A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Zirc és Környéke Közoktatási Társulások működésének vizsgálata Zirc Városi Önkormányzatánál

Belső konzulens: Dr Takács Dávid

Kovárczi Máté Nappali tagozat

Külső konzulens: Pill Eszter

Pénzügy-számvitel szak Pénzügyi szakirány

2011.

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS............................................................................................................ 3 1.1. Zirc városáról ................................................................................................... 4 2. MAGYARORSZÁG 2006-2007. ÉVI POLITIKAI, GAZDASÁGI, HELYZETÉNEK RÖVID BEMUTATÁSA ................................................................ 6 2.1. Magyarország politikai és gazdasági helyzete 2006-2007. évben ................... 6 2.2. Magyarország GDP és inflációs adatai 2006-2010. évben ............................ 11 2.3. A finanszírozás alakulása a közoktatásban 2006-2007. évben ...................... 16 2.4. Zirc indoka a társulások megalakítására 2006-2007. évben .......................... 18 3. A TÁRSULÁS ........................................................................................................ 22 3.1. A társulás fogalma .......................................................................................... 22 3.2. A társulás formái: ........................................................................................... 22 3.3. A társulás megalakítása .................................................................................. 23 3.4. A társulás tagjai .............................................................................................. 24 3.5. A társulás alapelvei: ....................................................................................... 24 3.6. A társulás törvényi háttere.............................................................................. 24 3.7. Társulás működési rendje ............................................................................... 24 4. ZIRC ÉS KÖRNYÉKE KÖZOKTATÁSI TÁRSULÁSOK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE ................................................................................................................. 26 4.1. Óvodák szervezeti átalakítása ........................................................................ 28 4.2. Általános iskolák szervezeti átalakítása ......................................................... 29 4.3. Szervezeti felépítés ......................................................................................... 31 4.4. Társulási megállapodás tartalma .................................................................... 33 4.4.2. Társulás jogállása........................................................................................... 34 4.4.3. Társulás célja.................................................................................................. 35 4.4.4. Társulás szervezete és működése .................................................................... 35 4.4.5. Az intézmény gazdálkodása és vagyona.......................................................... 36 4.4.6. Társulás megszűnése, felmondása, kizárás..................................................... 38 4.5. 2008. évi változás ........................................................................................... 39 4.6. 2009 évi változás ............................................................................................ 39 4.7. 2010. év. Koncepciótól az elszámolásig ........................................................ 40 4.7.1. Koncepció pénzügyi, számviteli meghatározása szerint ................................. 40 4.7.2. Költségvetés elfogadása .................................................................................. 49 4.7.3. Költségvetés végrehajtása............................................................................... 54 4.7.4. Zárszámadás és elszámolás ............................................................................ 57 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK .......................................................... 59 5.1. Előnyök és Hátrányok .................................................................................... 62 5.2. Javaslatok ....................................................................................................... 64 6. ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................... 66 Irodalomjegyzék 1. számú melléklet: Óvodai társulás hozzájárulás településbontásban (koncepció) 2. számú melléklet: Iskolai társulás hozzájárulás településbontásban (koncepció) 3. számú melléklet: Óvodai társulás hozzájárulás településbontásban (teljesítés) 4. számú melléklet: Iskolai társulás hozzájárulás településbontásban (teljesítés) 5. számú melléklet: Óvodatársulás költségvetési adatok (I. féléves teljesítés) 6. számú melléklet: Iskolatársulás költségvetési adatok (I. féléves teljesítés) 7. számú melléklet: Óvodatársulás költségvetési adatok (I.-III. negyedéves teljesítés) 8. számú melléklet: Iskolatársulás költségvetési adatok (I.-III. negyedéves teljesítés) 2

1. BEVEZETÉS Szakdolgozatom témaválasztásának indoka, hogy szeretném megvizsgálni a főiskolán tanult pénzügyi ismeretek: •

Zirc Önkormányzatának a közoktatási intézményfenntartó társulási formában működtetett intézményeinél a gyakorlati életben, hogyan érvényesülnek;

•

a gyakorlati életből vett példa megvizsgálása során szerzett tapasztalatok számomra milyen követendő és kialakítandó szemléletet és szempontrendszert határozhatnak meg a diploma megszerzése utáni pénzügyi munkámra tekintettel;

A szakdolgozatom készítésének célja annak elemzése, értékelése és eldöntése, hogy: •

szülővárosom Önkormányzatának, mennyire volt a város iskolai közoktatásában indokolt, helyes és hosszú távon megoldást jelentő, az addigi gyakorlatot pénzügyi és finanszírozási területen megváltoztató Zirc és Környéke Közoktatási Iskolatársulás megalakítása, vezetése és működtetése, különös tekintettel a 2007-2010 évek közötti költségvetési törvény, közoktatás finanszírozás és magyarországi gazdasági helyzet figyelembe vételére.

•

szülővárosom Önkormányzatának, mennyire volt a város óvodai közoktatásában indokolt, helyes és hosszú távon megoldást jelentő, az addigi gyakorlatot pénzügyi és finanszírozási területen megváltoztató Zirc és Környéke Közoktatási Óvodatársulás megalakítása, vezetése és működtetése, különös tekintettel a 2007-2010 évek közötti költségvetési törvény, közoktatás finanszírozás és magyarországi gazdasági helyzet figyelembe vételére.

Szakdolgozatom készítéséhez felhasználtam a főiskolán tanultakat azért, hogy Zirc Önkormányzata által létrehozott közoktatási társulások hatékonyságát pénzügyi szempontból objektív módon értékelhessem. A téma kiválasztását szolgálta, hogy a társulások pénzügyi működését személyesen megismertem, mivel a szakmai gyakorlatot a hivatal pénzügyi osztályán töltöttem, ahol lehetővé tették számomra a téma alapos megismerését az intézményvezetőkkel való személyes kapcsolattartást és azt, hogy kérdéseimre megfelelő, autentikus személyektől szakszerű anyagot és válaszokat kaphassak.

3

1.1. Zirc városáról

Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el, az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Veszprém megye elhelyezkedése Magyarországon belül 1. ábra

(Forrás: www.terkepcentrum.hu, letöltés ideje: 2011. október 2.,13:45) Zirc a „Bakony fővárosa”. Veszprém megyében a 82. sz. főút mentén, Veszprémtől 25, Győrtől 50 km távolságban található. A város és a földrajzilag is hozzá kapcsolható térség a Bakony keleti és északi részén terül el, melyet délről a Balaton-felvidék, északról pedig a Kisalföld síksága határol. A Győr, Veszprém, Pápa és Székesfehérvár közötti városhiányos területen Zirc központi, kistérségi szerepkört tölt be. Közigazgatásilag a zirci térség 26 települést foglal magába. 4

Zirc elhelyezkedése Veszprém megyén belül

2. ábra

(Forrás: http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?go=map&mid=19, letöltve: 2011. október 2. 13:45) A térség egyetlen városa Zirc, mely 7 085 fős lakosságával a megye egyik legkisebb lélekszámú városa. A város a térség gazdasági, intézményi és kulturális központja.

Zirc város önkormányzatának közoktatási feladatait jelenleg két intézmény látja el. Az óvodai neveléssel összefüggő feladatokat Benedek Elek Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde Az alapfokú oktatási feladatokat Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A két intézmény 2007. augusztus. 31-től kezdődően a korábbi „egyedülállóságot” felhagyva külön-külön megkötött társulási megállapodás alapján a társulásban résztvevő önkormányzatokkal, közös fenntartású közoktatási intézménytársulásban működik. 5

2. MAGYARORSZÁG 2006-2007. ÉVI POLITIKAI, GAZDASÁGI, HELYZETÉNEK RÖVID BEMUTATÁSA 2.1. Magyarország politikai és gazdasági helyzete 2006-2007. évben

Zirc város közoktatási társulások megalakításának objektív vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges annak rövid bemutatása, hogy milyen gazdasági, politikai és pénzügyi helyzet vezetett 2007. évben ahhoz, hogy a város vezetése megváltoztassa korábbi intézménystruktúráról alkotott szemléletét, idomulva egyrészt a kistérségi települési igényekhez, kihasználva másrészt a mindenkori költségvetési törvény adta többlet finanszírozás lehetőségeit. Új utat keresve, milyen körülmények hatására jutott el addig, hogy más önkormányzatokkal társulási formára áttérve oldja meg az alapfokú oktatás és az óvodai nevelés feladatait. Idézzük fel Magyarország 2006 – 2007 évi politikai és gazdasági helyzetét a teljesség igénye nélkül!

Magyarország 2006 – 2007 évi politikai helyzete: A választási törvény értelmében az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselőket maximálisan négy év időtartamra választja az ország. Több mint 16 éve, azaz négy választási ciklus óta kialakult ez a rendszer. Az ország politikailag és gazdaságilag tehát négy éves választási ciklusokban él és gondolkodik. Az önkormányzatok működését a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv szabályozza.

A települési helyhatóságokat legitim, teljes körű önrendelkezési joggal irányítják saját településüket a képviselő-testület döntései alapján. A képviselő-testületek tagjai a helyi település állampolgárai közül kerülnek megválasztásra. A város működtetésének ellátási feladatairól tehát helyben kell gondoskodni! Ezek a feladatok kötelezően - illetve nem kötelezően ellátandóak. A kötelezően ellátandó feladatok között szerepel a közoktatás ellátási feladata. A helyi pénzügyi források megteremtése és újra elosztása révén a közoktatás terén felelős döntéseket kell hozni ciklusokon átívelő módon. 6

Magyarország 2006 – 2007 évi gazdasági helyzete: 2004. május. 1. Magyarország Uniós taggá válik. Ettől az időponttól kezdve új gazdasági időszámítás kezdődött! Az uniós tagsággal nem csak előnyök járnak, de szigorúbb pénzügyi, gazdasági előírások is vonatkoznak az országra. A közoktatást, az Európa Uniós irányelvekhez kellett közelíteni. 2006. évben az új országgyűlési választás után gazdasági fordulatnak kellett következnie az ország akkori pénzügyi helyzete miatt. Az országgyűlési képviselő választások eredménye után, valamint az Európai Uniós gazdasági direktívák előírásait, ajánlásait betartva a kormány elkészítette Magyarország aktualizált konvergencia programja 2006-2010 előírásait. (http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/20_scps/200607/01_programme/2006-12-08_hu_cp_hu.pdf, 20011. november 21., 15:49)

A programból természetesen a szakdolgozat tárgyalt témája szempontjából fontos részeket szükséges kiragadni a teljesség igénye nélkül!

„Az Európai Uniós tagságból adódó jogszabályi követelményeknek megfelelve a tagállamok minden évben december 1-jéig aktualizált stabilitási, illetve az eurót még nem bevezetett tagállamok aktualizált konvergencia programot nyújtanak be a Tanács és a Bizottság részére. A magyar Kormány a Tanács felkérésére a hagyományos menetrenden kívül 2006. szeptember 1-jén is készített konvergencia programot. A szeptemberi program célja az volt, hogy bemutassa a 2006 júniusában beiktatott új Kormány középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseit, különös tekintettel a magas költségvetési hiány csökkentésének módjára” (http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/20_scps/200607/01_programme/2006-12-08_hu_cp_hu.pdf, 20011. november 21., 15:49, oldal: 3.) A konvergencia programban kiemelt jelentőséggel szerepeltek: -

A gazdaságpolitika főbb jellemzői

-

A 2007. évi költségvetés

-

Az államháztartás kiadásainak alakulása

7

A konvergencia programban is szereplő, de szakdolgozatom tárgyalt témája érdekében ez a három téma megemlítése fontos, mert ezek hatnak ki a közoktatás területén tevékenykedő közalkalmazottak javadalmazására, a közoktatási intézmények finanszírozásának átalakítására. A gazdaságpolitika főbb jellemzői A Kormány legfontosabb célja volt, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsék meg az Európai Unió tagországainak átlagát. Ez olyan gazdaságpolitikát jelent, amely tartós államháztartási és külső egyensúlyon alapul. A gazdasági stratégia két meghatározó vonását irányozták elő: -

államháztartás minél gyorsabb konszolidálásához szükséges rövidtávon ható fiskális-lépéseket,

-

átfogó reformokat.

Az egyensúly megteremtése áldozatokkal jár, ami az infláció növekedésében ölt testet.

A fiskális gazdaságpolitika konszolidációs elemei közül meg kell említenünk, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében csak a kiadási oldal strukturális átalakítása az egyedüli járható út 2006. évben. A kiadások GDP-hez viszonyított arányos csökkenését a költségvetési fegyelem megteremtése érdekében úgy érték el, hogy előirányozták a közszférában foglalkoztatottak létszámának csökkenését és ezzel együtt a bértömeg 2006. évi szinten tartását.(pedagógusok bérpolitikája) Egyúttal előirányozták, hogy a 2007. évben nincsen lehetőség kiadások növelésére, azaz a rendkívüli önkormányzati finanszírozási igények elbírálására.(ÖNHIKI, oktatási intézmény finanszírozására) Az államháztartási hiány, tartós csökkentése érdekében, a Kormány érdemi strukturális változásokat is kezdeményezett, illetve irányozott elő 2007. évre, azt követő évekre az oktatási és az önkormányzati rendszerekben. 2006. évben a kormány bejelentette az oktatási rendszerben oktatási reformra van szükség. A közoktatás átalakításával az alapkészségek erősítését, az esélyegyenlőségét tűzte ki célul. 8

A szakdolgozat további részeiben többször történik visszautalás majd erre az előirányzott kormányzati lépésre, mely egyike azon befolyásoló tényezőknek, melyek nagymértékben befolyásolták a zirci közoktatási társulások életre hívását! A Kormány az önkormányzati rendszerben is strukturális átalakítási, modernizálási a fiskális pénzügypolitikát jobban szolgáló lépést tervezett az önkormányzati reform megvalósítását. Célként az önkormányzati autonómia finanszírozási kereteinek erősítését jelölve meg! Erről pedig azt kell tudni, hogy ez nem más, mint a finanszírozási feltételek szigorításával járó eljárási folyamat. Az önkormányzati rendszer egészének reformja – a feladat- és hatáskörök ésszerűbb telepítésére törekedett. A feladat-ellátási szintek átalakításával a fő szempontként megjelölt célt kívánták elérni, hogy a döntéseket azon a szinten kell meghozni, illetve a feladatokat végrehajtani, ahol az a leghatékonyabb módon megvalósíthatóak. A cél megvalósítása több helyen decentralizációt, más helyeken centralizációt igényelt! A települések feladatainak egy részét 2004. évtől kezdődően kistérségi szinten lehetett racionálisan megszervezni. E szintre kívánta a Kormány helyezni a közoktatás megszervezését a 2006. évben – fentiek szerint – elindított reformjával. A feladatellátás kistérségi és regionális szinten történő megszerveződését irányozták elő, tehát tudható volt, a régi, településenkénti, önkormányzati finanszírozást bizonyos feladatellátásokban, így a közoktatás területén nem támogatják majd a következő években. Az önkormányzatok a közoktatás területén a feladataik ellátása érdekében más működtetési formát kellett, hogy válasszanak, új utat kellett, hogy keressenek! A 2006. szeptemberi konvergencia programban a közoktatás területén felsorolt intézkedések egy részét a már korábban elfogadott közoktatási törvénymódosítás tartalmazta.

A 2006: CXXVII. tv. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről határozott lépéseket tett a többcélú kistérségi társulás – pénzügyi ösztönzésére. A központi támogatási rendszer egyszerre pozitív és negatív eszközökkel ösztönözte az önkormányzatokat a kistérségi szintű társulásban történő feladatellátásra, azok kialakítására, létrehozására. 9

A többcélú kistérségi társulások támogatása a 2006. évről 2007-re 20%- os növekedést mutat pénzügyi oldalon! A többletforrással kiemelt támogatást biztosítottak a többcélú kistérségi társulásoknak arra az esetre, ha átvennék, a közoktatási intézményeket és az intézmények fenntartását közös fenntartásúvá alakítanák át! A cél az volt, hogy több közoktatási intézmény összevonásra kerüljön, ami együtt járhat a pedagógus- és nem pedagógus alkalmazottak számának csökkenésével, hosszútávon közalkalmazotti létszám csökkenéssel, bértömeg megtakarítással, jelentős állami támogatás megvonással! A közös intézményfenntartás a létszámgazdálkodás területén kínált jelentős megtakarítási lehetőséget, azzal, hogy bevezetése esetén az intézményvezetők számának csökkenése, a rugalmas foglalkoztatás valósulhasson meg. Az akkor már elfogadott közoktatási törvénymódosítással a fentiekben ismertetett módon kialakított intézményi keretekkel megváltoztatásra került a közoktatás finanszírozása méghozzá két területen: 1. a pedagógusok heti kötelező óraszámának 8-10%-kal történő emelése, 2. a kötelező módon történő, kisiskolák tagintézményként integrálása. A közoktatáshoz tartozó további pénzügyi finanszírozási változásokról tett kormányzati intézkedésekről a benyújtott 2007. évi költségvetési törvényjavaslat rendelkezései, előírásai alapján lehetett képet alkotni. A Kormányzat döntéssorozatával - oktatási, és önkormányzati reform, közoktatási finanszírozási rend megváltoztatása - jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2007. év során egyre szélesebb körben egyre több önkormányzat részvételével döntő szerephez jussanak a megalakított közös önkormányzati közoktatási társulások.

A 2006–2010 évi választási ciklus elején a gazdaságpolitika arra törekszik tehát, a közoktatás területén is, hogy a legkisebb növekedési áldozattal gyors fiskális kiigazítás valósuljon meg, mellyel az Európai Uniós előírásokat tartva pénzügyileg stabil helyzet teremtődjön! A pénzügyi kockázatok közül a költségvetési gazdálkodásban meg kell említeni: -

forráshiányt,

-

likviditási problémákat

-

bonitás hiányt 10

Forráshiány azt jelenti, hogy az előírt, törvényekben rögzített feladatokhoz központi forrásból származó pénzeszköz nem társul. Likviditási problémáról beszélünk, amikor a gazdasági szereplő tervezett bevételei és kiadásai között időbeli meg nem felelés áll fenn. Bonitás hiány azt jelenti, hogy az önkormányzat az általa vállalt pénzügyi kötelezettségeknek nem képes megfelelni.

Önkormányzat jogutód nélkül nem számolható fel!

A helyi önkormányzati rendszer szerkezeti átalakítása egy sikeres közszektor reform kiindulópontja. A kiigazító lépésekkel és a reformok megindításával, az államháztartás hiányát 2009-re fenntartható mértékűre szerette volna csökkenteni az akkori kormányzat. El kívánták érni az államadósság GDP-hez mért szintjének növekedésének megállítását, majd mérséklődését. 2.2. Magyarország GDP és inflációs adatai 2006-2010. évben

Magyarország GDP adatai:

A bruttó hazai termék, a GDP gyakran használatos kifejezés: a gazdaság teljesítményének legjobb mérőszáma! Ez egy olyan mutató, mely egyetlen számba sűrítve fejezi ki a gazdaság összes teljesítményének pénzértékét. Tehát a GDP nem más, mint az ország területén meghatározott időszak alatt létrehozott és végső felhasználásra kerülő áruk és szolgáltatások érétke, ami megegyezik a gazdaságban keletkezett jövedelmekkel. (Károly Róbert Főiskola Gyöngyös: Makroökonómia, Dr. Dedák István, Dr Magda Róbert-Dr. Lőkös László-Bozsik Norbert, Gyöngyös 2004, ISBN-, 17. oldal) Magyarországon a GDP éves növekedési üteme 1997-től 2005-ig négy százalék fölött alakult, átlagosan 4,5 százalék volt. Az akkori kormány gazdaságpolitikája a GDP alakulása, alakítása tükrében változott. Ebben az időben az önkormányzatok költségvetési egyenlege mind abszolút számokban, mind a GDP százalékában kifejezve romló tendenciát mutatott.

11

1. táblázat: GDP alakulása 2005 4,2

2006 4,0

2007 2,2

2008 2,6

2009 4,2

2010 4,3

GDP 2005. évi áron (növekedési ütem,%) (Forrás: Konvergencia program 2006-2010 oldalszám: 9 http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/20_scps/200607/01_programme/2006-12-08_hu_cp_hu.pdf, 20011. november 21., 15:49) További kormányzati intézkedésektől – elsősorban a különböző gazdasági ágazatokban a korábban biztosított ártámogatások jelentős mértékű csökkentésének vagy akár teljes megszűntetésének hatásától – döntően 2007-ben emelkedő a fogyasztói árszint volt várható. Többek között az intézkedés hatására a gazdasági előrejelzés szerint 2007 első felében az infláció átmenetileg 7–8%-ra történő emelkedése, majd az év második felében határozott mérséklődését, így az éves átlagos drágulási ütemet 6-6,5% között prognosztizálható szinten tervezhette mindenki. A belső egyensúly megteremtésével párhuzamosan a fizetési mérleg hiányának is jelentős mértékű mérséklődése volt várható. Ugyanakkor az adó- és járulékváltozások következtében 2007-ben több mint 1,5 százalék ponttal növekszik az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya, de még így sem éri el 39%-ot meghaladó mértéket.

A reálgazdasági növekedés Magyarországon a 2000-es évek közepéig végig 5% körüli szinten mozgott. 2006-2007-ben folytatódott a beruházási lejtmenet, volumene folyamatosan csökken, 2007 közepéig tudta fenntartani a gazdasági növekedést, attól kezdve azonban stagnálás következett, ami a nemzetközi pénzügyi majd gazdasági válság hatására villámgyors zuhanásba ment át. A gyenge növekedési teljesítmény következménye, hogy 2002 és 2008 között Magyarország az egy főre jutó GDP alapján egyre hátrébb csúszott az európai rangsorban. 1. és 3. táblázatban szereplő pénzügyi adatok csak előrejelzés értékűek (Konvergencia program 2006-2010 oldalszám: 9 és 15). Szerepeltetésükre azért került sor, hogy illusztráljam az akkor megszülető oktatási törvény szellemiségét. A 2. táblázatban szereplő KSH adatok a tényleges pénzügyi adatokat mutatják, mely véleményem szerint alátámasztja az akkori oktatási törvény változtatásának szükségszerűségét.

12

Oktatásra jutó GDP

GDP megoszlása az egyes gazdasági szegmensek között 3. ábra 1 300 000 1 200 000 1 100 000 1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 2 006

2 007

2 008

2 009

2 010

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Pénzügyi, biztosítási tevékenység Oktatás

(Forrás: saját szerkesztés (www.ksh.hu, letöltés: 2011. október. 2. , 13:45)

2. táblázat: GDP megoszlása Nemzetgazdasági ág Mezőgazdasági Pénzügyi, biztosítási tev. Oktatás

2006

hazai

termék

(alap

2007

2008

2009

2010

853 305

894 912

912 029

746 638

852 735

987 915

942 085

937 880

1 046 611

1 071 924

1 062 786

Bruttó

Érték, folyó áron, millió Ft

1 056 849

1 119 706

1 081 266

1 075 517

20 482 792

21 393 262

22 646 111

21 657 257

22 614 887

3 193 058

3 598 585

3 899 538

3 965 609

4 132 775

23 675 850

24 991 847

26 545 649

25 622 866

26 747 662

áron) Termékadók és

támogatá-

sok egyenlege Bruttó

hazai

termék (piaci beszerzési áron)

(Forrás: saját szerkesztés http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt002d.html)

13

Ami a táblázatból látszik, és ami a diagramról is leolvasható az oktatásra jutó GDP aránya 2006 -2008. között 10% pontos növekedést mutatott. A világválság bekövetkezése miatt és annak hatására visszaesést mutat 2009. -ben. Ezt követő évben is még csökkenik, de már közel sem olyan módon, mint az előző évben.

Magyarország inflációs adatai: „2006-ban az államháztartás konszolidációja érdekében bevezetett hatósági (gáz, villamos energia-, távfűtés, gyógyszer- tömegközlekedés, stb.) áremelések, valamint az alsó ÁFA - kulcs 15-ről 20-ra emelése növelte meg összesen 6 százalékponttal 2007 végétől a felgyorsult világpiaci nyersanyag-, kőolaj- és élelmiszerár- további emelkedést okozott.” (Konvergencia Program 2006-2010, oldalszám:15) (http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/20_scps/200607/01_programme/2006-12-08_hu_cp_hu.pdf, 20011. november 21., 15:49) A reálgazdasági folyamatokat drámaian romló külső és belső egyensúlyi folyamatok kísérték, amelyek 2006-tól kezdve visszahatottak azokra, és alapvetően rontották a növekedési kilátásokat. A 2002-es választási évvel kezdődő katasztrofális államháztartási túlköltekezés 4 évre tartósan 8-10%-ra emelte az államháztartás GDP-arányos finanszírozási igényét, elkerülhetetlenül a külföld tartósan magas, a GDP 6-8%-át kitevő finanszírozására szorultunk. (Konvergencia Program 2006-2010)

3. táblázat: Infláció adatai 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Infláció évi átlagos vál- 3,6 3,9 6,2 3,3 3,0 2,8 tozás %-ban (Forrás: Konvergencia Program 2006-2010, oldalszám: 15. http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/20_scps/200607/01_programme/2006-12-08_hu_cp_hu.pdf, 20011. november 21., 15:49) Az Országgyűlésnek benyújtott 2007. évi költségvetési törvényjavaslat a szeptemberi konvergencia programban ismertetett intézkedések szerint, az abban kitűzött fiskális pályával összhangban készült.

14

Jelentős előrelépés a korábbi évek gyakorlatával szemben, hogy a költségvetés a 2007. évi előirányzatok mellett 2010-ig tartó tájékoztató jellegű kitekintést is tartalmaz: cím (gyakran alcím) részletezettséggel nominális értékben mutatja be e középtávú terveket, éves bontásban. A törvényjavaslat normaszövege tartalmazza a 2007-2010. évekre vonatkozó ESA95 szerinti GDP-arányos elsődleges egyenleg-követelményt. Ezzel a 2007. évi költségvetési törvény rögzíti a középtávú költségvetési mozgásteret.

GDP és Inflációs ráta adatai 4. ábra

(Forrás: saját szerkesztés (Konvergencia Program 2006-2010, 15 p.)

15

2.3. A finanszírozás alakulása a közoktatásban 2006-2007. évben

Fehérvári Anikó: Normatív finanszírozás az oktatásban 2000-2009 között tanulmánya alapján lehet legjobban megérteni az akkori helyzetet. Ezért a fejezetet a tanulmány ide vonatkozó részének idézésével kezdem. /Forrás: Fehérvári Anikó: Normatív finanszírozás az oktatásban 2000-2009 között, 2011. november. 22., 15:28/ A tanulmány arra vállalkozik, hogy áttekintse az elmúlt évtized legfontosabb pénzügyi, finanszírozási változásait az alábbi területeken. -

A fejkvóta rendszer változásai.

-

Koncepcionális változások (pl. a csoportlétszámra való áttérés, intézménynagyság kezelése a szakképzésben, stb.)

-

A fejkvóták nagyságának változása az infláció tükrében képzési programok szerint.

-

A szerkezetet érintő egyéb pénzügyi szabályozók: bejárók utáni normatíva, kistelepülési normatíva stb.)

-

Új, az iskolák, osztályok nagyságát, a tanulók összetételét érintő pénzügyi változások (pl. integrációs normatíva, stb.)

-

Egyéb pénzügyi szabályozók (pl. fejlesztési források tekintetében az RFKB-k létrehozása, prioritásai)

Az elmúlt évtized normatíva változásait nehéz kezelni, mivel a költségvetés az általános iskola alsó és felső tagozatát egyben/külön kezelte, illetve az osztály struktúrát sem nyolc osztályban határozta meg.

Az egyre laposodó pénztárca és a demográfiai görbe az oktatásirányítás figyelmét a tanulólétszámok felé terelte! 2005-ben már tízezer forint kiegészítő támogatást igényelhettek azok a helyi önkormányzatok, amelyek a közoktatási törvényben meghatározott létszámhatárok 65 (1. évfolyamon), illetve legalább 50 százalékát (2-4. évfolyamon) teljesítették.

A magasabb létszámú osztályokat, iskolákat pozitív diszkriminációban részesítették. 2007-től már egy bonyolultabb számítási rendszert tartalmaz a költségvetés, teljesítménymutató számítása alapján igényelhető a normatíva.

16

Az elmúlt évtizedben az állam egységesítette a finanszírozást, egyre több feltételhez szabta a normatívát. Jelentősen változott a normatívák felosztása, belső szerkezete, viszont maga az összeg nem sok változást mutat. A KSH adatai szerint 2000-hez képest évről évre emelkedtek az árak, az inflációs ráta 3 és 9 százalék között mozgott. A legnagyobb emelkedés 2001-ben és 2007-ben volt. Míg az évezred elején a fejkvóta jobban emelkedett, mint az infláció, 2006-tól azonban már kísérlet sem történt az inflációkövetésre Összességében megállapíthatjuk, hogy míg az évtized első felében a normatíva értéke az inflációt meghaladó mértékben emelkedett és annak felhasználását nem kötötték feltételekhez, szankciókhoz (sőt volt olyan időszak, ahol plusz támogatás is igényelhető volt bizonyos feltételek teljesítése esetén). Addig az évtized második felétől a normatíva egyre inkább elértéktelenedik az inflációhoz képest, és ezt is csak szigorú feltételekhez kötötten (megfelelő tanulólétszám alapján) kaphatják meg az iskolák. Kiegészítő normatívák -- kistelepülések, társulások A közoktatásban erős centralizációs törekvések mutatkoznak! Változott az elmúlt tíz évben a bejáró tanulók, az intézményi társulások és a kistelepülési támogatások nagysága és szerkezete. Az iskolák a más településről bejáró tanulók segítségével is biztosíthatják, stabilizálhatják létszámukat, ezen keresztül a finanszírozást. Bejáró az a tanuló, akinek sem lakhelye, sem tartózkodási helye nem azonos az iskola telephelyével, ami annyit jelent, hogy társulás megalakítása egyre indokoltabb.

2005-ben a többi évhez képest, magas volt a bejárók támogatása, majd 2006-tól ismét a 2000-es szintre esett vissza, ami az inflációt figyelembe véve már lényegesen kevesebbet ért. 2004-ig csak az óvodás és általános iskolákba járó tanulók után járt kiegészítő támogatás.

17

Az intézményfenntartó társulások, tehát azoknak az önkormányzatoknak a társulásai, amelyek az adott térségben lakók oktatását közösen kívánják megoldani, szintén kiegészítő támogatásra jogosultak, azaz például a zirci, mint gesztor önkormányzat. Ez a kiegészítő normatíva a 2000-es években végig jelen volt. 2000- ben, 2001 és 2002ben még nemcsak községi, hanem városi önkormányzatok is igényelhették. 2003-tól azonban csak akkor igényelhető a támogatás, ha az érintett tanuló nem városi lakos. A 2008-ban az újonnan alakult társulások csak akkor igényelhették a kiegészítő támogatást, hogy ha a felső tagozat létszáma elérte a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 75%-át (ez évfolyamonként átlagosan 16 tanulót jelent). 2009-ben is megmaradt ez a létszámkikötés, azzal bővülve, hogy a 2008 előtti társulásoknál felmenő rendszerben, már az 5-6.osztályra egyaránt vonatkozik a létszámkorlát. 2009-ben újabb szigorítás is történt, nem igényelhető a támogatás, ha a társuláson belül több önálló, ugyanazt a feladatot ellátó intézmény működik Újabb változást jelentett, hogy 2006-tól ismét az iskola székhelyét kell figyelembe venni, amennyiben társulásban működő iskola vette igénybe a támogatást többek között erre alapozott szemléletváltásában a zirci önkormányzat is!

Összegezve a rendszer változásait: 2000-2005 között inkább támogató, pozitívan diszkrimináló, míg 2006 és 2009-ben megszorító, büntető finanszírozási politikai érvényesült a kiegészítő normatívákban is. Ugyan a támogatási összegek nem változtak, de mivel csökkentették a támogatandó települések lakosságszámának nagyságát, így a 3000 lakos feletti települések elestek a támogatástól és 2008-tól pedig meg is szűnt ez a támogatási forma. 2.4. Zirc indoka a társulások megalakítására 2006-2007. évben

Zirc Város Önkormányzata közoktatási feladatainak ellátása érdekében 2007. évig a részben önálló költségvetési hatáskörrel rendelkező, de a közoktatás terén szakmailag teljesen önálló intézményeiként működtette a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolát és a Benedek Elek Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde-t.

18

Az önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezetén keresztül oldotta meg a két intézmény éves költségvetési feladatát és gyakorolta a pénzügyi irányítás és ellenőrzés kötelezettségét. Az önkormányzat semmilyen formában nem kívánt intézményeitől megválni sem politikailag sem gazdaságilag! A képviselő-testület a város életében fontos gazdaságpolitikai ágnak tekintette a két intézmény megmaradását. Mindenképpen szerette volna fenntartani városi keretek között történő működtetésüket! A városvezetés számára ennek a politikai döntésnek és nem utolsó sorban gazdasági vállalásnak egy részt a felnövekvő gyermekek iránti elkötelezettség, állampolgárokkal szembeni felelősségtudat, más részt a város életében a pedagógus társadalom által betöltött intellektualitás is kötelező irányt szabott! 2007. évig ez a szellemiség határozta meg az önkormányzat városi költségvetésének pénzügy politikai szempontból történő elkészítését annál is inkább, mivel az előző részekben taglalt országos politika, gazdaság és közoktatás finanszírozás is teret engedett! Mindkét intézmény pénzügyi szempontból jelentős terhet rótt ugyan a városra, tekintettel arra, hogy kötelezően ellátandó feladatként kellett őket finanszírozni. Természetesen jelentkezett évről-évre az a fokozódó pénzügyi feszültség és szorítás, ami a két intézmény finanszírozását igényelte a városi költségvetésből, más feladatok ellátásának finanszírozásával szemben. Az évről évre elkészítendő költségvetési koncepciót és az erre épülő éves költségvetést rendkívüli módon megterhelte az általános iskola illetve óvoda intézményi költségvetésében biztosítandó önkormányzati saját erőforrás teljesítése. Ennek hitelességét az előző három fejezetben bemutatott országos helyzet is igazolja. Az intézmények költségvetéseiben biztosítandó saját erőforrások összege 2007. évig exponenciálisan növekedett évről-évre az inflációs terhen kívül a gazdaságban megjelenő, emelkedő energiahordozók és nyersanyagok árai és a közfinanszírozás csökkenése következtében. Az intézmények saját bevételi lehetőségei is csökkentek, ami a költségvetésük bevételi oldalán intézményi működési bevétel kiesést eredményezett. Összességében a két pénzügyi tényező csökkenést mutatott, ezért a bevételi oldalon mutatkozó egyre nagyobb hiányt az önkormányzat saját pénzügyi forrásból volt kénytelen pótolni! 19

Nyilvánvaló, hogy a saját erő növekvő hiányát egy adott időn és egy adott mértéken túl már nem lehetett vállalni és teljesíteni önkormányzati részről. Ez a mérték és ez az idő 2006 végére minden mutatót tekintve elérkezettnek látszott. Figyelemmel kellett lenni azonban az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról II. fejezet A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei paragrafusaira: 8. § (1) A települési önkormányzat feladata a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, való gondoskodás. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A fenti törvényi előírást és a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési törvény előzetes jelzése alapján az általános iskola és óvoda finanszírozásának vonatkozásában nem, vagy csak nagy pénzügyi áldozatok árán tudta volna teljesíteni. Az önkormányzat képviselő-testülete 2006 októberében új választások miatt teljesen megújult. Az új testület az addigi pénzügyi finanszírozások tematikájával szakítani kívánt! Szem előtt tartotta azonban azt, hogy a város jövője érdekében köteles a településen tartani az általános iskoláját és óvodáját. E kettősség feloldhatatlannak látszott! Annak érdekében, hogy a problémát valamilyen módon mégis csak megoldják 2006 év november hónap végére a költségvetés koncepciójának elkészítése új finanszírozási utak keresését határozta meg a pénzügyi és közoktatási szakemberek számára a döntéshozó. Az önkormányzat képviselő-testületének koncepcióváltást jelentő határozata alapján a városi költségvetés és közoktatás lebonyolításában, készítésében dolgozó szakembereknek számba kellett venni a következőket: -

Magyarország politikai és gazdasági helyzetét 2006-2007 évben

-

Magyarország GDP és inflációs adatait 2006-2007. évben

-

Magyarország közoktatás finanszírozásának alakulását 2006-2007. évben

-

Magyarország aktualizált konvergencia programja 2006-2010 előírásait

-

Magyarország 2007. évi költségvetési tv normatív finanszírozás keretszámait

-

Zirc 2006. évi költségvetési előírásait, illetve annak teljesüléseit 20

Szakdolgozatomban az objektív következtetések levonása érdekében tehát ezért vettem számba és próbáltam tényszerűen felidézni a döntésre külsőleg ható egyszersmind kiindulásul szolgáló tényezőket. Ezek megalapozták a város közoktatási intézményeinél bekövetkező finanszírozási változásokat, gyökeres átszervezéseit. Ezen pénzügyi külső tényezők számbavétele és megértése annál is inkább fontos, mert tulajdonképpen hosszú távon kijelölték a város életében az állam által is javasolt, preferált az önkormányzatok számára is elfogadható intézmény átszervezési megoldást nyújtó önkormányzati társulási formát. Az előkészítésben résztvevő oktatási és pénzügyi szakembereknek kevés idő állt rendelkezésükre a változást tartalmazó javaslatuk megtételéhez, mert a 2007. évi költségvetésnek már úgy kellett elkészülnie, hogy az esetlegesen létrejövő társulási formát pénzügyileg is szolgálja, segítse annak megvalósulását. Itt feltétlenül érdemes és meg is kell jegyezni, hogy míg a költségvetés mindig adott naptári évre készül, addig az oktatásban ez finanszírozási szempontból két rész tanévet ölel fel. Köztudomású, hogy az oktatási év adott költségvetési év szeptemberétől következő költségvetési év augusztusáig tart. Azaz jól tervezhető pénzügyi szempontból az aktuális költségvetési évben nyolc hónap – január-augusztus - míg bizonytalanabb költségvetés tervezési szempontból a tanév négy hónapja – szeptember-december – a nem ismert tanulói létszámadatok miatt.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési törvényének elfogadása új helyzetet teremtett a közoktatás finanszírozásában, mely gyökeresen megváltoztatta az állam és az oktatási intézmény fenntartók költségvetési kapcsolatát. Amikor a költségvetési irányelvek napvilágot láttak nem maradt más az önkormányzat számára iskolájukfinanszírozása érdekékben, mint az a két út, amelyek közül választhatott, választania kellett. Az első szerint kistérségi társulások működtetésére bízzák közoktatási intézményeiket, ami annyit jelentett, hogy a települések teljesen elveszítik az addig önállónak kezelt intézményeiket.

21

A másik szerint létre hozzák a közoktatási társulásaikat, ennek révén megőrizhetik intézményeik önállóságát a gesztor önkormányzat illetve iskoláik, óvodáik tagintézményenkénti besorolása, működtetése révén. Ez a kvázi önállóság megőrzése politikailag és az oktatási intézmények szellemiségét tekintve ebben az időszakban az érintett önkormányzatok számára sokkal szimpatikusabbnak tűnt. Nem csoda, ha ezt az utat választották többségükben. A kérdés objektív megítélésére, hogy jó utat választott-e az önkormányzat adalékot adhat az, ha röviden át tekintjük, hogy mi is a társulás.

3. A TÁRSULÁS 3.1.

A társulás fogalma

„A társulás az önkormányzatok kapcsolatainak intézményi formája, meghatározott feladatok ellátására.” (dr. Csanádi Ágnes, dr. Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei, Perfect Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, ISBN 963 394 474 0)

3.2.

A társulás formái:

- Intézményi társulás: Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. A megállapodásban meg kell határozni: a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét, b) az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát, c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját, d) a megállapodás felmondásának a feltételeit.

22

- Hatósági igazgatási társulás: A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére - Társult képviselő testületek: A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselőtestületet alakíthat. - Körjegyzőség: (Forrás: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV, 2011.november.23., 15:34)

Fontos megjegyezni, hogy a társulások kialakulását a központi költségvetés kedvezményekkel ösztönözte a 2007 évi Magyarország gazdasági helyzetének függvényében. A társulások fenntartásában és hatékony működésükben elsődleges szempont az, hogy a finanszírozás hosszú távon is érvényesüljön. Ezért nem csak a megalakulást kell, ösztönzi, hanem a további működést is. Társulások megalakításának egyik fő indoka, hogy Magyarországon a település típusokat tekintve nagyon magas az alacsony lakosságszámú települések aránya. Annak érdekében, hogy e települések erőforrásaikat optimálisan használhassák ki létre hozták a társulásokat. A társulások megalakításának másik fő indoka, hogy a települések együttesen magasabb színvonalú ellátást tudnak biztosítani mintha, egyedül tennék azt.

3.3.

A társulás megalakítása

Fontos szempont hogy a társulás forma szabadon választható, nem kötelezi az önkormányzatokat semmi sem arra, hogy létre hozzák azt, tehát teljesen önkéntes elhatározáson alapul a megalakításuk. A törvény meghatározza a társulási megállapodások alapvető tartalmi és formai kellékeit, annak érdekében, hogy könnyítse a társulások megalakulását, vagyis az önkormányzatok együttműködését. Fontos tudnivaló, hogy a társulások nem csak kötelezően ellátandó feladatokra hozhatók létre, hanem a nem kötelezetően ellátandó feladatokra is.

23

Társulások alakíthatók: -

határozatlan időre

-

megállapodásban rögzített időtartamra

-

megjelölhető meghatározott feltételre

3.4.

A társulás tagjai

A társulás tagjai a társult önkormányzatok. Jogokkal és kötelezettséggel egyaránt rendelkeznek. Társulás bármely tagja ellenőrizheti a társulás tevékenységét. Ezen felül a polgármestereknek kötelezettségük, hogy beszámoljanak a képviselő testületének: -

Társulás céljairól

-

tevékenységük végzéséről

A legfontosabb elv, a társulás nem sértheti a tagok, azaz az önkormányzatok jogait.

3.5.

A társulás alapelvei: - önkéntesség, szabad elhatározás, - az egyenjogúság tiszteletben tartása, - kölcsönös előnyök, - arányos teherviselés”

(dr. Csanádi Ágnes, dr. Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei, Perfect Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, ISBN 963 394 474 0)

3.6.

A társulás törvényi háttere

Az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tör vény szabályozza a társulások alakítását és érdemi működését is! 3.7.

Társulás működési rendje

A meghozott döntéseknél minősített többség szükséges: - megállapodás jóváhagyásához - megállapodás módosításához - megállapodás megszüntetéséhez - társuláshoz való csatlakozás jóváhagyásához - társulási megállapodás év közbeni felmondásához 24

A Feladatellátás szervezeti formái három nagy csoportba sorolandók, melyek a következők: -

Települési önkormányzatok önállóan működtetik az alapfokú oktatási intézményeiket

-

Intézményfenntartó társulás

-

Többcélú kistérségi társulás

A társulás megállapodás tartalma: -

Társulás nevét, székhelyét

-

a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott nevét, székhelyét

-

a társulás által ellátott feladatot, hatáskört, szolgáltatást, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezését

-

megállapodás időtartamát

-

a költségek viselésének arányát és teljesítésének feltételeit

-

a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályait, az elszámolás rendjét a társulás megszűnése esetén

-

társulás ellenőrzésének rendjét

-

államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezését a kiadmányozásról

-

társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételeit

-

intézmény, más szervezet közös fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket

-

azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak

25

4. ZIRC ÉS KÖRNYÉKE KÖZOKTATÁSI TÁRSULÁSOK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE „Zirc és Környéke Közoktatási Iskolatársulás és Zirc és Környéke Közoktatási Óvodatársulás 2007-ben alakultak meg az országgyűlés 2006 decemberében elfogadott 2007. évi költségvetési törvény, megváltoztatott közoktatási finanszírozás hatására. Az addigi tanulólétszám-alapú normatív finanszírozás rendszerét felváltja, illetve az eltelt idő tudatában mondhatjuk, hogy fokozatosan felváltotta a számított álláshelyek alapján történő finanszírozás.” (Budapest F_város XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Gazdasági Programja 2007-2013. oldalszám: 44) A feladat ellátás szervezeti formái – így a normatív finanszírozás – tekintetében jelentős különbségek vannak. A költséghatékonyabb gazdálkodást lehetővé tenni és a saját források felhasználásának csökkenését elérni – ez volt a célja Zirc város önkormányzatának, egyedüli feltétel mellett, hogy a feladatellátás nem sérülhetett.

A kistérségbe tartozó önkormányzatoknak – Bakonybél, Borzavár, Lókút, Nagyesztergár, Pénzesgyőr, Porva, Olaszfalu – pedig a fentieken túlmenően, tehát a hatékonyabb gazdálkodás, a színvonalasabb oktatás, még céljuk volt az is, hogy pusztán megmentsék településükön az iskolák és az óvodák működését. Ezek a politikai és gazdasági kvázi kényszerek automatikusan egy érdekszövetségbe tömörítették ezeket az önkormányzatokat. A közös akarat, közös elhatározást fogalmazott meg a képviselő-testületek számára az érdekszövetség, azaz társulás megalakítását. Tekintettel arra, hogy a tágabb földrajzi lehetőség alapján már 22 önkormányzat megalakította a kistérségi társulást, de ezek az önkormányzatok ettől független társulást akartak alakítani nem maradt más megoldás számukra, mint közoktatási intézmény fenntartó társulás megalakítása. Felismerve a lehetőséget, elismerve a közös akarat és az egyenlő jogokon történő működés szükségszerűségét e kis önkormányzati csoportosulás tárgyalásokat folytatott a létrehozás, a működtetés és az estleges további fejlődés tárgyában.

26

Először a közoktatási szakemberek, majd a polgármesterek, képviselő-testületek tagjai folytattak egyeztetéseket. Eredetileg a közoktatási intézményfenntartó társulás létrehozását a következő települések önkormányzatainak csatlakozásával képzelték el: Bakonybél, Borzavár, Lókút, Nagyesztergár, Pénzesgyőr, Porva, Olaszfalu község és Zirc Városi Önkormányzat. Társulás földrajzi térképe 5. ábra

(Forrás: http://terkep.zircterseg.hu/zircterkep/keret.asp, letöltés: 2011. október. 2., 13:45)

Az átszervezés nagyfokú változtatást jelentett mind az általános iskolák, mind a napközi-otthonos óvodák esetében, hiszen önállóságukat elvesztették.

27

Gesztor: Zirc Városi Önkormányzat Társult: Bakonybél, Borzavár, Lókút, Nagyesztergár, Pénzesgyőr, Porva, Olaszfalu Bázisintézmény: Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde Zirc Tagintézmény: Bakonybél, Borzavár, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu,

Gesztor: Zirc Város Önkormányzata Társult: Bakonybél, Borzavár, Lókút, Nagyesztergár, Pénzesgyőr, Porva, Olaszfalu Bázisintézmény: Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Zirc Tagintézmény: Bakonybél, Borzavár, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Bázisintézmény jogállása: székhellyel rendelkező, részben önálló költségvetési intézmény mely OM azonosítóval rendelkezik.

4.1. Óvodák szervezeti átalakítása Az intézményi átalakítás, a társulás létrehozása az óvodai szférában egyszerűbb dolognak tűnt az iskolainál. Ez elsősorban a gyermekkorosztályok homogenitása miatt, másrészt az intézmény adott településen maradása miatt.

4. táblázat: Óvodai létszám: Település

Tanév

Lét-

Csoport

szám

szám

Átlaglétszám

Óvodapeda-

Dajkák

gógus száma

száma

Bakonybél

2007-08

43

2

22

4

2

Borzavár-

2007-08

56

2

28

4

2

Lókút

2007-08

13

1

13

2

1

Nagyeszter-

2007-08

38

2

19

4

2

Olaszfalu

2007-08

37

2

19

4

2

Zirc

2007-08

245

10

25

21

10

Porva

gár

(Forrás: saját szerkesztés, javaslat a nevelési-oktatási intézmények átszervezése)

28

Bár létszámcsökkenés mutatkozik az óvodai intézményhálózatban, de nem olyan mértékű, hogy átalakítást igényelne, hiszen önmagukban önállóan is megfelelnek a létszám követelményeknek a tagintézmények. Megváltoztak az intézményekben lévő tisztségek is. Ez alatt értendő, hogy a kinevezett intézményvezetők tisztségeit vissza kellett vonni! 5. táblázat: Az átalakításra két javaslat született Megnevezés

„A” javaslat (óra)

Bázis intézmény óvodavezetőjének 6

„B” javaslat (óra) 6

kötelező óraszáma Bázis intézmény óvodavezető he- 24

24

lyettes kötelező óraszáma Tagintézmény-vezetők kötelező óra- 30

24

száma Tagintézmény vezető helyettes

nincs

nincs

(Forrás: saját szerkesztés, javaslat a nevelési-oktatási intézmények átszervezése) Befolyásoló tényezőként figyelemmel kellett lenni az alábbiakra: -

Óvodai férőhelyek száma

-

Szakképzett óvónők száma

-

Dajkák száma

-

Egyéb technikai gondozók száma

-

Nyilvántartási idő

-

Igénybevett órakedvezmények

-

Pótlék összege havonta

-

óvodavezető, óvodavezető helyettes

-

munkaközösség vezető

4.2. Általános iskolák szervezeti átalakítása Az általános iskolai képzés átszervezésénél is mutatkozott az a tény, amit a társulás megalakításának lehetősége is rejtett, hogy a megváltozott törvényi feltételek miatt költséghatékonyabban lehetett ellátni az önkormányzatoknak ez irányú a feladatukat, ráadásul kisebb saját forrás felhasználásával! 29

Az előzetes vizsgálatok alapján az átszervezés eleget tesz a törvényi szabályozásnak és a fent említett feltételeknek is. Ezen tények alapján két variáció került kidolgozásra, függetlenül attól, hogy az eredmény ugyanaz, az intézmény fenntartó társulás!

„A” variáció: 6. táblázat: A variáció létszámadatai Megnevezés Város

Létszám

Osztály létszám

(fő)

(fő)

7.e. osztály

Bakonybél+Borzavár

8+16

24

7.f. osztály

Nagyesztergár+Olaszfalu

14+14

28

8.e. osztály

Bakonybél+Olaszfalu

12+12

24

8.f. osztály

Borzavár+Nagyesztergár

14+11

25

(Forrás: saját szerkesztés, javaslat a nevelési-oktatási intézmények átszervezése)

Ebben az esetben több szempontot is figyelembe kellett venni. Az oka, hogy a gyereklétszám növekedése maga után vonja a pedagógus létszám növekedését is, továbbá az is tény, hogy az épület befogadó képessége nem felel meg az elvártaknak, így átépítésre volt szükség, ami költségnövekedést jelent! Csoportos utaztatás szükségessége merül fel.

„B” variáció: Ez a variáció kisebb léptékű, mint az „A”variáció. A „B” variáció szerint a gesztor iskola felső tagozatos tanulói a helyükön maradnak, a társult települések közül két település 7-8 osztályos tanuló csoportjainak kiegészítésével töltenék ki az iskola épületet. Bizonyos építészeti változtatásokat itt is alkalmazni kellett volna az épületben a befogadó képesség miatt! Pedagógusok fogadására a gesztor iskolában nincs szükség előreláthatólag. A gesztor iskola épületében elhelyezésre nem kerülő két település 7.-8 osztályos csoport osztályának a társult települések egyikén kívánták elhelyezni. Csoportos utaztatás lehetőségét vetette fel ez a gondolat. 30

Az a társult település ahol a két másik településről a 7.-8. osztályt befogadták volna, elveszti az alsó tagozatos tagintézményi támogatást.

Fontos megjegyezni, hogy mind a két variációnál felmerült a csoportos utaztatás lehetősége, amit természetesen szerződéses járattal oldottak volna meg, amelyre külön állami normatíva igényelhető. 4.3. Szervezeti felépítés Bázisintézmény: Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Zirc Tagintézmény: -

Bakonybél-Pénzesgyőr: német nemzetiségi nyelvoktató program alapján dolgozó intézmény

-

Borzavár-Porva: német nemzetiségi nyelvoktató program alapján dolgozó intézmény

-

Lókút: német nemzetiségi nyelvoktató program alapján dolgozó intézmény

-

Nagyesztergár

-

Olaszfalu

Az iskolai átszervezésnél is felmerült az intézményvezetők tisztségeinek visszavonása, megszüntetése. Ráadásul még a kötelező óraszám növekedésére is tekintettel kellett lenni. 7. táblázat: Tagintézmény vezetőket érintő intézkedések Megnevezés

„A” variáció (óra)

Bázis intézmény igazgatójának kötelező 4

„B” variáció (óra) 4

óraszáma Bázis intézmény 2 fő igazgató helyettes 8

8

kötelező óraszáma Tagintézmény-vezetők kötelező óraszá- 12

8

ma Tagintézmény-vezető helyettes

nincs

nincs

(Forrás: saját szerkesztés, javaslat a nevelési-oktatási intézmények átszervezése) 31

Befolyásoló tényezőként figyelemmel kellett lenni az alábbiakra: -

Tanítók száma

-

Szaktanárok száma

-

Egyéb technikai dolgozók száma

-

Igénybevett órakedvezmények

-

Pótlék összege havonta jogcím szerint

-

Tantárgy felosztás

A javaslatok figyelembe vételével és a pontos koncepció kidolgozásával a társult önkormányzatok döntésével megalakulnak a Zirc és Környéke Közoktatási Társulások.

2007. augusztus. 31. Zirc és Környéke Közoktatási Óvodatársulás. Zirc, Bakonybél, Pénzesgyőr Társulási Megállapodást Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 227/2007.(VI.28.)Kt. határozatával

2007. augusztus. 31. Zirc és Környéke Közoktatási Iskolatársulás. Zirc, Bakonybél, Pénzesgyőr, Lókút Társulási Megállapodást Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 228/2007.(VI.28.)Kt. határozatával

Az alapító tagok óvoda és iskola vonatkozásában eltérést mutatnak, ahogy ez a fentiekből látszik. Ennek oka, hogy bizonyos meggondolásból az alapító szándékot kinyilvánított önkormányzatok közül nem mindegyik írta alá a társulások határozatait a település szülői munkaközösségének hatására. Zirc és Környéke Közoktatási Társulások működése, szabályozása a Társulási megállapodás közoktatási intézmény közös fenntartásáról szóló határozatban (továbbiakban: Társulási megállapodás) került rögzítésre.

32

4.4. Társulási megállapodás tartalma

Zirc és Környéke Közoktatási Társulások Társulási Megállapodásainak előkészítésében részt vettek az érintett önkormányzatok polgármesterei, jegyzői, az oktatási intézmények vezetői, valamint pénzügyi szakemberek és önkormányzati képviselők is. Az előkészítő munkacsoport szakmai sokszínűsége, elkötelezettsége volt a garancia arra, hogy 2007-ben, egy a mai napig használható, időtálló Társulási Megállapodás született, mely valamennyi félnek kellő biztonságot nyújt a zökkenőmentes együttműködéshez. 4.4.1 Általános rendelkezések: Mindkét társulásra az óvodai és iskolai Társulási megállapodás egyöntetűen tartalmazzák: a, a társult önkormányzatok elnevezéseit és fontos adatait b, Társulások nevét, székhelyét c, Közös fenntartott intézmény neve, székhelye d, Fenntartott intézmény létrehozásával megszűnő intézmények adatait A közoktatási társulási intézmény létrehozásával az átalakulás hatására megszűnik az alábbi intézmények önállósága 8. táblázat: Megszűnő óvodai intézmény Óvodatársulás Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda Bakonybél-Pénzesgyőr (Forrás: saját szerkesztés, Társulási megállapodás) 9. táblázat: Megszűnő iskolai intézmények Iskolatársulás Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda Bakonybél-Pénzesgyőr Általános Iskola Lókút (Forrás: saját szerkesztés, Társulási megállapodás)

A közoktatási társulási intézmény létrehozásával az átalakulás hatására ezek az intézmények tagintézményként működnek tovább:

33

10. táblázat: Társulásban keletkező régi-új intézmények Óvodatársulás Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde (bázisintézmény) Óvoda Bakonybél-Pénzesgyőr (tagintézmény) (Forrás: saját szerkesztés, Társulási megállapodás) 11. táblázat: Társulásban keletkező régi-új intézmények Iskolatársulás Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (bázisintézmény) Szent Gellért Általános Iskola Bakonybél-Pénzesgyőr (tagintézmény) Általános Iskola Lókút (tagintézmény) (Forrás: saját szerkesztés, Társulási megállapodás) Legfontosabb pontja a megállapodásnak, hogy a megszűnő intézményekkel kapcsolatos mindennemű feladat és pénzügyi kiadás a korábbi fenntartó önkormányzatot terheli. 4.4.2. Társulás jogállása -

Melyben a megállapodás kimondja, hogy a társulás önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik és az előző pontban említett megszűnő intézmények jogutódja a közösen fenntartott intézmény (továbbiakban: Intézmény)

-

Intézmény jogi személyiség melynek pénzügyi-gazdasági feladatait a Zirc Városi Önkormányzat fenntartásában működő Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete végzi.

-

Társulás működési területe: társult önkormányzatok közigazgatási területe

-

Intézmény fenntartással kapcsolatos feladatokat, hatásköröket a Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testülete végzi. Ide értendő az intézmény igazgatójával kapcsolatos munkáltató jogok gyakorlása is. Fontos figyelembe venni ennél a pontnál azt a szabályt is, hogy az intézményvezetővel kapcsolatos döntéseket közösen hozzák meg a társulás tagjai.

34

4.4.3. Társulás célja -

Mind a két társulási formánál érvényesülnek a következők: a, szakmai munka színvonalának javítása b, gazdaságosság növelése c, tagönkormányzatok fajlagos költségeinek csökkentése

-

Az intézmény tevékenységi körbe tartozik:

12. táblázat: Óvodai tevékenységi körbe tartozó tevékenységek Óvodatársulás Óvodai nevelés Bölcsődei ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Óvodai intézményi közétkeztetés (Forrás: saját szerkesztés, Társulási megállapodás)

13. táblázat: Iskolai tevékenységi körbe tartozó tevékenységek Iskolatársulás Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Általános iskolai felnőttoktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás Iskolai intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás Óvodai intézmény közétkeztetés Bölcsődei ellátás (Forrás: saját szerkesztés, Társulási megállapodás)

4.4.4. Társulás szervezete és működése - Egyetértési jog szükséges az alábbiakhoz: a, társulás költségvetési koncepciója b, társulás költségvetése c, társulás zárszámadása d, elfogadáshoz e, társulás költségvetésének módosításához. 35

- Ezen felül egyetértési jogot gyakorol még az alábbi dokumentumok elfogadásakor is: a, Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) b, Nevelési Program c, Intézményi Minőségirányítási Program d, Házirend - A társult önkormányzatok összehangolják az intézményi térítési díjakat, étkezési díjakat és a vásárolt térítési díjakat.

4.4.5. Az intézmény gazdálkodása és vagyona • az intézmény éves költségvetéssel gazdálkodik. • a városi Önkormányzat költségvetésébe kerül. • bontása tag és bázisintézményi. • megállapításra kerül a szakfeladatok alapján a bázis és tagintézmények tervezett működési kiadásai – határidő: január 15. • meghatározásra kerül az intézmény költségvetése – határidő: január 31. • a döntést a társult önkormányzatok képviselő-testületi hozzák. Az intézmény működési kiadásainak forrása: -

normatív állami támogatás A törvényi előírás szerinti évi egyszeri igénylés határidejét – július 31. – az alapítással – augusztus 31. – a társulás túl lépte ezért a társulásokra vonatkozó normatíva szerint igényelték az önkormányzatok külön-külön a 4/12 részre.

az összegszerű számítását a tag és bázisintézmények diák és pedagógus létszámai alapján kerül kiszámításra -

egyéb kiegészítő támogatás megegyezik a társulásos normatíva összegével

-

önkormányzati kiegészítő hozzájárulás, települési önkormányzatonkénti finanszírozási költség

Működési kiadás (település intézménye) - normatív állami támogatás - saját bevételek - átvett egyéb pénzeszközök

36

A bemutatott képlet alapján kiszámított eredmény mutatja a társulási tagok hozzájárulásait a saját intézményeik működtetéséhez.

a, Társulási tagok által közösen finanszírozandó költségek az óvoda társulásnál 1, Székhely település intézmény vezetőjének személyi juttatása+ a munkaadói járulékokkal növelt összege 2, Munkaközösség vezetőjének költsége 3, Óvodatitkár 4, Gyermekvédelmi felelős 5, Munkavédelmi felelős 6, Dologi kiadás 7, Pénzügyi szervezet 8, Jogszerű működéshez szükséges feladatok, kötelezettségek folyamatos biztosításának költségei

Társulási tagok által közösen finanszírozandó költségek az iskolatársulásnál

Közös feladatok ellátásának költségviselése óvoda és iskolatársulásnál egyetemlegesen 1, A feladat költségének meghatározása egész évre 2, A költség kiszámításának módja A költség %-ban: ((illetékes tagóvoda gyermeklétszáma/ bázis és illetékes tagóvodák gyermeklétszáma)*100) A költség %-ban: ((illetékes tagóvoda gyermeklétszáma/ bázis és illetékes tagóvodák gyermeklétszáma)*100) A leírt képlet alapján számítható a tagok által fizetendő közös fenntartási költség, (a társulásban ellátott közös feladatok ellátásának finanszírozására szolgál) Pénzügyi gazdasági feladatokat ellátó Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezet közoktatási feladatokra jutó költségei is felosztásra kerülnek egy meghatározott képlet alapján.

37

Ezen összegek 1/12-ed része kerül átutalásra minden hónap első munkanapján a Gesztor önkormányzat számlájára, mellyel a pénzügyi kötelezettségüket a tagintézményekért felelős önkormányzatok teljesítik. Intézmény használatába kerülnek a tagintézmények tárgyi eszközei. Társulás fennállása alatt szerzett vagyon a tagokat illeti a finanszírozás arányában. Vagyon nyilvántartását a zirci Alapfokú Oktatási Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete végzi (továbbiakban: GAESZ). Társulás megszűnés esetén a vagyon elosztás a törvényben írtak alapján történik. 4.4.6. Társulás megszűnése, felmondása, kizárás Megszűnik: -

bíróság jogerős döntése alapján

-

tagok döntése alapján

Egyoldalúan felmondani tanév végén lehet, de erről a döntésről írásban kell értesíteni a társulás tagjait, előző év december 15.-ig. Kötelezettség teljesítés elmulasztásakor bármely tag felhívhatja a figyelmet erre, de határidőt kell szabni a teljesítésre. Ez a fizetési kötelezettség elmulasztásánál 8 napot jelent. Ha a kötelezettség a felszólítás után nem kerül teljesítésre, akkor még lehetőség van további 2 felszólításra. Ha ezek után sem teljesíti kötelezettségét a társulás tagja, a többi tag közös megegyezéssel kizárhatja. Másik lehetőség, hogy a gesztorönkormányzat jogosult lesz azonnali beszedésre. Társulási megállapodás módosítását, megszűntetését bármely tag kezdeményezheti. A tagok megszűnéskor kötelesek elszámolni: -

költségvetési hozzájárulások különbözetének utalásáról

-

tartozások, követelések rendezéséről

-

közös tulajdont képező vagyongyarapodás felosztásáról

Tagintézmény megszűnése esetén a felmerülő költségek az intézmény helye szerinti társult önkormányzatot terheli.

38

4.5. 2008. évi változás Lókút község csatlakozott az óvodatársuláshoz elismerve az óvoda társulási megállapodás teljes szövegét. Táblázat az előzőhöz hasonló, amibe a név szerepel és beírni a megszűnő tagintézmény nevét is. Lókút község csatlakozása is maga után vonta intézményeinek megszűnését illetve tagintézményként való bekerülését a társulásba 14. táblázat: 2008. évben megszűnő óvodai intézmények Óvodatársulás Napközi Otthonos Óvoda Lókút (Forrás: saját szerkesztés Társulási megállapodás) 15. táblázat: 2008. évben társulásba bevitt régi új intézmények Óvodatársulás Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde (bázisintézmény) Napközi Otthonos Óvoda Lókút (tagintézmény) (Forrás: saját szerkesztés Társulási megállapodás)

4.6. 2009 évi változás

Olaszfalu község mind az óvodatársuláshoz, mind az iskolatársuláshoz elismerve külön az óvodatársulási és külön az iskolatársulás megállapodás tartalmát. 16. táblázat: 2009. évben megszűnő óvodai intézmények Óvodatársulás Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda Bakonybél-Pénzesgyőr Napközi Otthonos Óvoda Lókút Kuntich Etelka Napközi Otthonos Óvoda Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés Társulási megállapodás) 17. táblázat: 2009. évben megszűnő iskolai intézmények Iskolatársulás Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda Bakonybél-Pénzesgyőr Általános Iskola Lókút Villax Ferdinánd Általános Iskola Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés Társulási megállapodás) A közoktatási társulási intézmény létrehozásával az átalakulás hatására ezek az intézmények tagintézményként működnek tovább: 39

18. táblázat: 2009. évben társulásba bevitt régi új intézmények Óvodatársulás Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde (bázisintézmény) Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda Bakonybél-Pénzesgyőr (tagintézmény) Napközi Otthonos Óvoda Lókút (tagintézmény) Kuntich Etelka Napközi Otthonos Óvoda Olaszfalu (tagintézmény) (Forrás: saját szerkesztés Társulási megállapodás) 19. táblázat: 2009. évben társulásba bevitt régi új intézmények Iskolatársulás Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (bázisintézmény) Szent Gellért Általános Iskola és Óvoda Bakonybél-Pénzesgyőr (tagintézmény) Általános Iskola Lókút (tagintézmény) Villax Ferdinánd Általános Iskola Olaszfalu (tagintézmény) (Forrás: saját szerkesztés Társulási megállapodás) 4.7. 2010. év. Koncepciótól az elszámolásig 4.7.1. Koncepció pénzügyi, számviteli meghatározása szerint A tervezőmunka, a költségvetési javaslat elkészítése a költségvetési koncepció. A helyi önkormányzatok költségvetésének kialakítása több ütemben történik. A helyi önkormányzat a költségvetési évben keletkező saját bevételeiről és várható kiadásairól előzetes költségvetési tervezetet készít. A költségvetési koncepció elkészítési határideje a költségvetési évet megelőző év november 30. A 2010. évi tervezőmunka 2009. november elején kezdődött meg, a 2010. évi normatív állami támogatások, és normatív kötött felhasználású támogatások igénybejelentésével, a mutatószámok felmérésével. Itt említeném meg, hogy a Közoktatási Társulások költségvetési koncepciójának összeállítása Zirc Városi Önkormányzat (gesztor önkormányzat) költségvetési koncepciójának összeállításával egyidejűleg történt. Ebben az időszakban a közoktatási intézmények által szolgáltatott adatok alapján, a T/10554. számú, a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, továbbá a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésről szóló 2008. évi CII. törvény előírásainak figyelembe vételével megállapításra került a közoktatási intézmények tagintézményi bontású 2010. évre vélelmezhető állami támogatásainak előirányzata. Ezen előirányzat az első és legfontosabb, mely ismeretében következtetni lehetett az intézmények 2010. évi finanszírozási igényére. 40

A közoktatási intézményeket megillető állami támogatások előirányzatán túl sor került az intézményi működési bevételek 2010. évi előirányzatának koncepcionális szintű meghatározására, mely esetben a tervezés alapja egyrészt a 2009. évi várható teljesítési adatok, másrészt az önkormányzatok térítési díjairól szóló rendeleteinek figyelembe vétele. A költségvetési koncepció a törvényi előírásnak megfelelően kiadási és bevételi oldalból tevődik össze. Kiadási oldal: 1. személyi juttatások 1.1. rendszeres 1.1.1. alapilletmény 1.1.2. kötelező és egyéb feltételtől függő pótlékok 1.2. nem rendszeres 1.3. külső személyi juttatásokat tartalmazza. 2. munkaadókat terhelő járulékok 3. dologi kiadások és egyéb folyó kiadások alkotják. A személyi juttatások alapilletményi meghatározásakor az alábbi fő szabályoknak kell eleget tenni: -

közalkalmazotti illetménytábla (Kjt)

-

kötelező legkisebb munkabér a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet

-

költségvetési létszámkeret

41

A társult önkormányzatok koncepcionális szintű hozzájárulása az alábbi táblázat alapján került meghatározásra. Tagintézmény Ssz.

Megnevezés

1. Kiadási főösszeg 2. Intézményi bevétel 3. Normatív állami támogatások 4. Többcélú normatív támogatások 5. Önkormányzati hozzájárulás 1 - (2+3+4): Korrekciós tételek 6. Prémium évek program bevétele 7. Korrekciós tételek összesen 6: 8. Korrigált önkormányzati hozzájárulás 5 - 7: 9. Társult Önkormányzat aránya 8 * …. % 10. GAESZ költség hozzájárulás 11. Közös költség hozzájárulás 12. Összes költség hozzájárulás 10+11: 13. Társult Önkormányzat által 2010. évben fizetendő 9+12:

1.1.1. Személyi juttatások rendszeres alapilletmény kiszámításához létszámadatok 20. táblázat: Óvoda létszámadatok 2010. év. Intézmény megnevezése

létszám (fő)

Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde

54

Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció)

40 6 3 5

21. táblázat: Iskola létszámadatok 2010. év. Intézmény megnevezése

létszám (fő)

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

104

Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció)

78 11 3 12

42

1.1.2. Személyi juttatások rendszeres kötelező és egyéb feltételtől függő pótlékok A kötelező és egyéb feltételtől függő pótlékok számítási alapját a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény aktuális évben előírt rendelkezése határozza meg. Az ágazati kormányrendelet pedig előírja a pótlékok alkalmazásának feltételeit, mértékét. (138/1992.(X.8.). Korm. rendelet)

1.2. Személyi juttatások nem rendszeres mértéke

A nem rendszeres juttatás között kell elszámolni a teljesség igénye nélkül: -

túlóra

-

helyettesítés

-

jubileumi jutalom

-

közlekedési költségtérítés

-

étkezési hozzájárulás

A koncepció személyi juttatásai között figyelembe vett kiadási összegek

22. táblázat: Óvoda személyi juttatások 2010. év. Intézmény megnevezése Személyi juttatások (eft) Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció)

106 640 80 039 11 610 5 948 9 043

23. táblázat: Iskola személyi juttatások 2010. év. Intézmény megnevezése Személyi juttatások (eft) Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció)

233 388 174 200 25 676 8 226 25 286

43

2. Munkaadókat terhelő járulékok A munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a személyi juttatásokra vonatkozó törvény által előírt mértékéből kerül kiszámításra. A munkaadókat terhelő járulék a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség: 1. nyugdíjbiztosítási járulékot 2. egészségbiztosítási járulék 2.1. természetbeni egészségbiztosítási járulék 2.2. pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3. munkaerő-piaci járulék 4. egészségügyi hozzájárulás 24. táblázat: 2010. év Óvodai munkaadókat terhelő járulékok összege Intézmény megnevezése Munkaadókat terhelő járulék (eft) Benedek Elek Napközi otthonos Óvo26 970 da és Bölcsőde Zirc 20 358 Bakonybél 2 891 Lókút 1 457 Olaszfalu 2 264 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció) 25. táblázat: 2010. év Iskolai munkaadókat terhelő járulékok összege Intézmény megnevezés Munkaadókat terhelő járulék (eft) Reguly Antal Általános Iskola és Elő59 501 készítő Szakiskola Zirc 44 513 Bakonybél 6 558 Lókút 2 078 Olaszfalu 6 352 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció)

44

3. Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások Dologi kiadások 1. készletbeszerzések 2. kommunikációs szolgáltatások 3. szolgáltatási kiadások 4. vásárolt közszolgáltatások 5. általános forgalmi adó 6. kiküldetés Egyéb folyó kiadások között kell elszámolni: 1. adók, díjak, egyéb befizetések

Dologi kiadások alakítására az önkormányzatnak csak közvetett módon van ráhatása. A dologi kiadások nagyságának alakításában csak szűk mozgástérrel rendelkezik. Az önkormányzatok bizonyos szolgáltatók esetében meghatározhatja az árképzést, például helyi víz és csatornaszolgáltatás, távhő- és helyi kommunális hulladékszállítás. A dologi kiadás nagyságára különböző korszerűsítési technológiák bevezetésével lehet hatni, például hőmennyiségmérő műszerek kiépítése, szelektív hulladékgyűjtés. 26. táblázat: 2010. évi Óvodai dologi kiadások Intézmény megnevezése Dologi kiadások (eft) Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció)

21 666 13 039 2 842 2 542 3 243

27. táblázat: 2010. évi Iskolai dologi kiadások Intézmény megnevezése Dologi kiadások (eft) Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció)

124 992 89 472 17 306 6 169 12 045

45

Bevételi oldal: 1. normatív állami támogatás 2. intézményi működési bevételek 3. irányító szervtől kapott támogatás 28. táblázat: 2010. évi intézményi normatíva Intézmény megnevezése Normatíva (eft) Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció)

86 668 60 494 10 511 3 810 11 853

29. táblázat: 2010. évi intézményi normatíva Intézmény megnevezése Normatíva (eft) Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi koncepció)

180 537 139 959 16 111 5 422 19 045

A normatív állami támogatás mindig valamilyen feladatellátáshoz kapcsolódó összeg, például általános iskolai oktatás és óvodai nevelés, amelynek pontos összegét a mindenkori költségvetési törvény mellékleteiben szereplő képletek alkalmazásával kell kiszámítani. A képlet kiszámításának alapját az oktatásban nevelésben résztvevő gyermekek létszáma határozza meg.

1., 5., évfolyamok esetén Tm1=(T/O1)*Teh 2-4., a 6-8., évfolyamok esetén Tm2=(T/O2)*Teh

46

Ahol: Tm1, Tm2= adott évfolyam-csoportra számított teljesítmény-mutató egy tizedesre kerekítve, T= adott évfolyam-csoport összes gyermek/tanulólétszáma egész főre kerekítve O1= az 1. óvodai nevelési év, továbbá az 1., az 5., évfolyam esetében a Közokt. tv.-ben az évfolyam-csoportra meghatározott csoport/osztály átlaglétszáma, O2= a 2-3. óvodai nevelési év, továbbá a 2-4., a 6-8., évfolyamok esetében a törvényben az évfolyam-csoportra meghatározott – a Kiegészítő szabályok 10. f, pontja szerinti – csoport/osztály átlaglétszám, Teh= tanítási együttható (két tizedesre kerekítve)

Az egy gyermekre/tanulóra jutó támogatás éves összegeinek alakulása a normál, illetve teljesítménymutatós finanszírozás esetében a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény előírásai alapján Nevelési év/Évfolyam

Egy gyermekre/tanulóra jutó támogatás éves összege Normál módszer esetében

Teljesítménymutató esetében

(forint/fő)

(forint/fő)

1. nevelési év

199 000

206 550

2-3. nevelési év

199 000

243 000

1. évfolyam

204 000

145 714

2-3. évfolyam

204 000

183 000

4. évfolyam

204 000

221 531

5. évfolyam

212 000

171 848

6. évfolyam

212 000

197 625

7-8. évfolyam

212 000

224 400

(Forrás: saját szerkesztés, 2006. évi CXXVII. törvény alapján)

A normatív állami támogatást a kapott létszámadat alapján a gesztor önkormányzat igényli. A gesztor önkormányzatnál működő bázisintézménye szolgáltatja a szükséges létszám adatot. A létszámadatokat és az azon belüli bárminemű változást a bázis intézmény tartja nyilván. A bázisintézmény napra pontos adattal rendelkezik, folyamatosan figyelemmel kíséri és nyilvántartja a bekövetkező változásokat, melyet nyilvántartásában szükségszerűen keresztül vezet. 47

Ennek köszönhetően a normatív állami támogatás képletkiszámítás alapját szolgáló oktatásban, nevelésben résztvevő gyerekek létszámadata nagyon megbízható, az igényelhető és tervezhető bevétel pedig abszolút megbízható. A bázis intézmény minden év október 1-jei tanulói létszáma az alapja az adatszolgáltatásnak, ezen keresztül a normatív állami támogatásnak. Ezen adat alapján a gesztor önkormányzatnál összeállításra kerül a Magyar Államkincstár által kibocsátott normatíva igénylő formanyomtatvány. A bevételi oldal intézményi működési bevételei között kell elszámolni az intézményi ellátási díjak, azaz az étkezést igénybe vevő gyermekek térítési díja, szolgáltatások ellenértékeként a nem intézményi dolgozó szolgáltatást igénybe vevő személyek térítési díját bérleti díj bevételt, mely az intézmény ingatlanainak bérbeadásából származó bevételt jelenti. Természetesen az áfa törvényben meghatározott áfával növelt díjakkal együtt kell ezeket a bevételeket realizálni. A kiadási oldal koncepcionális szintű főösszege, valamint az intézményi működési bevételek, az állami támogatások által képviselt összeg közötti különbség határozza meg azt a finanszírozási szintet, melyet a társult önkormányzatoknak biztosítaniuk kell a tagintézmények 2010. évi működéséhez. Ezt korrigálhatják bizonyos tényezők. Esetünkben a Prémium évek programmal összefüggésben 2010. évben igényelt támogatás összege, mely a gesztor önkormányzat költségvetésébe épül be, tehát többlet tagönkormányzati hozzájárulást nem igényel. Bakonybél és Pénzesgyőr Községek vonatkozásában a tagönkormányzati hozzájárulás összegének meghatározásához egy arányszám képzése szükséges, hiszen mindkét önkormányzat társulási tag, ugyanakkor e két település óvodai nevelési és általános iskolai oktatási feladatait a Bakonybél Községen működő tagintézmények látják el. A megosztás alapja óvodai nevelés esetében a tagintézménybe járó gyermekek számának állandó lakóhely szerinti százalékos megoszlása. Általános iskolai oktatás esetében ugyanezen, analógia alapján a tagintézménybe járó tanulók állandó lakóhely szerinti százalékos megoszlása.

48

A tagintézmények működéséhez történő hozzájárulás megállapítását követően kerülhet sor a Társulási Megállapodások 2. számú mellékletében: a Társulás tagjai által közösen finanszírozandó költségek meghatározására. A korrigált önkormányzati hozzájárulás, valamint az összes költség hozzájárulás összegeként került meghatározásra a társult önkormányzatok 2010. évi közoktatási társulásokkal kapcsolatos gesztor önkormányzat felé teljesítendő kötelezettségük. A koncepcióról készült Munkaanyagot, mely a számszaki táblázatokon kívül szöveges indokolást is tartalmaz, a gesztor önkormányzat eljuttatta a társult önkormányzatok részére, annak érdekében, hogy 2010. évi koncepciójukban szerepeltetni tudják a Közoktatási Társulásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségüket.

A számadatokat a szakdolgozat 1. számú és 2. számú mellékletében lehet megtekinteni.

4.7.2. Költségvetés elfogadása A társulási költségvetés alapja a társulási költségvetési koncepció képviselő-testületek általi elfogadása és a társulást alkotó önkormányzatok önkormányzati költségvetésébe történő szerepeltetése. A tagintézményi költségvetéseket nagymértékben változtathatják egyrészt külső tényezők (pl: állami támogatások alakulása), másrészt pedig a társult önkormányzatok Képviselő-testületeinek szándéka. A koncepció, valamint az egyes társult önkormányzatok költségvetési lehetőségeik tükrében igényeket fogalmaznak meg a tagintézményi költségvetésekkel kapcsolatban. Ezen igények a legtöbb esetben nem szakmai jellegűek, hanem egészen egyszerűen a tagönkormányzati költségvetési lehetőségeket tükrözik. A végeredmény: a tagintézményi költségvetési főösszegek egy-két millió forinttal való csökkentése. A korrekció általában a dologi kiadások előirányzatát érintik, mint ahogy érintették a 2010. évi költségvetés kapcsán is. A Társulási Megállapodásban foglaltak alapján a társult önkormányzatok képviselő-testületeik együttes ülésén a költségvetési év január 31ig meghatározzák az Intézmény költségvetését.

49

Erre a már elfogadott költségvetési törvény, valamint az érintett Képviselő-testületek szándéka alapján a koncepció megfelelő átdolgozása után kerülhet sor. A Zirc és Környéke Közoktatási Társulások 2010. évi költségvetéséről az érintett önkormányzatok a koncepciónak megfelelő tartalmú tájékoztató anyagot kapnak, mely megfelelő alapot jelent az elfogadáshoz. Zirc Városi Önkormányzat a Zirc és Környéke Közoktatási Iskolatársulás 2010. évi költségvetését 403 598 e forint bevételi főösszeggel 403 598 e forint kiadási főösszeggel költségvetési létszámkeretét 104 főben a 5/2010.(I.25.)Kt. határozatával fogadta el, egyúttal vállalta, hogy azt változatlan tartalommal beépíti az önkormányzat 2010. évi költségvetési rendeletébe.

Zirc Városi Önkormányzat a Zirc és Környéke Közoktatási Óvodatársulás 2010. évi költségvetését 152 576 e forint bevételi főösszeggel 152 576 e forint kiadási főösszeggel költségvetési létszámkeretét 54 főben a 6/2010.(I.25.)Kt. határozatával fogadta el, egyúttal vállalta, hogy azt változatlan tartalommal beépíti az önkormányzat 2010. évi költségvetési rendeletébe. Az érintett önkormányzatok hozzájárulási kötelezettsége az elfogadott intézményi költségvetésekkel a szakdolgozat 3. számú és 4. számú mellékletei A táblázatok megmutatják, hogy a társult önkormányzatok által 2010. évre fizetendő hozzájárulás koncepcióhoz képest való változását egyrészt a tagintézményi költségvetési főösszeg változása (jellemzően csökkenése), továbbá a költség hozzájárulásokon belül a GAESZ költség hozzájárulásának csökkenése okozta.

A Közoktatási Társulások költségvetésének elfogadásakor az érintett önkormányzatok költségvetési rendeletének „össze kell állnia”, tekintettel arra, hogy a közoktatás finanszírozása igen jelentős részt képvisel az önkormányzati költségvetésen belül.

50

A társulás költségvetése a gesztor önkormányzat, Zirc város önkormányzat települési költségvetésének része. A tag önkormányzatok költségvetésébe csak a saját tagintézményi hozzájárulás összege épül be. A település költségvetését a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A költségvetés létszámkeretét az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg. Az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott költségvetési létszámkeret alapján, kiszámításra kerül a társulási megállapodások hatálya alá tartozó intézmények személyi juttatásainak előirányzata. A gesztor önkormányzat települési költségvetésének részét képező társulási költségvetést a társulást alkotó önkormányzatok képviselő-testületei is tárgyalják és esetleges változtatások után rendeletalkotásban fogadják el, határideje január 31. A gesztor önkormányzatnál a település nagysága miatt képviselő-testületi bizottságok működnek, a település lakosságának etnikai összetétele miatt helyi kisebbségi önkormányzat is működik. Az önkormányzatnál működő bizottságok, a helyi kisebbségi önkormányzat a költségvetésről, - melynek része a társulási költségvetés - véleményt alkot. A véleményekkel, javaslatokkal, módosításokkal együtt a gesztor önkormányzat képviselő-testülete tárgyalja azt, szükség szerint figyelembe veszi az összes ajánlást, melynek alapján az eredeti előterjesztést változtatja, és a törvényi előírásoknak megfelelően költségvetési rendeletalkotás formájában elfogadja azt, határidő február 15. A koncepcióhoz képest változott a 2010. évre vonatkozó normatíva összege mindkét intézmény esetében, mely további korrigálást eredményezett a költségvetésben. Indoka, hogy a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényében is változott a normatívák összege a koncepció készítéséhez meghatározott állami normatívákhoz képest!

Az ország központi költségvetési törvényének elfogadása utána a zirci önkormányzat költségvetési rendeletét is ezek alapján véglegesítették.

51

Tekintsük át a változások átvezetésével elfogadott költségvetéseket Kiadási oldal: 30. táblázat: 2010. évi Óvoda dologi kiadás Intézmény megnevezése Dologi kiadások (eft) Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi költségvetés)

20966 12339 2842 2542 3243

31. táblázat: 2010. évi Iskola dologi kiadás Intézmény megnevezése Dologi kiadások (eft) Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi költségvetés)

110709 75189 17306 6169 12045

Bevételi oldal: 32. táblázat: 2010. évi Óvoda normatíva Intézmény megnevezése Normatíva (eft) Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi költségvetés)

87 232 60 093 10 908 3 929 12 302

33. táblázat: 2010. évi Iskola normatíva Intézmény megnevezése Normatíva (eft) Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Zirc Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi költségvetés)

181 869 139 789 16 532 5 663 19 885

52

A kiadási oldal személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok sorait az elfogadott költségvetési rendeletben nem kellett változtatni mivel a személyi kérdések a koncepciókészítéskor eldőltek és azokat változatlanul hagyták az önkormányzatok.

A kiadási oldal dologi kiadások és egyéb folyó kiadások sorát az önkormányzatok csökkentették! A fő indok az önkormányzatok pénzügyi helyzetével magyarázható. A költségvetés készítésekor (február 15.) már ismert volt, az előző évi intézményi pénzmaradvány összege. Ennek az összegnek az ismeretében az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy csökkentik a dologi kiadás összegét és nem vonják el az intézményektől! (A szakdolgozatom értékelési részében ennek helyességére még kitérek)

A bevételi oldalon az intézményi működési bevételeket illetve az irányító szervtől kapott saját erő támogatás mértékét a gazdaságpolitikai helyzet miatt illetve az önkormányzatok saját helyzetei miatt növelni egyáltalán nem tudták, csökkenteni pedig a költségvetési egyensúly miatt nem volt értelme. Az állami normatívák emelkedése miatt kis mértékben tudták a bevételi oldalt növelni.

Év közben több alkalommal sor kerül az elfogadott költségvetések módosítására. Ez a gesztor önkormányzat költségvetési rendeletének módosításán keresztül történik meg. A gesztor önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének Közoktatási Társulásokat érintő kivonatolt változatáról készült szöveges indokolást is tartalmazó számszaki táblázatokat eljuttatják az érintett önkormányzatok Képviselő-testületei részére. Zirc és Környéke Közoktatási Társulások 2010. évi költségvetéseinek módosítására 4 alkalommal került sor. Ezen módosítások állami támogatások miatti, illetve saját hatáskörű módosítások voltak. Ennek megfelelően a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 2010. évi költségvetési főösszege 29 965 e forinttal, a Benedek Elek Napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde 2010. évi költségvetési főösszege 11 738 e forinttal nőtt.

53

4.7.3. Költségvetés végrehajtása

A hitelesség és az értékelés szempontjából a 2010. évi gazdálkodás áttekintése. Január: 2010. évi elfogadott költségvetés még nincs érvényben, 2009. évi költségvetés 1/12-ed részéből folyik az átmeneti gazdálkodás. Február: 2010. évi költségvetés elfogadásra kerül – hatályba lép – Március: Elfogadott költségvetés szerint történik az intézmények működtetése. Április: Normatívák igénylése felülvizsgálatra kerül – lemondás nem történik. Előző évi pénzmaradvány elfogadása – intézményeknél hagyása dologi kiadásra. Május: Elfogadott költségvetés szerint történik az intézmények működtetése. Június: Félévi zárás, félévi teljesítési adatok számbavétele Július: Normatívák felülvizsgálat lemondás/pótigény. Költségvetési jelentés első félév szerint. Első félévi mérlegjelentés Első félévi beszámoló készítés Augusztus: Elfogadott költségvetés szerint történik az intézmények működtetése. Szeptember: III. negyedéves teljesítés Október: Normatíva felülvizsgálat (a tárgyévi lemondás, következő évi igénylés). III. negyedévi költségvetési jelentés Mérlegjelentés November: Várható teljesítés, kiadás/bevétel oldalon 2011. évi koncepciókészítés December: Év zárása 54

Félévi teljesítési adatok számbavétele

Kiadási oldal: 34. táblázat: 2010. évi Összesített félévi teljesítési adatok Intézmény megnevezése

Benedek Elek Napközi Óvoda és Bölcsőde

Személyi juttatás otthonos

Munkaadókat terhelő járulékok

55 439

Dologi kiadás

Teljesítési %

13 904

9 180

47,37

Zirc 42 382 10 642 Bakonybél 5 003 1 243 Lókút 3 261 808 Olaszfalu 4 793 1 211 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

6 604 933 621 1 022

49,47 38,01 42,76 45,73

A félévi kiadási oldal, teljesítés a törvényben előírt időarányos adatot tartalmazza. Megállapítható a teljesítésről a társulás felelős gazdálkodása a félév során.

35. táblázat: 2010. évi Összesített félévi teljesítési adatok Intézmény megnevezése

Személyi juttatás

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

126 662

Munkaadókat terhelő járulékok

Zirc 95 518 Bakonybél 13 744 Lókút 4 479 Olaszfalu 12 921 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

Dologi kiadás

Teljesítési %

31 785

58 658

50,21

23 960 3 449 1 118 3 258

42 586 7 605 2 051 6 416

51,54 47,41 42,44 47,38

A félévi kiadási oldal, teljesítés a törvényben előírt időarányos adatot tartalmazza. Megállapítható a teljesítésről a társulás felelős gazdálkodása a félév során. A szakdolgozat 7. számú és 8. számú mellékletében a fenti táblázatban szereplő adatok igazolására a képviselő testület által tárgyalt részletező adatokat tüntettem fel változatlan formában.

55

Bevételi oldal: 36. táblázat: 2010. évi Összesített félévi teljesítési adatok Intézmény megnevezése

Intézményi működési bevétel

Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde

Önkormányzati támogatás

130

Zirc 130 Bakonybél Lókút Olaszfalu (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

Ebből normatíva

Teljesítési %

71 567

54 717

44,76

48 754 9 103 4 981 8 730

37 282 7 346 2 460 7 630

42,29 49,37 46,39 57,31

A félévi teljesítés adatai alapján elmondhatjuk, hogy a törvényi előírás szerinti időarányos bevételétől némi képen eltér, lemaradás tapasztalható! Az egyensúlyi helyzet megteremtéséért minden képen az időarányos második félévi bevételen túl teljesíteni kell az első félévi lemaradási összeget is. 37. táblázat: 2010. évi Összesített félévi teljesítési adatok Intézményi működési bevétel

Önkormányzati támogatás

Ebből normatíva

30 320

172 079

112 453

48,00

Zirc 26 746 117 047 Bakonybél 1 130 24 430 Lókút 882 7 532 Olaszfalu 1 562 23 071 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

84 643 12 300 3 312 12 197

47,04 49,80 47,46 52,60

Intézmény megnevezése

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Teljesítési %

A félévi teljesítés adatai alapján elmondhatjuk, hogy a törvényi előírás szerinti időarányos bevételétől némi képen eltér. Ez azonban csak számszakilag jelenthet gondot, de a valós intézményfenntartás egyensúlyi helyzetében nem. Tekintettel arra, hogy a következő féléves időszak két hónap iskolai szünettel kiadáscsökkentéssel kezdődik. A 2010. évi költségvetések végrehajtásának I. félévi, és I.-III. negyedévi teljesüléséről az érintett önkormányzatok tájékoztatást kapnak az alábbiak alapján: A szakdolgozat 7. számú és 8. számú mellékletében a fenti táblázatban szereplő adatok igazolására a képviselő testület által tárgyalt részletező adatokat tüntettem fel változatlan formában. A fenti pénzügyi adatokon túl tájékoztatást kapnak az érintett önkormányzatok a Zirc és Környéke Közoktatási Társulások létszámkeretének alakulásáról, továbbá a társult önkormányzatok fizetési kötelezettségei teljesítésének alakulásáról. 56

4.7.4. Zárszámadás és elszámolás

2011 márciusáig el kell készíteni 2010. évi beszámolót. A Zirc és Környéke Közoktatási Társulásokról szóló hatályos Társulási Megállapodások értelmében a 2010. évi költségvetési beszámoló Magyar Államkincstárhoz történő eljuttatását követően elszámolásnak van helye. Az éves beszámoló Magyar Állam Kincstárhoz történő leadást követő 15. napon belül társulási megállapodás szerint el kell készíteni a társult önkormányzatoknak az elszámolást, gesztor önkormányzat küldi el az önkormányzatoknak

Kiadási oldal: 38. táblázat: 2010. évi zárszámadás adatai Intézmény megnevezése

Személyi juttatás

Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde

109 340

Munkaadókat terhelő járulékok

Zirc 83 957 Bakonybél 9 952 Lókút 6 169 Olaszfalu 9 262 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

Dologi kiadás

Teljesítési %

27 465

19 859

95,34

21 122 2 497 1 523 2 323

12 770 2 691 1 561 2 837

98,08 80,09 93,71 93,75

A kiadási oldal, teljesítésének mértéke szerint a társulás intézménye felelős gazdálkodást mutatott, a koncepcióban költségvetésben előirányzott költségeit megfelelően határozta meg illetve gazdálkodása ezt szolgálta. 39. táblázat: 2010. évi zárszámadás adatai Intézmény megnevezése

Személyi juttatás

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

244 665

Munkaadókat terhelő járulékok

Zirc 182 968 Bakonybél 26 455 Lókút 8 665 Olaszfalu 26 577 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

Dologi kiadás

Teljesítési %

61 405

115 456

97,56

45 965 6 674 2 151 6 615

81 102 16 481 5 040 12 833

98,23 94,85 96,52 96,44

A kiadási oldal, teljesítésének mértéke szerint a társulás intézménye felelős gazdálkodást mutatott, a koncepcióban költségvetésben előirányzott költségeit megfelelően határozta meg illetve gazdálkodása ezt szolgálta. 57

Bevételi oldal: 40. táblázat: 2010. évi zárszámadás adatai Intézmény megnevezése

Intézményi működési bevétel

Benedek Elek Napközi otthonos Óvoda és Bölcsőde

Önkormányzati támogatás

232

Ebből normatíva

Teljesítési %

157 099

95 763

100,05

Zirc 232 116 821 Bakonybél 16 861 Lókút 8 212 Olaszfalu 15 205 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

65 140 13 347 4 271 13 005

100,07 100,00 100,00 100,00

A társulás intézménye a bevételi oldalon az egész évre tervezett összegeket teljesítette, enyhén túlteljesítette. Ezzel szolgálta az éves költségvetésének megbízható módon történő végrehajtását. 41. táblázat: 2010. évi zárszámadás adatai Intézményi működési bevétel

Önkormányzati támogatás

Ebből normatíva

55 378

361 763

201 042

100,61

Zirc 49 249 259 401 Bakonybél 1 823 46 449 Lókút 1 635 12 724 Olaszfalu 2 671 43 189 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

151 256 22 316 5 903 21 567

100,71 99,18 100,82 101,41

Intézmény megnevezése

Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Teljesítési %

A társulás intézménye bevételi oldalon több mint fél százalékkal túlteljesítette az előirányzatot, ami arra utal, hogy a saját hatáskörben növelhető pénzügyi tételeket megfelelő gazdálkodással figyelte. Az ezen a téren mutatkozó lehetőségeket kellő mértékben kiaknázta és előtérbe helyezte, megteremtve ezzel a költségvetés biztonságát. Az előző táblázatokban kimutatott számadatok mutatják a tervezés megalapozottságát.

58

5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Országos szinten, így Zirc városában és a környező településeken (Bakonybél, Lókút, Pénzesgyőr, Olaszfalu, Borzavár, Porva, Nagyesztergár) kimutatható a gyereklétszám megállíthatatlannak tűnő csökkenése óvodai és iskolai szinten egyaránt. A 2007. évi költségvetési törvény, megváltoztatta a közoktatási finanszírozást. A feladat ellátás szervezeti formái tekintetében jelentős változásokat kellett foganatosítani. A költséghatékonyabb gazdálkodást lehetővé tenni, a legszínvonalasabb oktatást biztosítani és a saját források felhasználását úgy csökkenteni, hogy az előbbiek rovására ne menjen.

A kistérségbe tartozó önkormányzatoknak Zirc város vezetése mellett, Bakonybél, Lókút, Pénzesgyőr, mint alapító tagoknak később Olaszfalu, mint csatlakozó tagnak ezt sikerült teljesítenie. A közös akarattal, közös elhatározással létrehoztak a 2007.-2009. évek közötti folyamatosan fejlődő és 2010. évben kiteljesedő stabil pénzügyi alapokon álló közoktatási társulásait. Felismerve a lehetőséget, elismerve a közös akarat és az egyenlő jogok nyújtotta előnyöket szigorú pénzügyi szempontokat figyelembe vevő társulási szerződést írtak alá. A közoktatásban dolgozó pedagógusokat, szakembereket megtartva létre hoztak a gesztor önkormányzat területén lévő bázis intézményeket óvoda és iskola vonatkozásában, valamint megtartották saját településükön tagintézményi besorolást elnyerő egykori általános iskoláikat illetve napközi otthonos óvodáikat. Tették ezt úgy, hogy a társulásra vonatkozó alap és kiegészítő normatívákat maximálisan kihasználva és igénybe véve biztosították az államtól érkező bevételi forrást. A saját településükön megtartották óvodáikat, amellyel biztosították a folyamatos óvodai létszámot és a településükről történő évről-évre szükségessé váló utánpótlást azzal, hogy a szülőknek az esetleges utaztatás okozta kényelmetlenséggel és féltő gonddal nem kellett számolni.

59

42. táblázat: Létszámadatok (óvoda) fő Település/évek 2007 2008 Zirc 230 236 Bakonybél 37 37 Lókút 0 10 Olaszfalu 0 0 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

2009 234 35 10 0

2010 240 31 10 33

43. táblázat: Társulási normatívák (óvoda) Település/évek 2007 2008 2009 Zirc 480 1690 1283 Bakonybél 1064 3612 4135 Lókút 0 0 1478 Olaszfalu 0 0 0 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

eft 2010 1798 3286 1133 2877

2007. évben a normatívák csak, ahogy a bevezetőben is bemutattam 4/12-ed arányban jártak tekintettel a megalakulás dátumára.

Levonhatjuk azt a pénzügyi következtetést, hogy lényegében változatlan létszám mellett a plusz bevételi forrást jelentő társulási normatíva jelentősen javította az önkormányzatok költségvetési helyzetét. Ennek okán hiba lett volna a társulási lehetőség elszalasztása. A gesztor önkormányzat Zirc idejében jól ismerte fel a társulás nyújtotta lehetőségeket, amiben társa volt Bakonybél, Pénzesgyőr közös önkormányzata. A példájukat lassan követte Lókút, amivel jelentős terhet vállalt az önkormányzat magára illetve bevételi forráskiesést okozott későbbi csatlakozásával a társulásnak. Olaszfalu önkormányzata, amennyiben az első megkeresési illetve társulatalakítási évben, tehát 2007-ben belépésével növelte volna a létszámot, szintén jelentős állami pénzekhez segítette volna a társulást. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 2009. évi belépése után a 2010 évre elnyert normatívával 85%-os normatíva lefedettséget tudott felmutatni költségvetésében.

Zirc és Környéke Közoktatási Óvodatársulás viszonylatában megállapíthatjuk egyértelműen, hogy megalakítása pénzügyi és gazdasági szempontból rendkívül előre mutató változást idézett elő. Stabillá és kiszámíthatóvá vált önkormányzati finanszírozás terén a társulási normatívák elnyerése miatt a bevételi oldal nagysága. Ezen keresztül jelentős mértékben lehetett csökkenteni a korábban rendkívüli megterhelést jelentő önkormányzati saját pénzeszköz óvodai nevelésre fordított arányát. 60

Zirc, gesztor önkormányzat bázisintézmény vonatkozásában 2007. évben 53,98 % volt, ezzel szemben 2010. évben 55, 76 %, emelkedő gyereklétszám. Bakonybél, Pénzesgyőr, társult önkormányzatok, tagintézménye vonatkozásában 2007.évben 79,72 %, ezzel szemben 2010. évben 79,16 %, csökkenő gyereklétszám. Lókút, társult önkormányzat, tagintézmény vonatkozásában 2009. évben 44,12 %, ezzel szemben 2010. évben 58,71 %, stagnáló gyereklétszám. fő

44. táblázat: Létszámadatok (iskola) Település/évek 2007 2008 2009 Zirc 617 617 582 Bakonybél 48 44 42 Lókút 15 13 13 Olaszfalu 0 0 0 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

2010 572 48 12 64

45. táblázat: Társulási normatívák (iskola) Település/évek 2007 2008 2009 Zirc 5320 13550 15372 Bakonybél 2420 8116 8058 Lókút 500 1548 1577 Olaszfalu 0 0 0 (Forrás: saját szerkesztés, 2010. évi teljesítési adatok)

eft 2010 14078 4321 1348 4698

2007. évben a normatívák csak, ahogy a bevezetőben is bemutattam 4/12-ed arányban jártak tekintettel a megalakulás dátumára.

Levonhatjuk azt a pénzügyi következtetést, hogy a gesztor önkormányzat esetében 7,5% létszámcsökkenés mellett és a tagintézményeknél lényegében változatlan létszám mellett a plusz bevételi forrást jelentő társulási normatíva jelentősen javította az önkormányzatok költségvetési helyzetét. Ennek okán hiba lett volna a társulási lehetőség elszalasztása. A gesztor önkormányzat Zirc idejében jól ismerte fel a társulás nyújtotta lehetőségeket, amiben társa volt Bakonybél, Pénzesgyőr és Lókút önkormányzata. A társulásban rejlő előnyöket csak három év után ismerte fel Olaszfalu.

61

Zirc és Környéke Közoktatási Iskolatársulás viszonylatában megállapíthatjuk, hogy a társulás megalakítása pénzügyi és gazdasági szempontból ugyan előre mutató volt, változást idézett elő, de a pénzügyi finanszírozás terén a gesztor önkormányzat vonatkozásában csak konzerváló hatással bírt. Stabillá és kiszámíthatóvá vált önkormányzati finanszírozás terén a társulási normatívák elnyerése, de a létszám folyamatos csökkenése, valamint a tagintézmény területéről járó 7.-8. osztályos tanulók iskola választása már nem biztos, hogy a társulás intézményére esik. Nagymértékben függ ez az esetleges továbbtanulási szándéktól, ami nem egyértelműen a zirci bázisintézmény választást jelenti. A társult önkormányzatok saját állampolgárainak meggyőzésére is nagyobb hatást kell, hogy gyakoroljanak ezen a téren. Zirc, gesztor önkormányzat bázisintézmény vonatkozásában 2007. évben 62,71 % volt, ezzel szemben 2010. évben 58,31 %, 7,5 %-os csökkenő gyereklétszám mellett. Bakonybél, Pénzesgyőr, társult önkormányzatok, tagintézménye vonatkozásában 2007.évben 49,31 %, ezzel szemben 2010. évben 48,04 %, stagnáló gyereklétszám.

Lókút, társult önkormányzat, tagintézmény vonatkozásában 2007. évben 72,37 %, ezzel szemben 2010. évben 50,72 %, stagnáló gyereklétszám.

Olaszfalu társult önkormányzat, tagintézmény vonatkozásában 2009. évben 63,19% ezzel szemben 2010. évben 49,94 %, stagnáló gyereklétszám. 5.1. Előnyök és Hátrányok A Zirc és Környéke Közoktatási Társulások megalakulásának rendkívül prózai oka volt. Ez pedig a pénzügyi-költségvetési kényszer. A községi önkormányzatok hosszú ideje küzdöttek azért, hogy településükön tudják tartani az általános iskolai oktatási feladatokat, önállóan fenntartva e feladatokat ellátó intézményeket. Nem önként és nem gazdasági, politikai kényszer nélküli módon társultak tehát! Felkeresték társulási szándékukkal Zirc Városi Önkormányzatot, akinek egyéb más mellett kistérségi vezető szerepéből adódóan fel kellett vállalnia e feladatot. A kistérségi vezető szerep tehát nem mindig azonnal kamatozó, kifizetődő gazdasági potenciál! 62

A települések állampolgárai, a képviselő-testületek tagjai között parázs politikai vitákat váltott ki a társulás gondolata. A gazdasági és pénzügyi szempontok, valamint a települések önmegtartó erejébe vetett hit győzött! A megalakulástól eltelt idő bebizonyította, e rendszer működőképességét, s költségvetési hatékonyságát! A Közoktatási Társulások valamennyi társult önkormányzatra vonatkozó előnye nem másban realizálódott, mint a társulási formával biztosítható többletbevétel. Ezzel párhuzamosan a kötelezően ellátandó saját pénzügyi erőforrások jelentős csökkentése volt elérhető! A társult községi önkormányzatok esetében a többletbevétel mellett jelentős feladatcsökkenés is megjelent, hiszen az óvodai neveléssel, az általános iskolai oktatással kapcsolatos valamennyi adminisztratív teendőtől megszabadultak. Ez a tény, számukra további racionalizálásra adott lehetőséget, csökkentve az önkormányzat kiadásait. A községi önkormányzatok esetében további előny, hogy olyan pályázati forrásokhoz is hozzájuthatnak, melyek eredményeképpen jelentősen fejleszthetik az oktatási intézmények eszközállományát (pl.: szakmai, informatikai fejlesztési feladatok támogatása). A társult községi önkormányzatoknál megjelenő kockázat, főleg az általános iskolai oktatás területén jelentkezik, annak fokozatos elsorvadásával. Hiába a társuláson keresztül megmentett települési iskola, ha egy idő után a szülők gyermekeiket átíratják a gesztor önkormányzat területén működő bázisintézménybe A zirci, gesztor önkormányzat esetében a képlet sokkal bonyolultabb. Itt is megjelenik a normatívákból realizálható többletbevétel, de ezzel párhuzamosan jelentősen megnőttek a szakmai és adminisztratív feladatok, valamint a finanszírozási kockázat! El is érkeztünk tehát a kockázatok köréhez. A gesztor önkormányzat részéről a legnagyobb kockázat a már fentebb említett finanszírozási kockázat. A zirci önkormányzat nettósítás keretében kapja meg a Közoktatási Társulásokat megillető normatívák összegét, ugyanakkor őt terhelik a Társulások személyi állományával összefüggésben felmerülő kiadások (személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok) is, függetlenül attól, hogy a társult önkormányzatok határidőben utalják-e a hozzájárulásuk összegét!

63

Ha a társult önkormányzatok késve teljesítik a társulással összefüggésben felmerülő időarányos kötelezettségüket, az a gesztor önkormányzatnál átmeneti likviditási gondokat okozhat, még akkor is, ha a szerződés erre szövegében garanciákat tartalmaz! Előnyt jelent a zirci, gesztor önkormányzat számára, hogy közigazgatási területén működő bázisintézménybe magas szintű oktatást, és infrastruktúrát tud működtetni a többletbevételből illetve a saját erőbiztosításból. Ha ez utóbbit nem teljesen vagy nem teljes összegben vonja ki a költségvetési ágazatból, akkor az állami pályázatok önrészéhez fel tudja használni, fejleszteni tud, azaz előre menekül. A képzettebb, magasabb szintű tudást átadó pedagógusok a mindenkori technikai színvonalnak megfelelő oktatási segédanyagok rendelkezésre állása vonzza, emeli az „oktatási létszámot”, azaz biztosítja a jövőt az állami magasabb bevételt! A város megtartó ereje nő, sőt az itt végző diákokban emocionálisan felmerül a hazatérés érzése, tehát esetlegesen nem csökken hosszútávon a lakosság létszáma sem. Ennek pénzügyi, gazdasági előnyeit pedig nem kell kifejteni!

5.2. Javaslatok

Zirc és Környéke Közoktatási Óvodatársulás vonatkozásában azzal a javaslattal kell élni, hogy a társulási forma fenntartására mindenképpen törekedni kell! A gesztor önkormányzat bázis intézményénél is és a társult önkormányzatok tagintézményeinél is a színvonalas óvodapedagógiai munkát folytatni és fejleszteni kell! A társulás bevételi oldalának növelése érdekében az érvényes normatívák között minden évben meg kell keresni azokat a plusz normatívákat, amelyek a társulás bővítése révén igényelhetők. A társulás bővítés lehetősége a korábban hajlandóságot mutató, de képviselő-testületi szinten más működési formát és nem a társulást választó intézmények: Nagyesztergár, Borzavár, Porva. A társulás bővítésénél azonban tekintettel kell lenni a bázis intézménynél és a gesztor önkormányzat polgármesteri hivatalában rendelkezésre álló humán erőforrás felkészültségére és teljesítő képességére! A bővítéssel járó létszámnövekedést a költség-haszon számviteli alapelv figyelembevételével kell megtervezni illetve végrehajtani!

Minden évben felül kell vizsgálni az egyre fogyó gyermeklétszám miatt, a kiadási oldal összegét erősen befolyásoló adott település intézmény befogadó képességét, épületfenntartást. 64

Minden évben költség-haszon számviteli alapelv figyelembevételével számításokat kell végezni a gyermekek optimális intézményi helyre történő szállítására a fenti pont figyelembe vételére. Nem kell félni attól, hogy hosszú távra kell döntéseket hozni, annak érdekében, hogy a város, vezető szerepét a térségben fenntarthassa, hogy az állampolgárok más településen is jövedelemszerző tevékenységüket nyugodt hátérrel végezhessék, függetlenül, attól, hogy éves szinten a pénzügyi mérleg mit mutat!

Zirc és Környéke Közoktatási Iskolatársulás vonatkozásában azzal a javaslattal kell élni, hogy a társulási forma fenntartására mindenképpen törekedni kell! A gesztor önkormányzat bázis intézményénél is és a társult önkormányzatok tagintézményeinél is a színvonalas iskolapedagógiai munkát folytatni és fejleszteni kell!

A társulás bevételi oldalának növelése érdekében az érvényes normatívák között minden évben meg kell keresni azokat a plusz normatívákat, amelyek a társulás bővítése révén igényelhetők. A társulás bővítés lehetősége a korábban hajlandóságot mutató, de képviselő-testületi szinten más működési formát és nem a társulást választó intézmények: Nagyesztergár, Borzavár, Porva. A társulás bővítésénél azonban tekintettel kell lenni a bázis intézménynél és a gesztor önkormányzat polgármesteri hivatalában rendelkezésre álló humán erőforrás felkészültségére és teljesítő képességére, azaz a bővítéssel járó létszámnövekedést a költséghaszon számviteli alapelv figyelembevételével.

Az egyre fogyó gyermeklétszám miatt minden évben felül kell vizsgálni a kiadási oldal összegét erősen befolyásoló adott település intézmény befogadó képességét, épületfenntartást.

Minden évben költség-haszon számviteli alapelv figyelembevételével számításokat kell végezni a gyermekek optimális intézményi helyre történő szállítására a fenti pont figyelembe vételére. Nem kell félni attól, hogy hosszú távra kell döntéseket hozni, annak érdekében, hogy a város, vezető szerepét a térségben fenntarthassa, hogy az állampolgárok más településen is jövedelemszerző tevékenységüket nyugodt hátérrel végezhessék, függetlenül, attól, hogy éves szinten a pénzügyi mérleg mit mutat!

65

6. ÖSSZEGZÉS 2007-2008. években az államháztartás középtávú céljai és keretei között szerepeltek például a tartós kiadáscsökkentést megalapozó intézkedések többek között a közszféra, az egészségügyi ellátás és a közoktatás területén. Ezek az intézkedések „kényszerpályára” terelték az önkormányzatokat. Előtérbe kerültek az önkormányzati társulások létrehozására irányuló törekvések a hatékonyabb, és megtakarításokat eredményező feladatszervezés megvalósításáért. Jelentős önkormányzati összefogás mutatkozott a közoktatás területén! Mind több oktatási társulás alakul, a költségek csökkentése, a normatív bevételek bővítésének, vagy esetlegesen megtartásának, és nem utolsó sorban a nevelés, oktatás szakmai színvonalának javítása érdekében.

A vizsgált Közoktatási Társulási Megállapodások kitérnek arra, hogy a társulásokat az érintett települési önkormányzatok a nem távoli jövőben teljes körűen bekövetkező kistérségi oktatási integráció folyamatának elősegítése érdekében, továbbá Zirc Városi Önkormányzat „Zirci Oktatási Központ” elnevezésű projektjével is összhangban kötik, az önkéntes és arányos teherviselés céljából.

A társult önkormányzatok célja, a szakmai munka színvonalának javítása mellett, a gazdaságosság növelése, valamint a fenntartó önkormányzatok fajlagos költségeinek csökkentése.

Társulást alapítani, „társultan működni” nem egyszerű feladat, s nap, mint nap akadályok elé állítják az önkormányzatok és az intézmények szakembereit! Összefoglalva mégis megállapítható, hogy az alapfokú nevelést és oktatást (meghatározott évfolyamokon) helyben tartva, többletfinanszírozást bevonva segítséget nyújtanak a társulások az önkormányzatoknak abban, hogy a számukra kötelezően előírt feladataikat megfelelő színvonalon el tudják látni.

66

Irodalomjegyzék:

Albert Károlyné, Dr. Bércei Ferenc, Dr. Chronowszky Nóra, Dr. Csefkó Ferenc, Dr. Ivancsics Imre, Dr. Kiss László, Dr. Kóbor Gyula, Kraftné dr. Somogyi Gabriella, Pálné dr. Kovács Ilona, Petrétei József, Dr. Rózsa Eszter, Dr. Sükösd Ferenc, Dr. Vadál Ildikó, Önkormányzati Iránytű Új Historica Kiadó, Villány, 1999 Blahuth Jánosné, Dömörofy Józsefné, Dr. Fribiczer Gabriella, Gubányi Lászlóné, Lilliné Fecz Ildikó, Papp Julianna, Szamkó Józsefné, Szentmihályi-Tóth Rita, Mérlegképes továbbképzés 2007, Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft., Budapest, 2007 Bodor Jánosné, Fülöp Judit, Győrffi Dezső, Győrffi György, Dr. Irinyi Ferenc, Dr. Laczó Bálint, Dr. Printz János, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen működő Rt. Budapest, 2008 Dr. Csanádi Ágnes – Dr. Tóth József, Az önkormányzatok pénzügyei, Perfekt Kiadó, Budapest, 2002

Fehérvári Anikó: Normatív finanszírozás az oktatásban 2000-2009 között, Forrás: Fehérvári Anikó: Normatív finanszírozás az oktatásban 2000-2009 között, 2011. november. 22., 15:28

Fogarasi József – Ivancsics Imre – Kiss László, A helyi önkormányzatok, Unió Kiadó, Budapest, 2001

Kusztosné Nyitrai Edit, A helyi önkormányzatok és pénzügyeik, Consulting Önkormányzati Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. Budapest, 1998 Kusztosné Nyitrai Edit, A helyi önkormányzatok és pénzügyeik, Consulting Önkormányzati Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. Budapest, 2003

67

Magyarország

Aktualizált

Konvergencia

Program

2006-2010.

http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/20_scps/200607/01_programme/2006-12-08_hu_cp_hu.pdf 20011. november 21., 15:49

Szamkó Józsefné, Központi és önkormányzati költségvetési szervek számviteli politikája, számlarendje, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest 2010

Vígvári András, Közpénzügyeink, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2005

Vígvári András, Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002

68

1. számú melléklet adatok ezer forintban

Óvoda Ssz.

Megnevezés

1. Kiadási főösszeg

Bakonybél Pénzesgyőr Lókút Olaszfalu

Zirc

17 343

17 343

9 947

14 550

113 436

0

0

0

0

150

3. Normatív állami támogatások

7 749

7 749

2 877

9 522

58 696

4. Többcélú normatív támogatások

2 762

2 762

932

2 331

1 798

5. Önkormányzati hozzájárulás 1 - (2+3+4):

6 832

6 832

6 138

2 697

52 792

6. Prémium évek program bevétele

1 932

1 932

0

0

0

7. Korrekciós tételek összesen 6:

1 932

1 932

0

0

0

8. Korrigált önkormányzati hozzájárulás 5 - 7:

4 900

4 900

6 138

2 697

52 792

9. Társult Önkormányzat aránya 8 * ... %

3 981

3 981

6 138

2 697

52 792

10. GAESZ költség hozzájárulás

255

59

98

334

2 458

11. Közös költség hozzájárulás

505

117

195

661

4 862

12. Összes költség hozzájárulás 10+11:

760

176

293

995

7 320

4 741

4 157

6 431

3 692

60 112

2. Intézményi bevétel

Korrekciós tételek

Társult Önkormányzat által 2010. évben fize13. tendő 9+12:

69

2. számú melléklet adatok ezer forintban

Általános Iskola Ssz.

Megnevezés

Bakonybél Pénzesgyőr Lókút Olaszfalu

Zirc

1. Kiadási főösszeg

49 540

49 540

16 473

2. Intézményi bevétel

2 250

2 250

1 500

12 375

12 375

4 322

3 736

3 736

1 100

31 179

31 179

9 551

6. Prémium évek program bevétele

4 472

4 472

0

0

0

7. Korrekciós tételek összesen 6:

4 472

4 472

0

0

0

8. Korrigált önkormányzati hozzájárulás 5 - 7:

26 707

26 707

9 551

22 638 121 226

9. Társult Önkormányzat aránya 8 * … %

23 146

3 561

9 551

22 638 121 226

10. GAESZ költség hozzájárulás

462

71

154

724

6 830

11. Közös költség hozzájárulás

658

101

219

1 030

9 719

1 120

172

373

1 754

16 549

24 266

3 733

9 924

3. Normatív állami támogatások 4. Többcélú normatív támogatások 5. Önkormányzati hozzájárulás 1 - (2+3+4):

43 683 308 185 2 000

47 000

15 126 125 881 3 919

14 078

22 638 121 226

Korrekciós tételek

12. Összes költség hozzájárulás 10+11: Társult Önkormányzat által 2010. évben fize13. tendő 9+12:

24 392 137 775

70

3. számú melléklet adatok ezer forintban

Óvoda Ssz.

Megnevezés

1.

Kiadási főösszeg

2.

Intézményi bevétel

3.

Bakonybél Pénzesgyőr Lókút Olaszfalu

Zirc

16 343

16 343

8 947

14 550

112 736

0

0

0

0

150

Normatív állami támogatások

7 611

7 611

2 773

9 474

58 085

4.

Többcélú normatív támogatások

3 286

3 286

1 133

2 876

1 798

5.

Önkormányzati hozzájárulás 1 - (2+3+4):

5 446

5 446

5 041

2 200

52 703

Korrekciós tételek 6.

Prémium évek program bevétele

1 932

1 932

0

0

0

7.

Korrekciós tételek összesen 6:

1 932

1 932

0

0

0

8.

Korrigált önkormányzati hozzájárulás 5 - 7:

3 514

3 514

5 041

2 200

52 703

9.

Társult Önkormányzat aránya 8 * ... %

2 855

659

5 041

2 200

52 703

10.

GAESZ költség hozzájárulás

219

51

84

287

2 109

11.

Közös költség hozzájárulás

505

117

195

661

4 862

12.

Összes költség hozzájárulás 10+11:

724

168

279

948

6 971

3 579

827

5 320

3 148

59 674

Társult Önkormányzat által 2010. évben fize13.

tendő 9+12:

71

4. számú melléklet adatok ezer forintban

Általános Iskola Ssz.

Megnevezés

Bakonybél Pénzesgyőr Lókút Olaszfalu

1.

Kiadási főösszeg

47 540

47 540

15 473

2.

Intézményi bevétel

2 250

2 250

1 500

3.

Normatív állami támogatások

12 238

12 238

4 185

4.

Többcélú normatív támogatások

4 321

4 321

1 348

5.

Önkormányzati hozzájárulás 1 - (2+3+4):

28 731

28 731

8 440

Zirc

43 683 296 902 2 000

47 000

15 237 125 645 4 698

14 078

21 748 110 179

Korrekciós tételek 6.

Prémium évek program bevétele

4 472

4 472

0

0

0

7.

Korrekciós tételek összesen 6:

4 472

4 472

0

0

0

8.

Korrigált önkormányzati hozzájárulás 5 - 7:

24 259

24 259

8 440

21 748 110 179

9.

Társult Önkormányzat aránya 8 * … %

21 024

3 235

8 440

21 748 110 179

10.

GAESZ költség hozzájárulás

397

61

132

621

5 862

11.

Közös költség hozzájárulás

658

101

219

1 030

9 719

12.

Összes költség hozzájárulás 10+11:

1 055

162

351

1 651

15 581

22 079

3 397

8 791

Társult Önkormányzat által 2010. évben fize13.

tendő 9+12:

23 399 125 760

72

5.

számú melléklet

BENEDEK ELEK NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

Költségvetési kiadások ZIRC Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

Személyi juttatások

80 039

85 587

42 382

49,52

Munkaadókat terhelő járulékok

20 358

21 505

10 642

49,49

Dologi kiadások

12 339

12 516

6 604

52,76

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

935

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek ZIRC Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

150

150

130

86,67

112 586

117 648

48 754

41,44

60 078

65 140

37 282

57,23

0

0

288

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

2 745

1 810

Önkormányzati támogatás ebből: normatív állami támogatás Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

65,94

73

Költségvetési kiadások BAKONYBÉL Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

Személyi juttatások

11 610

12 176

5 003

41,09

Munkaadókat terhelő járulékok

2 891

3 002

1 243

41,41

Dologi kiadások

1 842

1 886

933

49,47

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

1 821

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek BAKONYBÉL Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a -

0

0

0

Önkormányzati támogatás

16 343

16 861

9 103

53,99

ebből: normatív állami támogatás

10 897

11 415

7 346

64,35

0

0

18

-

zök

0

0

18

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

18

-

Előző évi pénzmaradvány

0

2 024

203

Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

10,03

74

Költségvetési kiadások LÓKÚT Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

Személyi juttatások

5 948

6 339

3 261

51,44

Munkaadókat terhelő járulékok

1 457

1 534

808

52,67

Dologi kiadások

1 542

1 542

621

40,27

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

1 554

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek LÓKÚT Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a -

0

0

0

Önkormányzati támogatás

8 947

9 312

4 980

53,48

ebből: normatív állami támogatás

3 906

4 271

2 460

57,60

0

0

5

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

1 657

103

Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

6,22

75

Költségvetési kiadások OLASZFALU Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

Személyi juttatások

9 043

9 609

4 793

49,88

Munkaadókat terhelő járulékok

2 264

2 404

1 211

50,37

Dologi kiadások

3 243

3 249

1 022

31,46

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

103

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek OLASZFALU Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a -

0

0

0

Önkormányzati támogatás

14 550

15 205

8 730

57,42

ebből: normatív állami támogatás

12 350

13 005

7 630

58,67

0

0

18

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

160

57

Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

35,63

76

6.

számú melléklet

REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA

Költségvetési kiadások ZIRC Kiemelt előirányzat Személyi juttatások

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

174 200

184 842

95 518

51,68

Munkaadókat terhelő járulékok

44 513

46 665

23 960

51,34

Dologi kiadások

75 189

75 921

42 586

56,09

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

1 154

1 154

100,00

3 000

8 105

0

0,00

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

Tartalékok

Költségvetési bevételek ZIRC Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

47 000

47 000

26 746

56,91

Önkormányzati támogatás

249 902

259 612

117 047

45,09

ebből: normatív állami támogatás

139 723

149 433

84 643

56,64

0

138

359

260,14

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

9 937

4 832

Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

48,63

77

Költségvetési kiadások BAKONYBÉL Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

Személyi juttatások

25 676

26 998

13 744

50,91

6 558

6 805

3 449

50,68

15 306

15 385

7 605

49,43

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

3 116

0

Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek BAKONYBÉL Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

2 250

2 250

1 130

50,22

Önkormányzati támogatás

45 290

46 449

24 430

52,60

ebből: normatív állami támogatás

16 532

17 691

12 300

69,53

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

3 605

489

Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

13,56

78

Költségvetési kiadások LÓKÚT Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

Személyi juttatások

8 226

8 615

4 479

51,99

Munkaadókat terhelő járulékok

2 078

2 151

1 118

51,98

Dologi kiadások

5 169

5 191

2 051

39,51

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

2 065

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek LÓKÚT Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

1 500

1 500

882

58,80

13 973

14 318

7 532

52,61

5 533

5 878

3 312

56,35

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

2 204

139

Önkormányzati támogatás ebből: normatív állami támogatás Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

6,31

79

Költségvetési kiadások OLASZFALU Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

Személyi juttatások

25 286

26 652

12 921

48,48

6 352

6 680

3 258

48,77

12 045

12 276

6 416

52,26

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

2 083

0

Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek OLASZFALU Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

2010. I. fél-

Teljesítés %-

irányzat

előirányzat

évi teljesítés

a

2 000

2 000

1 562

78,10

Önkormányzati támogatás

41 683

43 189

23 070

53,42

ebből: normatív állami támogatás

19 935

21 441

12 197

56,89

0

0

35

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

2 502

419

Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

16,75

80

7.

számú melléklet

BENEDEK ELEK NAPKÖZI-OTTHONOS ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

Költségvetési kiadások ZIRC Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

Személyi juttatások

80 039

85 587

63 513

74,21

Munkaadókat terhelő járulékok

20 358

21 505

15 986

74,34

Dologi kiadások

12 339

12 516

8 594

68,66

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

935

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek ZIRC Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

150

150

184

122,67

112 586

117 648

84 568

71,88

60 078

65 140

51 891

79,66

0

0

288

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

2 745

1 810

Önkormányzati támogatás ebből: normatív állami támogatás Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

65,94

81

Költségvetési kiadások BAKONYBÉL Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

Személyi juttatások

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

11 610

12 176

7 241

59,47

Munkaadókat terhelő járulékok

2 891

3 002

1 817

60,53

Dologi kiadások

1 842

1 886

1 451

76,94

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

1 821

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek BAKONYBÉL Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

0

0

0

Önkormányzati támogatás

16 343

16 861

11 674

69,24

ebből: normatív állami támogatás

10 897

11 415

9 039

79,19

0

0

18

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

2 024

203

Működési célra átvett pénzeszközök

-

Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

10,03

82

Költségvetési kiadások LÓKÚT Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

Személyi juttatások

5 948

6 339

4 719

74,44

Munkaadókat terhelő járulékok

1 457

1 534

1 166

76,01

Dologi kiadások

1 542

1 542

958

62,13

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

1 554

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek LÓKÚT Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

0

0

0

Önkormányzati támogatás

8 947

9 312

7 200

77,32

ebből: normatív állami támogatás

3 906

4 271

3 419

80,05

0

0

5

-

zök

0

0

5

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

5

-

Előző évi pénzmaradvány

0

1 657

103

Működési célra átvett pénzeszközök

-

Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

6,22

83

Költségvetési kiadások OLASZFALU Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

Személyi juttatások

9 043

9 609

6 931

72,13

Munkaadókat terhelő járulékok

2 264

2 404

1 741

72,42

Dologi kiadások

3 243

3 249

1 857

57,16

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

103

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek OLASZFALU Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

0

0

0

Önkormányzati támogatás

14 550

15 205

11 963

78,68

ebből: normatív állami támogatás

12 350

13 005

10 313

79,30

0

0

18

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

160

57

Működési célra átvett pénzeszközök

-

Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

35,63

84

8.

számú melléklet

REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA

Költségvetési kiadások ZIRC Kiemelt előirányzat

Személyi juttatások

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

174 200

184 842

138 330

74,84

Munkaadókat terhelő járulékok

44 513

46 665

34 758

74,48

Dologi kiadások

75 189

75 921

58 055

76,47

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

1 154

1 154

100,00

3 000

8 105

0

0,00

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

Tartalékok

Költségvetési bevételek ZIRC Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

47 000

47 000

34 787

74,01

Önkormányzati támogatás

249 902

259 612

192 277

74,06

ebből: normatív állami támogatás

139 723

149 433

118 973

79,62

0

138

577

418,12

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

9 937

4 832

Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

48,63

85

Költségvetési kiadások BAKONYBÉL Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

Személyi juttatások

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

25 676

26 998

19 721

73,05

6 558

6 805

4 965

72,96

15 306

15 385

11 179

72,66

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

3 116

0

Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek BAKONYBÉL Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

2 250

2 250

1 353

60,13

Önkormányzati támogatás

45 290

46 449

32 302

69,54

ebből: normatív állami támogatás

16 532

17 691

14 108

79,75

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

3 605

489

Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

13,56

86

Költségvetési kiadások LÓKÚT Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

Személyi juttatások

8 226

8 615

6 776

78,65

Munkaadókat terhelő járulékok

2 078

2 151

1 689

78,52

Dologi kiadások

5 169

5 191

3 080

59,33

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

2 065

0

Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek LÓKÚT Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

1 500

1 500

1 093

72,87

13 973

14 318

11 002

76,84

5 533

5 878

4 672

79,48

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

2 204

139

Önkormányzati támogatás ebből: normatív állami támogatás Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

6,31

87

Költségvetési kiadások OLASZFALU Kiemelt előirányzat

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

Személyi juttatások

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

25 286

26 652

19 383

72,73

6 352

6 680

4 815

72,08

12 045

12 276

9 160

74,62

0

0

0

-

zök

0

0

0

-

Felújítások

0

0

0

-

Fejlesztési kiadások

0

0

0

-

Tartalékok

0

2 083

0

Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Működési célra átadott pénzeszközök Felhalmozási célra átadott pénzeszkö-

0,00

Költségvetési bevételek OLASZFALU Kiemelt előirányzat Intézményi működési bevételek

Eredeti elő-

Hatályos

irányzat

előirányzat

2010. I.-III. negyedévi

Teljesítés %a

teljesítés

2 000

2 000

1 934

96,70

Önkormányzati támogatás

41 683

43 189

33 406

77,35

ebből: normatív állami támogatás

19 935

21 441

17 095

79,73

0

0

35

-

zök

0

0

0

-

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

0

0

0

-

Előző évi pénzmaradvány

0

2 502

419

Működési célra átvett pénzeszközök Felhalmozási célra átvett pénzeszkö-

16,75

88

1. NYILATKOZAT

Alulírott Kovárczi Máté büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012. január 3.

_________________________ hallgató aláírása

89