A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA -GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Lakossági hitelezés a Sopron Bank Burgenland Zrt. gyakorlatában – fókuszban a lakáshitelek

Belső konzulens: Deákné Gál Anikó

Preisz Franciska Nappali Tagozat Gazdálkodási és menedzsment alapszak Vállalkozásszervező szakirány

Külső konzulens: Kun László

2011.

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Preisz Franciska Születési hely, év: Szombathely, 1987 NEPTUN kód: BHU8TG Szak: Gazdálkodási és menedzsment

Szakirány: vállalkozásszervező

Konzulens neve: Deákné Gál Anikó

Beosztása: adjunktus

A záró dolgozat címe:

Lakossági hitelezés a Sopron Bank Burgenland Zrt. gyakorlatában – fókuszban a lakáshitelek Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció időpontja

Konzultáció témája

Tanszéki konzulens aláírása

2011. 03.30.

Az egyes fejezetek tartalmának átbeszélése

2011. 04.16

2. és 3. fejezet kiegészítése

2011. 04.28

Szabályozási környezet pontosítása

2011. 04.30

Tankönyv jellegű részeket kivenni, több elemzést beletenni

2011. 05.04

Formai javítások, kiigazítások, törvényi szövegezés

A záró dolgozat benyújtható!

Zalaegerszeg, 2011. 05. 16.

….…………………………..... Tanszéki konzulens aláírása 2

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ............................................................................................................... 5 2. SOPRON BANK ZRT TÖRTÉNETE ...................................................................... 7 3. SOPRON BANK ZRT. HITELKÍNÁLATA INGATLAN FEDEZET MELLETT MAGÁNSZEMÉLYEK SZÁMÁRA ............................................................................ 8 3.1. Lakáscélú, piaci kamatozású hitelek (lakásépítés, lakásvásárlás, felújítás) .............. 8 3.2. Fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott kölcsöne ................... 8 3.3. Állami kezességvállalás mellett nyújtott „fészekrakó” lakáshitelek ......................... 9 3.4. Szabadfelhasználású hitelek ...................................................................................... 9 3.5. Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. betétmegtakarításához kapcsolt kombinált hitelek ........................................................................................................... 10 4.

BANKPIACI

TENDENCIÁK

A

LAKOSSÁGI

HITELEZÉSBEN

MAGYARORSZÁGON ............................................................................................... 12 4.1. Lakáshitelek a válság előtt ....................................................................................... 16 4.2. Lakáshitelek napjainkban ........................................................................................ 20 4.2.1. Bedőlt lakáshitelek ...................................................................................................................... 25

5. DEVIZAHITELEZÉS .............................................................................................. 27 5.1. Devizahitelek elterjedése ......................................................................................... 27 5.2. Devizahitelek kialakulásának okai........................................................................... 28 5.3. Devizahitelek háttérbe szorulása a hazai hitelpiacon .............................................. 29 6. HITELEZÉS FOLYAMATA .................................................................................. 32 6.1. Hitelkérelem elindítása ............................................................................................ 32 6.2. Döntés előkészítés.................................................................................................... 33 6.2.1. Adósminősítés ............................................................................................................................. 34 6.2.2. Hitel-előterjesztés ........................................................................................................................ 34

6.3. Döntéshozatal........................................................................................................... 35 6.4. Szerződéskötés ......................................................................................................... 36 6.5. Hitelfolyósítás .......................................................................................................... 37 7. EGY KONKRÉT HITEL KÉRELEM LEVEZETÉSE A SOPRON BANK ZRT. HITELEZÉSI SZABÁLYZATA ALAPJÁN EURO ÉS CHF ALAPON................ 37 7.1. A hitel kihelyezése CHF alapon .............................................................................. 37 7.2. A hitel kihelyezése EURO alapon ........................................................................... 41 8. SZCENARIO ELEMZÉS ........................................................................................ 42 3

8.1. A hitel kihelyezése forint alapon ............................................................................. 42 8.2. A deviza és forint alapú hitelek hosszú távú hatásának elemzése a hitelfelvevőre . 45 9. HÁTRALÉKOS ÜGYLETEK KEZELÉSE .......................................................... 51 9.1. Felszólító levelek kiküldésének rendje .................................................................... 51 9.2. Hitel átütemezés ....................................................................................................... 55 10. ÖSSZEFOGLALÁS................................................................................................ 60 11. IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................ 62 12. MELLÉKLETEK ................................................................................................... 65

4

1. Bevezetés Mennyi az elég? - ez az a kérdés, amire mindenkinek magának kell válaszolnia a saját belátása szerint. Beleértve a piaci szereplők legkisebbikétől – magánszemélyek, bankok,

illetve

pénzintézeteken

keresztül

egészen

a

legnagyobbakig

a

viszontbiztosítókig. Lehetséges, hogy van racionális válasz erre a kérdésre? Hiszen a 2008-ban kialakult subprime válság bebizonyította, hogy a kockázatvállalási hajlandóság és a biztosnak hitt pénzügyi rendszerek sem képesek a felelőtlen túlköltekezéseknek gátat szabni. Számos klasszikus film, könyv stb. próbált magyarázatot találni, a kialakult financiális problémákra, de talán egyikük sem közelítette meg annyira valósághűen, mint a Wall Street 2 című amerikai film. Az alábbi idézet sorok mögötti tartalom is tömören és egyszerűen állít görbe tükröt az elmúlt évek hitelezési/ hitelfelvevői gyakorlatának. „Mi más, ha nem kapzsiság, hogy a csapos, aki kiszolgál, vesz 3 házat egyetlen százalék önerő nélkül. A kapzsiság hajtja a szüleiket is, mikor a 200 ezres ház visszafinanszírozására felvesznek 250-et. Azzal a plusz 50-el aztán elmennek a Plazába, vásárolnak egy plazma Tv-t, mobiltelefont, számítógépet, terepjárót. Hé, ha már itt tartunk, miért ne vehetnénk még egy házat? Mindenki tudja, hogy Amerikában az ingatlanárak felfelé mennek nem igaz? És a kormány kapzsiságból vitte le az alapkamatot 1%-ra szept. 11-e után, hogy megint mehessünk vásárolni. És kitaláltak szép neveket a sok-sok millió dollárnyi hitelnek: CMO, CDO, SIB, ABS. Meggyőződésem, hogy kb.75 ember van az egész világon, akik tudják, hogy mik ezek.”1 E néhány gondolat az Egyesült Államokból tovagyűrűző válság kialakulásának okait taglalja. Az amerikai pénzügyi kultúra rendkívül fejlett, míg Magyarországon a különböző idegen hatalmak elnyomása, megszállása miatt nem tudott fejlődésnek indulni. 1989-ben nem csak politikai, hanem gazdasági rendszerváltás ment végbe, mely a mai napig sem fejeződött be. Európában még mindig a fejlődő országok közé sorolják hazánkat, hiszen a piacgazdaságot még most is tanuljuk. A rendszerváltás okozta első sokk mindenkiben csak a reményt keltette egy magasabb életszínvonal eléréséhez. De azt senki nem hangsúlyozta, hogy megtakarítások nélkül nem szabad korlátlanul 1

Wall Street 2 – Money never sleeps, Tőzsdecápák 2- A pénz nem alszik, rendező: Oliver Stone (Gordon Gekko beszéde az egyetemen)

5

költekezni. A lakosság nem tudta kezelni a hitelek adta jobbnál jobb lehetőségeket, egyszerre akartak mindent, a szép lakást, az új autót, a luxusnyaralást. Természetesen mindezt hitel segítségével tudták megvalósítani. A bankok, a média mindehhez a kezét nyújtotta, kihasználva a lakosság hiányos ismereteit, valamint a jólét iránti vágyakozásait. A hitelek visszatörlesztése mellett, ugyanakkor nem jutott pénz a megtakarítások képzésére. A bankok jelenleg is küzdenek a késedelmes hiteltörlesztések, illetve a nem fizetések adta veszteséggel. A Sopron Bank Zrt. ellentétben a nagy bankokkal (Raiffeisen, K&H) kockázat kerülési stratégiájának köszönhetően, nem forgalmazta az alábbi termékeket: hitelkártya, személyi kölcsön, lízing, áruhitel. Mivel a bank által kihelyezett hitelek kizárólag ingatlanfedezet mellett kerültek folyósításra, a bedőlt hitelek aránya nem mutat olyan rossz képet, mint a fenti pénzintézetek esetében. Minden magánszemély azt mérlegeli, hogy az otthona biztonságban legyen, így amíg tudja, addig elsődlegesen a lakáshitelét fizeti. Könnyebben lemond egy használati cikkről, egy autóról, hogy megszabaduljon a hitelétől. Jelentősen segítette volna a kialakult helyzet megoldását, ha a magánszemélyek rendelkeztek volna vésztartalékkal. Még akár egy családon belüli kieső munkabér sem okozott volna ekkora gondot, ha van mihez hozzányúlni. Csak úgy, mint a világon szinte mindenkit Magyarország népességének is nagy százalékát foglalkoztatja a válság, hiszen mindannyian felelősek vagyunk a kialakult krízisért, illetve annak kezeléséért. Munkanélküliség, bizonytalanság, nehézkes hiteltörlesztés, bedőlt lakáshitelek. Bizonyára sokak fejében megfordul a kérdés. Ki a felelős? A bankok, hatalmas profit igénnyel felelőtlenül nyújtottak hitelt. A hitelfelvevők, (m)értéktelenül vettek fel hiteleket a jobb megélhetés és a magasabb életszínvonal reményében. A globális gazdasági fellendülés hazánkba is eljuttatta azokat a fogyasztási javakat, melyekhez a rendszerváltást megelőzően a lakosság csekély hányada tudott hozzájutni. Ezt azonban nem követte a hazai pénzügyi kultúra átalakulása, fejlődése. Forint vagy Deviza? Vajon tényleg rosszul döntöttek-e a devizahitelt igénylő Ügyfelek? Szükség volt ilyen mértékű fogyasztási cikk felhalmozásra? Megtalálható a felelős a kialakult helyzetért, vagy mindannyiunknak felelősséget kell vállalni? Ezen kérdésekre próbálok választ találni, figyelembe véve a bank, illetve a hitelt felvevő érdekeit, lehetőségeit, szempontjait.

6

2. Sopron Bank Zrt története2 Az EB und Hypo-Bank Burgenland, röviden Bank Burgenland 1991-ben az eisenstadi Bank és Burgenland tartomány jelzálogbankjának fúziójával jött létre. A Bank Burgenland mérlegfőösszege akkor 2,71 milliárd eurónak megfelelő schilling volt, amivel mára elérte, hogy 16 fiókot üzemeltet Burgenland tartományban és egy képviseletet Bécsben is. Mérlegfőösszege folyamatosan nőtt, 2004-ben elérte a 3,17 milliárd eurót. A Bank Burgenland az ügyfelek egyéni igényeinek megfelelően, kívánságainak rugalmasan eleget téve, de ugyanakkor megbízhatóan kezelte a pénzügyeket, így szolgáltatásaival az általános elismerést és bizalmat is elnyerte. Az EB und Hypo-Bank Burgenland AG Nyugat-Magyarország gazdasági potenciálja és a magyar gazdaság gyors növekedésére alapozva 2003 nyarán létrehozta leánybankját Magyarországon, a Sopron Bankot, mely a régióban, Sopron központtal működik. A Sopron Bank Zrt. az egyetlen olyan kereskedelmi bank ma Magyarországon, amelynek központja nem Budapesten, hanem vidéken, Sopronban van. A több mint 90%-ban osztrák tulajdonú bank 2003-ban azzal a céllal alakult, hogy az osztrák Burgenland Szövetségi tartományt és nyugat-magyarországi régiót gazdaságilag és pénzügyileg is összefogja. A Sopron Bank Zrt.-t 2003-ban az osztrák Bank Burgenland alapította, amely vezető regionális szerepet játszik Burgenland Szövetségi Tartományban. 2006-ban a Bank Burgenlandot és a Sopron Bankot privatizálták; azóta a Grazer Wechelseitige Versicherung AG (GRAWE) tagja, amely osztrák biztosításokkal és pénzügyi szolgáltatásokkal egészen Közép- és Kelet-Európáig jelen van. A Sopron Bank Zrt.-nek kezdetben az volt a feladata, hogy az eredményes regionális banki koncepciót - mindenekelőtt a nyugat-magyarországi Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben - képviselje és kiépítse. Az Európai Unió bővítési folyamata során Magyarország egyedülálló történelmi háttere és nem utolsó sorban a növekvő, határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok miatt a Sopron Bank Zrt. egyre nagyobb súlyt fektet egy olyan régió kialakítására, mely közös gyökerekkel rendelkező területeket ölel fel. 2

A 2. fejezethez a Sopron Bank Zrt. honlapját használtam http://www.sopronbank.hu/magunkrol/a_sopron_bank_tortenete

7

A Sopron Bank eddigi expanziója folytatódik; a hálózat Nyugat-Magyarországon történő kiterjesztése során további bankfiók megnyitását tervezik. Mivel a növekvő globalizálódás és a multinacionális konszernek korában a személytelenség egyre erősödik, ezért nagy jelentőséggel bír a banki szolgáltatások területén a helyi, személyes találkozáson alapuló kapcsolattartás. A Sopron Bank Zrt. kb. 180 munkatársa, valamint a bank döntéshozói jól ismerik a piacot, mert a régióban élnek, ezáltal jobban eleget tudnak tenni az ügyfelek kívánságainak, igényeinek A bank különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a regionális vállalkozások részére egyedi finanszírozási lehetőséget biztosítson, valamint fontos számára a régió középpontba helyezése és az ügyfelek támogatása az Európai Unió határokon átívelő gazdaságában.

3. Sopron Bank Zrt. hitelkínálata ingatlan fedezet mellett magánszemélyek számára3 3.1. Lakáscélú, piaci kamatozású hitelek (lakásépítés, lakásvásárlás, felújítás)

A Sopron Bank Zrt. devizabelföldi vagy devizakülföldi nagykorú, cselekvőképes, természetes személy részére nyújtja a fent megjelölt hiteleit. Ahol az adósok közül a főkereső életkora a hitel futamideje alatt nem haladhatja meg a 65. évet, az adóstárs életkora a hitel futamideje alatt nem haladhatja meg a 70. évet. Jogszabály által meghatározott jogosultságvizsgálat ezekre a hitelekre nem vonatkozik.

3.2. Fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott kölcsöne Meg kell állapítani a jogosultságot a 134/2009. (VI.23.) Korm. rendelet alapján. A rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatásként kamattámogatás vehető igénybe a központi költségvetésből a Magyar Köztársaság területén lévő lakás építésére, új lakás vásárlására, korszerűsítésére szolgáló hitelintézeti kölcsönhöz.

3

A 3.1, 3.2, 3.3 és 3.4 fejezet a Sopron Bank Hitelezési Szabályzatának segítségével készült

8

Az igényelt kölcsön célja: új lakás vásárlása, vagy új lakás építése. A hitelcél szerinti ingatlan – a telekár nélkül számított -, az áfa összegét is tartalmazó építési költsége vagy vételára esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építése vagy értékesítés céljára felépített új lakás vételára nem haladhatja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, egyéb településeken a 20 millió forintot. A hitelösszeg nagysága Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb a 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint. Fontos megjegyezni, hogy a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat). A lakás korszerűsítése esetén – építési költséghatár nélkül, településtípustól függetlenül – az adható hitelösszeg legfeljebb 5 millió forint, de a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos korszerűsítési költséget.

3.3. Állami kezességvállalás mellett nyújtott „fészekrakó” lakáshitelek

Az Állam a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához, a banktól igényelt kölcsön összegének a hitel biztosítékául szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részre, de legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig vállal kezességet. A kölcsön csak forintban nyújtható, és törlesztése is csak forintban történhet.

3.4. Szabadfelhasználású hitelek Az adható hitel nagyságát a jövedelem nagysága, illetve a biztosíték értéke és jellege alapján kell meghatározni. A hitelcélt az ügyfélnek meg kell jelölnie, de felhasználását igazolni nem szükséges, ez alól kivétel a hitelkiváltás esete.

9

3.5.

Fundamenta-Lakáskassza

Lakás-takarékpénztár

Zrt.

betétmegtakarításához kapcsolt kombinált hitelek 4 Az igénylők a hitelfelvétellel párhuzamosan Fundamenta lakás-előtakarékossági szerződést kötnek, vagy korábban kötött szerződéssel rendelkeznek, annak szerződői vagy kedvezményezettjei. Fontos, hogy a Fundamenta-Lakáskassza szerződés kedvezményezettje (ennek hiányában szerződője) a célingatlanban egyben tulajdonos is kell legyen, illetve tulajdont kell szereznie (lakásvásárlás esete) hiszen a szerződés javait, hasznát (kamat, állami támogatás) ő fogja felhasználni ingatlanán, ezzel teljesítve a kötelező lakáscélú felhasználást. A kombinált hitel előnyei 

A lakás-előtakarékossági szerződés állami támogatása révén a törlesztési

futamidő alatt jelentős összeget takarít meg az azonos futamidejű és összegű annuitásos kölcsön terhéhez képest és/vagy; 

A lakás-előtakarékossági szerződés bekapcsolása révén megválaszthatja, hogy a

futamidő első vagy második (kiutalást/betörlesztést követő) részében legyen nagyobb pénzügyi terhe az azonos futamidejű és összegű annuitásos kölcsön terhéhez képest; 

A megtakarítási időszak alatt alacsonyabb törlesztési kötelezettség hárul az

ügyfélre a normál annuitásos hitelkonstrukcióhoz képest; 

A lakás-előtakarékossági számlára befizetett betétek után állami támogatás jár.

A lakás-előtakarékossági szerződés célja, hogy a lakás-előtakarékoskodó a lakáselőtakarékossági szerződésre vonatkozó jelen Általános Szerződési Feltételek szerint, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény és más vonatkozó jogszabályok alapján előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben befizetett megtakarításai alapján lakáskölcsönt kapjon. A lakásszámla olyan - államilag támogatott – lakáscélra felhasználható megtakarítási forma, amely havi, rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási időszak (jelenleg 48120 hónap között a kínált módozatok futamidejétől függően) végén kedvező, lakáscélú

4

A 3.5 fejezet a Fundamenta-Lakáskassza üzletszabályzata valamint a Fundamenta honlapja segítségével készült, www.fundamenta.hu

10

kölcsönlehetőséget is biztosít. Így az otthonteremtéssel kapcsolatos terveit nagyobb pénzügyi keretből tudja megvalósítani.

1. számú ábra: A lakásszámla elemei Forrás: www.fundamenta.hu

A lakásszámla felhasználható: 

új vagy használt lakás vásárlására,



házépítésre,



telekvásárlásra,



felújítás, átépítésre,



energiatakarékos korszerűsítésre, nyílászárók cseréjére,



házzal egybeépítet garázs építésére.

Futamidő 

Gyors futamidő: 4 év 4 hónap futamidő



Normál futamidő: 6 év 7 hónap futamidő



Standard futamidő: 8 év 4 hónap futamidő



Hosszú futamidő: 10 év 3 hónap futamidő

A Fundamenta lakásszámla előnyei 

Megtakarításait az állam az Ön befizetésének 30%-ával támogatja, legfeljebb évi 72. 000 Ft értékben;



Kamatadó mentes befektetési forma;



Megtakarításaira akár évi 10,56%-os garantált hozam is elérhető;



Forint alapú lakáskölcsön a megtakarítási idő után, évi fix 3,9%-os (THM 5,23%) kamattól;

11



Futamidőtől függően 8.000.000 forinthoz juthat megtakarításai és kölcsönünk segítségével,

mely

összeg

családtagjaira

kötött

szerződésekkel

32.000.000 forint fölé növelhető; 

Szükség esetén a megtakarítási idő lejárta előtt Megelőlegező hitelt vagy Azonnali hitelt igényelhet;



Az összeg felhasználható új és használt ingatlan vásárlásra, vagy felújításra, modernizálásra, legyen szó ablakcseréről vagy új konyhabútor beépítéséről;

4.

Bankpiaci

tendenciák

a

lakossági

hitelezésben

Magyarországon „Homály és tévedés elhárítása végett az olvasót mindenekelőtt szükségesnek tartom arra figyelmeztetni, hogy én ezen kifejezést: hitel; azon értelemben veszem, melyet a közéletben a „creditum” jelent, ami nem egyéb, mint bizonyos lekötelezések által más kezében lévő ingó vagy ingatlan vagyonunkrúl nyert bizodalom és bátorság. Mennél nagyobb bizodalmat s bátorságot nyújthat valaki az ő kezei közt lévő vagyonunkrúl, annál több hitele – credituma van; s mennyivel nagyobb bizodalommal s bátorsággal bírja a közönség saját javait másoknál, annál tökéletesbnek mondatik azon ország hitelállapota.” (SZÉCHENYI, I. 1823)

Egyes hiteltípusok5 Folyószámlahitel Folyószámlához szorosan kapcsolódik annak már-már elengedhetetlen tartozéka a folyószámlahitel, vagyis az hogy a folyószámla egyenlege negatívvá válhat egy bizonyos összeg keretéig. Ez a meghatározott keretösszeg a folyószámlahitel maximális nagysága. A hitel folyósítása oly módon történik, hogy ha a folyószámla egyenlege és az arra befolyó pénzösszegek nem nyújtanak fedezetet az esetleges kifizetések teljesítésére,

5

SÁGI, J. – DR. SÓVÁRGÓ, L. (szerk.) 2003, p. 183-222

12

akkor a bank automatikusan a számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül folyósítja a tárgynapon esedékes kifizetéseket a hitelkeret mértékéig. A folyószámlahitel törlesztés automatikusan történik. Ha a befolyt pénzösszegek a tárgynapon esedékes kifizetésekre és az esetleges fedezethiányban elmaradt korábbi kifizetésekre fedezetet nyújtanak, akkor a bank az ezen felül megmaradt összeggel a bank külön erre vonatkozó megbízás nélkül csökkenti az igénybe vett folyószámlahitel összegét. A hitelkeret célja: A hitel célja a számla rendszeres jóváírási forgalmának megelőlegezése. A folyószámlahitelt igénybe vevő ügyfelek számlájukat a hitelkeret erejéig túlterhelhetik, a törlesztés pedig a jóváírási forgalom folyamatos felhasználásával történik.

Személyi kölcsön A személyi kölcsön a hagyományos értelemben kezes és ingatlan fedezete nélkül felvehető kölcsönt jelent, ebben a formájában csak néhány bank gyakorlatában találunk rá precedenst. A személyi hitelek jelentős csoportját ugyanis az jellemzi, hogy nemcsak az ügyfél jövedelme képezi a felvehető hitelösszeg alapját, hanem biztosítékként ingatlan jelzálogjogot is kiköt a bank. Az utóbbi megoldást a fedezet nélküli személyi hitel konstrukciók kockázatossága tette szükségessé. A személyi kölcsön célja, általános kondíciói: A személyi kölcsön bármilyen célra felhasználható, például lakásfelújításra, lakásvásárlásra. A személyi hiteleknél a jövedelem alapú és a jelzálogjog alapú hitelek a főbb típusok, és legtöbb esetben ingatlant is fel kell ajánlani fedezetként, illetőleg az ügyfélnek megfelelő nagyságú rendszeres jövedelemmel kell rendelkeznie. A jövedelmet vagy abszolút összegben határozzák meg a bankok, vagy úgy, hogy a havi jövedelmeknek csak bizonyos részét lehet törlesztésre felhasználni.

13

Áruhitel Formailag a fogyasztói hiteleken belül különböztetjük meg a személyi hitelt, a lehívásos hitelt, a részletfizetéses hitelt - ami a klasszikus értelemben vett áruhitel valamint lombardhitelt. Áruvásárlási kölcsönt tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez, megvásárlásához,

ezen

felül

például

szolgáltatási

kölcsönt

szolgáltatások

igénybevételéhez nyújtanak a bankok. Azon kereskedelmi és szolgáltató egységek által forgalmazott áruk, szolgáltatások értékesítéséhez igényelhető áruvásárlási és szolgáltatási kölcsönök, akiknek az adott, áruhitelt nyújtó bankkal erre a célra kötött érvényes és hatályos együttműködési megállapodása áll fenn. Az ügyfél az előleg megfizetése után és az egyszeri kezelési költség megfizetését követően azonnal hazaviheti az árut. A kölcsön felvételét követően pedig folyamatos tájékoztatást kap a rendszeresen szervezett akciókról. A bank az áru vételárából a meghitelezett összeget néhány napon belül átutalja a kereskedő bankszámlájára.

Lombardhitel A lombardhitel fogalmi meghatározása nem egységes: 1.

Az egyik megközelítés szerint a lombardhitel értékálló, forgalomképes ingó

dologgal, joggal fedezett hitel. A forgalomképes ingó dolog lehet értékpapír, áru, váltó, nemesfém és követelés. 2.

Más felfogás szerint azonban csak az értékpapír fedezete mellett nyújtott hitel

a lombardhitel. A fentiek értelmében a lombardhitel tágabb értelemben olyan rövid lejáratú hitelek összefoglaló neve, amelyek mögé az adós valamilyen forgalomképes ingó dolgot, például értékpapírt, közraktárjegyet stb. állít fedezetként. Az ilyen típusú hitelek közös jellemzője, hogy a hitelezés időtartamára a bank ezt az ingóságot árverésre bocsájtja, vagy ha tőzsdei cikk, akkor azt a tőzsdén értékesítheti. A bank azzal is csökkentheti a kockázatát, hogy kizárólag forgalomképes tárgyat, mint például értékpapír fogad el biztosítékként.

14

A lombardhitelek célja: A lombardhitel a fogyasztói hitelek közé tartozik, azon belül is a hitelcél megjelölése nélkül nyújtott személyi hitelek sorába. Más felfogás szerint a dologi fedezet mellett nyújtott reálhitelek közé tartozik. Az ügyfelek általában likviditási problémáik megoldására vagy spekulációs céllal vesznek fel lombardhitelt. Likviditás célú lombardhitel Likviditási célok elhárítására az ügyfél akkor vesz fel lombardhitelt, ha olyan megtakarítási termékekkel rendelkezik, amelyektől nem kíván megválni, és inkább vállalja a hitelkamatot, mint hogy értékesítse értékpapírját. Az is előfordulhat, hogy az adós helyett valaki más adja a fedezetet. Az ilyen lombardhitelek a bank számára szinte teljes mértékben kockázatmentesek. Spekulációs (befektetési célú) lombardhitel Befektetési hitel: értékpapír vásárlásán keresztül megvalósuló befektetéshez nyújtott hitel, a kölcsönnyújtó részt vesz az értékpapírügylet lebonyolításában. Fontos megszorítás, hogy a kölcsön nyújtója valamiképpen részese legyen az ügyletnek, például egy bank csak akkor nyújthat befektetési hitelt egy új részvény kibocsátásakor történő megvásárlására, ha maga is jegyzési hely. Nyilvánvalóan azok a bankok nyújtanak befektetési hitelt, amelyek befektetési szolgáltatást végeznek. Kockázatai: A befektetési hitel felvétele igen kockázatos. Amikor hitelfelvétel mellett dönt az ügyfél, azt is meg kell nézni, hogy a fizetendő kamathoz képest mekkora árfolyamemelkedésre számít. Ha a kamatoknál kisebbre kalkulálja a részvényárfolyamemelkedését, akkor nem érdemes a hitelt felvenni, inkább a részvényeket vagy annak egy részét célszerű eladni.

Jelzáloghitel A jelzáloghitel egy olyan hitel, amikor a bank egy ingatlan fedezete, biztosítéka mellett nyújt hitelt az adósnak.

15

Összességében azt mondhatjuk, a jelzáloghitelek lehetnek szabad felhasználásúak vagy valamilyen célra folyósítottak. Ezek a hitelek teszik lehetővé a legnagyobb kölcsönösszeg felvételét, mivel csak a fedezet értéke szab határt a felvenni kívánt összegnek. A jelzáloghitelek futamideje általában több tíz év. A hosszú futamidő lehetővé teszi, hogy a bankok alacsony kamatra helyezzenek ki kölcsönt, így a jelzáloghitelek kamata általában egy számjegyű. A klasszikus jelzáloghitel egy ingatlan fedezete mellett nyújtott hitel. Az ingatlan tulajdonosa hitelt vesz fel, és azzal bizonyítja fizetési hajlandóságát, hogy felajánlja, ha nem fizet, a bank elárverezheti a felajánlott ingatlant, hogy bizonyosan visszakapja a kihelyezett pénzt. Éppen emiatt a jelzáloghitelek mindig csak a fedezet értékének 5070%-ára rúgnak - az árverezéskor ugyanis az eladó (aki immár a bank) soha nem kapja meg az ingatlan valódi piaci értékét.

4.1. Lakáshitelek a válság előtt A magyar lakosság legalább a rendszerváltásig csak vágyakozhatott az ún. nyugati életstílus, életérzés után. Nemcsak a szükséges anyagi háttere hiányzott ehhez, de a belföldi kínálati oldal, az áruválaszték is rendkívül szegényes volt. A magyar piacon az ezredforduló tájékán jelentek meg és váltak egyre népszerűbbekké azok a hitelkonstrukciók, amelyek nagy tömegek számára tették lehetővé a vásárlások előrehozását, a jövőbeni jövedelem keletkezése előtti elköltését. A szocialista rendszer utolsó évében jelentősen csökkentek a lakáshiteltámogatások. Több mint egy évtizedes szünet után került sor új hiteltámogatási forma bevezetésére, 2000-től kamattámogatást lehetett igénybe venni az új építésű lakásokhoz felvett jelzáloghitelekre. A kormányzati lépést elsősorban az indokolta, hogy a lakásépítések száma Magyarországon jelentősen csökkent az 1990-es évek végére. E csökkenés jelentős részben a lakáshitelezés hiányából fakadt, a háztartások csak saját megtakarításaikra tudtak támaszkodni a lakásvásárlásnál. Az első kormányzati lépések – amelyek csak az új építésű lakásokat támogatták – az EU számos országához hasonló jelzálogpiac kialakulása felé mutattak, a piacon a hosszú

távú,

fix

kamatperiódusú,

nem

előtörleszthető

jelzáloghitelek

váltak

meghatározóvá. 16

A kormányzat – bár kisebb mértékben, de – a támogatásokat kiterjesztette a használt lakásokra is. Ezzel párhuzamosan a makrogazdasági környezet is igen kedvezővé vált: 2001 végére az infláció 7 százalék alá csökkent. A kormányzati lépések, a kedvező makrogazdasági környezettel együtt a lakáshitelek fokozatos növekedéséhez vezettek, 2001-ben havonta átlagosan 15 milliárd forint hitelt folyósítottak a bankok. 2002 jelentős változásokat hozott a jelzálogpiacon. Az év elején a kormányzat jelentős mértékben megemelte a lakáshitelekhez igénybe vehető támogatásokat. Ebben az időszakban az általános a 15-20 éves lakáshitel volt, ahol a kamatot öt évre rögzítették, és a maximális kamat használt lakások esetében 6 százalék volt, míg új építés estén még alacsonyabb. Világos volt, hogy e nagyvonalú támogatási rendszer nem lesz hosszabb ideig fenntartható. Kihasználva a támogatási rendszer előnyeit, olyan háztartások is a hitelfelvétel mellett döntöttek, akik különben nem tervezték azt a közeljövőben. Ennek következtében 2002 közepétől a lakás hitelpiacon exponenciális növekedés kezdődött, az év második felében már két hónap alatt több hitelt folyósítottak, mint a megelőző évben. A kormányzat azonban lassan reagált, csak 2003 decemberében került sor átfogó szigorításra, amikor súlyos kétségek merültek fel a pénzügyi piacokon a magyar gazdaság egyensúlyi pályájával kapcsolatban. A szigorítás elsődleges célja a kamattámogatásra fordított költségvetési kiadások csökkentése volt. Az alacsonyabb támogatásoknak köszönhetően egyszerre csökkent a hitelnyújtó bankok profitrátája, és emelkedett a háztartások kamatterhe. A szigorítás két további változással is járt. Egyrészt a lakáshitelek kamata részben a piaci hozamokhoz lett kötve, másrészt az új és a meglévő lakásokhoz igénybe vehető kamattámogatás közötti különbség 1-ről 3 százalékra nőtt. A szigorítás és a magas hozamszintek természetes következménye volt, hogy az állami támogatásos hitelek folyósítása jelentős mértékben csökkent 2004-ben. Ezzel párhuzamosan azonban új termékként megjelent a piacon a devizaalapú lakáshitel. A magas forintkamatok miatt egyre több háztartás választotta az alacsonyabb nominális devizakamatot, a meglévő árfolyamkockázat ellenére is. 2008 őszéig a bankok és a kereskedők kreativitása nem ismert határt, ha a vásárlás és a kihelyezett hitelállomány növeléséről volt szó. A válság – mint általában – a foglalkoztatottság csökkenéséhez és bankkölcsönök bedőléséhez, továbbá a fogyasztói 17

magatartás drasztikus átalakulásához, a korábbi vásárlási láz gyors kiapadásához, a mindennapi léthez nem szükséges javak megszerzésének az elodázásához vezetett. (KISS, G. – VADAS, G. 2006, p. 408-427) Lakásépítés, lakáshitelek A lakossági megtakarítások és hitelek jelentős része a lakásvásárlást célozza meg. Éppen ezért indokolt áttekinteni a 2001 és 2009 között épített lakások számának az alakulását. Az új lakások darabszáma több mint 318 ezerrel, éves szinten átlagosan 35 ezer fölött növekedett, és az éves csúcsát 2004-ben közel 44 ezerrel érte el.

2. számú ábra: Új lakások számának alakulása 2001és 2009 között Forrás: Hitelintézeti Szemle 2010. KILENCEDIK ÉVFOLYAM 4. SZÁM alapján saját szerkesztés

A lakásépítési költségindexek (amelyeket egészen a legutóbbi időkig az építési vállalkozók rendre áthárítottak a vásárlókra) arra utalnak, hogy a lakások értékesítési árai folyamatosan növekedtek, s ha csak a költségnövekedéssel egyezően, akkor többnyire az átlagos infláció fölött, olykor attól kismértékben elmaradva. Az index 2006 és 2008 között volt stabilan a legmagasabb, 6,5% fölötti és 2008-ban már a nyolc százalékot közelítette.

18

3. számú ábra: Lakásépítési költségindex Forrás: Hitelintézeti Szemle 2010. KILENCEDIK ÉVFOLYAM 4. SZÁM alapján saját szerkesztés

A lakásépítés, lakásvásárlás egyértelműen hitelvezérelt, hitelkondíció-függő volt már a rendszerváltás előtt is, és ez csak fokozódott az ezredfordulót követően. Az állami kamattámogatásos hitelek 2002-es, a lakás árától is független (luxusépítkezésekre is vonatkozó) igénybevételi lehetőségének a kiterjesztése azonnal tetten érhető az épített lakások számának a növekedésében. A lakáshitelek állománya az ezredfordulót követően 2010 februárjáig a 21-szeresére növekedett. A növekedés 2003-ig rendkívül dinamikus (évről évre 70% és 143% közötti) volt, ami részben az alacsony bázisnak is köszönhető. Ezt követően egyetlen év kivételével nem haladta meg a 20%-ot. 2008-ban, abban az évben, amelynek az őszén Magyarországot telibe találta a gazdasági válság, trend fölött, 25%-kal növekedett az állomány. 2009-től viszont a válság hatására gyakorlatilag stagnál. Az ún. devizahitelekre viszonylag későn szokott rá a lakosság. Euróban denominált hitellel ugyan már 2001-ben is találkozhattunk, összesen 6 milliárd forintnak megfelelő összegben, s bár állománya 2008-ra a kilencszeresére emelkedett, csak 1,4%-a volt a teljes lakáshitel-állománynak. Az euróbázisú hitel jelentősége 2009től némiképp emelkedik, mivel az új hiteleknél gyakorlatilag a svájci frank helyére lépett.

19

4. számú ábra: A lakáshitelek állománya 2001 és 2010 februárja között (Mrd Ft) Forrás: Hitelintézeti Szemle 2010. KILENCEDIK ÉVFOLYAM 4. SZÁM alapján saját szerkesztés

Az egyéb devizában denominált lakáshitel karrierje 2004-ben indult, állománya évről évre gyorsulva növekedett, de igazi lendületet 2007-ben kapott, amikor a 2006-os 32%-kal szemben, 45%-ra emelkedett az aránya a teljes hitelállományban. 2008-ra ez az arány számottevően, 59%-ra növekedett. A devizahitelek felfuttatásának az időszakában a hazai bankok folyamatosan kedvezőbbnél kedvezőbb, már-már amerikai típusú ajánlatokkal bombázták a lakosságot úgy a lakás-, mint a jelzálog és gépjárműhitelek, de tipikus forinthitelek esetében is. (BÁNFI, Z. 2010, p. 408-427)

4.2. Lakáshitelek napjainkban6 2010 első felében a gazdasági válság továbbra is éreztette hatását a lakossági lakáshitelezésben. Az elmúlt években megszokott, a hitelek számában és az állomány összegében tapasztalható növekedés, illetve a 2009. évi stagnálás után kismértékű emelkedés figyelhető meg, ez részben árfolyamváltozásokkal magyarázható. A tárgyidőszakot

vizsgálva megállapítható,

hogy további

visszaesés

történt

az

engedélyezett és a folyósított lakáscélú hitelek számában és összegében. 6

4.2. fejezet a www.portfolio.hu és a HVG aktuális cikkei segítségével készült

20

Fekete hónap volt az egyébként szezonálisan gyenge január a magyarországi jelzáloghitelezés és a fedezetlen fogyasztási hitelezés számára egyaránt, ugyanis még soha nem helyeztek ki olyan kevés lakossági jelzálog-, illetve fogyasztási hitelt a magyar bankok, mint az év első hónapjában. Az új lakáshitelek összege is mélypontra került, a betéti oldalon viszont megindult némi kamatverseny a bankok között. Az elmúlt fél év tapasztalata alapján 40-45 milliárd forint körül stabilizálódott a lakosság nettó devizahitel-törlesztése, vagyis ennyivel több devizahitelt törlesztenek a háztartások

havonta,

mint

amennyit

felvesznek.

A

kormány

deviza

alapú

jelzáloghitelezést tiltó, 2010 augusztusában életbe lépett intézkedése miatt ugyanakkor a devizahitel-felvétel összege minimális, így ez az adat gyakorlatilag a törlesztések havi nagyságát mutatja. A forinthitelek esetében viszont megszokottá vált, hogy több a felvétel, mint a törlesztés, januárban például 17,7 milliárd forint volt a különbözet az előbbi javára. Összességében 23,5 milliárd forint volt az év első hónapjában a lakosság nettó hiteltörlesztése.

5. számú ábra: A háztartások nettó hitelfelvétele Forrás:www.portfolio.hu

Megdöbbentően alacsony szintre süllyedt ugyanakkor januárban a lakosság hitelfelvétele. Az elmúlt hat évre visszanyúló történetében ugyanis még soha nem volt ilyen alacsony az új jelzáloghitel-felvételek havi összege. A rekord alacsony 18,2 milliárd forint csaknem 40%-kal elmarad az egy hónappal korábbinál is, nem is

21

beszélve a válság előtti évekről, amikor nyolcszor ekkora kihelyezésre is volt példa. A jelzáloghitelek devziaaránya januárban 3,5% volt, mely elsősorban a még mindig alacsony összegű hitelkiváltásoknak köszönhető.

6. számú ábra: Jelzáloghitelek havi új szerződéseinek összege és devizaaránya Forrás:www.portfolio.hu

Az új jelzáloghitelek 62%-a forint alapú lakáshitel volt ugyan, e hiteltermékek népszerűsége is alacsonynak mondható az egyes, egymással rendkívül szorosan összefüggő okok, mint például az alacsony lakáskereslet, a lakosság eladósodottsága és kockázatkerülése, a vonatkozó állami támogatási programok hiánya, illetve a magas forintkamatok miatt. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hitelezési felmérése szerint ráadásul a bankok is csökkentették hitelkínálatukat, melyben szerepet játszik, hogy a bankadó és negatív körülmények miatt szembesülnek a hitelezésben is tőkekorlátaikkal. A januárban kihelyezett 11,4 milliárd forintnyi forint alapú lakáshitel és a 6,2 milliárd forintnyi forint alapú szabad felhasználású jelzáloghitel egyaránt az elmúlt egy év egyik legalacsonyabb értékét jelenti, igaz, a szezonalitás miatt január hónap általában is kis aktivitást mutat ilyen szempontból.

22

7. számú ábra: A jelzáloghitelek új szerződéseinek összege Forrás: www.portfolio.hu

A magyar bankok szigorítottak lakáshitelezési feltételeiken, igaz, ez elsősorban a magasabb kockázatú ügyfelek kevésbé megengedő kezelésében érhető tetten. A szigorítás januárban a hitelkamatokban is meglátszódott, mely összefüggésben állhat a jegybank elmúlt hónapokban végrehajtott háromszori kamatemelésével is. Januárban ennek eredményeként a lakáshitelek szerződési összeggel súlyozott hitelköltsége közel féléves csúcspontjára, 10,1%-ra emelkedett.

8. számú ábra: A lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatója Forrás:www.portfolio.hu

23

Vége a két évvel ezelőtti meggondolatlan, gyakran felelőtlen hitelfelvételeknek, a lakosság pénzügyi tudatossága a kemény piaci leckék hatására jelentősen javult. Ma már megfontoltabban fordulunk a pénzügyeinkhez, mint két éve, azonban a növekvő tudatosság ellenére néha mégsem úgy cselekszünk, ahogyan a józanész diktálná. Hosszú időre eladósodunk, pedig nyomasztóan hat ránk a több évtizedes kötöttség, egy jobb lakásért akár több évnyi nyugalmunkat is odadobjuk. Egy lakáshitel kiválasztásakor ma a legfontosabb szempont a futamidő alatt változatlan törlesztőrészlet. Nem mindegy azonban, hogy ez a „havi fix” milyen időtávon terheli meg a családi kasszát. A lélektani optimum 15 évnél van. A vélemények szerint ugyanis ez az időintervallum lelkileg még elviselhető, beláthatónak tűnő időtávot jelent. Az idősebb korosztály esetében a munkaképes évek számát tekintve ez törvényszerűnek látszik, azonban még a fiatalabb hitelesek is úgy nyilatkoztak, hogy az ennél tovább tartó kötöttség nagyon nyomasztó.

9. számú ábra: Elfogadott és elutasított futamidők, illetve a fix törlesztőrészlet hasznossága Forrás: www.hvg.hu

24

4.2.1. Bedőlt lakáshitelek Mind többen hagyják abba jelzáloghiteleik törlesztését, és ebben a fizetési gondok mellett az állami mentőöv reménye is szerepet játszik. A fizetési problémákon az átütemezés sem mindig segít. Miközben a bankok a háztartások hiteleinek hat százalékát átalakították, a fizetési könnyítést kapott adósok közül minden negyedik ismét késedelembe esett. Különösen riasztó, hogy a 90 napon túli késedelmes lakossági hiteleken belül a több mint egy éve nem törlesztett állomány 2010 első három hónapjában 170 milliárdról 259 milliárd forintra nőtt, emellett 174 milliárd forintra rúg azoknak a hiteleknek az összege, ahol az adósok 181–365 napos fizetési elmaradást gyűjtöttek össze. Azaz több mint 430 milliárd forintnyi lakossági hitel áll a bedőlés szélén, több tízezer jelzáloghiteles család lakhatását veszélyeztetve. A rossz hitelek burjánzása dilemma elé állítja a pénzintézeteket. Ha a bank a növekvő kockázat miatt drágítja hiteleit, azzal még inkább visszafogja a hitelkeresletet, e lépés nélkül viszont csökken a jövedelmezősége. Komoly probléma az is, hogy a kilakoltatási moratórium miatt nincs kinek eladni a rossz hiteleket, ez pedig az adósnak sem mindig jó, hiszen ha nem mondják fel a hitelét, a késedelmi kamatok miatt csak tovább halmozódik a tartozása.

10. számú ábra: Kilencven napon túli késedelmes lakossági hitelek Forrás: www.hvg.hu

„Csodálkozhatunk-e a mai válság kirobbanásában szerepet játszó felelőtlen hitelfelvételeken,

vagyis

olyan

hitelek

tömeges

felvételén,

amelyeknek

a

visszafizethetősége bizonytalan alapokra, megfelelő fedezet hiányára épült, 

amikor a bankok és kereskedelmi vállalatok reklám-hadjáratai ösztönöztek arra, 25



amikor az „újgazdagok” hivalkodási hajlama nemcsak saját luxuskiadásaik

növelésére készteti őket, hanem a kevésbé gazdagokat is utánzásra ösztönzi, 

amikor mennél több a szegény, a munkanélküli, a hajléktalan és más hátrányos

helyzetű, annál nagyobb luxust, fényűző villákat, lakásokat, drága autókat, ékszereket, „wellness” –utazásokat, stb. népszerűsítenek a TV-csatornák, és annál inkább terjed még a szegény jövedelmű családok körében is ünnepek és ünneplések kapcsán az ésszerűtlen ajándék-dömping?” ( SZENTES, T. 2009, p. 208) Abraham Maslow szerint az emberi szükségleteket hierarchikusan lehet rangsorolni. A piramis alján az alapszükségletek, a létfenntartáshoz kapcsolódó szükségletek helyezkednek el. A létfenntartás megteremtése magával hozza a biztonsági szükségletek kialakulását: ez a megszerzett javak megóvását, védelmét jelenti. A szociális szükségletek az ember társas lény mivoltából fakadnak. A szociális szükséglet kapcsolatteremtési, összetartozási szükséglet. Ennek kielégítése érdekében törekszik jó családi,

érdeklődésének,

gondolkodásmódjának

megfelelő

baráti,

munkahelyi

kapcsolatokra. Az ember igyekszik megtalálni helyét a többiek, a társai között, ebből fakad az elismerés iránti szükséglete: igyekszik elfogadtatni magát, elismertetni egyéniségét, képességét, rátermettségét. A piramis csúcsán az önmegvalósítás szükséglete áll. Az emberek egy része erős késztetést érez arra, hogy képességét, tehetségét maximálisan kihasználja. A Maslow-elmélet alapelemei A motiválás igen komplex dolog, nemcsak egy motiváló tényező hat ugyanabban az időpontban vagy időszakban. A szükségletek hierarchiája azt jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni, mielőtt a magasabb szintűek motivátorként működnek. Pl. ha valakinek nincs ruhája és éhezik, akkor kevésbé valószínű, hogy az önmegvalósítás lesz (pl. művészet) a legfontosabb számára. A kielégített szükséglet nem motivátor. Mindig többet (vagy mást) akarunk. Sokkal több módja van a magasabb szintű igények kielégítésének, mint az alacsonyabb szintűekének. Az ember számára fontos, hogy érezze: szükség van rá. Minden ember azt szeretné, ha egyénként kezelnék. Meg kell adni neki a felelősségvállalás lehetőségét.

26

Maslow elméletére vezethető vissza, az Amerikában és hazánkban is tapasztalható túlzott eladósodottság, melyhez a pénzintézetek is „kezüket nyújtották” a szabad hitelezési politikájukkal.

11. számú ábra: Maslow szükségletpiramis Forrás: JÓZSA, L.: Marketing-Reklám-Piackutatás I. (2003) alapján saját szerkesztés

5. Devizahitelezés 5.1. Devizahitelek elterjedése A magas devizahitel-állomány kiépülésének három fő állomása volt. A devizahitelezés 2000-ben jelent meg a magyar háztartási hitelpiacon, elsőként a gépkocsi-finanszírozásban. A devizahitelek növekedését szinte teljes egészében ez a 27

hiteltípus adta 2000–2003 között. A devizaalapú lakáshitelek az állami lakáshiteltámogatási programnak a megszüntetéssel egyenértékű szigorítása után, 2004-től kezdtek terjedni. Röviddel ezután, 2004–2005-ben megjelentek a szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek is. A devizahitel-állomány legnagyobb mértékű növekedése a 2006–2008 közötti időszakra tehető, annak ellenére, hogy a jegybank számos alkalommal felhívta a figyelmet a kapcsolódó kockázatokra. Az új kibocsátásokon belül a devizahitelezés részaránya 2008 végére 80 százalékra emelkedett, sőt a jelzáloghiteleknél már 90 százalék felé ugrott. A válság hatására ugyanakkor 2008 végétől a devizahitel állományának növekedése megállt, illetve lassú mérséklődésnek indult.

5.2. Devizahitelek kialakulásának okai A devizahitelezés egyik fő okaként az irodalom a belföldi és a külföldi kamatok különbözetét említik. Mivel a fedezett kamatparitás a gyakorlatban rövid távon nem feltétlenül érvényesül, a nominális kamatkülönbözet szerepet játszik a háztartások hitelfelvételi döntésében. Hazánkban a kamatkülönbözet kialakulásához az országkockázati prémium megnövelésével a laza fiskális politika, illetve a magas államadósság járult hozzá. A felzárkózási folyamattal együtt járó magasabb infláció szintén emelte a belföldi nominális kamatlábat, így a nominális kamatkülönbözetet is. Ugyanakkor más tényezők is fontos szerepet játszottak a devizahitelezés kialakulásában. Ha a lakosság számára hazai valutában hosszú lejáratú, rögzített kamatozású hitel is rendelkezésre áll, akkor az csökkenti a devizában történő eladósodást. Ehhez a bankoknak hosszú lejáratú, belföldi valutában denominált forrásokkal kell rendelkezniük, amihez kiszámítható és számottevő, hosszú távú belföldi megtakarítások kellenek. Fiskális ösztönzők nélkül nem voltak életképesek a forintalapú jelzáloglevelek és ennek megfelelően a fix kamatozású forinthitelek, ami ugyanakkor segítette a devizahitelezés elterjedését.

28

Magas államadósság Relatíve magas kockázati prémium

Laza fiskális politika

Magas adósságállomány

Magas nominális forintkamatok

Magas infláció

Devizahitelek állományának gyors növekedése

Stabil forint árfolyam

Globálisan laza monetáris kondíciók, olcsó likviditás, anyabankok régiós terjeszkedése

A hazai bankok kockázat alapú versenye

Devizahitelezés keresleti tényező Devizahitelezés kínálati tényező 12. számú ábra: A devizahitelezés kialakulásának okai Forrás: Hitelintézeti Szemle 2010 kilencedik évfolyam 5. szám Balás Tamás - Nagy Márton a devizahitelek átváltása forinthitelekre

5.3. Devizahitelek háttérbe szorulása a hazai hitelpiacon A devizahitelezést előidéző, ösztönző tényezők a 2008. októberi pénzügyi válságot követően

jelentősen

következtében

már

mérséklődtek romlott

a

Magyarországon. lakosság

A

gazdasági

jövedelemvárakozása,

recesszió a

bankok

mérlegalkalmazkodásával párhuzamban szűkült a globális likviditás, ezen keresztül drágábbá vált a külföldi források refinanszírozása, valamint beszűkült a forrásszerzés. A meredek portfólióromlás következtében megszűnt a kockázatalapú verseny. Az infláció csökkenése és a költségvetési megszorító intézkedések miatt a forint- és devizakamatok közötti kamatkülönbözet is szűkült. A devizahitelezés visszaszorítását ugyancsak támogatta a 2010 márciusától hatályos, a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet, valamint ugyanazon év

29

augusztusban életbe lépő, devizaalapú jelzáloghitelezés betiltásáról szóló törvény. (BALÁS, T. – NAGY, M. 2010, p. 416-420)

Kormányrendelet a körültekintő hitelezésről7 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2010. június 11-től megszűnt a tisztán fedezeti alapú ingatlan hitelezés. A hitelnyújtó nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével, a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálata alapján elkészített belső szabályzat szerint, a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia. A hitelnyújtó gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hitelnyújtóval kapcsolatba kerülő hiteligénylő személyek a hitelképesség vizsgálatát megelőzően kézhez kapják. Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre, pénzügyi lízingre vonatkozó szabályok Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő. Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a hitelkérelem elbíráláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át. Az arányok számításánál figyelembe kell venni az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett jelzáloggal fedezett követelésnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékét. Ha a hitelnyújtó ugyanazon ingatlanra többféle devizanemben nyújt hitelt, 7

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900361.KOR

30

akkor a meghatározott limitek közül az alacsonyabbat kell alkalmazni a teljes kitettségre.

Törvény a devizahitelek betiltásáról8 A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról rendelkező 2010. évi CLIII. törvény módosította az Inytv. 16/A §-át Az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezhető be természetes személy tulajdonában álló ingatlanra, olyan jelzálogjog, amelyet devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződésekből keletkező hitelezői követelés biztosítására alapítottak. 4.§ (1) Ptké. 83/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lépett A hatálybalépést megelőzően kötött jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződésnek nincsen akadálya a) a követelés, illetve a tartozás tekintetében történő jogutódlásnak; b) szerződés módosításának; c) a követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjogról történő lemondással egyidejűleg más ingatlanon jelzálogjog alapításának; Az új hitelkibocsátáson belül a devizális szerkezet gyorsan megváltozott, és ma már a forinthitelezés a domináns. A devizahitel-állomány devizális szerkezetére azonban a forinthiteleknek az új hitelezésen belüli térnyerése csak kevésbé hat, hiszen az új kibocsátás eközben a korábbi mérték harmadára-negyedére esett vissza. Az átlagosan 15 év hátralévő lejárattal rendelkező jelzáloghitelek magas aránya miatt a fennálló devizahitel-állomány csak igen lassú ütemben épülhet le.

8

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700141.TV&celpara=16#xcel

31

6. Hitelezés folyamata9 6.1. Hitelkérelem elindítása Ha az ügyfél bankhitelt akar felvenni, hitelkérelmet kell benyújtania. A hitelkérelem célja, hogy megfelelő tájékoztatást adjon a pénzintézet számára a hiteligénylésről. A hitelkérelem a hitel fajtájától és összegegétől függően az egy oldalas egyszerű kérelemtől a több oldalas kérelemig terjedhet. A kérelem részletességét a hitel típusa, a kért hitel összege és a hiteligénylő hitelképessége határozza meg. Az ügyfél hitelkérelmének legfontosabb része a kért hitel nagyságának és a hitel céljának meghatározása. A hitelszerződésnek tartalmaznia kell a hitel célját, összegét, devizanemét, lejáratát, igénybevételének módozatait és feltételeit. A hitelkérelem fő célja annak bemutatása és bizonyítása, hogy a leendő adós hiteligénye megalapozott, és a bank nagy biztonsággal számíthat a hitel és járulékai vissza- illetve megfizetésére. A hitelkérelem alapja és lényege, hogy abban bemutatásra kerüljön az ügyfél és a kihelyezés fedezete. Ez az a három elem, amelynek vizsgálata a bank számára biztosítja a kihelyezés megtérülését. A hitelkérelem részletezése, a mellékletek száma, terjedelme függ a hitel típusától és összegétől, a vállalkozás hitelképességétől, az igénylő és a bank eddigi kapcsolatától, de írásos kérelem nélkül a bankok nem folyósíthatnak semmilyen körülmények között sem hitelt. A bankok a hitelek egységes elbírálása érdekében általában előírják azok tartalmi és formai követelményeit, és ezeket formanyomtatványokon bocsátják az ügyfél rendelkezésére. A

hitelkérelem

befogadása

során

meg

kell

győződni

a

hiteligénylő

személyazonosságáról, valamint, hogy nem állnak-e fenn hitelezést kizáró okok. Az előszűrés során a kötelezettségvállalóra a BAR vizsgálata is szükséges. A hitelkérelem benyújtására az ügyfél rendszerint hiteligénylő nyomtatványt tölt ki. A hitelkérelemben szerepel az ügyfél hitelkérelemmel kapcsolatos igénye, és egyben adatokat szolgáltat magáról. A kérelem gondos összeállítása rendkívül fontos. A

9

A 6. fejezet a Sopron Bank Zrt. Hitelezési Szabályzata, valamint az Ügyfélmenedzser elmondása szerint készült

32

kérelem tartalmi és formai követelményeit az egyes bankok saját hatáskörükben alakítanak ki. A hitelkérelem elemei: 

az igényelt hitel összege, pénzneme és típusa,



a hitel célja,



a hitel időtartama,



a hitel fedezeteként felajánlott biztosíték,



egyéb információk.

A hiteligénylés feltételei a Sopron Bank Zrt.-nél 

Az adósok közül a főkereső a hitel lejáratakor nem töltheti be a 65. életévét;



Kitöltött és aláírt kölcsönigénylő nyomtatvány;



Nemleges KHR információ;



Minimum egy éves folyamatos munkaviszony;



30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolás;



Az utolsó 3 hónap bankszámlakivonata;



Építési hitel esetén jogerős, érvényes építési engedély, engedélyezett

tervdokumentáció, költségvetés az építési munkákról, értékbecslés benyújtása az aktuális és várható értékre vonatkozóan. Amennyiben a hiteligénylő minden adatot, dokumentumot eljutatott a bank részére, az ügyintéző adósminősítést készít és előkészíti a hitel-előterjesztést.

6.2. Döntés előkészítés A pénzintézet a beérkezett hitelkérelem alapján dönt a hitel folyósításáról. A döntés előtt adósminősítést és előterjesztést készít az ügyintéző. Az

ügyfélminősítés

célja

a

bank

ügyfeleinek

a

hitelképességének

és

hitelezhetőségének a megalapítása és ezek alapján a megfelelő minőségi kategóriákba történő besorolása.

33

6.2.1. Adósminősítés A hitelintézet az adósminősítést az adósminősítési szabályzat szerint végzi, amelynek kidolgozását törvény írja elő. Ebben rögzítik az ügyfél pénzügyi helyzetének, jövőbeni fizetőképességének elbírálása során alkalmazott szempontokat. A törvény előírja, hogy az adósminősítést el kell végezni minden hiteligénylőre, s minden olyan ügyfélre, akikért a bank kötelezettséget vállal. Az adósminősítés során a hitelintézet megállapítja az ügyfél fizetőképességét, és azt, hogy mekkora kockázatot jelent az ügyfél hitelezése. A végső döntés azon alapul, hogy az ügyfél mekkora kockázattal hitelezhető, így az adósminősítés fő célja, ezen információ minél pontosabb meghatározása. Az adósminősítés eredményeként alapul véve elkészítik a cenzúra-előterjesztést, amit a megfelelő döntési szintre kell eljuttatni, s aminek a döntés elősegítése érdekében tartalmaznia kell az adósminősítés eredményét, valamint egy javaslatot a fedezetekre és a kamatozás módjára. Sopron Bank Zrt. adósminősítési szempontjai: 

vagyoni helyzet (ingatlan tulajdon, megtakarítások, biztosítások, jelentős értékű

ingóságok), 

hitelintézeti kapcsolatok,



munkaviszony adatai,



jövedelmi viszonyok,



családi helyzet,



szubjektív értékelés.

A felsorolt szempontok fő kategóriák, ezen belül pontozza a bank az adós helyzetét. Miután kijött az összpontszám, minősítési kategóriába sorolja az ügyfelet a bank. A döntéshozatal ennek a kategóriának a függvényében történik.

6.2.2. Hitel-előterjesztés Az előterjesztésekben a legfontosabb kérdés a leendő adós hitelképességének a minősítése, ami nem azonos az adósminősítéssel, hanem annál bővebb, összetettebb fogalom. A hitel-előterjesztés az adósra, az ügyletre és a fedezetre koncentrálva, tömörítetten közvetíti az információkat. Az előterjesztés tartalmi és formai kellékeit a 34

pénzintézetek saját rendszerükön belül standardizálják. A jól összeállított előterjesztés tömör, pontos és a döntéshozatalhoz szükséges valamennyi szükséges információt tartalmazza. Leírja az ügyfél adatait, bemutatja az ügyletet, a hitel típusát, az összegét és a pénznemét, az ügyfél által felajánlott saját erőt, a felajánlott biztosítékokat és azok értékelésének az eredményét és az adós minősítését. Nagyon fontos, hogy az előterjesztés nem csak az információk gyűjtésével, hanem egy konkrét javaslattétellel is támogatja a döntéshozó(k) munkáját. Az ügyintéző javaslatot tesz a hitel folyósítására vagy annak elutasítására. A hitelügyintéző az előterjesztésben leírja az ügyfél és az ügylet legfontosabb paramétereit, összegzi az adósminősítést, meghatározza az illetékes döntési szintet, majd javaslatot tesz a végső határozathoz. Az előterjesztés célja az illetékes szint döntésének a támogatása.

Biztosítékok A bankok kockázatuk csökkentése miatt igényelnek biztosítékot az ügyféltől. A biztosítékok kikötésének két célja van, egyrészt nyomást gyakorolnak az ügyfélre, hogy fizetési kötelezettségének eleget tegyen, másrészt a bank mindenképpen azt szeretné elérni, hogy befektetése megtérüljön.

6.3. Döntéshozatal A hitelügyintéző által előkészített és véleményezett anyag az illetékes döntéshozó(k) elé kerül, aki az ügyletet jóváhagyja, elutasítja, vagy az előterjesztést visszaadja kiegészítésre. A pénzintézetek saját kockázatvállalási szabályzatukban rögzítik, hogy az egyes ügylettípusoknál kik lehetek a döntéshozók. A döntési szint meghatározása során figyelembe kell venni az ügyfél adósminősítési kategóriáját, az adott ügylet fedezeti szintjét és a kötelezettség-vállalás nagyságát. A Sopron Bank belső szabályzatban meghatározott értékhatárig a fiókvezető a döntéshozó. Egyedi esetben a kockázatkezelő pozitív jóváhagyása szükséges. Az értékhatár feletti hitelek esetén központi hitelbizottság hozza meg a döntést. A döntési folyamat eredménye lehet: 

elutasítás,

35



új előterjesztés kérése,



véleményezéssel, magasabb szintre történő delegálás,



elfogadás kiegészítésekkel, módosításokkal,



elfogadás feltételekkel,



elfogadás előterjesztésben megadott határozati javaslatokkal.

A hitel odaítélésekor a bank elsőrendű szempontja a rövid és hosszú távú jövedelmezőség. A banknak úgy kell meghatároznia a hitel, illetve a forrásoknak a kondícióit, hogy a művelet pozitív kamatjövedelmet eredményezzen, amely egyaránt fedezi a kockázatvállalásból eredendő esetleges veszteségeket. A banki hitelbírálat az ügyfél hitelképességének minősítésére irányul. A hitelbírálat során fel kell mérni minden olyan kockázatot, amely veszteséget okozhat a banknak az adós majdani fizetésképtelenségéből. Az ügyfél anyagi és erkölcsi hitelképességének megállapításán túl a döntéshozónak a hitelintézeti törvényből következő egyéb olyan tényezőket is vizsgálnia kell, amelyek az adós hitelezhetőségét befolyásolják, hiszen hiába hitelképes az ügyfél, ha a bank egyéb okokból (például törvényi tiltás) számára hitelt nem folyósíthat A megfelelő szintű jóváhagyás után, ha az ügyfél továbbra is fenntartja hiteligényét és elfogadhatók számára a döntésben lévő feltételek, sor kerülhet a szerződéskötésre.

6.4. Szerződéskötés A pozitív döntést követően kerül sor a bank és az ügyfél között a magánokiratba foglalt szerződés aláírására. A szerződés minden egyes esetben tartalmazza:  a hitelfelvevők adatait,  hitel pontos összegét,  kondíciókat,  biztosítékokat,  folyósítási feltételeket,  jogszabályi rendelkezéseket. A magánokiratot minden esetben közokiratba kell foglalni, mely lehet egy vagy két oldalú okirat.

36

6.5. Hitelfolyósítás A szerződésben szereplő folyósítási feltételek teljesítését követően kerülhet sor a hitelösszeg folyósítására, a szerződésben szereplő ütemezés szerint.

7. Egy konkrét hitel kérelem levezetése a Sopron Bank Zrt. hitelezési szabályzata alapján Euro és CHF alapon10 7.1. A hitel kihelyezése CHF alapon Kiss Csaba és felesége 2008 augusztusában azzal a céllal kereste meg a Sopron Bank fiókját, hogy a Szombathely Pénzes utca 10. szám alatti lakásvásárlásához 11.500.000 HUF-nak megfelelő CHF alapú hitelt igényeljen. Az ügyintéző személyes tájékoztatását követően a hiteligénylési dokumentációt az ügyfél átvette és jelezte, hogy a szükséges dokumentumok beszerzését követően a Sopron Banktól igényli a fenti hitelösszeget. A benyújtott teljes dokumentációt követően a bank által elfogadott értékbecslő helyszíni szemlét tartott és írásban megállapította a fedezetül felajánlott ingatlan aktuális forgalmi és hitelbiztosítéki értékét. Minden esetben a forgalmi érték, illetve a vételár tekintetében az alacsonyabb értékkel kell számolni a fedezettség vizsgálatakor. A bank által elfogadható minimális fedezeti érték 6.000.000,- HUF. Fedezetként lakócélú ingatlan, illetve építési célú telket lehet felajánlani. Az elfogadott ingatlanérték megállapítását követően az ügyintéző elvégezi az adósminősítést. Elsőként a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) kérdezi le az ügyfél adatait. Amennyiben az ügyfél szerepel a rendszerben, a hiteligénylés azonnal elutasításra kerül. Pozitív BAR kizárólag abban az esetben fogadható el, ha az ügyfél csak zálogkötelezettként szerepel az ügyletben és passzív státuszú.

10

A 7. fejezet az Ügyfelek aktái, a bank dolgozói, a Sopron Bank valamit a PSZÁF honlapján található hitelkalkulátor segítségével készült.

37

Nemleges KHR és a pozitív adósminősítés esetén az Ügyintéző elkészíti a hitelezési jegyzőkönyvet az alábbi kritériumok alapján:

Hitelfajta

Art deviza lakáskölcsön CHF alapon

Hitel összege

11.500.000,-HUF

Kondíció

Kamat: 12h CHF libor11 +2,5 % marge kezelési költség: évi 0 % folyósítási jutalék egyszeri 1 %

Futamidő

300 hó

Visszafizetés

Havi annuitásos törlesztőrészletekben

Biztosítékok

9700 Szombathely, Pénzes utca 10.

Hitelcél

lakásvásárlás

1. számú táblázat Az ügyfél a BAR nyilvántartásban nem szerepelt. Visszafizető képesség Hitelfelvevő havi nettó jövedelme

250.000,-HUF

+ A háztartás havi nettó jövedelme

0,-HUF

+ Egyéb bevételek

0,-HUF

Havi nettó bevételek összesen

250.000,-HUF

Megélhetési költségek

85.000,-HUF

Rendelkezésre álló jövedelem

165.000,-HUF

Hiteltörlesztésre fordítható jövedelem

165.000,-HUF

- Fennálló hitelek törlesztő részlete és kamata

0,-HUF

Új hitel törlesztő részlete és kamata

74.630,-HUF

Többlet

90.370,-HUF

2. számú táblázat Az előterjesztő összefoglaló értékelése Kiss Csaba és Horváth Kamilla 11,5 M HUF-nak megfelelő CHF lakáshitelt igényelt. Kiss Csaba több éves munkaviszonnyal rendelkezik. Ausztriában burkolóként dolgozik. Átlagos jövedelme meghaladja az 1000 EUR-t. Jövedelmét Ausztriában vezetett folyószámlára kapja. Az ingatlan Szombathely kertvárosi övezetében található. Az értékbecslő által megállapított forgalmi értéke 16.000.000,- HUF. Mivel a vételár 11

London Interbank Offered Rate rövidítése. Jelentése: Londoni bankközi, referencia jellegű kínálati kamatláb.

38

alacsonyabb, mint a forgalmi érték, ezért a fedezettség vizsgálatkor az Ügyintéző az alacsonyabb értékkel számolt. A jövedelem és az ingatlan fedezeti érték alapján a hitel kihelyezése magasfinanszírozással javasolt. Standard esetben az ingatlan értékének 70%-ig nyújt a bank hitelt, ebben az esetben a hitel 100%-os fedezettségéről beszélünk. Magasfinanszíroszás esetén a lenti példából is látható, hogy a hitel „csak” 86%-os fedezetségű, ez azt mutatja, hogy az ingatlanértékhez kapcsolódóan relatíve magas a kihelyezett hitelösszeg. Ezen hitelek kizárólag egyedi elbírálás alapján hagyhatók jóvá. FEDEZETTSÉG: INGATLAN ÉRTÉKÉNEK 70%-a 10.850.000 HUF =86% 12.650.000,-HUF (HITEL* ÁRF.KOCK) A bank 10% árfolyamkockázattal számolt 2008-ban azon Ügyfelek esetén, akik EURO jövedelemmel rendelkeztek és 15%-kal, akik Forint jövedelemmel rendelkeztek. A válságot követően ez az érték 30%-ra emelkedett. Az Ügyintéző a döntéshozó elé terjeszti az ügyletet. A Fiókvezető a hitelfeltételek megvizsgálása után az Ügyintéző pozitív javaslata alapján engedélyezi a hitelkérelmet. Ezt követően kerül sor a szerződéskötés pontos időpontjának egyeztetésére az ügyféllel és a közjegyzővel. Szerződéskötést követően az Ügyintézőnek ellenőriznie kell, hogy a szerződésben szereplő, folyósítási feltételek maradéktalanul teljesítésre kerültek-e: 

A kölcsön biztosítékául szolgáló ingatlanra(okra) a bank javára I. zálogjogi

ranghelyen alapított jelzálogjog, legalább széljegyként történő igazolása 30 napnál nem régebbi eredeti tulajdoni lap másolattal és Földhivatal által érkeztetett bejegyzési kérelemmel, ezt meghaladóan az ingatlan(ok) per-, teher- és igénymentes(ek), valamint a vevő széljegyen szerepel. 

Amennyiben az ingatlan haszonélvezettel, özvegyi joggal vagy tartási joggal

terhelt, a jogosult Közokiratba foglalt feltétel nélküli lemondó nyilatkozata, és Földhivatal által érkeztetett beleegyező nyilatkozata bank jelzálogjogának bejegyzéséhez. 

A

kölcsönszerződés

és

kapcsolódó

biztosítéki

szerződések

egyoldalú

kötelezettségvállaló nyilatkozatba foglalása közokirat formájában, melynek költségei az Adóst terhelik. 39



A biztosítékként kikötött ingatlan(ok) biztosítási szerződésének megkötését

igazoló ajánlat vagy biztosítási kötvény bemutatása és ezen a bank kedvezményezeti minősége előjegyeztetésének igazolása és a biztosítási díj befizetésének igazolása. 

Hitelfedezeti életbiztosítás megkötését igazoló ajánlat vagy biztosítási kötvény

bemutatása és ezen a bank kedvezményezeti minősége előjegyeztetésének igazolása és a biztosítási díj befizetésének igazolása. 

Földhivatal által érkeztetett végleges adásvételi szerződés bank részére történő

bemutatása. Visszavonhatatlan átutalási megbízás az eladók bankszámlájának javára. 

A kölcsönből finanszírozott vételárrész megfizetésének határideje még nem járt

le. 

Az eladó ügyvéd által ellenjegyzett, visszavonhatatlan (feltétel nélküli) lemondó

nyilatkozatának bank részére történő bemutatása, vagy ügyvédi igazolás, hogy az eladó tulajdonjogról lemondó nyilatkozata ügyvédi letétben került elhelyezésre, ez esetben a letétkezelő ügyvéd nyilatkozata szükséges, hogy az eladó tulajdonjogról lemondó nyilatkozatát a folyósítást követő 3 banki munkanapon belül a Földhivatalba benyújtja. 

Ügyvéd által ellenjegyzett átvételi elismervénnyel történő igazolása annak, hogy

az ingatlan vételárából adósok a saját erőnek minősülő vételárrészt az eladók részére megfizették. 

Kockázatfeltáró nyilatkozat aláírása az Adós által.



Az adós más pénzintézetnél vezetett számlájának terhére a bank azonnali

beszedési jogát megalapozó, a számlavezető hitelintézet által aláírt nyilatkozat bank részére történő átadása. 

A kölcsönből finanszírozott vételárrész fizetési határideje még nem járt le.



Amennyiben az Adós a Grawe Biztosító Zrt-nél köti meg hitelfedezeti

életbiztosítását, abban az esetben kötelezettséget vállal arra, hogy a teljes futamidő alatt a biztosítás havi díját csoportos beszedési megbízással átutalja a Sopron Banknál vezetett bankszámlára. Folyósítást követő feltétel: 

Amennyiben az eladó tulajdonjogról lemondó nyilatkozata ügyvédi letétben

került elhelyezésre, úgy folyósítást követő 5 napon belül Földhivatal által érkeztetett, tulajdonjogról lemondó nyilatkozattal vagy eredeti tulajdoni lappal történő igazolása annak, hogy az ingatlan az Adós tulajdonába került. 40

Miután az ügyfél a bank felé teljesítette a fenti feltételeket, a kért 11.500.000,- HUF az eladó bankszámlájára egy összegben folyósításra került 2008. szeptember 29-én. A folyósítás napján érvényes banki CHF vételi árfolyam 150,51,- HUF, az érvényes 12 havi CHF libor 3,26%, így az ügyfél által fizetendő teljes kamat 5,76% volt. A hivatalos árfolyam függvényében az ügyfél részére 76.407,- CHF került kifolyósításra. A folyósítást követően az ügyfél által aláírt kölcsönszerződés alapján az ügyleti kamat minden év február 15-én árazódik át. A CHF havi törlesztőrészlet mértéke éven belül állandó, a fizetendő forint törlesztőrészlet az esedékesség napján érvényes deviza eladási árfolyam függvényében változó.

7.2. A hitel kihelyezése EURO alapon Kovács Géza a fenti feltételekkel EUR hitelt igényelt a bankfiókban. Az ügyintézés menete teljes egészében megegyezik az előzőekben leírtakkal, a kondíciókban található eltérés. 2008. szeptember 29-én a 11,5 M,- HUF hitel 238,84 EUR vételi árfolyamon és 12 havi EUR libor (5,46%) + 2,5% marge, azaz 7,96%-os ügyfél által fizetendő kamattal

került

kihelyezésre.

A

hivatalos

árfolyam

függvényében

az

ügyfél részére 48.150 EUR hitel került kifolyósításra.

Hitelfajta

Deviza lakáskölcsön EUR alapon

Hitel összege

11.500.000,-HUF

Kondíció

Kamat: 12h EUR libor +2,5 % kezelési költség: évi 0 % folyósítási jutalék egyszeri 1 %

Futamidő

300 hó

Visszafizetés


Biztosítékok


Hitelcél

lakásvásárlás 3. számú táblázat

41

Visszafizető képesség Hitelfelvevő havi nettó jövedelme

250.000,-HUF


0,-HUF

+ Egyéb bevételek

0,-HUF


250.000,-HUF


85.000,-HUF


165.000,-HUF


165.000,-HUF

- Fennálló hitelek törlesztő részlete és kamata

0,-HUF

Új hitel törlesztő részlete és kamata

91.064,-HUF

Többlet

73.936,-HUF 4. számú táblázat

A 2008-as adatok alapján Kiss Csaba kedvezőbb törlesztési feltételekkel jutott hozzá a 11,5 M,- HUF hitelhez. Havi szinten Kovács Géza 16.434 Ft-tal fizet többet rögzített árfolyam mellet. Ennek következtében érthető, hogy a lakosság döntően svájci frankban adósodott el.

8. Szcenario elemzés 8.1. A hitel kihelyezése forint alapon 2008. szeptember 15-én Lehman Brothers amerikai befektetési bank csődvédelmet kért és ezzel elindított egy visszafordíthatatlan folyamatot. A New York-i központú pénzintézet több mint 150 évnyi működés után tűnt el a pénzügyi világból. Vesztét a másfél éve húzódó hitelválság okozta, amely egy nagyon összetett jelenség, de a lényege viszonylag egyszerűen összefoglalható: az állandóan dráguló ingatlanok által elvakított pénzpiaci szereplők olyan ügyfeleknek adtak hitelt, akik képtelenek voltak visszafizetni a pénzt, és amikor az árak elkezdtek csökkenni, a lufi kipukkant. A bizniszben a legnagyobb cégek is érintettek voltak, és az öt nagy amerikai befektetési bankból mára csak kettő maradt talpon. A Lehman Brothers csődöt jelentett, a Merrill Lynchet és a Bear Sternst felvásárolták, a válságot túlélő Goldman Sachs és Morgan Stanley pedig teljesen átalakult. 42

Kezdetben úgy tűnt, hogy a pénzügyi válság nem tör ki Amerikából, de mára már tudjuk, hogy az egész világon megállíthatatlanul végigsöpört. A nemzetközi pénzügyi válság 2008 októberében Magyarországot is elérte. A válság hazai megjelenése és terjedése részben „objektív” okokkal magyarázható: az ország gazdasága nyitott; az itthoni bankrendszer az anyabankok révén a nemzetközi pénzügyi hálózatok része. A válság terjedése és súlyosbodása (mélysége) nem kis részben viszont „szubjektív” okokkal függ össze. Magyarország az elmúlt években hatalmas külső adósságállományt halmozott fel; magas fizetésimérleg-hiánnyal küszködik; több éven át igen jelentős volt a költségvetési deficit, az ország finanszírozhatósága erősen függ a külföldi befektetőktől; folyamatos kényszer a külföldi hitelezők, befektetők felé lejáró adósságok megújítása; miközben a lakosság is jelentősen eladósodott. Az eladósodottság alapvetően nem jelentene krízis helyzetet, viszont a magas forint kamatok miatt az emberek inkább választották az alacsony kamatozású, de árfolyam kockázatos CHF alapú hiteleket, mint a magas kamatozású forint hiteleket. Mára tudjuk azt is, hogy a lakosság jelentős része a frank árfolyamának közel 40%-os emelkedése miatt a fennálló hiteleit nem tudja problémamentesen törleszteni. Az árfolyamok hirtelen elmozdulásának következtében a bankok befagyasztották a CHF-ben történő deviza hitelkihelyezést, ezt követően már csak euró alapon juthattak kölcsönhöz a magánszemélyek. Ezeknél a hiteleknél szintén van árfolyamkockázat, de a forinthitelhez képest alacsonyabb kamatozású hitelek alacsonyabb törlesztőrészletet eredményeztek. A globális válság nyomán, Magyarországon is szűkülnek a hitellehetőségek, deviza alapú hitelezés gyakorlatilag megszűnt 2010 2. félévében életbe lépő jogszabály változások miatt. Amennyiben 2008-ban Kovács Géza és Kiss Csaba nem a devizahitelt választotta volna, akkor az alábbi paraméterek szerint jutottak volna hitelhez. A 11,5 M,- HUF hitel 12 havi BUBOR12 (8,741) + 2,5% marge, azaz 11,24%-os ügyfél által fizetendő kamattal kerül kihelyezésre.

12

A libor magyar megfelelője. Az alábbi rövidítésből származik: Budapest Interbank Offered Rate. Jelentése Budapesti bankközi referencia jellegű kínálati kamatláb

43

Hitelfajta

lakáskölcsön forint alapon

Hitel összege

11.500.000,-HUF

Kondíció

Kamat: 12h BUBOR+2,5 % kezelési költség: évi 0 % folyósítási jutalék egyszeri 1 %

Futamidő

300 hó

Visszafizetés


Biztosítékok


Hitelcél

lakásvásárlás 5. számú táblázat

Visszafizető képesség Hitelfelvevő havi nettó jövedelme

250.000,-HUF


0,-HUF

+ Egyéb bevételek

0,-HUF


250.000,-HUF


85.000,-HUF


165.000,-HUF


165.000,-HUF

- Fennálló hitelek törlesztőrészlete és kamata

0,-HUF

Új hitel törlesztőrészlete és kamata

114,713-HUF

Többlet

50,287,-HUF 6. számú táblázat

A hitelezés folyamat megegyezik a deviza alapú hitel kihelyezésével. A táblázatból látható, hogy az ügyfél forint hitel esetén is hitelképesnek minősült a bank szempontjából, de lényegesen magasabb havi törlesztőrészlet mellett, mint a korábban felvázolt deviza hitelek esetén.

44

8.2. A deviza és forint alapú hitelek hosszú távú hatásának elemzése a hitelfelvevőre Bizonyára sokan elgondolkodtak azon, hogy mi lett volna, ha hiteleiket forint alapon folyósítják ki. A jelenlegi, illetve a bázis árfolyamok, kamatok ismeretében levezetem az egyes hitelek alakulását a pénzügyi válság következtében. Az ügyfél által 2008.09.29-én felvett hitelek kondícióját, illetve törlesztőrészletetit az alábbi táblázat szemlélteti. Összehasonlításuk bázisát ezek az értékek fogják képezni.

2008.09.29 CHF

EUR

HUF

11.500.000,-HUF

11.500.000,-HUF

11.500.000,-HUF

futamideje

300 hó

300 hó

300 hó

BUBOR/LIBOR

3,26 %

5,46 %

8,741 %

MARGE

2.5 %

2,5 %

2,5 %

Kamat összesen

5,76 %

7,96 %

11,24 %

150,51,-HUF

238,84,-HUF

-

155,11,-HUF

246,12,-HUF

-

481 CHF

370 EUR

74 630,-HUF

91 064,-HUF

Hitel összege

deviza vételi árfolyam (2008.09.29) Deviza

eladási

árfolyam törlesztőrészlet


A táblázatban jól látható, hogy az ügyfél az adott pillanatban a számára legkedvezőbb törlesztőrészletet választotta. A forint alapú hitel bizonyult a leggyengébbnek: ahol havi 114.713 Ft-ot kell fizetni. A kamatok ennél a típusnál a legmagasabbak, majdnem kétszerese a frank alapú hitel kamatának. Az euró alapú hitel látszólag az aranyközép a frank és a forint hitelek között.

45

A következő táblázatban szemléltetem a válság következtében kialakult változásokat a kamatok és a törlesztőrészletek terén. 2011.03.23.

CHF

EUR

HUF

11.500.000,-HUF

11.500.000,-HUF

11.500.000,-HUF

futamideje

300 hó

300 hó

300 hó

BUBOR/LIBOR

0,55%

1,9%

6,14%

MARGE

4,5%

4,5%

2,99%

kamat összesen

5,05%

6,4%

9,13%

215,51,-HUF

275,68,-HUF

-

440 CHF

310 EUR

94.824,-HUF

85.460,-HUF

Hitel összege

deviza eladási árfolyam (2011.03.23.) törlesztőrészlet


Az adatokból jól látható, hogy a válság után csökkentek a hitelek kamatai, viszont ezzel egyidőben a deviza hitelek esetében jelentős árfolyam emelkedés ment végbe. A legnagyobb kamatcsökkenés a HUF alapú hiteleknél volt. Változott ugyanakkor a kamatok összetétele is, az alapkamat minden típusnál csökkent, míg a marge valamennyi hitelnél emelkedett, az Euró és a svájci frank esetében 2,5%-ról 4,5%-ra, a forintnál 2,5%-ról 2,99%-ra. Az alapkamat csökkenése CHF: 2,71%, EUR: 3,56%, HUF: 2,601%. Tehát a teljes kamatcsökkentés a CHF alapon 0,71%, EUR alapon 1,56%, míg HUF alapon 2,11%. Az árfolyamok emelkedése a CHF hiteleknél volt a legjelentősebb 38,9%, az EUR hiteleknél 12%. A kamatcsökkenés és az árfolyamok erős változása természetesen átalakította a havi törlesztőrészletek nagyságát.

A HUF hitel esetében az ügyfélnek 15. 913 Ft-tal

kevesebbet kell fizetni, hisz itt nem állt fenn árfolyamkockázat, ugyanakkor a kamatok csökkentek. EUR alapon is csökkent a kölcsönt igénylő havi terhe 5. 604 Ft-tal hisz a kamatcsökkentés jelentősebb volt, mint az árfolyam emelkedése. A legnagyobb változást a CHF hitelek adták, a fizetési kötelezettség ennél a konstrukciónál nagymértékben megemelkedtek, 20 194 Ft-tal. A törlesztőrészletek %-os változása a

46

következőképpen alakult: HUF: 16%-os, EUR: 7%-os csökkenés; CHF: 22%-os emelkedés. A magyar lakosság jelentős része a CHF alapú hiteleket igényelte, hiszen a válság előtt, ezek a hitelkonstrukciók bizonyultak a legkedvezőbbnek. A nem várt intenzív árfolyamemelkedés miatt számos háztartás nem tudja fizetni a megemelkedett törlesztőrészleteket. Az állam „mentőövként” hozta létre a devizahitelesek védelme érdekében a kilakoltatási moratóriumot.

Törvény a kilakoltatásról13 2011. évi XVIII. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról A törvényjavaslat célja az, hogy azok az adósok, akiket ténylegesen fenyeget a kilakoltatás veszélye, ám lakhatásukra még nem találtak megoldást, ideiglenesen haladékot kapjanak ingatlanuk kiürítésére. A kilakoltatás azonban nem csupán a nehéz helyzetben lévő hitelesek számára jelent problémát, hanem jelentős mértékben növeli az állami szociális intézmények költségeit is. Mindezek miatt kezdeményezte a kormány a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását. A döntés csak azokra a természetes személyekre vonatkozik, akik lakáshiteltartozásból eredő követelés végrehajtás alatt állnak, és nem jogosultak más beköltözhető ingatlan használatára, illetve maradásukkal nem lehetetlenítik el a végrehajtást kérő lakhatását. További megkötés, hogy a moratórium csak a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződésekre, valamint a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik. Fontos megjegyezni azonban, hogy a hosszabbítás kiterjed azokra a szabad felhasználású hitelekre is, amelyeknek adósai lakóingatlanon alapítottak zálogjogot, és a hitelt a kiürítendő lakásra fordították.

Hogyan választunk hitelt? 2009 júliusától megszűntek a korábbi lakástámogatási formák (szocpol, FOT, megelőlegezett szocpol, köztisztviselői hitel) és a helyükbe lépő kamattámogatás pedig 13

http://hitel.co.hu/b/ismet-hosszabbitanak-a-kilakoltatasi-moratoriumot/20100712/;

47

sokak számára elérhetetlen. Ez leginkább az miatt áll fenn, hogy nagyon szigorúak a hitelezési feltételek, mint például csak új lakás vásárlására lehet fordítani, vagy lakásépítésre, ha pedig korszerűsítésről van szó, annak 5 millió forint a maximuma. A jogosultakkal szemben a következő elvárásokat támasztják: 

18-35 év közötti fiatalok (gyermektelenek, vagy 1 gyermekkel);



18-45 év közötti nagycsaládosok (2 vagy több gyermekkel);



külföldi személy (EU állampolgára vagy bevándorolt/letelepedett harmadik

országbeli állampolgár); 

az új lakás bruttó vételára telekár nélkül maximum 25 millió forint (Budapesten,

megyei jogú városban), 20 millió forint (egyéb településen) lehet; 

az igényelhető kölcsön maximum12,5 millió forint lehet Budapesten és megyei

jogú városban, míg 10 millió forint egyéb településen; 

kamattámogatás igényelhető a futamidő első 20 évére;



az igénylőknek nem lehet, korábbi állami támogatású kölcsönük vagy azt vissza

kell fizetniük 365 napon belül. Nem lehet továbbá lakóingatlan a nevükön, de nem lehet lízing ügyletük és használati joguk sem. A kamattámogatás mértéke: 

6 gyermektől 70%;



5 gyermek 64%;



4 gyermek 59%;



3 gyermek 55%;



2 gyermek 52%;



0-1 gyermek 50%.

Egyedül élők is igényelhetik. Mivel a jogszabály új keletű, még a bankok sincsenek mindig tisztában az új feltételekkel. A kamattámogatást igényelhetik gyermektelen egyedülállók, a támogatás mértéke pedig új építésű vagy felépítendő ingatlanok esetében sávosan növekedő a gyermekek számától függően. A

kamattámogatás

leghosszabb

futamideje

20

év.

Annál

magasabb

a

kamattámogatás, minél több gyermeke van egy családnak, így a legmagasabb támogatás

48

(70 százalék) 6 vagy több gyermek után jár. Ha lakáskorszerűsítésről van szó, akkor a támogatott hitelösszeg maximum 5 millió forint lehet. Ha új kis jövevény érkezik a családba (akár örökbe fogadott is), aki a szülők 45 éves koráig születik, ezt a bankban be kell jelenteni, ezután a második hónaptól kezdve már életbe lép a magasabb kamattámogatás. A hitelfelvétel előtt számos bankot megkeresünk és kiválasztjuk a számunkra legmegfelelőbbet. Megvizsgáljuk a kamatokat, a várható törlesztőrészeleteket, a futamidőt. A legjobb, ha kedvező kamatok mellett a forint hitelt választjuk, hiszen itt nem kell tartani árfolyamkockázattól. Ha azonban a forint alapú konstrukció gyengébbnek bizonyul, mint a deviza alapú hitelek, akkor is kellene egy kis „kutatást” végeznünk. Számunkra a legfontosabb, hogy alacsony kamatok mellett alacsony törlesztőrészletekkel kapjunk hitelt. Deviza hitelek esetében meg kell vizsgálni, hogy a deviza mennyire erős a forinthoz képest, illetve hogy milyen árfolyamingadozás volt megfigyelhető a felvételt megelőző években. A legoptimálisabb, ha a hitelfelvétel időpontjában a választott deviza erős a forinthoz képest, hiszen ebben az esetben a kiválasztott devizanem árfolyamának csökkenésére számítunk a forinthoz képest. A következő ábra szemlélteti a CHF/HUF árfolyamokat a válságot megelőző években.

13. számú ábra: A CHF/HUF árfolyam alakulása 1997 és 2011 januárja között Forrás: www.egr.hu

49

A legtöbb deviza alapú hitelt 2008-ban folyósították ki. A CHF árfolyam ebben az évben nagyon változatos volt. Januárban 170,- Ft körül fizettünk egy svájci frankért, júliusban mindössze 140 Ft-ot, míg korábban ez az összeg elérte a 180 Ft-ot is. Így az ábrából jó látható, hogy a hitelt felvevők rosszul döntöttek, hiszen mivel korábban már a 180 Ft-ot is elérte a frank, így nem volt várható esetleges árfolyamcsökkenés, sőt emelkedésre lehetett számítani. Egy ilyen ábra számos honlapon elkészíthető, és mindössze pár percet vesz igénybe. A válság hatására a forint gyengülésével 225 Ft-ot is fizettünk egy svájci frankkért, ez közel 40%-os árfolyamemelkedést jelentett, ugyanakkor ilyen mértékű ingadozásra senki sem számított. A következő ábra a kifolyósított hitelek megoszlását mutatja, amelyből jól látható, hogy 2006-tól szinte teljesen megszűntek a forint alapú lakáshitelek. 2008 augusztusáig 1.300 milliárd Ft hitelt folyósítottak ki, de ebből mindössze 600 milliárd Ft-ot lakáshitelre. A maradék 700 milliárd forint, fogyasztási hitelként van nyilvántartva. Míg a korábban nyújtott hitelek legnagyobb részét a lakáscélra használták fel, addig a devizahitelek megjelenésével nagyobb szerepet kaptak a fogyasztási hitelek is. A lakosság nem tudta kezelni a hitel adta lehetőségeket, és felelőtlen túlköltekezésbe kezdtek, a megtakarításokat viszont szinte teljesen elhanyagolták.

14. számú ábra: A háztartások banki hiteleinek éves állományváltozása Forrás: Sopron Bank

50

A magas eladósodottság kialakulásáért nem csak a magánszemélyek, de a bankok, a gazdasági környezet is okolható. Megjelentek a multik, bevásárlóközpontok hatalmas termékkínálattal. Az emberek túlköltekezését pedig, az is segítette, hogy az egyes üzletláncokban „kitelepített hitelezési szaktanácsadás” folyt az áruhitelre koncentrálva. Nagybetűs hirdetésekben olvashatták az emberek a 0%-os THM-et, a saját erő nélküli hitelezés adta lehetőségeket. Gyakran szinte azonnal, jövedelem vizsgálat nélkül aláírásra kerültek a szerződések és az ügyfél vihette is az árut. 4 év alatt a kihelyezett hitelek kevesebb, mint fele volt csupán lakáscélú, ahol szigorúbb hitelminősítésen esett át az ügyfél, míg a fennmaradó 50-60 %-ot a fedezet nélküli áru, személyi hitelek adták.

9. Hátralékos ügyletek kezelése Munkanélküliség, intenzív árfolyam emelkedés, mértéktelen hitelfelvétel. Mint a legtöbb bank a Sopron Bank számára is problémát okoznak a késedelmes törlesztések, amelyekre külön kezelési szabályzatot hoztak létre.

9.1. Felszólító levelek kiküldésének rendje14 Különleges kezelést nem igénylő ügyletek: 

problémamentes,



90 napnál kisebb késedelem,



nincs a fizetőképességet jelentősen befolyásoló körülményről negatív információ

(pl.: munkanélküliség, fizetésképtelenség). Feladatok a hitel kezelésével kapcsolatban A hitel-back-office heti rendszerességgel megküldi az üzleti területnek a sorbanálló ügyfelek listáját. 

Ez alapján az adott ügyfélért felelős hitelreferens, ügyfélmenedzser a következő

feladatokat végzi el a sorbanállás megszüntetése érdekében:

14

A 8.1 rész a Sopron Bank Zrt. Nem problémamentes követelések kezelési szabályzata alapján készült.

51

 Ha a késedelmes fizetés elérte a 7 napot és a hátralék összege meghaladja a 25.000 HUF-ot, telefonos megkeresést kezdeményez, melynek során udvariasan emlékezteti az ügyfelet az esedékes fizetési kötelezettségére, érdeklődik a fizetőképessége iránt, valamint felajánlja a személyes egyeztetést.  Probléma esetén a telefonos megbeszélés eredményét jelöli a sorbanálló listában, különös tekintettel a fizetési ígéret időpontjára és a nem fizetés okára.  Ha a késedelmes fizetés elérte a 15 napot és a hátralék összege a 25.000 HUFot, fizetési emlékeztetőt (adósnak) küld az ügyfél részére, majd a kézbesítését vagy annak meghiúsulását követően újbóli telefonos megkeresést eszközöl, felhívja az ügyfél figyelmét a késedelmes fizetés konzekvenciáira.  30 napos, 25.000 HUF-ot meghaladó késedelem esetén fizetési felszólítás (adósnak), inkasszó küldése, ha eredménytelen, nem elérhető az ügyfél, ez esetben 15 M,- HUF feletti hiteltartozásnál személyes látogatás az ügyfélnél. Ha hitelközvetítős ügyletről van szó, közvetítő közreműködésének kérése.  60 napot és 25.000 HUF-ot meghaladó késedelem esetén 2. fizetési felszólítás (adósnak, adóstársnak, kezesnek) küldése. Ha nem elérhető az ügyfél, nem fizet, ez esetben 5 M,- HUF feletti hitelösszeg esetén személyes látogatás ügyfélnél.  90 napot és a mindenkori minimálbér összegét meghaladó késedelemnél 3. fizetési felszólítás (adósnak, adóstársnak, kezesnek) küldése, ill. a bank jogi osztálya lakossági különleges kezelést igénylő hitelekért felelős munkatársának bevonása. Különleges kezelést igénylő ügyletek: 

üzleti / KRM terület által, negatív információk alapján átsorolt ügyletek,



90 napos, a mindenkori minimálbér összegét meghaladó késedelem.

A különleges kezelés során a hátralék megszüntetésére irányuló feladatokat az ügyfélreferens és a jogi terület erre kijelölt munkatársa (jogi munkatárs) végzi. Az eljárás célja a hitelügylet tartósan problémamentessé tétele.

52

Különleges

kezelés

megkezdésekor

az

ügyfélreferens

a

jogi

munkatárs

rendelkezésére bocsátja másolatban a következő anyagokat, valamint tájékoztatja az ügy egyéb lényeges körülményeiről: 

utolsó aláírt hitelezési jegyzőkönyv,



meglévő értékbecslés, ill. jövedelemigazolás,



friss tulajdoni lap,



szerződésmásolatok,



ügyfél elérhetőségei,



vagyonbiztosítási szerződés.

A jogi munkatárs feladatai Ügyfél fizetőképességének megítélése: a) nem fizetőképes ügyfél esetén javaslattétel behajtásra történő átadásra (Hitelbizottsági döntés), b) fizetőképes ügyfélnél megoldás keresése 3 hónapon belül. Amennyiben ezen határidőn belül nem születik megoldás, úgy kötelezően javaslatot kell tenni a behajtásra. Az ügy előre menetele érdekében a jogi munkatárs aktívan részt vesz a fejlemények figyelemmel kísérésében és szükség esetén az ügyfélreferens bevonásával konkrét lépéseket kezdeményez. Lépések, feladatok 

Szerződések, biztosítékok jogi felülvizsgálata, amennyiben lehetséges biztosítéki

szituáció javítása. 

Amennyiben szükséges, értékbecslések beszerzése, vagyonbiztosítás rendezése,

ezek értékmódosíttatása a BOSS-rendszerben. 

Előterjesztések elkészítésében való közreműködés, véleményezés.



Személyes tárgyalás ügyfélreferens kérésére.

Megoldási formák 

Hátralék összegére max. 6 hónap részletfizetés, fennálló hitel törlesztésének

felfüggesztése, csökkentése mellett. 53



Átmeneti időszakra (max. 12 hónap) csak kamatfizetés vagy csökkentett

törlesztő részlet. 

Áthidaló kölcsön állami kezességvállalás mellett.



Futamidő hosszabbítás (egyéb szabályzatok betartása mellett).



Tartós törlesztő részlet csökkentése, maradványérték max. 25 % beépítése

mellett. A

megoldási

javaslatot

tartalmazó

jegyzőkönyvhöz

kötelezően

az

alábbi

szolgáló

egyéb

dokumentumokat kell mellékelni: 

RIPO (Biztosítéki tábla),



utolsó aláírt hiteldöntés,



utolsó döntéshez leadott jövedelemigazolások,



friss jövedelemigazolások,



utolsó

értékbecslés

(vagy

érték-megállapítás

alapjául

dokumentum), 

tulajdoni lap,



aláírt ügyfélkérelem.

A megoldások során az adós fizetőképességének helyreállítása mellett lényeges szempont a követelés biztosítékainak bővítése, erősítése. Ily módon elvárás, hogy az adós számláit a Sopron Bank Zrt-nél vezesse, jövedelmét ide irányítsa. Kockázatkezelés 

Javaslatot tehet egy adott ügylet különleges kezelést igénylővé minősítésére.



Véleményezi az előterjesztett megoldási javaslatokat kockázati szempontból: az

adós fizetőképessége megfelel-e az adott megoldási javaslatnak, a biztosítéki háttér megfelel-e a bank kockázatvállalási politikájának. 

Javaslatot tehet az adott ügylet jogi úton történő behajtására.

A követelés behajtása A 2006. évi CXII. törvény (Hpt.) alapján a hitelintézet – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között - köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelései behajtására. 54

Amennyiben a hitel felmondásának a hitelszerződésben és a bank egyéb szabályzataiban rögzített okai fennállnak és az adós fizetőképességének helyreállítása nem várható, illetve a különleges kezelés során nem elérhető, a hitel gondozásáért felelős munkatárs a kockázatkezeléssel – valamint különleges kezelés esetén a jogi munkatárssal – folytatott egyezetést követően a Hitelbizottság előtt javaslatot tesz a hitelviszony felmondására. Amennyiben a Hitelbizottság a hitelviszony megszüntetése mellett dönt, a hitelgondozásért felelős munkatárs gondoskodik a hitelszerződés haladéktalan felmondásáról, illetve a felmondás közjegyzői okiratba foglalásáról.

9.2. Hitel átütemezés15 Áthidaló kölcsön álláskeresők részére A Hitel célja A hitel célja, hogy a 2008. szeptember 30-át követően munkanélkülivé vált lakóingatlannal fedezett hitellel rendlelkező adósokon segítsen oly módon, hogy az áthidaló szerződés aláírásáig esedékes és meg nem fizetett, majd az azt követő 24 hónapban esedékes törlesztő részleteiket (részben) ezen hitelből kiegyenlítsék, a Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett. Az igénylés feltételei 

Az Adós, munkaviszonya vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya

2008.szeptember 30-át követően szűnt meg, álláskeresőnek minősül. Fontos, hogy e feltétel az esetben teljesül, ha a háztartásban az egyik fél álláskereső. 

A háztartás tagjainak lakóhelye vagy tartózkodási helye az eredeti hitel

biztosítékául szolgáló lakóingatlan. 

Az áthidaló hitelszerződés aláírásakor a háztartás tagjai az eredeti hitel

biztosítékául szolgáló ingatlanon kívül más lakóingatlannal nem rendelkeznek, kivéve, ha az a háztartás tagjain kívüli személy haszonélvezeti jogával terhelt, és /vagy a háztartás tagjain kívüli személy is tulajdonosa. 15

A 8.2 fejezet a Bank munkatársai, valamint az A nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkező polgárok részére folyósított áthidaló hitelről ügyviteli utasítás alapján készült.

55



Az

eredeti

hitel

biztosítéka

lakóingatlan.

Fontos,

hogy

ráépítési

megállapodással létrejött lakóingatlan nem felel meg a feltételeknek. 

Az eredeti hitel célja lehet akár lakáscél, akár szabadfelhasználás, a biztosíték

határozza meg, hogy igényelhető–e az áthidaló hitel. 

Az eredeti hitel folyósításkori összege nem haladhatja meg a 20.000.000 HUF-

ot, deviza hitel esetén a folyósításkor érvényes MNB középárfolyamon számítva. A hitelszerződésben szereplő hitelösszeg és a folyósítás napján érvényes MNB középárfolyamon számolt hitelösszeg eltérhet egymástól, ezért minden esetben ezt ki kell számolni. 

Az eredeti hitel biztosítékául szolgáló lakóingatlan piaci értéke az eredeti hitel

folyósításakor nem haladta meg a 30.000.000 HUF-ot. 

Az eredeti hitelszerződés aláírására 2009.június 30. előtt került sor.



Az Adósnak nem Fundamentás eredeti hitel esetén vállalni kell az áthidaló

hitelszerződés aláírását követő 24. hónap utolsó napjáig havi minimum 10.000 HUF törlesztést az eredeti hitelből. Amennyiben az ügyfél a vállalt törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget legkésőbb annak esedékességét követő 60 napon belül, akkor az azt követő folyósításokra az állami kezesség nem vonatkozik, így további hitelösszeg nem folyósítható. 

Amennyiben az ügyfél a vállalt fizetési kötelezettségének nem határidőre tesz

eleget (de 60 napon belül), akkor a késedelem miatt felmerülő késedelmi kamatokat az ügyfélnek kell rendezni, ennek megfizetését az ügyintézőnek ellenőrizni kell! Hitelösszeg Az Adós az áthidaló hitelből az áthidaló hitelszerződés aláírásáig a lakáscélú kölcsönszerződéssel kapcsolatban esedékes, de meg nem fizetett törlesztéseket, valamint az aláírást követő 24 hónap törlesztőrészleteit egyenlítheti ki. Ez határozza meg a maximális hitelösszeget. Tekintettel arra, hogy egy hitelösszeg sem deviza, sem forint hitel esetén nem számítható ki pontosan a hitelszerződés megírásának időpontjában, így a bank egy hitelkeretet állít fel az Adósoknak, melyből a már korábban késedelmes, illetve az aláírást követően minden egyes havi törlesztő részletet folyósít.

56

Futamidő A futamidő maximálisan 12 év, de maximum az eredeti hitel lejárata lehet. (A 12 évből 120 hónap törlesztés + 2 év türelmi idő.) Kamat, egyéb hiteldíj A bank a kamaton felül semmilyen hiteldíjat nem számíthat fel. A kölcsön az első 24 hónapban kamatmentes, azt követően a kölcsön kamat 3 havi BUBOR (kamatfelárat nem számít a bank). A kamat évente változó. A kamatváltozás időpontja ügyfélévhez igazodik. Áthidaló kölcsön nehéz helyzetbe került Adósok részére A Hitel célja A hitel célja, hogy az olyan Adósoknak nyújtson segítséget, akiknek ugyan nem szűnt meg munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, de hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzete, illetőleg teherviselő képessége a megváltozott körülmények következtében nem teszi lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését és valószínűsíti, hogy ez az állapot átmenetileg áll fenn. Az igénylés feltételei 

A háztartás tagjainak lakóhelye vagy tartózkodási helye az eredeti hitel

biztosítékául szolgáló lakóingatlan. 

Az áthidaló hitelszerződés aláírásakor a háztartás tagjai az eredeti hitel

biztosítékául szolgáló ingatlanon kívül más lakóingatlannal nem rendelkeznek, kivéve, ha az a háztartás tagjain kívüli személy haszonélvezeti jogával terhelt, és / vagy a háztartás tagjain kívüli személy is tulajdonosa. 

Az

eredeti

hitel

biztosítéka

lakóingatlan.

Fontos,

hogy

ráépítési

megállapodással létrejött lakóingatlan nem felel meg a feltételeknek. 

Az eredeti hitel célja lehet akár lakáscél, akár szabadfelhasználás, a biztosíték

határozza meg, hogy igényelhető–e az áthidaló hitel. (A törvény lakáscélú hitelnek nevezi)

57



Az eredeti hitel folyósításkor összege nem haladhatja meg a

o 15.000.000 HUF-ot, deviza hitel esetén a folyósításkor érvénye MNB középárfolyamon számítva, ha a háztartás tagjainak száma legfeljebb négy fő. o 20.000.000 HUF-ot, deviza hitel esetén a folyósításkor érvénye MNB középárfolyamon számítva, ha a háztartás tagjainak száma öt vagy annál több fő. 

Az eredeti hitel folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlete, vagy az

áthidaló

kölcsön

folyósítására

vonatkozó

hitelszerződés

megkötése

kezdeményezésének időpontjában fizetendő törlesztőrészlete nem haladhatja meg a háztartás nettó havi jövedelmének 60%-át (itt a jelenlegi jövedelemről van szó!). 

A hitelszerződés megkötésének kezdeményezését megelőző hónapban az eredeti

hitel forintban számított törlesztőrészletének és a háztartás havi nettó jövedelmének hányadosa legalább 25%-kal meghaladja az eredeti hitel folyósításkori forintban számított első, nem akciós törlesztőrészletének és a háztartás akkori nettó havi jövedelmének hányadosát. 

Az eredeti hitelszerződésen kívül a háztartás egyetlen tagja sem szerepelhet

semmilyen szerződéssel a KHR-ben. 

Az eredeti hitel biztosítékául szolgáló lakóingatlan piaci értéke az eredeti hitel

folyósításakor nem haladta meg a 30.000.000 HUF-ot. 

Az eredeti hitelszerződés aláírására 2009.június 30. előtt került sor.



Az Adósnak nem Fundamentás eredeti hitel esetén vállalni kell az áthidaló

hitelszerződés aláírását követő 24. hónap utolsó napjáig havonta legalább havi 20.000,- HUF pénzösszeg törlesztését az eredeti hitelből. Amennyiben az ügyfél a vállalt törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget legkésőbb annak esedékességét követő 60 napon belül, akkor az azt követő folyósításokra az állami kezesség nem vonatkozik, így további hitelösszeg nem folyósítható. 

Amennyiben az ügyfél a vállalt fizetési kötelezettségének nem határidőre tesz

eleget (de 60 napon belül), akkor a késedelem miatt felmerülő késedelmi kamatokat az ügyfélnek kell rendezni. Hitelösszeg Az Adós az áthidaló hitelből az áthidaló hitelszerződés aláírásáig a lakáscélú kölcsönszerződés aláírásáig esedékes, de meg nem fizetett törlesztéseket, valamint az aláírást követő 24 hónap törlesztőrészleteit egyenlítheti ki. Ez határozza meg a 58

maximális hitelösszeget. Tekintettel arra, hogy egy hitelösszeg sem deviza, sem forint hitel esetén nem számítható ki pontosan a hitelszerződés megírásának időpontjában, így a bank egy hitelkeretet állít fel az Adósoknak, melyből a már korábban késedelmes, illetve az aláírást követően minden egyes havi törlesztő részletet folyósít. Deviza hitelek esetén a szerződés aláírásakor érvényes banki T napos deviza eladási árfolyamon kell átszámolni a hitelkeretet, abból kiindulva, mintha mind a devizaárfolyam, mind a kamat változatlan lenne a 24 hónap alatt. Futamidő A futamidő maximálisan 10 év, de maximum az eredeti hitel lejárata lehet. (A 10 évből 96 hónap törlesztés + 2 év türelmi idő.) Kamat, egyéb hiteldíj A bank a kamaton felül semmilyen hiteldíjat nem számíthat fel. A kölcsön az első 24 hónapban kamatmentes, azt követően a kölcsön kamat 3 havi BUBOR (kamatfelárat nem számít a bank). A kamat évente változó. A kamatváltozás időpontja ügyfélévhez igazodik. Fizetési nehézséggel küzdő állásukat nem elvesztett Ügyfelek Ezen ügyfélkör fizetési nehézségeinek megoldására a Sopron Bank futamidő hosszabbítást, illetve csökkentett fizetési részletet kínál (maximum 1 év). Mind a két esetben a központ engedélye szükséges. Csökkentett részlet feltételei: 

kereset igazolással kell igazolni a jövedelem csökkenését;



ügyfél által aláírt kérelem, melyben a körülményeket ismerteti;

Csökkentett részlet esetében az Ügyfelet a módosítással kapcsolatban semmilyen fizetési kötelezettség nem terheli. Míg a futamidő hosszabbításnál, szerződés módosítási díjjal, valamint közjegyzői okirat elkészítésének a díjával kell számolni.

59

10. Összefoglalás Az Egyesült Államokból tovagyűrűző gazdasági válság előzményei már az 1990-es évek közepétől megfigyelhetők voltak, amikor is a másodrendű jelzáloghitelezés gyors növekedésnek indult az USA-ban. A subprime jelzáloghitelek lényegében a kockázatosabb adósoknak nyújtott hiteleket takarják. Ezen adósok jelentős része vagy nem rendelkezett megfelelő hiteltörténettel vagy a múltban már fizetési problémái voltak. 2001-2002 környékén az alacsony kamatszint és az ingatlan, mint befektetési forma népszerűsége folytán a háztartások ingatlanvásárlásokba kezdtek. Az ingatlanárak soha nem látott, évi 10-15%-os mértékű növekedésnek indultak, ami tovább hajtotta a keresletet, és a likviditás bővében lévő bankokat is mind magasabb hitelvolumen kihelyezésére serkentette. A

pénzintézetek

kockázatérzékenysége

a

kedvező

ingatlanpiaci

helyzet

következtében csökkent, az önerő- és adósvizsgálat egyre inkább háttérbe szorult. A folyamat 2004-2006 között tetőzött, amikor a hitelek zömét gyenge fizetőképességű adósok vették fel. Ekkor már az ingatlan forgalmi értékének akár 100 százaléka is megkapható volt mindenféle jövedelemvizsgálat nélkül. Az ingatlanpiac és a jelzáloghitelezés együttes erővel robogott előre, elszakítva az ingatlanokat valós piaci értéküktől. A folyamat 2006-ban torpant meg, amikor a gazdasági helyzet kamatemelést tett szükségessé. A kamatokkal dráguló hitelek visszavetették az ingatlanbefektetési kedvet, a hitelek törlesztőrészletei emelkedtek, az ingatlanárak a szűkülő kereslet hatására csökkentek, a rossz hitelek pedig elkezdtek bedőlni. Amikor a piac rájött, hogy a másodlagos jelzáloghitelek árát messze meghaladja azok valós kockázata, kamatemelések sorozata következett. A nemegyszer többszörössé emelkedett hitelkamatokat a jövedelemvizsgálat nélkül hitelhez jutott adósok jelentős része nem tudta visszafizetni, így késedelembe estek. A bankok behajtási folyamata néhány hónap múlva az ingatlanok lefoglalásához és a lakók kilakoltatásához vezetett. Csakhogy a gyakran 100 százalékig meghitelezett lakások értéke a visszafordult piaci folyamatok következtében az eredeti ár alá csökkent, így értékesítésük csak a hitelek egy részére nyújtott fedezetet. A subprime válság kialakulásáért nem lehet egyetlen tényezőt felelőssé tenni. A válság egy klasszikus hitelfellendülés és visszaesés: a subprime hitelpiac 2001 és 2007 60

között majdnem meghétszereződött, mindeközben a jelzáloghitelek minősége folyamatosan romlott, kockázatosságuk növekedett, ellenben a kockázatok ára csökkent. Az emelkedő lakásárak elfedték a jelzáloghitelek piacában rejlő gyengeségeket – amint az árak jelentősen visszaestek, fény derült a hitelek tényleges minőségére…. A 2008 őszén Európába begyűrűző válság mind a mai napig érzékelteti hatását. A fejlődő országokban, köztük hazánkban is problémát okoz a válságból való kilábalás kezelése. A gazdasági környezet – nem csökkenő munkanélküliség, építőipari szektor teljesítményének 20 évvel korábbi szintre való visszaesése - nem ad lehetőséget a magánszemélyeknek arra, hogy pénzügyi helyzetüket stabillá, kiszámíthatóvá tegyék. Egyre többen kényszerülnek hiteleik átütemezésére, a kormányrendelet adta lehetőség ugyanakkor a 2011-es évvel megszűnt. Egyre jobban csökken a rendszeresen fizetők és egyre jelentősebb a késedelembe esők száma, növelve ezzel a bankok céltartalék képzését. Ezt ellensúlyozva a bank kénytelen kamatfelárat növelni, hogy a jövedelmezőségét megtartsa, ez a kamatemelés nem csak az új, hanem a már meglévő Ügyfelekre is vonatkozik. Ez tovább nehezíti a nem szerződésszerűen teljesítők helyzetét, nem kíméli az eddig még problémamentesen törlesztőket, illetve csökkenti az új hitelfelvevők számát. Az új hitelfelvevők számának drasztikus csökkenése előtérbe helyezte a devizahitelezés Magyarországon történő visszaállítását. Itt megint felvetődik a kérdés, hogy melyik hitelt válasszam? Az alacsonyabb kamatozású viszont árfolyamkockázattal

terhelt

devizahitelt,

vagy

a

magasabb

kamatozású,

de

árfolyamkockázattól mentes forinthitelt? Hosszútávon közös érdek, egy kiszámítható, előre jól tervezhető hitelezési struktúra kialakítása, mely lehet forint, vagy deviza alapú, de mindenképp a hitelfelvevő racionális, érzelemmentes döntésére kell alapozni, melyhez a bank körültekintőbb hitelezési stratégiájára van szükség. És hogy mennyi az elég? Erre a kérdésre nem tudok racionális választ adni, hiszen az embereket érzelmeik, vágyaik, álmaik vezérelték a különböző pénzügyi döntéseik meghozatalánál. Egy kínai filozófus gondolata adhat némi támpontot a kérdés megválaszolásához, mi szerint „Az a gazdag, aki tudja: mennyi az elég” 16

16

Lao-ce egy feltehetőleg az ie. 4. században élt kínai filozófus, akiről azonban nem tudni biztosan, hogy valóban létező történelmi személy volt-e, vagy csupán legenda. Lao-ce magyarul „öreg gyermeket” vagy „öreg mestert” jelent

61

11. Irodalomjegyzék Jogszabályok  2006. évi CXII. törvény  361/2009. (XII. 30.) Kormányrendelet Körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet  2010. évi CLIII. törvény (Devizahitelek betiltásáról szóló törvény) Inytv. 16/A § Ptké. 83/A §  2011. évi XVIII. törvény A bíróság végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról

Szakirodalom  ANDRÉ G. F. : Globális válság és átalakulás (in: MISZLEVITZ, F. (szerk.) : Válság a világrendszer szemléletében (Savaria University Press Szombathely, 2009.))  BALÁS, T. – NAGY, M.: A devizahitelek átváltása forinthitelekre (Hitelintézeti Szemle 2010. kilencedik évfolyam 5. szám)  BÁNFI, Z. : (M)értéktelenül – A lakossági hitelek növekedése a válság előtt (Hitelintézeti Szemle 2010. kilencedik évfolyam 4. szám)  JÓZSA, L.: Marketing – Reklám - Piackutatás I. (Göttinger Kiadó, 2003)  KISS, G. – VADAS, G. :

A lakáspiac szerepe a monetáris transzmisszióban

(Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. május.)  SÁGI, J. –

DR.

SÓVÁRGÓ, L. (szerk.) : Lakossági Bankügyletek (Arany Európa

Minőségi Díj, 2003. Párizs)  SZÉCHENYI, I.: Hitel (1828-1829)  SZENTES, T. : Rapszodikus megjegyzések a válságról és a válságot magyarázó nézetekről (in: MISZLIVETZ, F. (szerk.) : Eredeti Válságfelhalmozás Összeomlás vagy átalakulás (Savaria University Press MTA Politikai Tudományok Intézete Szombathely-Budapest, 2009))

62

Internetes források  Lakáshitel:

éveket

dobunk

oda

egy

jobb

ingatlanért;

Szerző:

hvg.hu;

http://hvg.hu/gazdasag/20100812_lakashitel_attitudok_bellresearch; Letöltve: 2011. február 14.  Bedőlt lakáshitelek kezelése; Szerző: Papp Emília http://hvg.hu/hvgfriss/2010.33/201033_bedolt_lakashitelek_kezelese_aladucolva; Letöltve: 2011. február 14. 

A

válság

Magyarországon

–

makrogazdasági

összefüggések;

http://www.avhga.hu/2009_dokumentumok/avalsagmagyarorszagon.pdf;

Letöltve:

2011. március 7.  http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900361.KOR;

Letöltve:

2011. március 13.  http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700141.TV&celpara=16#xcel ; Letöltve: 2011. március 13.  http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100018.TV&kif=kilakoltat% C3%A1s*#xcel; Letöltve: 2011. március 13.  http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400053.TV; Letöltve: 2011. március 13.  http://lakashitel.gini.hu/a-hiteleket-nyujto-bankok/; Letöltve: 2011. március 30.  http://www.sopronbank.hu/magunkrol/a_sopron_bank_tortenete; Letöltve: április 8.  http://www.fundamenta.hu/web/guest/lakas-elotakarekossag

Sopron Bank Burgenland Zrt. dokumentumai  Sopron Bank Zrt. A nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkező polgárok részére folyósított áthidaló hitelről ügyviteli utasítás  Sopron Bank Zrt. Hitelezési Szabályzata  Sopron Bank Zrt. Nem problémamentes követelések kezelési szabályzata Egyéb dokumentumok  Fundamenta-Lakáskassza

Lakás-takarékpénztár

Zártkörűen

Működő

Részvénytársaság Általános Szerződési Feltételek (Üzletszabályzat)  Wall Street 2 – Money never sleeps, Tőzsdecápák2 - A pénz nem alszik, rendező: Oliver Stone (Gordon Gekko beszéde az egyetemen) 63

NYILATKOZAT

Alulírott Preisz Franciska büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A

szakdolgozatban

felhasznált

adatokat

a

szerzői

jogvédelem

figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2011. május 18.

_________________________ hallgató aláírása

64

12. Mellékletek 1. számú melléklet: A Sopron Bank hiteleit összehasonlító táblázat

65

2. számú melléklet: Sopron Bank aktuális törlesztőtáblája.

66

3. számú melléklet: A hitelezés folyamata ábra

67

A Telefon:

Recommend Documents