A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Pusztamagyaród Község Önkormányzatának gazdálkodása a 2007- 2011. években

Belső konzulens: Dr. Csanádi Ágnes

Hári Eszter

Külső konzulens: Bizsók Mónika

Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Pénzügy szakirány

2012 0

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .......................................................................................................................

3

2. Az önkormányzatokról általában ..................................................................................

5

2.1. Az önkormányzati rendszer létrejötte ...................................................................

5

2.2. A helyi önkormányzatok feladata, hatásköre, működése .....................................

7

2.3. Az Európai Unió hatása a magyar helyi önkormányzatokra................................. 10 2.4. A települési önkormányzatok pénzügyi szabályozása ......................................... 12 2.5. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának bemutatása ................................... 13 3. Pusztamagyaród Község Önkormányzata gazdálkodásának vizsgálata különös tekintettel az állami hozzájárulások és támogatások alakulására a 2007- 2011. években ......................................................................................................................... 17 3.1. Az állami hozzájárulások és támogatások szerepe az önkormányzatnál ............. 18 3.1.1. Az önkormányzatot érintő normatív állami hozzájárulások, központosított, kötött felhasználású támogatások változása a vizsgált időszakban ................................................................................................... 19 3.1.2. Az egyes jövedelempótló támogatások évenkénti alakulása 2007- 2011 között ........................................................................................................... 23 3.1.3. A kötött felhasználású támogatás évenkénti alakulása ............................... 29 3.2. A költségvetési bevételek alakulásának elemzése ............................................... 30 3.3. A költségvetési kiadások alakulásának elemzése ................................................. 40 3.4. Az önkormányzat vagyongazdálkodásának jellemzői .......................................... 45 3.4.1. Az önkormányzat eszközállományának összetétele a könyvviteli mérleg alapján ......................................................................................................... 45 3.4.2.

Az önkormányzat vagyonhasznosítási irányai, sajátosságai ...................... 46

4. Összefoglalás.................................................................................................................. 50 5. Megállapítások, következtetések, javaslatok ................................................................. 54 Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 56 Mellékletek ......................................................................................................................... 60 1. számú melléklet: A képviselőtestület hatásköréből nem átruházható feladatok .......... 61 2. számú melléklet: A helyi önkormányzatok modellszerű felépítése az Európai Unióban ............................................................................................................................ 62 3. számú melléklet: Az önkormányzat szervezeti felépítése ............................................ 63

1

4. számú melléklet: Az egyes jövedelempótló támogatások kiadásainak évenkénti alakulása a 2007-2011. években ....................................................................................... 64 5. számú melléklet: A kötött felhasználású támogatás alakulása a 2007-2011. években. 65 6. számú melléklet: Az önkormányzat eszközállományának összetétele a könyvviteli mérleg alapján .................................................................................................................. 66

2

1. Bevezetés Főiskolai hallgatóként, a mindennapok során megtapasztaltam, hogy a családom és a magam élete is szabályok közé van szorítva. A szabályok egy részét szűkebb környezetem, családom alakította ki, másik részét az állam, amelynek polgára vagyok. Az állam jogalkotási feladatának és hatáskörének egy részét a települési önkormányzatokra ruházta át. E felhatalmazásban meghozott települési határozatok és rendeletek befolyásolják mindennapi életemet. Behatárolják például azt, hogy háziállataimat hogyan tartsam, lakókörnyezetemet milyen gyakorisággal és mi módon tartsam rendben. Mindezen hatások érdeklődésemet az önkormányzati rendszer, azon belül is Pusztamagyaród Község Önkormányzata felé irányította. Érdeklődésem a számok és a matematika iránt egyértelművé tette, hogy elsősorban a gazdálkodás és az önkormányzat pénzügyi lehetőségei érdekelnek. Amikor a főiskolán felmerült a szakmai gyakorlat, egyértelműnek tűnt, hogy azt Bucsuta- Pusztamagyaród- Szentliszló Községek Körjegyzőségénél töltsem Pusztamagyaródon. Az ott eltöltött idő kiszélesítette látókörömet, szakmai szempontból is betekintést nyertem a körjegyzőség és

általa

Pusztamagyaród

Község

Önkormányzatának

működésébe.

Hasznos

tapasztalatokra és ismeretekre tettem szert a gyakorlat ideje alatt, például felismertem a Magyar Államkincstár szerepét az önkormányzatok pénzügyi tevékenységeiben. Ekkor érlelődött meg bennem, hogy betekintést szeretnék nyerni a Magyar Államkincstárnál végzett munkába, hogy az által is jobban megismerhessem a települési önkormányzatok pénzügyi gazdálkodását. 2011 szeptemberétől három hónapon keresztül szakmai gyakorlaton vehettem részt a Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságán. Az Államkincstárban az Államháztartási Irodán töltöttem el a gyakorlati időmet, ahol a települési önkormányzatokkal ismerkedhettem meg közelebbről és kaptam betekintést a működésükbe. A

témának

napi

aktualitást

ad,

hogy

2011

decemberében

elfogadták

az

önkormányzatokat és működésüket szabályozó új törvényt. Az elfogadott jogszabály világosan átszervezi az önkormányzati és az állami feladatokat. Ez azért fontos, hogy az előírt ellátási kötelezettségek mellé tudja biztosítani a megfelelő finanszírozási forrást. Megváltozik az önkormányzatok ellenőrzési rendszere, szigorodik a hitelfelvétel, amely többek között Pusztamagyaród Község Önkormányzatát is érinti. Az elfogadott jogszabály szerint 2013. január 1-jétől meg fog újulni a finanszírozás rendszere, amely biztosítani fogja az önkormányzatok stabil működőképességét, megszűntetve a 3

likviditási

problémát.

Fontos

változás,

amely

Pusztamagyaród

Község

Önkormányzatára mindenképpen hatással lesz, hogy a 2 000 főnél kisebb lélekszámú településeken nem működhet önálló hivatal, közös hivatalok kerülnek felállításra, amely strukturális változásoktól megtakarítást várnak. A törvényi változtatások célja a közszolgáltatások színvonalának növelése. A különböző médiákban minden nap olvashatunk arról, hogy az önkormányzati rendszer struktúrája nem megfelelő, az egyik legsúlyosabb bírálat az, hogy drága. Az állam, költségvetésének jókora hányadát (a 2009. évi CXXX. számú költségvetési törvény alapján több mint 10 %-át) az önkormányzati rendszer működtetésére fordítja. A mai világgazdasági és magyarországi gazdasági helyzetben kiemelten fontos a pazarlás megszűntetése. Az állami kiadások csökkentésének egyik módja az önkormányzati támogatások csökkentése. Az írott és az elektronikus sajtóban, valamint a szakirodalomban napi hír, hogy nagyon sok önkormányzat csőd közeli helyzetben van. Fizetőképességüket csak komoly nehézségek és áldozatvállalások árán tudják megőrizni az önkormányzatok. Számomra érdekes kérdés, hogy az állami támogatások csökkentése mennyivel növeli az önkormányzatok hiányát és ez által pénzügyi nehézségeit, valamint mindez egy kistelepülés gazdálkodására milyen hatással van. Ott is megjelennek, azok a problémák melyeket a szakirodalomból ismerünk? Milyen pénzügyi lehetőségeik vannak a problémák megoldásaira? Intézményeiket tudják- e működtetni, és ha igen mi módon, milyen áldozatvállalással? 2011. január 1-jén Magyarországon a fővárosi és a 19 megyei önkormányzaton kívül 3167 települési önkormányzat működött. Ebből 2889 községi, nagyközségi, 233 városi, 22 megyei jogú városi és 23 fővárosi kerületi önkormányzat. Zala megyében 259 önkormányzat látta el feladatait, amely az ország önkormányzatainak 8,2 %- át jelenti. Zala megye aprófalvas településszerkezetű. A megye lakónépessége 2011. január 1. állapot szerint 292 176 fő. A városban lakók létszáma 162 625 fő, mely a megye lakónépességének 55,7 %-a. A községben lakók létszáma 129 551 fő, mely a megye lakónépességének 44,3 %-a. Zala megyében működő önkormányzatok közül választottam ki azt, amelyikben élek, Pusztamagyaród

Község

Önkormányzatát,

dolgozatomban be szeretném mutatni.

2. Az önkormányzatokról általában 4

amely

önkormányzat

működését

2.1. Az önkormányzati rendszer létrejötte 1950-ben egy teljesen centralizált rendszer jött létre szovjet mintára. Az első tanácstörvény megfogalmazásában a tanácsok a szocialista államhatalom helyi szervei, melyek kötelesek végrehajtani a törvényeket, a felsőbb rendelkezéseket, utasításokat. Nagy Imre miniszterelnöksége alatt, 1954-ben a tanácsok mérsékelt önállóságának megteremtésére törekedtek. Létrejött a községi és városi tanácsok saját fejlesztési alapja, amely a lakosság, illetve a vállalatok befizetéseiből képződött helyileg, és a tartalékolást is lehetővé tette. (www.kozgazdasz.freeblog.hu) 1956-ban került megalkotásra a közigazgatási terület beosztási reformterve, amely tizenegy, illetve tizenkét nagymegye létrehozását tűzte ki célul. A hatvanas évek közepe a tanácsigazgatás struktúrájának és egyben a terület- és településfejlesztésben betöltött szerepének átalakulásával jellemezhető. A népesség átstrukturálódása, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése szükségessé tette a 21 tanácsi integrációs folyamat felgyorsulását, amely egyrészt a községek körzetesítését jelentette, másrészt az erőteljes városiasodást. Az MSZMP IX. kongresszusa elfogadta a KB álláspontját a gazdasági mechanizmus átfogó reformjára, amely egyben kiindulópont volt az állami irányítás, tanácsrendszer továbbfejlesztéséhez is. A reformról széles körű társadalmi, politikai tudományos vita keretében már 1965-ben felmerült az új gazdaságirányítási rendszerhez idomuló igazgatási modell kialakításának igénye, a tanácsrendszer átfogó továbbfejlesztésének gondolata. (Bihari 1965) Az 1968-as évhez köthető „új gazdasági mechanizmus”, mely közvetett állami szabályozással váltotta fel a tervutasításos rendszert. Az 1960-70-es évek fordulóján vetődött fel újra az ország régiókra való felosztásának gondolata. Ebben az időszakban is több kísérlet született, ám azok az eddigiekhez hasonlóan vagy felülről vezéreltek voltak, vagy csak elméleti síkon, tudományos műhelyekben születtek meg, így nem voltak hosszú életűek, a gyakorlatba pedig nem sikerült átültetni őket. Az 1971-es tanácstörvény kimondta, hogy a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseletiönkormányzati és államigazgatási szervei. A tanácsrendszer valóságos politikai mozgásteret a helyi törekvések számára nem biztosított, a központi ellenőrzés politikai ellenőrzéssel is kiegészült. 1984-ben bevezetett reformmal háttérbe szorultak a járások és a városkörnyéki szisztéma vált általánossá. 5

A rendszerváltás évében, 1990-ben alakították ki az önkormányzatok demokratikus rendszerét, ekkor hozták meg azt a törvényt, ami napjainkban is a helyi önkormányzatok elvi alapjait határozza meg. Ez a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.), de mint kerettörvény, a még hozzá kapcsolódó további törvények, országgyűlési határozatok és kormányrendeletek teszik teljessé a szabályozást. Az alkotmányos alapelvek meghatározzák a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének terjedelmét, és keretet adnak a helyi közügyek intézéséhez szükséges szervezetalakításhoz. A szervezetalakítást érintő alkotmányos rendelkezések a következők: •

a helyi képviselőtestület törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét,

•

működési rendjét,

•

szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel,

•

érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre,

•

feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával,

•

tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek,

•

a képviselőtestület bizottságot választhat és hivatalt hozhat létre.

Az Ötv. tehát lehetőséget adott arra, hogy valamennyi helységnévvel rendelkező településen önálló önkormányzatot hozzanak létre. A törvényhozó nem elégedett meg azzal, hogy megadja a helyi érdekérvényesítés esélyét, s közvetlenül bekapcsolja a legkisebb falvak helyi társadalmát is a helyi demokratikus közhatalom gyakorlásába. A törvényhozó

kifejezett

szándéka

volt

valamennyi

települési

önkormányzat

jogegyenlőségének biztosítása, ami nemcsak az önkormányzati szabadságjogok egyenlő elosztásában nyilvánult meg, hanem a hatáskörök, feladatkörök és a források telepítésében is. A korábbi erősen integrált települési és domináns pozíciót birtokló megyei tanácsokra épülő munkamegosztási rendszert felváltotta a feladatok és hatáskörök szabad zsákmányolására épülő modell, amelyben minden település egyenlő eséllyel startolt a feladatokért és forrásokért, függetlenül attól, hogy méreténél, közigazgatási erejénél fogva mire képes. (Pálné 1997 p. 197) Összességében megállapítható, hogy a települési önkormányzatok szervezetalakítása a rendszerváltástól napjainkig jelentős fejlődésen ment keresztül. Az 1990-es évek elején jellemzően a tanácsi rendszer szervezeti struktúráját alkalmazták tovább, azonban a feladatok bővülésével, az önálló döntések meghozatalának szükségességével és a 6

közigazgatás tökéletesítésével a szervezeten belüli hierarchia egyre inkább új értelmezést kap. A települési önkormányzatoknak a közfeladatok szolgáltatásjellegének erősödése miatt hatékony, rugalmas, ám mindeközben megfelelően szabályozott szervezeti keretek között kellett működnie. A helyi közszolgáltatások szervezése így az egyik legfontosabb szervezetalakítási tényezővé vált.

2. 2. A helyi önkormányzatok feladata, hatásköre, működése Az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok körét törvény határozza meg. Az önkormányzati törvény, azt a kötelező minimumot állapítja meg, amelyet minden település önkormányzatának teljesíteni kell, függetlenül a település nagyságrendjétől. Ennek megfelelően minden települési önkormányzatnak gondoskodni kell: •

az egészséges ivóvízellátásról,

•

az alapfokú oktatásról,

•

az egészségügyi és szociális alapellátásról,

•

a közvilágításról,

•

a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,

•

továbbá biztosítani kell a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítési lehetőségeit (Kiss (szerk.) 1993).

„A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.” A helyi önkormányzat a törvény keretei között: •

önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

•

önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes

költségvetéséből

gondoskodik.

7

Saját

felelősségére

vállalkozói

tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzat, •

szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet,

feladat-

és

hatáskörében

együttműködhet

külföldi

helyi

önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe (Ötv. 1990. 1. § p. 1.). Az önkormányzatok jogait, illetve az önkormányzatok hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmány védi. Az önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlők. Az önkormányzat feladatai és hatáskörei Az önkormányzatoknak törvényben rögzített feladatkörük van, s e feladatok ellátásához hatáskörrel rendelkeznek. A feladat- és hatáskör egymáshoz való viszonyáról tudnunk kell, hogy a hatáskört a jogszabály mindig pontosan rögzíti. A feladat vonatkozásában ez nem mondható el minden esetben, hiszen az önkormányzat önként is vállalhat feladatot. A kötelező és önként vállalt feladatok tényleges aránya jelzi az önkormányzat önállóságának mértékét. A hatáskör a feladathoz képest eszköz, célja a feladat ellátásához szükséges jogosítványok biztosítása. Ilyen jogosítványok lehetnek például: döntési, egyetértési, javaslattéli kezdeményezési, előterjesztési jog. Az önkormányzatok feladata legtöbbször általános, a hatáskör mindig konkrét. Az önkormányzat feladat- és hatáskörök meghatározásánál az alábbi alapelvek érvényesülnek: •

az alapvető közszolgáltatások szervezése,

•

helyi közügyeket csak törvény, és az is csak kivételesen utalhat más szervezet feladat- és hatáskörébe,

•

az önkormányzatok önként is vállalhatnak a helyi közügyek körébe tartozó feladatokat,

•

a különböző szintű, nagyságú önkormányzatok feladatai különbözőek, eltérőek lehetnek,

•

a kötelező feladatok teljesítése elsőbbséget élvez,

•

az önként vállalt feladatok tekintetében teljes az önkormányzat önállósága,

•

a feladatkör nem, a hatáskör gyakorlása átruházható. 8

Az önkormányzatok eltérő feltételrendszer keretei között gondoskodnak a helyi közszolgáltatásokról. A törvény által kiemelt és nevesített közszolgáltatási feladat különösen: a településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, vízrendezés és csatornázás, a lakásgazdálkodás, a helyi közutak és közterület fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztemető fenntartása, a helyi tűzvédelmi és közbiztonsági feladatok ellátása, az alapfokú oktatási, egészségügyi és sporttevékenység támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása. Nem csak a helyi közügyek meghatározásában, hanem a közügyek ellátásában, megvalósításában is teljes önállósággal járhat el az önkormányzat. Maga határozhatja meg feladatai megvalósításának módját, ütemét és részleteit. A helyi képviselő-testület néhány fontosabb feladat- és hatásköre: A képviselő-testület a településfejlesztés érdekében rendezési programot, illetve rendezési tervet készíthet, gondoskodik a közterületek tisztán tartásáról. Biztosítja a település belterületén a növényvédelmi feladatok ellátását, megállapítja a földrajzi helyneveket. A környezet- és természetvédelem körében a képviselő-testület levegőtisztaság- védelmi intézkedési tervet készít, megállapíthatja a helyi jelentőségű természeti értékeket és a közművelődés területén, könyvtári szolgáltatás, közművelődési tevékenység helyéül szolgáló helyek biztosítása. Gondoskodik a körzeti orvosi és védőnői ellátásról, az arra rászorulók szociális segélyezéséről és gondozásáról. Feladatkörébe tartoznak igen fontos gazdasági jellegű ügyek is. Például a költségvetés elkészítése, intézmény alapítása, önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérleti díjának megállapítása (Kiss (szerk.) 1993). Az önkormányzati jogok folyamatos gyakorlásáról a képviselő-testület gondoskodik. A hatásköröket általában a képviselő-testület gyakorolja, de egyes hatásköreit a polgármesterre, illetve bizottságra ruházhatja át. Az önkormányzati törvény néhány alapvető ügyben megtiltja az átruházást. A képviselő-testület hatásköréből nem átruházható feladatokat az 1. számú mellélet tartalmazza.

2.3. Az Európai Unió hatása a magyar helyi önkormányzatokra 9

Az Európai Közösség fejlődésében egyre komolyabb szerepet játszanak a helyi önkormányzatok, hiszen közreműködésük nélkül az integráció megvalósulása elképzelhetetlen.

A

közigazgatás

egészéhez

hasonlóan,

az

önkormányzatok

vonatkozásában sincsenek közvetlenül kötelező jogi előírások. Az önkormányzatokat érintő közösségi jogszabályok címzettjei rendszerint a tagállamok, és jellemzőjük az is, hogy döntően irányelvek formájában öltenek testet. Ennek pedig az a következménye, hogy csak a kívánt célt, illetve a végeredményt határozzák meg, a hogyan és a miként, azaz a végrehajtás már a nemzetállamok kormányának, illetve intézményeinek feladata (Torma 2002). Az európai integráció az egyes országok közintézményi rendszerének működésére jelentős hatást gyakorolt. 1985. október 15-én fogadta el a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját az Európai Tanács, amelyet az Európai Unió tagállamainak döntő többsége ratifikált. A Magyar Köztársaság az 1997. évi a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló XV. törvénnyel hirdette ki a dokumentumot. A Charta 6. cikke tartalmazza a helyi önkormányzatok feladatainak megfelelő igazgatási szervezetekre és forrásokra vonatkozó szabályokat, melyek kimondják, hogy a helyi önkormányzatok – anélkül, hogy ez törvény általánosabb rendelkezését sértené – a helyi szükségletekhez való alkalmazkodás és a hatékonyabb igazgatás érdekében maguk határozhatják meg belső igazgatási felépítésüket; illetve a helyi önkormányzatoknál az alkalmazási feltételeknek olyanoknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék magasan képzett személyi állománynak a teljesítmény és a szakértelem alapján történő alkalmazását – e célból megfelelő képzési lehetőségeket, díjazást és előléptetési rendszert kell kialakítani (1997. évi a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló XV. törvény). Az önkormányzatokat érintő közösségi szabályozás elsősorban adminisztratív alapelveket kívánt megfogalmazni, melynek célja az Európai Unió tagállamaiban érvényes közigazgatási jog egységesítése. „Az Európai Közigazgatási Tér fogalma 1992-ben bukkant fel először” (Jenei 2005 p. 197.), részletesebb kifejtést 1999-ben kapott. A közép- és kelet-európai országok felvétele kapcsán „az Európai Közigazgatási Tér irányelvei közigazgatási minimumkövetelményeket jelenítettek meg, amelyek részben adminisztratív alapelveket, részben teljesítménystandardokat jelentettek.” (Jenei 2005 p 197.) A csatlakozó országok elé állított követelmények elősegítése érdekében, melyek végső soron kormányzati és közigazgatási reformokat céloztak, az Európai Unió

10

és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1992. évben közösen megalapította a közép- és kelet-európai országok kormányzati, közigazgatási tevékenységének támogatását célzó programot, a SIGMA-t (Support for Improvement in Governance and Management). A SIGMA előírásait a közigazgatási reformok általános követelményeiként fogalmazza meg. Az Európai Közigazgatási Tér irányelveinek alapvető funkciója, hogy garantálják a szolgáltatások szakmai minőségét és stabilitását, a köztisztviselők magatartásának integritását és elszámoltathatóságát. Az alapvető irányelvek a következők: •

megbízhatóság és kiszámíthatóság

•

nyitottság és átláthatóság

•

elszámoltathatóság

•

hatékonyság és eredményesség.

Ezek az általános követelmények nem jelentik azt, hogy a közigazgatási rendszereknek valamiféle egységes európai uniós modellje alakulna ki, hiszen az Európai Unió tagországaiban ország specifikus modellek léteznek. (Jenei 2005 p. 198.) A tagállami helyi önkormányzati modellek azonban számos közös vonással rendelkeznek, amelyek közül a legjellemzőbbek a következők: •

többszintű igazgatási rendszer, melyen belül az egyes szintek egymás mellé rendeltek; szolgáltató jellegű tevékenység; általános hatáskör gyakorlása; az önkormányzatok élén a lakosság által közvetlenül és demokratikusan választott testületek állnak,

•

partnerség elve,

•

a helyi önkormányzatok szervezeti struktúrájában éles határvonal húzódik a politikai és a hivatali szervezet között (Torma 2002).

Az Európai Unióban működő helyi önkormányzatok szervezeti felépítésére jellemző, hogy a politikai és hivatali szervezet egymástól elkülönülnek, az összekötő kapocs a jegyző, aki a hivatali szervezetet vezeti. A politikai szervezet állandó és ideiglenes bizottságokra tagolódik, a szervezet vezetője a polgármester. A hivatali szervezet ügycsoportonként

szerveződik egységekre,

amely ügycsoportok

jellemzően

a

következők: jóléti (humán) ügyek, gazdasági és adóügyek, építési és műszaki ügyek, településüzemeltetés.

11

Magyarország számára – az EU-hoz történt csatlakozása óta - az elsődleges közösségi jogforrások (az alapító szerződések, ezek módosításai, illetve ezekre épülő más kiegészítő szerződések, az úgynevezett költségvetési szerződések, az új tagállamok belépésekor kötött csatlakozási szerződések) kötelező hatályúak. A helyi önkormányzatok modellszerű felépítését az Európai Unióban a 2. számú melléklet tartalmazza.

2.4. A települési önkormányzatok pénzügyi szabályozása A gazdálkodás pénzügyi szabályozásának alapelve az 1991. évi bevezetése óta lényegét tekintve nem változott. Az önkormányzati rendszer 1991. évi kialakulását követően, 1994. év óta minden választási ciklus elején meghirdetett és megkezdett reformszándék teljesülése rövid időn belül elmaradt. A szabályozás konkrét rendje azonban évről évre módosul. Emiatt a finanszírozás kiszámíthatósága, tervezhetősége, átláthatósága és ellenőrizhetősége egyre nehezebb és egyre sürgetőbb feladat. A pénzügyi szabályozás a különböző jogszabályokban megfogalmazottak összessége, amelyek közvetlenül, vagy közvetve meghatározzák az önkormányzatok és intézményeik által az ellátandó közszolgáltatási, államigazgatási feladatokat. Ezen kívül meghatározzák azok bővítését szolgáló fejlesztésekhez felhasználható bevételek nagyságát, összetételét, önkormányzatonkénti eloszlását, mindezek tervezésének, realizálásának, felhasználásának, elszámolásának módját. Ezeket a költségvetési törvény, az államháztartási törvény, az önkormányzatokról szóló törvény,

valamint

az

különböző

önkormányzatok

szabályzatai

írják

elő

(http://www.mtk.nyme.hu). A pénzügyi szabályozás alapja az, hogy az önkormányzatok bevételei szabnak keretet a kiadásaikhoz. Az önkormányzatok összességében a feladataik ellátásához a pénzügyi feltételeket a központi források mellett, a saját és az egyéb bevételei biztosítják. Fontos alapelve a szabályozásnak továbbá az, hogy az önkormányzatoknak a saját bevételeik felhasználásában nagyfokú az önállóságuk. A központi források elosztása jelentős részben normatív módon történik. Ez a szabályozási mód kiegészítő elemek alkalmazását teszi szükségessé a működés és a fejlesztés finanszírozásában. A normatív elosztás a feladat átlagos kiadásait is figyelembe veszi.

12

Az önkormányzatok eltérő jövedelmi adottságai, az ellátás színvonalában meglévő különbségei a normativitással csak részben vehetők figyelembe. A működőképesség védelme érdekében az önkormányzatok az önhibáján kívül hátrányos helyzetük miatt kiegészítő állami támogatás iránti kérelmet nyújtanak be, amelynek rendszere 2011. évben gyökeresen megváltozott. 2011. évtől az ÖNHIKI pályázatot

és

a

Működésképtelen

helyi

önkormányzatok

egyéb

támogatását

összevonták. Szükséges továbbá az önkormányzati beruházásoknál, az össztársadalmi célok megvalósításának ösztönzése érdekében fejlesztési támogatási rendszerek működtetése is. Növekvő szerephez jut az európai uniós fejlesztési támogatások elnyerését segítő, a hazai saját forrást részben vagy egészben biztosító támogatás.

2.5. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának bemutatása Pusztamagyaród Község Önkormányzata a Bucsuta- Pusztamagyaród- Szentliszló Községek Körjegyzőségének a része, amelyet a Pusztamagyaród Községi Közös Tanács VB Szakigazgatási Szervének jogutódjaként 1991. január 1-jével hozták létre Pusztamagyaród, Szentliszló, Bucsuta községek önkormányzatainak képviselőtestületei. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A hivatal vezetője a körjegyző, akit a képviselő-testületek neveznek ki határozatlan időre. A körjegyzőség, a jogszabály által meghatározott feladatokat teljes körűen ellátja, valamint az intézmények gazdálkodási, pénzügyi feladatait végzi. A körjegyzőség irányító szervei Bucsuta, Pusztamagyaród és Szentliszló Község Önkormányzatainak képviselő-testületei. A fenntartói Bucsuta, Pusztamagyaród és Szentliszló Község Önkormányzatai. A körjegyzőség illetékességi területe kiterjed Pusztamagyaród község közigazgatási területére. Pusztamagyaród község lakosságszáma 2011. január 1-i állapot szerint 627 fő. A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok (a továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való

13

részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. A képviselőtestületet a polgármester képviseli. Az alábbi ábra tartalmazza Pusztamagyaród Község Önkormányzatának engedélyezett létszámkeretét a 2007-2011. években. 1. ábra: Az önkormányzat engedélyezett létszámkerete (fő) Fő 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

48

45 30

28 20

2007

2008

2009

2010

2011

Év

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzata költségvetési rendeletei a 2007- 2011. években

Pusztamagyaród Község Önkormányzata az utóbbi években egyre nehezebb anyagi helyzetbe került. Az önkormányzat azért, hogy likviditását megőrizze intézményeit társulási formában működteti. Ezáltal törekszik a mind nagyobb állami normatíva megszerzésére, az intézményei hatékonyabb működtetésére. A társulásban történő működtetés következménye, hogy a munkáltatói jog gyakorlása átkerült a fenntartó vagy a gesztor önkormányzathoz. Ezek a lépések annak ellenére, hogy az intézményekben foglalkoztatottak létszáma nem csökkent (egyes esetben növekedett) azzal járt együtt, hogy Pusztamagyaród Község Önkormányzatának dolgozói létszáma fokozatosan

csökkent.

Ehhez

az

átszervezéshez

igazodott

az

önkormányzat

engedélyezett létszámkerete is. 2007. szeptember 1-től a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtást, valamint a nappali ellátást az önkormányzat a Szociális Szolgáltató Társulás keretében biztosítja. Ezen feladatokat ellátó közalkalmazottak foglalkoztatása átkerült a Szociális Szolgáltató Társuláshoz, amelynek gesztora Bucsuta Község Önkormányzata. Szintén gazdaságossági megfontolások miatt a közoktatási intézmény fenntartása 2008 szeptemberétől átadásra került a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társuláshoz. Az

14

átadással az óvoda és iskola intézményeknél foglalkoztatottak munkáltatója attól kezdve a Többcélú Társulás lett. Ebben az évben változott még Pusztamagyaródon az egészségügyi alapellátás ellátási módja is. Az addigi közalkalmazott háziorvos nyugdíjba vonult az év végén, akit 2009. évtől új, vállalkozó háziorvos váltott a praxisban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy míg a közalkalmazotti háziorvos esetében az egészségügyi alapellátás finanszírozása szakfeladaton

jelent

költségvetésében,

meg

addig

a

Pusztamagyaród vállalkozó

Község

háziorvos

Önkormányzat

esetében

az

éves

önkormányzat

költségvetésében csak az épület fenntartásának egy része jelent meg a szakfeladaton. 2010. évről 2011. évre 8 fővel csökkent az önkormányzat engedélyezett létszáma. Ez abból adódott, hogy átalakult a közfoglalkoztatás, az aktív korúak közhasznú foglalkoztatását 2011. január 1-jétől közcélú foglalkoztatás váltotta föl. Az önkormányzat közcélú foglalkoztatás keretében négy órás alkalmazásban tudta foglalkoztatni az aktív korúak segélyében részesülő személyeket. Ezeket a változásokat láthatjuk a diagramon is. Összességében elmondható, hogy az önkormányzat engedélyezett létszámkerete 2007. és 2011. évek között közel 42%-kal csökkent. Ennek oka, hogy az intézmények egy része fenntartás szempontjából átkerült a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társuláshoz, valamint a Szociális Szolgáltató Társuláshoz. Ennek az lett a következménye, hogy Pusztamagyaród Község Önkormányzatának személyi kiadásai lecsökkentek. Az önkormányzat szervezeti felépítését bemutató ábrát a 3. számú melléklet tartalmazza. Az intézmény szervezeti egységeinek főbb feladatai Az intézmény szervezeti egységeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a jogszabályi követelményeknek megfelelően. Az intézményben az alábbi szervezeti egységek különíthetők el: •

igazgatási csoport,

•

pénzügyi csoport, mely ellátja a gazdálkodási és adózási feladatokat.

Dolgozatom témája alapján a pénzügyi csoport feladatait az alábbiakban részletesen kifejtem.

15

A pénzügyi csoporton belül a gazdálkodási csoport főbb feladatai: A pénzügyi csoport végzi Bucsuta, Pusztamagyaród, Szentliszló Községek képviselőtestületeinek, a Szociális Szolgáltató Társulás pénzügyi-igazgatási feladatait. Előkészíti a döntési hatáskörökbe tartozó tervezeteket (költségvetés, beszámoló, előirányzat módosítás stb.), előterjesztéseket. Elvégzi az önkormányzatok és az önállóan gazdálkodó és működő költségvetési szervek működtetésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat (könyvelést, pénzügyi jelentést, beszámolókat,

adatokat

szolgáltat

a

Magyar

Államkincstár,

Önkormányzati

Minisztérium felé). Közreműködik a költségvetés végrehajtásában, naprakészen végzi a beérkező számlák utalását, elvégzi a munkaügyi feladatokat (szerződés, kinevezés készítés, távollét és nem rendszeres személyi juttatások jelentése). Az önkormányzati intézmények vezetőivel kapcsolatot tart és az intézményeknek az önkormányzat által biztosított pénzügyi keretről folyamatosan tájékoztatást ad. Kidolgozza az önkormányzatok hitelfelvételéhez szükséges dokumentumokat, és elvégzi, illetve adatot szolgáltat az ingatlanvagyon kataszter elkészítéséhez. A települési önkormányzat működését biztosító feladatokon túl végzi a Cigány Kisebbségi Önkormányzat testületének működésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat, pénzügyi előterjesztések elkészítését, egyéb szükséges ügyviteli feladatokat, testületi ülés jegyzőkönyvének továbbítását a Zala Megyei Kormányhivatalhoz. A körjegyzőség az önkormányzatok és az önállóan működő és gazdálkodó intézményeinek a költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmat a költségvetési számlán köteles bonyolítani. A folyamatos pénzellátás érdekében az önkormányzat a választott számlavezető hitelintézet megváltoztatásával kapcsolatos döntéséről a Zala Megyei Kormányhivatalt legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt 30 nappal köteles írásban tájékoztatni, a döntés dokumentumainak csatolásával és a választott hitelintézettel kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű közlésével. Az intézmények és az önkormányzatok számláit az OTP Bank Nyrt. letenyei fiókja vezeti. A bankszámlák feletti aláírási jogosultságot be kell jelenteni az önkormányzat számláit kezelő pénzintézetnél, melyet aláírási címpéldány kartonon teszi meg az önkormányzat. 16

A körjegyzőség, mint a helyi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv a költségvetési elszámolási számláján lévő szabad pénzeszközeit - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely hitelintézetnél betétként elhelyezheti. Az átmenetileg szabad pénzeszközök betétként való elhelyezéséről, valamint a hitelintézet kiválasztásáról a képviselő-testület dönt. Adó csoport főbb feladatai: •

ellátja a gépjárműadó, iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, könyvelésével, beszedésével, stb. kapcsolatos feladatokat,

•

adó- és értékbizonyítvány kiállítása,

•

intézkedik a köztartozások beszedéséről, behajtásukat ellátja, megteszi a szükséges végrehajtási intézkedéseket,

Az önkormányzat gazdasági társaságban való részvétele Pusztamagyaród Község Önkormányzata egy gazdasági társaságban rendelkezik tulajdoni hányaddal, ez a „BIOTHERM 2000” Ipari Park, Fejlesztési és Szolgáltató Közhasznú Társaság, amelyben az önkormányzat 51% részesedéssel bír. A Kht.-t 2001. január 17-én lett megalapítva. Célja a községből történő elvándorlás megállítása, a térség fejlesztése szempontjából igen fontos új munkahelyek, ipar megteremtése volt. A Kht. fontos feladatának tekinti biomasszára épülő távfűtőmű létesítését, a község távhővel történő ellátását, továbbá 50 000 négyzetméter területű infrastruktúrával ellátott ipari park kiépítését, üzemek betelepítését. A Kht. tervei között szerepelt Pusztamagyaród községben a turizmus fejlesztése, kiépítve és szervezve a falusi turizmus bővítésének feltételeit. Az utóbbi években a Kht. tevékenységet nem folytatott. Szükségessé vált a törvényi változásoknak megfelelő átalakítása.

3. Pusztamagyaród Község Önkormányzata gazdálkodásának vizsgálata különös tekintettel az állami hozzájárulások és támogatások alakulására a 2007-2011. években Pusztamagyaród Község Önkormányzatának gazdálkodását az ellátandó feladatok, valamint azok nagysága, az önkormányzat bevételei, a bevételek alapján meghozott 17

önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) határozzák meg. A bevételek és a döntések

alapján

áll

össze

a

kiadások

rendszere.

Pusztamagyaród

Község

Önkormányzatának költségvetési rendeletei alapján működési bevételek az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei. A támogatási

bevételek

lehetnek

az

önkormányzatok

költségvetési

támogatása,

felhalmozási és tőke jellegű bevételek, támogatásértékű bevételek, véglegesen átvett pénzeszközök, támogatási kölcsönök visszatérülése, hitelek és pénzforgalom nélküli bevételek. 2007. és 2011. év között a fenti támogatások megnevezésében változás nem történt. Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2007. és 2011. év között Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok támogatása (továbbiakban ÖNHIKI) pályázatokon vett részt működési forrásainak kiegészítésére. Ezen kívül 2007. és 2010. év között működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatására kiírt pályázatok is lehetőséget adtak működési forrásainak pótlására. 2007. és 2011. év között az önkormányzat 11 alkalommal részesült a fenti támogatásokban. A támogatások részletezése a dolgozat 3.2. pontja alatt kerül kifejtésre. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának rendeletei alapján a kiadási jogcímek az alábbiak lehettek: működési kiadások, valamint felhalmozási kiadások. 2011. évtől az előbbi kiadásai a következőkkel bővültek: támogatási kölcsönök nyújtása, törlesztése, pénzforgalom nélküli kiadások, értékpapírok vásárlásának kiadása, valamint hitelek törlesztése és kötvénybeváltás kiadásai.

3.1.

Az

állami

hozzájárulások

és

támogatások

szerepe

az

önkormányzatoknál A helyi önkormányzatok bevételeit a központi költségvetési kapcsolatokból származó források, az állami hozzájárulások és támogatások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó együttesen határozzák meg. Az

állami

támogatások

működési

vagy

fejlesztési

célok

megvalósításának

finanszírozására szolgálnak és csak a költségvetési törvényben meghatározottakra fordíthatóak. A célra orientált állami támogatások igen sokfélék. A támogatandó lehetőségek számának növekedése és csökkenése egyaránt jellemzi az elmúlt éveket.

18

3.1.1.

Az

önkormányzatot

érintő

normatív

állami

hozzájárulások,

központosított, kötött felhasználású támogatások változása a vizsgált időszakban Az önkormányzati rendszer kezdeti időszakában a működéshez viszonylag kisszámú normatíva biztosította a központi forrást. Az elosztás viszonylag áttekinthető módja azon az elven alapult, hogy az önkormányzatok a legjobb gazdasági döntéseket helyben hozzák meg a normatív hozzájárulások felhasználásáról. A gazdálkodás önállósága jobban érvényesülhetett. A normatívák száma jelentősen növekedett évről évre. Már a 90-es évek végére a normatívák és az úgynevezett jogcímkódok száma a 200-at is elérte. A központi cél viszont az volt, hogy a finanszírozás módját egyszerűsítsék, áttekinthetőbbé tegyék, de még így is elérte a 150-et 2007. évben a jogcímkódok száma (a 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről). A forráselosztásnak ez a rendszere túl bonyolult volt, ami nehezítette az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget ( A kötött felhasználású normatív állami hozzájárulás megjelenése megváltoztatta a normatív elosztás filozófiáját. Ez a szabályozási mód ellent mond az önkormányzati autonómiának, növeli a központi célok érdekében a közvetlen központi beavatkozást a gazdálkodásba. A

kötött

felhasználású

normatív

támogatások

közül

kiemelendő

az

egyes

jövedelempótló támogatások kiegészítése (Darázs 2008). Normatív központi költségvetési hozzájárulások azok, amelyek képesek azonos feltételek esetén egyenlő forráshoz juttatni az egyes önkormányzatokat, ezáltal teremtve esélyegyenlőséget. Így ellentétes a hatásuk, a helyi bevételekkel ellentétben, hiszen míg a helyi adók a település „adóképességéhez” igazodnak, addig a normatívák alanyi jogon járnak. Ezeknek az alanyi jogon igénybe vehető, saját döntés alapján felhasználható hozzájárulásoknak a címeit és mértékeit az éves költségvetési törvény rögzíti. A normatív hozzájárulások két csoportját különböztetjük meg. Az egyik a településekre vonatkozó mutatók alapján (például lakosságszám), a másik feladatellátáshoz kapcsolódó mutatószámok alapján (például gyerekek, tanulók száma) jár az önkormányzatoknak.

19

Normatív költségvetési támogatás az intézmény részére a központi költségvetésből, jogszabály alapján, jellemzően létszámarányosan biztosított támogatás. A normatív támogatásokkal kapcsolatosan az Ötv. két fontos szabályt rögzít. Egyfelől új önkormányzati feladat megállapítása esetén az Országgyűlésnek biztosítania kell a feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet, másfelől a normatív hozzájárulások összege a költségvetési év során nem mérsékelhető. E szabályok jelentenek garanciát arra, hogy egy esetleges új feladat ellátása ne járjon együtt forráshiánnyal. Pusztamagyaród Község Önkormányzata részére az állami hozzájárulások és támogatások együttes összegében a legnagyobb hányadot a normatív állami hozzájárulások adják. Az alábbi táblázat a normatív állami hozzájárulások, a központosított és a kötött felhasználású támogatások alakulását mutatja be a 2007- 2011. években. 1. táblázat: Normatív hozzájárulás, központosított és kötött felhasználású támogatások alakulása Adatok: ezer Ft-ban Támogatásformák

2007

2008

2009

2010

2011.06.30.

Normatív állami hozzájárulás

47662

50274

20121

18878

9468

Központosított támogatás

9179

6799

2619

2311

994

Kötött felhasználású támogatás

6090

18654

28401

25165

9158

5914

18537

28401

25165

9158

A kötött felhasználású támogatásokból az egyes jövedelempótló támogatások

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának zárszámadási rendeletei alapján a 20072011. években (saját szerkesztés)

Az önkormányzatok költségvetési támogatásába tartozik a normatív hozzájárulás lakosságszámhoz kötötten, valamint a normatív hozzájárulás feladatmutatóhoz kötötten. 2007. évről 2008. évre a normatív állami hozzájárulás 2 612 ezer Ft-tal, azaz 5,5 %-kal nőtt. Ez az emelkedés az oktatási intézményekben a tanulói létszám növekedéséből adódott. 2008. évről 2009. évre a normatív állami hozzájárulás nagymértékben, 30 153 ezer Fttal lett kevesebb, ami 60 %-os csökkenést jelent. Ez a csökkenés a közoktatási feladatok

20

átadásából adódott. A saját fenntartású közoktatási intézmény (általános iskola, óvoda) működtetése 2008. szeptember 1-jétől átadásra került a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társuláshoz. A feladatátadással együtt a normatíva leigénylésének joga az új fenntartót illette meg. Az átadásra a normatív támogatások csökkenése és a kiegészítő támogatások megszerzése miatt volt szükség, mindezen okok miatt az önkormányzat kénytelen volt a feladatellátást átadni. A tanulólétszám, illetve az állami támogatás csökkenése miatt az önkormányzat számára egyre nehezebbé vált a kötelező oktatási feladat ellátása, ezért megoldást kellett keresni. Az oktatási feladat ellátását az önkormányzat így a Dél- Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulásnak adta át. A 2010. évi normatíva csökkenést az állami támogatások fajlagos összegének csökkenése okozta, 2009. évről 2010. évre 1 243 ezer Ft-tal, azaz 6,2 %-kal csökkent a támogatások összege. A központosított támogatások 2007. évről 2008. évre csökkent 2 380 ezer Ft-tal, azaz 26,1 %-kal. Ennek oka, hogy a Kenyeres Elemér Általános Iskola és Óvoda közoktatási intézményekben az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatás, valamint a közoktatási fejlesztési célok támogatása jogcím csökkent, illetve megszűnt. Továbbá még csökkent a lakossági közműfejlesztési támogatás, a Pusztamagyaródi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (továbbiakban CKÖ) állami támogatása, a vizitdíj visszatérítés támogatása megszűnt 2008. évben. A 2008. évről a 2009. évre szintén csökkent a központosított támogatás összege, 4 180 ezer Ft-tal, azaz 61,5 %-kal. Ennek a nagyarányú csökkenésnek az oka a bérpolitikai intézkedések támogatásának csökkenése, a közművelődési érdekeltségnövelő támogatás csökkenése, valamint 2009. évben Pusztamagyaród Község Önkormányzata nem igényelt támogatást lakossági közműfejlesztésre és esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatást. A 2009. évről a 2010. évre már kisebb mértékben csökkent a központosított támogatás összege, 308 ezer Ft-tal, azaz 11,8 %-kal. 2009. és 2010. év között a bérpolitikai intézkedések támogatása növekedett, az óvodáztatási támogatás csökkent, az érdekeltségnövelő támogatás nem került megigénylésre, valamint a CKÖ állami normatív

támogatása

a

központosított

támogatások

jogcíméről

átkerült

a

támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű előirányzatok jogcímére. A 2011. évről az első félévi beszámoló adatai álltak rendelkezésre. 2011. évben az önkormányzat

újra

igényelt

közműfejlesztési 21

támogatást.

Közművelődési

érdekeltségnövelő támogatást is kapott az önkormányzat, amely támogatásra pályázat útján lett jogosult. Növekedett a nyári gyermkétkeztetésre adott állami támogatás összege is. A központosított támogatások alakulását nagymértékben befolyásolja a mindenkori költségvetési törvényben előírt jogcímek változása. A kötött felhasználású támogatásokból Pusztamagyaród Község Önkormányzata az egyes jövedelempótló támogatás kiegészítését és a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátását igényelte. A kötött felhasználású támogatás a 2007. évről 2008. évre 12 564 ezer Ft-tal, több mint 200 %-kal növekedett. Ennek a nagyarányú növekedésnek az oka, hogy míg 2007. évben az egyes szociális feladatok kiegészítő támogatása (mely az egyes jövedelempótló támogatásokat takarja), 5 914 ezer Ft volt, addig 2008. évben ennek a támogatásnak az összege 18 537 ezer Ft volt. Valamint változott az egyes kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához támogatása. A közoktatásra szánt állami támogatások több mint 95 %-a a Belügyminisztérium költségvetésében jelenik meg mint önkormányzatoknak szánt normatív támogatás. A kiegészítő normatívák egyik fontos feladata az esélyteremtés intézményeinek – a kollégiumoknak, a kistelepülési óvodáknak, iskoláknak, a fogyatékosokat nevelő intézményeknek – kiemelt támogatása. A települési intézmények támogatásának célja, hogy a gyermekek 10 éves korukig lakhelyükön juthassanak oktatáshoz, neveléshez. A társulások támogatásával pedig biztosítható, hogy 10 éves kor után is minőségi képzési feltételek között tanulhassanak a diákok. A kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátására 2008. évben megszűnt. A 2008. évről 2009. évre 9 747 ezer Ft-tal, azaz 52,3 %-kal nőtt a kötött felhasználású támogatás összege. A növekedés meghatározó részét az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással összefüggő támogatás növekedése, valamint az ápolási díj után igényelt támogatás növekedése teszi ki. Annak ellenére növekedett a kötött felhasználású támogatás összege, hogy 2008. szeptember 1-jét követően a közoktatási intézmény fenntartása átkerült a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társuláshoz és ez által a közoktatási intézmény után kapott kiegészítő támogatást nem az önkormányzat igényelte 2009. évben.

22

2009. évről 2010. évre viszont már csökkent a kötött felhasználású támogatás összege, 3 236 ezer Ft-tal, azaz 11,4 %-kal. A csökkenés túlnyomó része az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással összefüggő támogatás változásából adódott. Előreláthatólag 2011. évben a kötött felhasználású támogatás összege csökkenni fog, mivel a közfoglalkoztatás költségeire megigényelhető támogatást a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központján keresztül kapja meg az önkormányzat. A kötött felhasználású támogatások alakulását az egyes jövedelempótló támogatásokban részesülők létszámváltozása alakítja évről évre, illetve az évente visszaigényelhető támogatás százaléka, amit az adott év költségvetési törvénye határozott meg.

3.1.2. Az egyes jövedelempótló támogatások évenkénti alakulása 2007-2011. évek között A normatív, kötött felhasználású központi támogatások célja, hogy azok a szociálisan rászorult családok és személyek kaphassanak támogatást, akiknek a jövedelmük, szociális helyzetük, életkörülményeik megélhetési gondot okoz. 2007. évben a támogatást két forrásból biztosította az állam, 31,5%-át normatív, kötött felhasználású támogatásból, 68,5%-át átengedett SZJA-ból. Pusztamagyaród községben nagyon sok a szociálisan rászoruló család és személy. Az önkormányzat a többször módosított, valamint a jelenleg is hatályban levő a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló rendeleteiben szabályozta, hogy milyen formában juthatnak a támogatáshoz a rászorulók. A támogatások az alábbiak lehetnek: Normatív lakásfenntartási támogatásban részesülőknek kifizetett támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs 23

vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (1993. évi III. törvény) 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani. Ezek azok a rendszeres kiadások, melyeket, ha a kérelmező nem fizet, lakhatását nagymértékben veszélyezteti. Ilyenek a közüzemi számlák. A lakásfenntartási támogatás évenkénti alakulásának összege a lakásfenntartási kérelmet benyújtók száma határozza meg. A kérelem alapján a törvényben meghatározott képlet alapján történik a támogatás mértékének kiszámítása. Ez az összeg nem lehet kevesebb, mint 2500 Ft. Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. Az a személy jogosult rá, aki egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, illetve aki egyedülálló, 75. életévét betöltötte, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Hajléktalan személy részére is megállapítható a támogatás, de ebben az esetben az arról rendelkező határozatot be kell mutatni a fővárosi főjegyzőnek (1993. évi III. törvény). Az igényelt támogatás nagysága az időskorúak járadékára jogosult személyek számától függően alakult 2007. és 2011. év között. 2007. évben 3 fő, 2008. évben 2 fő, 2009. évben 4 fő, 2010. évben 4 fő és 2011. első félévében 2 fő részesült időskorúak járadékában.

Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. 24

Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg (1993. évi III. törvény). Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és a vele együtt élő családtagjainak az egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg (Pusztamagyaród Község Önkormányzata 15/2009. (XI. 16.) sz. rendelete). Az igényelt támogatás nagysága az ápolási díj esetében a jogosult személyek számától függően alakult 2007. és 2011. év között. 2007. évben 2 fő, 2008. évben 6 fő, 2009. évben 10 fő, 2010. évben 8 fő és 2011. első félévében 4 fő részesült ápolási díjban. Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki egészségkárosodott, vagy nem foglalkoztatott, támogatott álláskereső feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és a nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A rendszeres szociális segély szociális rászorultságtól függő ellátás, ezért az igénylő és családja jövedelmi, vagyoni helyzetét a kérelem benyújtásakor megvizsgálják. Abban az esetben nem biztosított a segélyt igénylő megélhetése, ha családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2008.01.01-től 25.650- Ft), és vagyona nincs (1993. évi III. törvény). Ezen ellátás támogatása 2007. évtől fokozatosan csökkent. 2007. évben 32 fő, 2008. évben 22 fő, 2009. évben 8 fő, 2010. évben 2 fő és 2011. első félévében 2 fő részesült rendszeres szociális segélyben. Ennek az oka az, hogy ezt a támogatást jogszabályváltozások miatt egyéb támogatások helyettesítették, illetve váltották fel az igénylő személyétől függően. Rendelkezésre állási támogatás (RÁT) 2009. és 2010. évek között volt érvényben ez a támogatási forma. 25

A munkanélküliek részére juttatott ellátás, akik egyéb jövedelemmel nem rendelkeztek. Az aktív korúak ellátására jogosult személyt arra az időtartamra, amikor közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illette meg. 2009. évben 22 fő, 2010. évben 26 fő és 2011. első félévében 2 fő részesült rendelkezésre állási támogatásban. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével volt azonos. Amely összeg az évek során nem változott, 2009. és 2010. évben 28 500 Ft volt (www.ugyvezeto.hu).

Bérpótló juttatás A rendelkezésre állási támogatást (RÁT) 2011. január 1-től a bérpótló juttatás váltotta fel az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabály megváltoztatásra került. A bérpótló juttatás szabályainak többsége megegyezik a rendelkezésre állási támogatás szabályaival. A különbség a két forma között, hogy a települési önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A

jogosultsági

feltételként

előírt

12

hónap

előzetes

együttműködésbe

a

keresőtevékenység is beszámít. A 2010. december 31-én rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek 2011. január 1-től bérpótló juttatásra jogosultak, így az ellátás folyósítása folyamatos volt (www.munkavilaga.hu). 2011. év első félévében 13 fő részesült bérpótló juttatásban. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 2011. szeptember 1.-től a bérpótló juttatás helyét vette át. Azok részesülhetnek benne, akik részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény értelmében a jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege: a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege. Az önkormányzatok önrésze a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének 20%-a. 26

Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől és szakképzettségétől függetlenül a kirendeltség által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját lakókörnyezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra (www.munkavilaga.hu). Önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással összefüggő támogatás A közcélú munka megszervezése 2009. január 1-től a települési önkormányzat feladata volt. A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy más szervezet útján is végezhette. Pusztamagyaród Község Önkormányzata a közcélú munka

megszervezését

saját

maga

végezte.

A

közcélú

munka

keretében

foglalkoztatható volt az a személy, aki a Munkaügyi Központtal az egy éves együttműködést teljesítette, vagy aki a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásából eredően szerzett álláskeresési támogatásra jogosultságot. A közcélú munkavégzés legalább hat órás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal határozott ideig munkaviszonyt kellett létesíteni. Erre a foglalkoztatásra az önkormányzatnak közfoglalkoztatási tervet kellett készítenie, melyben rögzítette a foglalkoztatni kívánt létszámot, a létszámhoz tartozó munkabért és járulékot (az így kijött összeg az önkormányzat éves keretösszege lett), valamint az elvégzendő munkaköröket. A közcélú munka keretében foglalkoztatottak munkabér és járulék összegére az önkormányzat 95%-os támogatást igényelhetett. Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2007. évben 8 fő, 2008. évben 10 fő, 2009. évben 16 fő, 2010. évben 14 fő és 2011. év első félévében 2 fő foglalkoztatására kapott támogatást. Óvodáztatási támogatás 2009. évben volt folyósítható először ez a támogatási forma, de 2009. és 2010. évben a központosított támogatások között szerepelt. Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg óvodáztatási támogatás, aki 27

•

a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába,

•

továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek

•

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.

A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte (1997. évi XXXI. törvény). 2011. év első félévében 10 fő részesült óvodáztatási támogatásban. Az önkormányzatnál az egyes jövedelempótló támogatások évenkénti alakulásáról szóló táblázatot a 4. számú melléklet tartalmazza

3.1.3. A kötött felhasználású támogatás évenkénti alakulása A normatív lakásfenntartási támogatás rendszere 2011. szeptember 1-től megváltozott, a támogatást elsősorban természetben kell kifizetni. (Közvetlenül az energiaszolgáltató számlájára utalja az önkormányzat az igénylők részére megállapított támogatást.) A rendszeres szociális segélyt 2009. évtől részben átalakult rendelkezésre állási támogatássá, majd 2011. január 1-től augusztus 31-ig bérpótló juttatás címén kapták az arra jogosultak, amit 2011. szeptember 1-től a foglalkoztatást helyettesítő támogatás váltott. A közcélú támogatás 2011. évtől kötött felhasználású támogatásként megszűnt, a 2011 januárjában kapott támogatás előző évről áthúzódó támogatás volt. A kiegészítő támogatás közoktatáshoz 2008. szeptember 1-től átkerült a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társuláshoz, mivel ettől az időponttól az oktatási intézmény fenntartója lett. Az ápolási díj 2009. évig 90 % volt a megigényelhető támogatás, 2010. évtől pedig 75 % lett.

28

Pusztamagyaród Község Önkormányzatának költségvetésében a kötött felhasználású támogatásának évenkénti alakulása 2007. évtől 2009. évig növekedett, majd 2010. évben csökkenést mutatott. A kötött felhasználású támogatások

növekedése

egyértelműen mutatja azt a folyamatot, hogy az állam az önkormányzat részére juttatott források mind nagyobb hányadát cél jelleggel feladathoz rendelve adta. Ezen támogatások az önkormányzat költségvetésében meghatározott helyet foglaltak el, felhasználásukat és elszámolásukat törvény szabályozza. A jogalkotó célja ezen támogatási formával az, hogy az önkormányzatoknak rendelt feladatok ellátását finanszírozza. Az önkormányzat költségvetési rendeletei alapján egyértelműen látható, hogy ezen tételeket Pusztamagyaród Község Önkormányzata költségvetésében elkülönítetten kezelte, a forrásokat a céloknak megfelelően használta fel. Az is egyértelműen látszik, hogy bár a támogatás mértéke 75 és 90 % közötti, a fennmaradó rész komolyan megterheli az önkormányzat költségvetését. Az önkormányzatnál a kötött felhasználású támogatások évenkénti alakulásáról szóló táblázatot az 5. számú melléklet tartalmazza. Az alábbi ábra a kötött felhasználású támogatások évenkénti alakulását mutatja a vizsgált időszakban. 2. ábra: A kötött felhasználású támogatások évenkénti alakulása a 2007- 2010. években Ezer Ft 30000

28400 25165

25000 18654

20000 15000 10000

6090

5000 0 2007

2008

2009

2010

Év

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának zárszámadási rendeletei

A kötött felhasználású támogatások 2007. és 2009. év között nagyarányú növekedést mutattak. 2007. évről 2008. évre 206%-kal, 2008. évről 2009. évre 52,2%-kal növekedtek a támogatások. Ezt követően 2009. és 2010. év között csökkenés figyelhető 29

meg, 11,4%-kal csökkentek a támogatások. Ennek oka, hogy 2009. évről 2010. évre a szociális ellátásra jogosultak létszáma, illetve a közcélú foglalkoztatottak létszáma csökkent.

3.2. A költségvetési bevételek alakulásának elemzése Az önkormányzati jogok egyenlősége biztosítja azt, hogy a települési önkormányzatok azonos elvek és szabályok alapján működjenek és lássák el a jogszabályokban rögzített feladataikat. A finanszírozás rendszere nem teszi lehetővé, hogy ugyanarra a finanszírozási jogcímre az egyes önkormányzatok eltérő támogatásra legyenek jogosultak, mert az önkormányzatok gazdasági helyzete eltérő. A finanszírozás differenciálása elkerülhetővé tenné a forráshiány kialakulását. A helyi önkormányzatok bevételei lehetnek: •

saját bevételek,

•

átengedett központi adók,

•

önkormányzatok költségvetési támogatása,

•

támogatási bevételek,

•

finanszírozási bevételek.

A saját bevételek közé olyan bevételek tartoznak, amelyeket közvetlenül a helyi önkormányzat szed be, és a befolyt összeg teljes egészével önmaga gazdálkodik Két részre bonthatjuk a saját bevételeket: működési és felhalmozási bevételekre. Működési saját bevételek lehetnek hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel, (például igazgatási szolgáltatási díj, bírság bevételek), egyéb saját bevétel (például szolgáltatások ellenértéke, továbbszámlázott szolgáltatások értéke, bérlet és lízingdíj bevételek, alkalmazottak térítése, intézményi ellátási díj), hozam és kamatbevétel, helyi adók (magánszemélyek kommunális adója, állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adó). 2010. és 2011. évben Pusztamagyaród Község Önkormányzata a magánszemélyek kommunális adójának bevételeit működésre, 2007. és 2009. között felhalmozásra fordította. Ennek oka, hogy Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2007. és 2009. évek között ÖNHIKI-s pályázatokat nyújtott be. A pályázat lehetőséget adott a felhalmozási mérleg egyensúlyának megteremtése érdekében a magánszemélyek kommunális adóbevételének felhalmozási célra történő fordítására.

30

A felhalmozási bevételek lehetnek felhalmozási és tőke jellegű bevételek (például tárgyi eszközök,

immateriális

javak

értékesítése,

pénzügyi

befektetések

bevételei,

felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről), támogatás értékű felhalmozási

bevételek

(például

fejezeti

kezelésű

előirányzattól),

előző

évi

pénzmaradvány felhalmozásra lekötött része. Átengedett központi adóbevételek lehetnek a személyi jövedelemadó helyben maradó része, jövedelemkülönbség mérséklése, gépjármű adó és a termőföld bérbeadásából adódó jövedelem. Önkormányzatok költségvetési támogatása közé tartozik a normatív hozzájárulások, központosított megőrzését

hozzájárulások,

szolgáló

a

kiegészítő

helyi

önkormányzatok

támogatások,

normatív

működőképességének kötött

felhasználású

támogatások, címzett és céltámogatások és az egyéb központi támogatás. Támogatási bevételek lehetnek államháztartáson belüliek és államháztartáson kívüliek. Államháztartáson belüli bevételek, melyek Pusztamagyaród Község Önkormányzatánál megjelenik támogatás értékű működési bevétel központi költségvetési szervtől, fejezeti kezelésű előirányzattól hazai programokra, társadalombiztosítási alaptól, elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveiktől, többcélú kistérségi társulástól. Államháztartáson kívüli bevételek, melyek Pusztamagyaród Község Önkormányzatánál megjelenhetnek a működési célú pénzeszköz átvétel nonprofit szervektől, háztartásoktól, vállalkozásoktól. A finanszírozási bevételek lehetnek pénzforgalom nélküli bevételek (például előző évek pénzmaradványának igénybevétele), belföldi hitelműveletek bevételei, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek. A költségvetéseket azonos bevételi és kiadási főösszeggel kell megállapítani. Az alábbi táblázat összefoglalva mutatja Pusztamagyaród Község Önkormányzatának bevételeit a vizsgált időszakban.

31

2. táblázat: Költségvetési bevételek alakulása a 2007-2011. években Adatok: ezer Ft-ban Bevételek Működési bevételek Ebből: az önkormányzat saját bevételei Felhalmozási bevételek Finanszírozási bevételek Bevételek összesen

2007 181 013

2008 171 638

2009 125 173

2010 108 782

2011.06.30. 49 600

7 178 136 866 675 318 554

7 611 15 606 - 3 306 183 938

7 936 3 934 3 123 132 230

8 715 5 855 1 488 116 125

4 840 1 091 294 50 985

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának zárszámadási rendeletei

Az önkormányzat működési bevételei 2007. és 2009. év között tartalmazzák a saját bevételeket, kivéve a helyi adók közül a magánszemélyek kommunális adóját, mely ebben az időszakban a felhalmozási bevételek között szerepelt. Ennek oka a felhalmozási egyensúly megteremtése volt. Ide tartoztak az átengedett központi adók, az önkormányzat

költségvetési

támogatása,

kivéve

a

társadalmi-

gazdasági

és

infrastrukturális szempontból elmaradott települések támogatása és a lakáshoz jutás támogatása és 2007. és 2008. évben a központosított támogatás. Ugyanebben az időszakban az önkormányzat saját bevételei voltak az intézményi hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel, egyéb saját bevétel, hozam és kamatbevétel, helyi adók. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának működési bevételei 2010. és 2011. évben a 2007. és 2009. év közötti bevételek a korábban említett kivételek nélkül. A 2. számú táblázatból látható, hogy az Önkormányzat működési bevételei évről évre csökkentek. 2007. évről a 2008. évre 9 375 ezer Ft-tal, azaz 5,2 %-kal. Ennek egyik oka, hogy Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2007. szeptember 1-jével a szociális feladat alapellátását (étkeztetés, házi segítségnyújtás), valamint a gondozási központ nappali intézményének fenntartását és működtetését átadta a Szociális Szolgáltató Társulás részére. 2008. évről a 2009. évre már 46 465 ezer Ft-tal, azaz 27,1 %-kal csökkent a működési bevételek összege. Ennek egyik oka, hogy az önkormányzat 2008. szeptember 1-jével az alapfokú nevelési és oktatási intézményének fenntartását átadta a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulásnak. 2009. évről a 2010. évre 16 391 ezer Ft-tal, azaz 13,1 %-kal csökkentek a működési bevételek. Ennek egyik oka, hogy 2009. november 1-jétől az addig közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott házi orvos és alkalmazottai munkaviszonya megszűnt és 32

ettől kezdődően a házi orvosi ellátást az önkormányzat vállalkozó házi orvos által biztosítja. A szociális feladat átadással az általános iskola és óvoda működtetésének átadásával, valamint a házi orvosi ellátás vállalkozóval történő biztosításával az önkormányzat ezen feladatokhoz igényelhető normatív támogatások leigénylésére, társadalombiztosítási finanszírozásra, valamint a térítési díjak beszedésére nem volt jogosult. Ehhez képest az önkormányzat saját bevételeinek összege növekvő tendenciát mutat a vizsgált időszakra vonatkozóan. A növekedés üteme egyik évben sem éri el a 10 %-ot. A növekedés oka a helyi adó bevételek növekedése, mely egyrészt az adómérték növeléséből, másrészt a hátralékok befolyásából adódott. A felhalmozási bevételekhez tartozott 2007. és 2009. év között a helyi adókból a magánszemélyek kommunális adója, önkormányzatok költségvetési támogatásából társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések támogatása és a lakáshoz jutás támogatása és 2007. és 2008. évben a központosított támogatás. 2010. és 2011. évben a magánszemélyek kommunális adója a működési bevételek között szerepelt. Az önkormányzati költségvetési támogatásból társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések támogatása és a lakáshoz jutás támogatása 2010. évben a felhalmozási bevételek között szerepelt, majd 2011. évben a működési bevételek között kellett szerepeltetni. A legszembetűnőbb változás a táblázatban a felhalmozási bevételek között látható. 2007. évről a 2008. évre 121 260 ezer Ft-tal, azaz 114%-kal csökkent a felhalmozási bevételek összege. Ennek okai egyrészt 2007. évben Pusztamagyaród Község Önkormányzata az egyházi ingatlanvagyon megváltásáért kapott bevétele, valamint a Regionális Operatív Program keretében elnyert óvoda rekonstrukcióra kapott támogatás. Valamint 2007. évben az óvoda rekonstrukció pályázatból, 2006. évből 48 908 ezer Ft összegű felhalmozási pénzmaradvány állt rendelkezésre. 2008. évről a 2009. évre tovább csökkent a felhalmozási bevételek összege, 11 672 ezer Ft-tal, azaz 74,8 %-kal. Ennek egyik oka, hogy 2008. évben az önkormányzat közel 8 millió Ft összegű felhalmozási pénzmaradvánnyal rendelkezett. 2009. évről a 2010. évre már növekedés észlelhető a bevételek között, 1 921 ezer Ft-tal, azaz majdnem 50 %-kal, ennek oka az, hogy az önkormányzat ingatlant értékesített, valamint a lakosság által megkötött Lakás Takarék Pénztár-szerződések többsége ebben

33

az évben lejárt, azt a lakosság betörlesztette az önkormányzat által meghitelezett gázközmű beruházásba. A finanszírozási bevételek pénzforgalom nélküli bevételek, belföldi hitelműveletek bevételei, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek. 2007. évről 2008. évre 3 381 ezer Ft-tal, azaz 489,8%-kal csökkentek ezek a bevételek. Ennek oka, hogy az önkormányzat minden év decemberében a következő év állami támogatásának terhére előleget kap, ami 2008. évben a feladatátadás miatt lecsökkent. Ennek oka, hogy 2007. szeptember 1-jétől Pusztamagyaród Község Önkormányzata szociális alapfeladatait (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás) a Szociális Szolgáltató Társulás keretében látja el. 2008. évről 2009. évre már 6 429 ezer Ft-tal, azaz 94,4%-kal növekedett a finanszírozási bevételek összege. Ennek oka, hogy növekedett az állami támogatás előlege, valamint az önkormányzat folyószámla-hitel felvételére kényszerült. A következő évben újabb csökkenés következett, 2009. évről 2010. évre 1 635 e Ft-tal lett kevesebb a finanszírozási bevételek összege, ez 52,4 %-os csökkenést eredményezett. Ennek oka, hogy a folyószámla-hitel keretéből az önkormányzat kevesebb összeget használt fel. Az alábbi ábra Pusztamagyaród Község Önkormányzata bevételeinek jogcímenkénti alakulását mutatja a vizsgált időszakban 3. ábra: A bevételek jogcímenkénti alakulása a 2007- 2010. években Ezer Ft 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 -20000

2007

2008

2009

2010

Működési bevételek

Saját bevételek

Felhalmozási bevételek

Finanszírozási bevételek

Év

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának zárszámadási rendeletei 34

A saját bevételek között fontos szerepe van az önkormányzat helyi adóbevételeinek. Az önkormányzat feladatainak ellátásához szükséges források előteremtésekor számol a helyi adók bevételeivel. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának képviselőtestülete, illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezette be:

A

•

magánszemélyek kommunális adója,

•

iparűzési tevékenység adója.

képviselő-testület

adórendeleteit

minden

év

decemberében

felülvizsgálja.

Amennyiben a következő évre az adó mértékét módosítani akarja, akkor azt december hónapban rendeletének módosításával megteheti. A képviselő-testület által bevezetett és kivetett adókon kívül az önkormányzat a gépjárművek adójából befolyó bevételre is számíthat. A gépjárműadó mértékét jogszabály állapítja meg, az önkormányzat szedi be és 100%ban az önkormányzatot illeti meg. A gépjárműadóból befolyó összeget befolyásolja az adó mértéke, a településen adóztatható gépjárművek száma, és az adófizetési hajlandóság. A településen adózók száma 127 fő. Jellemző a hátralék növekedése, ami 2011 novemberében 1 870 ezer Ft összeget tett ki. Pusztamagyaród Községi Önkormányzat képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 13/2006. (XII.20.) rendelete 2007. évre az adó mértékét adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként: 6 500 Ft összegben állapította meg. A képviselő-testület 2008. és 2009. évre a 10/2007. (XII.17.) számú rendeletében az adó mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként: 7 000 Ft összegben állapította meg. A képviselő-testület 2010. évtől a 17/2009. (XII. 22.) számú rendeletében jelentősen adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként: 12 000 Ft összegben állapította meg az adó mértékét, mely jelenleg is hatályban van. A kommunális adó bevételeinek alakulását befolyásolta a kivetett adó mértéke, az adózók száma és az adófizetési morál. A településen az adózók száma lényegesen nem változott 2007. és 2011. év között. Ez a szám 260 fő. A képviselő-testület 2010. évtől jelentős adóemelésre szánta el magát. Ennek ellenére a várt nagyarányú bevétel emelkedés elmaradt. Ezzel szemben megnőtt a hátralékok száma 2010. évben 956 ezer Ft volt, ami 2011. november 30-ig 1 133 ezer Ft összegre emelkedett, ami 18,5%-os emelkedést jelent 2010. évhez képest. A hátralékok annak ellenére emelkedtek, hogy a

35

körjegyzőség hivatala a jogszabályban meghatározott végrehajtási intézkedéseket megtette. Pusztamagyaród Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a jelenleg is hatályban lévő 18/2009. (XII. 22.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1%- a, ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány összege naptári naponként 1000 Ft. Az állandó jelleggel végzett iparűzési adó tevékenység mértéke legfeljebb az adóalap 2%-a lehetne. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési adó tevékenység mértéke legfeljebb 5 000 Ft/nap lehetne. A bevételek nagyságából kitűnik, hogy a községben nem folyik nagyarányú ipari tevékenység. A településen az adózók száma fokozatosan csökken, 2011. évben 29 fő volt. Az adózók száma 2007. és 2008. évben 28 fő, 2009. évben 30 fő és 2010. évben 31 fő. Az adófizetők csekély száma mellett nagyon magas a hátralékok összege, ami 2011. évben 1 569 ezer Ft volt. 2010. évben 2 320 ezer Ft volt az iparűzési adóbevétel. A 2011. éves hátralék a 2010. évben befolyt iparűzési adóbevétel 67,6%-át tette ki. Az ideiglenes jelleggel végzet iparűzési adó bevétel nem jelentős a községben. Pusztamagyaród településen az adózók hátraléka mindösszesen 2011. november 30-ig 6 244 ezer Ft volt. A körjegyzőségtől kapott információ alapján ebből a hátralékból a behajthatatlan tartozások összege meghaladja az 5 600 ezer Ft összeget. Ennek az oka, hogy több vállalkozás felszámolás alatt áll jelenleg is, valamint az, hogy azon személyek, vállalkozások ellen, akik tartoznak, a végrehajtási cselekmények eredménytelenek. Az alábbi táblázat Pusztamagyaród Község Önkormányzatának adóbevételeit mutatja be a vizsgált időszakban. 3. táblázat: A helyi adóbevételek alakulása az Önkormányzatnál Adatok: ezer Ft-ban Helyi adók Gépjárműadó Kommunális adó Iparűzési adó Pótlék, bírság

2007 1 690 1 473 1 617 256

2008 2 642 1 778 1 986 155

2009 2 296 1 806 2 127 191

2010 2 366 2 988 2 320 248

2011.11.30. 2 185 2 845 1 972 80

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának a 2007-2011. évek zárszámadási rendeletei 36

Pusztamagyaród Község Önkormányzata gépjárműadó bevétele 2007. évről 2008. évre 952 ezer Ft-tal, azaz 56,3%-kal növekedett. Ennek oka az adó mértékének változása. 2009. évről 2010. évre 346 ezer Ft-tal, azaz 13,1%-kal csökkentek az adóbevételek. Ennek oka, hogy a kivetett adót az adózók nem fizették be. 2009. évről 2010. évre 70 ezer Ft-tal növekedtek az adóbevételek. Ennek oka, hogy az adó befizetése határidőre megtörtént. A kommunális adóbevétel 2007. évről 2008. évre 305 ezer Ft-tal, azaz 20,7%-kal növekedett. Ennek oka, hogy az önkormányzat az adó mértékét 6 500 Ft-ról 7 000 ezer Ft-ra növelte. 2008. évről 2009. évre 28 ezer Ft-tal, azaz alig 1,5%-kal növekedett az adóbevétel. Ennek oka, hogy az adóbefizetők száma növekedett. 2009. évről 2010. évre 1 182 ezer Ft-tal, azaz 65,4%-kal növekedett az önkormányzat adóbevétele. Ennek oka, hogy az adó mértékét az önkormányzat 7 000 Ft-ról 12 000 Ft-ra emelte. Az iparűzési adóbevétele az önkormányzatnak 2007. évről 2008. évre 369 ezer Ft-tal, azaz 22,8%-kal, 2008. évről 2009. évre 141 ezer Ft-tal, azaz 7,1%-kal, 2009. évről 2010. évre 193 ezer Ft-tal, azaz 9,1%-kal növekedett. Az iparűzési adóbevétel növekedése a vállalkozók nettó árbevételének emelkedéséből adódott. Az önkormányzat által beszedett pótlékok és bírságok 2007. évről 2008. évre 101 ezer Ft-tal, azaz 39,5%-kal csökkentek, 2008. évről 2009. évre 36 ezer Ft-tal, azaz 23,2%kal, 2009. évről 2010. évre 57 ezer Ft-tal, azaz 29,8%-kal növekedtek. A pótlékok és bírságok összegének változása a kivetett bírság és pótlék beszedett összegétől függ. Az önkormányzatok költségvetési támogatása jogcímében Pusztamagyaród Község Önkormányzatának finanszírozásában fontos szerepet játszott az Önhibájukon kívüli hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok kiegészítő támogatása, majd a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása. Az alábbiakban ezt részletezem. Pusztamagyaród község Önkormányzata 10 éve forráshiányos önkormányzat. Minden évben egyre nagyobb kihívást jelentett a források pótlása. Az évről évre szigorodott szabályok miatt az önkormányzat egyre kevesebb támogatásban részesült. A forráshiány pótlására a költségvetésről szóló törvény 6. számú mellékletének 1. pontja, amelyre az Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatása adott

lehetőséget.

A

pályázathoz

mellékelni

kellett

költségvetési

rendeletet,

zárszámadási rendeletet, amennyiben releváns első féléves beszámolót, időszaki 37

költségvetési

jelentéseket,

valamint

a

gazdálkodást,

likviditást

veszélyeztető

körülményeket bemutató és igazoló hivatalos dokumentumokat. Az alábbi ábra Pusztamagyaród Község Önkormányzatánál mutatja be az ÖNHIKI, a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása és ezen támogatási forma keretében a visszatérítendő támogatás 2007. és 2011. évek közötti alakulását. 4. ábra: Az ÖNHIKI, a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása és azon belül a visszatérítendő támogatás alakulása az önkormányzatnál a 2007- 2011. években Adatok: ezer Ft-ban Ezer Ft 14000 12000 ÖNHIKI

10000 8000 6000

Visszatérítendő támogatás

4000

Egyéb támogatás

2000 0 2007

2008

2009

2010

2011

Év

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának zárszámadási rendeletei 2007. évben Pusztamagyaród Község Önkormányzata két alkalommal nyújtott be pályázatot az ÖNHIKI-re. Első alkalommal a képviselő-testület a 42/2007. (IV.19.) számú határozatában döntött a pályázat benyújtásáról. A pályázatban 11 963 ezer Ft hiány pótlását kérte. A pályázat a benyújtott hiányból 10 180 ezer Ft támogatást biztosított. Ezt követően a képviselő-testület a 87/2007. (IX.28.) számú határozatában döntött a pályázat újbóli benyújtásáról. Ekkor az elfogadott 2007. évi költségvetési rendelete, valamint a pályázati feltételek alapján 3 234 ezer Ft hiány pótlását kérte az önkormányzat. A pályázat a benyújtott hiányból 1 857 ezer Ft támogatást biztosított. 2008. évben első alkalommal az ÖNHIKI-s pályázatot nyújtotta be az önkormányzat a képviselő-testület 26/2008. (IV.14.) számú határozata alapján. Az önkormányzat a pályázatban az elfogadott 2008. évi költségvetési rendelete, valamint a pályázati feltételek alapján 3 524 ezer Ft forráshiány pótlását kérte. A pályázat a benyújtott

38

hiányból 2 839 ezer Ft támogatást nyújtott. Ezt követően az önkormányzat a költségvetési törvényről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 6. számú mellékletének 3. pontja alapján a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása pályázatot nyújtott be a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatására a forráshiány enyhítése céljából. Erre a pályázatra azok az önkormányzatok nyújthatnak be igényt, akik nem felelnek meg az ÖNHIKI-s pályázatnak. A támogatás kizárólag működési kiadásokhoz igényelhető. Az igényelhető támogatás összege nem haladhatja meg az önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott működési célú éven belüli hitelek összegét. A támogatás megítélésénél kiemelten figyelembe vételre kerül a működési célra igénybe vett hitel nagysága. Nem igényelhető támogatás gazdaságtalan feladatszervezésből, a működési kiadások elismerhetőnél nagyobb mértékéből adódó működési

forráshiány

finanszírozásához.

Nem

volt

támogatható

például

a

feladatellátáshoz képest kiugró létszám és személyi juttatás, a dologi jellegű kiadások indokolatlan mértéke. Ezt a pályázatot egy évben három ütemben lehetett benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. A képviselő-testület döntései alapján Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2008. évben három alkalommal nyújtott be pályázatot a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatására. Az igényléseket 17 296 ezer Ft összegű hiányra nyújtotta be az önkormányzat. A hiányból a pályázatok összesen 6 500 ezer Ft támogatást biztosítottak a forráshiány mérséklésére. 2009. évben három alkalommal pályázott a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatására, első ütemben 22 296 ezer Ft összegű igényt nyújtott be, melyre 3 000 ezer Ft támogatást kapott működési forráshiány mérséklésére. Második ütemben 21 296 ezer Ft összegű igényt nyújtott be, melyre 1 000 ezer Ft támogatást kapott a közös fenntartású intézmények felé fennálló fizetési kötelezettség teljesítésére. Harmadik ütemben a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása keretében az önkormányzat számára 2 000 ezer Ft összegű visszatérítendő támogatás lett megállapítva. 2010. évben a 2009. évben megállapított 2 000 ezer Ft összegű visszatérítendő támogatás visszafizetését a Belügyminiszter az önkormányzat kérelmére elengedte. 2010. évtől a támogatás igénylése ebr42 informatikai rendszeren keresztül történik. Ebben a rendszerben kell kitölteni a hét mellékletből álló igénylést. A kitöltés után papír alapon is be kell küldeni a kincstárhoz a pályázatot.

39

2010. évben három alkalommal pályázott az önkormányzat Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatására, első ütemben 27 416 ezer Ft összegű igényt nyújtott be, melyre 1 000 ezer Ft támogatást kapott fennálló szállítói tartozások rendezésére. Második ütemben 26 416 ezer Ft összegű igényt nyújtott be, melyre 3 000 ezer Ft támogatást kapott a fennálló szállítói tartozások rendezésére. Harmadik ütemben 23 416 ezer Ft összegű támogatási igényt nyújtott be, de nem részesült támogatásban. 2011. évtől az ÖNHIKI pályázatot és a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatás pályázatot összevonták. A pályázatot évente legfeljebb két alkalommal adhatja be az önkormányzat, kivéve, ha olyan előre nem látható esemény következik be, amely az önkormányzat működőképességét veszélyezteti. 2011. évben a Pusztamagyaródi önkormányzat kétszer nyújtotta be a támogatási igényét. Az első ütemben 13 245 ezer Ft összegre pályázott, melyből 6 736 ezer Ft támogatásban részesült, amelyet célhoz kötötten kapott meg, amelyet a közoktatási intézmény működtetéséhez kellett átadni a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulásnak. Erről a támogatásról a második ütemben benyújtott igénylésben a pályázati kiírás alapján el kellett számolni. Ez volt az első év, amikor meghatározták, hogy milyen célra lehet felhasználni a támogatást. A második ütemben 7 277 ezer Ft összegű támogatási igényről, 2011 novemberében született döntés. Az önkormányzat 4 500 ezer Ft támogatásban részesült. A támogatást az önkormányzat a kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó, működési hiány csökkentésére használhatta fel. Ilyenek például a 30 napon túli közüzemi és 60 napon túli élelmiszer beszállítói tartozások, a közös fenntartású intézmények felé fennálló tartozások.

3.3. A költségvetési kiadások alakulásának elemzése Pusztamagyaród Község Önkormányzata költségvetési kiadásait az adott év elfogadott költségvetési rendeleteiben szabályozta. Az adott években az előre nem látható vagy előre nem tervezhető események miatt a képviselő-testületnek több alkalommal módosítania

kellett

az

elfogadott

költségvetési

rendeleteit.

2007.

évben

a

költségvetéséről szóló 2/2007. (II.27.) számú rendeletét az önkormányzat három alkalommal módosította. A 2008. évi költségvetéséről szóló 2/2008. (II.25.) számú rendeletét

négy

alkalommal

módosította

a

képviselő-testület.

A

2009.

évi

költségvetésről szóló 3/2009. (II.16.) számú rendeletét mind három esetben módosította a képviselő-testület. A 2010. évi költségvetéséről szóló 1/2010. (II.26.) számú rendeletét 40

két alkalommal módosította a képviselő-testület. A 2011. évi költségvetéséről szóló 1/2011. (III.10.) számú rendelete szintén két alkalommal került módosításra Pusztamagyaródi képviselő-testület által. A helyi önkormányzat kiadásai lehetnek: •

működési kiadások,

•

felhalmozási kiadások,

•

finanszírozási kiadások.

Pusztamagyaród Község Önkormányzatának működési kiadásai az alábbiak lehetnek: személyi kiadások (például rendszeres személyi juttatások, nem rendszeres személyi juttatások, külső személyi juttatások), munkaadókat terhelő járulékok (például társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, táppénz hozzájárulás), dologi kiadások és egyéb folyó kiadások (például készletbeszerzés, kommunikációs szolgáltatások, szolgáltatási kiadások, vásárolt közszolgáltatások, általános forgalmi adó, kiküldetés, reprezentáció, egyéb dologi kiadás, adók, díjak, egyéb befizetések, kamatkiadások),

támogatásértékű

kiadások

(például

támogatások

folyósítása,

támogatásértékű működési kiadás önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak), államháztartáson kívüli pénzeszköz átadás (például non-profit szervezeteknek, vállalkozásoknak, háztartásoknak), társadalom-, szocpol-, és egyéb juttatás (például pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások). Felhalmozási kiadások lehetnek például a felújítás, intézményi beruházási kiadások, beruházások általános forgalmi adója. Továbbá lehetnek befektetési célú részesedések vásárlása, felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre. Finanszírozási kiadások a céltartalék, valamint a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások és a belföldi hitelek törlesztése. Az

alábbi

táblázat

összefoglalva

mutatja

Önkormányzatának kiadásait a vizsgált időszakban.

41

be

Pusztamagyaród

Község

4. táblázat: Költségvetési kiadások alakulása a 2007-2011. években Adatok: ezer Ft-ban

Kiadások Működési kiadások Ebből: személyi kiadások Felhalmozási kiadások Finanszírozási kiadások Kiadások összesen

2007 192 854 98 093 117 611 - 116 310 349

2008 182 527 97 003 4 254 - 4 829 181 952

2009 128 401 50 141 2 551 2 323 133 275

2010 111 522 41 088 1 336 2 359 115 217

2011 első félév 44 245 15 535 843 5 047 50 135

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának zárszámadási rendeletei

A működési kiadások között szerepelnek a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások és egyéb folyó kiadások, a támogatásértékű kiadások, az államháztartáson kívüli pénzeszköz átadás, valamint a társadalom-, szocpol-, és egyéb juttatások. Ahogy azt már a működési bevételeknél is láthattuk, a működési kiadások éves alakulása is csökkenő tendenciát mutat. A 2007. évről 2008. évre 10 327 ezer Ft-tal, azaz 5,4 %-kal csökkentek a működési kiadások. Ennek oka, hogy 2007. szeptember 1jétől a Pusztamagyaródi Gondozási Központ fenntartása átkerült a Szociális Szolgáltató Társuláshoz, ezáltal mind az intézmény dologi kiadásai mind személyi kiadásai átkerültek a társuláshoz. 2008. évről 2009. évre 54 126 ezer Ft-tal lett kevesebb a működési kiadások összege, ami 29,7 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Ennek oka, hogy 2008. szeptember 1-jétől az általános iskola és óvoda fenntartását Pusztamagyaród Község Önkormányzata átadta a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulásnak. 2010. évre pedig a 2009. évről 13,2 %-os csökkenést figyelhetünk meg, ami Ft-ban kifejezve 16 879 ezer Ft-os csökkenést jelent. Ennek oka, hogy 2009. november 1-jétől az addig közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott háziorvos és alkalmazottai munkaviszonya megszűnt és ettől kezdődően a háziorvosi ellátást az önkormányzat vállalkozó háziorvos által biztosítja. A személyi kiadások esetében, mivel azok a működési kiadások részét képezik, ugyanolyan szintű változásokat figyelhetünk meg, mint a működési kiadások esetében. 2007. évről 2008. évre 10 327 ezer Ft-tal, azaz 5,4%-kal csökkent a személyi kiadások összege. Ennek oka, hogy az önkormányzat engedélyezett létszámkerete 48 főről 45 főre csökkent. A szociális alapellátásban foglalkoztatott 3 fő 2007. szeptember 1jétől a Szociális Szolgáltató Társulás létszámkeretébe került át. 42

2008. évről 2009. évre 54 126 ezer Ft-tal, azaz 29,7%-kal csökkent a személyi kiadások összege. Ennek oka, hogy az önkormányzat engedélyezett létszámkerete 45 főről 30 főre csökkent. A közoktatási intézményben alkalmazott 15 fő közalkalmazott 2008. szeptember 1-jétől a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás létszámkeretébe került át. 2009. évről 2010. évre 16 879 ezer Ft-tal, azaz 13,1%-kal csökkentek a személyi kiadások. Ennek oka, hogy az önkormányzat engedélyezett létszámkerete 30 főről 28 főre csökkent. Az önkormányzat által alkalmazott háziorvos nyugdíjba vonult, praxisát vállalkozó háziorvos vette át. A felhalmozási kiadások a felújítás, intézményi beruházási kiadások, beruházások általános forgalmi adója, befektetési célú részesedések vásárlása, felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre. Az első vizsgált évhez képest a következő évre nagy csökkenés figyelhető meg, 113 357 ezer Ft-tal csökkent a felhalmozási kiadások összege. Ennek a csökkenésnek az oka, hogy Pusztamagyaród Község Önkormányzata a Regionális Operatív Program keretében felújította a községi óvoda épületét, amely összeg nagy része a 2007. év költségvetésében szerepelt. 2008. évről 2009. évre 1 703 ezer Ft-tal, azaz 40 %-kal esett vissza a kiadások összege. Ennek oka, hogy 2008. évben került kifizetésre a településrendezési terv nagyobb része. 2009. évről a 2010. évre 1 216 ezer Ft-tal, azaz 47.6 %-kal csökkentek a kiadások. Ennek oka, hogy 2009. évben Pusztamagyaród Község Önkormányzata bírósági döntés alapján visszamenőlegesen vállalkozói díjat fizetett ki, amely összeg 2010. évben nem került átutalásra. A felhalmozási kiadások csökkenéséből látható, hogy Pusztamagyaród Község

Önkormányzatának

nincs

forrása

fejlesztésre,

a

rendelkezésre

álló

pénzeszközeit működésre kell, hogy fordítsa. A finanszírozási kiadások a céltartalék, valamint a függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások és a belföldi hitelek törlesztése. 2007. évről 2008. évre még csökkentek, 4 713 ezer Ft-tal. Ennek oka a tárgy évi decemberi munkabér kifizetése volt. 2008. évtől már növekedést mutatnak a számok. 2008. évről 2009. évre 7 152 ezer Ft-os emelkedést figyelhetünk meg. Ennek oka az önkormányzat tárgyévi munkabér kifizetése.

43

2009. évről 2010. évre 36 ezer Ft-os, közel 1,5%-os növekedést állapíthatunk meg. Ennek oka, hogy 2010. évben az önkormányzat hitelt törlesztett. Az alábbi diagram Pusztamagyaród Község Önkormányzatának költségvetési kiadásait mutatja be jogcímenkénti bontásban a vizsgált időszakban. 5. ábra: A kiadások jogcímenkénti alakulása a 2007-2010. években (e Ft) Ezer Ft 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 2007

2008

2009

2010

Év

-20000 Működési kiadások

Személyi kiadások

Felhalmozási kiadások

Finanszírozási kiadások

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának zárszámadási rendeletei A diagramból egyértelműen látható, hogy a működési kiadások évről évre csökkentek. Ennek oka, az önkormányzati fenntartásban lévő intézmények működtetésének átadása. A személyi kiadások csökkenése szintén erre az okra vezethető vissza, hiszen az intézményekkel együtt az ott dolgozó személyi állomány is az új fenntartóhoz került át. A felhalmozási kiadások alakulásából látható, hogy az önkormányzat gyakorlatilag 2008. évtől kezdődően nagyobb beruházást, fejlesztést nem tudott megvalósítani forráshiány miatt. Az alábbi diagram a költségvetési bevételek és kiadások együttes változását mutatja be Pusztamagyaród Község Önkormányzatánál a vizsgált időszakban.

44

6. ábra: Bevételek és kiadások alakulása a 2007- 2010. években Ezer Ft 400000 300000 200000

Bevételek Kiadások

100000 0 2007

2008

2009

2010

Év

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának zárszámadási rendeletei A bevételek és kiadások alakulását nagymértékben befolyásolta az önkormányzat pénzügyi helyzete. Az évről évre romló gazdasági helyzet rákényszerítette az önkormányzatot, hogy a kötelezően ellátandó feladataiból a szociális és közoktatási feladatokat társulásban oldja meg. Ezt tette annak reményében, hogy plusztámogatást fog kapni és a feladatokhoz kevesebb önkormányzati hozzájárulást kell hozzátennie. A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében az önkormányzat 2008. évben munkabér hitelt igényelt, majd ezt követően 2009. évtől folyószámla-hitel áll rendelkezésére.

3.4. Az önkormányzat vagyongazdálkodásának jellemzői 3.4.1. Az önkormányzat eszközállományának összetétele a könyvviteli mérleg alapján Pusztamagyaród Község Önkormányzatának eszközállománya növekedhet beszerzéssel, létesítéssel, felújítással, egyéb növekedéssel, valamint előző évekből aktiválással. Az eszközállomány csökkenhet értékesítéssel, térítésmentes átadással, illetve egyéb csökkenéssel. Az eszközállomány bruttó értéke után értékcsökkenés számolható el, a két érték különbözetéből látható az önkormányzat eszközállományának nettó értékét. Az önkormányzat eszközállományának összetétele a 6. számú mellékletben található a 2007-2010. évek alakulásáról.

45

Az adatokból látható, hogy 2007. évben az önkormányzat immateriális javai, valamint az ingatlanok értéke növekedett. Ennek oka az óvoda pályázat beruházása, ingatlan vásárlás, valamint ebben az évben kezdődött a településrendezési terv elkészítése. Jutott forrás az általános iskola és óvoda eszközeinek bővítésére is. 2008. évben a településrendezési terv bekerülési értéke jelent meg a mérlegben, valamint ingatlan értékesítés valósult meg. 2009. évben a mérlegben szerepel a településrendezési terv utolsó részletének kifizetése, valamint a bírósági döntés által előírt fizetési kötelezettség teljesítése, mely az orvosi rendelőnél jelent meg. 2010. évben a mérlegben növekedés nem látható, mivel az önkormányzat beruházást, felújítást nem valósított meg. A nettó értékek 2009. évhez képest csökkentek. A mérlegből látható, hogy a 2007. évi pályázati beruházás lezárását, valamint a településrendezési terv kifizetését követően az önkormányzat beruházást nem hajtott végre. Vagyona évről évre csökkent, 2007. évről 2008. évre 11 188 ezer Ft-tal, azaz 2,1%-kal, 2008. évről 2009. évre 15 099 ezer Ft-tal, azaz 2,9%-kal, 2009. évről 2010. évre 8 194 ezer Ft-tal, azaz 1,6%-kal csökkent. A csökkenés okai, hogy pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé újabb beruházások megvalósítását, illetve újabb eszközök beszerzését sem. A saját forrás hiánya miatt pályázatból sem tudta vagyonát gyarapítani. Az önkormányzat anyagi lehetőségei miatt maximum az ingatlanok, gépek karbantartását tudta elvégezni.

3.4.2. Az önkormányzat vagyonhasznosításai irányai, sajátosságai Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értékesítésénél az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (1) bekezdése és az önkormányzat vagyonrendelete az irányadó. Nem kell versenytárgyalást tartani, ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el •

ingó vagyon esetén az 500 e Ft-ot,

•

ingatlan vagyon esetén a 3 millió Ft-ot.

Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi tulajdonosi jogosultságot a képviselő-testület gyakorolja. Az önkormányzat a vagyon tárgyának értékesítése, megterhelése esetén a vagyontárgy értékét •

ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecsléssel, 46

•

ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján,

•

értékpapír esetén - tőzsdei árfolyam, - sajtóban közzétett vételi középárfolyam,

•

egyéb esetben névértéken határozza meg.

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát, ingyenesen, vagy kedvezményesen átengedni - más önkormányzat vagy állami szerv részére - a vonatkozó feladat és hatáskör átadásával együtt lehet. Az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyat ingyenesen átruházni csak közcélra, az önkormányzat kötelező feladatellátáshoz, valamint a település fejlesztését szolgáló tevékenység támogatására lehet. Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselőtestület nyilatkozatával lehet. A forgalomképtelen vagyon esetenkénti bérbeadása vagy a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés megkötése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről,

bérleti

vagy

használati

jogának

átengedéséről,

bármilyen

megterheléséről, valamint gazdasági társaságba való beviteléről a képviselő-testület határoz. A vagyonkezelő önkormányzati intézmények használatában lévő vagyontárgyak hasznosítása az intézmény feladatainak ellátását nem akadályozhatja, korlátozhatja, illetve veszélyeztetheti. Amennyiben a vagyontárgyakhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon további hasznosítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

47

Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához is szükség van a képviselő-testület jóváhagyására. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás sajátosságai, vagyonhasznosításai A vagyongazdálkodás összetett tevékenység, amely magában foglalja a vagyon rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését, állagmegóvását, bővítését, hasznosítását, védelmét és ellenőrzését. Az önkormányzatok a vagyonukról és a vagyonnal való gazdálkodásukról vagyonrendeletet alkotnak. A rendelet kiterjed az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanokra, ingó vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra és értékpapírokra. Az önkormányzatok vagyona lehet: •

forgalomképtelen törzsvagyon

•

korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

•

forgalomképes törzsvagyon

Forgalomképtelen törzsvagyon: -

a helyi közutak és műtárgyai és a helyi közút tartozékai

-

terek, parkok, közterületek

-

vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú létesítmények

-

közterületi műalkotások

-

a köztemetők

-

kommunális hulladéklerakó telepek, hulladékudvar, hulladékszigetek

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak: -

a műemlék, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épületek, építmények

-

muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek

-

védett természeti területek

-

közművek

-

önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon

-

középületek

-

közhasznú tevékenységet ellátó alapítványok használatában lévő vagyon 48

-

sportpályák és sport célú létesítmények, vízi közművek

Az önkormányzati vagyonról ingatlanvagyon- katasztert köteles vezetni. Az ingatlanvagyon- kataszter olyan nyilvántartás, amely az önkormányzati ingatlanvagyon felmérését és a változások folyamatos nyomon követését tartalmazza. Elsődlegesen műszaki információkra épül, statisztikai adatokat, valamint az értékre és a használat módjára vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Az ingatlan nyilvántartás és a közmű nyilvántartás együttesen képezi a vagyonkataszter alapját. Az ingatlan nyilvántartás tartalmazza a földkönyv, az ingatlan nyilvántartási térkép és a jogokat, korlátozásokat tartalmazó tulajdoni lap egységeit. Az ingatlanvagyon- kataszterről minden évben a tárgy évet követő év március 20.-ig statisztikai adatot kell szolgáltatni

49

4.Összefoglalás 2007. évtől fogva az önkormányzat gazdasági helyzete évről évre romlott. 2007. év előtt az önkormányzat a kötelező feladatait önállóan, vagy a szomszédos településekkel (Bucsuta és Szentliszló) társulásban látta el. 2007. szeptember 1-től a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtást valamint a nappali ellátást az önkormányzat a Szociális Szolgáltató Társulás keretében biztosítja. A

közoktatási

feladatellátásra

adott

normatíva

fokozatos

csökkenése

miatt,

gazdaságossági megfontolások miatt a közoktatási intézmény fenntartása 2008 szeptemberétől átadásra került a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulásnak. Az önkormányzati intézmények ily módon történő működtetése bizonyos értelemben az önkormányzat önállóságának feladását jelentette. Pusztamagyaród Község Önkormányzata éves költségvetését hosszú évek óta működési hiány tervezésével fogadja el. Az alábbi táblázat az önkormányzat tervezett működési hiányát mutatja be. 5. táblázat: Az Önkormányzat tervezett működési hiánya és költségvetés főösszege a 2007- 2011. években Adatok: ezer Ft-ban Év 2007 2008 2009 2010 2011

Tervezett működési hiány 25 150 20 820 22 808 27 416 18 061

Költségvetés főösszege 297 105 206 214 135 391 133 757 111 649

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának költségvetési rendeletei

Az adatokból kitűnik, hogy az önkormányzat az elmúlt években költségvetését jelentős hiánnyal fogadta el. A hiány és az önkormányzat költségvetésének arányát az alábbi ábra szemlélteti.

50

7. ábra: A tervezett működési hiány és az Önkormányzat költségvetésének aránya (%) % 25

20,5 16,8

20 15 10

8,5

16,2

10,1

5 0 2007

2008

2009

2010

2011

Év

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának költségvetési rendeletei A hiány mértéke és az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak finanszírozása miatt az önkormányzat pénzügyi mozgástere csekély. Az önkormányzat bevételeinek több mint fele az állami támogatásokból származik. Kisebb hányadát a helyi adók, illetve a saját bevételek (térítési díjak, szolgáltatási díjak) teszik ki. Pénzügyi helyzetének javítása érdekében az önkormányzat minden pályázati lehetőséget megragadott az elmúlt években több-kevesebb sikerrel. Az elnyert egyéb támogatások (ÖNHIKI és a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatása) enyhítették az önkormányzat anyagi nehézségeit, de nem szüntették meg azokat. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az önkormányzat 2008. évben kénytelen volt a folyószámláját vezető pénzintézettől munkabér-hitelt igényelni. E nélkül a dolgozóinak megjáró bért nem tudta volna fizetni. Az önkormányzat pénzügyi helyzete 2009. évben sem javult. A folyamatos likviditási problémák ideiglenes megoldására a munkabér-hitelnél nagyobb összegű és rugalmasabban felhasználható folyószámla-hitelt igényelt az önkormányzat. A hitelkeret nagysága 6 millió Ft, melyet évente meg kellett újítani. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy 2007. év óta a tervezett működési hiányt milyen mértékben tudta csökkenteni az önkormányzat az ÖNHIKI- s pályázatokkal, valamint a Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatására kiírt pályázat segítségével, valamint 2009. évet követően a folyószámla-hitelének kihasználásával.

51

6. táblázat: A működési hiány csökkentésének bemutatása a vizsgált időszakban Adatok: ezer Ft-ban Év 2007 2008 2009 2010 2011

Tervezett működési hiány 25 150 20 820 22 808 27 416 18 061

Kapott egyéb támogatás 12 037 9 339 4 000 4 000 11 236

Folyószámlahitel 6 000 6 000 6 000

Tényleges működési hiány 13 113 11 481 12 808 17 416 825

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának tájékoztatói alapján saját szerkesztés

A táblázatból látszik, annak ellenére, hogy az önkormányzat minden lehetőséget megragadott, hogy forrásokhoz jusson, jelentős hiánnyal kellett számolnia. Azért, hogy likviditását meg tudja őrizni, tervezett feladatokat kellett elhalasztania, (például fejlesztéseket nem valósított meg), valamint a korábbiakban említett intézményei önállóságát adta fel. Mindezeken túl minden évben közel 3 millió Ft-os szállítói tartozással zárta az évet. A szállítói tartozás nagy része 30 napon túli tartozásokat tartalmazott, melyek a közüzemi, élelmiszer beszállítói tartozásokból és szolgáltatási számlákból tevődtek össze. Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2007. és 2010. év között a tervezett forráshiány összegét a pályázatok során elnyert összegből nem tudta 100%-an pótolni, ezáltal a szállítói tartozását felhalmozta. A 2007. évben a költségvetésben megtervezett hiány a kapott támogatást követően 13 113 ezer Ft összegre csökkent, így Pusztamagyaród Község Önkormányzata kötelező feladatainak ellátását teljesíteni tudta. A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében az önkormányzat az alábbi döntéseket hozta meg. Az egyházi ingatlanvagyon megváltásból kapott bevétel egy részét működésre fordította az önkormányzat. A szociális intézmény átadása miatt négy hónap megtakarítás keletkezett. Továbbá ebben az évben nem valósult meg a betervezett településrendezési terv elkészítése, a lakosság részére az önkormányzat nem nyújtott lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt. 2008. évben a költségvetésben megtervezett hiány a kapott támogatást követően 11 481 ezer Ft összegre csökkent, így Pusztamagyaród Község Önkormányzata kötelező feladatainak ellátását teljesíteni tudta. A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében az önkormányzat az alábbi döntéseket hozta meg. 2008. szeptember 1-jétől az általános iskola és óvoda intézmény működtetését az önkormányzat átadta a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás részére. Mivel pályázat nem valósult meg, a 52

pályázatra betervezett önrész sem került felhasználásra, valamint az év végén közel 1 500 ezer Ft szállítói tartozás szerepelt a mérlegben. 2009. évben a költségvetésben megtervezett hiány a kapott támogatást követően 12 808 ezer Ft összegre csökkent, így Pusztamagyaród Község Önkormányzata kötelező feladatainak ellátását teljesíteni tudta. A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében az önkormányzat az alábbi döntéseket hozta meg. Ebben az évben alakult át a háziorvosi szolgálat, mely során a vállalkozó orvossal szemben az önkormányzatnak kiadása nem merült fel november hónaptól kezdődően. Az önkormányzat a bírósági döntéssel meghozott fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni, de költségvetésében betervezte. A Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás részére szintén nem került átutalásra a betervezett hozzájárulás. Mindezeken túl a közoktatási intézményhez tervezett működési hozzájárulását az önkormányzat terv szinten nem tudta teljesíteni. Az év végén több mint 3 000 ezer Ft összegű szállítói tartozás szerepelt a mérlegben, ami tárgyévi költségvetést terhelő szállítói kötelezettséget jelentett. A szállítói tartozás nagy része 30 napon túli tartozásokat tartalmazott, melyek a közüzemi számlákból, élelmiszer számlákból és szolgáltatási számlákból tevődött össze. 2010. évben a költségvetésben megtervezett hiány a kapott támogatást követően 17 416 ezer Ft összegre csökkent, így Pusztamagyaród Község Önkormányzata kötelező feladatainak ellátását teljesíteni tudta. A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében az önkormányzat az alábbi döntéseket hozta meg. A képviselő-testület tagjainak

képviselői

tiszteletdíja,

valamint

az

alpolgármester

tiszteletdíja és

költségtérítése, valamint a polgármester költségtérítése és cafeteria juttatása nem került kifizetésre. Ebben az évben sem került kiegyenlítésre a bírósági döntés által előírt vállalkozói díj. Az önkormányzat intézményeit a tervezetthez képest alulfinanszírozta, valamint az év végén több mint 3 500 ezer Ft összegű szállítói tartozás szerepelt a mérlegben, amiből 3 200 ezer Ft tárgyévi költségvetést terhelő szállítói kötelezettség és 300 ezer Ft tárgyévet követő évet terhelő szállítói kötelezettség. A szállítói tartozás nagy része 30 napon túli tartozásokat tartalmazott, melyek a közüzemi számlákból, élelmiszer számlákból és szolgáltatási számlákból tevődött össze. Az elmúlt években a vagyonát sem tudta gyarapítani az önkormányzat, mivel saját forrással nem rendelkezik, ezáltal nagyobb beruházásokat sem tud pályázati önrész hiányában megvalósítani.

53

A községben minimális a munkalehetőség, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és az intézmények. A munkalehetőség hiánya miatt a településen egyre nagyobb a munkanélküliség, ezáltal a szociális támogatásokra szorultak száma is évről évre emelkedett. Az önkormányzatra egyre nagyobb anyagi terhet ró a segélyek kifizetése, annak ellenére, hogy az önkormányzat 75-95 %-ig támogatást igényelhet a kifizetésükre (ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek szociális segélye, stb.). A fent bemutatott folyamatokból következik, hogy míg 2007. évben a kiadásokból a legnagyobb részt a felhalmozási kiadások adták, 310 349 ezer Ft-ból 117 611 ezer Ft összegben, addig 2008. évtől a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok adták a kiadások nagy részét.

5. Megállapítások, következtetések, javaslatok Az elmúlt években Pusztamagyaród Község Önkormányzatának anyagi és vagyoni helyzete romlott, önállósága intézményei működtetésének átadásával csorbult, valamint pénzügyi nehézségei miatt kiszolgáltatottsága nőtt. Többször csőd közelbe került, amit ez idáig sikerült elkerülnie. Az önkormányzat által, az oktatási intézmény működtetésére átadott pénzeszközök felhasználásáról nem rendelkezik kellő információval, ami bizalmatlansághoz vezetett Pusztamagyaród Község Önkormányzata és a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás, valamint annak munkaszervezete között. Ahhoz, hogy az önkormányzat kellő információval tudjon rendelkezni, a Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás munkaszervezetének pontosabb adatokat kellene szolgáltatnia. A szociális étkeztetésre, a házi segítségnyújtásra, valamint a nappali ellátás biztosítására átadott pénzeszközök felhasználásáról naprakész információval rendelkezik az önkormányzat, mivel a gazdálkodási feladatokat a körjegyzőség hivatala látja el, ahol a résztvevő 12 önkormányzatnak külön-külön szervezeti kódra történik a könyvelése. A pénzügyi források hiánya miatt az önkormányzati vagyon csökken, a tárgyi eszközök pótlása nem megoldott, ezért évről évre nő a nullára leíródott eszközök értéke. 2007. évről 2008. évre 1 689 ezer Ft-tal, azaz 9,3%-kal, 2008. évről 2009. évre 1 391 ezer Fttal, azaz 7%-kal, 2009. évről 2010. évre 4 025 ezer Ft-tal, azaz 18,9%-kal. A község adóbevételeinek nagysága nem tudja csökkenteni a napi likviditási gondokat. 54

A munkalehetőségek hiánya a községben komoly problémát jelent. A munkahelyek távol vannak, többnyire a környező városokban, Letenyén, Nagykanizsán és Zalaegerszegen. Aki dolgozni szeretne, annak utaznia kell, de a munkáltatók nem vállalják az utaztatási költségeket, ez nagymértékben befolyásolja a munkanélküliség mértékét, ami növeli a szociálisan rászorultak számát. Az önkormányzat vagyoni helyzetének javítását bevételeinek növelésével, illetve olyan pályázati források megteremtésével lehetne elősegíteni, melyeket saját forrás nélkül, 100 %-os támogatással meg lehetne valósítani. A 100%-os támogatásban az Áfa összegének finanszírozása is benne értendő, mert az önkormányzat azt sem tudja saját forrásból kigazdálkodni. Fontos lenne, hogy az állam azon feladatok finanszírozására, melyeket önkormányzati kötelező feladatellátás keretében láttat el, az ahhoz szükséges forrás 100%-át biztosítsa. Ezzel megelőzhető lenne, hogy az önkormányzat azért adósodjon el, mert kötelezően ellátandó feladatait látja el megfelelő finanszírozás nélkül. Ezzel a megoldással a „kényszertársulások” létrejötte is elkerülhető lenne. Másik lehetséges megoldás, amely folyamat napjainkban már elindult, hogy az állam egyes feladatokat átvesz az önkormányzattól. Fontos lenne az adóbevételek újraelosztásának átgondolása. Az olyan községek, mint Pusztamagyaród, ahol nincsenek olyan vállalkozások, akik jelentős adót fizetnének be a költségvetési kompenzáció ellenére is hátrányt szenvednek el. Fontos lenne, hogy Pusztamagyaród községben újabb munkahelyek jöjjenek létre. Pusztamagyaród község természeti adottságait kihasználva elsősorban a fára alapozott ipart kellene megteremteni. Ezáltal a foglalkoztatottság nőne, a munkanélküliség csökkenne,

kevesebb

segélyt

kellene

az

önkormányzatnak

fizetnie.

Ezáltal

megnövekedne Pusztamagyaród Község Önkormányzatának iparűzési adóbevétele. A bevétel növekedésből adódóan az önkormányzat anyagi helyzete javulna, likviditási gondjai enyhülnének. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának 2007. évtől 2011. évig tartó gazdálkodását a megszorítások, takarékoskodás és a kényszerűségből elhagyott feladatok jellemezték. Az önkormányzat mindent elkövetett azért, hogy feladatait ellássa, minden nehézség ellenére likviditását megőrizze. 2011. év végére az önkormányzat tartalékai elfogytak, lehetőségeit kimerítette. Állami szerepvállalás és segítség nélkül a jövőben intézményeit a jelenlegi formában tovább működtetni nem tudja. 55

Irodalomjegyzék Szakirodalom 1. Bihari Ottó: A képviseleti demokrácia (Társadalmi Szemle, Budapest 1965., p. 8-9.) 2. Darázs Imréné: Amit az önkormányzati gazdálkodásról tudni kell (Aduprint Kiadó és Nyomda Kft., Budapest 2008) 3. Jenei György: Közigazgatásmenedzsment (Századvég Kiadó., Budapest 2005., p. 197.) 4. Józsa Zoltán: Önkormányzati szervezet, funkció, modernizáció (Dialog Campus Kiadó, Budapest 2006.) 5. Kara Pál: Amit a hazai önkormányzati rendszerről tudni kell ( ETK Szolgáltató zRt. ETK Önkormányzati Klub, Budapest 2007.) 6. Kiss Sándor: Államigazgatás és önkormányzat (In: Közigazgatási alapvizsga. (Szerk.) Lőrincz Lajos. ( BM Kiadó, Budapest, 1993.)) 7. Pálné Kovács Ilona: Helyi önkormányzatok és a végrehajtó hatalom (In: A demokrácia intézményrendszere Magyarországon. (Szerk.) Glatz Ferenc (MTA., Budapest 1997., p. 117.)) 8. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (Virtuóz Kiadó, Budapest 2002. p. 171.) 9. Tóth Judit: A helyi önkormányzatok európai szintű szabályozása. (In: Európai integráció az önkormányzatok szemszögéből (Szerk.) Horváth M. Tamás (Magyar Közigazgatási Intézet – Demokratikus Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért, Budapest 1998. p. 103.)) 10. Vígvári András: Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002.) 11. www.kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2005/11/24/nkormanyzatok letöltve:

2011.10.15. 12. www.munkavilaga.hu/?mod=2a&newsid=4350, letöltve: 2011.12.02. 13. www.munkavilaga.hu/?mod=2a&newsid=4042, letöltve: 2011.12.03. 14. www.mtk.nyme.hu/~szampenz/gy/gy31.pdf, letöltve: 2011.12.07. 56

15. www.scsp.hu/test/head/edu/c8/18_hu.pdf letöltve: 2011.12.21. 16. www.ugyvezeto.hu/?fejezet=4&alfejezet=3&tartalom=0&cid=58119&area=166

letöltve: 2011.12.01. 17. www.tarrdaniel.com/documents/OktatasPolitika/Kormanyprogram.doc, letöltve:

2011.12.01. 18. www.hvg.hu/itthon/20111220_tallai_onkormanyzati_rendszer, letöltve: 2011.12.29.

19. Pusztamagyaród Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2009. (XI. 16.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól 20. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 21. 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 22. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának Pénzkezelési szabályzata (Hatályos: 2010. III. 1.-től) 23. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 24. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 25. 1997. évi XV. törvény a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény kihirdetéséről 26. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 2/2007. (II.27.) számú rendelete a 2007. évi költségvetésről 27. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 7/2007. (IX.01.) számú rendelete a 2007. évi költségvetésről szóló 2/2007. (II.27.) számú rendeletének módosításáról 28. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 9/2007. (XI.30.) számú rendelete a 2007. évi költségvetésről szóló 2/2007. (II.27.) számú rendeletének és az azt módosító 7/2007. (XI:01.) számú rendeletének módosításáról 29. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 3/2008. (II.25.) számú rendelete a 2007. évi költségvetésről szóló 2/2007. (II.27.) számú rendeletének és a 7/2007. (XI:01.) számú, valamint az azt módosító 9/2007. (XI.30.) számú rendeletének módosításáról 30. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 2/2008. (II.25.) számú rendelete a 2008. évi költségvetésről

57

31. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 5/2008. (IV.18.) számú rendelete a 2008. évi költségvetésről szóló 2/2008. (II.25.) számú rendeletének módosításáról 32. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 8/2008. (IX.22.) számú rendelete a 2008. évi költségvetésről szóló 2/2008. (II.25.) számú rendeletének és az azt módosító 5/2008. (IV:18.) számú rendeletének módosításáról 33. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 11/2008. (XI.14.) számú rendelete a 2008. évi költségvetésről szóló 2/2008. (II.25.) számú rendeletének és a 5/2008. (IV:18.) számú, valamint az azt módosító 8/2008. (IX.22.) számú rendeletének módosításáról 34. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 4/2009. (II.16.) számú rendelete a 2008. évi költségvetésről szóló 2/2008. (II.25.) számú, 5/2008. (IV.18.) és a 8/2008. (IX:22.) számú, valamint az azt módosító 11/2008. (XI.14.) számú rendeletének módosításáról 35. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 4/2008. (IV.18.) számú rendelete a 2007. évi zárszámadásról 36. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 3/2009. (II.16.) számú rendelete a 2009. évi költségvetésről 37. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 7/2009. (IV.20.) számú rendelete a 2009. évi költségvetésről szóló 3/2009. (II.16.) számú rendeletének módosításáról 38. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 12/2009. (IX.18.) számú rendelete a 2009. évi költségvetésről szóló 3/2009. (II.16.) számú rendeletének és az azt módosító 7/2009. (IV.20.) számú rendeletének módosításáról 39. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 3/2010. (III.22.) számú rendelete a 2009. évi költségvetésről szóló 3/2009. (II.16.) számú rendeletének és a 7/2009. (IV.20.) számú, valamint az azt módosító 12/2009. (IX.18.) számú rendeletének módosításáról 40. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 6/2009. (IV.20.) számú rendelete a 2008. évi zárszámadásról 41. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 1/2010. (II.26.) számú rendelete a 2010. évi költségvetésről 42. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 5/2010. (VIII.16.) számú rendelete a 2010. évi költségvetésről szóló 1/2010. (II.26.) számú rendeletének módosításáról

58

43. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 2/2011. (III.10.) számú rendelete a 2010. évi költségvetésről szóló 1/2010. (II.26.) számú rendeletének és az azt módosító 5/2010. (VIII.16.) számú rendeletének módosításáról 44. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 4/2010. (IV.30.) számú rendelete a 2009. évi zárszámadásról 45. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 1/2011. (III.10.) számú rendelete a 2011. évi költségvetésről 46. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 8/2011. (VIII.26.) számú rendelete a 2011. évi költségvetésről szóló 1/2011. (III.10.) számú rendeletének módosításáról 47. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 9/2011. (XI.18.) számú rendelete a 2011. évi költségvetésről szóló 1/2011. (III.10.) számú rendeletének és az azt módosító 8/2011. (VIII.26.) számú rendeletének módosításáról 48. Pusztamagyaród Község Önkormányzat 5/2011. (IV.26.) számú rendelete a 2010. évi zárszámadásról 49. Pusztamagyaród Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011.(III.25.) számú rendelete Pusztamagyaród Község Önkormányzatán Szervezeti és Működési Szabályzatáról 50. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának 18/2009. (XII.22.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról 51. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának 13/2006. (XII.20.) számú rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról 52. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának 10/2007. (XII.27.) számú rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról 53. Pusztamagyaród Község Önkormányzatának 17/2009. (XII.22.) számú rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

59

Mellékletek

60

1. számú melléklet A képviselőtestület hatásköréből nem átruházható feladatok: •

rendeletalkotás,

•

szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

•

a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

•

a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása,

•

önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

•

megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

•

intézmény alapítása,

•

közterület elnevezése, emlékműállítás,

•

eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

•

a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,

•

állásfoglalás

megyei

önkormányzati

intézmény

átszervezéséről,

megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti, •

véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,

•

a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,

•

amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

61

2. számú melléklet

A helyi önkormányzatok modellszerű felépítése az EU-ban

Politikai szervek

Képviselőtestület Polgármester

• •

Állandó

Ideiglenes

bizottságok

bizottságok

Hivatali

Igazgató

szervek

(Jegyző)

• Jóléti • (humán)

Gazdasági

Építési

ügyek

műszaki

üzemeltetés

• ügyek • hivatala

adó hivatal

ügyek

hivatala

és

hivatala

Forrás: www.hadmernok.hu

62

és

Település

3. számú melléklet

Az önkormányzat szervezeti felépítése

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata

63

4. számú melléklet

Az egyes jövedelempótló támogatások kiadásainak évenkénti alakulása a 2007-2011. években Adatok: ezer Ft-ban 2007 Jövedelempótló támogatás

2008

2009

2010

2011.06.30.

Létszám Teljesítés Létszám Teljesítés Létszám Teljesítés Létszám Teljesítés Létszám Teljesítés

Normatív lakásfenntartási támogatás

33

4 022

48

3 836

63

3 711

59

3 939

28

1 923

Rendszeres szociális segély

32

10 530

22

9 954

8

3 348

2

718

2

608

Időskorúak járadéka

3

1 263

2

959

4

1 379

4

1 488

2

744

Ápolási díj

2

1 458

6

2 850

10

5 246

8

4 273

4

1 861

Rendelkezésre állási támogatás (2009-2010)

-

-

-

-

22

5 295

26

9 170

2

624

-

-

-

-

-

-

-

-

13

3 532

Közcélú támogatás

8

2 691

10

2 726

16

12 313

14

10 534

2

167

Óvodáztatási támogatás

-

-

-

-

-

-

-

-

10

140

Bérpótló juttatás (2011. január 1.- augusztus 31.) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (2011. szept. 1től)

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának a 2007- 2011. évek zárszámadási rendeletei alapján saját szerkesztés

64

5. számú melléklet

A kötött felhasználású támogatás évenkénti alakulása a 2007-2011. években Adatok: ezer Ft-ban Kötött felhasználású támogatás

2007

2008

2009

2010

2011.06.30.

Normatív lakásfenntartási támogatás

1 141

3 453

3 347

3 533

2 023

Rendszeres szociális segély

2 997

8 958

3 196

585

657

Időskorúak járadéka

358

863

1 241

1 339

780

Ápolási díj

435

2 537

4 751

3 165

1 663

-

-

4 314

7 578

-

-

-

-

-

3 746

Közcélú támogatás

848

2 726

11 551

8 965

158

Kiegészítő támogatás közoktatáshoz

176

117

-

-

-

Rendelkezésre állási támogatás (2009-2010) Bérpótló juttatás (2011. január 1.- augusztus 31.) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (2011. szept. 1-től)

Óvodáztatási támogatás Kötött felhasználású támogatások összesen

6 090

18 654

130 28 400

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának a 2007- 2011. évek zárszámadási rendeletei alapján

65

25 165

9 158

6. számú melléklet

Az önkormányzat eszközállományának összetétele a könyvviteli mérleg alapján Adatok: ezer Ft-ban

2007. év Eszközállomány összetétele Tárgyévi nyitó állomány Beszerzés, létesítés Térítésmentes átadás Felújítás Egyéb növekedés Előző évekből aktivált Beszerzés,felújítás ÁFA Összes növekedés Értékesítés Nem aktívált beruházás Térítésmentes átadás Egyéb csökkenés Összes csökkenés Bruttóérték összesen Értékcsökkenés össz. Eszközök nettó értéke 0-ra leírt eszközök bruttó értéke

2008. év

Immat. Gépek,ber. Üzemelt. Ingatlanok Járművek javak felszer. átadott 2 331 1 238

396 948 1 722

513

78 601 883 75 463

24 122 1 030 221

7 468

16 155

528

Immat. Gépek,ber. Ingatlanok Járművek javak felszer. 3 816 2123

607

25 579 160

7 468

2 401

247 1 998

15 745 172 414 2097

206 1 985

0

607

425 2 548

513 513 3 816 2 179 1 637

1 372 3 469 565 893 50 599 515 294

528 528 25 579 18 575 7 004

0 7 468 7 393 75

0 16 762 8 680 8 082

0 6 364 3 329 3 035

711

6

12 308

4439

750

711

66

565 893

Üzemelt. átadott 16 762

105

32 192

0

105

471 567 823 62 768 505 055

0 25 771 20 572 5 199

0 7 468 7 468 0

0 16 867 9 252 7 615

373

13 630

4 439

750

2 401 471

Adatok: ezer Ft-ban 2009. év Eszközállomány összetétele Tárgyévi nyitó állomány Beszerzés, létesítés Térítésmentes átadás Felújítás Egyéb növekedés Előző évekből aktivált Beszerzés,felújítás ÁFA Összes növekedés Értékesítés Nem aktívált beruházás Térítésmentes átadás Egyéb csökkenés Összes csökkenés Bruttóérték összesen Értékcsökkenés össz. Eszközök nettó értéke 0-ra leírt eszközök bruttó értéke

2010. év

Immat. Gépek,ber. Ingatlanok Járművek javak felszer. 6 364 367

567 823 1100

25 771

7 468

Üzemelt. átadott 16 867

Immat. Gépek,ber. Üzemelt. Ingatlanok Járművek javak felszer. átadott 6 804

568 293

25 771

7 468

17 092

225

73 440

1 100 630

0

0

225

0

0

0

0

0

0 6 804 4 852 1 952

630 568 293 74 954 493 339

0 25 771 22 519 3 252

0 7 468 7 468 0

0 17 092 9 830 7 262

0 6 804 6 240 564

0 568 293 87 145 481 148

0 25 771 24 041 1 730

0 7 468 7 468

0 17 092 10 391 6 701

1 999

373

13 733

4 439

750

2 330

373

14 398

7 468

750

Forrás: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának a 2007- 2011. évek zárszámadási rendeletei alapján saját szerkesztés

67

NYILATKOZAT

Alulírott …………Hári Eszter………… büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012. január 2.

_______________Hári Eszter__________ hallgató aláírása sk.

68

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg ………Pénzügy….. Tanszék

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Hári Eszter Születési hely, év Zalaegerszeg, 1990 NEPTUN kód pwgrnr Szak: Pénzügy-számvitel Konzulens neve: Dr. Csanádi Ágnes

Szakirány: Pénzügy Beosztása:

A záró dolgozat címe: Pusztamagyaród Község Önkormányzatának Gazdálkodása a 2007-2011. években……………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… ……………………………………………………………… Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció időpontja

Konzultáció témája

Tanszéki konzulens aláírása

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2012. ………………………. …………………………..... Tanszéki konzulens aláírása 69