BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT
KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY
AZ INDIAI AYURVEDA SZEREPE A BUDAPESTI WELLNESS-KONCEPCIÓBAN: ÚJ FEJLESZTÉSI IRÁNY
KÉSZÍTETTE: BACSI KATALIN BOGLÁRKA
Budapest, 2010
1
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretném megköszönni India Budapesti Nagykövetségének megtisztelő támogatását, különös tekintettel Őexc. Gauri Shankar Gupta nagykövet, Dr. Manoj Kumar Mohapatra és V.V. Mohan helyettes titkár urak által nyújtott segítségre, amely nagyban hozzájárult dolgozatom elkészüléséhez.
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS . .................................................................................................................... 5 1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS FOGALMA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN ........................... 9 1.1. Gyógy-, vagy egészségturizmus? ............................................................... 9 1.2. A gyógyturizmusról általánosságban ........................................................ 10 1.3. Az indiai egészségügyi piac helyzete ......................................................... 12 1.4 Magyarország gyógyturizmusa .................................................................. 15 1.5. Magyar fürdőtörténelem röviden.............................................................. 16 1.6. A magyar wellness turizmus tendenciái ................................................... 17
2. MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA? – A TURIZMUSRÓL ....................................... 20 2.1. Általános információk – beszéljenek a számok........................................ 20 2.2. A magyar turizmus statisztikai adatairól röviden ................................... 21 2.3. Dióhéjban az indiai adatokról ................................................................... 23 2.4. Hová utaznak a magyarok? ....................................................................... 24 2.5. Az indiaiak külföldi nyaralásai, utazási szokásaik változása ................. 27 2.6. Néhány szóban Európába irányuló utazásaikról ..................................... 30
3. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS FŐBB GAZDASÁGI KAPCSOLÓDÁSI PONTOK .................................................................................................................... 32 3.1. India Magyarországon – magyarok Indiában ......................................... 32 2.2. Az Ayurveda térhódítása Magyarországon ............................................. 34 3.3. Cégek, forgalmazók, szervezetek .............................................................. 35 3.4. Egyéb indiai eredetű filozófiák, gyógyászati rendszerek Magyarországon .................................................................................................................... 38
4. ELSŐ KÉZBŐL: PRIMER KUTATÁSAIM TANULSÁGA.......................................... 40 4.1. Budapest, a hivatásturizmus célállomása ................................................. 40 4.2. Vidéken jellemzően wellness turizmus, kikapcsolódás ........................... 44
3
4.3. Hétezer kilométeren túlról: az indiai Ayurveda a hazai piacon ............. 47
5. „HOZZÁADOTT ÉRTÉK”: INNOVATÍV JAVASLATAIM ....................................... 52 5.1.Egy budapesti wellness komplexum terve ................................................. 53
6. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................. 62 7. IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................. 64 8. ÁBRAJEGYZÉK.............................................................................................68 9. MELLÉKLETEK .......................................................................................................... 69
4
BEVEZETÉS Szakdolgozatom témája a magyar turizmus főbb aspektusainak elemzése. Vizsgálódásom
középpontjába
az
egyik
legfontosabb
pillért,
a
magyarországi
konferenciaturizmus központját képező Budapest turizmusát állítottam, emellett az egészségturizmuson belül kiemelve a wellness, mint ágazat szerepét. Célom egy a turizmus fejlesztését elősegítő elképzelés körvonalazása, amihez a fővárosban található magas színvonalú szállodák kínálatának, illetve azok wellness szolgáltatásainak feltérképezése volt szükséges. Az indiai eredetű kezelések alkották érdeklődésem másik területét: ilyen szolgáltatások jelenléte a budapesti szállodák terméklistáján, ezek jelentőségének leírása, illetve e vonalon a két ország közötti jövőbeli szorosabb együttműködési és üzleti lehetőségek feltárása. A témaválasztás elég nehéz feladatnak bizonyult, mivel kezdetben csak egyetlen biztos pont volt, mégpedig, hogy mindenképp Indiával kapcsolatos témáról szerettem volna írni. Ennek fő oka Indiáért való „rajongásom” volt, amely már néhány évvel a szakdolgozatírás előtt kezdődött. A kezdeti nehézségek leküzdése, és kis külső segítség után döntöttem az egészségturizmus, mint konkrét terület mellett. Minél több információt szereztem, annál jobban kezdett érdekelni, mind az ágazat az összes kapcsolódó részterületével együtt, mind az idegen kultúra. Arra a kérdésre pedig, hogy miért pont Indiára esett a választásom, nem lehet röviden válaszolni. India hatalmas: a világ 7. legnagyobb területű, és Kína után 1,2 milliárd fővel a második legnépesebb országa (2010, becsült adat, IMF1). India különleges és összetett: egységes egészként beszélni róla lehetetlen, és igencsak meggondolatlan is lenne, mert rengeteg nemzetiség és népcsoport él az országban, számukat körülbelül kétezerre becsülik.2 Ebből kifolyólag több száz nyelvet és dialektust beszélnek, amelyek közül a hindi és az angol a hivatalos nyelv, de további 21 államilag elismert státuszú létezik. A világvallások közül valamennyi megtalálható az országban, egyedül a főbb „irányzatok” száma is 10 körüli. A lakosság nagy része hindu (80% körül),
1
http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2010/01/weodata/weorept.aspx?sy=2007&ey=2010&scsm=1&ssd= 1&sort=country&ds=.&br=1&c=534&s=NGDPD%2CNGDPDPC%2CPPPGDP%2CPPPPC%2CLP&grp=0 &a=&pr.x=81&pr.y=8, 2010. szeptember 23. 2 http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_India, 2010. szeptember 23.
5
13%-a muzulmán 3 , és kisebb részarányban vannak keresztények, jainisták, szikhek, buddhisták, és egyéb más vallásúak.4 Milliós városainak száma becslések szerint 2010-ben 40 körüli 5, vásárlóerő-paritáson számítva 2009-ben a negyedik legnagyobb gazdaság, és 8,8%-os évi növekedéssel a második leggyorsabban fejlődő ország a világon.6 A hihetetlen eredmények és gyorsaság mellett azonban nem lehet megfeledkezni arról, hogy a városi lakosság 26%, a vidéki 28%a él a szegénységi küszöb alatt7, ami azt jelenti, hogy több száz millióan kevesebb, mint napi 1 dollárból élnek. Az olyan óriási városokban mint Mumbai (Bombay), egyáltalán nem meglepő, hogy a legnagyobb nyomor él együtt a milliárdosok fényűzésével... India érdekes: ahogy már előttem mondták, az ellentétek országa 8 a fentebb leírt pozitív, illetve kevésbé pozitív tényei miatt, de főképp a kultúrája miatt. Az sajátos indiai mentalitás, miatt és amiatt a tulajdonsága miatt, hogy mindent befogad, ami kívülről érkezik, magába olvaszt és sajátosan (előbb-utóbb) „indiaivá változtat”. Történelme szintén igen változatos: különböző hindu dinasztiák irányították, aztán muzulmán uralom következett, majd az európai fennhatóság a 19. század végétől kezdve majdnem 100 évig. 9 Ennek a sokféleségnek köszönhető, hogy minden korszakból találhatunk kulturális emlékeket, egymás mellett léteznek, együtt élnek például az ezer évnél is idősebb hindu, muzulmán és keresztény építészeti remekművek, de mára már teret hódítottak maguknak a legmodernebb technikával épített felhőkarcolók is. A brit korszak öröksége az államigazgatási rendszer, de mellette továbbra is létezik a kasztrendszer, nagyon magas szintű a műszaki illetve természettudományok oktatása, de a lakosság csaknem fele írástudatlan10, az amerikai színvonallal vetekszik a sebészet és magánkórházi ellátás, ezt azonban csak a jó anyagi helyzetben lévők engedhetik meg maguknak, és országos szinten 1000 betegre mindössze 0,7 kórházi ágy jut (erről bővebben a 3.3 fejezetben szó lesz), hogy csak néhányat említsek az ellentétek közül.
3
Indiában él a világ második legnagyobb muzulmán közössége Indonézia után http://india.gov.in/knowindia/india_at_a_glance.php, 2010. szeptember 25. 5 http://www.world-gazetteer.com/wg.php?x=&men=gcis&lng=en&dat=32&geo=104&srt=npan&col=aohdq&pt=c&va=&srt=pnan, 2010. szeptember 25. 6 2010-es év, becsült adat. http://www.tradingeconomics.com/World-Economy/Maps.aspx, 2010. szeptember 25. 7 World Development Indicators 2008, NFHS 3 2005-06, and World Bank's 'India at a Glance'; http://www.worldbank.org.in/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/SOUTHASIAEXT/INDIAEXTN/0,,cont entMDK:20195738~pagePK:141137~piPK:141127~theSitePK:295584,00.html, 2010. szeptember 25. 8 Dr. Székely-Doby András, „India – az ellentétek országa” in Világgazdasági régiók, Perfekt, 2004, Budapest, 183-200. o., 9 Folk György, India – a végletek birodalma, HVG kiadó, 2007, Budapest, 10 http://india.gov.in/knowindia/india_at_a_glance.php, 2010. szeptember 26. 4
6
Függetlenségét 1947. augusztus 15-én vívta ki, ezután kezdődött a kissé zavaros időszak (tervgazdasággal, kormányváltásokkal, merényletekkel, Pakisztánnal való összeütközésekkel), az 1991-es reformok után pedig a külföld felé való nyitás hatására indult igazán fejlődésnek, ami azóta is töretlen.11 A fenti tények megismerését követően felmerült bennem a kérdés: vajon hova fog vezetni a hihetetlen gyorsaságú fejlődése és a jövőben bekövetkező változások milyen hatással lesznek rá és a világban elfoglalt pozíciójára? Ez az egyik központi téma, amely Indiával kapcsolatban foglalkoztat számos közgazdász szakembert, és természetesen engem is. Dolgozatom jelentősebbik része a magyar turizmusról, az egészségturizmus egyik ágáról, a wellnessről fog szólni, ezen belül pedig kiemelt fontossággal Budapest turizmusáról, nívós szállodáinak wellness kínálatáról. Emellett teszek néhány kitérőt India irányába, megkísérelve az ottani helyzet tanulmányozását, a hasonló ágazatok hazaiakkal való összehasonlítását, illetve lehetséges párhuzamok vonását. Ha nemzetközi viszonylatban turizmusról beszélünk, mindenképp lennie kell valamilyen tényezőnek, az adott országnak rendelkeznie kell látványosságokkal, a már-már közhelyszerűvé vált kifejezéssel élve „turistacsalogató attrakciókkal”, hogy vonzó állomás legyen (lehessen) a vendégek számára. A világon nem mindenhol vannak meg a természeti adottságok, erőforrások, amiknek köszönhetően az adott nemzet kitűnhet, kivételes lehet, és valami teljesen egyedi és különleges szolgáltatást nyújthat. Ilyen érték lehet például a földrajzi elhelyezkedés (ha egy szigetről, szigetországról van szó, pl. Bali, vagy Izland), éghajlat (pl. a mediterrán, vagy trópusi országok), látványosságok (pl. egy vulkán vagy nemzeti park), kultúra, kulturális hagyaték (pl. a Machu Picchu Peruban), stb. Magyarország esetében a termálvízkészlete az, amely az egyik legtöbb turistát vonzó tényező már évtizedek óta, amely az országot különlegessé teszi, és amely nem mellékesen az ötödik legnagyobb az egész világon. Egyedül Budapesten kb. 21 gyógyfürdő és wellness-szálloda működik, így méltán nevezik a fürdők városának. Magyarország, szűkebben Budapest a termálvizek nyújtotta kapacitásait kihasználva és a szükséges fejlesztések végrehajtása révén óriási előnyt kovácsolhatna magának a versenytársakkal szemben. Ha számításba vesszük mindemellett a szállodák kínálatának kibővítését például
11
Székely-Doby András: India és a válság, A globális válság: hatások, gadaságpolitikai válaszok és kilátások,
MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2009, Budapest, 55-59.o.
7
a keleti gyógymódok egy jóval szélesebb körével, a versenyelőny a turisztikai piacon mármár behozhatatlan lenne. Szakemberek sokatígérő jövőt jósolnak az egészségturizmus ágazatnak, egy lehetséges kitörési pontnak titulálják, és úgy vélik, a megfelelő beruházásokkal, fejlesztésekkel Magyarország akár a kelet-európai régió vezető wellness turisztikai központjává válhat (Kincses Gyula előadásvázlata alapján12). Kutatásaim során ezt a feltevést szeretném megvizsgálni, ha lehetséges, alátámasztani, és a wellness turizmusban rejlő lehetőségeket feltárni, történetesen az indiai kultúra egy szignifikáns területének, az Ayurveda gyógyászati rendszerének szerepét felmérve és szem előtt tartva.
12
Kincses Gyula: Az egészségturizmus foglami fejlődése, magyarországi perspektívák, Utazás 2010., előadásvázlat, 2010. március 4.
8
1.
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS FOGALMA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN
Gyógy-, vagy egészségturizmus?
1.1
A világ állandó változásban, fejlődésben van, hatványozottan jellemző a haladás a tudományokra. Az egyik legékesebb példája a folyamatos fejlődésnek az orvostudomány: óriási átalakuláson ment keresztül a 20.században, ami egy sor más ágazatot is érintett. Közvetetten a turizmust is, mivel a múlt század utolsó harmadától kezdve egyre növekedett az utazók mobilitása, így a turizmus fogalmában is történtek változások, új ágai fejlődtek ki. Már nemcsak a rekreációs célból szerveztek utazásokat, hanem megjelent például a hivatásturizmus, vagy valamilyen sporteseményhez (koncerthez, stb.) kapcsolódó utazások, és ugyanígy az orvosi szolgáltatások igénybe vételének céljából szervezett utazás.13 A gyógyturizmus fogalma a kezdeti időkben kizárólag a „késői rehabilitáció és a krónikus
ellátás”
14
körére
korlátozódott,
tehát
a
gyógy-,
ill.
termálfürdőkre,
szanatóriumokra, mára azonban a fogalom módosult: kiszélesedett a turisztikai elemeket alkalmazó rekreációs célú egészség- vagy wellness turizmus, és az orvosi ellátások felé is. Problémát jelent az, hogy nem egységes a szóhasználat, kissé zavaros az egészségturizmus, a gyógy- és wellness turizmus közötti különbség meghatározása. Az egészségturizmus gyűjtőfogalom, minden egészséggel kapcsolatos szervezett utazást magába foglal, amelynek célja a gyógyulás, vagy gyógykezelés, rehabilitáció, vagy egészségfejlesztés, és ezekhez társítja a hagyományos turisztikai szolgáltatások igénybe vételét. Az egyik ágazata az orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmus. Ennek célja elsősorban a gyógyítás, a betegek egészségi állapotának javítása, helyreállítása, a panaszok enyhítése, megszüntetése, a turisztikai szolgáltatások (mint az utazás, szállás, étkezés, stb.) pedig ezekhez az ellátásokhoz, beavatkozásokhoz kapcsolódnak. A prevencióra, regenerálódásra, az egészség megőrzésére helyezi a hangsúlyt a wellness turizmus. Szabadidős tevékenységek, masszázsok, spa- és egyéb fajta wellness-
13
Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi
szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest 14
Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest, 7.o.
9
és gyógykezelések alkalmazásával érik el a kívánt hatást, tehát alapjában nem orvosi kezeléseket jelent.15 A fogalmak közötti kapcsolatok áttekinthetőségét elősegítő Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) által készített ábra az 1.számú mellékletben található. 1.2
A gyógyturizmusról általánosságban A gyógyturizmus az utóbbi évek dinamikusan fejlődő piaca, éves növekedése 9-10%
körüli. 2006-ban az egészségturizmus ezen ágának világpiacát szakértői tanulmányok 60 milliárd dollárra becsülték, ami 2012-re akár 100 milliárd dollárra növekedhet 16. Nehezíti a piac nyomon követését az, hogy nem állnak rendelkezésre pontos statisztikai adatok, csupán különböző szervezetek becsléseit veszik alapul, de az ágazat dinamikus fejlődése ettől függetlenül nem kérdéses. A fő vendégkör, vagy pontosabban betegkör, akik kifejezetten orvosi beavatkozás miatt utaznak külföldre például az amerikaiak, mivel a társadalombiztosítási rendszerük eléggé kedvezőtlen, és a külföldi igen versenyképes árakat könnyedén képesek megfizetni, ezen kívül a kiegészítő turisztikai szolgáltatások kínálata is igen nagy és vonzó. Az utóbbi időben az európai országokban is népszerű lett ez a „trend”, csak úgy mint a közel-keleti és latin-amerikai országokban. A legtöbb beteg Ázsiába az olyan országokból utazik, mint Nagy-Britannia, Németország, Kanada, az USA, Ausztrália, Kuvait, és az Egyesült Arab Emirátusok. A legtöbb beteget pedig Thaiföld, Szingapúr és India fogadja.17 Az orvosi szolgáltatások kimondottan széles választékában válogathatnak a páciensek, gyakorlatilag mindenfajta műtéti beavatkozást elvégeznek a magas ellátási színvonalú kórházakban. A legtöbb a szívműtét, ortopédiai műtét, kozmetikai (plasztikai) műtét, és különböző transzplantációk. A gyógyturizmus fejlődésének mozgatója elsősorban az ár, de nem mellékes a szolgáltatás minősége és a hozzáférhetősége sem. Olyan országokban, ahol az ellátást a beteg fizeti, fontos szempont a megtakarítás lehetősége. Ha példának egy szívbypass műtétet veszünk, ázsiai országokban körülbelül az amerikai ár 8-10%-áért végzik el
15
Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest, 8-9. o. 16 Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest, 11.o. 17 http://www.mckinseyquarterly.com/Mapping_the_market_for_travel_2134
10
ugyanazt a beavatkozást, hasonló színvonalon, így tehát nem mindegy, hogy melyiket választja a beteg. A 2.számú melléklet szemlélteti az egyes beavatkozások árának és az ellátás helyének összehasonlítását. Az eltérő jogi szabályozás miatt a különböző országokban nem egységes az ellátás bizonyos orvosi szakterületek esetében: eltér a technológiai fejlettség (például PET, CT vizsgálat, egyes szívműtéteknél alkalmazott eljárások), a beavatkozások hozzáférhetősége (például az őssejt terápia, a terhességmegszakítás, az IVF kezelések és a PDG diagnosztika), tehát ezek is döntő tényezők a célország kiválasztásában. Egy másik fontos ok az időtényező. A legtöbb nyugat-európai országban várólisták vannak a műtétek előtt, ami szintén a szolgáltatások külföldön történő megvásárlásának kedvez. A szolgáltatás hozzáférhetősége és minősége szempontjából figyelembe kell venni továbbá a betegek személyes igényeit is. Talán a legérdekesebb tényező a szolgáltatások komplexitása, ami azt jelenti, hogy orvosi beavatkozásokat követően lehetőség van rehabilitációs kezelések, wellness szolgáltatások igénybe vételére, vagy a kísérő családtagokkal együtt akár egzotikus nyaralást szervezni az utazás alatt. Így összekapcsolhatók az orvosi szolgáltatások a wellness-szel és a turizmussal. Ütőkártya ez az ágazat, mert a megváltozott és állandó változásban lévő trendek olyan versenyhelyzetet hoznak létre, amelyből nem lehet kimaradni, még kevésbé könnyedén előnyt szerezni. A turizmusra építő országoknak sokszor újra kell pozícionálniuk magukat a piacon, lehetőség szerint módosítani a stratégiájukon, újat alkotni, annak minden velejáró feladatával együtt. Minél hamarabb sikerül ezt elkezdeni illetve véghez vinni, annál nagyobb lesz a „beruházásból” a nyereség. A délkelet-ázsiai országok korán meglátták a lehetőséget, megvannak a kellő adottságaik a sikeres működtetéséhez, alacsony a költségszintjük, és hatékonyan reklámozzák a tevékenységüket.
18
A szaklapok sokat írnak a megszerzett piaci
pozíciójukról, de úgy gondolom, az újonnan belépő országok számára is maradt még perspektíva. A három legkeresettebb fogadó ország közül a következő részben az indiai egészségügyről, az egészségturisztikai piac jelenlegi kínálatáról és a belföldi jövőbeli tervekről lesz szó részletesebben.
18
Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest, 24.o
11
1.3
Az indiai egészségügyi piac helyzete19 India egészségügyi piacának értéke megközelítőleg 38 milliárd dollár körüli (2009-
ben), és a várakozások szerint ez a szám 2013-ra eléri a 77 milliárd dollárt, valamint szintén becslések szerint, 2012-re 9 millió új munkahelyet fog teremteni az országban. A legtöbb kórház teljesen, vagy részben magántulajdonban van: üzleti alapú együttműködésként működik. Ennek köszönhetően fejlett diagnosztikai eszközöket és infrastruktúrát használnak, így az indiai állami szervek nézőpontja szerint: a világ „egészségügyi súlypontja” lassan eltolódik India felé. Az általános egészségügy jelenlegi helyzete azonban nem túl fényes, 1000 betegre csupán 0,7 kórházi ágy jut a világátlag 2,6hez képest. Talán 2012-re sikerül elérniük az 1,85 ágy per ezer beteg arányt. Évente több tízezer orvost és ápolót bocsátanak ki a különböző egyetemek és főiskolák, de egyesek szerint még mindig nem elegendő az ellátó személyzet az ország egészét tekintve. Az alternatív gyógymódok nagy népszerűségnek örvendenek az országban, létezik az indiai egészségügyi minisztériumban egy külön osztály, ami ezeket a rendszereket fogja össze (AYUSH – The Department of Ayurveda, Yoga and Naturopathy, Unani, Siddha and Homeopathy). India összetettsége abban a tényben is tükröződik, hogy az országban a hagyományos, nyugati típusú rendszerben praktizáló orvosok és az alternatív gyógyítási rendszerek orvosainak a száma csaknem azonos. Az alábbi ábra szemlélteti az indiai egészségügyben dolgozók százalékos megoszlását. Külön szakmai képzés folyik az ősi gyógyítási rendszereket tanulmányozni kívánó orvostanhallgatók számára is. Az alternatív gyógyászati rendszerek összességét tekintve az Ayurveda a legismertebb: az „alternatív ágon” végzett orvosok 63%-a Ayurveda orvos vagy masszőr.
19
A fejezet az alábbi szervezet által készített prezentáció alapján készült. India Brand Equity Foundation (IBEF), Healthcare 2009, presentation, September 2009
12
1. ábra
Az indiai egészségügyben dolgozók összetétele (%) 16
18
Hagyományos orvos AYUSH orvos Nővér 16 15,7
Gyógyszerész Laboráns Egyéb egészségügyi dolgozó
0,3
34
Forrás: WHO online adatbázisa, 2008; Az adatok a 2000-2006 időszakra vonatkoznak.
A külföldön végzett indiai orvosok között általános tendencia az, hogy tanulmányaik befejeztével visszatérnek Indiába és a neves kórházakban keresnek munkát. Ennek fő okai a következők: a technológiai fejlettség olyan szintű, mint nyugaton, a fizetések körülbelül a nyugati országokéval azonosak, évről évre egyre több külföldi utazik az országba orvosi beavatkozások céljából, valamint az, hogy Nagy-Britanniában és a többi EU országban is szigorítják a képesítésre és a működési engedélyekre vonatkozó szabályokat. A kórházak együttműködve a wellness központokkal újabban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a széleskörű holisztikus kezelésekre és alternatív gyógymódokra a hagyományos kezelések mellett. Ilyenek például: különböző diéták és táplálkozási tanácsok, fitness és torna, jóga, kínai thai-chi, humorterápia, gyógynövényes terápia, meditáció és stresszoldó kezelések, akupunktúra, kristályterápia, stb. A legmagasabb színvonalú kórház-csoportok esetében, mint pl. az Apollo, amelynek 43 kórházból áll a hálózata (kb. 7500 kórházi ággyal), vagy a Fortis (korábbi Wockhart), amelynek 38 kórháza van Indiában (több mint 5000 kórházi ággyal), elengedhetetlen a nemzeti szintű, illetve a nemzetközi akkreditáció megszerzése. Az említett két intézménycsoport rendelkezik a JCI (Joint Commission International) akkreditációjával, és számos kórházuk India-szerte a lehető legmagasabb színvonalon nyújt bármilyen természetű orvosi szolgáltatást minden páciensének. Az elmúlt néhány év újdonsága az úgynevezett „Health City” koncepciók megjelenése a nagyobb városokban. A legjelentősebb kórház-csoportok számottevő 13
beruházásainak eredményeképpen ezek a létesítmények olyan teljes körű szolgáltatásokat kínálnak az orvosi beavatkozások mellé, mint például szálloda, rekreációs és spa programok, szabadidős tevékenységek, golf, stb. Az elkövetkező 5 évben 15-20 „Health City” kialakítását tervezik országszerte. Az alábbi ábra szemlélteti a már működő, vagy rövidesen átadásra kerülő létesítményeket, férőhelyeik számát, területét és a ráfordított beruházások összegét, millió dollárban. 1. táblázat
A Fortis Healthcare 1500 hektáron fekvő egyik beruházásának, a lucknowi MediCity építése már elkezdődött, de ezen kívül a vállalat egyenként 200 hektárnál is nagyobb területen tervezi 31 (200-450 férőhelyes) kórház megépítését a következő 3-5 évben, 1,5 milliárd dollár összértékben. A következő lépés pedig a kisebb városok célba vétele, ugyanis ezek még kiaknázatlan területek, ugyanakkor egészségügyi ellátásokra itt is égető szükség van. A kockázati tőkés és törzstőkés beruházások egyre szaporodnak, a 2006-07-es 14,8 milliárd dolláros összegről 2012-re 33,6 milliárdos növekedést jósolnak a kutatók. A legfőbb beruházók amerikai, szingapúri vállalatok, de számottevő a hazai vállalkozók szerepvállalása is. Az egészségügyi infrastruktúra várhatóan 14,5 %-os évi növekedést fog felmutatni az elkövetkező 5 évben (2007-től kezdve). Ahhoz azonban, hogy az 1,98 ágy per 1000 beteg arányt elérjék, 88 milliárd dollár befektetése lenne szükséges. A 2012-ig befolyó bevételeket 38,8 milliárd dollárra becsülik, tehát annak a valószínűsége, hogy ezt a kitűzött célt néhány év leforgása alatt elérik, sajnos elég alacsony.
14
A turisták száma, akik orvosi ellátás céljából utaznak Indiába 10 000-ről (2000-2001) 5 év alatt 150 ezer főre nőtt, és az iparág 30%-os éves növekedési ütemével már majdnem utolérte Szingapúrt és Thaiföldet. Az indiai kormány megkönnyítette a „gyógyturisták” számára a vízumszerzést, az úgynevezett Medical Visa (Mvisa, MXVisa) típusú vízumok esetében a tartózkodási idő lehet fél év, de akár 3 év is. Több ázsiai országgal összefogva létrehoztak olyan konzultációs és egyéni igényekre szabott weboldalakat, amelyek segítségével az utazni vágyó páciensek könnyedén válogathatnak a kórházak között, összehasonlíthatnak szolgáltatásokat, sőt még orvosokkal is kapcsolatba léphetnek.20 1.4
Magyarország gyógyturizmusa A dinamikusan fejlődő gyógyturisztikai piacon Magyarország viszonylag jó
pozícióval rendelkezik, erőssége legfőképp a fogászat. Tekintetbe kell azonban venni azt a tényt, hogy a szolgáltató országok 2 nagyobb csoportjából – az árelőny miatt preferált, illetve a minőségelőny/hiánypótlás miatt preferált – az árelőny típusú célpontok közé tartozik.21 Ez nem feltétlenül rossz, de a hazai orvosgárda szempontjából hátrányos, hogy azonos színvonalú szolgáltatásért fele- vagy harmadannyit keresnek, mint nyugat-európai kollégáik, és természetesen ez a helyzet nem tartható fenn hosszú távon. Magyarországon jelenleg a fogorvosi, plasztikai sebészeti, szemsebészeti, meddőségi és anti-ageing kezelések a legversenyképesebbek és a legkeresettebbek, de a szakemberek kedvező kilátásokat látnak a jövőre nézve egyebek mellett az ortopédsebészet, szívsebészet, transzplantáció, gyermek-szájsebészet területén. Az orvostudományban nemzetközi szinten ismert magyar orvosok és intézmények (Pethő Intézet, SOTE, DOTE, stb.) hírneve teszi különlegessé az országot, komoly szaktudással rendelkeznek a természetes gyógytényezők alkalmazása terén (balneológia), ezeket az adottságokat felhasználva egy nagyon pozitív országimázst lehetne építeni közép-, illetve hosszútávon.22 A lehetőség adott, hogy a magyar kórházak más beavatkozásokban is világszínvonalúvá válhassanak, ehhez azonban el kell telnie még néhány évnek, átfogó bővítések és fejlesztések szükségesek, a stratégiai cél pedig elsősorban az, hogy az árelőny
20
http://www.origo.hu/utazas/20090306-egzotikus-utazas-thaifold-india-szingapur-egeszseg-turizmus.html Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest, 61.o. 22 Dr. Ruszinkó Ádám: Egészégturizmus és egészségügyi turizmus – új iparág alakul?, előadásvázlat, SPA’2009 „A magyar egészségturizmus jövője” szezonnyitó egészségturisztikai konferencia, 2009. június 5. 21
15
típusból minőségelőny típusú szolgáltatót csináljunk. Ez a turizmus szempontjából is fontos, hiszen azok, akik megtakarítási célokból választják Magyarországot, valószínűleg nem szórják a pénzt általános turisztikai szolgáltatásokra. Ezzel szemben a minőséget preferáló vendég valószínűleg többet költ az egészségügyi kiadásokon túl is. A cél tehát az, hogy a kínálattal vonzzuk a külföldi és belföldi látogatókat és a „minőséget a pénzért” hozzáállást honosítsuk meg. Úgy gondolom, a jövőben az egészségturizmus lehet a magyar turizmus fejlesztésének egyik meghatározó eleme. 1.5
Magyar fürdőtörténelem röviden A wellness a well-being (jó közérzet) és fitness (jó kondíció) szavakat ötvözve
született meg mint fogalom az Egyesült Államokban az 1950-es években, külföldre viszont „csak” a 80-as években ért el, ezután kezdett hódítani. Magyarországon 2004 volt a „kezdőpont”, ekkor jelentek meg az első sok csillagos wellness szállodák a gyógyszállók, gyógyszállodák egy részének átalakítását követően. Ezeket pedig a fürdők előzték meg, amelyek úgy hiszem megérdemelnek egy rövid kitérőt, a következő néhány sorban tehát a Budapest nevezetességeit alkotó fürdők történetéről lesz szó. A fürdők, fürdővárosok „ősei” a római korba nyúlnak vissza, már akkoriban is kedvelt helyek voltak, Budapestet, akkoriban még Aquincumot kiemelve. A Birodalom bukása után leghamarabb a 14-15.században foglalkoztak ismét a termálvizek felhasználásával, a 15.század közepére pedig virágzásnak indult a fürdőkultúra. Az igazi fellendülés azonban a török időkhöz köthető, vallási okok közvetlen-közvetett hatására 8 fürdőt létesítettek a Duna jobb oldalán. Az uralom végével a fürdőkultúra is hanyatlott, sokat veszített jelentőségéből, harmadik nagy korszaka pedig a felvilágosodás időszakához köthető. A 19.században kutatások eredményeinek köszönhetően felismerték a gyógyvizek egészségre gyakorolt jótékony hatását, és egy újabb fejlődési hullám kezdődött el: számos fürdőt felújítottak, sokat újjáépítettek. A főváros 1930-ban kapta meg a „fürdőváros” címet, amelyre azóta is nagyon büszke lehet.23
23
http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91i
16
A magyar wellness turizmus tendenciái
1.6
Az elmúlt néhány évtized fejleménye, hogy az egészség megőrzésének és/vagy helyreállításának szemlélete is módosult: a hagyományos nyugati típusú orvosi ellátások mellett megnőtt a nem orvosi eszközökkel történő egészségmegőrzés – wellness, fitness, életmódprogramok – szerepe, valamint az alternatív gyógymódok – természetgyógyászat, különböző keleti eredetű gyógymódok és kezelések – iránti igény. 24 A gyógyvízre épülő gyógy- és egészségturizmus a legnagyobb turisztikai attrakció már évtizedek óta Magyarországon, a jó természeti és szakmai adottságok tették nemzetközi szinten is ismertté. 25 Ezek az adottságok ma is előnyt jelentenek, vagy előnnyé konvertálhatók, sokan a gyógyvizet tartják a kitörési pontnak a turisztikai piacon, de a globális trend, vagy talán „divat” változása aggodalomra ad okot. Világviszonylatban egyre elterjedtebb a kék medence, kezdi kiszorítani a barna medencéket. Régen meleg vizű fürdő ott volt, ahol a termálvíz, ezek köré a lelőhelyek köré épültek a gyógyfürdők, gyógyszállók, így alakultak ki a kedvelt fürdőhelyek elsősorban Európában. 26 Manapság már jóval népszerűbbek az élményfürdők, a gyógyszállodák helyett az ötcsillagos wellness szállodák. Ennek oka igen egyszerű (és logikus): a kék medencés divat is egészségfejlesztő, alkalmas terápiás szolgáltatásokra, sőt, miután nem természetes, hanem telepített tényezőkön, berendezéseken alapul és egészségeseket is megcéloz, kevésbé szűk spektrumú, mint egy gyógyfürdő, ahol meghatározó a víz összetétele is.27 Magyarország nem szűkölködik élményfürdőkben sem, a feladat a későbbiekre nézve inkább
ezek
kínálatának
bővítése,
koncentrálása,
folyamatos
korszerűsítése,
a
szolgáltatások komplexitásának biztosítása. Problémát jelent azonban a létesítmények fejlettségi szintbeli különbsége. A gyógyfürdők közül számos még mindig le van maradva a fejlesztési tervek és beruházások megvalósulása ellenére is. A fentiek alapján láthatjuk, hogy kék medencés élményfürdők bárhol lehetnek, ahol van megfelelő mennyiségű beruházási tőke és külső érdeklődés, 24
Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest, 58.o. 25 A Trip Advisor 2009-es nyári "Best Spa Vacations - Europe" listáján Budapest a 2.,Hévíz a 13. helyet foglalta el, http://www.tripadvisor.com/Inspiration-g4-c8-Europe.html, 2010. szeptember 30. 26 , lásd 27 27 Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest, 59o.
17
azonban Magyarország tőkében nem nagyhatalom, ami nem túl ígéretes kilátásokat sejtet, tehát más erőforrásokat kell keresni a siker érdekében. A piaci versenyhelyzetben elengedhetetlen „követelmény” még a négy-, és ötcsillagos konferencia-szállodákban is a wellness részleg megléte, nem is beszélve a tisztán wellness szállodákról. A magyar wellness turizmus főleg a belföldi turistákat célozza, a külföldi turistákat az árelőnnyel lehet leginkább idecsalogatni. Azonban önmagában nem lehet kitörési pont az olcsóság, ezért a gyógyvízre épülő gyógy-, és wellness turizmusban a magas színvonalú komplex szolgáltatások fejlesztése a kulcsfontosságú tényező. Fejlett (orvosi) szakmai infrastruktúrával és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokkal a modern wellness igényeket is kielégítve, megfelelő marketinggel, a gyógyvíz lehet az az unikális tényező, amely Magyarországot ismertté teszi az egész világban.28 A budapesti wellness illetve gyógyszállodák piacán 2004 volt a vízválasztó, ettől az évtől kezdve jelentek meg ugyanis a kifejezetten wellness szállodák. Az ezt megelőző időszakot (Budapesten) a gyógyszállodák „korának” is nevezhetnénk. A Magyar Turizmus Zrt egy 2009 novemberében készített előadásából kiderül, hogy négy év alatt, 2004 és 2008 között csaknem ötszörösére nőtt a wellness szállodák férőhelyeinek száma. 2. ábra
Forrás: KSH
28
Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest, 60o.
18
Nagyon kedvező piaci kilátásokat és növekvő keresletet jósolnak az ágazatnak a szakemberek számos okból kifolyólag. A tudás alapú társadalmakban sajnos nagyon gyakori jelenség a dolgozó lakosság körében a stressz, és a rohanó életmód, ugyanakkor a társadalom öregszik, egyre nő az idősek aránya, de mindkét csoport törekszik az egészségtudatos életmódra, és rengeteg információ elérhetővé vált az internetes kommunikáció révén mind termékekről, mind szolgáltatásokról. Ez természetesen új igények, új elvárások megjelenését is kiváltotta. E piaci réteg keresletének kielégítéséhez új marketingeszközökre és stratégiára is szükség van. Az egyik ilyen elem a magyar körökben a 2006 óta folytatódó témaév-sorozat. A Magyar Turizmus Zrt 2011-et az Egészségturizmus évének „nevezte ki”, és a 2008-as Vizek Évének sikerén felbátorodva egy sok területre kiterjedő tevékenységet kíván folytatni. Ilyen tevékenységek például időszakos csomagajánlatokat tartalmazó kiadványok terjesztése, különböző tanulmányutak szervezése újságíróknak, kutatóknak, együttműködés a Spa & Wellness kiállítás szervezőivel, a wellness.itthon.hu weboldal fejlesztése, nemzetközi szaksajtóban hirdetések elhelyezése, szakmai fórumok, találkozók szervezése. Az üzenet pedig, amit mindezzel kommunikálni szeretne az MT Zrt az, hogy magyar gyógyturizmus magasan képzett, hozzáértő szakembereket alkalmaz, folyamatosan fejlesztik az infrastruktúrát, és az ország kedvező ár-érték aránnyal rendelkezik a konkurens országokkal szemben.
19
2. MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA? – A TURIZMUSRÓL 2.1 Általános információk – beszéljenek a számok 2009-ben a nemzetközi turizmusból származó összbevétel elérte az 1200 milliárd forintot– derül ki a Magyar Szállodaszövetség egyik beszámolójából. A szervezet 2008-as adatai szerint a turizmus a magyar GDP mintegy 5%-át adja, csaknem 320 ezer embert foglalkoztató ágazat, ami azt jelenti, hogy az összes foglalkoztatott lakos 8,1%-ának ad munkát. Az ágazat fejlődési üteme a legdinamikusabban fejlődő ágazatokéhoz hasonló, ami a globális trendeknek, az utazás iránti növekvő érdeklődésnek köszönhető, ám az elmúlt néhány év nem nevezhető kedvező időszaknak növekedés szempontjából. 2009-ben csaknem 10%-os visszaesést kellett elkönyvelni országos szinten az előző évhez képest, Budapesten például átlagosan 8%-kal esett vissza a szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma. India viszonylatában sokkal nagyobb számokban kell gondolkodni, ha a turizmusról beszélünk: az ország GDP-jének 6,1%-t teszi ki, közvetve és közvetlenül 52 millió embernek ad munkát. Évi 12%-os növekedési ütemben bővül (2008-as adat) és a belőle származó bevételek megközelítőleg 856 milliárd dollárt tettek ki 2007-ben. Az ENSZ Turisztikai Szervezetének adatai szerint az összes látogatások száma 2007-ben elérte a 903 milliót, szemben a Magyarországra érkező kb. 40 millióval. A statisztikai adatok alapján egyértelműen látszik, hogy egy India méretű országgal összehasonlítani bármelyik európai országot igencsak merész vállalkozás, tehát a versenyzésnek sem lenne értelme, viszont az egymás felé irányuló turizmusból hatalmas lehetőségeket és bevételeket lehet remélni az elkövetkező évekre nézve. Magyarország, mint kis ország esetében különösen fontos az idegenforgalom, és valószínűleg nagyobb szerepet fog kapni a jövőben, hiszen gazdaság meghatározó részarányú bevételei (kb. 2/3 rész) már ma is elsősorban a szolgáltató szektorból származnak.
20
2.2 A magyar turizmus főbb statisztikai adatairól röviden29 A Magyarországra érkező külföldi utazások száma 2009-ben több, mint 40 millió látogatást jelentett, amely utazók 98%-a európai országból érkezett, ezen belül pedig 71% a szomszédos nemzetek állampolgára volt. Az egynapos utak száma nőtt, míg a hosszabb tartózkodás visszaesést mutatott az előző évhez viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal 2009-es évi jelentéséből kiderült, hogy Budapest kereskedelmi szálláshelyeinek 86%-a szálloda-típusú létesítmény volt (az összes többi típusba tartozó létesítmény aránya csekély jelentőségű), a főváros tudhatja magáénak az ország ötcsillagos szállodáinak nagy részét, a 24 szálloda közül 16 található itt. A legtöbb szálloda három- vagy négycsillagos egység, 5 gyógy-, 7 wellness, 14 pedig apartmanszállodaként működött. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje wellness szállodák esetében 2,8, gyógyszállodákban pedig 4,5 éjszaka. A belföldre utazók körében nem túl gyakori, hogy budapesti szállodákban szállnak meg, inkább a vidéki üdüléseket preferálják, ennek függvényében érthető, hogy az összes belföldi vendégéjszakák csupán 8%-át töltötték magyarok Budapesten. A vendégforgalom tekintetében visszaesés volt megfigyelhető mind országos szinten, mind budapesti viszonylatban. A 7,2 millió vendég (belföldi és külföldi összesen) 6%-kal kevesebb éjszakát töltött el átlagosan az egész országban, Budapesten pedig 8%-kal kevesebbet az előző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyeken hasonló volt az átlagos visszaesés, éves 8% a külföldi turisták, 5% pedig a belföldiek esetében. 2009-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 72% szabadidejének eltöltése céljából, 11% egészségturisztikai, a fennmaradó 17% pedig üzleti célból választotta Magyarországot úti célként. Nem meglepő adat, hogy az üzleti célból utazók majdnem fele, 48%-a az ötcsillagos szállodákat vette igénybe, a wellness szállodákba a vendégek 20%-a, a gyógyszállodákba pedig 43%-a érkezett. A bevételek megoszlásában egyértelműen a külföldiek aránya nagyobb, a belföldiektől származó bevétel csak mintegy harmadát teszi ki az összbevételnek.
29
a fejezet a Központi Statisztikai Hivatal internetes kiadványa alapján készült, Jelentés a turizmus 2009-es évi teljesítményéről, KSH, 2010. július, letöltve 2010. október 26.
21
3. ábra
Az összes látogató 45%-a volt külföldi: Európai Uniós országok közül az osztrák, cseh és szlovák, illetve olasz turisták száma nőtt az előző évhez képest, de a lengyel és brit vendégek száma csökkent 2008-hoz képest. Budapest az ország leglátogatottabb városa, de szorosan követik a fürdővárosok; Hévíz, és Bükk a külföldiek leggyakrabban látogatott helyei, Hajdúszoboszló és Siófok pedig a magyaroké. A Magyar Turizmus Zrt tudományos kiadványában, a Turizmus Bulletin 2009/2 számában megjelent egy tanulmány, amely a fővárosba látogató külföldi turisták szokásait vizsgálja. A felmérést a Budapest Kulturális Munkacsoport készítette 2008 júniusa és 2009 januárja között. A több mint 6 ezer válaszból kiderült (csaknem teljes mértékben európai országok állampolgárai töltötték ki a kérdőíveket), hogy a Budapest legnagyobb vonzereje a külföldi turisták számára a kulturális és világöröksége. A második fő szempont viszont a fürdőváros „titulusa”, amit a válaszadók 45%-a jelölt meg. Csak ezek után következnek az épített örökség és a kulturális programok, rendezvények, fesztiválok 40% körüli fontossággal. A gasztronómia, vásárlási és egyéb lehetőségek csak viszonylag kisebb döntési súllyal rendelkeznek. Tehát a fürdők és a termálvizes létesítmények fejlesztése kiemelt fontosságú elem, erre kellene a jövőben (még) nagyobb hangsúlyt fektetni.
22
4. ábra
2.3 Dióhéjban az indiai adatokról Az indiai turizmus minisztériumának (Ministry of Tourism, Government of India) adatai a magyartól sokban eltérő képet adnak az ország idegenforgalmáról. A 2009-es kiadvány szerint az országba látogató külföldiek száma 5,11 millió fő volt (a szövetségi területekre irányuló utakat is beleszámítva 13,72 millió fő), ami 3%-os visszaesést jelent 2008-hoz képest, viszont a belföldi utazók száma 15,5%-kal több volt, mint az előző évben, összesen 650 millió (!) fő. Tehát egyértelműen, Magyarországgal ellentétben, Indiában a belföldi turizmusból származó bevételek a magasabbak, nem is kicsivel. A turizmus összbevételét tekintve világviszonylatban a 22., az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig a 6.helyezett volt 2009-ben. A legkedveltebb célállomások a külföldi turisták számára Tamil Nadu, Maharashtra, Delhi és Uttar Pradesh államok, amelyekbe együttesen a látogatók 57,4%-a utazott. A belföldi utazók úti célja és részaránya más arányszámokat mutat: összesen 62,7%-uk utazott Andhra Pradesh, Uttar Pradesh és Tamil Nadu államokba 2009-ben. A legtöbb külföldi turista a november-február időszakban utazik Indiába, a bevételek értelemszerűen ezekben a hónapokban a legmagasabbak.
23
Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December
2. táblázat A turizmusból származó bevételek (millió dollár) 2008* 2009* 2010* 1382 941 1305 923 1248 867 943 811 711 669 796 796 904 1028 845 851 689 785 873 1028 1005 1185 1046 1510
Összesen
11747
11394
1215 1434 1209 1013 951 1020
6842
Forrás: Ministry of Tourism, Govt.of India, előzetesen becsült adat
A legtöbb látogatót küldő tíz ország az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Banglades, Sri Lanka, Kanada, Franciaország, Németország, Ausztrália, Malaysia és Japán. 30 Az országokat és azok részarányát az összes látogatók számából a 3.számú melléklet tartalmazza.
2.4 Hová utaznak a magyarok?31 A
Magyar
Turizmus
Zrt
megbízásával
2008-ban
a
M.Á.S.T.
Piac
és
Közvéleménykutató Társaság kutatást végzett a magyar lakosok utazási szokásairól. A felmérést 1000 18 év feletti lakos megkérdezésével végezték, és az eredményekből kiderül, hogy a lakosok 63%-a vett részt egynapos utazáson, azaz ment kirándulni valahová, illetve 58% ment többnapos utazásra. Azok több mint fele, akik többnapos utazáson voltak, csak belföldre utaztak, kb. negyede bel- és külföldi útra is ment, a fennmaradó részarány (16% körül) csak külföldre utazott a vizsgált időszakban.
30
Market Research Division, Ministry of Tourism, Government of India: Tourism statistics at a Glance, July 2010, New Delhi 31 A Magyar Turizmus Zrt megbízásával M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság: A magyar lakosság utazási szokásai, 2008, Turizmus Bulletin, XIII. évf. 2 szám, 2009, Budapest
24
A legkedveltebb belföldi úti célok egynapos utak esetében az észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-alföldi régiók, a Balaton és környéke, valamint a Budapest-KözépDunavidék terület. A külföldre irányuló egynapos utak nem igazán jellemzőek, főleg a határos országokba, Ukrajnába, Romániába, Ausztriába, Szlovákiába vásárlás, kisebb mértékben pedig városlátogatás céljából történtek. A belföldre irányuló többnapos utazások motivációja elsősorban a rokonlátogatás, ezt követi a vízparti üdülés, és az egészségturizmus. A legtöbben a balatoni régióban pihentek, az utazók 25%-a, az észak-magyarországi és a Budapest-Közép-Dunavidék régiókba pedig a nyaralók 36%-a utazott. 5. ábra
A belföldi többnapos utazások uticélja (%)
Balaton; 25 Tisza-tó; 1,5
ÉszakMagyarország; 19,4
Közép-Dunántúl; 5,2 Nyugat-Dunántúl; 7 Dél-Alföld; 7,5 Észak-Alföld; 8,3
Budapest-KözépDunavidék; 16,6 Dél-Dunántúl; 9,5
Forrás: MT Zrt.
Külföldre az összlakosság 42,2%-a utazott 2007 végén és 2008-ban, a legtöbben Olaszországba (12,7%), Horvátországba (11,4%), és Romániába (10,7%) látogattak el. Jelentős még Ausztria, Németország, Görögország is, illetve érdekes adat, hogy a lakosság mindössze 9%-a utazott Európán kívülre. A turisták fő célja a vízparti üdülés – értelemszerűen nyáron, a főszezonban – , ezt követte a százalékos megoszlásban a városlátogatás és a rokonlátogatás, az utazók alig egy tizede ment üzleti útra és ugyanennyien hegyvidéki üdülésre.
25
6. ábra
A külföldi többnapos utazások uticélja (%) Európán kívüli országok; 9,6
Olaszország; 12,7 Horvátország; 11,4
Egyéb európai országok; 33,1
Görögország; 6,6
Románia; 10,5 Ausztria; 9,3 Németország; 6,8
Forrás: MT Zrt.
Az Indiába vágyó magyarok csaknem 30 utazási iroda ajánlatából választhatnak. A legtöbb utat az Aranyháromszög (Agra, Jaipur, Delhi) városaiba szervezik, de viszonylag gyakori a dél-indiai államok és Sri Lanka, valamint Észak-India és Nepál kombinációja is. Az utak mind felfedező-városlátogató körutazások, amelyek során természetesen lehetőség van mindenféle egyéb szolgáltatás kipróbálására is. Ilyenek például a szállodákban az Ayurveda masszázsok, a kalandtúrákon fakultatív programok: vízitúrák, biciklitúrák, gyalogtúrák stb.32 A dél-ázsiai utakat az exkluzív, egzotikus, különleges jelzőkkel szokták illetni, azonban ezek árai alapján arra lehet következtetni, hogy egyelőre csak egy szűkebb réteg engedheti meg magának nyaralásként, beleértve az ország és a kultúra iránt különösképpen érdeklődőket, illetve az egzotikumra és kalandvágyó turistákat. Az indiai attitűd bizonyos hasonlóságot mutat a fentebb vázolt magyar „helyzethez”, ugyanis ott jelentős presztízsértéke van egy európai utazásnak. A gazdagok természetesen évente akár többször is felkeres(het)ik a kontinenst, akár magánrepülőgépeiken, nagy valószínűséggel nem anyagi helyzetük az, ami korlátozza őket. Az átlag középosztálybeli családoknak azonban viszonylag kevés alkalommal van lehetősége egy ilyen volumenű nyaralás anyagi hátterének előteremtésére.
32
http://india-utazas.lap.hu/magyar_irodak_ajanlatai/23908676, 2010. november 2. 19.47
26
2.5 Az indiaiak külföldi nyaralásai, utazásai szokásaik változása.33 A Turizmus Bulletin 13. évf. 4. számának egyik tanulmánya szerint az Indiából külföldre utazók száma 2007-ben megközelítette a 10 millió főt, ami 7 év alatt átlagos 10,7%-os növekedést jelent, és az UNWTO becslése szerint ez a szám 2020-ra eléri az 50 millió főt. 7. ábra
Az érdeklődésnek a trend változás az oka, a jó anyagi helyzetben lévő egyre növekvő fiatal lakosság mind nagyobb hajlandóságot mutat az utazás iránt, és a gazdasági teljesítmény alapján azt mondhatjuk, hogy egyre szélesedik az a társadalmi réteg, akiknek javul az anyagi helyzete és megengedheti magának a külföldre utazást. A légi közlekedés liberalizációja, a kétoldali vízumegyezmények és valutaátváltási korlátozások enyhítése mind a kiutazások számának növekedése javára váltak. Nem meglepő ezek után az sem, hogy a nagyobb városokból utaznak a legtöbben külföldre, mint például Mumbai, Delhi, Calcutta, Bangalore lakosai. 33
A fejezet az alábbi forrás alapján készült: India Now a perspective: Discovering the World, Volume 5
Issue 2, 26 September 2008, 34-37o.
27
2007-ben a Nagy-Britanniába utazó indiai turisták száma több volt, mint az oda látogató amerikai turistáké, a VisitBritain szerint 1993 és 2007 között 170%-os volt az indiai vendégek számának növekedése. A szubkontinens turistái külföldi tartózkodásuk alatt az InterVisas Consulting Inc nevű cég tanulmánya szerint összesen több mint 6 milliárd dollárt költöttek, átlagosan 5000 dollár per fő per út aránnyal, ezzel bekerülve a legtöbbet költekező turisták közé. A tanulmány ezt nem tartja meglepőnek, hiszen 1,6 millió háztartás rendelkezik 100 000 dollár körüli éves jövedelemmel Indiában. Míg a gazdag japán és arab turisták a nyaralásra szánt pénzük jó részét költötték, és költik még mindig luxusszállodákra, addig az indiaiak a vásárlási „mániájuknak” hódoltak inkább: az utazásra szánt pénzük mintegy ötödét áldozták ilyen célra. Pradip Madhavji, a SAARC Chamber Tourism Committee and the Indian Ocean Tourism Organisation elnöke szerint a megrögzött vásárlási láz már alábbhagyott az indiaiak körében, mivel majdnem mindent meg lehet kapni otthon is, és a korábban nagyon népszerű csoportos utakat is lassan felváltják a kisebb családi utazások. Egyre kalandvágyóbbak az emberek, nem ritka például az sem, hogy teljesen önállóan szerveznek maguknak külföldi nyaralást, utazási iroda bekapcsolása nélkül. Az internet segítségével gyakran foglalnak szállást, kölcsönöznek akár autót is, és „felfedező” útra mennek. ÚjZélandon például elismerik az indiai jogosítványokat és könnyíti a helyzetet a hasonló, jobb-kormányos forgalom. Lalit Sheth, a Raj Travel World ügyvezető igazgatója saját vállalatán belül végzett kutatásából kiderül, hogy az indai turisták egyre igényesebbé válnak, többet költenek drága szállodákra, jobb minőségű szolgáltatást várnak el a pénzükért, és hajlandók akár magasabb árat is fizetni. Kedvelik a neves hoteleket és éttermeket, az exkluzív városlátogatásokat. Az indiai turisták növekvő kereslete a fentebb említett külföldi utazások iránt ösztönzött egyes országokat turizmus fejlesztési irodák helyi megalapítására. Ilyen például Svájc, Finnország, Ausztrália, és még kb. 30 másik vállalat, de ez a szám folyamatosan növekszik. Az indiaiak által kedvelt országokban az igényeknek megfelelően létrehoztak vegetáriánus éttermeket, vagy olyanokat, amelyekben Indiából származó szakácsok és séfek főznek, sok helyen az étlap hindi fordítása is megtalálható és egyes boltokban az árusok akár rúpiában is ki tudják számolni az árakat. Délkelet-Ázsia mindig is kedvelt célpontja lesz az indiai turistáknak földrajzi közelsége és relatíve hasonló kultúrája miatt. Időnként szingapúri, malajziai, mauritiusi és 28
dubai-i irodák kedvezőbb utazási csomagokat kínálnak, mint az indiai belföldi utak. SiewKheng Kang, a South Asia, Middle East and Africa for the Singapore Tourism Board mumbaiban lévő irodájának vezetője szerint India nagyon fontos stratégiai célpont Szingapúr számára. 2008 májusában a 828 ezer látogató közül 103 ezer volt indiai, ezzel a második legtöbb turistát „küldő” országgá lépett elő Szingapúr listáján. Az Amerikába irányuló utak száma szintén hatalmas, 400%-os növekedést ért el az utóbbi években. Régebben a nyári vakációk voltak a legkedveltebbek, mostanra azonban átalakult a főszezon és holt idény koncepció – van elő- és utószezon, de nincs teljes holt idény. Több mint 25 millió indiai él a világ több mint 100 országában, tehát emiatt sem meglepő, hogy a külföldre utazások száma gyors ütemben növekszik. Azok, akiknek valamilyen családtagja vagy rokona él külföldön, rendszeresen látogatnak haza, de gyakoriak a például Amerikába utazó családtagok látogatásai is ott dolgozó orvosokhoz, mérnökökhöz. A World Travel and Tourism Council becslése szerint 2020-ra körülbelül évi 25 millió indiai fog külföldre utazni, üzleti, szabadidős és látogatási célból. Ehhez hasonlóan több ezer indiai diák fog elismert külföldi egyetemekre jelentkezni. Az életszínvonalbeli változások, ezáltal a lakosság kereslete lehetővé teszi, hogy az utazási irodák speciális sporteseményhez kötött utakat szervezzenek a cricket vagy Forma-1 rajongóknak. Ösztönzőleg hat a külföldre utazásra a repülőjegyek árának csökkenése is, de Lalit Sheth hozzáteszi, hogy negatív hatása van azonban az euro és a dollár árfolyamingadozásának, ami miatt akár emelkedhetnek is az előzőleg biztosnak tartott utazási költségek. A Pacific Asia Travel Association (PATA) szerint az open-skies politika bevezetése (mint az fentebb már említettem), 15 kulcsfontosságú repülőtér privatizálása (pl. Delhi vagy Mumbai repterei), figyelemre méltó eredményt hozott a turizmus fejlesztésében. A szervezet konklúziója ebből az, hogy „akárhonnan nézzük ezeket a változásokat, csak lehetőséget láthatunk bennük.”
29
2.6 Néhány szóban az Európába irányuló utazásaikról Az Európába irányuló indiai utazások nagy része, kb. 44%-a üzleti, 40% szabadidős célú, a fennmaradó rész pedig rokon- és barátlátogatás volt – derült ki a Magyar Turizmus Zrt 2008-as tanulmányából. Az utak csaknem háromnegyede nem csupán egy országba irányul, hanem körutazásszerű, így az egyes országokra 2-3 nap jut átlagosan. A szabadidős célú utak hosszúsága pedig átlagosan 10 nap és 3 hét között mozog. 34 A legkedveltebb célországok közé tartozik Belgium, Hollandia, Spanyolország, Görögország, a Skandináv országok, a kelet- és dél-európai országokról viszont igencsak keveset tudnak. Az Egyesült Királyságba utazások ettől eltérő tendenciát mutatnak, hiszen a nagyszámú családi és baráti kötelék miatt a látogatások átlagos időtartama is hosszabb. Azok, akik először utaznak Európába a híres városokat és közismert helyeket szeretnék felkeresni, mint például Londont, Párizst vagy Rómát. A vidéki területek közül kedvelik a hegyes, festői tájakat, Ausztriát, Svájcot, Skóciát és Írországot, viszont a tengerparton fekvő városokat viszonylag kevesen választják úti célul. A történelmi nevezetességek komoly vonzerőt jelentenek, de sok helyen elég magasak a belépődíjak az átlagos indiai utazó számára. A szórakozási lehetőségek közül a karneválok és fesztiválok érdeklik őket jobban, az éjszakai élet, kaszinók és bárok lehetőségeit pedig a fiatalok és férfiak használják ki leginkább. Az utazási szakemberek szerint Indiában Európát mint egy nagy utazási célpontot érdemes reklámozni és eladni, mivel feltételezhetően az utazók először keresik fel, így a sok országot és programot összefogó körutazásokat preferálják, sok mindent látni akarnak. A legtöbb úgynevezett tour operator (utazás-szervező) követi ezt a példát, mert Európa mint „márkanév” igen nagy presztízsértékkel rendelkezik. Magyarország mint a szabadidős célú utazások célpontja egymagában nem igazán szerepel utazási irodák kínálatában. A fentebb leírt bekezdésben megfogalmazott stratégia a jellemző, tehát az Európába utazó turisták csomagajánlatokban találkozhatnak Budapesttel, más kelet-európai fővárossal együtt. Kutatásom során számos iroda lehetőségei között találtam hasonló körutakat, amelyek hosszúsága 10 nap és két-három hét között változik. A turisták 3-4 különböző országba látogatnak el, például Franciaország, 34
Polgár Judit: Az indiaiak utazási szokásai, Európa mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa
Indiában, Turizmus Bulletin, XIII évf. 4. szám, 2009, Budapest
30
Belgium és Hollandia, és a fővárosokban a leghíresebb látványosságokat nézhetik meg. Magyarországot a kelet-európai, vagy közép-európai blokkba sorolják, Budapest általában Bécs és Prága „társaságában” szerepel. A TUI India iroda például egy 13 nap 12 éjszakás csomagot kínál, amelyből a magyar fővárosban 2 éjszakát tölthetnek az utazók, és a városhoz közeli nevezetességeket is megtekinthetik (pl. Esztergom, Szentendre, Gödöllői kastély), de vidéki városokra nem terjed ki a program, sőt más cégek csomagjai sem. Az üzleti célú utazásokat leszámítva tehát Budapest (és környéke) az egyetlen attrakció, amely vonzza az indiai turistákat.35
35
http://www.tui.in/Holidays-Packages/Tour-Details.aspx?packID=FEU29&seq=y, 2010. november 20.
31
3. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS A FŐBB GAZDASÁGI KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
3.1 India Magyarországon – magyarok Indiában A magyar-indiai kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza. A legelső magyar a feljegyzések szerint a 16. században járt Indiában, ettől az időtől számíthatjuk a kulturális kapcsolatok kialakulásának kezdetét. A szanszkrit nyelv és irodalom rengeteg magyar, vagy magyar származású tudóst foglalkoztatott, közülük sokan személyesen is eljutottak Indiába az évszázadok során. Magyar egyetemen a 18. században jelent meg a szanszkrit nyelv mint tananyag, a 20. századtól kezdve pedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetemé a legnagyobb érdem a kulturális kapcsolatok fejlesztésében. Itt indult az Indológia szak is 1956-ban, ami az egyetlen a mai napig az egész országban. Elmondható, hogy India és Magyarország kapcsolatai nagyon sokrétűek, a két állam kölcsönösen ösztönzi a kapcsolatok fenntartását és fejlesztését, különböző rendezvényeken, konferenciákon, vásárokon való részvétel által, valamint az Új-Delhiben tevékenykedő Magyar Kulturális Központ által. Az indiai állam létrehozott ösztöndíjprogramokat magyarok számára, akik érdeklődnek India kultúrája iránt, legyen az nyelv, zene-, vagy táncművészet. Ilyen például (egyebek mellett) a Tagore Research Fellowship program, a korábbi IndoHungarian Educational Exchange Program, vagy az Indo-Hungarian Cultural Exchange Program (CEP).36 Indiából Magyarországra főleg nyelvi és irodalmi tanulmányok, a magyar kultúra, és zene
iránt
érdeklődő
kutatók,
illetve
egyetemisták
számára
hoztak
létre
ösztöndíjprogramokat, különböző időtávokra és intézményekbe. A bilaterális gazdasági kapcsolatoknak is több évtizedes története van. Az ötvenes évektől a rendszerváltásig élénknek mondható a két ország kapcsolata, Ázsiában India volt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. 1990-től azonban, a liberalizációt és az ország politikai orientációjának újragondolását követően India kikerült a látómezőből, és a közös vállalatok is eltűntek az indiai piacról. A 2001-es évtől kezdve a nagy indiai vállalatok érdeklődését felkeltette a magyar piac, és beruházásokat eszközöltek az IT szektorban, a gyógyszeriparban, az elektronikai
36
Government of India: Indo-Hungarian Cultural and Educational Relations, May 2010, Budapest
32
gépgyártásban, élelmiszer-, illetve autóiparban. A legnagyobb értékű beruházásokat a Tata Consultancy Services (TCS), a Genpact, a Satyam, a Cognizant, a Sun Pharma hajtották végre. A magyar cégeknek ezzel szemben nem túl jelentős a jelenléte Indiában, csupán az Egis, a Richter Gedeon, a Ganz Energetika Kft és a MOL van a piacon, ezen belül a Richter Gedeon és a Ganz működik indiaiakkal közös vállalat formájában, a másik kettő csak részesedéssel rendelkezik helyi cégekben. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok élénkülése megkövetelte a magasabb állami szervek együttműködését is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Indiai Kereskedelmi Kamarák Egyesülete 1979-ben létrehozták a Közös Üzleti Tanácsot (Joint Business Council), amely azzal a céllal működik, hogy elősegítse a közvetlen üzleti együttműködések létrehozását. A Tanács rendszeresen ülésezik, legutóbb például 2010 februárjában járt Magyarországon a Joint Commisson on Economic Cooperation delegációja, majd ezt követően márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tett látogatást Indiában. A találkozók ígéretes eredményekkel zárultak az acéliparban (galvanizálásban), az ingatlanfejlesztésben, ipari alkatrészellátásban, szennyvízkezelésben és a textiliparban.37 Magyarországon viszonylag kevés indiai él, számuk nagyjából 300 körüli. A legtöbb indiai üzleti céllal érkezett Magyarországra. A nagyvállalatok beruházásairól már előzőleg tettem említést, a kisvállalkozásokat illetően pedig a vendéglátóipari egységek és boltok formája a meghatározó, ezek többsége a fővárosban található. Jelenleg Budapesten kb. 2530 indiai étterem és bolt található. Visszatérve egy korábbi gondolathoz, csak néhány magyar vállalat van jelen az indiai piacon, és viszonylag kis jelentőséggel. Felmerül a kérdés, hogy vajon mi lehet ennek az oka. Egyik magyarázat lehet az, hogy Magyarország egy kis ország és nem is a legmagasabb technológiai fejlettségű államok közé tartozik, tehát a nagy nyugati gazdaságokkal nem tudja felvenni a versenyt a piaci befolyásért. A munkaerő olcsósága és a felvevőpiac mérete indokolná a beruházások végrehajtását Indiában, de ezek magas költsége és relatíve kockázatos volta, valamint az ottani szabályozási rendszer bonyolultsága gátolja őket. Az outsourcing viszont kedvező lehetőségeket tartogat, és kifizetődőbb vállalkozásnak tűnik.
37
Embassy of India Budapest: Economic and commercial relations between India and Hungary, June 2010, Budapest
33
Magyarország
sajnos
nem
rendelkezik
számottevő
mennyiségű
természeti
erőforrással sem, amelyet exportálhatna, valamint a nagy földrajzi távolság is meghatározza a termékek körét: például romlandó árukkal nem lenne ésszerű kereskedni. Ezekből a tényekből kitűnik, hogy India olyan tekintélyes kereskedelmi partnereivel mint az USA, vagy Japán Magyarország nem képes felvenni a versenyt, így más utakat kell keresni a kapcsolatok fenntartására, illetve szorosabbá fűzésére. A magyar gyógyvíz az, ami egy rendkívüli és páratlan kincs, ez az egész magyar egészségturisztikai ágazat alapja, és nyilvánvaló, hogy kizárólag szolgáltatásként lehet kezelni. Egyik járható út az országok közötti kapcsolatok fejlesztéséhez véleményem szerint mindenképpen lehet az egészségturizmus. A gyógyvizes szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi egységeknek az indiai Ayurveda-val való elegyítéséből egy érdekes párosítása jönne, jött létre. Az ötlet már évekkel ezelőtt megszületett néhány ember fejében, a következőkben erről írok részletesebben. 3.2 Az Ayurveda térhódítása Magyarországon Az indiai Ayurveda egy 5000 éves gyógyászati rendszer, amely a védikus civilizációnak egy mai napig élő és működő hagyatéka. Szó szerinti fordításban az „élet tudományá”-t jelenti, és ma is egyike a világ három legnagyobb gyógyászati rendszerének. Elsősorban az egészségmegőrzést, a betegségmegelőzést tartja szem előtt, és az egyik kiemelkedő alapelve, hogy igen nagy hangsúly fektet az egyéni adottságokra és különbözőségekre – például testi és lelki tulajdonságok, érzelmi beállítottság, mentalitás. Ennek megfelelően sorolja típusokba az embereket, és egyéni kezelési módokat, táplálkozási és életmódbeli tanácsokat dolgoz ki a számukra.38 Az Ayurvedát hivatalosan is elismert gyógymódként tartják számon a világ számos országában, például Oroszországban, Japánban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Hollandiában, Dél-Afrikában, Argentínában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Olaszországban, és nagy érdeklődést mutatnak az elméleti tanítások és kutatások iránt is39. Magyarországon 1997-ben, a 40/1997-es Korm.sz. rendelet bevezetését követően vált hivatalosan is gyakorolható gyógyászati móddá az alternatív gyógyászati módok
38
Prof. Dr. S. Ranade, Dr. R. Ravat: AYURVEDA és a wellness, Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány Kht., 2009, Budapest, 11.o. 39 India Brand Equity Foundation, Healthcare 2009, presentation, 2009 szeptembere
34
kategóriáján belül
40
. Jelenleg csak kevés szállodában találkozhatunk Ayurvedikus
kezelésekkel, s azokban sem a teljes palettával. Ezek a kezelések nem váltják fel a wellness szolgáltatásokat, csupán kiegészítik azokat, rendszerint az újdonságok és egzotikumok körébe sorolják őket. Különösebb engedélyezési folyamaton 1997 óta a kezeléseknek nem kell átmenniük, a készítményeket pedig, amelyeket az orvosok és masszőrök használnak a magyar hatóságok előzőleg szintén bevizsgálták és engedélyezték:41 Az emberi használatra alkalmas gyógykészítményeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) Az emberi használatra készített kozmetikumokat az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) A teákat, fűszereket, olajokat és más növényi eredetű kivonatokat szintén az OÉTI Az állatgyógyászatban használatos készítményeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) A takarmány-féleségeket a Mezőgazdasági Szakigazgatósági Hivatal (OMMI) és az állatkozmetikumokat szintén az OMMI.
3.3 Cégek, forgalmazók, szervezetek Magyarországon jelenleg 11 nagyobb cég és szervezet működik, amely foglalkozik Ayurvedikus
készítmények
forgalmazásával,
tanácsadással,
orvosok,
masszőrök
képzésével, de ezen kívül számos kisebb vállalat, klinika és szépségszalon van országszerte. A főbb cégek tehát:
Garuda
Trade
Kft
Az 1990-es évek eleje óta engedélyeztet és importál Indiából 100%-ig természetes eredetű, magas minőségi követelmények mellett előállított Ayurvedikus gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeket, étrend-kiegészítőket,
kozmetikumokat,
valamint
állatgyógyászati
készítményeket.
40
Prof. Dr. S. Ranade, Dr. R. Ravat: AYURVEDA és a wellness, Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány Kht., 2009, Budapest, 9.o. 41 http://www.ayurveda.hu/hungary.html, 2010. október 16.
35
Magyar
Ayurveda
Gyógyászai
Alapítvány
Kht.
1996-ban alakult. Célja: „közös összefogással és támogatással a szükséges anyagi és szellemi eszközök biztosítása annak érdekében, hogy az egészségügyben dolgozó magyar szakemberek és a lakosság széles körben megismerhessék, és eredményesen hasznosíthassák a világ számos országában már jól ismert és a mai napig széles körben alkalmazott ősi indiai gyógyászati rendszert, az Ayurvedát, a magyar lakosság egészségi színvonalának emelése céljából.”42
Bhaktivedanta
Hittudományi
Főiskola
A hinduizmus gaudíja vaisnava (Visnu-, ill. Krisna-hívő) ágát képviselő és tanító felsőoktatási intézmény, amelyben ezt az ősi hagyományt államilag akkreditált képzésben lehet elsajátítani. Vaisnava teológusokat és 2009 szeptemberétől vaisnava jógamestereket képeznek, de olyanok is jelentkezhetnek, akik nem hitéleti alapon, hanem szélesebb körű ismeretszerzés céljából szeretnék tanulmányozni a kultúrát.
Dél-Borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter – „az egészségügyi és szociális
ellátás
szereplőit
valamint
oktatási
intézményeket,
önkormányzatokat fog össze. Munkacsoportjai között megtalálható a természetgyógyászat is, amely az Ayurveda és az allopátiás orvoslás egyeztetésével, tudományos intézményei a növényi drogok vizsgálatával foglalkozik.”43
IHOC – Integratív Medicina Szervező Kft. – az Ayurveda egyetemi oktatásának
előkészítésével,
illetve
tanfolyamok
szervezésével
foglalkozik.
Dr. Oberkamp Mária – Ayurvéda orvos, életmód tanácsadó, előadó, jógaés ayurvéda életmódtáborok szervezője.
Ájurvéda
Központ
(Préma
Sakti
Bt.)
1994-ben jött létre azzal a céllal, hogy az Ayurveda gyógyászat egyes területeit és autentikus termékeket elérhetővé tegye Magyarországon is. Kezdetben a hangsúly még a tanuláson volt, majd 2000-ben az Egészségügyi
Minisztérium
Egészségügyi
Szak-és
Továbbképzési
42
http://ayurveda.hu/bemutatkozo.html Prof. Dr. Subhash Ranade, Dr. Rajan Ravat: AYURVEDA és a wellness, Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány, 2009, Budapest, 196. o. 43
36
Bizottsága hivatalosan is elismerte a szervezet oktatási programját. A Kerala-Ayurveda Kft 2009-ben átvette és tovább viszi a Préma-Sakti Bt tevékenységét és célkitűzéseit.
Szépség
Ayurveda
és
Egészség
Központ
Az első Ayurveda központ Magyarországon. A szervezet mottója „Az egészség
mindenek
felett”,
méregtelenítő,
regeneráló,
relaxáló,
kozmetikai kezelések egész sorát nyújtják különböző fogyasztó és alakformáló kezelésekkel egyetemben.
Atma
–
Center
A
Lélek
szigete
2005-ben jött létre. „Célja, hogy az indiai kultúra, filozófia és természetes életmód iránt érdeklődők igényeit kielégítse tanfolyamok, klubprogramok, szolgáltatások és táborok segítségével. Az Atma Center fő érdekeltségi területei a jóga, az ájurvéda, a védikus asztrológia, valamint a védikus filozófia, (...). Az Atma Center ennek érdekében tanfolyamokat, előadásokat
és
személyes
konzultációkat,
illetve
szolgáltatásokat
nyújt. ...”44
Calendula
Ayurveda
Klinika
1991 - ben alakult, azzal a céllal, hogy segítsen az embereknek megtalálni a helyes utat a lelki és testi egészség felé. Alapító tagjai továbbképzéssel kezdték munkájukat, ahol a megszerzett szakmai tudáson kívül elsajátították a keleti és nyugati filozófia alapelveit. A cég Ayurvedikus és tradicionális gyógyító módszereket alkalmazó bázis intézet. Siófokon fogadják a kardiológiai betegeket, Budapesten pedig működik egy Ayurvedikus orvosi és természetgyógyászati rendelő, ahol szintén végeznek ambuláns kezeléseket, illetve Ayurvedikus és általános orvosi konzultációkat. Tevékenységi körei közé tartozik még iskolák, jóga és Ayurveda tanfolyamok és folyamatos előadások szervezése
Pilisi
Rózsavölgy
Ayurvedaház
„Célja a Pilis szellemi, gyógyító energiáival az ayurvéda õsi egyensúlyteremtõ módszereivel hatékonyan hozzájárulni az egészség megõrzéséhez, illetve a gyógyuláshoz.”45
44 45
http://atmacenter.hu/index.php?id=2 http://ayurvedaklinika.hu/
37
3.4 Egyéb indiai eredetű filozófiák, gyógyászati rendszerek Magyarországon Indiában nagy népszerűségnek örvend a természetgyógyászat, a gyógyászati rendszer, amely 5 egyértelműen elkülöníthető elemből áll, AYUSH-nak hívják, amely az Ayurveda, Yoga and naturopathy, Unani, Siddha, és Homeopathy kifejezések kezdőbetűiből alkotott mozaikszó. Az indiai Egészségügyi Minisztérium külön osztályt hozott létre 1995-ben Indiai Gyógyászati Rendszerek és Homeopátiás Osztály (Department of Indian Systems of Medicine and Homoeopathy) néven, amely 2003-ban kapta az AYUSH elnevezést. A szervezet felel a képzési normák meghatározásáért, a gyógyászati készítmények bevizsgálásáért és szabadalmazásáért, támogatja a kutatásokat és a fejlesztéseket mind hazai, mind külföldi körökben. Az Ayurveda elveiről fentebb már tettem említést, ezért a következőkben a többi elemet szeretném röviden bemutatni. A jóga egyfajta életvitel. Alapvető koncepciója 8 részből áll: önmegtartóztatás, mértékletesség, fizikai testhelyzetek és gyakorlatok, légzésgyakorlatok, a szervek tudatos kontrollja, a szemlélődés, a meditáció, és samandhi. A Magyar Jóga Társaság megfogalmazása szerint „a jóga önfejlesztő módszer, amely az ember természetes képességeit használva testi, lelki, szellemi egészséghez, másokkal és önmagával való harmonikus együttéléshez segíti hozzá gyakorlóját. A gyakorló a jógázás során olyan tapasztalatokra és tudásra tesz szert, amelyek a természet, az ember, és a civilizált világ mind jobb megismerésén keresztül az eligazodást, egyre boldogabb és teljesebb élet megélését teszik lehetővé.” A természetgyógyászat szintén egyfajta életvitel, alternatív gyógymód, a hangsúlyt az ember öngyógyító képességére és a betegségek gyógyszermentes kezelésére fekteti, a természet törvényeit alkalmazza, mely alapvetően hasonlóságokat mutat az Ayurveda-val. Kétféle irányzata van: a nyugati típusú, ami például fizioterápiás kezeléseket, humorterápiát, fényterápiát tartalmaz, és a keleti, főleg indiai eredetű módszerek mint pl. a hangterápia. Mindkettő nagy népszerűségnek örvend az országban, számos helyet, rendelőt, fitness- és egészségközpontot találhatnak az érdeklődők szerte az egész országban.
38
Az Unani a középkorban került Indiába, keveredett az Ayurveda-val, megalapozott tudáson és gyakorlaton alapszik, hasonlóan az Ayurveda-hoz, az egészség megőrzését és a betegséget megelőzését tartja fontosnak. Gyógykészítményei növényi eredetűen elsősorban, de megtalálható közöttük állati és ásványi eredetű is. Jelenleg egyetlen Unani orvos van az országban, Dr. Nagy Richárd. A Siddha az egyik legrégebbi rendszer. Alapjait az úgynevezett siddhar-ok rakták le, 18 szentéletű embergyógyításban elért eredményeinek köszönhetően vált elismertté annak idején, főként India déli részén, Tamil Nadu államban. A különböző betegségek okait keresik, és terápiás kezelésekkel gyógyítanak. Ezeknek az a lényege, hogy nem maga a betegség a központi probléma, hanem a pácienst körülvevő környezetet és külső hatásokat vizsgálják, például a korát, nemét, étrendjét, szokásait, fizikai kondícióját, stb. Ez a gyógyászati rendszer még nem terjedt el Magyarországon. A homeopátia alapelvei szintén az ókorba nyúlnak vissza. Természetes összetevőkből előállított gyógyszerekkel gyógyít, mellékhatások nélkül, egyénre szabottan, az ún. hasonlósági elv alapján, amely a testi-lelki egyensúly helyreállítására törekszik. A készítmények hatására a szervezet öngyógyító mechanizmusai újra működésbe lépnek, ergo a gátló tényezőket szüntetik meg. Ez a gyógyászati rendszer népszerűnek mondható, rendkívül sok homeopata orvos rendel az országban, egyedül a fővárosban 40 fölötti a számuk.
39
4. ELSŐ KÉZBŐL: PRIMER KUTATÁSAIM TANULSÁGAI 4.1 Budapest, a hivatásturizmus célállomása Budapesten végzett kutatásom személyesen végzett mélyinterjúkon keresztül valósult meg. Megkerestem három budapesti luxusszállodát, a Corinthia Grand Hotel Royal-t, a Ramada Plaza Hotelt, és a Danubius Hotel Helia-t, amelyek közül az előbbi kettő ötcsillagos, utóbbi pedig négycsillagos létesítmény. Mindhárom szállodában a Spa részleg vezetőjével volt szerencsém beszélgetni, akik sok érdekes információval szolgáltak számomra. Arra voltam kíváncsi, hogy a szállodájuk által nyújtott indiai Ayurvedikus kezelések milyen hatással vannak a wellness részleg látogatottságára, milyen gyakran és milyen vendégkör veszi igénybe őket, mennyire ismerik és kedvelik őket, stb. Első kérdésem a szálloda besorolására vonatkozott, mindhárman azt válaszolták, hogy elsősorban konferencia-szállodaként működnek már elég hosszú ideje, a Helia hotel volt az egyetlen, amelyik termál- és konferenciaszállodaként ismert. A globális trendek és kereslet indokolja a változtatást, Budapest kedvelt konferenciahelyszín Európában, a városok világranglistáján 2009-ben a 13. helyen állt a szervezett konferenciák számát illetően (de egy évvel ezelőtt például még a 6. volt). A 87 konferencia többségét szállodákban rendezik meg, így tehát érthető, ha a szálloda-csoportok vezetősége az arculatmódosítás mellett dönt.46 A kezeléseik száma (négy-, illetve) ötcsillagos besorolásuknak köszönhetően igen nagy, a Ramada és a Helia hotelek termálvizes medencékkel is rendelkeznek, így szakértői diagnózis felállítása után speciális gyógykezeléseket is igénybe lehet venni náluk. Egy (a Ramada-ban kettő) állandó alkalmazásban lévő orvos fogadja a betegeket és javasolja a gyógykezeléseket a számukra. Ezzel szemben a Corinthia a belvárosban található, nincs termálvizes medencéje, kicsit más a vendégköre is, így itt kizárólag kényeztető kezelések, masszázsok, fürdők közül lehet válogatni (a Corinthia Royal Spa árlistája az 5.számú mellékletben található). A kínált keleti eredetű kezelések thai illetve indiai Ayurvedikus masszázsokban merülnek ki, ezen belül az utóbbiak közül az olajos testmasszázsok a legkedveltebbek mindegyik szállodában. Ennek az lehet az oka, hogy Magyarországon még nem ismert széles körben ez a gyógyászati rendszer, a szállodai vendégek inkább a nyugati típusú szolgáltatásokat, a hagyományos kezeléseket, vagyis a masszázsokat szeretik. 46
http://www.turizmusonline.hu/cikk/budapest_kikerult_a_konferenciavarosok_elvonalabol, 2010. november
2.
40
Mindhárom szállodában elég újak még ezek a kezelések, a Helia-ban vannak a leghosszabb ideje, kb. 1 éve, a Corinthia-ban 2010 februárjában, a Ramada-ban pedig 2010 májusában vezették be őket. Arra a kérdésemre, hogy miért pont ezeket a fajta kezeléseket választották, hasonló választ kaptam mindhárom spa menedzsertől. Egy Budapesten élő indiai úr, bizonyos Dr. Santosh Sharma, aki saját vállalkozást vezet, megkereste a vezetőséget az ötletével, hogy az alkalmazásában álló indiai masszőrök szolgáltatásait felhasználhatnák a létesítmények spa részlegén. A Corinthia és Ramada hotelekben a menedzser kezdeményezése és tárgyalása eredményeképpen, míg a Helia hotelben korporatív szinten született meg a döntés a kezelések terméklistába való bevezetéséről. Sharma úr bérli a helyiségeket a szállodákban, az indiai masszőrök, akik a kezeléseket végzik az ő alkalmazásában állnak, ennek megfelelően az árakat is ő állapította meg, a szállodák kisebb mértékű beleszólásával. A kezelők az előre lefoglalt időpontoknak megfelelően tartózkodnak a hotelban, mindenfajta engedélyezésről, a kezelésekhez szükséges felszerelésről, készítményekről ők maguk gondoskodnak. A kezelőhelyiségeket az ÁNTSZ természetesen előzőleg bevizsgálta és rendszeresen ellenőrzi. Az indiai masszázsok kedveltségét illetően változatos válaszokat kaptam. Az általános tendencia az, hogy nem kedvelik őket jobban a vendégek, mint bármilyen más masszázst, magasabb árkategóriába is tartoznak, mint a hagyományosabb kezelések, így nem igazán jellemző, hogy konkrétan ezeket a masszázsokat keresnék, vagy kizárólag emiatt vennék igénybe a spa szolgáltatásokat. Kivétel volt a Ramada hotel, ahol ugyanis a spa menedzser elmondása szerint az orosz vendégek kifejezetten preferálják az indiai masszázsokat, de az összes vendéghez viszonyítva nem túl jelentős a részarányuk. Nagyon nehéz lenne, vagy talán nem is igen lehetne növelni a spa látogatottságát, mivel ezeknek az elsősorban konferenciaszállodáknak a látogatói üzleti céllal és nem pihenni érkeznek Budapestre. A korosztály és nemzetiség szerinti megoszlás szintén nem volt egységes. A Corinthia és Ramada hotelban azt mondták, hogy elsősorban külföldiek, a Helia-ban viszont a belföldiek kérik inkább az indiai kezeléseket. Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy a Helia hotelnak kicsit eltérő a vendégköre, mint a másik két szállodának. A termálvíz és a rá épülő spa szolgáltatások sok hazai vendéget vonzanak a szállodába, vannak bérlettel rendelkezők, úgymond helyi vendégek, akik nem foglalnak szobát, kizárólag a spa részleg szolgáltatásait használják napközben. Valószínűsíthető, 41
hogy ez a piaci réteg fizetőképes keresleti csoportot jelent, és érdemes lenne megcélozni termálvíz- és/vagy Ayurveda-specifikus marketingtevékenységgel más szállodák részéről is, illetve azért is, hogy a jövőben még szélesebb körrel megismertessék az Ayurvedat. A külföldi vendégek összetétele igen változatos, többségben az európai országok állampolgárai vannak mindhárom helyen, de nem ritka a kanadai, japán vagy amerikai vendég sem. A korcsoport szintén egységesnek mondható, egyértelműen a 30-45, illetve a középkorú vendégeket sorolták a kipróbálók, illetve használók csoportjába. Kifejezetten ilyen célú csoportos utazásokat viszont egyáltalán nem szerveznek egyetlen országból sem ezekbe a szállodákba. A visszajáró vendégek köre is igencsak szűk, a konferenciaspecifikus profil miatt, átlagosan 2-3 napra szállnak meg náluk, kivételt képeznek ez alól a márkanevek kedvelői (akik mindig pl. Corinthia szállodába mennek) és a minden évben megrendezett konferenciák, például a Brit Női Szövetség vagy a Nemzetközi Nőszövetség rendezvényei. Véleményem szerint eredményes lehetne az ilyen csoportok érdeklődésének felkeltése a keleti terápiák iránt, hiszen a nők talán hajlamosabbak az „ismeretlen” kezelések kipróbálására, és ha elégedettek, valószínűleg ajánlani is fogják őket férjüknek, ismerőseiknek is. A menedzserek szerint a vendégek nem igazán ismerik a kezeléseket, a holisztikus elméleti háttér pedig teljesen ismeretlen számukra. A Corinthia hotelban a részlegvezető hölgy azt mondta, hogy sokan még az Ayurveda szóval sem találkoztak korábban, és többnyire úgy magyarázzák el a vendégnek, hogy mire számíthat, hogy a „klasszikusabb” masszázshoz hasonlítják, „olyan, mint egy svédmasszázs, de egy picit mégis több...” Egyetértettek abban, hogy az Európai Unió más országaiban jobban elterjedt az indiai Ayurveda, Németországban például a társadalombiztosítás fedez is bizonyos kezeléseket, ha a szabályoknak megfelelő helyen veszik őket igénybe. Erre magyarázat lehet talán a kultúráink közötti különbség, a nyugati országok nyitottabbak és jobban érdeklődnek a keleti filozófiák, és gyógymódok iránt, mint a magyarok, nagyobb országok lévén több a bevándorló, talán szélesebb körben terjesztik őket, és természetesen nagyobb tömegeket is érnek el. A továbbiakban azt kérdeztem az interjú alanyaimtól, hogy megítélésük szerint luxus kategóriás kezeléseknek számítanak-e az indiai masszázsok. A viszonylag magas áruk ellenére a Corinthia és a Ramada szálloda szerint sem számítanak manapság már luxusnak az effajta szolgáltatások, nagyon sok európai országban fellelhetők, és magyar 42
luxusszállodákban sem igazán ezek az „extra” és exkluzív kezelések, illetve nem mellékesen, sok hasonló budapesti létesítményben is megtalálhatóak már. A Corinthia spa menedzsere mondta azt, hogy a piaci versenyben most már nagyon nehéz valami igazán különleges szolgáltatást nyújtani, „talán már önmagában nem áll meg semmi egyedül, hanem kombinálni kell a dolgokat”. Megkérdeztem azt is, hogy szerintük mi lehetne, vagy milyen az „extra” szolgáltatás, és erre a Ramada Plaza menedzsere említett egy példát, mégpedig a Four Seasons hotel Tokaji revitalizáló kezelését, amelyet gyakorlatilag a szálloda talált ki, és a védjegyét is viseli. Az csak jó, ha a szolgáltatások széles skálája áll a vendégek rendelkezésére, „jó, ha minél több dolog közül lehet válogatni” mondta a Helia hotel menedzsere, de a kérdésemre válaszolva kiderült, hogy egyáltalán nem változott sem a szálloda, sem a spa részleg látogatottsága azóta, amióta indiai kezeléseik is vannak. Fejlődési lehetőséget szintén nem látnak a továbbiakban, és nem terveznek egyéb más indiai kezelést sem, hely szűkössége miatt és a jelenlegi kínálatuk elegendő mértékű változatosságából kifolyólag. A marketing tevékenységük igen eltérő volt: azon kívül, hogy a szálloda a nevét adja a szolgáltatásokhoz, a Corinthia-ban és a Helia-ban például a bevezetés a sajtó bevonásával zajlott, és később női lapokban cikkek is megjelentek. A Corinthia nemzetközi szaksajtóban is hirdette a szolgáltatások bővülését. Ezen kívül természetesen feltüntetik a hivatalos árlistájukon és prospektusaikon. A Ramada-ban például a wellness részleg bejáratánál található egy nagyobb hirdetőtábla, valamint a szobákba is elhelyeznek szórólapokat. Lehetne róla vitatkozni, hogy elegendő-e ennyi, hatékonyak-e a reklámok, de mivel a fő profiljuk a konferenciaszervezés és nem a wellness, úgy gondolom, többet nem is igazán lehetne elvárni. A szállodák mind szállodaláncok tagjai, a legnagyobb a Ramada-csoport, de a Danubius-csoport is számottevő jelentőségű 18 magyarországi és további 20 külföldi létesítménnyel. A budapesti Ramada Plaza hotel helyzete azonban kicsit összetettebb. A Corithia-csoport tulajdonában van, de volt egy döntés, miszerint a Ramada márkanév saját standardjeire álltak át, és tulajdonképpen licencdíjat fizetnek a csoportnak a módosítás óta. Indiában csupán a globális Ramada-csoportnak van tagja, de sem a Corinthia, sem a Danubius nem tervezi a terjeszkedést.
43
A csak konferenciaszállodák nagyon sok hasonlóságot mutatnak a fentebb bemutatott 3 szállodához, kínálatukban a konferenciatermekre, technikai felszerelésre, a szobák színvonalára helyezik a hangsúlyt, az igazán exkluzív hotelek, mint például az InterContinental vagy a Four Seasons, rendelkeznek komolyabb spa és fitness részleggel. A presztízsük azonban már-már fölöslegessé teszi a külön marketing tevékenységet.
4.2 Vidék: jellemzően wellness turizmus, kikapcsolódás Kutatásaim során kiderült, hogy a vidéki (wellness) szállodákkal kicsit más a helyzet, mint a fővárosiakkal. Kérésemnek eleget téve a zalakarosi MenDan Thermal Hotel és Aqualand ****superior wellness intézetének vezetője válaszolt a kérdéseimre. Ebben a kifejezetten wellness szállodában több mint 300 szobával egy igencsak nagy vendégkört képesek egyidejűleg fogadni, az igényeknek megfelelően lehet válogatni a superior szobák, exkluzív apartmanok, luxus superior szobák, de lux szobák, junior suite szobák és 2 lakosztály közül. A szolgáltatásaik köre hasonlóan széles: közel százféle szépészeti kezelés, körülbelül 40 féle masszázs és 25 terápiás gyógykezelést lehet igénybe venni. Érdekes, hogy a masszázsok több mint negyede keleti eredetű – két japán, négy thai és 7 féle indiai Ayurveda kezelést kínálnak a számos egyéb mellett. A relaxációs kezelések 1998 óta, a szálloda megnyitása óta, a terápiás kezelések pedig a szálloda új szárnyának 2002-es átadása óta elérhetőek. Kivételt képeznek az Ayurvedikus masszázsok, amelyeket csak a közelmúltban vezettek be, ezek a hotel internetes honlapján is újdonságként vannak meghirdetve. Kíváncsi voltam az Ayurveda kezelések melletti döntésük okára is, és a menedzser hölgytől megtudtam, hogy egyedi tulajdonosi koncepció alapján kerültek be a szolgáltatási listába, történetesen a Budapesten élő Santosh Sharma doktorral állnak kapcsolatban. A létesítmény masszőrei és fizikoterápiás asszisztensei mind teljes állású alkalmazottak, kivéve az orvost, aki a gyógykezeléseket javasolja, mivel ő megbízási szerződéssel dolgozik a szállodában. A kötelező egészségügyi előírások egy wellness hotelben több dologra is vonatkoznak:
44
1. a terápia-részlegre, ahol a különböző kezelések esetében az összes dolgozó szakirányú képesítését követelik meg, ezen kívül rendelkezniük kell érvényes egészségügyi könyvvel is; 2. a szálloda egészére vonatkozóan pedig érvényes biztosítással kell rendelkezni,
valamint
a kezelőhelyiségek
kialakításánál
az
egyik
legfontosabb tényező a higiéniai előírások betartása. Hasonlóan a konferencia szállodák wellness részlegeire, a wellness hotelek esetében is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a legfőbb felügyeleti szerv. Jelentős különbség a nem kizárólag wellness szállodákkal szemben, hogy vidéki szállodákba gyakran szerveznek csoportos utakat is (az egyéni pihenések mellett) külföldiek, így van ez a MenDan hotelban is. Az interjúalanyom elmondta, hogy a német és osztrák turisták kedvelik a legjobban a szállodát, korosztály szerinti bontásban a gyógyulni vágyó idősebb vendégek vannak többségben, a belföldiekre pedig a rövidebb tartózkodás, gyakran csak egy hétvégére tervezett pihenés a jellemző, de különleges esetekben, például iskolaszünetben ők is eltöltenek hosszabb időt a szállodában. A gyógyvizes terápiák miatt érkezők számára a kúrákat az orvos ajánlja, ezek kiválasztásában a vendégnek nincs „döntési joga”. A kezeléseket kúraszerűen lehet folytatni, 5-10-14-21 lehet ezek száma. Csomagokként, kombinálva a szállás árával akár kedvezményesebb áron is meg lehet őket kapni. A hölgy szerint a masszázsok kifejezetten népszerűek a rövidebb időre érkező belföldiek körében, noha általánosságban elmondható, hogy azok elméleti hátteréről nemigen tudnak sokat a vendégek. Tájékoztatást és segítséget természetesen nyújtanak, hogy igény szerint a legmegfelelőbbet tudják kiválasztani a látogatók számára. Az ezelőtt kapott válaszaimhoz hasonlóan, a hölgy szerint sem számítanak sem a gyógykezelések, sem a masszázsok luxus kategóriásnak, de „tény és való, hogy nem a szegényebb rétegek járnak hozzánk”. Az árlistában 4000 és 25 ezer Ft között változnak a masszázsok árai, ezek függenek azok hosszúságától, típusától (például a legdrágább, a 24 900 forintba kerülő, polinéz szigetvilágból eredő MA-URI ® masszázs 90 perces), és a felhasznált készítményektől is. Elmondása szerint az Ayurvedikus kezelések azért tartoznak magasabb árkategóriában, mert jelentős mennyiségű olajat és gyógynövényekből előállított készítményeket használ a masszőr. 45
A gyógykezelések átlagára valamivel kevesebb, de ezeket többnyire csomagban, kúraként használják, így a darabonkénti 4-5 ezer Ft-os árból rendszerint engedményt is kapnak a vendégek. Tehát levonhatjuk a következtetést, hogy egy pihenésre szánt hétvégén egy család, házaspár, (stb.) számára wellness szállodában nem elsődleges a takarékossági szempont, ha már ott van, valószínűleg ki szeretné próbálni az adott opciók valamelyikét. Arra a kérdésemre, hogy változott-e a szállodájuk látogatottsága a kezelések körének bővítésével, igenlő választ kaptam: a szolgáltatások mind szélesebb köre vonzza a vendégeket; ami egy wellnessre specializálódott létesítményben érthető. A hölgy fontosnak tartja a folyamatos újítást, hiszen akkor elégedettek a vendégek a szolgáltatás színvonalával, a szállodával, ha egy helyben mindent megkapnak, legyen az relaxáló kezelés, sportolási lehetőség, vagy szépségszalon. Ugyanakkor a piaci versenyhelyzet is megköveteli a mind szélesebb spektrumú szakértelmet és kínálatot. A hölgy szerint jövedelmező, eredményes vállalkozás egy wellness szálloda üzemeltetése, viszont a sikerhez a marketingtevékenység egy kiemelten fontos terület. A MenDan hotel az internetes hirdetés(ek) és prospektusok mellett vásárokon is részt szokott venni, valamint utazási irodákkal megegyezve úgynevezett kiajánlások formájában promotálja magát. Indiai létesítménnyel nem állnak kapcsolatban, de nem is terveznek további bővítést, vagy terjeszkedést annak irányába, mivel a belföldi vendégkör még nem túlságosan érdeklődik iránta, és egy szűk kört leszámítva nem is ismeri igazán. Nem újdonság, és jómagam is úgy gondolom, hogy a marketing az egyik kulcsfontosságú tényező a mai modern üzleti életben. A megfelelő népszerűsítési módszereken,
vagyis
a
marketingmixen
áll
vagy
bukik
minden.
A
helyes
marketingeszközök kiválasztásával a megismertetés és elterjesztés már akár néhány éven belül kimagasló eredményeket hozhat, egy nagyon divatos és keresett csomaggá válhat az Ayurveda, és minden bizonnyal azzá is fog, hasonlóan például a thai masszázsokhoz. Magyarországon
az
indiai
kulturális
programok
szervezése
még
eléggé
gyerekcipőben jár, nincs tekintélyes érdeklődési köre, nézőközönsége, vagy hallgatósága a rendezvényeknek egyelőre, sem nagyobb számú indiai lakosság, akik jelenléte és igénye szignifikáns befolyással lehetne a kulturális programok térhódítására. Ilyen szempontból kedvezőbb helyzetben vannak az olyan országok, mint Nagy-Britannia és Németország, hiszen az ott élő indiai kisebbség lélekszáma jelentős, és nem mellékes az sem, hogy 46
Berlinben és Londonban 16 illetve 18 éve működik a helyi indiai kulturális központ. Remélhetőleg a Budapesten hamarosan megnyitó kulturális központ tevékenységén keresztül esélye lesz az érintett szervezeteknek előrelépési lehetőségekre az Ayurveda magyarországi promotálásában. 4.3 Hétezer kilométeren túlról: az indiai Ayurveda a hazai piacon India óriási területén rengeteg különböző típusú nyaralási és utazási lehetőséget nyújt a turisták számára a kalandtúráktól kezdve, városlátogatásokon és kulturális célú utakon át a pihenésig. Az ország déli részén fekvő állam, Kerala az Ayurveda hazája, itt a legkedvezőbb az éghajlat az erdőkben növő gyógynövények számára, így közvetve a gyógykészítmények előállításának is. Ezeknek az adottságoknak megfelelően a szubkontinensnek ezen a területén fejlesztették ki ezt a gyógyászati rendszert több mint 5 ezer évvel ezelőtt, és ahol nem utolsósorban a legjobban képzett szakembereket találhatjuk. A hűvösebb monszun időszak, június és november közötti periódus a főszezon, a legalkalmasabb az Ayurvedikus kezeléseket igénybe vevők számára, következésképpen ilyenkor a legnagyobb a turisztikai szolgáltatók forgalma is. Keralában számos luxusszínvonalú wellness és spa hotel, Ayurveda klinika, egészségcentrum található, amelyek a szolgáltatások tekintélyes repertoárjával várják vendégeiket. Szakdolgozatom készítése során megkerestem néhány keralai szálloda-típusú létesítményt és Ayurveda kórházat, hogy világos képet kaphassak a belföldi indiai szállodák és kórházak működéséről, illetve hogy lehetőség szerint összehasonlíthassam (legalábbis elméletben) ezeket a nyugati típusú kórházakkal, és a magyarországi, budapesti hasonló létesítményekkel. Kérdéseim listáját a 6.számú melléklet tartalmazza. Az Indiára jellemző diverzitás ékes példájával találtam szembe magam a kapott válaszok elemzésekor. Az intézmények közül, amelyek visszajeleztek, és eleget tettek a kérésemnek a kérdéseimet illetően, mindegyik Ayurveda kórház volt, azonban néhány dolog kivételével semmilyen egységes ismérvet nem találtam, amely mindegyikre egyformán igaz lenne. Ayurveda kórházként definiálta magát a Punarnava Ayurveda Hospital nevű létesítmény, és a Rajah Ayurvedic Hospital, Ayurveda központként pedig a Dr. Franklins Panchakarma Institute and Research Centre. A szervezeteket a sorrendnek megfelelően 1993-ban, 1996-ban, és 1997-ben alapították. A negyedik válaszadó helyzete kicsit
47
összetettebb, név szerint Sitaram Ayurveda Pharmacy and Ayurvedic Speciality Hospital, mivel egy gyógykészítményekkel foglalkozó gyógyszerészeti részlegből és egy Ayurveda kórházból tevődik össze. A gyógyszerészeti részleget még 1921-ben alapították, a kórház pedig 2002-ben kezdte meg működését. A létesítmények közül kettő Green Leaf oklevéllel rendelkezik, amelyet az indiai állam ad a környezetvédelmi szabványok előírásainak megfelelő intézményeknek. Egy hasonló vonás a kapott válaszaimban az, hogy mivel ezek elsősorban kórház típusú szolgáltató létesítmények, a kínálatuk főleg betegségek gyógyítására alkalmazott kezelésekből áll, és a vendégkörük utazási célja is elsősorban a gyógyulás. Az Ayurveda rendszerének összes kezelését megtalálhatjuk náluk, van, ahol a kezelések száma 70 feletti, de ezek mellett számos relaxációs és fiatalító, kifejezetten wellness és szabadidős programon is részt lehet venni. Leginkább egy gyógyszanatóriumhoz tudnám a kórház részlegeket hasonlítani, ahová a betegek (vagy nevezhetjük őket vendégeknek) elutaznak minimum egy hétre, ajánlástól függően akár hosszabb időre is, és a kialakított időbeosztás szerint töltik el a napjaikat. A Rajah kórházban például tartanak jóga órákat, az Ayurveda-ról szóló előadásokat, egyes napokon kirándulásokat is a gyógykezelések időpontjai között. Ezekben a magas színvonalú komplexumokban az orvosok és masszőrök természetesen teljes állású, szakképzett alkalmazottak, vannak külön férfi és női masszőrök is, mivel a szabályzat szerint férfiakat csak férfiak, nőket pedig csak női terapeuták kezelhetnek. A vendégkörre vonatkozó kérdésemre kaptam a legeltérőbb válaszokat. Három válasz szerint többségben a külföldi vendégek vannak, 60-80% arányban, míg a Sitaram kórházba a hazai betegek mennek többen. Három helyre szerveznek külföldről csoportos utakat (gyógyulás céljából), a Sitaram kórházba egyelőre nem, de ők is tervezik a nemzetközi kooperációt. Az országok szerinti bontás szintén igen eltérő. A Punarnava kórház bevallása szerint 28 különböző országból érkeznek betegek, számos európai országból (pl. Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Svájc), de a közel-keleti térségből (főképp Dubai), Afrika déli országaiból és Ausztráliából is járnak hozzájuk, illetve elég gyakoriak a visszatérő vendégeik is. A Dr.Franklins Panchakarma Institute & Research Centre és a Rajah Ayurvedic Hospital vendégei között vannak magyarok is, de viszonylag kevés számban (az összes 48
külföldi vendég közül kb. 4%). Egyedül a Sitaram kórház adott meg korra vonatkozó információt, hozzájuk az arab országokból és néhány európai országból utazik a legtöbb külföldi, akik átlagosan 30 év felettiek. A komplexumok elmondása szerint a látogatók többé-kevésbé tisztában vannak a kezelések mivoltával, egyesek az utazásuk megszervezése előtt könyvekből, szórólapokból, vagy az internet segítségével tájékozódnak, de természetesen kiegészítő információkat ők is szolgáltatnak a kezelések előtt és alatt. Arra a kérdésre, hogy melyik vendégkör milyen kezeléseket kedvel, szintén nem kaptam egységes választ, sőt inkább csak általánosító válaszokat adtak. Ennek oka lehet talán az, hogy nem vezetnek erről külön adatbázist, esetleg ha mégis, nem lehetséges ennek a kiadása. A Rajah Ayurvedic Hospital és a Dr. Franklins Panchakarma Instutite csak annyit volt hajlandó mondani, hogy a kezeléseket nem a páciensek választják, hanem az orvosok által elrendeltek szerint vehetők igénybe. A Punarnava kórház elmondta, hogy náluk a reumás és ortopédiai betegségek, sportsérülések, gerincbántalmak, és különböző idegrendszeri betegségek kezelése a leggyakoribb. A Sitaram kórház pedig szintén általánosságban beszélt az igénylehető kezelések listájáról. Arról tehát, hogy milyen a kezelések kedveltsége nemzetiség szerinti felosztásban, nem sikerült adatokat szereznem. Abban teljesen egyetértett mind a négy szervezet, hogy a betegségek kezelése nem luxuskategóriájú szolgáltatás, ugyanúgy gyógykészítményeket használnak, mint az allopatikus kórházakban, és a gyógykezelések célja a szervezet helyes működésének, az Ayurveda elvei szerint a dosha-k egyensúlyának visszaállítása, tehát az egészség nem luxus. Az ezekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a szállodák és programok egy része azonban igen. A négyből három interjúalanyom mondta azt, hogy nincs külföldön semmiféle partnere, sem szálloda, sem vállalat, egyiküknek viszont van, de sajnos nem árulta el, hogy hol és milyen. Európai szállodával, céggel szívesen működnének együtt a jövőben, egyikük szerint nagy érdeklődést mutatnak európai országokból eziránt a gyógyászati rendszer iránt. Azt is mind elmondták, hogy annak ellenére, hogy nem működnek együtt utazási irodával, külföldön sok országban ajánlják a létesítményeiket az ottani orvosok, vagy korábbi vendégek ismerőseiknek.
49
Fele-fele volt az arány a reklámozással kapcsolatos kérdésemre adott válaszokban. A Punarnava kórház és a Sitaram-csoport jelentet meg hirdetéseket belföldi és külföldi újságokban, magazinokban egyaránt, míg a másik kettő nem tartja ezt kiemelten fontosnak. Más országokba, esetleg Európába terjeszkedési terveik egyelőre nincsenek, a Sitaram-csoport mondta el nekem, hogy egy 100 millió rúpiás (több mint 218 ezer dollár 47) beruházás megvalósítása folyik épp, egy másik keralai városban, Thrissurban, azt követően szeretnének európai stratégiát kidolgozni. Az indiai wellness, és/vagy egészségturizmust összehasonlítani a magyarországival elég nehéz, mindkettő alapját valami olyan alkotja, ami a másikban nincs meg. Indiának nincsenek gyógyvízkészletei, Magyarországon még nincs egyetlen Ayurveda kórház sem, leszámítva a bizonyos hasonlóságokat mutató két Calendula Ayurveda klinikát. Indiában az alternatív gyógymódok mindennaposak, a részarányuk az egészségügyben akkora, mint az allopatikus gyógyászatnak, Ayurveda kezelések is szinte bárhol elérhetőek, így a hazaiak számára teljesen természetesek (ezért mondták azt, hogy egyáltalán nem luxusszolgáltatás az „egészség”). A belföldiek tehát elsősorban gyógykezelés céljából keresik fel ezeket az Ayurveda központokat, viszont a külföldiek és azok számára, akik a nyugatitól eltérő ellátást szeretnének csak a turizmus után következik mint utazási cél, a kezelések igénybe vételekor is inkább a relaxáció és a pihenés az elsődleges motivációjuk.48 Hasonló vonás a magyar szállodákkal, hogy az érdeklődés wellness központú, és a vendégek többsége külföldről érkezik a létesítményekbe. Ezek az egyedülálló kórházak és Ayurveda központok minden bizonnyal nagy népszerűségnek örvendenek Indiában, és nyereséges vállalkozásként működnek. Mivel a fentebb leírtakból kiderül, hogy jelenleg még nincs semmilyen együttműködés magyar és indiai turisztikai szereplők között, a jövőben talán érdemes lenne ezen elgondolkodni, mint turizmusfejlesztési alternatíva. Kétoldalú megállapodásokkal létre lehetne hozni egy mindkét országnak kölcsönösen kedvező stratégiát: magyar látogatóknak utakat szervezhetnének kifejezetten wellness céllal oda, és indiaiaknak termálfürdőkbe, gyógyszállókba Magyarországra. Ha lenne Indiában néhány nagyvárosban magyar tulajdonú utazási iroda, lehetőség nyílna első körben Magyarország mint úti cél propagálására. Kifejezetten a gyógyvízre
47
Reserve Bank of India 2010. november 28-ai árfolyama alapján, http://www.rbi.org.in/home.aspx Melanie Smith-Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémiai Kiadó Zrt, 2010, Budapest, 374.o. 48
50
fektetve a legnagyobb hangsúlyt, úgy vélem, egy olyan különleges attrakció lenne, amely vonzaná a turistákat Európának erre a részére. Ez nyilvánvalóan egy hosszú távon megtérülő projekt lenne, a befektetések nem biztos, hogy rövid időn belül profitot termelnének, így sajnos lehetséges, hogy a vállalkozási kedv, a tőkekapacitás, a hosszú távban gondolkodás hiánya, és a nagy kockázatok miatt ilyen formában egyhamar nem fog megvalósulni.
51
5. „HOZZÁADOTT ÉRTÉK”: INNOVATÍV JAVASLATAIM Az interjúim egyikén egy érdekes dolgot mondott az alanyom. A Ramada Plaza Hotel spa menedzsere mondta azt, hogy korábban a rendelkezésre álló termálvíz készletre alapozott gyógyszálloda volt az övék, de mára már a spa részleg mintegy kiegészítőként, előírási kötelezettségek miatt működik a hotelban, csakúgy mint a hasonlóan magas színvonalú szállodák mindegyikében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a konferencia-vendégek, mivel tulajdonképpen ez a fő profilja a szállodának, a rendezvények végeztével, vagy napi lebontásban az egyes előadások, ülések, (stb.) befejezése után mint relaxáció veszik igénybe a wellness részleg szolgáltatásait, ha épp nem városnéző körutakra mennek el inkább. Ezeknek a szolgáltatásoknak egy részét a kivett szobákhoz térítésmentesen megkapják: ingyenes például a medencék, jacuzzik használata, a fitness terem, viszont a masszázsok és más kezelések (termálvizes szálloda esetében) már díjazás ellenében kérhetők. Ha a „konferencia-csomag” tartalmaz is ajándék masszázst például, az bevételt jelent ugyan a szállodának, de ilyen esetekben a vendégek nem hajlandóak plusz kiadásokra, vagyis saját pénzüket áldozni sok esetben olyan kezelésekre, amiket nem is ismernek, és nem mellékesen amelyek közül néhány igen borsos árú. Ezek alapján megállapítható, hogy talán ez az egyik oka annak, hogy az „újszerű” kezelések nem érnek el nagyobb kedveltséget, nem tudnak szélesebb vendégkört szerezni. A spa menedzser úr véleménye szerint a termálvízzel is rendelkező szállodákban a wellness részlegre indokolt lenne nagyobb hangsúlyt fektetni. Ha a vendégek kifejezetten azért választanák a szállodát, mert egy komoly felszereltséggel működő wellness részlege van, jó bevételi forrás lehetne a kiegészítő turisztikai költések szempontjából is. Ezt a gondolatot tovább gondolva támadt az ötletem, és a következőkben annak a tervezetét szeretném megvizsgálni, hogy megvalósítható lenne-e egy olyan wellness projekt Budapesten, amely akár globális szinten is rendkívüli vonzerő lehetne a külföldi turisták, valamint a hazai pihenni vágyók számára, s így fellendítené a város, és vele az ország turizmusát is.
52
5.1 Egy budapesti wellness komplexum terve Az állandó változás korában élünk, a trendek, a divat, a média meghatározó részeivé váltak mindennapjainknak. Mivel szerencsére már túl vagyunk a táplálékért, és/vagy megélhetésért való küszködésen, és néhány szignifikáns társadalmi változáson is (például a nők munkába állása), a közelmúlt fejleménye, hogy ismét bekövetkezett a szemléletváltás, a nem anyagi természetű javak átértékelése. Az egészséges táplálkozás, egészségtudatos életmód és egészségfejlesztés egyre szélesebb körben már-már norma, mind nagyobb hangsúlyt kap, és a korábban csak a gazdagabb réteg számára elérhető szolgáltatások manapság már csaknem „népegészségügyi” kérdéssé alakulnak át. A spa, fitness és wellness fogalmak néhány év-évtized leforgása alatt annyira beépültek a köztudatba, hogy egész koncepció, sőt gazdasági ágazat épült rájuk, helyenként nem kis sikerrel. Kutatásom során feltűnt a konferenciahotelek mai piaci szerepének fontossága. Budapesten egyértelműen dominál a konferencia-szállodák aránya, amelyek többsége 4 vagy 5 csillagos, tisztán wellness szálloda pedig már alig akad. A jelenségre magyarázatot ad a Magyar Turizmus Zrt kutatása, miszerint Budapestre elsősorban a kulturális és világöröksége miatt látogatnak el a turisták, tehát nem valószínű, hogy egy különleges gyógyszállodát választanak szálláshelyül a városlátogatási szándékkal érkezők, nem is beszélve azokról, akik üzleti úton vannak Budapesten. Ha egy bizonyos ország rendelkezik valamilyen (divatos kifejezéssel élve) „turistacsalogató attrakcióval”, érdemes arra hangsúlyt fektetnie, vagyis történetesen egy turizmusra építő gazdaságnak véleményem szerint teljes erőbedobással ebbe az irányba kell orientálódnia és a cél érdekében jelentős erőforrásokat áldoznia. Magyarország ebben a tekintetben egyrészt szerencsés, másrészt kevésbé az. Nem túl kedvező a helyzete, mivel potenciáljának híján vezető, ha úgy tetszik nagyhatalmi pozícióba kevés eséllyel pályázhatna, még akár csak európai berkekben is. Szerencsés azonban azért, mert rendelkezik valamivel, amivel mások nem: ez pedig a „messze földön híres” termálvíz. Az, hogy a főváros egy kedvelt európai konferenciahelyszín ideális adottság a város turizmusának fejlesztése szempontjából, de ehhez hozzáadva egy erős és fejlett, gyógyvízbázisú wellness turisztikai ágazatot, óriási eredményeket érhetnénk el nemcsak az ország, a főváros látogatottságát illetően, hanem az ebből befolyó anyagi bevételeket illetően, tehát a turizmus fejlesztését illetően is. 53
MI
SZÜKSÉGES ENNEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ?
Stratégia
Valami olyat szeretnénk kitalálni és megalkotni, ami még nincs. A szakemberek rengeteget beszélnek komplex szolgáltatást nyújtó létesítmények előnyeiről, ezeknek a komplex szolgáltatásoknak a szükségességéről valami teljesen új létrehozásához, miért is ne lehetne éppen kelet felé tekinteni: India, pontosabban az indiai Ayurveda felé fordulni ennek érdekében. Magyarországon még nem ismerik igazán, de mivel egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az indiai kultúra iránt, így annak szerves részeként az Ayurveda is fel fog tűnni a horizonton, úgy gondolom igen hamar. Egy egész gyógyászati rendszerről van szó, rengeteg elemmel, amikből egyelőre Magyarországon csak a masszázsokat ismerik valamilyen szinten. Ez azonban nem elégséges. Indiában a wellness elsősorban az Ayurveda-ról szól, külföldiek tízezrei, köztük európaiak ezrei utaznak évente ebbe a távoli országba azért, hogy kipróbálják, igénybe vegyék a széles körű kínált szolgáltatások valamelyikét. Az Ayurveda alapkoncepciója az, hogy az embert egységes rendszerként vizsgálja, amelyre a külvilág is hatással van. A jelentkező problémákat ezt figyelembe véve keresik meg és kezelik. Az elmélet szerint a biológiai energia három formája (vata, pitta, kapha), az ún. dósák egyensúlya biztosítja minden szerv és szervrendszer helyes működését. Ezekre alapozva, az egyének természetének (prakritijének) meghatározása után (vagyis annak a felderítése, hogy a három dósa milyen arányban van jelen, melyik dominál a szervezetében) választják ki a kezelési programot személyre szabottan. A program a betegségtől függően, különleges (és személyre szabott) diétából, tisztítókúrából és kezelésekből áll. Az, ha valaki tudatában van a saját természetének adottságaival abban is segíthet, hogy megtudja az egyes betegségek iránti hajlamosságát, és esélye legyen ezek megjelenési kockázatának csökkentésére, szervezete szükségleteinek megfelelő életvitel meghatározásában, egészségének megőrzésében, illetve saját maga erős és gyenge oldalainak megismerésében. Az Ayurveda módszereivel gyógyítanak szív- és érrendszeri betegségeket (magasvagy
alacsony
vérnyomás,
infarktus
utáni
rehabilitáció,
érelmeszesedés,
stb.),
mozgásszervi megbetegedéseket (gerincbántalmak, ízületi és izombetegségek stb.), anyagcserezavart (pl. túlsúly, diabétesz, magas koleszterin), pszichés betegségeket
54
(depresszió, alvászavarok, krónikus fáradtság, pánikbetegség, stb.), allergiás betegségeket, asztmát, egyebek mellett. A gyógyvizekkel és az ún. termális ásványvizekkel (a föld mélyéről feltörő meleg vizekkel) történő kezelést nevezik balneoterápiának. „Ebbe beletartozik az ezekkel végzett ivókúra, inhaláció (belégzés) és iszapkezelés is, de ide sorolhatók a szénsavas fürdők és a gyógyszeres fürdők is. A balneoterápia a víz felhajtóereje és hőfoka mellett az abban oldott ásványi anyagok kedvező hatását használja ki. Ehhez járul a klíma, a környezetváltozás és a lelki hatások, ilyen értelemben leginkább gyógyhelyi kúráról érdemes beszélni. Mindezt kiegészítheti az étrendi kezelés, a diéta.”49 A gyógyvíz jótékony hatásait a különböző reumatikus és ízületi bántalmak, gerincbetegségek, csontsérülések, mozgásszervi és különböző nőgyógyászati betegségek gyógyításában
lehet
felhasználni.
A
wellness
szállodákban
a
speciális,
ezen
betegségcsoportokra alkalmazható kezeléseket kizárólag előzetes orvosi diagnózis felállítása után lehet kérni, és ezeket képzett szakemberek végzik el. A fentebb leírtakban sok hasonló, illetve megegyező dolgot találunk, tehát véleményem szerint sikeres lenne ezek elegyítése, ha lehetséges, akár ezek valamelyikének párosítása. Gyakorlatiasabban megközelítve az egyesítés kérdését úgy gondolom, hogy az európai turisták szemében népszerű Budapesten nyereséges vállalkozás lenne egy magas színvonalú kifejezetten wellness létesítmény létrehozása és üzemeltetése, mert évente milliók látogatnak el a városba, és még ha pusztán csak a kulturális hagyatékot és építészeti örökséget szeretnék is megnézni, nem kizárt, hogy kedvet kapnának egy kis idő eltöltéséhez egy színvonalas és igényes wellness szállodában, ahol tulajdonképpen mindent megtalálnának egy helyen. Egy évek óta működő szállodában, például amilyen a Ramada Plaza Hotel (konferencia- és wellness hotel), amelynek megvannak a kellő erőforrásai: márkaneve, kedveltsége, technikai adottságok mint pl. a nagysága, férőhelyeinek a száma, és nem utolsó sorban a termálvízkészlete, nem lenne túl nehéz egy komoly és átgondolt wellness-centrikus program megvalósítása.
49
http://www.termalfurdo.net/index.php?p=fogalomtar_gyogyfurdo_balneoterapia, 2010. november 17.
55
„A stratégia” tehát az lenne, hogy legyen egy, vagy több szálloda bevonásával működő 4 vagy 5 csillagos, „csak” wellness szálloda a főváros egyik központi kerületében, vagy a Margitszigeten, amely a szezonalitás „veszélyeinek” nincs kitéve, vagyis egész évben üzemel, teljes állású orvosokkal és szakképzett személyzettel.
Infrastruktúra
A tervezett wellness szállodának nem feltétlenül kell olyan hatalmas befogadó kapacitással rendelkeznie, mint például a hotel InterContinental 400 szobája, ehelyett egy 100-150 szobás szállodai rész is megfelelne a vendégkör nagyságának és elvárásainak. A jelentősebb ráfordításokat mindenképp a wellness részleg kialakítása, fejlesztése igényelné. Ezen kívül nem szabad elfelejteni a standard kiegészítőket: az éttermeket, parkolókat, stb. sem.
Kezelések
Alapvetően két csoportra, a gyógy-, illetve relaxációs-rekreációs kezelések körére lenne célszerű szétválasztani az igénybe vehető kezeléseket. o Gyógykezelések: A már hagyományosnak nevezhető kúrákat, amelyek egy vidéki wellness szállodában szerepelnek, mindenképp bele kellene foglalni a „Nyugati típusú” kezelések csoportjába. Ilyenek például az ismertebbek közül a különböző iszappal végzett kezelések és iszappakolások, ultrahangos, illetve mágneses kezelések, elektroterápia, súlyfürdő, lézeres kezelések, gyógytorna, inhaláció, stb. A gyógykezelések „Keleti típusú” csoportjába tartoznának a kínai akupunktúrás, az indiai Ayurvedikus kezelések, és igény szerint egyebek. Az Ayurveda kezeléseknek egy nagyobb területet kellene szentelni, mivel a rendszer összetettsége és a kúrák sokfélesége miatt nem lenne lehetséges ezek elvégzése csupán egy vagy két kezelőhelyiségben. Ezen okokon kívül némelyik speciális felszereléseket is igényel, például a Baspha Sveda kezeléshez egy gőzkabinhoz hasonló kabint, amelyben a fejet kivéve az egész
testet
melegítik
gyógynövénykivonatokat
tartalmazó
pára
alkalmazásával.
56
Magyarországon jelenleg 2 Ayurveda klinika működik, pontosabban Siófokon van a Calendula Ayurveda klinika, Budapesten pedig egy ambulancia. Ezek még sokban lemaradnak egy indiai Ayurveda kórháztól, de kezdetként, a rendszer megismertetésében az emberekkel nagy szerepe van. A tervezett wellness szállodánknak tehát lehetne egy hasonló részlege, ahol az Ayurveda orvos(ok) rendelnek, és ahol a gyógykezelések folynak. Az elrendelt kúrák rendszerint legalább egy hetesek, de előfordul 21 napos is, így ezzel a betegek alkotnák a szálloda időszakos vendégeit. A kúrákhoz tartozó diéták miatt lehetséges, hogy külön konyhai, éttermi részre is szükség lenne. Úgy vélem, hogy kiemelt fontossággal a sok ezer Magyarországra látogató német, osztrák és orosz turisták csoportjait kellene a speciális Ayurveda részleggel megcélozni, hiszen ők mint kiderült, kedvelői az indiai kezeléseknek, tehát valószínűleg fizetőképes keresleti réteget is alkotnának. Továbbá, mivel Budapest nagyságrendekkel elérhetőbb közelségben van, lehetséges, hogy a kifejezetten Indiába gyógykezelések céljából tervezett utazásaikat a magyar fővárosba tennék át, feltéve, hogy ugyanazokat a kezeléseket megkapják itt is. o Kényeztető kezelések: Ebbe a csoportba tartoznának a különféle masszázsok (a standard lazító masszázstól, a thai, japán és indiai masszázsokon keresztül az egészen különleges
pl.
fogyasztó
masszázsokig),
szauna,
fitness,
sport
és
kikapcsolódási programok. Hatásos lenne ezek között is „blokkokat” alkotni, és ezeket megkapó nevek alatt kínálni. Félig-meddig gyógykezelés ugyan, de a masszázsok csoportjába talán jobban beleillenének a műtétek utáni rehabilitációs kezelések, tornák, masszázsok. Erre a célra mind a gyógyvizes, mint a keleti kezelések alkalmasak lehetnek.
57
Egyéb szolgáltatások
A standardnak nevezhető, már évek óta minden létesítményben elérhető szolgáltatások, mindenképpen szükségesek egy wellness szállodába. A szobákhoz automatikusan járó telefon, tv, internet (stb.) már nem is alku tárgya, viszont a kiegészítő szolgáltatások listáját folyamatosan bővíteni, újítani szükséges lehet. Olyan kiegészítő szolgáltatásokra gondolok itt, mint a szépségszalon: kozmetika, fodrászat, kéz- és lábápolás, stb. Hogy a sportolni vágyók is találjanak maguknak elfoglaltságot, célszerű ilyen lehetőségeket is biztosítani. A gyógyvizes medencéken kívül sima hideg vizes úszómedencék, élménymedencék működtetéséről kellene gondoskodni, ezen kívül egy wellness szállodában lehet még hely egy teniszpályának, fitness-, illetve konditermeknek mindenképp. Figyelembe véve azt, hogy a vendéglátóiparban elég szoros a verseny, rengeteg versenytárs van, és bármennyire is egyedülálló lenne a szállodánk kialakítása, mégis gondolni kell arra, hogy komoly veszteségek származhatnak abból, ha nincs kihasználva a létesítmény kapacitása. Ezt valamelyest ellensúlyozandó kellene olyan lehetőségeket is biztosítani helyi lakosok számára például, hogy szoba kivétele nélkül is használhassák bármelyik részleg szolgáltatásait (természetesen térítés ellenében). Ezt meg lehetne oldani egyszeri kezelések igénylőinél, illetve kúrákra járóknál valamilyen bérletszerű belépésre jogosító dokumentummal.
Oktatás
A sikeresen kialakított és működő Ayurveda részlegünkön lehetne egy oktatási szekció. Ha a tervezettnek megfelelően valamelyik magyar egyetemen beindulna az Ayurveda hivatalos oktatása, ez a szálloda alkalmas hely lehetne a hallgatók gyakorlati képzésének elvégzésére, hasonlóan az orvosi egyetemek kötelező kórházi gyakorlatához. Az Indiából érkezett orvosok és masszőrök erre a legalkalmasabb oktatók.
58
Szakemberek, személyzet
Mivel a szállodában komoly szaktudást igénylő kezelések lennének, mindenképpen szükség lenne: o Orvos(ok)ra, akik felállítják a gyógyulni vágyók számára a diagnózist; o ápolókra, nővérekre, gyógytornászokra, terapeutákra; o magasan képzett Ayurveda orvos(ok)ra; o masszőrökre; o egy szállodavezető menedzserre és az egyes részlegek vezetőire; o recepciós(ok)ra, o konyhai személyzetre, o egyéb kisegítő személyzetre. A
Felszerelés, eszközök
gyógykezelésekhez
elengedhetetlenül
szükséges
a
medencék
korszerű
vezetékrendszere, szűrő- és tisztító-berendezések, megfelelő csatornarendszer, stb. kialakítása, a speciális kezelőhelyiségekben a kádak és tartozékaik, zuhanyzók, orvosi műszerek, gyógyszerek és gyógykészítmények biztosítása. A masszázsokhoz valamivel kevesebb eszköz szükséges, például ilyenek a masszázságyak,
és
kisebb
tartozékok,
valamint
a
gyógykészítmények,
olajok,
gyógynövények. A hagyományos szállodai felszerelésről mindezek mellett még említést sem tettem. Mivel a lista túlságosan hosszú lenne, az olyan elengedhetetlen részek, mint a konyha, tisztító, raktárak, és sok egyéb elemeinek felsorolásától most eltekintek.
Marketing
Ahhoz, hogy egy beruházás, vállalkozás sikeressé váljon, materiális eszközökön kívül talán az egyik legfontosabb a marketing. Lehet egy szálloda a legmagasabb színvonalú, vagy nyújthatja a legjobb szolgáltatásokat, ha nem jut el a híre a potenciális vendégkörhöz, a „reklám” nem éri el a célközönséget, nem fog profitot termelni. Egyértelmű, hogy egy teljesen új szállodának az induláskor sokkal többet kell áldoznia ilyen kiadásokra, mint egy már ismert márkanévvel rendelkezőnek, tehát egy már működő hotelt át-, vagy adott esetben visszaalakítani wellness szállodává talán valamivel sikeresebb lenne. Viszont annak eldöntése, hogy az igencsak magas licencdíjakat fizetik-e 59
valamelyik márkanévért, vagy ugyanezt az összeget egy saját kampányra fordítják, szintén nem tűnik elsőre egyszerű feladatnak.
A
KIVITELEZÉS SZEREPLŐI
Az Indiában újdonságnak számító orvosi szolgáltatásokat és teljes körű ellátást nyújtó „Health City” mintájára lehetne ez a wellness létesítmény az első magyar világszínvonalú „Wellness City”. Egy ekkora nagyságrendű wellness projekt óriási összegű beruházást igényel. Egyetlen vállalkozó, cég, vagy szálloda nemigen lenne képes a megvalósítására. Egy több tagból álló kooperáció viszont együttes erővel nagy valószínűséggel néhány év alatt már az utómunkálatok elvégzésének szakaszában tarthatna. Egy lehetőségnek tartom azt, hogy a konferenciaszállodák megállapodás alapján szerveznek ebbe a wellness központba programokat a vendégeik számára, mintegy városnéző-körút típusú fakultatív programként, mint például amiket a Marriott jelenleg szervez Budapesten kívülre: lovaglás, golf, stb., és a városon belül: a Gellért fürdőbe. Ha történetesen az adott szálloda is egyike lenne a beruházóknak, egyértelmű, hogy bevétele származna a kiszervezésből. Nem kellene feltétlenül egy teljesen új épületet építeni a wellness szállodánk részére akkor, ha egy termálvízzel rendelkezőt alakítanának át, vagy ha kicsit merészebb ötleteinket szabadjára engedjük, ha az egyik gyógyfürdőt alakítanánk át, és egészítenénk ki egy 150 férőhelyes szállodarésszel. A kooperációs koncepció természetesen továbbra is fennáll, talán állami, vagy uniós támogatásokat is meg lehetne pályázni ilyen formában. A Magyar Szállodaszövetséggel és a Magyar Fürdőszövetséggel együttműködve igen hatékony lenne a tárgyalás a jövőbeli partnerekkel a projektben való részvételről, illetve elképzelhető, hogy egyéb más szereplők bevonásában is segítségül lehetnének. Előtérbe helyezve az Indiával kialakítani kívánt kapcsolatainkat, vagy a meglévők szorosabbá fűzésének vágyát, úgy gondolom, potenciális üzleti partnert találhatunk a „személyében”. Ódákat zengnek a szaklapok az egyre vagyonosabb indiai rétegekről, és mivel beruházási tőkében nem szenvednének hiányt, Ayurveda-ban pedig ők a szakértők, a legcélszerűbb az lenne a wellness szállodánk jövőjét tekintve, legalábbis az Ayurveda részleget tekintve, ha indiai befektető partnerrel dolgoznánk együtt. Ha átengedjük egy (vagy több) indiai gazdasági szakembernek az Ayurveda blokk kialakítását, övé lenne a döntés joga, hogy milyen orvosokat és személyzetet választ: Indiából kér fel egy hazai specialistát, vagy alkalmaz egy képzett európai orvost, ehhez 60
hasonlóan a masszőrökkel és az egyéb személyzettel is. Az ő haszna (hasznuk) a vállalkozásból a részesedés lenne a szállodából, ami természetesen a befektetett összeg értékének függvényében lenne megállapítva, tehát gyakorlatilag egyik résztulajdonosa lenne a szállodának. Ezzel a projekttel a fejlesztés jelentősége mellett, egy másik célt is szolgálnánk, ez pedig a munkahelyteremtés. Az elméleti tervezés fázisától kezdve a megvalósításig, a kivitelezés, a működtetés és karbantartás során, több ezer embernek adna munkát. Tehát úgy gondolom, a belföldi gazdaság egészét tekintve igencsak ígéretes perspektíva lenne közép- és hosszú távra.
61
6. ÖSSZEGZÉS Magyarország egy kis közép-kelet-európai ország az Európai Unió kötelékében, a szervezet keleti határa. A 27 ország közül azonban sajnos nem tartozik a legerősebb és legfejlettebb államok közé. Gazdaságában igen jelentős szerepe van a szolgáltatóiparnak, a bruttó hazai össztermék kb. 2/3 részét adja. A legtöbb szolgáltatást magába foglaló ágazat a tercier szektoron belül a turizmus, így kiemelten fontos szerepe van a gazdaság egészére nézve. Nincs ez másként Magyarország esetében sem. Az ország leglátogatottabb területei közé tartozik Budapest (és környéke). Az utazók motivációja sok esetben munka, konferenciák, kiállítások, stb., ezt nevezik a turizmus egyik ágának, hivatásturizmusnak. Az utazások egy másik célja a szabadidő eltöltése, amelyhez Budapest számos lehetőséget kínál, legyen az pihenés, városnézés, kulturális program, esetleg valamilyen esemény (koncert, sport, stb.). A turizmus egyik legfontosabb eleme és leghíresebb vonzereje a gyógyvíz és a rá épülő turisztikai szolgáltatások. A főváros bővelkedik nagy múltú gyógyvizes létesítményekben,
amelyek
kezeléseivel
számos
egészségproblémára
találhatnak
gyógymódot a betegek, vagy pihenési lehetőséget a lazítani vágyók. A
gyógyfürdők
és
gyógyszállodák
azonban
sajnos
sokat
veszítettek
a
népszerűségükből az elmúlt évtizedben, átvette helyüket a wellness szállodák és élményfürdők csoportja. Mivel Budapest kedvelt konferenciahelyszín, a hotelek nagy része mára konferenciaszállodaként működik, a wellness részlegekben kisebb hangsúly fektetve a gyógyvizes szolgáltatásokra. Ezen azonban véleményem szerint érdemes lenne a jövőben változtatni, és a wellnessnek több esélyt adni. A gyógyvíz egészségjavító hatásait kiegészítve, párosítva, vagy ötvözve valamilyen más, újszerű szolgáltatással vagy kezeléssel, példának okáért az indiai Ayurveda gyógykezeléseivel egy „páratlan párosítást” kapnánk, amely különleges, jól ismert az egész világon, és nem utolsó sorban vonzza a turistákat. Szakdolgozatomban arra tettem kísérletet, hogy felmérjem a budapesti lehetőségeket és megalkossak egy olyan koncepciót, amellyel a jövőben sokban hozzájárulhat a turizmus fejlesztéséhez. Az elképzelésem az, hogy legyen a fővárosban egy nívós, kifejezetten wellness
létesítmény
kezelések
és
szolgáltatások
széles
választékával
mind
„hungarikum”számba menő gyógyvíz mind keleti eredetű gyógymódok alkalmazásával. Vannak bizonyos átfedések a betegségek gyógymódjait illetően, előrebocsátom, hogy nem versenyeztetni szeretném a gyógyvizes kezeléseket az indiaiakkal, hanem kiegészíteni a 62
termékskálát, hogy a vendégek mind nagyobb választékkal álljanak szemben, s így mindenki igényeknek messzemenően meg tudjunk felelni. Az indiai Ayurveda, noha mind szélesebb körben terjed, nem ismert még olyan szinten az országban, hogy egyedül megállja a helyét egy speciális létesítményben, de mind jobban beleintegrálva a hagyományos wellness szolgáltatások listájába példátlan eredményeket hozhatna. Az az elsődleges cél, hogy a szállodát világszínvonalú létesítményként tartsák számon belföldön és külföldön egyaránt, ismert legyen, és vonzza a turistákat valamennyi országból. Az Ayurveda részleg promotálását például kezdhetnénk a német, osztrák és orosz turistacsoport megcélzásával, mivel ők kimondottan kedvelik ezeket a kezeléseket, de kétségkívül hosszú reklámozási folyamatot igényel, hiszen hátrányosabb helyzetben van, mint a többi szolgáltatás az ismerethiány miatt. A 21.század újszülöttje a turizmusban az orvosi célú gyógyturizmus. A legtöbb beteget fogadó ázsiai országokkal Magyarország sem technológiai fejlettségben, sem az ellátás színvonalában nem tudna versenybe szállni, az egészségturizmusnak azt az ágát még nagyon sok évig kellene fejleszteni hatalmas kapacitással, hogy Thaiföld vagy India nyomába érjen, ezért úgy gondolom, inkább a wellness turizmusra kell nagyobb figyelmet fordítani. Úgy vélem, Budapest konferenciák szervezésében megszerzett hírneve hatalmas segítség lenne egy átfogó wellness-projekt bevezetésében és az indulást követő időszak marketingtevékenységben, a továbbiak sorsa viszont a rendszer működtetésén, a fenntartáson áll. Indiára a potenciálja miatt érdemes kiemelten odafigyelni a jövőben, felfelé ívelő gazdasága, munkaereje, de legfőképpen felvevő, illetve ebben az esetben „turistaküldő piaca” miatt. Magyarországnak kétségkívül óriási haszna származhat a baráti és üzleti kapcsolatok ápolásából, illetve szorosabbá fűzéséből.
63
7. IRODALOMJEGYZÉK Könyvek, tanulmányok, prezentációk:
Embassy of India Budapest: Economic and commercial relations between India and Hungary, June 2010, Budapest
Folk György: India – a végletek birodalma, HVG kiadó, 2007, Budapest
Government of India: Indo-Hungarian Cultural and Educational Relations, May 2010, Budapest
India Brand Equity Foundation, Healthcare 2009, presentation, 2009 szeptembere, www.ibef.org
India Now a perspective: Discovering the World, Volume 5 Issue 2, 26 September 2008, 34-37o.
Jelentés a turizmus 2009-es évi teljesítményéről, KSH, 2010 július, www.ksh.hu, letöltés időpontja: 2010. október 26., 19.28
Dr. Kincses Gyula: Az egészségturizmus foglami fejlődése, magyarországi perspektívák, Utazás 2010., előadásvázlat, 2010. március 4.
Dr. Kincses Gyula, Borbás Ilona, Mihalicza Péter, Dr. Udvardy Enikő, Varga Eszter: Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2009, Budapest, letöltés időpontja: 2010. augusztus 5, 17.49
A Magyar Szállodaszövetség helyzetértékelése és javaslatai a magyar szállodák válságból való kilábalására, Magyar Szállodaszövetség, Aktualizált verzió, 2010 novembere, letöltés időpontja: 2010. november 19., 12.14
A Magyar Turizmus Zrt megbízásával M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság: A magyar lakosság utazási szokásai, 2008, Turizmus Bulletin, XIII. évf. 2 szám, 2009, Budapest
Market Research Division, Ministry of Tourism, Government of India: Tourism statistics at a Glance, July 2010, New Delhi, www.tourism.gov.in, letöltés időpontja: 2010. november 22. 20.23
Melanie Smith-Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémiai Kiadó Zrt, 2010, Budapest
Dr. Niklai Ákos: A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus témaévben, prezentáció, 2009. november 26., Budapest, letöltés időpontja 2010. szeptember 4., 18.07
64
Nyúl Erika és Ördög Ágnes: Budapest – a kulturális turizmus szemszögéből – A Kulturális Munkacsoport Tanulmánya, Turizmus bulletin XIII évf.2. szám, 2009, Budapest
Polgár Judit: Az indiaiak utazási szokásai, Európa mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Indiában, Turizmus Bulletin, XIII évf. 4. szám, 2009, Budapest
Dr. Ruszinkó Ádám: Egészégturizmus és egészségügyi turizmus – új iparág alakul?, előadásvázlat, SPA’2009 „A magyar egészségturizmus jövője” szezonnyitó egészségturisztikai konferencia, 2009. június 5., letöltés időpontja: 2010. augusztus 5. 15.00
Dr. Székely-Doby András, „India – az ellentétek országa” in Világgazdasági régiók, Perfekt, 2004, Budapest, 183-200. o.
Dr. Székely-Doby András: India és a válság, A globális válság: hatások, gadaságpolitikai válaszok és kilátások, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2009, Budapest, 55-59.o.
Prof. Dr. Subhash Ranade, Dr. Rajan Ravat: AYURVEDA és a wellness, Magyar Ayurveda Gyógyászati Alapítvány, 2009, Budapest
65
Internetes források:
Budapest gyógyfürdői, http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_gy%C3%B3gyf%C3%BCrd%C5%91i
Calendula Ayurvedic and Medical Center, http://www.calendula.hu/ayurveda.php, 2010.november 25. 18.11
Demographics of India (India demográfiája) http://en.wikipedia.org/wiki/Demographics_of_India, 2010. szeptember 23. 17.55
Government of India, India at a Glance http://india.gov.in/knowindia/india_at_a_glance.php, 2010. szeptember 25. 14.35
International Monetary Fund, Report for Selected Countries and Subjects, http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2010/01/weodata/weorept.aspx?sy= 2007&ey=2010&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=534&s=NG DPD%2CNGDPDPC%2CPPPGDP%2CPPPPC%2CLP&grp=0&a=&pr.x=81 &pr.y=8, 2010. szeptember 23., 17.45
http://india-utazas.lap.hu/magyar_irodak_ajanlatai/23908676, 2010. november 2. 19.47
http://www.indian-tour-operators.com/kerala-tours/ayurveda-spavacations.html, 2010. október 21. 21.02
Reserve Bank of India, http://www.rbi.org.in/home.aspx, 2010. november 28., 21.00
Sz.K.: Komornyik szájt segíti az ázsiai egészséturistákat, http://www.origo.hu/utazas/20090306-egzotikus-utazas-thaifold-indiaszingapur-egeszseg-turizmus.html, 2010. október 14. 13.44.
The World Bank, India Country Overview April 2010 (India országáttekintés 2010 április), http://www.worldbank.org.in/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/SOUTH ASIAEXT/INDIAEXTN/0,,contentMDK:20195738~pagePK:141137~piPK:1 41127~theSitePK:295584,00.html, 2010. szeptember 25. 16.00
Tilman Ehrbeck, Ceani Guevara, and Paul D. Mango: Mapping the market for medical travel,
66
http://www.mckinseyquarterly.com/Mapping_the_market_for_travel_2134, 2010. szeptember 26. 11.37
termalfurdo.net: Balneoterápia v. Gyógyhelyi kúra http://www.termalfurdo.net/index.php?p=fogalomtar_gyogyfurdo_balneotera pia, 2010. november 17. 21.10
Trading Economics, http://www.tradingeconomics.com/WorldEconomy/Maps.aspx, 2010. szeptember 25. 15.32
Trip Advisor, Best Spa Vacations Europe, http://www.tripadvisor.com/Inspiration-g4-c8-Europe.html, 2010. szeptember 30. 21.56
http://www.tui.in/Holidays-Packages/TourDetails.aspx?packID=FEU29&seq=y, 2010. nov 20. 17.15
turizmus online: Budapest kikerült a konferenciavárosok élvonalából http://www.turizmusonline.hu/cikk/budapest_kikerult_a_konferenciavarosok_ elvonalabol, 2010. november 2. 20.03
World Gazeteer, India: largest cities and towns and statistics of their population, (India: legnagyobb városok és azok lakosságának statisztikai adatai) http://www.worldgazetteer.com/wg.php?x=&men=gcis&lng=en&dat=32&geo=104&srt=npan&col=aohdq&pt=c&va=&srt=pnan, 2010. szeptember 25. 15.10
http://www.ayurveda.hu/hungary.html, 2010. október 16., 11.26
http://garuda.hu/bevezetes.php?music=off, 2010. október 16., 11.31
http://ayurveda.hu/bemutatkozo.html, 2010. október 16., 11.43
http://bhf.hu/, 2010. október 16., 11.57
http://ayurvedam.hu/, 2010. október 16., 12.24
http://ayurveda.co.hu/magunkrol.html, 2010. október 16., 12.40
http://atmacenter.hu/index.php?id=2, 2010. október 16., 12.51
http://www.calendula.hu/cegunkrol.php, 2010. október 16., 13.25
http://ayurvedaklinika.hu/, 2010. október 16., 13.42
67
8. ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra. Az indiai egészségügyben dolgozók összetétele ....................................... 13 2. ábra. A gyógy- és wellness szállodák férőhelyeinek száma .............................. 18 3. ábra. A külföldi és belföldi szállásdíjbevételek alakulása ................................ 22 4. ábra. Budapest vonzereje .................................................................................... 23 5. ábra. A belföldi utazások úticélja....................................................................... 25 6. ábra. A külföldi utazások úticélja ...................................................................... 26 7. ábra. Az indiai kiutazások 1991-2007 ................................................................ 27 1.táblázat. Upcoming health cities ......................................................................... 14 2.táblázat. A turizmusból származó bevételek Indiában ..................................... 24
68
9.
MELLÉKLETEK
1.számú melléklet: Az egészségturizmus fogalmainak rendszere, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet.
69
2.számú melléklet.
70
3.számú melléklet. A 10 Indiába legtöbb turistát küldő ország százalékos megoszlása.
71
4.számú melléklet. Mélyinterjú kérdések: 1. Milyen kategóriába sorolja a szállodáját (wellness vagy konferencia hotel-e inkább)? 2. Körülbelül hányféle kezelés, szolgáltatás közül válogathatnak a vendégek? 3. Hányféle ezek közül keleti eredetű? Ezen belül indiai eredetű? (Miért pont ezeket válaszották?) 4. Mióta lehet igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat? 5. Egyedi koncepció alapján döntöttek ezek alkalmazása mellett, vagy konglomerátum szinten határozták meg? Ha konglomerátum: Van-e Indiában olyan szállodatag, akivel kapcsolatban állnak, és így belső körökben tudják a koncepciót kialakítani? 6. Milyen módon működnek együtt cégekkel már, vagy Kik végzik a kezeléseket/ masszázsokat, stb? (teljes állású alkalmazottak-e) 7. Milyen felügyeleti szervek felügyelik, ellenőrzik a szolgáltatásokat? Van-e egyáltalán ilyen kötelezettség, és mennyire „speciális”? 8. Mennyire kedveltek ezek a kezelések a vendégek körében? A többi „hagyományosabb” kezeléshez viszonyítva mennyire kedvelik őket? 9. Kik veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat: milyen koroszály? külföldiek-e többségben, vagy belföldiek? szervezett csoportok vagy egyéni turisták? készítenek-e valamilyen statisztikát erről, elégedettségi felmérést, hogyan működik? átlagosan mennyi ideig maradnak a vendégek? milyen célból érkeznek? (gyógyulás, rekreáció, rehabilitáció stb) 10. Ön szerint mennyire ismerik a vendégek a kezeléseket (elméleti hátterét, Indiát, stb.)? Magyarországon mennyire ismerik az EU többi országához viszonyítva? 11. Ön szerint luxus kategóriás szolgáltatásnak számítanak-e az egzotikus kezelések? Milyen árkategóriába tartoznak, drágábbak-e, mint a többi? Ha igen, miért? 12. Változott-e bármennyire a szálloda látogatottsága a kezelések (hatására) miatt? 13. Lát-e fejlődési lehetőséget a látogatottságban ezek meglétének hatására? 72
14. Jó befektetés-e ilyen szolgáltatások nyújtása, vagy a versenyhelyzet úgymond „megköveteli”, hogy ilyenek is legyenek? 15. Hirdetik-e ezeket valahol, akarják-e hirdetni valahol? 16. Tudnak-e olyan rendezvényről, ahol erre alkalmuk lehet (itt vagy Indiában)? 17. Terveznek-e más indiai eredetű kezelést/szolgáltatást is/ együttműködést cégekkel? Milyenekkel? Miért? 18. Mi a véleménye az indiai emberekről, orvosokról, akik Önnél dolgoznak? 19. Tud-e nekem valamilyen személyt, vagy szervezetet ajánlani, akik foglalkoznak Ayurvedikus szolgáltatásokkal (ez lehet orvos, masszőr, szövetség) és akikhez fordulhatok segítségért? 20. Ön járt-e már Indiában? Kipróbálta- e ezeket a kezeléseket? Tetszettek-e ? (érdekességképpen)
73
5.számú melléklet. A Corinthia Grand Hotel Royal szálloda spa részlegének árlistája.
74
6.számú melléklet. List of questions: 1. How would you define your resort? (wellness, conference, holiday resort, etc) 2. When was it established? 3. If there are different divisions, how do those collaborate? 4. Approximately how many different treatments do you offer? 5. Are the doctors and the masseurs employed by your resort? 6. What are the objectives of the guests? (holiday, relaxation, treament of illnesses, etc) 7. Does any country or travel agency organise tours for groups to your resort? 8. Who are the guests of your resort? (percentage of foreign guests and Indian guests, age, groups or single tourists) 9. What are the major foreign countries from which the most foreign guests arrive? (are there any guests arriving from Hungary?) 10. What are the treatments the foreign guests prefer? 11. Do you think the foreign guests know what the treatments are? (the holistic background, the massages, etc) 12. Do you give any information about the treatments before or whilst? 13. What are the treatments the native guests prefer? 14. Do you think these treatments are luxury services? 15. If yes, why?/ If no, why? 16. Do you have any partner in other countries? (resort, company, doctor, etc) 17. Do you advertise your resort in international and/or domestic magazines? 18. Do you have any plans of expansion to Europe (or any other country)? 19. Would you be willing to cooperate with European (with Hungarian) travel agencies, companies or hotel groups? 20. If there are any, why exactly that particular country? And if there isn’t any, why?
75
