A TERMÉSZET SZERKESZTI: NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT TELEFON: 220-400

XXXVII.

SZERKESZTI: N A D L E R H E R B E R T A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

ÉVFOLYAM

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI DIJ: EGY ÉVRE 8 PENGŐ FÉLÉVRE 4 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 70 FILLÉR

5. S Z Á M

1941.

MÁJUS

A MAMMUT. Szilágyi Margit szénrajza.

T A R T A L O M : Tasnádi Kubacska András : A m a m m u t M a g y a r ­ földön. Gaál István dr.: S z á z é v e s n é l r é g i b b a Nemzeti Múzeumban.

Láposi Jenő: R é g i e r d é l y i v a d á s z o k . Eugen Eisenmann: Fekete emberek, f e h é r hegyek.

lepkepéldányok

Rövid

közlemények.

Állatkerti

hírek.

A MAMMUT MAGYARFÖLDÖN. írta : Tasnádi Kubacska András. »A g y a p j a s b u n d á j ú m a m m u t az ő s é l e t t u d o m á n y legklasszikusabb állata«, mondja Osbom, a. k i h a l t elefántfélék legjobb ismerője. H o z z á t e h e t j ü k , egyike a leggyakoribb ő s e m l ő s m a r a d v á n y o k nak h a z á n k b a n , s e z é r t a t u d o m á n y a Magyarföld

A mammut télen. A z ősember sziklaképe.

a M a g y a r H í r m o n d ó 1782-ben : »A budai a k a d é m i a inspektora, Affolter Péier elefántféle csontokat hozott N a g y v á r a d k ö r n y é k é r ő l . A tudatlanok óriások csontjainak t a r t j á k . « A m a m m u t a j é g k o r s z a k idején c s o r d á k b a n élt, a k á r az afrikai elefánt. A D u n á n ­ t ú l o n és az Alföldön t á r s a v o l t a g y a p j a s - o r r s z a r v ú , az óriásgím, az ős­ tulok, az ősbölény. F ű v e l és lombbal t á p l á l k o z o t t , csak a k k o r v o l t baj, ami­ kor h ó fedte a t á j a t vagy n y á r i nap perzselte le az élelmet, és egyszeriben v é g e lett a p o m p á s legelőnek. Ilyen­ kor a csorda f e l h ú z ó d o t t a magyar síkságokról a k ö r n y e z ő h e g y k o s z o r ú v é d e t t e b b helyeire. E l n é p t e l e n e d e t t az Alföld, de a n n á l mozgalmasabb élet kezdődött a Kárpátok termékeny völgyeiben. N y á r d e r e k á n ott, 400 m é t e r n y i r e a tenger színe fölött, ala­ csony cserjék z ö l d e l t e k és nedves hegyi­ legelők k í n á l t á k a d ú s t á p l á l é k o t . A vizesebb helyeken a l a p u l e v e l ű keserűfű és a nyolc-tíz c e n t i m é t e r ma­ gas, alig u j j n y i vastag lecsepült t ö r p e ­ n y í r n ő t t . O t t élt a csarab (Calluna) ö r ö k z ö l d a p r ó cserjéje, a mag csákó (Dryas) fehérvirágú, apró havasi v á l t o z a t a , az a l p e s i - v i r n á n c (Thalicírum alpinum), egy sereg p i t y p a n g (Taraxacum), k a k u k f ű , törpefűz, sás és s z á m o s t ű l e v e l ű . M e g á l l a p í t o t t á k , hogy az á t l a g o s h a v i h ő m é r s é k l e t mintegy félévig 0 C fok k ö r ü l lehetett, az e s z t e n d ő t ö b b i h ó n a p j á b a n 3—10 C fokig v á l t o z o t t , n y á r d e r e k á n a 12 C fokot is elérte,

í n a m m u t j á r ó l is nagyon sokat tud. A N e m z e t i M ú z e u m f ö l d t a n i és ő s l é n y t a n i t á r á b a n nem m ú l i k el h ó n a p , amelyben az ország v a l a m e l y i k v i d é k é r ő l nem jelentenek ú j a b b mammutleletet. A budapesti F ö l d t a n i I n t é z e t m ú z e u m á b a n , P é c s e t t , Szekszárdon, Túrócszentmártonban van valamennyire é p c s o n t v á z , a N e m z e t i M ú z e u m b a n pedig az ország legszebb m a m m u t k o p o n y á j a és v a g y k é t tucat, t ö k é l e t e s e n j ó á l l a p o t b a n megmaradt óriási á l l k a p o c s . A hatalmas mammutzápfog pedig o l y a n g y a k o r i lelet, hogy a m ú z e u m néhányszáz példányán kívül a k a d belőle v a l a m e n n y i v i d é k i , megyei v a g y v á r o s i m ú z e u m b a n , iskolai g y ű j ­ teményben, egyetemi szemléltető anyagban, k a s t é l y o k és u d v a r h á z a k r i t k a t e r m é s z e t i t á r g y a i és emlékei k ö z ö t t , s ő t a k á r h á n y falusi h á z pad­ l á s á n v a g y a tisztaszoba a l m á r i o A mammut tavasszal. A z ősember karca m a m m u t a g y a r - t ö r e d é k e n . m á n a k t e t e j é n . Pesten a T e l e k i - t é r ócskaságai között, a zsibárusok kordé­ j á n is l á t t a m . S z ő l l ő k a p á l á s n á l , k ú t á s á s k ö z b e n , A m í g a síkság bőséges legelője tartott, a vasúti bevágás vagy ú t mélyítése alkalmával, m a m m u t m e g h í z o t t . H á t á n hatalmas »zsírpárna« folyókavics k o t r á s á v a l sokszor k e r ü l n a p f é n y r e k é p z ő d ö t t , vastag n y a k a v a l ó s á g g a l e l t ű n t benne, és g y a k r a n k á r o m k o d n a k m i a t t a a tiszai h a l á s z o k , I l y e n télire felkészült á l l a t o t á b r á z o l a franciaamikor a folyómederből k i k o p o t t óriás csontok országi barlangokban t a l á l t s z i k l a f e s t m é n y e k j ó s z e r t e s z a g g a t j á k h á l ó i k a t . V a l a m i k o r templomokrésze. H a a j é g k o r s z a k ő s e m b e r é n e k , a m a m m u t ban és a v á r o s k a p u n is l á t h a t t a a b ú c s ú r a vagy k o r t á r s á n a k k é p e i t összehasonlítjuk, k i t ű n i k , hogy országos v á s á r o k r a összecsődült n é p , mert a egy m e g h í z o t t , n e k i g ö m b ö l y ö d ö t t , h o s s z ú b u n d á j ú m a m m u t m a r a d v á n y o k a t óriások f o g á n a k - c s o n t á l l a t o t és egy m á s i k a t , r ö v i d e b b szőrözettél, j á n a k t a r t o t t á k és közszemlére t e t t é k . E z é r t írja s o v á n y a n , mint a h é t s z ű k e s z t e n d ő t e h e n é t ,

Örökített meg az ősi v a d á s z . N é z z ü k meg a k é t k é p e t . A z elsőn a m a m m u t o t olyan h o s s z ú téli b u n d a fedi, hogy a s z ő r r u h a leér a földig és m i n t v a l a m i meleg, b ő s z o k n y a rejti l á b a i t . H á j p á r n á s , magasra p ú p o s o d ó h á t a hirtelen lejt a medence felé. A k a d á l y n é l k ü l csoroghatott le róla a havas esőlé. A z s í r s z ö v e t ugyanazt a célt szolgálta, m i n t a m e d v é n e k v a g y a borznak téli á l o m idejére m e g n ö v e k e d e t t s z a l o n n a r é t e g e . Á t ­ s e g í t e t t e a szervezetet az ínséges napokon! A m á s i k k é p egy m a m m u t b i k a tavasszal, nagj^on lesová­ nyodva. A test vastag s z a l o n n a r é t e g e m á r e l t ű n t ! A z á l l a t k ö r v o n a l a m á r m e g k ö z e l í t i a szokásos e l e f á n t t e s t k ö r v o n a l á t . A z ö s z t ö v é r óriás h o m o r ú homlokti, ugrásszerűen boltozatos, majdnem csúcsos k o p o n y á j a n e m olvad t ö b b é össze a h á t t a l , a s o v á n y gerinc v a l ó ­ sággal m e g t ö r i k a n y a k t á j é k o n . A vállés fej k ö z ö t t m é l y r e s ü l l y e d t a nyak. A m a m m u t m e g ú s z t a a t é l viszontag­ s á g a i t és leszegett fejjel, mereven, gör­ csösen magasra emelt farokkal, előre­ n y ú l t törzzsel és nekifeszült oszlop­ l á b a i v a l v a d u l t ü l e k e d i k . E z a karc az ő s e m b e r hihetetlen megfigyelőképes­ ségéről és éleslátásáról t a n ú s k o d i k .

kiállni, és v e t é l y t á r s a i k t ó l elűzve, m a g á n y o s a n k ó b o r o l t a k a füves, bokros p u s z t a s á g o k o n . A z ázsiai m a m m u t o k k ö z ö t t akadnak majdnem egy s í k b a n teljesen k ö r b e h a j l ó a g y a r ú p é l d á n y o k . K ü l ö n ö s e n a szibériai m a m m u t a g y a r a k ilyenek. A z ő s e m b e r rajza is csaknem m i n d nagyon vissza­ h a j l ó agyarakat á b r á z o l . A z agyar csúcsa rend­ szerint kevéssé befelé hajlik. A m a m m u t a g y a r á t , csontjainak t e k i n t é l y e s méretét, hosszúszőrű b u n d á j á t , oszloplábait látva, a k ö z v é l e m é n y b e n k i a l a k u l t az a t é v h i t , hogy a m a m m u t a »föld legnagyobb állata« volt. S z é p ­ irodalomban, napilapokban, a k ö z n a p i b e s z é d b e n e g y m á s t érik a m a m m u t - m e n d e m o n d á k . L e g ­ a l á b b i s h á z n a g y s á g ú állat. K o r t á r s a az óriási

I l y e n volt a m a m m u t »két arca« M a g y a r f ö l d ö n is. A kétféle s z ő r r u h á b ó l persze az k ö v e t k e z i k , hogy a m a m m u t n y á r i szőrcsuháját tömöttebb, vastagabb, h o s s z a b b s z á l ú téli bunda v á l t o t t a fel. Valószínű az is, hogy a kétféle szőr­ r u h á n a k m á s - m á s volt a színe. A z egyik világosabb, a másik sötétebb. E z a m a g y a r á z a t a k ü l ö n b e n annak, hogy a Szibéria t a l a j j e g é b ő l szőröstől-bőröstől napvilágra került m a m m u t h u l l á k közül A mammut képe a mult század derekán egy magyar szakkönyvben. az egyiknek a szőre f a k ó r ó k a v ö r ö s , a m á s i k é majdnem f e k e t é s b a r n a . A mammutfej j e l l e m z ő része az óriási agyar­ l a j h á r n a k és a r e p ü l ő s á r k á n y o k n a k . N e m c s a k p á r . A l e n i n g r á d i m ú z e u m agyara n é g y m é t e r n é l Jókai » F e k e t e g y é m á n t o k « c í m ű r e g é n y é b e n , hanem a k o m o l y külföldi irodalomban is. P e d i g a m a n i m u t hosszabb, a b r ü n n i m ú z e u m mammutagyara ö t m é t e r . A N e m z e t i M ú z e u m ő s l é n y t á r á n a k k é t j ö v e d e l e m és a m a m m u t - v á l l a l a t o k i d e j é n szinte leghosszabb m a m m i i t a g y a r a 2-65, illetve 2 25 mosolyogni v a l ó , hogy a szibériai m a m m u t m i n d ­ m é t e r t ö r e d é k e s e n . A z előbbi 3 m é t e r , az u t ó b b i össze 2 80 m é t e r magas á l l a t volt, u g y a n o l y a n 2-60 m é t e r h o s s z ú lehetett. A F ö l d t a n i I n t é z e t magas, m i n t v é r r o k o n a , az indiai-elefánt. V a l a ­ g y ű j t e m é n y é b e n lévő leghosszabb m a m m u t a g y a r m i v e l magasabb a k ö z é p e u r ó p a i , t e h á t a magyar­ földi m a m m u t . V á l l b a n elérte a négyésfél m é t e r t . meghaladja a 2 60 m é t e r t . A z összehasonlítás k e d v é é r t megmondom, E z m á r v a l ó b a n n é g y l á b ú ó r i á s ! A F ö l d t a n i hogy a legnagyobb afrikai e l e f á n t a g y a r a k k i v é ­ I n t é z e t b e n felállított c s o n t v á z k i s t e r m e t ű , fiatal telesen s z i n t é n elérik a n é g y m é t e r t , de sokkal á l l a t t ó l s z á r m a z i k és m e g ü t i a h á r o m é s f é l m é t e r t . k a r c s ú b b a k , hirtelen v é k o n y o d n a k , s ú l y u k a r á n y ­ Biztos, hogy a m a m m u t e l ő b b pusztult k i lag kisebb az u g y a n o l y a n hosszú mammut- h a z á n k b a n , m i n t Á z s i á b a n és É s z a k - A m e r i k á b a n . agyarénál. V e s z t é t v a l ó s z í n ű l e g a faj elöregedése okozta. A m a m m u t felső á l l k a p c s á b ó l k i n ő t t k é t agyar Ú g y v a n ezzel a faj is, a k á r c s a k az e g y é n . Ö r ö k hamarosan e l t á v o l o d i k e g y m á s t ó l , fokozatosan é l e t e t egyik sem kaphat a t e r m é s z e t t ő l , mert k a r i k á b a g ö r b ü l , az öreg á l l a t a g y a r á n a k hegye nem k a p h a t örök f i a t a l s á g o t . S h a egyszer a faj vagy az e g y é n k i v é n h e d t , k ö v e t k e z i k az e l k e r ü l ­ olykor az o r m á n y i g visszahajlik. E z az a g y a r p á r , m i k é n t az elefántfélék agyara á l t a l á b a n , f o l y v á s t hetetlen v é g , a halál. n ö v e k e d i k . H o s s z a és s ú l y a az á l l a t élete végéig A X V I I . s z á z a d dereka ó t a , a m i k o r Ottó gyarapodik. É p p e n ezért bizonyos k o r o n t ú l az Guericke, Magdeburg p o l g á r m e s t e r e s a l é g s z i v a t t y ú á l l a t m á r nem h a s z n á l h a t j a sem t á m a d á s r a , sem feltalálója m e g k í s é r e l t e a mammutcsontokat csont­ táplálékszerzésre. A z ilyen öreg m a m m u t b i k á k v á z z á összeilleszteni, sokan p r ó b á l k o z t a k a m a m ­ k a r i k á b a g ö r b ü l t a g y a r u k k a l m á r sem p á r v i a d a l r a , m u t k é p é n e k m e g e l e v e n í t é s é v e l . N o h a abban az sem a csorda v é d e l m é r e nem t u d t a k e r e d m é n y e s e n i d ő b e n m á r s z á m o s állati és emberi c s o n t v á z a t -

-

-

R é s z b e n az ázsiai mammuttetemek a l a p j á n , rész­ ben az ő s e m b e r m a m m u t r a j z a i b ó l v a l ó s á g g a l meg­ szerkesztette a j é g k o r s z a k o r m á n y o s óriását. Rajzait és szobrait é v t i z e d e k i g j a v í t g a t t a Roubal bécsi f e s t ő m ű v é s s z e l és m e g a l k o t t á k a mainzi m ú z e u m s z á m á r a az eddig ismert l e g k ü l ö n b mammutképet. Az ő nyomdokain haladva, de s z á m o s j a v í ­ tással igyekeztünk a Magyar Nemzeti Múzeum ő s l é n y t á r á n a k elkészíteni a középeurópai mam­ mut jellegzetes a l a k j á n a k szobrát. A z első lépés az volt, hogy Szilágyi Margit m ű ­ vésznővel megrajzoltuk a szobor v á z l a t á t . ;AJ k é p k é t v e r e k e d ő ;mammutb i k á t t ű n t e t fel. A z egyik, nyílván a gyengébb, a földre roskadt. Feltaszí­ t o t t a e r ő s e b b és szeren­ csésebb v e t é l y t á r s a . A z á l l a t o k h o m l o k k a l ron­ tottak e g y m á s n a k , mint eleven, rettenetes faltörőkosok. K ö r ö s k ö r ü l m é l y e n ö s s z e t a p o s t á k a felázott talajt. A győztes ott Verekedő m a m m u t b i k á k készülő szobra a Nemzeti Múzeumban. Szilágyi Margit m ű v e . t o p o r z é k o l m é g tehetetlen á l d o z a t a előtt, t e s t é b e n a nekifeszülés, az utolsó roham mozdulata. nyakcsigolya a medence h e l y é r e k e r ü l t . É v s z á z a ­

k é s z í t e t t e k k i főiskolák, orvosok, kuruzslók, r i t k a s á g k e d v e l ő k s z á m á r a , a földből n a p v i l á g r a k e r ü l t ő s á l l a t c s o n t o k a t c s o d á l a t o s k é p e n mégis a bonctan teljes s e m m i b e v e v é s é v e l i l l e s z t e t t é k egybe. A z első ő s á l l a t c s o n t v á z n a k k é t l á b a v a n , a csigo­ l y á k t ö v i s n y ú j t v á n y a a t e s t ü r e g b e lóg, az első

dok m ú l n a k el, a m í g az ember r á é b r e d arra, hogy az ő s á l l a t o k csontjaiból hogyan alkosson csont­ v á z a t a m a élő á l l a t o k c s o n t v á z á n a k m i n t á j á r a . Ugyanezt mondhatjuk a l á g y r é s z e k p ó t l á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e k r ő l . A t u d o m á n y az ő s e m b e r k i t ű n ő és é l e t h ű m a m m u t k é p e i t m á r a m u l t s z á z a d k ö z e p e t á j a ó t a ismeri, mégis v a l ó s z í n ű t l e n n é l v a l ó s z í n ű t l e n e b b rajzokkal kísérleteznek. N e m egyebek ezek szőrös, rosszul rajzolt e l e f á n t o k n á l . A s z á z a d f o r d u l ó n m e g t a l á l t szibériai m a m m u t h u l l á k v a l ó s á g o s élő t i l t a k o z á s o k az i l y e n »rekonstrukciók« ellen. Abel bécsi ő s é l e t b ú v á r v o l t az első, a k i b e h a t ó a n t a n u l m á n y o z t a a k é r d é s t .

• E z t a s z é n r a j z o t k é s z í t e t t e el a z u t á n a szobr á s z n ő h á r o m m é t e r n é l hosszabb szoborcsoportozatban. A lerogyott á l l a t n a k a szibériai talaj j é g b e fagyott, p a r t r o g y á s alá temetett s z ö r n y e t e g volt a t a n u l m á n y o z h a t ó m á s a , a t á m a d ó n a k pedig az ő s e m b e r k a r c a i és falfestményei. A m ű v é s z a szoborcsoportozatba csaknem húsz m á z s a agyagot dolgozott bele. K ü l ö n á l l v á n y t kellett szerkesz­ teni, amely ezt a rengeteg súfyt, vízzel e g y ü t t majdnem h u s z o n ö t m á z s á t , m e g b í r t a . A m ű h á r o m h ó n a p alatt k é s z ü l t el és a N e m z e t i M ú z e u m b a n ezidén ősszel m e g n y i t á s r a k e r ü l ő új ő s l é n y t a n i terem l e g n a g y s z e r ű b b csoportozata lesz.

SZÁZÉVESNÉL RÉGIBB LEPKEPELDANYOK A NEMZETI MÚZEUMBAN. í r t a : Gaál István. A X V I I I . s z á z a d a t e r m é s z e t t u d o m á n y ú j k o r i fel­ , csak o l y a n jellegzetes tagja, a k á r az o r o s z l á n vagy a l e n d ü l é s é n e k hajnala. A z addig alig t e n g ő d ő , s ő t jórészt kondorkeselyű. l e n é z e t t t e r m é s z e t r a j z n a k egyre t ö b b b u z g ó m ű v e l ő j e Egyes csoportok alaposabb t a n u l m á n y o z á s a az illető akadt. E n n e k velejárója volt, hogy az ősi t ö r z s egyre fajok g y ű j t é s é t , m a j d m ú z e u m o k b a n v a l ó elhelyezését t ö b b életerős új á g a t h a j t o t t ; az új á g a k t o v á b b i fejlő­ e r e d m é n y e z t e . E k ö z b e n k i d e r ü l t , hogy egyes á l l a t ­ d é s é t Linné korszakos r e n d s z e r e z ő m u n k á j a alapozta meg. csoportok p é l d á n y a i n a k . t a r t ó s í t á s a semmi k ü l ö n ö s e b b I l y e n egyre hatalmasabban k i b o n t a k o z ó tij i r á n y m ó d s z e r t és ü g y e s s é g e t nem igényel, m á s o k a n n á l i n k á b b volt az á l l a t v i l á g a l s ó b b r e n d ű csoportjainak rendszeres m e g k í v á n j á k a különleges e l b á n á s t . É s h a a l e p k é k t a n u l m á n y o z á s a . M e r t ne feledjük, hogy r é g e b b e n a s z á r n y á n a k kifeszítése, t e t s z e t ő s helyzetben rögzítése csigát, a rovart, a férget nem is t a r t o t t á k igazi á l l a t n a k . nem is m o n d h a t ó bonyolult, nehezen v é g r e h a j t h a t ó A k k o r i b a n csak a gerinces v o l t á l l a t . Lassan mégis m ű v e l e t n e k , mégis bizonyos ízlést és ü g y e s s é g e t k í v á n . r á e s z m é l t e k , hogy az É l ő k V i l á g á n a k a b o g á r s a lepke A z is biztos, hogy m i n d e n k i i n k á b b olyasmit g y ű j t ,

amit k ö n n y ű é p s é g b e n megtartani. A z avatatlanok sokszor fel is v e t i k a k é r d é s t a lepkészek előtt, v á j j o n mennyi ideig t a r t h a t ó el a t ö r é k e n y s é g , a szerkezeti gyengeség minden b é l y e g é t m a g á n viselő, légies t e r m e t ű és t e r m é s z e t ű lepke? H i s z e n — m o n d j á k a k é r d e z ő k — alig e g y - k é t é v r e terjedhet a f e n n t a r t á s , megőrzés lehetősége s é p p e n e z é r t nem igen t u d j á k , m i é r t e l m e lehet a p i l l a n g ó g y ű j t é s n e k . A z a g g o d a l m a s k o d ó k a t a nagy m ú z e u m o k régi lepke­ g y ű j t e m é n y e i m e g n y u g t a t h a t j á k . M e r t b á r igaz, hogy a kellően nem gondozott g y ű j t e m é n y e k e t a penész meg a különféle r o n t ó b o g á r hamarosan t ö n k r e t e s z i , viszont a londoni B r i t i s h Museum l e p k e o s z t á l y á n mintegy h a r m a d f é l s z á z é v e s n é l r é g i b b p é l d á n y o k is l á t h a t ó k . U t a l h a t u n k e z e n k í v ü l a t á v o l keleten, k i v á l t K í n á b a n és J a p á n b a n divatos lepkeszárny-díszítéses k é p e k r e , r u h á k r a és d í s z t á r g y a k r a . E z e k e g y i k e - m á s i k a s z i n t é n többszázéves.*) A t á v o l i p é l d á k o n k í v ü l azonban b á r ­ m i k o r k ö n n y ű s z e r r e l ellenőrizhetőkre is hivatkozhatunk. O k i r a t o k k a l i g a z o l h a t ó , hogy a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m Á l l a t t á r a egy bécsi s z ü l e t é s ű , de 1787-ben B u d á r a k e r ü l t és ott n e g y v e n k é t évig é l t lelkes lepkész, Koy Tóbiás l e p k é i t m á i g őrzi és t ö k é l e t e s e n j ó k a r b a n tartja. A díszes, b e r a k á s o s cseresznyefaszekrény ö t v e n k é t fiókjában k ü l ö n - k ü l ö n k i s ü v e g d o b o z o k b a z á r t l e p k é k e t t a r t a l m a z ó g y ű j t e m é n y t Koy Tóbiás 1829-ben b e k ö v e t ­ kezett h a l á l a u t á n , az 1830-as é v e k végén, Frivaldszky Imre szerezte meg m ú z e u m u n k n a k . Igaz, hogy ez a l é g m e n t e s n e k n e v e z h e t ő , gondos elhelyezés azt a l á t s z a t o t keltheti, hogy a üoy-féle p i l l a n g ó g y ű j t e m é n y — amely­ ben a l e g t ö b b p é l d á n y száz-százhúszéves, s ő t r é g e b b i — f e n n m a r a d á s a c s u p á n a r e n d k í v ü l gondos elhelyezés, t a l á n éppen a minden oldalról k ö r ü l z á r t kis ü v e g d o b o z o k k ö v e t k e z m é n y e . D e egyfelől i s m é t h i v a t k o z h a t u n k a B r i t i s h Museum, s ő t t ö b b m á s e u r ó p a i m ú z e u m k e v é s b b é gondosan elhelyezett lepkéire, másfelől pedig a M a g y a r Nemzeti M ú z e u m b a n ő r z ö t t o l y a n p i l l a n g ó r a , amelynek k o r á t okiratok a l a p j á n s z á z h a t v a n é v e s n é l ö r e g e b b r e b e c s ü l h e t j ü k , holott m i n d i g egyszerű nagy dobozban, t ö b b e d m a g á v a l v o l t elhelyezve. E z a v a l ó b a n v i h a r o s m u l t ú pillangó a hegyi-fehérlepke (Pieris Bryoniae) egyetlen p é l d á n y a . Sok vonat­ k o z á s b a n á l t a l á n o s a b b é r d e k ű t ö r t é n e t é b ő l hadd mondjak el n é h á n y mozzanatot.

* A z o n k e l l kezdenem, hogy lepkészeink a hegyi­ fehérlepke faji h o v á t a r t o z a n d ó s á g á n m á r a X V I I I . század hetvenes éveiben hevesen vitatkoztak. Mert v a l ó , hogy ennek a p i l l a n g ó n a k n é m e l y p é l d á n y a nagyon hasonlít a n á l u n k m i n d e n ü t t közönséges r e p c e p i l l a n g ó ­ hoz (Pieris Napi). A v i t a m e g i n d u l á s a idejében — 1777-ben — egy genfi g y ű j t ő , Wallner orvos, az A l p o k ezer m é t e r e n jóval magasabban fekvő fenyveseiben fogott hegyi­ fehérlepkét k ü l d ö t t l e v é l b e n (!) k o r a leghíresebb lepkészének, Hübner-nek, Bécsbe. Hübner m i n d j á r t fel­ ismerte, hogy a hegyi-fehérlepke ö n á l l ó faj és ezt Wallnernek í r t köszönő l e v e l é b e n kellően h a n g s ú l y o z t a is. D e ennél t ö b b nem t ö r t é n t m i n d a d d i g , a m í g Wallner — j ó v a l k é s ő b b — egy m á s i k , ugyancsak Bécsben é l t szenvedélyes lepkésznek, Ochsenheimeraz előbbivel azonos helyen és i d ő b e n fogott m á s i k hegyi-lepke­ p é l d á n y t nem k ü l d ö t t . *) A F ö l d " különböző rétegeiben esetleg többmillió év ó t a fennmaradt példányokról e z ú t t a l nem szólunk.

Ochsenheimer Ferdinánd (1767—1822) életrajzi adatai­ b ó l é r d e m e s m e g e m l í t e n ü n k , hogy főiskolát v é g z e t t , s a bölcsészet doktora volt, de kellemes tenorhangja r é v é n csakhamar a színészi p á l y á r a l é p e t t . A s z í n p a d o n o l y a n b a b é r o k a t aratott, hogy sikereinek m é g nagy k o r t á r s a , Schiller is őszinte elismeréssel a d ó z o t t . A z u t ó k o r mégis

Koy Tóbiás lepkegyűjteménye eredeti cseresznyefa-szekrényében, a Magyar Nemzeti Múzeum Á l l a t t á r á b a n . Kovács István felvétele.

i n k á b b a t e r m é s z e t t u d o m á n y i k u t a t á s o k s o r á n elért e r e d m é n y e i n e k e m l é k é t ő r i z t e meg. K i v á l t » D i e S c h m e t t e r linge v o n E u r o p a « c í m ű n é g y k ö t e t e s m ű v é v e l alkotott m a r a d a n d ó t . Ochsenheimer ö z v e g y e m á r 1823-ban bocsá­ t o t t a á r ú b a a híres p i l l a n g ó g y ű j t e m é n y t . í g y vette meg a Magyar Nemzeti Múzeum ezerháromszáz ezüst forintért. A g y ű j t e m é n y b e n 1351 fajhoz t a r t o z ó 4070 lepke­ p é l d á n y volt. N y i l v á n v a l ó , hogy az Ochsenheimer-léle l e p k e g y ű j t e m é n y megszerzése nagy lépés v o l t m ú z e u m u n k Á l l a t t á r á n a k megszervezése s z e m s z ö g é b ő l ; mert ezek a l e p k é k az a k k o r i t u d o m á n y o s s z í n v o n a l o n lévő rendszer szerint v o l t a k c s o p o r t o s í t v a . M i n d e n egyes l e p k e p é l d á n y o n m e g l á t s z o t t , m i n ő gonddal és szeretettel v á l o g a t t a és feszítette k i a tenorista l e p k e t u d ó s . E z m a g y a r á z z a meg, hogy a r á n y l a g jó á r a t fizettek é r t e . E z az é r t é k e s , szép g y ű j t e m é n y , sajnos, t i z e n ö t e s z t e n d ő v e l k é s ő b b — mondhatjuk — egészen el­ pusztult. E z t a p u s z t u l á s t elemi c s a p á s , az 1838-as pesti á r v í z okozta. A dolog m e g é r t é s é h e z tudnunk k e l l , hogy a nagy vész i d e j é b e n a N e m z e t i M ú z e u m p a l o t á j a csak épülőfélben v o l t . A m ú z e u m i anyagot b é r e l t helyiségek­ ben, a m a i E s z t e r h á z y - u t c a n é h á n y rozzant k i s h á z á b a n

h e l y e z t é k el ideiglenesen. Ezekbe a kis h á z a k b a t e r m é ­ szetesen b e t ö r t a D u n a árja. Még szerencse, hogy a viskók nem omlottak össze — m i n t sok m á s h á z a közelben — ezért a m ú z e u m értékei k ö z ü l c s u p á n az o l y a n k é n y e s anyag ment veszendőbe, m i n t a m i n ő a r o v a r g y ű j t e m é n y . Mert jóllehet a Nemzeti M ú z e u m akkori igazgatója,

A megmaradt p é l d á n y o k pedig k é s ő b b i selejtezéseknek estek á l d o z a t u l , a m i k o r ú j a b b g y ű j t é s e k k e l az illető fajok jobb p é l d á n y a i v a l lehetett a régi megviselteket kicserélni. A nagy g y ű j t e m é n y b ő l csak egyetlen pillangó maradt meg m á i g ! Mégpedig a m é g m a is élénk v i t a k ö z p o n t j á b a n lévő liegyi-feliérlepkének Wallner-től 1777

Horváth István gondoskodott a r o v a r g y ű j t e m é n y m e n t é ­ séről, amennyiben az emeleti s z o b á k b a vagy legalábbis magasabb polcokra r a k a t t a fel a dobozokat, mégis nagy k á r esett b e n n ö k , m é g p e d i g a z é r t , mert h ó n a p o k b a telt, a m í g az á t á z o t t , nyirkos, dohos s z o b á k b ó l a g y ű j t e ­ m é n y t a hudovika épületébe hurcolták át. Elgondolhatjuk, mennyit p u s z t í t o t t a penész meg a múzeumbogár (A nthrenus) néhány hónap alatt Ochsenheimer h í r e s l e p k e g y ű j t e m é n y é b e n . Biztos, hogy legnagyobb részét m á r a k k o r i b a n kellett kiselejtezni.

k ö r ü l Genf k ö r n y é k é n fogott n ő s t é n y p é l d á n y a . T ű j é n is megvan m é g Ochsenheimer eredeti c é d u l á j a és ezen a tőle eredő Pieris Bryoniae — akkoriban új — el­ n e v e z é s ! E z a l e p k e n é v t e h á t — az Ochsenheimer-tői s z á r m a z ó t ö b b i h a s o n l ó v a l e g y ü t t — a tenorista színészt m i n t ö n á l l ó a n k u t a t ó t e r m é s z e t b ú v á r t ö r ö k í t i meg. A s z á z h a t v a n é v e s p i l l a n g ó p é l d á n y pedig b i z o n y s á g a annak, hogy t ö r é k e n y teste szerencsés esetben m é g o l y a n elemi c s a p á s b a sem pusztul bele, a m i n ő az 1838. évi pesti nagy á r v í z volt.

REGI ERDÉLYI

VADASZOK.

í r t a : Láposi J e n ő . A Bach-Schmerling-íéle magyarirtó önkényuralom — m i k é n t tudjuk — nem volt alkalmas i d ő magyar k ö n y v e k k i a d á s á r a . A n n á l k e v é s b b é , mert a sajtó sas­ s z e m ű csőszei, a cenzorok é p p e n a magyar gondolatok lázító h a t á s a ellen hadakoztak a legcsökönyösebben. De, ú g y látszik, m é g s e m í t é l t e k m á g l y a h a l á l r a

minden s a j t ó t e r m é k e t . A »Hazai és külföldi vadászrajzok« c í m ű k ö n y v n e k — jóllehet 1863-ban jelent meg — a gondolat h ó h é r a i megkegyelmeztek. Bizonyára az 1860-ban k ö z h í r r é t e t t »októberi diploma« h a t á s á r a . E z t a rendeletet ugyanis sebhegesztő és idegcsillapító csoda­ szernek s z á n t a . . . Bécs.

Igaz, hogy nagyon á r t a t l a n m ű volt. O l y a n , m i n t egy k o c a v a d á s z m e d d ő p u f f o g t a t á s a . A k ö n y v elején f e l t ű n é s t k e l t az Újfalvi Sándor-t á b r á z o l ó színes k é p . N e m h i á b a v o l t testi-lelki j ó b a r á t j a és engesztelhetetlen k u r u c t á r s a a k é t Wesselényi Miklós­ nak, az ellenzék o r o s z l á n h a n g ú v e z é r é n e k , de meg­ maradt a Bach-korszakban is gerinces, dacos magyarnak.

A Koy-íé\e

nek. Ú g y is v a n ! E l s ő s o r b a n k i t ű n ő v a d á s z . M á s o d s o r b a n mestere a tollnak. M i v e l a m a i k o r alig v a l a m i t vagy semmit sem t u d róla, illő dolog, hogy bemutassuk az olvasónak. Újfalvi 1791-ben s z ü l e t e t t v a l ó s z í n ű l e g R o m l a d é k faluban. A t y j a Belső-Szolnok megye n é p s z e r ű a l i s p á n j a volt. V a d á s z s z e n v e d é l y e m á r k a m a s z k o r á b a n elhatalma-

g y ű j t e m é n y fecskefarkú- és kardospillangói. Kovács

É r z e l m e i t és elveit r u h á j á v a l is k i a k a r t a d o m b o r í ­ tani. Szinte m e g d ö b b e n t ő , m i l y e n t ü n t e t ő e n »betyáros«, vagyis m a g y a r s z a b á s ú ez az ö l t ö z e t . A 72-esztendős Újfalvi Sándor ugyanis fején p á n t l i k á s p ö r g e kalapot, t ö r z s é n e z ü s t p i t y k é s m e l l é n y t és d o l m á n y t , p a s z o m á n t o s n a d r á g o t , l á b á n pedig h a r m o n i k á s s a r k a n t y ú s c s i z m á t visel. V á l l á n puska és tarisznya. S z á j á b a n m a k r a p i p a . A torzonborz-szakállú vadász m o k á n y paripán ül nagypeckesen. A nyereg alatt színes csótár, vagyis t a k a r ó . A s z ü r k e ló e l ő t t k é t k o p ó , meg egy elejtett vaddisznó. H á r o m évvel a z e l ő t t a c s á s z á r i h a d i t ö r v é n y s z é k ezt az e l v e t e m ü l t ö r e g e t m é g l á z a d ó n a k m i n ő s í t e t t e és O l m ü t z b e n ü d ü l t e t t e volna. E l l e n b e n a k k o r m á r e n y h é b b szelek f ú j d o g á l t a k a E a j t a t ú l s ó p a r t j á r ó l . Ú g y a n n y i r a , hogy a »gutgesinnt« fémjelzésű k u r u c o k m á r p u s k á t is kaphattak k e z ü k b e . (Maga Haynau Jakab is h a l á l a e l ő t t alföldi c s i k ó s - b o j t á r o s jelmezzel bosszantotta a bécsi udvart.) M i n t h o g y a testes k ö t e t s z e r k e s z t ő j e Újfalvi Sándor a l a k j á t első helyre á l l í t o t t a , e b b ő l az o l v a s ó n a k a r r a k e l l k ö v e t k e z t e t n i e , hogy fontos egyénisége volt E r d é l y -

István

felvétele.

sodott rajta. E l e i n t e n y i l a z á s s a l t ö l t ö t t e szabad idejét. K é s ő b b ú g y n e v e z e t t k u l c s o s p u s k á j á v a l kezdett c é l b a lövöldözni. E l s ő v a d á s z z s á k m á n y a . . . farkas lett. E z a »baklövés« s z ö r n y e n e l k e d v e t l e n í t e t t e é d e s a p j á t , mert v a k o n h i t t abban a régi b a b o n á b a n , hogy a k i első lövésével farkast t e r í t le, az vadat t ö b b é sohasem lő. Eleinte m i n t h a igaza is lett v o l n a az a p á n a k . Csakhogy a makacs fickó addig-addig g y a k o r o l t a a lövést, a m í g m e s t e r v a d á s z nem v á l t belőle. S i h e d e r k o r á b a n m á r olyan biztosan célzott, hogy Wesselényi-ék szérűskertjében k i l ő t t e a p i p á t Pölnitz báró s z á j á b ó l . A lövésen k í v ü l rabja lett a l o v a g l á s n a k , meg a v í v á s ­ nak, ú s z á s n a k is. Igaz, hogy n e m is v o l t e g y é b dolga, m i n t a t e s t g y a k o r l á s , mert j ó m ó d ú f ö l d e s ú r n a k s z ü l e t e t t . H i v a t a l t nem v á l l a l t . B e é r t e a t á b l a b í r ó i c í m m e l . N e m ­ s o k á r a beavatkozott a magas p o l i t i k á b a is. Wesselényi báró b a r á t j a persze nem lehetett m á s , csak ellenzéki. O is az u d v a r i p á r t ellen harcolt. Pesten — Wesselényi Miklós r é v é n — meleg b a r á t s á g o t k ö t ö t t Széchenyi István-nal, Deák Ferenc-cel, Vörösmarty-val és m é g t ö b b híres férfival. Kisfaludy Sándor-ral Balatonfüreden ismerkedett meg.

B i r t o k a i E r d é l y b e n voltak. Á l l a n d ó l a k á s a R o m l a d é k volt. A z t m o n d j á k , r a j o n g ó magyar, tanult gazda és elmés t á r s a l g ó volt. A m i k o r eljegyezte m a g á t a köz­ élettel, l ó h á t o n j á r t a m e g y e g y ű l é s e k r e . N y á r o n gazda­ s á g á v a l foglalkozott. Ősszel és t é l e n meg v a d á s z o t t . Szeptember d e r e k á n e l b ú c s ú z o t t c s a l á d j á t ó l és k a r á c s o n y i g b ú j t a a havasokat, e r d ő r e n g e t e g e k e t , meg a nádasokat. I m á d t a E r d é l y t és a t e r m é s z e t e t . T á r s a s á g g a l nem szeretett j á r n i . I n k á b b e g y e d ü l , egy-egy kocsisával. A z elejtett vadat annak a c s a l á d n a k a j á n d é k o z t a , amely szállással v á r t a . í g y b ú j t a a B ü k k ö t , a Rezet, az Ü n ő k ö t , a Meszest, a Ciblest, a G ö r g é n y i - és a B o r g ó i - h a v a s o k a t . A 48-as forradalom alatt felperzselték h á z a i t . A B a c h korszak pedig megapasztotta v a g y o n á t . E k k o r K o l o z s ­ várra költözött. S o v á n y életrajzi a d a t a i b ó l nem lehet m e g á l l a p í t a n i h a l á l á n a k i d ő p o n t j á t . Csak azt tudjuk, hogy 72-esztendős

E s t é n k é n t oda »tévedt« a j ó s z i m a t ú Zentelki c i g á n y ­ b a n d á j a — k é t h e g e d ű s , egy bőgős, egy t á r o g a t ó s meg egy cimbalmos — és h ú z t a nekik a t a l p a l á v a l ó t , meg a »keservest«. A »uemzeti t á n c o t « Bánffy Farkas e g y m a g á ­ ban szokta e l j á r n i . Csak ő u t á n a r ú g h a t t a a port a sok lógós. M á s n a p a z t á n a v a d á s z n é p s é g felszedte s á t o r f á j á t és folytatta m e n e t e l é s é t . M e n t ü k b e n felvertek minden g y a n ú s cihert, bokrot, n á d a s t . A b á r ó é r d e m e , hogy v a d á s z i s k o l á j á b a n egy hazafias­ szellemű, edzett és é l e t r e v a l ó új n e m z e d é k n ő t t fel Mária Terézia és a kalapos k i r á l y u r a l k o d á s a alatt. E n n e k az i s k o l á n a k tagjai v o l t a k a S a w / / y - t e s t v é r e k , Wesselényi báró és m á s o k . E b b e n a k o r b a n a l e g t ö k é l e t e s e b b fegyvernek az olasz Lazaro Lazarino-íelét t a r t o t t á k . A nemesurak m i n d i l y e n t rendeltek. N e m akadt a X V I I I . s z á z a d b a n e r d é l y i ú r , a k i nem dicsekedhetett ménessel, j ó p u s k á v a l , s ó l y o m m a l , k o p ó v a l és . . . p e c é r r e l . M a m á r kevesen t u d j á k , hogy a k u t y a f a l k a v e z é r i g a z g a t ó j á t »pecér«-nek n e v e z t é k . E z t a k k o r i b a n olyan előkelő t i s z t s é g n e k t a r t o t t á k , hogy csak a . . . c i g á n y v á l l a l t a . O se kapott nagyon rajta. A pecérnek é p p e n elég dolgot akasztottak a n y a k á b a . O t ü l k ö l t . Ő vezette a h a j t á s t . A g a r á s z a t o n n é h á n y a g á r r a l lesben állt s ezeket a felvert v a d r a u s z í t o t t a . A z t á n rogyásig kutyagolt u t á n u k . M i n d i g minden kötelességét gyalog­ szerrel v é g e z t e . H a pedig odahaza kellett maradnia, a k u t y a t á r s a d a l m a t etette, itatta, b e z á r t a , szabadon eresz­ tette. E z e n k í v ü l f á t v á g o t t a k o n y h á r a . T á n y é r t mosoga­ tott. M a n g a l i c á k n a k m o s l é k o t hordott. E g y e t l e n k i v á l t ­ s á g a az volt, hogy függetlenül cselekedett, mert neki csak a gazda parancsolhatott. (A s z a k á c s a s s z o n y csak abban az esetben, ha e l ő b b lekenyerezte, illetve leitatta.)

Régebben, mint s z á z h a t v a n évvel ezelőtt fogott és m a is épségben őrzött hegyi-fehérlepke (Pieris Bryoniae) a Magyar Nemzeti Múzeumban. Kovács István felvétele.

E b b e n a s z á z a d b a n o r s z á g o s h í r ű v a d á s z a t o k a t Bor­ nemisza József báró, Béldi Vencel gróf, Bánffy Elek és János, no meg idb. Wesselényi Miklós rendezett. E z e k r e francia m á r k i k a t és angol lordokat is meg­ meghívtak. Újfalvi k ü l ö n ö s e n Bornemisza József-nt emlegeti, m i n t p é l d á s v a d á s z t , a k i rendesen hatvan k o p ó v a l , negyven a g á r r a l és t i z e n k é t t ü l k ö l ő v e l jelent meg a nemes versenyen. T ö b b n y i r e a vécsi, fancsali és g ö r g é n y i h a t á r b a n . Egy-egy h a j t ó v a d á s z a t r a egész sereg p u s k á s t h í v o t t meg. T í z s z a m á r meg ö t p a r a s z t s z e k é r s z á l l í t o t t a a bort meg az élelmet u t á n u k . A z egyik b á n d i v a d á s z a t o n 1812-ben az í r ó is meg­ jelent. K e m é n y t é l volt. A földet h ó takarta. A nyomok arra vallottak, hogy farkas r e j t ő z i k a n á d a s b a n . Bor­ nemisza másfél ó r á i g f á r a d t a lövészek, h a j t ó k és p e c é r e k felállításával a p o g á n y hidegben. A m i k o r a t ü l ö k f e l ü v ö l t ö t t , a k o p ó k csaholva t ö r t e k előre. A n á d a s b ó l hatalmas ordas rohant k i . A k o p ó k u g a t á s a m e g b o l o n d í t o t t a az agarakat is. A pecérek »haj! haj!« k i á l t á s á r a ezek is nekiiramodtak és ü l d ö z t é k a nádas királyát. M á r nagyot futott a farkas, amikor k é t fürge a g á r , »Pandur« és »Huszár« f ü l ö n r a g a d t a és m e g á l l í t o t t a . A b á r ó erre o d a r ú g t a t o t t és b u z o g á n y á v a l f e j b e v á g t a . Ifj. Wesselényi Miklós egy h é t alatt 105 nyulat l ő t t . (Az a k k o r i p u s k á v a l kivételes e r e d m é n y ! ) Ö t év alatt 46 farkast, 220 szarvast, 262 v a d d i s z n ó t és 45 d á m v a d a t ejtett el. M e d v é t egyet sem. S z ű k t e r ü n k m i a t t nem taglalhatjuk b ő v e b b e n az erdélyi v a d á s z a t o k a t . De t a l á n ez a s z ű k s z a v ú i s m e r t e t é s is fogalmat ad a r r ó l , hogy k i t ű n ő magyar v a d á s z o k b a n a k k o r sem v o l t h i á n y .

k o r á b a n m é g t ö r e t l e n k e d v v e l és rugalmas lesttel vadászott. A z e m l í t e t t m u n k á b a n neki is v a n cikke. C í m e : »Erdélyi v a d á s z a t o k és vadak.« A régi e m b e r e k r ő l és v a d á s z a t o k r ó l szóló k ö z l e m é n y e olyan é r d e k e s és hézag­ p ó t l ó , hogy é r d e m e s vele foglalkozni. A szerző azzal kezdi, hogy k o r t á r s a i felkérték, írjon v a l a m i t E r d é l y régi u r a i r ó l . Újfalvi ö r ö m e s t l á t m u n k á h o z és a k ö v e t k e z ő k e t közli : Erdély ősi és legfélelmetesebb vadja hajdan a b ö l é n y volt. E z tavasszal k é t b o r j ú t ellett. N y á r o n füvet csip­ kedett, t é l e n pedig f a m o h á t , f a r ü g y e t vagy v a r j ú s á t é t ( P ) . Sajnos, ennek a vadnak m á r csak e m l é k e él. H a j d a n az o r v v a d á s z o k verembe c s a l t á k és a g y o n b u n k ó z t á k . A z urak h a j t ő i ellenben a t i s z t á s r a k e r g e t t é k s ott a lovas­ v a d á s z o k l á n d z s á v a l , szekercével, vagy m á s fegyverrel ö l t é k meg. A p ó s á t ó l hallotta, hogy E r d é l y u t o l s ó b ö l é n y é t 1762-ben a b o r g ó i P l á j - h e g y e n e j t e t t é k el. E z tízéves v o l t és ö t m á z s a 42 fontot nyomott. K i v á l ó v a d á s z n a k t a r t o t t á k k o r t á r s a i az 1761-ben elhunyt Bánffy Farkas báró, k i r . t á b l a i elnököt. S z ü n ­ napokon a b á r ó M a r o s v á s á r h e l y r ő l nagyfalusi vagy k á v á s i u r a d a l m á r a szokott lovagolni. De sohasem egyedül. Magával vitt ötven-hatvan táblai írnokot, t ö b b lövészt, p e c é r t és persze egy falka ebet. A csapat ilyenkor Isten szabadege alatt t a r á z o t t . A b á r ó s á t o r ­ ban, b ö l é n y i r h á n h á l t . K í s é r ő i a m á g l y a t ű z mellett, a gyepen h e v e r é s z v e aludtak el.

FEKETE EMBEREK, FEHÉR HEGYEK. írta : Eugen Eisenmann. (Második

A Kibo és a Mavenzi ismeretlen világa.

folytatás.)

H a b o z v a , t é t o v á z v a s z e m l é l e m a földön h e v e r ő h á r o m emberi gombolyagot. N a g y s z e r ű t e r v ü n k csak nem d ű l m á r i t t d u g á b a , mert a n é g e r e k vacognak és rossz szellemekben hisznek? Szó­ kincsemben keresgélve, i n d u l á s r a b i z t a t o m ő k e t , amiben Theo is segít. B e s z é l ü n k , o r d í t u n k és d ü h ö n g ü n k . M i n d h i á b a ! T e h e r h o r d ó i n k sorsukba b e l e t ö r ő d v e csendesen hevernek és egyre csak azt h a j t o g a t j á k , hogy — n e m ! — E g y i k ü k csupasz mellére m u t a t és k ö h ö g ; nem t u d o m , félre akar-e vezetni v a g y v a l ó b a n beteg?

— T h e o ! Sziklafalunk! Megigézve állok a s á t o r e l ő t t és feltekintek az ijesztően meredek sziklafalakra, a s z é t h a s a d o ­ zott függőgleccserekre és a szélesen előreugró jég­ ereszekre. Borzalmasan fenséges l á t v á n y ! V á j j o n sikerül-e m a j d elsőízben m e g m á s z n u n k ? A kér­ désre nem merek igennel felelni, mert az óriás­ oldalban nem l á t h a t o m a részleteket, t ú l s á g o s a n alulról n é z z ü k . E z e n k í v ü l megint terjeszkedni kezd a gyalázatos köd, átlát­ hatatlan f ü g g ö n n y é s ű r ű ­ södik és lucskosan r á b o r u l a hegyre. M a m á r nem v á g h a ­ t u n k n e k i ; e l ő b b részle­ tesen kell t á j é k o z ó d n u n k . Visszabújok t e h á t a meleg h á l ó z s á k b a , mert csak 7 ó r a v a n s m é g egy órácskát szundikálok. A m i k o r cihelődni kez­ d ü n k , az egyik didergő t e h e r h o r d ó azt kérdi : — H é j a safari, bvana? — Indulunk, uram? — Természetesen — felelek, de nem folytat­ hatom, mert az egész t á r ­ saság b u z g ó n megfordul és e l i n d u l . . . lefelé. — Á l l j ! T o v á b b me­ g y ü n k , fölfelé! — Csak a szitkok á r a d a t a érteti meg végre a f e k e t é k k e l Eisenmann a K i b o déli oldalának alsó részében. t é v e d é s ü k e t és tereli ő k e t a helyes i r á n y b a . I l y e n Tehetetlenek v a g y u n k és nem tudjuk, m i t é v ő k hamar m é g s e m mondunk le a K i b o r ó l ! l e g y ü n k . Visszaforduljunk? A b a r á t s á g t a l a n i d ő A hideg e g y á l t a l á n nem i l l i k A f r i k a fogalmá­ hoz. V é g e l á t a t l a n h o m o k m e z ő k ö n és s a l a k l e j t ő k ö n alig c s á b í t a magasba, k é s ő b b mégis e l h a t á r o z z u k , j á r u n k ; l á b u n k n y o m a tigy m é l y e d a talajba, hogy t o v á b b kapaszkodunk. m i n t a laza h ó b a . N y o m n y o m u t á n marad el — K i c s o m a g o l n i ! — A parancsot t ö b b s z ö r kell mögöttünk. m e g i s m é t e l n e m , a m í g a n é g e r e k m e g é r t i k és telje­ sítik. E l ő v e s s z ü k h á t i z s á k u n k a t és belegyömöszöl­ Behatolunk a k ö d b e . A t e h e r h o r d ó k f e j ü k ö n ingó csomagjaikkal, m i n t a k í s é r t e t e k h o l meg­ j ü k a legfontosabb felszerelési t á r g y a k a t , k ö t e l e t , jelennek, h o l e l t ű n n e k . Keserves lassan haladunk h á g ó v a s a t , k e v é s e n n i v a l ó t s a k ö n n y ű , v é k o n y előre, Theo-val minduntalan a feketékre kell s á t o r v á s z n a t . N e h é z szívvel mondunk le a p u h a várakoznom. Vájjon m i ü t ö t t beléjük? h á l ó z s á k r ó l , a s á t o r r ó l , s ő t a gyorsforralóról is. — Most pedig mehettek a f e n é b e ! T a k a r o d ­ Dél v a n . C s i g a m ó d r a m á s z u n k . H o l az egyik, hol a m á s i k t e h e r h o r d ó k ö h ö g , hirtelen lehevered­ jatok! H é j a ! nek a homokra, a t a k a r ó t gyapjas fejükre h ú z z á k K e r e k r e n y í l t szemmel b á m u l r á n k a h á r o m és m o z d u l a t l a n u l feküsznek. N e m tudjuk ő k e t legény. N y í l v á n azt hiszik, hogy megbolondultunk. sem b a r á t s á g o s b i z t a t á s s a l , sem fenyegetéssel l á b r a N e m t u d j á k felfogni ésszel, m i t akarunk. A k é t állítani. E g y á l t a l á n nem akarnak t o v á b b menni, fehér b v a n a e g y e d ü l akar a sziklavadonban t o v á b b m e g t a g a d j á k az e n g e d e l m e s s é g e t , mert félnek a v á n d o r o l n i ? H i s z e n a biztos h a l á l b a mennek! k ö d t ő l . A napos, k é k ég gyermekei a g o m o l y g ó Es k i v i s z i a k é t h á t i z s á k o t ? . . . k ö d f e l h ő k e t b i z o n y á r a gonosz szellemeknek tart­ U j a b b »heja« k i á l t á s u n k r a nekirugaszkodnak és j á k . A nedves h i d e g t ő l pedig á l l a n d ó a n k í n o s a n s z a p o r á n ü g e t n e k a n y o m o k o n visszafelé, m í g csak köhögnek. el nem nyeli ő k e t a k ö d .

a csontig m a r ó éjjeli hideget. Pedig m é g nem f e d e z t ü k fel a »bástya« gyenge p o n t j á t . N a g y o k a t ugorva m e n e k ü l ü n k . A K i b o k ö v e k e t z ú d í t le és szikladarabok d ü b ö r ö g n e k a l á m ö g ö t ­ t ü n k a m é l y s é g b e , s z é t t ö r e d e z n e k és finom poruk k é n k ő s z a g o t á r a s z t a levegőben. E z ú t t a l szerencsésen e l m ú l t a veszedelem és súlyos hátizsákunkkal t o v á b b kapaszkodunk. Eles, t í z k a r m ú h á g ó v a s u n k n é l k ü l nem is m e g y ü n k , hanem szinte t á n c o l u n k a t ü k ö r s i m a j é g p á n c é l o n á t . M i n d e n lépésnél az a veszély fenyeget, hogy száz m é t e r n j d r e zuhanunk a m é l y s é g b e . Morénas á n c o k és h ó m e z ő k v á l t a k o z n a k . Majdnem k é t k i l o m é t e r t haladtunk m á r i l y m ó d o n , h á r o m í z b e n h a v o n á t és e g y f o l y t á b a n k ö d b e n . V á r a t l a n u l jég­ hideg szél kerekedik és hullani k e z d a dara. Merő l e h e t e t l e n s é g t á j é k o z ó d n i . M á r csak azt tudom, hogy balra a v ö l g y t á t o n g , j o b b r a fent j é g s z i r t e k c s ü n g n e k , minden pillanatban azzal fenyegetve, hogy l e t ö r n e k és a g y o n s ú j t a n a k . N é h á n y s z i k l a t ö m b mellett megpihenünk. A s z é l v i h a r r é z s ú t hordja a havat a levegőn á t . H á t i z s á k u n k b ó l e l ő r á n g a t j u k és felöltjük s ű r ű ­ szövésű f e l s ő r u h á n k a t ; m á r semmiben sem k ü l ö n ­ bözünk a sarkkutatóktól. Ó r á k m ú l n a k el, de a k ö d csak nem akar r i t k u l n i . H ú s z m é t e r n y i r e a szélrózsa minden Eisenmann a K i b o déli oldalának középső részén, a csuszamlásokon. i r á n y á b a n s z á m u n k r a v é g e a v i l á g n a k . Beesteledik és alig t a l á l u n k a k k o r a sík helyet, amelyen Theo, p é l d á m a t k ö v e t v e , v á l l á r a veszi a h á t i z s á ­ kinyújtózhatnánk. Komisz érzés, amikor az kot, megragadjuk a j é g c s á k á n y t és i n d u l u n k fölfelé! ember nem tudja, melyik percben szakad n y a k á b a a veszély felülről. I e m á l l ó s z i k l a t ö m e g e k és le­ N y u g a t n a k tartunk a magas sziklafal alatt, s z u h a n n i készülő jégcsúcsok fejünk fölött nem a m i k o r a k ö d b e n h é z a g t á m a d és fölfelé l á t u n k , v a l a m i k í v á n a t o s dolgok. K i az ördög akarna m e g á l l u n k , h á t r a s z e g j ü k f e j ü n k e t és a magasba é p p e n t a n y a h e l y é n sírbaszállni? I t t v a n n i , megint recseg-ropog és k é t fej n a g y s á g ú k ő d a r a b gurul csaknem l á b u n k elé. E z e n a helyen bizony nem v a g y u n k b i z t o n s á g b a n . V a g y száz m é t e r r e l t o v á b b m e g y ü n k , m í g n e m valamelyest k i e m e l k e d ő , ú g y ahogy biztos helyre t a l á l u n k . N é g y e z e r h é t ­ s z á z ö t v e n m é t e r n y i m a g a s s á g b a n vagyunk. N é h á n y sziklalap alatt ü l d ö g é l ü n k , a v i h a r t ó l valamennyire v é d e t t helyen. A szitáló h ó ellen v é d e k e z v e , magunkra b o r í t j u k a s á t o r l a p o t . J é g h i d e g t e á t szür­ c s ö l ü n k és é t v á g y n é l k ü l r á g u n k kenyeret és s z a l o n n á t . A p o n y v a alatt kellemet­ l e n ü l s z ű k a hely, amennyire csak lehet ö s s z e b ú j u n k , hogy kölcsönösen m e l e g í t s ü k e g y m á s t . K ö t é l , k e z t y ű és sapka derékaljunk, hogy n é m i k é p e n m e g v é d j e n a föld­ ből á r a d ó h i d e g t ő l és k i p á r n á z z a a sziklák k e m é n j ' éleit. H a e g y i k ü n k v á r a t l a n u l 1. A z Északi-jégár. 2. A csúcs. 3. A Nyugati-hasadék. 4. A »Vilmos-esászár«megmozdul, n y o m b a n felfordul a t á b o r i csúcs. 5. A Déli-jégár. 6. A »Johannes«-rés. 7. A Kibo-nienedékház. 8. l á v a dombok. 9. Nyereg-fennsik. 10. A fennsík széle. 11. A Péter-kunyhóhoz kulacs vagy k i b o r u l a féligtelt s z a r d i n i á s vezető ú t . 12. A »\Vissmann«-csúcs (4200). 13. A »Hans Meyer«-csúcs (5270). doboz tartalma. 14. A »Purtscheller«-csúcs (5240). 15. N é v t e l e n csúcs (5235). 16. Névtelen csúcs (5215). 17. A »I,atham«-csúcs (5140). 18. A déli csúcs (5185). A levegőt v á g n i lehet, olyan s ű r ű . K u r t á n , nehezen l é l e k z ü n k , a z t á n mégis csak k i k e l l n y i t n u n k a s á t o r l a p o n az k é m l e l ü n k . Szorgalmasan k é s z í t e n i a v á z l a t o k a t , a b l a k o c s k á t . Mindez h a g y j á n , hiszen nem első de az egyes pontok összefüggését nem t u d o m meg­ é j s z a k á n k i l y e n vacokban, de a holnapi nap szerkeszteni. S z ö r n y ű á l l a p o t ! H a t ö r i k , h a szakad, e s e m é n y e i n e k és a délifal tervezett m e g m á s z á ­ holnap mégis n e k i k e l l v á g n u n k a falak meg­ s á n a k b i z o n y t a l a n s á g a n y u g t a l a n í t . E l t ö k é l j ü k , m á s z á s á n a k , mert f o g y t á n az elemózsia, s á t o r és hogy hajnali 2 ó r a k o r i n d u l u n k é s h o z z á f o g u n k h á l ó z s á k n é l k ü l pedig ú g y s e m g y ő z n é n k i s m é t e l t e n a dologhoz. . . y

A z üldögélés k í n o s s á válik, e l g é m b e r e d v e kuporgunk e g y m á s mellett. H á t t á m l á n a k hasz­ n á l t t r ó p u s i sisakom m i n d laposabb lesz. A s á t o r belseje a l e c s a p ó d ó p á r á t ó l á t n e d v e s e d i k , nyirkos, a k á r a k í g y ó b ő r e . H a csak m e g é r i n t j ü k , hideg borzong végig rajtunk. E g y u j j a s k e s z t y ű n k e t és g y a p j ú s a p k á n k a t k o t o r á s s z u k elő és m i n d u n t a l a n az ó r a v i l á g í t ó s z á m l a p j á t k é m l e l j ü k . E l ő b b csak az ó r á k a t , majd a perceket, v é g ü l a m á s o d p e r c e k e t s z á m o l j u k . N a g y o n , nagyon r é g ó t a f á z u n k m á r a v é k o n y s á t o r l a p alatt, e l s z u n d í t u n k , m a j d megint f e l r i a d u n k . . . és m é g m i n d i g csak éjfél e l ő t t 11 ó r a van. Keservesen h o s s z ú az i l y e n t r ó p u s i éjszaka. H i r t e l e n felriadunk és elszáll s z e m ü n k r ő l az á l o m . A szél megfordult és teljes erővel b ú v ó ­ h e l y ü n k b e fúj. A m a g u n k r a h ú z o t t batiszt ú g y csattog, m i n t a lobogó v á s z n a és a v i h a r m a j d s z é t s z a k í t j a . K é t s é g b e e s e t t e n kapaszkodunk sza­ b a d csücskeibe, l á b u n k a l á g y ű r j ü k és r á ü l ü n k . A g g o d a l m u n k b a n m é g a m e t s z ő h i d e g r ő l is meg­ feledkezünk. Csak a s á t o r l a p álljon ellen! H a el­ szakad, nincsen s z á m u n k r a v é d e l e m a s z é l v i h a r ellen és v é g e mindennek. K é s ő b b eláll a h a v a z á s , csak a v i h a r d ü h ö n g k é t s z e r e s erővel. A r r a sem j u t m á r i d ő , hogy az ó r á t nézegessük, hiszen a c s a t t o g ó batiszttal birkózunk teljes erőnkkel, nehogy ronggyá szakadjon. A z az oldalunk, amelyet a s z é l v i h a r ér, m á r é r z é k e t l e n . K ü l ö n ö s e n Theo szenved, mert é n v é d e t t e b b helyen ülök. N o h a l á b u n k a t a h á t i ­ z s á k o k b a dugtuk, egyre jobban k i h ű l és á l l a n d ó m o z g a t á s a is é d e s k e v e s e t h a s z n á l . R é m ü l t e n hallgatom fogát csikorgatva fojtot­ t a n n y ö g ő p a j t á s o m a t . S z í v e m elszorul, de nem tudok vele helyet cserélni, t e h á t m é g t ű r n i e kell. A v i h a r pedig egyre jobban d ü h ö n g a hegy k ö r ü l . Ó r a s z á m k ü z k ö d ü n k , álljuk a sarat és megmerevedett u j j a k k a l k a p a s z k o d u n k a m e n t ő vitorla­ v á s z o n b a . Érzékeink lassan eltompulnak, e r ő n k f o g y t á n v a n , és k ö z ö m b ö s e k k é v á l u n k . E r r e a s z é l v i h a r rohamai is g y e n g ü l n e k és r i t k á b b a n r á z n a k fel b e n n ü n k e t . — Theo ! — M e g b ö k ö m p a j t á s o m a t és k é r d ő e n tekintek rá, ő pedig s z ó t l a n u l b ó l i n t . K i t a r t o t t u n k ! A szél g y e n g ü l é s e k ö z b e n v i r r a d r á n k a reggel. Borús, szürke, ködös a derengés. A jégcsákány és a h á g ó v a s s z a b a d é g alatt m é l y e n a h ó b a n maradt. Theo fagyos l á b u j j a i t fájlalja. Csak lassan é b r e d e z i k b e n n ü n k az élet. Szinte g y e n g é d érzéssel hajtogatjuk össze a p o n y v á t . A kis csomag, alig nagyobb a f é n y k é p e z ő ­ gépnél, mégis é l e t m e n t ő n k volt az e l m ú l t viharos éjjel. M i a l a t t csomagolunk, j a v u l az i d ő és d e r ü l az ég. H a n g u l a t u n k is b i z a k o d ó b b á v á l i k és nyugati i r á n y b a n t ö r t e t ü n k előre. N a p s ü t ö t t e h ó m e z ő k ö n b a k t a t u n k á t , sziklagerinceken kapasz­ k o d u n k k ö n n y e d é n fölfelé és j é g c s a p o k szegélyezte jégereszek alatt b u j k á l u n k t o v á b b . Végül l e t e s s z ü k h á t i z s á k u n k a t és a K i b o n y u g a t i o l d a l á t k e t t é szelő óriási s z a k a d é k i g m e g y ü n k . A k r á t e r széle legfelül beomlott, e z é r t csúszik meg rajta a jég­ tömeg. A sziklák bordásán tagolják a sötéten t á t o n g ó m é l y s é g e t és minden v a d és »érintetlen«.

Messze alattunk az ő s e r d ő f a k o r o n á i h u l l á m z ó zöld t e n g e r r é folynak egybe, a felhők m a g a s s á g á ­ b a n pedig e g y e d ü l ragyog a Csúcs. T á v o l , a m a i napra e l é r h e t e t l e n m e s s z e s é g b e n ! K á p r á z t a t ó a n pompás, lenyűgöző tájkép. Valamivel a nyugati szakadék előtt bizonyára t a l á l n á n k egy s z é p és a r á n y l a g k ö n n y ű kapasz­ k o d ó t a hegycsvíes felé, de m i n d e n k é p e n a déli fal rabjai l e t t ü n k . B ú c s ú p i l l a n t á s t v e t ü n k arra a k ü l ö n ö s ablakn y í l á s o s gerincre, amelyet »lyukas sziklá«-nak n e v e z t ü n k el, a z t á n megfordulunk s a m e r r ő l j ö t t ü n k , messzire visszabandukolunk. Sziklafalunk nem lebbenti fel f á t y o l á t , nem m u t a t k o z i k , de

Csaknem a Kibo-nyeregig fel díszlenek a p o m p á s Seneciok. A h á t t é r b e n a Mavenzi.

hiszen v i s s z a j ö v ü n k m é g ! M e n e t e l é s ü n k n e k a K i b o n y e r g e n csak nem akar v é g e s z a k a d n i . U g y a n ­ csak megizzadunk s i d ő n k é n t r ö v i d ideig p i h e n ü n k . A k o m o r Mavenzinek majdnem a l á b á h o z é r t ü n k és n e m s o k á r a jobbra kell fordulnunk. Zöld fennsík t e r ü l el e l ő t t ü n k . A r r a kell t ö r e k e d n ü n k , hogy m e g t a l á l j u k a P é t e r - k u n y h ó t . K e z d e t b e n kissé t e r v s z e r ű t l e n ü l t a p o g a t ó d z u n k erre-arra, majd m e g b í z u n k a m a g a s s á g m é r ő b e n és a m e n e d é k h á z m a g a s s á g á b a n v í z s z i n t e s e n t a r t u n k i r á n y t . Theo felfedez egy f e l t ű n ő s z i k l á t , amely a m e n e d é k h á z k ö z e l é b e n mered égnek, mire ö t perc m u l t á n v a l ó b a n m e g é r k e z ü n k és kedves f o g a d t a t á s b a n részesülünk. B a r á t a i n k , a K i b o sikeres m e g m á s z á s a u t á n , b e n n ü n k e t m e g e l ő z v e é r k e z t e k haza és forró t e á v a l v e n d é g e l n e k meg. Persze ö r ü l n e k , hogy nem k e l l é r t ü n k a g g ó d n i o k , de m i is ö r v e n d ü n k , hogy é p s é g b e n l á t j u k e g y m á s t viszont. E g y i k f e k e t é n k m á r semmit sem akar dolgozni. Kibic, a t e h e r h o r d ó k k a p i t á n y a , r ö v i d e n e l b á n i k vele és elkergeti, mire a t á b o r b a n helyre áll a b é k e és a nyugalom. A menedékház sűrű ködkásába burkolódzott és k é t nap ó t a t e h e t e t l e n ü l ü l ü n k . F e k e t é i n k

A teherhordók a P é t e r - k u n y h ó előtt, a t á b o r i t ű z körül.

s z ö r n y e n m e g e l é g e d e t t e k a helyzettel, de a fehér b v a n a k c s o p o r t j á b a n fokozódik az i n g e r ü l t s é g . Szerencsére megszólal a k é z i h a r m o n i k a és d e r í t i a hangulatot. Négy hálóhelyre öten vagyunk, egyikünk t e h á t k é n y t e l e n a h o r d á g y o n f e k ü d n i . E z nemcsak rövid, hanem k e r e s z t p á n t j a i olyan k e m é n y e k , a k á r a lécrostély. E z é r t Kone é j j e l e n k é n t i n k á b b a fa­ padot v á l a s z t j a . E n g e m i s m é t főfájás k í n o z és v é r e m minden szívverésre fejemben l ü k t e t . N y u g t a l a n u l h á n y k ó ­ d o m k e m é n y , egyenetlen f e k v ő h e l y e m e n . N e m t u d o k a l u d n i és száz k u s z a gondolat k a v a r o g agyamban. Tervezgetek, latolgatok : n e k i v á g u n k a M a v e n z i n a k . A barna s z a k a d é k o k t ó l részekre tagolt sziklafalnak hat csúcsa ö t e z e r m é t e r n é l magasabb. K e t t ő n e k k ö z ü l ü k m é g neve'sincsen. E z v o l n a a z t á n a K i b o u esett c s o r b á t k i k ö s z ö r ü l ő vállalkozás. J a n u á r 8-án ö t e n i n d u l u n k a Mavenzire. M á r 3 ó r a k o r b ú j u n k k i h á l ó z s á k j a i n k b ó l , m é g i s csak 6 ó r a felé k e l ü n k ú t r a . A f r i k á b a n i n d u l á s alkal­ m á v a l g y a k o r i az i l y e n i d ő v e s z t e s é g és tengernyi fáradságunkba került, amíg sikerült teherhordóin­ kat k é s ő b b arra szoktatni, hogy egy ó r a alatt elkészüljenek. A f e k e t é k b ő l h i á n y z i k az i d ő fogalma, és nem t u d j á k , hogy a fehér embert az »idő pénz« k é n y s z e r ű s é g e hajszolja á t az életen. E z é r t boldogok. L i b a s o r b a n v á n d o r o l u n k a K i b o n y e r e g felé, a Mavenzi délnyugati oldalának töve mentén. A z ö t t e h e r h o r d ó mindegyike egy-egy h á t i z s á k o t cipel. A r i t k á s , k e m é n y f ű s z á l a k o n a h ű v ö s hajnal harmatcseppjei csillognak. A M a v e n z i m ö g ö t t kél a Nap. A z é s z a k n y u g a t i gerincen á t s z e r e t n é n k a csúcsot elérni. U g y a n a z o n az ú t o n , amelyen Klute és Oehler 1912-ben a hegy első m e g m á s z á s a alkal­ m á v a l j á r t a k . A s z i k l á k o n b ő v e n a k a d kapasz­ k o d á s r a alkalmas hely. T a m á s , a t e h e r h o r d ó k főnöke, fekete h e g y i v e z e t ő n e k m u t a t k o z i k be és

elül m á s z i k . T í z m é t e r e n k é n t m e g - m e g á l l és vissza­ tekint a csapatra, m i n d n y á j a n k ö v e t j ü k - e , nem szorul-e v a l a k i segítségre. A gerincen elmaradnak t ő l ü n k a t e h e r h o r d ó k és m a g u n k v e s s z ü k v á l l r a a h á t i z s á k o t . Theo, Kone és Stompa egy csapatba s z ö v e t k e z v e előre m á s z i k , j ó m a g a m Kibic-cél m é g egy darabig pihenek, ú g y i s hamarosan u t o l é r j ü k ketten azokat, a k i k h á r m a n v a n n a k egy szál k ö t é l r e fűzve s j ó v a l lassabban haladhatnak. I s m é t beborul az ég s az egyik meredek szikla­ t o r o n y r a f e l h ő g o m o l y a g ereszkedik. V á j j o n ez m á r az első csúcs? A l e g é s z a k i b b a t , az 5270 m é t e r magas » H a n s Meyer«-csúcsot m á r i s m é t e l t e n meg­ m á s z t a k , a leírás azonban h o m á l y o s és ellentmond az East Africa Mountain Club t é r k é p f e l v é t e l e i n e k . . A l e g c é l s z e r ű b b e n cselekszünk, ha magunk keres­ s ü k meg az utat. A nagy t o r o n y t ó l jobbra meredek h ó m e z ő k ö z e p é n megpillantjuk h á r o m p a j t á s u n k a t . Sietve k ö v e t j ü k ő k e t . A h ó m e z ő h ö z érve, k ö t é l v é g r e f ű z z ü k e g y m á s t és ó v a t o s a n t o v á b b m á s z u n k . B a l r a sima sziklafal, jobboldalt szédítő m é l y s é g a Kibonyeregig! A szél elkapja k i á l t á s u n k a t és b a j t á r s a i n k e l t ű n n e k az óriási t o r o n y m ö g ö t t . O t t fönt, n y i t o t t s z a k a d é k b a n k e m é n y r e fagyott h ó b o r í t j a a meredek l e j t ő t . M i n d a ketten a j é g k é r e g b e v e r j ü k c s á k á n y u n k a t . L a s s a n c s ú s z t a t j u k rajta végig a b i z t o s í t ó k ö t e l e t , a m í g a m á s i k t o v á b b mászik. E g y e l ő r e m é g Kibic-cél e g y m á s t ó l r ö v i d k ö t é l ­ t á v o l s á g n y i r a egyszerre haladhatok és t á r s a i n k a t csakhamar u t o l é r j ü k . Máris balfelé megelőz­ z ü k ő k e t . E g y r e meredekebb a c s o n t k e m é n y jég­ kéreg. H á t csak ó v a t o s a n és b i z t o s í t á s s a l ! A h ó ­ t a k a r ó jeges k é r g é b e keskeny l é p c s ő f o k o k a t v á j u n k és lépésről-lépésre kapaszkodunk feijebb. A k i meg-

Menetelés a Mavenzi felé. Baloldalt legmagasabb része, a tHans Meyem-csúcs.

csúszik, Őrületes i r a m b a n j é g p á l y á n á t s z á n k á z i k a szakadékon, mígnem halálra zúzza magát. Eresz m ó d j á r a k i n j m l ó j é g t ö m e g k a r v a s t a g s á g ú j é g c s a p o k k a l v á r a t l a n u l megakasztja h a l a d á s u n ­ kat. E n n e k a b á s t y á n a k l e g y ű r é s é r e ó r á k hosszatt kellene faragnunk a l é p c s ő k e t . M á s m e g o l d á s t k e r e s ü n k , de a s z a k a d é k o t e l h a t á r o l ó , előre k ö n y ö k l ő sziklafalaknak szinte f e n y e g e t ő az alakjuk. E n a jeges m e g o l d á s mellett vagj^ok, ez hossza­ dalmas, de a n n á l biztosabb, Kibic ellenben a bal­ oldali sziklafalra kacsint. J ó l ismerem ő k e l m é t , m i n d i g a h u s z á r o s v i r t u s k o d á s é r t lelkesedik. E r ő ­ szakosan balra tartana, á m d e a kötéllel p ó r á z o n vezetem! — H á t csak morogj s ű r ű s z a k á l l a d b a ! M e n n é l hosszabb ideig s z e m l é l e m a f ö l ö t t ü n k lógó j é g t ö m e g e t , a n n á l terjedelmesebbnek és f e n y e g e t ő b b n e k látszik. A sziklarés m é g s e m a n n y i r a magas, viszont h í j á n v a n a f o g ó d z k o d á s a l k a l m á ­ nak. J ó l ismerem a k ú s z á s m ó d j á t ujj hegyen függeszkedve, ö t e z e r m é t e r e s m a g a s s á g b a n ; szí­ v ü n k vadul k a l a p á l , h a l á n t é k u n k b a n l ü k t e t a v é r , m i t h a szét a k a r n á feszíteni az ereket, t ü d ő n k lihegve dolgozik, k a r u n k mégis e r ő t l e n és ó l o m súlyú. Kibic m e g s z ó l a l : — e m i t t egy remek b i z t o s í t ó hely ! T e beledöföd a j é g c s á k á n y t s h a n e t á n m e g c s ú s z o m , h o l t b i z t o s á n feltartasz a k ö t é l n é l fogva. K a r j á t kinyújtva, végigtapogatja a sziklát, megérzi az a p r ó e g y e n e t l e n s é g e k e t , megkapaszko­ dik rajtuk és feljebb h ú z ó d z k o d i k . M e g t e s t e s ü l é s e az erőfeszítésnek. H i á b a ! Vissza k e l l t é r n i e . A m i k o r m á s o d s z o r dacosan nekimegy, kissé magasabbra j u t és egyre t o v á b b k ú s z i k . H a nem hagyja el az ereje, sikerül a dolog. Görcsösen m a r k o l o m a k ö t e l e t és m i n d e n m o z d u l a t á n á l a t t ó l tartok, hogy lezuhan. Teste egy m á s o d p e r c i g egyik k a r j á n lóg, a z u t á n egyet r á n t m a g á n és feltornássza m a g á t a t ö m b r e . E l ő b b a h á t i z s á k o t hírzza fel a k ö t é l e n , a z u t á n k ö v e t k e z e m én. V a l a m i v e l k u r t á b b v é g t a g j a i m m i a t t nehezen g y ő z ö m a dolgot, de a helyzet v e s z é l y t e l e n , mert a k ö t é l függőlegesen lóg a l á felülről. L i h e g v e j u t o k fel, m a j d Kone-t, a m á s i k csoport v e z e t ő j é t s e g í t j ü k á t a n e h é z szikla­ párkányon. A terep k ö n n y e b b é v á l i k , de csakhamar a m á s o d i k jégeresz torlaszolja el a s z a k a d é k o t . Kissé lefelé ereszkedve és j o b b r a nagyot k e r ü l v e , l e g y ő z z ü k . Szilárd j é g k é r g e n j á r u n k , de az alat­ t u n k t á t o n g ó iszonyatos m é l y s é g arra k é s z t e t , hogy m i n d e n l é p é s ü n k elé b e v á g j u k a c s á k á n y t . M á r j ó v a l magasabban j á r u n k a n n á l a torony­ nál, amelyet t é v e d é s b ő l a c s ú c s n a k v é l t ü n k , m é g ­ sem l á t j u k a s z a k a d é k v é g é t . F ö l ö t t ü n k pedig megint g y ü l e k e z n e k a t e j f e h é r fellegek. A terep l a p o s a b b á v á l i k . N e k i r u g a s z k o d u n k és k o p ó k m ó d j á r a lihegve, t ö r t e t ü n k fölfelé. V a l a ­ merre meg kell t a l á l n u n k a h a s a d é k o t , a z u t á n a gerinc sem lehet m á r messze. A r i t k a l e v e g ő b e n minden lépéshez k é t s z e r a n n y i e r ő k e l l , m i n t a völgyben. í m e . . . a h a s a d é k ! L e t e l e p e d ü n k a s z i k l á r a és p i h e n ü n k . F e l t ű r j ü k ingujjunkat és s z á m o l j u k é r v e r é s ü n k e t . Percen­

k é n t s z á z h ú s z ! Megnyugszunk, s z í v ü n k n e m s o k á r a megint rendesen m ű k ö d i k . E g y óra m u l t á n megérkezik h á r o m b a r á t u n k . Stompa biceg és s á p a d t . — M i a baja? — A s z a k a d é k b a n l á b á r a h u l l o t t egy k ő . M á r nem tudott, k i t é r n i előle. — S z o r í t s d össze a fogadat, öreg fiú, m i n d j á r t fönt v a g y u n k . N é h á n y perc m u l t á n a » H a n s Meyer«-csúcson s z o r í t u n k e g y m á s s a l kezet. A z első ö t e z e r m é t e r e s csúcson g y ő z e d e l m e s k e d ü n k ! D e k i l á t á s nincsen, s z é t n é z n i nem lehet. K ö r ö s k ö r ü l s ű r ű felhőzet gomolyog. 15 ó r a v a n . H á r o m t á r s u n k visszafordul. J ó m a g a m Kibic t á r s a s á g á b a n a M a v e n z i v a l a m e n n y i c s ú c s á t meg akarom mászni. — Szerencse fel! A z t á n é p k é z l á b gyertek l e ! Kibic m á r a k ö t e l e t szedi hurokba, m i a l a t t gondolataim s e b e s ü l t b a r á t o m u t á n s z á l l n a k . R e m é l e m m e g b i r k ó z i k a bajjal. T á r s a i n k a t elnyeli a k ö d . B a k a n c s u k k o p o g á s a a s z i k l á n és a j é g c s á k á n y acélos csengése egyre t á v o l a b b r ó l hallatszik. Á l l u n k és h a l l g a t ó d z u n k ; i m m á r t ö k é l e t e s a csend. (Folytatjuk.)

|

RÖVID

KÖZLEMÉNYEK""

Élelmes, türelmes hímek. Olvasóink b i z o n y á r a sok é r d e k e s dolgot olvastak m á r a r r ó l , m i k é n t viselkednek egyes á l l a t f a j o k n á s z ú k idején. T ö b b e n i l y e n n á s z j e l e n e teket alkalmasint maguk is megfigyeltek m á r . A k ö z ö n s é g é r d e k l ő d é s e azonban t ö b b n y i r e csak a k ö r n y e z e t é b e n élő nagyobb á l l a t o k megfigyelésére s z o r í t k o z i k , az a p r ó b b á l l a t o k , k ü l ö n ö s e n a szabadszemmel alig l á t h a t ó k , t e r m é ­ s z e t s z e r ű e n e l k e r ü l i k figyelmét, pedig ezeknek a viselke­ dése is a k á r h á n y s z o r roppant é r d e k e s és t a n u l s á g o s . Ilyen a p r ó s á g o k a p ó k s z a b á s ú á l l a t o k a t y a f i s á g á b a t a r t o z ó a t k á k is. V a n n a k k ö z ö t t ü k , amelyek a s z á r a z ­ földön élik le é l e t ü k e t , m á s fajoknak viszont a v í z az otthona. A z a l á b b i a k m e g é r t é s é h e z m e g l e h e t ő s e n bonyo­ l u l t f e j l ő d é s m e n e t ü k n e k csak a k ö v e t k e z ő igen r ö v i d r e szabott és l e g e g y s z e r ű b b m ó d j á t v á z o l j u k . A p e t é b ő l bizonyos i d ő m ú l v a k i b ú j i k a h a t l á b ú l á r v a , ez k é s ő b b úgynevezett n y m p h á v á alakul, régi lárvabőrét t e r m é ­ szetesen levedli. A n y m p h á n a k m á r n y o l c l á b a v a n , a k á r az a n y j á n a k , de m é g nem i v a r é r e t t ; egy k é s ő b b i ú j a b b v e d l é s u t á n az á l l a t n y m p h a b ő r é t elhagyja é s m á r m i n t teljesen k i f e j l ő d ö t t , i v a r é r e t t e g y é n jelenik meg, hogy legfontosabb h i v a t á s á t , az u t ó d o k r ó l v a l ó gondoskodást betöltse. E r e d m é n y e s e n — egyes k i v é t e l e s e s e t e k t ő l eltekintve — csak i v a r é r e t t h í m e k és n ő s t é n y e k p á r o s o d h a t n a k . A m á r megtermékenyített nőstényekkel a hímek mit sem t ö r ő d n e k . R é s z b e n ez m a g y a r á z z a meg a h í m e k é r d e k e s v i s e l k e d é s é t . H a valamely h í m ugyanis fajf e n n t a r t á s i ö s z t ö n é t ő l hajtva, b o l y o n g á s a k ö z b e n v a l a m i v é d e t t zugba f é l r e v o n u l t o l y a n f a j t e s t v é r é r e a k a d , amely n y m p h á b ó l é p p e n i v a r é r e t t e g y é n n é a l a k u l á t , nem megy el mellette k ö z ö m b ö s e n , hanem l á b á v a l és á l l k a p c s i t a p o g a t ó j á v a l gondosan átöleli és n a p o k i g é t l e n - s z o m j a n t ü r e l m e s e n őrzi, a m í g az á t a l a k u l á s be nem fejeződött. A z igaz, hogy a m i k o r ez b e k ö v e t k e z e t t , az i v a r é r e t t é

alakult n ő s t é n y n e k alig v a n a n n y i ideje, hogy nymphab ő r é t levesse, az addig t ü r e l m e s h í m m á r i s m e g t e r m é ­ k e n y í t i . V a l ó b a n m e g h a t ó p é l d á j a az á l d o z a t o s t ü r e l e m ­ nek, amelynek j u t a l m a azonban soha el nem marad. A l ű m m i n d i g csak olyan á t a l a k u l ó n y m p h á t őriz, a m e l y i k b ő l n ő s t é n y lesz; a m e l y i k b ő l h í m lesz, azt m é g v é l e t l e n ü l sem őrzi egy p i l l a n a t i g sem. E z a z é r t csodálatos és é r d e k e s , mert a n y m p h á n a k t ö b b n y i r e m é g semmiféle olyan k ü l s ő a l a k t a n i bélyege nincsen, amelynek a l a p j á n n e m é t meg t u d n ó k á l l a p í t a n i . A h í m atka azonban n é h á n y m á s o d p e r c n y i izgatott . k ö r ü l t a p o g a t á s u t á n csalhatat­ l a n u l m e g á l l a p í t j a , hogy leendő i v a r é r e t t h í m m e l vagy n ő s t é n n y e l van-e dolga. H a l e e n d ő i v a r é r e t t h í m r e b u k k a n , a k ö r ü l t a p o g a t á s u t á n otthagyja. H o g y ebben a felismerésben melyik érzékszerve segíti, m é g nem tudjuk. M i k é n t e m l í t e t t ü k , az a t k á k j a v a r é s z e igen a p r ó és a szárazföldiek megfigyelése igen k ö r ü l m é n y e s ; ezt az é r d e k e s jelenséget p é l d á u l n y á r o n a B a l a t o n mellett mégis b á r k i k ö n n y ű s z e r r e l megfigyelheti. E g y kis igye­ kezettel s ű r ű s z ö v é s ű l e p k e h á l ó v a l is s z e r e z h e t ü n k a Balaton fenekéről h i n á r o s , n á d a s k ö r n y é k e n v i z i a t k á k a t , ezeket félig balatoni vízzel telt kis ü v e g k á d b a , esetleg m á s alkalmas e d é n y b e tesszük. A z ü v e g k á d a l j á r a v é k o n y r é t e g e t a víz fenekéről s z á r m a z ó t ö r m e l é k b ő l is h e l y e z ü n k . A v í z i a t k á k k ö z ö t t b i z o n y á r a lesz a Piona coccinea gracilipalpis n e v ű alaknak is n é h á n y jó k ö v é r , g ö m b ­ a l a k ú , mintegy k é t - h á r o m m i l l i m é t e r hosszú, t e h á t szabadszemmel is jól l á t h a t ó és a t ö b b i fajnál nagyobb képviselője. F á r a d h a t a t l a n u l ú s z k á l n a k ide-oda a vízben. De h a k é z i n a g y í t ó v a l a t ö r m e l é k e t is figyeljük, n é h á n y nap m ú l v a egy k i s szerencsével fadarabok, levelek, kavicsok a l j á n á t a l a k u l á s r a elvonult n y m p h á k a t is f e d e z h e t ü n k f e l ; ezeket a z u t á n a s z e r t e k ó s z á l ó h í m e k hamarosan m e g t a l á l j á k és a n ő s t é n y e k e t p á r t f o g á s u k b a veszik. A z ü v e g k á d fenekére a j á n l a t o s a B a l a t o n b ó l a v í z i a t k á k k a l e g y ü t t k i h a l á s z o t t s z ú n y o g l á r v á k a t is tenni, hogy legyen az a t k á k n a k m i t e n n i ö k , k ü l ö n b e n é p p e n az ö r ö k k é éhes és roppant f a l á n k Pioná-k egymásnak esnek és e g y m á s t falják fel. Szóval, é p p e n elég l á t n i v a l ó akad a k i s ü v e g k á d b a n , m e g é r i a f á r a d s á g o t és t ü r e l m e t , mert t a n u l s á g o s és e g y ú t t a l s z ó r a k o z t a t ó is. Szalay László

é l e t k o r t , j ó a l v ó volt. A z á l m a t l a n s á g o t m é g hírből sem ismerte e g y i k ü k sem. Panoff a k é r d é s t érdekesebben m e g v i l á g í t o t t a akkor, amikor a c s a l á d f á k a t is vizsgálta. B e v e z e t é s k é p e n azon­ ban megjegyezte, hogy B u l g á r i a viharos t ö r t é n e t i m ú l t j a f o l y t á n é r t h e t ő , hogy a sok s a n y a r g a t á s t szenvedett n é p n e k csak l e g i n k á b b é l e t r e v a l ó egyénei maradtak meg és csak nekik voltak l e s z á r m a z o t t a i k . A sok h á b o r ú és e g y é b c s a p á s t e h á t valóságos k i v á l o g a t á s t v é g z e t t . Ehhez h o z z á j á r u l t , hogy az i l y m ó d o n k i a l a k u l t törzsek ö s s z e h á z a s o d t a k . Szinte azt m o n d h a t n ó k t e h á t , hogy v a l ó s á g g a l k i t e n y é s z t e t t h o s s z ú é l e t ű t ö r z s e k k e l kell ott s z á m o l n u n k , vagyis olyanokkal, amelyekben a hosszú élet a szervezet ö r ö k l ö t t s a j á t s á g a lett. Panoff k u t a t á s a i e r e d m é n y é h e z m é g azt a megjegyzést fűzi, hogy a h o s s z ú é l e t ű c s a l á d m i n d falusi, t e h á t csakis a falusi é l e t m ó d kedvez a hosszú élet feltételeinek. E z a n n y i r a fontos, hogy a m á r h o s s z ú é l e t ű v é kialakult c s a l á d o k is elvesztik ezt a s a j á t s á g u k a t , mihelyt v á r o s b a költöznek. Gaál István -

H á n y g ó l y a p á r fészkel Budapesten? »A Természet« 1937. évi 33. é v f o l y a m á n a k 2. s z á m á b a n í r t a m a Buda­ pest X I V . k e r ü l e t é b e n , R á k o s f a l v á n - Rákosszent­ m i h á l y h a t á r a közelében - - fészkelő fehérgólyákról. B i z o n y á r a ezek fészkét e m l í t i Gengler is (»Faunistischeo r n i t h o l o g i s c h e - T a g e b u c h b l á t t e r aus U n g a r n u n d Siebenbürgen.« A r c h i v für Naturgeschichte, 84 J g . 1918. A b t . A . Heft 12.), mert megfigyeléseit j ó r é s z t a v o n a t r ó l

d-r.

A százéves emberek földje. Mecsnikoff v i z s g á l a t a i ó t a szinte á l t a l á n o s a n tudott dolog, hogy a leghosszabbéletű emberek földje B u l g á r i a . E z t Mecsnikoff azzal magya­ r á z t a , hogy a b o l g á r o k hosszú élete szorosan összefügg a yoghurt bőséges f o g y a s z t á s á v a l . A k u t a t ó t u d o m á n y azonban ezt a m a g y a r á z a t o t m a m á r nem tartja eléggé m e g g y ő z ő n e k és t o v á b b k u t a t . Legtijabban egy b o l g á r orvos, Panoff foglalkozott a kérdéssel és m á r eddig is nagyon é r d e k e s m e g á l l a p í t á s a i vannak. M i n d e n e k e l ő t t k i d e r í t e t t e , hogy a százéves kort. elért emberek egyrésze nem volt rendszeres y o g h u r t - f o g y a s z t ó . E b b ő l jogosan k ö v e t k e z t e t ü n k arra, hogy ha b á r m e l y i ­ k ü n k s z á n n á r á m a g á t a yoghurtos é t r e n d r e , ez é p p e n ­ séggel nem lenne elég b i z t o s í t é k a h o s s z ú é l e t ü n k n e k . M a g u k a s z á z e s z t e n d ő s a g g a s t y á n o k is nagyon eltérően nyilatkoznak, a m i k o r hosszú é l e t ü k m a g y a r á z a t á t tuda­ koljuk t ő l ü k . J e l l e m z ő , hogy egyesek a szeszesitaltól v a l ó t a r t ó z k o d á s u k a t h a n g s ú l y o z z á k , m á s o k viszont azt állítják, hogy a bor — k i v á l t a v ö r ö s b o r — biztosan hozzájárult életük meghosszabbításához. Panoff csak annyit v é l t ezen a t é r e n m e g á l l a p í t ­ h a t ó n a k , hogy minden ember, a k i m e g é r t e a százéves

A rákosfalvi gólyafészek 1940-ben. Dorning Henrik dr. felvétele.

Á l t a l á b a n azonban elég m e g j e g y e z n ü n k azt, hogy nagyon izzasztó m u n k a vagy f á r a s z t ó g y a l o g l á s k ö z b e n naponta t í z - h ú s z g r a m m r a r ú g az a k o n y h a s ó m e n n y i s é g , amely b ő r ü n k p a r á n y i n y í l á s a i n á t t á v o z i k t e s t ü n k b ő l . Gaál

István

ÁLLATKERTI HÍREK BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI A bütyköshattyií. A nyugodtan, fölényesen úszó h a t t y ú a nagyobb n y i l v á n o s és m a g á n k e r t e k t a v á n m i n d i g festői k é p . A h a t t y ú k n a k kilenc faja v a u és m i n d az ö t világ­ r é s z b e n v a u k é p v i s e l ő j ü k . A legismertebb a b ü t y k ö s ­ h a t t y ú (Cygnus olor Gm.). N a g y t e r m e t ű , h ó f e h é r tolla­ z a t ú m a d á r . Fekete l á b a r ö v i d , e z é r t a s z á r a z f ö l d ö n n e h é z k e s e n mozog. H o m l o k á n , piros csőre fölött fekete csupaszbőrű b ü t y ö k van. Hosszú n y a k á t S-betű alakúvá m e g h a j l í t v a tartja. A v i z é n s z á r n y á t kissé felemeli, e z é r t az ú s z ó h a t t y ú igen t e t s z e t ő s l á t v á n y . H a n g j a rekedt k o r r o g á s . A b ü t y k ö s h a t t y ú h a z á j a S v é d o r s z á g déli része, D á n i a , az U r a l v i d é k e é s T u r k e s z t á n . A B a l k á n - f é l s z i g e t e n é s e l s z ó r t a n N é m e t o r s z á g é s z a k i részén is előfordul. T é l e n I n d i á b a és a F ö l d k ö z i - t e n g e r m e l l é k é r e v o n u l . V á n d o r l á s u k k ö z b e n egyes p é l d á n y o k n é h a h a z á n k b a n is megpihennek. Gólyafészek a Corchus-iéle

kertészetben. Egy rendőr felvétele.

vagy a v a s ú t m e n t é n v é g e z t e , s í g y a szerinte R á k o s s z e n t m i h á l y o n 1917-ben l á t o t t gólyafészek csak ez lehetett. M á r r é g e b b e n h a l l o t t a m Kleiner Endré-től, hogy a Maglódi-úti t e m e t ő távolabbi környékén szintén van egy fészek a R á k o s - p a t a k p a r t j á n . 1940 m á j u s h a v á b a n m e g t a l á l t a m ezt a fészket a X . k e r ü l e t b e n , a K e r e s z t ú r i ú t 162. s z á m ú telken, a Corclms-féle k e r t é s z e t b e n . L e c s o n k á z o t t f á n v a n a patak k ö z e l é b e n . K é s ő b b meg­ t u d t a m , hogy h á r o m t o j á s u k v o l t ebben az é v b e n . E z e k szerint a székesfőváros t e r ü l e t é n m é g m a is l e g a l á b b k é t l a k o t t gólyafészek v a n , mindegyik a R á k o s ­ patak közelében, és 1940-ben m i n d a k e t t ő b e n k ö l t ö t t egy-egy g ó l y a p á r . A r á k o s f a l v i g ó l y a 1941-ben m á r c i u s 29-én é r k e z e t t meg az »Esti K u r i r « aznapi k ö z l e m é n y e szerint. Dorning Henrik dr.

A f o g s á g b a n gondozott b ü t y k ö s h a t t y ú k rendszerint nem v a d , hanem félig v a g y egészen szelíd p é l d á n y o k . T e s t ü k a v a d o n é l ő k é n é l j ó v a l nehezebb és r e p ü l n i alig tudnak. É v e n k é n t m a j d n e m rendszeresen k ö l t e n e k . K ö z e l a v í z széléhez g a l l y a k b ó l , v e s s z ő k b ő l m á s f é l - k é t m é t e r á t m é r ő j ű , f é l m é t e r magas fészket raknak. A t o j ó n é g y ­ nyolc t o j á s t tojik. A f i ó k á k h a r m i n c ö t nap m u l t á n b ú j n a k k i a t o j á s b ó l . A t o j ó k o t l i k , a g u n á r pedig a fészket őrzi. A h a t t y ú f i ó k á k felnevelése a h á z i l ú d é h o z h a s o n l ó m ó d o n t ö r t é n i k . N a g y felületen, b é k a l e n c s é v e l b o r í t o t t t ó k ö r n y é k é n felnevelésük m é g a h á z i l ú d é n á l is k ö n n y e b b e n s i k e r ü l , mert a b é k a l e n c s e a h a t t y ú f i ó k á k legkedvesebb csemegéje.

Mennyi konyhasó távozik bőrünk parányi likacsain át? Mindennapi tapasztalatunk, hogy v e r í t é k ü n k sós, vagyis s z e r v e z e t ü n k i z z a d á s a l k a l m á v a l nemcsak vizet, hanem k o n y h a s ó t is veszít. A z is k ö z t u d o m á s ú , hogy a magasabbr e n d ű á l l a t i szervezetnek a r á n y l a g sok k o n y h a s ó r a v a n okvetlenül szüksége. A z izzadás folytán elveszített sómennyiséget tehát pótolnunk kell. Böttner és Schleger orvosok a m a r b u r g i egyetem k ó r h á z á b a n t a n u l m á n y o z t á k a k é r d é s t . E l s ő s o r b a n azt á l l a p í t o t t á k meg, hogy h a h u s z o n ö t - h u s z o n k i l e n c é v e s egészséges f é r f i a k a t 40 Celsius fokos melegben k é t ó r á i g izzasztottak, t e s t s ú l y u k b ó l 768—2018 grammot vesz­ tettek. A z i z z a d s á g m i r i g y e k v á l a d é k á n a k t o v á b b i vizsgá­ l a t á b ó l pedig k i d e r ü l t , hogy a t e s t s ú l y v e s z t e s é g n e k á t l a g 0-23%-a esik a k o n y h a s ó r a . E z é p p e n tízszerese az ugyanakkor m e g á l l a p í t o t t n i t r o g é n - v e s z t e s é g n e k .

B ü t y k ö s h a t t y ú . ifi. Purgly János

felvétele.

A b ü t y k ö s h a t t y ú S-alakú nyaka. ifj. Purgly János

felvétele.

A felcseperedett h a t t y ú k g o n d o z á s a azonban m é g s e m egyszerű feladat. K ö r ü l m é n y e s s é n e m t á p l á l á s u k teszi, sem é r z é k e n y s é g ü k , mert é g h a j l a t u n k alatt a legnagyobb hideg sem á r t meg nekik, ha ősztől kezdve a szemes tengeri fokozott a d a g o l á s á v a l kissé felhizlaljuk ő k e t . A bajt a h a t t y ú összeférhetetlen t e r m é s z e t e okozza. Igen nagy tavon, vagy ha a t ó cserjés, bozótos p a r t j á b a n kis ö b l ö k vannak és i l y m ó d o n részekre tagolt, t ö b b h a t t y ú p á r t is tarthatunk, mert ilyen t e r ü l e t e n e g y m á s elől e l r e j t ő z v e nyugodtan fészkelhetnek. H a a t ó alakja olyan, hogy a h a t t y ú k elrejtőzni n e m tudnak és e g y m á s t s z e m m e l t a r t h a t j á k , a legerősebb g ú n á r a t ó egész t e r ü l e ­ t é n u r a l k o d i k és minden f a j t á r s á t — egyéves s a j á t fiait is — elűzi. A vízből k i v e r t h a t t y ú k t a v a s z t ó l őszig m é g ivóvízhez is csak l o p v a juthatnak.

régi helyére. V é g ü l is ú g y oldottuk meg a k é r d é s t , hogy a sarokba b á l o z o t t s z a l m á t h e l y e z t ü n k és így k é n y t e l e n volt m a g á n a k m á s , a m i k í v á n a l m a i n k n a k is megfelelő helyet v á l a s z t a n i . A fiatal á l l a t o k fejlődésük előrehala­ d á s á v a l m i n d é l é n k e b b e k k é v á l t a k és mindjobban k i h a s z n á l t á k t á g a s férőhelyüket. Hathetes k o r u k b a n m á r enni kezdtek. S z í n ü k világos s á r g á s b a r n a , a n é g y l á b ­ végen és a t o r o k t á j é k o n levő fehér folttal. E z e n k í v ü l d i ó n a g y s á g ú fehér foltot t a l á l u n k m é g az állkapocs t á j é k o n is m i n d k é t oldalon. E z a szín azonban csak a fiatal á l l a t o k színe, mert a kifejlődött t e h é n szürkés­ barna, m í g a b i k a szürkésfekete az előbb m á r e m l í t e t t fehér jegyekkel. F e l n e v e l é s ü k é s t a r t á s u k k ü l ö n ö s gondot nem okoz, mert i g é n y t e l e n e k é s a fogságban s o k á i g élnek. K e l l e m e t l e n s é g e t legfeljebb az öreg b i k á k okoznak, mert ezek k i v é t e l n é l k ü l m i n d mogorva, m a g á n y t kedvelő á l l a t o k k á v á l n a k . M i n d e n k i v e l szemben bizalmatlanok és g o r o m b á k , ú g y h o g y m é g á p o l ó j u k is csak a legnagyobb e l ő v i g y á z a t t a l forgolódhat k ö r ü l ö t t ü k . Fenyítéssel sem lehet ő k e t leszoktatni t á m a d ó t e r m é s z e t ü k r ő l , mert i n k á b b agyonveretik magukat, minthogy m e g h á t r á l ­ janak. Szarva csak a b i k á n a k v a n , emiél is igen rövid, legfeljebb 20—25 c m hosszú. H a z á j u k Kelet- é s K ö z é p -

H a kisebb felületű t ó r a t ö b b b ü t y k ö s h a t t y ú t akarunk t e l e p í t e n i , csak e g y n e m ű e k e t v á l o g a s s u n k össze. Ilyen esetben f i ó k á i k b a n ugyan n e m g y ö n y ö r k ö d h e t ü n k , de a h a t t y ú c s a p a t n y á r o n is békésen e g y ü t t marad. Szombath Nilgauantilop-ikrek. Brehm szerint a nilgau nyolc h ó n a p i g vemhes és az első alkalommal csak egy, k é s ő b b rendesen k é t b o r j ú t ellik. E z t a megfigyelést igazolta az 1938-ban vérfrissítés céljából v á s á r o l t n i l g a u t e h é n is. Ugyanis 1940-ben egy, 1941-ben pedig k é t b o r j ú t szült. A z i k r e k k ö z ü l az egyik h í m , a m á s i k n ő i v a r ú . M i n t minden ú j s z ü l ö t t antilop, ú g y ezek is az első napokban igen keveset mozogtak. A z antilopféléknek ez a visel­ k e d é s e annyira feltűnő, hogy a megfigyelő sokszor beteg­ nek v é l n é őket, ha nem l á t n á , hogy a s z o p á s n á l mennyire élénkek é s milyen j ó é t v á g g y a l t á p l á l k o z n a k . A z ikrek s z ü l e t é s ü k p i l l a n a t á t ó l kezdve ö n á l l ó s í t o t t á k magukat e g y m á s t ó l . P i h e n ő h e l y ü k e t a férőhely ellentétes sarkai­ ban v á l a s z t o t t á k k i . A k i s h í m a k á l y h á t ó l távoleső részben, m í g a n ő s t é n y a k á l y h a közelében feküdt. K i v á l a s z t o t t h e l y ü k h ö z szigorúan ragaszkodtak és m é g v é l e t l e n ü l sem f e k ü d t e k le m á s h o l . K ü l ö n ö s e n a k i s h í m ragaszkodott az á l t a l a k i v á l a s z t o t t helyhez. Tekintve, hogy ez az a j t ó közelében volt, f é l t e t t ü k á l l a t u n k a t a m e g h ű l é s t ő l és e z é r t i s m é t e l t e n k ö z e l e b b hoztuk a k á l y h á h o z . Azonban minden kísérlet hiábavalónak bizonyult, mert a kis állat, amint tehette, v i s s z a t é r t

A nilgauantilop-ikrek anyjukkal. Szabó

Ferenc dr. felvétele.

India, ahol m i n d e n ü t t m e g t a l á l j u k őket. Legjobban a r i t k á s erdőségeket kedvelik. Főleg hajnalban é s alko­ nyatkor mozognak, m í g nappal a s ű r ű s é g e k b e n pihennek. V a d á s z a ü i k k ü l ö n ö s e b b é l v e z e t e t n e m okoz, r é s z b e n mert k ö n n y e n megközelíthetők, m á s r é s z t pedig a b i k á k r ö v i d szarva, m i n t v a d á s z t r o f e a n e m j ö n s z á m í t á s b a . Szabó

Ferenc dr.

Kéziratokat n e m őrzünk m e g és

n e m adunk

vissza.

Budapest székesfőváros házinyomdája 1941 — 4229 Felelős nyomdavezető: Kurfürst István vezérigazgató