A TERMESZÉT SZERKESZTI: NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA KANADAILUDAK FELVONULÁSA AZ ÁLLATKERTI NAGYTAVON

A TERMESZÉT K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT TELEFON : 220-400

XXXVI.

SZERKESZTI:

NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

1940. M Á J U S

5. SZÁM

ÉVFOLYAM

KANADAILUDAK

MEGJELENIK MINDEN 110 15-ÉN ELŐFIZETÉSI D I J : EGY ÉVRE 8 PENGŐ FÉLÉVRE 4 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 70 FILLÉR

FELVONULÁSA

AZ ÁLLATKERTI

NAGYTAVON.

Az állatkerti VIII. fényképpályázaton V. díjat nyert kép. Erdélyi János dr. felvétele.

TART ALOM: Rapaics Raymund dr.: R é t i virágok. Éhik Gyula dr.: M a d á r vagy emlős? Homonnay Nándor dr.: N á d a s a i n k a l a k o s k o d ó madara, a p o c g é m .

Rövid közlemények. Könyvekről. Állatkerti hírek.

RÉTI

VIRÁGOK.

í r t a : Rapaics Raymund.

A z északi mérsékelt öv legszebb növényzeti alakulata a rét. Az ókor — miként tudjuk, délen a Földközi-tenger mellékén lépett a történelem színpadára és központja ott is maradt véges­ végig — nem tudta méltányolni a rétek szépségét. Nem értette meg, mert a rétek igazi hazája a bar­ bárok világához tartozott. A rét szépségeit, zöld füvét és tarka virágait csak későn, a középkor második felében fedezték fel. Valahol az Alpok déli lábai előtt találtak rá Európa középtájainak eme páratlan természeti szépségeire ; Giotto meg­ festette az első réti virágokat, Albertus Magnus megmegírta a pázsit szépségét. Ugyanakkor mindez be­ vonult a középkori várkertekbe és a költészetbe is. A középkor második feléből vagy végéről erednek réti virágaink nevei is. Részben ugyan az ókori görög-latin hagyományokhoz kapcsolódnak, de nagyrészt újak. A régiekhez kapcsolódik például a rétek első szép, sárga virágának, a tavaszi-héricsnek tudományos Adonis vernalis neve. E z könnyen érthető, hiszen a középkori műveltség határozottan deákos művelt­ ség volt. A tavaszi-hérics csak a X V . században vonult be a növénytanba. Természetesen hasznát keresték, gyógynö­ vénynek avatták. A növénytan akkor még csak azokat a növényeket tartotta számon, amelyeknek valami hasznát látták. Bizonyára már akkor is sokan gyönyörködtek ennek a virágnak szépségében, a nap felé forduló, sárga, homorú tükrében, de a tudomány ezt nem tartotta érdemesnek fel­ jegyzésre. Viszont nem ok nél­ kül keresett benne gyógynö­ vényt, mert a tavaszi-hérics mérges növény , mérgének olyanféle hatása van, mint a gyűszűvirágénak — szívmé­ reg —, ezért a szívgyógyszerek közé tartozik. A száraz, pusz­ tai rétek egyik első tavaszi dísze, előbb ébred, mint a rét füvei, aranyszínű virágai már áprilisban nyílnak, amikor a pusztai rét még szürkebarna, csak egyes foltjai zöldéinek.

szebb réti virágnak mondjuk. Ahol csoportosan nő, messziről vonja magára az ember figyelmét. Inkább a kövér, pázsítzöld, úgynevezett örökzöld rétek virága, bár nem hiány zik a szárazabb, pusztai réte­ ken sem. Szépségét a régi századokban erre mifelénk kevésbbé méltányolták. A százszorszéphez hason­ lították és nagyobb százszorszépnek avagy ökör­ szemnek nevezték. E nevek ugyan szintén kifejezik szépségét, mégsem olyan elismerők, mint az a hódolat, amely a »margitvirág«-névben rejlik. Margarétának a franciák kezdték nevezni. A rét szépségeit Európa közepén az Alpoktól északra főképen a franciák és a flamandok fedezték fel; ez érthető is, mert a nyugati rétek szépsége páratlan. A szép réti virág ezt a nevét való7

7

A májusi rét a legpompá­ sabb növénygazdagság szín­ helye. Pázsitja ilyenkor a leg­ frissebb, legzöldebb, s ilyenkor nyílnak leggyönyörűbb virá­ gai. Királynőjük a marga­ réta (Chrysanthemum leuccmthemum). Nem túlzás, ha a leg­

Réti-margitvirág

(Chrysanthemum

leucunthemum) Tahin. Nadler Ferenc f felvétele.

ismétlődik a 21, valami­ vel kevesebbszer, de szin­ tén nagyon sokszor a 13 és a 34. E z a margit­ virágok számtani tör­ vényszerűsége, s aki a valószínűségszámítás tit­ kait ismeri, a margit­ virág jövendőmondásá­ nak valószínűségeit is kiszámíthatja. Ilyen szép és érdekes virágot az ember a kert­ ben sem nélkülözhet. A kerti margaréta Európa nyugati részéből szárma­ zik. A Pireneusokban, Korzikán és az Alpok nyugati részén van a margarétának egy nagy­ virágú változata, ezt ho­ nosították meg a kertek­ ben. Valamikor legna­ gyobb volt a belga eredetű Etoile d'Anvers nevű kerti margaréta, később a francia Etoile polaire, ezt is legyőzték azon­ ban Schwerin gróf marga­ rétái, virágzatuknak át­ mérője tizenhat centi­ méter. Tavasz végének, nyár Sárga-sásliliom (Hemerocallis flava) a Bakonyban, a Kabhegyen. Vajda László felvétele. elejének szép tavaszi réti virága a kakukszegfű (Lychnis flos-cuculi). E z színűleg vándorló deák-költőktől kapta ; nekik ugyan nem tartozik a szegfűnemzetséghez, mégis nagy részük van abban, hogy a virágtisztelet jogos a neve, mert a szegfűfélék családjának világiassá lett. Szokás a virágokat annak a napnak tagja, tehát hasonlósága a szegfűhöz nemcsak szentjéről is nevezni, amelynek időpontjában külsőség. A kakuk-jelzőt meg azért viseli, mert nyílnak ; lehet, hogy ezért kapta a margitvirág­ akkor virágzik, amikor a kakuk szól. Nedves réteken néhol tömegesen látható, ilyen helyen nevet. virágzatainak piros tömege messziről feltűnik. Hírét, dicsőségét azonban az a körülmény okozza, hogy a szerencsenövények közé tartozik. Szépségéért kertben is ültetik. Különlegessége, Régi szokás sorskérdésekre összetett levelektől, hogy szára a csomók alatt gyakran kissé enyves. soknyelvű virágoktól kérni feleletet. A szerelmesek A szegfűfélék családjában ez nem ritka jelenség, természetesen a szerelem viszonzására várnak sőt egyes fajok szára a csomók alatt nagyon jövendölést. Tépegetik a levélkéket vagy a virág­ enyves, ragadós. Valamikor azt hitték, hogy az nyelveket és ismételgetik a nagy kérdést: »Szeret, enyves öveknek olyanféle a rendeltetésük, mint nem szeret ?« így örökítette meg Goethe a margit­ a földről a törzsön felmászó kártékony rovarok virágot a Faustban. »Margit: — Szeret, nem ellen a gyümölcsfákra szerelt enyvgyűrűké. De szeret? — Faust: — E báj a mennyekből ered. ugyan mit védhetnének az enyvgyűrűk a kakuk— Margit:—Szeret, nem szeret? (Az utolsó szirmot szegfűn? Bizonyára a virágmézet a hívatlan láto­ gatók ellen. A megfigyelések ezt a magyarázatot is letépve) Szeret!« nem igazolták. Úgylátszik, az enyvképződés a Miért lett a margitvirág jövendőmondó? Kedszegfűfélék anyagcsereforgalmához tartozik ; csak veltségén kívül azért, mert sok a nyelves vagy úgy tudják lebonyolítani anyagcseréjüket, hogy sugárvirága és számuk nagyon ingadozik. Sok faj enyvet választanak k i . fészkes virágzata két körben különül el, egy belsőben, ez mind tölcséres, és egy külsőben, az A nyár legszebb réti virágai között is előkelő meg mind nyelves. A margaréta belső virágai hely illeti meg a nárciszokat. A nyirkos rétek aprók és sárgák, számuk 400—500. A külső, virága a dunántúli tájakon a sáslevelű-nárcisz fehér, nyelves v rágok száma sokkal kisebb. (Narcissus angustifolius), ez szépségben a kerti Ludwig 18.500-nál több margitvirág sugárvirágait költői-nárcisszal vetekedik. Felfedezője hajdan a számolta meg és megállapította, hogy a sugár­ nárciszok közé sorolta az Alpok alján és a Bakony­ virágok száma 7 és 43 között ingadozik. Ezen ban honos sásliliomot (Hemerocallis flava) is, ez a két szélső határon belül azonban legtöbbször szintén a nyirkos rétek növénye. Nevezetessége,

hogy első olyan virágunk, amely magyar földről került a kertekbe és magyar kertből indult világhódító útjára. Nyár derekán sem dísztelen a rét. H a más nem, egy-két fészkesvirágzatú, javában nyíló növény mindig akad a nyári réten is. A nyár a búzavirá­ gok, bogáncsok időszaka. A réteken számtalan a búzavirág, ezek azonban nem kékek, amilyen a vetési-búzavirág, hanem ibolyaszínűek. A mi réteinken a legelterjedtebb fajok egyike a magyar-búzavirág (Centaurea panno­ nica). A száraz rétek, puszták virága. Egész nyáron virágzik, szerénj , kedves virágfészkeit még ősz elején is gyak­ ran látjuk. A virágdísz ősszel sem hiányzik a réten. Már nyár végén kezd virágozni az őszi-kikirics (Colchicum autumnale) és virágzása eltart ősz derekáig. Miként a réti virágok általában, az őszi-kikirics is tömegesen nő, virágaival valósággal ellepi az őszi pázsitot. A magyar növény tájakon leginkább a hegyi réte­ ken gyakori. A z őszi kirándulók bol­ dogan szedik bokrétába, pedig sokan tudják, hogy a kikiricsre is illik a költő szava : »szép, de veszedelmese A na­ gyon mérges növények közé tartozik. Szerencsére a kikiricsbokréta nem kerül az emberrel olyan szoros kapcsolatba, hogy mérge árthatna neki. A téli fagyban eltűnik a rétekről a virágdísz. Ilyenkor a pusztai és az Magyar-búzavirág (Centaurea pannonica) Tahin. Nadler Ferenc f felvétele. örökzöldrétek nagyon különböznek egymástól. A pusztai rétek elszáradt levelek bundájába burkolóznak, ezért szürkebarnák. Ellenben a vízhiányban nyáron sem szenvedő, kövértalajú rétek továbbra magasabbakat, kivéve a kemény fenyőket, a is zöldek maradnak. Ezért mondják ezeket a fagyos téli szelek kiüldözik. A kövér réteken réteket örökzöldeknek. Nálunk a cserjésekben, azonban az örökzöld pázsitfüvek és a sások télen erdőkben nagyon kevés az örökzöld növény, a is védettek és hirdetik az élet szent hatalmát. 7

MADÁR V A G Y EMLŐS? I r t a : É h i k Gyula dr. »A csőrös-emlősök t o j á s o k a t r a k n a k « jelentette t á v ­ irattal Caldwell 1884 szept. 2-án Montrealba. oTojást t a l á l t a m az élő h a n g y á s z s ü n erszényében« mondta Haacke ugyanaznap a délausztráliai k i r á l y i t á r s u l a t ülésén. Caldwell k é s ő b b í g y mondta el a csőrösemlőstojás fel­ fedezésének t ö r t é n e t é t : »Augusztus 24-én olyan kacsa­ csőrű e m l ő s t l ő t t e m , amely az első t o j á s t m á r lerakta, a m á s o d i k t o j á s pedig k i t á g u l t m i r i g y é n e k k i v e z e t ő n y í l á s á b a n volt.« Csak augusztus 29-én t á v i r a t o z o t t Liversidge egyetemi t a n á r n a k , hogy t o v á b b í t s a a fel­ fedezés h í r é t Montrealba. Haacke is leírta felfedezésének t ö r t é n e t é t . »1884 augusztus h a v á b a n egy h a n g y á s z s ü n p á r jutott birto­ k o m b a . N é h á n y h é t m u l t á n olvastam Gegenbaur meg­

jegyzését a n ő s t é n y h a s á n a k félholdalakú redőjéről. A k é r d é s e s r e d ő t , amelynek m é l y e d é s é b e a tej mirigyek j á r a t a i n y í l n a k , Owen m á r régesrégen leírta, Gegenbaur azonban ezt a m é l y e d é s t a t ö m é n y s z e s z b e n eltett állato­ k o n h i á b a kereste, ezért e l h a t á r o z t a m , hogy az élő á l l a t o k a t fogom megvizsgálni. S z o l g á m megragadta n ő s t é n y h a n g y á s z s ü n ö m l á b á t s a levegőben tartotta, hogy az állat h a s t á j é k á t m e g v i z s g á l h a s s a m . A z Owen á l t a l leírt r e d ő t ugyan nem t a l á l t a m meg, hanem t a l á l t a m helyette a k k o r a erszényt, amelyben egy nagy zsebóra is elfért volna. Csak á l l a t b ú v á r k é p z e l h e t i el, milyen nagy r é m ü l e t fogott el, amikor az erszényből egy t o j á s t vettem k i . E z a t u d o m á n y o s k ö r ö k b e n legelsőnek be­ m u t a t o t t emlőstojás, az a n y a á l l a t t a l e g y ü t t , az adelaidi m ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e n m a is l á t h a t ó . A v á r a t l a n lelet

N e m ilyen a csőrösemlősök t o j á s a ; ez kezdetben igen kicsi és lerakásig az anya­ állat t e s t é b e n nemcsak t o v á b b n ő , hanem közben a tojás h é j á b a z á r t petesejt is m a g z a t t á fejlődik. — Hihetetlen — r á z z u k fejünket, mert eddig nem hallottunk n ö v e k e d ő tojásról, pedig ebben az esetben ez a valóság. N a g y o n érdekes, hogy a csőrösemlősök tojás­ h é j á n a k fejlődése é p p e n ú g y k é t szakaszra oszt­ h a t ó , m i n t a m a d a r a k é és a hüllőké. Neve­ zetesen először a k é t r é t e g ű h é j alakul k i , ez megfelel a m a d á r t o j á s h á r t y á j á n a k . A csőrös­ emlősök t o j á s á n a k ez a héja e g y ü t t n ő a p e t é v e l és ezen a héjon á t hatol a t o j á s b a az a t á p l á l ó folyadék, amelyre a n ö v e k v ő p e t é n e k , helye­ sebben a t o j á s b a n fejlődő magzatnak, szük­ sége v a n . A tojáshéj harmadik r é t e g e csak j ó v a l k é s ő b b kezd l e r a k ó d n i és csak a tojás­ r a k á s idejére alakul k i teljesen. Kezdetben ez a harmadik r é t e g is á t e r e s z t i a t á p l á l ó f o l y a d é k o t és csak k é s ő b b lesz á t nem eresztővé ; a k k o r viszont a p ó r u s o k alakulnak k i , s ezeken á t a lélekzés válik lehetővé. A k a c s a c s ő r ű t o j á s meszes harmadik r é t e g é n e k megfelel a m a d á r ­ tojáshéj meszes rétege. V a l a h o l olvastam, hogy m á r az is csodá­ latos, hogy a zsiráf és a b á l n a , a d e n e v é r és a majom, az elefánt és az egér m i n d emlős állat, és í g y a gerinceseknek ugyanabba az osztá­ lyába, az emlősökhöz — M a m m a l i á k h o z — tartoznak. Még c s o d á l a t o s a b b , hogy oda tar­ toznak az előbb e m l í t e t t t o j á s r a k ó csőrösemlő­ sök is. V á j j o n m i k ö t i össze a felsorolt és a fel nem sorolt élő és a sokezer eddig ismert, de m á r k i h a l t emlős á l l a t o k a t , m i jellemzi ő k e t ? Kakukszegfű (Lychnis flos-cuculi) Tahin.

M i n d e n emlős á l l a t szőrös. — D e a b á l n a csupasz — m o n d h a t n á v a l a k i . S ez í g y is van, de a fiatal b á l n a o r r á n n é h á n y bajuszszál, m i n t az egykori s z ő r r u h a m a r a d v á n y a m a is l á t h a t ó . T e h á t nincsen o l y a n emlős, amely­ nek nincsen vagy nem v o l t szőre. A z e m l ő s ö k e t az emlő, helyesebben az a mirigy is jellemzi, amelynek v á l a d é k a az ú j s z ü l ö t t e t t á p l á l j a . A z emlősök t e s t ü r e g é t a rekeszizom k é t részre osztja. A z emlősök alsó á l l k a p c s a egyetlen csont, a fogakat viselő dentale vagy fogascsont.

Nadler Ferenc f felvétele.

annyira zavarba ejtett, hogy a véletlenül m e g s z o r í t o t t t o j á s héja ujjaim k ö z ö t t beszakadt.« H o g y k i g y ő z ö t t a nemes versenyben, a n é m e t vagy az angol, azt bajos lenne eldönteni, mert m u n k á j u k e r e d m é n y e egy napon k e r ü l t a t u d o m á n y o s k ö r ö k elé. N e m is csodálatos, hogy az angol irodalom Caldwell-t, SL n é m e t irodalom Haacke-t emlegeti ezzel kapcsolatban elsőnek. Vájjon olyan nagy dolog volt-e annak idején Caldwell és Haacke felfedezése? B i z o n y nagy, mert addig t o j á s ­ r a k ó e m l ő s ö k e t nem i s m e r t ü n k . A d d i g azt h i t t ü k és vallottuk, hogy t o j á s t csak m a d á r és hüllő tojhat. E z az á l l a t t a n i s z e m p o n t b ó l óriási jelentőségű t o j á s azonban — a m i n a g y s á g á t illeti — igen j e l e n t é k t e l e n , kisebb az egyfilléresnél. Haacke a h a n g y á s z s ü n erszényé­ ből 1 5 x 1 3 milliméteres t o j á s t szedett k i , a fillér á t m é r ő j e 17 milliméter. E n n é l a v e r é b is nagyobb t o j á s t tojik, holott csőrösemlőseink a r á n y l a g nagyok. H o g y ilyen feltűnő a p r ó t o j á s o k a t tojnak, annak nagy o k a v a n . A z a r á n y l a g m i n d i g nagy m a d á r t o j á s b a n sok a t a r t a l é k t á p a n y a g . A k o t l ó m a d á r testi melegségének h a t á s á r a a t o j á s belsejében megindul az élet, a csíra n ő , m a g z a t t á fejlődik. A fejlődő csíra, a m í g nem lesz belőle m a d á r s a m í g nem b ú j i k k i a tojásból, t á p l á l k o z i k . Miből t á p l á l k o z i k ? A t o j á s b a n felhalmozott t a r t a l é k t á p ­ a n y a g b ó l . E z é r t nagy a m a d á r t o j á s .

De álljunk csak meg egy percre, mert az alsó áll­ kapocs szerkezete a gerincesek t ö b b i c s o p o r t j á r a is jellemző és a gerincesek m e g k ö v e s ü l t m a r a d v á n y a i t nem egyszer csak ezen az alapon lehet pontosan m e g h a t á r o z n i . A k é t é l t ű e k , h ü l l ő k és madarak alsó á l l k a p c s á n a k m é g t ö b b a csontja. E z e k k ö z ü l a fogascsont, a dentale kiválik a t ö b b i közül, a törzsfejlődéssel fokozatosan nagyobbodik, s v é g ü l az emlősöké ö n á l l ó a n ízesül a k o p o n y á v a l . A z alsó állkapocs t ö b b i csontja a törzs­ fejlődéssel fokozatosan kisebbedik, eleinte m é g a dentale és k o p o n y a közé préselt, de k é s ő b b onnan is kiszorul és a hatalmasan m e g n ö v e k e d e t t fogascsont elől s z e r é n y e n v i s s z a h ú z ó d i k a fülbe s o t t h a l l ó c s o n t o k k á a l a k u l á t . í g y k e r ü l az emlősfülbe az üllő és a k a l a p á c s . A h ü l l ő k n e k m i n d a k é t hallócsontja m é g az alsó állkapocshoz tartozik. E z a szerkezet okozza, hogy az emlős t ö k é l e t e s e b b e n hall, m i n t a hüllő. A z összes emlősbélyeg felsorolásával nem akarom m e g i s m é t e l n i a t a n k ö n y v e k e t . Ú g y is tudjuk, vagy leg­ a l á b b is gondolhatjuk, hogy minden emlős-szervnek v a n valamilyen különös, jellemző s a j á t s á g a . E l é g e d j ü n k meg

most annyival, liogy emlőseink szőrösek és alsó á l l k a p c s u k egy csont. A z ember h a j l a n d ó volna ehhez azt is h o z z á t e n n i , hogy az emlő is jellemzi ő k e t és azt is, hogy elevenszülők. Mert köz­ t u d o m á s szerint a t o j á s r a k á s a m a d á r dolga és amit kevesebben tudnak, t o j á s t rak a legtöbb hüllő is. Nevetségesen furcsa, bolondos gondolat, hogy a telién fészket rak és t o j á s t tojik. K ö z ­ ismert emlőseink nem tehetnek ilyent, mert elevenszülők. Csak a h ú s v é t i levelezőlapokon l á t j u k a nyuszi mellett a t o j á s o k a t . J ó l tudjuk, hogy ezeket a t o j á s o k a t is a becsületes h á z i t y ú k tojja. A világ félreeső zugában, Ausztráliában és Tasmániában mégis él alig félméteres olyan kis emlős, amely t o j á s o k a t tojik. E z t a csodálatos kis jószágot tudományosan Omithorhynchusnak — a m i m a d á r c s ő r ű t jelent — magyarul kacsacsőrű-emlősnek nevezzük, mert lapos csőre olyan, a k á r a kacsáé. K a c s a c s ő r ű , de nem h á p o g , t o j á s r a k ó , de nem m a d á r . E m l ő s mert szőrös, mert alsó á l l k a p c s a csak egy fogascsont, a dentale. H o n n a n örökölte ez az emlős ezeket a kivételes, bámulatos Oszi-kikirics (Colchicum autumnale) a Pilishegységben, Pilisszentlászló mellett. Nadler Ferenc f felvétele. t u l a j d o n s á g o k a t ? A legelső emlő­ sök, a földtörténeti középkor h o m á l y o s a n ismert elején, hüllők­ t ő l s z á r m a z t a k . A kihalt hüllőelődök t o j á s r a k ó k voltak és n a g y j á b a n a m a élő rekedt h a n g j á t . A k u b i k g ö d r ö k n á d a s a i b ó l sem h i á n y z i k . h ü l l ő k is azok. A t ő l ü k s z á r m a z ó legelső emlősök is E z az é l e t t é r é l e t m ó d j á n a k k ü l ö n ö s e n megfelel, mert az csak t o j á s r a k ó k lehettek. N y í l v á n onnan v a n az örökség, ilyen helyeken bőségesen m e g t a l á l j a t á p l á l é k á t . hiszen, m i k é n t l á t n i fogjuk, a k a c s a c s ő r ű emlős csak E z a legkisebb hazai génifajunk é l e t m ó d j á b a n és e m l ő s r u h á b a b ú j t a t o t t hüllő. (Folytatjuk) s z o k á s a i b a n nagyon k ü l ö n b ö z i k a nagyobb t e r m e t ű t ö b b i g é m t ő l . Összes hazai g é m f a j u n k valamennyire alakoskodik, de egyik sem t u d ennek a k i s t e r m e t ű m a d á r n a k m ű v é s z e t t é n ö v e k e d e t t a l a k o s k o d ó készségén t ú l t e n n i . E b b e n a hasznos t u l a j d o n s á g á b a n k ö r n y e z e t é ­ hez jól a l k a l m a z k o d ó a g y a g s á r g á s színe is segíti. Bizonyos R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr. t á v o l s á g r ó l m é g a figyelésben gyakorlott ember szeme a M . K i r . M a d á r t a n i Intézet föadjunktusa. sem veszi észre, mert színe egybeolvad a n á d t o r z s o k vagy n á d s z á l a k színével. M o z d u l a t l a n u l vár, amíg NÁDASAINK ALAKOSKODÓ m a g á r ó l a figyelmet eltereli. A z a l a k o s k o d á s n a k olyan M A D A R A , A POCGÉM. k i t ű n ő mestere, hogy szélben h o s s z ú r a n y ú j t o t t n y a k á v a l és t e s t é v e l a n á d s z á l a k k a l e g y ü t t inog. H a a n á d a s b a n í r t a : Homonnay Nándor dr. c s ó n a k k a l haladunk, a halászó p o e g é m l e g t ö b b s z ö r Hazai n á d a s a i n k egyik legközönségesebb madara a nem is m e n e k ü l , hanem v a l a m i z s o m b é k vagy n á d s z á l mellé áll és t e s t é t k i n y ú j t v a , mozdulatlanul v á r j a meg p o e g é m (Ixobrychus minutus L.). H e l y b e n nem v á l o g a t ó s , a c s ó n a k t á v o z á s á t . A h í m e k élénk fekete h á t u k k a l és csak a n á d i r i g ó i g é n y t e l e n e b b n á l a . E z z e l a k é t m a d á r ­ t a r k ó j u k k a l m é g így is f e l t ű n n é n e k , e z é r t ú g y segítenek fajjal minden kisebb-nagyobb n á d a s t e r ü l e t e n t a l á l k o z ­ magukon, hogy a c s ó n a k o t á l l a n d ó a n figyelik és mindig hatunk, mert életfeltételeiket ezeken a helyeken m i n d e n ü t t ú g y fordulnak a szemlélő felé, hogy a n á d a s színezetéhez megtalálják. jól illő hasoldaluk a figyelő felé essék. A p o e g é m főképen a f o l y ó m e n t i n á d a s o k b a n szeret F é s z k é t n á d c s o m ó r a vagy v a l a m i b o k o r t e r m e t ű fűz megtelepedni ; ott a leggyakoribb v í z i m a d á r . A nagy­ t ö v é b e , a n á d a s igen s ű r ű és s ö t é t részébe építi. A t ö b b i k i t e r j e d é s ű n á d r e n g e t e g e k b e n nem k e r ü l olyan gyakran g é m t ő l eltérően sohasem t ö m ö r ü l fészkelő telepekbe. s z e m ü n k elé, mert ott rejtettebb az é l e t m ó d j a és fel­ A h o l sok p o e g é m k ö l t , ott egyik fészek a m á s i k t ó l rebbentem is nehezebb. K ö l t é s idején g y a k r a n hallatja

MADARAKRÓL

T

A f i ó k á k a t a h í m és a t o j ó f e l v á l t v a eteti. A kicsinj ek n y a k u k a t k i n y ú j t j á k és c s ő r ü k e t k i t á t j á k . A s z ü l ő m a d á r csőrét n y i t o t t s z á j u k b a dugja és a hozott t á p l á l é k o t b e l e ö k r e n d e z i . H a v á r a t l a n u l l e p j ü k meg ő k e t , a f i ó k á k ö s s z e h ú z o t t n y a k k a l és n y i t o t t csőrrel e r ő l k ö d n e k és f é l e l m ü k b e n g y a k r a n a n y o l c - t í z c e n t i m é t e r e s halat is v i s s z a ö k r e n d e z i k . I l y m ó d o n k ö n n y í t e n e k magukon, mert tele beggyel nehezebben tudnak m e n e k ü l n i . E b b e n nagyon h a s o n l í t a n a k a nagyobb génifajokhoz, mert azok, h a v a l a m i nem v á r t m e g l e p e t é s éri ő k e t , t á p l á l é k u ­ kat szintén kiökrendezik. A m i k o r a fiatalok m á r jó tollasak, ö n á l l ó életet kezdenek. N a g y u j j ú l á b u k k a l k é t - h á r o m nádszálat összefognak és ü g y e s e n m á s z k á l n a k a n á d b a n . N a p ­ s z á l l a t k o r az i s z a p o s - h í n á r o s n á d a s r é s z e k r e is k i ü l n e k , ott a fejlettebbek m á r ö n á l l ó a n keresik meg t á p l á l é k u k a t . A l e g k ü l ö n b ö z ő b b vízi á l l a t o k a t is megeszik,*) meg­ figyeléseim szerint azonban f i ó k á i k a t f ő k é p e n h a l a k k a l t á p l á l j á k . N é h a a k k o r a halat is fognak, hogy alig t u d j á k *) Vizsgálataim eredménye szerint a pocgém — különösen az idősebb példányok — t á p l á l é k á b a n kevesebb a hal, mint a vizek gerinctelen lakója.' Rovatvezető.

Alakoskodó pocgém. A szerző felvétele.

30—40 m é t e r n y i r e v a n . Egy-egy p á r m á s g é m t e l e p e k b e is telepszik. F é s z k é t egy a l k a l o m m a l a v ö r ö s g é m fészke alatt t a l á l t a m . A n á d s z á l a k b ó l , n á d l e v e l e k b ő l és g y é k é n y ­ s z á l a k b ó l h e v e n y é s z e t t fészkébe ö t - h a t - h é t hófehér, g a l a m b t o j á s n a g y s á g ú és h o z z á h a s o n l ó t o j á s t rak. A k ö l t é s tizenhat-tizennyolc napig tart. A kikelt fiókák az első napokon igen g y á m o l t a l a n o k , t e s t ü k e t n a r a n c s s á r g a á r n y a l a t ú , r o z s d á b a hajló pihetollak fedik. A z ilyen f i ó k á k o n a m a d á r n é h á n y napig ú g y ü l , m i n t h a t o j á s a i v o l n á n a k . A m e n n y i r e tehetetlenek az első napokon, a n n y i r a önállóak, a m i k o r kissé felcseperednek. E b b e n a korban, ha feléjük k ö z e l e d ü n k , azonnal e l h a g y j á k fészküket, a nagyobbak n á d s z á l r ó l - n á d s z á l r a kapasz­ k o d v a m e n e k ü l n e k , a kisebbek pedig a n á d t ö r n i e l é k b e b ú j n a k . H a a fiókák e l f á r a d n a k , v a g y v a l a m i okból nem tudnak t o v á b b m e n e k ü l n i , elkezdik az a l a k o s k o d á s t ; ez m á r ebben a k o r b a n is igen hasznos k é p e s s é g ü k . A m i k o r az öreg madarak f i ó k á k a t nevelnek és fészkükre vissza akarnak t é r n i , e l ő b b kissé t á v o l a b b tőle, a n á d s z á l a k t e t e j é r e s z á l l n a k és egy ideig f é s z k ü k k ö r n y é ­ k é t onnan figyelik. Bizonyos i d ő e l m u l t á v a l leereszkednek a v í z fölé és a v i z é n ú s z ó n ö v é n y i t ö r m e l é k e n l é p k e d v e s é t á l n a k , n é h a gyorsan f u t v a osonnak fészkükhöz.

Nádszálakra k a p a s z k o d ó pocgém. A szerző felvétele.

A p o e g é m n á d a s a i n k n a k igen n é p s z e r ű madara. E z t legjobban az a sok helyi n é v igazolja, ahogyan a h a l á s z vagy a k ü l ö n b ö z ő v i d é k e k l a k o s s á g a nevezi. G y a k o r i népies nevei : n á d i g é m , k i s b ö l ö m b i k a , v a s z k a g é m , n á d ­ m á s z ó , fakut\ a, kabak, p u l y a g é n i , b ü d ö s p a n n a , k á k a ­ bíró. E g é s z E u r ó p á b a n honos, de leggyakoribb a m é r s é ­ kelt égövön. V o n u l ó m a d á r , a t ö b b i g é m t ő l eltérően h o z z á n k k é s ő n érkezik, az elsők április elején, legnagyobb r é s z ü k azonban csak április végén. Ősszel későn, nagy­ r é s z ü k o k t ó b e r i g t á v o z i k el t ő l ü n k . A telet É s z a k A f r i k á b a n t ö l t i . G y a k r a n n á l u n k is telel. N á d i élete olyan, hogy n é h a m é g s e b e s ü l t e n is meg t u d élni. A n á l u n k telelők l e g t ö b b s z ö r sebesült p é l d á n y o k . N y á r vége felé n á d a s a i n k m a d á r é l e t é n e k egyik leg­ elevenebb faja. Ilyenkor a felcseperedett fiatalokat h e l y e n k é n t t ö m e g e s e n figyelhetjük meg. I t t is, ott is l á t h a t u n k alacsonyan r e p ü l ő p o e g é m e k e t , amint egyik halászó t e r ü l e t ü k r ő l a m á s i k r a vonulnak á t . A m i k o r a vízi v a d á s z réce u t á n gázol, gyakran k e l s z á r n y r a e l ő t t e a p o e g é m és a k e z d ő v a d á s z o k , sajnos, sokat lőnek le belőlük. N e h é z k e s e n és a r á n y l a g lassan r e p ü l , ezért lelövése k ö n n y ű feladat és csak k e z d ő v a d á s z n a k , vagy v a s á r n a p i p u s k á s n a k lehet m u l a t s á g a . T

N é h á n y n a p o s pocgénifiókák. A szerző felvétele.

lenyelni. I l y e n k o r a z s á k m á n y a k á r h á n y s z o r félóráig is kilóg csőrükből, a m í g végre nagy erőlködéssel le t u d j á k g y ö m ö s z ö l n i . K a r c s ú n y a k u k a t , helyesebben n y e l ő ­ c s ö v ü k e t az i l y e n nagy z s á k m á n y k é t - h á r o m s z o r o s á r a k i t á g í t j a és m u l a t s á g o s l á t v á n y , amikor a m a d á r eről­ k ö d v e igyekszik t o v á b b í t a n i a gyorsan e m é s z t ő gyomor felé. H a a madarat nagy h a l nyelése k ö z b e n l e p j ü k meg, n é h a percekig nagy sietséggel erőlködik, a m í g k i tudja ökrendezni menekülésben akadályozó terhét.

Etetni készülő h í m poegém. A szerző felvétele.

| RÖVID KÖZLEMÉNYEK

|

Sípszóra táncol-e a pápaszemes-kígyó? T a l á n egyetlen k í g y ó b ű v ö l ő t á b r á z o l ó k é p e n sem h i á n y z i k az indiai sípok v a l a m e l y i k fajtája, m i n t a k í g y ó t á n c o l t a t á s sok esetben v a l ó b a n h á t b o r z o n g a t ó m u t a t v á n y á n a k egyik elmaradhatatlan kelléke. N e m csoda t e h á t , ha az e u r ó p a i ember ú g y véli, hogy legelsősorban a sípszó, illetve a zene b ű v ö l i meg a k í g y ó k l e g m é r g e s e b b fajainak e g y i k é t , a k o b r á t és k é s z t e t i t e r m é s z e t é t m e g t a g a d ó m o z d u ­ latokra. E l ő r e k e l l b o c s á t a n u n k , hogy keleten a k í g y ó b ű v ö l é s nek t ö b b m ó d j a dívik, mert m i sem t e r m é s z e t e s e b b , m i n t hogy a mester egyéniségétől is sok függ. E z e n k í v ü l a mesterek é r t h e t ő m ó d o n m i n d arra t ö r e k e d n e k , hogy m u t a t v á n y u k m e n n é l m e g l e p ő b b , közönséges h a l a n d ó s z á m á r a é r t h e t e t l e n e b b legyen, s ő t lehetőleg »természetfölötti« színben t ű n j é k fel. A m u t a t v á n y n a k a k ö v e t k e z ő lényeges mozzanatai vannak : A m i k o r a k í g y ó a felnyitott k o s á r b ó l k i m á s z i k , a mester k i s p á l c i k á j á v a l g y e n g é n m e g ü t i . A hüllő ezt t á m a d á s n a k véli és védekezésre k é s z ü l v e , t e s t é n e k mellső részével felemelkedik. I z g a l m á n a k jele az is, hogy első b o r d á i b ó l n é h á n y a t s z é t m e r e s z t , ennek k ö v e t ­ k e z t é b e n »nyaka« ellaposodik. Ilyenkor t ű n i k fel a p á p a szem rajza is. Meg kell j e g y e z n ü n k , hogy a p á p a s z e m e s k í g y ó v a g y k o b r a jellegzetes s a j á t s á g a , hogy nagyobbt e r m e t ű ellenféllel szemben — ilyennek m i n ő s í t i az embert is — m i n d i g habozva k é s z ü l a t á m a d á s r a ; erre v a l l teste mellső részének felmeresztése és fejének ide-oda m o z g a t á s a . Egész viselkedése a g g o d a l m á t fejezi k i . S hogy ez csakugyan í g y van, k i t ű n i k abból, hogy v a l a ­ h á n y s z o r k i s e b b t e r m e t ű gerincest — p é l d á u l p a t k á n y t vagy b é k á t — készül m e g t á m a d n i , sohasem emelkedik fel és nem mereszti laposra n y a k á t . Másfelől h a s o n l ó ­ n a g y s á g ú m á s m é r g e s k í g y ó k ilyen p á l c a ü t é s t azonnal »odavágás«-sal, vagyis v i l l á m g y o r s m a r á s s a l viszonoznak. A k í g y ó b ű v ö l ő t o v á b b i teendője t e h á t az, hogy a felbosszantott, de a g g o d a l m a s k o d ó h ü l l ő t o r r á n á l fogva

vezesse, a s í p o t s z á j á b a v é v e , de sípolás k ö z b e n ü t e m e s e n ide-oda mozogva, a k í g y ó figyelmét a s í p r a i r á n y í t s a . I s m é t e l t e n h a n g s ú l y o z z u k , hogy nem a zene, hanem a hangszer h u l l á m o s a n tagolt m o z g á s a a fontos. M i sem b i z o n y í t j a ezt v i l á g o s a b b a n , m i n t az, hogy L u x o r leg­ h í r e s e b b k í g y ó b ű v ö l ő j e , Moussa sejk síp helyett csak m u t a t ó u j j á t mozgatja a k í g y ó orra e l ő t t ide-oda. A h ü l l ő az ujj mozdulatait vagy a k á r az ide-oda mozgatott s í p o t a z é r t k ö v e t i fejével, hogy alkalmas p i l l a n a t b a n bele­ marhasson. A mester erre t e r m é s z e t e s e n sohasem ad alkalmat. M i n d e b b ő l n y i l v á n v a l ó , hogy a k í g y ó b ű v ö l é s n e k az a k o m o l y a b b fajtája, amikor a m u t a t v á n y nem a m é r e g fogaitól, esetleg m é r e g m i r i g y e i t ő l megfosztott k o b r á v a l t ö r t é n i k , v a l ó b a n h a l á l o s veszedelemmel j á r . A b ű v é s z u j j á n a k egy e l k é s e t t vagy e l h i b á z o t t mozdulata m ó d o t adna a k í g y ó n a k a m a r á s r a . A mester h i d e g v é r é n e k és biztos s z e m é n e k sikere, hogy a folyton m a r á s r a készülő k í g y ó t á l l a n d ó a n feszültségben tartja, minden figyelmét a m o z g ó u j j r a rögzíti, s ezalatt az á l l a t o t m á s i k kezével megsimogathatja, k a r j á r a tekerheti. »Ez t e h á t a rejtély nyitja« írja az egyik orvosi meg­ figyelő. Kellékei egy é r z é k e n y kígyófaj, v a l a m i n t egy közeledő t á r g y á l l a n d ó , ü t e m e s e n h u l l á m o s m o z g á s a , amely a k i s z á m í t o t t o d a v á g á s t b i z o n y t a l a n n á teszi, illetve a k í g y ó m a r á s i s z á n d é k á t p i l l a n a t r ó l - p i l l a n a t r a elodázza. Csak a z e n é n e k nincsen semmi szerepe ebben a vesze­ delmes m u t a t v á n y b a n . Gaál István Emlősök öröklődő szőrtelensége. A » J o u r n a l of H e r e d i t y « c í m ű amerikai folyóirat 1937 évi egyik s z á m á ­ ban Kislovsky D. » I n h e r i t e d hairlessness i n the goat« c í m alatt a kecske ö r ö k l ő d ő szőrtelenségét ismerteti. Rendes szőrzetű n ő s t é n y t ő l és ismeretlen h í m t ő l igen g y é r e n s z ő r ö z ö t t h í m gida s z á r m a z o t t . E n n e k a g i d á n a k a szőre azonban k é s ő b b teljesen k i n ő t t . E k k o r az a n y j á ­ v a l p á r o s í t o t t á k s ennek e r e d m é n y e k é p e n k é t gida s z ü l e t e t t ; az egyik rendes szőrzetű, a m á s i k s z ő r t e l e n volt. A k é t gida s ú l y a , a m i k o r m e g s z ü l e t e t t , k ö r ü l b e l ü l egyenlő volt, de k é s ő b b a csupasz á l l a t h i á n y o s a n fej­ l ő d ö t t és k é t h ó n a p o s k o r á b a n elpusztult, addig pedig rendes szőrzete nem n ő t t . E z t az ö r ö k l é s m e n e t e t a k ö v e t k e z ő k é p e n lehet a leg­ e g y s z e r ű b b e n é r t e l m e z n i : A d ú s s z ő r z e t ű anyakecske csak külsőleg volt s z a b á l y o s s z ő r z e t ű , a »csupaszság« bélyege, egyelőre l á t h a t a t l a n u l , valószínűleg s z e r v e z e t é ­ ben r e j t ő z ö t t . A z i l y e n szervezetet az ö r ö k l é s t u d o m á n y heterozygota-nak nevezi. A z e m l í t e t t rejtett b é l y e g ű a n y a k e c s k é b e n a »szőrösség«-tulaj d o n s á g nem engedi é r v é n y e s ü l n i a »szőrtelenség«-tulajdonságot. A g y é r szőrözettél s z ü l e t e t t a p a k e c s k é b e n , l e g a l á b b is fiatal­ k o r á b a n , l á t h a t ó volt a »szőrtelenség«-bélyeg, ennek k é ­ sőbbi á t v á l t o z á s a »szőrösség«-bélyeggé m e g l e p ő jelenség. E k é t kecske keresztezése a l k a l m á v a l v é l e t l e n ü l olyan ivarsejtek is e g y e s ü l t e k , amelyekben a »szőrtelenség«t u l a j d o n s á g k e z d e m é n y — a gén — megvolt, és ennek e r e d m é n y e lett a k o r á n elpusztult csupasz i v a d é k . Ugyancsak a J o u r n a l of H e r e d i t y 1938-as é v f o l y a m á ­ ban Letard E. »Hairless siamese cats« c í m ű c i k k é b e n olvasunk egy szőrtelen s z i á m i m a c s k á r ó l . E z valamennyire h a s o n l í t o t t ahhoz az állítólagos kutya-macska k e v e r é k ­ fajhoz, amelyet »A T e r m é s z e t « 1938. é v i j a n u á r i s z á m á ­ ban »Néhány ú j a b b m u t á c i ó s változás« c í m ű k ö z l e m é ­ nyemben ismertettem. A szőrtelen m a c s k á t egy rendes szőrzetű s z i á m i m a c s k a p á r u t ó d a i k ö z ö t t észlelték,

minden kölykezés a l k a l m á v a l s z ü l e t e t t ugyanis egy vagy k é t szőrtelen macska is. E b b ő l n y i l v á n v a l ó , hogy a külsőleg rendes szőrzetű s z i á m i m a c s k a p á r n a k m i n d ­ egyik tagja m a g á b a n hordozta a »szőrtelenség«-tulajdonságot. H a ugyanis a s z ő r t e l e n k ö l y k ö k egyik szülőjét p á r o s í t o t t á k rendes s z ő r z e t ű m á s s z i á m i m a c s k á v a l , vagy ha m a g á t a szőrtelen i v a d é k o t p á r o s í t o t t á k rendes s z ő r z e t ű m á s s z i á m i m a c s k á v a l , sohasem s z á r m a z t a k szőrtelen u t ó d o k . E l l e n b e n k é t szőrtelen macska keresz­ tezéséből csak szőrtelen k ö l y k ö k s z ü l e t t e k . U y m ó d o n egy szőrtelen m a c s k a f a j t á t lehetett k i t e n y é s z t e n i . A szőrtelenségét — m i n t ö r ö k l ő d ő rendellenességet — sok m á s emlősön is, p é l d á u l egéren, p a t k á n y o n , szarvas­ m a r h á n , juhon, k e c s k é n , disznón, lovon észlelték. A szőrtelenség g y a k r a n v á r a t l a n u l , ismeretlen o k o k b ó l , a szervezet m é l y r e h a t ó belső v á l t o z á s á n a k e r e d m é n y e ­ k é p e n m u t a t k o z i k , a z u t á n m i n t ö r ö k l ő d ő b é l y e g állan­ dósul. A z ilyen t e r m é s z e t ű v á l t o z á s o k n a k mutáció a t u d o m á n y o s n e v ü k . I s m e r ü n k azonban o l y a n szőrtelen­ ségét is, amely m a bizonyos á l l a t f a j o k n a k megszokott t u l a j d o n s á g a , és valószínűleg évmilliók alatt fokozatosan, m e g h a t á r o z o t t k ü l s ő k ö r ü l m é n y e k h a t á s á r a fejlődött k i . I l y e n valamennyire g y é r szőrözetű á l l a t o k a cetek, az elefánt, az o r r s z a r v ú , a viziló, a r o z m á r . A cetek és a r o z m á r s z ő r h i á n y a a vízi é l e t m ó d d a l , az elefánté és az o r r s z a r v á é pedig a meleg é g h a j l a t t a l függ össze. Még m e g e m l í t j ü k , hogy k ó r o s esetekben az e m b e r n é l is ismeretes a csaknem teljes s z ő r h i á n y . Regős

József

A k o n y h a s ó sokféle h a s z n á l h a t ó s á g a . A z egyetlen e h e t ő á s v á n y n a k , a k o n y h a s ó n a k az ember h á z t a r t á s á ­ b a n o l y a n nagy és fontos a szerepe, hogy szinte azt hisszük, c s u p á n t á p l á l é k u n k ízesítésére, illetve szerve­ z e t ü n k s z ü k s é g l e t é n e k kielégítésére v a l ó . Hiszen k ö z ­ ismertek azok az á b r á z o l á s o k , amelyek az á t l a g o s emberi életen végig elfogyasztott s ó m e n n y i s é g n e k az ember­ test m é r e t e i h e z v a l ó a r á n y á t s z e m l é l t e t i k . Á m , ha kissé n y o m o n k í s é r j ü k a s ó b á n y á k b ó l vagy az egyes tenger­ p a r t i sófőzőkből forgalomba k e r ü l ő k o n y h a s ó t ö m e g e k e t , m e g l e p ő d v e l á t j u k , hogy alig lehet i p a r i nyersanyag, amelynek gyakoribb a felhasználása. A vegyi ipar ú g y n e v e z e t t »kiindulási a n y a g a i t « , a sósavat, marólúgot, szódát, klórgázt, nátriumfémet k ö z v e t l e n ü l k o n y h a s ó b ó l készítik. A b ő r i p a r s z e m p o n t j á ­ ból s z i n t é n n é l k ü l ö z h e t e t l e n , mert egyebek k ö z ö t t a finomabb s z ő r m é k cserzéséhez és k i k é s z í t é s é h e z okvet­ l e n ü l szükséges a só. Ősi szere t o v á b b á a t a r t ó s s á t e v é s ­ nek — k o n z e r v á l á s n a k — is. A t ö m e g e s h a l f o g á s t , illetve a h a l h ú s e l t a r t á s á t j ó r é s z t a k o n y h a s ó teszi l e h e t ő v é . A s o n k a p á c o l á s r é v é n m i n d e n k i tudja, hogy a h ú s e l t e v é s é n e k legfontosabb m ó d s z e r e a »besózás«. A z á l l a t g o n d o z á s b a n szükséges »sózás«-t csak é r i n t v e , h a n g s ú l y o z n u n k kell, hogy a k o n y h a s ó n a k , k i v á l t a szappan-, cellulózé-, festék-, o l a j g y á r t á s t e r é n , s ő t a d o h á n y - , agyag- és s z ö v e t i p a r b a n is nagy h a s z n á t veszik ; e g y r é s z t a nyersanyag t i s z t í t á s a , m á s r é s z t a m e l l é k ­ t e r m é n y e k készítése fogyaszt t e k i n t é l y e s s ó m e n n y i s é g e t . A v a t a t l a n o k a r r ó l sem tudnak, hogy a k o h ó i p a r sem n é l k ü l ö z h e t i a s ó t , mert az ezüst-, v a l a m i n t a r é z é r c e k e t konyhasó adagolásának közbeiktatásával olvasztják k i . A b á n y á s z a t b a n is szerepel a só. A h o l ugyanis a szén­ telepeket s ű r ű e n v á l t o g a t j á k agyagpala (szénpala)r é t e g e k , és a darabosan n a p f é n y r e k e r ü l ő b á n y a t e r m é k ­ ben nagyon vegyesen v a n k ő s z é n és pala, a k e t t ő t

bizonyos s ű r ű s é g ű sósvíz v á l o g a t j a szét. A k ö n n y e b b szén ugyanis úszik a vízen, a pala pedig a fenékre s ü l l y e d . V é g ü l meg k e l l e m l í t e n ü n k a s ó p r i z m á n a k — vagyis a h á r o m é l ű s ó h a s á b n a k — azt a t u l a j d o n s á g á t is, hogy a r ö v i d h u l l á m ú sugarakat j o b b a n t ö r i , m i n t a hosszabb h u l l á m ú a k a t . A z olcsó k ő s ó p r i z m a t e h á t sikerrel ver­ senyez a d r á g a m é s z p á t - vagy k v a r z p r i z m á k k a l . M i n d e z t a b b ó l a s z e m s z ö g b ő l e m l í t j ü k meg, hogy az aknaszlatinai s ó t e r ü l e t v i s s z a k a p c s o l á s á v a l m i l y e n s o k o l d a l ú a n h a s z n á l h a t ó b á n y a t e r m é k k e l l e t t ü n k gaz­ dagabbak. Gaál István A mészkő értékesítésének legkülönösebb módja. A m é s z é g e t é s v i l á g s z e r t e elterjedt m i v o l t a és messze az ókorba visszanyúló múltja a mészkő használhatóságának és é r t é k é n e k beszédes b i z o n y s á g a . F é l r e é r t é s e k k i k ü s z ö ­ bölésére meg kell j e g y e z n ü n k , hogy e z ú t t a l c s u p á n a k ö z ö n s é g e s , t ö m ö t t m é s z k ő r e gondolunk, nem pedig átkristályosodott fajtájára, a m á r v á n y r a . Mert n á l u n k szinte i d e g e n ü l hangzik, ha a m é s z k ő k ü l ö n ö s e b b é r t é ­ kességéről s z ó l u n k , hiszen ez a kőzetfaj hatalmas hegy­ vonulatok anyaga. A cement f e l t a l á l á s a ó t a a m é s z k ő é r t é k e l é s e n á l u n k is nagyot l e n d ü l t , de f o n t o s s á g a m é g m a is n a g y o n elmarad az Ázsia déli és délkeleti részében m e g á l l a p í t h a t ó szerepe é s f o n t o s s á g a m ö g ö t t . Elő- és H á t s ó - I n d i á b a n , valamint a Szunda-szigetvilágban a bennszülöttek között ugyanis nagyon elterjedt a b é t e l r á g á s . Még a maha­ r a d z s á k is h ó d o l n a k ennek a d i v a t n a k v a g y . . . szenve­ d é l y n e k . A betel pedig falevélbe csomagolt b é t e l d i ó , szegfűszeg és é g e t e t t m é s z k e v e r é k e . F ő a l k a t r é s z e a mész, mert m i n d e n c s o m a g o c s k á b a n l e g a l á b b egy g r a m m égetett mész van. Lássunk csak egy k i s s z á m v e t é s t . H a csak ElőI n d i á r a gondolunk, ahol h a t - n y o l c é v e s k o r t ó l fölfelé j ó f o r m á n k i v é t e l n é l k ü l m i n d e n b e n n s z ü l ö t t élvezi a betelt — ezt k ü l ö n b e n egészségesnek t a r t j á k és vannak, a k i k naponta t i z e n k é t csomagot fogyasztanak el — az á t l a g s z á m í t á s k e d v é é r t f e j e n k é n t csak n a p i egy g r a m m m é s z f o g y a s z t á s t v é v e a l a p u l , k i d e r ü l , hogy I n d i á b a n 350 tonna é g e t e t t m é s z fogy el, a m i naponta 700 t o n n a m é s z k ő n e k felel meg. E z b i z o n y j e l e n t ő s m e n n y i s é g , a m i k i v á l t a k k o r domborodik k i , ha m e g e m l í t j ü k , hogy I n d i á b a n és é p p ú g y a k ö r n y e z ő t e r ü l e t e n a r á n y l a g k e v é s a m é s z k ő . Ennek i g a z o l á s á r a elég arra utalnunk, hogy ott egy k o s á r —- k ö r ü l b e l ü l 25 kiló — nyers m é s z k ö v e t 40 magyar fillérért á r u s í t a n a k . E z az á r nagynak m o n d ­ h a t ó , mert ugyanott az élelmiszerek s o k k a l o l c s ó b b a k mint nálunk. Gaál István Hallhatjuk-e a fű növését? J ó f o r m á n csak k o m o l y ­ t a l a n szinezettel k o c k á z t a t t u k meg azt a m o n d á s t , hogy »olyau nagy a csend, hogy a fű n ö v é s é t is m e g h a l l j u k . « Nos, ennek a t r é f á s m o n d á s n a k m a m á r k o m o l y é r t e l m e lehet. A z emberi fül k ö z v e t l e n ü l nem alkalmas a nagyon gyenge hangok érzékelésére. A bajon azonban k ö n n y e n segít a m ű s z a k i t u d o m á n y . N e m k e l l egyebet tennie, m i n t nagyon é r z é k e n y h a n g e r ő s í t ő k é s z ü l é k segítségével lemezen r ö g z í t e n i azt a nagyon finom z ö r e j t , amelyet a r ü g y v a g y b i m b ó k i p a t t a n á s a okoz. A z ilyen életnyílvánulások okozta p a r á n y i hullámok n y o m o t hagynak az é r z é k e n y lemezen. Ezerszeres megn a g y í t á s u k pedig ma m á r semmi k ü l ö n ö s e b b n e h é z s é g b e nem ü t k ö z i k . A r ü g y f a k a d á s á n a k h a n g j á t a megfigyelők a gázégő m e g g y ú j t á s a a l k a l m á v a l h a l l h a t ó hanghoz h a s o n l í t j á k , ezt azonban v é k o n y s i v í t á s előzi meg. Gaál István

|

KÖNYVEKRŐL

|

Hubert Behr : Waidwerk um silbergraue Hirsche. J . N e u m a n n - N e u d a m m k i a d á s a ; 282 o l d a l , 74 f é n y k é p ­ pel. Á r a 5-80 M á r k a . A z u t ó b b i i d ő b e n megjelent v a d á s z a t i k ö n y v e k k ö z ü l t a l á n ez a k ö t e t é r d e m l i meg l e g i n k á b b a magyar v a d á s z ­ t á r s a d a l o m figyelmét, mert a szerző n é h á n y évig v a d á ­ szott h a z á n k b a n s z a r v a s b i k á r a és m ű v é n e k első r é s z é b e n m a g y a r o r s z á g i é l m é n y e i t í r j a le. A m á s o d i k rész k á r p á t i v a d á s z k i r á n d u l á s a i r ó l szól. Hubert Behr-t m a g y a r o r s z á g i és erdélyi v a d á s z a t a i e g y a r á n t e l b ű v ö l t é k , mert elég e r e d m é n y e s e k v o l t a k m i n d D u n á n t ú l , m i n d E r d é l y legszebb v i d é k e i n . Érdekes, hogy tulajdonképen mi csábítja a n é m e t v a d á s z o k a t a K á r p á t o k b a és a K á r p á t o k m e d e n c é ­ j é b e . Behr ő s z i n t é n bevallja, hogy n á l u n k m é g lehet a szó szép és nemes é r t e l m é b e n v a d á s z n i , ellenben N é m e t ­ o r s z á g b a n a v a d á s z a t m e g s z ű n t , ott csak »az előírt lelövéseket teljesítik«. E b b e n az e g y s z e r ű mondatban a v a l ó s á g n a k meg­ felelően j u t kifejezésre, hogy az új n é m e t v a d á s z a t i t ö r v é n y m e g a l k o t á s a ó t a m i é r t veszett el a v a d á s z a t v a r á z s a . Behr is h a n g s ú l y o z z a , hogy a n é m e t v a d á s z a t i t ö r v é n y remek a l k o t á s , s a n é m e t v i s z o n y o k ezt a t ö r ­ v é n y t b i z o n y á r a meg is k í v á n t á k . D e a r o m á n v a d á s z a t i t ö r v é n y , amely eredetibb a l k o t á s , és k ö z t u d o m á s szerint a n é m e t v a d á s z a t i t ö r v é n y m i n t á j a v o l t , nem s z ü n t e t i meg a v a d á s z a t v a r á z s á t , ahogyan azt a n é m e t t ö r v é n y teszi! Hubert Behr Magyarországon és Romániában — m i k é n t azt a k ö n y v címe is megmondja — főképen s z a r v a s b i k á r a , de E r d é l y havasain zergére és m e d v é r e is v a d á s z o t t . Cserkészeteit k ö z v e t l e n ü l , ő s z i n t é n í r j a le. N o h a nem szól életveszélyes k a l a n d o k r ó l , a k ö n y v mégis a n n y i r a é r d e k e s , hogy nem szívesen t e s s z ü k le. A fény­ k é p e k igen csinosak és s z e m l é l t e t ő k . V a d á s z t á r s a i m n a k Hubert Behr k ö n y v é t igen melegen a j á n l h a t o m . Boroviczény Aladár

ÁLLATKERTI

HÍREK

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Betanított fiatal örvösmedve. A z á l l a t k e r t v a d á l l a t a i ­ nak egy része nemcsak megszelídül, hanem o l y a n mutat­ v á n y o k a t is végez, amilyeneket rendszerint csak cirku­ szokban lehet l á t n i . A z á l l a t o k f o g l a l k o z t a t á s a minden á l l a t k e r t igen fontos feladata. Célja e g y r é s z t a k ö z ö n s é g s z ó r a k o z t a t á s a , m á s r é s z t az á l l a t o k egészségének g o n d o z á s a . Kevesen t u d j á k , pedig k ü l ö n ö s e n a majmokon lehet jól megfigyelni, hogy az á l l a t o k is unatkoznak. H a t ö b b e n vannak e g y ü t t , valahogyan m é g e l j á t s z a n a k e g y m á s s a l , de h a v a l a m e l y i k m a g á r a marad, sokszor bizony egészségének á r t ó dolgot mivel. A z állatok megmozgatása, i z o m m u n k á r a ösztöké­ lése e g y é b k é n t is e l s ő r e n d ű feladat, mert az á l l a n d ó a n egyhelyben ülő, s e m m i t t e v é s b e n élő á l l a t n a k nincsen é t v á g y a , szervezete g y e n g ü l és ellenállóképessége annyira c s ö k k e n , hogy k ö n n y e n lesz á l d o z a t a m i n d e n á l l a t k e r t

A z ö r v ö s m e d v e b o c s ketrece a m a j o m h á z egyik oldal­ s z á r n y á b a n v a n . A m i ó t a vele foglalkoznak, s z e m l á t o m á s t sokat fejlődött és izmosodott, mert nehéz m u t a t v á n y o k a t végez. G y a k r a n kell k é t l á b o n állnia, s ő t j á r n i a is. E l e i n t e nem szívesen fogadta a f o g l a l k o z t a t á s t , de csakhamar ráeszmélt, hogy jutalomban részesül, ha megteszi, amit tőle k í v á n n a k . M i n d i g mellette v a n a k é t legfontosabb nevelőeszköz, a mézesfazék és a tejesüveg. E z e k é r t elmenne k é t l á b o n a v i l á g végére is és v a l ó b a n k a c a g t a t ó l á t v á n y , amikor m u n k a k ö z b e n is á l l a n d ó a n ezekre a b ű v ö s t á r g y a k r a pislog és n y á l á t csurgatja. Á m b á r m é g t a n u l ó s o r b a n van, m á r t u d kézen állni, bukfencezni, tapsolni és n e m s o k á r a megtanul k e r é k p á r o n j á r n i . K e d v e s és m u l a t s á g o s m u t a t v á n y a a orészeg mackó« ; ezt t a n u l t a meg legszívesebben. H á t s ó k é t l á b á n állva,

A kétlábon járó örvösmedve. Haller László dr. felvétele.

r é m é n e k , a t ü d ő b a j n a k . K ü l ö n ö s e n fontos azoknak az á l l a t o k n a k t e s t g y a k o r l á s a , amelyeknek s z ű k a f é r ő h e l y ü k s e z é r t m o z g á s i l e h e t ő s é g ü k k o r l á t o z o t t . A fejlett á l l a t o k m é g jobban megvannak kisebb ketrecekben is, a fejlődő fiataloknak azonban nagy s z ü k s é g ü k v a n sok m o z g á s r a , mert a n g o l k ó r r a is hajlamosak. E z é r t a budapesti állat­ kertben az á p o l ó k minden olyan n ö v e n d é k á l l a t t a l foglalkoznak, amelynek k e v é s a m o z g á s i t e r ü l e t e . E z é r t tanulnak meg a majmok olyan sokféle t o r n á s z m u t a t ­ v á n y t , e z é r t j á r k i a fiatal farkas r e g g e l e n k é n t sétálni, ezért j á t s z h a t a közönség a fiatal á l l a t o k k a l és ö r v ö s ­ m e d v é n k e t is főképen e z é r t t a n í t t a t j u k .

A z örvösmedve kerékpáron. Haller László dr. felvétele.

A »részeg mackó« szerepében. Haller László dr. felvétele.

mellső k é t l á b a közé kapja a m é z e s tejjel t ö l t ö t t ü v e g e t , n y a k á t s z á j á b a veszi és b u z g ó n , m o h ó n élvezve, szür­ csölgeti. A z u t á n megbicsaklik a t é r d e , összerogy, lassan h á n y a t d ű l , m i n t a k i m á r részeg, de az ü v e g e t egy pillanatra sem ereszti k i szájából, s ő t m é g f e k t é b e n is szopja. í g y m u n k á l k o d i k m a c k ó n k naponta a t a n u l ó ó r á k o n , de meg is l á t s z i k rajta. E g y é v e s k o r á r a u t o l é r t e fejlődés­ ben n á l a k é t évvel i d ő s e b b t e s t v é r e i t . P i n o m falatokat r e m é l v e , szívesen végzi m u n k á j á t , ezzel kedvez á p o l ó i n a k és ö r ö m e t szerez az á l l a t k e r t l á t o g a t ó i n a k is. I l y m ó d o n az á l l a t k e r t vezetősége is eléri k e t t ő s célját, az á l l a t o k egészséges fejlődését és a közönség szórakoztatását. A z idei n y á r o n pedig a m a j o m h á z e l ő t t i t é r s é g e n m á r nemcsak a c s i m p á n z o k fognak szerepelni, hanem m a c k ó n k is bemutatja majd ügyességét. Haller dr. A kecskeméti öreg l ú d . K é t h ó n a p p a l ezelőtt Győrffy Pál nyugalmazott főjegyző az á l l a t k e r t n e k egy öreg ludat a j á n l o t t fel a j á n d é k b a . I g a z g a t ó s á g u n k a ludat — m i v e l h á z i l ú d r ó l volt szó — főképen a z é r t fogadta el, mert m á r igen öreg v o l t s az á l l a t k e r t b e n é l e t k o r á r a v o n a t k o z ó t o v á b b i megfigyelésre k í n á l k o z i k alkalom. A l ú d m á r c i u s v é g é n k e r ü l t h o z z á n k . M i n d j á r t meg­ á l l a p í t o t t u k , hogy igen idős. E g y i k l á b a b é n a , m á s i k is

gyenge. Félszemével m á r nem l á t ; h á l y o g v a n rajta. Rossz l á b á v a l nehezen jár, keveset mozog, legszívesebben csak üldögél. Mégis jó é t v á g y a van és n a p o n k é n t fürdik. K é r é s ü n k r e a k ö v e t k e z ő adatokat k a p t u k róla. A l ú d n é h a i Tóth Mihály bugacmonostori gazdasági intéző tulajdona volt. Örökösei Győrffy Pál t a n á c s á r a a j á n d é ­ k o z t á k az á l l a t k e r t n e k . T ö b b e n vannak, akik a ludat m á r régóta ismerték; legérdekesebb Kovács János adata, a k i most ö t v e n h á r o m é v e s , h ú s z é v e s k o r á b a n k e r ü l t a g a z d a s á g b a , állítása szerint a l ú d m á r akkor élt, t e h á t eszerint l e g a l á b b is h a r m i n c h á r o m é v e s . De a t o v á b b i emlékezések szerint a l ú d 1901 — 1902-ben b ú j t k i a tojásból, é l e t k o r a t e h á t k ö r ü l b e l ü l harmincnyolc esztendő.

a t ó b a h a j í t o t t t e n g e r i h a l é r t versenyeznek. Olyankor csak ú g y h a s í t j á k a vizet és a j ó falatot v i l l á m g y o r s a n k a p j á k el. F o g s á g b a n a fóka tengerihallal t á p l á l k o z i k , ebből n a p o n k é n t hat-nyolc kilót fogyaszt. Tengerihal híján i n k á b b é h e n pusztul, de édesvízi halhoz nem n y ú l . A m a i h á b o r ú s viszonyok k ö z ö t t , a m i k o r a h a l á s z a t és a szállítás igen sok bajjal j á r , a tengerihal beszsrzése i n t é z m é n y ü t i k i g a z g a t ó s á g á n a k sok gondot okoz. H o g y

M i v e l az »öreg« m á r igen g y á m o l t a l a n és ilyenkor, tavasszal az á l l a t k e r t i nagy tavon lévő ludak az idegen j ö v e v é n y e k e t nem t ű r i k , a díszrécék u d v a r á n h e l y e z t ü k el. O t t t a l á n m é g t o v á b b élhet, mert a k i s t e r m e t ű récék nem z a v a r j á k n y u g a l m á t . N é h á n y évvel ezelőtt egy idős vadludat, egy liliket kaptunk. S e b e s ü l t e n k e r ü l t fogságba és g a z d á j á n á l t i z e n h é t évig élt. Megjelölése céljából l á b á r a celluloid­ g y ű r ű t t e t t ü n k , ez azonban, sajnos, elkallódott. M i v e l á l l o m á n y u n k b a n t ö b b hasonló k o r ú l i l i k van, megfigye­ lését nem folytathattuk. A k e c s k e m é t i öreg ludat a récék u d v a r á b a n k ö n n y e n szemmel tarthatjuk és az ö r e g e k n e k j á r ó gondossággal ápolhatjuk. H a megváltozott környezetéhez hozzá­ szokik, a házilúd é l e t t a r t a m á r ó l é r d e k e s adatot jegyez­ h e t ü n k fel. , ,, Szombath r

Szelíd f ó k á n k . A z é v elején egyik f ó k á n k beteg volt, e z é r t t á r s a i t ó l e l v á l a s z t o t t u k és a r á g c s á l ó h á z b a n helyez­ t ü k el. Ápolója ott k ü l ö n etette és gondozta. A fókák á l t a l á b a n j ó i n d u l a t ú , t a n u l é k o n y á l l a t o k , de sem egy­ m á s h o z , sem m á s á l l a t o k h o z nem ragaszkodnak. K ö z ö ­ n y ö s e n viselkedtek eddig á p o l ó j u k k a l is. E z a fóka azonban hosszú b e t e g e s k e d é s e alatt mindjobban ápoló­ j á h o z szokott. E g y k e d v ű s é g e t l a s s a n k é n t az é r d e k l ő d é s v á l t o t t a fel és b a r á t s á g o s a b b lett. G o n d o z ó j a ezt a v á l t o z á s t m i n d j á r t é s z r e v e t t e és a m i k o r r á é r t , foglalko­ zott vele. A helyes kezelés k ö v e t k e z t é b e n a fóka meg­ g y ó g y u l t és v i s s z a k e r ü l t a f ó k a t ó b a . Á p o l ó j á h o z v a l ó r a g a s z k o d á s á t és h á l á j á t pedig m i n d u n t a l a n b i z o n y í t j a . T á r s a i v a l nem t ö r ő d v e , egész nap a k e r í t é s n é l ápolója közelében t a r t ó z k o d i k , é r t e l m e s s z e m é t le nem veszi róla és — a k á r a hűséges k u t y a — kíséri a v a s r á c s m e n t é n ide-oda. E z t a t ö b b i fóka csak a k k o r teszi meg, h a az á p o l ó k e z é b e n a halas vedret l á t j a . Alighogy a t ó b a k e r ü l t , addig mesterkedett a s z i k l a belsejében, éjjeli t a n y á j u k o n , a m í g a k e r í t é s t egy helyen meg nem l a z í t o t t a . A m i k o r reggel közeledő á p o l ó j a lépéseit hallotta, a résen k i b ú j t és az a j t ó t k i l ö k v e , amilyen gyorsan csak tudott, eléje e v i c k é l t . Ö r ö m é b e n rekedten ugatott és k ö r ü l ö t t e u g r á l t . A z ó t a legnagyobb ö r ö m e , ha ápolója n y o m á b a s z e g ő d h e t i k és k í s é r g e t h e t i . A s z á r a z f ö l d ö n esetlenül mozog, de szükség esetén t u d gyorsan is haladni. A vízből rendszerint egy u g r á s s a l a parton terem, a meredek s z i k l á n pedig ügyesen kapasz­ k o d i k . A fóka testalkata, v é g t a g j a , szőrzete, e l z á r h a t ó fül- és o r r n y í l á s a m i n d a viziélethez alkalmazkodott. Ú s z á s k ö z b e n a g y o r s a s á g b a n és hirtelen fordulatokban igen nagy mester. E z főképen a k k o r s z e m b e t ű n ő , a m i k o r

A z állatkert szelíd oroszlánfókája. Halier László dr. felvétele.

a rendszertelen szállításból eredő bajokat elkerüljük, mindig t á r o l u n k n é h á n y h ó n a p r a v a l ó halat a h ű t ő h á z b a n . A z á l l a t k e r t b e n l á t h a t ó fókák a Csendes-óceán északi részében élő o r o s z l á n f ó k á k (Eumetopias stelleri Lesson). E z az állatfaj a fogságban nem szaporodik, de a s a r k i tengerekben m é g annyi van belőle, hogy a r á n y l a g k ö n n y e n s z e r e z h e t ő . S z á m a azonban egyre fogy, mert é r t é k e s zsírja és bőre miatt k í m é l e t l e n ü l v a d á s z n a k r á . K ü l ö n ö s e n az e s z k i m ó k becsülik nagyra, mert minden p o r c i k á j á t fel t u d j á k használni. Stokovszky

Kéziratokat nem őrzünk meg é s nem a d u n k v i s s z a .