Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
A beruházások hatása a Sárvári Gyógyfürdő Kft pénzügyi-vagyoni helyzetére
Belső konzulens: dr. Weisz Ágnes Külső konzulens: Muth Viktória
Fitos Mihály Nappali tagozat Pénzügy és Számvitel szak Pénzügy szakirány
2012
NYILATKOZAT
Alulírott Fitos Mihály büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.
Zalaegerszeg, 2012. Január 4.
Fitos Mihály Hallgató aláírása
S.K.
TARTALOMJEGYZÉK 1.BEVEZETÉS ........................................................................................................................... 5 1.1 DOLGOZATOM TÉMÁJA ÉS CÉLJA ........................................................................................5 1.2 A TÉMA INDOKLÁSA ........................................................................................................... 5 2. A BERUHÁZÁSOK ISMERTETÉSE ................................................................................... 7 2.1 A BERUHÁZÁSOK JELLEMZŐI PÉNZÜGYI SZEMPONTBÓL ..................................................... 7 2.2 A BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSA ................................................................................... 9 2.2.1 A beruházások belső finanszírozásának módozatai: ................................................ 10 2.2.1.1 Finanszírozás forgalmi bevételekből ................................................................10 2.2.1.2 Finanszírozás a vagyon átrendezéséből ............................................................ 11 2.2.2. A beruházások külső finanszírozásának módozatai................................................ 12 2.2.2.1 Finanszírozás bankhitellel.................................................................................12 2.2.2.2 Finanszírozás kötvény kibocsátásával ..............................................................14 2.2.2.3 A pótlólagos sajáttőke-bevonás ........................................................................ 14 2.2.2.4 Lízing ................................................................................................................15 3. A SÁRVÁRI GYÓGYFÜRDŐ KFT BEMUTATÁSA ....................................................... 16 3.1 A FÜRDŐ TÖRTÉNETE .......................................................................................................16 3.1.1 A fürdő gyógyvizei, hasznosítása, fejlesztése ......................................................... 16 3.1.2A fürdő díjai, elismerései .......................................................................................... 22 3.2. A FÜRDŐ STRATÉGIÁJA ...................................................................................................22 4. A KFT BERUHÁZÁSAINAK ELEMZÉSE ........................................................................ 25 4.1 A FÜRDŐ NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGÉT NÖVELŐ SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ................................................................................................................................. 25 4.1.1 A fejlesztések bemutatása, ütemezése ..................................................................... 25 4.1.2. A finanszírozás forrásai .......................................................................................... 28 4.1.3 A bevételek és a költségek alakulásának vizsgálata a tervezetthez ......................... 30 4.1.3.1 A beruházás költségeinek alakulása .................................................................30 4.1.3.1.1 A beruházás költségeinek becslése ............................................................ 30 4.1.3.1.2 Működési Költség ...................................................................................... 32 4.1.3.2 Pénzügyi bevételek becslése ............................................................................. 34 4.2 A BERUHÁZÁS PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNY MUTATÓI .......................................................... 36 4.3 KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ BERUHÁZÁSOK .............................................................................. 38 4.3.1 A fejlesztések bemutatása, céljai .............................................................................38 4.3.2 A tervezett és a tényleges csökkenések összehasonlítása ........................................ 40 5. A BERUHÁZÁSOK HATÁSA A KFT PÉNZÜGYI-VAGYONI HELYZETÉRE............ 42 5.1 A VAGYONI HELYZET VÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA ....................................................... 42
5.1.1 Eszközösszetétel elemzése ....................................................................................... 42 5.1.2 Forrásösszetétel elemzése ........................................................................................ 44 5.2 PÉNZÜGYI, JÖVEDELMEZŐSÉGI HATÁSOK ......................................................................... 47 5.2.1 Látogatószám, bevételek alakulása .......................................................................... 47 5.2.2 A Kft jövedelmezőségének elemzése ...................................................................... 51 5.2.3 A Kft likviditása.......................................................................................................52 6.A KFT TERVEZETT JÖVŐBENI BERUHÁZÁSAI........................................................... 54 6.1 KALANDPARK ÉPÍTÉSE ..................................................................................................... 54 7.ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................. 58 8.IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................ 60 9.MELLÉKLETEK: .......................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.
1.Bevezetés
1.1 Dolgozatom témája és célja
Dolgozatom témája a beruházások finanszírozása, a finanszírozás lehetséges módjai, a beruházás hatása a vállalkozás jövedelmezőségére, valamint vizsgálom a megtérülés időbeli lehetőségeit is egy adott cég szempontjából. Mindezt a Sárvári Gyógyfürdő Kft bemutatása révén, a gyógyfürdőben zajló beruházások és várható eredmények bemutatásával teszem meg egy megvalósuló projekt elemzése révén.
1.2 A téma indoklása A Sárvári Gyógyfürdő Kft. beruházásainak vizsgálatát részben személyes érintettség miatt választottam. Sárvár – a gyógyfürdője révén dinamikusan fejlődő kisváros - a szülővárosom. Szinte a szemem előtt alakult ki a fürdő és vele együtt a város idegenforgalma. A fürdő az elmúlt évtizedben több elismerést, nívódíjat is kapott, tevékenysége, szolgáltatásainak köre pedig folyamatosan bővült. A folyamatos fejlesztés, a szolgáltatásokban a komplexitásra törekvés, a célcsoportok tudatos bővítése biztosítja a fürdő egész éves működését, a rendszeres vendégforgalmat, valamint a város hazai és nemzetközi ismertségét és elismertségét. A fürdő a város kft-je révén a város tulajdonában van. A Sárvár Gyógyfürdő Kft. a fürdő fenntartója és üzemeltetője. Stratégiájában a komplex szolgáltatások megőrzése és folyamatos fejlesztése mellett a fürdő egész éves színvonalas üzemeltetése és működtetése szerepel. A fürdő nemzetközi jelentőségét nemcsak megőrizni, hanem növelni is szeretné, ehhez pedig elengedhetetlen a szolgáltatások rendszeres fejlesztése, a minden igényt kielégítő színvonal javítása, a korszerű technikák és technológiák, valamint új élményelemek meghonosítása. Mindez folyamatos fejlesztést igényel. Fejlesztéseket pedig csak folyamatos beruházások révén tud megoldani, ehhez pedig 5
folyamatosan forrásokat, pályázati lehetőségeket is kell keresnie. 2009 decemberében a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségen aláírt pályázat révén egy szolgáltatásfejlesztési projekt kezdődött a Sárvári Gyógyfürdő Kft-nél. Dolgozatom gerince e projekt elemzése, a beruházás megtérülésének vizsgálata. Konkrét adatok csak 2010. évre vonatkozóan állnak rendelkezésemre, így a későbbiekre vonatkozóan becsült adatokkal számolok.
Másrészt számomra a téma érdekes olyan szempontból is, hogy a beruházások hogyan, honnan, milyen módon finanszírozhatóak, mennyi idő alatt térül meg egy tervezett beruházás, milyen a megtérülési ráta mértéke, milyen hatással lesz a beruházás az adott cég pénzügyi, vagyoni helyzetére, és milyen hatása lesz a beruházásnak az adott környezetre, a városra, a helyi munkaerő-piacra.
6
2. A beruházások ismertetése
2.1 A beruházások jellemzői pénzügyi szempontból A beruházás fogalma: „Azt a folyamatot, tevékenységet és az ennek eredményeképpen létrejött objektumot nevezzük beruházásnak, amely tőkefelhasználással, tőkelekötéssel jár, időt igényel, állandóan, de nem szükségszerűen ismétlődik, valamint egyértelmű hozamsorral jellemezhető.” ( Ulbert, 1992 ) Egy beruházásnál alapvető kérdésekről kell dönteni, ami évekre meghatározza az egész vállalat tevékenységét, hiszen a tárgyi eszközök viszonylag hosszú élettartamúak. A vállalatok azért fektetnek be tőkét, hogy ezzel nagyobb bevételre tegyenek szert, valamint nagyobb vagyonuk legyen. Ahhoz, hogy a szempontból tudjuk vizsgálni,
beruházásokat pénzügyi
két dolgot fontos figyelembe vennünk, az egyik a
beruházás célja, a másik pedig a beruházási javaslatok (projektek) közötti kapcsolat. A célok: - a cég bevételeinek növelése - a költségek csökkentése - a jogszabályoknak, hatósági eljárásoknak való megfelelés Ezek a célok mind pénzügyi kockázatosságuk, mind a döntéshez szükséges információk alapján eltérnek egymástól. A beruházási javaslatok (projektek) közötti kapcsolat: -független projektek -egymást kölcsönösen kizáró projektek -más beruházásoktól függő projektek A legtöbb beruházási javaslatra jellemző, hogy a beruházás révén képződő hozamok időben később jelentkeznek, és azok teljes bizonysággal nem ismertek. Ezáltal hosszú időre meghatározzák a vállalat műszaki-technológiai jellemzőit, gazdasági és pénzügyi helyzetét. A rossz beruházási döntések sok esetben visszafordíthatatlanok, vagy csak tetemes költségekkel korrigálhatók. Fontos
jellemző
továbbá
a
beruházásokra
pénzügyi
szempontból,
hogy
a
megvalósulásuk nagy összegű kezdeti pénzkiáramlást (cash outflow) igényel, viszont pénzjövedelem csak később várható. A működési pénzáramokat figyelembe véve két
7
fajta
beruházás
létezik:
konvencionális
(természetes)
beruházás,
és
a
nem
konvencionális beruházás. A konvencionális beruházás: a konvencionális beruházásoknál egy kezdő pénzáramlást követően az élettartamuk során pozitív nettó pénzáramlásokat eredményeznek. A nem konvencionális beruházásoknál pedig a kezdő pénzkiáramlást a becsült élettartam alatt különböző előjelű pénzáramlások követik. A beruházások pénzügyi értékelésénél csak a pénzáramlások (cash-flow-k) relevánsak. Cash Flow: egy időszak (pl. egy év) alatt ténylegesen befolyt és ténylegesen kifizetett pénzeszközök különbsége. Amikor egy beruházásnál megbecsüljük a teljesítményét, a számviteli eredmény helyett a működés során képződő nettó pénzáramlásokkal kell számolni. Ez az adózott eredmény és az amortizáció együttes összegével egyenlő. A pénzáramlásoknak három típusa van: -
kezdő pénzáramlás
-
működési pénzáramlás
-
végső pénzáramlás
A kezdő pénzáramlás a beruházás eldöntésétől a beruházás üzembe helyezéséig felmerült különböző költségeket foglalja magában. Főbb elemei: + az új eszköz eredeti bekerülési ára + tőkésíthető kiadások + nettó forgótőke szükséglet + meglévő erőforrások alternatíva költsége - régi eszközök értékesítéséből származó bevétel +/- adóhatás A működési pénzáramlás becslésekor azt számszerűsítjük, hogy a beruházás üzembe helyezése után a beruházás következtében hogyan váltakoznak a beruházás cash flow-i a beruházás tervezett élettartama alatt. A végső pénzáramlásánál azt becsüljük, hogy a beruházás befejezése után mekkora pénzösszeget nyerhetünk vissza az eredeti befektetésből. Minden beruházás megkezdésénél szükséges különféle számításokat végezni arra vonatkozóan, hogy a befektetett tőke milyen hatékonysággal, és időtartammal térül meg. Beruházási számítások: olyan eljárások, amelyekkel a beruházási javaslatok számszerűsíthető vállalati célok tükrében ítélhetők meg. Csak a vállalatok monetáris 8
(pénzben kifejezhető) céljaira vonatkoznak, a nem monetáris célokat figyelmen kívül hagyják. A számítások két nagy csoportba sorolhatók: 1. Statikus számítások- nem veszik figyelembe a pénz időértékét- nem komplikált számítások,
ma
már
önmagukban
nem
használják,
csak
kiegészítő
segédeljárásként. Ilyen eljárások: -
a költség összehasonlítás
-
a nyereség összehasonlítás
-
rentabilitás számítás
-
megtérülési idő
2. Dinamikus számítások- figyelembe veszik a pénz időértékét Ide tartozik: -
nettó jelenérték számítás (NPV)
-
belső kamatláb számítás (IRR)
-
jövedelmezőségi index (PI)
2.2 A beruházások finanszírozása „ A tőkeszerkezet több szempontból is a vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb jellemzője. Pillanatnyi állapota, változásainak iránya, sebessége mind a tulajdonosoknak (tulajdonosnak), mind a hitelezőknek kiemelt információ, és a potenciális befektetők számára is nagy jelentőséggel bír. A tőkeszerkezet megmutatja, hogy a vállalkozás eszközeit mennyiben finanszírozza a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott, illetve az adózás utáni eredményből visszahagyott saját tőke, és mennyiben finanszírozzák az idegen tőke elmei, a különféle kötelezettségek. Megítéléséhez többféle mutatót is használnak. Ezek közül az egyik legközismertebb a pénzügyi tőkeáttétel, amely az adósság arányát méri a forrásokon belül. Ha egy vállalkozás tőkéjét teljes egészében a tulajdonosok bocsátják ki rendelkezésre, akkor annak adózás utáni hozadéka-magától értetődően-kizárólag a tulajdonosokat illeti meg. A valóságban azonban a legtöbb cég finanszírozásában a kölcsönforrások is részt 9
vesznek. Ilyen esetben természetesen a működésből származó hozadékot az idegen tőkét rendelkezésre bocsátókkal, azaz a hitelezőkkel is meg kell osztani.” ( dr Gyulai, 2009 ) Egy beruházás finanszírozásának kétfajta módja van. Az egyik, amikor egy vállalat belső forrásból finanszíroz egy beruházást, a másik pedig mikor ezt a forrást részben, vagy teljes egészében külső tőkével állítja elő.
2.2.1 A beruházások belső finanszírozásának módozatai: A finanszírozás lényegét tekintve a tőke megszerzésének folyamata. Ez a tőkeszerzés végbemehet pénzformában, vagy apporttal is, azaz a beruházáshoz szükséges anyagi javak (gépek, ingatlanok stb.) rendelkezésre bocsátásával. A belső finanszírozásnak két módját különböztethetjük meg: 1. a forgalmi bevételekből, ezen belül o a nyereség visszaforgatásából és o az értékcsökkenés realizálásából, illetve 2. a vagyon átrendezésével megvalósuló finanszírozást.
2.2.1.1 Finanszírozás forgalmi bevételekből A beruházásra fordítható bevételek nagyrészt a vállalkozás által előállított termékek, végzett szolgáltatások, és még a cég által eladott áruk forgalmazásából származik. Az ezekből származó bevétel, amely az eredménykimutatásban az értékesítés nettó árbevétele soron jelenik meg. Ha reálisan nézzük, nem az egész forgalmi bevétel áll rendelkezésre az új projekthez, hiszen abból fedezni kell a vásárolt anyagok és szolgáltatások, a beszerzett áruk ellenértékét, a béreket és azok járulékait, a különféle egyéb a gazdálkodáshoz szükséges kiadásokat. Ezeknek a bevételeknek kell fedezetet nyújtaniuk a központi költségvetéssel és a helyi önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek (adók, vámok, illetékek) teljesítésére is, sőt az idegen tőkeforráshoz kapcsolódó tőketerhet (hitelkamat) azon részére, melyek kiegyenlítéséhez a pénzügyi műveletek bevételei nem biztosítanak forrást. A forgalmi bevételekből tehát csak annyi vehető figyelembe, amennyi visszatartott nyereség + az amortizáció. 10
A valódi önfinanszírozás legtipikusabb forrása a visszaforgatott nyereség. Ezen a címen képződő forrás több tényezőktől függ : -
a vállalkozás adózás előtti eredményének tömegétől
-
az adózás előtti eredményt módosító tételektől
-
a nyereség adóztatás módjától
-
az igénybe vehető adókedvezményektől
-
az osztalékpolitikától
Az egyik elengedhetetlen kelléke egy vállalat gyarapodásának, az önfinanszírozás, jelentősége különösen a kis- és középvállalkozásoknál kiugró, hiszen utóbbiak számára a beruházási hitelforrások nehezebben elérhetőek. A belső finanszírozás másik meghatározó forrása az amortizáció. A forrás nagysága ugyancsak több tényező függvénye: -
a tárgyi eszközök bruttó értéke és annak változása
-
az egyes tárgyi eszközök feltételezett használati ideje
-
ebből adódó élettartama és maradványértéke
-
a tőkebefektetés visszanyerésének módszere
Az értékcsökkenési leírás törvényen alapuló cégi számviteli politika. Ezzel kapcsolatban mindenképen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a képződő forrás nagysága nem vezethető le az említett jogszabályból, az értékcsökkenés, mint belső finanszírozási forrás valójában csak akkor áll a vállalkozás rendelkezésére, ha azt eladási árain keresztül a piacon érvényesíteni tudja. Hatással van ugyanakkor a képződő belső források nagyságára, hogy az amortizáció elszámolása összhangban áll-e a társasági adó törvényben szereplő amortizációs normákkal.
2.2.1.2 Finanszírozás a vagyon átrendezéséből A vagyon átrendezése kétféleképpen szolgálhat a belső finanszírozás forrásául: -
egyrészt úgy, hogy a működéshez szükséges vagyont csökkentik, s ezzel tőkét szabadítanak fel
-
másrészt úgy, hogy az üzemeltetéshez nem szükséges, esetleg feleslegessé vált eszközöket értékesítik 11
Az ilyen jellegű források feltárásával is belső finanszírozási forráshoz juthat a vállalkozás, melyet további projektek megvalósítására fordíthat.
2.2.2. A beruházások külső finanszírozásának módozatai „A vállalkozás meglévő tárgyi eszközeinek értéke a fizikai kopás és az erkölcsi avulás hatására a menedzsment beavatkozása nélkül fokozatosan csökken. Rendszeres megújításuk, pótlásuk a cég hosszú távú fennmaradásának egyik alapvető feltétele. Az esetek többségében azonban a tárgyi eszközök értékének szinten tartásának sem elegendő az erős piaci versenyben, bővülésre, fejlődésre, minőségi cserékre van szükség. Utóbbi célra az önfinanszírozásból képződő források ritkán elegendők, többnyire friss külső tőke bevonása válik szükségessé.” (dr Gyulai, 2009) Ennek a finanszírozási formának négy alapvető formája van: -
bankhitel
-
kötvénykibocsátás
-
a pótlólagos sajáttőke-bevonás (részesedés finanszírozás)
-
lízing
Ellentétben a belső finanszírozásnál, ahol a források automatikusan állnak a vállalat rendelkezésére, ennél a finanszírozási módnál meg kell győzni a hitelezőket, hogy pénzüket biztonságban tudhatják, ha pedig a beruházás új tulajdonosok bevonását vonja maga után, őket is meg kell győzni arról, hogy befektetésük előnyös lesz.
2.2.2.1 Finanszírozás bankhitellel A belső finanszírozás hiánya miatt, illetve annak kiegészítésére igen gyakran bankhitelből igyekszik finanszírozni az elfogadott beruházást a vállalkozás. Hitelért többnyire számlavezető bankjához fordul, de természetesen más hitelintézeteket is felkereshet. A beruházási hitel jellemzően éven túli forrás, mellyel a vállalkozás jövőben képződő pénzjövedelmét előlegezi, hitelezi meg a bank. A hitelező a hitel törlesztését a jövőben 12
képződő cash-flow-ból várja. Természetesen a bank nem ellenőrzi, hogy az adós a beruházásból származó árbevételből törleszt-e. Ahhoz hogy egy vállalkozás hitelkérelmét pozitívan bírálja el a hitelintézet, nem elegendő hogy a hiteligénylő megfeleljen a hitelezés általános feltételeinek. A hitelkérelemhez mellékelt projekttervvel és az ahhoz tartozó megvalósíthatósági tanulmánnyal azt is valószínűsítenie kell, hogy a tervezett fejlesztés: -
műszaki és pénzügyi szempontból egyaránt megalapozott,
-
a projekt megvalósulásával létrejövő kapacitások iránt valós piaci igény mutatkozik,
-
mindezek alapján a tervezett beruházás kellően hatékony és jövedelmező.
Szinte az összes beruházási hitelkérelemnél a kötelező kritérium, hogy a vállalkozás saját forrással is részt vegyen a fejlesztésben. Fontosabb elbírálási szempontok közé tartozik a felajánlott fedezet minősége, és a befektetés várható megtérülési ideje. A bankhitellel történő finanszírozás sajátos esete az úgynevezett projektfinanszírozás. Erről a finanszírozási fajtáról akkor beszélünk, ha a finanszírozás tárgya nem egy meglévő eszköz pótlása, vagy bővítése, hanem egy teljesen új létesítmény létrehozása. Értékhatárt
nehéz
megadni,
de jellemzően
komoly tőkeszükséglet
társul
a
projektfinanszírozás fogalmához, melyet gyakran csak több bankból álló alkalmi csoport (bankkonzorcium) képes finanszírozni. Az 1. táblázat a klasszikus beruházás hitelezése és a projektfinanszírozás közti különbségeket mutatja be:
1. táblázat: A beruházás hitelezése, és a projektfinanszírozás összehasonlítása
Megnevezés A finanszírozás tárgya
Beruházás hitelezése a
meglévő
vállalat,
Projektfinanszírozás ill egy
annak bővülése A hitelbírálat alapja
új,
most
induló
létesítmény
a vállalat múltja, hitelcél a projekt jövője életképessége
A törlesztés forrása
A hitel fedezete
a vállalat teljes jövőbeni a projekt átadása utáni jövedelme
jövedelme
a vállalat meglévő eszközei
a
projekt
megvalósítása
során létrejövő eszközök Forrás: dr Gyulai László Pénzügyi ismeretek
13
A táblázat alapján jól látható, hogy a projektfinanszírozás a résztvevő bankoknak magasabb kockázattal jár, amit csak fokoz, hogy az ötletgazdája-a vállalkozástöbbnyire csak 15-20 % önerőt tud biztosítani a megvalósításához. Nem meglepő tehát, hogy projekfinanszírozási céllal drágábban lehet forráshoz jutni.
2.2.2.2 Finanszírozás kötvény kibocsátásával Eredményesen gazdálkodó, kellő ismeretséggel rendelkező nagyobb vállalkozások kölcsönforrás iránti igényükkel a tőkepiacot is felkereshetik kötvénykibocsájtás formájában. A kötvénykibocsátás útján szerzett forrás költsége a kötvény belső kamatlábával azonos. A kötvénykibocsátás szigorú engedélyekhez kötött, és jelentős költségekkel jár. A forrásköltség szempontjából az is fontos, hogy az értékpapír sokszor csak a névérték alatt, diszkonttal adható el, de törleszteni ilyenkor is a teljes névértéket kell. Egyértelmű hátránya a kötvénykibocsátásnak a bankhitellel szemben, hogy a feltételek változására kevésbé olyan rugalmas. Többnyire fix, vagy fixen változó kamatozású, míg a beruházási hitel kamata a piaci kamathoz alkalmazkodik.
2.2.2.3 A pótlólagos sajáttőke-bevonás Akkor jut egy vállalkozás ilyen forráshoz, ha a tulajdonosok tőkét emelnek, vagy új tulajdonostársakat vonnak be egy vállalkozásba. Mint minden más esetben, a tőkét rendelkezésre bocsátók egyrészt igényt tartanak az üzletmenettel kapcsolatos rendszeres tájékoztatásra, másrészt arra, hogy a vállalkozás döntéseire megfelelő befolyást gyakorolhassanak. Ez a finanszírozási forma részvénytársaságoknál új részvények kibocsátásával lehetséges, míg a többi társasági formában működő cégeknél értékpapír kibocsátásra nincs lehetőség. Nyilvános részvénytársaság tőkeemelése esetén a forrásköltség a tőkevisszaforgatás forrásköltségéhez képest legalább a kibocsátás és forgalmazás egy részvényre jutó ráfordításával magasabb. 14
Könnyebb helyzetben vannak az egyéb gazdasági társaságok, mert csak a társasági szerződés módosításával járó terhek drágítják ezt a fajta forrást. A részesedés finanszírozásnak kevésbé szabványos esetei is előfordulnak. Lehetséges, hogy a tőkét átadó a nyereségen osztozni akar, de a veszteséget csak bizonyos mértékig hajlandó viselni.
2.2.2.4 Lízing A lízing modern változata azt jelenti, hogy a vállalatok a termelőeszközöket nem vásárolják meg, hanem bérlik a lízingbeadótól. A különböző módozatok eltérése miatt a lízingre pontos, általános fogalmi meghatározás nehezen adható. Célszerű a jogszabályok által legprecízebben meghatározott pénzügyi lízing definíciójából kiindulni, és a többi módozatot ehhez viszonyítani. A pénzügyi lízing egy olyan pénzügyi szolgáltatás, melyben: -
a lízingbeadó a lízingbevevő megbízása szerint
-
megszerzi a lízingtárgy tulajdonjogát, azzal a céllal, hogy azt
-
határozott időre
-
a lízingbevevő használatába és birtokába adja, aki ezért szerződés szerinti
-
lízingdíjat fizeti, illetve
-
jogot szerez arra, hogy a futamidő végén a szerződés szerinti maradványérték megfizetésével a lízingtárgy a tulajdonába kerüljön
A futamidő kezdetével a lízingtárgy a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra, ő viseli a lízingtárgy kárveszélyét és a közvetlen költségeit, valamint jogosult annak hasznait szedni. Leggyakoribb lízingmódozatok: -
a pénzügyi lízing
-
az operatív lízing
-
a szervizlízing, valamint
-
a visszlízing
Az operatív lízing esetében jellemzően olyan eszközök igénybevételéről van szó, melyekre a bérbevevőnek csak rövidebb időre van szüksége, tehát sem a megvásárlás, sem a pénzügyi lízing nem lenne ésszerű. Az ügylet teljes kockázata a lízingbeadót terheli. 15
A szervizlízing általában nem önmagában, hanem valamelyik módozat kiegészítéseként, a lízingtárgyhoz kapcsolódó valamilyen többletszolgáltatás formájában jelenik meg, például szerviz biztosítása, betanítás. A visszlízing sajátos finanszírozási lehetőséget kínál a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok számára, ha azok üzleti kilátásai egyébként kedvezőek. Ebben az esetben a cég valamilyen ingó, vagy ingatlan vagyontárgyának értékesítésével bevételhez jut, amit helyzete rendezésére fordíthat.
3. A Sárvári Gyógyfürdő Kft bemutatása
3.1 A fürdő története
3.1.1 A fürdő gyógyvizei, hasznosítása, fejlesztése A város tulajdonában lévő fürdő története hasonlít az ország sok fürdőjéhez: itt is kőolaj után kutató fúrásokat végeztek 1961-ben, és olaj helyett termálvizet találtak. 1200 méteres mélységről 43 fokos alkáli hidrogénkarbonátos gyógyvíz tört a felszínre. A
gyógyvíz
az
alkáli-hidrogénkarbonátos,
nátriumkloridos
gyógyvizek
csoportjába tartozik, amely elsősorban idült mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas, de rehabilitációs kúraként gyógyult csonttörések, ficamok, ízületi rándulások, izomzúzódások, hegesedéssel gyógyult sérülések után műtéti hegek fájdalmainak enyhítésére, kezelésére, illetve megszűntetésére is kiváló. A sportolással, tréninggel, fokozottabb izommunka igénybevételével járó megterhelést a gyógyfürdő rendszeres használata oldja. A vízfelszínről felszálló és belélegzett vízgőzök kedvezően hatnak a légúti panaszokra. A magas sótartalmú gyógyvíz biológiailag aktív nyomelemeket is tartalmaz, ezek fürdőzés közben, a bőrön keresztül felszívódva a nyirok- és a hajszálerek áramával a szervezet egész keringési rendszerébe bekerülnek. A fürdőzés megbízhatóan jótékony hatású a reumás és kopásos, meszesedéses jellegű degeneratív betegségekre. Nőgyógyászati megbetegedéseknél a krónikus gyulladásos panaszok megszüntetésére is nagyon hatékony, de a meddősség egyes eseteiben is eredményesen alkalmazható. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy néhány esetben azonban ellenjavallt
a
fürdőzés.
Nem
ajánlott
koszorúér-betegség,
cukorbetegség, 16
visszérbetegség, pajzsmirigy túlműködés, súlyos légzési elégtelenség előfordulásakor a víz használata. A gyógyfürdőben ezt a fajta gyógyvizet találhatjuk a medencékben. 1973-ban Sárvár-Rábasömjénben, a 2005 méter mélységű furatból 83 fokos termálvíz tört elő, 500 liter/perc vízhozammal és 45-50 kg/m3 összes sótartalommal, a teljes oldott ásvány-anyagtartalma 46910 mg/l. Összetétele révén egyedülálló hazánkban és Európában. Világszerte is ritka, hogy egy területen kétféle gyógyvíz található, hazánkban Budapest rendelkezik még hasonló tulajdonságokkal. Az elvégzett orvosi vizsgálatok
eredményei
alapján
az
Egészségügyi
Minisztérium
gyógyvízzé nyilvánította 1974-ben és engedélyezte fürdősó kivonását és forgalmazását. A gyógyvízből bepárlással gyógykristály készíthető, ezért a területre egy kristálygyártó üzem épült 1986-ban. Azóta az üzem bezárt. A Fürdő az Apehtól a lefoglalt készletet felvásárolta és szolgáltatásai között végzi a Sárvári Termálkristály fürdőt.
A fürdő fejlesztése: Az ezredforduló környékén a már teljesen korszerűtlen fürdő helyett egy új, a XXI. század igényeinek megfelelő, fürdő létrehozását tűzte ki célul a városvezetés és a kft, melyet nem a régi fürdő fejlesztésével kívántak megvalósítani, hanem egy teljesen új fürdő-komplexum megépítését határozták el. Ekkor került megvalósításra a jelenleg is működő Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő épületegyüttese, beleértve a medence- és pihenőtereket, a szauna-világot, a komplett gyógyászati, wellness és fitnesz részleget, a külső medencéket és épületeket valamint a kapcsolódó strandot és parkolókat. A létrejött objektum összterülete 62 ezer m2, az épített terület 10.500 m2, a parkosított zöld terület 47 ezer m2, a vízfelület 3.575 m2. A Széchenyi terv keretén belül került sor a nagyszabású fürdőfejlesztésre, mely két ütemben valósult meg. •
Az I. ütem (összköltségvetése 1,995 Mrd. Ft (50% állami támogatás a Széchenyi Terv turisztikai célelőirányzatából, 25% saját erő, 25% bankhitel)
Az első ütemben a főépület kivitelezése történt meg, melyben egy 170 m2-es belső és egy 730 m2-es félig fedett gyógymedence, egy 750 m2-es élménymedence és egy 17
bébipancsoló épült, ezen kívül parkolók és az utak egy része készült el. A vendéglátóipari egységek, a fitness és szauna blokk szerkezetkész kialakítására is sor került. •
II. ütem (összköltségvetése 2.058 Mrd Ft (melyből állami támogatás 49% a Széchenyi Terv turisztikai célelőirányzatából, 25% saját erő, 23 % bankhitel és 3% a Széchenyi Terv aktív foglalkoztatási célelőirányzatából)
A második ütemben az 1.800 m2-es külső strandmedence, egy 200 m2-es szabadtéri bébi- és gyermekmedence, a gyógyászati egység, fitness és szauna blokk, sportpályák, játszótér, a fürdő nyári bejárata, parkolók és a pavilonsor készült el. A fürdőben nagy hangsúlyt kapott a napjainkban egyre népszerűbb wellness és fitness jelleg, ezzel is megkülönböztetve a régió többi fürdőjétől. A beruházás egy év alatt valósult meg, a fürdő átadására 2002. december 1-én került sor. A beruházás előtt a régi fürdőben négy medence működött, összesen 790 m2 vízfelülettel. A vízfelület a beruházást követően több mint négyszeresére bővült. Ez egyben minőségi fejlődést is jelentett, a régi elavult és korszerűtlen medencék bezárásra kerültek. A fejlesztés egyik célja volt, hogy nemzetközi szinten is versenyképes fürdő kerüljön kialakításra, aminek elengedhetetlen részét jelentette a műszaki színvonal, a higiénés viszonyok javítása. A medencék számának és a vízfelület nagyságának jelentős növekedése maga után vonta a fürdő befogadóképességének emelkedését is. A régi fürdőben a nyári befogadóképesség 326 fő volt, míg a téli csak 116 fő. Ez 2002 decemberétől 2600 főre illetve 850 főre emelkedett. A fürdő vendégforgalma a 2000 évi 117 ezerről 2003 évre 575 ezerre nőtt, amely aztán az újdonság varázs elmúlásával és a környéken sorra nyíló fürdők hatására némiképp visszaesett, de a vendégszám az elmúlt 4 évben folyamatosan emelkedik. A Gyógy- és Wellnessfürdő látogatószáma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: 2. táblázat: Látogatószám alakulása 2003-2010-ig ( fő) 18
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
575.254
451.128
420.546
445.215
472.996
518.249
529.417
511.669
Forrás: Sárvári Gyógyfürdő Kft, Üzleti Terv 2011
Hotel beruházás: 2003 decemberében került átadásra a VitalMed Hotel Sárvár, négycsillagos garniszálloda. A szálloda közvetlenül a fürdő épületében található. A szálloda 25 kétágyas szobával és egy lakosztállyal rendelkezik. Az igényesen berendezett légkondicionált fürdőszobás szobákban hajszárító, telefon, televízió, Internet csatlakozás, széf és minibár került kialakításra. A szobák nagy része erkélyes és pótágyazható. Mozgássérültek részére speciálisan kialakított szoba áll rendelkezésre. A szálloda egy 80 fő befogadására alkalmas konferencia teremmel és egy klub szobával is rendelkezik, ami lehetőséget nyújt kisebb konferenciák, üzleti tárgyalások lebonyolítására. A szállodához kamerával megfigyelt, sorompóval lezárt parkoló tartozik. A szálloda vendégei ingyenesen használhatják a fürdőkomplexumot és a szauna-világot. A 45/1998 IKIM rendelet négycsillagos szállodára vonatkozó osztály besorolási előírásainak maradéktalanul eleget tesz a szálloda. A szállodai beruházás összköltségvetése 223 millió forint, mely banki hitelből valósult meg. A beruházás célja volt, hogy a vendégek a fürdőkomplexum épületében kialakított szálláshelyet vehessenek igénybe, így maximális kényelemben részesülhessenek. A vendégek
fürdőköpenyben
átjuthatnak
a
szállodából
a
fürdőbe
illetve
a
gyógyászat/wellness részre, minden szolgáltatást házon belül megtalálnak. A szálloda kihasználtsága nyitás óta 90% körüli, nagyon magas a visszatérő vendégek aránya. 2008-ban a hazai szállodák REVPAR alapján állított rangsorában a VitalMed Hotel Sárvár**** az előkelő 15. helyet szerezte meg. A belföldi vendégek száma kiemelkedően magas a szállodában, fő küldő országok Ausztria, Németország, Csehország.
19
3. Táblázat: VitalMed Hotel Statisztikai adatok VitalMed Hotel statisztikai adatok Szálloda Külföldi vendégéjszaka Belföldi vendégéjszaka Össz. vendégéjszaka Kihasználtság (%) Árbevétel nettó (ezer Ft) REVPAR (Ft)
2004
2005
2006
2007
2008
7135
8604
7721
5237
5350
6671 13806 83,2
8196 16800 87,3
9717 17438 91,3
13225 18462 91,7
13202 18552 90
172 175 14191
190 256 16491
210 771 18216
202 590 17861
218 880 19388
Forrás: Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
Kemping beruházás: 2006. május 1-jén nyílt meg a fürdőhöz kapcsolódó, 89 beálló hellyel rendelkező négycsillagos besorolású Thermal Camping Sárvár. A kemping 1 ha területen fekszik és 89 db, egyenként 100 négyzetméter alapterületű beálló hellyel, valamint 20 db sátorhellyel rendelkezik. Valamennyi beálló helyhez egyedi vízvételei lehetőség, áramcsatlakozó és csatorna tartozik. A kemping területén található a recepció épülete és egy élelmiszerüzlet is. Korszerű, igényesen berendezett vizesblokkjai zsetonos mosógéppel, elszeparált mosdófülkékkel, babafürdetővel, pelenkázóval, mozgássérültek által is használható zuhanyzóval és toalettel felszereltek. Mosogató, főzési és étkezési lehetőség biztosított a nyári vizesblokk közösségi helyiségében, a kemping teljes területén pedig vezeték nélküli internetes hálózat került kialakításra. A kemping egész évben nyitva tart. A négycsillagos színvonalú kemping építésével és a korlátlan fürdőzési lehetőség biztosításával a vendégek tökéletes kikapcsolódási, feltöltődési lehetőségeket találnak a kempingben és a fürdőben egyaránt. A beruházás összköltségvetése 254 millió Ft volt. 1,02 millió EUR összegű banki hitelből valósult meg a régi kemping területének átalakítása, az épületek felújítása, új épület, közmű- és térburkolat építése.
20
A beruházás célja volt, hogy egy magas színvonalú kemping kialakításával növelje a Kft a fürdőhöz kapcsolódó szálláshelyek számát. A Park Inn szálloda építésekor a fürdőhöz tartozó régi kemping –területértékesítés és építkezés miatt– bezárásra került, a kemping modernizálását és újbóli megnyitását a korábbi évek nyereséges üzemeltetése és a folyamatosan felmerülő kereslet indokolta. A kemping vendégkörét a téli, tavaszi és őszi hónapokban elsősorban az idősebb gyógyvendégek alkotják, a nyári hónapokban viszont magas számmal érkeznek gyermekes családok, fiatalok is. A kempingben a külföldi vendégek aránya jóval magasabb a belföldi vendégeknél, a legfőbb küldő országok: Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia.
4. Táblázat: Kemping Statisztikai Adatok Kemping statisztikai adatok Kemping 2006 (05-12) 2007 Külföldi vendégéjszaka 16693 30595 Belföldi vendégéjszaka 1928 2943 Össz. vendégéjszaka 18621 33538 Kihasználtság (%) 36,8 45,2 Árbevétel nettó (Ft) 41 614 145 81 297 533
2008 41970 4696 46666 62,3 103 278 189
Forrás: Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
A fürdőberuházás kiemelkedő hatással volt Sárvár város gazdasági és idegenforgalmi fejlődésére. 2002 óta a város kereskedelmi szálláshely férőhely kapacitása 932-ről 2338-ra emelkedett, az idegenforgalmi adóbevételek 2008-ban megközelítik a 90 millió Ft-ot, a térségbe érkező látogatók által támasztott kereslet megerősítette a városban működő idegenforgalmi és egyéb szolgáltató vállalkozásokat, új munkahelyeket generált. 1. Kép: A Sárvári Gyógy és Wellness fürdő bejárata
21
Forrás: Sárvári Gyógyfürdő Kft
3.1.2A fürdő díjai, elismerései A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben pedig Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság Nívódíját. Az Európai Királyi Fürdők Szövetsége 2004-ben Sárvárt is tagjai közé választotta. Ezzel a díjjal csak 10 európai város dicsekedhet 8 országban. 2007 áprilisában a fürdő elnyerte az EUROPESPA-med minőségi díjat. A fürdő a 6. legjobb eredményt érte el egész Európában, és Magyarországon elsőként vehette át ezt az elismerést. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta a létesítményt.
3.2. A fürdő stratégiája •
Kínálat bővítése és specializáció – az egészségturizmus területén bővíteni kell a wellness szolgáltatások körét, valamint a piaci folyamatokat figyelembe véve, szükséges
a
szolgáltatók
specializációja,
valamint
az
egyedi
arculat
megteremtése és annak egyértelmű piaci kommunikációja. •
Többgenerációs kínálat – a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a kereslet egyes szegmenseinek eltérő igényeit. Családok számára olyan szolgáltatóegység kialakítása, ahol a szülők és a gyermekek is biztonsággal élvezhetik a szolgáltatásokat. 22
•
Regionális kereslet fejlesztése.
•
Komplex szolgáltatók – az egészségturisztikai szolgáltatások és a szálláshelyek közvetlen fizikai kapcsolatban legyenek.
•
Éves működés – bár az egészségturizmus kevésbé szezonális, mint a turizmus más típusai, a gazdaságos működés biztosítása érdekében az üzemeltetők szolgáltatásai legalapvetőbb részei fedettek és így minden évszakban használhatóak legyenek.
•
A gyógy- és a termálvíz-használat megkülönböztetése – a termálvizek használata balneológiai szolgáltatásokra és élményjellegű hasznosításra, míg a gyógyvizek
tekintetében
a
szűken
vett
gyógyászati
szolgáltatásokra
koncentrálni.
.
A stratégiai programok a Fürdő komplexitásának megőrzését és fejlesztését
szorgalmazzák,
a
minden
területen
megjelenő,
egységesen
magas
minőségi
szolgáltatásokkal, melyek a Fürdő egész éves biztos üzemelését segítik elő. A fejlesztési stratégia mennyiségi és minőségi célokat is megfogalmaz, amelynek elérése és megvalósítása
további
fejlesztések
és
új
célcsoportok
megnyerése
nélkül
elképzelhetetlen.
Fő célcsoportok és jellemzőik, motivációjuk: •
Gyermekkel érkező családok: -
állandó keresletet támasztanak, a 6 év alatti gyermekkel érkezők esetén lehetőség van a hét közben történő pihenésre, fürdőzésre, mivel a gyermek még nem iskolás,
-
heterogén csoport,
-
a családok utazási döntését elsődlegesen az határozza meg, hogy az adott úti cél rendelkezzen minél több, gyermek- és családbarát szolgáltatással, ahol a család minden tagja jól érzi magát, tartalmas szórakozást talál,
-
nagy igény mutatkozik a fürdőzést kiegészítő egyéb szolgáltatásokra (játszóház, gyermekprogramok, szabadidős programok stb.),
-
a szülők egyéb kiegészítő wellness szolgáltatásokat vesznek igénybe, 23
-
növekvő belföldi fizetőképes kereslet,
-
az egészségmegőrzés szórakoztató legyen.” Előtérbe kerül az élménnyel párosuló kikapcsolódás, a szórakoztató jelleg.
•
Diákok, fiatalok: -
állandó keresletet támasztó réteg,
-
aktív, élményteli szolgáltatások iránti kereslet,
-
iskola, munka utáni szórakozás, pihenés,
-
sportos életmód – fokozott igény a fitnesz szolgáltatásokra,
-
szervezett, csoportos formában történő utazás (osztálykirándulás)
24
4. A Kft beruházásainak elemzése 4.1 A Fürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztési projekt
4.1.1 A fejlesztések bemutatása, ütemezése Családközpontú Fürdőház A fürdőfejlesztés meghatározó eleme az egész éven át működő új, fedett fürdőszárny létrehozása, mely elsősorban a gyermekes családok, fiatalok számára biztosít tartalmas kikapcsolódási lehetőséget. A gyermekzóna részeként kialakításra került pancsoló medence két csúszdával, vízi-mászófallal, ehhez kapcsolódóan pedig a szülők számára egy pezsgőmedence, ahonnan figyelemmel kísérhetik gyermekeik fürdőzését. A medencék különböző korosztályok igényeinek figyelembe vételével kerültek kialakításra. A 3 éves kor alatti gyermekek és szüleik kényelmét szolgálja a babavilág, ahol babakonyha, melegedő, játékvilág, pelenkázó és alvószoba került kialakításra. A játékokkal felszerelt gyermekmedence az óvodás és kisiskolás korú gyermekek birodalma. Az új épületszárnyban megvalósuló hullámmedencéhez kapcsolódóan mászó fal, mászó háló valamint egy csúszda készült el, továbbá külön medencébe érkezik a családi csúszda, ahol a csúszdázáson kívüli időszakban babaúszásra van lehetőség. A fedett rész megnövelése mintegy 450 fővel növelte meg a fürdő egyidejű befogadóképességét. Az új fürdőház átjáró-folyosóval kapcsolódik a meglévő fürdőhöz az alagsori és a földszinti részen egyaránt. A projekt megvalósulásával létrejövő szolgáltatások továbbra is a jelenlegi egész éves nyitva tartásnak megfelelően működnek majd. Az új épületszárny létrehozásával a gyermekes családok már nemcsak a nyári hónapokban, hanem egész évben igénybe vehetik időjárástól és szezonalitástól független a szolgáltatásokat. Fedett fürdőben létrejövő új kínálat: •
belső multifunkciós úszómedence (250 m2) 25
•
hullámmedence, mászófallal és mászóhálóval, valamint egy kapcsolódó csúszdával (195 m2)
•
gyermekmedence különböző játékokkal (134 m2)
•
jacuzzi (13 m2)
•
bébi pancsoló medence (41 m2)
•
bébi úszómedence, családi csúszdával (27 m2)
•
fedett csúszdapark
•
egyéb kiegészítő szolgáltatások: bébi játszóház, babakonyha, pelenkázó, alvószoba, gyermek játszó, trópusi kert, pihenőzónák
•
mászófal (8 m)
•
pihenő terek
•
vizes blokkok
Sportcentrum Az új épületszárnyban létrejött egy önálló bejárattal és recepcióval rendelkező fitness blokk, mely közvetlenül kapcsolódik a belső többfunkciós úszómedencéhez, valamint innen juthatnak el a vendégek az alagsorban található bowling pályához. A fitneszterem és a hozzá tartozó öltözők az alagsorban kerültek kialakításra, a földszinten található egy masszázshelyiség, infraszauna, szolárium és vizesblokk. (A régi fitnesz centrum megszűnt, a helyén további öltözők kerültek kialakításra) Az úszómedencében időszakosan leválasztható részen aquajogging, aquapad és egyéb vizes mozgásprogramok lebonyolítására nyílt lehetőség. A sportközpont a városból érkező helyi lakosoknak valamint a szállodákban pihenő vendégeknek egyaránt kínál mozgást és feltöltődést. Az önálló – a parkolók felől megközelíthető bejárat – lehetővé teszi a város lakóinak valamint a pihenésüket itt töltő turistáknak, hogy kényelmesen és egyszerűen juthassanak a fitnesz centrumba. Létrejövő szolgáltatások: •
10*25 m-es 4 sávos úszómedence, leválasztható tornamedence résszel
•
Fitnesz terem 26
•
Masszázs, infraszauna, szolárium, öltözők, vizesblokk
Wellness és Szauna-világ A meglévő fürdőben a hétvégeken túlterhelt Szauna-világ kibővítésére került sor. A jelenlegi területen egy további finn szauna, jégbarlang, sókamra, jacuzzi medence, élményzuhany valamint egy vitamin-bár került kialakításra. A meglévő Kneipp medence hideg vizes ága kiegészül egy meleg vizes résszel, így már alkalmas az eredeti funkciójának betöltésére. A Szauna-világ egybenyílik az egykori Mediterrán pihenővel, ahová lépcső és lift vezet fel. Az étterem feletti rész zaj- és szagszigetelését, valamint lefedését követően egy rekreációs szoba jött létre, ami a vendégek zavartalan pihenését, relaxálását biztosítja. A beruházás során a wellness részleg területi optimalizálására, a design elemek megújítására, valamint új kezelőhelyiségek kialakítására is sor került, melynek köszönhetően bővülhet a wellness kezelések kínálata. A jelenlegi belső bébi pancsoló helyén egy gyógyvizes élménymedence került kialakításra. Létrejövő új szolgáltatások: •
Szauna-világ bővítése jégbarlang finn szauna vitamin bár élményzuhany Kneipp medence
•
Új pihenőtér kialakítása
Szabadtéri fürdő A régi szabadtéri területen a 2008-ban átadott, kedvelt hullámmedence és pihenőkerttel együtt sem elégítette ki a nyári vendégigényeket, gyakori a zsúfoltság, túltelítettség, ezért új szolgáltatások, létesítmények kerültek kialakításra. A fejlesztés során a nyári strandkapacitás egyidejűleg 440 fővel nőtt.
27
A szabadterületen lévő óriáscsúszda 3 új, izgalmas csúszdával egészült ki, ezek a korábban kihasználatlan területen kaptak helyet. A régi kör alakú hullámmedence átépítésével egy gyermek-élménymedence került kialakításra, mely a túlzsúfolt gyermekmedencét tehermentesíti. A 2001-ben bezárt régi fürdő területén található épületegyüttes – a volt Kinizsi étterem is részben megújult, vizesblokk, személyzeti zóna kapott helyet. A régi, használaton kívüli, T-alakú ülőmedence kibélelésére és átalakítására is sor került, valamint további zöldfelülettel nőtt a szabadterület nagysága. Létrejövő új kínálat: •
csúszdapark – 3 új csúszdával és érkező medencével.
•
gyermek élménymedence különböző játékokkal, élményelemekkel
•
ülőmedence (348 m2)
•
több-korosztályos játszótér
•
sportpályák – strandfoci, strandröplabda
•
új parkosított zöldfelület
Egyéb A megnövekedett kapacitás indokolttá tette újabb parkolóhelyek kialakítását, melyek a fürdő közvetlen közelében, két különböző helyszínen (a Kemping és a Rákóczi F. u. közti területen, valamint a nyári bejárattal szemben) jöttek létre. Az
energiaracionalizálás
keretén
belül
megvalósult
az
elfolyó
meleg
víz
újrahasznosítása.
4.1.2. A finanszírozás forrásai A Kft szerződést kötött a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési ügynökséggel 2009. december 10.-én a „Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő Nemzetközi Jelentőségét Növelő Szolgáltatásfejlesztési Projekt” című beruházásra. A projekt összköltsége a támogatási szerződés szerint 2.997.000.000 Ft, ebből a támogatás 30% intenzitású, tehát 899.100.000 Ft.
28
A projekt forrásai: -
Támogatás:
899.100.000 Ft
-
Tulajdonosi hozzájárulás (törzstőke emelés):
1.200.000.000 Ft
-
Kötvény kibocsátás
897.900.000 Ft
1. Diagram: A projekt forrásainak megoszlása Források megoszlása
900 000 000 Ft
Saját forrás Támogatás 2 100 000 000 Ft
Forrás: Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
A beruházás fennmaradó (önrész a vissza nem térítendő támogatáson felül) 2.100.000.000
Ft
önerejét
megbontva
részben
a
tulajdonos
Sárvár
Város
Önkormányzata (1.200.000.000 Ft) biztosítja tőkeemeléssel, míg 900.000.000 Ft-t a Sárvári Gyógyfürdő Kft. kötvénykibocsátással fedez. A kötvény kibocsátása 2008-ban történt, így a fejlesztéshez a szükséges önerő rendelkezésre állt, a kötvény kondíciói: 3 havi Libor + 0,46%- nak megfelelő kamat, 20 éves futamidő. A fürdő a beruházás alatt zavartalanul üzemelt, nem jelentkezett az üzemeltetés során finanszírozási probléma. A beruházási időszakban jelentkező kötvény kamatterheit a Sárvári Gyógyfürdő viseli és gazdálkodja ki. Az új létrejövő kapacitásokat a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő üzemelteti, a fürdő szervezeti rendszerén belül. A projekt hatásaként a fürdőben 18 új munkahely jött létre különböző szakterületeken. 29
A Sárvári Gyógyfürdő Kft a Fürdőfejlesztés kivitelezőjével 2010. február 10.-én Vállalkozó szerződést kötött az alábbiakra:
5. Táblázat: A kivitelezőnek fizetett ellenérték részletezése Építés, felújítás,
Berendezések,
bővítés
eszközök
Összesen
2.408.001.094 Ft
70.998.906 Ft
2.479.000.000 Ft
307.000.000 Ft
12.000.000 Ft
319.00.000 Ft
2.715.001.094 Ft
82.998.906 Ft
2.798.000.000 Ft
Áfa egyenes
0
20.749.727 Ft
20.749.727 Ft
Áfa fordított
678.750.274 Ft
0
678.750.274 Ft
3.393.751.368 Ft
103.748.633 Ft
3.497.500.000 Ft
Általány (fix) ár Tételes elszámolás Nettó összesen
Bruttó összesen
Forrás: Sárvári Gyógyfürdő Kft 2011 évi üzleti terv
4.1.3 A bevételek és a költségek alakulásának vizsgálata a tervezetthez viszonyítva 4.1.3.1 A beruházás költségeinek alakulása 4.1.3.1.1 A beruházás költségeinek becslése A részletes költségbontást (2009-2011) a melléklet 5. számú táblázata tartalmazza. A táblázatban megjelölt beruházási költségeket a projektet tervező szakemberek határozták meg. A „szolgáltatások” költségtétel alatt a műszaki művezetés, tervellenőri tevékenység, mint mérnöki és szakértői díj szerepel, továbbá egyéb szolgáltatás alatt a könyvvizsgálói díjat, jogi szolgáltatást és a projekt kommunikációjával kapcsolatos költségeket szerepeltették.
30
2. Diagram: A beruházási költségek megoszlása
Beruházási költségek megoszlása (adatok ft)
Új fürdőház létesítése 696 885 000 Meglévő fürdőépület átalakítása Strandfejlesztés, járulékos munkák 1 167 000 000
490 862 000
Technológia, medenceépítés
324 453 000
Forrás: Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
A beruházás megvalósításához az építési költségeken felül külön megjelenítette a Kft az előkészületi költségeket, melyek az építés/kivitelezés megkezdéséig fognak jelentkezni, míg olyan költségekkel is számolni kellett, melyek a beruházás alatt jelentkeznek (projektmenedzsment, nyilvánosság biztosítása, stb.). 3. Diagram: A beruházási költségmegoszlás részletezése
Beruházási költségek megoszlása (adatok EFt)
118 405 000,0 64 120 000,0 124 680 000,0 12 000 000,0 I. Projekt előkészítés költségei II. Projekt menedzsment költségei 2. Építés, felújítás, bővítés 3. Eszközbeszerzés 2 679 200 000,0
IV. Szolgáltatások
31
A Tervezési Felhívás az előkészítés és megvalósítás során jelentkező költségek felső határát százalékos alapon határozta meg, az alábbiakban azt mutatom be, hogy az egyes elszámolható költségek az összköltségen belül mekkora arányt képviselnek. 6. Táblázat: A projekt tervezett költségei
Költségsor összesítő Projekt előkészítés
Összesen
Beruházási összeg arányában
Útmutató alapján meghatározott maximális érték
124.680.000
4.16%
6%
12.000.000
0.40%
2%
Beruházások/Eszközök
2.799.200.000
93.31%
Szolgáltatások
64.120.000
2.14%
3.000.000.000
100%
költségei Projektmenedzsment költségei
7%
Nettó összköltség (egyéb költségekkel együtt) Forrás: Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy mind az előkészületi, mind a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások értéke alulmarad (töredéke) a Felhívásban engedélyezetthez képest.
4.1.3.1.2 Működési Költség A megvalósuló projekt működési költségeinek becslésekor a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő korábbi működési tapasztalataiból indult ki a Kft. A kiadások kalkulációja során a referencia-időszakban várható infláció mértékét is figyelembe vették. A társaság számvitelében a különböző működési területek –gyógyászat, strand, élményfürdő– költségei nem kerülnek költséghelyek szerinti szétbontásra. A költségszint a vállalkozás különböző tevékenységi területein eltérő: az élőmunka igényes gyógyászat jóval nagyobb költséghányaddal működik mint a strand, vagy a 32
magas árszínvonallal üzemelő fedett fürdő. A beruházás során létrejött létesítmény működési költségeinek prognózisakor abból indult ki a fürdő, hogy a költséghányad a beruházás 4. és 6. éve között stabilizálódik. A működési költségek becslésekor az EU útmutatók alapján kalkulálható tételekkel számoltak. A kiadások kalkulációja során a referencia-időszakban várható infláció mértékét is figyelembe vették. Az üzemeltetési költségek között meghatározó költségelemként vette számításba a Kft az élőmunka jellegű költségeket, mely 18 új munkaerő bérjellegű kiadásait foglalja magába. A kalkuláció során a referencia időszakban várható bérfejlesztést is figyelembe vették. A személyi költségek meghatározásánál az egyes munkakörök esetében a Sárvári Gyógy- és Wellness fürdőnél alkalmazott átlag havi béreket vették figyelembe. 4. Diagram: Várható működési költségek alakulása Működési költségek alakulása Eft 300 000 000
Üzemeltetési költségek
250 000 000 Személyi költségek 200 000 000 Szolgáltatások 150 000 000
Energia
100 000 000
50 000 000 Anyagköltség 0 2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Forrás: Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
7. Táblázat: Üzemeltetési költségek alakulása 2011-2020 ( millió Ft) 2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
202
206
210
214
218
223
227
232
236
241
Forrás: Saját szerkesztés, Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
33
4.1.3.2 Pénzügyi bevételek becslése A bevételek meghatározásánál a beruházás megvalósulásával a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő vonzerejére gyakorolt hatásának köszönhetően várható vendégforgalom növekedés adataiból indult ki a Kft. Ehhez igazodva kerültek meghatározásra a régi és új szolgáltatásokra vonatkozóan alkalmazott jegyárak, illetve az ezekből számított bevételi adatok. A fürdő már működő szolgáltatásainál a fejlesztés által generált bevételnövekménnyel kalkulált a Kft. A fejlesztés során többletkapacitás az új fürdőépületben, a szaunában, illetve a meglevő fürdő átalakításával keletkezik, kis mértékben a szabadtéri szolgáltatásfejlesztéssel alakul ki többletkapacitás. A beruházás a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő általános minőségének javítását szolgálja, hozzájárul a jelenlegi forgalom megtartásához, és a színvonal-emelkedés révén lehetőséget teremt a magasabb belépőárak érvényesítésére. A színvonaljavulás bevételre és eredményességre gyakorolt hatását minőségi árindex alkalmazásával számszerűsítették. A minőségi színvonal emelkedése alapján végzett árindex azt mutatja meg, hogy a fejlesztés hatására mekkora forgalomnövekedésre és áremelkedésre lehet számítani. A színvonaljavulás eredményeképp feltételezik, hogy a fürdőnek lehetősége van a beruházás lezárultával az átlagosnál kissé nagyobb 8, illetve 6%-os áremelésre (beruházás nélküli változat áremelkedésén felül), majd azt követően az inflációt kissé meghaladó 2-2%os emelkedésre. A számítás során elsőként figyelembe vettek korábbi látogatólétszámot (2008-es adatokra alapozva 518 ezer db) és szétbontották jegytípusok szerint (fürdő, családi, helybeli, stb.). Jegytípusonként éves átlagárat számítottak, mely a számítás alapját képezte. A szakértői vélemény szerint a látogatók számát az átadástól számított 3 éven belül a 2008-as 518 ezer fős éves forgalmat 622 ezerre lehet bővíteni (+103 ezer). Az árak tekintetében úgy kalkuláltak, hogy megközelítőleg az inflációt követő mértékben, a fejlesztés átadását követően pedig valamivel nagyobb mértékben emeli jegyárait a fürdő.
34
A projekt által realizálódó projektelemek elsődlegesen az új fürdőház, valamint a szabadtéri szolgáltatásfejlesztés és a meglévő egységek felújítása elemeinek összegében képeznek lényeges bevételnövekményt, ezt egészíti ki a szaunák által jelentkező bevétel, mely az összes pénzügyi bevétel között szintén jelentős hányadot képvisel. Ezen bevételeket az átlagos jegyár és a tervezett vendéglétszám- növekményből számították. Egyéb bevételek között a bérbeadásból származó bevétellel számolt a Kft. 5. Diagram: Bevételek alakulása, bevételi forrásonként Bevételek alakulása bevételi forrásonként ezer
Eft 400 000
1.1. Fürdő, gyógyfürdő bevétele
360 000
1.2. Szauna bevétele 2.1. Wellness bevétele
320 000
2.2. Fitness bevétele 3.1. Bérbeadás bevétele
280 000 240 000 200 000 160 000 120 000 80 000 40 000 0 2011
2012 2013
2014
2015 2016
2017
2018 2019
2020
Forrás: Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
Az ábráról leolvasható, hogy az új fürdőépület, a meglevő fürdő átalakítása, illetve a szabadtéri szolgáltatásfejlesztés jelentős bevételt generál, az összes bevétel döntő része minden évben ebből a tevékenységből származik, ezt követi szinte állandó bevétellel a wellness és a szauna bevétele. Előbbi fő bevételi forrásokat kiegészíti a bérbeadás többletbevételéből származó bevétel. 8. Táblázat: Projektmegvalósításból származó bevételek 2011-2020 (millió Ft) 2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
281
361
369
377
385
392
400
408
416
425
Forrás: Saját szerkesztés, Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
35
Ahogy a bevételek tervezésénél is látszik, az üzemeletetés második évében jelentős felfutás várható az erős reklámkampánynak és az új szolgáltatásoknak köszönhetően (újdonság hatása), majd a harmadik évtől kezdődően a bevételek éves mértéke 369 millió forintot meg fogja haladni.
4.2 A beruházás pénzügyi teljesítmény mutatói A működés minden egyes évében a keletkező pénzügyi bevételek meghaladják a működési költségek értékét, így elmondható, hogy ezen pénzáramok különbsége minden évben pozitív előjelű, melyet az alábbi ábra is bemutat. 6. Diagram: A működési költség és a pénzügyi bevétel alakulása Működési költségek és bevételek alakulása Eft 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000
Működési költség
200 000
Pénzügyi bevétel
150 000 100 000 50 000 0 2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
Forrás: Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
36
Megnevezés házási költség ödési költség ási pénzáram (1+2) ügyi bevétel teli pénzáram (4) dványérték ó összes pénzügyi am (5+6-3)
9. Táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok (ezer Ft) 2009 61 780 000 0 61 780 000 0 0
-61 780 000
ügyi nettó jelenérték FNPV FRR
2010 2 937 020 000 0 2 937 020 000 0 0
-2 937 020 000
2011 1 200 000 202 121 697 203 321 697 280 937 576 280 937 576
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
206 164 130 206 164 130 360 970 632 360 970 632
210 287 413 210 287 413 369 924 858 369 924 858
214 493 161 214 493 161 377 523 895 377 523 895
218 783 025 218 783 025 385 074 373 385 074 373
223 158 685 223 158 685 392 775 860 392 775 860
227 621 859 227 621 859 400 631 377 400 631 377
232 174 296 232 174 296 408 644 005 408 644 005
236 817 782 236 817 782 416 816 885 416 816 885
77 615 879 154 806 502 159 637 445 163 030 733 166 291 348 169 617 175 173 009 518 176 469 709 179 999 103
-976 127 903 Ft 1,51%
Forrás: Aquaprofit Zrt, Kiemelt projekt dokumentációja
37
A jelenérték számításánál 8% nominális diszkontrátát alkalmazott a Kft. A projekt pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV) a 10 éves referencia időszakra nézve negatív, összegét tekintve -976 127 ezer Ft 1. Képlet: Nettó Jelenérték ( NPV) számítása
ahol
NPV = a nettó jövedelem jelenlegi értéke Á k = az adott idõszakban esedékes összes árbevétel M k = az adott idõszakban esedékes összes mûködési költség B k = az adott idõszakban esedékes összes beruházási költség k = az adott idõszak száma n = az idõszakok száma i = kalkulatív kamatláb
Forrás: http://miau.gau.hu/szr/uzl_terv.html#1
A projektre számított belső megtérülési ráta (FRR) mértéke 1,51 %. A projekt pénzügyi teljesítménymutatóinak általános elvárása, hogy a beruházás által megvalósult projektelemek üzemeltetése gazdaságilag fenntartható maradjon. Ez a cél jelen esetben teljesül.
4.3 Költségcsökkentő beruházások 4.3.1 A fejlesztések bemutatása, céljai A költségcsökkentő beruházásokra a fürdőn mindenképen szükség volt a magas rezsi költségek miatt. Ennek két fő oka van, az elavult, nem korszerű rendszer, és az árfolyamveszteség, mivel a villamos energia és a gáz árát nagyban befolyásolja az Euró és az Amerikai Dollár árfolyama. A beruházások fő célja az volt, hogy az állandó költségek átalakuljanak változó költségekké, a megmaradt állandó költségeket pedig minimalizálni. Természetesen van egy olyan minimum szint, ami alá nem lehet menni. A költségcsökkentő beruházásokon belül három olyan beruházás van, amit mindenképpen meg kell említeni: -
Fűtésszabályozás
-
Energiahasznosítás hőcserélőkön keresztül 38
-
Hőszivattyúk bevezetése
A fűtésszabályozás egy teljesen önálló projekt volt 2008 decemberében kezdődött és 2009 elején került üzembe helyezésre. A másik két beruházás pedig a „nagy projekt” ( A fürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztési projekt) keretein belül valósult meg. Fűtésszabályozás A fűtésszabályozás fejlesztése nélkülözhetetlen volt, mivel a rendszer már elavult. A legtöbb problémát, költséget az okozta, hogy a rendszerben állandóan keringett a víz. A fejlesztésnek köszönhetően most csak annyi víz kering a rendszerben, amennyire szükség van, természetesen itt van
egy maximum érték. A rendszert szivattyúk,
szelepek állításával lehet szabályozni. A beruházás összköltsége körülbelül 40 millió forint volt, ennek várható megtérülése körülbelül másfél év.
Energiahasznosítás hőcserélőkön keresztül A több mint ezer méter mélyről jövő 44 celsius fokú thermál vizet hőcserélőkön keresztül körülbelül 37 fokosra kell hűteni. A két érték között lévő hőt hasznosítja újra a rendszer a különböző medencékhez. A beruházás összköltsége körülbelül 2 millió forint volt, ami várhatóan maximum 2 év alatt megtérül. Hőszivattyúk bevezetése Egyik fő oka ennek a beruházásnak, hogy a „nagy projekt” létrejöttének egyik kritériuma az volt, hogy megújuló energiát kell használni. A napkollektorok és más különböző megújuló energia használatát elvetette a vezetőség. A legkézenfekvőbb és hosszútávon a leggazdaságosabb megoldásnak az tűnt, hogy az elfolyó thermál vizeket használja a fürdő, mint megújuló energiaforrást. Ezzel jelentős gázfogyasztást takarít meg a Kft. A beruházás összköltsége, a fűtő csövek cseréjével együtt, körülbelül 100 millió forint volt, és körülbelül 6 éves megtérüléssel számol a fürdő.
39
4.3.2 A tervezett és a tényleges csökkenések összehasonlítása Az összehasonlítást csak első féléves adatok segítségével tudtam elvégezni, mivel a 2011-es évről csak fél éves tény adatok álltak rendelkezésemre. Az alábbi táblázat alapján jól látható, hogy a nagy beruházásnak köszönhetően az épület nagysága 50%kal nőtt, a víztérfogat pedig majdnem megduplázódott. E két tény mellett mindenképen figyelembe kell venni a vizsgálatnál azt is, hogy a tervnél a fürdő 200 Ft-os USD és 250 Ft-os Euro árfolyammal kalkulált.
40
10. Táblázat: Fajlagos energiaköltségek alakulása
2007 I. félév 10 000 3 500
2008 I. félév 10 000 3 500
2009 I. félév 10 000 3 500
2010 I. félév 10 000 3 500
2011 I. félév 15 000 6 500
2007 I. félév
2008 I. félév
2009 I. félév
2010 I. félév
2011 I. félév
Összes hő (gáz, gázmotor, vill. Energia) felhasználás (GJ) Összes költség (e Ft)
31 492 90 878
30 834 108 079
26 832 100 936
32 444 99 227
36 598 107 762
Fajlagos hő felhasználás Vízfelület (GJ/m2) Víztérfogat (GJ/m3) Épület (GJ/m2)
2007 I. félév 11,20 9,11 2,99
2008 I. félév 8,89 8,80 2,93
2009 I. félév 7,74 7,66 2,55
2010 I. félév 8,11 8,26 3,08
2011 I. félév 7,24 5,63 2,42
2007 I. félév 32 329 26 729 8 638
2008 I. félév 31 880 27 963 10 273
2009 I. félév 28 800 28 850 9 595
2010 I. félév 24 806 24 800 9 432
2011 I. félév 21 340 16 878 7 122
épület (m2) Víztérfogat (m3)
Fajlagos költségek Vízfelület (Ft/m2) Víztérfogat (Ft/m3) Épület (Ft/m2) Forrás: Sárvári Gyógyfürdő Kft
A táblázatban jól látszik, hogy a beruházások következtében csökkent az anyagfelhasználás (gáz, villamos energia, stb), de az árfolyamok emelkedése miatt ez költségben még mindig több, mint 2010-ben. 2010 szeptemberére 400.000 kwh-val csökkent a villamos energia, és 420.000 köbméterrel a gázfogyasztás. Ez a csökkenés 200-as HUF/USD és 250-es HUF/EUR árfolyamokat figyelembe véve körülbelül 40 millió Ft megtakarítást jelent a fürdőnek. Az adatok alapján elmondható, hogy a beruházás költsége a tervezett időn belül (másfél év) megtérült.
41
5. A beruházások hatása a Kft pénzügyi-vagyoni helyzetére 5.1 A vagyoni helyzet változásainak vizsgálata 5.1.1 Eszközösszetétel elemzése 11. Táblázat: A Sárvári Gyógyfürdő Kft 2011 I-III negyedév mérlege
Eszközök A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások
Eszközök összesen:
Források 7.562.348 D. Saját tőke
2.652.943
566.765 E. Céltartalék
0
401.376 F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolás
3.557.251
8.530.489 Források összesen:
8.530.489
2.320.295
Forrás: Saját szerkesztésben, Sárvári Gyógyfürdő Kft
7. Diagram: Eszközök 2011 I-III negyedév
2011 I-III negyedév 8000000 7000000 6000000 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000
2011 I-III negyedév
0
Forrás: Saját szerkesztés, Sárvári Gyógyfürdő Kft
42
2011-ben a mérlegben szereplő adatok alapján a tárgyi eszközök adják az összes eszköz 88,5 %-át. Ez az igatlanoknak és a müszaki berendezéseknek, gépeknek, egyéb berendezéseknek
köszönhető. Ezeknek az értéke 7.551.298 ezer Ft, azaz a tárgyi
eszközök körülbelül 95 %-a. Itt tartja számon a Kft még a beruházásokat, felújításokat. A nagy értékü tárgyi eszközöknek köszönhetően a befektetett eszközök értéke 7.085.583 ezer Ft-tal nagyobb mint a forgóeszközök értéke. A befektetett eszközökön belül találjuk még az immateriális javakat és a befektetett pénzügyi eszközöket. Az immateriális javak 7.393 ezer Ft ez a szellemi termékeknek (találmányok, szabadalom, szoftvertermék, egyéb szellemi alkotás), Alapításátszervezés aktivált értékének, és a kísérlet fejlesztés aktívált értékének köszönhető. A befektetett eszközök harmadik csoportja a befektetett pénzügyi eszközök. Ezen belül az egyéb tartós részesedések vannak. Az eszközök 6,6 %-ban tartalmaznak forgóeszközöket is. 4 nagy csoportja van: készletek, követelések, értékpapírok és a pénzeszközök. A készletek kicsivel több mint 1 %-át adják a forgóeszközöknek. Itt tartja számon a fürdő az anyagkat, és az árukat. A követelések körülbelül 27 %-át adják a forgóeszközöknek, és ezeknek több mint 2/3-a vevőkövetelés a maradék 1/3-ad pedig egyéb követelés. A forgóeszközök legnagyobb hányadát, majdnem 72 %-át a pénzeszközök teszik ki. A pénzeszközök majdnem 100 %-a bankbetét. Az eszközök harmadik csoportja a befektetett eszközök és a forgóeszközök mellett az aktív időbeli elhatárolás. Ezek együttes értéke adja év végén az összes eszköz értéket, ami 2011 I-III. negyedévében 8.530.489 ezer Ft.
43
5.1.2 Forrásösszetétel elemzése 8. Diagram: Források 2011 I-III negyedév
2011 I-III negyedév 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 -500000 -1000000
2011 I-III negyedév
Forrás: Saját szerkesztés, Sárvári Gyógyfürdő Kft
A forrásoldalon 4 főcsoportot különböztetünk meg. Ezek a saját tőke, a céltartalékok, a kötelezettségek és a passzív időbeli elhatárolás. A saját tőke alapvetően a tulajdonosok által a vállalkozásban hagyott vagyon, amely általában időbeli korlát nélkül áll a vállalkozás rendelkezésére. A saját tőkén belül alcsoportok vannak, ilyenek a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék, a lekötött tartalék, a mérleg szerinti eredmény. A jegyzett tőke a tásasági szerződésben meghatározott vagyon és a cégbíroságon bejegyzett vagyon. Az eredménytartalék a vállalkozásban maradó, előző években felhalmozott mérleg szerinti eredmény. A lekötött tartalék egy olyan tőkeérték, amelyet a gazdálkodó szabadon, döntése szerint nem használhat fel, ezt csak a törvényben nevesített esetekben lehet felszabadítani, igénybe venni. 44
A mérleg szerinti eredmény egy olyan adózás utáni eredmény, amelyet a mérleggel lezárt év után kifizetett osztalékkal, részesedéssel csökkentettek és az eredménytartalék növelésére fordítottak. A Jegyzett tőke adja az összes forrás körülbelül 36 %-át. A forrásoldal másik nagy csoportja a kötelezettségek (41,7 %). Három alcsoportja van a hátrasorolt kötelezettségek, a hosszú lejáratú kötelezettségek és a rövidlejáratú kötelezettségek. A hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, a követelés a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy jövőbeni eseményektől függ, eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. A kötelezettségek legnagyobb csoportja a hosszú lejáratú kötelezettségek, ami a kötelezettségek 92,3 %-a. Ez teljes egészében hosszú lejáratú hitel. A rövid lejáratú kötelezettségek értéke 272.407 ezer Ft (7,7 %). Ennek nagy részét, majdnem a felét a szállítói kötelezettségek, a másik felét pedig az egyéb lejáratú kötelezettségek adják. A rövid lejáratú hitelek aránya elenyésző, kicsit több mint 6 %. A vevőktől kapott előleg pedig még ennél is kisebb, alig több mint 4 %. A forrásoldal negyedik eleme a passzív időbeli elhatárolások, ami a források körülbelül 27 % át teszik ki. Ezek majdnem 100 %-ban halasztott bevételek. Itt tartja nyilván a Kft a vissza nem térítendő támogatásait (2002 Széchényi támogatás, 2011 Nemzeti Fejlesztési Ügynökségi támogatás).
45
12. Táblázat: 2010 I-III negyedév és 2011 I-III negyedév összehasonlítása 2010 I-III 6.014.731 1.573.232 219.561 7.807.524 2.755.145 0 3.661.671
A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen D. Saját tőke E. Céltartalék F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolás 1.390.708 Források összesen 7.807.524 Forrás: Saját szerkesztés, Sárvári Gyógyfürdő Kft
2011 I-III 7.562.348 566.765 401.376 8.530.489 2.652.943 0 3.557.251
Változás (%) +25,7 % -64 % +82,8 %
2.320.295 8.530.489
+66,8 %
-3,71 % 0 -2,86 %
A befektetett eszközök 2010-hez képest nőttek. Ennek a növekedésnek a fő oka, hogy a tárgyi eszközök aktiválásra kerültek 2011-ben, ezért az ingatlanok és a hozzájuk kapcsolodó vagyoni értékű jogok több mint 1,71-szeresére, továbbá a műszaki berendezések értékei is több mint a 7-szeresükre nőttek. A befejezetlen beruházás és felújítás 2011-ben az aktiválások miatt jelentősen csökkent. Összességében a növekedések így is nagyobbak voltak, ennek köszönhetően a tárgyi eszközök 6.014.731 ezer Ft-ról 7.562.348 ezer Ft-ra növekedett. A forgóeszközöknél 2010-hez képest csökkenés figyelhető meg. Ennek több oka van. A forgóeszközökön belül 4 csoportot különböztetünk meg: készletek, követelések, értékpapírok és pénzeszközök. Legjobban a pénzeszközök, ezen belül is a bankbetétek csökkenése okozta a forgóeszközök 64 %-os csökkenését. Ezt a pénzeszközt használta fel a Kft a „ A fürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztési projekt”-hez, mint saját forrást. A mérleg eszköz oldalán találjuk még az aktív időbeli elhatárolásokat. Ez egy olyan eszközjellegű tétel, amely a tárgyidőszak bevételeit és ráfordításait helyesbíti, az összemérés számviteli elvének megfelelően. 2010-ben 219.561 ezer Ft volt, 2011-ben 401.376 ezer Ft-ra változott. A forrásokon belül is történtek változások. A legnagyobb a Passzív időbeli elhatárolások növekedése, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől kapott támogatás miatt. Ezeken kívül csökkenés volt a Saját tőkénél és a kötelezettségeknél, de ezek kisebb értékűek. 46
A Saját tőke csökkenésének fő oka a Mérleg Szerinti Eredmény csökkenése -6.525 ezer Ft-ról -47.436 ezer Ft-ra. A legnagyobb csökkenés a kötelezettségeknél történt, ezen belül is a rövid lejáratú kötelezettségeknél. Nagymértékű csökkenés történt a szálítói kötelezettségeknél, mivel a 2010-es évben a beruházási szálítók között 263.000 ezer Ft-ot tartott nyilván a Kft, amik a fürdőbővítés aktiválásáig kiegyenlítésre kerültek. A maradék körülbelül 300.000 ezer Ft pedig a kapott támogatás előlege, ami itt volt nyilvántartva, de az aktiválást követően a Kft átvezette a kapott támogatások közé. A hosszú lejáratú kötelezettségek értéke több mint 2010-ben, ennek oka a megnövekedett árfolyamok, mivel a Kft hitelei EUR és CHF alapúak. Ezek a változások vezettek el ahhoz, hogy az összes eszköz és az összes forrás 2011ben 722.965ezer Ft-tal lett több, mint 2010-ben.
5.2 Pénzügyi, jövedelmezőségi hatások 5.2.1 Látogatószám, bevételek alakulása Sárvárt már hosszú évek óta elismert fürdővárosként tartják számon, ami az elmúlt évek fürdő fejlesztéseinek és beruházásainak köszönhetően még jobban kiemelkedett a térség gombamód szaporodó fürdő és wellness-komplexumai közül. A már tradíciókkal rendelkező gyógyászati létesítményt a piaci igényeket is figyelembe véve, haladva a kor elvárásaival újabb szolgáltatásokkal kellett bővíteni. Ennek a hosszútávú fejlesztés és beruházás sorozatnak az első lépéseként kezdődött meg a régi fürdő teljes körű átépítése és az addigi szolgáltatások újragondolása a piaci igényeket is figyelembe véve 2002 tavaszán. Az elmúlt időszakban a kiélezett versenyhelyzet ellenére is sikerült egy stabil, fizetőképes vendégkört kialakítani, ami a gazdasági nehézségek ellenére is évről évre növekvő tendenciát mutat. □ A beruházás sorozattal egy olyan többgenerációs fürdő és egészségközpont valósult meg, ahol a különböző célcsoportok egymástól elkülönítve tudnak pihenni, regenerálódni. □ A hazai egészségturisztikai piacon egy egyedülálló, komplex szolgáltatást nyújtó 47
létesítmény valósult meg magas minőségi szolgáltatásokkal □ A projekt megvalósulásával lehetővé válik a gyermekes családok egész éven át tartó magas színvonalú kiszolgálása is. Megcélzott piaci területek közül továbbra is Magyarország, azon belül is a NyugatDunántúli régió kap elsődleges prioritást. A fő küldő országok tekintetében Ausztria mellett Csehország és Szlovákia meghatározó A kínálat bővülésével egy időben a fürdő belépő árai is emelkedtek 2011 elejétől, valamint a fürdő csomagajánlatai is tartalmi és árváltozáson estek át. Ez a változás nemcsak az úgynevezett rack rate árakban történt, hanem a partnereknek kínált kedvezményes ajánlatok árai is növekedtek, így például a legnagyobb volument – az összes vendég közel 20%-át - biztosító partnernek, a Park Inn szállodának kínált ár is 15%-kal lett magasabb 2010-hez képest. Az árstratégia fő pillére továbbra a vendégigények figyelembe vételével kialakított package-ek használata, aminek segítségével a vendégek több szolgáltatást vesznek igénybe, ezzel növelve az egyes szolgáltatási részlegek forgalmát és árbevételét is. A szálláshelyek, a VitalMed Hotel, és a Kemping listaárai a 2010 évi szinten maradtak. A fürdő a belépőjegyeinek 10%-os emelésével valamint a legnagyobb partner jegyárainak 15%-os növelésével azonos kihasználtság mellett is bevétel növekedéssel számolhat. A piaci előrejelzéseket követve, valamint a Park Inn által előrejelzett 6%-os volumennövekedéssel számolva, a fürdő 23%-os, közel 267.057 eFt-os többletbevételt tervezhet a 2010-es évhez képest 2011-es évre. Ezt leginkább a Családi Fürdő megnyitása és a régi Fürdő felújítása miatti várható vendégszám és bevétel növekedés indokolja A Park Inn részére a gyógy- wellness- és egyéb szolgáltatásokat továbbra is a listaárból számított 23%-os kedvezménnyel értékesíti a Kft. 13. Táblázat: 2011 évre tervezett árbevételek
A tétel megnevezése Fürdő belépések árbevétele Szauna árbevétele Egyéb bevételek Fürdő Wellness szolg.bevétele
2010 évi 538.343 30.185 12.481 44.620
2011 évi TERV 733.489 34.197 15.021 46.877
TERV %-os eltérése +36% +13% +20% +5% 48
Fizetős Gyógyászat bevétele OEP Gyógyászat Wellness és Gyógycsomagok Szálloda árbevétele Kemping árbevétele Fitnesz és uszoda árbevétele
Forrás: Sárvári Gyógyfürdő Kft Üzleti Terv 2011
41.163 108.338 13.769 184.816 111.947 6.392
44.746 113.187 14.915 198.227 123.985 20.395
+9% +4% +8% +7% +11% +219%
Az ingyenes gyermekbelépő korhatára 6 évről 3 évre csökkent, az uszodában többféle jegytípus került bevezetésre, 2011. május 01-től a TB által támogatott gyógykezelések vendég által fizetett önrészének összege emelkedett, amiknek figyelembe vételével még inkább reálisnak tűnik a tervezett, 23%-os bevétel növekedés. A wellness- gyógy- és OEP szolgáltatás bevételei és a kezelés darabszámok a 20092010 évi tények alapján kerültek tervezésre. A 2011. évre tervezett nettó árbevételek a 2009-2010 évi tényekből kiindulva, a bevételeket és a kezelés darabszámokat figyelembe véve, valamint az OEP támogatott és a fizetős kezelések 3-3 féle legmagasabb számban eladott kezeléseinek áraiból kalkulált, átlagárszámítással kerültek meghatározásra. A %-os megoszlása a fizetős gyógy, wellness, bevételeknek a 20092010 évi tények alapján készült. Azért készült a tervezés nem csak az előző évi, hanem a 2009-es évi adatok alapján is, mivel az építkezéssel, átépítéssel járó és egyéb tényezők miatt a 2010-es évi adatok, pl. kezelés db szám megoszlása, a bevételek alakulása, az átépítés miatti problémák kompenzálására adott, előre be nem kalkulált kedvezmények, valamint a projekt és wellness részleg átépítés tervezett időtartamának elhúzódása miatt, nem olyan meghatározó, mint más években. Áremelést nem tervezve, a gazdasági válság hatásait, új kezelések kínálatát és árait, új kezelőhelyek létesítését, új eszközök, gépek beszerzését, valamint évi átlag 2 -3 fő kezelő személyzet létszámnövekedést is figyelembe véve a kezelés darabszámok esetén 3%, a wellness bevételeknél 5%, a gyógy szolgáltatásoknál 9%, az OEP kezeléseknél 4%, a szálláshelyek csomagjainál 8%-os emelkedéssel tervezett a Kft. A szálloda árbevételénél is várható egy kb 7%-os növekedés az új csomagok bevezetésének, valamint a fürdő forgalomnövekedésének köszönhetően.
49
14. Táblázat: 2011 évre tervezett látogatószám
510.595
610.517
TERV %-os eltérése +20%
37.527
42.405
+13%
Összes elvégzett kezelés (fő)
109.885
113.940
+3%
OEP 01 gyógymedence (fő)
46.413
46.600
+3%
79,97
85,5
+7%
53,2
54,4
+3%
Fitnesz látogatók (fő)
13.190
20.533
+56%
Uszoda látogatók (fő)
105
7.580
0
Megnevezés Összes látogatószám (fő)
2010 év
Szauna Összesen (fő)
VM Hotel kihasználtsága (%) Kemping kihasználtság (%)
2011 év TERV
Forrás: Sárvári Gyógyfürdő Kft Üzleti Terv 2011
A Kempingben a 14 db új mobil ház üzembe helyezésének köszönhetően, illetve a Camping Cheque-kel érkező vendégek kedvezményeinek csökkentése miatt szintén árbevétel növekedéssel számolt a Fürdő, ami várhatóan 11% lesz. A Fitnesz-Uszoda részleg szerves része a 2010. december 16-án átadott családi fürdőközpontnak, mégis elkülöníthető, 2 szintes egységként üzemeltethető, a parkoló felől külön bejárattal rendelkezik. Itt található a bowling-pálya, szolárium, infraszauna, büfé. Az új családi fürdőközpont megnyitásával a fitness részleg új környezetben, új feltételekkel nagyobb szolgáltatási palettával indult az újévben. A fitness jegyek, bérletek magában foglalják az úszómedence használatát is. Ez a plussz tartalom olyan vonzerő lehet, mely lépéselőnyt adhat a városban működő másik fitness teremmel szemben és várhatóan több bérletet fog tudni értékesíteni a Sárvári Gyógyfürdő. A fitness terem új szolgáltatásai (új gépek, új edzésmódszerek oktatása), minőségi táplálék kiegészítők értékesítésének bevezetése) szintén pezsdítően fog hatni a fitness terem vendégforgalmára. A városban is ritkaságszámba menő bowlingpályák új szórakozási lehetőség a házon belül illetve kívülről érkező vendégeknek egyaránt. A „hedonisztikus” bowlingozók vendéglátása a fitness recepció büféjéből szintén új bevételt generálhat. Az uszoda versenyképes áraival, a helybélieknek Sárvár- kártyával egyedülállóan jutányos sportolási lehetőséget nyújt, melyre már régóta volt igény a városban és környékén. Az uszodára jól alapozható a vízisportélet és utánpótlás nevelés
50
fellendítése, szervezett iskolai és egyesületi szinten, mely szintén stabil bevételt hozhat a jövőben is.
5.2.2 A Kft jövedelmezőségének elemzése A jövedelmezőség elemzését, az összköltséges eredménykimutatás „A” változata, (3. számú melléklet) valamint a mérleg ( 1. és 2. számú melléklet) alapján készítettem el. Az üzleti év mérleg fordulónapja: szeptember 30. A jövedelmezőség elemzésének keretein belül a következő mutatószámokat fogom kiszámolni és értékelni: 1.
Eredményszint
2.
Árbevétel arányos üzemi eredmény
3. Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény 4. Árbevétel arányos adózás előtti eredmény 5. Tőkearányos szokásos vállalkozási eredmény 6. Tőkearányos adózott eredmény 7. Tőkearányos mérleg szerinti eredmény 15. Táblázat: Jövedelmezőségi mutatók értéke 2010 I-III negyedév, 2011 IIII negyedév Megnevezés
2010 I-III negyedév
Eredményszint
2011 I-III negyedév
-0,71%
-3,74%
10,24%
16,34%
-5,21%
-8,79%
-0,71%
-3,74%
-1,93%
-4,39%
-0,23
-1,78%
Árbevétel arányos üzemi eredmény Árbevétel szokásos
arányos vállalkozási
eredmény Árbevétel arányos adózás előtti eredmény Tőkearányos
szokásos
vállalkozási eredmény Tőkearányos eredmény (ROE)
adózott
51
Tőkearányos
mérleg -0,23%
szerinti eredmény
-1,78%
Forrás: A Kft beszámolói/képletek, 1. 2. 3. számú melléklet
Az elemzés során a Sárvári Gyógyfürdő Kft 2010 I-III negyed éves és 2011 I-III negyed éves beszámolóit használtam fel. A mutatók eredményei alapján elmondható, hogy a Kft a 2010-es évben veszteségesen gazdálkodott, likviditási gondjai nem voltak, ez a 2011-es évre sem változott, a Kft veszteséges maradt. A negatív mutatószámok a negatív Mérleg Szerinti Eredmény következményei. Ha megnézzük a Kft eredménykimutatását, jól látszik, hogy az Üzemi (üzleti) Tevékenység Eredménye mindkét évben pozitív, viszont az Euro és a Svájci Frank árfolyamok nagymértékű kedvezőtlen változása miatt a Pénzügyi Műveletek Eredménye több száz milliós veszteséget mutat, amit az Üzemi (üzleti) Tevékenység Eredménye nem fedez. Ezt a veszteséget azzal csökkenti a Kft, hogy évvégén a hitelek átértékeléséből adódó árfolyamveszteségeket elhatárolja, és csak az adott évi törlesztő részletekre jutó árfolyamveszteségeket számolja el ráfordításként. Összességében ennek a két évnek az elemzése kevés ahhoz, hogy a Kft hosszú távú működését elemezzük, azonban az eddigi 2011-es adatok alapján elmondható, hogy a Kft gazdálkodása javult, ami annak köszönhető, hogy csökkent a Kft rövid lejáratú hitelállománya,
a
beruházási
támogatás
tőketartalékba
történő
bekerülésével
rendeződött a saját tőke aránya.
5.2.3 A Kft likviditása A likviditási helyzet értékelése a likvid eszközöknek és a rövid lejáratú kötelezettségeinek az összehasonlítását jelenti. A Kft. likviditását adott időszakra vonatkozóan saját forgóeszközeinek összetétele határozza meg. 16. Táblázat: Likviditási mutatók értéke 2010 I-III negyedév, 2011 I-III negyedév Megnevezés
2010
2011
Rövid távú likviditás
1,70
2,05
Gyorsráta
1,62
1,49 52
Dinamikus likviditás
10,26%
78,63%
Hosszú távú likviditás
2,5%
6,02%
Forrás: A Kft beszámolói/képletek 1. 2. 4. számú melléklet
A mutatók alapján elmondható, hogy a Kft. likviditása megfelelő, a 2011-es évben javulnak. Ahhoz, hogy a pénzügyi egyensúly fenntartását megítélhessük, részletes információkra lenne szükségünk a jövőbeli bevételek és kiadások időpontjáról és szerkezetéről. Erről azonban a mérleg nem ad semmilyen felvilágosítást.
53
6.A Kft tervezett jövőbeni beruházásai 6.1 Kalandpark építése A projekt célja, hogy olyan szolgáltatást hozzon léte, mely bővíti Sárvár város és a Gyógyfürdő vonzerejét, növeli a szabadidős és a rekreációs tevékenységeinek számát. A tervezett erdei kalandpark bővíti a turisztikai látványosságokat, próbára hívja az embereket kórtól és nemtől függetlenül. A kötélpályát igénybevevő személyek számára kézzelfogható élményt ad az erő, ügyesség, és a kinesztetikus érzetek képességeinek tárházából. A lombkoronákon megjelenő játéktér attraktív látványosság is egyben, mely a mai speciális biztosító felszerelésekkel, teljes biztonsággal üzemeltethető. A kalandpark aktivitásai jól egészítik ki a fürdő rekreációs szolgáltatásait. Hiánypótló szerepe megkérdőjelezhetetlen Sárvár térségében. Célcsoport: -
A Sárvári Gyógyfürdőbe látogató hazai és külföldi vendégek
-
Sárvár város és közvetlen térségében található szálláshelyek vendégei
-
Sárvár város polgárai
-
3-99 éves korosztály
-
Iskolások, kirándulók
Projektelemek: I.
Természetes élő fákra szerelt 100 állásos erdei kötélpálya, biztonsági felszerelés beszerzése
II.
Két állásos íjász pálya kiépítése
III.
Recepció építése (100 nm+fedett terasz), mely egyben vendéglátó, raktár, kölcsönző és szociális épület is, napelemes meleg víz ellátással, és fűtéssel
IV.
Hat elemes outdoor csapatépítő tréningkert kialakítása
V.
Szabadtéri főző és étkezőhely
VI.
Erdei tanösvény
VII.
Örökzöld és fűszernövény labirintus 54
VIII.
Információs táblák és marketing, és hozzáértő udvarias kompetens animátorok
A beruházás becsült költségvetése 97.000.000 Ft ebből 70% (67.900.000 Ft) önerő a maradék 30% (29.100.000 Ft) pedig támogatás. A projekt várható bevételei az elkövetkezendő 5 évben: A projekt során bevételként realizálódik a belépőjegy árbevétele, valamint az egyes szolgáltatások (drótkötélpálya, íjászat, outdoor tréningkert) igénybevételének díja is. A park területén létrehozandó büfé bérleti díj ellenében bérbeadásra kerülne. Egyéb bevételt eredményez a sportruházat bérbeadásból származó díjak összege. 17. Táblázat: A kalandpark tervezett bevételei 2012-2016-ig 2012
2013
2014
2015
2016
21.300.000
44.190.000
45.556.000
48.928.000
51.685.000
400.000
800.000
824.000
848.720
874.182
szolgáltatásnyújtás
20.000
50.000
51.500
53.045
54.636
Összesen
21.720.000
45.040.000
47.431.500
49.830.473
52.614.805
Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak Épület bérbeadása (büfé) Egyéb ellenszolgáltatás fejében
történő
Forrás: Sárvári Gyógyfürdő Kft
A tervezett nyitva tartás ideje márciustól novemberig tart. Az erdei kötélpálya és a kiegészítő szolgáltatások igénybevétele körülbelül 4-5 órás elfoglaltságot jelent. A nyári hónapokban becslés alapján napi 350 fő látogatóra számítunk. A tavaszi és őszi hónapokban a városba érkező turisták mellett az osztálykirándulások, a céges csapatépítések résztvevői további keresletet jelentenek, tervezett napi átlagos látogatószám 130 fő. Hasonló parkok árait alapul véve a fenti vendégszámmal ( 47 ezer fő/ év) az árbevétel 45 millió forint.
55
A projekt várható költségei az elkövetkezendő 5 évben: A projekt üzemeltetési költségi között megjelennek a bérköltségek ( 8 hónapban 6 fő bére + annak járulékai), az engedélyek, minősítések megszerzése valamint folyamatos frissítése, a felmerülő rezsi költségek ( áram, víz, csatorna), marketingköltségek, anyagköltségként a tisztítószerek, irodaszerek valamint a biztosítási díjak. További költséget jelent a működés során felmerülő éves karbantartási és pótlási díjak. 18. Táblázat: A kalandpark tervezett költségei 2012-2016-ig 2012
2013
2014
2015
2016
7.230.000
20.070.000
20.672.100
21.292.263
21.931.031
1.400.000
2.800.000
2.884.000
2.970.520
3.059.636
-
400.000
412.000
424.360
1.037.091
23.270.000
23.972.100
24.687.143
26.027.758
Üzemeltetési ktg Karbantartási ktg Pótlási ktg Költségek összesen
8.630.000
Forrás: Sárvári Gyógyfürdő Kft
Nettó pénzügyi cashflow kiszámítása: 19. Táblázat: A kalandpark cashflow-ja 2012-2016-ig 2012
2013
2014
2015
2016
13.090.000
21.770.000
23.459.400
25.143.330
26.587.047
Forrás: Saját szerkesztésben a 17. és 18. táblázat alapján
A városban és a környékén igénybe vehető turisztikai szolgáltatások nem képesek megfelelően kielégíteni az ide érkező családok, fiatalok igényeit, a fürdőzés mellett nincs megfelelő szabadidős kínálat, kiegészítő szolgáltatások ennek a célcsoportnak. A kalandpark fenntarthatósága az alacsony üzemeltetési költségek és a városban felmerülő biztos kereslet miatt egy gazdaságos és nyereséges vállalkozói tevékenységet vetít előre. Az önfenntartó projekt megvalósulásával bővül a helyi szabadidős kínálat, növekszik a város turisztikai versenyképessége, a kalandkert hozzájárul az egészségmegőrzéshez, a
56
fejlesztés által nő a vállalkozás munkahelyteremtő képessége, várhatóan további fejlesztéseket generál a térségben.
57
7. Összefoglalás Dolgozatomban a Sárvári Gyógyfürdő Kft-nél vizsgáltam a beruházások hatását a cég vagyoni helyzetére. Egy konkrét projekt elemzése révén mutattam be, milyen időbeli pénzügyi megtérülése várható e beruházásnak. A Sárvári Gyógyfürdő Kft- a Sárvári Gyógy-és Wellness Fürdő üzemeltetője- 2000-ben alakult. A Kft 100%-ban Sárvár Város Önkormányzatának a tulajdona. A Kft azért jött létre, mivel az ezredforduló környékén a már teljesen korszerűtlen fürdő helyett egy új, a XXI. század igényeinek megfelelő, fürdő létrehozását tűzte ki célul a városvezetés és a Kft, melyet nem a régi fürdő fejlesztésével kívántak megvalósítani, hanem egy teljesen új fürdő-komplexum megépítését határozták el. A beruházás 2002-ben létre is jött, 4 milliárd forintos költségvetéssel ebből 50% állami támogatás a Széchenyi Terv turisztikai
célelőirányzatából,
25%
bankhitel,
25%-ot
pedig
saját
forrásból
finanszírozott a Kft. Az egyre növekvő látogatószám miatt 2008-ra körvonalazódott egy újabb nagy beruházás, amely a Fürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztési projekt nevet kapta, és ez a beruházás a dolgozatom fő témája, gerince. A projekt összköltségvetése 2.997.000.000 Ft, ami az alábbi formában oszlik meg: -
Támogatás:
899.100.000 Ft
-
Tulajdonosi hozzájárulás (törzstőke emelés):
1.200.000.000 Ft
-
Kötvény kibocsátás
897.900.000 Ft
A projekt elemzésénél vizsgáltam, hogy milyen a beruházás időbeli pénzügyi megtérülése. A cashflow-kat 2020-ig számoltam ki, majd ezek segítségével megkaptam a beruházás pénzügyi nettó jelenértékét (NPV), ami a 10 éves referencia időszakra nézve negatív, összegét tekintve -976 127 ezer Ft. A nettó jelenérték számítás alapján megállapítható, hogy a beruházás 10 éven belül önmagában nem térül meg, azonban tekintettel arra, hogy ez egy városi beruházás, a beruházás multiplikátor hatását figyelembe véve egy eredményes beruházásról beszélhetünk. A projekt pénzügyi teljesítménymutatóinak általános elvárása, hogy a beruházás által megvalósult projektelemek üzemeltetése gazdaságilag fenntartható maradjon. Ez a cél jelen esetben teljesül. 58
A továbbiakban vizsgáltam a Sárvári Gyógyfürdő Kft vagyoni helyzetét a nagy beruházás tükrében, a 2011-es I-III negyedéves mérleg és eredménykimutatás segítségével. A különböző mutatószámok kiszámítása után arra a következtetésre jutottam, hogy a Kft-nek stabil anyagi háttere van, nincsenek likviditási problémái, viszont a jövedelmezőséget tekintve veszteségesen gazdálkodott. Ez az árfolyamok kedvezőtlen alakulásának tudható be. A gyógyturizmusnak nemcsak a Kft, hanem az egész város haszonélvezője (IFA, új munkahelyek teremtése, stb). Folyamatos beruházás nélkül nincs idegenforgalom, pedig Sárvár a jövőt az idegenforgalom fejlesztésével képzeli el. Megállapítható tehát az a tény, hogy Sárvár Város gazdálkodását nagyban befolyásolja a fürdő működése, gazdálkodása.
59
8.Irodalomjegyzék 1. Bélyácz István (2007): Vállalati Pénzügyek alapjai 2. dr. Gyulai László, Illés Istvánné dr., Paróczai Istvánné dr., Sándorné Új Éva (2009): Pénzügyi Ismeretek 3. Ulbert József (1992): A Beruházások Gazdaságtana 4. A Sárvári Gyógyfürdő Kft 2011. évi Üzleti Terve 5. A Sárvári Gyógyfürdő Kft éves beszámolói 6. Aquaprofit Zrt, Kiemelt Projekt Dokumentációja 7. www.sarvarfurdo.hu 8. http://miau.gau.hu/szr/uzl_terv.html#1, letöltve: 2011.12.28.
60
61
62
63
64
65