A TERMÉSZET SZERKESZTI: NADLER HERBERT KIADJA : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT. ÉS NÖVÉNYKERTJE

A TERMÉSZET SZERKESZTI:

NADLER

HERBERT

KIADJA : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT. ÉS N Ö V É N Y K E R T J E

XXVI. É V F O L Y A M

15

FOGLYOK

16. S Z Á M

AUGUSZTUS

1930. A U G U S Z T U S

1

ELEJÉN.

A Természetnek rajzolta Báró Schell József Antal.

T A R T A L O M : R a p a i c s R a y m u n d : Gránátalma.

Garády Viktor : Igazgyöngy. Hamisgyöngy. Mesterséges gyöngy. Szurmay Sándor b á r ó : Hozzászólás a »Természeirajzi kohol­ mányokéhoz. W a g n e r J á n o s dr. : Vándorlás a puhatestűek birodalmában. G a á l I s t v á n : A Magyar Nemzeti Múzeum állattárának újonan rendezett kiállítása megnyílt.

Szeiff K á r o l y : Cerva Frigyes. K a d i c Ottokár d r . : A Bükk-hegység barlangjai és őslakói. Schneider J ó z s e f : A felfutó növények. Szombath László : A z aquarium növényei. Vegyesek. Irodalom. Mi újság az Állatkertben ?

15.

ytiiiiiiiiiiiiiiMMiniHiiiiiiiiiiitmiimiiiiMiiiiiiiiiiiiitmiumiii; Pontosan készít:

| IQ.SchaíerJózsef s

kádármester Állami é s székesfővárosi szállító

=

Budapest, VII., Gizella-úl 53-55.

=

Telefon : József 413—97'

—

GUNDEL

b o r o s h o r d ó k a t , Ej k á d a k a t , dézsákat = és virágköblöket S

vendéglője az Állatkert főbejárata mellett kiváló konyhájáról közismert.

Tlflllllllf tlltlIllHKltttUtEICIllltf l I l l l l l t l f l I l l H l l l l l l l l l I I I U l l l l l I l l l r ? Alapíttatott 1 8 4 9 .

T e l e f o n : J.

428-25.

URBANCSEK JÓZSEF JÁNOS B

E

T

O

N

É

P

Í

T

Ő

P O L G Á R I

.

Z E N E .

©

Éttermei és terrasza a Gellértsszállóban a vidékről felránduló

Palás, cserép* é s Eternitetetőfedőmester, tetőzet jókarbantartási vállalat. BUDAPEST,

Á R A K .

közönség és külföldi látogatóink kedveli szórakozási helye.

VII. KERÜLET, T H Ö K Ö L Y « Ú T

117. S Z Á M .

KM a m mm KM *• KM mm KM mm mm m m KM mm mm mm mm mm KM mm KM ) U i » H « K « K f f l M i ^ ^ l ^ ^ > y < ^ ^ i y < ^ ^ ^ ^ ^ i y * > M < aT^ ÍTIH ^"&! M^M i^^SA ÍC^Í ^"te AFSI ^ S I ANA »RS< ar^i ^ S I STF^ ÍTSI ^ " H >EI aTM ar'H i^^M aT>i ^SA ÍTSI ^SI M^SÍ aTls iT'LI BT^I ARSS STSM ARSI BTSI ^SI ^SI aT'H 1

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

A

Kerti és szoba­ céllövésre a legjobb és legolcsóbb!

gyümölcsös védelmére a legjobb és legolcsóbb!

S I M A

É S

V O N T C S Ö V Ű

L É G P U S K Á K

GYERMEKEKNEK, FELNŐTTEKNEK A P O N T O S H O R D Á S U K A L E G M U L A T ­ TATÓBB É S LEGOLCSÓBB ÉLVEZETET NYÚJTJÁK. L

É

G

P

U

S

K

Á

K

R

Ó

L

Á

R

J

E

G

Y

Z

É

K

E

T

I

N

G

Y

E

N

K

Ü

L

D

Ü

N

K

!

ANGOL, AMERIKAI, HOLLAND É S N É M E T

K

H O R G Á S Z F E L S Z E R E L A LEGNAGYOBB

SICADA F

BUDAPEST, S^ii

E

G

VI.,

Y

V

E

R

É

VÁLASZTÉKBAN

és S

S

P

O

VILMOS

ARÜ t«?S« SA?S« !«RSS< SATIÍ safü( A?SI tsT^í SBT^Í A^S* ARII t ^ i i

>

«^)aí

R

T

Á

U

R

A

K

T

Á

R

Á

B

A

N

CSÁSZÁR-ÜT

BP'ÍÍ airíw ARSA SARSArf^AAAR^*i

VET,

PLOKL R

UT^Í a * - " * i

i*-^ ar^ai saf^

i^SU

33.

SZÁM.

AR"^ AT*M ARSA taT^a A*^SI i^ ** a^"** AR^sa A«r*i SAT>Bi aT^W 1

ÍJGr

MAUTHNER MAGNÁL JOBBAT SEHOLSEM KAPHAT! M A U T H N E R

O D O N

M A G T E R M E L Ő ÉS M A G K E R E S K E D E L M I R..T. K Ö Z P O N T :

BUDAPEST, VII., ROTTENBILLER.UTCA 33. SZ.

aTh

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Ú J O N N A N Á T A L A K Í T O T T ÉS M E G N A G Y O B B Í T O T T BELVÁROSI ELADÁSI HELYISÉGE A

FERENCRENDIEK T E M P L O M Á V A L SZEMBEN: B U D A P E S T , IV., K O S S U T H LAJOS.U. 4 . FOÁRJEGYZEK, NÖVÉNYÁRJEGYZÉK, ÖSZI ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L : B U D A P E S T , VI., Á L L A T K E R T TELEFON: AUT. 194-30

XXVI.

ÉVFOLYAM

SZERKESZTI:

NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

15.-16. SZÁM

M E G J E L E N I K M I N D E N H Ó 15-ÉN KÉT ÖSSZEVONT SZÁMA ELŐFIZETÉSI DÍJ: E G Y ÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 3 PENGŐ E G Y E S S Z Á M Á R A 60 F I L L É R

1930. A U G U S Z T U S

1.-15.

Némi önállóságot azonban már délen is szerzett magának a gránátalmafa virága. Vörös festékét iparilag igyekeztek felhasználni, egyébként pedig orvosság is készült belőle, nagyon prózai orvosság, toroköblögető és diarrhoét gyógyító szer. Az egyiptomiak történetük utolsó évezredében, a huszadik dinasztia korától kezdve a fehér lótusz mellé szívesen kötötték a piros gránát­ almavirágot s a múmiákat is gyakran koszorúzták gránátalma virágával. Ennek köszönjük, hogy termé­ szetben is maradt ránk néhány egyiptomi gránát­ almavirág, így például azok, melyeket a Sech-Abd-elQuarnah mellett feltárt sírokban találtak.

dása nemcsak a narancsszínű porzószálak ellevelesedése, hanem az öt-nyolc szirom hasadása útján is elő­ állhat. Később, Dioskurides korában, már olyan szerepet játszott ez a virág az orvosi körökben, hogy Dioskurides névleg is megkülönböztette a vadon termő gránátalma virágát a kerti gránátalma virágától, mely utóbbit kytinos, az előbbit pedig balaustion néven említ. Nyelvé­ szeti kutatás kiderítette, hogy a balaustion, latinosan balaustium, sémi eredetű szó, belsa, másként belasa, a repedést, ebben az esetben a repedezett héjú érett gránátalmát jelenti, de Dioskurides korában már meg­ változott a jelentése s nem a gyümölcsöt, hanem a virágot jelentette. A balaustium nem t ü n t el Rómában sem, a közép­ korban pedig általánosan elterjedt a használata. Mint gyógyszer ismeretes és használatos volt az egész arab és keresztény kultúrterületen. Nyilván eme szerepének köszönheti, hogy akkor sem szűnt meg iránta az érdek­ lődés, mikor a gyümölcs már eljutott a feledés útjának kezdetére s gyümölcsből lassanként művészeti mintává alakult, vagyis, amikor a narancs és a citrom, illetőleg a limonádé a Középtenger mellékén elterjedt. A reneszánsz már megfordítja a virág és a gyümölcs ókori mérlegét s egészen előtérbe tolja a virágot. E z t nagyon feltűnően kifejezi a gránátalmafa nevének megváltoztatása. A reneszánsz embere a balaustiumot az olasz balaustro alakban használta, még pedig már többé nemcsak a virág, hanem általában az egész virágzó gránátalmafa jelzésére. A reneszánsz gazdag virágkultusza szívesen foglalkozott a virágos gránát­ almafával, nagy művészei cseberbe ültetett gránát­ almafákkal szegélyezték a kastélyok lépcsőit és erkélyeit. Annyira szoros volt a gránátalmafa kapcsolata a lépcsővel és erkéllyel, hogy a lépcsőkorlát és erkély­ könyöklő manap is őrzi nevében a gránátalma virágjá­ nak emlékét : az olasz balustrata magyar jelentése gránátalmavirággal szegélyezett; az olasz balustratát átvette a francia is és a francia balustrade, melynek egyes oszlopait balustre néven különböztetik meg, egész Középeurópában meghonosodott, mikor a francia ízlés igazgatta az európai divatot.

Jól ismerték a gránátalma virágát a görögök is, bizonyítja Theophrastos feljegyzése. Theophrastos ugyanis megkülönbözteti a teltvirágú gránátalmát és annak leírásában találóan mondja, hogy a gránátalma telt virágában a szirmok tömege éppen úgy szétterjed, mint a teltvirágú rózsában. Ma tudjuk, hogy a gránátalma virágában a szirmok természetes számának szaporo­

Középeurópa csak ritkán látta a gránátalma gyü­ mölcsét, ellenben a balustrade révén mindenütt meg­ ismerkedett a virágzó gránátalmafával, noha az nem viseli el a középeiirópai telet s így a fagyok elől pincébe kell zárni. Körülbelül a XVI. században állapíthatjuk meg azt a kort, amikor a gránátalmafa egész Közép­ európában elterjedt s vele együtt mindazok a virágos

GRÁNÁTALMA. í r t a : Rapaics Raytnund. (Folytatás.)

Az újkor és Középeurópa küszöbéig kísértük nyugati útján a gránátalmát s itt most pillanatra meg kell államink, mert Középeurópa déli határa olyan állomás a gránátalma történetében, melyet csak nagy válto­ zásokkal léphetett át. Ugyanis a gránátalmafa igazi mediterrán teremtés, annyira érzékeny a hideg iránt, hogy az Alpok vonalát nem lépheti át, mert télen át feltétlenül elfagy. Az Alpok déli lejtőin még szabadban telel, sőt itt-ott el is vadul, mint például az Adigo völgyében, hol Rivától fel Meránig több helyt látható, de már itt sem mindenütt érleli meg gyümölcsét, hanem csak Bolzanoig. A meráni Küchlberg gránát­ almafái már nem gyümölcsfák, hanem »virágok«. Az ókorban és délen csak másodrendű szerep jutott a gyümölcs mellett a gránátalmafa virágának, noha ez a szép virág kétszeresen is igyekezik magára terelni a figyelmet, hiszen nemcsak szirmai vörösek, hanem csészéje is egészen klárispiros. Aki nem látta, az is elképzelheti, milyen pompás és feltűnő látvány a virágzó gránátalmakert. De végre is más gyümölcsfa is elragadó látvány virágzó korában, így az alma- és körtefa is, mégsem lett sehol sem »virág« az almafa és körtefa virágából, nyilván azért, mert a virágától megfosztott almafa és körtefa nem teremhet gyümölcsöt. Ahol megérik és érték a gránátalma gyümölcse, ott többet ér a virága is, semhogy pusztán dísz válhatna belőle.

fák, melyeket ma is a hidegházban teleltetnek a gazdagok, akiknek pedig nem telik hidegházra, azok a pincével helyettesítik. Később ugyan elnyomta a gránátalma jelentőségét a pompásabb és illatosabb narancs és citrom, a hidegházat is a narancsról nevezték el orangerie-nék, narancsháznak, de a reneszánsz hagyománya még ma sem veszett ki, a gránátalmafát ma is kihordjuk tavasszal a lépcsőre, erkélyre, ha ez hiányzik, a kertbe s várjuk, hogy jöjjön a nyár és lángoló virágokat varázsoljon a gránátalmafára. A gránátalmafával s a reneszánsz házzal és kerttel vándorolt északra hozzánk az oleander és a babér is. Mindkettő éppen úgy a balustrade dísze, mint a gránát­ almafa, az volt már a XVI. században is és az még napjainkban is. Mindkettőnek közös előnye a gránát­ almafával szemben, hogy örökzöldek s ennek tulajdoní­ tandó, hogy ma már sokkal kedveltebbek és használ­ tabbak, mint a lombhullató gránátalmafa. Az oleander mai, elég kései, nevében leveleinek hasonlatosságát őrzi az olajfa leveleihez. Tudományos nemzetségneve Nerium, a vizek istenének és a hab­ leányok nevének emlékét tartja ébren, akiket a klasszikus mitológia Nereus és nereidák néven tisztelt. Van is valami az oleander természetében, ami Nereus biro­ dalmába utalja, az, hogy a patakok partjának és az időszaki vízfolyások medrének fája s a Középtenger mellékén, hol nagy terület a hazája, éppen olyan jellemző kísérője a patakoknak, mint erre Közép­ európában a fűzek. Utóbbiakkal közös tulajdonsága könnyű szaporíthatósága dugványokkal ; a legszegé­ nyebb ház ablakában is gyakran látható a dugványa befőttesüvegben, hol a vízben rövid idő alatt gyökereket hajt s akkor a cserépbe kerül.

szokásos visszaéléseket, a túlzott öntözést és azt, hogy nyáron a legforróbb napon kénytelen hevülni. Harmadik általánosan elterjedt balustradefánk, a babér (Taurus nobilis), nem számítható a virágok közé, mert virága apró és jelentéktelen színű, de örök­ zöld, fűszeres lombja miatt a görög és római életben olyan fontos szerepet játszott, hogy annak emlékeként ma is a hírnév és dicsőség jelképe s ilyen szerepében főként az ünneplőtermek és azok lépcsőinek korlátszerűen felállított dísze. A középkorban csak a levele jutott túl az Alpokon, mint orvosság és fűszer, termé­ szetesen szárítva. A reneszánsz azonban elhozta az egész babérfát is, melynek koronáját a maga ünnepélyes és rideg ízlése szerint szabályos mértani alakra, többnyire gömbösen, körülmetszette. Noha már a keleti népek is ismerték, sőt ősidőkben meg is nevezték, mégis bizonyos, hogy a görögök szerezték meg részére azt a hírnevet, melynél fogva később görög daphne neve kiszorította a használatból sémi neveit. A görögök ugyanis Apollo-nak szentelték a babért s az Apolló-kultuszban terjedt és növekedett használata. Apolló papjai babérágat tartottak kezükben és babérlevelet meg babérbogyót ettek, mikor jövendőt mondottak, Apolló volt a lant és a művészetek istene, ezért a költők babérral koszorúzták magukat, Apolló nyilai űzték el a ragályt, ezért a babér védelem lett a

Jól ismerték a régiek is, de mert levele keserű és mérges, bizonyos óvatossággal bántak vele. Előfordul az egyiptomi falfestményeken, hasonlóképen régi krétai falfestményen is, később pedig a pompeji fal­ festmények növényi motívumai között, sőt Dioskurides egyenesen azt írja róla, hogy kertekben ültetik. Neve azonban mind e vidékeken csak görög nyelven ismeretes, görög neve pedig elég kései, mert még Theophrastos is csak »vad babér« néven említi, Dioskurides munkáiban pedig — kétségtelenül találóbban, de még sem ősiségre vallóan — rózsababér, rhododaphne a neve. Ez terjedt el a sémi nyelvterületeken is, természeteser módosu­ latokban. Dioskurides azt írja róla, hogy levele és virága egyaránt mérges, különösen a kutyának, szamárnak és öszvérnek, valamint a kisebb négylábúaknak, embernek azonban borban vett nedve hasznos ^az állatok harapása ellen. A rómaiak oleander levéllel dugták el a patkányok és egerek járatait s a levél főzetével irtották a bőr élősködőit. A reneszánsz korában mindez nem volt akadálya annak, hogy a balustradera kerüljön dísznek s a balustrade fáival északra vándoroljon. A XVI. század második felében két helyről is ismerjük, egyrészt Conrad Gesner említi 1560-ban Baselben, másrészt a bajorországi Eichstádt püspökének kertjében 1597-ben le is festették. Hogy azóta a legkedveltebb virágos fájává lett a legszegényebb osztályoknak is és ma a városi udvarokban éppen olyan gyakran látható, mint a legszegényebb faluban, annak illatos és vörös virága, örökzöld lombja, könnyű szaporíthatósága és igény­ telensége a magyarázata. Annyira igénytelen, hogy egészen ártalom nélkül viseli a cserépnövényekkeí

Virágzó oleander. ifj. Józan Miklós felvétele.

ragály ellen, előbb csak testi, később szellemi értelem­ ben is, amely megvéd a gonosztól, Apolló volt a bűn­ bocsánat istene, ennélfogva a bűnbocsánat jelvénye lett a babér is. A babér mindezt a jelentőségét a római életben is megtartotta, sőt nem egy tekintetben fokozta. A hívő római, a templomba lépve, babérágat m á r t o t t a szentelt vízbe s azzal hintette meg magát, a római katona pedig a győzelem u t á n babérral mosta le fegyveréről a vért, így engesztelvén ki a bosszúálló isteneket. A győztes hadvezér is azért tette fejére a babérkoszorút, hogy biztosítsa a maga számára az istenek engesztelését. Mint az engesztelés növénye, a villámtól is meg­ védte a rómait ; Suetonius feljegyezte történeti mun­ kájában, hogy Tiberius császár mindannyiszor babér­ koszorút t e t t a fejére, valahányszor vihar kerekedett, hogy védve legyen a villámoktól. A reneszánsz más római szokásokkal egyetemben a babérkoszorú használatát is felújította, természetesen annak a klasszikus kultuszéletben játszott különleges jelentősége nélkül, minélfogva az újkorban a babér­ koszorú nem lett, mert nem is lehetett más, mint üres dísz. De a reneszánsz szerette a színpadi hatásokat az életben is és a legkisebb condottiere sem mondott volna le a babérkoszorúról. A költők, írók és művészek is a babérkoszorúban látták alkotásaik elismerésének legfőbb jelét, a tudósok pedig hivatalosan is pályájuk állomásává tették s több ország egyeteme még ma is a baccalaureus címet adja a vizsgát t e t t fiatal tudósnak. Napjainkban egyéb, többnyire szintén örökzöld

Babérfa. ifj. Józan Miklós felvétele.

lombú növényt is láthatunk a balustrade mellett, ezek — a mediterrán babérmeggy (Prunus laurocerasus) kivételével — többnyire Japánból kerültek Európába, mint a somféle Aucuba japonica, melynek első pél­ dányát 1783-ban hozták Európába, az Evonymus japonica stb. Ezek azonban kerti növényeinknek abba a csoportjába tartoznak, melyek mögül hiányzik a történelem ősi hagyományainak háttere.

IGAZGYÖNGY.

HAMISGYÖNGY.

MESTERSÉGES GYÖNGY. (Levél egy nagyon boldog asszonyhoz.) í r t a : Garády Viktor.

Virágos oleander-ág. ifj. Józan Miklós felvétele.

Asszonyom ! í m e , amit kedves és nagyon érdekes soraira a lehető legrövidebben összefoglalva, igaz örömmel válaszol­ hatok. E l ő b b a z o n b a n engedje meg, hogy pár szóval a hamis­ g y ö n g y r ő l is megemlékezzem, nehogy azt a b a r á t n ő j e »mesterséges« gyöngyével összetévessze. A hamisgyöngy, amint a neve is mutatja, nem valódi, tehát nem igazgyöngy. N e m valódi, nem igazi, mert nem a tengerben született, hanem gyárban, idegen anyagból készült. Az igazgyöngy rendkívül magas ára bírta rá az embert, hogy ahhoz hasonló gyöngy készítésével megpróbálkozzék. Már a tizennyolcadik században történtek ugyan erre vonatkozó kísérletek. És bár a tünetek nagyon kecsegtetők voltak, kézzelfogható eredménnyel nem jártak. Csak jóval

k é s ő b b , hosszas kísérletezés u t á n s k ü l ö n ö s e n a v e g y i i p a r h a t a l ­ m a s fejlődésével s i k e r ü l t v é g r e a l e g u t ó b b i é v t i z e d e k b e n h a m i s g y ö n g y ö t g y á r t a n i . E s a z első p o m p á s a n s i k e r ü l t h a m i s g y ö n g y , h a n e m is csalódásig, de l e g a l á b b is megközelítően h a s o n l í t o t t az i g a z g y ö n g y h ö z . A h a m i s g y ö n g y g y á r o s a i a z t állítják u g y a n , h o g y az s z a k a s z t o t t m á s a az i g a z g y ö n g y n e k . D e b á r m e n n y i r e is k a r d o s k o d n a k m e l l e t t e (hogyne k a r d o s k o d n á n a k ! ) , nincs igazuk. M e r t h a igazuk v o l n a , m i n d e n t e r e m t e t t n ő h a m i s ­ g y ö n g y ö t viselne. Mivel igen csekély pénzzel m e g s z e r e z h e t n é . A m i l y r e n d k í v ü l d r á g a az igazgyöngy, oly nevetségesen olcsó a h a m i s g y ö n g y . E l é g , h a t u d j u k , m i b ő l készül, h o g y olcsó v o l t á n ne c s o d á l k o z z u n k . H a l p i k k e l y b ő l és celluloidból. U g y e ­ b á r , m i n d k e t t ő elég b ő v e n és k ö n n y e n k a p h a t ó a n y a g ? H a m á r m o s t a h a l p i k k e l y é n e k belső l a p j á t ellepő g y ö n g y h á z f é n y ű p a r á n y i k r i s t á l y o k a t k ü l ö n ö s oldószerrel l e v á l a s z t j u k s h a a z t á n a l e v á l t k r i s t á l y o k a t t a r t a l m a z ó oldószert a celluloidnak egy fajtájába : az o l d o t t á l l a p o t b a n levő r o d o i d b a belekeverjük, kész a mesterséges g y ö n g y h á z . E b b ő l a z t á n g y e r e k j á t é k h a m i s ­ g y ö n g y ö t faragni. A s s z o n y o m ! I g a z ö r ö m m e l o l v a s t a m , h o g y s o h a s e m érezte m a g á t oly n a g y o n b o l d o g n a k , m i n t a m i k o r a finom ékszer­ d o b o z b a n t ü n d ö k l ő igazgyöngyfüzér, a m i v e l férje m e g l e p t e , először a szemébe ö t l ö t t . É s m i n d i g , m i n d i g , v a l a h á n y s z o r eszébe j u t o t t , h o g y a fejedelmi a j á n d é k n a k irigyelt t u l a j d o ­ n o s a , a b o l d o g s á g édes érzése h a t o t t a á t szívét. A z é r t n a g y o n s a j n á l o m , h o g y a k a d t szívtelen e m b e r , a k i ezt a n a g y b o l d o g ­ s á g o t oly k í m é l e t l e n m ó d o n m e g z a v a r t a . V a l ó b a n m e g ü t k ö z ­ t e m régi j ó b a r á t n ő j e m e g g o n d o l a t l a n megjegyzésén, h o g y »most m á r m u t a t h a t n a k n e k i i g a z g y ö n g y ö t , b á t r a n a z t állít­ h a t j a , h o g y l e h e t az igazgyöngy, de lehet m e s t e r s é g e s g y ö n g y is, a m i t J a p á n b a n g y á r t a n a k « . Asszonyom! Mindenekelőtt megnyugtatom, hogy J a p á n ­ b a n n e m g y á r t a n a k omesterséges g y ö n g y ö t c R é g i j ó b a r á t n ő j e bizonyosan h a l l o t t h a r a n g o z n i , de n e m t u d j a hol. V a l a m i s á p a d t e m b e r k e t a n y á t ü t ö t t p á r évvel ezelőtt a l o n d o n i v i l á g h í r ű ékszeresboltok n e g y e d é b e n . Az idegen, aki persze j a p á n i e m b e r v o l t , m i n d e n k i n e k f e l t ű n t ö r ö k k é mosolygó, s z e r é n y k e d ő visel­ kedésével. E g y n a p a z o n b a n n a g y m e g l e p e t é s é r t e a l o n d o n i a k a t . A sápadt emberke olyan pompás drágagyöngyfüzéreket dobott a p i a c r a , h o g y az ékszerészek szeme, szája elállott. A m i k o r pedig a g y ö n g y ö k k é t s é g b e e j t ő e n alacsony á r a i r ó l é r t e s ü l t e k , a szó szoros é r t e l m é b e n k ó v á l y g o t t a fejük. A g y ö n g é b b idegz e t ű e k pedig á j u l d o z t a k . D e n e c s o d á l k o z z u n k a dolgon! Hiszen a j ö t t m e n t idegen k a t a s z t r o f á l i s á r a i csőddel f e n y e g e t t é k az igazgyönggyel ü z é r k e d ő egész ékszerészvilágot. »Ime, ez a m o s o l y g ó s á p a d t e m b e r k e , aki az egész világ ú r i hölgyeinek és ékszerészeinek n y u g a l m á t feldúlta!« — üvöl­ t ö t t é k az é r d e k e l t felek és e l h a t á r o z t á k , h o g y l e h e t e t l e n n é teszik a kis s á p a d t e m b e r t , a k i b e n igen veszedelmes v e r s e n y z ő ­ t á r s a t l á t t a k . D e a kis s á p a d t e m b e r n e m igen ijedt m e g t ő l ü k . E l a d t a g y ö n g y e i t és o d á b b á l l t egy h á z z a l . É s k i k v e t t é k m e g g y ö n g y e i t ? B i z o n y o s a n a z o k n a k a m e g b í z o t t a i , a k i k leghango­ s a b b a n k i á l t o t t a k r á k í g y ó t , b é k á t és t e l e k ü r t ö l t é k a világot, h o g y a kis j a p á n i e m b e r g y ö n g y e i n e m i g a z g y ö n g y ö k . A s á p a d t e m b e r k e egyet g o n d o l t és P a r i s b a t e t t e á t m ű k ö ­ dése k ö r é t . O t t a z o n b a n k e l l e m e t l e n m e g l e p e t é s é r t e . A francia ékszerészek egységes f r o n t j á v a l t a l á l t a m a g á t s z e m b e n . U g y a n i s P a r i s b a n a k k o r m á r e l s z á n t a n folyt a h a r c az ú g y n e v e z e t t j a p á n i g y ö n g y ellen. E k ö z b e n m e g j ö t t e k J a p á n b ó l a s á p a d t e m b e r k e t á r s a i s e l á r a s z t o t t á k Parist g y ö n g y e i k k e l . E k k o r persze a h a r c e g y r e á d á z a b b l e t t . Az újságok n a g y z e n e b o n á j a k ö z e p e t t e a z o n b a n senki s e m t u d o t t eligazodni. É s m i k ö z b e n azok, a k i k n e k a h á z a é g e t t , e g y r e c s a k a z t k i a b á l t á k , h o g y a j a p á n i a k g y ö n g y e i n e m i g a z g y ö n g y ö k , az újságok furcsábbnál-furcsább h í r e k k e l t ü z e l t é k fel a közönség érdeklődését.

Terjedelmes interjúk jelentek meg, amelyekben a japániak a napnál világosabban bizonyítgatták igazukat. Véleményt k é r t e k a t u d ó s o k t ó l . E z e k s z i n t é n a j a p á n i a k n a k a d t a k igazat. S ő t a k a d t t u d ó s e m b e r , aki l e r á d i o g r a f á l t a az e g y m á s mellé á l l í t o t t j a p á n i és i g a z g y ö n g y ö t . Az e r e d m é n y m e g d ö b b e n t ő v o l t . A k é t g y ö n g y á t l á t s z ó v o l t a a k ü l ö n b s é g n e k legcsekélyebb n y o m á t s e m m u t a t t a . T e h á t kell-e ennél t ö b b ? A s á p a d t e m b e r k e a z o n b a n ezzel sem elégedett m e g . E g y t i t k o s meg­ b í z o t t j a egyszercsak b e á l l í t o t t P a r i s legjobbhírű ékszerészéhez, h o g y v é l e m é n y t k é r j e n tőle egy j a p á n i g y ö n g y füzér minősé­ gére n é z v e . Az ékszerész egy d a r a b i g n a g y érdeklődéssel néze­ g e t t e a k á p r á z t a t ó fényű g y ö n g y ö k e t . É s m i v o l t a válasz? — »Ha az én h a r m i n c é v e s t a p a s z t a l a t o m ér v a l a m i t , a k k o r ennek a d r á g a n y a k l á n c n a k m i n d e n szeme igazgyöngy, a m i t a t e n g e r h a b j a s z ü l t az emberiség gyönyörűségére.* A hír óriási feltűnést k e l t e t t és b o m b a k é n t h a t o t t különösen a párisi és londoni elegáns világ hölgyeire. É s feljajdultak : »Hiszen m o s t m á r b a r á t a i n k és b a r á t n ő i n k r á n k foghatják, h o g y mesés á r a k a t érő i g a z g y ö n g y e i n k a p r ó p é n z e n v á s á r o l t j a p á n i gyöngyök!« É s m i lesz e n n e k a vége ? E r r e csak a régi m a g y a r k ö z m o n ­ d á s adja m e g a v á l a s z t : »Ha g y a r l ó k n e m v o l n á n a k , v é t k e s e k s e m volnának«. D e g y e r ü n k a v é g é r e ! Mi t e h á t az igazgyöngy és m i volta­ k é p e n a j a p á n i mesterséges g y ö n g y ? Az előbbi, r a g y o g ó szép­ sége ellenére, n e m e g y é b , m i n t a tengeri g y ö n g y t e r m ő k a g y l ó , a Meleagrina margaritifera k ó r o s á l l a p o t á n a k t e r m é k e . A k a g y l ó egyszercsak azon veszi m a g á t észre, h o g y a k ö p e n y é b e v a g y a k ö p e n y e és a t e k n ő j e közé v a l a m i idegen t á r g y (élősdi féreg l á r v á j a , h o m o k s z e m v a g y m a g á r ó l a g y ö n g y h á z r ó l levált p a r á n y i mészkőszilánk) b e v e t t e m a g á t . H o g y m i a k a g y l ó k ö p e n y e és h o g y a n v á l a s z t j a k i a k a g y l ó g y ö n g y h á z f é n y ű h é j á t v a g y t e k n ő j é t , a z t m á r az iskolai t e r m é s z e t r a j z i k ö n y v b ő l tanultuk. Az idegen t á r g y persze m e g z a v a r t a a szegény k a g y l ó békés n y u g a l m á t , a m i t a t e n g e r m é l y é b e n b o l d o g a n élvezett. K é n y e l ­ m e t l e n ü l érzi m a g á t . Beteggé t e t t e . S z e r e t n e tőle m e g s z a b a ­ d u l n i . D e h o g y a n ? N i n c s keze, a m i v e l a t o l a k o d ó t h a m a r o s a n kitessékelné. H á t ú g y segít m a g á n , h o g y az idegen t á r g y k ö r é s z é n s a v a s m é s z b ő l v a l ó igen finom l e m e z k é k e t v á l a s z t k i a köpenyből. Ez a gyöngyházfényű váladék többnyire gömb-, n é h a k ö r t e a l a k b a n r é t e g e n k é n t l e r a k ó d v a , k ö r ü l z á r j a és e k k é n t á r t a l m a t l a n n á teszi a t o l a k o d ó t . így születik a g y ö n g y ! T e h á t , a m i n t l á t j u k , a r a g y o g ó szépségű d r á g a g y ö n g y , a m i t legújab­ b a n a k i t ü n t e t ő »igazgyöngy« n é v e n s z o k t a k emlegetni, n e m e g y é b , m i n t a g y ö n g y t e r m ő k a g y l ó kellemetlen t o l a k o d ó j á n a k koporsója. É s m i a j a p á n i a k ú g y n e v e z e t t mesterséges g y ö n g y e ? Plinius, r ó m a i t e r m é s z e t b ú v á r szavai : »Princípium c o l u m e n q u e o m n i u m r e r u m p r e t i i m a r g a r i t a e tenent«, h o g y tudniillik »nincs d r á g á b b dolog a világon a sok e m b e r n e k o k o z t a k fejtörést. M i n t a h o g y a k ö z é p k o r i a l k i m i s t á k ö r ö k k é az a r a n y csináláson j á r t a t t á k az e s z ü k e t . í m e az e m b e r n e k a pénzszer­ zés, a m e g g a z d a g o d á s u t á n v a l ó ö r ö k v á g y a és t ö r e k v é s e ! E n n e k az ö r ö k epedésnek s z ü l e m é n y e a h a m i s g y ö n g y is. É s alighogy n y i l v á n v a l ó v á l e t t a d r á g a g y ö n g y l é t r e j ö t t é n e k t i t k a , az e m b e r m á r i s a z o n k o p t a t t a az eszét, h o g y a n l e h e t n e ezt a nagyértékű ritkaságot nagyobb mennyiségben előteremteni? Szóval, h o g y a n l e h e t n e a d r á g a g y ö n g y ö t mesterséges ú t o n tenyészteni ?

gyöngynek,

T u d v a l e v ő dolog, h o g y n a g y o n r i t k á n t a l á l h a t ó g y ö n g y a g y ö n g y t e r m ő k a g y l ó b a n . N é h a b i z o n y megesik, h o g y száz k a g y l ó t is f ö l n y i t u n k és e g y i k b e n sincs g y ö n g y . J e l e a n n a k , h o g y e b b e a száz k a g y l ó b a m é g n e m v e t t e be m a g á t az i m é n t e m l í t e t t idegen t á r g y , a m e l y a g y ö n g y születésének okozója l e t t v o l n a . M é r t k e l l e t t t e h á t a n n y i k a g y l ó t h a s z t a l a n u l el-

Az »aratás« ideje a téli h ó n a p o k r a esik. E k k o r emelik ki a t e l e p vizéből a gyöng5^öt t a r t a l m a z ó k a g y l ó k a t . E z t a m u n k á t J a p á n ­ b a n a n ő k végzik. O t t a z t t a r t j á k , h o g y a n ő j o b b a n b í r j a az ilyen m u n k á t és t o v á b b is m a r a d a víz a l a t t , m i n t a férfi. T e s t ­ hezálló, k ö n n y ű , fehér r u h á b a n , k o n t y b a t ű z ö t t h a j j a l , b ú v á r ­ féle s z e m ü v e g g e l a s z e m é n , ú g y v e t i m a g á t a t e n g e r b e a j a p á n i n ő és 60—80 m á s o d p e r c i g m a r a d a víz a l a t t , a m í g u g y a n i s egy b i z o n y o s s z á m ú k a g y l ó t össze n e m szed a fenékről. E z e k a t e n g e r b e n b u k d á c s o l ó , m o d e r n j a p á n i szirének, a k i k persze énekelni is t u d n a k , n a g y o n becses a l k a l m a z o t t a i a d r á g a g y ö n g y ­ t e n y é s z t ő t e l e p e k n e k . B i z o n y o s a n n e m o l y a n veszedelmesek, m i n t Ulisszes, a k l a s s z i k u s v i l á g j á r ó a n t i k szirénjei.

A gyöngytermő tengeri kagyló (Meleagrina margavitifera) rétegén levő igazgyönggyel.

alsó leknője gyöngyház­

p u s z t í t a n i ? M é r t n e m l e h e t n e a z t elérni, h o g y m i n d e n k a g y l ó ­ b a n g y ö n g y legyen? S o k évig t a r t ó kísérletezés u t á n , a m i n e k i s m e r t e t é s e i t t h o s s z a d a l m a s lenne, a j a p á n i a k kézzelfogható v á l a s z t a d t a k ezekre a k é r d é s e k r e . S i k e r ü l t n e k i k m e s t e r s é g e s úton igazgyöngyöt gyártani. É s hogyan? A természet o k t a t t a rá őket. A szabad tengerből kiemelt gyöngytermő kagyló k ö p e n y e k ü l s ő falába, a m e l y a g y ö n g y h á z f é n y ű a n y a g o t s z o k t a k i v á l a s z t a n i , e g y alig é s z r e v e h e t ő n y í l á s t m e t s z e t t e k és e b b e egy p a r á n y i , k e r e k g y ö n g y h á z s z e m e t c s ú s z t a t t a k bele. E z u t á n a m ű t é t u t á n a gyöngyháztermő kagylót visszatették a ten­ g e r b e , persze k ü l ö n e célból é p í t e t t m e d e n c é b e . A m i k o r p e d i g h á r o m - n é g y é v m ú l v a a k a g y l ó t i s m é t k i v e t t é k , n a g y o n kelle­ mes meglepetésben részesültek. E g y ragyogó fényű gyöngyöt t a l á l t a k b e n n e , m é g p e d i g a z o n a h e l y e n , ahol a k ö p e n y t fel­ m e t s z e t t é k . A g y ö n g y színe, fénye, s ú l y a , a l a k j a s z a k a s z t o t t o l y a n v o l t , m i n t a legszebb t e r m é s z e t e s i g a z g y ö n g y é . A j a p á n i a k m á r a m u l t s z á z a d n y o l c v a n a s éveiben, é p p e n ö t v e n é v v e l ezelőtt k e z d t e k kísérletezni a d r á g a g y ö n g y m e s t e r ­ séges t e n y é s z t é s é v e l . É s a m i k o r 1906-ban a m i l a n ó i n e m z e t ­ közi k i á l l í t á s o n a m a g y a r k i r á l y i k o r m á n y m e g b í z á s á b ó l a különböző államok halászati kiállításait megtekintettem, n a g y o n m e g l e p e t t J a p á n f e l t ű n é s t k e l t ő , m a g a s a n fejlett h a l á ­ szati i p a r a . O t t i s m e r k e d t e m m e g a j a p á n i p a v i l l o n r e n d e z ő ­ jével. Tőle é r t e s ü l t e m legelőször, h o g y a Shima t a r t o m á n y b a n levő Takoku-s7Ágnt Agu n e v ű ö b l é b e n m á r a k k o r j a v á b a n foly­ t a k a d r á g a g y ö n g y m e s t e r s é g e s t e n y é s z t é s é t célzó k í s é r l e t e k . S z e r i n t e m á r a k k o r b i z t o s sikerrel k e c s e g t e t t e k a k í s é r l e t e k k e d v e z ő t ü n e t e i . É s a k i s j a p á n i p r o f e s s z o r n a k c s a k u g y a n igaza v o l t a k k o r ! A z ó t a 24 év t e l t el és m a u g y a n o t t , ahol az első kísérleti á l l o m á s t szerény k e r e t e k k ö z ö t t f e l á l l í t o t t á k , n a g y t ő k é v e l r e n d e l k e z ő h a l á s z a t i t á r s a s á g m i n t e g y ezer e m b e r t fog­ l a l k o z t a t 55 t e n g e r i m é r f ö l d n y i t e r ü l e t e n l é t e s í t e t t d r á g a g y ö n g y ­ t e r m e l ő t e l e p e n . A t á r s a s á g n a k fióktelepei is v a n n a k m á r Gokasho, Ise és Omura ö b l ö k b e n , v a l a m i n t Ishigaki-s7Ágeten. A társaság üzeme m a m á r olyan nagyszabású, hogy a bekerí­ t e t t g y ö n g y t e r m e l ő t e l e p e k n e m k e v e s e b b , m i n t tízezer h o l d n á l t ö b b t e r ü l e t e t foglalnak el az e m l í t e t t ö b l ö k b e n . N y á r elején k e z d ő d i k a g y ö n g y ö k t e n y é s z t é s e . Az e l j á r á s n a g y o n egyszerű. A fiatal g y ö n g y t e r m ő k a g y l ó k a t , h a m é g nincsenek t ú l a h a r m a d i k e s z t e n d ő n , k i h a l á s s z á k a s z a b a d tengerből és a z o n n a l m ű t é t a l á veszik. F e l m e t s z i k a k ö p e n y ü ­ k e t és egy p a r á n y i g y ö n g y h á z s z e m e t c s ú s z t a t n a k belé. A m ű t é t Után a k a g y l ó k a t a g y ö n g y t e r m e l ő t e l e p t e r ü l e t é r e szállítják és o t t a r é s z ü k r e kijelölt h e l y e n a vízbe s ü l y e s z t i k . M i n t e g y négy évig m a r a d n a k o t t . E z az i d ő r e n d e s e n elegendő a r r a , hogy a m e g k í v á n t n a g y s á g ú g y ö n g y teljesen kifejlődjék b e n n ö k .

N é h a megesik, h o g y az »aka-shiwo«, az ú g y n e v e z e t t »piros áram« r e n g e t e g s z á m ú m i k r o o r g a n i z m u s á v a l m e g t á m a d j a a g y ö n g j ' t e r m e l ő t e l e p e t . É s e k k o r , sajnos, k á r b a v é s z a s o k p é n z és f á r a d s á g . E z a z o n b a n r i t k á n s z o k o t t m e g t ö r t é n n i . É p p ú g y , m i n t n á l u n k az A d r i á b a n , a m i k o r a t e n g e r e l n y á l k á s o d á s a , v a g y i s piszkos á l l a p o t a ( m a r e sporco) n a g y n é h a b e k ö v e t k e z i k . J a j g a t n a k is a k k o r a h a l á s z o k ! Nishikawa j a p á n i professzor szerint az »aka-shiwo«-áram vize 1900 s z e p t e m b e r h a v á b a n b e ­ h a t o l t u g y a n a ^g'w-öbölbe, d e j e l e n t é k e n y k á r o k a t n e m o k o ­ zott a tenyésztés alá vett gyöngytermőkagylók állományában. M e r t h i r t e l e n t á m a d t erős v i h a r teljesen m e g t i s z t í t o t t a az öböl vizét. S z e r i n t e a z o n b a n az előző é v e k b e n a »piros áram« n a g y k á r o k a t o k o z o t t u g y a n e n n e k az ö b ö l n e k d r á g a g y ö n g y t e r m e l ő kísérleti telepein. A z o n k í v ü l n a g y o n kell ü g y e l n i ö k , n e h o g y tengeri csillagok v e g y é k b e m a g u k a t a g y ö n g y t e r m e l ő t e l e p e k vizébe. M e r t ezek is s z ö r n y ű , n é h a k i p ó t o l h a t a t l a n k á r o k a t o k o z h a t n a k a g y ö n g y ­ t e r m ő k a g y l ó á l l o m á n y á b a n . Ceylon-sziget vizeiben történt é v e k k e l ezelőtt, ahol eddig a l e g é r t é k e s e b b , a legszebb d r á g a ­ gyöngyöket találták, hogy a tengerfenék egy gyöngytermő­ kagylós területét szakértők megvizsgálták. É s ekkor megálla­ p í t o t t á k , h o g y a k a g y l ó k s z á m a o t t m i n t e g y 54 milliót t e t t k i . H é t év leforgása a l a t t a d r á g a g y ö n g y t e r m ő k a g y l ó k a t e n g e r i csillagok r o m b o l ó m u n k á j a k ö v e t k e z t é b e n teljesen m e g s e m m i ­ s ü l t e k . K é p z e l h e t ő , h o g y m i l y e n é r t é k v e s z e t t el o t t a k k o r ! A s s z o n y o m ! U g y e b á r m i n d e b b ő l kiviláglik, h o g y a j a p á ­ niak sem n e m g y á r t o t t a k hamisgyöngyöt, sem n e m hamisí­ t o t t a k drágagyöngyöt. A z t tették, a m i t a természet elmulasz­ t o t t tenni, hogy tudniillik n e m minden kagylóba varázsolt drágagyöngyöt. »Mért n e l e h e t n e a z t elérni, h o g y m i n d e n g y ö n g y t e r m ő ­ k a g y l ó b a n g y ö n g y legyen ?« »Hogyan lehetne ezt a nagyértékű ritkaságot ekként n a g y o b b m e n n y i s é g b e n e l ő t e r e m t e n i ?« E z e k e t a k é r d é s e k e t v e t e t t é k fel a j a p á n i a k félszázaddal ezelőtt. É s m e g is a d t á k r á a kézzelfogható v á l a s z t . O k n e m emelnek ki most m á r a tengerből egyetlenegy kagylót sem, a m e l y b e n nincsen g y ö n g y . E z a g y ö n g y p e d i g v a l ó s á g o s d r á g a ­ g y ö n g y , t e h á t i g a z g y ö n g y . »Nem m e s t e r s é g e s g y ö n g y , a m i t J a p á n b a n g y á r t a n a k « , h o g y régi j ó b a r á t n ő j e s z a v a i v a l éljek. D e n e m lehet, s ő t n e m s z a b a d ráfogni, h o g y n e m i g a z g y ö n g y , m é g k e v é s b é a z t , h o g y h a m i s g y ö n g y . Legfeljebb a z t l e h e t n e róla á l l í t a n i , h o g y n e m »természetes«, h a n e m m e s t e r s é g e s ú t o n tenyésztett drágagyöngy, vagy, h a úgy tetszik, igazgyöngy. D e a p á r i s i ékszerészek n i n c s e n e k , d e n e m is a k a r n a k ezen a v é l e m é n y e n lenni. A m i p e d i g n a g y o n t e r m é s z e t e s . H i s z e n száz m e g százmillió d r á g a g y ö n g y ö t a d n a k el m i n d e n é v b e n . É p p e z é r t az ékszerészek s z i n d i k á t u s a k i m o n d o t t a , h o g y a mesterséges ú t o n t e n y é s z t e t t g y ö n g y h a m i s g y ö n g y s ilyen el­ nevezéssel kell a z t á r u b a b o c s á t a n i . N e m v o l t i g a z u k ! A j a p á n i a k a z o n b a n n e m h a g y t a k m a g u k o n kifogni és körömszakadásig védték igazukat. T o v á b b kínálgatták gyön­ gyüket, de, m i n t mindig, igazgyöngy voltát erősítgetve. E g y d a r a b i g c s a k j á r t a a dolog. D e a z t á n egyszer c s a k l e s ú j t o t t a

m e n n y k ő . A k a d t egy elszánt e m b e r , aki a j a p á n i a k a t , négy h ó n a p p a l ezelőtt, csalás m i a t t a párisi t ö r v é n y s z é k egyik b ü n t e t ő ­ o s z t á l y á n á l feljelentette. H á r o m h ó n a p i g folyt a v i z s g á l a t és h e t e k i g a v é g t á r g y a l á s . P a r i s n a k i s m é t a k a d t b o t r á n y o s szen­ zációja. A b ü n t e t ő t a n á c s n a k m e g k e l l e t t á l l a p í t a n i a , lehet-e »tenyésztett« g y ö n g y ö t igazgyöngy g y a n á n t e l a d n i . J ú n i u s elején a t a n á c s , h o s s z a d a l m a s v i t á k u t á n , nem-mel v á l a s z o l t . K i m o n ­ d o t t a , h o g y a v á d l o t t a k elítélendők. Még pedig » u t á n z o t t és eredetinek feltüntetett t á r g y n a k üzérkedésével elkövetett csalás b ü n t e t t e m i a t t « . M e r t a v e v ő k e t azzal c s a l t á k m e g , illetve m e g c s a l n i kísérelték, h o g y t e n y é s z t e t t g y ö n g y ü k e t , m i n t igaz­ g y ö n g y ö t , t e h á t h a m i s és n e m v a l ó d i n e v é n a d t á k el és k í n á l ­ g a t t á k . Az í t é l e t e k a r á n y l a g s z i g o r ú a k v o l t a k . E z e r frank p é n z ­ büntetéstől kéthavi börtönig terjedtek. A s s z o n y o m ! A szigorú í t é l e t n e m v o n le s e m m i t a j a p á n i g y ö n g y igaz v o l t á b ó l . N a g y é r d e k e k f o r o g t a k k o c k á n . T e h á t erre az í t é l e t r e sok e m b e r n e k szüksége v o l t . A szükség pedig t ö r v é n y t r o n t . N e m v a g y o k jogász, ennélfogva m e g e n g e d e m , h o g y a p á r i s i t ö r v é n y s z é k b ü n t e t ő t a n á c s á n a k igaza v o l t . De, m i n t b i o l ó g u s n a k n e k e m is i g a z a m v a n . A m e s t e r s é g e s ú t o n t e n y é s z t e t t g y ö n g y n e m »hamisítvány«, m e r t a c s o d a t e v ő t e n g e r t i t o k z a t o s m é l y é b e n s z ü l e t e t t . O t t , ahol m i n d e n d r á g a ­ g y ö n g y v i l á g r a j ö n . É p p ezért, a s s z o n y o m , c s ö p p e t se b á n k ó d j é k régi j ó b a r á t n ő j e m e g g o n d o l a t l a n megjegyzésén. É n elhiszem, h o g y férje igazgyöngyfüzérrel l e p t e m e g . D e a k k o r is e l h i n n é m , h a a n y a k é k g y ö n g y e i az Agu-öböl t e n y é s z t ő t e l e p e i vizében s z ü l e t t e k v o l n a . U t ó v é g r e h i n n i a legszebb dolog a világon. B á t r a n , t ö p r e n g é s n é l k ü l e l m o n d h a t j a b a r á t n ő j é n e k , hogy gyöngyfüzére m i n d e n s z e m é n e k Ceylon t e n g e r é b e n r i n g a t t á k bölcsőjét. A b b a n a t e n g e r b e n , a m e l y b e n a fejedelmi K l e o p á t r a híres g y ö n g y é t és a d e m o k r a t a Mrs. Gould, i s m e r t a m e r i k a i m i l l i á r d o s n é e z e r n y i ezer g y ö n g y é t h a l á s z t á k . H i t é b e n s e n k i t s e m s z a b a d m e g i n g a t n i . A h i t m e g n y u g t a t és b o l d o g í t . A z é r t igaz szívből k í v á n o m , érezze M a g á t n a g y o n b o l d o g n a k e z e n t ú l is, v a l a h á n y s z o r finom é k s z e r d o b o z á b ó l k i t ü n d ö k l i k igazgyön­ g y e i n e k k á p r á z a t o s szépsége.

HOZZÁSZÓLÁS A „TERMÉSZETRAJZI KOHOLMÁNYOKÉHOZ. írta : vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor.

A természetrajzi koholmányokról egy idő óta érde­ kesebbnél érdekesebb cikkeket olvasunk »A Természet­ ben, így legutóbb annak f. évi 3—4. és 7—8. számában is egyet-egyet Gaál István dr. és Borsodi László tollából. Ezekben a cikkekben hivatott természettudósok nem­ csak egyes laikusoknak jóllehet jóhiszeműen forgalomba hozott mende-mondáit cáfolják, hanem ennek során mély tudással és megértéssel bevilágítanak egyes állatok lelkivilágába és példákkal bizonyítják azok értelmes­ séget, hűségét. Borsodi nyomát követem, amidőn az alábbiakban én is elmondok a felvetett kérdéseket érintő néhány esetet, amelyet egy hosszú életen át folytatott baran­ golásaim során, a természet ölén, mint katona, vadász és horgász tapasztaltam. A hivatásos természettudósok dolga lesz azoknak tudományos értékelése és fel­ használása. Már gyermekkoromban nagyon szerettem az éneklő madarakat, főképen azokat, amelyeket magam fogtam, vagy fészekből kiszedtem és fölnevelhettem. Mindegyik­ ből azonban mindig csak egyet-egyet t a r t o t t a m és nagy szeretettel ápoltam. A nálunk élő éneklő madarak úgyszólván kivétel nélkül mind megfordultak kalit­

káimban, még a fülemüle is, bár ennél az egynél az volt a fájdalmas tapasztalatom, hogy szintén »éhségsztrájkba« lép, ha meglett korban kerül fogságba, akárcsak a kígyók egynémelyike, vagy amint Gaál István dr. megállapította, az erdei szalonka és a zöld­ lábú vízityúk, avagy egynémelyik emlős állat. Pedig mennyire örültem már előre annak, milyen szépen fog ez, az éneklők királya, kalitkámban csattogni. Fogságba kerülve ez a szép madár a legjobb csemegét (hangyatojást, minden fajtájú gilisztát és rovart, liszt­ kukacot stb.) megvetette és néhány napon belül kimúlt. Nem volt lelkem másodikat fogni, pedig kíváncsi­ ságánál fogva ez a madár a legkönnyebben csalható tőrbe. Mindegyik hímet tíz percen belül meg lehet fogni, ha az ember onnan, ahol énekel, elzavarja, majd ugyanott a földet fölkaparja és egy kis csapóhálót felcsalizva felállít. Amikor az ember onnan eltávozott, a madár csakhamar visszatér és bátran bemegy a csap­ dába. Más madárkedvelők ugyan felvilágosítottak, hogy úgy kell az eledelt kezdetben a kalitkában kitálalni, amint azt a madár a szabad természetben találja, vagyis például a hangyatojásokat mindenestől, a hangyaboly összes alkatrészeivel és az eleven hangyák­ kal együtt kell a kalitka fenekére szórni, akkor a fülemüle eszik és megél. Az etetésnek ezt a módszerét az első szomorú tapasztalat után, melyre kora tavasszal, rögtön a fülemüle megérkezése után tettem szert, még nem próbáltam ki. Nem tudom, nem a párja utáni bánat folytán pusztult-e el, mely esetben a tanácsolt mesterkedés sem használt volna. Áttérek immár a kutya hűségéről, ragaszkodásáról és értelmességéről tanúskodó néhány példára. Mint legtöbbnyire egyedül, vagy kis kísérettel, lovon járó katona és különben is állatbarát, szerettem, ha lovaglásaim alkalmával kutya van velem, nemcsak mert elszórakoztatott, hanem mert meg is kímélt a falvak és majorok kuvaszainak sokszor igen kelle­ metlen megrohanásától is. Ezek, az idegent nem igen barátságosan fogadó kutyák, ha szukakutya volt mel­ lettem, semmit sem törődtek velem vagy lovammal, mert teljesen magára vonta figyelmüket kísérő kutyám. E célra azonban — mivel nem tartottam e szolgálatot összeegyeztethetőnek a vizsla rendeltetésével — mindig másfajtájú kutyáim voltak. A kutya hűségéről és ragaszkodásáról hasonló tapasztalataim voltak, mint Borsodi László-nák. A ki­ csiny korától fogva nálam nevelkedett kutya mindig kitűnt e tekintetben, míg az érett korban hozzám kerültek többé-kevésbé sántikáltak ezen a téren, bár akadt ezek között is igen jellemes egyed. A mult század 80-as éveinek derekán Lúgoson szolgáltam, mint hadnagy. Ekkor neveltem fel egy kis patkányfogó kutyát (rattlert). Közel két évig voltam a gazdája s amikor a felső tiszti tanfolyamra Buda­ pestre kerültem, odaajándékoztam Békessy dr. ezred­ orvosnak, akinek házánál mindenki szerette és becéz­ gette. Budapestről két évre Bécsbe kerültem a hadi­ iskolára, úgyhogy csak két és fél év multán látogat­ h a t t a m meg Békessyéket Miskolcon. Már az előszobában figyelmeztettem a házbelieket, hogy egy szót sem fogok szólni, hadd lássuk, megismer-e a kutya. Amikor az bejött a szobába, előbb körülszaglászta lábamat, fel is állt hátsó lábára és ilymódon nekemtámaszkodva, izgatottan végezte megállapításait. így kapta meg néhány másodperc alatt az emlékeztető szimatot, amire azután olyan örömrivalgásba tört és olyan hancurozást

csapott székeken, pamlagon keresztül, hogy felfordított a szobában minden szőnyeget és apró holmit, miközben ismételten felugrott reám egészen az arcomig. Örömöm­ ben persze én is felkaptam néhányszor a kis ebet és megnyomogatva, szeretettel simogatva nyugtáztam ragaszkodását, hűségét. Ennek teljesen az ellenkezője a következő eset : Jónéhány esztendővel ezelőtt Ötvös Balázs-nak sok

»Hektor« nevű kutyája, melyet igen találóan a »bérért szolgáló cseléd«-hez hasonlított. Igen érzékeny k u t y á m volt »Kokett«, egy saját nevelésű korcs mopszli. Ugy megsértődött, ha lovag­ lásom alkalmával egyszer-másszor nem vittem el magammal, hogy amikor hazaérkeztem, csalogatásomra, simogatásomra fel sem kelt a helyéről. Csak a következő alkalommal, amikor ismét lovagolni indultam,'hallgatott

Nyári vadászjelenet a kukoricás s z é l é n . A Természet-nek rajzolta Báró Schell József Antal.

vizslája közül az »Anka« nevű volt nálam félévig, vagyis addig, amíg Mátyásföldön a nyaralóban voltam. Igen jó foglyászó vizsla volt. É n is, családom is nagyon szerettük és becézgettük. Három-négy hónap multán Ötvös Balázs Mátyásföldön meglátogatott és »Anká«-val jelenlétünkben a kertben találkozott, de az rá sem hederített. Hiába szidta régi gazdája, hiába mondta neki : — Te gyalázatos, h á t reám sem akarsz ismerni ? — Úgy t e t t a vizsla, mintha régi gazdáját sohasem látta volna. De nehogy azt higyje valaki, hogy »Anka« rossz emlékkel távozott Ötvös-tői és talán azért pártolt el tőle, mert jobb dolga volt nálunk! Néhány hónap múlva velem szemben hasonló mód viselkedett. »Anka« tőlem elkerült, mert Ötvös eladta a Lukács-fürdő fő­ orvosának. Alig néhány hónappal utóbb egy beteg ismerősöm látogatása alkalmával véletlenül összekerül­ tem ott vele. Hiába hívogattam, csalogattam magamhoz, rám sem hederített. Úgy viselkedett, mint Borsodi-nak

rám és jött — de csak úgy immel-ámmal—elém. Ilyenkor sokáig tartott, míg a régi barátság köztünk ismét helyre­ állt. Egyébként igen értelmes k u t y a volt és őszintén megsajnáltam, amikor a villamos elütötte. Borsodi »Hektor« nevű kutyájának arról az esetéről, amikor gazdája a lőtt foglyokkal hazaküldte, j u t o t t eszembe egy régebbi, hasonló, de még meghatóbb eset, amely ugyancsak a k u t y a fényes kötelességtudásáról tanúskodik. Egy erdész, az erdejében folydogáló Rákos­ patakban egyszer délután egy főzésre való rákot fogott és mivel csak nagy kerülővel szándékozott hazamenni és nem akarta a rákokat magával cipelni, zsebkendőjébe kötötte őket, a kendő kötését a vizslája szájába adta és ráparancsolt, hogy vigye haza. Estére hazaérve, megtudta feleségétől, hogy a k u t y a nem jött meg. Mivel a kutya éjjel sem jelentkezett, az erdész reggel a legrövidebb úton, amelyen a k u t y á n a k is haza kellett volna jönnie, a keresésére indult. Rá is talált az erdőben

a hűséges állatra, amely szánalmas, teljesen elfáradt állapotban ült a kinyílt kendő előtt és már csak a mellső lábával terelgette vissza a kendő felé a szintén már ellankadt rákokat. Kétségtelen, hogy a kutya a már előttevaló délután valamiképen kioldódott kendőt letette a földre és attól fogva a kezdetben frissen szét­ szaladgáló rákokat aportozta vissza a kendőbe. Nem saját élményem ez, lehet tehát koholmány is. Valószínű azonban, hogy Borsodi »Hektor«-ja hasonló helyzetben ugyanúgy cselekedett volna és a rábízott rákokat nem engedte volna elmenekülni. Ez a régen, igen régen olvasott vagy másoktól hallott história tehát igaz is lehetett. Végül legkedvesebb kutyámról, »Exi«-ről emlékezem meg. Petera-íéle nevelésű, sárga, magyar vizsla volt, amely három hónapos korától kezdve élete végéig annyira mellettem volt, hogy még a harctérre is fel­ hozattam, amidőn állásharcra fanyalodtunk. Ertelmessége olyan magasfokú volt, hogy olyan dolgot, amelyet tilosnak tudott, még parancsszóra sem tett meg. Például nem lehetett »Exi«-t a virág- vagy veteményes­ ágyak közé küldeni, bár én és családom — valamint a napszámosok is — sokat babráltunk, dolgoztunk ott. Kicsiny korától kezdve tudta, hogy a kertben csak a főutakon szabad járni, tehát ezekről sohasem tért le. Szobatisztasága még a kertben is érvényesült, mert mindig ugyanabba a sarokba vonult félre. Minden vadászatra magammal vittem. El is vihettem, mert egy intésem elég volt ahhoz, hogy soha, semmibe se legyen alkalmatlan. Hajtóvadászatonpéldául, ha mutató­ ujj ammal csendet intettem neki, mint a szobor feküdt a lábamnál és elmehetett mellette akármilyen vad, az fegyelmét meg nem ingathatta. Cserkészeten is mel­ lettem volt, sőt még akkor is, amikor bőgő szarvas­ bikára vadásztam. Amikor cserkészeten a már meglátott vadhoz közelebb kellett lopakodnunk, rendesen nem fektettem le, hanem csak mutatóujjammal csendre intettem és »Exi« ilyenkor példámat követve, szinte lábujjhegyen járt és a világért sem lépett volna zörgő, száraz levélre. Ezzel a kutyával igazán beszélgetni lehetett. Értelmessége, okossága, hűsége olyan rend­ kívüli volt, hogy igaz bajtársamnak tekintettem és úgy is bántani vele kicsiny korától kezdve kimúlásáig. A kutya öngyilkosságának, éhenhalásának, vagy — ha úgy tetszik — élni nem akarásának egy megható esetéről, amely saját élményem volt, legközelebb fogok beszámolni.

VÁNDORLÁS A PUHATESTŰEK BIRODALMÁBAN. í r t a : Wagner János dr.

Ha vándorútra indulunk a Természet birodalmába, meggyőződhetünk arról, hogy a különböző területeket más és más élőlények népesítik be. Az erdőben más állatok élnek, mint a mezőn, a rétek faunája külön­ bözik a ligetekétől, más fajokat találunk a hegyek között, mint az alföldön, és az édesvizek olyan élet­ formák létrejöttét eredményezték, amelyek ismét mások, mint a tenger élő szervezetei. A lakóhelyek szerint való fölosztást azonban még tovább is folytat­ hatjuk : mert a fák lombkoronája más alakokat rejt, mint a fák törzse, a vizek felületének a lakói külön­ böznek a mélységben élőktől, a strandokon található egyedek pedig erősen eltérnek a fenéken tartózkodóktól.

Mint a természet életében mindenütt, úgy itt is el­ különülés (differenciálódás) lé­ pett föl : az állati szervezetek alkalmazkodtak a környezet­ hez és ez az alkalmazkodás más és más életformák ki­ alakulására vezetett. H a az állatokat ^lakóhelyük szerint kíséreljük meg osztályozni, Limnala ovata ampla. H e s s e n akkor megkülönböztethetünk: Nassauból való példány. Term. nagyság. /. szárazföldön élő és II. vízben élő állatokat. Az előbbieket ismét föloszthatjuk : a) földben élőkre, b) földön élőkre és c) röpülőkre. (Bár az első pillanatban talán különösnek látszik, hogy a száraz­ földiekhez soroljuk a repülő állatokat is, de ha meg­ gondoljuk, hogy pihenéskor és tojásaik lerakásakor a madaraknak mégis föl kell keresniök a Földet, akkor, azt hiszem, be fogjuk látni e fölosztás helyességét.) A vízi állatokat szintén három csoportba sorozhat­ juk be : az elsőbe a vizek felületén tartózkodó állatokat osztjuk, a másodikba a vizek fenekén élők kerülnek, a harmadikba pedig azok tartoznak, amelyek, bár állandóan lent élnek a mélységben, mégsem kerülnek érintkezésbe a víz fenekével. Az állatvilágnak különböző osztályaiba tartozó szervezetei különböző módon oldották meg az alkal­ mazkodások bonyolult problémáit. Az emlős állatok osztályának tagjai a legeltérőbb környezetekbe is bejutottak és hozzáidomultak a miliőhöz. A legtöbb emlős a föld felszínén él, de a föld mélyében lakók is találhatók közöttük (vakondok), míg mások repülésre tértek át (denevérek), ismét mások pedig kitűnő úszókká lettek (bálnák). Természetes, hogy az egy-egy élettájhoz való alkalmazkodás más és más megoldá­ sokra is kényszerítette az állatokat és így az úszás, röpülés stb. problémáit különbözőképen valósította meg az élők szervezete. Vegyük csak például a röpülést. Csupán a gerincesek törzsében a levegőben való mozgás keresztülvitelének hányféle módját látjuk. Eltekintve a ))röpülőhalak«-tó\, — amelyeket oly gyakran figyel­ hetünk meg őszi délutánokon a Quarnero-öblében, ezek azonban csak egészen rövid ideig tartózkodnak a levegőben, — úgy az emlősök, mint a hüllők osztályában találunk alakokat, amelyek nagyrésze bőrredők segít­ ségével szeli át a madarak birodalmát. Természetes, hogy amint az alkalmazkodás más és más volt, amely csupán analóg szervek kiépítését eredményezte, az ered­ mény is különböző lett. A röpülés problémáját a gerincesek közül csupán a madarak t u d t á k tökéletesen megoldani : a röpülő sárkányok és a denevérek moz­ gása messze elmarad a levegőég szárnyas urainak suhanása mögött. Ismertetésemben most nem a gerincesek alkalmazkodásáról óhajtok írni, — erről a kimerített témáról bizonyára már eleget hallott az olvasó, — hanem egy, még talán ezeknél is érde­ kesebb, de a természetet kedvelő nagyközönség előtt bizonyára alig ösmert csoportnak a »Puhatestű állatok«-nak alkalmazkodásáról GS elterjedéséről szeretnék néhány

Armiger

crisia

nauiileus.

^^Ö^TZSÍ^

érdekességet elmondani. Ugyan mi érdekes lehet a csigákon? — fogja ezek után nem egy olvasó mondani — és máris eszébe j u t a szakácsnő, aki wonda féreg ! «felkiáltással és megfelelő undorral az arcán söpri le a salátára t a p a d t hazátlan csigát, vagy az ínyencek kedvelt csemegéjére, az osztrigára gondol és vele együtt egy elrontott velencei vacsora kellemetlen következményeire, vagy pedig esetleg a »karánsebesi éti csiga« csemege­ üzletek kirakataiban ilyenkor megjelenő példányaira síklik képzelete. Azonban a dolog egészen másként fest, ha kissé közelebbről végigtekintünk a puhatestűek óriási formagazdagságán és ha átpillantjuk azokat a csodá­ latosan szép és változatos alakköröket, amelyek a legnagyobb valószínűség szerint mind-mind a külön­ böző körülmények hatása révén létrejött alkalmaz­ kodások eredményeiként foghatók föl.

fehérig és a napfényt kedvelő fajok tarka rajzáig. Ahogyan változik a szín, ugyancsak olyanmódon vál­ toznak a különböző helyeken élő állatok házformái, amelyeknek alakja egyszer hosszú és csúcsos, máskor lapos, azután gömbölyű, hegyes vagy tompa, meg­ nyúlt vagy korongszerű, sima vagy bordázott, díszí­ tésekkel ellátott, bütykös, egyszer jobbra, máskor pedig balra csavart. H a a hazánkban élő puhatestű fajokat vidékek szerint végigtekintjük, azonnal feltűnik az, hogy a

A nagyközönség elől elbújva, a legtöbb természet­ kedvelő előtt félreösmerve élik le életüket a csigák. Pedig mindenütt megtalálhatjuk őket : a magas hegyek csúcsain, a tenger mélyén, ahol átlátszó, szinte kísérteties lények lebegnek, a kiszáradt, naptól ki­ égetett pusztákon, a rétek és mezők pázsitszőnj'egén, az erdők mélyén az avar alatt, a fák törzsén, a mocsarak szunnyadó vizében, sebesen rohanó patakok kövein, pincék fenekén, barlangok sötét zugaiban és a tenger­ part kopár kőszikláin. Minden éghajlatnak — minden talajnak, a tengernek és. az édesvíznek, a síkságnak és a hegységnek más és más a puhatestű faunája és az ottani viszonyoknak annyira megfelelő, hogy életük az ottani életviszonyok hűséges kifejezője s hogy egyikről a másikra következtethetünk. A vízi- és szárazföldi csigák életmódjában meg­ lehetősen fontos különbség mutatkozik, amit a tartóz­ kodási helyük különbözősége már előre is valószerűvé tesz. Sőt ebben az esetben ez még annyival is inkább érvényesül, mert ezek az állatok olyan kis mértékben változtatják a helyüket, hogy lehetetlen akár vándorlás, akár gyors menekülés által kibúj niok a klimatikus hatások alól, amelyek a szárazföldön inkább érvényesül­ nek, mint a vízben. A csigák életbenmaradásához elsősorban általában bizonyos nedvességre van szük­ ségük. A legtöbb csiga, de főleg a szőrösházúak, szeretik a nedvességet. Ezért a hő hatása csak addig hasznos nekik, amíg ki nem szárítja őket. Némelyik faj hőforrásokban él, míg mások a hótakaró alatt sem fagynak meg. Az élőlények elterjedésé­ nek harmadik nagy tényezője: a fény, kisebb jelentőségű, mint a nedvesség és a meleg, és csupán az éghajlatnak eme két faktorával együtt van nagyobb hatása. Különösen érdekes a fény­ nek és a hőnek a szárazföldi csigák színére való együttes hatása. A sötétben található állatok halványnak, inkább színtelennek, mint fehérnek mondható héjától kezdve min­ denféle képzelhető átmenet Caspia issykkuiensis megvan az árnyékot kedvelő, Közép-Ázsiában bokorlakó csigák áttetsző, barna 20 x n t . s í n é i g és ezektől a krétaB y a i t 8

e

D

3

a g

Z

y

C H U , ű

a

Magnézium fénnyel készült fölvétel az Aggteleki barlang belsejéből. Hazátlan csigák ismert lelőhelye. A fákon alsóbbrendű növények, főleg gombamyceliumok láthatók. Dr. Müller felvétele.

faunáknak sajátságos, arra a területre jellemző alak­ jaik vannak. í g y a Nagy-Alföld Molluska-társaságát mindenekfelett a vízi formák túlnyomó volta jellemzi. ) A rendkívül nagy területeken elterjedt alakok közül ki kell emelnem a Limnaea-nemzetség tagjait; ezek az úgynevezett »iszapcsigák<( az aquaristák előtt bizo­ nyára jól ösmertek; megnyúlt tekercsük hegyes csúcsban végződik; házuk a legváltozatosabb formákat tüntetheti föl, a keskeny hosszúkástól a széles gömb­ alakig ). Velük ellentétben a »tdnyércsigák« a Planorbisfélék mind laposak. Ezeknek 14 faját ösmerjük, a lencse nagytól ' a féltenyérnyi széles Planorbis corneus-ig. ) Az eleveneket szülő Vivipara csigák és a hatalmas Unió és Anodonta kagylók is mindenütt előfordulnak a Duna folyamrendszere környékén. 1

2

s

x

) Soós L. A N a g y - A l f ö l d M o l l u s k a f a u n á j á r ó l . Áll. K ö z i . X I V . , 1915. ) Wagner f. Limnaea t a n u l m á n y o k . Áll. K ö z i . X X V . , 1928. ) Wagner J. B i o m e t r i k a i v i z s g á l a t o k a Pianorbisok házán. Áll. K ö z i . X X V I . , 1929. 2

3

Ugyancsak itt találhatók meg az apró Pisidium Az egészen kerek száj nyílású, roppant nagy faj szám­ kagylók és a híres vándorkagyló, a másfajta, nagyobb ban élő Cyclostomak a tengerpart szikláin és az erdők kagylókra és csigákra tapadó Dreissensia polymorpha. ) fáin tanyáznak itt, a tengerbe szakadó patakok pedig a A most fölsoroltaknál sokkal fontosabbak azonban legérdekesebb vízicsiga fajok speciális képviselőit rejtik. az itt élő Neritinak, Melániák és Melanopsisok, A tengerpart homokos részein járva olyan faunát amelyeknek elterjedési középpontja a Duna meden­ gyűjthetünk össze, amelyet máskülönben csak nagy céjében van. Csodálatosan szép díszítésű a háza a fáradsággal és utánjárással szerezhetnénk meg. Hatal­ Melanopsis-oknák, amelyek, mint ösmeretes, a Nagy­ mas tengeri kagylók és pompás díszítésű csigák leg­ várad melletti Püspökfürdő lakói. A pompás lila, változatosabb formái mellett ide hordja a szél és a sötétkék, zeg-zúgos tarka, piros vagy sárgahéjú Neri­ víz távoli mocsárvilágok, álló- és folyóvizek lakóit, tinák közül kettő a Dunában él, míg a Neritina prevos- valamint a szárazföld állatait is, úgyhogy a legválto­ tiana nevű faj melegforrások (Püspökfürdő, Tata, zatosabb házú puhatestűeket szinte marékszám szed­ hetjük. Római-fürdő) lakója. ) A Nagy-Alföld szárazföldi csigáiról meg kell jegyez­ Több mint 200-ra becsülhetjük az Adria környékén nünk, hogy ezek mind-mind messze elterjedt közön­ élő Molluska-fajok és varietások számát. A környező séges fajok, amelyek közül egy sincsen olyan, amelyik magas hegyek sziklahasadékainak és barlangjainak különösképen jellemző lenne a területre. Ismert, lakói csakúgy megtalálhatók itt, mint a szárazságot általánosan előforduló kedvelő krétafehér házú fajok itt a szárazságot »Xerophil« alakok töme­ kedvelő Xerophila obvia, gei, karcsú zároscsigák Theba carthusiana, hevernek az áttetsző­ Vallonia pulchella, héjú, nedves lombok Helixpomatia, Cepaea alatt élő üvegcsigák vindobonensis, Chondvázai mellett, hazátlan rula tridens, Pupa frufajok mészlemezei ten­ mentum, Cochlicopa Limax maximus. Fiume környékén gyűjtötte a szerző. Természetes nagyság. geri kopoltyúsok háza lubrica. társaságában fekszenek A Dunántúl faunája az előbbinél annyival érde­ szanaszét, apró, szinte mikroszkopikusan kicsi, erdők­ kesebb, mert itt keletalpesi formák, mint amilyenek ből idesodródott mohababák (Pupák) hatalmas a gyönyörű házú Zonites verticillus, nyugaton elterjedt tengeri kagylók és brackvízben élt állatok marad­ alakok (Cyclostoma elegáns) és déli csigák (Fruticicola ványai tövében húzódnak meg. Itt-ott az úgy­ Erjaveci) is előfordulnak. nevezett űintahah-ak, a Sepia-k és az apróbb Sepiola-k A Kárpátok területe a sajátságosan érdekes, hosszú­ mészhéjait is kidobja a víz,sőt néha-néha egy-egy állatot kás, megnyúlt záros csigák a Clausilia formák gazdag­ is partravet. A puhatestűek színes világába belépett sága révén tűnik ki, míg a magas hegyek hideg for­ itt a harmadik, talán legfélelmetesebb osztály : a borzalmatkeltő rásaiban egészen apró, mindössze néhány milliméter kizárólag tengert lakó Lábasfejií-ek hosszú vízicsigák Bythinellák élnek, a Közép-Ázsiában csoportja. És mialatt mi vidáman sütkérezünk a nap­ honos Caspiak rokonai. Különleges és sajátságos fénytől ragyogó homokon és örvendezve szedjük össze Molluska-faunája van a barlangoknak, ahol a csigák az állatok pompás maradványait, addig egészen a mélyen, gyakran pár száz méterre a föld felszíne alatt közelünkben, a tenger sziklás fenekén hosszú karjait alsóbbrendű növényi táplálékból élnek, vagy ragadozó nyújtogatva, hiúzszemekkel kémlelve ül és lesi áldo­ életmódot folytatnak. Világhírű Aggteleki-barlangunk­ zatait a tenger egyik legveszedelmesebb ragadozója, a puhatestűek óriása : a polyp. ban is számos nevezetes puhatestű található. ), ) Ugyancsak a Clausiliák-ban (zárókészülékekkel el­ látott héjú csigák) való gazdagsága jellemzi Erdélyt is, ahonnan egyetlen nemzetségnek, az Alopia-nak, A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM nem kevesebb, mint 70 faját és varietását írták le! ) Fölötte jellemző erdélyi csigák ezek, páratlanul szépek ÁLLATTÁRÁNAK ÚJONAN RENDEZETT és rendkívül változóak. KIÁLLÍTÁSA MEGNYÍLT. H a az ország másik déli, nevezetesen a délnyugati végére utazunk, Magyarország legérdekesebb és leg­ A M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m vezetőségének régi t a p a s z ­ gazdagabb lelőhelyére, akkor egyenesen a molluskák t a l a t a , h o g y a m ú z e u m l á t o g a t ó k igen n a g y s z á z a l é k á t s első­ Eldorádójába jutunk. I t t élnek a horvátországi hatal­ s o r b a n t e r m é s z e t e s e n a tanuló-ifjúságot az Á l l a t t á r a n y a g a v o n ­ mas lapos Zonites fajok, amelyek nedves helyekre, z o t t a l e g i n k á b b . A N e m z e t i M ú z e u m p a t i n á s é p ü l e t é n e k sok barlangok hasadékaiba, sziklaüregekbe húzódnak, a m ű v é s z i g o n d o t o k o z ó s i m m á r c s a k n e m h á r o m é v ó t a t a r t ó sávosházú lapos Campylaeak-kal e g y ü t t ; itt találjuk r e s t a u r á l á s i és b ő v í t é s i m u n k á l a t a i a z o n b a n szükségessé t e t t é k a legritkább hazátlan csigákat, mint amilyen a a z t , h o g y a z Á l l a t t á r k i á l l í t o t t a n y a g a ideiglenesen r a k t á r pompás színű Milax Fejérváryi és a Milax croaticus. s z e r ű e n zsúfoltassék össze. I l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z t t e r m é s z e ­ 4

5

8

7

8

4

) Wagner J. A v á n d o r k a g y l ó élete. T e r m . K ö z i . 1928. ) Soós L. A m a g y a r o r s z á g i N e r i t i n á k k é r d é s é h e z . A n n . M u s . N a t . H u n g . I V . , 1906. ) Soós L. A d a t o k a m a g y a r o r s z á g i b a r l a n g o k Molluskaf a u n á j á n a k i s m e r e t é h e z . Áll. K ö z i . X X I V . , 1927. ) Wagner J. B a r l a n g o k v i l á g a . T e r m . K ö z i . , 1929. ) Soós L. Az Alopia n e m . A n n . Mus. N a t . H u n g . X X V . , 1928. &

6

7 8

t e s e n a l á t o g a t ó k ö z ö n s é g elől a m ú z e u m n a k ezt a v o n z ó részét el k e l l e t t z á r n i . M o s t v é g r e az á t a l a k í t ó m u n k á l a t o k a n n y i r a h a l a d t a k , h o g y az ú j o n a n r á é p í t e t t h a r m a d i k e m e l e t e n a k i t ö m ö t t e m l ő ­ sök s z á m á r a h á r o m n a g y t e r e m áll r e n d e l k e z é s r e . I g a z , h o g y a h a r m a d i k , r é s z b e n m é g befejezetlen, azaz a t o v á b b é p í t é s k i i n d u l ó p o n t j á u l szolgáló t e r e m b e n a k i á l l í t á s m é g n e m é r h e t t e

el végleges a l a k j á t , a i n i t v i l á g o s a n e l á r u l a z is, h o g y s e m r á g ­ csáló, s e m r o v a r e v ő e m l ő s t n e m l á t h a t u n k k i á l l í t v a . A múzeumi Állattár kiállításának elbírálásakor elsősorban a z t kell m e g f o n t o l n u n k , h o g y a r e n d e z ő k n e k : Csiki E r n ő igaz­ g a t ó n a k és É h i k G y u l á n a k , az e m l ő s - o s z t á l y v e z e t ő j é n e k m e g ­ szabott térrel, m á s termek méreteihez készült üvegszekrények­ kel s l e g n a g y o b b r é s z t régi s m a m á r k e z d e t l e g e s n e k m i n ő s í t h e t ő kitömött anyaggal kellett föladatukat megoldaniok. Figyelmes szemlélő b i z o n y á r a észre is veszi a v a k a j t ó k a t m e g e g y é b t o l d á ­ s o k a t és m e g l á t j a , h o g y p l . a zsiráf s z e k r é n y é n e k m é r e t e i n i n ­ csenek a t e r e m m é r e t e i v e l ö s s z h a n g b a n . E z e k a z o n b a n v a l ó b a n c s a k n a g y o n j e l e n t é k t e l e n , a p r ó l é k o s s t e g y ü k i t t is h o z z á : az a d o t t h e l y z e t b e n e l k e r ü l h e t e t l e n h i b á k , a m e l y e k e g y á l t a l á n nem zavarhatnak bennünket a kiállított emlős-csoportokban való gyönyörködésünk közben s n e m csökkenthetik a t á r ren­ dezőinek — nagy körültekintéssel végzett, fáradságos m u n k á ­ jukért — kijáró őszinte elismerésünket.

kívül az emlősökön v a n s ezért csak utólagosan említjük, hogy a folyosón a l s ó b b r e n d ű á l l a t o k , f ő k é n t csigák, k a g y l ó k , r á k o k , k o r a l l o k s t b . v a n n a k t e t s z e t ő s e n k i á l l í t v a ; s ő t ideiglenesen m é g n é h á n y m a d a r a t is e l h e l y e z t e k i t t , m i n t h o g y m á s h e l y ü k ö n ú t j á b a n v o l t a k az é p í t k e z é s n e k . Taál István

CERVA

FRIGYES.

Cerva Frigyes állatkerti főfelügyelő, a madárosztály­ nak vezetője, az állatkertben eltöltött közel két év­ tizedre terjedő fáradhatatlan tevékenysége és sikerek­ ben gazdag munkássága u t á n nyugalomba vonult.

I g e n k e l l e m e s e n l e p h e t i m e g a l á t o g a t ó t , h o g y m é g a régi t ö m é s ű e m l ő s ö k is l e h e t ő l e g biológiai c s o p o r t o s í t á s b a n , v a g y legalább úgy v a n n a k beállítva, hogy merevségük ne váljék ki­ r í v ó v á . E g y - e g y teljes c s o n t v á z is ú g y foglal h e l y e t a megfelelő k i t ö m ö t t á l l a t k ö z e l é b e n , h o g y e g y á l t a l á n n e m z a v a r j a az eleven képet. Vadászok s a vadászatok iránt érdeklődők minden b i z o n n y a l ö r ö m ü k e t lelhetik p l . a m e n y é t f é l é k ( n y u s z t , n y e s t , h e r m e l i n , g ö r é n y , m e n y é t ) , v a l a m i n t a v a d k e c s k é k és zergék k e d v e s c s o p o r t j á b a n , a m e l y e t k ü l ö n b e n egészen m o d e r n t ö m é s ­ ben m u t a t be a kiállítás. A vaddisznók csoportjának pedig v a l ó b a n m é l t ó dísze az a h a t a l m a s v a d k a n p é l d á n y , a m e l y e t H o r t h y Miklós k o r m á n y z ó e j t e t t el és a j á n d é k o z o t t a N e m z e t i M ú z e u m n a k . S jóllehet, a s z a r v a s b i k a «régi-módi» t ö m é s , t r ó f e a szempontjából kétségtelenül érdekes. I t t j e g y e z h e t j ü k m e g : az Á l l a t t á r l e g ú j a b b t ö m é s ű emlősei o l y a n m ű v é s z i m u n k á t t á r n a k elénk, h o g y e r r e n e m c s a k a Nemzeti Múzeum, hanem rajta kívül mindnyájan, magyarok b ü s z k é k l e h e t ü n k . A m i n d e n k é p e n f e l t ű n ő és é r d e k e s «fehéro r r s z a r v ú » - n k í v ü l p l . a fekete c s i m p á n z o t kell c s a k jól s z e m ­ ü g y r e v e n n ü n k s m a g u n k is r á j ö h e t ü n k , h o g y ezt m á r j ó f o r m á n n e m is m o n d h a t j u k k i t ö m ö t t , h a n e m i n k á b b s z o b o r r á f o r m á l t á l l a t n a k . V a l ó s á g g a l s z o b o r r á ö n t ö t t e az Á l l a t t á r m ű t ö m ő j e : Őry Sándor. D e v a n is b e c s ü l e t e a m a g y a r m ű t ö m ő n e k , v a g y helyesebben : állatszobrásznak m i n d e n ü t t a földkerekén! Való­ b a n , m a m á r a l e g t ö b b külföldi n a g y m ú z e u m m ű t ö m ő i m a g y a ­ r o k . S i t t lehetlen m e g e m l í t t e t l e n ü l h a g y n o m , m i l y e n á l l a t szobrász-őserő ü t k ö z i k k i h á r o m s z é k i székely g ó b é t e s t v é r ü n k , Vass Áron megszólalásig h ű , m e g k a p ó á l l a t s z o b r a i b ó l , a m e l y e ­ k e t p e d i g m i n d e n s z o b r á s z i k é s z ü l t s é g n é l k ü l állít elő. Az össze­ függés — ú g y v é l e m — n y i l v á n v a l ó . D e m é g egy f ö l t ű n ő ú j í t á s r a k e l l i t t a figyelmet f ö l h í v n u n k . A második terem közepén a dilúvium folyamán kihalt ősállatok: b a r l a n g i m e d v e és ó r i á s - s z a r v a s teljes c s o n t v á z a i ö t l e n e k sze­ m ü n k b e . E z e k a csontvázak voltaképen az Asvány-Oslénytár t u l a j d o n á b a n v a n n a k , de m i u t á n o t t n i n c s elég h e l y fölállítá­ s u k r a , i d e k e r ü l t e k . S m i n d j á r t h o z z á is t e h e t j ü k , h o g y ezek az Á l l a t t á r b a n n a g y o n is t e r m é s z e t e s h e l y ü k ö n v a n n a k . M á r s o k külföldi Á l l a t t á r b a n l á t h a t j u k a k i h a l t ő s k o r i és j e l e n k o r i á l l a t o k e g y m á s m e l l e t t v a l ó b e m u t a t á s á t . H i s z e n , h o g y e g y e b e t n e is e m l í t s ü n k , p l . a m a m m u t n a k s az e l e f á n t n a k e g y m á s m e l l é v a l ó állítása sok t e r m é s z e t r a j z i k o h o l m á n y t s z ü n t e t n e m e g egy csapásra. Végül, jóllehet, c s a k külsőség, d e igen f o n t o s és b i z o n n y a l n a g y pedagógiai h a t á s ú lesz az, h o g y j ó f o r m á n m i n d e n á l l a t n a k m a g y a r n e v e t is t u d o t t a d n i az Á l l a t t á r v e z e t ő s é g é n e k b u z g ó ­ sága. A csinos k i á l l í t á s ú , n y o m t a t o t t f ö l i r a t o k e s z t é t i k a i t e k i n ­ t e t b e n is f ö l ü l m ú l j á k a régi, l a t i n f ö l i r a t o k a t . Az

állattár

kiállított

anyagának

súlypontja

kétségen

Cerva Frigyes.

Szolgálatát még az új állatkert létesítésekor kezdette meg, amikor 1912-ben a madárosztály megszervezésére és egyben vezetésére megbízást k a p o t t s így egyik ré­ szese lehetett annak a gyönyörű alkotó munkának, amely a székesfőváros által megváltott régi állatkertet mai modern köntösében elénk varázsolta. Cerva Frigyes­ nek elméleti tudása, a madárvilág rejtelmeiben hosszú éveken át végzett kutatásai, amelyek gyakorlati fel­ készültségét megedzették és nevét a külföldön is elis­ mertté tették, predesztinálták őt arra, hogy az állat­ kertben ezt a pozícióját elfoglalja. É s nem szalmaláng­ ként lobbant fel Cerva-ban az alkotni akarásnak vágya, amikor két évtizeddel ezelőtt nyugodt, csendes magán­ életét otthagyva, működésének erre az újabb terére

lépett. A már tizenkilenc évvel ezelőtt is élete delén álló Cerva Frigyes fiatalos hévvel, telve idealizmussal, tör­ hetetlen munkakedvvel vállalta ezt a megbizatást és hosszú szolgálata alatt mindenkor hű maradt önmagá­ hoz és legfőbb ideáljához, a törhetetlen kötelességteljesí­ téshez. Az állatkertre elkövetkezett súlyos, küzdelmes időkben is mindvégig kiváló szorgalommal, munkakedv­ vel és páratlan lelkiismeretességgel látta el felelősség­ teljes munkakörét, szolgálatának utolsó napjáig. Cerva Frigyes-nek ez, a mindenki által elismert mun­ kássága az állatkert madárosztályát az intézmény első­ rendű tényezőjévé avatta és ennek a munkásságnak köszönhető, hogy a madárosztály minden időben tö­ kéletesen és dícséretreméltóan felelhetett meg rendel­ tetésének. Sokak által megcsodált, érdemekben gazdag múltra tekinthet vissza a közélet teréről távozó Cerva Frigyes, az állatkert tisztikarának nesztora, a természet szép­ ségeinek és rejtett csodáinak ez a fáradhatatlan kutatója és gyengéd lelkű, aranyos szívű lantosa. így nevezzük mi a távozó Cerva Frigyes-t a távozás pillanatában is, mert 0 ma is a régi Cerva Frigyes ! Az igaz természetbarátok sajátjaként ott él lelkében kiirthatatlanul ma is az érdeklődés szakmájának megoldatlan problémái és örökké vonzó rejtelmei iránt, amelyeknek feltárásában és népszerűsítésében olyan sokat köszönhetünk neki. így él Ő a barátok és tisztelők, elsősorban e fotyóirat kedves olvasóinak emlékezetében, akik a természet iránt való rajongásának kiapadhatatlan forrásait: nemes gondolkodását és szerénységét ismerik. Szeiff Károly.

BARLANGKUTATÁS R o v a t v e z e t ő : Kadic Ottokár dr.

A BÜKK-HEGYSÉG BARLANGJAI ÉS ŐSLAKÓI. í r t a : Kadic Ottokár dr.

Amikor a Bükk-hegység természeti szépségeiről és történelmi nevezetességeiről írunk, nem mulaszthatjuk el, hogy e kedves hegyvidék barlangjairól és őslakóiról megemlékezzünk. A barlangkutatás és az ősember­ tudomány talán sehol a világon nincs annyira egybe­ forrva, mint nálunk Magyarországon, s különösen a Bükkben. Ennek a jelenségnek nagyon egyszerű a magyarázata. A természettel küzdő ősember ebben a hegységben megtalálta mindazokat a kellékeket, amelyek kezdetleges életéhez szükségesek voltak. Az ősembert mindenekelőtt a miskolci Avason szálban levő és nagy mennyiségben található kova csábította erre a vidékre. A paleolitos kőeszközök készítéséhez szükséges kovaanyag feltalálása nagy gondot okozott az ősembernek. Ilyen anyag csak elvétve található, s ahol az ősember évezredes kóborgásai közben erre ráakadt, ott letelepedett és meghonosodott. Az Avason előforduló kékesszürke és másféle kalcedón, a különböző opálfélék és kvarcitok kitűnő anyagot szolgáltattak a paleolitos kőeszközök készítéséhez. Ez volt egyik főoka annak, hogy az ősember ezen a vidéken letelepedett, évezredeken át itt élt és a világ egyik legcsodásabb őskőkori iparát kitermelte. Merem

állítani, hogy a szeletai babérlevélhegyek*) azért olyan tökéletesek és szépségükben utolérhetetlenek, mert az avasi kékesszürke kalcedón, amelyből e babérlevél­ hegyek zöme készült, erre a célra rendkívül alkalmas volt. A másik fontos természeti körülmény, amely az ősembert ehhez a vidékhez kötötte, a Bükk-hegység barlangjai voltak. Az a földtörténeti időszak, amelyben az ősember ezen a vidéken élt, a jégkorszak. Ezt onnan tudjuk, mert az ősember kultúramaradványait olyan állatok csontjaival találjuk együtt, amelyek a hideg éghajlatot kedvelik. Ilyen állatok a barlangi medve, a barlangi oroszlán, a barlangi hiéna, az óriásgím, a gyapjasszőrű orrszarvú, a mammut, a tarándszarvas, a sarki róka és a hideget kedvelő sok más állatfaj. Az akkori ember még nem értett az építkezéshez s azért örömmel foglalta el azokat a hajlékokat, amelyeket neki a természet készen nyújtott. Ezek a természetes hajlékok a barlangok, kőfülkék és lakásra alkalmas más sziklaüregek. Ezekben húzódott meg az ősember a jégkorszak viszontagságai elől, ide cipelte zsákmányát, itt rakott tüzet, itt készítette kezdetleges kova­ eszközeit is, egyszóval ezekben a sziklaüregekben élte egyszerű életének javarészét. Abból a holmiból, amit az ősember használt, sok darab a barlangban el­ kallódott és a lakmározások után fennmaradt állati csontok is a barlangban maradtak, sőt igen ritka esetben maga az ősember is a barlangban pusztult el. Mindezeket idővel a barlangi agyag elföldelte és sok évezreden át megóvta. De nemcsak a régibb kőkor embere, a paleolitos ember, vagyis a tulaj donképeni ősember kereste fel a barlangokat. Megtette ezt későbbi utóda is, az újabb kőkor embere, a neolitos ember is. Ezt az embert az előbbitől korban hatalmas hézag választja el. Míg a paleolitos ember a jégkor idejében többnyire kihalt ősállatok társaságában élt, addig a neolitos ember a mai éghajlatnak és a mai állat- és növényvilágnak megfelelő időszakban élt. Míg a régibb kőkor embere kizárólag pattintással készítette kőeszközeit, addig az újabb kőkor embere már csiszolni és átfúrni is t u d t a kőkészítményeit. A bükki neolitos ember ehhez is megtalálta az alkalmas anyagot, a zöldesszínű vulkáni kőzetet, a diadázt. Ott találta meg Hámor környékén, a Szeleta-tetőn, a Fehérkő-lápán, a Szent István-lápán és sok más helyen a Bükkben. Ez a neolitos ember már magas kultttrafokon élt, nemcsak vadász, hanem föld­ míves és állattenyésztő is volt, értett továbbá az agyagművességhez is, sőt ezen a téren valóságos művész volt. Bámulatos az a művészi ízlés, amely a bükki neolitos ember agyagiparának minden egyes díszített cserépedénytöredékéből kisugárzik. Majdnem minden töredék más-más mintát mutat s mindegyik olyan szép és tökéletes, hogy szinte nem is merjük elhinni, hogy ezeket a díszített agyagedényeket a kőkori ember készítette. Érdemes ősrégészünk, Bella Lajos ezt a bükki barlangokban elterjedt edényipart találóan bükkien-nek, vagyis bükki iparnak nevezte el és ilyen néven vezette be az irodalomba. A régibb és újabb kőkor emberének világát, az őskort az újkortól még a barlangkitöltések rétegtani minősége is élesen elválasztja. Míg a paleolitos ember maradványait a sokezer év alatt lerakódott, leg­ többször több méter vastagságú barlangi agyagban *) B a b é r l e v é l h e g y e k o l y a n ő s k ő k o r i kőeszközök, a m e l y e k a l a k j u k n á l fogva r é s z b e n b a b é r l e v é l r e , r é s z b e n p e d i g fűzfa­ levélre e m l é k e z t e t n e k és az u . n. szolütrei k ő i p a r t jellemzik.

A Szeleta-barlang bejárala. Springer M. felvétele.

találjuk, addig a neolitos ember emlékeit a csak néhány­ ezer év alatt lerakódott fél- vagy egy méter vastagságú szürke és fekete humuszban leljük. Ezek azok a tudományos, főleg őslénj'tani, ős­ régészeti és ősembertani szempontok, amelyeknél fogva a bükki barlangok oly rendkívül fontosak. Mi az, itteni barlangokat nem is magukért a barlangokért, hanem a bennük rejlő tudományos kincsekért kezdtük kutatni. A harmadik természeti körülmény, amely az embert a Bükk-hegységben letelepedésre bírta, a hegység víz­ bősége. Bár a Bükknek legnagyobb része mészkőből épült s ennélfogva víztelen, vannak nagykiterjedésű, agyagpalából álló területek, amelyek viszont vízben bővelkednek. A hegység földtani felépítésében a nevezett két kőzet olyan szerencsésen van elosztva, hogy a víztelen mészkőterületeket elég sűrűn pala­ területek szelik át. A legtöbb lakható bükki barlang a mészkőterületek peremein, vízdús völgyek fölött nyílik. Vízben tehát az ősember nem szűkölködött, dacára annak, hogy karsztos barlangokban lakott. Mint utolsó természeti körülmény, amely az ős­ embert a Bükkbe csábította, az itteni hegység erdő­ rengetegeiben élő gazdag vadállomány lehetett. Kitűnő vadászterület volt a Bükk már akkor is ; kitűnik ez azokból a gazdag faunamaradványokból, amelyeket egy-egy barlang kiásatásánál találunk. Az avasi kovakő, a hámori diabáz, a sok barlang és kőfülke, a közeli víz és bőséges vad, mind olyan természeti kellékek, amelyek az ősembernek kedvez­ hettek, őt az itteni letelepedésre késztették és sok évezredes pompás kultúrájának kifejlesztésére ösztö­ nözték.

Megismerve azokat az általános természeti körül­ ményeket, amelyek az okai voltak annak, hogy a jég­ korszak és az utána következő időszakok embere a Bükkben letelepedett, keressük most fel a nevezetesebb bükki barlangokat és lássuk, hogy a k u t a t á s eddig mit derített ki bennük. Minden egyes barlang ugyanis a természetnek és az őstörténetnek egy-egy külön világa lehet, amelynek rendszeres kutatása kedvező esetben az egész vidék földtani kialakulására, állat- és növényvilágának egykori életére, az uralkodó klíma­ viszonyokra bizonyos fényt deríthet és az ott lakott emberiség történetét a legrégibb időktől kezdve a történelmi időkig feltárhatja. Keressük fel mindenekelőtt e vidék legnevezetesebb barlangját, a sokat emlegetett Szekta-barlangot. Kevés barlang van a világon, amely néhány évi kutatása után olyan híres lett, mint a Szeleta és pedig méltán, mert itt dőlt el a miskolci kőszakócák évtizedes pörös ügye s ezzel együtt a hazai ősember kérdése is. A Szeleta volt az első hazai barlang, amelyben kellő erkölcsi és anyagi támogatás mellett rendszeres ásatás történt. Több országos tudományos intézmény mellett Borsod vármegye és Miskolc város vezető férfiainak lelkes támogatása t e t t e lehetővé azt, hogy ebben a barlangban nyolc éven át, évenként négy, hat, sőt több hétig is hat-tíz munkaerővel dolgozhattunk. Ez olyan teljesít­ mény, amely bármelyik művelt nemzet dicsőségére válhatna s amely igazi kultúrfölényünket jelenti a környező nemzetekkel szemben. A Szeleta azóta való­ ságos fogalom lett s ezt a kiváltságát főleg azoknak a kultúramaradványoknak köszönheti, amelyeket tizenkét méter vastag kitöltésében találtuk. E lerakódás leg­ felsőbb őskőkori rétegében a pompásan megmunkált babérlevélhegyekre, az alatta levő rétegekben pedig olyan paleolitos kőiparra akadtunk, amelyet a durván megmunkált apró kis szakócaféle kőeszközök jellemez­ nek. Az első években sokat vitatkoztunk azon, vájjon miféle őskori kultúra lehet ez. A Tübingában t a r t o t t első nemzetközi ősembertani értekezleten, ahol a szeletai anyagot b e m u t a t t u k , az összegyűlt ősember­ búvárok egyöntetűen megállapították, hogy a szeletai két kőipar a világ legtökéletesebb szolütrei kőipara. A Szeleta kitöltésében eszerint a nevezett kőiparnak két egymásfölé helyezkedett fokát találtuk meg, ami annyit jelent, hogy ez a fenséges őskőkori kultúra nálunk Magyarországon fejlődött, innen azután északra és nyugatra terjedt el. A Szeletából, mint az emberi ősművelődésnek sokezeréves színhelyétől vegyünk áhítattal búcsút és keressük fel a puskaporost Szinvaszorost. Ez is a Bükknek olyan helye, amelynek kutatása sok fontos és érdekes igazságot derített ki. A puskaporosi sziklacsoport nem egyéb, mint a szeletai mészkővonulatnak itt végződő csücske, amelyet a Szinva vize valamikor alagútszerűen áttört. A többszáz méter hosszú szurdok, amelyben csak a p a t a k n a k és a kocsiútnak van helye, régebben barlang volt, ennek mennyezete idővel be­ omlott, lígyhogy a Szinva újabban nem barlangban, hanem nyílt szurdokban folyik. Az egykori Puskaporos­ barlang elpusztult ugyan, de melléküregei: a Puska­ por osi-kőfülke, a Herman-barlang, a Hermán-fülkéje és a Szinvaszoros-barlang a szurdok oldalaiban még ma is megvannak. Hermán Ottó szerint a puskaporosi Szinvaszoros volt az ősembernek egyik kedvenc tanyája, ahol a nevezett üregekben meghúzódva, lesben állt a szurdokon

átvonuló vadra. Az itt végzett barlangkutatásaink mindenben igazolták éleslátását. A Puskaporosi-kőfülké-nek felásatása itt is napfényre hozott babérlevélhegyeket, amelyek azonban már nem olyan kiválóak, mint a Szeleta felső rétegében talált pompás példányok. Az itt gyűjtött babérlevélhegyek kicsinyek, szabálytalanok és kevésbé jól megmunkáltak. Az a réteg, amelyben ezek a satnya babérlevélhegyek feküdtek, jóval fiatalabb a szeletainál, mert míg annak lerakódása idejében a barlangi medve élte virágkorát, addig az itt feltárt réteg a jégkorszaknak abban az időszakában rakódott le, amikor a tarándszarvas volt az uralkodó vad. A Szeleta-barlang és a Puskaporosi kőfülke kutatása kiderítette a hazai szolütrén kőipar kialakulását. A Szeleta mélyebb szintjeiben megtaláltuk ennek a kőiparnak kezdetleges, apró, szakócaszerű babérlevél­ hegyeit, ez a kőipar tovább fejlődve a szeletai barlang­ kitöltés legfelsőbb szintjében a gyönyörűen kidolgozott babérlevélhegyekben érte el fejlődésének tetőpontját; ezen túl ez a kőipar hanyatlásnak indult, a jégkorszak későbbi embere már csak csenevész, satnya babérlevél­ hegyeket tudott készíteni, olyanokat, mint amilyenek a puskaporosi kis babérlevélhegyek. A nevezett két barlang rendszeres kutatása tehát nemcsak igazolta az ősember létezését Hazánkban, hanem egy kiváló őskőkori kultúra teljes fejlődési folyamatát tárta fel előttünk. Közvetlenül a Puskaporosi-kőfülke mellett van a Puskaporos-barlang, amelyet később Hermán Ottó emlékére Herman-barlangra kereszteltünk el. Míg a Szeleta-barlang a Szinva-patak szintje fölött 90 méter magasságban van, addig a Herman-barlang kitöltésének felső szintje a patakkal egy vonalban, sőt valamivel alább van. Tapasztalatból tudjuk, hogy mennél magasab­ ban fekszik valamely barlang a völgy fölött, annál régibb őstörténelmi emlékeket rejt magában s ellenkező­ leg, mennél közelebb van a völgy talpához, annál fiatalabbak a benne levő esetleges régiségek. A Hermanbarlangban eszerint egészen fiatal kultúrarétegekre számíthattunk s ez volt az oka annak, hogy e barlang kutatását évről-évre halasztgattuk. Végül ez is sorra került s amikor az egyik próbagödröt kiástuk, egy méter mélységben itt is őskőkori kőeszközökre akadtunk, amelyek kidolgozásuknál fogva még a szeletai mélyebb fekvésű szolütrei kultúránál is régebbieknek látszanak. I t t tehát a barlang rácáfolt tudományunkra! E z az eset nem az egyedüli. Többször történt, hogy valamely barlangban a legvérmesebb reményekkel kezdtük az ásatást s alig volt benne valami (a Legény- és a Kőrös­ barlang esete) ; olyan barlangokban viszont, amelyeket alig méltattunk kutatásra, szenzációs eredményeket értünk el (a Herman-barlang és az Esterházy-barlang esete). Ilyenek a barlangok! A Herman-barlangban gyűjtött őskőkori iparban legérdekesebb egy nagy mandulaalakú, durván meg­ munkált szakócaszerű kőeszköz, amely szakasztott olyan, mint a miskolci hármas-leletnek háromszög alakú szakócája. A hasonlatosság alakban és kidolgozás­ ban annyira egyezik, hogy véleményem szerint a miskolci szakóca a Herman-barlangból ered, ahonnan a Szinva árja kimosta és magával ragadva kavics gyanánt Miskolc város területén, a Bársony-féle ház telkén lerakta. E feltevés mellett szól különösen az a körülmény, hogy a szakóca erősen kopott. A Herman-barlang megtekintése után felmehetünk a szurdok balpartján, a kereszt fölött nyíló Szinva-

szoros-barlang-hoz, amelynek bejáratában ház épült. Őstörténeti szempontból ez a barlang nem nyújtott semmi különöset, de iskolapéldája annak, miképen pusztulnak a barlangok. A barlang mennyezete már egészen vékony, közepetáján kürtő, a végén pedig kicsi töbör nyílik a hegytetőre. Mihelyt a töbör és a kürtő nagyobbodik, a mennyezet fokozatosan be fog omlani, a barlang helyén pedig töbör fogja jelezni a barlang egykori ittlétét. (Folytatom.)

SZOBANÖVÉNYEK • • ÉS KERTIYIRÁGOK R o v a t v e z e t ő : Szabó Zoltán dr. e g y e t nyilv. r. t a n á r .

A

FELFUTÓ

NÖVÉNYEK.

A n ö v é n y e k á l t a l á n o s a n elterjedt, közönséges formájától eltérő s a j á t s á g ú n ö v é n y f a j o k n e m c s a k a t e r m é s z e t b e n v o n j á k m a g u k r a a szemlélő figyelmét, h a n e m e z e k e t igen szívesen telepíti m e g az e m b e r a k e r t j é b e n , v a g y h a lehet, szobájá­ b a n is. E z e k k ö z ö t t a l e g k e d v e l t e b b e k az ú g y n e v e z e t t »felfutó növények«. A felfutó n ö v é n y e k azzal a különleges s a j á t s á g u k k a l t é r n e k el a t ö b b i n ö v é n y e k t ő l , h o g y n e m k é p e s e k s a j á t e r e j ü k b ő l egye­ nesen állani, s z á r u k n e m n ő függőlegesen felfelé, m i n t a m e r e v ­ s z á r ú k ó r ó k é , cserjéké v a g y fáké, h a n e m m a g á r a h a g y v a , e r ő t l e n ü l elhajlik, ledől. Az ilyen m e r e v s é g , szilárdságnélküli n ö v é n y e k egyrésze h e n y é n h e v e r a földön és a n n a k felszínén kúszik, m i n t például a r é t füvei k ö z ö t t a k i s s á r g a v i r á g ú Dpénzlevelü lizinka« v a g y a sziklák o l d a l á r ó l függönyszerűen alácsüng, a k á r c s a k a s z o b á n k b a n á m p o l n á b a n t a r t o t t Tradescantia zebrina (Zebrina pendula), v a g y az Asparagus Sprengeri. A legtöbb n e m merev szárú növény azonban más növény v a g y m á s t á m a s z t é k s z i l á r d s á g á t h a s z n á l j a fel a r r a , h o g y a m a g a s b a , a fény felé t ö r j ö n . E z e k a n ö v é n y e k rendszeresen különleges képességgel b í r n a k a k a p a s z k o d á s r a , s ő t különleges k a p a s z k o d ó szerveket fejlesztenek, a m e l y e k segélyével felkúsz­ n a k a fák o l d a l á n , a sziklák, a falak m e r e d é l y é n . A felfutó n ö v é n y e k s z á r a a szilárdság h e l y e t t a csavarodás k i v á l t s á g á v a l v a n f e l r u h á z v a . F i a t a l s z á r u k csúcsa c s o d á l a t o s c s a v a r o d ó m o z g á s s a l n ö v e k e d i k és e z á l t a l r á c s a v a r o d i k vala­ m e l y k ó r ó r a , m e r e v n ö v é n y s z á r r a és erre r á s z o r u l v a fejleszti f o l y t o n o s a n leveleit, v i r á g a i t , a n é l k ü l , h o g y á r t a l m á r a v o l n a a t á m a s z t é k u l szolgáló m á s i k n ö v é n y n e k . K i n e ismerné a csavarodó folyondárokat, a r é t szulákjait, a paszulyt, a komlót, v a g y a k e r t j e i n k b e n l á t h a t ó Ipomea purpurea-X?. A z élet fejlődésében n é m e l y i k ilyen c s a v a r o d v a k a p a s z k o d ó n ö v é n y e g y ú t t a l élősködővé is v á l t , e l v e s z t e t t e leveleit és zöld színét, sőt e l v e s z t e t t e k a p c s o l a t á t a t a l a j j a l is, g y ö k e r e i t a t á m a s z t é k u l szolgáló n ö v é n y s z á r á b a mélyeszti és a n y a g a i t r a b o l j a . I l y e n élősködő-kapaszkodó növény a gazdák rettegett arankája a herén, l u c e r n á n . F á s n ö v é n y e i n k k ö z ö t t is v a n n e m e g y c s a v a r o d v a k a p a s z ­ k o d ó , a m e l y e t k e r t j e i n k díszéül igen g y a k r a n f e l h a s z n á l h a t u n k . A m i flóránk v a d o n élő iszalagbércséjenek (Clematis vitaiba) r o k o n a i a t a v a s s z a l v i r i t ó Clematis montana, a n y á r o n v i r í t ó Clematis Jackmanni és az ősszel v i r í t ó a p r ó f e h é r v i r á g ú Clematis paniculaia, az á r n y é k o s k e r t r é s z l e t e k n ö v é n y e i . A n a p o s r é s z e k e n i n k á b b a lonc-félék, Lonicerák h a s z n á l h a t ó k fel, m i n t a Lonicera caprifolium t a v a s s z a l , v a g y a Lonicera priclymenum n y á r o n v i r í t ó fajai. E z e k e t a c s a v a r o d ó n ö v é n y e k e t az ú g y n e v e z e t t pergolák b e f u t t a t á s á r a is széltében h a s z n á l j á k . K ü l ö n ö s e n k e d v e l t e k a k o r a t a v a s s z a l v i r í t ó Wistaria sinensis (Glycine), a hosszú f ü r t ű Wistaria multijuga, a n y á r o n v i r í t ó , n a g y v i r á g ú Tecoma radicans é s a d u s v i r á g ú Polygonum Auberti é s baldschuanicum, a fényes sötétzöldle-velüPeriplocagraeca, amelyeket a napos helyen a k ú s z ó rózsafajok s z í n p o m p á s v á l t o z a t a i h e l y e t t e s í t h e t n e k . N e m k e v é s b é k ö z i s m e r t e k a z o k a n ö v é n y e k is, a m e l y e k a kapaszkodásra n e m a szárukat használják, h a n e m külön kacskaringókkal fogódznak m e g a támasztékon. K i n e ismerné a b o r s ó v a g y a szőlő »kacs«-át, v a g y a r é t e n s é t á l v a , k i n e t a p a s z t a l t a v o l n a a b ü k k ö n y ö k s ű r ű f o n a d é k á t , a »kaszanyüg«-öt? N é m e l y i k k a c s o s n ö v é n y m é g k a c s á n a k csúcsán

a világos a b l a k o k b a n kifeszített huzalok v a g y lugasszerű lécszerkezetek, rácsok. Melegebb s z o b á k b a n a nyugatafrikai Clerodendron Balfouri és a k i n a - a u s z t r á l i a i v i a s z v i r á g (Hoya carnosa), a Passiflora-isqoií, m i n t szépen virágzók, néhány Asparagus-íaj, k ú s z ó k i s l e v e l ű Ficus stipulata t a r t h a t ó s i k e r r e l . É v e n t e n e v e l h e t ő a Cobea scandens, a Phaseolus multiflorus p a s z u l y f a j és a s a r k a n t y ú k a (Tropaeolum május), továbbá a g u m ó s Bousingaultia baseloides. A b o r o s t y á n is elbírja a s z o b á t , s ő t s o k s z o r igen s i k e r e s e n n e v e l h e t ő a h o z z á h a s o n l ó Mikania scandens-szel e g y ü t t . Az e r k é l y e k , t e r r a s z o k , folyosók fel­ díszítése a l k a l m a s f u t ó n ö v é n y e k k e l , f i g y e l e m b e v é v e a z o k f é n y ­ es m e l e g i g é n y é t , s o k a l k a l m a t a d a z ü g y e s s é g , a z ízlés és a gondozás megnyilvánulására. Schneider József.

AQUARIUM • TERRARIUM A Z AQUARIUM

NÖVÉNYEI.

í r t a : Szombath László. A n ö v é n y az a q u a r i u m b a n — m i n t m á r t u d j u k — n e m c s a k dísz, h a n e m n é l k ü l ö z h e t e t l e n eszköz is az a q u a r i u m b a n a z egészséges é l e t b i z t o s í t á s á r a . Éppen e z é r t n a g y g o n d d a l k e l l a növényeket összeválogatni, hogy a célnak mindenben meg­ feleljenek. A h a z a i n ö v é n y e k k ö z ü l c s a k n a g y o n k e v é s j ö h e t e b b ő l a célból s z á m í t á s b a , e g y r é s z t a z é r t , m e r t a l e g t ö b b k ö z ü l ü k t é l e n v i s s z a h ú z ó d i k , m á s r é s z t p e d i g a z é r t , m e r t a h a z a i vizinövéuyek üveg mögé kerülve, csak megnyúlt, silány hajtásokat n ö v e s z t e n e k , ú g y h o g y a l e g t ö b b i l y e n n ö v é n y r e alig l e h e t ráismerni. Már pedig a szobában elhelyezett aquariumok n ö v é n y e i r e n d e s e n h á r o m s z o r o s ü v e g m ö g ö t t l á t h a t ó k . Az bizonyos, hogy a melegebb vidékekről származó növények sem olyan szépek az a q u a r i u m b a n , m i n t amilyenek h a z á j u k b a n , m é g i s d ú s a b b a k , ü d é b b e k , m i n t a m i v i z e i n k b e n élő n ö v é n y e k , a z o n k í v ü l t é l e n is m e g m a r a d n a k és a téli h ó n a p o k a t k i v é v e , a m i k o r a n a p o k n a g y o n r ö v i d e k , m i n d i g fejlődnek, n ö v e k e d ­ nek. T e h á t elsősorban ilyen n ö v é n y e k e t tanácsos az a q u a r i u m b a ü l t e t n i . N á l u n k , t u d t o m m a l , n i n c s e n m a g á n k e r t é s z , a k i vízi­ n ö v é n y e k t e r m e l é s é v e l foglalkozik, p e d i g a z a q u a r i u m k e d v e l ő k s z á m a e r ő s e n e m e l k e d i k és h a s z n o t h a j t ó l e n n e egy k i s e b b m é r e t ű v í z i n ö v é n y - k e r t é s z e t . Az ezzel foglalkozó külföldi k e r ­ t é s z e k és á l l a t k e r e s k e d ő k á r j e g y z é k e i k b e n a v í z i n ö v é n y e k egész t ö m e g é t s o r o l j á k fel. A k e z d ő n e m t u d j a , h o g y m e l y i k n ö v é n y a legalkalmasabb, rendesen az ismeretlen n ö v é n y e k j ó h a n g z á s ú n e v e u t á n ítél és a q u a r i u m á n a k , v a l a m i n t s z a k ­ i s m e r e t é n e k m e g n e m felelő a n y a g o t r e n d e l . V a n , a k i b i z o n y o s n ö v é n y b ő l n é g y - ö t «species»-t is ö s s z e v á s á r o l , c s a k a z é r t , h o g y legyen. Ennek s e m m i é r t e l m e sincs. N e csináljon s e n k i az a q u a r i u m á b ó l élő n ö v é n y g y ű j t e m é n y t , b í z z a ezt a t u d o m á n y o s r

A z Ampelopsis Veitschii ágai a falhoz tapadva kúsznak az állatkerti igazgatóság épületének oldalán, ifj. Józan Miklós felvétele.

s z í v ó - t a p a d ó k o r o n g o t is fejleszt és ezzel r ö g z í t i m a g á t o d a a t á m a s z t é k h o z , t i g y h o g y m é g a s z i k l á k r a , f a l a k r a is k é p e s o d a t a p a d n i , m i n t p é l d á u l a z Ampelopsis-ok.. A borostyán (Hedera-félék) viszont apró gyökerek sokaságával t a p a d rá a f á k k é r g é r e , a n é l k ü l , h o g y á r t a n a ezzel t á m a s z á n a k . E z e k e t a f o g ó d z k o d v a k a p a s z k o d ó n ö v é n y e k e t is s z é l t é b e n f e l h a s z n á l h a t j u k a k e r t e k , p a r k o k l u g a s a i n a k és h á z o l d a l a k , falak, k e r í t é s e k d í s z í t é s é r e . Az Ampelopsis Veitschii, tricuspidata és purpurea, m i n t a v a d s z ő l ő (Ampelopsis quinquefólia) rokonai, n a p o s fekvésű falak b e f u t t a t á s á r a alkalmasak. E z e k f e l h a s z n á l á s a k o r f i g y e l n ü n k k e l l a r r a , h o g y a fal n e l e g y e n s i m á r a m e s z e l v e , m e r t e n n e k felülete a r á t a p a d ó n ö v é n y e k k e l e g v ü t t l e v á l i k és lehull. Az Ampelopsis Engelmanni az árnyékos és "északi f a l a k o n is t e n y é s z i k . A b o r o s t y á n (Hedera helix), m i n t az e r d ő k m é l y é n e k l a k ó j a , á r n y é k o s h e l y r e v a l ó . I g a z , h o g y lassú a n ö v é s e , d e t ö m ö r és ö r ö k z ö l d a l o m b j a , m i n t e g y példaképe a hangulatos dísznövényeknek. Régi fatörzsek, r o m o k és o m l a d é k o k , v á r f a l a k és s í r k e r t e k r e g é n y e s r e p k é n y b o r o s t y á n j a m á r a t ö r t é n e l e m , a z e l m ú l á s és a m a g á n y h a n ­ gulatát kelti bennünk, míg a m o d e r n idők gyorsnövésű, de l o m b v á l t ó v a d s z ő l ő i és szőlő-fajai (Vitis vulparia, coignetia) m e g a Pueraria hirsuta a nyári kertek lugasainak könnyed növényei. Ezek közül a lugasnövények közül a legérdekesebb a n a g v l e v e l ű , p i p a v i r á g ú Aristolochia sipho. A felfutó n ö v é n y e k e t — s z é p s é g ü k e t a t e r m é s z e t b e n ellesve — m á r r é g ó t a f e l h a s z n á l j a a k e r t é s z a k e r t e k , p a r k o k t á j szépségeinek e m e l é s é r e . T a v a s s z a l a friss, új k ú s z ó h a j t á s o k , n y á r o n a zöld l o m b és a v i r á g d í s z , ősszel a s á r g a , p i r o s , b í b o r ­ színek t a r k a s á g a , t é l e n a z ö r ö k z ö l d e k k o s z o r ú j a díszíti a p a r k l u g a s a i t , falait, o s z l o p a i t , f a t ö r z s e i t . A m ű v é s z i p a r k o k , m i n t p é l d á u l a b u d a i v á r k e r t és a b u d a p e s t i á l l a t - és n ö v é n y k e r t p a r k j a a felfutó n ö v é n y e k n é l k ü l k o r á n t s e m v o l n a o l y a n s z é p , o l y a n h a t á s o s és é r d e k e s . A szobában m á r kevésbé elterjedt a futónövények tartása, m e r t nehéz a t á m a s z t é k o k biztosítása. E célra l e g a l k a l ma s a b b a k

Célszerűen berendezett aquarium. Hölzel felvétele.

i n t é z e t e k r e , b o t a n i k u s k e r t e k r e és csak k é s ő b b , a m i k o r m á r a szükséges g y a k o r l a t o t m e g s z e r e z t e , foglalkozzon k é n y e s e b b s r i t k á b b n ö v é n y e k k e l is. m e l y e k a h a s z n á l h a t ó s á g u k m e l l e t t , m i n t vízinövény-különlegességek m a j d az a q u a r i u m é r t é k é t is emelik. A k e z d ő szerezze be a z o k a t a n ö v é n y e k e t , a m e l y e k e t a g y a k o r l o t t «öreg» a q u a r i u m k e d v e l ő k is legszívesebben hasz­ n á l n a k és n e kísérletezzen e x o t i k u s r i t k a s á g o k k a l . A l e g á l t a l á n o s a b b a n i s m e r t n ö v é n y , a Valii sneria spirális, E u r ó p a déli részében h o n o s . N á l u n k a R ó m a i - f ü r d ő melegvizű c s a t o r n á j á b a b e t e l e p í t e t t é k és o t t a s z a b á l y o z á s i g d ú s a n t e n y é ­ s z e t t , de a c s a t o r n a s z a b á l y o z á s á v a l c s a k n e m teljesen k i i r t o t t á k . Ú j a b b a n i s m é t t e r j e d és t a l á n m e g is m a r a d , az a q u a r i u m ­ k e d v e l ő k ö r ö m é r e . A vallisneria a l e g h á l á s a b b a q u a r i u m i n ö v é ­ n y e k egyike. A g y ö k é r t ő b ő l kifutó h a j t á s o k k a l g y o r s a n s z a p o ­ r o d i k és elterjed az egész m e d e n c é b e n . I g é n y t e l e n t e r m ő v i r á g a i rugószerűen összecsavart, v é k o n y s z á r o n a víz színe fölé emel­ kednek. Porzós virágú egyedek ritkábbak. Ezeknél a virág­ t o k o k a n ö v é n y t ö v é b e n a t a l a j fölött fejlődnek k i és f e l p a t t a ­ n á s u k u t á n a n a g y s z á m ú a p r ó t e r m ő v i r á g o c s k á k felszállnak a víz színére és v a g v a szél, v a g y a víz á r a m l á s a végzi el a z u t á n a t e r m é k e n y í t é s m u n k á j á t . A vallisneria-nak jó gyökérzete van, melyet csak olyan mélyen szabad a talajba ültetni, amilyen m é l y e n az előbbi h e l y é n v o l t . E z a n ö v é n y t ö v é n e k v i l á g o s a b b színéről jól l á t h a t ó . Az ennél m é l y e b b e n ü l t e t e t t n ö v é n y r e n ­ desen r o t h a d á s n a k i n d u l . Ma a vallisneria-nak t ö b b faja ismere­ t e s és E u r ó p a déli részében h o n o s és á l t a l á n o s a n i s m e r t n ö v é ­ n y e n k í v ü l a m e r i k a i , sőt l e g ú j a b b a n egy újguineai faj is h a s z n á l a t o s . E h h e z n a g y o n h a s o n l ó n ö v é n y a Sagittaria natans, m e l y n e k sötétzöld, z ö m ö k és h e g y e s levelei v a n n a k , sőt, h a jól fejlődik, a p r ó hossziíkás t o j á s a l a k ú leveleket és csinos fehér v i r á g o k a t is n ö v e s z t . B e ü l t e t é s e ú g y t ö r t é n i k , m i n t a vallisneria-é. E r ő s e b b g y ö k e r e i v a n n a k és megfelelő j ó h e l y e n ez is h a m a r o s a n e l b o r í t j a a t a l a j t , ú g y h o g y g y a k r a n kell r i t k í ­ t a n i . Á l t a l á n o s a n k e d v e l t n ö v é n y a Ludvigia mulerti, m e l y n e k sötétzöldek, alul rózsaszínűek a levelei. A ludvigia m i n d a víz a l a t t , m i n d a víz fölött is szépen fejlődik és az előbbiekétől k ü l ö n b ö z ő leveleivel n a g y o n élénkíti a víz a l a t t i k é p e t . Betelepí­ téséhez nincsen szükség g y ö k e r e s n ö v é n y r e , m e r t b á r m e l y i k s z á l á n a k h a t - n y o l c c m - n y i hosszú d a r a b j a , a m e l y e n n é h á n y egészséges r ü g y v a n , d u g v á n y k é p e n k e z e l h e t ő . A legszebb a q u a r i u m i n ö v é n y e k egyike a Myriophyllum scabratutn, a m e l y fenyőfához h a s o n l ó a l a k j á v a l az a q u a r i u m b a n elsősorban s z e m b e t ű n i k . E z m á r v a l a m i v e l k é n y e s e b b , m i n t az eddig fel­ sorolt n ö v é n y e k ; kellő g o n d o z á s m e l l e t t a z o n b a n szépen fejlő­ dik. E g y a q u a r i u m b ó l sem s z a b a d n a h i á n y o z n i a , m e r t ü d e színével, d ú s a n elágazó h a j t á s a i v a l és g y o r s n ö v e k e d é s é v e l a l e g h a t á s o s a b b n a k b i z o n y u l t . S z a p o r í t á s a n a g y o n egyszerű, m e r t m i n d e n egészséges h a j t á s a d u g v á n y ó z h a t ó ; c s u p á n a r r a kell ügyelni, h o g y lehetőleg csak a t a l a j t b o r í t ó h o m o k r é t e g b e ü l t e s s ü k , t e h á t n e k e r ü l j ö n a földbe, m e r t e b b e n alsó része k ö n n y e n r o t h a d á s n a k i n d u l . A Myriophyllum japonicum kez­ d ő k n e k s z i n t é n a j á n l h a t ó n ö v é n y . H a s o n l í t egyik h a z a i myriophyllum-uríkhoz, de az a q u a r i u m b a n s o k k a l e r ő s e b b és d ú s a b b . S z a p o r í t á s a az előbbihez h a s o n l ó m ó d o n t ö r t é n i k . A myriophyllum-óknál k e l l e m e t l e n jelenség csak az, h o g y a vízben levő t i s z t á t a l a n s á g o k , h a l a k és csigák h u l l a d é k a a t ű f o r m á j ú , finom a p r ó levelek k ö z ö t t m e g t e l e p s z i k és ez a n ö v é n y p u s z t u ­ l á s á t okozza. H o g y ezt e l k e r ü l h e s s ü k , a n ö v é n y t i d ő n k é n t egy kis p á l c i k á v a l g y e n g é d e n m e g kell r á z o g a t n i , h o g y a s z e n n y t ő l megszabaduljon. Az i t t felsorolt n ö v é n y e k a k e z d ő a q u a r i u m á b a ú g y a külső szín, m i n t az á t t e k i n t h e t ő s é g és a s z a k i s m e r e t f o k o z a t o s m e g ­ szerzése s z e m p o n t j á b ó l teljesen elegendők. í g y l a s s a n k é n t m e g ­ ismeri az egyes n ö v é n y e k t e r m é s z e t é t és m i n d a z t , a m i t az a q u a r i u m o k b a n t a r t o t t n ö v é n y e k életéről t u d n i a kell. Mai kis k é p ü n k ö n az a q u a r i u m b a l s a r k á b a n a Myriophyllum scabratum és m e l l e t t e egy szál Sagittaria natans l á t h a t ó . A tőle j o b b r a levő n ö v é n y a Myriophyllum japonicum, míg a középen a Ludvigia mulerti áll. A b a l s a r o k b a n elhelyezett s ű r ű , sásszerű n ö v é n y pedig a Vallisneria spirális. A k é p s z e r i n t b e ü l t e t e t t a q u a r i u m ú g y a n ö v é n y e k fejlődésének, m i n t a b e n n e élő álla­ t o k n a k teljesen megfelelő. H o g y az egyes n ö v é n y e k b ő l h á n y s z á l a t ü l t e s s ü n k , az t i s z t á n a m e d e n c e n a g y s á g á t ó l függ. A fő­ dolog, m e l y r e ü g y e l n ü n k kell, az, h o g y n e zsúfoljuk tói v e l ü k az a q u a r i u m o t , m e r t h a az j o b b a n á t t e k i n t h e t ő , s o k k a l k ö n n y e b b is a kezelése. M i n d e n esetre m e g kell előre g o n d o l n u n k , h o g y m i t a k a r u n k az a q u a r i u m b a n t a r t a n i , m e r t h a l a k o n k í v ü l n a g y o n sokféle viziállat a l k a l m a s a r r a , h o g y életét és t u l a j d o n ­ s á g a i t s z ű k e b b m e d e n c é b e n is megfigyelhessük. Az e l ő b b leírt b e ü l t e t é s i m ó d a z é r t j ó , m e r t az a q u a r i u m b a n t a r t h a t ó v a l a ­ m e n n y i k i s e b b v i z i á l l a t u n k n a k megfelelő. Az a q u a r i u m b a n h a s z n á l h a t ó n ö v é n y e k e t á l t a l á b a n négy

c s o p o r t r a o s z t h a t j u k . Az első c s o p o r t o t a víz alatti n ö v é n y e k a l k o t j á k . E z e k fejlesztik a l e g t ö b b o x i g é n t és fő alakjai a víz a l a t t i egész k i s k é p n e k . T e h á t ezekre v a n l e g i n k á b b szükség. G y ö k e r ü k a t a l a j b a n v a n , leveleik p e d i g r i t k á n e m e l k e d n e k a víz színe fölé. Á m á s o d i k c s o p o r t a víz színe a l a t t s z a b a d o n úszó n ö v é n y e k é , m e l y e k o x i g é n t e r m e l é s s z e m p o n t j á b ó l n e m m a r a d n a k el az előbbiek m ö g ö t t , egyes h a l a k s z a p o r o d á s á n á l p e d i g szinte n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k . A h a r m a d i k c s o p o r t b a a víz színén s z a b a d o n úszó n ö v é n y e k t a r t o z n a k , m e l y e k a víz a l a t t i élet s z á m á r a o x i g é n t n e m fejlesztenek, de a h a l a k s z a p o r o d á ­ s á n á l j ó s z o l g á l a t o t t e s z n e k , m i v e l a v í z b e n csüngő gyökér­ z e t ü k k ö z ö t t sok o l y a n a p r ó á l l a t k a él, mely a h a l i v a d é k első t á p l á l é k á t képezi, vízfölötti leveleik pedig élénkítik az a q u a r i u ­ m o t . A n e g y e d i k c s o p o r t az úszólevelű n ö v é n y e k csoportja, m e l y e k n e k g y ö k e r e u g y a n a földben v a n , l e v e l ü k a z o n b a n a víz színén t e r ü l el. E l t e k i n t v e a t t ó l , h o g y szépek és a fészekrakó h a l a k n á l a fészeképítéshez t á m a s z p o n t n a k a l k a l m a s a k , k ü l ö ­ n ö s e b b j e l e n t ő s é g ü k nincsen. Az egyes c s o p o r t o k b a t a r t o z ó n ö v é n y e k e t f o l y t a t ó l a g m a j d m é g k ü l ö n is t á r g y a l n i fogom.

• VEGYESEK • A megfejhető szépia. A z t hiszem, k e v e s e n t u d j á k , h o g y a szépiát, a t e n g e r p a r t i e m b e r egyik l e g k e d v e s e b b eledelét, m e g is s z o k t á k fejni, a k á r c s a k a t e h e n e t . Az a v a t a t l a n e m b e r a szépiát t i n t a h a l n a k is nevezi, m e r t t e s t e t i n t á h o z hasonló fekete a n y a g o t t a r t a l m a z . E z t a p o r s z e r ű s ö t é t f e s t é k a n y a g o t , a m e l y b ő l v a l a m i k o r a reneszánsz n a g y m e s t e r e i n e k oly k e d v e s szépia n e v ű hires festéket k é s z í t e t t é k , az ú g y n e v e z e t t t i n t a ­ z a c s k ó b a n v á l a s z t j a k i az állat. E z a t i n t a z a c s k ó az á l l a t vég­ belébe t o r k o l l i k és a r r a v a l ó , h o g y veszedelem esetén v é d ő ­ fegyverül szolgáljon neki. H a a t e n g e r b e n ellenség közeledik feléje és t á m a d n i a k a r , a szépia k a p j a m a g á t és h i r t e l e n ki­ ü r í t i a t i n t a z a c s k ó t a r t a l m á t , s ű r ű fekete felhőt r ö p í t v e t á ­ m a d ó j a ellen. A fekete festék a z o n n a l s z é t á r a d a v í z b e n és l á t h a t a t l a n n á teszi a szépiát. E z t a k e d v e z ő a l k a l m a t n e m késik m e g r a g a d n i a szépia és c s a k h a m a r k e r e k e t old. A berlini »Farbenzeitung« s z e r i n t a k í n a i a k ősidőktől fogva festéket g y á r t a n a k a szépia ú g y n e v e z e t t t i n t á j á b ó l . S ő t a k i n a i t e n ­ g e r p a r t i v i z e k b e n l e g ú j a b b a n m e s t e r s é g e s ú t o n is t e n y é s z t i k a szépiát. Megfejni pedig ú g y s z o k t á k , h o g y b á d o g g a l bélelt f a e d é n y b e terelik a t e n g e r v í z b e n levő á l l a t o t . Az e d é n y b ő l a z t á n kieresztik a vizet. Mire a szépia megijed, i z g a t o t t á lesz és t i n t a z a c s k ó j á n a k egész t a r t a l m á t k i ü r í t i . H a pedig ezt n e m h a j l a n d ó megcselekedni, p i s z k a f á v a l k é n y s z e r í t i k r á . A szépia festékét t e r m é s z e t e s á l l a p o t b a n h o z z á k k e r e s k e d e l e m b e . E g y egy szépia évi termelése p é n z ü n k ö n m i n t e g y h a r m i n c p e n g ő t jövedelmez. Q A homár halászata és értékesítése Kanadában. T u d v a l e v ő dolog, h o g y K a n a d a , az óriási angol d o m i n i u m , n a g y t e r m é ­ szeti k i n c s e k b e n b ő v e l k e d i k , a m e l y e k évről-évre egyre n a g y o b b h a s z n o t h a j t a n a k az o r s z á g n a k . É p p e n e z é r t K a n a d a m a m á r a l e g g a z d a g a b b országok közé s o r o l h a t ó . K ü l ö n ö s e n g a z d a g vizeinek h a l - és t e n g e r i r á k á l l o m á n y a . Minél fogva h a l á s z a t a s az ezzel j á r ó i p a r á g a k óriási l e n d ü l e t e t n y e r t e k a l e g u t ó b b i é v e k b e n . A l a z a c és t ő k e h a l u t á n első h e l y e t foglal el a h o m á r h a l á s z a t a és é r t é k e s í t é s e . E z t a k i v á l ó s ú r i élelmicikket, a k á r ­ csak E u r ó p á b a n , szintén varsával halásszák. A legutóbbi s t a t i s z t i k a i a d a t o k s z e r i n t a k a n a d a i h a l á s z o k másfélmillió v a r s á v a l h a l á s z n a k . A v a r s á k é r t é k e egymillió dollár. A h a ­ lászok s z á m a 25.000. A z o n k í v ü l 17.000 e m b e r dolgozik a

h o m á r - k o n z e r v e k g y á r a i b a n . K a n a d á b a n 682 ilyen k o n z e r v ­ g y á r v a n , a m i 600.000 d o l l á r é r t é k e t k é p v i s e l . K a n a d á n a k v a n azonkívül tíz h o m á r t e n y é s z t ő állomása. E z e k a »Lobster e t a b lisment«-ek n e m k e v e s e b b , m i n t 700 m i l l i ó h o m á r t t e n y é s z ­ tenek évente. Ezt a rengeteg homár-ivadékot aztán, mihelyst b i z o n y o s k o r t elért, a t e n g e r b e e r e s z t i k . A k a n a d a i k o r m á n y ezzel a k a r j a p ó t o l n i a z i n t e n z í v h a l á s z a t k ö v e t k e z t é b e n e g y r e j o b b a n fogyó h o m á r - á l l o m á n y t . V a l a m i n t a z z a l is, h o g y a halászok kötelesek a zsákmányul ejtett petés h o m á r o k a t a h a t ó s á g o k n a k beszolgáltatni, a m i k e t a z t á n külön e célra be­ r e n d e z e t t v í z m e d e n c é k b e n e l h e l y e z n e k és h a a h a l á s z a t i é v a d megszűnik, ismét visszaeresztenek a tengerbe. A K a n a d á b a n z s á k m á n y u l e j t e t t h o m á r o k é r t é k e m i n t e g y évi n é g y m i l l i ó d o l l á r t t e s z k i . Az E g y e s ü l t - Á l í a m o k és K a n a d a p i a c a i r a n e m k e v e s e b b , m i n t t i z e n e g y m i l l i ó font h o m á r t k ü l d e n e k élő és k o n z e r v á l t á l l a p o t b a n . D e sok k e r ü l K a n a d á b ó l E u r ó p á b a is, ahol minden esztendőben öt-hatmillió h o m á r t fogyasztanak. G. Agárversenyek Franciaországban. Az a g á r i s m é t d i v a t b a jön Franciaországban, akárcsak a h á b o r ú előtt, amikor Gábrielé d ' A n n u n z i o n a k h í r e s a g a r á s z a t a v o l t Paris k ö r n y é k é n és Marcel Boulanger agárversenyeket r e n d e z e t t Chantillyban. Ú g y látszik, hogy m i n d a k e t t ő egy l e t ű n t m ű v e l ő d é s d i v a t j á t a k a r t a ezzel v i s s z a v a r á z s o l n i , a m i t a z o n b a n a n a g y h á b o r ú k ö n y ö r t e l e n ü l m e g a k a s z t o t t . A »Petit Gironde« s z e r i n t P a r i s ­ b a n l e g u t ó b b egy a g á r e g y l e t a l a k u l t , a m e l y a régi a g á r v e r s e n y e k d i v a t j á t a k a r j a i s m é t feléleszteni S a i n t - G e m m e b e n . Az új a g á r e g y l e t n e k m á r i s 200 t a g j a v a n s v a l a m e n n y i a l e g j o b b t á r s a s á g b ó l v a l ó . Az a g a r a k a t n a g y g o n d d a l és megfelelő s z a k ­ é r t e l e m m e l s z e d e g e t t é k össze a t a g o k . A z egyleti t a g o k m i n d e n s z o m b a t o n összejönnek az említett kis faluban, amely mint­ egy tíz k i l o m é t e r n y i r e fekszik S a i n t G e r m a i n t ő l . M á r k é s z is a v e r s e n y t é r s m e g v a n n a k a t r i b ü n ö k is. Az a g a r a k 90 kilo­ m é t e r n y i sebességgel f u t h a t j á k k ö r ü l a v e r s e n y p á l y á t egy ó r a a l a t t . P e r s z e az a g y ő z t e s a g á r , a m e l y l e g e l ő b b ér a célhoz. A v e r ­ s e n y e k e n n a g y elevenség u r a l k o d i k . S ő t j á r j a a f o g a d á s is. E s n é h a b i z o n y n a g y ö s s z e g e k b e n . E z e k a z összejövetelek, m i v e l teljesen m a g á n j e l l e g ű e k , igen k e d v e s és e l e g á n s szóra­ k o z á s n a k b i z o n y u l t a k . A k a d n a k a z o n b a n i t t is s z ő r s z á l h a s o ­ gatók, akik azon a k a d n a k meg, hogy miért n e m unják meg ezek az a g a r a k egy k i t ö m ö t t n y ú l u t á n v a l ó ö r ö k ö s n y a r g a lást, a m i t különben sohasem ejthetnek h a t a l m u k b a . T a l á n azért, m e r t oktalan állatok? De h á t n e m szakasztott olyan a bölcsnek n e v e z e t t e m b e r is? H i s z e n a z e m b e r is g y a k r a n esze­ v e s z e t t e n r o h a n v a l a m i u t o l é r h e t e t l e n m a r t a l é k u t á n , b á r jól t u d j a , h o g y az n e m e g y é b , m i n t — á r n y é k . Q A legújabb földi paradicsom. »A n a g y m o n g o l s i v a t a g h o m o k b u c k á i k ö z ö t t levő t i t o k z a t o s t ó l e h e t e t t az igazi földi p a r a d i c s o m . « E z t j e l e n t e t t e a »Chicago T r i b u n e « p á r i s i k i ­ a d á s a s z e r i n t m u l t h ó 25-én Roy Chapman Andrews a z »Amerikai Közép-Ázsiái Expedició« t u d ó s vezetője, aki a követ­ k e z ő n a p o n m á r M o n g o l i á b a u t a z o t t . Andrews egy mongol u t a z ó t k ü l d ö t t előre a n a g y m o n g o l s i v a t a g t e r m é s z e t i és n é p ­ rajzi v i s z o n y a i t a n u l m á n y o z á s a v é g e t t . A m o n g o l utazó n e m r é g t é r t vissza ú t j á r ó l a t é r k é p e n n e m létező t ó h i r é v e l . S z á m o s k ö v ü l e t e t is h o z o t t m a g á v a l . E z e k a r r a e n g e d n e k k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a p e k i n g i ő s e m b e r o t t a n i létezése c s a k ­ n e m b i z o n y o s . E x p e d i c i ó s a u t ó k k a l a z o n b a n l e h e t e t l e n lesz a titokzatos t a v a t megközelíteni. Ennélfogva t e v é k e n kell

m a j d m e g t e n n i az u t a t az ö r ö k k é v á l t o z ó h o m o k s i v a t a g o n A m i l e g a l á b b is e g y h ó n a p i g fog e l t a r t a n i . A m o n g o l u t a z ó m é g a z t is t u d t u l a d t a A ndrews-nék, hogy m a g a s sziklaszirtek környékezik a t a v a t , amelyek fontos kövületeket t a r t a l m a z ­ n a k , m é g p e d i g igen n a g y s z á m b a n . S A ndrews a z t r e m é l i , h o g y ezek k ö z ö t t r á a k a d m a j d a z első e m b e r n y o m á r a . A s z ó b a n ­ forgó v i d é k é v s z á z a d o k i g teljesen l a k a t l a n v o l t . A víz m a r ó h a t á s a k ö v e t k e z t é b e n p e d i g a s z i k l a s z i r t e k a szó s z o r o s é r t e l ­ m é b e n s z é t m á l l o t t a k és e n n é l f o g v a száz m e g száz k ö v ü l e t fekszik f e l ü l e t ü k ö n . Walter Ganger, az e x p e d í c i ó f ő p a l e o n t o l o g u s a m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a k ö v ü l e t - m i n t á k a z o r r s z a r v ú és e g y é b ő s k o r i á l l a t o k m a r a d v á n y a i t t a r t a l m a z z á k . Es m i v e l a z o k pliocén r é t e g e k b ő l v a l ó k , a m i b e n a z első e m b e r m a r a d ­ ványai találhatók, a titokzatos tó nagy meglepetéseket tar­ togat az expedíció számára. A mongol u t a z ó n a k rablóban­ d á k k a l is m e g g y ü l t a b a j a . A z o n b a n Andrews nehéz dollárok árán megszerezte a szabad átkelés jogát a rablóvezértől, aki h e g y i b e m é g fegyveres f e d e z e t e t is r e n d e l t melléje. W. C. Pei, a p e k i n g i ő s e m b e r fölfedezője, n e m k ü l ö n b e n Feilhard Chardin, az i s m e r t francia j e z s u i t a geológus az Andrews expedíciójához csatlakoztak. G. V. Ahogyan a tengeri tűhal és csikóhal táplálkozik. Az á l l a t ­ kerti a k v á r i u m egyik vagy másik medencéjében csaknem m i n d i g a k a d n é h á n y t e n g e r i t ű h a l (Syngnathus), amely ren­ d e s e n r o k o n a : a t e n g e r i c s i k ó h a l (Hippocampus) társaságában l á t h a t ó . É r d e m e s ő k e t eluézdegélni, h o g y m i l y e n v o n z ó és kecses m o z d u l a t t a l ú s z k á l n a k a n a g y A d r i á b ó l o d a k e r ü l t t e r ­ mészetes tengervízben. Ide-oda evickélve imbolyognak a kris­ t á l y t i s z t a v í z b e n , h a j l o n g v a , szelíden h i m b á l ó z v a , k ö n n y e d é n l e n g v e , f o r o g v a , h o l fölfelé, h o l lefelé s z á l l n a k , e g y m á s t k ö ­ vetve, vagy kettesével egymásba fonódva, kapaszkodva, j á t s z v a , i n c s e l k e d v e , c s ö n d e s e n r i n g ó , l e n g ő m o z g á s s a l . Meg­ s z o k t á k e g y m á s t á r s a s á g á t a z i s t e n a d t á k . M e r t egész é l e t ü k e t egymás mellett töltötték a parti vizek virágos kertjében : a t e n g e r i n ö v é n y e k s ű r ű f o n a d é k a i k ö z ö t t . E z e k az é r d e k e s és különös alakú halak nem táplálkoznak á m nagyítóval látható parányi szervezetekkel, m i n t ahogy azt a természetbúvárok m ű v e i b e n i t t - o t t o l v a s s u k . O k is a t ö b b i r a g a d o z ó h a l a k k ö z é sorolhatók. E r r ő l t a n ú s k o d n a k különösen az aranyfényű, eleven n a g y s z e m e k , a m i k e t a h a l , a k á r c s a k a k a m e l e o n - g y í k , egymástól függetlenül m o z g a t h a t . H a figyelemmel kísérjük ő k e t , a z o n n a l f e l t ű n i k n e k ü n k , a h o g y a m e d e n c e m i n d e n zegétzugát kikutatják, egyre csak a z s á k m á n y u t á n szimatolva. É s c s a k u g y a n elég, h a n é h á n y , e g y - k é t c e n t i m é t e r n y i h o s s z ú a p r ó r á k o c s k á t (Alpheus, Virbius, Athanas, Hyppolita, Mysis) e r e s z t ü n k az a k v á r i u m i m e d e n c é b e , h o g y s z e m t a n ú i l e g y ü n k , h o g y a n e v i c k é l n e k i d e - o d a ezek a h a l a k , l a s s a n , n e s z t e l e n ü l a r á k o c s k á k felé t a r t v a , h o z z á j u k k ö z e l e d v e , h o g y a z t á n h a t a l ­ m u k b a e j t s é k . Csőrszerű s z á j u k k a l , a k á r c s a k a m a d á r , h i r t e l e n m e g r a g a d j á k a r á k o t és c s a k h a m a r a szó szoros é r t e l m é b e n beszippantják. Ugyanakkor pillanatnyi csettenő hang üti meg fülünket. Ú g y h a t reánk, m i n t h a v a l a m i kis palack dugóját k i h ú z t á k v o l n a . A dolog u g y a n i s a k k é n t t ö r t é n i k , h o g y a h a l m i n d e n e k e l ő t t k o p o l t y ú j a és n y e l v e i z m a i s e g í t s é g é v e l el­ t á v o l í t j a a szája ü r e g é b ő l a b e n n e levő v i z e t , b e c s u k j a a s z á j á t és a k o p o l t y ú f e d ő t , m i r e az erős n y e l v c s o n t o t letolja a száj­ ü r e g b e , a m i n e k k ö v e t k e z t é b e n l é g ü r e s t é r t á m a d b e n n e . A cset­ tenő h a n g akkor t á m a d , h a a hal kinyitja a száját, miközben a z s á k m á n y t n a g y e r ő v e l b e s z i p p a n t j a . A h a l u g y a n ú g y cse­ lekszik, m i n t a t e r m é s z e t b ú v á r , a m i k o r ez p i p e t t á j á v a l a gyűjtőedényben levő állat szükséges p é l d á n y á t a vízből, v a g y a konzerváló folyadékból felszippantja. G.

V.

IRODALOM A Magyarországon előforduló ragadozó madarak meg­ határozója. I r t a : Szemere Zoltán. 78 1., 12 s z ö v e g k é p e n és 8 (1 színes) t á b l á n , 174 rajzzal. B u d a p e s t , 1930. S t e p h a n e u m n y o m d a . (A szerző kiadása.) A r a 4 p e n g ő . (Megrendelhető : B u d a p e s t , I I . , H e r m á n O t t ó - ú t 15.) Alig v a n a m a d á r t a n t e r ü l e t é n é g e t ő b b e n s ü r g ő s feladat, m i n t a r a g a d o z ó m a d a r a k n a k m i n é l szélesebb k ö r b e n v a l ó m e g ­ ismertetése. H o g y az e téren uralkodó tájékozatlanság általá­ b a n m e n n y i k á r t okoz főleg t e r m é s z e t v é d e l m i t e k i n t e t b e n , így m i n d e n e k e l ő t t egyes m á r a m ú g y is n a g y o n m e g r i t k u l t fajok kíméletlen irtása szempontjából, a z t bővebben, úgy vélem, n e m szükséges t á r g y a l n i . E z e n az á l l a p o t o n k í v á n v á l t o z t a t n i a jelen m u n k a szerzője, a m i k o r ezt a k ö n n y ű s t í l u s b a n m e g í r t könyvét vadásztársainak kezébe adja. Az ü g y e s e n és e r e d e t i s z e m p o n t o k szerint m e g í r t szöveg k o r á n t s e m s z á r a z m a d á r h a t á r o z ó , a m e l y k i z á r ó l a g «határozó kulcsok»-tól h e m z s e g , h a n e m m i n d v é g i g v a l ó s á g g a l érdekfeszítő o l v a s m á n y k é n t h a t . U g y a n i s a fajok i s m e r t e t é s é n k í v ü l s o k m i n d e n e g y e b e t is m e g t u d u n k belőle. Az első rész t á j é k o z t a t á s t nyújt a m a d a r a k mérési módjairól, minthogy a méretbeli v i s z o n y o k s o k e s e t b e n a fajok m e g h a t á r o z á s á n á l fontosak. U t á n a t á b l á z a t b a v a n n a k összefoglalva a M a g y a r o r s z á g o n élő r a g a d o z ó m a d a r a k m é r e t e i . «A r e n d s z e r b e c s o p o r t o s í t o t t r a g a ­ d o z ó m a d a r a k r ö v i d jellemzése* c. rész a z egyes fajok t á v i r a t i s t í l u s b a n v a l ó i s m e r t e t é s e a színezetbeli fő i s m e r t e t ő j e g y e k közlésével, m i n d i g k i d o m b o r í t v a a m a d á r g a z d a s á g i j e l e n t ő ­ ségét is, t e h á t a z e m b e r h e z v a l ó v i s z o n y á t , d e e z e n k í v ü l a m a i t e r m é s z e t v é d e l m i i r á n y e l v e k n e k megfelelően e m b e r i t e k i n ­ t e t e k t ő l függetlenül a z t is, v á j j o n a z illető faj g y a k o r i - e , a v a g y r i t k a , a m i b ő l a z t á n v i l á g o s a n k ö v e t k e z i k a z i r á n y á b a n elfoglalt á l l á s p o n t m e g v á l a s z t á s a is. A r a g a d o z ó m a d a r a k k é z b ő l v a l ó m e g h a t á r o z á s á r a ö t t á b l á z a t szolgál. E z e n k í v ü l n a g y o n alkal­ m a s m ó d s z e r a z is e b b e n a k ö n y v e c s k é b e n , h o g y a r a g a d o z ó m a d a r a k n a k a szabadban, m é g sörétes lőtávolon kívül való felismerését részletesen t á r g y a l j a . M i n t h o g y a b a g l y o k k a l , éjjeli é l e t m ó d j u k m i a t t , n a g y o n sokszor c s a k ú g y t a l á l k o z ­ h a t u n k , h o g y c s u p á n h a l l j u k , d e n e m l á t j u k ő k e t , ezért k ö z ü l ü k a j e l l e m z ő b b szólású fajok h a n g j á t is f e l t ü n t e t i az e g y i k . t á b l á ­ z a t . A függelékben a r a g a d o z ó m a d a r a k g y ű r ű z é s é r e , v a l a m i n t az egyes fajok t á p l á l k o z á s á n a k k u t a t á s á t célzó g y o m o r t a r t a l ­ m a k és k ö p e t e k g y ű j t é s é r e n é z v e o l v a s h a t u n k n a g y o n m e g ­ szívlelésre v a l ó ú t m u t a t á s t . A b e t ű r e n d e s t á r g y m u t a t ó a népies n e v e k bevonásáva.1 e g y ü t t sorolja fel a t á r g y a l t fajokat. A t u d o ­ m á n y o s nevek. Chernél István «A M a g y a r B i r o d a l o m M a d a r a i n a k névjegyzéke* (1918) c. m u n k á j a s z e r i n t h a s z n á l t a t n a k .

Ml* UJSAG AZ-ÁLLAT* KEBTBEN?

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLATÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Az óriás teknősök á l l a t k e r t ü n k l e g r i t k á b b és l e g é r t é k e s e b b á l l a t a i k ö z é t a r t o z n a k , m e r t ezek, a k i p u s z t u l á s h o z közel álló t e k n ő s ö k , m a m á r e g y r e r i t k á b b a n k e r ü l n e k fogságba és h a á l l a t k e r e s k e d ő n é l e l v é t v e mégis a k a d ilyen, n a g y o n m a g a s á r a t k e l l é r t e fizetni. E z e k a z óriási t e r m e t ű t e k n ő s ö k az I n d i a i - és a Csendes-óceán k é t s z i g e t c s o p o r t j á n élnek. E sziget­ c s o p o r t o k egyike az afrikai p a r t o k t ó l k e l e t r e fekvő Maskaréna-

A m i a k ö n y v e t k ü l ö n ö s k é p e n jellemzi, az, h o g y r o p p a n t ö r v e n d e t e s m ó d o n a természetvédelmi szempont v ö r ö s f o n á l k é n t h ú z ó d i k végig r a j t a . N a g y o n i n s t r u k t í v h a t á s s a l v a u a s o k á b r a , a m e n n y i b e n a t á r g y a l t fajok s z á m á n a k h á r o m s z o r o s a a k é p e k s z á m a , m e l y e k ivar-, k o r - és n a g y s á g r a v a l ó t e k i n t e t t e l n a g y b a n t á m o g a t j á k a szöveget. V a l ó s á g g a l lelkiismeretbeli kötelesség m a , a T e r m é s z e t őse r e d e t i á l l a p o t a i n a k p u s z t u l á s a idején, h o g y azok, a k i k a r a g a ­ dozó m a d a r a k k a l — k i v á l t lőfegyverrel k e z ü k b e n — k a p c s o ­ latban vannak, e sok tekintetben vonzó lényeket alaposan meg­ ismerjék, a m i b e n k i v á l ó segítséget n y ú j t a z i t t i s m e r t e t e t t és nagy elterjedtséget megérdemlő könyv. Dr.

Vasvári

Miklós.

-\
„Könnyű teher." Hölzel felvétele.

A z óriásteknősök sétája. Hölzel felvétele.

c s o p o r t , a m á s i k p e d i g a D é l - A m e r i k á t ó l n y u g a t r a eső Galopagos- v a g y Teknösbéka-szÁgetek. E z e k e n a szigeteken, az o t t j á r t k u t a t ó k m e g á l l a p í t á s a s z e r i n t a z ó r i á s t e k n ő s ö k 200 é v v e l e z e l ő t t m é g n a g y m e n n y i s é g b e n é l t e k . K ö z t ü k igazi ó r i á s o k is voltak, melyeknek hosszúsága a másfél m é t e r t , súlyuk pedig a 350—400 k g - o t is e l é r t e . S z á m u k a z o n b a n r o h a m o s a n c s ö k k e n t , m i v e l a s z i g e t e k e t felkereső h a j ó s o k ezrével ö s s z e f o g d o s t á k és t ö b b h e l y e n teljesen k i p u s z t í t o t t á k ő k e t . Á l l a t k e r t ü n k b e n mind a két szigetcsoportról származó két-két példány látható. 1928 j ú n i u s h a v á b a n s z e r e z t ü k b e a k é t ó r i á s t e k n ő s t (Testudo gigantea D. B.), m e l y a n y u g a t a f r i k a i s z i g e t e k r ő l s z á r m a z i k . M e g é r k e z é s ü k idején az e g y i k 95, a m á s i k p e d i g 83 c m h o s s z ú , a s ú l y u k p e d i g 5 3 , i l l e t v e 39 k g v o l t . T e k n ő s e i n k jól érzik m a g u ­ k a t és n a g y s z e r ű é t v á g g y a l f o g y a s z t j á k el t á p l á l é k u k a t , m e l y n ö v é n y i a n y a g o k b ó l áll. E g y é v a l a t t a z e g y i k ö t , a m á s i k h á r o m c m - n y i t n ő t t ; s ú l y b a n p e d i g 14'50, i l l e t v e 6"50 k g - o t g y a r a p o d t a k . H a t o v á b b r a is m e g m a r a d n a k ilyen j ó egészség­ ben, jövőre ilyenkor újabb növekedésükről számolhatunk be. A t e k n ő s ö k a csúszó-mászók és díszhalak osztályán vannak e l h e l y e z v e és c s a k i d ő n k é n t t e s s z ü k k i ő k e t n é h á n y ó r á r a a n a p r a . K é p ü n k ö n e g y i k ü k csendes n y u g a l o m m a l t ű r i k i s l o v a ­ s á t . D e n e m c s a k g y e r m e k , h a n e m f e l n ő t t e m b e r is n y u g o d t a n úovagolhaU r a j t a , m e r t h a t a l m a s l á b a i b a n n a g y erő rejlik. K i m é r t , e g y e n l e t e s l é p é s e k k e l j á r és a r á n e h é z k e d ő t e r h e t l á t s z ó l a g m i n d e n e r ő l k ö d é s n é l k ü l cipeli. N a g y o n j á m b o r , b é k é s t e r m é s z e t ű á l l a t , az á p o l ó j á t m e g i s m e r i és a n e k i n y ú j t o t t t á p l á l é k o t kézből is elfogadja. A Galopagos-szigetekröl származó E l e f á n t - t e k n ő s (Testudo elephantopus Harl.) s z i n t é n a csúszó­ m á s z ó k o s z t á l y á n l á t h a t ó . E z a faj r i t k á b b és ú g y a beszerzése, m i n t a szállítása, a n a g y távolságra való tekintettel, még nehezebb. Idősebb k o r á b a n még n a g y o b b m i n t az előbbi, de egy jól fejlett p é l d á n y t b e s z e r e z n i , a m a i n e h é z v i s z o n y o k k ö z ö t t , teljesen l e h e t e t l e n és így c s a k k é t f i a t a l e l e f á n t - t e k n ő ­ s ü n k v a n . K e v é s á l l a t k e r t d i c s e k e d h e t a z z a l , h o g y kétféle szárazföldi óriási t e k n ő s t t u d l á t o g a t ó i n a k b e m u t a t n i . Szombath. A papagájok a s z ű k k a l i t k á k b ó l k i k e r ü l t e k a m a d á r h á z n y u g a t i o l d a l á n levő n a g y t á r s a s r ö p d é b e . Az á l l a t k e r t igaz­ g a t ó s á g a új a b b a n á l t a l á b a n a r r a t ö r e k s z i k , h o g y a m a d a r a k m a g á n z á r k á i t m e g s z ü n t e s s e és h e l y e t t ü k t á g a s r ö p d é k e t l é t e ­ sítsen, h o g y ezzel a m a d a r a k n a k m e n n é l n a g y o b b m o z g á s i s z a b a d s á g o t b i z t o s í t s o n . Az első k í s é r l e t a n a g y p a p a g á j r ö p d e v o l t és ez a k í s é r l e t igen jól b e v á l t . A k a l i t k á k b ó l k i s z a b a d u l t papagájok látható örömmel fogadták a nagy változást. Vígan r ö p k ö d t e k a t á g a s h e l y e n és r i k á c s o l v a k ú s z t a k le s fel a s z á ­ m u k r a felaggatott faágakon. Végtelenül kedves látvány volt, a m i k o r az a m a z o n - p a p a g á j o k egy h e l y e n ö s s z e b ú j v a , f e j ü k e t

ö s s z e d u g v a t á r g y a l t á k a n a g y e s e m é n y t és m i n d e g y i k e l m o n d t a a m a g a t u d o m á n y á t — az emberektől eltanult s z a v a k a t — k i m a g y a r u l , k i n é m e t ü l . Az i n k a k a k a d u n a g y o n c s o d á l k o z o t t azon, h o g y é v e k h o s s z ú s o r a u t á n a s z á r n y á t k i n y i t n i és h a s z ­ n á l n i is t u d j a . Az első k í s é r l e t e k n e m v a l a m i jól s i k e r ü l t e k , d e a m i k o r egy erős s z á r n y c s a p á s a m a g a s b a e m e l t e , f e l r e p ü l t a l e g m a g a s a b b á g r a és é l é n k r i k á c s o l á s s a l kifejezte ö r ö m é t . A z a m a z o n - p a p a g á j o k h a m a r o s a n é l e t t á r s a t is v á l a s z t o t t a k m a g u k n a k és k e t t e s b e n s é t á l g a t n a k v a g y e n y e l e g n e k . S ő t a z egyik k ö z ü l ö k a t ö r p e a r á n a k u d v a r o l t , ú g y l á t s z i k , n e m h i á b a , mert most elválaszthatatlanul összetartoznak. Nézeteltérés c s u p á n a k é t c s u p a s z s z e m ű k a k a d u k ö z ö t t t á m a d t , d e a fel­ h e v ü l t k e d é l y e k l e c s i l l a p o d á s a ó t a teljes a z e g y e t é r t é s . Az e g y i k t á r s a t is k e r e s e t t m á r m a g á n a k és egy r ó z s a k a k a d u h o z szegő­ d ö t t , m í g e n n e k régi p á r j a teljesen k ö z ö m b ö s e n szemléli e z t a h ű t l e n s é g e t . A t ö b b i öreg, e l k é n y e z t e t e t t k a k a d u e l e i n t e n a g y o n g y á m o l t a l a n volt, de m a m á r m e g t a n u l t a , hogyan kell a faága­ kon mászkálni. Általában n a g y az elégedettség a papagájok k ö z ö t t és a s o k m a d á r a n a g y r ö p d é b e n n e m c s a k s z é p l á t v á n y , a k ö z ö n s é g s z á m á r a , h a n e m a m a d a r a k k e d é l y á l l a p o t á r a és egészségére is k e d v e z ő b e f o l y á s s a l v a n . Szombath. Uj forróégövi madarak é r k e z t e k a m a d á r h á z b a , k ö z t ü k kormos- és rozsdafejű papagájok, m e l y e k a m a d á r h á z k e l e t i o l d a ­ l á n egy k i s e b b t á r s a s r ö p d é b e n n y e r t e k e l h e l y e z é s t . A g y ö n y ö r ű s z í n e k b e n p o m p á z ó a p r ó p a p a g á j o k s z á m á r a a r ö p d é b e n fészeko d v a k a t s z e r e l t ü n k fel, m e l y e k e t a z o n n a l el is f o g l a l t a k . K é t fészekben m á r t o j á s o k is v a n n a k , m e l y e k e n s z o r g a l m a s a n ülnek. A kis p a p a g á j o k Afrikából s z á r m a z n a k . U g y a n c s a k Afrika a h a z á j a a vöröscsörű tok-n&k, m e l y e t s z i n t é n m o s t szer­ z e t t b e a z á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g a . L a k ó h e l y é n s ű r ű n előfordul, e n n e k d a c á r a m é g i s r i t k á n k e r ü l E u r ó p á b a . Az e g y i k külföldi á l l a t k e r t b e n t ö b b í z b e n k ö l t ö t t is. A k ö l t é s ideje a l a t t a h í m a p á r j á t egy f a o d u b a a g y a g g a l , s á r r a l b e f a l a z z a , c s a k egy k e s ­ k e n y n y í l á s t h a g y v a , m e l y e n k e r e s z t ü l t á p l á l j a . A vöröscsörű tok a m a d á r h á z b e l s e j é b e n l á t h a t ó és k ü l ö n ö s a l a k j á v a l , h o s s z ú , kissé h a j l o t t , v ö r ö s csőrével n a g y f e l t ű n é s t k e l t . Vadtyúkokat is s z e r z e t t b e az á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g a , h o g y a h á z i t y ú k o k ő s e i n e k e g y i k közeli r o k o n á t is b e m u t a t h a s s a . A f á c á n h á z b a n l á t h a t ó k é t gangegártyúk (Gallus varius Shaw et Nődd) — egy k a k a s és egy t o j ó — J á v a szigetéről s z á r m a z i k , a h o l az u t a k a t szegélyező e r d ő k b e n él. A v a d t y ú k á l l a t k e r t ü n k l e g r i t k á b b m a d a r a i n a k egyike és m o s t l á t h a t ó n á l u n k elsőízben. Szombath A pödröttszarvú racka-juh a X I X . s z á z a d elejéig u r a l t a a m a g y a r Alföldet. M a a z o n b a n m á r c s a k n é h á n y ezer i l y e n j u h legelészik j o b b á r a a H o r t o b á g y o n ; d e A r a d - , B é k é s - , C s o n g r á d - és P e s t m e g y é b e n is a k a d m é g b e l ő l ü k (Schandl). Á l l a t k e r t ü n k b e n is ő r z ü n k n é h á n y s z é p p é l d á n y t . Az alföldi r a c k a a k ü l t e r j e s g a z d á l k o d á s s a j á t s á g o s , i g é n y t e l e n és kifeje­ z e t t e n m a g y a r k ü l ö n l e g e s s é g e . M i n t ilyen h á z i á l l a t n a k , t e r m é ­ szetesen m i n d i n k á b b s z ű k e b b t é r r e s z o r u l a t e n y é s z v i d é k e . Manapság ugyanis a finomabb szövetkészítésre sokkal alkal­ m a s a b b «fésűsgyapjas» j u h o k a t é r d e m e s t a r t a n i , m e r t a d u r v a r a c k a - g y a p j ú t n e m igen fizeti m e g a g y a p j ú k e r e s k e d ő . A r a c k á ­ n a k — gy apján kívül — figyelemreméltó még a tejtermelése. A b á r á n y t e j e n k í v ü l 70 l i t e r t e j e t is a d , a h o l p e d i g kissé a b r a k o l j á k , m i n t p l . a t á p i ó g y ö r g y e i u r a d a l o m b a n , o t t 120-190 liter t e j e t is elfejnek tőle é v e n t e ! I l y e n f o r m á n egy jól tejelő r a c k a a n y a j u h é v e n t e 30-60 k g . j u h s a j t o t is t e r m e l . N e m m e g v e t e n d ő t e j h o z a m ez a z é r t a z a r á n y t a l a n u l csekély k ö l t ­ ségért, amibe a r a c k a e l t a r t á s a kerül. Mint látjuk, a r a c k á v a l g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l is é r d e m e s foglalkozni, d e t a l á n n e m á l l í t u n k v a l ó t l a n s á g o t , h a az A l f ö l d n e k ezt az i g é n y t e l e n j u h f a j t á j á t H a z á n k e g y i k t e r m é s z e t r a j z i é r d e k e s s é g é n e k is n e v e z ­ z ü k . E n n e k a z á l l a t n a k u g y a n i s a «pödrött» s z a r v a d j a m e g s a j á t s á g o s jellegét. D u g ó h ú z ó h o z h a s o n l ó s z a r v a v a n m i n d a k o s o k n a k , m i n d az a n y a j u h o k n a k . Az alföldi r a c k a a z e g y e t l e n házi j u h , m e l y n é l ilyen s z a r v a l a k u l á s s a l t a l á l k o z u n k . Á k u l ­ t u r á l t a b b j u h f a j t á k v a g y s z a r v a t l a n o k , v a g y csiga- v a g y s a r l ó ­ a l a k ú s z a r v a t viselnek. A s z a r v o n k í v ü l m á s i k é r d e k e s s é g e a r a c k á n a k — a m i k ü l ö n b e n a «kevert»-gyapjas j u h o k n a k á l t a l a -

h a n e m a k e r t b e n teljesen s z a b a d o n t e n y é s z ő és a sziklákon fészkelő p á v á k n a k is k e d v e l t h e l y e a n a g y t ó p á z s i t o s p a r t j a . A t ó idillikus v o l t á t n a g y o n emeli az a k i s sziget is, a m e l y e t az á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g a a m u l t év f o l y a m á n h o r d a t o t t fel, a m i k o r a t ó szigetelési m u n k á l a t a i t végezték. D e elsősorban szakszem­ p o n t b ó l l é t e s ü l t ez a k i s sziget, m e r t az e r e d m é n y e s e b b szapo­ r u l a t é r d e k é b e n szükséges v o l t az, h o g y a t a v o n t a r t ó z k o d ó m a d a r a i n k a k ö l t é s ideje a l a t t z a v a r t a l a n b ú v ó h e l y e t talál­ j a n a k , í g y az á l l a t k e r t vezetősége i s m é t elősegítette, fejlesz­ t e t t e a n n a k a fontos f e l a d a t n a k m e g o l d á s á t , h o g y a fogság­ b a n t a r t o t t á l l a t o k részére a t e r m é s z e t e s é l e t k ö r ü l m é n y e k e t , m i n t jóltevő enyhítést mennél tökéletesebben biztosítsa. Wohl

Pödröttszarvú rackajuhok a budapesti állatkertben. Hölzel felvétele.

ban sajátságuk — hogy a bárányok bundája apró, göndör g y a p j ú s z á l a k b ó l álló p r é m e t a l k o t , h a s o n l ó a n a n é m e t p a r l a g i j u h o k n a k ( H e i d s c h n u c k e n ) és a k a r a k u l - j u h b á r á n y a i n a k bundájához. A b á r á n y p r é m göndörödései k b . háromhetes k o r u k t ó l k e z d v e k i s i m u l n a k és «tincseket» (Szentkirályi) alkot­ n a k . A t i n c s e k e t a l k o t ó d u r v á b b «felszőrök» k ö z ö t t p e d i g fino­ m a b b <
A z állatkerti tóparton. Kelemen Gyula felvétele.

Jenő.

Az állatkert ajándékozói. 1930 j ú n i u s és július h a v á b a n a k ö v e t k e z ő a j á n d é k o k é r k e z t e k az á l l a t k e r t b e : Blakuj János­ tól egy b ú b o s b a n k a ; Rittermann Juditkától egy fehér n y ú l ; Szöcze Józseftől h á r o m t ö r é k e n y k u s z m a ; dr. Kánitz Györgytől egy erdei sikló; Klinkó Lászlónétól e g y a n g o r a m a c s k a ; Vágó Mariká­ tól e g y erdei sikló; Kiss Sándortól egy vizisikló; Staub Károlynétól egy m o c s á r i t e k n ő s ; Méray Horváth Lóránttól egy s ü n d i s z n ó ­ család; Fühl Józsefnétöl egy t e n g e r i m a l a c ; Wolfner-gyártól egy s p á n i e l h í m k u t y a ; Feílner Páltól egy őz; Nirnsee Páltól k é t róka; Schmidt cukorkagyártól e g y l ő t t őz e t e t é s r e ; AngolMagyar Banktól k é t v a d m a c s k a ; Perger Bélától egy csóka; Nyitray Károlytól egy zöldlábii vízicsibe; Csiher Jánostól egy sarlósfecske; Schweigert Mihálytól egy m o c s á r i t e k n ő s ; dr. Kánitz Györgytől k é t erdei sikló; ifj. Kaudelka Jánostól h á r o m t a r a j o s gőte; Molnár Gyulától egy k a k u k és egy csóka; Körmendy Ferenctől n e g y v e n n é g y fehér egér; Márkus Imrétől k é t v a d ­ m a c s k a ; Nagy Sándortól egy t ö r é k e n y k u s z m a ; Kreilisheim Károlytól egy v ö r ö s vércse; Bene Mihálytól egy v ö r ö s vércse; Fodor Mártontól egy b a k c s ó ; Kovács Józseftől egy ürge; Haran­ gozó Józseftől egy m a c s k a b a g o l y ; Kner Izidortól k é t róka; Nikula Istvántól h á r o m kecskefejő; vitéz bócsai Font Jakabtól k é t u g a r ­ t y ú k ; IV. ker. elöljáróságtól egy mezei p a c s i r t a , egy fülemüle, n é g y feketerigó és n é g y seregély; Perger Bélától egy f a k o p á n c s ; dr. Szlávy Tibortól h á r o m b ú b o s b a n k a ; Bárczy Istvántól egy m ó k u s ; dr. Chrenka Emiltől egy k é k v é r c s e ; dr. Somogyi Aladártól egy s i a m i m a c s k a ; Biró Viktóriától k é t t e n g e r i m a l a c ; Korompay Lajostól k é t fiatal t ú z o k ; Vanczák Gyulától egy erdei fülesbagoly; dr. Kiss Vilmostól k é t k u v i k és k é t fülesbagoly; Körmendy Ferenctől egy s z a r k a ; Ivich Jánosnétól n é g y gerle; Tauszky Henriktől ö t cinege; Csányi Vincétől egy g ö r ö g teknős; Hoszkensz Józseftől egy g ö r ö g teknős; Zirkelbach Lászlótól egy m o c s á r i Teknős; Gáspár Józseftől k é t n á d i s á r m á n y , h á r o m csicsörke, egy k e n d e r i k e , egy énekes rigó és k é t h a n t m a d á r ; Storcz Mátyás­ tól egy borz; Vörös Bélától egy a n g o r a m a c s k a ; Demeter Jánostól egy m ó k u s ; Förster Jánostól egy m o c s á r i t e k n ő s ; özv. Pétre Jánosnétól egy a m a z o n p a p a g á l y ; Markbreiter Károlytól három őrgébics; dr. Pakanovics Istvántól egy fikusz; Vadász Györgytől egy t e n g e r i m a l a c ; Szalatnay Rezsőnétől egy bunder-majom: Meyer Gyulánétól egy s z a l a k ó t a ; Andreánszky Gábor bárótól n é g y p á v a s z e m e s gyík, e g y b e r b e r s z k i n k és e g y atlasza g á m a ; Szamkó Lajostól egy erdei sikló; dr. Szlávy Tibortól h é t k á r ó k a t o n a és k é t g a l a m b á s z héjjá; Gáspár Józseftől egy k e r t i r o z s d a f a r k , egy v ö r ö s b e g y , e g y m e g g y v á g ó , egy zöldike és egy erdei p i n t y ; Csanak Jenőtől h á r o m t ú z o k ; Graefl Andortól k é t n y í l f a r k ú réce; Storcz Mátyástól négy karvaly; Scholaszter Istvántól k é t b a k c s ó ; Szföv. tanszerkészitő műhelytől tizenkét v ö r ö s vércse; Sztanó Mártontól k é t k a r v a l y ; Dávid Lászlótól egy vizisikló; Pál Hugótól egy f a k o p á n c s ; Bódis Juliskától egy mezei n y ú l ; Stulla György Gézától e g y kékcinege, egy t ö v i s s z ú r ó gébics és egy k e r t i p o s z á t a ; Mayer Annától e g y fehér gólya; Weingartner Salamontól e g y t ö r p e g é m ; Szabady Jánostól egy görög t e k n ő s ; Vlasak Páltól egy p e t t y e s vízicsibe; Németh Istvánnétól egy fehér gólya; Buzay Bélától egy a n g o r a m a c s k a ; Varga Dezsőtől h a t t á n c o s egér; dr. Stöchl Rezsőtől egy k a k u k ; Graefl Andortól k é t l á n g b a g o l y ; Gáspár Józseftől e g y k e r e s z t c s ő r ű és egy m e g g y ­ v á g ó ; Dunay Zoltántól egy f ö l d i k u t y a ; gróf Széchenyi Bertalantól egy borz; Ajkai uradalomtól egy mezei n y ú l ; Menczel Károlytól egy m o c s á r i t e k n ő s ; Sir Thomas Elietől ö t t a r a j o s gőte; Pintér Józseftől egy z ö l d l á b ú v í z i t y ú k ; Stulla György Bélától e g y szén­ cinege, egy m e g g y v á g ó és egy mezei p a c s i r t a ; Czirjék Elektől egy pocgém; Bán Lászlótól egy g ö r ö g t e k n ő s ; Ráb Istvántól egy m o c s á r i t e k n ő s ; Hardy Bélánétól egy v ö r ö s vércse, Virágh Jánostól e g y pocgém; Kapp Ferenctől e g y vizisikló; Schramm Elektől egy foltos s z a l a m a n d r a ; Widder Mórtól egy görög t e k n ő s ; Löcherer Gézától egy m o c s á r i t e k n ő s ; Nuridsan Lajostól egy r ó k a ; Aranyos Terustól n é g y j a p á n t á n c o s egér. A j ú n i u s és j ú l i u s h ó f o l y a m á n b e é r k e z e t t a j á n d é k o k a t a z á l l a t - és n ö v é n y k e r t i g a z g a t ó s á g a h á l á s a n köszöni.

Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2. Telefon : József 3 0 8 — 3 0 . Komondor-, puli-, p u m i - és k u v a s z - k ö l y k e k á l l a n d ó a n k a p h a t ó k az Á l l a t k e r t b e n . Fajtatiszta tenyészérett csincsillanyul és 5 h ó n a p o s bécsi kék bak nyulak e l a d ó k a z Á l l a t k e r t b e n . Mátray Gyula, könyvének bocsátja a a szerzőnél

Az apróhirdetés minden szava 20 fillér ; előfizetőknek 10 fillér A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő; előfizetőknek 1 pengő

Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő.

MS~

Csakis válaszbélyeg beküldése esetén felelünk. ~SHS

Természettudományi Közlöny. S z e r k e s z t i : Ilosvay Lajos k ö z r e ­ m ű k ö d é s é v e l Gombócz Endre és Szabó-Patay József. S z e r k e s z t ő ­ ség és k i a d ó h i v a t a l : B u d a p e s t , V I I I . , E s z t e r h á z y - u . 16. »Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete« B u d a p e s t , Á l l a t ­ o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a , V I I . , R o t t e n b i l l e r - u t c a 2 3 — 2 5 . Telefon : József 3 0 8 — 3 0 . Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete B u d a p e s t , V I I . k e r . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a József 3 0 8 — 3 0 . H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 ó r á k k ö z ö t t . Magyar Kutyafajták Törzskönyve B u d a p e s t , V I I . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola p o l i k l i n i k á j a József 3 0 8 — 3 0 . H i v a t a l o s ó r á k t ö r z s k ö n y v e z é s v é g e t t h é t f ő n é s c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 órák között. Magyar Dobermannosok t i t k á r i h i v a t a l a B u d a p e s t , B a r o s s - u t c a 77. Telefon : József 4 1 3 — 7 8 .

a v a d á s z a t i í r ó k s z é n i o r a Vadásztörténetek c í m ű m e g m a r a d t példányait 2 5 0 pengő nyomdai áron vadászközönség rendelkezésére. Megrendelhető Csillaghegyen, B u d a p e s t mellett.

A vizivadászok figyelmébe! A k i a z ú s z ó m a d a r a k n a k , f ő k é p e n a k a c s a - l i b a f é l é k n e k sokféle szí n ű és a l a k ú fajtái k ö z ö t t el a k a r i g a z o d n i , az v e g y e m e g Dr. Nagy Jenő : Az «Í7szómadarak meghatározója» c í m ű k i s k ö n y v é t , a m e l y fekete és színes k é p e k k e l és m i n d e n k i á l t a l k ö n n y e n é r t h e t ő t á b l á z a t o k k a l a lehető l e g k ö n n y e b b e n r á v e z e t a k e r e s e t t faj n e v é r e , ú g y h o g y e k i s k ö n y v v e l m i n d e n k i m a g a k e r e s h e t i m e g a kezé­ b e n levő i s m e r e t l e n ú s z ó m a d á r p o n t o s és h i t e l e s n e v é t . I g a z v a d á s z , a k i t u d n i a k a r j a , h o g y m i t e j t e t t el és h o g y m i t fog a j ö v ő b e n elejteni, n e m n é l k ü l ö z h e t ilyen k ö n y v e t ! Á r a előzetes b e k ü l d é s e s e t é b e n 1 -20 P . K a p h a t ó a s z e r z ő n é l D e b r e c e n b e n , E r d ő s o r 5. Az állatkert igazgatóságánál kapható méltányos áron kitömött állatok és kidolgozott állatbőrök : 1 d r b o r o s z l á n b ő r s z ő n y e g , 1 d r b p á r d u c b ő r s z ő n y e g és 4 d r b f ó k a b ő r s z ő n y e g . Érdek­ lődők forduljanak az Á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g á h o z ! Állat- és Növénykerti Hangversenyek. A h a n g v e r s e n y e k e t a Városi Színház tagjaiból alakult szimfonikus zenekar tartja. K a r n a g y o k : Á b r á n y i Emil, K o m o r Vilmos, M á r k u s Dezső. A h a n g v e r s e n y 8—11-ig t a r t . K i t ű n ő v e n d é g l ő és k á v é h á z a h a n g v e r s e n y h e l y s z í n é n . E s t i b e l é p ő d í j 6 ó r á t ó l : 40 fillér. V e n d é g e s t é k e n : 60 fillér. Z e n e k a r i ü l ő h e l y e k : K ö z é p e n 30 fillér. O l d a l t 20 fillér.

VIII.,

:: :: A kiadásért felelős: N A D L E R H E R B E R T :: ::

Fizessen elő

AZ ELISMERT

HEIMsFÉLE P É K S Ü T E M É N Y AZ EGÉSZ ÁLLATKERT TERÜLETÉN KAPHATÓ

»A

Egész évre 6 pengő. * K i a d ó h i v a t a l : Budapest, V I . kerület, Állatkert

Főüzlet: Heim Lajos, V I , S z o n d y - u . 9 6 ' a . Tel.: 1 5 2 - 4 1 . Fiókok: VI., Teréz-körút 4. <^ IV., Petőfi Sándor-u. 9.

x

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

*

*f

V A R I E T É

IMIM 1)11111111 IliltllKl II1MJ tltlllllll 111111 B u d a p e s t l e g o l c s ó b b é s l e g f ő b b s z ó r a k o z ó h e l y e . ®

HELYÁRAK: 4 0

f-től

1 P 5 0

f~ig-

Előadások m i n d e n n a p d é l u t á n 4 órától. A z esti n a g y e l ő a d á s p o n t 8 - k o r k e z d ő d i k .

TERMÉSZET«*re

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

•

E3 E3

B U D A P E S T , IV.. Ferenc József-rakpart 18.

KUN SÁNDOR

E3 ÍJ kit

E3 E3

II FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉKÁRU, KÁTRÁNY, VEGYI TERMÉKEK E T E L E F O N :

845-

A

Állatlrarfi l á t n n a t n l r l H l l n i n C I II LfllUgCUUn I

l

1,

0

8 6 7 - 7 3

á l l a t f c e r t l

szikla*vendéglő^..

m. tisztelt k ö z ö n s é g a m a g á v a l asztalainál f o g y a s z t h a t j a el a

hozott ételeket is a v e n d é g l ő

Dreiier-sörök, Verpeléti és balatonmelIéki borok. Hideg és meleg magyar konyha. Xanároknak és tanítóknak 20% engedmény

K e d v e s v e n d é g e i t s z í v e s e n látja é s v á r j a : P

F

N

E

I

S

L

F

R

vendéglős

I

G

Y

E

S

X

?5 Budapest Székesfőváros

E3 E3 E3 E3 ES E3 KÜLFÖLDRE VIGYE E3

EG

9

| Hirdető Vállalata

Hirdetőoszlopokra IV., Kamermayer Károly»u. 5. X és táblákra. X Víilanyvi lág ítású x x nagy oszlopokra x ésinegállóhelyjelzö x x x x Gázreklámlámpákra. x x Napfény­ x reklámpajzsokra. x x x x x XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXi

A

L E G Y

A M A G Y A R PÉNZT? El X

D E J O A

MAGYAR

I LÉGY- ÉS ROVARIRTÓ £3

MINDEN ROVART MEGÖL!

CHINOIN, ÚJPEST

XXXXXXl^XXX5ÍXXXXXfíXX5í5ÍÍÍÍÍJÍXXXXXXXXK5ÍKKKKX

SCHREIER BÉLA kereskedelmi részv.ttársaság

BUDAPEST VII., Izabella-utca 34. sz. Telefon: J. 438—49 és 320—.

Vesz es elad m i n d e n n e m ű szálasa é s szemestakarmányt, ő r i e m én y f é l é k et, gabonaneműeket.

^

»

B

E

C

I

V

A

«

B E K E T O WsCIRKUSZ *VA R I E T É V Á R O S L I G E T » TEL; AUT. 183-35 Minden este 8 órakor fényes előadás. Minden csütörtökön és szombaton családi

és gyermekelőadás.

ünnepnap A

EZ A C / O ADHAT TI/ITA ZENÉT Z

I

M

M

E

R

F

E

R

E

N

C

HALKERESKEDELMI R.»T. BUDAPEST, KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T . : A. 8 5 4 - 4 8 FIÓKÜZLETEK : V., Gróf Tisza István=utca 10. T.: A. 8 1 6 - 7 9 , VII., Rákóczi.út 9 0 . IRODA: VIII., Horánszkyutca 19. I. em. Telefon: J. 3 3 5 - 3 9

RATTINGER LAJOS AUTÓKAROSSZÉRIA, KOCSIGYÁRTÓsUZEM BUDAPEST, VII., THÖKÖLYÚT 144. Alapíttatott 1906

ÚJ ÉS HASZNÁLT KOCSIK RAKTÁRON Budapest

Telefon: J. 405—87

székesfőváros

délután

délutáni

délután 4 órakor

Minden

vasár* é s

4 órakor ünnepi előadás.

előadásokban

mindenki

h e l y á r a k a t fizet. A k e d v e z m é n y e s

fél=

utalványok

m i n d e n esti előadásra, vasár* é s ü n n e p n a p is érvé« n y e s e k . M i n d e n e l ő a d á s n á l d é l u t á n és este e g y e n l ő m ű s o r .

Minden h ó 1 én ú j műsor. fen

H o r v á t h

S á n d o r és F i a i

festék*

és

lakkgyár

BUDAPEST, IV., FERENC JÓZSEF.RAKPART 2 2 .

Alapíttatott 1 8 7 2 .

F

R

I

Telefon : Aut. 535—50.

T

S

C

H

é s

T

Cégtulajdonos: F R I T S C H

Á

R

S

A

EMIL

B U D A P E S T , II. K E R . , M A R G I T s K Ö R Ú T 11. S Z . KÉSZÍT t Épület* és díszműbádogos munkát, egészségügyi berende* léseket, csatornázást, gázvezetéket s minden e szakmába vágó munkát házinyomdája

1930 — 8367