A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR

A Limagrain Magyarország költséggazdálkodása és jövedelmez ségének elemzése

Küls konzulens: Nedvesi Renáta Operatív konzulens: Simonné Romsics Erika

Gyarmatiné Tóth Georgina Távoktatás Pénzügy/Számvitel szak Számvitel szakirány

2010.

1

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ........................................................................................... 4

2.

Cégismertet ...................................................................................... 6

3.

4.

2.1.

A vállalkozás tevékenysége ..................................................... 6

2.2.

Vet magpiaci helyzet............................................................. 11

2.3.

A Limagrain Magyarország számviteli politikája ................... 12

Költségtani ismeretek, költséggazdálkodás....................................... 15 3.1.

Költség, ráfordítás, kiadás ...................................................... 15

3.2.

Költségek csoportosítása ........................................................ 16

3.3.

A költséggazdálkodás ............................................................ 20

3.4.

A költséggazdálkodás fontosabb módszerei, területei ............ 21

3.4.1.

A költségek tervezése ......................................................... 21

3.4.2.

A költségek elszámolása ..................................................... 23

3.4.3.

A költségek alakulásának elemzése..................................... 24

3.4.4.

A költségek alakulásának ellen rzése ................................. 26

Jövedelmez ség................................................................................ 30 4.1.

A gazdasági hatékonyság elemzése ........................................ 30

4.1.1.

Komplex hatékonyság ......................................................... 34

4.1.2.

Él munka hatékonysági mutató .......................................... 37

2

4.1.3.

Bérhatékonyság mutatói ...................................................... 37

4.1.4.

Eszközhatékonysági mutatók .............................................. 39

4.1.5.

Termelési költségszint mutató ............................................. 41

4.1.6.

kehatékonyság ................................................................ 42

4.2. Jövedelmez ség alakulásának átfogó elemzése ................................ 42 4.2.1.

Árbevétel arányos jövedelmez ség ..................................... 44

4.2.2.

kearányos jövedelmez ség ............................................. 45

4.2.3.

Él munka arányos jövedelmez ség .................................... 46

4.2.4.

Eszközarányos jövedelmez ség .......................................... 47

4.2.5.

Er forrás arányos jövedelmez ség ...................................... 49

4.3. Eredményelemzés............................................................................. 50 4.3.1.

Üzemi, üzleti tevékenység eredmény elemzése ................... 52

4.3.2.

Pénzügyi eredmény elemzése.............................................. 53

4.3.3.

Rendkívüli eredmény elemzése ........................................... 53

4.3.4.

Mérleg szerinti eredmény elemzése .................................... 54

5.

Összefoglaló értékelés ...................................................................... 55

6.

Irodalomjegyzék ............................................................................... 58

Mellékletek .............................................................................................. 60

3

1. Bevezetés A vet magtermesztés a magyar mez gazdaság jelent s, nagy hagyományokkal rendelkez

ágazata. A vet mag, amely kiinduló pontja és dönt

mértékben

meghatározója a növénytermesztés sikerének, mindig is fontos szerepet töltött be a gazdaságban. A piacot jellemz kínálati viszonyok, az élesed verseny és a szigorúbb min ségi el írások megkövetelik a jó min ség , igazolt eredet vet mag használatát. A jövedelmez ség alapja a vet mag el állítás termésbiztonságának megteremtése a hatékonyság és gazdaságosság figyelembe vételével. Napjaink költségtudatos világában a költséggazdálkodásnak egyre nagyobb szerep jut. A jövedelem növelése az értékesítés volumenének emelésével, a gazdálkodás költségeinek, vagy a termelés, forgalmazás költségeinek csökkentésével lehetséges. Egy piaci alapon m köd vállalkozásnál különösen lényeges kérdés az eredményes m ködés és ennek érdekében hozott vezet i döntések. A pontos költséginformációk segítik ezeket a döntéseket, ezáltal a vállalat versenyképességéhez nagymértékben járulnak hozzá. Az információ

azonban

tevékenységér l

a

nemcsak

a

vállalkozás

tulajdonosoknak,

illetve

döntéshozóinak, a

vállalkozási

de

a

társaság

környezetnek

is

elengedhetetlen forrás. A tulajdonosoktól jogos igény a vagyoni helyzet stabil megléte, a vállalkozás megfelel

jövedelemtermel

és osztalékfizet

képessége. A tényleges

költségek ismerete, azok alakulása és elemzése lényeges a potenciális befektet knek is, hogy lehet ségük legyen mérlegelni a befektetési döntéseiket, tisztában legyenek a társaságtól elvárható hozammal és kockázattal. A szállítók és vev k szemszögéb l nézve pedig a kiszámítható üzleti kapcsolatot, a biztonságos pénzügyi helyzetet jelenti a megfelel információ. Végül, de nem utolsósorban a munkavállalók biztos munkahelye, a tevékenység folytatásának ismerete jelenti a kiszámíthatóságot. Az információhoz való hozzájutást, annak megszerzését a számviteli törvény szabályozza.

4

A számviteli törvény célja: „meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítend

elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra

hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.”1 Biztosítja, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér l. A tevékenység költségeinek elemzése az információhoz jutást segíti el , illetve biztosítja, hogy az információ érthet vé váljon a felhasználójának. Dolgozatomban a LIMAGRAIN Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe költséggazdálkodásával és jövedelmez ségével foglalkozom. A költségelemzés során kitérek a költségszerkezet, a költségváltozás, valamint a költségek alakulására ható tényez k

vizsgálatára.

A

vállalkozás

által

a

költségek

elszámolásának,

nyilvántartásának módjára, valamint azok ellen rzésére. A jövedelmi helyzet elemzése során el ször a gazdasági hatékonyság alakulásával foglalkozom a hozammutatók felhasználásának segítségével. A vállalkozás fejl désének mérésére alkalmazom a komplex-, az él munka- és eszközhatékonysági mutatót. A jövedelmez ség szintjének megállapításához a jövedelmez ségi mutatókat használom fel. Végül az eredményelemzés során arra keresem a választ, hogy az eredménykimutatás egyes eredménykategóriái hogyan változtak a vizsgált 3 év során.

1 A számviteli törvény 2009, I fejezet, 1. §, 7.o.

5

2. Cégismertet A francia Limagrain nemesít ház vet mag nemesítéssel és el állítással, valamint a mag értékesítésével foglalkozó cégcsoport. A Limagrain név már ismer sen cseng szerte a világban, így Magyarországon is, azt azonban talán kevesebben tudják, hogy francia eredet cég egy klasszikus szövetkezetet takar. A hatszáz gazdálkodó tagot számláló Limagrain Szövetkezet 100 %-ban tulajdonolja a Group Limagrain Holdingot, amely a világ negyedik legnagyobb vet magcégét megtestesít

vállalatóriás. Ugyanakkor a legnagyobbnak számít azon

vet mag-el állító és forgalmazó vállalkozások sorrendjében, melyek nem vegyipari konszern tulajdonában, vagy azzal szoros kapcsolatban m ködnek. A szövetkezet gazdálkodásának sikeréhez évr l évre 150.000 mez gazdasági vállalkozó járul hozzá. A cégcsoport világszerte több mint 6100 f t foglalkoztat.

2.1. A vállalkozás tevékenysége Limagrain csoport tevékenységének négy f

alappillére a szántóföldi vet mag-, a

zöldség vet mag-nemesítés és forgalmazás, a kertészet és az élelmiszeripar. E négy f terület és a hozzájuk tartozó mez gazdasági és biotechnológiai kutatásfejlesztés alkotják a nemesít

vállalat eredményeit és járulnak hozzá ahhoz a

sokszín séghez, amelyet mind termékpaletta, mind pedig világmárkák bizonyítanak. Fontos megjegyezni, hogy a napraforgó nemesítési munka a Soltis nev vállalatnál történik, amely a Limagrain és egy francia versenytárs, az Euralis tulajdonában van. A foglalkoztatási helyzetkép is nagyon érdekes információt jelent, ugyanis a vállalkozás közel 2 milliárd forintos árbevételét a 2009/2010-es üzleti évben 49 f alkalmazott segítségével érte el.

6

Az értékesítés menete Az értékesítés közvetetten történik, vagyis az eladó és a végs

felhasználó közé

ékel dnek be a forgalmazó, integráló vállalkozások. A vet magot a forgalmazó cég vásárolja meg az el állítótól, majd értékesíti és kiszállítja a termel nek. A forgalmazók munkáját és eredményességét is segítve generálják a vet mag igényeket az el állító cég területi képvisel i a termel k közvetlen megkeresésével. Az árbevétel legnagyobb hányadát a kukorica, a napraforgó és a repce vet mag értékesítés adja, de néhány éve már kalászos gabona vet mag eladásával is b vítették a termékskálájukat. Az értékesítés zsákolt kiszerelés , a zsák súlyát a benne lév mag (1000 mag súly) tömege határozza meg. Kukorica esetében 50 ezer mag/zsák súlya 13-17 kg, napraforgónál 150 ezer kaszat/zsák súlya 10-15 kg és a repce tömege 3,5 millió mag/zsák 15-20 kg. Kukorica árbevétel alakulása 2007/2008

2008/2009

2009/2010

Értékesített mennyiség (zsák)

97 630

90 558

95 071

Nettó ár, Ft/zsák

12 175

14 000

13 860

1 188 645

1 267 812

1 317 684

Nettó árbevétel, ezer Ft

1. táblázat

Napraforgó árbevétel alakulása 2007/2008

2008/2009

2009/2010

Értékesített mennyiség (zsák)

9 832

14 350

15 439

Nettó ár, Ft/zsák

26 500

30 140

32 487

Nettó árbevétel, ezer Ft

260 548

432 509

501 567 2. táblázat

7

Repce árbevétel alakulás 2007/2008

2008/2009

2009/2010

Értékesített mennyiség (zsák)

29 646

39 100

35 857

Nettó ár, Ft/zsák

7 519

8 228

9 087

222 908

321 715

425 833

Nettó árbevétel, ezer Ft

3. táblázat

A Limagrain árbevételének alakulása, eFt

1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0

Kukorica Napraforgó

2008/2009

2009/2010

2007/2008

Repce

1.diagram

8

Cégtörténeti kitekint 1965: Fontos mérföldk nek tekinthet . Ekkor kib vül a tevékenység a kukorica hibridek kutatási és nemesítési programjával, illetve ezek szállítmányozásával Északeurópai országokba. A kukoricanemesítési tevékenység sikere ismertté tette a Limagrain hibridjeit az egész világon. Az eredményes gazdálkodásnak köszönhet en a nemesítési és kutatási tevékenység tovább er södik és lehet vé teszi a cég hibridkínálatának vítését. 1975: a Vilmorin cég felvásárlásával a zöldség és kertészeti növények irányába nyit a francia nemesít cég. 1983: Saját kukorica malom létrehozása, amely hozzájárul a vertikális integráció megvalósításához, azaz nem csak a vet mag értékesítése immáron a cél, hanem a mez gazdasági végtermék feldolgozása és értékesítése. 1995: A Jacuet cég megvásárlásával egy ipari méret pékséget hoz létre a Limagrain Franciaországban. Mindeközben az amerikai piac meghódítása is elkezd dik, kukoricakutató állomás és egy önálló kukorica üzletág létrehozása járul hozzá a tengerentúli fejl déshez. A genetikai bázis id közben kiegészült nagyszámú kanadai, amerikai és egyéb alapanyaggal, mely révén koncentrált és hatékony nemesítési programok indulhattak el. 1998: A Limagrain hosszú távon kíván megbízható partner lenni Magyarországon, és ennek jeleként ebben az évben kísérleti és nemesít állomást létesített hazánkban. A dél-alföldi régióban megvalósuló nemesítési programok célja a magyar viszonyoknak megfelel , valamint a Kárpát-medence országainak igényeit kielégít , piacképes kukorica- és napraforgó hibridek el állítása. Az LG kukorica nemesítési programjai pontosan arra szolgálnak, hogy a sokszín termel i igények mindegyikére megfelel választ adjanak. Ezzel egy id ben márkaképvisleti hálózaton keresztül megkezd dik az LG kukorica és napraforgó hibridek piaci bevezetése hazánkban. 2000: Megalakul a Limagrain Magyarország Kft. és kezdi meg önálló kereskedelmi, el állítói tevékenységét itthon. A viszonteladói hálózat kib vül, az országos

9

lefedettség mez gazdasági integrátorok mellet kis-közepes forgalmazók is terjesztik az LG magokat. Kialakul egy megyei szint területi képviseletei rendszer Budaörsi irodai központtal és Törökszentmiklósi központi raktárral. A vet mag értékesítés mellett egyre nagyobb szerepet kap az itthoni szaporítási lehet ségek kiaknázása, ezáltal stratégiai országgá válunk a kelet közép európai régió vet magellátásában. 2001-2003: a napraforgó hibridek el retörése folyamatos, már a vetésterület 10%-án LG hibrideket használnak. A „Tour de Limagrain” szántóföldi rendezvénysorozat megindítása 4 országos helyszínnel. 2003-2004: a kukorica hibridek között speciális siló hasznosítású hibridek piaci bevezetése, ezzel a mintegy 50.000 hektárra emelkedik az LG kukorica hibridek országos aránya, a napraforgó részarány er södése. Kereskedelmi csapat megszervezése megyei lefedettség eléréséhez. 1 milliárdos éves árbevétel átlépése. 2005: A Limagrain Group megvásárolja a holland érdekeltség

Advantát. Az

akvizícióval tovább er södik Európában az LG márkanév, Magyarországon egyesül kereskedelmi csapat és összegz dnek a piaci részarányok. Az Advanta 2005-ig mintegy 1100 alkalmazottal a világ 5. legnagyobb vet magvállalata volt. A napraforgó hibridek között nóvumként jelenik meg a vegyszer toleráns LG Rimisol a köztermesztésben. 2006:

szi káposztarepce fajta értékesítését kezdi meg a Limagrain, amelyb l 2 év alatt

és azóta is piacvezet fajta válik Magyarországon. 2007: A LIMAGRAIN Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe megalakul. A fióktelep létrehozásának célja, hogy az er források fejlesztésével, b vítésével, a ködés optimalizálásával a piaci részesedés növekedjen, a jövedelmez ség megfelel szint legyen, a vagyon gyarapodjon. Mintegy 3000 hektáron folyik vet mag szaporítás hazánkban megel zve ezzel konkurens nemesít házak el állító felületeit. Kukoricában közel 100 000 zsák 50 ezer szemes kukorica került értékesítésre, az éves árbevétel pedig meghaladja a 2 milliárd forintot.

10

2008-2009: A Limagrain Europe 1,3 milliárd forintos fejlesztést hajt végre a törökszentmiklósi Mg. ZRt. vet magüzemében. Mindhárom növényfajban, kukorica, napraforgó, repce stabilizálódik az LG márka részaránya; árbevétel arányos nyeresége. A Limagrain Magyarország Kft. megsz nik jogutód nélkül és létrejön egy Kelet Közép Európai holdinghoz tartozó magyarországi fióktelep. 2010: Nickerson márkanév alatt a Limagrain mint Európa vezet búza nemesít je, 2 fajtával szi búza értékesítésbe kezd hazánkban. Fajtarepcék mellet hibridrepcék piaci bevezetése.

2.2. Vet magpiaci helyzet Magyarországi növénytermesztés számokban Országunk nedves kontinentális éghajlati övben fekszik, ahol, az éves csapadék mennyisége 500-700mm. A teljes GDP 2,8-3,0% -át teszi ki a mez gazdasági termelés, míg a teljes foglalkoztatottak 5,2%-a dolgozik közvetlenül a mez gazdaságban. A szántóföldi termesztésre alkalmas terület nagysága 4,8 millió hektár; amelyb l a kukorica 1,2 millió; az

szi búza 1,1 millió; a napraforgó 550 ezer; az

szi

káposztarepce 300 ezer hektárt képvisel. A Limagrain nemesít ház mind a négy f szántóföldi kultúrában érdekelt vet mag nemesít ként. A teljes magyar vet magpiaci potenciál, ideértve a kertészeti kultúrákat és apró magvú növényeket is mintegy 50 milliárd forintot tesz ki éves szinten.

Vetésterület, ezer ha 300 1200

550

kukorica szi búza napraforgó szi káposztarepce

1100

2.diagram

11

2.3. A Limagrain Magyarország számviteli politikája Számviteli célkit zés A számviteli politika elve, hogy a számviteli rendszer által nyújtott információk megbízható alapjai lehessenek az elemzéseknek, az eltérések vizsgálatának, megbízható alapot nyújtsanak a gazdasági döntések megalapozásához, ugyanakkor a számviteli rend a hatályos szabályozásnak mindenben megfeleljen. Könyvvezetés módja A gazdálkodó könyveit magyar nyelven, a kett s könyvvitel elvei és szabályai szerint vezeti. A számviteli információs rendszer kialakítása és m ködtetése a gazdálkodó erre kijelölt bels szervének feladata. A könyvvezetés részletes módszereit a számlarend tartalmazza. Könyvvezetés pénzneme A könyvek vezetése magyar forintban történik. Költségelszámolás módja A gazdálkodó könyvvezetésében a költségeket csak az 5. számlaosztályban, költségnemenként számolja el. Könyvelési dátum A gazdasági események a könyvekben az esemény bekövetkeztének napjával (a teljesítés napjával) kerülnek felvezetésre. Ha a teljesítés id pontja egyértelm en nem határozható meg, akkor a gazdasági eseményr l kiállított bizonylat kelte a könyvelési dátum. Bizonylatok feldolgozásának határideje A számviteli bizonylatokat a számviteli törvény és más jogszabályok által el írt határid ben, a nem pénzforgalmat igazoló bizonylatokat - ha jogszabály vagy a számviteli politika más része ett l eltér en nem rendelkezik - legkés bb a tárgynegyedévet követ hó 20-ig kell a könyvekben rögzíteni.

12

Üzleti év Az üzleti év id tartama a naptári évt l eltér . A mérleg fordulónapja az üzleti év június 30. napja. A mérlegkészítés id pontja a fordulónapot követ szeptember 30. A beszámoló formája A LIMAGRAIN Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe a számviteli törvény 9§ (1) bekezdése szerint éves beszámolót és üzleti jelentés készít. Mérleg- és eredménykimutatás változatok A mérleg- és eredménykimutatás választott formája az "A" változat. Eredmény megállapítása Az eredmény megállapításának választott módja az összköltség eljárás. Cash-flow kimutatás A gazdálkodás bemutatása során cash-flow kimutatás is készül, az a kiegészít mellékletnek részét képezi. Üzleti jelentés A beszámoló részeként elkészített üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni és a Kft. képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a vállalkozás gazdálkodásáról, annak fejl désér l egy átfogó elemzést. Ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események részletezésére, a vállalkozás telephelyeinek bemutatására, foglalkoztatás politikájára, a kutatás-fejlesztés területén végrehajtott és jöv beni változtatásokra, illetve a környezetvédelemmel való kapcsolatára. Bels információs rendszer A számviteli információk szolgáltatásának és felhasználásának módját a mindenkori vezetés saját hatáskörében határozza meg. Az LIMAGRAIN Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe független bels ellen rzési apparátussal nem rendelkezik. Az ellen rzés vezet i folyamatban beépített.

13

Jelent s összeg hiba Jelent s összeg nek min sül az egy évben feltárt, egy üzleti évre vonatkozó hibák hatása, ha a saját t ke változásai abszolút értékének együttes összege a vizsgált üzleti évre készített beszámoló eredeti mérlegf összegének 2 %-át meghaladja. Ebben az esetben a feltárt hibák hatása a tárgyévi beszámolóban nem a tárgyévi adatok között, hanem elkülönítetten kerül bemutatásra. Lényeges hibák A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibáknak min sülnek a feltárt hibák, ha összevont és göngyölített hatásukra a feltárás évét megel

üzleti év

mérlegében kimutatott saját t ke legalább 20 %-kal változik. Ismételt közzététel A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló, jelent s összeg hibák feltárása esetén a feltárás évét megel

üzleti év beszámolóját az eredeti és a módosított adatok

bemutatásával, a módosítások kiemelésével a tárgyévi beszámoló közzétételét megel

en ismételten közzé kell tenni. A hibák egyes üzleti évekre gyakorolt hatását

ebben az esetben a tárgyévi beszámoló kiegészít mellékletében kell bemutatni.

14

3. Költségtani ismeretek, költséggazdálkodás Miel tt részletesen rátérnék a költséggazdálkodás témakörre, fontos megemlíteni néhány alapfogalmat.

3.1. Költség, ráfordítás, kiadás Költség Az er forrás felhasználások pénzben kifejezett értéke. A tevékenység folytatásához sokféle er forrást használunk fel. Ezen er forrás felhasználások alapján állíthatjuk össze a költség kalkulációt. Attól függ n, hogy milyen költségeket vizsgálunk, a következ költségkategóriák meghatározására van lehet ség: -

elszámolt közvetlen költség,

-

kalkulált közvetlen költség,

-

teljes költség.

A költségkategóriák a következ képpen függnek össze: Elszámolt közvetlen költség + Felosztásra kerül közvetett költség Kalkulált közvetlen költség + Felosztásra nem kerül költségek (pl. értékesítési költség, igazgatási költség) Teljes költség2

2

Dr.Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 2006. Perfekt

15

Kiadás A gyakorlatban a költség fogalma mellett a kiadás és ráfordítás fogalmát is elkülöníthetjük. A kiadás fogalmának kétféle megközelítése: - üzemgazdasági közelítésben értelmezhetjük a kiadást eszközcsökkenésként; - pénzügyileg viszont a kiadás pénzeszközcsökkenést jelent. Összességében megállapítható, hogy minden költség kiadással jár együtt. 3 Ráfordítás A költség és ráfordítás kapcsolatáról elmondható, hogy a költség a termék el állításához, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, a ráfordítás pedig a kibocsátáshoz, az eredményképz déshez. A ráfordítás egyrészt az id szaki értékesítés bekerülési költsége, másrészr l az értékesítést l független költségek, illetve az eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege. A ráfordítások egy része úgy keletkezik, hogy a korábban elszámolt költség az értékesítéssel ráfordítássá válik. Azokat a költségeket, amelyek az értékesítést l függetlenül ráfordítássá válnak, nem tesszük a bekerülési költségek részévé, azokat az id szak eredménye terhére számoljuk el. 4

3.2. Költségek csoportosítása A költségek ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hogy az ármeghatározás helyes-e. A

költségek

alakulásának

figyelemmel

kísérése

a

vállalkozás

eredményes

gazdálkodásának egyik fontos feltétele, a megbízható jövedelemkimutatás is csak a költségek pontos ismerete alapján lehetséges. A költségek elkülönítése, csoportosítása termékekre, szolgáltatásokra, id periódusokra, szervezeti egységekre és a költségek hatékony ellen rzése a költségek korlátozásához, a költségek minimalizálásához

3 4

, Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 2006. Perfekt

16

nélkülözhetetlen. A számviteli törvény el írásainak megfelel en, ha a vállalkozás összköltség típusú eredménykimutatást készít, a költségeket költségnemek szerint gy jti, ha forgalmi költség típusú eredménykimutatást készít, akkor az értékesítés költségeit közvetlen és közvetett költségekre bontja, de a kiegészít

mellékletben be

kell mutatni a költségek költségnemek szerinti alakulását. Azonban azt is fontos mérlegelni, hogy a törvényi el írásokon túlmen en sokszor a gazdálkodás sajátosságai azok, amelyek a különböz csoportosításokat meghatározzák. Költségnemek szerint Megjelenési forma szerinti csoportosítás, azt vizsgáljuk, hogy a költség milyen tényez felhasználásához kapcsolódik. A költségnemek a felmerült éves összköltséget ölelik fel. Anyagi

jelleg

ráfordítások:

anyagköltség,

igénybe

szolgáltatások értéke, bérköltség, személy jelleg

vett

szolgáltatás,

egyéb

egyéb kifizetések, bérjárulékok,

értékcsökkenési leírás. A költségek költségnemenkénti elszámolására az 5. számlaosztály szolgál. A költségnemek szerinti csoportosítás a

vállalkozásnál

folytatott

tevékenységek

költségeinek költségfajták szerinti csoportosítását jelenti. Összetétel, illetve összetettségük szerint Egyszer (elemi): további részekre nem bontható (pl. anyagköltség, bérköltség), egy költségnemb l állnak. Összetett: több elemi költséget tartalmaz (pl. karbantartási, fenntartási költség) Felmerülési helyük szerint Költséghelyenként: a költség felmerülésekor csak annak helye ismert. Általában itt csak a közvetett költségeket számoljuk el és az elszámolt költségek egy része költségvisel k szerint, kerül további megbontásra. Azok a költségek, amelyek tovább nem oszthatók az eredmény terhére kerülnek elszámolásra.

17

Termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint A csoportosítás a szerint történik, hogy a termelés melyik szakaszában és milyen céllal jönnek létre. Ez alapján a következ 2 kategória különböztethet meg: Alapköltség: adott termeléssel kapcsolatban közvetlenül merül fel. Ide sorolható az anyagköltség, a közvetlen bérköltség, a közvetlen bérek járulékai. Járulékos költség: jellemz en általános költségek, amelyek a vállalkozás irányítási, igazgatási feladataival kapcsolatban merülnek fel, vagyis közvetett költségek. Tervezés, utalványozás, elszámolási mód szerint Közvetlen költség: a költség keletkezésekor tudjuk, hogy mely költségvisel t milyen mértékben terhel. Közvetett költség: a felmerülés id pontjában csak a költséghely ismert. Tevékenység jellege szerint Alaptevékenység költségei Alaptevékenységen kívüli tevékenységköltségek Az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint Holtmunka jelleg költségek: anyagköltség, értékcsökkenési leírás, anyag jelleg egyéb költségek. Él munka költségei: bérköltség, bér jelleg egyéb költség. Tisztajövedelem jelleg költségek: társadalombiztosítási-járulék, cél jelleg adók stb. A fedezeti költségszámítás igénye szerint Proporcionális költségek (termelési volumen vagy más költségjellemz hatására összegükben viszonylag arányosan változnak)

18

változásának

Fix költségeket (a termelés volumenének vagy más költségjellemz nek változására összegükben változatlanok maradnak) Árképzési követelmények szerint Árképzésnél figyelembe vehet (közvetlen) költség. Árképzésnél figyelembe nem vehet költség. A termelés volumenével való kapcsolatuk szerint A termelés mennyiségi és összetétel változása hatására a költségek változása is bekövetkezik. Attól függ en, hogy a különböz költségek hogyan követik ezeket a változásokat, beszélhetünk állandó és változó költség kategóriáról. Állandó költség: összegét a termelési volumen változása nem befolyásolja. Változó költségek lehetnek: -

Arányos: azok a költségek tartoznak ide, melyek a termelés, forgalom mennyiségével arányosan változnak. Ilyen jelleg

költségek a közvetlenül

elszámolt anyagok.

- Degresszív: azokat a költségfajtákat soroljuk ide, amelyek a termelés, forgalom változásával összegükben változnak, a változás mértéke azonban nem haladja meg a termelés változásának mértékét. Ide tartoznak például az üzemi általános költségek vagy a központi irányítás költségei.

- Progresszív: azok a költségek, amelyek összegükben a termelési volumen változásánál nagyobb mértékben változnak. 5

5

Kardos, B.-Dr.Sztanó, I.-Veress, A.: A vezet i számvitel alapjai, 2007 Budapest, Saldo

19

3.3. A költséggazdálkodás A költségek csökkentése minden vállalkozónál alapvet érdek és cél, ezért a vezetés állandó és kiemelt feladatát jelenti. A költséggazdálkodás célja a költségek elkülönítése

termékekre, szolgáltatásokra, id periódusokra, szervezeti egységekre és a költségek hatékony ellen rzése a költségek korlátozásához, a költségek minimalizálásához. Ahhoz hogy mindez megvalósulhasson fontos a költséggazdálkodás eszközrendszerének fejlesztése, továbbá a tervezés hatékonyságának javítása, amely több szempontból is kiemelked vállalati

aktualitással bír a vállalkozások gazdálkodó tevékenységében. Ezért a kontrolling

részeként

lényeges

a

költséggazdálkodás

feladatainak

megvalósítása. Ezek a következ k: A pénzügyi beszámolókhoz szükséges a készletek értékelése és az eladott áruk beszerzési értékének a követése, A vállalat tevékenységei, a termékek, a szolgáltatások és a vev k költségeinek a nyomon követése, Visszacsatolás a folyamatok hatékonyságáról a vezet k és a munkafolyamat irányítói számára. Tehát a költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, melynek középpontjában a költség áll, és tartalmazza annak tervezését utalványozását analitikus nyilvántartását könyvi elszámolását kalkulációját (önköltségszámítását és gazdasági kalkulációját) ellen rzését, elemzését információrendszerének kialakítását6

6

Kardos, B.-Dr.Sztanó, I.-Veress, A.: A vezet i számvitel alapjai, 2007 Budapest, Saldo

20

3.4. A költséggazdálkodás fontosabb módszerei, területei Módszerek: költségváltozási tényez (r) fedezeti költségszámítás felhasználási normák határköltség-számítás standard költségszámítás értékelemzés

3.4.1. A költségek tervezése Célszer költségtervet összeállítani költségnemek szerint az eredménytervezési munka ellen rzése céljából, ez különösen fontos a kisebb vállalkozások esetében, amelyek az összköltségeljárás szerinti eredmény-megállapítást választják költséghelyek szerint nemcsak a közvetett költségekre vonatkoznak, hanem minden költségre végül szükség van arra, hogy jelent s termékekre évenként tervkalkulációk készüljenek Költségtervezés általános módszerei: báziskorrekción alapuló módszer: az elmúlt év tényszámaiból kiindulva kiemeljük a nem ismétl

költségnemeket.

normákra, normatívákra alapozva, valamint nullabázisú költségtervezéssel (ZBB módszer): a közvetett költségek tervezése a "nulláról" indulva történik, és nem csupán az el százalékos növelésével vagy csökkentésével.

21

évi költség átlagolt

Ellen rz módszerként használható: a fedezeti költségszámítás a határköltség számítás és a flexibilis (reagálási fokot alkalmazó) tervezés módszertana. A Limagrain könyvvezetésében a költségeket csak az 5. számlaosztályban, költségnemenként

számolja

el.

A

költségterv

összeállítása

is

kizárólag

költségnemenként történik, de azon belül is csak a legfontosabb költség típusokra terveznek. A következ táblázat tömörítve tartalmazza a költségterv felépítését a 2009/2010-es üzleti évre. Költségterv 2009/2010 Összes költség

Éves

Költségterv

2008/2009

költségterv

2010/2011

Költségnem

2009/2010

Ft Bérköltség

236 673 187

228 548 568

229 000 000

Autó és utazási költségek

70 632 683

59 300 000

64 000 000

Telefon és internet költség

5 916 387

7 000 000

7 000 000

Fajta regisztrációs díj

15 470 080

9 775 736

8 500 000

Egyéb kiadások és bevételek

81 981 535

85 300 000

83 600 000

Értékcsökkenési leírás

16 783 472

26 854 865

26 860 000

Összes költség

427 457 344

416 779 169

418 960 000

4. táblázat

22

A Limagrain költségtervezése egy tevékenység alapú költségelemzési módszert próbál követni, amelynek a f bb lépései a következ k: 1. A szezon elején meghatározzák az éves értékesítend zsákszámot. 2. A

tevékenység

alapú

költségokozók

ismeretében

meghatározzák

a

költségnemenkénti változást. 3. Elvégzik a tervid szaki költségkalkulációt és ezt beillesztik az éves üzleti tervbe.

3.4.2. A költségek elszámolása A költségek elszámolása a következ lehetséges módon történhet: A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli. A vállalkozó költségeit els dlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek számlaosztályokban rögzítik A vállalkozó költségeit els dlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályokba, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztályba könyveli. Költségek elszámolása költségnemek szerint A számviteli törvény el írásai a költségek elszámolására vonatkozóan. Az 5. számlaosztálynak a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell tartalmaznia Az 5. számlaosztályon belül az eredménykimutatást összköltség eljárással készít

vállalkozónak

költségnemnek,

elkülönítetten

kell

kimutatni

az

költségmegtérülésnek

nem

min sül

-

-

egyébként

aktivált,

saját

teljesítmények tárgyévi értékeinek változását, mint a vele azonos nagyságú, közvetlen költségek fedezetét és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét

23

A kiegészít mellékletben a forgalmi eljárás szerinti eredménykimutatást készít vállalkozásnak be kell mutatni az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését és a költségek költségnemenkénti megbontását a törvény 2. számú mellékletének megfelel részletezettséggel. A Limagrain könyvvezetésében a költségeket csak az 5. számlaosztályban, költségnemenként számolja el. Az 5. számlaosztály tagolása részben a Számviteli törvény el írásait követi, részben pedig a társaság tevékenység szerinti költségeit fedi le. Az egyes számlacsoportokban el forduló legjellemz bb költségek a következ k. Anyagköltség: üzemanyag, zsákok,

raklap, vegyszer,

m trágya, anyagköltség

megtérülés. Igénybe vett szolgáltatások költségei: futárszolgálat, szállítás, gépkocsi bérlet, gépkocsi karbantartás, reklám, hirdetés, rendezvényszervezés, piackutatás, kiküldetés, számviteli szolgáltatás, ügyvédi díj, vagyonvédelem, vámügyintézés, termelési szolgáltatás, kutatási költségek, mez gazdasági szolgáltatások Egyéb szolgáltatások költségei: gépkocsi biztosítás, bankköltség, hatósági díjak. Személyi jelleg egyéb kifizetések: saját gépkocsi térítés, internet térítés, reprezentációs költség. A Limagrain költségnemek számlaosztályának az alábontását a melléklet tartalmazza.

3.4.3. A költségek alakulásának elemzése A költségelemzés során arra keressük a választ, hogy a vállalkozás gazdálkodásának eredményessége javulását vagy romlását milyen költségtényez k befolyásolták. A feladat, hogy a befolyásoló tényez k és azok okainak megkeresésével, elemzésével pontos információnk legyen egy kedvez bb költség szerkezet kialakításához. A tulajdonosoknak, illetve a vállalkozás irányítását végz knek információkra lehet szükségük az árak kialakításához, a saját termelés készletek értékeléséhez, a vezet i

24

döntések

el készítéséhez

elszámoláshoz,

a

és

ellen rzéséhez,

költséggazdálkodási

a

vállalkozáson

döntésekhez,

a

belüli

önálló

termék-jövedelmez ségi

vizsgálatokhoz és az eredmény tervezéséhez. Ezek az információigények nemcsak tényszámokra vonatkoznak, hiszen a termelést megel

id szakokban a vezetés döntéseinek el készítéséhez els sorban várható

költség- és árinformációkra, költség- és ártervekre van szükség, tehát a vezetés megbízható, ellen rizhet tervadatokat is igényel. A Limagrain az elemzés során a költségek költségnemenkénti vizsgálatát oly módon végzi, hogy az adott id szak, illetve üzleti év költségeit hasonlítja az el

id szak

költségeivel annak érdekében, hogy pontos képet kapjanak annak változásáról. A kimutatás összeállításához az 5. Költségnemek számlaosztály számláinak adatait használhatjuk fel. A költségeket megjelenési formájuk szerint tartalmazza, és alapvet en a vállalkozásról információt igényl k céljait szolgálja, vagyis extern jelleg .

A költségnemek alakulása 2500000

Költségnemek, eFt

2000000

1500000

2090755

1938111

1404914

1000000 444 250

443246

500000 158349 7951

29432

35 200

0 2007/2008

2008/2009

2009/2010

ANYAGJELLEG RÁFORDÍTÁSOK SZEMÉLYI JELLEG RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS

Üzleti év

3.diagram

25

A költségkimutatásból látható, hogy az összes költségen belül az értékcsökkenési leírás növekedett a legnagyobb arányban, bázisévhez viszonyítva több mint négyszeresére, majd ezt követi a személyi jelleg

ráfordítás, végül az anyagjelleg

költségek

növekedése. Az összes költség 2007.-r l 2009.-re 63,58 %-kal n tt. Az anyagköltség 2008/2009-es dinamikus növekedésének hátterében a vet mag el állítási kapacitás b vítése, illetve annak költségei állnak. Megállapítható az igénybe vett szolgáltatások értékének változásáról, hogy 2009/2010re a 26,5 %-os csökkenést a gépkocsik bérleti díjának megsz nése okozta. A személyi jelleg

költségek 2008/2009-es emelkedésének oka a létszámb vítéssel

magyarázható. Míg 2007/2008-ben 38 f alkalmazott volt, ez a szám 2008/2009-re 50 re n tt. Az értékcsökkenési leírás pozitív irányú változása 2008/2009-ben annak tudható be, hogy a társaság gépkocsi állománya saját tulajdonba került, amelyek elhasználódási költségei már a céget terhelik. Az elmúlt év gyakorlata abban tért el a jelenlegit l, hogy a gépkocsi vásárlás egy lízing társaság bevonásával zajlott, ami a költségek tekintetében kizárólag bérleti díjfizetést jelentett.

3.4.4. A költségek alakulásának ellen rzése A költségtervezési feladatok ellen rzése: A vállalkozás célja olyan költségtervek összeállítása, amelyek megfelel biztosítanak

a

költségekkel

való

gazdálkodás,

a

alapot

költségcsökkentés,

az

önköltségcsökkentés irányításához, a költéség- és önköltség alakulásának elemzéséhez, ellen rzéséhez és a gazdasági döntések megalapozásához. E célok megvalósulásához szükséges ellen rizni, hogy megfelel en készítették- e el a legfontosabb költségek terveit

26

megfelel en alakították-e ki az önköltségcsökkentés vállalkozáson belüli elszámolási rendjét megfelel -e a költségek tervezésének módszere és rendszere a költségtervek kényszerítenek-e takarékosságra a költségtervek tartalma és szerkezete megfelel -e a költséggazdálkodás irányításához A tevékenység lezárását követ en is fontos szerepet kap az elemzés és ellen rzés. Az önköltségcsökkentési tartalékok feltárása szempontjából kiemelked fontossága van az utókalkulációnak. Az utókalkulációk adatai alapján juthatunk olyan lényeges információkhoz,

amelyek

hasznosítása

az

önköltség

kés bbi

csökkentését

eredményezheti. Az önköltség csökkentésére ható tényez ket két f csoportba sorolhatjuk: az els csoportba tartoznak az aktív önköltségcsökkent intézkedések, melyek az önköltség alkotóelemeinek, a termelési költségeknek tényleges csökkenését eredményezik. a második f csoportba tartoznak a gyártmányokat el állító üzemek termelési volumenének növelésére irányuló tevékenységek, melyek révén viszonylagos önköltségcsökkenés következik be a fix és a degresszív költségek területén. Vizsgálni

kell,

hogy alkalmaztak-e

korszer

módszereket,

megfelel en

képzett

szakembereket és hogy a költségtervek összeállításába bevonták-e az érdekelteket. 7 Az éves költségvetési terv ellen rzése a Limagrainnél évente egyszer, decemberben történik.

7

Dr.Birher,I.-Dr.Pucsek,J.-Dr.Sztanó,I.-Dr.Sándor,L.: A vállalkozások tevékenységének gazdasági

elemzése, 2007 Perfekt

27

Költségterv 2008.06.30-2010.06.30 Összes

Összes

Éves

Költsé

Becslés

Költségterv

költség

költség

költségterv

g-terv

2009/2010

2010/2011

2008/2009

2009/2010

Költségnem

2009/2010

%

December Bérköltség

236 673 187

119 522 295

228 548 568

52%

229 000 000

229 000 000

70 632 683

26 583 340

59 300 000

45%

56 900 000

64 000 000

5 916 387

2 426 869

7 000 000

35%

7 000 000

7 000 000

15 470 080

2 550 463

9 775 736

26%

8 500 000

8 500 000

81 981 535

8 092 500

85 300 000

9%

85 000 000

88 000 000

16 783 472

9 343 763

26 854 865

35%

26 860 000

26 860 000

427 457 344

168 519 231

416 779 169

40%

Autó és utazási költségek Telefon

és

internet költség Fajta regisztrációs díj Egyéb

kiadások

és bevételek Értékcsökkenési leírás Összes költség

5. táblázat

Kiindulási alap az éves költségvetési terv táblázata. Az els oszlopban az el

évi

költségek szerepelnek, amely viszonyítási alapként szolgál a következ évi költségek tervezéséhez. A következ

oszlopban a terv ellen rzéskori, ténylegesen felmerült költségek

szerepelnek. A terv ellen rzése mindig egyszer, az adott üzleti év felénél történik. A 2009/2010-es tervezett összes költség a harmadik oszlopban található. A költségterv % azt mutatja meg, hogy az üzleti év felénél az összes tervezett költségb l mekkora részt használtak már fel. A becslés 2009/2010 oszlop az üzleti év felénél az év végére becsülhet összes költséget tartalmazza, amelynek az alapja a költségterv %. Végül a táblázat utolsó oszlopa tartalmaz egy becslést a következ év költségvetésére is.

28

A vállalkozásnál költséghely szint tervezés nem készül. A Limagrain minden évben a költségek alakulásának elemzésével egyidej leg meghatározza a költségek optimalizálására irányuló törekvéseit. Ezek közül néhány: Az el állítási költségek csökkentésével a gazdaságosság növelése. A Limagrain megközelít leg 600 ezer zsák vet magot állíttat el

évente. Ennél a

mennyiségnél 1 euró árcsökkentés 600 ezer euró költségmegtakarítást jelent. Jelent s költségtényez

a gépkocsik vásárlása, üzemeltetése. Ezért ezek

központi beszerzés alá esnek, illetve az azonos típusú gépkocsik vásárlása árel nyhöz juttatja a céget. Eddig az informatikai eszközök beszerzése is központilag történt, a továbbiakban viszont ezt a feladatot a cég informatikai szolgáltató partnere végzi.

29

4. Jövedelmez ség Ebben a fejezetben a Limagrain jövedelmi helyzetét, teljesít képességét vizsgálom. A jövedelmez ség rövid és tömör megfogalmazásban annyit jelent, hogy a vállalat a rendelkezésére álló er forrásokat milyen eredménnyel képes felhasználni. Ennek alapjául szolgálnak a mérleg és eredménykimutatás adatai, a statisztikai információk, illetve a kiegészít

számviteli adatok. Ezen belül a vállalat vagyoni helyzetének

megismerésében a mérlegb l nyert adatok nyújtanak segítséget, azt különböz mutatószámokkal vizsgálhatjuk, amelyet a 4.2 fejezetben mutatok be részletesen. A gazdasági hatékonyság szorosan összefügg a jövedelmez séggel, az a ráfordítások, és a hozamok viszonyának vizsgálatán keresztül értékeli a jövedelmez séget. Amíg a jövedelmez ség csak pénzértékben mérhet , addig a gazdaságosság mérésénél ezen kívül naturális és vegyes mértékegységek is alkalmazhatók. Azt fejezi ki, hogy egységnyi ráfordításra milyen nagyságú hozam jut. Minden vállalkozás egyik fontos gazdasági célja valamilyen eredmény elérése, ezen túl a hatékonyság növelése. A gazdaságosság pedig úgy növelhet , ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el. A termeléshez

szükséges

er források

azonban

nem

mindig

állnak

korlátlanul

rendelkezésünkre és a piaci verseny követelményei miatt az anyagi javak termelésének megfelel ütem növeléséhez rendszeresen csökkenteni kell az egységnyi termelésre es er forrás-szükségletet. Így érhetjük el, hogy az anyagi javak termelése gyorsabban növekedjék, mint er forrásaink, vagy akkor is növekedjék, ha egyes er forrásaink (munkaer , föld) nem b vülnek.

4.1. A gazdasági hatékonyság elemzése Egy vállalkozás eredményességének megállapítására az értékesítés nettó árbevételén kívül általánosan használt hozamkategóriák a különböz termelési érték mutatók. A belföldi értékesítés nettó árbevétele a tényleges értékesítési áron, áfa nélkül számított árbevétel. Az értékesítés nettó árbevételét még csökkenteni kell az egyéb ráfordítások között elszámolt fogyasztási és jövedéki adóval is.

30

A kereskedelmi vállalkozások esetében az értékesítés nettó árbevétele mellett gyakran alkalmazott hozamkategória az értékesítési forgalom, mely az értékesítés fogyasztói áron számított (áfát tartalmazó) összege.

A termel tevékenységet folytató vállalkozás esetében a hozammutatók között kiemelt szerepet játszanak a termelési érték egyes mutatói. Fontosabb hozammutatók: bruttó termelési érték, anyagmentes termelési érték, nettó termelési érték, hozzáadott érték. Bruttó termelési érték: a vállalkozás tárgyid szaki teljes hozamértékét jelenti. Anyagmentes termelési érték: a bruttó termelési értékb l kiindulva számítható, az anyagjelleg ráfordítások összegével csökkentve azt. Nettó termelési érték: a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálatnak és a munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója, miután a vállalkozás által létrehozott új értéket számszer síti. Hozzáadott érték: a bruttó hazai termék vállalkozásszint megfelel je. Tiszta jövedelem: a nettó termelési értékb l elvesszük a bérköltséget és a személyi jelleg egyéb kifizetések összegét. Vállalkozási pénzjövedelem: a vállalkozásnál realizált

nettó pénzjövedelmet

számszer síti, amely a vállalkozás fejlesztésére fordítható pénzeszközök legf bb alkotója. 8

8

Dr. Bíró T. – Kresalek P. – Dr. Pucsek J. – Dr. Sztanó I. : A vállalkozások tevékenységének komplex

elemzése

31

A Limagrain fontosabb teljesítmény mutatóinak alakulását mutatja a következ táblázat.

Mutató megnevezése

2008.06.30

2009.06.30

2010.06.30

Ezer Ft

Bruttó termelési érték + Értékesítés nettó árbevétele

1 684 809

2 586 336

2 620 700

0

4 269

2 376

1 684 809

2 582 067

2 618 324

Bruttó termelési érték

1 684809

2 582 067

2 618 324

- Anyagköltség

864 960

1 464 085

1 678 960

- Anyagjelleg szolgáltatások értéke

537 250

461 179

395 170

= Anyagmentes termelési érték

282 599

656 803

544 994

282 599

656 803

544 194

7 951

29 432

35 200

274 648

627 371

508 994

Nettó termelési érték

274 648

627 371

508 994

- Bérköltség

100 652

260 886

288 228

- Személyi jelleg egyéb kifizetések

16 781

55 904

45 793

= Tiszta jövedelem

157 215

310 581

174 973

158 349

443 246

444 250

+ Értékcsökkenési leírás

7 951

29 432

35 200

+ Adózás el tti eredmény

13 108

43 572

-200 758

= Hozzáadott érték

137 290

370 242

278 692

Adózás el tti eredmény

13 108

43 572

-200758

+ Értékcsökkenési leírás

7 951

29 432

35 200

= Vállalkozási pénzjövedelem

21 059

73 004

-165 558

- Eladott áruk beszerzési értéke = Bruttó termelési érték Anyagmentes termelési érték

Nettó termelési érték Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenés = Nettó termelési érték Tiszta jövedelem

Hozzáadott érték Személyi jelleg ráfordítások

Vállalkozási pénzjövedelem

6. táblázat

A számított teljesítmény értékek azt mutatják, hogy a vállalkozás hozamai dinamikusan növekedtek 2008/2009-es üzleti évre. A bruttó termelési érték növekedésére leginkább

32

az értékesítés árbevételének jelent s emelkedése volt befolyással, különös tekintettel az exportértékesítés árbevételére. A bruttó termelési érték az els következ évben 1,4 %-kal változott az el

évben 53,2%-kal, a

évihez viszonyítva.

Az anyagmentes termelési érték a vizsgált második évben több mint kétszeresére emelkedett, a következ évben csökkent, mértéke 17 % volt. Az anyagmentes termelési érték növekedése azért volt nagyobb mérték a bruttó termelési érték növekedésénél, mert az anyagköltség és igénybevett szolgáltatások együttes értéke nem követte a nettó árbevétel növekedésének mértékét. 2009/2010-ben viszont megfordult a tendencia, a költségek nagyobb mértékben n ttek, mint az árbevétel, ezért következhetett be a visszaesés. A nettó termelési érték 2009-re megkétszerez dött annak ellenére, hogy az értékcsökkenési leírás majdnem négyszerese lett a 2008-as értéknek. A következ évben itt is érvényesül a csökkenés, az amortizáció kis mérték emelkedése mellett a nettó termelési érték 18,9 %-kal esett vissza. A tiszta jövedelem a vizsgált els évben 97,6%-kal növekedett, a következ évben viszont majdnem a felére, 43,7 %-kal csökkent. A javulás mértéke a bérköltség és személyi jelleg

kifizetések jelent s emelkedése miatt elmarad a nettó termelési

értékét l 2008/2009-ben. A hozzáadott érték mutató növekedésének mértéke megközelíti a személyi jelleg ráfordítások emelkedésének mértékét. 2008/2009-re több mint kétszeresére emelkedett, 2009/2010-re viszont majdnem 25 %-kal esett vissza a mutató értéke. A vállalkozásnál realizált pénzjövedelem 2008/2009-re több mint háromszorosára növekedett, a következ

évben a negatív adózás el tti eredmény következtében

rendkívüli visszaesés volt tapasztalható. Ennek egyik oka a jelent s mértékben megn tt egyéb ráfordítások, illetve az anyagköltség összege. Az el bbi mögött az utólag adott engedmények növekedése áll.

33

A Limagrain termelési érték mutatói 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000

2007/2008 2008/2009

500000

2009/2010

0 -500000

3.diagram

4.1.1. Komplex hatékonyság A komplex hatékonyság a közvetlen hatékonysági mutatók csoportjába tartozik. Jellemz jük, hogy ezeknek vagy a számlálójában, vagy a nevez jében eredmény kategória, pl. termelési érték, hozam, jövedelem található. A közvetlen hatékonyság mutatóiról elmondható, hogy részben egyenes, részben fordított mutatók. Amennyiben a hozam, termelési érték, jövedelem a mutató számlálójában van, akkor egyenes hatékonysági mutatóról, ha nevez jében, akkor fordított hatékonysági mutatóról beszélünk. Az egyenes hatékonysági mutatók közé tartozik a területi termékenység, a munkatermelékenység, az eszközhatékonyság, a költséghatékonyság, a jövedelmez ség mutatói.

34

Fordított hatékonysági mutatók a területigény, munkaer igény, eszközigény, ráfordításigény, költségigény, önköltség, költségszint mutatók. Ha a hatékonysági mutatóknak sem a számlálójában, sem a nevez jében nem található meg az eredményre utaló hozam, termelési érték, jövedelem, csak a tágan értelmezett ráfordítás kategóriák viszonylanak egymáshoz, azok a közvetett hatékonysági mutatók. Ezek között találhatók a területellátottság, munkaer ellátottság, eszközellátottság, ráfordításellátottság, költségellátottság mutatói. A hatékonysági mutatók rendszerében minden mutató fontos lehet, a legfontosabbak többnyire a közvetlen hatékonysági mutatók között vannak. Mivel csak az a gazdálkodás igazán hatékony, amely jövedelmet is eredményez, kiemelked

fontosságúak a jövedelemmel összefügg

hatékonysági mutatók.

A komplex hatékonyság elemzéséhez 2 fontos mutató nyújt segítséget, a lekötött termelési tényez k hatékonysága, illetve a ráfordítás hatékonysági mutató. A lekötött termelési tényez k hatékonysága azt mutatja meg, 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez re mekkora nettó termelési érték jut. A mutató felhasználható a vállalkozás fejl désének mérésére és a versenytársakhoz történ

viszonyításra. Azt fejezi ki, hogy a felhasznált er források együttesen

produkálják azt a hozamot, amelyet a vállalkozás a termelési tényez kt l elvárhat.9

9

Dr. Bíró T. – Kresalek P. – Dr. Pucsek J. – Dr. Sztanó I. : A vállalkozások tevékenységének komplex

elemzése

35

A lekötött termelési tényez k összegének megállapítása 2008.06.30

Megnevezés 1. 2.

szaki berendezések, gépek, járm vek Egyéb berendezések

4.

Készletek

5.

Összes lekötött eszköz (1+2+3+4)

6.

Bérköltség

7.

Személyi jelleg egyéb kifizetések

8.

2010.06.30

ezer Ft

Ingatlanok

3.

2009.06.30

Összes bér (6+7)

1 087

1 140

24 501

36 285

34 569

41 943

90 502

92 592

116 646

0

351 370

536 856

127 874

479 671

719 946

100 652

260 886

288 228

16 781

55 904

45 793

117 433

316 790

334 021 7. táblázat

A komplex gazdasági hatékonyság alakulása Ft-ban 2008.06.30

Megnevezés

2009.06.30

2010.06.30

Ezer Ft

100 Ft súlyozott lekötött termelési

tényez re

jutó

115,91

94,18

68,3

nettó termelési érték 8. táblázat

Akkor mondhatjuk elfogadhatónak az értéket ha az 100 felett van. Az árbevétel, illetve a mérleg szerinti eredmény dinamikus növekedése ellenére a komplex hatékonyság 2007/2008-ról a következ

üzleti évre csökkent, és további

csökkenés következett be a ráfordítás hatékonyság romlása miatt.

36

A hatékonyság visszaesése több okra is visszavezethet . 2009-re a bérköltség több mint kétszeresére emelkedett, a személyi jelleg egyéb kifizetések növekedése meghaladja az el

évi háromszorosát. Ennek magyarázata a termelés és létszám kapacitás vítésével van összefüggésben. Ugyanakkor a készletek megjelenésével az összes

lekötött eszköz értéke jelent sen megnövekedett a hatékonyság rovására. A változás oka abban keresend , hogy a fióktelep létrehozásával a vet mag el állítás a cég egyik üzletága lett, amely nemcsak az árbevétel, de a költségek terén is jelent s ráfordítás változást jelentett.

4.1.2. Él munka hatékonysági mutató Termelékenység mérésére szolgáló mutató. Önmagában azonban nem jellemzi jól a termelékenység valóságos szintjét, azt számos tényez befolyásolhatja. Hatással van rá például a termékszerkezet változása. Él munka hatékonyság változása a Limagrainnél 2008.06.30

2009.06.30 Ezer Ft

2010.06.30

1 f re jutó bruttó termelési érték

54 349

75 943

53 435

1 f re jutó nettó termelési érték

8 860

18 452

10 388

Megnevezés

9. táblázat

Az él munka hatékonyság kezdetben javult, majd újra a 2007/2008-as szintre esett vissza. Amíg 2008-ban 1 f re 54 349 ezer Ft nettó hozam jutott, 2009-ben már 75 943 ezer Ft, 2010-ben pedig 53 435 Ft-ra csökkent. Megállapítható, hogy az él munka hatékonyság a vizsgált id szakban 1,68 %-kal romlott.

4.1.3. Bérhatékonyság mutatói Egy vállalkozásnál az él munka felhasználás költsége is befolyásolja a hatékonyság alakulását, ezért fontos figyelemmel kísérni a vállalkozás bérpolitikáját, valamint az

37

ösztönzési rendszerét. A bérhatékonysági mutató a vállalkozás által kifizetett bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. A mutató értékét akkor tekintjük kedvez nek, ha az minél magasabb értéket vesz fel. Az él munka felhasználás költségei között kell a bérköltségen kívül figyelembe venni a személyi jelleg ráfordításokat is, és érdemes az alábbi mutatót is megvizsgálni: A bérigényességi mutató a bérhatékonyság reciproka, vagyis azt mutatja meg, hogy egységnyi nettó termelési érték el állításához mekkora bérköltség (él munka felhasználás) szükséges. A mutató értéke akkor kedvez , ha minél kisebb. A bérhatékonyság és bérigényesség alakulása a Limagrainnél 2008.06.30

2009.06.30

2010.06.30

Megnevezés Ft 100 Ft kifizetett bérre jutó nettó termelési érték

272,87

240,48

176,59

100 Ft kifizetett személyi jelleg ráfordításra jutó nettó termelési érték

1 636,66

1 122,23

1111,51

100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges bérkifizetés

36,65

41,58

56,63

10. táblázat

A bérhatékonysági mutató 2008 és 2010 között folyamatosan romlott. Ennek magyarázata, hogy a vizsgált id szakban a bérköltség emelkedésének mértéke meghaladta a nettó termelési érték növekedés mértékét. A bérköltség emelkedésének oka

egyrészt

a

létszámváltozással,

másrészt

magyarázható.

38

a

bérszínvonal

emelkedésével

A vállalkozás érdeke a bérhatékonyság javítása, amely során az elérhet nettó hozam növelése els sorban a nettó árbevétel növelésével lehetséges. A bérigényességr l elmondható, hogy a vizsgált 3 év során kedvez tlen irányú változás figyelhet meg. 2009-re 13 %-kal, közel 5 000 Ft-tal, 2010-re 36 %-kal, azaz 15 000 Fttal többet fizetett a vállalkozás 100 Ft nettó termelési érték el állításáért az el id szak értékeihez viszonyítva. A bérigényesség javítására is célszer

odafigyelni, a bérszínvonal emelés mértéke

lehet leg ne haladja meg a várható, illetve tervezett árbevétel növekedésének mértékét.

4.1.4. Eszközhatékonysági mutatók A lekötött tárgyi és forgóeszközök által képz dött új érték el állítását fejezik ki. A mutató alkalmas a vállalkozáson belüli hatékonyság, illetve más vállalkozásokkal összehasonlító elemzésre is. Az eszközhatékonyság vizsgálatánál nem lehet figyelem nélkül hagyni a részmutatók befolyásoló hatását. Számításuk: Az eszközhatékonyság vizsgálata a Limagrainnél 2008.06.30

2009.06.30

2010.06.30

Megnevezés Ft Lekötött eszközök hatékonysága

214,78

130,79

70,7

Tárgyi eszköz hatékonyság

202,03

485,95

268,22

0

178,55

94,81

Készlethatékonyság

11. táblázat

A lekötött eszköz hatékonyságának változásából arra lehet következtetni, hogy 2009-re a lekötött eszközállománnyal 40 %-kal alacsonyabb termelési értéket hozott létre a vállalkozás. Ez a negatív irányú változás 2010-ben 46 % volt. A nagymérték

39

elmozdulás annak tudható be, hogy 2009-re a lekötött eszközök értéke a készletváltozás következtében 3,75-ször haladta meg az el

évi értéket.

A tárgyi eszköz hatékonyság növekedés hátterében a nettó termelési érték, illetve az értékesítés nettó árbevétel rendkívüli emelkedése áll, 2009-re több mint kétszeresére változott. Ez azt jelenti, hogy 100 Ft tárgyi eszközre 2008-ban 202 Ft, 2009-ben 486 Ft, 2010-ben viszont csak 268 Ft nettó termelési érték jutott. A vizsgált 3. év csökkenése azért következhetett be, mert az árbevétel növekedés mértéke nem követte a tárgyi eszköz beszerzés mértékét. A tárgyi eszköz növekedés hátterében ingatlan vásárlás áll. A készlethatékonyság pozitív változása a vizsgált második évben arra utal, hogy a vállalkozásnak a 2007/2008-as üzleti év végén gyakorlatilag nem volt készletállománya. A következ

évi változás azt mutatja, hogy a vállalkozásnál a készletgazdálkodás

hatékonysága jelent sen romlott. 100 Ft árukészletre 178 Ft nettó termelési érték jutott 2008/2009 év végén, és 95 Ft a 2009/2010-es üzleti év végén, ami már kedvez irányú változásnak mondható. Az eszközigényesség változása a Limagrainnél 2008.06.30 Megnevezés

2009.06.30

2010.06.30

Ft

100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges összes lekötött eszköz érték

46,56

76,46

141,44

100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges tárgyi eszköz lekötés

49,5

20,58

37,28

100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges készlet felhasználás

0

56

105,47 12. táblázat

Az eszközhatékonysági mutató reciproka az eszközigényesség, amely azt fejezi ki, hogy 100 Ft nettó terméket mekkora eszköz lekötéssel lehetett el állítani a vállalkozásnál.

40

A tendencia mindhárom mutatónál megegyezik az eszközhatékonyság alakulásával. 100 Ft nettó termelési értéket 2008/2009-ben 64,2 %-kal több lekötött eszközzel lehetett el állítani, míg 2009/2010-ben ez a változás + 85 % volt. A változás a termelés színvonalának gyengülésével magyarázható. 100 Ft nettó termelési érték 2007/2008-ban 49,5 Ft tárgyi eszköz lekötést igényelt, és 2008/2009-ben javult a tendencia 28,92 Ft-tal, azaz 41,6 %-kal. A vizsgált utolsó évben már hatékonyság romlás figyelhet

meg, az el

évihez képest 16,7 Ft-tal több

eszközlekötést igényelt 100 Ft nettó hozam el állítása. A készletigényesség változása is kedvez tlen irányú 2008/2009-ben.

4.1.5. Termelési költségszint mutató A termelési költségek összetev i a Limagrainnél 2008.06.30 Megnevezés

2009.06.30

2010.06.30

Ezer Ft

Anyagköltség

864 960

1 464 085

1 678 960

Igénybevett szolgáltatások

537 250

461 179

395 170

2 434

12 847

16 625

158 349

443 246

444 250

7 951

29 432

35 200

1 570 944

2 410 789

2 570 205

Egyéb szolgáltatások Személyi jelleg ráfordítások Értékcsökkenési leírás Összes termelési költség

13. táblázat

Fordított

hatékonysági

mutató.

Megmutatja,

hogy a

vállalkozás gazdálkodó

tevékenységének teljes hozamértéke az adott id szakban mekkora ráfordítást igényelt. Kedvez az érték, ha 100 % alatti és minél jobban elmarad attól.

41

A termelési költségszint alakulása a Limagrainnél 2008.06.30 Megnevezés

2009.06.30

2010.06.30

%

Termelési költségszint

93,24

93,37

101,87 14. táblázat

A 2008/2009-es termelési költségszint alig változott az el

évihez képest, de a mutató

viszonylag magas értéke azt mutatja, hogy az el állított bruttó hozam alig haladja meg az összes ráfordítás értékét.

4.1.6.

kehatékonyság

A mutató megmutatja, hogy a vállalkozás egységnyi sajátt ke – felhasználással mekkora bruttó hozamot ér el. 2008.06.30 Megnevezés

kehatékonyság

2009.06.30

2010.06.30

Ezer Ft 133,89

71,77

-21,24 15. táblázat

Elmondható, hogy a vállalkozás egységnyi sajátt ke felhasználással a 2008/2009-es üzleti évben 52,6 %-kal kevesebb bruttó hozamot teljesített az el

évhez viszonyítva.

Ennek oka, hogy a saját t ke növekedésének mértéke lényegesen meghaladta a bruttó termelési érték növekedés mértékét. A mutató értéke 2009/2010-ben negatív értéket vett fel a saját t ke elvesztése miatt.

4.2.

Jövedelmez ség alakulásának átfogó elemzése

A jövedelmez ségi mutatók a vállalkozás és annak vezetési teljesítményér l adnak információt. Ezek az információk hasznosak lehetnek a vállalkozással üzleti kapcsolatban álló vagy potenciális partnereknek, így a megrendel knek, a szállítóknak

42

és a befektet knek, ezen kívül a vállalati menedzsment és az alkalmazottak is képet kapnak a vállalkozási tevékenység id beli alakulásáról. A jövedelmez ség elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk. A Számviteli törvény el írása szerint a jövedelmez ség alakulását a kiegészít

mellékletben is be kell mutatnia a vállalkozásnak. A törvényi

szabályozáson túl a vállalkozás piaci érdeke a jövedelmez ségi mutatók vizsgálata. Elemzésével a jövedelmez ség változás legfontosabb befolyásoló tényez inek kimutatására, a vállalkozás meglév gyenge pontjainak meghatározására, ezáltal a piaci pozíciójának javítására nyílik lehet ség. A jövedelmez ség során figyelembe vehet eredménykategóriák: értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg), üzemi tevékenység eredménye, szokásos vállalkozási eredmény, adózás el tti eredmény, adózott eredmény, mérleg szerinti eredmény, relációs eredmény Az alkalmazható vetítési alapok: értékesítés nettó árbevétele, az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel növelt összege, saját t ke összege, a lekötött eszközök nettó értéke és a készletek összege, az összes eszközérték, bérköltség, személyi jelleg ráfordítások,

43

vállalkozás átlagos állományi létszáma, a relációk (f piacok) szerinti árbevétel. 10

4.2.1. Árbevétel arányos jövedelmez ség Ezek a mutatók azt fejezik ki, hogy az árbevételnek, illetve bevételeknek mekkora része maradt meg a vállalkozásnál eredményként. Kedvez nek akkor mondható a mutató, ha az növekv tendenciát mutat. A mutatók kialakításánál fontos elvárás a tartalmi megfeleltetés. A megfeleltetés igénye azt jelenti, hogy a használt bevételi és eredménykategóriák tartalmilag összhangban legyenek egymással, azaz az egyes eredménykategóriákat mindig csak olyan bevételi tételhez szabad viszonyítani, amely részt vett az eredmény képz désében. Árbevétel arányos jövedelmez ségi mutatók a Limagrannél

Megnevezés Árbevétel arányos üzemi eredmény Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény Árbevétel arányos adózás el tti eredmény

2008.06.30

2009.06.30 Ft

2010.06.30

0,80

1,73

-7,51

0,81

1,68

-7,51

0,78

1,67

-7,53 16. táblázat

Az árbevétel arányos jövedelmez ség vizsgálata során megállapítható, hogy 2007/2008ban a vállalkozás árbevételének nagyon kis hányadát teszi ki az eredmény, 100 Ft nettó árbevétel és egyéb bevétel összegére 0,80 Ft árbevétel jut.

10

Dr. Bíró T. – Kresalek P. – Dr. Pucsek J. – Dr. Sztanó I. : A vállalkozások tevékenységének komplex

elemzése, 2007 Perfekt

44

Elmondható, hogy a változás a következ évben pozitív irányú, de még így is messze elmarad a kedvez

megítélést l, majd 2009/2010-re a vállalkozás gazdálkodása

veszteséges lett. Az alacsony jövedelmez ség egyrészt magyarázható az anyagköltség, másrészt az igénybe vett szolgáltatások értékének magas részarányával. Ezek növekedésének mértéke (38%) elmarad az árbevétel növekedésének mértékét l (53,5%) a következ években, ami az üzemi eredmény, illetve a mutató értékének növekedését eredményezte. A vizsgált 3. évben a mutató értéke negatív, mivel ebben az évben nem keletkezett eredmény a vállalkozásban. Ennél és a következ

mutatóknál is jól látszik a cég

mekkora beruházást hajtott végre. Jelent s költség terhet jelentetett a telek vásárlás és gép beszerzés a vet mag el állítás b vítése érdekében.

4.2.2.

kearányos jövedelmez ség

Ezek a mutatók kifejezik, hogy a saját t ke egy egységével mekkora jövedelmet (eredményt) ért el a vállalkozás a vizsgált id szakban. Ennek megfelel en számításuk úgy történik, hogy az egyes eredménykategóriák összegét kell viszonyítani a saját t ke nagyságához. A mutatók alakulása akkor mondható kedvez nek, ha értékük folyamatosan növekszik. A különféle eredménykategóriákból számított mutatók egymáshoz viszonyított változása pedig azt mutatja meg, hogy a vállalkozás mely gazdálkodási területe milyen mértékben

jövedelmez

(a

vállalkozás

f tevékenysége,

pénzügyi

m veletek

eredményhatása, rendkívüli események). A fentiek közül - összhangban a nemzetközi gyakorlattal - kiemelt jelent ség

a

kearányos adózott eredménymutató, amelyet ROE (return of equity) mutatónak is neveznek. Gyakran használt mutató, amely a vállalkozás vezet inek érdekeltségi rendszerével szoros kapcsolatban van,

45

rámutat a vállalkozás osztalékfizetési képességére, vagy a tulajdonosi, befektet i döntéshez kapcsolódóan a lehetséges maximális t kegyarapodásról nyújt információt. Nemzetközi

gyakorlatban

is

rendszeresen

használt

a

vállalkozások

összehasonlítására. A mutató kifejezi a maximális osztalékfizetési képességet, ha viszonyítási alapként a saját t ke helyett a jegyzett t kével számolunk. Vagyonarányos jövedelmez ség mutatók a Limagrannél 2008.06.30

Megnevezés

2009.06.30

2010.06.30

Ft Üzemi tevékenység eredménye/Saját t ke

107,57

125,65

-

Szokásos vállalkozás eredmény/Saját t ke

107,82

122,4

-

Adózás el tti eredmény/Saját t ke

104,16

121,11

-

Adózott eredmény/Saját t ke (ROE)

100

65,02

-

Mérleg szerinti eredmény/Saját t ke

100

65,02

17. táblázat

A saját t ke arányos jövedelmez ség is tükrözi a vállalkozás veszteséges m ködését. 2009/2010-ben a mutató értéke negatív a saját t ke és eredmény miatt.

4.2.3. Él munka arányos jövedelmez ség Az él munka arányos jövedelmez ségi mutatók az egyes eredménykategóriák viszonyítását tartalmazzák az emberi er forrás felhasználásának kifejezéseként alkalmazandó átlagos állományi létszámhoz (létszámarányos jövedelmez ség). Az emberi er forrás felhasználását a létszám helyett a bérköltség vagy a személyi jelleg ráfordítások értéke adott id szaki nagyságával is ki lehet fejezni (bérarányos jövedelmez ség). A mutatók azt fejezik ki, hogy egy f , illetve 100 Ft bérköltség milyen nagyságú eredményt hozott létre. Ebb l adódóan a mutatók növekedése kedvez a vállalkozás

46

számára. Kiemelt jelent sége van a térbeli összehasonlításnak, azaz más, hasonló profilú vállalkozások megfelel

adataihoz történ

viszonyításnak. A következ

mutatókat érdemes megvizsgálni. Él munka arányos jövedelmez ségi mutatók alakulása Megnevezés

2008.06.30

2009.06.30

2010.06.30

357,05

880,74

-

1 f re jutó adózatlan eredmény (eFt/f )

344,95

871,44

-

1 f re jutó adózott eredmény (eFt/f )

331,16

467,88

-

Bérarányos jövedelmez ség (%)

13,45

17,33

-

Él munka arányos jövedelmez ség (%)

8,55

10,2

-

1 f re jutó szokásos vállalkozási eredmény (eFt/f )

18. táblázat

A vizsgált els évben az 1 f re jutó eredmény 357 ezer Ft, amely a következ évben dinamikusan kedvez

irányban változott. A bérarányos és él munka arányos

jövedelmez ség változása is a fejl dést mutatja. Ez a fejl dés azonban 2009/2010-ben megtorpant a veszteséges m ködés következtében.

4.2.4. Eszközarányos jövedelmez ség Az eszközarányos jövedelmez ségi mutatók alapvet en azt fejezik ki, hogy a tevékenység végzése érdekében lekötött egyes eszközcsoportok milyen mértékben járultak hozzá a vállalkozási jövedelem (eredmény) képz déséhez. Lényeges az alkalmazott eredménykategória és a meghatározott eszközcsoport helyes megválasztása, mert egy-egy mutatóban olyan eszköz nem szerepeltethet , amely nem járult hozzá az adott eredménykategória keletkezéséhez. A mutató magában rejti a torzítás lehet ségét, hiszen a számlálóban szerepl eredmény mindig egy adott id szak végs adata, míg a nevez ben szerepl nettó eszközérték egy fordulónapra vonatkozó, id ponti adat (ez a torzítás feloldható az egyes eszközadatok éven belüli átlagos értékének alkalmazásával). Ennek megfelel en a következ eszközarányos jövedelmez ségi mutatók képezhet k:

47

- üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/(immateriális javak nettó értéke+tárgyi eszközök nettó értéke), - üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/készletek, - üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/(immateriális javak nettó értéke+tárgyi eszközök nettó értéke+készletek), - adózás el tti eredmény/(befektetett eszközök+ készletek), - adózás el tti eredmény/eszközök összesen.

Eszközarányos jövedelmez ségi mutatók alakulása a Limagrainnél 2008.06.30

Megnevezés

1. 2. 3.

4.

5.

Üzemi

eredmény/(immateriális

Üzemi eredmény/készlet eredmény/(immateriális

javak+tárgyi eszköz+készlet) Adózás

el tti

eredmény

2010.06.30

Ft

javak + tárgyi eszközök)

Üzemi

2009.06.30

/

(befektetett eszköz + készlet) Adózás el tti eredmény / összes eszköz

9,74

34,54

-105,31

0

12,87

-37,29

9,74

9,37

-27,54

9,43

9

-27,48

0,62

1,38

-6,34

19. táblázat

2007/2008-ban 100 Ft eszközlekötés jövedelemtermel

képessége 9,74 Ft volt, a

következ évben az érték 34,54 Ft-ra n tt köszönhet en az eredmény pozitív irányú, dinamikus változásának. A vizsgált harmadik évben az eszközállomány növekedése valamint az eredmény csökkenése miatt a mutató negatív, vagyis az eszközök révén a vállalkozás nem ért el pozitív eredményt.

48

Ha a vetítési alapként csak a készleteket vesszük alapul, akkor a tendencia azonos az el

mutatóval. A vizsgált els évben a Limagrain-nek év végi készletállománya nem

volt, ezért 0 az érték, a következ évben 100 Ft készlet állományra jutó eredmény 12,87 Ft. A kiszámított további két mutatónál a vetítési alapok nagyobb arányban növekedtek, mint az üzemi eredmény vagy az adózás el tti eredmény, ezért csökken tendencia tapasztalható. Javult a jövedelmez ség az els két évben, ha az adózás el tti eredményt az összes eszköz állományhoz viszonyítjuk. Ezekben az években az eredmény nagyobb mértékben növekedett, mint az eszköz lekötés.

4.2.5. Er forrás arányos jövedelmez ség A mutató a lekötött eszközérték (befektetett eszközök és készletek) és a bérráfordítás (személyi jelleg ráfordítás) arányos jövedelmez ség alakulásáról nyújt információt.

Megnevezés

2008.06.30

2009.06.30

2010.06.30

Ft Er forrás arányos jövedelmez ség

5,74

5,88

-19,91 20. táblázat

Az er forrás arányos jövedelmez ség is mutatja a fejl dést a vizsgált els években, 100 Ft lekötött eszközre és bérköltségre 5,74 Ft, majd 5,88 Ft eredmény jutott. Azonban az alacsony érték magyarázata az eredményhez viszonyított magas bérköltség aránya. 2008/2009-ben az eredmény növekedése mellett a lekötött eszközérték, ezen belül a készletek nagysága pozitív irányban változott, amely értékek szintén alacsony értéken tartották a jövedelmez séget. A vizsgált harmadik évre a veszteséges gazdálkodás következtében az érték negatív irányú.

49

Összegezve megállapítható a vállalkozás jövedelmez ségr l, hogy az els két évben bár visszafogottan, de növekedés tapasztalható, amelyet minden vizsgált mutató alátámaszt. Ezt a tendenciát szakította meg egyrészt a beruházási projekt, amely jelent s többlet költséget jelentett a fióktelep számára, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolt utólag adott engedmények is hozzájárultak a negatív saját t kéhez. Itt említem meg, hogy a 2009/2010-es éves beszámoló könyvvizsgálata során derült fény néhány hiányosságra, amely az eladott áruk vételára, illetve az utánuk adott engedmények összevezetése során felmerül

elszámolási mód hibájára hívja fel a vállalkozás

figyelmét.

4.3.

Eredményelemzés

A vállalkozási eredmény elemzése során az eredménykimutatás szerint megállapított összegek vizsgálatát végezzük, különös figyelemmel a fedezeti összegre. Az értékelés nemcsak az üzleti év végén, annak lezárása után szükséges, de az év közbeni ellen rzés is nagy jelent séggel bír. Az eredményelemzés 3 szakasza:

Eredménytervezés Évközi, folyamatos elemzés Éves eredmény utólagos elemzése

I. Eredménytervezés Célja: az optimális nyereség elérése. Módszerek: 1) Nagyvonalú minimális nyereség elérésének módszere (fedezeti ponthoz kapcsolatban számolás) az eredményre ható f

tényez k (árváltozás, önköltségváltozás,

volumenváltozás, összetétel változás, közvetett költségváltozás, egyéb bevétel és ráfordítás változás) alakulásának vizsgálata külön-külön. A

50

tényez k a forgalmi költség eljáráshoz kapcsolódnak, az els

négyet

utólagosan is elemezzük. 2) Optimális nyereségtervet segít számítások matematikai módszerekkel. 3) Részletes eredménytervezés minden kategória és részlet eredményének pontos kimunkálása. 4) Az üzleti terv értékelése.

II. Végrehajtás vizsgálata Cél a kit zött cél teljesítésének biztosítása. A várható eredmény évközi folyamat elemzése, rendelések, értékesítés vizsgálata, fedezeti pont és összeg szerepének elemzése.

III. Utólagos elemzés A dolgozatban részletesen az utólagos elemzéssel kívánok foglalkozni. Ennek célja a gazdálkodás eredményességének értékelése. Az eredmény változását vizsgáljuk az el

évhez és az eredménytervhez viszonyítva. Feladata az eredmény javulását vagy

romlását el idéz tényez k és okok feltárása. Az éves jövedelmez ség alakulását alapvet en a következ tényez k befolyásolhatják: értékesített termékek árszínvonala, az értékesített termékek mennyiségének változása, az értékesített termékek közvetlen önköltségváltozása, az értékesítés összetételének változása, a közvetett költségek változása, az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása, pénzügyi m veletek eredményének változása, rendkívüli eredmény változása.

51

A Limagrain eredményének alakulása 2008.06.30

2009.06.30

2010.06.30

Megnevezés Ezer Ft Üzemi (üzleti) eredmény

tevékenység

13 537

45 208

-200 215

Pénzügyi m veletek eredménye

31

-1 171

-175

Szokásos vállalkozási eredmény

13 568

44 037

-200 390

Rendkívüli eredmény

- 460

-465

-368

Adózás el tti eredmény

13 108

43 572

-200 758

Adózott eredmény

12 584

23 394

-209 266

Mérleg szerinti eredmény

12 584

23 394

-209 266 21. táblázat

4.3.1. Üzemi, üzleti tevékenység eredmény elemzése A vállalkozó döntését l függ en az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféle módon állapítható meg: - Összköltség eljárással: mely az eredmény meghatározásában, az üzleti évben felmerült elemi költségek gy jtését és bemutatását hangsúlyozza, és ennek összegét veti össze az árbevétel és az egyéb bevétel, valamint az aktivált saját teljesítmények értékéve. - Forgalmi költség eljárással: mely a tárgyid szaki értékesítési költségekre helyezi a hangsúlyt. A kétféle módon számított eredmény természetesen megegyezik egymással. 11 A Limagrain az üzleti tevékenység eredményét összköltség eljárással állapítja meg.

11

Kardos, B. – Dr. Sztanó, I. – Veress, A.: A vezet i számvitel alapjai, 2007 Budapest, Saldo

52

Az üzemi eredmény a vizsgált els évr l a másodikra pozitívan változott, a dinamikus fejl dés oka egyrészt magyarázható az eladási árak emelkedésével, ugyanakkor a beszerzési árak esetén csak inflációkövet áremelés érvényesül, ami 4-7% körül mozog. Az eredményre és nettó árbevétel növekedésre (utóbbi 53,5 % volt) természetesen pozitívan hatott az értékesített mennyiség növekedése is a kukorica eladást kivéve. A következ évben visszafogottabb áremelkedés valósult meg a kukorica és napraforgó növényeknél, viszont az eladott mennyiség továbbra is pozitívan változott. 2009/2010ben az üzemi eredményt befolyásoló nettó árbevétel kis mértékben, de meghaladta az el

évit, ugyanakkor a ráfordítások növekedésével a gazdálkodás veszteséges lett.

4.3.2. Pénzügyi eredmény elemzése A pénzügyi m veletek eredménye a pénzügyi m veletek bevételeinek és ráfordításainak különbségéb l áll. A forint árfolyam ingadozása nagymértékben hozzájárult a pénzügyi m veletek veszteségéhez. Különösen 2008/2009-ben lett kiugróan magas a pénzügyi ráfordítás, majd ezt követte egy visszafogottabb, de m ég mindig negatív eredmény, amely kedvez tendenciának tekinthet ebben a vállalkozások számára nem túl eredményes gazdasági mikro környezetben.

4.3.3. Rendkívüli eredmény elemzése A társaság rendszeres tevékenységét l független, a rendszeres üzletmenetén kívül es rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások különbözete, a rendkívüli eredmény. Tulajdonképpen a rendkívüli eredmény folyamatosan negatív érték a vizsgált 3 év alatt. Ami ennek az összetételét illeti, el fordul elengedett követelés könyv szerinti értéke, adomány elszámolása és térítés nélküli átadás.

53

4.3.4. Mérleg szerinti eredmény elemzése A társaság mérleg szerinti eredménye, olyan adózás utáni eredmény, amelyet növelhet az eredménytartalékból osztalékra, részesedésre igénybevett, csökkent a mérleggel lezárt év után fizetett, jóváhagyott, részesedés összege. A mérleg szerinti eredmény alakulása követi a vállalkozás jövedelmez ségének tendenciáját. 2007/2008-ban a vállalkozásnál maradó adózott eredmény 12 584 ezer Ft, osztalékfizetés nem történt az adóévben. Az adóévben társasági adó fizetési kötelezettség nem keletkezett, mivel az adóalap módosító tételek egyenlege -13 388 ezer Ft volt, így az adóalap -280 ezer Ft lett. Kizárólag különadó fizetési kötelezettsége volt, ennek összege 524 ezer Ft. A következ évre az eredmény 86 %-os emelkedése köszönhet az árbevétel és egyéb bevétel azonos irányú, 55 %-os növekedésének. Ugyanakkor az adófizetési kötelezettség is jelent sen megn tt. Számottev adóalap növel tétel volt a jöv beni költségekre képzett céltartalék, ennek összege 100 040 ezer Ft. A társaság céltartalékot a ki nem vett szabadságra jutó bérre és annak járulékaira, illetve a vev k bónusz elszámolásaira képzett. Az adóévben a kivezetett eszközök nettó értéke 11 561 ezer Ft volt, szintén adóalap növel tétel. Ezen kívül nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, 694 ezer Ft is pozitív hatású adóalap módosító tétel. Ezek mellett az adóalap csökkent tételek összesen 51 354 ezer Ft volt, ide tartozik az ipar zési adó (18 922 ezer Ft), adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés (32 017 ezer Ft) és adomány összege (415 ezer Ft). Az éves különadó fizetési kötelezettség összeg 1 743 ezer Ft volt. Az ügyvezet ebben az évben sem kapott tevékenységéért járandóságot. 2009/2010-ben a mérleg szerinti eredmény alakulását meghatározta a bevételeket meghaladó ráfordítások nagysága. A különbség -200 215 ezer Ft. Ez a veszteség a saját két is negatív irányban mozdította el, mivel az el

évek nyereségei, az

eredménytartalék nem tudta kompenzálni azt. Az adóévi adófizetési kötelezettség 8 508 ezer Ft volt.

54

5.

Összefoglaló értékelés

A szakdolgozat célja egy olyan vállalat költséggazdálkodásának és jövedelmi helyzetének elemzése, amelynek a jelenléte és gazdálkodása Magyarországon nem túl régre nyúlik vissza, mégis meghatározó szerepl je a mez gazdasági input piacnak. Termékkörét tekintve, a vet mag csak kis, de nélkülözhetetlen részét adja a mez gazdasági termeléshez, ezért nem mindegy, hogy ezt a terméket mekkora költséggel tudja el állítani és értékesíteni. Ezeknek a költségeknek a tudatos tervezése, ellen rzése, a költségekkel való gazdálkodás szorosan kapcsolódik a vállalat kontrolling tevékenységéhez. A Limagrain a költségeket kizárólag költségnemenként gy jti, ezért költségtervezés fióktelepi szinten klasszikus kontrolling módszer alapján nem valósul meg. Mivel költséghelyenkénti, költségvisel nkénti elszámolás nem történik, ezért a költségeket a vállalkozás nem tudja ott kimutatni, ahol azok felmerültek. A költséggazdálkodáson keresztül a jövedelmez ség javítása alapvet

érdeke kell, legyen a vállalkozásnak.

Hatékony költséggazdálkodás pedig csak úgy tud létre jönni, ha biztosított a költségek termékekre történ

felosztása, tényleges gy jtése. Ezért véleményem szerint a

vállalkozás költség tudatosabb tevékenységéhez fontos lenne kialakítani költséghely szerinti elszámolási rendszert, amelyek segítségével a vállalati költségmozgások nyilvántarthatók. Ehhez viszont a kontrolling tevékenység sokkal eredményesebb alkalmazása szükséges. A költségtervezés során éves terv készül és annak az ellen rzése történik meg egyszer az üzleti év felénél. Ezen kívül a stratégiai terv részeként meghatározzák a második éves költségeket is. A tevékenység alapú elemzési módszer alkalmazása részletes költségnemenkénti el rejelzést biztosít. A tervköltségek megállapítására jó alapot biztosítanak az el

évi költségek. Habár a tervköltségek és tényköltségek

összehasonlításakor a tervköltségek korrigálásra kerülnek, a változás okának elemzése, az eltérések okának feltárása nem valósul meg. A Limagrain

2009/2010-es

alacsony

jövedelmez sége indokolttá teszi a költségtudatosabb gondolkodást, az eredményesség javítása érdekében történ beavatkozást.

55

A jövedelmez ség vizsgálata során levonható az a következtetés, hogy a vizsgált els év sikeres gazdálkodását egy eredményesebb év követte. A költségek nagy mérték növekedését az árbevétel dinamikus emelkedése is kísérte, ezt támasztják alá a termelési érték és jövedelmez ség mutatói. A vizsgált harmadik év már a fejl dés megtorpanását hozta. Ennek oka egyrészt az, hogy a vállalkozás jelent s mérték beruházást hajtott végre, amelynek összértéke meghaladta a 100 millió Ft értéket. A pénzügyi válság a Limagrain gazdasági helyzetét is befolyásolja oly módon, hogy a vev követelések állománya rendkívül magas, jelent s mérlegértéket képviselve. Jelent s ráfordítás növekedést okozott a cégnek az utólag adott engedmények elszámolása is. A vállalkozás partnereivel rendszeresen alkalmazza bizonyos mennyiség termék értékesítése utáni adott engedményeket. A készletek mérlegértéke folyamatosan növekedett, ami jelent s t ke lekötést igényel. Ennek a t kének a felszabadítása a készlethatékonyság növelésével fontos vállalati érdek. A kedvez tlen érték részben visszavezethet arra a tényre, hogy a termelés és a fogyasztói igények nem állnak összhangban egymással. Egy népszer fajtából sokszor nem áll rendelkezésre megfelel

mennyiség

átkonvertálják egy másik fajtára vagy a vev

készlet, így a megrendeléseket vagy választ a versenytárs kínálatából. A

kevésbé közkedvelt fajták pedig gyakran a raktárkészletben maradnak. A költségek és ráfordítások ilyen mérték

változása az eredményesség romlását is

el idézte 2009/2010-ben. Ez a negatív irányú változás azonban remélhet leg rövid ideig érinti a vállalkozás tevékenységét és a beruházás mértékével egyenes arányban fog alakulni a jövedelmez ség. Ennek el mozdítására azonban a vállalkozás részér l is szükség van átgondolt intézkedésekre, különös figyelmet fordítva a következ meglátásokra: Fontos feladat a piaci pozíció megtartása és javítása, az értékesítési forgalom növelése. Az exportárbevétel alakulása is azt mutatja, hogy az új külföldi piacok felé történ

nyitás jelent s potenciált rejt magában, ennek kihasználása

hozzájárul a jövedelmez ség javításához. Optimális készletgazdálkodással a pénzügyi helyzet javítása is elérhet lenne.

56

Az értékesítés terv és a termelési terv összhangja a készletgazdálkodás javítását segítené. Kontrolling tevékenység er sítése a költségekkel való tudatosabb gazdálkodás érdekében. A Limagrain jöv jét illet en levonható az a következtetés, hogy multinacionális nagyvállalat révén a magyar fióktelep veszteségeit könnyedén elviseli, azt kompenzálni tudja, ezáltal képes biztosítani a fejl déshez, gazdaságos m ködéshez szükséges er forrásokat. A magyar cégnek azonban szem el tt kell tartani, hogy nemcsak az anyavállalat elvárásainak szükséges megfelelni, de a hazai piacon maradás érdekében a vev k igényeit is maximálisan figyelembe kell venni. Ezért nélkülözhetetlen a változtatás, a vállalat m ködésének átfogó felülvizsgálata és jelent s el relépést jelentene egy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése.

57

6. Irodalomjegyzék

1.

A Limagrain Central Europe Se Magyarországi Fióktelepének hivatalos

honlapja. (dátum nélk.). Forrás: www.limagraincentraleurope.com.

2. Bélyácz Iván: A vállalati pénzügyek alapjai. (2007) Budapest, Aula.

3. Dr.Birher,I.-Dr.Pucsek,J.-Dr.Sándor,L-Dr.Sztanó,I.:A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése. (2007) Gyoma, Perfekt.

4. Dr. Bíró, T.-Kresalek,P.–Dr.Pucsek,J.–Dr.Sztanó,I.:A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (2007) Budapest, Perfekt.

5. Fazekas,G.-G. B.-S. (2003). Bevezetés a pénzügyi és vállalati pénzügyi számításokba. Budapest: Tanszék Kft.

6. Kardos, B.-D. S.-V. (2007). A vezet i számvitel alapjai. Budapest: Saldo.

7. Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai, (2006) Perfekt

58

59

Mellékletek A Limagrain Central Europe Se mérlege 2008.06.30-2010.06.30. 2008.06.30

2009.06.30

2010.06.30

A tétel megnevezése ezer Ft a

b

c

d

e

138971

132461

193593

3025

1767

343

3025

1767

343

TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni érték jogok

135946

129101

189770

1087

1140

24501

36285

34569

41943

13

szaki berendezések, gépek, járm vek Egyéb berendezések, felszerelések, járm vek

90502

92592

116646

14

Tenyészállatok

15

Beruházások, felújítások

16

Beruházásokra adott el legek

1

A.

Befektetett eszközök

2

I.

IMMATERIÁLIS JAVAK

3

Alapítás-átszervezés aktivált értéke

4

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

5

Vagyoni érték jogok

6

Szellemi termékek

7

Üzleti vagy cégérték

8

Immateriális javakra adott el legek

9

Immateriális javak értékhelyesbítése

10

II.

11 12

17 III. 18 19 20

1380

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

800

5300

0

1593

3480

Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

21 22

Egyéb tartós részesedés

23

Egyéb tartósan adott kölcsön

24

Tartós hitelviszonyt megtestesít értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

25

8072

100

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 1593

60

3380

2008.06.30

A tétel megnevezése

2009.06.30

2010.06.30

ezer Ft 26

B. Forgóeszközök

27

I.

KÉSZLETEK

28

Anyagok

29

Befejezetlen termelés és félkész termékek

30

Növendék-, hízó- és egyéb állatok

31

Késztermékek

32

Áruk

33

Készletekre adott el legek

34

II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vev k)

35

1967588

3032930

2968589

0

351370

536856

0

351370

536856

1933229

2565198

2351712

1837988

1971377

1610425

71805

377889

404838

36 37

Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben

38

Váltókövetelések

39

Egyéb követelések

23436

215932

336449

40

III. ÉRTÉKPAPÍROK

0

0

0

34359

116362

80021

133

1082

1606

34226

115280

78415

267

619

1795

267

619

1795

2106826

3166010

3163977

41

Részesedés kapcsolt vállalkozásban

42

Egyéb részesedés

43

Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesít értékpapírok

44 45

IV. PÉNZESZKÖZÖK

46

Pénztár, csekkek

47

Bankbetétek

48 49

C. Aktív id beli elhatárolások

50

Bevételek aktív id beli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív id beli elhatárolása

51

Halasztott ráfordítások

52

Eszközök összesen

61

2008.06.30

A tétel megnevezése

2009.06.30 ezer Ft

2010.06.30

53

D.

Saját

ke

12 584

35978

-123288

54

I.

JEGYZETT T KE

50 000

50000

50000

56

II.

50 000

50000

57

III.

ebb l: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT T KE (-) KETARTALÉK

58

IV.

EREDMÉNYTARTALÉK

59

V.

LEKÖTÖTT TARTALÉK

60

VI.

ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK

61

VII.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

62

E.

55

Céltartalékok

63

Céltartalék a várható kötelezettségekre

64

Céltartalék a jöv beni költségekre

65

Egyéb céltartalék

66

F.

Kötelezettségek

67

I.

72

HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben HOSSZÚ LEJÁRATRA KAPOTT KÖLCSÖNÖK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

73

Átváltoztatható kötvények

74

Tartozások kötvénykibocsátásból

75

Beruházási és fejlesztési hitelek

76

Egyéb hosszú lejáratú hitelek

77

Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben

68 69

70 71

II.

78 79 80

12 584

12584

35978

23394

-209266

100040

30546

0 100040

30546

2 046 553

2987429

3208227

0

0

0

0

0

0

2 046 553

2987429

3208227

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III.

81

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök

82

ebb l: az átváltoztatható kötvények

83

Rövid lejáratú hitelek

84

Vev kt l kapott el legek

62

85

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások

86 87

Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lév vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

88

89 90

G.

Passzív id beli elhatárolások

91

Bevételek passzív id beli elhatárolása

92 93

Költségek, ráfordítások passzív id beli elhatárolása Halasztott bevételek

94

Források összesen

63

192 941

104585

18658

1 822 745

2852256

3169549

30 867

30588

20020

47 689

42563

48492

47 689

42563

48492

2 106 826

3166010

3163977

A Limagrain Central Europe Se eredménykimutatása 2008.06.30-2010.06.30.

Sorszám

A tétel megnevezése

a

b

c

1

1

Belföldi értékesítés nettó árbevétele

2

2

Exportértékesítés nettó árbevétele

3

I.

Értékesítés nettó árbevétele (01+02)

4

3

Saját termelés készletek állományváltozása ±

5

4

Saját el állítású eszközök aktivált értéke

6

II.

Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04)

7

III.

Egyéb bevételek

8

2008.06.30 2009.06.30 2010.06.30

d

e

1612352

1995751

2295615

72457

590585

325085

1684809

2586336

2620700

0

0

0

359

31637

46318

ebb l: visszaírt értékvesztés

9

5

Anyagköltség

864960

1464085

1678960

10

6

Igénybe vett szolgáltatások értéke

537250

461179

395170

11

7

Egyéb szolgáltatások értéke

2434

12847

16625

12

8

Eladott áruk beszerzési értéke

4269

2376

13

9

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

14

IV.

Anyagjelleg ráfordítások (05+06+07+08+09)

15

10

Bérköltség

16

11

17

3218

7140

1407862

1942380

2100271

100652

260886

288228

Személyi jelleg egyéb kifizetések

16781

55904

45793

12

Bérjárulékok

40916

126456

110229

18

V.

Személyi jelleg ráfordítások (10+11+12)

158349

443246

444250

19

VI.

Értékcsökkenési leírás

7951

29432

35200

20

VII. Egyéb ráfordítások

97469

157707

287512

21 22

A.

23

13

24 25

30

13537

45208

-200215

15

96

226

ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

15

ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

16

ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjelleg bevételek

28 29

107419

Kapott (járó) osztalék és részesedés

14

26 27

ebb l: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VI-VII)

ebb l: kapcsolt vállalkozástól kapott

64

31 32 33

17

Pénzügyi m veletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi m veletek bevételei (13+14+15+16+17) 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

34 35

41

865

875

56

961

1101

ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott 19

Fizetend kamatok és kamatjelleg ráfordítások

37

20

ebb l: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

38

21

Pénzügyi m veletek egyéb ráfordításai

25

2132

1276

39

IX.

25

2132

1276

40

B.

Pénzügyi m veletek ráfordításai (18+19±20+21) PÉNZÜGYI M VELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B)

31

-1171

-175

13568

44037

-200390

460

465

368

-460

-465

-368

13108

43572

-200758

524

20178

8508

12584

23394

-209266

12584

23394

-209266

36

41

C.

42

X.

Rendkívüli bevételek

43

XI.

Rendkívüli ráfordítások

44

D.

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)

45

E.

46 47

ADÓZÁS EL TTI EREDMÉNY (±C±D) XII. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII)

48

22

Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre

49

23

Jóváhagyott osztalék, részesedés

50

G.

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23)

65

2. számú melléklet

A Limagrain költségterve 2009/2010 TOTAL EXPENSES 08/09 COST ACCOUNT

LG HU accountancy HUF

SALARY EXPENSES

LCE SA

Total accountancy

EURO

HUF

236 673 187

0

236 673 187

70 632 683

0

70 632 683

CAR INSURANCE

3 083 105

0

3 083 105

CAR RENT

5 548 914

0

5 548 914

CAR REPAIR AND MAINTENANCE

8 346 500

0

8 346 500

HOTEL,RESTAURANT

9 334 441

0

9 334 441

PETROL

19 117 489

0

19 117 489

TAXES ON CAR

24 539 915

0

24 539 915

662 319

0

662 319

5 916 387

0

5 916 387

VARIETIES REGISTRATION FEES

15 470 080

0

15 470 080

OFFICIAL TRIALS

15 470 080

0

15 470 080

OTHER EXPENSES AND INCOMES

81 409 884

2 118

81 981 535

5 770 053

0

5 770 053

28 350

0

28 350

CAR AND TRAVEL EXPENSES

OTHER TRAVEL EXPENSES TELECOMMUNICATIONS

BANK COMMISSIONS CUSTOMS FEES DOCUMENTATION ELECTRICITY,HEATING,WATER EXTERNAL SERVICES INSURANCE:EXCEPT CARS LEGAL AND ACCOUNTING MAINTENANCE AND REPAIR:EXCEPT CARS MATERIAL AND EQUIPMENT OFFICE SUPPLIES POSTAGE

799 096

0

799 096

1 582 015

0

1 582 015

10 159 530

0

10 159 530

329 083

0

329 083

9 342 255

2 002

9 882 597

2 270 098

0

2 270 098

832 629

0

832 629

1 275 395

0

1 275 395

1 123 318

116

1 154 627

30 045 950

0

30 045 950

RENT:EXCEPT CARS RESEARCH AND ANALYSIS (NOT TRIALS)

9 535 838

0

9 535 838

698 998

0

698 998

TAXES AND DUTIES

3 382 853

0

3 382 853

TRAINING

5 179 391

0

5 179 391

TRANSPORT OF SEEDS (DOMESTIC)

1 541 135

0

1 541 135

OTHER EXPENSES

9 649 973

0

9 649 973

RE-INVOICED EXPENSES (GROUP)

2 057 000

0

2 057 000

OTHER OPERATING REVENUES

-4 544 001

0

-4 544 001

REVENUE FROM SERVICES WRITE BACK PROV-TRANSF EXPENSE

-9 340 924

0

-9 340 924

-308 151

0

-308 151

DEPRECIATION ON ASSETS

16 397 657

1 429

16 783 472

TOTAL EXPENSES

426 499 878

3 547

427 457 344

PROMOTORS

66

TOTAL EXPENSES 09/10 - Décembre LG HU accountancy

LCE SA accountancy

Total accountancy

BUDGET

BUSINESS HUNGARY COST ACCOUNT

HUF

EURO

HUF

HUF

SALARY EXPENSES CAR AND TRAVEL EXPENSES

119 522 295 26 301 799

1 039

BUDGET %

09/10

119 522 295

228 548 568

52% 45%

26 583 340

59 300 000

CAR INSURANCE

1 590 556

1 590 556

4 200 000

CAR RENT

4 566 820

4 566 820

7 200 000

CAR REPAIR AND MAINTENANCE

5 691 671

5 691 671

8 400 000

774

209 921

4 500 000

264

3 492 262

6 000 000

FLIGHT TICKET HOTEL,RESTAURANT

3 420 641

PETROL

8 794 846

8 794 846

19 000 000

TAXES ON CAR

1 979 832

1 979 832

9 000 000

OTHER TRAVEL EXPENSES

257 433

257 433

1 000 000

TELECOMMUNICATIONS

2 426 869

2 426 869

7 000 000

35%

VARIETIES REGISTRATION FEES

2 550 463

2 550 463

9 775 736

26%

OFFICIAL TRIALS

2 550 463

OTHER EXPENSES AND INCOMES

7 602 320

8 092 500

85 300 000

9%

BANK COMMISSIONS

3 224 689

3 224 689

6 500 000

130 743

400 000

DOCUMENTATION

0

2 550 463 1 808

120 170

39

ELECTRICITY,HEATING,WATER

1 405 029

1 405 029

1 500 000

EXTERNAL SERVICES

6 949 167

6 949 167

6 000 000

INSURANCE:EXCEPT CARS LEGAL AND ACCOUNTING MAINTENANCE AND REPAIR:EXCEPT CARS

5 980

5 980

200 000

3 590 181

3 590 181

6 550 000

1 124 052

1 124 052

200 000

MATERIAL AND EQUIPMENT

197 788

197 788

650 000

OFFICE SUPPLIES

622 388

622 388

2 000 000

POSTAGE

318 774

382 276

2 000 000

11 829 800

31 000 000

0

0

10 493 576

8 500 000

0

0

PROMOTORS

234

11 829 800

QUOTE PART RENT:EXCEPT CARS RESEARCH AND ANALYSIS (NOT TRIALS)

10 493 576

STORAGE EXPENSE TAXES AND DUTIES TRAINING

0

14 000 000

643 340

643 340

0

1 278 140

1 278 140

5 000 000

0

0

6 928 071

800 000

TRANSPORT OF SEEDS (DOMESTIC) OTHER EXPENSES

6 511 966

RE-INVOICED EXPENSES (GROUP)

4 477 764

4 477 764

0

-5 320 699

-5 320 699

0

OTHER OPERATING REVENUES

1 535

REVENUE FROM SERVICES WRITE BACK PROV-TRANSF EXPENSE

-485 060

-485 060

0

-39 384 725

-39 384 725

0

DEPRECIATION ON ASSETS

9 339 222

17

9 343 763

26 854 865

35%

TOTAL EXPENSES

167 742 969

2 863

168 519 231

416 779 169

40%

67

BUSINESS HUNGARY

COST ACCOUNT SALARY EXPENSES CAR AND TRAVEL EXPENSES CAR INSURANCE CAR RENT

ESTIMATION 09-10

BUDGET 10-11

HUF

HUF 229 000 000

229 000 000

56 900 000

64 000 000

4 200 000

4 500 000

9 000 000

9 000 000

10 000 000

10 000 000

FLIGHT TICKET

2 000 000

4 500 000

HOTEL,RESTAURANT

6 000 000

7 000 000

19 000 000

22 000 000

TAXES ON CAR

5 000 000

5 000 000

OTHER TRAVEL EXPENSES

1 700 000

2 000 000

TELECOMMUNICATIONS

7 000 000

7 000 000

VARIETIES REGISTRATION FEES

8 500 000

8 500 000

8 500 000

8 500 000

85 000 000

88 000 000

7 000 000

7 000 000

0

0

CAR REPAIR AND MAINTENANCE

PETROL

OFFICIAL TRIALS VARIETIES REGISTRATION FEES OTHER EXPENSES AND INCOMES BANK COMMISSIONS CUSTOMS FEES DOCUMENTATION

400 000

400 000

ELECTRICITY,HEATING,WATER

3 000 000

4 000 000

EXTERNAL SERVICES

6 000 000

6 000 000

INSURANCE:EXCEPT CARS

200 000

200 000

LEGAL AND ACCOUNTING

7 500 000

6 500 000

MAINTENANCE AND REPAIR:EXCEPT CARS

2 500 000

2 000 000

650 000

650 000

OFFICE SUPPLIES

2 000 000

2 000 000

POSTAGE

2 000 000

2 000 000

31 000 000

34 000 000

8 000 000

8 000 000

STORAGE EXPENSE

14 000 000

15 500 000

TAXES AND DUTIES

400 000

400 000

2 500 000

3 000 000

0

0

MATERIAL AND EQUIPMENT

PROMOTORS RENT:EXCEPT CARS RESEARCH AND ANALYSIS (NOT TRIALS)

TRAINING TRANSPORT OF SEEDS (DOMESTIC) OTHER EXPENSES

1 000 000

1 500 000

RE-INVOICED EXPENSES (GROUP)

0

0

OTHER OPERATING REVENUES

0

0

REVENUE FROM SERVICES

0

0

WRITE BACK PROV-TRANSF EXPENSE

0

0

DEPRECIATION ON ASSETS

26 860 000

26 860 000

TOTAL EXPENSES

413 260000

423 360 000

68

3.számú melléklet A Limagrain költségszámlái Ledger account 504700 504701 511000 512000 513000 514000 515000 516000 517000 518400 518500 519100 519101 519200 519201 519300 521100 521200 521300 521400 521500 522200 522300 522400 522500 523200 523300 523400 523600 524100 524200 524300 524400 525100 525200 525400 526100

Account name Change in stock finished goods Change in stock finished goods - temporary Áram díj Üzemanyag nem tovább sz. Nyomtatvány irodaszer Tisztítószer-egyéb anyag. Egyéb anyag Véd ruha vegyszer, m trágya Raklap Zsákok Purchases finished goods HG Purchases finished goods HG - temporary Purchases of goods to LCE Purchases of goods to LCE - temporary Purchases finished goods Group Futár & gyors szolgálat Parkolási díj nem sz. Taxi ktg nem sz. Szállítási költség Szállítási, fuvarozási ktg (telephely) Gk. bérleti díj Ingatlan bérleti díj Gépek, berend. bérleti díja Áthárított közös költség Gép, berend. fenntart, jav GK kapcs. ktg Takarítás Informatika karbantartás Reklám ktg Hirdetés Rendezvényszervezés Piackutatás Belf. kiküldetési ktg Külföldi kiküldetés Szállásköltség külf-i partnereknek Telefon ktg

69

Ledger account 526200 526300 527100 527200 527300 527400 527500 528100 529100 529200 529300 529400 529500 529520 529610 529620 529630 529641 529700 531000 532100 533200 533300 541000 551000 552000 552100 553000 553100 554000 557100 557200 558000 558100 559000 560100 560200 560300 560400 560500

Account name E-mail ktg Posta ktg Könyvelés Könyvvizsgálat Ügyvédi dij Forditási ktg nem sz. Üzletviteli tanácsadás Oktatás, továbbképzés Munkaerobérlés Jutalék (commission) Folyoir.szakkönyv ujság Tagsági dij (kamara) Egyéb igénybev.szolgalt. Vagyonvédelmi szolgáltatás Vetämag szolg Trermelési szolgáltatás Kis-anal. szolg /maketing kutatás Vámügyintézés Hatósági díjak, illetékek Bankátutalás ktg-e Gk biztosítási díja Egyéb biztosítások Bérköltség Saját gk.térítés Utazási ktg ter.(bérlet) Internet térités Étkezési hozzájárulás Iskolakezdési tám. Représentácios ktg Természetbeni juttatás munkavállalónak Természetbeni juttatás belf. nem munkavállalónak Betegszabadság Közteherjegy Táppénz 1/3 Nyugdíjbiztosítási jár. Egészség biztositási jár. Egészségügyi hozzájárulás Munkaadói járulék Szakképzési hozzájárulás

70

Ledger account 560600 560700 568100 568200 568300 568400 568500 568600 568700 568800 568900 571000 572000

Account name Rehabilitációs hozzájárulás Egysz.fogl-ból ered kötelezettségek Természetbeni juttatás SZJA Természetbeni juttatás NYDJ Természetbeni juttatás EBJ Természetbeni juttatás MAJ Természetbeni juttatás EHO Gk. SZJA Gk. EHO Gk. MAJ Cégautó adó Terv szerinti écs leírás Egyösszegben elsz.écs leí

71

4.számú melléklet

Képletgy jtemény 1) Bruttó termelési érték = Értékesítés fogyasztási és jövedéki adóval csökkentett nettó árbevétele - ELÁBÉ - Eladott (közvetített) szolgáltatások + Saját el állítású eszközök aktivált értéke + Saját termelés készletek állományváltozása 2) Anyagmentes termelési érték = Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Igénybevett anyagjelleg szolgáltatások 3) Nettó termelési érték = Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás 4) Hozzáadott érték = Személyi jelleg ráfordítások + Értékcsökkenési leírás + Adózás el tti eredmény 5) Vállalkozási pénzjövedelem = Adózás el tti vagy adózott eredmény + Értékcsökkenési leírás 6) Lekötött termelési tényez k hatékonysága =

,

Ö

ó

ö

,

Ö

7) 1 f re jutó bruttó termelési érték = ó

8) 1 f re jutó nettó termelési érték =

72

ó

é

ó

9) Bérhatékonyság=

× 100

(Nettó termelési érték/Személyi jelleg ráfordítás)*100

10) Bérigényesség=

×100

ó

11) Lekötött eszközök hatékonysága =

ó

ó

13) Készlethatékonyság = 14) Eszközigényesség=

15) Termelési költségszint(%) = kehatékonyság =

ó

ó

12) Tárgyieszköz-hatékonyság =

16)

ó

ó

ó

ó ó

17) Árbevétel arányos üzemi eredmény (Ft) = üzemi tevékenység eredménye értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek

18) Árbevételarányos szokásos vállalkozási eredmény (Ft) =

szokásos vállalkozási eredmény árbevétele + egyéb bevételek + pénzügyi m veletek bevételei

19) Árbevételarányos adózás el tti eredmény (Ft) =

20)

adózás el tti eredmény összes árbevétel + összes bevétel

kearányos jövedelmez ségi mutatók (Ft)=

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye saját t ke

73

Szokásos vállalkozási eredmény saját t ke Adózás el tti eredmény saját t ke Adózott eredmény saját t ke

Mérleg szerinti eredmény saját t ke

21) Szokásos vállalkozási eredmény (Ft/f ) = 22) 1 f re jutó adózatlan eredmény (Ft/f ) = 23) 1 f re jutó adózott eredmény (Ft/f ) = 24) Bérarányos jövedelmez ség (%) =

25) Él munkaarányos jövedelmez ség (%) = 26) Er forrásarányos jövedelmez ség =

Ö

74

ó á

öö

ö

é

é

ö

é

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Gyarmatiné Tóth Georgina Születési hely, év: Kiskunhalas, 1976.11.26. NEPTUN kód: P4M8RJ Szak: Pénzügy és számvitel

Szakirány: Számvitel

Konzulens neve:Simonné Romsics Erika

Beosztása: Számviteli mestertanár

A záró dolgozat címe: A Limagrain Magyarország költséggazdálkodása és jövedelmez ségének elemzése. Tanszéki konzultációk igazolása Konzultáció

Konzultáció témája

Tanszéki konzulens aláírása

id pontja 2010.09.04.

A szakdolgozat témavázlatának pontosítása. Költséggazdálkodás területei.

2010.10.06.

A

jövedelmi

helyzet

elemzése.

Szakmai

hivatkozások. Elmélet és gyakorlati rész aránya. 2010.12.16.

Összegzés. Mellékletek tartalma. Egyebek.

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2010.december 16. …………………………..... Tanszéki konzulens aláírása

75