Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BGF Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
DKG-EAST Zrt. Vállalatirányítási rendszerének ismertetése, várható költségek, fedezetek számításának kialakítása szükségszerűsége
Gazdag Árpád Mérnök-közgazdász szak 2012. 1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................. 2 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 4 2. A DKG-EAST Zrt. bemutatása ................................................................................. 5 2.1. A DKG-EAST Zrt. története ....................................................................................... 5 2.2. A vállalat tevékenységének bemutatása...................................................................... 7 2.3. A vállalat fontosabb gazdasági mutatói 2005-2011. évig ........................................... 8 2.4. Kockázatkezelés a pénzügyi, vagyoni helyzet függvényében .................................. 12 2.5. A társaság szervezeti felépítése ................................................................................ 13 2.6. A cég jelenlegi számítástechnikai infrastruktúrája ................................................... 14 3. Vállalatirányítási rendszer JD Edwards ismertetése az üzleti folyamatokon keresztül ......................................................................................................................... 15 3.1. Cikktörzs képzés, ajánlati-vállalkozói modul ........................................................... 16 3.1.1. Cikktörzs ............................................................................................................ 16 3.1.2. Ajánlati és vállalkozói modul............................................................................. 16 3.1.3. Vevői modul ....................................................................................................... 17 3.2. Műszaki modul ......................................................................................................... 18 3.2.1. Darabjegyzék, műveletterv szerepe, felépítése .................................................. 19 3.2.2. Önköltségszámítás .............................................................................................. 20 3.3. Termeléstervezés MRP (anyagszükséglet tervezés) ................................................. 21 3.3.1. Termelési modul ................................................................................................. 21 3.3.1.1. Tény adatok rögzítése ................................................................................. 23 3.3.2. Logisztikai modul beszerzés, raktározás ............................................................ 23 3.4. Karbantartási modul .................................................................................................. 26 3.5. Eszközgazdálkodás ................................................................................................... 28 3.6. Pénzügy-számvitel .................................................................................................... 29 3.7. Projekt modul ............................................................................................................ 31 3.8. Modulok folyamat szerinti bemutatása ..................................................................... 32 4. Jelenlegi rendszer hátránya az utókalkuláció és a megmunkáló gépek villamos energia elszámolásának vonatkozásában ................................................................... 33 5. Észrevételekre (4. pontban) történő javaslatok kidolgozása ................................ 37 5.1. Várható költségek-fedezet I. meghatározása ............................................................ 38
2
5.1.1. Értékesítendő főcikkek várható alapanyag és kereskedelmi áruk költségeinek meghatározása .............................................................................................................. 38 5.1.3. Értékesítendő főcikkek várható személyi jellegű, egyéb és anyagjellegű várható költségeinek meghatározása ......................................................................................... 43 5.2. Villamos energia közvetettből közvetlen költséggé alakítása .................................. 45 5.2.1. Villamos energia felosztásának kialakítása ........................................................ 46 5.2.2. Villamos energia közvetlen elszámolásának JD Edwards ERP rendszer oldali beállításai ...................................................................................................................... 48 5.2.2.1. Önköltségszámítás beállításai ..................................................................... 49 6. Javaslatok várható eredményei ............................................................................... 53 6.1. Várható fedezet-I. meghatározásának eredménye .................................................... 53 6.2. Villamos energia közvetlen önköltség szerinti elszámolásának eredménye............. 54 7. A javaslat jövőbeni alkalmazhatóságának lehetőségei .......................................... 55 8. Összefoglalás ............................................................................................................. 56 9. Mellékletek ................................................................................................................ 57 Ábrajegyzék .................................................................................................................. 61 Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 62 NYILATKOZAT .......................................................................................................... 63
3
1. Bevezetés Korunkban a vállalatirányítási rendszerek egyre nagyobb mértékben jelennek meg a felhasználók (vállalkozások) körében. Az ERP rendszerek rohamos fejlődése és „tömegszerűsége” lehetővé teszi a kevesebb költségből gazdálkodó vállalkozások számára is az elérhetőséget. Ez viszont azt is jelenti, hogy a korábban csak a multinacionális cégék számára elérhető szoftvereknek sokkal szélesebb körben kell tudnia támogatni az üzleti folyamatokat, belső ügyrendeket, méréseket és a különböző gazdasági, logisztikai, termelési állapotokat, mutatókat. Ma már nem elég birtokolni és üzemeltetni egy ilyen rendszert (státusszimbólumként használni, ilyennel rendelkezem), hanem a benne rejlő lehetőségek kiaknázásával és fejlesztésével irányítani és tervezni is tudni kell a vállalkozást. Ebből következik, hogy nem elegendő sokszor az ERP rendszer által kínált standard eszközök használata, hanem számos esetben a vállalkozás adottságaira (képére, speciális igényeire) való „szabás” is elengedhetetlenné válik a gyorsabb döntési helyzetek kialakításához és legjobb döntések kiválasztásához. Az említettek viszont arra engednek következtetni, hogy az informatikai terület dolgozóinak képzettségét a gazdasági és egyéb mérnök tudományi irányokba szélesíteni kell az említett kihívások miatt. Vagyis a hagyományos értelembe vett informatikai tevékenység egy ilyen összetett egymásra épülő tevékenységi kört nem képes kielégíteni. Vegyünk egy egyszerű példát: Egy ERP-vel rendelkező vállalkozás új folyamatot szeretne bevezetni. Ennek az igénynek a kialakítása első nekifutásra nem jelent gondot, de ha figyelembe vesszük, hogy az új folyamat akkor lesz tartósan és hatékonyan része a vállalkozásnak, ha az az ERP rendszerben is támogatott (különben elhal vagy szigetszerűvé válik) akkor már látszik, hogy nem ilyen egyszerű a megoldás. Ezért ma már szükséges az informatikán belül más szakmai ismeretek magas szintű elsajátítására. Szakmai tapasztalatom és gyakorlatom során felkeltette érdeklődésemet a DKG-EAST Zrtnél bevezetett magas költségű vállalatirányítási rendszer alkalmazása során felmerülő hiányosságok és azok kiküszöbölését szolgáló új fejlesztések lehetőségének vizsgálata. Ezzel támogatva a rövidebb reakcióidőt vezetői és operatív szinteken, valamint pontosabbá téve a termékek önköltségének meghatározását.
4
2. A DKG-EAST Zrt. bemutatása A DKG-EAST Zrt. 1944-es alapítása óta a szénhidrogén- és a vegyipar meghatározó gépgyártó bázisává vált Magyarországon. Saját tervezésű és fejlesztésű termékeik, megtalálhatók a bányászat, a vegyipar, a vízkutatás és az energiaellátás különböző területein is.
2.1. A DKG-EAST Zrt. története Magyarországon az olajkutatás 1921-ben szórványos kútfúrásokkal kezdődött. A kutatás első eredményei 1937-ben jelentkeztek, Budafapusztán és környékén hamarosan megindult az olajtermelés. Az újabb mezők feltárása gyors ütemben haladt, fokozódott a termelés, és vele párhuzamosan szükségessé vált a javítási, karbantartási tevékenység ellátása is. Ahogy szaporodtak a fúrások, a kis kapacitással dolgozó, szétszórt javítóműhelyek már nem tudták az igényeket kielégíteni, ezért 1938-ban a magyar állam és az EUROGASCO megalapította a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságot, közismert nevén a MAORT-ot, mely egy jobban megközelíthető, központi fekvésű, nagyobb javítóműhely létesítése volt Nagykanizsán. Az alábbiakban szereplő dátumok jelzik a cég életében bekövetkező fontosabb változásokat. 1921 Megindult az olajmezők feltárása Magyarországon. 1937 Budafán jelentős mennyiségű olajat találtak. 1938 A magyar állam és az EUROGASCO megalapította a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságot, közismert nevén a MAORT-ot. 1944 A MAORT létrehozott Nagykanizsán egy telephelyet, amely eredetileg csak javító, karbantartó tevékenységet látott el, de az évek során profilja egyre szélesedett. 1954 Az 1948. évi államosítást, majd egy újbóli önállósítást követően megkapta a telep a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár (DKG) nevet. 1986 A cég az OKGT tagvállalata lett. 1991 A gyár az Ipari Minisztérium felügyelete alatt álló, önálló vállalat lett. 1992 Az akkori DKG két profitcentere és az orosz GAZPROM konszern vegyes vállalatot hozott létre DKG-EAST Kft. néven. A DKG megmaradt részét az AVU többségi tulajdonú, állami részvénytársasággá alakította át DKG RT néven.
5
1993 Az AVU privatizációs pályázatot írt ki a DKG RT. részvényeinek 51%-ára, melyet a GAZPROM leányvállalata, az INTERPROCOM nyert meg. 1994 A DKG-EAST Kft., a DKG Rt. és annak két 100%-os tulajdonú KFT-je összeolvadás útján egyesültek, ekkor jött létre a mai formában fennálló vállalat. 2006 A DKG-EAST Rt átalakult zártkörűen működő részvénytársasággá. 2007 A DKG-EAST Zrt. többségi tulajdonosa a HP TEAM Kft. lett. 2008 A HP TEAM Kft. társaságunknál minősített többségű befolyást szerzett. 2009 Az OLAJTERV Csoport tagjává vált a vállalat. Küldetésük A világpiacon olyan minőségi energia- és vegyipari termékek, szolgáltatások biztosítása, amelyek kielégítik a legmagasabb műszaki-biztonsági, környezetvédelmi feltételeket. Üzleti tevékenységüket szűkebb és tágabb környezetük elégedettségére alapozzák. Céljaik: •
ügyfeleik részére hatékony és profi szolgáltatást nyújtani,
•
munkatársaiknak megalapozott egzisztenciális hátteret biztosítani,
•
környezettudatos tevékenységet folytatni,
•
folyamatos szakmai és gazdasági fejlődés,
•
Nagykanizsának állandó közszolgálati támogatást nyújtani.
1. ábra DKG-EAST Zrt. madártávlatból 6
2.2. A vállalat tevékenységének bemutatása A DKG-EAST Zrt-nél több száz dolgozó közreműködésével fejlesztik, termelik és értékesítik gáz- és olajipari berendezéseket az egész világ számára. Tevékenységi körükbe tartozik a kőolaj- és földgázkutatás, termelés, szállítás, valamint feldolgozás eszköz- és szerszámigényének kielégítése. Termékeik, melyek döntő többségükben saját tervezésűek és fejlesztésűek, megtalálhatók a bányászat, a vegyipar, a vízkutatás és az energiaellátás különböző területein. Emellett készséggel vállalkoznak egyedi speciális igények kielégítésére is. Modern gyártási eljárások, körültekintő minőségi program és fél évszázados tapasztalat alkotják vállalatuk eredményességének fő pilléreit. A gazdasági érdekek mellett nagy hangsúlyt fektetnek környezetük védelmére, a 2007ben bevezetett Környezetközpontú Irányítási Rendszer határozza meg környezetvédelmi politikájuk alapelemeit, köztük a hulladékok újrahasznosítását és a Környezetszennyezés megelőzését. A vállalat múltja, tapasztalata garanciát jelent a minőségre partnereik számára. Az állandó fejlődést jól felkészült szakembergárda biztosítja, akiket egy komplex vállalatirányítási rendszer támogat. A vállalat ismertebb termékei a 2. ábrám láthatók.
2. ábra Különböző termékek 7
A tevékenységi területeket két nagy termékcsoport köré csoportosították. A szerelvénygyártó részleg termékei gömbcsapok, kút- és csőelzáró szerelvények, kőzetfúrók, tolózárak, valamint ezek alkatrészei. A készülékgyártó részleg termékei vegyipari hőcserélők és egyéb hőtechnikai berendezések, csöves készülékek, gázszűrő- és tisztító készülékek, fémtartályok, duplafalú tartályok, vasúti tartálykocsik, fémszerelvények. Világpiaci és természetesen belföldi szinten is megtorpantak az addig halogatott energiaipari beruházások, és csak a feltétlenül szükségeseket valósították meg, így igyekeztek a piac szereplői a recesszió utáni időszakra felkészülni.
2.3. A vállalat fontosabb gazdasági mutatói 2005-2011. évig A vállalat bel és külföldi piacon olyan minőségi energia- és vegyipari termékek előállítására és szolgáltatások nyújtására alapozza üzleti tevékenységét, amelyek kielégítik a legmagasabb műszaki-biztonsági, környezetvédelmi feltételeket. 2005-ben az árbevétel 60%-a belföldi igények kiszolgálásából tevődött össze. További két évben azonban ez az arány jelentősen romlott és a termékek zömét már exportra értékesítették. Az arány a tendencia ellenére 2008. évben megfordult és ismét 60% körüli lett a belföldi értékesítés mértéke. 2009-ben a gazdasági válság hatására a belföldi beruházási kedv jelentősen csökkent és a mai napig ebből az állapotból nem mozdult ki. Külföldön (főleg orosz piac) a válság nem okozott olyan tartós beruházási visszaesést, mint hazánkban, ezért a kezdeti megtorpanás után jelentősen nőttek a külföldi megrendelések a vállalat életében. Az éves árbevételi megoszlásokat a 3. ábrán látható.
100% 80%
60%
51%
35%
26%
27%
74%
73%
8%
57%
60% 40% 20% 0%
40%
2005
49%
2006
65%
92%
43%
2007
2008
export árbevétel
2009
2010
belföldi árbevétel
3. ábra Árbevétel megoszlása 2005-2011
8
2011 terv
Ennek hatására a belföldi árbevételük aránya 26%-ra csökkent, 2010. évben ez az arány nem változott, sőt 2011 évben további belföldi visszaeséssel számolnak. 2012 évben viszont a belföldi rendelések aránya biztosan javulni fog a 2012 évi rendelés állomány ismeretében. A külföldi piacok azonban gyorsan reagáltak a válság után kialakult helyzetre. A gömbcsapok iránti kereslet mérséklődött ugyan, de ezzel párhuzamosan megnyílt a lehetőség a saját fejlesztésű nagyméretű és nyomásfokozatú PHGT/K tolózárak oroszországi értékesíthetősége előtt. A tolózárak iránti érdeklődés még a vállalat leg optimistább terveit is felülmúlta. A realizálódott rendelések mögötti óriási kapacitás igényt külső kapacitások bevonásával volt csak képes kezelni a vállalat annak érdekében, hogy megőrizze a belföldi piacát és további aránycsökkenését meg akadályozza. Export árbevételük így 4%-kal magasabban teljesült a tervezettnél és belföldi értékesítés további romlását nem tudta megállítani. Az exportértékesítési megoszlást a 4. ábra szemlélteti. 1% 1% 3%
1% 1%
0,4% 0,2%
Oroszország Görögország
0,1%
1% 2%
Ausztria Szlovákia Cseh Köztársaság Franciaország Nigéria Németország Ukrajna 89%
Katar Egyéb
4. ábra Export értékesítés megoszlása országonként 2011 évben
Az áruértékesítés árbevételének tervsoronkénti alakulását (5. ábra szemlélteti) elemezve megállapíthatjuk, hogy a korábbi évek vezérterméke elsősorban a gömbcsap (B16) volt, amely mellett még a csöves készülékek (B08) szerepeltek kiemelkedően. 2010-ben viszont a gömbcsapok – 22,3% - és csöves készülékek – 7,5% részaránya csökkent és a tolózár (B14 és B15) értékesítés erőteljesen megnőtt, mintegy 53,5%-ot kitéve az
9
összes árbevételből. Kút- és csőelzáró szerelvényekből (B12) 4,6%, míg kőolaj- és földgázbányászati eszközökből (B03) 4,2% volt értékesítésük. Kőzetfúrók B17 Szelepek B21 Egyéb vegyes gyártmányok C7-8 Bérmunkák és szolgáltatások A2-3 Alkatrészgyártás
Tervsoros megoszlás
100% 80% 60%
B7 Tárolótartály
40%
B14 Acél- és öntöttvas házú ber. B12 Kút- és kútfejszerelvények
20% 0%
2005
2006
2007
2008
2009
2010
B2,3,11 Kőolaj- és földgázb. eszközök B8 Csöves készülékek
2011 terv
B16 Gömbcsapok
Időszak
B15 Hegesztett kivitelű szerelvény
5. ábra Az áruértékesítés tervsoronkénti alakulása 2005-2011 A DKG-EAST Zrt. üzleti tevékenységének eredményességét fejezi ki az éves fedezettömeg (6. ábra alapján), ami 32-45%-os határok közt ingadozott az elmúlt évek során.
2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 0
1
2
3
Árbevétel Mrd Ft
4
5
6
7
8
Fedezet II. Mrd Ft
9
10
12
Fedezet I. Mrd Ft
6. ábra Fedezet I.-II. Alakulása 2005-2011
10
11
13
2009-ben a vállalat költségszerkezetét átalakította és bevezetésre került a fedezet II. mérése, értékelése is. Az 1 munkaórára jutó fedezet a 7. ábra szerint alakult.
2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
órára jutó fedezet E Ft/ó
7. ábra Egy munkaórára jutó fedezet I. alakulása 2005-2011
A diagramokból jól látható, hogy a fedezet I. és az 1 órára jutó fedezet is megduplázódott a vállalati racionalizálás végrehajtását követően (2005-2009 időszakban). Természetesen ebben szerepet játszott az alacsonyabb költséghányaddal rendelkező termékek számának növekedése is. 2010. évben fedezet I. magasabban alakult a megelőző évinél, míg az óránkénti fedezet kissé csökkent. Az óránkénti fedezet iránya ellentétesnek hat az összes fedezeti növekedésnek, de ez azzal magyarázható, hogy a vállalat a produktív fizikai létszámot emelte ezzel egyúttal a vetítési alap, vagyis a produktív óraszám is növekedett. 2011. évi terveik szerint a fedezet I. további 13,5%-os növekedésével számolnak, míg az órára jutó fedezetet a bázisévhez hasonló szinten tervezik. További produktív fizikai állomány növelésével. Ezt a 6. ábrán látható jelentős árbevétel növekedés teszi szükségszerűvé, amely megvalósításához jelentős többlet óra ráfordítás szükséges, mint a rendelkezésre álló. Gazdálkodásuk racionalizálásának következményeként (az üzletágakat központosították és a duplikált társterületek megszüntetésével a költségek is több helyen jelentősen csökkentek) és az előnyös költséghányadú szerződéseknek köszönhetően az adózás előtti eredményük 2005 óta folyamatosan nőtt (8. ábra alapján). A 2009-es és a 2010-es évek esetében
11
minimálisan változott az adózás előtti eredményük. 2011 évben további javulásra számítanak. Az üzemi eredményt 282 M Ft-tal tervezték magasabbra az előző évinél. 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2005
Nettó árbevétel
2006
Fedezet I.
2007
Fedezet II.
2008
2009
Üzemi eredmény
2010
2011 terv
Adózás elôtti eredmény
8. ábra Nettó árbevétel és az eredménykategóriák alakulása 2005-2011 (M Ft)
2.4. Kockázatkezelés a pénzügyi, vagyoni helyzet függvényében A DKG-EAST Zrt. pénzügyi egyensúlya az utóbbi években rendkívül stabil. Ez köszönhető a már korábban említett folyamatos munkaellátottságnak és az elért jelentős fedezeti hányaddal rendelkező rendelésállománynak. Így 2009 és 2010 években nem szorultak hitelfelvételre. A nagyobb volumenű rendeléseket sikerült olyan feltételekkel szerződni, hogy a finanszírozás részt, mint pl. az alapanyag beszerzéseket (az önköltség akár 40%-át is meghaladó) nem saját forrásból, hanem előleg számlákból sikerült fedezni. Ezért a kapott előlegek sokban segítették a termeléshez szükséges beszerzések és a beruházások szükséges költségeinek gördülékeny finanszírozását. 2011 évben előfordult az említett tételek hitelből történő finanszírozása. A devizapiac hektikusságából eredő árfolyamkockázatot határidős ügyletekkel igyekeztek elhárítani. A szabad pénzeszközeik lekötésével szintén pénzügyi egyensúlyuk fenntartására és egyúttal a pénzügyi eredményük növelésére törekedtek. Kötelezettségeikből év végén 250 M Ft volt a bankgarancia vállalás állománya. A kötelezettségek mögött 1 860 M Ft ingatlant terhel jelzálog.
12
2.5. A társaság szervezeti felépítése A DKG-EAST Zrt. irányításának, vezetésének és gazdálkodásának legfőbb szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A társaságvezető, irányító és ellenőrző szervei és beosztásai a következők:
Közgyűlés
Igazgatóság
Felügyelőbizottság
Könyvvizsgáló
Vezérigazgató
Általános vezérigazgató-helyettes
A vállalat legfelsőbb irányító, vezető szerve a közgyűlés. A közgyűlés a cég tulajdonosainak testülete, amely a részvényesek összességéből áll. Hatáskörébe, döntési jogkörébe tartozik a társaság működését, illetve szervezetét érintő minden alapvető kérdés az Alapszabály és a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben megfogalmazott vonatkozó szakaszai szerint. Az évi rendes közgyűlést minden év május 31-ig az igazgatóság hívja össze. Az igazgatóság a társaság ügyvezető szerve. Hatáskörét, feladatait az Alapszabály és a Gt. szabályozza. A DKG-EAST Zrt. általános ellenőrző szerve a Felügyelőbizottság. Három tagból áll, amelyből egy tagot a részvénytársaság főfoglalkozású munkavállalói delegálnak. A felügyelőbizottság hatáskörét, feladatait az Alapszabály és a Gt. szabályozza. A könyvvizsgáló ellátja a vonatkozó törvény (Gt.), más jogszabályok, az alapszabály és a közgyűlés által részére megállapított feladatokat. A vállalat operatív munkáját a vezérigazgató irányítja, aki az operatív szervezet élén áll és tagja az igazgatóságnak. A vezérigazgató a jogszabályok, az Alapszabály, valamint a közgyűlés és az igazgatóság határozatainak keretei között látja el feladatait. Minden olyan kérdésben jogosult dönteni, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az igazgatóság hatáskörébe. A vezérigazgató-helyettes a vezérigazgatónak függelmileg alárendelve áll az operatív szervezet élén. Az operatív szervezet napi tevékenységének szakmai irányítója a vezérigazgató alatt, és konzultáló partnere a stratégiai előkészítő feladatokban. A társaság operatív munkáját irányítja a vezérigazgató távollétében. (9. ábra a vállalat szervezeti felépítést mutatja). A szervezeti ábrán már jól látszik a szervezeti racionalizálás eredménye, ami alapján a kétdivíziós struktúrából eredő területi szervezeti duplázódá-
13
sok megszűntek és egy központosított szervezetté alakultak. Ezek az érintett területek vagy szervezetek a divíziók alatt a kereskedelmi osztályok, termelési területek, műszaki osztályok és a beszerzési osztályok, amik központosításra kerültek. Vezérigazgató Általános vezérigazgató helyettes
Informatika HR
Titkárság
Kereskedel mi igazgató
Műszaki igazgató
Gazdasági Igazgató
Értékesítők
Fejlesztési osztály
Technológiai Főosztály
Marketing
Gyártmány fejlesztés
Termelési igazgató
Controlling
Termelési osztály
Hegesztési felügyelet
Árképzés
Beszerzés
Gyártás fejlesztés
Tervezési osztály
Pénzügy
Kooperáció
Benchmark
Programozók
Számvitel
Üzemek
Műszaki előkészítés
Minőség irányítási és folyamat tervezési igazgatóság
KEM vezető
Karbantartás
Munkavédelem
Energetika
Raktár
Környezetvédelem
Karbantartás
Darabolás
Egészségügy
Művezetők
9. ábra vállalat szervezeti ábrája
2.6. A cég jelenlegi számítástechnikai infrastruktúrája A DKG-EAST Zrt-nél jelenleg 200 db asztali pc és 8 db szerver található. A társaság vállalatirányítási rendszere az ORACLE tulajdonú JD Edwards amerikai szoftver, amely Windows 2003 szerver operációs rendszeren fut. A vállalat adatbázis szoftvere ORACLE 11g verzió. E-mail rendszere az ingyenes Mozilla Thunderbird, valamint saját kialakítású fájlszerverrel rendelkeznek szintén Windows 2003 szerveren. Bérrendszerüket a NEXONBER szoftver támogatja JDE ERP rendszertől függetlenül. A cégnek üvegszálas gerinchálózata van, amely rendkívül nagy sebességű adatátviteli kapacitással bír. A ma elérhető leggyorsabb, legjobb költséghatékonyságú adatátviteli szabvány. A 10. ábrán látható a cég hálózati topológiája. Lényeges még, hogy az asztali pc-ken számos különböző kiegészítő szoftvereket is használnak, ilyenek például a tervezői alkalmazások, mint például: AutoCAD, Solid Edge,
14
Pro Engineer, mérnöki alkalmazások és egyéb alkalmazások, mint például: Windows 2000 - win7 verziójú operációs rendszerek és Office rendszerek 2000-2010 verziókig.
10. ábra DKG-EAST Zrt. hálózati topológia
3. Vállalatirányítási rendszer JD Edwards ismertetése az üzleti folyamatokon keresztül A vállalat életében jelentős mérföldkőnek számított 2000. év mikor is sikeresen bevezette az általuk kiválasztott és megfelelőnek tartott ERP rendszert. A bevezetést követő pár év a rendszer által biztosított lehetőségek feltárásával valamint korlátainak megismerésével járt. 11 év tapasztalata alapján a vállalat elmondhatja magáról, hogy a rendszertől várt eredményeket és elvárásokat sikerült elérni, amellyel költségeket, időt és energiát takaríthat meg. A választott ERP rendszerről elmondható, hogy kitűnően kombinálja a standard üzleti folyamatokat az évtizedek alatt kialakult piaci és felhasználói követelményekkel. A főbb rendszerjellemzőket és a bevezetett modulokat az alábbi táblázat tartalmazza.
Rendszerjellemzők : 1. 2. 3. 4. 5.
Bevezetett modulok: 1. 2. 3. 4. 5.
Több telephelyes környezet Web-es megjelenés Többnyelvűség Egyedi menü és képernyő beállítás Rugalmas lekérdezési lehetőségek
15
Pénzügyi és számviteli modul Tárgyi eszköz modul Logisztikai modul Termelési, Karbantartási modul Műszaki modul
3.1. Cikktörzs képzés, ajánlati-vállalkozói modul A cikktörzs, mint a neve is utal rá a különböző modulok törzs adatait illetve utasítás kódjait tartalmazó felület felhasználói oldalról. Az ajánlati és a vállalkozói modulok tulajdonképp a logisztikai modul részei, de önmagukban is nagyok és a vállalat üzleti folyamatait tekintve jól elvállnak a logisztikai modul egyéb részeitől.
3.1.1. Cikktörzs Mint a téma bevezetőjében céloztam rá a cikktörzs rendkívül fontos alapadatokat és vezérlőket tartalmaz. Részletes bemutatására a kevés rendelkezésre álló hely miatt ezen dolgozat keretein belül nem lehetséges (egyébként ezt a gyakorlatot követem az összes modul ismertetésénél), de a főbb kapcsolatait a többi területtel az alábbi 11. ábrán mutatom.
11. ábra Cikktörzs kapcsolatok
3.1.2. Ajánlati és vállalkozói modul A különböző pályázati kiírásokra, vevői megkeresésekre rendszerint a partner által specifikált műszaki tartalomra az ajánlati modulban készítik el az árvetéseket, ajánlati árakat. A modul rendkívül rugalmasan kezeli a költségtervek készítésének lehetőségét. Erre szükség is van, hiszen az ajánlatok közül mindösszesen 10%-a lesz valós megrendelés. A rugalmasság alatt azt kell érteni, hogy az árvetés készítésénél nem feltétlenül kell a cikktörzs
16
adatokat rögzíteni és a már létező cikkekből felépíteni a költségek alapjául szolgáló műszaki tartalmat, hanem lehetőség van a különböző költségnemekhez akár egy összegben rögzíteni a költség mértékét. Például nem szükséges a darabjegyzék felépítése az alapanyag tételekből, hanem elég az is, hogy anyagköltség összesen x Ft. Ennek oka rendszerint az, amikor a pontos műszaki tervdokumentáció nem áll rendelkezésre az ajánlat készítésekor csak egy elő terv. Az ajánlati modul költségekkel foglalkozó felületét a 12. ábra szemlélteti.
12. ábra Ajánlati modul
3.1.3. Vevői modul A vevői modulban azok a rendelések kerülnek rögzítésre, amelyeket a különböző pályázatokon, tendereken vagy csak egyszerűen egy megrendelés során elnyert a cég. Ellentétben az ajánlati modullal itt már kötelezően az értékesítendő termékeket a cikktörzsben létre kell hozni, vagy ha már létezett ott korábban akkor onnan egyszerűen már csak ki kell választani. Ez érthető is, hiszen már különböző logisztikai, termelési és könyvelési folyamatok fognak végbemenni a ciklus végéig, vagyis az értékesítésig. Amennyiben a vevői rendelésekhez korábban konkrét ajánlat tartozott az ajánlati modulban, úgy a vevői rendelés rögzítésekor az ajánlati számot is rögzíteni kell. Így lehetőség nyílik a termelés során nem csak
17
a tervezett önköltséghez való mérése a tény adatoknak, hanem biztosítva van az ajánlati terv adatokhoz való mérés is. Természetesen ahhoz, hogy egy vevői rendelést rögzíteni tudjunk a rendszerben, nem csak cikktörzs, hanem partner törzs adatokra is szükség van. Itt alapvetően az összes korábban már létezett partner adatok szerepelnek az összes fontos adataikkal és ugyan úgy, mint a cikktörzs esetében újakat kell létrehozni amennyiben szükséges. A vevői rendelés felvitelénél csak pár adatot kell rögzíteni, mint a határidők, mennyiségek, árak a többi adat már a törzsadatokból automatikusan kerül át a modulba. A rögzítést követően a vevői sorokon keresztül nagy vonalakban tájékoztatást kaphatunk a rendszerből, hogy hol tart a vevői igény. Például: műszaki feldolgozás alatt, beszerzés alatt, gyártás alatt vagy már készleten van az adott termék. Amikor már készleten van az értékesítendő cikk, ismét a vevői modulhoz kapcsolódik vissza a folyamat, mert az árukiadás, szállítólevél nyomtatás és végül a számlázás is itt történik.
3.2. Műszaki modul A műszaki kollégák rendszer oldalról a vevői rendelés státusz állapotán keresztül értesülnek az új feladatokról. Azok a vevői sorok, amelyeket már látnak a műszaki terület dolgozói, rendelkeznek minden olyan alapadattal, ami alapján megkezdődhet a termék tervezése majd feldolgozása. Visszatérő termék esetén csak aktualizálniuk kell a korábbi feldolgozásaikat. A rendszerben négy nagy területre osztható a műszaki terület feladata. Főbb feladatok: -
Cikkszám képzés, cikktörzs karbantartás
-
Darabjegyzék készítése
-
Műveletterv készítése, átfutási idők számítása
-
Önköltségszámítás
A tervezést követően a műszaki rajzok alapján létrehozásra kerülnek az új cikkek a rendszerben. Természetesen a visszatérő alapanyagok, alkatrészek, részegységek és késztermékek vagy „nem készletezett” cikkek képzése már nem szükséges, sőt a duplikáció elkerülése végett tilos. Mint azt az előzőekben említettem a már korábban gyártott vagy forgalmazott termékek, szolgáltatások esetében csak aktualizálás szükséges egyből kerülhet a társ területekhez a feldolgozás. Új termékek esetén viszont a cikk képzésen túl a termék darabjegyzékét és művelettervét is el kell készíteni.
18
3.2.1. Darabjegyzék, műveletterv szerepe, felépítése Egy termelő cég esetében az egyik legfontosabb információkat tartalmazó felület a darabjegyzék, hiszen ez alapján kerül meghatározásra a beszerzési feladatok és a megkövetelt technológiák, majd az előbbiek alapján kerülnek meghatározásra a humán és gépi erőforrások. A darabjegyzéknek nem csak a szükségletek meghatározásánál van szerepe (mibőlmennyi), hanem logikai termék struktúrát is jelent, amelyen keresztül a termék összeállítási sorrendje és ütemezhetősége is nagy szerepet kap. A DKG-EAST Zrt. esetében az alábbi 13. ábrán látható darabjegyzék struktúra a meghatározó. 0. szint
1. szint
2. szint
Főcikk
Alkatrész
Alapanyag
Áru
3. szint
Alkatrész
4. szint
Alapanyag
x. szint
Részegység
Áru
Alkatrész
Részegység
Alapanyag
Alapanyag
Alkatrész
Alapanyag
Alapanyag
Alapanyag
13. ábra Standard darabjegyzék struktúra A darabjegyzék létrehozását követően a saját gyártású alkatrészek, részegységek és főcikkek műveletterveit készítik el. A művelettervben a megmunkálás sorrendjében helyezik el a műveleti utasításokat, amelyek egyértelmű információt adnak arra vonatkozóan, hogy milyen technológiai folyamatokon kell átmenni az adott alapanyagnak. Itt nem csak a technológiára vannak utalások, hanem az utalványozott időkre is, mint például emberidő, gépidő, várakozási és szállítási idők. A rendszerben a műveleti sorok között van lehetőség a technológiai és a kapacitásbővítő kooperáció kezelésére is. A művelettervekben rögzített idők alapján képes a rendszer a legalsó szintektől a legfelsőbb szintekig meghatározni a termékek átfutási idejét. Az átfutási időszámításnál három szintet különböztet meg a rendszer. Az első a kumulált átfutás,
19
ami figyelembe veszi az alapanyag beszerzéseket is a kritikus úton, a második a beépülő gyártott cikkek átfutása a kritikus úton és a harmadik a nulladik szint saját átfutási ideje.
3.2.2. Önköltségszámítás Az önköltség meghatározása az említett darabjegyzékek és művelettervek rendelkezésre állását követően egy egyszerű műveletnek számít felhasználói oldalról. Természetesen az önköltség meghatározását megelőzően még sok kiegészítő alapadatra van szüksége a rendszernek. Többek között a művelettervekben meghatározott munkaállomások óra díjai (bér költségei) közvetlen illetve közvetett szinten, a bérhez tartozó járulékok és egyéb órához kapcsolódó közvetlen költségekre. De szükség van cikktörzs szinten az alapanyagok egységáraira, a technológiai és kapacitásbővítő kooperációk egységáraira is. Az első még nem járatos alapanyag egységárát kézzel az ajánlatok alapján rögzítik a rendszerben. Visszatérő alapanyagok esetében az önköltség meghatározásánál, már nem csak a kézzel korábban rögzített árakból képezhetjük a tervezett költségeinket, hanem riportparaméterezéssel dönthetünk, hogy az utolsó beszerzési egységárral, mérlegelt egységárral vagy egy korábbi szimulált egységárral számoljon a program. Ez a megoldás a kooperációs költségek meghatározásánál is így lehetséges. Mindezek rendelkezésre állása esetén a rendszer automatikusan kiszámolja a darabjegyzékek és művelettervek szükségletei alapján költségnem helyesen a termék önköltségét. Két önköltségi módot különböztetünk meg a közvetlen önköltségi módot és a közvetett önköltségi módot. Önköltség lekérdező képernyőjét a 14. ábra szemlélteti.
14. ábra Önköltség lekérdezése
20
3.3. Termeléstervezés MRP (anyagszükséglet tervezés) A műszaki feldolgozást követően „termelésbe vehető” státuszba kerül a vevő sor. Ez azt jelenti a termeléstervezés számára, hogy gyártási programba illeszthető az új igény illetve indítható terv szinten az anyagszükséglete is. A folyamat úgy működik, hogy először a gyártási programba kerül beillesztésre MRP majd CRP kapacitásmérleg segítségével a saját gyártású termékek. Ezt követően mikor is megfelelő gyártási program kialakult, történik csak az alapanyagokra vonatkozó MRP feldolgozás. A feldolgozás után a beszerzési osztály beszerzőnként értesül a hozzájuk kapcsolt új alapanyag igényekről. Az igényeket mennyiségben, határidőben és legutóbbi beszállítókhoz kapcsoltan kapják meg, mint tervezett beszerzési rendelést. Az MRP által figyelembe vett tényezőket az alábbi 15. ábra szemlélteti.
Kereslet
Kínálat
Vevői igények MRP
Gyártási rendelések Logisztikai Pl. Biztonsági készlet Eszközgazdálkodás
Alapanyag raktár készletek Gyártási rendelések Beszerzési rendelések
Különbözetekre (mennyiségi, időbeli) üzenet: rendelj, törölj, növeld, csökkentsd, sürgesd, lassítsd stb.
Félkész raktárkészletek Késztermék raktárkészletek
15. ábra MRP Kereslet-kínálat szabálya
3.3.1. Termelési modul Miután a termeléstervezés felállította a gyártási modulban a durva termelési programot vele együtt létre jöttek a gyártási rendelések és fej adatai valamint a csatolt darabjegyzékek és művelettervek. A csatolt darabjegyzék és művelettervek abban különböznek a műszaki terület által létrehozottakétól, hogy ebben az esetben nem csak 1 db-ra vonatkozó adatok
21
jelennek meg, hanem a valós gyártásba indított sorozat mennyiségekkel felszorzott értékek jelennek meg. Pl. egy gyártmány standard darabjegyzékben 1 db csavar szerepel, míg a gyártási modulban a gyártmány mennyiségével felszorzott mennyiség (pl. 10 db) jelenik meg. A termelésben indított termékeket összekapcsolják a vevői rendelések azonos soraival, így az olyan jellegű kérdésekre, mint a valamelyik vevő rendelése, hogy áll az üzemben könnyűszerrel megválaszolhatók. Akár készültségi fok szinten is. A termelési igazgatóság területéhez kapcsolódik termelésprogramozás is. Ennek a területnek a fő feladata, hogy a rövidtávú termelési programot a rendszerben összeállítsa különböző információk szerint, mint például alapanyag rendelkezésre állás kapacitásrendelkezésre állás és ezen adatok ismeretében illetve korábban meghozott intézkedések alapján. Miután összeállt a rövid 1-5 munkanapos termelési program a termelés tervezés részéről befagyasztásra kerül. Ennek a folyamatnak ott van jelentősége, hogy a befagyasztott termelési programot a rendszer "szent és sérthetetlennek" veszi, vagyis az MRP nem akarja módosítani sem időben sem mennyiségben a befagyasztott tételeket. A másik fő tevékenysége a területnek a kapacitás mérleg készítése szakmánként. A mérleg alapján a termelési igazgatóság, ha szükséges intézkedést hoz. Például munkaállomások közötti létszám átcsoportosítást, kettő vagy három műszak elrendelése, túlóra elrendelése vagy külső kapacitás bővítés elrendelése. Egy munkaállomás kapacitás diagramját a 16. ábra szemlélteti.
ÓRA 3000
Kapacitás igény
230 Szerkezeti lakatos Rendelkezésre álló kapacitás
2500 2000 1500 1000 500 0
16. ábra Kapacitás diagram
22
3.3.1.1. Tény adatok rögzítése Miután létre jöttek a gyártási rendelésszámok és indokolttá válnak a valós gyártások, akkor a csatolt darabjegyzékekbe a raktár részéről megtörténnek az alapanyag kiadások, illetve az üzem részéről a tényóra feladások a csatolt művelettervekbe. Mindkét esetben a tranzakciók költségei azonnal könyvelődnek a rendszerben. Amennyiben az alapanyag sorozat követett, utólag a darabjegyzékekből nem csak a kiadott mennyiség, hanem a sorozat is megállapítható. Ez rendkívül fontos a cég különböző minősítéseinek és előírásainak való megfelelésben. A tényórák rögzítését manuálisan az üzemadminisztrátorok végzik a művezetők által leadott dokumentumok alapján. Az órák rendszerben történő rögzítése során a dolgozó kódját, műszak kódját, óra számát, gyártási rendelésszámot, és ha volt szerszámgép használat, akkor a gép azonosítót is rögzíteni kell.
3.3.2. Logisztikai modul beszerzés, raktározás A beszerzési terület a logisztikai modul egyik meghatározó része. A beszerzők a termeléstervezés által feldolgozott MRP-n keresztül, értesülnek a feladataik jelentős részéről. Ez heti gyakorisággal történik tervezett beszerzési rendelések formájában. Miután a tervezett feladatokat megpályáztatta és kiválasztotta a megfelelő partnert, úgy egy egyszerű rendszerbeli feldolgozással a tervezett beszerzési rendelésből éles rendelést generál. Természetesen az éles rendelés létrehozását különböző jogosultságok, ügyrendek és szabályzatok határozzák meg. A beszerzési modul másik jelentős felhasználói köre a kooperációs ügyintéző. Eltérően a beszerzőktől a kooperátor nem a termeléstervezéstől, hanem a termeléstől (művezető, részlegvezető, üzemvezető) kapja a feladatait. Ezeket az információkat is természetesen a rendszeren keresztül kapják, amik természetesen tartalmazzák az üzemi igények alapadatait. Például: hány darabot kér kiszállításra, mit, miért, hol található az üzem területén, mikor lesz ott, mikorra kéri az üzem, hova kéri szállítani az üzemben. Miután a kooperátor számára minden információ a rendelkezésére áll, ajánlatot kér minimum 3 beszállító felé. A kedvező kiválasztását követően (ügyrendi szabályok ugyanúgy érvényesek rá) rögzíti a beszerzési rendelést a rendszerbe, majd kinyomtatja, aláírja és irattatja a vezetővel is és átadja a partner számára (ez lehet elektronikus is). A beszerzési folyamatot a 17. ábra szemlélteti, ahol jól lehet látni, hogy a cikktörzs paraméterezés hatására a sorozat követett és a nem sorozat követett alapanyagok bevételezési eljárása megváltozik. Az ábrán látható státuszpár folyamból jól látható, milyen állapotban van a beszerzési rendelés. A bevétele-
23
zés során, amely egyúttal könyvelési pont is meg kell adni a raktár irányát, hogy hol lesz készletezve. A logisztikai modul másik nagy és jelentős része a raktározás. A raktárak kialakítását a rendszerben nagyon jól és rengeteg szolgáltatással lehet megoldani. A létrehozott tároló helyeket (raktárak) telephelyenként bármekkora számban lehet létrehozni, akár valós tároló helyként akár csak virtuális (logikai) módon. A tároló helyeket tovább lehet bontani folyosókra, polcokra, fiókokra is. A raktári nyilvántartásban nem csak a mennyiségre és értékre történő keresés lehetséges, hanem számtalan egyéb modulokból jövő adatokat is le lehet kérdezni. Például: Melyik beszerzési rendelésen jött, ki a beszállító, sorozat követett vagy nem, főkönyvi anyagcsoport kód stb. Árajánlat OQ(140-160)
Árajánlat nyomtatása (160-180)
Előzetes beszerzési rendelések OM (100-110)
Beszerzési rendelés létrehozása OB, OI (220-230)
Árajánlat kiértékelés (180-200)
Beszerzési rendelés nyomtatása (230-380)
Árajánlat zárása (200-999)
MEO köteles cikk Sortípus=S
N
Beszerzés ellenőrzés 380-400
I
Beszerzés ellenőrzés 380-390 Idegenáru ellenőrzés 390-400
Bevételezés 400-999
Készlet aktualizálás
17. ábra Beszerzési folyamat A készleteket egyéb többlet információkkal is el lehet látni, mint például befoglaló méret vagy valamilyen figyelmeztető szöveg. Raktári mozgások lehetnek: − Készletbeállítás (nyitás vagy egyéb készletnövekedés) − Egyéb kivételezés (pl. belső felhasználásra kivett anyagok, selejtezés) − Kivételezés gyártási rendelésre (előzetesen meghatározott feladatokra felhasznált anyagok kezeléséhez)
24
− Kivételezés tárgyi eszközre (pl. gépek, berendezések, épületek karbantartásához, üzemeltetéséhez felhasznált anyagok kezeléséhez) − Áttárolás tároló helyek között (pl. üzemek, gyártósorok közötti átadás) − Átminősítés
(pl.
leértékelés,
minőségromlás,
sorozat
megbon-
tás/összevonás) − Készletérték módosítás (jellemzően elszámoló ár használatakor, vagy pl. év végi átértékeléskor tetszőleges készlet értékelési mód esetén) Mindezeket a mozgásokat a különböző dokumentum típusokkal nagyon jól lehet látni. Az alapanyag kiadások mögött azonnal könyvelődnek a tételek a már korábban beállított automatikus könyvelési utasítások alapján és a már sokszor hivatkozott cikktörzs vezérlők alapján. A tranzakciókról a rendszer automatikusan készít bizonylatot az összes fontos alapadatokkal és az alapértelmezett nyomtatóra küldi. A raktári mozgásokat a 18. ábra szemlélteti.
Bevételezés
Beszerzésből
Külső partner
Gyártásból
Áttárolás
Árukiadás
Központi alapanyag raktárak
Gyártási rendelésekre
Központi eszköz, rezsi raktárak Konszignációs raktárak Félkész raktárak Késztermék raktárak
Közvetlen értékesítésre Üzemi raktárakba Karbantartási rendelésekre Rezsi költséghelyekre
18. ábra Raktári mozgások
A raktári mozgásoknál rendkívül fontos szerepe van a sorozat követésnek. A vállalatnak szigorú előírásoknak kell megfelelni sorozat követés viszonylatában. Ezért a rendszerben kialakított folyamattal a sorozat számok alapján mindig visszakereshető, hogy miből lett,
25
hová épült be. Ennek ott van jelentősége mikor a felhasználónál valamilyen hiba folytán súlyos kár keletkezett vagy a hiba emberi sérülést, halált okozott. A kivizsgálás során a gyártóműnek igazolnia kell szilárdsági számításokkal, tervekkel hogy a hiba normális esetben nem következhetett volna be. Ettől függetlenül anyaghiba bekövetkezhet, vagyis a hiba alapanyagra vezethető vissza. Ebben az esetben a vállalat érdeke hogy egyértelműen bizonyítsa nem tervezési hiba, hanem anyag hiba okozta a balesetet. A rendszerbeli sorozat követés nyújt ehhez megfelelő lehetőséget, ami alapján műbizonylat, sőt adagszám szintig visszakereshető az alapanyag és ez alapján meghatározható a beszállító. A sorozat követés folyamatát a 19. ábra szemlélteti.
Sorozat követés Sorozat szám lehet: -Kézi -Automatikusan növekvő -Automatikus dátum alapú Cikktörzs paraméter (opcionális) Alapanyag raktár
Alkatrészek
Gyári szám
Gyártási rendelésszámok
Késztermék
Alapanyagok: Műbizonylat száma, adagszáma
Visszakereshetőség 19. ábra Sorozat követés
3.4. Karbantartási modul A különböző gépek berendezések illetve eszközök karbantartása, javítása a karbantartási modulon keresztül történik. A karbantartás két fajtáját különböztetik meg: az esetit illetve a tervszerűt. Az eseti eljárás során az érintett terület vezetője a rendszeren keresztül megrendeli vagy jelzi, hogy melyik eszköze szorul vizsgálatra, javításra. Az kérést a karbantartók illetékes személye leigazolja, mint igényt, és egyúttal visszajelez az igénylő számára, hogy mit kell tennie és mikor kerül sor a karbantartási munkálatokra. A tervszerű karbantartás viszont időszaki illetve munkaóra arányos lehet. Az időszaki esetén a modulban lévő nyilvántartásból értesítések történnek, hogy mikor és milyen időszakban kell és melyik eszközt karbantartani. A munkaóra arányos karbantartás esetén viszont
26
a gyártási modulból értesülnek a karbantartók, hogy melyik gép mennyi órát üzemelt a legutóbbi karbantartástól. A modul felépítése nagyon hasonló a termelési modulhoz, a fő eltérés abban van, hogy a rendeléseket nem cikkszámokra, hanem eszközszámokra hozzák létre. Ebből következik, hogy a modul rendkívül szoros kapcsolatban van az eszközgazdálkodási egységgel, hiszen innen kerül kiválasztásra és „átemelésre” az éppen aktuális eszköz. A struktúráját tekintve a rendelés fejekben sokkal több információt lehet és kell rögzíteni ellentétben a gyártási rendelésfejekkel. A karbantartási folyamatra jellemző a jóváhagyási útvonal betartása, amit a rendszer szabályzók tesznek lehetővé. Vagyis karbantartás csak akkor indítható, ha az igénylő szervezet Pl.: I. üzemi forgácsoló részlege a visszajelzést elfogadja nem csak határidőben, hanem a várható költségek és kiesett idők tekintetében. Elfogadás esetén vehető fel a karbantartási rendelés és indulhatnak a gyártási modulban megismert módon a terhelések az érintett eszközre. Az alábbi 20. ábra talán jól szemlélteti, hogy a karbantartási rendelésbe mennyi adatot lehet rögzíteni (nem az olvashatóságra törekedve, csak a szemléletességre).
20. ábra Karbantartási rendelés fej
27
3.5. Eszközgazdálkodás A rendszer eszközgazdálkodási modulja rugalmas módon támogatja az eszközökhöz kapcsolódó tevékenységeket (aktiválás, nyilvántartás, selejtezés, értékcsökkenési leírás, egyéb feladatok). Amikor a modulban az említett tranzakciók könyvelést vonzanak maguk után, akkor a könyvelési tételeket a rendszer továbbítja. Ezek a tételek tárgyi eszköz analitikán és a főkönyvi kapcsolaton keresztül ellenőrzött módon bekerülnek a tárgyi-eszköz nyilvántartásba, így elkerülve az adatok elvesztését és a kettős regisztráció lehetőségét. A tárgyi eszköz törzsadatok rugalmasan és jól alakíthatók különböző szempontok szerint, akár egyedi, csoportos vagy szülő-gyerek (tartozék szintű) nyilvántartásról. Az általános adatok mellett számos kiegészítő adat is rögzíthető, mint például az eszközre jellemző fizikai tulajdonságok vagy beruházások, bérbe adott eszközök többlet információiról. Ezekkel a többlet adatokkal új csoportok logikai kapcsolatok is létrehozhatók az eszközök közt, melyek segítségével számos nézetből kaphatunk kimutatásokat, riportokat. Tárgyi eszközök folyamat ábráját a 21. ábra mutatja.
Tárgyi eszköz modul kapcsolat rendszere
Tárgyi eszköz nyilvántartás
Szállító analitika
Vevő analitika
Karbantartási modul Aktiválás
Főkönyv
Kivezetés
Lekérdezések, kimutatások, riportok
21. ábra Tárgyi eszköz logikai ábra
28
Mozgatás
Értékcsökkenés
Az eszközöket nem csak a számviteli nyilvántartásban lehet elérni, hanem a fizikai helyzetük is külön nyilvántartásban elérhető. Így lehetővé válik a rendszerből való kinyerése azoknak az adatoknak, hogy éppen hol van, vagy honnan került oda az eszköz ahol van (mozgásnemenkénti lekérdezés). A mozgásokhoz időpontok is társulnak ezért az időbeli lekérdezések is lehetségesek. A rendszer tárgyieszköz-nyilvántartásában lehetőség van különböző értékcsökkenési, leírási módok közül választani eszközönként. A rendszer további lehetőséget biztosít arra vonatkozóan is, hogy az értékcsökkenési eljárásokat ne csak a számviteli törvény szerint, hanem a társasági adótörvény szerint is nyilvántartsák. A rendszer mindkét törvény szerint számított értékcsökkenési leírásokat nyilvántartja az analitikában, de csak a számviteli törvény szerint könyveli le azokat. Így a kétféleképpen számított értékek bármikor összehasonlíthatók. Az értékcsökkenés könyvelése során a rendszer képes az önelszámoló (költséghelyes) egységek megkülönböztetésére is. Az eszközök leírást követően a rendszer kivezetésig a cég számviteli politikájában megfogalmazottak szerint a felhasználó maradványértéken, vagy nulla értéken tartja nyilván az eszközöket. A rendszerben lehetőség van értékcsökkenési szimulációra, vagyis jövőbeli értékcsökkenés meghatározására tervezési célokból. Kis értékű tárgyi eszközök kezelését könnyen lehet kezelni a rendszerben, az eszköz folyószámlán történő rögzítésével egyidejűleg lehetőség van az új eszköz törzsadatának létrehozására és egy következő lépéssel egyösszegű leírásra. Az eszközökkel kapcsolatban felmerülő üzemeltetési, karbantartási költségek analitikusan megjeleníthetők eszközönként.
3.6. Pénzügy-számvitel A pénzügyi és számviteli modul központi része a Főkönyvi könyvelési applikáció(k). A rendszer analitikus részei főkönyvi könyvelésen keresztül vannak kapcsolatban egymással. Minden analitikusan nyilvántartásba vett gazdasági esemény automatikusan megjelenik a főkönyvi könyvelésben is ezzel biztosítva a rendszerben az adatok közti integritásokat. A rendszer különböző moduljai szoros kapcsolatban állnak a pénzügyi-számviteli modulokkal, a kapcsolódás a logisztikai-termelési és pénzügyi analitikákon közvetlenül a főkönyvi könyvelésen keresztül jön létre. A rendszer olyan ügyvitel lehetőséget teremt meg, amiben az anyagáramlási folyamatok és a kapcsolódó pénzügyi és számviteli elszámolások egyidejűleg zajlanak le.
29
Az ERP rendszer felépítése lehetővé teszi, hogy a kontrolling és tervezési folyamatok ellátásához szükséges alapadatok folyamatosan biztosítottak legyenek az elvárásoknak megfelelően. A rendszerből közvetlenül kinyerhetők olyan különböző egyeztetési célú, döntés előkészítési vagy ellenőrzési célú részletes kimutatások, amelyek jelentősen felgyorsítják és pontosítják az illetékesek munkáját. Az adatok hozzáférése biztosított többszintű képernyős lekérdezésekkel, export lehetőségekkel, saját szűrési, megjelenítési beállításokkal és riportok formájában egyaránt. Az alap lehetőségeken kívül számos fejlesztési eszköz áll rendelkezésre újabb és újabb lekérdezések, riportok kialakításához előállításához. Ebben a modulban zajlanak a banki tranzakciók, pénzügyi tervek, számlák iktatása, tényleges tranzakciók könyvelése, főkönyvi karton karbantartása, számlarend, számlatükör kialakítása, karbantartása, különböző materiális, szellemi termékek nyilvántartása, értékcsökkenés meghatározás, algoritmus kialakítása, bruttó, nettó értékek meghatározása, leltár, valós gazdasági események költség oldali könyvelése, a termelésből jövő különböző költség módok, számviteli belső politika, automatikus könyvelés, stb.. A pénzügyi és számviteli modul kapcsolatai 22. sematikus ábrán láthatók.
22. ábra Pénzügy számviteli szolgáltatások logikai ábra
30
3.7. Projekt modul A vállalat üzleti folyamatának JD Edwards vállalat irányítási rendszerén keresztüli bemutatása végére maradt a projekt modul ismertetése. Ez nem véletlen, ugyanis a modul annak ellenére, hogy számos saját megjelenítési felülettel nagyon rugalmas lehetőségekkel és számos új szolgáltatással rendelkezik, alapvetően mégis csak a már bemutatott modulokra épül vagy is összekapcsolja azokat a projektszámon keresztül. A modul lényege, hogy az indított projektet (a vállalat esetében és értelmezésében ez anynyit jelent, hogy nem csak a saját gyártmányait értékesíti, hanem mellette, mint fő vállalkozó számos alvállalkozó bevonásával és kooperációs tevékenységek összehangolása mellett teljesíti a vevői igényeket) a rendszer ellátja projektszámmal és ezzel egyúttal már is fogad különböző külső tevékenységek igénybevételéből származó költségeket pl. tervezési díjat. A projekt további alprojektekre bontható, valamint beépíthetők a projektbe saját előállítású termékek is. A modulról az alábbi 23. ábra ad betekintést.
23. ábra Projekt munkapad Természetesen a főprojekt ütemezésén kívül minden egyes alprojekt és egyéb alsóbb szintek ütemezhetők akár logikai kapcsolataik figyelembe vételével is. Így az alvállalkozókkal, kooperációs partnerekkel kötött határidős szerződések is jól ütemezhetők és a várható költségeik is jól tervezhetők, átláthatók. A projekt előrehaladtával a változások, konkretizáló-
31
dások jól és egyszerűen átvezethetők a rendszerbe. Jellemző még a modulra, hogy alkatrész szinten mind alapanyag szinten létrejönnek a kemény foglalások a készletekre. A projektszám az összes modulon keresztül összeköti a logisztikai és gazdasági eseményeket, amiből következik, hogy a projekttel kapcsolatos terv és tény költségek gyorsan kinyerhetők a rendszerből. A modulra jellemző a rugalmasság, ami nagyon jó rendszer és folyamat ismeretet követel a projekt vezetőjével szemben, hiszen a bonyolult üzleti folyamatokat a valóságnak megfelelően kell tükröznie a rendszernek.
3.8. Modulok folyamat szerinti bemutatása A különböző modulok folyamatbeli kapcsolódását a 24. ábra szemlélteti. Az ábrán csak a legfontosabb lépések láthatók az egyszerűség és az átláthatóság kedvéért. Az jól látszik, talán a korábbiak alapján egymástól függetlennek vélt egységek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A teljes integrálódás jól kivehető az ábrán, hiszen minden modul outputja illetve inputja egymásból nyílnak. Sőt a tranzakciók során a könyvelés szinte teljesen átfonja az összes modult.
Projekt kezelés Cikktörzs
Vevői rendelés befogadása
Készlet
Műszaki feldolgozás
Vevőtörzs
Termeléstervezés (MPS, MRP) GYR, BR létrehozása
Nyitott GYR és BR vevőrendelés
Darabjegyzék Műveletterv
Cikktörzs
Átfutási idő
Ajánlatok
Ár
Készletgazdálkodás
Beszerzés,
Szállítótörzs Készlet
Termelés programozás CRP Gyártás Anyagvételezés Időlejelentés Készre jelentés
Szállító analitika
Automatikus könyvelési utasítások Árukiadás Szállítólevél Számla
Pénzügyi modul
Mérleg
Főkönyv Eredmény kimutatás
számla fk.feladása
Projekt kezelés Termelés-elszámolás 24. ábra Teljes folyamat ábra
32
vevőanalitika
Tárgyi eszköz
Karbantartás
Ami még jól látszik, hogy a projektmodul korábbi ismertetőjében külön egységként bemutatott és értelmezhető felülettel bír, mellette ezen felül ragyogóan kihasználja a modulok közötti teljes integrációt és még plusz egy projekt azonosítóval egyértelmű kapcsolatot teremt a különböző tevékenységek, adatok közt. Így a projektszámra bárhol, bármely modulban hivatkozunk az abban a modulban lévő adatok máris rendelkezésünkre állnak, akár már bővebb tartalmakkal is.
4. Jelenlegi rendszer hátránya az utókalkuláció és a megmunkáló gépek villamos energia elszámolásának vonatkozásában Annak ellenére, hogy a JD Edwards ERP rendszer számos magas színvonalú szolgáltatást nyújt, standard kínálatai nem minden esetben felelnek meg a vállalat elvárásainak. Egyik ilyen eset az előkalkuláció és az utókalkuláció kérdése. Ez a kérdés azért vetült fel, mert a cégre jellemzően a kibocsátott termékek átfutási ideje 1-től akár 5, 6 hónap is lehet. Ezért az utókalkulációból nyert adatok már későn jelennek meg további hasznosítás céljára. Az alábbi kimutatás 25. ábra az utókalkulációs riport eredményét szemlélteti.
33
25. ábra Utókalkulációs riport Az előkalkulációs adatok azért nem felelnek meg, mert az egyedi gyártás illetve kissorozatok gyártására nem lehet kellő pontossággal megállapítani az önköltséget, fedezetet. Nincsenek jól behatárolható bázisszámok, mint például a tervezett óra ráfordítások vagy az átfutási idők. Természetesen mivel minden alapadat és tranzakciós adat a rendelkezésre áll a vállalatnak, könnyűszerrel elkészít bármilyen összehasonlítást, kimutatást a tervezett illetve a tényleges költségek tekintetében termékenként, rendelésenként vagy bármilyen csoportosításban. Maga az utókalkulációs riport is már jelentős fejlesztéseket tartalmaz az eredeti rendszer által kínált lehetőségekhez képest, de valójában nem ez jelentette a fő problémát. Bár mennyire is részletes és pontos az utókalkulációs riport sajnos a vele kinyert adatokból már csak a tanulságok vonhatók le utólag (ez is rendkívül fontos), de a folyamatokba történő időbeni beavatkozáshoz már későn szolgáltat adatot. Ezért törekedtem egy olyan eszköz, lehetőség kifejlesztésére a rendszerben, amelyik alkalmas az említett probléma megoldására és képes napi pontossággal adatokat szolgáltatni az aktuális állapotokról a termelés során. A fenti utókalkulációs riportnak csak az összesítő eredményét tartalmazó oldalát mutatom a korlátozott rendelkezésemre álló terjedelem miatt. A riport egyébként képes anyagtétel szintig és munkaállomás szintig (bér+TB) kifejti a terv-tény költségeket, de az anyagjellegű illetve a nem anyagjellegű költségeket is ki tudja részletezni partnerenként a hozzájuk
34
tartozó költségekkel, tevékenységekkel. Az összesítő ábrán látszik, hogy három költség szinten képes a riport számolni. Az ehhez szükséges adatokat a rendszer törzs szinten illetve tranzakciós szinten tárolja, a törzs szintű adatokat évente felülvizsgálja a vállalat, és ha szükséges (az előző évi tény adatok és a várható új terv adatok figyelembe vételével) módosítja azokat, például a közvetett költségeket tartalmazó óraszorzó vagy a törvényi előírásnak megfelelő járulékok (TB) százalékos módosítása. Az utókalkulációs riport értelmezése során megállapítható, hogy az első lépcső a közvetlen önköltség meghatározása, ezek a költségek egyértelműen köthetők egy-egy termék előállításához. Pl.: bér+TB, alapanyag, kooperációs vagy éppen MBO (Minőség Biztosítási Osztály) vizsgálati költségek. Második lépésben kerül meghatározásra a szűkített önköltség. Itt már a közvetlen költségeken felül megjelenő üzemi költségeket is figyelembe vesz a rendszer. Ezek a költségek már egyértelműen nem köthetők egy termék előállításához. Ilyen költségek például a belső anyagszállítás, üzem világítása-fűtése, segédmunkaerő (bér + TB) valamint a művezetőkdiszpécserek bérköltségei. A harmadik szint a vállalati szintű közvetett költségek figyelembe vétele. Ezen a szinten minden költség figyelembe van véve, ami vállalat tárgy évi működése során felmerül. Itt a termékre eső minden közvetett költség kimutatásra kerül a termék előállításához szükséges produktív idő arányában, ez egyébként az üzemi költségszint meghatározásánál is igaz. Az üzemi szintű egy órára eső közvetett költségek meghatározásánál csak az üzemmel közvetlenül kapcsolatban lévő ráfordítások vannak figyelembe véve (pl.: A üzem fűtésevilágítása vagy az improduktív művezetők bér illetve TB költségei). A riport a már költségnemenként összehalmozott költségekből és az árbevételek különbözetéből könnyűszerrel meghatározza a fedezet I. illetve az üzemi szintű fedezet II-t, valamint a bruttó nyereséget termékenként. A riportot nem csak termékekre paraméterezve lehet futtatni, hanem időszakra, tervsorra, vevőkre vagy éppen belföld-külföld vonatkozásában. A program minden alkalommal készít összesítést költségnemenként majd költség szintenként és árbevételenként. Így a halmozott adatokból például első félév utókalkulációs eredményét az összesítő lapon egyben láthatjuk az elért eredmények vagy fedezetek vonatkozásában.
35
A vállalat szempontjából egy másik probléma a jelentős közvetett költségek aránya. A termelés során, mivel nem nagy sorozatokról van szó és a technológiai útvonalak is bonyolultak, nehéz meghatározni pontosan az egy termékre jutó közvetett költségeket. Ezért fontos minél nagyobb arányban kimutatni a közvetlenül felmerülő költségeket, hogy könnyebb legyen meghatározni melyik termékféleség(ek) térülnek meg a legjobban. Minél nagyobb egy termék előállítása során kimutatott közvetett költségek aránya az összesen felmerülő költségeken belül, annál pontatlanabbul lehet egy termék valós előállítási költségeit meghatározni. Az egy darab termék előállítási költségének pontos tervezése nagyon fontos a DKG-EAST Zrt. életében, hiszen mint már említettem jellemzően kis sorozatok vagy egyedi termékek gyártására szakosodott ezért az ajánlati ár képzésénél és a tényleges költségek meghatározásánál a lehető legjobb és legpontosabb információkra van szükség. Ezért megvizsgáltam rendszer oldalról a pontosabb utókalkulációs kimutatások és tervezhetőség megteremtése érdekében a szerszámgépek villamos energia fogyasztásának (közel 130 M Ft/év) az eddigi közvetett költségét hogyan lehet közvetlen költségként elszámolni. Ellentétben az első bekezdéssel, itt a rendszer számos standard paraméterezési lehetőséget biztosít a probléma megoldására, csak az elvet kell felállítani hozzá. További nehézséget az jelent, hogy a már több mint tíz éve működő ERP rendszerben (a gépek villamos energiafogyasztását közvetett költségként kezelő) miként lehet a leg kevesebb ráfordítással átvezetni az új elszámolási módot. Ez azért jelentett nagy kihívást, mert rengeteg kimutatás, lekérdezés valamint folyamat volt köthető a régi elszámoláshoz. Ez alatt nem csak a statikus már csak a létező adatokat különböző szempontok alapján megjelenítő lekérdezésekre, riportokra gondolok, hanem az önköltség meghatározásának (mint folyamatra) a kidolgozására és a könyvelés megoldására. A feladat megoldása a költségtervezésre (műszaki előkészítés: önköltségszámítás) mind a költség könyvelésére (termelés, pénzügy-számvitel) kiterjed. Erre azért van szükség, hogy az előkalkuláció és az utókalkuláció szerkezete azonos legyen, így biztosítva az összehasonlíthatóságot. Mind két oldalon terv és tény ugyanazok a költségnemek és felbontás szerepeljen. A 26. ábra szemlélteti a műszaki igazgatóság feladatkörébe tartozó önköltséget kiszámoló riport eredményét. A riportban a rendkívül egyszerű felépítésű termék önköltség számításánál (költség szimuláció) nagyon jól látszik, hogy a darabjegyzék és művelettervekben szereplő adatokból, milyen költségnemeket talált meg illetve számolt ki a riport. 36
A riportban egyébként teljes részletezettséggel megtalálhatók a figyelembe vett alapanyagok, alkatrészek. Így az árképzők által jól áttekinthető, ellenőrizhető lesz a költségterv, ez által a hiányos adatok jól kiszűrhetők, majd javíthatók. Az is látszik a riport eredményén, ha lett volna erre a termékre egy korábbi önköltség meghatározás ahhoz képest a legutóbbi kalkuláció mely pontokon tér el és hány százalékban. Amennyiben az árképző a kalkulált árat jónak minősíti akkor a következő lépésben „befagyasztja” vagyis kimerevíti és ettől fogva a rendszer ezeket az értékeket tekinti az adott termékre vonatkoztatva az elfogadott terv költségeknek, ellenkező esetben a nem megfelelő vagy hiányos adatokat kijavítja, és újra elvégzi a költségszámítást mind addig, amíg jónak nem találja.
26. ábra Költség szimulációs riport
5. Észrevételekre (4. pontban) történő javaslatok kidolgozása Mint a 4. pontban megállapítottam, hogy az utókalkuláció információi túl későn adnak képet egy termék (vagy egy időszak) költség helyzetéről így a folyamatainkba már nem tudunk időben beavatkozni, a terv adataink meg túl pontatlanok. Mindkét hiányosság oda vezet, hogy a tervezett fedezeteink pontatlanok, illetve nem tudjuk időben a változások figyelembevételével aktualizálni azokat és a megfelelő intézkedé37
seket megtenni (pl. a fedezeti összeg nem éri el a korábban tervezett értéket, megszorításra lenne szükség).
5.1. Várható költségek-fedezet I. meghatározása Az előző pontban írt problémát úgy kell feloldani, hogy már a termelés elkezdésénél vagy már a megkezdése előtt (beszerzés, készletgazdálkodás) és végig a kibocsátásig vizsgáljuk a tény adatok változását a terv adatokhoz képest, de nem csak a költségeket, hanem még csak tervezeteket, szerződéseket, rendeléseket (pl. beszerzési rendelések szerződött árai) egyéb változásokat is. A tény illetve a várható tény költségek mielőbbi vizsgálata lehetővé teszi, hogy még a gyártás megkezdése előtt vagy alatt a bekövetkező változások hatásait (tervtől való eltérések) a megfelelő módon is időben kezelni lehessen. Nem csak a szűkebb értelemben ahol a probléma keletkezett (egy konkrét termék előállításánál), hanem komplexebb értelemben is (beruházások visszafogása vagy ellenkezőleg indítása). Természetesen mindig csak az aktuális gyártási programban lévő termékek figyelése lehetséges, hiszen ez az a pont ahol a terv és tény adatok eltérését egymástól mérni lehet a korábban meghatározott vállalati elsődleges mérőszámok segítségével, mint például a fedezeti összeg, fedezeti hányad, egy órára eső fedezeti összeg stb.. A program a termelésből már kiesett (értékesített vagy készleten lévőket is) tételeket is figyeli csak itt már az utókalkulációs értékekre vált át. A probléma megoldását abban látom illetve láttam, hogy kifejlesztésre kerüljön egy olyan riport, ami alkalmas az előbbi elvárások (változások) szerint az adatokat összegyűjteni valamint aggregálni. A riportnak a vállalat önköltségi szabályzatában foglaltak szerint kell tudnia a terv-tény és a várható költségeket meghatározni költségnem helyesen, teljes részletességgel, de lehetőség legyen az összesített kimutatásokra is. Továbbá nem csak termékekre, hanem időszakra is képes legyen futni, így biztosítva a széleskörű átláthatóságot és a
gyors
információáramlást.
A
riport
működésének
specifikációját
először
költségnemenkét célszerű meghatározni, majd a kapott adatokat a (várható) fedezet meghatározásához megfelelően rendezni.
5.1.1. Értékesítendő főcikkek várható alapanyag és kereskedelmi áruk költségeinek meghatározása Korábban említésre került, hogy az összes saját gyártású termék (cikk) darabjegyzékkel rendelkeznek és a jegyzékben szereplő tételek árral (egység és összes ár) együtt nyilvántartásban vannak (önköltségi szabályzatnak megfelelően).
38
Amikor a standard darabjegyzéket csatoljuk a gyártási rendeléshez, vagyis létrehozzuk a csatolt darabjegyzéket. Egyúttal az éppen aktuális befagyasztott alapanyag egységárak és a csatolt darabjegyzék szerinti mennyiséggel felszorzott árak archiválásra kerülnek egy adattáblába. Az adattáblában dátumhoz kötötten a tervezett költségek létrejönnek költségnemenként. Így teremtődik meg a bázis, vagyis a tény adatok (költségek) viszonyítási alapja. A csatolt darabjegyzékben utólagos módosításkor (töröljük az eredeti alapanyag igényt és rögzítünk helyette egy helyettesítő cikket) az említett archív adattáblában csak az új tétel mennyisége és cikkszáma jelenik meg, de az új cikk költsége már nem, hanem megmarad az eredeti törölt cikk tervezett költsége. Így az új program segítségével már nem csak az alapanyag mennyiségi vagy egységárból történő változásait lehet mérni, hanem a helyettesítésekből adódó változásokból adódó költségeltéréseket is. Tehát az jól látható, hogy a rendszer által rögzített alapanyag és kereskedelmi áruk tervezett költség adatai jól csoportosíthatók a különböző szemszögek, igények szerint. A csatolt állományokban (nem csak a darabjegyzékekben) való módosítások ugyanúgy viselkednek, mint a darabjegyzék esetében, tehát megmarad az eredeti terv érték, amelyekhez tartozó mennyiségek változnak csak. Az új tételek meg csak mennyiséggel kerülnek be érték nélkül. Ezt a rendszer elvet kihasználva lehet az utólagos módosításokból eredő változásokat is jól mérni. A várható költségek meghatározásánál azt kell figyelni a programnak, hogy az idő előrehaladtával a tervezett értékeken kívül léteznek-e pontosabb vagy időszerűbb értékek. Tehát az említett költségnem figyelését úgy kell a programnak végrehajtani, hogy az adott értékesítendő és gyártásban lévő főcikk csatolt darabjegyzékeiből összeszedi az alapanyag cikkszámokat és a hozzájuk tartozó tervezett mennyiségeket és az időszerű (legfrissebb) költségeket, majd az azonos cikkszámokat összehalmozza mennyiség és érték szerint. Célszerű az átláthatóság érdekében az összegyűjtött cikkszámokat a cikktörzs szerinti főkönyvi csoportkódok alapján is csoportosítani. Ezt követően létrejött egy főcikk csatolt alapanyag és kereskedelmi áruk jegyzéke jól átlátható módon (cikkenként összesítve mennyiséggel-értékkel valamint fajtánként csoportosítva). A terv alapanyagköltségeket és mennyiségeket először a riport a tényleges kiadások menynyiségével és költségével veti össze. Az eltérést egy új oszlopban +/- különbözeti értékkel nyilvántartja. A riport, mikor nem talál tényleges (gyártási rendelésre kiadott) adatokat, megvizsgálja, hogy létezik-e az érintett alapanyag raktáron, ha igen, ki kalkulálja a tervezett mennyiség39
gel és a készlet egységárral az alapanyag várható kiadási költségét. Ez az adat, mivel csak számolt érték, nem tényleges tranzakción alapszik, várható alapanyagköltségként sorolja be a program (egy kódszámmal). Abban az esetben, mikor készletet sem talál a program a vizsgálandó cikkhez, vizsgálja meg, hogy létezik-e már élő szerződött beszerzési rendelés rá. Mi az élő beszerzési rendelés? Azt a rendelés dokumentum típusa és státusza alapján dönti el a program. Amikor a program talál megfelelő beszerzési rendelést, akkor az abban talált egységárral és a korábban kilistázott cikk tervezett mennyiségével felszorozva határozza meg a várható alapanyagköltséget. Továbbá, amikor a program nem talál tény kiadást a termelésre, sem megfelelő készletet vagy élő beszerzési rendelést, csak akkor számol tovább a tervezett befagyasztott alapanyagárakkal. Összességében megállapítható, hogy a program szélsőséges esetben az éppen futtatása időpontjában 4 különböző módszer összegzésével állapítja meg a várható alapanyagköltségeket és hasonlítja össze a tervezett értékkel. Belátható, ahogy haladunk előre a gyártás során, úgy pontosodik és közelít egyre jobban a várható alapanyagköltség értéke a ténylegeshez. Ezt a gondolatot a 27. ábra szemlélteti.
Program futások, várható költségek megahatározása Gyártási rendelés Gyártási rendelés létrejötte, lezárva, fogadja a tény elkészült a költségeket termék Idő előre haladása 0-5 hónap Tervezett alapanyag és ker.áruk összes költsége
Várható alapanyag költségek pontosodása a tényhez képest
Tervezett alapanyag költségek Beszerzési rendelésekben szereplő alapanyag árak Készleten lévő anyagok értéke Tényleges kiadásokkal számolt alapanyag költség
27. ábra Várható anyagköltség meghatározása 40
Ténylegesen kiadott alapanyag és ker.áruk összes költsége
5.1.2. Értékesítendő főcikkek várható bér és járulékának költség meghatározása, valamint a nem anyagjellegű költségeké Ellentétben az alapanyagok várható költségeinek meghatározásánál, itt nincs lehetőség a csatolt művelettervekben szereplő azonos műveletek terv és tény óráinak az összehalmozására, főcikk szintre. Ennek oka, hogy egy adott beépülő alkatrész művelettervében szereplő műveleti sor túlterhelését és a még hátralévő tervezett órák és a várható összesen terhelések meghatározásánál komoly szerepe van annak, hogy az összevonás nem megengedett. Be kell látni, hogy az összevonás hatására számos műveletterv különböző készültségi fokokat tartalmazó adatai már nem nyújtanának megfelelő részletezettségű információt ahhoz, hogy a lehető legpontosabban meg tudjuk határozni a várható összes órafelhasználást. Így a kimutatás várható bér és TB költségeinek meghatározása is pontatlan lenne. Az említett problémát talán a következő 28. ábrán tudom a legjobban szemléltetni.
Tervezett emberidő
Megnevezés
Tényleges emberidő
10 műveleti sor
5 óra
7 óra
20 műveleti sor
6 óra
9 óra
30 műveleti sor
3 óra
1 óra
40 műveleti sor
4 óra
0 óra
Összesen
18 óra
17 óra
Várható órafelhasználás összesen
Túlterhelések Csak részlegesen vagy még nem került sor a tényleges időterhelésre
7+9+(3-1)+4 = 22 óra
28. ábra Várható óraszám meghatározása A fenti ábra alapján könnyen belátható, hogy a hátralévő idő nem egyenlő a tervezett öszszesen mínusz a tényleges összesen értékkel számolttal, vagyis az 1 órával. Ennek a következtetésnek ott van jelentősége, hogy figyelembe tudjuk venni a többletterhelésekből származó várható többletköltség növekedéseket is. Itt is az idő előrehaladtával egyre pontosabb értékeket kapunk, ahogy a termék alkatrészeinek, részegységeinek illetve maga a főcikk készültségi foka egyre jobban közelíti meg a kész állapotot. 41
Amennyiben csak egyszerűen az összesített terv és tény órák különbözetével határoznánk meg egy-egy termék készültségi fokát és esetleg még ezeket az értékeket tovább halmoznánk a legfelsőbb szintig, azt tapasztalnánk az esetleges túlterhelések miatt, hogy a készültségi fok magasabb, mint 100%, ami lehetetlen. Ezért nagyon fontos a műveleti soronkénti nyilvántartás. Tehát például a terv 5 órával szemben 7 óra tényleges óra ráfordítás áll az akkor is maximum 100 %-os készültségi fokkal legyen értékelve és különbözet tényleges 2 óra az őt követő vagy másik műveleti sornál ne legyen figyelembe véve, mint teljesített óra, ahogy az összesítéseknél bekövetkezne. Ezt a jelenséget a 28. ábra jól szemlélteti. A programnak minden munkaállomást külön-külön kell mérni, mert a tervezett feldolgozások is munkaállomás bontásban vannak nyilvántartva. Erre azért van szükség, mert minden munkaállomáshoz eltérő órabérköltség tartozik. A programnak az említettek alapján meg kell határozni a várható felhasznált órák számát munkaállomásonként, majd mindegyik értéket a saját óraszózójával fel kell szoroznia és a legvégén az így kapott bérköltségeket össze kell szintén halmozni. Az összes bérköltségből pedig a mindenkori járulék százalék értékével meg kell határozni a TB és egyéb járulékos költséget is. Abban az esetben, ha a bérre vetített járulékos kulcs eltér munkaállomásonként, akkor munkaállomásonként külön kell meghatározni azokat és csak ezt követően szabad összehalmozni azokat. A programnak az MBO (Minőség Biztosítási Osztály) várható költségeit is hasonló módon kell meghatározni, mint egyéb más produktív órafelhasználásból eredő költséget. Ennek oka, hogy az MBO tervezett illetve tényleges költségeit úgyszintén a művelettervekben külön munkaállomás kóddal és műveleti sorokban szerepeltetik. Abban van eltérés, hogy az MBO tervezett órái nem emberidőnként, hanem gépi időnként van rögzítve a rendszerben és a lejelentett tényórák is gépi idővel vannak rögzítve. A következő jelentős költségnem, ami a tranzakciós modulból határozható meg az a technológiai illetve a kapacitásbővítő kooperáció tevékenységből (igénybe vett szolgáltatás) származik. Amint azt már korábban említettem a kooperációkezelés a termelési modulból indukálódik, mint igény és a beszerzési modulon keresztül kezeli a rendszer beszerzési rendelésként. Abban különbözik a hagyományos beszerzési rendeléskezeléstől, hogy a bevételezéskor nem csak a készlet képződik le, hanem egyből a kiadás is megtörténik rendszer oldalon, valamint a könyvelés dokumentum típusa is eltér az alapanyagokétól. Ez természetesen csak úgy képzelhető el, hogy a gyártási rendelés és a beszerzési rendelés között egyértelmű kapcsolat van. 42
A kooperáció költsége, így közvetlenül arra a gyártási rendelésre könyvelődik, amelyik azt igényelte. A programnak a főcikkek alá beépített gyártási rendelésekből és magából a főcikk gyártási rendeléséből kell a könyvelt kooperációs költségeket összehalmozni és a tény anyagjellegű költségek közt szerepeltetni. Ezeknek a költségeknek az összegyűjtést közvetlenül a főkönyvről történik az egyértelmű dokumentum típus alapján. Természetesen nem csak a termelési modulból keletkezhet anyagjellegű költség ezek kezelést a további pontban ismertetem.
5.1.3. Értékesítendő főcikkek várható személyi jellegű, egyéb és anyagjellegű várható költségeinek meghatározása Jelen pontban ismertetett költségnemek várható értékének meghatározása már jóval egyszerűbb, mint a termelési modul tranzakciós applikációinak adatbázisából megfelelő módon történő gyűjtése. A várható fedezet I. meghatározásához még szükség van a gyártási rendelésekre közvetlenül ráterhelhető (egyértelmű kapcsolat van a felmerült költség és a termékek között) személyi jellegű, nem anyagjellegű és az anyagjellegű költségek meghatározására. Ezek a költségek nem tranzakción keresztül jönnek létre a rendszerbe, hanem a bejövő számlák iktatása, párosítása és könyvelésük a főkönyvre folyamatokon keresztül. Egy példán keresztül bemutatva a műszaki terület igénybe vett egy külső tervező intézet szolgáltatásait, amit a partner teljesített. A teljesítést követően a partner a számlát elektronikus vagy postai úton eljuttat a DKG-EAST Zrt. számára. Itt iktatják a számlát a pénzügyi osztályon a rendszerben. Ezt követően a számlát eljuttatják a műszaki igazgatóság számára leigazolás céljából. A jogosult személy leigazolja számlát, hogy fizethető, hová kéri terhelni, melyik termékhez és melyik gyártási rendelésszámhoz kötődik. Ezeket az adatokat a pénzügyi osztály által kinyomtatott számla kísérőlapra írják. A megadott adatok alapján, a számlán szereplő költséget ráterhelik a számviteli osztályon az érintett költséggyűjtő helyre (főcikk gyártási rendelésszámra), majd a számlát párosítják a rendszerben lévő adatokkal és lekönyvelik és kivezetik, azután a fizetési határidőre banki átutalással kiegyenlítik azt. A programnak nincs más dolga, mint a (csak az értékesítendő főcikkekre könyvelik) gyártási rendelések főkönyvi kartonjáról összegyűjtse, az említett költségnemekre könyvelt tételeket összegét költségnem helyesen. A főkönyvi könyvelés során van lehetőség egyéb többlet információ megadására, ezt azért említem meg, mert ezen adatok alapján a riport
43
képes partnerenkénti részletezettséggel és tevékenységgel együtt kirészletezni ezeket a költségeket.
5.1.4. Fedezet-I. meghatározása a program által A várható fedezet meghatározását csak az 5.1. pontokban ismertetett megoldások figyelembe vételével lehet a legpontosabban meghatározni. Az alapvetően a terv, vagyis a bázis adatokat (előkalkuláció) a már említett archívumból keresi meg a riport. A tény adatokat mindig a főkönyvi naplóból a megfelelő számlákról keresi meg a riport. A terv és tényadatok közötti egyértelmű kapcsolatokat a gyártási modul teremti meg a gyártási rendelésszámmal (költséggyűjtő hely). A program erősége abban van, hogy ellentétben a főkönyvvel, ahol amíg a termék struktúra (saját előállítású termékek) a logisztikában nincs felépítve (így a költségek sem halmozódnak) nem tudunk adatokat kinyerni (mert nincs kapcsolat) a főkönyvi kapcsolatokkal a legalsó vagy köztes szintekről. A program viszont a termelési modulban felépített független kapcsolatrendszer alapján a tényleges beépülések nélkül is képes felépíteni a főcikk fa struktúráját így vele együtt a már felmerült költségeket és tervezett költségeket is összehalmozni. Egyébként ez a kapcsolati rendszer (szülő-gyerek) alkalmas a főcikkek készültségi fokának meghatározására is anélkül, hogy a darabjegyzék fa struktúra fel lenne építve. A várható költségek kiszámítása vagy meghatározása úgy történik, hogy a már felmerült tény költségekhez hozzáadjuk a fennmaradó terv mennyiségekkel felszorzott legfrissebb egységárakkal számolt várható értékeket. Például: 100 kg acéllemez tervezett összes költsége 25 500 Ft (egys. ár 255 Ft) ebből 30 kg ténylegesen beszerzésre került 8 400 Ft-on (egys. ár 280 Ft). A program a már korábban ismertetettek alapján azt látja, hogy a maradék 70 kg lemez beszerzési rendelésből hozott adat alapján 290 Ft-os egységáron lesz beszerezve. Tovább számolva a várható hátralévő 70 kg lemez költsége így 20 300 Ft lesz. Összeadva az eddig felmerült tény és a várható költséget (8 400 Ft+20 300 Ft) 28 700 Ft-ot kapunk. Jól látszik a példában, hogy a tervezett 25 500 Ft-al szemben jó előre látszik a várható 3 200 Ft-os többletköltség képződése. A 3 200 Ft egyértelműen a tervezett fedezeti összeget fogja rontani. Az utókalkuláció viszont már csak akkor ad erre választ, amikor a termék elkészült beavatkozásra már nincs mód.
44
A programnak minden költségnem esetében a példa szerint kell eljárnia, a program futásakor a rendszerben tárolt a legfrissebb adatokkal számolva. Amikor sikerült az említett logikával meghatározni a különböző gyártási rendelésekhez tartozó költségnemek értékeit, akkor ezen értékeket a programnak a főcikkekre is halmoznia, majd ezen halmazatokat összegezve megkapjuk a várható közvetlen szintű önköltséget értékesítendő termékenként. Az értékesítendő termékekhez hozzá kell rendelni a vevői modulból a várható árbevételeket és a már említett módon kiszámolt önköltségeket ki kell vonni azokból. Ekkor áll rendelkezésünkre a célunknak megfelelő várható fedezeti összeg, ami sok esetben akár 1015%-kal nagyobb-kisebb eltérést mutathat, mint a tervezett fedezeti érték. A program, mint már említettem, nem csak termékekre, hanem időszakra is futtatható. Az időszaki futás esetében az összes érintett főcikk költségnemes halmazatait össze kell adni és így meghatározni az időszakra jellemző várható értékeket. Fél éves időszakra paraméterezett programfutás esetén a pár százalékos fedezeti összeg eltérés több tíz millió Forint, nagyobb eltérés (4-5%) esetén akár több szász millió Forintos eltérésre hívja fel a figyelmet. A 29. ábra már egy futott program eredményét mutatja.
Ft
Ag. klts
Óra
Bér+TB
Vill.ener. Meo ktg. Egyéb+ Ag.jell. ktg. Önköltség Szem.jell
Árbevétel (várható)
Fedezet
F.há.
(%)
Terv : 5.671.895 252,42 410.828
55.129
29.640
18.708
6.186.200
10.558.275 4.372.075
41
Tény : 5.364.252 334,70 540.802
67.672 134.800
23.890
5.996.616
10.558.275 4.561.659
43
Várható anyag összesen : 5.964.252
Várható vill. Energ. Kltg. össz. : 68.156
Hátralévõ óra : 23
Várható MEO kts. össsz.: 134.800
Várható egyéb+szem.jell.klts.össz.: 0
Várható ag.jell. Klts.össz.: 28.950
Várható fedezet :
Várható fedezet i hányad %: 36
3.789.184
Bér+TB : 32.131
29. ábra Várható fedezet meghatározása
5.2. Villamos energia közvetettből közvetlen költséggé alakítása Vállalatunk elszámolási rendszerének folyamatos javítása, fejlesztése során felmerült az igény a gyártott termékeink közvetlen önköltségének pontosabb meghatározására. Ennek kapcsán 2012 év elejétől a termelő gépek villamos energia fogyasztásának termékekre történő terhelése jelent meg célkitűzésként.
45
Cégünk 2012 évet megelőzően az energia költségeit elsődlegesen az energetikai költséghelyeken gyűjtötte össze és a felhasznált energia mennyiség arányában osztotta fel a felhasználó költséghelyek között, ami alapvetően azt jelentette, hogy közvetett költségként számolta el az energia költségeket. A fent vázolt célkitűzés viszont azt eredményezte, hogy a korábban közvetett költségeket a termékekre osztjuk, és ez által közvetlen költségekké válnak. Éves eredményünk tekintetében is változást jelent az elszámolásunk módosítása, hiszen míg korábban a teljes energia költség a felmerülés évében rontotta eredményünket, addig az új eljárás miatt az eredmény csökkenés a termékeink értékesítésének évében jelentkezik. Ennek megfelelően módosítottuk a Számviteli politikánk keretében az Önköltség számítási szabályzatunkat és a 2010 évi Kiegészítő mellékletben is bemutattuk a változás eredményre gyakorolt hatását. A villamos energia közvetlen közvetett költségből közvetlen költséggé alakítása két vizsgálatot követelt meg a bevezetése előtt. Első, hogy a szerszámgépek villamos hálózata elkülönül vagy legalábbis külön mérőórával rendelkezik-e a többi fogyasztótól, mint például világítótestek, irodai berendezések. A második a JD Edwards ERP rendszer kínál-e saját megoldásokat az új költségnem elszámolására vagy saját fejlesztést igényel-e a feladat megoldása. A két elővizsgálatot követően kerülhetett csak sor az új elszámolás kialakítására.
5.2.1. Villamos energia felosztásának kialakítása A karbantartók bevonásával megállapításra került, hogy a szerszámgépek villamos energia ellátását szolgáló hálózati vezeték saját mérőórával rendelkezik és ez igaz minden üzemre, üzemrészre. Tehát lehetőség van teljesen objektív felosztásra anélkül, hogy a világítás, fűtés egyéb rezsi jellegű villamos energiafogyasztás torzítaná a kapott eredményeket. Viszont hátrányt jelentett, hogy a fogyasztásmérés gépenként nem lehetséges, mert nincsenek a gépeknek saját mérőórájuk. Ezért az üzemenkénti rendelkezésre álló összes évi energiafogyasztást valamilyen szempont szerint fel kellett osztani. A felosztáshoz szintén a karbantartási terület dolgozóit vontuk be. Azt kértük tőlük, hogy adják meg üzemenként a gépi energiafogyasztást/év és kW/óra vonatkozásában. Továbbá a rendszerben nyilvántartott munkaállomás csoportok szerint az üzemben található gépeket sorolják be és gépenként adják meg az átlagos kW/óra fogyasztásukat. 46
A felosztás további kiszámításához viszont a mi részünkről kellett ki gyűjteni az éves munkaállomásokra terhelt tény órákat. A két kimutatásból meg kellett határozni munkaállomásonként, hogy óránként átlagosan hány kW kerül felhasználásra. Ez önmagában még nem lenne elég pontos ezért a lehető legpontosabb eredmény érdekében az éves összes fogyasztást, és mint felső határt is figyelembe vettük egy súlyszám képzésével. A teljes táblázatott sajnos nincs módom jelen kereteken belül bemutatni, de egy egyszerű példán keresztül jól meglehet érteni miként, került meghatározásra munkaállomásonként az egy órára jutó villamos energia meghatározása. Az átlagos munkaállomásonkénti kW fogyasztás kiszámolása a 30. ábrán látható. I. üzem Szerszámgépek kw/év fogyasztásuk tényleges: 1 750 000 kw Éves költség: villamos energia + saját felmerült költségek (bér,TB, anyag, igénybe vett szolg. Stb.) 61 250 411 Ft Egységár: villany áram kw/óra 25 Ft+ saját felmerülő költségek/óra 10 Ft, összesen 35 Ft/óra Saját tényező meghatározása 1750000/1633083=1,0716 Átlagos kw/óra Tényleges Átlagos össz fogyasztás Saját tényezővel Éves költség fogyasztás sz.gép produktív óra sz.gép adatlapja alapján korrigált fogyasztás Egységár Egy órára eső Ft adatlapja alapján felhasználás/év kw/év kw/év költség Ft (kw/Ft) 1 munkaállomás átlagos fogyasztása/óra 1/1 szerszámgép 1/2 szerszámgép 1/3 szerszámgép 1/4 szerszámgép 2 munkaállomás átlagos fogyasztása/óra 2/1 szerszámgép 2/2 szerszámgép 2/3 szerszámgép 2/4 szerszámgép 2/5 szerszámgép 2/6 szerszámgép 3 munkaállomás átlagos fogyasztása/óra 3/1 szerszámgép 3/2 szerszámgép 3/3 szerszámgép 3/4 szerszámgép 3/5 szerszámgép 4 munkaállomás átlagos fogyasztása/óra 4/1 szerszámgép 4/2 szerszámgép 5 munkaállomás átlagos fogyasztása/óra 5/1 szerszámgép Összesen
1 847 56 48 52 41
964 1358 1580 984
53984 65184 82160 40344
57849 69851 88043 43233
35 35 35 35
2 024 724 2 444 791 3 081 493 1 513 142
2 100 1 800 1 950 1 538 2 738
69 75 84 71 79 60
1423 815 1598 2540 974 1360
98187 61125 134232 180340 76946 81600
105217 65502 143843 193252 82455 87443
35 35 35 35 35 35
3 682 602 2 292 554 5 034 505 6 763 832 2 885 937 3 060 490
2 588 2 813 3 151 2 663 2 963 2 250 2 235
59 58 66 52 63
765 547 1152 429 976
45135 31726 76032 22308 61488
48367 33998 81476 23905 65891
35 35 35 35 35
1 692 833 1 189 915 2 851 656 836 684 2 306 169
2 213 2 175 2 475 1 950 2 363 2 475
65 67
2678 3684
174070 246828
186533 264501
35 6 528 669 35 9 257 531
2 438 2 513 1 152
43
2358 26185
101394 1633083
108654 1750012
30. ábra Átlagos fogyasztás meghatározása
47
35 3 802 883 61 250 411 Ft
1 613
A pontos értékek meghatározása azért fontos, hogy a lehető legkevesebb tévedéssel kerüljön tervezésre és elszámolásra a terv-tény órákhoz rendelt járulékos költség. Ezzel a módszerrel nem csak a megoldás tekintetében volt előrelépés, hanem úgy gondoljuk, hogy a gépek szerinti mérőóra felszereléssel és kialakítással járó többletköltséget is meg lehetett spórolni, mert úgy véljük, hogy az említett módszerrel és a sok éves tapasztalati számokkal 95 % pontossággal meg tudjuk határozni az egy munkaórára eső tényleges kW fogyasztást.
5.2.2. Villamos energia közvetlen elszámolásának JD Edwards ERP rendszer oldali beállításai Az említett elszámolási folyamatot két alapvető folyamatra kell bontani az összehasonlíthatóság kedvéért. Az első az önköltség meghatározása során a tervadatok kiszámolásánál hogyan lehet automatikusan tervezni az új költségnemet. Az elszámolási módnak milyen egyéb feltételei vannak, milyen modulokat érint és vannak-e olyan korábbi fejlesztések, amiket érint az új folyamat bevezetése. Az érintett korábbi fejlesztések aktualizálása mekkora ráfordításokat vesz igénybe és mekkora az átfutási idő. A felmérés eredménye az lett, hogy az új adatformát további 5 riporttal és két applikációval kellett megtaníttatni, mindez az informatikai osztálytól további 40 órai fejlesztői munkát igényelt. A második lépésnél hogyan tudjuk könyvelni automatikusan a felmerült energiaköltségeket. Jelent-e a könyvelési metódus többlet terhet a felhasználók számára, illetve átlátható marad-e a folyamat? Az új eljárás jelent-e annyi többletet, hogy érdemes legyen bevezetni? A vállalat felső vezetése az említett tényezők figyelembe vételével arra a döntésre jutott, hogy szükséges a folyamat bevezetése. Tulajdonképpen mindkét szempont szerinti (önköltségszámítás, könyvelés) eljárást támogatja a rendszer standard megoldásokkal. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy kész csomagként állt a rendelkezésünkre a támogatás, hanem saját magunk kellett úgy paraméterezni és további alapadatokkal ellátni a rendszert, hogy az a kívánt folyamat szerint végezze el a feladatát. Tehát a feladat az volt, hogy jól kellett és megfelelő elővigyázatossággal paraméterezni illetve illeszteni a többi megoldásokhoz az új folyamatot. A kialakítás során még arra kellett nagy hangsúlyt fektetni, hogy a műszaki feldolgozást követően a termelési modulon át a könyvelésig végig jól követhető legyen a folyamat.
48
5.2.2.1. Önköltségszámítás beállításai Az önköltségszámítást többféleképpen lehet meghatározni a rendszerben. Módja szerint (automatikus vagy kézi) és lehet szintje szerint (közvetlen önköltség, üzemi és vállalati szintű). Az említettek mellett még az is paraméterezhető, hogy honnan képezze a költségeket a program pl.: korábbi szimulációból, utolsó beszerzési árból, mérlegelt egységárból vagy saját magunk karbantartott állományból képződjenek. A gazdasági területtel közösen eldöntöttük, hogy felhasznált produktívóra arányosan osztjuk fel a villamos energiaköltségét, közvetlen szinten bérhez viszonyítottan. A felosztás elvét az előző oldalon lévő 30. ábrán ismertettem. Az új költségnem létrehozása a rendszerben viszonylag egyszerű feladat, az új algoritmus hozzárendelése viszont nehézkes. A költségnemeket a rendszer külön betű-szám kombinációval tartja nyílván, ennek megfelelően létrehoztuk a C4 költségnemet, amit a 31. ábra mutat.
31. ábra C4 költségnem létrehozása A C betű a kódban korábbi szemléletet megtartva arra utal, hogy a bérhez arányosított és hozzárendelt költségről van szó. 49
Következő lépés az egy órára eső bér és az egy órára eső villamos energia költségének százalékos arányának meghatározása, amit a 32. ábrán mutatok be. A meghatározást követően minden érintett munkaállomáshoz rögzíteni kellett a saját magára jellemző százalékos értékeket. Ezt követően ezeket az értékeket, mint törzs adatot archiválni (befagyasztani) kellett. Így elkerülhető, hogy a felhasználók által esetlegesen módosított értékekkel számoljon a rendszer, ne pedig a közös megegyezésen alapuló viszonyszámmal számoljon. Ezzel a további összehasonlíthatóság feltételei is biztosítottá váltak. Itt jegyzem meg, hogy mindegyik költségszinthez tartozó bér vagy óraszorzó (a bértől abban különbözik, hogy tartalmaz egy órára jutó általános költségeket is) esetében így kell eljárni, nehogy ugyanarra a termékre különböző önköltségű adat számolódjék.
32. ábra C4 költségnem bérhez viszonyított %-os értéke Az ábrán már csak a százalékérték látható, ami azt fejezi ki, hogy egy óra felmerülő bérköltség esetén a bér hány százalékát számolja a rendszer villamos energia költségnek. Ez az érték munkaállomásonként változik a villamos energia fogyasztásuk függvényében. Az alapbeállításokat követően tesztelni kellett, hogy a költség szimulációs riport, vagyis az önköltség számítása során a program számol-e a C4 költséggel és része-e az önköltségnek.
50
Természetesen csak azoknál a cikkeknél számolhat a program villamos energiai költségekkel, amelyekben szerepel, olyan munkaállomás a művelettervekben, amikhez hozzávan rendelve a C4 kódú (produktív óraarányos energia) költség. Amennyiben több szintű a darabjegyzék és a szintek közt ismételten vannak saját gyártású C4 kódot tartalmazó villamos energia költség, akkor azokat halmozni kell költségnem helyesen a legfelsőbb szintre. A szimulációs riport eredményéből kivágott rész pirossal aláhúzott adat szemlélteti a költségtervezésben való számolását a C4 költségnemnek (Ft-ban), amint azt a 33. ábrán láthatjuk.
33. ábra Költség szimuláció riport eredménye A C4 költség nyomon követése során a következő állomás, amikor a standard műveletterveket csatolják a gyártási rendelésekhez. Korábban céloztam rá, hogy a csatolást követően a gyártási rendelés fejben lévő rendelt mennyiség értékeivel felszorzottan módosul a standard műveletterv és az így kapott új értékeket archiválja a rendszer egy külön táblában. Az archivált értékek semmilyen módosítás hatására nem változnak, így lesznek alkalmasak az előkalkulációs adatok feltételeinek. A folyamat szerint a gyártási rendelésre érkeznek az óraterhelések. Amikor az új beállítási paramétereknek megfelelően óra rögzítésre kerül sor
51
(olyan munkaállomás, amihez villamos energiaköltség van hozzá rendelve) a termelés elszámolás riport érzékeli és a megfelelő számlákra könyveli azokat. A könyvelést megelőzően létre kellett hozni az új számlaszámokat és a rendszerben még be kellett állítani az automatikus könyvelési utasítások közt, miként kell a könyvelést végrehajtani a termelés elszámoló riportnak. A következő 34. képen látszik, hogy a riport automatikusan lekönyvelte a beállított 7-es számlaosztályhoz tartozó tartozik oldalra az S01,58114 számlára (gyártási rendelések tervsoraira, jelen esetben S01 alkatrész tervsorra) a költséget és vele szembe a követel oldalra a 6-os számlaosztályra 6221,58114-re vagyis a 6221 energetikai osztály költséghelyére.
34. ábra Termelés elszámolás riport eredménye Természetszerűleg a két költségnem számla egyenlege mindig nulla lesz. A fentiek alapján így kerül felosztásra a gyártási rendelésekre a villamos energia költség a becsült (bázis évi felhasználási adataiból képzett) egység költségekkel. A tárgy évi tényleges energia számlák illetve a költséghelyen 6221 felmerült ráfordítások (bér, TB, anyag, igénybevett szolgáltatás, 5-ös számlák) költségeit a 6221,5975-ös követel számlára könyvelik majd az energetikai vezető által megadott felosztásban ezeket a költségeket felosztják a társterületek költség számláira pl. 6111,5973, 6112,5973 stb..
52
A termelés elszámolás által a gyártási rendelésekre elszámolt költségek mindig különbséget fognak mutatni a 6221,5975-ös számlához képest. A két számla közötti különbség +/- az üzleti év eredményét ronthatja, illetve javíthatja. Előre láthatólag rontani fogja, mivel a szolgáltató területek (informatika, vezérigazgatóság stb.) villamos energia fogyasztása nincs figyelembe véve a gyártási rendelésekre történő felosztás során.
6. Javaslatok várható eredményei Mindkét fejlesztési javaslat az ötlettől a megvalósulásig rövid időn belül bevezetésre került, mert a várt eredmények már a teszt időszakban is jól kirajzolódni látszottak.
6.1. Várható fedezet-I. meghatározásának eredménye A várható fedezet meghatározását szolgáló új program most már számos tapasztalati eredményekkel szolgál. Az elvárt eredményeket határozottan hozza a bemutatott meggondolások eredményeképpen. Összefoglalva a program elkészítését megelőzően a gazdasági igazgatóság a műszaki igazgatóság által készített önköltségszámításokban szereplő fedezeti értékekkel, számokkal tervezett, vagyis határozta meg azokat a keret összegeket, amikkel a vállalatnak és azon belül a különböző költséghelyeknek gazdálkodnia kellett illetve a várható pénzáramlási, nyereségi számításokat, beruházási lehetőségeket ezekből a terv értékekből határozta meg. Természetesen a tervezett fedezeti összegek pontosodtak az értékesítéseket követően az utókalkulációs riport eredményeivel, de a termelési szakaszban akár több hónapon keresztül nem látszottak az esetleges eltérések a tervtől, ami sok esetben hidegzuhanyként érte a vezetést. A program rendszeres használata mellett a meglepetések elmaradnak, illetve megnyílnak a korai beavatkozási lehetőségek annak érdekében, hogy a tervezett költségszinten belül gazdálkodjon a vállalat, vagy a tervezett nyereséget tartani tudja. De lehet ellenkező irányú is az intézkedés, amely szerint a korábban halasztott beruházásokat lehet indítani, mert a vártnál nagyobb lesz a nyereség. A program mindig a teljes aktuális termelési programot vizsgálja heti rendszerességgel (de igény esetén lehet ennél gyakoribb, specifikusabb). A gazdasági terület így a teljes rendelési állomány megvalósulásáig folyamatosan ellenőrzi a bejövő adatokat és ez által a kiugró esetek azonnal a heti vezetői értekezlet tárgyává válnak, ahol az intézkedésekre, megelőzésekre vonatkozó tervek, feladatok, utasítások megszületnek.
53
A program több esetben előre jelezi illetve jelezte a fedezeti összeg tervtől való eltérését (csökkenését) ami több esetben elérte az 5%-ot is. 2011-es adatokat figyelembe véve ez akár a 200 MFt-ot is elérhette volna. A korai észlelés miatt és a beavatkozási lehetőségek miatt (költségek visszafogásával, ésszerűbb technológiákkal, új beszállítók bevonásával, gyártási hatékonyság növeléssel) a fedezeti értékcsökkenést jelentősen tudta a cég vezetése mérsékelni. A program egyértelműen rámutat, melyik költségnem(ek) okozzák az eltérést, hol kell, lehet megelőző intézkedéseket meghozni.
6.2. Villamos energia közvetlen önköltség szerinti elszámolásának eredménye A villamos energia közvetlen önköltségszintű elszámolás bevezetése a fontosságát tekintve nem veszi fel a versenyt az előbbi pontban ismertetett fejlesztéssel, de ennek ellenére számos hasznot jelent. Korábban volt róla szó, hogy a sorozat illetve a tömeggyártás esetében sokkal könnyebben lehet a közvetett költségeket 1 db termékre osztani, mert általában egymást követő technológiai sorrend jellemző a termelés során, illetve jellemző a folyamatos műszak, vagyis a gépek magas kihasználtsága. Az is nagyon fontos, hogy a megelőző tevékenységek, mint a fejlesztés-tervezés, prototípusgyártás, de akár a gépek beállítása is jól átláthatók és kevés számú (fajtájú) termékekhez köthetők (költségek terméktípusok szerinti ráosztása egyszerű, követhető). A DKG-EAST Zrt. esetben viszont az egyedi illetve a kis sorozatok gyártása a jellemző, bonyolult termékstruktúrával rendelkeznek és a technológiai sorrendjük rendkívül változatos. A termékek anyagáramlása bonyolult nehezen tervezhető. Általában 1 műszakos munkarend a jellemző időnkénti 2 műszak bevezetésével vagy túlórákkal tarkítva. Az ilyen jellegű termelésnél nehéz a felmerült közvetett költségeket egyértelműen egy-egy termékhez rendelni ezért az önköltség tervezése során, sőt az utókalkuláció során sem kapunk pontos képet az előállítási költségek vonatkozásában. Ezért tartotta a vállalat fontosnak, hogy a pontosabb költségtervezés és mérések érdekében célszerű lenne pontosítani az önköltségét a saját előállítású termékek esetében. A korábban említett évi 130-150 MFt említettek szerinti elszámolása nem csak arra volt jó, hogy pontosabbak lettek a kimutatások, számítások, de arra is előremutatást jelent, hogy a későbbiekben, milyen eszközökkel, technikákkal lehet más közvetett költségeket közvetlenné tenni. Az új elszámolással a kívánt eredményt elérte a vállalat, hiszen a termékek önköltsége jobban és pontosabban tervezhető illetve meghatározható. A tényleges közvetett költségek
54
csökkentek ez által. A folyamat abban is sikeresnek tekinthető, hogy nem csak az elszámolás oldalt lehet a rendszerben jól paraméterezni, hanem a tervezett értékeket is. Ennek köszönhetően a terv és tény adatok összehasonlíthatósága továbbra is biztosított maradt.
7. A javaslat jövőbeni alkalmazhatóságának lehetőségei A javaslatban szereplő program kialakítását és az új folyamat bevezetését javaslom minden olyan gazdasági társaságnak ahol az említett nehézségek (hosszú átfutási idő, egyedi gyártás, magas közvetett költségek,) jelen vannak. Mindkét javaslat a folyamatos tartós használat során beváltja illetve be fogja váltani a reményeket. A DKG-EAST Zrt. rövid alkalmazási ideje alatt számos intézkedéshez adott megfelelő támpontot. A 29. ábrán is látható, hogy egy termék esetében a tervezett 41%-os fedezeti hányad helyett az előre jelzés már csak 36%.os. 2012.év I. negyedévi várható fedezetei hányadok is hasonló arányt mutatatnak, mint az előző példában szereplő egy termék esetében. A 2012. évi programfutás eredménye már tartalmazza a másik fejlesztési irány eredményeit, vagyis figyelembe veszi a fedezet I. meghatározásánál a villamos energiaköltségeit is. Tehát a várható fedezeti értékek 2012. évben már pontosabb adatokkal szolgálnak, mint az azt megelőző években, hiszen a villamos energia ráfordítások megjelentek közvetlen szinten is. Az említett programeredmények kellő odafigyeléssel történő értékelése során mindig van (lesz) elég ideje a vállalkozásnak időben meghoznia a döntéseit a tervszerűség megtartása érdekében. A 35. ábrán látható, hogy 2011. év végén futtatott riport eredménye tartós fedezeti érték csökkenésével számol.
Terv és a várható fedezeti (I.) értékek alakulása M Ft 400 380 360 340 320 300 280 260 240
Terv f edezeti érték
Várható fedezeti érték
35. ábra Tervezett és várható fedezetek alakulása
55
8. Összefoglalás 1985. évben kezdtem dolgozni Nagykanizsán a DKG-EAST Zrt.-nél illetve jogelőd vállalatainál. Az évek során számos új ismeretre és tapasztalatra tettem szert, amelyek alapján sikerült átfogó képet kapnom a vállalat működéséről, ami egyben hozzá járult a szakdolgozatom kidolgozásához. A vállalat rendelkezett korábban is számos JD Edwards rendszer által kínált fejlesztésekkel, eszközökkel és ezek továbbfejlesztett verzióival, de jellemzően a hiányosságokat nem tudta vele kezelni a vállalat. Ezért a standard megoldásokon kívül szükségessé váltak a saját fejlesztések is. Ebben semmi szokatlan nincs, hiszen az ERP rendszerek egy „általános” folyamatot kínálnak a vállalkozások számára, amelyek nem minden esetben fedik le a speciális igényeket. Az erős középvállalati jelleg megtartása érdekében a költségek fokozott elemzésére és hatékonyabb gazdálkodásra egyre nagyobb hangsúly tevődött. Ezért az általánosan is elfogadott megoldásokon kívül (elő és utókalkulációs vizsgálatok) új kitörési pontokat (fejlesztési irányokat) keresett a vállalat, amely a sokévi tapasztalata alapján nem jelentett gondot csak össze kellett foglalni illetve rendszerezni a tudását. A vállalat mai működési problémáinak csökkentéséhez nagy részben hozzájárul az integrált vállalatirányítási rendszer használata. Időközben nélkülözhetetlen eszközzé vált, de az egyre fokozódó piaci verseny hatására a rendszer folyamatos fejlesztése, verzió váltása szinte kötelező feladatként jelent meg a vállalat életében. Az új fejlesztésekkel elsősorban azokat a hiányosságokat kívánja lefedni a vállalat, amelyek szorosan kapcsolódnak a költségek tisztább átláthatóságához és a folyamatok mérhetőségéhez (mérőszámrendszer). Cél: Az információk gyors visszacsatolására és időben történő beavatkozásra képes és döntéshozatali folyamatok felgyorsítását szolgáló rendszer kialakítása és hatékonyabb menedzsmenti munka támogatása. Összegezve, megállapítható, hogy a vállalatoknak nem elég az ERP rendszert működtetni és alapvető gyorsaságát elfogadni, hanem a rendszer által nyújtott lehetőségek kiaknázása és a szoftver rendszeres frissítése mellett számos új cég specifikus fejlesztéssel is támogatnia kell a döntéshozókat abban, hogy a piaci körülményekhez, kihívásokhoz a lehető leggyorsabban alkalmazkodni tudjon a vállalat.
56
9. Mellékletek
1. számú melléklet: Az üzleti tevékenység mutatói 1994-2011 2. számú melléklet: Utókalkulációs riporteredmény 3. számú melléklet: Várható-fedezet riporteredmény (anyagtételekre)
57
58
1. számú melléklet: Az üzleti tevékenység mutatói 1994-2011
59
2. számú melléklet: Utókalkulációs riporteredmény
60
3. számú melléklet: Várható-fedezet riporteredmény (anyagtételekre)
Ábrajegyzék 2. ábra DKG-EAST Zrt. madártávlatból
7
2. ábra Különböző termékek
8
3. ábra Árbevétel megoszlása 2005-2011
9
4. ábra Export értékesítés megoszlása országonként 2011 évben
10
5. ábra Az áruértékesítés tervsoronkénti alakulása 2005-2011
11
6. ábra Fedezet I.-II. Alakulása 2005-2011
11
7. ábra Egy munkaórára jutó fedezet I. alakulása 2005-2011
12
8. ábra Nettó árbevétel és az eredménykategóriák alakulása 2005-2011 (M Ft)
13
9. ábra Vállalat szervezeti ábrája
15
10. ábra DKG-EAST Zrt. hálózati topológia
16
11. ábra Cikktörzs kapcsolatok
17
12. ábra Ajánlati modul
18
13. ábra Standard darabjegyzék struktúra
20
14. ábra Önköltség lekérdezése
21
15. ábra MRP Kereslet-kínálat szabálya
22
16. ábra Kapacitás diagram
23
17. ábra Beszerzési folyamat
25
18. ábra Raktári mozgások
26
19. ábra Sorozat követés
27
20. ábra Karbantartási rendelés fej
28
21. ábra Tárgyi eszköz logikai ábra
29
22. ábra Pénzügy számviteli szolgáltatások logikai ábra
31
23. ábra Projekt munkapad
32
24. ábra Teljes folyamat ábra
33
25. ábra Utókalkulációs riport
35
26. ábra Költség szimulációs riport
38
27. ábra Várható anyagköltség meghatározása
41
28. ábra Várható óraszám meghatározása
42
29. ábra Várható óraszám meghatározása
46
30. ábra Átlagos fogyasztás meghatározása
48
31. ábra C4 költségnem létrehozása
50
32. ábra C4 költségnem bérhez viszonyított %-os értéke
51
33. ábra Költség szimuláció riport eredménye
52
34. ábra Termelés elszámolás riport eredménye
53
35. ábra Tervezett és várható fedezetek alakulása
56
61
Irodalomjegyzék
1. Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 2011-2011 évi Mérnök-közgazdász szak jegyzetei 2. DKG-EAST Zrt. Nagykanizsa, Üzleti jelentés 2010 3. Gazdag Árpád: Korábbi külső konzulens tevékenységéből származó szakdolgozatokban szereplő gondolatai, ötletei 4. Szatmári Ferenc: Doktori (PhD) értekezés Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar 2011 5. www.dkgeast.hu 6. www.ebest.hu
62
NYILATKOZAT
Alulírott Gazdag Árpád büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.
Zalaegerszeg, 2012.március.14.
_________________________
hallgató aláírása
63
64