A TERMÉSZET SZERKESZTI: NADLER HERBERT KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT* ÉS NÖVÉNYKERTJE

A TERMÉSZET SZERKESZTI:

NADLER

HERBERT

K I A D J A : B U D A P E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S ÁLLAT* ÉS

XXVII. É V F O L Y A M

NÖVÉNYKERTJE

3.-4. S Z Á M

FÁCÁNOK TÉLEN AZ

1931. F E B R U Á R

ETETŐHELYEN.

Báró Schell József Antal tollrajza.

TARTALOM: Rapaics Raymund d r . : Szemirámisz kertje. Laczó Viktor dr. : Természetfilozófia. Király I v á n : Állatok a tűzvonalban. Garády V i k t o r : Egy veszedelmes kis rák. Szurmay Sándor b á r ó : A z időjárás és lég cöri viszonyok hatása a halak életére. Éhik Gyula dr. : Múzeumi levél.

Vilmos svéd királyi herceg: Ingagi. Porgányi László : Vízi- és ragadozómadaraink érdekében. Madarakról. Király Lajos : A Sanseviera. Rövid közlemények. Könyvekről. Mi újság az Állatkertben ?

1.—15.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX? X X X Budapest Székesfőváros X X X X Hirdetőoszlopokra X IV., Kamermayer Károlyra. 5. X és táblákra. X X Villanyvílágítású X X nagy oszlopokra X X és itiegállóheiyjelzS X oszlopokra. X X Gázreklámlámpákra. X X X Napfény­ X reklámpajzsokra, X X X X x X X X SíXXÍíXííXXttXXÍCIiJÍSiííXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

GUNDEL

Hirdető Vállalata

X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

x X

:í

x

x x

x x X X X X X X x X ii X X X X, X X íí X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X

in

ÁRJEGYZÉKET

i>.\ P l ) ;

INGYEN

KÜLDÜNK!

vendéglője az Állatkert főbejárata mellett kiváló konyhájáról közismert. P O L G Á R I

Á R A K .

©

Z E N E .

Éttermei és terrasza a Gellértrszállóban a vidékről felránduló közönség és külföldi látogatóink kedvelt szórakozási helye.

0

4BUDAPEST

SZÉKESFŐVÁROSI

ÁLLAT* ÉS NÖVÉNYKERT T Á V B E S Z É L Ő : A U T . 194—30. +

VÁLTSUNK BÉRLETJEGYET ÉS LÁTOGASSUK A Z ÁLLATKERTET TÉLEN I S ! A z 1 9 3 1 . évre szóló bérletjegyek m á r d e c e m b e r h ó l é t ő l v á l t h a t ó k és a megváltás napjától k e z d v e érvényesek. A z állatkerti bérletjegyek a j é g p á l y a d í j t a l a n h a s z n á l a t á r a jogosítanak. M i n d e n j é g n a p o n délelőtt és d é l u t á n z e n e . R u h a t á r , csatolóhelyiség, m e l e g e d ő és é t k e z ő . A z é v i b é r l e t j e g y ára felnőtteknek 1 2 p e n g ő , t a n u l ó k n a k , g y e r m e k e k n e k és a c s a l á d n á l a l k a l m a z o t t k é n t igazolt kísérőknek 6 p e n g ő + A j é g p á l y á r a is é r v é n y e s állatkerti napi belépődíj f e l n ő t t e k n e k é s g y e r m e k e k n e k m i n d e n k o r 7 0 fillér

X

+

X E3

IVIAUTHMER

K I MINT V E T , Ú G Y A R A T , MAGWAL J O B B A T S E H O L SErVI K A P H A T 3

MAUTHNER MAG MAUTHNER

ÖDÖN

magtermelő é s magkereskedelml részv.*társ. B U D A P E S T SURGÖNYCIM: MAUTHNEREK Telefoni T. 4 6 3 - 6 5 SKt

Központ: VII., ROTTENBILLERslI. 33. Fióküzlet: IV.,KOSSUTH LAJOS.U. 4 .

Főárjegyzék, jácint,

A Ferencrendiek templomával szemben ^^^^^i^^zz^zi^^^s;;^^^^^^:^

növényárjegyzék, tulipán

stb.

virághagymákról i n g y e n

é s

b é r m e n t v e

A TERMESZÉT KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT. ÉS NÖVÉNYKERTJE SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L : B U D A P E S T , VI., Á L L A T K E R T TELEFON: AUT. 194-30

XXVII.

SZERKESZTI:

NADLER HERBERT

ÉVFOLYAM

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

3.-4.

SZEMIRÁMISZ KERTJE. í r t a : Rapaics Raymund dr.

E z is azok közé a dolgok közé tartozik, amelyeket mindenki emleget, de senki sem ismer. É s ami a leg­ különösebb és legérdekesebb, így volt ez m á r az ókorban is. Az ókor a világ hét csodája közé számította és olyan nagyra becsülte, hogy a hét világcsoda között mindjárt a második helyre t e t t e az egyiptomi piramisok u t á n . De azért az ókor sem hagyott ránk erről a kertről egyetlen hiteles és közvetlen tudósítást sem, hanem csak századokkal később élt szerzők, így főként Diodórusz és Sztrábó írásai ismertetik és ezeknek a görög tudósok­ nak korában Szemirámisz emléke m á r szinte legendává omlott szét. Nagyon kevés az, amiben a Szemirámisz kertjéről szóló tudósítások megegyeznek. Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy építmény volt. Abban is megegyeznek a leírások, hogy négyszögletű volt és az egyes oldalak alépítménye 480 méter hosszú volt. De m á r abban a tekintetben, hogy miként építették fel a függőkertnek nevezett építmény vázát, továbbá, hogyan ültették be növényekkel, Diodórusz is mást ír, Sztrábó is. Diodórusz szerint Szemirámisz függőkertje 50 könyök magas volt és az egyes emeletek lépcsőzetesen emel­ kedtek egymás fölé. A terraszokat t a r t ó oszlopok között fejedelmi termek pompáztak, a terraszokon pedig aszfaltból, téglából és gipszből készült szigetelőréteg fölött, amelyet ólomlemez födött, vastag humuszos földtömeg feketéllett s ebben magas fák emelkedtek az ég felé. Sztrábó leírásában nem találjuk n y o m á t annak, hogy a függőkert lépcsőzetes építmény lett volna, továbbá szerinte az épület tetején hatalmas kőkockák állottak, ezek belsejét kivájták és földdel töltötték meg és a fák ezekben a különös kővedrekben állottak. A tetőn is volt ugyan földréteg, de ez vékony volt és benne csak virágok éltek. Szemirámisz babiloni királynő volt Kr. e. a I X . században és így természetesen függőkertje is Babilon­ ban emelkedett. Ámde míg a legendás képzelet minden függőkertet Szemirámisz nevéhez kapcsolt, a körülbelül nyolc évszázaddal később élt görög tudósok egyetlen egyet sem akartak meghagyni neki. Diodórusz azt állítja, hogy a világcsodául szolgáló függőkertet vala­ melyik asszír király építtette Perzsiából származó

SZÁM

M E G J E L E N I K M I N D E N H Ó 15*ÉN KÉT ÖSSZEVONT SZÁMA ELŐFIZETÉSI DIJ: EGY ÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 3 PENGŐ E G Y E S S Z Á M Á R A 60 F I L L É R

1931. F E B R U Á R

1—15.

palotahölgye számára, hogy a mezopotámiai síkon kárpótolja hegyes hazájáért. Másik görög tudós, Berózusz, határozottan tudni véli, hogy a babilóniai híres függőkertet Nebukadnezár építtette Médiából származó felesége kéj lakának. Mit t a r t s u n k ezek alapján Szemirámisz függő­ kertjéről? Korunkban nagyon sok ókori dolgot sokkal jobban ismerünk, mint amennyi tudomásuk volt arról a kor­ társaknak és az utódoknak. Azok a nagyméretű ásatások, amelyeket Egyiptom, Középamerika és legújabban Mezopotámia földjén végeztek, olyan részleteket t á r t a k fel az ókori történelemből, amelyekről az ókor vajmi keveset, vagy éppen semmit sem t u d o t t . Egyiptom történetét mi jobban ismerjük, mint ismerték maguk az egyiptomiak. A mult században főként Egyiptom állott a régé­ szeti érdeklődés középpontjában, napjainkban azonban Mezopotámia földje és o t t főként Ú r városa az a hely, ahova az egész világ figyelme fordul. Ú r Ábrahámnak, a zsidóság ősapjának szülővárosa. Másik nevezetessége, hogy a legrégibb ismert kultúrnépnek, a szumíroknak hosszú ideig fővárosa volt. A kiásott Úrban és környékén talált maradványokból kiderült, hogy akkor, amikor Egyiptomban még barbár törzsek uralkodtak, Ú r m á r kultúrváros volt. Egyiptom történetének kezdetét Kr. e. 3400-zal számítják, ekkor alapította az első egyiptomi dinasztiát Menesz. Ú r története több századdal koráb­ b a n kezdődik és a szumír kultúra m á r Kr. e. 3500-ban magas fokon állott. A szumír birodalom fővárosában, Ú r b a n végzett ásatások eredményei alapján kétségtelen, hogy szinte mindaz a kultúrvívmány, amit eddig babilóniai és asszír névvel kapcsoltak össze, sokkal régibb eredetű és az asszírok meg a babilóniaiak a szumíroktól örököl­ ték. Hadsereg, írás, építészet mind szumír hagyomány Mezopotámiában. Valószínűnek látszik ezek alapján, hogy a függőkert sem babilóniai találmány, hanem ezt is a szumíroktól tanulták a babilóniaiak. Vagyis, hogy a legenda jog­ talanul fűzte Szemirámisz, a görög tudós pedig asszír király vagy Nebukadnezár nevéhez a második világ­ csodát, mert az első függőkerteket nem babiloni vagy asszír, hanem szumír király építtette. Valóban az ásatások ezt a feltevést minden tekintetben igazolják.

Kétségbevonhatatlan bizonyítékok kerültek napvilágra, hogy már az első dinasztia is emeltetett Cigguratot, amelyek igazolják, hogy az első függőkertek, más vagyis az első szumír függőkert építését valamikor szóval fákkal és virágokkal beültetett terraszok, Úrban 3500-ra tehetjük Kr. e. Ma már öt és fél évezred választ állottak. el ettől az időtől és mégis milyen pontosan magunk Úr leghatalmasabb építménye volt a Ciggurat. Ez elé varázsolhatjuk az első Cigguratot, amely természe­ a szó magyar nyelven égi hegyet, vagy istenhegyet jelent. tesen legfeljebb abban különbözött Ur-Nammu 21 méter Lényegében nem volt ez más, mint a legfőbb templom, magas építményétől, hogy valamivel kisebb volt. Es amelyet terraszosan építettek és az épület közepén azt is tudjuk pontosan, hogy ez a függőkert nem asszony legfelsőbb terrasz gyanánt torony magaslott. A mellékelt kényelmére, hanem a szumírok holdistenének, Nannarkép, amelyen Úr város naktiszteletére épült. Ciggurat ja látható, Sőt még azt is f ö l ö s l e g e s s é teszi, tudjuk, hogy milyen hogy az építmény fák állottak aCiggurat szerkezetét tovább terraszain. Ennek je­ részletezzük. lentőségét akkor ért­ Mikor Leonard jük meg igazában, Woolley, aki a Brit ha arra gondolunk, Múzeum és a penn­ hogy Szemirámisz sylvaniai egyetem függőkertjének görög múzeumának ásatá­ leírói árva szót sem sait Úrban vezette, a szólnak arról, milyen Cigguratot kiásatta, növények díszítették közben olyan felirat­ a függőkertet. Woolley ra bukkant, amely ásatásai több olyan a Ciggurat környékén kőtáblát és szobor­ lehullott ágak eltaka­ művet hoztak nap­ rításáról szól. Ebből világra, amelyeken A Ciggurat Úr városában. A terraszokon felhalmozott földben fák é s virágok díszlettek. A z oldalfalakon a fölös vizet elvezető csövek nyilasai láthatók. (Wolley nyomón.) Woolley annál jogo­ növények láthatók. sabban következ­ Ezek alapján kétség­ tette, hogy a Ciggurat terraszain felhalmozott földben telen, hogy a Cigguratot és általában a szumír fák állottak és virágokkal ékes növények díszlettek, függőkerteket ciprusok díszítették. Úgylátszik, a ciprust mert ennek az építménynek oldalfalain mindenütt hegyvidéki hazájukból hozták magukkal a szumírok vízlevezető csövek nyílnak. Ezeken szivárgott el a és az Eufrát partján emelt »istenhegyen« először fölösleges nedvesség a terraszokra halmozott földből. ültették, mint kerti fát. A Cigguratot abban az alakj ában, amint reánk maradt, a harmadik szumír dinasztia alapítója, Ur-nammu vagy Ur-Engu építtette körülbelül 2300-ban Kr. e. Tehát már ekkor állottak az első függőkertek. Ámde az ásatások beigazolták, hogy Ur-Nammu Ciggurat ja régebbi Ciggurat romjai fölött épült és egészen bizonyos,

ÁLLATOK

A

TŰZVONALBAN.

Harctéri emlékek. — í r t a : Király Iván. K e l e t g a l i c i a , 1915 t e l é n . Téntaszínű felhők e g y h a n g ú a n n y a r g a l á s z n a k v a l a h o n n é t a v é g t e l e n o r o s z p u s z t á k felől. T a j t é k z ó fodraik s z i n t e bele­ a k a d o z n a k a végeláthatatlan agyaghullámok gerincébe. N y o ­ m u k b a n m e g á l l a z idő, m i n t h a b e l e r a g a d t v o l n a a f e n e k e t l e n galíciai s á r b a . R e g g e l m á r a l k o n y o d i k és s o h s e a k a r h o l n a p l e n n i . P e d i g élet v a n i d e l e n n . A l a p o s o k b a n h o s s z ú p u s k á s b a k á k libasorban dagasztják a sarat, az u t a k o n hosszú sorokban u k r á n s z e k e r e k z ö r ö g n e k . Az a p r ó »vistá«-k s z ű g y i g f e k ü s z n e k a s á r n a k , cifra b á r á n y b ő r s u b á b a r e j t ő z ö t t »sztari«-k d u r v a ordítással bíztatják őket. Sáncszereket, élelmet, muníciót s z á l l í t a n a k a z első v o n a l a k b a . D e o d a c s a k éjjel, s ö t é t b e n l e h e t bemenni. Addig megpihennek a dombhajlásokban, vízmosá­ s o k b a n . A »vistá«-k m o z d u l a t l a n u l á l l n a k s h a s r a p n e l l v i j j o g á s k ö z e l e d i k , földig l e h a j t j á k f e j ü k e t s v á r j á k , a m i t a z á l l a t i sors elrendelt számukra.

*

Hogy azonban a szumírok nemcsak a fakultusz megalapítói, hanem a virágkultusz is szumír eredetű, bizonyítja az első dinasztiához tartozó Sub-ad királynő gyönyörű fésűdísze, valamint férje, A-bar-gisz király sírjában talált arany-, fehér kagyló- és lápisz lazuliszobormű, amely a bokorba akadt kecskebakot ábraA k i e z t a k é p e t l á t j a , m e g é r t i a m é l a b ú s szláv m e l ó d i á k a t . E z az a föld, a h o l a »Dnyeszter vize zúg«, a h o l a z é v n a g y r é s z é b e n n i n c s ég, c s a k k ö d és felhő, a m i s ú l y o s a n ráfekszik a s z a l m a s ü v e g e s v i s k ó k r a s az élni a k a r á s t , érzést, g o n d o l a t o t s á r b a n y o m j a . S e h o l s e m o l y a l a c s o n y a z ég, sehol sincs oly m e s s z e áz I s t e n , m i n t ezen a földön.

Á g y ú i n k egy d o m b l a n k á j á n l a p u l n a k . A d o m b t ú l s ó o l d a l á n e r d ő c s k e , a z o n t ú l a S z t r i p a széles, m o c s a r a s m e d r e , t ú l s ó p a r t j á n az orosz. Az ü t e g m ö g ö t t egy k i s folyócska e í m o c s a r a s o d o t t m e d r e , j ó k o r a n á d a s s a l . A n á d a s szélén m i n d e n este m e g s z ó l a l egy r ó k a . Az a l k o n y u t o l s ó d e r e n g é s é n é l m é g l á t n i s ö t é t á r n y a l a k j á t , a m i n t egy h a v a s z á t o n y o n ü l és f e l t a r t o t t fejjel v o n í t . A f a g y o k m e g é r k e z t é v e l t ö b b s z ö r végig v a d á s s z u k a m o c s a r a t , d e a r ó k á n a k c s a k a c s a p á j á t leljük. T ő k é s k a c s á k l á r m á z n a k fel e l ő t t ü n k , d e a r ó k a n e m m u t a t k o z i k . P e d i g e s t é n k é n t a z u t á n is p o n t o s a n m e g j e l e n t . Egyszer őzet l á t t u n k a n á d b a n . Nosza, lett n a g y vadász­ izgalom ! De hiába, napokig nem lehetett a nádból kizavarni. E g y alkonyaton aztán kijött magától, nagyon éhes lehetett. A t ü z é r e k k a r a b é l y t k a p t a k . R ö v i d idő m ú l v a a m o c s á r t ú l s ó p a r t j á n is f u t k o s o t t n é h á n y s e l k e z d t e k e s z e v e s z e t t e n lövöl­ dözni. A m i oldalunkról viszont. Valóságos t ű z h a r c keletkezett. A golyók a l á b u n k előtt csapkodták a h a v a t s a fülünk mellett

Sub-ad

szumír királynő fej- é s nyakdísze levél- és virágmoEivumokkal. (Wolley nyomán.)

zolja. Ezek a nyoleszirmú virágok más szumír marad­ ványokon is láthatók és olyan természetesek, hogyha botanikus kezébe kerülnek, bizonyára meg lesz állapít­ ható a szumírok szent virágának, az első kerti virágnak z ú g t a k el. E m b e r é l e t n e m s z á m í t o t t , d e az ő z n e k m e g k e l l e t t lenni. S egy k ö n y ö r ü l e t e s golyó l e t e r í t e t t e s z e g é n y t , a z t á n b e h o z t á k a s z o m s z é d ü t e g legényei, a z t á n összevesztek, h o g y melyik ü t e g e m b e r e e j t e t t e el, a z t á n m e g n y ú z t á k , megfelezték és »fecerunf m a g n u m áldomás.« A z t á n elfelejtették. M i n t ahogy n e m beszélt senki a z o k r ó l a s z á z a k r ó l , a k i k alig egy h ó n a p p a l e l é b b a siemikowcei á t t ö r é s n é l elestek és a h o g y elfelejtették v o l n a a z t is, h a v a l a k i t golyó t a l á l az eszeveszett ő z c s a t á b a n . M e r t az idő t o v á b b r o h a n t , c s a k m i n e m l á t t u n k ki a sárból és a t é n t a s z í n ű felhők t e n g e r é b ő l .

E g y z ú z m a r á s n a p o n k i r e n d e l t e k a gyalogsági zászlóalj p a r a n c s n o k h o z az e l ő t t ü n k levő e r d ő c s k é b e . A z á s z l ó a l j p a r a n c s ­ nok egyik e m b e r e m a n l i c h e r r e l r ö p t é b e n h a t a l m a s r é t i s a s t l ő t t . Ü t e g p a r a n c s n o k o m t ó l , k i n e k s z i n t é n o t t v o l t a megfigyelője, értesült, hogy egyik ö n k é n t e s e , m á r m i n t én, é r t a p r e p a r á l á s h o z , azért r e n d e l t ki, h o g y ezt megbeszélje v e l e m . A sas h a t a l m a s példány volt, s a j n á l t a m v o l n a , h a p e c s e n y e l e n n e belőle. Sem eszközöm, s e m m é r g e m n e m v o l t , mégis e l v á l l a l t a m . »Hazavittem« az ü t e g b e , f e l e r ő s í t e t t e m az egyik á g y ú k e r e k é r e , szabályszerűen m e g n y ú z t a m , b ő r é t , c s o n t j a i t m e g t i s z t o g a t t a m s k i t ö m t e m s z á r a z , p u h a s z é n á v a l . í g y elállt n é h á n y h ó n a p i g is, míg p r e p a r á t o r h o z k e r ü l h e t e t t . A z t h i s z e m , ellenséges tűzben, á g y ú k e r é k e n , t é r d i g h ó b a n m é g n e m p r e p a r á l t s e n k i

A bokorba akadt kecskebak. A-bar-gisz szumír király sírjában talált szobormű. A virágok é s a kecske teste aranylemezből, a szakái é s a szarvak lápisz lazuliból, a hátat borító és a szőrzetet ábrázoló pikkelyek fehér kagylóból és részben lápisz lazuliból készültek. (Wolley nyomán.)

a pontos neve is. Ennek a virágnak szépségében év­ századokkal hamarabb gyönyörködött az ember, mint a nílusi lótuszéban. m a d a r a t . P e d i g ez n e m v o l t e g y e t l e n eset, m e r t r ö v i d e s e n n é h á n y g a t y á s ö l y v e t is s z e r e z t e m a tiszti ebédlő d e k o r á l á s á r a . * * * F o g a t a i n k a d o m b alján, a m o c s á r szélén v o l t a k , k e z d e t ­ b e n s z a b a d ég a l a t t , m a j d a legénység d e s z k á b ó l i s t á l l ó t é p í t e t t s z á m u k r a . R ö v i d n é h á n y h é t a l a t t h a t a l m a s s z a l m a k a z l a t is sikerült alomnak összerekvirálni. K a r á c s o n y körül h a t a l m a s hóvihar, majd tartós hideg volt. Karácsony u t á n ütegünket á t v e z é n y e l t é k a közeli hídfőbe. A k a z l a t is m a g u n k k a l v i t t ü k . Mikor a f e n é k s z a l m á t k e z d t é k s z e k é r r e r a k n i , egyszerre c s a k m e g m o z d u l t a s z a l m a s a h i d e g elől az egész v i d é k r ő l o d a m e n e ­ k ü l t egerek ezrei s z a l a d t a k szerteszéjjel. E g é s z g y ű j t e m é n y . L e g c s i n o s a b b a k v o l t a k a szép ő z b a r n a s z í n ű , csíkos egerek. D e m e n n y i f é l e ! A z t á n m i n t a v i l l á m , egy hófehér h e r m e l i n tört ki a szalmából s mire meglepetésünkből m a g u n k h o z tér­ t ü n k , m á r el is t ü n t a h a v a s m e z ő n . E z t is b i z o n n y á r a az egérgyüjtemény csábította oda. No, ugyancsak jó dolga lehetett!

* * * A sosnow-i hídfőnél a S t r y p a m e d r e h a t a l m a s t ó v á széle­ sedik. Vize h á t b o r z o n g a t ó a n h i d e g a c é l k é k s z í n ű . S a t ó v á szélesedett v í z e n 1916 j a n u á r j á b a n az északi k a c s á k és b ú v á r o k ezrei ú s z k á l t a k . N y u g o d t a n t e h e t t é k , n e m z a v a r t a ő k e t s e n k i . A fából ácsolt h a d i h í d o n p o n y v á s s z e k e r e k és k e t t ő s r e n d e k

T E R M É S Z E T F I L O Z Ó F I A .

írta:

Laczó Viktor dr.

Legyen szabad egyszer úgynevezett szubjektív cikket írnom. Nem egyéni és másokat alig érdeklő dolgokat akarok nyilvánosakká tenni, hanem olyanokat, amelyekből véleményem szerint mindenki levonhatja a maga számára a közérdekből reá eső részt. Tehát a múltkor megszólított egy ügyvéd és újságíró, aki eszerint ismeri a magyar törvénykönyvet és le-leirogatja a fővárosi napi eseményeket. — Mit akar maga azzal a filozófiával? Van természetrajz, van történelem, szám­ t a n , mértan, de az a filozófia, elavult dolog! A görögök­ nél volt értelme, holmi igazságkeresés, bölcseségszeretés, de manapság az igazi t u d o m á n y részlettudomány! — Természetes, hogy amilyen sommásan megtámadott, olyan sommásan feleltem is neki. — Nézze, kedves doktor úr, a tudományok beosztásában is kell valami rendet t a r t a n u n k . Nincs egészen igaza. Az egyik részlet­ tudomány ne avatkozzék a másik részlettudományba ; a zoológus, mint ilyen, nem lehet tekintély a történelem­ ben ; de ha v a n n a k szemszögek, elvek és törvények, amelyek az összes részlettudományokra vonatkoznak, akkor ezeknek tárgyalását nem bízhatom az egyik részlettudományra, hanem ezeknek tárgyalásából külön »általános jellegű részlettudományt« kell alkotnom. É s lássa, ez a filozófia. Minden részlettudományban kell gondolkozni. A gondolkozás törvényei t e h á t a filozófiá­ hoz tartoznak. Azután meg minden részlettudományban v a n n a k átnyúlások a másik részlettudományba, mert h á t a külső világ, úgylátszik, mégis csak »összefügg«. í m e tehát, ezeknek az általános okozati összefüggések­ nek a tudománya ismét csak a filozófia. — Az ügyvéd úr, egyébként újságíró is lévén, ezek u t á n tovább­ szaladt. Elfogadta-e, amit mondtam, arra nekem semmi bizonyítékot nem adott. Ebből az esetből azonban t a n u l t a m valamit. Ugylátszik, mégis csak v a n n a k igen tanult és intelligens emberek, akik a filozófiát nem sokra becsülik. H a pedig ilyenek véletlenül sokan v a n n a k az országban, azt az d ü b ö r ö g t e k k e r e s z t ü l , n a g y e l ő k é s z ü l e t e k f o l y t a k a r r a az i d ő r e , h a e l v o n u l a t é l vize és a S z e r e t h mellől v i s s z a j ö n n e k a m u s z k á k . A hídfőerőd a túlsó p a r t o n volt. Ágyúink Sosnow házai között á l l o t t a k . A v e t é s i v a r j ú felhőnyi r a j o k b a n l e p t e az u t a k a t s a drótsövényeken, t á t o n g ó padlások g e r e n d á m az erdei füles- és a r é t i b a g o l y s z á z a i g u n n y a s z t o t t a k . S o h a a n n y i b a g l y o t n e m l á t t a m egy c s o m ó b a n . U g y l á t s z i k , m e g s z o k t á k a s ü r g é s t ­ forgást, m e r t a z e m b e r e k k e l s z e m b e n b i z a l m a s a k v o l t a k . Megtehették, n e m b á n t o t t a őket senki, mindenki végezte a m a g a d o l g á t . B i z o n y á r a a b a g l y o k is n a g y o n el l e h e t t e k fog­ lalva a faluba menekült apró rágcsálókkal, m e r t még nappal is t u c a t s z á m l e s e l k e d t e k az á g y ú k v é d e l m é r e k i h ú z o t t d r ó t ­ a k a d á l y o k o n . H a kissé o s z l o t t a k ö d , v e r e b e k c s i p o g t a k az ereszek a l a t t s a n a g y h a d i ú t o n sáncszerhordó szekerek vége­ l á t h a t a t l a n s o r a v e s z e t t el a k ö d ö s m e s s z e s é g b e n .

*

*

E g y v i h a r o s é j s z a k á n m i is m e g i n d u l t u n k — h á t r a f e l é . Podhajceban v o n a t b a r a k t u k az üteget, aztán megindult v e l ü n k a v o n a t i s m e r e t l e n célok felé. S e n k i s e m s a j n á l t a K e l e t galiciát, d e elfelejteni s o h a s e m t u d o m , m e r t o t t l e g a l a c s o n y a b b a z é g és l e g m e s s z e b b v a n I s t e n . D e m é g i s o t t v a n , m e r t í m e : k i s e g í t e t t o n n é t , a v a r j a k , b a g l y o k , e g e r e k és a z e m b e r i n y o m o ­ rúság országából.

országra nézve igen nagy kárnak minősítem. Meg­ mondom, miért. Nem t a r t o m elégnek, ha minden ember csak azzal törődik, amiből megél. A modern ember ugyanis csak abból a munkából él meg, amelyet a közösségben végez. Ez pedig részletmunka. Olyan ember, mint amilyen Ábrahám pátriárka lehetett, manapság nincsen. Föld­ birtokos, állattenyésztő, iparos, kereskedő, vezér, tör­ vényhozó, vallásalapító, mind egy személyben, olyan nincs. H a pedig volna, akkor mindenből csak nagyon vékonyan volna. E x omnibus aliquid, ex toto nihil. Igazi polihisztor manapság lehetetlen. Azt azonban mégsem lehet jónak tartani, amit némelyek csinálnak, hogy a világért sem olvasnak el olyan cikket, amely »őket nem érdekli«, vagyis amelyből nem »élnek meg«. Hiszen akkor az iparos csak a »szakmájához tartozó« lapocskát olvassa el, a kereskedő csak a »Tőzsdé«-t, a jogász csak a paragrafusokat, a többi legfeljebb még a napilapot. A nőknek marad a »szépirodalom«. Ez így nem jól van. Mert attól el is tekintve, hogy az írók ilyformán végeredményben csak »egymásnak« írhatnak, az emberek a részletmunkájuk mellett részletlelkekké is válnak és hova­ tovább odajutnak, hogy meg sem értik egymást. Máris vannak osztályok, amelyekről ezt meg lehet állapítani. Jogászok és mérnökök, orvosok és tanárok, szocialisták és papok külön-külön világot alkotnak. A dolgozó tömegek pedig szinte úgy hányódnak az életben, mint valami halászbárkák iránytű nélkül. Boldogok, ha a halászat sikerül, kétségbe vannak esve, ha nem sikerül. H a pedig váratlanul orkán szakad rájuk, elpusztulnak. Van-e gondolatkör, amely mindenki számára való, mindenkinek hasznos, mindenkit egybefűző, mindenki­ nek értékes — még a mindennapi szakismeretein felül is? Igen, van ; ez a természetfilozófia. A gondolkozásnak és a fogalmazásnak egyforma szabályai; a természeti alaptünemények egyforma ismerete; az ezen az ismereten alapuló egyforma alapelvek, — a metafizikai elvek; — a természetismereten alapuló egyforma erkölcsi elvek. Ezek nélkül mindegyikünk más-más malomban őröl. Ezen az alapon aztán a megélhetésen felül is »minden érdekek. Nem lehetek már sem biológus, sem zoológus, de szinte habzsolom mind RapaicsRaymund-nák növény­ tani cikkeit, mind Garddy Viktor-mik haltörténeteit. Nem lehetek már sem ember-, sem állatorvos, de nagyon érdekelnek még a látszólag unalmas csontleírások is. Hiszen a csontok az izmaimnak és idegeimnek »fogasai«! Gyönyörrel olvasom a táj leírásokat, a vadászatokat, a halászatokat, mint természetszemléletemnek rögzített képeit. Érdeklődöm az állatok élete iránt, szinte bele szeretnék hatolni érzéseikbe, képzeletvilágukba, örö­ meikbe, fájdalmaikba. Mintha csak testvéreim volnának! S még a csillagokról is szívesen olvasok, még a kihalt sarki világokról is, és bámulom azt a tapogatódzást, amelyet a teljes világismeret érdekében végez az emberiség. Hogy ez mind »mire jó?« Legalább is arra, hogy körülöttem mindent más szemmel nézek, mindenről más felfogásom van, sőt mindenből több gyönyörűséget is merítek, mint az, aki a napi fáradalmait egy-egy k á r t y a p á r t i b a n piheni ki. Igaz, hogy ő is gyönyörködik; az is igaz, hogy a végén mindannyian meghalunk ; de

én mégis többre tartom, ha mindenki természetfilo­ zófiáját gyarapítja, mint ha mindenki kártyázik. Kant tudniillik azt kívánja, hogy minden cselekedetünknél kér­ dezzük, mi volna, »ha ezt mindenki tenné«. Baj volna, ha szabad órájában mindenki kártyáznék, de nem volna baj, ha mindenki természetfilozófiáját gyarapítaná. Viszont azonban az is igaz, hogy »Kant szabálya nem mindig biztos és különben is, mi közöm Kant-hoz, azt teszem, ami jól esik«. Ellenben azt már lehet meg­ jegyeznünk, hogy nem mindig esik jól az, ami jól esik, ha tudniillik nemcsak arra nézünk, mi van most, hanem arra is, mi lesz azután. A világháború előtt is de sokan tették, ami nekik jól esett, most pedig nyögjük azt mi is, de meg ők is. Állapodjunk meg tehát legalább is abban, hogy élni márcsak mégis akarunk. H a pedig élni akarunk, akkor érdeklődnünk is kell. Érdeklődés nélkül nincs élet, legfeljebb tengődés. Mennél nagyobb az érdeklődés, annál gazdagabb az élet. H a pedig most nyomorgunk, az bizony onnan van, hogy mind keveseb­ bet érdeklődünk. Csenevész a tudományos irodalmunk? A gazdagok nem érdeklődnek. Válságban a színházak? A tehetősek begubóznak. Nem mennek az üzletek? Az emberek nem veszik észre érdeküket az üzletek fel­ lendítésében. Az emberi civilizációnak két véglete van : a Diogenes típusa és a Perikles-típus, vagy keresztény fogalmazásban : Remete szent Antal és I I . Gyula pápa. A főkülönbség a kettő között az, hogy az első maga is alig élt meg, a második mellett pedig az emberek százai éltek. Az elsőben alig volt érdeklődés, a második minden életnyilvánulást felkarolt. í m e tehát, szavazhatunk! A Dunáról tudjuk, hogy vize nem folyik egy tömeg­ ben, hanem ennek felső rétegei előrerohannak, alsó rétegei visszamaradnak. A Passau mellett levő víz­ oszlopnak alja esetleg csak Bécsig jut, amikor felszíne már Budapesten van. így vagyunk a társadalom rétegei­ vel is. Vannak, akik már száz évvel előbbre élnek ; de, sajnos, vannak, akik még mindig Szent István korában eszmélnek. Hihetetlennek látszik, de úgy van,* hogy az alsó néposztályban még ősmagyar babonák is találhatók! H a a természetnek ismerete iránt nem keltünk általános érdeklődést; ha az elül rohanók nem ragadják magukkal egy világnézetbe a nagyon-nagyon elmaradottakat; ha nem teremtünk oly alapot, melyen mindannyian ellentmondás nélkül megértjük egymást, amely alap csakis a természetfilozófia l e h e t : akkor hazánk még sokáig a régmúlt idők pórázán vezetett, kifejlett öntudat és önállóság nélkül szűkölködő országocska marad a nyugati országoknak keleti oldalamellett. Valaki ellenvethetné, hogy a természetfilozófia nem az egyedül üdvözítő gondolatkör, amint egyáltalában gondolatkörök életerő, lelkesedés, tettrekészség nélkül nem üdvözítenek. A gondolatkörök alá az egyéni érvé­ nyesülés vágyán felül is tűz kell és bizonyos ihlettség, legyen ez akár vallásos, akár hazafias. Ez teljesen igaz és aláírható. A gondolatkörökre azonban irányítás végett okvetlenül szükség van. Hol van azonban az az irányítás, amely annyira egj^séges volna, mint a tudományok egye­ temén épülő természetfilozófia ? Aki erre rá tud mutatni, megmenti egész világrészünknek veszélyben forgó kultúráját.

EGY

V E S Z E D E L M E S

KIS

RÁK.

í r t a : Garády Viktor.

Nem írom le a cikkem hősét, hanem egyszerűen bemutatom a képét. Ez pedig arról tanúskodik, hogy a veszedelmes kis rák csaknem szakasztott olyan, mint a jámbor pincebogár, amit pinceászkának is neveznek. Mert többnyire a boroshordók alá rakott ászokfák vagy ászokgerendák alatt él. Azért is nevezik az egyenlőlábú rákokat, (tudományos néven isopoda-k&t), ászkarákoknak is. Az egj^enlőlábú rákok javarésze a tenger­ ben él és csaknem kivétel nélkül ártalmas, kártevő állat. Sok köztük az élősdi. Többnyire a halakat, ráko­ kat támadják meg. A bőrükre kapaszkodnak, szinte odaragadnak s eleven húsukkal táplálkoznak. Mások nagy csapatokba verődnek és a hálóba vagy fenék­ horogra akadt hal belsejébe veszik be magukat s ott vígan lakmároznak. A halászra nézve legve­ szedelmesebb egyenlőlábú rák az úgynevezett sörtelábú haltetű (Cirolana hirtipes). Ez a kicsiny, alig egy-két cm hosszú isopoda az Adria parti vizeinek iszapos fene­ kén él. Többnyire oda ássa be magát, vagy pedig az ott található üres csigahéjakba „haltetű" (Cirolana hirtipes). vagy tengeri sünökbe veszi Sörtelábú Fiumei-öböl. A természetes nagyság kétszerese. Gauss László rajza t. u. be magát. Akárhányszor hozott fel a fenékjáró hálóm a tenger fenekéről üres Echinocardium cordatus és Spatangus purpureus nevű elpusztult tengeri szív­ sünöket, amelyekben nyüzsgött a temérdek sok sörte­ lábú haltetű. Akadt olyan is, amelyben ezernél is több volt. H a kiveszszük az üres tengeri sünből és vízzel telt edénybe tesszük őket, sebesen forogva úsznak benne. »Kicsi a bors, de erős«, mondogatja a halász, ha szóba kerülnek ennek a veszedelmes kis ráknak pusztításai. De nincs is bosszantóbb a halászra nézve, mint ha fel­ húzza az akasztóhálót, s azon veszi magát észre, hogy a háló tele van hallal, de a hal egy fabatkát sem ér. A sörtelábií haltetű értéktelenné tette. A kis rákok ugyanis, amikor megérzik, hogy hal rekedt az akasztóhálóba, felszállnak a fenékről, s mint valami éhes sáskaraj, nekiesnek a hálóba akadt, tehetetlen halaknak és felfalják őket. De hogyan! A száján hatolnak a hal testébe és a szó szoros értel­ mében kieszik a bőréből az egész állat húsát. Néha ezernyi ezer ilyen rák található a megtámadt hal belsejében. A fejénél kezdik ki a halat és a farkánál végzik. Addig lakmároznak benne, amíg nem marad egyéb a halból, mint csupán csont és bőr. Egy morzsányi hiís sem található benne. Legérdekesebb ennek a kis ragadozó ráknak pusztí­ tásait egy macskacápán megfigyelni. Találni olyan példányokat, amelyekből tisztára kiették a htísát. Azonban a kis rablók még benne vannak, s bár nem akad többé részükre egy szemernyi harapnivaló sem, azért mégsem távoznak a cápa bőréből. Annyira jól érzik magukat benne, oly jól esik nekik a biztos helyen

a pihenés. Úgy ki lehet őket rázni a cápa bőréből, mint A Z I D Ő J Á R Á S É S L É G K Ö R I V I S Z O N Y O K valami zacskóból az aprópénzt. Ilyenkor ezernyi-ezer H A T Á S A A HALAK ÉLETÉRE. ilyen rákocska hull ki belőle. í r t a : vitéz uzsoki Szunnay Sándor báró. Természetes, hogy az ilyen cápabőrök, amiket a falánk rákocskák a szó teljes értelmében tisztára ettek, könnyű szerrel feldolgozhatók, kitömhetők és szép A z ember életében is nagy szerepet játszanak az preparátumok készíthetők belőlük. A fiumei tengerészeti időjárási viszonyok. Melegben, hidegben, esőben, verő­ akadémia természetrajzi szertárában egynéhány ilyen fényes időben, viharban, szélben stb. másként öltöz­ preparátum látható, amit egy régebbi halászzsák­ ködik, más-más munkát végez, más testi szükségletei mányomból készítettem. A Morlacca-csatornából valók, vannak, más a kedélyhangulata stb. A sátoros cigány ahol ugyanis igen sok a Cirolana. Ott bizony többször is hűvös őszi időben sátrának egyik lyukán előbb nagy k á r t okoz a halászoknak. Velem is nem egyszer kidugja az ujját, hogy megtapasztalja, fúj-e a szél és megesett, hogy az akasztóhálóba került halnak 90%-át ha fúj, nem merészkedik fogyatékos ruházatában a tették tönkre a veszedelmes kis rákok. Ez csaknem szabadba. mindig akkor szokott megesni, ha az akasztóháló a Minden tapasztalt vadász ismeri — hisz saját tenger fenekét érinti, s ha azt egész éjjel a tengerben szemével látja — az időjárásnak és légköri viszonyoknak hagyják. befolyását a vad magatartására. Másként viselkedik Mert ez a rák, akárcsak a többi rák, éjjel jár esőben, szélben, mint tiszta, szép, csendes időben, táplálék után. Nappal az iszapban rejtőzködik, vagy másként nyáron és másként téli nagy hidegben. Ugyanezt tapasztaljuk a halaknál, amelyekre a pedig a fenéken heverő üres tárgyakba: csigák, csöves férgek üres házába, elpusztult tengeri sünök s rákok légköri viszonyok és változások ugyan nem közvetlenül, üres páncéljába, s a tengerbe dobott elhasznált hanem életelemük, a víz útján hatnak, ami azonban t á r g y a k b a : bádogszelencékbe, cipőkbe s palackokba adott esetben sokkal érezhetőbben történik. így például veszi be magát, s csak éjjel vackalódik ki belőlük. el sem tudjuk képzelni a levegőnek olyan nagyfokú A nappal elvetett s a naplemente előtt felhúzott és tartós megsűrítését, jobban mondva elpiszkolását, akasztóhálón vagy fenékhorgon sohasem találtam olyan a legnagyobb viharnál, esőnél vagy szélvésznél sem, halat, amelyet a veszedelmes kis rák kikezdett volna. mint ahogyan tartósan esős időszakban minden, egyéb­ Még akkor sem, amikor a halban nem volt élet. Jele ként átlátszó, tiszta folyóvíz, gyakran hetekre kávéannak, hogy ezek az egyenlőlábú rákok nappal nem szinűre megzavarodik. Igen természetes, hogy az ilyen bújnak elő rejtekhelyükből. De annál inkább éjjel, árvíz a halak magatartására és táplálkozására úgyszól­ ván forradalmat okozó hatással van és teljesen kizökkenti amikor hemzseg tőlük a tenger vize. Akárhányszor megesik, hogy az acetilén-lámpás őket rendes mindennapi életükből. Eső vagy hóolvadás folytán bekövetkező árvíznél erős fényénél felszállnak a víz felületére, ahol hihe­ tetlen nagy mennyiségben verődnek össze és őrüL a szűk völgyekben lerohanó hegyipatak halai, a pisztrán­ táncot járnak a hajónk körül. Aki nem részesült még gok, nagy kövek, gátak, sarkantyúk stb. mögött keresik abban a szerencsében, hogy jelen lehetett az acetilén­ fel a legközelebb eső védett helyet, ahol bevárják a lámpással való éjjeli halászaton, nem tudja elképzelni víz leapadását és megtisztulását. Téves tehát az a a tenger élő világának csodával határos, pazar meg­ vélemény, hogy az árvíz, az ilyen patakok halait nyilatkozását. Néha valóságos felhőket alkotnak a elsodorja, mert ha ez megfelelne a valóságnak, egy­ mélységből felszálló rákocskák, ahogy éjjel útra kelnek, általában nem lehetne hal az olyan patakokban, hogy ide-oda kóborolva, táplálék után lássanak. É s jaj i amelyekben a víz nemcsak nagy, esős zivatarok alkal­ annak a halnak, amely nem menekül előlük idejekorán. mával, de a hirtelen bekövetkező tavaszi felmelegedés Az éhes rablóbanda ráveti magát és csakhamar okozta hóolvadásnál is igen haragos szokott lenni. Más a helyzet az alacsony hegységekben, az előhegyeken végez vele. vagy a síkságon végigfolyó vizeknél, amelyeknek Egy 80 cm hosszú tigriscápában, amely egy éjjeli nagy árterületei is vannak, ahol tehát a víz egy-két halászat alkalmával a Morlaccacsatornában, a vegliai méteres áradásnál már kilép a medréből és hellyel-közzel Peschiera-öböl előtt került az akasztóhálómba 10.000-nél valóságos tengerek keletkeznek. I t t a halaknak egytöbb ilyen rákocskát számláltam meg. Pedig a cápa része védett helyeken húzódik meg, másik része pedig, húsának akkor még csak háromnegyedrésze volt különösen a tavaszi és nyári áradások alkalmával, elpusztítva. Ebből látható tehát, hogy milyen óriási felkeresi a rohanó ártól távolabbeső, csendes és sekély mennyiségben támadják meg a zsákmányt és nem árterületeket és o t t meg is ívik, ha az árvíz az ivás egyszer az egy méter hosszú nagyhalból néhány óra idejére esik, de ugyanott úgy az anyahal, valamint alatt teljesen kieszik a húsát és az összes belső részeket. a kikelő apró ivadék is mindenféle rovarban igen bő Tehát itt is igaza van a régi magyar közmondásnak, táplálékot talál. Kisebb zivatarokból vagy esőkbőt eredő hogy »sok lúd disznót győz«. Ami pedig nem áradások mindig előnyösek, mert a vízmelletti földekről, egyéb, mint a tengeri biológia egyik sarkalatos fákról, bokrokról mindig sok táplálék kerül a vízbe. törvénye. A hivatásos halászokra valóságos áldás a tavaszi és H a egy ilyen kóborló rákfelhő az acetilén-lámpás nyári áradás, és pedig nemcsak a halak ívása és jobb fény köre felé közeledik, már messziről a szemünkbe gyarapodása miatt, hanem azért is, mert ilyenkor, ötlenek a kis rákok, ahogy a tenger vizében hemzsegnek különösen az apadás beálltával —• ismervén a halak és eszeveszetten forogva, kavarogva tovább úsznak. járását — a nagy hálóval bő fogásuk is van. A sport­ Csillog-villog tőlük a tenger, csupa zöld, piros s horgász mindaddig, amíg a víz nem tér vissza medrébe arany szikra a vize. Mintha mindenikből egy-egy és nem tisztul meg, készségeit nem veszi kezébe. sugárzó csillagot varázsolt volna a csodatevő tenger. A hőmérséklet is igen nagy befolyással van a halak életére. Valamint a fölöttük álló gerinceseknek, úgy a

halaknak is szükségtik van bizonyosfokú melegre. Mivel azonban a halaknak oxigénre is szükségük van, ez pedig a víz hőfokának emelkedésével egyenes arány­ ban csökken, a víz felmelegedésének felső h a t á r a az egyes halfajokra vonatkozóan azon a ponton van, amelyen a víz oxigéntartalma még kielégíti az illető halfaj életszükségletét. A legtöbb igényt támasztják e tekintetben a pisztrángfélék, amelyek csak oxigéndús, tehát friss vízben élnek meg. Sokkal szerényebb igényű a Magyarország vizeiben élő összes többi hal. A víz hőfoka egyes halfajok táplálkozására is nagy befolyással van. így a békéstermészetű halak legtöbbjének — a pontynak, compónak és fehérhalféléknek — étvágya a víz fokozatos felmelegedésével növekedik, kihűlésével pedig olyannyira csökken, hogy e halak legtöbbje télvíz idején egyáltalában nem, vagy csak nagyon keveset eszik. Tógazdaságokban, ahol a halakat etetik és a fogyasztást nap-nap mellett ellenőrzik, megállapították, hogy egyik fonalunk, a ponty, legtöbbet eszik akkor, amikor a víz 25 C fokra felmelegszik, tehát nyáron.*) A gyakorlati életből tudjuk, hogy a víz hőmérséklete a legritkább esetben egyezik a levegő hőmérsékletével, mely utóbbi a légköri viszonyok — a napsütéses meleg, eső, északi szél stb. — okozta minden változást hamar követi, míg a hőnek sokkal nagyobb befogadóképes­ ségével bíró víz csak lassabban változtatja hőmérsék­ letét, sőt annál lassabban, mennél mélyebb. H a eső vagy napnyugta után a szabadban ftirdünk, különösen ha nyár derekán egy kis szellő is fújdogál, azt találj tik, hogy a víz melegebb, mint a levegő, pedig csak a levegő hült le, nem a víz melegedett fel. Minden folyóés állóvíz a benne felhalmozott meleget nagyrészben a levegőből és közvetlen a napsugaraktól kapja, miért is a sekélyebb víz hamarább melegszik át, mint a mély víz és pedig rétegenként felülről lefelé ; viszont ugyan­ csak rétegenként hamarabb is hül le. Néhány évvel ezelőtt kánikulás melegben a Harta-melletti Vajerkatóban fürödtem. Ez a tó, amelyről más helyen is már megemlékeztem, 12 méternyi mélységű és csak igen kicsiny részében van másfélméteres vize. A mélyebb víz fölött csak úszva volt kellemes a fürdés, mert másfél méteren alul olyan hideg volt a víz, hogy az ember még a lábát sem eresztette le szívesen, nemhogy alábukott volna. A ponty is csak a sekélyebb, melegebb vízben tartózkodott, míg viszont télen a mélységbe vonul, ahol a víz legtovább tartja a meleget.

víznek fokozatos hozzákeverésével kell a tartályban, a víz hőfokában, az átmenetet megteremtenie. A rák is elpusztul, mert meghűl, ha nyáron kosárban hosszabb ideig t a r t o t t szállítás után, egyszerűen beledobjuk a hideg vízbe, amelybe azért helyezzük, hogy ott tovább éljen. Ilyen esetben az átmenetet úgy teremtjük meg, hogy a rákot a partra tesszük, ahonnan, ha igen hideg a víz, igen lassan, fokozatosan és megfontoltan lépeget magától a vízbe. A folyóvizekben természetes viszonyok között élő halakra a téli hideg nincs káros befolyással, mert ha a víz szine teljesen be is fagy, a víz a jég alatt mégis folyik és oxigénben nincs hiány. A ragadozóhalak éppúgy táplálkoznak télen is, mint más évszakban, csakhogy ritkábban akad számukra préda, mert főeledelük •— az apró, békéstermészetű fehérhalak és keszegfélék •— télire a víz fenekén védett helyeken elbújnak, azokat tehát nehezebben találják meg és emiatt sokat is éheznek és mohón kapják be a horgász csaliját. Ezért jár a horgász hideg időben — novemberben, december­ ben és januárban — galócára, csukára és süllőre, de csak ha nem túlnagy a hideg, mely esetben bajos a minduntalan csonttá fagyó készséggel babrálni. Nagy állóvizekben sincs télen baj a halakkal, mert azokban rendesen nem olyan sok a hal, hogy elfogyna a víz élenytartalma; ha pedig mégis sok benne a hal, akkor rendesen úgyis hálózzák a jég alatt, mint ahogyan azt a Balatonon teszik. Kisebb állóvizekben a halak rendesen elég oxigénhez jutnak, ha jeget termelnek a tóból, mert ott állandóan kisebb-nagyobb terület jégmentessé válik és a levegővel érintkezik. Különösen szükséges azonban a gondoskodás tógazdaságokban, ahol a halakat a teleitetőkben zsúfoltan tartják. Ott, ha nem sikerül állandóan friss vizet hozzáfolyatni, bizony elpusztul a hal, mint ahogyan az az 1928—1929. évi kemény télen sok helyen történt.

A fizika törvényei szerint egy bizonyos-mennyiségű víznek a megkívánt fokra való felmelegítésére ezerszer nagyobb melegre van szükség, mint ugyanilyen mennyi­ ségű levegőnek egyenlő fokra való felmelegítésére. A halakra vonatkoztatva, szinte gondviselésszerű­ nek tekinthetjük azt a természeti törvényt, melyszerint a szabad vizek lehűlése csak fokozatosan és lassan következik be, amidőn a légköri viszonyok, eső, évszak stb. azt okozzák. Ez teszi lehetővé azt, hogy a hal a lehűlés alkalmával lassan megszokja a hidegebb vizet, mert hirtelen lehűlésnél bizony a hal — hidegvérüsége dacára — éppúgy meghűl, mint más élőlény. Ruházata télen-nyáron egyforma, nincs téli szőrzete, tollazata, de még csak fel sem borzolhatja pikkelyeit, amelyek különben sem ékesítenek minden halat. Ezért nem szabad tógazdának, halkereskedőnek és horgásznak olyan halakat, amelyeket életben akar tartani, hirtelen jóval hidegebb vízbe helyeznie, hanem a hidegebb

Ami a szél befolyását a halak életére illeti, úgyszólván egyöntetű és szinte vörös fonálként vonul végig az egész irodalomban az a megállapítás, hogy déli és délnyugati szélnél a halak élénken járnak táplálék után, tehát sikeres a horgászat is, ellenben északi vagy északkeleti szélnél az ellenkező helyzet áll fenn. Az én gyakorlati tapasztalatom szerint ezt a megállapítást a helyi viszonyok módosíthatják. Igen sikeres horgá­ szatom volt már erős északi szél mellett az északi parton, ha a p a r t magas, vagy fákkal, bokrokkal, náddal fedett volt, úgyhogy a vízben a p a r t mentén egy teljesen nyugodt és védett sáv keletkezett. Azt tapasztaltam továbbá, hogy egy kis szellőcske, bármely irányú is az, ha kissé fodrossá teszi a vizet, bármiféle készséggel való horgászatra előnyös. Főelőnye pedig az, hogy a hal — nem lévén sima a víztükör — nem egy­ könnyen látja meg a horgászt a parton, a dugós horgot pedig a víz mozgatja, ami életet ad a csalinak. Erős, nagy hullámokat okozó szél igen káros a halállományra, mert a part mentén tartózkodó apró halivadékot tömegesen kidobja a partra, ahol az elpusztul és az ilyen nagy hullám a sekély vizet zavarossá is teszi. A horgász azt a szelet, amely bármely égtájról, de a víz felől jön, t e h á t vele szembefúj és nagy hullámokat ver, nem szereti. A szélnek ezzel a hátrányával szemben kétségtelen nagy előnye különösen nyári kánikulában az, hogy felkorbácsolva a vizet, azt ismét bőven ellátja oxigénnel.

*) L á s d : Répássy m ű v é n e k 158. l a p j á t .

A napfény a halak ikrájára, valamint a fiatal halakra, ha azokat állandóan éri, nem előnyös. Ezért

Miklós »Édesvízi h a l á s z a t stb.« c í m ű (Pallas-nyomda.)

célszerű, ha a halas víz mellett levő és árnyékot adó fák és bokrok meghagyatnak. Amerikában a »Holden« kísérleti tenyésztőtelepen végrehajtott ebbeli próbáknál a következő, meglepő eredményre j u t o t t a k : *) A szabad­ ban elhelyezett tartályba az egymástól elválasztott rekeszekbe egyenlő fajú és koní halakat tettek.Ezekből a rekeszekből néhányba szabadon bebocsátották a nap­ fényt, néhányat ablaküveggel védtek és néhánytól lefödéssel teljesen elvonták a közvetlen napfényt. Három hónap múlva a napfényérte rekeszekben az apró tengeri pisztrángokban 3 3 7 % , a védett rekeszek­ ben pedig 18'4% veszteség volt, t e h á t az utóbbiakban csak félannyi, mint az előbbiekben. Szivárvány­ pisztrángoknál két hó leforgása alatt a napos rekeszek­ ben 3 8 ' 1 % , az ablaküveggel fedettekben 3 ' 5 % és a napfénjétől elzártakban csak 1'2% veszteség volt. Ebből a megállapításból természetesen nem az következik, hogy minden vizet, amelyben ilyen apró halakat tartunk, teljesen beárnyékoljuk, mert ezzel elvonnók az életfeltételét épp az apró halak tápláléká­ nak, a planktonnak, amely viszont a legjobban csak a napos vízben szaporodik. Minden vízben t e h á t egy­ aránt napos és árnyékos résznek kell lennie, amint ez minden jól gondozott víznél meg is van. Hogy mennyire helytálló ez a megállapítás, azt ugyanazzal a tartállyal olyképen is sikerülne bebizonyítani, hogy a kísérletet a fent említett módszer szerint, de elrekesztés nélkül hajtanok végre, úgy, hogy a halacskák tetszésük szerint tartózkodhatnának árnyékos vagy napos helyen. Éppen­ séggel nem t a r t o m valószínűtlennek azt, hogy ez a kísérlet úgy a veszteség, valamint a gyarapodás szem­ pontjából a legjobb eredményt adná. A gyakorlati horgász igen jól tudja, hogy a legtöbb olyan nagyobb hal is, amefynek fogása már meg­ engedett, rendesen fák, kövek, építmények stb. védelme alatt és árnyékában tartózkodik. E z t a helyét csak akkor hagyja el, amikor oka van arra, hogy másutt is táplálék u t á n nézzen. Ez is igazolja a fent említett kísérlettel t e t t azt a megállapítást, hogy a hal — még a nagyobb is — jobban szeret árnyékban lenni. Nappali világosságnál és éjjeli sötétségben másként mozog a hal és eszerint táplálkozása sem egyforma. A néhány halfajtán Frisch müncheni tanár, állatfiziológus által végrehajtott mikroszkopikus szem­ vizsgálatok és medencékben végzett kísérletek alapján megállapítást nyert, hogy a hal színvaksága alkonyat­ kor körülbelül ugyanabban az időpontban áll be, mint az emberé. Ez a tény már magában véve is arra enged következtetni, hogy a hal látóképessége, éppúgy, mint az emberé, éjjel még nagyobb korlátozás alá esik, t e h á t prédáját, eledelét nem látja olyan jól, mint nappal és így nem is ehet annyit. Emellett szól az a tény is, hogy a horgászok a holdvilágos éjjelek utáni napokon mindig kevesebb eredménnyel horgásznak csukára, mint a sötétebb éjszakákat követő napokon. A csuka tehát világos éjjel jobban lát, többet eszik és a reá következő napon nem olyan éhes. A hivatásos halászok többszázhorgos éjjeli fenékzsinegen ugyan mindenfajta, fenéken járó halat fognak, de a köztudat szerint a békéstermészetű hal éjjel nem sokat jár és csak véletlenül kerül derengéskor és alkonyatkor valamely horogra. A rablóhal ellenben olyankor is csavarog ; sőt a harcsát éjjeli rablónak tartják. E z t a nézetet azonban nem oszthatom, mert mi, sporthorgászok, a harcsát csak nappal és pedig a nap minden szakában fogjuk. *) Lásd »Der Angelsport« 1927. évi 2. füzetet.

A horgászatról szóló irodalomban úgyszólván egy­ hangú az a vélemény, hogy a hal a hajnali órákban és az esti szürkület beállta előtt eszik legmohóbban és a horgászás eredménye is ilyenkor a legjobb. Nem oszthatom ezt a nézetet annak dacára sem, hogy amikor víz mellett volt a szállásom, reggeli szürkületkor mindig a víznél voltam. Igaz ugyan, hogy ilyenkor a horgászt és a halakat senki és semmi sem zavarja ; utóbbiak tehát szabadon mozognak a horog körül is. Az is igaz, hogy a pisztráng és a víz színén keresgélő másfajta hal is, reggel, de különösen estefelé, igen élénken kapkod, sőt néha ki is ugrik a vízből, egy-egy lepke vagy más rovar után. Sűrűn lát az ember karikákat a vízen, amelyek a halak mozgása folytán keletkeznek, de mindezt az élénkséget az a körülmény okozza, hogy a rovarok a napnak ebben a szakában rajzanak a víz felett, tehát csak ilyenkor kapkodhat a hal is utánuk. E z t a játékot nyáron csendes éjjel is előidéz­ hetjük, ha a vízbe karót verünk és arra égő gyertyát vagy mécsest erősítünk. Ez a kis világosság odacsődíti a környék összes röpködő rovarát, amely szárnyát megpörkölve a vízbe esik, ahol a leselkedő halak azonnal bekapják. A pisztrángos patakok gondos tulajdonosainak ez különben kedvelt berendezkedésük és legolcsóbb etető módszerük. A rajzó rovarok u t á n kapkodó halak egyébként hol itt, hol ott, de egész nap esznek. A legtöbb hal sötét éjjel nem eszik és így reggel éhes és mohóbban eszik, ezért horgászhatunk ilyenkor eredményesebben. Estefelé pedig észreveszik a halak az alkonyodást, tehát még a sötétség beállta előtt iparkodnak valamit vacsorára elkapkodni. Egyébként valami lényegesebb különbséget a hajnali, nappali és esti horgászat között soha sem tapasztaltam. Sőt csukát a késő délutáni órákban sohasem fogtam. * *

* Fenti fejtegetésekben megkíséreltem a légköri és időjárási tényezőknek hatását a halak életére, főképen pedig azoknak befolyását a halak magatartására és táplálkozására nagy vonásokban ecsetelni. Ezeken a kérdéseken sok ember törte már a fejét és töri ma is. Sokat írtak és írnak manapság is erről, ami egymagában is bizonyítja azt, hogy igen nehéz minden egyes kérdésre a végleges választ megadni. A legtöbb megállapítás nem is tudományos k u t a t á s eredménye, hanem főképen a gyakorlati horgász tapasztalatain alapul. Biztos megállapításokról t e h á t annál kevésbbé lehet szó, mert hiszen már két tényezőnek egyidőben való közrejátszása is más-más eredményre vezethet, de a földrajzi fekvés és a szűkebb helyiviszonyok is megváltoztathatnak minden m á s u t t szerzett tapasztalatot.

M Ú Z E U M I

LEVÉL.

Kedves barátom! Legutóbbi látogatásod alkalmával a Nemzeti Múzeum Állattárának jávai orrszarvújáról faggattál. Már akkor feltűnt n e k e d ez az á l l a t ó r i á s és s a j n á l a t t a l j e g y e z t e d m e g , h o g y a t ö m é s n e m a l e g s i k e r ü l t e b b . I g a z a d is v o l t ! D e n e felejtsd el, h o g y 60 e s z t e n d ő v e l e z e l ő t t az á l l a t t ö m é s — p r e p a r á l á s — m ű v é s z e t e m é g n a g y o n k e z d e t l e g e s fokon á l l o t t ; a k k o r i t u d á s u n k h o z m é r t e n , ez a t ö m é s n e m is o l y a n rossz, l á t t a m k ü l f ö l d ö n e n n é l s o k k a l r o s s z a b b a t is. U g y a n a k k o r , h a jól e m l é k s z e m , a z á l l a t e l e j t é s é n e k k ö r ü l m é n y e i r ő l is k é r d e z ő s ­ k ö d t é l és m e g í g é r t e m , h o g y a l k a l o m a d t á n utánanézek a

dolognak. E n g e d d meg, hogy a jávai orrszarvú gyűjtőjének, Xántus Jánosnak leveleiből i d é z z e k — h a n e m is szórói-szóra — erre vonatkozólag n é h á n y sort, amely bizonyára, m i n t eredeti leírás is, j o b b a n fog é r d e k e l n i . Xántus 1870 n y a r á n J á v á b a n a t i j a n d j o e r i s z u l t á n és nejének volt vendége. Innen m e n t D j a m p a n g b a orrszarvúra vadászni s hogy azt elejtette, n a g y m é r t é k b e n a szultán t á m o g a t á s á n a k is k ö s z ö n h e t t e , a k i t ö b b s z á z főből álló e m b e r ­ sereget — hajtókát, v a d á s z o k a t — bocsátott rendelkezésére. T i j a n d j o e r , 1870 a u g u s z t u s 31-én k e l t l e v e l é b e n írja le v a d á ­ s z a t á t . »Mint á l o m v o n u l el e l ő t t e m J á v a k á p r á z a t o s r e n g e t e g e , melyben öt hétig barangoltam, hogy m ú z e u m u n k számára egy r i n o c é r o s z t e j t h e s s e k el. N e m t u d o m , v a d á s z s z e n v e d é l y e m volt-e n a g y o b b , amely vezetett, v a g y pediglen a v á g y : h a z á m t u d o m á n y o s kincseit szaporítani. Annyi bizonyos, hogy e g y ü t t is erősen k e l l e t t s a r k a l n i a m i n d k e t t ő n e k , h o g y m e g b i r k ó z z a m a t ö m é r d e k f á r a d t s á g g a l és v i s z o n t a g s á g g a l s össze n e r o s k a d j a k a cél e l ő t t . . . Az é j t k i n n t t ö l t ö t t ü k , n e m a s z a b a d ég a l a t t , h a n e m a f á k á r n y a i b a n , h o g y a m é r g e s éji h a r m a t t ó l ó v j u k m a g u n k a t . A r e n g e t e g k ü l ö n f é l e l a k ó i n a k l á t o g a t á s a i ellen h a t a l m a s tüzeket g y ú j t o t t u n k ; különben álomról, v a g y csak p i h e n é s r ő l is, szó s e m l e h e t e t t . H a j n a l b a n m á r s ü r g ö t t - f o r g o t t m i n d e n k i a t ü z e k k ö r ü l , h o g y egész n a p r a v a l ó e l e d e l t k é s z í t s e n . Midőn m e g h a r s a n t a riadó, megkezdődött a csörtetés, tűskén­ bokron, hegyen-völgyön keresztül. Térdig, m a j d övig érő mocsárban kellett átlubickolni s midőn innen kivergődtünk, meredek, tűskés bozóttal h i n t e t t hegyoldalt kellett meg­ m á s z n u n k s o n n é t i s m é t s z ű k , n y a k t ö r ő h a s a d é k o k o n eresz­ k e d t ü n k le oly s ű r ű , s ö t é t ő s r e n g e t e g b e , hol u t a t c s a k éles b á r d j a i n k segélyével v á g h a t á n k m a g u n k n a k . M a j d ismét v é g e l á t h a t a t l a n i n g o v á n y p a r t j a i r a é r t ü n k , h o l a n á d és k á k a ölek m a g a s s á g a i r a uőtt.« » í g y m e n t ez h á r o m n a p i g , m i d ő n s i k e r ü l t e g y r i n o c é r o s z t f e l v e r n ü n k . Míg é n és v a d á s z a i m c s a k n e m ö r ö m u j j o n g á s b a t ö r t ü n k ki, a d d i g h a j t ó i n k a r c á n v i l á g o s a n f e l i s m e r t ü k a z a g g á l y , s ő t félelem k i f e j e z é s é t ; hisz ez a f ö l d k e r e k s é g leg­ vérengzőbb, legveszedelmesebb b a r m a ; ingerelve, dühében, ó r i á s erejével összezúz m i n d e n t , m i t ú t j á b a n t a l á l s a z e m b e r vagy állat csak m i n t alaktalan, összetaposott, véres h ú s t ö m e g s z a b a d u l m e g h a t a l m á b ó l . Az e g y e d ü l i m ó d k é z r e e j t e n i v a g y a r e n d k í v ü l ü g y e s e n k i s z á m í t o t t csel, v a g y a f o l y t o n o s , c s e n d e s a b a j g a t á s és ü l d ö z é s , m e l y v é g r e k i f á r a s z t j a , felingerii és m e g ­ á l l á s r a k é n y s z e r í t i . P é l d á n y u n k a t t ö b b m i n t 30 m é r f ö l d n y i r e ü l d ö z t ü k , b o r z a s z t ó u t a k o n és ö s v é n y e k e n , m e l y e k e t a b a r o m szeszélye t ö r t m a g á n a k ; v é g r e k i f á r a d v a , v a g y t á n m e g u n v a a tréfát, szembeállt s ekkor sikerült őt szemén át, agyvelejében t a l á l n i . A z ősvilág e m á r r i t k a b a r m a m e g r e n d í t e t t e a földet halálos z u h a n á s á b a n . . . Minő t é p e t t , züllött alak v o l t a m én e v a d á s z a t u t á n ! . . .« K e d v e s b a r á t o m ! Xántusnak ezt a példányát láttad kiállítva a Nemzeti M ú z e u m Á l l a t t á r á b a n . O t t l á t h a t t a d u g y a n e n n e k a p é l d á n y n a k c s o n t v á z á t is. H a m é g n e m n é z t e d m e g , n é z d m e g , d e jól, k ü l ö n ö s e n a b a l l a p o c k á j á t ; ennek felső szélén j ó p e n g ő s n a g y s á g ú l y u k a t fogsz l á t n i , m e l y e t valamelyik vadász golyója ü t ö t t rajta, de jóval előbb, mielőtt Xántus elejtette volna. H o n n a n t u d o m , kérded? Nézd csak m e g jól a l y u k szélét, a n n a k p e r e m é n m á r e r ő s e n fejlett c s o n t ­ h e g e t l á t s z , jeléül a n n a k , h o g y a s e b m á r r é g e n m e g g y ó g y u l t . N e m c s o d a t e h á t , h o g y Xántus o l y illő t i s z t e l e t t e l n y i l a t k o z i k zsákmányáról, mert ekkora lyukat a lapockájában más v a d élve u g y a n el n e m visz. E g y é b k é n t is a Xántustól elejtett j á v a i o r r s z a r v ú e g y i k e a l e g n a g y o b b a k n a k , s ő t t a l á n a leg­ n a g y o b b , a m e l y e t e d d i g i s m e r ü n k . E e g a l á b b is / . H. van Baien 1920-ban m e g j e l e n t »De d i e r e n w e r e l d v a n I n s u l i n d e « c í m ű m u n k á j á b a n , — a m e l y e t röviden keletindiai B r e h m n e k is n e v e z n e k — e k k o r a p é l d á n y t n e m e m l í t . Baien s z e r i n t e g y n a g y p é l d á n y h o s s z a 316 c m , a m i h e z m é g a z 52 c m h o s s z ú f a r k a t is h o z z á kell s z á m í t a n i , m a g a s s á g a 160 c m . A m ú z e u m i példány hossza az orrcsúcsától a fark tövéig — egyenesen, n e m a h á t g ö r b ü l e t é n á t m é r v e — 322 c m és f a r k á n a k h o s s z a 61 c m ; a m é r e t v é t e l h e l y e s s é g é t a m e g l e v ő c s o n t v á z i s b i z o n y í t j a . Az á l l a t m a g a s s á g a a z o n b a n c s a k 150 c m , a m i

nyilván a rossz t ö m é s k ö v e t k e z m é n y e , m e r t hiszen a csontváz is 150 c m m a g a s , h o l o t t a h h o z m é g l e g a l á b b a b ő r v a s t a g ­ s á g á t is h o z z á k e l l s z á m í t a n i . A r i n o c e r o s z b ő r p e d i g n e m k e z t y ű b ő r s így bizonyára bőségesen, — h a n e m kétszeresen — m e g t é r ü l a h i á n y z ó 10 c m . í g y t e h á t b á t r a n m o n d h a t j u k , h o g y a N e m z e t i M ú z e u m j á v a i o r r s z a r v ú j a p á r a t l a n a z egész v i l á g o n , t a l á n a l e g n a g y o b b a z összes e d d i g i s m e r t p é l d á n y o k között. A bécsi természetrajzi m ú z e u m p é l d á n y a , amelyre a b é c s i e k o l y a n n a g y o n b ü s z k é k , b i z o n y alig n a g y o b b e g y k i s ponny lónál. D e n e m c s a k e z é r t n e v e z e t e s ez a m i p é l d á n y u n k , h a n e m a z é r t is, m e r t a j á v a i o r r s z a r v ú m a m á r k i h a l ó b a n v a n . H i s z e n Xántus m a g a is a z t m o n d j a , h o g y »az ő s v i l á g e m á r r i t k a b a r m a « ; t e h á t 1870-ben s e m v o l t k ö z ö n s é g e s á l l a t . A z t h i s z e m , sejted, hogy f e l k a j t a t t a m m i n d e n hozzáférhető i r o d a l m a t , hogy az állat m a i elterjedéséről v a l a m i b i z t o s a t m e g t u d j a k . Bizony nagyon lehangolódtam, m e r t n e m találtam semmit. De azután mentő ötletem támadt. Eszembe jutott Bandát Horst b a r á t u n k , a k i m o s t m i n t p e t r ó l e u m g e o l ó g u s J á v a és S z u m á t r a rengetegeit járja. H á t h a ő t ö b b e t tud, hiszen a helyszínen v a n ; í r t a m neki s n e m hiába. A m á r idézett holland m u n k a f o r d í t á s á t is n e k i k ö s z ö n h e t e m , v a l a m i n t a z t is, a m i t a j á v a i orrszarvú m a i elterjedéséről t u d o k . A j á v a i orrszarvú 1925-ben a P r e a n g e r h e g y v i d é k e i n , s z ó v a l u g y a n o t t , a h o l Xántus a m i p é l d á n y u n k a t lőtte, m é g előfordult. Minthogy a z o n b a n igen félénk á l l a t , a m e l y a k u l t u r á l t t e r ü l e t e k e t m e s s z e elkerüli, m i n d j o b b a n v i s s z a v o n u l a f o l y t o n o s a n k i s e b b e d ő jávai ősvadonba. Nyugatjávában tehát, a nagy vulkánok oldalán, ahol még v a n őserdő s ahova még n e m hatolt a teaés k á v é ü l t e t v é n y , m a i s él. P o n t o s a b b a n a S a l a k G e d e h H a l i m o e n lejtőin, t o v á b b á déli és k e l e t i P r e a n g e r b e n előfordul. H o g y K ö z é p - és K e l e t j á v á b a n él-e m é g — í r j a Bandát — n e m t u d o m . A Tenggerhegység területén bizonyára n e m fordul elő, m e r t o t t m i n d e n a g y o n k u l t u r á l t . J á v á n a k m é g l e g k e l e t i b b szélében v a n n a k ő s e r d ő k , l e h e t , h o g y o t t is előfordul. Bandát Horst b a r á t u n k levele e z e n k í v ü l t ö b b é r d e k e s d o l g o t t a r t a l m a z s e z t k ö z l ö m v e l e d is. A j á v a i o r r s z a r v ú a s í k s á g o n é s a h e g y ­ v i d é k e n — egész 3000 m m a g a s s á g i g — e g y a r á n t előfordul, d e i n k á b b a h e g y v i d é k e t s z e r e t i , a h o l f ő k é n t a Ficus nivea és Ficus fistulosa leveleiből t á p l á l k o z i k . A r i n o c e r o s z u t a k , m é g a s z i k l á s t a l a j o n is, m é l y k i t a p o s o t t , k i k o p t a t o t t ö s v é n y e k , jeléül a n n a k , h o g y a z á l l a t o k m e g s z o k o t t ö s v é n y e i k e t n e m z e ­ d é k e k e n á t h a s z n á l t á k . A b e n n s z ü l ö t t e k ú g y e j t i k el, h o g y o t t , a h o l m e r e d e k a l e j t ő és a z á l l a t m e n e t k ö z b e n h a s á v a l é r i n t i a földet, éles, s a r l ó a l a k ú k é s e k e t á s n a k el s e z e k e t m o h á v a l , falevéllel befödik. í g y a z a r r a j á r ó á l l a t felmetszi h a s á t és g y o r s a n e l p u s z t u l . B á r félénk á l l a t , i g e n e r é l y e s e n v é d e k e z i k . M é g h ú s z é v v e l e z e l ő t t 16 h o l l a n d f o r i n t l ő d í j a t fizettek elejtőjének. S z a r v á t a kínaiak, m i n t h a t á s o s orvosságot (aphrodisiacum) v á s á r o l t á k és 50 hollandforintot is fizettek d a r a b j á é r t . M i n d e n e s e t r e ez is n a g y m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t az állat pusztulásához. E g y é b k é n t sem szapora állat, m e r t Junghun és Müller adatai szerint csak kétésfélévenként fiadzik. A teljesség k e d v é é r t m e g e m l í t e m a z t is, a m i a z á l l a t o t r e n d s z e r t a n i l a g jellemzi, n e v e z e t e s e n , h o g y o r r á n c s a k e g y s z a r v v a n s e z e n k í v ü l m e t s z ő f o g a i is v a n n a k . A s z u m á t r a i o r r s z a r v ú n a k k é t s z a r v a v a n . A z a f r i k a i a k is — a f e k e t e és a szélesszájú r i n o c e r o s z — k é t s z a r v ú a k , d e e z e k n e k n i n c s metszőfoguk. M i n t h o g y , a z t h i s z e m , teljes e g é s z é b e n s i k e r ü l t k í v á n c s i ­ ságodat kielégítenem, zárom soraimat. H a pedig ezekután b a r á t a i d d a l j ö s z a m ú z e u m b a , n e felejtsd el n e k i k l e g n a g y o b b g y ű j t ő n k , Xántus János nevét megemlíteni, akinek ezt az é r d e k e s és r e n d k í v ü l é r t é k e s á l l a t o t k ö s z ö n h e t j ü k . H a p e d i g a t ö m é s t kifogásolják, m o n d d m e g n e k i k a z t is, h a m a j d j o b b a n y a g i k ö r ü l m é n y e k k ö z é j u t g y ű j t e m é n y ü n k , a k k o r a z egész á l l a t o t á t fogjuk d o l g o z t a t n i , h o g y é r t é k é n e k megfelelő f o r m á ­ b a n gyönyörködhessenek b e n n e lelkes látogatóink. Szívélyesen üdvözöl, szerető

barátod Dr. Éhik

Gyula.

INGAGI. A S V É D ÁLLATTANI EXPEDÍCIÓ ÚTJA A F R I K A SZÍVÉBEN. írta:

Vilmos svéd királyi herceg. (1. F o l y t a t á s . )

így történt, hogy a svéd állattani középafrikai expedició kevéssel az 1920. év vége előtt teljes számmal összegyülekezett Nairobiban, Kénia-gyarmat fővárosá­ b a n és ott szorgalmasan hozzákezdett a ránkváró hosszú utazáshoz szükséges különböző előkészületekhez. Az expedíció központja szerzőn kívül gróf Nils Gyldenstolpe volt, akinek vállán biztosan nyugodott a tudományos munka. Segítőtársai voltak : Allan Fúdd le, az angol konzervátör és Oskar Olsson, a svéd filmipari cég mérnöke. Olsson másfél évet töltött már Afrikában, ahol a cég részére nagyobbszámú állatfilmet készített ; ezek a legjobbak közé tartoznak mindazok között, amelyek eddig egyáltalában sikert értek el. Olsson széles vállát terhelte egyrészt a nehéz felvevőgép, másrészt az a kötelesség, hogy megörökítse az érde­ kesebb eseményeket, a néptípusokat, a tájakat és az állatokat. Noha a filmek sértetlen eltartása a nedves éghajlat miatt nagy nehézségekbe ütközött, nagyjában mégis kitűnően megoldotta nehéz feladatát. Hogy azonban egészen leplezetlenül megmondjam az igazságot, meg kell itt jegyeznem, hogy a fiimezőgép csak képle­ tesen m^omta a mérnök v á l l á t ; egyik néger szolgánk cipelte egész időn át. Ezzel keresetlenül is eljutottunk a fekete szolgák problémájához. A fehér ember sohasem nyúlhat a maga kezével durvább munkához, hacsak ilyesmit feltétlenül el nem kerülhet. H a megteszi, biztosan elveszít valamennyit abból a tekintélyből, amelyre a bennszülöttekkel szemben okvetlenül szüksége van és amelyet kezdetben fehér bőre és nagyobb intelligenciája természetszerűleg biztosítottak számára. Ugyanis a néger azt tartja, hogy a munka lealacsonyítja az embert. Maga csak kényszer alatt, dolgozik, vagy azért, hogy megélhessen. De még ilyen esetben is legszívesebben az asszonyok nyakába sózza a munkát. Sokszor még a legmagasabbra emelt munkabér sem csábítja el, hanem inkább meg­ ugrik és hazatér kunyhójába, ahol nyugodtan tovább szívja pipáját, eszi a maga cirok-kásáját és élvezi a naplopó meg nem érdemelt álmát. Csak alkalmilag adja a fejét munkára, amelyet csak szigorú felügyelet alatt végez el, legfeljebb néha, tréfából telik kedve valami munkában, de ilyesmi ritka esetben történik. H a tehát valamelyik fehér ember önként ásót fog a kezébe, vagy fejszét ragad, számíthat rá, hogy a néger őrültnek tartja, mert maga ezt sohasem tenné. Es tekintélye, amelyet pedig ápolnia kellene, menthetet­ lenül meginog, pusztán annak az egyszerű ténynek következtében, hogy a néger nézi, mint dolgozik az európai. Aki sohasem járt a trópusok alatt, annak mindez természetellenesnek látszik. Amikor először kerül oda, eleinte igyekszik a ház körül szorgoskodni, ahogyan t e t t e otthonában. Mert nem viselheti el, hogy zsebre­ dugott kézzel álljon és nézze, amint a munka von­ t a t o t t a n , kelletlenül és rosszul döcög előre. Ahelyett, hogy megmutatná, miként kell elvégezni, maga fekszik neki a munkának, amíg észre nem veszi, hogy a négerek

Olsson filmfelvételt készít.

a háta mögött nevetnek rajta. Ekkor aztán rájön arra, hogy sokkal jobban úgy ér célt, ha megelégszik a felügyelő szerepével és csak arra vállalkozik, hogy szükség esetén kisegíti a feketéket a bajból. Természetesen az expedició számára is fekete szolgákat kellett szereznünk. Mindnyájunknak megvolt a maga személyi szolgája, aki felelős volt a sátorért és a személyi szükségletek kielégítését szolgáló tárgyakért, mosott gazdájára és felvarrta a leszakadt gombot a ruhára. Az expedició ama tagjai, akiknek főfeladatul a vadászat jutott, a személyi szolgán kívül egy vagy két fegyverhordozót is kaptak. Az enyéim a Kongoni és Asszomani nevet viselték. Rettenthetetlenek, meg­ bízhatók és minden tekintetben kiválóak voltak. Egyébként már előbbi utazásom alkalmából ismertük egymást. Ezeken kívül a konzervátör közvetlen parancsnoksága alatt állott öt preparátor, a szakács és néhány »aszkari«, vagyis fekete katona, akik fel­ ügyeltek a teherhordókra. Végül az úgynevezett »mjampara« fejezte be a sort, a hordárok felügyelője, aki azért vállalt felelősséget, hogy lítközben semmiféle csomag el ne maradjon és hog3' a sátrakat alkalmas helyen állítsák fel, szóval valami középlényféle volt fehér és fekete ember között. A karavánban a mjampára feladata a legfontosabb, csak egész ember vállalkozhat erre a szerepre. Kofia, a mi mjamparánk több alka­ lommal megmutatta, hogy kiváló tehetségei valóban alkalmassá tették ennek a fontos hivatalnak ellátására. Ezeket a négereket a nagy ~Newland-Tartton & Co. cég szerződtette számunkra. Ez a cég szállította gazdag raktáraiból felszerelésünk legnagyobb részét is. Mert ilyenkor ezerféle dologra kell gondolni és semmiről sem szabad megfeledkezni. Amit az ember mindjárt kezdettől fogva nem visz magával, arról egészen le kell mondania, mert a vadonban nincsenek boltok. A tisztán tudományos célt szolgáló felszerelésen, tehát a gyüjtőládákon, eszközökön, kelepcéken, són, timsón és arzénszappanon kívül vinni kell a sátrakat és mindazt, ami a tábori élethez t a r t o z i k : üstöket, vedreket, különféle szerszámokat, lámpákat és petróleumot, gyertyát és gyufát, nyakvédőt, lisztet, zsírt, konzer­ veket és még sok más mindent. Es mindennek tetejébe 12.000 méter filmet, feg\'vereket és lőszert. Mindezt gondosan el kell csomagolni és csomagonként pontosan elosztani. Mert ahol vége szakad a vasútnak és az

Az expedició fekete szolgái.

autóútnak, mindenféle terhet a hordárok vesznek á t és minden teher a hordárok fején vándorol előre a vadonban. Az utazásnak ez az ősi, tisztes módja Afrikában. Éppen ezért ezek a csomagok nem lehetnek nagyon súlyosak, körülbelül a 25 kilós csomag a leg­ alkalmasabb. Ez első pillantásra nem látszik valami soknak. De tessék csak megpróbálni, ezzel a csomaggal a fejen égő napsütésben egész nap hegynek föl, völgynek le vándorolni. Aki nem szokta, az ennek a tehernek már tizedrészét is elviselhetetlenül súlyosnak találná mindjárt az első tíz kilométer után. Gondolni kell továbbá a ruházatra is. Ingnek legjobb a barna flanel], nadrágnak a khaki. Olyan vidékeken, ahol sem légy-, sem kullancsveszedelem nem fenyeget, ajánlatos rövid nadrágot viselni. A vízhatlan, nem nagyon nehéz trópusi sisak, vagy vörösen bélelt nemezkalap, a lábszárvédő-szalag és durva fflzőscipő teszik teljessé a ruházati felszerelést. Mi, akik hűvös hegyekre is fel akartunk mászni, vastag gyapjuinget és teveszőrrel bélelt köpenyt is vittünk magunkkal. Később azonban kiderült, hogy még ez sem volt elég védelem a hideg ellen. Ámde mentségünkre legyen mondva, mikor az ember Nairobiban napsugártól izzó, bádogfedelű barakban, 40 fokos melegben csomagol, szinte hihetetlennek látszik, hogy téli holmira is lehet még szüksége. Ilyen helyen ezt semmire sem becsülik. Végül a fegyverek kérdése! Ez is nagyon régi és mégis mindig új tárgya a megbeszéléseknek. Mert h á t mindenkinek más az ízlése és mások a tapasztalatai. Használtam már angol, német és amerikai fegyvere­ ket és gondolkozás nélkül állítom, hogy az elsőség dicsősége az angoloké. A különböző angol gyártmányok között pedig, véleményem szerint, a Rigby-t illeti a pálma. Nem hinném, hogy volna ma jobb fegyver a Rigby-féle úgynevezett »350-Magnum«-nál, amelynek kalibere körülbelül kilenc milliméter. Töltése nagyon erős és biztos a találata, minélfogva valóságos precíziós eszköznek mondható, amelyben az ilyen fegyvertől várható minden jó tulajdonság megvan, nevezetesen az, hogy csekély a súlya, könnyen kezelhető és pontosan lő. Amikor egy töltény a csőben van, öt pedig alatta, a tölténytárban, minden vaddal szemben biztosnak érzi magát az ember, akár az ártatlan antilopot, akár az elefántot vagy oroszlánt hozza elébe a sors. Mint egyetemes fegyver ez a puska páratlannak mondható.

De mint tartalékra, szükségünk van még valamely nagyon nehéz kétcsövű, 11—12 milliméter kaliberű puskára is. Ez egyedüli biztos eszköze az élet védel­ mének, ha a vad közvetlen közelből t á m a d az emberre. Nagyon fontos, hogy töltése erős és golyója súlyos legyen, mert ennek ereje abban az esetben is feltartóz­ tatja a támadó vadat, amikor egyébként a lövés nem éppen halálos. A szintén Rigby-gyártmányú 470-es kétcsövű puskám, amely 33 grammnál nem könnyebb golyót küld az áldozatba, különösen hatásos fegyvernek bizonyult és már több alkalommal megmentette gazdája életét. H a az ember nagyvadat üldöz, kivált ha már megsebezte, az ilyen puska, mint utolsó mentség, szinte nélkülözhetetlen. Minthogy a vadásznak a konyhát szárnyasvaddal is el kell látnia, gondoskodnia kell egy 12-es kaliberű serétespuskáról is. Aki azonban gyűjtemény számára is lő madarat, annak kisebbkaliberű puskára is szük­ sége van. Végül mindezeken kívül ajánlatos még egy rövidcsövű, automata, h a t milliméteres, vagy ennél is kisebbkaliberű golyós puskát is szerezni, amely szintén hasznosnak bizonyulhat. A tölténykészlet tekintetében az legyen a szabály, hogy ötször annyi félköpenyű golyónk legyen, mint amennyi az egészköpenyű golyóstöltényünk. Nairobiban mozgalmas volt az élet. A felszerelés megerőltető munkájával gyorsan teltek a napok és nemkevésbbé volt megerőltető eleget tenni annak az igyekezetünknek, hogy régi barátaink és ismerőseink vendéglátó jogai mindenben érvényesülhessenek. Az egész város részt kért belőlünk. Különösen nagyszerű jelét adta a Vendégbarátságnak Northrup úr és Mc Millan úrnő, akik Chiromóban, virágok és lomb között emelkedő házukban vendégelték meg az expedició tagjait. Már akkor is náluk laktam, amikor Afrika először ragadott komolyan magával. De akkor a vadon­ ban éltünk és tábortüzek világítottak nekünk. Most pedig ünnepélyesen díszített asztalok körül foglaltunk helyet. Akkor a khaki és a puska szabta meg visel­ kedésünket, most a frakk és az ezüsttől ragyogó teríték. Nem mulaszthattuk el annak az örömnek alkalmát sem, hogy azokkal a honfitársainkkal találkozzunk, akik Nairobiban vagy annak környékén telepedtek le. Némelyik szerencsésen járt, a másik nem. A gazdaságilag rossz évek következtében általános volt a pesszimizmus és a kisebb-nagyobb mértékű lehangoltság. De azért mindnyájan szilárdan és keményen bíztak vállalko­ zásukban, . .. bár ebben az évben még nem sikerült szert tenniök a nagy nyereségre, talán még a következő esztendő sem hozza azt meg, de majd később meglesz, mert egyszer egészen bizonyosan részük lesz benne. Es így mindnyájan dolgoztak. Már most is'jelentékeny az ott gyűjtött svéd tőke. Egyébként vegyes érzelmekkel l á t t a m viszont Kéniagyarmat öreg fővárosát. Nairobi bámulatosan modern és európai lett. Hajdan jelentéktelenül kicsiny telep volt, amelyet kezdetlegessége olyan romantikába bur­ kolt, akár a »Vad Nyugat«-ot; ma tülekedő forgalmi és üzleti központ, amelynek társadalmi élete unalmasan nagyvilági. Hajdan a kalandok hűvös szele frissítette fel ott az életet. Akkor az ember még magával vihette a Norfolk-szálloda bárjába a maga félig-meddig szelí­ dített oroszlánját, rendelhetett magának valami »drink«-öt és a ragadozónak beefsteaket és rendelése végrehajtását megsürgethette azzal, hogy revolveréből golyót eresztett a legközelebbi viskis-üvegbe, vagy ha

lőképessége megengedte, a »bartender« fehér sapkájába. Ma mindenkire rányomja prózai bélyegét a pénz és a pénzért folyó küzdelem. A vidék az utóbbi években viharsebes léptekkel fejlődött. Talán túlgyors is volt ez a fejlődés. Most a túlnépesedett gyarmat gazdasági krízisben van. A munkakészség nem hiányzik, annál inkább a tőke és a munkaalkalom. A világháború hatása következté­ ben rendkívül nagy mértékben emelkedett az áru és a munkaerő ára, ennek következtében több vállalkozás megbukott. Az 1920-ban végrehajtott pénzértékszabá­ lyozás, amely a régi rúpia értékét egyszersmindenkorra két sillingben állapította meg, szintén hozzájárult a gazdasági zűrzavar ideiglenes növeléséhez. Közben azonban folyton újabb területeket fogtak kultúrába. Az éghajlat kedvező, a talaj termékeny és szinte minden növény termesztésére alkalmas. A kávé­ cserje és a cukornád éppenúgy kedveli, mint a bab, búza, rizs, kender, gyapot, len és még sok más. Nairobi körül ma már szinte mérföldnyi körzetben sem látható tenyérnyi míveletlen föld. A vad ennek következtében természetesen elhúzódott messzire, a vidék belsejébe. Ahol hajdan zsiráfokkal futottak versenyt és az anti­ lopok százas csapatai legelésztek, ott most mindenütt gondozott ültetvények terülnek el, amelyeken hosszú sorokban vonulnak el szemünk előtt a kávécserjék. É s az orrszarvú komikus szuszogását kiszorította a traktor szorgalmas pöfögése. A haladásnak természetesen örvendeni kell. Köz­ gazdasági tekintetben valóságos bűnténynek kellene minősíteni, ha ezt a termékeny földet kihasználatlanul hevertetnék. Ámde azokban, akik úgy emlékeznek Nairobira, mint parányi kultúrfoltocskára, amely óriási, érintetlen ősvadon közepén fekszik, az újítások láttára mégis bánatos gondolatok támadnak és szívünk­ ből felszakad a sajnálkozás sóhaja. Mert amennyivel értékesebb lett a vidék, ugyanannyit veszített eredeti­ ségéből és elragadó bájából. Ami benne a természetet képviselte, annak a mesterséges alkotások hatása folytán sorra vissza kellett húzódnia. A haladás félretolta az eredetit és ennek most a feledés homályában kell meghúzódnia, vagy meg kell semmisülnie. De ma az egész világon ez a logikus fejlődés törvénye. Hogy a Viktória-tavon közlekedő gőzöst elérhessük, " annyira siettünk a munkánkkal, hogy az expedició már 1921 január 8-án útrakészen állott. A személyi szolgák és a tartalékfelszerelés felügyeletére hivatásos vadászt fogadtunk, aki egyébként még a táborozásban és a gyűjtésben segített és tolmácsunk volt. De csak rövid ideig vettük hasznát, amiről majd később lesz szó. Végre egyik délután az expedició minden tagja az éjjeli expressz kocsijaiban ült. A szolgák a kocsi­ ablakokon át asszonyaikkal és egyéb hozzátartozóikkal a megteendő ú t bonyolult kérdéseiről fecsegtek. Hogy elég lesz-e a rizs és a só, hogy a fehér urak tudnak-e jól lőni, hogy akadnak-e majd útközben nagyobb falvakra, ahol az asszonyok szépek és olcsók. Ilyes­ mikről és ezer más hasonló dologról -beszélgettek, ami a négereket érdekli. Végre erős lökést éreztünk és nagy szuszogást hallottunk. Azt hittük, hogy elindultunk, de a kerekek csak helyükön forogtak. Újabb lökések, újabb kéz­ fogások és újabb integetések. A mozdony gőzfelhőbe burkolózott és végre döntő erőfeszítésre szedte össze magát. Hosszú uszályát magával vonszolva, nekivágott az útnak.

Szudáni szépség. (Divafos női testtartás.)

— Good bye, good luck, good sport! — kiáltották minden oldalról. És Nairobi lassanként eltűnt a hanyatló naptól megaranyozott párákban. Élőnyomulásunk Afrika szívébe komolyan megkezdődött. A vonat lassan, de szünet nélkül egyre magasabbra hág. Élőbb Kikuju termékeny síkságain siet keresztül. Mindenütt kávé, len, kender és rizs. Később t a v a k és hegyek következnek, amelyek az éles holdvilágban kísértetiesen rajzolódnak a tájra. A víz úgy tündöklik, mint az ezüst és a magaslatok a messze távolba húzód­ nak, az ember szinte azt hinné, hogy összeolvadnak az éggel. A levegő megritkul és hűvössé válik. De hajnaltájban hirtelen megszakad a mozdony erőlködő szuszogása. Felértünk a tetőre. A kocsik egészen könnyen gördülnek és csakhamar hallható a fék csikorgása. Kanyargó ívekben, alagutakon át és mély­ ségek fölött vezető hidakon eszeveszett gyorsasággal száguld a vonat a fensíkon, hogy mentől előbb elér­ hesse a Viktória-tavat. Percről-percre közelebb jutunk a nagy beltengerhez. A kunyhók és a trópusi tanyák egyre sűrűbben jelentkeznek. Elértük Kiszumut és ott az egyik rakodóparton megáll a vonat. Mert itt vége a vasútnak. De máris üdvözöl durva basszushangján az útra készen álló gőzhajó, a »Clement Hill.« Mint a hangyák a bolyban, úgy nyüzsögnek itt az indusok és a négerek. Össze-vissza szaladgálnak, egymásnak rohannak és letapossák egymást. A lármából kiabálás, átkozódás, üvöltés és fogcsikorgatás hangjai törnek elő. A zsákok és ládák úgy feküsznek óriási rakásokban egymásra hányva, mint valami kubista

festmény tárgyai. A gőzdaru nyikorog és egyik darab a másik után indul szédületes légi útjára, azután néhány pillanat múlva észrevétlenül eltűnik a hajó hatalmas rakományhalmai között. Olyan itt a sürgés­ forgás, hogy az ember Liverpool vagy Marseille kikötő­ jébe képzeli magát. Pedig csak Kiszumuban van. A vasutak a trópusok alatt talán még sokkal inkább az ország ereinek mondhatók, mint másutt. A vasúti állomásokon minden összetalálkozik. Nemcsak a be­ hozatal, hanem az egész kivitel is. Egész Uganda, sőt részben még Kongó is a Kiszumu—Mombasza-vasút függvénye, amefy a viktóriatavi hajóútvonalhoz kap­ csolódik. Legalább félig-meddig jóravaló összeköttetések nélkül egyik ország sem fejlődhet és nem használhatja ki a maga kincseit. Ezek nélkül a legnagyobb kincs is csak holt tőke. És itt a vasút a legrövidebb össze­ köttetés a tengerrel, amelyet pedig mindenféle afrikai árunak előbb vagy utóbb el kell érnie, ha a világ­ piacra akar eljutni. A gőzös lassanként felszabadította magát azoktól a bilincsektől, amelyek a szárazföldhöz kötötték. Kényel­ mesen kifelé lubickolt a hegyektől övezett Kavirondóöbölben, átcsúszott a Kuszinga-szoroson és csakhamar kint is volt már a tó tengernyi tükrén. Valóban valóságos tenger. Végtelen víztükör, meg­ szakítatlan láthatár és hömpölygő hullámok, éppen mint az Atlanti-óceánon. Elférne itt akár egész tucat európai t ó és még mindig maradna felesleg a helyből. Érthető, hogy az első felfedező utazók valóban azt hitték, hogy itt véget ér Afrika és az Atlanti- vagy az Indiai-óceán kezdődik. Az időjárás, átkelésünknek eszményi módon ked­ vezett. A levegő meleg volt és nyugodalmas. Lassanként egészen elültek a hullámok és a hajó opálfényű tükrön folytatta útját. Itt-ott lapos szigetek tűntek fel a távolban. Ezek hajdan valóságos melegágyai voltak az álomkórnak és hosszú ideig teljesen lakatlanul maradtak. Ma már megint komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy visszatelepítik rájuk a bennszülötteket, mert azt tartják, hogy a fertőzés veszedelme véget ért. A Glossina palpalis ugyan még mindig a legnagyobb kínzó Afriká­ ban, de úgy látszik, hogy legalább ezen a vidéken csökkenőben van a gyakorisága. Teljes 24 órás utazás után épségben kikötöttünk Entebbében, Uganda fővárosában. (Folytatjuk.)

MADARAKRÓL . R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr. A M. Kir. Madártani Intézet asszisztense.

VÍZI-

ÉS

R A G A D O Z Ó M A D A R A I N K ÉRDEKÉBEN. í r t a : Porgányi László.

A m o h á c s i Margitta-sziget k é t n a g y o b b t a v á n , a h á r o m s z á z k a t a s z t e r i h o l d t e r ü l e t ű 7?iAa-tavon és a tőle tíz k i l o m é t e r n y i r e fekvő százhúsz h o l d a s Földvár-tavon észlelt megfigyeléseimről, illetve az ezekből l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e i m r ő l s z á m o l o k b e , a kissé t ú l z o t t a n p u s z t í t o t t vízi- és r a g a d o z ó m a d a r a i n k érdekében. N e m adok szentenciát, csupán tapasztalataimat és egyszerű m e g á l l a p í t á s a i m a t k ö z l ö m .

A k i s e b b i k t a v a t négy é v v e l ezelőtt ü z e m t e r v e s h a l a s t ó n a k r e n d e z t é k b e . A z e l ő t t ez is v a d v í z v o l t , a m i l y e n m é g m a is a Riha-tó. Ez utóbbi vízimadárban aránytalanul gazdagabb, l e g a l á b b k é t s z e r t e s ű r ű b b népességű v o l t , m i n t a F ö l d v á r - t ó , a n n a k ellenére, h o g y ezen s o k k a l t ö b b e t z a v a r t á k a m a d a r a k a t , m i n t a m o t t . A m a d á r v i l á g o t m i n d k é t t a v o n a szárcsa, réce, b ú b o s v ö c s ö k és a r á n y l a g igen k e v é s g é m — a s z ü r k e - , vörös­ es t ö r p e g é m — k é p v i s e l t e . R a g a d o z ó m a d á r n a g y o n k e v é s volt, c s a k n é h á n y r é t i h é j a és e l v é t v e egy-egy r é t i s a s m u t a t ­ kozott. Amióta a Földvár-tavat átalakították, a helyzet meg­ v á l t o z o t t . Most n e m c s a k a r á n y l a g , h a n e m s z á m s z e r i n t v é v e is, lényegesen t ö b b o t t a m a d á r , m i n t a R i h á n , pedig m o s t az előbbin ü l d ö z i k ő k e t j o b b a n , m o n d h a t n á m napról-napra, állítólagos n a g y h a l p u s z t í t á s u k , illetve k á r t e v é s e i k m i a t t . R a g a d o z ó m a d á r is s o k k a l t ö b b v a n m o s t a F ö l d v á r o n m i n t amennyi azelőtt m i n d k é t tavon együttvéve volt. Szóval o t t a madárállomány, helyesebben a madárforgalom azóta nagyon m e g j a v u l t . A z é r t m o n d o m , h o g y forgalom, m e r t m o s t o t t o l y a n m a d á r is előfordul, a m i l y e n a z e l ő t t n a g y o n r i t k á n v o l t l á t h a t ó . I l y e n p é l d á u l a b a t l a . Mocsáriszalonka-féle is s o k k a l t ö b b v a n , s z á m b a n és f a j t á b a n is. Az e g y e t l e n m a d á r , a m e l y o t t jelenleg k e v e s e b b , a b ú b o s ­ vöcsök. E n n e k o k a — a m i r e k é s ő b b r á t é r e k — k ö n n y e n megtalálható. A r r a , h o g y m o s t , az á l l a n d ó üldözés ellenére, t ö b b a vízi- és r a g a d o z ó m a d á r a F ö l d v á r - t a v o n , m i n t a R i h á n , a t á p l á l é k bősége és a víz s z i n t j é n e k á l l a n d ó v o l t a a d h a t m a g y a ­ r á z a t o t . A m a d a r a k a t valószínűleg a részben a h a l a k n a k b e d o b o t t k ü l ö n b ö z ő eledel, r é s z b e n az ü z e m t e r v e s h a l a s ­ t a v a k b a n f o k o z o t t a b b m é r t é k b e n s z a p o r o d ó , sokféle a p r ó á l l a t és v í z i r o v a r v o n z z a o d a . A s z á r c s a n e m eszik h a l a t . A r é c e , h a k ö n n y e n hozzá­ j u t n e m v e t i u g y a n m e g , de a h a l n e m e g y e t l e n t á p l á l é k a . K ü l ö n b e n is a t ó g a z d a s á g o k b a n n a g y o n v i g y á z n a k , h o g y »vadhal«, a m e l y elég kicsi a h h o z , h o g y a r é c é n e k t á p l á l é k a legyen — n e k e r ü l j ö n a t ó b a . T e h á t a l e g t ö b b h a l a s t ó b a n - k i v é v e az í v ó t a v a t , — n i n c s is o l y a n a p r ó h a l , a m i b e n a réce k á r t t e h e t n e . í g y v a n ez a F ö l d v á r - t a v o n is. H o g y ott tényleg nincs annyi vadhal, m i n t amennyi azelőtt volt, a z t igazolja a b ú b o s v ö c s ö k n e k a régihez k é p e s t erősen m e g ­ c s a p p a n t s z á m a is, m í g a R i h á n m o s t is a n n y i v a n , m i n t a z e l ő t t v o l t . Az í v ó t ó b a n n e m m a r a d m e g a b ú b o s v ö c s ö k , m e r t az r e n d s z e r i n t kicsi s z o k o t t lenni, a vöcsök pedig j o b b a n szereti a n a g y o b b , n y í l t vizet. H a a F ö l d v á r - t a v o n a j ó r é s z t h a l l a l t á p l á l k o z ó b ú b o s v ö c s ö k n e m t a l á l elég t á p l á l é k o t , a k k o r a g é m s e m igen é l h e t n e m e g h a l b ó l , m é g k e v é s b b é a n n a k ú j a b ­ ban fokozatosan megnövekedett mennyisége. A t ó b a tavasszal kiengedett egynyaras pontyban a gém ugyan okozhatna kárt, de c s a k m á j u s b a n , j ú n i u s b a n , m e r t j ú n i u s h a v a v é g é n a t e n y é s z p o n t y m á r l e g a l á b b h a r m i n c - n e g y v e n d e k á r a n ö v e k s z i k és így m á r kissé n a g y falat l e n n e m é g a s z ü r k e g é n m e k is. A k k o r a z o n b a n , a m i k o r m é g k á r t t e h e t n e , a F ö l d v á r - t a v o n nincsen g é m . U g y a n i s a k k o r v a n a g é m költési ideje és a legközelebbi g é m t a n y a o l y a n messzire v a n (körülbelül 60—70 k i l o m é t e r ­ nyire), hogy a gémek onnan n e m jöhetnek a t ó r a halászni. T e r m é s z e t e s e n ezen a s z ü r k e g é m e t é r t e m , m e r t az a k e v é s v ö r ö s g é m , a m e l y a k ö z e l b e n fészkel, n e m s z á m í t , a t ö r p e g é m pedig az e g y n y a r a s p o n t y b a n ú g y s e m t e h e t k á r t . í g y ö n k é n t a d ó d i k az a feltevés, h o g y a g é m n e m a h a l k e d v é é r t j á r t ö m e ­ gesen a h a l a s t a v a k r a , h a n e m az ü z e m t e r v e s h a l a s t ó b a n n a g y ­ mértékben szaporodó kisebb-nagyobb rovarok stb. miatt. N e m állítom, hogy a szürkegém egyáltalán n e m pusztít halat, c s u p á n a z t m o n d o m , h o g y — megfigyeléseim s z e r i n t — n e m ez a f ő t á p l á l é k a , n e m ez az, a m i az ü z e m t e r v e s h a l a s t a v a k h o z csalogatja.*) H a k ö v e t k e z t e t é s e i m helyesek, o d a j u t u n k , h o g y a réce v e g y e s e n t á p l á l k o z i k az a p r ó v í z i á l l a t k á k k a l , k i s e b b á l c á k k a l , p é l d á u l a s z i t a k ö t ő á l c á v a l ; a k e v é s s z á m ú b ú b o s v ö c s ö k főleg vadhallal; a gémek pedig azon a kevés vadhalon kívül, ami mégis b e l e k e r ü l a t ó b a , c s a k a n a g y o b b á l c á k k a l , k ü l ö n b ö z ő rovarokkal stb. táplálkoznak. A ragadozómadaraknak könnyű zsákmány a lusta tenyészponty, de azért mégsem tesznek nagy k á r t benne, mert való­ színűleg i n k á b b az v o n z z a ő k e t a h a l a s t ó h o z , h o g y o t t á l l a n d ó a n t a l á l n a k m a d á r d ö g ö t és s e b z e t t m a d a r a t , a h o g y a z t s z á m t a l a n esetben volt m ó d o m b a n tapasztalni. U g y a n ú g y hiszem, h o g y a h a l a k s z á m á b a n v a l ó h i á n y t — m a j d n e m m i n d e n h a l a s t ó n á l — a v i d r á k n a k is fel l e h e t n e *) A szürkegém táplálkozására vonatkozóan mind a cikkíró, mind olvasóink figyelmét felhívjuk az alább következő két közleményre. Pártatlanul helyet adtunk a két ellentétes véleménynek. Szerk.

s z á m í t a n u n k , h a f o n t o l ó r a vesszük, h o g y a v i d r a , h a k ö z v e t l e n közelben n i n c s is n a p p a l i b ú v ó h e l y e , éjjel igen m e s s z i r e el­ k a l a n d o z i k és m i v e l a víz á l l a n d ó s z í n v o n a l a m i a t t a fűvel és g a z z a l b e n ő t t t ó p a r t o n k ö n n y e n l á t h a t ó n y o m o t n e m h a g y , a fölfedeztetés veszélye n é l k ü l a m a d a r a k r o v á s á r a g a r á z d á l kodhatik. A réce, a g é m , a b ú b o s v ö c s ö k és r a g a d o z ó m a d a r a k n e m o k o z n a k o l y a n n a g y k á r t , h o g y i n d o k o l t l e n n e az a m é r t é k t e l e n m a d á r p u s z t í t á s , a m i t a t ó g a z d a s á g o k b a n e l k ö v e t n e k . Az v i t á n felül áll, h o g y a s z á r c s a a t e r m é s z e t e s t á p l á l é k á n k í v ü l igen s o k a t fogyaszt a h a l a k n a k b e d o b o t t eledelből is. í g y a t ó ­ g a z d a s á g o k b a n , sajnos, t é n y l e g k á r t okoz. E n n e k d a c á r a s e m kellene a s z á r c s a p u s z t í t á s á t t ú l z á s b a v i n n i , m e r t k ü l ö n b e n o d a j u t u n k , h o g y a s z á r c s á n a k — sőt a t ö b b i v í z i v a d n a k is — l é t k é r d é s e lesz a h a l g a z d a s á g o k b a n s z o k á s s á v á l t p u s z t í t á s u k . Ez könnyen belátható. Mert ma, amikor minden vízterületet v a g y lecsapolni, v a g y h a a r r a a l k a l m a s , h a l a s t ó n a k b e r e n d e z n i i g y e k e z n e k , n e m is igen m a r a d a v í z i m a d a r a k s z á m á r a m á s hely, m i n t a h a l a s t ó . D e h a m a r a d is k e v é s v a d v í z , o n n a n is i n k á b b a h a l a s t a v a k r a v á n d o r o l n a k , a t ö b b t á p l á l é k és a víz á l l a n d ó szintje m i a t t . E k é t u t ó b b i m e g á l l a p í t á s r a : az á l t a l á ­ n o s f o g y a t k o z á s r a és e m e l l e t t az ü z e m t e r v e s t a v a k o n v a l ó t ö m ö r ü l é s r e , j ó p é l d á t n y ú j t az e m l í t e t t k é t t ó . M a a F ö l d v á r tavon jóval több vízivad van, mint a Riha-tavon, — utóbbin j ó f o r m á n lézeng a v í z i v a d , c s u p á n a v ö c s ö k m e n n y i s é g e a r é g i , — de a k é t t ó v í z i m a d á r n é p e s s é g e e g y ü t t v é v e m i n d a m e l l e t t lényegesen k e v e s e b b , m i n t a z e l ő t t v o l t , a m i k o r m é g n e m pusztították rendszeresen. N e m á l l í t o m , h o g y k ö v e t k e z t e t é s e i m száz s z á z a l é k i g helyesek és a z t s e m m o n d o m , h o g y a z o k n a k á l t a l á n o s j e l e n t ő ­ s é g ü k v a n , m i v e l , m i n t e m l í t e t t e m , c s a k kis t e r ü l e t e n végez­ h e t t e m megfigyeléseimet, sajnos, a n é l k ü l , h o g y — b á r az u t ó b b i e s z t e n d ő k b e n az e m l í t e t t v i d é k e n r e n g e t e g m a d a r a t p u s z t í t o t t a k el — m ó d o m b a n l e t t v o l n a t ö b b g y o m o r t a r t a l m a t m e g v i z s g á l n i . Mégis a z t h i s z e m , a j á n l a t o s l e n n e , h a h a l a s t ó gazdáink utánanéznének, melyik m a d á r milyen mértékben káros a halgazdaságra, mielőtt tópásztoraikkal, válogatás nélkül i r t ó h á b o r ú t i n d í t t a t n á n a k ellenük. Szeretném, h a cikkemmel a vízimadarak s z á m á r a kegyel­ m e t t u d n é k kieszközölni, h o g y m e g t ű r t v e n d é g e k lehessenek halastavainkon. Vízicickány s z ü r k e g é m g y o m r á b ó l . Crossopus fodiens e s t o m a c h o A r d e a cinerea. E z t a m e g j e g y z é s t í r t a Petényi S. János egy k i p r e p a r á l t c i c k á n y k o p o n y a t ö r e d é k e i mellé t e t t k i s p a p i r o s r a . Petényi a p r ó feljegyzését é r d e m e s n e k t a r t o t t a m fel­ e m l í t e n i m á r c s a k a z é r t is, n í e r t az i m m á r közel s z á z e s z t e n d ő s kis p a p i r o s d a r a b a z t b i z o n y í t j a , h o g y s z a k e m b e r e i n k e t a z á l l a t o k g a z d a s á g i v o n a t k o z á s a i m á r száz é v v e l e z e l ő t t is é r d e k e l ­ t é k , f i g y e l m ü k a r r a is k i t e r j e d t . Az igazi g é m e k c s a l á d j á b a t a r t o z ó s z ü r k e g é n i k i s e b b a g ó l y á n á l . F e l ü l h a m u s z ü r k e , a l u l fehér. N á l u n k , a n e k i m e g ­ felelő v i d é k e n , o r s z á g s z e r t e i s m e r t k ö l t ö z ő m a d á r . Főként h a l a t e s z i k ; a 10—25 c e n t i m é t e r n y i h o s s z ú h a l a k b ó l tíz­ t i z e n ö t d a r a b o t is megeszik e g y s z e r r e ; i v á s a l k a l m á v a l a n a g y a n y a h a l a t is m e g t á m a d j a . E g y é b eledelt c s a k m e l l é k e s e n eszik s így k á r o s á l l a t . A rovarevő emlősök rendjébe tartozó cickányok közül h a z á n k b a n l e g n a g y o b b a vizek m e n t é n élő v í z i c i c k á n y . E z t a h e g y e s o r r ú , e g é r n a g y s á g ú k i s á l l a t o t hosszú, s e r t e t a r a j o s f a r k á ­ ról és a h á t s ó l á b a i n a k szélén fésűszerűen álló m e r e v szőrökről k ö n n y e n felismerhetjük. Tápláléka mindenféle víziállatból k e r ü l ki, s ő t megfogja és megeszi a h a l a t is ; a n a g y h a l a k n a k a fejébe k a p a s z k o d i k és ú g y r á g j a k i a z o k s z e m é t és a g y ­ velejét. H a l a s t a v a k b a n t e h á t a v í z i c i c k á n y t e t e m e s k á r t okozhat. A Petényi á l t a l feljegyzett e s e t b e n egyik r a b l ó m e g e t t e a másikat. Éhik. A szürkegém táplálkozásáról. A budapesti állatkert meg­ n y i t á s á t k ö v e t ő n é h á n y e s z t e n d ő b e n , t a v a s z o n k é n t fiatal p o n t y o k a t h e l y e z t e k az á l l a t k e r t i n a g y t ó b a , a z z a l a g o n d o l a t t a l , h o g y a z o k m a j d m e g n ő n e k és élelmezési c é l o k r a lesznek felhasználhatók. E z a remény azonban n e m valósult meg, m e r t a t a v o n élő v í z i m a d a r a k a h a l a k a t a l a p o s a n m e g t i z e d e l ­ t é k , ú g y h o g y a t ó b a b o c s á t o t t h a l a k n a k ősszel c s a k s i l á n y , sérült, megtépdesett töredéke m a r a d t meg. A h a l a k n a k az a k i s része, a m e l y i k a vízesés sziklája a l a t t levő ü r e g b e menekült, m e g m a r a d t . De mire ezt a biztos búvóhelyet meg­ találták, jórészük m á r elpusztult. Bár a t a v o n levő m a d a r a k

rendszeres és bőséges e t e t é s b e n részesültek, m é g i s r á v e t e t t é k m a g u k a t a z élő h a l p e c s e n y é r e is. E b b e n a feneketlen g y o m r ú n a g y k á r ó k a t o n á k és g ö d é n y e k j á r t a k elől és s z i n t e t e r v ­ szerűnek látszó halászatot rendeztek, amiben n e m m a r a d t a k el t ő l ü k a különféle g á z l ó m a d a r a k s e m . H o g y a s z ü r k e g é m is k i v e t t e - e részét a h a l á s z a t b ó l , a z t m a m á r b a j o s lenne m e g ­ állapítani, de tekintve a természetét, biztosra vehető, hogy l u d a s v o l t a h a l a k p u s z t í t á s á b a n , m á r c s a k a z é r t is, m e r t a t ó sekély vize e r r e n a g y o n jó a l k a l m a t n y ú j t o t t . A s z ü r k e g é m f ő t á p l á l é k a a h a l . N a p o n t a k ö r ü l b e l ü l a s a j á t t e s t s ú l y a egy­ h a r m a d á n a k megfelelő m e n n y i s é g ű é l e l m e t fogyaszt, a m i n t e z t Heinroth dr., a berlini a k v á r i u m i g a z g a t ó j a a »Vögel Mitteleuropas« c í m ű m u n k á j á b a n m e g í r t a . A fejlett s z ü r k e g é m testsúlya körülbelül két kilogramm, tehát naponta mintegy 700 g r a m m t á p l á l é k r a v a n szüksége és a 14—18 c e n t i m é t e r n y i h o s s z ú s á g ú h a l a t k ö n n y e n le t u d j a n y e l n i . A h a l i v a d é k ból s z á m s z e r ű l e g n a g y o n s o k a t fogyaszt és Chernél k i v á l ó o r n i t h o l ó g u s s z e r i n t a h a l g a z d a s á g n a k i g a z á n egyik l e g n a g y o b b ellensége. E g y s z ü r k e g é m f e l b o n t o t t g y o m r á b a n egy p ú p o z o t t m a r é k 25 m i l l i m é t e r n y i h o s s z ú s á g ú i v a d é k h a l a t t a l á l t a k . * ) Természetesen nemcsak hallal táplálkozik. A d a t o k v a n n a k a r r a n é z v e , h o g y b é k á t , k í g y ó t és r o v a r o k a t is eszik, a víz k ö r n y é k é n élő k i s e b b r á g c s á l ó k a t is megfogja, s ő t a k i s e b b v í z i m a d a r a k g y á m o l t a l a n fiókáit s e m kíméli. T ó g a z d a s á g o k k ö r n y é k é n a z o n b a n l e g i n k á b b h a l l a l él. hisz o t t t e r í t e t t a s z t a l v á r j a és h a p u s z t á n c s a k r o v a r o k k a l t á p l á l k o z n a , h a m a r f e l k o p n a az álla. A s z ü r k e g é m e t is ó v n i kell a p u s z t u l á s t ó l , de n e m a hasznos vagy káros voltának bizonyítgatásával. Az igazi m a d á r v é d e l e m n e k s o k k a l m é l y e b b és n e m e s e b b g o n d o l a t o k b ó l kell f a k a d n i a . Szombath. A nagypóling fészkelése Magyarországon. »A Természet« 1929. évi m á r c i u s i s z á m á n a k c í m l a p j á n r ö v i d e n j e l e z t e m , h o g y egy b a r á t o m t á r s a s á g á b a n és a n n a k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l Székesfehérváron megtaláltam a nagypóling Magyarországon felfedezett első fészkét. E n n e k az e s e m é n y n e k részletes k ö r ü l ­ m é n y e i t m é g a »Kócsag« c í m ű m a d á r t a n i f o l y ó i r a t n a k 1928. évi 3. és u g y a n c s a k a n e v e z e t t l a p 1929. évi 3—4. s z á m á b a n m á r m e g í r t a m . Az e l m ú l t k é t é v a l a t t a n a g y p ó l i n g t o j á s a i t n é g y e s e t b e n , fiókáit m e g k é t í z b e n t a l á l t u k éspedig S z é k e s ­ f e h é r v á r o t t , S á r p e n t e l é n , Csórón, a S z é k e s f e h é r v á r — M o h a k ö z t i r é t s é g e n és S á r s z e n t á g o t á n . N a g y a v a l ó s z í n ű s é g e a n n a k , h o g y e k ö z i s m e r t m a d á r f a j h a z á n k b a n m é g t ö b b h e l y e n is fészkel, c s u p á n fészkelésének első fellelése o k o z o t t n e h é z s é g e k e t . M i u t á n i s m e r j ü k e m a d á r á l t a l a m m á r leírt fészkelési k ö r ü l ­ m é n y e i t és a m e g t a l á l á s m ó d j á t , r e m é n y v a n a r r a , h o g y t ö b b m á s h e l y e n is m a j d m e g t a l á l j u k a fészkét. É p p e n e z é r t ö r v e n ­ d e t e s t u d o m á s o m r a s z o l g á l t a k é s ő b b , »A T e r m é s z e t i 1930. évi novemberi s z á m á b a n megjelent idevonatkozó közlemény. Most m á r csak arra kérem k u t a t ó t á r s a i m a t , hogy e kedves és h a s z n o s m a d a r a t h a z á n k b a n k i p u s z t u l n i , illetőleg k i p u s z ­ t í t a n i n e e n g e d j ü k és m i n d e n r e n d e l k e z é s ü n k r e álló t ö r v é n y e s eszközzel h a t h a t ó s v é d e l m e t b i z t o s í t s u n k n e k i . Radetzky Dezső. A csókák Budapesten télen is l á t h a t ó k a v á r o s b e l t e r ü l e t é n , a h o l a fészkelési i d ő b e n k ü l ö n b ö z ő é p ü l e t e k e n , v a l a m i n t a Dunahidakon tudvalevően nagy számban költenek. Termé­ szetesen n e h é z l e n n e m o s t b i z t o s a n e l d ö n t e n i , h o g y a t é l e n l á t h a t ó p é l d á n y o k v a l ó b a n v á r o s i illetőségűek-e, m e r t k é t s é g ­ telen, hogy a zord időszak nehezebb táplálkozási viszonyai k ö v e t k e z t é b e n az i t t fészkelő, i l l e t v e i t t k i k ö l t ö t t c s ó k á k n a k l e g a l á b b is n a g y r é s z e elszéled másfelé. E g y e s jelek a z o n b a n m é g i s a r r a v a l l a n a k , h o g y h e l y b e l i illetőségű m a d a r a k r ó l v a n szó ; így p é l d á u l az E r z s é b e t h í d pillérei t á j á n a c s ó k á k a n n y i r a o t t h o n o s a n v i s e l k e d n e k , h o g y igen v a l ó s z í n ű a z a feltevés, hogy azok nyári megszokott lakosai a városnak. Nagyon é r d e m e s f e l a d a t l e n n e á l t a l á n o s s á g b a n p o n t o s a n felderíteni a b u d a p e s t i c s ó k á k é l e t n y i l v á n u l á s a i n a k sok m o z z a n a t á t , egyebek közt fontos volna a táplálkozási lehetőségeiknek i s m e r e t e . Ú g y s z ó l v á n b i z o n y o s r a v e h e t ő , h o g y eledelszükség­ l e t ü k t e t e m e s részét a n n á l k e v é s b b é t a l á l h a t j á k m e g a v á r o s b a n , m e r t a c s ó k a , k ü l ö n ö s e n t a v a s z t ó l őszig, n a g y m é r t é k b e n r o v a r e v ő . C s ó k á i n k é r d e k e s m ó d o n a v á r o s b e l t e r ü l e t é n is megtalálják azokat a helyeket, ahol rovarevő hajlamukat leginkább kielégíthetik. Nevezetesen g y a k r a n láthatjuk őket a n y á r f o l y a m á n , k ü l ö n ö s e n a fű l e k a s z á l á s a idején, a b u d a i Vérmezőn bogarászni. A n n a k i g a z o l á s á r a , h o g y a csóka »állandósulási«, t e h á t n e m k ö l t ö z ő h a j l a m m a l is bír, m e g e m l í t h e t e m a k ö v e t k e z ő k e t . M a r t o n v á s á r o n (Fejér m e g y é b e n ) Dreher Jenő p a r k j á b a n és ennek környékén a csókák szépszámmal költenek az ottani * Naumann : Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas. Bd. VI. S. 217.

h a t a l m a s n y á r f á k o d v a i b a n , a m i n t erről 1929 j ú n i u s h a v á b a n m a g a m i s m e g g y ő z ő d t e m . M á r m o s t 1929/1930 telén t ö b b s z ö r u t a z v a a Velencei t ó h o z , a z t t a p a s z t a l t a m , h o g y B u d a p e s t t ő l Martonvásárig csókát csak éppen Martonvásár mellett l á t t a m , ellenben a t ö b b i á l l o m á s t á j á n , illetve az egész á t u t a z o t t v i d é k e n m á s h o l n e m észleltem. E s z e r i n t e l f o g a d h a t ó az a v é l e m é n y , h o g y a M a r t o n v á s á r o n télen l á t o t t c s ó k á k helybeli illetőségűek v o l t a k . Megjegyzem, h o g y a c s ó k á k r a n é z v e e d d i g k e v é s g y ű r ű z é s i a d a t t a l r e n d e l k e z ü n k . Lucanus közli, h o g y egy k e l e t p o r o s z o r s z á g i c s ó k a á l l a n d ó m a d á r n a k b i z o n y u l t . Ú g y l á t s z i k , h o g y a »varjúfélék« s z o r o s a n v e t t alakjai k ö z ü l a vetésivarjú a legigazibb k ö l t ö z ő m a d á r . N a g y o n é r d e k e s lenne t u d n u n k , h o g y Budapesten..kívül, mely hazai városainkban laknak még csókák ? Ú g y v a g y u n k ' a l e g t ö b b »köznapi«-nak l á t s z ó m a d á r t a n i kérdéssel is, h o g y sajnos, é p p e n ezekre nézve nehéz p o n t o s a d a t o k a t g y ű j t e n ü n k , minthogy a madárvilág iránt érdeklődők azokat közismerteknek t a r t j á k és igy feleslegesnek g o n d o l j á k a v e l ü k v a l ó foglalkozást. Vasvári Miklós dr.

Áttelelő csicsörke. E z idei g y e n g e t é l e n a N a g y c s á k á n y b a n á t t e l e l ő m a d a r a k k ö z ö t t l e g é r d e k e s e b b a csicsörke (Serinus canarius hortulanus), m e l y e t 1931 j a n u á r 2-án figyeltem m e g egy g y ü m ö l c s ö s b e n . M i n t e g y k é t m é t e r n y i r e m e g k ö z e l í t h e t t e m e l e g y e n g ü l t p é l d á n y t , de az m i t s e m t ö r ő d ö t t v e l e m és n y u g o d t a n keresgélt a kertszéli c s á d é k o n m a g v a k u t á n . E faj i t t g y a k o r i fészkelő. M u l t é v őszén a z u t o l s ó k o k t ó b e r 26-án v o n u l t a k el. A t t e l e l ő k m é g : ,a fekete rigó (Turdus merula), az ö r v ö s g a l a m b (Columbapalumbus), az egerésző ö l y v (Buteocommunis), a s z ü r k e g é m (Ardea cinerea), t o v á b b á s z o k a t l a n n a g y s z á m m a l a v ö r ö s b e g y (Erithacus rubecula) és az erdei s z a l o n k a (Scolopax yiisticola). U t ó b b i b ó l d e c e m b e r 2-án 10—12 d a r a b o t l á t t a m . Walzel József.

A SZOBA, KERT ÉS ÜVEGHÁZ NÖVÉNYEIRŐL

A szárcsa vonulásáról t i s z t á n a g y ű r ű z é s i e r e d m é n y e k alapján összefoglaló k ö z l e m é n y t a d Schüz E. dr. á »Der Vogelzug« című m a d á r t a n i új f o l y ó i r a t b a n (1930, 14—20. 1.). A d a t a i R o v a t v e z e t ő : Szabó Zoltán dr. e g y e t . n y i l . r. t a n á r . közül k ü l ö n ö s e n é r d e k e s e k a k ö v e t k e z ő k : A S v é d o r s z á g b a n költő s z á r c s á k téliszállása S p a n y o l o r s z á g b a n és F e l s ő - A u s z t r i a - , b a n v a n , m e r t az eddigi g y ű r ű z é s i e r e d m é n y e k s z e r i n t g y ű r ű s A SANSEVIERA p é l d á n y o k az e m l í t e t t o r s z á g o k b a n k e r ü l t e k m e g . A z é s z a k - . n é m e t p é l d á n y o k S v á j c b a n , H o l l a n d i á b a n , az északfrancia A z á l l a t k e r t i p á l m a h á z r i t k a , cserepes n ö v é n y e i k ö z ö t t t e n g e r p a r t o n és F e l s ő - A u s z t r i á b a n k e r ü l t e k k é z r e , figyelmen sok o l y a n fajt, is t a l á l u n k , a m e l y m i n t a l k a l m a s s z o b a n ö v é n y k í v ü l h a g y v a a N é m e t o r s z á g b a n v o n u l á s i i d ő b e n észlelt gyűrűs" á l t a l á n o s a n elterjedt. E z e k a n ö v é n y e k az á l l a t k e r t i p á l m a h á z ­ s z á r c s á k a t . A m a g y a r o r s z á g i s z á r c s á k ellenben a M. k i r . M a d á r ­ b a n r e n d s z e r i n t idős, jól fejlett p é l d á n y o k k a l v a n n a k k é p ­ t a n i I n t é z e t g y ű r ű z é s i m u n k á l a t a i s z e r i n t Olaszország t e n g e r ­ viselve, ú g y h o g y n e m is a n n y i r a r i t k a s á g u k k a l , m i n t i n k á b b p a r t i l a g u n á i b a n telelnek. N a g y o n f i g y e l e m r e m é l t ó , h o g y ez, a s z a k s z e r ű kezeléssel elérhető fejlettségükkel t ű n n e k fel. a rossz r e p ü l ő n e k t a r t o t t m a d á r részint igen messzire elköl­ I l y e n n ö v é n y a Liliaceae c s a l á d h o z t a r t o z ó Sansevieva, amelytözik. A l e g n a g y o b b u t a t egy S v é d o r s z á g b a n 1927 j ú n i u s á b a n m e g g y ű r ű z ö t t szárcsa t e t t e m e g , a m e l y e t u g y a n a b b a n az é v b e n november h a v á b a n Spanyolországban, a gyűrűzés helyétől 2400 k i l o m é t e r n y i r e (!) f o g t a k el. U g y a n c s a k ellene szól a szárcsa rossz r e p ü l é s é n e k az a k ö r ü l m é n y is, h o g y a gyűrűzéssel k i m u t a t o t t a d a t o k szerint egyik p é l d á n y k é t n a p a l a t t 525 kilométeres u t a t t e t t m e g , t e h á t a n a p i á t l a g 262 k i l o m é t e r v o l t ; m á s p é l d á n y r a v o n a t k o z ó s z á m í t á s p e d i g n a p i 200 kilométeres á t l a g o t e r e d m é n y e z . Vasvári. A meggyvágóról és süvöltőről. A meggyvágón (Coccothraustes vulgáris Pali.) N y í r e g y h á z a v i d é k é n m i n d e n télen n a g y o b b c s a p a t o k b a n s z o k o t t megjelenni és i l y e n k o r k ü l ö n ö s e n a fák r ü g y e i t csipegeti. E g y h e t i megfigyelésem f o l y a m á n a z o n b a n egyszer ú g y t a l á l t a m , h o g y a m e g g y v á g ó k csak a n a p r a f o r g ó t lepték el és a n n y i r a b e l e m e r ü l t e k a l a k m á r o z á s b a , h o g y az e m b e r t egész közelre b e v á r t á k és c s a k a k k o r h a g y t á k el k e d v e n c eledelüket, h a n a g y o n közel m e n t e n i h o z z á j u k . A k k o r is c s a k a legközelebbi fára felszállva, v á r t á k az e m b e r t á v o z á s á t , hogy a n a p r a f o r g ó k a t a z t á n újból t ö m e g e s e n ellephessék. E z a m a d á r k ö r n y é k ü n k ö n m i n d e n é v b e n k ö l t e n i is s z o k o t t , a m i n t e z t 1924 ó t a t a p a s z t a l o m . Az őszi c s a p a t o k r e n d e s e n o k t ó b e r 10—15-e t á j á n é r k e z n e k . H a a t é l k o r á n áll b e és n a g y o n hideg v a n , a k k o r a m e g g y v á g ó k m i n d e n ü t t t a l á l h a t ó k és igen n a g y c s a p a t o k b a n j e l e n n e k m e g ; d e h a a t é l k é s ő n k e z d ő d i k v a g y e n y h e , a k k o r csak k i s e b b c s a p a t o k b a n t a l á l ­ h a t ó k és c s a k a n e k i k l e g k e d v e z ő b b h e l y e k e n f o r d u l n a k elő. A c s a p a t o k április 10—20-a k ö z ö t t s z o k t a k t á v o z n i , d e szór­ v á n y o s a n m a r a d is belőlük n á l u n k . A süvöltő, k ü l ö n ö s e n a nagy süvöltő (l'yrrhula ritbicilla) t ö m e g e s megjelenése s z i n t é n az i d ő j á r á s t ó l függ. Érkezési ideje összeesik a m e g g y v á g ó é v a l , d e t á v o z n i két-három h é t t e l k o r á b b a n s z o k o t t . N a g y o b b s z á m b a n jelenik m e g érke­ zésekor, m i n t a m e g g y v á g ó , de s z ó r v á n y o s a b b a n . I g e n kedveli a fiatal tölgy-, d e k ü l ö n ö s e n a p l a t á n f á k a t , a m e l y e k e n kisebb c s a p a t b a n m i n d i g t a l á l h a t ó . A s ü v ö l t ő n e m s z o k o t t meggy­ v á g ó k t á r s a s á g á b a k e v e r e d n i ; c s a k e g y e s e t b e n és pedig 1921 j a n u á r h a v á b a n l á t t a m ő k e t egy fára t e l e p e d v e , de a k k o r is k é t k ü l ö n c s o p o r t b a n . A k k o r i b a n o l y a n h i d e g volt, h o g y a m a d a r a k n a p o n t a reggelre t ö m e g e s e n m e g f a g y t a k . F ő k é n t a vetési v a r j a k h u l l o t t a k el n é h á n y napon belül s z á z á v a l . Az e m l í t e t t esetet k i v é v e , a s ü v ö l t ő t sem c s a p a t b a n s e m egyes p é l d á n y b a n n e m észleltem m e g g y v á g ó k t á r s a s á g á b a n . Az 1921. é v i z o r d téllel k a p c s o l a t b a n k ö z l ö m még, h o g y az a vidékünkön azelőtt nagyszámban tartózkodó kenderikék k ö z t o l y a n n a g y a r á n y ú p u s z t í t á s t v i t t véghez, h o g y az u t á n a k ö v e t k e z ő h á r o m é v b e n e g y d a r a b o t s e m lehetett l á t n i és m é g m a is n a g y o n g y é r e n f o r d u l n a k elő. Nagy

Lajos,

Nyíregyháza.

Virágzó orchidea (Vanda Hookeriana Orchideáé) a z állaikerli p á l m a h á z b a n . (Gregor Vilmosnak lapunk mult havi számában megjelent cikkéhezi) ifj. Józan Miklós felvétele.

növénynek kiválóan alkalmas, mert minden szobában, amely c s a k v a l a m e n n y i r e is világos, h o s s z ú ideig megél, n ö v e k s z i k és k e v é s g o n d o z á s t igényel. M i n t az egyenlítő v i d é k é r ő l s z á r m a z ó n ö v é n y , n á l u n k t é l e n á t m e l e g h e l y e t igényel. 10 fok C. h ő ­ m é r s é k l e t a l e g k e v e s e b b , a m e l y r e szüksége v a n . E n n é l h i d e ­ g e b b h e l y e n a g y ö k e r e i , a m e l y e k p u h á k és é r z é k e n y e k , megfáz­ n a k . A levelek m é g b í r n á k az a l a c s o n y a b b h ő m é r s é k l e t e t , d e t á p l á l ó j u k és t á m a s z u k — a g y ö k é r z e t — h i á n y á b a n t e r ­ m é s z e t e s e n a n ö v é n y m a g a is e l p u s z t u l n a . A Sansevierát k e v é s h o z z á é r t é s s e l s z a p o r í t a n i is l e h e t . A m á r elég n a g y , fejlett, b o k r o s t ö v e k e t éles késsel k é t - h á r o m részre s z é t v á g j u k és k ü l ö n - k ü l ö n c s e r e p e k b e ü l t e t j ü k , a h o l ú j r a fejlődésnek i n d u l n a k és új l e v e l e k e t h a j t a n a k . E z t a m ű v e l e t e t p e r s z e c s a k n y á r elején v é g e z h e t j ü k el és s e m m i esetre s e m t é l e n v a g y ősszel. K e r t é s z e t e k b e n oly m ó d o n is s z a p o r í t j á k , h o g y az öreg, e d z e t t l e v e l e k e t 10—12 c e n t i m é t e r n y i részekre f e l d a r a b o l j á k és e z e k e t a l e v é l r é s z e k e t s z a p o r í t ó á g y b a helyezik. I t t k é t h ó n a p a l a t t g y ö k e r e t v e r n e k és alulról k i h a j t a n a k . H á r m a s á v a l - n é g y e s é v e l , d e e g y e n k é n t is c s e r e p e k b e ü l t e t v e , új n ö v é n y e k e t n y e r ü n k . I l y m ó d o n a z o n b a n c s a k kertészetekben szaporítható. Télikertekben, vagy lakásokban c s a k a t ö v e k s z é t o s z t á s a l e h e t a s z a p o r í t á s sikeres m ó d j a .

V

Király Lajos.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Állattani szakülés. A K i r . M a g y . T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t á l l a t t a n i s z a k o s z t á l y a 1931 j a n u á r 2-án t a r t o t t a 316-odik s z a k ü l é s é t a M a g y a r N e m z e t i M i i z e u m á l l a t t á r á n a k ü l é s t e r m é b e n ( V I I I . , B a r o s s - u . 13.), Csíki Ernő nemzeti m ú z e u m i á l l a t t á r i i g a z g a t ó elnöklete a l a t t . A s z a k ü l é s f o l y a m á n Szilády Zoltán dr. a B a l a t o n k ö r n y é k é n és főleg T i h a n y fél­ szigetén ú j a b b a n g y ű j t ö t t jellemző és j ó r é s z t délies állatfajok bemutatása kapcsán a tihanyi védőterület érdekében emelt szót. E l ő a d á s á h o z Entz Géza dr., Horváth Géza dr. és Lóczy Lajos dr. s z ó l t a k h o z z á . Wagner János dr. a bécsi m ú z e u m Pulmonatáin végzett kutatásairól számolt be. Vizsgálatai a t u d o m á n y r a h á r o m áj fajt e r e d m é n y e z t e k , m e l y e k a k ö v e t k e z ő k : Milax Adensameri, M. serbicus és M. taygetensis. Az e l ő a d á s ­ h o z az elnök szólt h o z z á . Majd Wolsky Sándor dr. az édesvízi á s z k a (Asellus aquaticus I,.) m á s o d i k á l l k a p c s á n a k érzék­ szerveiről é r t e k e z e t t . Végül Zimmermann Ágoston dr. a bélcső egyes r é s z l e t e i n e k m é r e t e i k ö z ö t t k i m u t a t h a t ó c o r r e l a t i o b ó l k i i n d u l v a , s a j á t megfigyelései és v i z s g á l a t a i a l a p j á n , a v a k b é l fejlődéséről és fejlettségéről, v a l a m i n t é l e t t a n i jelentőségéről e m l é k e z e t t m e g . E l ő a d á s á t n a g y s z á m ú (36) k é s z í t m é n y e n d e m o n s t r á l t a , e z e n k í v ü l t ö b b n a g y í t o t t f é n y k é p e t is m u t a t o t t b e . H o z z á s z ó l t : Entz Géza dr. A s z a k ü l é s t b a r á t s á g o s össze­ j ö v e t e l k ö v e t t e a P o s c h - v e n d é g l ő b e n ( V I I I . , B a r o s s - u . 7.). Szalay

Sanseviera

gainensis

Willd. Liliaceae, az állatketi pálmaházban, ifj, Józan Miklós felvétele.

tiek k é t m é t e r m a g a s s á g i g t e r j e d ő , 100—150 k g . s ú l y ú k i v á l ó példányai láthatók a pálmaházban. Egyenes, kardalakú levelei s ű r ű n e g y m á s m e l l e t t n ő n e k k i a földből. Színezésük a világoszöld a l a p o n l á t h a t ó s ö t é t z ö l d z e b r a c s í k o k k a l n a g y o n h a s o n l í t a k í g y ó b ő r é h e z és a levél m é t e r e s h o s s z ú , k e s k e n y , e n y h é n ívelt a l a k j a is a k í g y ó h o z teszi h a s o n l ó v á . F i a t a l levelei t e n g e r z ö l d s z í n ű e k , c s a k idővel s ö t é t e d n e k m e g és f é l á r n y é k o s h e l y e n m i n d s ö t é t e b b é v á l n a k . A Sanseviera, ez a húsoslevelű növény, annyira hasonlít a pozsgásnövényekhez, a kaktuszok­ hoz, h o g y sok e m b e r t m e g t é v e s z t . M é t e r e s s z á r o n a p r ó , fehér­ színű, j ó i l l a t ú v i r á g j a i l e g i n k á b b c s a k ü v e g h á z a k b a n l á t h a t ó k és ez a v i r á g z á s m á j u s t ó l j ú l i u s közepéig t a r t . G y a k r a n m a g o t is érlel, k ü l ö n ö s e n m e s t e r s é g e s m e g t e r m é k e n y í t é s s e l . A m a g m u t a t ó s , korallpirosszínű. A Sansevierának h a t - n y o l c fajtája i s m e r e t e s . E z e k a z indiai ó c e á n szigetein és A f r i k á b a n o t t h o n o s a k . A Sanseviera zeylonica és a Sanseviera guinensis az, amely m i n t d í s z n ö v é n y k ü l ö n ö s e n az u t ó b b i é v t i z e d b e n E u r ó p á b a n e l t e r j e d t . S z o b a T

László

dr.

A »VIBUMA« a szobanövényekért. M o s t fejeződött b e a »VIBUMA« á l t a l r e n d e z e t t első s z o b a n ö v é n y - á p o l á s i t a n ­ f o l y a m , a m e l y e n n a g y o n s o k h a l l g a t ó v e t t r é s z t . A »VIBUMA« v e z e t ő s é g e m e n n é l szélesebb k ö r b e n l e h e t ő v é a k a r j a t e n n i a szobanövények ápolására vonatkozó tudnivalók elsajátítását és e z é r t a Kertészeti Lapok — Virágos Budapest, Virágos Magyar­ ország ú j e s z t e n d e i s z á m á b a n m e g k e z d t e e h a s z n o s t u d n i v a l ó k közlését. G y ö n y ö r ű , m é l y n y o m á s ú k é p e k és s z á m o s g y a k o r l a t i k ö z l e m é n y teszi v á l t o z a t o s s á az é r t é k e s folyóiratot. Elő­ fizetési á r a egy é v r e 16 p e n g ő , m u t a t v á n y s z á m o t 1 p e n g ő b e k ü l d é s e ellenében k ü l d a k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t , V I I . , D o h á n y - u t c a 20. Csigák temetője. A R o v i g n o e l ő t t fekvő B a g n o l e n e v ű k i s szigeten l á t t a m először ilyen t e m e t ő t . É s , m i n t m i n d e n t e m e t ő , ez is m é l a b ú s é r z e l m e k e t v á l t o t t k i belőlem. M e r t hiszen ez is, b á r c s u p á n j e l e n t é k t e l e n k i s csigákról v a n szó, é p p e n ú g y e s z ü n k b e j u t t a t j a Reviczky Gyula s z o m o r ú v e r s é t : E g y e t m é g i s m i n d e n k i eltalál, H o g y m i n d e n élet v é g e a h a l á l . D e l e g f e l t ű n ő b b a d o l o g b a n az, h o g y c s a k n e m a z egész k i s sziget t e l e v a n ilyen t e m e t ő v e l . V á j j o n m i o k o z t a ezt a t ö m e g ­ p u s z t u l á s t a b a g n o l e i csigák b i r o d a l m á b a n ? E z t k é r d i m i n d j á r t a természetbúvár, h a valami különös természeti tüneménnyel találja m a g á t szemben. De, hogy erre válaszolni tudjunk, m e g kell i s m e r k e d n ü n k e l ő b b m a g á v a l a szigettel. B a g n o l e

szigete v a l a m i k o r m e r ő szirt v o l t . Ú g y festett, m i n t v a l a m i k o p á r s z i k l a o m l a d é k . K o p a s z h á t a tele v o l t k i s e b b - n a g y o b b melyedésekkel, ü r e g e k k e l , o d v a k k a l s ú g y n e v e z e t t k a t l a n o k k a l . Valaki m e g v e t t e s ezzel k o r l á t l a n u r a l e t t a k é k A d r i á n egy szigetnek. F ö l d e t h o r d a t o t t o d a . A z t á n b e f á s í t o t t a . í g y l e t t a k o p a s z s z i k l a h á t b ó l kies zöld szigetke. Teli fával, b o k o r r a l , fűvel és v i r á g g a l . A sziklák mélyedései is t ö b b é - k e v é s b b é m e g t e l t e k t e l e v é n y e s földdel s a kis sziget b u j a n ö v é n y z e t e c s a k h a m a r o d a is b e v e t t e m a g á t . K i s idő m ú l v a a s z o m s z é d kis szigetek á l l a t v i l á g á n a k képviselői is m e g j e l e n t e k a kis szigeten és n é h á n y é v a l a t t m ó d n é l k ü l e l s z a p o r o d t a k . K ü l ö ­ nösen a g y í k m e g a csiga. H o g y h o g y a n k e r ü l t e k o d a , az m á r m á s l a p r a t a r t o z i k . T u d v a l e v ő dolog a z o n b a n , h o g y a csiga n e m t ű r i a n a g y m e l e g e t . A kis szigeten p e d i g n y á r o n r e k k e n ő a hőség. A csigák e k k o r f e l k e r e k e d n e k és az á r n y é k o s fák alá, a buja növényzettel borított sziklakatlanokba vándorolnak. É s o t t a h a r m a t o s füvek h ű s á r n y é k á b a n h ú z ó d n a k m e g . N e k i k n y i r k o s , l a n g y o s levegőre v a n s z ü k s é g ü k . T e h á t h a szerét ejthetik, n y i r k o s a v a r k ö z é , á r n y é k o s , n e d v e s h e l y e k r e , k ö v e k , fák, m o h o s föld a l á b ú j n a k és o t t m a r a d n a k , v a l a m í g esőre n e m v á l i k az idő. M i n d e z t a kis sziget csiganépsége a t ö b b é kevésbbé m é l y s z i k l a k a t l a n o k b a n m e g t a l á l j a . Azért, a k i c s a k teheti, o d a m e n e k ü l a n a g y meleg elől. D e n é h a b i z o n y v e s z t é r e . A n y á r i z i v a t a r o k sajnos v é g e t v e t n e k e n n e k a b o l d o g álla­ p o t n a k . A s z a k a d ó z á p o r vize h i r t e l e n e l á r a s z t j a a szikla­ mélyedést és m i v e l a csigák, n e h é z k e s t e r m é s z e t ü k n é l fogva, nem b í r n a k g y o r s a n m e n e k ü l n i , c s a k h a m a r a vízbefúlnak. Mert h á t ő k is, a k á r c s a k m i , t ü d ő v e l lélekzenek. A z i v a t a r u t á n a k a t l a n vize c s a k h a m a r elpárolog s a fenekén s z e m ü n k b e ötlik a szerencsétlenül j á r t csigák t e m e t ő j e . Az élettelen t e s t e ­ k e t n e m s o k á r a h a n g y á k , férgek s b o g a r a k seregei lepik el s g o n d o s k o d n a k róla, h o g y n e m a r a d j o n m e g s e m m i belőlük. Csupán az ü r e s c s i g a h é j a k a t h a g y j á k o t t . Csak a z o k t a n ú s k o d ­ n a k róla, h o g y o t t v a l a m i k o r b o l d o g világ j á r t a . Garddy

Viktor.

ízletes cápák. A t e n g e r p a r t i e m b e r n e m igen tesz k ü l ö n b ­ séget állat és á l l a t k ö z ö t t , a m i n e k a t e n g e r r i n g a t t a bölcsőjét. H a arról v a n szó, h o g y m e g e g y e . É p p e n ú g y megeszi az e m b e r ­ evő c á p á t , m i n t , t e s z e m , az o s z t r i g á t , v a g y b á r m e l y m á s t e n g e r i kagylót és csigát, v a g y p ó k o t . S ő t a t e n g e r i s ü n t s e m v e t i m e g . Piros p e t é i t n a g y r a b e c s ü l i s a l e g f i n o m a b b c s e m e g é n e k t e k i n t i . D e t ö b b e t m o n d o k . Még a t e n g e r i k a v i c s b ó l is levest főz m a g á ­ nak. O l y a n k a v i c s o k b ó l , a m i t t e n g e r i n ö v é n y e k , a p r ó t e n g e r i állatok : p a r á n y i k a g y l ó k , csigák, r á k o k , férgek, m o h á l l a t o k és szivacsok s ű r ű n ellepnek. Az ezekből főzött leves, kellően megfűszerezve, n e m is l e h e t v a l a m i m e g v e t e n d ő eledel — , persze a k a v i c s o k n é l k ü l . A h a l á s z a z t m o n d j a , h o g y a szépiarisotto a k k o r a legjobb, h a a szépia t i n t a z a c s k ó j á v a l e g y ü t t főzi m e g . P e r s z e a r i s o t t o i l y e n k o r o l y a n fekete, m i n t a k o r o m . É s l á t n i kell, h o g y m i l y e n élvezettel eszi! L á t t a m o l y a n e m b e r ­ evő c á p á b ó l is enni, a m i t p á r n a p i g a fiumei h a l c s a r n o k m e l l e t t hevenyészett sátorban m u t o g a t t a k . A cápa tulajdonosa kívá­ natosszeleteket m u t a t o t t , amiket a tengeri szörny húsából vágott ki, h o g y v a c s o r á r a r o s t o n s ü l t »borjúszeletet« s ü t t e s s e n belőle. Az e m b e r e v ő c á p á t a z n a p este a velencei g ő z h a j ó v a l a l a g ú n á k v á r o s á b a k ü l d t é k , az o t t a n i s z e g é n y e b b n é p o s z t á l y n a g y ö r ö m é r e . Mert e k k é n t olcsó h ú s h o z j u t h a t o t t . E g y é b i r á n t a v i l á g h á b o r ú előtt m i n d e n ú g y n e v e z e t t »fiumei cápát« a velenceiek e t t e k m e g . I g a z u g y a n , h o g y az ilyen c á p á r a u n d o r r a l g o n d o l az e m b e r . D e a z é r t v a n o l y a n c á p a is, a m i t szívesen eszik m e g n e m c s a k a t e n g e r p a r t i , h a n e m a szárazföldi e m b e r is. E n n e k c s a k u g y a n p o m p á s , fehér a h ú s a , és v a n o l y a n ízletes, m i n t a k á r h á n y j o h í r n e k ö r v e n d ő t e n g e r i h a l . S ő t egyszer T r i e s z t b e n kecsege g y a n á n t a k a r t á k v e l e m m e g e t e t n i . P e r s z e n e m t u d t á k , h o g y kivel v o l t dolguk. P e d i g a dolog egy j ó h í r n e v ű v e n d é g l ő ­ ben t ö r t é n t . Az ízletes c á p a n e v e : tövises c á p a , olaszul »asiale«. T u d o m á n y o s n e v e : Acanthias vulgáris. A z é r t n e v e z t é k el ú g y , m e r t a k é t h á t i ú s z ó j á n a k első s u g a r a h e l y e t t egy-egy veszedelmes t ö v i s e v a n , a m i v e l k i t ű n ő e n t u d v é d e k e z n i s h a kell, t á m a d n i is. N e m v a l a m i n a g y c á p a . R e n d e s hossza 5 0 — 60 c m . D e a z é r t n e m r i t k a a 70—80 c m h o s s z ú és 10—12 k g s ú l y ú tövises c á p a s e m . A színe a h á t á n p a l a s z ü r k e , a h a s á n fehér. E l e v e n e k e t szül, m i n t m i n d e n c á p a , n é h á n y k i v é t e l é v e l . P á r z á s u k a téli h ó n a p o k r a esik és t a v a s s z a l n é g y — h a t , n é h a t ö b b elevent szül. Az ú j s z ü l ö t t e k p e r s z e szikzacskó n é l k ü l j ö n n e k a világra, a m i k o r is 13 c m h o s s z ú a k . E z az e g y e t l e n cápafaj, a m e l y n a g y , n é h a óriási c s a p a t o k b a n j á r j a a t e n g e r e ­ k e t . Az ilyen c s a p a t o k b a n n é h a 100.000-re m e g y a tövises c á p á k s z á m a . N e m egyszer f o g t a k m á r egy-egy h á l ó h ú z á s s a l 20—30.000 tövises c á p á t . E u r ó p a m i n d e n t e n g e r é b e n él. L e g t ö b b v a n az A t l a n t i Ó c e á n északi r é s z é b e n , a h o l ez a c á p a a h e r i n g és a fiatal t ő k e h a l seregeit üldözi és u g y a n c s a k m e g ­

tizedeli. T ö b b n y i r e a p a r t i v i z e k b e n k ó b o r o l , ahol az ívni j á r ó h a l a k r a j a i t lesi. Az A d r i á b a n k é t faja él a tövises c á p á n a k , a h o l fenékjáró h á l ó v a l és f e n é k h o r o g g a l h a l á s s z á k . N a g y o n falánk h a l és á d á z p u s z t í t ó j a az A d r i á b a n élő, ú g y n e v e z e t t k é k h a l a k (szárdina, s z a r d e l l a v a g y a n z s o v i stb.) seregeinek. Az É s z a k i ­ t e n g e r b e n s o k a t fognak belőle és d ú s z s á k m á n y esetén, az angol és n é m e t k o n z e r v g y á r a k megfüstölik. E k k o r legízletesebb s z á l k a n é l k ü l v a l ó , p o m p á s hófehér h ú s a . Garddy Viktor. Több mint 1,000.000 állatfaj ismeretes napjainkban. Hesse Richárd 1928-ban m e g j e l e n t összeállítása s z e r i n t a m a i s m e r t állatfajok s z á m a — az e g y s e j t ű v é g l é n y e k e t n e m szá­ m í t v a — 1,013.773. E b b ő l szivacs (Spongiae) 4500 ; csalánzó (Cnidaria) 9000 ; b o r d á s - m e d u z a (Ctenophora) 84 ; t ü s k é s ­ b ő r ű (Echinodermata) 4200 ; a l s ó b b r e n d ű féreg (Scolecida) 9 0 0 0 ; g y ű r ű s f é r e g (Annelida) 7600; moha-állat (Bryozoa) 3 . 0 5 0 ; p ö r g e k a r ú (Brachiopoda) 250; puhatestű (Mollusca) 104.000; r á k (Crustacea) 15.500; százlábú (Myriapoda) 8 1 0 0 ; r o v a r (Insecta) 7 5 0 . 0 0 0 ; p ó k ( Arachnoidea) 28.000; z s á k á l l a t (Tunicata) . 1 6 0 0 ; h a l (Pisces) 20.000; kétéltű (Amphibia) 2 8 5 8 ; h ü l l ő (Reptilia) 5461; madár (Aves) 28.000 ; emlős (Mammalia) 13.000. E z z e l s z e m b e n Linné 1758-ban m i n d ö s s z e 4208 s o k s e j t ű állatfajt i s m e r t , illetőleg í r t le »Systema N a t u r a e « c í m ű m u n k á j á ­ b a n , m í g Möbius 1898-ban m á r az a d d i g i s m e r t s o k s e j t ű á l l a t o k s z á m á t 412.600 d a r a b r a b e c s ü l t e . Ka. Az orosz vadászzsákmány. Szolofjef statisztikai adatai szerint O r o s z o r s z á g b a n é v e n t e á t l a g 10.000 m e d v é t , 30.000 f a r k a s t , 250.000 r ó k á t , 7000 h i ú z t , 60 tigrist, 15,000.000 m ó k u s t , 16,000.000 n y u l a t , 20.000 p é z s m a ö k r ö t , 25.000 v a d d i s z n ó t , 200 g í m s z a r v a s t , 70.000 j á v o r s z a r v a s t és 200.000 őzet e j t e n e k el. A v a d á s z a t 8,000.000 e m b e r n e k a d k e n y e r e t , a m e l y s z á m b a a z o n b a n a v a d á s z f e g y v e r g y á r i m u n k á s o k is b e l e é r t e n d ő k . Ka. A gorilla növekedéséről. N a g y o n é r d e k e s a d a t o k a t közöl a gorilla n ö v e k e d é s é r ő l G. Brandes egyetemi tanár, a drezdai á l l a t k e r t i g a z g a t ó j a . Az egyéves gorilla m i n d ö s s z e h a t - h é t k g s ú l y ú és c s a k 20 tej foga v a n ; a másféléves m á r 9—12 k g s ú l y ú és szemfogai, v a l a m i n t m á s o d i k tejzápfogai elérik teljes n a g y s á ­ g u k a t . A k é t é v e s gorilla 15—18 k g n e h é z , m í g a h a r m a d f é l é v e s m á r 20—23 k g - o t n y o m és első zápfogai is k i b ú j n a k . A h á r o m ­ éves 26—30 k g - o t n y o m és első zápfoga t ö k é l e t e s e n kifejlődik. A n é g y é v e s á l l a t s ú l y a 40—50 k g és e k k o r cserélődnek k i tej metszőfogai az á l l a n d ó m e t s z ő f o g a k k a l . Az ö t é v e s á l l a t 70—80 k g s ú l y ú , a m á s o d i k zápfoga is k i b ú j i k és tejelőzápfogainak h e l y é b e á l l a n d ó előzápfogai n ő n e k . V é g ü l a h a t é v e s á l l a t m á r 80—100 k g - o t n y o m , kicserélődik a tejszemfoga, k i b ú j i k a h a r m a d i k zápfoga és s z ő r z e t é n e k színe is, k ü l ö n ö s e n az á l l a t h á t á n m e g v á l t o z i k . Brandes a d a t a i főképen a n ő s t é n y g o r i l l á r a v o n a t k o z n a k , a m e l y h a t é v e s k o r á b a n , m i n t e g y 160 c m - n y i m a g a s és i v a r é r e t t . A h í m gorilla 230 c m m a g a s s á g r a is m e g n ő h e t . (Der Zoologische G a r t e n , vol. 3. 1930.) Éhik. Veszett vizidisznó (Hydrochoerus capybara L.) E g y v e s z e t t k u t y a közelében t a r t o t t vizidisznó e l p u s z t u l t . A klinikai v i z s g á l a t s z e r i n t a vizidisznó k é t s é g t e l e n ü l v e s z e t t s é g b e n p u s z t u l t el. A d o l o g b a n az v o l t a l e g é r d e k e s e b b , h o g y a vizid i s z n ó t az e b n e m h a r a p h a t t a m e g s így a v e s z e t t s é g bacillusa csak az e b szétfröccsenő n y á l a ú t j á n j u t h a t o t t a s z o m s z é d o s vizidisznó k e t r e c é b e s o n n a n v a l ó s z í n ű e n a vizidisznó o r r á n v a g y s z á j á n á t a s z e r v e z e t é b e . (C. R . Soc. Biol. P á r i z s . 1929) Ka. Az ováriutnhortnon hatása a születendő egerekre. Scharrer és Scherer a s z ü l e t e n d ő egerek n e m i s é g é t o l y m ó d o n a k a r t á k befolyásolni, h o g y a v e m h e s egérbe v í z b e n o l d h a t ó , fehérje­ m e n t e s o v á r i u m n o r m o n t (Zander-féle follikulin) f e c s k e n d e z t e k b e . A z t r e m é l t é k u g y a n i s , h o g y az a n y a n e m i s é g é n e k fokozása k ö v e t k e z t é b e n , c s a k n ő s t é n y e g e r e k fognak s z ü l e t n i . A befecs­ k e n d e z e t t e g y - k é t egéregységnyi h o r m o n a d a g a z o n b a n a z e g é r k ö l y k e k n e m i s é g é t n e m befolyásolta, v a g y i s u g y a n a n n y i h í m és n ő s t é n y e g é r k ö l y ö k s z ü l e t e t t , m i n t r e n d e s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t ; s ő t nemileg a h í m e k is fejlettek v o l t a k . (Zsch. f. vergl. P h y s i o l . 1929) Ka.

A prémesállatok tenyésztésének akadályai. Demoll tanár Németországban körkérdéseket k ü l d ö t t nyolc tenyészetbe a n n a k m e g á l l a p í t h a t á s a v é g e t t , h o g y m e l y e k a z o k a leg­ veszedelmesebb gátló okok, amelyek a nemesprémű állatok t e n y é s z t é s é t elég s o k s z o r m e g h i ú s í t j á k . A k é r d é s e i r e b e é r k e z e t t feleletek a l a p j á n m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a z elvetélés, m a g z a t falás v a g y m a g z a t e l p u s z t í t á s , v é g ü l az a n y a á l l a t o k t e j h i á n y a , v a g y i s a l e g t ö b b e s e t b e n é l e t t a n i e r e d e t ű jelenségek o k o z z á k a t e n y é s z t é s sikertelenségét. E z e k m e l l e t t elég s o k s z o r o k o z n a k b o s s z ú s á g o t a t e n y é s z t ő n e k a különféle férgek és r o v a r o k is. A l e g n a g y o b b k á r o k a t az a n y a á l l a t o k t e j h i á n y a idézi elő, a m i n e k az az o k a , h o g y s z o p ó s k o r u k b a n m a g u k a z a n y a ­ á l l a t o k is h i á n y o s s z o p t a t á s b a n r é s z e s ü l t e k és l e g y e n g ü l t s z e r v e z e t ü k b e n a bélférgek k ö n n y e n e l h a t a l m a s o d h a t t a k . Az a n y a t e j h i á n y a a fejlődésben v i s s z a m a r a d á s t , t e r m é k e t l e n s é g e t , elvetélést, m a g z a t f a l á s t s t b . o k o z h a t . E z e k n e k a k á r o s jelen­ s é g e k n e k l e k ü z d é s é r e Demmel a z t ajánlja, h o g y csakis a z o k a t a z á l l a t o k a t k e l l a n y á k n a k m e g t a r t a n i , a m e l y e k jól tejelő c s a l á d b ó l s z á r m a z n a k , a m i a s z o p t a t á s i képesség ellenőrzésével é r h e t ő el. N a g y s ú l y t k e l l helyezni e z e n k í v ü l a v á l t o z a t o s t a k a r m á n y o z á s r a és a férgek, r o v a r k á r t é v ő k i r t á s á r a , k ü l ö n ö s e n a fejlődésben l e v ő n ö v e n d é k á l l a t o k n á l . (Züchtungskunde 1930. évf. 7. füzet.) Anghi.

KÖNYVEKRŐL Az Élet csodái. H. G. Wells, Julián Huxley és Georg Philip Wells n a g y biológiája. F o r d í t o t t a : Lambrecht Kálmán. 15 színes­ és 1000 feketenyomásví k é p p e l . P a n t h e o n 1930. N a p j a i n k b a n e g y r e j o b b a n t é r t h ó d í t a biológiai gondol­ k o d á s . Ez n e m c s a k a t ö r t é n e l e m b e n , d e a n y e l v t u d o m á n y b a n , a j o g b a n , a szociológiában és n e v e l é s t u d o m á n y b a n is é r e z t e t i h a t á s á t . D e a k ö z t u d a t b a m é g m i n d i g n e m m e n t e k á t az élet nagy törvényei, aminek okát abban látjuk, hogy mindazok, akik e törvények k u t a t á s á n fáradoznak, elzárkóznak attól, h o g y a z o k a t n é p s z e r ű e n h i r d e s s é k is. A m i k o r Wells n a g y v i l á g t ö r t é n e t e v i l á g h ó d í t ó k ö n í t j á r a i n d u l t , először é r e z t ü k , h o g y a k a d t v a l a k i a n a g y h i á n y o k p ó t l á s á r a . A »Science of Life« p e d i g m é g j o b b a n m e g g y ő z ö t t erről, a m i k o r szerzője m e g ­ m u t a t t a , h o g y l e h e t n é p s z e r ű e n is é l e t t u d o m á n y t írni, l e h e t a biológia i g a z s á g a i t az életre is á t v i n n i . Wells n e m a k a r t a a nagy világproblémák kapuit döngetni. E z t a m u n k á t két s e g í t ő t á r s á r a , Philip Wells-ie és Julián Huxley-ra, a nagy H u x l e y u n o k á j á r a b í z t a . D e a z é r t Wells i r á n y í t ó keze, m i n t h a m i n d e n ü t t o t t l e b e g n e a m u n k a felett. A széles koncepció, a z ötletesség, a m e r é s z h a s o n l a t o k s o r a e z t s e j t e t i k v e l ü n k . Wells m u n k á j á t m i n d j á r t az élettel kezdi. R ö v i d b e v e z e t é s u t á n m á r nyakig v a g y u n k a legnehezebb problémákban. A szerzők b e is v a l l j á k , h o g y n e m sok ú j a t m o n d h a t n a k a z életről. O k á t n e m ismerik, c s a k az alapfeltételeit k u t a t j á k . K é s ő b b e r r e sokszor v i s s z a t é r n e k , a m i k o r az élet e r e d e t é r ő l szólnak. E g y e l ő r e a n n y i t m o n d a n a k , h o g y az élet n e m m á s , m i n t m o z g á s és az a n y a g m o l e k u l á r i s h e l y z e t é n e k ö r ö k ö s v á l t o z á s a . M e g á l l a p í t j á k , h o g y az élet h a t á r a i a V i l á g e g y e t e m ­ b e n s z ű k e k . Az élet a V i l á g e g y e t e m n e k c s a k egy p a r á n y i z u g á b a v a n s z o r í t v a , m e r t az u r a l k o d ó fizikai feltételek v é g ­ t e l e n s o r o z a t á h o z k é p e s t elenyészően csekély a z o k n a k a létfel­ t é t e l e k n e k s z á m a , a m e l y e k n e k összejátszása az é l e t e t a d j a . A z u t á n a különféle élőlények é l e t m ű k ö d é s é t h a s o n l í t j á k össze s az e m b e r és az egér élete k ö z ö t t v o n n a k p á r h u z a m o t . Mind­ k e t t ő j ü k életét h á r o m i m p e r a t i v u s s z a b á l y o z z a : az ö n v é d e l e m , az e g y é n e k f e n n t a r t á s a és a f a j n a k f e n n t a r t á s a . K i m e r í t ő e n t á r g y a l j á k az egyes s z e r v e k m ű k ö d é s é t . E r é s z b e n k ü l ö n ö s e n s i k e r ü l t az é r z é k s z e r v e k r ő l í r t fejezet és a m á j r ó l szóló r i p o r t . A túlélő s z e r v e k k e l k a p c s o l a t b a n p e d i g az, a m i t a felélesztett szívről m o n d el az egyik szerző. Wells n a g y s ú l y t helyez a főbb á l l a t t í p u s o k és a z o k fejlődésének i s m e r t e t é s é r e és a m i k o r ezzel végez, á t t é r k e d v e n c t é m á j á r a , a z evolúcióra és az á t ö r ö k l é s k é r d é s é r e . Évmilliók, eónok, p e r c e k a l a t t v o n u l n a k i t t el e l ő t t ü n k . A ló n e g y v e n m i l l i ó éves t ö r t é n e t r e t e k i n t h e t vissza. M i n t a p r ó h á z i n y ú l n a g y s á g ú n é g y új j ú á l l a t k e z d t e p á l y á j á t v a l a h o l az é s z a k a m e r i k a i m o c s a r a s e r d ő s é g e k b e n és a z ázsiai s í k s á g o k o n fejezte be. A m á s o d i k k ö t e t f ő t é m á j a a z á t ö r ö k l é s . A z erről szóló alapfelfogás i r á n y í t j a az evolúcióról szóló h i t v a l l á s á t is. H a fennáll a s z e r z e t t t u l a j d o n s á g öröklésének tétele, a k k o r i g a z a t

kell a d n u n k Lamarck-nak, a z o n b a n a szerző s z e r i n t n e m s i k e r ü l t ezt igazolni s így a szelekció m i n d e n h a t ó erejéhez kell f o r d u l n i a . A szerző v a l ó s á g o s a p o t e o z i s t m o n d Darwin-ról. Megszívlelhetik azok, a k i k a n a g y angol k u t a t ó m u n k á j á r ó l m á r m e g f e l e d k e z t e k . A d a r w i n i z m u s t kísérletekkel t á m a s z t j a alá. Castle kísérleteire h i v a t k o z i k , a m e l y e k szerint k e v e r t t e n y é s z e t e k b e n a szelekció c s a k u g y a n é r e z t e t i h a t á s á t , m e r t a m e g l e v ő g é n e k új k o m b i n á c i ó i t h o z h a t j a létre, ez a z o n b a n o d a v e z e t , h o g y a szervezet á t l é p h e t i régi v á l t o z a t a i n a k h a t á r a i t . E z e k a d a r w i n i z m u s m a l m á r a h a j t j á k a vizet, d e n e m k e v é s b b é de Vries m u t á c i ó i is, a m e l y e k szerinte s z i n t é n összeegyeztet­ hetők a természetes kiválogatódás tényével. Még h a t a l m a s a b b p e r s p e k t í v á k a t n y ú j t a k ö n y v n e k az a fejezete, m e l y b e n a v i l á g e g y e t e m f e j l ő d é s t ö r t é n e t é t írja le a spirális ő s k ö d t ő l . . . az e m b e r i g ! M é r h e t e t l e n i d ő k a l a t t m e n t ez v é g b e és i t t e g y e d ü l az élet fejlődése 800 millió é v e t i g é n y e l t . K ö z b e n lépésről-lépésre kíséri a m i v é n b o l y g ó n k a r c u l a t á n v é g b e m e n ő v á l t o z á s o k a t , ősföldrajzi térképeket, t á b l á z a t o k a t a d , végigkísér az összes á l l a t t í p u s o k k i a l a k u l á s á n , leírja, h o g y a n h ó d í t o t t á k m e g a gerincesek a szárazföldet, a l e v e g ő t , h o g y a n t é r t e k egyesek i s m é t az ő s v i z e k b e vissza. Eddig a második kötet. Az u t o l s ó k ö t e t b e az oekológia és pszichológia s z o r u l t . I s m é t új p r o b l é m á k v é g e l á t h a t a t l a n s o r a ! Betegség, egészség, lélek, szellem, idegélet, állati és e m b e r i t á r s a d a l m a k , ö s z t ö n ö k p r o b l é m á j a . E z e k s o r á n j u t el Wells a h a t á r m e s g y é k h e z , a v é g p r o b l é m á k h o z . M o n i s t á n a k vallja m a g á t , h a n g o z t a t v á n , h o g y a t e s t és lélek s z e m b e á l l í t á s a t e r m é s z e t t u d o m á n y i s z e m ­ p o n t b ó l n e m helyes, hiszen c s a k e g y e t l e n s z u b s t a n c i á t i s m e r ü n k , a m e l y n e k k é t m e g n y i l v á n u l á s a : az a n y a g és lélek. E b b e n a m e g v i l á g í t á s b a n foglalkozik — b i z o n y á r a c s a k a teljesség k e d v é é r t — a s p i r i t i z m u s s a l is. Csak a f ő b b m o t í v u m o k a t r a g a d t u k k i ezzel Wells m ű v é b ő l , d e m á r ezek is m e g g y ő z n e k a m ű h a t a l m a s t á v l a t a i r ó l . H a n e m is elég r e n d s z e r e s , d e á t t e k i n t h e t ő egészben a d j a k é z h e z az o l v a s ó n a k a biológiáról szóló m a i t u d á s u n k a t , a m e l y b e n m o d e r n , egységes v i l á g n é z e t e t a d . M i n d e z á l t a l n e m h a l l g a t ­ h a t j u k el, h o g y v a n a m ű b e n egy n a g y e l l e n t m o n d á s . Wells m ű v e az evolúció a l a p j á n áll, de u g y a n a k k o r t a g a d j a a s z e r z e t t t u l a j d o n s á g o k á t ö r ö k l é s é t , a m e l y n é l k ü l p e d i g a fajok elvál­ t o z á s a el s e m k é p z e l h e t ő . Az életről a z t m o n d j a , h o g y a m e n n y i ­ b e n m á s b o l y g ó k o n v a n , ú g y az egészen m á s l e h e t a m i e n k é n é l . N e m v a l ó s z í n ű ez. A v i l á g e g y e t e m egységes, az életfeltételek is, h a m e g v a n n a k , m i n d e n ü t t u g y a n a z o k m a r a d n a k , az é l e t t e h á t l é n y e g é b e n m á s b o l y g ó k o n s e m l e h e t m á s . Wells s z e r i n t k é t m i l l i á r d az a g y v e l ő sejtjeinek a s z á m a , p e d i g a v a l ó s á g b a n kilenc m i l l i á r d a g y s e j t r ő l b e s z é l h e t ü n k m a m á r . A szerző s z e r i n t h a t millió v ö r ö s v é r s e j t esik egy k ö b m i l l i m é t e r v é r r e , h o l o t t a v a l ó s á g b a n csak öt. A v a s t a g b é l n e k szerepét a szerző lebecsüli, ú g y l á t s z i k m e g f e l e d k e z v e a n n a k jelentőségéről és a bélflóráról. A v a k b é l f é r e g n y u l v á n y á t s e m m o n d h a t j u k egészen h a s z o n t a l a n s z e r v n e k , hiszen t u d j u k , h o g y a z b a c i l l u s g y ü j t ő b e r e n d e z é s . H o g y a h i s z t é r i a betegség-e, a n n a k m e g ­ á l l a p í t á s a teljesen r e l a t í v dolog. E g y k i v á l ó i d e g g y ó g y á s z u n k v a l a m i k o r a z t m o n d t a , h o g y a h i s z t é r i á s e g y é n e k k ö z ü l az intelligens e l e m e k m e g g y ó g y u l n a k , jelezni a k a r v á n ezzel a z t , h o g y a h i s z t é r i á s r o h a m o k b a n a t a l á n m é g ő s e i n k t ő l vissza­ m a r a d t p r i m i t í v i n d u l a t m o z g á s o k n a g y s z e r e p e t visznek. A k i s g y e r m e k e k t o p o r z é k o l á s a , fesztelen m o z g á s a i és i n d u l a t ­ kifejezései s e m m i b e n s e m k ü l ö n b ö z n e k a h i s z t é r i á s e g y é n e k hasonló kitöréseitől, de azért mégsem tulajdonítunk azoknak h i s z t é r i á s jelleget. A m m i n d e z e k a m e g á l l a p í t á s a i n k n e m szállítják le a m ű é r t é k é t . A csekély e l í r á s o k a t b ő v e n ellensúlyozza a m ű n e k t u d o m á n y o s és o b j e k t í v jellege és az a s o k t é r k é p és illusztráció, m e l y n e k l e g t ö b b j é r ő l e l m o n d h a t j u k , h o g y s i k e r ü l t . K i kell emelnünk, hogy a háromszínnyomású táblák h ű másolatai az e r e d e t i e k n e k , a m i r e k i a d v á n y a i n k b a n c s a k k e v é s a p é l d a . Az igen s o k s z o r u n a m a s és é l e t t e l e n f é n y k é p e k h e l y e t t sok művészies vázlatot átunk. Mindezekért, valamint a könyv csinos k i á l l í t á s á é r t a k i a d ó t illeti az elismerés, a f o r d í t á s é r t és a s z é p m a g y a r s á g é r t p e d i g : Lambrecht Kálmán-t és s e g í t ő t á r s a i t : Maros Imré-t, Finály István-t és Kovács György-öt, a k i k b e c s ü l e t e s és h é z a g p ó t l ó m u n k á t v é g e z t e k . Pongrácz

Sándor

dr.

Helyreigazítás. Polónyi Manó : A magyar parlagi baromfi védelme c í m ű m u n k á j á r ó l m ú l t h a v i s z á m u n k b a n s a j t ó h i b a f o l y t á n t é v e s e n a z t í r t u k , h o g y t e r j e d e l m e 60 o l d a l . H e l y e s e n a m ű t e r j e d e l m e 360 o l d a l s á r a 6 p e n g ő , a m i b ő l »A Természet« olvasói m é g k ü l ö n 2 5 % k e d v e z m é n y t k a p n a k .

Ml- UJSAG AZALLAT*

B U D A P E S T SZÉKESFŐVÁROS ÁLLATÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI

» p u s z t á b a n e l h a n g z o t t szó« v o l t , a m e l y n e m t a l á l t v i s s z h a n g r a . P e d i g , h a a k ü l f ö l d ö n e l h a n g z i k e g y i l y e n felhívás, alig h i s s z ü k , h o g y a z t m e g k e l l e n e i s m é t e l n i ! A n é m e t , d e a bécsi és l o n d o n i á l l a t k e r t e k is t e l e v a n n a k a b ő k e z ű a j á n d é k o z ó k é r t é k e s e b b n é l ­ értékesebb állataival! H o g y csak egy kiváló esetet említsünk, a bécsi á l l a t k e r t n e k p é l d á u l az u t ó b b i évek egyikében afrikai elefántot is a j á n d é k o z t a k . H o l v a g y u n k m i e t t ő l ? D e m é g a t t ó l is n a g y o n m e s s z e v a g y u n k , a h o l a h o r v á t o k t a r t a n a k . Ugyanis Zágrábban, a körülbelül négy évvel ezelőtt létesült á l l a t k e r t á l l o m á n y a is t e l j e s e n k ö z a d a k o z á s n a k k ö s z ö n h e t i létezését. H a végigtekintünk azok során, akik állatokkal ajándékozták meg intézményünket, szomorúan állapíthatjuk m e g , h o g y é r t é k e s e b b á l l a t o k a t alig-alig k a p t u n k a j á n d é k b a . E z t természetesen n e m neheztelésképen említjük, m e r t hiszen ajándékozóink j o b b á r a fővárosunk lakosaiból telnek ki, akiknek viszonyai között minden állat aránylag nagy értéket képvisel és m é g e g y t e n g e r i m a l a c o t is h á l á s a n f o g a d u n k . Á m d e h o l m a r a d n a k ajándékozóink sorából nagy uradalmaink, vadas­ k e r t j e i n k t u l a j d o n o s a i ? V i g a s z t a l á s u n k r a szolgál, h o g y e g y főúri u r a d a l o m n e m e s s z í v ű v e z e t ő s é g é n e k j ó v o l t á b ó l d á m v a d ­ á l l o m á n y u n k vérfrissítésére a közeljövőben végre m á r sor k e r ü l . R e m é l j ü k , h o g y e z t a s z é p p é l d á t m á s o k is k ö v e t n i fogják és á l l a t k e r t ü n k v e z e t ő s é g é n e k n e m k e l l m a j d k ü l ­ földről d r á g a p é n z e n v á s á r o l t g í m s z a r v a s b i k á t b e s z e r e z n i e »családfő« n é l k ü l m a r a d t s z a r v a s á l l o m á n y u n k r é s z é r e .

Gímszarvasaink v e z é r n é l k ü l m a r a d t c s a l á d j á r ó l m á r r é g e n e s e t t szó á l l a t k e r t i h í r e i n k k ö z ö t t . P e d i g e g é s z e n b i z o ­ nyosan tudjuk, hogy látogatóinknak feltűnhetett már, hogy a gímszarvas csoportból hiányzik a h a t a l m a s agancsú családfő. A m i ó t a a k ö z ö n s é g k e d v e n c e , a b a r á t s á g o s »Berci« n e v ű g í m bikánk kimúlt, m á r felhívtuk egyízben h a z á n k nemesszívű állatbarátainak figyelmét erre a hiányra. Akkoriban a n n a k

A tőkésrécék a z á l l a t k e r t b e n a z e l m ú l t é v b e n n a g y o n szépen szaporodtak, ú g y h o g y az állatkerti t a v o n felnevelt r é c é k s z á m a j ó v a l s z á z o n felül v o l t . F é s z k e l ő h e l y r ő l b ő v e n gondoskodtunk, mégis minden esztendőben legszívesebben a krokodilusház nádfödelének nyilasaiban költenek, sőt néha m é g a p á l m a h á z t e t e j é n is. A z e l m ú l t é v e k e g y i k é b e n elő­ f o r d u l t , h o g y e g y - k é t p á r réce a v á r o s l i g e t i t ó k ö r n y é k é n

KEBTBEN?

Anghi.

Gímszarvastehenek az állatkertben,

ifj. Józan Miklós felvétele.

a r e m é n y ü n k n e k a d t u n k kifejezést, h o g y M a g y a r o r s z á g o n , a h o l a l e g e r ő s e b b és l e g s z e b b a g í m s z a r v a s és a h o l — h á l a a T e r e m t ő n e k — n e m is s z ű k ö l k ö d ü n k e n e m e s v a d b a n , fog a k a d n i v a l a k i , a k i s z í v é n viseli a z e g y e t l e n m a g y a r á l l a t k e r t s o r s á t és m e g a j á n d é k o z z a k u l t ú r i n t é z m é n y ü n k e t e g y g í m b i k á v a l . R e m é n y ü n k és a z e r r ő l szóló k ö z l e m é n y ü n k , s a j n o s ,

Tőkésrécepár az állatkerti tavon.

ifj. Józan Miklós felvétele.

k ö l t ö t t és a g o n d o s r é c e m a m a a k i k e l t f i ó k á k a t é j s z a k á n a k idején a f ö l d a l a t t i v i l l a m o s v a s ú t v á g á n y a i n és a k o c s i ú t o n á t v e z e t t e b e a f ő k a p u n a z á l l a t k e r t b e . R é c é i n k ősszel, a m i k o r az állatkerti t ó vizét lecsapolják, sajnos m á s t a n y á t keresnek m a g u k n a k és c s a k n e m a z egész á l l o m á n y a v á r o s l i g e t i V a j d a H u n y a d - v á r a m ö g ö t t l e v ő s e k é l y v i z ű t a v o n t e l e p s z i k le.

r

Csak h í r m o n d ó n a k m a r a d b e l ő l ü k e g y - k é t p á r a z á l l a t k e r t b e n . A m i k o r a k e m é n y t é l b e k ö s z ö n t és a v á r o s l i g e t i t ó n a k e m l í t e t t része b e f a g y , e g y r e t ö b b réce keresi fel e l h a g y o t t o t t h o n á t , úgyannyira, hogy tél derekán nagyobb részük ismét együtt v a n az állatkertben, ahol békességben élnek a vadlibákkal, h a t t y ú k k a l és a s z a b a d b a n telelő s z ü r k e g é m e k k e l e g y ü t t a kis t a v o n . R e n d e s e n p á r o s á v a l ü l d ö g é l n e k a h ó l e p t e p a r t o n . F e j ü k e t s z á r n y u k a l á d u g v a , s z u n y ó k á l n a k és v á r j á k a t e r ­ m é s z e t é b r e d é s é t . A r é c é k egyrésze n e m t é r vissza sohasem. Messze elszállnak a D u n á r a , s ő t t a l á n m é g a z alföldi n a g y o b b v í z t e r ü l e t e k r e is, ahol a v a d á s z o k sokat lepuskázhatnak k ö z ü l ü k . Mégis m a r a d b e l ő l ü k elég és a t a v a s z n y i l t á v a l k e d v e s l á t v á n y o s s á g a az á l l a t k e r t n e k a k i s fiókáit v e z e t g e t ő a n y a r é c e , a m i n t féltő s z e r e t e t t e l ü g y e l a k i c s i n y e k r e , a m í g a z o k v i d á m a n ú s z k á l n a k a n a g y t a v o n és g o n d t a l a n u l t a p i c s k o l n a k a p r ó fekete l á b a c s k á i k k a l a v í z b e n , m i n d e n r ö p k ö d ő légy és b o g á r u t á n k a p k o d v a . Az idei t é l e n a v i s s z a t é r t r é c é k s z á m a , k e v é s ingadozással, minden n a p egyformán 38—44 p á r között válta­ kozik. I g a z g a t ó s á g u n k e l h a t á r o z t a , h o g y a fiatal r é c é k e t , v a g y l e g a l á b b is a z o k n a k e g y r é s z é t e z e n t ú l m e g fogja g y ű r ű z n i , í g y m a j d m e g l e h e t á l l a p í t a n i , h o g y m i l y e n messzire k ó b o r o l n a k el s z ü l ő h e l y ü k t ő l . V a l ó s z í n ű , h o g y a g y ű r ű z é s m a d á r t a n i s z e m p o n t b ó l é r d e k e s megfigyelésekre n y ú j t m a j d a l k a l m a t . Szombath. Fiatal tömpeorrú krokodilust (Osteolaemus tetraspio Cope) k a p o t t az á l l a t k e r t a j á n d é k b a egy o l y a n ö n z e t l e n p á r t f o g ó j á t ó l , aki n a g y szerényen a r r a kérte l a p u n k szerkesztőjét, hogy n e v é t elhallgassa. A 30 c e n t i m é t e r h o s s z ú k r o k o d i l u s c s e m e t é t a c s ú s z ó m á s z ó k o s z t á l y á n h e l y e z t ü k el, a m u l t é v n y a r á n v á s á r o l t fiatal b o r d á s k r o k o d i l u s o k t á r s a s á g á b a . Az i n d u l a t o s k i s k r o k o d i l u s a z új k ö r n y e z e t b e n jól érzi m a g á t és r e m é l j ü k , h o g y ú g y m i n t a n y o l c é v e l ő t t b e s z e r z e t t nílusi k r o k o d i l u s o k a t , e z t is fel t u d j u k n e v e l n i . H a z á j a N y u g a t - A f r i k a ( K a m e r u n , K o n g ó ) , a h o l 175 c e n t i m é t e r n y i h o s s z ú s á g o t é r el, t e h á t a k i s e b b f a j t a p á n c é l o s g y í k o k egyike. R e n d s z e r t a n i l a g a v a l ó d i k r o k o d i l u s o k és az a l l i g á t o r o k k ö z ö t t foglal h e l y e t . N e v é t o n n a n nyerte, hogy arcorra feltűnően rövid. A fogságban é l e t m ó d j a és viselkedése s e m m i b e n s e m k ü l ö n b ö z i k a r o k o n a i é t ó l . N a p p a l s ü t k é r e z i k , a h e l y é t r i t k á n v á l t o z t a t j a és c s a k az e t e t é s idején, v a g y a l k o n y a t felé é l é n k ü l m e g . T ö m p e o r r ú k r o k o d i l u s ezideig m é g n e m v o l t l á t h a t ó a b u d a p e s t i á l l a t ­ kertben. Télen á t csak a növendék krokodilusokat t u d j u k b e m u t a t n i . A n a g y o b b a k csak n y á r o n kerülhetnek a szabadba a közönség elé, a m i k o r a z i d ő j á r á s e r r e a l k a l m a s . R e m é l j ü k , h o g y a k r o k o d i l u s o k s z á m á r a n e m s o k á r a megfelelő á l l a n d ó é p ü l e t e t t u d u n k emelni és e z e k n e k a z é r d e k e s á l l a t o k n a k n a g y o b b p é l d á n y a i t is b e fogjuk szerezni. Szombath. A bécsi fehér és a bécsi kék nyulak, a z ú g y n e v e z e t t k ö z é p ­ n a g y t e s t ű n y ú l f a j t á k k ö z é t a r t o z n a k . Á l l a t k e r t ü n k b e n —- m á s n y ú l f a j t á k m e l l e t t — m i n d k e t t ő l á t h a t ó . E g y m á s t ó l főleg c s a k s z í n e z e t b e n t é r n e k el, a m e n n y i b e n a bécsi kék színe k é k e s ­ g a l a m b s z ü r k e , a bécsi fehér p e d i g t i s z t a fehér. M i n d k é t fajta a »prém-hús« n y u l a k c s o p o r t j á b a t a r t o z i k , a m i a z t j e l e n t i , h o g y s z é p t ö m ö t t , k ö z é p h o s s z ú g e r e z n á j u k m e l l e t t elég t e k i n ­ t é l y e s h ú s m e n n y i s é g e t is s z o l g á l t a t n a k . N a g y e l ő n y ü k , h o g y aránylag edzett, középgyorsfejlődésű fajták ; a t a k a r m á n y o z á s v á l t o z a t o s s á g a i r á n t i i g é n y ü k s e m n a g y , legfeljebb — n a g y t e s t ü k é l e t b e n t a r t á s a m i a t t — s o k a t esznek. A bécsi fehér nyúl nagyon könnyen ö s s z e t é v e s z t h e t ő a fehér óriással. A figyelmes szemlélő a z o n b a n m i n d j á r t észreveszi, h o g y a

bécsi k é k n y ú l s z e m e k é k (a f é n y k é p e n a p u p i l l a k ö r ü l i k é k g y ű r ű , az irisz, f e h é r n e k látszik), m í g a fehér óriásé h a l v á n y rózsaszínű. Különbség v a n a z u t á n a b u n d a tömöttségében, z á r t s á g á b a n és a s z ő r s z á l a k h o s s z ú s á g á b a n is, e n n e k e l b í r á l á s a a z o n b a n kellő g y a k o r l a t o t igényel. A k i a p r é m n y e r é s r e f e k t e t i a fősúlyt, a n n a k é r d e m e s e b b a bécsi fehér t e n y é s z t é s é v e l

Bécsi fehér nyúl. Hölzel felvétele.

foglalkoznia, m i n t a fehér ó r i á s é v a l , m e r t u t ó b b i k é n y e s e b b . Ugyanis a kékszemű állatok bőrében, a szem szivárvány­ h á r t y á j á b a n m i n d i g v a n f e s t é k a n y a g és így i n n e n s z á r m a z i k a s z e m k é k színe. A p i r o s s z e m ű á l l a t o k n á l a f e s t é k a n y a g teljesen h i á n y z i k , a- v ö r ö s szín pedig n e m m á s , m i n t a s z i v á r v á n y h á r t y a v é r e r e i n e k színe. A teljesen f e s t e n y m e n t e s állatok (albínók) m i n d i g k e v é s b b é edzettek, ellenállók, m i n t azok, amelyeknél festékanyagot találunk a bőrben, szőrzetben v a g y m á s szaruképletben, v a g y a szem szivárvány­ hártyájában. A h á z i n y u l a k a t is é p p e n ú g y , m i n t á l l a t k e r t ü n k t ö b b i á l l a t a i t , i g y e k s z ü n k e d z ő felnevelésben részesíteni. K ü l ö n ö s e n fontos ez a p r é m e s á l l a t o k n á l s í g y a n y ú l n á l is, a m e l y e k t u d v a ­ levőleg a k k o r n ö v e s z t i k a legszebb p r é m e t , h a h i d e g e b b i d ő b e n is a s z a b a d b a n t a r t ó z k o d h a t n a k . N y u l a i n k l á t h a t ó a n ö r ü l n e k is, h a a s z á r a z , h i d e g i d ő b e n — a k á r a h ó r a is — k i e r e s z t j ü k őket. Kiváltképen a növendékek fickándoznak vígan, meg-meg hemperegnek s nagy jókedvükben átugrálják egymást. Attól e g y á l t a l á n n e m kell f é l n ü n k , h o g y a h i d e g b e n esetleg m e g ­ h ű l n e k , m e r t csakis az esős, n e d v e s i d ő j á r á s v a n á r t a l m u k r a . D e egészségesek is m i n d n y á j a n ! U g y a n c s a k megcsúfolják a z t a régi és i n d o k o l a t l a n felfogást, a m e l y a h i d e g ellen a n n y i r a a g y o n ó v t a ő k e t , h o g y egész t é l e n s z ű k h e l y e n e l z á r v a , a friss l e v e g ő t ő l és m o z g á s i a l k a l o m t ó l m e g f o s z t v a , t a r t o t t a ő k e t . Anghi.

»A TERMÉSZET« 1 9 3 0 . évfolyamának bekötési táblája vászonból, aranysnyomással 2 pengő előzetes beküldése ellenében kapható kiadóhivatalunkban.

Mátray Gyula, a v a d á s z a t i í r ó k s z é n i o r a Vadásztörténetek c í m ű könyvének m e g m a r a d t példányait 2 5 0 pengő nyomdai áron bocsátja a vadászközönség rendelkezésére. Megrendelhető a szerzőnél Csillaghegyen, B u d a p e s t m e l l e t t . Fajtatiszta bécsi kéknyulak

Az apróhirdetés minden szava 20 f i l l é r ; előfizetőknek 10 fillér A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 p e n g ő ; előfizetőknek 1 pengő

Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő. W

Csakis válaszbélyeg beküldése esetén felelünk. TSM

Természettudományi Közlöny. S z e r k e s z t i : Ilosvay Lajos k ö z r e ­ m ű k ö d é s é v e l Gombocz Endre és Szabó-Patay József. S z e r k e s z t ő ­ ség é s k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t , V I I I . , E s z t e r h á z y - u . 16. »Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete« B u d a p e s t , Á l l a t ­ o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a , V I I . , R o t t e n b i l l e r - u t c a 2 3 — 2 5 . T e l e f o n : József 3 0 8 — 3 0 . Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete B u d a p e s t , V I I . k e r . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a József 3 0 8 — 3 0 . H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n é s c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 ó r á k k ö z ö t t .

e a ld ó k az Á a l tkertben.

A vizivadászok figyelmébe! A k i a z ú s z ó m a d a r a k n a k , f ő k é p e n a k a c s a - l i b a f é l é k n e k sokféle s z í n ű é s a l a k ú f a j t á i k ö z ö t t e l a k a r i g a z o d n i , az v e g y e m e g Dr. Nagy Jenő : Az »Uszómadarak meghatározóján c í m ű k i s k ö n y v é t , a m e l y f e k e t e é s színes k é p e k k e l és m i n d e n k i á l t a l k ö n n y e n é r t h e t ő t á b l á z a t o k k a l a l e h e t ő l e g k ö n n y e b b e n r á v e z e t a k e r e s e t t faj n e v é r e , ú g y hogy e kis könyvvel mindenki m a g a keresheti m e g a kezé­ ben levő ismeretlen ú s z ó m a d á r p o n t o s és hiteles n e v é t . I g a z v a d á s z , a k i t u d n i a k a r j a , h o g y m i t e j t e t t e l és h o g y m i t fog a j ö v ő b e n e l e j t e n i , n e m n é l k ü l ö z h e t i l y e n k ö n y v e t ! Á r a előzetes b e k ü l d é s e s e t é b e n 1*20 P . K a p h a t ó a szerzőnél D e b r e c e n b e n , E r d ő s o r 5. A m. kir. föidmíveiésügyi minisztérium mint közérdekű vadászati szakmunkát, erkölcsileg támogatja a Nagy László szerkesztésében évről-évre új tartalommal megjelenő »Vadászati Utmutató«-t. ( V a d á s z a t i z s e b n a p t á r t ) . A z 1 9 3 0 — 1 9 3 1 . v . é v r e szóló k ö t e t 250 o l d a l o n n y ú j t a v a d á s z k ö z ö n s é g n e k h a s z n o s i s m e r e t e k e t , s z á m o s e r e d e t i k é p p e l i l l u s z t r á l v á n a s z ö v e g e t . D í s z e s egész­ vászonkötés! Á r a portómentes beküldéssel 5, díszesebb 6 pengő. K a p h a t ó a szerkesztőnél (VIII., Szigony-utca 34.), beszerezhető a könyv- és fegyverkereskedők útján.

Magyar Kutyafajták Törzskönyve B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2 . Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a József 3 0 8 — 3 0 . H i v a t a l o s órák törzskönyvezés végett hétfőn é s csütörtökön 17—18 órák között.

M e g j e l e n t Nozdroviczky Lajos-nak »Vadászemlékeim« című könyve. Egész vászonkötésben, illusztrálva á r a 8 P . Megren­ d e l h e t ő a szerzőnél, B u d a p e s t , I . , A t t i l a - k ö r ú t 12. sz.

Magyar Dobermannosok t i t k á r i h i v a t a l a B u d a p e s t , B a r o s s - u t c a 77. T e l e f o n : J ó z s e f 4 1 3 — 7 8 .

Kertészeti Lapok, — Virágos Budapest, Virágos Magyarország. Kertészkedőknek nélkülözhetetlen képes folyóirat. Előfizetési ára negyedévre 4 P. Kiadóhivatal: Budapest, VII., Dohány-utca 20.

VIII.,

Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2 . T e l e f o n : József 3 0 8 — 3 0 .

B U D A P E S T

AZ ELISMERT

H

AZ EGÉSZ ÁLLATKERT TERÜLETÉN KAPHATÓ

3C5€3€3í3íííí2íííí3í3í2íSí}{íííííííí5ííí3{ííííí{3{3{3{5{${5{5{5€3£3£}€5€f£3{5€í€ íí íí

x

4 7 ° C. r á d i u m o s h ő f o r r á s o k . A legtökéletesebb gyógy berendezések. Elsőrangú gyógyszálló a fürdővel közvetlen :=: kapcsolatban. :==: Diétás konyha.

A

R

. D Z E M E

M

A

T

V

Í

Z

A »HUNGÁRIA«.GYÓGYFORRÁS S Z É N S A V V A L TELÍTETT VIZE TELEFONI A U T O M A T A 530—03

Főüzlet: Heim Lajos,VI.,Szondy-u. 96/a. Tel.: 152—41. Fiókok: VI., Teréz-körút 4. ^ IV., Petőfi Sándor-u. 9.

BUDAPEST

SZÉKESFŐVÁROS

A S V A N Y V Í Z

HEIMsFÉLE PÉKSÜTEMÉNY

Szent Gellért Gyogyturdo és Szálló

:: :: A kiadásért felelős: NADLER HERBERT :: ::

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

BUDAPEST.

lEg S3 ö

IV.,

KUN SÁNDOR Ferenc József-rakpart 18.

E 3 H

^

—

•

-

IMII

-

i —

i—

p-ij

I FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉKÁRU, KÁTRÁNY, VEGYI TERMÉKEK gg tiid

T E L E F O N I

L O P Ó

8 4 5 —11,

867 — 73

G Y U L A

S Z A B A D A L M A Z O T T I S K O L A P A D O K , ISKOLAI B Ú T O R O K , A T L É T I K A I SPORTCIKKEK, T O R N A S Z E R E K ÉS GYERMEK. JÁTSZÓTÉRBERENDEZÉSEK GYÁRA

BUDAPEST, IIL, BÉCSI.ÚT 85. TELEFON: AUT. 625—05 Árjegyzéket é s költségvetést felszólításra küldök.

B

m

x' 5Í

SGHREIER BÉLA

X

íí íí íí íí íí íí íí íí íí

kereskedelmi

0

részvénytárs.

BUDAPEST VII., Izabella-utca 34. sz.

E3

s

ALLATAIT

PEKK

d-vitamin és F U T O R KEVERÉKÉVEL T A K A R M Á N Y O Z Z A .

í;

Tel.t J. 4 3 8 — 4 9 és 320—52

+

V e s z é s elad

X X X X X X X X X X X

mindennemű szálas* é s szemestakarmányt, őrlemény fél éket, g a b o n a * n e m ű e k e t , fűszer*, hüve* lyes* é s g y a r m a t á r u t .

H*í á^^l

m^ t*í 5í

CHINOIN

1

...

A L L A T s

BUDAPEST, KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T.: A. 8 5 4 - 4 8 FIÓKÜZLETEK: V., Gróf Tisza István=utca 10. T.: A. 8 1 6 - 7 9 , VII., Rákóczi.út 9 0 . IRODA : VIII., Horánszky.utca 19. I. em. Telefon: J. 3 3 5 - 3 9

T

T

I

N

G

AUTÓKAROSSZÉRIA, Alapíttatott 190B

ÍIJPEST

FERENC

HALKERESKEDELMI R..T.

A

gyógyszer és vegyészeti E3 termékek gyára r.*t. |jj

E

R

E S

K e d v e z ő t l e n időjárás esetén és egész télen át a pálma* házban a délszaki n ö v é n y e k g a z d a g g y ű j t e m é n y e , az aquarium, terrarium, madár* ház, m a j m o k , ragadozók, zsiráfok, antilopok és vastag* b ő r ű e k h á z á n a k f e d e t t helyi* ségeiben p e d i g az ö s s z e s állatok láthatók.

L A J O S

KOCSIGYÁRTÓ.ÜZEM

BUDAPEST, VU., THÖKÖLY-ÚT 144. ÚJ ÉS HASZNÁLT KOCSIK BAKTÁRON

Telefon: J. 405—87

FÉNYKÉPEZŐ CIKKET

íí íí

íí íí íí íí íí X íí íí íí íí íí íí .Hl A T S C H E K É s F A R K A S ííx íí fényképészeti szaküzlet íí B u d a p e s t , I V . , K á r o l y s k ö r ú t 2 8 . ( K ö z p . v á r o s h á z a ) íí íí F i ó k : V I . , A n d r á s s y o ú t 3 1 . ( N a g y m e z ö s u t x a s a r o k ) íí íí XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX O T T VEGYEN, AHOL

FOGY!

AQUARIUMOK, MADÁRKALITKÁK haltartók, díszhalak nagy választékban. Árjegyzéket küldök.

özv.

KIRCHKNOPF

ISTVÁNNÉ

üveg- és porcellánkereskedő, Budapest, IX., Kálvin-tér 8. sz. (Református templom mellett.)

g_

N Ö V É N Y K E R T Ü N K

ÁLLANDÓAN SOK LÁTVÁNYOSSÁGOT NYÚJT!

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

íí íí íí n íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí í: íí íí íí

|

l^ta l^C lí^í •^ fjÍH 2^ 5*í Ír S15 S •/^ 5 ' 5 2 áf í Ír í íí í óf í 5 í í í 5 í 52 5 í IVÍk 5^ It^í lííl >* ^

ZIMMER

R

RÍ

FILLÉRES BEFEKTETÉS!

BELÉPŐDÍJ: Felnőtteknek . . . . 7 0 6 1 1 . Vasárnap és csütörtökön 50 fill. 10 éven aluli gyermekeknek 30 fill.

±illilllllllll(llllllliinilllllllllli(lllllllll(illlllilllllMIIHIIIIIIMIIIl±

| ~

Ifj. S c h a í e r J ó z s e f kádármester

™ Állami és székesfővárosi szállító

=

Budapest, VU., Gizelli-lt 53-55.

Pontosan készít:

= Telefon : József 413—97 7if m i i m i i i i i i i f iiif Hl i i c i i i c i i i f i i i i i i i f i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i n i r ? Alapíttatott 1 8 4 9 .

KRAYER LAKKOK

~

boroshordókat, = k á d a k a t , dézsákat = és virágköblöket E

Telefont J. 4 2 8 — 2 5 .

URBANCSEK JÚZSEF JÁNOS BETONÉPÍTŐ.

KRAYER E. ÉS TÁRSA BUDAPEST, V. KER., VÁCI-ÚT 34. SZ. TELEFON : 9 0 5 - 7 3 .

Pala., cserép, és Eternlt«tetőfedőmester, tetőzet jókarbantartási vállalat. B U D A P E S T , VII. KERÜLET, T H Ö K Ö L Y . Ú T 117. S Z Á M .

Budapest székesfőváros házinyomdája 1931 — 1796