A TERMÉSZET SZERKESZTI:
NADLER
HERBERT
K I A D J A : B U D A P E S T SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT* ÉS NÖVÉNYKERTJE
XXVII. É V F O L Y A M
15
KILÁTÁS
Á
PILIS
16. S Z Á M
1931. A U G U S Z T U S 1—15.
SZERPENTINÜTJÁRÓL.
ifj. J ó z a n M i k l ó s
felvétele.
TARTALOM: Garády Viktor: Egy mérges kis hal. Rapaics Raymund dr.: Látogatás tündérszép Hinár biroda mában. Kolosváry Gábor dr.: Tudnak-e az állatok számolni. Vilmos svéd királyi herceg: Ingagi. Gebhardt Antal dr.: Az ÁbaligetUbarlang életvilága. Vertse Albert: A kékvércse.
Mariay Barnabás : Szirtisasok fogságban. Madarakról. Király Lajos : A színeslevelű Caladium. Rövid közlemények. Könyvekről. Mi újság az Állatkertben ?
íí ;Í ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ
47° C. r á d i u m o s h ő f o r r á s o k .
GUNDEL
íí íí íí íí A legtökéletesebb íí íí gyógyberendezések. íí íí Elsőrangú gyógyszálló íí íí a fürdővel közvetlen íí íí kapcsolatban. íí íí íí Diétás konyha. íí ÍÍ + íí ÍÍ íí H U L L Á M F Ü R D Ő ÍÍ íí ÍÍ íí ÍÍ íí ÍÍ KííííííííííííííIííííííííííííííílíííííXíííííííííííilíííííííííííííííííííIÍÍÍÍÍÍÍ íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí 5í íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí íí ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ
Szent Gellért Gyogyiurdo és Szálló
az Állatkert főbejárata mellett kiváló konyhájáról közismert.
BUDAPEST
P O L G Á R I
vendéglője
ÁRAK.
©
Z E N E .
Éttermei és terrasza a Gellért>szállóban a vidékről felránduló közönség és külföldi látogatóink kedvelt szórakozási helye.
íí
WEEKEND-SATRAK
íí ÍÍ ÍÍ
A
A l l a t s ÉS n ö v é n y k e r t b e n
'X ÍÍ ÍÍ :Í ÍÍ ÍÍ K
MINDEN LÁTOGATÓ TANUL, :=: GYÖNYÖRKÖDIK ÉS S Z Ó R A K O Z I K
íí
40
40
P.-TÖL
P.-TŐL
VÍZISPORT-, HORGÁSZ-, TURISTA-FELSZERELÉSEK A kerti k á r t e v ő k p u s z t í t á s á r a L É G P U S K Á K ( e n g e d é l y nélkül) 6 — 9 — 1 2 — 1 4 mm kis flobertek é s p u s k á k
SKABA É S PLÖKL f e g y v e r -
VI.
kerület,
é s
s p o r t á r u r a k t á r á b a n
B U D A P E S T Vilmos császár-űt Á R J E G Y Z É K !
íí íí
M A U T H N E R
33.
BUDAPESTI
:: ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ
íí ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍI ÍÍ ÍÍ ÍÍ IÍ
VÁLTSON ÁLLATKERTI BÉRLETJEGYET, MELYNEK ÁRA EGÉSZ Felnőtteknek
ÉVRE: . . . . 12 P
Tanulóknak és gyermekeknek . . Köztisztviselőknek . Köztisztviselők gyermekeinek . .
íí ÍÍ K
íí íí íí íí íi íí íí K ÍÍ
6 P 8 P 5 P
Napijegyek ára: 7 0 fillér, vasárnap és csütörtökön 5 0 fillér, 10 éven aluli gyermekeknek 3 0 fillér
s z á m ÍÍ
ÍÍ ÍÍ ÍÍ ÍÍ
K I M I N T V E T , U G Y A R A T , M A G N Á L J O B B A T S E H O L S E M
K A P H A T
•
MAUTHNER MAG MAUTHNER ÖDÖN
Központ: VII., ROTTENBILLERsU. 3 3 . 11
magtermelő é s magkereskedelmi részv.stárs.
"
B U D A P E S T
Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOSsU. 4 .
S U R G Ö N Y C I M :
iME"
M A U T H N E R E K
T e l e f o n : J. 4 6 3 — 6 5
Ferencrendiek templomával szemben
Főárjegyzék,
növényárjegyzék,
jácint, tulipán stb. virághagymákról ingyen
és
b é r m e n t v e
A TERMESZÉT KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L : BUDAPEST, VI, Á L L A T K E R T TELEFON: AUT. 194-30
XXVII.
SZERKESZTI:
NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA
15.-16. SZÁM
ÉVFOLYAM
EGY
MÉRGES
KIS
í r t a : Garády Viktor.
HAL.
M E G J E L E N I K M I N D E N H Ó I5--ÉN KÉT ÖSSZEVONT SZÁMA ELŐFIZETÉSI DÍJ: E G Y ÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 3 PENGŐ E G Y E S S Z Á M Á R A 60 F I L L É R
1931. A U G U S Z T U S
1.-15.
fegyverei mérges anyagot tartalmaznak. Ez itatja át a vele táplálkozó halak húsát. Az ilyen húsnak az élvezete halálos következményekkel járhat. De nem mindenütt. Ugyanaz a hal, amelynek élvezetét életével fizeti meg az ember, a legártalmatlanabb halnak bizonyul, ha más tengerben került a halász hálójába. Mert emitt bizonyosan nem táplálkozott csalános állatokkal, így például az aranyos makrel, olaszul »lampuga« (Coryphaena hippurus), amely nyáron a trópusi tengerek ből vándorol az Adriába s a nyári hónapokban nem egyszer látható a fiumei halcsarnokban, ha a trópusi vizekben ejtik zsákmányul, ahol hólyagos medúzákkal s egyéb csalános állatokkal táplálkozik, veszedelmesen mérges halnak bizonyul, mert élvezete többször vég zetes következményekkel járt. Miglen ha a Quarneroban a tinhalakkal együtt kerül a tinhalfogó hálóba, a leg finomabb húsú tengeri halak egyike.
A hal csak akkor számít valamit az embernél, ha azt meg is eheti. Ez rendjén is volna. Mert ha a tenger életet adott nekünk, lásson el minket meg felelő táplálékkal. Ez a táplálék pedig legyen élvezhető. De a tengeri hal nemcsak élvezhető, hanem egészséges is. Es ma, amikor a tudomány megállapította a tengeri hal gazdag vitamintartalmát, bátran elmondhatjuk róla, hogy nemcsak élvezhető és egészséges, hanem nélkülözhetetlen tápláléka is az embernek. Éppen ezért furcsán hangzik az avatatlan embernek, ha mérges tengeri halakról beszélnek neki. Szerencsére azonban, ezek a mérges halak nagy kivételek a tengerben. S ennélfogva nagyon keveset is nyomnak a latban. Vannak mérges halak, amiket De az Adriának is van egy veszedelmes mérges bátran megehetünk, míg ellenben vannak olyanok, vagy Lebias amelyeknek élvezete halálunkat is okozhatja. Az hala, a kis fogasponty (Cyprinodon előbbiek tartalmaznak ugyan mérget, amit bizonyos calaritanus). Az északi Adrián »nono«, nagyapó a neve. méregmirigyek termelnek csupán. Es ezt a mérget a Hogy miért nevezték el az olasz halászok ezt a kis hal a foga (muréna), vagy a testén levő tüskéi (pókhal, halat nagyapónak, nehéz volna kisütni. A fogasponty sziklahal, csillagnézőhal stb.) révén juttatja az ember a tengeri sótermelő telepek (szalinák) jellemző hala, testébe. Ez a méreg nem jár valami komoly következ ahol a levezető árkok kevert vízében nagy csapatok ményekkel az emberre. Hosszabb-rövidebb ideig tartó ban úszkál. A kevert vizet kedveli. Ezért az Adriában fájdalmakat okoz ugyan a test megsebzett részén • a folyók torkolatánál, a comacchioi, velencei és gradoi (kezén vagy lábán), de komolyabb bajjal sohasem jár. lagunákban, a partszéli kisebb tavakban található Es ha az ilyen halat megsütik vagy megfőzik, a húsa nagyobb mennyiségben. éppen olyan ártalmatlan, mint bármely más méregtelen A szalinák árkaiban boldog életet élnek, ahol nem halé. Azt bizonyosan kevesen tudják, hogy a közönséges igen kell az ellenségtől tartaniok. Legfeljebb egy-egy angolna is mérges hal. De csak a vére. H a ezt az ember csavargó jégmadár akad rájuk tengerparti barangolásain testébe oltanák, halálos következményekkel járna. H a 'nagynéha, s akkor bizony ugyancsak megtizedeli az angolnát megfőzik, elveszti mérgező hatását. Az őket. De ez a balszerencse ritkán esik meg velük. angolna egy hírhedt rokonának, a murénának egy faja Mert szemesek, körültekintők s mivel hegyibe még él Amerika trópusi és subtrópusi tengereiben. Ez a leg kitűnő úszók, könnyen elmenekülnek. H a az ember az nagyobb muréna. A nyugati és keleti partszéli vizek árokhoZ közeledik s árnyéka rávetődik a vízre, szörnyen ben él. Ragyogó, ékes a köntöse. Mintha smaragdból megijednek és eszeveszetten rohannak szanaszét. Akkora faragták volna. Tudományos neve Lycodis funebris. Ez kavarodás, akkora zaj támad erre a vízben, hogy úgy a »gyászos« név különben a hal veszedelmes^ voltáról rémlik, mintha hirtelen záporeső szakadt volna reá. tanúskodik. Negyedfél méterre is megnő. Úgy fest, Szép kis hal, amint a képünk is mutatja. Hossza 5—8 mint a valóságos óriáskígyó. Az embert is megtámadja cm. A teste tojásdad, kissé megnyúlt, nagy, sima és mérges marása a halálát is okozhatja. De ha meg pikkelyekkel födött, a feje zömök, a szája ferdén főzik^ legfinomabb, a legízletesebb húsú halak egyike. hajló és mindenik állkapcsa egy-egy fogsorral van Legveszedelmesebbek az ember egészségére azok a ellátva, amit az édesvízi tőpontynál hiába keresnénk. halak, amelyeknek húsa mérges anyaggal van átitatva. Áldozatait többnyire a bogárvilág lárváiból szedi, Többnyire trópusi halak. Csalános állatokkal f cnidaria) tehát húsevő. De azért megelégszik növényi táplálékkal táplálkoznak : hydrokorállokkal, hólyagos medúzákkal is. Azokat a hasadó algákat (Lyngbya, Spirulina) szokta (szifonofórákkal), korállok csalános polipjaival. Tudva lelegelni, amelyek az iszappal egyesülve és zöldes levő dolog, hogy ezeknek az állatoknak csalános védő fekete lepényeket alkotva, az árkok fenekét födik.
Egy német geológus kiszámította, hogy az óceánnak vize több mint hárommillió köbmérföldnyi konyhasót tartalmaz. Ami csaknem ötször akkora tömeg, mint az Alpesek hegylánca. H a a tengerben oldott állapotban levő sók egy prizmaalakú szilárd anyaggá válnának, talapja akkora volna, mint Észak-Amerika egész területe, magassága pedig meghaladná a harmadfél kilométert. Azért van sós és kesernyés íze a tengervíznek. Kesernyés íze a keserűsótól és még más magnéziumsóktól ered, amiket a tengervíz oldott állapotban tartalmaz. De nem minden tengervíznek eg^'forma a sótartalma. A folyók torkolata közelében levő partszéli vizeknek csekély a sótartalma. Éppúgy azoknak a tenge reknek, amelyekbe nagyobb folyók ömlenek, mint például a Balti- és Feketetenger. Míg ellenben, ahol nagyobb folyók nem ömlenek a tengerbe, mint például Szíriában, Észak-Afrikában, Szicíliában, Dél-Olaszországban, Dal máciában, Isztriában a tengervíznek, nemkülönben Franciaország és Spanyolország némely partszéli vizeinek A pagoi szalina egyik része. Balra egy szalina-csatorna. felvont é s leeresztett gazdag a sótartalma. Az Adriának átlag 3'6% sótar zsilipjeivel. A sarokban egyik emberem a kis fogaspontyokat fogdossa ö s s z e talma van. Ez utóbbi vizek mentén létesülnek rendesen kézihálóval és egy üvegvázába rakja. A szerző felvétele. a tengeri sótermelőtelepek. A termelés módja nagyon egyszerű. Dagály idején A kis hal egyébiránt arról nevezetes, hogy húsa mérges. Tehát Európa egyetlen mérges hala. Elvezete a a tengervizet a szalina hosszú, széles csatornáiba eresztik. Ezekből a tenger kisebb emlősöknek: macs víz a szalina nagy terje kának, kutyának halálát delmű sík területére folyik, okozza. Az emberre is m é g p e d i g az a l a c s o n y végzetes következmények töltésekkel körülzárt s kel járhat, ha persze többet kisebb-nagyobb négyszög eszik belőle. Ez rendesen alakú mezőkből álló, úgy szédüléssel, majd hányás nevezett sóágyakba. Ami sal s többé-kevésbbé erős kor ezek megteltek tenger fájdalmakkal jár. A Quarvízzel, a csatornák zsilip nero Pago nevű, dalmát jeit csakhamar elzárják, szigetén levő sótermelő máskülönben a víz apály telep igazgatója mesélte idején csakhamar vissza nekem, hogy a szalina folyna a tengerbe. egyik őre, mindamellett, hogy komolyan figyelmez Ekkor a nap és rész tették a kis hal mérges ben a szél megteszi a voltára, annyit evett belőle, maga kötelességét és el hogy súlyos mérgezési tüne A pagoi szalina. Lent két szalina-csatorna földgátjaival. A középen a szalina párologtatja a sóágyak tek mutatkoztak rajta. tengervízzel telt sóágyai az alacsony töltések zárta keskeny árkokkal. A szalina sekély vizét. A só pedig közepén, két hosszú sorban, a sótermelő telep fasátrai. A szerző felvétele. Mire a fiumei kórházba parányi fehér kristály szállították, ahol nagynehezen t u d t á k megmenteni kockák képében- csakhamar lecsapódik. Miközben az életnek. a megmaradt sűrű tengervíz a sóágyak négy sarkán De ha már a tengeri sótermelőtelep keskeny árkai vízében élő mérges kis halról esik szó, helyénvaló dolog, hogy magáról a telepről is röviden megemlékezzem. A szalina a természetbúvárnak igazi eldorádója. Mert alkalma kínálkozik a szabnák külön állat- és növény világának megismerésére és tanulmányozására. Hiszen ott találja a tengerpart nemcsak minden halofitáját, mondjuk sóbarát-növényét, hanem a telep külön állat világát is, amely az ottani sósvilághoz alkalmazkodott és talán nem t u d n a többé nélküle megélni. A szalmának külön legye, külön pókja, külön bogarai, rákjai vannak. Sőt külön egysejtű szervezetek sem hiányoznak erősen sós vízében. H á t a szalinák madárvilága! Nehéz feladat volna az ott nagyszámban élő víziszárnyasokat a rövid cikk keretében ismertetni. És mindezt az emberi szervezetre annyira nélkülöz hetetlen konyhasó jelenlétének a tengerben köszön hetjük. A tenger vize, különböző arányokban sokféle oldészalina egyik keskeny árka. Jobboldali töltésén a telep egyik munkása, ahogy kony sót foglal magában. Legtöbb benne a konyhasó. Agereblyeszerű szerszámával garmadába kotorja a kristályos sót, A szerző felvétele.
LÁTOGATÁS
TÜNDÉRSZÉP
HINÁR
BIRODALMÁBAN. í r t a : Rapaics Raymund. (Második közlemény.)
A szalina
háztetőkre emlékeztető fasátrai, két hosszú sorban a sóágyakon. A sátrak alatt az összekotort só. A szerző felvétele.
levő mélyebb gödrökbe lefolyik. Ebből a sűrű, lúg szerű vízből csapódnak le fokozatosan előbb a mag néziumsók (magnéziumszulfát, klórmagnézium) és végre a kálium vegyületek (klórkálium és a jód- és brómkáliumsók). A sóágyakban lecsapódott hófehér konyhasót azután gereblyeszerű szerszámmal garmadába kotorják és a sóágyak mentén hosszú sorban felállított deszkasátrak alá viszik. Ott a só nedves kristályait átjárja a levegő, ahonnan azután a sót száraz állapotban a telep nagy raktáraiba szállítják. Érdekes látványt nyújt a szalina területe, amikor a hosszú sorokban messzire elnyúló sóágyakban a só megkristályosodott. Ugy rémlik ekkor a telep, mintha frissen hullott hó leple borítaná. Csak az alacsony töltések közepén htizódó keskeny árkok
Fogasponty (Cyprinodon calaritanus) a Pago-szigeten levő tengeri sótermelő telep vízvezető árkaiból. Természetes nagyság. A szerző felvétele.
egymást átmetsző sötét vonalai rínak ki a verőfény ben csillámló fehérségből és azok a furcsa deszka sátrak, amelyek oly különös hatással vannak a szemlélőre. De egyáltalában a szalina egész területe az ő csöndes, békés, nyugodt magányában, távol az emberektől, távol a világ zajától, oly elbűvölő hatással van az ember lelkére, hogy órákig el tudna andalogni előtte. Az elbájoló és gyöngéd érzelmeket fakasztó hangulat, amely körülötte özönlik, valami gondtalanul boldog világba varázsolja a lelket. Ebben az áhítatos csönd ben, ebben a békés nyugalomban valahogyan más a földi élet, más a levegő, más a füvek, fák illata, más az ég és más a tenger kékje, amely a szalmát koszorúzó, sötétlő tamarix-erdő fölött, s a violaszín hegyek felé vándorló nagy ezüst felhők alatt a távolban felcsillan.
A vizek és a szárazföld határán a kétéltű növények ütnek tanyát. Ezek egyszersmind a vízpartok kötöző és feltöltő növényei. Kétéltűek e növények azért, mert alsórészüket állandóan vagy hosszabb-rövidebb ideig víz borítja, felsőrészük azonban úgy él, mint a száraz földi növény. A szelídvizű iszapos partok növényeiből mindenki ismeri a zsombékot és a nádat. Zsombék-n&k. a zsombékoló növény, nevezetesen a különféle zsombéksások és zsombékperjék elszigetelt bokrát nevezzük, mely egyes esetekben alacsonyabb, máskor azonban oszlopszerűen hengeres és magasabb. A méteres zsombékoszlopok már ritkábbak, de régi, évezredes őslápokban voltak kétméteres zsombék oszlopok is. A zsombék úgy keletkezik, hogy a gyökér rostok és az elpusztult levelek tartós és erős rostszálai összefogják a növény alsóbb, eltőzegesedő részeit, a szár felsőrészei pedig mindig . újra egyenesen felfelé nőnek. Magyarországon valaha rengeteg volt a zsombékos terület s a pásztoroknak sok bajt okozott, mert zsombékos területen kész veszedelem volt áthajtani a gulyát. A mult században egyik kiváló osztrák bota nikus, Kerner Antal, aki a nem éppen kellemesemlékű osztrák uralom idején Budapesten tanárkodott s itt valósággal rajongója lett az Alföldnek és a pusztának, először tanulmányozta a zsombékot és ezt a szót azóta az egész külföldi tudományos irodalom is átvette a magyar nyelvből. Beljebb, ahol a víz már egy-két méter mély, kezdődik a nád és a káka világa. A nádas is nagyon jellemző növénytársulás és szinte az egész világon találkozunk vele, mert a nád a legelterjedtebb növények közé tartozik. Sok érdekes tulajdonsága van a nád életének, táj képileg azonban a nádas rendkívül egyhangú, mert a nád a legirígyebb növények közé tartozik, amely alig-alig t ű r meg maga között más növényt, s így a nádas barnaszürkén unalmaskodik a vizek, szélén. Magyarországon még mindig van vagy 50.000 katasz trális hold nádasunk, amelynek a szegényebb emberek nagy hasznát látják. Tovább, beljebb következik a hinár néven ismert növénytársulás, amelynek két tagját, a tündérrózsát és a békaszőlőt már bevezetőben bemutattam. A sok féle egyéb hinárnövény közül itt még a sulymot kell említenem, amely ma is gyakori az Alföldön, a Tisza és mellékfolyói holt ágaiban. Mondhatom, hogy a súlyom rendkívül érdekes növény, amelynek életmódjáról és történetéről egész regényt lehetne írni. Az alföldi városok lakói természetesen csak a gyümölcsét ismerik, amelyet kivált a tiszamenti városok piacain ma is árulnak és gesztenyeízű beléért, vagyis a sziklevelekért, főként a gyermekek szívesen csemegézik. A súlyom gyümölcse az egymással párjával keresztben álló, hegyes, végén szúrós négy tülkével kelt érdeklődést. Hegyes, tülökszerű nyúlványai miatt horgonyhoz hason lít és valóban horgony módjára sülyed a fenékre. A természetben nagy hasznát látja tülkeinek, az ember rel szemben azonban veszedelme ez a horgonyszerű alkotása. Az alföldi ember ugyanis subáját leereszti a víz fenekére s ott gyapjas felével végigsöpri az iszapot,
a sulyomgyümölcs természetesen mind a bundaszőrbe akad s ilyen módon az ember fogságába kerül. Amelyik gyümölcsnek azonban sikerül megmenekülnie, az csírázik és hosszú szárat, s annak végén rózsásan álló, rombos leveleket fejleszt, amelyek nyele hólyagosan felfúvódik. Ekkor a növény szára elszakad a horgonytól s a levél rózsa szabadon lebeg a vízben. í g y virágzik a súlyom és így neveli gyümölcsét. Történelemelőtti időkben nagyon sokra becsülték a súlyom gyümölcsét, még fűzért is fűztek belőle. Most pedig, hogy megismerkedtünk a parti táj növény világával, nézzünk szét az állatok között. Hinár tündérnek legkevésbbé rokonszen ves alattvalói nagy számban nyüzsögnek a gazdag növényzet között. Az állatvilág minden osztálya kép viselve van itt ; csigák, kagylók, ro varok, rákok, pókok, férgek és halak egy aránt. Ahány, annyi féleképen él és t á p lálkozik. Némelyik meghúzódik az iszap ban vagy a kövek között, ezek a fenék lakók, mások a nö vényeken mászkál nak, végül a legfürgébbje a vízben mozog. A vizi csigákat legtöbb ember csak a héjukról ismeri. Sokan szívesen gyö nyörködnek a rend kívül változatos csiga héj akban ; tudvale vően a legnagyobb magyar mesemondó, Jókai Mór is nagy szenvedéllyel gyűj t ö t t e a csiga- és Nádas Gőd melleit ; a nád mögötl kagylóhéjakat. A csigahéjakon a csava rodás iránya változik, vagy jobbról balra, vagy fordítva, balról jobbra csavarodik a héj, de egyébként ez az irány a fajokra jellemző. Annál nagyobb öröm a csiga gyűjtőnek, ha véletlenül kivételes példányra akad, amely ellentétesen csavarintotta házát, mint többi, a szabályt követő fajtársa. A vizicsigák közül mindenki ismeri a tányércsigát, még az is, aki csak az akváriumok ban gyönyörködik a vizek életében. Van olyan tányér csiga is, amelynek jó három centiméter az átmérője. A vízben ez a csiga méltóságteljes nyugalommal sétálgat a hínárnövényeken, de azért ne féltsük a hínárleveleket, mert nem azokat fogyasztja a csiga, hanem a hinár leveleire telepedő, szabadszemmel láthatatlan, apró
moszatokat legeli. Az akvaristák éppen ezért nagyon szeretik a nagy, vörösbarna, kemény héjú tányércsigát, mert megszabadítja őket attól, hogy az akváriumban a parányi moszatok túlságosan elszaporodjanak és még az akvárium üvegfalát is ellepjék. A kagylókat is inkább csak a héjukról ismerik közön ségesen és a folyó-, meg tópartokon gyakori, heverő kagjdóhéjakat az avatatlan ember békateknőnek nevezi. Természetesen a bé káknak eszük ágában sincs, hogy teknőnek használják a kagyló héjat, ellenben a festők szívesen kever nek benne festéket. Erről egyik kagylón k a t a tudományban is f e s t ő k a g y l ó n a k nevezik. A kagyló élete egészen az emberi szemtől el rejtve folyik le, ezért szokták mondani, hogy a kagyló élete álomélet. Hajdan azonban, a törté nelemelőtti időkben, az ember a kagylót is felkereste és puha testét eledelnek fogyasztotta. Ma már csak az egyik t e n g e r i k a g y l ó t , az osztrigát eszik. Szin tén a mult dicsőséges emléke t a p a d az édes vízi gyöngykagylók hoz. Ezek gyöngyei nek árusítási jogát régebben Német országban az állam magának fenntar t o t t a . De az édesvízi gyöngykagyló minő ségre és mennyiségre sem mérkőzhetik a tengeri igazgyöngygyei, mert átlag 3000 édesvízi gyöngy kagyló közül csak egy ben akad szép gyöngy, selejtes is csak min parii erdő. Vajda László felvétele. den századikban. A rovarok képviselik a vizekben a rablólovagokat. Ezzel nem akarom mondani, hogy minden vizirovar ragadozó, de hogy rendkívül nagy a ragadozó vizirovarok száma, az kétségtelen. íme, itt van a sok külön féle merülőke, vagy merüly. Mind olyan nyugtalan, ragadozó és falánk állat, hogy a nála nagyobbakat is megtámadja, még a tíz centiméteres halat és a gőtét sem kíméli. Elénkmozgású ragadozók a vizipoloskák is. Ezekben talán legszívesebben elgyönyörködik az ember, mert a némely vidéken »molnárlegények«-nek is nevezett vizipoloskák vigy futkároznak a víz tükrén, mint a versenyfutó a legbiztosabb versenypályán. Valósággal tigrisek a vízben a szitakötők lárvái. Fel is vannak
fegyverkezve alaposan a ragadozásra. Nem elég, hogy alsó és felső állkapcsuk egyaránt erős, hanem ezenkívül még olyan előreölthető alsóajkuk is van, amelyet rendesen behúzva tartanak, de a zsákmány közeledése esetén csukló módra kipattantanak, s az erős kampókkal menthetetlenül elfogják a prédát. Ilyen vérengző a múltja azoknak a ragyogószárnyú szitakötőknek, amelyeket a sétálók olyan örömmel nézegetnek, amikor a vizek környékén a napfényben csillogva függögetnek és csak pillanatokra szállnak le a vizet szegélyező fűzek vagy nád leveleire. A szúnyogok vérszopó természetét nem kell magyaráznom, aligha van olyan ember a világon, aki magán nem tapasztalta. Hogy a sok viziragadozó után a vizek világából szelídebb rovart is említsek, a költői életű kérészeket idézem. Lárvájuk a vizek fenekén él, a könnyűtermetű kérész azonban a szó legszorosabb értelmében légi tünemény : élete olyan rövid, hogy még német neve : Eintagsfliege, sem elég találó, mert összevissza néhány órára terjed az alkonyatban. Egyik faja hihetetlen nagyszámban él az Alföld folyóiban, ezt rajzásakor tiszavirágnak, nevezik. Még néhány szót a vizipókról! Ez természetesen szintén a ragadozók közé tartozik s olyan különös rabló lovag, aki légvárat épít magának. A vízipók ugyanis tojás- vagy harangalakú hajlékot készít magának abból az átlátszó anyagból, amelyből a szárazföldi pók a hálóját építi, azt telehordja levegővel s ebből a várából jár vadászni és idehozza zsákmányát lakomára. A többi állatnak már csak a nevét említhetem. Mindenki ismeri a rákot és a különféle halakat az asztal ról. Kevésbbé ismerik ma már a viziférgeket, pedig hajdan nagy szerepet játszottak az ember életében. Féltek attól, hogy a víziborju, ez a barnaszínű féreg az ivóvízzel a gyomrukba kerül, ellenben a piócára valóság gal vadásztak, mert régente el sem lehetett képzelni a gyógyítást pióca nélkül. Még tenyésztették is ezt a vérszívót! Magyarországon például a Rottenbiller-család a mult század első felében Rákospalotán piócatenyésztéssel szerezte vagyonát. Bizony kár volt ezzel fel hagynia, bizonyítja, hogy azóta mind mai napig ezreket fizetünk a külföldnek piócákért. Aki kételkednék ebben, nézze meg a Statisztikai Hivatal külforgalmi adatait. Végül most a látható lények után itt az ideje, hogy a vizek láthatatlan lényeivel is foglalkozzunk. Olyan apró, úgynevezett parányszervezet, amely szabadszemmel egyáltalában nem látható, természetesen bőven tanyázik a partitáj vízében is, sőt még jelt is ad némely esetben magáról, például vízbe merülő tárgyak felülete azért olyan sikamlós, mert ott sokféle kovamoszat telepedik meg, s annak kocsonyás váladéka előbb-utóbb bevonja a vízbemerülő testeket, természetesen a vízinövényeket is. Azonban a nyilt víz szabad területére már nem merész kednek a parti szervezetek, ott új világgal találkozunk, amelynek a vízben lebegő, de önálló mozgással nem bíró, többnyire csupa rendkívül apró növényekből és állatok ból álló, szabadszemmel nem látható világát plankton nak nevezzük. Aki fürdés közben kiúszik messze a tó szabad vizére, azt hiszi, hogy egyedül van. Ez azonban tévedés, mert apró lényeknek milliárdjai hemzsegnek körülötte a vízben, a plankton lebegő szervezetei : parányi növények és parányi állatok. A növények nagy részt moszatok, az állatok közül pedig legnevezetesebbek a parányi rákok, a különös, levéllábú rákok, amelyeket közönségesen vízi bolhák-nak neveznek.
Es a természet semmiben sem olyan nagy, Hinár tündér birodalma semmiben sem olyan tündérien csodálatos, mint ebben a láthatatlan plankton-világban, amelynek tagjait csak úgy ismerhetjük meg, ha rend kívül fínomszövetű hálóval halásszuk a látszólag élet telen vizeket és zsákmányunkat cseppenként átvizs gáljuk a mikroszkópban. Mióta a planktonszervezeteket felfedezték, azóta sok életkutató vizsgálja ezt a bámula tosan egyszerű és mégis szinte hihetetlenül változatos világot, amely kimeríthetetlen gazdagságot varázsol a parányi vízcseppbe is. Az élet legtitkosabb rejtelmei nyílnak fel itt előttünk. Ezért alapították a művelt államok az élet kutatására a vizek világával foglalkozó biológiai állomásokat szerte mindenütt a Föld kerek ségén. Es ezért áldozza most ezeken a biológiai állomá sokon többszáz tudós minden idejét és munkáját a vizi szervezetek tanulmányozásának.
TUDNAK-E
AZ
ÁLLATOK
SZÁMOLNI.
í r t a : Kolosváry Gábor dr.
Sok szó esett már erről az általános érdekű kérdésről, de még mindig nem sikerült a köztudatba vinni az egyetlen helyes feleletet. Mellőzöm itt annak a nagy részt már közismert és népszerű írásokban is napvilágot látott szakszerű, majd műkedvelő számos kísérletnek felsorolását, amelyek kapcsán sikerült beigazolnia a biivárok egész seregének azt, hogy állatok, legfőképen az oktatás és szoktatás hatása alatt, tudnak számolni. Ezeket a kísérleti eredményeket letagadni nem lehet. Magam is végeztem hasonló kísérleteket, amelyeknek tanúsága szerint az állatok valóban képesek kezdetleges módon számolni. De hogyan? Ez a kérdések kérdése! Es itt következik aztán a bábeli zűrzavar, a magyarázatok sokfélesége és félremagyarázása. Ezek az értelmezések aztán nem maradtak általános világnézeti hátterek híjával sem, hiszen hol a tagadás, majd az anyagelvűség és az antropocentrikus (Krallista) világnézet irányá ban mozogtak. Szinte természetes, hogy ilyen kényes kérdések emberileg mindig szélsőségesen ítéltetnek meg és inkább válnak világnézeti csaták eszközéül, mint a tudomány fegyveréül. E magyarázatok különböző pergőtüzében aztán a közönség azt sem tudta, kinek és hogyan higyjen, hiszen a sok bába közt egészen elveszett a gyermek. A dolog pedig igen egyszerű. Az állatok igenis tudnak számolni, de nem tigy, mint mi, emberek. Ugyanis bármely magasabb értelmiségű fajhoz tartozó állat hozzászokik például bizonyosszámú hangjelzéshez : dobbantáshoz, koppintáshoz, csengetéshez stb., s e megszokott hangképekhez társít és alkalmazkodik is. Az állatot ebben nagyban segíti hangarányérzéke is, amelyre még később kitérünk. Az állat továbbá látás révén bizonyos tárgyak vagy személyek páros, hármas vagy négyes együttesét is megszokja és ezekhez társítja cselekményeinek ösztönzését. Hogy az elmondottakat jobban megérthessük, vegyük figyelembe a következő ket : kopogjunk például az asztalon valamely kemény tárggyal a következő hangarány szerint: ta-ta, ta-ta. Anélkül, hogy megszámláltuk volna az ütéseket, sőt anélkül, hogy tudnók, hányat koppintottunk, a koppin tás hangaránya mégis tudomásunkra jutott, mert ha a négy te-hoz még egyet hozzáütünk, akkor a kétféle koppintás között különbség van. Pusztán hallás és hangarányérzék alapján tudjuk így megkülönböztetni
a négyet az Öttől, a hármat a hattól stb. így van ez az állatban is. Az állat a számlálás ágybéli működése nélkül hangarányérzékével megérzi, hogy a négy nem öt és az öt nem négy. Az állat hallás mellett látással is számlál. Megszokja bizonyos tárgyak együttes többesszámát, például kölykeinek számát és anélkül, hogy ágybéli számlálást végezne, e számadatok alapján képes társí tani és cselekedni. Az ember számolási készsége i s — az idők folyamán — ebből az alapból fejlődött ki. Később lett csak az emberi számolásnak alapja az egy fogalma. Ebből az egy fogalmából adódott aztán a négy számtani alapművelet : az »egyszeregy«, az »egy meg egy«, az »egyből egyet« és az »egy osztva eggyek. Ezen épül fel a mai számolási rendszerünk is. Az emberi és az állati számolás között azonban van még egy közbelső fejlődési fokozat, amelyet a gyermekek életük második-harmadik éveiben, valamint egyes igen vad ausztráliai népfajok kis ideig képviselnek. Ez a közbelső számolásféle a kettő és a sok fogalmán épül fel és ismeretlen előtte az egy fogalma. Mindenki, aki gyermeke szellemi fejlődését tudományosan is figyeli, észrevehette, hogy a gyermek először a sok fogalmával és aztán a kettő fogalmával jön tisztába és csak azután az egy fogalmával. Az állati számolás mi kéntjéből szűrődik le a sok és a kettő fogalma, s ebből aztán később az egy fogalma. í g y a számlálásnak három faját tudjuk megkülönböztetni: 1. Állati »számlálás«, (hangarányérzék és megszokás alapján). 2. Átmeneti számlálás (a kettő és a sok fogalma), a tömeg értékelése és mérlegelése alapján. 3. A legfelsőbbrendű, tudatos számolás, az egy fogalmán felépült négy számtani alapművelet alapján. Amilyen egyszerű az itt adott magyarázat az állatok számolására, éppúgy, ami ezen túl van, vagy ennél kevesebb, akár antropocentrikus akár nihilista irány ban, az már mind üres tanakodás, vagy pedig olyan magyarázat, amely a lélektannak egészen más lapjára tartozik.
INGAGI. A S V É D ÁLLATTANI EXPEDÍCIÓ ÚTJA AFRIKA SZÍVÉBEN. í r t a : Vilmos svéd királyi herceg. (7. Folytatás.)
Hosszas megfontolás u t á n már Kábáiéban elhatá roztuk, hogy a legközelebb fekvő vulkánláncon két állandó tábort rendezünk be. Az egyiket a Muhavura és Mgahinga között a nyeregben, a másikat hasonló helyen a Mgahinga és a Szabinió között. Ilymódon a tulaj donképeni gyűjtőterület közepén lennénk és kedvünk szerint portyázhatnánk egyik vagy másik vulkánra. Néhány bennszülöttet azzal a megbízással küldtünk elő re, hogy bambuszból a szél és az időjárás viszontagságai ellen rögtönzött védelmi berendezkedéseket létesítsenek, felszerelésünk, élelmünk stb. elhelyezésére. A konzer vátör számára alkalmas műhelyt is kellett felállítaniok. Ugyanis a záporeső odafent gyakori és igen hirtelen szokott lenni, mivel a hegyek a környező légrétegek minden nedvességét magukhoz vonzzák. Ezért, mint
velünk közölték, a tartózkodás ezeken a nyergeken, amelyek a tenger színe fölött csaknem 3000 méter magasan feküsznek, cseppet sem mondható kellemesnek. Ember nem él odafent. Az olyan éghajlat, amelynél a hőmérséklet a csúcsok felé haladva a fagypontig süllyed, nem való olyan embereknek, akik többnyire meztelenül járnak. Nem lehet azon csodálkozni, hogy csak kedvetlenül mennek oda fel. A lakosság a babona és a hideg együttes hatása folytán legszívesebben a síkságon tartózkodik. Tehát elhatároztuk, hogy csak kevésszánrú teherhordót t a r t u n k magunknál, a többit leküldjük a Bufumbira-síkságra, egyebekben pedig utóbbiaknak nagy élelmezési lehetőségeit a teher hordók fel s alá közlekedésével használjuk ki. Ez a rendszer aztán valóban kitűnően bevált. Végre 1921 február 7-én ötórás keserves kapasz kodás u t á n először lengett a svéd lobogó a Muhavura és Mgahinga között fekvő nyergen. Hideg, zord volt az idő. Szél verdeste a sátorlapokat. Fejünk fölött gonosz szellemek módjára vonultak a sötét felhők. A talaj síkos és cstíszós volt. Néha az egész tábort olyan sűrű köd borította, hogy a szomszé dos sátrat sem láthattuk. Az erős zápor közben időnként részben kiderült és homályosan láthatóvá vált a vidék. Mélyen alattunk feküdt a síkság, ahonnan éppen el jöttünk és számos kis tölcsérkúpjával valamely hold tájhoz hasonlított. Az ember szeme a Mutanda-tón kellemesen megpihent. De kétoldalt azok a hegyóriások nyúltak a magasba, amelyek között t a n y á t ütöttünk. Közelségük szinte nyomasztó hatással volt ránk. A csúcsokat többnyire felhők takarták. Az ember mégis egész idő alatt t u d a t á b a n volt égbenyúló tömegük nek, bár a ködfátylak folytonos hullámzó vonulása csak átmenetileg t á r t a fel hol egyiknek, hol másiknak lejtőit. Erős záporeső után, röviddel naplemente előtt, a levegő néhány pillanatra hirtelen kristálytiszta lett. A Muha vura csúcsa mintegy varázsütésre levetette magáról minden terhes fátylát és rajza élesen láthatóvá vált a világoskék alkonyati égen. Áz ember annyira közeinek gondolta, mintha csak néhány lépésbe kerülne a meg közelítése és szabadszemmel lehetett, odafent minden sziklarepedést, minden kis bokrot és minden nyíl egyenesen a magasba törő óriási Lobeliát látni. Egy meredek szakadék, amely akkor, amikor t á b o r t ütöt tünk, még száraz volt, permetező vízeséssé változott. Ez a csúcson látszott kezdődni és egyetlen megszakí t a t l a n ívben lábunk alatt végződött. A közvetlen közelünkben folydogáló kis patak, amely bennünket hideg, jó ivóvízzel látott el, eső u t á n olyan vidáman csobogott, mintha valóságos nagy folyó készülne lenni. De a szabad kilátás csak néhány percig t a r t o t t . Azután ismét mindent szürkésfehér köd takart. Ezen az estén a tábortüzek erősebben pattogtak, mint máskor. Nem látszatra, szórakozásból rakták, hanem abból a határozott és dicséretes célból, hog3^ melegít senek. Olyan jégeső után, amely akkora jégdarabokat is hozott magával, hogy átmérőjük elérte a 19 milli métert, 7 fokra szállt le a hőmérséklet. E s lefekvés előtt, ahelyett, hogy levetkőztem volna, minden meleg holmit elő kellett keresnem, hogy azt magamra öltsem. Noha három takaró és két esőköpeny védett és az utób biak egyikének vastag volt a bélése, egész éjjel küzködtem a hideggel, amely el akart zavarni a helyemről. Közben a négereket hallgattam, akik melegedés céljából állandóan a tűz mellett fecsegtek és hallani véltem foguk vacogását. Személyes szolgáinknak sátruk és
A z expedíció iábora a Muhavura nyugati oldalán.
takarójuk volt, úgyhogy valamelyest segíthettek magu kon. Hogy azonban a többi teherhordó meg nem fagyott és paradicsomi meztelenségében még csak meg sem betegedett, valóban rejtély. Másnap reggel az expedíció tagjai a hidegtől dermed ten és reszketve a szokottnál később gyűltek össze a reggelihez. Ugyanis túlhideg volt ahhoz, hogy kora hajnalban keljünk, mint ahogyan azt egyébként tenni szoktuk. Azonkívül a sűrű köd lehetetlenné t e t t bár miféle vadászást vagy tájékozódást. Lassanként azon ban megjavult a helyzet és megkezdhettük a munkát, amely bizony cseppet sem volt könnyű. A növényzetet, amely az alsóbb tájakon bokros és tisztásokkal vegyes, idefent sűrű bambusz, bozót, nagy levelű dudva, páfrány és magas fű alkotj a; mindezt tövises folyondárok szétbogozhatatlan hálóvá fonják össze. Az ember többnyire képtelen a bárdszerű kés segítsége nélkül, amelynek az u t a t szabaddá kell tennie, ezen keresztül vergődni. A lejtők talaja agyagos és az állandó esőzés folytán síkos. A talaj igazában sohasem szárad ki, még ott sem, ahol hirtelen emelkedik, mert a mohák és rothadó növényi részek visszatartják a ned vességet. A nyereg meglehetősen sík. Körülbelül a közepén nyilt, pázsitos tér terül el, tehát nem valami tó, ahogyan a térképek azt mutatják. Kiderült, hogy ez kedvenc tartózkodási helye a sárszalonkáknak, amelyek jó vadászalkalmat nyújtottak és kitűnően ízlettek. Ezen a kietlen, barátságtalan nyergen az expedíció egy hétnél tovább táborozott. Mindent, ami puskacső elé került vagy csapdába esett, lelkiismeretesen magunk kal vittünk. Hiszen arról volt szó, hogy a sajátos hegyi állatvilág első, csaknem teljes mintagyüjteményét hazavigyük Európába. Ezért a hegyoldalakat rendszeresen végigkutattuk és átvizsgáltuk. A nehezen leküzdhető természetes akadályok ellenére munkánk gyorsan haladt előre. Az állatélet kevésbbé gazdagnak mutatkozott, mint amilyennek gondoltuk; az aránylag kevés állatfaj csak szórványosan fordult elő. A nagyobb emlősöket főképen az elefánt, bivaly, leopárd, hegyi-antilóp, gorilla és cerkófmajom képviselte. Különösen említésre méltó, hogy mennyire magasan bukkantunk elefánt nyomokra. A nyereg magasságában egyetlen oroszlán
nyomot találtunk, de ez bizonyára egy magánosan kóborló állattól származott, amely csak átmenetileg látogatott fel ide. A madarak világát hollók, ragadozó madarak, szövő- és mézmadarak, továbbá a már említett sárszalonkák képviselték. A vadászás itt a járhatatlan terep miatt rendkívül nehéz és megerőltető. A hegyoldalak hirtelen és mere deken emelkednek a csúcsok felé és sokhelyütt mély szakadékok szelik keresztül-kasul. Az áthatolhatatlan növényzet következtében az ember csak néhány méter nyire láthat és gyakran kell léggyökereket és bambusz vesszőket levagdalnia, hogy valamiképen átvergőd hessen rajta. Ilyen körülmények között a vad zajtalan becserkelése szinte elképzelhetetlen; tíz eset közül kilencben a vad régen felriadt és elmenekült, mielőtt az ember csak egy pillanatra is megláthatta volna hegyezett fülét, vagy búcsút intő farkát. A nyomok követése épp olyan nehéz, mint amilyen fárasztó feladat, mert mennél frissebbek, annál nagyobb elővigyázatosságra van szükség. A vadász az útirányt nem maga választ hatja, hanem ott kell menni, kúszni vagy mászkálnia, ahol a vadnak tetszik. Az ilyen kísérlet rendesen azzal végződik, hogy az órák hosszat tartó kúszás u t á n a vadász keze-lába a növényzettel annyira összeakasz kodott, vagy néhány kő közé úgy beszorult, hogy kellő pillanatban képtelen puskáját hirtelen — késedelem nélkül — vállhoz emelni. Ilyenkor aztán az egész munka kárbaveszett. H a továbbá figyelembe vesszük, hogy a njdrkos-agyagos föld csomókban ragad a cipőre és ruhára, érthető, hogy a vadászat a Birunga-vulkánokon nem mondható fenntartás nélkül mulatságosnak. Minthogy az állati élet a hegyek magassága irányá ban fokozatosan csökken és végül teljesen megszűnik, csak ritkán mentünk a n}'eregtől számítva a hegyek félmagasságán felül. Szigorúan véve, odafent nem akadt semmi dolgunk. Mindazonáltal egyik nap közös elhatározással megállapodtam Cárral, hogy felmászunk a Muhavura csúcsára, hogy lássuk, milyen a bannyaruandák mennyországa. Erre csak a kíváncsiság ösztökélt. De mi mindenre nem vállalkozik az ember, hogy valami mennyországba juthasson? Es hogy ott esetleg meg simogathasson valami nagyon fehér és nagyon szent bárányt! H a ugyan egyáltalán megengedhető, hogy az ember a szélirányok után igazodjék, amikor égi célokról van
A z első gorillák.
Gorilla-csecsemő.
szó, megemlítendő, hogy a csúcsot rendesen déli vagy keleti oldaláról másszák meg. Minthogy azonban érde kesebbnek t a r t o t t u k , ha olyan utakon közelítjük meg, amelyeken előttünk még senki sem járt, egyik nap reggel táborunkból ú t n a k indultunk. Nagyon kevés, de meleg felszerelést vittünk magunkkal és azt néhány b a h u t u és b a t v a kerek fejére helyeztük, amelyek tulajdonosai tekintélyes külön jutalom ígérete ellenében rászánták magukat arra, hogy a paradicsom közelében töltik az éjtszakát. Ugyanis egy nap leforgása alatt felmászni és visszatérni szinte lehetetlen. Az ember a sötétben a meredek sziklafalakon menthetetlenül elpusztulna. A kezdet a jó siker reményét keltette bennünk. Nagy mélyedés szélén haladtunk tova, sziklapárkányo kon egyensúlyoztunk és függőleges szakadékokba pil lantottunk le. Életemben először ismerkedtem meg a gorilla csapájával és ennek az állatnak fekvőhelyeivel. De valamennyi régi volt és így csak kevés érdeklődést keltett. A szakadék fölött a levegőben csendesen lebegett egy sólyom és nemsokára irigyelni kezdtem tőle a szárnyát. Mert a hegy lépésről-lépésre meredekebb lett, úgyhogy végül is fáról-fára kellett kapaszkodnunk, hogy el ne veszítsük a talajt lábunk alatt. Megcsodáltam a teherhordókat, akik a fejükre rakott teherrel követni t u d t a k bennünket. Derekasan vesződtek és csak délfelé kezdtek morogni, ami számukra egyórás pihenőt ered ményezett. Lassanként megritkult a növényzet és az alsóbb tájak folyondárnyalábjait a sajátságos, merevszárú és széleslevelű Senecio-k váltották fel. A szakállzuzmók, amelyek eddig hosszú füzérekben lógtak alá a fákról, hirtelen elmaradtak. Ellenben a gyertyaegyenességű óriási Lobeliá-k száma folyton gyarapodott. Felettünk puha mohával és cserjeszerű Ericá-val borított tisz tásokat láttunk. Délután olyan magasságba jutottunk, hogy szabadon leláthattunk a Mgahinga burjánzó növényzettel borított tölcsérébe, amely fölött a felhők közül a Szabinió hatalmas tépőfogának egy darabja meredt égnek. Amint az aneroidra pillantottam, amelyet nem ilyen magasság mérésére szerkesztettek, kiderült, hogy másfélszer fordult meg a köríven ; tulajdon-
képeni magasságmérőnk Európából jövet útközben tönkrement. Ezek u t á n úgy véltük, hogy erre a napra talán elég volt a küzködésből és elhatároztuk, hogy tábort ütünk. I t t a magasban még akkora sík terület sem akadt, amelyre egy ötven fillérest lehetett volna elhelyezni. Táborunk ennek megfelelően minden irányban ferdén lejtett. Rendes táborról természetesen egyáltalán szó sem lehetett. Csak egy sátrat hoztunk magunkkal és mindenki a maga hálózsákját hozta. A napvédő (a sátornak a nap és eső ellen védő külső része) a hordároknak és személyes szolgáknak jutott, magunk megelégedtünk a sátor belső részével. Nagy fáradozással sikerült tüzet gyújtani és azon élelmünket, egy konzerves dobozt megmelegíteni. Mint ahogyan az a hegyekben gyakran meg esik, napnyugta előtt egy pillanatra kitisztult a levegő és így bőséges jutalomban részesültünk a nap fáradalmaiért. Nagyszerű látvány tárult elénk. Alattunk fehér gyapotpelyhek úsztak tova, amelye ket alulról világított meg a lenyugvó nap. Színük az aranyból és szürkéből a karmazsinba és ibolyába vál tozott. A Mgahinga és a Szabinió csúcsa csaknem természetellenesen tisztán látszott. Messze, a távolban a Mikenó és Karisszimbi teteje merült fel a felhőtenger ből, utóbbi vakító fehér főkötővel a tarkóján. Közöttük megjelent a Visszoke kissé alacsonyabb, tompább kúpja. Déli irányban hirtelen végződött a felhőfal. Ennek felső szélén túl látható volt a lávasíkság egy darabja a Luhondó-tó körül, távolabb pedig a Bugoje-erdő sötét sávja. H á t u n k mögött volt annak a hegynek a csúcsa, amelyen tartózkodtunk és ez nevetségesen közelinek, de aggasztóan meredeknek látszott. Noha a hideget már odalent a nyeregben lévő tábor ban is elviselhetetlennek találtuk, az mégis semmi sem volt ahhoz az éjtszakához képest, amely most ránk sötétedett. Odakint megfagyott a föld és a sátorban a hőmérő szerény két Celsius fokot m u t a t o t t fagypont fölött. Nem éppen udvarias nyilatkozatok hangzottak el a bannya-ruanda nép mennyországáról és mindnyájan egyetértettünk abban, hogy másutt határozottan kelle mesebb az élet. Nem kevéssé aggódva a teherhordók életéért, végre, amennyire lehetett elszunnyadtunk, miközben az eső állandóan verte a sátorlapot és a szél a rudak között süvített. Másnap reggel az a nagyon kellemes meglepetés ért, hogy minden négerünk még talpon volt. Érthetetlen, hogy miképen segítettek magukon ebben a hidegben.
Áthatolhaiatlan növénysűrűsÓR a Szabinión
A félmeztelen fehér ember néhány óra leforgása alatt halálra fagyott volna. Ennek az éjtszakának tapasz talatai alapján azt kérdeztem magamtól, vájjon ezek a feketék nem hasonlíthatók-e a vastagbőrűekhez. Ez a hasonlat annyiban mindenesetre helyes, hogy testükön tekintélyes piszok- és zsírréteg van, amely bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy testük melegét megőrizzék. Fergeteges felhőkön át hidegtől borzongva folytattuk a hegymászást. A levegő ritkasága rendkívül megnehezí tette a lélekzést. Már néhány lépés után kifogyott tüdőnkből a levegő és mielőtt tovább mehettünk volna, le kellett telepednünk a mohára, hogy lélekzethez jussunk. Nem valami gyorsan haladtunk tehát előre, de lépésről-lépésre mégis közeledtünk a csúcshoz. Reményeinkben azonban csakhamar csalódtunk, mert már vagy száz méter után leküzdhetetlen akadály állta utunkat. A szikla itt függőlegesen mered az égnek és olyan magas, mint valami felhőkarcoló, tehát kötélre, létrára és csákányra lett volna szükség, hogy tovább jussunk. Teljes havasi felszerelés nélkül a Muhavurát nyugatról nem lehet megmászni és meg állapítottuk, hogy a batváknak igazuk volt, amikor azt állították, hogy fehér ember erről az oldalról nem juthat a cstícsra. Kezdetben természetesen azt hittük, hogy ez az állításuk lustaságukon alapszik. Most aztán bosszúságunkra ezt a véleményüket helyben kellett hagynunk. Ugyancsak lehetetlenségnek bizonyult a hegycsúcs megkerülése, mert mindkét irányban mély szakadékok zárták el az utat. Már csak néhány kődobásnyira voltunk a csúcstól, mégis vissza kellett fordulnunk. Amennyire lehetett, összegyüjtögettük mindazt, amire az állatvilágból idefönt még ráakadtunk — néhány kis lepkét, pókot, szöcskét és azokat a névjegyeket, amelyeket az egerek szoktak elhagyni — és néhány óra alatt azzal a balsikert jelentő eredménnyel csúsztunk le vendégszeretőbb helyekre, hogy a Muhavurát a másik oldaláról kell megmászni, amit ugyan már előre sejtettünk, most azonban bizonyosan tudtunk. Közben pedig megegyeztem Cárral, hogy ezután békében hagyjuk a mennyek országát . . . Néhány nappal később táborunkat áthelyeztük a következő nyeregre, amely szélesebb volt és kissé mélyebben feküdt, egyébként azonban semmiben sem különbözött az előbbitől. I t t megismerkedtünk a Szabinió nyaktörő oldalaival, amelyek lehetőleg még kevésbbé hozzáférhetőek, mint a két szomszédos hegy lejtői. A hegycsúcsot függőleges sziklafalak egész sora alkotja
A Szabinión elejtet! öreg hím gorilla szemben.
i"
: -*ap
mk
íl
agy
4 '(
í |
• •«••,.• SS* .
' •:; :: '•
y/. *.
A Szabinión elejtett öreg hím gorilla háta.
és körülötte a hegyoldalakba hatalmas szakadékok hasítanak bele. Első találkozásom a hegyi-gorillákkal, amely nem volt kielégítő, ezen a déli lejtőn történt. Egyik reggel Carr bivalyvadászat közben véletlenül friss gorillacsapákra bukkant és erről engem azonnal értesített. Váratlanul rohant a társaságba, amely termé szetesen hegynek menekült. Nyolc vagy tíz példány lehetett, amely egy alacsony bambuszsűrűség fölött tartózkodott. Követtük a csapákat. A gorillák nyilvánvalóan nem vették komolyan a dolgot, mert közben itt-ott meg megtelepedtek. Testük nyomát a fűben világosan látni lehetett. Ilyen helyeken mindig friss ürüléket találtunk és letört faágak hevertek, amelyek kérgét lehántolták és nyilván megették. A legnagyobb lábnyom jóval nagyobb volt kezemnél. Nyolc óra hosszat jártunk, kúsztunk, csúsztunk és gurultunk olyan őrjítőén nehéz terepen, amelyhez hasonlót életemben sohasem láttam. Hegynek fel, völgynek le, tüskén-bokron keresztül, szakadékok men tén és zuhanó hegyi patakokon át, szóval, úgy kellett tennünk, mintha magunk is gorillák volnánk. Lábunk csetlett-botlott, ágak csaptak arcunkba, tövises folyon dárok lyukat szakítottak a khakiruhába és véresre karcolták a bőrt. Testünkön, amelyről csurgott az izzadság, a ruhának egyetlen fonala sem maradt száraz. Mialatt szívünk a megerőltetéstől hallhatóan vert, fáradhatatlanul folytattuk az üldözést. Egyre újból csalódtunk. Hátunk sajgott, térdizmaink ellan kadtak és a fáradtság kezdett erőt venni rajtunk. Abbahagyjuk az üldözést? Soha! Egyetlen gorilla mindennél többet jelentett számunkra. Tovább! Csak mindenáron tovább, a nyomokat követve. Csak semmi meghátrálás! Nyomozónk hirtelen megállt. Az ember maga elé a földön egy karhossznál tovább nem láthatott. De a zöld sűrűség fölött néhány alacsony fa koronája mozgott. Tehát ott volt a gorillacsapat. Jó lőtávolságra és mégis teljesen láthatatlanul. Most már azt is világosan hallottuk, hogy az állatok ágakat törnek és olyan hangot hallatnak, mintha a hasukat csapkodnák. Mivel hiába vártuk, hogy felmásszanak az egyik fára, vagy legalább fel álljanak, elhatároztuk, hogy széles félkörben körülcserkészünk és ilymódon felülről közelítjük meg őket. Ezt a szándékunkat végre is hajtottuk. De a csapat ennek ellenére láthatatlan maradt.
A nap már alacsonyan járt és így nem maradt számunkra más választás, mint megkockáztatni a szerencsét és a csapatnak egyenesen nekimenni. Óva tosan csúsztunk lefelé az ide-oda lengő bambusz csúcsok irányában. Erre hirtelen vad ordítás verte fel az erdő csendjét. Aztán még egy ordítás és folytatólag még több. Olyan lárma támadt, amely leginkább a megbőszült vaddisznó morgására vagy a felingerelt elefánt trombitálására emlékeztetett. A gorillacsapat tehát meghallotta közeledésünket, vagy szimatot kapott tőlünk. Erre aztán megelevenedett a sűrűség. A növényzet olyan sűrű, hogy az ember alig lát a puskacső végén túl, amellyel önkéntelenül követi a hangok irányát. H a a gorillák itt megtámadnak, ezek a sorok bizonyosan megiratlanok maradtak volna. Pusztán önvédelemből eltökéltük, hogy rálövünk az első gyanús mozdulatra a közeli bozótban. De nem történik semmi. Csak újabb bősz ordítás hangzik. Végül csörtetés hallik a bambusznádban. Egy másodperc kis hányada alatt valami árnyékot látok elsiklani — és a csapat útnak indult, ugyancsak lát hatatlanul és a legkisebb lehetőséget sem nyújtva arra, hogy akár csak találomra is golyót küldjünk utána. Erre végül abbahagytuk a vadászatot és csalódottan visszatértünk. Csak jóval besötétedés után érkeztünk holtra fáradtan a táborba. Ilyen terepen gorillát lőni véleményem szerint fehér ember számára teljes lehetetlenség. Cipőjével nagyon zajosan jár és ruhája túlkönnyen tüskékbe akad. A nége reknél más a helyzet. Mezítláb járnak, testük könnyebb és látásuk, hallásuk sokkal gyakorlottabb, mint a miénk. Ezért másnap korán reggel a nyomok követésére két kongói katonát küldtünk ki, remélve, hogy jobban végzik dolgukat. Es csakugyan, késő este ott feküdt a táborban az elejtett első négy hegyi-gorilla (Gorilla beringei Mtsch.J. Talán említenem is felesleges, hogy nagy volt az öröm és hogy a két fekete katona méltó ünnepeltetésben része sült. Carr és jó magam ugyan természetesen jobb szerettük volna, ha a sors nekünk j u t t a t t a volna ezt a kitüntetést. A vadászok jelentették, hogy a csapákat egész délelőtt sűrű növényzettel borított terepen követték. Végül egy szakadékban hirtelen egy tíz főből álló csa patot éppen akkor pillantottak meg, amikor az egyik nőstény kölykét szoptatni készült. H á r m a t helyben leterítettek, de a negyedik, egy öreg sebzett hím, hátsó lábára állt és a vadászokra támadt. — Nézd — szólt az egyik mesterlövő és a mellén szétszakadt ingét m u t a t t a — ezt cselekedte, mielőtt elesett! Elbeszélésének megbízhatósága természetesen ellen őrizhetetlen, de semmi okom, hogy kétségbe vonjam. A zsákmány nagyon értékes gorillasorozatnak bizo nyult, mert kettő hím volt, ezek közül az egyik öreg és 150 kilót nyomott, a harmadik egy felnőtt nőstény, a negyedik pedig ennek fia volt. (Folytatjuk.)
BARLANGKUTATÁS R o v a t v e z e t ő : Kadií Ottokár dr.
AZ ABALIGETI-BARLANG
ÉLETVILÁGA.
í r t a : Gebhardt Antal dr.
Az élet történetének derengő pirkadását, a teremtés első napjainak rövid ismétlődését sehol a Földön megközelítőbb hasonlóságban nem találhatjuk fel, mint a barlangokban. Hogy a kezdetét be nem látható mult és a jelen pillanata a barlangokban egymással szorosan ölelkezik, az nem a költői szárnyalásnak elvont értékű terméke, hanem biztos alapokon nyugvó tény, amely meggon dolásra késztet. Íme a barlangokban uralkodó viszonyokból vett néhány példa! Belépünk a barlang üregébe, ahol rövid előrehatolás után már teljes sötétség vesz körül bennünket.A minden ható napfény sugárzó erejével életet fakasztó és fenn tartó hatása véget ér s ezzel már is egy lépést tettünk az élet keletkezésének mérhetetlen távlatai felé. Hiszen tudjuk, hogy a Föld történetének abban a szakában is, amikor az élet első csirái megjelentek, különböző gázokból álló, sűrű, nehéz felhőburok t a k a r t a a Földet, minek következtében a napsugár nem érhette annak felszínét. Ez a magyarázata annak, hogy sem az első élőlények nem voltak, sem a barlangok szerves világá nak jelenkori képviselői nem lehetnek klorofiltartalmú és napfényerőt felhasználó szervezetek. A táplálkozásélettani viszonyok figyelemmel kísé rése ugyancsak feltűnő hasonlatosságra utal. Tudjuk jól, hogy a Silur-korszak ragadozó trilobitája az őstenger mocsaraiban már bőséges táplálékra talált, viszont azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az élet a Földön nem a trilobitákkal kezdődött, mert hiszen alig, hogy a Föld alkalmassá vált alacsonyabb rangú szervezetek hordozására, az azonnal benépesedett. Ezeknek, az — előttünk részben ismeretlen, nyilván igen alacsonyrangú — alakoknak táplálékfelvétele sok tekintetben megegyezést m u t a t a valódi barlanglakó szervezeteknek baktériumokon, különböző algákon stb. sínylődő életmódj ával. A barlangoknak egy további jellegzetes tulajdon sága, — amely ugyancsak az eltemetett világok belát hatatlan távlatait vetíti elénk, — a bennük uralkodó éghajlati tényezőknek, a hőmérsékletnek és a párateltségnek minden kilengést nélkülöző állandó sága. Közismert tünet, hogy a barlangokban úgy a levegő, mint a víz hőmérséklete az egyes évszakok hőmérsékleti ingadozásától csaknem teljesen független s a vízpára jelentékeny. Viszont földtörténeti ismereteink arra tanítanak, hogy bár a Föld ókorában már az éghajlat bizonyos övekre szakadozásával számolnunk kell (a Kambrium és Silur glaciális hordalékai), mindazáltal a mai értelemben vett évszakok kialakulása az élet bölcsőjétől igen messze eső korszakokban (Kainozoikum) következett be. Az életnek a mocsaras tengerpartokon megjelenő első csirái nyilván langyos, szétömlő gázzal és vízpárával telített őslégkört találtak, olyan légkört, amely, ha forró, illetőleg langyosmeleg hőmérsékletének magasságával felül is multa a barlangok átlagos hőmér-
sékletét (7—13 C°), mindazáltal a hőfok ingadozásának hiánya és az állandó párateltség, mint közös vonás mutatkozik a mai idők barlangja és az elmúlt nagy kor szakok között. Nem lepődhetünk meg, ha az élettényezőknek ennyi megegyezése folytán a valódi barlanglakó szer vezetek külsőleg is feltűnő hasonlóságot mutatnak az ősi alakokkal. Valóban az ősvilág itt a jelenben él s a barlangok kutatásában töltött órákból az örökké valóságot szívhatjuk magunkba. Kérdések vetődnek fel előttünk, van-e összefüggés az elmúlt nagy korszakok állatvilága és a mostani világ alakjai között, avagy a fejlődés egész műve nem volna egyéb, mint a természet ben szétszórt életcsiráknak ötletszerű kifakadása? E kérdések előtt nem hunyhatunk szemet, mert ellenállhatatlan ingerrel arra késztetnek, hogy velük foglalkozzunk. Valóban nem meglepő, hogy lelkes és szerencsés búvárok az utolsó évtizedben csodálatos neki buzdulással, korszerű tudományos fegyverzettel vonul nak fel a barlangok élettudományi kérdéseinek tanul mányozására. Ingerli őket az újdonság, biztatja a siker, s munkájuk nyomán fokozatosan alszik el a barlangok hoz fűződő számos tudományos mese, mint az éjfél utáni pásztortűz . . . * Az 1768-ban Mattenheim József által felfedezett Abaligeti-barlang bár kiterjedés tekintetében távol esik az Aggteleki-barlang 9166 méter hosszúságot elérő hatalmas méreteitől, azzal szemben azonban kétség telen előnye az, hogy könnyen megközelíthető, s hogy üregeiben a barlangokban uralkodó sajátos viszonyok — éppen a szerényebb kiterjedésre való figyelemmel — behatóbban tanulmányozhatók. A Budapest—Új dombó vár—Pécs között húzódó vasúti útvonalon, Újdombóvár és Pécs között a fele úton érjük el a kies környezetben épült Abaliget vasúti állomást, amelyen a gyorsvonat nem, de minden személyvonat megáll. A vasúti állomástól vagy az országúton, vagy a barlang ból kiömlő patak mellett, virágos réten át vezető gyalogösvényen egyórás sétával érjük el Abaliget községet, amelynek plébánosa Tihanyi János, — a barlang ezidőszerinti lelkes gondnoka — készséggel gondoskodik vezetőről, akinek társaságában néhány perc alatt elérhetjük a barlangnak 219 5 méter tengerszín feletti magasságban fekvő nyílását. A barlang környéke karsztjelenségekben gazdag. Találunk itt víznyelőt (»Török pince«), forrásbarlangot (»Kis-Paplika«), számos elzáródott száraz töbört, amelyek pontosan a barlang tetőberogyásainak helyeit jelzik. A barlang hozzáférhető része egy főfolyosóból és két mellékágból áll. A főfolyosó 466-8 méter hosszú, átlagosan három méter magas, két méter széles és patak folyik rajta keresztül. A mellékágak alacsonyak, helyen ként rendkívül elszűkülnek és nehezen hozzáférhetőek. A főfolyosót a mult század harmincas éveiben megkezdett és több, mint ötvenéves megszakítás után 1884-ben befejezett robbantási munkálatokkal t á r t á k fel. A nyí láson át a déli napfény, a nyári időszakban is legfeljebb két méter mélységig hatol s az azt követő hét méter hosszú pitvarban csak félhomály dereng. A pitvar végét követő rövid útszakaszt kevés szórt fény világítja és 19 méter távolságban a folyosó már koromsötét. A barlang üregét a Mecsek-hegység túlnyomóan mészkőből álló sziklatestébe ágyazta be. A hegység felépítésénél főképen a középső triászra jellemző, É
elkarsztosodott kagylósmész szerepel. Az Abaligetibarlang is ebben a kőzetben jött létre. Kialakulásának megindulása a pleisztocén középső időszakára esik. A barlang uralkodó kőzetei általában lemezes szerkezetű mészkőből állnak. Nevezetesebb cseppkőképződményei: a »Korona«, a »Flóriánszobor«, a »Tabernaculum«, a »Kálvária«, a »Prédikáló-szék«, az »Elefánt«, a »Niagara zuhatag« stb. A tetőzet három helyen beszakadt, s az ekként keletkezett termekben többméter magas, óriási sziklatömbökből álló törmelékkúp emelkedik (»Karthago romjai«, »Kis dóm«, »Könyvtár«, Nagy dóm«). A barlang talaj anyaga túlnyomóan sárgásszürke homok, vagy löszszerű barlangi agyag, amelyben itt-ott kavics törmelék, kevés mésztufa és konglomerát van beágyazva. Végső szakaszainak sziklafalait nagy területen vékony rétegben mangán és vastartalmú bevonat borítja, amelynek létrejöttében a vasbaktériumok játsszák a főszerepet. A levegő hőmérséklete jelentékenyebb hőingadozást csak a bejárathoz közel tüntet fel, 40—50 méter távol ságban azonban a belső üregek hőmérséklete az év szakok váltakozásaitól meglehetősen független. 1930 év folyamán a maximum—minimum hőmérők adatai szerint a legmagasabb hőmérséklet 13-6 C°, a legala csonyabb 10 C°, az évi középhőmérséklet 12-6 C° volt. A legmagasabb hőmérsékletet az üregeknek elérhető legmagasabb fekvésű pontjain kell keresnünk, amelyek a mellékágakban és a törmelékkúpok tetején találhatók. A levegő vízpáratartalma igen magas. Légáramlás a bejárat közelében — különösen a téli időszakban — gyakran jelentékeny, a belső üregekben azonban a levegő mozdulatlannak tekinthető. A barlangban, bár úgy állóvíz, mint folyóvíz elő fordul, mindazáltal, mint hidrológiai tényező, első sorban a folyóvíz jön tekintetbe. Az állóvizet általában a csepegő vizekből eredő pocsolyák alkotják, amelyek nagyszámban fordulnak elő s felületük terjedelme, vala mint mélysége mindenkor a külszínen uralkodó száraz, illetőleg nedves időjárással áll összefüggésben. A folyó vizet a barlang főágán keresztül folyó 517 méter hosszú patak képviseli. Ez a barlang végén elterülő, néhány négyzetméter terjedelmű, szifo-szerű forrástóból ered, amely nem egyéb, mint a barlang ismeretlen üregháló zatából előtörő patak folytatása. A patak hőmérséklete a levegő hőmérsékletéhez hasonlóan, ugyancsak csekély hőingadozást tüntet fel és 1930. évben maximuma 11-5 C°, minimuma 8 C°, évi középhőmérséklete 10-3 C° volt. A csepegő vizek napi mennyisége nagyon változó és szorosan összefügg a külszínen uralkodó száraz, illetőleg nedves időjárással. Az 1930. év folyamán havonként végzett megfigyelések eredménye szerint például az ingadozás a következő volt : Pisai ferdetorony 0—5'7 liter Függöny 0—8 liter Kis dóm 0—5 liter Acsepegettvíz hőmérséklete 9-2—13 C° között váltakozik.
* A barlang állatvilágának kutatása 1845-ben indult meg, s bár a vizsgálatokat lelkes zoológusok folytatták (Chyzer Kornél, Daday Jenő, Frivaldszky Imre, Kaufmann Ernő, Kulczyuszky László, Pável János, Petényi Salamon János, Schmidl Adolf), mindazáltal az állattani eredmény 1900. évig mindössze nyolc állatfajt tüntetett fel. A legújabb kutatások ezzel szemben azt mutatják, hogy a barlang állatvilága ennél jelentékenyengazdagabb,
mert a barlangból ismert fajok száma ma már a két százat közelíti meg. Ezek azonban túlnyomóan rejtett életmódot folytató apróságok, amelyeket a szakember is csak különböző gyűjtő módszer alkalmazásával t u d zsákmányul ejteni. Az állatvilág a barlangban részben a szárazföldön, részben a vízben él. Nagyrésze csak a bejárati szakaszra szorítkozik s a fény h a t á r á t nem lépi át. A barlangban élők között számos állat fajtársa a külszínen is feltalál ható, vannak azonban olyanok, amelyek kizárólag barlangokban, sőt egyedül az Abaligeti-barlangban élnek. Ezek közé tartozik az Abaligeti-barlang állat világának egyik nevezetessége, a barlangi patakban, kövek alatt élő, Stenasellus hungaricus Méh. néven ismert v a k viziászka, továbbá a legutolsó években a csepegőkből keletkezett kicsiny tócsákban felfedezett másik vakrák faj (Niphargus sp. nov.). Az említett rákféleségeken kívül a barlangi patakban és a hozzá férhetetlen vízhálózatban érdekes csigafaj is él (Lartetia hungarica Soós), amely az Abaligeti-barlangra ugyan csak jellemző és hazánk területén ezideig sehol másutt nem találták. A szárazföldi szervezetek közül a száz lábúak körében találunk olyan fajokat, amelyeket az úgynevezett valódi barlanglakó állatok közé szoktunk sorolni, amilyenek a Hungarosoma Bokori Verh., az Orobainosoma hungaricum Verh. és a Brachydesmus troglobius Daday. Ezeken a tejfehér és v a k állatokon figyelhetjük meg legtanulságosabban azokat az alkal mazkodási jelenségeket, amelyeket az igazi barlanglakó szervezeteken a barlang sajátos életviszonyai idéztek elő. A valódi barlanglakó állatokon kívül előfordulnak természetesen olyan szervezetek is, amelyek nemcsak a barlangokban, hanem a felszínen is élnek. Ezek ismét további három csoportba, nevezetesen a barlangkedvelők, a barlangi vendégek és az esetleges, vagy véletlen vendégek csoportjába sorozhatok. A barlangi állatok tekintélyes része ezek közé tartozik. A növényvilágot a barlangban egyedül csak a gombák (Hyalina fasciculare, Coprinus atramentarius stb.) és myceliumok képviselik, míg a klorofil-tartalmú, zöld növények csak a bejárat környékén fordulnak elő. Az Abaligeti-barlang, bár — mint említettük —• könnyen megközelíthető, mindazáltal, megfelelő ismer tetés és érdeklődés hiányában nincsen méltóképen meg becsülve. Nem üzleti hirdetésre gondolok i t t elsősorban, amely a barlang idegenforgalmát igyekszik emelni, hanem arra a végtelen közönyre, amely a barlang jelenét és jövőjét, annak fejlesztését figyelmen kívül hagyva, sorsára bízza a barlangot. A látogató közönség biztonsága az u t a k karbantartása és a barlang jelenlegi gondnokának éber ellenőrzése folytán biztosítva van. Sürgős teendőnek t a r t o m azonban a barlang közvetlen közelében olyan menedékház építését, amely az őri lakon kívül néhány turistának, illetve kutatónak, szükséghez képest huzamos időn á t való elhelyezkedését is lehetővé tenné. Ennek felépítéséhez elsősorban Baranya vármegyének és Pécs szabad kir. város közönségének, továbbá turista egyesületeknek és magánosoknak lelkes áldozatkészsé gére volna szükség, mert csak azt a kincset érdemeljük meg, amelyet magunk is megbecsülünk. Az Abaligetibarlang pedig a tékozló természetnek egyik nagybecsű ajándéka, amelyet hazánk mai megcsonkított állapotá ban fokozott mértékben kellene nagyra értékelnünk és illő keretbe foglalnunk.
MADARAKRÓL R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr. a M. Kir. Madártani
A
Intézet asszisztense.
KÉKVÉRCSE. í r t a : Vertse Albert.
Nyíregyháza k ö z e l é b e n , a sóstói Blaha-domb mögött, a sóstói t ö l g y e r d ő f o l y t a t á s á b a n v a n egy k i s akácliget. M i n d össze n é h á n y h o l d t e r j e d e l m ű , fái a z o n b a n s z é d í t ő m a g a s a k , közel h a r m i n c m é t e r e s ó r i á s o k . E z e k e n a t o r o n y m a g a s f á k o n fészkelt n y o l c - t í z é v v e l e z e l ő t t e g y v a r j ú t e l e p . E z a k i s a k á c o s egy szikes r é t t e l , szikes t ó v a l , s z ő l l ő s d o m b o k k a l , s z á n t ó f ö l d d e l és a f e n t j e l z e t t t ö l g y e r d ő v e l v á l t o z a t o s t e r ü l e t k ö z p o n t j á b a n fekszik. V a l ó s z í n ű l e g ez a k e d v e z ő f e k v é s v o l t a z o k a , h o g y a v a r j ú t e l e p a r a n y é l e t e n e m s o k á i g t a r t o t t . A fészkelőhely fölött k e r i n g ő v a r j a k k ö z ö t t egyszercsak m e g j e l e n t a kékvércse. A varjútelep lakói szemmellátható rosszindulattal v e t t é k e z t a b e t o l a k o d á s t . F o l y t o n o s üldözéssel és fülsiketítő k á r o gással i g y e k e z t e k elűzni a k é k v é r c s é t , a m e l y a r e p ü l é s b e n fölényét é r e z v e , n y u g o d t b i z t o s s á g g a l k e r i n g e t t - c s a v a r g o t t közöttük, n e m véve t u d o m á s u l a z t a mélységes fölháborodást, a m e l y e t megjelenése a v a r j ú t e l e p l a k ó i b ó l k i v á l t o t t . E k k o r m é g — nagyon kevés jártasságom lévén a m a d á r t a n b a n — n e m tulajdonítottam mindennek n a g y o b b fontosságot. F e l t ű n t a z o n b a n , h o g y a k é k v é r c s e e t t ő l k e z d v e m i n d e n n a p o s jelenség v o l t az a k á c o s fölött, m a j d évről-évre g y a r a p o d o t t a s z á m a , m í g a v a r j a k é é v r ő l - é v r e a p a d t s az első h ó d í t ó megjelenését követő harmadik tavaszon m á r csupa kékvércsepár látott neki a fiasításnak. A kékvércse életmódjának legsajátosabb mozzanata volt ez a f é s z e k h ó d l t á s , a m e l y n e k tanu/ja v o l t a m . A k é k v é r c s e u g y a n i s n e m é p í t fészket. T a l á n l u s t a , t a l á n ü g y e t l e n hozzá, v a g y n e m t a r t j a s ó l y o m - m é l t ó s á g á h o z illőnek a m u n k á t s a z é r t l é p a h ó d í t á s k a l a n d o s ú t j á r a ? Az b i z o n y o s , h o g y k é k v é r c s é t m é g s e n k i s e m l á t o t t fészket é p í t e n i . Ú g y r a b o l j a a z t el v a r j ú t ó l , s z a r k á t ó l , d e a g a z d á t l a n fészekbe is b e k ö l t ö z i k . H o g y é p í t - e a k é k v é r c s e fészket v a g y s e m , ez a k é r d é s a r é g e b b i m a d á r t a n i i r o d a l o m b a n hosszú ideig m i n t m e g o l d a t l a n r e j t é l y s z e r e p e l t . Schenk Jakab : A kékvércse fészkelésének tárgyalása az irodalomban (Aquila X V I I I . k.) c í m ű t a n u l m á n y á b a n b í r á l v a , i d ő r e n d b e n s o r r a veszi a k é k v é r c s e fészkelésére v o n a t k o z ó irodalmi a d a t o k a t . Szinte hihetetlenül hangzik, h o g y a n a g y Naumann még jóformán semmit sem tudott a k é k v é r c s e fészkeléséről, u g y a n í g y Brehm Alfréd s e m , aki s z i n t é n teljesen t á j é k o z a t l a n e k é r d é s felől és c s a k feltevések a l a p j á n u t a l a k é k v é r c s e fészkelésére, m í g v é g ü l a n a g y m a g y a r ú t t ö r ő o r n i t o l ó g u s , Petényi Salamon m e g o l d j a a r e j t é l y t s a k é k v é r c s é r ő l í r t i s m e r t e t é s é b e n teljesen t i s z t á z z a a z t . A külföldi i r o d a l o m a z o n b a n m é g Petényi fölfedezése u t á n is s z i k l a o d u k b a n , f a o d u k b a n , v á r r o m o k o n , s ő t m é g h á z t e t ő n is f é s z k e i t e t t e a k é k v é r c s é t ! A k é k v é r c s e é l e t m ó d j á n a k ez a z é r d e k e s f e j e z e t e : u g y a n i s , h o g y fészket n e m é p í t , h a n e m v a r j ú t ó l , s z a r k á t ó l e l h a g y o t t , v a g y e z e k t ő l e r ő s z a k k a l e l h ó d í t o t t fészekben k ö l t , t a l á n c s a k a l e g ú j a b b i d ő b e n v á l t k ö z t u d o m á s ú v á . D e leg i n k á b b v a r j ú f é s z e k b e n k ö l t , m e r t a s z a r k a r e n d s z e r i n t alacso n y a b b h e l y e n é p í t i f é s z k é t s a z ó v a t o s k é k v é r c s é n e k ez n e m eléggé biztonságos. Építeni azonban n e m épít. D e minek is! É p í t a v a r j ú eleget s e n n e k az ízig-vérig h a s z n o s s ó l y o m f a j n a k u g y a n c s a k m e g b o c s á t h a t ó ez a k i s e r ő s z a k o s k o d á s . A kékvércse hasznosságával kapcsolatban eszembe j u t , amit olvastam valahol, hogy a kékvércse azért hasznos sólyom, azért táplálkozik úgyszólván kizárólag rovarokkal, m e r t a z a p r ó m a d a r a t k é p t e l e n elfogni. O l y a n rossz r e p ü l ő ! E z a m e r é s z és a z é l e t t a n i j e l e n s é g e k e t m i n d e n á r o n s z e m b e t ű n ő »alaki« o k o k k a l m a g y a r á z ó m e g j e g y z é s a k é k v é r c s é v e l kapcsolatban mindig eszembe j u t . A k i l á t t a m á r a k é k v é r c s é t a l k o n y a t t á j t , szikes t a v a i n k fölött, a s z á r n y r a k e l t b o g á r s á g r a r ö p t é b e n v a d á s z n i , a m i k o r szélsebes s z á g u l d á s s a l a r e p ü l é s m ű v é s z e t é n e k nehézségeit j á t s z v a k ü z d i le s o l y s z e m b e s z ö k ő e n m u t a t j a v é r b e l i s ó l y o m m i v o l t á t ; a n n a k az a g y o r s a s á g és b i z t o s s á g , a m i v e l a k é k v é r c s e r ö p t é b e n e l k a p j a a s z á r n y r a k e l t b o g a r a t , élvezetes l á t v á n y s egyben tanúságtétel amellett, hogy a kékvércse kiválóan t u d repülni.
I l y e n a l k o n y a t i b o g á r v a d á s z a t b a n 1929. é v i s z e p t e m b e r első n a p j a i b a n g y ö n y ö r k ö d h e t t e m a h o r t o b á g y i h a l a s t a v a k n á l . N a p s z á l l t a előtt, a m i k o r a forróság k e z d e t t a l á b b h a g y n i , a t a v a k fölött m e g e l e v e n e d e t t az élet. M i n t e g y v a r á z s ü t é s r e megjelentek a kékvércsék. H o l egyenként, hol párosával t ű n t e k elő a p u s z t a messzeségéből, a n á d a s o k fölött k e r i n g v e , a z u t á n lesiklózva a n á d a s o k fölé, m a j d c s a v a r o d ó repüléssel megint toronymagasságba emelkedve, hogy egy merész neki rugaszkodással ismét a kókadtfejű nádbugák között szántsanak végig, s e z t a lesiklást és fölemelkedést a k ö v e t k e z ő p i l l a n a t b a n sorozatosan egymásután megismételjék, m i n t h a mindezt pusztán kedvtelésből, egymás vagy saját gyönyörűségére t e n n é k . N é h á n y p e r c leforgása a l a t t m i n t e g y h a t v a n d a r a b k é k v é r c s é t s z á m l á l t u n k m e g . V á r a t l a n v o l t ez a t ö m e g e s m e g jelenés, m e r t n a p k ö z b e n m é g c s a k v é l e t l e n ü l s e m t u d t u n k egyetlenegy kékvércsét sem megpillantani. Hogy kékvércséink n e m esteli »repülő g y a k o r l a t o k a t « v é g e z t e k a t a v a k fölött, a r r ó l m e g g y ő z ö t t b e n n ü n k e t e z ú t t a l az erős p r i z m á s látcső, amellyel t i s z t á n k i v e h e t t ü k , h o g y m i n d e n k e r i n g é s , siklózás, n e k i r u g a s z k o d á s a levegőben szálló, f e d e l e s s z á r n y ú egy-egy b o g á r ellen i n t é z e t t t á m a d á s v o l t , a m e l y — r i t k a kivétellel — s i k e r ü l t is. A r e p ü l ő b o g a r a t c s ő r ü k k e l k a p t á k el. P o m p á s repülőképességükről akkor t e t t e k leginkább tanúbizonyságot, a m i k o r a rosszul e l k a p o t t b o g á r a z ü t é s t ő l m e g s z é d ü l v e z u h a n n i k e z d e t t s a k é k v é r c s e szélsebes u t á n a i r a m o d á s s a l a m á r - m á r v e s z e n d ő b e m e n t z s á k m á n y t csőrével m é g e l k a p t a . G y a k r a n s z e m é r e v e t i k a k é k v é r c s é n e k , h o g y földön fészkelő m a d a r a i n k fiókáit felszedi. E r r e v o n a t k o z ó l a g é r d e k e s o l v a s m á n y l e h e t m i n d e n é r d e k l ő d ő s z á m á r a Csiki Ernő k é k v é r c s e - g y o m o r t a r t a l o m v i z s g á l a t a (Aquila X I X . k . ) . Csiki néhányszáz kékvércsegyomor közül egyetlenegyben akadt saVmíWzy-maradványra, a t ö b b i b e n , — n é h á n y a p r ó r á g c s á l ó t ó l e l t e k i n t v e — k i v é t e l n é l k ü l a r é t s é g és a s z á n t ó f ö l d e k k á r t é k o n y r o v a r a i n a k m a r a d v á n y a i t t a l á l t a . E e g f ő k é p e n lótetűt, mezei tücsköt, sáskát, szöcskét, ormányos bogarakat, cserebogarat é s e g y é b fedelesszárnyú bogarakat. Fontos tehát tudnunk, hogy a kékvércse a leghasznosabb r o v a r p u s z t í t ó m a r d a r a i n k egyike. Még az a z é r t é k e s t u l a j d o n s á g a is m e g v a n , h o g y r a g a d o z ó m a d á r t e r m é s z e t é n é l fogva semminemű veteményben, gyümölcsben k á r t n e m tesz. E t e k i n t e t b e n h a s z n o s s á g d o l g á b a n m e s s z e megelőzi a seregélyt, v a l a m i n t a s á r g a r i g ó t , m e r t b i z o n y ezek a z e g y é b k é n t igen h a s z n o s m a d a r a i n k g y ü m ö l c s ö s e i n k b e n n é h a k á r t is o k o z h a t n a k . A kékvércsének m i n d e n tevékenysége szőllősgazdának, mező gazdának egyaránt hasznos. A sóstói á k á c l i g e t m a g a s fái b i z t o s o t t h o n t n y ú j t o t t a k a k é k v é r c s é k n e k . A j ú n i u s elején l e r a k o t t , r o z s d á s foltoktól szeplős, n é g y - ö t t o j á s b ó l j ú l i u s elejére u g y a n a n n y i ö r ö k k é éhes fióka k e l t k i . H a t a l m a s í v b e n k a n y a r o d n a k az öreg k é k v é r c s é k az á k á c e r d ő felől a r é t fölé. A r é t fölött f a r k u k a t lefelé b i l l e n t v e g y o r s s z á r n y v e r d e s é s s e l e g y h e l y r e r ö g z í t i k m a g u k a t : ofüggögetnek«, v a g y »szitálnak« m i n t m o n d a n i s z o k t á k . Eközben m é l y e n l e n y ú j t o t t n y a k k a l figyelik a r é t e t . H a n e m k e d v e z ő a z a l k a l o m , u g y ú j a b b í v , ú j a b b függögetés k ö v e t k e z i k . H a a k é k v é r c s é k ú t j a i t az égre r a j z o l n á n k , c s u p a l á g y íves v o n a l hálózná be a k é k égbolt alkotta hátteret. Kedvező pillanatban s z á r n y u k a t függőleges h e l y z e t b e fölcsapva z u h a n n a k a p r é d á r a . A z s á k m á n y t t o r o n y i r á n y t viszik a fészekbe. E s ez í g y m e g y reggeltől estig, n a p - n a p u t á n . E r d ő t ő l r é t i g , r é t t ő l erdőig és m i n d e n a l k a l o m m a l e g y - e g y tücsök, sáska v á n d o r o l a r é t r ő l a kékvércsefióka éhes g y o m r á b a . E b b e n az i d ő b e n g y a k r a n s é t á l t a m a k i s a k á c o s b a n . E g y a l k a l o m m a l a fészkek a l a t t , e g y fészekből k i p o t t y a n t , m á r eléggé fejlett v é r c s e f i ó k á t l e l t e m . O l y a n v o l t a k i s p e l y h e s s ó l y o m i v a d é k a zöld l o m b a l a t t , m i n t v a l a m i h ó l a b d a , a n n y i r a fehér és g ö m b ö l y ű , s a m i n t m é l t a t l a n t e k i n t e t t e l m é r l e g e l t e mindenképen kétségbeejtő helyzetét, h a t á r o z o t t a n nevetséges látvány volt. Nagyon megsajnáltam a kis elkárhozottat. H o g y m e g m e n t s e m a z é l e t n e k , z s e b k e n d ő m b e k ö t v e — éles k a r m a i v o l t a k — h a z a v i t t e m . Ú g y l á t s z o t t , a fölnevelés n e m fog n a g y o b b a k a d á l y o k b a ü t k ö z n i . M i n d a m e l l e t t a z t az 50—60 d a r a b szöcskét, a m i az én k é k v é r c s é m n a p i é l e l m é t j e l e n t e t t e , összefogdosni, elég n e h é z s p o r t o t j e l e n t e t t . D e m e g t e t t e m szívesen s a d t a m n e k i s o k a t . E l e g e t a z o n b a n s o h a s e m . H a s z á m o t v e t ü n k azzal, h o g y t í z fészekalj k é k v é r c s e f i ó k a fel neveléséhez (egy fészekaljra n é g y fiókát s z á m í t v a ) , f i ó k á n k é n t á t l a g n a p i 50 d a r a b r o v a r r a v a n s z ü k s é g , ú g y e g y h ó n a p o s nevelési i d ő t s z á m í t v a , a fiókák á l t a l e l f o g y a s z t o t t r o v a r m e n n y i s é g e t m i n t e g y 60.000 d a r a b r a b e c s ü l h e t j ü k ! Mellékesen j e g y z e m m e g , h o g y a k é k v é r c s e f i ó k a felnevelése n e m s i k e r ü l t , h a b á r s z é p e n fejlődött. E g y a l k a l o m m a l v i n c e l l é r ü n k c s u p a s z e r e t e t b ő l m e g e t e t t e eperrel s e b b e b e l e p u s z t u l t .
A u g u s z t u s i n a p s z á l l t a k o r a fiatal k é k v é r c s e n e m z e d é k m á r rendszeresen gyakorolta a repülés művészetét. H a r m i n c negyven kékvércse körözött, keringett, egymás ú t j á t keresz t e z v e az a l k o n y a t s z ü r k e s é g é b e n . K é t évvel ezelőtt a z u t á n v á r a t l a n u l n a g y o n kevés kék v é r c s é t l á t t a m a sóstói a k á c o s fölött. V é l e t l e n ü l m e g t u d t a m , h o g y az e r d ő ő r s z e d e t t e k i a fészkeket n a p s z á m o s o k k a l s a kiszedett kékvércsefiókákat a fogságban t a r t o t t rókakölykök elé d o b t a ! S z e n t ü l m e g v o l t g y ő z ő d v e , h o g y a k é k v é r c s e m e g r ö g z ö t t m a d á r p u s z t í t ó s a b a r o m f i u d v a r o k v é r s z o p ó ellensége. E z a h i t sajnos n a g y o n á l t a l á n o s és b i z o n y n e m k í m é l i k e z t a h a s z n o s sólyomfajt, m é g t ö b b e n e g y á l t a l á n n e m is i s m e r i k és v a d á s z a t k ö z b e n lelövik. S ó l y o m m i v o l t a o k o z z a v é g z e t é t , sok v a d á s z m e g é p p e n a k a b a s ó l y o m m a l t é v e s z t i össze, a m i h e z a fiatalja k é t s é g k í v ü l n a g y o n h a s o n l í t . K ü l ö n ö s e n a szikes t a v a i n k fölött b o g a r á s z ó k é k v é r c s é i n k e s n e k e m i a t t á l d o z a t u l a z esti k a c s a h ú z á s r a k é s z ü l ő , s o k s z o r j ó h i s z e m ű v a d á s z p u s k á j á n a k . N a g y h i b a ez m i n d e n k é p e n . S ó l y o m f é l é i n k i s m e r e t e m a h o l n a p m á r p u s z t á n m ú z e u m i t a n u l m á n n y á korcsosul, úgy megfogyatkozott a számuk. A kékvércse, — rokonával a vörösvércsével e g y ü t t — az egyedüli sólyomfaj, amely az Alföldön m é g g y a k o r i n a k m o n d h a t ó . N a g y h a s z n o s s á g u k m i a t t és e g y b e n a p u s z t u l ó s ó l y o m f é l é i n k n e k k i j á r ó v é d e l e m s z e m p o n t j á b ó l is m i n d e n v a d á s z n a k és m i n d e n g a z d á n a k erkölcsi k ö t e l e s s é g e e z t a z é r t é k e s s ó l y o m f a j t a r o h a m o s pusztulástól megvédeni!
SZIRTISASOK
FOGSÁGBAN.
í r t a : Mariay Barnabás. A b i r t o k o m b a n levő különféle m a d a r a k k ö z ö t t k é t szirtisas (Aquila chrysaétus) is v a n . A z e g y i k fiatal p é l d á n y és h a r m a d i k é v e v a n n á l a m , a m á s i k öreg és c s a k féléve v a n b i r t o k o m b a n . M i n d k e t t ő lövés ú t j á n v e s z t e t t e el s z a b a d s á g á t . Az elsőnek v a l a m i d u r v a s ö r é t a f e l k a r c s o n t j á t t ö r t e el olyan szerencsétlenül, hogy egy három-négy centiméternyi c s o n t r é s z s z é t f o r g á c s o l ó d o t t és h e l y é n i l y e n n a g y s á g ú folyto nossági h i á n y m a r a d t . A s é r ü l t r é s z t á l l a t o r v o s o k k a l is m e g n é z e t t e m , a k i k , sajnos, m i n d e n b e a v a t k o z á s t h i á b a v a l ó n a k m o n d t a k . S z á r n y a n e m is f o r r a d t össze, m a is c s u p á n a b ő r tartja testén. A m á s i k n a k lövése szerencsés, m e r t c s a k m ú l ó s e b e t o k o z o t t é s m a m á r s e m m i b a j a . E z z e l is v o l t a z o n b a n é p p e n elég g o n d o m , m e r t a szállítás a l k a l m á v a l — h o g y , h o g y n e m — ballábának szárcsontját eltörte. Azonnal orvossal kezeltettem. H a t h e t e s gyógykezelés alatt négyszer kellett a letépett pólyát újból r á e r ő s í t e n i é s t e k i n t e t t e l félelmes fegyverére, h a t a l m a s karmaira, mindig m a g a m fogtam meg. Érdekes, h o g y ez a v a d madár, a m e l y a n n y i r a k e r ü l i az embert, c s a k a m e g f o g á s p i l l a n a t á b a n t a n ú s í t o t t ellen á l l á s t ; a m ű t ő a s z t a l o n teljes n y u g a l o m m a l t ű r t e a k ö t ö z é s t és m e g s e m k í s é r e l t e a szabadulást. H a t h é t m u l t á n teljesen egészségesen k e r ü l t össze fiatal t á r s á v a l . E r r e a t a l á l k o z á s r a nagyon kíváncsi voltam. A z első p i l l a n a t b a n a m a d a r a k o n s e m m i k ü l ö n ö s e t s e m v e t t e m észre. A z a z o n b a n l á t h a t ó a n feszélyezte a f i a t a l t , h o g y a z öreg, e r ő s e b b p é l d á n y a m a d á r h á z f á j á n a k é p p e n a z t a z á g á t v á l a s z t o t t a p i h e n ő h e l y ü l , a m e l y i k e d d i g az ö v é v o l t . E l e i n t e idegesen u g r á l t i d e - o d a , m a j d m e g k í s é r e l t e a m e g s z o k o t t h e l y visszafoglalását, d e m e r t az öreg c s ő r v á g á s o k k a l fogadta közeledését, a m e d d ő kísérletekkel felhagyott. Ezeknek a m a d a r a k n a k eddig sohasem hallottam a hangját. Az együttlét harmadik-negyedik napján azonban m e g s z ó l a l t a f i a t a l a b b i k és h o s s z a n e l n y ú j t o t t »jajak, gjajak«, — m a d á r k i r á l y i m i v o l t á r a e g y á l t a l á n n e m e m l é k e z t e t ő —vékony hangokat hallatott, amelyeket néha gyermeksíráshoz h a s o n l ó »gjajaj« h a n g g a l t o l d o t t m e g . E z a beszélgetés s e m t a r t o t t s o k á i g ; m i n t e g y k é t h ó n a p m u l t á n a b b a h a g y t a és azóta ismét hang nélkül, n é m á n vannak. Egyébként
azonban
megváltozott
a fiatal m a d á r visel-
kedése. Addig n y u g o d t a n bemeliettem házukba, meg sem m o z d u l t fájáról v a g y b e l j e b b h ú z ó d o t t t ő l e m , d e a m i ó t a e g y ü t t v a n n a k , m á r p u s z t a k ö z e l e d é s e m r e leugrik a földre. F e j é t l e h a j t j a , s z á r n y á t , f a r k t o l l a i t s z é t t e r p e s z t i , m a j d fejét fel-fel e m e l v e , n a g y g y o r s a s á g g a l k ö r b e - k ö r b e s z a l a d és t á m a d ó , de bohókás mozdulatokkal a m a d á r h á z rácsáig jön. Megtudni a k a r t a m s z á n d é k á t és e z é r t egy a l k a l o m m a l b e m e n t e m h o z z á j u k . A k ö r b e n s z a l a d g á l á s t t o v á b b f o l y t a t t a , m a j d egy h i r t e l e n u g r á s s a l e l ő t t e m t e r m e t t és h a t a l m a s k a r m a i v a l t é r d e m n e k ugrott. Szerencsém volt, m e r t t ö r t szárnya m i a t t egyensúlyt v e s z t v e , n e m é r t el egészen, d e egy n é g y c e n t i m é t e r e s s e b e t m é g i s e j t e t t l á b a m o n . Viselkedéséből a r r a k ö v e t k e z t e t e k , h o g y tárcát a k a r t a védelmezni. A n a p o t csendes n y u g a l o m m a l t ö l t i k , n a g y o n s z e r e t n e k fürödni. É l e l m ü k természetesen csak nyers hús. M a r h a t ü d ő , m á j és a z u h u m e l l e t t l ő t t v a r j a k , s z a r k á k s t b . M e g l e h e t ő s e n v á l o g a t ó s a k . H a t á r o z o t t k ü l ö n b s é g e t t e s z n e k a t ü d ő és a m á j k ö z ö t t az u t ó b b i r o v á s á r a , j o b b a n s z e r e t i k a v a r j ú t a s z a r k á n á l és l e g t ö b b r e b e c s ü l i k a z ü r g é t . E z t m é g j ó l l a k o t t a n is a z o n n a l megeszik. H a t á r o z o t t , l á t h a t ó u n d o r r a l fognak h o z z á a s a j á t fajtájukbeli, a r a g a d o z ó m a d á r e l f o g y a s z t á s á h o z . E g y v é l e t lenül puskavégre került vörösvércsét például még éheztetés ellenére s e m t u d t a m v e l ü k m e g e t e t n i és u g y a n e z t t e t t e a fiatal szirtisas k é t k a r v a l l y a l . E z t m é g c s a k m e g é r t e m , d e , ö r ö k rejtély m a r a d előttem a n n a k a vörös g a l a m b n a k érintetlenül h a g y á s a , a m e l y e t m é g az e g y e d ü l levő fiatal m a d á r n a k a d t a m kalitkájába s amelyet a tekinteten kívül egyébre soha n e m méltatott. É t k e z é s ü k m i n d e n m á s o d n a p történik s ilyenkor egy-egy k i l o g r a m m n y i h ú s s a l b e é r i k . Az e m é s z t é s é r d e k é b e n lehetőleg m a d a r a k a t is j u t t a t o k n e k i k , s ő t egy-egy s i k e r e s e b b v a d á s z a t u t á n n y ú l v a g y fogoly és fácán is k e r ü l a s z t a l u k r a . H o g y m i c s o d a e r ő v e l r e n d e l k e z n e k ezek a m a d a r a k , m u t a t j a a k ö v e t k e z ő k é t eset. Az ö r e g e b b szirtisas egy k ö t ö z é s r e v a l ó m e g f o g á s a l k a l m á v a l ép l á b á v a l o l y a n erővel k a p a s z k o d o t t h á z á n a k s o d r o n y k e r í t é s é b e , h o g y l e g é n y e m teljes erejének megfeszítésével alig t u d t a lábát kiszabadítani. M á s a l k a l o m m a l egy élő t y ú k o t a d t a m b e n e k i k . A z ö r e g e b b i k a z o n n a l r á c s a p o t t , m é g a n e m eléggé t á g a s h e l y e n is b i z t o s a n és a z o n n a l elfogta és e g y e t l e n szorítással m e g ö l t e . Vidékünkön, Biharban, Derecske környékén e királyi m a d a r a k m i n d e n ősszel m e g j e l e n n e k és e g y - k é t p é l d á n y t a v a s z i g i t t t a r t ó z k o d i k . A n á l a m l e v ő k k ö z ü l egyik a derecskéi, m á s i k az e s z t á r i h a t á r b a n k e r ü l t p u s k a c s ő elé.
A vigantol szerepe a szobamadarak táplálkozásában. A kalitkában t a r t o t t m a d a r a k etetése természetes táplálkozá sukhoz képest a legtöbb esetben nagyon hiányos. E r r e vonat k o z ó a n n a g y o n t a n u l s á g o s fejtegetéseket o l v a s h a t u n k Boerner dr. k ö z l e m é n y é b e n (Vögel ferner L á n d e r , I I . é v f o l y a m , 1928. 197—206. 1.). E n n e k a t a n u l m á n y n a k szerzője joggal m u t a t r á főleg a k a n á r i m a d á r t e r m é s z e t e l l e n e s t á p l á l k o z á s á r a , n o h a ez a m a d á r n a g y o n t u d a l k a l m a z k o d n i és v a l ó s á g g a l h á z i m a d á r r á v á l t . Boerner a k a n á r i n a k a l k a l m a z k o d á s á t a fogság életkörülményeihez azzal hozza kapcsolatba, hogy ennek a m a d á r n a k r o k o n s á g a , v a g y i s a p i n t y f é l é k családja, a z egész világon e l t e r j e d t és ez a k ö r ü l m é n y m a g y a r á z z a a z t , h o g y az efféle m a d á r k ö n n y e b b e n h o z z á s z o k i k a fogságnyujtotta különféle é l e t v i s z o n y o k h o z , m i n t a z o l y a n m a d á r , a m e l y c s u p á n a forró é g ö v a l a t t él. N y o m a t é k o s a n h a n g s ú l y o z z a , h o g y mennyire fontos a fogságban t a r t o t t m a d a r a k a t vegyes t á p l á l é k k a l e t e t n i , m e r t hiszen m é g a k a l i t k á b a n j ó r é s z t s z á r a z m a g v a k k a l t á p l á l t k a n á r i m a d á r is a p i n t y f é l é k h e z t a r t o z i k , a m e l y e k a s z a b a d b a n f i ó k á i k a t n e m s z á r a z és k e m é n y , h a n e m a t a l a j n e d v é v e l t e l í t e t t , d u z z a d t , csírázó és é r e t l e n , s ő t g y a k r a n tejes m a g v a k k a l , g y e n g e r ü g y e k k e l , zöldséggel, különféle g y ü m ö l c c s e l , m i n d e n e k e l ő t t p e d i g eleven r o v a r o k k a l , illetve a z o k h e r n y ó i v a l és b á b j a i v a l n e v e l i k fel és h o g y a p i n t y e k á l t a l á b a n t a v a s z t ó l őszig az e m l í t e t t v e g y e s t á p l á l é k k a l élnek,
c s u p á n k é s ő ősszel és t é l e n , v a g y i s a r á n y l a g r ö v i d ideig t á p l á l k o z n a k é r e t t m a g v a k k a l . E z é r t a k a n á r i t e n y é s z t é s legcél s z e r ű b b m ó d j á n a k a z t t a r t j a , h o g y a t o j á s o k a t és f i ó k á k a t a s z a b a d b a n élő p i n t y f é l é k k e l k ö l t e s s ü k k i és n e v e l t e s s ü k fel. T a p a s z t a l á s s z e r i n t u g y a n i s az ilyen k a n á r i f i ó k á k fejlődésükben t ö b b n a p p a l megelőzik a k a l i t k a e l e s é g e n n e v e l t f i ó k á k a t , k o r á b b a n h a g y j á k el a fészket és g y o r s a n v á l n a k ö n á l l ó k k á . A kanárihoz hasonlóan tömegesen t a r t o t t hullámospapagáj t á p l á l k o z á s á b a n is a v e g y e s élelem v á l t b e . Á l l a t i eleségnek bőséges h o z z á k e v e r é s e a n ö v é n y i élelemhez a t e n y é s z t é s n e k s o k k a l n a g y o b b s i k e r é t e r e d m é n y e z t e és a m a d a r a k h a l a n d ó s á g á t is c s ö k k e n t e t t e . S ő t t u d j i i k , h o g y a h á z i t y ú k t e n y é s z t é s é n é l is i g a z á n n a g y e r e d m é n y t c s a k v e g y e s t á p l á l é k k a l é r h e t ü n k el. M i n d e n s z o b a m a d á r , illetve fogságban t a r t o t t m a d á r t á p l á l k o z á s á n á l főképen a r r a kell t ö r e k e d n ü n k , h o g y lehetőleg a t e r m é s z e t e s eledel m i n ő s é g é t v a g y i s t á p é r t é k é t é r j ü k el, v a g y a z t l e g a l á b b is m e g k ö z e l í t s ü k . A szervezet különleges é l t e t ő t á p a n y a g a i t , a vitaminokat tartalmazó t á p s z e r e k e t m a n a p s á g az e m b e r m e s t e r s é g e s t á p l á l k o z á s á n á l is m á r á l t a l á b a n felhasználják és ezek k ö z ü l a vigantol-t Boerner a k a l i t k a m a d a r a k s z á m á r a n a g y o n ajánlja. Az á l l a t n ö v e k e d é s é t elősegítő v i t a m i n »D v i t a m i n « n é v e n i s m e r e t e s , a m e l y a t e s t h á z t a r t á s á b a n a z á s v á n y i részek f o r g a l m á t s z a b á l y o z z a , v a g y i s m i n t e g y e n s ú l y o z ó erő ( k a t a l y s a t o r ) szerepel. E z t a fontos D vitamint vegyileg t i s z t a á l l a p o t b a n Windaus n é m e t vegyész n e k s i k e r ü l t előállítania és jelenleg olajos o l d a t b a n »vigantol« néven hozzák forgalomba. Minthogy a vitaminok a szabad levegőn rendkívül k ö n n y e n b o m l a n a k , ezért zsírban vagy o l a j b a n k e l l a z o k a t feloldani, h o g y h a t ó e r e j ü k e t megőrizzék. Boerner a v i g a n t o l l a l h i b á s t o l l a z a t ú h u l l á m o s p a p a g á j o k o n és m á s m a d a r a k o n k í s é r l e t e z e t t és s z e r i n t e ez a t á p s z e r m á r o l y a n k i s a d a g o k b a n h a t á s o s , h o g y egy c s e p p belőle ö t v e n k a n á r i s z á m á r a elegendő. M e g á l l a p í t o t t á k , h o g y k ö r ü l b e l ü l h ú s z kiló c s u k a m á j olaj c s a k egy g r a m m v i g a n t o l n a k felel m e g , t e h á t e g y liter az előbbiből a n n y i v i t a m i n t t a r t a l m a z , m i n t egy c s e p p v i g a n t o l . M e g j e g y z e n d ő , h o g y a v i g a n t ó i h o z az egyes m a d á r f a j o k n a k megfelelő a d a g o l á s i t á b l á z a t v a n mellékeíve, m e r t b e b i z o n y í t o t t á k , h o g y a t ú l a d a g o l á s a m a d á r egészségére k á r o s , s ő t esetleg v é g z e t e s is lehet. É r d e k e s , h o g y a h u l l á m o s papagáj legkevésbbé érzékeny a túlnagy adagolással szemben, m í g a k a n á r i ilyen t e k i n t e t b e n n a g y o n k é n y e s . Boernef szerint ez a k ö r ü l m é n y is a r r a v a l l , h o g y az »exotikus« m a d á r f a j o k n a k — m i n t amilyen például a hullámospapagáj — fokozott mér t é k b e n v a n szüksége a v i t a m i n o k r a és így a v i g a n t o l h a t á s o s a n elősegíti a t e n y é s z t ő n e k a b b e l i t ö r e k v é s é t , hogy a kalit k á b a n , illetve á l t a l á b a n a f o g s á g b a n t a r t o t t m a d a r a k élelmezé sét t e r m é s z e t e s t á p l á l k o z á s u k k a l e g y e n é r t é k ű v é t e g y e . Vasvári. A tavaszba nyúlt tél hatása a költöző madarakra. J ó l l e h e t , v a n n a k m a d á r f a j o k , a m e l y e k n e k »kezébe« a v á n d o r b o t o t legfőképen a t á p l á l é k h i á n y a d j a , ami k ü l ö n b e n t ö b b n y i r e s z i n t é n összefügg az i d ő j á r á s s a l , m é g i s s z é l t i b e n t a p a s z t a l j u k , h o g y a z o r d idő k ö z v e t l e n ü l is m e g l e h e t ő s n a g y m é r t é k b e n megváltoztathatja a madárvonulást. A magyarországi tapasz t a l a t o k ezen a t é r e n m é g n e m o l y a n s z e m b e s z ö k ő e k , m i n t az enyhébb éghajlatú országokban, ahová a m a d a r a k tavasszal á l t a l á b a n j ó v a l k o r á b b a n é r k e z n e k s a h o l p é l d á u l az idei z o r d márciusi tél minden bizonnyal sokkal rendellenesebb volt, m i n t n á l u n k . E r r e n é z v e igen é r d e k e s e k és j e l l e m z ő k a z o k a jelenségek, a m e l y e k e t az i d é n S v á j c k ü l ö n b ö z ő helyein tapasztaltak. B a s e l b e n m á r c i u s 6-án erősen k e z d e t t h a v a z n i (Dr. A. Masarey : G e w a l t i g e r Vogelzug ü b e r Basel. — D e r O r n i t h o l o gische B e o b a c h t e r 1931. 101. l a p . ) , m i n e k k ö v e t k e z t é b e n m á r c i u s 7-én a v á n d o r m a d a r a k óriási t ö m e g e i f o r d u l t a k vissza és a z é s z a k k e l e t i i r á n y h e l y e t t d é l n y u g a t n a k ö z ö n l ö t t e k . E z a v i s s z a v á n d o r l á s m á r az éjjel f o l y a m á n k e z d ő d ö t t és s z ü n e t nélkül késő délutánig t a r t o t t . Legnagyobb számmal volt a v e t é s i v a r j ú , f e k e t e v a r j ú , énekesrigó, p a c s i r t a és e r d e i p i n t y , v a l a m i n t v o l t a k m á s p i n t y f é l é k és s á r m á n y o k . Az e n y h é b b é g h a j l a t felé t ö r e k v ő m a d a r a k k ö z ü l c s a k egy s z ü r k e g é m p á r volt kivétel, amely a hóviharral dacolva, a rendes irányban északnak ment. a
Masarey m á r a r i g ó k s z á m á t is t ö b b m i l l i ó r a b e c s ü l t e , míg a pacsirták tömegének számszerű megállapítására n e m t a l á l m ó d o t ! Még a teljesen k i m e r ü l t e n a földön t i p e g ő , m e z g e r é l ő m a d a r a k is m i n d d é l n y u g a t i i r á n y b a m e n t e k . D é l u t á n a v a r j a k s z á m a fogy, d e h e l y e t t ü k s o k csóka és seregély j ö n . A z o n k í v ü l s o k zöldike, billegető, n é h á n y c s a p a t g a l a m b és r e n g e t e g bíbic. A k ö v e t k e z ő n a p o k o n a v a r j a k délfelé i g y e k v é s e csökken, ellenben a város környékén csatangolnak a t o v á b b t a r t ó hó esésben.
E z a v á n d o r l á s d é l n y u g a t felé egész m á r c i u s 11 -éig t a r t o t t . M á r c i u s 12-én a t h e r w i l - i h a l a s t ó k ö r ü l m é g s o k a m a d á r . A fákon m i n d e n ü t t bőven akad varjú, amelynek persze n e m egy k i m e r ü l t a p r ó m a d á r á l d o z a t u l esik. S a j n o s , h o g y az á l t a l á b a n inkább hasznos varjaknak, meg a szinte kizárólag hasznos ö l y v e k n e k a z ilyen r e n d k í v ü l i i d ő j á r á s b a n t a p a s z t a l t m a d á r - , illetve a p r ó v a d f o g á s á t s o k v a d á s z a z o n n a l kész á l t a l á n o s í t a n i s k í g y ó t - b é k á t k i á l t az e g y é b k é n t oly r e n g e t e g egeret el pusztító horgascsőrűekre. M á r c i u s 28-án E l s z á s z b a n . •— • b á r s o k k a l k i s e b b s z á m b a n — d e o t t v o l t m á r m i n d e n m a d á r f a j , a m e l y i k r e n d e s idő ben ilyenkor o t t szokott lenni. Délnyugati i r á n y b a n l á t t a k még vonulni v á n d o r m a d a r a k a t Laufenburg város mellett (Aargaub a n ) , R o l l e k e r ü l e t é b e n , m e g N y o n - b a n is. T e h á t ú g v l á t s z i k , h o g y a keleti R a j n a v ö l g y t ő l , Baselen k e r e s z t ü l egész a Genfi-tóig, m i n d e n ü t t ellenkező i r á n y b a n r e p ü l t e k a m a d a r a k . U g v a n e z t m o n d j a , b á r k e v é s b b é részletesen, Dr. H. Kübli is R h e i n e c k v á r o s á b ó l ( u g y a n o t t : 104. l a p . ) , v a l a m i n t ifj. Schifferli is Nauenburgból. A g o l d a u - i á l l a t k e r t őre, W. Schindelholz szerint március 6-án a v á n d o r m a d a r a k o t t is visszafelé, d é l n y u g a t n a k s z á l l t a k és p e d i g főleg a m e z e i p a c s i r t a , seregély, énekesrigó, szőllőrigó, léprigó és f e h é r - b a r á z d a b i l l e g e t ő . A k e r t egy h ó m e n t e s h e l y é n etetőt rögtönöztek, ahová százszámra jöttek a madarak, de e n n e k ellenére igen sok e l h u l l o t t a t t a l á l t a k . I t t m á r c i u s 16-tól t ö b b é - k e v é s b b é r e n d e s m e d e r b e k e r ü l t a hazafelé t a r t ó m a d a r a k vándorlása. .Szemere Zoltán. ., , Viharos időben hogyan fog a fecske rovarokat? Végszükség bői b i z o n y g y a l o g ! S z ü l ő f a l u m b a n f i g y e l h e t t e m m e g ezt és p e d i g S 1907 április 4-én, a m i k o r t a r t ó s a n , CTŐsen fújt a z északi szél. U d v a r u n k é s z a k n y u g a t i részén, széltől v é d e t t , mintegy 25 n é g y z e t m é t e r n y i t e r ü l e t e n , a k o c s i ú t szélén t e l e p e d e t t le v a g y 25'—30 füstifecske. A k o c s i ú t szegélye i t t - o t t füves v o l t , d e b o k r o k l e v e l e . i s l e é r t o d a . A fecskék, f e j ü k e t a szél íelé f o r d í t v a , lestek* r o v a r o k r a . A m e l y r o v a r l e s h e l y ü k t ő l egy arasznyira sem volt, ahhoz hozzátipegtek, a messzebb levőkhöz o d a r e p ü l t e k és ú g y f o g t á k el. F e c s k é i n k a k k o r egész d é l u t á n csak úgy gyalogosan, u g y a n a z o n a helyen vadászgattak. A m i n t a z ú t o n és m e l l e t t e a r o v a r o k m e g f o g y a t k o z t a k , fecskéink fel f e l r e b b e n t e k és a közeli m a g a s fűbe is b e e r e s z k e d t e k , d e e l ő b b v a l a m e l y p o n t fölött v é r c s e m ó d r a s z i t á l t a k . K e v é s b b é rossz i d ő b e n n é h a v a l a m e l y k ö r ü l m é n y is elő segíti a fecskék v a d á s z a t á t . A m e z ő t o l y a n k o r is j á r ó e m b e r vagy legelőt j á r ó á l l a t s o k r o v a r t felriaszt, a z é r t kíséri Szineslevelű Caladium (Caladium bulbosum). Hölzel felvétele. ő k e t n y o m o n m i n d i g n é h á n y fecske is. E z m i n d e n n a p i eset, m á r afféle z a v a r o s i d ő j á r á s e s e t é n . E g y í z b e n szeles, esős i d ő b e n e z e r n y i seregély s z á l l t m e g egy l u c e r n a t á b l á n s a k k o r v o l t k i á l l í t á s a l k a l m á v a l , h o g y m é t e r e s h o s s z ú s z á r ú és 5 0 — 6 0 c e n t i a l k a l m a m megfigyelni, h o g y a s e r e g é l y e k t ő l felvert r o v a r o k a t m é t e r e s levelű f a j t á t is s i k e r ü l t t e n y é s z t e n i . N é m e l y k e r t é s z e t a s e r e g é l y c s a p a t o t k ö v e t ő fecskeraj f o g d o s t a el. A fecske b e n m á r j a n u á r b a n - f e b r u á r b a n h a j t a t j á k a g u m ó k a t s így i l y e n k o r r é s z i n t a szél m i a t t , részint, h o g y a z o l y a n k o r kellet m á j u s r a fejlett n ö v é n y e k e t k a p n a k , az á l l a t k e r t i p á l m a h á z b a n l e n ü l r e p ü l ő r o v a r t b i z t o s a b b a n elfoghassa, s z o r o s a n a n ö v é n y z e t a z o n b a n m á r é v e k ó t a április k ö z e p é n k e z d ü n k v e l ü k foglal fölött száll, fel s alá. Szemere László. kozni. A g u m ó k a t meleg h o m o k á g y r a rakjuk. A h o m o k közé egy k i s m o h á t , föléje p e d i g ü v e g a b l a k o t t e s z ü n k , í g y az alulról j ö v ő m e l e g és a felülről l e c s a p ó d ó p á r a a n ö v é n y t m á r n é h á n y h é t leforgása a l a t t h a j t á s n a k i n d í t j a . E k k o r m á r c s e r é p b e k í v á n k o z i k . Az ü l t e t é s n é l a l e g t á p d ú s a b b f ö l d k e v e r é k e t kell h a s z n á l n i . A n ö v é n y e k kezelése elég k ö r ü l m é n y e s , m e r t k ü l ö n ö s e n a h u z a t i r á n t i g e n é r z é k e n y e k és e z é r t a levegőzésnél ü g y e l n i kell a r r a , h o g y a h i r t e l e n l e c s a p ó d ó friss levegő n e érje k ö z v e t l e n ü l a l e v e l e k e t , m e r t ez f e j l ő d é s ü k b e n m e g a k a s z t j a ő k e t . A n ö v é n y e k e t f e j l e t t s é g ü k és n a g y s á g u k s z e r i n t o s z t á l y o z n i s z o k t u k , m e r t a v i s s z a m a r a d o t t a k k a l k ü l ö n kell R o v a t v e z e t ő : Szabó Zoltán dr. e g y e t , n y i l v . r. t a n á r . foglalkoznunk. H a t ö b b napfényt, n a g y o b b meleget j u t t a t u n k n e k i k , m á r n é h á n y h é t m u l t a * u t ó i é r i k az e r ő s e b b e k e t . Az egy A SZÍNESLEVELÜ CALADIUM. f o r m á n fejlett n ö v é n y e k e t a n a p n a k f o r d í t v a l e h e t ő l e g az ü v e g h á z déli o l d a l á n h e l y e z z ü k el és p á r á s levegőről g o n d o s A színeslevelű Caladium —• a m e l y a z á l l a t k e r t i p á l m a k o d u n k . I l y e n h e l y e n teljes, n a g y p é l d á n y o k k á n ö v e k e d n e k . h á z b a n az idén egy egész ü v e g h á z a t t ö l t b e — a g u m ó s n ö v é n y e k h e z t a r t o z i k . E z e k n e k s o k s z á z f a j t á j á t és v á l t o z a t á t A g u m ó k haj t a t á s á n a k késői k e z d e t é v e l é r j ü k el a z t , h o g y ismerjük, d e e g y e t s e m t a l á l u n k k ö z t ü k , a m e l y leveleinek ékes a növények éppen a nyári hónapokban, júliusban, augusztusban r a j z á v a l és k ü l ö n l e g e s t a r k a s á g á v a l o l y a n g y ö n y ö r k ö d t e t ő v a n n a k teljes p o m p á j u k b a n , a m i k o r a l e g k e v e s e b b d í s z n ö v é n y dísznövény, m i n t a m i l y e n az e m l í t é s r e s z á n t Caladium bulbosa. v i r í t . S z e p t e m b e r elején a fejlődés m e g á l l , m á r j e l e n t k e z i k H o s s z ú k á s , s z í v a l a k ú levelei 4 0 — 5 0 c e n t i m é t e r e s s z á r o n á l l n a k a levelek s á r g u l á s a és a n ö v é n y p i h e n é s i i d ő s z a k a k ö v e t k e z i k . és g y ö n y ö r ű e n s z í n e z e t t e k . T a l á l u n k k ö z t ü k zöld a l a p o n p i r o s a n I l y e n k o r k e v e s e b b v i z e t k a p , l a s s a n , f o k o z a t o s a n visszafejleszt erezett, fehér a l a p o n — m i n t a d o m i n ó k o c k á k — f e k e t e p o n t o s , j ü k és a téli á l o m r a előkészítjük. M i n d e n levelet r a j t a h a g y u n k s z ü r k e a l a p o n v é r c s e p p e k h e z h a s o n l ó p i r o s - és rózsaszín s a n ö v é n y t m e g h a g y j u k u g y a n a b b a n a földben és c s e r é p b e n , p e t t y e s és m é g s o k m á s , s z i n t e c s o d á l a t o s a n t a r k a l e v e l ű f a j t á t . a m e l y b e n n y á r o n élt. A z ü v e g h á z b a n , a f ű t ő t e s t k ö z e l é b e n , E z a n ö v é n y n a g y o b b d í s z k e r t é s z e t e k b e n ú g y s z ó l v á n nélkülöz félig l e b o r í t v a e l r a k j u k és i t t 3 0 — 4 0 fok m e l e g b e n t a r t j u k hetetlen. K ü l ö n ö s szépsége n á l u n k m é g a z z a l a z e l ő n n y e l is az egész p i h e n é s i i d ő s z a k a l a t t , a m e l y o k t ó b e r elejétől április párosul, h o g y a n y á r i h ó n a p o k b a n v a n teljes p o m p á j á b a n , a m i k ö z e p é i g t a r t . A pihenési i d ő s z a k a l a t t a levelekből a n e d v kor a p á l m a h á z n a k legtöbb látogatója v a n . Külföldi kerté lassan visszahúzódik a g u m ó k b a , ezenkívül azonban a n ö v é n y e k szetek v e t é l k e d n e k e g y m á s s a l a f a j t á k g y ű j t é s é b e n és k i egész a k ö v e t k e z ő h a j t a t á s i g egy c s e p p n e d v e s s é g e t s e m k a p n a k . t e n y é s z t é s é b e n és m a g a m l á t t a m k ü l f ö l d ö n egy k e r t é s z e t i Király Lajos.
A SZOBA, KERT ÉS ÜVEGHÁZ NÖVÉNYEIRŐL
RÖVID KÖZLEMÉNYEK Kényes dolgok a remeterák életéből. V a l a h á n y s z o r sze m e m b e ötlik a r e m e t e r á k , m i n d a n n y i s z o r m e g e s i k a szívem rajta. Úgy rémlik nekem mindig, m i n t valami világnyomorékja. R á k v o l n a . I g e n á m , d e c s a k a fele az. A m á s i k fele csiga. D e h á t h a r á k , h o l az ú g y n e v e z e t t f a r k a , v a g y i s a p o t r o h a ? A z j ó h e l y e n v a n . C s a k h o g y n e m l á t n i . B e n n e v a n az ü r e s c s i g a h á z b a n . B i z o n y n a g y o n furcsa és é r d e k e s á l l a t a r e m e t e r á k . M e r t t e s t é n e k e g y i k fele k e m é n y p á n c é l l a l f ö d ö t t , a m á s i k fele pedig t a k a r ó nélkül való s olyan p u h a , akárcsak a gilisztának t e s t e , a m e l y e t k a p a , á s ó , e k e d a r a b o k r a szeldel. E z p e d i g n a g y b a j . A c s ö p p j ó s z á g n a k a z o n b a n v a n a n n y i esze, h o g y segítsen a b a j á n . Es m e r t b i z o n y o s a n t u d j a , h o g y »erős sziklán
O
S
*
(ÉLj^J* " fuj f !
^Jtr^'
Verekedő remeterák (Pagurus pugilator Roux.) Szerző felvétele.
Turitella-csigaházban.
m e g t ö r n e k a habok«, n e h o g y az ellenkezője essék m e g vele, k a p j a m a g á t és v é d t e l e n f a r k á t e g y s z e r ű e n v a l a m i ü r e s csigaházba dugja. E z pedig v a n annyira kemény, m i n t a test elülső r é s z é t t a k a r ó p á n c é l , a m e l y m e g t u d j a állani a h a b o k veszedelmes h á b o r g á s á t , r o m b o l ó erejét. P e r s z e a r á k k é n y telen egyenes p o t r o h ú v a l a csigahéj g ö r b ü l e t é h e z a l k a l m a z k o d n i s ennélfogva l a s s a n k é n t c s a v a r t a l a k o t ölt. E z a k ö r ü l m é n y v i l á g o s a n m u t a t j a , h o g y m i l y e n á t a l a k í t ó h a t á s s a l v a n n a k az é l e t v i s z o n y o k az á l l a t i t e s t a l k o t á s á r a . A z é r t ú g y érzi m a g á t benne, m i n t h a anyjáról háramlott volna rá s a m a g a testén, a t u l a j d o n v é r é b ő l n ő t t v o l n a n a g g y á . Es h o r d j a m a g á v a l m i n d e n ü v é , m i n t a k á r m e l y i k szárazföldi csigabiga. H a a h o m o k o s , l a p o s t e n g e r p a r t o n s é t á l u n k , igen g y a k r a n l á t u n k remeterákot, ahogy a homokon, a kavicsok között szanaszét b o t o r k á l . N é h a c s a k ú g y n y ü z s ö g t ő l ü k a p a r t . S h a figyelmes szemmel kísérjük őket, azt tapasztaljuk, hogy b á r nehéz t e r h e t kell m a g u k u t á n v o n s z o l n i o k , s z o k a t l a n eleven a m o z g á s u k . S o k s z o r v a l ó s á g o s c s a t á k a t v í v n a k e g y m á s ellen. H a k i n ő t t e k a h á z u k b ó l és n e m a k a d n a k c s a k h a m a r ü r e s r e , iszonyú kínokat kell kiállaniok a szűkké v á l t lakásukban. A f á j d a l o m k é s z t e t i r á ő k e t , h o g y t á r s u k a t m e g t á m a d j á k és kimarják a házából. Ilyenkor aztán szörnyen kegyetlenek. A h a l á s z o k , s ő t e g y n é m e l y t e r m é s z e t b ú v á r is r á f o g t a a r e m e t e r á k r a , h o g y n e m c s a k ü r e s h á z b a s z o k t a m a g á t befészkelni, h a n e m h a i l y e n t n e m t a l á l , m e g t á m a d j a m a g á t a h á z jogos t u l a j d o n o s á t , a c s i g á t is. Megöli, felfalja s a z t á n elfoglalja a m e g ü r ü l t h á z a t . E z a z o n b a n csak ráfogás. N i n c s az a r e m e t e r á k , a m e l y k i t u d n á m a r n i a csigát a vele s z ü l e t e t t h á z á b ó l . A r e m e t e r á k , alighogy m e g s z ű n t s z a b a d o n úszó l á r v a l e n n i és m a g á r a ö l t ö t t e az a n y a á l l a t végleges a l a k j á t , leszáll a t e n g e r fenekére, k i c s i n y c s i g a h á z a t k e r e s m a g á n a k és n a g y ü g y e s e n beveszi m a g á t e b b e . D e h a l a s s a n k é n t fölcseperedik és k i n ő a h á z b ó l , k é n y t e l e n k i k ö l t ö z k ö d n i belőle. D e ez a m ű v e l e t n e m o l y a n á m , a m i t k ö n n y ű szívvel l e h e t n e m e g c s e l e k e d n i . H i s z e n a r r ó l v a n szó, h o g y k i h ú z z a a t e s t e födetlen, p u h á b b r é s z é t a csigahéjból és k i t e g y e a j e l e n l e v ő k s ó v á r p i l l a n t á s á n a k ! É s i t t n e m c s a k a s z e m é r e m forog v e s z e d e l e m b e n , h a n e m a z élet is. S a z é r t m é g i s m e g t e s z i , m e r t m e g kell t e n n i e . G y o r s a n k i v a c k a l ó d i k a régi h á z á b ó l s n a g y szepegéssel, d e v i l l á m s e b e s e n b e s u r r a n a k i s z e m e l t új h á z b a . P i l l a n a t m ű v e és a r e m e t e r á k e l h e l y e z k e d e t t új o t t h o n á b a n . E z t p e d i g a z é r t cselekszi oly hirtelen gyorsasággal, nehogy a tengernek valamely ragadozó u t o n á l l ó j a r á t á m a d j o n és v é g e t vessen n y o m o r ú s á g o s életének, a m e l y a r e m e t e r á k n a k é p p oly d r á g a és k e d v e s , m i n t m i n e k ü n k . H a b e v e t t e m a g á t az új c s i g a h á z b a , oly erősen t a p a d e l s a t n y u l t
l á b a i v a l és a f a r k á n levő s z í v ó k á i v a l a h á z belső falához, h o g y senkifia k i n e m t ú r j a t ö b b é o n n a n . S o h a s e m s i k e r ü l t élve k i h ú z n i a h á z á b ó l . I n k á b b d a r a b o k r a h a g y j a m a g á t t é p n i , m i k ö z b e n h o l a z egyik, h o l a m á s i k ollója, liol p e d i g a t o r a s z a k a d le a t e s t é r ő l , de a z é r t m é g s e m a d j a m e g m a g á t elevenen. A k á r c s a k a h ő s k a t o n a , a k i i n k á b b elvérzik, s e m h o g y élve k e r ü l j ö n az ellenség k e z é b e . A k k o r forog l e g n a g y o b b vesze d e l e m b e n , h a a f a j f e n n t a r t á s ö s z t ö n e m e g r e m e g t e t i szívét. É s e k k o r k é t életről v a n szó. K e t t ő n e k kell k i b ú j n i a h á z á ból. A szerelmes p á r valóságos h a l á l f é l e l e m b e n ölelkezik. É s b i z o n y n e m egyszer a szerelmi m á m o r r ö v i d k e p i l l a n a t a m i n d k e t t ő n e k életébe kerül. Garddy Viktor. Polip a szárazon. T u d v a l e v ő dolog, h o g y a t e n g e r p a r t széli vizei a polip o t t h o n a , a h o l l e g k i v á l t a sziklás, köves feneket k e d v e l i . M e r t h á t o t t él a l e g t ö b b r á k . A r á k pedig a polip l e g k e d v e s e b b eledele. E g y meleg, n y á r i reggelen a z é r t s z á l l t a m a t e n g e r r e , m e r t p o l i p o t a k a r t a m fogni. T u d t a m , h o g y h o l kell k e r e s n e m . Oly édes i l y e n k o r a t e n g e r e n a r é t i v i r á g o k illata, a m e l y á reggeli szellő s z á r n y á n száll felénk a p a r t i ligetekből. C s ó n a k o m b a n ü l ö k , v a l a m i h ú s z lépésnyire a p a r t t ó l . K ö r ö s k ö r ü l s i m á n , m o z d u l a t l a n u l n y u g s z i k a tenger. M i n t h a m e g z s i b b a s z t o t t a v o l n a a n y á r i n a p t i k k a s z t ó heve. T e k i n t e t e m l e t é v e d a t e n g e r b é k é s e n n y u g v ó felületére. Oly t i s z t a , á t l á t s z ó a vize, h o g y l e l á t o k a fenekére. V a l a m i n é g y m é t e r n y i r e l e h e t a l a t t a m a t e n g e r feneke. D e a z é r t t i s z t á n l á t o k m i n d e n t . A n a p s u g á r á t t ö r a víz k é k e s z ö l d f á t y o l á n és d e r e n g ő világosságot h i n t a mélységbe. Tisztán látni a fövényen l o m h á n csoszogó, szép tengericsillagot, a k ö v e k e n i t t - o t t e l s z ó r t a n ü l ő ibolyaszín t e n g e r i s ü n ö k e t , a s z i k l a h á t n ö v é n y e i n s é t á l ó sok m i n d e n f é l e r á k o t , csigát és az i t t - o t t b u j k á l ó , ékes színű a p r ó h a l a c s k á k a t . É s a h o g y á l m é l k o d v a g y ö n y ö r k ö d ö m a tündéri k é p nézésében, amelyet a tengerfenék a ragyogó n y á r i reggelen e l é m v a r á z s o l , egy s z o k a t l a n n a g y , r ö v i d f a r k ú r á k ö t l ö t t h i r t e l e n a s z e m e m b e . É p p a k k o r t ű n t elő a s z i k l a k á t egyik ü r e g é b ő l szép z ö l d e s b a r n a p á n c é l j á b a n és veszedelmes, fekete ollóit s z é t t e r j e s z t v e , v é r p i r o s , n a g y s z e m é v e l i d e - o d a tekintett. De a következő pillanatban m á r eltűnt. Bizonyosan v a l a m i v e s z e d e l m e t s e j t e t t . Csak k é s ő b b v e t t e m észre i s m é t , a m i n t n a g y ó v a t o s a n , l a s s a n o l d a l o g v a , fölfelé i p a r k o d o t t a s z i k l a h á t m e r e d e k falán. Persze t ü s t é n t r á i s m e r t e m . A t ü s k é s h o m l o k ú erifia-rák (Eriphia spinifrons) v o l t . A fiumei öböl l e g n a g y o b b és l e g n é p s z e r ű b b r ö v i d f a r k ú r á k j a . A »granciporo« és n ő s t é n y e a »granciporessa«, a h o g y az olasz h a l á s z elnevezte. Oly k e d v e l t falatja a p o l i p n a k , h o g y n é l k ü l e t a l á n m e g se t u d n a lenni. A s z i k l a r e p e d é k e k és s z i k l a ü r e g e k e l m a r a d h a t a t l a n l a k ó j a . Csak a k k o r b ú v i k elő r e j t e k h e l y é b ő l , h a m e g é h e z i k és eledel u t á n l á t . N a g y ó v a t o s a n b ú v i k elő r e j t e k h e l y é b ő l , h o g y h a t a l m a s , erős ollóival az á r a p á l y s z í n t á j á n m e g l a p u l t csigát v a g y k a g y l ó t h a t a l m á b a ejtse, m e l y n e k k ő k e m é n y h á z á t ollóival k ö n n y ű s z e r r e l s z é t m o r z s o l j a és a b e n n e levő á l l a t
A kis ,,Klotild", a volt fiumei m. kir. tengeri biológiai állomás gőzhajója, a bakari (buccari-i) öböl bejárata előtt. A szerző felvétele.
h ú s á t m o h ó n felfalja. A t e n g e r p a r t i h a l á s z a z t is t u d n á róla, h o g y a n ejti z s á k m á n y u l az á r a p á l y v o n a l á n élő k u p a k - c s i g á t (Patella), a t e n g e r p a r t i e m b e r »pantalena« n e v ű csigáját. M e g v á r j a , a m í g az á l l a t a sziklához r e n d k í v ü l erősen oda t a p a d ó h á z á t fölemeli s e k k o r n a g y ü g y e s e n kis k a v i c s o t g ö r d í t alája. A csiga p e r s z e m o s t m á r n e m t u d t ö b b é a sziklához t a p a d n i , m i r e a furfangos r á k felfalja a h á z á b ó l az á l l a t o t .
Bár ravasz csalafintának tudják, könnyen h a t a l m á b a ejtheti az e m b e r . K ü l ö n ö s e n a g y e r m e k n é p s é g s z o k o t t r á j á r n i . A fiumei k i k ö t ő h u l l á m t ö r ő g á t j á n , a sziklák k ö z ö t t n é h a egész sereg g y e r m e k fogdossa az erifia-rákot. A h o r o g r a a k a s z t o t t csal é t k e t erős zsinegen leereszti a s z i k l a ü r e g elé. P e r s z e a r á k , alighogy észreveszi a felkínálkozó f a l a t o t , h i r t e l e n e l k a p j a , d e u g y a n a k k o r a fiú n a g y o t r á n t a h o r g o n s a r á k az ö v é . . Az é n erifia-rákom s o k á o t t v e s z t e g e l t az á r a p á l y v o n a l a fölött s m á r a p a r t o n v o l t . M e r t hiszen sokáig n é l k ü l ö z h e t i a t e n g e r vizét. T e n g e r v í z b e á z t a t o t t z s á k b a n szállítják az á l l a t k e r t i a k v á r i u m n a k is, ahol é v e k i g elél. N e k e m ú g y t ű n t föl a r á k , m i n t h a menekülni a k a r t volna a tengerből. Talán valami veszedelmes ellenségétől? C s a k u g y a n ! N é h á n y l é p é s n y i r e a p a r t t ó l e g y s z o k a t l a n n a g y p o l i p o t p i l l a n t o t t a m m e g . Milyen p o m p á s p é l d á n y v o l n a a z a k v á r i u m o m részére — g o n d o l t a m m a g a m b a n . Észre sem veszem, hogyha h a t a l m a s karjaival n e m lódít e g y e t a t e s t é n . H a l o m b a h o r d o t t k ö v e k k ö z ö t t g u b b a s z t o t t . Csak k é t n a g y s z e m e t ű n t föl h i r t e l e n , a h o g y megpillantottam a tengeri szörnyet. N e k e m úgy rémlett, m i n t h a a b b a n a p e r c b e n a m a g a s s á g b a n é z n e és r á m m e r e s z t e n é k i d ü l l e d t , n a g y , s á r g a s z e m é t . A polip k ú p a l a k ú fészke k ö r ü l , a m i t m a g a é p í t e t t az ö s s z e h o r d o t t k ö v e k b ő l , s o k r á k p á n c é l , k a g y l ó h é j és e g y é b állati m a r a d v á n y f e k ü d t s z a n a s z é t . Most m á r m e g é r t e t t e m , m i é r t m e n e k ü l t oly e l s z á n t a n a z é n erifia-rákom az á r a p á l y v o n a l á r a . Ú g y l á t s z i k é s z r e v e t t e a p o l i p o t és t a l á n a t t ó l t a r t o t t , h o g y ő t s z e m e l t e k i á l d o z a t u l . E l t a l á l t a ! Alig t e l t bele n é h á n y p i l l a n a t s a p o l i p h i r t e l e n e l ő s u r r a n t a fészkéből és nyílsebesen e g y e n e s t a r á k felé s z ö k ö t t . D e a r á k s e m r e s t . M i h e l y t észreveszi a p o l i p t á m a d ó m o z d u l a t á t , k e r e k e t old és sietve a szárazföld felé veszi ú t j á t . A r á k f u t o t t eszeveszetten, a h o g y c s a k b í r t . A polip p e d i g u t á n a . Polip a s z á r a z f ö l d ö n ! Soha ilyent még nem tapasztaltam. Igaaán nagy bátorság kellett hozzá. D e rajtavesztett. N e m érte utói a halálra ijedt r á k o t . M e r t az e m b e r e m a p a r t h o z e v e z e t t , u t á n a s z a l a d t a p o l i p n a k és ú t j á t á l l t a . A z erifiarrák e k ö z b e n v i s s z a s i e t e t t a t e n g e r b e , a p o l i p o t p e d i g foglyul e j t e t t ü k . F e l s z á l l t u n k kis g ő z h a j ó n k r a és n a g y ö r ö m m e l az a k v á r i u m b a v i t t ü k . S z a b a d u g y a n n e m volt többé. De azért gyöngyélete volt. Mindig dúsan terített asztal v á r t reá. N e m kellett többé egy nyomorult k i s r á k v é g e t t a szárazföldre m e r é s z k e d n i e . Garddy Viktor. A napimádó teknősbéka. I l y e n k o r , n y á r o n , a g ö r ö g t e k n ő s b é k a (Testudo graeca), ez a p á n c é l o s csúszó-mászó, ö r ü l leg j o b b a n az é l e t n e k . M e n n é l m e l e g e b b a n y á r , a n n á l j o b b a n érzi m a g á t . Amíg m i a rekkenő hőség m i a t t egyre csak panaszko d u n k , k e r ü l j ü k a forró v e r ő f é n y t s h a c s a k t e h e t j ü k , az á r n y é k b a m e n e k ü l ü n k , a g ö r ö g t e k n ő s b é k a n e m t u d n a p n é l k ü l ellenni. K e r ü l i az á r n y é k o t , s c s a k a k k o r boldog, h a a n y á r i n a p égető s u g a r a r á t ű z p á n c é l o s t e s t é r e . Valóságos n a p i m á d ó . A verőfény
tűrő természetére vall. Sem fegyverdurrauás, sem ágyúszó n e m h o z z a k i a s o d r á b ó l . S ő t i l y e n k o r m e g se m o c c a n . V a g y h a j á r , n y u g o d t a n f o l y t a t j a ú t j á t . O d a se h e d e r í t a zajra. S z i n t e é r z é k e t l e n . R i t k a szívós a t e r m é s z e t e . A l e g s z ö r n y ű b b k í n z á s , sérülés m e l l e t t , b o r z a s z t ó a n m e g c s o n k í t o t t t e s t t e l is t o v á b b él. A z agyveleje n á l a tígyszólván s z á m b a s e m v e h e t ő . H a kiveszik a fejéből, félévig is elélhet m é g n é l k ü l e . Es h a levágják a fejét, m é g v a g y k é t h é t i g is elél lefejezett t e s t e . S o k a t t u d k o p l a l n i . H e t e k i g is ellehet t á p l á l é k n é l k ü l . A z össze f o g d o s o t t t e k n ő s b é k á k a t m é g n e m is o l y a n r é g e n v i t o r l á s h a j ó n s z á l l í t o t t á k az A d r i a t e n g e r p a r t i v á r o s a i b a , ahol n a g y o n k e d v e l i k a h ú s á t és p o m p á s m a j o r á n á s »becsináltat« főznek belőle. A szegény á l l a t o k a t e g y m á s r a d o b á l j á k a h a j ó m e d r é b e , m i n t h a élettelen r a k o m á n y r ó l l e n n e szó. E s i l y e n k o r p e r s z e a d d i g k o p l a l n a k , a m í g el n e m k e l t e k . A k o p l a l á s c s ö p p e t s e m á r t n e k i k . A h i d e g a z o n b a n gyilkos h a t á s s a l v a n a m á s k ü l ö n b e n szívós t e r m é s z e t ű á l l a t r a . E z az ő h a l á l o s ellensége. A z egy foknyi h i d e g m á r megöli. E z é r t a z t á n , h a az i d ő j á r á s h i d e g r e válik, meleg lakást épít m a g á n a k , ahol az évnek csaknem a felét á t a l u s s z a . Csak a k k o r é b r e d fel, a m i k o r a z s á l y a lila színű v i r á g a m á r j a v á b a n v i r í t . Garddy Viktor.
KÖNYVEKRŐL »Élet a tengerben.« í r t a Entz Géza és Soós Lajos (I—X-f1—484 o l d a l ) . 26 t á b l á v a l és 112 szövegrajzzal. Budapest, 1931. K i r á l y i M a g y a r T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t . (Ter m é s z e t t u d o m á n y i K ö n y v k i a d ó v á l l a l a t X C I X . kötet.) Aki l á t t a a t e n g e r t és s z e m é b e ö t l i k az e l ő t t ü n k levő k ö n y v címe, a n n a k lelkében b i z o n y á r a sok-sok k ü l ö n b ö z ő é l m é n y fog m e g e l e v e n e d n i , sok-sok régi e m l é k fog i s m é t felújulni. A h á n y f é l e e m b e r , annyiféle e m l é k ; m e r t az ö r ö k ó c e á n m á s b e n y o m á s t t e t t a f ü r d ő z ő r e , m á s t a geográfusra, m á s m ó d o n i h l e t t e m e g a k ö l t ő t , m á s ö r ö m ö k k e l szolgált a s p o r t o l ó n a k és i s m é t m á s k i n c s e k k e l k í n á l t a a biológust. A t u r i s t a a k o d a k j a r é v é n b i r t o k á b a k e r ü l t és féltve ő r z ö t t fényképfelvételeire fog v i s s z a e m l é k e z n i , a s p o r t e m b e r e l ő t t felelevenedik m a j d a t e n g e r b e n elért n é h á n y r e k o r d t e l j e s í t m é n y e , a s z e n v e d é l y e s h o r g á s z ö r ö m m e l fog vissza gondolni azokra a r i t k a halfajtákra, amelyeket olyan mesteri m ó d o n emelt- k i h ű v ö s e l e m ü k b ő l , a f ü r d ő z ő k és n y a r a l ó k e m l é k e z e t é b e n pedig b i z o n y á r a s z i n t é n m e g m a r a d t és ele v e n e n él m é g egy-egy felejthetetlen kellemes emlék, e g y r e m e k c s ó n a k k i r á n d u l á s , v a g y egy c s o d á l a t o s a n e n y h e , n y á r i éjszaka h a n g u l a t a és eszébe f o g n a k j u t n i Leopardi ö r ö k s z é p strófái : vDolce e chiara é la nótte, e senza vento, E quela sovra i tetti e in mezzo agli őrli Posa la luna «
az élete, m i n d e n e . N a p s u g á r n é l k ü l b i z o n y o s a n e l s o r v a d n a , e l p u s z t u l n a . T e h á t a n a p i r á n y í t j a é l e t m ó d j á t . A k k o r szép neki az élet, h a a n a p o n s ü t k é r e z h e t . I l y e n k o r o l y forró lesz a páncélja, m i n t h a a k k o r v e t t é k v o l n a k i a k e m e n c é b ő l . A déli n a p h e v e szinte izzóvá teszi a r a j t a v a l ó j á t . l i k k o r p u s z t a kézzel lehetetlen megfogni. G ö r ö g o r s z á g és a B a l k á n m e l e g e b b országai, m e g Szicília a z ő h a z á j a , a h o l a n a p u g y a n c s a k forrón t ű z le n y á r o n s a s z i k l á k a t s z i n t e l á n g b a b o r í t j a . E b b e n a forró k ö r n y e z e t b e n m á s z k á l a g ö r ö g t e k n ő s b é k a , h a eledel u t á n l á t , l a s s a n csoszogva a k ö v e k k ö z ö t t . M e g - m e g á l l és n é h a órákig elül egy h e l y e n . B i z o n y i l y e n k o r r e n y h é n e k , l u s t á l k o d ó n a k rémlik s h a nekilódul, m i n d e n mozdulata nyugodt, béke
D e b i z o n y á r a a k a d n a k m a j d o l y a n t e r m é s z e t b a r á t o k is, a k i k e t n e m c s a k a külsőségek é r d e k e l n e k , n e m c s u p á n a t e n g e r t á j k é p i szépségei k ö t n e k le, h a n e m a k i k m é l y e b b e n s z e r e t n é n e k b e h a t o l n i a t e n g e r t i t k a i b a és meglesni é l e t é n e k m i n d e n m o z z a n a t á t . E z e k e t n e m fogja kielégíteni a s p o r t h o r g á s z k i l ó r a f o g o t t z s á k m á n y a és a»vízisí«nek n e v e z e t t , ij esztő külsejű t e n g e r i - j á r m ű n elért ú j a b b v i l á g r e k o r d feljegyzése; ezek t ö b b e t a k a r n a k : n e m velencei h a n g u l a t k é p e k e t és a b b á z i a i k i k ö t ő t , h a n e m b e p i l l a n t á s t a m i n d e n ü t t u r a l k o d ó , m i n d e n e k felett levő h a t a l m a s É l e t m ű h e l y é b e , o d a , a h o v á az e m b e r k e z e m é g n e m h a t o l t el, ahol a T e r m é s z e t m é g é r i n t e t l e n ü l , t i t o k z a t o s a n és félelmetesen őrzi a m a g a fel n e m f e d e t t r e j t é l y e i t . M e r t a t e n g e r p a r t a r c u l a t á t c s a k a p a r t k ö z e l é b e n v á l t o z t a t t a és n y o m o r í t o t t a m e g a z e m b e r i k u l t ú r a ; m e n n é l l e j j e b b eresz kedünk a mélységbe, annál jobban, egyre jobban bontakozik k i e l ő t t ü n k a v é g t e l e n v í z t ö m e g c s o d á l a t o s élete ; e l h a l a h a n g , m e g s z ű n i k az e m b e r i szó ; k ö r ü l ö t t ü n k c s o d á l a t o s a l a k ú szer vezetek n y ü z s ö g n e k ; idegenszerűen alakult, kalandoskülsejű élőlények s z e g ő d n e k h o z z á n k ; n é m e l y i k l o m h á n m á s z i k , a m á s i k v i l l á m g y o r s a n szökell, ez kecses m o z d u l a t o k k a l úszik, a m a z m e r e v m o z d u l a t l a n s á g á b a n n e m is e m l é k e z t e t élő szer v e z e t r e . B e n t v a g y u n k a t e n g e r v i l á g á b a n és t á j é k o z ó d n i s z e r e t n é n k . Milyen j ó m o s t , h o g y o l y a n v e z e t ő k r e b í z h a t j u k
m a g u n k a t , m i n t Entz Géza és Soós Lajos ! S z i n t e h í v n a k magukkal, elvezetnek a tenger legkülönbözőbb pontjaira, be m u t a t j á k és m e g m a g y a r á z z á k az élőlények c s o d á l a t o s alkal m a z k o d á s a i t , e g y s z e r r e t a n í t a n a k és el is s z ó r a k o z t a t n a k . Mindenképen érdemes t e h á t velük menni. Mielőtt elindulnánk, r ö v i d e n t á j é k o z t a t n a k a t e n g e r r ő l , a zordonfenségű ó c e á n r ó l , a m e l y b e n e g y s z e r r é g e n , n a g y o n r é g e n , a z É l e t m a g a is kelet k e z e t t . A z u t á n m e g i n d u l u n k a p a r t felé. C s a k h a m a r elérjük a szárazföld és a víz h a t á r á t . Megfigyeléseinket, g y ű j t é s e i n k e t m á r i t t is m e g k e z d h e t j ü k . A s z i k l á k o n Littorina-csig&k mászkál n a k , b o g á r c s i g á k és csészecsigák t e l e p e d t e k m e g . É r d e m e s á m v e l ü k foglalkozni, m e r t é l e t m ó d j u k c s o d á l a t o s d o l g o k a t m o n d el az élesszemű megfigyelőnek. D e n e m sokáig i d ő z ü n k i t t . L e s z á l l u n k a p a r t alá, ahol m á r egészen m á s á l l a t o k v á r a k o z n a k r e á n k . T e n g e r i - s ü n ö k ü t ö t t é k fel t a n y á j u k a t a s z i k l á k o n , p o m p á s s z í n ű tengeri-csillagok m á s z k á l n a k ide-oda, itt-ott lérgek b u k k a n n a k elő, h a t a l m a s t e r m e t ű r á k o k baktatnak m é l t ó s á g g a l teljesen és a z o r d polip á l d o z a t r a lesve, m o z d u l a t l a n u l p i h e n sziklafészkében. N e m v o l n a á m j ó vele k i k e z d e n i ! H a m é g n e m f á r a d t u n k el, s é t á l j u n k m o s t e g y e t a t e n g e r fene k é n . Szép s z á m b a n t a l á l k o z u n k i t t régi ismerőseinkkel : t e n g e r i r ó z s á k egész ligeteivel, g y ö n y ö r ű , élénk színekben pompázó szivacsokkal, hazátlan csigákkal, tengeri-pókokkal ; a cápafélék is m e g j e l e n n e k m á r , de h á l ' I s t e n n e k n e m kell t ő l ü k t a r t a n i , m e r t ezek m é g m i n d csak kicsiny és ezért az e m b e r r e veszélytelen á l l a t o k . A fövenyes fenéken a félszegúszó h a l a k : a n y e l v h a l , a l e p é n y h a l és az ö r d ö g h a l f o g a d n a k , felettük ú s z k á l v a p e d i g m e g p i l l a n t j u k a p o l i p r o k o n á t , az u g y a n c s a k a »Lábasfejuek« o s z t á l y á b a t a r t o z ó szépiát. É r d e k e s állat ez is, h á t m é g a sok m e n d e - m o n d a , a m i vele összefügg! A z t á n i s m é t m á s á l l a t c s o p o r t o k t a g j a i b u k k a n n a k föl. E z e k e t i t t , e h e l y e n m i n d felsorolni b i z o n y teljes l e h e t e t l e n s é g ; aki elolvassa a k ö n y v e t , m e g fog i s m e r k e d n i v e l ü k közelebbről. H e l y s z ű k e m i a t t m o s t m á r c s a k a z egyes részek címeiről e m l é k e z h e t e m m e g egész r ö v i d e n . A k ö n y v egyik legérdeke s e b b t a n u l m á n y a a » H o m o k s z ő n y e g remetéié című fejezet. Rendkívül tanulságos alkalmazkodási példákat ismerünk meg a n y o l c a d i k b a n (Egy p r o b l é m a c s o d á l a t o s m e g o l d á s a ) , m a j d e l é n k t á r u l a lebegő l é n y e k t i t o k z a t o s v i l á g a . A z t á n leszállunk a. t e n g e r l e g m é l y é r e . Valódi m é l y t e n g e r i a l a k o k , »tengeri ördögöké, »tengeri liliomok«, p ö r g e k a r ú tengeri állatok, idegen szerű, k ü l ö n ö s f o r m á j ú r á k o k k ö s z ö n t i k i t t az é r k e z ő k e t . L e n t , a m é l y s é g b e n m á r ö r ö k s ö t é t s é g honol. Megszűnik a k ü l v i l á g fénye, de a z é r t n é h a fel-felcsillan v a l a m i c s o d á l a t o s r a g y o g á s ú világosság. Világítószerv ékkel felszerelt, m é l y t e n g e r i l á b a s fejűek, c s o d á l a t o s s z í n e k b e n r a g y o g ó p á n c é l o s r á k o k , k a l a n d o s külsejű, világosságot á r a s z t ó h a l a k h o r d o z z á k a f é n y t az ö r ö k é j s z a k á b a n . É s a v i l á g í t ó á l l a t o k s z á m a a m é l y s é g felé egyre n ö v e k s z i k , b á r s z á m o s a n k ö z ü l ü k az ó c e á n felületén is m e g t a l á l h a t ó k . A k i m á r g y a k r a b b a n j á r t a t e n g e r e n , a z csendes, n y á r i é j s z a k á k o n t a n u j a l e h e t e t t a t e n g e r v i l á g í t á s á n a k is, a m i k o r n e m c s a k az ő r t o r o n y t ü z e ötlik s z e m ü n k b e , n e m c s a k : (Egy
Fárosz
lángol messze
valahol . . .<.,
h a n e m e g y s z e r r e c s a k s e j t e l m e s fény g y ú l k i a t e n g e r egész felszínén és a m é r h e t e t l e n m e n n y i s é g ű v i l á g í t ó s z e r v e z e t e k a d e r e n g é s fátylát, b o r í t j á k a s ö t é t h a b o k r a . Ezekről a k á p r á z a t o s jelenségekről m é g s o k a t l e h e t n e e l m o n d a n i , de szűkreszabott ismertetésem keretében ezt n e m t u d o m meg t e n n i . T o v á b b kell h a l a d n u n k . F e l j ö v ü n k a m é l y s é g b ő l és b a r á t s á g o t k ö t ü n k a n y i l t vizek v á n d o r a i v a l , v é g i g s é t á l u n k a k o r a i t o k szigetén, m e g i s m e r j ü k az e m b e r h á z t a r t á s á b a n o l y a n n a g y s z e r e p e t j á t s z ó e h e t ő k a g y l ó k a t , az o s z t r i g á t és r o k o n a i t és m e g t a n u l j u k , h o g y a n s z ü l e t i k m e g az igazgyöngy, a tenger halványfényű drágaköve. A k ö n y v végén nagyszerű összefoglalásban m e g k a p j u k a t e n g e r k u t a t á s t ö r t é n e t é t , m e g ismerjük a különböző t u d o m á n y o s tengerkutató állomásokat és b e p i l l a n t á s t n y e r ü n k a m a g y a r z o o l ó g u s o k n a k az Adriaitengeren a háború előtt végzett munkájába. A k ö n y v m i n d e n egyes fejezete k ü l ö n é l m é n y , m i n d e n összefoglalása a l e g j o b b a t a d j a , a l e g k ö n n y e b b e n é r t h e t ő , n é p s z e r ű e n e l ő a d o t t t á r g y a l á s i m o d o r b a n . A k i a szép k é p e k e t szereti, az is ö r ö m m e l veszi k e z é b e a k ö n y v e t , m e r t a s z e b b n é l s z e b b rajzok, f é n y k é p e k , színes t á b l á k c s a k m é g é r d e k e s e b b é és lebilincselőbbé teszik a m ű szövegét. A k ö n y v k i á l l í t á s a , n y o m á s a s t b . a l e g k é n y e s e b b i g é n y e k e t is k i fogja elégíteni és e z é r t m o s t , h a s z o k o t t v á g á n y o n a k a r n é k h a l a d n i , a z z a l kellene i s m e r t e t é s e m e t befejeznem, h o g y omindenkinek a l e g m e l e g e b b e n ajánlom« ; ezt a z o n b a n n e m t e s z e m . A z o k a t , a k i k é r d e k l ő d n e k i r á n t a , csak a r r a k é r e m , g y ő z ő d j e n e k m e g a m o n d o t t a k r ó l és o l v a s s á k el a k ö n y v e t . Ú g y hiszem, n e m fognak b e n n e c s a l a t k o z n i . j > , Wagner János.
Ml- UJSAG AZALLAT* KEBTBEN?
B U D A P E S T SZÉKESFŐVÁROS ÁLLATÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI »Arany«, az á l l a t k e r t i v í z i l ó a n y a v a l ó b a n m e g é r d e m e l t n e v e t k a p o t t . Az idő f o l y a m á n , t i z e n h é t é v leforgása a l a t t , s z a b á l y o s i d ő k ö z ö k b e n , ú g y s z ó l v á n ó r a m ű p o n t o s s á g g a l eddig hét vízilócsemetével a j á n d é k o z t a m e g a z á l l a t k e r t e t és ezidén j ú l i u s h ó 28-án h o z t a v i l á g r a nyolcadik i v a d é k á t , a b u d a p e s t i á l l a t k e r t b ő l i m m á r e l m a r a d h a t a t l a n k i s vízilovat. E z e k a fiatal á l l a t o k k ü l ö n ö s e n c s e c s e m ő k o r u k b a n m i n d i g k e d v e s , é r d e k e s l á t v á n y t n y ú j t o t t a k és e b b e n az á l l a t k e r t e t l á t o g a t ó k ö z ö n s é g n e k m o s t i s m é t része lesz. Ezenfelül r i t k a s á g u k n á l fogva a külföldi á l l a t k e r t e k n é l és á l l a t k e r e s k e d ő k n é l a másféléves, k é t é v e s v í z i l o v a k m i n d i g k ö n n y e n t a l á l t a k v e v ő r e és n a g y é r t é k ű c s e r e a n y a g u l s z o l g á l t a k . Főleg e b b e n rejlik az á l l a t k e r t b e n s z ü l e t e t t v í z i l o v a k n a g y jelentősége. A külföldi á l l a t k e r t e k e g y n é m e l y i k é b e n m o s t m á r k i s e b b - n a g y o b b sikerrel s z i n t é n folyik a vízilótenyésztés és m a h o l n a p t a l á n v í z i l o v a k b a n is »túltermelés« fog m u t a t k o z n i , mégis sok-sok a r a n y a t ér m a is a z E u r ó p á b a n s z ü l e t e t t víziló, k ü l ö n ö s e n a k k o r , h a a »szépnemhez« t a r t o z i k , m e r t n ő s t é n y víziló az á l l a t k e r t e k s t a t i s z t i k á i s z e r i n t s o k k a l r i t k á b b a n születik. A b u d a p e s t i á l l a t k e r t á l l a t á l l o m á n y á n a k egy r é s z é t a z i t t s z ü l e t e t t k i s v í z i l o v a k k a l csere ú t j á n szerezte be és t e k i n t é l y e s összegre r ú g az az é r t é k , a m e l y így elefánttal, tigrisekkel, l e o p á r d o k k a l , c s i m p á n z o k k a l , s t r u c c o k k a l , f l a m i n g ó k k a l és m é g sok m á s é r t é k e s á l l a t t a l g y a r a p í t o t t a az á l l a t á l l o m á n y t . M e r t a m i k o r a z á l l a t b e s z e r z é s e k h e z szükséges »fedezet« kérdése vésztjóslóan j e l e n t k e z e t t , a k k o r m i n d i g az á l l a t k e r t n e k t,Arany bor jan, a t e r m é k e n y v í z i l ó a n y a : »Aranyt s e g í t e t t . B á r h a sok ilyen »Arany«-a lenne az á l l a t k e r t n e k ! Szeiff. A madárház állományának kiegészítésére az á l l a t k e r t igazgatósága az utóbbi időben nagyon sok m a d a r a t szerzett be, úgyhogy most a madárosztály sokkal gazdagabb, mint amilyen az u t ó b b i é v e k b e n v o l t . M i n t h o g y a m a d á r h á z á t a l a k í t á s i m u n k á i m é g s e r é n y e n folynak, az egyes m a d a r a k a t ideiglenesen h e l y e z t ü k el a k ü l ö n b ö z ő r ö p d é k b e , d e r e m é l j ü k , h o g y r ö v i d e s e n m i n d e n m a d á r a n e k i legmegfelelőbb k ö r n y e z e t b e n k e r ü l a k ö z ö n s é g elé. A z új m a d a r a k k ö z ü l n a g y o n sok m á r é v e k ó t a n e m v o l t l á t h a t ó m a d á r o s z t á l y u n k o n , d e v a n o l y a n is, a m e l y e t
á l l a t k e r t ü n k f e n n á l l á s a ó t a m o s t s i k e r ü l t elsőízben b e s z e r e z n ü n k . A m e g c s a p p a n t f l a m i n g ó á l l o m á n y u n k a t tíz rózsás flamingóval és k é t zöldlábú flamingóval (Phoenicopterus chilensis) e g é s z í t e t t ü k k i . E z u t ó b b i m i n t ú j d o n s á g é r d e m e l figyelmet. U g y a n e z z e l a s z á l l í t m á n n y a l egy p á r fiatal nandu és egy örvösdaru is é r k e z e t t . R i t k a ú j d o n s á g a k é t k i g y á s z d a r ú , a kariáma (Cariama eristata), a m e l y hosszú l á b á v a l , a r a g a d o z ó m a d á r é h o z h a s o n l ó csőrével és k ü l ö n ö s b ó b i t á j á v a l k e l t f e l t ű n é s t . A m a d á r h á z északi v é g é b e n levő k ü l s ő n a g y r ö p d e s z i n t é n teljesen b e n é p e s ü l t . A szultántyúkok n a g y c s o p o r t j a , a kanálcsörü bakcsók és vörös íbiszek é l é n k í t i k a t á g a s r ö p d é k e t . K ü l ö n ö s e n a vörösíbisz áll az é r d e k l ő d é s k ö z é p p o n t j á b a n és é l é n k v ö r ö s színével c s o d á l k o z á s r a k é s z t e t i a szemlélőt. A közönség k ö r é b ő l s o k a n k é t s é g b e is v o n j á k , h o g y ez a b í b o r v ö r ö s s a r á t ű z ő n a p f é n y b e n s z i n t e l á n g o l ó szín a m a d á r t e r m é szetes színe és g y a k r a n h a l l j u k a z t a m u l a t s á g o s v é l e m é n y t , h o g y »a m a d a r a t befestették«. É s m i v e l a r ö p d e r á c s á n a k leg u t ó b b i átfestése a l k a l m á v a l az ó l o m p í r f e s t é k sok h e l y e n le c s ö p p e n t és v ö r ö s f o l t o k a t h a g y o t t a s z i k l á k o n és k ő p á r k á n y o n , m á r o l y a n m e g j e g y z é s t is h a l l o t t u n k , h o g y ezek a f e s t é k n y o m o k az íbisz festett t o l l a z a t á r ó l s z á r m a z n a k . Az E u r ó p a déli részé b e n élő rózsásflamingó és s z u l t á n t y ú k , t o v á b b á az ázsiai ö r v ö s d a r u k i v é t e l é v e l az ú j o n n a n b e s z e r z e t t összes m a d á r Dél-Amerikából származik. A nagyröpde képét a hazai nagyobb v í z i m a d a r a k egész serege egészíti k i és a s z á m o s kanalasgém, vörösgém, bakcsó, ballá és a különféle sirályból álló m a d á r s e r e g v á l t o z a t o s s á teszi a h a t a l m a s r ö p d e á l l o m á n y á t , a m e l y az állat k e r t egyik legszebb látx'ányossága. A m a d á r h á z belsejében s z i n t é n s z á m o s új m a d á r l á t h a t ó , a m e l y e k e t p e l y h e s k o r u k t ó l fogva n e v e l t ü n k . í g y a seregélyek, búbosbankák, szalakóták, kövirigók és a p r ó é n e k l ő m a d a r a k l e g n a g y o b b része m i n t m a d á r f i ó k a k e r ü l t h o z z á n k . Az üvegfalú belső r ö p d é b e n p e d i g a t o j á s b ó l nevelt kisebb vízimadarak nagy gyűjteményében gyönyör k ö d h e t i k a l á t o g a t ó . I t t v a n n a k a gulipánok, székicsérek, nagypólingok, székililék, a nagygoda, a guvat, a bíbic, az ugar tyúk, a szerkők, a uinkók, v a g y i s a nagyalföldi vizek r i t k á b b v a g y i s m e r t e b b m a d a r a i . Az ü v e g f a l u r ö p d e , v a g y i s a olőszp a r t i részlet« é r t é k e s a n y a g á v a l p á r a t l a n egész E u r ó p á b a n . Szombath. Ferdenövésű díszfák. H a a f ő k a p u n b e j ö v ü n k az állat k e r t b e , m i n d j á r t s z e m b e t ű n i k a k e r t díszfái k ö z ü l k é t k ü l ö n leges fejlődésű fa. M á r s ó k a t h a l l o t t u n k és o l v a s h a t t u n k az e r d ő f á i n a k és á l t a l á b a n az e g y m á s m e l l e t t fejlődő n ö v é n y e k n e k e g y m á s s a l és az i d ő j á r á s s a l f o l y t a t o t t k ü z d e l m é r ő l . E n n e k igen érdekes p é l d á j a az á l l a t k e r t i i r o d a é p ü l e t m e l l e t t lévő k é t díszfa. Az egyik m i n t e g y százéves, v a s t a g t ö r z s ű f e k e t e n y á r (Popuhis nigra) m á r sok-sok é v v e l ezelőtt, m é g fiatal k o r á b a n , a dél n y u g a t r ó l j ö t t v i h a r o k erejétől t ö v é b e n m e g d ő l t és fejlődése s o r á n ezt a h e l y z e t é t m e g t a r t o t t a . A z t h i n n ő k , h o g y ez a h a t a l m a s fa m á r s ú l y á n á l fogva is m i n d e n p i l l a n a t b a n k i d ő l h e t , de e t t ő l n e m kell t a r t a n u n k , m e r t g y ö k e r e i a z ú t b u r k o l a t a l a t t messzire s z é t á g a z n a k . A fa g y ö k e r e i a n n y i r a m a g a s a n , a föld felszínéhez közel fejlődnek, h o g y a k á t r á n y o s u t a t is h i h e t e t l e n erővel feltörik. E z a z é r t t ö r t é n i k , m e r t a fa g y ö k e r e i b ő l s a r j a k a t h a j t , a m e l y e k e t á l l a n d ó a n i r t a n i kell. C s u p á n egy ilyeu s a r j h a j t á s t h a g y t u n k m e g , a m e l y — m i n t a k é p e n is l á t h a t ó — az a n y a t ö r z s t ő l t á v o l , a cserjék k ö z ö t t n ő t t k i a földből és u t ó d k é n t kis fává fejlődött. A m á s i k ferdenövésű fa s z i n t é n f e k e t e n y á r . E z t m á r n e m a szél n y o m t a el, h a n e m a n á l a s o k k a l ö r e g e b b és e r ő s e b b s z o m szédja k é n y s z e r í t e t t e e r r e , m e r t n a g y o n közel n ő t t m e l l e t t e . E g y d a r a b i g e g y e n e s e n fölfelé t ö r e k e d e t t , d e a m i k o r a t e r e bélyes l o m b o z a t ú j u h a r f a függőleges n ö v é s é b e n a k a d á l y o z t a , , vezérága, h o g y a s z a b a d b a t ö r h e s s e n , n a g y s z ö g b e n elferdült. Király.
Ferdenövésű díszfák az állatkertben. Hölzel felvétele.
Vapiti-szarvasborjú s z ü l e t e t t az á l l a t k e r t b e n július 25-én délelőtt 1412 ó r a k o r . M i n t h o g y t i z e n e g y év ó t a i t t n e m s z ü l e t e t t t i s z t a v é r ű v a p i t i b o r j ú , fontos e s e m é n y n e k m i n ő s í t hetjük a kis borjú világrajöttét. Az á l l a t k e r t b e n látható vapitiszarvasok a kanadai vapitifajból v a l ó k . A l l a t k e r t e k b e n ez a g y a k o r i b b , m í g az ázsiai v a p i t i r i t k á b b a n k e r ü l E u r ó p á b a , n o h a az o t t a n i lakosság m i n t h á z i á l l a t o t is t a r t j a . U g y a n i s a z ázsiai v a p i t i s z á r í t o t t és p o r r á t ö r t b a r k á s , é r e t l e n a g a n c s á b ó l »bájitalt« k é s z í t e n e k , aminek ott nagy a kelendősége. A k a n a d a i vapiti h a t a l m a s t e s t ű szarvasfaj, a bikák tekintélyes agancsot növesztenek. Érdekes, h o g y n e m c s a k az e m l í t e t t ú j s z ü l ö t t b o r j ú , d e a régi b o r j a k is kisebbek voltak születésükkor, mint amekkorák a gímszarvas b o r j a k , p e d i g a kifejlődött á l l a t t e r m e t e s e b b a z e u r ó p a i g í m szarvasnál. A K a n a d á b a n honos vapitik valamikor éppolyan nagy c s a p a t o k b a n k ó s z á l t a k a v a d o n szűz t e r ü l e t e i n , m i n t a bizon, az a m e r i k a i b ö l é n y . Mivel a z o n b a n az o d a v a l ó b e n n s z ü l ö t t e k n e k fontos h ú s t á p l á l é k u l s z o l g á l t a k , a folytonos v a d á s z a t t a l n a g y o n a p a s z t o t t á k a s z á m u k a t . Az u t ó b b i i d ő k b e n a z o n b a n az a m e rikai v a d v é d e l m i t e r ü l e t e k e n , d e k ü l ö n ö s e n a Yellowstonepark-h&n téli i d ő b e n i s m é t t ö b b e z e r d a r a b a l k o t t a c s a p a t o k b a n l á t h a t ó . F o g s á g b a n jól s z a p o r o d i k és ú g y s z ó l v á n v a l a m e n n y i á l l a t k e r t b e n m e g v a n . H o g y n á l u n k t i z e n e g y é v ó t a ez az első b o r j ú , a n n a k az a m a g y a r á z a t a , h o g y a rossz g a z d a s á g i viszo n y o k m i a t t az á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g a c s a k 1928-ban t i i d o t t i s m é t b i k á t szerezni a m e g l e v ő ö r e g v a p i t i t e h e n e k h e z . 1930-ban pedig csere ú t j á n k é t új t e h e n e t s z e r z e t t b e . A k i s b o r j ú is a z
e g y i k új telién i v a d é k a . E g y é b k é n t életerős k i s á l l a t , a m e l y születése u t á n egy ó r a m ú l v a m á r j á r n i k e z d e t t , h á r o m ó r a m ú l v a p e d i g k i s z o p t a a z első t e j e t . Anghi. A szudáni fű (Sorghum halepense). N é h á n y évvel ezelőtt h o z t á k b e h a z á n k b a ezt a f ü v e t , a m e l y r ő l a h í r a d á s o k b ó l c s a k a n n y i t t u d t u n k , h o g y a s z á r a z s á g o t jól bírja, b ő v e n t e r e m , a s i v á r h o m o k t a l a j o n is jól díszlik és m i n d e n s z á l a s t a k a r m á n y t fogyasztó á l l a t szívesen t á p l á l k o z i k vele. A z ó t a e híresztelések v a l ó r a is v á l t a k és m a m á r s z i n t e n é l k ü l ö z h e t e t l e n t a k a r m á n y növénye lett csapadékszegény Alföldünknek. De ennek a
p o m p á s m é n t k a p o t t . A h á b o r ú s é v e k a l a t t megfelelő a p a á l l a t h i á n y á b a n e l f a j t á z o t t a n g o r a k e c s k é i n k h e z egy szép b a k o t hozattunk. Két darabból álló oroszlánfókaállományunk pedig k é t új f ó k á v a l g y a r a p o d o t t . A k é t n a p o s s z á l l í t á s t m é g a fókák is jól b í r t á k . D e m i s e m t e r m é s z e t e s e b b a n n á l , h o g y ezek ö r ü l t e k l e g j o b b a n , a m i k o r e l h a g y t á k a fülledt v a s ú t i k o c s i t és k e l l e m e t l e n és s z á r a z s z á l l í t ó l á d á j u k a t felcserélték f ó k a t a v u n k h ű s vízével. E m l ő s á l l a t á l l o m á n y u n k továbbá m é g ez év f o l y a m á n a k a r a k u l - j u h o k n a k egy t e n y é s z t ö r z s é v e l fog s z a p o r o d n i , a m i n t a z t m á r »A Természet« áprilisi s z á m á b a n jeleztük. Új állatainkról lapunk következő számaiban bővebb h í r a d á s s a l is f o g u n k szolgálni. Anghi. A szikaszarvassuta m á j u s 23-án egy k i s b o r j ú n a k a d o t t életet. E z a J a p á n b a n , K í n á b a n otthonos szarvasfaj, b á r a fogságot k ö n n y e n m e g s z o k j a , az á l l a t k e r t b e n a z e l m ú l t évek f o l y a m á n s z a p o r u l a t á t n e m b í r t a felnevelni. Az ú j s z ü l ö t t e k t a l á n n e m v o l t a k elég é l e t k é p e s e k , v a g y p e d i g a r e n d s z e r i n t t é l i d ő r e e s e t t fiadzás n e m k e d v e z e t t a k i s á l l a t o k fejlődésének. D e a z is l e h e t , h o g y a r é g e b b i b a k b a n v o l t a h i b a . M u l t é v b e n , m á r c i u s b a n az á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g a egy szép b a k o t s z e r z e t t b e és így az új b o r j ú m á r e n n e k i v a d é k a . A b a k e g y é b k é n t még éppolyan harcias, m i n t amilyen akkor volt, amikor meg é r k e z e t t és m i r e a g a n c s a teljesen m e g é r i k a s u t á t b o r j ú j á v a l e g y ü t t el kell tőle v á l a s z t a n u n k . Anghi.
Szudáni fű (Sorghum
halepense),
előtte őzgida. Hölzel felvétele.
s z á l a s t a k a r m á n y n a k n e m c s a k esőszegény v i d é k e k e n , h a n e m a k e d v e z ő b b é g h a j l a t ú D u n á n t ú l o n is n a g y j e l e n t ő s é g e v a n , m e r t b á r n e d v e s s é g n é l k ü l is jól díszlik, d e h a kellő esőben l e h e t része, c s o d á l a t o s a n b ő v e n t e r e m . E takarmánynövénynek kitűnő tulajdonságai, valamint az a k ö r ü l m é n y , h o g y k ü l ö n ö s e n a m e l e g e b b égövről s z á r m a z ó á l l a t a i n k ezt, a h a z á j u k r a e m l é k e z t e t ő t á p l á l é k o t , b i z o n y á r a majd jó étvággyal fogyasztják, indított b e n n ü n k e t arra, hogy r á k o s i t a k a r m á n y t e r m e l ő t e l e p ü n k ö n vele k í s é r l e t e z z ü n k . H a n g súlyozzuk, hogy t a k a r m á n y termelő telepünk talaja tiszta h o m o k , a m e l y n e k s i v á r s á g á t c s a k emeli az idei n y á r e s ő h i á n y a . E z e k n e k a k e d v e z ő t l e n k ö r ü l m é n y e k n e k ellenére t e l e p ü n k ö n a s z u d á n i fű v á r a k o z á s o n felül b ő t e r m é s t a d o t t . A k é p ü n k ö n l á t h a t ó jól m e g n ő t t fű á t l a g o s m a g a s s á g a másfél méter. A szudáni füvet kivétel nélkül minden növényevő állatunk k e d v e l i , a m i b e n b i z o n y á r a n a g y s z e r e p e v a n édeskés ízének, t o v á b b á a n n a k is, h o g y i r ó n v a s t a g s á g ú s z á r a ellenére a r á n y l a g k ö n n y e n r á g h a t ó . A s z a r v a s m a r h a t e n y é s z e t e k b e n észlelt t e j fokozó h a t á s á t a z á l l a t k e r t b e n is m e g f i g y e l t ü k , a m e n n y i b e n k e c s k é i n k és e g y i k é p p e n s z o p t a t ó b e j z a - a n í i l o p s u t á n k t e j e l v á l a s z t á s á t n a g y o n k e d v e z ő e n befolyásolta. Az á l l a t k e r t b e n végzett kísérletek alapján termesztését n y u g o d t a n merjük a j á n l a n i m i n d e n ü t t , a h o l h o m o k a t a l a j és c s a p a d é k s z e g é n y a vidék. Anghi.
Az állatkert ajándékozói. 1931 m á j u s és j ú n i u s h a v á b a n a k ö v e t k e z ő a j á n d é k o k é r k e z t e k az á l l a t k e r t b e : Fővadászmesteri hivataltól ö t r ó k a és egy b o r z ; Dorner Auréltól k é t r ó k a ; Szigeti Jánostól egy r ó k a és egy b o r z ; MolnárLajosnétól egyróka; Ilosvay Lajostól egy borz; Markics Rezsőtől egy r ó k a ; b. Farkas Jánostól h a t r ó k a ; Bercsényi tábori tüzérosztálytól n y o l c róka; Vnuk Grétitől k é t m ó k u s ; Klein Tivadartól egy r ó k a ; Diamantstein Miklóstól n é g y fehér egér, k é t m ó k u s , egy h á z i n y ú l és k é t fehér g e r l e ; Kolonics Jánostól ö t r ó k a ; Katona Istvántól h é t r ó k a ; Reismann Sándortól k é t r ó k a ; dr. Román Bélától egy m e n y é t ; Tury Jánosnétól egy n a r a n c s f a ; László Istvántól egy m ó k u s ; Kondér Mihálytól egy ő z s u t a ; dr. Elek Tibortól egy r ó k a k ö l y ö k ; Réz Endrétől egy fehér e r d e i p i n t y ; Gyursánszky Jánostól egy k u v i k ; Simonek Károlynétól napraforgómag; Elszászer Sebestyéntől egy bibic; Koczarek Ferenctől egy t e k n ő s ; Gözsy Gyulától egy v i p e r a ; Bakos Lászlótól egy t e k n ő s ; Wlasits Imrétől egy szajkó; Nagy Sándortól egy m a c s k a b a g o l y ; Albert Gusztávtól egy e r d e i p i n t y ; Stulla György Bélától egy s z ü r k e b e g y és k é t e r d e i p i n t y ; Bogácsy Bélától k é t kacagó-gerle; Kovács Lászlótól egy f e k e t e r i g ó ; Rublein Margittól k é t g ö r ö g t e k n ő s ; Vízner Páltól egy rézsikló; Graskó Ferenctől egy kacagó-gerle; dr. Szlávy Tibortól h á r o m m a c s k a b a g o l y ; Kampis Ilonától egy g ö r ö g t e k n ő s ; Vörösmarty főreál igazgatóságától egy kecske fejő; Csernátony Csiky Jánostól egy tőkésréce; Hegedűs Györgytől egy m a c s k a b a g o l y ; Rohony Lajostól h a t tengelic, h á r o m erdei p i n t y , k é t s ü v ö l t ő , egy zöldike, n é g y fülemile és h á r o m k e r t i r o z s d a f a r k ; Kalmár Gyulától egy szajkó; dr. Nyiry Edétől egy z ö l d l á b ú vízicsibe; Lichtenstein János h e r c e g t ő l egy pajzsosc a n k ó ; Kissi Lászlótól egy s z a r k a ; Markovits Gyulánétól egy bagoly; Héfinger Mátyástól k é t m ó k u s ; Beiméi Pálmától egy m ó k u s ; Szieberth Bélától k é t r ó k a ; dr. Klinger Zsigmondtól h á r o m r ó k a ; Csikós Lászlótól egy e g é r é s z ö l y v ; Molnár Imrétől egy m o c s á r i t e k n ő s ; Tálossy Józseftől n é g y feketerigó; Kiss Hugótól egy szajkó; Kolossváry Imrétől egy n a p h a l ; Jeretzián Arától egy k a r v a l y ; Lavicska Jánostól k é t seregély és egy gébics; Puli Istvántól egy m o c s á r i t e k n ő s ; Cserepes Ilonától egy b ú b o s b a n k a ; Kugler Rózsitól egy b ú b o s b a n k a ; Fodor Gézától egy énekesrigó.
A m á j u s és j ú n i u s h ó f o l y a m á n b e é r k e z e t t a j á n d é k o k a t Új emlősállatok érkeztek. A m u l t h ó n a p b a n e m l ő s o s z t á - . e z ú t o n is h á l á s a n k ö s z ö n i lyunkon régen érzett hiányokat pótoltunk. Zebracsaládunk, a m e l y egy k a n c á b ó l és e n n e k csikójából állt, egy j ó e r ő b e n levő az állatkert igazgatósága.
A »Vadászati Utmutató« kedvezményes áron való előfizetésének lehetőségét t ö b b o l d a l r ó l m e g n y i l v á n u l t k í v á n s á g n a k m e g felelően, a s z e r k e s z t ő s é g 1931. évi augusztus 15-ig meghoszszabbította. 15 s z e r i n t a z o k a v a d á s z t á r s a k , a k i k e d d i g m é g n e m küldöttek b e előfizetési d í j u k a t , a m e n n y i b e n a u g u s z t u s - 15-ig előfizetnek, az e g y s z e r ű b b k ö t é s ű t 4 P , a d í s z e s e b b és a r a n y c í m n y o m á s ú k ö t é s ű t 5 p e n g ő é r t k a p j á k m e g a 6 P , illetőleg 7 pengős rendes ár helyett. Az apróhirdetés minden szava 20 fillér ; előfizetőknek 10 fillér A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 p e n g ő ; előfizetőknek 1 pengő
M e g e m l í t j ü k i t t , h o g y a » V a d á s z a t i Ú t m u t a t ó « ezévi k ö t e t e is igen g a z d a g és é r t é k e s t a r t a l o m m a l fog m e g j e l e n n i . A v a d á s z a t , a v a d v é d e l e m és t e n y é s z t é s , a k i n o l ó g i a , az o r n i t h o l ó g i a , a v a d á s z a t i j o g , a v a d á s z a t i é p í t k e z é s , a l ő t e c h n i k a , a v a d á s z t á r s a d a l m i élet s t b . k ö r é b ő l a leg k i v á l ó b b szakférfiak t o l l á b ó l közöl g y a k o r l a t i é r t é k ű é r t e kezéseket, t a p a s z t a l a t i t a n á c s o k a t és ú t m u t a t á s o k a t .
Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő. Természettudományi Közlöny. S z e r k e s z t i : Ilosvay Lajos k ö z r e m ű k ö d é s é v e l Gombocz Endre és Szabó-Patay József. S z e r k e s z t ő ség és k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t , V I I I . , É s z t e r h á z y - u . 16.
K ö z ó h a j t á s r a k ö z r e a d j a a v a d á s z a t r ó l szóló 1883 : X X . t ö r v é n y c i k k e t is, e g y r é s z t , m e r t a t ö r v é n y k ö n y v k e r e s k e d ő i forgalomban régóta nincs, másrészt, m e r t küszöbön áll e t ö r v é n y revíziója, illetőleg a m a i v i s z o n y o k n a k megfelelő új v a d á s z a t i t ö r v é n y a l k o t á s a , így igen fontos, h o g y a z ország v a d á s z é r d e k e l t s é g e k e z e ü g y é b e n legyen a t ö r v é n y hiteles szövege.
»Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete* B u d a p e s t , Á l l a t orvosi főiskola poliklinikája, V I I . , R o t t e n b i l l e r - u t c a 2 3 — 2 5 . Telefon : József 3 0 8 — 3 0 . Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete B u d a p e s t , V I I . k e r . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a József 3 0 8 — 3 0 . H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 ó r á k k ö z ö t t .
A v a d á s z a t i j o g k e r e t é b e n k i m e r í t ő e n fogja k ö z ö l n i a »Vadászati Utmutató<< a t ö r v é n y r e n d e l k e z é s e i n k í v ü l a j o g s z a b á l y o k a t és k i a l a k u l t j o g g y a k o r l a t o t a vadkárra v o n a t k o z ó a n , m e r t e n n e k az 1886. ó t a v a j ú d ó n a g y f o n t o s s á g ú k é r d é s n e k r e n d e z é s e napirenden van.
Magyar Kutyafajták Törzskönyve B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola poliklinikája József 3 0 8 — 3 0 . H i v a t a l o s ó r á k t ö r z s k ö n y v e z é s v é g e t t h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 órák között. Magyar Dobermannosok t i t k á r i h i v a t a l a B u d a p e s t , V I I I . , B a r o s s - u t c a 77. Telefon : József 4 1 3 — 7 8 . Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2. Telefon : József 3 0 8 — 3 0 . Kertészeti Lapok, — Virágos Budapest, Virágos Magyarország. Kertészkedőknek nélkülözhetetlen képes folyóirat. Előfizetési ára negyedévre 4 P. Kiadóhivatal: Budapest, VII., Dohány-utca 20.
BUDAPEST
A m a d á r v o n u l á s r ó l , a s z ő r m é s - és s z á r n y a s v a d bioló giájáról és s o k e g y é b r ő l közöl m é g t u d n i v a l ó k a t az Ú t m u t a t ó s a régi v a d á s z é l e t r ő l t á r fel olvasói e l ő t t s o k é r d e k e s és tanulságos visszaemlékezést. A ^Vadászati Útmutatót VIII., Szigony-utca 34.
A
R
ff"
SZÉKESFŐVÁROS
i%l A T
szerkesztőségében
:: :: A kiadásért felelős: N A D L E R H E R B E R T :: ::
» B E C I V A «
A s v A n y v í z = CZEME H
megrendelhető
B E K E T O W * CIRKUSZ > V A R I E T É V
Igazgató: W I L D M A N N S Á N D O R
í
VÁROSLIGET
A »HUNGÁRIA«.GYÓGYFORRÁS S Z É N S A V V A L TELÍTETT VIZE T E L E F O N ! A U T O M A T A 530—03
CZÁJA
*
TELí A U T . 183-35
Minden este 8 órakor fényes előadás. M i n d e n csütörtökön és s z o m b a t o n délután 4 órakor családi és gyermekelőadás. M i n d e n vasár* és ü n n e p n a p délután 4 órakor ü n n e p i előadás. A délutáni előadásokban m i n d e n k i féls helyárakat fizet. A kedvezményes utalványok m i n d e n esti előadásra, vasárs és ü n n e p n a p is érvé* nyesek. M i n d e n előadásnál délután és este egyenlő műsor.
[VÁROSLIGET]
Budapest legolcsóbb szórakozóhelye világvárosi
műsorral.
Naponta délután 3 órától folytatólagos előadások. Helyárak.- 4 0 fillértől 1 pengő 50 fillérig. + Telefoni 185—77.
Minden hó léén új műsor. EPTI111 I T 11T
X
Q BUDAPEST. IV. a Ferenc József-rakpart 18. u
IC
KÚN SÁNDOR
FÉNYKÉPEZŐ CIKKET O T T VEGYEN, A H O L F O G Y !
a
FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉKÁRU, KÁTRÁNY, VEGYI TERMÉKEK 1 ö
T E L E F O N i
8 4 5 — 1 1, 8 6 7 — 7 3
0
HATSCHEK ÉS FARKAS fényképészeti szaküzlet BUDAPEST IV., Károlyekörút 28. (Közp. városháza)
VI., Andrássy =ú< 31.
íí l í í í Jí 3 í í í í í l í í I I I II II l í l í I w I I í II I C í I I í I C I I I I I I I O C l - C I I I í í í í I I C I í I I I í I í íí I I I í
í2 E E.
u
S Z A B A D A L M A Z O T T I S K O L A P A D O K , ISKOLAI BÚTOROK, ATLÉTIKAI SPORTCIKKEK, TORNASZEREK ÉS GYERMEK. JÁTSZÓTÉRBERENDEZÉSEK G Y Á R A
BUDAPEST, III., BÉCSI.ÚT 85. TELEFON: AUT. 625—05
íí5"I5ís5í:5;;;i5í;íX5íi*5í;""í;;ííj;;íí55{iíííí"Ijí;{íi";"íx;íííkííií;;
SCHREIER BÉLA
B B B B
ÁLL
P EKK
BUDAPEST VII., Izabelal -utca 34. sz. kereskedelmi részvénytárs.
B
ATAIT
d-vitamin és F U T O R n
KEVERÉKÉVEL
TAKARMÁNYOZZA.
tilt p-n b-d un na na
FILLÉRES £3 B E F E K T E T É S ! HU
T e l . t J. 4 3 8 — 4 9 é s 3 2 0 — 5 2
+
V e s z é s elad
UJJ
B
B B B B gyógyszer é s vegyészeti B termékek gyára r.«t.
mindennemű szálas* és szemes takarmányt, Őrleményféléket, g a b o n a * n e m ű e k e t , fűszer*, hüve* lyes* és g y a r m a t á r u t .
C H I N O I N Ú J P E S T
B ab.atiab:ati.atiab:atta[i:ab:atíab:ati:atí
• 3
#
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT* És NÖVÉNYKERT
A BUDAPESTI HANGVERSENY ZENEKAR MINDEN ESTE 8 ÓRAKOR HANGVERSENYEZ AZ ÁLLATKERTBEN. NÁNDOR.
Szabadtéri teljes operaelőadások és balettesték.
Karnagyok: Á B R Á N Y I EMIL, K O M O R VILMOS, MÁRKUS DEZSŐ, VASZY VIKTOR és VINCZE ZSIGMOND.
A b e l é p ő d í j e s t e 6 ó r á t ó l 5 0 fillér, o p e r a e s t é n 1 P.
Elnökskarnagy:
ZSOLT
Számozott zenekari ülőhelyek. Vendéglő és kávéház a hangverseny helyszínén.
Minden nap délután 6—8g-i és este 11—l-gi TÁNC A KUTASSY-ÉTTEREMBEN. Sweet-Music-Band. ZIMMER
AQUARIUMOK, MADÁRKALITKÁK
FERENC
HALKERÉSKEDELMI R.«T.
haltartók, díszhalak nagy választékban. Árjegyzéket küldök.
BUDAPEST, KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T.: A. 8 5 4 - 4 8 FIÓKÜZLETEK: V., Gróf Tisza Istvánmtca 10. X.: A. 8 1 6 - 7 9 , VII., Rákóczimi 9 0 . IRODA: VIII., Horánszky.utca 19. I. em. Telefon: J. 3 3 5 - 3 9
özv. K I R C H K N O P F üveg* és
T e l e f o n : J. 4 2 8 — 2 5 .
Alapíttatott 1 8 4 9 .
K R A Y E R L A K K O K
URBANCSEK JÓZSEF JÁNOS B
KRAYER
E. ÉS T Á R S A
BUDAPEST,
ISTVÁNNÉ
porcellánkereskedő, Budapest, IX., Kálvin*tér 8. sz. (Református templom mellett.)
V. KER., V Á C I - Ú T
T E L E F O N :
34.
SZ.
9 0 5 - 7 3 .
E
T
O
N
É
P
Í
T
Ő
.
Fala., cserép, és Eternit=tetőfedömester, tetőzet jókarbantartási vállalat. B U D A P E S T , VII. KERÜLET, T H Ö K Ö L Y . Ú T 1 1 7 . S Z Á M .
Budapest székesfőváros házinyomdája
1931 — 7998
