A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT TELEFON: 220-400
XXXIX.
SZERKESZTI: N A D L E R
H E R B E R T
A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA
ÉVFOLYAM
MEGJELENIK MINDEN HŐ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY ÉVRE 8 PENGŐ FÉLÉVRE 4 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 70 FILLÉR
7. S Z Á M
VIHARFELHŐ
A ROVIGNÓI
1943. J Ú L I U S
ÖBÖL
FÖLÖTT.
Haller Lássd í dr, felvétele.
TARTALOM: Haller László dr.: F e l h ő k . Wagner János dr. : Melegégövi m a r a d v á n y o k hazánkban. Regős József : A n ö v é n y i v í r u s o k v á n d o r l á s a és változékonysága.
i
Dorning Henrik dr. : Budapest r i t k a madarai. Rövid közlemények. Könyvekről. Állatkerti hírek.
FELHŐK. í r t a : Haller László dr.
A felhők írók, k ö l t ő k , m ű v é s z e k és t e r m é s z e t r a j o n g ó v a d á s z o k kedves ismerősei. Megjelennek a r e g é n y e k t á j r a j z a i b a n , idegen o r s z á g b a szakadt, s hazájukba vágyódó költők velük küldik üzene teiket, f e s t m é n y e k színfoltjai közé d e r ű t v a r á z s o l -
Kíilönös alakú gomolyfelhő. Reich Pétét Cornél dr. felvétele.
nak és a susogó e r d ő k v a d v i r á g o s t i s z t á s á n lesben ü l ő v a d á s z elmerengve nézi t o v a s u h a n ó fehér vitorlájukat. R á j u k b í z z a gondjait, v i g y é k el meszszire, hogy feledhesse a v á r o s i élet l ü k t e t ő i r a m á t és boldog m a g á n y á b a n pihentesse zaklatott lelkét. A felhők pedig, m i n t h a s z ó r a k o z t a t n i a k a r n á k szemlélőiket, j á t é k o s a n k e r g e t ő z n e k a d e r ü l t k é k égbolt alatt és e z ü s t ö s e n csillognak a N a p sugarai ban. M i n t h a a p r ó g y a p o t c s o m ó k v o l n á nak, elszakadoznak e g y m á s t ó l , majd i s m é t e g y e s ü l n e k , hatalmas g á l y a k é n t ú s z n a k t o v a , a z t á n hirtelen m e g v á l t o z t a t j á k alakjukat és n é h a m e g l e p ő e n h a s o n l í t a n a k á l l a t o k r a . A m i k o r sok egyforma k i s foszlányra szakadtán seregestül jelennek meg, legelésző b i r k a n y á j ra e m l é k e z t e t n e k . Ilyenkor nevezi a n é p b á r á n y f e l h ő k n e k . H a hegy gerinc m ö g ü l b u k k a n n a k s z e m ü n k elé, ú g y é r e z z ü k , m i n t h a közel l e n n é n k h o z z á j u k , pedig a hófehér kis gomolyagok g y a k r a n igen magasan j á r n a k .
A felhő ugyanis a magasabb l é g r é t e g e k b e n keletkezett k ö d . A földnek a N a p t ó l felmelegedett felszíne m e g m e l e g í t i a vele é r i n t k e z ő s ennek k ö v e t k e z t é b e n fölfelé szálló levegőt is. E m e l k e d é s e köz ben s z á z m é t e r e n k é n t egy-egy fokkal lehűl, t e h á t bizonyos k ö r ü l b e l ü l 1000—2000 m é t e r n y i • m a g a s s á g b a n p á r a t e l t lesz. A z o n t ú l m á r a p á r a k i c s a p ó d i k és felhő k é p z ő d i k . A l u l lapos, hófehér, élesszélű, b o d r o s t e t e j ű g o m o l y f e l h ő k alakulnak és e g y e n l ő m a g a s s á g b a n lebegve, lassan v o n u l n a k az égen. Estefelé, a m i d ő n a melegedés m e g s z ű n i k , rendszerint e l t ű n n e k . Magas hegyek t e t e j é n sokszor k ö z ö t t ü k j á r u n k . E l t a k a r j á k a k i l á t á s t , harmatos lesz t ő l ü k a r u h á n k , p á r a rakodik f é n y k é p e z ő g é p ü n k r e , pus k á n k r a és é r e z z ü k , hogyan ölelnek k ö r ü l b e n n ü n ket. A h e g y c s ú c s o k ú g y emelkednek k i b e l ő l ü k , m i n t a tenger h u l l á m a i b ó l a szigetek. A felhők p a r á n y i , cseppfolyós h a l m a z á l l a p o t ú v í z g ö m b ö c s k é k k e l kevert l e v e g ő h a l m a z o k . A víz cseppek k i c s i n y s é g ü k miatt maradnak benne lebegve, h a t h a t u n k azonban igen nagy m a g a s s á g ban is a p r ó fehér p e h e l y f e l h ő k e t . E z e k olyankor k é p z ő d n e k , amikor a p á r a k i c s a p ó d á s csak fagy pont alatt k e z d ő d i k meg. A k k o r nem v í z g ö m b ö c s k é k , hanem k i s j é g k r i s t á l y o k keletkeznek és azok ból lesz a felhő. A felhők azonban nem m i n d i g m u t a t n a k b a r á t ságos arcot. N é h a e g y i k - m á s i k g o m o l y f e l h ő hirtelen n ö v e k e d n i kezd, óriásivá dagad és teteje eléri a t i z e n ö t - h ú s z k i l o m é t e r e s m a g a s s á g o t is. O t t , m i n t h a l á t h a t a t l a n mennyezetbe ü t k ö z n e , s z é t t e r ü l és hatalmas e r n y ő t alkot. Veszedelmes sebességgel közeledik a legfőbb l é g á r a m l a t s z á r n y á n . S ö t é t felhőkoszorút hajt maga e l ő t t , v i l l á m l a n i , dörögni kezd, majd megnyitja c s a t o r n á i t és z i v a t a r t z ú d í t f e j ü n k r e . Kezdetben a z á p o r szélén leszáll a levegő.
A havasi völgyet betöltő, alacsonyan járó felhő. Nadler Herbert felvétele a Kadnai-havasokban.
A föld felszínén m i n t v i h a r e r ő s szél s z á g u l d , m a g á v a l ragadja a port, a z t á n gyorsan felemelkedik, és ahol a z i v a t a r f e l h ő t a l p á b a ü t k ö z i k , ú j a b b felhő c s a p ó d i k k i belőle ; k ö z b e n ó l o m s z í n ű s ö t é t h á t teret v o n a haragosan t o r n y o s u l ó g o m o l y f e l h ő l á b a köré. A v i h a r és z i v a t a r oka t e h á t a hirtelen fölfelé szálló l é g á r a m l á s . Meleg n y á r i n a p o k o n , a m i k o r a föld felszíne f ö l ö t t reszketni l á t j u k a l e v e g ő t , kis á r a m l á s o k keletkeznek, amelyek szorgalmasan szál l í t j á k fölfelé a meleg, lefelé a hideg l e v e g ő t , s í g y e g y e n s ú l y t t a r t a n a k fenn a l e v e g ő b e n . De a m i k o r a m e l e g e d é s t ú l s á g o s a n erős, az á r a m l á s o k m á r nem e l e g e n d ő k az e g y e n s ú l y m e g ő r z é s é h e z . A me leg levegő egy t ö m e g b e n hirtelen a magasba t ö r ,
M E L E G É G Ö V I
v a l a m e l y i k g o m o l y f e l h ő t megduzzasztja és z i v a tarral á l l í t j a helyre az e g y e n s ú l y t . O l y a n gyorsan is á r a m o l h a t a levegő fölfelé, hogy m a g á v a l ragadja a kis v í z c s e p p e k e t nagy m a g a s s á g b a , ahol meg fagynak. A j é g s z e m e c s k é k visszahullanak, k ö z b e n a felhőből h o z z á j u k t a p a d ó n e d v e s s é g t ő l jól meg h í z h a t n a k és bőséges jégesővel verhetik meg ter m é n y e i n k e t . E l ő f o r d u l , hogy egy l é g á r a m l a t nyo m á s á r a a felhőn k í v ü l esnek le. E z e k a l e g p u s z t í t ó b b »száraz«-jég v e r é s e k . A f e l h ő k t e h á t e l l e n s é g e i n k k é is v á l h a t n a k . H a r a g j u k azonban nem t a r t s o k á i g . Megszabadul n a k p á r a t e r h ü k t ő l , s z é t s z a k a d o z n a k i s m é t , és az e l ő b u k k a n ó n a p s u g á r segítségével s z i v á r v á n n y a l ö r v e n d e z t e t n e k meg b e n n ü n k e t .
M A R A D V Á N Y O K
H A Z Á N K B A N .
í r t a : Wagner J á n o s dr.
A N a g y v á r a d mellett lévő P ü s p ö k f ü r d ő d í s z k e r t v á l t o z á s á t . E z e k is á t a l a k u l t a k , a l k a l m a z k o d t a k az j é b e n , az á r n y a s f á k alatt eleven az élet. H a j l o t t d e r e k ú új viszonyokhoz. A p ü s p ö k f ü r d ő i meleg t a v a k lakói öreg emberek s é t á l g a t n a k , a p a d o k o n k ö s z v é n y e s abban a szerencsés helyzetben v o l t a k , hogy m e g ú s z betegek t á r g y a l j á k a n a p i e s e m é n y e k e t , g y ó g y v i z e t a n e h é z i d ő k e t . Igaz, hogy a fajok egy része i s z o g a t ó n é n i k é k k ö t ö g e t n e k és a b o k r o k k ö z ü l v i d á m az i d ő k s o r á n i t t is m e g v á l t o z o t t és á t a l a k u l t , de az gyermeksereg zsivaja hallatszik. A s z á l l o d á k , a f o g a d ó k ősi t ö r z s tagjai n a p j a i n k i g fennmaradtak. a n y á r r a megtelnek vendéggel. A messzeföldön h í r e s A hazai n ö v é n y v i l á g egyik legszebb és legneveze melegvízi f o r r á s o k g y ó g y í t ó h a t á s á t s z á m o s t á j é k o z t a t ó tesebb k é p v i s e l ő j e , a m e l e g v í z i - t ü n d é r r ó z s a v a g y l ó t u s z hirdeti. A 42 C-fokos r a d i o a k t í v meszes h é v í z k i v á l ó a n (Castalia thermalis) m a is p o m p á z i k a p ü s p ö k f ü r d ő i alkalmas a csiiz és k ö s z v é n y g y ó g y í t á s á r a . Á l d j á k is t a v a k b a n . E z a n ö v é n y n á l u n k m a m á r csak P ü s p ö k a l á t o g a t ó k a p o m p á s vizet, és csak kevesen gondolnak fürdő meleg vizeiben és k ö r n y é k é n él. O t t és N a g y v á r a d arra, hogy ennek a n a g y s z e r ű f ü r d ő n e k hajdanta nem alatt, a Pece-patak meleg v i z é b e n eredetileg is vadon volt i l y e n s z é p a k ö r n y e z e t e , és a l e t ű n t i d ő k b e n nem az t e n y é s z i k , a keszthelyi H é v í z b e k é s ő b b ü l t e t t é k . Közeli ember g y ó g y í t á s á t s z o l g á l t a . M e r t m á r a k k o r buzogtak rokona a uílusi-lótusz (Castalia lotus) A f r i k a k ö z é p s ő fel a nevezetes f o r r á s o k és t e r ü l t e k s z é t széles m o c s á r r á , és n y u g a t i részén honos és E g y i p t o m földjén, ahol j ó v a l t ó v á , a m i k o r az embernek a F ö l d ö n m é g n y o m a sem melegebb az i d ő j á r á s , t ö m e g e s e n v i r í t . E z a n ö v é n y is volt. A h a r m a d k o r végén, a m i k o r a Homosapiens m é g régi, ősi t a n ú j a a l e t ű n t k o r o k c s o d á l a t o s melegégövi nem é l t , a p ü s p ö k f ü r d ő i vizek p a r t j á n , a m a i ember n ö v é n y v i l á g á n a k , fehér v i r á g a i a f á r a ó k v i r á g ü n n e p e i t szemének szokatlan különös állattársaság gyűlt össze. A közeli p u s z t á k o n , ahol egyenletes forróégövi é g h a j lat volt, majmok, l e o p á r d o k , vastagbőrűck tanyáztak, a k á r c s a k a m a i A f r i k a egy részében. A melegvízben különösalakú tavi növények között rengeteg vizicsiga m á s z k á l t és termetes r o v a r ú s z k á l t . P ü s p ö k f ü r d ő való sággal az üdeség szigete volt a n a p é g e t t e magyar p u s z t á b a n . K é s ő b b azonban az é g h a j l a t megváltozott. Hidegebb i d ő k ö s z ö n t ö t t be, és a j é g k o r s z a k fagyos lehellete n á l u n k is é r e z t e t t e h a t á s á t . A meleghez szokott á l l a t o k elpusztultak, k i h a l tak v a g y m á s t á j a k r a v á n doroltak. Csak k e v é s élte á t az éghajlat kedvezőtlen Virágzó tündérrózsák a püspökfürdői tavon. A levelek szúrós
hattak
szegélye szembetűnő.
Bernát
László
dr. felvétele.
j u t t a t j á k e s z ü n k b e . S o k a n azt hiszik, hogy a közöuségest a v i r ó z s a (Castalia alba) egyik alakja n y í l i k e l ő t t ü k , de t é v e d n e k , mert a melegvízi l ó t u s z igen k ö n n y e n m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő az o r s z á g s z e r t e elterjedt tavi t ü n d é r r ó z s á t ó l . A k ö z ö u s é g e s - t a v i r ó z s a levele ugyanis épszélű, a p ü s p ö k f ü r d ő i m a r a d v á n y f a j é v i s z o n t élesen, öblösen kihegyezett, c s i p k é z e t t , szinte h o s s z ú , hegyes t ü s k é k e t alkot. S z ú r ó s leveleit j ó l é r e z z ü k , ha úszás k ö z b e n v é l e t l e n ü l h o z z á é r ü n k . Belül h ó f e h é r k i n y í l t v i r á g a egy d e c i m é t e r n é l is s z é l e s e b b . H a egyes p é l d á n y a i t j o b b a n s z e m ü g y r e v e s s z ü k , azonnal f e l t ű n i k , hogy levelein és s z á r á n k ü l ö n ö s a l a k ú vizicsigák m á s z k á l n a k . M é g a nemszakember is észreveszi díszesa l k o t á s ú , tornyos h á z u k a t , a n n á l is i n k á b b , mert a h o z z á j u k h a s o n l ó , de m á r k i h a l t fajok k ö v e s ü l t h é j maradványaira a fürdő környékén lépten-nyomon r á a k a d u n k . IC nevezetes c s i g á k m é g m a is e z e r s z á m r a élnek a sok l ó t u s z t ó l s ű r ű n b e n ő t t v í z b e n ; a n ö v é n y e k e t , a vízbe tett k ö v e k e t és h o r d ó k a t v a l ó s á g g a l ellepik, m á s z á s i n y o m a i k a meleg iszapban k e r e s z t ü l - k a s u l
fgp '
A püspökfürdői mclegforrások k é t nevezetes csigája kétszeresen nagyítva. Baloldalt a Melanopsis Parreyssi, jobboldalt a Melanopsis hungarica n e v ű faj. Rotarides Mihály dr. felvétele.
vezetnek, és a t ó f e n é k e n t ö m é n t e l e n elpusztult á l l a t h á z a g y ű l t össze. E z e r s z á m r a g y ű j t h e t j ü k ő k e t , de csakis ott, sehol m á s u t t a v i l á g o n ! E z e k a c s o d á l a t o s a n á t a l a k u l t , ahhoz a helyhez a l k a l m a z k o d o t t vizicsigák ugyanis c s u p á n P ü s p ö k f ü r d ő f o r r á s t a v a i t n é p e s í t i k be. Legközelebbi rokonaik K i s - Á z s i a , Szíria, Palesztina és A f r i k a északi r é s z é n e k vizeiben honosak, de azok n e m azonosak a k é t hazai n e v e z e t e s s é g g e l . M e r t P ü s p ö k f ü r d ő b e n k é t fajuk é l . A z egyik a m á r r é g e b b e n ismert Melanopsis Parreyssi, a m á s i k a Melanopsis hungarica. É l e t t e r ü k nem egészen azonos, mert az e l ő b b i a feltörő f o r r á s o k k ö r n y é k é n és a t ó legmelegebb r é s z e i b e n él, és a 32 -36 C-fokos vizet kedveli, a Melanopsis hunga rica viszont csak a t ó k i f o l y á s a k ö r ü l , a 24—26 C-fokos h ű v ö s e b b erekben t a n y á z i k . M i n d a k é t faj v a l ó b a n m a r a d v á n y f a j , ittrekedt u t o l s ó k é p v i s e l ő i annak a p á r a t l a n u l gazdag v i z i c s i g a - t á r s a s á g n a k , amelynek óriási t ö m e g e i a h a r m a d k o r vége felé a melegvizek k ö r n y é k é t
n é p e s í t e t t e be. A k i h a l t fajok m a is t ö m e g e s e n g y ű j t h e t ő k a közeli b á n y á k b a n ; a f ü r d ő s é t á n y a i n l é p t e n n y o m o n l á b m i k a l á k e r ü l az elpusztult csigák h é j a . A z o d a v a l ó élelmes gyerekek az ü r e s c s i g a h á z a k a t z s i n ó r r a fűzik és m i n t »püspökfürdői e m l é k n y a k l á n c o t « olcsó p é n z é r t á r u l j á k . A m a i fajok elődei j ó v a l v á l t o zatosabb a l a k ú a k voltak. A régen k i h a l t alakok s z á m a t í z n é l is t ö b b . K ö z ü l ü k napjainkig csak k e t t ő maradt meg, csak ez a k e t t ő t u d o t t a l k a l m a z k o d n i a m e g v á l tozott viszonyokhoz. S z e r v e z e t ü k a n n y i r a rugalmas, hogy m a m á r a hidegebb v í z b e n is s o k á i g elélnek. Kormos m e g á l l a p í t o t t a , hogy a h a t - l i é t f o k o s vizet is jól t ű r i k , e z é r t a k v á r i u m b a n is t a r t h a t ó k és élénken mozognak benne. A p ü s p ö k f ü r d ő i c s i g á k t á v o l a b b i rokonai, a Melaniafélék, a jelenkorban főképen a melegebb é g ö v e k á l l a t a i , ott igen sok fajuk él, és n á l u n k é r i k el e l t e r j e d é s ü k északi h a t á r á t . H a z a i k é p v i s e l ő i k valamennyien a h a r m a d k o r b ó l v a l ó m a r a d é k á l l a t o k , amelyek r é s z b e n csak meleg v i z e k b e n t u d t á k magukat fenntartani, de egyesek a n n y i r a a l k a l m a z k o d t a k az új viszonyokhoz, hogy a hideg v i z e k b e n is j ó l t e n y é s z n e k . P é l d á u l a t o r n y o s h á z ú , s ö t é t s z í n ű Amphimelania holandri n e v ű faj a D r á v á b a n , a S z á v á b a n , a M u r á b a n és a Z a l a f o l y ó b a n él, a Fagotia acicularis és a F. esperi pedig h e l y e n k é n t a D u n á b a n is g y a k o r i . A F. acicularis a p r ó b b t e r m e t ű f a j v á l t o z a t a i a melegebb vizeket ked velik. A T a t a melletti f o r r á s o k , a B ü k k h e g y s é g b e n G ö r ö m b ö l y - T a p o l c a meleg t a v a és K á c s f ü r d ő t ö m e g e s e n t e n y é s z t i ezeket a k e c s e s h á z ú kis c s i g á k a t , a meleg vizek j e l l e m z ő l a k ó i t . E z e k h ű e k m a r a d t a k az ő s i környezethez. A p ü s p ö k f ü r d ő i á l l a t - és n ö v é n y v i l á g s z á r m a z á s á r ó l r é g e b b e n sokat v i t a t k o z t a k . E g y e s t u d ó s o k , főképen n ö v é n y b ú v á r o k amellett kardoskodtak, hogy a nílusit ü n d é r r ó z s a és vele e g y ü t t az o t t élő á l l a t v i l á g s a j á t s á g o s tagjai P ü s p ö k f ü r d ő vizeiben n e m ő s e r e d e t ű e k , hanem k é s ő b b i t e l e p í t é s e k . A z t h i t t é k , hogy a l ó t u s z t a v i r á g k e d v e l ő t ö r ö k ö k h o z t á k m a g u k k a l és ü l t e t t é k a Pece-patak v i z é b e . M á s o k viszont az é l ő v i l á g ősi eredete mellett s z á l l t a k s í k r a . A v i t á t a csigák d ö n t ö t t é k el. E z e k n e k á s a t a g m a r a d v á n y a i ugyanis a k ö r n y é k b e l i feltárások különböző rétegeiben m i n d e n ü t t megtalál h a t ó k , és a jelenleg is élő fajok l e s z á r m a z á s a és k i a l a k u l á s a szinte n y o m r ó l - n y o m r a k ö v e t h e t ő . A mostani fajok t e h á t u t o l s ó m o h i k á n j a i a hajdanta s o k k a l gaz dagabb t ö r z s n e k , ittrekedt t a n ú i a h a r m a d k o r i állat világnak. M a m á r csinos k e r í t é s veszi k ö r ü l a p ü s p ö k f ü r d ő i melegforrások környékét. Védett területnek nyilvání t o t t á k és a k o l o z s v á r i egyetem n ö v é n y t a n i i n t é z e t é n e k ő r i z e t é r e b í z t á k . K i v á l ó a n é r d e k e s , szinte p á r a t l a n n ö v é n y - és á l l a t v i l á g a m e g m e n e k ü l t a végső p u s z t u l á s t ó l . Még s o k á i g g y ö n y ö r k ö d h e t ü n k a hajdani, ősi buja n ö v é n y s z i g e t megmaradt l a k ó i b a n .
A
N Ö V É N Y I
V Í R U S O K
V Á N D O R L Á S A
ÉS
V Á L T O Z É K O N Y S Á G A .
Irta : Regős József. A vírusok a l e g p a r á n y i b b b a k t é r i u m o k n á l is kisebb részecskék ; n ö v é n y b e n , á l l a t b a n és emberben k ü l ö n b ö z ő fertőző b e t e g s é g e k e t okoznak. A v í r u s o k igazi miben létét m é g nem i s m e r j ü k . V a n n a k , a k i k a v í r u s o k a t igen p a r á n y i élő szervezeteknek t a r t j á k , hiszen a gazdatestben szaporodni tudnak. Mások szerint a virus csak bonyolult fehérjemolekula, t e h á t élettelen vegyi anyag. Vannak, akik s z e r e t n é k a k é t e l l e n t é t e s nézetet á t h i d a l n i és a v í r u s b a n valami összekötő l á n c s z e m e t l á t n a k az élettelen vegyi anyag és az élő sejt k ö z ö t t . K ü l ö n ö s e n a n ö v é n y e k k ó r o k o z ó v í r u s a i t vizsgálták behatóan. Ezek a v í r u s o k nagy m o l e k u l á j ú fehérjék, még pedig nukleoproteinek. M o l e k u l a s ú l y ú k igen nagy. A z eddig ismert legkisebb virus a lucerna m o z a i k b e t e g s é g é nek virusa ; ennek á t m é r ő j e 16'5 m i l l i m i k r o n és mole k u l a s ú l y a k é t m i l l i ó k ö r ü l van. A h o s s z ú s á g o t , negyven ezerszeresen n a g y í t v a , e l e k t r o n g ó r c s ő v e l m é r t é k . Mellé kesen megjegyezzük, hogy a m i l l i m i k r o n a m i l l i m é t e r milliomodrésze, a m o l e k u l a s ú l y n a k pedig n a g y j á b ó l az az é r t e l m e , hogy a kérdéses anyagnak legkisebb részecskéje, azaz m o l e k u l á j a , h á n y s z o r nehezebb a l e g k ö n n y e b b és legkisebb anyagi részecskénél : a h i d r o g é n a t o m j á n á l . T e h á t a lucernamozaik v í r u s á n a k á t m é r ő j e 16'5 m i l l i o m o d m i l l i m é t e r és k é t m i l l i ó s z o r nehezebb a h i d r o g é n g á z a t o m j á n á l . A d o h á u y m o z a i k v í r u s á n a k hossza s z á z ö t v e n m i l l i m i k r o n , m o l e k u l a s ú l y a pedig húszmillió. Össze h a s o n l í t á s u l m e g e m l í t e m , hogy a víz m o l e k u l a s ú l y a csak tizennyolc, a fehérjéké pedig h a r m i n c ö t e z e r és hetven ezer k ö z ö t t v á l t o z i k . A v í r u s o k t e h á t m é g a fehérjékhez k é p e s t is óriások. A v i r u s m o l e k u l á k a r á n y l a g o s nagy m é r e t é b ő l k ö v e t kezik, hogy a s e j t h á r t y á k o n nem tudnak á t s z ű r ő d n i , vagyis az é p n ö v é n y b e n nem tudnak sejtről-sejtre v á n dorolni. Caldwell kísérletei szerint a s é r t e t l e n g y ö k é r b e kívülről nem hatolhatnak be. T o v a t e r j e d é s ü k sejtről sejtre csak a sejteket összekötő plazmahidakon á t lehetsé ges ; nagyobb t á v o l s á g o k r a a n ö v é n y háncs-csöveiben haladnak. Gyors h a l a d á s u k a t az u t ó b b i ú t o n v a l ó terjedés teszi é r t h e t ő v é . Egy ó r a alatt a s z á r b a n vagy a l e v é l b e n h ú s z - n e g y v e n c e n t i m é t e r t haladnak. 1
Köhler Erich ) kísérletei szerint, ha a Samsww-dohány levelét a b u r g o n y a - X - v i r u s n e d v é v e l d ö r z s ö l j ü k be, n é h á n y nap m ú l v a a levélen e l s z ó r t a n k ö r a l a k ú foltok jelennek meg és lassan t o v á b b n ö v e k e d n e k . Minden folt ban n a g y í t ó v a l k i s sebet — a fertőzés k a p u j á t — lehet felfedezni. A sebet p é l d á u l l e t ö r t szőrszál vagy v a l a m i m á s h a s o n l ó ejtette. A k í s é r l e t e k s o r á n k i d e r ü l t , hogy csak a foltok nedve fertőző, a közbeeső részek nedve egészséges és nem fertőz. A virus eleinte csak a foltokban szaporodik, k é s ő b b azonban a levél t ö b b i részét is á t h a t j a . A levélen megjelenő foltok s z á m a a virus t ö m é n y s é g é t ő l függ ; m é g tízezerszeresen h i g í t o t t virusuedv is okozott foltokat a leveleken. Érdekes, hogy a m e g f e r t ő z ö t t levélből e l v á n d o r l ó virus a n ö v é n y t ö b b i — k ö z v e t l e n ü l be nem oltott — levelén is h a s o n l ó k ö r a l a k ú foltokat okoz, és ott is egyelőre csak a foltokban van virus, a k ö z b e e s ő levélrészekben nincs. A bedörzsölési kísérlet a l k a l m á v a l a virus k ü l s ő sebeken á t hatolt a levélbe ; az é r i n t e t l e n levelek o l y m ó d o n fertőződtek meg, hogy a leveleket ') E. Köhler : Beitráge zur Kenntnis der Viruswanderung in der Pflanze. (Biologisches Zentralblatt 1942. 203—220.)
b e h á l ó z ó , t á p n e d v e k e t szállító, finom csövecskékből a virusrészecskék h e l y e n k é n t kijutottak a levél e r e k k ö z ö t t i szövetébe. A n ö v é n y e k vírusai igen sokfélék, rendszerbefoglalásuk nem k ö n n y ű feladat. A lényeges t u l a j d o n s á g o k b a n megegyező v í r u s o k egy virusfajt alkotnak. M i n d e n fajon belül t ö b b t ö r z s e t k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k meg. E g y t ö r z s n e k ismét k ü l ö n b ö z ő v á l t o z a t a i lehetnek. A k ü l ö n b ö z ő virus v á l t o z a t o k ugyanabban a g a z d a n ö v é n y b e n k ü l ö n b ö z ő tüneteket váltanak k i . A különböző virusváltozatoknak e g y m á s t ó l való elkülönítéséhez igen é r z é k e n y és fajtiszta gazdanövényre van szükség. A gazdanövény érzékenysége azt jelenti, hogy m é g az e g y m á s s a l igen k ö z e l r o k o n virus-
Mozalkbeteg dohánylevelek (Johnson J. nyomán).
v á l t o z a t o k is k ü l ö n b ö z ő h a t á s s a l vannak r á . A - g a z d a n ö v é n y f a j t i s z t a s á g á n a k pedig az a jelentősége, hogy az öröklési s z e m p o n t b ó l nem egységes n ö v é n y l e s z á r m a z o t t a i nem e g y f o r m á k , m á r p e d i g a k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y v á l t o z a t o k nem azonosan felelnek ugyanarra a fertőzésre. A k ü l ö n b ö z ő v i r u s v á l t o z a t o k k e v e r é k é n e k , elkülöní tése k ö n n y e n lehetséges, ha a vele b e d ö r z s ö l t levélen elszórt foltok jelennek meg. A fertőzést megfelelő híg oldattal végzik, ú g y h o g y ilyenkor egy-egy foltban csak egyféle v i r u s v á l t o z a t szaporodik. A levél egyes foltjait k ü l ö n k i v á g j á k , vízben s z é t n y o m j á k , a z u t á n t o v á b b oltják. A k ü l ö n b ö z ő v i r u s v á l t o z a t o k á l t a l okozott foltok alakja, n a g y s á g a , színezete, fejlődési g y o r s a s á g a eltérő. A vírusok könnyen megváltoznak, átalakulnak más v i r u s v á l t o z a t t á , esetleg m á s virusfajjá. Ezeket a hirtelen b e k ö v e t k e z ő v á l t o z á s o k a t m u t á c i ó n a k nevezik. ) A legismertebb v í r u s o k egyike a b u r g o n y a - X - v i r u s ; ezt először a b u r g o n y á n i s m e r t é k meg, de sok m á s n ö v é n y t is m e g t á m a d . A z X - v í r u s n a k k é t alcsoportja van ; az egyikbe t a r t o z ó t ö r z s e k h a t ó e r e j ü k e t 75 C fok h ő m é r s é k l e t e n veszítik el, a m á s i k csoport törzsei m á r 68 fokon. A z X - v i r u s törzsei t á m a d ó k é p e s s é g ü k b e n is k ü l ö n b ö z n e k ; egyesek a beoltott leveleket egészen el p u s z t í t j á k , m á s o k nem. A z e g y m á s b ó l keletkezett k ü l ö n 2
a
) E. Köhler : Über die Variabilitat und Mntabilitat pflanzenpathogener Virusarten. (Biologisches Zentralblatt 1941. 298—328.)
zatainak s z á m a jelenleg Köhler v i z s g á l a t a i szerint — mintegy negyven. M á s i k nagyon ismert virus a d o h á n y m o z a i k - v i r u s . E n n e k s z á m o s v á l t o z a t á t • - s z í n e z e t ü k a l a p j á n — vagy mint zöld t ö r z s e k e t , vagy m i n t s á r g a t ö r z s e k e t k ü l ö n b ö z tetik meg. M i n d a k é t t ö r z s n e k s z í n á r n y a l a t i k ü l ö n b s é g e i is vannak, e z é r t mozaikfoltosau jelennek meg. A zöld t ö r z s e k m é g a l e g t i s z t á b b t e n y é s z e t b e n is r é s z b e n á t v á l tozhatnak s á r g a a l a k k á , u g y a n í g y az e l l e n k e z ő i r á n y ú á t a l a k u l á s is lehetséges. Mc Ktnney ) szerint a h ő m é r s é k letnek is h a t á s a van a v í r u s o k v á l t o z é k o n y s á g á r a . A s á r g a m o z a i k v á l t o z a t o k p é l d á u l 15 C fokon r i t k á n m u t a t k o z n a k , 24 C fok k ö r ü l g y é r e n á l l a n d ó a n keletkez nek, 32 C fokon m á r gyorsan és t ö m e g e s e n fejlődnek, ellenben 36 C fok k ö r ü l alig l á t h a t ó k . 3
Gyűrűsfoltosság dohánylevélen (Köhler
nyomán).
böző y ú r u s v á l t o z a t o k a t a t ü n e t e k m i n ő s é g e vagy erőssége szerint lehet c s o p o r t o s í t a n i . A z u t ó b b i s z e m p o n t b ó l b e s z é l ü n k nagyon gyenge, gyenge, k ö z é p e r ő s , erős és nagyon erős v á l t o z a t o k r ó l . A z X - v i r u s k ü l ö n b ö z ő v á l t o
A v í r u s o k az élő n ö v é n y e k e n k í v ü l , t e h á t a f e r t ő z ö t t n ö v é n y b ő l kisajtolt nedvben, nem szaporodnak. É r d e k e s azonban, hogy a v í r u s o k a kísérleti e d é n y b e n is m e g v á l t o z t a t h a t ó k . Köhler a f e r t ő z ö t t dohány' kisajtolt n e d v é n e k melegítésével t ö b b f é l e v i r u s v á l t o z a t o t kapott, ezeket a z u t á n be lehetett o l t a n i az egészséges n ö v é n y b e . Pfankuch (1940) feltételezi, hogy a v i r u s m o l e k u l á t egv alaptest (protein) és egy h a t ó c s o p o r t (nukleinsav) alkotja. Eszerint kétféle á t a l a k u l á s lehetséges, aszerint, hogy az alaptest avagy a h a t ó c s o p o r t v á l t o z i k meg. E g y vdrusfaj k ü l ö n b ö z ő v á l t o z a t a i á l l í t ó l a g csak a n u k l e i n s a v r é s z b e n k ü l ö n b ö z n e k e g y m á s t ó l . A v í r u s o k igazi t e r m é s z e t é t az é l e t t a n t u d ó s o k és az é l e t v e g y é s z e k k ö z ö s m u n k á j a fogja megállapítani. ) Mc Kinney 51—57.)
Virus mutation.
(The Journal of Heredity
BUDAPEST RITKA MADARAI. I r t a : Dorning Henrik dr. Ez a c i k k e m csak kiegészítője »A T e r m é s z e t « 1942. évi novemberi s z á m á b a n megjelent » B u d a p e s t m a d a r a i « c í m ű dolgozatomnak. Kapcsolatos m é g a l á g y m á n y o s i t ó m a d a r a i r ó l szóló n é m e t n y e l v ű k ö z l e m é n y e m m e l (Fragmenta Faunistica H u n g a r i c a . 1941.). A r i t k a s á g f o g a l m á t t ö b b f é l e k é p e n lehet é r t e l m e z n i , ú g y i s , hogy m i n d e n faj r i t k a , ha nem m u t a t k o z i k m i n d e n é v b e n . M á r csak hely k í m é l é s o k á b ó l is a k ö z é p u t a t v á l a s z t o t t a m : felsorolok m i n d e n fajt, amelyet csak nagy e l v é t v e , vagy é p p e n csak egyszer észleltek itt, a k e v é s b b é r i t k á k k ö z ü l azonban csak a z o k k a l foglalkozom, a m e l y e k r ő l k ü l ö n ö s e b b mon d a n i v a l ó m van. E z a c i k k így nem t a r t s z á m o t arra, hogy m a g á b a n kerek egész legyen. A m i h i á n y z i k belőle, azt m e g t a l á l j a az é r d e k l ő d ő k é t e m l í t e t t dolgozatomban és Frivaldszky János-n&k ezek n y o m á n k i i g a z í t h a t ó 1879. évi ö s s z e á l l í t á s á b a n . A z e g y s z e r ű s é g k e d v é é r t a fajokat (alfajokat) csak a M a d á r t a n i I n t é z e t 1940-ben k i a d o t t n é v j e g y z é k é b e n h a s z n á l t magyar e l n e v e z é s ü k k e l jelölöm meg. T u d o m á n y o s n e v ü k e t c s u p á n a k k o r h a s z n á l o m , a m i k o r e g y é b k é n t félreértés e s h e t n é k . A z á r ó j e l b e tett irodalmi hivatkozásoknál A = A q u i l a ; F . H . = A M a gyar B i r o d a l o m Á l l a t v i l á g a — Schenk : M a d a r a k ; K = K ó c s a g ; T . = A T e r m é s z e t ; T. K . = T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y ; U . B . = A z á l l a t o k világa (a »Brehm« Schenk-íéle újabb átdolgozása).
A holló 1830-ban m é g b e j ö t t t é l e n a v á r o s b a . A pesti fapiacon l ő t t e k egyet. 1842-ben m é g k ö l t ö t t R á k o s k e r e s z t ú r o n . A c s ó k á n a k keleti alfaja : az örvöscsóka elvétv'e l á t h a t ó t é l e n . A z i d ő n k é n t i d e l á t o g a t ó s z i b é r i a i f e n y ő s z a j k ó k k a l e g y ü t t , de n é h a k ü l ö n a fenyőszajkó is eljön a budai hegv ekbe (L. p l d . Greschik k ö z l é s é t . K . 6. évf.). Pásztormadár sok volt itt 1837-ben, s a k k o r vagy 1838-ban állitólag k ö l t ö t t (F. H . ) . A z u t o l s ó budapesti adat 1860-ból v a l ó , a m i k o r innen kapott egy p é l d á n y t a N e m z e t i M ú z e u m . Télikenderike Budapest t ő s z o m s z é d s á g á b ó l (Gubacsi-puszta, Csepel) j u t o t t a M ú z e u m b a , l e g u t ó b b 1931 m á r c i u s h a v á b a n . Schenk (F. H . ) B u d a pestet is megjelöli lelőhelynek, de lehet, hogy csak a s z o m s z é d s á g adatai a l a p j á n . A zsezse l á t o g a t á s a i t nagyobb i d ő k ö z ö k v á l a s z t j á k el. É n u t o l j á r a 1925 december 6-án t a l á l k o z t a m k i s c s a p a t á v a l a N é p l i g e t b e n . A muszkazsezse (Carduelis hornemanni exilipes Coues) m i n d ö s s z e egy-szer k e r ü l t k é z r e a G u b a c s i - p u s z t á n , 1880 december 3-án. H í m volt. Még nagyobb r i t k a s á g a rózsáspirók-nak (Erythrina rosea Pali.) az a t o j ó j a , amelyet 1850 december 1-én a S v á b h e g y e n fogtak. H a z á n k b ó l m i n d m á i g csak e r r ő l az egy p é l d á n y r ó l v a n t u d o m á s u n k . A szalagoskeresztcsőrű-től Warga Kálmán írja (A. 34—35. k ö t . ) , hogy 1894 december 27-én n é g y - ö t p é l d á n y á t l á t t a a V á r o s l i g e t b e n . M i n t h o g y ez a m a d á r a vörösfeuyőt keresi, az pedig i t t nincsen, s m i n t h o g y a k e d v e z ő t l e n téli m e g v i l á g í t á s t é v e d é s r e adhat a l k a l m a t , ehhez az T
egyetlen adathoz n é m i k é t s é g f é r h e t . A sövény sármány egy p é l d á n y a , amelyet 1863-ban á l l í t ó l a g a S v á b h e g y e n k e r í t e t t e k kézre, a bécsi m ú z e u m b a n van. A kertisármány azelőtt rendes fészkelő volt a budai hegyekben, de 1920 ó t a nagyon megfogyatkozott. A bajszossármány 1860 augusztus 1-én Budapesten szerzett egy p é l d á n y á t őrzi a M ú z e u m . Kleiner Endre (A. 36—37. k ö t . ) 1930 november 23-án B u d a ö r s közelében l á t o t t egyet. A hósármány egy-két téli p é l d á n y a i d ő n k é n t e l v e t ő d i k ide. A z erdei pacsirta csekély s z á m m a l k ö l t vagv l e g a l á b b k ö l t ö t t a budai hegyekben. A fiilespacsirta régebben többször telelt itt. A z u t ó b b i é v t i z e d e k b ő l m é g k ö r n y é k b e l i adatot sem tudok róla. A parlagipityer-t csak a z é r t e m l í t e m , mert jóllehet a k ö r n y é k e n nemcsak a v o n u l á s idején l á t h a t ó , hanem Csepelről m é g tojásai is k e r ü l t e k a M ú z e u m b a , Budapesten, a főváros t e r ü l e t é n sohasem t a l á l k o z t a m vele. K é r d é s e s , hogy a rozsdástorkúpityer (Anthus rufogularis Brehm) b e s o r o z h a t ó - e Budapestnek és k ö z v e t l e n k ö r n y é k é n e k madarai közé. Kornhuber (>>Systematische Ü b e r s i c h t der Vögel Ungarn's, etc.) 1856-ban azt írja róla : >>Selten u m Ofen und Fest*. Más közlés nincsen róla. A havasipityer-rő\ m á r vaunak idevaló hiteles észlelések, de m i n d ö s s z e n é g y - ö t . É n 1940 április 2-án l á t t a m egyet a l á g y m á n y o s i t ó n á l . A sárgabillegető keleti fajtáját (Motacilla flava dombrowskii Tshusi) 1928 április 23-án Csörgey Titusz l á t t a ugyanott, s az a k k o r i felfogásnak megfelelően M. fl. campestris Pali. elnevezéssel adott s z á m o t r ó l a (A. 34—35. k ö t . ) . A lazúrcinegé-röl Warga (A. 30—31. köt.) adott h í r t olyan é r t e l e m b e n , hogy 1909 o k t ó b e r 8-án h á r o m - n é g y darabot figyelt meg a V á r o s l i g e t b e n . A z Ú . B . szerint ezt az adatot csak b i z o n y o s f o k ú f e n n t a r t á s s a l lehet elfogadni. A búboscinegé-röl csak Madarász beszél 1880-ban (»A M a g y a r o r s z á g o n előforduló cinkefélék k ó b o r l á s á r ó l , stb.«). A kormosfejű-barátcinegé-iől (Parus atricapillus assimilis Brehm) annyit mond, hogy 1876-ban állítólag a J á n o s h e g y e i i f o g t á k egy p é l d á n y á t . E z az egyetlen itteni adat, Schenk (F. H.) is b i z o n y á r a erre t á m a s z k o d i k , de kétséges. A függőcinege és a barkóscinege régebben fészkelt Budapesten, főképen a R á k o s p a t a k m e n t é n . A z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n m á r csak nagyon r i t k á n v e t ő d n e k ide őszi-téli k ó b o r l á s u k b a n . A nagyőrgébics egyes teleken megjelenik. Lehet, hogy k ö l t ö t t B u d a v i d é k é n . Warga (A. 32—33. köt.) azt írja, hogy 1893 n y a r á n M á r i a r e m e t é n észlelte fészkelését. A vörösfejűgébics k ö l t ö t t azelőtt a budai hegyekben (F. H . ) , s m é g m a n a p s á g is előfordulhat itt, de igen g y é r e n . Warga 1924 április 30-áu és m á j u s 11-én a V á r o s l i g e t b e n l á t o t t egy-egy á t v o n u l ó t (A. 30— 31. k ö t . ) . A kislégykapó nem g y a k o r i á t v o n u l ó , de Schenk ( U . B.) és Greschik ( K . 1. évf.) megfigyeléseiből k ö v e t keztetve lehet, hogy k ö l t ö t t a Zugligetben. A fülemilesitke m é g r i t k á b b a n l á t h a t ó , s z i n t é n k ö l t ö z é s idején. R é g e b b e n b i z o n y á r a fészkelt az a z ó t a k i p u s z t u l t n á d a s o k ban, mert Greschik ( K . 4. évf.) Csepel alatt 1931 j ú n i u s 5-én is hallotta egy h í m é n e k é t . A berki- és a náditücsök madár a m ú l t b a n e l ő k e r ü l t a R á k o s p a t a k m e n t é n és — l e g a l á b b az u t ó b b i — fészkelt ott (F. H . ) . A s z á z a d elején a H á r o s - s z i g e t r ő l vannak adatok r ó l u k , ahol a k k o r m é g t ö b b p á r »berki« k ö l t ö t t . A rétitücsökmadár kérdéses, mert csak Frivaldszky mondja 1879-ben, hogy észlelték a R á k o s m e n t é n és Schenk b i z o n y á r a csak ezen az alapon jelzi budapesti e l ő f o r d u l á s á t (F. H . ) . A csikosfejü-nádiposzáta egy p é l d á n y á t 1919 április 17-én l á t t a m a lágy m á n y o s i egyik k u b i k g ö d ö r felcseperedő n á d a s á b a n . M á s adatot n e m tudok róla. A téli v e n d é g k é p e n g y a k o r i fenyőrigó-t csak azért e m l í t e m , mert Cerva Frigyes és
Warga (A. 28. k ö t . ) közlései szerint 1921-ben n é h á n y p é l d á n y itt maradt és kivételesen k ö l t ö t t a régi k a t o n a i t e m e t ő b e n , a Zugligetben és a H ű v ö s v ö l g y b e n . A z örvös rigó (Turdus torquatvis alpestris Brehmj átvonulóban é r i n t i o l y k o r a székesfővárost. A N é p l i g e t b e n 1935 április 9-én és 1942 m á r c i u s 31 -én l á t t a m . A kövirigó érdekessége volt Budapestnek és s z ű k e b b k ö r n y é k é n e k . 1926 m á j u s 17-én m é g l á t t a m a Sashegyen, 1927 m á j u s 2-án a K i s G e l l é r t h e g y k ő b á n y á j á b a n és 1932 m á j u s 20-án t a l á n az ó b u d a i , kiscelli »kastély« t e t e j é n . A z alkalmas élő helyek m e g v á l t o z á s a és a t o j á s g y ü j t ő k k í m é l e t l e n m ű k ö dése egyre jobban fogyasztotta á l l o m á n y á t . M i n t fészkelő, m a m á r erről a t á j r ó l k i p u s z t u l t n a k m o n d h a t ó . A házirozsdafarkú-t Frivaldszky 1879-ben nem is e m l í t i . Á t v o n u l ó b a n g y a k r a n l á t h a t j u k , de itteni költéséről csak az u t ó b b i é v e k b e n k e r ü l t e k adatok, a m i k o r Vertéé Albert (A. 42—45. köt.) a G e l l é r t h e g y e n , Schenk Ó b u d á n észlelte fészkelését. A nagyfülemile pesti á t v o n u l á s á t eml í t i ugyan Mojsisovics 1884-ben (»Bericht ü b e r eine Reise nach S ü d t m g a r n étc.«), de hiteles adat csak egy van róla : 1854 augusztus 31-érői B u d a p e s t r ő l k e r ü l t egv t o j ó a M ú z e u m b a . A déli-kékbegy csak az u t ó b b i é v e k b e n vált nagy r i t k a s á g g á . Greschik ( K . 4. évf.) 1931-ben m é g észlelte fészkelését Csepelen, a D u u a á g mellett, Vadnay Endre (T. 33. évf.) pedig 1937-ben P e s t s z e n t e r z s é b e t h a t á r á b a n . A havasi-szürkebegy-ből m i n d ö s s z e egyetlen t o j ó ismeretes B u d a p e s t r ő l ; 1844 j a n u á r 30-án f o g t á k a G e l l é r t h e g y e n . A M ú z e u m b a k e r ü l t . A z erdei-szürkebegy 1930-ig g y a k o r i á t v o n u l ó v o l t m é g a N é p l i g e t b e n és a K e r e p e s i - t e m e t ő b e n is. A z ó t a nagyon megfogyatkozott. A sarlósfecske 1916-ban telepedett meg a budai oldalon. A z ó t a rendesen fészkel itt, de o l y a n k e v é s p á r , hogy csak annak t ű n i k fel, a k i k ü l ö n megkeresi. A lappantyú déli alfaja k ö l t a budai hegyekben. M i n t á t v o n u l ó az északi alfaj (Caprimulgus cm. europaeiis L.J is előkerül. A gyurgyalag csak a költési időn k í v ü l , véletlenségből v e t ő d i k el Budapestre, ilyenkor is á t r e p ü l rajta. Csak 1932-ben t ö r t é n t meg, hogy h á r o m p é l d á n y augusztus 27-étől egy h ó n a p i g i d ő z ö t t az Á l l a t k e r t t e r ü l e t é n . E z t az adatot Bohutinszky k ö z ö l t e (T. 28. évf. 254. o.). A szalakóta g y é r e n k e r ü l s z e m ü n k elé. A N é p l i g e t b e n l e g u t ó b b 1940 m á j u s 16-án l á t t a m . A b u d a i hegyekben k ö l t vagy k ö l t ö t t . A szürkeküllő j ó m ó d o n csak a budai oldalon l á t h a t ó , ahol k e v é s fészkel vagy fészkelt az e r d ő k b e n , A fekete harkály, ú g y l á t s z i k , csak a l e g u t ó b b i é v t i z e d elején jelent kezett először a budai hegyekben. Páikai Imre dr. birto k á b a 1935 december 16-áról a K a k u k h e g y r ő l , 1936 f e b r u á r 18-áról pedig a budakeszi e r d ő b ő l k e r ü l t egy-egy p é l d á n y . Valószínűleg fészkelt s t a l á n m é g fészkel is. A füleskitvik-ot látták egy-két alkalommal a városban. Báró Mannsberg Arvéd (A. 36—37. k ö t . ) 1931 m á j u s 12-én az ó b u d a i S z é p v ö l g y felső vége t á j á n h a l l o t t a h a n g j á t . E b b ő l fészkelésére lehet k ö v e t k e z t e t n i . A z á t vonuló réti-fülesbagoly-hól csak k e v é s k e r ü l t i t t k é z r e . A z t g o n d o l h a t n ó k , hogy a gyöngybagoly gyakori Buda pesten. A v a l ó s á g b a n csak e g y - k é t p é l d á n y r ó l tudunk a v á r o s k ü l s ő részeiből. A rárósólyom (Falco ch. cherrug Gray) a m ú l t s z á z a d elején m é g fészkelt a budapesti lipótmezei s z i k l á n . A Jány Pál r é v é n m é g 1834 e l ő t t a M ú z e u m b a j u t o t t p é l d á n y s z i n t é n r á r ó s ó l y o m , n e m feldeggsólyom, ahogyan r é g e b b e n v é l t é k . E z az u t ó b b i faj i t t nem fordult elő. A kabasólyom csak e l v é t v e m u t a t k o z i k április végén vagy m á j u s elején. Ugyanezt mondhatjuk a kékvércsé-xö\, ez
azonban Petényi i d e j é b e n m é g fészkelt a l á g y m á n y o s i N á d o r - k e r t b e n . A kisvércse t a l á n k é t í z b e n is k ö l t ö t t a M ú z e u m é p ü l e t é n : 1851 és 1857-ben. A róla szóló legutolsó helybeli adat 1903-ból való. Lehet, hogy a z ó t a is megfordult itt, csak e l k e r ü l t e a figyelmet. A szirtisas aligha j ö t t be a v á r o s b a , de 1828 december 31-én R á k o s c s a b á n , 1897 m á r c i u s 4-én pedig R á k o s k e r e s z t ú r o n l ő t t e k egyet. Még k ö z e l e b b r ő l k e r ü l t a parlagisas egy p é l d á n y a : 1849 április 25-én a szentlőrinci p u s z t á r ó l . A nagybékászósas t ö r ö k b á l i n t i előfordulásáról (1926 m á j u s 19.) Vasvári ad h í r t (Ú. B . ) , a kis-békászósas egy t o j ó j á t pedig 1935 augusztus 11-én T é t é n y b e n e j t e t t é k el. Csontjai a M ú z e u m b a k e r ü l t e k . A törpesas egy fiatal t o j ó j a Buda p e s t r ő l k e r ü l t a M ú z e u m b a . István főherceg l ő t t e 1835 szeptember 20-án, valószínűleg a Margitszigeten. A fehérfarkúölyv t ö b b s z ö r e l ő k e r ü l t B u d a k e s z i felé a budai hegyekben, l e g u t ó b b 1911-ben. A barna-, a kékes- és a fakórétihéfa m a m á r r i t k a s á g itt, a hamvasat pedig el is k e l l hagynunk, mert legközelebbi lelőhelyei (Duna haraszti, Maglód) m á r n e m tartoznak Budapest k ö z v e t l e n k ö r n y é k é h e z . Vöröskánya a m ú l t b a n sem lehetett sok ; 1929 augusztus 17-éről m é g k e r ü l t egy p é l d á n y a M ú zeumba Ó b u d á r ó l . A D u n a fölött — sokszor bent a v á r o s b a n — lehetett l á t n i a barnakányá-t e z e l ő t t negyven ö t v e n évvel, a m i k o r m é g k ö l t ö t t a H á r o s s z i g e t e n . É n u t o l j á r a 1932 m á j u s 10-én l á t t a m egyet á t r ö p ü l ő b e n a N é p l i g e t fölött. A z egyiptomi-barnakánya (Milvus migrans aegyptius Gm.) sohasem jutott el élve Budapestre. A r ó l a szóló i r o d a l m i adatok t é v e s e k . Rétisas-t 1851 április 12-én a Csepelszigeten l ő t t e k , ahol fészkelt. N e m tudjuk, hogy az elejtés helye közel esett-e Budapesthez v a g y sem. í g y ez az adat k é r d é s e s . A darázsölyv manapság valószínűleg csak v o n u l á s a idején é r i n t i t e r ü l e t ü n k e t . Kigyászölyv-ből 1858 j ú l i u s 24-én a L i p ó t v ö l g y ben ejtettek el egy h í m e t . Halászsas nem sok v e t ő d ö t t ide ; 1841-ben a Margitszigeten l ő t t e k egyet, Weisz Tibor pedig 1931 m á j u s 11-én a L á g y m á n y o s o n elejtett p é l d á n y t jegyzett fel. A barátkeselyű-től csak Komhuber (1856-ban) és Frivaldszky (1879-ben) mondja, hogy egy a l k a l o m m a l Budapest t e r ü l e t é n észlelték. Schenk közlése (F. H . ) ezeken az irodalmi adatokon alapszik. ) (l'olytatjuk.) 1
RÖVID
KÖZLEMÉNYEK
A bakfű és a bakszakáll. A b a k f ü v e t (Betonica officinalis), m i n t g y ó g y n ö v é n y t , m á r az ó k o r b a n i s m e r t é k . H á n y t a t ó h a t á s a m i a t t gyomorbajok ellen h a s z n á l t á k . Ugyancsak b a k f ű n é v e n ismeretes a tisztesfűnek, h u n y á s z nak is nevezett Stachys. A h a z á n k b a n is honos f a j t á k (Stachys recta, St. annua, St. Palustris) levelét sebek kezelésére h a s z n á l t á k . Nedilici Váli Mihály »Tsászári' s K i r á l y i D e c r e t u m m a l helyben hagyatott Botanicus Doctor« 1759-ben a b a k f ű v e t a k ö v e t k e z ő sorokban a j á n l j a : »Bak f ü v e t ( D e á k u l Betonica, v . Brittannica) P ü n k ö s d h a v á n a k 17-ik n a p j á n leg-jobb szedni nap n y u g o v á s a t á j b a n . F z e n fű' leveleinek ki-fatsart levével j ó a' t o r o k - g y é k o t , vagy a n g i n á t kenni. H a etzetben főzöd a' bak f ü v e t k e n y é r héja alatt, vagy t é s z t a alatt, 1
) A ragadozómadarak közül a város területén ma csupán a vörösvércse és a karvaly elég gyakori, s az egerészölyv nem ritka, legalább a közeli környéken. Ezek fészkelnek is itt. Télen csaknem minden évben idejön a hissólyom és időnként egy-két vándor sólyom telel itt; héja és legalább átrepülő gatyásölyv szintén akad.
a' fájó fogat jó véle mosni t ű r h e t ő melegen ; ha ezen füvet magostul ö s z v e - t ö r ö d , hasznos k e n ö t s ö d lészen a' Sz. A n t a l ' t ü z e ellen, másféle hévségtől s z á r m a z o t t d a g a d á sokat-is meg enyhít.* A b a k f ű v e t e l v é t v e m é g h a s z n á l j á k az á l l a t g y ó g y á s z a t b a n , ember g y ó g y í t á s á r a azonban nem alkalmas. A b a k s z a k á l l r ó l m á s k é n t kecskedíszről (Tragopogon pratensis) ezt írja Váli Mihály u r a m : »Bak szakáll n e v ű f ü v e t P ü n k ö s d h a v á b a n j ó szedni, egészséges az embernek s a l á t a m ó d o n etzettel meg-euni ; ezen füvet p a r é j m ó d r a - i s főzni, és ú g y enni hasznos ; ezen fűnek kifatsart levét az h a g y m á z b a n lévő betegnek i n n y a adni igen j ó , mert az heves gyomrot híyesíti, mellyet, m á j t t i s z t í t , a' k ö v e t - i s e l o s z l a t j a az emberben, n é m e l l y e k k ő r o n t ó fűnek-is hívják.« A b a k s z a k á l l ember g y ó g y í t á s á r a s e m m i n e m ű v o n a t k o z á s b a n nem alkalmas. N e m g y ó g y n ö v é n y , legfeljebb, m i n t m á s o d r e n d ű t a k a r m á n y j ö h e t szóba. Harcos Jenő dr. Haldokló tavirózsák. A t e r m é s z e t j á r ó k egyik legked vesebb v i r á g j á n a k , a t a v i r ó z s á n a k (Nymphea alba) t ö m e g p u s z t u l á s á t figyeltem meg Szeged n y u g a t i h a t á r á ban, a M a d a r á s z t ó t ü k r é n . Alföldi t a v a i n k egyik alig ismert, a s z a k e m b e r e k t ő l é r i n t e t l e n , a t u d o m á n y s z á m á r a e m l é k n é l k ü l elvesző t e r m é s z e t i szépsége a p u s z t u l ó M a d a r á s z t ó . S i m a t ü k r é n k o r a reggeltől késő estig hangos szárcsasereg ú s z k á l , fölötte s i r á l y o k keringnek, s ű r ű n á d szegélyében b ú b o s v ö c s k ö k r e j t ő z n e k , n á d i r i g ó k u g r á l n a k . A v í z nyugodt t ü k r é n hatalmas t a v i r ó z s a l e v e l e k ú s z n a k , k ö z ö t t ü k n é h á n y p o m p á s fehér v i r á g é k e s k e d i k . V a l a m i k o r a t ó t ü k r e a v i r á g o k ezreitől f e h é r l e t t , de az u t ó b b i é v e k b e n olyan n a g y a r á n y ú p u s z t u l á s volt észlel h e t ő , hogy p é l d á u l t a v a l y n y á r o n a g y é r és r á g o t t levelek k ö z ö t t alig k é t s z á z - k é t s z á z ö t v e n v i r á g volt l á t h a t ó . N a g y o n elszaporodott a tavon a v a l ó d i l e v é l b o g a r a k (Chrysomelidae) c s a l á d j á b a t a r t o z ó t a v i r ó z s a b o g á r (Galerucella nympheae) és a hatalmas leveleket alaposan meg r á g t a . A l i g félmilliméteres fehér p e t é i t ö t ö s - h a t o s c s o m ó k ban a levélre rakja. A p e t é k b ő l a N a p melegének h a t á s á r a n é g y - n y o l c nap m u l t á n a p r ó fekete l á r v á k kehiek k i , nyolc-tíz m i l l i m é t e r h o s s z ú r a n ő n e k meg és erősen megszőrösödnek. A l á r v a k a n y a r g ó s j á r a t o k b a n igen nagy felületen r á g j a meg a levelet. T í z - t i z e n n é g y nap m ú l v a b e b á b o z ó d i k . B á b j a a k a t i c a b o g a r a k é h o z h a s o n l í t , egyik végén vastag és erősen d o m b o r ú , s á r g a , feketével t a r k í t v a . Nyolc-tizenhat nap m u l y a b o g á r lesz belőle ; ez a l á r v á hoz h a s o n l ó a n m o h ó n p u s z t í t j a a t a v i r ó z s a levelét. A k ö r n y é k e n m á s n ö v é n y e n m é g nem t a l á l t a m . É v r ő l - é v r e egyre jobban szaporodik. V a n n a k olyan t ö v e k , amelyek r á g á s a m i a t t a víz színéről e l t ű n t e k . A levél felület kilencven s z á z a l é k á t t ö n k r e t e s z i . A rágási felületek megtelnek vízzel és a levelek a víz színe a l á m e r ü l n e k és elkorhadnak. A b o g á r r á g á s á t minden levélen meg t a l á l j u k . M i n d a l á r v á k , m i n d a bogarak igen ü g y e s e n tudnak kapaszkodni. L á b u k o n finom k a r m o k vannak. H a a levélről le akarjuk ő k e t venni és l á b u k k a l m á r e l e r e s z t e t t é k , hatalmas r á g ó i k k a l f o g ó d z k o d n a k a levél rostos s z ö v e t e i b e és i n k á b b elszakadnak, de nem enged nek. E z é r t é r t h e t ő , hogy a l e g e r ő s e b b h u l l á m sem sodorja le ő k e t a levél felületéről. H a o l y k o r egy e r ő s e b b h u l l á m a bogarakat m é g i s a v í z a l á n y o m j a , azt a kis időt, a m í g a levél megint a felszínre k e r ü l , k i b í r j á k . M a g a a kisfejű b o g á r alig ö t - h é t m i l l i m é t e r hosszú, színe h a m v a s - s z ü r k é s barna. L o m h á n r e p ü l . A t ó vize egyre fogy, maholnap e l t ű n i k . Szép v i r á g á t t e h á t k e t t ő s veszély fenyegeti. M á r m e g h ú z t á k a h a l á l -
harangot a t ó élővilága fölött. A z első halottak m á r h u l l á m o k t ó l h á n y a t o t t a n lebegnek a t ó sima t ü k r é n , s a b í b o r b a n l e b u k ó N a p v ö r ö s sugara mint szemfedő borul a haldokló tavirózsákra. Papp Károly Egy erdei g a n a j t ú r ó b o g á r telepről. T a v a l y augusztus h a v á b a n Debrecen h a t á r á b a n , a zeleméri Boda-erdőben g y ű j t ö t t e m . A n ö v é u y l a k ó bogarak n a g y r é s z e ekkor m á r e l t ű n t , néhol ugyan m é g t a l á l h a t t u n k n é h á n y levélbolhát (Haltica), piros-nyárfalevélbogarat! fMelasoma populi), k e v é s c s a l á n l e v é l b o g a r a t (Chrysomela^fastuosa). Annál gazdagabb volt az e r d ő ü r ü l é k l a k ó ( Stercolicola) állat világa. A z e r d ő v é n ü l ő a l j n ö v é n y z e t é n tehenek legeltek, ezért bőségesen akadt t r á g y a . S z á m o s ü r ü l é k c s o m ó t v i z s g á l t a m á t és igen sok szép, a r a n y o s k é k e s z ö l d , fényes, tíz-tizenöt m i l l i m é t e r n a g y s á g ú , f é l g ö m b a l a k ú erdei-gan aj t ú r ó b o g a rat (Geotrupes silvaticus) t a l á l t a m b e n n ü k . T á r s a s á g á b a n igen sok r ö v i d s z á r n y ú ü r ü l é k l a k ó h o l y v a (Staphylinidae), t ö m é r d e k v ö r ö s és fekete ganaj b o g á r (Aphodius), a nagyobb ganajbogarak k ö z ü l a féuylőfekete, erősen s á v o zott h í m j é n e k fején hátrafelé hajló hosszú, hegyes szarvval (a n ő s t é n y é kurta) d í s z í t e t t t ü l k ö s - g a n a j t ú r ó b o g á r (Copris lunaris), n a g y - g a n a j t ú r ó b o g á r (Geotrupes stercorarius) és m á s a p r ó b o g á r volt. A z erdészlak közelében egy mély á r o k p a r t j á n egy t í z - t i z e n n é g y n a p o s , j ó k o r a t e n y é r n y i n a g y s á g ú ü r ü l é k alatt nem közönséges leletre b u k k a n t a m . A z ü r ü l é k e t mintegy negyven c e n t i m é t e r m é l y e n fel forgattam és a talajba merőlegesen fúrt l y u k a k b a n 97 e r d e i - g a n a j t ú r ó b o g a r a t , 23 t ü l k ö s - g a n a j t ú r ó b o g a r a t , 17 n a g y - g a n a j t ú r ó b o g a r a t , s z á m t a l a n gauajbogarat és holyv á t t a l á l t a m . Valamennyi á l l a t fejlett volt ; l á r v a és b á b nem volt k ö z ö t t ü k . Papp Károly M
KÖNYVEKRŐL H a n k ó Béla : Székely lovak. 51 oldal, h é t t á b l á n 28 képpel. K o l o z s v á r , 1943. A z E r d é l y i T u d o m á n y o s Intézet kiadása. Világszerte ismert l ó t e n y é s z t é s ü n k az első világ h á b o r ú t k ö v e t ő k e d v e z ő t l e n á l l a p o t o k a t ugyancsak meg s í n y l e t t e . A z á l l a m t e r m é s z e t e s e n iparkodott a bajon lehetőleg m e n n é l gyorsabban és m e n n é l alaposabban segíteni. M a m á r elmondhatjuk, hogy l ó t e n y é s z t é s ü n k , b á r m é g nem egészen régi s z í n v o n a l á n , de m á r i s m é t v i r á g zik. L o v a i n k a t megint szívesen v á s á r o l j a a külföld és h á l a Istennek, k ü l ö n ö s e n az új világégésig lóállom á n y u n k é r e z h e t ő m e g c s a p p a n á s a n é l k ü l is volt m i b ő l adnunk. T e n n i v a l ó azonban, főképen egyes eddig el hanyagolt lófajtáink j a v í t á s a é r d e k é b e n , azonkívül b e v á l t fajtáink t o v á b b i nemesítése t e r é n m é g bőségesen akad. E b b e n a m u n k á b a n igen jól é r t é k e s í t h e t ő k azok az e r e d m é n y e k , amelyeket Hankó a magyar ló e r e d e t é r e v o n a t k o z ó v i z s g á l a t a i v a l é r t el. A magyar lófajtákról írt legutóbbi két tanulmányával lótenyésztésünk terén eddig olyan elhanyagolt é r t é k e k r e h í v j a fel a figyelmet, amelyeknek felkarolása, j a v í t á s a c é l t u d a t o s és meg felelő tenyésztéssel l ó t e n y é s z t é s ü n k ü g y é n e k igen nagy h a s z n á r a lehet. A hucullóról n e m r é g megjelent tanul m á n y á v a l erre az ősi, igénytelen, a p r ó t e r m e t ű , de k i t ű n ő hegyi m á l h á s l ó r a terelte a figyelmet. Legújabb alakulásának
t a n u l m á n y á b a n pedig az e r d é l y i ló k i t ö r t é n e t e az u t o l s ó h á r o m é v s z á z a d b a n
és irodalmi v i s s z a p i l l a n t á s u t á n a s z i n t é n t a r p á n v é r ű b é k á s i lovat és a székely lovat ismerteti. A békási ló ősi t c u y é s z t e r ü l e t e a Borgói h á g ó t ó l a Gyimesi szorosig t e r j e d ő h e g y v i d é k e n van. S z i n t é n a p r ó t e r m e t ű , a k á r a hucul, vele e g y ü t t l e g k i t ű n ő b b hegyi m á l h á s l o v u n k . A b r a k o t nem k í v á n ó , roppant igénytelen, a m u n k á t mégis jól b í r ó ló. A n é m e t hadsereg a mostani h á b o r ú ban szívcsen vásárolja, mert t a k i v é r ű n a g y t e s t ű lovai az abrakot h á r o m - n é g y n a p n á l t o v á b b nem nélkülöz hetik. M e g m e n t é s e és f e n n t a r t á s a é r d e k é b e n Hankó a turjaremetei havasi lőállások m i n t á j á r a P o n g r á c t e t ő és L ó h a v a s k ö r n y é k é n ajánl h á r o m oldalról z á r t , dél felé azonban n y i t o t t i s t á l l ó k a t é p í t t e t n i . V é l e m é n y e szerint csak s a j á t fajtájából s z á r m a z ó tenyészcsődörökkel ajánlatos továbbtenyészteni. A k ö z é p m a g a s székelyló az erdélyi p a r l a g i l ó marad v á n y a és s z i n t é n t a r p á n v é r ű fajták keveredéséből kelet kezett. H á t a s l ó n a k és i g a v o n ó n a k e g y a r á n t alkalmas, igénytelen, edzett, é r t é k e s állat, a z é r t f e n n t a r t á s a s a j á t fajtájú m é n e k k e l szerinte szintén feltétlenül k í v á n a t o s . T a n u l m á n y á n a k végén Hankó 150 békási ló (kanca), 80 székelyló (kanca) és k é t m é n t e s t m é r e t e i t adja t á b l á z a t o s a n , majd a békási, székely- és h u c u l l ó össze h a s o n l í t ó t e s t m é r e t e i t , v é g ü l az összesített összehasonlító m é r é s e k e t és jelzőket szedte t á b l á z a t b a . F á r a d s á g o s , h é z a g p ó t l ó m u n k á s s á g a igen figyelemre m é l t ó é r t é k , k ü l ö n ö s e n , ha eléri azt a célját, hogy az eddig elhanyagolt b é k á s i ló é p p e n olyan országszerte ismert és m e g b e c s ü l t legyen, mint amilyen az ő m u n k á s sága r é v é n a h u c u l l ó lett. A székelyló t e n y é s z t é s e pedig helyes i r á n y b a terelődjék. K í v á n j u k , hogy t ö r e k v é s e i n e k sikerét m e n n é l előbb l á t h a s s a . Szalay László dr. Margittay Rikárd : Balaton, Tájak — emberek. oldal, a szerző 61 fényképével. Budapest, 1943. Vájna és Bokor k i a d á s a . V a n n a k fenséges dolgok, r e n d k í v ü l i események, c s o d á l a t o s t e r m é s z e t i szépségek, amelyek az í r ó k , köl t ő k , zeneszerzők, festőművészek, t u d ó s o k egész s o r á t megihletik és a l e g v á l t o z a t o s a b b m ű v é s z i vagy tudo m á n y o s m e g v i l á g í t á s b a n t á r j á k az illető t á r g y a t s z e m ü n k elé. A z ember mindig szívesen olvassa, nézi, hallgatja az ö r ö k b e c s ű t á r g y a k r ó l , r i t k a vagy é p p e n p á r a t l a n t e r m é s z e t i szépségekről k é s z ü l t a l k o t á s o k a t , mert soha sem v á l h a t n a k m e g s z o k o t t a k k á , k ö z n a p i a k k á , unal masakká. 320 Dr.
Ilyen c s o d á l a t o s t e r m é s z e t i szépség messze földön híres Balatonunk is. Nincsen olyan ember, akit meg nem igéz, a k i első p i l l a n t á s r a nem szereti meg. M i n d i g szívesen hallunk, olvasunk róla, mert mindannyiszor v a l a m i ú j a b b , eddig nem ismert szépsége, rejtett t i t k a van r á n k h a t á s s a l . E z é r t lapozgatjuk érdeklődéssel Margittay l e g ú j a b b balatoni könyv'ét is. B e n n ü n k e t t e r m é s z e t e s e n m i n d j á r t a k ö n y \ első része érdekel l e g i n k á b b . E n n e k a résznek »Balatoni tájrajzok« a címe és a B a l a t o n v i d é k t e r m é s z e t i szép ségeivel, t e r m é s z e t i érdekességeivel, egyebek k ö z ö t t a kenései t á t o r j á n - t e l e p p e l , a K i s b a l a t o n ősi m o c s á r világával foglalkozik. A k ö v e t k e z ő részben a Balaton k ö r n y é k é n e k t ö r t é n e l m é t írja meg, majd a balatoni i r o d a l o m r ó l és m ű v é s z e t r ő l ad t a n u l s á g o s k é p e t . E z u t á n a balatoni g y ó g y t é n y e z ő k r ő l , a Balaton jogállásáról szól. A z ezt k ö v e t ő r é s z b e n a Balaton és k ö r n y é k é n e k f e l v i r á g o z t a t á s á é r t e r e d m é n y e s e n dolgozó tíz előharcos, ú t t ö r ő , á l d o z a t o s m u n k á s s á g á t ismerteti, r é s z b e n sze mélyes elbeszélésük a l a p j á n . r
V o l n a azonban egy m e g j e g y z é s ü n k ! S z e r é n y véle m é n y ü n k szerint a t i h a n y i M a g y a r Biológiai K u t a t ó I n t é z e t t ö b b i s m e r t e t é s t , m é l t a t á s t kaphatott volna a k ö n y v b e n , mert a t ö b b n y i r e h o z z á n e m é r t ő sok gán csoskodás és a nyugtalan korszak ellenére, a r á n y l a g r ö v i d élete alatt, k ü l ö n ö s e n a n e m r é g elhunyt Entz Géza dr. vezetése idején, m á r i s a n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s k ö r ö k á l t a l is kellően elismert és m é l t á n y o l t m u n k á s s á g o t fejtett k i . E n n e k az é r t é k e s m u n k á s s á g n a k volt a g y ü m ö l c s e az, a B a l a t o n életével foglalkozó, k i v á l ó k ö n y v is, amelyet f o l y ó i r a t u n k m u l t évi egyik füzetében Soós Lajos ismertetett és m é l t a t o t t . A z sem felel meg a t é n y e k n e k , hogy Bíró Lajos a B a l a t o n k ö r n y é k é r ő l szár m a z ó ö t v e n l á d á n y i r o v a r g y ü j t e m é n y e m a is feldolgozat lanul pihen a N e m z e t i M ú z e u m b a n . A z utolsóelőtti részben a Balatonpart s p o r t é l e t é r ő l szó. A B a l a t o n r ó l és k ü l ö n ö s e n k ö r n y é k é r ő l igen sok é r d e k e s és t a n u l s á g o s dolgot m o n d el a szerző kedves közvetlenséggel, a z é r t nem mulaszthatjuk el az é r t é k e s k ö n y v e t o l v a s ó i n k figyelmébe a j á n l a n i . A n n á l is i n k á b b , mert n e k ü n k is m e g g y ő z ő d é s ü n k , amit Sziklay János a B e k ö s z ö n t ő b e n olyan szépen m o n d : »hogy — a könyv m e g t é r í t i azokat a k ö z ö m b ö s p o g á n y o k a t , a k i k Istennek azt a remek t e r e m t m é n y é t , amelyet Balatonnak n e v e z ü n k , á h í t a t t a l magasztalunk, eddig elkerülték.« E z a célja a k ö n y v minden s o r á n a k , ezt fejezi k i a m ű u t o l s ó részének c í m e is, vagyis : »Minden magyar ismerje a Balatont !« K í v á n j u k , hogy ú g y van
legyen
flamingók f e k e t e h a t t y ú k és k a n a d a ü u d a k k ö z ö t t az állatkerti nagytavon. Hallév László dr. felvétele.
Szalay László dr.
ÁLLATKERTI HÍREK BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI
Flamingóink hosszú téli r a b o s k o d á s u t á n az első meleg tavaszi napon k i k ö l t ö z t e k a n a g y t ó p a r t j á r a . A telelőből k i k e r ü l v e , boldogan csapkodtak s z á r n y u k k a l , u g r á n d o z t a k a szabad levegőn és elszéledve, sorra l á t o g a t t á k az ősszel elhagyott tanyahelyeket. K é s ő b b a z t á n ö s s z e v e r ő d ö t t a csapat és a k k o r m á r lassan, megfontoltan lépegetve foglalták el régi h e l y ü k e t a szikla mellett, az ö b ö l b e n . S - a l a k ú a n m e g g ö r b ü l t nyak k a l méltóságteljesen á l l d o g á l n a k a csűdig é r ő vízben, g ö r b e csőrükkel i d ő n k é n t b e l e t u r k á l n a k az iszapba, majd k i l á b o l n a k a p a r t r a és felkeresik az e t e t ő t á l a k a t . A f l a m i n g ó k az á l l a t k e r t i n a g y t ó l e g f e l t ű n ő b b , leg díszesebb madarai. P o m p á s rózsaszínű csoportjuk a víz fölé hajló üdezöld tavaszi l o m b s á t o r alatt festői l á t v á n y . H a t f l a m i n g ó n k k ö z ü l h á r o m nagyobb, színe sebb, azok rózsásflamiugók, a m á s i k h á r o m chileiflamingó. K i s e b b t e s t a l k a t ú a k , m i n t fajrokonaik, és t o l l a z a t ú k szme is h a l v á n y a b b . 1937—1938-ban v á s á roltuk ő k e t Ruhe és Hagenbeck n é m e t á l l a t k e r e s k e d ő k t ő l . H a m a r m e g s z o k t á k új l a k ó h e l y ü k e t és m a k e v é s e u r ó p a i állatkert dicsekedhet e n n y i f l a m i n g ó v a l . Tartásuk ugyanis, az eredeti t á p l á l é k h i á n y a miatt, nagy gondot okoz. N y á r o n a t ó i s z a p j á b a n k e r e s g é l v e , é l e t m ó d j u k ugyan h a s o n l ó a hazaihoz, t é l e n azonban, a f ű t ö t t telelőkbe z á r t a n , á z t a t o t t b ú z á r a szorulnak. Szerencsére ezt a p ó t t á p l á l é k o t m e g k e d v e l t é k és m e g s z o k t á k , ennek
k ö s z ö n h e t ő , hogy é l e t b e n maradtak. F o g s á g b a n nem szaporodnak, nem fészkelnek, sőt nem is tojnak, E z é r t p ó t l á s u k a h á b o r ú t a r t a m a alatt majdnem lehetetlen. A téli t é t l e n s é g u t á n most m á r n y ü z s ö g a t ó vizén a sok m a d á r . A m a d á r t á r s a d a l o m különbözőfajú tagjai m e g á l l a p o d h a t t a k abban, hogy m e l y i k m i l y e n t e r ü l e t e n ü t i fel t a n y á j á t , mert m i n d i g ugyanazon a k ö r n y é k e n lehet ő k e t l á t n i . A f l a m i n g ó k a kis-szikla k ö r n y é k é n e k öbleit és p a r t s z e g é l y é t foglalták el, a k o r o n á s d a r v a k a vasútfelőli domboldalon t a n y á z n a k . A ludak és a récék l e g i n k á b b a szabad v í z t ü k r ö n ú s z k á l n a k , ilyenkor tavasszal k i s pelyhes fiókáiktól k ö r ü l v é v e . M i n t a csík, ú g y szaladnak a v i z é n a t a r k a csöppségek, sokszor el is kalandoznak gondos anyjuk védő s z á r n y a közeléből. A szabad t e r m é s z e t rejtett t i t k a i b a p i l l a n t be az állat kert l á t o g a t ó j a ezeken a napokon és ö r ö m m e l szemlél heti a t ó életének kedves jeleneteit. Hallév dr A túzok E u r ó p a középső és déli részein honos, ezen felül Ázsia nyugati t á j a i n is előfordul. E u r ó p a nyugati felében m á r j ó v a l r i t k á b b . Egyes i d ő s e b b t ú z o k k a k a s o k s ú l y a eléri a tizenhat—tizennyolc k i l ó t , t e h á t a repülni t u d ó madarak k ö z ö t t a legnehezebb. A t ú z o k n á l nagyobbt e r m e t ű b o r z a s g ö d é n y és a kondor ugyanis legfeljebb t i z e n k é t - t i z e n n é g y k i l ó t n y o m . A t y ú k a k a k a s n á l jóval kisebb, s ú l y a a k a k a s é n a k k ö r ü l b e l ü l egyharmada. A t ú z o k igazi pusztai m a d á r . F ő k é p e n ott t a r t ó z kodik, ahol erdőség nincs és az emberi települések egy m á s t ó l t á v o l esnek. T á p l á l é k a é v s z a k o n k é n t változik. Tavasszal és n y á r o n férgeket, rovarokat, zsenge zöld n ö v é n y e k e t , k i v á l t repcelevelet fogyaszt, ősszel és télen mindenféle magvat szedeget. A l k a l o m a d t á n a mezei pockot is megfogja. Nappal rendszerint a g a b o n a t á b l á k b a n bogará szik, este a r é t e k e n , legelőkön t a r t ó z k o d i k . Igen félénk,
ú g y m e g v á l t o z i k , hogy alig i s m e r ü n k r á . I d ő n k é n t előrehajlik és egész t e s t é t r á z o g a t v a , egyhelyben tipeg. A sza bad t e r m é s z e t b e n a d ü r g ő kakast csak m e s s z e l á t ó v a l néz h e t j ü k meg, de á l l a t k e r t ü n k b e n t a v a l y tavasszal, és ezidén is, közelről f i g y e l h e t t ü k , s ő t sok sikertelen kísér let u t á n f é n y k é p e n is m e g ö r ö k í t h e t t ü k . T ú z o k k a k a s u n k most h é t é v e s . A vele egy k i f u t ó ban l á t h a t ó k é t t y ú k k a l e g y ü t t k e l t e t ő g é p b e n k e l t e t t ü k k i . A z egyik t y ú k ezidén k é t t o j á s t tojt, de, sajnos, t e r m é ketlenek voltak. A z i d ő s e b b k o r á b a n fogságba jutott t ú z o k hamar elpusztul, ellenben a fiatal k o r u k b a n befogott p é l d á n y o k főképen pedig a k e l t e t ő g é p b e n keltetett t ú z o k o k a r á n y l a g s o k á i g élnek. A l l a t k e r t ü n k b e n t i z e n k é t év ó t a foglal kozunk t ú z o k o k keltetésével és külföldi á l l a t k e r t e k n e k m á s á l l a t o k é r t m á r sokat adtunk cserébe. Szombatit
Dürgő túzokkakas. Szabó József
F. dr. felvétele.
r e n d k í v ü l ó v a t o s m a d á r . F i g y e l m é t semmi sem kerüli el. Minden szokatlan j á r m ű vagy ismeretlen t á r g y g y a n ú s előtte. L á t á s a igen éles. Legkisebb mozdulatunkat gyak ran fél k i l o m é t e r r ő l is észreveszi és veszélyt g y a n í t v a s z á r n y rakel. Rendszerint m á j u s b a n fészkel. A tojó k é t , esetleg h á r o m t o j á s t tojik. A fiókák h u s z o n h á r o m - h u s z o n n é g y nap m u l t á n kelnek k i . Tavasszal a d ü r g ő kakas igen k ü l ö n ö s l á t v á n y . N y a k á t felfújja, f a r k á t szétterpeszti, s z á r n y á t kifordítja, t o l l á t felborzolja, b a j u s z á t égnek mereszti. A l a k j a ilyenkor
A hullámospapagáj (Melopsittacus undulatus Shaw) a legkisebb p a p a g á j o k egyike. K ö r ü l b e l ü l h á z i v e r é b n a g y s á g ú m a d á r , de m i v e l farka a r á n y l a g h o s s z ú , a verébnél j ó v a l nagyobbnak látszik. S z á r n y á t , h á t á t , t a r k ó j á t zöldessárga alapon finom egyenletes h u l l á m vonalak t a r k í t j á k . Melle, hasa élénk fűzöld, fejeteteje, homloka, t o r k a sárga. A r c a k é t o l d a l á n n é h á n y k é k h e g y ű kis t o l l van, alatta padig k é t kerek fekete folt ékesíti. Csőre s z a r ú s á r g a . O r r l y u k a i k ö r ü l kissé d u z z a d t v i a s z h á r t y á j a van. A h í m v i a s z h á r t y á j a k é k , a tojóé sárgásbarna. A hullámospapagáj hazája Ausztrália. Manapság m á r Új-Zéland szigetén is honos. Valószínű, hogy o t t fogságból elszabadult p é l d á n y o k szaporodtak el. A h u l l á m o s p a p a g á j k ü l ö n b ö z ő fű- és gabonafélék é r e t t vagy félérett m a g v a i v a l t á p l á l k o z i k . Od\ as f á k b a n fészkel. A z ágasbogas e u k a l i p t u s z f á k a t k ü l ö n ö s e n k e d v e l i és ezeket az erdőségeket t ö m e g e s e n keresi fel. E g y fészek ben h á r o m - n é g y t o j á s a van. F o g s á g b a n ennél j ó v a l t ö b b e t is tojik. A tojásból a kis p a p a g á j o k tizenhat tizennyolc nap m u l t á n kelnek k i . Rendszerint a t o j ó kotlik. Fzalatt a h í m t á p l á l j a , de n é h a e g y m á s t fel v á l t v a is k o t l á n a k . 7
A régi feljegyzések szerint az első élő h u l l á m o s p a p a g á j o k 1840-ben k e r ü l t e k E u r ó p á b a , illetve A n g l i á b a . A m u l t s z á z a d ö t v e n e s éveiben m á r N é m e t o r s z á g b a is tömegesen szállították. Tenyésztése később fogságban is sikerült, és a csinos kis m a d á r a m a d á r k e d v e l ő k k ö r é b e n igen elterjedt. A kereslet egyre n ö v e k e d e t t , ezért A u s z t r á l i á b a n a h u l l á m o s p a p a g á j o k k a l való keres kedés igen jövedelmező foglalkozás volt. K i s l á d á k b a csomagolva, tízezrével h a j ó z t á k be őket. A s z á l l í t m á n y o k a r á n y l a g kis veszteséggel é r k e z t e k meg. M i n t é r d e k e s adatot m e g e m l í t j ü k , hogy az 1879-es é v utolsó n é g y h ó n a p j á b a n c s u p á n Londonba nyolcvanezer p á r t s z á l l í tottak belőlük. K é s ő b b t ö m e g e s b e f o g á s u k a t t ö r v é n y nyel s z a b á l y o z t á k . De kiszállításuk l e g i n k á b b nem ezért c s ö k k e n t , hanem a z é r t , mert a h u l l á m o s p a p a g á j fogságban a r á n y l a g igen k ö n n y e n szaporodik és ered m é n y e s t e n y é s z t é s e k ö v e t k e z t é b e n csak k e v é s m a d á r b e h o z a t a l á r a van s z ü k s é g . A dürgő túzokkakas imyakát felfújja, farkát szétterpeszti, szárnyát kifordítja, tollát felborzolja. . .« Szabó József F. dr. felvétele.
M a n a p s á g a h u l l á m o s p a p a g á j igen kedvelt és el terjedt s z o b a m a d á r . Tenyésztésével is sokan foglalkoz-
amely a v i a s k o d á s k ö z b e n a l á b á t t ö r t e és k i kellett végezni. A fiatalokat egy s z o p o r n y i c a - j á r v á n y p u s z t í t o t t a el. U t o l s ó n a k az öreg n ő s t é n y á l l a t maradt meg, amely 1935 ó t a éli m a g á n y o s életét. T'gylátszik ö n m a g á v a l is meghasonlott, m á s á l l a t t a l nem t a r t h a t ó e g y ü t t . A z egyetlen, a k i t m e g t ű r maga k ö r ü l , az ápolója, de annak is v i g y á z n i a kell, mert minduntalan feléje kap és t á m a d n i p r ó b á l j a . T á r s a i v a l v a l ó e g y ü t t é r z é s e csak abban n y i l v á n u l meg, hogy h a j l a n d ó velük e g y ü t t üvöl teni, s ő t ebben nagyon sokszor ő a k e z d e m é n y e z ő . A m i n t bealkonyodik, nyugtalankodni kezd, férőhelyén fel és alá futkos, majd leül és ü v ö l t e n i kezdi megszokott esti d a l á t . H a n g j a hasonlít a farkas üvöltéséhez, sokszor m é g a n n á l is e r ő s e b b . Pedig az á l l a t j ó v a l kisebb, m i n t a farkas. H á t b o r z o n g a t ó a n panaszos h a n g j á t , a k i nem ismeri, k ö n n y e n összetévesztheti az ember f á j d a l m a s j a j g a t á s á val. Ú g y l á t s z i k , ez az ü v ö l t é s csak s z ó r a k o z á s céljait szolgálja, mert a megfigyelések szerint a legkülön b ö z ő b b k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t és minden elfogadható ok n é l k ü l hallatja h a n g j á t . A hang ingerlőkig hat t á r s a i r a , mert ha az egyik elkezdi, csakhamar az egész t á r s a s á g vele üvölt. R a v a s z s á g á r ó l a n n y i a mese, mint a rókáról.
Hullámospapagájok az állatkerti m a d á r h á z Szabó József /•'. dr. felvétele.
röpdéjében.
nak. A fészekből kellő i d ő b e n k i v e t t fiatal m a d á r szavak, mondatok u t á n z á s á r a is m e g t a n í t h a t ó . A fogságban s z ü l e t e t t h u l l á m o s p a p a g á j o k k ö z ö t t s á r g a , k é k , fehér s z í n v á l t o z a t o k keletkeztek. E z e k e t a s z í n v á l t o z a t o k a t k ü l ö n b ö z ő s z í n ű egyedek keresztezésével és az u t ó d o k gondos k i v á l o g a t á s á v a l t o v á b b t ö k é l e t e s í t e t t é k . Egyre új abb v á l t o z a t o k a t t e n y é s z t e t t e k k i . E z i d ő s z e r i n t a hulla m o s p a p a g á j n a k h u s z o n ö t n é l t ö b b k ü l ö n b ö z ő s z í n ű és r a j z ú v á l t o z a t a van. A h u l l á m o s p a p a g á j é g h a j l a t u n k a t j ó l t ű r i , de ú j abb s z í n v á l t o z a t o k á l t a l á b a n é r z é k e n y e b b e k . . ,
T á p l á l é k á u l rendszerint kisebb emlősállatok, nyíllak, egerek és t ö r p e antilopok szolgálnak, de szívesen fogyaszt n ö v é n y i eledeleket is. Rendesen tavasszal p á r z i k és 63-napos terhesség u t á n n é g y - ö t k ö l y k ö t vet. A fiatalokat gondosan neveli és t a n í t j a . A z s á k m á n y u t á n rendszerint t á r s a s á g b a n j á r és a falka k i t a r t ó a n üldözi a p r é d á t addig, m í g azt el nem fogja. H a fiatalon k e r ü l fogságba, állítólag annyira megszelídül, hogy k u t y a m ó d j á r a követi g a z d á j á t , sőt m é g hízeleg is. Szabó Ferenc dr.
az
Szombath
A közönséges sakál testalkata kisebb a f a r k a s n á l , de nagyobb a r ó k á n á l . E g y e s í t i m a g á b a n m i n d k é t állat t u l a j d o n s á g a i t . Vérengző, m i n t a farkas és ravasz, m i n t a r ó k a . H a z á j a Ázsia, A f r i k a és E u r ó p a déli része. T ö m e g e s e n főleg I n d i á b a n és A f r i k á b a n fordul elő. V a k m e r ő r a g a d o z ó t e r m é s z e t e és kellemetlen hangja m i n d e n ü t t g y ű l ö l e t e s s é teszik, ahol megjelenik. Ú g y a b e n n s z ü l ö t t e k , m i n t az e u r ó p a i a k erősen ü l d ö z i k és p u s z t í t j á k k á r t e v é s e i miatt. F o g s á g b a n nem is t a l á l j u k m á s u t t , csak állat kertekben, pedig a r a b s á g o t jól bírja. P é l d á n a k állat k e r t ü n k n ő s t é n y s a k á l á t e m l í t j ü k meg, amely 1925 ó t a v a n n á l u n k . M á s o d m a g á v a l é r k e z e t t , p á r j á v a l huzamo sabb ideig a legnagyobb b é k e t ű r é s b e n élt, s ő t szaporodtak i s . A m i n t azonban a fiatalok felnőttek, m e g s z ű n t az e g y e t é r t é s és a v e r e k e d é s e k k ö v e t k e z t é b e n t ö b b elpusz t u l t k ö z ü l ü k . E g y ilyen v e r e k e d é s á l d o z a t a lett a h í m is,
Sakál. Hölzel Gyula felvétele.
Kéziratokat nem őrzünk meg é s nem a d u n k v i s s z a .
