyomon követése. Az eljárásban meghatározásra kerültek azok az eszközök és módszerek, melyekkel a felhasználásra

52


kerülő alapanyagok és a késztermékek a szerződésben foglalt feltételekkel és egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal azonosíthatók. EU 7.5.-03. A vevő által beszállított termék kezelése. A vevő által esetlegesen rendelkezésre bocsátott termék ellenőrzésére, tárolására, állagmegóvására vonatkozó szabványok meghatározása. EU 7.5.-04. A termékek állagának megőrzése Az eljárás célja, a tevékenység minden fázisában gondoskodni a beérkező nyersanyagok és a legyártott termékek azonosításáról és a kiszállításig valamint a kiszállítás alatt mindenféle károsodástól való megóvása, valamint a megrendelő egyértelmű tájékoztatása a termék szükséges szállítási és tárolási körülményeiről. EU 7.5.-05. Hulladékkezelés Veszélyes hulladék kezelésének és irányításának rendszere, ennek gyakorlati megvalósítása, valamint a jogszabályokban előírtak betartása, betartatása. Itt határozták meg a hulladékok képződési területeit, a hulladékok kezelésének módját, valamint megsemmisítését a vonatkozó jogszabályok szerint. Cél az egészséges és szép környezet megóvása és ennek érdekében kidolgoztak egy olyan eljárást, amely ezt maximálisan lehetővé teszi. EU 7.5.-06. Energiagazdálkodás. Az ésszerű energiagazdálkodás érdekében az Egrokorr Kft. fokozott figyelmet fordít az energiatakarékosság megvalósítására, annak fejlesztésére, az energiagazdálkodási környezeti teljesítések javítására, és ezen keresztül is az érdekelt felek bizalmának megnyerésére és megőrzésére. EU 7.5.-07. Talajkezelés. Az üzemeltetés során különös figyelmet szentelnek az üzemeltetési technológiák, valamint a berendezések üzemelése során felmerülő talajszennyeződések kiküszöbölésére.

53


EU 7.5.-08. Zaj- és rezgésvédelem. Az Egrokorr KFT. az emberi környezetet zavaró zaj- és rezgésterhelés kezelésének szabályozására, a jogszabályban rögzített érték alá csökkentése érdekében kidolgozott egy eljárást. Zajforrás észlelhető az alábbi területeken: − Bekeverés, extrudálás − Chips törő − Porlakk őrlési technológia − Elszívó berendezések − Neolux üzemben gyorskeverők, gyöngymalom, homogenizáló tartályok EU 7.5.-09. Levegővédelem. A tevékenység során több légszennyezési forrás is van, melyet a LaL adatlapok kitöltésével dokumentál az Egrokorr Kft. EU 7.5.-10. Vízvédelem. A Cég az Üzemi vízminőségi kárelhárítási terv, valamint Hidreológiai, vízvédelmi tanulmány elkészítésével elérte a jogszabályban előírtak betartását. EU 7.6.-01. A mérő- és megfigyelőeszközök kezelése során a termékek és szolgáltatások minőségéhez tartozó adatok hitelességét garantálj a Cég. A szükségletekkel összhangban meghatározzák az eszközök típusát, mérési határát és pontossági osztályát. A kalibrálási, hitelesítési időpontokat a mérésügyi felelős folyamatosan követi.

EU 8.2.-01. Belső audit. A belső auditok célja, hogy meghatározza a minőségügyi és környezetközpontú irányítási rendszer hatékonyságát, illetve annak ellenőrzése, hogy a minőségügyi és környezeti tevékenységek megfelelnek-e a tervezetteknek.

54


EU 8.2.-02. Mérés és figyelemmel kísérés. Az eljárás célja a beérkező anyagok, a gyártás során keletkező félkész termékek, valamint a késztermékek minőségének állandó, megbízható vizsgálatával és ellenőrzésével a megfelelő minőségű termék gyártása. EU 8.3.-01. A nem megfelelő termék kezelése Az eljárás célja a nem megfelelő termék szabályozásával az előírásoknak megfelelő minőségű termék gyártásának biztosítása. EU 8.4.-01. Az adatok elemzése. A statisztikai elemzésekre az eljárás elkészült, de a napi gyakorlat még nem tette lehetővé az adatok gyűjtését. EU 8.5.-01. Továbbfejlesztés. A helyesbítő tevékenységeket sokszor írásban nem dokumentálják, ezért ezen a jövőben a cég még változtatni akar. EU 8.5.-02. Felkészültség és reagálás a vészhelyzetekre Az előírásnak megfelelően meghatározták a rendkívüli állapot, baleset, vészhelyzet környezeti hatásainak megelőzésére és a lehetséges káros hatások csökkentésére szolgáló intézkedéseket, feladatokat és felelősségeket.

10.5. A

minőségbiztosítási

rendszer

bevezetésének

hatása

a

cég

kommunikációjára Alapfogalmak Kommunikáció: Az a tevékenység, melynek során két vagy több ember, vagy szervezet híreket, adatokat, gondolatokat átad különböző kommunikációs csatornákon keresztül (médiumok, nyitott napok, interjúk, kiadványok, hírlevelek, stb.).

55


Külső érdekelt felek: A szervezet környezeti teljesítménye által érintett, vagy az iránt érdeklődő, nem a cég alkalmazásában lévő személy vagy csoport, mint a hatóság, a helyi lakosság, a közvélemény, környezetvédelmi érdekcsoportok, befektetők, biztosítók, vevők. Ipari felhasználó: a különböző cégek, vállalkozások részére rendszeresen nagy mennyiségben és nagy kiszerelésben gyártott termékek felhasználói. Lakossági

felhasználók:

azok

a

partnerek,

akik

a

Cég

termékeit

alvállalkozókon keresztül a kereskedelmi forgalomból vásárolják. Tanácsadás: minden olyan kommunikációs kapcsolat, mely a termékekre vonatkozó tájékoztatásra szolgál. Belső kommunikáció: A minőség- és környezetirányítási rendszer működésével kapcsolatos információk megismertetése az alkalmazottakkal. Külső kommunikáció: A külső érdekelt felek (partnerek, hatóságok, lakosság) tájékoztatása. 10.5.1. A kommunikáció szabályozása Belső kommunikáció Fő cél a minőség- és környezetirányítási rendszer működésével kapcsolatos információk megismertetése az alkalmazottakkal. A

minőség-

és

környezetirányítási

rendszer

működésével

kapcsolatos

információk (pl.: környezeti politika, környezeti teljesítmény adatai, környezeti célok, előirányzatok, a rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatok, kívülről érkező – a

56


társaságra

vonatkozó,

közérdekű

–

környezetvédelmi

információk,

stb.)

összegyűjtéséért és közzétételéért a minőségügyi és környezetvédelmi vezető a felelős. Amennyiben változás következik be, mind a minőségügyi és környezeti politikában, mind a célokban, előirányzatokban, azt a minőségügyi és környezetvédelmi vezetőnek közzé kell tennie. Az alkalmazottak környezeti vonatkozású javaslataikkal felkereshetik a minőségügyi és környezetvédelmi vezetőt. A javaslatokat összegyűjti, feljegyzi, majd az elnök vezérigazgató elé terjeszti. A döntést dokumentálja és tájékoztatja a javaslattevőt az indítvány sorsáról. Az Egrokorr Kft. oktatások keretében is biztosítja, hogy a dolgozók a minőség- és környezetirányítási rendszer működésével kapcsolatos ismeretanyagot elsajátíthassák. Az alkalmazottak minőség- és környezetirányítási rendszer működésével kapcsolatos kérdéseiket feltehetik a minőségügyi és környezeti vezetőnek vagy az elnök vezérigazgatónak, aki ezeket megválaszolja, vagy a megfelelő információ hiányában a szükséges tudásanyag megismerése után tájékoztatja a kérdezőt. Külső kommunikáció Az Egrokorr Kft. kommunikációs stratégiáját az elnök vezérigazgató határozza meg az évenkénti vezetőségi átvizsgálások során. A külső érdekelt felektől érkező észrevételek fogadása, megválaszolása és dokumentálása a következő módon történik: A napi postabontás után az Egrokorr Kft. Iratkezelési Szabályzata szerint iktatásra kerülnek az összes beérkező faxok és levelek. A Környezetvédelmi vagy minőségügyi témájú észrevételek, megkeresések minőségügyi és környezetvédelmi vezetőhöz kerülnek, aki nyilvántartásba veszi a „KIR-hez kapcsolódó dokumentumok nyilvántartó

lapján”

és

továbbítja

az

57

elnök

vezérigazgatónak.

A

kötelező


környezetvédelmi adatszolgáltatást a minőségügyi és környezetvédelmi vezető és a műszaki vezető együttesen látja el. Feljegyzések kezelése: A „KIR-hez kapcsolódó dokumentumok nyilvántartó lap” megőrzéséért a minőségügyi és környezetvédelmi vezető a felelős. A vevői elégedettséget a 9. számú mellékletben található „Vevői elégedettség mérése-kérdőív” kitöltetésével méri a cég. Kezelése, tárolása a Vevőszolgálati vezető feladata. Az Egrokorr Kft. részére érkező levelek és iratok iktatásáért, megőrzéséért, kiosztásáért a titkársági vezető a felelős. A Cég Iratkezelési Szabályzata szerint. 10.5.2. Tanácsadás A tanácsadás módja és jellege alapvetően különbözik annak függvényében, hogy 1. Ipari felhasználóknak, vagy 2. Lakossági felhasználóknak történik. A tanácsadás folyamatát a 10. számú mellékletben található folyamatábra szemlélteti. Az Egrokorr Kft. által gyártott festékek felhasználása előtt a felhasználás módjára, a bevonat várható tartósságára és egyedi esetekben különleges bevonati tulajdonságára vonatkozó műszaki információ helyességéért a Műszaki Igazgató, a festék

gyártmányismertetőben

leírt

tulajdonságaival

kapcsolatos

reklamációk

kivizsgálásáért a MEO-vezető felelős. Minden kiskereskedelemben forgalmazott termék csomagolásán fel van tüntetve a KERMI által jóváhagyott tájékoztató, amely tartalmazza a festék felépítésére és alkalmazási módjára, valamint az alkalmazás biztonságtechnikájára vonatkozó utasításokat, melyek érvényességéért a MEO vezető és a műszaki igazgató felel.

58


Ismétlődő és azonos anyagra, azonos tartalmú reklamáció következtében végrehajtandó hibajavító tevékenységért a technológiai osztályvezető és műszaki igazgató felelős.

Tanácsadás ipari felhasználóknak Azért, hogy a tanácsadás messzemenően a vevői igény kiszolgálását jelentse, az értékesítési előadókat a MEO vezető időszakosan szakmai képzésben részesíti. A képzésekről feljegyzést készít.

A tanácsadás az ipari felhasználók részére lehet: - egyéni tanácsadás - csoportos tanácsadás

Egyéni tanácsadás ipari felhasználóknak A tanácsadás a Vevőigény adatlap kitö1tésével indul. Az adatlap alapján a Műszaki igazgató eldönti, hogy az a meglévő termékskálából kielégíthető-e, vagy fejlesztésre javasolja. Ha a meglévő gyártmányokból kielégíthető, akkor a kereskedelmi igazgató és a műszaki igazgató megteszi ajánlatát vagy ajánlatait az alkalmazható festékre vagy bevonatrendszerre

vonatkozóan

és

mellékeli

az

ezekre

vonatkozó

részletes

gyártmányismertetőket. Amennyiben a vevő igényt tart rá, a gyár műszaki gárdájának egyik tagja részt vesz a helyszíni beüzemelésen és oktatást tart a festéket alkalmazó dolgozóknak.

59


Ha új termék kifejlesztése szükséges a vevőigény kielégítésére, akkor a Fejlesztésre vonatkozó EU-7.3.-01. Tervezés –új termék fejlesztése- szabályozása című eljárási utasítás szerint jár el a Cég. Az egy éven belüli különleges vevőigényekből a Műszaki Igazgató statisztikát készít, amit az éves átvizsgálás során az elnök vezérigazgató elé tár. Csoportos tanácsadás ipari felhasználóknak Elsősorban információk közlésére irányul. A tanácsadás módjai •

Vevőtalálkozók

•

Szakmai előadások,

•

Szakcikkek közlése

az új környezetbarát fejlesztési tendenciákról vagy

műszaki megoldásokról

általában és az Egrokorr Kft. termékeiről.

Tanácsadás lakossági felhasználóknak Szintén lehet:

•

egyéni vagy

•

csoportos-vevőtalálkozók

Egyéni lakossági tanácsadás Egyéni kérdésekre telefonon vagy írásban az értékesítési előadók válaszolnak, a kérdezőről és a válaszról kitöltik a "Vevői kommunikációs kapcsolat" című formanyomtatványt, majd konzultálnak a Műszaki igazgatóval. Ha a vevő részletesebb

60


tájékoztatást óhajt és ezzel a kívánsággal a Céghez fordul, elküldik számára a részletes gyártmányismertetőt és segítenek a termék kiválasztásában. Csoportos-vevőtalálkozók Kiállítások, vásárok, ahol a „Vevőigény adatlap” kitöltésével méri fel a vevői igényeket a kirendelt műszaki tanácsadó. A kirendelt műszaki tanácsadók a „Vevői adatlapot” kitöltés után átadják a Műszaki igazgatónak értékelés céljából.

A Műszaki igazgató értékeli és adminisztrálja a kapott dokumentumokat és a 11. számú mellékletben található folyamatábra szerint jár el. Minden kiskereskedelemben forgalmazott termék csomagolásán fel van tüntetve a KERMI által jóváhagyott tájékoztató, amely tartalmazza a festék felépítésére és alkalmazási

módjára,

valamint

alkalmazás

biztonságtechnikájára

vonatkozó

utasításokat. 10.5.3. Reklamáció kezelése A reklamáció kezelésének folyamatábráját a 12. számú melléklet szemlélteti.

A reklamációs eljárás módjáró1 a vevőket az értékesítési osztályon kifüggesztett információs anyag is tájékoztatja. A céghez beérkező késztermékkel kapcsolatos írásos vagy szóbeli reklamációt a MEO vezető veszi nyilvántartásba, az „Egrokorr Kft. területére behozott saját áru kezelése” című munkautasítás szerint.

61


A reklamáció kezelése a „Reklamált áru kezelése" című munkautasítás szerint történik. A reklamáció jogosságát, vagy a felhasználás helyszínén, vagy bontatlan festékmintából az Egrokorr Kft. MEO laboratóriumában a MEO osztályvezető végzi, ha a Műszaki igazgató másképp nem rendelkezik. A kivizsgálás eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel a MEO vezető, mely tartalmazza a következő adatokat: •

kivizsgálás helye, ideje

•

résztvevők - Egrokorr Kft. részéről - reklamáló fél részéről

•

reklamált anyag azonosítása (gyártási idő és sarzsszám alapján)

•

reklamáció tárgya

•

reklamációval kapcsolatos kivizsgálás módja és lefolyása

•

konklúziók (észrevételek) - Egrokorr Kft. részéről - rekamáló fél részéről

•

rendezés módja

Amennyiben az eredményre vonatkozóan a reklamáló fél és az Egrokorr Kft. képviselője között további véleménykülönbség van, akkor az Egrokorr Kft. külső minősítő céget (KERMI, EMI stb.) kér fel a reklamáció további vizsgálatára. A reklamáció kivizsgálásának eredményéről a MEO vezető havonta, írásban tájékoztatja a minőségügyi és környezetvédelmi vezetőt, a műszaki igazgatót és az elnök vezérigazgatót. Azonos késztermék fajtára, azonos hiba többszöri ismétlődése eseten az EU-O8.05. Továbbfejlesztés című eljárási utasítás szerint kell eljárni. Elért eredmények:

62


•

vevőszám növekedése

•

a vevőket igényeik szerint tudják csoportosítani

•

egyedi igényeket is ki tudnak elégíteni

•

a vevői elégedettség növekedése

10.6. Porlakk színeltérésének fejlesztése, javítása Az Egrokorr Kft. egyik termékcsoportja a porlakkok. Az elmúlt évek során a porlakkok részaránya az Egrokorr Kft. termelésének egyre növekvő százalékát teszik ki. A porlakkok részarányának változását az Egrokorr Kft. festéktermelésében az elmúlt három év folyamán a 13., 14. és 15. számú mellékletek tartalmazzák. A kezdetekben a porlakkok ∆E-je igen magas volt. (A ∆E a festék színének eltérése egy adott etalon színtől. Az etalon olyan színminta, amely az összehasonlítás alapjául szolgál. Az Egrokorr Kft. esetében az etalon színeket az úgynevezett RAL színkártya színetalon-sorozata szolgáltatja.). A színeltérések igen sok reklamációt vontak maguk után. A recetúra előállítása során a ∆E csökkentése céljából az Egrokorr Kft. elkezdte a

„Porlakkok

etalonhoz

mért

színeltérésének

(∆E)

csökkentése”

című

minőségtervét. A színeltérést (∆E) folyamatos közelítésekkel csökkentették. A 16. számú mellékletben látható példa a ∆E fokozatos csökkentésére két szín esetében ( az EPOPLAST PS RAL 3000 OM és az EPOPLAST P KK RAL 5002).

A színmérés folyamata:

63


A színellenőrzés egy összehasonlító mérés. A legyártott festék színét egy etalon színnel hasonlítják össze egy színmérő segítségével. •

A színmérőt bekapcsoljuk és megvárjuk amíg a gépkönyvében előírtak szerint stabilizálódnak az általa mért értékek.

•

Ellenőrizzük a fehér etalon hitelességét, és kalibráljuk a színmérőt. (Fehér etalon: az OMH által hitelesített paraméterekkel rendelkező kerámia etalon, amely a színmérő kalibrálására szolgál.)

•

Bemérjük a színetalont, amivel a termék színét össze akarjuk hasonlítani.

•

Az értéket a referenciába tesszük.

•

Megmérjük a termékünk színét.

•

A színmérő által kiszámolt ∆E értékeket kinyomtatjuk.

•

A mérést követően ellenőrizzük szemrevételezéssel is az etalon és a termék színe közötti különbséget.

•

A szín megfelelő, ha a ∆E kisebb, mint a „Színkülönbségre vonatkozó belső szabályzat” előírt adata.

•

Ha új színt dolgozunk ki, színminta alapján, a cég által garantált színmegközelítést és színkülönbséget (∆E) elfogadtatjuk a vevővel, és bevezetjük a „Színkülönbségekre vonatkozó belső szabályzat”-ba.

A festékekre elfogadott színeltéréseket az etalontól a következő táblázat tartalmazza:

64


Szín jelölés RAL 1000 RAL 1001 RAL 1002 RAL 1003 RAL 1004 RAL 1005 RAL 1006 RAL 1007 RAL 1011 RAL 1013 RAL 1014 RAL 1015 RAL 1016 RAL 1017 RAL 1018 RAL 1019 RAL 1020 RAL 1021 RAL 1023 RAL 1024 RAL 1027 RAL 1028 RAL 1032 RAL 1033 RAL 1034 RAL 2000

∆E 2.0 3.5 2.0 2.0 2.0 --2.0 3.0 3.0 2.0 2.0 2.0 3.0 3.0 3.0 3.0 3.0 2.5 3.0 3.0 2.5 2.5 2.5 3.0 2.5 3.0

Elért eredmények: •

Elért mérési adatok, valamint

•

A színeltérések miatti reklamációk csökkenése egyértelműen igazolták ezen tevékenység fontosságát.

10.7. Egy problémás terület, a raktározás A cég készletgazdálkodásának a FIFO elv (First In First Out) szerint kellene működnie (ami először kerül a raktárba azt adják ki először). Ez sokszor nem így történik, ezért igen sok maradék festék gyülemlik fel. Adott problémára még nem született megoldás, de a következő rendszer talán segíthet a probléma megoldásában:

65


•

Egy kiírással legyártott festékadag kap egy úgynevezett sarzs számot.

•

A raktárban a termékeket ezen sarzs-szám alapján kellene elhelyezni, osztályozni

•

Egy adott vevőt csak egy konkrét sarzs-számmal ellátott termékből szolgálnak ki.

•

Két különböző sarzs-számmal ellátott terméket nem lehet összeönteni.

A rendszer továbbfejleszthető a következő szempont alapján: •

A sarzs-szám összekapcsolása a színeltérést jelző ∆E-vel. Egy konkrét sarzs-számhoz egy konkrét ∆E értékű színeltérést rendelünk.

Összefoglalva: •

A raktározás problémájának megoldása a Cég egyik jövőbeni feladata.

10.8. Környezetvédelem Az

Egrokorr

Kft.

elődje,

a

Budalakk

már

1976-ban

megkezdte

a

környezetkímélő festékek fejlesztését. 1989-et követően a nyugati piac elvárásai és a szigorúbb környezetvédelmi jogszabályok bevezetése a termékcsoport bővítésére késztette a vállalatot. Elsőként a porlakkok jelentek meg, amelyek felvitele nem jár káros anyagkibocsátással, de ma már megtalálhatóak a termékválasztékban az oldószermentes, vízzel hígítható és vizes diszperziós festékek. Az ipari festékek alkalmazásakor a festékhulladékok visszanyerésére és újrahasznosítására szolgáló módszereket is kifejlesztettek. A környezetbarát termékek az export piacon bizonyultak a legsikeresebbeknek, a hazai piacon való értékesítés még gondokat vet fel. A fejlődésiránya azonban Magyarországon is a környezettudatos felhasználás és termelés

66


felé mutat, ezért az Egrokorr Kft., mint hosszú távon gondolkodó vállalat bízik a környezetbarát festékek belföldi piacon elérhető sikerében. Motiváló tényezők A vállalatot először az késztette a környezetkímélő festékek gyártására, hogy a szigorodó országos környezetvédelmi előírások mellett a cégre fokozódó nyomás nehezedett a hatóságok és a helyi közösség felöl is, tevékenységének környezeti hatásai miatt.

A

környezetkímélő

gyakorlat

bevezetése

lehetőséget

nyújtott

a

munkaegészségügyi és biztonsági körülmények javítására is. A fejlesztési tervben irányadó volt az a tény is, hogy a Nyugat-Európában már bevezetett szabályozók figyelembe vétele nélkül a termékek versenypozíciója jelentősen romlott volna. 1968-ban jelent meg a világpiacon a porlakk, melynek alkalmazása során semmilyen vegyi anyag nem szabadul fel. A gyár igazgatósága igen hamar, már 1972ben felismerte, hogy a porlakk a jövő legjelentősebb ipari festéke lehet. A cég még ebben az évben megvásárolta a licencet a világ első porlakk gyártójától, a belga Liber cégtől, 1976-tól pedig már önálló fejlesztésként gyártotta és fejlesztette tovább ezt a festéktípust. Az Egrokorr Kft. időközben az összes többi környezetkímélő festéktípust is felvette gyártási programjába, úgymint az oldószeres kétkomponensű festékeket, vízzel hígítható és vizes diszperziós festékeket, stb. A problémás területek meghatározása A cég több problémás területet állapított meg. Ezek a következők: •

A gyártásközi emisszió minimalizálása

•

A felhasznált nyersanyagok minél alacsonyabb veszélyességi fokozata

•

A festékek felhasználása során keletkező vegyi-anyag emisszió csökkentése

•

A kibocsátott anyagok munka- és tűzvédelmi veszélyességi fokozatának minimalizálása

67


•

A felhasználás során keletkező veszélyes hulladékok újrahasznosítása.

Környezetvédelmi intézkedések és fejlesztések •

Az Egrokorr Kft. kereste a még oldószeres alapon készülő festékeinek helyettesítésének lehetőségét. A megoldások közé tartoznak az oldószermentes, vízzel higított vagy vizes diszperziós festékek.

•

A cég arra is kifejlesztett eljárásokat, hogy hogyan hasznosítsa újra az ipari festékei alkalmazásakor keletkező hulladékot.

•

Eljárást

dolgozott

ki

a

keletkező

hulladékok

kezelésére.

A

hulladékgazdálkodás folyamatábrája a 17. számú mellékletben található •

Külön eljárást dolgozott ki a veszélyes hulladékok kezelésére. Az eljárás menetét a 18. számú mellékletben található ábra szemlélteti.

Együttműködések A gyár dolgozói folyamatos tájékoztatást kapnak az új technológiákkal kapcsolatban. A programok bevezetése elősegíti a cég fennmaradását, az üzemi biztonság és a dolgozók munkakörülményeinek javulását. Ennek érdekében a munkatársak nagy része támogatja az új technológiák és termékek bevezetését. Aktív bevonásukat az integrált irányítási rendszer működése is segíti. 10.9. Az integrált minőség- és környezetközpontú irányítás előnyei az Egrokorr Kft. számára Rövid távú előnyök •

A két rendszer egymást erősítő hatásainak felhasználása

•

A személyzet motiváltságának erősödése

•

A környezeti és minőségi szempontok egyidejű tudatosítása a vállalat minden szintjén

68


•

A külső szaktanácsadás szükségletének csökkenése

Közép- és hosszú távú előnyök •

A fogyasztói igények jobb teljesítése

•

Nagyobb piaci részesedés elnyerése

•

A jogi, gazdasági és műszaki vonatkozások egyidejű figyelembe vétele csökkenti a termékfelelősséggel és környezetvédelemmel kapcsolatos kockázatokat.

•

A vállalat valamennyi belső folyamatának optimalizálását közös és átfogó szemlélet alapján valósíthatja meg.

11.

Összefoglalás

A világméretűvé váló kereskedelemben folyamatosan megmérettetésre kerül a piaci szereplők teljesítménye. Az egyre élesedő gazdasági és értékesítési versenyben a versenyképesség ismérvei (korszerűség, minőség, ár) közül a minőség egyértelműen előtérbe kerül és stratégiai jelentőségű versenytényezővé kezd válni. Az Európai Unión belül is lényeges szerepet tölt be a minőség. Magyarország csatlakozásával kiemelt fontosságúvá fog válni ez a kérdés a magyarországi gazdasági szereplők számára is. Annak a vállalatnak, amely versenyképességét fenn akarja tartani a csatlakozás után is, alapkövetelményévé válik majd valamely minőségbiztosítási rendszer bevezetése.

A minőségszemlélet fejlődése, változása

69


A minőség nem új fogalom. A minőség, az alkalmasság, a megbízhatóság és a tartósság igénye egyidős az emberiséggel.

A minőséggel kapcsolatos tevékenységek meghatározása egyben egy történeti fejlődést is mutat 1. Minőség-ellenőrzés: 1910-1960 2. Minőségszabályozás és minőségbiztosítás: 1961-1990 3. Minőségirányítás és TQM: 1991A minőség forradalma a század elején indult el először az Egyesült Államokban, jóval megelőzve Európát és Japánt. A II. világháború alatt jelentősen megváltozott a minőségszemlélet. Európa egyes államaiban, valamint az Egyesült Államokban és Japánban a termelékenység, és ezzel párhuzamosan a termékválaszték növekedése miatt a fogyasztók számára egyre meghatározóbbá vált a minőség. Európa a minőségszemlélet tekintetében lemaradt Japántól és az Egyesült Államoktól, de a nyolcvanas évek elején az egyre fokozódó világméretű verseny válaszlépésre kényszerítette Európát. Ekkor indult meg Anglia kezdeményezésével egy új átfogó nemzetközi szabvány kifejlesztése. A korábbiakkal ellentétben a minőségirányításé lett a döntő szerep. 1968-tól a minőségügyi jogszabályrendszer Magyarországon is jelentős változáson ment keresztül., de igazi áttörést csak a nyolcvanas évek vége hozott. A minőségirányítási szabványok

70


Az ISO 9000-es szabványrendszert a genfi székhelyű, 1947-ben alapított Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ( ISO – International Standard Organization ) kezdte meg kidolgozni A szabvány követelményeinek értelmezése nem függhet attól az iparágtól vagy gazdasági ágazattól, amelyben alkalmazzák őket, tehát általános jellegűek. Az EN ISO 9001:2000 szabvány A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) 2000. december 15-én adta ki az új elveket meghatározó ISO 9001:2000 szabványt. Nem sokkal később Magyarországon is megjelent a szabvány hazai megfelelője, az MSZ EN ISO 9001:2001. A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) ezt 2001 márciusában tette közzé. Az EN ISO 9001 a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje. Ez a nemzetközi szabvány a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti elő a minőségirányítási rendszer kialakítása, bevezetése, valamint eredményességének és hatékonyságának fejlesztése során. A szabvány egy bevezető fejezetből és nyolc, a követelményeket részletező fejezetből áll. Nyolc alapelvre épül: •

Vevőközpontúság

•

Megfelelő vezetés

•

A munkatársak, beosztottak aktív bevonása

•

Folyamatszemléletű megközelítés

•

Rendszerszemléletű irányítás

•

Folyamatos fejlesztés

•

Tényeken alapuló döntéshozatal

71


•

A kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal

Környezetközpontú Irányítási Rendszer A fő problémát korunkban a vállalatok mindennapos veszélyes-anyag kibocsátása jelenti, baleset nélkül, normál üzem mellett. A környezetre ártalmas tevékenységeket folytató vállalatok számának növekedése mellett, a terjeszkedő városok, az egyre nagyobb számú autó és az esőerdők kiirtása is veszélyezteti földünket. Ennek a problémának a csökkentésére, megoldására született meg az új környezetirányítási szabvány. Az EN ISO 14001:1996 szabvány Az ISO 14001 a környezetirányítás nemzetközi szabványa, amelyet a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet TC 207 műszaki bizottsága dolgozott ki 1993 júliusa óta a BS 7750 alapján. Az ISO 9001 mintájára dolgozták ki. A szabvány alapelvei: •

Elkötelezettség a legfelső vezetéstől a legalacsonyabb szintig

•

Önkéntes jellegű, de bevezetése esetén előírásai kötelezővé válnak

•

Általános jellegű

•

Rendszer-alapú és dokumentált eljárások támasztják alá

•

Megelőző jellegű

Az integrált irányítási rendszerek Egy vállalaton belül többféle irányítási rendszer működhet, azonban ezek területei nem függetleníthetők.

72


Ezeknek a rendszereknek a dokumentációját össze kell hangolni, hiszen egymást több szinten átfedő szabályozások jelenhetnek meg. Az ISO 9001 és 14001 irányítási rendszer megvalósítása az Egrokorr Kft-nél Az Egrokorr Kft. fő tevékenységi köre a szerves és szervetlen vegyipar, ezen belül a festékgyártás, tekintettel arra, hogy az alapítók több évtizedes festékgyártási tapasztalattal rendelkeznek. A Cég tevékenysége több évtizedes tapasztalatra tekint vissza. A cég termékei jobb minőségének biztosítása és piacképességének növelése céljából megkezdte az ISO 9001 minőségirányítási rendszer, illetve az ISO 14001 környezetirányítási rendszer bevezetését. Az Egrokorr Kft. Minőség- és Környezeti politikája A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv az Egrokorr Kft-nél működő integrált irányítási rendszert írja le, amelyet a Cég minőség- és környezeti politikájával összhangban vezetett be és működtet. A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyv az MSZ EN ISO 9001 :2001 szabvány szerkezetét követi és megfelel az MSZ EN ISO 14001 :1997 szabványban lefektetett követelményeknek is. Az Egrokorr KFT. termékeivel és szolgáltatásaival a mindenkori vevői igényeknek kíván maximálisan megfelelni, elébe menve a rejtett vevői igényeknek is. Ennek érdekében az egész Egrokorr Kft-re kiterjedő ISO 9001 Minőségbiztosítási rendszer •

Bevezetésével,

•

Működtetésével,

•

Dolgozóinak folyamatos oktatásával

73


versenyképes áron kívánja biztosítani a megbízható műszaki színvonalat, az állandó illetve folyamatosan javított minőséget. A minőségbiztosítási rendszer bevezetésének hatása a cég kommunikációjára Belső kommunikáció Fő cél a minőség- és környezetirányítási rendszer működésével kapcsolatos információk megismertetése az alkalmazottakkal.

Külső kommunikáció Fő cél a vevői elégedettség növelése, a külső érdekelt felektől érkező észrevételek fogadása, megválaszolása Elért eredmények: •

vevőszám növekedése

•

a vevőket igényeik szerint tudják csoportosítani

•

egyedi igényeket is ki tudnak elégíteni

•

a vevői elégedettség növekedése

Porlakk színeltérésének fejlesztése, javítása Az Egrokorr Kft. egyik termékcsoportja a porlakkok. Kezdetekben a porlakkok ∆E-je igen magas volt. A színeltérések igen sok reklamációt vontak maguk után. A probléma megoldására indította el a Cég a „Porlakkok etalonhoz mért színeltérésének (∆E) csökkentése” című minőségtervét, melynek keretében a színeltérést (∆E) folyamatos közelítésekkel csökkentették. Elért eredmények: •

Elért mérési adatok, valamint

74


•

A színeltérések miatti reklamációk csökkenése egyértelműen igazolták ezen tevékenység fontosságát.

Egy problémás terület, a raktározás A raktározás problémájának megoldása a Cég egyik jövőbeni feladata. A nem megfelelő raktározási rendszer eredménye a sok maradék festék Még nem született megoldás, de az úgynevezett sarzs szám alapján működő raktározási rendszer talán segíthetne a problémán.

Környezetvédelem A Cég igen nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre. Az Egrokorr Kft. elődje, a Budalakk már 1976-ban megkezdte a környezetkímélő festékek fejlesztését és időközben az összes többi környezetkímélő festéktípust is felvette gyártási programjába. Az ipari festékek alkalmazásakor a festékhulladékok visszanyerésére és újrahasznosítására szolgáló módszereket is kifejlesztettek. Az integrált minőség- és környezetközpontú irányítás előnyei az Egrokorr Kft. számára A fő előny, hogy a vállalat valamennyi belső folyamatának optimalizálását közös és átfogó szemlélet alapján valósíthatja meg. Az irányítási rendszerek egyesítésének előnye továbbá, hogy a két rendszer erősíti egymás hatásait Bár az integrált irányítási rendszer bevezetése igen jelentős költségekkel járt, ám alkalmazása hosszú távon megtérül. A Cég általa képessé válhat a fogyasztói igények jobb teljesítésér, valamint a nagyobb piaci részesedés elnyerésére.

75


76


Irodalomjegyzék 1. Az Egrokorr Kft. Minőségügyi Kézikönyve 2. Dr Róth András: Tanúsított minőségirányítási rendszert működtető szervezetek Magyarországon, Magyar Minőség, 2000. 4.sz. 3. Dr. Balogh Albert: Az új ISO 9000-es és ISO 9004-es szabvány szemlélete, Minőség és Megbízhatóság, 2000. 3.sz., 124-135.p. 4. Dr. Balogh Albert: Az új ISO 9001-es szabvány belső logikája, Minőség és Megbízhatóság, 2000. 2.sz. 59-71. P. 5. Dr. Barta Tamás- Tóth Tihamér: Minőségmenedzsment, Szókratész kiadó, Bp. 1996. 42-43.o.,49-56.o. 6. Dr. Sencz József: Előrelépés és kiskapuk az ISO 9001:2000-es megvalósításában, Minőség és Megbízhatóság, 2001. 6. Sz. 315-319.p. 7. Egry Csaba: Összefoglalói vezetői értékelés, 2003. 8. Földesi Tamás: A szabványok szerepe a gazdasági életben, A minőségről 9. Földesi

Tamás:

Megjelent

az

ISO

9000:2000-es

sorozat,

Minőség

és

Megbízhatóság, 2001. 1.sz. 21-29.p. 10. Földesi Tamás: Minőségirányítás, tanúsítás, A minőségről 11. Gyetvai Gábor: ISO 9000 auditor szemmel, 1998. 12. Irány az EU 9. Szám, 13. Kora Mária: Minőségbiztosítás helyett minőségirányítás. Megjelent az új ISO 9001es szabvány, A HÚS, 2001. 1. Szám, p. 42-43. 14. Lazur Lajos : Bevezetés a minőségügybe, A minőségről 15. Minőségügyi Kalauz 16. MSZ EN ISO 9001:2001, Minőségirányítási rendszerek. Követelmények 17. Nagy Imre: Minőségbiztosítás, Műszaki Könyvkiadó 2001. 18. Szabó Mirtill - Méreg László: Életrevalóbb ISO, Piac és profit, 2001. Szeptember. P.47-48. 19. Szántó Ferenc: Az ISO 9001:2000 szabvány mint alap az integrált irányítási rendszer működéséhez, Magyar Minőség, 2000. 3. szám 20. Tar

József:

Minőségközpontú

szemlélet

rendszerekben, Minőség Hét

77

elterjedése

a



21. Thomas Könnecke: A környezeti kérdések általános bemutatása, INEM 3.sz.

78


7. számú melléklet Az alapfogalmak listája

Fogalmak A Minőségügyi és Környezeti Kézikönyvben és az integrált irányítási rendszerben használt legfontosabb kifejezések értelmezése:

Fogalmak az MSZ EN ISO 9000:2001, illetve az MSZ ISO 14050:1998 szerint:

Minőség

Egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, hogy kielégítse a vevők és más érdekelt felek követelményeit.

Minőségirányítás

Koordinált tevékenységek egy szervezet vezetésére és ellenőrzésére, a minőség szempontjából.

Minőségirányítási rendszer

Rendszer minőségpolitika és minőségcélok megfogalmazásához és a célok eléréséhez.

Szervezet

Emberek csoportja, valamint berendezések és egyéb feltételek, a felelősségi körök, a hatáskörök és a kapcsolatok meghatározott elrendezésével együtt (pl.: vállalat, testület, szervezet, vállalkozás, intézmény).

Vevő

Szervezet vagy személy, amely vagy aki kap egy terméket (pl.: fogyasztó, ügyfél, végső felhasználó).

Szállító

Szervezet vagy személy, amely vagy aki rendelkezésre bocsát egy terméket (pl.: gyártó, elosztó, szolgáltatás teljesítője, egy termék eladója).

Érdekelt fél

Személy vagy csoport, amely érdekelve van egy szervezet teljesítésében vagy sikerében (pl.: vevők, tulajdonosok, alkalmazottak, szállítók), illetve környezeti teljesítésében.

Nemmegfelelőség

Egy követelmény nem teljesülése.

Folyamatos javítás

Olyan folyamat, amely a környezetközpontú irányítási rendszert úgy erősíti, hogy az a szervezet környezeti politikájának megfelelő általános javulás felé haladjon a környezeti jellemzőket illetően.

1


Környezet

A szervezet közvetlen környezete, amelyben az működik, beleértve a levegőt, a vizet, a földterületet, a természeti erőforrásokat, a növény- és állatvilágot, az embereket és ezek kölcsönös kapcsolatait.

Környezeti tényező

Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel

Környezeti hatás

A környezetben végbemenő mindennemű változás akár káros, akár hasznos -, amely egészben vagy részben a szervezet – tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból származik.

Környezetközpontú irányítási rendszer

A teljes irányítási rendszernek az a része, amely felö1eli a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységet, felelősségeket, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.

Környezeti cél

Általános, a környezeti politikábó1 következő, lehetőleg számszerűen kifejezett környezeti feladat, amelyet a vállalat tűz ki maga elé.

Környezeti teljesítés

A környezetközpontú irányítási rendszer mérhető eredményei, viszonyítva a környezeti tényezőknek a szervezet által megvalósított, a környezeti politikán, célokon és előirányzatokon alapuló szabályozásához.

Környezeti előirányzat

Lehetőleg számszerűen kifejezett, a szervezetre vagy annak részeire vonatkozó, a környezeti célokból következő részletes teljesítési követelmény, amelyet a célok elérése érdekében meg kell adni, és teljesíteni kell.

Integrált irányítási rendszer A minőségügyi és környezetközpontú irányítási rendszer elemeit együttesen tartalmazó irányítási rendszer. EP ,P-porlakkok

Beltéri és kültéri porfesték

E,F-porlakkok

Korrózióvédő porfesték

2


3

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TQM SZAK Levelező tagozat Üzleti (B2B) szakirány

Recommend Documents