A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

SZAKDOLGOZAT

Takács Balázs Nappali Pénzügy és számvitel Pénzügy

2011

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Unit linked biztosítások, mint megtakarítások az UNIQA Biztosító Zrt tekintetében

Belső konzulens: Lambertné Katona Mónika

Takács Balázs

Külső konzulens: Palotás Tiborné

Nappali Pénzügy és számvitel Pénzügy

2011

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS .............................................................................................................. 1 2. BEFEKTETÉS ÉS A SZEMÉLYES PÉNZÜGYEK FONTOSSÁGA. ................ 3 2.1. SZEMÉLYES PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK ............................................................. 3 2.2. BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK ALAPJAI .............................................................. 5 2.3. BEFEKTETŐK DÖNTÉSEIT ALAKÍTÓ ALAPVETŐ MEGFONTOLÁSOK . 6 2.4. A BEFEKTETÉSEK KOCKÁZATA .................................................................. 10 3. A BIZTOSÍTÁSOK SZEREPE ............................................................................... 12 3.1. BIZTOSÍTÁS TÖRTÉNETE .............................................................................. 12 3.1.1. A MAGYAR BIZTOSÍTÁS TÖRTÉNETE .................................................. 13 3.2. A MAGYAR BIZTOSÍTÁSI PIAC JELENE ..................................................... 14 3.2.1.ÉLETBIZTOSÍTÁSI PIAC ........................................................................... 16 3.3 A BIZTOSÍTÁSOK JELENTŐSÉGE .................................................................. 17 3.4 UNIQA BIZTOSÍTS............................................................................................. 18 4. A UNIT LINKED BIZTOSÍTÁSOK ...................................................................... 22 4.1 A UNIT LINKED BIZTOSÍTÁS KIFEJLŐDÉSE ............................................. 22 4.2 A UNIT LINKED BIZTOSÍTÁSOK JELLEMZŐI ........................................... 24 4.2.1 A BEFEKTETÉSI ALAPOK AZ UNIQA BIZTOSÍTÓNÁL ...................... 27 4.2.2 ÁRFOLYAMOK ÉS KÉPZÉSÜK ................................................................. 32 4.2.3KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK .................................................................... 36 4.3 TELJES KÖLTSÉG MUTATÓ (TKM) ............................................................... 37 5. UNIT LINKED BIZTOSÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYÉB HOSSZÚ MEGTAKARÍTÁSSAL................................................................................................ 41 6. A MAGYAR PIAC FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEI ............................................. 44 7. ÖSSZEFOGLALÁS.................................................................................................. 46 8. IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................... 48 9. MELLÉKLETEK ..................................................................................................... 51

1. BEVEZETÉS

Társadalmunk fontos részét érdekli az a kérdés, hogy megtakarított pénzünket mibe és milyen módon fektessük be. Az emberek egyre inkább próbálnak hosszú távon gondolkodni, egyre inkább előtérbe kerül az öngondoskodás. Az emberek egy része érzékeli, hogy öreg korára nincs biztosítva a megélhetése és ezért a saját forrás előteremtésére törekszik. Az idei évben történt magánnyugdíj-pénztári törvény életbelépésével még jobban előtérbe kerültek a befektetések és a megtakarítások. Nagy gondot okoz a demográfiai eltolódás is a társadalomban. Az egyre öregedő népesség egyre nagyobb hozzájárulást kíván az aktív dolgozóktól. Már elképzelhetetlen lesz kizárólag csak az államtól várni a nyugdíjat. Aki fiatalon elkezd az öregkoráról gondoskodva megtakarítani annak nem kell majd várni a segítséget. A biztosítók kínálatában számos megoldás érhető el, amely nagyban segíti azokat akik gondoskodni szeretnének magukról. Szakmai gyakorlatomat az UNIQA Biztosító zalaegerszegi irodájában töltöttem, mint pénzügyi tanácsadó. Feladatom részét képezte az új ügyfelekkel történő szerződéskötés, valamint a meglévő ügyfelekkel való kapcsolattartás. Legérdekesebb feladatkörnek a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat találtam, ezért szakdolgozatom témájának is ezt választottam. Lehetőségem nyílt jobban átlátni a témát azáltal, hogy nap mint nap ezzel foglalkoztam és megismertem az ügyfelek igényeit és elképzeléseit. A dolgozatom célja hogy bemutassam, megismertessem és előtérbe helyezzem ezt a megtakarítási formát. Véleményem szerint minden háztartásban szükség lenne rá. A jelen gazdasági helyzetben sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy félretegyenek de minden háztartásban vannak felesleges kiadások és ezek megszüntetésével vagy átcsoportosításával olyan összegek állnak a rendelkezésre amivel már el lehet indítani a szebb jövőt célzó tervek megvalósítását. A szakdolgozatom is úgy építettem fel, hogy aki laikusabb ebben a témában az is átlátja a befektetéshez kötött életbiztosításokat. Az első részben a befektetésekkel azok kockázataival és veszélyeivel foglalkozom. Ezek után a biztosítok helyzetével és a biztosítások jelentőségével különös figyelmet szentelve az UNIQA Biztosító Zrt-nek, 1

majd speciálisan a befektetéshez kötött életbiztosítások bemutatására fordítom a figyelmet. Ezen belül is inkább az általam megismert ismeretek és tapasztalatok alapján az UNIQA unit linked termékei és azok felépítésére. Végül, de nem utolsó sorban összehasonlítom más, bankok által kínált hosszú távú megtakarítási programokkal az általam preferált befektetéshez kötött életbiztosításokat.

2

2. BEFEKTETÉS, A SZEMÉLYES PÉNZÜGYEK FONTOSSÁGA

2.1 Személyes pénzügyi döntések

A személyes pénzügyi döntések szerepe jelentősen növekedni fog az elkövetkező években, évtizedekben. A magánszemélyek életében előtérbe kerül az öngondoskodás, mint meghatározó tényezője a személyes életvitelnek. Válságban vannak a társadalmi ellátó szervek, amelyek ingyenesen rendelkezésre álltak, mint például az egészségügyi ellátás, oktatás, nyugdíjellátás. Ez nem csak a magyar ellátó rendszerekre vonatkozik, hanem a fejlettebb nyugat európai rendszerek is reformjaikat élik. Másként kell életstratégiát kialakítania a magánszemélyeknek főleg, úgy ha tudják, hogy maguk teremtik meg életvitelük minőségét a döntéseikkel. Az életpályák kialakítása nagyobb figyelmet igényel a napi életvitelben. A hosszú távú tervek kialakítása előtérbe kerül. Nagyon széles kört ölel fel a tudatos életformálás. A pályaválasztás, párválasztás, emberi

kapcsolati

kérdések mellett

a pénzügyi

kérdésekben is dönteni kell. A figyelem középpontjába a pénzügyi döntések állnak. Azonban számos olyan döntési helyzet alakul ki ahol nem a pénzügyi szempontok dominálnak, de mégis jelentősen befolyásolják azt. Többsége az embereknek a családból vett minta alapján kezeli a pénzt. Ennek a minta alapján osztja be a jövedelmét és gondol a jövőre.

Már fiatal korban szükséges

megismerni a pénzügyi életpályát befolyásoló tényezőket, és a tudatos életpálya tervezés kérdéseit. Ezek a kérdések nem csupán a megtakarítások befektetésére vonatkoznak, hanem túlmutatnak azon. Tágan azt jelentheti a pénzügyi életpálya tervezése, hogy a megtakarítások befektetéséhez és a befektetett pénzügyi eszközök kezeléséhez hasonlóan a szakképzettség megszerzése, az időskori önellátás is tervezést igényel. Így a képzettséget és a nyugdíj-tőkefedezeti számlát is éréknek tekinthetjük. Az öngondoskodás igényének és követelmények erősödése várhatóan ezek pénzügyi vonatkozása is erősödni fog. Az emberek életvitelük során szeretnék jól érezni magukat, 3

úgy élni életük, ahogy élhető legyen. Sok tekintetben erőfeszítést igényel pénzügyi téren ennek az életvitelnek a megteremtése, azonban szem előtt kel tartani, hogy az öregkorra is kell félretenni. Az emberi életpályák mindegyike egyedi. Számos tényező befolyásolja az egyes életszakaszokat. Vannak, akiket a szüleik segíteni tudják az önálló élet elkezdésekor, de vannak olyanok is, akik tudásukat képesek nagyobb pénzügyi értékké konvertálni. Az életpálya során felfelé ívelő viszonylag stabil életkörülményt biztosító szakaszok és mélypontok válthatják egymást. Mindenközben vannak csomópontok ahol olyan döntéseket kell meghozni, amelyek hatással, vannak a további évekre és meghatározzák az életpálya további ívét. A személyes életpálya-modelljellemző döntési csomópontjai -

A tanulmányok (középiskolai, egyetemi) amelyek részben az önálló életvitel elkezdését is jelenthetik

-

Az első munkahely, vagyis a munkába állás

-

Döntés egészség- és nyugdíjbiztosítás kérdéseiben

-

Házasságkötés

-

Tartós fogyasztási cikkek vásárlás, hitel felvétel

-

Gyermekvállalás

-

Előléptetés a munkahelyen

-

Megtakarítások befektetése

-

Munkaváltás, munkanélkülivé válás

-

Gyerekek önálló életkezdése

-

Gondoskodás a szülőkről

-

Nyugdíjba vonulás

Ezeknek a döntési helyzeteknek komoly pénzügyi/vagyoni vonatkozása van. Ezek mellett sok váratlan helyzet és kiaknázatlan lehetőség adódik, melyekkel az emberek többsége nem foglalkozik. Hagyják, hogy életük a maga folyása szerint alakuljon. A személyes pénzügyek pontos kezelése arra tanít, hogy az életpálya tipikus helyzeteire tudatosan fel tudjunk készülni és a váratlan helyzeteket és akadályokat könnyebben meg tudjuk oldani.

4

2.2 Befektetési döntések alapjai Az életciklusban való gondolkodás pénzügyi értelemben azt jelneti, hogy az egyes élettartami szakaszokban többletforrások igénylése szükséges – a rendelkezésre álló jövedelem nem elégséges a kiadások fedezéséhe – míg más időszakban megtakarítások keletkeznek. A megtakarítások és forrás közötti közvetítő szerepet a pénzügyi piacok biztosítják. A pénzügyi közvető rendszer magába foglalja a pénzügyi közvetítés intézményrendszerét, jogszabályokat, kialakult mechanizmusokat és a pénzügyi termékeket és azoknak az adás-vételét szolgáló pénzügyi piacokat is. A gazdaságban található szabad pénzeszközöket, megtakarításokat a pénzügyi közvetítés intézményei áramoltatják a felhasználókhoz. A pénzügyi közvetítő rendszer lehet közvetlen vagy közvetett a felhasználók kapcsolati rendszere szerint. A közvetlen pénzügyi közvetítő rendszerben a megtakarító közvetlenül választja ki a felhasználót. Ebben az esetben a befektető tájékozódik, információkat szerez a befektetési lehetőségekről, kiválasztja azt a pénzügyi terméket, értékpapírt, amelyet a várható jövőbeli pénzáramok- és más tényezők alapján, például a kockázat mérlegelésével kedvezőnek ítél meg. A közvetlen jelleg miatt, ezeket az értékpapírokat elsődleges pénzügyi termékeknek nevezzük. Valójában ebben az esetben is közreműködik valamely pénzügyi intézmény (pl. brókercég), szerepük ez esetben a biztonságos üzletkötés segítése. A pénzügyi termék kiválasztására vonatkozó döntést a befektető hozza meg, ő vállalja ennek kockázatát. Ha például egy befektető elhatározza, hogy a MOL részvényeiből vásárol, ez közvetlen tőkeáramlást jelent. A közvetlen pénzügyi közvetítés esetén a megtakarító az elsődleges értékpapírt, a végső felhasználó fizetési ígéretét kapja meg. Elsődleges értékpapír többek között a vállalati vagy állami kötvények, a részvény. A piacot az erre szakosodott „kereskedők”, elsősorban befektetési bankok, brókerházak szervezik, bonyolítják az ügyleteket. Az elsődleges értékpapír nem tévesztendő össze az értékpapírok első kibocsátásával. Az elsődleges értékpapír azt jelenti, hogy a pénzt felhasználó vállalat, állam, által kibocsátott értékpapírok közvetlenül (technikailag brókerek segítségével) jutnak el a

5

megtakarítókhoz. Az első kibocsátás pedig időben a legelső tranzakciót jelenti a befektető és a kibocsátó között. Közvetett pénzügyi közvetítő rendszer esetén a befektető a pénzügyi intézményrendszer valamely termékét választja, közvetlenül a pénzügyi intézménnyel áll kapcsolatban. Az intézmény közvetíti a tőkét a felhasználónak, de ez már egy másik pénzügyi ügyletet és konstrukciót jelent. Ebben az esetben a megtakarító nem ismeri a végső felhasználót közvetlenül.

A

tőkeáramlás

közvetett

intézményei

először

összegyűjtik

a

megtakarításokat, majd azokat új pénzügyi eszközzé alakítják át. Az új terméket a felhasználók igénye szerinti tőkenagyság, lejárat, kockázat jellemzi. A felhasználók elsődleges értékpapírjai a pénzügyi közvetítőkhöz kerülnek. A megtakarítók pedig egy másik pénzügyi terméket kapnak a pénzügyi intézménytől. A forrást felhasználó által jelentett kockázat a közvetítő portfolióján keresztül, közvetetten érinti a megtakarítót. A megtakarítót a pénzügyi intézmények által eladásra kínált termékek hozama és kockázata

érinti,

nem

áll

közvetlenül

kapcsolatban

a

megtakarítás

végső

felhasználójával. A befektetési döntést alakító tényezők közül a hozam, kockázat, likviditás és a tranzakciós költség elemek képzik a megfontolás és az összehasonlítás alapját. Az alternatívák összehasonlításakor a várható hozam ugyanakkora, de a kockázat eltérő a racionálisan gondolkodó befektető a kisebb kockázatú befektetést választ.

2.3 Befektetők döntéseit alakító alapvető megfontolások

Hozam- kockázat-likviditás A háztartások, a pénzügyi piacokon, mint megtakarítók, befektetők, másrészt, mint forrást keresők jelennek meg. A háztartások (mint megtakarítók) célja, hogy saját életciklusuk alatt növekvő életszínvonalat biztosítsanak, ennek érdekében olyan befektetési kombináció kialakítása a cél, amely a befektetési portfolió értékét maximalizálja. A befektetés értékének növekedését legközvetlenebb módon a befektetés 6

hozamának növekedése szolgálja. A befektetők a különböző befektetési lehetőségek mérlegelésekor a hozam nagysága mellett más tényezők hatását is figyelembe veszik, amelyek közül a kockázat mérlegelése áll kiemelt helyen. A befektetési döntések során a cél, olyan portfolió összeállítása, amely a beszerzési, bekerülési értékét meghaladó növekményt (hozamot) biztosít a befektetőnek. A befektetések kulcskérdése, mekkora megtérülés érhető el a befektetés révén. A hozam az induló tőke növekedését mutatja, azt a többlet pénzáramot, amelyet a befektető az alaptőkén felül kap a futamidő végén. A kamat is az induló betét összegének növekedését jelenti. A két kategória között a leglényegesebb különbség, hogy a kamat a szerződésben garantált, előre meghatározott mérték, míg a hozam a befektetés eredményességétől függ, szerződésben nem garantált mérték. A hozam és a kamatláb csak meghatározott esetekben egyezik meg, előzetesen a kettő egyezőségét feltételezzük. Ha egy befektető kizárólag a csak a hozamra figyel, a végén becsapva érezheti magát. A befektetés során körültekintően kell megvizsgálni más kapcsolódó feltételeket, körülményeket is. A háztartások a pénzügyi piaci döntéseik során megtapasztalják, hogy a hozam és a kockázat párban jár, a befektetések várható hozama arányban áll a felvállalt kockázattal. A kockázat növekedése esetén a befektetők magasabb hozamot várnak el, kisebb kockázathoz pedig alacsonyabb hozam tartozik. A pénzügyekben a kockázat alatt a befektetés hozamának változékonyságát, bizonytalanságát értjük. A befektetés jövőbeni tényleges hozama eltérhet a tervezett várt hozamtól. Amikor a befektető jelenlegi pénzt egy jövőre vonatkozó fizetési ígéretre cserél, kockázatot vállal. Kötvény esetében például, ha a kibocsátó csődbe megy, akkor nem képes teljesíteni fizetési ígéretét. Ha részvényt vásárol, a kibocsátó vállalat a jövőbeni eredményességének

függvényében

biztosít

számára

pénzáramot,

veszteséges

gazdálkodás esetén nem csak az osztalék, hanem a tőkebefektetés elvesztése is fenyegeti 7

a részvény megvásárlóját. Nemcsak a befektető, de a pénzügyi közvetítő, hitelező is kockázatot vállal, amikor hitelt nyújt. Kockázatuk csökkentése érdekében a jelzálogjog mellé egyre gyakrabban kérik a bankok az ügyfelektől, hogy a lakáshitel mellé kössenek valamilyen életbiztosítást is. Ami azonban a banknak biztonságot, az ügyfélnek extra rizikót is jelenthet. Az ügyfelek kifogásolják, hogy, ha életbiztosítást is kötnek, miért jegyzi be a bank a jelzálogjogot az ingatlanra? Ez a banki magatartás azonban érthető, hiszen, ha az ügyfél nem fizeti rendszeresen a biztosítási díjat, akkor fedezet nélkül maradna a hitel. Fogyasztói panaszok alapján előfordulnak olyan esetek is, hogy az ügyféllel megköttették az életbiztosítást, hitelt mégsem kapott, az életbiztosításból pedig nem tudott veszteség nélkül kiszállni. További kockázatokat jelent, hogy egyes hitelkonstrukciókban az ügyfél csak a kamatokat fizeti a banknak, a tőketartozás kiegyenlítése szánt összeget az életbiztosításban gyűjtik. Ha az életbiztosításban rosszul fektették be a pénzét, a lejáratkor nem lesz elegendő megtakarítása a hiteltartozás rendezésére. Különbséget kell tenni a kockázat köznapi és pénzügyi értelmezése között. A köznapi szóhasználatban a kockázat negatív értéktartalommal bír, valószínűsíthető veszteséget jelez. A pénzügyi értelmezés szerint a kockázat a befektetés kimeneteleinek a változékonyságát – az előre megfogalmazott várakozásokhoz képest kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb kimenetet -, jelöli. Ennek értelmében a részvényes nem csak a befektetett tőke és a hozamának elvesztésével számolhat részvény vásárlás esetén, hanem azzal is, hogy a befektetése a vártnál nagyobb hozamot biztosít, ha a vállalati gazdálkodás eredményesebb vagy a makrogazdasági paraméterek kedvezően változnak. A kockázat kezelés kulcsa az információ. A hitelezőnek számtalan információra van szüksége a döntésének meghozatalakor, tudnia kell, hogy ki a hitelfelvevő, mi a forrás bevonás oka, mi jellemzi a hitelfelvevő jelenlegi gazdasági helyzetét és jövőbeni kilátásait, a hitel visszafizetésekor lesz-e elegendő pénze, stb. Ezeknek az információknak az összegyűjtése pénzt, időt és fáradtságot jelent, miközben a hitelfelvevő a versenytársak és egyéb okok miatt minél kevesebb információt kíván adni a forrást biztosító számára.

8

A befektetési döntéseknél fontos szempont lehet a befektetés hozamának, likviditásának és a kockázati tényezők együttes hatásának mérlegelése. A likviditás fizetőképességet, fizetőkészséget jelöl. Amikor az egyes vagyontárgyakat soroljuk különböző likviditási fokozatba, azt nézzük, hogy az egyes vagyontárgyak mennyi idő alatt és mekkora költséggel tehetők pénzzé, azaz változtathatók a likvid vagyontárggyá. Ingatlanba történő befektetés esetén például számolni kell azzal, hogy hosszú idő alatt és jelentős költséggel juthat pénzéhez a befektető. A likviditás „hiányáért” a befektetők magasabb hozamot várnak el. Ha a befektetők likvid, könnyen pénzzé tehető befektetést preferálják, akkor rendszerint alacsonyabb hozammal kell megelégedniük. A pénzügyi termékek különböző likviditási fokozatba sorolhatók. Értékpapírok - jól működő tőkepiac esetén-, rövid idő alatt és alacsony tranzakciós költséggel alakíthatók át ismét pénzeszközzé. Ingatlanba történő befektetés esetén pedig számolni kell azzal, hogy hosszú idő alatt és jelentős költséggel juthat pénzéhez a befektető. A likviditás „hiányáért” a befektetők magasabb hozam kompenzációt várnak el. A hozam és likviditás között fordított arányosság van. A kockázat és a likviditás között viszont egyenes arányosság áll fenn, ha a befektetés alacsony likviditású, akkor a befektetők számára a likviditás hiánya nagyobb kockázatot jelent. A befektetési döntéseknél a hozam- kockázat-likviditásváltozók bírnak kiemelt fontossággal, azonban az egyes befektetések elemzése során a változók szerepe eltérő lehet. A befektetési döntések során, az egyes befektetési lehetőségek a hozam, kockázat és likviditás szerinti sorolása, sokszor egymásnak ellentmondó eredményre vezet. A döntéshozót segíti a helyes döntés meghozatalában, ha a háztartás határozott elképzelést alakít ki az elvárt hozam, felvállalható kockázat és szükséges likviditás mértékére, a három elemzési, döntési szempont viszonyára vonatkozóan. A hozam-kockázat likviditástényezők

mellett

még

egy vonatkozását

emeljük

ki

a

befektetési

megfontolásoknak, a befektetésekhez kapcsolódó költségeket.

9

A befektetés költségei A befektetés megvalósítása költséggel jár, így többek között az alábbi költségek merülnek fel: 

A tranzakciós költségek, a tényleges pénzkiadásként megjelenő költségek, a kifizetett jutalékok, díjak, kezelési költségek, az információ szerzés költségei, a hozamot terhelő adó, a hitelből fedezett befektetések esetén a hitelt terhelő kamat, stb.



A közvetett költségelem, a pénzben közvetlenül ki nem fejezhető várható veszteségekkel kapcsolatos „kiadás”. Így a befektetés lejárati idő előtti pénzzé tétele esetén felmerülő kamatveszteségek, a befektetés likviditási foka miatt felmerülő idő és energia ráfordítás.



A harmadik költségfajta a befektetés „gazdasági” költségei közé tartozik, az un. tőke alternatív költsége, más néven az elmaradt haszon. „Az alternatívaköltség elve: egy tetszőleges gazdasági tevékenység valódi költsége az adott tevékenység miatt elszalasztott lehetőség értékével egyenlő. Az alternatíva költséget hozam meghatározáshoz használjuk fel, míg a tranzakciós költségek és egyéb ráfordítások a befektetés többlet ráfordításai.

2.4 A befektetések kockázata A befektetések sajátossága, hogy a befektetők jelenlegi pénzkiadása teljes bizonyossággal meghatározható, a befektetés eredményeként keletkező jövőbeli pénzáram azonban a legtöbb esetben nem biztos. A kockázat a pénzügyekben annak a lehetőségét jelenti, hogy a befektető tényleges hozama eltérhet a várt hozamtól. A befektetők a befektetési döntések meghozatala során különböző hozam-kockázat jellemzőkkel rendelkező alternatívákat hasonlítanak össze. Ha egy befektető tőkét akar invesztálni valamely részvénybe, latolgatja az esélyeket, hogy milyen osztalékra, vagy a részvényárfolyam milyen mértékű emelkedésére vagy csökkenésére számíthat. Biztosra csak a már bekövetkezett árfolyam emelkedést vagy osztalék kifizetést vehetjük, a 10

jövőbeli bizonytalan. A befektetések terén a bizonytalan helyzet azt jelenti, hogy egy jövőbeli eseménynek több lehetséges kimenete, értéke lehet. Bizonytalannak tekintjük a befektetést, ha a jövőbeli események bekövetkeztének esélyéről (valószínűségéről) nincs információnk. Kockázatosnak, ha a jövőbeli események bekövetkeztéről vannak információk, a valószínűség számítás segítségével az esélyek számszerűsíthetők.

A kockázat a jövőbeli hozam változékonyságát fejezi ki. A ténylegesen bekövetkező hozam és a hozam várható értéke eltér egymástól. A kockázat számszerűen is kifejezhető, ha a várható hozamokra és ezek bekövetkezésének valószínűségére adatokkal rendelkezünk. A kockázat mérése szórás segítségével történik. A szórás kifejezi, hogy a várható hozam értékétől milyen mértékben térnek el a lehetséges kimenetek, a hozamok lehetséges értékei. Befektetési alternatívák összehasonlításakor, ha ugyanakkora várható hozamhoz eltérő kockázat tartozik, a racionálisan gondolkodó befektető a kisebb kockázatú befektetést választja. Ha a befektetési alternatíváknál azonos a kockázat, akkor a nagyobb hozamú befektetést célszerű választani. Más megközelítésben a befektetők adott hozamot a legkisebb kockázat mellett, ill. adott kockázat esetén a maximális hozamot akarják elérni. Összességében nem a kockázat elkerülése a racionális befektető célja, hanem a megfelelő kompenzáció biztosítása. A hozam kiszámolásának a képlete:

11

3. A BIZTOSÍTÁSOK SZEREPE 3.1 Biztosítás története A modern biztosításnak a története, alig 200 éves múltra tekint vissza. Ami elég rövid időnek tűnhet. Ha azonban a biztosítás alapgondolatát, az emberek egyes csoportjainak közös kárviselésre irányuló gazdasági szolidaritását vesszük alapul, akkor a biztosítás története

csaknem

olyan

régi,

mint

az

emberi

társadalom.

Az őskorban az ember általában nem termelt még többet, mint amit elfogyasztott. Így termék feleslege nem volt, emiatt biztosítás sem létezhetett. Az elkövetkező időkben, mint amilyen a rabszolgatartó társadalom már kialakult a magántulajdon, amit intézményesen is védeni kellett. Az időszámítás előtti harmadik évezredben kereskedők megegyeztek, hogy a karavánjaik kifosztása esetén a keletkezett károkat közösen viselik. A hűbéri társadalomban X. századtól Angliában, a XII. századtól pedig főleg Németországban, Dániában és Izlandban természeti pótlást vagy kártérítést nyújtottak tűz, hajótörés, állatok ellopása, szállítmányok elvesztése esetén, vagy halál esetén temetkezési költségekre segítséget adtak. A XIV. századtól kezdve létrejöttek a már főfoglalkozású, kereseti tevékenységet folytató szállítmánybiztosító vállalkozások is. (Ezek voltak az un. kötvénykereskedők). Az első biztosítási kötvényt 1347-ban Genovában állították ki. Angliában a XVII. században Edward Loyd kávéházat nyitott (1688) a Londoni kikötő közelében, és itt alakult ki a hajó-és szállítmánybiztosítás központja. A biztosítási kereskedők szervezetté tömörültek, amely szervezet Loyds néven működött. A Loyds szervezet az egész világot behálózta, ma is a legnagyobb és legtekintélyesebb biztosítási vállalkozási szervezetnek számit. A XVIII. században felismerték a véletlenekben jelentkező törvényszerűségeket (J. Bernoulli megállapítja a nagyszámok törvényét) és ezzel létrejön a kárvalószínűség megállapításának törvénye, egyszóval a mai modern biztosítás. A XVIII. század elején találkozunk

a

közületi,

sőt

állami

kötelező

tűzbiztosítás

intézményével.

A XIX. század utolsó negyedében nagy nemzetközi biztosító monopóliumok és 12

konszernek alakulnak ki. A XIX. században létrejönnek a hatalmas viszontbiztosító társaságok, amelyek az egész világ biztosítás ügyére döntő befolyást gyakorolnak. A szocialista országokban a biztosítás mindenütt állami monopólium volt és azt minden országban egy vagy két biztosító bonyolította le. 3.1.1 A Magyar Biztosítás története A Magyar biztosítás első csiráit már a XIV. század elején megtaláljuk bizonyos céhek pénztári szabályzatában. A XVIII. század közepén már biztosításszerű tömörülések alakultak, jobbára segélypénztárak és segélyegyletek formájában. A XVIII. században megindult a Dunán a gabonafuvarozás, ami Magyarországon is fellendítette a szállítmánybiztosításokat. Létrejött a Rév-Komáromi Hajózási Biztosító Társaság 1807ben. A XIX. század elején az ország gazdasági elmaradottsága következtében a biztosítás csak lassan fejlődött és nagyobb mértéket nem öltött. Hazánkban az első biztosítási társaságot 1831-ben alapították meg a Triest Általános Biztosító Társulat első pesti képviseletétként, de csak egy-egy szűkebb biztosítási szükséglet kielégítésére vállalkozott. A magyar biztosítás történetében jelentős forduló pontot jelentett az Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalapítása 1857-ben, amely magyar tulajdonú biztosító volt. Ez a Biztosító 1858 áprilisában megindított jégbiztosítási ágazatot csak Magyarország

területére

terjesztette

ki.

Ebben

az

évben

létrejött

a

gyári

viszontbiztosítási egyezmény, amelyet a Generali vezetet. A hatvanas évek elején két hazai (az Erdélyi és a Győri biztosító társaság) és kilenc idegen (Generali, Azienda, Riunione Első Ausztria, Anker, Phönix, Lipcsei és a Gressham) társaság működött Magyarországon az Első Magyaron kívül. A hatvanas években kezdődött az alapítások elburjánzásának időszaka. A Gazdák Biztosító Szövetkezete 1899 decemberében alakult a nagybirtokosok kezdeményezésére és részvételével. Eleinte csak tűz-és jégbiztosítással foglalkozott, végsőként 1914-ban terjesztette ki működését az állatbiztosításra is.1895-ban hazánkban 37 biztosító társaság működött összesen, amiből 12 magyar volt. Az első világháború időtartama alatt a biztosítási üzletág visszaesett. A húszas évek elején

fontos

lépés

volt

a

biztosítók

állami

felügyeletének

létrehozása.

Az 1946-ik évi stabilizáció lehetőséget teremtett a biztosítási tevékenység 13

fellendítésére. A potsdami egyezmény alapján a hazánkban működő német érdekeltségű társaság vagyonát és állományát a Jóvátételi Hivatal 1946-ban a Szovjetunió magyarországi kezelőségének útján összevonta és Kelet Európai Biztosító Rt. néven a szovjet A

II.

állami világháború

biztosítás kitörésekor

magyarországi 41

társaság

érdekeltségét működött

képezte. hazánkban.

Az Állami Biztosító megalapítására 1948-dik évi Nemzeti vállalatokról szóló XXXVII. tc., adott lehetőséget, amely kimondta, hogy a pénzügyminiszter biztosítási tevékenységet folyatató nemzeti vállalatot alapíthat. Az 1949-dik április 29-i 209 sz. miniszteri határozat alapján került sor az Állami Biztosító megalapítására, de gyakorlati működését 1949. június 20-án kezdte meg. Az állami monopólium 40 éve alatt nagyon lassan fejlődött a biztosítási piac. Az állami biztosítási monopólium 1986-ban szűnt meg és helyette a meglévő állomány felosztásával 2 biztosító kezdte meg működését az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító. Ez a fordulat és a külföldi tőkés biztosítok megjelenésével lendületes fejlődés ment át a magyar biztosítási piac.

3.2 A magyar biztosítási piac

2010 első félévében az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a szerződések száma azonban ugyanebben az időszakban több mint 233 ezer darabbal lett kevesebb. Csökkent a nem életbiztosításokból származó díjbevétel, és a szélsőséges időjárás okozta több tíz milliárd forintnyi kár ellenére is kevesebb ma a biztosított lakóingatlan, mint volt egy fél évvel. Egyetlenegy negyedév alatt, 2010. március vége és 2010. június vége között több mint 10 ezer darab kontraktus szűnt meg. A biztosítási piac második negyedéves növekedése az életbiztosítási üzletágnak volt köszönhető akárcsak az első negyedévben. 2010 első hat hónapjában befolyt 418,5 milliárd forint díjbevétel több mint a fele - 51 százaléka – 222,1 milliárd forint az életbiztosítási szerződésekre érkezett a társaságokhoz. 109,5 milliárd forinttal gyarapodott az életbiztosítási díjbevétel, ami így 2010 első félévének végén közel 40 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban. A piac növekedése mögött az értékesítési csatornák közötti arányok eltolódása rejlik. Érzékelhetően növekszik a

14

bankfiókos értékesítés súlya. Jól látható a táblázatban hogy a vezető biztosítok szinte mindegyike növekedést ért el.

1. táblázat Biztosítási ágak díjbevétele és piaci részesedés társaságonként 2010 I.-II. negyedév

Összesen Aegon Allianz

43 293 493 103 332 547

Aviva

12 666 453

AXA

6 822 266

CIG

8 529 995

Erste

6 305 076

Generali Grawe

65 703 391 2 882 460

Groupama Garancia

46 347 202

ING

37 637 720

K&H KÖBE

12 953 015 3 548 527

Magyar Posta Élet

20 332 096

MKB Élet

1 511 180

Signal

6 077 639

Union

12 219 214

UNIQA

28 376 372 418 538 646

Összesen

Élet 21 129 970 35 871 988 12 666 453 6 547 665 8 529 995 6 305 076 21 302 977 2 882 460

Díjbevétel Piaci 2009 I.-II. részesedés n. év

Nem-élet

Növekedés 2010/2009

22 163 523

9,78% 42 436 359

2,02%

67 460 559

23,33% 85 150 310

21,35%

-

2,86% 11 401 347

11,10%

274 601

1,54%

6 541 914

4,29%

-

1,93%

3 859 677

121,00%

-

1,42%

5 403 704

16,68%

14,84% 65 074 747

0,97%

44 400 414 -

23 147 142 23 200 060 37 637 720 4 999 170 7 953 845 - 3 548 527 20 332 096 1 511 180 4 043 141 2 034 498 4 549 446 7 669 768 10 678 077 17 696 295 222 134 196 402 556 090

0,65%

3 770 258

-23,55%

10,46% 41 364 452

12,05%

8,50% 40 380 445

-6,79%

2,92% 16 477 700 0,80% 4 204 331

-21,39% -15,60%

4,59%

9 686 111

109,91%

0,34%

491 019

207,76%

1,37%

5 979 960

1,63%

2,76% 17 863 515

-31,60%

6,41% 27 170 729 387 256 578

4,43%

Forrás: Saját készítés (Mabisz adatok alapján)

15

Mindeközben az elmúlt félévben több mint 6 százalékkal morzsolódtak le a nem életbiztosításokból származó díjbevételek, ami a gazdasági válság negatív hatásának, a romló foglalkoztatottságnak, illetve a lakosság rendelkezésére álló pénzeszközök szűkülésének tudható be „Aggasztó, hogy Magyarországon 1,3 millió ingatlan egyáltalán nem rendelkezik biztosítással és különösen aggasztó ez az elmúlt időszak káradatainak ismeretében” – ad gyors helyzetértékelést Szabó Zoltán, a MABISZ Lakásbizottsági Tagozatának elnöke. Május óta a vihar- és árvízkárokra a biztosítókhoz több mint 228 ezer kárbejelentés érkezett, a kárérték pedig megközelíti a 30 milliárd forintot. Ez az adat azonban csak azokra az ingatlanokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek valamilyen szintű biztosítással. A 4,3 millió hazai ingatlan 30 százaléka ugyanis semmilyen biztosítási védelemmel sem rendelkezik. A hazai ingatlanok biztosítottsága az elmúlt évtizedben lassan, de folyamatosan nőtt, az eddigi legtöbb szerződést 2008-ban tartották nyilván. Ekkor a 4,26 millió ingatlan 72 százaléka, 3,080 millió ingatlan állt valamilyen szintű biztosítási védelem alatt. 2009ben mintegy 30 ezer darabbal csökkent a biztosított lakások száma, és az idei első félévben 26 ezer darabbal tovább csökkent a lakásbiztosítások száma. „Sokan kerültek kilátástalan helyzetbe az otthonukat ért kár következtében, holott már 1-2 ezer forintos havi díjért meg lehet kötni egy, a legnagyobb, a katasztrófakárok ellen védelmet nyújtó biztosítást” - hívta fel rá a figyelmet a Lakásbizottság elnöke. Az ingatlanokra köthető „alap” biztosítás természeti csapások – árvíz, tűz, robbanás, vihar, földrengés – okozta károkat térít, ezzel a kárt szenvedett család legalább a legsúlyosabb, szinte kezelhetetlen egzisztenciális probléma, a lakhatását veszélyeztető tényező ellen védelmet élvez. 3.2.1 Életbiztosítási piac

Az idei évben megugrottak az életbiztosítási díjbevételek, aminek oka az egyszeri díjas termékek, illetve az eseti befizetések gyarapodása, nem pedig a hosszú távú, folyamatos díjas módozatoké. „A folyamatos díjas életbiztosításnak, mint az öngondoskodás eszközének egyre nagyobb szerepet kellene kapnia, de a hosszú távú megtakarítások 16

növekedése

az

egész

társadalom

és

a

nemzetgazdaság

szempontjából

is

kulcsfontosságú” – tette hozzá a MABISZ főtitkára. 2010. június végén a teljes életbiztosításokból származó díjbevétel közel 42 százaléka származott egyszeri díjas termékekből, miközben a korábbi években ez az arány 20-25 százalék körül alakult. Az adatok tanúsága szerint 2010 első félévének végén 94,7 milliárd forint egyszeri díjas, illetve eseti befizetésből származó összeget kezeltek a biztosítók - ami közel 88 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. 1. számú ábra: Az életbiztosítási piac szereplői 2010-ben

Forrás:http://www.penzcentrum.hu/cikk/1027411/1/unitlinked_biztositas_ami_hasznot_hoz_neked

3.3 biztosítások jelentősége A biztosítás mind az egyén, mind a nemzetgazdaság szempontjából előnyös. A biztosított gazdálkodásába biztonságot visz, kockázatát jelentősen csökkenti, annak bizonytalan pénzügyi kihatásait előre tervezhető költséggé alakítja át. A biztosított egyéni tartalékolási kötelezettségei minimális szintre csökkenthetők. A biztosítás a 17

bekövetkezett károkat részben vagy egészben megtéríti, ezzel meggátolja a károk tovagyűrűző hatását, lehetővé teszi a zavartalan újratermelést. A személybiztosítás, a betegbiztosítás hozzájárul az egyén életkörülményeinek, a társadalombiztosítási szolgáltatásoknak a javításához. A biztosítás bizonyos formái egyúttal hosszú távú takarékossági formák is, ez a pénzfelhalmozás az egyén és a nemzetgazdaság számára is fontos. A biztosítóintézetek az összegyűjtött pénzeket bankszámlán tarthatják, befektethetik, ez a nemzetgazdasági folyamatok finanszírozási forrásául szolgál. A jól megválasztott befektetési formákkal a biztosító növelheti a kárfedezeti alapot, védekezhet az infláció ellen. A biztosítás tehermentesíti az állam költségvetést, mivel az mentesül olyan nagy összegű kiadásoktól, ami egy-egy súlyosabb elemi csapás esetén egyébként terhelné. A biztosítás általában önkéntes. A természetes és jogi személyek maguk döntenek arról, hogy kötnek –e biztosítást. A kötelező biztosítások viszonylag szűk területre vonatkoznak, ahol társadalmi érdek indokolja a kötelező jelleget.

3.4 UNIQA Biztosító

A pénzügyi szektorban új korszak kezdődött 1999-ben. Az európai pénzügyi piacok áttértek az euróra, és Ausztriában – a Bundeslander-csoport és az Austria Colloegialitatcsoport egyesülésével- egy új nagy biztosítócsoport jött létre. Ez az üzleti vállalkozás új csapatként, új névvel, hatékonyabb, egységesebb és modernebb szervezeti felépítéssel tört be a pénzügyi piacra. Az új és gyors szolgáltatások, az innovatív termékcsaládok, az intenzív képzési motivációs programok az új üzleti vállalkozás szellemét voltak hivatva tükrözni. Az UNIQA ezekkel a célokkal indult – nemcsak egy új évtizedbe, hanem egy új évszázadba is. A legfiatalabb biztosítócsoport, legmagasabb márkaismertség. Az ambiciózus terveket hatékonyan valósították meg már a kezdetektől fogva. Már az első nagyobb változás is – az egységes márkaarculat – elsöprő sikernek bizonyult. Az UNIQA elődeitől kisléptékű üzleti struktúrát örökölt külföldön, például Olaszországban, Svájcban és az

18

egykori Csehszlovákiában. Már akkoriban is egyértelmű volt, hogy az UNIQA-nak fejlődnie kell, és nemzetközileg is ki kell alakítania önmagát. 2001-ben bevezetett szerkezeti változtatások jelentős mértékben járultak hozzá az UNIQA sikereihez. 2002-ben a csoport a külföldi terjeszkedésre összpontosít és az AXA Biztosító Rt. megvásárlásával belép Magyarországra. Lengyelországban 100%ban átveszi a Polonia biztosítócsoportot, amelyet ugyancsak UNIQA-ra nevez át. A nehéz

tőzsdei

időszakokban,

például

2002-ben,

a

külföldi

leányvállalatok

kiegyensúlyozó erőnek bizonyultak. A szolgáltatások számának gyarapítása érdekében egy további, az ügyfélhűséget erősítő eszköz, a Multi Partner rendszer kialakítására került sor, amely számos előnyt kínál a társágnál több szerződéssel rendelkező ügyfeleknek. 2003-ban a biztosítási szektor ismét pezsgett – a nehéz körülmények ellenére vagy azoknak köszönhetően. Az ok egyszerű: az öngondoskodást biztosító termékek iránt fellendült a kereslet. Különösen az államilag támogatott öngondoskodási forma lett igazi turbómotor. Már a bevezetését követő fél évben több mint 100000 szerződést kötöttek Ausztria-szert. Az élénk kelet-európai üzleti forgalom is hozzájárult az UNIQA gyors növekedéséhez. 2003-ban szenzációt kelt az AXA Austria integrációja az UNIQA-csoportba. A külföldi leányvállalatok üzleti forgalmának növekedése is tereknek megfelelően alakul. A leányvállalatok teljes részesedése a biztosítási díjbevételekből 2003-ban már tizenkét százalék. A Reader’s Digest felmérése szerint alig öt évvel a vállalatcsoport létrehozást követően az UNIQA a legjobb osztrák biztosítók között foglal helyet, 23 százalék azok aránya, akik az UNIQA-t a legmegbízhatóbb biztosítónak tekintik. Ez a vélemény azóta sem változott. A hazai leányvállalat 2003ban hivatalosan is felveszi az UNIQA nevet, vezérigazgatónak Othmar Michel lesz. 2004. év ismét jó éve az UNIQA-nak. A biztosítási díj-bevétel 19 százalékkal 3,5 milliárd euróra nő. Az építkezés megkezdését követő alig négy év elteltével 1000 fő költözik be a bécsi Duna-csatornánál található új székhelyre. A Heinz Neumann építész tervezte Torony a Duna-csatorna városképének meghatározó eleme. Ugyanebben az évben időjárás-előrejelző szolgáltatás bevezetésére került sor. A viharjelző rendszer pár évvel később Magyarországot is meghódította.

19

A kármegelőzést célzó úttörő szolgáltatás, amellyel az UNIQA messze megelőzi versenytársait, a csoport innovatív erejének bizonyítéka. Magyarországon megtörténik az Agrupación Funeuropa Biztosító beolvasztása, és átveszik az Ahico

Biztosító

állományát is. Az UNIQA 2005-ben is dacol a kihívást jelentő gazdasági körülményekkel. Az életbiztosítás ismét a növekedés motorjának bizonyult- a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt. A külföldi leányvállalatok részesedése az elszámolt biztosítási díjakból 1,2 milliárd euróra nőtt. Egyben mindegyikük nyereséges is. 4,3 milliárd eurós biztosítási díj-volumenével az UNIQA biztosítócsoport már KözépEurópa meghatározó szereplője. Az üzleti forgalom Ausztriában is jól alakul. A befektetési egységhez és indexhez kötött életbiztosítások igazi húzóerők. 2005-ben a FinanceLife, az UNIQA egyik leányvállalata 52 százalékkal növelte életbiztosítási díjbevételét. Ugyanebben az évben a FinanceLife nemcsak tízedik születésnapját, hanem 6,4 milliárd eurós biztosítási díj-bevételével új rekordot is ünnepel. 2006-ban gyors ütemben folytatódik a terjeszkedés: az UNIQA belép a szerb és az ukrán piacra, Magyarországon megnyílik a 100. UNIQA –kirendeltség. A növekedés főként a külföldi leányvállalatoknak köszönhető: ekkor már a csoport biztosítási díjbevételének 30,4 százalékát adják. Ausztriában a marketingszakemberek új szlogen megalkotásán dolgoznak. Ekkortól válik „Az új generáció biztosítója” szlogen elválaszthatatlanná az UNIQA-tól. 2007-ben a csoport ismét nagyon jó évet mondhat magáénak. Új székhelyre kötöznek Prágában és leteszik a budapesti irodaház alapkövét. Emellett az UNIQA a Sigal-ban, Albánia legnagyobb biztosítójában szerez majdnem 50 %-os részesedést. 2007-ben az UNIQA különleges innovációt vezet be Ausztriában „FlexSolution” néven. Az ügyfelek most először egyesíthetik a klasszikus és a befektetéshez kapcsolt életbiztosítás előnyei egy termékben. Az ügyfelek és az értékesítők egyaránt elégedettek: a RisControl folyóirat olvasói az UNIQA-t „2007 legügyfélbarátabb biztosítója”-nak jelölik. Irány az új évezred. Az UNIQA Roadshow ezzel a mottóval indult 2008-ban. A stratégiai orientáció fontossága egyértelműen megmutatkozik a 2009-es válság idején. A csoport elmúlt tíz év során mutatott dinamikus fellépése most hozza meg gyümölcsétét. Tíz évvel a csoport megalapítása után az 5 milliárd eurós díjbevétel több mint kétszeres növekedést jelet a kezdetekhez képest. A nemzetközi üzleti tevékenység, amely a biztosítási díj-bevétel mintegy 37 százalékát jelenti, még a válság idején is jobban fejlődik, mint a piaci átlag. Az egyértelmű üzleti célok és az UNIQA 20

munkatársainak rendkívüli elkötelezettsége garantálja a sikeres, válságbiztos fejlődést a jövőbben is. Jelenleg is az UNIQA Biztosító magyarországi vezetője Othmar Michel.

21

4. A UNIT LINKED BIZTOSÍTÁSOK „A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit linked) olyan kombinált biztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot befektetési céllal kezeli.” (Sándorné 2010)

4.1 A unit linked biztosítások kifejlődése A unit linked biztosítás kialakulása két irányból követhető. Angliában a sikeres befektetési alapok, a gazdasági környezet ami az életbiztosításokra kedvező hatást gyakorolt, ezeknek az együttes hatására fejlődött ki a unit linked. Az alapok változatos kockázatai mellé több és több életbiztosítási elemet lehetett megkötni. Az alapok közötti mozgatás leegyszerűsödött a befektetési alapok és az életbiztosítások szoros összekapcsolódásának eredményeként. Egyik legnagyobb előnyének tartották hogy lényegesen kisebb költséggel lehet a unit linked biztosítás mögött húzódó különböző kockázatú alapok között váltani mint egy egymástól független alapok közötti váltás esetén. Tehát a unit linked biztosítás itt Angliában a befektetési alapok és a biztosítási tevékenység összefonódásából jött létre. Az Egyesült Államokban a biztosítás irányából indult el a folyamat. Azzal kezdődött minden, hogy a társaságok rugalmasabbá tették az életbiztosítások addig szigorúan kötött díjfizetési rendszerét. Az új termék úgynevezett „universal life” néven vált ismertté. Ezen termékek még csak a díjfizetésre és a biztosítási szolgáltatások megválasztásának szabadságára terjed ki. A díjtartalék továbbra is régi formában valósult meg. A gazdaságban bekövetkező változások, amelyeknek köszönhetően jelentősen elterjedtek a befektetési alapok kedvező befolyást gyakorolt. Így alakultak ki az amerikai piacon is egy olyan szabadságot nyújt a díjtartalékok befektetését illetően. Ezt úgynevezett „variable life” termékcsaládnak nevezték. A mindkettő előnyeit magába foglaló termék létrejöttére se kellett sokat várni. Ennek elnevezése „variable universal life” lett.

22

Amerikában tehát a biztosítási termékek keresleti igényekhez való fejlődés egyik eleme a befektetések alapokhoz kötése és az átláthatóság biztosítása. Mára eltűntek a különbségek a két irányból fejlődő unit linked és variable universal life termékek között. Az első unit linked biztosítást 1957-ben Angliában a London & Manchaster biztosító társaság adta ki. Világszerte inkább csak a 80-as, 90-es években terjedtek el. A 90-es évek végére már vezető szerepet töltöttek be a Nyugat-Európai háztartások pénzügyi megtakarítási terveiben. A unit-linked szerződésekhez tartozó díjbevétel aránya a teljes életbiztosítási díjbevételen belül (Nyugat-Európára kalkulálva) 1997-ben 21% volt, míg ez az arány 2001-re már 36%-ra emelkedett. 2001 végére az életbiztosítók által eladott unit-linked szerződésekhez tartozó eszközállomány értéke 1020 milliárd euróra volt tehető, ami a nyugat-európai GDP 11%-át tette ki. Jelenleg a unit-linked biztosítások körülbelül egyharmadát adják az életbiztosítási termékpiacnak. Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy a unit-linked nem csak az európai biztosítási piacokon hódít, de például Pakisztánban is egy jelentős hányadot, 20%-ot tudhat magáénak az életbiztosítási piacból. (Ázsiában először Szingapúrban engedélyezték, a 90-es évek végén Malajziában és Indonéziában is megjelent. Csak 2000 óta található meg Kínában, 2001-től Indiában, 2002-től Tajvanban. Japánban csak 2003-tól, Koreában pedig 2004től elérhető az életbiztosítási piacon.)

A

unit-linked

életbiztosítások

más

néven

befektetési

egységekhez

kötött

életbiztosítások az 1990-es évek végén a magyar biztosítási piacra is betörtek. 1991ben fogadták el hazánkban a befektetési alapokról törvényt és 1992-ben alakult az első befektetési alap. A kormány adókedvezménnyel támogatta a befektetési alapok terjedését ami úgy nézett ki hogy a zárt végű befektetési alapokban tartott összeg bizonyos

százalékának

jövedelemadójukat.

Az

megfelelő első

alapok

összeggel

csökkenthették

megalakulásánál

fő

a

szempont

személyi lett

az

adókedvezmény maximális kihasználása, ezért 1995-ig csaknem három éves zárt végű értékpapíralapok indultak. A törvényt ekkor változtatták meg és már nem kínált adókedvezményt a zárt végű alapoknak, ezért megváltozott a befektetők köre is. Hazánkban a lakossági felhalmozásoknak egyelőre csak csekély hányada található életés nyugdíjbiztosítás jellegű megtakarításokban. Magyarországon a unit-linked 23

tartalékoknak a lakosság pénzügyi megtakarításain belüli aránya rendkívül alacsony, 2001-ben mindössze 1% volt; szemben az Egyesült Királyságnál tapasztalható12%-kal, vagy a Hollandiában és Franciaországban mért 6%-kal.

4.2 A unit linked biztosítások jellemzői Unit-linked. A magáról vagy családjáról gondoskodni kívánó átlagember nagy valószínűséggel ezt a feleletet hallja, ha befektetési tanácsadótól azt kérdi, miként fialtassa a pénzét. A szó pontos jelentését és kifejezés mögött rejtőző pénzügyi konstrukciót azonban kevesen ismerik. Az alap egy életbiztosítás. A hagyományos, kockázatinak nevezett életbiztosítástól azonban a unit linked biztosítás sokban különbözik. A kockázati életbiztosításnál díjat fizetünk, cserébe halálunk esetén a kedvezményezett családtag nagyobb összeghez jut. A unit-linked biztosításnál életbiztosítási védelem mellett növelhetjük megtakarításinkat is, hiszen befizetett pénzünk egy részét a biztosítótársaság befekteti. Első hallásra remek választásnak tűnik és a jelek szerint a magyar lakosság ezt fel is ismerte. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy évtizeddel ezelőtt valamivel több, mint 27 ezer ilyen szerződést tartott nyilván, tavaly év végén pedig már 716 ezret. A szerződésszám látványos gyarapodása jó üzlet a biztosítótársaságoknak is, hiszen befektetéshez kötött életbiztosításokból származó bevételeiket egy évtized alatt 77 milliárd forintról 295 milliárd forintra növelték. De vajon mi állhat ennek a példátlan népszerűségnek a hátterében? Az biztos, hogy jó termék nélkül nincs siker. Márpedig a unit-linked nem rossz termék. Nagyon fontos, hogy a termék megvásárlója biztosítási védettséget élvez. Tehát ha baj történik szerettei komoly pénzügyi kártérítést kapnak. Ezt azonban a sima életbiztosítás is tudja, így konstrukció valódi csábereje a másik lábában, a befektetési lábban keresendő. A unitlinked díjaként befizetett díj egy részéből megtakarítás képződik. Azt pedig maga az ügyfél döntheti el, miben fialtatja a pénzét.

24

2. számú táblázat: Befektetéshez kötött életbiztosítások szerződésállomány (db) és díjbevétel (millió forint) 2005-2010

Forrás:http://www.penzcentrum.hu/cikk/1027411/1/unitlinked_biztositas_ami_hasznot_hoz_neked A biztosítótársaságok különböző eszközalapokat hoznak létre és az ügyfél befizetett pénzéből tetszés szerint válogathat köztük. Ha kerüli a kockázatos befektetéseket és megelégszik a szerényebb hozammal, akkor állampapír vagy kötvényalapot választ, ha sokat akar keresni és nem ijed meg a kockázattól, akkor pedig a részvényalap mellett dönthet. Mód van arra is, hogy időről-időre átcsoportosítsa a pénzét és mondjuk tőzsdei árfolyamzuhanásról szóló hírek esetén a kockázatos részvényalapból a biztonságos állampapír alapba meneküljön. A biztosra utazók ugyanakkor meg is oszthatják a befektetésüket: a zömét biztonságban fialtathatják egy állampapír alapban egy kis részét pedig kockára tehetik a magyar vagy bármelyik külföldi tőzsdén. Úgy tanul bele a pénzügyekbe a unit-linked biztosítás tulajdonosa, hogy szinte észre sem veszi. Rákényszerül először is, hogy rendszeresen havonta spóroljon. Azután pedig figyelemmel kell követnie mennyi hozamra tett szert, hol kereshetett volna többet vagy éppen hogyan kerülhette volna el a veszteséget. Megismeri az állampapír-, a devizavagy a részvénypiacok működését, szabályait. A siker másik kulcsa egyben a befektetéshez kötött életbiztosítások egyik buktatója is. A terméket legfőképpen befektetési tanácsadók (ügynökök) értékesítik, akik komoly jutalékot kapnak, ha az ügyfelet rábeszélik egy ilyen szerződés megkötésére. Ennek megfelelően gyakorta előfordul, hogy a konstrukció már előbb említett előnyös oldalait hangsúlyozzák, ám viszonylag kevesebbet árulnak el az árnyoldalakról. Rendszeresen előfordul például, hogy részvényalapokba való beszállásra ösztönzik hallgatóságukat. A döntés helyességét folyamatos emelkedést jelző grafikonokkal támasztják alá. Ám nem

25

árt tudni, hogy a múlt teljesítményéből nem lehet biztosat mondani a jövőben lezajló részvénypiaci folyamatokra. 2. számú ábra: A különféle életbiztosítás típusok piaci részesedése 2010-ben

Forrás:http://www.penzcentrum.hu/cikk/1027411/1/unitlinked_biztositas_ami_hasznot_hoz_neked Azt sem árt tudni, hogy a unit-linked meglehetősen költséges és nehezen átlátható konstrukció. Az ügynökök magas jutalékot kapnak munkájukért, amely az ügyfél első éves befizetéseinek akár 130 százalékát is kitehetik. Így sokan csalódnak, amikor az év végi elszámolást kézhez kapják, hiszen azon a vártnál általában jóval kisebb összeg szerepel. Az ügynöki jutalékot a biztosítótársaságok diszkréten kezelik, pontos mértékét nem kötik az ügyfelek orrára, azt kezdeti költség néven terhelik rá a díjfizetőre. Az is tény, hogy nem a befizetett teljes összeget fektethetjük be, mert a díj egy részéből az életbiztosítást fizetjük. Ugyancsak nincs ingyen, ha változtatunk a befektetési politikánkon és mondjuk részvényalapból kötvényalapba menekülünk. Súlyosabb tétel az árfolyamkülönbség is. A megvásárolt befektetési jegyet több biztosító napi eladási áron kínálja, de a futamidő végén vételi árfolyamon veszi vissza. A különbség pár százalék is lehet az ügyfél kárára. Mennyit ér a befektetésem? 26

Nem egyszerű feladat az sem, ha az ügyfél fillérre pontosan tudni szeretné, pontosan mekkora megtakarítása is van. Ezt hívják a biztosítás visszavásárlási értékének. Ezt közli ugyan a biztosító, de azt, hogy pontosan mennyi pénzt, hova, milyen hozammal és milyen költséggel forgatott meg, azt csak elég hosszas utánjárással derülhet ki. Az árnyoldalak közé tartozik, ha az ügyfél idő előtt szeretne kiszállni a unit-linked biztosításból. A fent már említett okok miatt ugyanis a visszavásárlási érték jóval kisebb lehet a befizetések összértékénél. A fentiek miatt a unit-linked biztosítás elsősorban azoknak ajánlott, akik hosszú távon, 10-20 évre előre gondolkodnak, de saját jószántukból képtelenek pénzt félretenni és nem is nagyon értenek a pénzügyekhez. Azt azonban ne feledjük el, hogy ha valaki helyettünk forgatja a pénzünket hosszú-hosszú évekig, annak bizony ára van!

4.2.1 A befektetési alapok az UNIQA Biztosítónál Az átlagember nehezen igazodik el a befektetések és más pénzügyek útvesztőjében. A legmegfelelőbb megtakarítási formát megtalálni rengeteg időt és energiát emészt fel, sok keserű tapasztalat mutatja, hogy nem is olyan könnyű "tőzsdézni és vagyonokat keresni", mint gyakran elsőre látszik. Sokkal egyszerűbb szakemberekre bízni pénzét, akik ezt a munkát elvégzik helyette. Más megközelítésből nézve, a sokféle kockázat és lehetőség miatt célszerű, sőt ajánlatos a megtakarításokat diverzifikálni, azaz megosztani többféle befektetési forma között. Ennek megvalósítása egy befektető számára igen idő- és költségigényes (a megnövekedett kezelési költség elviheti a haszon nagy részét), sőt sokszor a tőkéjének kis összege miatt nem is lehetséges. Nyugati országokban született a problémára az a megoldás, hogy a befektetők pénzét összegyűjtve, nagyobb és így hatékonyabban kezelhető, sokféle befektetésre szétosztható tőkévé koncentrálva pénzügyi szakemberek, alapkezelők kezeljék. Az összegyűjtött tőkét nevezik befektetési alapnak, az alap - általában - 1 egységét 27

befektetési jegynek. Ennek az alapnak a tőkéjéből és elért hozamából a befektetők eredeti befektetésük arányában részesednek. Az Egyesült Államokban a magánemberek nyugdíj megtakarításaik legnagyobb részét ilyen alapokban tartják. A befektetési jegyek jogilag egy speciális tulajdonformát képviselnek, mert bár tulajdonosok, nem szólhatnak bele az alap működésébe. Összefoglalva a befektetési alap olyan befektetési forma, amely a kisbefektetők pénzét intézményes formában, az alapkezelő szakmai ismereteire és meglévő piaci információira támaszkodva fekteti be a tőkepiacon. Nagy méreteinél fogva az alap előnyösebb kondíciókkal vásárolhat értékpapírokat, valamint gyorsabban reagálhat a megváltozott piaci körülményekre, mint egy egyéni befektető. Aki pedig befektetési alap formájában fekteti be a pénzét, élvezheti az előbb felsorolt előnyöket anélkül, hogy aktívan azzal kellene töltenie az idejét, hogy az egyes értékpapírok között egy olyan keveréket találjon, amely megfelel a kockázatvállalási hajlandóságának és az ezen alapuló hozamelvárásának.

3. számú ábra: A befektetések várható hozamszintjei

Forrás: http://somogyitibor.blogspot.com/2010/11/unit-linked-eletbiztositas-mint.html 28

A BEFEKTETÉSI ALAPOKRÓL A befektetési alapok lehetnek: 1, Nyílt végű vagy zárt végű alapok Futamidő, illetve visszaválthatóság szempontjából megkülönböztetjük a nyíltvégű és zártvégű alapokat. A nyíltvégű alapok határozatlan időre jönnek létre, lejárat nélküliek. Ezen alapok befektetési jegyei bármikor megvásárolhatók, és bármikor visszaválthatók. A másik csoport, a zárt végű befektetési alap határozott idejű befektetés melyeket a futamidő alatt nem, csak a futamidő végén lehet visszaváltani. 2, Zártkörű vagy nyilvános alapok Egy befektetési alap lehet zártkörű vagy nyilvános. A zártkörű befektetési alapok jegyei előre meghatározott befektetői körnek kerülnek értékesítésre, és csak ebben a körben forgalmazhatóak. Nyilvános befektetési alapok jegyeit azonban bárki megvásárolhatja. 3, Értékpapír és ingatlan alapok A befektetési alapok az összegyűjtött tőkét értékpapírokba, illetve ingatlanokba fektethetik. Az előbbit értékpapír alapnak, utóbbit ingatlan alapnak nevezzük.

29

3. számú táblázat: Befektetési alapok az UNIQA Biztosító Zrt-nél Szokásos befektetési Megnevezés

Befektetési terület belföldi

Biztonság eszközalap

globális

kötvény

energia Alternatív

részvény eszközalap Ázsiai eszközalap B-RICH eszközalap Indiai eszközalap

**

3-5 év

***

****

8-10 év

****

*****

8-10 év

******

*******

8-10 év

******

*******

8-10 év

******

*******

8-10 év

******

*******

8-10 év

******

*******

részvény

részvény

befektetési alapok részvény Indiai

*

energia

befektetési alapok részvény BRIC

3 év

részvény,

befektetési alapok

részvény Ázsiai

Árfolyamkockázat hozam

és

Növekedési eszközalap befektetési alapok Alternatív

időtáv

állampapír

befektetési alapok belföldi

Várható

részvény

befektetési alapok

Kelet-európai részvény Kelet-európai részvény eszközalap

befektetési alapok

Közel-keleti és észak- Közel-keleti és észak afrikai eszközalap

részvény afrikai

részvény

befektetési alapok

Forrás: UNIQA vagyonkezelő (Saját szerkesztés)

Az eszközalapok között mindenki megtalálhatja a saját igényeinek megfelelőt. Bővebb leírás az 1 számú mellékletben olvasható. Az olyan befektetők akiknek a biztonság a legelső szempont és nem várják el a magas hozamokat azoknak leginkább a Biztonság eszközalapot ajánlanám, mivel a befektetési területe hazai állampapírok. Ennek megfelelően a kockázata elenyésző, de a hozama megegyező az infláció mértékével. Ha már vállalunk egy kis kockázatot, de még nem akarunk részvényekbe fektetni akkor a 30

Növekedési alap az ideális választás. Ez az eszközalap leginkább belföldi kötvényekből és kisebb részt globális részvény alapokból áll össze. Mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlanám, akik azt szeretnék, hogy megtakarításuk értéke hosszútávon az infláció felett növekedjen. A következő kockázati szinten helyezkedik el a speciális befektetési formák közé tartozó Alternatív energia eszközalap. Amelynek kimondottan a befektetési területe az alternatív energia. Ez azért kockázatosabb befektetés, mint a korábban említett alapok mivel ez egy speciális területre irányul. Az energiaszektor jelentős átalakuláson megy keresztül, de még nem érte el azt a szintet, amikor az alternatív energiák a vezető energiaforrások. A következő csoportba tartoznak a regionális befektetési stratégiát kínáló eszközalapok. Ezeknél részvényekbe kerül a pénz, aminek a kockázata úgy is magasabb, hogy több ország (kivéve a speciálisan egy ország eszközalapjai pl. Indiai vagy Kínai), több területén történik a befektetés. Azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlanám, akik vállalt magasabb árfolyamkockázatért cserébe hosszabb távon magasabb várható hozamot kívánnak elérni. Példaként ismertetnék 3 mintaportfoliót amely kizárólag szemléltető jelleggel mutatnék be. 1, Mérsékelt árfolyam-kockázatú részvény mintaportfolió A

mérsékelt

kockázatú

részvény

mintaportfolióban

aktívan

irányítjuk

a

kockázatkezelést. Ha emelkedésre számítunk, akkor is főként mérsékelt kockázatú megítélésünk szerint kevésbé ingadozó részvény eszközalapokat tartunk. Ha a részvénypiac csökkenésére számítunk, akkor eladjuk a részvényalapokat és emeljük a biztonság

eszközalap

vagy

más

hasonló

eszközalap

arányát,

amelyek

árfolyamkockázata a részvény eszközalapoknál alacsonyabb. 2. Magas árfolyam-kockázatú fejlődő piaci részvény mintaportfolió A magas árfolyam-kockázatú fejlődő piaci részvény mintaportfolióban mindig 100 %os részvényhányad mellett a globális fejlődő piacokra koncentrálunk. Ha azonban a részvénypiacok csökkenésére számítunk, akkor – bár felhívjuk a figyelmet az összetétel 31

veszélyeire - a kötvény típusú befektetések helyett az általunk kevésbé kockázatosnak ítélt piacokba fektető részvény eszközalapokba súlyozunk át. Míg ha emelkedésre számítunk, a legjobb kilátással rendelkező részvényalapokat súlyozzuk majd felül.

3. Magas árfolyam-kockázatú nyersanyagpiacokra koncentráló mintaportfolió A magas árfolyam-kockázatú nyersanyagpiacokra koncentráló mintaportfolióban mindig 100 %-os részvényhányad mellett a nyersanyagárak alakulására legérzékenyebb piacokra koncentrálunk. Ha azonban a nyersanyagárak csökkenésére számítunk, akkor az árfolyamcsökkenés előnyeit élvező régiók, iparágak piacaiba fektető részvény eszközalapokba súlyozunk át. Míg ha emelkedésre számítunk, a legjobb kilátással rendelkező részvényalapokat súlyozzuk majd felül. 4.2.2 Árfolyamok és képzésük A biztosítási díj tágabb értelemben a biztosító szolgáltatásainak ára a kockázatátvállalás, a biztosítási fedezet nyújtásának A díj a következőkből épül fel: 1) a tiszta kockázati díj, mely a károkat fedezi; 2) a biztonsági pótlék, mely a káringadozások fedetésére

szolgál, főként

vagyonbiztosítások esetében van kiemelt szerepe; 3) a költségpótlék, mely a biztosítónak költségfedezetet nyújt; 4) a nyereségpótlék, mely a biztosító nyereségelvárását hivatott megfogalmazni; 5) a megtakarítási díjrész, vagy másként megfogalmazva a takarékdíj, ez csak Unit Linked biztosítások esetében jelen; 6) és az adó. A költségpótlék és a nyereségpótlék összegét a vállalkozói díjrésznek nevezzük, a tiszta kockázati díj és a biztonsági pótlék pedig a nettó díjat határozzák meg.

32

A díjkalkuláció működésének elvei A nettó díjat kárstatisztikák alapján számítják (becslik) a biztosításmatematikusok (aktuáriusok). A díjszámítás során két alapelvet követnek: a.) A nagy számok törvénye alapján a homogén kockázatú és nagyszámú taggal rendelkező veszélyközösségben a véletlenszerűen bekövetkező károk összege és a kárstatisztikák alapján számított várható értéke jól közelíti egymást, eltérésük kicsi illetve szintén nagy megbízhatósággal becsülhető. b.) A centrális határérték-eloszlás tétele szerint a veszélyközösség tagjai számának növekedésével a károk várható értékének relatív szórása (kockázata) csökken. A biztosító díjszabása (tarifa), melyet az üzletkötők adott szerződés díjának kiszámításához használnak, az egyes biztosítások díjait tartalmazza táblázatos formában. A táblázatok dimenziói életbiztosítás esetén a biztosított kora és a biztosítás időtartama, míg vagyonbiztosítás esetén a veszély-nemek és a kockázati körülmények. A tarifatáblázat egyes értékei az egységnyi biztosítási összeg éves díjtétele. A tarifakönyv a táblázatokon kívül tartalmazza az egyes módozatok főbb jellemzőit, valamint a kizárásokat és pótdíjakat, engedményeket. A biztosítók esetében egyre nagyobb teret kap a számítógépes díjmegállapító programok alkalmazása. A biztosítók esetében a minimális díj vagy másként az ekvivalencia elve szerint a biztosító sikeres működésének feltétele, hogy a biztosítási díj a veszélyközösség szintjén

fedezze

a

bekövetkező

károkat

és

a

biztosító

költségeit

(Egyes

szakirodalmakban túlélési szabályként, kár- és költségfedezet elveként is olvashatunk róla.). Másként megfogalmazva NPV(díjbevételek) = NPV (károk+költségek). A biztosító az átlagtól (jelentősen) eltérő kockázati viszonyok esetén, továbbá marketingszempontból is érdekelt lehet az egyén szintjén is a kockázat pontos árának megállapításában

díjengedmények,

-pótlékok

–

díjszegmentáció/

differenciált

díjmegállapítás formájában. Díjfizetés A díjfizetés szempontjából meg kell különböztetni három díjfizetési kategóriát, az alábbiak szerint: a.) A biztosító adott időpontbeli szerződésállományához tartozó éves állománydíj, mely a megkötött szerződések egyéves díja 33

b.) A kiszámlázott díjat az a díjelőírás, melyet az ügyfélnek be kell fizetnie c.) Az adott időszakra eső megszolgált és a befolyt díj, mely az ügyfelek által ténylegesen befizetett és a biztosító által pénzügyileg realizált díj. A díjfizetési gyakorisága és módozatai A biztosítás lehet egyszeri és rendszeres díjas. A rendszeres díjfizetés tekintetében további megkülönböztetéseket tehetünk az alapján, hogy az ügyfél éves, féléves, negyedéves vagy havi gyakoriságú díjfizetést választ. A biztosítás első díjának befizetése általában a szerződés hatálybalépésének feltétele. A díjfizetést szintén többféle módon lehet teljesíteni: a.)banki átutalással, b.)csoportos beszedési megbízással, c.)inkasszóval, d.)postautalvánnyal ("csekk"), e.)készpénzzel és f.) bankkártyával. A biztosító a ritkábban és egyszerűbb módon fizető ügyfeleknek kedvezményt nyújthat, illetve fordított esetben pótlékot alkalmazhat. A biztosítási díjat annak esedékességekor kell megfizetni a szerződésben rögzített módon és összegben. Késedelem bizonyos idővel a biztosítási fedezet megszűnésével jár. Bizonyos esetekben meg lehet állapodni a díjfizetés halasztásáról. A díj idődimenziója A biztosítási díj általában a díjfizetési időszakok kezdetén fizetendő meg. Mivel a károk, ill. a kifizetések ezt követően következnek be, a befizetett díj hozama egyfajta további "díjbevételt" generál a biztosítónál. Ez lehetőséget ad alacsonyabb díjak megállapítására illetve a biztosító nyereségének növelésére. Ezzel is kapcsolatos a technikai

és

pénzügyi

eredmény

megkülönböztetése

a

biztosító

eredménykimutatásában.

34

A biztosítási összegek értékállóságát az inflációval szemben a biztosítási összeg és a díjak értékkövetésével, indexálásával oldják meg. Az éves díjemelés jellemzően opcionálisan választható ill. elutasítható, az ügyfelek részéről nem kötelező.

Életbiztosítási díjkalkuláció Az életbiztosítási díjak számításában halandósági táblákat1 alkalmaznak. A tábla fontos oszlopai a továbbélési rend, ami adott induló populációból az egyes koréveket megérők arányát mutatja (lx), valamint az adott korévben elhunytak száma, amit pedig dx=lx- lx1-el fejezünk ki. A fentiek alapján az adott korévben a halálozási valószínűség qx = dx / lx , a túlélési valószínűség pedig px=1- qx. A halandósági táblák készülhetnek a népesség egészére, ekkor néphalandósági tábláról beszélünk, illetve egy, a biztosító kockázatai szerint szűkített részpopulációra, amikor szelekciós tábláról beszélünk. A technikai kamat és egyéb jellemzők A biztosítók által kalkulált technikai kamat nem más, mint a hagyományos életbiztosítások díjkalkulációjában az NPV számítására alkalmazott ill. a biztosító által minimálisként garantált kamatláb. A biztosítási díj lehet azonos összegű a teljes időtartamra2 vagy változó az évente megújított3, elsősorban csoportos szerződések esetében, valamint bizonyos módozatok esetében rugalmasan választható összegű. Az életbiztosítási díjak költségtartalma jellemzően 5-25% (egyszeri-rendszeres díjfizetés) közötti, ezért a megtakarítási részt is tartalmazó típusai sok esetben viszonylag "drága" befektetési formának számítanak. A biztosítási díj értelmezési lehetőségei A biztosítási díj értelmezésére életbiztosítások esetén kétféle elképzelés létezik:

1

Mortality table

2

level premium

3

renewable 35

a.) A biztosításmatematikai szemlélet szerint az adott módozat összes biztosítottja által befizetett díjakból a veszélyközösség egészére számítják és képzik a díjtartalékot, és a "közös" tartalékból fedezik az esedékes szolgáltatásokat. A díjat és a díjtartalékot az egyén, a biztosított szintjén nem osztják fel a „b” pontban bemutatott részekre. b.) Az életbiztosítás közgazdasági felfogása szerint az egyén szintjén a biztosítási díjban és összegben egyaránt kockázati és megtakarítási részt különböztetünk meg. A megtakarítási díjrész, amely egyéni díjtartalék formájában a szerződés visszavásárlási (tőke-) értékét növeli folyamatosan, a lejáratkori szolgáltatás díja. A kockázati díjrész a biztosítási összeg és az addig felhalmozott tőke közötti mindenkori "rés" haláleseti biztosításának folyamatosan változó díja. Ez utóbbi megközelítés létjogosultsága és piaci szerepe a Unit Linked biztosítások térnyerésével vált nyilvánvalóvá.

4.2.3Kiegészítő biztosítások A unit linked szerződésekhez kiegészítő biztosításokat lehet kötni amivel növelhető a biztosítási védelem olyan elemekkel, amelyet az alapbiztosítás nem tartalmaz. Ezek a biztosítások csak valamely alapbiztosítás mellé köthetők önállóan nem. A hasonló védelmet nyújtó önálló biztosításoknál egyszerűbben és olcsóbban köthetők. Az UNIQA Biztosítónál 3 fajta kiegészítő biztosítás köthető.

1, Haláleseti kiegészítő biztosítás A tartam alatt bekövetkezet bármilyen halál esetén teljesít a biztosító. Egy előre meghatározott

összeg

kifizetése

a

kedvezményezetnek

amely

mértéke

a

szerződéskötéskor lett meghatározva. Olyan személyeknek érdemes ilyen kiegészítő biztosítást kötni akinek a halála esetén felmerülő kiadások megterhelik a családi kasszát vagy akinek a halála esetén a család bevétele jelentős mértékben lecsökken amivel nagymértékben megnehezedik a túlélők mindennapjai.

36

2, Baleseti halál kiegészítő biztosítás A biztosítási tartam alatt bekövetkezett baleseti eredetű halál esetén. Ezt olyanoknak érdemes megkötni aki a foglalkozása, életmódja, szabadidős tevékenysége miatt úgy érzi, hogy az átlagosnál nagyobb balesetveszélynek van kitéve. Ez is a hátramaradottakról történő gondoskodás kiegészítő eszköze. A kiegészítő biztosítási védelem az egyén mindenkori igényeihez igazítható: utólag megköthető és felmondható. A váratlanul bekövetkező halál miatt hirtelen felmerülő költségek fedezésére és a váratlanság miatt különösen bizonytalan átmeneti időszak anyagi stabilizálására alkalmas. 3, Baleseti rokkantsági kiegészítő biztosítás A tartam alatt bekövetkezett baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetére vonatkozik. Olyannak érdemes megkötni aki életmódja, foglalkozása illetve szabadidős tevékenysége az átlagosnál nagyobb balesetveszélynek van kitéve. A rokkantság miatt megváltozott életmód és jövedelemviszonyok esetére hatékony gondoskodási módszer. Anyagilag kedvezőbb megoldás, mint önálló biztosítással finanszírozni az adott biztosítási védelmet. A kiegészítő biztosítási védelem az egyén mindenkori igényeihez igazítható: akár utólag is megköthető vagy elhagyható a tartam alatt.

4.3 Teljes Költség Mutató (TKM)

Annak érdekében, hogy a befektetési egységekhez kötött (unit-linked típusú) szerződésekhez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói megalkották az ún. Teljes Költség Mutatót (TKM). A vállalják a biztosítók, hogy a TKM mutatót egységesen alkalmazzák minden befektetéssel kombinált életbiztosítások meghatározott köréhez, továbbá azt is vállalják, hogy a mutató értékéről az ügyfelet előzetesen tájékoztatják annak

érdekében,

hogy

megalapozottabb

döntést

tudjon

hozni.

37

Mi a TKM? A Teljes Költség Mutató (TKM mutató) egy, a tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen szám segítségével fejezi ki a biztosítás költségeit, amely tartalmazza – többek között – a termékbe beépített kockázatok ellenértékét is.

Mire szolgál? A TKM megmutatja közelítőleg, hogy adott paraméterek mentén mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest amiatt, hogy azt az adott unit linked terméken érte el. Miben szolgálja az érdekeit? A TKM segítségével egyszerűbben össze lehet hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások költségszintjeit.

Lássunk egy egyszerű típuspéldát! A biztosított kora, neme és a díjfizetés módja A biztosított 35 éves férfi, aki - 1.287.000,- Ft-ért (vagy annak megfelelő €) egyszeri díjas, vagy - 232.000,- Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő €) rendszeres díjú biztosítást köt, ahol a díjfizetés csoportos beszedési megbízással vagy átutalással történik. A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mellett kockázati élet- és/vagy balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmaz. A TKM mutató ennek díját is figyelembe veszi költségként azokra a biztosítási szolgáltatásokra, amelyek a konkrét szerződésre vonatkozó biztosítási feltételek szerint kötelezően választandóak.

38

A biztosítás időtartama 

A TKM kalkuláció különböző időtartamokra történik. Ez arra szolgál, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését.



Rendszeres díjfizetés esetén a számítás 10-15-20 évre,



Egyszeri díjas szerződéseknél 5-10-20 évre,



élethosszig tartó biztosításoknál 20 évre történik.

A befektetés értékét csökkentő összes költséget figyelembe veszi a TKM. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen szám helyett egy minimum-maximum

tartományt

adnak

meg

a

biztosítók.

A tőke- és hozamgarantált/védett biztosítások esetében TKM mutató számítására nem kerül sor, mivel az ilyen biztosítások esetében az Ön megtakarítása mindenképpen eléri legalább a befizetett díjainak összegét.

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén értendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindig élő, nem kerül módosításra, és a megállapított díj a tartam során maradéktalanul megfizetésre kerül. A TKM mutató nem a megvásárolni kívánt konkrét szerződéssel kapcsolatban ad pontos képet a költségekről, hanem megközelítő tájékoztatást nyújt az adott termékkel kapcsolatos költségekről, amelyek természetesen a szerződés egyedi paramétereire tekintettel akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM-től. A TKM számítására és alkalmazására vonatkozó szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján olvasható. A TKM mutató fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak. Nem elhanyagolható szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (baleset vagy életbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy mennyire likvid az adott szerződés, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények 39

kiszolgálására (pl. befektetések online átcsoportosításának lehetősége), illetve milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás, vagyis a termék mennyire testre szabható.

40

5. UNIT LINKEDBIZTOSÍTÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGYÉB HOSSZÚ TÁVÚ MEGTAKARÍTÁSSAL A unit linked biztosítások mellett egyre több bank is kínál egyéb hosszú távú megtakarításokat. Az év eleje óta értékelődtek fel ezek a lehetőségek és mindenki szeretne kiszakítani egy kis részt a piacból. Ennek oka a magánynyugdíjpénztár választásáról szóló törvényváltozás, amelyet az országgyűlés 2010 november 3-ai hatállyal elfogadott és idén lépett életbe. A törvénynek az a lényege hogy a munkavállalókat választás elé állították, maradnak-e magánnyugdíjpénzári tagok és akkor eleshetnek az állami nyugdíjtól vagy visszalépnek az állami nyugdíjpénztárba és visszaviszik az eddig összegyűjtött magánnyugdíjpénzári számlán lévő pénzüket. A többség visszalépett az állami nyugdíjpénztárba. Ennek okaként kezdődött el a hosszútávú megtakarítások felértékelődése mivel sok ember saját kezébe szeretné venni jövőjét. Jelen összehasonlításomban szeretném bemutatni a vezető hazai bankok kínálatát és a befektetéshez kötött életbiztosítást. Az összehasonlításomban az OTP Takarékszámla, az CIB Malacpersely számla, a MKB Duplacsavar és a Budapest Bank Lépésről lépésre programja szerepel. Ezen bankokon kívül szinte az összes bank illetve pénzügyi közvetítő kínál hasonló konstrukciókat. 4. számú ábra: A minimális havi befektetések összege

10000

5000

0 OTP

CIB

MKB

Budapest Bank

UNIQA

Forrás: Saját készítés a kereskedelmi bankok konstrukciói alapján 41

Elsőnek a minimálisan befizetendő havi részleteket szeretném bemutatni. Jól látható az ábrán hogy az OTP kínálja a legkisebb havi díjat. Ez azért jó az ügyfeleknek, mert nem terheli meg annyira a havi kiadásokat. A többi bank által előírt havi 10000 Ft-os díj magasabb mint az UNIQA unit linked termék minimális havi díja. Tapasztalataim alapján ha az ügyfél fiatalon kezd el takarékoskodni akkor elég ez a minimális díj de ha már idősebb akkor ennek a díjnak a duplája sőt akár többszörösének is kell lenni, ahhoz hogy ugyanazt a célt elérje.

5. számú ábra: Az optimális befektetési idő

15

10

5

0 OTP

CIB

MKB

Budapest Bank

UNIQA

Forrás: Saját készítés a kereskedelmi bankok konstrukciói alapján

Ez után leginkább az idő tényező amiről szót ejtenék. Igaz a közmondás hogy az idő pénz. Ilyen megtakarításokat illetve befektetéseket hosszú távon érdemes elhelyezni. Az optimális idő véleményem szerint 10-15 év. Ennek megfelelően a pénzügyi 42

tanácsadással és befektetésekkel foglalkozók ezt az időtávot tartják alkalmasnak arra hogy az elhelyezett pénzek olyan mértékű hozamot érjenek el hogy azt érdemes legyen felhasználni. A mostani törvények alapján a kamatadót sem kell már fizetni ilyen távú befektetések után ami természetesen elég nagy plusz pénz az ügyfeleknek, mivel a kamatadó jelenleg 16 %. A bankok általában rövidebb időre ajánlják a megtakarításokat, ennek a fő oka szerintem, hogy az ügyfelek ne ijedjenek meg a 10-15 évtől. Senki nem szereti, illetve nem akarja akkor sem ilyen hosszú időre lekötni a pénzét, ha pedig ez a szándéka. Személyes tapasztalatom is az, ha valaki meghallja, hogy neki 10-15 évig havi rendszerességgel be kell fizetni egy meghatározott összeget, hogy elérje azt a célt amit felvázolt maga előtt, akkor megijed. Akik tudatosan tervezik életűket azok fogják végül elérni a céljaikat.

43

6. A MAGYAR PIAC FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEI A magyar biztosítási piacot éles verseny és rendkívül alacsony árszint jellemzi. A díjbevételeket illetően némi bővülés várható, azonban az eredményességet a pénzintézeti adó 2011-ben is nagyban rontja. Az új értékesítések alakulása nagy részben függ számos, a biztosítókon kívülálló tényezőtől is: ha a gazdasági fellendülés beindul, akkor idővel a biztosítási piac élénkülése is követheti, többek között az újautó eladások növekedése miatt, de a befektetési konstrukciók piaca is bővülhet egy egészségesebb gazdasági klímában. Az elmúlt években felértékelődött a több csatornás értékesítési rendszer jelentősége. Fontos az egyes csatornákra specializált konstrukciók fejlesztése is. Azok a biztosítók, amelyek csak néhány csatornát részesítenek előnyben, a piac negatív irányú változásának hatására jelentős kockázatokkal tudnak szembesülni. Amikor kevesebb az üzleti lehetőség, akkor az értékesítési csatornák összehangolt rendszere biztosíthatja egy cég számára, hogy eljuthat az ügyfeleihez. A 2010. évi súlyos káresemények, valamint a vagyonbiztosítások díjainak erős esése miatt (elsősorban a gépjármű és az ingatlanbiztosítások területén), valamint leginkább az új bankadó következtében, - ami a 2009 évi nettó eredmény közel 50%-át teszi ki – a szektor jövedelmezősége várhatóan erősen lecsökken, és 2010-ben valószínűleg a null szaldó közelében lesz. Számos cég lesz veszteséges ebben a gazdasági évben, főleg azok, amelyek nem rendelkeznek a mozgósítható fölös tartalékkal. Ennek legnagyobb hátulütője, hogy bevezetésre került a Szolvencia 2, ami jelentősebb tőkeigényt követel majd, mint amit a Szolvencia 1 előírt. Ez valószínűleg további koncentrációt fog előidézni. 2011-re olyan piac alakulhat ki, amely az életbiztosítások területén egy 5-7 %-os növekedés realizálható lesz, de a nem-életbiztosítások területén további csökkenést mutathat, mintegy 2-4 %-os nagyságrendben, ami egyértelműen kevés a jövedelmezőség visszaállítására. Ami az értékesítési csatornákat jellemzi a díjverseny – ahogy Európában más államaiban is – fel fogja gyorsítani a valóban közvetlen értékesítési csatornák fejlődését. A tapasztalatok alapján az úgynevezett online és hagyományos szolgáltatásokat vegyesen kínáló cégek előtt még várhatóan nagy jövő áll, hiszen az ügyfelek többsége Nyugat és Közép-Európában nem úgy vásárol biztosítást mint egy csomag mosószert: több mint 85 százalékuk igényli a közvetlen segítséget, a biztosítási tanácsadóval való kapcsolatot. Az előttük álló évek fő feladata, kihívása, hogy el tudják-e juttatni üzenetként az ügyfeleknek, partnereknek, hogy csak magukban 44

bízhatnak, önmagukról kell gondoskodniuk. Ezeket összefoglalva nehéz évek elé néz az egész biztosítási szektor.

45

7. ÖSSZEFOGLALÁS A mindennapi életünk fontos része a pénz. Ez a mai világunk mozgató rugója. Emberek nagy rész próbál takarékoskodni vele. De a gazdasági helyzet miatt ez nem mindenkinek sikerül. Pedig mindenkinek vannak álmai amit meg szeretne valósítani és ehhez nagyobb tőkére van szükség általában. Igazából teljesen mindegy melyik rétegét nézzük a lakosságnak mert a magasabb jövedelműeknek nagyobb vágyaik vannak. Ezt csak úgy tudja elérni, abból a pénzből, amit megkeres, tartalékol. A múltra visszatekintő pénzügyi kultúra következtében ezt úgy teszik, hogy a bankba helyezik el a pénzüket. Az elmúlt 20 évben jelentősen változott ez a kultúra, de még nem akkora mértékbe hogy meghaladja a bankok hegemóniáját. A piacon megjelentek a különböző pénzügyi szolgáltatók bennük a biztosítókkal. A rendszerváltás óta jelentősen átalakult a magyar biztosítói piac. Előtte egy biztosító uralta az egész piacot utána sorra jelentek meg a külföldi tulajdonú biztosítók magyarországi leányvállalatai és mellettük kisebb részben megjelent pár magyar biztosító. A külföldi biztosítók próbálták meghonosítani az általuk már Nyugat Európában elterjesztett biztosításokat és egyéb szolgáltatásaikat. Egyik ilyen szolgáltatás de egyben biztosítás is, a unit linked. Ez a szakdolgozatom fő témája is és e köré építettem fel az egészet. Kezdve a befektetésekkel és az öngondoskodással. Utána a biztosítás történtével foglalkozom különös tekintettel a gyakorlati helyemnek választott UNIQA Biztosítóval. És végül bemutatom a unit linked-et és megpróbálom összehasonlítani a bankok hasonló termékeivel. 1997 volt az az időpont amikor megjelentek a unit linked biztosítások Magyarországon és azóta viharos gyorsasággal kezdtek terjedni. Ez a hosszú távú konstrukció, amely az évek alatt elég nagy fejlődésen ment keresztül. A kezdetekben az ügyfél nehezen tudott a pénzéhez hozzájutni a futamidő alatt de ez mára megváltozott igaz most is vannak korlátok de ez is mutatja hogy próbálják folyamatosan versenyképesnek tartani. De az előbb említett probléma miatt és a gyenge pénzügyi kultúra miatt az emberek soha nem bíztak annyira biztosítókban és azok képviselőiben. Ez a mai napig jelentős hátrány és a biztosítási piac egyik visszatartója is. Visszatérve a unit linked-hez, szerintem egy nagyszerű pénzügyi konstrukció. Ötvözi a megtakarítást, a befektetést és a biztosítást és 46

ezzel sokoldalúbb mint más megtakarítási forma. Igaz hosszú távú – optimálisan 10 évés nem garantálja a hozamot – léteznek már olyanok is amelyek igen – de sokkal magasabb hozam érhető el vele mint a bankbetétekkel. Mióta a törvényi szabályozás engedélyezi a bankoknak hogy biztosítási szolgáltatásokat is nyújtsanak azóta ott is kezdenek megjeleni a hasonló termékek. Ennek szerintem olyan tanulsága van, hogy a unit linked nagyon is eladható és fontos részét kell hogy képezze az emberek életének, a bankok felismerték ebben a lehetőséget és próbálják a versenyelőnyüket kihasználva maguk javára fordítani ezt a piaci szegmenst is. Nagyban növeli a piac értékét a kormány intézkedései, aminek következtében a magánnyugdíj pénztárból felszabadult reálhozam és az öngondoskodásra való hajlamnövekedés rengeteg új szereplőt vonz a piacra. Pénzügyi kultúránk akkor lesz teljes majd ha minden háztartásban lesz legalább egy olyan megtakarítás amely biztosítással egybekötve védi a háztartás jövőjét és erre leginkább a unit linked biztosításokat látom alkalmasnak. Ha javaslatot kellene tennem akkor mindenképp javasolnám hogy mindenki próbáljon meg kötni egy unit linked biztosítást ami szerintem nem csak a jövőjét biztosíthatja hanem közvetve előre viheti a gazdasági fellendülést is.

47

8. IRODALOMJEGYZÉK

Könyvek: 1, Banyár József : Életbiztosítás (Aula Kiadó, Budapest 2003) 2, Sándorné Új Éva. Bevezetés az üzleti biztosításba (Penta Unió Budapest, 2010) 3, Illés Ivánné: Vállalkozások pénzügyi alapjai (Saldo, Budapes 2009

Folyóirat UNIQA TEAM 2010 december (Szerkesztők: Mihók Ildikó, Molnár Eszter Kiadó UNIQA Biztosító Zrt.)

Internetes források: http://www.mabisz.hu/images/stories/docs/tkm/tkm-szabalyzat.pdf 2011.04.03 http://www.clb.hu/en/felertekelodhet-az-ongondoskodas-szerepe-mabisz-allaspont 2011.03.26 http://www.bhbconsulting.hu/biztositas-1.html 2011.05.04 http://www.mabisz.hu/images/stories/docs/sajto/mabiszsajtotajekoztato20110406.pdf 2011.04.20 http://193.6.12.228/uigtk/uipz/hallgatoi/okt_seg_biztositas.pdf 2011.04.15 http://www.pszaf.hu/data/cms65494/pszafhu_palyamunka_bme.pdf 2011.04.30 http://www.ektf.hu/~novadam/bankbizt/biztan_domi.pdf

2011.04.25 48

http://portfolio.hu/befektetesi_alapok/nyugdij/allianz_aldas_es_atok_a_hosszu_elet. 147356.html 2011.05.11 http://portfolio.hu/vallalatok/ongondoskodas/a_magyarok_43_szazalekanak_nincs_meg takaritasa.147194.html 2011.05.11 http://portfolio.hu/vallalatok/ongondoskodas/a_tobbseg_dont_ime_a_magyar_biztositas i_szektor_jovoje.147960-2.html

2011.05.11

http://portfolio.hu/vallalatok/ongondoskodas/mi_var_a_biztositokra_2011ben_megszolalt_a_nyolc _vezer.143258.html

2011.05.03

https://www.otpbank.hu/portal/hu/Megtakaritas/Szamla/Takarekszamla 2011.05.03 http://www.cib.hu/maganszemelyek/szolgaltatasok/megtakaritasok/malacpersely/index? isFlashCompliant=true&session_id=JamyAWMpUVYPHt0Pecse2d2r&flashVersion=0 &b=64&w=1366&h=768

2011.05.03

http://www.mkb.hu/lakossagi/megtakaritasok/rendszeres_megtakaritasok/mkb_duplacsa var/index.html 2011.05.03 http://www.budapestbank.hu/csoport/alapkezelo/hun/spec-lepes.php 2011.05.03 http://www.uniqa.hu/uniqa_hu/ 2011.03.09 http://www.uniqavk.hu/uniqavk_hu/ 2011.03.09 http://ecoline.hu/penzugyek/20100909_mabisz_h1.aspx 2011.04.15 http://www.penzcentrum.hu/cikk/1027411/1/unitlinked_biztositas_ami_hasznot_hoz_neked 2011.05.04

49

ÁBRAJEGYZÉK 1. számú ábra: Az életbiztosítási piac szereplői 2010-ben ............................................. 17 2. számú ábra: A különféle életbiztosítás típusok piaci részesedése 2010-ben .............. 26 3. számú ábra: A befektetések várható hozamszintjei .................................................... 28 4. számú ábra: A minimális havi befektetések összege .................................................. 41 5. számú ábra: Az optimális befektetési idő ................................................................... 42

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. számú táblázat: Biztosítási ágak díjbevétele és piaci részesedés társaságonként 2010 I.-II. negyedév ................................................................................................................. 15 2. számú táblázat: Befektetéshez kötött életbiztosítások szerződésállomány (db) és díjbevétel (millió forint) 2005-2010 ............................................................................... 25 3. számú táblázat: Befektetési alapok az UNIQA Biztosító Zrt-nél ............................... 30

50

9. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Értékpapír alapok 1. Pénzpiaci alapok Gyakorlatilag kockázatmentesek a belföldi pénzpiaci alapok, amelyek a magyar tőkepiacon lévő leglikvidebb rövidlejáratú állampapírokban tartják eszközállományukat (tipikusan diszkont kincstárjegyekben). Az ilyen alapok célkitűzése a befektetett tőke reálértékének megőrzésén felül kamatjövedelem elérése. Kis mértékben az alapokban készpénz és bankbetét is előfordulhat. Az alap hosszú távú teljesítményét illetően várhatóan infláció feletti hozamot biztosító, minimális kockázatú befektetés. 2. kötvény alapok Alacsony kockázatú befektetési alapok a kötvény alapok. A kötvény alapok pénzüket kockázatmentes állampapírokban (diszkont kincstárjegyekben és államkötvényekben) tartják. Az alap hosszú távú teljesítményét illetően várhatóan infláció feletti hozamot biztosító, alacsony kockázatú befektetés. A kötvény alapokban gyakran megtalálhatók még nagyobb vállalatok által kibocsátott vállalati kötvények is, ezek kicsit magasabb kockázatot hordoznak, de ezért magasabb hozamot is nyújtanak, mint az állampapírok. 3. részvény alapok A legmagasabb kockázatot jelentő, azonban kedvező piaci folyamatok esetén kiemelkedően magas hozamot biztosító befektetési alap a részvény alap. Mivel az elmúlt hónapokban a részvénypiacok sok éves mélypontjukon kereskedtek, egyre több befektető érdeklődik az ún. diverzifikált részvény alapok iránt, amelyek igyekszenek a piac minél több szegmensét átfogni, ezzel csökkentve a kockázatot. A részvény alapok

51

gazdasági élénkülés esetén teljesítenek kiemelkedően jól. A részvény alapokat alapvetően további három csoportba sorolhatjuk. • Az első típus az index alap. Ezek az alapok a befektetési célpiac tőzsdei indexét veszik alapul és annak a teljesítményét próbálják túlszárnyalni. • A második típus a regionális alapok, amelyek egyes régiók - például fejlődő piacok vagy észak Amerika - gazdasági teljesítményeit követik. • A harmadik típus a szektoriális alapok, az egyes gazdasági ágak eltérő fejlődési ciklusaiból próbálnak meg profitálni, például bankszektor, gyógyszeripar. Minden iparág számára más-más gazdasági környezet hozza a legnagyobb eredményt, amit az ilyen típusú alapokkal sokkal jobban kihasználhatunk, mint ha mindenféle iparág jelen van a befektetési politikában, gondoljunk csak a magyar részvény alapok teljesítményeire.

4. Vegyes alapok Közepes kockázatú befektetési alapnak minősül a vegyes alap. Ezen alapban megtalálható a két legjellemzőbb befektetési forma - a kötvény, részvény egyaránt. Az alap növekedési esélyei nagyobbak, mint a kötvény alapé, de a befektetés kockázata is nagyobb. A vegyes alap előnye, hogy viszonylag kiegyensúlyozott teljesítményt nyújthat: az esetek nagy részében ugyanis a részvénypiac gyenge szereplése esetén a befektetők a jobban teljesítő kötvénypiacba "menekülnek" és fordítva.

5. Alapok alapja Hazánkban egyre nagyobb szerepet kapnak a vegyes nemzetközi alapok, melyek a nagy nemzetközi vállalatok részvényeiből, kötvényeiből, valamint külföldi államok által kibocsátott állampapírokból állnak. Az alapok alapjai más befektetési alapokba fektetik a tőkéjüket. Ezzel a pluszlépéssel ugyanolyan vegyes alapok jönnek létre, mintha közvetlen vásárolnánk értékpapírokat. Az így kialakított befektetéseknek számos előnye van. Amíg a befektetésként választott alapok aktívan az egyes értékpapírok közül megpróbálják kiválasztani a legjobbat, addig egy "gyűjtő" alapok alapja ezen felül amellett, hogy az egyes alapok aktív befektetési teljesítményéből profitálhat, még más alapok teljesítményével tovább növelheti a hozamát. Így olyan vegyes alap jön létre, 52

amely nem azzal foglalkozik, hogy a legjobb hozamot biztosító értékpapírokat megtalálja, hanem, hogy a legjobban teljesítő alapokból, egy még jobb hozamú keveréket hozzon létre és egyúttal a befektetési kockázatot is csökkentse. KÖTVÉNYEKRŐL Magyarországon, magánszemélyek számára is elérhető értékpapírok már több mint egy évtizede kerültek ismét forgalomba. Azóta nemcsak az értékpapírokat kibocsátó szervezetek, hanem az értékpapírtípusok száma is jelentősen gyarapodott. A magyar piacon legelterjedtebb értékpapírforma a kötvény. A kötvények olyan értékpapírok, amelyek adósság elismerését testesítik meg, mely után a kibocsátó kamatot fizet. A kamatkifizetések dátuma és összegének számítása mindig előre ismeretes, melyet kétféle módon lehet meghatározni. 1. Megadható az összes kamatfizetés pontos mértéke - ebben az esetben fix kamatozású értékpapírról beszélünk. Fix kamatozású kötvény A fix kamatozású kötvények speciális formája, a diszkont kamatozású (vagy nem kamatozó) kötvény. A diszkont kamatozású papírok lényege, hogy ezek lejáratukkor csupán a rajtuk feltüntetett névértéket fizetik ki. Nyilvánvaló tehát, hogyha lejáratkor nincs külön kamatkifizetés, akkor a kötvényért a névértéknél a kamat összegével kevesebb pénzt adunk, amikor megvásároljuk őket: "diszkont áron" vesszük meg. A magyar tőkepiacon többféle diszkont kamatozású értékpapír létezik. Ezeknek legelterjedtebb formája a diszkontkincstárjegy, melyet a Magyar Állam nevében - az államkötvényekhez hasonlóan - az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bocsát ki (tehát ez is állampapír), és rajtuk kívül a brókercégek mindegyike is forgalmaz. Termelő vállalatok és bankok is bocsátanak ki diszkont kamatozású értékpapírokat, azonban ezek többnyire nem nyilvánosak, csak intézményi

befektetők (biztosítók, alapok,

nyugdíjpénztárak stb.) számára elérhetők. 53

A diszkontkincstárjegyekhez már a kibocsátások kezdete óta (1988 vége óta - az államkötvényekhez hasonlóan) nyilvános kibocsátás keretében, aukciókon lehet hozzájutni. Az értékpapírokat ily módon közvetlenül a kibocsátótól kapja meg a befektető, ezért a forgalomba hozatalt elsődleges piacnak nevezzük. Az aukciókon a befektetők ajánlatot tesznek arról, hogy milyen áron, milyen összegű értékpapírt hajlandóak megvásárolni. A kibocsátó a beérkezett ajánlatokat felülről kezdi el kielégíteni, azaz először azokat a befektetőket juttatja értékpapírhoz, akik a legtöbbet hajlandóak érte fizetni. Az aukciót követően az értékpapírok szabadon forgalmazhatóak. A befektetők egymás között - általában brókereken keresztül - adják-veszik a papírokat, mely piacot másodlagos piacnak (OTC - Over The Counter) nevezzük. Magánbefektetők mindkét piacon hozzájuthatnak állampapírjaikhoz. 2. vagy az, hogy a mindenkor esedékes kamatot, melyet index alapján határoznak meg ezek pedig a változó kamatozású kötvények. Változó kamatozású kötvények Ahogy haladunk a kamatfizetések időpontja felé, az utolsó kamatfizetés óta eltelt idő arányában, egyre nő az értékpapíron felhalmozódott kamat összege. Amennyiben adásvételre kerül sor, az új tulajdonosnak a felhalmozott kamatot is meg kell térítenie a régi tulajdonosnak és ez adja az értékpapírok bruttó és nettó árai közötti különbséget. Kötvényeket kibocsáthatnak államok, önkormányzatok, nemzetközi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és bankok. Minden esetben a kibocsátó garantálja az értékpapír kifizetéseit. Amennyiben az értékpapírt nem közvetlenül a kibocsátótól - melyre kizárólag államkötvények esetében van lehetőség - hanem banktól, vagy brókercégtől vásároltuk, és ott helyeztük letétbe, úgy számolnunk kell azzal a kockázattal, hogy a kibocsátó által átutalt kifizetéseket csak a letétkezelő megbízhatósága függvényében kapjuk kézhez. Ezért minden értékpapír-ügylet esetében fontos a megbízható hátterű bank, vagy brókercég igénybevétele (akkor is, ha az esetleg nagyobb költségvonzattal 54

jár). A kötvények legkedveltebb formája az államkötvény, melyet (Magyarországon) a Magyar Állam nevében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bocsát ki és ő garantálja a kamatok, illetve a törlesztés kifizetését is. Ennek következtében (minden országban) az államkötvények számítanak a legkisebb kockázatú értékpapíroknak.

RÉSZVÉNYEKRŐL A részvény a piacgazdaság alapvető mozgatórugója, a befektetések, értékpapírok világának és az értéktőzsdék legfontosabb szereplője. A nagyobb tőkét összegyűjtő vállalatok a világon majdnem mindenütt részvénytársasági formában működnek. Ezek a szervezetek bocsátják ki tulajdonosaik számára, jogviszonyuk igazolásaként a részvényeket. A részvény tehát nem más, mint egy igazolás arról, hogy annak birtokosa (a részvényes) tulajdonos az adott részvénytársaságban. A részvények -tulajdonosi jogviszony következtében- különböző jogokat biztosítanak birtokosaik számára, melyek közé a döntéshozatalban való részvétel joga (a szavazati jog), és az osztalékra való jogosultság tartozik. Természetesen egy részvény megvásárlása kötelezettséget is jelent a részvényes számára. Ez a kötelezettség azonban a vásárlás pillanatában áll csak fenn, hiszen ez mindössze a részvény értékének megfizetését jelenti A tulajdonossá válás egyszerűbben kifejezve tehát a részvénytársaság sorsában való részesedést jelenti, hiszen ha a társaságnak kedvező eredményei keletkeznek, abból a tulajdonos éppen úgy részesül, mint ahogy a rossz eredményekből eredő károkból (az árfolyam változásán keresztül). A szavazati jogait a részvényes kizárólag a társaság közgyűlésein gyakorolhatja, melyeken az egyes részvényesek a birtokukban lévő értékpapírok számával arányosan bírnak szavazati erővel. A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a szavazati jogokat több mint 50%-ban képviselő részvényes jelen van. Ellenkező esetben a közgyűlést berekesztik, majd új időpontra (akár fél-egy órával későbbre) ismételten összehívják. A másodjára összehívott közgyűlés a jelenlévő részvényesek által képviselt szavazatmennyiségtől függetlenül határozatképes. Közgyűlést normál gazdálkodási tevékenység mellett évente egyszer, a naptári évet megelőző gazdasági év 55

eredményeiről szóló elszámolás ismertetésére szerveznek. Itt határoznak a keletkezett nyereség felosztásáról is (mármint, ha keletkezett), vagyis a tulajdonosok döntenek arról, hogy a társaság eredményének mekkora hányadát kívánják osztalékként megkapni (osztalékfizetési hányad) és, hogy mekkora hányada felett rendelkezhet a vállalat. Ez utóbbi természetesen növeli a vállalat és ezáltal közvetve a részvények értékét is. A részvény befektetésnek tehát kétféle hozamát ismerjük: az osztalékot és az árfolyamnyereséget. A részvényeknek több, általában négy alaptípusát különböztetjük meg.

1. Törzsrészvény A törzsrészvény, amellyel a tőzsdei forgalom legnagyobb részét bonyolítják, a fent említett jogokat képviselik tulajdonosaik számára. 2. Elsőbbségi részvény Az elsőbbségi részvények tulajdonsága az, hogy a vállalat összes többi részvényeivel szemben

valamely

tekintetben

elsőbbséget

élvez.

Ennek

egyik

példája

az

osztalékelsőbbségi részvény, amely tulajdonosának alacsonyabb nyereség esetén is vagy egyéb esetben, nagyobb arányban kaphat osztalékot. Ezen elsőbbségért azonban a tulajdonos más jogait csökkentik, oly módon, hogy például osztalékelsőbbség esetén a részvény tulajdonosa a közgyűlésen nem rendelkezik szavazati joggal. Szintén elsőbbségi részvény az úgynevezett "aranyrészvény" is, amely a tulajdonosának nem a befizetett tőke, hanem annál jóval nagyobb arányban ad szavazati hányadot (tehát szavazatelsőbbségi részvény). Ez általában 25, vagy 51%-ot jelent, amellyel a tulajdonos bizonyos döntéseket meg tud vétózni. 3. Kamatozó részvény A kamatozó részvények olyan, különleges részvények, amelyek az osztalékfizetésen felül, előre meghatározott mértékű kamatot is fizetnek. Ez a kamat akkor is jár a részvény tulajdonosának, ha a részvénytársaság osztalékot nem fizet.

56

4. Dolgozói részvény A részvénytársaság dönthet úgy, hogy működését elősegítendő saját alkalmazottai számára dolgozói részvényeket bocsát ki. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a vállalat eredménye nagymértékben függ a munkatársak teljesítményétől is, vagyis a munkatárs tulajdonosként saját munkája függvényében, osztalék és/vagy árfolyamnyereség formájában

többletjövedelmet

remélhet.

Ezek

a

részvények

azonban

forgalomképességükben korlátozottak, többnyire csak bizonyos határidő elteltével, vagy csak zárt körben értékesíthetőek. Az eszközalapok között az UNIQA Biztosító Zrt kínál regionális részvényalapokat amelyek az adott országcsoportok részvényei szerepelnek, speciális befektetési lehetőségeket

kínáló

eszközalapokat,

valamint

befektetési

stratégiát

kínáló

eszközalapokat. Nem csak forint alapú hanem euró alapú eszközalapok is az ügyfelek rendelkezésére állnak. Többféle különböző kockázatú és várható megtérülésű eszközalap létezik, melyek közül az ügyfél kiválaszthatja a saját befektetési preferenciájának leginkább megfelelő eszközalapot. A magasabb bárható hasznot csak nagyobb vállalt árfolyam kockázattal érhető el. A teljesség igénye nélkül szeretnék bemutatni egy-két alapot amelyek a társaság vezető eszközalapjai.

-

Biztonság eszközalap Olyan befektetési alapok képzik, amelyek a Magyar Állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fektetnek. Az eszközalap stratégiája szerint 70 százalékban egy évnél hosszabb, illetve 30 százalékban egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű állampapírokba fektető befektetési alapokat tartalmaz. Az eszközalapot mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánljuk, akik befektetéseiket a lehető legnagyobb biztonságban akarják tudni. Az állampapír-befektetések minden időben a legbiztonságosabb befektetési 57

formának számítanak, mivel az állam a lejáratkori visszafizetésért garanciát vállal. Piacuk jól szabályozott, így szükség esetén könnyen és gyorsan tehetők pénzzé. Az állampapír-befektetések folyamatos kifizetéseket biztosítanak azáltal, hogy meghatározott időközönként kamatot fizetnek a kötvénytulajdonosoknak. A kamat mértéke általában előre meghatározott. A kötvény piaci árfolyama pedig az aktuális, adott futamidőre elvárt hozam függvényében változik. Ha az elvárt hozam növekszik (például nő a piaci bizonytalanság, az infláció gyorsul, az MNB kamatot emel), akkor a kötvények árfolyama csökken, azaz értékük kevesebb lesz, míg ellenkező esetben, csökkenő hozamok mellett az árfolyamuk nő. Az állampapírok így csökkenő kamatok mellett nyújthatnak kedvező megtérülést. Magyarországon a gazdasági konvergencia miatt hosszabb távon mindenképpen a kamatszint csökkenésével lehet számolni. A maastrichti kritériumrendszer szerint nemcsak a költségvetés hiányának kell meghatározott keretek között maradnia, de az infláció és a hosszú hozamok szintje is csak mérsékelten térhet el a tagállamok átlagától. A közös fizetőeszközt használó országok irányadó kamatánál a hazai alapkamat jóval magasabb, így az előreláthatólag a csatlakozásig még jelentősen csökkeni fog.

-

Ingatlan eszközalap Az Ingatlan eszközalap befektetéseit olyan befektetési alapok képzik, amelyek portfolióiban mindenekelőtt magyarországi ipari, logisztikai, kereskedelmi és szolgáltató ingatlanok vannak. Az eszközalapot mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánljuk, akik kevéssé ingadozó hozamú befektetési lehetőséget keresnek. Az elmúlt években látványos fejlődést produkált az ingatlanszektor Kelet-Közép-Európában. A régió legfőbb piacain - Budapesten, Pozsonyban, Bukarestben, Moszkvában, Prágában, Szófiában és Varsóban összesítve több mint a kétszeresére nőtt a teljes modern irodaállomány az elmúlt években, és a kereslet még ennél is nagyobb ütemben nőtt. A régió trendjét követve, a magyar ingatlanpiac is határozott fellendülésen ment keresztül az 58

elmúlt években. Ez egyrészt a kormányzat lakásvásárlást támogató politikájának volt köszönhető, másrészt a modern, igényes és jól felszerelt irodaházak iránti kereslet határozott növekedésének. Az eszközalap mögött álló befektetési alapjellemzően olyan ingatlanbefektetéseket tartalmaz, melyeknek hasznosítása hosszú távon is biztosított, ami azt jelenti, hogy a befektetési alap vagyonát olyan ingatlanok képzik, amelyek hosszabb időszakra bérbe adhatók. A hosszú távú bérleti szerződések általában az időszakos, esetlegesen kedvezőtlen ingatlanpiaci árfolyamváltozások ellen is bizonyos mértékben védelmet nyújthatnak. Hosszútávon az ingatlanbefektetésekkel az állampapírok hozamát meghaladó teljesítmény érhető el, míg az ilyen befektetések kockázata viszonylag alacsony.

-

Alternatív energia részvényalap Az Alternatív energia részvény eszközalap befektetéseit olyan befektetési alapok képzik, amelyek régióktól függetlenül, globálisan fektetnek az alternatív energiához kapcsolódó területeken működő vállalatok részvényeibe. Az eszközalapot mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánljuk, akik a vállalt magasabb árfolyamkockázatért cserébe hosszabb távon magasabb várható hozamot kívánnak elérni. Az energiaszektorban jelentős változások szemtanúi lehetünk nap, mint nap: a kőolaj és a gáz ára drámaian növekszik, a különböző

energiaforrások

ára

erősen

ingadozik,

a

lakosság

egyre

környezettudatosabbá válik, a Kiotói Egyezmény alakulása, a bizonytalanság a kőolaj-ellátásban növekszik, amit többek között a közel-keleti konfliktus is erősít. Mindezen hatások az energiaszektor korábban nem tapasztalt mértékű átalakuláshoz vezetnek. A megújuló energiaforrások, valamint a hatékonyabb, környezetkímélőbb és megbízhatóbb energiaellátás tehát jelentős szerepet fognak játszani a jövőben. A kormányok számára is mindenekelőtt a környezetbarátabb és megbízhatóbb energiaellátási megoldások fontosak. Már ma is számos ország biztosít különböző támogatásokat és adókedvezményeket az alternatív energiaszektorban működő cégek számára, hogy azok később használható és hatékony megoldásokkal tudják segíteni az energiaellátást.

59

-

Ázsiai részvény alap Az Ázsiai részvény eszközalap befektetéseit olyan befektetési alapok képzik, amelyek a délkelet-ázsiai piacokon működő vállalatok részvényeibe fektetnek. Az eszközalapot mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánljuk, akik a vállalt magasabb árfolyamkockázatért cserébe hosszabb távon magasabb várható hozamot kívánnak elérni. A délkelet-ázsiai régió jóval többet jelent Kínánál és Indiánál. A két hihetetlenül nagy népességű ország mellett még számos kisebb, de vonzó növekedési potenciállal rendelkező fejlődő és fejlett gazdaság is található. A világon az egyik legmegbízhatóbb autóipari, elektronikai és gépészeti termékei például a délkelet-ázsiai régió legfejlettebb gazdaságából, Japánból származnak. A legfrissebb adatok szerint Japán bruttó hazai terméke nominálisan a legnagyobb az Egyesült Államok után. Japán hatalmas ipari kapacitásokkal rendelkezik, világelső a tudományos, a technológiai, a gépészeti és az orvostudományi területeken. A fejlődő államok közül a világ egyik legismertebb sikergazdaságává Dél-Korea lett. Három évtized alatt az ország gazdasága a szegényebb afrikai országokéhoz hasonló színvonalról mára már a fejlett piacokéhoz hasonló fejlettségi szintet ért el. Az ország erősen exportorientált, legismertebb exporttermékei az elektronikai eszközök, gépek és berendezések. A jelentős növekedési potenciállal bíró ázsiai országok közül Kína már ma is a vásárlóerő paritáson mért megtermelt nemzeti össztermék alapján az Egyesült Államok után a világ legnagyobb gazdasága. Gazdaságának növekedése is egyedülálló, az elmúlt időszakban mért adatok alapján a kétszámjegyű növekedés sem volt ritka.

-

B-RICH részvény eszközalap A B-RICH részvény eszközalap befektetéseit olyan befektetési alapok képzik, amelyek a négy legnagyobb fejlődő piacon (Brazília, Oroszország, India, Kína) működő vállalatok részvényeibe fektetnek. Az eszközalapot mindenekelőtt 60

azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánljuk, akik a vállalt magasabb árfolyamkockázatért cserébe hosszabb távon magasabb várható hozamot kívánnak elérni. A B-RICH kifejezés egy olyan egyedülálló befektetési stratégiát takar, amellyel lehetőség nyílik a legnagyobb, legjelentősebb és legerősebb fejlődő piacok gazdaságának növekedési lehetőségeit kihasználni. A stratégia további előnye, hogy a befektetéseket nem csupán egy régióra összpontosítja, hanem a világ négy felén megosztva helyezi el, így az egyes piacok kockázatát jelentősen csökkenti. A négy gazdaság nem más, mint a délamerikai kontinens egyik legnagyobb országa, a föld nyersanyag-ellátója, Brazília, a világ legnagyobb népességű ázsiai államai, India és Kína, valamint a hatalmas energiatartalékokkal rendelkező Oroszország. Egyes elemzések szerint ezek a gazdaságok lesznek 2050-re a világgazdaság legfőbb meghatározói. Brazília a világ legnagyobb vasérctartalékaival rendelkezik, világelső a narancslé és a szójabab termesztésében is. A dél-amerikai ország azonban nemcsak a nyersanyag-kitermelésben és a mezőgazdasági termelésben nyújt kiemelkedő teljesítményt, hanem az innovatív alternatív energiatermelésben is az elsők között van. Kína a különösen versenyképes munkaerőpiaca miatt lett a világ legnagyobb gyártóközpontja. Korábban a gazdaságot az export vezérelte, napjainkban azonban a gazdasági növekedés egyre inkább a belső fogyasztásra támaszkodik, vagyis a belső gazdasági folyamatok egyre kevésbé függenek a világ másik felén zajló eseményektől. A volt Szovjetunió több tagállama is, de mindenekelőtt Oroszország jelentős kőolaj- és földgáztartalékokkal rendelkezik. A világgazdaság nyersanyag- és energiaszükséglete nyilvánvalóan egyre növekszik, így egy olyan térség, amely jelentős tartalékokkal rendelkezik, igen kedvező kilátásokkal bír.

-

Indiai részvény eszközalap Az Indiai részvény eszközalap befektetéseit olyan befektetési alapok képzik, amelyek Indiában működő vállalatok részvényeibe fektetnek. Az eszközalapot mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánljuk, akik a vállalt magasabb árfolyamkockázatért cserébe hosszabb távon magasabb várható hozamot kívánnak elérni. India a világ második legnépesebb országa. Gazdasági 61

szerkezete a kilencvenes években átalakuláson ment keresztül, amit a GDP jelentős bővülése kísért. A gazdasági növekedésben jelentős szerepet játszanak a tekintélyes mértékű működő tőke-befektetések. A legvonzóbb tényezők a külföldi befektetők számára a hatalmas piac, valamint az olcsó, kimagaslóan képzett és kreatív munkaerő. A gazdaság bővülésének másik fontos tényezője az export hatalmas léptékű növekedése. Az indiai gazdaság növekedése akár megelőzheti a kínai gazdaság ütemét is, ha javul az infrastruktúra, és a kormány hozzákezd a szükséges reformok megvalósításához. Elsősorban az infrastruktúra fejlesztése szükséges, mert a megfelelő út-, vasút-és kikötői hálózat hiánya, az akadozó energiaellátás gátja a további fejlődésnek. Az infrastrukturális beruházások növekedésével az indiai lakosság életszínvonala jelentősen javulhat, ami a belső fogyasztás élénkülésével tovább stimulálhatja a gazdasági növekedést. Befektetői szempontból az ázsiai ország megítélése folyamatosan pozitív, hosszabb távon sem számítanak az elemzők a növekedés jelentős visszaesésére. Mindazonáltal, Indiának is komoly kihívásokkal kell szembenézni, ha a fejlődését fenn akarja tartani – jelenleg úgy tűnik a gazdaságpolitika képes lesz megtartani a megkezdett növekedési pályát.

-

Kelet-Európai eszközalap A Kelet-európai részvény eszközalap befektetéseit olyan befektetési alapok képzik, amelyek a kelet-európai régióban működő vállalatok részvényeibe fektetnek. Az eszközalapot mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánljuk, akik a vállalt magasabb árfolyamkockázatért cserébe hosszabb távon magasabb várható hozamot kívánnak elérni. Kelet-Európa igen sok lehetőséget rejt, a régiót alkotó gazdaságok színes képet festenek, azonban közös bennük, hogy mindegyikük további jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. A kelet-európai régió alatt mindenekelőtt Oroszország, Törökország és az egykori keleti blokk gazdaságait értjük. Befektetési szempontból elsősorban azok az országok érdekesek, amelyek gazdasága megkezdte a felzárkózást a fejlett gazdaságokhoz,

így

a

várhatóan

magas

növekedési

ütem

kimagasló

részvénypiaci hozamokkal párosulhat. Az Európai Unióhoz csatlakozott és a 62

jövőben csatlakozó országok gazdaságai nagymértékű fejlődésen mentek, illetve mennek keresztül napjainkban. Ezek az országok az infrastruktúra fejlesztése, az életszínvonal emelkedése, a belső fogyasztás erősödése és az egyre versenyképesebb exporttermékek miatt vonzó befektetési célpontok. A volt Szovjetunió több tagállama is, de mindenekelőtt Oroszország jelentős kőolaj- és földgáztartalékokkal

rendelkezik.

A

világgazdaság

nyersanyag-

és

energiaszükséglete nyilvánvalóan egyre növekszik, így egy olyan térség, amely jelentős tartalékokkal rendelkezik, igen kedvező kilátásokkal bír.

63

NYILATKOZAT

Alulírott Takács Balázs büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2011. május 21.

Takács Balázs s.k. hallgató aláírása s.k.

64

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP

Hallgató neve: Takácsa Balázs Születési hely, év: Csorna, 1983.07.22 NEPTUN kód: BMNSY8 Szak: Pénzügy és számvitel

Szakirány: Pénzügy

Konzulens neve: Lambertné Katona Mónika

Beosztása: egyetemi adjunktus

A záró dolgozat címe: Unit linked biztosítások, mint megtakarítások az UNIQABiztosító Zrt. tekintetében

Tanszéki konzultációk igazolása

Konzultáció időpontja

Konzultáció témája

2011. április 15.

A témavázlat alapján a dolgozat tartalmi elemeinek rögzítése

2011. május 4.

A dolgozat 1-2. fejezetének tartalmi egyeztetése, irodalmi hivatkozások pontosítása

2011. május 11.

A nyers dolgozat ábráinak és táblázatainak javítása

2011. május

A dolgozat formai javítása

Tanszéki konzulens aláírása

65

18.

A záró dolgozat benyújtható!

Zalaegerszeg, 2011. május 18.

….…………………………..... Tanszéki konzulens aláírása

aláírás

66