A TERMESZÉT K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG É S K I A D Ó H I V A T A L :
BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT T E L E F O N : 220-400
XXXVI.
ÉVFOLYAM
SZERKESZTI:
NADLER
HERBERT
A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA
6. S Z A M
TIHANY. Haller László dr. felvétele.
TARTALOM: Rapaics Raymund dr.: Nárcisz. Sátori József: Tavasz a p u s z t á n . Éhik Gyula dr.: M a d á r vagy emlős?
Rövid közlemények. Állatkerti hírek.
MEGJELENIK MINDEN HŐ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI D I J :
EGY ÉVRE 8 PENGŐ FÉLÉVRE 4 PENGŐ E G Y E S S Z Á M Á R A 70 FILLÉR
1940. J Ú N I U S
NÁRCISZ.
írta :
Rapaics Raymund.
Szép fejét előrehajtja, mintha maga elé nézne, Nem a Napra tekint, mint a többi virág, hanem magát csodálja a víz tükrében. Már Homeros költeményében olvassuk narkissos bódító illatút jelentő nevét. A görög hitregék költői előre tekintő virága alapján az önszerelem alakjává személyesítették. Narkissos, latinosan Narcissus a görög hitregében szép pásztorfiú - - visszautasí-
,
,.. . .
...
..... , _ ,
..
e
totta az érte epedő Echo, hegyi nimfa szerelmét, ezért azzal bűnhődött, hogy midőn a víz fölé hajolva, meglátta a víztükörben saját arcképét, beleszeretett és ebbe végül belepusztult. A X V . századnak »Az egészség kertje« (Hortus sanitatis, Gart der Gesundheit) címet viselő legelterjedtebb népies gyógyszertana egyik oldalán a nárciszról ír — ezt akkor is még gyógynövénynek tartották, akár csak az ókorban — és közli a növény képét is. A nárciszra j ellemző mellékpártából egy if j ú tekint k i , Narkissos, a magába szerelmes, szép pásztorfiú. A nárcisz európai növény nemzetség ; hazája a Földközi tenger melléke és Európa középső és nyugati része. Ezen az aránylag nem nagy területen huszonöt faját különböztetik meg ; nagyobb részük a Föld közi-tenger mellékén honos, az Alpokban és az Alpoktól északra csak kevés faj él. Hazánkban csak egy faj ős honos, a sáslevelű nárcisz (Nar cissus angustifolius), ez nagyon hasonlít a közismert fehér kertinárciszhoz, de levele vala mivel keskenyebb, lepellevelei szintén keskenyebbek, gyakran lándzsásak, virágai kisebbek. Nedves réteken tömegesen nő, ezért virágzás idején nagyon feltűnő látvány. Minthogy azonban levele olyan, mint a nedves réteken termő sások és füvek levele, máskor a levél tengerben csak a jószemű szak ember veszi észre. Hazája az Alpok és a Balkán, az Alpokból lehatol a Dunántúlra és az Alpok aljára is, a Balkánról pedig északra, egyrészt a Dunántúl déli részére, másrészt a Duna áttörésétől fölfelé, Erdélybe, a Ruténföldig nyo mul. A kirándulók nem méltá nyolják szépségét ; ez szeren cséje, mert ezért nem irtották még ki és most is gyönyörköd hetünk benne a szabad ter mészetben.
. ... , .
„
Saslevelu-nareisz (Narcissus ansushfohus) nedves réten, Szentgotthárd mellett. vajda László felvétele.
E z a szerencséje annak a következménye, hogy a közön ség figyelmét ma is a kerti fehérnárcisz (Narcissus fioeticus) köti le ; ennek Európa déli része a hazája, Francia ország déli szegélyétől keletre, Görögországig honos. Mindenki ismeri, nem kell részletes le, ,
,
,
írassál bemutatnom.
Nincsen
olyan kert, amelyben nem találkoznánk vele. Ezt a közkedveltségét meg is érdemli, szépsége még a liliomvirágú versenytársak között is kiválik. Első ismertetője, Plinius természetrajzában röviden így jellemzi : »Egy nárcisz fajnak fehér a virága és piros a kelyhe.« E z a piros kehely korunk növénytanában pirosan szegélyezett mellék párta. A nárciszokat a liliomvirágúak között éppen mellékpártájukról lehet leg könnyebben és leggyorsab ban felismerni. A fehér nárcisz mellékpártája csak három-ötmilliméteres kes keny gallér a pártalevelek, helyesebben pártacimpák tövében, mégis feltűnő jelen ség, éppen piros szegélye miatt. M i ez a mellékpárta? Nem ismeretlen, sem szokat lan képződmény a növény világban. Gondoljunk csak a pázsitfüvek levelére. Ahol az elálló levéllemez a szárhoz simuló és a szárat körülölelő levélhüvelytől elválik, meg találjuk az apró, hártyás nyelvecskét. Nos, a mellék párta is ilyen nyelvecske, de díszesebb, mint a pázsit füvek levelén lévő ; ez illik is a nyelvecskéhez, hiszen virágleveleken képződik. A fehér- és a hozzá nagyon hasonló sáslevelű nárcisz a nemzetség egyszerű fajait mutatja be. Egyszerű Csupros-nárcisz (Narcissus pseudonarcissus) Leányfalun, a kertben. Nadler Ferenc f (elvétele. egyes virág a tőkocsányon, egyszerű fehér színével hódít. Vannak azonban a nárcisz nemzetségnek másféle alkotású fajai is. A kertek A csuprosnárcisszal korántsem merítettük k i ben szintén nagyon elterjedt nálunk például a a nárcisznemzetség feltűnőbb fajainak ismeretét. csupros-nárcisz (Narcissus pseudonarcissus). Első A természet még eltérőbb, még sajátságosabb tekintetre annyira különbözik a fehér nárcisztól, nárciszvirágokat is teremtett. Portugáliában honos hogy a növénytanban járatlan ember nem sorolná a ciklámen-nárcisz (Narcissus cyclatnineus). a nárciszok közé. Nem élénksárga színe miatt Virágai a közismert nárciszok virágaitól annyira — a párta halvány kénsárga, a mellékpárta különböznek, hogy még szakemberek is külön citromsárga — hanem a mellékpárta nagysága nemzetségnek akarták elkülöníteni a többi nárcisz miatt. A csupros-nárcisz mellékpártája ugyanis tól. Ennek a nárcisznak virágai ugyanis erősen ugyanakkora, mint maga a párta, külön virág a bókolok, hosszú csuprot alkotó mellékpártájuk virágban. Csészealakú, ezért nevezték el csupor egyenesen lefelé fordul, ellenben pártacimpáik nak s a növényt csupros-nárcisznak. Lippay élesen visszahajlanak, fölfelé nyúlnak, akár csak a János a nárciszok mellékpártáját pohárnak nevezte. ciklámen szirmai. Ezért nevezik ciklámennnárciszE z az Európa nyugati részében honos díszes nak, noha egyébként nagyon különbözik a ciklá nárcisz a kertben nagy változékonyságával tűnik mentől, mert pártája citrom-, mellékpártája pedig fel. Nemcsak teltvirágú alakját ismerjük, hanem narancssárga. többféle szín változatát is, ezek között legfel A nárciszok negyedik csoportja azzal tűnik tűnőbb a kétszínű nárcisz sárga mellékpártájával ki, hogy egy tőkocsányon több virágot visel. és fehér pártájával. A csuprosnárcisz annyira A kétvirágú-nárcisz (Narcissus biflorus) az Alpok változékony, hogy 200 különféle alakját ismerjük. nyugati részében és környékén honos, de kertek-
ben nálunk is látható. Hasonlít a fehér-nárciszhoz, de egy tőkocsányon két virága van. Ennek a csoportnak legtöbb faja azonban a Földközi-tenger mellékén honos kényesebb növény, nálunk csak nehezen t a r t h a t ó a szabad ég alatt. Ilyen a tazetta- vagy keleti nárcisz (Narcissus tazetta), ez a Földközi-tenger melléké ről messze keletre, Ázsiába nyomul. Virágernyője közön ségesen négy-nyolcvirágú, de a kerti alakok között ismerünk gazdagabb virágzatúakat is. Pártája fehér, tányérszerű kis mellékpártája citromsárga. Nagyon korán, gyakran már januárban virágzik, ezért értékes cserépvirág. A Föld közi-tenger mellékének nyugati részén honos a szittyólevelűnárcisz (Narcissus jonquilla), ennek levele majdnem henge res, tőkocsányán két-hat virág van, színe élénksárga, hasonló színű kis mellékpártája tányér szerű. E z is korán virágzik, az üvegházi hajtatott példányok már februárban virágoznak. Lippay János spanyol-nárcisz nak nevezte és igen kellemes illatát így magasztalta: »ha az ember a szobába viszi, az egész szobát betölti gyönyörűséges illattak. Vannak, akik illatát a narancséhoz hasonlítják, Lip pay-t a jázmin és a birsalma illatára emlékezteti : »Virágjá nak illattya, mintha jelzaminnak és birsalmának szagát egybefoglalnád, oly kedves.« Virágtábla szegélyének ü l t e t e t t fehérnárcisz. Nadler Ferenc f felvétele.
A nagyon korán virágzó déli nárciszokkal közeli rokonság ban van az októberben, novem berben virágzó őszinárcisz (Narcissus serotinus) ; ez a Földközi-tenger mellékén honos, nálunk ismeretlen. Ez, a virágzásával az őszbe előre nyomult faj arról nevezetes, hogy megalapozta a nárciszok hírnevét. A nárcisz első ismertetője, Theophrastos ugyanis az őszinárciszt írta le s ma nagyon különös hatással van ránk, amikor az első növénytanban a nárciszról azt olvassuk, hogy »Későn, csak az Arcturus feltűnése után, az őszi
TAVASZ írta :
A
napéjegyenlőség idején virágzik«. Az őszi nárciszok között is akadnak feltűnő alakok. A közönséges őszinárcisz pártája fehér, mellékpártája citrom sárga. Spanyolország déli csücskén, Gibraltárban és tovább délre, Afrikában, Marokkóban ősszel virágzó olyan nárcisz honos, amelynek virága mindenestől zöld (Narcissus viridiflorus). Egy illatosvirágú növénynemzetségnek még ilyen szeszélye is lehet.
PUSZTÁN.
Sátori József.
Messze, ahol a csillagos tenger a vaksötét rónához simul, halványan dereng a látóhatár. A z égi tenger szürkülő, majd sárguló szegélye egyre élesebben válik el az ébredő puszta fátyolos peremétől.
Ösztövér kútágas tövében daravirággal hímezett, harmatos j u h c s e n k e s z - s z ő n y e g e n v é g i g n y ú l v a , gyönyör k ö d ö m a n a g y s z e r ű k é p b e n . E l ő t t e m széles, sziki lapos fürdeti vizében az ég egyre h a l v á n y o d ó J á n o s b o g á r k á i t .
A v é g t e l e n síkságot csak itt-ott szakítja meg egy-egy g u l y á s t a n y a , vagy k ú t g é m , de ezek is m i n d szinte egy vonalban rajzolják ö n magukat a mennybolt aranyos szélére. A síri csend szinte meg h a t ó . Ö n k é n y t e l e n ü l visszafojtom lélekzetemet, hogy a legkisebb neszre is figyelhessek. De a hatalmas s z a b a d t é r i szín padon m i n t h a hirtelen ú j a b b jele net k e z d ő d n é k . . . Még fel sem g ö r d ü l t a l á t ó h a t á r r a a fényes tűzgolyó, m á r i s m i n t h a megmoz dulna a puszta. N y u g a t r ó l lehe letnyi fuvalom t á m a d . A n y o m a s z t ó n é m a s á g o t végre t á v o l i halk »lilik« hangok s z a k í t j á k meg. A lilikelés egyre erősödik, egyre sokasodik. A szürkeségből m á r i s bontakoznak a h ó k á s l ú d a k ötvenes-százas ékjei. Délkelet felől alig száz m é t e r magasan h ú z n a k egyenesen a lapos felé. Eassú, f á r a d t s z á r n y a l á s u k sejteti, hogy messziről jöttek. N é h á n y pillanat m é g , s az egyre özönlő ludak az é g b o l t délkeleti felére, m i n t óriási palatáblára,
Bíbic (Vanellus vanellus L.) fészke a sziki zsombékon, a Hortobágyon. A szerző felvétele.
t ö m é r d e k V b e t ű t í r n a k . A z elsők hirtelen ereszkedni kezdenek a lapos túlsó szélére, a t ö b b i u t á n u k . A sorok lassan bomladoznak, az ékekből rendetlen gomolyag alakul, m a j d t o v á b b siklanak lefelé, m i k ö z ben sűrű, csilingelő k i á l t á s o k k a l ü d v ö z l i k ú j r a a p u s z t á t , h í v o g a t ó t e s t v é r e i k e t . Ö r ö m ü k szinte l á t h a t ó , de nem tart sokáig. Innen is, onnan is tompa p u k k a n á s o k remegtetik meg a levegőt. V a k r é m ü l e t t e l , fülsiketítő l á r m á v a l rebbennek szét a f á r a d t v á n d o r o k . D ü b ö r g ő robajjal kélnek s z á r n y r a e z e r s z á m r a a p u s z t á n éjjelező t e s t v é r e i k is. A lesgödrökből v a s á r n a p i p u s k á s o k szedik a v á m o t a késői v o n u l ó k közül.
0
V a l ó b a n szokatlan ilyenkor a nagy libázás, hiszen m á r S z e n t - G y ö r g y h a v á n a k huszadik n a p j á t írjuk. M á s e s z t e n d ő b e n ilyenkor m á r alig v a n h í r m o n d ó j a a v o n u l ó l i b á n a k . Bizony, a tavasz sokáig v á r a t o t t m a g á r a . Jócskán késett a rügyek fakadása, késett a m a d á r v o n u l á s és a fészkelés is. K ö z b e n a nap is j ó v a l feljebb k e r ü l t . Aranyos sugarai e l ű z t é k a puszta h o m á l y á t , e l ő v a r á z s o l t á k a l ü k t e t ő , d é l i b á b o s H o r t o b á g y minden szépségét. A szokatlanul forró áprilisi h u l l á m egyszerre üdezöld színeket v a r á z s o l t a k o r á b b i á r v í z t e n g e r helyére. A legelőn m i n d e n ü t t veszekedő lilikfalkák sötétleuek, a laposokon böjti- és nyilasrécék ú s z k á l n a k . Fejem fölött m e z e i p a c s i r t á k kapaszkodnak é n e k ü k fona l á n az ég felé, m i n t h a háláimat r e b e g n é n e k T e r e m t ő j ü k n e k a r á j u k virradt n a p é r t . I m á j u k végeztével leejtett k ő g y a n á n t hullanak vissza bölcsőjükhöz, a röghöz.
V:
Nagygoda (Limosa l. limosa L.) fészke vakszikke! körülvett zsombékon, a H o r t o b á g y o n . A szerző felvétele.
E r ő s s z á r n y s u h o g á s o k , fájdalmasan síró »bíí-bic, bíí-bic«, majd éles olotyó, l o t y ó , lityő, lityő« vészkiáltások n y o m j á k el a p a c s i r t á k é n e k é t . A hang felé tekintek é s m á r i s é r t e m a r i a d ó o k á t . A közeli h a l a s t ó n á d a s a i b ó l b a r n a - r é t i h é j á k ú s z n a k a zsomb é k o s felé. Méltóságosan k ö r ö z n e k a s z á r nyas r a b l ó l o v a g o k a m o c s á r s á g fölött. Őrizetlen fészket, t o j á s t kutatnak. F e l d e r í t ő r e p ü l é s ü k e t azonban hamarosan megzavarja a légiriadó. Innen is, onnan is bíbic-, godavagy — a p u s z t á k fia n y e l v é n — l o t y ó p á r o k nyilainak elébük. M i n t ahogyan a b o m b á z ó repülőre a v a d á s z g é p e k , ú g y csapnak ezek is z u h a n ó repüléssel a g y á v a rablóra. J a j g a t ó l á r m á j u k k a l felverik az egész p u s z t á t s addig csapongnak k ö r ü l ö t t e , a m í g fészkük t á j á r ó l el nem k e r g e t t é k . De abba is h a g y t á k m á r az üldözést. N é h á n y a t kanyarodnak fészkük fölött, a z t á n
m á r a negyedik fészekaljban gyönyör ködöm. A tojások száma három-három, illetve négy-négy. M i n d e n fészek egy-egy z s o m b é k o n mélyed, de sohasem a m á s i k közelében. A z s o m b é k o k a t zavaros, szikes víz egyelőre m é g szigetekké avatja, de a z s o m b é k o s szélén m á r repedéses v a k s z í k fehérlik a víz helyén. Ilyen szárazabb helyen akadok a nagygoda k é t fészkére. A z egyik s z á r a z z s o m b é k o n , a m á s i k m á r a sima legelőn rejtőzik. A fészek ugyanolyan i g é n y t e l e n mélyedés, m i n t a bíbicé, m é g kevesebb béléssel, n é g y - n é g y tojással. A t o j á s o k szintén körteidomúak, de nagyobbak. H a l v á n y b a r u á s z ö l d alapon hasonlószínű, de s ö t é t e b b , hamvas foltozással. Szem legyen, amely észreveszi, különösen, ha a fészekaljak s á r o s a k is. E z pedig elég g y a k o r i eset. Meglepő, hogy a g y ű j t ö t t tojások közül a g o d á é n m á r n é h á n y n a p o s k o t l á s nyomai Nyárilád (A nser ansev t.) fészke a n á d a s b a n , a hortobágyi halastón. mutatkoznak, a b í b i c t o j á s o k ellenben m é g A szerző felvétele. frissek. E b b ő l is k i t ű n i k , hogy a bíbic és á l t a l á b a n a korai fészkelők k ö l t é s é t az idő j á r á s ugyancsak m e g k é s l e l t e t t e . hirtelen leereszkednek. Feléjük indulok. H á t h a r á b u k k a n De n é z z ü n k be a h a l a s t ó r a ! n é k a fészkekre? A bíbicek, a pusztai m a d á r s á g őrei, Ú t k ö z b e n h a n t m a d á r r a l , b a r á z d a - és sárgabillegetők m á r messziről kélnek előlem. Meglepő, hogy e z ú t t a l nem kel t a l á l k o z o m . Fejem fölött p a j z s o s c a n k ó k felhője j ö n n e k elém és nem csapkodnak, jajongnak fejem körül, gomolyog. K ö z é j ü k d u p l á z o k . E g y leesik, az is tokos, ahogyan fészkelés idején teszik. T o v á b b á l l n a k , pedig vedlik. A lövésre p i r o s l á b ú - c a n k ó k k é l n e k a töltés m á r a fészkek k ö z ö t t j á r o k . á r k á b ó l . » T y ű - h ü h ü , t y ű - h ü h ü « f ü t t y e n t é s s e l szólon E l p u s z t u l t sziki z s o m b é k o s egyik szigetecskéjéről a gatják egymást. m á s i k r a u g r á l o k és m á r i s r á b u k k a n o k az első fészekre. E g y u g r á s s a l á t k e l e k az iszapos á r k o n és m á r i s Z s o m b é k közepén t á l a l a k ú kis mélyedés, benne n é h á n y e l ő t t e m a p a r á n y i tenger. O t t m é g v a n víz, n á d a s , s z á r a z fűszálon h á r o m k ö r t e i d o m ú tojás. Csak közelről g y é k é n y e s — a vízi m a d á r s á g igazi elemei — b ő v e n , veszem észre. S á r g á s b a r n a alapon barnafekete p e t t y e z é s e a m a d á r mégis feltűnően kevés. A m i van, az sem m i ü d igen jól beleolvad a k ö r n y e z e t b e . N é h á n y perc m u l t á n odavaló. A t ö l t é s e n csupa erdei meg kerti m a d á r , v o n u l ó b a n . Enekesrigó, örvös- és k o r m o s - l é g y k a p ó , sisegő és csilpcsalp füzike, kis-, kerti- és b a r á t p o s z á t a szökell előlem egyik fűzfáról a m á s i k r a . Ö k ö r s z e m bujkál a t ö l t é s s ö v é n y é b e n . Télen rendes jelenség, de v á j j o n mit keres arra ilyenkor a kékcinege? A z ohati erdőből aligha j á r oda bogarászni? L a d i k b a ü l ö k s a n á d közé h ú z ó d o m . E l ő t t e m sekély g y é k é n y e s , m ö g ö t t e szabad v í z t ü k ö r . P i l l a n a t n y i csend, a z t á n felharsan a cserregő n á d i p o s z á t a »tiri-tiri-tiri-tir-tir-ter-ter« k e z d e t ű dallama. E z , meg a n á d i - t ü c s ö k m a d á r e g y h a n g ú pirregése viszi a vezér s z ó l a m o t . De hol k é s n e k a n á d i r i g ó k ? R i k á c s o l á s u k jel legzetes, folyton i s m é t l ő d ő »kar-kar-kar, csik-csik-csik« sora csaknem teljesen h i á n y z i k a h a n g v e r s e n y b ő l . K i á l l ó n á d s z á l címeréről kél egy m a d á r k a . Pacsirta m ó d j á r a emelkedik kissé a magasba, de pillangózó s z á r n y a l á s a , serregő éneke, meg hogy hamarosan vissza ereszkedik, azonnal elárulja a foltos-nádiposzátát.
Nyárilúd (Anser anser L.) fészkének csészéje. A szerző felvétele.
A n á d fölött alacsonyan b a r n a - r é t i h é j a tojója s i k l i k lefelé. K a r m a i b a n hosszú n á d s z á l a t cipel fészkéhez. A m i n t megpillant, riadtan kanyarodik oldalra. I j e d t é b e n a n á d a t is elejti. Vijjogó p á r j a a magasban v a k m e r ő bukfencekkel t a r k í t o t t n á s z r e p ü l é s é t végzi. Messze l á t ó m m a l kísérem, majd észreveszem, hogy a t ö b b i szédítő m a g a s s á g b a n szinte verseng a k á p r á z a t o s mutat ványokkal.
L a d i k o m m a l n e k i v á g o k a t ó n a k . Lehetőleg észre v é t l e n ü l a g y é k é n y szélén evezek előre. A j ó k o r a t á v o l ságon alig l á t o k madarat. Messze, a sekély v í z b e n k é t s z ü r k e g é m m e r e v í t i n y a k á t az égnek. L a d i k o m elől n é h á n y szárcsa m e n e k ü l a s ű r ű s é g b e . B ú b o s v ö c s ö k n e k h í r m o n d ó j a is alig van. A g y é k é n y k ö z ö t t petty esvizicsibe surran, egy-egy f ü t t y e n t é s e árulja el a guvatot. A t ó t ú l s ó széléről h á r o m n y á r i l ú d igyekszik a legelőre. Fejem fölött füstifecskék t á r s a s á g á b a n e g y - k é t parti fecske cikkázik. T á v o l a b b k é t r é t i s a s kémleli a vizet. Beteg vagy elhullott halat kutatnak. V a n is r é s z ü k benne bőven, hiszen a szigorú t é l j é g p á n c é l j a alatt — az örökös lékelés ellenére is — ezrével fulladtak meg a halak. De hova lett a t a v a k egéről a d a n k a s i r á l y ? Csak az a feltűnő, ha h i á n y z a n a k ; pedig h a l a s t ó sirály n é l k ü l olyan, m i n t a falusi h á z fecske nélkül. T ö p r e n g é s e i m k ö z b e n a t ó t ú l s ó szélére érek. S ű r ű g y é k é n y k ö z ö t t t ö r ö k utat a n á d felé. K ö z b e n b ő j t i és c i g á n y r é c e - c s a p a t o k rebbennek fel. A sekély v í z b e n nehezen jutok előre. M á r csak tolni lehet a ladikot. T ő k é s p á r kél k é t s é g b e e s e t t h á p o g á s s a l . F é s z k ü k e t nem kutatom, mert nehéz a m o z g á s a s ű r ű s é g b e n . A n y á r i l ú d é jobban érdekel. E z a hatalmas c s o n k a k ú p s z e r ű alkot m á n y m á r messziről feltűnik. A n á d és g y é k é n y h a t á r á n , kis öbölben, letördelt, avas n á d b ó l n á d c s o n k o k r a é p ü l t . N é h á n y pehelytollal bélelt j ó k o r a csészéjében hét sárgásfehér t o j á s . A k k o r á k , m i n t a h á z i l ú d tojásai. E z t e r m é s z e t e s is, hiszen h á z i l ú d u n k a t é p p e n a n y á r i l ú d b ó l s z e l í d í t e t t ü k valamikor régen, m é g a t ö r t é n e l e m e l ő t t i időkben.
A z idén a n y á r i l ú d költése is e l k é s e t t egy j ó h ó n a p p a l . Más e s z t e n d ő b e n az ö r e g e b b e k m á r c i u s v é g é n m á r kotlottak. E z i d é n egy h ó n a p p a l k é s ő b b m é g j a v á b a n folyik a t o j á s r a k á s . K o t l ó libáról m é g az öreg tócsősz sem tud, pedig s z á m o n t a r t minden fészket. Tőle hallom, hogy a tojók n é h a legelés k ö z b e n b á r h o l leraknak egyegy t o j á s t . E z e k a z t á n elpusztulnak. K á r é r t ü k , hiszen a nyárilúd nádasainkkal együtt már amúgyis tűnő félben van. K ö z b e n a nap is delelőre h á g o t t . Perzselő sugarai p e c s e n y é v é p i r í t o t t á k b ő r ö m e t . Szokatlan ez a hőség áprilisban, de lesz is m é g v a l a m i . . . E b é d u t á n pihenek egyet, majd i s m é t k i n é z e k a tavakhoz. A l k o n y o d i k , mire kiérek. A t ű z g ö m b egyszer m é g visszanéz b í b o r o s fátylai közül. Megfürdeti a r c á t a t ó h u l l á m a i b a n , a z t á n elsápad, majd lehunyja szemét. A h o m á l y hirtelen lopódzik vissza a p u s z t á r a . A z é n e k l ő k esti i m á j á b a l i b a h ú z á s l á r m á j a v e g y ü l . Fejem fölött csicsergő felhő gomolyog. F ü s t i f e c s k é k é r k e z t e k . Lehetnek vagy ö t s z á z a n . A tavak fölött kissé megtor pannak. T á j é k o z ó d v a n é h á n y s z o r k ö r b e r e p ü l n e k , a z t á n belevész csapatuk az északi h o m á l y b a . H i r t e l e n h ű v ö s l é g á r a m cibálja meg a n á d a s t . N y á r i zivatar biztos előjele. De ilyenkor zivatar? Igen! D é l n y u g a t r ó l m á r i s d ü b ö r ö g , csattog a s z á g u l d ó vihar. A m i l y e n hirtelen jön, ú g y el is v á g t a t . A t a v a k r a m á r csak foszlányok jutnak belőle. Síri csend, s ö t é t s é g borul a p u s z t á r a , csak a b ö l ö m b i k a egy-egy h ü m m ö g é s e , a t ü c s ö k m a d á r halk pirregése s a t á v o l i p á s z t o r t ü z e k hirdetik, hogy van ott m é g élet.
MADÁR VAGY EMLŐS? I r t a : Éhik Gyula dr. (Folytatás.)
Furcsa dolog, ha emlős á l l a t t o j á s t rak, de m é g furcsább, ha m a d á r h o z hasonlít. Pedig így van. Csőre, k o p o n y á j a , ú s z ó h á r t y á s lába, sőt m é g b é l c s a t o r n á j a is a m a d á r é h o z hasonlít, mert m i n d az anyagcsere b o m l á s t e r m é k e i n e k , m i n d az ivarmirigyek t e r m é k e i n e k kiürí tésére csak egy n y í l á s a van. Még k ü l ö n ö s e b b a k é p , ha meggondoljuk, hogy a kacsacsőrű-emlős b u n d á j a olyan, m i n t a p r é m f ó k á é , farka olyan, m i n t a h ó d é , k a r m a olyan, m i n t a k u t y á é . M i n t h a egy huncut á l l a t t ö m ő különféle állatokból v a r r t a volna össze. A keleti u t a z ó k t ó l hozott első p é l d á n y o k a t a szakemberek is gyanakodva nézegették és kezdetben k í n a i t r é f a t á r g y n a k t a r t o t t á k . K ü l ö n ö s az állat é l e t m ó d j a is. A k a c s a c s ő r ű - e m l ő s csendes vizek p a r t j á b a ássa l a k á s á t , ebből egy nyílás a szabad ég alá, m á s i k a vízbe vezet. L a k á s á n a k egyik m e l l é k á g á b a építi fészkét, s ebbe tojj a t e k n ő s b é k a s z e r ű k é t - h á r o m t o j á s á t . I d e j é t l a k á s á b a n vagy a v í z b e n tölti. A m i k o r nincsen otthon, t á p l á l é k u t á n j á r . F é r g e k e t , rovarokat, r á k o k a t t ú r k i az iszapból, majd felhozza a víz felszínére és k i v á l o g a t j a az e h e t ő és ehetetlen részeket. A kacsacsőrű-emlős egy régi kor élő m a r a d v á n y a , szervei mégis igen fejlettek, a v í z i é l e t m ó d h o z t ö k é l e t e s e n alkalmazkodtak. Csőrét p é l d á u l t ö b b m i l l i ó évig vízi l á r v á r a v a d á s z v a szerezte. A csőr t ö v é n é r z é k s z e r v e k k e l megrakott r e d ő van, ez fokozza a t á p l á l é k s z e r z ő k i v á l ó szerszám h a s z n á l h a t ó s á g á t . A h ó d é h o z h a s o n l ó farka k i t ű n ő k o r m á n y l a p á t , ú s z ó h á r t y á s l á b a p o m p á s evező.
S ű r ű , t ö m ö t t b u n d á j a jól védi t e s t é t a víztől, a víz k ö r n y é k i t á j a k h ű v ö s nedvességétől. E z t az i n k á b b éjjeli é l e t m ó d o t élő á l l a t o t igen j ó orra vezeti. A v í z b e n s a föld alatt nappal sincsen sok l á t n i v a l ó , éjjel m é g kevesebb, e z é r t szeme fejletlen és a p r ó . A k a c s a c s ő r ű - e m l ő s a szelídség és n y u g o d t s á g minta képe. Á r t a l m a t l a n n a k látszik, mégis veszedelmes lehet, mert az egyetlen emlősállat, amelynek m é r e g m i r i g y e van. A comb l á g y é k i részén a m é r e g m i r i g y b ő l csatorna vezet a h á t s ó l á b belső felén lévő s a r k a n t y ú b a , A s a r k a n t y ú olyan, m i n t a k í g y ó méregfoga, belül á t f ú r t , befecsken dezésre való t ű h ö z hasonló. A m é r e g s a r k a n t y ú v a l ejtett seb emberre nem halálos, de igen f á j d a l m a s és l o m h a s á g o L á l m o s s á g o t okoz. E g y k a c s a c s ő r ű Jamieston kísérőjének k e z é t sebezte meg, keze gyorsan megdagadt, m é g válla ís g y u l l a d á s o s lett. A k í g y ó m a r á s r a e m l é k e z t e t ő m é r g e z é s igen f á j d a l m a s volt. A beteg kilenc h é t m u l t á n g y ó g y u l t meg. Stuort a m a r á s h a t á s á t ö t k u t y á n figyelte meg ; négy elpusztult, az ö t ö d i k h o s s z a n t a r t ó á l m o s s á g u t á n m e g g y ó g y u l t . A tiszta m é r e g alkoholos o l d a t á n a k ö t s z á z a d grammja h á z i n y ú l bőre a l á fecskendezve ö k ö l n y i n a g y s á g ú , de ö t - h a t nap alatt e l t ű n ő daganatot okoz. Ugyanez a m e n n y i s é g érbe fecskendezve, azonnal hat és e g y - k é t perc alatt az á l l a t k i m ú l á s á t okozza. A m é r e g h a t á s á r a a v é r az erekben és a s z í v b e n megalvad. É r d e k e s , hogy ugyanilyen h a t á s ú m é r g e van n é h á n y a u s z t r á l i a i m é r g e s
Kacsacsőrű-emlős.
k í g y ó n a k , a kacsacsőrű-emlős m é r g e azonban ennél ötezerszer g y e n g é b b . A m é r e g fehérjevegyületek k e v e r é k e . A k a c s a c s ő r ű - e m l ő s különös t u l a j d o n s á g a az is, hogy fogait fiatal k o r á b a n kihullatja. E z a fog is olyan, amilyen egyetlen m a élő e m l ő s n e k sincsen, s o k g u m ó j ú , a kihalt göröngyösfogúak — a M u l t i t u b e r c u l á t á k — fogához hasonló. A kihullott fog h e l y é n szarulemez n ő ; a fognál b i z o n y á r a alkalmasabb s z e r s z á m a csúszós víziférgek megragad ására. A k a c s a c s ő r ű - e m l ő s h a s o n l í t a h ü l l ő k r e is. Nemcsak azért, mert tojással szaporodik, hanem a z é r t is, mert agyveleje hüllőszerű. A nagyagy sima és nagyon kicsi, olyan, m i n t a kétszázmillió évvel ezelőtt, a triaszkorban élt hüllőké. K é r g e s test (corpus callosum) nincsen, noha a k é t agyféltekét egy-egy k ö t e g idegszál k ö t i össze egy mással, ezért m i n d a k e t t ő é r t e s ü l arról, m i t ö r t é n i k a másikban. A kacsacsőrű-emlős c s o n t v á z a , k ü l ö n ö s e n vállöve is hüllőszerű. A l e g t ö b b emlős vállöve k é t csont, a kacsa csőrű-emlősé négy csont; nevezetesen a kulcscsont mellett
Gyapjas-hangyászsün.
m é g h á r o m k ü l ö n c s o n t , m é g p e d i g a hollóorrcsont, a h o l l ó o r r k ö z t i c s o n t és a kulcs k ö z t i c s o n t van, é p p ú g y , m i n t nagyon sok k i h a l t és n é h á n y m a is élő hüllőkön. Miért nem hüllő a kacsacsőrű-emlős? Mert szőrös, mert egyetlen alsó állkapocs csontja és tejmirigye van. Tejmirigye is k ü l ö n b ö z i k a t ö b b i emlősétől, mert á t a l a k u l t v e r e j t é k m i r i g y . Érdekesen írja le Plate az emlős szőre és tej mirigye k i a l a k u l á s á n a k történetét. A z emlősök elődeinek — a Cotylosaurianak nevezett h ü l l ő k n e k — pikkelyei k ö z ö t t lévő csöves mirigyek v á l a d é k a kezdetben a pikkelyek kenésére való volt. A v á l a d é k c s ö k k e n t e t t e a pikkelyek k ö z ö t t a s ú r l ó d á s t , s ezzel m e g k ö n n y í t e t t e a t e s t m o z g á s t . A törzs fejlődéssel a pikkelyek elsatnyultak, e l t ű n t e k és a pikkely érzőszőreiből l a s s a n k é n t kiala kult az emlős szőr. A k e n ő m i r i g y e k verejték m i r i g y e k k é alakultak át, s e t t ő l kezdve vála d é k u k a bőr és szőr p u h í t á s á r a való. A hasoldalon lévő v e r e j t é k m i r i g y e k b ő l alakultak k i a t e j t e r m e l ő szervek. A legelső emlősök é p p ú g y k ö l t ö t t é k k i t o j á s a i k a t , m i n t ma az óriáskígyó vagy a madarak. A k ö l t é s és a test h ő m é r s é k l e t é n e k velejáró emelkedése á l l a n d ó a n izgatta a has b ő r é t és a h a s b ő r v e r e j t é k mirigyeit. A z á l l a n d ó izgalom k ö v e t k e z t é b e n a hasfal h á m r é t e g e megvastagodott. Mindez eddig csak elmélet, elgondolás. Érdekes azonban, hogy az emlős egyén fejlődésével a tejmirigyek kezdeményének kialakulása alkalmával a hámrétegnek ez a meg v a s t a g o d á s a m a is l á t h a t ó . E b b ő l a meg vastago dásból, k e z d e m é n y b ő l alakul k i a tejmirigy. A csőrösemlősök tej mirigye m é g nem n e v e z h e t ő e m l ő n e k , mert az egyes mirigyek k i v e z e t ő nyílásai egy m á s t ó l bizonyos t á v o l s á g r a , s z é t s z ó r t a n , az ú g y n e v e z e t t s z o p t a t ó m e z ő n vannak. A mirigyek v á l a d é k a a b ő r felületére ömlik. E g y ú t t a l m e g e m l í t e m azt is, hogy ez a v á l a d é k nemcsak összetétele, hanem h a l m a z á l l a p o t a miatt is m é g k o r á n t s e m a tejnek nevezett eszményi t á p l á l ó folyadék, mert i n k á b b szilárd, puha kenőcsös, m i n t hígfolyós. E z a csőrösemlőstej a mirigyek mellett lévő hosszú szőrszálakhoz tapad, onnan a fióka lenyalja, leszopogatja. A m i l y e n csodálatos á l l a t a kacsacsőrűemlős, é p p o l y a n c s o d á l a t o s a k rokonai. N e m sok rokona van. A z egyik az ausztráliai-, a m á s i k az ú j g u i n e a i - h a n g y á s z s ü n . A z egyiknek t u d o m á n y o s neve — Tachyglossus — fürge n y e l v ű t , a m á s i k n a k t u d o m á n y o s neve — Zaglossus — n a g y n y e l v ű t jelent. R a g a d ó s , enyves n y e l v ü k olyan, m i n t a lépvessző ; k i t ű n ő h a n g y a f o g ó szerszám, e nélkül egyik sem t u d n a megélni. T ü s k é s - h a i i g y á s z s ü n n e k is nevezik, mert olyan, m i n t a m i k ö z i s m e r t s ü u d i s z n ó n k ; a puha s z ő r r u h á b ó l k e m é n y t ü s k é k merednek k i . A z új guineai gyapjash a n g y á s z s ü n azonban, m i k é n t neve is elárulja, alig t ü s k é s ; o r m á n y s z e r ű hosszú csőrével és oszlopos l á b á v a l h á r o m a r a s z o s kis elefánt hoz hasonlít. A hangyászsün éppolyan ódonszabású, m i n t a kacsacsőrű-emlős, csak fjobban elkülönült. Agyféltekéi m á r nem simák, szája
g ö r ö n g y ö s f o g ú a k k a l , a Multituberculat á k k a l . Lehetséges, hogy m i n d a k é t csoport, függetlenül a t ö b b i emlőstől, közös h ü l l ő t ö r z s b ő l s z á r m a z o t t . E m l ő seink k ö z ü l csak a t o j á s r a k ó k n a k marad tak meg napjainkig a h ü l l ő k t ő l ö r ö k ö l t t u l a j d o n s á g o k , ezek l e g a l á b b k é t s z á z millió évesek, ha az első emlősszerű hüllő megjelenési idejére v a g y u n k figyelemmel. H o g y a n maradtak meg a n n y i ideig ezek a kezdetleges emlősök? M i é r t nem pusz tultak el, m i n t elődeik?
Ausztráliai-hangyászsün.
csőszerűén m e g n y ú l t , csontlécalakú, hosszú alsó á l l k a p c s a a csőszájnak t á m a s z t é k a ; foga nincsen. *Ez a fogatlan csőszáj olyan, a k á r a p ó l i n g m a d á r e n y h é n hajlott csőre. Ez az állat h a n g y á v a l t á p l á l k o z i k . De a hangya nem j ö n a h a n g y á s z s ü n h ö z , s ha j ó l akar lakni, neki kell a h a n g y á k a t megkeresnie. V á n d o r é l é t m ó d r a k é n y s z e r ü l t . A h o l rá virrad, otthon van. Örökös b o l y o n g á s a i k ö z b e n nem é p í t h e t m a g á n a k á l l a n d ó l a k á s t , u t ó d a i n a k meleg fészket. T o j á s á t és k ö l y k é t m a g á v a l kell cipelnie. Vájjon, hogyan oldotta meg a t e r m é s z e t ezt a feladatot? Csodá latosan célszerűen. T o j á s r a k á s idejére a nőstény- h a s á n erszény képződik, akkora, mint valami mellényzseb. A különös zsebbe teszi a n ő s t é n y egyetlen t o j á s á t , ebből n e m s o k á r a kibújik a g y á m o l t a l a n , fejletlen kis fióka. A fióka a zseb faláról lecsurgó, tejhez h a s o n l ó v á l a d é k k a l él mindaddig, a m í g szája nem alkalmas a h a n g y a e v é s r e . H a meggondoljuk, hogy a m a i k o r s z e r ű emlőscsopor tok k i a l a k u l á s a m á r h a t v a n m i l l i ó é v v e l ezelőtt, a föld tani ú j k o r elején m e g k e z d ő d ö t t , l á t j u k csak, mennyire ó d i v a t ú a k csőrösemlőseink ; ezek bizony r é g e b b e n mint százmillió é v v e l ezelőtt lehettek k o r s z e r ű e k . K ü l ö n ö s , hogy m e g k ö v e s ü l t m a r a d v á n y a i k a t csak a n e g y e d k o r b ó l ismerjük. E z e k azonban legfeljebb egymillióévesek. Bonctani s a j á t s á g a i k csak annyit á r u l n a k el, hogy nincsenek szoros r o k o n s á g b a n a m a élő emlősökkel, ellenben közelebbi r o k o n s á g b a n lehettek a régen k i h a l t
A z élők v i l á g á b a n jól ismert szabály, hogy az e r ő s e b b kiszorítja helyéből a g y e n g é b b e t . A g y e n g é b b á l l a t o k mindig a föld valamelyik rejtett z u g á b a n talál h a t ó k , ahol nincsen vagy k e v é s az ellen ségük, í g y s z o r í t o t t á k az é l e t e r ő s e b b emlősök a tojásrakókat Ausztráliába, m é g akkor, amikor Ázsia és A u s z t r á l i a k ö z ö t t a szárazföldi ö s s z e k ö t t e t é s meg volt. A k é t világrészt összekötő szárazföldi híd azonban n e m s o k á r a a tengerbe süllyedt, a h í d e l t ű n t , m i e l ő t t ó d o n s z a b á s ú e m l ő s e i n k ellenségei á t h a l a d h a t t a k volna rajta. Csak i l y m ó d o n maradhattak életben napjainkig a t o j á s r a k ó emlősök, m i n t egy r é g e n e l m ú l t ősvilág emlékei.
RÖVID KÖZLEMÉNYEK Gőte-lárva fejlődése petetöredékből. A l e g t ö b b élőlényk é t p a r á n y i sejt, a női petesejt és a h í m ivarsejt egyesü léséből keletkezik. M i n d e n egyes sejtben az élőlényre jellemző s z á m ú p á l c i k a a l a k ú k é p z ő d m é n y ( k r o m o s z ó m a ) l á t h a t ó . A k r o m o s z ó m á k b a n r e j t ő z n e k a szervezet a l a k í t á s á h o z szükséges t é n y e z ő k , a fejlett szervezet tulaj d o n s á g a i n a k k e z d e m é n y e i . Minthogy a m e g t e r m é k e n y i l lés a l k a l m á v a l a n ő i és a h í m s z a p o r í t ó s e j t e k egyesülnek, a test minden sejtjében k é t s z e r a n n y i k r o m o s z ó m a van, m i n t az egyes s z a p o r í t ó s e j t e k b e n . I s m e r ü n k olyan eseteket, amelyekben a szervezet m e g t e r m é k e n y í t é s nélkül c s u p á n a p e t e s e j t b ő l fejlődik. A z ilyen szervezet sejtjeiben a k r o m o s z ó m á k s z á m a ter mészetesen félannyi, m i n t a m e g t e r m é k e n y í t é s s e l kelet kezett szervezetben. E z e k e t a f é l - k r o m o s z ó m a s z á m ú szervezeteket a t u d o m á n y haploid szervezeteknek, magyar szóval »feles-szervezetek«-nek nevezi. M e g t e r m é k e n y í tetlen p e t é b ő l k e l e t k e z ő feles-szervezetek p é l d á u l a m é h e k hímjei. A feles k r o m o s z ó m a s z á m ellenére a h í m m é h e k , vagyis a h e r é k h i b á t l a n szervezetek, rendes t e r m é kenyítőképességgel . Sok k u t a t ó k í s é r l e t e z e t t m á r azzal, hogy m e s t e r s é gesen fejlesszen feles-szervezeteket. A n ö v é n y e k k ö r é b ő l jól ismeretesek p é l d á u l a d o h á n y , a paradicsom feles alakjai. E z e k teljesen életképesek, b á r a m e g s z o k o t t n á l rendszerint kisebb termeti'íek és gyakran m e d d ő k , vagyis u t ó d o k t e r m e l é s é r e alkalmatlanok. E b b e n az i r á n y b a n az á l l a t o k közül l e g t ö b b e t a b é k á k k a l és a g ő t é k k e l kísérleteztek.
Hangyászsüu erszényből kivett tojása (baloldalt). Kacsacsőrű-emlős tojása (jobboldalt).
Feles-szervezeteket a k ö v e t k e z ő m ó d o k o n lehet fej leszteni : L A m e g t e r m é k e n y í t e t l e n p e t é t k ü l ö n b ö z ő vegyszerekkel, vagy finom t ű s z ú r á s s a l fejlődésre ser kentik. E z t a jelenséget a t u d o m á n y mesterséges szűz n e m z é s n e k nevezi. 2. H a a h í m i v a r s e j t e k e t m e g t e n n é -
k e n y í t é s előtt R ö n t g e n - s u g a r a k k a l kezelik, a h í m i v a r sejtek a m e g t e r m é k e n y í t é s a l k a l m á v a l behatolnak ugyan a p e t é b e , de a t o v á b b i fejlődésben m á r nem tudnak résztvenni, a petében megsemmisülnek. A besugárzott h í m i v a r s e j t e k t e h á t a p e t é t c s u p á n fejlődésre serkentik, maga a fejlődő szervezet azonban csak a pete a n y a g á b ó l alakul, vagyis »feles-szervezet« lesz. E z t a jelenséget a t u d o m á n y gynogenesis-nek. nevezi. 3. A z előbbi kísérlet fordítottja, amikor nem a h í m i v a r s e j t e k e t , hanem a p e t é t kezelik R ö n t g e n - s u g a r a k k a l . Ilyenkor a petesejt magja ( k r o m o s z ó m a készlete) elpusztul, de p l a z m á j a épségben marad. Megjegyezzük, hogy a pete s e j t m a g j á t t ű v e l is el lehet t á v o l í t a n i . H a a m a g n é l k ü l i v é tett p e t é t ép o n d ó s e j t m e g t e r m é k e n y í t i , a feles-szervezet a l a k í t á s á ban csak az apai k r o m o s z ó m a - k é s z l e t vesz részt. Ennek a jelenségnek t u d o m á n y o s neve androgenesis. 4. A negye dik m ó d s z e r t először Spemann alkalmazta 1914-ben az európai tarajosgőte petéjén. Szabályos megtermékenyítés u t á n a p e t é t k é t részre vágják, ú g y h o g y a petesejt magja és a Hímivarsejt magja ne egyesülhessen. A h í m ivarsejt m a g j á t befogadó p e t e t ö r e d é k b ő l feles-ébrény fejlődik. E z t a jelenséget a szakemberek merogonia n é v e n ismerik. A z ismertetett m ó d s z e r e k k e l fejlesztett l á r v á k t ö r p é k , lomha m o z g á s ú a k és rendszerint h á r o m - ö t h é t alatt elpusztulnak. Fankhauser G. (»The production and development of haploid salamander larvae«. »The J o u r n a l of H e r e d i t y . « 1937. 1.) a j a p á n - g ő t é v e l (Triturus pyrrhogaster) kísérletezett. A j a p á n - g ő t e frissen lerakott és megtermékenyített petéjének átmérője körülbelül k é t milliméter. A m e g t e r m é k e n y í t é s vitán e g y - k é t ó r á v a l az e m l í t e t t szerző a p e t é t h a j s z á l h u r o k k a l k é t részre osz totta. Rendszerint csak az egyik p e t e t ö r e d é k maradt életben. H a a p e t e t ö r e d é k b e n véletlenül m i n d az anyai, m i n d az apai sejtmag megvolt (ez t e h á t nem feles-alak!), teljesen é p — b á r a rendesnél kisebb — l á r v a kelet kezett. H a a p e t e t ö r e d é k b e n csak az egyik ivarsejt magja v o l t meg (ez m á r feles-alak!), a k é p z ő d ö t t l á r v a n ö v e k e d é s é b e n egyre jobban hanyatlott ; a fejlődés mégis t o v á b b haladt, m é g a v é g t a g o k is megjelentek. E g y i k legsikerültebb k í s é r l e t b e n a feles-szerkezetű g ő t e l á r v a száz napig élt.
jelölés u t á n k é t nap m u l t á n négy s á s k a , m é g p e d i g h á r o m Melanoplus mexicanus és egy Melanoplus differentialis a megjelölés helyétől h ú s z m é r f ö l d n y i r e r e p ü l t el, de valószínűleg nem egyhuzamban, hanem vitközben le s z á l l t a k és t á p l á l k o z t a k . E g y Melanoplus mexicanus v á n d o r l á s a k ö z b e n tizennégy nap alatt 215 m é r f ö l d n y i r e r e p ü l t el. A t ö b b i megjelölt á l l a t n a k nagy része azonban ezen a t á v o l s á g o n h u s z o n n é g y — n e g y v e n n y o l c nap alatt r e p ü l t végig. A z e m l í t e t t k é t k u t a t ó a jelölésekkel azt is meg á l l a p í t o t t a , hogy a v á n d o r l á s i r á n y a j ó r é s z t a meleg szelek i r á n y á t ó l függ. A s á s k á k l e g i n k á b b abba az i r á n y b a r e p ü l n e k , amerre az é v s z a k b a n a szelek főképen fújnak és ú g y látszik, hogy r e p ü l é s ü k , illetve v á n d o r l á s u k k ö z b e n a szél h a j t ó erejét is felhasználják. ) 1
Varga Lajos
dr.
!
) Munro J. A. és Sangstad S.: »A measure oí the flight capacity of grasshoppers.« — Science, 1938. II., 473—474. old.
| ÁLLATKERTI ÁLLAT-
HÍREK~
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI
A pézsmaréce. A z á l l a t k e r t i t ó k ö r n y é k é n a nagy t e s t ű , fekete p é z s m a r é c e (Cairina moschata Flemm.) gyakran s z e m ü n k elé k e r ü l . T ö r ö k r é c é n e k is nevezik, pedig a t ö r ö k ö k h ö z semmi köze. H a z á j a A m e r i k a forró-
N e m tudjuk biztosan m e g m a g y a r á z n i , hogy a mes terségesen fejlesztett feles-szervezetek életképessége m i é r t nem kifogástalan. R
g
g
ű
s
J ó z s e f
A sáskák vándorlásának sebessége. Tudjuk, hogy a sáskák általában kitűnő repülők. A vándorsáskák például t ö b b s z á z k i l o m é t e r n y i r e tudnak r e p ü l n i , és megfigyelték, hogy ha gyenge a szél, o l y a n h a j ó r a s z á l l t a k , amely a p a r t o k t ó l h á r o m s z á z k i l o m é t e r n y i r e haladt. A z t azonban, hogy m i l y e n r e p ü l é s ü k sebessége, m é g nem s i k e r ü l t biztosan m e g á l l a p í t a n i . Legúj abban k é t amerikai k u t a t ó é p p e n azt akarta megtudni, hogy bizonyos sáskafajok m i l y e n gyorsan r e p ü l n e k , illetve v á n d o r o l n a k . A z É s z a k a m e r i k a i - E g y e s ü l t Államok Észak-Dakota államában kísérleteztek. A k é t k u t a t ó — Munro J. A. és Sangstad S. — e célból százezer s á s k á t jelölt meg a k k é n t , hogy v ö r ö s l a k k f e s t é k k e l bepermetezték őket. E z a lakkfesték a sáskákra egyáltalá ban nem volt k á r o s és gyorsan m e g s z á r a d t rajtuk. A közeli és t á v o l i t e r ü l e t e k e n maga a k é t k u t a t ó és k ü l ö n megfigyelők figyelték a megjelölt s á s k á k megjelenését. A v i z s g á l a t o k a l a p j á n k i d e r ü l t , hogy a s á s k á k r ö v i d idő alatt nagy t á v o l s á g o n tudnak á t r e p ü l n i . A meg
Pézsmarécék az állatkerti n a g y t ó partján. A z állatkerti V I I I . fényképpályázaton vásárolt k é p . Reich Péter Cornél felvétele.
égövi része; Mexikótól Paraguay-ig a szabad t e r m é s z e t b e n és baromfiudvarokon elég gyakori. A X V I . s z á z a d b a n került E u r ó p á b a . Azóta sokhelyütt gondozzák. É g hajlatunkhoz h o z z á s z o k o t t . Leghidegebb teleinket is j ó l t ű r i . E l é g jól r e p ü l , de s z á r n y tollait m e g n y í r n i szükség telen, mert nem szökik el. Á l l a t k e r t ü n k b e n az eredetiszínű p é z s m a r é c é k e t te n y é s z t j ü k . T o l l a z a t ú k fémfényű fekete, c s u p á n s z á r n y fedőtollai fehérek. Külföldi t e n y é s z t ő k n é l f e h é r t a r k a ,
sőt tisztafehér p é l d á n y o k is vannak. A p é z s m a r é c e csőre és feje k é t oldalán csupasz bőre fekete. Csőre hegye és h o m l o k á n a b ü t y ö k piros. Szeme fölött csupasz b ő r é n n é h a piros szemölcsök vannak. A gácsér a t o j ó n á l j ó v a l nagyobb. Egyes p é l d á n y o k s ú l y a ö t - h a t kiló. A t o j ó csőrén piros b ü t y ö k nincs. A z á l l a t k e r t i t ó m e n t é n mindig sok p é z s m a r é c e l á t h a t ó . A vizet nem igen kedvelik. B á r naponta füröd nek, t ö b b n y i r e a víz p a r t j á t szegélyező cserjék k ö z ö t t t a r t ó z k o d n a k . A p é z s m a r é c e j ó t o j ó és k i v á l ó kotló. F i ó k á i t nagy szeretettel neveli és b á t r a n védelmezi. A gácsér nem v e r e k e d ő t e r m é s z e t ű , de a p á r z á s i időben annyira h e v e s v é r ű , hogy a t ó p a r t o n a bantam-kakasokat sem hagyja nyugton. É j j e l rendszerint a fák alacsonyabb á g a i n pihen, s ő t ha m ó d j á t leli, a fákon vagy fák o d v á b a n költ. E g y e t l e n h i b á j a — a gácsérok e r ő s z a k o s k o d á s á n felül — a tojók összeférhetetlensége. E z k ü l ö n ö s e n ott kellemetlen, ahol k e v é s fészkelőhelyük v a n . Ilyen esetben a tojók a fészek ről e g y m á s t e l z a v a r j á k és a t o j á s o k a t t ö n k r e teszik. A pézsmaréce nevét a gácséroknak párzási idejükben é r e z h e t ő szaga m i a t t kapta. H ú s a ízletes, de l e v á g á s a u t á n fejét és h á t s ó mirigyeit el k e l l t á v o l í t a n i , k ü l ö n b e n h ú s á n a k is erős szaga v a n . , ., ° Szombath
elrepült, a n á l u n k maradt madaraknak pedig v i s s z a t é r t é l e t k e d v ü k . A z első csalóka tavaszi n a p s u g á r b a n , s z á r n y u k a t teregetve, s ü t k é r e z t e k és a mindig b o h ó c k o d ó kis fekete legények, a s z á r c s á k is ú j r a k e z d t é k a zord télen m á r elfelejtett j á t é k a i k a t . K é s ő b b , hogy m i n d jobban melegedett az idő, a nap sugarait m á r nemcsak látni, hanem érezni is lehetett. M e g n y í l t a b ö r t ö n ö k kapuja, a telelőkbe z á r t és a tavaszt t ü r e l m e t l e n ü l v á r ó
r
Tavasz az állatkerti nagytavon. H o s s z ú , veszedelme sen hideg t é l p u s z t í t o t t a idén az ország v a d á l l o m á n y á t . E l s z o m o r í t ó h í r e k é r k e z t e k m é g olyan t e r ü l e t e k r ő l is, amelyeken a vadat a lehetőség szerint g o n d o z t á k és e t e t t é k . A v í z i m a d a r a k is bajban voltak, mert az á l l a n d ó hidegben m é g a gyorsfolyású patakok is befagytak. Tele is volt az á l l a t k e r t i n a g y t ó idegen v a d k a c s á v a l , n é h a h á r o m s z á z n á l is t ö b b e t lehetett rajta megolvasni. H a s i g a h ó b a s ü p p e d v e s é t á l t a k a t ó jegén és t ö m e g e s e n szorongtak azon a kis szabad v í z t e r ü l e t e n , amely a p i n g v i n t ó vízének t o r k o l a t á n á l nem fagyott be.
F e k e t e h a t t y ú k . A z állatkerti V I I I . fényképpályázaton vásárolt k é p . Reich Péter Cornél felvétele.
T e r m é s z e t e s e n az á l l a t k e r t n e k s z a b a d á g alatt telelő madarai is m e g s í n y l e t t é k a nagy hideget. A szürke g é m e k fázósan gubbasztottak a magas h ó b a n , a k a c s á k és h a t t y ú k pedig f e l v á l t v a á l l a n d ó a n a vízen mozgolód tak, hogy ne fagyjon be m é g az a kis darab is. E á t s z o t t minden állaton, hogy m á r sokallja a hideget. N a g y s o k á r a k ö v e t k e z e t t be az e n y h ü l é s . A t ó jég páncélja elolvadt, a v e n d é g m a d a r a k legnagyobb része
Kanadai-ludak. A z állatkerti V I I . fényképpályázaton vásárolt k é p . Reich Péter Cornél felvétele.
melegégövi madarak i s m é t k i k e r ü l t e k szabad birodal mukba, a t ó r a . M u l a t s á g o s m o z d u l a t o k k a l , u g r á l v a és k i a b á l v a f o g a d t á k s z a b a d u l á s u k a t . Egyesek s z á r n y u k a t lebegtetve napoztak, m á s o k eszeveszetten rohantak a vízbe és b u k d á c s o l v a , a felkavart habokat s z á r n y u k k a l verve, boldogan ü d v ö z ö l t é k a tavaszt és a s z a b a d s á g o t . A nagy ö r ö m ö t hamarosan k o m o l y készülődés k ö v e t t e . A kanadailudak rendezett serege megbomlott és p á r o k r a szakadozott. A v a d k a c s á k és s z á r c s á k is p á r o s á v a l ú s z k á l t a k és napirenden v o l t a k a t o j ó k é r t v í v o t t p á r b a j o k . K é s ő b b a z u t á n a c s a t á k is v é g e t é r t e k és a g y ő z t e s h í m e k b ü s z k é n v e z e t t é k el p á r j u k a t , hogy otthont a l a p í t s a n a k . E z azonban a k e v é s fészkelőhely miatt nem volt valami k ö n n y ű feladat. A z o d ú k a t a szemfülesebbek és e r ő s e b b e k elfoglalták, a t ö b b i pedig v á n d o r ú t r a kelt, hogy f é s z e k r a k á s r a alkalmas helyet találjon. V é g s z ü k s é g b e n a sziklák füves térségei és a bokrok m i n d alkalmasak erre a célra. E z i d é n is a t ő k é s récék csavarogtak legmesszebbre a t ó t ó l . E g y p á r a p á l m a h á z előtt, a k i s v í z m e d e n c é b e , m á s i k a v a p i t i szarvasok i t a t ó j á b a l á t o g a t o t t el, de jutott egy-egy p á r a vízilómedencébe és a f ó k a t ó b a is. K e d v e s l á t v á n y volt, amikor a kis-sziklán kikelt a p r ó k a c s á k a t anyjuk a f ó k a t ó vízére vezette. A fiókák m i n t k ö n n y ű pehely l a b d á k gurultak le a meredek szikláról, de r ö g t ö n t a l p r a á l l t a k és s z a p o r á n tipegtek anyjuk u t á n . A m i k o r pedig a fókák, a c s o d á t b á m u l n i , o d a ú s z t a k hozzájuk, a v a d kacsamama b á t r a n r á j u k t á m a d t és s z á r n y á v a l erélyesen csapkodva ú g y megijesztette őket, hogy r é m ü l t e n mene k ü l t e k a veszedelmes kis család közeléből a víz a l á . De nemcsak a v a d k a c s á k n á l volt családi ö r ö m . A kanadai ludak zöld fiókáikat v e z e t g e t t é k a tavon, a s é t á n y felé eső sarkon egy szárcsa ü l t t o j á s a i n r e n d í t h e t e t l e n t ü r e lemmel, a szikla alatti ö b ö l b e n pedig egy f e k e t e h a t t y ú 7
foglalta el a k o r o n á s d a r ú elhagyott fészkelőhelyét. A s z ü r k e g é m e k régi fészküket t a t a r o z t á k és k ö l t ö t t e k benne, a m a r a b ú p á r meg száraz gallyakat hordott össze nagy komolyan. A koratavasszal m é g csendes m a d á r é l e t mindjobban m e g é l é n k ü l t és a n a g y t ó megtelt fiókáikat fürdető boldog p á r o k k a l . N a g y volt az ö r ö m és a megelégedés, csak a p á r n é l k ü l maradt gácsérok totyogtak s z o m o r ú a n , hontalanul a kert vitáin, vagy szerényen f é l r e v o n u l v a ú s z k á l t a k a tavon tisztes t á v o l b a n a népes c s a l á d o k t ó l . Haller
dr.
A kis-símacápa (Mustelus laevis Risso) a tengeri a k v á r i u m o k egyik r i t k á b b és csak r ö v i d ideig élő v e n d é g e . N y e s t c á p á n a k is nevezik. Bőre sima, selyemfényű, k é k e s - s z ü r k e . H á t á t r i t k a s ö t é t pettyek t a r k í t j á k . H a s a fehér. A l a k j a k a r c s ú . E g y m é t e r n é l hosszabbra r i t k á n n ő meg. Fogai t o m p á k . L e g i n k á b b a tenger fenekén t a r t ó z k o d i k . P u h a t e s t ű á l l a t o k k a l , kisebb r á k o k k a l , h a l a k k a l t á p l á l k o z i k . J ó l úszik és — közeli r o k o n á h o z , az e m b e r e v ő c á p á h o z h a s o n l ó a n — igen falánk. A tengerben a nagy h o m o k m e z ő k e t kedveli. A parti s z i k l á k a t r i t k á n keresi fel. M i v e l t e r m é s z e t e s é l e t t e r é b e n a szabadabb vizekhez szokott, a fogságot nem t ű r i . A z a k v á r i u m b a n nyugtalanul ide-oda víszkál, b u k d á c s o l . A medence fenekére csak akkor ereszkedik le, amikor m á r nagyon elfáradt. A m i n t erőre kap, i s m é t úszkálni kezd. G y a k r a n a medence falába ü t k ö z i k , o r r á t megsérti, s ő t sokszor h a s á t is feldörzsöli. Sebei nehezen vagy e g y á l t a l á n nem g y ó g y u l n a k be és hamar elpusztul. F o g s á g b a n csak n é h á n y hétig, igen r i t k a esetben e g y - k é t h ó n a p i g él. A szabad t e r m é s z e t b e n sok t á p l á l é k o t fogyaszt, de f o g s á g b a n alig táplálkozik, ezért r ö v i d idő alatt lesová nyodik. N a g y o n t ü r e l m e s e n kell a v é k o n y h a l d a r a b k á k a t az ú s z k á l ó s í m a c á p a orra elé tartanunk, a m í g egyszer csak elkapja. N é h a ó r á k i g v e s z ő d ü n k , a m í g az e t e t é s n e k ez a m ó d j a sikerül. G y a k r a n u j j ú n k a t fogja meg, vagy a m á r bekapott h a l h ú s t kiköpi és a b a j l ó d á s elülről k e z d ő d i k . H a a t á p l á l k o z á s n a k ezt a m ó d j á t megszokja és egy-egy alkalommal n é h á n y h a l d a r a b k á t elfogyaszt, valamennyire mégis megerősödik és t o v á b b él. Állat k e r t ü n k a k v á r i u m á b a n s í m a c á p á t egyízben ö t hónapig, egyízben pedig h á r o m h ó n a p i g gondoztunk. A Trieszti-öbölben a s í m a c á p a nem gyakori, de az Adriai-tengerben m á s u t t sokat fognak. A halcsarnokok ban n é h a t ö m e g e s e n l á t h a t ó . H ú s a nem v a l a m i ízletes és csak a s z e g é n y e b b n é p fogyasztja. Szombath
I„apos-tengericsillag az állatkerti a k v á r i u m üvegfalán. Szombath László felvétele.
A lapos-tengericsillag. A z á l l a t k e r t a k v á r i u m á b a n az a l s ó r e n d ű á l l a t o k m e d e n c é i b e n a tengericsillagok kilenc faját gondozzuk. N é h á n y faj é v e k ó t a l a k ó j a a k v á r i u m u n k n a k ; k ö z ö t t ü k n é g y é v e s p é l d á n y o k is vannak. A z A d r i á b ó l l e g u t ó b b hozott tengericsillagok közül a legérdekesebb a lapos-tengericsillag (Palmipes membranuceus Linck.). A t ö b b i csillagétól eltérő alakja v a n és i n k á b b színespapírból k i v á g o t t ötszöghöz, mint csil laghoz hasonló. Teste k ö z é p e n hat, legfeljebb tíz m i l l i m é t e r vastag, szélén pedig majdnem olyan v é k o n y , mint a p a p í r . F e l ü l élénkpiros, alul pirossal szegélyezett sárgásfehér. A F ö l d k ö z i - t e n g e r b e n és az A t l a n t i - ó c e á n keleti részében honos. N e m ritka, de s é r t e t l e n p é l d á n y o k r i t k á n k e r ü l n e k fogságba. A lapos-tengericsillag ugyanis a tenger homokos fenekén él. A Trieszti-öbölben tíz m é t e r t ő l negyven m é t e r i g terjedő mélységből halásszák, a F ö l d k ö z i - t e n g e r b e n pedig n é g y s z á z - h a t s z á z m é t e r m é l y s é g b e n is t a l á l j á k . F e n é k k o t r ó - h á l ó v a l v a l ó h a l á s z a t a l k a l m á v a l k e r ü l a h á l ó b a . V é k o n y s á g a miatt a h á l ó v o n t a t á s a k ö z b e n k ö n n y e n megsérül, ezért alig sikerül ép p é l d á n y t szerezni. H a a lapos-tengericsillagot az a k v á r i u m b a n t ö b b alkalommal m e g n é z z ü k , észrevesszük, hogy a l a k j á t v á l toztatja. A m i k o r a homokba temetkezik vagy kisebb a k a d á l y o n halad á t , v a l ó b a n a t ö b b i csillaghoz hasonló alakja van. K a r j a i k ö z ö t t kifeszített, lemezalakú, v é k o n y részét b e h ú z z a , i l y m ó d o n csak ö t k a r c s ú karja látszik. H a m e g é r i n t j ü k , karjait kiszélesíti, ú g y h o g y megint ö t s z ö g ű az alakja. A lapos-tengericsillag fogságban k é n y e s és rövidéletű. T e r m é s z e t e szerint l e g t ö b b s z ö r a homokba rejtőzik, de n é h a az a k v á r i u m ü v e g f a l á r a is felkapaszkodik. Szombath
Kéziratokat nem őrzünk meg é s nem a d u n k v i s s z a . Kis-símacápa az állatkerti a k v á r i u m b a n . Szombath László felvétele.
