A Telefon:

Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete

A Keszthelyi kistérség területfejlesztési koncepciójának aktualizálása

Pintér Márta Pénzügy - vállalkozás szak EU projekttervező és finanszírozás szakirány 2009.

Tartalomjegyzék Bevezetés.................................................................................................................................... 3 1. A Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás bemutatása ............................... 4-19 1.1. A Társulás kialakulásának története..................................................................... 4-6 1.2. A kistérségi Társulás működése, feladatellátása ................................................ 6-10 1.3. A kistérség helyzetértékelése ........................................................................... 10-14 1.3.1. Kiterjedés, természeti, környezeti adottságok........................................ 11 1.3.2. Gazdaság ................................................................................................ 12 1.3.3. Társadalom ........................................................................................ 12-14 1.4. A Társulás projektjei 2004-2009. .................................................................... 14-18 1.5. LEADER Egyesület .............................................................................................. 19 2. A Keszthelyi kistérségi települések fejlesztési céljainak összehasonlító elemzése 20052009 Balatongyörök, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Gyenesdiás, Karmacs, Keszthely, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaszántó, Zalavár .................................................................................. 20-50 3. A Keszthelyi kistérség területfejlesztési koncepciója ..................................................... 51-62 3.1. Országos területfejlesztési dokumentumok...................................................... 51-53 3.1.1. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció............................................ 51-52 3.1.2. Országos Területfejlesztési Koncepció .................................................. 52 3.1.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv.......................................................... 53 3.2. Regionális és térségi területfejlesztési dokumentumok ................................... 53-57 3.2.1. Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program ....................... 53-56 3.2.2. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája..................................................... 56 3.2.3. Zala Megye Területfejlesztési Koncepció és Területfejl. Program... 56-57 3.3. A Keszthelyi kistérség SWOT analízise .......................................................... 57-60 3.4. A Keszthelyi kistérség stratégiai programja..................................................... 61-62 Összefoglalás............................................................................................................................ 63 Felhasznált források jegyzéke ............................................................................................. 64-65 Táblázatok jegyzéke............................................................................................................ 66-67 Ábrák jegyzéke......................................................................................................................... 67 Mellékletek.......................................................................................................................... 68-70

2

Bevezetés

A jelenleg Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás néven működő zalai kistérség 2007 szeptemberében jelentős területi átalakuláson ment keresztül. A Keszthely Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás szétvált, amelynek nyomán a kistérség 27 települése 16ra apadt, lakossága 47 ezerről 34 ezerre, a területe pedig 503 km2-ről 349 km2-re csökkent. A változások nagymértékben érintették a Társulásnak a 2005-ben kidolgozott részletes területfejlesztési koncepcióját is. A szakdolgozat célja, hogy bemutassa a Társulást a területi átrendeződés után, s hogy az összetételének megváltozása milyen módon befolyásolta a területfejlesztési célokat, főbb prioritásokat. Röviden bemutatja a Társulás természeti, gazdasági, társadalmi helyzetét, értékeit, lehetőségeit, betekintést ad a Társulás működésébe, feladatellátásába, a közelmúltban megvalósított projektjeibe és a jövőbeni terveibe. Egy összehasonlító elemzés keretében részletesen bemutatja a Társulás településeinek 2005-ben meghatározott fejlesztési terveit és azok megvalósításának jelenlegi állapotát. Ezt követően áttekinti a területfejlesztés országos, regionális és térségi dokumentumainak alapvető elveit, ehhez kapcsolódva megfogalmazza a területfejlesztési koncepció átfogó és stratégiai céljait, az ezekhez kapcsolódó prioritásokat és intézkedési terveket. Figyelembe véve a szakdolgozat mennyiségi korlátaira vonatkozó szabályokat egyes fejezetek szándékosan lényegre szorítkozóak, rövidebb terjedelműek.

3

1. A Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás bemutatása 1.1. A Társulás kialakulásának története A Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás 16 tagtelepülése a Nyugatdunántúli Régió területén, Zala megye keleti részén, a Balaton, Kis-Balaton, a Keszthelyi – hegység, a Zala folyó völgye mentén helyezkedik el. A tervezési-statisztikai kistérség kialakulását megelőzően az önszerveződés nyomán 3 önkéntes fejlesztési, funkcionális társulás működött a területen 1 : a Kis-Balaton Térségi Társulás, a Tátika - Rezi Régió Önkormányzati Társulás és a Keszthely - Hévízi Kistérségi Fejlesztési Társulás. Az önkéntes kistérségek 4045 tagtelepülést fogtak össze, megye és régióhatárokat is átlépve. Közülük az alábbi táblázatban azok kerültek felsorolásra, amelyek alkotói lettek a Keszthely- Hévízi tervezésistatisztikai kistérségnek. 1. táblázat: A három önkéntes társulás érintett települései Keszthely - Hévíz Kistérségi Kis-Balaton Térségi Tátika-Rezi Régió ÖnFejlesztési Társulás Társulás kormányzati Társulás (1994) (1993) (1992) Keszthely Sármellék Zalaszántó Hévíz Zalavár Vindornyalak Gyenesdiás Szentgyörgyvár Vindornyafok Vonyarcvashegy Felsőpáhok Várvölgy Balatongyörök Zalaapáti Vállus Cserszegtomaj Bókaháza Rezi Esztergályhorváti Karmacs Gétye Alsópáhok Dióskál Nemesbük Egeracsa Zalaköveskút Zalaszentmárton Forrás: Natúr-, Kultúr Park Projekt Megvalósíthatósági Tanulmánya 2 A 244/2003. (XII. 18.) sz. Kormányrendeletben meghatározott követelmények szerint 2004. július 21-én az említett három önkéntes társulásból megalakult a Keszthely - Hévíz Kistérség Fejlesztési Többcélú Társulása. A Társulás a következő 27 települést foglalta magába: Keszthely (a székhely település), Alsópáhok, Balatongyörök, Bókaháza, Cserszegtomaj, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Felsőpáhok, Gétye, Gyenesdiás, Hévíz, Karmacs, 1

PYLON Kft.: Keszthely - Hévíz Kistérségi Többcélú Fejlesztési Társulása Közös Térségfejlesztési Koncepciója – Stratégiai Programja a 2005–2015 időszakban, Bp. 2005. 5.p. 2 Natúr-, Kultúr Park Projekt Megvalósíthatósági Tanulmánya, BFH Európa Kft. 2005.

4

Nemesbük,

Rezi,

Sármellék,

Szentgyörgyvár,

Vállus,

Várvölgy,

Vindornyafok,

Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaköveskút, Zalaszántó, Zalaszentmárton és Zalavár. Az önkéntes társulás, a Keszthely - Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás kiemelt feladata volt már a kezdetektől (1994) a területfejlesztés, a régiós gazdaság élénkítése, az örökségtémák és helyszínek megóvása, a turisztikai vonzerők bővítése, s a feladatok a tervezési statisztikai kistérség megalakulásával (2004) csak tovább bővültek. A Társulási Tanács mint a Társulás legfőbb irányító szerve által meghatározott feladatok adminisztrációs teendőit a Társulás munkaszervezete látja el, amelynek személyi állománya 2005-től kibővült. Ennek hátterében a többcélúság jegyében a Társulás által folyamatosan felvett új feladatok álltak. A vonatkozó törvény szerint átalakult Társulás 2005 júliusától a Keszthely - Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás nevet vette fel. A Társulás életében jelentős változást hozott a 2007-es év, mert ekkor napirendre került a kistérségek besorolásának módosítási lehetősége, amely nyomán Zala megyében számos változás következett be. A törvényi lehetőséggel élve a korábbi hat (zalaegerszegi, zalaszentgrói, keszthely-hévízi, nagykanizsai, lenti, letenyei) kistérségből három új (hévízi, pacsai, zalakarosi) 3 megalakulásával 9 kistérség jött létre. Ez a Keszthely – Hévízi Kistérséget olyan módon érintette, hogy 2007. szeptember 25-én a Társulás 27 településéből 11 kivált. Ebből 8 település: Alsópáhok, Cserszegtomaj, Felsőpáhok, Hévíz, Nemesbük, Rezi, Sármellék, Zalaköveskút az újonnan megalakuló Hévízi, további három - Dióskál, Egeraracsa és Zalaszentmárton - pedig a szintén új Pacsai kistérséghez csatlakozott. Ezt követően a 16 településre apadt Társulás új neve a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás lett.

3

KSH Statisztikai Tükör, 2008/81 sz.: A kistérségi szerkezet változása Zala megyében

5

1. ábra: A régi és az új kistérségi szerkezet összehasonlítása (Forrás: KSH Statisztikai Tükör) 4

1.2. A kistérségi Társulás működése, feladatellátása A Társulás működtetésének alapvető szerve a Tanács, amelyet a tagtelepülések polgármesterei alkotnak. A Társulás létrehozásának fő célja 5 a tagtelepülésekre vonatkozó fejlesztési tervek, programok készítésének, megvalósításának, a településfejlesztés összehangolásának biztosítása a kistérség területén, továbbá, hogy a Keszthely és Környéke Kistérség nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésével erősítse és kiaknázza az európai integrációból származó előnyöket, az egész kistérség idegenforgalmi és gazdasági fejlesztésére vonatkozóan. A települési önkormányzatok a többcélú kistérségi társulás keretein belül törekszenek a társulás intézményesítésére, a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítására, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelésére, az egyes térségi feladatok hatékony ellátására. A Társulás gondoskodik a társulási megállapodásban meghatározott térségi együttműködést igénylő a közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó feladat- és hatáskörök ellátásáról. A Társulás munkaszervezete végzi az előkészítő, adminisztrációs, koordináló tevékenységet. A munkaszervezet átlagosan 7-8 fővel működik, jelenleg egy irodavezetővel, egy jogi, egy pénzügyi, egy területfejlesztési, egy közművelődési, egy ügyviteli referenssel, egy belső ellenőrrel, valamint egy GYES -en lévő vidékfejlesztési menedzserrel.

4 5

KSH Statisztikai Tükör II.évf.81 sz. 2008. Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás társulási megállapodása (hatályos 2007. november 21.)

6

A Társulás költségvetésének bevételei, amiből a munkaszervezet működtetése is megvalósul, a feladatellátáshoz kapcsolódó normatíva rendszer alapján igényelt támogatásokból, a Társulás tagtelepüléseinek tagdíjaiból, valamint a különböző célokra nyert pályázati forrásokból történik. A Társulás az utóbbi 2 évben 210 és 260 millió Ft közötti költségvetéssel működött.

A Társulás feladatai 6 Közoktatási feladatok A 2005. július 1. óta szervezett közoktatási feladatok során a Társulás gondoskodik közös közoktatási fejlesztési terv elkészítéséről, a Társulási Tanács dönthet közös intézményfenntartás létrehozásáról és fejlesztéséről. Jelenleg az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás a társulás működési területén önállóan, közszolgáltatási szerződés útján és mikrotársulások által fenntartott intézményekben történik. Azonban a közös kistérségi oktatási intézmény felállításának terve napirenden van. Szociális feladatok A szociális alapszolgáltatások körében a családsegítés, a gyermekjóléti alapellátási feladatok körében a gyermekjóléti szolgáltatás tartozik, amely ellátásáról a társulás mikrotársulások, valamint a Vöröskereszttel kötött ellátási szerződés útján gondoskodik 2005. július 1. óta. A szociális alapszolgáltatási feladatok közül feladat ellátási szerződés keretében a 2006. év negyedik negyedévétől a Társulás ellátja a támogató szolgáltatást, 2006. november 1-jétől pedig a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, amit 2007. június 29-től saját fenntartású, részben önálló intézménye, a Keszthely Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézménye jogutódjaként működő Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központja útján biztosítja. Ugyancsak a 2006-ban létrejött és 2008. január 1-jétől jelentős személyi állománnyal bővült Szociális Szolgáltató Központ látja el a házi segítségnyújtás feladatát a kistérség területén. A Keszthelyi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Társulása 2006. január 1. óta szervezi a kistérség működési területére kiterjedően a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülői hálózatot. Az utóbbi feladatok ellátására a szolgáltatást igénybevevő önkormányzatok külön megállapodást kötnek. A

6

Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás társulási megállapodása

7

Társulás 2008. január 1-je óta biztosítja működési területén a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal kötött szerződés útján a fogyatékosok nappali ellátása szociális alapszolgáltatást. Egészségügyi feladatok A Társulás működési területén – Keszthely kivételével – az egészségügyi alapellátásokhoz kapcsolódó hétközi és hétvégi központi vidéki ügyelet működik a Keszthelyi Városi Kórházban, amely feladatellátás 2005. július 1-jétől indult. A sürgősségi orvosi ellátás fenntartásáról Keszthely Város Önkormányzata önállóan gondoskodik. Területfejlesztési feladatok A Társulás egyik legfontosabb feladata a területfejlesztés, ami az egyesülés, vagyis 2004 júliusa óta ellátásra került. Ez magában foglalja a kistérség területfejlesztési céljainak feltárását, programjainak kidolgozását, a finanszírozási lehetőségek felkutatását, különös tekintettel a megyei és regionális területfejlesztési és állami központi költségvetési forrásokra, valamint az EU –s pénzalapokra és pályázati lehetőségre. A Társulás összefogja a térség épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos infrastrukturális, környezetvédelmi, gazdaság- és vállalkozásélénkítő programjait, egyezteti a tagtelepülési önkormányzatok szükségleteit, pénzügyi és egyéb lehetőségeit, s ezek ismeretében meghatározza a fejlesztési célokat. Feladata továbbá, hogy kiemelje a kistérség idegenforgalmi értékeit, koordinálja a térség munkaerő-piaci és foglalkoztatási kezdeményezéseit, és önálló foglalkoztatási programokat indítson. Foglalkoztatási paktumot működtet. A társulás a céljainak megvalósítása érdekében kapcsolatot tart fenn az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanáccsal, a Regionális ügynökséggel, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal (mivel a Kistérség települései a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet részei), a Balaton Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársával, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanáccsal, a Kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, a kistérségi és Leader koordinátorokkal, valamint a területfejlesztésben közreműködő – országos és helyi társadalmi szervekkel. Fontos koordináló szerepet játszik a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködésében. A Társulás megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal területfejlesztési programok finanszírozására és megvalósítására.

8

Környezet és természetvédelmi feladatok A Társulás összefogja a térség épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos programjait, meghatározza a fejlesztési célok prioritásait, támogatja a térségben a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit. A közös feladatellátás kezdete 2005. július 1. Közbiztonsági feladatok A Társulás együttműködik a térségben a bűnüldözésben és a bűnmegelőzésben érdekelt hatóságokkal, továbbá koncepciót készít a kistérség közbiztonságának javítása érdekében. Kistérségi ügyintézés korszerűsítése A kistérségi munkaszervezet biztosítja a tagtelepülésekkel való közvetlen kapcsolattartást informatikai fejlesztések megvalósítása révén. Mozgókönyvtári feladatok A Társulás 2006 novemberétől biztosítja a mozgókönyvtári feladatok ellátását és a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges feltételek biztosítását. A Társulás elősegíti a nyilvános könyvtár (Fejér György Városi Könyvtár, Keszthely) és a könyvtári szolgáltató hely közötti információcserét, a megrendelések lebonyolítását. Az igényelt normatíva felét a Fejér György Könyvtár részére kerül működési célú támogatásként átadásra, másik feléből az érintett települések könyvtárhelyiségeinek fejlesztése kerül finanszírozásra. A mozgókönyvtári együttműködésben részt vevő településeink: Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Karmacs, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak és Zalavár. Sport és ifjúságvédelmi feladatok A Társulás támogatja a sport és ifjúságvédelmi feladatokat, összehangolja a hatáskörébe tartozó testnevelés és sport céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, szolgáltatásainak biztosítását, a közös sportrendezvényekben való együttműködést. Segíti a kistérségi települések sporthagyományainak megismertetését, pályázatfigyeléssel és közös pályázatokkal segíti a sportolás feltételeinek és színvonalának javítását. Kiemelt figyelmet fordít a kistérségben működő sportszervezetek érdekérvényesítésére, az egymás közötti kapcsolatok segítésére. A feladatellátást a Társulás 2008. január 1. óta valósítja meg.

9

Belső ellenőrzési feladatok A belső ellenőr elvégzi a települési önkormányzatok, azok polgármesteri hivatalainak, körjegyzőségeinek, intézményeinek és Társulás munkaszervezetének belső ellenőrzését, valamint az intézményi társulások és a Társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek ellenőrzését. A Társulás a működési területén a belső ellenőrzési feladatokat jelenleg a munkaszervezetének keretein belül látja el.

1.3. A kistérség helyzetértékelése

2. ábra: a jelenlegi Keszthelyi kistérség térképe (Forrás: VÁTI Kht. )

10

1.3.1. Kiterjedés, természeti, környezeti adottságok 7 A Kistérség a 2007-es szétválást követően területi értelemben olyan formát öltött, hogy gyakorlatilag minden oldalról körülöleli a Hévízi kistérség településeit. Természetföldrajzi értelemben a Keszthelyi kistérség a Balaton, a Keszthelyi-hegység, a Kis-Balaton és a Zala-völgye mentén fekvő településekből áll, melyek közül négy található közvetlenül a Balaton partján (Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök). A Keszthelyi– hegység környezetében helyezkedik el Vállus, attól északra Várvölgy, tőle északnyugati irányban található Zalaszántó és Vindornyalak. Ezektől a községektől délre Vindornyafok és Karmacs fekszik. A Zala közelében északról dél felé haladva találjuk Bókaháza, Gétye, Szentgyörgyvár, Zalaapáti, Esztergályhorváti településeket, s a Kis-Balaton mellett pedig Zalavárt (lásd 1. ábra). A természeti értékekben rendkívül gazdag kistérség elsősorban a Balaton, Kis-Balaton és a Keszthelyi-hegység adta értékek megőrzésére igyekszik nagy figyelmet fordítani, mivel ezek a területek jelentős turisztikai desztinációk is egyben. Nagy részük a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található. Nagy hangsúly helyeződik a környezeti fenntarthatóságra és természetvédelemre. A térség a Zala vízgyűjtő területén helyezkedik el. A Balatonba ömlő folyó vízminősége sokat javult az elmúlt időszakban, bár a Keszthelyiöböl vizének tisztasága mindig kissé kedvezőtlenebb értéket mutat. A balatoni vízminőség javítása érdekében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megvalósította a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer koncepciótervét, melynek alapja a korábban mocsárként létezett Zala-völgy ismételt elárasztása, s ennek következtében kialakuló mocsarasnádas terület a Zalán érkező tápanyagokat feldolgozza, csökkentve a Balaton eutrofizációs terhelését, s előidézve a vízminőség romlásának megállítását. Ugyanakkor az eredeti mocsárvilág részbeni visszaállítása elsősorban a madárvilág számára kialakított élőhelyek miatt jelentős természetvédelmi értéket képvisel. A főleg mészkőből és dolomitból, kis részben bazaltból felépülő Keszthelyi – hegység többnyire tölgyes, bükkös erdőségeit a Bakonyerdő Zrt. kezeli, amelynek feladata a fenntartható erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és fafeldolgozás, ugyanakkor ellátja a természetvédelmi oltalom alatt álló területek szakszerű kezelését. Az uralkodó talajtípus a barnaföld. A térség éghajlati jellemzőit tekintve az éves csapadékmennyiség kb. 660-700 mm, uralkodó szélirány az északi, az éves napfénytartalom 2000 óra körüli, ennek megfelelően a térség a meleg- és napfényigényes kultúráknak (szőlő, gyümölcs) is kedvez.

7

PYLON Kft.: Keszthely - Hévíz Kistérségi Többcélú Fejlesztési Társulása Közös Térségfejlesztési Koncepciója – Stratégiai Programja a 2005–2015 időszakban, Bp. 2005.

11

1.3.2. Gazdaság A kistérség területén a mezőgazdasági termelés alacsony szintű, főként kevéssé kvalifikált, néhány hektáron, viszonylag kevés géppel gazdálkodó családi vállalkozások működnek. A gazdálkodást elsősorban a jövedelem kiegészítés motiválja. A térségben a szervezett termelés és értékesítés alacsony szintű. A szántóföldi növénytermesztés erősen visszaszorult, azonban a gyümölcs- és szőlőtermesztésnek vannak hagyományai. A főleg belterületi ingatlanokon folytatott gyümölcstermesztés saját fogyasztáson túl a helyi idegenforgalom igényeit elégíti ki. Nagyüzemi módon történő gyümölcstermesztés csak elvétve jellemző (pl. Zalaszántón almatermesztés). A szőlőtermesztés nagy jelentőséggel bír elsősorban a Balaton mentén, valamint Várvölgy és Zalaszántó környékén. Az állattartásnak a térségben nincsenek nagy hagyományai, a sertés, baromfitartás családi vállalkozásként előfordul, a méhészet viszont jellemző, valamint a lótenyésztés indult fejlődésnek, s az arra épülő lovas turizmus hódít egyre nagyobb teret. A Balaton parton a halászat játszik még kiemelt szerepet. A mezőgazdaságra épülő ipar nagyon elenyésző a térségben. A keszthelyi hús- és tejüzem bezárásával gyakorlatilag alig létezik a feldolgozóipar. Ipari tevékenységet főként mikro- és kisvállalkozások látnak el, s ezek jelentős része valamilyen módon a turizmushoz kapcsolódik. Az aktív korú lakosság legnagyobb hányada a szolgáltató szférában dolgozik, amely a közszolgáltatások ellátásán túl szintén a turizmus szolgálatába van állítva. Így nem is véletlen, hogy a helyi gazdaság jövedelemtermelő képessége jórészt a turizmushoz kapcsolódik. A térség közlekedési infrastruktúrája viszonylag fejlett: a 71-es, 75-ös, 76-os főutak szelik át, az M7-es autópálya, valamint a sármelléki repülőtér közelsége pedig jelentős előny. A teljes Balatont, kisebb szakaszon a Kis-Balatont körülöleli a kerékpárút, ami az aktív turizmust kedvelők számára vonzó tényező. A szennyvízhálózat kiépítése még nem valósult meg az összes településen, de folyamatosan bővül, ahogy a vezetékes földgáz és hírközlési hálózat is. 1.3.3. Társadalom A 34 ezer állandó lakosú kistérség népsűrűsége 99 fő/km2, ami egy kicsit alacsonyabb az országos átlagnál. A térséget sok szempontból el lehetne különíteni Balaton parti településekre és a tótól távolabb eső településekre. A Balaton partiak közül Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök lakosságszáma folyamatosan növekszik, bár nem a természetes szaporodás növekvő tendenciái nyomán, hanem a pozitív migrációs folyamatoknak köszönhetően. Keszthely és a háttérfalvak lakosságára az elöregedés, a természetes fogyás jellemző, mert a

12

fiatalok a munka vagy a szélesebb körű szolgáltatási lehetőségek miatt elköltöznek a nagyobb településekre. A lakosság jelentős része a szolgáltató szektorban, azon belül is a főként nyári szezonra korlátozódó idegenforgalomhoz kapcsolódó munkakörökben talál munkát. Abban az időszakban az álláskeresők aránya csökken, viszont a téli hónapokban a tendencia megfordul. A kistérség központja a 20 ezer állandó lakossal rendelkező Keszthely a környék kulturális és oktatási központja is egyben. A város számos általános és középiskolával rendelkezik, s az immáron Veszprém központtal működő Pannon Egyetem Georgikon Kara is itt található. Az eredetileg agrárszakember képzéssel foglalkozó, 1797-ben alapított egyetem folyamatosan próbál a piaci igények szerint megújulni szélesebb spektrumú képzési kínálattal, s több száz felsőfokú végzettségű fiatalt bocsát ki évente. Azonban a megfelelő munkahely hiányában a magasan kvalifikált munkaerő nagyobb városokban keres munkalehetőséget, így jelentős a várost és a térséget elhagyó, felsőfokú végzettségűek aránya. Egészségügyi szolgálat terén a térséget ellátja a Keszthelyen működő Városi Kórház. A közművelődés ellátásában számos intézmény vesz részt, Keszthely központtal: a Balaton Színház és Kongresszusi Központ, a Fejér György Városi Könyvtár, továbbá múzeumok, mint a Helikon Kastélymúzeum, a Balatoni és a Georgikon Majormúzeum stb. A térségben a turizmus nyomán a frekventált helyzetű Balaton parti települések kedvezőbb gazdasági helyzetben vannak, míg a háttértelepülések falusi turizmusa közel sem olyan versenyképes. A Balatontól távolabb eső települések a nyugodtabb, csendesebb életfeltételek biztosításával, az olcsóbb telekárakkal tudnak előnybe kerülni.

13

A Keszthelyi kistérség községeinek lakosságszáma 2008. 4 000

lakosságszám (fő)

3 500 3 000 2 500 2 000

lakosságszám (fő)

1 500 1 000 500

Zalavár

Zalaszántó

Zalaapáti

Vonyarcvashegy

Vindornyalak

Vindornyafok

Várvölgy

Vállus

Szentgyörgyvár

Karmacs

Gyenesdiás

Gétye

Esztergályhorváti

Bókaháza

Balatongyörök

0

települések neve

3. ábra: a Keszthelyi kistérség községeinek lakosságszáma (adatok: KSH 2008, saját feldolgozás)

1.4. A Társulás projektjei 2004-2009. A Társulás - a területfejlesztési feladatai ellátásához kapcsolódóan - több kistérségi települési önkormányzatot, illetve egyéb szervezetet magában foglaló hazai, illetve nemzetközi projektet valósított meg az elmúlt években. A dolgozat a teljesség igénye nélkül kiemel, és röviden bemutat néhányat. A Társulás 2004-ben a Belügyminisztériumtól nyert vissza nem térítendő, működési jellegű, központi költségvetési támogatást, amiből részben külső szakértőkkel el tudta készíttetni a területfejlesztésnek a térségre vonatkozó alapdokumentumait: a területfejlesztési koncepciót (a három korábbi önkéntes társulás tíz éves múltja során kialakított fejlesztési anyagainak figyelembe vételével), a Natúr- kultúrpark, a Tematikus utak megvalósíthatósági tanulmányait és a Marketing tervet. Ez nagy lendületet adott a Társulás területfejlesztési programozási és pályázatokkal kapcsolatos tervezési feladatainak eredményesebb ellátásához.

14

A Balaton Fejlesztési Tanács által 2005-ben meghirdetett Pályázat Előkészítési Alap II. (PEA II.) felhívásában a kistérségi társulások is benyújthatták pályázataikat a régió számára kiemelt jelentőségű projektek teljes körű előkészítésének támogatására. A Társulás pedig támogatást nyert a sármelléki repülőtér infrastruktúra ellátása és közműveinek engedélyezési tervei (7 millió), a Keszthelyi - hegység turisztikai fejlesztése (5,5 millió), valamint a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó közös Világörökségi listára kerüléséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozására. A Hídépítés a régiók partjai között elnevezésű projekt a Magyarország- Ausztria PHARE CBC 2003. évi Kis Projekt Alapból elnyert 90 %-os támogatási intenzitással, nettó 20 ezer Euro (kb.5 millió Ft) költségvetéssel indult el 2005 végén. A projekt célja a Fertő-tó térségében – elsősorban Ausztriában – megvalósult természetvédelmi és kerékpáros turisztikai fejlesztések eredményeinek megismerése, átvétele és lehetőség szerint alkalmazása volt a Nyugat-Balaton térségében. A projektben a Társulás partnerei a Balaton Nemzeti Park Igazgatósága, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, a Hegykői Község Önkormányzata és osztrák oldalról a Neusiedler See- Seewinkel Nemzeti Park voltak. A projekt keretein belül egy 18 órás előadássorozat, két tanulmányút, továbbá egy, a Fertő-menti nemzetközi együttműködést értékelő, határ-menti partnerségi módszertanra vonatkozó tanulmány került elkészítésre. A „Keszthely - Hévíz Kistérségi Foglalkoztatási Paktum létrehozása és határ-menti tapasztalatcsere” c. Magyarország - Szlovénia PHARE CBC pályázat keretében a térség 51 273 000 Ft támogatás nyert el, amihez a Társulásnak 10 % önrészt kellett biztosítani. A 2005 májusától 2006 szeptemberéig futó projekt keretében elkészült a helyzetelemzés és a térség foglalkoztatási stratégiája, amely célul tűzte ki a foglalkoztatási szint növelését, a munkanélküliség csökkentését, munkahelyek teremtését, a helyi foglalkoztatás növelését. Létrejött a Kistérségi Foglalkoztatási Paktum, annak menedzsment háttere, s több szeminárium, szervezetfejlesztési tréning és workshop ösztönözte a térségi párbeszédet, együttműködést a munkaügyi központ, az önkormányzatok, munkaadók, civilek és szakképző intézmények között. A projekt keretében az említett foglalkoztatási stratégia kidolgozásán túl több szlovén - Mura vidéki - tanulmányút, irodai eszközbeszerzés (bútor, számítógép, fénymásoló) és honlap fejlesztés is megvalósult. A projekt 2008-tól új életre kelt a Keszthelyi Akadémia Alapítvány koordinálásában, amiben a Keszthelyi és Hévízi kistérségek továbbra is együtt15

működnek - Keszthely és Hévíz Térsége Foglalkoztatási Paktum néven (lásd: Mellékletek 2. kép). A támogatásból - amit két évre egy fő projektmenedzser bérére és járulékaira, valamint működési költségek finanszírozására lehet fordítani – tud folytatódni a kitűzött célok megvalósítása. A „határrégiók sajátosságai” című INTERREG III. A horvát- magyar projekt 2006. január és 2007. július között került megvalósításra 31 millió forintos pályázati forrásból. A projekt általános célkitűzése a vidéki gazdaság szereplőinek felkészítése, képzése volt a versenyképesség nyújtotta előnyök kihasználásának és a vidék népességmegtartó erejének megőrzése érdekében. A Társulás két partnere a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara és a horvát Krizevci Mezőgazdasági Főiskola volt, akik oktatói együttműködést, közös kutatási program kidolgozását, hallgatócserét bonyolítottak le és közös tananyag-fejlesztési és kísérleti oktatási programban működtek közre. A projekt keretében finanszírozásra került a tanulmányutak szervezése, eszközbeszerzés, a kutatómunka eredményeit összefoglaló tanulmány- és tananyagkészítés (lásd: Mellékletek 1. kép), konferenciák tartása, szakértők díjai és működési költségek. A projektben a Kistérség inkább közvetítő, koordináló szerepet játszott a két intézmény együttműködésének egyengetésében. A Nyugat-Dunántúli Regionális Ügynökség Kht. partnerként vett részt az Unió INTERREG III. C programja keretében támogatást nyert „GRIP-IT TONE - Nemzetközi Turisztikai hálózat a történelmi központokban” című projektben. A nemzetközi projekt célja négy régió (két olaszországi, egy cseh és a nyugat-dunántúli) együttműködésében nemzetközi mintaprojektek kidolgozása, a fenntartható turizmusfejlesztés és a történelmi örökséghelyszínek bemutatása volt. A Társulás 2006-ban sikeresen pályázott a GRIP-IT egyik alprojektjének megvalósítására, amelyhez 40.000 euro (akkori árfolyamon kb. 10 millió Ft) önerő nélküli, utófinanszírozású forrást kapott. A 2006. szeptember és 2007. június között lezajlott projekt nyomán örökségvédelmi oktatáshoz kapcsolódó tananyagok fejlesztése, történelmi helyszínek, védett műemlékek bemutatását, dokumentálását segítő technikai eszközök beszerzése történt, valamint műemlékek 3D-s modelljét bemutató kisfilm készítése a Balatoni Múzeum számára. A pályázat keretében több szakmai konferencia valósult meg a partner országok térségeiben is. A forrásból a projekten dolgozó 2 irodai munkatárs bérének 30 %-a, valamint az iroda működéséhez kapcsolódó költségek is elszámolásra kerültek.

16

A nem területfejlesztési célokat szolgáló kistérségi programok között lehet megemlíteni a két közmunka programot, amit az elmúlt 3 évben megvalósított a Társulás. 2007-ben 25 millió Ft támogatásban részesül a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól, hogy 32 fő álláskeresőt 7 hónapon keresztül foglalkoztasson általános önkormányzati feladatok ellátására. A bérek, járulékok finanszírozása mellett eszközbeszerzésre és 8 fő részvételével kisgépkezelői tanfolyam megvalósítása is sor került. A második program 2008. december és 2009. március között zajlott le, amely során 36 főt foglalkoztatott a Társulás 4 hónapon keresztül szintén az SZMM támogatásával (10 %-os önrész biztosítása mellett) a kistérség 10 településén (lásd: Mellékletek 6. kép). A Társulás koordinálásában került sor a testvér-települési találkozók megvalósítását célzó uniós pályázatok beadására, amelyek közül az első (2007-ben) Karmacs testvértelepülési találkozóját finanszírozta, a második, 2008-ban azonban már a kistérség 6 településének részvételével valósult meg. Ez utóbbi a „Székelyek a Nyugat-Balatonnál” elnevezésű program keretében több színhelyen megvalósuló szervezett programsorozat nyomán ismertette meg a 170 erdélyi vendéggel a térséget. A kistérség szintén koordináló szerepet vállalt településeinek civil szervezeteihez kapcsolódó, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiírt sportpályázatok lebonyolításában. A Társulás 2007-ben és 2008-ban is sikeres iskolai sporttáborokat (lásd: Mellékletek 5. kép), valamint szenior sportprogramot bonyolított le partnerszervezeteinek közreműködésével, amelynek összköltségeihez 75 %-os intenziású támogatási forrást kapott. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt KÖZKINCS felhívás nyomán a Társulás két pályázatával is támogatásban részesült 2008-ban, s ennek köszönhetően megalakításra és működtetésre került a közművelődési Kerek-asztal (540 ezer Ft-os támogatással), amely feladata a kulturális és közművelődési stratégia elkészítésének koordinálása, kistérségi programok kezdeményezése, rendezvénynaptár összeállítása volt. A közművelődési referens foglalkoztatására beadott, szintén nyertes Közkincs pályázat keretében a Társulás 3,5 millió Ft-os támogatásban részesült, amiből a referens bérét, járulékait, s eszközbeszerzést lehetett megvalósítani. A program lezárását követően a Társulás újabb pályázatokat nyújtott be a Minisztériumhoz a Kerek-asztal folytatására (690 000 Ft), a közművelődési referens továbbfoglalkoztatására (2 600 000 Ft) és új elemként a Komplex Kistérségi rendezvénysorozat lebonyolítására (990 000 Ft). Mindhárom pályázat sikerrel járt, így 2009 augusztusától 2010 má17

jusáig folytatódhat a megkezdett közművelődési munka kiegészítve a Jeles Napok a Zalai Dombhátakon elnevezésű rendezvénysorozattal (lásd: Mellékletek: 4. kép). A jelenleg futó kistérségi fejlesztések közül kiemelhető a Társulás 9 településének (Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Vállus, Várvölgy, Zalaszántó, Karmacs, Zalaapáti) részvételével 41 helyszínen megvalósuló autóbuszváró építés, illetve felújítás, amely a Nyugat-dunántúli Operatív Program (közösségi közlekedésfejlesztés) pályázati forrásából kerül finanszírozásra. Az egységes arculat kialakítását is célzó beruházás amely várhatóan 2009 őszére fog befejeződni – közel 100 millió Ft-ból készül el, 90 %-os támogatási intenzitás mellett (lásd: Mellékletek 3. kép).

18

1.5. LEADER Egyesület A Keszthelyi kistérség községi önkormányzatai a Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig LEADER Egyesület részét képezik. A Leader együttműködés célja - ahogy az uniós elvek is megfogalmazták - az elszegényedő vidéki térségek leszakadásának megakadályozására irányuló alulról építkező közösségi szerveződés. Célja a vidéki térségben élők segítése, hogy a hosszabb távú fejlesztési lehetőségeik megvalósulásra kerülhessenek. Nagy hangsúly helyeződik a fenntarthatóságra, s természeti és kulturális örökség megóvásra, a munkahelyteremtésre, a helyi közösségek szervezeti feltételeinek javítására. A Leader szervezet kialakításának koncepciója, hogy a közösségben mind az önkormányzatok, mind a civil, mind pedig a vállalkozói réteg képviselve legyen, hogy együttes céljaikat közösen tudják megfogalmazni, kidolgozni, megvalósítani tevékenységeik összehangolásával. A Leader kedvezményezettjei a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok (más néven Helyi Akciócsoport, röviden HACs). Jelenleg az egyesületi HACs 76 tagja között a Tapolcai és Keszthelyi kistérség településein működő önkormányzatok (44), civil szervezetek és vállalkozások szerepelnek. A 2008 szeptemberében elkészült Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában (HVS) részletes helyzetértékelés után meghatározásra kerültek a főbb célok, mint a vidéken élők életminőségének javítása, munkahelyteremtés és - megőrzés, az együttműködési készség növelése, a helyi társadalom szervezettségének javítása. A Leader munkaszervezet 2008. október 1-jén került felállításra Badacsonytomajon, ahol kezdetben 3, majd 2009 januárjától 5 főre bővült a szervezet. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelye mentén megjelent pályázati lehetőségeket (vidéki örökség megőrzése, turisztikai tevékenység fejlesztése, falufejlesztés és - megújítás, mikrovállalkozások fejlesztése) a közösség kihasználta, amit a határidő lejártáig (2009 januárjáig) beérkezett 89 pályázat is mutat. A pályázatok jelenleg még elbírálás alatt vannak. A települések fejlesztési projektjei kapcsán (következő fejezet) még megjegyzésre kerülnek, hogy az egyes önkormányzatok, illetve más szervezetek milyen céllal adtak be pályázatokat a Leader III. tengelyre.

19

2. A Keszthelyi kistérségi települések fejlesztési céljainak összehasonlító elemzése 2005-2009. A Kistérség megbízásából 2005-ben elkészült (Pylon Kft. által) a Keszthely – Hévíz Kistérség Többcélú Fejlesztési Társulása közös térségfejlesztési koncepciója, stratégiai programja, amely egy rendkívül részletes helyzetelemzés és több szempontból megközelített átfogó, fejlesztési célok meghatározása mellett a 2005-2015 közötti időszakra vonatkozóan felvázolta a kistérség településeinek fejlesztési terveit, projektjeit. Ezek a tervek egy 2007-es kistérségi felmérés nyomán némileg aktualizálásra kerültek, módosultak. Jelenleg e dolgozat megpróbálja összehasonlítani az említett dokumentumokban felsorolt terveket a megvalósításuk ütemezése alapján, áttekinti, hogy melyek kerültek befejezésre, melyek vannak folyamatban, valamint melyek azok, amelyek forráshiány vagy más tényező miatt továbbra is csak tervek maradtak. Elsődlegesen az önkormányzati tervek kerültek felülvizsgálatra, s csak másodlagosan a vállalkozói vagy egyéb beruházások. A megvalósított projektek esetében megvizsgálásra kerül, hogy milyen forrásból történt a kivitelezés, amennyiben pályázati úton nyert támogatásból, akkor az milyen volumenű volt, továbbá a jövőbeni fejlesztési tervekbe is betekintést ad. Az említett 2005-ös térségfejlesztési dokumentum projektterveinek kizárólag prioritási tengelyekhez, illetve horizontális egységekhez történő hozzárendelési koncepciójával ellentétben e dolgozat elsősorban települések szerint kívánja végigtekinteni a fejlesztési igényeket. Ennek az oka, hogy a kistérség települései kiterjedésüket, lakosságszámukat, vonzáskörzetüket, gazdasági volumenüket, a térségben betöltött szerepüket tekintve óriási különbségeket mutatnak, s külön figyelmet kívánunk fordítani - Keszthely kivételével - minden egyes településre, bemutatva a reális fejlesztési irányokat és lehetőséget. Az áttekinthetőség kedvéért táblázatos formában bemutatásra kerülő tervek a települések polgármestereivel való személyes találkozás és egyeztetés nyomán készültek8 . A tervek bemutatását követően kerül majd sor a térség összesített stratégiai fejlesztési irányainak rövid felvázolására. Keszthely azért marad ki az elemzésből, mert olyan sok projekt kötődik hozzá, hogy annak vázlatos bemutatása is egy önálló dolgozat lehetne.

8

Az összes kistérségi településhez készített projektfelmérő táblázat első két oszlopa –ahogy megnevezésre is került - a 2005-ös területfejlesztési koncepcióban megnevezett projekteket tartalmazza, a többi oszlop pedig a terv felülvizsgálata, vagyis saját feldolgozás eredménye.

20

Balatongyörök Balatongyörök a kistérség Balaton parti települései közül a legkisebb. A csodálatos fekvésű 1.123 fős település főként az idegenforgalmából él, amellyel kapcsolatos szolgáltatásait folyamatosan bővíti. A Szépkilátó, a Balaton, a túrázási lehetőségek, a nyári rendezvények eddig is sok látogatót vonzottak, s a jelenleg épülő golfpálya ennek a sportnak a kedvelőit is feltehetően ide fogja csábítani. A fejlesztési lehetőségek között nagyobb magánberuházások is szerepelnek, mint az üdülőfalu építés, mellette vitorláskikötő, ötcsillagos szálloda és konferenciaközpont, a Szépkilátó jobb megközelítése miatt lekanyarodó sáv építése a 71-es út mentén, az út fölött átívelő gyaloghíd építés, a golfturizmushoz kapcsolódó szolgáltatás fejlesztés és standfejlesztés. 2. táblázat: Balatongyörök 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak)

Projekt megnevezése Szépkilátó kialak., továbbfejlesztés Balatoni kerékpárút XVIXVIII. Strandi mederkotrás Halastó létesítése Kerékpárút Balatongyörök Vállus között Szt. Mihály templom felújítása

Településközpont rehabilitáció

összköltség (millió Ft)

Megvalósítás foka

ideje

egy része 800 elkészült

2006

51,46 elkészült

2003

26 elkészült folyamat300 ban

2003-2004

összege (millió Ft)

finanszírozás módja

4 BFT forrás

15-20 saját forrás

megjegyzés

Római Forrás felújítása karbantartás évi 1 millió (saját forrásból) lidósítás, partfal elbontás, füvesítés Magánberuházás

elméletileg tervezés 25 alatt

érdekellentétek és engedélyezési tervek hiányában félretéve

folyamat1,5 ban

fűtés megvan, orgona, harangcsere, harangtorony megerősítése

Részben 60 megvalósult

2006

BFT forrás 20 + saját erő

2008

BFT forrás (10) egyházi (8), saját Közösségi Ház, em48 erő (30) lékház kialakítása

21

3. táblázat: Balatongyörök 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek

Projekt megnevezése


Szépkilátónál körforgalom megépítése Szépkilátó mellett lekanyarodó sáv megépítése, gyalogoshíd az 71-es út fölött Szépkilátónál fogadóterület felújítása, térkövezés

golfpálya építés 5 *-os szálloda és 1000 fős konferenciaközpont

tervezés 70 alatt

pályázat

2009

részben 200 elkészült

járdaépítés, csapadékvíz elvezés a faluközponttól a Szépkilátóig 50-80

üdülőfalu építés

pályázat

folyamat99 ban

csónak- és vitorláskikötő

Böngyér u. útburkolat felújítás

tervezés 100 alatt

folyamatban

buszváró építés a Keszthelyi kistérségben (41 helyszínen)

strandfejlesztés

foka

Projekt felülvizsgálat 2009. Megvalósítás összege finanszírozás módja ideje (millió Ft)

max 25 % önerő

kistérségi projekt csónakkikötő megépült, magánberuházás

150

tervezés alatt

saját forrás

tervezés alatt elkészült tervezés 3000 alatt folyamat2000 ban tervezés alatt

Leader III. tengelyhez beadva NYDOP Teljes 3.2.1. pályáprojekt: zat + 10 % 99 önerő

megjegyzés

2008

Leader III. a strand minőségi tengelyhez színvonalának fejbeadva lesztése TEUT 50% + 9,7 saját forrás Magánberuházás

2009-2010

Magánberuházás Magánberuházás

22

Bókaháza A Zalaapáti körjegyzőséghez tartozó Bókaháza a Zala völgyében található 317 fős község. Nevezetessége a 18. században épült, jelenleg felújított állapotban és magánkézben lévő Botka kastély. A gondosan rendezett település, a felújított faluközpont, a település vezetőségét és a lakosság összefogását dicséri, ami minden közös kezdeményezésen megmutatkozik. A főbb prioritást élvező fejlesztések között lehet számon tartani a településközpont összképének javítását, a közpark létrehozását látványtóval, a sportpálya melletti öltöző, vizesblokk megépítését, a belterületi utak javítását és a kerékpárút építését. 4. táblázat: Bókaháza 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak) Projekt megnevezése Községi úthálózatfejl., (önk. tulajdonú belterületi utak felújítása) Településkp. rend. település összkép jav.

összköltség (millió Ft) 21,9


elkészült

ideje

2005, 2007, 2008.



TEUT, CÉDE pályázat + önrész

3 pályázattal megvalósult az utak kiszélesítése, leaszfaltozása

Leader III. tengelyre 15 beadva

régi tejcsarnok épület lebontása (tulajdonrendezés), parkosítás, parkolóhelyek kiépítése, látványtó megvalósítás Bókaházi patak felduzzasztásával

Megye (11), saját 15 forrás (4)

módosult a projekt: idősek klubja + rendelő lett kialakítva

10 10 folyamatban

Közpark továbbfejl., látványtó, játszótér

Idősek otthona kialakítása Új utca nyitása (infrastr. kiép.), telekek kialakítása, közműhálózat kiépítése

50 a módosult terv elkészült ismeretlen kts. elméletileg tervezés alatt

2005

megjegyzés

rendezési terv megvan hozzá, de igény még nincs rá

5. táblázat: Bókaháza 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek

Projekt megnevezése sportpályaépítés, fedett szín építése, rendezvénypódium


Projekt felülvizsgálat 2009. Megvalósítás összege finanszírozás módja foka ideje (millió Ft) elkészült

2006

4-5 saját forrás

megjegyzés

egy betonozott kézilabdapálya, egy focipálya, a fedett szín

23

sporttevékenységhez kapcsolódó szociális helyiségek: sportöltöző vizesblokk építése

tervezés alatt

pályázati forrás kellene a megvalósításhoz

4-5 FVM-hez beadott 3 IKSZT része

kultúrházhoz vizesblokk építése

folyamatban

temető területén járda készítése térkőből

elkészült

2008

CÉDE pá2,8 lyázat + saját forrás

temetőben a térkövezés folyatatása, parkoló és gépkocsiforduló építése

tervezés alatt

20092010

2,7 saját forrás

falukemence a központban

elkészült

2009

0,15 saját forrás

Zalacsány- Zalaapáti kerékpárút megvalósítása Bókaháza- Gétye zártkerti úthálózat megépítése 4-5 km illegális hulladéklerakó felszámolása templom külső-belső felújítása közművelődési tevékenységet szolgáló eszközök beszerzése

lovaspanzió építés

tervezés alatt

kizárólag pályázat

kis része elkészült, a többi terve20 zés alatt elkészült

2008

folyamatban

2009

részben megvalósult tervezés alatt

20072008, 2009

pályázat KVM pá2 lyázat

kistérségi mozókönyvtári támogatás-ból + 1,5 saját forrás

kizárólag 15 pályázat

tervezés alatt megvalósult

szőlőhegyen át vezető utak megépítése, nincs rá keret, térségi összefogás kellene

hangosító berendezés, kultúrházba székek, asztalok, könyvespolcok, szám.gép asztalok, dvd lejátszó magánberuházás

tervezés alatt

Teleház, infó-szoba

3 km hosszan

15 pályázat

Járda felújítás

Zártkerti rész villamosítása

a falunapon lett felavatva, abban sütöttek az asszonyok

2008

A faluközpontban térkő, egyéb szakaszokon aszfalt burkolat. Szükséges a tulajdonviszonyok rendezés. Kb. 2 km hosszan. Az E-ON részlegesen vállalta a megvalósítást 5 db számítógép, internet

24

Esztergályhorváti A Zalaapáti és Zalavár között elhelyezkedő 484 fős Esztergályhorváti két település egyesüléséből jött létre 1966-ban. A község jelenlegi legfőbb beruházása a szennyvízhálózat kiépítése, amely folyamatban van, továbbá a belterületi utak javítása, játszótér kialakítás, sportöltöző, s templomfelújítás szerepel a tervek között. 6. táblázat: Esztergályhorváti 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak) Projekt megnevezése községi út, járda, mezőgazdasági út, infrastruktúra fejlesztés

összköltség (millió Ft) 10


ideje

részben elkészült 2005 6

ifjúsági táboroztatás bővítés fejlesztés



megjegyzés

TEUT 57 %-ban + Kossuth L. u. felújí5,52 saját forrás tás Leader III. tengely 5 pályázat

tervezés alatt

25 nincs ilyen terv

vadászturizmus fejlesztés

7. táblázat: Esztergályhorváti 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek Projekt megnevezése


foka


szennyvíz beruházás folyamatban gyaloghíd felújítás folyamatban templom felújítása

játszótér egységes utcanévtáblák, információ táblák

részben elkészült

20072011

167 ROP

megjegyzés szennyvíztisztító elkészült, a 2. ütem további 70 millió

Leader III. tengely pályázatra beadva

6,7 saját forrás

templomtető rekonstrukció megvalósult, a toronyé még nem

tervezés alatt tervezés alatt

25

könyvtárhelyiség fejlesztés elkészült falugondnoki busz beszerzés sportöltöző tetőterének közösségi helyiséggé alakítása

megvalósítva

12 tervezés alatt

20072008 2008

kistérségi mozgókönyvtári támogatás1,2 ból pályázat + 10 önrész

székek, számítógép, nyomtatóbeszerzés, járólapozás, villanyszerelési munkák

pályázat

26

Gétye A szintén Zalaapátival körjegyzőségben álló, 128 lelket számláló zsákfalu legfőbb vonzereje a csend és nyugalom, ami sok külföldit (német, svájci, brit állampolgárt) is idecsábít a településre. Ennek nyomán számos ház kerül felújításra. Legfőbb tervek az önkormányzati épület, a templom, a belterületi utak felújítása, továbbá szeretne a község egy játszóteret építeni a gyerekeknek. Az iskoláskorú fiatalok Zalaapátiba való bejárása ettől a tanévtől a falugondnoki buszbeszerzésnek köszönhetően sokkal egyszerűbbé válik majd. 8. táblázat: Gétye 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak) Projekt megnevezése


Római kat. Templom felújítása


ideje

Intézmény központ bővítése, felújítása

orvosi rendelő felújítása

folyamatban

község belterületi útjainak felújítása

6,3

szigetelés, belső padozat csere, világosítás, belső festés, fűtés

könyvtár felújítás lezajlott kistérségi támogatással (mozgókönyvtári 10-15 pályázatból normatíva), többi helyiség felújítása még terv: szigetelés, nyílászáró csere stb.

tervben van

részben megvalósult

megjegyzés

helytörténeti múpályázatból zeum kialakítása benne

tervben van



Leader III.tengelyhez beadva 13 (Gétyei Baráti Kör Egyesület által)

16,5 kereskedelmi épület (felvásárló épület) felújítása


2000

belső felújítás megvan, további 5 pályázatból terv: nyílászáró csere, szigetelés, külső felújítás

2007

Kossuth L. utca (900 m) felújított, TEUT további 3 belterüle9 pályázatból ti út felújításra vár, + saját erő kb. 50 millióra lenne szükség pályázatból

27

községi szennyvízhálózat kialakítása

kiépítése és a fennpályázatból tartása is hatalmas összeg lenne

terv maradt 200

községi területrendezési terv elkészítése

4

külterületi út javítása

megvalósult

2008

1,9 temetőhöz és víztározóhoz vezető út 3 pályázatból szilárdabb burkolattal ellátása

tervben van

9. táblázat: Gétye 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek Projekt megnevezése


foka

Projekt felülvizsgálat 2009. Megvalósítás összege finanszírozás módja (millió ideje Ft)

könyvtári, közművelődési funkciók ellátásához szükséges eszközbeszerzés Szentpéterúrral összekötő út kátyúzása 500 m a településre eső rész falugondnoki busz beszerzése hegyi utak kövezése, aszfaltozása (kb.8-10 km) temetőhöz kapuk felújítása (3) játszótér építése

20072008

kistérségi forrás (mozgókönyvtári 1,2 normatíva)

megjegyzés

polcok, asztalok, székek, kályhák, hangosítóberendezés

terv maradt pályázat megvalósult

20082009

10 pályázat

tervben van

10 pályázat

tervben van

1 pályázat

tervben van

2,5-3 pályázat

28

Gyenesdiás A rohamosan fejlődő 3 565 lakosú Balaton parti nagyközség jelentős idegenforgalmat bonyolít, hiszen a vízi sportok mellett a kirándulni, túrázni vágyók igényeit is kielégíti, legyen szó gyalogos, kerékpáros vagy lovas turistákról. A Keszthelyi – hegységben számos túraútvonal került kialakításra, a Balaton partján bicikliút épült, a Nagymező, s az ott található erdei tornapálya pedig régóta szolgálják az iskolás fiatalok, illetve családok szabadtéri szórakozását. A nagyközség részletes befektetési portfoliót készített, amely magántőke bevonással képzeli el a nagyszabású beruházásokat, mint a Balaton parti 4-5 csillagos szállodaépítést, operaszikla fejlesztést, aqua- és kalandpark építést, a sport és lovas centrum kialakítást, a faluskanzen építést, szórakoztató központ építését a diási réten és a Nagymező natúr kultúrpark fejlesztést. 10. táblázat: Gyenesdiás 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak) Projekt megnevezése Operaszika 7500 férőhelyes szabadtéri színpad (mellette aqua- és kalandpark)



ideje

tervben van

2000

1500

strandfejlesztés

folyamatos

20062009

40 Nagymező erdei látógatóközpont (tervezés, tanösvények, kilátó, közművesítés stb.)

130 folyamatos

belterületi csapadékvíz elvezetés

tervben van


megjegyzés

bányaudvar hasznosítása (magánberuházás) játék- és ökostrand kialasaját forrás kítás a diási strandon kistérségi beadott pályázat elutasításra került

tervben van

útburkolat felújítás, járdaépítés


20062008

Kossuth, Faludi, TEUT Szt.István, Esze, 57 pályázatok Kisfaludy stb. + önrész utcák

29

11. táblázat: Gyenesdiás 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek Projekt megnevezése 4*, 5*-os szálloda építése diási rét szórakoztató és szabadidő központ általános iskola bővítése aulával és sportcsarnokkal


foka


6000 tervben van

magánberuházás

150 tervben van

önkormányzati és magánberuházás

folyamat400 ban

aula, szaktantermek építése, könyvtár, fűtésrendszer korszerűsítés

2009

pályzat (200) + 280 önrész

klubhelyiség, vizesblokk felújítása, bútorzat beszerzés

klubkönyvtár fejlesztés elkészült lovasturizmus fejlesztés tanösvény kialakítás

megjegyzés

2009

folyamatban

7 pályázat

tereprendezés

tervben van

Darnay (Dornyai) pince felújítás (bormúzeum kialakítása)

tervben van

alsógyenesi rét, sport és rekreációs központ

500 tervben van


folyamat99 ban

sport- és lovascentrum, faluskanzen

500 tervben van

Engedély megszerzés folyamatban magánberuházás teljes projekt: 2009 99

NYDOP 3.2.1.B

kistérségi fejlesztés, 10 % önerő magánberuházás

Diási történelmi tanösvény és emlékhely kialakítása

Leader III. tengelybe pályázat beadva

dolomit tanösvény


Egyházközség által beadva, templom és környezete rekonstrukciója


bio- és látványpiac


Forrásvíz Természetbarát Egyesület pályázata

30

Karmacs A 776 fős település, a neobarokk stílusú Szent Anna templomról, a községen keresztülfolyó Karmacsi patak fölött átívelő hidak jelentős számáról és a lovas turizmus fejlesztéséről

ismert.

Szoros

kapcsolatot

ápol

a

település

az

erdélyi

testvértelepüléssel,

Csíkszentsimonnal. Főbb fejlesztési terveik között szerepel a községháza, az önkormányzati épület, játszótér, templomtorony felújítása. 12. táblázat: Karmacs 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak)

Projekt megnevezése Védett láprét rehabilitációja


Projekt felülvizsgálat 2009. Megvalósítás foka

ideje

összege finanszíro(millió zás módja Ft)

megjegyzés

terv szint13 jén maradt

Békástó

terv szint12 jén maradt

pályázat

1,5 ha-os horgásztó kialakítása, szabadtéri rendezvényhelyszín létesítése

13. táblázat: Karmacs 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

2005 után tervezett projektek összköltProjekt megnevezéség (milse lió Ft)


ideje

folyamatban

óvodaépület átalakítása, könyvtár felújítása önkormányzati tulajdonú külterületi utak felújítása 20-25 játszótér felújítása

14 folyamatban

részben elkészült tervezés alatt tervezés 8 alatt

megjegyzés

FVM-hez beadott IKSZT pá50 lyázat

kultúrház épületének felújítása községháza épületének felújítása

összege finanszírozás módja (millió Ft)

2009

elnyert CÉDE pályá8 zat kistérségi mozgókönyvtári normatíva

könyvtár fűtése megvalósítva, az óvoda tetőjavítása nincs meg

pályázatból

legfontosabb 10 km lekavicsozása

pályázatból

31

templom torony felújítása járdák felújítása új utca nyitása, közművesítés csapadékkár miatt utak karbantartása út vagy kerékpárút megépítése Hévíz felé buszváró építés a Keszthelyi kistérségben (41 helyszínen)

megyei + 20 saját forrás

elkészült tervezés alatt terv szintjén marad

elkészült

15-20

nincs megfelelő igény

2008

vis maior + 1,7 30% saját erő települési érdekellentétek miatt a 2,5 km-es szakasz nem épül meg

terv szintjén maradt folyamat99 ban

beázás megszűntetése Kisfaludy u. 1,5 km hosszan

2009

NYDOP Teljes 3.2.1. pályáprojekt: zat + 10 % 99 önerő

kistérségi projekt

32

Szentgyörgyvár A 340 fős, Sármelléki körjegyzőséghez tartozó település Alsópáhok szomszédságában helyezkedik el. A község névében a vár a középkorban épült Békavárra utal, amelynek napjainkban már csak sáncmaradványa maradt fenn. A szőlészet, borászat jellemző tevékenység a településen. A nemrég elkészült szennyvíz beruházás a település saját erejét tekintve jelentős anyagi áldozattal járt, így most nagyobb fejlesztési terveket kizárólag pályázati forrással tudnának megvalósítani, mint a játszótér, a kultúrház, az önkormányzati épület felújítását. 14. táblázat: Szentgyörgyvár 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak) Projekt megnevezése Falukép egységes arculat kialakítása Kerékpárút kiép., csatl. a Zalavölgye kerékpárúthoz Zalaapáti irányába



ideje

6



információs és BFT + utcanévtáblák, padok, 2 saját forrás szemetesek

elkészült 50 terv maradt

pályázat 20

Borút kialakítása Ivóvíz hálózat építése a szőlőhegyeken (a korsz. pincészet megt. érdekében)

eredetileg a Szentgyörgyvári Hegyközség terve volt, de az megszűnt

terv maradt 300 terv maradt 250

Szennyvízelvezetés

elkészült 2007 100

Csapadékvíz-elvezetés

megjegyzés


NYDRFT Céltámogatás 2005. + 40 % 220 önrész belterületen megvan,de felújításra szorul

33

15. táblázat: Szentgyörgyvár 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek


önkormányzat épületének felújítása

kultúrház épületének felújítása

játszótér felújítása mezőgazdasági úthálózat felújítása, aszfaltozása, 20-30 km hosszan útburkolat felújítása, aszfaltozása


foka


részben 20 elkészült

Nyílászáró csere, általános karbantartás megvan, a többit pá6-8 saját forrás lyázatból

tervezés 40-50 alatt

tetőszerkezet, elektromos rendszer javítása, nyílászáró csere, pályázatból bútorok beszerzése

2-3

pályázatból

50 14 elkészült

parkosítás, növények, eszközök beszerzése elkészült sportpálya, teniszpálya, konditerem kialakítása falugondnoki busz cseréje vezetékes ivóvíz, gáz

megjegyzés

20082009

20082009

megvalósult

2008

megvalósult

2009

legfontosabb útszapályázatból kaszok felújítása TEUT + 60 % ön14 rész 1,5 km hosszan

Norvég 3,1 Alap

a Szentgyörgyvárért Egyesület projektje volt, nem önkormányzati

az Egészséges TelepüAlapítványi lésekért Alapítványi 1,1 forrásból forrásból FVM támogatás

megvalósult

34

Vállus A Balatongyörökkel közös körjegyzőségben álló, 143 főt számláló község a Keszthelyi – hegység erdőségeivel körülölelt település. A páratlan fekvésének, háborítatlanságának köszönhetően a csend és a jó levegő a fő vonzereje. Azonban a település mindenképp az igényesebb, természetkedvelő turisták számára elérhetőbbé kívánja tenni magát túraútvonalakhoz kapcsolódó pihenőhelyek fejlesztésével, a község fő utcáját elkerülő kerékpárút kialakítással, szánkó és bobpálya építéssel. További tervei a templom, a ravatalozó és a kultúrház felújítása. 16. táblázat: Vállus 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak) Projekt megnevezése Halastó létesítés Település központ rehab. Szt. Mihály templom felújítása I. ütem



ideje



megjegyzés

nincs ter60 vezve nincs ter60 vezve 15 elkészült

Szt. Mihály templom felújítása II. ütem folyamatban

20052006

saját for6 rásból

külső felújítás megtörtént

20092010

beadva a Leader III. tengely 8 pályázatra

Egyházközség adta be a pályázatatot a templombelső és a rózsakert, a II.vh-s emlékhely felújításra

17. táblázat: Vállus 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek Projekt megnevezése kábel tv hálózat kiépítése


Projekt felülvizsgálat 2009. Megvalósítás összege finanszírofoka ideje (millió zás módja Ft) terv maradt

BalatongyörökVállus közötti kerékpárút kiépítése terv marad

csak pályázat

megjegyzés

kicsi az igény Vállus elképzelése, hogy vegyes út legyen, ne csak kerékpárút

35

járdaépítés, zárt vízelvezető árok építés

ravatalozó felújítása

tervezés alatt

buszváró kiépítése, és magasfeszültségű transzformátor áthelyezése

folyamatban

önkormányzat épület tetőszerkezetének felújítása

tervezés alatt

továbbra is prioritást élvez ez a projekt

NYDOP 3.2.1.B pályázat + önerő

kistérségi megvalósítású projekt

1 pályázatból

tervezés alatt

tervezés alatt

kistérségi összefogással lett beadva a 158 milliós pályázat, de 10 pályázatból elutasították

folyamatban


Vállus és Vidéke Fejlődéséért és Turizmusáért Egyesület pályázik

folyamatban


településközpont virágosítása, fejlesztése

megvalósult

pályázat + 11 önrész

játszótér felújítása, korszerűsítése

településközpont szépítése

falugondnoki busz csere állatsimogató kert építése, (vad- és háziállatok)

teljes projekt: 2009 99

CÉDE pályázatra beadva, 7 nem nyert

vizesblokk létesítése, önk-i hivatal, könyvtár, kultúrház egyben, mellette táborzó hely 40 pályázatból kialakítás

kultúrház felújítása, kibővítése

szánkó- és bobpálya építés, kilátó, tanösvény, pihenőhelyek

Rákóczi u, 1 km hosszan új tervek szükségesek

tervezés alatt

tervezés alatt

beruházó és fenntartó pályázatból kellene

36

Várvölgy A Keszthelyi –hegységben található 1.085 fős települést a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fogja körül. A község látnivalói közül kiemelkedik az eredetileg a 14. században épült templom és a barokk stílusú temetőkápolna. A község fejlesztési tervei közt szerepel a művelődési ház felújítása, játszótér építése, a turizmust szolgáló állatsimogató farm létesítése, s természetjáró turisták számának növelés érdekében a Kő orra pontra kilátó építés. 18. táblázat: Várvölgy 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.


Megvalósítás

összköltProjekt megnevezése foka ség (millió Ft) 8 tervben közpark kialakítása látvan ványtóval 4 tervben temetőkápolna mint turiszvan tikai látványosság felújítása 35 távolabbi romos pince hasznosítása, terv bormúzeum, borút létesítése 3 tervben van sátorhelyek kialakítása


ideje


iskola közelében belső felújítás: 4 millió, külső: 10 14 pályázatból millió önkormányzat + főleg magán beruhápályázatból zás

saját for0,5 rásból településrendezési terv készítése Ipari Park, zöldmezős beruházás

megjegyzés

3 részben elkészült 400 tervben van

park, futballpálya környékének rendbetétele, ezt lehetne továbbfejleszteni

1,7 pályázatból magánberuházás

19. táblázat: Várvölgy 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek Projekt megnevezése csapadékvíz elvezetés

összköltség (millió Ft) 20-30

Projekt felülvizsgálat 2009. Megvalósítás összege finanszíro(millió zás módja foka ideje Ft)

nincs ilyen terv

csillagpontos infó szolgáltató rendszer kiépítése

megvalósult 25

bel- és külterületen pályázatból egyaránt

tervben van

sportcsarnok építés

megjegyzés

2008

saját forrás (2,5) + internet + kábel 25 vállalkozói TV

37

Művelődési ház felújítása Egészségügyi kp: gyógyszertár + orvosi rendelő összevonása egy épületben

IKSZT pályázat

folyamatban

külső felújítás+ 25 pályázatból belső kialakítás

25 tervben van

belterületi utak felújítása részben 21 megvalósult ivóvíz hálózat teljes felújítása

tervben van

20112012

települési összefogással Kék túra útvonal (Lesence- érinti, pihenőhely, 1 istvánddal) kilátó építése magánberuházás (vagy közös projekt), ezt a Nemzeti Park is támogatpályázatból ná

kilátó építése a Kő orra pontra 1 tervben van állatbemutató farm építése (őshonos állatokkal: vad és házi) tervben van

tervben van

Leaderbe lett beadva, de elutasítotpályázatból ták jelentős igény lenne rá

tervben van

Leader III. tengelyhez Egyházközség beadva pályázott

játszótér kialakítása 13 tervben van építési telkek kialakítása 5 ha területen (40-50 telek) római kat.templom belsejének és kertjének felújítása

buszváró építés a Keszthelyi kistérségben (41 helyszínen) többfunkciós traktor beszerzés

Ady u. (5) megvalólsult, Kisfaludy (6), főleg saját Mátyás kir.u. (10) 21 forrásból még visszavan egész hálózatot ki pályázatból kellene cserélni

folyamat99 ban 10 tervben van

2009

NYDOP Teljes 3.2.1. projekt: pályázat + 99 10 % önerő kistérségi projekt pályázatból

38

Vindornyafok A Karmaccsal körjegyzőségben álló 151 fős település a Vindornya- és a Gyöngyös patak összefolyásánál helyezkedik el. A község megoldásra váró feladatai az út, járdaépítés, felszíni vízelvezetés javítása, önkormányzati épület felújítása, parkosítás, kerékpárút építés. Távolabbi tervek között szerepelne egy tó kialakítása - ami körül szabadidőközpontot lehetne megvalósítani - s egy biobrikett üzem létrehozása, azonban a fejlesztésekhez nincs beruházó. 20. táblázat: Vindornyafok 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.



Vindornyafoki lápterület revitalizációja


ideje



terv maradt 50

pályázat

megjegyzés

tó kialakítása, közepén egy szigettel, parkosítás, pihenőhely létrehozása

21. táblázat: Vindornyafok 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek Projekt megnevezése műemlék keresztek felújítása önkormányzati épület rekonstrukciójának folytatása, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés

klubkönyvtár mennyezet átépítés


foka


saját forrás vagy pátovábbi 3-4 keresztet lyázat kellene felújítani

részben 1,5 elkészült

részben elkészült tervben van

20062007

kistérségi mozgókönyvtári forrás+ 1,2 saját forrás pályázat vagy saját 1 forrás

teleház létrehozása kábel TV hálózat kiépítése felszíni vízelvezetés, nyilt árkok rendbetétele út aszfaltozás

nincs rá szükség részben elkészült tervben van

megjegyzés

rendelő, klubkönyvtár (műv.ház), nyílászáró cseréje, fűtéskorszerűsítés megvalósult, hivatali helyiség felújításra került 1 milliós lenne az álmennyezet készítése számítógépek beszerzése az internet kiváltja

0,5-0,6 saját forrás 16 pályázat

Petőfi S.utcától a temetőig 500 m

39

járdaépítés, Kossuth L. u. járdaépítés, Dózsa u. temetőnél vizesblokk kialakítás fásítás (buszvárók közötti részen) 400 m hosszan templomtorony megvilágítása külső buszváró felújítása biobrikett gyártó üzem kialakítása

elkészült tervben van tervben van tervben van elkészült tervben van elvileg terben van

20082009

CÉDE pályázat + 6,8 saját erő pályázat

200 m hosszú járda megépítése

0,7-0,8 saját forrás 0,1 saját forrás 2006

0,3 saját forrás

magánberuházó kellene

40

Vindornyalak A Zalaszántó körjegyzőségéhez tartozó 99 fős zsákfalu legismertebb látványossága a 18. század végén késő barokk stílusban épült Hertelendy Kúria, ami ma vendéglátó-, szállásés kisebb létszámú konferenciahelyként működik. A község fejlesztési tervei között szerepel a római katolikus templomának felújítása, Hertelendy Kúria szálláshelyfejlesztése és a települési összkép javítása. 22. táblázat: Vindornyalak 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.



Vindornyai lápterület revitalizációja 50


ideje



megjegyzés

Nemzeti Park nem járul hozzá, mert olyan mértékű védettséget élvez a terület

nem fog megvalósításra kerülni

23. táblázat: Vindornyalak 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

2005 után tervezett projektek

Projekt megnevezése A Kovácsi hegyközség által működtetett Bormúzeum eszk.fejl. Helyi védettség alatt álló lakóépületek felújítása Római katolikus templom homlokzatának felújítása

Megvalósítás


foka

ideje



nincs terv0,4 ben

megjegyzés

A hegyközség megszűnt

2 tervben van 5 tervben van

Parkosítás, település összkép-javítás részben 4,2 megvalósult

2,5 pályázat

térfigyelő rendszer megvalósíátsa pályázati forrásból, az információs, és utcanévtáblákra beadott pályázat viszont nem nyert

41

magánberuházás lenne, de érdekellentétek miatt kevés az esély a megvalósításra lakossági igény nincs rá

Vindornyalaki mesefalu (Pálfalvi Dorottya) 25 Vindornyaszőlőssel összekötő út Belterületi vízrendezési tervek elkészítése

nincs terv500 ben 1 tervben van

Hertelendy Kúria múzeum, szálláshely fejlesztés

Leader III. tengelyhez beadva

15 Sportcentrum kialakítás a TSz magtár térségében Mezőgazd. üzemcsarnok + kiszolg. ép. kiép. Állattartó épület átalakítás

30 nincs terben 100 tervben van 10 nincs terben

a kiviteli engedély megvan, a pályázat elutasításra került (70 millió lenne a víz, villany bevezetés)

Szőlőhegyi infrastruktúra kiépítése 40 tervben van Mezőgazd. út felújítása Szelektív hulladékgyűjtési rendszer, terv Külterületi hulladék ártalmatlanítása

5 tervben van nincs terv1 ben nincs terv1 ben

falugondnoki autó részére garázs kialakítás falugondnoki autó cseréje közművelődési eszközbeszerzés motoros fűkasza beszerzés hagyomány és értékőrző gazdálkodás és turizmus a vindornyalaki szőlőhegyen (Horváth Tihamér) kultúraház, játszótér + kerítés

kúria és tájház külső felújítása szálláshely bővítő céllal, a bormúzeumhoz azonban nincs üzemeltető a magánberuházás meghiúsult magánberuházás lenne

megvalósult

2008

megvalósult

2008

2007megvalósult 2008 megvalósult

2007

HÖF-CÉDE pályázat (80%) + 1,9 önrész EMVA pá4,7 lyázat kistérségi mozgókönyvtári 1,2 támogatás FVM pályá0,2 zat

folyamatban


folyamat2,5 ban

Leader III. tengelyhez 2,5 beadva

könyvespolcok, szám.gép, projektor

magánberuházás I. ütem: épületfelújítás és szálláshelybővítés, II. ütem: birtokközpont panzióval a játszótér kerítésének elkészítésére bement a pályázat

42

Vonyarcvashegy A Gyenesdiás és Balatongyörök között elhelyezkedő 2185 fős Balaton parti nagyközség rendkívül népszerű üdülőhely. A nyári programok, a folyamatos strandfejlesztés, a vízisípálya sok turistát vonz, akárcsak a Szent Mihály dombon álló kápolna, ahonnan páratlan kilátás nyílik a tóra és a környékre. A kerékpáros és vitorlásturizmus is fejlett. A település távolabbi tervei között szerepel egy ökofalu, s egy vitorláskikötő építése. 24. táblázat: Vonyarcvashegy 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak) Projekt megnevezése Információs hálózat kiépítése, információáramlási, adatátviteli hatékonyság a piaci szereplők között. Kezdetben Vonyarcvashegy területén, majd az egész térségben, régióban.

Projekt felülvizsgálat 2009. Megvalósítás

összköltfoka ség (millió Ft) 5 millió nincs ilyen Ft x 6 terv (év)

ideje

200 folyamatban Strand területe és környezete rendezése, strandbővítés 20072011 Csónak és horgászkikötők építése Vitorláskikötő építése Vitorláskikötő szálloda építése

mellett

Zárt csapadékvíz elvezetés



megjegyzés

medenceépítés (egyik kész, másik épül), játszótér, lépcsőbejárók, mozpályázatok gáskorlátozottak + saját részére beemelő 100 forrás szerkezet

40 elkészült 2006 4000 tervben van 1200 tervben van

engedély nincs meg engedély nincs meg, magánberuházás lenne

800 tervben van 1000 pályázat

tervek megvannak

43

25. táblázat: Vonyarcvashegy 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009. Megvalósítás

2005 után tervezett projektek Projekt megnevezése

sportcsarnok létesítés

csillagpontos információs szolgáltató rendszer kiépítése (kábel TV hálózat korszerűsítés iskola fűtésének korszerűsítése (gáz v. alternatív) iskola konyhájának bővítése új garázsok, műhelyek, szociális helyiségek, raktárak öko falu építése a Szt.Mihály domb tövében


foka

ideje

megjegyzés

nincs tervben


kábel TV ki van építve, a többi modernebb technikával tervezés alatt

tervezés 50 alatt tervezés 30 alatt

pályázat pályázat

megvalósult tervezés 3000 alatt

30 saját forrás pályázat saját forrás és/vagy Leader III. 10 tengely IKSZT pályázat

megvalósult Művelődési ház felújítás



ha pályázati forrásból meg is épülne, nem lenne fenntartható

digitális táblák, informatikai eszközök

településközpontban pihenőhely, szökőkút építése, park felújítása


folyamatban folyamat99 ban

30

2009

Teljes projekt: 99

magánberuházás lenne Vonyarcvashegyi Turisztikai Egyesület pályázott a Leaderben

Leader III. tengelybe beadva NYDOP 3.2.1. pályázat + 10 % önerő kistérségi projekt

44

Zalaapáti Az 1656 főt számláló, Zala jobb partja melletti településen a 75-ös út halad keresztül. Erre merőlegesen egy rendkívül hosszú utca mentén terül el a jelentős történelmi múlttal büszkélkedő település. A 18. században, késő barokk stílusban épült bencés apátsági templom, a hozzá épült rendház, valamint a szintén 18. századi kisnemesi kastély a község legfőbb látványossága. A fő fejlesztési irányok a településen belül a bencés templom rekonstrukciója, a művelődési ház kialakítása a központban, a sport és természetkedvelő turisták idecsábítása érdekében pedig a Zala-völgye kerékpárút építés, a kiránduló- és szabadidőközpont kialakítás, kilátó építés a Varjas hegyre és a borturizmus fejlesztése. 26. táblázat: Zalaapáti 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.


Projekt megnevezése bencés templom rekonstrukciója, freskórestaurálás




ideje


Leader III. 1. ütem: tengely 43, az pályázatra egész 140 beadva

80 folyamatban

megjegyzés

tetőcsere, külső vakolat, nyílászárók, torony (Egyházközség adta be a pályázatot)

27. táblázat: Zalaapáti 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

2005 után tervezett projektek




művelődési ház rekonstrukciója

terv elvetve

iskolaépület felújítása, lapos teteje helyett tetőtér beépítés

tervben van

ideje

180

tervben van

pályázat


járdahálózat felújítása 70


pályázat 180-200 (ROP)

60 tornaterem építése


2009

CÉDE forrás 19,5 + önerő

megjegyzés

cél: a művelődési ház faluközpontba telepítése óvodaintegráció az iskola épületébe, az iskola felújítása, fűtéskorszerűsítés, az óvoda épülete lenne a klubszintű művelődési ház iskola épületéhez lenne hozzáillesztve újabb 1 km-es szakasz elkészítéséhez további pályázati forrás

45

Varjas hegyre kilátó

5-6

tervben van

Zala völgye kerékpárút hálózat keretében kerékpárút építése a településen I. ütem

elkészült

Zala völgye kerékpárút hálózat keretében kerékpárút építése a településen II. ütem

tervben van

pályázat

2007

2009 felszíni vízelvezetés szennyvíztisztító átépítése

100 80

belterületi utak burkolatának felújítása

tervben van folyamatban

megvalósult 2008

kiránduló- és szabadidő központ kialakítása sportpályákkal egyéb kapcsolódó létesítményekkel


borút kialakítása

tervben van

22 pályázat

850 m hosszan elkészült a vasúti töltés helyén

56 pályázat

újabb 1,2 km-es szakaszhoz a pályázat be van adva

pályázat pályázat 180 (ROP)

a pályázat rövidesen beadásra kerül

TEUT pályázat+ saját 14 forrás

pályázat + saját erő

buszváró építés a Keszthelyi kistérségben

folyamatban

Öreg-hegyen teljes projekt: 2009 99

NYDOP 3.2.1 B pályázat + saját erő (10%)

vízimalom rekonstrukció helytörténeti múzeum kialakítása

folyamatban

egykori Bencés apátsághoz tartozó pince komplexum színvonalas felújítása, gasztronómiai, bor, rendezvény funkciókkal

tervben van 80-100

Arany J. utca, Sportpálya utca burkolat felújítása elkészült egy kis sportpálya, további bővítés pályázatból: kirándulóhely kiépítés, padok, túraútvonal

kistérségi projekt magánberuházás


Zalaapáti Községért Közalapítvány adta be

pályázat + saját erő

megvalósítása: önkormányzat + magán beruházó (üzemeltetés a vállalkozó által)

46

Zalaszántó A 983 fős, Keszthelyi – hegységben található település jelentős történelmi múltra tekint vissza. A látnivalói közt kiemelkedik a középkori eredetű román-gót stílusú plébániatemplom, a község közelében található, Tátika hegyen magasodó, 13. századi várrom, valamint a Kovácsi hegyen álló, 1993-ban - a dalai láma által - felszentelt buddhista szentély, a hófehér sztupa. A település igyekszik a turizmus felé orientálódni, s ehhez kapcsolódó fejlesztéseket megvalósítani. 28. táblázat: Zalaszántó 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak) Projekt megnevezése „Örökség völgye” lovasnomád élménypark Stupához vezető földút felújítása

Megvalósítás


foka

ideje

2005

ZM Ter.fejl. 1,8 Tanács pályázat

elkészült

2008

egyházi forrás

részben

2005

elkészült 2,6

megjegyzés

tervben 2 van 7 6,6 2

folyamatos

0,6 BFT forrás saját forrás

tervben 80 van 25 tervben van 10 tervben van 105

Intézmények, óvoda, iskola, önkorm. felújítása


továbbra is 1500 terv részben 20 elkészült

Településrendezési terv elkészítése Helyi védettségű lakóépületek homlokzatfelújítása Országos védettségű hegyi kápolna felújítása Parkosítás, település összkép javítás Belterületi felszíni vízelvezetés Szőlőhegyi úthálózat + infrastrukt. ép. + járdaép. Turistaút ép. a Stupáig, gyalogút a Tátika várromhoz Felszíni vízelvez., hulladék rekult. gyűjtés, ártalmatlanítás



20062008

ZM Ter.fejl. Tanács pályázat + 12 saját erő

47

29. táblázat: Zalaszántó 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata 2005 után tervezett projektek Projekt megnevezése iskolaépület tetőszerkezetének korszerűsítése, nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítése belterületi utak fejlesztése, javítása bentlakásos szoc intézmény, idősek otthona kialakítása Pethő Kúria Éi szárnyának felújítása

buszváró építés


foka


megjegyzés

tervben van folyamatos tervben 20 van

saját forrás

folyamat50 ban van

folyamatban van

teljes projekt: 2009 99

beadott IKSZT pályázat

Pethő Kúriában többfunkciós közművelődési és szolgáltató tér kialakítása

NYDOP 3.2.1. pályázat + önerő

kistérségi megvalósítás

48

Zalavár A Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képező Kis-Balaton mellett elterülő, 973 főt számláló község a látványos természeti értékei mellett rendkívül gazdag történelmi örökséget tudhat magáénak. A mocsaras területen a 9. században Pribina nyitrai szláv fejedelem alakította ki a központját, később a 11. században pedig a magyarok építettek zarándoktemplomot. A település mind a történelmi örökségnek, mind a Kis-Balaton természeti szépségeinek bemutatását célzó helyek fejlesztését és bővítését tervezi a turizmus fejlesztés szellemében. Továbbá kiemelkedő a település, valamint Sármellék határába található repülőtér fejlesztés. Ennek a fenntartása azonban hatalmas költség, s ez évben visszaesett forgalom miatt ismeretlen a jövőbeni szerepe. 30. táblázat: Zalavár 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009.

Projektterv 2005. (területfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak) Projekt megnevezése Zalavári Vársziget fejlesztése: település határában lévő kulturális örökségek feltárása, védelme, bemutathatóságának biztosítása, turisztikai hasznosíthatóság feltételeinek Horgászparadicsom kialakítása a KisBalatonon Műemlék templom felújítása Vár turisztikai hasznosítása Mezői Iskola

Fly Balaton reptérhez kapcsolódó fejlesztések: terminálépület, közúti csatlakozás, gépjármű parkoló, közművek, egységes arculat, ipari park stb.



ideje



megjegyzés

folyamatban

30 pályázat

megvalósult saját forrás 9,5 folyamatban 30-32 pályázat megvalósult

nem való25 sult meg

nagyrészt 20054660 megvalósult 2009

230 pályázat

pályázat vállalkozói, állami forrás + 2 önkorm: Sármellék és Zalavár forrása (350 mil2-3000 lió)

A Vízügy fejlesztése a bemutató átépítése

évi 3 millió a fenntartása Egyházközség adta be a Leader III. tengelybe Vízügy fejlesztése Leader IV-be kerül valószínűleg beadásra (magánberuházó)

A reptér jövője bizonytalan, a fenntartása hatalmas összegeket emészt fel

49

31. táblázat: Zalavár 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata Projekt felülvizsgálat 2009. Megvalósítás összköltösszege finanszírozás megjegyzés módja ség (milfoka ideje (millió lió Ft) Ft) tervben 4 40 pályázat elutasított pályázat elutasított pályázat tervben (2x) 7 pályázat

2005 után tervezett projektek Projekt megnevezése járdák felújítása járda-kerékpárút kiépítése 1 km hosszan porták kapubejáróinak kiépítése, alattuk vízátfolyás biztosítása külterületi utak

nincs ilyen terv tervben

felszíni vízelvezetés

tervben

óvodafejlesztés

megvalósult

udvari játékok beszerzése

megvalósult

klubkönyvtár eszközfejlesztés

megvalósult

szennyvíz beruházás

megvalósult

autógarázsok felújítása (3)

megvalósult

falugondnoki buszbeszerzés

megvalósult

sportöltöző felújítása

tervben

pályázat 13 saját forrás pályázatból 2,5 + saját forrásból 2,5

elutasított pályázat (3x) tornaszoba, szociális rész

óvoda és iskola részére kistérségi mozókönyvtári beruházás

2006

265 pályázat

2009

4,5 saját forrás

2008

pályázat, 10 saját forrás 8,5 pályázat

elutasított pályázat

Következtetések A 2005-ös területfejlesztési koncepcióban nevesített projekttervek felülvizsgálata nyomán azt lehet megállapítani, hogy a tervezett projektek harmada vagy részben vagy teljesen megvalósult, egy ötödük megvalósítása valamilyen módon folyamatban van. A tervek mintegy 38 %a továbbra is terv, s viszonylag kicsi (7%) az elvetett fejlesztési tervötletek száma.

50

3. A Keszthelyi kistérség területfejlesztési koncepciója A kistérségi területfejlesztési koncepció illeszkedik az alábbiakban felvázolt országos, regionális és térségi fejlesztési koncepciókhoz.

3.1 Országos területfejlesztési dokumentumok 3.1.1. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) 9 A jelenleg érvényes Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 2005 decemberében került elfogadásra a 96/2005 (XII.25) számú országgyűlési határozattal, amely egy átfogó, uniós elvekhez igazodó 15 éves távra szóló fejlesztési koncepció. A horizontális elvek megfogalmazásánál a fejlesztés minden szintjén az Európai Unió által lefektetett elvek köszönnek vissza, mint a fenntartható fejlődés, átláthatóság, partnerség, szubszidiaritás, mérhetőség, decentralizáció, programozás, területi szemlélet. A koncepció átfogó céljai között szerepel, hogy Magyarország az EU dinamikusan fejlődő országa legyen, ahol nő az életszínvonal, a foglalkoztatás, a jövedelmek emelkednek, s a biztonságos, tiszta, jó minőségű környezetben javul az életminőség. Gyakorlatilag a versenyképes, igazságos, biztonságos Magyarország megteremtése a cél. A koncepció átfogó céljainak eléréséhez szükséges stratégiai célok közt megtalálható a versenyképesség tartós növelése, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképes tudás és műveltség növelése, a népesség egészségi állapotának javítása, a társadalmi összetartozás erősítése, a fizikai elérhetőség javítása, az információs társadalom kiteljesítése, a természeti erőforrások és környezeti értékek fenntartható hasznosítása és a kiegyensúlyozott területi fejlesztés. Prioritások között pedig szerepel az emberbe, a gazdaságba és a környezetbe való befektetés. Az emberbe való befektetés alapvetően a humánerőforrás fejlesztést, a foglalkoztatás javítását, a fiatalok, idősek, nők, romák bekapcsolását és a munkaerőpiacon való tartását, oktatási, képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazítását, hangolását, társadalmi és kulturális tőke erősítését, egészségügyi ellátórendszerek hatékonyságának javítását jelenti. A gazdaságba való befektetés alatt az innovációt, a kutatás-fejlesztést, az infrastruktúra és technológia fejlesztését, a kis és középvállalkozások működési feltételeinek javítását, az informatikai szolgáltatások fejlesztését kell érteni. 9

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005.

51

Végül a befektetés a környezetbe prioritáscsoport a természeti értékek és erőforrások megőrzését, környezetvédelmet, logisztikai csatlakozások fejlesztését, hazánk nemzetközi elérhetőségének javítását foglalja magában. 3.1.2. Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 10 Az uniós elveken alapuló átfogó, komplex fejlesztéspolitikai dokumentum, az első Országos Területfejlesztési Koncepció még 1998-ban került elfogadásra, amely meghatározta az ország hosszú- és középtávú területfejlesztési politikai célkitűzéseit, prioritásrendszerét, és a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket. Szoros összefüggés van az Or-

szágos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban megfogalmazottakkal, gyakorlatilag a két dokumentum kiegészíti egymást. Az OFK fejlesztési terveit és célkitűzéseit az OTK területi jelenségekre és folyamatokra értelmezi. A jelenleg érvényben lévő - 97/2005 (XII.25) OGY határozat által elfogadott - Országos Területfejlesztési Koncepció meghatározta az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit, prioritás rendszerét. A területfejlesztési politika 2020-ig megfogalmazott átfogó céljai között öt fő célkitűzést határozott meg, mint a térségi versenyképesség, területi felzárkózás, fenntartható fejlődés és örökségvédelem, területi integrálódás Európába, a decentralizáció és a regionalizmus. A középtávú területi célok közé tartozik a főváros fejlesztésén túl a fejlesztési pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer megerősítése, elmaradott térségek felzárkóztatása, országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek fejlesztése. Ebben külön hangsúlyos a Balaton térség versenyképességének megteremtése. További célok között szerepel a határ menti területek együttműködésének erősítése, a rurális térségek fejlesztéseinek összehangolása. A szakpolitikák számára szóló területi prioritások között jelentőséggel bír a befektetés ösztönzés, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, az innovációs, a turizmus, a foglalkoztatás, oktatás, kulturális, szociál-, egészség politika, a környezet- és természetvédelem, informatika, közlekedés, energia, agrárpolitika, lakás és biztonságpolitika. A régiók átfogó fejlesztési céljai között a dokumentum a Nyugat-dunántúli Régióval kapcsolatban kiemeli nemzetközi és belső elérhetőség javítását (észak-déli közlekedési tengely megvalósítása), a gazdasági szerkezet megújítását (innovációra épülő fejlesztések, integrált gazdasági együttműködések), a humán erőforrás, közösségi szolgáltatások (oktatás, egészségügy), közigazgatás fejlesztését, a környezetgazdálkodást, a településszerkezet megerősítését, a Pannon örökség megújítását (épített és kulturális értékek megóvását).

10

Országos Területfejlesztési Koncepció 2005.

52

3.1.3. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 11 Az Új Magyarországi Fejlesztési Terv Magyarország fő céljait, fejlesztési terveit megfogalmazó, hét évre szóló ország stratégia 12 , nemzeti fejlesztési terv, amely részletezi azon területeket, ahova az ország uniós fejlesztési forrásokat kíván koncentrálni a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban. Az előre meghatározott uniós célokhoz kell igazodniuk a nemzeti fejlesztési terveknek, így az ÚMFT-nek is. A dokumentum 15 operatív programból - 8 nemzeti szintű ágazati és 7 regionális operatív programból (OP) - épül fel. A regionális OP-k közül a Nyugat-Dunántúli Operatív Program átfogó célja: „környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglalkoztatás elősegítése érdekében.” 13 A Nyugat-dunántúli OP 7 évére összesen 545,6 millió euró (15%-os nemzeti hozzájárulással) áll rendelkezésre. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó specifikus célok között szerepel a helyi innovatív erőforrásokra és vállalati hálózatokra épülő gazdaság; a magas minőségű szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus; a térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, élhető városok alkotta városhálózat; a jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetősége és a helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra.

3.2. Regionális és térségi területfejlesztési dokumentumok 3.2.1. Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program 14 A Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program (2007-2013) azzal a céllal született, hogy a 2007-13-as tervezési időszakra meghatározza a régió legfőbb fejlesztési célkitűzéseit, és hozzá az ÚMFT szempontrendszere szerint fejlesztési forrásokat rendeljen. A regionális program szerkezetét az alábbi táblázat tartalmazza:

11

Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv 13 Nyugat-Dunántúli Operatív Program 4.p. 14 Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program 2007. 12

53

32. táblázat: Regionális program szerkezete PRIORITÁSOK 1 Gazdaság-fejlesztés

2 Humán erőforrás fejlesztés

3 Közlekedés

4 Környezetvédelem

5 Energia

6 Településfejlesztés

7 Turizmus

Regionális szintű Középtávú cél

Pannon Gazdasági Kezdeményezés a regionális gazdasági szerkezet megújításáért

A Nyugatdunántúli emberkincsért – a humán közösségi szolgáltatások, az intézményi gyakorlat, valamint a közigazgatás megújítása

Az öt országot összekötő NyugatDunántúli régió nemzetközi és belső elérhetőségének javítása

Életterünk az élő és megújuló NyugatDunántúl – környezet-gazdálkodás, a környezeti tudatosság erősítése és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése

Hatékony és biztonságos energiaellátás és a megújuló energiaforrások széles körű alkalmazása

A településszerkezet megerősítése integrált településfejlesztési programok révén

A Pannon örökség megújítása - az épített és kulturális értékeinkért

Ágazati program (központi)

K+F és innováció a versenyképességért A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése A modern üzleti környezet erősítése JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök

A Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az Alkalmazkodóképesség javítása Minőségi Oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában Önkormányzati hatáskörbe tartozó humán közszolgáltatások fejlesztése Alapfokú nevelésoktatás egészségügy energetikai oktatás

Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségének javítása Térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitá sának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése

Egészséges, tiszta települések Vizeink jó kezelése Természeti értékeink jó kezelése Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése

Megújuló energia-forrás felhasználás növelése Hatékony energiafelhasználás

Vidéki örökség megőrzése

Természet közeli, agroturizmus fejlesztése

Kistérségi közlekedés (4-5 számjegyű utak, mellékvasútvonalak) városi és agglomerációs közösségi közlekedés bioüzemanya g előállítás, bővítés

Kistelepülések szennyvízkezelése

Nagyvárosok fejlesztése Térség központok fejlesztése Falvak fejlesztése Lepusztult településrészek rehabilitációja falvak települési infrastruktúrájának fejlesztése

Gyógy- és termál turizmus Kulturális turizmus Tájegységi ökoturiz-mus Turisztikai menedzsment, marketing Turisztikai szolgáltatások

Prioritás

Regionális program

Mikro-vállalkozások támogatása Klaszterek támogatása Kisvállalkozások innovatív alkalmazásainak támogatása Környezetbarát energiaipar fejl., mezőgazd. szerkezet vált., energia erdő + célnövény termesztés

Megújuló energiahordozó termelés (célnövénytermesztés) kiterjesztése

Megújuló energiaátalakító művek kistérségi szintű preferálása Kistérség bekapcs. az energiapiacba Energetikusképzés

Forrás: Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program

54

A középtávon hangsúlyos célok megfogalmazásánál kiemelésre került a felsőoktatás hatékonyságának javítása, az észak-déli közlekedési tengely megvalósítása, a megújuló energiaforrások hasznosításának bővítése, a már működő klaszter programok folytatása, újak indítása. Továbbá a kevésbé fejlett kistérségek felzárkóztatása, a kis és középvállalkozások fejlesztésének támogatása, a humán közszolgáltatások kistérségi alapú szervezésének elősegítése a fenntarthatóság jegyében, a nagyvárosok (pl. Győr) gazdasági specializációjának elősegítése – versenyelőny növelési célzattal és környezetvédelmi infrastrukturális (pl. szennyvízelvezetési) beruházások bővítése. A horizontális fejlesztési szempontok közül kiemelkedik a fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági) és az esélyegyenlőség (romák, nők, fogyatékosokkal szembeni) érvényesítése. A Nyugat-dunántúli Régió az ország egyik legfejlettebb régiója, azonban jelentős különbségek tapasztalhatók a régión belül is az északi területek javára. A tervezési – statisztikai régió 3 megyéje eltérő gazdasági potenciállal rendelkezik, így meglehetősen nehéz összehangolt gazdaságfejlesztési stratégiát megvalósítani az eltérő fejlettségi területeken. A gazdaságfejlesztési prioritás részletezése között szerepel az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése; a kis és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése; a regionális klaszterek szerepének növelése a régió gazdaságában; a regionális és helyi befektetés-ösztönzés, telephelyi infrastruktúrák fejlesztése; a gazdaság fejlesztését szolgáló humánerőforrás fejlesztés eszközrendszerének fejlesztése és a regionális információs társadalom kiteljesítése. A humán erőforrás fejlesztés prioritásához kapcsolódik a foglalkoztathatóság javítása; az alkalmazkodóképesség javítása; a minőségi oktatás, s az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés; az emberi erőforrás fejlesztés a kutatás és innováció területén; az egészségmegőrzés erősítése és a kulturális infrastruktúra fejlesztés a közösségfejlesztés szolgálatában. A közlekedés prioritáshoz kapcsolódóan jelentős kiemelt szerepet kap a helyi és helyközi közösségi közlekedés feltételeinek javítása; a térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése; a regionális és térségi közlekedésszervezés. Továbbá a TEN (transz-európai hálózat) közlekedési (közúti, vasúti, folyami) hálózatok fejlesztése; a TEN hálózatra csatlakozó és összekötő utak fejlesztése, és burkolat megerősítés és a közlekedési módok közötti váltás elősegítése, a logisztikai központok, ipari parkok bekapcsolása a fő közlekedési hálózatba. A környezetvédelem prioritás magában foglalja a magas szintű környezetminőség megőrzését, javítását; a fenntartható környezethasználatot; a fenntartható erdészet, erdőgazdálkodást; a fenntartható gazdaság és társadalomfejlesztést és az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztéseket. 55

Az energia prioritáshoz kapcsolódik az energetikai nagyrendszerek fejlesztési programja és a megújuló energiaforrás-hasznosítások növelése. A területfejlesztés prioritás részét képezi a településközpontok érték-őrző megújítása, az integrált városrehabilitációs tevékenységek a leromlott városi lakóterületeken és a kistelepülések infrastrukturális fejlesztése. Végül a turizmus prioritáshoz kapcsolt célok a Pannon termál program kiszélesítése, a Pannon kulturális utak fejlesztése (kulturális és örökségturizmus), a tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése, kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minőségi fejlesztése és turisztikai menedzsment rendszer fejlesztése a tematikus utak és a területi alapú együttműködések menedzseléshez, értékesítéséhez. 3.2.2. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 15 A Stratégia a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területéhez tartozó települések egységére vonatkozóan készült. Az átfogó cél a lakosság életminőségének a javítása, amely a Balaton térségének versenyképesebbé tételével van szoros összefüggésben. További cél, hogy a természeti, környezeti, kulturális értékek megőrzésével, a turisztikai kínálat bővítésével, az érintett szereplők együttműködésével lehetőség szerint egy versenyképes, fenntartható térségi rendszer alakuljon ki. Ennek számos feltétele van, mint a Balaton természeti állapotának, vízminőségnek a fenntartása, a turisztikai szezon meghosszabbítása új turisztikai attrakciók bővítésével, a közlekedési (jobb elérhetőség) és információs hálózatok fejlesztése, a háttértelepülések szélesebb körű bevonása (területi kohézió), a vállalkozások versenyképességének javítása. A Balaton környéki területeken jellemző probléma, hogy a lakosság nagy része a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokból él, ami időszakos munkavégzést jelent. Ezért lenne lényeges a turizmusból származó jövedelem növelése, valamint a turizmus tér- és időbeli szétterítése, az egész éves foglalkoztatás megvalósítása. 3.2.3. Zala Megye Területfejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Program 16 Zala megye hosszú távú (2007-2020) koncepcionális céljai között szerepel a környezeti értékek, kulturális örökség megőrzése. Ehhez a prioritási tengelyhez kapcsolódik a környezeti állapot, kulturális örökség védelme, a települési környezet fejlesztés. A társadalom megújításához, a kohézió erősítéséhez kapcsolódik az életminőség javítása, a szolgáltatások

15

Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013, Vital Pro Kft. 2005. Zala Megye Területfejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Program Középtávú 2007-2013. programfázis, Budapest 2006. 16

56

bővítése, mint az oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális szolgáltatások bővítése. A gazdaságfejlesztés prioritás elsősorban az új iparágak, innováció, K+F fejlesztést, nagyvárosok versenyképesség

javítását,

a

kistérségek

felzárkóztatását,

turizmusfejlesztést

(gyógyturizmust), közlekedési infrastruktúra fejlesztést, vidékfejlesztést foglalja magában. A térségi felzárkóztatás, területi kohézió növelése elnevezésű prioritás info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztését, aprófalvas térségek felzárkóztatását részletezi. A területi, nemzetközi együttműködések keretében a közlekedési kapcsolatok, a határ menti területi együttműködések, a nemzetközi kapcsolatok bővítése szerepel.

3.3. A Keszthelyi kistérség SWOT analízise (saját összeállítás) Természeti környezet Erősségek

Gyengeségek

1. Természeti adottságok gazdagsága:

1. Természeti adottságok kihasználat-

2. Balaton, Kis-Balaton, Zala folyó, vi-

lansága

zes élőhelyek, Keszthelyi –hegység

2. Természetes vizek minősége

erdőségei, túra utak, tanösvények

3. Zöldfelületek csökkenése

3. Védett növények, állatok 4. Egyedi tájkép értékek Lehetőségek

Veszélyek

1. Természeti és táji adottságok fokozott védelme, megőrzése 2. Natúrpark kialakítás 3. helyszínfejlesztések

1. A települések gazdasági kényszerének növekedése a környezetvédelmi érdekek rovására 2. Környezeti terhelés növekedése

Infrastruktúra Erősségek 1. Kedvező földrajzi fekvés 2. Megfelelő közúthálózat 3. Autópálya közelség

Gyengeségek 1. A települések belső és összekötő utak hálózata nem korszerű 2. Szennyvíz-, csatornahálózat kiépített-

57

4. Sármelléki reptér közelsége

sége nem teljes

5. Vonalas infrastruktúra megfelelő ál-

3. Kerékpárút hálózat kiépítetlen (a Ba-

lapota

laton partot leszámítva) Lehetőségek

Veszélyek

1. Közútfejlesztés

1. Sármelléki repülőtér bezárása

2. Kerékpárút hálózat fejlesztés

2. Forráshiány 3. Utak gyorsabb amortizálása az átmenő forgalom nyomán

Társadalom Erősségek 1. Keszthelyen széleskörű közszolgáltató és szociális rendszer működése

Gyengeségek 1. Háttértelepüléseken élők munkanélkülisége

(egészségügyi, szociális, oktatási,

2. Falvak elöregedési tendenciája

művelődési)

3. Több településen közösségi terek hiá-

2. Általános és középiskolák jelentős száma Keszthelyen 3. Felsőoktatási intézmény működése Keszthelyen 4. Viszonylag alacsony a munkanélküli-

nya 4. Az igények alatt maradó bölcsődei férőhelyek száma 5. A munkaerő piaci igények és a képzések közötti összhang hiánya

ségi ráta 5. A Balaton parti településeken pozitív migrációs tendencia 6. Fejlett civil aktivitás Lehetőségek

Veszélyek

1. Munkahelyteremtés

1. Képzett, fiatal munkaerő elvándorlása

2. Egészségügyi és szociális ellátórend-

2. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok

szer fejlesztése

3. Az elöregedés nyomán a települési

3. Képzettségi szint emelése

intézmények fenntarthatóságának ne-

4. Települések népességmegtartásának

hezülése

erősítése (szolgáltatások bővítésével, vállalkozások betelepítésének ösztönzésével)

58

Gazdaság Erősségek

Gyengeségek

1. Jelentős számú mikro- és kisvállalko-

1. Csak a turizmussal összefüggő szol-

zás működése

gáltatásokhoz kapcsolódó tevékeny-

2. Fejlett szolgáltató szektor működése 3. Idegenforgalom kiemelkedő szerepe

ség dominál 2. Közép- és nagyvállalatok minimális

4. Nincsenek a térségben szennyező üzemek, gyárak

száma 3. Önkormányzatok kedvezőtlen gazdasági helyzete 4. Alacsonyan gépesített mezőgazdasági művelés

Lehetőségek

Veszélyek

1. Fly Balaton melletti ipari park fej-

1. A gazdasági válság okozta visszaesés,

lesztése

stagnálás

2. Alternatív és megújuló energiafel-

2. A gazdasági „több lábon állás” megvalósításának elmaradása

használásra irányuló fejlesztések bővítése

3. Szakmai területek „átpolitizáltsága”

3. Szőlő és gyümölcstermeléshez kötő-

4. Turizmus visszaesése

dő feldolgozóipar fejlesztése

Turizmus Erősségek 1. Gazdag a turisztikai vonzerőkínálat 2. Fürdő-, vízi sport-, vitorlás-, kerékpáros-, kiránduló-, lovas-, öko, bor-, stb. turizmus megléte, folyamatos fejlődése 3. Megőrzött építészeti, kulturális örökség számos településen 4. Folyamatos szálláshelyfejlesztés

Gyengeségek 1. Egységes turisztikai kínálat, PR fejletlensége 2. Kevés a magas igényeket kielégítő szállás és vendéglátóhely 3. Általános tőkehiány a háttértelepüléseken 4. Háttértelepülések kevés kínálata 5. Kihasználatlan borutak 6. Nem az igényekhez igazodó kínálat

59

5. Turizmust szolgáló infrastruktúrafejlesztés 6. Gazdag szabadtéri programkínálat (színházi előadások, bornapok, motoros találkozók, folklór rendezvények, falunapok stb.) 7. A térség turisztikai elismertsége bel- és külföldön 8. Keszthely kulturális központ szerepe 9. 4 Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet működése Lehetőségek 1. Turisztikai szezon megnyújtása, illet-

Veszélyek 1. Kiaknázatlan turisztikai potenciál

ve nem szezonhoz kötött turizmus (pl.

2. Külföldi vendégek csökkenő száma

konferenciaturizmus) fejlesztés

3. Idegenforgalmi bevétel csökkenés

2. Minőségi szálláshelyek fejlesztése

4. Vendégforgalom által okozott kör-

3. Hagyományok megőrzése, ápolása

nyezetterhelés növekedése

4. Jó gyakorlatok átvétele

5. Szakmai összefogás hiánya

5. Közbiztonság, köztisztaság fokozása

6. Tömegturizmus káros hatásai

6. Turisztikai Desztináció Menedzsment

7. A szolgáltatások ára és minősége

fejlesztése

nincs összhangban

7. Turizmussal kapcsolatos események kistérségi összehangolása

60

3.4. A Keszthelyi kistérség stratégiai programja A stratégiai program egészét áthatják a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programban megfogalmazott horizontális célok, mint a környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóság és az esélyegyenlőség. A környezeti fenntarthatóság alapja, hogy azok a projektek kerüljenek támogatásra, amelyekben meghatározott környezeti szempontok érvényesülnek, úgy, mint a környezeti állapot javítása, a közkincset képező természeti értékek és kulturális örökségek megőrzése, a helyi természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a megújuló energia felhasználásának növelése, a nem megújulók védelme, a barnamezős területhasználat előnyben részesítése, a helyi környezettudatosság elmélyítése, a táji értékek iránti felelősségérzet erősítése, a környezet-egészségügy szempontjainak figyelembevétele. A társadalmi fenntarthatóság magában foglalja az oktatási, egészségügyi, szociális ellátórendszerek, közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztését, elérhetőségének javítását. A gazdasági fenntarthatóság alapjai a belső erőforrások feltárása, a helyi vállalkozások együttműködésének

elősegítése,

az

infrastrukturális

feltételek

javítása,

az

info-

kommunikációs technológiák alkalmazása, valamint a foglalkoztatás elősegítése. Az esélyegyenlőség esetében a kiemelt cél a nők, a romák és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének biztosítása. A Keszthelyi kistérség 2005-ben meghatározott hosszú távú célja az életminőség javítása, valamint az ezt elősegítő fejlesztések meghatározása volt. Ezzel összefüggésben stratégiai célként fogalmazódott meg a magas színvonalú, biztos megélhetés biztosítása, az egészséges, ökológiailag kiegyensúlyozott környezet megőrzése, a kistérség identitásának, belső kohéziójának erősítés, a modern, de az értékeket is megőrző fejlesztéspolitika és intézményi rendszer kialakítása, valamint a hazai és nemzetközi kapcsolatok bővítése. A kistérség fejlesztési prioritásai a következők voltak 2005-ben: •

Emberi erőforrás-fejlesztés

•

Turizmus jövedelmezőségének növelése

•

A helyi gazdaság diverzifikálása, versenyképességének növelése

•

Infrastruktúra és intézményfejlesztés, környezetvédelem, megújuló energiák haszn.

•

Vidékfejlesztés a háttértelepüléseken

61

33. táblázat: A Keszthelyi kistérség fejlesztési stratégiai rendszere 2009-2013. Átfogó cél

Életminőség javítása

Stratégiai

Gazdaságfejlesztés

célok: Prioritások:

Infrastruktúra fejlesztés

Környezet megőrzés

Infrastruktúra, intézményfejlesztés

Környezetvédelem, fenntartha-

(gazdaság versenyképességének javítása, megélhetés biztosítása) Humán erőforrás fejlesztés

Turizmus jövedelmezőségének növelése

Helyi gazdaság diverzifikálása, vidékfejlesztés

tóság, megújuló energiák hasznosítása

Fejlesztési

Oktatás, képzés fejlesztése a munka-

Turisztikai infrastruktúra fejlesztés,

Vállalkozás-fejlesztés: vállalkozá-

Közlekedési, települési infrastruk-

Természetvédelmi

programok,

erő piaci igényeknek megfelelően

összehangolt marketing-tevékenység,

sok

túrafejlesztés:

kidolgozása

intézkedések

Oktatási, szociális, művelődési intéz-

szálláshelybővítés (magán, falusi szál-

piacra jutásuk támogatása, helyi

külterületi utak, járdák fejlesztése (

alternatív energiaforrások hasz-

mények infrastruktúrájának fejlesztése

láshely, 4- 5 csillagos szállodaépítés),

(bio)

kereskedelembe

aszfaltozás, burkolatjavítás, vízel-

nosítása

Népesség-megtartás

vitorláskikötő építés, kerékpáros, öko-,

hozatalának elősegítése, termelési,

vezető árkok, csatornák kiépítése,

tájvédelem

Egészségügy, szociális ellátás javítása

lovas- bor-, golf-, vitorlás-, fürdő-,

értékesítési

meglévők

Parkosítás,

Kulturális örökség védelme, gyarapí-

horgász-, konferencia, rendezvény

kialakítása

tása

turizmus fejlesztése, strandfejlesztés,

Munkahely-teremtés,

fejlesztése, települési és összekötő

Szelektív hulladékgyűjtés növe-

Szolgáltatások fejlesztése (szociális,

aqua- és kalandpark, bob/szánkópálya,

sági, ipari technológia- fejlesztés,

kerékpárutak építése, felújítása

lése

oktatási, művelődési, kereskedelmi,

állatsimogató farm építés, halastó kiala-

szakképzett

Csónak,

pénzügyi stb.)

kítás, egyéb szabadidős szolgáltató terek

növelése

építés, sportlétesítmény építés

létrehozásának termékek

ösztönzése,

együttműködések

felújítása,

fejlesztése), mezőgazda-

munkaerő

kínálat

közutak,

bel-

és

buszvárók

közlekedésbiztonság

horgász,

vitorláskikötő

Civil szervezetek együttműködésének

fejlesztése, vendéglátó egységek fejlesz-

Informatikai fejlesztések elősegíté-

Logisztikai szolgáltatások növelé-

erősítése

tése, minőség javítás, TDM szervezet

se

se, fejlesztése

Polgárőrség, bűnmegelőző szerveze-

fejlesztés, túraútvonalak, tanösvények,

Települési közmű hálózat infrast-

tek munkájának támogatása

kilátók, pihenőhelyek kiépítése

ruktúrájának fejlesztése, felújítása

Szociális ill. idősek otthona létesítésé-

kulturális és épített örökség védelme,

Szennyvíz beruházáshoz kapcsoló-

nek támogatása

fejlesztése (műemlék-felújítás)

dó fejlesztések, felújítások

Közösségi szolgáltató terek kialakítá-

tájékoztató és információs táblák számá-

Informatikai hálózatok fejlesztése,

sa

nak növelése, turisztikai kiadványok

információs pontok, e-ügyintézés

körének bővítése

fejlesztés

mobil információs pontok kiépítése stb.

programok

természetvédelmi

területek bővítése

Összefoglalás A dolgozat a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás 2005-ben készült területfejlesztési koncepciójának aktualizálásán túl azt a célt is szolgálta, hogy a Társulás alapszinten is bemutatásra kerüljön. Ennek megfelelően helyeződött hangsúly a kistérség történetének, feladatainak, működésének s korábban megvalósított projektjeinek áttekintésére. A 2005-ös területfejlesztési koncepció által tartalmazott fejlesztési projektek jelenlegi állapotának felmérése és elemzése legnagyobbrészt a kistérség településeinek polgármestereivel való személyes egyeztetés során körvonalazódott. A településeken folytatott „interjúzások” alkalmával lehetőség nyílt a település általános feladatainak, céljainak, fejlesztési elképzeléseinek szélesebb körű áttekintésre. A vizsgálat alapját elsődlegesen a 2005-ben megfogalmazott projekttervek megvalósulási állapota képezte, majd a később felmerült fejlesztési tervek következtek. A kutatásban szándékosan maradt ki Keszthely, mert a város egyedül túl nagy súlyt képvisel, s teljes körű felmérése, elemzése egy önálló dolgozat témája lehetett volna. A kistérség többi települése azonban így egységesen kerülhetett elemzésre. Rövid összefoglaló készült a területfejlesztés országos, regionális, megyei és térségi alapdokumentumairól, majd a kistérség SWOT analízise nyújtott betekintést - a kistérség bemutatásához írt rövid helyzetértékelésen túl – az alapvető állapotokról és fejlesztendő lehetőségekről. Maga a stratégia és a prioritások megfogalmazása kapcsán részben a korábbi koncepció, részben az ÚMFT fejlesztési irányaihoz kapcsolódó célok szolgáltak alapul. Azonban ez a fejezet szándékosan csak áttekintést kíván adni, részletes kidolgozásnak a dolgozat terjedelmére vonatkozó korlátok gátat szabtak. Véleményem szerint a Keszthelyi kistérség bemutatásra került a 2007-es területi átalakulás után, a dolgozat felmérte a korábbi projektek megvalósulását, konstatálta jelenlegi állapotokat, ugyanakkor megpróbált a jövőbe mutatni. Bízom benne, hogy ez a dokumentum a Társulás számára is értékkel bír majd, vagyis továbbfejlesztésre lesz érdemes.

Felhasznált források jegyzéke 1. A hazai területfejlesztési támogatási rendszer átfogó értékelése 1996-2008. Bp. 2009 2. „Aktív turizmus tematikus út” Megvalósíthatósági Tanulmánya (Keszthely -Hévíz Kistérség) 3. BFH Európa Kft. 2005 4. A Hévízi Kistérség területfejlesztési koncepciója 2008-2018 5. Pannon Projekt Kft. Szombathely, 2008. 6. A Zalakarosi Kistérség területfejlesztési koncepciója 2009-2019 7. Pannon Projekt Kft. Zalkaros, 2009. 8. Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája 2007-2013, Vital Pro Kft. 2005. 9. Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás társulási megállapodása (hatályos 2007. november 21.) 10. Keszthely - Hévíz Kistérségi Többcélú Fejlesztési Társulása Közös Térségfejlesztési Koncepció-ja – Stratégiai Programja a 2005–2015 időszakban, PYLON Kft Bp. 2005. 11. KSH Statisztikai Tükör, 2008/81 sz.: A kistérségi szerkezet változása Zala megyében 12. KSH Statisztikai Tükör II.évf.81 sz. 2008 13. Natúr-, Kultúr Park Projekt Megvalósíthatósági Tanulmánya, (Keszthely -Hévíz Kistérség) BFH Európa Kft. 2005. 14. Nyugat-Dunántúli Operatív Program (forrása: www.westpa.hu letöltés: 2009.06.17.) 15. Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program 2007.

64

16. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005. 17. „Természet útjain” Tematikus út Megvalósíthatósági Tanulmánya (Keszthely -Hévíz Kistérség) BFH Európa Kft. 2005 18. Történelmi és kulturális örökség - tematikus utak megvalósíthatósági tanulmánya (Keszthely -Hévíz Kistérség) BFH Európa Kft. 2005 19. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 20. Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv (www.nfu.hu letöltés: 2009.06.19) 21. Útmutató a településfejlesztési koncepció készítéséhez, Településfejlesztési füzetek 24. BM Kiadó 2002. 22. www.keszthelytarsulas.hu holnap dokumentumai, cikkei: http://www.keszthelytarsulas.hu/default.asp?Kat=0&SID=1&AID=14&Direkt=Kozos _arculat_a_Balaton_partjan_92182 http://www.keszthelytarsulas.hu/default.asp?Kat=0&SID=1&AID=14&Direkt=Lezar ult_a_kistersegi_kozmunkaprogram_meghosszabbitasa_91792 http://www.keszthelytarsulas.hu/default.asp?Kat=0&SID=1&AID=14&Direkt=Zajlan ak_a_kistersegi_sporttaborozasi_programok_90616 http://www.keszthelytarsulas.hu/default.asp?Kat=0&SID=1&AID=14&Direkt=Hidep ites_a_regiok_partjai_kozott_(PHARE_CBC_Kisprojekt_Alap) http://www.keszthelytarsulas.hu/default.asp?Kat=0&SID=1&AID=14&Direkt=A_hat arregiok_sajatossagainak_vizsgalata,_es_a_gazdasag_igenyeinek_megfelelo_kepzesi_ program_kialakitasa_a_hatarregiok_versenykepessegenek_javitasa_erdekeben_Magyarors zagon_es_Horvatorszagban_(Interreg_III._A.) 23. Zala Megye Területfejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Program Középtávú 2007-2013. programfázis, Budapest 2006.

65

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A három önkéntes társulás érintett települései ........................................................ 4 2. táblázat: Balatongyörök 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata ...................................... 21 3. táblázat: Balatongyörök 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata .............. 22 4. táblázat: Bókaháza 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata .............................................. 23 5. táblázat: Bókaháza 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata ................. 23-24 6. táblázat: Esztergályhorváti 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata.................................. 25 7. táblázat: Esztergályhorváti 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata..... 25-26 8. táblázat: Gétye 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata ............................................... 27-28 9. táblázat: Gétye 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata ............................ 28 10. táblázat: Gyenesdiás 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata ......................................... 29 11. táblázat: Gyenesdiás 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata ................. 30 12. táblázat: Karmacs 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata.............................................. 31 13. táblázat: Karmacs 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata ................ 31-32 14. táblázat: Szentgyörgyvár 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata................................... 33 15. táblázat: Szentgyörgyvár 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata .......... 34 16. táblázat: Vállus 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata ................................................. 35 17. táblázat: Vállus 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata .................... 35-36 18. táblázat: Várvölgy 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata............................................. 37 19. táblázat: Várvölgy 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata................ 37-38 20. táblázat: Vindornyafok 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata ..................................... 39 21. táblázat: Vindornyafok 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata ........ 39-40 22. táblázat: Vindornyalak 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata ...................................... 41 23. táblázat: Vindornyalak 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata......... 41-42 24. táblázat: Vonyarcvashegy 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata ................................. 43 25. táblázat: Vonyarcvashegy 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata......... 44 26. táblázat: Zalaapáti 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata ............................................. 45 27. táblázat: Zalaapáti 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata................ 45-46 28. táblázat: Zalaszántó 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata........................................... 47 29. táblázat: Zalaszántó 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata .................. 48 30. táblázat: Zalavár 2005-ös projektterveinek felülvizsgálata................................................ 49 31. táblázat: Zalavár 2005 után megnevezett projektterveinek felülvizsgálata........................ 50 32. táblázat: Regionális program szerkezete ............................................................................ 54

66

33. táblázat: A Keszthelyi kistérség fejlesztési stratégiai rendszere 2009-2013...................... 62

Ábrák jegyzéke: 1. ábra: A régi és az új kistérségi szerkezet összehasonlítása .................................................... 6 2. ábra: A jelenlegi Keszthelyi kistérség térképe ..................................................................... 10 3. ábra: a Keszthelyi kistérség községeinek lakosságszáma .................................................... 14

67

Mellékletek 1. kép: INTERREG III A - Határrégiók sajátosságai elnevezésű horvát-magyar projekt nyomán elkészült tankönyv borítója (2007)

Kép forrása: http://www.georgikon.hu/tanszekek/nybtk/Folyo%20kutat%C3%A1sok/magyar%20tank%C 3%B6nybor%C3%ADt%C3%B3.png 2. kép: Keszthely és Hévíz Térsége Foglalkoztatási Paktum fórumán (2008. október)

Kép forrása: http://www.keszthelyheviz.hu/default.asp?Kat=0&SID=19&AID=47&Direkt=Foglalkoztatasi_Forumot_tartottak_ 91280 68

3. kép: Buszváró projekt, az egyik építési helyszín megtekintése Gyenesdiáson (2009. július)

Kép forrása: http://www.keszthelytarsulas.hu/default.asp?Kat=0&SID=1&AID=14&Direkt=Kozos_arcula t_a_Balaton_partjan_92182 4. kép: Falukemence avatás Bókaházán a KÖZKINCS Jeles Napok a Zalai Dombhátakon rendezvénysorozat egyik állomásán (2009. július)

Kép forrása: http://www.keszthelyheviz.hu/default.asp?Kat=0&SID=32&AID=60&Direkt=Jeles_Napok_a_Zalai_Dombhatako n___Bokahaza_falukemence_avatas_92249 69

5. kép: Kistérségi ifjúsági sporttábor Balatongyörökön (2008. augusztus)

Kép forrása: A Keszthely Városi Diáksport Egyesület részéről

6. kép: Kistérségi közmunkaprogram dolgozói Keszthelyen (2009. március)

Kép forrása: keszthelyi közmunkaprogram munkavezetője részéről

70

EREDETISÉG NYILATKOZAT

Alulírott Pintér Márta büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Keszthely, 2009. szeptember 7.

_________________________ hallgató aláírása

71

A Telefon:

Recommend Documents