A TERMÉSZET SZERKESZTI: NADLER HERBERT KIADJA : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT* ÉS AZ ÁLLATKERTI VÍZILOVAK ELŐSZÖR M E N N E K ÜJ VÍZMEDENCÉJÜKBE

A TERMÉSZET SZERKESZTI:

NADLER

HERBERT

K I A D J A : B U D A P E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S ÁLLAT* ÉS

XXVIII. É V F O L Y A M

AZ

Á L L A T K E R T I

15

VÍZILOVAK

16. S Z Á M

ELŐSZÖR (Hölzel

M E N N E K

NÖVÉNYKERTJE

1932. A U G U S Z T U S

Ü J

V Í Z M E D E N C É J Ü K B E .

felvétele.)

TARTALOM: Rapaics Raymund dr.: Szamártövis. Maderspach V i k t o r : É l t - e valaha kőszálikccske a DélU Kárpátokban ? Borsodi László: F á j az elválás. Szalay László dr.: A z atkák és a barlangok. Vilmos svéd királyi herceg: Ingagi. Ifj. Hölle M á r t o n : A vadász és vizslája.

V e r e s s G á b o r : A vadászat módjai. B a k P á l : A csukáról. S i m o n J ó z s e f : A F ö l d v á r i é madárvilágáról. Madarakról. Rövid közlemények. Könyvekről. M i újság az Állatkertben ?

1—15.

:Í

:c

X X

x X

:c 5Í 5Í 5Í

;i M

5Í >5 Í: JÍ

A

47° C. r á d i u m o s hőforrások.

55

Szent Gellért Oyogyiurdo és Szálló BUDAPEST

főváros legújabb

G U I M D E L .

A legtökéletesebb gyógy berendezések.

Ú J O N N A N MEGNYÍLT 0 ÁLLATKERTI KÁVÉHÁZA

Elsőrangú gyógyszálló a fürdővel közvetlen kapcsolatban. Diétás

és legkedvesebb tánchelye

Nagyon mérsékelt kávéházi árak KECZELY-SZLÁVIK J A Z Z - B A N D

TÁNC

konyha.

D. u.

—Ya^-ig

NAPONTA

Este 9—l-ig

Hangversenyestéken 11—l-ig

Minden kedden, csütörtökön és szombaton a BUDAPESTI HANGVERSENYZENEKAR

x

:c

HANGVERSENYE

A 20 filléres esti belépőjegyek fél 11-től, különben este 8 órától érvényesek

x

x x

x

X X

X

X

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

^

K

•H!'jmfiHn I

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

MINDEN MŰVELT EMBER KÖNYVSZEKRÉNYÉNEK

DÍSZE »A T E R M É S Z E T « B E K Ö T Ö T T ÉVFOLYAMAI

Az 1930sas é s 1931«es évfolyamok ára díszes vászonkötésben 10—10 pengő, mely összeg beküldése ellenében bérmentesen megküldi az Á L L A T K E R T igazgatósága B U D A P E S T , VI., V Á R O S L I G E T

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

MAUTHNER

KI M I N T V E T , U G Y A R A T , M A G N Á L JOBBAT SEHOL SEM

Fennáll KAPHAT!

5 g É vó t a

MAUTHNER MAG ÖDÖN

Központ: VII., ROTTENBILLERsU. 33.

m a g t e r m e l ő é s magkereskedelmi r é s z v . ' t á r s .

Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS=U. 4.

MAUTHNER

B U D A P E S T S Ü R G Ö N Y C I M : •

M A U T H N E R E K

T e l e f o n i J . 46.3.65

•

A Ferencrendiek templomával szemben

• Főárjegyzék, • mely n ö v é n y á r j e g y z é k e t is tartalmaz, ingyen é s b é r m e n t v e

A TERMESZÉT KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- É S N Ö V É N Y K E R T J E SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L : BUDAPEST, VI., Á L L A T K E R T TELEFON: AUT. 194-30

XXVIII.

SZERKESZTI:

NADLER HERBERT A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

15.-16. S Z Á M

ÉVFOLYAM

SZAMÁRTÖVIS. í r t a : Rapaics

Raymund.

Megénekeltem m á r a sok szép virágot, gondoltam tehát, sor kerülhet a szamártövisre is. A virágok király­ nője, a polgári liliom, a kéjvágyó kosborok, görögös nevükön orchideák, a pöffeszkedő tulipán és a többi pompás virág után sor kerülhet a szegénység és prole­ társág képviselőjére, amelynek m á r tudományos neve is olyan egyhangú : Onopordon acanthium. Azt hiszem, most időszerű is a szamártövis megemlítése, hiszen a nagy gazdasági leromlás idején fokozott figyelem fordul minden felé, ami a szegénységet példázza. Hogy ezt a növényt sohasem t a r t o t t á k másnak, mint a növényvilág proletárjának, azt nyomban elárulja a neve. Már X V . századbeli latin-magyar szójegyzékeink, amelyek akkor az iskoláskönyveket pótolták, ugyanabban az alak­ ban emlegetik a számártövis nevét, mint ma ismerjük és használj uk. Márpedig ami ősidők óta viseli a »szamártövis« nevet, az nagyon megvetett valami lehetett. De korántsem azért, mert tövisnek nevezték. A közép­ korban — mint ma is az iskolázatlan ember —kétféle érte­ lemben használták a tű-vel egy töröl szakasztott tövist : részben rendszertani értelemben, és ekkor különféle tövises növényfajokat jelentett, részben pedig alaktani értelem­ ben, s ekkor a növény szúró fegyverét jelentette. Száraz éghajlat alatt, ahol sok a puszta, vagy délebbre a sivatag is, nagyon jó szolgálatot tesz a növé­ nyeknek a tövis. Miképen meneküljön meg a sok éhes állat fogától a kevés és a szárazságtól amúgyis sokat szenvedő növény? Némelyik erős méreggel védekezik, mint a tejfüvek (Euphorbiá-k), mások azonban nyilt harcra szállnak az állatokkal és hegyes dárdát szegeznek a támadónak. Sivatagban fán, cserjén, kóron és füvön egyaránt sok a tövis. Hogy azonban el ne tévedjünk a tövisek nagy rengetegében, maradjunk szamártövisünk közelebbi rokonsága mellett, a bogáncsok atyafiságának körében. Bogáncsnak tudvalevően a fészkesek családjába tartozó tövises növények egy csoportját nevezzük, amelyek virágjuk szerkezetében mind a szamártövishez hasonlítanak. Ilyen növényfaj is nagyon sok v a n ; unalmas lenne, ha mindnek elősorolnám a nevét. De az kétség­ telen, hogy a szamártövis még a bogáncsok között is az utolsó. H a ezt valamiképen szemléltetni akarom,

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN KÉT ÖSSZEVONT SZÁMA ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY ÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 3 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 50 FILLÉR

1932.

AUGUSZTUS

1.-15.

azok a görög, latin, vagy középkori keresztény és arab mondák jutnak eszembe, amelyek sokáig divatban voltak s ma is élvezettel olvashatók, s amelyek álta­ lában az »átalakulások« címet viselhetik. A költői könnyed gondolkozás átalakulás útján származtatta a növényeket. Alapja volt a növényszimbolika, jel­ képtan, amely szerint természetesen a szép virág Isten véréből, a csúnya kóró azonban utált tárgytól, ördögtől, átokból származott. Nos, a tövisek bogáncsrokonsága a teremtés napján Isten, vagy ha arab mondáról lenne szó, Allah előtt megjelent, hogy megkapja felszerelését a földi élethez. A tövisből mindnek bőven jutott, ezt nem sajnálta tőlük az égi felügyelő, azonban egyebekben már nagyon kevés maradt a töviseknek. A drágaságokat elvitték a virágok, ma is bársonyban, selyemben pompáznak és ragyog rajtuk a sok szép ékszer ; az erős törzseket elvitték az erdei fák, amelyek a növény­ világban a hatalmat képviselik és hatalmas törzsükkel és boltozatos koronájukkal megvetően tekintenek le a füvek és kórok csiribiri népségére ; a szép zöld szöve­ teket és a bájos tarka színeket elvitték a réti növények, amelyeknek ma is csodájára járunk és vágyó kezünkkel titkon simogatjuk lágy és hullámos fürtjeikét. Bizony már csak értéktelen lim-lom volt az, amiben a tövisek válogathattak. De a szamártövisnek, mint a legügyefogyottabbnak és leglustábbnak, még ebből is csak az alja maradt. I,ám a Máriatövis (Silybum Marianum), mégis csak összeszedett magának valami díszt. Nagy levelei fénye­ sek és szép fehér foltokkal ékesek, virágai pedig pompás bíborpirosak. Meg is becsülik az emberek ; nevét fehér, tej színű levélfoltjairól Máriához ragasztották és kertben is ültetik dísznövénynek. Néha a fővárosi díszkertekben is látható a szamártövisnek ez a nagyon közeli, de előkelőségben magasra tört rokona. H á t az articsóka? Bizony ez sem hagyta magát, hanem addig kutatott, amíg megtalálta a maga szép kék, ökölnyi virág­ fészkeit, amelyeknek húsos vacka és húsos pikkelyei olyan jóízűek, hogy az ember csakhamar felfedezte ; azóta déli vidékeken nagyban termesztett kerti növény. É s így említhetnék még egész sereg tövises bogáncsot, amely mind tudott magának még valami szépet, valami kellemeset szerezni. Csak a szerencsétlen szamár­ tövis maradt k i minden szépből, jóból.

Nézzétek unalmas, szinte piszkosszürke színét! E z a fajokat, amelyek a szamártövis társaságában talál­ bizony parasztruha, nagyon hitvány daróc. Es milyen hatók. Mert ezek a növények olyan helyre szorulnak, rossz a szövése! Csupa pókháló ; a botanikus ma is ahol sok az állati vagy emberi hulladék és szemét. azt mondja róla : »levelei fehéren vagy szürkén pók­ Ilyen helyeken a hulladékból a nitrifikáló baktériumok hálósán gyapjasak«. H á t még a szabásuk! Mondhatom, hatása alatt nagyobbmennyiségű salétrom készül, s ezt hogy ezeket az idétlen öblös karélyokat valami kétbal- a salétrombőséget csak bizonyos növények, a növényvilág kezű szabó vághatta proletárjai bírják el. ki, akire a többi élel­ Hogy a szamártövis mesebb tövis rá sem lakótársai közül néhá­ hederített. Ott van nyat említsek, hivat­ például, hogy hirtele­ kozom például alabonében csak ezt említ­ dára ( Chenof ódium sem, az akantusz album), meg a csa­ (Acanthusmollis). E z lánra. Utóbbinak is ott volt a tövisek kisebbtermetű faja között, ez is csak a (Urtica urens) a végén került sorra a városok utcáin is ott nagy osztozkodás­ éktelenkedik a falak ban, de tessék meg­ és kerítések tövében, nézni, milyen nagy­ a nagyobb pedig szerű szabót kerített ( Urtica dioica) kivált­ magának. A görög képen a legelők nö­ nép híres volt, emlé­ vénye, amelyet éppen kében még ma is híres úgy megtalál az szépérzékéről, és ez ember a havasi lege­ a görög nép az akan­ lőkön, mint a Horto­ tusz levelét válasz­ bágyon. Mint afféle totta k i egyik leg­ igazi proletár, hihe­ kedveltebb szobrá­ tetlenül edzett az szati tárgyának, rá­ időjárás viszontag­ rakta az akantuszságaival szemben. levél formáit leghíre­ Finnyás növény­ sebb oszlopfejeire, s nek az ilyen lakó­ azóta is az akantusz hely nem kell. De a formái sok milliószor szamártövis és a többi másolt dísz a szob­ salétromjelző társa, rászatban és festé­ amelyről a szakember szetben. Sőt elrajzolt messziről megismeri a változatát a magyar környezetet, nagyon iparművészet is na­ szép közmondással gyon megkedvelte és vigasztalódik, azt napjainkban is hasz­ mondja : »naturalia nálja, mint úgy­ non sunt turpia«. A „Mégis csak legjobb szamártövísnek lenni!" Pénzes Antal felvéiele. nevezett »tulipánt«. természet dolgai soha­ Ezek után kétségtelen, hogy válasz nélkül hagy­ hatom azt a kérdést, vájjon kaphatott-e a szamár­ tövis más nevet, mint amelyet visel? Es mindezzel még nem is jutottunk a dolog végére. A szamártövis másban is szamártövisnek bizonyult. Amikor az égi osztozkodásnak, felszerelésnek vége volt, a növényvilág hadai útnak indultak helyet foglalni a Földön. De az ügyefogyott szamártövis megint csak elmaradt, megint csak kiszorult minden jóból és meg kellett elégednie a leghitványabb lakóhellyel, a szemét­ dombbal. A z erdei fák elfoglalták a jó, kövér televé­ nyeket, a réti füvek a kövér mezőket, a tövisek hátra­ szorultak ugyan, de küzdelmes életükhöz mégis legalább szabad teret kerestek, a pusztát és a sivatagot. A szamártövis a legutolsó helyre került, a szemétdombra. A tudomány ma salétromnövényeknek nevezi azokat

sem csúnyák. Mert végre is, nem az ember találmánya a szemétdomb sem. Ember még nem volt a Földön, amikor már sok hely lett salétromossá. Allatok is élnek és éltek tömegesen és ahol ezek éjjeleztek, ott hamarosan felgyülemlett a salétrom. Az emberi szemétdombokra már csak innen sereglettek át a salétromnövények. Tudom, hogy sokan sajnálkoznak szegény, ügye­ fogyott szamártövisen. De talán nem helyesen. A szamártövis szürke darócában és a maga szemét­ dombján nagyon jól érzi magát. Magja is addig száll a szelek szárnyán, amíg meg nem találja a megfelelő helyet. S a kikelő csira valószínűleg nagyon megveti az erdő fáit és a rét tarka virágait. Önelégülten néz végig magán és büszkén mondja : »Mégis csak legjobb szamártövisnek lenni!«

ÉLT-E V A L A H A K Ő S Z Á L I K E C S K E A DÉLI-KÁRPÁTOKBAN? í r t a : Maderspach Viktor.

Sokat vitatott kérdés ez, amelyet a t u d o m á n y emberei tudtommal eddig még nem döntöttek el. Azt hiszem, hogy általában az a vélemény alakult k i , hogy sem a kecskék, sem pedig a juhok családjának a vadonban élő egyetlen képviselője sem lakott a Retyezát, a Páreng avagy a Fogarasi-havasok bércei között, csak a zerge, a büszke hegyiantilop legelt a többi növényevő állatra nézve hozzáférhetetlen sziklarengetegekben. Ezzel szemben meg vagyok győződve arról, hogy a kőszálikecske nem is olyan túlrégen a Retyezáttömbhöz tartozó havasoknak lakója volt és hogy ott sikerrel vadásztak rá. E z t a meggyőződésemet olyan tapasztalatra alapítom, amelynek birtokába egy szeren­ csétlenül induló, ' de szerencsésen végződő véletlen folytán jutottam. A z egyik zergeterületem mészkőhegységben volt, amelyben kevésbbé meredek, majdnem fennsíkszerű felü­ letek függőleges sziklafalak által voltak határolva. Különböző irányban terjedő, egymást helyenként keresz­ tező, mély szakadékok tették a területet különösen tagozottá. Ezek a szakadékok, amelyek helyenként néhány lépésnyire összeszűkültek, itt-ott zsákutcában végződtek. A szakadékok oldalait alkotó függőleges falakon párkányok vannak, amelyeken hihetetlenül buja növényzet tenyészik. A z t a földréteget, amely a puha mészkő poriadása és a növényi részek korhadása által képződött, a sziklák repedései közé ékelődő lúc- és cirbolyafenyőtörzsek, valamint gyalogfenyő­ bokrok és cserjék gyökerei tartják össze. Tavasszal és nyáron ezek, az ég felé tornyosuló sziklafalakhoz fecskefészkek módjára tapadó termőföldszigetek való­ ságos díszkertecskékké válnak. Mintha a természet az itt élő növényeket elszigeteltségükért kárpótolni akarná, különös bujasággal és feltűnő színpompában ragyogó virágdísszel áldotta meg őket. A fajok, amelyek a kő-

FÁJ

AZ

ELVÁLÁS.

— E g y i k legjobb k u t y á m r ó l . •— í r t a : Borsodi László.

Mindig v i s s z á s n a k és t a l á n n e v e t s é g e s n e k v é l t e m , k ü l ö ­ n ö s e n a férfi-ember érzelgősséget. Mégis, h a v a l a k i ez é v á p r i l i s 22-ének délestjén a b e n s ő m b e l á t , egyenesen r a j t a m tapasz­ talja, hogy nagyon sokszor g y a r l ó k , e s e n d ő k v a g y u n k í t é l ­ k e z é s e i n k b e n : a s a j á t s z e m ü n k g e r e n d á j a mellől f i g y e l j ü k . . . másokéinak szálkáját. A z e l v á l á s , az e l s z a k a d á s g o n d o l a t á n a k tusai k ö z t v í v ó d v a , i n d u l t a m megszokott napi s é t á m r a öreg k u t y á m m a l , a K i s R i c k k e l . G y ö n g y ö s r e k ö l t ö z é s e m idején ö c s é m n e k is egy »Rick« n e v ű k u t y á j a v o l t . A k ü l ö n b e n igen szép n é m e t v i z s l a — t e s t a r á n y á t tekintve — vetekedett a k ö z e p e s n a g y s á g ú doggal, í g y j u t o t t az é n a p r ó t e r m e t ű k u t y á m a »Kis« e l ő n é v h e z . A K á l v á r i a - p a r t t ó l é s z a k n y u g a t n a k s z a l a d ó szőlőgerinc széles dűlőútján baktattunk előre. K u t y á m t ö b b n y i r e előttem p o r o s z k á l t és m i n d e n h á r o m - n é g y percben keserves v a k a r ó d z á s r a g ö r b e d t . O l y k o r fekvőre d ű l t és fogaival szinte v é r e s r e m a r t a a keresztcsontja és gerince e l é r h e t ő r é s z é t . N é h a pedig a b ű z ö s ö d ő balfülébe kapart a h á t s ó l á b á v a l . É n meg olyas­ v a l a m i t é r e z t e m , m i n t h a d u g ó h ú z ó t csavargattak volna a szívem táján.

tengernek eme szigetein gyökeret vertek, a völgyben és a hegyek alján tenyészőkkel látszólag azonosak, de, amint m á r említettem, sokkal erőteljesebbek és virágaik színpompásabbak. A fekete-áfonyabokrok a felnőtt ember térdéig érnek és csaknem cseresznye­ nagyságú, különösen édes, zamatos bogyókat teremnek. A szegfű virága majdnem akkora, mint a kertekben tenyésztett, nemesített válfajoké, színe azonban pom­ pásabb és illata erősebb és üdébb. A margaréták fel­ tűnően nagy példányokkal vannak képviselve és ott, ahol napsütötte helyeken a földet egy-egy korhadó fatörzs megtrágyázza, magas és vastag szárakon meg­ felelő nagyságú, csipkésszélű eperlevelek zöldéinek. Az augusztus hó második felében érő gyümölcs majdnem akkora, mint a cseresznye, de édesség és zamatosság szempontjából minden faj rokonát messze felülmúlja. Olyan helyeken pedig, ahová a nap csak igen keveset vagy egyáltalán nem süt, a csalán embermagasságú, sűrű bozótokat alkot. A helyszűke és növénytani ismereteim hézagossága megakadályoz abban, hogy a tavaszi hóolvadástói az őszi hóviharok beköszön­ téséig viruló egyéb virágokról és növényekről külön megemlékezzem. De mulasztást követnék el, ha meg­ feledkeznék a ribiszkebokorról, amely két évtized óta ott rohamosan elszaporodott és nyár végén nagyszemű, édes gyümölccsel van megrakva. Öreg bennszülöttek tanúsága szerint ezt a növényt a régi időkben ott egyál­ talán nem ismerték. A magvak, amelyekből elszapo­ rodott, valószínűleg a környékbeli bányavárosok konyha­ kertjeiből kerültek, valahogyan természetes úton, a vadonba. Az ember e sziklapárkányok nagy részét megfelelő hegymászó felszerelés nélkül nem képes megközelíteni. Többnyire egészen keskenyek és rajtuk csak fű és apróbb cserje terem. De ott, ahol kiszélesednek, lúc- és cirbolyafenyők kisebb berkeket alkotnak. A fennsíkokon, valamint a szakadékok fenekén szintén fenyőfák nőnek, amelyek az össze-vissza heverő sok fatörzs miatt majdnem áthatolhatatlan őserdővé tömörülnek. A régi erdőégések helyén a hamuval megtrágyázott talajból sűrű bozót fakadt. Havasifűz és éger, fenyőN y o l c é v e s k o r a ó t a m i n d e n tavasszal k i ü t rajta a b ő r ­ b e t e g s é g . S b á r az ismert h á z i és p a t i k a i g y ó g y s z e r e k egész s o r o z a t á t k i p r ó b á l t a m , m i n d i g csak l á t s z ó l a g o s e r e d m é n y t é r t e m e l ; a baj évről-évre e r ő s e b b e n ú j u l t k i . A z i d é n meg o l y m é r t é k b e n jelentkezett, hogy m é g l á t n i is k í n s z e n v e d é s v o l t a s z e g é n y á l l a t rettenetes n y u g t a l a n s á g á t . A d ű l ő ú t egyik magasabb p o n t j á n , egy nagy venyige­ c s o m ó l e c s ú s z o t t k é v é j é r e telepszem. A n y u g v ó r a h a j l ó nap b í b o r l ó aranyban f ü r d e t i a M á t r a déli k a t l a n á t . A s z a n a s z é t b i m b ó s o d ó cseresznye- és k ö r t e f á k o n k a k u k o k feleselnek e g y m á s s a l . A s ó l y m o s i v ö l g y felett k é t p á r ö r v ö s galamb h ú z a G á l y a felé s az oroszi p a t a k p a r t b o z ó t o s á b a n h a l l o m az első f ü l e m ü l e s z ó t . K ö r ö t t e m a t e r m é s z e t é b r e d é s é n e k , az élet f e l t á m a d á s á n a k minden g y ö n y ö r ű s é g e , m i n d e n v i d á m s á g a . Csak az é n fejem k ó k a d t , csak az é n o r c á m a t á r n y é k o l j a s z o m o r ú s á g . Szemem a M á t r a b é r c e i n , v ö l g y e i n r é v e d e z , ahol k u t y á m m a l tizenegy é v ó t a t a v a s z o n k é n t boldogan bolyongtunk a szép madarak u t á n . E s egyik előbbi, meg az idei s o v á n y é v a d k i v é t e l é v e l — mindenkor az ő é r d e m e v o l t , hogy siker t e k i n t e t é b e n , k o r o m ellenére is, m i n d i g az elsők közé nyomultam. M e r t o l y a n mestere v o l t a K i s - R i c k a s z a l o n k a k e r e s é s n e k , a m i n ő száz meg s z á z k ö z ü l is e g y - k e t t ő h a akad. S h a egybe­ vetem s z á r m a z á s á t a t e h e t s é g é v e l , azt k e l l hinnem, hogy a rátermettség, a valamire-születés embernél, állatnál egyformán előfordul, a k á r n a g y ú r i p a l o t á b a n , a k á r zalmafödeles v i s k ó b a n

csemeték és bodzafa, tüskésdrótszerű szederindák által átfonva, éppúgy akadályozzák a mozgást, mintha az egész terület a háború idején ospanyol lovasok« néven ismert alkotmányokkal lenne eltorlaszolva. A sziklafalak, szakadékok, zsákutcákban végződő völgyek, őserdőterületek és bozótok eme útvesztőjében a tájékozódás gyakran igen bajos, sőt bizonyos körül­ mények között még a leggyakorlottabb vadászra nézve is teljesen lehetetlenné válik. Ezt alkalmam volt kitapasztalni, amikor egyszer szeptember kezdetén egy közvetlenül az esti szürkület előtt lőtt zergebakkal a hátamon igyekeztem hazafelé. De meg kell említenem, hogy a »haza« szóval nem akarok valami kényelmes erdészlakot vagy akár csak vadászkunyhót meg­ jelölni, ilyet azon a vidéken nem mondhattam a maga­ ménak, mivel a határszéli pásztorok minden ilyen­ fajta épületemet ismételten felgyújtották. Azért a »vissza a természethez« jelszóhoz igazodva, tanyám ez alkalommal is a Zsil-patak forrásvidékén lévő egyik barlang volt. Itt vadőröm addig, amíg egyedül cserkésztem, megfőzte a pirított szalonna leöblítésére szolgáló teát és fenyőgallyakból összerakta a ruganyos fekvőhelyet. Siettem. A teljesen víznélküli mészkőhegységben reggel óta egy csepp vizet sem találtam, amellyel kínzó szomj uságomat olthattam volna. Megeredt az eső és sűrű köd ereszkedett a tájra. Kénytelen voltam lámpást gyújtani, mert enélkül a barlang felé vezető csapást, ahol a fák meg voltak jelölve, nem tudtam volna megtalálni. Hogy gyorsabban haladhassak, zergebakomat kampójánál fogva egy fenyőfa ágaira akasz­ tottam, és lámpással a kezemben, sietve folytattam utamat. Egy ideig elég jól haladtam, de a fákon látható jelek sorának egyszerre vége szakadt. A zuhogó esőben és sűrű ködben a mécses fénye alig világított három lépésnyire és egyszerre elvesztettem a tájékozódást. Iránytű nem volt nálam. Az ez alkalommal szerzett tapasztalatok megtanítottak arra, hogy iránytű nélkül az ember sohase induljon a vadonba. Találomra eresz­ kedtem egy fákkal benőtt hegyoldalon lefelé. Abban reménykedtem, hogy a barlangom előtt folydogáló

Zsil-patakhoz fogok lejutni. Elértem egy szakadék fenekét, amelyen lefelé haladtam. Egyszerre sziklafal zárta el utamat, zsákutcába jutottam. E l sem tudtam képzelni, hogy hol lehetek. Az egyik sziklafalon, párkányról párkányra kapaszkodva, haladtam fölfelé. Feljutottam egy hegygerincre. Itt hiábavaló tájékozó­ dási kísérleteimet folytattam. Nem tehettem egyebet, vaktában botorkáltam tovább. Egyhelyben marad­ hattam volna, hogy valamely fa tövében várjam meg a reggelt, de a kínzó szomjúság egy pillanatig sem engedett pihenni. Az illatos tea, amellyel G3^orgye a barlangban várt, lidércfényként lebegett előttem. Már a harmadik gyertyát helyeztem el a lámpásban. Csak a karom alatt volt egy száraz ingfolt, amelybe kezemet törülhettem, mielőtt a vízhatlan szelencébe zárt gyufához hozzányúltam. Négykézláb a zuhogó esőt a hátammal felfogva, babráltam magam alatt mindaddig, amíg a gyertyát meg nem gyújtottam. Éjfél elmúlt és még mindig botorkáltam. Szél­ csend . . . zuhogó eső . . . köd . . . Egy keresztbe fekvő fatörzsre másztam fel. A túlsó oldalon leléptem . . . a semmibe. Zuhantam. Nagy, terebélyes fenyőfa ágaiba kapaszkodtam. Azok súlyomat nem bírták és elváltak a törzstől. Ezzel a természetes ejtőernyővel a kezemben pottyantam ágról-ágra és sértetlenül értem földet. A lámpa, amely övemhez volt erősítve, elaludt. Sötétben voltam. Más zajt nem hallottam, csak a fákról aláhulló kövér vízcseppek kopogását. Megmozdulni egyelőre nem mertein. H á t h a tovább­ zuhanok és ez a kaland nem végződik olyan simán, mint első szakasza? Mindenekelőtt újra meggyúj­ tottam a máriaüveges lámpást, amely a nagy zuhanás ellenére véletlenül ép maradt. Szálas lúcfenyőtörzs mellett guggoltam, amely függőleges sziklafalhoz lapult. A másik oldalon feketén tátongott a mélység, amelynek fenekéig nem lehetett levilágítanom. A mécses sárga fénycsóváján áthatoló esőcseppek függőlegesen lefelé hullva, egymásután eltűntek a titokzatos feketeségben. Kezem ügyébe kerülő ökölnagyságú követ dobtam utánuk. J ó darab ideig kellett várnom, amíg koppanását meghallottam. Messzire zuhanhatott a mélységbe. Nem

t á m a d é l e t r e . H i s z e n k u t y á m ó - n é m e t szuka és poenter h í m keresztezése, t e h á t nem fajtiszta i v a d é k . S az e l i n d u l á s a bizony nem sokat í g é r t . Sokszor azon gondolkodtam, hogy t ú l a d o k rajta. A szobafegyelmezettsége k i t ű n ő volt, m i n t v a l a m e n n y i k u t y á m é . D e egyéves k o r á i g semmit meg nem állt. E z szomo­ r í t o t t el legjobban. H é t - n y o l c h ó n a p o s k o r á b a n h i á b a vezettem jó széllel a s ű r ű , alacsony s a r j á b a n v e r ő f ü r j k a k a s r a . M i k o r m e g é r e z t e , e s e t l e n ü l , félénken tipegett felé, s mikor k i t a p o s t a m a fürjet, k é t s é g b e e s v e ugrott h o z z á m a felberrenésétől. A z é r t csak k í s é r l e t e z t e m , k í n l ó d t a m vele t o v á b b , egész h a t á r k o p a ­ szodásig. K i v e z e t t e m őszi, sőt téli b o k r á s z á s a i m r a is. Fogolyr ö p p e n é s r e , n y ú l u g r á s r a ösztönös félelemből hasalt. K ü n n a szabadban ebben az i d ő b e n foglyot sem hozattam el vele soha. A másfélhavi t i l a l o m ideje alatt s z o m o r ú k é t s é g e k k ö z ö t t v á r t a m a m á r c i u s i napokat. Hiszen v o l t is vizslám, meg nem is.. . . A z o n b a n ö r v e n d e t e s e n c s a l ó d t a m . 1921 m á r c i u s 11-én, b o g á r t á m a s z t ó enyhe délelőtti n a p s ü t é s b e n akaszkodtam n e k i a felnémeti (akkor m é g Egerben laktam) Villóbérc b o r ó k á v a l v á l t a k o z ó öreg v á g á s á n a k . K u t y á m feltűnő elevenséggel l e n d ü l t k e r e s ő r e . Egyszer, ahogy egy nagyobb b o r ó k a c s o p o r t felé k ö z e l e d ü n k , szimatot kap, csúszva lép v a g y h á r m a t , a z u t á n k i n y ú l v a meredten áll. N o h á t , é n lettem egyszerre a világ legboldogabb embere. N e m cseréltem volna a kincses I n d i á k első m a h a r a d z s á j á v a l ! N é h á n y percig g y ö n y ö r k ö d t e m tehetetlennek h i t t kis k u t y á m a l a k j á b a n . A z u t á n K u z s u J ó s k a c s a t l ó s o m m e g z ö r g e t t e b o t j á v a l velem szemben a b o r ó -

k á s t . A szép madár k i v á g ó d o t t , é n meg ö r ö m ö m b e n ú g y el­ h i b á z t a m , m i n t h a sose lett v o l n a puska a kezemben. De nem b á n t o t t az ü g y e t l e n k e d é s e m . M á r nem ez az egy szalonka izgatott, hanem a . . . t ö b b i ! A z e g y ó r á s e b é d i d ő t l e s z á m í t v a , alkonyatig m é g ö t szalon­ k á t t a l á l t a k u t y á m . Viselkedése m i n d e g y i k n é l a r á t e r m e t t s é g , a c é l t u d a t o s s á g egyre erősbödő biztossága mellett t a n ú s k o d o t t . A z öt szalonkából három került aggatómra. A másodikat, harmadikat m á r ú g y elhozta, m i n t h a é l e t é b e n egyebet se tett volna . H a s o n l ó mestere lett a z t á n a f o g l y á s z á s n a k is. A kukorica­ szalagokban sose ment e l ő b b r e nyolc-tíz lépésnél. S noha nem tartozott a k i t ű n ő - o r r ú a k s o r á b a , szorgalma, ó v a t o s s á g a r é v é n m é g ez egyetlen f o g y a t é k o s s á g a mellett is a legjobbak közé emelkedett. A h e p e - h u p á s S á r h e g y e n m é g téli fagyban, h ó b a n is t ö b b h a s z n á t vettem, m i n t n é h á n y ü g y e t l e n h a j t ó n a k . Ó v a t o s a n l é p k e d e t t ilyenkor egy-egy hajlásgerincen a sarkamban. M i k o r a z t á n valamelyik alkalmasnak ígérkező oldalhajlás fölé é r t ü n k , i n t é s e m r e 100—120 lépésre k e r ü l t a hajlat alá s azt szélesen keresztezte fölfelé. H o g y tudtunk mindketten ö r ü l n i az ilyen közös furfanggal szerzett n y ú l n a k ! A z i l y e n téli k i r á n d u l á s a i n k o n é r d e k e s volt az e b é d ü n k is. Széltől v é d e t t v a l a m e l y i k oldalban e l t ú r t a m a havat. A kerek fészek a l j á r a k é t ú j s á g s z á m o t helyeztem el. E b b e n hajlott k a r i k á b a kis c i m b o r á m , é n meg az ü r e s h á t i t a r i s z

lett volna tanácsos példáját követni. Egy párkányon voltam. A sziklafal mentén kúsztam előre. Helyenként a földsáv alig volt szélesebb egy lépésnél. De odébb kiszélesedett, úgyhogy bátran haladhattam előre. Barlang elé jutottam, amelynek bejáratát a sűrű havasifűzbozót majdnem eltorlaszolta. Azon át­ vergődve, behatoltam. Azt hittem, hogy ott vizet fogok találni. A mécses fényénél első pillantásra meggyőződtem arról, hogy ez a hely valamikor lakott volt. Amint beljebb mentem, észrevettem, hogy a barlang kövei füsttől megfeketedtek. A tűzhelyet is megtaláltam. Száraz gyalogfenyőgallyak, szépen egymásra rakva, feküdtek a közelében. Azonnal hozzáfogtam a tűzgyújtáshoz. í g y legalább a gyertyával takarékoskodhattam. A gyalogfenyőgally, a világnak legjobb és majdnem füstnélkül égő tüzelő­ fája, rövid idő múlva vígan pattogott, amint a falánk lángok martaléka lett. Tűzrakás közben a barlang belsejében az óra ketyegéséhez hasonlítható, ütemes zajt hallottam. Ennek okát azonban egyelőre nem kutattam. A lángok közvetlen környezetüket jól megvilágí­ tották. Cirbolyahasábokból összerakott állványt lát­ tam, amelynek tövében néhány rézüst hevert. Ezek külső része kormos volt, belsejüket vastag zöld réteg borította. Néhány vasdarabra is bukkantam, de azokat a rozsda annyira megrágta, hogy eredeti alakjukat alig lehetett sejteni. A polcon öt kanalat leltem. Kez­ detben el sem tudtam képzelni, hogy milyen anyagból készülhettek, de tüzetesebb vizsgálat után kiderítettem, hogy azokat szaruból faragták. Olyan helyen találtam rájuk, ahol a polcokra osztott állványon a felülről lehulló denevérhulladék és kőtörmelék nem takarhatta be őket. A polc egyik végén egy furcsa tárgy ragadta meg figyelmemet. E z t első pillantásra ekeszarvnak nézhettem volna. Degnagyobb meglepetésemre azonban egy kőszálibak hatalmas szarvát fogtam a kezemben. Még egy ilyen szarvat találtam, de az össze-vissza volt faragva. A kanalakat is nyilván abból készítették. Miután szándékom volt, hogy másnap visszajövök és az érdekes barlangot tüzetesen megvizsgálom, n y á v a l betakartam. I t t gubbasztott, m í g e b é d e m e t elköl­ t ö t t e m . E b é d a d a g j á t is f e k t é b e n k a p t a meg,s így pihent elége­ detten m i a l a t t e b é d u t á n i egy p i p a d o h á n y o m a t e l s z í v t a m . D e l e l ő n k rendesen egy ó r á i g t a r t o t t s mégse f á z o t t meg soha. T ö b b n y i r e k i v i t t e m nagyvadlesre, cserkészetre is. Sohasem h i b á z t a el a dolgot i t t sem. Megesett a k á r h á n y s z o r , hogy őz vagy szarvas — j ó széllel — n é g y - ö t lépésre legelt a k ö z e ­ l ü n k b e n . Ilyenkor m é g a fejét sem emelte meg, csak a nagy, okos szemével pillogott k é r d ő l e g r e á m . Tizenegy v i z s l á m k ö z ü l ő volt a m á s o d i k , amelyikkel h á r o m é v e s k o r a ó t a sose v i t t e m korbácsot a vadászatra. S z a l o n k a h ú z á s o n , ahogy a h a l l á s o m g y e n g ü l n i kezdett, kilenc évig v a l ó s á g o s a n jobbkezem, akarom mondani — j o b b f ü l e m v o l t . V e l e m szemben ö t - h a t lépésre szoktam ilyenkor leültetni. É n csöndesen p i p á z g a t t a m vadászszékemen. A többi a z t á n az ő dolga v o l t . H a figyelőre emelt füllel erre vagy arra k a p t a a fejét, f e l á l l t a m s abban az i r á n y b a n é b e r k e d t e m . B i z o n y h ú z á s o n az u t ó b b i i d ő k b e n , csaknem m i n d e n szalon­ k á m a t neki k ö s z ö n h e t t e m . J á r t o m b a n - k e l t e m b e n s delelőink a l k a l m á v a l ú g y el­ b e s z é l g e t t e m vele, m i n t a k á r m e l y i k »lelkes-állattal«, s meg­ é r t e t t e l e g t ö b b szavamat. Okos, engedelmes, h ű s é g e s volt, a m i n ő csak az igazi jó vizsla lehet. T i z e n k é t é v e s érzelmi közösség kapcsolt össze b e n n ü n k e t . É r t h e t ő t e h á t l e l k i v í v ó d á s o m , m i k o r kedves k u t y á m t o v á b b i s z e n v e d é s e , v a g y e l p u s z t í t á s a fölött kellett h a t á r o z n o m .

az említett óraketyegésszerű nesz iránt kezdtem érdek­ lődni és más irányban a kutatást abbahagytam. Újból meggyújtottam a lámpát és a hang irányában behatol­ tam a barlang feneke felé. Jól éreztem a légvonatot, amely a bejárattól befelé húzott és a füstöt és pernyét magával ragadta. Amikor a barlang fenekére értem, egyenletes időközökben vízcseppek hullottak a fejemre. Nyilvánvalóan valami nyíláshoz jutottam, amelyen át a füst a barlangból a szabadba juthatott. A lámpást a falnak egyik ki szögeilésébe akasztottam és a kürtőn felmásztam. Aránylag kényelmesen kijutottam a sza­ badba, ahol megint zuhogó esőben álltam. Vissza­ ereszkedtem és puskámat, hátizsákomat és a kőszáli­ bak szarvát kihoztam a barlangból. Aztán tovább kóboroltam. Mindenáron vízhez akartam jutni, mert a szomjúság okozta kínok hova-tovább elviselhetet­ lenekké váltak. Egyik helyen egy gyertyavéget talál­ tam. Ott az éjszaka folyamán már jártam, mert azon a helyen cseréltem gyertyát. Azután lassan, óvatosan tovább mentem. A fákról lehulló vízcseppek kopogásán kívül semmit sem hallottam. Szerettem volna tudni, hogy merre van dél, mert ebben az irányban haladva, rátalálhattam volna az egyenesen kelet felé folyó Zsil medrére és ezzel máris haza értem volna. Ebben a pillanatban egy kutya távoli ugatásának hangja ütötte meg a fülemet. A kutya csak a tőlem egyenesen délre fekvő Oszliahavason lehetett, ahonnan a pásztorok a nyájakkal még nem vonultak volt el. Tudtam, hogy merre kell tartanom és egyórás menetelés u t á n barlangomban voltam, ahol Györgye a már egészen megbarnult t e á t vízzel felhígította és a drága folyadékkal megtöltött csészét a kezembe nyomta. Másnap reggel mindenekelőtt zergebakomért men­ tünk. Azt könnyen megtaláltam, de a barlangot, amelybe akkor éjjel véletlenül jutottam, még évekig hiába kerestem, soha többé rátalálni nem tudtam. Mivel vadászterületem valamikor a Tizmánai Kolos­ tor birtokállományához tartozott, azt hiszem, hogy abban a bizonyos barlangban remete lakhatott. Ter­ mészetes odújának bejárata egy megközelíthetetlen A z o k o s s á g parancsa szerint — csak az u t ó b b i m e g o l d á s t választhattam. 23-án d é l u t á n az ö c s é m ő z b a k l e s r e k é s z ü l t a s ó l y m o s i érseki e r d ő r e . E l ő z ő este m e g k é r t e m , hogy v i g y e k i az é n öreg s z o l g á m a t s a m a d á r d a l o s e r d ő v a l a m e l y i k r e j t e k é n egy g o l y ó v a l s z a b a d í t s a meg s z e n v e d é s é t ő l . É n reggel b i i c s ú z t a m el t ő l e . A g y ö n g y ö s h a l á s z i t e r ü l e t ü n k r e i n d u l t a m s z a r k á t i r t a n i . Öreg h ű s é g e s e m u t ó d j a j ö t t velem, az e g y é v e s F i c k ó . Délig hat l a k o t t s z a r k a f é s z k e t l ő t t e m s z é t , azonkívül k é t m a g á n y o s szarkát sikerült lecsípnem. K ö z b e n a vetéseken, lucernásokon iskoláztam a növendéket. Máskor az efféle k i r á n d u l á s o m s z ó r a k o z á s , m u l a t s á g volt. Most ú g y b o t o r k á l t a m a szép tavaszi v e r ő f é n y b e n , m i n t az »alvajáró«. T i z e n k é t ó r a t á j o n egy szőlő s a r k á n ü l t e m delelőre. De az e b é d e m m i n d e n f a l a t k á j a megakadt a t o r k o m b a n és k e s e r ű v o l t az e b é d u t á n i rendes egy p o h á r b o r o m is. Este a feleségem s í r v a fogadott. N e m v á r t m á r kedves k u t y á m neheztelős morcossággal, mint máskor, ha nélküle mentem el h a z u l r ó l p u s k á v a l . É s az a bizonyos d u g ó h ú z ó —• nagyot, keserveset s z ú r t a b a l o l d a l a m o n . S z e g é n y j ó k u t y á m ! B o l d o g v o l t az élete, k ö n n y ű az el­ m ú l á s a . S z é p a p i h e n ő h e l y e is. K ü n n porlad a M á t r a egyik v a d r e g é n y e s s z a k a d é k á b a n , amelynek t á j é k á n velem o l y sokat s olyan hűséges szeretettel bolyongott.

sziklapárkányról nyilt. Oda feliÜről valószínűleg csak valami hosszú létra segítségével lehetett lejutni. A remete meghalt, a létra eltűnt és a barlangról meg­ feledkeztek, ha lakóján kívül ugyan egyáltalán tudott valaki létezéséről. A véletlen úgy akarta, hogy épp a barlang bejárata elé zuhanjak. A helyet azután a leg­ szorgalmasabb utánjárás ellenére sem tudtam újra felfedezni. A remete valószínűleg szarutárgyak faragásával foglalkozott, amire a talált és magammal hozott kanalakból lehet következtetni. A feldolgozásra igen alkalmas szarvakat egy előttünk ismeretlen vadász­ embertől kaphatta, aki a nemes vadat a környéken ejthette el. Azt hiszem, hogy érdekes leletem kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a kőszáli kecske valamikor a Retyezát-hegység lakója volt. A hatalmas szarvakat a felejthetetlen emlékű Forgách István grófnak ajándékoztam, aki nem igen akarta azokat elfogadni és csak ismételt kérésemnek engedve, fogadta el az ajándékot. Úgy éreztem akkor, hogy ez a tudományos szempontból is érdekes emlék­ tárgy nála biztosabb helyen van elhelyezve, mint nálam. Mintha sejtettem volna, hogy rajtam is be fog teljesedni a családomat süjtó átok, amely látszólag annak minden nemzedékét arra ítélte, hogy otthonát feldúlják és mindenét elveszítse. A szarvakat utoljára a háború idején a nagyszalánczi kastélyban láttam, amely azóta Waldbott Kelemen báró tulajdona lett. Biztosan tudom, hogy ott jó helyen vannak. A szaruból faragott kanalakat feleségem vendég­ ségek alkalmával a befőttes- és salátástálban hasz­ nálta. A z oláhok betörésekor elvesztek.

A Z ATKÁK ÉS A BARLANGOK. í r t a : Szalay László dr. Az a t k á k t u d v a l e v ő l e g a pókfélék, az A r a c h n o i d e á k ] egyik csoportja. A p r ó t e r m e t ű , sok esetben csak ö s s z e t e t t n a g y í t ó v a l l á t h a t ó á l l a t o k , amelyek k ö z ö t t a nyolc-tíz m i l l i m é t e r n y i n a g y s á g ú r a m e g h í z o t t n ő s t é n y kullancs (Ixodes ricinus L.) m á r ó r i á s s z á m b a megy. A l e g v á l t o z a t o s a b b helyeken meg­ t a l á l h a t ó k , v í z b e n , szárazföldön e g y a r á n t otthonosak, k o p á r s z i k l á k o n , s z á r a z homokban c s a k ú g y r á j u k b u k k a n h a t u n k , a k á r a nedves m o h á b a n , élő és elhalt n ö v é n y e k e n s á l l a t o k o n , a talajban, lehullott lomb és f á k k é r g e alatt, vagyis ezeknek a p a r á n y i kis á l l a t o k n a k különféle alakjai r e n d k í v ü l v á l t o z a t o s viszonyok k ö z ö t t élnek. É s é p p e n a p r ó t e r m e t ü k n é l fogva f ö l d a l a t t i kisebb ü r e g e k e t is be tudnak n é p e s í t e n i . I l y e n f ö l d a l a t t i k i s ü r e g e k részben t e r m é s z e t e s ú t o n j ö h e t n e k l é t r e , részben emberi vagy állati b e a v a t k o z á s e r e d m é n y e i , p é l d á u l a v a k o n d v a d á s z t e r ü l e t e , a partifecske fészkelő helye és a hangya­ boly. Ezeket a f ö l d a l a t t i kis ü r e g e k e t d i m i n u t í v - b a r l a n g o k n a k nevezik, s m i k é n t ismeretes, a t k a v i l á g u k igen v á l t o z a t o s és népes, a m i azt mutatja, hogy az itteni t e r m é s z e t i , k ö r n y e z e t ­ tani, v a l a m i n t táplálkozásbiológiai viszonyok k i v á l ó a n alkal­ masak arra, hogy b e n n ü k az. a t k á k bizonyos csoportjai a nekik legmegfelelőbb életfeltételeket t a l á l j á k meg. Ezek a d i m i n u t í v - b a r l a n g o k á l t a l á b a n s ö t é t e k , h ő m é r s é k ­ l e t ü k n a p i és évi i n g a d o z á s a a r á n y l a g csekély, levegőjük p á r a ­ tartalma is csak k i s m é r t é k b e n v á l t o z i k . Á m d e a f ö l d a l a t t i nagyobb ü r e g e k b e n , vagy ahogy szoktuk mondani a barlangok­ ban teljesen h a s o n l ó a k a t e r m é s z e t i és a k ö r n y e z e t t a n i

viszonyok, ú g y h o g y ebből a s z e m p o n t b ó l a barlang is, vagy annak egyes részei alkalmas é l e t t e r e t jelenthetnek az a t k á k számára. Másik, m é g az előbbinél is fontosabb feltétele annak, hogy egy bizonyos t e r ü l e t e n állati élet fennmaradhasson, az, hogy milyenek az illető helyen egyes á l l a t c s o p o r t o k részére a t á p l á l k o z á s i lehetőségek. N a g y á l t a l á n o s s á g b a n áll az a tétel, hogy ott, ahol nmcsenek az á l l a t o k t á p l á l k o z á s á r a felhasznál­ h a t ó anyagok, á l l a t o t sem t a l á l u n k , legfeljebb e l t é v e d t vagy k ó b o r l ó p é l d á n y t , de ahol bőséges t á p l á l é k áll r e n d e l k e z é s ü k r e , ott a legnagyobb valószínűséggel — nem r i t k á n t ö m e g e s — j e l e n l é t ü k r e is s z á m í t h a t u n k . Táplálkozásbiológiai s z e m p o n t b ó l t e h á t nemcsak azt k e l l k i d e r í t e n ü n k , hogy valamely á l l a t vagy az á l l a t o k n a k egy csoportja m i n ő t á p l á l é k k a l él, hanem azt is, hogy bizonyos á t k u t a t a n d ó t e r ü l e t e n vannak-e o l y a n anya­ gok, amelyek alkalmasak az á l l a t o k t á p l á l k o z á s á r a és ezek a l a p j á n m i n ő á l l a t o k jelenlétére lehet ott k i l á t á s u n k . A z a t k á k , m i n t e m l í t e t t e m , a l e g v á l t o z a t o s a b b helyeken és k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t élnek, ennek megfelelően t á p l á l k o z á s ­ biológiai s z e m p o n t b ó l is többféle csoportot k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k meg k ö z ö t t ü k . V a n n a k k ö z ö t t ü k r a g a d o z ó k , d ö g e v ő k , ü r ü l é k ­ evők, vannak, amelyek a n ö v é n y i anyagokat, k i v á l t a k o r h a d ó fa- és e g y é b t ö r m e l é k e t , gombafonalakat, a humuszos földdel keveredett f a t ö r m e l é k e t kedvelik, vannak, amelyek élelmi­ szerekben, lisztben, sajtban vagy é t e l h u l l a d é k o k o n , g y ü m ö l c s ö n élnek, de vannak k ö z ö t t ü k élősködők is. N é z z ü k , ebből a s z e m p o n t b ó l a barlang mennyiben felel meg igényeiknek, t a l á l n a k - e ott elegendő m e n n y i s é g ű t á p l á l ó ­ anyagot, hogy e z á l t a l l é t ü k a barlangban b i z t o s í t v a legyen. A barlangi állatvilág t á p l á l k o z á s á b a n legnagyobb szerepe k é t s é g k í v ü l a k í v ü l r ő l b e k e r ü l t t á p l á l é k n a k v a n . E z áll az a t k á k e s e t é b e n is. M m t ilyen legfontosabb a szerves t ö r m e l é k , amelyet a folyóvizek v i t t e k és visznek be á l l a n d ó a n . Ezt a n ö v é n y i t ö r m e l é k b ő l álló t á p l á l é k o t a v í z a barlangban szét­ osztja, s z é t t e r e g e t i és folytonosan u t á n p ó t o l j a , ú g y h o g y a k ü l ö n b ö z ő finomságú és m e g t a r t á s ú t ö r m e l é k mindenkor és m i n d e n ü t t bőségesen áll a t ö r m e l é k e v ő a t k á k rendelkezésére. A v í z árja azonban nemcsak az a p r ó n ö v é n y i t ö r m e l é k e t , hanem nagyobb á g a k a t , leveleket, t e r m é s e k e t , magvakat, f a k é r e g d a r a b o k a t , g y ö k e r e k e t , m o h á t , z u z m ó t is besodorhat m a g á v a l , ezeket i t t is-ott is partra veti, ahol k o r h a d á s n a k indulnak és o d a c s á b í t j á k a f a k o r h a d é k e v ő a t k á k a t ; ezeknek a létfeltételét az ember is n a g y m é r t é k b e n elősegíti akkor, amikor a barlangban f a m u n k á l a t o k a t végez, vagyis d e s z k á t , cölöpöt, k a r ó t , lécet szállít a barlangba, ahol azok e l ő b b - u t ó b b elkorhadnak és s z é t h u l l a n a k . A v í z á l t a l besodort és az ember á l t a l becipelt fadarabok m é g a z é r t is fontosak, mert ezeket a p e n é s z g o m b á k és egyéb g o m b á k fonalai lepik el, ezek viszont a g o m b a e v ő a t k á k s z á m á r a jelentenek gondtalan életet. H a a k o r h a d á s nagyon e l ő r e h a l a d t , a teljesen s z é t m á l l o t t , földdel, humusszal keveredett f a t ö r m e l é k pedig a h u m u s z e v ő a t k á k n a k ad bőséges t á p l á l é k o t . N a g y o n sok barlangban az i d ő k f o l y a m á n f ö l h a l m o z ó d o t t d e n e v é r t r á g y a — a g u a n ó — valóságos e l d o r á d ó j a az ú g y n e v e ­ zett guanophil, vagyis d e n e v é r t r á g y a k e d v e l ő a t k á k n a k . De n e m h a g y h a t ó k figyelmen k í v ü l a k i r á n d u l ó k t ó l el­ d o b á l t é t e l h u l l a d é k o k , k e n y é r és sajtdarabok, g y ü m ö l c s m a r a d v á n y o k , s z a l o n n a b ő r , csontok sem, amelyeken bizonyos fajok n é h a szinte m e g s z á m o l h a t a t l a n m e n n y i s é g b e n v e r ő d n e k össze. A z ilyen a t k a d ú s helyen a z u t á n megvan a lehetősége és v a l ó ­ színűsége annak, hogy bizonyos r a b l ó a t k á k is megjelenjenek a s z í n t é r e n és szelídebb és g y e n g é b b atyafiaik e l z s á k m á n y o l á s á v a l csillapítsák éhségüket. V i s z o n t h ú s e v ő és d ö g e v ő m á s fajokat a barlangban elhullott kisebb nagyobb á l l a t o k h u l l á i n is m e g t a l á l h a t u n k .

á l l a t o k n a k az összegyűjtése a s ö t é t barlangban m e s t e r s é g e s v i l á g í t á s mellett j á r , ú g y h o g y a barlangi a t k á k r ó l alig v a n a hazai i d e v o n a t k o z ó i r o d a l m u n k b a n e g y - k é t adatunk ; a m i van, az is d e n e v é r é l ő s k ö d ő r ő l v a g y pedig a barlang e l ő t e r é b e n t a l á l t k ó b o r fajról szól, ezeknek azonban a barlanghoz tulajdon­ képen vajmi kevés közük van. Csak l e g ú j a b b a n , Dudich Endre dr. é r d e m e f o l y t á n halad­ h a t t u n k ezen a t é r e n nagy lépéssel előre, amennyiben a B a r a d l á b a n v é g z e t t b a r l a n g b i o l ó g i a i k u t a t á s a i v a l kapcsolatosan az Aggteleki b a r l a n g b ó l 28 atkafajt s i k e r ü l t k i m u t a t n o m , ezek k ö z ü l 21 új v o l t a m a g y a r o r s z á g i á l l a t v i l á g r a is. Dudich ösztönzésére l e g u t ó b b Gebhardt A ntal dr. az A b a l i g e t i barlangot és a m á n f a i »Kőlyuk«-at k u t a t t a á t h a s o n l ó szellemben é s m i n d k é t b a r l a n g b ó l hat-hat atkafajt hozott a k ü l v i l á g r a . H a az a t k á k a t k ö r n y e z e t t a n i — ökológiai — s z e m p o n t b ó l hozzuk v o n a t k o z á s b a a barlanggal, ú g y azt tapasztaljuk, hogy legnagyobb r é s z ü k r é s z b e n b a r l a n g k e d v e l ő , r é s z b e n b a r l a n g j á r ó , de, k i v á l t a b e j á r a t k ö r n y é k é n , a barlangok e l ő t e r é b e n t e r m é s z e t e s e n barlangi v e n d é g e k k e l is t a l á l k o z u n k . H a t á r o z o t t a n igazi b a r l a n g l a k ó a t k á t eddig csak egyet i s m e r ü n k , m é g pedig a Rhagidia terricola n e v ű faj longipe-s n e v ű v á l t o z a t á t ; ezen az a t k á n az igazi barlangi á l l a t o k a t ' j e l l e m z ő a l k a l m a z k o d á s i jelenségek s z é p e n k i m u t a t h a t ó k és eddig csak b a r l a n g b ó l i s m e r j ü k , h a z á n k b a r l a n g j a i b ó l azonban eddig m é g nem k e r ü l t elő.

INGAGI. A SVÉD ÁLLATTANI EXPEDÍCIÓ ÚTJA A F R I K A SZÍVÉBEN. I r t a : Vilmos svéd királyi herceg. (19. Folytatás.) TIZEDIK FEJEZET. Különféle alkák, amelyek valóságos nagysága egy-másfél milliméter. Vitzthum nyomán.

V é g ü l elég t e k i n t é l y e s s z á m b a n vannak k ö z ö t t ü k é l ő s k ö d ő k is, ezek gazdaállataik, denevérek, egerek, patkányok, rovarok stb. r é v é n jutnak a barlangba. M i n t e m l í t e t t e m , a barlang k ö r n y e z e t t a n i és t e r m é s z e t i viszonyaiban e g y á l t a l á b a n nincsenek o l y a n t é n y e z ő k , amelyek az a t k á k létfeltételeit v e s z é l y e z t e t n é k ; a barlang belsejében m é g a fény teljes h i á n y a sem hat r á j u k z a v a r ó l a g , amennyiben fajaik t e k i n t é l y e s része v a k . E z t t u d v a , csak arra k e l l figye­ lemmel l e n n ü n k , hogy vannak-e valamely adott barlangban s z á m u k r a t á p l á l k o z á s i lehetőségek. H a az i m é n t v á z o l t a k a l a p j á n ez m e g á l l a p í t h a t ó , a k k o r majdnem teljes bizonyos­ s á g g a l j e l e n l é t ü k r e is s z á m í t h a t u n k és t á p l á l é k u k u t á n i n d u l v a n y o m o n k ö v e t h e t ő k a barlang b á r m e l y részébe. A z eddig elmondottak főleg szárazföldi a t k á k r a vonat­ koznak, á m az a t k á k egy t e k i n t é l y e s csoportja v í z b e n él, h a t e h á t egy barlangnak h o z z á f é r h e t ő vize is v a n , esetleg v i z i a t k á t v a g y v e l ü k r o k o n Halacarida-t is z s á k m á n y o l h a t u n k . E n n y i lehetőség ellenére sem mondhatjuk azonban, hogy a barlangok az a t k á k s z e m p o n t j á b ó l v a l a m i j ó l á t v o l n á n a k kutatva; ez v o n a t k o z i k nemcsak a hazai, de a külföldi barlangokra is. E z az é r d e k e s á l l a t c s o p o r t valahogy n e m vonzotta eddig v a l a m i k ü l ö n ö s k é p e n a b a r l a n g k u t a t ó k a t . E n n e k o k a t a l á n a p r ó , i g é n y t e l e n t e r m e t ü k b e n k e r e s h e t ő , de mindenesetre h o z z á j á r u l n a k azok a technikai n e h é z s é g e k és k é n y e l m e t l e n s é g e k is, amelyekkel ezeknek a p a r á n y i k i s

A SZENT NÍLUSON LEFELÉ. Az orvos húzta az egyik végét, a malária a másikat. A kötél pedig ennél a mérkőzésnél sovány testem volt, amely ettől természetesen nem lett kövérebb. A kötél azonban ellenállt. A kinin végül erősebbnek bizonyult a betegség csiráinál és az orvos győzött. Meglehetősen megviselt és elgyengült állapotban lassanként vissza­ tértem az élők sorába. Esett az eső. A villámok cikáztak. A fű nőtt. Es amikor a nap megint előbújt, életkedvem is meg­ növekedett és miután a láz még néhányszor visszatért, végre ránkvirradt az a nap, amelyen holminkat újból összecsomagolták és a teherhordozók ismét sorokba guggoltak, várakozva, hogy ú t n a k indulhassanak. Az Uelle-kerületről le kellett mondanunk. Sőt az utolsó pillanatban még a Kiló mellett fekvő aranybányák megtekintésétől — ahova Olsson ment mozgóképeket készíteni — is el kellett állnunk. Mert a malária makacs volt és az Albert-tavon a gőzhajó bizonyos napon indult Kaszennyiből. Onnan havonta csak kétszer közlekedett és ezért pontosaknak kellett lennünk, ha Redjafban a nílusi gőzöst el akartuk érni. Kilót sajnáltam. A z ottani aranybőségről szóló mesés elbeszélések alapján előre örültem, hogy meg­ látogathatom ezt a helyet és kissé betekinthetek a belga állam afrikai kincseskamrájába. Hiszen az egész kerület híres arról, hogy aranyban bővelkedik.

Kilo.

Hogy a hírek nem túlzottak, arra abból lehet követ­ keztetni, hogy egy középnagyságú bánya tizenkéthónapi tiszta nyeresége már néhány év előtt 18 millió frank volt. É s emellett még mindig általános a panasz, hogy milyen nehéz jó munkásokhoz, elegendő élelem­ hez és a kor színvonalának megfelelő gépekhez jutni. Úgy vélik, hogyha mindez rendelkezésre állna, a nyere­ ség összege többszörösére emelkedne. De a fekete munkások lusták és kedvetlenek, a fehérek gyar­ matosító hajlama nagyon csekély és a szállítási nehéz­ ségek csaknem legyőzhetetlenek. Mindazonáltal Kiló­ nak már most is nagy a szerepe a világ aranyter­ melésében. É s ennek a szerepnek jelentősége évrőlévre bizonyára növekedni fog, mert e bányák Afriká­ ban vannak és Afrika a jövő földje. Verőfénnyel és harmatosán virradt ránk augusztus 3-a, egy szerdai nap, amikor két hónap letelte után megint az ellenszenves kitandába ülhettem. De ezt ez alkalommal kevésbbé kedvetlenül tettem, mert a rázás és himbálás lassanként hosszas fáradságaink vége felé és hazavitt. Nem voltam olyan állapotban, hogy újdonságokra vágyakozzam. Noha a kis belga telep minden fehér lakója bőven részesített barátság­ ban és vendégszeretetben, mégsem akadt köztünk senki, aki nem örült, hogy Iramúból távozunk és ismét folytatjuk az egészséges mozgalmas vándor­ életet. Mert egyhelyben ülni és semmit sem tenni, a trópusok alatt még inkább jelent hanyatlást, mint másutt. A rmmka, a mozgás és az egészséges akarat ott éppolyan nélkülözhetetlen életfeltétel, mint itthon. Termékeny, dombos, füves tájakon két napig t a r t ó menetelés után végre megláttuk — bár eg3^előre csak a messze távolban — a buniai szikratávíró oszlopát. Az állomás Kilóhoz tartozik ; útvonalunk ettől délre haladt. De az égbenyúló antennák szemmelláthatóan bizonyították, hogy a civilizációhoz közeledünk. Csa­ patunk másnap reggel elérte a széles, jól megépített utat, amely a bányákból a nagy árok nyugati határ­ hegyeire kanyarog fel. Éppen azon dolgoztak, hogy ennek szélére távírópóznákat állítsanak, és amint egy gépkocsi néhány mérnökkel csörömpölve jött le a hegyről, hirtelen úgy éreztük, hogy kellemetlenül közel jutottunk Európához. Akkor este Bogoróban éppen a Kongó és a Nílus vízválasztóján vertünk sátrat. Hideg és szeles volt az idő. De alattunk úgy terült el a síkság, mint valami terített asztal, közepén a nagy ezüsttányérhoz hasonló Albert-tóval. Másnap délután

pedig egész csapatunk Kaszennyiben gyülekezett, amely kikötője és keleti kapuja Iturinak, a Kongó-állam egyik leggazdagabb tartományának. Ennek ellenére a kis helység vajmi igénytelen. Mindössze néhány szalmakunyhó, egy hullámos bádog­ ból épült nagy raktár és egy düledező téglaház alkotja; a házban egy fehér ember lakik, aki maga tölti be a helyőrségi parancsnok, a vámfelügyelő, az orvosi hatóság és a gyógyszerész hatáskörét, azzal a külön megbízatással, hogy az álomkórt tanulmányozza. E z az ember úgy festett, mint valami rabló, de maga a meg­ testesült jóság volt. Ezenkívül a parton egy kis karfátlan kikötőpalló volt, amelyet a stockholmi szigetek bármely nyaralótulajdonosa szegyeit volna mutogatni. E z volt tehát a kilói bányák számára a legfontosabb rakodóhely, ahonnan gépek és szerszámok indultak útnak az országba, és amelynek sima kövezetét egy­ aránt tapossák munkások és vezérigazgatók; mert Afrika bizony nincs tekintettel a személyre. Mindenki­ nek meg kell elégednie a legkisebb és legszegényesebb elrendezéssel, és a vadonban az ember mindenért hálás, ami a haladást, vagy a munkát megkönnyíti, akár a legsilányabb híd, vagy a legrosszabb út segít a dolgán. Kaszennyiben elég gyakran megesik, hogy a gőzös olyan­ kor, amikor rossz idő jár és a tavat gonosz, kis hullá­ mok fodrozzák, a palló megbízhatatlansága miatt egyáltalán nem köthet k i . Ilyenkor mint valami gonosz

Ebédre való Kaszennyiben.

Krokodilus az Albert-ló partján.

szellemnek, a nyílt vizén kell cirkálnia, amíg a vihar elmúlt, noha ezáltal egy vagy több nappal megkésve érkezik. Bármennyire epedve várják a gőzöst, az efféle késéseket egykedvűen fogadják. Mert az ilyen bosszú­ ságok ellen itt védekezni nem lehet. Afrika csak Afrika marad. Ez a magyarázata mindennek. A Kaszennyiben eltöltött este számunkra egyaránt szomorú és vidám volt. A svéd állattani expedíció ugyanis két belga tisztje számára búcsúlakomát ren­ dezett, mert nekik másnap vissza kellett térniök gyarmati szolgálati helyükre, mi pedig távoztunk a Kongóvidékről. A búcsúzás mindig bánatot okoz, külö­ nösen akkor, amikor olyan férfiak búcsúznak el egy­ mástól, akiket a létért való együttes küzdelem forrasz­ tott össze a vadonban, ahol a jellem csiszolódik és ahol alkalmazkodni kell a körülményekhez, az akaratot a közös célnak kell alárendelni és mégsem szabad az egyéni önállóságról lemondani. A magány sok emberre még akkor is lesújtó hatással van, ha nem sokáig tart. A vadon némasága és a sorsdöntő komolyság nagyon nyomasztóan hat kedélyükre. Ingerlékenyek és mélabúsak lesznek. Különösen az olyan expedíciónál, amilyen a mienk volt s amelynél három különböző nemzet volt képviselve, bőven van alkalom súrlódásra. Pedig a gyakorlatban az ilyesmi velünk sohasem tör­ tént meg. Ezért akkor este úgy tekinthettünk vissza héthónapos együttlétünkre, hogy nem kellett zavart­ okozó kellemetlenségekről megfeledkeznünk, csak igen sok változatos élményünk emlékét idéztük. A két belga tiszt nemcsak a kormányuk részéről rájukrótt köte­ lességét teljesítette, hanem annál sokkal többet tett. Az expedíciónak nemcsak segítői és tanácsadói voltak, hanem ennél sokkal értékesebb szerepet töltöttek be : őszinte és hűséges jóbarátaink voltak. Azért ezúttal ismételten igaz szívvel köszönjük bajtársi szolgálataikat és együttműködésüket. A díszebéd, amelynek fogásait friss hal, három sovány tyúk és valami felfújt alkotta — utóbbi épp­ olyan fekete volt, mint a szakács —, bánatos hangulat­ ban kezdődött. Ahogyan azonban a pezsgő a nyelveket megoldotta, annak megfelelően a hangulat is a leg­ szélesebb jókedvre derült. Ugyanis hasonlóképen jár­ tunk, mint sok más kutató csapat. A szeszes italokat tartalmazó láda, amelyet szerencsétlenség és betegség esetére hoztunk magunkkal, mindezideig érintetlen

maradt. De a Kongóvidéken töltött ez utolsó este előszedtük tartalmát és a búcsúünnepen a vidámság a kora reggeli órákig tartott. Erőtlenségem akadályo­ zott meg abban, hogy a mulatságban mindvégig részt­ vegyek. Még azután is, hogy aludni tértem, sokáig vidám hangok hatoltak át a szúnyoghálón és az utolsó dolog, amit még hallottam az volt, hogy egy sátor éppen abban a pillanatban dőlt össze, amikor tulaj­ donosa alatta mindenáron nyugalomra vágyott. De az elvágott sátorkötelek körül ott állt a társaság többi tagja és úgy kacagott, hogy elhallatszott a közép­ afrikai árok egyik szélétől a másikig. Másnap reggel megérkezett a »Samuel Baker« nevű kis kerekes gőzös, a szélben lobogó angol zászlóval. Ezúttal is úgy történt a dolog, mint már olyan sokszor más alkalommal. A szél erősbödött, és alighogy a hajóterheket kidobálták a partra, »Samuel« máris sietett ismét szabaddá válni és a tóra kijutni, ahol mindaddig nagyokat kerülve kellett ide-oda bolyongania, míg napnyugtakor a hullámzás megszűnt és megint kiköthetett. A hajónak terhet is, utasokat is fel kellett vennie. De végül minden rendbejött, s amikor sok csomagunk a szolgákkal, fegyverhordozókkal és preparátorokkal, akik az utazástól nyilvánvalóan valami különleges élvezetet vártak, kellőképen elhelyezést nyertek, már régen leszállt az éjtszaka. A parton könnyes szemmel állt Weiler és Arrhenius, mögöttük fekete katonáik tisztelgő állásban sorakoztak. Egy utolsó kézszorítás a korláton át, búcsúzó köszöntés a katonák felé, azután a gőzös lassan elindult a tinta­ fekete vízfelületre és a Kongóállam tópartja csak­ hamar eltűnt a sötétségben. Csak két ide-oda lóbált lámpás integetett búcsút ; egy-kettőre ezek is már csak akkorák voltak, mint valami fénybogarak és az éjtszaka hamarosan elnyelte őket. A »Samuel« rendes útján járta körül a tavat. Először délnek tartott, azután keletnek, majd északnak. Több­ ször fenéket ért, mert az Albert-tó vize ehelyütt sekély, de a tófenék csupa iszap, minélfogva nem történt semmi baj. Amikor a hajó túlságosan iszapba került, nagy ügyesség kellett a kiszabadításához, ami minden esetben sikerült is. De a parancsnoki hídon az angol tengerészet egyik tartalékos tisztje állt. Sőt a parancs­ nok sorhajókapitány volt, aki mellén háromsorosan viselte a hadi kitüntetéseket és Butiabában lakott, ahonnan mint az angol kormány képviselője az Albert­ tavon a hajózást rendszerint ellenőrizte. Hatalmas hajóhadát a »Samuel Baker« (ez valamivel kisebb, mint a legkisebb dunai gőzösünk), egy gőzzel hajtott vontatóhajó és különféle uszályok alkotják. Mert amit a tengerészeti parancsnokság tesz, azt alaposan teszi. A gőzöst rendkívül tisztán tartották, a fedélzet olyan fehér volt, mint valami fényűzésből tartott hajóé, színe kifogástalan és a reggeli tisztogatást olyan alaposan végezték, mint ahogyan hadihajón szokás. Néhány túlságosan meleg kis fülke is volt a hajón, de nem akadt értelmes ember, akinek eszébe jutott volna, hogy ezeknek hasznát vegye. A z ember a fedélzeten eszik, alszik és pihen, ahol mindenki kedve szerint helyezkedhet kényelembe és ahol a szellő üdít. Jobb a friss levegő és a szabad ég, mint a kétes kényelem bol­ hák és egyéb férgek között. Ahol néhány nap múlva jártunk, ott az Albert-tó kilométernyi szélességű víziúttá zsugorodott össze,

Szájtáió krokodilusok.

amely egyre keskenyebb lett, mennél tovább jutottunk északnak. A két part egymáshoz mind közelebb került és egyre zöldebb lett, a nádszegély pedig mind sűrűbbé vált. Kígyózó vonalban kanyargott a »Samuel« minden alattomos homokzátony mellett tova, és végül beevezett a szent, bár zavaros Nílus-folyóba. A Bár-el-Gyebel Nimuléig hajózható. Azután a folyónak olyan szakasza következik, amely a víz árja és a vízesések folytán járhatatlan. Csak a Szudánban fekvő Redjafban lehet ismét egy másik nílusi gőzhajóra szállni és az utazást megszakítás nélkül Khartumig folytatni. Sok terv készült abból a célból, hogy a Fokföld és Kairó között tervezett összeköttetés eme szakasza a közlekedés számára elkészüljön. Voltak, akik zsilipeket javasoltak, mások egészen új medret akartak robbantani a Nílusnak, megint mások meg arra gondoltak, hogy Nimule és Redjaf között vasutat építenek. De a fel­ adat még mindig megoldásra vár. Sokáig azonban m á r nem tarthat, amíg a dolgot valami módon rendbe­ hozzák, és az a régi álom, amely az Afrikán megszakítás nélkül végigvezető közlekedő útra vonatkozik, meg­ valósul. Jómagámnak az a véleménye, hogy a közleke­ dési rendszer széttagolt szakaszait sem a gőzhajó, sem a vasút fogja legfőképen összekapcsolni, hanem a rend­ szeres gépkocsiforgalmat szolgáló utak lesznek erre alkalmasak. E z t a rendszert Ugandában a gyakorlatban már nagy sikerrel megvalósították és az teljesen bevált. A jövőben a kényelmet kedvelő európai embernek tehát egyetlen lépést sem kell tennie, hanem vasút, gépkocsi és gőzhajó segítségével néhány hét alatt hosszatt végigszelheti az egész nagy világrészt, amihez régebben hónapok, sőt évek kellettek. Szerencsés utat! De akkor majd engedelmet kérek, hogy otthon maradhassak. A Bár-el-Gyebel partvidékén meglehetősen sűrű a lakosság. A ligetekbe rejtett kunyhók festői képet nyújtanak és a növényzet a part közelében zöld, sűrű és buja, beljebb azonban fokozatosan kertszerűen ritkul és komorabbá válik. A férfiak és nők egyaránt több­ nyire meztelenek. Az állatvilág nem látszik nagyon gazdagnak. Figyelemreméltó a madárvilág szegényessége. Ellenben a folyóban nagy csordákban nyüzsgött a sok víziló, az aljas krokodilusokról nem is szólva, amelyek minden­

felé a homokzátonyokon a napon sütkéreztek. Valóban élvezet volt ezekre célbalőni és hallani, mint üti á t a golyó páncéljukat. Mert az ilyen emberevő hüllők iránt nem viseltetem rokonszenvvel, bármit mondjanak az állatvédő egyesületek. Egyik éjjel a »Samuel« az úgynevezett »Rino-tanya« mellett horgonyzott, amely a Roosevelt-féle expedíció révén vált ismeretessé. Az a reménységünk, hogy dél­ után megpillanthatjuk a fehér-orrszarvúak egyikét, nem teljesült. Ezek a száraz időszakban a folyó köz­ vetlen közelében szoktak tartózkodni, de az esős idő­ szakban a szárazföldön beljebb vonulnak. Másnap elértük a Fehér-Nílus hajózható szakaszának végpontját, közvetlenül a kis Nimule falunál, amely a folyótól nem messze dombokon fekszik. Itt lőtte Gyldenstolpe az expedíció utolsó nagyvadját, egy vízi­ lovat, amelynek majd az állami múzeumban kitömött állapotban kell feltámadnia. A koponya és a nyers bőr szállítása Redjafig negyven teherhordozót vett igénybe. H a az ember Nimuléban előzetes értesítés nélkül, azzal a feltevéssel kötne k i , hogy elegendő teher­ hordozót kap, keservesen csalódna. Nimule környéké­ nek gyér a lakossága és a menetelés folytatása csak azáltal válik lehetségessé, hogy az ember a szudáni

Mádi harcosok.

lással könnyen lehet leróni. A z egész távolság tehát 92 angol mérföld, körülbelül 150 kilométer. Sátorra nincs szükség, mert az egész vonalon kullancsmentes, jó menházak állnak rendelkezésre, éspedig egymástól kisebb távolságokra, mint amekkorák a felsoroltak. Az út jókarban van, és egyes részletei még motor­ kerékpárral is járhatók. A z esős időszakban a folyók ugyan nagyon megdagadnak. Mégis mindegyiken gyalogszerrel lehet átkelni, kivéve az Asszoát, amelyen a közlekedést egy kezdetleges komp teszi lehetővé. Az egész úton egyetlen glosszinát sem láttam ; augusztus derekán voltunk. Ellenben a hőség, kivált déltájban, nagyon kellemetlen volt, minélfogva ajánlatos korán, már hajnalban 4 vagy 5 órakor kelni. Eleimet nehezen lehet beszerezni, de kisebb mennyiségben mégis kapható. Vad csak szórványosan akad. * Fiatal mádi asszonyok.

hatóságokat kellő időben előre értesíti kutatócsapatának szándékáról. E z t m á r Irumuból megtettük, és az angol szokott pontosságnak bizonyságaként Nimuléban négyszáz fekete, bőven elég élelemmel, útrakészen várta megérkezésünket. A z utolsó hónapokban végzett nagy gyűjtések következtében az expedíció csomagjai a lehetőség határáig megszaporodtak, és ezeket az utolsó állomásra, Redjafba kellett szállítani. Mintha egy egész ezredet mozgósítottak volna, úgy hemzsegett a sok ember a telep kis szabad terén. A kormány abból a célból, hogy a tömeget rendben tartsa és bennünket továbbsegítsen, barátságos előzékenységgel egy katona­ tisztet, a Mongalla-tartomány helyettes kormányzóját, Brocks őrnagyot küldte k i , aki egy maroknyi fekete katona és Mamur, a szines helyőrségi parancsnok segítségével, mindjárt magára vállalta minden dolgunk irányítását. E z számunkra értékes segítség volt. Micsoda szervezettség, mekkora rend, milyen fegyelem! Mindent egy-kettőre elintéztek, mintha a nagy gépezetnek még a legkisebb kerekét is megolajozták és százszor k i ­ próbálták volna. Ölbetett kézzel nézhettük a munkát. Az angol gyarmat első tekintetre csodálatos zűr­ zavarnak látszik. Mintha minden vaktában történne. A z egész rendszer olyan laza szerkezetnek látszik, hogy az ember attól tart, hogy egy érintésre nyomban összedűl. De ha elérkezik a vizsga napja, ha valami feladat meg­ oldásáról van szó, az eresztékek hajlékony acélszalagok módjára összetartanak. Hajlíthatok, de nem törnek el. S a rendszer ereje éppen rugalmasságában rejlik. Mert az ilyen szervezet nagyon különböző körülményekhez képes alkalmazkodni. Kertelés nélkül bevallom, hogy bámulója vagyok az angol gyarmatosítási rendszernek, hiszen sokévi tapasztalatok alapján, életrevaló elvek szerint és határozott célkitűzéssel alakult k i . Afrikáról írt kézikönyvekben hamis adatok vannak, vagy egyáltalában semmiféle adat sincs a Nimuléból Redjaf ba vezető útról. A vidék látogatása az álomkór miatt hosszabb ideig tiltva volt. De még a zárlat feloldása után is csaknem az a látszat, hogy a kormány­ zat ezen az útszakaszon még nem tartja kívánatosnak a túlnagy közlekedést. Ennek okát bajos megérteni. Azok kedvéért, akik ezen a szakaszon akarnak utazni, megemlítem, hogy a távolság hét napi járóföld, amelyet naponta 11,15,16,12, 8, 16 és 14 angol mérföldnyi gyalog­

*

*

í g y tehát egyik reggel utolsó afrikai vándorlásunkra indultunk. A sátrak összecsomagolva maradhattak, csak arról kellett gondoskodnunk, hogy az ágy, a szúnyogháló és a gumifürdőkád legyen kéznél olyankor, amikor elértük a nagyszerű táborhelyeket és valami szalmatető hűvös árnyékában találtunk menedéket. E z volt valamennyi közül a legkönnyebb kirándulásom, noha a napi menetelések meglehetősen hosszúak voltak. A nap kilenc óra felé ugyan m á r nagyon kegyetlenül tűzött, mivel azonban a telihold jóvoltából m á r nagyon korán indulhattunk, erre az időre napi menetelésünk nagyobb részén m á r t ú l voltunk. A z ú t kifogástalan és sík volt, a táj zöld, a látóhatáron néhány hegy kéklett. A Nílus kanyargó folyása nagy távolságról volt sejthető a köd folytán, amely minden reggel elborította a vizet és még a déli forróságban is párák alakjában a víz­ esések fölött lebegett. A vidéket és lakosságát most jól ismerik, főképen azért, mert a világháború idején erre vezetett egy fontos hadtápvonal a ruandai h a t á r csapataihoz. M i azonban úgy éreztük itt magunkat, mintha Stock­ holm közkedvelt sétaútján, a »Strandvagen« járnánk, olyan könnyűnek és civilizáltnak látszott minden a Kongó-állam vadonjához képest. Nem lenne tehát érdemes sok szót vesztegetni erről az utazásunkról. De nem mulaszthatom el, hogy megemlékezzem a festői mádikról, a Szudán déli részének egyik törzséről.

A mádik lánca.

Esténként a tábortüzek körül szoktak gyülekezni; a férfiak teljes hadidíszben és vörös földdel és hamuval bemázolva úgy festettek, mintha valami kalandos regény képeiből vágták volna k i őket. Borotvált fejükre valami süvegfélét tettek, amely saját hajukból és közbefont kauricsigákból készült, s amelyet néhány felfelé álló, lobogó strucctoll ékesített. Karjukon széles elefántcsontkarperecek fénylettek, ezenkívül bal könyökük fölött még fűből vagy tollból készült, lófarkszerű díszt viseltek. Bokájukra csörgőket kötöttek. Egyesek egész testüket befestették, mások csak lábukat, s ezek úgy festettek, mintha nadrágot viselnének. Dobok és hosszú, vadászkürthöz hasonló fúvóhang­ szerek szolgáltatták a lármát, amelybe a csörgők csilingelése és az asszonyok sivító hangja vegyült. Tánc közben középen álltak a zenészek, közelükben az asszonyok és gyermekek, azután következtek a férfiak, akik lándzsájukat lóbálták és a zene ütemére táncoltak. Időnként egy-egy különösen felhevült legény kivált a körből, és magában járta a táncot. A mádi asszonyoknak általában szép alakjuk van. Csípőjük körül csak üveggyöngyökből készült keskeny füzért viselnek, amelyen elől fűköteg, hátul valami dúdoros dísz lóg. Alsóajkuk átlyukasztott, és a lyukba különböző ékszert dugnak, amely lelóg az állukra ; ez rendesen csak valami fa- vagy üvegcsap. Egyik este a tánc szép királynője kéthüvelykes csavart dugott az ajkába. Nyilvánvalóan büszkélkedett vele és tuda­ tában volt annak az irigységnek, amelyet ez az ékszer a kevésbbé szerencsés nőtársaiban felkeltett. Szoktak a lyukba furulyát is dugni. Ilyen módon a mádi nő csukott szájjal is képes ajkán át levegőt szívni és arcrándulás nélkül az emberre fütyülni. E z t tekintik a csábítás művészete netovábbjának. (Vége k ö v e t k e z i k . )

VADÁSZAT A

VADÁSZ ÉS VIZSLÁJA. írta : ifj. HöIIe Márton. ELŐSZÓ.

Előttem m á r m á s o k is m o n d t á k , hogy a v a d á s z a t nemes m e s t e r s é g , de ha a v a d á s z a t b ó l a »nemes mesterség« a l k o t ó elemei h i á n y o z n a k , akkor az csak s p o r t t á válik. M i n t ennek a nemes m e s t e r s é g n e k r a j o n g ó j a s z á m o l o k be a vizslával v a l ó v a d á s z a t k ö r ü l szerzett t a p a s z t a l a t a i m r ó l , amelyek a l a p j á n az eddigi s z o k á s o k t ó l eltérő és kevéssé ismert v a d á s z a t i és t a n í t á s i m ó d s z e r n e k lettem feltétlen híve. E z a m ó d s z e r a v a d á s z á s t r e n d k í v ü l élvezetessé, örömteljessé teszi, hűséges v a d á s z t á r s u n ­ kat, a vizslát pedig m e g k í m é l i a célját t é v e s z t ő , eddig helyesnek v é l t , régi t a n í t á s i m ó d s z e r r e l j á r ó d u r v a fenyítésektől. F ő k é p e n tapasztalataim i s m e r t e t é s é r e ó h a j t o k s z o r í t k o z n i . N e m s z á n d é k o z o m a v é l e m é n y e m m e l ellentétes á l l á s p o n t o n lévő v a d á s z t á r s a i m a t i g a z a m r ó l m e g g y ő z n i . D e ö r ö m ö m r e szolgálna, h a o l v a s ó i m k ö z ö t t olyanok is a k a d n á n a k , a k i k m e g á l l a p í t á s a i m a t majd helyeselik. A v a d á s z a t m e s t e r s é g é t k ö n y v b ő l ú g y s e m lehet megtanulni és egy-egy szakcikk el­ o l v a s á s a c s u p á n ú t m u t a t ó u l s z o l g á l h a t tapasztalataink k i ­ bővítéséhez.

N e m tagadom, hogy bizony sok i d ő telik bele, mire m ó d ­ szeremmel v i z s l á n k a t teljesen b e t a n í t o t t u k . Sok f á r a d t s á g o m é r t és t ü r e l m e m é r t azonban mindig k á r p ó t o l t az á l l a t b a r á t és v a d á s z ö r ö m e , amelyet d e r é k k u t y á m fokról-fokra v a l ó fejlődésének megfigyelése nekem okozott. B i z o n y á r a sok v a d á s z ismeri annak a pillanatnak örömteljes h a t á s á t , a m i k o r a vizsla a v é r c s a p a elsőízben s i k e r ü l t k ö v e t é s e u t á n , a teljesen takart erdei s ű r ű s é g b ő l t í z - t i z e n ö t p e r c e s v á r a k o z á s u n k u t á n fark­ c s ó v á l v a megjelenik, s z á j á b a n az elveszettnek v é l t f á c á n k a k a s ­ sal, e l ő t t ü n k leül és v á r j a , hogy azt szájából k i v e g y ü k ! B á r igen sok k u t y á t t a n í t o t t a m , az ilyen első siker m i n d e n k o r m é l y h a t á s s a l volt r e á m . Boldogult Fónagy József b a r á t o m t ó l szereztem annak­ idején alapismereteimet a v i z s l a t a n í t á s h o z . A régi v a d á s z ­ n e m z e d é k j ó l ismeri ezt a nevet. A z ő n e v é h e z fűződik a régi M a g y a r o r s z á g legjobb v a d á s z t e r ü l e t e i v a d b ő s é g é n e k e m l é k e és a lúres angol-vizslák t e n y é s z t é s e és t a n í t á s a . Vizslái engedel­ mességétől el v o l t a m ragadtatva. B a r á t a i n a k é l é n k e m l é k e z e t é ­ ben v a n m é g az a p á r j á t r i t k í t ó v e n d é g s z e r e t e t , amelyben minden v a d á s z p a j t á s á t r é s z e s í t e t t e , s amely a k é r l e l h e t e t l e n sors a k a r a t á b ó l a híres »gógai k i r á l y s á g i b a n é r t v é g e t . I t t kedves j ó b a r á t o m m á r nem foglalkozott k u t y á k nevelésével, csak egy r ö v i d s z ő r ű n é m e t - v i z s l á t tartott s a j á t h a s z n á l a t á r a , b á r fiatalabb k o r á b a n ő is a gyors, f á r a d h a t a t l a n és j ó szagló­ képességgel bíró angol-vizslát tartotta a legjobbnak, a m e l y t ő l nem k í v á n t a meg a v a d e l h o z á s á t , c s u p á n annak felkeresését, m e g á l l á s á t , a feltétlen n y ú l t i s z t a s á g o t és engedelmességet. A k k o r m á r ő is az »új« n é m e t - v i z s l a k i t e n y é s z t é s é n e k h a t á s a alatt állt. A n é m e t e k s a j á t v i z s l á j u k a t a pointerrel k e r e s z t e z t é k . A z angol v é r r e l v a l ó felfrissítés a hamar elfáradó és rossz test­ a l k a t ú , l o m h a v i z s l á j u k b ó l hamarosan a v a d á s z a t k ö v e t e l ­ m é n y e i n e k majdnem t ö k é l e t e s e n megfelelő vizsla k i t e n y é s z t é s é t e r e d m é n y e z t e . í g y s z ü l e t e t t meg a m a i , ú g y n e v e z e t t »új n é m e t vizsla*. A z angol-vizsla elsőrendű orra, g y o r s a s á g a és f á r a d h a t a t l a u s á g a ugyan nekem is nagyon tetszett, de m i v e l az akkori igazán nemes és fajtiszta angol-vizslát a l ő t t v a d e l h o z á s á r a h a s z n á l n i nem lehetett, i g é n y e i m e t az m é g s e m t u d t a kielégíteni. H a a s z á r n y a l t foglyot elvesztettem, az s z á m o m r a teljesen lerontotta v i z s l á m e g y é b k é n t elismerést é r d e m l ő m u n k á j á n a k egész h a t á s á t . M e g k í s é r e l t e m m é g a v a d e l h o z á s á r a »parancsra« b e t a n í t a n i ( a p o r t o z á s par force). E z s i k e r ü l t is, mert hiszen a szamarat is b e t a n í t h a t o m erre, h a é r t e k a t a n í t á s h o z . D e hogy k u t y á m földre szegzett o r r a l kövesse a sebzett v a d c s a p á j á t , azt sohasem t u d t a m elérni. M i v e l a v é r c s a p á t a l e g s i l á n y a b b n é m e t - v i z s l a is jobban k ö v e t i , m i n t az angol, lassan a n é m e t " vizslához p á r t o l t a m á t . A m i k o r Graffi Frigyes j ó b a r á t o m á l d o z a t k é s z s é g é v e l behozta h a z á n k b a a »lemgói«-nak elnevezett, új n é m e t - v i z s l á t , az nekem első tekintetre rokonszenves volt, v a d á s z a t i tulajdon­ ságai pedig megleptek. E z időtől kezdve t o v á b b is jószemniel n é z t e m a rokonszenves angol-vizslát, de nem v a d á s z t a m t ö b b é vele. A z ú j n é m e t - v i z s l á b a n m e g t a l á l t a m mindazt, amit a j ó vizslától m e g k í v á n t a m . Sajnos nem ö r ü l h e t t e m s o k á i g új v a d á s z s e g é d e i m szép­ ségének és jó m u n k á j á n a k , mert ahogyan k é s ő b b k i d e r ü l t , a t e n y é s z t ő k helytelen i r á n y b a t e r e l t é k a t e n y é s z t é s t . Ez a helytelen i r á n y a vizsla akkori magyar b a r á t a i n a k sok k e s e r ű napot szerzett. A n é m e t t e n y é s z t ő k annyira m e g ö r ü l t e k az »új vizsla« t e n y é s z t é s e k ö r ü l elért és k ü l ö n ö s e n a testalkat t ö k é l e t e s í t é s é b e n m u t a t k o z ó , minden r e m é n y t felülmúló e r e d m é n y n e k , hogy megfeledkeztek a t e n y é s z t é s j ó z a n i r á n y ­ elveiről. A c é l t u d a t o s t e n y é s z t é s k e r e t é b e n megengedett bel­ t e n y é s z t é s s e l annyira t ú l o z t a k , hogy t e r m é s z e t e s e n belesodród­ tak az ezt k ö v e t ő elfajulás f o l y a m a t á b a . B á r s i k e r ü l t test-

alkatra k i f o g á s t a l a n v i z s l á k a t t e n y é s z t e n i ü k , külföldről hozatott vizsláink minden b e t e g s é g r e hajlamosak v o l t a k , egyik leg­ kedvesebb e b ü n k a m á s i k u t á n elhullott, mert főképen a szopornyica p u s z t í t ó b a k t é r i u m a i n a k ellenállni nem tudtak. A s z é r u m g y á r i p a r hamar alkalmazkodott a helyzethez és minden j ó t u l a j d o n s á g g a l r e n d e l k e z ő »szopornyica-szérum«-ot g y á r t o t t , amelyben v a k o n b í z t u n k , a m í g annak feleslegességéről és h a s z o n t a l a n s á g á r ó l meg nem g y ő z ő d t ü n k . E z pedig elég s o k á i g tartott. A b e l t e n y é s z t é s t abbahagytuk és ezzel a s z o p o r n y i c a j á r v á n y is m e g s z ű n t . I l y e n s z o m o r ú tapasztalatok u t á n k ö n n y ű s z e r r e l lemond­ t a m a legszebb testalkatra v a l ó t ö r e k v é s r ő l és figyelmemet főképen a h a s z n á l a t i t u l a j d o n s á g o k t ö k é l e t e s í t é s é r e f o r d í t o t t a m . E z z e l nem akarom mondani, hogy a j ó testalkat nem fontos. A z olyan vizsla, amelynek testalkata nagyon h i b á s , annak m u n k á j a nem lehet sem gyors, sem t a r t ó s . Bizonyos t e h á t , hogy tekintetbe k e l l vennem v i z s l á m t e s t a l k a t á t is, mert h a ez a k ö z e p e s n é l rosszabb, a k k o r v i z s l á m v a d á s z a t i tulajdon­ ságai sem lehetnek j ó k . H a kedves o l v a s ó m figyelemmel kíséri erre v o n a t k o z ó t o v á b b i fejtegetéseimet, l á t n i fogja, hogy v i z s l á m t ó l az a g á r és kotorékebek m u n k á j á n kívül minden egyéb v a d á s z e b m u n k á t m e g k í v á n o k . 1910-ben e z é r t neveztem el az ilyen v i z s l á t omindenes vizslá«-nak, a n é m e t » G e b r a u c h s h u n d « elnevezés m i n t á j á r a . H a z á n k b a n az i l y e n v i z s l a m u n k a a k k o r m é g ismeretlen volt, s ő t , sajnos, m é g m a is csak k e v é s s é ismert. A n é m e t e k m á r a 900-as é v e k elején n a g y r a b e c s ü l t é k a mindenes­ vizsla m u n k á j á t és m a m á r ott tartunk, hogy az angol m i n t á r a eredetileg csak mezei m u n k á r a a l a p í t o t t n é m e t vizsla-egyesüle­ tek, a mindenes-vizsla f o g a l m á n a k t é r h ó d í t á s a folytán, m i n d m e g v á l t o z t a t t á k v e r s e n y f e l t é t e l e i k e t , s ő t u t ó b b i a k k ö z ö t t sok olyant is t a l á l u n k , amelyet a különleges »Gebrauchshund«e g y e s ü l e t e k s z a b á l y a i b ó l vettek á t . 1910-ben Salzburgban az e b k i á l l í t á s a l k a l m á v a l , meg­ ismerkedtem az ottani n é m e t b í r á l ó k k a l , akiket i r o d a l m i t e v é k e n y s é g ü k r é v é n akkor h í r b ő l m á r r é g e b b e n ismertem. A z öreg Krausz bácsi-val, a r o k k a n t Schröffel-lel és a hamburgi König-gel folytatott eszmecseréim, n e m k ü l ö n b e n az addig szerzett tapasztalataim a l a p j á n , m á r ó l holnapra é n is a mindenes­ vizsla híve lettem és e t t ő l fogva nem é r d e k e l t t ö b b é a v i z s l á n a k csak angol felfogáson a l a p u l ó m u n k á j a . A z angol v i z s l a m u n k a e l b í r á l á s á n á l a legnagyobb h i b á n a k t e k i n t e t t é k , ha a k u t y a megtette azt, amit m a a m i n d e n e s - v i z s l á t ó l o k v e t l e n ü l meg­ k í v á n o k . H a az e g y é b k é n t minden j ó t u l a j d o n s á g g a l r e n d e l k e z ő k u t y a egy nyulat hosszasan hajszolt és ezt n e t á n m é g csaholva tette, a k k o r a legrosszabb m i n ő s í t é s t k a p t a . N e k e m pedig az olyan k u t y a nem kell, a m e l y i k a n y u l a t nem h a j t j a é s n e m csahol. Megkísérelem m a j d ennek az á l l á s p o n t o m n a k helyességéről olvasóimat meggyőzni. M i v e l a mezei- és a mindenes-vizsla p á r t o l ó i k ö z ö t t olyan nagy e l l e n t é t e k voltak, nem t a l á l t a m meg t ö b b é helyemet az Országos Magyar E b t e n y é s z t ő k E g y e s ü l e t é n e k vizsla-szak­ o s z t á l y á b a n . A b b a n az i d ő b e n az egyesület t i t k á r a v o l t a m , de erről az á l l á s o m r ó l lemondtam és k é r t e m a »mindenesvizsla-szakosztály« m e g a l a k í t á s á t . E z meg is t ö r t é n t és így m i sem állt volna ú t j á b a n annak, hogy a mindenes-vizsla k e d v e l ő i m ű k ö d j e n e k . A s z a k o s z t á l y n a k t í z tagja volt, de a h á n y a n voltunk, annyiféle v o l t a sok j ó t a n á c s és v é l e m é n y . A l e g t ö b b t a g n á l azt kellett k i f o g á s o l n o m , hogy e n y h í t e n i igyekezett a m i n d e n e s - v i z s l á v a l szemben t á m a s z t o t t és N é m e t o r s z á g b a n elfogadott k ö v e t e l m é n y e k e n . 1912-ben v é g r e m e g h i r d e t t ü k az 1913-ban tavasszal és ősszel megtartani s z á n d é k o z o t t mindenes-vizsla-versenyeket. Tavasszal t i z e n ö t , ősszel h é t k u t y á t v á r t u n k a versenyre. A v e z e t ő k minden t ő l ü k t e l h e t ő t e l k ö v e t t e k , hogy v i z s l á j u k a t mennél tökéletesebben betanítsák.

A z 1913 április h a v á b a n megtartott k ö l y ö k v e r s e n y szépen sikerült. M i n d e n k i l á z a s a n k é s z ü l t t o v á b b az őszi h a s z n á l a t i ­ versenyre, amelyre h é t n e v e z é s é r k e z e t t be. Szeptember végéig m i n d e n k i dicsérte k u t y á j á t , amely ilyen meg o l y a n j ó . E n a versenyre »Ripp Erica« n e v ű k a n o m m a l k é s z ü l t e i n , amelynek t a n í t á s á r ó l k ü l ö n fejezetben fogok b e s z á m o l n i . V i z s l á m m a l meg v o l t a m elégedve, t ü r e l m e t l e n ü l v á r t a m a verseny h a t á r n a p j á t . A verseny azonban, sajnos, elmaradt. V e r s e n y t á r s a i m , akik egy egész e s z t e n d ő f o l y a m á n k u t y á j u k m u n k á j á t csak d i c s é r t é k , a verseny h a t á r n a p j á t n y o l c nappal megelőző v á l a s z t m á n y i ülésen azt a m e g l e p ő javaslatot t e t t é k , hogy halasszuk el v e r s e n y ü n k e t a k ö v e t k e z ő é v r e , mert nem volt elég idő k u t y á j u k kellő előkészítéséhez. Boldogult ö c s é m m e l , aki »Treff Budaőrs« n e v ű k a n j á v a l k é s z ü l t a versenyre, sajnos magunkra m a r a d t u n k azzal a j a v a s l a t u n k k a l , hogy a versenyt a r é s z t v e v ő k s z á m á r a v a l ó tekintet n é l k ü l megtartsuk, be­ szavaztak b e n n ü n k e t és a verseny elmaradt. A k i tudja, hogy a mindenes-vizsla v e r s e n y k é p e s s é t a n í t á s a milyen f á r a d t s á g g a l j á r , az m e g é r t i azt az e l k e d v e t l e n e d é s t , amelyet ez a s p o r t s z e r ű t l e n h a t á r o z a t bennem okozott. E t t ő l a n a p t ó l kezdve m e g s z ű n t e m »egyesületi ember« lenni, v i z s l á i m a t csak a magam ö r ö m é r e t a n í t o t t a m és lehetőleg egyedül v a d á s z t a m . A mindenes-vizsla ü g y e pedig elcsendesedett. H a lapunk szerkesztője, akinek a l k a l m a volt v i z s l a t a n í t á s i m ó d s z e r e m b e b e t e k i n t é s t nyerni, huzamosabb ideig nem biztat, valószínűleg sohasem fogok e cikksorozat m e g í r á s á h o z , amely­ nek b e v e z e t é s e k é p e n , r ö v i d e n csak ennyit ó h a j t o t t a m sokévi h a l l g a t á s o m m e n t s é g é r e elmondani. (Folytatjuk.)

A VADÁSZAT

MÓDJAI.

í r t a : Veress Gábor. (Folytatás.) A h a j t á s t á r s a s v a d á s z a t i m ó d , a m e l y n é l nagyobb rákészülés­ sel és t ö b b , s ő t n é h a sok személlyel e g y ü t t v a d á s z u n k . E z h o l t ö b b , hol kevesebb zajjal, m o z g a l m a s s á g g a l j á r és t ö b b n y i r e a v a d ­ nak t ö m e g e s lelövését e r e d m é n y e z i . É p p e n e z é r t nem is lehet soha o l y a n hangulatos, m é l y é r z é s e k e t és szép e m l é k e k e t fakasztó, m i n t a les, vagy a cserkészet. E z i n k á b b a v a d á s z ­ terület termésének betakarítása, a vadtermés learatása. Ennél a m ó d s z e r n é l az e r e d m é n y b i z t o s í t á s a nem e g y e d ü l a v a d á s z r á t e r m e t t s é g é n fordul meg. A r e n d e z ő és a h a j t ó k szerepe mellett a v a d á s z n a k i n k á b b lövésbeli ügyessége é r v é n y e s ü l a sikernél. A v a d á s z feladata ilyenkor ugyanis e l s ő s o r b a n és főképen az eléje terelt v a d elejtése. Nemes m e s t e r s é g ü n k ezernyi fogása, a t a p a s z t a l a t b ó l s z á r m a z ó s o k o l d a l ú h o z z á é r t é s és ismeret, amely n é l k ü l a les és a cserkészet nem j á r e r e d m é n n y e l , a haj t ó v a d á s z a t o n nem é r v é n y e s ü l h e t a maga i g a z á b a n . A m o t t , a m a g á n y o s v a d á s z a t o n , teljesen és e g y e d ü l csak a magunk r á t e r m e t t s é g é r e s z á m í t h a t u n k . A m i személyes ü g y e s s é g ü n k termi a sikert, a magunk h i b á i b a n kell k e r e s n ü n k a siker­ telenség o k á t is. H a a haj t ó v a d á s z a t o n a f e g y v e r é t is ü g y e s e n kezelni t u d ó v a d á s z csak a legelemibb s z a b á l y o k a t betartja, a sikert b i z t o s í t h a t j a . De nem c s u p á n a maga emberségéből, mert sokan segítik h o z z á . A m o z g a l m a s s á g o t , zajos t á r s a s á g o t , kedélyeskedést kedvelő vadász elsőrangúan szórakozhat a társas, h a j t ó v a d á s z a t o n . D e a k i a t e r m é s z e t szépségeiben egyedül k í v á n g y ö n y ö r k ö d n i és a v a d á s z s i k e r t t ö b b r e tartja, ha azt a maga e m b e r s é g é b ő l é r t e el, az s z í v e s e b b e n j á r j a m a g á n y o s a n , e g y e d ü l a h a t á r t , semmint t á r s a s á g g a l . A k i n e k fontos az, hogy sok vadat lőjön és f e g y v e r é t s ű r ű n s z ó l a l t a t ­ hassa meg, annak is i n k á b b a t ö m e g e s sikert k í n á l ó h a j t á s a kedves. D e a k i beéri a m a g á n y o s b o l y o n g á s n y ú j t o t t a ö r ö m ö k k e l , a k i figyelve j á r és sokat m e g l á t a t e r m é s z e t rejtett t i t k a i b ó l , aki é l m é n y e k r e is v a d á s z i k , e m l é k e i t is szeretettel őrzi és csak r i t k á n s z ó l a l t a t j a meg fegyverét, az i n k á b b a les és cserkészet m ó d j á v a l él, mert ezzel mégis csak k ö z e l e b b j u t a csodált, i m á d o t t t e r m é s z e t h e z . A k i í g y gondolkodik, annak é v e n k é n t e g y - k é t h a j t ó v a d á s z a t b ő v e n elég. Ilyenkor k i e l é g í t h e t i lövöldözési hajlamait és v á g y a i t .

A h a j t ó v a d á s z a t n a k igen sok v á l t o z a t a v a n . í g y m i n d j á r t a h a j t á s t v é g z ő k szerint is lehet olyan, amikor k u t y á k k a l , s olyan, amikor emberekkel hajtatunk. A k u t y á k k a l t ö r t é n ő h a j t a t á s m a m á r teljesen i d e j é t m ú l t n a k t e k i n t h e t ő . A z o k s z e r ű v a d á s z g a z d á l k o d á s legfontosabb alapelve — a t e r ü l e t feltétlen nyugalma — m a m á r nem t ű r i a hangos k o p ó z a j t . A k o p ó is l e t ű n t az elöltöltő p u s k á k k a l . A k u t y a szerepe ugyan m e g n ő t t a jelenkori v a d á s z a t b a n , de a h a j t ó k u t y a leszorult a térről. M a l i a j t a t á s r a legfeljebb különleges m u n k á r a b e t a n í t o t t , i n k á b b g a z d á j a p a r a n c s s z a v á r a s nem teljesen ősi ösztöneinek sugal­ l a t á r a h a l l g a t ó kisebb k u t y á k a t h a s z n á l n a k , de ezeket sem a hasznosvad h a j t a t á s á r a . E m b e r e k k e l t ö r t é n ő h a j t a t á s n á l a gyakorlat a v a d á s z o k helyfoglalása szerint m ó d o s u l . E r d ő b e n a p u s k á s o k elállják a v a d á s z v o n a l a t s a h a j t ó k az így előlálló v a d á s z o k r a h a j t j á k a vadat. Mezei t e r ü l e t e n ehhez h a s o n l ó az ú g y n e v e z e t t ráhajtás. Mezőn azonban i n k á b b a körözés, pásztázás s e k e t t ő vegyítése dívik. Ilyenkor a v a d á s z o k és a h a j t ó k vegyesen á l l n a k fel. A körözés lehet z á r t - és n y i t o t t k ö r ű . Z á r t k ö r ű , ha a v a d á s z o k és h a j t ó k egy p o n t b ó l kiindulva, k ö r v o n a l b a n fejlődnek fel, s a k ö r b e z á r á s a u t á n a sugarak i r á n y á b a n indulnak, hogy a k ö r k ö z e p é n érjenek össze. N y i t o t t k ö r n é l a vegyesen álló v a d á s z o k és h a j t ó k félkört a l k o t v a indulnak el s egy bizonyos t á v o l s á g n á l a k é t s z á r n y b e z á r j a a k ö r t . E z t u l a j d o n k é p e n a p á s z t á z á s és körözés összefoglalása. P á s z t á z á s n á l a v a d á s z o k és h a j t ó k leg­ i n k á b b egyenes vonalat alkotnak s ú g y indulnak el, ü g y e l v e a v o n a l egyenesben t a r t á s á r a . Ugyanezt teszik o l y k é p e n is, hogy nem egyenes vonalban, de »U« alakban á l l n a k fel s az »U« n y i t o t t végével haladnak előre, m i n t a n y i t o t t k ö r n é l . E z t is a v é g é n z á r j á k be k ö r r é . A h a j t ó v a d á s z a t n a k kisebb keretek k ö z ö t t mozgó, de igen b e v á l t s a v a d á s z t e r ü l e t e t is k e v é s b b é n y u g t a l a n í t ó v á l t o z a t a az ú g y n e v e z e t t terelő, terelgető vadászat. E n n é l e g y - k é t h a j t ó i n d u l el, rendesen a v a d c s a p á j á n és f ü t t y s z ó v a l , csendes beszélgetéssel, minthacsak v é l e t l e n ü l k e r ü l t e k v o l n a oda, tesznek-vesznek, haladnak előre. A . v a d ilyenkor csendesen h ú z ó d i k o d é b b é s j u t el a v a d á s z i g . Ü g y e s , tapasztalt terelők segítségével ez a v a d á s z a t i m ó d igen célirányos. A sok h a j t ó , a nagy l á r m a megriasztja a vadat, amely ennek f o l y t á n gyakran visszatör, vagy oldalt v á l t k i a h a j t á s b ó l és nem k e r ü l a p u s k á s o k elé. M é g sok h a j t ó a l k a l m a z á s a e s e t é n is k e r ü l n i k e l l a túlságos zajongást, zsivajgást. A h a j t ó k i n k á b b csendes beszélgetéssel, k o p o g t a t á s s a l haladjanak előre és arra legyen gondjuk, hogy a lehetőséghez m é r t e n m i n d i g egyvonalban, mintegy l á n c o t alkotva j á r j a n a k . A haj t ó v a d á s z a t m i n d i g a t e r ü l e t n a g y o b b f o k ú n y u g t a l a n í t á s á v a l j á r . E z é r t ugyanazon a t e r ü l e t e n nem szabad g y a k r a n ilymódon vadászni.

* Á l t a l á n o s s á g b a n kedvelt v a d á s z a t i m ó d a cserkészet. E n n é l j u t l e g i n k á b b é r v é n y r e a v a d á s z ügyessége, r á t e r m e t t s é g e . Tulaj d o n k é p e n ez is leselkedés, csakhogy ennél a m ó d s z e r n é l a v a d á s z keresi fel a vadat és igyekszik azt ébersége és k i v á l ó érzékei ellenére m e n n é l i n k á b b megközelíteni, hogy v a d á s z o s t á v o l s á g r ó l lőhessen r á . E z a v a d á s z o s t á v o l s á g a modern golyósfegyverek elterjedésével nagyon is m e g n y ú l t s a cserkésző v a d á s z m a o l y a n messziről lőheti biztosan a belopott vadat, amely t á v o l s á g r ó l a régi, s i m a c s ö v ű fegyverek idejében ered­ m é n y e s lövésről á l m o d n i sem lehetett. A m a i burkolatos golyó, a célzótávcsöves, j o b b n á l - j o b b fegyverekből 300—-400 lépésig is teljes bizonyossággal csap be a c é l b a v e t t ponton. T e r m é s z e t e s e n o l y a n v a d á s z k e z é b e n , a k i t u d is b á n n i fegyverével. E z azonban k o r á n t s e m v a d á s z o s t á v o l s á g . A c s e r k é s z e t b e n é p p e n az a m ű v é s z e t , hogy m e n n é l i n k á b b belopjuk a vadat, s ne á l l j u n k meg ott, ahonnan f e g y v e r ü n k k e l m á r elérhetjük. A lövő­ s z e r s z á m o k és lövőszerek tökéletesedésével p á r h u z a m o s a n n ő t t a cserkészet jelentősége is. M a ez a l e g á l t a l á n o s a b b s e g y ú t t a l rendesen a legnehezebb v a d á s z a t i m ó d . A k i sikerrel akar cserkészni, annak elsősorban is k i t a r t ó g y a l o g l ó n a k k e l l lennie. A z o n k í v ü l a l e g a p r ó l é k o s a b b a n k e l l ismernie a v a d á s z t e r ü l e t e t és a l ö v e n d ő v a d t e r m é s z e t é t . E z ismeretek h í j á n legfeljebb kísérő segítségével cserkészhet e r e d m é n y e s e n . Cserkészetre akkor indulunk, amikor a v a d is mozog. T e h á t hajnalban, vagy a nap n y u g t á t megelőzően. V a n n a k azonban a cserkészetnek o l y a n v á l t o z a t a i is, amelyek a nap egész f o l y a m á n e r e d m é n y e s e k . Ugyanis, m i n t m a g á n y o s , m o z g ó v a d á s z a t , idetartozik a k i s v a d v a d á s z a t a is, a k á r magunk zavarjuk fel, a k á r vizslával k e r e s t e t j ü k meg a nyulat, foglyot, f á c á n t . E z t azonban nem szoktuk cserkészetnek mondani, hanem e g y s z e r ű e n nyulászunk, foglyászunk, fácánozunk. Úgy

érezzük, hogy a cserkészet a v a d á s z a t n a k ennél magasabb, k ü l ö n b f o k á t jelenti. A cserkésző v a d á s z k e z é b e nem serétespuska, hanem golyósfegyver v a l ó . E z z e l pedig nem kisvadra szoktunk lőni. A nemes n a g y v a d minden fajtájára á l t a l á n o s a cserkésző v a d á s z a t . S ő t egyes esetekben a nagyvadra csakis cserkészve v a d á s z h a t u n k . A z ü z e k e d ő h í m v a d elejtése a cser­ késző b e l o p á s r é v é n j u t t a t a legérdemesebb trófeákhoz. A cserkészet célja t u l a j d o n k é p e n a v a d észrevétlen meg­ közelítése. A teljes z a j t a l a n s á g o n k í v ü l arra is főgondot kell fordítani, hogy a k i t ű n ő szaglóképességgel rendelkező v a d orra ne fogjon szimatot és hogy a t e r m é s z e t á l t a l neki önvédelm ü l adott e g y é b t u l a j d o n s á g a i n és képességein is a magunk ügyeskedésével g y ő z e l m e t arassunk. A z a j t a l a n s á g o t karban­ tartott, tisztogatott c s e r k é s z u t a k r é v é n i g y e k s z ü n k biztosítani. T e r m é s z e t e s e n elsősorban a talajra kell tekintettel l e n n ü n k , mert a kavicsos vagy sziklás terep b e n n ü n k e t sokkal nehezebb feladat elé állít, m i n t a p o r h a n y ó s t e l e v é n y . E z e n iparkodunk segíteni, amikor p u h a t a l p ú lábbelit viselünk, amikor cser­ k é s z ü n k . E s ő u t á n a talaj mindenesetre á legalkalmasabb a zajtalan j á r á s r a . A szél i r á n y á n a k figyelembe v é t e l e a szimat­ fogás elkerülése v é g e t t e l s ő r a n g ú a n fontos. A z is bizonyos, hogy a k ö r n y e z e t t ő l eltérő színű r u h á z a t n á l megfelelőbb a r u h á n a k a k ö r n y e z e t b e o l v a d ó , elvesző színe. Cserkészetnél a v a d belopása, megközelítése lévén a cél, a v a d á s z arra lehet joggal b ü s z k e , ha ez m e n n é l i n k á b b sikerült. T e h á t t ö b b e t s jobbat v é g z e t t az, a k i 50 lépésről k ü l d t e a halálos golyót, m i n t a m á s i k , a k i a 300 lépésről elejtett zsák­ m á n y á t emlegeti. A közelre t ö r t é n t belopás a maga sikere volt, m í g a n a g y t á v o l s á g r ó l t ö r t é n t lövés dicsőségéből a fegyver készítőjét illeti egy nem is k i s h á n y a d . A cserkésző v a d á s z a t n a k k é n y e l m e s e b b m ó d j a az ú g y nevezett barkácsolás, a m i k o r szekéren, l ó h á t o n , l e g ú j a b b a n a u t ó n ü l v e j á r j u k a t e r ü l e t e t és k e r e s s ü k a vadat. *

A különféle v a d á s z a t i m ó d o k a t összehasonlítva, m e g á l l a p í t ­ hatjuk, hogy azok mindegyike e g y k é p e n indokolt a maga h e l y é n és idejében. K ö z t ü k a j ó ízlés, a v a d megbecsülése é s a v a d á s z i a s s á g s z e m p o n t j á b ó l k ü l ö n b s é g e t tenni nem lehet, K e d v e l h e t j ü k az egyiket jobban, m i n t a m á s i k a t ; t a l á l h a t u n k t ö b b ö r ö m e t valamelyikben, hiszen ebből a s z e m p o n t b ó l az egyéni ízlés a d ö n t ő . E s az e m l é k e k is f ű z h e t n e k valamelyikhez erősebb s z á l a k k a l , a m i részrehajló érzéseket t á m a s z t h a t . A kedvelés vagy n e m k e d v e l é s egyéni megítélés, ízlés dolga. De nagyon sokszor k e l l szükségből, az e r e d m é n y b i z t o s í t á s a v é g e t t ahhoz a m ó d h o z folyamodnunk, amely az adott esetben e g y e d ü l c é l r a v e z e t ő . M i n d h á r o m m ó d n a k sokszázados m ú l t j a van, e m b e r ö l t ő k hosszú s o r á n a k gyakorlata, tapasztalata fejlesztette a m a i s z í n v o n a l r a . Bizonyos azonban, hogy a k á r m e l y i k v a d á s z a t i m ó d mellett v é t h e t ü n k az igazvadászosság ellen, m e g c s ú f o l h a t j u k a tisztes v a d á s z n e v e t . A léleknélküli p u s k á s v a d p u s z t í t ó v á s ü l y e d h e t , de az a v a d á s z , a k i a t e r m é s z e t rajongója s a vadban Isten t e r e m t m é n y é t szereti, b á r m i m ó d o n v a d á s s z é k , nemeslelkű i g a z v a d á s z marad.

HORGÁSZAT A CSUKÁRÓL. í r t a : Bak Pál. A csuka n á d a s , h i n á r o s , vízitökkel tele tavakban, folyók és patakok lassúfolyású vizeiben t a n y á z i k . H a nem üldözik, nem i r t j á k nagyon, idővel eléri a k é t m é t e r n y i hosszúságot és h a r m i n c - h a r m i n c ö t k i l o g r a m m s ú l y r a is gyarapodhatik. K r o k o d i l u s r a e m l é k e z t e t ő , hatalmas szájával, t ű h e g y e s , erős fogaival, hivatott a r a b l ó é l e t m ó d r a . É j j e l - n a p p a l m a g á ­ nyosan j á r . Telhetetlen b e n d ő j e v a l ó s á g g a l feneketlen. A z t m o n d j á k róla, hogy k é p e s n a p o n k é n t s a j á t s ú l y á n a k megfelelő t á p l á l é k m e n n y i s é g e t elfogyasztani. M i v e l rossz úszó, c i r k á l á s a közben ritkán t á m a d . F a t ö n k ö k m ö g ö t t , hídpillérek mellett m e g h ú z ó d v a , vízitök

levele, g y ö k e r e k , h i n á r o k b o z ó t j a alatt meglapulva, é l e t t e l e n fadarabnak l á t s z i k és k ö z b e n a fölötte ú s z k á l ó j á t s z a d o z ó k i s halakat figyeli. H a éles s z e m é v e l észreveszi, hogy a sok k ö z ü l csak egy is nem elég fürgén mozog, hogy m e g s é r ü l t , v a g y hogy betegnek l á t s z i k , p o m p á s f a r k u s z o n y á t h a s z n á l v a , merev h e l y z e t é b ő l c s o d á l a t o s g y o r s a s á g g a l t ö r kiszemelt á l d o z a t á r a , amely a z u t á n a l e g t ö b b esetben biztos z s á k m á n y á v á v á l i k . H a rendes az i d ő j á r á s , április k ö z e p é t ő l november k ö z e p é i g j ó dolga v a n . I l y e n k o r d ú s k á l k o d i k a j ó falatokban, m e r t a k ü s z h a l o n , keszegen k í v ü l mindenfajta csemege k e r ü l a fogáraSzereti a b é k á t s az e g é r p e c s e n y é t , és l e r á n t j a a víz a l á a v a d ­ ruca, s z á r c s a és vízicsibe fiókáit. A nagyobb p é l d á n y nem v e t i meg a nagyobb s z á r n y a s o k a t és a p a t k á n y t , a v í z i p o c k o t és az e g y é b e m l ő s ö k e t sem, a m i k o r a z u t á n a z s á k m á n y o l ó k v á l n a k a krokodilusfejű hal z s á k m á n y á v á . K ö i m y ű n e k i ! A t e r m é s z e t maga segíti ő t z s á k m á n y o l á s á b a n . H i n á r o s , moszatos, zöldesszínű v í z b e n z ö l d e s s á r g á s , ellenben világos, tiszta v í z b e n v i l á g o s s z ü r k e a színe. S z í n u t á n z ó t e r m é ­ szete m i n d i g a l k a l m a z k o d i k a k ö r n y e z e t h e z , amelyben mozog és t á p l á l é k á t keresi. De a m i k o r a z t á n leesik az első h ó , fagypont alá száll a h ő m é r s é k l e t , a kis halak s z á m á r a nem kedvez az idő és ezek k ö v e k , v í z b e h u l l o t t és e l m e r ü l t falevelek alá, n á d a s o k , csuhuk t ö v é b e h ú z ó d n a k , akkor r á j ö n a c s u k á r a a dér, k ö v e t ­ kezik s z á m á r a a s a n y a r ú s á g ideje. T é l e n b i z o n y mozognia k e l l , nem l e s k e l ő d h e t egyhelyben ó r a s z á m r a , mert felkopik az álla. L á t á s a a hideg v í z b e n meg­ g y e n g ü l . N y a r a n t a h é t - n y o l c m é t e r n y i t á v o l s á g b ó l kiszemeli z s á k m á n y á t , de télvíz idején ö r ü l , ha k é t - h á r o m m é t e r n y i r ő l pillanthatja meg. T a l á n j ó l is v a n ez így, mert ha a k i s és nagy rablók télen-nyáron egyformán pusztíthatnák a halacskákat, k ö n n y e n k i p u s z t í t h a t n á k azokat, de a m a g u k faját is. A csuka ugyanis nem v e t i meg a s a j á t fajából v a l ó z s á k m á n y t sem. Egyszer S z i g e t c s é p e n tanuja v o l t a m , a m i k o r a horogra akadt k ö r ü l b e l ü l 40 c m - n y i hosszú csuka szájából a csalihal mellett m é g k i l ó g o t t a m á s i k c s u k á n a k a dereka. K í v á n c s i s á g b ó l k i v e t t ü k belőle a m á r félig lenyelt c s u k á t , amely alig n é g y - ö t c e n t i m é t e r r e l v o l t kisebb g y i l k o s á n á l . H i á b a 1 A t e r m é s z e t nem hazudtolja meg m a g á t . A t ü l e k e d ő ember v a l l j a és hideg­ v é r r e l cselekszik az »aki bírja, marja«, s z ó l á s - m o n d á s szerint. H a az ember h i d e g v é r r e l megteszi ezt e m b e r t á r s á v a l , m i é r t szégyelje a csuka, a k i nem is hazudja h i d e g v é r é t ? A csuka fogása n a g y s z e r ű s p o r t é l v e z e t e t n y ú j t , de m o s t a n á ­ ban r i t k á n j u t u n k ehhez, mert a csuka a p e s t k ö r n y é k i vizekben megfogyatkozott, s ő t ú g y s z ó l v á n majdnem kiveszett b e l ő l ü k . H a az ember e l v é t v e egyet-egyet fog is, az r i t k á n éri el az egy k i l o g r a m m s ú l y t . Hej pedig e z e l ő t t ö t - h a t é v v e l m é g m e n n y i t fogtunk a H á r o s - s z i g e t ö b l e i b e n ! N y ü z s g ö t t a csuka a holt Duna-ág vizében ! V o l t akkor ott csuka b ő v e n ! H o r g á s z t u n k r á p a r t r ó l , de leg­ i n k á b b c s ó n a k b ó l . N e m t ö r ő d t ü n k a széllel, sem a hideggel. A. fődolog az volt, hogy b ő v e n legyen csalihal. E n n e k fogása m é g k ü l ö n é l v e z e t e t is n y ú j t o t t . K é s z s é g ü n k n a g y o b b á r a a bot n é l k ü l i b e d o b ó z s i n o r v o l t . A f ő d u g ó m ö g ö t t n é g y kisebb p ó t ­ d u g ó és a patonyon forgó kapcson c i t e r a d r ó t volt, amelyre a z u t á n a j ó k o r a öblű, k e t t ő s , esetleg h á r o m á g ú horgot akasztot­ tuk. N e k e m ez a sport akkor m é g újság volt, mert a k k o r kezdtem r a b l ó k r a h o r g á s z n i . M e g is j á r t a m az első c s u k á m m a l ! E g y n o v e m b e r v é g i nap e g y ü t t ü l t e m a c s ó n a k b a n egy kedves h o r g á s z p a j t á s o m m a l , csukafogó mesteremmel. M á r d é l u t á n k é t ó r a v o l t és c s u k á m m é g nem akadt. N e k i m á r h á r o m volt a s z a k j á b a n . N e m t u d t a m m i lehet az oka, hogy nem v o l t sikerem. E l v o l t a m szontyolodva és m á r elfogyott a r e m é n y e m . Egyszercsak a c s ó n a k o r r a e l ő t t i p a d o n n e k e m h á t t a l ü l ő b a r á t o m h á t r a s z ó l : — N e zörögj ott h á t u l ! Maradj n y u g o d t a n ! — Meglepett a m e g i n t é s , mert o l y a n csendesen v o l t a m ott, m i n t n y u l a v a c k á b a n .

T u d j a Isten merre j á r t a k gondolataim, de a m i k o r erre a b a r á t s á g o s b í z t a t á s r a a c s ó n a k fenekén magam elé teregetett z s i n ó r o k a t n é z t e m , akkor l á t t a m csak, hogy az egyik gombol y i t ó f á m , amelyhez a zsinór v é g e v o l t k ö t v e , a c s ó n a k o l d a l á t verdesi. A csuka m á r az egész zsinórt k i v i t t e . E r r e a z u t á n a m á r kifogott h á r o m c s u k á n á l l á t o t t m ó d o n megragadtam a veszni i n d u l ó z s i n ó r t és félméteres f o g á s o k k a l addig szedtem azt be, m í g a c s u k á v a l kapcsolatba nem k e r ü l t e m . E g y erős r á n t á s k ö v e t k e z e t t és a csuka megakadt. Csak­ nem m e g r é m ü l t e m , a m i k o r a ny itott szájú, krokodilfejű á l l a t o t a c s ó n a k b a dobtam. A h á r m a s horgot b a r á t o m segítségé­ vel k i a k a s z t o t t a m a c s u k á n a k acélrugós d r ó t t a l felpeckelt szájából. — H o v á tegyem ? — v o l t az első k é r d é s e m . B a r á t o m nevetve felelt: — Tegyed a m e l l é n y z s e b e d b e . — E z e n persze mindketten j ó t kacagtunk. J ó k o r a h a l v o l t ; k é t k i l o g r a m m o t és nyolcvanegy dekagrammot n y o m o t t . Melléje m é g aznap egy m á s f é l k i l o g r a m m o s a t fogtam és í g y a z u t á n ketten aznap hat darabot fogtunk. K i b é k ü l t e m a helyzettel. T

A k i m é g nem h o r g á s z o t t c s u k á r a , az el sem tudja k é p z e l n i , hogy m i l y e n izgalmat okoz, m i l y e n nagy s p o r t é l v e z e t e t n y ú j t az a pillanat, a m i k o r a csuka elkapja a horogra akasztott kis halat. A f ő d u g ó t , a p e d z ő t lebuktatja. K o m o l y - e a s z á n d é k a , vagy r a b l ó k e d v e szerint c s u p á n j á t s z i k á l d o z a t á v a l ? Vissza­ engedi. A h o r g á s z az izgalomba b e l e s á p a d . M a j d k i p i r u l az arca, a m i k o r l á t j a , hogy a p e d z ő i s m é t e l t ű n i k . U t á n a e l t ű n i k az első, a m á s o d i k , majd a h a r m a d i k és negyedik p ó t d u g ó . F e s z ü l t figyelem ! A csuka viszi a z s i n ó r t . I í g y pillanatra i s m é t a víz színére engedi az összes d u g ó t . E z i d ő alatt f o r d í t o t t a a kis halat fejjel a s z á j a , illetve garatja felé. A dolog k o m o l y . A r a b l ó rohan. A zsinór sebesen szalad, fogy. Gyorsan, erősen b e v á g u n k . A csuka lóg. »Szállt az é n e k szájról-szájra !« E l m e n t a c s u k a b ő s é g híre és v o l t o l y a n v a s á r n a p , hogy n e g y v e n - ö t v e n h o r g á s z s z á l l t a meg a d u n a h a r a s z t i - s z i g e t c s é p i holt D u n a - á g a t . Leszerelés u t á n a haraszti v a s ú t á l l o m á s melletti v e n d é g l ő ­ ben g y ü l e k e z t e k a haraszti h o r g á s z o k . E g y k i s szalonna és m i e g y m á s csak k e r ü l t m é g a h á t i z s á k b ó l és egy kis fűszerezett j ó forralt bor felengesztelte az á t f á z o t t , félig fagyott h o r g á s z t á r s a s á g o t . B o r o z g a t á s k ö z b e n a z u t á n mindegyik h o r g á s z el­ m e s é l t e a maga e s e t é t . M e r t t u d n i v a l ó , hogy m i n d e n nagyobb csuka f o g á s á n a k megvan a maga é r d e k e s t ö r t é n e t e . R a v a s z á l l a t a csuka nagyon ; a halak r ó k á j a ! M e l y i k h o r g á s z nem tapasztalta, hogy a p a r t r a v a l ó k i d o b á s a u t á n é l e t t e l e n n e k teteti m a g á t ? M o z d u l a t l a n u l fekszik, de vegyed csak le a szemedet r ó l a ! R ú g ó s z e r ű i z m a i megfeszítésével pattan a levegőbe, egy p i l l a n a t m ú l v a csak egy c s o b b a n á s t hallasz és csak volt c s u k á d . Persze a »bugyli« — a k i l ó n a l u l i csuka — egyszer-egyszer ü g y e t l e n n e k m u t a t k o z i k . Megfogatja m a g á t o l y a n k o r is, a m i k o r minden lehetősége megvan a s z a b a d u l á s r a . M e g t ö r t é n t m á r sok esetben, hogy a k i s csalihalnak horogmentes r é s z é t k a p t a be, mégis s z á k b a k e r ü l t . E z t azonban f i a t a l s á g á n a k és ó v a t l a n f a l á n k s á g á n a k lehet betudni. T ű h e g y e s fogaival ú g y megfogta, á t h a r a p t a a kis halat, hogy á l l k a p c s a mintegy megmerevedett és nem t u d t a a csalit k i v e t n i a s z á j á b ó l , amikor azon l ó g v a , a partra vagy a c s ó n a k fenekére k e r ü l t . Bezzeg nem t ö r t é n i k ez meg a tapasztaltabb ö r e g e k k e l ! K i r á z z a az m é g a h á r o m á g ú horgot is a s z á j á b ó l , csak egy m á s o d p e r c i g tartsuk l a z á n a z s i n ó r t . E z é r t nem v a g y o k h í v e a b e v á g á s pillanata u t á n a csuka k i f á r a s z t á s á n a k . B e v á g á s u t á n nem hagyok neki i d ő t a feleszmélésre. A m i l y e n gyorsan csak lehet, k i d o b o m a p a r t r a , vagy be a c s ó n a k fenekére. Ott a z t á n járhatja a táncát. N e m a j á n l o m a h o r g á s z n a k , hogy s z á k b a tegye a megfogott c s u k á t . Könnyben m e g t ö r t é n i k , hogy a szakot k i r á g j a és meg­ s z a b a d í t j a m a g á t . N e k e m is v o l t m á r i l y e n esetem. Eszembe

j u t a sok k ö z ü l egy érdekes eset, amelyet k á r volna h o r g á s z ­ t á r s a i m e l ő t t elhallgatni. B i z o n y á r a o k u l á s u l fog szolgálni. E g y i k h o r g á s z p a j t á s o m mintegy n é g y évvel ezelőtt az ó b u d a i h a j ó g y á r i ö b ö l b e n egy p o m p á s c s u k á t fogott. K í v á n c s i volt a s ú l y á r a . N y o m b a n bevitte a h a j ó g y á r k a n t i n j á b a és m e g m é r e t t e . H a t é s f é l kilogrammot nyomott. Visszavitte horgászhelyére, s z á k b a tette és ebben a vízbe l ó g a t t a . T ö b b s z ö r k i h ú z t a a vízből és g y ö n y ö r k ö d ö t t z s á k m á n y á b a n . N é h á n y ó r a m ú l v a i s m é t k i h ú z t a a szakot a vízből, de el lehet képzelni elképedését, a m i k o r a nagy csuka helyett m á r csak egy nagy l y u k meredt r á . A csuka »szőrin-szálán<< e l t ű n t . H o g y i l y e n eset velem meg ne t ö r t é n h e s s é k , a szíj­ g y á r t ó t ó l egy k ö r ü l b e l ü l k i s ú j j n y i vastag, mintegy másfél m é t e r hosszú b ő r s z í j a t vettem. E n n e k egyik v é g é t huroks z e r ű e n behajtattam és erősen ö s s z e v a r r a t t a m . A keskenyre v á g a t o t t m á s i k v é g é t a fogott c s u k á n a k k o p o l t y ú j á n és száján, majd a hurkon á t f ű z ö m és a szíjat m e g s z o r í t o m . E z t a keskenyebbik r é s z t a z u t á n a c s ó n a k p a d j á h o z , vagy a parton a vízbe n y ú l ó v a l a m i g y ö k é r h e z vagy n á d c s o m ó h o z k ö t ö m , nincsen i l y e n m ó d o n m e g k ö t ö t t b á r m i l y e n nagy csuka, amely meg­ tudna szökni. De eltekintve h o r g á s z á s á n a k n a g y s z e r ű s p o r t é l v e z e t é t ő l , a csuka k i t ű n ő fehér, k e m é n y h ú s ú , é r d e m e s h a l . A régi, erdélyi s z a k á c s k ö n y v e k a csuka elkészítésének mintegy h a t v a n f é l e m ó d j á t ismerik. A z angol n é p n e k kedvenc hala a csuka. V i g y á z n a k is r á nagyon. A n n y i r a kímélik, hogy h o r g á s z b e c s ü l e t b e v á g ó dolog­ nak t a r t j á k , ha v a l a k i a k é t kilón a l u l i c s u k á t nem dobja vissza a vízbe. H o g y mennyire s z i g o r ú a k az angolok a h o r g á s z erkölcs d o l g á b a n , arra élénken r á v i l á g í t B a l d v i n , jelenleg angol miniszter, akkor m i n i s z t e r e l n ö k esete. E g y e s ü l e t e megtudta, hogy B a l d v i n l o r d s z a b a d s á g i d e j e alatt nem m ű l é g g y e l fogta a p i s z t r á n g o t , hanem gilisztás horoggal. R ö g t ö n r á í r t a k . K é r d ő r e v o n t á k és csak az mentette meg az egyesületből v a l ó kitessékeléstől, hogy b o c s á n a t k é r ő levelében kijelentette, hogy e z e n t ú l majd csak m ű l e g y e s horoggal fogja a p i s z t r á n g o t . M i magyarok m é g nem valljuk ezt a n a g y s z e r ű horgászfelfogást és m é g nem é r t ü k el azt, hogy a h a t ó s á g o k a horgász­ ban ne h a l p u s z t í t ó t , hanem h a l v é d ő t l á s s a n a k . D e iparkodunk szóval, í r á s b a n és tettel ezt az ősrégi, szép és nemes sportot f o g a l o m m á fejleszteni.

MADARAKRÓL R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr. a M. Kir. Madártani Intézet asszisztense.

A

FÖLDVÁR-TÓ

MADÁRVILÁGÁRÓL.

í r t a : Simon József.

Négy éve, hogy a F ö l d v á r - t a v a t , amely B a r a n y a v á r m e g y e legészakibb részén, M o h á c s t ó l délkeletre t e r ü l el, ü z e m t e r v e s h a l a s t ó v á a l a k í t o t t á k á t . A z e l ő t t ugyanolyan v a d v í z volt, m i n t amilyen az ugyancsak a m o h á c s i szigeten, M o h á c s t ó l k ö r ü l b e l ü l ö t k i l o m é t e r n y i r e lévő R i h a - t ó m é g m a is. A R i h a - t ó t e r ü l e t e 600 hold, a F ö l d v á r - t ó é ellenben csak 120 hold. A m i k o r a F ö l d v á r - t ó ü z e m t e r v e s h a l a s t ó lett, é d e s a p á m k e r ü l t oda h a l á s z m e s t e r n e k . A z ó t a n é g y év telt el és b ő v e n volt a l k a l m a m a t ó m a d á r v i l á g á t megfigyelni. H o g y azelőtt, amikor a t ó nem volt ü z e m t e r v e s , m i l y e n volt a m a d á r v i l á g a , nem tudom, de a m i ó t a i t t vagyunk, a madarak nagyon sok faja fordult meg a tavon. Felsorolok n é h á n y a t azok közül,

a m e l y e k b ő l l ő t t e m , s amelyeket b i z o n y í t a n i is tudok. N e m szólva a s z á r c s á k r ó l , t ő k é s k a c s á k r ó l és b ú v á r o k r ó l , l ő t t e m kendermagos- (A nas strepera), kanalas- (Spatula clypeata), jeges- (Nyroca hyemalis), cigány- (Nyroca ferruginea) és b a r á t ­ k a c s á t (Nyroca ferina), t o v á b b á négy r é t i s a s t (Haliaétus albicilla) és n é g y r á r ó t (Pandion haliaétus). A m u l t n y á r o n egy k á r ó ­ k a t o n á t (Phalacrocorax) is l ő t t e m , de a t a v o n ilyen t ö b b is megfordult. A h a m v a s - r é t i h é j a (Circus pygargus) és a barna­ r é t i h é j a (Circus aeruginosus) folyton a t ó n á d a s a fölött j á r . A z u t ó b b i b ó l lesen egy ó r a alatt hatot l ő t t e m . N é h á n y szóval a g é m e k r ő l is m e g e m l é k e z e m . »A T e r m é s z e t i 1931 f e b r u á r i s z á m á b a n megjelent »Vízi- és r a g a d o z ó m a d a r a i n k érdekében« c í m ű cikk í r ó j á n a k t é v e d é s é t — amely szerint a F ö l d v á r - t a v o n nincsen g é m ) — a k a r o m h e l y r e i g a z í t a n i . A F ö l d v á r - t a v o n n é g y é v alatt k ö r ü l b e l ü l ö t s z á z g é m e t l ő t t e m . É d e s a p á m sem l ő t t sokkal kevesebbet. E z z e l b i z o n y í t á s t nyert, hogy a tavon bizony v a n g é m . A g é m e k t á p l á l k o z á s á r ó l is s z e r e t n é k e g y e t m á s t elmondani. A l ő t t g é m e k e t igen gyakran m e g v i z s g á l t a m és majdnem minden esetben halat t a l á l t a m b e n n ü k , s ő t n é h a a t o r k u k b ó l k i r á z o t t halat szabadon b o c s á t o t ­ tam. Sok esetben a h a l k ö z ö t t egy-egy k i s b é k a c s i b o r á k a is volt. í m e n é h á n y s z á m s z e r ű a d a t : E g y s z ü r k e g é m b e n — amelyet az í v ó t a v o n l ő t t e m — 73 kis hal volt. E z e k b ő l 53 volt p o n t y i v a d é k , a t ö b b i e g y - k é t dekagrammos v a d h a l (dürgencs, keszeg). Másik esetben egy v ö r ö s g é m e t l ő t t e m , amelyben 24 k i s hal v o l t . E z e k b ő l 15 ponty, a t ö b b i vadhal. A pontyok k ö z t egy 17 dekagrammos is volt! I t t kell m e g e m l í t e n e m , hogy n á l u n k a g é m e k 95%-a vörösgém. H a r m a d i k esetben ugyancsak v ö r ö s g é m b e n volt 19 h a l , ebből 9 ponty, a t ö b b i vadhal. T ö b b s z ö r t a l á l t a m , k ü l ö n ö s e n s z ü r k e ­ g é m b e n , pockot, egeret, c i c k á n y t . E g y esetben h é t egér és egy b é k a volt a l ó h e r e t á b l á n l ő t t s z ü r k e g é m b e n . Megfigyelésem szerint ez a t í z - t i z e n k é t g é m á l l a n d ó a n a l ó h e r e t á b l á t jártaE z e k b ő l , c s u p á n azért, hogy gyomortartalmukat megvizsgáljam, hatot l ő t t e m , de hal egyikben sem volt. Ú g y látszik, a g é m e k k ö z ö t t is vannak k i v é t e l e k . 1

Megfigyeltem egy p o c g é m e t (Ardetta minuta) az í v ó tavunkon, amint erősen a vízbe figyelt, majd a csőrével hirtelen a vízbe v á g o t t . A m i k o r a fejét felemelte, csőrében egy négy­ ö t d e k a g r a m m o s ponty volt ! M e g l ő t t e m és felvágtam a t o r k á t , amelyben m é g h á r o m h a l volt, k é t ponty és egy e g y - k é t d e k á s keszeg. De s z á m t a l a n esetben t a l á l t a m t ö r p e g é m b e n kis halat. T e h á t n á l u n k az í v ó t a v a k b a n a t ö r p e g é n i is nagy k á r t okoz. K ü l ö n ö s e n , ha figyelembe vesszük, hogy í v ó t a v u n k o n az i k r á k kikelése u t á n 30—40 t ö r p e g é m (pocgém) is v a n . M i n d ­ ebből k ö v e t k e z i k , hogy a g é m e k k ü l ö n ö s e n í v ó t a v a i n k o n bizony k á r o s a k lehetnek. N a g y k á r t okoz n á l u n k a nagyobb halakban a rétisas. Ilyen n á l u n k nemhogy »elvétve egy-egy m u t a t k o z o t t « — m i n t ahogyan azt az e m l í t e t t c i k k írója mondja — hanem a víz leeresztése és a lehalászás ideje alatt h á r o m - n é g y á l l a n d ó a n v a n . K á r t é k o n y s á g á n a k jellemzésére elég m e g e m l í t e n e m , hogy a vízből naponta ö t - h a t egy-másfélkilós halat emel k i , amelyeta szárazföld fölött szállva, a m e z ő n dolgozó m u n k á s o k nagy ö r ö m é r e , g y a k r a n leejt. K á r t é k o n y s á g á b a n nem marad a rétisas m ö g ö t t a r á r ó sem. E d d i g i tapasztalataim a l a p j á n á l l í t h a t o m , hogy a r á r ó csak halat eszik. Percekig lebeg a víz fölött 15—20 m é t e r magasan, a z t á n lecsap, a víz k ö r ü l ö t t e m é t e r e k r e fröccsen és r i t k á n száll fel ú g y , hogy nem szorongat halat a k a r m a i k ö z ö t t . Sokszor megfigyeltem, amint lecsapott, de felszállni nem tudott, mert t ú l n a g y volt a fogott hal. Minden ilyen esetben s z á r n y c s a p k o d á s s a l vonszolja a halat a partig, a z t á n percekig pihen, m i e l ő t t enni kezd. Ilyenkor, ha felröppen­ tettem, a halat mindig otthagyta, e l l e n t é t b e n m á s esetekkel, ') A hivatkozott cikk irója csak azt állította, hogy »Akkor azon­ ban, amikor még kárt tehetne, (május, június havában) a Köldvár-tavon nincsen gém«. Szerk.

a m i k o r a halat a r á l ö v é s u t á n is m a g á v a l v i t t e és a r á l ö v é s h e l y é t ő l 3—400 m é t e r n y i r e ette meg, rendszerint egy magas­ laton, m é r n ö k i jelzőn, vagy csonka fán. H o g y a r é t i h é j á k és az ö l y v e k nem fognak halat, azt nem vonom kétségbe. H o g y a s z á r c s a nem eszik halat, annak sem mondok ellen. D e a kacsa- és b ú v á r f é l é k az í v ó t a v a i n k b a n , — h a n g s ú l y o z o m , hogy csak az í v ó t a v a i n k b a n — bizony k á r t okoznak. Sokszor l á t t a m a h a l i v a d é k o t a k a c s á k csőrétől v é r e s r e tapogatva a víz felszínén k í n l ó d n i . E z e k t e r m é s z e t e s e n m i n d a k k o r a halak, a m e k k o r á t a madarak lenyelni nem tudnak. A kisebbeket megeszik. A z e l m o n d o t t a k b ó l k ö v e t k e z i k , hogy az e m l í t e t t vízi­ madarak h a l g a z d a s á g u n k r a bizony k á r t é k o n y a k , t e h á t ü l d ö z é ­ s ü k indokolt. E z z e l nem akarom m o n d a n i , hogy t ű z z e l - v a s s a l irtsuk ő k e t , csak annak s z ü k s é g é t h a n g s ú l y o z o m , hogy féken­ tartsuk ő k e t , illetve t ú l s á g o s e l s z a p o r o d á s u k a t m e g a k a d á l y o z z u k .

A rétisasról és táplálkozásáról. M o h á c s t ó l délre k b . h é t k i l o ­ m é t e r n y i r e k e z d ő d i k az uradalmi erdőség, amely a D u n a m i n d k é t o l d a l á n h ú z ó d i k lefelé. E n n e k felső r é s z é n fészkel k é t - h á r o m p á r r é t i s a s (HaliaHus albicilla). Sokszor figyeltem ott ő k e t , főleg t á p l á l k o z á s u k a t . E d d i g azt tapasztaltam, hogy f ő t á p l á l é k u k a D u n á b ó l kifogott k ü l ö n b ö z ő dög. K é t évig, 1922. és 1923. ő s z é n é s t e l é n , figyeltem egy öreg fakó p é l d á n y t , amint naponta feljött M o h á c s fölé, egy h o m o k z á t o n y r a , rendes t a n y á j á t ó l 14—15 k i l o m é t e r n y i r e v a d ­ libázni. N e m v a d á s z o t t egészséges libára, csak a sebzett és az elhullott l i b á k a t szedte össze. A D u n a k ö z e p é n j ö t t föl­ felé, de a z á t o n y n a k b o k r o k k a l b o r í t o t t része f ö l ö t t sohasem r ö p ü l t el. S z ó v a l m i n d i g l ő t á v o l o n k í v ü l maradt. K ö v e t k e z e t e ­ sen ú g y tett, hogy a m i n t elhagyta az uradalmi h a t á r t , ahol sohasem z a v a r j á k , azonnal r e n d k í v ü l ó v a t o s lett. ( E z t k ü l ö n b e n a f e k e t e g ó l y á n á l is tapasztaltam.) H o g y mennyire ismeri az u r a d a l m i h a t á r t és mennyire tudja, hogy a m i n t azt elhagyja, v e s z é l y b e n forog, arra j ó p é l d a az, a m i velem, illetve k é t l e l ő t t v a d r é c é m m e l 1928 december h a v á b a n , a zajló D u n á n t ö r t é n t . A z u r a d a l m i h a t á r ­ tól h á r o m n e g y e d k i l o m é t e r n y i r e l ő t t e m k é t v a d r é c é t , de egyiket sem t u d t a m a vízből k i h a l á s z n i , mert nem v o l t a k ö z e l b e n csónak. A víz m i n d a k e t t ő t lefelé, az u r a d a l m i h a t á r felé vitte. A z egyik m é g élt, s ő t m é g ú s z o t t is, de s z i n t é n lefelé. L ö v é s e m u t á n n e m s o k á r a egy r é t i s a s t l á t t a m , amely a D u n a fölött felém r e p ü l t . E g y darabig magasan keringett és amikor a récék t ő l e m m á r l ő t á v o l o n k í v ü l voltak, egészen a víz színe fölé ereszkedett, m e g n é z t e e l ő b b az élettelen, a z t á n az élő récét, majd nyugodtan elrepült. V á r t a m , hogy m i fog t ö r t é n n i . A sas v i s s z a r e p ü l t a h a t á r i g , ott l e ü l t a szélső f á r a és v á r t . A m i k o r a víz a r é c é k e t m á r á t v i t t e a h a t á r o n , e l ő b b az egyikre, majd a m á s i k r a lecsapott és k i v i t t e ő k e t a partra. A d ö g ö t rendszerint a v í z b ő l h a l á s s z a k i és a m i k o r a part fölé ér, leejti. E b b e n is nagyon ó v a t o s . A m i k o r hajó, vagy m á s v í z i j á r ó m ű közeledik, m i n d i g o l y a n magas helyre dobja le a d ö g ö t , ahonnan nem moshatja el a h u l l á m . N é h á n y é v e nagyobb c s ó n a k k a l v o l t a m lenn az uradalomban, mely alka­ l o m m a l egy h o m o k z á t o n y szélén r é t i s a s t l á t t a m , a m i n t v a l a m i n l a k m á r o z i k . A m i k o r 70—80 l é p é s n y i r e é r t e m hozzá, felrepült, egy darabig fölfelé kapaszkodott, a z u t á n hirtelen lezuhant é s v a l a m i nagy testet emelt fel, azt levitte a z á t o n y magasabb pontja fölé és ott ledobta. K í v á n c s i v o l t a m , k i l é p t e m a csónak­ ból és m e g n é z t e m , hogy m i az, amit a sas leejtett. Teljesen fejlett t y ú k v o l t ! Még t ö b b ehhez h a s o n l ó dolgot tapasztaltam, de a r é t i s a s t élő á l l a t r a v a g y élő halra, k i v é v e , h a az sebzett v o l t , sohasem l á t t a m lecsapni. T á p l á l k o z n i , nagyon k e v é s kivétellel, csak a D u n a p a r t j á n , illetve víz k ö z e l é b e n l á t t a m . E z z e l nem á l l í t o m , hogy sohasem fog élő á l l a t o t , de ú g y l á t s z i k , hogy h a elég d ö g ö t t a l á l , azt szívesebben eszi, m i n t amely á l l a t o t ú g y k e l l elfognia. í g y segít a v í z n e k az e n y é s z e t m u n k á j á b a n . Porgányi László.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Javorina, a tátrai állatparadicsom, védelmi területté vált. A t á t r a i á l l a t p a r a d i c s o m t ö r t é n e t e a m u l t s z á z a d nyolcvanas éveiben k e z d ő d i k . 1879-ben v á s á r o l j a Hohenlohe K e r e s z t é l y K r a f t herceg első t á t r a i b i r t o k á t , J a v o r i u á t , amelyet terv­ s z e r ű v á s á r l á s s a l és cserével t ö b b m i n t 30.000 holdra n ö v e l . A z óriási t e r ü l e t b ő l alig 2000 h o l d h a s z n o s í t h a t ó s z á n t ó f ö l d , a t ö b b i n a g y o b b á r a k o p á r szikla és h o z z á f é r h e t e t l e n ő s f e n y v e s . E z e n a v a d r e g é n y e s , g y ö n y ö r ű t á j o n — ha á l l a t t a n i szem­ p o n t b ó l nem is nagy h o z z á é r t é s s e l , de a n n á l nagyobb szere­ tettel és óriási p é n z á l d o z a t t a l — rendezte be a herceg v i l á g ­ hírű vadászterületét. A v a d s z e g é n y t e r ü l e t e n első és legfőbb gondja a szarvas m e g t e l e p í t é s e v o l t . 1879-ben m i n d ö s s z e h á r o m szarvas é l t a t e r ü l e t e n (ezt is ő eresztette ki) ; 1911 -ig 198 g í m s z a r v a s t hoza­ tott J a v o r i n á r a . 1898-tól 1905-ig a v a p i t i m e g t e l e p í t é s é v e l fog­ l a l k o z t a k s i k e r r e l ; ebben az i d ő b e n 11 t e l i v é r és 35 félvér v a p i t i t b o c s á t o t t a k szabadon. A herceg 49 altai-szarvast is hozatott, amelynek l e g t ö b b j e azonban elpusztult. E z e n k í v ü l az urali-szarvas és a f e h é r - s z a r v a s m e g t e l e p í t é s é t is meg­ kísérelték. A J a v o r i n á r a t e l e p í t e t t k ő s z á l i k e c s k é k t ö r t é n e t é t m á r rész­ letesen i s m e r t e t t ü k o l v a s ó i n k k a l ; i t t csak azt e m l í t e m meg, hogy alpesi, k a u k á z u s i , altai, t u r k e s z t á n i és abesszíniai fajok­ k a l k í s é r l e t e z t e k , nem sok e r e d m é n n y e l . A z O r o s z o r s z á g b ó l hozatott s a r k i n y ú l és a S v é d o r s z á g b ó l hozatott siketfajd és nyírfajd egészítik k i a t e l e p í t é s e k s o r o z a t á t . A j a v o r i n a i ura­ dalom legfőbb n e v e z e t e s s é g e az 1885-ben megtelepített a m e r i k a i - b ö l é n y volt, amelyhez k é s ő b b e u r ó p a i - b ö l é n y v é r t is kevertek. H a Hohenlohe földi p a r a d i c s o m á n a k á l m a nem is v á l h a t o t t az e l k é p z e l t m ó d o n v a l ó r a , J a v o r i n a v a d á s z p a r a d i c s o m v o l t és az is m a r a d t a szó szoros é r t e l m é b e n , mert szarvas, őz, disznó, medve, zerge, siketfajd és n y í r f a j d á l l a n d ó a n bősége­ sen v o l t a t e r ü l e t e n . A földi v a d á s z p a r a d i c s o m m e g t e r e m t ő j é t , Hohenlohe K e r e s z t é l y K r a f t herceget, s a j á t kívánságára J a v o r i n á n t e m e t t é k el. O t t akart n y u g o d n i , ahol é l e t é n e k legszebb ó r á i t t ö l t ö t t e . J a v o r i n á n nem v a d á s z n a k t ö b b e t . A z uradalmat a cseh á l l a m megvette és 1932 j ú l i u s 1-től kezdve a »Tátra g y ö n g y e * cseh nemzeti v é d ő t e r ü l e t . Ehik. Újabb hír a pézsmapocok magyarországi elterjedéséről. B i z o n y á r a nem ismeretlen o l v a s ó i n k előtt, hogy az É s z a k A m e r i k á b ó l s z á r m a z ó p é z s m a p o c o k az u t ó b b i é v e k f o l y a m á n M a g y a r o r s z á g o n is mindjobban t é r t h ó d í t . E z t a rágcsálófajt N é m e t o r s z á g b a n m á r r é g e n m e g h o n o s í t o t t á k és g e r e z n á j a miatt nagyszámmal tenyésztik. Csehországban a pézsma­ pockot u g y a n é célból Colloredo-Mansfeld grófnő t e l e p í t e t t e meg dobrisi u r a d a l m á b a n . A p é z s m a p o c o k a dobrisi t e l e p í t é s r é v é n terjedt el C s e h o r s z á g déli részeiben és innen á t v á n d o r o l t M a g y a r o r s z á g b a is és ellepte a D u n a v ö l g y é t , főképen a D u n a j o b b p a r t j á n a k v i d é k e i t . E z a szapora faj rohamosan terjed h a z á n k b a n . A l e g u t ó b b i h í r a d á s o k szerint m á r M o h á c s v i d é k é n is r á t a l á l t a k . A z á l l a t k e r t i g a z g a t ó s á g a n e m r é g szerzett egy ú j a b b p é l d á n y t , amely H a h ó t o n , Z a l a m e g y é b e n k e r ü l t k é z r e . E z v o l t az első p é l d á n y , amelyet é r t e s ü l é s ü n k szerint Z a l a m e g y é n e k ezen a v i d é k é n megfigyeltek. A z á l l a t azonban olyan rossz á l l a p o t b a n k e r ü l t az á l l a t k e r t b e , hogy a leggondosabb á p o l á s és m i n d e n igyekezet ellenére is r ö v i d i d ő m u l t á n elpusz­ t u l t . A p é z s m a p o c k o t befogó gazdaember alighanem hosszabb ideig h e l y t e l e n ü l kezelte az á l l a t o t , ami nagyon valószínű, mert hiszen azt sem tudta, hogy m i l y e n á l l a t o t fogott é s h o g y a n k e l l azt t á p l á l n i a . A H a h ó t o n elfogott p é l d á n y ú j a b b a n b i z o n y í t j a , hogy a p é z s m a p o c o k M a g y a r o r s z á g o n rohamosan terjed. Anghi.

KÖNYVEKRŐL Hankó Béla dr. : Magyarország halainak eredete és el­ terjedése. K ö z l e m é n y e k a debreceni Tisza I s t v á n t u d o m á n y ­ egyetem á l l a t t a n i i n t é z e t é b ő l . 10. s z á m . 1—34 oldal 8 t é r ­ k é p p e l . 1931. A F ö l d ü n k e t b o r í t ó vizek fizikai és vegyi viszonyai, m i n t ismeretes, nagyon k ü l ö n b ö z ő k , ennélfogva a különféle vizeket b e n é p e s í t ő állati és n ö v é n y i szervezetek is igen v á l t o z a t o s a k ; az ugyanolyan fizikai t u l a j d o n s á g ú és vegyi összetételű vizek á l l a t - és n ö v é n y v i l á g a azonban n a g y j á b a n h a s o n l ó vagy é p p e n azonos.

Ml- UJSAG AZALLAT* KEBTBEM?

Á m a k á r h á n y s z o r tapasztalja a k u t a t ó , hogy az összes k e d v e z ő életfeltételek ellenére valamely vízi é l e t t é r b ő l ez v a g y az az á l l a t h i á n y z i k , b á r a vele egy életközösségben élő t ö b b i szervezet tagjai ott m e g t a l á l h a t ó k , m á s esetben pedig egy bizonyos vízi é l e t t é r b e n élő á l l a t fajtestvéreit messze, a k á r ­ h á n y s z o r m á s földrészen t a l á l j a meg. M i é r t h i á n y z i k az egyik á l l a t innen, hogyan és m i k o r k e r ü l t a m á s i k oda? K é r d é s e k , amelyekre az állatföldrajz igyekszik feleletet adni. H a a l s ó b b r e n d ű s z e r v e z e t r ő l v a n szó, a megfejtés leg­ t ö b b s z ö r nem n e h é z ; tudjuk, hogy a l s ó b b r e n d ű víziszerveze­ teink betokozott á l l a p o t b a n a v í z és szél ú t j á n k ö n n y e n , gyorsan és nagyon messzire eljuthatnak, ahol ú j r a k e d v e z ő életfeltételeket t a l á l n a k . E z a terjedés passzív, aminek j ó f o r m á n m i sem vethet h a t á r t . M á r nehezebb azonban a k é r d é s meg­ oldása, h a az á l l a t elterjedésében a k t í v v á n d o r l á s r a k é n y s z e r ü l . E b b e n az esetben az á l l a t o k elterjedését s z a b á l y o z ó t é n y e z ő k k ö z ö t t nagy szerepe v a n a földrajzi és f ö l d t ö r t é n e t i t é n y e z ő k n e k . B á r lehetséges, hogy a h a l i k r á t , esetleg kisebb-nagyobb eleven halat is, a v í z i m a d a r a k egyik t ó b ó l vagy folyóvízből a m á s i k b a szállítják, az sem r i t k a , hogy maga az ember t e l e p í t i á t őket, a halak mégis i n k á b b az a k t í v v á n d o r l ó á l l a t o k k ö z é s o r o l h a t ó k , í g y m a i e l t e r j e d é s ü k e t csak ú g y é r t h e t j ü k meg t ö k é l e t e s e n , h a f ö l d ü n k ö n a vizek eloszlását, azok ö s s z e k ö t t e ­ téseit, a vízi v á n d o r u t a k a t nemcsak a jelenben vizsgáljuk, hanem a f ö l d t ö r t é n e t i k ü l ö n b ö z ő korszakokban is figyelembe v e s s z ü k azok v o l t eloszlását és az i d ő k f o l y a m á n b e k ö v e t k e z e t t változásokat. H a z á n k a halfajok s z e m p o n t j á b ó l jól á t k u t a t o t t t e r ü l e t n e k m o n d h a t ó , s m a i t u d á s u n k szerint N a g y - M a g y a r o r s z á g t e r ü ­ l e t é n 76 biztosan k i m u t a t o t t halfaj él. E z e k n e k e r e d e t é v e l és elterjedésével foglalkozik Hankó Béla dr. egyet, t a n á r , a k i v á l ó á l l a t b ú v á r l e g ú j a b b t a n u l m á n y a , amelyben a modern állatföldrajzi m ó d s z e r e k k e l t a n u l s á g o s k é p é t adja a t ö r t é n e l m i M a g y a r o r s z á g halainak nemcsak a jelenben, de lehetőleg a m ú l t b a n is. A k é r d é s e k k ö n n y e b b m e g é r t é s e céljából elsősorban N a g y M a g y a r o r s z á g f ö l d t ö r t é n e t i és é g h a j l a t i viszonyait v á z o l j a visszamenőleg s elméleti megfontolások, a z o n k í v ü l m e g k ö v e ­ sedett h a l m a r a d v á n y o k v a g y lenyomatok a l a p j á n , és a m a i földrajzi viszonyok t e k i n t e t b e v é t e l é v e l m e g k ü l ö n b ö z t e t m á r a j é g k o r s z a k e l ő t t is i t t é l t európai öslakó fajokat, a z u t á n pannóniai bennszülött fajokat, vagyis o l y a n halakat, amelyek csak h a z á n k b a n fordulnak elő, vagy elterjedési k ö z é p p o n t j u k h a z á n k r a esik, v é g ü l bevándorolt fajokat, ezek k ö z ö t t vannak feketetengeri, földközitengeri és a Balti-tenger felől a P o p r á d v ö l g y é n h o z z á n k jutott északi elemek, h o z z á j u k csatlakoznak m é g az ISszak-Amerikából betelepített fajok. T a n u l m á n y á n a k nagyobbik részében a z u t á n rendszertani sorrendben t á r g y a l j a a vizeinkben élő halfajokat; elterjedésük mellett m i n d e g y i k r ő l é r t é k e s é l e t t a n i k é p e t ad, főleg azokat a t u l a j d o n s á g a i k a t d o m b o r í t j a k i , amelyek e l t e r j e d é s ü k e t b e f o l y á s o l h a t t á k . M i n d e z e k b ő l megtudjuk, hogy halaink k ö z ü l 29 faj e u r ó p a i őslakó, 15 p a n n ó n i a i b e n n s z ü l ö t t , 27 b e v á n d o r l ó és ö t é s z a k a m e r i k a i b e t e l e p í t e t t . Hankó szerint v é g e r e d m é n y ­ ben h a l v i l á g u n k annyira egységes összetételű, amilyenre alig van még példa Közép-Európában. H a z á n k h a l v i l á g a i s m e r e t é n e k minden tekintetben é r t é k e s kiegészítője, ennek k ö v e t k e z t é b e n á l l a t t a n i irodalmunknak nagy nyeresége ez az állatföldrajzi t a n u l m á n y , amelyhez a szerző n y o l c becses, k ö z t ü k hat eredeti t é r k é p v á z l a t o t is mellékelt. Szalay László dr.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLATÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI R o v a t v e z e t ő : Szeiff Károly, a székesfővárosi Állat- és N ö v é n y k e r t

aligazgatója.

Új vízmedence épült az állatkertben a vízilovak számára. A m a i díszes, nagy e l e f á n t h á z n a k h e l y é n v a l a m i k o r alacsony, s á r g a , k i s é p ü l e t állt. A régi á l l a t k e r t l á t o g a t ó i b i z o n y á r a m é g e m l é k e z n e k erre az ósdi, kis á l l a t h á z r a , amelyben a Jónás n e v ű h í m v í z i l ó n a k istállója volt. E l ő t t e kis térség volt és ennek s a r k á b a n Jónás-nak, a régi á l l a t k e r t j ó l ismert á l l a t á n a k , a k ö z ö n s é g k e d v e n c é n e k s z ű k m é r e t ű b e t o n m e d e n c é j e volt m é l y e n a földbe s ü l l y e s z t v e . A z á l l a t k e r t építése a l k a l m á v a l a kertnek ezen a részén is e l t ű n t a régi á l l a t k e r t n e k minden m a r a d v á n y a ; az á l l a t k e r t é p í t ő i a m a i kifutó egyik s a r k á b a n — b i z o n y á r a k ö l t s é g k í m é l é s m i a t t — c s u p á n a kis v í z i l ó m e d e n c é t h a g y t á k meg. Jónás n é h á n y é r t é k e s t á r s á v a l e g y ü t t a pazarul berendezett e l e f á n t h á z b a k e r ü l t és innen j á r t le naponta régi, megszokott f ü r d ő m e d e n c é j é b e . K é s ő b b , Jónás-nak 1917-ben t ö r t é n t el­ h u l l á s a u t á n , egészen napjainkig ezt a régi m e d e n c é t jelenlegi t e n y é s z p á r u n k , Bandi és Arany h a s z n á l t a . A z á l l a t k e r t i g a z g á t ó s á g a a v í z i l o v a k s z á m á r a most ú j m e d e n c é t é p í t t e t e t t , mert a régi á l l a t k e r t m a r a d v á n y a k é n t megmaradt medence elhelyezésénél és s z ü k m é r e t e i n é l fogva csak igen t ö k é l e t l e n ü l felelt meg c é l j á n a k . A víziló ugyanis n a p k ö z b e n csak r i t k á n t a r t ó z k o d i k a s z á r a z f ö l d ö n és é l e t é n e k nagyobb részét — h a z á j á b a n is — a v í z b e n t ö l t i . A régi, s z ű k medence t e h á t m á r e b b ő l a s z e m p o n t b ó l sem felelt meg a k í v á n a l m a k n a k , mert a n a g y t e s t ű á l l a t o k ebben a m e d e n c é b e n erősen k o r l á t o z v a v o l t a k szabad m o z g á s u k b a n . A medence elhelyezése sem volt szerencsés, mert a régi b e t o n a l k o t m á n y odalapult a k i f u t ó n a k egyik s a r k á h o z , ahol a fölötte é p ü l t műsziklák nagyrészt elrejtették, úgyhogy a közönség a búvó­ helyet k e r e s ő á l l a t o k b ó l — a k i c s i n y é t féltő a n y á b ó l és a védel­ met k e r e s ő kis vízilóból — rendszerint m i t sem l á t o t t . N é h á n y igen magas és keskeny lépcsőfok meredeken, 45 fok alatt vezetett le a m e d e n c é b e , a m i az a r á n y l a g r ö v i d l á b ú , n e h é z t e s t ű á l l a t o k ­ nak v a l ó b a n nem felelhetett meg. A k é t é v e n k é n t i t t s z ü l e t e t t

és nevelkedett vízilócseniete ezen a meredek l é p c s ő n csak nagy ü g g y e l - b a j j a l tudott lemenni és é l e t é n e k első heteiben nem egyszer t ö r t é n t , hogy h e n g e r a l a k ú kis t e s t é v e l v é g i g g u r u l t a lépcső fokain. A z ú j medence terjedelme és az á l l a t o k n a k s z á n t s z á r a z ­ föld most helyes a r á n y b a n v a n e g y m á s s a l . A k i f u t ó egész szélességében, az é p ü l e t déli h o m l o k z a t á v a l p á r h u z a m o s a n , t i z e n k é t alacsony, széles lépcsőfok vezet le az új t á g a s meden­ cébe, amelyet f é l k ö r a l a k b a n az ú t t e s t h a t á r o l . A s z í n ü l t i g m e g t ö l t ö t t új medence vízfelülete 190 n é g y z e t m é t e r . E z a medence t e h á t m é r e t e i n é l és elhelyezésénél fogva is minden k ö v e t e l m é n y t kielégít, v í z i l o v a i n k n a k bőséges helyet n y ú j t a v í z b e n v a l ó t a r t ó z k o d á s r a , k ö z ö n s é g ü n k pedig b á r m e l y o l d a l r ó l szabadon l á t h a t j a a medence egész vízfelületét és í g y jól meg­ figyelheti a v í z b e n t a r t ó z k o d ó á l l a t o k a t . A v í z i l ó m e d e n c e nemcsak a z é r t lesz az á l l a t k e r t n e k egyik ú j a b b l á t v á n y o s s á g a , mert az á l l a t o k benne szabad m o z g á s h o z j u t n a k és e z e n t ú l é r v é n y e s ü l n i fognak, hanem a z é r t is, mert a t e t s z e t ő s , ízléses medence az e l e f á n t h á z építészeti i r á n y z a t á v a l ö s s z h a n g b a n , t ö k é l e t e s egységben zárja le a k i f u t ó n a k déli részét. A k i f u t ó n a k azt a részét, amelyben az új medence l é t e s ü l t , t o v á b b r a is Arany-nak, a k i v á l ó , gondos v í z i l ó a n y á n a k s z á n t u k . E z a p á r a t l a n a n y á n a k b i z o n y u l t á l l a t most m á r n y o l c a d i k i v a d é k á t , a jelenleg egy éves fiát neveli. Bandi, a v í z i l ó a p a egyelőre m é g az elefántház nyugati b e j á r a t a mellett l é v ő m e d e n c é b e n marad, a m í g a kis v í z i l o v a t a n y j á t ó l el nem v á l a s z t j u k . A medence m e g n a g y o b b í t á s á v a l egyidejűleg az e l e f á n t h á z n a k nyugati o l d a l á n lévő egyik a j t a j á t is á t h e l y e z t ü k , m é g p e d i g az é p ü l e t n e k déli o l d a l á r a , ligyhogy az á l l a t o k közlekedésére s z á n t a j t ó most az új m e d e n c é v e l szemben fekszik. E r r e a v á l t o z t a t á s r a g y a k o r l a t i szempontokon k í v ü l főleg a z é r t volt szükség, hogy a l k a l o m a d t á n a m á s i k m e d e n c é t is m e g n a g y o b b í t h a s s u k , amely s z ű k volta m i a t t s z i n t é n nem felel meg r e n d e l t e t é s é n e k . Szeiff T

t ő l ü n k e l s z a k í t o t t és most A u s z t r i á h o z t a r t o z ó r é s z é b e n . A k é p e n l á t h a t ó k ó c s a g p á r u n k is a K i s - B a l a t o n r ó l , 1925-ben k e r ü l t h o z z á n k . A z egészen fiatal á l l a t o k s z é p e n fejlődtek és az u t ó b b i é v e k b e n s z ű k r ö p d é j ü k b e n rendszeresen fészkeltek és tojtak is, de a v e l ü k egy helyen t a r t ó z k o d ó sok réce költési s z á n d é k u k b a n folyton zavarta ő k e t , pedig a h í m erélyesen v é d t e a fészkét. É r d e k e s jelenség volt, hogy a s z á m u k r a felszerelt f é s z e k k o s a r a t figyelemre sem m é l t a t t á k és f é s z k ü k e t a földön r a k t á k össze, m é g p e d i g o l y a n közel a r á c s h o z , hogy k í v ü l r ő l is k ö n n y ű s z e r r e l h o z z á f é r h e t ő volt. T o j á s a i k a t e z é r t e l s z e d t ü k és k e l t e t ő g é p b e h e l y e z t ü k . K ó c s a g p á r u n k sajnos egy fészekaljból v a l ó , t e h á t t e s t v é r p á r v o l t . A t o j á s b ó l k i k e l t i v a d é k o k , a k i s k ó c s a g o k ennek a k ö r ü l m é n y n e k n y o m a i t m á r k i k e l é s ü k p i l l a n a t á b a n m a g u k o n v i s e l t é k és felnevelésük nem is s i k e r ü l t . K ó c s a g t o j ó n k a m u l t é v b e n t i z e n h é t t o j á s t tojt és nem lehetetlen, hogy ennek a nagy t e l j e s í t m é n y n e k k ö v e t k e z t é ­ ben h u l l o t t el a z t á n ősszel. M o s t csak egy k ó c s a g u n k v a n , amely a m a d á r h á z t ó l nyugatra lévő, ü v e g t e t ő s r ö p d é b e n l á t h a t ó , az ugyancsak é r t é k e s ü s t ö k ö s g é m e k és a fogságba ritkán kerülő bölömbika társaságában. Szombath. Az állatkerti állatok bőrápolásáról. A z á l l a t o k gondo­ z á s á h o z tartozik, hogy kellő b ő r á p o l á s b a n részesüljenek. A v a d o n élő á l l a t maga végzi el t i s z t á n t a r t á s á t ; megfürdik a folyó vizében, lemosatja m a g á t az esővel, h o z z á d ö r z s ö l ő d i k

A n e m e s k ó c s a g (Egretta alba L.) h a z á n k b a n e z i d ő s z e r i n t m á r csak a K i s - B a l a t o n o n él, ahol féltő gonddal őrzik u t o l s ó k ó c s a g t e l e p ü n k e t . A z u t ó b b i é v e k b e n — állítólag nagy s z á m ­ m a l — a F e r t ő - t a v o n is megtelepedett, de sajnos, csak a t ó n a k

A zsiráfot ápolója létráró! tisztogatja.

Fészkelő kócsagok az állatkertben. Az állatkerti fényképpályázaton vásárolt kép. Luxemburger Jenő felvétele.

Hölzel felvétele.

az e r d ő fájához és a b o z ó t á g a i h o z . N a g y o n fontos t e h á r , hogy a f o g s á g b a n tartott á l l a t a i n k n a k is o l y a n k ö r n y e z e t e t n y ú j t s u n k , a h o l az ö n á p o l á s lehetősége megvan. A z á p o l á s legelemibb k ö v e t e l m é n y e , hogy az i s t á l l ó n a k és a k i f u t ó n a k t i s z t á n t a r t o t t és az á l l a t t e r m é s z e t é n e k meg­ felelő aljazata legyen. E tekintetben fajok szerint e l t é r ő k a k ö v e t e l m é n y e k . A r a g a d o z ó k és a m a j m o k s z á m á r a leg­ alkalmasabb a d e s z k a p a d l ó , amelyre a r a g a d o z ó k n á l m é g fűrészport s z ó r u n k . A d e s z k a p a d l ó n a k megvan az a nagy e l ő n y e , hogy k ö n n y e n t i s z t o g a t h a t ó . A f ű r é s z p o r n a k pedig az a szerepe, hogy a szőr k ö z é j u t v a , ö s s z e t a p a d az ott lévő piszokanyagokkal és k i h u l l v a , a t i s z t á t l a n s á g o t a szőrzetből e l t á v o l í t j a . A raga­ d o z ó k l e g t ö b b j é n é l ugyanis teljesen lehetetlen a s z ő r z e t e t másképen, mint ilymódon tisztán tartani.

A majmok d e s z k a p a d l ó z a t á n á l azonban a fűrészport el k e l l hagyni, mert ezek a j á t é k o s , p a j z á n á l l a t o k a j á t é k ked­ v é é r t m e g h e m p e r g e t n é k benne t á p l á l é k u k a t , a fűrészporos eledel pedig alapos g y o m o r r o n t á s t okozna. A fűrészporral v a l ó aljazás a b i r k á k n á l sem a j á n l a t o s . A g y a p j ú ugyanis a n n y i r a zsíros, hogy a fűrészpor abba t ö k é l e t e s e n beleragadna és az ilyen mocskos á l l a t e g y á l t a l á n nem n y ú j t a n a t e t s z e t ő s látványt. A z á l l a t k e r t i á l l a t o k n á l ugyanis tekintetbe k e l l venni azt is, hogy csak tiszta, lehetőleg k i f o g á s t a l a n s z ő r k ö n t ö s t

kezdetben a kefélést, annyira m e g k í v á n j á k azt k é s ő b b , amikor m e g s z o k t á k . í g y v o l t u n k zsiráfjainkkal is. Eleinte a t e h é n m é g azt sem t ű r t e , hogy puszta kézzel h o z z á n y ú l j u n k . A b i k a e tekintetben s z e l í d e b b n e k b i z o n y u l t . M a azonban m á r m i n d a k e t t ő olyan k ö v e t e l ő m ó d o n tolakszik az ő k e t l é t r á r ó l kefélő-vakaró ápolóhoz, hogy n é h a l é t r á s t ó l e g y ü t t feldöntik, ha nem v i g y á z m a g á r a . U g y a n í g y v a g y u n k kis z e b r a k a n c á n k k a l is. Ezkefélésekor n e k i t á m a s z k o d i k az á p o l ó n a k és amikor az abbahagyja a tisz­ t o g a t á s t , sokszor — mintegy f o l y t a t á s t k ö v e t e l v e — u t á n a ­ megy. Szarvasféléink k ö z ü l n é m e l y i k g í m s z a r v a s t e h é n is t ű r i a kefélést. A v a k a r g a t á s t legjobban c s i m p á n z a i n k szeretik. H a ismerős közeledik k e t r e c ü k felé, h á t u k a t odatámasztják a r á c s n a k és e l v á r j á k , hogy az ember meg vakargassa, meg­ simogassa ő k e t . P á r a s z e g é n y é g h a j l a t u n k m i a t t nagyon fontos, hogy c s i m p á n z a i n k b ő r é t megfelelő kenőccsel p u h á n tartsuk, mert kenés nélkül bőrük kicserepesedne, rendellenesen h á m l a n a , s z ő r z e t ü k pedig elvesztené fényét. E z e k n é l az á l l a t o k n á l a b ő r á p o l á s h o z parafinolajból és lanolinból k é s z ü l t k e n ő c s ö t h a s z n á l u n k . C s i m p á n z a i n k azonban e t t ő l a kezeléstől nagyon idegenkednek és m á r előre m e n e k ü l n e k előle. Á p o l ó j u k e z é r t egy erre a célra szolgáló c i r o k s e p r ő t m á r t a kenőcsbe és alkalmas pillanatban ezzel a seprővel végzi a b e k e n é s t . A csimpán­ zok t e s t é r e j u t t a t o t t k e n ő a n y a g o t a z u t á n maguk az állatok dörzsölik szét — valószínűleg azzal a s z á n d é k k a l , hogy meg­ szabaduljanak t ő l e . Orrszarvunk s o k k a l szívesebben fogadja b ő r é n e k bekenését. Vastag b ő r é t a legfinomabb lenolajjal szoktuk bekenni, ugyancsak azzal a c é l z a t t a l , hogy p u h á n tartsuk. H a a b ő r t i d ő n k é n t nem k e n n ő k be, ez kicserepesedne, m e g t ö r n e , rajta sebek t á m a d n á n a k s í g y nagy lenne a fertőzés, esetleg az el-

Az állatkerli egyik zebrakanca szőiének kefélése. Hölzel felvétele.

viseljenek, mert í g y jobban g y ö n y ö r k ö d t e t i k az ember s z e m é t . E z é r t arra is k e l l ügyelni, hogy a b ő r n e k különféle élősködői (a tetvek s az a t k á k ) ne t a l á l j a n a k benne b ú v ó h e l y e t , és hogy a b ő r b e n lévő izzadság és a f a g g y ú m i r i g y e k k i v e z e t ő c s ö v e i t i s z t á k legyenek, a m i a bőrlégzés zavartalan b i z t o s í t á s a szem­ p o n t j á b ó l is o k v e t l e n ü l szükséges. I l y e n f o r m á n a l k a l m a t kell n y ú j t a n i arra, hogy az i z z a d s á g b a és f a g g y ú b a tapadt és a szőr k ö z ö t t f e l g y ü l e m l e t t por és piszok a k ü l t a k a r ó b ó l i d ő n k é n t e l t á v o z h a s s á k . Hiszen k ö z t u d o m á s ú , hogy amely á l l a t b ő r e nincs k e l l ő k é p e n t i s z t á n t a r t v a , az hamarosan é t v á g y t a l a n lesz, l e s o v á n y o d i k , annak k ö z é r z e t e rosszabbodik, szőre el­ veszti fényét, e z e n k í v ü l t a n y á t ü t n e k rajta a legkülönfélébb b ő r é l ő s k ö d ő k , amelyek e l s z a p o r o d á s a az á l l a t esetleges elhul­ l á s á t is okozhatja. A s z é n a e v ő á l l a t o k n á l legmegfelelőbb a s z a l m á v a l v a l ó aljazás, de jó almot ad a föld, a homok, v a g y a salak is, amely­ ben az á l l a t o k k e d v ü k r e meghempereghetnek. N a g y o n j ó s z o l g á l a t o t tesznek a k i f u t ó k b a n felállított dörzsölő-oszlopok is. E z e k e t k ü l ö n ö s e n azok az á l l a t o k h a s z n á l j á k szívesen, amelyek e g y é b k é n t idegenkednek az á p o l ó k é z t i s z t o g a t á s t célzó érintésétől. T e r m é s z e t e s e n keféléssel v é g e z h e t j ü k el a legalaposabban a nyugodt k ö z é r z e t e t e r e d m é n y e z ő b ő r á p o l á s t . A z o n b a n e t e k i n ­ tetben a r á n y l a g n e h é z a feladatunk. Hiszen m é g a h á z i á l l a t o k k ö z ö t t is vannak olyanok, amelyek csak nehezen, vagy egyál­ t a l á n nem engedik meg s z ő r z e t ü k kefélését. M e n n y i v e l i n k á b b idegenkednek a bizalmatlan, g y a n a k o d ó , é r z é k e n y b ő r ű és t ö b b ­ nyire ideges v a d á l l a t o k a b ő r kefélésétől, v a k a r á s á t ó l ! Mégis a z o k n á l az á l l a t o k n á l , a m e l y e k n é l a b ő r á p o l á s n a k ez a m ó d j a lehetséges, az egészség é r d e k é b e n ezt rendszeresen alkalmazzuk. Érdekes, hogy amennyire ellenszenvesen fogadják egyes á l l a t o k

Az orrszarvú bőrének beolajozása.

Hölzel felvétele.

g e n n y e s e d é s veszélye. Minthogy e l e f á n t j a i n k n á l h a s o n l ó bőr­ á p o l á s t v a d s á g u k miatt nem v é g e z h e t ü n k , n á l u k az i d ő n k é n t i alapos lelocsolással i g y e k s z ü n k a b ő r t i s z t o g a t á s á t , ü d é n t a r ­ t á s á t elérni. B ő r á p o l á s s z e m p o n t j á b ó l v í z i l o v a i n k v a n n a k a legked­ v e z ő b b helyzetben. O k naphosszait f ü r ö d n e k meleg artézi vízzel telt m e d e n c é j ü k b e n s í g y b ő r ü k — a t e k i n t é l y e s vas­ t a g s á g ellenére is — p u h á n , rugalmasan fedi g ö m b ö l y ű ido­ maikat. A nghi

Molnár Pál m e z ő g a z d a s á g i k a m a r a i t i t k á r hasznos ismeretter­ j e s z t ő s z a k k ö n y v e : Hogy lehet a tyiíktenyésztés a falu életének könnyítője, — megjelent második kiadásban az A l s ó d u n á n t ú l i M e z ő g a z d a s á g i K a m a r á n á l : Kaposvár, Németh István-utca 23. Ára 60 fillér szállítással e g y ü t t s az összeg l e v é l b é l y e g b e n is b e k ü l d h e t ő .

Az apróhirdetés minden szava 20 fillér ; előfizetőknek 10 fillér A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő ; előfizetőknek 1 pengő Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő. Természettudományi Közlöny. S z e r k e s z t i : Ilosvay Lajos k ö z r e ­ m ű k ö d é s é v e l Gombocz Endre és Szabó-Patay József. S z e r k e s z t ő ­ ség és k i a d ó h i v a t a l : Budapest, V I I I . , É s z t e r h á z y - u . 16. »Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete« Budapest, Á l l a t ­ orvosi főiskola poliklinikája, V I I . , Rottenbiller-utca 23—25. T e l e f o n : József 308—30. Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . ker., I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola poliklinikája József 308—30. H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 ó r á k k ö z ö t t . Magyar Kutyafajták Törzskönyve Budapest, V I I . , I s t v á n - ú t 2. Á l l a t o r v o s i főiskola poliklinikája József 308—30. H i v a t a l o s ó r á k t ö r z s k ö n y v e z é s v é g e t t hétfőn és c s ü t ö r t ö k ö n 17—18 órák között. Magyar Dobermannosok t i t k á r i h i v a t a l a Budapest, Baross-utca 77. Telefon : József 413—78.

VIII.,

Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége Budapest, V I I . , I s t v á n - ú t 2. Telefon : József 308—30.

X ™ 0

t,ÍV3-

LEGOLCSÓBBAN

HOFFMANN

FERENC

Jelkép és dísz minden v a d á s z k a l a p j á n a »SZENT HUBERTUS-JELVÉNY«, amely magyar s z o b r á s z m ű v é s z vésésében a v a d á s z o k v é d ő ­ szentjének azt a j e l e n e t é t á b r á z o l j a , amikor k u t y á i t ó l k í s é r v e , l ó h á t o n v a l ó v a d á s z á s , k ö z b e n megjelenik e l ő t t e agancsa k ö z ö t t dicsfényben r a g y o g ó kereszttel a l e g e n d a b é l i szarvas. Művészi, finoman ízléses, tartós ! Á r a egyszerű postai küldéssel és csomagolással a p é n z előzetes b e k ü l d é s e mellett b r o n z b ó l P70 P , e z ü s t b ő l 4 20 P . U t á n v é t t e l v a l ó r e n d e l é s t a postai k ö l t s é g közel 1 p e n g ő v e l d r á g í t a n á meg, a z é r t ez k e r ü l e n d ő . M e g r e n d e l h e t ő a »Vadászati Útmutatón kiadóhivatalában (Budapest, V I I I . , Szigony-utca 34.) és b e s z e r e z h e t ő a nagyobb fegyver- és s p o r t á r u cégek ú t j á n . -

Aki a vadászati ismeretek összes ágazatában teljes és alapos tájékozódást óhajt nyerni, szerezze be Nagy László »Vadászati Ú t m u t a t ó « - j á n a k eddig megjelent nyolc é v f o l y a m á t . A z első é v f o l y a m teljesen elfogyott, a t ö b b i k o r l á t o l t p é l d á n y ­ s z á m b a n még k a p h a t ó . A k ö t e t e k egyenként is önálló egészek. A v a d á s z a t , v a d t e n y é s z t é s , vadismeret, fegyver­ es l ő t e c h n i k a , v a d á s z a t i jog, v i z s l á s z a t stb. stb., á l t a l á b a n a v a d á s z a t t a l kapcsolatos minden k é r d é s b e n k o m o l y t a n á c s ­ a d ó és felvilágosító a k i r . f ö l d m í v e l é s ü g y i k o r m á n y erkölcsi t á m o g a t á s á v a l megjelenő »Vadászati U t m u t a t ó « , melynek k ö t e t e i t ö m ö r szedésben, á t l a g 250 oldal t e r j e d e l m ű e k , eredeti s z ö y e g á b r á k k a l d í s z í t e t t e k , t a r t ó s egészvászon díszes k ö t é s ű e k . Á r a a h é t k ö t e t n e k 20 p e n g ő , egy k ö t e t á r a 5 p e n g ő . R é s z l e t r e is m e g r e n d e l h e t ő a k i a d ó h i v a t a l b a n ( V I I I . , Szigonyutca 34. Telefon : József 304—14).

:: :: A kiadásért felelős: N A D L E R H E R B E R T :: ::

Á L L A T * ÉS N Ö V É N Y K E R T Ü N K

GYÖNYÖRŰ NYÁRI POMPÁBAN VIRUL

BUDAPEST, IV, KÁROLYíKÖRÚT 28. SZ.

NEPARENA [VAROSLIG

ET]

Budapest legolcsóbb szórakozóhelye világvárosi műsorral. Naponta d é l u t á n H e l y á r a k : 40

fillértől

3 órától folytatólagos

1 pengő

50

fillérig.

rV

előadások.

PÁLMAHAZUNK AZ ÖRÖK NYARAT VARÁZSOLJA A SZEMLÉLŐ ELÉ.

T e l e f o n : 185—77

SCHREIER BÉLA kereskedelmi

részvénytárs.

BUDAPEST VII., Izabella-utca 34. sz. T e l . : J . 438—49 é s 320—52

Vesz é s elad m i n d e n n e m ű szálasa és s z e m e s t a k a r m á n y t , őrleményféléket, gabona* neműeket, fűszer*, hüve* lyes= é s g y a r m a t á r u t .

A természet csodáiban gyönyörködni vágyók az összes állatokat a szabad k i f u t ó k b a n n é z e g e t h e t i k .

^ " w w í ^ S I Í Í Í Í Í Í w í 2' ^ C

2^ S 5 ' í 2 '

5'C 2 C 5"C 2 « 5'í«C

_

_

^'C 5 í 5'C 5 C 5 C 5'C 5Í 5 í IJí S í

5í

1

5 ' 5"*

II K

^foToKrHo]

51

OPTIKA

l\ §RVVFT *

Í J ~

S B & É # M

~

^

*

FÉNYKÉPEZÖCIKKET g O T T VEGYEN, AHOL FOGY !

jj

B B B B B D-VITAMIN ÉS £3 B B KEVERÉKÉVEL T A K A R M A N Y O Z Z A . B B FILLÉRES B B E F E K T E T É S I BB £3 B

A L L A T A I T

P EK K

FUTOR

+

Í HATSCHEKÉS FARKAS j

CHIWOIM n gyógyszer é s vegyészeti t e r m é k e k g y á r a r.*t.

fényképészeti szaküzlet 5| BUDAPEST IV., Károly=körút 28. (Közp. városháza) VI., Andrássysút 31. | í

ÚJPEST

:::::Í:::::C;C:::::::::::!;:::::::::::Í:;:::::::C::::::;C:C:::Í:J::5C:::::C5::Í5: •na tan. a ka

A

BUDAPESTI

Az állatkerti bérlőközönség jutányos áron bérelhet tenniszpályákat az

ÁLLAT* ÉS NÖVÉNYKERTBEN MINDEN

LÁTOGATÓ

T A N U L , G Y Ö N Y Ö R K Ö D I K ÉS

S Z Ó R A K O Z I K

VÁLTSON ÁLLATKERTI BÉRLETJEGYET, MELYNEK Á R A EGÉSZ ÉVRE!

Napijegyek á r a : 70 fillér, 10 é v e n aluli gyermekeknek 30 fillér

Felnőtteknek 12 Tanulóknak és gyermekeknek . . . 6 Köztisztviselőknek . . 8 Köztisztviselők gyermekeinek . . . 5

ZIMMER

ÁLLATKERTBEN idény- és havibérletben.

P

Újonnan átalakított vörös salakpályák!

P P

A délelőtti órákban az idény- é s havibérleteknél díjkedvezményt adunk.

Az

P

HIRSCHLER MIKSA

FERENC

H A L K E R E S K E D E L M I R.«T.

VASÁRUHÁZA VI., S Z O N D Y - U T C A

BUDAPEST, KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T.: A. 854-48 FIÓKÜZLETEK : V., Gróf Tisza István=utca 10. T.: A. 816-79, VII., Rákóczi.út 90. Telefon: J. 335-39 IRODA : VIII., Horánszkycutca 19. 1B3SBBBBBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB:

i

KUN SÁNDOR V T T A T

ctiiinnn

M I N D E N N E M Ű VASÁRUK ÉS HÁZTARTÁSI CIKKEK LEGOLCSÓBB B E S Z E R Z É S I FORRÁSA

B B B

Ferenc József-rakpart 18. B

B U D A P E S T

B FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉKÁRU, KÁTRÁNY, VEGYI TERMÉKEK B

|

S Z É K E S F Ő V Á R O S

H

A

R

I

H

8 4 5 — 1 1,

8 6 7 —7 3

S Z É N S A V V A L T E L E F O N :

B

T

V

T E L Í T E T T

A U T O M A T A

Budapest székesfőváros Lázinyomdája 1932 — 7034

BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB

A

Í

» H U N G A R I A « . G Y Ó G Y F O R R Á S

C3 T E L E F O N ,

T E L E F O N : 17-5-28

Á S V Á N Y V Í Z - C Z E M E

A

54. SZÁH

1

b. a&a h.a ttatt att a kJ

B U D A P E S T IV.,

tj

igazgatóság.

V I Z E

530—03

B B B £3