A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m !

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata a beszámolók alapján

Belső konzulens: Simonné Romsics Erika Külső konzulens: Molnár Ferenc

Hóbár Mónika Távoktatási tagozat Pénzügy-számvitel szak Számvitel szakirány

2012 0

w

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

IlUDAPEST

GF

IlUSINESS

GAZDAlKODÁSI

KAR ZALAEGERSZEG

SCHOOL

NYILATKOZAT digitális formátumának

benyújtásáról


a szakdolgozat A hallgató neve: Hóbár Mónika Szak/szakirány:

Pénzügy és számvitel szaki számvitel

A szakdolgozat

Neptun kód: S7802D A szakdolgozat

megvédésének

dátuma (év): 2012

pontos címe: A Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi

helyzetének vizsgálata a beszámolók alapján.

Belső konzulens neve: Simonné Romsies Erika Külső konzulens neve: Molnár Ferenc

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára Vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi,

vonatkozóan:

téglagyár, beszámoló, komplex elemzés

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási másolatkészítés céljára átadni.)

/ titkosított. (Kérjük kérelem egy példányát

a megfelelőt csatolni vagy

aláhúznif

az eredetit

Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.

digitális adatállománya előírásoknak, tartalma

Dátum: 2012. május 19.

.......... ~

..~

.

hallgató aláírása

A digitális szakdolgozat Dátum:

könyvtári benyújtását

..?~!~.~~} ..~..~:

: ._ fL".:",' .: ,.p, J:1.. i

Qr,

i BGF Gazdálkodási

('

•

'tí"',..L~~

. ':

II

\

C

és átvételrn igazolom.

.r

~

:

S~~.. ~

..

! könyvtári munkatárs

I 1

r-: - ,'fl

I

,

~~",', '~,~ f

' ~

1\

i

,..:_ ")

Kar Zalaegerszeg I H-8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u.18/A. Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgt.hu/gkz

I

Telefon: (+36-92)

509-900

NYILATKOZAT


Alulírott Hóbár Mónika büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012. május 14.

_________________________ hallgató aláírása

2

Tartalomjegyzék Bevezetés ...................................................................................................................... 3 1. A gazdasági elemzés háttere ..................................................................................... 4 1.1. A számvitel fontossága ..................................................................................... 4 1.2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere ............................. 4


1.2.1. Az éves beszámoló szerepe ..................................................................... 4 1.2.2. Az éves beszámoló elemzésének információforrásai.............................. 6 1.2.3. A gazdasági elemzés eredményessége és határai ....................................8

1.2.4. A gazdasági elemzés módszerei ..............................................................8

2. A magyar téglaipar helyzete ...................................................................................12

3. A Nagykanizsai Téglagyár Kft. bemutatása ........................................................... 14

4. A vagyoni helyzet elemzése ...................................................................................20 4.1. Az eszköz és forrásállomány összetételének elemzése ...................................20 4.2. A vagyoni helyzet elemzése mutatószámokkal...............................................32 4.2.1. Befektetett eszközök aránya.................................................................. 32 4.2.2. Forgóeszközök aránya...........................................................................34

4.2.3. Tárgyi eszköz intenzitás ........................................................................ 36 4.2.4. Tárgyi eszközök elhasználódása ........................................................... 36 4.2.5. Befektetett eszközök fedezete ...............................................................37

4.2.6. Tőkeerősség .......................................................................................... 38 4.2.7. Kötelezettségek aránya ......................................................................... 39 4.2.8. Tőkefeszültség ...................................................................................... 40 4.2.9. Tőkeáttétel ............................................................................................. 41

4.2.10. Saját tőke növekedésének mértéke ..................................................... 41 4.2.11. Tőkenövekedési ráta ...........................................................................42

5. A pénzügyi helyzet elemzése ..................................................................................44 5.1. Rövid távú pénzügyi helyzet elemzése mutatószámokkal .............................. 45 5.1.1. Forgótőke ellátottság .............................................................................46

5.1.2. Likviditási ráta ...................................................................................... 47 5.1.3. Likviditási gyorsráta ............................................................................. 48 5.1.4. Készpénz likviditási mutató .................................................................. 49 5.1.5. Dinamikus likviditás ............................................................................. 50

1

5.2. A hosszú távú pénzügyi helyzet elemzése ......................................................51 5.2.1. Általános eladósodottság.......................................................................51 5.2.2. Eladósodottság foka .............................................................................. 52 5.2.3. Nettó eladósodottság foka ..................................................................... 52 5.2.4. Árbevételre vetített eladósodottság .......................................................53 6. A jövedelmi helyzet elemzése ................................................................................ 54 6.1. Az árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása ............................................ 54


6.2. A tőkearányos jövedelmezőség alakulása ....................................................... 56 6.3. Az eszközarányos jövedelmezőség alakulása ................................................ 57 6.4. Az élőmunka-arányos jövedelmezőség alakulása ........................................... 59

7. Összefoglalás .......................................................................................................... 61 Irodalomjegyzék .........................................................................................................63

Ábrajegyzék ................................................................................................................ 64

Mellékletek ................................................................................................................. 66

2

Bevezetés

Bevezetés Szakdolgozatom témájaként a Nagykanizsa Téglagyár Burkoló és Falazóanyaggyártó Kft. (továbbiakban Nagykanizsa Téglagyár Kft.) vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének vizsgálatát választottam a beszámolók alapján. A téma időszerűségét igazolja, hogy napjainkban az építőipar, ezen belül a téglaipar nehéz helyzetbe került. Egyrészt a 2008-as válság még mindig érezteti hatását, másrészt a kormány lakásépítési


támogatásainak elvonásával egyre kevesebb új lakás épül és a lakásépítés a téglagyártás

elsőszámú felvevő piaca. Ez a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-re is jelentős terhet rótt. A

piaci szereplők különösen érdekeltek, hogy betekintést nyerjenek a vállalkozás

teljesítményébe, gondolok itt a tulajdonosokra, vevőkre, szállítókra, hitelezőkre, munkavállalókra. Mivel a tulajdonosok hozzáférnek olyan belső információkhoz, amikhez a külső érdekeltek nem, vagy csak részben, ők nincsenek kizárólag az éves

beszámoló adataira utalva, ezért a szakdolgozatom célja az éves beszámoló külső címzettjei információigényének a kielégítése. A szakdolgozatom fő témája a pénzügyi kimutatásokból

származó

információk

alapján

jövedelmezőségi

helyzet

elemzéséhez

használt

számított

vagyoni,

mutatószámok,

pénzügyi,

arányszámok

számításának bemutatása és értelmezése a Nagykanizsa Téglagyár Kft. példáján

keresztül. Ezáltal a múltbéli teljesítmény elemzés elősegítheti a jövőbeli teljesítmény pontosabb előrejelzését, így segítve a külső érdekelteket a döntéseik helyes meghozatalában.

3

A gazdasági elemzés háttere

1.A gazdasági elemzés háttere

1.1. A számvitel fontossága „A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek


vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.” 1

Ezeket az információkat a számvitel állítja elő.

„A számvitel a gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, ellenőrzését,

elemzését, és beszámolását, azaz beszámoló készítését jelenti.” 2

A számvitel részeként a számviteli törvény által szabályozott pénzügyi számvitel az, amely a piaci szereplők információigényét elégíti ki. A számviteli törvény

„meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő alapelveket, az azokra épített szabályokat, valamint

a nyilvánosságra hozatalra, közzétételre és a

könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket”. 3

Tehát a gazdálkodó köteles könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót készíteni a

működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, amely beszámoló tartalmának,

összeállítási szabályozásainak meghatározása mellett a törvényi szabályozás úgy biztosítja, hogy előírja a beszámoló nyilvánosságra hozatalát és közzétételét. 1.2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere 1.2.1. Az éves beszámoló szerepe 4

A beszámoló célja az információszolgáltatás, ugyanis a piacgazdaság működéséhez

nélkülözhetetlen,

hogy

a

piac

szereplői

számára

hozzáférhetően,

döntéseik

megalapozása érdekében objektív információk álljanak rendelkezésre. A különböző piaci szereplők információigénye eltér egymástól. Nézzük ezeket:

2000. évi C. törvény a számvitelről Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai,Budapest, Perfekt kiadó, 2006. 16.o. 3 2000. évi C. törvény a számvitelről 4 Baricz Rezső: Mérlegtan, Budapest AULA KIADÓ, 1997, 7.o.-19.o. 1 2

4


-

Tulajdonosok: általában azért fektetik be a tőkéjüket, hogy a vállalkozás által megtermelt

és

realizált

eredményből

egyrészt

osztalék

formájában

részesüljenek, másrészt a vállalkozásnál hagyott eredmény alapján tulajdoni hányaduk értékét növeljék. Tehát egyszerűen nézve dönteniük kell arról, hogy tulajdoni

hányadukat

megtartják,

vagy

eladják,

illetve

élnek-e

az

üzletvezetésbe való beavatkozási jogukkal. Ehhez ismerniük kell mekkora jövedelmet termelt a vállalkozás, a vállalkozás vagyoni helyzete megfelelő-e,


osztalékfizető képessége megfelelő-e.

-

Hitelezők: akik azért fektetik be a pénzeszközöket, hogy kamatjövedelemre tegyenek szert, a hitelszerződésben meghatározott időre és törlesztési

kötelezettség mellett. Ők arra keresik a választ, hogy a vállalkozás képes lesz-e jövőbeli kötelezettségének eleget tenni. Tehát a múltbéli beszámolóadatokból a jövőre vonnak le következtetéseket pénzügyi prognózisaik alapján. Arról

döntenek nyújtsanak-e a vállalkozásnak hitelt, vagy meghosszabbítják-e a már meglévőt és azt milyen feltételekkel, alkalmazzanak-e szükségintézkedéseket,

hogy a nem fizető vagy rosszul fizető adósuktól a követelésüket behajthassák.

Így ők a vállalkozás jövedelemtermelő, realizáló, megtartó képességére, az eszköz és tőkeszerkezet alakulásara és a likviditási helyzet alakulására várnak információkat a beszámolóból.

-

Vállalkozás menedzsmentje: A menedzsment érdeke kétféle lehet attól függően, hogy tulajdonosként is kapcsolódik-e a vállalkozáshoz, vagy csak

alkalmazottja. Ha az előbbi is fennáll, akkor az érdekei megegyeznek a

tulajdonosi érdekekkel is, ha viszont csak alkalmazotta személyes ambíciói és céljai a meghatározóak illetve a személyes jövedelme.

-

Munkavállalók: a munkavállalókat személyes érdekeik vezérlik, a jövedelmük

miatt.A munkavállalók egyrészről elvárják, hogy a jövedelmük megfelelő és elfogadható mértékben növekedjék, másrészről hogy munkahelyük biztonságos

legyen és nyújtson lehetőséget az előrehaladásra. Így a vállalkozás pénzügyi, jövedelmi helyzete fontos számukra.

-

Piaci partnerek: mivel a vevők és a szállítók a vállalkozástól szerzik be, illetve a vállalkozásnak adják el termékeiket, ami a működésük feltétele, különösen

érdekeltek a vállalkozás gazdasági és pénzügyi növekedésében, valamint beszerzési, értékesítési és árpolitikájáról, és költségeinek szerkezetéből. Ha a vállalkozás működésében pénzügyi zavarok keletkeznek, az működési 5


problémákhoz vezet, a vevőit nem tudja ellátni termékekkel, mivel a szállítóinak nem tud fizetni, így a beszerzéssel is gondok lehetnek. -

Költségvetési szervek: a költségvetés az adókkal jövedelemhez jut, így abban érdekelt, hogy a vállalkozás bevételei növekedjenek, így fizet több adót. Így őket azok az információk érdeklik, hogy a vállalkozás az előírt adózási szabályokat betartotta-e, az adóalapot helyesen állapította-e meg.

A vállalkozás külső érintettjeinek információ igénye a vagyoni, pénzügyi jövedelmi


helyzet megismerésére irányul, a múltbeli adatokból próbálnak következtetéseket levonni a jövőre a vállalkozás beszámolójából.

1.2.2.Az éves beszámoló elemzésének információ forrásai

Ma Magyarországon a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről az üzleti év

utolsó napjával köteles éves beszámolót és üzleti jelentést készíteni. Az üzleti év megegyezik a naptári évvel kivéve a hatályos számviteli törvényben felsorolt

kivételeket. A törvény felsorol az éves beszámoló formától eltérő lehetőségek is. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból, kiegészítő mellékletből áll. Mérleg

„A mérleg adott időpontra vonatkozóan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás

minden eszközét, továbbá a saját tőkét, a céltartalékokat és a kötelezettségeket azzal a céllal, hogy bemutassa a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetét, illetve az időszaki eredményt” 5

A mérleg kötelezően előírt minimális tagolását a számviteli törvény szabályozza. Az

éves beszámoló mérlege kétféle formátumban állítható össze: -

„A” változatú mérleg, amely egyik oldalon az eszközöket, másik oldalon a forrásokat tartalmazza.

-

„B” változatú mérleg: lépcsőzetes felépítésű, először az eszközöket, majd a forrásokat mutatja.

A vállalkozásnak a számviteli politikájában kell rögzítenie melyik változatot

választotta.

A mérleg a vagyoni, pénzügyi helyzet elemzéséhez biztosítja az adatokat.

5

Otto H. Jacobs, Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés, Kossuth kiadó, Budapest, 2000.23.o.

6


Eredménykimutatás „Az eredménykimutatás adott időszakra vonatkozóan, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait- a vállalkozásnál maradó időszaki eredmény (mérleg szerinti eredmény) meghatározásának céljából. Magától érthetődik, hogy az eredménykimutatás összeállításának és elemzésének célja a vállalkozás jövedelmi helyzetéről és annak változásáról való tájékoztatás, illetve tájékozódás.” 6


Tehát az eredménykimutatás a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény

levezetését tartalmazza egy adott időszakra vonatkozóan. Az eredménykimutatás két formában készülhet: -

összköltség eljárással és

-

forgalmi költség eljárással.

A két típus között az üzemi tevékenység eredményének megállapítása módjában van

eltérés. Mindkét típus készülhet: -

„A” lépcsőzetes, és

-

„B” kétoldalas formában.

Az eredménykimutatás kötelező tagolását a számviteli törvény szabályozza, a

vállalkozása számviteli politikájában rögzíti a választott módozatot.

Kiegészítő melléklet

„A kiegészítő melléklet elsődleges feladata a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és

jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához való hozzájárulás.” 7

A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges

magyarázatokat, amelyek a mérlegben és eredménykimutatásban bemutatott adatokat

támasztják alá és a hozzájárulnak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi

helyzetének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára.

A kiegészítő melléklet tartalmát a számviteli törvény általánosan fogalmazza meg,

alapvető követelményeket rögzít.

Az éves beszámoló a múlt adatait tartalmazza, egy lezárt gazdasági évről ad számot,

amíg azok, akik a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről akarnak

6 7

Otto H. Jacobs, Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés, Kossuth kiadó, Budapest, 2000.30.o. Otto H. Jacobs, Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés, Kossuth kiadó, Budapest, 2000.33.o.

7


informálódni, elsősorban a várható eseményekre kíváncsiak. Ezen kívül a törvény adta mérleg-összeállítási és értékelési lehetőségek is befolyásolják az eredményt. 1.2.3. A gazdasági elemzés eredményessége és határai 8 Az éves beszámoló múltbéli adatokat tartalmaz, az elemzésének célja pedig a jövőre vonatkozó előrejelzés lenne. Meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás után érdeklődők a múltbéli adatokból milyen következtetéseket tudnak levonni a jövőre vonatkozóan,


valamint a vállalkozás által választott mérleg-összeállítási és értékelési lehetőségek

hogyan befolyásolják az éves beszámoló adatainak felhasználhatóságát.

Az elemzés, a beszámoló fordulónapja, a mérlegkészítés időpontja illetve a közzététel időben eltér egymástól rontva az elemzés eredményességét. Így az elemzést múltbéli folyamatok alapján kell a jövőre vetíteni. Ezt a hátrányt tudjuk csökkenteni, ha 4-5 év adatait vonjuk be és ezen adatok alapján számított mutatókkal vonunk le következtetéseket.

A mérlegkészítési és értékelési eljárások választhatóságának következtében a

számviteli beszámolók befolyásolhatósága nő. Az elemzőnek ismernie kell a hatályos számviteli, adózási törvényeket, hogy a mérlegelemzés eredményeit megfelelőképpen tudja értékelni.

1.2.4. A gazdasági elemzés módszerei 9

A gazdasági módszerek meghatározásához először is meg kell határozni a gazdasági

elemzés célját.

A beszámoló által nyújtott információkat tudni kell értelmezni, nyomon követni,

értékelni,

elemezni

a

gazdasági

szereplőknek,

hogy

tudjanak

megfelelő

következtetéseket levonni, helyes döntéseket hozni. Ennek eszköze a gazdasági elemző munka.

„A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszköze, lényegében olyan

módszer, amelynek segítségével a vezetők részére elengedhetetlenül szükséges tájékozottság elérhető, a gazdálkodás megismerhető, értékelhető, fejleszthető.” 10

8

http://elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2004_17.pdfKresalek Péter: A számviteli beszámolók elemzésének egyes elméleti kérdései 9 Dr. Körmendi Lajos, Kresalek Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai, PERFEKT Kiadó, Budapest, 2006.

8


A vezetőkön kívül, mint az előző részben ismertettem még számos gazdasági szereplő tud következtetéseket levonni a gazdasági elemző munka segítségével. Így gazdasági elemzés az összes piaci szereplő számára nélkülözhetetlen eszköz. A gazdasági elemzést nem csupán, mint részekre bontást értelmezzük, hanem olyan a gazdasági folyamatok által meghatározott vállalkozási értékteremtési folyamat összefüggéseinek feltárását, amelyek megalapozva a vezetői döntéseket hatással vannak a vállalkozás gazdálkodására, a menedzsment és a munkatársak céltudatos


tevékenységére.

A gazdasági elemzés célja szerteágazó lehet. Magába foglalhatja a vállalkozási célok

megállapítását,

a

célok

végrehajtásának

segítését,

az

erőforrások

hatékony

felhasználását, illetve a vállalkozási eredmény optimalizálását.

Az elemzőnek azon felül, hogy feltárja az összefüggéseket, megállapításokat kell

tennie az ezeket befolyásoló gazdasági jelenségekre, beleértve a jogi szabályozást, törvényi kereteket, a piacbefolyásoló tényezőket.

Így a vállalkozási tevékenység elemzésének céljait a következőképpen bonthatjuk

meg: -

a vállalkozási döntések előkészítése, megalapozása, amely magába foglalja,

mind a rövidtávú, mind a hosszú távú döntéseket befolyásoló tényezők feltárását, ezek hatását, eredményének előrejelzését.

-

a kitűzött célok teljesítésének mérése, az eltérések okainak feltárása, ami a már kész feladatok utólagos elemzését jelenti terv-tény összehasonlításokkal

-

a vállalkozási tevékenység átfogó elemzése, amely a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó vizsgálódásokat illetve a hatékonyság és eredményelemzést foglalja magába

-

A belső felelősségi és érdekeltségi rendszer kialakításának, működésének

segítése, ahol az egyének illetve dolgozói csoportok érdekeinek a feltárásával, motivációjuk növelésével a vállalkozás eredménye is növelhető.

Az elemző munka tehát a megfelelő döntés meghozatalát segíti elő a megfelelő

időben, amely az utólagos elemzéssel kiértékelhető, ezzel megelőzve a későbbi esetleges veszteségeket.

Nézzük meg az elemző számára milyen módszerek álnak rendelkezésre:

10

Dr. Lukács Lajos: Ipari vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése I., PSZF, Budapest, 1989., 11.o.

9


-

Összehasonlítások a gazdasági elemzésben Az elemző munkában általános és nélkülözhetetlen módszer az összehasonlítás. A gazdasági jelenségek ugyanis önmagukban nem, vagy nem kielégítően vizsgálhatók. Összehasonlítás segítségével többek között értékítéletet alkothatunk a vállalati újratermelési folyamatról, a vállalati gazdálkodást befolyásoló tényezők hatásainak irányáról, intenzitásáról és mértékéről, a gazdasági folyamatok mennyiségi és minőségi jellegű kapcsolatairól.


Az összehasonlítás, bár egyszerű módszernek tűnik, mégis rendkívül sok

hibaforrással, buktatóval terhelt. Statisztikai ismereteink alapján már tudjuk, hogy az

adatok

összehasonlításakor

fontos

az

összehasonlítási

alap

helyes

megválasztása, valamint meg kell győződnünk arról, hogy az adatok valóban összehasonlíthatók-e.

Az

összehasonlításnál

csak

azonos

módszerrel

és

tartalommal kiszámított adatokat használhatunk fel.

Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az adatokból minden olyan tényezőt

ki kell szűrnünk, amely torzíthatja az összehasonlítást, és ezzel a helyes következtetések levonását.

-

A tényezőkre bontás

A gazdasági elemzéseknél a vizsgált jelenségek különböző, eltérő irányú, más-más

intenzitású összetevők hatásait egyesítik. Ezek a tényezők a vizsgált hatást illetően oksági vagy sztochasztikus tényezőkként jelennek meg.

Az elemzés egyik fontos célja a vállalati újratermelési folyamat tényezőinek

kutatása. A felbontás mélységét mindig az elemzési feladat jellege határozza meg. Ilyenkor a cél a döntések megalapozásához szükséges információk birtokbavétele. A felbontás változatait, sorrendjét mindig az összes lényeges feltétel és

összefüggés szem előtt tartásával kell megállapítanunk. A tényezőkre bontásnál ügyelnünk kell a felbontott tényezők szakszerű, logikus illeszkedésére. Ehhez az elemzést végzőnek megfelelő közgazdasági, szakmai ismerettel kell rendelkeznie.

A felbontás mindig összehasonlítással, értékeléssel, a tényezők közötti szelektálással párhuzamosan folyik.

A felbontást leggyakrabban abszolút számok és indexek segítségével végezzük.

-

A gazdasági elemzésben használt fontosabb matematikai-statisztikai módszerek Az elemzéshez felhasználhatók:

10


•

az általános statisztika kínálta módszerek (viszonyszámok, középértékek,

szóródás,

aszimmetria,

index-számítások,

trendszámítás, összefüggés-vizsgálatok, statisztikai mérlegek), • A

gazdasági

a matematikai módszerek (optimumszámítás, programozás) számítások

(gazdaságossági

számítások,

költségkalkulációk,

hatékonysági, jövedelmezőségi, termelékenységi számítások, megtérülési számítások, vagyonra, pénzügyi helyzetre, eladósodottságra irányuló számítások, kapacitás-


kihasználási számítások, készletgazdálkodással kapcsolatos számítások, minőségi vizsgálatok, logisztikai teljesítmény vizsgálata).

A továbbiakban az általam választott vállalkozás bemutatása után a vállalkozási

tevékenység átfogó elemzésére térnék ki, mivel ezen elemzés elvégzéséhez szükséges információk az összes gazdasági szereplő számára hozzáférhetőek.

11

A magyar téglaipar helyzete

2. A magyar téglaipar helyzete

Mint a bevezetésben kitértem rá a magyar építőipar nehéz éveket él át a 2008-as válság óta, különösen a lakásépítés esett vissza, melyet a kormányzati lakáspolitikai döntések is hátrányosan befolyásoltak. Amíg 2005-ben több mint 51 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, addig 2010-ben 17 ezernél nem sokkal többet. A kiadott


használatbavételi engedélyek száma is csaknem a felére esett visszaesett a vizsgált időszakban,41 ezerről21ezerre.

Magyarországon kiadott új lakásépítési és használatbavételi engedélyek száma 2005-2010, ezer db 60 50 40 30 20 10

0

2005

2006

2007

2008

2009

2010

kiadott használatbavételi engedélyek száma

41

34

36

36

32

21

kiadott építési engedélyek száma

51

45

44

44

28

17

Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján

1.diagramm

Mivel a téglagyártás elsőszámú felvevőpiaca az új lakásépítés, ezért a téglaipar

helyzete tragikussá vált.A válság hatására 10 hazai gyár zárt be véglegesen, de ezeknek a száma nőhet, így ez előre vetíti, hogy átgondolt lakás-, építés-, és iparpolitikára van

szükség. A magyar bérviszonyok nem teszik lehetővé a családok számára, hogy önerőből lakásépítésbe kezdjenek, valamint a hitelezés is erősen visszaesett, a devizában

felvett hiteleknek nagy az árfolyamkockázata, a forinthitelek kamata magas. Az állami beavatkozás szükségessé vált mind a családok, mind a hazai téglaipar érdekében. 11

www.measz.hu/file?id=144, Összefoglaló az építőanyag-ipar helyzetéről 1. 2010. január. Tégla-és cserépipar. 11

12

A magyar téglaipar helyzete

2009. július elsejétől megszűnt a lakásépítési kedvezmény (un.: szocpol), a fiatalok otthonteremtési támogatása, a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása valamint a kiegészítő kamattámogatás. 2012.-től a kormány új otthonteremtési programjának részeként újra igényelhető az egyszeri lakásépítési, lakásvásárlási támogatás, igaz szigorúbb feltételekkel. A szocpol támogatás összege függ a lakás méretétől, a gyerekek számától valamint az épület energetikai besorolásától. A kormány az új otthonteremtési támogatástól évi 40 ezer új lakás építését várja, ami amennyiben


megvalósul a téglaipar fellendüléséhez is vezethet.

Jelenleg 25 téglagyártással foglalkozó cég működik Magyarországon.

Jelenleg téglagyártással foglalkozó vállalkozások Magyarországon

Altek Tégla és Cserépipari Kft. BARANYA-TÉGLA Ipari és Kereskedelmi Kft. BERÉNYI Téglaipari Kft. Budai Tégla Zrt. Egri Téglagyár Építőanyagipari Gyártó és kereskedő Kft. Északmagyar Téglaipari Zrt Fehérvári Téglaipari Kft. Fertőszéplaki Kft. GÉGÉNY Építőipari és Kereskedelmi Kft. Hajdú Tégla Ipari és Kereskedelmi Kft. Hatvankettő-63 Kft. IMT-FORTIS Ipari, Mezőgazdasági, Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. KOMJÁTI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kunsági Téglaipari Kft. LeierhungáriaÉpítőanyaggyártó Kft. Mályi Tégla Építőanyag-ipari és Kereskedelmi Kft. MÁZAI TÉGLAGYÁR Ipari és Kereskedelmi Kft. Pápateszéri Téglaipari Kft. SÁSD_TÉGLA Téglaipari Kft. SZEMA Makó Téglagyártó Kft. Tapolcafői Téglaipari Kft. TONDACH Magyarország Cserép és Téglagyártó Zrt. WIENERBERGER Téglaipari Zrt. Nagykanizsa Téglagyár Kft. Forrás: Magyar TéglásSzövetség

1.ábra

13

A nagykanizsai téglagyár bemutatása

3. A Nagykanizsai Téglagyár Kft. bemutatása

Történeti áttekintés Nagykanizsán a jelenlegi téglagyár elődjét 1880-ban alapították. A II. világháborút követő államosítás után 1992. február 29.-ig, mint Somogy-Zala Megyei Téglaipari Vállalat Nagykanizsa I. sz. Téglagyára üzemelt. Ezen időszakban 1974-ig


hagyományos, régi technológiával történt a termelés. Semmilyen automatizálás nem volt, hagyományos téglapréssel és szabadban való szárítással történt a termékek

előállítása, kézzel történő kemence kiszolgálás volt és szén-bekeveréssel történt az

égetés. 1974-75 júliusáig átfogó rekonstrukciót hajtott végre a vállalat, azóta alapvetően

változatlan technológiával üzemel a gyár. 1992. március 1.-től mint leányvállalat, ezt követő egy év múlva 1993. március 1.-től Kft. gazdasági formában működik a gyár. Az

1994-es privatizációt követően a gyár magyar magántulajdonba került, amiből 2006. december 31.-ig 22% volt a munkavállaló tulajdonos. Ezt követően 100%-ban

megvásárolta a társaságot az IndustrieCottoPossagnoS.p.A. olasz cégcsoport.

A nagykanizsai téglagyár a II. világháború után

1. kép

Gyártás

Az alapanyag jó minőségű, aránylag szennyeződésmentes, magas fém-oxid tartalmú,

amely a közelben lévő saját- bővíthető- agyagbányából kerül betermelésre. Az agyag regáldepóniában történő egy év pihentetés után kerül a technológiai folyamatba. Agyagmegmunkáló hengereken át az alapanyag szekrényes adagolón, kéttengelyes keverőn, finomhengerpáron és vizezőn keresztül jut a téglaprésbe. A komplett olasz 14


automata PUTIN technológiai gépsoron kialakított nyers téglatermék a gázenergiával fűtött ellenáramú műszárítóból kikerülve, kézzel leszedve, kemence egységrakat formátumban, targoncákkal kerül behordásra az átalakított Hoffman típusú kemencébe. Az égetés gázenergiával történik 900-950 Celsius fokon. A kemencékből targoncákkal kihordott

készterméket,

minősítést

követően

kézi

erővel

történő,

szállítható


egységrakatokba való rakás után zsugorfóliával csomagolják és értékesítik.

Munka a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nél

2.kép

Éves termelésük kb. 10-15 millió kisméretű tégla egység. Vezértermékük a 4/4-es egész

falburkolótégla és a kisméretű tömör falazótégla, melyek értékesítési volumene az összértékesítéshez képest kb. 80%.

Termékek

A Kft. Az országban szinte egyedülálló szín és formaválasztékkal áll a vevők

rendelkezésére, falazó-, fal-, és padlóburkoló téglákat, burkolólapokat illetve speciális területeken alkalmazható termékeket is gyártanak. -

falburkoló téglák 15


-

padlóburkoló lapok

-

falazótéglák

-

téglaőrlemény

Az értékesítés az egész ország területén, szerződéses kapcsolatokon alapuló viszonteladók, építőanyag kereskedők bevonásával és saját, gyári értékesítés formájában történik. Külföldi partnereik Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában, és


Csehországban vannak. Számviteli politika főbb vonásai: 12

A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer

funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves

beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat.

Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti

év december 31.A vállalkozás a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit.A

költségeket kizárólag az 5-ös számlaosztályba könyvelik.A vállalkozás Éves beszámolót és üzleti jelentést készít.

A mérleget a számviteli törvény 1.sz melléklet „A” változata alapján készítik el, az un.

mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal automatikus egyezőség ellenőrzésével.

Az eredménykimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet „A” változata szerint

készítik el, az un. lépcsőzetes elrendezéssel.

Értékhelyesbítést, értékelési tartalékot nem mutatnak ki.

Azt tekintik kisösszegű követelésnek, mely nem haladja meg az 50 ezer Ft-ot.

A valutás, devizás tételek mérlegfordulónapi értékelése során az összevont árfolyam

különbözet

akkor

minősül

jelentősnek,

ha

annak

összege

meghaladja

a

mérlegfordulónap összes valuta, ill. devizatétel 5 százalékát.

A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét az üzleti év mérlegben

kimutatott saját tőke 20 százalékában határozzák meg.

A behajthatatlan követelések esetében maximum a végrehajtás költségeinek

háromszorosában határozzák meg azt az értéket, amikor a végrehajtással kapcsolatos költségek már nincsenek arányban a követelésből várhatóan megszerezhető összeggel.

12

Nagykanizsa Téglagyár Kft. számviteli politika

16


A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Az értékcsökkenés leírás kezdetének időpontja az üzembe helyezés napja.Az értékcsökkenés elszámolása és könyvelése negyedévenként történik. A 100.000 forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbevételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolják.Az adótörvény szerinti értékcsökkenés elszámolásának alapja a


bekerülési érték.Leírási kulcsok használata a Tao.Tv. 2.sz. melléklete alapján.A fentiekben leírt elszámolást a 2001. január 1.-től beszerzett eszközökre kell alkalmazni.

Terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések ill. visszaírások elszámolása a számviteli törvény szerint történik.

Értékvesztést kell elszámolni a vásárolt készleteknél és a saját termelésű készleteknél,

abban az esetben, ha a könyvszerinti érték jelentősen és tartósan nagyobb a piaci értéknél.

Jelentős értéknek azt tekintik, ha amérlegkészítéskori piaci ár 20-30% közötti

összeggel nagyobb a könyvszerinti értéknél.

Tartósság vonatkozásában az egy évnél hosszabb ideig készleten lévő árukat kell

figyelembe venni. Értékvesztést kell elszámolni akkor is, ha a termék megrongálódott, értékesítése bizonytalanná vált, illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg.Az

értékvesztést az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.Az értékvesztés visszaírására akkor kerül sor, ha a piaci érték a könyvszerinti érték alatt van.

A valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, devizaárfolyamon kell

forintra átszámítani.

Az adózás előtti eredmény terhére, a jövőbeni költségekre nem képeznek céltartalékot.

A tárgyi eszközök karbantartása, javítás a következőket foglalja magába: -

Szállítószalag: szállítóheveder, villanymotor, hajtóműcsere

-

Prés: vákuumszivattyú, mindennemű prés alkatrész (csiga, fogaskerék,

levegőkompresszor) cseréje és javítása -

Targoncák: fődarabok új és javított cseréje (pl.: javított diesel motor,

generátor, olajelosztó, hidraulikus szivattyú, nyomaték váltó) -

VK-30 kotró: kanálvezető görgő, baggerkanál

-

Minden berendezésnél: hajtómű, villanymotor

-

Automata berendezés: (nyersgyártó gépsor) villanymotor, hajtómű

-

Anyagmegmunkáló henger: hengerköpenyek 17


-

Fürdőkazán: csőkígyó

-

Füstgáz generátor: gázégők, vezérlőblokk, ventillátorok, járókerék,

ventillátorkerék -

Műszárító: lemezkémények

A készletek nyilvántartása- mind a vásárolt, mind a saját termelésű- mennyiségben és értékben történik. A mennyiségi nyilvántartást- a vásárolt készletekről- a központi raktár vezeti.


A vásárolt készletek nyilvántartása beszerzési áron történik.

A saját termelésű készletek készletre vétele közvetlen önköltségen történik. A közvetlen önköltség a következőket foglalja magába: -

Közvetlen anyagköltség: • fűrészpor • gáz

• villamos energia

• csomagolóanyag

• egyéb anyagból a termékre eső anyagfelhasználás

-

Közvetlen bérköltség

-

Közvetlen bérek járulékai

-

Előállítási külön költségek

-

Egyéb közvetlen költségek: • idegen fuvar

• idegen javítás

• egészségügyi hozzájárulás

• étkezési, utazási hozzájárulás

• munkaadói járulék

-

Értékcsökkenési leírás (termeléshez kapcsolódó épületek, gépek,

berendezések)

A közvetlen önköltségnek nyereségtartalma nem lehet.

A saját termelésű készletek készletre vétele, változásának könyvelése az értékesítés feladata. A nyilvántartás természetes egységben (darab) történik.

A főkönyvi könyvelésben a saját termelésű készletek értékben, folyamatosan nincs nyilvántartva. A saját termelésű készlet- értékben- évente egyszer év végén van

18


készletre véve, mely leltárral van alátámasztva. Mivel év közben folyamatos értéknyilvántartás, ezért nyitó és zárókészlet könyvelése év végén történik. E tételek könyvelése után kerül sor a saját termelésű készlet állományváltozásának meghatározására. Az így meghatározott érték szerepel a mérlegben, mint „Saját termelésű készletek állományváltozása”. A saját termelésű készletek leltározása, minősítése az év folyamán havonta, a hónap utolsó munkanapján történik. A kiegészítő mellékletnek azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatot kell


tartalmazni, amelyeket a törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét, működésének eredményét megbízhatóan és valósan

mutatja be a tulajdonosok, befektetők hitelezők számára. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos –más jogszabályban előírtinformációkat is.

Üzleti jelentést köteles készíteni az éves beszámolót készítő vállalkozó.

Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be

a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, hogy ezekről-múltbeli tény- és várható jövőbeni adatok alapján- a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. Az üzleti jelentés felépítése

1. a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események,

különösen jelentős folyamatok

2. várható fejlődés (gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében 3. a telephelyek bemutatása

Az üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni és a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

19

A vagyoni helyzet elemzése

4. A vagyoni helyzet elemzése

A vállalkozás vagyonának elemzéséhez a mérleg szolgáltat információkat. Amennyiben a mérleg túlságosan összevont adatokat tartalmaz, akkor a főkönyvi és analitikus nyilvántartások adatai is felhasználhatók az elemzéshez. A mérleget elemezhetjük abszolút különbözetek módszerével, ahol két időszaki abszolút adat különbségét


-

számítjuk ki, majd megvizsgáljuk az eltérések okait

-

relatív különbözetek módszerével, amikor az abszolút adatok egymáshoz

viszonyított arányát vizsgáljuk, azaz különböző mutatószámokat- megoszlási, intenzitási, dinamikus- képzünk. 13

Az eszköz és forrás adatainak felhasználásával az elemzést végezhetjük: -

vertikálisan, ami azt jelenti, hogy mérlegre vonatkozó elemzési számításokat vagy csak az eszköz-, vagy csak a forrásoldal adatait felhasználva készítjük, és

-

horizontálisan, amikor olyan mutatószámokat határozunk meg, amelyek mind az eszköz, mind a forrásoldalról felhasznál mérlegadatokat. 14

4.1. Az eszköz és forrásállomány összetételének elemzése

Az egyes mérlegsorok megoszlási viszonyszámainak számszerűsítése és ezek időbeli

összehasonlítása alkalmas módszer a mérleg nagyvonalú elemzéséhez, valamint

kiinduló alapot nyújt a további eszköz illetve forrássorok részletesebb elemzéséhez. A lényegesebb eltérések rávilágítanak a részletesebben vizsgálandó elemekre. A megoszlási viszonyszámokat képezhetjük: -

a mérleg főösszege jelenti az összes mérlegfőcsoport vagy mérlegcsoport viszonyítási alapját, illetve

-

először a mérlegfőcsoportokat viszonyítjuk a mérleg főösszegéhez, majd ezt követően a mérlegfőcsoportokon belül újabb arányokat határozunk meg.

Az eszköz- és forrásállomány összetételének elemzése a bevont korábbi évek adatai

alapján meghatározott megoszlási arányszámokkal sikeresebbé tehető, esetleg más

13

Otto H. Jacobs, Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés, Kossuth Kiadó, Budapest, 2000. 45.o. Dr. Bíró Tibor, Kresalek Péter, Dr. Pucsek József, Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt Zrt., Budapest, 2012. 65.o. 14

20


hasonló

tevékenységű

vállalkozások

adataival

vagy

ágazati

átlagadatokkal

összehasonlítható. 15 A Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyona a vizsgált időszakban majdnem a duplájára növekedett, amelyhez legnagyobb mértékben a 2005-ről 2006-ra 33,7%-os, illetve a 2009-ről 2010-re 24,5%-os vagyonnövekedés járult hozzá.


Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyona és a vagyon változása 2005-2010

Évek

Vagyon, Eft.-ban

Index, % 2005=100

Index, % előző év=100

2005

165.201

100,00

2006

220.795

133,65

133,65

2007

220.563

133,51

99,89

2008

235.743

142,70

106,88

2009

241.771

146,35

102,56

2010

300.889

182,14

124,45

Forrás: saját szerkesztés a Kft. beszámolói alapján

1. táblázat

Az alábbi grafikon a vagyon nagyságát szemlélteti:

Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyona 2005-2010, Eft.

2010 2009

2008 2007 2006 2005

0

Vagyon, Eft.-ban

50000

2005 165201

100000

2006 220795


150000

2007 220563

200000

250000

2008 235743

300000

2009 241771

350000

2010 300889

2. diagramm

15

Dr. Bíró Tibor, Kresalek Péter, Dr. Pucsek József, Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplexelemzése, Perfekt Zrt., Budapest, 2012. 65.o.

21


Az eszközoldal nagyvonalú elemzése: Egy vállalkozás vagyonának megjelenési formája tükröződik a mérleg eszköz oldalán. A folyamatos működéshez minden vállalkozásnak eltérő arányban van szüksége befektetett illetve forgóeszközökre, attól függően milyen tevékenységet végez. Így nincs is általánosan elfogadott érték a befektetett illetve forgóeszközök arányának nagyságára, a vállalkozás előző éveinek, vagy a hasonló tevékenységek végző vállalkozások arányaihoz viszonyítva tudunk következtetéseket levonni.


A Nagykanizsa Téglagyár Kft. eszközfőcsoportjainak megoszlását az alábbi grafikon

szemlélteti:

Eszközfőcsoportok megoszlása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2005

2006

2007

2008

2009

2010

C. Aktív időbeli elhatárolások

0,43

1,24

4,29

7,48

3,57

4,05

B. Forgóeszközök

53,25

59,32

62,70

63,29

59,33

68,53

A. Befektetett eszközök

46,31

39,44

33,01

29,23

37,10

27,41


3.diagramm

A grafikonon jól látszik, hogy a Nagykanizsa Téglagyár Kft. befektetett eszközeinek

aránya 2005-ben elérte majdnem az 50%-ot, ami 2008-ig egyenlő ütemben csökkent,

majd 2009-ben egy kis kiugrás után 2010-ben újra csökkent. Ebből az valószínűsíthető,

hogy 2008-ig az értékcsökkenés összegével csökkentek a befektetett eszközök, majd 2009-ben történhetett egy beruházás. Ez részletesebb elemzést igényel, amit a

következőkben el is végeztem. A.Befektetett eszközök:

A téglagyártás befektetett eszköz igénye magas, mivel a termeléshez ingatlanokra, gépekre, berendezésekre van szükség.

22


A vizsgált időszak alatt a befektetett eszközök egyre kisebb arányt képviselnek az eszközökön belül, ez alól a tendencia alól kivétel 2009, amikor a befektetett eszközök aránya megemelkedett. Ezzel fordított arányban változott a forgóeszközök aránya, valamint az aktív időbeli elhatárolások aránya is jelentősen növekedett. A következő táblázat a befektetett eszköz főcsoporton belüli eszközcsoportok megoszlását mutatja be:


Befektetett eszköz csoportok megoszlása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

A tétel megnevezése

2005

I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

3,48 96,52 0,00

2006

2007

2008

2009

2010

24,27 75,73 0,00

19,12 80,88 0,00

1,54 98,46 0,00

29,88 70,12 0,00

27,35 72,65 0,00


2.táblázat

A fenti táblázat jól mutatja, hogy a befektetett eszközökön belül a legnagyobb arány a

tárgyi eszközök képviselik a fennmaradó rész az immateriális javak értéke. Befektetett

pénzügyi eszközökkel a vizsgált időszak alatt a vállalkozás nem rendelkezett. Mind az immateriális javak, mind a tárgyi eszközök arányaiban jelentős ingadozások láthatóak, amit a következő grafikon még jobban szemléltet, ezek további részletesebb elemzése szükséges.

Befektetett eszközök megoszlása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,%

100%

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

0%

2005

2006

2007

2008

2009

2010

III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

96,52

75,73

80,88

98,46

70,12

72,65

3,48

24,27

19,12

1,54

29,88

27,35

I. IMMATERIÁLIS JAVAK


4. diagramm

23


Nézzük a befektetett eszközök mérlegfőcsoportjain belül az egyes csoportok hogyan alakultak:

A/I. Immateriális javak: Az immateriális javak között csak vagyoni értékű jogok és szellemi termékek szerepelnek. Az immateriális javak aránya lényegesen a vagyoni jogok között kimutatott CO 2


készletértékétől függően változik, ami a termeléshez köthető. Minden évben adott CO 2 kvótával rendelkezik a gyár, amit az államtól térítés nélkül kap és a termelés arányában

használ fel, amennyiben készleten marad, a piacon értékesítheti. A felhasználásig illetve

az értékesítésig a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni. Ez kihatással van

az eredményre, ugyanis az egyéb ráfordításokat, a rendkívüli ráfordítást és a rendkívüli bevételeket növeli, illetve az értékesítés bevétele az egyéb bevételeket. Tehát a jövedelmi helyzet elemzésénél külön ki kell rá térni, meg kell nézni mennyivel járult

hozzá a kft. mérleg szerinti eredményéhez, a kiotói egyezmény- amely alapján a

kvótákat osztják- 2012-ben lejár és mivel bizonytalan az újabb szerződés a CO 2 értékesítésből származó bevétel jelentősen csökkentheti a mérleg szerinti eredményt.

Mint ahogy a vállalkozás mérlegéből látszik, a 2005-2007 kiosztási időszaknak

megfelelően a Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2006.-ban a könyveibe bevezette a kvótát,

majd ez évben és 2007-ben a szerint csökkent az értéke, hogy mennyit értékesített,

illetve használt fel. Majd 2009-ben ismét bekerült a könyvekbe a 2008-2012 kiosztási időszaknak megfelelően. További elemzését az eredmény elemzésénél mutatom be, mivel jelentősen befolyásolja a bevételeket illetve ráfordításokat.

Az immateriális javak egy kisebb arányát a szellemi termékek képviselik, ami az ISO

minőségbiztosítási rendszer illetve a kft. web oldalának az értékét tartalmazza.A bekerülési értékük2.665 EFt. volt 2005-ben, amely 5 év alatt leíródott. Ezek jelentősen nem befolyásolták a vállalkozás vagyoni helyzetét sem értékben sem arányban.

A/II. Tárgyi eszközök:

A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök aránya legmagasabb, ami

természetes is egy termelő tevékenységet végző vállalkozásnál, ahol a tárgyi feltételek biztosítása elengedhetetlen a folyamatos működéshez. A Nagykanizsa Téglagyár Kft. tárgyi eszközeit legnagyobb részt ingatlanok teszik ki. Jelentős a műszaki, gépek, járművek aránya is, aminek értékét növeli a 2008-ban végzett beruházás, ami a szárító 24


légtechnika átalakítását foglalja magába. Ezen kívül más beruházás nem történt, így vizsgálni kell az eszközökön belül a több éven keresztül használatos tárgyi eszközök hányadát, ugyanis a magas érték az amortizáción keresztül jelentős fix terhet jelenthet a kft.-nek, ami az eredményt ronthatja. A tárgyi eszközök elhasználódása is további elemzést igényel, mivel a túl alacsony érték a tárgyi eszközök magas elhasználódására utal, ami meghibásodás esetén többletkiadással jár.


A/III. Befektetett pénzügyi eszközök:

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. befektetett pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik.

B. Forgóeszközök:

Az optimális forgóeszköz szint meghatározása a vezetés feladata.

A magas

forgóeszközszint utalhat jelentős pénzeszköz- és értékpapír állományra, hosszú vevőknek adott fizetési határidőre, illetve magas készletszint állományra. A

Nagykanizsa Téglagyár Kft. forgóeszközei a vizsgált időszak alatt a 2,5-szeresére nőttek, valamint az eszközökön belüli aránya is ezzel egyenes arányban növekedett. A különböző forgóeszközcsoportok a megoszlását a következő táblázat szemlélteti: Forgóeszközök csoportok megoszlása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

100%

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

0%

2005

2006

2007

2008

2009

2010

IV. Pénzeszközök

1,90

23,02

1,31

0,77

7,10

1,15

III. Értékpapírok

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

II. Követelések

27,02

17,09

12,56

11,88

18,09

12,95

I. Készletek

71,09

59,90

86,11

87,35

74,81

85,90


5. diagramm

25


Az egyes forgóeszköz főcsoportok a következőképpen alakultak: B/I. Készletek: A készletek szintje 2005 és 2010 között 70%-90% között mozog a forgóeszközökön belül, de jelentős értéket képvisel az összes eszközön belül is, 2010-re majdnem 60%ot.


Forgóeszköz csoportok megoszlása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %


I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK

2005

37,86 14,39 0,00 1,01

2006

35,53 10,13 0,00 13,65

2007

53,99 7,87 0,00 0,82


2008

55,28 7,52 0,00 0,49

2009

44,38 10,73 0,00 4,21

2010

58,87 8,87 0,00 0,79

3. táblázat

Az optimális készletszint meghatározása nagyon fontos a vállalkozások számára,

ugyanis az alacsony szint a gyártás folytonosságára, a magas szint a vállalkozás gazdasági, pénzügyi helyzetére gyakorolhat negatív hatást.

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. készleteinek majdnem az egészét a késztermékek teszik

ki, aminek az aránya az összes eszközön belül jelentősen megnövekedett a vizsgált időszakban 37,86%-ról 58,87%-ra.

A Kft. a késztermékeit közvetlen önköltségen tartja nyilván. Az év végi magas

késztermék állomány oka, hogy a vállalkozás a termelést december közepén leállítja és a tavaszi újraindításig a késztermékeknek a vásárlói igényeket ki kell tudni elégíteni. De

ez az év végi késztermékállomány 2005-ről 2010-re 58.109 Eft.-ról 170.944 Eft.-ra emelkedett. Ennek egyik oka, hogy a téglaértékesítés jelentősen visszaesett, ami a nehéz

gazdasági helyzetnek köszönhető, a másik oka a késztermékek önköltségének az emelkedése, ami a jelentős energiaár növekedésének köszönhető.

Az anyagok év végi értéke a kemence és a gépek karbantartásához szükséges

anyagvásárlás megkezdésének függvényében változik. Ha a Kft. rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel, akkor az anyagvásárlást már megkezdi decemberben, ha nem rendelkezik, akkor a követvetkező évben.

Az áruk jelentős értéket nem képviselnek, az összes eszközön belül, értéke 1-2% között mozog. Jelentős növekedés értékben, 2980 Eft.2007-ben következett be, amikor az olasz cégcsoport megvásárolta a kft.-t, innentől kezdődött az olasz tetőcserép értékesítés. 26


B/II. Követelések: Évről évre csökken a követelések aránya a forgóeszközökön belül, ami a kereslet visszaesésére utalhat. A Nagykanizsa Téglagyár Kft. követelései a következő összetevőkből állnak. B/II/1. Vevők: A vevőkövetelések szinte évről évre csökkentek, vagy alig változtak. Ami a gazdasági


helyzetet ismerve a kereslet csökkenésének tudható be. További vizsgálat szükséges,

hogy ezt a belföldi vagy a külföldi keresletváltozás befolyásolja inkább. Valamint az árváltozás hatása mennyire befolyásolta a vevőkövetelések változását. B/II/5. Egyéb követelések:

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. egyéb követelései a társasági adó illetve iparűzési adó

feltöltésből keletkeztek. Az előző időszak adófizetési kötelezettsége határozza meg a következő évi feltöltéseket, így a többletbefizetésekből követelés keletkezik. B/III. Értékpapírok:

A vállalkozás értékpapírokat nem tart.

B/IV. Pénzeszközök

Az év végi pénzeszközállomány az összes eszköz 1% körül mozog, kivétel 2006-ban,

amikor eléri a 23 %, ennek oka a CO 2 értékesítés és az átutalt vevői előleg, valamint

2009-ben, amikor 7,1 % ami szintén a átutalt előlegnek köszönhető.

C. Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások a költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolások

összegéből adódik. Értéke változása az anyagkitermelés mennyiségétől függ, mert ezen

kívül csak a szokásos előfizetési és biztosítási díjakat tartalmazza. A Nagykanizsa

Téglagyár Kft. a következő évi téglagyártáshoz szükséges anyagmennyiséget a saját

bányájából az év második felében termeli ki, a következő évre jutó költséget aktív

időbeli elhatárolásként tartja nyilván.

27


A forrásoldal elemzése: A mérleg forrás oldala a vállalkozás vagyonának eredetét, származását tükrözi. A vállakozás eszközei származhatnak saját és idegen forrásból.A mérleg forrás oldala tehát arról ad információt, hogy a vállalkozásban nyilvántartott eszközök honnan származnak, mennyi a cég saját vagyona és mennyi a tartozása. A magas saját forrás arány a vállalkozások nagyobb pénzügyi önállóságával egyenlő.


A Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,% 100%

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

0%

2005

2006

2007

2008

2009

2010

G. Passzív időbeli elhatárolások

0,45

9,14

5,91

4,97

14,67

9,77

F. Kötelezettségek

16,91

19,25

22,05

35,39

43,60

35,72

E. Céltartalékok

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

D. Saját tőke

82,64

71,61

72,04

59,64

41,73

54,51


6. diagramm

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. forrásainak arányaira rátekintve megállapíthatjuk, hogy az idegen források aránya a vizsgált időszak alatt nő. 2005-ben a saját tőke aránya az

összes forráson belül 82,64% volt, ami 2010-re 54, 51%-ra csökkent. Az egyes

forráselemek vizsgálatával próbálok rávilágítani ennek okaira. D. Saját tőke

A vállalkozás saját tőkéje az vizsgált időszak alatt 136.516 Eft.-ról 164.005 Eft-ra

növekedett. A Nagykanizsa Téglagyár Kft.-t 58.120 Eft.-tal alapították, amely a jegyzett tőke értéke. Tőkeemelés külső tőke bevonásával nem történt, így ez a vizsgált időszak alatt

28


nem is változott. A vállalkozás ezen időszak alatt 9.115 eft.-ot tőketartalékba helyezett, amit a tulajdonosok bocsátottak rendelkezésre. Saját tőke megoszlása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, % 2005 42,57

2006 36,76

2007 36,58

2008 41,34

2009 57,61

2010 35,44

0,00 6,68 48,36 0,00 0,00 2,39

0,00 5,76 43,82 0,00 0,00 13,66

0,00 5,74 57,20 0,00 0,00 0,49

0,00 6,48 65,19 0,00 0,00 -13,01

0,00 9,04 72,71 0,00 0,00 -39,36

0,00 5,56 20,52 0,00 0,00 38,49


A tétel megnevezése I. JEGYZETT TŐKE II. JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY


4. táblázat

Ha az állandó tőkeelemeket kivesszük, akkor a saját tőke változást a mérleg szerinti

eredmény befolyásolta, és ezen keresztül az eredménytartalék. Az eredménytartalék mutatja az előző évek gazdálkodásának halmozott eredményét. 2005-ig a vállakozás

66.023 Eft eredményt halmozott fel, ami így a saját tőke 48, 36%-át tette ki.

A mérleg szerinti eredmény az időszak alatt erősen ingadozott, aminek levezetését az

eredménykimutatás tartalmazza. Ha rápillantunk, láthatjuk a Nagykanizsa Téglagyár Kft. szokásos üzletmenettel kapcsolatos bevételei nem fedezték a kiadásokat 2006-ban,

2008-ban, és 2009-ben sem, hiába javította azt a magas rendkívüli eredmény csak 2006-

ban sikerült pozitív mérleg szerinti eredményt elérni. 2010-ben 41.688 Eft. üzemi eredményt realizált a vállalkozás, ami legfőképp a személyi jellegű ráfordítások 65.292

Eft.-os csökkenésének köszönhető, mert a létszám 25 fővel csökkent az elmúlt év

végihez viszonyítva, mivel az egyre rövidebb termelési időszak alatt foglalkoztatnak csak nagyobb létszámú munkaerőt, ezzel próbálva csökkenteni a terheket. Ezt tovább javította a rendkívüli eredmény és így a Kft. 63.122 Eft mérleg szerinti eredményt ért el.

A rendkívüli bevételeket és ráfordításokat illetve egyéb bevételeket az államtól

ingyenesen kapott CO 2 készletérték változása befolyásolja, attól függően, hogy azt a

vállalkozás „felhasználja” vagy értékesíti. A következő grafikon a vállalkozás valós adózás előtti eredménye és a CO 2 kvóta nélküli adózás előtti eredményt mutatja be, ami

között az egyéb bevételek között megjelenő CO 2 piaci értékével tér el egymástól. A rendkívüli bevételeket kinulláza a rendkívüli ráfordítások és az egyéb ráfordítások között szereplő érték.

29


Adózás előtti eredmény Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, ezer ft. 80000 60000 40000 20000 0 -20000


-40000 -60000 -80000

2005

2006

2007

2008

Adózás előtti eredmény

3258

21592

772

-18293 -39708

63122

Adózás előtti eredmény kvóta nélkül

3258

10866

772

-18293 -55398

46046


2009

2010

7. diagramm

Láthatjuk, hogy jócskán az elért eredmény alatt maradt volna az adózás előtti eredmény a CO 2 kvóta nélkül. Ezért fontos, hogy 2012 után mi lesz a kiotói egyezmény további

sorsa, mert ez befolyással van mint láthatjuk a vállalkozások eredményére, így a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-ére is.

E. Céltartalékok

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. céltartalékot nem képez.


A kötelezettségek teljes egészében a rövid lejáratú kötelezettségekből áll.A vállalkozás

mérlegéből látszik, hogy a rövid lejártú kötelezettségek összege évről évre növekszik,

de legnagyobb mértékben 2008-ban ugrott meg, 48.643 eft.-ről 83.411 Eft.-ra. Nézzük ehhez az egyes mérlegcsoportok hogyan járultak hozzá:

F.II.2. Rövid lejáratú hitelek:

A vállalkozásnak 20 Mft-os hitelkeret áll

rendelkezésére, ebből a likviditási

problémák leküzdéséhez használ fel akkora összeget amekkora éppen szükséges. Az év

végi állapot az aktuális egyenleget mutatja. Egyedül 2006-ban nem kényszerült a vállalkozás hitelfelvételre, ez is mutatja a romló piaci helyzetet.

30


F.II.4. Szállítók A szállítói tartozások a karbantartáshoz vásárolt ki nem egyenlített anyagvásárlást és energiaszámlákat tartalmazzák. A rövid lejáratú kötelezettségek 2008-ban történt növekedéséhez a szállítói tartozások emelkedése járult hozzá, de ez abból adódott, hogy az energiaszolgáltató a november és december havi számlákat egyben küldte ki. F.II.6. Rövid lejáratú hitelek kapcsolt vállalkozással szemben: A Nagykanizsa Téglagyár Kft. a tulajdonos olasz cégtől 56.906 Eft.-ot kapott a


felmondással járó költségek kifizetésére 2009-ben és 2010-ben. Ennek oka, hogy a

termelés már novemberben leáll, és csak áprilisban indul újra, így a munkaerőt novemberben leépítik és áprilisban újra alkalmazzák. F.II.8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek:

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek a költségvetéssel szenbeni tartozásokat

mutatja.

Rövid lejáratú kötelezettségek megoszlása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,%


2005

Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési v.l.v.sz Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete


2006

2007

2008

2009

2010

0,00 47,30 0,00

0,00 0,00 21,66

0,00 36,32 0,00

0,00 32,07 0,00

0,00 17,13 1,54

0,00 15,18 0,00

33,46 0,00

62,16 0,00

56,97 0,00

64,22 0,00

27,21 0,00

31,88 0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

53,99

52,94

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

19,24

16,18

6,71

3,71

0,14

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

5. táblázat

G. Passzív időbeli elhatárolások:

A passzív időbeli elhatárolások értékét a legnagyobb mértékben a halasztott bevételek között kimutatott CO 2 értéke teszi ki, így ennek értéke ez alapján ingadozik.

31


Megszerzéskor halasztott bevételként kell elszámolni, majd a készletcsökkenéseknek megfelelően feloldani.

4.2. A vagyoni helyzet elemzése mutatószámokkal A vállalkozás vagyoni helyzetének elemzésekor vertikális és horizontális mutatók egyaránt felhasználhatók.


A mérleg eszközoldalából az eszközszerkezeti mutatók számíthatók, amelyek közül

legáltalánosabbak a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök aránya, de ezeken túl

számos mutatóval elemeztem a Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyoni helyzetét.

A jól megválasztott mutatók a vagyoni helyzet elemzésénél nagy szerepet kapnak,

hiszen így az eszköz-, illetve forrásoldalon belül az arányok, valamint az egyes

eszközök és források aránya jól feltérképezhető és a helyes következtetések levonásával tiszta képet kaphatunk egy vállalkozás vagyoni helyzetéről. 4.2.1. Befektetett eszközök aránya

A mutató azt mutatja meg, hogy az összes eszközön belül mekkora arányt képviselnek

a befektetett eszközök. A bázis időszakhoz való viszonyítás az arányok elmozdulását mutatja.

Befektetett eszközök aránya és az arányok változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,%

Évek

Befektetett eszközök aránya, %

Index, % 2005=100

2005

46,31

100,00

-

2006

39,44

85,16

85,16

2007

33,01

71,27

83,69

2008

29,23

63,10

88,54

2009

37,10

80,11

126,95

2010

27,41

59,19

73,88



6. táblázat

A befektetett eszközök aránya mutatónak elfogadott értéke nincs, mivel a tevékenység jellege befolyásolja, termelő vállalatoknál előnyös lehet a magas érték, mivel a befektetett eszközökkel biztosított a folyamatos jövedelemszerzés. 32


A Nagykanizsa Téglagyár Kft. befektetett eszköz aránya 2010-re 30% alá csökken, ami termelő vállalatnál elég alacsony érték, és mivel tudjuk, hogy a vizsgált időszakban a befektetett eszközök majdnem egészét a tárgyi eszközök alkotják-kivétel a kvótakiosztás éveiben- ez utal a tárgyi eszközök magas elhasználódására, amit a további elemzésemben be is mutatok. A beszámolók adataiból jól látszik, hogy jelentős beruházás a vizsgált időszakban nem történt, ami alátámasztja ezt a megállapítást.


További vizsgálat szükséges a tárgyi eszközök arányát illetően: Tárgyi eszközök aránya és az arányok változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,%


Évek

Tárgyi eszközök aránya, %

Index, % 2005=100

2005

44,70

100,00

2006

29,87

66,82

66,82

2007

26,70

59,73

89,39

2008

28,78

64,38

107,78

2009

26,02

58,20

90,41

2010

19,91

44,55

76,55


7. táblázat

A táblázatban jól látszik a tárgyi eszközök arányának folyamatos csökkenése a bázis

évhez és az előző évekhez képest is. A szárító légtechnika végzett átalakításának közel 15 millió Ft-os beruházása növeli meg 2007-ről 2008-ra 7,78 %-kal az arányt.

Ha pedig a Magyarországon működő téglagyárak 2010. évi átlagát nézzük, akkor

igencsak alacsonynak számít a mutatók értéke, mivel el sem éri ezek 50%-át. Összehasonlítás, befektetett eszközök és tárgyi eszközök aránya, Nagykanizsa Téglagyár Kft.- Iparági átlag, 2010,%

Megnevezés

Befektetett eszközök aránya

Tárgyi eszközök aránya

Nagykanizsa Téglagyár Kft.

27,41

19,91

Iparági átlag

58,68

56,18

Forrás: saját szerkesztés a Kft.-k beszámolói alapján

8. táblázat

Tehát előre vetíthető egy nagyobb összegű beruházás szükségessége, vagy a tárgyi eszközök javítási, karbantartási költségeinek még jelentősebb emelkedése, a folyamatos termelés érdekében. 33


4.2.2. Forgóeszközök aránya A mutató arról tájékoztat, hogy az összes eszköz között mekkora arányt képviselnek a rövidtávon befektetett eszközök. Forgóeszközök aránya és az arányok változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005.-2010,% Index, % előző év=100

Forgóeszközök aránya, %

Index, % 2005=100

2005

53,25

100,00

2006

59,32

111,39

111,39

2007

62,70

117,74

105,70

2008

63,29

118,85

100,94

2009

59,33

111,40

93,73

2010

68,53

128,69

115,52


Évek


9. táblázat

A forgóeszközök aránya a bázis évhez képest jelentősen, 28,69%-kal megnövekedett.

A nagyvonalú elemzésben említettem, hogy a forgóeszközök legnagyobb részét a készletek teszik ki. Ezért szükséges a készletek forgási sebességének változását

vizsgálni, ami megmutatja, hogy vállalkozásnak hányszor sikerült a készleteit

értékesíteni egy év alatt.

Készletek forgási sebessége Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

Évek

fordulatok száma

forgási idő (nap)

2005

5,59

65,27

2006

4,68

77,94

2007

3,08

118,58

2008

3,00

121,70

2009

3,16

115,45

2010

1,54

236,28


10. táblázat

A táblázatban jól látszik, hogy a készletek forgási sebessége kedvezőtlenül változott a vizsgált időszak alatt, mert míg 2005-ben ötször is megfordult a készlet az értékesítés 34


nettó árbevételében, addig 2010-ben csak másfélszer. Ez azt jelenti, hogy amíg 2005ben a készletek átlagosan 65 napig voltak raktáron, addig 2010-re ez 236 napra nőtt. Mivel a készletek legnagyobb hányadát- több mint 90%-át- a késztermékek teszik ki, ezért ezek értékének növekedésére vonom le a következtetéseimet: -

egyrészt a Nagykanizsa Téglagyár Kft. az évi sajáttermelésű készleteit közvetlen önköltségen veszi készletre, ennek része az energiadíj, ami az évek alatt a


többszörösére emelkedett emelve a készletértéket,

-

másrészt a készletek minőségében való változásra utalhat, ugyanis nem mindegy melyik minőségi kategóriába tartozik a termék, ugyanis az árak nem azonosak

-

harmadrészt a válság hatására az építőiparban visszaesés következett be, ami kereslet csökkenéshez vezetett.

Ez további problémákhoz vezet, ugyanis ha a vállalkozásnál tovább halmozódik a

készlet, az a régebbi készlet minőségének romlásához vezethet, raktározási gondok

léphetnek fel, ami a költségek jelentős növekedésével járhat, valamint a szűkös hely miatt a készletmozgatás is nehézkessé válik, így a vevők kiszolgálása is lassabban történik, a leltározás hosszabb időt vehet igénybe.

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. téglatermelése és értékesítése 2005-2010, ezer db 12000

10000

8000 6000 4000 2000

0

2005

2006

2007

2008

2009

2010

termelés

10663

10527

10816

8676

6146

7146

értékesítés

10433

10013

9757

9300

6623

4482


8. diagramm

35


A diagrammon is jól látszik a téglatermelés és értékesítés visszaesése a 2008-as válság után. Amíg 2005-ben a termelés és értékesítés is 10000 ezer db felett volt, addig 2010ben a termelés alig 7000 ezer db feletti, az értékesítés el sem éri a 4500 ezer db-ot. 4.2.3. Tárgyi eszköz intenzitás Azt mutatja meg, hogy az eszközökön belül mekkora részt képviselnek a több éven keresztül használatos tárgyi eszközök. Ha túl magas értékeket kapunk, akkor az


értékcsökkenésből keletkező fix költség jelentős terhet okozhat a vállalkozásnak, ami a vállalkozási eredményt jelentősen csökkentheti.

Tárgyi eszköz intenzitás A Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Tárgyi eszköz intenzitás

45,63

33,49

29,86

31,25

30,48

22,52


11.táblázat

A mutató csak az aktív időbeli elhatárolások értékével tér el a tárgyi eszközök aránya

mutatótól.

4.2.4. Tárgyi eszközök elhasználódása

A tárgyi eszközök állapotára ad számszerű választ. Kedvező, ha értéke minél közelebb

van a 100 %-hoz. Ha túl alacsony, akkor a meghibásodások miatt az üzemeltetési

költségek jelentősen nőhetnek, ami előrevetíti a fejlesztések szükségességét a vállalkozásnál. Viszont ha minden eszköze egy vállalkozásnak új, akkor a magas értékcsökkenés jelent költséget, ahogy az előbb is említettem.

Tárgyi eszközök elhasználódása A Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Tárgyi eszközök elhasználódása

56,46

50,37

45,88

41,54

49,01

42,77


12. táblázat

A tárgyi eszközök elhasználódása mutató a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nél elég alacsony, ami utal a tárgyi eszközök jelentős elhasználódására, ami főként a műszaki gépek, berendezésekre és az egyéb berendezések, járművekre igaz. Mint ahogy már említettem 1974-75-ben hajtottak végre jelentősebb rekonstrukciót, a gyártáshoz 36


használt technika elavult, ami magával hozza a jelentős üzemeltetési és energia költségeket. A vizsgált időszak alatt 2009-ben javult a mutató értéke, ez az üzembehelyezett szárítóberendezésnek köszönhető. 4.2.5. Befektetett eszközök fedezete A mutató azt fejezi ki, hogy a vállalkozás a tartósan lekötött eszközeit milyen mértékben tudja tartósan rendelkezésre álló forrásokból finanszírozni. A mutató


számítható a hosszú lejáratú kötelezettségek figyelembevételével is, mivel a vállalkozások a befektetett eszközeiket finanszírozhatják hitelből is.

A Nagykanizsa Téglagyár Kft.–nek nincs hosszú lejáratú kötelezettsége. Befektetett eszközök fedezete és változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

Évek

Befektetett eszközök fedezete %

Index, % 2005=100

2005

178,43

100,00

2006

181,56

101,75

101,75

2007

218,23

122,31

120,20

2008

204,06

114,36

93,51

2009

112,46

63,03

55,11

2010

198,85

111,44

176,81



13. táblázat

A vállalkozás befektetett eszköz mutatója a vizsgált időszak alatt 100% felett van, ami

kedvező, mivel ez azt jelenti, hogy a saját tőkéből finanszírozza a befektetett eszközeit. A mutató értéke folyamatosan növekszik 2008-ig, amikor 6,49%-kal visszaesik az előző évhez képest, ami nagymértékben a 18.293 Eft. negatív mérleg szerinti eredménynek

köszönhető, de még így is 204,06 %. A mutató értékében a legnagyobb mértékű

csökkenés 2009-ben következett be, amikor az előző évhez képest 44, 89%-kal, a bázis évhez képest 36,96 5-kal esett vissza. Ennek oka a 39.708 Eft. negatív mérleg szerinti eredmény. Ami szintén jól tükrözi a 2008-as válság hatását.

2010-ben a mutató értéke 76, 81%-kal emelkedett 2009-hez képes, ami döntően a pozitív mérleg szerinti eredménynek köszönhető. A vizsgált hasonló tevékenységet végző vállalkozásoknál a mutató átlagos értéke 2010-ben 100,75%, amit Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nél számított értéknek majdnem a 37


fele, mégsem vonhatunk le ebből messzemenő következtetést a vagyoni helyzetre vonatkozóan, mivel ezek a vállalkozások lízingből is finanszírozhatják befektetett eszközeiket. 4.2.6. Tőkeerősség Azt mutatja meg, hogy az összes forráson belül mekkora részt képvisel a saját tőke. A mutató értéke kedvezőnek minősíthető, ha folyamatosan nő, ugyanis minden


vállalkozásnak van kötelezettsége, így 100% nehezen elképzelhető. Tőkeerősség és változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

Évek

Tőkeerősség %

Index, % 2005=100

2005

82,64

100,00

2006

71,61

86,66

86,66

2007

72,04

87,17

100,59

2008

59,64

72,17

82,79

2009

41,73

50,49

69,97

2010

54,51

65,96

130,63



14. táblázat

A mutató értéke alacsony lehet, ha egy vállalkozás a tárgyi eszközeit lízingből

finanszírozza, ennek költségeit ki tudja termelni, az alacsony érték nem minősíthető rossznak.

Ez a Nagykanizsa Téglagyár Kft-nél nem áll fenn, a kötelezettségek között csak rövid

lejáratú kötelezettségek szerepelnek.

A táblázatból látszik, hogy a mutató értéke 2010-ig folyamatosan csökken, majd 2010-

ben 30,63%-kal emelkedik az előző évhez képest, de a 2005 értékhez képest így is

csökkent 34, 04 %-kal. 2007-ig hiába növekedett a saját tőke, a mutató értéke csökkent, ami jól mutatja, hogy a vállalkozás kötelezettségei nagyobb arányban nőttek, ami likviditási problémákra utal, aminek elemzésére a pénzügyi helyzet elemzésénél térek

ki. 2007 után a mutató csökkenéséhez a negatív mérleg szerinti eredmény is hozzájárul, aminek oka a válság hatására visszaeső beruházások és lakásépítések száma. Amire 2009-ben a vállalkozás termelés mérséklésével és a munkaerő csökkentésével reagált, de az elbocsátások miatt az olasz tulajdonosnak kellett átutalnia 56.906 Eft. a 38


felmondással járó költségek fedezésére, ami a mutató értékét tovább rontotta. Hiába lett 2010-ben a legmagasabb a saját tőke értéke, az előző évi tendenciát folytatva újra igénybe kellett venni a tulajdonos kölcsönét, így a mutató értéke 54,51 % lett csak. 4.2.7. Kötelezettségek aránya A mutató a kötelezettségek részarányát mutatja meg az összes forráson belül. Ez az előző mutatóhoz képest fordított arányban változik. Megállapíthatjuk, hogy a


Nagykanizsa Téglagyár Kft. ezen mutatója a 2005-höz képest több mint a duplájára emelkedett, ami jól mutatja a likviditási zavarokat.

Kötelezettségek aránya és az arányok változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

Évek

Kötelezettségek aránya %

Index, % 2005=100


2005

16,91

100,00

2006

19,25

113,84

113,84

2007

22,05

130,41

114,56

2008

35,39

209,29

160,49

2009

43,60

257,80

123,18

2010

35,72

211,23

81,93


15. táblázat

De ez nem csak Nagykanizsa Téglagyár Kft.-re igaz, az iparági átlag kötelezettségek

mutatója 44, 14%. Bár a számított iparági mutató torzíthat, ugyanis azt nem vizsgáltam, hogy a jelenleg működő gyárak közül melyiknek hosszú lejáratú kötelezettsége és melyiknek nincs.

Összehasonlítás, kötelezettségek aránya Nagykanizsa Téglagyár Kft.- Iparági átlag 2010, % Megnevezés

kötelezettségek aránya

Nagykanizsa Téglagyár Kft.

35,72

Iparági átlag

44,14

Forrás: saját szerkesztés a Kft.-k beszámolói alapján

16. táblázat

39


4.2.8. Tőkefeszültség A mutató megmutatja, hogy egységnyi saját tőkét mekkora idegen forrás terhel. Tulajdonképpen az előző két mutató összefoglalása, így azokat helyettesítheti az elemzések során. Ugyanis a mutató képes kifejezni, hogy mennyiben finanszírozza külső, kívülálló fél a vállalkozást a rendelkezésre bocsátott saját erőhöz képest. Bár a mutató értéke függ az adott ágazattól, tevékenységtől, általánosságban elmondható,


hogy minél nagyobb, annál kockázatosabb, bizonytalanabb lehet egy vállalkozás helyzete (ugyanis egyre magasabbak az idegen tőke terhei), egyre nő a vállalkozás függősége hitelezőitől. 16

Tőkefeszültség és változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

Évek

Tőkefeszültség %

Index, % 2005=100


2005

20,47

100,00

2006

26,88

131,37

131,37

2007

30,62

149,60

113,88

2008

59,35

290,01

193,86

2009

104,49

510,56

176,05

2010

65,54

320,24

62,72


17. táblázat

A vállalkozásnál 2005-ben a saját tőke 20,47%-a volt idegen forrás, 2009-re már

104,49%-a. Mivel a Nagykanizsa Téglagyár Kft. idegen forrásai 2009-10-ben egyrészt a

tulajdonossal szemben fennálló kötelezettség, másrészt a szállítói tartozások illetve rövid lejáratú hitelből tevődnek össze, így a rövidtávú likviditást veszélyeztetik. Látjuk, hogy a mutató értéke a vállalkozásnál évről évre nő, 2009-ben a kötelezettségek már

meghaladják a saját tőke 100%-át, aminek oka a tulajdonos által átutalt összeg a felmondással járó költségek ellentételezésére. Mivel az egyre rövidebb termelési időre csak időszakosan alkalmaznak munkaerőt, ezáltal csökkentve a bérköltséget. A tulajdonos által átutalt összegetmég 2010-ben sem sikerült rendezni.

16

Adorján – Bába – Lukács – Mikáczó – Róth: Üzemgazdasági számvitel, 2005. 309. o.

40


4.2.9. Tőkeáttétel A mutató azt fejezi ki, hogy egy egységnyi tőkével mekkora eszközállományt mozgat meg a vállalkozás. A tőkeáttétel a hitelből történő finanszírozás hatása a cég nyereségére: ha az eszközberuházás révén keletkező jövedelem meghaladja azt az összeget, amibe a kölcsön került, akkor a tulajdonosoknak hasznot hajt az eszközállomány kölcsönből finanszírozott növelése. Tehát a mutató növekvő értéke


(vagyis a hitelből történő finanszírozás) növeli a tulajdonosok nyereségét. Minél kevesebb eszközt használ egy cég a forgalom bővítéséhez és minél több kölcsönt

vesz igénybe az eszközök finanszírozásához, annál magasabb lesz a tulajdonosok számára képződő nyereség. 17

Tőkeáttétel és változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

Évek

Tőkeáttétel %

Index, % 2005=100

2005

121,01

100,00

2006

139,64

115,40

115,40

2007

138,82

114,72

99,41

2008

167,68

138,56

120,79

2009

239,65

198,04

142,92

2010

183,46

151,61

76,55



18. táblázat

A tőkeáttétel mutató a vállalkozásnál 2009-ig nő, majd csökken, de mivel tudjuk, a vállalkozás nem finanszírozza az eszközeit hitelből, hanem az olasz tulajdonos vállalkozás nyújtott rövid lejáratú hitelt a felmondással járó költségek ellentételezésére, valamint a mérleg szerinti veszteség csökkentette a saját tőkét, növelve a mutató értékét. A mérleg szerinti nyereség hatására csökkent a mutató értéke 2010-ben. 4.2.10. Saját tőke növekedésének mértéke

A tárgyévi vagyongyarapodást fejezi ki a tulajdonosi tőkére vonatkozóan. Egy működő vállalkozás esetében ugyanis a saját tőke növekedésében meghatározó szerepe

17

Diana R. Harrington: Vállalatok pénzügyi elemzése, 1995. 33. o.

41


van a mérleg szerinti eredménynek (MSZE). Ezek felhalmozva jelennek meg az eredménytartalékban. Így kedvező, ha a mutató minél nagyobb értéket mutat. Ha negatív értéket vesz fel a mutató, az igen kedvezőtlen, mert vagyonvesztést jelez, amennyiben csökkent a tulajdonosi tőke értéke. Saját tőke növekedésének mértéke és változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 saját tőke növekedésének mértéke %

Index, % 2005=100


2005

2,39

100,00

2006

13,66

572,32

572,32

2007

0,49

20,36

3,56


Évek

2008

-13,01

-545,21

-2677,87

2009

-39,36

-1649,27

302,51

2010

38,49

1612,71

-97,78


19. táblázat

A mutató értéke 2006-tól csökkenést mutat, 2008-2009-ben negatív értéket vesz fel,

mivel a gazdasági környezet hatására a lakásépítések visszaestek, így a Nagykanizsa Téglagyár Kft. mérleg szerinti eredménye évről évre romlott. 2010-ben a tőkeáttételi

mutató jelentősen növekedett, ami pozitívnak értékelhető, főként hogy a 2010-es iparági átlag negatív, -8,91%.

4.2.11. Tőkenövekedési ráta

A tulajdonosi tőke gyarapodását fejezi ki a jegyzett tőkéhez viszonyítva. Vagyis az

előző mutatótól eltérően hosszú távon vizsgálhatjuk, hogy a vállalkozás indulásakor jegyzett tőkét mennyivel sikerült gyarapítani az elmúlt időszak alatt.

A vállalkozás a jegyzett tőkéjét az alapítás óta majdnem a háromszorosára sikerült

növelnie. A 2008-as válság hatása ezen mutatónál is érzékelhető, mert romlott az értéke. Ha megnézzük az iparági átlagot jóval alatta marad, mert annak értéke 2010-ben

1114,16%. A mutató értéke így inkább rossznak értékelhető, mivel az alapítás ahhoz elég régen történt, hogy csak ennyivel sikerüljön növelnie a mutató értékét.

42


Tőkenövekedési ráta és változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 Tőkenövekedési ráta %

Index, % 2005=100


2005

234,89

100,00

2006

272,04

115,82

115,82

2007

273,37

116,38

100,49

2008

241,90

102,98

88,49

2009

173,58

73,90

71,76

2010

282,18

120,14

162,57


Évek


20. táblázat

43

A pénzügyi helyzet elemzése

5. A pénzügyi helyzet elemzése

A pénzügyi helyzet elemzésének célja a vállalkozás pénzügyi pozíciójának, mozgáslehetőségeinek, fizetőképességének (likviditásának) bemutatása és értékelése, ugyanis eredményes gazdálkodás csak kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet esetén folytatható. Ezért a vállalkozás számára fontos a pénzfolyamatok zavartalanságának


megteremtése, a várható pénzügyi nehézségek feltárása. Ehhez nyújt segítséget a pénzügyi elemzés.

A jó vagyoni helyzet nem jelent automatikusan kedvező pénzügyi helyzetet is. A

pénzügyi elemzés különösen fontos a hitelezőknek, hiszen a múltbeli adatok lehetővé teszik a jövőbeni pénzügyi teljesítőképesség becslését.

A pénzügyi elemzés lehet statikus elemzés, amikor a pénzügyi helyzet egy adott

időpontban ismert állapotát vizsgáljuk. Ekkor kizárólag a mérleg (esetleg az eredménykimutatás) adatait használjuk fel, feltételezve, hogy a múltban érvényesülő gazdálkodási folyamatok, feltételek a jövőben sem változnak lényegesen.

Az elemzés lehet dinamikus elemzés, ekkor a fejlődést, a változást is vizsgáljuk, a

folyamatos működésből származó eszköz- és forrásváltozások mellett a pénzforgalmat

és azok várható alakulását is figyelembe vesszük. Ehhez olyan adatokra is szükségünk van, amelyek a mérlegben és az eredménykimutatásban nem találhatók meg, ezért ezek

az elemzések más információforrást is igényelnek (pl. cash flow kimutatást, tőkeforgalmi kimutatást).

A pénzügyi helyzet elemzési eszközeinek megismerése előtt szükséges néhány

fogalom tisztázása.

Likviditás alatt olyan fizetőképességet értünk, amely biztosítja az esedékes fizetési

kötelezettségek pontos teljesítését. A likviditási helyzet tehát rövid távon mutatja a

vállalkozás pénzügyi stabilitását. Likviditási probléma akkor keletkezik, ha a vállalkozás a tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott tőkét tartós időtartamra, különféle vagyontárgyakban leköti, sőt azon felül is kötelezettségeket vállal, melyeket

aztán nem tud határidőben kifizetni, mert nem tudja a lekötött eszközöket kellő időben pénzzé tenni. Ezért a mérleg egyik aranyszabálya: hosszú élettartamú (lekötött) eszközöket ne finanszírozzunk rövid lejáratú kötelezettségekből. Likviditási zavar nyereséges gazdálkodás esetén is előfordulhat, és a veszteség nem feltétlenül okoz

44


finanszírozási gondot. A túl magas likviditás és a tőkehiány is csökkentheti a jövedelmezőséget. A pénzügyi helyzet elemzésekor szükséges hosszú távon is megvizsgálni a vállalkozás fizetőképességét. A hosszú távú pénzügyi elemzéshez elsősorban az adósságállomány vizsgálata szükséges. Adósságállomány alatt a vállalkozás egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségeit értjük, tehát a hátrasorolt és a hosszú lejáratú kötelezettségek állományát.


Mobilitás alatt a vállalkozás eszközeinek dologi formából pénzformába történő

átalakulási sorrendiségét, sebességét értjük. A befektetett eszközök tartósan vannak lekötve, ezért immobilnak tekinthetők. A forgóeszközökön belül az egyes csoportok eltérő sebességgel (időtartam alatt) tehetők pénzzé, ezért a forgóeszközökön belül

megkülönböztetünk mobilizálható, mobil és likvid eszközöket. A készletek válthatók a legnehezebben pénzzé (azaz a legnagyobb veszteséggel), ezért a készletek állományát

ugyan mobilizálható forgóeszköznek tekintjük, de funkciója miatt a befektetett eszközökkel együtt együttesen lekötött eszközöknek nevezzük. A követelések már

viszonylag könnyebben pénzzé tehetők (viszonylag kis veszteséggel), így a követelések állományát mobil eszköznek tekintjük. A legkönnyebben és szinte veszteség nélkül az értékpapírok és a pénzeszközök állományát mobilizálhatjuk, ezért ezeket együttesen

likvid eszközöknek nevezzük. Azonban még e két állománykategória között is van mobilitási különbség.

„A pénzügyi helyzet mutatószámokkal történő elemzése- kicsit leegyszerűsítvevonatkozhat: •

hosszabb távra, értékelve az adósságállományra vonatkozó mutatók alakulását és

•

rövid távra (a mérleg elemzése kapcsán általában egy évre), vizsgálva a likviditási mutatók nagyságát és változását” 18

5.1. A rövid távú pénzügyi helyzet elemzése mutatószámokkal

A rövidtávú likviditási helyzet elemzésénél a likvid eszközöket viszonyítjuk a rövid

lejáratú kötelezettségekhez. Vagyis azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozás rövidtávon

mennyire fizetőképes, ugyanis a fizetőképesség fenntartása a vállalkozás túlélési

18

Dr. Bíró Tibor, Kresalek Péter, Dr. Pucsek József, Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt Zrt., Budapest, 2012. 71.o.

45


feltételeinek legfontosabb eleme. A fizetőképesség vizsgálatához először egy egyszerű különbség vetíthet rá: Nettó forgótőke: A forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek különbsége, ami a szabad mozgásteret jelképezi a fizetések terén. A nettó forgótőke a forgóeszközök azon értékösszege, amely nem rövid lejáratú kötelezettségekkel van finanszírozva.A negatív


előjelű nettó forgótőke azt jelenti, hogy a forgóeszközök állományát meghaladja a rövid

lejáratú kötelezettségek összege, így a tartós befektetések egy része is átmeneti

forrásokkal van finanszírozva.A vállalkozás lehetséges likvid pénzeszközeinek hozzávetőleges összegét mutatja.

Nettó forgótőke Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

Megnevezés

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Nettó forgótőke

60038

88467

89653

65768

38022

98726


21. táblázat

A fenti táblázatból látjuk, hogy a Nagykanizsa Téglagyár Kft nettó forgótőkéje a

vizsgált időszak alatt mindvégig pozitív, a rövid lejáratú kötelezettségeket bőven meghaladják a forgóeszközök. A vállalkozásnál rövid távon likviditási zavarok nem

léphetnek fel, de mivel a forgóeszközök legnagyobb hányadát a késztermékek teszik ki

és tudjuk, a tégla a válság hatására szinte eladhatatlanná vált, így már nem biztos, hogy jónak kell értékelni az összegét. 5.1.1. Forgótőke ellátottság

Az előző mutató relatív változata, amennyiben a nettó forgótőke arányát fejezi ki a

mérlegfőösszeghez viszonyítva. Így a forgótőke relatív nagyságát, illetve annak változását is jól nyomon tudjuk követni. A fentiek alapján a forgótőke ellátottság a hitelek elnyerésének egyik fontos szempontja, mutatója.

A nettó forgótőke aránya a válság hatására 2008-ban 31,37%-kal lecsökkent az előző

évhez képest, ami 2009-ben tovább romlott 53,63%-kal, alig haladta meg a mérlegfőösszeg 15%-át. Valamint tudjuk a készletek esetleges értékesítésének

46


nehézségeit a jelenlegi gazdasági háttérben, így a mutató értékét kritikusnak mondhatjuk. Forgótőke ellátottság Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 Forgótőke ellátottság

Index, % 2005=100

2005

36,34

100,00



Évek

2006

40,07

110,25

110,25

2007

40,65

111,85

101,45

2008

27,90

76,76

68,63

2009

15,73

43,27

56,37

2010

32,81

90,28

208,64


22. táblázat

5.1.2. Likviditási ráta

A forgóeszközök teljes összegét viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettséghez, vagyis a

forgóeszközök értéke hányszorosa a rövid lejáratú kötelezettségeknek. Amennyiben a

mutató értéke nem éri el az 1-et, az azt jelenti, hogy a vállalkozás forgóeszközei nem fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket, tehát fizetési problémák léphetnek fel. A mutató 1 feletti értéke jónak mondható, bár a banki vizsgálatnál az 1,5 körüli értéket

tartják elfogadhatónak. A magas likviditási arány a jó hitelképesség jele, de a kimondottan magas érték (4-5) az jelzi, hogy a vállalkozás túl sok erőforrást köt le forgóeszközökben.

A Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nél eddig megállapítottakat támasztja alá a likviditási

ráta értéke is. A mutató 2005-től 2009-ig rohamosan csökken, amikor az értéke 1,36

volt. Bár 2010-ben javulás mutatkozik a mutató értékében, de az eddig említett okok miatt a likviditás további elemzésére van szükség, hogy tiszta képet kapjunk, hogy a

felhalmozódott készlet hatása mennyire javítja ezt a mutatót. Az alábbi táblázatban

szemléltetem a mutató alakulását, jelölve a banki elfogadható értéket, ahol látjuk, csak 2009-ben csökkent ez alá az érték alá. Az is látszik, a forgóeszközök az egész időszak alatt fedezik a kötelezettségeket.

47


A Nagykanizsa Téglagyár Kft. likviditási mutató 2005-2010 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50


1,00 0,50 0,00

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Likviditás

3,15

3,08

2,84

1,79

1,36

1,92

Elfogadható érték

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5


9. diagramm

5.1.3. Likviditási gyorsráta

A likviditási gyorsráta a forgóeszközök egy szűkebb körét veszi figyelembe. Ennél a

mutatónál nem vesszük figyelembe a kevésbé likvid készleteket.

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. likviditási gyorsráta mutató 2005-2010 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00

Likviditási gyors ráta Elfogadható érték

2005

2006

2007

2008

2009

2010

0,91

1,24

0,40

0,23

0,34

0,27

1

1

1

1

1

1


10. diagramm

Ez egy szigorúbb követelményeket támasztó mutatószám, mivel a rövidesen lejáró kötelezettségeket a gyorsan pénzzé tehető eszközökhöz hasonlítja. 48


A Nagykanizsa Téglagyár Kft. esetében valósabb képet mutat a társaság likviditásáról, mivel a készleteken belül késztermékek értéke jelentősen megnövekedett, ami annak tudható be, hogy 2009-2010-ben jelentősen visszaesett a tégla iránti kereslet. A mutatónak az általánosan elfogadott értéke: 1. A Nagykanizsa Téglagyár Kft. likviditási gyorsráta mutatójának alakulását szemlélteti a fenti diagram, amiből jól látszik, hogy a vállalkozásnál a mutató értéke csak 2006-ban van az elfogadott érték felett a vizsgált időszakban. Ami a jelentősen megnövekedett


bankbetétnek köszönhető, aminek oka a CO 2 értékesítés valamint az elővásárlás. A mutató alacsony értékének az oka, hogy a szállítók között nyilvántartott energiadíjakat bankhitelből finanszírozzák év végén.

Kedvezőbb likviditási mutatók kapnánk

márciusban, mivel a szállítói tartozások év végén magasabbak az év közbelitől az év

végi karbantartás elvégzéséhez szükséges anyagvásárlás értéke miatt, valamint a termelés leállítása miatt akkor nincsenek magas energiaszámlák.

5.1.4. Készpénz likviditási mutató

A készpénz likviditás azt mutatja meg, a vállalkozás szabad pénzeszközei milyen

mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket, vagyis milyen mértékben tudna azonnal eleget tenni a rövid lejáratú kötelezettségeinek.

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. pénzeszköz likviditás 2005-2010 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00

Pénzeszköz likviditás

2005

2006

2007

2008

2009

2010

0,06

0,71

0,04

0,01

0,10

0,02


11. diagramm

49


Láthatjuk, hogy a Nagykanizsa Téglagyár Kft. azonnali fizetőképessége 2006-ot kivéve nem biztosított, ez az elővásárlások év végi elmaradásával magyarázható, ami az építőiparban a téli építkezés leállások miatt nem meglepő. A folyamatos fizetőképesség vizsgálatához még két mutatószámot érdemes kiszámítani, ami hasznos lehet a vállalkozás megítéléséhez: •

átlagos beszedési idő: ami napokban megmutatja, hogy a vállalkozás a követeléseit mennyi idő alatt tudja pénzzé tenni. A rövid beszedési idő jó,


hiszen ez azt jelenti, hogy nem, vagy csak nagyon rövid ideig kell hiteleznie a vevőinek.

•

átlagos fizetési határidő: amely szintén napokban megmutatja, hogy a

vállalkozás a költségeire elköltött összeget a szállítók meddig finanszírozzák. Ellentétben az előző mutató értékeivel, a vállalkozó számára ez esetben a

hosszú fizetési idő a jó, hiszen ekkor hosszabb ideig finanszírozza más a cég költségeit.

Átlagos beszedési és fizetési határidő Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, nap

Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Átlagos beszedési idő

23,99

22,23

17,29

16,55

20,47

22,44

Átlagos fizetési határidő

16,47

40,80

40,62

69,81

48,87

60,59


23. táblázat

A táblázatból látszik, hogy az átlagos beszedési idő 2006-tól meghaladja az átlagos

fizetési határidőt, vagyis a vállalkozás hamarabb tudja érvényesíteni követeléseit, mint ahogy a szállítóinak fizetnie kell. Ugyanis ha a vállalkozás rövidebb fizetési határidőt

szab meg a vevőinek és ezzel egy időben hosszabb fizetési határidőt tud kialkudni a szállítóinál, akkor megőrizheti likviditását. 5.1.5. Dinamikus likviditás

Azt vizsgálja, hogy a vállalkozás üzemi (üzleti) tevékenységének eredménye milyen

mértékben nyújt fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre. Vagyis kifejezi, hogy a vállalkozás szokásos üzletmenetéből biztosított-e megbízhatóan a rövid távú kötelezettségek kiegyenlítése. Ugyanis a mérleg csak statikus állapotot tükröz, tehát a likviditást is statikusan mutatja. A fizetőképességet azonban nemcsak a vagyon 50


nagysága és annak megfelelő összetétele biztosítja, hanem legalább olyan fontos háttér a vállalkozási eredmény megfelelő nagysága. A mutató minimálisan elvárt értéke 50 % körül van. Dinamikus likviditás Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, % Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

Dinamikus likviditás

7,31

-14,83

1,51

-46,49

-55,80

38,79 24. táblázat



2010

A mutató értéke a vállalkozásnál a vizsgált időszak alatt nem éri el a minimálisan elvárt szintet, bár 2010-ben az előző évekhez képest kedvező az értéke. 5.2. A hosszútávú pénzügyi helyzet elemzése

A hosszú távú pénzügyi helyzet elemzésénél az adósságállományt viszonyítjuk a saját

tőkéhez, a vállalkozás összes eszközéhez illetve az árbevételhez.Mivel a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nek nincsenek hosszú lejáratú kötelezettségei, a rövid lejáratú

kötelezettségeket viszonyítom a különböző mérleg illetve eredménykimutatás kategóriákhoz.

5.2.1. Általános eladósodottság

Megmutatja a kötelezettségek és a saját források arányát. Gyakorlatilag a

tőkefeszültség mutatója, értékelése is hasonlóan történik, tehát most újra nem térnék ki rá. Financiális megközelítésben tehát a külső források és a saját források arányát mutatja.

Általános eladósodottság Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

Általános eladósodottság

20,47

26,88

30,62

59,35

104,49


2010

65,54

25. táblázat

A táblázatból látjuk, hogy 2009-ben a kötelezettségek meghaladták a saját forrásokat, ami a tuljdonostól kapott rövid lejáratú hitelnek , valamint a negatív mérleg szerinti eredménynek volt köszönhető. 51


5.2.2. Eladósodottság foka

Kifejezi,

hogy

az

eszközállomány

milyen

mértékben

van

megterhelve

kötelezettségvállalással. Gyakorlatilag a kötelezettségek aránya, pénzügyi szempontból a külső finanszírozás arányát mutatja. Értékelését már a mérleg forrásoldalának elemzésénél bemutattam.


Eladósodottság foka Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, % Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Eladósodottság foka

16,91

19,25

22,05

35,39

43,60

35,72


26. táblázat

5.2.3. Nettó eladósodottság foka

Kifejezi, hogy a nettó kötelezettségek a saját tőke mekkora hányadát kötik le. Nettó

kötelezettség alatt a kintlévőségekkel (követelések) csökkentett kötelezettségek

állományát értjük (az értékelésnél azonban figyelembe kell venni, hogy azzal a feltételezéssel élünk, hogy a követelések pénzügyileg előbb realizálódnak, mint ahogy a kötelezettségeket teljesítenünk kell). A mutató akkor kedvező, ha minél alacsonyabb értékeket mutat és csökkenő tendenciájú.

Nettó eladósodottság foka Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

Nettó eladósodottság

3,05

12,73

19,69

46,74

78,77


2010

49,26

27. táblázat

A táblázat adatai alapján a mutató kedvezőtlenül alakult, mert növekvő tendenciát mutat, bár 2010-re javult, csökkent az értéke. A Kft. mérlegéből látjuk, hogy a saját tőke

az időszak alatt ingadozott, legfőképp az elért pozitív vagy negatív mérleg szerinti

eredmény miatt, a kötelezettségek pedig folyamatosan növekedtek, így a mutató értéke

nőtt. 2010-ben elért 63.122 Eft. mérleg szerinti nyereség hatására a mutató javulásnak indult. A nettó eladósodottság foka mutató az eladósodottsági mutató változását követi a vállalkozásnál, ami azt jelenti, hogy a követelésekben nem volt olyan változás, ami a

52


mutatót megváltoztatta volna. A követelések a kötelezettségekhez képest nagy mértékben nem változtak.

5.2.4. Árbevételre vetített eladósodottság

Megmutatja, hogy a kötelezettségeknek a likvid forgóeszközökkel csökkentett részére az árbevétel mekkora fedezetet nyújt. Kedvezőnek akkor értékelhető, ha értéke 100%-


nál lényegesen kisebb.

Árbevételre vetített eladósodottság Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Árbevételre vetített eladósodottság

7,51

3,36

12,78

21,05

28,07

38,41


28. táblázat

A hosszú távú működésbiztonság másik feltétele, hogy a működésből származó

bevételek megfelelő fedezetet biztosítsanak a kötelezettségek teljesítéséhez. Így kedvező, ha a mutató értéke minél kisebb.

A mutató a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nél az egyik feltételnek megfelel, miszerint az

értékének 100% alatt kell lennie, a másik feltételnek nem, mivel növekszik az időszak alatt. A mutató növekedésének okai: -

az

árbevétel

az

időszak

alatt

csökkent,

míg

a

kötelezettségek

likvid

forgóeszközökkel csökkentett része nőtt,

-

a kötelezettségek növekedése nagyobb mértékű volt, mint a pénzeszközöké.

A Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nek árbevétel növekedés kell elérnie a kötelezettségek csökkentése mellett, ha kedvező értéket szeretne kapni.

53

A jövedelmi helyzet elemzése

6. A jövedelmi helyzet elemzése

Egy vállalkozás jövedelmi helyzetének elemzésekor a eredménykimutatás adatait használjuk fel. A vállalkozásoknak a jövedelmi helyzetüket és annak változását a kiegészítő mellékletben kell bemutatniuk. „A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen


vetítési alaphoz viszonyítjuk. jellemzői: -

minősítő jellegű elemzés, a jövedelmezőség szintjének alakulására vonatkozóan jelzi a jövedelemtermelő képesség változását;

-

lehetőséget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival;

-

megteremti a lehetőségeta jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez;

-

a

számviteli

beszámolóban

tájékoztatást

nyújt

a

felhasználóknak

az

eredményesség változásáról.” 19

6.1. Az árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása

A számított mutatók azt fejezik ki, hogy valamely bevétel kategóriának hány százaléka

maradt meg a vállalkozásnál eredményként. A mutatószámok elemzésénél a növekedés számít kedvezőnek.

A mutatók kialakításánál lényeges követelmény a tartalmi megfeleltetés. A

megfeleltetés

követelménye

azt

jelenti,

hogy

az

alkalmazott

bevételi

és

eredménykategóriák tartalmilag összhangban legyenek egymással, azaz az egyes

eredménykategóriákat mindig csak olyan bevételi tételhez szabad viszonyítani, amely részt vett az eredmény képződésében. Ennek

megfelelően

a

következő

árbevételarányos

jövedelmezőségi

mutatók

képezhetők: -

árbevétel-arányos

üzemi

eredmény

[üzemi

tevékenység

eredménye/(értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek)],

19

Dr. Bíró Tibor, Kresalek Péter, Dr. Pucsek József, Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt Zrt., Budapest, 2012. 122.o.

54


-

árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény [szokásos vállalkozási eredmény/(értékesítés

nettó

árbevétele+egyéb

bevételek+pénzügyi

műveletek bevételei)], -

árbevétel arányos adózás előtti eredmény (adózás előtti eredmény/összes árbevétel és bevétel). Árbevétel arányos mutatók Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, % 2005

2006

2007

2008

2009

2010

Árbevétel arányos üzemi eredmény

0,58

-1,66

0,20

-9,92

-16,55

14,34

Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény

-0,05

-0,67

0,35

-10,05

-16,12

14,42

Árbevétel arányos adózás előtti eredmény

1,09

5,96

0,41

-4,40

-10,21

19,87


Mutató


29. táblázat

Az árbevétel arányos üzemi eredmény mutató évről évre ingadozott. Ennek egyik oka,

hogy a Nagykanizsa Téglagyár Kft. ezen mutatóhoz tartozó bevételei kisebb ütemben változnak, mint a költségei, ráfordításai. Ez arra vezethető vissza, hogy a termékek

áraiban nem tudják érvényesíteni a gyártás során felmerülő költségnövekedést.

Valamint a nehéz gazdasági háttér miatt a felhalmozódott készletekre árengedményt kénytelenek adni. A mutató értékében jobb eredményt ért volna el a vállalkozás, ha az

államtól ingyenesen kapott CO 2 kvótát magasabb piaci áron tudja értékesíteni- mint ahogy tette ezt 2010-ben, kihasználva az ebben rejlő bevételi lehetőséget- nagyban javítva eredményét. A termelés csökkentésével az államnak visszajutatott mennyiség

egyre kevesebb, az értékesíthető egyre több.

Az árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény az előbbi mutatótól a pénzügyi

műveletek hatásával tér el, szinte elhanyagolható.

Az árbevétel arányos adózás előtti eredmény mutató minden évben javult az előző

mutatókhoz képest. Ennél a mutatónál a rendkívüli eredmény hatása csapódik le, és az államtól kapott CO 2 kvótán felül a véglegesen fejlesztési célra kapott támogatások

összegével egyenlő. A kvóta bevétellel szemben csak az értékesített kvóta könyv szerinti értéke áll, ezért javul a mutató, ugyanis értékesítéskor a rendkívüli bevétellel szemben az egyéb ráfordítás áll, rontva az előbb számolt kategóriát.

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. árbevétele a vizsgált időszak alatt csökkent, ami az építkezések visszaesésével magyarázható, mind a belföldi, mind az export értékesítés 55


árbevétele csökkent a válság hatására. A Kft. felismerve a romló piaci helyzetet az termelést csökkentette, ezáltal a költségei is csökkentekés 2010-ben ki tudta használni a kvóta értékesítésben rejlő lehetőségeket, így javítva az eredményességet. 6.2. A tőkearányos jövedelmezőség alakulása Ezek a mutatók a különböző eredménykategóriák szerint azt fejezik ki, hogy a saját tőke egy egységével mekkora jövedelmet (eredményt) ért el a vállalkozás a vizsgált Ennek

megfelelően

számításuk

úgy

történik,

hogy

az

egyes


időszakban.

eredménykategóriák összegét kell viszonyítani a saját tőke nagyságához.

A mutatók alakulása akkor mondható kedvezőnek, ha értékük folyamatosan növekszik. A különféle eredménykategóriákból számított mutatók egymáshoz viszonyított

változása pedig azt mutatja meg, hogy a vállalkozás mely gazdálkodási területe milyen mértékben

jövedelmező

(a

vállalkozás

főtevékenysége,

pénzügyi

műveletek

eredményhatása, rendkívüli események).

Ennek megfelelően a következő tőkearányos jövedelmezőségi mutatók képezhetők: -

üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/saját tőke,

-

szokásos vállalkozási eredmény/saját tőke,

-

adózás előtti eredmény/saját tőke,

-

adózott eredmény/saját tőke,

-

mérleg szerinti eredmény/saját tőke.

Tőkearányos jövedelmezőségi mutatók Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Tőkearányos üzemi eredmény

1,50

-3,99

0,46

-27,59

-58,30

25,42

Tőkearányos szokásos vállalkozási eredmény

-0,13

-1,62

0,80

-28,13

-57,36

25,68

Tőkearányos adózás előtti eredmény

2,82

16,20

0,95

-13,01

-39,36

38,98

Tőkearányos adózott eredmény (ROE)

2,39

13,66

0,49

-13,01

-39,36

38,49

Tőkearányos mérleg szerinti eredmény

2,39

13,66

0,49

-13,01

-39,36

38,49

Forrás: sajár szerkesztés a Kft. beszámolói alapján

30. táblázat

A mutatók tulajdonképpen azt fejezik ki, hogy 1 egység befektetett tőkével a tulajdonos mekkora eredményt ért el. A tőkearányos üzemi eredmény számításánál is 56


megfigyelhető az ingadozás, a 2010-ben elért értéke jónak minősíthető. A szokásos üzletmenetnél számított mutatót a rendkívüli eredményt is magában foglaló kategória javítja csak, a többi gazdálkodási terület elhanyagolható. A fentiek közül - összhangban a nemzetközi gyakorlattal - kiemelt jelentőségű a tőkearányos adózott eredmény mutató, amelyet ROE (return of equity) mutatónak is neveznek. Ez rámutat a vállalkozás osztalékfizetési képességére, vagy a tulajdonosi, befektetői döntéshez kapcsolódóan a lehetséges maximális tőkegyarapodásról nyújt


információt.

6.3. Az eszközarányos jövedelmezőség alakulása

Az eszközarányos jövedelmezőségi mutatók alapvetően azt fejezik ki, hogy a tevékenység végzése érdekében lekötött egyes eszközcsoportok milyen mértékben

járultak hozzá a vállalkozási jövedelem (eredmény) képződéséhez. Lényeges az

alkalmazott eredménykategória és a meghatározott eszközcsoport helyes megválasztása,

mert egy-egy mutatóban olyan eszköz nem szerepeltethető, amely nem járult hozzá az adott eredménykategória keletkezéséhez. A mutató magában rejti a torzítás lehetőségét,

hiszen a számlálóban szereplő eredmény mindig egy adott időszak végső adata, míg a nevezőben szereplő nettó eszközérték egy fordulónapra vonatkozó, időponti adat (ez a torzítás feloldható az egyes eszközadatok éven belüli átlagos értékének alkalmazásával). Ennek megfelelően a következő eszközarányos jövedelmezőségi mutatók képezhetők: -

üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/(immateriális javak nettó értéke+tárgyi eszközök nettó értéke),

-

üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/készletek,

-

üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/(immateriális javak nettó értéke+tárgyi eszközök nettó értéke+készletek),

-

adózás előtti eredmény/(befektetett eszközök+ készletek),

-

adózás előtti eredmény/eszközök összesen.

A leggyakrabban használt mutató a ROA mutató, mely a vállalat egészének

eredményességét méri. Azt mutatja meg, hogy a vállalat teljes eszközállománya

átlagosan ilyen hozamot biztosított, mekkora megtérülési ráta mellett működtették a vállalat menedzserei. A mutató egyaránt fontos lehet a tulajdonosok és a hitelezők számára, akárcsak a vállalat vezetése számára. Kiszámításához szükség van a társaság vizsgált időszakban elért eredmény adataira és a nevezőben a társaság összes eszközének állományára. 57


A mutató értékének értelmezése viszonylag egyértelmű feladat. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb hozamot ért el a társaság az eszközeinek működtetésével. A mutató értékének tükröznie kell az adott tevékenység üzleti kockázatát, tehát egy kockázatosabb tevékenységet folytató vállalkozásnál hosszabb távon a ROA értékének magasabbnak kell lennie. A mutató értékelésénél elsősorban az összehasonlítás hozhat kézzelfogható eredményeket. Egyrészt elvégezhetjük az adott társaság ROA mutatóinak időbeni összehasonlítását, másrészt nagyon tanulságos a társaság ROA mutatóját azonos


szektorban tevékenykedő versenytársak megfelelő értékeihez hasonlítani. Az egyes szektorok

átlagos

eszközmegtérüléseinek

összehasonlítása

pedig

az

egyes

tevékenységek relatív üzleti kockázatára enged következtetni.

Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

Mutató

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2,67

-7,24

1,01

-56,30

-65,57

50,54

3,27

-8,04

0,62

-29,76

-54,81

23,53

1,47

-3,81

0,38

-19,47

-29,86

16,06

2,77

15,48

0,79

-9,18

-20,16

24,62

2,33

11,60

0,69

-7,76

-16,42

21,24

1,97

9,78

0,35

-7,76

-16,42

20,98

eszközarányos üzemi eredmény/ immateriális javak+ tárgyi eszközök készletek

immateriális javak+ tárgyi eszközök+ készletek eszközarányos adózás előtti eredmény/ befektetett eszközök+készletek

eszközök összesen

ROA

Forrás:saját szerkesztés a Kft. beszámolói alapján

31. táblázat

ROE a befektetett saját vagyon tiszta hozamát fejezi ki. ROA a vállalkozás működését minősíti, függetlenül annak finanszírozási forrásától. A két mutató viszonya minden vállalatnál:

│ROE│>│ROA│ Különbségük

a

vagyonmultiplikátor

nagyságától

függ.(ROE=ROA*vagyon-

multiplikátor). Minél nagyobb az eladósodás, annál nagyobb a két mutató között a

58


különbség, illetve minél nagyobb az összes forrásonbelül a saját tőke aránya, a két mutató értéke annál közelebb van egymáshoz. ROE és ROA mutató összehasonlítása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, % 2005

2006

2007

2008

2009

2010

ROE

2,39

13,66

0,49

-13,01

-39,36

38,49

ROA

1,97

9,78

0,35

-7,76

-16,42

20,98

Vagyonmultiplikátor

1,21

1,40

1,39

1,68

2,40

1,83


Mutató

Forrás:sajár szerkesztés a Kft. beszámolói alapján

32. táblázat

Megállapíthatjuk, hogy a Kft. eladósodása 2009-ig folyamatosan növekedett, majd

2010-re csökkent. A Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nek az iparágra 2006-tól egyre inkább

nehezedő keresletcsökkenés és az egész gazdaságot érintő 2008-as válság negatív

hatását 2010-re sikerült stabilizálnia. Ez látszik a mutatók értékéből is. A megfelelő

átalakításokkal, termeléscsökkentéssel egyidejű költségcsökkentésekkel, valamint a kínálkozó lehetőségek kihasználásával- gondolok itt a kvóta értékesítésre- sikerült stabilizálni a jövedelmi helyzetet.

6.4. Az élőmunka-arányos jövedelmezőség alakulása

A mutatókat olyan vállalkozásoknál számítjuk, ahol a munkaerő meghatározó szerepet

játszik az eredményesség alakulásában. Itt is a figyelni kell a tartalmi összefüggésekre, vagyis a kiválasztott eredménykategóriát az élőmunka-felhasználás megfelelő adataihoz viszonyítsuk. Így számíthatunk: -

1 főre jutó üzemi eredményt

-

bérarányos üzemi jövedelmezőséget

-

élőmunka ráfordítás-arányos jövedelmezőséget

Élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

Mutató

2005

2006

2007

1 főre jutó üzemi eredmény

33,48

-105,08

13,33

-881,64 -1547,84 3206,77

bérrányos üzemi jövedelmezőség

2,20

-6,87

0,79

-43,20

-81,45

71,05

élőmunkaráfordítás-arányos jövedelmezőség

1,50

-4,68

0,54

-28,82

-40,23

51,52

Forrás saját szerkesztés a Kft, beszámolói alapján

2008

2009

2010

33. táblázat

59


A mutatók értékelésénél szintén a pozitív változás értékelhető jónak, illetve összevethetjük más vállalkozások adataival. A Nagykanizsa Téglagyár Kft. a gazdasági és piaci helyzet hatására egyre kevesebb munkaerőt foglalkoztat, próbálva csökkenteni az ezzel járó költségeket és átvészelni a nehéz időszakot. A foglalkoztatottak létszáma 2005-ről 2010-re 61 főről, 13 főre csökkent, de ez kiegészül a termelés idejére foglalkoztatottakkal, így az év végi létszámmal számított mutatók torzítanak, ezért van az 1 főre jutó üzemi eredménynél a


nagy ingadozás.

A bérarányos üzemi jövedelmezőség és az élőmunka-ráfordításarányos jövedelmezőség mutatók hitelesebb képet mutatnak, mivel ezek az egész évi bérköltséget tartalmazzák. A

bérköltség

csökkentésével

nő

az

eredmény

és

a

mutatók

javulnak.

60

7. Összefoglalás

Az építőipar napjainkban nehéz helyzetbe került. A 2008-as válság hatására nem elég, hogy visszaestek a befektetések, a morális helyzet is tovább romlott. A lánctartozások javítására nem történtek lépések, a legnagyobb adós az állam. A téglaipar elsőszámú piaca az új lakásépítés, ami drasztikusan visszaesett.A szakdolgozatomban a


Nagykanizsa Téglagyár Kft. beszámolóinak elemzésén keresztül mutatom be hogyan hatottak ezek a tényezők a Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére.

Az elemzéshez szükséges adatokat a számvitel állítja elő, amit a számviteli törvény

szabályoz. A törvény előírja a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő alapelveket, az azokra épített szabályokat, valamint

a nyilvánosságra hozatalra,

közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. Így biztosítva a gazdasági szereplők információ igényének kielégítését. A különbözö gazdasági szereplők információ igényét, valamint az ezekhez szükséges információforrásokat a dolgozat első fejezetében fejtem ki.

A gazdasági elemzés elvégzéséhez különböző módszerek állnak az elemző

rendelkezésére. A Nagykanizsa Téglagyár Kft. vonatkozásába a vagyoni, pénzügyi,

jövedelmi helyzetet elemeztem, a mindenki számára hozzáférhető beszámolók adatai

alapján. Az elemzést 5 évre végeztem el, ami megfelelően biztosítja a beszámoló múltra vonatkozó adataiból a jövőre vonatkozó következetetések levonását.

A vagyoni helyzet megítélésénél megoszlási viszonyszámok segítségével vertikálisan

elemeztem a vállalkozás mérlegének eszköz és forrásoldalát, majd horizontálisan mutatószámok segítségével -mindkét oldalról felhasználva adatokat-vontam le a

következtetéseimet.

A pénzügyi helyzet elemzésének célja a vállalkozás pénzügyi pozíciójának,

mozgáslehetőségeinek, fizetőképességének (likviditásának) bemutatása és értékelése. A pénzügyi helyzet elemzését végezhetjük rövid illetve hosszú távra. A rövid távú

pénzügyi helyzet elemzéséhez a különböző likviditási mutatókat használtam. A hosszú

távú pénzügyi helyzet vizsgálatánál- bár a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nek nincsenek hosszú lejáratú kötelezettségei- különböző eladósodottsági mutatókat számítottam. A jövedelmi helyzet elemzése során az eredménykimutatás egyes eredménykategóriáit viszonyítjuk a kiválasztott vetítési alaphoz. A Nagykanizsa Téglagyár Kft. jövedelmi 61

helyzetével

kapcsolatos

következetetéseimet

árbevétel

arányos,

tőkearányos,

eszközarányos és élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatók segítségével vontam le. Az elemzésem során megállapítottam,hogy a Nagykanizsa Téglagyár Kft. befektetett eszközei egyre kisebb értéket képviselnek az eszközökön belül, ezek elhasználódása nagyon magas, a gyártási technológia elavult. A 2008-as válság hatására az olasz tulajdonos cég beruházni nem kíván a téglagyárba. Beruházás hiányában a energiaköltségek és karbantartási költségek egyre magasabbak lesznek, amit eddig sem


tudtak beépíteni a termékek árába, így tovább romlik a piaci helyzet. A forgóeszközök

között kimutatott késztermékek zárókészletének mennyisége 2010-ben felhalmozódott. Az értékesített mennyiség 2008 óta rohamosan csökken. A gyár a kereslet visszaesésére

termelés csökkentéssel válaszolt, amit 2010-ben megnyomott, aminek a következő időszaki CO 2 kvóta kiosztás az oka. A kiotói egyezmény értelmében a magyar államtól

ingyen kapott CO 2 amennyiben nem kerül felhasználásra, a piacon értékesíthető, így

egyéb bevételt jelent a Kft.-nek. Mivel az téglaértékesítés javításához új állami lakásépítési programra lenne szükség, ami a jelen gazdasági helyzetben nem

valószínűsíthető, a téglagyártással foglalkozó cégek megpróbálják kihasználni a kvóta értékesítésben rejlő bevételi lehetőségeket.A kiosztás alapjául szolgáló évben

megnövelik a termelésüket, mint a Nagykanizsa Téglagyár Kft, így biztosítva a következő időszakra a nagy kvótaszámot, amit termelési mennyiségük alapján kapnak.

Ennek hatására a rendkívüli eredményük nagymértékben javítja az üzemi tevékenység eredményét.

A Kft likviditási helyzete kedvezőtlen, ami a rövid lejáratú kötelezettségek

növekedésével magyarázható. Ez a tulajdonossal fennálló kötelezettség hatására növekedett meg nagymértékben, amit a termelés csökkentésével járó munkaerő költségek kifizetésére kaptak. Az egyre csökkenő kereslet hatására a gyár a termelés

intenzitását és idejét csökkentette, ami nagy számú munkaerő leépítéssel járt. Mivel a

felmondással járó költségek ellentételezésére a vállalkozásnak nem volt fedezete a tulajdonos olasz cég nyújtott hitelt. Így csökkentve a bérköltséget 2010-ben sikerült pozitív üzemi eredményt elérni.

A Nagykanizsa Téglagyár Kft. jövedelmezőségi vizsgálatánál is jól látszik, hogy a

mutatók értéke a rendkívüli eredményben lecsapódó ingyenesen kapott kvóta hatására nagymértékben javul, igazolva ennek jelentőségét a vállalkozások eredményességében.

62

Irodalomjegyzék: 1. 2000. évi C. törvény a számvitelről 2. Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai,Budapest, Perfekt kiadó, 2006.


3. Baricz Rezső: Mérlegtan, Budapest AULA KIADÓ, 1997.

4. Otto H. Jacobs, Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés, Kossuth kiadó, Budapest, 2000.

5. Dr. Körmendi Lajos, Kresalek Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai, PERFEKT Kiadó, Budapest, 2006.

6. Dr. Lukács Lajos: Ipari vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése I., PSZF, Budapest, 1989.

7. Dr. Bíró Tibor, Kresalek Péter, Dr. Pucsek József, Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, Perfekt Zrt., Budapest, 2012.

8. Adorján – Bába – Lukács – Mikáczó – Róth: Üzemgazdasági számvitel, 2005.

9. Diana R. Harrington: Vállalatok pénzügyi elemzése, 1995.

10.

Összefoglaló az építőanyag-ipar helyzetéről 1. 2010. január. Tégla-és cserépipar.www.measz.hu/file?id=144

11. Kresalek Péter: A számviteli beszámolók elemzésének egyes elméleti kérdései, http://elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2004_17.pdf

63

Ábrajegyzék: 1. ábra: Jelenleg téglagyártással foglalkozó vállalkozások Magyarországon 1. diagramm: Magyarországon kiadott új lakásépítési és használatbavételi engedélyek száma 2005-2010 2. diagramm: Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyona 2005-2010 3. diagramm: Eszközfőcsoportok megoszlásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 4. diagramm: Befektetett eszközök megoszlásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010


5. diagramm: Forgóeszközök megoszlásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

6. diagramm: Forrásfőcsoportok megoszlásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 7. diagramm: Adózás előtti eredményNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

8. diagramm: A Nagykanizsa Téglagyár Kft. téglatermelése és értékesítése 2005-2010 9. diagramm: A Nagykanizsa Téglagyár Kft. likviditási mutató2005-2010 10. diagramm: A Nagykanizsa Téglagyár Kft. likviditási mutató2005-2010

11. diagramm: A Nagykanizsa Téglagyár Kft. pénzeszköz likviditás 2005-2010

1. táblázat: Nagykanizsa Téglagyár Kft. vagyona és vagyon változása 2005-2010

2. táblázat: Befektetett eszköz csoportok megoszlásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 20052010

3. táblázat: Forgóeszköz csoportok megoszlásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

4. táblázat: Saját tőke megoszlásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

5. 5.táblázat: Rövid lejáratú kötelezettségek megoszlása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,%

6. táblázat: Befektetett eszközök aránya és az arányok változásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,%

7. táblázat: Tárgyi eszközök aránya és az arányok változása Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,%

8. táblázat: Összehasonlítás, befektetett eszközök és tárgyi eszközök aránya,Nagykanizsa Téglagyár Kft.- Iparági átlag, 2010, %

9. táblázat: Forgóeszközök aránya és az arányok változásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005.-2010, %

10. táblázat: Készletek forgási sebessége Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 11. táblázat: Tárgyi eszköz intenzitásNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

12. táblázat:Tárgyi eszközök elhasználódásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

64

13. táblázat:Befektetett eszközök fedezete és változásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 14. táblázat:Tőkeerősség és változásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 15. táblázat: Kötelezettségek arány és az arányok változásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 16. táblázat: Összehasonlítás, kötelezettségek arányaNagykanizsa Téglagyár Kft.Iparági átlag, 2010


17. táblázat: Tőkefeszültség és változásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 18. táblázat Tőkeáttétel és változásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

19. táblázat: Saját tőke növekedésének mértéke és változásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

20. táblázat: Tőkenövekedési ráta és változásaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010 21. táblázat: Nettó forgótőkeNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

22. táblázat: Forgótőke ellátottságNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010

23. táblázat: Átlagos beszedési és fizetési határidőNagykanizsa Téglagyár Kft. 20052010, nap

24. táblázat: Dinamikus likviditásNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

25. táblázat: Általános eladósodottságNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, 26. táblázat: Eladósodottság foka Nagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

27. táblázat: Nettó eladósodottság fokaNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010,

28. táblázat: Árbevételre vetített eladósodottságNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

29. táblázat: Árbevétel arányos mutatókNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

30. táblázat: Tőkearányos jövedelmezőségi mutatókNagykanizsa Téglagyár Kft. 20052010, %

31. táblázat: Eszközarányos jövedelmezőségi mutatókNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, %

32. táblázat: ROE és ROA mutató összehasonlításaNagykanizsa Téglagyár Kft. 20052010, %

33. táblázat: Élőmunka-arányos jövedelmezőségi mutatókNagykanizsa Téglagyár Kft. 2005-2010, % 1. kép: A nagykanizsai téglagyár a I. világháború után 2. kép: Munka a Nagykanizsa Téglagyár Kft.-nél.

65

Mellékletek: 1. Felhasznált képletek: Befektetett eszközök aránya (%) =

befektetett eszközök összes eszköz

forgóeszközök összes eszköz

tárgyi eszközök tárgyi eszközök + forgóeszközök


Forgóeszközök aránya (%) = Tárgyieszköz-intenzitás (%) =

Tárgyi eszközök elhasználódása (%) =

Befektetett eszközök fedezete (%) = Tőkeerősség (%) =

saját tőke befektett eszközök

saját tőke összes forrás

Idegen források aránya (%) = Tőkefeszültség (%) =

Tőkeáttétel (%) =

tárgyi eszközök nettó értéke tárgyi eszközök bruttó értéke

i deg en forrás összes forrás

i deg en forrás saját tőke

összes eszköz saját tőke

Saját tőke növekedésének mértéke (%) =

Tőkenövekedési ráta (%) =

MSZE saját tőke

saját tőke jegyzett tőke

Forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek Forgótőke ellátottság (%) = Likviditási ráta (%) =

forgótőke összes eszköz

forgóeszközök rövid lejáratú kötelezettségek

forgóeszközök − készletek rövid lejáratú kötelezettségek pénzeszközök Készpénz likviditás (%) = rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási gyorsráta (%) =

66

Dinamikus likviditás (%) =

Általános likviditás (%) =

üzemi eredmény rövid lejáratú kötelezettségek

forgóeszközök kötelezettségek

Eladósodottság mértéke (%) =

kötelezettségek összes eszköz


Eladósodottság foka (%) =

kötelezettségek saját tőke

Nettó eladósodottság foka (%) =

kötelezettségek − követelések saját tőke

Árbevételre vetített eladósodottság (%) = kötelezettségek − ( értékpapír ok + pénzeszközök )

értékesítés nettó árbevétele

Hosszú távú likviditás (%) = Jövedelmezőség =

üzemi eredmény kötelezettségek

eredménykategória vetítési alap

Eszközarányos eredmény (ROA, %) =

adózott eredmény összes eszköz

Működőtőke-arányos eredmény (ROI, %) = Saját tőke jövedelmezősége (ROE, %) =

adózott eredmény müködőtőke

adózott eredmény saját tőke

67

2.

Nagykanizsa Téglagyár Kft. mérlege 2005-2010 A tétel megnevezése A.

I.

Befektetett eszközök IMMATERIÁLIS JAVAK

2005

2006

2007

2008

2009

2010

76510

87087

72806

68898

89704

82478

2665

21139

13919

1060

26804

22556

26279

22556

Alapítás, átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek

19010

12324

2665

2129

1595

1060

525

üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése 73845

65948

58887

67838

62900

59922

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

48207

47906

47621

47351

47102

46853

Műszaki berendezések, gépek, járművek

23338

16802

10267

4858

14941

12322

2300

1240

999

850

857

747


II. TÁRGYI ESZKÖZÖK

Egyéb berendezések, gépek, járművek Tenyészállatok

Beruházások, felújítások

14779

Beruházásra adott előlegek

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési v.á.v. Egyéb tartósan adott kölcsön

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

B. Forgóeszközök

87976

130974

138296

149209

143431

206210

I. KÉSZLETEK

62538

78450

119080

130330

107307

177133

Anyagok

2647

1532

4517

3729

3153

2527

58109

75400

110065

122772

99344

170944

1782

1518

4498

3829

4810

3662

23769

22377

17365

17723

25945

26698

22986

22377

17365

17723

19028

16823

6917

9875

2379

Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-,hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk

Készletekre adott előlegek

II. KÖVETELÉSEK

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések

Egyéb követelések

783

Követelések értékelési különbözete

Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

III. ÉRTÉKPAPÍROK

Részesedés kapcsolt vállalkozással szemben Egyéb részesedés

Saját részvények, üzletrészek

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete

IV. PÉNZESZKÖZÖK

Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások

1669

30147

1815

1156

10179

201

196

718

334

109

129

1468

29951

1133

822

10070

2250

715

2734

9461

17636

8636

12201

Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

1 715

2734

9461

17636

8635

12201

165201

220795

220563

235743

241771

300889

Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

68

A tétel megnevezése D. Saját tőke I.

JEGYZETT TŐKE 58. sorból: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II.

2006

2007

2008

2009

2010

136516

158112

158884

140591

100883

164005

58120

58120

58120

58120

58120

58120

JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE (-)

III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V.

2005

9115

9115

9115

9115

9115

9115

66023

69281

90877

91647

73356

33648

LEKÖTÖTT TARTALÉK

VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK


értékhelyesbítés értékelési tartaléka valós értékelés értékelési tartaléka

VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

E.

Céltartalékok

3258

21596

772

-18293

-39708

63122

0

0

0

0

0

0

27938

42507

48643

83441

105409

107484

27938

42507

48643

83441

105409

107484

17665

26758

18053

16314

céltartalék várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék


I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK

Hátrasorolt köt. kapcsolt vállalkozással szemben

Hátras.köt. egyéb részesedési viszonyban l.v.sz. Hátrasorolt köt. egyéb gazdálkodóval szemben

II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények

Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek

Tartós köt. kapcsolt vállalkozással szemben

Tartós köt. egyéb részesedési viszonyban l.v.sz Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek

III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök

87. sorból: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek

Vevőktől kapott előlegek kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

13215

9207

9349

26423

1622

27714

53586

28681

34264

56906

56906

Váltótartozások

Rövid lejáratú köt. kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési v.l.v.sz Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

5374

6877

3264

3097

147

747

20176

13036

11711

35479

Kötelezettségek értékelési különbözete

Származékos ü. negatív értékelési különbözete

G. Passzív időbeli elhatárolások

29400

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

272

318

109

98

93

105

Halasztott bevételek

475

19858

12927

11613

35386

29295

165201

220795

220563

235743

241771

300889

FORRÁSOK ÖSSZESEN

69

3. Nagykanizsa Téglagyár Kft. eredménykimutatása 2005-2010. sorszám


01.

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

02.

Exportértékesítés nettó árbevétele

I.

Értékesítés nettó árbevétele

03.

saját termelésű készletek állományváltozása

04.

saját előállítású eszközök aktivált értéke

II.

Aktivált saját teljesítmények értéke

III.

Egyéb bevételek

2005

2006

2007

2008

2009

2010

305889

310816

315809

327693

312951

248794

43813

56562

50734

63197

26302

24836

349702

367378

366543

390890

339253

273630

11881

17291

36385

13222

-21973

72863

11881

17291

36385

13222

-21973

72863

664

11897

559

138

16047

17178

III. sorból: visszaírt értékvesztés Anyagköltség

06.

Igénybevett szolgáltatások értéke

178771

195838

217939

234342

156868

148004

24070

21625

26232

32048

30913

07.

32650

Egyéb szolgáltatások értéke

2620

2493

2342

2233

2757

2673

08.

eladott áruk beszerzési értéke

1679

16435

2492

11536

23660

23074

09.

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

207140

236391

249005

280159

214198

206401

92893

91787

92953

89794

72211

58671

9005

9308

9810

11299

39511

4442

34561

33665

33487

33531

34492

17809 80922


05.

747

IV.

Anyagjellegű ráfordítások

10.

bérköltség

11.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

12.

bérjárulékok

V.

Személyi jellegű ráfordítások

136459

134760

136250

134624

146214

VI.

Értékcsökkenési leírás

8793

8503

7887

6539

5708

3503

VII.

Egyéb ráfordítások

7813

23217

9612

21720

26025

31157

585

808

A.

ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

2042

-6305

733

-38792

-58818

41688

13.

Kapott (járó) osztalék és részesedés

14.

részesedések értékesítésének árfnyeresége

15.

befektetett pügyi eszközök kamatai, árfolynyer

188

4495

892

2480

3729

1277

1

1

893

2481

3729

1286

79

642

511

8

756

276

2589

2271

857

865

VII.sorból: értékvesztés

13. sorból: kapcsolt vállalkozásból kapott 14. sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott

16.

15. sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

9

16. sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott

17.

pénzügyi műveletek egyéb bevételei

VIII.

pénzügyi műveletek bevételei

18.

Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszt.

17. sorból: értékelési különbözet

188

4495

1892

18.sorból: kapcsolt vállalkozásnak adott

19.

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítás

20.

19. sorból: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

21.

pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

IX.

pénzügyi műveletek ráfordításai

B.

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE

C.

509

21.Sorból :értékelési különbözet

2401

756

355

3231

2782

-2213

3739

538

-750

947

421

SZOKÁSOS VÁLLAKOZÁSI EREDMÉNY

-171

-2566

1271

-39542

-57871

42109

4025

45891

246

22044

29782

29635

795

11619

7821

X.

rendkívüli bevételek

XI.

rendkívüli ráfordítások

D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

4025

28184

246

21249

18163

21814

E.

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

3854

25618

1517

-18293

-39708

63923

XII:

Adófizetési kötelezettség

596

4026

745

3258

21592

772

-18293

-39708

63122

3258

21592

772

-18293

-39708

63122

F.

ADÓZOTT EREDMÉNY

22.

eredménytartalék igénybevétele osztalékra

23.

Jóváhagyott osztalék, részesedés

G.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

17707

801

70

A Telefon:

Recommend Documents