Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése a beszámolók alapján
Belső konzulens: Némethné dr. Gergics Márta Külső konzulens: Németh Mihályné
Huszár Izabella Nappali tagozat Pénzügy-számvitel szak Számvitel szakirány
2012
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS............................................................................................................... 3 2. AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYRT. BEMUTATÁSA ..................................... 4 2.1. A társaság megalakulása, fejlődése .................................................................... 4 2.2. A társaság tevékenysége ...................................................................................... 6 3. A TÁRSASÁG ELSZÁMOLÁSI RENDJÉNEK KIALAKÍTÁSA ....................... 9 3.1. Könyvvezetési és beszámolási kötelezettség ...................................................... 9 3.2. A társaság számviteli politikájának áttekintése .............................................. 10 3.3 A zárlati munkálatok során elvégzendő feladatok........................................... 14 4. A MÉRLEG ADATAINAK ELEMZÉSE .............................................................. 15 4.1. A társaság vagyoni helyzetének vizsgálata ...................................................... 15 4.1.1. Az eszközök és források állományának alakulása ........................................ 15 4.1.2. Vagyonfedezettség, eszközmegtérülési mutatók .......................................... 20 4.1.3. Tőkeszerkezeti mutatók ................................................................................ 23 4.2. A társaság pénzügyi helyzetének vizsgálata .................................................... 26 4.2.1. Likviditási mutatók ....................................................................................... 26 4.2.2. Az adósságállomány vizsgálata .................................................................... 31 4.2.3. A cash flow-kimutatás .................................................................................. 32 5. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS ELEMZÉSE ....................................................... 36 5.1. A társaság jövedelmezőségi helyzete ................................................................ 36 5.1.1. Árbevétel-arányos jövedelmezőség .............................................................. 38 5.1.2. Tőkearányos jövedelmezőség ....................................................................... 39 5.1.3. Eszközarányos jövedelmezőség .................................................................... 39 5.1.4. Élőmunka-ráfordítással arányos jövedelmezőség ......................................... 40 5.2. A hatékonyság vizsgálata .................................................................................. 42 5.2.1. Komplex gazdasági hatékonyság .................................................................. 45 5.2.2. Parciális hatékonyság .................................................................................... 46 5.3. Az eredmény vizsgálata ..................................................................................... 49 6. ÖSSZEFOGLALÁS.................................................................................................. 52 IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................. 55 MELLÉKLETEK ......................................................................................................... 56
2
1. BEVEZETÉS
Főiskolai tanulmányaim során olyan, a gyakorlatban is hasznosítható ismeretek birtokába kerültem, melyek lehetővé teszik számomra a vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének megítélését. A számvitelnek e területe a tanulmányaim utolsó évében keltette fel az érdeklődésemet. A világban kibontakozott általános pénzügyi és gazdasági válság következményei miatt különösen fontos, hogy vállalkozási tevékenység jellemzőiről valós és megbízható információk álljanak rendelkezésre, melyek megalapozzák a jövőbeni biztonságos működést. A magyar gyógyszeripar Európában a legrégebbiek közé tartozik, és elismertségre tett szert a térségben. Hagyományosan fontos szerepet tölt be az ország nemzeti jövedelmének megteremtésében, így húzóágazatnak tekinthető. A gyógyszeripar ugyan kevésbé érzékeny a válság következményeire, hiszen a gyógyszerfogyasztás nem jövedelemrugalmas, és a fogyasztói hitelekhez sem kapcsolódik. Ennek ellenére nem jelenthetjük ki, hogy a gyógyszergyártók működése független az általános gazdasági helyzettől. Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. működésének komplex elemzésével lehetőségem nyílt ennek vizsgálatára. A társaság működését a körmendi gyáregységnél eltöltött idő alatt ismerhettem meg, melynek során betekintést nyerhettem az elszámolási folyamatokba. Az itt megszerzett tapasztalatok is segítségül szolgáltak a szakdolgozat elkészítése során. Szakdolgozatomban a 2007. október 1.-től 2010. szeptember 30.-ig terjedő időszakra vonatkozóan végeztem el az EGIS Nyrt. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének elemzését a társaság éves beszámolói, valamint az irodalomjegyzékben ismertetett szakirodalomra támaszkodva. Az elemzés során arra szeretnék rávilágítani, hogy miként érinti a gazdasági válság a vállalat működését.
3
2. AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYRT. BEMUTATÁSA 2.1. A társaság megalakulása, fejlődése A gyógyszergyár története a XIX. századra nyúlik vissza. 1865-ben alapították a svájci Dr. Albert Wander AG-t, majd 1912-ben létrejött a társaság magyarországi leányvállalata, amely Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. néven kezdte meg működését Budapesten. A Dr. Wander Keresztúri úti telepe ma az EGIS Nyrt. székhelye. Ez volt Magyarországon az első külföldi tulajdonú gyógyszeripari vállalat, melynek fő termékei tápszerek, malátakészítmények és gyógycukrok voltak. Az 1920-as évek második felétől indult a vállalat igazi fejlődése. Ekkor kezdtek import hatóanyagokból készgyógyszereket gyártani. A termékpaletta egyre színesebb lett, az élelmiszer- és gyógyszeripari termékek mellett megjelentek a kozmetikai és tisztítószerek is. A fejlődés a két világháború között érte el a tetőpontját, egyre több erőforrás jutott a kutatásra is, 1932-ben a vállalat már saját kutatólaboratóriummal rendelkezett. A társaságot 1950-ben államosították: hat gyógyszergyár egyesítéséből létrejött az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (EGYT), amely fokozatosan nagyvállalattá fejlődött. A hosszas vita eredményeként megszületett 1968-as döntés szerint az EGYTnek kellett az ország csecsemő- és gyógytápszergyártását illetve az ellátást megoldania. Erre azonban a budapesti gyárban nem voltak adottak a feltételek, sok szempontból alkalmatlan volt a továbbfejlesztésre, így 1969-ben zöldmezős beruházás keretében új gyáregység létesítése kezdődött meg Körmenden. Az új gyár 1973-ban kezdte meg működését Lacta Tápszergyár néven, fő profilja a babatápszerek gyártása volt. A piaci változások hatására a 80-as években létrehozták a galenikus, majd a csomagolóüzemet. A vállalat 1985-ben felvette az EGIS nevet. A névváltoztatás fő indoka az volt, hogy az EGYT-t sok külföldi partner egyiptomi cégnek hitte. Az új név a görög aigis-ből ered: Pallasz Athéné pajzsát jelenti és a védelem szimbóluma. A társaság 1990-ben újabb zöldmezős beruházásként megnyitotta új, nyugat-európai színvonalú termelő-kutató bázisát Budapesten, a Bökényföldi úton. A telephelyen injekcióüzem, csomagolóüzem,
4
gyógyszertechnológiai fejlesztő- és kísérleti üzem és a vállalat preklinikai kutatási főosztálya működik. A vállalat 1991 decemberében részvénytársasággá alakult 84%-os állami, 10%-os dolgozói és 6%-os önkormányzati részvénytulajdon mellett. Az EGIS privatizációja viszonylag későn, 1992-ben indult el. Ez a menedzsment tudatos döntése volt, hiszen ekkorra már kialakultak az állam privatizációs elvei, de a vállalat még maga dönthetett a sorsáról. A társaság 1993-ban zártkörű alaptőke-emelést hajtott végre, melynek eredményeként az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 30%-os tulajdoni részesedéshez jutott. A megmaradt állami részvénytulajdon felét 1994-ben nyilvános kibocsátással, míg a fennmaradó részt 1995-ben egy tőzsdei tranzakció keretében értékesítette külföldi befektetőknek. A vállalat törzstőkéjét 7.785.715 darab, egyenként 1000 Ft névértékű, névre szóló törzsrészvény alkotja, melyeket 1994-ben vezettek be a Budapesti Értéktőzsdére a jegyzett részvények „A” kategóriájában. 1995-ben a francia Servier gyógyszergyár ATP leányvállalata révén vált az EGIS részvényeinek többségi tulajdonosává és a társaság stratégiai partnerévé. A Servier jelenleg Franciaország legnagyobb magánkézben lévő konszernje, a világrangsorban a második legnagyobb francia gyógyszergyár, termékeivel 140 országban van jelen.
Az EGIS Nyrt. részvényesei Tulajdonos
A részvények száma 2010. szeptember 30-án
ATP (Servier) Külföldi intézményi és magánbefektetők Magyar intézményi és magánbefektetők Összesen
%
3 963 922
50,91
2 665 403
34,24
1 156 390
14,85
7 785 715
100,00
1. sz. táblázat
Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. a közép-európai térség egyik vezető gyógyszergyártó vállalata, mely a piaci átalakulás nehézségeinek ellenére mindvégig nyereséges maradt. A magyar piacon az eladott dobozok száma szerint a harmadik, árbevétel alapján pedig az ötödik legnagyobb hazai gyógyszergyártó és forgalmazó cég. A régió egyik
5
leginnovatívabb vállalataként az árbevétel 9,1%-át, közel 11 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre, és a dél-koreai Celltrion csoporttal kötött együttműködési megállapodás révén hamarosan belép a biológiai gyógyszerek piacára is. A megkötött szerződéssel a vállalatnak lehetősége nyílik arra, hogy a legelső biohasonló gyógyszergyártókkal egy időben jelenjen meg a daganatterápiás, immunrendszeri és gyulladásos betegségek biológiai terápiájának gyógyszerpiacán.
2.2. A társaság tevékenysége Gyógyszerkutatás és– fejlesztés Az egyre élesedő piaci helyzetben egy gyógyszergyár sikereinek a kulcsa kutatásfejlesztésének hatékonysága, ezért legfontosabb stratégiai irányelv az innováció. Mára az EGIS Nyrt. a régió egyik leginnovatívabb vállalatának mondhatja magát. Évek óta a harmadik legnagyobb összeget fordítja a közép-kelet-európai régió összes iparvállalata közül kutatás-fejlesztésre: a 2009/2010-es üzleti évben közel tizenegy milliárd forintot, konszolidált árbevételének 9,1%-át költötte erre. Az árbevétel és a K+F-re fordított befektetések arányát tekintve Magyarországon az első számú, Közép-Kelet Európa a harmadik leginnovatívabb vállalatának számít. Az innováció a vállalat minden területét áthatja: a termékfejlesztés gyorsul, újabb terápiás területekkel bővül portfolió, egyre több vényköteles és vénynélküli terméket hoznak forgalomba belföldön és külföldön egyaránt. A kutatások két fő területre irányulnak: a nagy piaci potenciállal rendelkező, költséghatékony
generikus
gyógyszerek
fejlesztésére,
valamint
originális
gyógyszermolekula-jelöltek kémiai szintézisére és gyógyszerhatástani vizsgálataira. Az originális kutatásokban stratégiai partner a Servier. A fejlesztések középpontjában a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, a központi idegrendszerre, a légzőszervek megbetegedéseire és az emésztőszervek betegségeire ható gyógyszerek állnak, ezek alkotják a legnagyobb arányban a termékportfoliót. A termékfejlesztés gyorsítására a vállalat új generikus gyógyszerfejlesztő üzemet létesített. A 3,76 milliárd forintos beruházás – amit 200 millió forinttal támogatott a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium – 2010 decemberében készült el a Bökényföldi úti telephelyen.
6
Gyógyszergyártás A vállalat 4-4,5 milliárd tablettát, 120-140 millió doboz gyógyszert gyárt évente. A hazai és nemzetközi minőségbiztosítási irányelveknek megfelelő termékek három magyarországi telephelyen készülnek: a vállalat székhelyén, a budapesti Keresztúri úton találhatók hatóanyaggyártó üzemek, a Bökényföldi úton működnek injekció-, tabletta és csomagoló üzemek, valamint itt található készáruraktárak egyike is. A körmendi telephely tablettaüzemében tabletták, drazsék és pelletek készülnek, a galenikus üzemben kenőcsöket, kúpokat, oldatokat, szirupokat és aeroszolokat is gyártanak. A vállalat első külföldi zöldmezős termelőüzemét a többségi tulajdonos Servier-vel közösen építette fel, a Moszkva melletti Szofinóban.
Kereskedelem Az EGIS Nyrt. évtizedek óta a magyar gyógyszerpiac egyik legfontosabb szereplője: jelenleg a hazai piacon az eladott dobozszám alapján a harmadik, árbevétel alapján pedig az ötödik legnagyobb hazai gyógyszergyártó, készítményeinek közel egyharmadát belföldön értékesíti. Az EGIS csoport ugyanakkor folyamatosan terjeszkedik, termékeiket a világ több mint hatvan országába exportálja, tizennyolc országban jelen lévő külpiaci hálózatán keresztül. Az export a vállalat bevételének 73%-át teszi ki. A legfontosabb stratégiai piacok, Oroszország és a FÁK-országok, valamint Közép-Kelet-Európa együttesen az exportpiaci forgalom 60%-át teszik ki. Késztermékeket elsősorban a közép-keleteurópai régió országaiba, valamint Franciaországba és az Egyesült Királyságba exportál, míg a hatóanyagok és intermedierek legfontosabb piaca Franciaország, Hollandia, Japán és az Egyesült Államok.
Licenc-értékesítés, portfolió menedzsment A licenctevékenységnek évtizedekre nyúló hagyománya van a vállalatnál, fontos tényezője a termékportfolió bővítésének. Új piacok és terápiás területek kiválasztásával a vállalat folyamatosan növeli árbevételét. A licenc-értékesítési tevékenység körébe tartozik a vállalat által gyártott originális és generikus gyógyszerek forgalomba hozatala azokon a nem stratégiai piacokon, ahol nincs leányvállalata, vagy irodája. Minden országban a vezető helyi gyártókkal, vagy 7
kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező ügynökökkel köt szerződést készítményeinek forgalmazására. Az EGIS Nyrt. termékei több mint hatvan országban kaphatók, kiváló minőségük és versenyképes árfekvésük révén közkedvelt és keresett készítmények. A vevők igényeinek legnagyobb mértékben történő kiszolgálása, a hatástani területek bővítése érdekében egyre hangsúlyosabb szerephez jut a licenc-vásárlás is, ezzel is a betegek igényeit kívánja a lehető legjobban szolgálni.
8
3. A TÁRSASÁG ELSZÁMOLÁSI RENDJÉNEK KIALAKÍTÁSA
3.1. Könyvvezetési és beszámolási kötelezettség A könyvvezetési tevékenység keretében a vállalkozás a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és az üzleti év végével azt lezárja. Az EGIS Nyrt. kettős könyvvitelt vezet, ennek keretében a társaság kezelésében, használatában, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszer, áttekinthetően mutatja. A számviteli törvény a kettős könyvvitel rendszerének kereteit úgy határozza meg, hogy tíz számlaosztályt jelöl ki, és meghatározza az egyes számlaosztályok tartalmát. A vállalkozások számára a számlaosztályok alkalmazása kötelező, azokon belül azonban önállóan határozhatják meg az előírt tartalomhoz igazodó főkönyvi számlákat. Az egységes számlakeret számlaosztályai és a mérleg eszköz és forrás csoportjai, valamint az eredménykimutatás főbb bevétel és ráfordítás tételei között szoros összefüggés van. A társaság a költségelszámolás során elsődlegesen az 5. számlaosztályban könyveli a költségeket és másodlagos 6. és 7. számlaosztálybeli költségelszámolást alkalmaz az 59. Költségnem átvezetési számlát használva. A társaság működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év zárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni, melynek megbízható és valós összképet kell adnia. Az éves beszámoló három részből áll: a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. A beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni az üzleti jelentést is.
9
Az üzleti év 2001. szeptember 30-ig a naptári évvel megegyező volt. Ezután a vállalat a többségi tulajdonos Servierhez igazodva október 1. – szeptember 30. közötti időszakra változtatta az üzleti évét.
A vállalat a számviteli törvényben meghatározott mérlegsémák közül a „A” tagolású változatot alkalmazza. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének levezetéséhez a „Forgalmi költség eljárás” módszerét, ezen belül pedig az „A” tagolású változatot használja. A kiegészítő mellékletben további számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell rögzíteni. Célja, hogy a tulajdonosok, befektetők és hitelezők megbízható és valós képet kapjanak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működésének eredményéről.
3.2. A társaság számviteli politikájának áttekintése A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kell kialakítani és írásba foglalni a vállalat adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli politikát. Rögzíteni kell a társaságra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyek meghatározzák, mi tekinthető az elszámolás és az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek. A társaság számviteli politikája meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási lehetőségek közül melyeket alkalmazza, illetve a választásokat milyen okok miatt kellett megváltoztatni.
A számviteli politika kialakítása azért szükséges, mert annak hiányában nem lehet alkalmazni a számviteli törvény előírásainak nagy részét. A vállalkozásoknak maguknak kell eldönteniük, hogy a törvényben meghatározott választási lehetőségek közül számukra melyik a legcélszerűbb. A számviteli politika tehát megalapozott döntések összessége, melyek az adott vállalkozásra kötelező érvényűek, azoktól eltérni csak a módosítások elfogadását követően lehet. A vállalkozásoknak a számviteli politika keretében el kell készíteni: •
az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,
•
az eszközök és a források értékelési szabályzatát,
•
az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, valamint
10
•
a pénzkezelési szabályzatot.
A fentiek mellett a számviteli politika szerves részét képezi az évente felülvizsgálatra és kiadásra kerülő, az adott üzleti évre érvényes számlarend is. A társaság döntései a számviteli törvényben biztosított választási lehetőségek közül: •
Az EGIS Nyrt.-ben csak azok az eszközök tekinthetők tárgyi eszköznek, melyek ÁFA nélküli beszerzési ára meghaladja a 10.000 Ft-ot. Amennyiben nem éri el ezt az összeget, az eszközt készletként kell bevételezni, felhasználása pedig anyagköltségként kerül elszámolásra.
•
A vállalat a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra való átszámításánál az MNB által közzétett, a teljesítés illetve bekerülés napján érvényes devizaárfolyamot alkalmazza (kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni).
•
A mérlegben minden külföldi pénzértékre szóló eszközt és kötelezettséget az üzleti
év
mérlegfordulónapján
érvényes
MNB
árfolyamon
átszámított
forintértéken kell kimutatni, függetlenül attól, hogy a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős vagy nem jelentős. •
A készletek és a követelések értékvesztésének meghatározásához egyedi, tételes felülvizsgálat szükséges, tehát a vállalat nem él a számviteli törvényben biztosított egyszerűsített eljárással.
•
A tárgyi eszközök és az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése lineáris módon történik, az adott eszköz bekerülési értéke és az alkalmazott leírási kulcs szorzatából adódóan. Így a leírás évente azonos összegben történik. Az értékcsökkenést a társaság az üzembe helyezés, a használatba vétel után számolja el. Számításánál maradványértéket nem vesz figyelembe, mivel annak mértéke társasági szinten nem lenne jelentős. Ennek oka, hogy a hasznos élettartam általában megegyezik az eszköz műszaki-gazdasági élettartamával. Amennyiben a hasznos élettartam mégis rövidebb, mint a műszaki-gazdasági élettartam, a használt eszköz értékesítése csak eseti jellegű, és az értékesítéskor várható piaci érték előre, a beszerzéskor meghatározhatatlan. Az értékcsökkenés számításánál kivételt képeznek az 50.000 Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi
11
eszközök
és
szoftverek,
melyek
értékcsökkenése
használatba
vételkor
egyösszegben kerül leírásra. •
Kutatási-fejlesztési eredmények aktiválásánál a vásárolt szabadalom, találmány, törzskönyvi dokumentáció esetében a vételár összege, saját dolgozó által fejlesztett újítás-találmány hasznosításakor a kifizetett egyösszegű díj aktiválandó. A témaszámos kutatási-fejlesztési költségek közül az aktiválandó, amely konkrét termékhez kapcsolódik és a termék fejlesztése a tárgyévben sikeresen befejeződött, vagy a várhatóan a tárgyévet követő harmadik év végéig eredményesen lezárul.
•
A társaság az eszköz- és forrásállomány megállapításához évente leltározást végez. Mivel évközi folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartást is vezet, a számviteli törvény szerint nem lenne kötelező a leltárba kerülő adatok valódiságáról mennyiségi felvétellel meggyőződni, de ezt a vállalat mérete, az eszközök és források nagyságrendje indokolttá teszi.
•
A számviteli törvény szerint jelentős összegű a hiba akkor, ha a hibák együttes, előjeltől
független
összege
meghaladja
az
ellenőrzött
üzleti
év
mérlegfőösszegének 2%-át, illetve az 500 millió forintot. Mivel az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. esetében a mérlegfőösszeg 2%-a biztosan meghaladja az 500 millió forintot, így ez az összeg tekintendő a jelentős hiba értékhatárának. •
A lényeges hiba mértéke a számviteli törvény szerint a saját tőke maximum 20%a. Azonban a vállalat saját tőkéjének nagyságrendje egy alacsonyabb határ rögzítését indokolja, amely 10%-os mértékű.
Az EGIS Nyrt. összevont beszámolót és a Nemzetközi Számviteli Szabványoknak megfelelő beszámolót is készít, ezért külön került meghatározásra a társaság konszolidációs számviteli politikája, valamint a Nemzetközi Számviteli Szabványok szerinti számviteli politika. Ezenkívül a számviteli politika fontos részét képezi az évente felülvizsgálatra és kiadásra kerülő, adott üzleti évben érvényes részletes számlarend is. A társaság a 2009/2010-es üzleti évben három jelentős módosítást foglalt a számviteli politikájába.
12
1. Önköltség kalkulációs rendszer 2009. október 1.-től új önköltség kalkulációs módszer került alkalmazásra, amely részletesebben és pontosabban mutatja az egyes termékek előállítási költségét. A társaság eddig a gyártás közvetlen anyagköltségét, a közvetlen béreket és azok járulékait, a hulladékmegsemmisítés költségeit, valamint a termelő üzemek költségeit mutatta ki az értékesítés közvetlen költségeként. A termékekkel kapcsolatos döntések jobb megalapozása és a költséggazdálkodás javítása érdekében a 2009/2010-es üzleti évtől a társaság a közvetlen költségek között mutatja ki a minőségbiztosítás, az anyagforgalom és a termelésirányítás költségeit is, amelyek eddig együttesen (a 2008/2009-es éven 4211 millió Ft értékben) és az egyéb általános költségek kerültek elszámolásra. Mivel a társaság a saját termelésű készleteket közvetlen költségükön értékeli, a módosítás megnöveli a készletek kimutatott értékét is. A készletérték növekedése az új rendszerre való átállás évében egyszeri hatásként 645 millió Ft-tal növelte a társaság eredményét.
2. K+F közvetlen költségei A tárgyévet megelőző üzleti években a társaság kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként a konkrét K+F témára (projektre) elszámolt anyagköltséget, bérköltséget és járulékait, a K+F intézeti megbízások díját és az iparjogvédelmi és törzskönyvezési költséget számolta el. 2009. október 1.-től a társaság kibővítette a közvetlen kutatás-fejlesztési költségek körét az alábbi, korábban közvetett K+F költségek között kimutatott tételekkel: •
egyéb, konkrét K+F témára elszámolt, ahhoz egyedileg hozzárendelhető költségekkel (pl. fordítási- és fuvardíjak, illetékek),
•
a kutatással foglalkozó (projektre órát jelentő) költséghelyek vetítési alappal (munkaórával) projektre elszámolt költségeivel
•
kizárólag és közvetlenül K+F tevékenységet szolgáló szervezeti egységek költségeivel
Mindezek hatására a kutatás-fejlesztés általános költségeiből 2947 millió Ft került átsorolásra a közvetlen K+F költségek közé.
13
3. Kereskedelmi képviseletek költségeinek elszámolása A korábbi években a társaság a külföldi kereskedelmi képviseletek költségei egy összegben, igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások között kerültek kimutatásra. A 2009/2010-es üzleti évtől az EGIS Nyrt. pontosította ezen költségek elszámolását és azok a megfelelő költségkategóriába kerültek.
3.3 A zárlati munkálatok során elvégzendő feladatok Az EGIS Nyrt.-nél a könyvviteli zárlat időpontja: október 20. A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. Az elvégzendő feladatok három körbe sorolhatóak: könyvelési tételekhez kapcsolódóak, egyeztetési kötelezettségek, mérleg és eredménykimutatás összeállítása. A zárlati munkálatok során a főkönyvi számlák adatállománya alkalmassá válik a beszámoló összeállítására. A számviteli törvény egy alkalommal írja elő a kettős könyvvitelt vezetők számára a zárlat végrehajtását, ezt azonban célszerű legalább negyedévente elvégezni. A vállalkozásoknak tehát meg kell határozniuk a zárlat gyakoriságát, a döntésnél figyelembe kell venni a havi, negyedévi és év végi zárlat feladatait.
Az EGIS Nyrt. mérlegeinek és eredménykimutatásainak összeállítása az alábbiak elvégzésével történik: •
Előzetes mérleg és eredménykimutatás gépi kiíratása,
•
Előzetes mérleg és eredménykimutatás ellenőrzése,
•
Indokolt esetben további értékelések elvégzése,
•
Társasági adó pontosítása és könyvelése,
•
Mérleg és eredménykimutatás véglegesítése.
14
4. A MÉRLEG ADATAINAK ELEMZÉSE
4.1. A társaság vagyoni helyzetének vizsgálata „A vállalkozások megítélésének, értékelésének legfőbb módszere az elemzés. Az elemzés tulajdonképpen összefüggések, gazdaság jelenségek és ezekre ható tényezők feltárását jelenti. Ezzel elősegíti és részben biztosítja is a szükséges információk megszerzését.”
1
A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetére irányuló átfogó elemzés a mérleg adatainak felhasználásával történik. A mérlegadatokra épülő elemzés elvégezhető vertikálisan vagy horizontálisan. A vertikális elemzés során csak az eszköz vagy a forrásoldal adataira támaszkodunk. Az ilyen módon végzett elemzés megvalósítható az eszközök és a források összetételének vizsgálatával, illetve mutatószámok képzésével. Horizontális elemzés esetén olyan mutatószámokat képzünk, melyek kiszámítása eszköz illetve forrásoldali adatokat egyaránt igényelnek. A társaság vagyoni helyzetének elemzése az eszköz és forrásállomány összetételének vizsgálatával, illetve mutatószámok képzésével történik.
4.1.1. Az eszközök és források állományának alakulása A mérleg nagyvonalú elemzésekor elvégezhetjük az egyes mérlegsorokon kimutatott összegek időbeli összehasonlítását, illetve vizsgálhatjuk azok mérlegfőösszeghez viszonyított arányának alakulását. Ezzel a módszerrel ugyan nem vonhatunk le jelentős következtetéseket a vállalkozás gazdálkodásáról, azonban rávilágíthat a részletesebben vizsgálandó területekre. Az EGIS Nyrt. egyes eszközcsoportjait és azok mérlegfőösszeghez viszonyított arányát az alábbi táblázat tartalmazza.
1
KOROM E. – ORMOS M. – VERESS A.: Bevezetés a számvitel rendszerébe (Akadémiai Kiadó, Budapest 2005.) 447. oldal
15
AZ ESZKÖZÖK MEGOSZLÁSA 2008. IX. 30. 2009. IX. 30. 2010. IX. 30. Megnevezés mFt % mFt % mFt % 6261 4,68 6700 4,41 7972 4,61 Immateriális javak 47372 35,41 53584 35,30 59148 34,22 Tárgyi eszközök 7481 5,99 7858 5,18 9327 5,40 Befektetett pénzügyi eszközök 61114 45,68 68142 44,89 76447 44,23 Befektetett eszközök 32429 24,24 34372 22,65 37782 21,86 Készletek 22575 16,84 24645 16,24 32726 18,94 Követelések 13323 9,96 2749 1,84 7347 4,25 Értékpapírok 3137 2,34 20214 13,32 15292 8,85 Pénzeszközök 71464 53,42 81980 54,01 93147 53,89 Forgóeszközök 1200 0,90 1660 1,09 3237 1,87 Aktív időbeli elhatárolások 133778 100,00 151782 100,00 172831 100,00 ESZKÖZÖK 2. sz. táblázat
A mérlegek eszközoldalát összehasonlítva láthatjuk, hogy a mérlegfőcsoportok soraiban kimutatott összegek emelkedő tendenciát mutatnak, ezáltal a társaság működő vagyona is folyamatosan növekedett a vizsgált időszakban. A megoszlási viszonyszámok alapján azt is láthatjuk, hogy a forgóeszközök aránya minden évben meghaladta a befektetett eszközök arányát. Ez előnyösnek tekinthető, a nagyobb forgóeszköz-arány a társaság alkalmazkodóképességére, rugalmasságára utalhat. A fenti táblázatból az is kiolvasható, hogy a befektetett eszközök egyre kisebb részaránnyal szerepelnek a mérlegekben. Ezzel párhuzamosan a forgóeszközök arányának növekedése lenne elvárható, ez azonban csak a 2008/2009-es üzleti évben teljesült, ugyanis az ezt követő évben az aktív időbeli elhatárolások összege nagyobb mértékben emelkedett. Ennek oka, hogy az elhatárolt bevételek között jelentősen emelkedett a társaság által visszaigényelhető összeg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé teljesített kötelezettségeiből. Az ún. Gyógyszer-gazdaságossági törvény a gyógyszerekre eső támogatás 12%-ának megfelelő befizetésre kötelezi a társaságot, valamint az orvoslátogatók után regisztrációs díjat kell fizetnie. Kedvező változás, hogy 2010-ben visszaigényelhetővé vált a 2009. évi befizetések 20%-a, azonban az EGIS Nyrt. számára az október 1.-én kezdődő üzleti év miatt erre csak 2011-ben nyílik lehetőség.
16
A befektetett eszközök közül az immateriális javak és a tárgyi eszközök a növekvő mérlegérték ellenére egyre kisebb részarányt képviselnek. A tárgyi eszközök növekedése annak köszönhető, hogy a társaság az évek során jelentős összegeket fordított beruházásokra. A 2006 és 2009 között megvalósított átfogó korszerűsítési program eredményeként a társaság megújította gyógyszertermelési kapacitásait. Emellett megkezdte egy új gyógyszertechnológiai kísérleti üzem létesítését, amely jelentősen gyorsítja és bővíti az új készítmények piacra vitelét. Az új termelő beruházások révén a vállalat jelentős társasági adókedvezményre jogosult. A tárgyi eszközök változása jellemezhető a használhatósági fok megállapításával, amely azt fejezi ki, hogy a nettó érték mekkora hányadát képezi az eszközök bruttó értékének.
A tárgyi eszközök használhatósági fokának alakulása 56,00
55,91
55,90
%
55,80 55,70 55,60
55,56 55,52
55,50 55,40 55,30
2008. IX. 30.
2009. IX. 30.
2010. IX. 30.
1. sz. diagram
A beruházásokra fordított jelentős összegek ellenére nem tapasztalható számottevő változás a használhatósági fok tekintetében, inkább a használhatóság szinten tartását szolgálták. A mutató nagy mértékű romlása elkerülhető, ha a társaság legalább a 2008/2009-es évnek megfelelő összegeket fordít beruházási célra. A befektetett pénzügyi eszközök részarányának alakulása változó tendenciát mutat. A 2008/2009-es
évben
emelkedett
a
társaság
kapcsolt
vállalkozásaiban
lévő
részesedéseinek összege, miután két leányvállalatánál alaptőkeemelést hajtott végre. Emellett jelentős értékvesztést számolt el egyik egyéb részesedési viszonyban lévő vállalata kapcsán, amely még nem kezdte meg a teljes operatív működést. Emiatt a befektetett pénzügyi eszközök növekedése nem tekinthető jelentősnek. A 2009/2010-es üzleti évben részarányuk újra emelkedésnek indult annak következtében, hogy a társaság tartós kölcsönöket nyújtott leányvállalatainak.
17
A forgóeszközök között a készletek aránya a legjelentősebb, azonban az arányok alakulása szintén csökkenő tendenciát mutat az emelkedő mérlegérték ellenére. Meg kell jegyezni, hogy a készletek értékét a 2009/2010-es évben az új önköltség kalkulációs rendszer bevezetése is befolyásolta, hiszen ennek révén a közvetett költségek közül átemeltek elemeket a közvetlen költségek közé, így azok is felosztásra kerültek. Emelkedett az áruk mérlegértéke is, ezzel szemben a késztermékek értékének csökkenése jelentősebb volt, tehát kedvezően alakult, hogy a társaságnál csökkent az eladatlan készletek szintje a növekvő árbevétel mellett. A követelések tekintetében a 2008/2009-es évben nem történt számottevő változás annak ellenére, hogy az értékesítés nettó árbevétele 11,08%-kal emelkedett. A következő évben viszont jelentősen növekedett a vevői követelések mérlegértéke, ehhez hozzájárultak a nagykereskedők fizetési problémái, a gyorsan és nagy mértékben változó árfolyamok miatt bekövetkezett veszteségeik. Egyes partnerek a veszteségek utólagos kompenzálásának igényével léptek fel a társaság felé, melyek csökkentették az árbevételt. A forgóeszközök között a legszembetűnőbb változás az értékpapírokban és a pénzeszközökben következett be. A társaság az értékpapírok között kereskedési céllal beszerzett államkötvényeket és diszkontkincstárjegyeket mutat ki. Ezenkívül a 2008/2009-es évben a tartós részesedések közül átsorolta a Medimpex UK-ban lévő 50%-os részesedését a forgóeszközök közé, melyeket 2009. október 5-én értékesített, így ez a vállalat kikerült a konszolidációból. Látható az is, hogy ebben az évben a társaság
sokkal
kisebb
összeget
fordított
értékpapír-kereskedelemre,
ezzel
párhuzamosan emelkedett a pénzeszközök állománya. Nem mondható szerencsésnek a pénzeszközök viszonylag magas aránya, bár a kötelezettségek teljes állományára fedezetet nyújtanak, azokat különböző időpontokban kell kifizetni. Mivel az értékpapírkereskedelem a társaság számára bizonytalanná vált, a többlet egy részét fordíthatná befektetési célra. A 2009/2010-es évben a szabad pénzeszközökből tartós kölcsönöket nyújtott leányvállalatainak, amelyek már hosszú távú pénzáramokat biztosítanak. A következő táblázat az EGIS Nyrt. egyes forráscsoportjait és azok mérlegfőösszeghez viszonyított arányát tartalmazza.
18
Megnevezés Jegyzett tőke
A FORRÁSOK MEGOSZLÁSA 2008. IX. 30. 2009. IX. 30. mFt % mFt % 7786 5,82 7786 5,13
Jegyzett, de be nem fizetett 0 tőke 9851 Tőketartalék 85091 Eredménytartalék 500 Lekötött tartalék 0 Értékelési tartalék 13328 Mérleg szerinti eredmény 116556 Saját tőke 2790 Céltartalékok 0 Hátrasorolt kötelezettségek 0 Hosszú lejáratú kötelezettségek 11463 Rövid lejáratú kötelezettségek 11463 Kötelezettségek 2969 Passzív időbeli elhatárolások 133778 FORRÁSOK
0,00
0
7,36 9851 63,61 98419 0,37 500 0,00 0 9,96 12904 87,13 129460 2,09 3555 0,00 0 0,00 0 8,57 14370 8,57 14370 2,22 4397 100,00 151782
0,00
2010. IX. 30. mFt % 7786 4,50 0
0,00
6,49 9851 64,84 111323 0,33 500 0,00 0 8,50 17791 85,29 147251 2,34 6587 0,00 0 0,00 0 9,47 14659 9,47 14659 2,90 4334 100,00 172931
5,70 64,41 0,29 0,00 10,29 85,20 3,81 0,00 0,00 8,48 8,48 2,51 100,00
3. sz. táblázat
A forrásoldalon kimutatott összegekre nagyrészt szintén emelkedő tendencia jellemző, a megoszlási viszonyszámok tekintetében már változatosabb képet kapunk. A fenti táblázatból látható a saját tőke egyre kisebb mértékben csökkenő aránya, a céltartalékok ugrásszerű emelkedése. A passzív időbeli elhatárolások aránya a 2008/2009-es évben volt a legjelentősebb, ezt követően kisebb súllyal szerepelt a mérlegben. A legnagyobb változékonyságot a kötelezettségek aránya mutatta, átmeneti aránynövekedés után a súlya a 2007/2008-as szint alá csökkent, a folyamatosan emelkedő összeg ellenére. A saját tőke alakulásában csak az eredménytartalék és a mérleg szerinti eredmény játszott szerepet, a többi tőkeelem változatlan értéken szerepel a mérlegekben. Bár a 2008/2009-es és a 2009/2010-es üzleti évben hasonló arányt képvisel a saját tőke, ennek alakulását a mérleg szerinti eredmény eltérően befolyásolta. A csökkenő arányt a 2008/2009-es évben a mérleg szerinti eredmény visszaesése okozta, a következő évben ez a lecsökkent összeg került átvezetésre az eredménytartalékba, miközben a mérleg szerinti eredmény jelentős növekedésnek indult. Ennek alapján érdemes vizsgálni
19
ugyanezen időszak eredménykimutatásait is, melyekből láthatóvá válik, hogy milyen tényezők alakították a társaság mérleg szerinti eredményét. A céltartalékok jelentős emelkedése azért következett be, mert a társaság egyre nagyobb összeget képzett utólag adott engedményre. Ezek az adott üzleti év forgalmához kapcsolódnak, és csak a pénzügyi rendezést követően kerülnek a partnerek javára jóváírásra. Az árbevétel emelkedése nem indokolja a céltartalékok ilyen mértékű növekedését, a változás inkább a vevői kapcsolatok bizonytalanságára utal. A rövid lejáratú kötelezettségek 25,36%-os emelkedése a 2008/2009-es évre nagyrészt a szállítói tartozások növekedése miatt következett be. Az eszközoldalon látható, hogy a vásárolt készletek mérlegértéke is emelkedett, bár a szállítók állományának változása ezt a növekedést meghaladta. Részarányukat tekintve viszont nincs nagy súlyuk a források között. A passzív időbeli elhatárolások értékének változását az okozta, hogy növekedett az Anpharm
gyógyszergyártól
átvett
termékportfolióval
kapcsolatos
bevételek
elhatárolása. A szintén a Servier csoporthoz tartozó vállalat és az EGIS Nyrt. között a 2007/2008-as üzleti évben részvény- és termékcsere ment végbe, amely a csoporton belüli tevékenységek célszerűbb elosztását szolgálta. Ennek keretében az EGIS Nyrt. eladta az Anpharm-ban birtokolt tulajdonrészét, ellenértékként megkapta az Anpharm generikus termékeihez kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, illetve a részvények és a jogok különbségének értékét készpénzben.
4.1.2. Vagyonfedezettség, eszközmegtérülési mutatók A vagyonfedezettség vizsgálata fontos szerepet játszik a vagyoni helyzet átfogó elemzésében. A vagyonfedezettség elemzése összetettebb képet mutat, mint a vagyonszerkezet vizsgálata. Az elemzés során nemcsak arra célszerű kitérni, hogy a vállalkozás vagyona milyen mértékben gyarapodott, vizsgálni kell a vagyon- és tőkeszerkezet
összhangját
is.
A
finanszírozási
feltételek
pedig
alapvetően
meghatározzák egy vállalkozás fejlődési lehetőségeit. A vállalkozásnak a működés eredményessége érdekében ki kell alakítania a befektetett eszközök és a forgóeszközök megfelelő arányát. Az eszközök jól kialakított aránya hatással van a termelés hatékonyságára, mivel a lekötött befektetett eszközök
20
hasznosításához olyan forgóeszköz volumenre és összetételre van szükség, amely mellett az előbbiek hatékony kihasználása megvalósulhat. Kedvező, ha a forgóeszközök aránya meghaladja a befektetett eszközök arányát. Az előzőekben látható volt, hogy a társaság forgóeszközeinek aránya 54% körüli értékeket vett fel, emellett megvalósulhat a lekötött befektetett eszközök hatékony kihasználása.
Általános elvárás a vállalkozásokkal szemben, hogy a befektetett eszközeiket saját forrásból finanszírozzák. A befektetett eszközök fedezettsége arról ad tájékoztatást, hogy a vizsgált cégnél a saját tőke mekkora fedezetet biztosít a befektetett eszközök állományára. A mérőszám értéke optimális esetben nem csökken 100% alá, hogy legalább a befektetett eszközöket fedezze a saját tőke. Ez a mutató több változatban is számítható, amennyiben az eszközök finanszírozásában a saját tőkén kívül szerepet játszanak a hosszú lejáratú kötelezettségeket is. Ebben az esetben is elvárás a 100% feletti érték, ellenkező esetben rövid lejáratú kötelezettségeket is igénybe kell venni, amelyek drágítják a beruházást. A tárgyi eszközök fedezettsége megmutatja, hogy a saját tőke mekkora fedezetet nyújt a tárgyi eszközök állományára. Ez a mutatóérték a nemzetközi gyakorlatban akkor tekinthető kedvezőnek, ha 100-150%-ot vagy ennél magasabb értéket vesz fel.
A vagyonfedezettségi mutatók alakulása Megnevezés 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Befektetett eszközök fedezettsége 190,72% 189,99% 192,62% Tárgyi eszközök fedezettsége 246,04% 241,60% 248,95% 4. sz. táblázat
A társaság befektetett eszközeinek fedezettsége a vizsgált évek mindegyikében jóval meghaladta a biztonságosnak tekinthető 100%-os határt, bár a 2008/2009-es üzleti évben kis mértékű csökkenés figyelhető meg. Így nincs szükség arra, hogy a befektetett eszközök finanszírozásához a társaság idegen forrásokat vegyen igénybe. (Mivel a társaság nem rendelkezik hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségekkel, a mutató bővített változata nem került kiszámításra.)
21
A fedezettségi m utatók alakulása
300,00 250,00
246,04 190,72
248,95
241,60 192,62
189,99
200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 2007/2008
2008/2009
2009/2010
üzleti évek Befektetett eszközök fedezettsége (%)
Tárgyi eszközök fedezettsége (%)
2. sz. diagram
Bár a tárgyi eszközök mérlegértéke a vizsgált években folyamatosan növekedett, a 2008/2009-es évben mégis csökkent a fedezettségük. Ha összevetjük a társaság mérlegeit, láthatjuk, hogy a mutató értékének csökkenését a saját tőke visszafogottabb növekedése, ezen belül a mérleg szerinti eredmény visszaesése okozta. Az eredménykimutatásokból – amely a mérleg szerinti eredmény levezetését tartalmazza – az is megállapítható, hogy ebben az évben a pénzügyi műveletek eredménye jóval elmarad az előző évi szinttől, a társaság a korábbi 6133 millió Ft-tal szemben csak 588 millió Ft-ot ért el. Az EGIS Nyrt. pénzügyi műveleteinek eredménye a 2009/2010-es évben sem haladta meg az első vizsgált évben kimutatott összeget, ezt azonban ellensúlyozta az üzemi eredmény növekedése, melynek hatására emelkedésnek indult a mérleg szerinti eredmény.
A forgóeszközök között érdemes vizsgálni a készletek fordulatszámát. Ez a mutató azt jelzi, hogy a zárókészletek hányszor térültek meg az értékesítés nettó árbevételében. A növekvő
értékek
tekinthetők
kedvezőnek,
felhasználásukkal
megállapítható
a
készletgazdálkodás színvonalának alakulása.
22
A készletek fordulatszámának alakulása 3,20 3,15 3,10 3,05 3,00 2,95 2,90 2,85
3,13 3,04 2,99
2007/2008
2008/2009
2009/2010
üzleti évek
3. sz. diagram
A társaságnál viszonylag stabilnak mondható a készletgazdálkodás színvonalának alakulása, a mutató a vizsgált években három fordulat körül ingadozott. A mutató a 2008/2009-es évben vette fel a legkedvezőbb értéket. A 2009/2010-es évben a készletgazdálkodás színvonala csekély mértékben csökkent az előző évhez képest, mivel a készletérték növekedése meghaladta az értékesítés nettó árbevételének 6,89%os emelkedését.
4.1.3. Tőkeszerkezeti mutatók A megfelelően felépített tőkeszerkezet az egyik megalapozója a gazdálkodás zavartalanságának. A tőkeszerkezet elemzése során a saját és idegen tőke forrásokhoz viszonyított arányát, illetve ezek alakulását vizsgáljuk. Az ehhez kapcsolódó mutatók alakulását a következő táblázat foglalja össze. A tőkeszerkezeti mutatók alakulása Megnevezés 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Tőkeerősség (saját tőke aránya) (%) 87,13 85,29 85,20 Tőkefeszültség (idegen tőke aránya) (%) 10,79 12,36 10,99 Jegyzett tőke arányos mérleg szerinti eredmény (%) 171,18 165,73 228,50 Saját tőke arányos mérleg szerinti eredmény (%) 11,43 9,97 12,08 5. sz. táblázat
23
A tőkeerősség a saját tőke arányát fejezi ki a forrásokon belül. Arra utal, hogy a tulajdonosok milyen mértékű saját forrással látják el a vállalkozást alapításnál, tőkeemelésnél, illetve a mérleg szerinti eredmény visszaforgatásával. A mutató értéke általánosan akkor tekinthető kedvezőnek, ha eléri a 70%-ot. Az elfogadható érték ágazatonként
változhat,
ez
függ
a
tevékenység
jellegétől,
a
vállalkozás
üzletpolitikájától, azonban a 30% alatti mutatóérték mindenképpen alacsonynak tekinthető. Ebben az esetben a vállalkozás külső források bevonására kényszerül.
A saját tőke és az idegen tőke arányának alakulása 87,13 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00
85,29
10,79
2007/2008
85,20
12,36
2008/2009
10,99
2009/2010
üzleti évek
Tőkeerősség (saját tőke aránya) (%) Tőkefeszültség (idegen tőke aránya) (%)
4. sz. diagram
Mivel az EGIS Nyrt. elsősorban termelő tevékenységet folytat, melynek jelentős a tárgyi eszköz igénye, ezért elvárható a mutatószámok 70% feletti értéke. Ennek a követelménynek a társaság a vizsgált évek mindegyikében megfelelt. Bár a mutató értékeiben kis mértékű csökkenés tapasztalható, így is bőven meghaladják az elfogadható szintet, tehát a változás nem tekinthető kritikusnak. Az idegen tőke arányában kis mértékű növekedés, majd csökkenés tapasztalható. A 2008/2009-es évben a kötelezettségek és a passzív időbeli elhatárolások is megemelkedtek, a következő évben már a céltartalékok növekedés alakította a mutató értékét. A tőkearányos mérleg szerinti eredmény a vállalkozás vagyonának gyarapodására utal. A számítást elvégezhetjük jegyzett tőkére és saját tőkére vonatkozóan. A jegyzett tőke több üzleti évre kiterjedő számításoknál állandó viszonyítási alapot biztosít.
24
Amennyiben a saját tőkét vesszük figyelembe, arról kapunk képet, hogy annak milyen szerepe volt az eredmény elérésében. A társaság esetében látható, hogy a mérleg szerinti eredmény csökkenése miatt a mutatók értéke a 2008/2009-es évben volt a legalacsonyabb. A következő évben a jegyzett tőkére vonatkozóan nagyobb, míg a saját tőkére számított mutatónál szerényebb mértékű emelkedés tapasztalható, hiszen a saját tőke összege folyamatosan emelkedett. A csökkenés ellenére kedvezően értékelhető, hogy a társaság mérleg szerinti eredménye a vizsgált időszakban jóval meghaladta a jegyzett tőke összegét.
25
4.2. A társaság pénzügyi helyzetének vizsgálata
A stabil gazdálkodási feltételek megteremtésében kiemelt szerepet játszik a pénzügyilikviditási helyzet megfelelő állapota. A mutatók vizsgálata során a fizetőképesség, a fizetési készség és a fizetési gyakorlat elemzésére kell hangsúlyt fektetni. Annak érdekében, hogy a vállalkozások megőrizzék fizetőképességüket, meg kell felelniük a folyamatosan változó környezeti elvárásoknak.
„A vállalkozásnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie pénzügyi helyzetének alakulását, ha el akarja kerülni a csődhelyzeteket és hosszú távon fenn akarja tartani pénzügyi életképességét.” 2 A vállalkozás pénzügyi helyzetét a mérlegből számított horizontális mutatószámok, a likviditási mérleg és a cash flow kimutatás segítségével vizsgálhatjuk. A mutatószámokkal történő elemzés során átfogó képet kaphatunk a vállalkozás rövid és hosszú távú pénzügyi helyzetéről. A rövid távú pénzügyi helyzetet megállapíthatjuk a likviditási mutatók kiszámításával, míg a hosszú távra vonatkozó elemzés az adósságállomány alakulására irányul.
4.2.1. Likviditási mutatók A likviditás vizsgálata döntő jelentőségű minden cég esetében, hisz a likviditás hiánya rendszerint a vállalkozás tönkremeneteléhez vezet. A likviditási helyzet elemzése alapvetően a likvid eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jelenti. A különböző likviditási mutatók abban térnek el egymástól, hogy a forgóeszközök elemeinek különböző csoportjaira nézzük meg, hogy azok milyen mértékben fedezik a társaság folyó kötelezettségét.
2
Dr. TÉTÉNYI V.: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek (Perfekt Kiadó, Budapest 2001.) 353. oldal
26
A likviditási mutatók alakulása Megnevezés 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Likviditási ráta (%) 623,43 570,49 635,43 Likviditási gyorsráta (%) 340,53 331,30 377,69 Pénzeszköz-likviditás (%) 27,37 140,67 104,32 Dinamikus likviditás (%) 76,33 95,58 118,32 Hitelfedezettség (%) 196,94 171,50 223,25 Nettó forgótőke (millió Ft) 60001 67610 78488 6. sz. táblázat
A leggyakrabban alkalmazott mutató, a likviditási ráta számításánál a forgóeszközök teljes értékét figyelembe kell venni. Kifejezi, hogy a likvid és kevésbé likvid forgóeszközök értéke hányszorosa az egy éven belül esedékes kötelezettségeknek. Ez a mutató általánosan jellemzi a vállalkozás fizetőképességét, ezért érdemes a figyelembe vett forgóeszközök körét leszűkíteni. Az EGIS Nyrt. esetében a forgóeszközök értéke a vizsgált években bőven meghaladta a rövid lejáratú kötelezettségek értékét, viszont a 2008/2009-es üzleti évben a likviditási ráta viszonylag nagy mértékű csökkenése tapasztalható. Ebben az évben a szállítói kötelezettségek értéke nagyobb mértékben növekedett a forgóeszközökhöz képest.
A likviditási gyorsráta számításánál a forgóeszközök közül a készletek értékét figyelmen kívül hagyjuk. Ennek oka az általánosan elterjedt nézet szerint az, hogy a készletek alkotják a forgóeszközök legkevésbé likvid elemeit, egy másik nézet szerint „azokra a vállalkozásnak a tevékenység folytatásához szüksége van.”
3
A mutató értékei a likviditási rátához hasonlóan alakultak, bár a csökkenés a 2008/2009-es évre vonatkozóan jóval visszafogottabb volt. Ennek hátterében az áll, hogy az előző évhez képest a pénzeszközök értéke közel 6,5-szeresére nőtt. A mutató kiugróan magas értéke a 2009/2010-es üzleti évben a követelések és az értékpapírok növekedésének köszönhető.
3
DR. BÍRÓ T. – DR. PUCSEK J. – DR. SZTANÓ I.: Amit
a mérleg mutat 2010. (Saldo, Budapest 2010.)
44. oldal
27
A
pénzeszköz-likviditási
mutató
felhasználásával
a
legszűkebb
értelemben
vizsgálhatjuk a likviditást. Ebben az esetben a rövid lejáratú kötelezettségek fedezeteként csak a pénzeszközöket vesszük figyelembe. A mutató 2007/2008-as évben elért alacsony, 27,37%-os értéke nem feltétlenül kedvezőtlen, hiszen a társaságnak a rövid lejáratú kötelezettségek közül elegendő az azonnal esedékes kötelezettségek összegének megfelelő pénzeszközt tartania. Az ezt követő két üzleti évben a társaság éven belül esedékes kötelezettségeit teljes mértékben fedezi a pénzeszközök állománya, sőt, a 2008/2009-es évben jóval meghaladja. Ez azt jelenti, hogy a társaságnak túl sok volt a lekötetlen a pénzeszköze, amit befektetési tevékenységre is fordíthatott volna.
A dinamikus likviditási mutató azt fejezi ki, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye milyen mértékű fedezetet biztosít a rövid lejáratú kötelezettségekre. A mutató biztonságos értéke 50% feletti. A fenti táblázatból jól látható, az üzemi eredmény és a rövid lejáratú kötelezettségek viszonylatában vizsgált likviditási helyzet egyre kedvezőbben alakul a társaságnál. A hitelfedezettségi mutató arról tájékoztat, hogy a vállalkozás követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. A mutató értéke akkor kedvező, ha meghaladja a 100%-ot, tehát a vállalattal szembeni adósok nagyobb összeggel tartoznak, mint amekkorával a cég tartozik a hitelezőinek. Az EGIS Nyrt. esetében a hitelfedezettség minden vizsgált évben jóval 100% felett volt. A mutató értékének csökkenését a 2008/2009-es évben az okozta, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek értéke nagyobb mértékben növekedett a követelésekhez képest. A következő évben a követelések növekedése volt nagyobb mértékű, ezért vehetett fel a mutató 200%-nál is nagyobb értéket. A nettó forgótőke a forgóeszközöknek az a része, amelyet tartós forrásokkal finanszíroznak. Alakulása az eszközök és a források összhangjára utal. A társaságnál fontos szerepet játszanak a forgóeszközök finanszírozásában a saját források, hiszen a nettó forgótőke értéke a vizsgált évek mindegyikében a rövid lejáratú kötelezettségek többszörösét tette ki.
28
Amennyiben a fent említett likviditási mutatók mellett a vevő-szállító futamidők alakulását is vizsgáljuk, pontosabb képet kaphatunk a vállalkozás rövid távú pénzügyi helyzetéről. A vevők forgási sebessége arra utal, hogy milyen a vevők fizetési fegyelme, mennyi idő elteltével fizetnek a termékek kiszállítása után. Meghatározható napokban és fordulatokban. A forgási sebesség napokban azt fejezi ki, hogy a vállalkozás vevői átlagosan hány nap alatt egyenlítik ki kötelezettségeiket. A vevők forgási sebességét érdemes összehasonlítani a szállítók forgási sebességével.
A saját cégünk fizetési futamidejét a szállítók forgási sebessége mutatja. Kifejezi, hogy a szállítás után mennyi időt kell várnia a szállítónak, hogy a cégünk fizessen, tehát hány napi anyagjellegű ráfordításnak felel meg. A szállítók forgási sebességét a vevőkhöz hasonlóan kifejezhetjük napokban és fordulatokban. Kedvezőnek minősíthető, ha a szállítók futamideje meghaladja a vevőkét. Ebben az esetben fennáll az a lehetőség, hogy a vállalkozás a vevőállomány egy részét a szállítói tartozásokkal finanszírozza.
A vevők és a szállítók forgási sebessége napokban 93,39
100,00 80,00
77,13 72,06 69,90
57,05
75,55
60,00 40,00 20,00 0,00 2007/2008
2008/2009
2009/2010
üzleti évek Vevők forgási sebessége napokban
Szállítók forgási sebessége napokban
5. sz. diagram
A vevők forgási sebessége a 2007/2008-as üzleti évre vonatkozóan 77,13 nap volt, ez azt jelenti, hogy a vevők átlagosan ennyi idő elteltével egyenlítették ki a tartozásaikat. A
29
mutató az ezt követő évben 72,06 napra esett vissza, de 2009/2010-es évben jelentős emelkedés tapasztalható. Ezt a vevők romló fizetési fegyelme okozta, ugyanis az előző évhez képest az értékesítés nettó árbevétele 6,89%-kal emelkedett, a vevőállomány növekedése ennél lényegesen nagyobb, 38,55%-os volt.
A szállítók forgási sebessége a 2007/2008-as üzleti évben vette fel a legalacsonyabb értéket, a társaság átlagosan 57,07 nap alatt teljesítette a szállítókkal szembeni kötelezettségeit. Ezt követően a mutató értéke folyamatosan emelkedett. A növekedést a 2008/2009-es évben az okozta, hogy szállítók állománya nagyobb mértékben emelkedett az anyagjellegű ráfordításoknál. A 2009/2010-es évben a változást az anyagjellegű ráfordítások csökkenése idézte elő, a társaságnak az előző évhez képest 5,45%-ot sikerült lefaragnia emelkedő értékesítési forgalom mellett, valamint a szállítói tartozások növekedése sem volt jelentős. Összehasonlítva a vevő-szállító futamidőket megállapíthatjuk, hogy a vevők forgási sebessége a vizsgált évek mindegyikében meghaladta a szállítókét. Ez mégsem értékelhető negatívan. Az előzőekben láthattuk, hogy a társaságnak lehetősége nyílik arra, hogy jelentős mértékű saját forrást vegyen igénybe a forgóeszközök finanszírozásához. A vevők forgási sebessége fordulatokban azt fejezi ki, hogy a vevőállomány a hányszor fordult meg az árbevételben.
A szállítók forgási sebessége fordulatokban megmutatja, hogy hányszor fordult meg a szállítók állománya az anyagjellegű ráfordításokban. Mindkét esetben annál kedvezőbb a helyzet, minél magasabb értéket vesz fel a mutató értéke. A vevők fordulatszámát illetően a 2008/2009-es évben kis mértékű emelkedés tapasztalható, ez a fizetési fegyelem javulását jelenti. A 2009/2010-es üzleti évben nagyobb mértékű, ellenkező irányú változás figyelhető meg, a nagykereskedelmi partnerek nehezedő pénzügyi helyzetük miatt hosszabb idő alatt egyenlítették ki tartozásaikat.
30
A vevők és a szállítók forgási sebessége fordulatokban 5,07
6,00
4,73
5,00
3,91
4,00 3,00
1,53
2,00
1,53
1,16
1,00 0,00 2007/2008
2008/2009
2009/2010
üzleti évek Vevők forgási sebessége fordulatokban
Szállítók forgási sebessége fordulatokban
6. sz. diagram
A
fordulatok
száma
a
szállítók
esetében
a
2008/2009-es
évben
volt
a
legkedvezőtlenebb, a szállítói tartozások csak 1,16-szor fordultak meg az anyagjellegű ráfordításokban. A változás csak átmeneti jellegű volt, a mutató az ezt követő évben ismét 1,53 fordulatot tett ki.
4.2.2. Az adósságállomány vizsgálata A pénzügyi helyzet elemzésének fontos részterülete az eladósodottság vizsgálata, ugyanis minél inkább növekszik a vállalkozás az eladósodottsági foka, annál kedvezőtlenebb módon befolyásolja a pénzügyi biztonságot az idegen tőke jelenléte. A vállalkozás eladósodottsága elsősorban az idegen forrásoknak az összes forráshoz viszonyított arányával jellemezhető, melynek mértéke fontos információkat szolgáltat a hitelezőknek, befektetőknek. Adósságállományként az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tartozások vehetők figyelembe. Mivel az EGIS Nyrt. nem rendelkezik egy éven túl esedékes kötelezettségekkel, az alábbiakban az adósságállomány vizsgálatának lehetőségeiről lesz szó. Az eladósodottság mértéke megmutatja, hogy a vállalkozás saját forrásai milyen mértékben nyújtanak fedezetet a kötelezettségekre. A mutató kedvezőnek tekinthető értéke 150%-180% körül mozog.
31
A nettó eladósodottság kifejezi, hogy a kintlévőségekkel csökkentett kötelezettségeket milyen mértékben fedezi a saját forrás, amennyiben a követelések pénzügyileg előbb realizálódnak, mint ahogy a vállalkozás teljesíti a kötelezettségeit. A csökkenő mutatóértéket tekintjük kedvezőnek. Az adósságszolgálati mutató kifejezi, hogy a működési pénzáramok eredményének cash flow-ja milyen mértékben nyújt fedezetet a hosszú lejáratú kötelezettségekre. A mutatót adósminősítésre is használják, arról tájékoztatja a hitelezőket, hogy a vállalkozás milyen biztonsággal tudja törleszteni a hiteleit. Ha értéke 140%-nál magasabb, I. osztályú adósról, ha 120-140% között van, II. osztályú adósról, ha pedig 120%-nál alacsonyabb a mutató értéke, III. osztályú adósról beszélünk.
Az adósságállomány arányának számításánál az adósságállományt viszonyítjuk az adósság és a saját tőke együttes összegéhez. Ez a mutató alkalmas a tartós források szerkezetének vizsgálatára. Általánosságban nem határozható meg kritikus mutatóérték, az értékelésben a változás irányán van a hangsúly.
4.2.3. A cash flow-kimutatás A mérleg a vagyoni helyzetet mutatja be, az eredménykimutatás a jövedelemtermelő képességről és annak tényezőiről nyújt információt, azonban a vállalkozás pénzügyi helyzetének teljesebb, részletesebb bemutatását a cash flow-kimutatás szolgálja. A mérleg és az eredménykimutatás összeállításánál nem a tényleges pénzmozgásokat vesszük figyelembe, sokkal inkább a vállalkozás teljesítményeit, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A hazai gazdálkodási gyakorlatban viszonylag rövid múltra tekint vissza a cash flow elemzése. A számításokban a cash kategória a számvitelben értelmezett pénzeszközöket jelenti, azaz a készpénz, elektronikus pénzeszközök, csekkek, bankbetétek értékét foglalja magába.
32
A cash flow-kimutatás forgalmi szemléletű, összeállítása során az adott időszakban realizált pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal. A kimutatás megfelelő tagolásával arról is képet alkothatunk, hogy az egyes tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a pénzeszközök állományára, a vállalkozás pénzügyi helyzetére. A cash flow-kimutatás összeállítása során a tevékenységek általában három fő sorolhatók,
csoportba
ennek
megfelelően
azt
vizsgálhatjuk,
hogy
ezek
a
tevékenységcsoportok, műveletek milyen hatással vannak a vállalkozás pénzáramaira, pénzfolyamataira. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott kategorizálás szerint ezek a következők: •
operatív működési (üzleti) tevékenysége,
•
befektetési (beruházási) tevékenysége és
•
pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége.
A kimutatás összeállításának legnehezebb feladata az operatív cash flow meghatározása. Erre a hazai és nemzetközi gyakorlatban kétféle módszer alakult ki: •
a
direkt
módszer
pénzbeáramlásokat
alkalmazása bruttó
módon
során
a
állítjuk
napi
működésből
szembe
az
üzleti
származó jellegű
pénzkiáramlásokkal •
az indirekt módszer az előzőnél elterjedtebb, és a hazai számviteli szabályozásnak megfelelő kimutatás összeállítása is ezt a módszert igényli. Kiindulási alapként valamely időszak eredményét korrigálni kell azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát befolyásolták, de pénzmozgással nem jártak, illetve az eredményt nem érintették, de pénzmozgással jártak. A kettős könyvvezetés során kimutatott eredmény ugyanis éppen ezen tételek miatt tér el a pénzügyileg realizált eredménytől.
A vállalkozás pénzáramainak elemzése során a cash flow-kimutatás segítségével elsősorban arra keressük a választ, hogy a vállalkozás felhasználható pénzeszközei mely gazdálkodási területen képződnek, illetve azok felhasználása milyen célra történt. Ennek szemléltetését szolgálja a következő táblázat.
33
A CASH FLOW ÖSSZETEVŐI 2007/2008 millió Ft %
Megnevezés Források - folyamatos működésből - befektetési tevékenységből - finanszírozási tevékenységből Források összesen Felhasználások - folyamatos működéshez - befektetési tevékenységhez - finanszírozási tevékenységhez Felhasználások összesen Pénzeszközök változása
2008/2009 millió Ft %
2009/2010 millió Ft %
27355
92,14
36253
98,37
33981
99,35
2332
7,86
601
1,63
194
0,57
0 29687
0,00 100,00
0 36854
0,00 100,00
29 34204
0,08 100,00
19815
60,15
3138
15,87
22029
56,30
13128
39,85
16639
84,13
15268
39,02
0 32943 -3256
0,00 100,00 -
0 19777 17077
0,00 100,00 -
1829 39126 -4922
4,67 100,00 -
7. sz. táblázat
A táblázat adataiból látható, hogy az EGIS Nyrt. pénzforrásainak döntő hányada a folyamatos működésből származott, ez az arány emelkedett az évek során. A javuló tendencia mellett ez elvárás is egy jól működő vállalkozással szemben, ugyanis nemcsak a folyamatos működés fenntartására utal, hanem a társaság osztalékfizetési képességére is. A folyamatos működési források magas aránya a kapott osztalékkal csökkentett adózás előtti eredménynek és az elszámolt értékcsökkenési leírásnak köszönhető. A 2008/2009-es évre vonatkozóan ehhez még hozzájárult a vevők és pénzeszközök nélküli forgóeszközök változása, amely csak ebben az évben szerepel pozitív előjellel. Ennek hátterében az áll, hogy a társaság csökkentette a rövid lejáratú és kereskedési célú értékpapírokban elhelyezett összeget. A cash flow-kimutatásban a forgóeszközszámlák egyenlegének csökkenése az eredmény növelésével jár. A befektetési tevékenységből származó források egy jól működő vállalkozásra jellemzően nem játszottak fontos szerepet egyik évben sem. Finanszírozási tevékenységből
csak
a
2009/2010-es
évben
képződött
forrás,
amely
a
leányvállalatoknak nyújtott hosszú lejáratú kölcsönök törlesztését jelenti. A felhasználások szerkezetének vizsgálatánál az tekinthető kedvezőnek, ha azok legfőképpen a befektetési tevékenységhez kapcsolódnak. Ez a társaság esetében csak a 2008/2009-es évben valósult meg, ezt az évet leszámítva a folyamatos működéshez
34
kapcsolódó felhasználások szerepeltek nagyobb súllyal. Ez a felhalmozott jelentős készletállománnyal van kapcsolatban. Ezenkívül a 2008/2009-es évben drasztikus változás következett be a folyamatos működés felhasználásaira vonatkozóan, ami a rövid lejáratra tartott értékpapírok állományának nagy mértékű csökkenésével magyarázható. A társaság a 2008/2009-es évi működése során kiugróan magas összegű pénzeszközt halmozott fel, így a következő évi állománycsökkenéssel együtt még mindig jelentős szabad pénzeszközzel rendelkezik. A pénzügyi helyzet tehát kedvezően alakult.
35
5. AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS ELEMZÉSE 5.1. A társaság jövedelmezőségi helyzete A vállalkozások átfogó elemzése a vagyoni és pénzügyi helyzet értékelése mellett kiterjed a jövedelmezőség és a hatékonyság vizsgálatára. A gazdasági elemzés e két területe szoros összefüggésben áll egymással. A jövedelmezőség a társaság tevékenységének jövedelemtermelő képességét jelzi, míg a hatékonyság tágabb kategória, a működés gazdaságosságát jellemzi. A jövedelmezőségi mutatók az üzleti kockázatot mérik és a vállalat működésének eredményességét
fejezik
ki.
A
vállalkozás
gazdálkodása
akkor
mondható
jövedelmezőnek, ha a vizsgált időszakban az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb, illetve a pénzügyi és rendkívüli bevételei meghaladják az értékesítés költségeit és ráfordításait, tehát pozitív adózás előtti eredményt ér el. A vállalkozásnak be kell mutatnia a jövedelmezőség alakulását a beszámoló kiegészítő mellékletében és az üzleti jelentésben, ezért az értékeléshez célszerűen megválasztott mutatókra van szükség. A jövedelmezőségi mutatók meghatározásánál az egyes eredménykategóriákat viszonyítjuk valamilyen vetítési alaphoz. A számítások során figyelembe vehető eredménykategóriák: -
az értékesítés bruttó eredménye,
-
az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye,
-
a szokásos vállalkozási eredmény,
-
az adózás előtti eredmény,
-
az adózott eredmény,
-
a mérleg szerinti eredmény,
-
adózás és kamatfizetés előtti eredmény (EBIT), stb.
A vállalkozás döntésétől függően vetítési alapként alkalmazható: -
az értékesítés nettó árbevétele,
-
az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel bővített összege,
36
-
a saját tőke összege,
-
a lekötött eszközök nettó értéke,
-
az összes eszközérték,
-
a bérköltség,
-
a vállalkozás átlagos állományi létszáma, stb.
Ezek alapján kialakíthatók bruttó, árbevétel-, tőke-, eszköz- és élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók, valamint vizsgálható több erőforrás együttes hatása is. A kialakítható mutatószámok közül természetesen nincs szükség minden variációra, a vállalkozásnak kell eldöntenie, hogy melyek jellemzik leginkább a gazdálkodást. Arra viszont ügyelni kell, hogy az egyes mutatók tartalma változatlan maradjon. A jövedelmezőség elemzésekor kiindulási alapként meghatározhatjuk a bruttó jövedelmezőséget. A mutató az értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg) és az értékesítés nettó árbevételének arányát fejezi ki. A mutatóértékek kedvező alakulása ellenére célszerű további vizsgálatokat is végezni, hiszen ebben az esetben csak az értékesítés közvetlen költségeit vesszük figyelembe, de a jövedelmezőségi helyzetet befolyásolja még a közvetlen költségek, a pénzügyi és a rendkívüli eredmény változása is.
A bruttó jövedelmezőség alakulása 63,00%
61,97%
62,00%
60,79%
61,00% 60,00% 59,00% 58,00%
58,11%
57,00% 56,00%
2007/2008
2008/2009
2009/2010
üzleti évek
7. sz. diagram
A társaság bruttó jövedelmezősége a 3,86%-os emelkedést követően visszaesett, ennek hátterében az áll, hogy 2009. október 1-jén a társaság új önköltség-számítási rendszerre állt át, és ennek részeként a közvetlen költségek közé sorolt át olyan elemeket
37
(minőségbiztosítás, anyagforgalom és termelésirányítás), amelyeket a korábbiakban az általános költségek között mutatott ki. A
pontosabb
képalkotáshoz
az
alábbiakban
bemutatott
árbevétel-arányos
jövedelmezőségi mutatók szolgáltatnak információt.
5.1.1. Árbevétel-arányos jövedelmezőség Az eredményarányos árbevétel azt fejezi ki, hogy a vállalkozásnál 100 Ft eredmény realizálása hány forint árbevétel elérését tette szükségessé. A mutatók kialakításánál fontos, hogy a választott bevétel –és eredménykategóriák összhangban álljanak egymással. Ez esetünkben azt jelenti, hogy amennyiben a számításokat az üzemi eredményre vonatkozóan végezzük, a mutató számlálójában az értékesítés nettó árbevétele mellett az egyéb bevételek összegét kell szerepeltetni, az adózás előtti eredményt illetően pedig az összes árbevételnek és bevételnek helyet kell kapnia. Az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutatók alakulása Megnevezés 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Árbevétel-arányos üzemi eredmény (%) 8,80 12,49 14,34 Árbevétel-arányos szokásos vállalkozási eredmény (%) 13,61 12,04 15,28 8. sz. táblázat
Megfigyelhető, hogy a fenti értékek jóval alacsonyabbak a bruttó jövedelmezőség mutatószámaihoz képest, hiszen az új önköltség kalkulációs rendszer bevezetéséig az értékesítés közvetett költségei meghaladták a közvetlen költségeket. Az átsorolások nem befolyásolták az árbevétel-arányos üzemi eredmény 2009/2010-es értékét, így a társaság tevékenységének jövedelmezősége folyamatosan emelkedik. Az árbevétel-arányos szokásos vállalkozási eredmény ettől eltérően alakult, a 2008/2009-es évben 1,57%-os visszaesés tapasztalható. Ebben az évben ugyanis nagyon alacsony volt a pénzügyi műveletek eredménye, az árfolyamveszteségek drasztikus emelkedése miatt. A következő évben ugyan jelentős emelkedésnek indult a pénzügyi eredmény, de nem érte el a 2007/2008-as év szintjét. Mégis kedvezően alakult, hogy ezt kompenzálta az üzemi eredmény növekedése, így ezzel együtt a jövedelmezőség még az első vizsgált év szintjét is meghaladta.
38
5.1.2. Tőkearányos jövedelmezőség A tőkearányos jövedelmezőség elemzésénél az egységnyi saját tőkére jutó üzemi tevékenység eredményét, valamint a tőkearányos adózott eredményt (ROE – return of equity) számítjuk. Az utóbbi mutatót a gyakran használják a jövedelmezőség mérésére, mivel általában szoros kapcsolatban van a vállalkozás menedzsmentjének érdekeltségi rendszerével, információkat szolgáltat a vállalkozás osztalékfizetési képességéről, a lehetséges maximális tőkegyarapodás mértékéről. A nemzetközi gyakorlatban is használják a vállalkozások összehasonlítására. A tőkearányos jövedelmezőségi mutatók alakulása Megnevezés 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Tőkearányos üzemi eredmény (%) 7,51 10,61 11,78 Tőkearányos adózott eredmény (ROE) (%) 12,24 10,69 12,72 9. sz. táblázat
A tőkearányos üzemi eredmény alakulása is kedvezőnek mondható, a javulás mértéke a 2008/2009-es évben jelentős volt. A tőkearányos adózott eredmény mutatója már változóan alakult. A 2008/2009-es évben látható csökkenést szintén az árfolyamveszteségek miatt lecsökkent pénzügyi eredmény okozta. Ez volt a változás legfőbb oka, ugyanis a rendkívüli eredmény és a társasági adófizetési kötelezettség változása nem volt számottevő, a jóváhagyott osztalék összege a vizsgált időszakban állandó volt. Ezt követően ugyan kis mértékben, de meghaladta a ROE mutató a 2007/2008-as év szintjét, így a tőkearányos jövedelmezőség kedvezően alakult, a saját tőke gyarapodása mellett a társaság növelni tudta eredményét.
5.1.3. Eszközarányos jövedelmezőség A mutatók számítása során célszerűen megválasztott eredménykategóriát viszonyítunk az
eszközök
valamely
csoportjához,
alakulásuk
megmutatja
az
eszközök
jövedelemtermelő képességét. Kiszámítható az összes eszközre jutó az adózott eredmény is, melyet eszközmegtérülési mutatónak (ROI – return of investment) nevezünk. A mutató nevezőjében a
39
mérlegfőösszeget kell megadni, ezért értelmezhető úgy is, hogy az összes forrás átlagosan mekkora hozamot ért el a vállalkozás működése során. Az eszközarányos jövedelmezőségi mutatók alakulása Megnevezés 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi eredmény (%) 16,31 22,78 25,84 Készletekre jutó üzemi eredmény (%) 26,98 39,96 45,91 Befektetett eszközökre és készletekre jutó adózás előtti eredmény (%) 15,74 13,91 16,86 Eszközmegtérülési mutató (ROI) (%) 10,66 9,12 10,83 10. sz. táblázat
Látható, hogy a társaság lekötött eszközeinek növekedése kedvező hatást gyakorolt a jövedelmezőségre, bár a mutató értékeinek növekedése a 2009/2010-es évre lelassult. A befektetett eszközökre és a készletekre jutó adózás előtti eredmény alakulása változó képet mutat. A mutató nevezőjében szereplő összegek ugyan emelkedtek, de nem a 2008/2009-es évben érték el a legmagasabb értéket. A változás az adózás előtti eredmény, illetve az árfolyamveszteségek arra gyakorolt negatív hatása miatt következett be. A következő évben ugyan növekedett a befektetett eszközök és a készletek értéke, a mutató mégis ekkor vette fel a legkedvezőbb értéket, az adózás előtti eredmény jelentős emelkedése miatt. Ez leginkább az üzemi eredmény kedvező változásának köszönhető. Ehhez hasonlóan alakult az eszközmegtérülési mutató értéke is, bár ebben az esetben az első és a harmadik vizsgált év jövedelmezősége között nincs jelentős eltérés.
5.1.4. Élőmunka-ráfordítással arányos jövedelmezőség A társaság gazdálkodásában jelentős szerepe van az élőmunka felhasználásának, ezért érdemes annak jövedelmezőségre gyakorolt hatását vizsgálni. A mutatók számítása során az eredményt viszonyíthatjuk az átlagos állományi létszámhoz,
vagy
a
kifizetett
bérekhez.
Ebben
az
esetben
is
fontos
az
eredménykategóriák célszerű megválasztása.
40
Az élőmunka-ráfordítás arányos jövedelmezőségi mutatók alakulása Megnevezés 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Élőmunka-ráfordítás arányos üzemi eredmény (%) 43,28 65,12 67,41 1 főre jutó adózott eredmény (ezer Ft/fő) 5530,05 5441,60 7201,92 11. sz. táblázat
Kedvezően alakult a társaságnál az élőmunka-ráfordítással arányos üzemi eredmény. Bár a bérköltség folyamatosan emelkedett, ezt minden esetben meghaladta az üzemi eredmény emelkedése. A 2008/2009-és számottevő javulás után a jövedelmezőség már csak 2,29%-kal emelkedett a következő évben, a bérköltség jelentős emelkedése miatt. Ebben az évben bővült a társaság létszáma, elsősorban a kutatás-fejlesztési területen dolgozóké. Az egy főre jutó adózott eredmény alakulását érzékenyen érintette a 2008/2009-es évben a korábbiakhoz képest nagyon alacsony pénzügyi eredmény. A mutató értékén az sem javított, hogy a társaság csökkentette a létszámot a termelési és kiszolgálási folyamatoknál. A 2009/2010-es évben már jelentős javulás tapasztalható az üzemi eredmény nagy mértékű emelkedése következtében, amellett, hogy a létszám növekedett.
41
5.2. A hatékonyság vizsgálata
A hatékonyság az erőforrások felhasználásának gazdaságosságát jelenti. Az elemzés fontos feladata a gazdasági hatékonyság színvonalának vizsgálata.
„A szakirodalom egy része különbséget tesz a hatékonyság és a gazdasági hatékonyság között. A hatékonyság valamilyen tevékenység, vagy erőforrás hatásosságát, vagyis a hathatóságát kifejező kategória, a gazdasági hatékonyság pedig azt fejezi ki, hogy egységnyi ráfordításra milyen irányú és nagyságú természetes mértékegységben vagy pénzben kifejezett hozam, teljesítmény jut.” 4 A gazdasági hatékonyság az összes termelési tényező együttes eredményességét jelenti, a vállalkozások működésének összevont értékmérője. A gazdasági tevékenység mindig az eredmény elérése érdekében történik, és ehhez ráfordításokra is szükség van. Ezek együttesen határozzák meg a tevékenység gazdaságosságát, amely javul, ha a vállalkozás adott eredményt kisebb ráfordítással, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményt ér el.
A tevékenységek gazdaságosságának vizsgálatához olyan mutatókra van szükség, amelyek sokoldalúan jellemzik a gazdálkodás hatékonyságát és vállalkozási szemléletű jövedelmezőségét. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlődésére csak a mutatók rendszere által kaphatunk pontos képet. A hatékonyság vizsgálatához a következő hozammutatókat szükséges meghatározni: •
Értékesítés nettó árbevétele
•
Bruttó termelési érték
•
Anyagmentes termelési érték
•
Nettó termelési érték
4
DR. BÍRÓ T. – DR. PUCSEK J. – DR. SZTANÓ I.: Amit a mérleg mutat 2010. (Saldo, Budapest 2010.) 73. oldal
42
Az értékesítés nettó árbevételének alakulása Megnevezés
2007/2008 2008/2009 2009/2010
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele
29352 67508 96860
29911 31515 77680 83491 107591 115006 Adatok millió Ft-ban
12. sz. táblázat
Az árbevétel alakulása növekvő tendenciát követ. A belföldi értékesítés nettó árbevétele egyre nagyobb mértékben növekedett a bővülő hazai gyógyszerpiacnak köszönhetően. Az export értékesítés nettó árbevételének növekedése már visszafogottabb volt a 2009/2010-es üzleti évben, ugyanis csökkent a forgalom Nyugat-Európában, ÉszakAmerikában és Japánban. Ezekbe az országokba az értékesítésnek csak kis hányada irányul, a stratégiai piacokon (Magyarország, Oroszország és egyéb FÁK országok, Közép- és Kelet-Európa) továbbra is emelkedett az árbevétel. Az értékesítés egyre nagyobb hányada irányul külföldi piacokra, így az árbevétel változására az export gyakorol jelentősebb hatást. A bruttó termelési érték alakulása Megnevezés
2007/2008 2008/2009 2009/2010
Értékesítés nettó árbevétele - ELÁBÉ - Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke + Saját termelésű készletek állományváltozása + Saját előállítású eszközök aktivált értéke Bruttó termelési érték
96860 1921 356 2324 2421 99328
107591 115006 3161 5216 469 386 740 -225 2829 4282 107530 113466 Adatok millió Ft-ban
13. sz. táblázat
A bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyidőszaki teljes hozamértékét mutatja, az átvitt munka értékének levonása után megkapjuk a vállalkozás saját teljesítményét. A mutató értéke alapján megállapítható, hogy a társaság termelési számai kedvezően alakultak, a 2007/2008-as évre vonatkozóan már meghaladta az értékesítés nettó árbevételét. A növekedést tekintve a mutató értéke a 2008/2009-es üzleti évben 8,26%kal emelkedett, a következő évben 5,52%-os volt a növekedés az előző időszakhoz képest.
43
Az anyagmentes termelési érték alakulása Megnevezés
2007/2008 2008/2009 2009/2010
Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások értéke Anyagmentes termelési érték
99328 30068 27142 42118
107530 113461 29416 28054 28931 24868 49183 60544 Adatok millió Ft-ban
14. sz. táblázat
Az anyagmentes termelési érték nettó típusú mutató. A bruttó termelési értékből kiindulva számítható oly módon, hogy csökkentjük az anyagjellegű ráfordítások összegével. A vállalkozás teljesítményét méri és a termelést jellemzi, vagyis arról tájékoztat, hogy a társaság az új értékhez mekkora élőmunka többletet ad hozzá. Általánosságban az tekinthető kedvezőnek, ha az anyagmentes termelési érték jobban nő, mint a bruttó termelési érték. Az EGIS Nyrt. a működése során a szigorú költséggazdálkodásra törekszik. Ennek eredményeként az anyagfelhasználás értéke a vizsgált években folyamatosan csökkent, az igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások összege is csökkent a 2009/2010-es évben. Ez kedvezően alakította az anyagmentes termelési érték összegét, melynek növekedése a 2008/2009-es évben 16,77%-os, a 2009/2010-es évben 23,09%-os volt az előző időszakhoz képest. Így az anyagmentes termelési érték növekedése jelentősebb volt a bruttó termelési érték változásánál, ami szintén pozitívan értékelhető.
A nettó termelési érték alakulása Megnevezés
2007/2008
Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték
42118 8303 33815
2008/2009 2009/2010 49183 60539 7835 8424 41348 52120 Adatok millió Ft-ban
15. sz. táblázat
A nettó termelési értéknek kiemelt szerepe van az elemzésben, a hatékonyság vizsgálatánál alapvetően ezt használjuk a számítások során. A vállalkozások tényleges teljesítményét mutatja, közelítőleg a vállalkozás által létrehozott új értéket fejezi ki, vagyis mennyivel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. A nettó termelési értékből
44
számítható az úgynevezett komplex hatékonysági mutató, mely alkalmas a vállalkozás fejlődésének mérésére. A vizsgált időszakban eltérően alakult az értékcsökkenési leírás, a nettó termelési érték mégis folyamatosan emelkedett, tehát a társaság egyre nagyobb összegű új értéket hozott létre tevékenysége során.
5.2.1. Komplex gazdasági hatékonyság Az erőforrások felhasználásának együttes hatékonyságát a komplex hatékonysági mutató kiszámításával vizsgáljuk, amely megmutatja, hogy 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényezőre mennyi termelési érték jut. Lekötött eszközként az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és a készleteket kell figyelembe venni. A számításnál alkalmazott szorzószámok az egyes erőforrásokkal szembeni átlagos hozamelvárásokat fejezik ki, így a lekötött eszközök után 20% eredmény várható el, a bérköltség hatékonysági szintje pedig 1,8-ra tehető. Az elemzés során a növekvő, 100% körüli mutatóértéket tekintjük kedvezőnek.
A komplex gazdasági hatékonyság alakulása 100,00 95,00
92,90
96,77
2008/2009
2009/2010
90,00 85,00
81,01
80,00 75,00 70,00
2007/2008
üzleti évek
8. sz. diagram
A mutatóérték alakulásában ugyan javulás tapasztalható, azonban egyik évben sem haladta meg a 100%-ot. Ennek fényében egyelőre az a tény állapítható meg, hogy a társaság erőforrásaihoz kapcsolódó általános hozamelvárások nem teljesültek. A komplex gazdasági hatékonyságot vizsgálhatjuk vállalati szinten, különböző időszakokra
számítva,
illetve
felhasználhatjuk
hasonló
tevékenységet
végző
45
vállalkozások összehasonlításánál is. Önmagában viszont nem alkalmas a működés hatékonyságának
ahhoz
megállapítására,
szükséges
az
egyes
erőforrások
hatékonyságának részelemzése is.
5.2.2. Parciális hatékonyság A komplex hatékonysági mutató egy átfogó képet ad a vállalkozás tevékenységéről, a parciális mutatók ezzel szemben a hatékonyság részletesebb elemzését teszik lehetővé. A gyakorlatban a termelés hatékonyságának vizsgálata során a különböző erőforrások hatásfokát külön-külön is vizsgálhatjuk. Az elemzés során kiszámított részhatékonysági mutatók a parciális hatékonyságot fejezik ki, a termelés hatékonyságának jellemzésére ezen mutatók rendszerét szükséges felhasználni. Az eszközhatékonysági mutatók a vállalkozás tevékenysége során előállított termelési érték képződéséhez a befektetett eszközök és forgóeszközök hozzájárulásáról, illetve az eszközök megtérüléséről tájékoztatnak.
A parciális hatékonysági mutatók alakulása Megnevezés
2007/2008 2008/2009 2009/2010
Tárgyi eszköz-hatékonyság (%) Készlethatékonyság (%) Tőkehatékonyság (%) Bérhatékonyság (%) 1 főre jutó bruttó termelési érték (mFt/fő)
71,38 104,27 85,22 248,13 38,51
77,16 120,30 83,06 290,98 42,28
88,12 137,95 77,06 285,32 43,64
16. sz. táblázat
A tárgyi eszköz-hatékonyság arra utal, hogy a vállalkozás az általa működtetett tárgyi eszköz állománnyal mennyi nettó termelési értéket hozott létre. A társaság tárgyi eszköz-hatékonysága javuló tendenciát mutat, köszönhetően a nettó termelési érték jelentősebb mértékű növekedésének. A készlethatékonyság mutatója azt fejezi ki, hogy 100 Ft készletre mekkora nettó termelési érték jut. A társaság esetében ez minden vizsgált évben 100% feletti, jelentős növekedésű értékeket jelent, ezt szintén a nagyobb mértékben emelkedő nettó termelési érték idézte elő. 46
A hatékonyság vizsgálatánál kiemelt jelentőségű a tőkehatékonysági mutató és annak változása. Azt fejezi ki, hogy egységnyi lekötött tőke mekkora termelési értéket hozott létre, tehát a vállalat a rendelkezésére álló saját tőkéjével mekkora eredményt ért el. A fenti táblázatból jól látható, hogy a társaság részhatékonysági mutatói közül csak a tőkehatékonyság változása volt egyértelműen kedvezőtlen. A vállalat saját tőkéje ugyan évről évre emelkedett a magas összegű mérleg szerinti eredmény és a felhalmozott eredménytartalék miatt, ezzel a bruttó termelési érték változása nem tudott lépést tartani.
A bérhatékonyság mutatója a vállalkozásnál felhasznált bér új értékét létrehozó képességét fejezi ki. Kiszámítása során a nettó termelési értéket viszonyítjuk a bérköltség összegéhez. Ehhez kapcsolódóan meghatározhatjuk az egy főre jutó bruttó termelési értéket is. A társaság bérhatékonysága a 2008/2009-es évben volt a legkedvezőbb, hiszen a nettó termelési érték 22,28%-os növekedésével szemben a bérköltség csupán 4,27%-kal emelkedett. Ebben az évben 36 fővel csökkent a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma, a bérköltség ennek ellenére meghaladta az előző évi szintet. Ennek hátterében az áll, hogy az EGIS Nyrt.-nél folyamatosan nő a szellemi dolgozók, ezen belül pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A következő évben a társaság létszáma 57 fővel gyarapodott, tovább nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya, a társaság elsősorban kutatás-fejlesztési területen növelte a létszámot. Ennek megfelelően változott a bérköltség is, melynek növekedése ugyan kis mértékben, de meghaladta a nettó termelési érték emelkedését. Ezért csökkent a társaság bérhatékonysága az előző üzleti évhez képest. A negatív irányú változás ellenére a társaság bérhatékonysága továbbra is magas szintű, így nincs szükség újabb elbocsátásokra. Ezt támasztja alá az egy főre jutó bruttó termelési érték alakulása is, amely végig kedvezően alakult. A hatékonyság vizsgálatánál meghatározható a 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési érték is, ennek alakulását és a termelési költségeket a következő táblázat tartalmazza.
47
A termelési költségek alakulása Megnevezés
2007/2008 2008/2009 2009/2010
Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Termelési költségek összesen 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési érték
30068 27142 338 20219 8303 86070
29416 28931 395 21092 7835 87669
28054 24868 511 25731 8424 87588
115,40
122,65
129,55
17. sz. táblázat
Az eddigiekben láthattuk a társaság lekötött eszközeivel elért hatékonyságát, emellett figyelembe kell venni a felhasznált erőforrások hasznosítását is. Ez a bruttó termelési érték és a termelési költségek arányosításával történik. A növekvő mutatóértéket tekintjük kedvezőnek, ez azt jelenti, hogy a társaság 100 Ft termelési költség felhasználásával egyre nagyobb bruttó termelési értéket ért el. Ez köszönhető a termelési költségek kisebb mértékű emelkedésének, majd csökkenésének. A mutató a gyakorlatban kiszámítható a számlálóban és a nevezőben lévő értékek megfordításával is, ebben az esetben csökkenő értékeket kapunk.
48
5.3. Az eredmény vizsgálata
A vállalkozás éves eredménye a gazdálkodás komplex, összetett mutatója, amely tükrözi a tevékenységek részeredményeit is. Az eredmény megjelenik a beszámoló mérlegében, nyereség vagy veszteség formájában a vállalkozás vagyonának változását jelzi. Részletezése az eredménykimutatásban található, amely az adott időszak hozamait és ráfordításait tartalmazza. A különböző eredménykategóriák árbevételekre és bevételekre, illetve ráfordításokra bontva láthatók, így megállapíthatóvá válik, hogy a tevékenységek milyen hatást gyakoroltak a mérleg szerinti eredményre. A jól működő vállalkozásoknál az eredmény legnagyobb hányadát az üzemi (üzleti) tevékenység
eredménye
alkotja,
hiszen
ennek
elérése
érdekében
végzik
tevékenységüket. A pénzügyi és rendkívüli eredmény általában a fő tevékenység érdekében keletkeznek, a fő tevékenységet segítő egyéb gazdasági műveletekhez kapcsolódnak, ezért az eredményre csak kis mértékű hatást gyakorolnak. Az EGIS Nyrt. eredménykategóriáit a vizsgált három üzleti évre vonatkozóan a következő táblázat mutatja.
AZ EREDMÉNYKATEGÓRIÁK ALAKULÁSA 2008. szept. 2009. szept. 2010. szept. Megnevezés 30-ra 30-ra 30-ra végződő év végződő év végződő év 8750 13735 17345 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 6133 588 2011 Pénzügyi műveletek eredménye 14883 14323 19356 Szokásos vállalkozási eredmény -162 -66 -93 Rendkívüli eredmény 14721 14257 19263 Adózás előtti eredmény 14262 13838 18725 Adózott eredmény 13328 12904 17791 Mérleg szerinti eredmény Adatok millió Ft-ban 18. sz. táblázat
Az üzemi tevékenység a szokásos vállalkozási eredmény egyik eleme, mely arról tájékoztat, hogy a vállalkozás adott gazdálkodási évben termelési, szolgáltatási tevékenyégéből mekkora összegű eredményt realizált. Az EGIS Nyrt..-nél az üzemi
49
tevékenység eredménye a vizsgált években folyamatosan emelkedett, ez elsősorban az értékesítés nettó árbevétele növekedésének köszönhető. Természetesen emelkedtek a termelés közvetlen és közvetett költségei, illetve a 2009/2010-es évben nagy mértékű növekedés
tapasztalható
az
egyéb
ráfordítások
tekintetében,
azonban
ennél
meghatározóbb volt az árbevétel változása, ami pozitívan hatott az üzemi eredmény alakulására. A pénzügyi műveletek eredménye a szokásos vállalkozási eredmény másik összetevője, azt mutatja meg, hogy a vállalkozás mennyire volt sikeres a pénzügyi tranzakcióiban, vagyis a vállalkozás a kapott kamatok és osztalékok, illetve egyéb pénzügyi bevételek és a pénzügyi ráfordítások különbségeként milyen eredményt realizál. A társaság a 2007/2008-as évben érte el a legmagasabb pénzügyi eredményt, ez annak köszönhető, hogy kiemelkedően magas volt az értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereség.
Az
ezt
követő
évben
a
követelések
és
kötelezettségek
árfolyamnyeresége volt kimagasló, ezt azonban ellensúlyozta a szintén követelésekhez és kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamveszteség, illetve a határidős devizaügyletek vesztesége. Így a bevételek csökkenése és a ráfordítások ugrásszerű növekedése következtében érte el a társaság a legalacsonyabb szintű pénzügyi eredményt a vizsgált időszakban. A szokásos vállalkozási eredményt az üzleti eredmény és a pénzügyi eredmény összegeként határozzuk meg, a vállalkozás rendszeres tevékenységéből származó eredményt mutatja. A fenti táblázatból látható, hogy a 2008/2009-es évben ugyan 56,97%-kal emelkedett az üzemi eredmény, az alacsony szintű pénzügyi eredménnyel együtt a szokásos vállalkozási eredmény kis mértékben csökkent. A következő évi változásban már jelentősebb szerepet játszott az üzemi eredmény emelkedése, ezáltal a társaság a vizsgált időszak legmagasabb szintű szokásos vállalkozási eredményét érte el. A rendkívüli eredmény az eseti jellegű, a vállalkozás szokásos üzletmenetéhez nem tartozó eseményekből származó bevételek és ráfordítások különbözetéről tájékoztat. Az EGIS Nyrt. a rendkívüli bevételek között fellelt és térítés nélkül átvett eszközöket, alapítványtól visszakapott támogatást, átalakult társaságban szerzett részesedést mutat ki, ezek összege azonban egyik évben sem volt jelentős. A ráfordítások között ennél 50
magasabb értékben találhatók támogatások, térítés nélkül átadott eszközök, ehhez csatlakozik csekély összegben elengedett követelés, átalakult társaság részesedésének könyv szerinti értéke. Így a rendkívüli eredmény a vizsgált években negatív értéket vett fel, viszont nincs jelentős hatása az adózás előtti eredményre.
Az eredménykategóriák alakulása Üzemi (üzleti) tev. eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény -5000
0
5000
10000
15000
20000
25000
m illió Ft
2008. IX. 30.-ra végződő év 2009. IX. 30.-ra végződő év 2010. IX. 30.-ra végződő év
9. sz. diagram
A mérleg szerinti eredmény az eredménykimutatás összegző sora, amely kapcsolódik a beszámoló mérlegéhez. Ez a vállalkozás tevékenységének tiszta eredménye, amely adókkal, osztalékkal csökkentett. A mérleg szerinti eredmény a saját tőke változását mutatja a vizsgált évre vonatkozóan. Az EGIS Nyrt. a 2008/2009-es évben érte el a legkisebb mérleg szerinti eredményt, amely 3,18%-kal volt alacsonyabb az előző évi szintnél. Ez a változás nem tekinthető kritikusnak, hiszen a társaság termelési tevékenysége révén tovább tudta növelni az üzemi eredményét, így a működése nyereséges maradt. A 2009/2010-es évben az üzemi eredmény további emelkedése, valamint az árfolyamok kedvezőbb alakulásának köszönhetően a társaság kiugróan magas mérleg szerinti eredményt ért el. Ebben természetesen tükröződik az új önköltségszámítási rendszer hatása is, amely 648 millió Ft-tal növelte az eredményt.
51
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Szakdolgozatomban az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzését végzetem el a 2007. október 1.-től 2010. szeptember 30.-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A gazdasági elemzés egy vállalkozás megítélésének legfőbb módszere, segítségével biztosítható az operatív működéshez nélkülözhetetlen tájékozottság. Az elemzés elvégzése mindig időszerű, hiszen ezáltal megtalálhatjuk a múltbéli események kiváltó okait, ezzel a jövőbeli hatékonyabb működés elősegíthető. A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzése fontos információkat
nyújt
a
vállalkozás
környezetének,
a
tulajdonosoknak
és
munkavállalóknak egyaránt. Minden érdekeltségi csoportnak más szempontok miatt jelentősek ezek az információk. Számításaim során a mérleg és az eredménykimutatás adatait, illetve a kiegészítő mellékletben található információkat vettem figyelembe. Következtetéseimet ezekre, illetve a felhasznált szakirodalomra alapoztam. Az elemzést első lépésként az eszközök és források átfogó elemzésével kezdtem. A társaság fő tevékenységének, a gyógyszergyártásnak jelentős a tárgyi eszköz igénye, így a befektetett eszközök legnagyobb részét ezek alkotják. A beruházások révén pedig sikerült szinten tartani azok használhatóságát. A forgóeszközök között jelentős a vevőállomány növekedése, ami az értékesítés árbevételének emelkedése mellett a partner nagykereskedők fizetési problémáira vezethető vissza. A
vagyoni
helyzet
részletesebb
vizsgálata
érdekében
vagyonfedezettségi
és
tőkeszerkezeti mutatókat számítottam, rámutatva a vagyon- és tőkeszerkezet összhangjára. A társaságnál magas szintű az eszközök fedezettsége a saját tőke hangsúlyos jelenléte miatt, ami így a forgóeszközök egy részére is fedezetet nyújt. A 2008/2009. évi visszaesést a mérleg szerinti eredmény csökkenése okozta, ennek jelentősége azonban csekély volt, ezt követően pedig fejlődés tapasztalható.
52
A tőkeszerkezeti mutatók számításánál vizsgáltam a mérleg szerinti eredmény szerepét, illetve azt, hogy a különböző forráscsoportok milyen arányban vesznek részt az eszközök finanszírozásában. A mérleg szerinti eredmény kiemelt szerepet tölt be a források között, alakulása nemcsak a tőkeszerkezetet, hanem több mutató értékét is befolyásolta. A források között több mint 85%-kal a saját tőke bír a legnagyobb jelentőséggel, aránya mégis kis mértékű csökkenést mutat, akárcsak az idegen forrásoké. A társaságnak a 2009/2010-es évben magas összegű céltartalékot kellett képeznie az utólag adott engedményekre, nőtt a bizonytalanság a vevői kapcsolatokban. A likviditási helyzet elemzése arra irányul, hogy a társaság mennyiben tud eleget tenni rövid lejáratú kötelezettségeinek. Megállapítható, hogy a társaságnak nincsenek likviditási gondjai, bár a legtöbb mutató esetében a 2008/2009-es üzleti év némi visszaesést hozott a szállítói tartozások növekedése miatt. Ezek a mutatók csupán a pénzügyi helyzet statikus állapotát tükrözik, ezért szükségesnek találtam a cash flow-kimutatás elemzését is, amely az adott időszak pénzmozgásait mutatja be. A kimutatást az alapján vizsgáltam, hogy a társaság pénzeszközei mely gazdálkodási területen képződtek, illetve azok milyen célú felhasználása valósult meg. A társaság pénzeszközeinek döntő többsége a folyamatos működés során keletkezett, ezek minden vizsgált évben meghaladták a felhasználásokat. A befektetési tevékenységnek azonban nincs meghatározó szerepe, pedig egy folyamatosan fejlődő vállalkozás esetében a befektetési célra történő pénzeszközfelhasználások növelése lenne kívánatos. Véleményem szerint a társaság több figyelmet fordíthatna a tartós pénzügyi befektetésekre, melyek hosszú távú pénzáramokat biztosítanának. A jövedelmezőségi számításokat az üzemi (üzleti) tevékenység eredményére, illetve más eredménykategóriákra vonatkozóan végeztem. E két variáció esetében a mutatók értékei eltérő tendenciát követnek. Az előbbi esetben folyamatos javulás tapasztalható, utóbbinál viszont a drasztikus mértékben lecsökkent pénzügyi eredmény átmenetileg negatív irányba sodorta a mutatók értékeit.
Vizsgálataim kiterjedtek a hatékonyság elemzésére is. A termelésben lekötött eszközöket együttesen figyelembe vevő komplex hatékonysági mutató alapján folyamatos fejlődés látható. A parciális hatékonysági mutatók kiszámításával 53
részletesebb
elemzés
is
végezhető,
ennek
során
vált
megállapíthatóvá
a
tőkehatékonyság folyamatos csökkenése. Az elemzés záró szakaszában az eredmény alakulását vizsgáltam. Az értékesítés nettó árbevétele folyamatosan emelkedett a vizsgált időszakban, elsősorban a stratégiai piacokon lebonyolított forgalomnak köszönhetően. Így a társaság egyre magasabb üzemi eredményt ért el. A pénzügyi műveletek eredménye a 2008/2009-es évben azonban kedvezőtlen módon hatott a többi eredménykategóriára, ugyanis a gyorsan és nagy mértékben változó árfolyamok ugrásszerűen megnövekedett veszteségeket okoztak. Ez tükröződött a mérleg szerinti eredmény alakulásában is. Összességében megállapítható, hogy a társaság működése stabil és eredményes, jövedelmezőségét és hatékonyságát tekintve folyamatos fejlődés tapasztalható. Azonban a pénzügyi és gazdasági válság hatásai némileg árnyalják ezt a kedvező képet. Közvetett módon hatottak a gazdálkodásra a vevők fizetési problémái, illetve a társaság eredményének érzékenysége az árfolyamok változására. Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. ezek figyelembe vétele mellett is képes a fejlődésre, a termékválaszték tervezett bővítése pedig további sikerekkel kecsegtet.
54
IRODALOMJEGYZÉK
1. 2000. évi C. törvény a számvitelről 2. Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. számviteli politikája
3. JACOBS, OTTO H. – OESTREICHER, ANDREAS: Mérlegelemzés (Kossuth Kiadó, Budapest 2000.)
4.
DR. BÍRÓ TIBOR – DR. PUCSEK JÓZSEF – DR. SZTANÓ IMRE:
Amit a mérleg mutat 2010. (Saldo, Budapest 2010.)
5. KOROM ERIK – ORMOS MIHÁLY – VERESS ATTILA: Bevezetés a számvitel rendszerébe Szemlélet és módszertan (Akadémiai Kiadó, Budapest 2005.)
6. DR. TÉTÉNYI VERONIKA: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek (Perfekt Kiadó, Budapest 2001.)
7. DR. BÍRÓ TIBOR – KRESALEK PÉTER – DR. PUCSEK JÓZSEF – DR. SZTANÓ IMRE: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (Perfekt Kiadó, Budapest 2007.)
55
MELLÉKLETEK
56
1. sz. melléklet
KÉPLETGYŰJTEMÉNY
Saját tőke Befektetett eszközök
1. Befektetett eszközök fedezettsége=
2. Tárgyi eszközök fedezettsége=
Saját tőke Tárgyi eszközök
3. Tárgyi eszközök használhatósági foka=
x100
x100
Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke
4. Készletek fordulatszáma=
Értékesítés nettó árbevétele Készletek
5. Tőkeerősség=
Saját tőke Összes forrás
x100
6. Tőkefeszültség=
Idegen tőke Összes forrás
x100
x100
x 100
7. Jegyzett tőke arányos mérleg sz. eredmény=
Mérleg sz. eredmény Jegyzett tőke
x100
8. Saját tőke arányos mérleg sz. eredmény=
Mérleg sz. eredmény Saját tőke
x100
9. Likviditási ráta=
Forgóeszközök Röv. lejáratú köt.
x 100
10. Likviditási gyorsráta=
Forgóeszközök - Készletek x100 Röv. lejáratú köt.
11. Pénzeszköz-likviditás=
Pénzeszközök Röv. lejáratú köt.
x100
57
Üzemi tev. erdménye Röv. lejáratú köt.
12. Dinamikus likviditás=
13. Nettó forgótőke=
x100
Forgóeszközök - Röv. lejáratú köt.
14. Hitelfedezettség=
Követelések Röv. lejáratú köt.
Vevőállomány x 365 Ért. nettó árbevétele
15. Vevők forgási sebessége napokban=
16. Vevők forgási sebessége fordulatokban=
17. Szállítók forgási sebessége napokban=
18. Szállítók forgási sebessége fordulatokban=
Szállítóállomány x 365 Anyagjellegű ráfordítások Anyagjellegű ráfordítások Szállítóállomány
Kötelezettségek-Követelések Saját tőke
x100
x100
x100
x100
x100
21. Adósságszolgálati mutató=
MSZE + Értékcsökkenési leírás Hosszú lejáratú köt.
22. Adósságállomány aránya=
Adósságállomány (adósságáll. + saját tőke)
23. Komplex hatékonysági mutató=
x100
Ért. nettó árbevétele Vevőállomány
Saját tőke Összes kötelezettség
19. Eladósodottság mértéke=
20. Nettó eladósodottság=
x100
x100
Nettó termelési érték 0,2xLekötött eszk.+1,8xBérköltség
x100
58
Nettó termelési érték Aktivált tárgyi eszközök
24. Tárgyi eszköz-hatékonyság=
Nettó termelési érték Készletek
25. Készlethatékonyság=
x 100
26. Tőkehatékonyság=
Bruttó termelési érték Saját tőke
x 100
27. Bérhatékonyság=
Nettó termelési érték Bérköltség
x100
Bruttó termelési érték Létszám
28. 1 főre jutó bruttó termelési érték=
29. Bruttó jövedelmezőség=
x100
Üzemi tev. eredménye Ért. nettó árbevétele + Egyéb bevételek
x100
Üzemi tev. eredménye Ért. nettó árbevétele
29. Árbevétel-arányos üzemi eredmény=
x100
30. Árbevétel-arányos szokásos vállalkozási eredmény= Szokásos vállalkozási eredmény Ért. nettó árbev.+Egyéb bev.+Pü-i műv. eredménye
32. Tőkearányos üzemi eredmény=
Üzemi tev. eredménye Saját tőke
34. Tőkearányos adózott eredmény (ROE)=
x100
x100
Adózott eredmény Saját tőke
x100
35. Immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi eredmény= Üzemi tev. eredménye Immateriális javak + Tárgyi eszközök
x100
59
36. Készletekre jutó üzemi eredmény=
Üzemi tev. eredménye Készletek
x100
38. Befektetett eszközökre és készletekre jutó adózás előtti eredmény= Adózás előtti eredmény Befektetett eszközök + Készletek
40. Eszközmegtérülési mutató (ROI) =
Adózott eredmény Összes eszköz
x100
x100
41. Élőmunka-ráfordítás arányos üzemi eredmény= Üzemi tev. eredménye Személyi jellegű ráfordítások 43. 1 főre jutó adózott eredmény=
x100
Adózott eredmény Létszám
60
2. sz. melléklet: Az EGIS Nyrt. mérlegeinek eszköz oldala (adatok millió Ft-ban)
Tételszám
A tétel megnevezése
A. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. B.
Befektetett eszközök (02.+10.+18.) I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09.) Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.-17.) Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19.-25.) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. viszonyban álló váll.-ban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Forgóeszközök (27.+34.+40.+45.)
I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. II. 1. 2. 3. 4. 5. III. 1. 2. 3. 4. IV. 1. 2.
KÉSZLETEK (28.-33.) Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek KÖVETELÉSEK (35.-39.) Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. viszonyban lévő váll.-al szemben Váltókövetelések Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK (41.-44.) Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok PÉNZESZKÖZÖK (46.-47.) Pénztár, csekkek Bankbetétek
2008. IX. 30. 61114 6261 0 0 3583 2678 0 0 0 47372 25222 17958 1804 0 2377 11 0 7481 6224 0 1101 0 156 0 0 71464 32429 6317 12993 5 10822 2292 0 22575 10913 9554 0 0 2108 13323 0 0 0 13323 3137 13 3124
2009. IX. 30.
2010. IX. 30.
68142 6700 0 0 3435 3265 0 0 0 53584 26068 19439 2142 0 5923 12 0 7858 7303 0 383 0 172 0 0 81980 34372 6978 16796 2 7759 2836 1 24645 10526 10714 0 0 3405 2749 30 0 0 2719 20214 14 20200
76447 7972 0 0 3224 4748 0 0 0 59148 27887 22719 2578 0 5934 30 0 9327 6948 1805 407 0 167 0 0 93147 37782 7802 16705 0 7625 3656 1994 32726 15253 14174 0 0 3299 7347 0 0 0 7347 15292 11 15281
61
C. 1. 2. 3.
Aktív időbeli elhatárolások (49.-51.) Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (01.+26.+48.)
(folytatás az előző oldalról)
1200 1660 3237 545 995 2600 655 665 637 0 0 0 133778 151782 172831
3. sz. melléklet: Az EGIS Nyrt. mérlegeinek forrás oldala (adatok millió Ft-ban) Tételszám
A tétel megnevezése
2008. IX. 30.
2009. IX. 30.
D.
Saját tőke (54.-56.+57.±58.+59.+60.±61.)
116556
129460 147251
I.
JEGYZETT TŐKE Ebből: visszavásárol tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTLÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Céltartalékok (63.-65.)
7786 0 0 9851 85091 500 0 13328 2790
7786 7786 0 0 0 0 9851 9851 98419 111323 500 500 0 0 12904 17791 3555 6587
2790 0 0 11463 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 11463 0 0 0 0 6999 0 2352 0 2112 2969 39 2925 5 133778
3555 6587 0 0 0 0 14370 14659 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 14370 14659 0 0 0 0 0 0 0 0 9952 9592 0 0 1992 2627 0 0 2426 2440 4397 4334 1540 854 2853 3410 4 70 151782 172831
II. III. IV. V. VI. VII. E. 1. 2. 3. F. I. 1. 2. 3. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. G. 1. 2. 3.
Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék Kötelezettségek (67.+71.+80.) HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (68.-70.) Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt köt. egyéb rész. viszonyban lévő váll.-al szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (72.-79.) Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós köt. egyéb rész. viszonyban álló váll.-al szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (81.-89.) Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőtől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú köt. egyéb rész. viszonyban álló váll.-al szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások (91.-93.) Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (53.+62.+66.+90.)
2010. IX. 30.
62
4. sz. melléklet: Az EGIS Nyrt. forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatásai (adatok millió Ft-ban) Tételszám 01. 02. I. 03. 04. 05. II. III. 06. 07. 08. 09. IV. V.
A tétel megnevezése
2007/2008 2008/2009 2009/2010
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.) Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Értékesítés közvetlen költségei (03.+04.+05.) Értékesítés bruttó eredménye (I.-II.) Értékesítési, forgalmazási költségek Igazgatási költségek Kutatási, kísérleti fejlesztési költségek Egyéb általános költségek Értékesítés közvetett költségei (06.+07.+08.+09.) Egyéb bevételek
29352 67508 96860 38302 1921 356 40579 56281 22503 7447 8804 4269 43023 2559
29911 77680 107591 37290 3161 469 40920 66671 24795 8448 9346 4221 46810 2411
31515 83491 115006 39492 5216 386 45094 69912 26604 7997 9433 0 44034 5986
17. 18. VIII. B. C. IX. X. D. E. XI. F.
Ebből: visszaírt értékvesztés Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (±III.-IV.+V.-VI.) Kapott (járó) osztalék, részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei (10.+11.+12.+13.+14.) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai (15.+16.+17.+18.) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VII.-VIII.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX.-X.) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C.±D.) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XI.)
3 7067 1074 8750 551 548 4557 4523 14 14 919 0 3911 9952 0 0 0 0 1367 2452 3819 6133 14883 44 206 -162 14721 459 14262
6 8537 1690 13735 441 439 0 0 96 96 1575 0 6883 8995 0 0 2 0 1461 6944 8407 588 14323 54 120 -66 14257 419 13838
79 14519 2808 17345 53 52 0 0 79 79 1428 0 4082 5642 0 0 0 0 566 3065 3631 2011 19356 16 109 -93 19263 538 18725
19. 20. G.
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+19.-20.)
0 934 13328
0 934 12904
0 934 17791
VI. A. 10. 11. 12. 13. 14. VII. 15. 16.
63
5. sz. melléklet: az EGIS Nyrt. üzemi (üzleti) tevékenység eredményének levezetése összköltség eljárással (adatok millió Ft-ban) Tételszám 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05. 06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A.
A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.) Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmény értéke (±03.+04.) Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerezési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.) Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)
2007/2008
2008/2009
2009/2010
29352 67508 96860
29911 77680 107591
31515 83491 115006
2324 2421 4745 2559
740 2829 3569 2411
-225 4287 4062 5986
3 30068 27142 338 1921 356 59825 13628 1738 4853 20219 8303 7067 1074
6 29416 28931 395 3161 469 62372 14210 1879 5003 21092 7835 8537 1690
79 28054 24868 511 5216 386 59035 18267 2285 5179 25731 8424 14519 2808
8750
13735
17345
6. sz. melléklet: a tárgyi eszközök bruttó értékének és halmozott értékcsökkenésének alakulása (adatok millió Ft-ban) A tárgyi eszközök állományának alakulása Megnevezés 2008. IX. 30. 2009. IX. 30. Bruttó érték 85266 95832 - Halmozott értékcsökkenés -37894 -42248 Nettó érték 47372 53584
2010. IX. 30. 106533 -47385 59148
64
7. sz. melléklet: az EGIS Nyrt. cash flow-kimutatásai (adatok millió Ft-ban) Sorszám I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. II. 14. 15. 16.
Megnevezés
2007/2008 2008/2009 2009/2010
Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési cash flow, 1-13. sorok) Adózás előtti eredmény (kapott osztalékkal csökk,. ld. 16. sor) Elszámolt értékcsökkenés és amortizáció Elszámolt értékvesztés és visszaírás Céltartalék képzés és felhasználás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Szállítói kötelezettség változása Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása Passzív időbeli elhatárolások változása Vevőkövetelés változása Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés
7540
33115
11952
14170 8456 2244 -690 -4618 1998 103 272 112 -12507 -607 -459 -934
13816 8018 3139 765 -115 2593 314 1428 -1210 6180 -460 -419 -934
19210 8395 3055 3032 -99 275 14 -63 -8430 -10388 -1577 -538 -934
Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás (Befektetési cash flow, 14-16. sorok) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása Kapott osztalék, részesedés
-10796 -13128 1781 551
-16038 -16639 160 441
-15074 -15268 141 53
III.
Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás (Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok)
0
0
-1800
17.
Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele
0
0
0
Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele Hitel és kölcsön felvétele
0 0
0 0
0 0
0 0 0
0 0 0
29 0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
-1829 0
0 0
0 0
0 0
-3256 6393 3137
17077 3137 20214
-4922 20214 15292
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. IV.
Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása Eredménytartalékból való átadás leányvállalatnak Pénzeszközök változása (±I.±II.±III. sorok) Pénzeszközök nyitó egyenlege Pénzeszközök záró egyenlege
65
NYILATKOZAT
Alulírott Huszár Izabella büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.
Zalaegerszeg, 2012. január 4.
Huszár Izabella s.k. hallgató aláírása
66
