A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A mikro-, kis- és középvállalkozások, mint Európa és Magyarország gazdasági motorja

Belső konzulens: Dr. Takács Dávid

Baki András Nappali Tagozat

Külső konzulens: Nagy András

Gazdálkodás és Menedzsment szak Vállalkozásszervező szakirány

2011.

NYILATKOZAT

Alulírott Baki András büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2011. december 30.

Baki András s.k. hallgató aláírása

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés .................................................................................................................................. 3 2. A kkv-k a gazdaságban ............................................................................................................. 5 2.1. A kis- és középvállalkozások törvényi háttere az EU-ban ................................................. 5 2.1.1. Az európai kkv-k története napjainkig ....................................................................... 6 2.2. Kkv-k Magyarországon.................................................................................................... 10 2.2.1. A kis- és középvállalkozások törvényi háttere Magyarországon .............................. 10 2.2.2. A magyar kkv-k gazdaságban betöltött pozíciója ..................................................... 11 3. Az EU a kkv politikája ............................................................................................................ 16 3.1. Kisvállalkozói intézkedéscsomag az EU-ban (SBA) ....................................................... 17 3.1.1. Az SBA vezérlő elvei ................................................................................................ 18 3.1.2. A vállalkozói kedv ösztönzése .................................................................................. 20 4. Kisvállalkozói intézkedéscsomag Magyarországon................................................................ 25 5. A kkv-k finanszírozása, támogatása ........................................................................................ 28 5.1. Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) ...................................................... 29 5.2. Mikrohitel......................................................................................................................... 29 5.3. Kockázati tőke.................................................................................................................. 30 5.4. Késedelmes fizetések ....................................................................................................... 32 5.5. A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram .............................................. 32 5.6. Kohéziós politika ............................................................................................................. 33 6. A kkv-k finanszírozása, támogatása Magyarországon ............................................................ 33 6.1. Széchenyi Kártya ............................................................................................................. 35 6.2. Az Új Széchenyi Mikrohitel Program .............................................................................. 36 6.3. Kombinált mikrohitel ....................................................................................................... 38 6.4. Operatív programok ......................................................................................................... 39 6.5. Gazdaságfejlesztési Operatív Program............................................................................. 39 1

6.6. A JEREMIE Program....................................................................................................... 40 6.7. Kockázati tőke.................................................................................................................. 41 7. A kkv-k fejlesztése és az MVA............................................................................................... 42 7.1. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ............................................................... 45 7.1.1. Az alapítvány célja: ................................................................................................... 46 7.2. A ZMVA tevékenységei .................................................................................................. 49 7.2.1. Mikrohitel program ................................................................................................... 49 7.2.2. Inkubátorház.............................................................................................................. 50 7.2.3. Rendezvények ........................................................................................................... 50 7.2.4. Az Enterprise Europe Network ................................................................................. 52 7.2.5. Egyéb szolgáltatások ................................................................................................. 55 7.2.6. Sikertörténetek .......................................................................................................... 56 8. Összegzés ................................................................................................................................ 56 Irodalomjegyzék...................................................................................................................... 58

2

1. Bevezetés

A szakdolgozat témájának választásakor úgy gondoltam, manapság nem kerülhető meg a mikro-, kis- és középvállalkozások fontossága, sem Magyarországon, sem Európában, sem máshol. A címben nem hiába neveztem a kkv-kat a gazdaság motorjának, ezzel a hasonlattal akartam utalni súlyúkra a gazdaságban. A dolgozatomban igyekeztem ehhez hűen a tényeket feltárni, közölni és illusztrálni, ebben nagy segítségemre voltak mind az európai, mind a magyar adatbázisok, statisztikák. Vállalkozásszervező szakirányon lévő hallgatóként úgy véltem inkább a kisebb vállalkozásokról írok, mivel azok közelebb állnak hozzám, rokonaim, ismerőseim egy része ugyanis vállalkozó vagy kisméretű vállalkozásnál dolgozik, ezért a téma megéri, hogy a figyelem középpontjába kerüljön. A szakdolgozat írása közben minél több naprakész, friss forrás felhasználására törekedtem legyen szó nyomtatott vagy elektronikus illetve idegen nyelvű vagy éppen magyar

forrásról,

az

adatok

feldolgozásával

igyekeztem

összehasonlítani

a

magyarországi kkv-k helyzetét a fejlettebb EU-s tagállamokéival, a mindenkori politika és kormányzatok hozzáállását, intézkedéseit, stratégiáit így egy teljes, valós képet alkotni róluk, bemutatni a finanszírozási és támogatási lehetőségeiket, ebben a gazdaságilag és pénzügyileg instabil időszakban. Minden vállalkozás érdeke a versenyképesség fenntartása, ezáltal az életben maradás, ezért nem mehetünk el a vállalkozások mellett úgy, hogy nem beszélünk, fejlődési és fejlesztési lehetőségeikről. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál töltött idő alatt értékes tapasztalattokkal lettem gazdagabb, melyek segítségemre voltak a szakdolgozat megírásában. Igyekeztem továbbá bemutatni az Alapítvány által kínált szolgáltatásokat, és az ott dolgozók áldozatos, önzetlen munkáját mellyel rengeteget segítenek akár az induló akár a már működő kis- és középvállalkozásoknak.

3

Dolgozatom célja, hogy megismertesse a mikro-, kis-, és középvállalkozások helyzetét, ezen keresztül elengedhetetlen szerepüket a gazdaság fellendítésében, amely aztán egységes, egészséges, jól működő társadalmat is eredményez. A bevezető végén szeretnék köszönetet mondani a külső konzulensemnek, Nagy Andrásnak a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatójának, és a belső konzulensemnek, Dr. Takács Dávidnak a BGF GKZ Közgazdasági, Vállalkozás és Emberi Erőforrások tanszék oktatójának a szakdolgozat megírásában nyújtott aktív közreműködést és segítséget.

4

2. A kkv-k a gazdaságban Mielőtt bármilyen eszmefuttatásba kezdek, érdemes áttekinteni a kis- és középvállalkozások fogalmának alapjait, és azt is, hogy miért tekinthetünk rájuk, mint Európa és Magyarország gazdasági motorjára.

2.1. A kis- és középvállalkozások törvényi háttere az EU-ban

Az Európai Unióban akkor tekintünk mikro-, kis- és középvállalkozásként egy vállalkozásra, ha az bizonyos kritériumoknak megfelel. Az alábbi kritériumrendszer a 2003/361/EC Rendeletben került először megfogalmazásra, amely 2005. január 1. óta érvényes.

Hogy

egy

vállalkozás

kkv

(angolul

SME)

minősítést

érjen

el,

foglalkoztatottjainak létszáma nem lépheti át a maximális létszám plafont, továbbá nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladhat meg egy bizonyos szintet. A könnyebb átláthatóság kedvéért táblázatos formában jelenítem meg az előbb említett adatokat. 1. számú táblázat A kkv-k ismérvei Vállalkozás típusa MikroKisKözép-

Foglalkoztatottak száma (fő) < 10 < 50 < 250

Nettó árbevétel (millió €) ≤2 ≤ 10 ≤ 50

Mérlegfőösszeg (millió €) ≤2 ≤ 10 ≤ 43

Forrás: Saját szerkesztés (A 2003/361/EC Rendelet alapján) A jelentések és visszajelzések azt igazolták, hogy a kkv-k definíciójának alkalmazása problémák nélkül zajlott.

5

2.1.1. Az európai kkv-k története napjainkig

Az Európai Unióban köztudott hogy a kkv-knak kulcsfontosságú szerepük van a munkahelyek megteremtésében valamint a gazdaság növekedésében. Ez a két nyomós indok miatt megkülönböztetett figyelmet kapott ez a szektor, szabályozásokat vezettek be melyek lényegesen megkönnyítették a kis- és középvállalkozások fejlődését, ami aztán versenyképességük javulásában teljesedett ki. Számos stratégiai terv, és program született az évek során, melyben kitüntetett figyelmet kapott a kkv szektor. A híreket olvasva könnyen azt gondolhatjuk, hogy az európai gazdaságot az óriás, multinacionális cégek uralják, ugyanis alig hallani másról a médiában, mint a sokmilliárdos felvásárlásokról, a multik terjeszkedéséről, és – sajnos – mostanság a csőd közeli állapotukról. A tény viszont az hogy az európai cégek több mint 99%-a, a kkv-k csoportjába sorolható. Aktív vállalkozások száma a nem-pénzügyi szektorban 2008-ban 27 EU tagállamban: 1. ábra Vállalkozások száma az EU-ban (millió)

Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) 6

Az összesen 21 millió vállalkozásból a kkv-k 20,9 milliót tesznek ki, ez a szám olyan nagy, hogy ilyen nagyságrendben a nagyvállalkozások száma nullához közeli értéknek tűnik. Ebből a 20,9 millió vállalkozásból 19,3 millió mikrovállalkozás, emellett eltörpül a kivállalkozások 1,4 milliója és a középvállalkozások 0,2 milliója. 2. ábra Foglalkoztatottak száma az EU-ban (millió)

Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) A vállalkozások által foglalkoztatottak száma összesen 135,8 millió fő az Eurostat felmérése szerint. Ebből a közel 136 millió emberből 45,2 milliót a nagyvállalatok foglalkoztatnak, ami valljuk be szép szám, de a kkv szektor több mint kétszer ennyi főt foglalkoztat, azaz 90,6 millió embert. 3. ábra Vállalkozások által hozzáadott érték az EU-ban (millió €)

Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) 7

A hozzáadott érték, azaz az adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértékének mennyisége is a kkv-k felé dönti a mérleg nyelvét. A összesen 6176 millió €-nyi hozzáadott értékhez a kkv szektor 3617 millió €-val míg a nagyvállalatok 2559 millió €-val járultak hozzá. 4. ábra Vállalkozások méret szerinti megoszlása az EU-ban (%)

Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján)

Az egyszerűbb átláthatóság kedvéért az arányokat színes tortadiagramokkal szemléltetem, a diagramokból kiolvasható adatok és az azokhoz rendelt színek áttekinthetőbbé, vizuálissá teszik az adattengert. Amint az látható a vállalkozások túlnyomó többsége (99,8%) kkv, három munkahely közül kettőt (66,7%) kkv-k biztosítanak, valamint az összes hozzáadott érték közel 60%-át (58,6%) adják. Tízből kilenc

vállalkozás

mikrovállalkozás,

mégis

arányaiban

alacsony

az

általuk

foglalkoztatott emberek száma és a hozzáadott értékük.

8

5. ábra Vállalkozások hozzáadott értékének aránya az EU-ban (%)

Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján)

6. ábra Foglalkoztatottak számának megoszlása az EU-ban (%)

Forrás: Saját szerkesztés (Az Eurostat [online adat kód: sbs_sc_ind_r2, sbs_sc_con_r2, sbs_sc_dt_r2, sbs_sc_1b_se_r2] alapján) 9

A fenti adatokból kiderül, hogy az összes foglalkoztatottak számának 66,7%-át teszik ki a kkv szektorban tevékenykedő foglalkoztatottak. A további adatok vizsgálata közben kiderült, hogy a kereskedelmi – és a gyártási szektorban valamint az építőiparban összesen a kkv-k által foglalkoztatottak majdnem 62%-a dolgozik, és az is hogy a mikro vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert egyes szolgáltatói szektorokban. 1

2.2. Kkv-k Magyarországon

Magyarországon 1989-ben a rendszerváltás utáni első demokratikusan megválasztott parlament azonnal megkezdte a régi gazdasági rendszer lebontását és nekilátott a modern piacgazdaság berendezésének. Addig sosem látott privatizációs hullám indult valamint megkezdődött a vállalatok számának drasztikus növekedése.

2.2.1. A kis- és középvállalkozások törvényi háttere Magyarországon

A Parlament 1999-ben fogadta el a kkv-k támogatásáról szóló törvényt. A 1999. évi XCV. törvény definiálta a magyarországi kkv fogalmát továbbá meghatározta támogatásuknak a költségvetésben elfoglalt helyét. 2004-ben Magyarország EU csatlakozása után viszont törvénymódosításra kellett sort keríteni, amely megváltoztatta a kis- és középvállalkozások definícióját, és más újításokat is hozott. A törvény szerint: „(1) Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek 1

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/european_business/documents/Size%20class%20analy sis_1.pdf 2011.11. 03., http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-ET-08-001/EN/KS-ET-08-001-EN.PDF 2011. 11.03.

10

a) összes foglalkoztatási létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A kkv kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatási létszáma 50 főnél kevesebb, és b) nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A kkv kategórián belül mikrovállalkozásnak számít az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatási létszáma 10 főnél kevesebb, és b) nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.” 2

2.2.2. A magyar kkv-k gazdaságban betöltött pozíciója

Az alábbi adatok az Eurostat adatbázisából származnak és fontos hozzátenni, hogy becsült értékeket tartalmaznak. Az ezekben szereplő vállalkozások ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet végeznek, az alábbi diagramok nem tartalmaznak adatokat mezőgazdasággal, erdészettel, halászattal foglalkozó és nem piaci

tevékenységet

folytató

vállalkozásokról.

Az

Eurostat

adatai

kiválóan

alkalmazhatóak az értékek más országokkal való összehasonlításokhoz, de a hazai felmérések eredményeitől eltérőek lehetnek.

2

2004. évi XXXIV törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, (1)-(4) bekezdés

11

7. ábra Vállalkozások száma Magyarországon (ezer db)

Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) Az adatok szerint Magyarországon 547.700 vállalkozás van (kivétel a mezőgazdasággal, erdészettel, halászattal foglalkozó és nem piaci tevékenységet folytató vállalkozások), ebből 516.092 tartozik a mikrovállalkozások besorolása alá, ezzel a mikrovállalkozások (és egyéni vállalkozások) a magyar gazdaság domináns – méret szerinti – vállalkozási formái, míg a kis- és középvállalkozások 26.300 illetve 4.400 darabot számlálnak. Továbbá az adatok szerint Magyarországon 806 nagyvállalat tevékenykedik. 8. ábra Vállalkozások méret szerinti megoszlása Magyarországon (%)

Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) 12

Ugyanúgy, mint az EU-ban Magyarországon is túlsúlyban vannak a kkv-k a nagyvállalatokkal szemben. A rendszerváltás óta a vállalkozások száma folyamatosan nőtt, ennek eredményeképp ma a magyar vállalkozások 99%-át a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Több mint 94%-ban mikrovállalkozások alkotják ezt a sokaságot, a kisvállalkozások 4,8%-ot tesznek ki, míg a középvállalkozások 0,8%-ot. A nagyvállalatok száma viszont elenyészőnek tűnik, mindösszesen 0,1%-a az összes magyar vállalkozásnak. Az európai átlaghoz képest a magyar mikrovállalkozások nagyobb részt szakítanak a foglalkoztatásból és a hozzáadott értékből.

9. ábra Foglalkoztatottak száma Magyarországon (ezer db)

Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján)

13

10. ábra Foglalkoztatottak számának megoszlása Magyarországon (%)

Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) Az adatokból továbbá még az is látható, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelkedően fontos szerepet játszanak a magyar gazdaságban, ugyanis az összes foglalkoztatott több mint 70%-a ebben a szektorban ténykedik valamint az 50%-os hozzáadott érték sem elhanyagolható tényező. Ami viszont nem látszik a diagramokban az az hogy a magyar kkv-k átlagosan kisebbek mint európai társaik, a magyar kkv-k átlagosan egy emberrel foglalkoztatnak kevesebbet mint az EUs tagállamok vállalkozásai. 11. ábra Vállalkozások által hozzáadott érték Magyarországon (millió €)

Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján) 14

12. ábra Vállalkozások hozzáadott értékének aránya Magyarországon (%)

Forrás: Saját szerkesztés (SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011. alapján)

Ami a hozzáadott értéket illeti, Magyarország kicsit elmarad a többi tagállam átlagától, habár a középvállalkozás arányaiban több hozzáadott értékkel hozakodnak elő addig a mikro- és kisvállalkozások némileg elmaradnak az EU-s átlagtól. A nagyvállalkozások viszont nagyobb részét termelik az összes hozzáadott értéknek mint az EU-s tagállamokban. Mindezek ellenére az ország mindenkori kormányzata még mindig képtelen a kkv-k gazdasági fontosságának felismerésére, ezt mi sem fejezi ki jobban, mint Dr. Szabó Antal sorai:”... másfél évtizede két évnél hosszabb ideig nem töltötte be a kkv politikai és stratégiai irányítást egyetlen helyettes államtitkár sem. A jelenlegi szakállamtitkárnak pedig túl nagy a feladatköre ahhoz, hogy érdemben tudjon a kkvkkal foglalkozni.” 3 Így nem is csoda, hogy a magyar kkv-k fejlettsége eléggé lemaradt még az újonnan csatlakozó országok kkv szektorai fejlettségéhez képest is. Ezen felül, a bonyolult adórendszer sem könnyíti meg a kis- és középvállalkozások működését, holott más országokban kifejezetten segíti, támogatja e szektor működését.

3

Dr. Szabó Antal [2010] p.1. http://www.vallalkozastan.hu/data/pagecontent/0/ERENET/kkvhelyzete_szabo.pdf 2011. 11. 02.

15

3. Az EU a kkv politikája

„A kkv-k az összes vállalkozás több mint 99%-át teszik ki, és több mint 90 millió munkavállalót foglalkoztatnak Európában. Gazdaságunk motorját jelentik, amelynek erősnek, versenyképesnek és innovatívnak kell lennie. Gyors cselekvésre van szükség a tagállamok részéről annak érdekében, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot teljes mértékben végrehajtsuk.” 4 - Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos

A fenti ismeretek tükrében kérdések realizálódhatnak bennünk, mit tesz az EU és Magyarország a kkv szektor érdekében? Milyen politikákkal, támogatásokkal, programokkal segítik versenyképességüket? Hogyan befolyásolja ez az emberek vállalkozói szemléletét, motivációját? A következő fejezetben ezekre és még más kérdésekre is próbálok választ adni. Először az Európai Uniós intézkedéseket mutatnám be, majd ennek tükrében kitérek a magyarországi helyzetre is. Az EU már korábban felismerte, hogy a mai globális és technikailag egyre dinamikusabban fejlődő világban egy tudásalapú gazdaság kialakítása nélkülözhetetlen. A dinamikus vállalkozások és vállalkozók képesek a legjobban élni a kínálkozó lehetőségekkel, ezért fontos annyira a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése, növekedésének biztosítása, innovációs potenciáljának javítása. Ezen célok sikeres teljesítése, az Unió gazdaságának jövőbeni virágzása érdekében döntő szerephez jut. A kkv-k szerepe egyre fontosabbá válik több szempontból is; meghatározzák a helyi és a regionális gazdaság teljesítőképességét és munkahelyeket teremtenek (itt emlékezzünk az 1. fejezetbeli foglalkoztatási mutatókra), továbbá a mostani bizonytalan

4

http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20110223_az_euopai_kisvallalkozoi_intezki ntezkedes_hu.htm 2011. 11. 02.

16

gazdasági helyzetben a prosperáló kis- és középvállalkozások hozzájárulnak egy biztosabb alapokon álló európai gazdasághoz. 5 Az EU még 2000-ben beindította a lisszaboni stratégiát, amely 2010-ig volt hivatott elérni a kitűzött céljait, többek között a kutatási és fejlesztési tevékenység magasabb szintekre való emelését, habár 2005-ben átfogalmazásra került, sajnos nem hozta meg az áttörő sikert, valószínűleg, ebben nagymértékben közre játszott a 2008ban kezdődő pénzügyi- és gazdasági válság, amely még jobban megnehezítette a kkv-k életét. A lisszaboni stratégia végével az EU új tervvel állt elő, ez az EU2020 stratégia mely a válság okozta negatív hatásokat igyekszik kijavítani és kihúzni az európai gazdaságot a „gödörből”. 6 José Manuel Barroso szavait idézve: „Európának vissza kell térnie a helyes kerékvágásba, majd ott is kell maradnia. Ezt a célt tűzi ki az Európa 2020.” 7

3.1. Kisvállalkozói intézkedéscsomag az EU-ban (SBA)

2008-ban az Európai Tanács a korábbi programok eredményeit és hatásait szem előtt tartva bevezette a Small Business Actet (kisvállalkozói intézkedéscsomagot), hogy tovább erősítse a kkv-k fejlődését és versenyképességét. A Small Business Act (ezen túl SBA) társadalmi szemszögből közelít a vállalkozások felvirágoztatásához, fő elve szerint a feltételek sikeres megteremtéséhez elengedhetetlen a társadalom elismerése, támogatása. Ez a magatartás az egyéneket arra bátorítja, hogy kecsegtető lehetőségként ismerjék fel egy saját vállalkozás alapítását ezzel hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, jólléthez. A politikai vezetők, a közigazgatás és média szerepe is legalább olyan fontos egy kkv-barát társadalom létrehozásában, mint a társadalom többi tagjának. 5

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0394:FIN:en:PDF 2011. 11. 02.

6

http://www.euractiv.hu/gazdasag/linkdossziek/novekedes-es-munkahelyteremtes-a-lisszaboni-strategiaatalakitasa-000102 2011.12.10. 7 http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf 2p. 2011. 12. 10.

17

3.1.1. Az SBA vezérlő elvei

Az SBA fő vezérlő elve a „Gondolkozz előbb kicsiben”. Mit is akar ez pontosan jelenteni, mi a célja? Az célja az, hogy egész Európában elterjedjen ez az elv, miszerint a jogszabályok bevezetése előtt, először meg kell hallgatni a kkv-kat, elemezni kell a rájuk gyakorolt hatásukat. Jogosan tesszük fel a kérdést; honnan tudjuk, hogy egy jogszabály vagy egy szakpolitika hatással van-e a kkv-kra? Az Európai bizottság egy kötelező – már egyre több tagállamban használt – ún. SME-testet (kkv teszt) hozott létre mely alkalmas eldönteni az előbbi kérdést. Az adminisztrációs terhek csökkentése is az SBA céljainak részét képezi, ezért az EU vállalta, hogy 2012-re egynegyedével csökkenti a kkv-k adminisztrációs terheit. Ezzel a lépéssel a vállalkozóknak sokkal több ideje marad a vállalkozás javítására, fejlesztésére, nem pocsékolják idejüket a gyakran túlzott mennyiségű papírmunkával. Ezeken felül az EU igyekszik leegyszerűsíteni az ÁFA számlázást oly módon, hogy az elektronikus úton történhessen, ez azt jelentené, hogy a papír alapú számla egyenrangú az elektronikus számlával. Az adminisztrációs terhek további csökkentésére irányuló törekvéset részét képezi az „egyablakos ügyintézés” kialakítása az EU tagállamokban. Ennek segítségével lényegesen leegyszerűsödik a vállalkozás alapítás folyamata, hogy egy példát említsek a sok közül: a cégbejegyzés során csak egyszer kell ellátogatni a hivatalba a korábbi több (országonként változó) alkalommal eltérően. Tervezik még a késedelmes fizetésekre alkalmazandó szabályok szigorítását is. 8 Az előzetes felmérések szerint az SME-testtel több mint 5,4 millió kisvállalkozás járna jól, 6,3 milliárd €-t takaríthatna meg az európai gazdaság továbbá a bürokrácia visszaszorításának sikerével akár 1,4%-kal emelkedhetne a GDP. A már meghozott és a még bevezetésre váró intézkedések további kb. 40 milliárd megtakarított €-t jelenthetne és végül, de nem utolsó sorban a teljesen elektronikus számlákra való átállás 18,4 milliárd € megtakarítást eredményezhetne. Ez a rengeteg megtakarítás a vállalkozások fejlesztésére fordítva nagymértékben segítene a vállalkozásoknak 8

European Comission (2011) Thinking Big for Small Businesses

18

kiaknázni a piacot és kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, ezzel egy stabilabb virágzó európai gazdaságot létrehozva. 9 Az SBA-ban továbbá megfogalmaztak 10 kkv-barát elvet is, melyek a kkvpolitika kialakítását és végrehajtását vezérelik az Uniós tagállamokban. A 10 elv szerint: i.

Meg kell teremteni azt a környezetet, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozókat.

ii.

Biztosítani kell a csődbe jutott becsületes vállalkozóknak azt a lehetőséget, hogy gyorsan megkapják az esélyt az újrakezdéshez.

iii.

Meg kell alkotni a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat.

iv.

A közigazgatási rendszereknek fogékonynak kell lennie a kkv-k szükségleteire.

v.

A közpolitikai eszközöket hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: a kkv-k közbeszerzésekben való részvételének megkönnyítését, és a kkv-k állami támogatásának lehetőségeinek jobb kihasználását.

vi.

Meg kell teremteni egy olyan jogi és üzleti környezetet, amely a kereskedelmi tranzakciók időben történő teljesítését támogatja és könnyíteni a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásán.

vii.

Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy több az egységes piac által kínált hasznot húzhassanak az.

viii.

Segíteni kell a kkv-k készségeinek fejlesztését és az innováció minden formáját.

ix.

Lehetővé kell tenni a kkv-knak, hogy a környezeti kihívásokat lehetőségekké alakítsák.

9

European Comission (2011) Thinking Big for Small Businesses

19

x.

Buzdítani és támogatni kell a kkv-kat, hogy a növekvő piacok előnyeiből részesülni tudjanak 10

Az Európai Bizottság árgus szemekkel figyeli az SBA megvalósítását és az ehhez fűződő előrelépéseket minden tagországban.

3.1.2. A vállalkozói kedv ösztönzése

Az SBA másik elengedhetetlenül fontos eleme a vállalkozási kedv ösztönzése, éppen ezért az EU számos programot szentelt e cél megvalósítására. Igyekszenek rámutatni a vállalkozásokban rejlő izgalmas lehetőségekre. Az évek folyamán az „Eurobarometer” nevű felmérés biztosította az adatokat az emberek vállalkozói szelleméről. A felmérés megvizsgálta az emberek önfoglalkoztatással kapcsolatos motivációját, választásait, tapasztalatait és az akadályokat. Az „Eurobarometer” által szállított adatok segítségével az európai törvényalkotók könnyebben megérthetik a felbukkanó problémákat valamint nagy segítséget jelentenek a jövőbeni politikák megalkotásában. 11 A 2011-es évben személyes beszélgetések segítségével készítették el a felmérést melynek keretein belül 27 uniós és tagjelölt országban több mint 31 000 embert kérdeztek meg. 43%-uk úgy érzi, hogy a munkaerő piaci válság már elérte a tetőpontot –ez jobb eredménynek bizonyult, mint az előző években– ám a helyzetet közel sem látják egyformán a különböző országok. Az optimistább államokban pl.: Ausztria, Észtország, Dánia, teljesen ellentétesen vélekednek az emberek, mint a pesszimistább társaik (pl.: Görögország, Portugália) ahol válsággal küzdenek. Mindenképpen jó hírnek tekinthető, hogy az emberek kezdenek optimistábban gondolkodni a tavaszi adatok szerint, ám jogosan vetődik fel bennünk a kérdés; hogyan befolyásolja ezt a

10

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0394:FIN:en:PDF 2011. 11. 02.

11

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/eurobarometer/index_en.htm 2011.11.12

20

gondolkodást – hogy egy konkrét példát említsek a sok közül – a görögországi helyzet. 12

3.1.2.1. A vállalkozási kedv ösztönzésének eszközei – Az Európai Kkv Hét

13. ábra Az Európai KKV-hét 2011 logója

A vállalkozói kedv ösztönzésének egyik

fontos

eszköze az Európai Kkv

Hét,

először

amely

2009-ben

került megrendezésre. Ugyanúgy, mint az

Forrás: http://www.zemplenitajak.hu/nyilvanossag_elemei/eu_kkv_2011.jpg

ez előtti években a 2011-es Európai Kkv Hét célja is a – már korábban említett – vállalkozói kedv ösztönzése, a vállalkozások népszerűsítése, tájékoztatás nyújtása az EU-s, regionális, valamint helyi támogatásokról és végül, de nem utolsó sorban a vállalkozások az európai jólléthez való hozzájárulásának elismerése. A hét keretein belül zajló események számos helyszínen – 37 országban – zajlanak ahol a vállalkozók és a vállalkozások

megoszthatják

egymással

tapasztalataikat és

tovább

bővíthetik

ismereteiket a különböző vállalkozói és vállalkozásokat támogató szervezetek által szervezett rendezvényeken.

12

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/11/946&format=HTML&aged=1&language =HU&guiLanguage=en 2011.11.12

21

3.1.2.2. A vállalkozási kedv ösztönzésének eszközei – Jól bevált gyakorlatok

Másik fontos és hasznos dolog a jól bevált gyakorlatok megosztása, cseréje. E módszer lehetővé teszi, hogy egymástól tanuljunk, hozzátenném: nem csak a vállalkozások szintjén. Hogy a jól bevált gyakorlatokat egyszerűbben lehessen megosztani az EU létrehozott egy adatbázist melyben meghatározták a kkv-politikák legjobb példáit, és ami bemutatja az SBA elveinek sikeres, eredményes alkalmazását. Az eredmények számszerűsíthetők; az elmúlt 10 év során több mint 600 ilyen gyakorlatot gyűjtöttek össze, melyből sokat már hasznosítottak is, nem csak EU-s, hanem a leendő EU-s országokban is. 13

3.1.2.3. A vállalkozási kedv ösztönzésének eszközei - Európai vállalkozás díj

14. ábra Az Európai vállalkozás díj logója 2006-ban adták át az első Európai Vállalkozás Díjat, ez év májusában adták át 5. alkalommal. Célja azon közhatóságok azonosítása

és

díjazása,

amelyek

a

vállalkozásokat és a kkv-kat kimagaslóan népszerűsítik. Eddig minden egyes évben 300-nál is több kezdeményezés versenyzett a résztvevő országok (amelyek között nem csak

tagországok

vannak)

nemzeti

fordulóiban. A legjobbakat egy színvonalas európai zsűri választja ki, és egy ünnepség Forrás:http://download.mpo.cz/get/31128/37256/4167 keretein belül jelentik be a nyerteseket. Az 41/priloha003.jpg

13

http://ec.europa.eu/enterprise/initiatives/sme-week/index_hu.htm 2011.11.12.

22

idei évben Magyarországot érte a megtisztelő feladat, hogy megrendezze a díjátadót ahol az összes jelölt részt vett. A díjjal az európai Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság elérte a kitűzött célokat; •

támogatja a vállalkozásokat,

•

méltányolja és felismeri a fejlesztési kezdeményezéseket,

•

bemutatja és megosztja a legjobb gyakorlatokat,

•

népszerűbbé teszi a vállalkozókat és vállalkozásokat, és végül

•

a lehetséges vállalkozókat bátorítja. 14

3.1.2.4. A vállalkozási kedv ösztönzésének eszközei – Erasmus program fiatal vállalkozóknak és a Leonardo program

Az Erasmus program célja a jó ötletekkel rendelkező fiatalok támogatása, ugyanis ezekkel az ötletekkel és a tapasztaltabb vállalkozókkal egyszerűbb sikeressé tenni a vállalkozásokat. A programban résztvevő fiatal, új vállalkozókat EU-s kkv-knál alkalmazzák abból a célból, hogy megtanulják hogyan képesek leküzdeni az akadályokat egy stabil vállalkozás kialakításáért, ezzel tökéletesítve ismereteiket. Ezek a csereprogramok 6 hónapot is igénybe vehetnek, viszont a program lejártával a vállalkozó fontos kapcsolatokkal, ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagabb. Úgy tervezik, hogy a programmal minden évben 800 cserét kívánnak támogatni, ezzel hozzájárulva a fiatalok tudásának és látókörének tágítását, mely hosszú távon hozzájárul az elérni kívánt célokhoz. A Leonardo Da Vinci program hasonló elven alapul, olyan külföldi szakmai gyakorlattal és/vagy képzéssel eltölthető időszakot jelent, amelyet a pályázó egy külföldi intézményben tölt el. A cél, ez idő alatt a megfelelő szakmai tudás és munkatapasztalat megszerzése valamint az ehhez tartozó készségek fejlesztése. Az idegen nyelv aktív gyakorlással való elsajátítása további előnyökhöz vezet a munkaerő piacon. A program 2010-ben ünnepelte 15. évfordulóját, a 15 év alatt hozzájárult a

14

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/best-practices/european-enterprise-awards/index_hu.htm 2011.11.12.

23

mobilitás elősegítéséhez, a szakképzés népszerűségének növelésében, kihangsúlyozta az egymástól való tanulás fontosságát és végül, de nem utolsó sorban segíti beépíteni az innovatív megoldásokat a vállalkozásokba, képzési rendszerekbe. 3.1.2.5. A vállalkozási kedv ösztönzésének eszközei – Nemek közötti szakadék áthidalása Az EU figyelmet szentel arra is, hogy a nők ugyanolyan esélyekkel induljanak a vállalkozások alapításánál, ezért jött létre 2009-ben egy női vállalkozói képviselői hálózat, melyen keresztül oktatási intézményekben, médiában és egyéb helyeken népszerűsítik a vállalkozói létet a nők számára. A hálózatban sikeres női vállalkozók munkálkodnak, példaként ösztönözve a vállalkozásokat és alapításukat bármely életkorban.

3.1.2.6. A vállalkozási kedv ösztönzésének eszközei – Vállalkozói szellem az oktatásban

A vállalkozói szellem kulcsfontosságú az élethez, mivel segít a kreatív gondolkodásban, a kockázat felmérésében és vállalásában, az innovációban és végül ötleteink megvalósításában. Az utóbbi időben a vállalkozói szellem fontosságára egyre több ország figyel fel. Ezek közül néhányban már be is építették a középiskolai tanrendbe, valamint az EU tagországok stratégiákat és terveket készítenek a vállalkozói szellemiség oktatására. Hiába ezek a lépések még mindig nem elegendő a vállalkozói kompetenciákkal való foglalkozás. Szinte csak azok találkoznak ilyenfajta oktatással, akik gazdasági és/vagy üzleti tanulmányokkal foglalkozik.

Véleményem szerint, óriási lépés lenne, ha már az általános iskolában is megkapnák a fiatalok az alapokat, így egyszerűbben fogadják be majd a vállalkozói szellemmel kapcsolatos tanulmányokat mind a szakképzések mind a középiskolai tanulmányok alatt.

24

4. Kisvállalkozói intézkedéscsomag Magyarországon

Az európai „körkép” után hadd mutassam be, hogy sikerült Magyarországon implementálni a kisvállalkozói intézkedéscsomagot. Ezt egy sugárdiagram segítségével fogom szemléltetni, melyre a 2010/2011-es magyarországi SBA-tájékoztatóban 15 találtam rá. A

diagram

15. ábra Sugárdiagram az SBA magyarországi megvalósításáról

sugarain találhatjuk meg a 10 SBA elvet és

az

országok

átlaghoz viszonyított helyét, az

érték

több

mutatószám alapján kerül kiszámításra. Amint

arra

felfigyelhettünk skála

a

legkisebb

értéke 0 valamint legnagyobb

értéke

1, azaz a legkisebb értékű

ország

Forrás: SBA Fact Sheet Hungary 2010/2011.

az

Unió leggyengébb áltaggal rendelkező ország az adott területen illetve az 1-eshez legközelebbi értékű ország a legjobb átlaggal rendelkezik. A szürke sáv jelenti az uniós átlagot, mely a szélsőértékek között mozog. Ha szemügyre vesszük a diagramot,

15

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/2010_2011/hungary_en.pdf, 2011. 12. 10. 3p.

25

láthatjuk, hogy a Környezet kategória átlaga nem szerepel. Ez azért lehetséges, mert a diagram készítésekor nem állt rendelkezésre elegendő adatmennyiség. 16 A diagram szerint Magyarország csak az egységes piac területén teljesít jobban, mint a többi EU tagállam átlaga és a hatékony közigazgatás területén is viszonylag jónak lehet nevezni a teljesítményét. A finanszírozáshoz való hozzáférés területén belüli teljesítmény úgyszintén eléri az EU-s átlagot. Az egységes piac területén elért eredmények nemcsak benne vannak az EU-s átlagban, hanem az átlag felső határán helyezkedik el, ezért erre az eredményre példaértékűként tekinthetünk. Minek köszönhető ez a jó pozíció? Leginkább annak, hogy kis hazánkban az Uniós irányelvek kevés késéssel kerülnek átültetésre a gyakorlatba. A magas pontszám ellenére azonban a magyar vállalkozások még mindig le vannak maradva exportban és importban EU-s társaiktól, habár az eredmények alapján a körülmények adottak. Míg az EU-s kkv-k egynegyede exportál addig magyar társaik csak 18%-a. A következő eredményes mutató a hatékony közigazgatáshoz kapcsolódik. Lássuk, milyen eszközök járulnak hozzá a jó teljesítményhez; Magyarországon az EU tagállamokhoz képest sokkal rövidebb ideig tart vállalkozást alapítani, és arányosan is alig drágább az EU-s átlagnál. Viszont egy komoly hiányosságunk van, mégpedig az alapvető közszolgáltatások fele érhető el az interneten, ezen arány feltornászására már kormányrendelet is született. A finanszírozáshoz való hozzáférés tekintetében a magyarok az EU-s elvárásoknak megfelelően teljesítenek. Magyarországon a kkv-k könnyebben jutnak hitelhez, mint EU-s társaik, továbbá a fejlesztésre és az alapításra kapott támogatások is magasabbak itthon, mint Európában. Sajnálatos módon a többi mutatónál már nem ilyen kedvező a helyzet, a magyarországi átlag rendre elmarad az Európai Unióstól. A vállalkozói szellem esetében például az emberek nem érzik úgy, hogy az oktatás kellő vállalkozói készséggel kapcsolatos ismerettel látta el őket. A magyarországi vállalkozások aránytalanul magas része kényszervállalkozás, azaz nem önálló elhatározás eredménye, hanem valamilyen külső kényszer (pl. tartós munkanélküliség) által erőltetett cselekedet. 16

European Comission (2011) Thinking Big for Small Businesses

26

A diagram adatai alapján kiszűrhető, hogy az egyik legrosszabb helyzetben a második esély területe van, ugyanis itt a legszembetűnőbb a különbség az EU-s átlag és a magyar eredmény között. Ebből arra következtethetünk, hogy itthon egy vállalkozás kudarcba fulladása után nehéz újra talpra állni, új vállalkozást indítani. A másik lemaradt terület a gondolkozz előbb kicsiben, sajnálatos módon, e területen sem közelítjük meg a kívánt értékeket. A kormányzat különböző intézkedésekkel próbál javítani a helyzeten, igyekszik a kkv-k terheit enyhíteni és ezzel közelebb zárkózni a többi tagállam szintjéhez. A közbeszerzések és állami támogatások színterén is elmaradunk az uniós átlagtól, a magyar kkv-k kisebb részben jutnak állami támogatáshoz, de a 2011. elején indított Új Széchenyi Terv támogatásai már igénybe vehetők. Remélhetőleg ezzel a kkv-k állami támogatottságának mértéke megközelíti az európai átlagot. Végül, a készségek és innováció területén is rendre elmarad Magyarország, pedig ez egy nagyon fontos aspektusa a kkv-k életben maradásának, ugyanis fejlesztések, újítások, ötletek nélkül a legtöbb vállalkozás halálra van ítélve, ebben a gyorsan fejlődő gazdaságban. Ezért a magyar döntéshozók, és törvényalkotók figyelmét nem kerüli el ez a probléma, igyekszenek felzárkóztató programokkal (megjegyzés: amelyekre a későbbi fejezetek egyikében részletesen kitérek) javítani a javítanivalót. A nemzetköziesedés színterén is akadnak még tennivalók, itt is jócskán lemaradt a magyar oldal. A helyzet kezelését a HITA azaz a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és az EEN azaz az Enterprise Europe Network (melyet később úgyszintén megemlítek) vette át. A két szervezet nagyban segíti a kkv-k nemzetköziesedését, igyekszik támogatni a kkv-k külföldre való kilépését, hogy minél nagyobb szeletet sikerüljön szerezniük a külföldi piacokon. 17 A fentiek alapján bizakodó vagyok, hogy Magyarországnak a közeljövőben sikerül az elmaradt területeket uniós színvonalúra fejleszteni, és úgy érzem, hogy a mindenkori kormányzat már megkezdte a jó úton való haladást, habár a sikerhez nem elég a kormányzatnak lefektetni az alapokat, a kkv-knak is hajlandóságot és aktivitást kell mutatni e téren, hogy versenyképesebbé válhassanak. Optimista kilátásaimat

17

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/2010_2011/hungary_en.pdf, 2011. 12. 10.

27

viszont az újabban kialakult euro-zónabeli és ez által magyarországi válsághelyzet bizonytalansága homályosítja el.

5. A kkv-k finanszírozása, támogatása

Egyes kkv-knak már a recesszió előtt sem volt könnyű forrásokhoz jutni, hogy biztosítsák a növekedést illetve az innovációt, gyakran saját forrásból, tőkéből kellett finanszírozni a felmerülő költségeket. Ráadásul a pénzügyi válság rányomta bélyegét a bankokra és hitelintézetekre; egyre kevésbé mutatnak hajlandóságot arra, hogy hitelt nyújtsanak a vállalkozásoknak. Ezek a tényezők újabb akadályokat görgettek a kkv-k fejlődésének útjába, ezért szükségszerű volt elérhető finanszírozási forrásokat biztosítani a vállalkozások érdekében. Ennek tükrében az Európai Unió megalakított egy fórumot, amely a kis- és középvállalkozásokat, bankokat és más pénzintézeteket foglal magába. A fórum céljául kitűzte azt is, hogy közösen találjanak megoldást a kkvk finanszírozási problémáinak kezelésére. Ez a lépés ösztönzőleg is hathat a hitelek és a kockázati tőke kkv-k felé történő biztosításában, mellyel új lehetőségek nyílhatnak meg előttük. A

felmerülő

nehézségek

kezelésére

és

a

finanszírozásként

a kkv-k

leggyakrabban a bankokhoz fordulnak hitelért, viszont ez gyakran nem bizonyul könnyű feladatnak, ha a vállalkozás képtelen biztosítékot felmutatni vagy egyszerűen nem rendelkeznek elegendő referenciával illetve adóminősítéssel. Éppen ezért az Európai Bizottság a tagállamokkal karöltve próbálja sarkallni a pénzintézeteket a hitelek biztosítására, támogatja azon pénzügyi közvetítőket, intézményeket (pl.: bankok, lízingtársaságok,

garanciaalapok,

támogatásra

szakosodott

bankok)

amelyek

hitelgaranciákon keresztül nyújtanak finanszírozási forrásokat, lehetőségeket. A garanciákkal a hitelező intézmények lényegesen kisebb kockázatot vállalnak, így sokkal több hitel nyújtására lesznek képesek, mint a garancia nélkül, ami – valljuk be – egyértelműen kedvez a vállalkozásoknak. A garanciakeret a versenyképességi és innovációs keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme, röviden CIP) részeként lett bevezetve és az Európai Beruházási Alap kezei alatt működik. 28

5.1. Versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP)

A versenyképességi és

16. ábra A CIP logója

innovációs keretprogram egy olyan

versenyképességi

és

innovációs keretprogram, amely a

kkv-k

innovációs

tevékenységeit

támogatja,

továbbá

különböző

szolgáltatásokkal

segíti

a

vállalkozásokat és végül, de nem utolsó sorban jobb hozzáférést biztosít a finanszírozáshoz. Ám a

Forrás: http://ec.europa.eu/cip/images/cip-logo.jpg

felsorolás itt még nem ér véget, hiszen más területeken is támogatja a vállalkozásokat, hozzájárul még az információs társadalom fejlődéséhez, az IT (információs technológiák) és kommunikációs technológiák használatának ösztönzésével. A CIP-ben a környezetre is gondoltak, hangsúlyt fektetnek az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának elősegítésére. Ahogy az a CIP lógóján észrevehettünk a program 2007-2013-as időintervallumra terjed ki, költségvetése 3621 millió €-ra rúg. 18

5.2. Mikrohitel

A vállalkozásoknak lehetőségük van mikrohitel felvételére, mely az EU-ban 25 ezer € alatti értékű hitelt jelent. Az ilyen jellegű hitelt a kezdő vállalkozások is igényelhetik, mely nagyban hozzájárul a vállalkozások alapításának könnyítésében, új 18

European Comission (2011) Thinking Big for Small Businesses

29

lehetőségek kibontakozásában. Sok bank viszont eláll a mikrohitel adásától, ugyanis számukra nagy kockázatot és alacsony hozamot jelent, nem is beszélve a kezelési költségek nagyságáról egy szóval nem éri meg nekik. E probléma kiküszöbölésének érdekében jöttek létre az EU és a tagállamok által segített mikrofinanszírozási intézmények. A mikrohitel garanciáját a fent említett Európai Befektetési alap kezeli és a versenyképességi és innovációs keretprogram biztosítja. Ugyanakkor a JEREMIE (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, azaz Közös európai források a kis- és középvállalkozásoknak) nevű programot is elindult a kis- és középvállalkozók pénzügyi forráshoz – köztük a kockázati tőkéhez – való jobb hozzáférésének megteremtése érdekében. Emellett megemlíteném még a PROGRESS programot, amely öt területen (foglalkoztatás, társadalmi befogadás és szociális védelem, munkakörülmények, hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, nemek közötti egyenlőség) támogatja az uniós szakpolitikák kialakítását és koordinálását, mint pénzügyi eszköz.

Még egy program indult, ami a JASMINE nevet kapta (Joint Action to Supply Micro-finance Institutions in Europe melynek jelentése: az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program). A JASMINE a mikrovállalkozásokat és a társadalomból kirekesztett (például etnikai kisebbséghez tartozó) személyeket célozza meg támogatásaival, akik vállalkozást szeretnének kezdeni, ám a hagyományos banki szolgáltatásokat nem tudják igénybe venni. A JASMINE az úgy nevezett nembankképes csoportokat célozza meg: kisebb összegű kölcsönökkel vagy mikrohitelekkel egész Európában. 19

5.3. Kockázati tőke

Mindenképpen érdemes megemlíteni a kockázati tőkét, ha a vállalkozások finanszírozásáról van szó, feljebb a JEREMIE programnál már meg is említettem, de itt most szeretnék kicsit nagyobb figyelmet szentelni neki. Kezdjük itt is az alapoknál, a kockázati tőke az a tőketípus, amely induló, vagy a korai szakaszban lévő innovatív 19

European Comission (2011) Thinking Big for Small Businesses

30

vállalkozásokat finanszíroz. A vállalkozás kora miatt a kockázati tőke a befektetés az átlagnál kockázatosabbnak – innen a név – számít, de éppen ezért lényegesen magasabb hozammal is kecsegtet. Általában akkor kerül sor kockázati tőke bevonására, amikor a vállalkozó egy üzleti elképzelésre vállalkozást alapított – vagy csak szeretne – azonban nem áll rendelkezésére elegendő pénz a megvalósításhoz. Viszont nem csak induló vállalkozások élhetnek ezzel, hanem a már múlttal rendelkező vállalkozások is, nekik főleg akkor van segítségükre a kockázati tőke bevonás, ha például szeretnék tevékenységüket bővíteni, valamilyen új tevékenység beindításával. A tőkebefektető a vállalkozás számára tőkét biztosít ezzel részesedést is szerez. Ez egy olyan szituáció is lehet, amelyből mindkét fél profitálhat, hiszen a vállalkozó képes megvalósítani elképzeléseit a tőke segítségével emellett a vállalkozás sikere esetén a befektető a befektetett tőkéjének többszörösével lehet gazdagabb. Az üzleti angyalok elve is hasonló, azonban majdnem minden esetben induló vagy igen korai életszakaszban történik a befektetés. Az EU szorgalmasan dolgozik azon, hogy a kockázati tőke piac hatékonyságát növelje, így hamarabb talál egymásra a befektető és a vállalkozó. Ugyanakkor támogatja a határokon átnyúló befektetéseket is Európa-szerte. Mint már korábban itt is megemlíteném a JEREMIE-t, melynek célja a tőkepiac fejlesztése, olyan kockázati tőkealapok létrehozásával melyben állami és magánbefektetők vesznek részt. Előnyei többek között hogy, lehetővé válik a kis-, és középvállalkozások finanszírozása az összes életszakaszban továbbá minden eddiginél magasabb összegű magántőke kerül bevonására az alapok finanszírozásába, ezek mellett mindenképpen pozitív, ez által a vállalkozások innovatív ötleteinek és tudományos eredményeinek megvalósításának elősegítése. 20

Létezik még úgynevezett mezzanine finanszírozás, amely a kockázati tőkéhez hasonló ám a saját tőke és az idegen tőke között átmenetet képező hibrid finanszírozás. Ez a finanszírozási forma alkalmas arra, hogy a vállalkozásokat bármely életszakaszukban támogassa.

20

http://www.jeremie.extra.hu/kockazati-toke.html 2011. 11.19.

31

5.4. Késedelmes fizetések

Ha

a

finanszírozásról

beszélünk,

mindenképp

szót

kell

ejtenünk

a

fizetőképességről és a likviditásról is. A korábbi fejezetek egyikében megemlítettem a késedelmes fizetések problémáját. Az ilyen jellegű késedelmek súlyos veszélyeket hordoznak a vállalkozásokra nézve. 2010-ben az EU lépett ez ügyben; a késedelmes fizetésekről szóló rendelkezéseket felülvizsgálták és oly módon alakították át, hogy az nagyobb védelmet nyújtson a hitelezőknek – amelyek nagy része kkv – a késedelmes fizetésekkel szemben. Ennek lényege az, ha 30 nap alatt nem rendezik a számlákat, kamatot kell fizetni a számlát időben nem rendező félnek. Ezzel a módosítással a pénzforgalom megélénkül, mely tovább segíti a kkv-k finanszírozását ez által működését. 21

5.5. A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram

Jelentős forrásokat biztosít még a hetedik

kutatási

és

keretprogram, többszöröse

17. ábra A 7. keretprogram logója

technológiafejlesztési

melynek elődeinek

kutatásfinanszírozási

költségvetése az

eszköze,

EU

fő

a

7.

keretprogramba belépő vállalkozások nagyobb mértékben

részesülnek

kutatási

támogatásokban. Külön a kkv-knak el lett különítve a keretprogram költségvetésének 15%-a

valamint

tájékoztatás

21

és

a

források a

mellett

vállalkozások

Forrás: http://www.bioliquidschp.eu/uploads/images/FP7-logo.jpg

European Comission (2011) Thinking Big for Small Businesses

32

tudatosságának megerősítése is feladata a keretprogramnak. 22

5.6. Kohéziós politika

Az Európai Unió kohéziós politikája mellett sem mehetek el szó nélkül, hiszen talán a legnagyobb támogatást jelenti a vállalkozásoknak, mérettől függetlenül. A támogatás egyik fele a kkv-k szektorhoz van rendelve, a másik fél pedig a produktív beruházásokat hivatott támogatni vállalkozásmérettől független. Az Európai Szociális Alap további € milliárdokkal támogatja a kkv-kat a piaci feltételekhez való jobb alkalmazkodás érdekében. Azt hiszem, az ebben a fejezetben felsorolt finanszírozási és támogatás módok egyértelműen

jelzik,

hogy

az

EU

mennyire

elkötelezett

a

kkv

szektor

felvirágoztatásában, életképességének megőrzésében. Úgy gondolom, megérdemlik a kkv-k

ezt

a kiemelt

figyelmet,

hiszen

életbevágóan

fontosak

a

gazdaság

szempontjából. 23

6. A kkv-k finanszírozása, támogatása Magyarországon

Az EU-s finanszírozási és támogatási lehetőségek után nézzük meg a magyarországi lehetőségeket. Hazánkban a kkv-k nagy része gyakran szembesül likviditási problémákkal, problémás a fizetőképesség folyamatos fenntartása. Általában azonban ez nem a vállalkozások rossz gazdálkodásának köszönhető, hanem az alábbi tényezőknek: •

a vállalkozások gyenge alkupozícióban vannak ezért a kiadás és bevétel között jelentős időintervallum telik el, fordítva viszont ez nem igazán működik, értsd, a kkv-knak legtöbbször azonnal kell fizetniük.

22

23

http://ec.europa.eu/research/fp7/pdf/fp7-brochure_hu.pdf 2011. 11. 20. European Comission (2011) Thinking Big for Small Businesses

33

•

egy-egy szállítói és vevői kapcsolat elvesztése is komoly veszélyt jelenthet likviditási szempontból

•

a kkv-kra jellemző gyenge saját tőke ellátottság korlátozza őket nagyobb hitelek felvételében illetve nagyobb kockázatok vállalásában 24

Ezek a tényezők nagyban meggyengítik a kkv-k verseny- és életképességét a gazdaságban. Az Új Széchenyi Terv keretein belül a vállalkozásoknak lehetősége nyílik arra,

hogy kedvezőbb

feltételekkel

juthassanak

finanszírozási

és támogatási

forrásokhoz. A Széchenyi Terv először 10 évvel ezelőtt mutatkozott be, azzal a céllal, hogy „újjáépítse”, dinamikussá tegye a magyar gazdaságot. Az elért eredményeket elérve azt mondhatjuk, hogy sikeres volt a megvalósítás. A kis- és középvállalkozók szempontjából figyelve leszögezhetjük, hogy a rendszerváltás óta először jutottak olyan kedvezményes finanszírozási és támogatási lehetőségekhez a kkv-k, amelyek végre elindították őket a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez vezető úton. Később a Terv felszámolásra került, majd politikai huzavonák után 2011-ben végül beindították az Új Széchenyi Tervet, mely a korábbihoz hasonló célokat fogalmaz meg. Remélhetőleg az Új Széchenyi Terv felülmúlja elődjét és további sikereket ér el a kkv szektor gazdasági növekedésében és a foglalkoztatásának bővítésében. Az Új Széchenyi Hitel Program számos hitelt kínál a vállalkozásoknak legyen szó kkv-król, vagy nagyobb vállalkozásokról, beruházásról vagy forgóeszköz finanszírozásról, a mezőgazdasági vállalkozások sem maradhat ki a támogatottak közül, ők is részesülhetnek a program adta támogatási és finanszírozási lehetőségekből. Az elkövetkezőkben áttekinteném a fontosabb magyarországi finanszírozási és támogatási formákat.

24

Béza - Csapó - Farkas - Filep - Szerb (2007): Kisvállalkozások finanszírozása

34

6.1. Széchenyi Kártya

Magyarországon a vállalkozóknak lehetőségük van arra, hogy szabadon kiválaszthassák, hogy melyik hitelintézethez forduljanak, ha Széchenyi Kártyát szeretnének igényelni, név szerint ezek a hitelintézetek az MKB, az OTP, az Unicredit, az Erste Bank és a Volksbank valamint a Széchenyi Kártya programhoz társult takarékszövetkezetek. Az említett bankok maximálisan 25 millió forintos hitelkeretet biztosíthatnak a vállalkozások részére. Ezt az államilag támogatott, szabad felhasználású jelzálog nélküli és kedvező kamatozású hitelkeretet a vállalkozások az átmeneti likviditási problémáiknak kiküszöbölésére, a vállalkozások érdekében felmerülő és elszámolható kiadásokra használhatják fel. Itt érdemes megjegyezni, hogy exporttevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására nem lehet felhasználni. Csak a 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló törvény szerinti vállalkozások

és

–

fontos

18. ábra A Széchenyi Kártya (minta)

hozzátenni – egyéni vállalkozók igényelhetik a Kártyát bizonyos feltételek mellett. • nem lehet harminc napon túli lejárt köztartozása • nem lehet kölcsön, hitel vagy

bankgarancia

szerződésből eredő tartozása

Forrás: http://www.kavosz.hu/images/kavoszcard.jpg

• gazdasági társaságoknak: rendelkezniük kell egy lezárt, teljes üzleti évre vonatkozó pénzügyi beszámolóval • egyéni vállalkozóknak: rendelkezniük kell ugyanerre az időszakra vonatkozó vállalkozói személyi jövedelemadó bevallással, • nem lehet folyamatban a gazdasági társaság ellen végrehajtási-, csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás

35

• a vállalkozásnak meg kell felelni a banki hitelbírálati követelményeknek és a Hitelgarancia üzletszabályzatába foglalt feltételeknek A hitelkeret nagysága minimálisan 500 ezer vagy 1 millió forint és 1 milliónként emelkedik az igényelhető hitelkeret egészen a maximumig, azaz 25 millió forintig. A hitelkerethez való hozzáférési jogosultságával egy időben a vállalkozások és a vállalkozók egy MasterCard bankkártyához jutnak, mellyel akárhol, akármikor igénybe vehetik hitelkeretüket fizetés, vásárlás, vagy készpénz felvétel céljából, a számlájukat vezető bankfiók látogatása nélkül. 25

6.2. Az Új Széchenyi Mikrohitel Program

Az Új Széchenyi Mikrohitel program – melynek keretein belül nagyrészt uniós támogatásból származó 56 milliárd forint lett elkülönítve – bevezetésével a mikrovállalkozások finanszírozási forráshoz valamint hitelhez jutása jelentősen egyszerűbb lett. Rengeteg vállalkozás működik a banki finanszírozás körén kívül habár hitelképesek. 2008-ban, „a magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, míg a fejlett országokban ez az arány 15-20%” 26 Hogy fordulhat ilyen elő? A válasz egyszerű, egy kisvállalkozásnak sokkal kisebb hiteligényei vannak, amelyek a bankok számára nem kedvezőek olyan szempontokból például, mint méretgazdaságosság, vagy magas tranzakciós költségek. Ám a vállalkozásoknak sem sikerül mindig teljesíteni a bankok elvárásait, feltételeit melyek a hitelfelvételhez kapcsolódnak. Az Új Magyarország Mikrohitel programnak a pénzügyi támogatás mellett, más funkciói is léteznek. A tanácsadás fontos szerepet játszik a mikrovállalkozások működésének azon aspektusainál, amelynek igényeit a bankok nem tudják kielégíteni. Tulajdonképpen a következő funkciója is ehhez témához

25

www.kavosz.hu 2011. 11. 27. http://szechenyi-kartya.net/Szechenyi-Kartya-hirek/szechenyi-kartya-jellemzi-a-mikro-kis-eskoezepvallalkozasok-likviditasi-problemaira.html 2011. 11. 27. 26

http://www.ummikrohitel.hu/mikrohitel_termekosszeoglalo.php

36

rendelhető, ugyanis az is program célja, hogy a vállalkozásokat alkalmassá tegyék arra, hogy a kereskedelmi bankok ügyfelei lehessenek. A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. refinanszírozási hitelt és garancia lehetőséget nyújt a vele szerződött számos pénzügyi közvetítőnek (bankok, takarékszövetkezetek,

alapítványok)

ezzel

visszatérítendő

kedvező

kamatozású

forrásokat biztosítva a mikrovállalkozások felé valamint fedezeti elvárások könnyítése érdekében kezességet is vállal. A vállalkozásokkal a pénzügyi közvetítők állnak kapcsolatban, a pénzügyi közvetítők feladata a hitelkérelmek befogadása, elbírálása, a szerződések megkötése, a folyósítás, valamint a hitelszámlák kezelése továbbá a pénzügyi közvetítők viselik az általuk folyósított hitelek kockázatát is. A mikrohitelre olyan magyar székhelyű már működő vagy indításra váró egyéni illetve társas vállalkozások (a 2004. évi XXXIV törvény szerint) jogosultak, amely életképesek vagy (az induló vállalkozásoknál) rendelkeznek az életképesség lehetőségével. A vállalkozásnak hitelképesnek kell lennie, azaz jól felépített átgondolt és ígéretes üzleti tervvel kell rendelkeznie. A hitelt tárgyi eszközök (új vagy használt egyaránt) beszerzésére és egyéb beruházásokra lehet használni valamint forgóeszköz finanszírozásra, a felvehető hitel összegének felső határa ennek függvényében változik; míg forgóeszköz hitel esetében maximum 6 millió forintos keret áll rendelkezésre addig a beruházási hitelnél maximum 10 millió forint a felső határ. A beruházási hitel esetén a vállalkozásnak rendelkeznie kell a tervezett fejlesztés 20%-val mint önerő. A futamidő és a türelmi idő is különböző a két esetben: az előbbinél 3 év és 2 hónap az utóbbinál pedig 10 év és 2 év. 27

27

http://www.ummikrohitel.hu/mikrohitel_termekosszeoglalo.php 2011.12.01. , http://ujszechenyiterv.hu/palyazatok.php 2011.12.01.

37

6.3. Kombinált mikrohitel

A kombinált mikrohitel program célja gyakorlatilag megegyezik az előzőekben leírtaknak

azaz,

a

banki

módszerekkel

nem

finanszírozható

vállalkozások

finanszírozási, támogatási lehetőségekhez való juttatása. Az összes közül ez a legnépszerűbb finanszírozási forma. Hitelre jogosultak azok a magyar székhelyű mikrovállalkozások, amelyek legfeljebb 9 alkalmazottat foglalkoztatnak, és árbevételük nem haladja meg a 200 millió forintot. Az induló vállalkozások – amelyek még nem rendelkeznek lezárt üzleti évvel – tekintetében kicsit más a helyzet, nekik ugyanis biztosítékként ingatlant kell felajánlani valamint üzleti tervük szerint, a bevétel nem fogja meghaladni a 200 millió forintot. A fentebb említett hitelképesség itt is játszik. A hitelkeretet új – csakis új, használtat nem lehet – tárgyi eszköz beszerzésre, információs technológia fejlesztés céljából történő hardver- és szoftvervásárlásra valamint infrastrukturális és ingatlan beruházásra és vásárlásra lehet fordítani. Eddig nagyon hasonlított az egyszerű mikrohitelhez akkor miért is nevezzük kombinált mikrohitelnek? A válasz egyszerű ugyanis a kombinált mikrohitel programban a pályázatnyertesek a visszatérítendő hiteltámogatás mellett vissza nem térítendő támogatásban is részesülhetnek. A vissza nem térítendő támogatás minimálisan 1 millió forint maximálisan 4 millió forint lehet, míg a hitel összege legalább 1 millió és legfeljebb 8 millió forint lehet. Fontos, hogy a visszatérítendő és vissza nem térítendő részek egymástól elválaszthatatlanok, azaz csakis együtt ítélhetők a jogosultaknak. A kombinált mikrohitel igénylésekor a hiteligénylőnek igazolnia kell, hogy rendelkezik az önerővel, azaz a projektjének megvalósításához szükséges költségek legalább 10%-ával. A hitel futamideje fél évtől 10 évig terjedhet, a türelmi idő 1 év. 28

28

http://www.mvzrt.hu/content.php?id=ib2f0060690c748d5122208be9570780 2011.12.04., http://www.zmva.hu/tema/aktualis/Mikrohitel 2011.12.04.

38

6.4. Operatív programok

A 2007 és 2013 közötti időszakban Magyarország 22,4 millió € támogatást kap az Európai Uniótól a felzárkózás jegyében. Ezzel az összeg okosan gazdálkodva Magyarország közelebb kerülhet a nyugati államok szintjéhez, gazdaságilag megerősítheti pozícióját. Ennek érdekében egy fejlesztési stratégia került kidolgozásra mely az Új Magyarország Fejlesztési Terv névre hallgat. Az ÚMFT megfogalmazza a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatás kibővítésére irányuló stratégiákat, fontos fejlesztési feladatokat nevez meg, fejlesztési programokat jelöl ki. Célja, hogy egy olyan

gazdaságot

hozzon

létre,

mely innovációra

és

tudásra

épül,

fejlett

infrastruktúrával és szolgáltatásokkal a helyi, ahol a kkv-k erős jövedelemteremtő képességgel rendelkeznek, valamint egy olyan gazdasági környezet megteremtésére törekszik mely ideális a kkv-knak, mind növekedés mind stabilitás terén. Mivel már említettem a hitelezést, megjegyezném, hogy a hitel és tőkepiac hatékonyságának elősegítésében is igyekszik a Terv maradandót alkotni. Az

ÚMFT

a

következő

ágazati

Operatív

Programokat

tartalmazza:

Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Közlekedés Operatív Program (KÖZOP), Társadalmi Megújulás (TÁMOP), Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), Regionális Operatív Programok (ROP), Államreform Operatív Program (ÁROP), Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és Társadalmi Infrastruktúra Operatív

Program

(TIOP).

Az

operatív

programok

közül

kiemelném

a

gazdaságfejlesztésit és a regionálist mivel ezek kapcsolódnak legjobban e fejezet témájához.

6.5. Gazdaságfejlesztési Operatív Program

A GOP-on belül kihangsúlyozott szerepet kap a kkv-k finanszírozási forráshoz jutásának egyszerűsítése, a lehetőségek javítása. Az Operatív Program kkv-kra vonatkozó prioritásának célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások kapacitásainak fejlesztése jövedelemtermelő képességük növelése és a piaci pozícióik javítása érdekében technológia-intenzív tevékenységek fejlesztésével, a vállalkozások 39

szervezet- és humánerőforrás fejlesztésének, az IKT technológia és alkalmazások használatának, illetve az üzlet- és piacfejlesztési tevékenységeknek az integrálásával. A vállalkozások pályázati úton juthatnak a nem visszatérítendő forrásokhoz, erre a célra 674 milliárd forint lett elkülönítve. Ám ebből ténylegesen a kkv-k kb. 100 Mrd fordíthatnak vállalkozásfejlesztésre, ugyanis a többi része az utak fejlesztésére van elkülönítve. Az hogy ekkora összegből ilyen kevés jut a vállalkozásoknak véleményem szerint elszomorító. A kkv-knak kiírt pályázatokon rendre a keretösszeget meghaladó igény érkezik, ebből is látszik, hogy népszerű e finanszírozási forma. Ugyanakkor a Regionális Operatív Program is számos pályázható támogatási formát tartalmaz, pl.: telephely fejlesztési támogatás, iparterületek támogatása, turisztikai fejlesztések támogatása, stb. Ezekből a forrásokból csak a KözépMagyarország Régió nem részesü l u gyan is az egy főre ju tó GDP meghalad ja az EU átlag 75%-át. 29

6.6. A JEREMIE Program

Az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban találhatjuk a JEREMIE programot, mely a kkv szektor finanszírozását hivatott

támogatni.

A

vállalkozások

a

program

segítségével

visszatérítendő

finanszírozási forráshoz jutnak az európai strukturális alapokból. Három fontos részből épül fel; mikrohitelezés, garanciaeszközök és kockázati tőke alapok. Mivel a mikrohitelekről már ejtettem szót, ezért azt most kihagynám, és inkább a garanciaeszközökről írnék néhány gondolatot. A JEREMIE garanciaprogramjának célja a kkv-k hitelhez jutási esélyeinek növelése. A garanciaeszközök alkalmazása úgy növeli a vállalkozások hitellel való ellátását, hogy közben a bank kockázatvállalása nem nő, hanem csökken. Közben a tranzakciós költségek és az adminisztráció mennyisége csökken. Ezzel a lépéssel a bankok hitelezési kedve megnövekszik, így a vállalkozások finanszírozása egyszerűsödik.

29

Béza - Csapó - Farkas - Filep - Szerb (2007): Kisvállalkozások finanszírozása

40

A program kockázati tőke alapok létrehozására törekszik, mind állami-, mind magánbefektetők segítségével. Ezek az alapok a kkv-k számára forrásbevonást, a befektetők számára pedig részesedést tesznek lehetővé. 30

6.7. Kockázati tőke

A magyarországi tőkepiac fejletlensége miatt indították útnak az Új Magyarország Kockázati tőke programot. A program segítségével nemcsak a tőkepiac fejlődése jöhet létre, hanem a kkv-k tőkefinanszírozása is beindulhat, ugyanis a kkv-k tőkefinanszírozásával minimális számú piaci szereplő foglalkozik – olvasható az MV Zrt. honlapján. Hogyan is jut el a forrás a vállalkozásokig? Az MV Zrt. először is pénzzel – uniós forrás – látja el a kockázati tőkealapokat, ahonnan az, végül az magánforrásokkal kiegészítve befektetésre kerül a kis- és középvállalkozásokban. 40 milliárd forintra rúg a program kerete mely a GOP részét képezi a Közép Magyarországi régión kívül (már említettem mi okból) az összes magyarországi régióban kerül szétosztásra. A tőkealap kezelők befektetési politikája szerint, lehetséges célvállalatok a magyar székhelyű korai vagy növekedési életszakaszban levő a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozás. Természetesen olyan vállalkozásokról van szó, amelyek nem tudnak a bankoktól forrásokat szerezni az előző fejezetekben említett okokból kifolyólag, továbbá ígéretes üzleti tervvel kell rendelkezniük és jól fejlődő iparágban kell tevékenykedniük. 31 Természetesen nem csak ezek a finanszírozási források állnak a kkv-k rendelkezésére, de én úgy gondoltam, ezeket mutatom be részletesen. Létezik még számos kisebb-nagyobb finanszírozási forma, például a családtól, barátoktól származó források, ezek a források általában érzelmi alapon kerülnek a vállalkozásokhoz. Vannak még például az úgynevezett üzleti angyalok, tehetős magánszemélyek, akik megfelelő

30

http://www.jeremie.extra.hu/garancia.html 2011.12.07, http://www.mvzrt.hu/news.php?id=i4255e956f546f579a8d7f0cd212f5f6 2011.12.07 31 http://www.mvzrt.hu/content.php?id=ie210468630b883595851b2d79da149b, Béza - Csapó - Farkas - Filep - Szerb (2007): Kisvállalkozások finanszírozása

41

ismeretekkel és tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy magas hozamot elérve egy vállalkozásból a legjobbat hozzák ki.

7. A kkv-k fejlesztése és az MVA

19. ábra A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány logója

A kis- és középvállalkozások esetében rendkívül fontos a megújulás, a fejlődés folyamatos

fejlesztés,

csak

így

lehetnek

életképesek ebben a gyorsan, dinamikusan fejlődő gazdasági környezetben. Nem hiába nevezik a kkv-kat a gazdaság motorjának, hiszen egy versenyképes gazdaság belőlük épül fel. Sokaságukból adódóan sokkal szélesebb körű

szolgáltatást,

amelyekre

igenis

termékeket van

nyújtanak, igény,

a

nagyvállalatokkal szemben sokkal olcsóbban, gyakran hatékonyabban végzik munkájukat, ugyancsak nem elhanyagolható tényező a munkaerő nagy részének foglalkoztatása. Ezért életbevágóan fontos, hogy a kkv-k képesek

Forrás: http://www.leonardobus.eu/content/cont_49b92 12a7bae73.00303348/mva-logo.jpg

legyenek folyamatosan fejlődni, megújulni.

E célból alakult meg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA). 1990 óta segíti elő a magyarországi kis- és középvállalkozások létrejöttét és fejlődését. Alapításkor 4,2 milliárd forintnyi alaptőkével indított az alapítvány melyet az akkori kormányzat, érdekképviseletek és a kereskedelmi bankok biztosítottak rendelkezésre. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány független, autonóm szervezetként jött létre, ám a mostani gyors törvényhozás, és rendelkezések bármikor megváltoztathatják. Az MVA stratégiája fő irányának meghatározásáért egy kuratórium felel, ez a kuratórium felügyel továbbá az alapítvány tevékenységeire. A Kuratórium döntéseit a kinevezett ügyvezető igazgató hajtatja végre, továbbá ő irányítja az alapítványon belüli 42

operatív feladatokat. Természetes egy felügyelő bizottság is tevékenykedik az alapítvány körül, mely a törvényességre ügyel. Még az alapítás évében fontos feladatot kapott az MVA az Európai Unió Bizottságától, Magyarországon az MVA-nak kellett végrehajtani az akkori kkvfejlesztési programot, ezzel együtt a kkv-k növekedését, pénzügyi feltételeinek javítását, a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás bővítését. Egyedül ez aligha sikerült volna az MVA-nak, ezért az EU óriási mértékű forrásokat biztosított egy vállalkozásfejlesztési hálózat kiépítésére, mely minden megyében jelen van. A hálózat 1994-re lett teljes erre az időpontra minden megye magáénak mondhatott egy vállalkozásfejlesztési alapítványt. A megyei alapítványok (vagy más néven Helyi Vállalkozói Központok) ugyanúgy, mint az MVA, kuratórium felügyeletével működnek, önálló jogi személyiséggel önkormányzatok,

rendelkeznek, kamarák

és

nem

utolsó

érdekképviseletek

sorban és

függetlenek.

vállalkozások

A

közös

helyi erővel

segédkeztek az alapítás során. 32 „Az Alapítvány olyan szolgáltató szervezet, amelynek fő feladata a hazai kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásain keresztül e társadalom-, illetve gazdaságpolitikai értelemben egyaránt kiemelkedő jelentőségű csoport fejlődésének előmozdítása. A szolgáltatások köre kiterjed mind az induló mikro vállalkozások, mind a gazdasági és piaci megerősödésre képes kis- és középvállalkozások segítésére. Az Alapítvány működése előmozdítja […] a gazdasági növekedés tartalékainak mozgósítását, erős hazai középpolgári réteg kialakulását, új munkaalkalmak létrejöttét és a regionális gazdasági egyenlőtlenségek oldását.” 33 Az MVA feladatainak sikeres végrehajtásában partnerek a részben az általa alapított megyei alapítványok továbbá igyekszik tartós partneri kapcsolatokat kiépíteni és ápolni más a vállalkozások előremozdításával, fejlesztésével, segítésével foglalkozó szervezetekkel. Ilyen szervezetek például: 32

http://www.mva.hu/alapitvany/misszio.php 2011. 12. 10.

33

Dr.Csuhaj V. Imre 2000. február Budapest, http://www.mva.hu/alapitvany/misszio.php 2011. 12. 10.

43

•

kkv érdekképviseletek (pl. vállalkozói szövetségek)

•

kamarák (pl. kereskedelmi és iparkamarák)

•

regionális fejlesztési intézmények (pl. hivatalok)

•

hitelintézetek

•

egyéb szervezetek

Az egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – partnert még nem említettem, nem is maradnék tovább ezzel adós, az Európai Unió. Lassan 10 éve folyamatos és eredményes a kooperáció a két fél között. Az EU fennállása óta jelentős mértékű tapasztalattal és tudásbázissal bír, mely egyre csak bővül. Ebből a tapasztalat- és tudásbázisból építkezik az együttműködés mely eddig sikeresnek bizonyult és remélhetőleg még továbbra is az marad. Fő feladatai közé tartozik a mikro-, a kis-, és középvállalkozói szektor fejlesztésére irányuló regionális vagy akár országos szintű szolgáltatások alapjainak lefektetése, valamint további, olyan szolgáltatások állandó biztosítása, amelyek a vállalkozások szempontjából fontosak és elérhetőek. Ilyen szolgáltatások többek között a vállalkozások indításával kapcsolatos teendőkben való segítés, szakszerű és időben történő információnyújtás a vállalkozóknak, vagy például mikrohitel finanszírozás, ez a lista természetesen még ér véget ennyivel, hiszen nem említettem még az üzleti kapcsolatok kialakításában és ápolásában való segítséget, vagy a tanácsadást sem. Nagy szerepe van a határon átnyúló együttműködéseknek a mai gazdasági környezetben, ebben is segítő kezet nyújt az MVA hiszen az ilyen jellegű Európai Unión belüli és kívüli programokkal is kiemelten foglalkozik, ugyanakkor a pénzügyi területen történő segítségnyújtás a mikro- és kisvállalkozásoknak (mikrohitel és egyéb formában) is feladatainak részét képezi. Mivel a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány EU-s és magyarországi közpénzekből munkálkodó közhasznú tevékenységet végez, teljesen nyilvánosan, pontosan és korrekten számol el, mint ahogy egy ilyen közhasznú szervezettől elvárható ilyen esetben. Tájékoztatási kötelezettsége van – az összes megyei, és helyi

44

alapítvánnyal együtt – az Országgyűlés, a felelős Minisztérium, az Európai Unió, a tulajdonosok és minden érintett szervezet és partner felé. 34

7.1. Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

A Magyar Fejlesztési Alapítvány 19 megyei alapítvánnyal alkotja az MVA hálózatot, amelyből én a Zala Megyei

20. ábra A ZMVA zalaegerszegi irodája

Vállalkozásfejlesztési

alapítványt emelném ki, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a szakmai gyakorlatomat ennél az alapítványnál töltöttem. Ahogy azt már említettem a ’90-es évek elején az Unió és az MVA

által

elindított

vállalkozásfejlesztési

egy

programot,

Forrás: http://www.zmva.hu/cikk/bemutatkozas/59

amely

lehetővé

tette

Magyarország

minden

megyéjének, hogy helyi vállalkozói központokat hozzanak létre, melyek támogatják a térség vállalkozásait. Zala megyében a Zala Megyei Önkormányzat közreműködésével 1992-ben végül megalakult Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A ZMVA több Zala megyei városban is tart fenn irodát, Zalaegerszegen, Keszthelyen, Lentiben, Nagykanizsán és Zalaszentgróton is. Olyan alapítvány létrehozására törekedtek, amely segíti a megye vállalkozásait, fejleszti a helyi munkaerő vállalkozói ismereteit és készségeit. Az alapítvány politikamentes társadalmi-közösségi kezdeményezés, céljai és feladatai teljesítése érdekében kész együttműködni minden szervezettel, közösséggel és természetes személlyel, amely, illetőleg aki a közös célok elérésén munkálkodik. 34

http://www.mva.hu/alapitvany/tortenet.php 2011. 12. 10.

45

Az alapítvány politikai tevékenységet nem

21. ábra A ZMVA logója

végezhet, politikai pártokat nem támogathat, azoktól támogatást el nem fogadhat. Az alapítvány politikai alapon országgyűlési, illetve megyei önkormányzati képviselő jelöltet nem állíthat, és nem támogathat. Az alapítvány tevékenységét a térség gazdasági érdekei motiválják. Az alapítvány közhasznú szervezet, működése nyilvános, munkája és tevékenysége során épít a társadalmi ellenőrzés lehetőségeire és a támogatók kezdeményezéseire, javaslataira.

7.1.1. Az alapítvány célja:

A ZMVA célja a megye vállalkozásfejlesztési

Forrás: http://www.kanizsapaktum.hu/userd ata/images/zmvalogo.jpg

programjának elősegítése az alábbiak segítségével:  „Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés o hozzájárul az üzleti ismeretek és készségek javításához. Segíti az oktatók képzését, kísérleti tanfolyamokat indít, szabadon hozzáférhető oktatási anyagot készít üzletemberek részére, esetleg társoktató szervekkel közösen, o gazdasági

és

oktatási

fórumokat

rendez.

Beilleszkedik

a

munkanélkülieknek nyújtott oktatási rendszerekbe. Szorgalmazza és ösztönzi a helyi oktatási intézményekben az információtechnikai, programozási ismereteket és nyelvismeret elterjedését, képzését, o támogatja és orientálja a szakmai képzést, nagy figyelmet fordítva a hiányszakmák felszámolására, az általános szakképzés ösztönzésére, o adatbázisok összeállításával információt nyújt a képzési formák választékáról, az oktatókról, az oktatási épületekről és oktatási segédeszközökről, 46

o gondoskodik a management- képzés megindításáról, o a helyi munkaerő készségeinek, szakmai és vállalkozói ismereteinek fejlesztése, a szükségletekhez való igazítása, o nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés az alapítvány céljai érdekében o felbecsüli, áttekinti a régióban meglévő képességeket és szakismeretet, o gondoskodik a szakemberek részére a megfelelő szakismeret folyamatos biztosításáról.  Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások o a kis és közepes méretű vállalkozások létrejöttének, illetve működésének elősegítése, o új munkalehetőségek teremtése vállalkozások szervezése útján, o segítségnyújtás a települési önkormányzatok vállalkozási programjának kialakításához, o munkaerőpiacon

a

hátrányos

helyzetű

rétegek

képzésének,

foglalkoztatásának elősegítése, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.  Euroatlanti integráció elősegítése o kedvező feltételek teremtése a vállalkozások tőkeerejének növeléséhez, a lakossági magánbefektetések ösztönzéséhez, valamint a működő tőke idevonzásához, o a privatizációs folyamat elősegítése, o az alapítványi célra rendelkezésre álló hazai és külföldi pénzügyi források feltárása és kezelésükhöz szabályozott keret biztosítása, o fokozatosan kidolgozza és részletesen bevezeti az ún. mikrohitel rendszert, o gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi

és

vállalkozásfejlesztési, foglalkozásfejlesztési

településfejlesztési,

koncepciók,

tervek

és

programok készítése, menedzselése és tanácsadása,

47

o megszervezi az induló vállalkozások tanácsadási és konzultációs támogatását, specifikus és kistérségi tanácsadó központokat állít fel a megyében, o megindítja egy üzleti központ működését, ahol a vállalkozók különböző szolgáltatásokat

vehetnek

igénybe,

inkubátorház

vagy

rendszer

kiépítésével, o szakértői-, üzleti tanácsadás biztosítása különböző témakörökben, o a vállalkozások termékeiről, szolgáltatásairól, a vállalkozásba vonható ingatlanokról, valamint a szakértői állományról szóló adatbázis összeállítása, ill. annak összekapcsolása a MVA adatbázisával és a hasonló jellegű nemzetközi információs rendszerekkel, o azon erőforrások nyilvántartása, melyeket a vállalkozók igényelhetnek helyi, országos és nemzetközi anyagi forrásokból, o a vállalkozások reklám- és propagandaanyagokkal történő támogatása, o a helyi üzleti lehetőségek feltárása. o hitelgarancia alapot hoz létre és működtet megyei, illetve regionális szinten, o többnyelvű marketing- és reklámanyagokat, filmeket készíttet a régió általános és speciális bemutatása céljából. o reklámtevékenységet indít és folytat a piaci lehetőségek bemutatásával. Koordinál a többi hasonló típusú vállalkozási szervezettel, o különböző szolgáltatások nyújtásával felkészül a befektetők fogadására, o az euroatlanti integráció elősegítése, o hazai és külföldi üzletember találkozók, vásárok és kiállítások szervezése és támogatása o közreműködik a termékfejlesztés elősegítésében, o segíti a magas színvonalú technológiát alkalmazó vállalkozások alkalmas épületekhez, munkaterületekhez való jutását. o a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter regionális és helyi megszervezése, működtetése és fejlesztése. o a „West Pannon Európai Információs Központ ( EIC Zalaegerszeg, HU, 734 )” regionális és helyi megszervezése és működtetése a kis-és középvállalkozások részére. 48

Az Alapítvány céljai közül közhasznú tevékenységnek minősülnek:  Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés  Munkaerőpiacon

hátrányos

helyzetű

rétegek

képzésének,

foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások  Euroatlanti integráció elősegítése” 35  Környezetvédelem

7.2. A ZMVA tevékenységei

A ZMVA céljainak áttekintése után, szeretném röviden bemutatni a kiemelt programokat melyekkel az alapítvány foglalkozik. Az alapítványnál töltött szakmai gyakorlatom alatt sikerült betekintést nyernem az alábbi folyamatokba, tapasztalataimat ezennel megosztom.

7.2.1. Mikrohitel program

A ZMVA 2008 óta futó projektje segíti azon kkv-k fejlesztését, melyek a banki finanszírozást nem tudják igénybe venni mivel a kereskedelmi bankok számára túlságosan kockázatos a hitelnyújtás. Tehát a banki finanszírozásból kieső vállalkozások bátran fordulhatnak a ZMVA mikrohitellel foglalkozó részlegéhez, ha beruházási célú vagy forgóeszköz finanszírozási hitelt szeretnének igényelni. Az ügyfelek regisztrációs lapot töltenek ki az ügyintéző segítségével mely tartalmazza az ügyfél adatait, az ügyfél típusát (vállalkozás, start-up, hálózat,

35

A

Zala

Megyei

Vállalkozásfejlesztési

Alapítvány

Alapító

Okirata

http://www.zmva.hu/cikk/126, 2011. 12. 14.

49

természetes személy, stb.), tevékenységi körét, valamint az általuk feltett kérdéseket, az ügyintéző által adott válaszokkal együtt. Ezek a regisztrációs lapok feldolgozásra kerülnek az alapítvány adatbázisában. Természetesen pályázati dokumentáció szükséges a hitel igényléséhez, ez a dokumentáció feldolgozásra kerül, majd az ügyfeleket személyesen keresik fel a mikrohiteles kollégák. A beérkező pályázatok a személyes találkozó után egy pontozási rendszer segítésével értékelésre kerülnek, ilyenkor eldől, hogy a pályázat megfelel-e az elvárásoknak vagy éppen nem tartalmaz valótlan adatokat, ezek alapján eldöntik, hogy az ügyfél jogosult-e a hitelre. Ha úgy találják, hogy igen, akkor a pályázat egy szakemberekből úgy nevezett mikrohitel bizottság elé kerül, ami végleg eldönti a pályázók sorsát. A bizottság átlagosan 2 hetente ül össze, hogy elbírálja a hitelkérelmeket.

7.2.2. Inkubátorház

A ZMVA kedvezményes irodabérlési lehetőséget nyújt a kkv-k számára, Zalaegerszegen, Lentiben és Zalaszentgróton is. A zalaegerszegi irodaházban például 4 inkubátorház iroda van, igaz ebből 3 ki van adva, továbbá egy oktatóterem is bérelhető, mely szinte teljesen felszerelt. A Lentiben található inkubátorházban 17 helyiség áll a vállalkozások rendelkezésére. Igaz ezt múlt időben is fogalmazhattam volna, ugyanis mind a 17 helyiség ki van adva a jelen pillanatban, hasonlóan telítetten működik a zalaszentgróti létesítmény is. A bérlők a kedvezményes irodabérlésen túl még ingyenes szaktanácsadásban is részesülnek igény szerint.

7.2.3. Rendezvények

Az alapítvány rendszeresen vesz részt, és bonyolít le rendezvényeket. A szakmai gyakorlatom alatt nekem is sikerült néhány ilyen rendezvényen részt venni, mint szervezésben, lebonyolításban segédkező és hallgató. Hogy néhány példát említsek, az egyik program keretében az alapítvány buszos körutazást szervezett Ausztriába, 50

magánembereknek, vállalkozóknak és vállalkozásoknak, ez kiváló példája a határon átnyúló együttműködésnek. Az erre a rendezvényre bérelt busz csordultig tele volt az érdeklődőkkel, akik a körutazás és az ismeretterjesztő előadások után értékes tapasztalatokkal tértek haza. Ugyanakkor az elégedettségi kérdőívek azt mutatták, hogy a megjelentek elégedettek voltak, sőt az alapítvány további rendezvényeire is jelezték részvételi szándékukat. 2011 októberében került sor az európai kkv hét keretein belül megrendezett 6. Innotech konferenciára. A rendezvény 2 napos előadás sorozata alatt külföldi és magyar előadásokat is hallhattak a szép számmal érkezett érdeklődők. Hallhattunk tájékoztatást a kkv-k finanszírozási lehetőségeiről, a magyarországi innovációs helyzetről, innovatív vállalkozók, vállalkozások új ötleteiről, továbbá bemutatásra kerültek sikeres vállalati jó gyakorlatok (good practices) az innováció területéről. A konferencia érdekessége volt az is, hogy a 2. napi programoknak a zalaegerszegi inkubátorház adott otthont – ez igen jó példája a két intézmény közötti együttműködésnek –, sőt a résztvevőket körbe is vezették a létesítményben az egyik előadás keretén belül, mely közben az érdeklődő vállalkozók személyesen tehették fel kérdéseiket az inkubátorház szolgáltatásaival kapcsolatban. A rendezvényen kitöltött kérdőívek alapján ez is sikeresnek bizonyult. A rendezvények után lehetőség nyílik a résztvevőknek kötetlen beszélgetésre. Az ilyen jellegű beszélgetések alatt az előadóknak, a vállalkozóknak, és a megjelent hallgatóságnak lehetősége nyílik információ-, és tapasztalatcserére, sőt nem egyszer volt már példa partneri kapcsolatok létrejöttére ilyen alkalmak után. Beláthatjuk, hogy mennyire fontos szerepe van ezeknek a rendezvényeknek, tehát minden vállalkozást, vállalkozót bátorítani kellene, hogy minél több hasonló rendezvényen vegyen részt, mert bármelyiken létrejöhet egy olyan üzleti kapcsolat, amelyből mindegyik résztvevő „profitálhat” köztük az alapítvány is, hiszen ezzel részben elérte a gazdaságélénkítő célját. Ám az alapítvány nem csak a lebonyolításban vesz részt, hanem mások által rendezett rendezvényeken is tiszteletüket teszik. Ez azért is fontos, hogy szélesítsék látókörüket,

információkat

gyűjtsenek,

ezzel

naprakészen

tudnak

segíteni

a

vállalkozások fejlesztésében. Gyakornokként, én is részt vehettem egy előadás sorozaton, mint a ZMVA képviselője ahol érdekes számítástechnikai és informatikai 51

újdonságokkal ismerkedtem meg, mely ismeretekről később beszámoltam az alapítványnál

dolgozó

munkatársaknak.

Remélhetőleg

az

általam

megosztott

információk is segítik munkájukat. A ZMVA gyakorlati jellegű „roadshow”-kat is szervez melyen pályázati lehetőségeiről és azok feltételeiről tájékoztatnak, ebben az évben éppen az Új Széchenyi Terv keretein belüli pályázatokról való ismeretterjesztés volt terítéken.

7.2.4. Az Enterprise Europe Network

„Az Enterprise Europe

22. ábra Az Enterprise Europe Network logója

Network az Európai Bizottság Vállalkozási

és

Ipari

Főigazgatóságának

egyetlen

vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó

hálózata,

egyedülálló

mely földrajzi

lefedettséggel és tevékenységi körrel fog össze közel 600 európai

üzletfejlesztéssel

foglalkozó szervezetet az EU tagállamokban,

Forrás:

tagjelölt http://ejam.hu/sites/default/files/kepek/kepek/partnerek/EEN_l

a

og_1_korbevagott.jpg

országokban

és

az

EFTA

országok területén” 36

Az

EEN

a

Keretprogramjának”

már

korábban

részét

képezi.

említett

„Versenyképesség

A programmal

az

európai

és

Innováció

vállalkozások

versenyképességének növelését szeretné elérni az európai országokban, sőt az Európán kívüliekben is. Az EEN az EU 7. K+F keretprogramban pályázó, kkv-kat segíti, támogatja tevékenységükben, ám magas színvonalú szolgáltatásaikat nemcsak a mikro-, 36

http://www.enterpriseeurope.hu/magunkrol/a-halozat-europaban 2011. 12. 15.

52

kis- és közepes vállalkozások vehetik igénybe, hanem K+F központok és egyetemek is, hiszen főként ezeken a helyeken folynak innovációs tevékenységek. Az üzletfejlesztési intézmények, kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek, egyetemi technológia központok és nonprofit üzleti tanácsadó szervezetek hálózatának szakértői örömmel adják át Európa-szerte. Magyarországon a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) koordinálja a tömörülést melynek tagjai kereskedelmi- és iparkamarák (Győr, Pécs, Székesfehérvár, Debrecen, Szeged), valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat konzorcium két megyei szervezete Zalaegerszegen és Nyíregyházán. Szolgáltatásaink széles spektrumának legfontosabb egységei: személyes szaktanácsadás, különböző képzések, üzleti és partnerkereső rendezvények szervezése, folyamatosan bővülő online szakkönyvtár, hetente többször frissített üzleti hírszemle. Különleges szolgáltatásunk, hogy az Önök számára közvetlenül elérhetővé tesszük az Európai Unió üzleti- és innovációs partnerkereső adatbázisait. 37 A ZMVA-nál 2004-2008-ig volt igénybe vehető az Euro Info Központ (EIC) szolgáltatása, mely egy általános üzleti partnerkereső szolgáltatás volt. Ezt később összevonták az Innovációs Közvetítő Központtal (IRC), így jött létre az Enterprise Europe Network 2008-ban. Értelemszerűen az EEN egyesítette az EIC és az IRC tevékenységeit, így két fő része lett; az általános üzleti partnerkereső (BCD) és technológia transzfer. A rövid történeti ismertető után, hadd mutassam be saját tapasztalataim alapján a szolgáltatást. Az ügyfelek természetesen egy adatlap kitöltésével kerülnek be az adatbázisba, melynek tartalmaznia kell a vállalkozás alapadatait, tevékenységi körét, kapcsolattartás nyelvét, az együttműködés típusát, a célországokat, és egy részletes leírást az együttműködésről – akár keres, akár kínál –. Ezek az adatlapok feldolgozásra kerülnek a közvetítő által, érdekesség viszont, hogy az ügyfelek elérhetőségei nem jelennek meg a rendszerben, azokat csak a közvetítő tudja. Az adatbázisba kerülés után megkezdődik a partnerkeresés folyamata, az ügyfelek által keresett, illetve kínált szolgáltatásokra különböző ismérvek alapján rákeresve megjelennek a potenciális partnerek. Ekkor a közvetítők felveszik egymással a kapcsolatot, majd ügyfeleiknek az 37

http://www.enterpriseeurope.hu/magunkrol/a-halozat-magyarorszagon 2011. 12. 15.

53

elérhetőségeket. Amint ez megtörtént a közvetítőknek már igazából nincs más dolga, innentől a vállalkozásokra van bízva az adat- és információcsere. A közvetítők utólag megnézik „mit hoztak össze” az ügyfeleik, ha sikerült a két fél közötti megállapodás az együttműködésről, akkor egy úgy nevezett partnerségi megállapodást íratnak alá, mely igazából egy formai dolog az alapítvány részére. Információim

szerint

az

általános

üzleti

partnerkereső

rendszerben

megközelítőleg 13.000 aktuális ajánlat van, melyek 1 évig érvényesek aztán törlik őket a rendszerből. A technológia transzfernél körülbelül 8000 bejegyzés van. Sajnos azonban ez a rendszer sem mentes a hibáktól, ami nem feltétlenül a hálózat hibája. Magyarországon sajnos kevés vállalkozásnál beszélnek idegen nyelven, ami nagyban megnehezíti a külföldi üzleti partnerek keresését, e tényező kiküszöbölésével nagyban lehetne növelni a program sikerességét. A másik probléma, hogy habár a vállalkozások jó lehetőségeknek tartják, érdeklik őket az EEN szolgáltatásai, a kezdeti lelkesedésük ellenére nem cselekszenek, nem használják ki az adódó

lehetőségeket,

beletörődnek

jelenlegi

helyzetükbe,

habár

ezzel

csak

nyerhetnének. Tapasztalataim szerint az emberi erőforrás hiánya az EEN-nél is súlyosan hátráltatja a munkát. Az alapítványnál ketten tartoznak a hálózathoz, mely létszám szerény véleményem szerint igen kevés, ahhoz képest, hogy mennyi munkával jár. Szerencsére

a

szakmai

gyakorlatom

alatt

sokat

tudtam

segíteni,

mind

a

partnerkeresésben, mind fordításban, ezzel sokat segítve munkájuk hatékonyságát. Az alapítványnál dolgozó EEN alkalmazottak segítségével jöttek létre az alábbi sikertörténetek. Közvetítésükkel egy magyar faházak építésével foglalkozó vállalkozás megkapta egy osztrák vállalkozás új technológiájának használati jogát, míg a magyarok a tervezésért, kivitelezésért és összeszerelésért felelősek addig az osztrák partner leszállítja az alapanyagokat. Úgy hiszem, ebből mindkét vállalkozás csak profitált, hiszen amíg az osztrák megbízható partnerre talált, addig a magyar megbízható, jó minősítésű beszállítóra. Egy szombathelyi talajerősítő baktériumot „gyártó” cég az EEN-en keresztül felvette a kapcsolatot egy londoni kutatóközponttal. Most már közös együttműködés 54

keretein

belül

folytatnak

kísérleteket,

a

baktérium

segítségével

a kukorica

termőhozamának növelése érdekében. Végül, de nem utolsó sorban, egy magyar fűrészáru gyártó vállalkozás, egy francia és két olasz cégnek szállítja a kiváló minőségű magyar akácfából készült anyagot. Az Enterprise Europe Network kkv fejlesztésben elért sikerei után, azt hiszem, nem kérdőjelezhetjük meg fontosságát. Egy hét éves program révén 2014-ben „megszűnik” hálózat, de meg is újul újabb 7 évre – lehet, kicsit eltérő formában –.

7.2.5. Egyéb szolgáltatások

A bővebben részletezett szolgáltatásokon kívül az alapítvány foglalkozik a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter menedzselésével. A klaszterbe tömörülő fa- és bútoripari kis- és középvállalkozások együttműködését koordinálja ezzel segítve az egyre nehezedő gazdasági versenyben, a globalizálódó környezetben. Együtt ezeknek a vállalkozásoknak nagyobb esélyük van a túlélésre, érdekeiket is jobban tudják védeni, hogy csak néhányat soroljak fel a klasztertagság előnyeiről. A ZMVA részt vesz az úgynevezett Marco Polo turisztikai rendszerben, amely a kkv jellegű turisztikai vállalkozásoknak nyújthat segítő kezet, egy internetes portálon való megjelenéssel, valamint a turisták részére túraajánlatok létrehozásával. Az

alapítvány foglalkozik

még

vállalkozásindítással

és

működtetéssel

kapcsolatos információnyújtással és tanácsadással, továbbá szívesen válaszol az ügyfeleknek a pénzügyi, adózási, számviteli, vállalkozásindítási, pályázati, egyéb forrásszerzési ügyekben feltett kérdésekre is. Az alapítvány ugyanakkor pályázatok és tanulmányok készítését is vállalja.

55

7.2.6. Sikertörténetek

Az alapítvány elkötelezett és lelkiismeretes munkáját tükrözi az a sikertörténet is, amelyben egy számviteli szolgáltatásokkal foglalkozó cég pályázatot nyújtott be abból a célból, hogy új irodát vásárolhasson. Az alapítvány gyors ügyintézésének köszönhetően a pályázó vállalkozás elnyerte a 2,9 millió forintos uniós támogatást. Ezzel a cég hatékonyabb működésre lett képes, ezzel megőrizve versenyképességét így fennmaradását is. Az Új Széchenyi Terv keretein belül, az Alapítvány közbenjárásával egy vállalkozásnak sikerült elnyerni 4 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást és 4 millió forintos visszatérítendő támogatást, ezzel lehetősége nyílt megvásárolni és üzemeltetni egy üzletet, valamint bővíteni és korszerűsíteni is.

8. Összegzés

A szakdolgozatom elején igyekeztem megalapozni, megmagyarázni, miért is neveztem a mikro-, kis- és középvállalkozásokat a gazdaság motorjának, úgy gondolom a bemutatott diagramok és adatok ezt az állítást nemhogy alátámasztják, de még meg is erősítik, uniós és magyar vonatkozásban is, áttekintettem továbbá a mögöttes határozatokat és jogszabályokat is. Ezek után megvizsgáltam részletesen, hogy mit tesz az Unió a gazdaság, nem utolsó sorban a kkv-k felvirágoztatásáért, számos órát töltöttem a stratégiák, programok vizsgálatával, eközben találkoztam kudarcba fulladt próbálkozásokkal ugyanúgy, mint sikeres lépésekkel. Szerencsére az EU többnyire sikeresen merít a rendelkezésre álló „tapasztalatóceánból”, habár sajnos néha előreláthatatlan, még nem tapasztalt akadályok is gördülnek elé. A magyarországi helyzet viszont már nem ilyen egyszerű, a folyamatos politikai csatározások rányomják a bélyeget az ország teljesítményére. Legalábbis én ezt is elmaradottságunk egyik okaként kezelem. Hazánk lelkesen, szorgalmasan ülteti át az EU-s irányelveket, véleményem szerint, ez jó alapként szolgál a későbbi sikeres gazdálkodásnak. 56

A motort mozgásban kell tartani különben nincs haszna, így a vállalkozásoknak is működnie kell a stabil gazdaság érdekében. A vállalkozások üzemanyaga természetesen a pénz, a tőke. Ám a kkv-k nagy része kiesik a banki finanszírozásból, erre a problémára különböző programokkal, kedvező finanszírozási és támogatási rendszerekkel reagált az Unió. A magyar helyzet sem volt különb, melyet a túlnyomó részt EU-s forrásokból magyar forrásokkal kiegészítve igyekeznek kezelni. Kitértem a vállalkozásfejlesztésre, ám ezt praktikai okokból leszűkítettem a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványra. Bemutattam, mely szolgáltatásokkal, miként segít az Alapítvány a mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak. Felidéztem a szakmai gyakorlatom alatt végzett tevékenységeket, tapasztalataimat ezeken keresztül az Alapítvány célját, munkásságát szemléltetve. Egy záró gondolat: összességben megállapítható, hogy a kkv-knak igen jó lehetőségeik

vannak

(támogatási,

finanszírozási

eszközök

valamint

kedvező

jogszabályok, egyszerűbb eljárások stb. terén) – hiszen kiemelt figyelmet szentelnek nekik – ám ezek önmagukban fabatkát sem érnek. A vállalkozásoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ne maradjanak kihasználatlanul ezek a lehetőségek, nem szabad ölbe tett kézzel várakozniuk. Sajnos még mindig rengeteg vállalkozás, vállalkozó nem vállalja a kockázatot, holott többet nyerhetne vele, mint amennyit veszíthet. Továbbá hiányzik a vállalkozói szellem az emberekből, amely a siker egyik kulcsa, de úgy érzem, ez nem teljes egészében a vállalkozók hiányossága, hiszen az oktatásban még mindig nem jelent meg az ilyen felfogású képzés. Ha egyszer talán sikerül ezt a gondolkodásmódot belenevelni az emberekbe, onnantól már egyenes lehet az út a siker felé.

57

Irodalomjegyzék

Béza Dániel - Csapó Krisztián - Farkas Szilveszter - Filep Judit - Szerb László (2007): Kisvállalkozások finanszírozása. Perfekt kiadó, Budapest European Comission (2011): Thinking Big for Small Businesses - What the EU does for SMEs. Publications Office of the European Union, Luxembourg Iványi Attila Szilárd - Hoffer Ilona (2010): Innováció a vállalkozásfejlesztésben. Aula kiadó, Budapest Kállay László - Imreh Szabolcs (2004): A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Aula kiadó, Budapest Laki Mihály (1998): Kisvállalkozás a szocializmus után. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest Zeiler Júlia (2003): A kisvállalkozások, a középvállalkozások és az Európai Unió. Saldo kiadó, Budapest EU-csatlakozás 2004, Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (2003), Budapest 2003/361/EC Rendelet 2004. évi XXXIV törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, (1)-(4) bekezdés Online források: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/european_business/documents/Size% 20class%20analysis_1.pdf, 2011.11. 03. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-ET-08-001/EN/KS-ET-08001-EN.PDF, 2011. 11.03.

58

http://www.vallalkozastan.hu/data/pagecontent/0/ERENET/kkvhelyzete_szabo.pdf, 2011. 11. 02. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0394:FIN:en:PDF, 2011. 11. 02. http://www.euractiv.hu/gazdasag/linkdossziek/novekedes-es-munkahelyteremtes-alisszaboni-strategia-atalakitasa-000102, 2011.12.10. http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf, 2011. 12. 10. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0394:FIN:en:PDF, 2011. 11. 02. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figuresanalysis/eurobarometer/index_en.htm, 2011.11.12 http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/11/946&format=HTML&a ged=1&language=HU&guiLanguage=en, 2011.11.12. http://ec.europa.eu/enterprise/initiatives/sme-week/index_hu.htm, 2011.11.12. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/best-practices/european-enterpriseawards/index_hu.htm, 2011.11.12. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performancereview/pdf/2010_2011/hungary_en.pdf, 2011.12.10. http://www.jeremie.extra.hu/kockazati-toke.html, 2011. 11.19. http://ec.europa.eu/research/fp7/pdf/fp7-brochure_hu.pdf, 2011. 11. 20. www.kavosz.hu, 2011. 11. 27. http://szechenyi-kartya.net/Szechenyi-Kartya-hirek/szechenyi-kartya-jellemzi-a-mikrokis-es-koezepvallalkozasok-likviditasi-problemaira.html, 2011. 11. 27. http://www.ummikrohitel.hu/mikrohitel_termekosszeoglalo.php, 2011.12.01. 59

http://ujszechenyiterv.hu/palyazatok.php, 2011.12.01. http://www.szechenyi-kartya.hu/szechenyi-kartya-folyamat.html, 2011.12.01. http://www.euractiv.hu/vallalkozasok/linkdossziek/kkv-k-es-az-innovacio-aversenykepes-jovo-zaloga-000106, 2011.12.01. http://www.mvzrt.hu/content.php?id=ib2f0060690c748d5122208be9570780, 2011.12.04. http://www.zmva.hu/tema/aktualis/Mikrohitel, 2011.12.04. http://www.jeremie.extra.hu/garancia.html, 2011.12.07. http://www.mvzrt.hu/news.php?id=i4255e956f546f579a8d7f0cd212f5f6, 2011.12.07. http://www.mvzrt.hu/content.php?id=ie210468630b883595851b2d79da149b, 2011.12.07. http://www.mva.hu/alapitvany/misszio.php, 2011. 12. 10. http://www.mva.hu/alapitvany/misszio.php, 2011. 12. 10. http://www.mva.hu/alapitvany/tortenet.php, 2011. 12. 10. http://www.zmva.hu/cikk/126, 2011. 12. 14. http://www.enterpriseeurope.hu/magunkrol/a-halozat-europaban, 2011. 12. 15. http://www.enterpriseeurope.hu/magunkrol/a-halozat-magyarorszagon, 2011. 12. 15. http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20110223_az_euopai_kisv allalkozoi_intezkintezkedes_hu.htm, 2011. 11. 02.

60

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Közgazdasági, Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Baki András Születési hely, év: Zalaegerszeg, 1988. 03. 23. NEPTUN kód: JJ8KIG Szak: Gazdálkodási és menedzsment

Szakirány: Vállalkozásszervező

Konzulens neve: dr. Takács Dávid PhD

Beosztása: egyetemi adjunktus

A záró dolgozat címe: A mikro-, kis- és középvállalkozások, mint Európa és Magyarország gazdasági motorja Tanszéki konzultációk igazolása

Konzultáció

Konzultáció témája

időpontja

Tanszéki konzulens aláírása

2011. 10. 14.

Témaegyeztetés

2011. 11. 16.

Az 1-2. fejezet megbeszélése

2011. 12. 05.

A 3-4. fejezet megbeszélése

2011. 12. 11.

Az 5. fejezet megbeszélése

2011. 12. 15.

A 6. fejezet megbeszélése

2011. 12. 18.

A 7. fejezet megbeszélése

2011. 12. 27.

A dolgozat végleges formába öntése

A záró dolgozat benyújtható!

Zalaegerszeg, ..........................................

…………………………..... Tanszéki konzulens aláírása

61

62