Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
A befektetési lehetőségek labirintusában – fókuszban a CIB Bank
Belső konzulens: Balázsné Lendvai Marietta Külső konzulens: Lakatos Csilla
2012
Kósz Veronika Pénzügyszámvitel szak Pénzügy szakirány
NYILATKOZAT
Alulírott Kósz Veronika büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.
Zalaegerszeg, 2011. december 16.
Kósz Veronika
hallgató aláírása
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 1 1. Bevezetés ................................................................................................................................ 2 2. Néhány szó a befektetési kultúráról ....................................................................................... 3 2.1. A pénzügyi tájékozottság napjainkban ............................................................................ 3 2.2. A befektetések szerkezete ............................................................................................... 6 2.3. A befektetési attitűdök .................................................................................................... 7 3. A befektetési szolgáltatások igénybevétele ............................................................................ 9 3.1. A befektetési szolgáltatások ............................................................................................ 9 3.2. Értékpapírszámlák nyitása............................................................................................... 9 3.3. A MIFID szerepe ........................................................................................................... 11 4. A befektetők védelme........................................................................................................... 13 4.1. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) .................................................................... 13 4.2. A Befektető Védelmi Alap (BEVA) ............................................................................. 15 5. A befektetési lehetőségek – fókuszban a CIB Bank gyakorlata.......................................... 17 5.1.Ki a befektető és miért éri meg befektetni?.................................................................... 17 5.2.Klasszikus termékek ....................................................................................................... 20 5.2.1.Lekötött betét........................................................................................................... 20 5.2.2. Állampapírok, kötvények ....................................................................................... 23 5.2.3. Részvények............................................................................................................. 26 5.3.Rendszeres megtakarításra ösztönző termékek .............................................................. 28 5.3.1.Lakás – előtakarékosság (lakáskassza) ................................................................... 28 5.3.2.Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) ............................................................... 30 5.3.3. Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció ...................................................... 32 5.4 Innovatív termékek ......................................................................................................... 35 5.4.1. Tartós Befektetési Számla/Szerződés (TBSZ) ....................................................... 35 5.4.2. Strukturált (vagy más néven: függő kamatozású) betétek ..................................... 36 5.4.3. Befektetési alapok .................................................................................................. 37 5.4.4 Befektetéssel kombinált biztosítások (unit-linked) ................................................. 40 6. Górcső alatt a befektetési szokások elemzése – saját kutatás alapján .................................. 43 6.1. A kutatás eredményeinek részletes bemutatása ............................................................ 45 6.1.1 A pénzügyi tájékozottságról .................................................................................... 45 6.2.A megtakarítási célok és a befektetések szerkezete ....................................................... 47 6.2.1. A megtakarítási célok ............................................................................................. 47 6.2.2. A befektetések szerkezete .......................................................................................... 50 6.3. A befektetési attitűdök .................................................................................................. 54 6.4. Hipotézisvizsgálat ......................................................................................................... 59 6.5. Kutatási összefoglaló..................................................................................................... 60 7. Összefoglalás ........................................................................................................................ 61 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 66 Mellékletek ............................................................................................................................... 69
1
1. Bevezetés Szakdolgozatom központi témájaként a befektetéseket választottam, mivel tapasztalatom szerint ma Magyarországon csak igen kevés ember van tisztában azzal, hogy mit is lehet kezdeni a megtakarított pénzzel, milyen lehetőségek vannak a pénz folyószámlán való tartásán kívül. Vagy - ahogy egy ismerősöm nagymamája fogalmazott- a bankokban nem lehet megbízni, az ember tartsa a megtakarított pénzét otthon, biztos helyre eldugva. Miért is ez a bizalmatlanság a bankokkal szemben? A Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány felkérésére végzett átfogó kutatás során megkérdezettek 40%-a alig, vagy egyáltalán nem tartja magát tájékozottnak a pénzügyek terén. A megfelelő alapok hiányában pedig a fokozódó verseny következtében megjelenő új ismereteket – az új és egyre összetettebbé váló pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat - csak kevesen értik meg és látják át. A szakdolgozatomban a lakossági befektetésekre fókuszáltam, hiszen a jellegzetes megtakarítók a háztartások. Fontos, hogy a lakosság tisztában legyen a befektetési lehetőségekkel, mivel a háztartási megtakarítások java adja azt a forrást, amit a vállalatok fel tudnak használni forrásként a beruházásaik megvalósítására. Ha nem elégséges ez a forrás, akkor a beruházások mérséklődnek, és ez államháztartási deficittel párosulva külföldi eladósodottsághoz vezet. Másrészről, ha csak az egyéni érdekeket nézzük, a befektetési lehetőségek ismerete akkor is elengedhetetlen, hiszen ki ne szeretné, ha megtakarított pénze amellett, hogy megőrzi értékét, még gyarapodik is? Dolgozatom első felében napjaink befektetési kultúrájáról szólok pár szót, majd néhány, a befektetésekhez nélkülözhetetlen ismeret kerül előtérbe, úgy, mint az értékpapírszámla, illetve a Befektető Védelmi Alap. Ezután kerülnek kifejtésre a különböző befektetési lehetőségek. Természetesen a lista korántsem teljes. Igyekeztem a mindenki számára elérhető, legjellemzőbb befektetési formákat összegyűjteni. A célom az volt, hogy ha valaki a befektetések iránt érdeklődik, ugyanakkor a témában teljesen járatlan, könnyen érthető, mégis szakszerűsegítséget kapjon ismeretei bővítéséhez. Másrészről pedig, ha a témában jártas személy veszi kezébe a dolgozatom, ő is találjon benne érdekességet. Éppen ezért az utolsó fejezetben visszakapcsolok kicsit az első fejezethez, és saját kutatás alapján a befektetési szokásokat veszem górcső alá.
2
2. Néhány szó a befektetési kultúráról Mielőtt a befektetésekről szó esne, fontos pár szót ejteni arról, hogy napjainkban milyen a lakosság pénzügyi tájékozottsága mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban. Mivel a befektetések, a befektetési lehetőségek szoros kapcsolatban állnak az aktuális gazdaságipénzügyi helyzettel, fontos, hogy az emberek tisztában legyenek az alapvető fogalmakkal, hogy megértsék ezeket az információkat. Szó esik továbbá a befektetési szerkezetről is, hogy az emberek mekkora százaléka rendelkezik megtakarítással, mibe fektetik, valamint milyen eltérések vannak a befektetések összetételét illetően Magyarország és a nemzetközi helyzet között. Végül szó esik a befektetési attitűdökről, mint például a megtakarítási célok vagy a kockázatvállalási hajlandóság.
2.1. A pénzügyi tájékozottság napjainkban
Mind a többi piacon, a pénzügyi szférában is a tudatos vásárlói magatartás lenne az ideális: az információk begyűjtése, az ajánlatok összehasonlítása, racionális mérlegelés és döntés. A tájékozott, tudatosan választó ügyfél egyúttal a bankokat is élesebb versenyre készteti, ezen keresztül pedig hozzájárul a hatékonyság javulásához és végső soron a gazdasági növekedéshez. De vajon mennyire tájékozottak az emberek, és mennyire választanak tudatosan? A Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány felkérésére végzett kutatás során megkérdezettek 40%-a alig, vagy egyáltalán nem tartja magát tájékozottnak a pénzügyek terén. Ami a tudatos választást illeti: a pénzügyi termékek közötti választáskor a válaszadók fele veti össze az egyes pénzügyi terméket kínáló szolgáltatók ajánlatait, 36 százalékuk pedig semmilyen előzetes összevetést sem végez a termékeket, szolgáltatókat illetően. De Angliában is hasonló a helyzet, mint Magyarországon. A Marketing Centrum 2008-as felmérésében a megkérdezettek fele a gazdasági-pénzügyi helyzetről egyáltalán nem szokott informálódni. A felmérésből kiderült továbbá, hogy a legfőbb információforrásnak a televízió számít, második helyre a napilapok kerültek, ezt követik a rádióműsorok és a hetilapok, és meglepő módon az internet került az utolsó helyre.
3
1. sz. ábra: Szokott-e Ön tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági, pénzügyi hírekről?
az Interneten rendszeresen
rádióműsorokból
alkalmanként nem szokott
tévé műsorokból 0% 20% 40% 60% 80% 100%
(Forrás: Saját szerkesztés a Marketing Centrum felmérése alapján) Úgy tűnik, nem alaptalanul gondolják magukat tájékozatlannak az emberek. Az infláció fogalmával a megkérdezettek 70 százaléka ugyan pontosan tisztában van, viszont a nagyságát 2 és 30 százalék között becsülték, holott már évek óta egyszámjegyű a pénzromlás. 2. sz. ábra: Mennyire ismeri Ön a pénzügyi, gazdasági fogalmak jelentését?
portfólió befektetési alap
pontosan tudja mit jelent
tőkegarancia
hallotta, de nem érti pontosan még csak nem is hallotta
árfolyam infláció 0%
50%
100%
(Forrás: Saját szerkesztés a Marketing Centrum felmérése alapján)
4
A megkérdezetteknek ugyanakkor nem csak a pénzügyi szavak megértése okoz gondot, de a pénzpiaci konstrukciók sem közismertek. A folyószámla fogalmával a többség tisztában van, viszont a befektetés jellegű megtakarítási formák a többség számára csak hallomásból, felszínesen ismertek. 3. sz. ábra: Mennyire ismeri Ön a következő pénzpiaci termékeket, konstrukciókat?
befektetési jegy állampapír
kötvény
pontosan tudja mit jelent
részvény
hallotta, de nem érti pontosan még csak nem is hallotta
megtakarítási életbiztosítás lekötött betét
folyószámla 0%
20% 40% 60% 80% 100%
(Forrás: Saját szerkesztés a Marketing Centrum felmérése alapján)
5
2.2. A befektetések szerkezete
Mielőtt rátérnék napjaink befektetési szerkezetére magyar és nemzetközi viszonylatban, érdemes pár szót ejteni az általános vagyoni helyzetről, és a megtakarítások nagyságáról. A befektetések megléte ugyanis erősen függ a vagyoni helyzettől. Ha a 2010-es adatokat nézzük az élen Írország, Belgium, Németország, Franciaország és Spanyolország áll, 19,3 % és 11,4% közötti értékekkel. Magyarország a 8,9%-kal a középmezőnybe tartozik. Ez viszonylag jónak mondható, ugyanis általános ajánlások szerint a jövedelem 5-15%-át célszerű megtakarítani. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a fent említett értékek csak átlagok. A Befektetési Barométer készítése során, 2009 márciusában és áprilisában, 11 ország (Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) mintegy 11 ezer lakosát - köztük 1001 magyart - kérdezték meg. A felmérés eredményeképp kiderült, hogy míg Nyugat-Európában a lakosság 27, addig a magyarok 74 százaléka nem rendelkezik megtakarítással. De vajon akik rendelkeznek, mibe fektetnek?
4. sz. ábra:Hol tartják a magyarok pénzügyi tartalékaikat 2010 negyedik negyedévében?
3%
8%
21% 27%
8% 6% 7%
14%
6%
készpénz bankbetét hitelpapír nyugdíjpénztár biztosítás részvények befektetési jegyek üzletrészek egyéb
(Forrás: saját szerkesztés a menjbiztosra.blog.hu cikke alapján)1
1
: http://menjbiztosra.blog.hu/2011/04/30/megtakaritasi_szerkezet_magyarorszagon
6
Ha mindezt összehasonlítjuk Nyugat-Európa adataival, akkor láthatóvá válnak a különbségek hazánk és az Európai Unió között. Mind Nyugat-Európában, mind hazánkban a legkedveltebb befektetési forma a bankbetét. Ami a részvényeket és a befektetési alapokat illeti, nyugaton a harmadik legnépszerűbb befektetési formáknak számítanak. Ezzel szemben a közép-és kelet európaiaknak csupán 3 százaléka fektet jegyzett részvényekbe. Hogy egy kicsit még nyugatabbra is kitekintsük, az Egyesült Államokban 80 százalékkal a részvények, illetve a befektetési alapok a legnépszerűbb befektetési lehetőségnek számítanak. Magyarországban részvénybe és/vagy részvényalapba mindössze az összes megtakarítók bő 10 százaléka fektet.
2.3. A befektetési attitűdök
A befektetéseket azonban nem csupán a rendelkezésre álló pénz nagysága, hanem különböző attitűdök és megtakarítási célok is befolyásolják. Általánosságban
elmondható,
hogy
mind
Magyarországon,
mind
Európában
a
kockázatkerülés a jellemző. A Befektetési Barométer 2009-es felmérése szerint a nyugateurópaiak 91 százaléka részesíti előnyben az alacsony kockázatú befektetéseket. Ez az arány Közép- és Kelet-Európában 84 százalék, míg az Egyesült Államokban 81 százalék. A leginkább kockázatvállalónak –az Egyesült Államok mellett- Svédország bizonyult. Egy esteleges döntési helyzetben a magas hozamokat ígérő magas kockázatú befektetések mellett döntene a svédek 16 százaléka. Ezzel szemben a németek és az olaszok csak 3 százaléka választaná a kockázatosabb lehetőséget. A magyarok 8 százalékkal a középmezőnybe tartoznak.
Említést érdemel még, hogy az emberek milyen célra kívánnak megtakarítani, továbbá mit tartanak fontosnak, amikor meghozzák befektetési döntésüket. Az emberek jelentős többsége a megtakarítását vésztartaléknak szánja. Ezt csak a nyugdíjas évekre, valamint gyermekek jövője céljából félretett megtakarítás előzi meg. Utazásra, háztartási eszközökre, valamint autóra csak az emberek viszonylag kis hányada takarékoskodik.
A kockázatkerülő
magatartással összhangban általánosan elmondható, hogy az emberek többsége a biztos banki kamatot preferálja, valamint fontos számukra a tőke és a hozamgarancia is. Érdekes megfigyelni, hogy a többség kiemelkedő hozamra vágyik, lehetőleg biztonságosan, márpedig, mint az élet minden területén, úgy a pénzügyek terén is igaz, hogy kockázat nélkül nincs
7
nyereség, azaz minél nagyobb hozamra szeretne valaki szert tenni, annál nagyobb kockázatot kell vállalnia. 5. sz. ábra: Milyen célra takarékoskodna, ha tehetné?
vésztartalékra 4%
3% 1%
gyermekek jövőjére utazás családi esemény nyugdíj
19%
13%
24%
26% 3%
7%
otthonteremtés autó háztartási eszköz, bútor egyéb
(Forrás: saját szerkesztés a www.befektetesi-megoldasok.hu anonim kérdőíve alapján, 2011) 6. sz. ábra: Mit tart fontosnak a megtakarításnál? Biztos banki kamat Kamatadó mentesség 14%
14%
Bankbetétnél magasabb hozam
15% Tőkegarancia 32%
9% 13%
3%
Tőke és hozamgarancia Kiemelkedő hozam lehetőleg biztonságosan Egyéb
(Forrás: saját szerkesztés a www.befektetesi-megoldasok.hu anonim kérdőíve alapján, 2011)
8
3. A befektetési szolgáltatások igénybevétele
3.1. A befektetési szolgáltatások
Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett: a)
Megbízás felvétele és továbbítása
b)
Megbízás végrehajtása az ügyfél javára
c)
Sajátszámlás kereskedés
d)
Portfólió kezelés
e)
Befektetési tanácsadás
f)
Pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalással
g)
Pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül
h)
Valamint a multilaterális kereskedési rendszer működtetése
Továbbá léteznek még kiegészítő befektetési szolgáltatások is, mint például a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, a letétkezelés és az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, a befektetési és pénzügyi elemzés.
3.2. Értékpapírszámlák nyitása A befektetési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges egy értékpapírszámla, valamint a kapcsolódó pénzforgalom lebonyolításához egy ügyfélszámla. Az ügyfélszámla: Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgál. A befektetési szolgáltató az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételeket és az ügyfélszámláról teljesíti az őt terhelő kifizetéseket A befektetési vállalkozás köteles ügyfélszámla szerződést kötni azokkal, akiknek javára letétkezelési vagy portfolió kezelési szolgáltatást nyújt. Az ügyfélszámlán kizárólag a befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalom bonyolítható le, ugyanakkor az ügyfél kifejezett kérésére a befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzforgalom az ügyfél bankszámláján is lebonyolítható. A
9
befektetési szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla állományt letéti számlán köteles elhelyezni. Az értékpapírszámla: A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos
javára
vezetett
nyilvántartás.
A
befektetési
szolgáltató
az
értékpapírszámlán tartja nyilván a számlatulajdonos birtokában lévő értékpapírok típusát, darabszámát és beszerzési illetve eladási tranzakcióit. Az értékpapírszámla tartalmazza: •
a számla számát és elnevezését;
•
a számlatulajdonos azonosításához előírt adatokat;
•
az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét;
•
az értékpapír zárolására vonatkozó utalást.
Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletekről a számlavezető visszaigazolást állít ki és azt az üzletszabályzatában meghatározott módon megküldi a számlatulajdonosnak. A számlavezető az értékpapírszámla forgalmáról és egyenlegéről a számlatulajdonos kérésére haladéktalanul számlakivonatot köteles kiállítani. Az értékpapír letéti számla: a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett nyilvántartás. A befektetési szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban még két dolgot szükséges megemlíteni: az egyik az ügyfél azonosítása (tényleges tulajdonosi nyilatkozat), a másik pedig a MIFID teszt. Tényleges tulajdonosi nyilatkozat: A pénzmosási törvény alapján a pénzügyi szolgáltatónak minden ügyfelet azonosítania kell, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezetek mindenkor tisztában legyenek azzal, hogy az általuk végrehajtott műveletek kinek az érdekében és kinek a megbízásából történnek. Tényleges tulajdonos az: •
akinek az érdekében az ügyfél a megbízást adta
•
akinek a bank által végrehajtott művelet az érdekében, megbízásából történik
10
3.3. A MIFID szerepe A MIFID (Markets in Financial Instruments Directive) az Európai Unió irányelve, amelyet az Európai Unió 27 tagállamán kívül Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben vezettek be. Fő célkitűzése egész Európában egységesíteni a befektetők védelmét, továbbá nagy hangsúlyt fektet a versenyhelyzet erősítésére a pénzügyi szolgáltatások piacán, valamint a piacok működésének átláthatóvá tételére. A MIFID teljes egészében 2007. november 1-től lépett életbe. Hatálya alá tartozik a pénzügyi eszközök és befektetési szolgáltatások szinte teljes köre. Például: részvények, kötvények, származtatott eszközök, befektetési jegyek. Nem vonatkozik viszont a betétekre, hitelekre, vagy biztosítási termékekre! A MIFID három olyan átfogó elvet határoz meg, melyeket a befektetési vállalkozásoknak az ügyletkötés során alkalmazniuk kell: 1.
Tisztességes, tárgyilagos és szakszerű eljárás: az ügyfél érdekeinek legmesszemenő
figyelembevételét jelenti. Ez védi az ügyfelet, mivel az ügyletkötés során a befektetési vállalkozás szakértőként erősebb pozícióban van. 2.
Megfelelő és átfogó információszolgáltatás elve: ez elősegíti az ügyfelet a körültekintő
döntéshozatalban. 3.
Az egyéni körülményeket figyelembe vevő szolgáltatás elve: ez biztosítja, hogy a
befektetések megfelelnek-e az ügyfél befektetői típusának, igényeinek és kockázatviselő képességeinek. Az alkalmassági és a megfelelőségi teszt Az ügyfelek minősítési kötelezettségéhez kapcsolódóan a MIFID három ügyfél-kategóriát határozott meg, melyekbe a MIFID előírásai alapján minden ügyfelet be kell sorolni: 1.
Szakmai ügyfél
2.
Lakossági ügyfél
3.
Elfogadható partner
11
Alkalmassági teszt: segítségével a szolgáltató felméri az ügyfél ismereteit és tapasztalatait az adott befektetési terülten, valamint az ügyfél jövedelmi helyzetét és a befektetés célját is vizsgálja. Megfelelőségi teszt: segítségével a szolgáltató meggyőződik arról, hogy az ügyfél megfelelő ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkezik-e az adott eszköz kockázatának, jellemzőinek megítéléséhez. Az alkalmassági tesztet befektetési tanács – személyre szóló, konkrét befektetésre irányuló ajánlás – vagy portfólió kezelés szolgáltatás nyújtása esetén szükséges elvégezni. Feltéve, ha a befektetési vállalkozás nem tudja megszerezni az alkalmassághoz szükséges információkat, vagy csak korlátozott mennyiségű áll rendelkezésére, úgy megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását. Befektetési tanácsadás nélküli termékkereskedelem esetén a befektető, mivel nem kap befektetési tanácsot, a döntéseiért nagyobb felelősséget vállal. Ekkor megfelelőségi kérdőív segítségével mérik fel és értékelik az ügyfél pénzügyi eszközökkel és ezek kockázatával kapcsolatos ismereteit és tapasztalatait. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy az ügyfél nem ad meg elegendő információt. Ilyenkor a befektetési vállalkozásnak kötelessége figyelmeztetni az ügyfelet arról, hogy nem áll módjában megállapítani, hogy a szolgáltatás (pénzügyi instrumentum) megfelelő-e számára. Az ügylet – az ügyfél figyelmeztetése mellett – azonban ekkor is végrehajtható. 7. sz. ábra: A MIFID teszt során az ügyféltől bekérendő információk köre Vizsgálandó terület
Felmérendő információk köre
a. Az ügyfél által ismert szolgáltatások, ügyletek, pénzüg 1. az ügyfél tapasztalatai, ismeretei eszközök b. Az ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteinek jelleg mérete, gyakoriság c. Az ügyfél végzettsége, foglalkozása 2. Az ügyfél pénzügyi helyzete
a. Az ügyfél rendszeres jövedelmének forrása és nagysága b. Az ügyfél vagyona (likvid eszközök, befektetések, ingatlanok) c. Rendszeres pénzügyi kötelezettség-vállalásai
3. Az ügyfél befektetési célja
a. Befektetés futamidejével kapcsolatos igény b. Kockázatvállalási preferencia, kockázati profil c. A befektetés célja
(Forrás: Gál Erzsébet: Praktikus bankszakmai ismeretek; 249.oldal (Saldo kiadó; Budapest 2011))
12
4. A befektetők védelme
4.1. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
Mivel a bankok hitelkihelyezéseinek fő forrását ügyfeleik betétei adják, ezért a bankrendszer egészének alapvető érdeke, hogy a betétesek pénze biztonságban legyen. A hitelintézeteknél elhelyezett betétek visszafizetését hazánkban az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) látja el. 1993-tól, az OBA megalakulásának évétől betétet csak OBA tagintézet gyűjthet. Az OBAnak minden hitelintézet kötelezően tagja. A betétbiztosítási rendszer a tagintézeteinél elhelyezett névre szóló betéteket betétesenként és hitelintézetenként védi. A biztosított érték a befagyott betét tőke és kamat összege. Befagyott betét: Az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések, vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt munkanapon belül a kifizetést teljesíteni. ( Gál Erzsébet: Praktikus bankszakmai ismeretek; Saldo kiadó, Budapest 2011; 268. oldal)
A biztosított betétösszeg és a betétbiztosításból történő kifizetés szabályai az OBA megalakulásától folyamatosan változtak. Jelenleg, 2011. január elsejétől a betétbiztosítások felső határát 100 000 euróban maximalizálták, igazodva az EU irányelvekhez. A betétbiztosító a kártalanítás összegét forintban fizeti ki. Ezért a törvény a kifizetésre meghatározott egy árfolyamot is, ez pedig a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyam. A betétbiztosítás nem csak a forintbetétekre, hanem a devizabetétekre is kiterjed, de a kártalanítás ez esetben is forintban történik, szintén a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon. A kártalanítási összeget a betétes banki úton, vagy postai átutalási csekken keresztül kaphatja meg. Ha a betétes a 100 000 euró összeget meghaladó vagy az OBA által nem biztosított betétköveteléssel rendelkezik, akkor az OBA által ki nem fizetett betétrészre a hitelintézettel szemben indított felszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentést tehet, és követelését jogi úton érvényesítheti.
13
Abban az esetben, ha egy betétre nem terjed ki az OBA biztosítása, ezt a hitelintézet köteles feltüntetni az adott betéten. Több bank is kínál olyan megtakarítási formát, amely nem védett. Ilyenek például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások vagy a kamatozó részvény. Az OBA teljes vagyonával felel a befagyott betétek visszafizetése esetén. De miből is áll az OBA vagyona, mely a kifizetések forrásául szolgál? •
A tagintézmények által befizetett egyszeri csatlakozási díjból
•
A tagintézmények által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetésekből
•
Valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által az egyes tagintézményektől beszedett bírságok összegének 80 százalékából
Az OBA köteles a pénzeszközeit állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tartani. Kivételt jelent ez alól a házipénztárban tartott pénzösszeg, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalék, továbbá azok a pénzösszegek, melyeket az Alap már átutalt a hitelintézet részére a betétesek kártalanítása céljából. A kártalanítás kezdő időpontja a betét befagyásának napja, a hitelintézeti tevékenység felfüggesztésének napja vagy a hitelintézet felszámolási eljárását elrendelő végzés közzétételének napja.
A kártalanítás lezárására az OBA-nak 20 nap áll rendelkezésére,
melyet egy alkalommal maximum 10 nappal meghosszabbíthat.
Az OBA-val szembeni követelés elévülése: az OBA-val szembeni követelés mindaddig nem évül el, ameddig az eredeti követelés a bankkal szemben követelhető lett volna. Nem évül el a takarékbetéten és a kötvényen alapuló követelés, 5 év alatt évül el a szokásos bankbetéten alapuló követelés, míg a letéti jegy elévülési ideje a letéti jegyen a beváltásra előírt határidő plusz tíz év.
14
4.2. A Befektető Védelmi Alap (BEVA) A Befektető Védelmi Alap azért jött létre, hogy korlátozott vagyoni védelmet nyújtson a befagyott követelések miatt kártalanításra jogosult befektetőknek. Befagyott követelésnek minősül, ha a befektetési alap a meghatározott ügyletből eredő követelést az esedékességet követő öt munkanapon belül nem tudja a befektetőnek kifizetni. A BEVA-nak tagja minden olyan gazdálkodó szervezet, amely a PSZÁF engedélye alapján biztosított tevékenységet jogosult folytatni. A BEVA által nyújtott biztosítás kiterjed: •
A megbízási tevékenységre
•
A kereskedelmi és a portfóliókezelési tevékenységre
•
Az értékpapír letéti őrzési, letétkezelési, valamint
•
Az értékpapír-számla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra
A BEVA tehát nem véd a részvények, befektetési jegyek árfolyamesése, vagy a törvénytelen pénzügyi manőverek következményitől sem. Ha a követelés befagyott, a PSZÁF a befektetési szolgáltató tevékenységi engedélyét visszavonja, és felszámolási eljárást kezdeményez a társasággal szemben. A felszámolásról a bíróság nyolc munkanapon belül határoz, felszámolót jelöl ki és a felügyeleti biztostól az ügyeket a felszámoló veszi át. A kártalanítási eljárás azzal veszi kezdetét, hogy a bíróság a BEVA tag felszámolását elrendeli. A kártalanítást a befektetőnek kell kérelmeznie a BEVA honlapjáról leölthető formanyomtatvány kitöltésével. További feltétel, hogy a befektető a követelését szerződéssel kell, hogy alátámassza, a befektető követelésének szerepelnie kell a befektetési szolgáltató által vezetett nyilvántartásban, valamint a szerződésben és a nyilvántartásban szereplő összegnek meg kell egyeznie. Ha valamennyi feltétel teljesült, akkor a BEVA legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni a kártalanítási kérelmet, aminek az eredményéről az igénylőt értesíti. A kártalanítás megállapítása esetén az elbírálástól számított 90 napon belül a BEVA köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg kifizetéséről. A PSZÁF előzetes jóváhagyásával azonban ez a kifizetési határidő egy alkalommal, és legfeljebb további 90 nappal meghosszabbítható.
15
A BEVA a kártalanítást minden esetben pénzben nyújtja. A kártalanítás felső határa 2009. november elsejétől – befektetőnként és összevontan – legfeljebb 20 000 euró. A forintra történő
átszámítás
a
felszámolás
kezdő
időpontjának
napján
érvényes
MNB
devizaárfolyamon történik. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint felett az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. A fennmaradó tíz százalék a befektető kockázatvállalásáért járó önrész. A kártalanítási kötelezettség teljesítésére a BEVA vagyona szolgál fedezetül, ezért érdemes megnézni ezen vagyon fő forrásait: •
A tagok egyszeri csatlakozási díja
•
A tagok éves tagdíja
•
Valamint a PSZÁF által a BEVA tagokra kiszabott bírságok 80 százaléka
A BEVA vagyonát a mindenkori vagyonkezelő kizárólag állampapírba fektetheti. Amennyiben a rendelkezésre álló vagyon a kártalanításra nem elegendő, az állam készfizető kezessége mellett a szervezet hitelfelvétellel biztosítja a szükséges fedezetet, esetleg tagjai terhére rendkívüli befizetést rendelhet el.
16
5. A befektetési lehetőségek – fókuszban a CIB Bank gyakorlata
5.1.Ki a befektető és miért éri meg befektetni?
Befektető: az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. (Forrás: Balázsné Lendvai Marietta: Banktan előadásanyag; 2010.) Mielőtt a különböző befektetési lehetőségeket ismertetném, fontos pár szót ejteni arról, hogy miért is éri meg befektetni. Induljunk ki a megtakarítás fogalmából . A megtakarítás a jövedelem fogyasztásra el nem költött része. Tehát a pénz tulajdonosa jövedelme egy részét nem az adott, hanem egy későbbi időszakban szeretné felhasználni. Az infláció miatt azonban egységnyi pénz többet ér ma, mint holnap. Éppen ezért a megtakarított pénz párnahuzatban való tartása nem éppen az ideális megoldás. Amellett, hogy – egy esetleges betörés esetén – nincs biztonságban, még folyamatosan veszít is az értékéből. A megtakarított pénzt tehát a legcélszerűbb befektetni. Igen ám, de mibe?
( A felirat jelentése: Van pénzem, mihez kezdjek vele? )
17
Rengeteg befektetési forma közül válogathatunk. Dolgozatomban a befektetési formákat három csoportba osztottam. Az elsőbe tartoznak a klasszikus termékek: a lekötött betétek, az állampapírok, a kötvények és a részvények. Ezen alaptermékek közül ki-ki saját kockázatvállalási hajlandóságának és hozamelvárásának megfelelően választhat. A második kategóriába a rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukciók kerültek. Ezek azért fontosak, mivel befektetni nem csak akkor érdemes, ha túl sok a „felesleges” pénzünk: ha csak kis összeget tudunk is megtakarítani (még ha csak egy-két ezer forintot is havonta), hosszú távon elérhetjük céljainkat. A lakáscélú előtakarékosság ideális a fiataloknak, akik első lakásuk megvásárlása előtt állnak, a nyugdíj előtakarékossági számla pedig nem csak a hamarosan nyugdíjba vonulóknak előnyös, sőt, mint azt majd a későbbiek folyamán látni fogjuk, a fiataloknak is kifejezetten ajánlott ilyen számlát nyitni. A rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukciókat elemezve pedig világossá válik, hogy miért is érdemes azt a bizonyos pár ezer forintot megtakarítani havonta. Végezetül, a harmadik kategóriába az innovatív termékek kerültek. Ilyen például a strukturált betét, amelynél a kamat nagyobbik része valamilyen feltételtől (például az euró árfolyamának változásától) függ. Mint látható, befektetési lehetőségek bőséggel állnak a rendelkezésre.
Ugyanakkor nem
ördöngösség megtalálni a számunkra legmegfelelőbbet. Ha a befektetésünk céljával tisztában vagyunk, és megvannak a megfelelő pénzügyi alapismereteink, akkor már csak egy kicsi utánajárás kell, hogy megtaláljuk a számunkra legideálisabbat Szakdolgozatomnak ebben a fejezetében a fent említett befektetési formákat mutatom be, alátámasztva egy-egy példával a CIB Bank gyakorlatából.
18
8. számú ábra: Befektetési lehetőségek
Befektetési lehetőségek
Klasszikus termékek
Rendszeres megtakarítás
Innovatív termékek
Lekötött betét
Lakáscélú előtakarékosság
Tartós befektetési számla
Állampapírok, kötvények
Nyugdíj előtakarékossági számla
Strukturált betétek
Részvények
Rendszeres megtakarításra ösztönző termék
Befektetési alapok
Befektetéssel kombinált biztosítások
(Forrás: saját szerkesztés)
19
5.2.Klasszikus termékek
5.2.1.Lekötött betét A megtakarítási lehetőségek közül ma a legnépszerűbbnek a bankbetét számít az állampolgárok körében. Ezen biztonságosnak, kockázatmentesnek mondható megtakarítási formánál az ügyfél a bankkal kötött szerződés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott időszakra helyez el a banknál azzal a feltétellel, hogy a bank a betét után kamatot ad, és a lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. Mint a fentiekben említésre került, a befektető az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Ebből következőleg, a betét és a befektetés leglényegesebb különbsége, hogy a betétnél a bank a tőkét és a kamatot is visszafizeti, míg a befektetésnél a várt hozam reményében a tőkénket is kockáztatjuk. E biztonságnak azonban ára van: a betétre fizetett kamat alacsonyabb, mint amekkora gyarapodást egy jó befektetéssel el lehet érni. Jellemzők: •
A betétek futamideje különböző lehet, jellemzően 1,2,3,6,9 illetve 12 hónaposak lekötések, de léteznek éven túli futamidejűek is.
•
A lekötés szólhat egyszeri alkalomra –ebben az esetben a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik és látra szóló betétként működik tovább.
•
De lehet folyamatos is, ilyenkor a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. A betétes választhat, hogy a kamattal növelt összeg, (kamatos kamatozás), vagy csak az eredeti tőkeösszeg kerüljön újra lekötésre, kamat pedig a látra szóló számlán íródjon jóvá.
•
A betét elhelyezése történhet forintban, vagy a bank által meghirdetett devizanemben.
•
Betétbiztosítás: a betét egésze a betétbiztosítás szabályai szerint biztosított (OBA)
•
Feltörhetőség: nem lehetséges, illetve ilyen esetben a betétes elesik a kamattól vagy annak egy bizonyos százalékától
20
Amire figyelni kell: •
A legtöbb banknál van minimálisan elhelyezhető összeg, ez jellemzően 10-100 ezer forint között mozog
•
A devizabetéteknél érdemes számításba venni az adott devizanem forinthoz viszonyított árfolyamát is. A forint árfolyamának változása ugyanis önmagában, a kamatváltozástól függetlenül is okozhat veszteséget vagy nyereséget a devizabetét forintban számított értékében
•
A kamatot mindig éves viszonylatban tüntetik fel, tehát ha az ügyfél a megtakarítását csupán 3 hónapra köti le, a meghirdetett kamatnak is csak az időarányos, 3 hónapra szóló részét kapja meg
•
A lekötéseken elért hozam kamatadó köteles, melynek mértéke jelenleg 16%.
•
Érdemes még pár szót ejteni az EBKM-ről.
Mi az az EBKM? Az EBKM, azaz az egységesített betéti kamatláb mutató a különböző betéti termékek jövedelmezőségének összehasonlításában van segítségünkre. Kiszámítása és közzététele kötelező! Segítségével a torzítások kiszűrhetők, mivel a betétszámla kezeléséért a bank díjakat, jutalékokat, illetve egyéb költségeket is felszámíthat. Ezek csökkentik a betétek hozamát, a tényleges hozam így kisebb lehet, mint a bank által ígért névleges kamat. Az EBKM ezeket a levonásokat is tartalmazza. Fontos megemlíteni, hogy a kamatadó nem kerül levonásra! További lényeges elem, hogy míg a kamatlábakat általában 360 napra vetítve állapítják meg, addig az EBK 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg nagyságát. így tehát 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamatösszeg az 5 napra eső többletkamat miatt magasabb kamatlábat eredményez. 1. számú táblázat: az EBKM lényege példával szemléltetve Elhelyezett betétösszeg 100 000 Ft
Kamatl
Betétlekötés időtartama 1 év
Kamat EBKM (365 EBKM (365 (360 napra napra) napra) 10 % 10000 Ft 10 140 Ft 10,14 % (10%) (Forrás:http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/iranytu_jobbmenu/ebkm/johatudja_ebkm.html?query =ebkm)
21
Példa a gyakorlatból A CIB Banknál lehetőség van a betétlekötésre forintban és devizában is. Külön említést érdemel, hogy míg a legtöbb banknál az új ügyfeleknek magasabb kamatot ajánlanak a lekötött betétre, addig a CIB Bank nem tesz különbséget régi és új ügyfelek között
AZ ÚJ ÜGYFÉLNÉL CSAK EGY FONTOSABB VAN. a CIB ügyfél.
• • •
CIB FORINT LEKÖTÖTT BETÉT 7,75% akciós forint betéti kamat és EBKM A CIB BANKNÁL KORÁBBAN ELHELYEZETT ÖSSZEGEKRE IS 3 hónapos futamidőre Újonnan indított lekötésekre Minimális leköthető összeg: 100 000 forint
Éljen a lehetőséggel! Az akciós betét elhelyezésére bankfiókjainkban, a CIB24 éjjel-nappal hívható telefonos ügyfélszolgálatunkon és a CIB Internet Bankon keresztül van lehetőség. .
22
5.2.2. Állampapírok, kötvények Mind az állampapír, mind a kötvény alacsony kockázatú, és a lekötött betétnél magasabb, a részvényeknél ugyanakkor alacsonyabb hozammal rendelkező értékpapír. Az állampapír az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapír. A kötvény pedig olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget valamint kamatát a megjelölt időben és módon megfizeti a kötvény tulajdonosának.
A fogalmi meghatározás után nézzük meg kicsit részletesebben ezt a két megtakarítási formát!
Állampapírok Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, hiszen a befektetett tőke és a kamat visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Jellemzők: •
Befektetési időtáv: 3 hónap-10 év
•
Állami garancia
•
Alacsony kockázat
•
Azonnal készpénzre váltható
•
Előre kalkulálható biztos hozam lejáratkori visszaváltás esetén
Amire figyelni kell: •
Lejárat előtti eladás esetén a hozam eltérhet az eredetileg megadott kamattól. Az aktuális piaci helyzet függvényében ugyanis az eladási árfolyam a vásárláskorinál alacsonyabb is lehet, ami csökkenti nyereséget
23
Az állampapírok fajtái: •
Kincstárjegy: az állam rövid lejáratú adósságát megtestesítő értékpapír, fix kamatozású, a kamatot a futamidő végén fizetik vissza
•
Kincstári takarékjegy: rövid lejáratú, fix sávos kamatozású papír, a lakosság felé bocsátják ki
•
Diszkont kincstárjegy: rövid lejáratú értékpapír, amit névérték alatt bocsátanak ki, és a futamidő végén névértéken veszik vissza.
•
Kincstári takarékkötvény: Három éves futamidejű, fix sávos kamatozású papír
•
Államkötvény: az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő állampapír
Példa a gyakorlatból A CIB Bank az állampapírpiacon: versenyképes feltételek – kedvező hozamok •
A CIB Bank meghatározó piaci szereplőként vesz részt az állampapírok nyilvános kibocsátásában: aukció, jegyzés
•
CIB kínálatában 3 - 12 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegyek és 3, 5, 10 éves lejáratú Magyar Államkötvények egyaránt szerepelnek
•
eladási és vételi árfolyam jegyzése - igény és lehetőség szerint - a sztenderd kínálattól eltérő állampapírokra is
Kötvények
Mint az fentebb már említésre került, a kötvény olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget valamint kamatát a megjelölt időben és módon megfizeti a kötvény tulajdonosának. Jellemzők: •
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
•
Lehet névre szóló, és lehet bemutatóra szóló is
•
Bemutatóra szóló kötvény: a jogokat az gyakorolja, aki éppen bemutatja a kötvényt
•
Kamatozás szerint lehet fix, illetve változó kamatozású is
•
A kötvény átruházható, de az átruházást a kibocsátó korlátozhatja
24
Futamidő: nincsen jogszabályi előírás: lehet éven belüli és éven túli is. Sőt, lehet
•
lejárat nélküli (örökjáradékos) is. •
A kötvényen alapuló követelés nem évül el
Amire figyelni kell: •
A névérték a kibocsátó adósságát testesíti meg, lejáratkor ez az összeg kerül kifizetésre
•
A kamatokat a névértékre vonatkoztatva állapítják meg
•
A kötvény eredeti futamideje a kötvény kibocsátási időpontjától a kötvény lejáratának időpontjáig tart A kötvény hátralévő futamideje a kötvény megvásárlásának időpontjától a lejárat
•
időpontjáig tart. Ehhez kapcsolódóan érdemes pár szót ejteni az EHM-ről: a teljes futamidőre rögzített
•
kamatlábbal rendelkező kötvények esetében kerül sor az ún. Egységesített Értékpapír Hozam Mutató kiszámítására, amely a kötvények még hátralévő futamidejére eső kamatot fejezi ki két tizedesjegy pontossággal, a befektetők számára összehasonlítható formában.
Példa a gyakorlatból
CIB kötvények •
Alternatíva: a CIB Bank Zrt. által kibocsátott kötvények befektetési alternatívát kínálnak a részvénypiaci kockázatot túl magasnak tartó, de az állampapír-piaci hozamnál magasabb megtérülést célzó befektetőink részére.
•
Biztonság: a kibocsátó CIB Bank Zrt. Teljes vagyonával felel a kötvények visszafizetéséért, a biztonságot a bank sikeres működése és a mögötte álló szakmai befektetői háttér garantálja.
•
Likviditás: a kötvények bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére, a CIB Bank Zrt. folyamatos likviditást biztosít a papíroknak.
•
Forgalmazás: a kötvények a CIB Bank teljes fiókhálózatában megvásárolhatók.
25
5.2.3. Részvények A részvények az előbbi klasszikus megtakarítási formáknál lényegesen kockázatosabb, ugyanakkor lényegesen magasabb hozamot ígérő befektetésnek számítanak. Jellemzők: •
A részvény vállalatok alapításakor vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalat jegyzett tőkéjének meghatározott hányadát testesíti meg.
•
A részvényeket az aktuális árfolyamon vásárolhatjuk meg
•
A vételi és eladási ár közötti különbség a hozamunk, ami lehet pozitív és negatív egyaránt.
•
A részvények a megtermelt nyereség után osztalékot is fizethetnek, ami tovább növeli a hozamunkat.
•
Tagsági jogokat testesít meg, ami azt jelenti, hogy értékpapírjainak névértéke arányában a papír birtoklója tulajdonossá válik
•
Lehetőségek tárhaza szinte végtelen, köszönhetően a világ tőzsdéin forgó több tízezer részvénynek
Amire figyelni kell: •
A hozamok előre nem ismertek, ebből kifolyólag a részvény magas kockázatú befektetésnek számít.
•
A részvényárfolyamok hektikusan és nagy mértékben változhatnak, ami akár a teljes befektetett vagyonunk elvesztését is jelentheti.
•
Külföldi
részvénybefektetések
esetén
számolni
kell
a
forinttal
szembeni
devizaárfolyamok változásából eredő kockázattal is.
26
Példa a gyakorlatból Részvény és határidős kereskedelem – versenyképes díjak, magas színvonalú szolgáltatások •
A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett, valamint tőzsdén kívüli (OTC) kereskedésben forgalmazott részvények adásvétele.
•
Megbízás adható a világ összes jelentősebb tőzsdéjén jegyzett értékpapírokra.
•
Sokoldalú és rugalmas elérhetőség: a megbízások benyújthatóak személyesen, írásban (faxon), valamint telefonon is.
•
A kereskedési idő alatt folyamatosan adhatók megbízások, a már rögzített ajánlatok –lehetőség szerint – módosíthatók.
•
A CIB által alkalmazott számítástechnikai rendszer lehetővé teszi a teljesített tőzsdei megbízások rendszeres, napközbeni allokációját, így mód van arra is, hogy az eladott részvényekből befolyó összeg terhére az ügyfél akár az eladás teljesülése után azonnal vételi megbízást adjon, vagy a megvásárolt értékpapírt a vételi megbízás teljesülését követően, akár még aznap eladja.
További példa a gyakorlatból A CIB Banknál lehetőség van arra, hogy az ügyfelek az internet segítségével kapcsolatba kerüljenek a Budapesti Értéktőzsdével. CIB eBroker Classic szolgáltatás Az eBroker Classic egy olyan internetes információs és kereskedési rendszer, amelynek igénybevételével a CIB Bank Ügyfelei on-line kapcsolatba kerülhetnek a Budapesti Értéktőzsdével, valamint a befektetési döntéseik meghozatalához szükséges információk teljes körét el tudják érni. Az eBroker Classic rendszer hazai és külföldi tőzsdei részvényekre, állampapírokra, valamint hazai és külföldi befektetési jegyekre vonatkozó megbízásokat fogad el, valamint igény esetén valós idejű árfolyam információkkal is szolgál, sőt a www.ebroker.hu oldalon ügyfeleink folyamatosan frissüllő piaci információkat és a bank elemzési termékeinek teljes palettáját is elérhetik.
27
5.3.Rendszeres megtakarításra ösztönző termékek Mint már az a bevezetőben említésre került, ha csak pár ezer forintot is tudunk megtakarítani havonta, már azzal is sokat tehetünk jövőbeli céljaink eléréséért. Dolgozatom ezen részében a lakáscélú előtakarékosságot, a nyugdíj előtakarékossági számlát, valamint a rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukciókat mutatom be. 5.3.1.Lakás – előtakarékosság (lakáskassza)
A lakás-előtakarékosság olyan államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett,
a
megtakarítási
idő
végén
kedvező
hitellehetőséget is biztosít. Így a lakással kapcsolatos tervek
megvalósítására
nagyobb
keret
áll
rendelkezésre, amely az alábbi négy részből tevődik össze: • Havi megtakarítások (5000 Ft – 20000 Ft) • Betéti kamatok • Állami támogatás • Lakáscélú kölcsön felvételének lehetősége
Jellemzők: •
A piacon elérhető legmagasabb kockázatmentes hozam (kamat) az állami támogatásnak köszönhetően
•
Állami támogatás: évente a befizetett összeg 30 százaléka (de maximum 72 000 Ft)
•
A legfőbb kockázat a politikai kockázat, mely valamilyen módon megváltoztatná az állami támogatás mértékét.
•
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garanciát vállal a betétek tőkéjének és kamatának visszafizetésére
28
•
Kamatadó-mentes megtakarítás
•
A megtakarítási időszak végén kedvező kölcsönlehetőséget biztosít
Amire figyelni kell: •
A szerződés lejáratáig rendszeresen fizetni kell
•
Kizárólag lakáscélra fordíthatók (lakásvásárlás, felújítás, korszerűsítés)
•
A program által nyújtott megtakarítási és hitelfelvételi lehetőségek nagyságrendjüknél fogva jellemzően önmagukban nem teremtik meg a lakáshoz jutáshoz szükséges anyagi hátteret, de ez nem is elsődleges céljuk. Az előtakarékosság a legtöbb esetben a lakáscélú hitelek felvételéhez elengedhetetlen saját tőkét, az úgynevezett önerőt biztosítja, de szolgálhat felújításokhoz szükséges anyagi háttér biztosításához is
Példa a gyakorlatból A CIB Banknál elérhető a Fundamenta lakás - előtakarékossági konstrukció, melynek jellemzői a fentiekben kerültek bemutatásra. Lakás – előtakarékosság •
Akár évi 72 000 forint vissza nem térítendő állami támogatás
•
Kamatadó – mentes megtakarítás
•
Teljes futamidőre garantált betéti – és hitelkamat
A lakás – előtakarékosság olyan hosszú távú, államilag támogatott megtakarítási forma és hitellehetőség egyben, amely: •
Szinte valamennyi lakáscélra felhasználható
•
Havi rendszeres megtakarítások elhelyezése mellett kiemelkedően magas és garantált hozamot eredményez Önnek
•
Mentes az árfolyamkockázatok hatásai alól
29
5.3.2.Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) A NYESZ egy olyan értékpapírszámla, amin értékpapírokat (pl. befektetési jegyeket, állampapírokat,
részvényeket)
tarthatunk,
azokat
bármikor
eladhatjuk
adó-
és
illetékmentesen, arra bármikor befizethetünk, azonban pénzt adómentesen csak akkor vehetünk fel, ha már nyugdíjra jogosultak vagyunk, azelőtt meg kell fizetnünk az addig be nem fizetett adót. A befizetések után 20%-os adójóváírás jár a személyi jövedelemadóból (maximum évi 100.000 forintos mértékben jövedelemtől függetlenül, akik pedig 2020. január 1. előtt elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt 130.000 forintos mértékben). További jellemzők: •
A kockázat az előtakarékoskodó kockázatvállalásától függ, ő dönt arról, hogy milyen befektetések közül választ
•
Bármilyen rendszerességgel el lehet helyezni bármekkora összeget, nincs kötelező, időszakosan befizetendő összeg
•
A számla egyenlegének összege örökölhető
Amire figyelni kell: •
Kifejezetten hosszú távú megtakarítási forma, az ügyfél akkor élvezheti a számlához tartozó adókedvezményeket és támogatásokat, ha legalább a számlanyitást követő harmadik adóévig fenntartja a nyugdíj-előtakarékossági számláját, és annak felmondásakor már nyugdíjas.
•
Csak a nyugdíjra való jogosulttá válás évében férhető hozzá adómentesen.
30
CIB Nyugdíj-előtakarékossági számla
A kényelmes és gondtalan nyugdíjas évekhez vezető út Ön is szeretné nyugdíjas éveit kényelmesen, stabil anyagi háttérrel élvezni? Gondolkodott már azon, hogyan tudná ezt hatékonyan és kellő biztonsággal elérni? Érdeklik azok a lehetőségek, amelyekkel biztosíthatja, hogy idősebb korában se kelljen nélkülöznie, és ne váljon anyagilag kiszolgáltatottá? Ha igen, ajánljuk figyelmébe a CIB Bank nyugdíj-előtakarékossági szolgáltatását, a Nyugdíj-előtakarékossági számlát. A jogszabály adta lehetőséggel élve indította el a CIB Bank a Nyugdíj-előtakarékossági számla szolgáltatását, amely egy összevont pénz- és értékpapírszámlát takar. A pénzszámlán kerül jóváírásra o o o
az Ön által befizetett, illetve a számlára utalt összeg, az államtól érkező előtakarékossági támogatás, valamint a befektetéseken elért hozam.
Az értékpapírszámlán az Ön értékpapír portfóliója van nyilvántartva. A Nyugdíj-előtakarékossági számlán •
• • •
egyes, a CIB Alapcsaládba tartozó befektetési alapok (CIB Pénzpiaci Alap, CIB Hozamgarantált Betét Alap, CIB Euró Pénzpiaci Alap, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Ingatlan Alapok Alapja, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Nyersanyag Alapok Alapja, CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja és CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja) befektetési jegyeire, CIB kötvényekre, a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényekre, valamint a Magyar Állam által kibocsátott állampapírokra adható megbízás.
A közeljövőben a nyugdíj-előtakarékossági számlán elérhető termékek skáláját a törvény által megengedett összes hazai és külföldi értékpapírra tervezzük kiterjeszteni.
31
5.3.3. Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció
A rendszeres megtakarítások egyben az öngondoskodás alapját is képezik. A rendszeres, kis összegű megtakarításokat érdemes okosan befektetni, hogy annak értéke idővel növekedjen. Ez egyben anyagi biztonságot is jelenthet arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva (munkanélküliség, betegség, stb.) átmenetileg vagy tartósan csökkenne a rendelkezésre álló jövedelem, illetve akár értékesebb tartós fogyasztási cikkek beszerzésére (pl. nagyobb teljesítményű elektronikai berendezés, gépkocsi), esetleg lakásvásárlásra is fordítható. A következő példákon keresztül szemléltetésre kerül, hogy már egy viszonylag alacsonyabb összeg rendszeres megtakarítása és befektetése is néhány éven belül milliós nagyságrendet elérő anyagi tartalékot biztosíthat.
32
Példa a gyakorlatból A CIB Malacpersely számla az alábbi előnyöket kínálja Önnek: •
7,00 % kamat az 5 millió forint alatti összegre, amennyiben az adott havi kamatperiódusban megtakarított összeg legalább 10 000 forint, és ebben az időszakban nem csökkenti megtakarításait.
•
A CIB Malacpersely számla fenntartása díjmentes.
•
Nincs minimális kezdő befizetés, nulla forinttal is megnyitható.
További jellemzők: •
Amennyiben az adott kamatperiódusban nem érkezik be új megtakarítás, vagy érkezik, de 10 000 forintnál kevesebb, az alkalmazott kamatláb 2,50 % a teljes egyenlegre.
•
Amennyiben az adott kamatperiódusban a számlán bármilyen terhelés történik, az alkalmazott kamatláb 0,1% a teljes egyenlegre.
Takarékoskodjon havonta, és mindössze havi 13 000 forint megtakarítással 6 év alatt 1 millió forintot gyűjthet össze! Vagyona alakulása havi 13 000 forint megtakarítás esetén:
A számítás során feltételezett évi kamatszint az 1. évben 6,00%, a 2. évben 5,00%, a 3. évben 4,00%, a 4-6. években pedig 3,50%. ( A számítás a kamatadó mértékét mindvégig 16%-nak tekinti.)
33
További két példa a gyakorlatból:
CIBEZZ megtakarítási program: A CIB Bank gondolt a diákokra is. Már havi 2000 forint megtakarítás elhelyezése esetén is jár a kiemelkedően magas kamat. A CIBEZZ Megtakarítási Program – hasonlóan a Malacperselyhez – kifejezetten hosszú távú megtakarítások esetén javasolt, ugyanakkor csakúgy, mint a Malacpersely esetén, a félretett pénzhez itt is bármikor hozzá lehet férni.
A CIBEZZ Megtakarítási Programot 14-26 év közötti fiatalok igényelhetik, illetve a 26. életév betöltése esetén azok, akik magyarországi felsőoktatási intézmény által folytatott főiskolai vagy egyetemi szintű képzésben nappali tagozatos hallgatóként vesznek részt.
Szia Szimba Program: •
0-14 éves gyerekek részére.
•
Jutalommatricát kap, aki havonta legalább 1000 forintot megspórol a számláján.
•
Az összegyűjtött matricákat ajándékokra lehet beváltani.
•
3,6, és 9 matricánként újabb és újabb, ráadásul egyre értékesebb ajándékot lehet választani.
•
Pár példa: 3 matrica után: úti társasjáték, iránytű, 6 matrica után: könyvutalvány, hátizsák, pendrive, 9 matrica után: mobiltelefon feltöltőkártya, MP3 lejátszó.
•
A Szia Szimba Programhoz bankkártya is jár, mellyel a gyermek pénzt tud levenni az automatából.
•
A CIB Mobilbank Kártyafigyelő szolgáltatással pedig, ha a szülő az SMS szolgáltatást a saját mobiljára kéri, pontosan nyomon követheti gyermeke kártyahasználatát.
34
5.4 Innovatív termékek 5.4.1. Tartós Befektetési Számla/Szerződés (TBSZ) Jellemzők: •
A tartós befektetési számla a kamatadó mentes közép – és hosszútávú befektetések egyetlen formája.
•
A számlanyitás naptári évében (nulladik év, vagy gyűjtőév) bármikor befizetheti az ügyfél a megtakarításra szánt összeget a számlára.
•
A gyűjtőévet követően további befizetésre nincsen lehetőség, viszont lehetőség van újabb takarékszámla megnyitására.
•
A takarékszámláról részösszeg felvételére nincs lehetőség, bármilyen pénzkivétel a számla megszünetelését vonja maga után. Egyetlen kivétel ez alól a harmadik év vége: ilyenkor 10%-os kamatadó megfizetése mellett lehetőség van részösszeg felvételére.
•
A számla megnyitást követő 5. naptári év legvégén (az év utolsó banki munkanapján) a számla automatikusan megszűnik, az elérhető egyenleg átvezetésre kerül az ügyfél forintfolyószámlájára. Ekkor a kamatadó mértéke: 0%.
•
A számlán bármilyen megtakarítási vagy befektetési eszköz elhelyezhető. A 3-5 éves futamidejű befektetési alapok például nagyon jól ráilleszthetőek a tartós befektetési számlára.
•
Ebből kifolyólag a kockázat is a számlán lévő eszközöktől függ.
Példa a gyakorlatból:
Megtakarítható a kamatadó, az árfolyamnyereség adója, és az osztalékadó! A CIB Banknál kétféle tartós befektetési konstrukció közül választhatunk: az egyik a CIB Maraton Takarékszámla, a másik a CIB Maraton Értékpapírszámla. Mindkét számlára a fent leírtak jellemzőek. Míg a takarékszámla forint lekötött betétekre, addig az Értékpapírszámla forintban denominált értékpapírokra vonatkozik.
35
5.4.2. Strukturált (vagy más néven: függő kamatozású) betétek A strukturált befektetési termékek jellemzően többféle pénzügyi megoldás (például egy betét és egy opció) házasításával, adott kockázat-hozamkombinációt testesítenek meg. Segítségükkel befektetéseink hozamát növelhetjük, de kockázatainkat is fedezhetjük. A strukturált betét esetén a betétben elhelyezett összegre csak minimális kamatot fizetnek garantáltan, a kamat nagyobbik része valamilyen előre meghatározott pénz- vagy tőkepiaci változótól függ. Ilyen feltétel lehet például, hogy az euró forintban kifejezett árfolyama az adott időszak alatt nem lép-e ki egy meghatározott árfolyamsávból. Jellemzők: •
Az elhelyezett összeg egésze betét
•
minimális mértékű kamat garantált, a kamat nagyobbik része valamilyen előre meghatározott pénz- vagy tőkepiaci változótól függ, melynek mértéke bizonytalan
•
futamidő: rövid és közép távú betétek (2-3 hónaptól 1-3 évig).
•
Feltörhetőség: nem lehetséges vagy ebben az esetben díjat kell fizetni
•
Betétbiztosítás: a betét egésze a betétbiztosítás szabályai szerint biztosított (OBA)
Amire figyelni kell: •
A feltételként meghatározott pénz- vagy tőkepiaci változás mértékét, irányát még a szakemberek is csak legfeljebb valószínűsíteni tudják, ami a konstrukció jelentős kockázati tényezője.
•
Ha a körülmények kedvezőtlenül alakulnak, akkor előfordulhat, hogy az ügyfél csak a minimális garantált kamatot kapja meg.
•
Tehát ha a nem garantált kamat feltételéül szolgáló változó kedvezőtlenül alakul, az ügyfél összességében akár rosszabbul is járhat, mintha hagyományos betétbe helyezte volna el pénzét
•
A döntés előtt feltétlenül tanácsos tisztában lenni azzal mitől függ a kedvezőbb kamat elérése. Ha például árfolyamok alakulása a feltétel, akkor célszerű megismerni az érintett árfolyamok közelmúltbeli alakulását és azokat a tényezőket, amelyek a jövőbeni változására hatással lehetnek.
36
•
Előfordulhat, hogy lejárat előtti betétfelvétel nem lehetséges vagy ebben az esetben díjat kell fizetni. Ezért csak olyan összeget célszerű helyezni, amelyre biztosan nem lesz szükség a futamidő alatt.
Példa a gyakorlatból A CIB Banknál jelenleg nincsen elérhető strukturált betéti konstrukció. A Bank eseti jelleggel bocsátja ki őket, aktuális piaci helyzettől függően.
5.4.3. Befektetési alapok A befektetési alapok a gazdaságban szabadon lévő tőkét befektetési jegyek értékesítése ellenében gyűjtik össze. E megtakarítási forma lényege, hogy egy speciális szakértelemmel rendelkező cég befektetési jegyek kibocsátásával a kis-és nagybefektetők megtakarításait összegyűjti, ezt az összegyűjtött vagyont nevezzük befektetési alapnak, amelynek tőkéjéből és elért hozamából a befektetők eredeti befektetésük arányában részesülnek. Sokféle befektetés között lehet szétosztani nagyobb összeget, ezzel csökken a kockázat. Azt a tevékenységet, amely a befektetések megosztása révén a kockázat csökkentésére irányul, diverzifikációnak nevezzük. A jól összeállított értékpapír-csomagban lévő különböző értékpapírok eltérő mértékű és irányú kockázatai ellensúlyozzák egymást, s így teszik lehetővé viszonylag magas hozam elérését alacsonyabb kockázati szint mellett. További előny, hogy mivel nagy tételben történik a befektetés, így a költségek is jóval kedvezőbbek. A visszaválthatóság szempontjából megkülönböztetünk nyíltvégű és zártvégű befektetési alapokat. A nyíltvégű alapoknak nincsen lejárata, a befektetési jegyeket napi áron lehet adni-venni, vagyis a befektetés teljesen mobil. A zártvégű befektetési alap jegyeit viszont csak a futamidő végén váltja vissza az alap kezelője.
37
Alapkezelő: a rábízott pénztömeg kezelését, befektetését végzi, tehát ő határozza meg, törvényi kereteken belül, hogy az alap mibe fekteti a vagyonát. Letétkezelő: a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését, kezelését végzi, továbbá az alap folyószámláját és értékpapírszámláját vezeti, valamint - a PSZÁF mellett – ellenőrzi az alapkezelőket. Van még egy nagyon fontos feladata: a nettó eszközérték megállapítása. A nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonának-az alapot terhelő költségekkel csökkentett-aktuális értékét mutatja. A nettó eszközértéket a befektetési jegyek darabszámával osztva alakul ki az egy jegyre jutó nettó eszközérték, ami a befektetési jegyek napi árfolyama. Melyek az alapot terhelő költségek? •
Alapkezelői díj
•
Letétkezelői díj
•
Könyvvizsgálói díj
•
Egyéb díjak (pl.: felügyeleti díj, jogi tanácsadói díj, marketing költség)
Ezek a díjak egy-egy adott időszakra megállapított költségtételek, ezért az értékesítési időszakra minden esetben az időarányos részt kell elszámolni. A befektetési alapok csoportosítása a befektetési politika szerint: •
Pénzpiaci alapok: a rövid – legfeljebb fél éves – futamidejű állampapírokba és bankbetétekbe fektető, biztonságos, kiszámítható hozamú, elsősorban a rövid ideig rendelkezésre álló pénzek lekötésére alkalmas alapok.
•
Kötvényalapok: állampapírokat, vállalati kötvényeket, és legfeljebb 10 %-ban részvényeket tartó, alacsony kockázatú, kiszámítható hozamú, kevésbé ingadozó árfolyamú alapok.
•
Részvényalapok: a portfólióban átlagosan legalább 50 százaléknyi részvényt tartó, jelentős árfolyamingadozású, az átlagosnál kockázatosabb elsősorban a hosszú ideig rendelkezésre álló pénzek lekötésére alkalmas alapok.
•
Vegyes alapok: a fenti kategóriákba nem sorolható, részvényekbe is fektető, de magas kötvényhányadot fenntartó alapok. 38
•
Nemzetközi alapok: amelyekben a hazai értékpapírok aránya nem éri el folyamatosan az 50%-ot.
Példa a gyakorlatból: CIB befektetési alapok
39
A fenti ábrán jól látható, hogy a magasabb kockázati szint magasabb hozammal jár együtt, tehát minél magasabb kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni, annál nagyobb lehet a hozamunk is. ( Persze az ellenkezője is igaz: annál nagyobbat is bukhatunk.)
CIB befektetési jegyek Mindenkinek a vérmérséklete szerint! Miért érdemes befektetési alapot vásárolnia? Mert: •
Önnek csak ki kell választania a megtakarítási igényeihez legjobban igazodó befektetési alapot, melyet szakértő munkatársaink folyamatosan a legjobb hozamot biztosító értékpapírok kombinációjába fektetnek.
•
A befektetési alapokból bármely banki munkanapon tetszőleges összegben vásárolhat és tetszőleges összegben válthat vissza.
5.4.4 Befektetéssel kombinált biztosítások (unit-linked) Ez a termék egy életbiztosítást és egy befektetési lehetőséget kombinál egy termékben. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, akkor utasítást adhatunk arra, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat milyen befektetési stratégia szerint kezeljék. A befizetett összegek egy eszközalapba (ezek olyanok, mint a befektetési alapok, csak a biztosítóknál eszközalapoknak hívják őket) kerülnek, majd a futamidő végén az elért hozammal együtt (a költségek levonása után) felvehetővé válik. A futamidő alatt pedig életbiztosítással is rendelkezik a befizető. A befektetéssel kombinált életbiztosítás valamilyen jövőbeni jelentős kiadásra (pl. továbbtanulás, családalapítás stb.) történő előtakarékoskodást tesz lehetővé, lényegét tekintve azonban a biztosítási termékek közé tartozik. Ebből következőleg ha a megtakarítás számára elsődlegesen befektetési lehetőséget keresünk, érdemes inkább a korábbiakban ismertetett befektetési típusokban gondolkodni.
40
További jellemzők: •
A befektetési időszak hosszú távú (10-20 év)
•
A kockázat az eszközalap befektetési politikájától függ
•
Kamatadómentesség jár, de igénybevételére csak tíz évet meghaladó futamidejű biztosítások esetén van lehetőség
•
A befektetési egységhez kötött életbiztosítás előnye, hogy elhalálozás esetén a kedvezményezett – bárki is legyen az – mentesül az illetékfizetési kötelezettségtől
41
Példa a gyakorlatból A CIB Bank alkuszként működik, ami azt jelenti, hogy több biztosító (esetünkben három: AXA, Generali, ING) egymással konkurens termékeit közvetíti.
Hosszú Távú Megtakarítások Keretet adunk terveihez! - Öngondoskodás biztosítással Manapság nem könnyű megteremteni pénzügyi biztonságunkat. Érdemes elgondolkodnunk arról, hogy milyen fontosabb események várhatóak életünkben, mire lesz szükségünk a jövőben. Egy alaposan átgondolt és jól megválasztott megtakarítás segíthet abban, hogy elérjük céljainkat: megteremtsük anyagi biztonságunkat, útra indíthassuk gyermekeinket, vagy akár békés nyugdíjas éveket biztosítsunk magunknak. Segítünk kiválasztani az Ön számára megfelelő ajánlatot, hogy gondoskodhasson családja jövőjéről. A szabadon választható tartamot, változtatható mértékű, rendszeres díjat és többféle kockázati szintű befektetési csomagot kínáló Hosszú Távú Megtakarítások minden élethelyzetre megoldást nyújtanak Miért érdemes a Hosszú Távú Megtakarítások közül választania? •
három biztosító rendszeres díjas, befektetési egységhez kötött életbiztosítási (unit-linked) ajánlatai közül választhat
•
széles választási lehetőséget biztosít a befektetési típusok közül az Ön kockázatvállalási hajlandósága alapján: a tőkegarantált megtakarítástól a kockázatosabb részvénybefektetésekig
•
megoldásokat nyújt különböző élethelyzetekre: felhasználhatja megtakarításként, járadékként vagy nyugdíjként
•
megtakarítás és életbiztosítás is egyben
•
többféle devizában tarthatja megtakarításait (forint, euró, svájci frank)
•
kiegészítő biztosítások is köthetők (például: baleseti kockázatra, kórházi napi térítésre vagy akár munkanélküliségre is)
•
biztosítási szolgáltatások területén is teljes körű szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára
42
6. Górcső alatt a befektetési szokások elemzése – saját kutatás alapján Dolgozatom készítése során kutatást végeztem a befektetési szokásokról, melynek eredménye ebben a fejezetben kerül kiértékelésre. Ez a fejezet egy kicsit visszakapcsol az első fejezethez, és ahhoz hasonlóan tagolom is. Először a pénzügyi tájékozottságról esik szó, majd a befektetések szerkezetéről, végül pedig a befektetési attitűdök kerülnek szóba. 9. számú ábra: A primer kutatásom logikai váza
Primer kutatás
Célja: a befektetési tájékozottság és a befektetési szokások felmérése
Módszer: kérdőíves megkérdezés (online és személyesen)
Mintavétel módja: hólabda módszer
Minta nagysága: 181 fő (részletesebben: lásd az ábra alatt a szövegben)
Kutatás célterülete: Zala megye
Kutatás időintervalluma: 2011. október 17.-2011. november 24.
(Forrás: saját szerkesztés)
43
A kérdőívet 181 ember töltötte ki, nem és az életkor szerint a következő megoszlásban: 10. számú ábra: a kérdőívet kitöltők megoszlása nem és életkor szerint 60+ 45-59 30-44 18-29
24 31 41 85 181 nő férfi
114 67 181
13% 17% 23% 47% 100% 63% 37% 100%
(Forrás: saját szerkesztés) A kérdőív, melynek alapján a kutatást végeztem, a dolgozat végén, a mellékletek között található meg. (1. számú melléklet: kérdőív a befektetési szokások felméréséhez.) A kérdések összeállításánál a CIB Bank MIFID Tesztje, továbbá a Marketing Centrum felmérése és a www.befektetési-megoldások.hu anonim kérdőívének kérdései voltak a segítségemre. 11. számú ábra: Hipotézisek
Hipotézisek 1.
Akik rendelkeznek általános pénzügyi ismeretekkel, jobban értik a pénzügyigazdasági fogalmak jelentését.
2.
A 18-29 éveseknél az otthonteremtés, 30-44 és 45-59 között a gyermekek jövője, míg 60 felett a vésztartalék a takarékoskodás elsődleges célja.
3.
A lekötött betét és a készpénz a legnépszerűbb megtakarítási forma.
4.
A férfiak inkább fektetnek részvényekbe, mint a nők.
5.
Az emberek többsége kockázatkerülő, a befektetett tőke kockáztatása nélkül egy alacsonyabb, de fix hozamot szeretne. (Forrás: saját szerkesztés)
44
6.1. A kutatás eredményeinek részletes bemutatása 6.1.1 A pénzügyi tájékozottságról A befektetési döntések meghozatalához elengedhetetlen tényező, hogy tisztában legyünk az alapvető befektetési fogalmakkal, illetve tájékozódjunk az aktuális lehetőségekről. Az első fejezetben említésre került, hogy a
Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű
Alapítvány felkérésére végzett kutatás során megkérdezettek 40%-a alig, vagy egyáltalán nem tartja magát tájékozottnak a pénzügyek terén.
A kérdőívemet kitöltők 61%-a
megfelelően tájékozottnak érzi magát befektetési döntései meghozatalához, tehát itt némiképp jobb az arány. Akik rendelkeznek pénzügyi ismeretekkel, ők összességében tájékozottabbnak érzik magukat és nagyobb arányban követik az gazdasági-pénzügyi eseményeket, mint akik nem rendelkeznek általános pénzügyi ismeretekkel. 12. számú ábra: Befektetési döntései meghozatalához mennyire érzi tájékozottnak magát?
100%
16%
80% 60%
3% 50%
67%
40% 20%
Minden szükséges információ birtokában vagyok
47% 17%
Véleményem szerint megfelelően informált vagyok
0% nem rendelkezik pénzügyi rendelkezik ismeretekkel pénzügyi ismeretekkel
Egyáltalán nem követem az aktuális gazdasági eseményeket
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/A melléklet számítási táblája
45
Nyilván nem meglepő, hogy összességében tájékozottabbak a gazdasági-pénzügyi fogalmak, illetve pénzpiaci termékek terén azok, akik rendelkeznek általános pénzügyi ismeretekkel, mint azok, akik nem. Felmérésemben a válaszadóknak osztályozniuk kellett az egyes fogalmakat, illetve konstrukciókat egytől ötig, attól függően, hogy mennyire ismerik azokat. Az egyes azt jelenti, hogy még csak nem is hallott róla, az ötös pedig azt, hogy pontosan tisztában van a szóban forgó fogalom/termék jelentésével. Az osztályzatok átlaga azoknál, akik rendelkeznek általános pénzügyi ismeretekkel 4,05 lett, míg akik nem, azoknál 3,10. A következő táblázat mutatja, hogy az egyes fogalmakat illetve konstrukciókat mennyire ismerik a megkérdezettek. Az első oszlop mutatja a pénzügyi ismerettel rendelkezőket, a második pedig a pénzügyi ismerettel nem rendelkezőket. 13. számú ábra: Mennyire ismeri a következő pénzügyi-gazdasági fogalmakat, illetve pénzpiaci termékeket, konstrukciókat? 4,64 árfolyam 4,57 hozam 4,43 tőzsde 4,04 tőkegarancia 4,07 hozamgarancia 4,17 portfólió 3,62 diverzifikáció 4,25 likviditás 3,33 OBA 3,21 BEVA 2,98 MIFID-teszt 4,58 lekötött betét 4,55 kötvény 4,57 állampapír 4,60 részvény 4,41 tartós befektetési számla unit-linked (megtakarítással egybekötött 3,20 biztosítás) 3,99 befektetési alapok 3,31 strukturált (függő kamatozású) betét 4,21 nyugdíj előtakarékossági számla 4,33 lakáscélú előtakarékosság
3,89 4,00 3,50 3,30 3,29 2,97 2,24 2,76 2,23 2,14 2,18 3,92 3,55 3,55 3,61 3,38 2,59 2,92 2,42 3,33 3,35
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján
46
6.2.A megtakarítási célok és a befektetések szerkezete 6.2.1. A megtakarítási célok Ezen az alfejezeten belül vizsgálom, hogyan függ össze a megtakarítási a cél a megtakarítási formával, illetve elemzem ezen két tényezőt nemek és életkor szerint is. A megtakarítási céloknál hasonló válaszlehetőségeket adtam meg, mint az első fejezetben ismertetett anonim felmérés lehetőségei. Hozzátettem továbbá a továbbtanulást is, mivel a megkérdezettek közel fele 30 év alatti, és ennél a korosztálynál feltételezhető, hogy továbbtanulásra is takarékoskodnának. Az eredmény a következő ábrán látható (a válaszadók összességére nézve): 14. számú ábra: Milyen célra takarékoskodna, ha tehetné? Vésztartalékra Gyermekek jövője 36%
16% 9%
58%
Utazás Családi esemény Nyugdíj 48%
50% 24%
23%
40%
Otthonteremtés Autó Továbbtanulás Háztartási eszköz
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/B melléklet számítási táblája A kérdőívemet kitöltők legnagyobb hányada vésztartalékra takarékoskodna, ezt követi az otthonteremtés, majd a gyermekek jövője, mint megtakarítási cél. Ez nagyrészt egybecseng az első fejezetben ismertetett felméréssel. Ott a vésztartalék és a gyermekek jövője foglalja el az első két helyet, majd ezt a nyugdíjra való takarékoskodás követi. Ennek némiképp ellentmond az én felmérésem eredménye, itt a nyugdíj csak a hatodik helyet kapta meg. Ez annak is köszönhető, hogy felmérésemben a megkérdezettek közel fele 30 év alatti, és ennél a korosztálynál – mind azt majd hamarosan látni fogjuk - a nyugdíj, mint megtakarítási cél nem szerepel túl előkelő helyen.
47
Nézzük meg kicsit részletesebben az összefüggést a megtakarítási cél és az életkor között! 15. számú ábra: A megtakarítási célok megoszlása életkorok szerint Háztartási eszköz Továbbtanulás
100% 80%
Autó Otthonteremtés Nyugdíj
60% 40%
Családi esemény 20%
Utazás
0% 60+
45-59
30-44
18-29
Gyermekek jövője Vésztartalékra
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/C melléklet számítási táblája Mind az ábráról is leolvasható, a vésztartalékra való takarékoskodás minden életkorban előkelő helyen szerepel. Ez jól tükrözi azt, amit majd a megtakarítási attitűdök elemzésénél látni fogunk, hogy a válaszadók döntő többsége szerint keresettől függetlenül valamekkora összeget mindig félre kell tenni. A gyermekek jövője, mint megtakarítási cél, már kicsit megosztja a válaszadókat. Erre a célra inkább a 30-59 éves korosztály takarékoskodik, ami természetes, hiszen az emberek többsége 30 éves kora körül vállal gyermeket, és amíg a gyermekek önállóvá nem vállnak, azaz saját keresettel nem rendelkeznek, a szülők támogatják őket. Az idősebb korosztálynál (60 felett) is hangsúlyos még ez az arány (38%), hiszen ők az unokák jövőjére gondolva takarékoskodnak. A nyugdíj kérdése szintén megosztott. A 18-29 éves korosztálynál az e célból való takarékoskodás még viszonylag alacsony (16%), ám az e feletti korcsoportoknál már nagyjából megegyező, 30% körüli. Az utazásra való takarékoskodás aránya nagyjából megegyezik minden korosztálynál. A válaszadók körülbelül 40 százaléka takarékoskodna utazásra, minden korcsoportban. A családi esemény és az otthonteremtés már megosztottabb. Míg előbbire inkább a 45-59 életév közöttiek, illetve a 60 felettiek takarékoskodnak, addig az otthonteremtésre a 18-44 év közöttiek. Autóra is inkább a fiatalabb korcsoport takarékoskodik.
48
A továbbtanulásra való spórolást pedig egyértelműen a fiatalok választották: a 18-29 év közöttiek 29%-a, a 30-44 év közöttiek pedig 7%-a válaszolta azt, hogy takarékoskodna e célból. A másik két korcsoportban viszont senki sem választotta a továbbtanulást, mint takarékoskodási célt. Ezt követően vizsgáljuk meg az összefüggést a megtakarítási cél és a nemek között is! 16. számú ábra: A megtakarítási cél és a nemek közötti összefüggés
Háztartási eszköz
100%
Továbbtanulás
80%
Autó
60%
Otthonteremtés Nyugdíj
40%
Családi esemény Utazás
20%
Gyermekek jövője
0% férfiak
nők
Vésztartalékra
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/D melléklet számítási táblája Az ábráról leolvasható, hogy nincs jelentősebb összefüggés a nem és a megtakarítás célja között. Ha valamit ki lehet emelni, akkor az az otthonteremtés, melyre a nők nagyobb arányban takarékoskodnak (a nők 56, míg a férfiak 39%-a).
Még az utazás, mint
takarékoskodási cél emelhető ki, a férfiak 45%-a, a nők 37%-a takarékoskodna e célból. Továbbtanulási célból több nő takarékoskodna, mint férfi. (nő: 22%, férfi: 6%) Mielőtt továbblépnék a befektetések szerkezetére, górcső alá veszem második számú hipotézisemet, miszerint a 18-29 éveseknél az otthonteremtés, 30-44 és 45-59 között a gyermekek jövője, míg 60 felett a vésztartalék a takarékoskodás elsődleges célja.
A
fentiek alapján megállapítom, hogy ez a hipotézisem igaznak bizonyult, így elfogadom.
49
6.2.2. A befektetések szerkezete
17. számú ábra: Milyen megtakarítási formával illetve befektetési termékkel rendelkezik, illetve rendelkezett az elmúlt három évben?
Lekötött betét Állampapír, kötvény Részvény Lakáscélú előtakarékosság
3% 18%
Nyugdíj előtakarékossági számla Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció Tartós befektetési számla
48%
40% 8%
5% 6% 10%
10%
9%
12%
13%
9% 15%
Befektetési alapok Megtakarítással egybekötött biztosítás Ingatlanbefektetés Fizikai arany Készpénz Egyéb Nem rendelkezem megtakarítással
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/E melléklet számítási táblája
50
A fenti ábra egybevág az első fejezetben ismertetett kutatás eredményével. A befektetési lehetőségek közül a lekötött betét a legnépszerűbb, a válaszadók közel fele rendelkezik bankbetéttel. Ezt követi a készpénz, mint megtakarási forma. Sajnálatos módon a kérdőívet kitöltők 40%-a készpénzben tartja megtakarításai egészét, vagy annak egy részét. Természetesen valamilyen készpénztartalékra, amelyhez bármikor hozzá lehet férni, mindnyájunknak szüksége van, viszont hosszú távon, nagy összegeket készpénzben tartani az egyik legkorszerűtlenebb megoldás, mivel így az nemcsak, hogy nem növeli értékét, hanem folyamatosan veszít is abból. Ideális alternatíva lehet például egy hozamgarantált befektetési alap, amely bármikor kamatveszteség nélkül hozzáférhető, és egy garantált – igaz, nem kiemelkedő – hozamot biztosít. A harmadik helyre a nem rendelkezem megtakarítással válaszlehetőség került. A válaszadók 18%-a nyilatkozott úgy, hogy nincsen megtakarítása. A többi alternatíva meglehetősen kevés arányban képviselteti magát. Ha a megtakarítási célokból indulunk ki, a válaszolók fele mondta, hogy takarékoskodna otthonteremtés céljából. Ehhez képest lakáscélú előtakarékossággal csak 15 százalékuk rendelkezik. Nyugdíjra 24% takarékoskodna, míg nyugdíj előtakarékossági számlája csak 13 százaléknak van. Természetesen nem csak lakáscélú előtakarékosság révén lehet otthont teremteni, viszont nem mellékes az a tény, hogy e lehetőség igénybevételével jelentős állami támogatás kapható és kedvezményes hitellehetőség vehető igénybe. Most pedig nézzük meg, hogy vajon van-e összefüggés a nem és a befektetés formája között! Az első oszlopban a férfiak, míg a másodikban a nők aránya szerepel. 18. számú ábra: A nem és a befektetés formája közötti összefüggés Lekötött betét Állampapír, kötvény Részvény Lakáscélú előtakarékosság Nyugdíj előtakarékossági számla Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció Tartós befektetési számla Befektetési alapok Megtakarítással egybekötött biztosítás Ingatlanbefektetés Fizikai arany Készpénz Egyéb Nem rendelkezem megtakarítással
54% 12% 16% 12% 24%
45% 6% 4% 17% 7%
18% 16% 19% 13% 7% 9% 33% 1% 10%
9% 4% 5% 9% 4% 3% 44% 4% 23%
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/F melléklet számítási táblája 51
Az előző oldali, 18. számú ábráról az olvasható le, hogy a férfiak aktívabbak a befektetések területén, mint a nők. A lakáscélú előtakarékosság, a készpénz, és a nem rendelkezem megtakarítással válaszlehetőséget leszámítva az összes többinél a férfiak képviseltetik magukat nagyobb arányban. A lakáscélú nagyobb aránya a nők körében egybecseng azzal, amit a fentiekben láttunk, hogy otthonteremtésre több nő takarékoskodna, mint férfi. Sajnálatos módon a másik két lehetőség ( nem rendelkezem megtakarítással, és készpénz) nagyobb aránya a nők körében szintén nem mondható kedveznek. Hiába az egyenjogúság, úgy tűnik, manapság a befektetési kultúra még mindig alacsonyabb a nők körében, és ez nem feltétlenül a pénzügyi tájékozatlanság számlájára írható, hiszen a kérdőívemet kitöltő nők 71%-a, míg a férfiak csupán 51%-a rendelkezik általános pénzügyi ismeretekkel. A kutatásom céljai között nem szerepelt ugyan az anyagi helyzet elemzése, de felételezem, az, hogy az általam említett befektetési formák szinte mindegyikével több férfi rendelkezik, mint nő, az annak a számlájára írható, hogy a családon belül általában a férfi, aki többet keres, és jellemzően ők kezelik a családi pénzügyeket is, így a család megtakarításaival is ők foglalkoznak.
Elfogadom tehát
harmadik és negyedik számú hipotéziseimet, miszerint a lekötött betét és a készpénz a legnépszerűbb megtakarítási forma, valamint a férfiak inkább fektetnek részvényekbe, mint a nők. Mielőtt továbblépnék a befektetési attitűdökre, vessünk egy pillantást arra, hogy milyen összefüggés található a megtakarítás formája, és az életkor között!
52
19. számú ábra: Az életkor és a befektetés formája közötti összefüggés Nem rendelkezem megtakarítással Egyéb 100% Készpénz 90% Fizikai arany 80% Ingatlanbefektetés 70% Megtakarítással egybekötött biztosítás
60%
Befektetési alapok 50% Tartós befektetési számla
40%
Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció
30%
Nyugdíj előtakarékossági számla
20%
Lakáscélú előtakarékosság
10%
Részvény 0% 60+
45-59
30-44
18-29
Állampapír, kötvény
Lekötött betét
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/G melléklet számítási táblája
53
A készpénz, mint megtakarítási forma, jellemzően a fiatalabb (18-29), valamint az idősebb (60+) generáció sajátja. A 18-29 évesek 47, míg a 60 év felettiek 58 százaléka tartja készpénzben megtakarításait, ezzel szemben a 30-44 év közöttiek 34, míg a 45-59 év közöttiek csupán 16 százaléka. A fiatalabb korosztálynál ez főként azzal magyarázható, hogy mivel még csak kevesük rendelkezik önálló keresettel (a megkérdezett 30 év alattiak java még diák), a megtakarításuk inkább csak zsebpénzből, illetve ösztöndíjból áll, melyet a mindennapos szükségletekre fordítanak. Ezzel egybecseng az is, hogy legtöbben a 18-29 év közöttiek válaszoltak úgy, hogy nem rendelkeznek megtakarítással (27%). A többi korcsoportnál ez az arány kevesebb, 8-13 százalék közötti. Lényeges eltérés mutatkozik még a lakáscélú előtakarékosságnál, illetve a nyugdíjelőtakarékossági számlánál. Az előbbivel a megkérdezett 18-29 év közöttiek 16 %-a, a 3044 év közöttieknek pedig 27%-a rendelkezik. 45-59 életév között csupán 3% válaszolta azt, hogy rendelkezik ezzel a megtakarítási formával, míg 60 év felett már senki sem. A nyugdíj-előtakarékossági számlánál épp fordított a helyzet: ez jellemzően a 45-59 év közöttiek megtakarítási formája (29%). Nyugdíj-előtakarékossági számlája a 18-29 év közötti válaszadók csupán 2, míg a 30-44 év közöttiek 15 százalékának van. A 60 év felettieknél ez az arány 25 százalék, ami jónak mondható, tekintve hogy az előnyöket ők tudják a leginkább kihasználni, hiszen két adóév után kamatadómentesen hozzáférhetnek megtakarításaikhoz. Említésre érdemes eltérés tapasztalható az alábbi befektetési formáknál is: részvény, rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció, befektetési alapok, megtakarítással egybekötött biztosítás. A megoszlás a részvényeknél a következő: 18-29 év között: 1%, 3044 között 17%, 45-59 között 19%, míg 60 felett 8%. A többi befektetési formánál is általánosan elmondható, hogy hasonló a helyzet: a befektetések szempontjából a középső két korcsoport (30-44 illetve 45-59) a legaktívabb, ők azok, akik különféle megtakarítási formákkal rendelkeznek.
6.3. A befektetési attitűdök
Ezen az alfejezeten belül kerül elemzésre a megkérdezettek kockázatvállalási hajlandósága és hozamelvárása, valamint szó esik a tervezett befektetési időtávról, illetve magához a megtakarításhoz való viszonyuláshoz is. Kezdjük e legutóbbival! 54
20. ábra: A megtakarítással kapcsolatban melyik véleménnyel ért egyet?
14%
Akármennyi is a keresetem, félre kell tenni belőle
6%
Csak akkor kell félretenni, ha nem kell hozzá megszorítani a nadrágszíjat 80%
Nem sok értelme van takarékoskodni, amíg tehetem, éljek jól
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/H melléklet számítási táblája A fenti ábráról egyértelműen leolvasható, hogy a válaszadók többségének a véleménye az, hogy a keresetből mindig félre kell tenni valamennyit. Ez kedvezőnek mondható, hiszen ha van tartalékunk, amihez nyúlhatunk, könnyebben átvészelhetjük a váratlan helyzeteket, például egy esetleges betegség miatti keresőképtelenséget, vagy ha például meg kell javíttatni egy háztartási eszközt, mert elromlott. Az is lényeges szempont, hogy álmainkat is könnyebb megvalósítani, ha van félretett pénzünk. Ösztönző lehet például, ha a spórolt pénzünkből megyünk el a régóta áhított egzotikus útra, illetve az sem mellékes, hogy hitelhez is sokkal könnyebben jut, akinek van megtakarított pénze. Nézzük meg, hogy van-e összefüggés a takarékoskodáshoz való hozzáállás, az életkor, és a nem között! Kutatásom során arra jutottam, hogy nincs jelentős összefüggés ezen tényezők között. A nem sok értelme van takarékoskodni válaszlehetőséget a legnagyobb arányban a 18-29 év közöttiek között találjuk (8%), és a megtakarítási hajlandóság is az életkorral arányban nő. A különbség viszont nem mondható túlzottan jelentősnek. Míg a 18-29 év közöttiek 76%-a mondta azt, hogy akármennyi is a keresete, félre kell tenni belőle, addig a 60 év felettiek esetében ez az arány 88%. Szintén nem mutatkozott eltérés a nem és a megtakarításhoz való hozzáállás között, kutatásom során mindössze pár százaléknyi eltérést tapasztaltam az egyes kategóriákon belül.
55
Térjünk rá a tervezett befektetési időtávra, a kockázatvállalási hajlandóságra, valamint a hozamelvárásra, és az ezek közötti összefüggésekre! A pénzügyek két alaptörvénye, hogy a magasabb hozam magasabb kockázattal jár együtt, valamint egységnyi pénz többet ér ma, mint holnap. Éppen ezért úgy lenne logikus, hogy aki magasabb hozamot vár el, annak a kockázatvállalási hajlandósága is magasabb kell, hogy legyen, továbbá célszerűbb hosszabb távra terveznie, míg aki nem szereti a kockázatot, annak érdemes megbarátkoznia a ténnyel, hogy ugyan kap egy fix hozamot, de az jóval kevesebb, mint amit egy kockázatosabb befektetéssel el lehet érni. Ezek után nézzük meg, hogy válaszadóim mennyire vették figyelembe ezen három tényező ( az idő, a kockázat, és a hozam) összefüggését, mikor választ adtak kérdéseimre!
Válaszadóim leginkább közép és hosszú távra terveznek. Az 1 év, vagy annál kevesebb válaszlehetőséget, pontosan ugyanannyian választották, mint ahányan az 1-3 év közötti variációt. Ez 70 - 70 embert jelent, azaz a válaszadók 39-39 százalékát. A megkérdezettek csupán 22%-a mondta azt, hogy 3 évnél hosszabb időtávra tervez befektetési döntése során. Érdemes megfigyelni, hogy nemek arányában hogyan oszlanak meg a válaszok! A befektetések terén a nők általában rövidebb időtávban gondolkodnak, ami azzal is magyarázható, hogy ők kevésbé fektetnek olyan eszközökbe, amelyek hosszabb távra szólnak, mint amilyen például a tartós befektetési számla (lásd feljebb, a befektetések szerkezete alpontnál). 21. számú ábra: A tervezett befektetési időtáv és a nem közötti összefüggés
100% 30%
18%
80% 60%
39% 39%
1-3 év
40% 20%
31%
0% férfiak
3 év felett
43%
1 év vagy kevesebb
nők
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/I melléklet számítási táblája
56
Térjünk rá a kockázatvállalásra, a hozamelvárásra, és ezek összefüggéseire! A logikus az lenne, hogy ha a két kérdésre (azaz mekkora hozamot vár el befektetésétől, illetve mekkora kockázatot hajlandó vállalni) adott válaszok szoros összefüggést mutatnának. Azaz aki kockázatkerülő, az egy szerényebb, pozitív hozamelvárást jelöl meg, a betéti kamatszintnél magasabb hozamot preferálónak bevállalja, hogy a tőke garantált visszafizetése mellett a hozam akár nulla is lehet, míg aki a befektetése hozamától azt várja el, hogy az haladja meg jóval a bankbetétek kamatszintjét, annak számolnia kell azzal, hogy a befektetett tőkéjét is kockára kell tennie. Ezzel szemben a válaszok nem mutatnak ennyire szoros összefüggést. A 22-es és a 23-as számú ábráról leolvasható, hogy míg a kérdőívet kitöltők java (46%) a betéti kamatszintnél magasabb hozamot szeretne, addig a bő többség (58%), kockázatkerülőnek vallja magát, és egy alacsonyabb, de fix hozamot szeretne. Szintén többen várnak el a bankbetétek kamatszintjénél jóval magasabb hozamot (15%), mint ahányan vállalják a kockázatot, hogy esetleg a befektetett tőkéjüket is elveszíthetik (7%). Összefüggést találtam a nem és a hozamelvárás, valamint a kockázatvállalás nagysága között is. A nők általában kockázatkerülőbbek, mint a férfiak, és hajlamosabbak megelégedni egy fix, de garantált hozammal. A férfiak ezzel szemben nagyobb arányban várnak el kimagasló hozamot, és a befektetett tőkét is hajlamosabbak kockáztatni, mint a nők. Itt is igaz az, amit a válaszadók egészére megállapítottam: mind a nők, mind a férfiak körében nagyobb arányban várnak el a betéti kamatszintet jóval meghaladó hozamot, mint ahányan hajlandóak kockára tenni a befektetett tőkéjüket is. 22. számú ábra: Mekkora hozamot vár el befektetésétől? A lényeg, hogy pozitív legyen a hozam 15% 39%
46%
A betéti kamatszintnél magasabb hozamot szeretnék A befektetésem hozama haladja meg jóval a bankbetétek kamatszintjét
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/J melléklet számítási táblája
57
23.számú ábra: Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? Kockázatkerülő vagyok, a befektetett tőke kockáztatása nélkül egy alacsonyabb, de fix hozamot szeretnék
7% 35% 58%
A tőke garantált visszafizetése mellett magasabb hozamot várok el, elfogadva a kockázatot, hogy a hozam akár nulla is Kimagasló hozamot várok el, és ennek érdekében a befektetett tőkét is hajlandó vagyok kockáztatni
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/K melléklet számítási táblája
24. számú ábra: A nem és a hozamelvárás közötti összefüggés
100%
11%
21%
80% 46% 45%
60% 40% 20% 0%
43%
nők
34%
A befektetésem hozama haladja meg jóval a bankbetétek kamatszintjét A betéti kamatszintnél magasabb hozamot szeretnék A lényeg, hogy pozitív legyen a hozam
férfiak
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/L melléklet számítási táblája
58
25. számú ábra: A nem és a kockázatvállalási hajlandóság közötti összefüggés
100%
6%
9%
90% 80%
31% 42%
70% 60% 50% 40% 30%
63% 49%
20% 10% 0%
Kimagasló hozamot várok el, és ennek érdekében a befektetett tőkét is hajlandó vagyok kockáztatni
nők
férfiak
A tőke garantált visszafizetése mellett magasabb hozamot várok el, elfogadva a kockázatot, hogy a hozam akár nulla is lehet Kockázatkerülő vagyok, a befektetett tőke kockáztatása nélkül egy alacsonyabb, de fix hozamot szeretnék
Forrás: saját kérdőíves felmérés alapján, lásd: 2/M melléklet számítási táblája 6.4. Hipotézisvizsgálat Hipotézisek
Elfogadom Elvetem
Akik rendelkeznek általános pénzügyi ismeretekkel, jobban értik a pénzügyi-gazdasági 1 fogalmak jelentését.
4 A férfiak inkább fektetnek részvényekbe, mint a nők.
Az emberek többsége kockázatkerülő, a befektetett tőke kockáztatása nélkül egy 5 alacsonyabb, de fix hozamot szeretne.
A 18-29 éveseknél az otthonteremtés, 30-44 és 45-59 között a gyermekek jövője, míg 60 2 felett a vésztartalék a takarékoskodás elsődleges célja. 3 A lekötött betét és a készpénz a legnépszerűbb megtakarítási forma.
59
6.5. Kutatási összefoglaló
•
A kérdőíves felmérésem célja a befektetési tájékozottság és a befektetési szokások felmérése volt
•
A válaszadók többsége (61%) megfelelően informáltnak érzi magát befektetési döntései meghozatalához
•
A kérdőívemben felsorolt pénzügyi-gazdasági fogalmakat és pénzpiaci termékeket átlagosan egy osztályzattal jobban ismerik azok, akik rendelkeznek általános pénzügyi-gazdasági ismeretekkel
•
A megkérdezettek többsége vésztartalékra takarékoskodna, ezt követi az otthonteremtés, majd a gyermekek jövője, mint megtakarítási cél
•
A válaszadók leginkább lekötött betétben tartják megtakarításukat (48%)
•
A kérdőívet kitöltők döntő többsége (80%) szerint a keresetből, annak nagyságától függetlenül, félre kell tenni valamennyit.
•
A megkérdezettek többsége kockázatkerülő (58%), és a betéti kamatszintnél magasabb hozamot szeretne ( 46%).
60
7. Összefoglalás Szakdolgozatomban a lakossági befektetésekre fókuszáltam, napjaink befektetési kultúráján túlmenően bemutattam a befektetésekhez kapcsolódó legfontosabb fogalmakat, valamint ismertettem a legáltalánosabb befektetési szokásokat is. Az első fejezetből megtudhattuk, hogy a magyarok közel fele nem tájékozódik az aktuális gazdasági-pénzügyi helyzetről. Az utolsó fejezetben, saját kérdőíves kutatásom megkérdezettjeinél már némiképp jobb a helyzet, a többség -61%- megfelelően informáltnak érzi magát. A megtakarítás kapcsán elmondható, hogy míg az első fejezetben ismertetett tanulmány szerint a magyarok 74%-a, addig az én felmérésem válaszadóinak mindössze 18%-a nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik megtakarítással. Kutatásomat feltehetőleg torzítja, hogy a fiatalabb korcsoport a zsebpénzt is egyfajta megtakarításnak vette, és ennek megfelelően a készpénz, mint megtakarítási forma válaszlehetőséget jelölte meg. A kérdőívemet kitöltők legnagyobb hányada vésztartalékra takarékoskodna, ezt követi az otthonteremtés, majd a gyermekek jövője, mint megtakarítási cél. Ez nagyrészt egybecseng az első fejezetben ismertetett felméréssel, ott a vésztartalék és a gyermekek jövője foglalja el az első két helyet, majd ezt a nyugdíjra való takarékoskodás követi. Az én kutatásomban a nyugdíj csak a hatodik helyet kapta meg. Ez magyarázható azzal, hogy felmérésemben a megkérdezettek közel fele 30 év alatti, és ennél a korosztálynál a nyugdíj, mint megtakarítási cél nem szerepel túl előkelő helyen, ezen korcsoport mindössze 16%-a takarékoskodik, vagy takarékoskodna nyugdíjcélból. A második fejezetben a befektetési szolgáltatásokról, illetve azok igénybevételéről esett szó. Itt került ismertetésre, hogy befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett megbízás felvétele, továbbítása, valamint végrehajtása az ügyfél javára. A befektetési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges egy értékpapírszámla, valamint a kapcsolódó pénzforgalom
lebonyolításához
egy ügyfélszámla.
A befektetési
szolgáltató
az
értékpapírszámlán tartja nyilván a számlatulajdonos birtokában lévő értékpapírok típusát, darabszámát, valamint beszerzési illetve eladási tranzakcióit. . Az ügyfélszámla pedig a befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítására szolgál, a befektetési szolgáltató az ügyfélszámlán tartja nyilván a számlatulajdonost megillető bevételeket és az ügyfélszámláról teljesíti az őt terhelő kifizetéseket.
61
Szó esett a MIFID-ről is, amely az Európai Unió irányelve. A MIFID-teszt segítségével a szolgáltató felméri az ügyfél ismereteit és tapasztalatait az adott befektetési terülten, valamint az ügyfél jövedelmi helyzetét és a befektetés célját is vizsgálja. Ez az úgynevezett alkalmassági teszt. A megfelelőségi teszt segítségével pedig a szolgáltató meggyőződik arról, hogy az ügyfél megfelelő ismeretekkel, illetve tapasztalattal rendelkezik-e az adott eszköz kockázatának, jellemzőinek megítéléséhez. A negyedik fejezetben a befektetők védelme került szóba. Az Országos Betétbiztosítás Alap (OBA) a betétesek pénzének visszafizetését garantálja, Jelenleg, 2011. január elsejétől a betétbiztosítások felső határa 100 000 euró, igazodva az EU irányelvekhez. Az OBA-nak minden hitelintézet kötelezően tagja. A Befektető Védelmi Alap (BEVA) pedig a befektetők érdekeit védi. A BEVA által nyújtott biztosítás kiterjed a megbízási tevékenységre, a kereskedelmi és a portfólió kezelési tevékenységre, az értékpapír letéti őrzési, letétkezelési, valamint az értékpapírszámla és ügyfélszámla vezetési szolgáltatásokra. A BEVA tehát nem véd a részvények, befektetési
jegyek
árfolyamesése,
vagy
a
törvénytelen
pénzügyi
manőverek
következményitől sem. A kártalanítás felső határa 2009. november elsejétől legfeljebb 20 000 euró. Az ötödik fejezetben a befektetési lehetőségekről írtam, fókuszban a CIB Bank gyakorlatával. Igyekeztem a mindenki számára elérhető, legjellemzőbb befektetési formákat összegyűjteni. Remélem, elértem célomat, és sikerült szakszerű segítséget adnom a témában járatlanoknak is ismereteik bővítéséhez. Láthattuk a megtakarított pénz párnahuzatban való tartásának különféle, kedvezőbb alternatíváit. Attól függően, hogy mi a célunk a megtakarítással, milyen időtávban gondolkodunk, mekkora hozamot várunk el, és mekkora kockázatot vállalunk be, válogathatunk a lehetőségek között. Dolgozatomban a befektetési
formákat
klasszikus
termékekre,
rendszeres
megtakarításra
ösztönző
konstrukciókra, illetve az innovatív termékek csoportjára osztottam.
A klasszikus termékek közé tartozik a lekötött betét, az állampapír, a kötvény, és a részvény. Az első lehetőség, a lekötött betét, a legnépszerűbb megtakarítási forma napjainkban. Az első fejezetben ismertetett kutatás megkérdezettjei, és saját kutatásom megkérdezettjei is ezt az alternatívát részesítik leginkább előnyben. Ez érthető, hiszen ez egy egyszerű konstrukció, melynek a lényege, hogy a befektetett pénzünkről egy bizonyos 62
időre (általában 3-6-12 hónapra), lemondunk, és ezen idő letelte után azt kamattal együtt kapjuk vissza. A hozam nem kiemelkedő, viszont fix, és kockázat sincsen. Az állampapírok és a kötvények már kevésbé népszerűek. Viszont ez a két befektetési lehetőség is alacsony kockázatú, és hozamát tekintve általában meghaladja a bankbetétek hozamát. Állampapír vásárlása esetén az államnak adunk kölcsönt, míg, amikor kötvény vásárolunk, akkor a kötvény kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget valamint kamatát a megjelölt időben és módon megfizeti nekünk. A részvények szintén nem örvendenek túl nagy népszerűségnek hazánkban. Ez egyrészt a tájékozatlanságnak, másrészt az alacsony kockázatvállalási hajlandóságnak köszönhető. A részvények ugyanis magas kockázattal járnak, igaz ez karöltve jár azzal, hogy kimagasló hozamot is lehet elérni velük. A második kategóriába kerültek a rendszeres megtakarításra ösztönző termékek, azaz a lakás
előtakarékosság,
a
nyugdíjelőtakaérkossági
számla,
illetve
a
rendszeres
megtakarításra ösztönző konstrukció. Míg az előbbi két lehetőség egy konkrét célra való takarékoskodást tesz lehetővel (lakás, illetve nyugdíjcél), addig az utóbbi azt a célt szolgálja, hogy időről időre (például hónapról hónapra, de alkalmankénti befizetés is lehetséges), félrerakjunk valamennyit, és ezáltal megtakarításunk keletkezzen, ami jól jöhet vágyaink valóra váltásához (például nyaralás), vagy vésztartalékként is. A harmadik kategóriába az innovatív termékeket (a tartós befektetési számlát, a strukturált betéteket, a befektetési alapokat, illetve a befektetéssel kombinált biztosításokat) soroltam. A tartós befektetési számla ideális azoknak, akik kamatadómentesen szeretnének megtakarítani, hajlandóak legalább 3 (a teljes kamatadómentesség eléréséhez 5) évre lemondani befektetett pénzükről. A hozam a számlán lévő eszközök függvénye. Kockázatvállalási hajlandóságtól függően bármilyen megtakarítási vagy befektetési eszköz elhelyezhető, így lehetőség van alacsonyabb, de fix hozamú, illetve kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető befektetési eszközbe is fektetni. A strukturált befektetési termékek jellemzően többféle pénzügyi megoldás (például egy betét és egy opció) házasításával, adott kockázat-hozamkombinációt testesítenek meg. A strukturált betét esetén a betétben elhelyezett összegre csak minimális kamatot fizetnek garantáltan, a kamat nagyobbik része valamilyen előre meghatározott feltételtől függ,
63
például, hogy az euró forintban kifejezett árfolyama az adott időszak alatt nem lép-e ki egy meghatározott árfolyamsávból. A befektetési alapok egy érdekes lehetőség, mivel ezen keresztül szinte valamennyi másik befektetési forma elérhető. E megtakarítási forma lényege, hogy egy speciális szakértelemmel rendelkező cég befektetési jegyek kibocsátásával a kis-és nagybefektetők megtakarításait összegyűjti, ezt az összegyűjtött vagyont nevezzük befektetési alapnak, amelynek tőkéjéből és elért hozamából a befektetők eredeti befektetésük arányában részesülnek. Sokféle befektetés között lehet szétosztani nagyobb összeget, ezzel csökken a kockázat. Azt a tevékenységet, amely a befektetések megosztása révén a kockázat csökkentésére irányul, diverzifikációnak nevezzük. Hogy milyen befektetési alapba fektetünk, az a hozamelvárásunktól, a kockázatvállalási hajlandóságunktól, és a vállalt befektetési időtávtól függ. A 3-5 éves futamidejű alapok például nagyon jól ráilleszthetőek a tartós befektetési számlára. Végezetül szó esett a befektetéssel kombinált biztosításokról (unit-linked) is. Ez a termék egy életbiztosítást és egy befektetési lehetőséget kombinál egy termékben. A befektetési időszak hosszú távú (10-20 év), és valamilyen jövőbeni jelentős kiadásra (pl. továbbtanulás, családalapítás stb.) történő előtakarékoskodást tesz lehetővé. Azonban mivel lényegét tekintve a biztosítási termékek közé tartozik. - ha a megtakarítás számára elsődlegesen befektetési lehetőséget keresünk, érdemes inkább a korábbiakban ismertetett befektetési típusokban gondolkodni.
Az hatodik fejezetben saját kutatásom eredményeit ismertettem. Megállapítottam, hogy megkérdezettjeim többsége megfelelően tájékozottnak érzi magát a befektetésekkel kapcsolatban, ugyanakkor, amikor osztályozni kellet, hogy mennyire ismerik az általam felsorolt pénzügyi - gazdasági fogalmakat, illetve konstrukciókat, akkor a egy 3,6-os eredmény jött ki összességében átlagul, ami azért nem nevezhető éppenséggel valami fényesnek. A kérdőívet kitöltők a megtakarítási lehetőségek közül leginkább a lekötött betétet részesítik előnyben, és főként vésztartalékra, otthonteremtésre, és a gyermekek jövőjére takarékoskodnának. A döntő többség (80%) szerint a keresetből, annak nagyságától függetlenül, valamennyit félre kell tenni. Ami a hozamelvárást és a kockázatvállalást illeti, a többség a betéti kamatszintnél magasabb hozamot szeretne,
64
ugyanakkor kockázatkerülőnek vallja magát, és tőkegarantált, fix hozamú befektetési formát keres. A bevezetőben megemlítettem, hogy ma Magyarországon csak igen kevés ember van tisztában azzal, hogy mit is lehet kezdeni a megtakarított pénzzel, milyen lehetőségek vannak a megtakarított pénz folyószámlán való tartásán kívül. Remélem, dolgozatommal, ha csak kis mértékben is, de hozzájárultam ahhoz, hogy aki a kezébe veszi, bővüljenek befektetési ismeretei, illetve, egy áttekinthető rendszerben lássa a legfőbb lehetőségeket. Vajon sikerült-e meggyőzni a bevezetőben említett nagymamát, aki szerint a bankokban nem lehet megbízni, és az ember inkább tartsa a megtakarított pénzét otthon, biztos helyre eldugva?
A válasz: valószínűleg nem.
Bizony,
vannak
akik
koruknál,
vagy
vérmérsékletüknél fogva nem igazán nyitottak az új ismeretekre, és maradnak inkább a megszokottnál. Ez természetesen nem baj, mert erre is szükség van. Viszont, ha túl sokan gondolkodnak így, az határozottan nem tesz jót a befektetések szerkezetének (sem), és ennélfogva a pénzügyi-gazdasági életre is gátló hatással lehet. Én remélem, hogy a jövőben a lakosság pénzügyekhez való passzív, tartózkodó magatartása, ha nem is pálfordulás jellegűen, de valamivel aktívabb, nyitottabb beállítottságúra vált. A Pénziránytű Alapítvány működésének célja például, hogy a lakosság jelentősen nagyobb hányada legyen tisztában az alapvető, élethelyzetében legfontosabb pénzügyi fogalmakkal és összefüggésekkel, értelmezni tudja a gazdasági-pénzügyi információkat és képes legyen felmérni a hatásukat. Bízom benne, hogy az ilyen, és ehhez hasonló kezdeményezéseknek előbb vagy utóbb lesz látszatja, és ennélfogva a lakosság egyre nagyobb hányada lesz képes mindennapi pénzügyei terén tudatos, felelős döntéseket hozni,
és eligazodni a
befektetések labirintusában.
65
Irodalomjegyzék
Szakkönyvek Gál Erzsébet: Praktikus bankszakmai ismeretek (Saldo kiadó; Budapest 2011, ISBN: 978-963-638-390-9) Kovács Kornélia, Popper Klára, Princz Róbertné: Kézikönyv a függő és független biztosításközvetítői vizsgához (Perfekt kiadó, 2008, ISBN: 978-963-394-749-4) Dr. Sági Judit: Értékpapírpiacok gyakorlati ismeretei (Saldo Kiadó, Budapest, ISBN: 978-963-638-323-7) Dr. Sági Judit: Banktan (Saldo Kiadó, 2007, ISBN: 963-638-235-3)
Internetes források http://www.bankarnet.hu/informaciok/122-them-ehm-ebkm letöltve: 2011 09 27 http://www.bankkartya.hu/?cikk=4257 letöltve: 2011 09 16 www.befektetesi-megoldasok.hu letöltve: 2011 09 16 http://www.cib.hu/maganszemelyek/akciok/7_huf_1108/index letöltve: 2011 12 14 http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/cibkotveny/index letöltve: 2011 12 14 http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/allampapir/index letöltve: 2011 12 14 http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/befjegy/index letöltve: 2011 12 14 http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/malacpersely/index letöltve: 2011 12 14 http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/lakaselo/index letöltve: 2011 12 14 http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/nyugdij_elotakarekossa gi_szamla/index letöltve: 2011 12 14 http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/maraton_takarekszamla /index letöltve: 2011 12 14
66
http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/maraton_ertekpapirsza mla/index letöltve: 2011 12 14 http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/biztositas/hosszu_tavu_megtakaritasok/ index letöltve: 2011 12 14 http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod2/Az-ertekpapirszamla-es-az.html letöltve: 2011 09 21 http://dx.doi.org/10.1787/hssv-gr-table-2011-1-en leöltve: 2011 09 16 http://www.elemzeskozpont.hu/content/az-mnb-folytatja-p%C3%A9nz%C3%BCgyit%C3%A1j%C3%A9kozotts%C3%A1got-seg%C3%ADt%C5%91-programjait letöltve: 2011 09 15 http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=18074:gfkbefektetesi-barometer-enyhuel-a-lakossag-pesszimizmusa&catid=76:hazai-vonatkozasuhirek&Itemid=113 letöltve: 2011 09 16
http://hvg.hu/gazdasag/20090714_gfk_magyar_lakossag_megtakaritas_befektet letöltve: 2011 09 16
www.marketingcentrum.hu/download.php?filename=uploads/tartalom_fajl_02_120894532 20953713001208945322.pdf&realname=befektetes.pdf letöltve: 2011 09 15
http://menjbiztosra.blog.hu/2011/04/30/megtakaritasi_szerkezet_magyarorszagon letöltve: 2011 09 09 szerző: Dr. Varga Géza http://mlm-cafe.hu/gazdasag/20090714/megtakaritasi-varakozasok-a-magyarok-alegpesszimistabbak letöltve: 2011 09 16
http://www.nemzetigeografia.hu/node/456/az-mnb-folytatja-p%C3%A9nz%C3%BCgyit%C3%A1j%C3%A9kozotts%C3%A1got-n%C3%B6vel%C5%91-programjait.html letöltve: 2011 12 15
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/iranytu_jobbmenu/ebkm/johatudja_ebkm.html?query= ebkm letöltve: 2011 12 14
67
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/klasszikus_lekoto tt_betet.html letöltve: 2012 12 14
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/kombinalt_megta karitas.html letöltve: 2012 12 14
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/tbsz.html letöltve: 2012 12 14
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/megtakaritasok/megtakaritastipusok/megtakaritasi_sza mla.html letöltve: 2012 12 14
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/befektetesek/befektetesi_alapok2 letöltve: 2012 12 14
http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/befektetesek/allampapirok_kotvenyek2 letöltve: 2012 12 14
http://www.penziskola.hu/content/penziranytu-alapitvany letöltve: 2012 12 14
Egyéb források: Balázsné Lendvai Marietta: Banktan előadásanyag (2010)
68
Mellékletek 1.sz. melléklet: kérdőív a befektetési szokások felméréséhez Üdvözlöm! A segítségére lenne szükségem, hogy kérdőívem kitöltésével járuljon hozzá szakdolgozatom sikerességéhez. A kérdőív kitöltése névtelen, és mindössze pár percet vesz igénybe. A dolgozatom témája a befektetések, amelyhez a lakosság általános pénzügyi – gazdasági ismereteit, valamint megtakarítási, befektetési szokásait mérem fel. Tisztelettel: Kósz Veronika, végzős főiskolai hallgató 1. Életkor 18-29 30-44 45-59 60 felett 2. Nem Nő
Férfi
3. Rendelkezik-e általános pénzügyi ismeretekkel befektetési szokásainak, tanulmányainak, szakmájának köszönhetően? Igen Nem 4.Befektetési döntései meghozatalához mennyire érzi tájékozottnak magát? a. Egyáltalán nem követem az aktuális gazdasági eseményeket b. Véleményem szerint megfelelően informált vagyok c. Minden szükséges információ birtokában vagyok d. Nem hozok befektetési döntéseket
5. A megtakarítással kapcsolatban melyik véleménnyel ért egyet? a. Akármennyi is a keresetem, félre kell tenni belőle b. Csak akkor kell félretenni, ha nem kell hozzá megszorítani a nadrágszíjat c. Nem sok értelme van takarékoskodni, amíg tehetem, éljek jól
69
6. Milyen célra takarékoskodna, ha tehetné? a. Vésztartalékra b. Gyermekek jövője c. Utazás d. Családi esemény e. Nyugdíj f. Otthonteremtés g. Autó h. Háztartási eszköz i. Továbbtanulás
7. Milyen megtakarítási formával illetve befektetési termékkel rendelkezik, illetve rendelkezett az elmúlt három évben? a. Lekötött betét b. Állampapír, kötvény c. Részvény d. Lakáscélú előtakarékosság e. Nyugdíj előtakarékossági számla f. Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció g.. Tartós befektetési számla h. Befektetési alapok i. Megtakarítással egybekötött biztosítás j. Ingatlanbefektetés k. Fizikai arany l. készpénz m. Egyéb n. nem rendelkezem megtakarítással 8. Milyen befektetési időtávot tervez egy adott befektetési döntése során? a. 1 év vagy kevesebb b. 1-3 év c. 3 év felett
70
9. Mekkora hozamot vár el befektetésétől? a. A lényeg, hogy pozitív legyen a hozam b. A betéti kamatszintnél magasabb hozamot szeretnék c. A befektetésem hozama haladja meg jóval a bankbetétek kamatszintjét
10. Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? a. Kockázatkerülő vagyok, a befektetett tőke kockáztatása nélkül egy alacsonyabb, de fix hozamot szeretnék b. A tőke garantált visszafizetése mellett magasabb hozamot várok el, elfogadva a kockázatot, hogy a hozam akár nulla is lehet. c. Kimagasló hozamot várok el, és ennek érdekében a befektetett tőkét is hajlandó vagyok kockáztatni. 11. Mennyire ismeri a következő pénzügyi-gazdasági fogalmakat illetve pénzpiaci termékeket, konstrukciókat? Osztályozza: 1: még csak nem is hallotta 2: hallotta, de nem tudja mit jelent 3: hallotta, de csak homályosan érti 4: nagyjából tudja, mit jelent 5. pontosan tudja, mit jelent
Árfolyam Hozam Tőzsde Tőkegarancia Hozamgarancia Portfólió Diverzifikáció Likviditás OBA BEVA MIFID-teszt 71
Lekötött betét Tartós befektetési számla Kötvény Állampapír Részvény Unit-linked befektetés (megtakarítással egybekötött biztosítás) Befektetési alapok Strukturált (vagy függő kamatozású) betét Nyugdíj-előtakarékossági számla Lakáscélú előtakarékosság Köszönöm a segítségét, további szép napot kívánok!
72
2. számú melléklet: Számítási táblák a 6. fejezet diagramjaihoz 2/A Befektetési döntései meghozatalához mennyire érzi tájékozottnak magát? Nem rendelkezik pénzügyi ismeretekkel Egyáltalán nem követem az aktuális gazdasági eseményeket Véleményem szerint megfelelően informált vagyok Minden szükséges információ birtokában vagyok Rendelkezik pénzügyi ismeretekkel Egyáltalán nem követem az aktuális gazdasági eseményeket Véleményem szerint megfelelően informált vagyok Minden szükséges információ birtokában vagyok
31 33 2 66 20 77 18 115
47% 50% 3% 100% 17% 67% 16% 100%
2/B Milyen célra takarékoskodna, ha tehetné? Vésztartalékra Gyermekek jövője Utazás Családi esemény Nyugdíj Otthonteremtés Autó Továbbtanulás
105 86 72 41 44 90 65 29
58% 48% 40% 23% 24% 50% 36% 16%
Háztartási eszköz
16
9%
2/C A megtakarítási célok megoszlása életkorok szerint 60+ Vésztartalékra Gyermekek jövője Utazás Családi esemény Nyugdíj Otthonteremtés Autó Továbbtanulás Háztartási eszköz
45-59
30-44
18-29
20
83%
22
71%
15
37%
47
55%
9 11 15 8 0 1 0
38% 46% 63% 33% 0% 4% 0%
23 13 14 8 1 5 0
74% 42% 45% 26% 3% 16% 0%
28 15 4 13 16 13 3
68% 37% 10% 32% 39% 32% 7%
26 34 8 14 74 47 25
31% 40% 9% 16% 87% 55% 29%
5
21%
2
6%
3
7%
6
7%
73
2/D: A megtakarítási cél és a nemek közötti összefüggés nők
férfiak Vésztartalékra Gyermekek jövője Utazás Családi esemény Nyugdíj Otthonteremtés Autó Továbbtanulás Háztartási eszköz
42
63%
63
55%
33 30 20 20 26 22 4
49% 45% 30% 30% 39% 33% 6%
53 42 21 24 64 43 25
46% 37% 18% 21% 56% 38% 22%
5
7%
11
10%
2/E: Milyen megtakarítási formával illetve befektetési termékkel rendelkezik, illetve rendelkezett az elmúlt három évben? Lekötött betét Állampapír, kötvény Részvény Lakáscélú előtakarékosság Nyugdíj előtakarékossági számla Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció Tartós befektetési számla Befektetési alapok Megtakarítással egybekötött biztosítás Ingatlanbefektetés Fizikai arany Készpénz Egyéb Nem rendelkezem megtakarítással
87 15 16 27 24 22 16 19 19 10 9 72 5 33
48% 8% 9% 15% 13% 12% 9% 10% 10% 6% 5% 40% 3% 18%
2/F: A nem és a befektetés formája közötti összefüggés férfiak Lekötött betét Állampapír, kötvény Részvény Lakáscélú előtakarékosság Nyugdíj előtakarékossági számla Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció
nők
36 8 11 8 16
54% 12% 16% 12% 24%
51 7 5 19 8
45% 6% 4% 17% 7%
12
18%
10
9%
74
11 13 9 5 6 22 1 7
Tartós befektetési számla Befektetési alapok Megtakarítással egybekötött biztosítás Ingatlanbefektetés Fizikai arany Készpénz Egyéb Nem rendelkezem megtakarítással
16% 19% 13% 7% 9% 33% 1% 10%
5 6 10 5 3 50 4 26
4% 5% 9% 4% 3% 44% 4% 23%
2/G: Az életkor és a befektetés formája közötti összefüggés 60+ Lekötött betét Állampapír, kötvény Részvény Lakáscélú előtakarékosság Nyugdíj előtakarékossági számla Rendszeres megtakarításra ösztönző konstrukció Tartós befektetési számla Befektetési alapok Megtakarítással egybekötött biztosítás Ingatlanbefektetés Fizikai arany Készpénz Egyéb Nem rendelkezem megtakarítással
14 3 2 0 6
58% 13% 8% 0% 25%
1 4 4 0 3 1 14 0 2
4% 17% 17% 0% 13% 4% 58% 0% 8%
45-59 21 68% 4 13% 6 19% 1 3% 9 29% 6 9 6 6 3 1 5 0 4
19% 29% 19% 19% 10% 3% 16% 0% 13%
30-44 18-29 19 46% 33 39% 4 10% 4 5% 7 17% 1 1% 11 27% 14 16% 6 15% 2 2% 9 3 7 11 2 3 14 0 4
22% 5 7% 0 17% 2 27% 2 5% 2 7% 4 34% 40 0% 5 10% 23
6% 0% 2% 2% 2% 5% 47% 6% 27%
2/H: A megtakarítással kapcsolatban melyik véleménnyel ért egyet? Akármennyi is a keresetem, félre kell tenni belőle Csak akkor kell félretenni, ha nem kell hozzá megszorítani a nadrágszíjat Nem sok értelme van takarékoskodni, amíg tehetem, éljek jól
144 26 11
80% 14% 6%
2/I: A tervezett befektetési időtáv és a nem közötti összefüggés nők
férfiak 1 év vagy kevesebb 1-3 év 3 év felett
21 26 20
31% 39% 30%
49 44 21
43% 39% 18%
75
2/J: Mekkora hozamot vár el befektetésétől? A lényeg, hogy pozitív legyen a hozam A betéti kamatszintnél magasabb hozamot szeretnék A befektetésem hozama haladja meg jóval a bankbetétek kamatszintjét
71 83 27
39% 46% 15%
2/K: Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? Kockázatkerülő vagyok… A tőke garantált visszafizetése mellett… Kimagasló hozamot várok el…
104 62 12
58% 35% 7%
2/L: A nem és a hozamelvárás közötti összefüggés nők A lényeg, hogy pozitív legyen a hozam A betéti kamatszintnél magasabb hozamot szeretnék A befektetésem hozama haladja meg jóval a bankbetétek kamatszintjét
49 53
férfiak 43% 23 46% 30
34% 45%
12
11%
21%
14
2/M: A nem és a kockázatvállalási hajlandóság közötti összefüggés Kockázatkerülő vagyok, a befektetett tőke kockáztatása nélkül egy alacsonyabb, de fix hozamot szeretnék A tőke garantált visszafizetése mellett magasabb hozamot várok el, elfogadva a kockázatot, hogy a hozam akár nulla is lehet Kimagasló hozamot várok el, és ennek érdekében a befektetett tőkét is hajlandó vagyok kockáztatni
nők
férfiak
72 63%
33 49%
35 31%
28 42%
7
6%
6
76
9%
