A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

0

BGF-GKZ

AZ INTERNETES KERESKEDELEM TÖRTÉNELME, JELENTŐSÉGE ÉS FEJLŐDÉSE

Zsupanekné dr. Palányi Ildikó

Varga Diána

egyetemi adjunktus

kereskedelmi szakmenedzser szakos hallgató 2011.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés ................................................................................................. 2 2. Az internetes kereskedelem bemutatása ......................................................... 4 2.1. Az internetes kereskedelem kialakulásának előzményei .................................. 4 2.2. Fejlődése ........................................................................................................... 5 2.3. Az elektronikus kereskedelem meghatározása.................................................. 6 2.3.1. Fogalma ...................................................................................................... 6 2.3.2. A rendszer felépítése, működése ................................................................ 7 2.3.3. Megrendelés, fizetés, szállítás .................................................................... 8 2.3.4. Fizetési lehetőségek ................................................................................... 8 2.4. Megjelenési formái............................................................................................ 9 2.4.1. Business – to – Business ............................................................................ 9 2.4.2. Business – to – Consumer ........................................................................ 11 2.4.3. Business – to – Administration ................................................................ 13 2.4.4. Consumer – to – Administration .............................................................. 13 2.4.5. Consumer – to – Consumer ...................................................................... 13 2.4.6. Administration – to – Administration ...................................................... 14 2.4.7. Business – to – Employee ........................................................................ 14 2.5. Jogszabályok, rendeletek ................................................................................ 14 2.5.1. Jogszabályok ............................................................................................ 15 2.5.2. Rendeletek, engedélyek ........................................................................... 15 2.6. Előnyei, hátrányai ........................................................................................... 16 2.6.1.Előnyök ..................................................................................................... 17 2.6.2. Hátrányok ................................................................................................. 17 3. A 4 P alkalmazása az internetes kereskedelemben ......................................... 18 3.1. Információáramlás az e-kereskedelemben ...................................................... 18 3.2. Értékesítési funkciók az elektronikus kereskedelemben ................................. 19 4. A Bon-Prix web áruház bemutatása ............................................................ 20 4. 1. Az áruház bemutatása .................................................................................... 20 4.1.1. Vásárlási feltételek ................................................................................... 20 4.1.2. Rendelés ................................................................................................... 21 4.2. A honlap bemutatása ....................................................................................... 23 5. Szekunder-kutatás: Magyarországi elterjedés ............................................... 24 5.1. Gemius kutatás ................................................................................................ 24 5.2. NRC Piackutató Kft. Kutatásai ....................................................................... 24 6. Piackutatás .............................................................................................. 26 6.1. Kutatási terv .................................................................................................... 27 6.2. Kérdőív ............................................................................................................ 27 6.3. Kutatási jelentés .............................................................................................. 28 7. Következtetések ....................................................................................... 47 8. Összefoglaló ........................................................................................... 48 9. Felhasznált irodalom ................................................................................ 50 9. 1. Könyvek, cikkek ............................................................................................ 50 9.2. Internetes oldalak ............................................................................................ 50 10. Mellékletek ........................................................................................... 52

2

1. Bevezetés Napjainkban a világháló, az Internet egyre nagyobb szerepet tölt be az emberek életében. A technológia gyors fejlődése következtében a háló is villám gyorsan fejlődik. Használhatjuk hírek, információk figyelésére, játékra, szórakozásra, e-mailezésre, termékvásárlásra, emellett még rengeteg más feladatra is. Kereshetünk akármilyen terméket, s a net segítségével másodpercek alatt minden információt meg tudunk róla találni. Egy mai vállalat gazdasági működése elképzelhetetlen Internet-használat nélkül. Ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a piacon, fontos a kutatás, a fejlesztés. Az Internet segítségével megváltoznak az üzleti kapcsolatok, a vállalatok szervezetei, a piackutatás és a marketing is. A hagyományos kereskedelemben a kisvállalkozások nagy hátrányba kerülnek a nagyobbakkal szemben, azonban az Internet a kisvállalkozások számára is megadja annak a lehetőségét, hogy felvegyék a versenyt a többiekkel. Az, hogy a hagyományos kereskedelem mekkora része helyeződik át az internetes üzletelésre függ a potenciális vásárlók számától, korától (a fiatalabbak szívesebben vásárolnak a net-en), az Internet használati ismeretektől, a fogyasztók bevételeitől, a vásárlásra szánt időtől és a piac méretétől is. Az internetes vásárlás az idő függvényében nagymértékben növekszik, és ez a trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog. Sőt, egyes megállapítások azt várják, hogy az internetes kereskedelem a világ leggyorsabban növekvő üzletága lehet. Tehát a kérdés valójában nem az, hogy vajon széles körben elterjed-e ez kereskedelmi forma, hanem az, hogy milyen sebességgel terjed. Manapság főleg a fiatalok inkább az interneten keresztül vásárolnak meg termékeket, hiszen rengeteg előnye van az online vásárlásnak. Vannak olyan termékek, amiket nem lehet hagyományos kereskedelmi formában megvásárolni, illetve nem olyan olcsón, mint amennyit egy fiatal tudna rá áldozni. Témaválasztásom tehát nagyon aktuális manapság, mivel sorra jelennek meg a világhálón online kereskedelemmel foglakozó cégek.

3 Kutatásomat

szakirodalmak

-

folyóiratok,

tudományos

dolgozatok,

publikációk – feldolgozásával kezdtem. Szakdolgozatom részeként egy saját piackutatást is végeztem, melyben az internetezési szokásokat és az azon keresztüli vásárlásokat mértem fel és vontam le következtetéseket az internetes kereskedelem helyzetét illetően. Piackutatásom alanyaiként főiskolásokkal és gimnazistákkal töltöttem ki a kérdőíveimet.

4

2. Az internetes kereskedelem bemutatása Ebben a részben bemutatom, hogy milyen előzményei voltak az internetes kereskedelem kialakulásának, hogyan fejlődik, pontosan mit is jelent az internetes kereskedelem, milyen megjelenési formái vannak, melyek az előnyei, illetve hátrányai és milyen jogszabályok, rendeletek vonatkoznak rá Magyarországon.

2.1. Az internetes kereskedelem kialakulásának előzményei A XX. század egyik legkiemelkedőbb eseménye a

számítógépek

megjelenése volt. A számítástechnika rohamos fejlődése a számítógépek alkalmazásának széleskörű elterjedését jelentette az elmúlt évtizedekben, amely mind a gazdasági, mind a társadalmi élet minden részén nagy változást okozott. Mára az elektronikus számítógépek nélkülözhetetlen eszközévé váltak az emberiség számára. Kezdetben még egymástól függetlenül, önállóan működtek a számítógépek. Majd ezek egymáshoz való csatlakoztatása után új szakaszba lépett az informatika. Az azonos területen lévő számítógépek csatlakoztatását az ún. helyi hálózatok (Local-Area Network) kialakulása, a földrajzilag távolabbi helyeken, különböző városokban vagy földrészeken elhelyezkedő számítógépek csatlakoztatását az ún. távolsági hálózatok (Wide-Area Network) megjelenése követte. E folyamat során kibontakozott a különböző szervezetek által működtetett világméretű hálózat, az Internet. Az Internet fejlődése napjainkban is széles sebességgel fejlődik, emberek milliói cserélnek információt egymással, áthidalva a földrajzi távolságokat, legyőzve a társadalmi és kulturális különbségeket. A vállalatok gyorsan felismerték, hogy mint sok minden másban, az internetben is üzleti lehetőségek rejlenek. Az 1990-es évek közepétől fogva egyre nagyobb számban alakultak ki online üzleti kereskedelemmel foglalkozó ún. „dotcom” cégek. Ezek alkották az elektronikus kereskedelem első generációját,

5 de a gyors sikerek és a rövid idő alatt jelentős piaci részesedések ellenére csak kevés vállalkozás könyvelhetett el pozitív eredményt. A 2000-es évben ezen „dotcom” cégek tőzsdei árfolyamai mélyrepülésbe kezdtek, és így az elektronikus kereskedelem fejlődése megtorpant, lelassult. A 2002-2003-as év az internetes kereskedelem konszolidációjának az időszaka. Ekkortájt az életképes vállalkozások megmaradtak, a kevésbé életképesek pedig becsődöltek, vagy bekebeleztél őket az erősebbek. Azok a cégek tudtak csak fennmaradni,

amelyek

valamilyen

értéket

fel

tudtak

mutatni,

marketingkoncepciójukat szem előtt tartva, és így hosszú távon profitot tudtak a saját maguk számára realizálni. A 2004-2005-ös időszak a fellendülés évei voltak. Ezután ez a fellendülés folytatódott, sőt évről évre egyre nagyobb forgalmat tudnak realizálni az online kereskedelemmel foglalkozó cégek.

2.2. Fejlődése Az internetes kereskedelem fejlődését több tényező határozza meg. Meghatározza egyrészt az infrastrukturális ellátottság: a számítógépek, a telefax, az elektronikus adatcsere és az internetkapcsolat mind-mind nélkülözhetetlen részei az elektronikus üzletvitel elterjedésének. Ha a vállaltok felismerik az Internetben és az e-kereskedelemben lévő lehetőségeket, akkor ez a fejlődés előre felbecsülhetetlen lehet. A fejlődés másik oldala az internetes aukciókon való megjelenés, ahol a termékek a bolti árnál, akár magasabb áron is eladhatók. Ha a kiskereskedőknek nincs idejük vagy anyagi lehetőségük saját rendszert kiépíteni, akkor érdemes egy ismert felülethez csatlakozni, így minden előnyét élvezhetik.

A

webáruházak

így számos kereskedő kínálatát foglalják össze. A fejlődés harmadik összetevője a fizetés módja. Mivel még mindig csak a vevők csekély része egyenlíti ki az ellenértéket elektronikusan, ennek oka a

6 bizalmatlanság. Még mindig a postai utánvétel a leggyakoribb mód. Ha a vevők áttérnek a bankkártyás fizetésre leegyszerűsítenék a rendelést.

2.3. Az elektronikus kereskedelem meghatározása 1 Ebben a fejezetben ismertetem az elektronikus kereskedelem fogalmát, bemutatom a rendszer felépítését, működését, emellett bemutatom, hogyan történik a megrendelés, a fizetés és a szállítás, illetve milyen fizetési feltételek vannak.

2.3.1. Fogalma Az elektronikus kereskedelem (e-commerce) fogalma gyakran keveredik a magyar szóhasználatban az e-business fogalmával. Az e-business része az e-commerce (e-kereskedelem), az online marketing, az értékesítés, a logisztika, a vevőtájékoztatás, és minden, ami kapcsolatba hozható a világhálóval és az azon keresztüli pénzszerzéssel. Az e-business egy sor olyan tevékenységet jelöl, amely digitalizált kommunikáció segítségével megy végbe. Tehát az elektronikus úton történő eladás és vétel mellett a vevők részére nyújtott szolgáltatásokat és az üzleti partnerekkel történő együttműködést is jelenti. Az e-kereskedelem olyan üzleti tevékenység elektronikus lebonyolítását jelenti, ami szövegek, képek és hangok elektronikus feldolgozásán és átvételén alapul. Számos más tevékenységet is magába foglal az e-kereskedelem, mint például áruk és szolgáltatások elektronikus forgalmazását, elektronikus fuvarlevelek kiállítását, elektronikus pénzátutalást, elektronikus értékpapír kereskedelmet és ügyfélszolgálati kereskedelmet is. 1

http://elib.kkf.hu/edip/D_9119.pdf Letöltve: 2011. február 5.

7 Az e-business akkor lesz sikeres, ha a vevői, beszállítói és partneri kapcsolatok hálózata folyamatosan fejlődik. A vállalati stratégiájukat folyton fejleszteniük, javítaniuk kell. Jogi szempontból nézve elektronikus kereskedelemnek nevezzük a távollévők között, elektronikus eszközök által tett olyan jogilag releváns cselekményeket, amelyek egyedileg meghatározható jogalanyok között polgári jogi jellegű jogviszonyt hoznak létre, feltéve, hogy a jogszabály az elektronikus kereskedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását nem zárja ki. 2 A 2001.évi CVIII. Tv. 2. § a., pontja adja meg az elektronikus kereskedelem definícióját. E szerint: „Olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja az áruk, illetőleg a szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele.” 3

2.3.2. A rendszer felépítése, működése 4 Az elektromos kereskedelmi rendszer 3 fő részből áll:  Elektronikus áruház  Elektronikus bank  Elektronikus pénztárca, ill. egyéb fizetési formák Elektronikus bank

Elektronikus áruház

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus pénztárca, egyéb eszközök

1. ábra: Az elektronikus kereskedelem részei Forrás: http://www.logsped.hu/ekereskedelem.htm 2

Felhasználva: Kondricz-Tímár: Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései (2000) című könyvét. http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100108.TV) alapján Letöltve: 2011. március 2. 4 http://www.logspeed.hu/ekereskedelem.htm alapján Letöltve: 2011. március 2. 3

8

2.3.3. Megrendelés, fizetés, szállítás Nézzük, hogyan történik a vásárlás az internetes kereskedelemben! A vevő egy virtuális kosárba teszi a kiválasztott árukat, majd megrendeli azokat a kiválasztott fizetési feltételeknek megfelelően. A szerver „értesíti” a kereskedőt, aki intézkedik arról, hogy a megrendelt áru eljusson a vevőhöz. A 2. ábrán ezt a folyamatot mutatom be:

Szállítás

Futárszol gálat

Posta

Vevő

Áru

Fizetés

Virtuális kosár

Kereskedő

Szerver

Bank

Megrendelés

2. ábra: A megrendelés, a fizetés és a szállítás összefüggése Forrás: http://www.logsped.hu/ekereskedelem.htm

2.3.4. Fizetési lehetőségek Magyarországon a legelterjedtebb fizetési forma az utánvétel. Ezt követi a bankkártya, majd a készpénzes és az átutalásos mód. Ezt a 4 fizetési módot szemlélteti a 3. ábra.

9

Utánvétes

Bankkártyás

Az áru kifizetésének módja

Átutalásos

Készpénzes

3. ábra: Az áru kifizetésének módjai Forrás: http://www.logsped.hu/ekereskedelem.htm

2.4. Megjelenési formái Az elektronikus kereskedelem (e-commerce) több területre osztható. Megjelenik a cégek egymás közti üzletkötései során (Business – to – Business), a fogyasztók között (Consumer – to – Consumer), a vállalkozások és a fogyasztók között (Business – to – Consumer),a cégek és a közigazgatási szervek között (Business – to – Administration), a fogyasztók és a közigazgatási szervek között (Consumer – to – Administration), illetve a közigazgatási szervek egymás közötti üzletelése (Administration – to – Administration) közben. Ide tartozhat még a cégek és az alkalmazottak közötti ( Business – to – Employee) online kapcsolat is.

2.4.1. Business – to – Business A Busines – to – Business (B2B) a vállalatok között alakul ki. Ebben az esetben ugyanaz a fél lehet ajánlattevő és elfogadó is. E kapcsolat színtere a világháló, vagyis az üzletfelek közötti együttműködést extranet hálózatok teszik lehetővé. Általában Value-Added-Network (VAN) szolgáltatásokat építenek beaz

10 üzleti információk cseréjére. Korábban erre az EDI-t (Electronic Data Exchange9-t használták, de az Internet elterjedésére új technológiák, a WEB/EDI rendszerek jelentek meg, mivel ezek már nem igényelnek speciális hálózatot, a korábbi EDI rendszerek ugyanis kétoldalú kapcsolatokon alapultak Ezek a rendszerek gazdaságosabbak is, így a kisvállalkozások számára is elérhetővé válik. Általában nem csak adás-vétel folyik itt, hanem például nyomon követhető a szállítások

teljesítése

is

a

vállalati

rendszerek

összekapcsolásával.

Az

információszerzés, a megrendelés és a teljesítés is, vagyis az egész üzlet az Interneten valósul meg. A beszerzés, a raktározás és a logisztika elektronikussá tétele költségcsökkenést eredményez és meggyorsítja az üzletkötést is. A B2B forgalom teszi ki az e-kereskedelem legnagyobb részét, körülbelül kétharmadát. A B2B alkalmazásakor a már meglévő üzleti kapcsolatok gyorsabb, költségkímélőbb, hatékonyabb megoldása a cél. Ez a megoldás általában a beszállítói lánc kezelését vagy a partnerekkel való kapcsolattartást alakítja át. Kiemelt fontosságú szerepet kap a biztonság kérdése a nagy értékű pénzmozgások, a tervek és a technológiai utasítások védelme. Gyakran ez a külvilág kizárásával működik. Mind a szállító, mind az ügyfél részére számos lehetőséget rejt magába a B2B. A szállító lehetőségei: az új üzleti lehetőségek, a beszállítói lánc lerövidülése, a javulón versenyképesség, a tömeges testre szabás, a globális jelenlét és a lényeges költségmegtakarítások. Az ügyfél lehetőségei: az igények gyors kielégítése, a minőségi szolgáltatás, a globális választék, az új termékek és szolgáltatások, illetve a személyes szolgáltatások és termékek. Gyakran virtuális piactereket hoznak létre a B2B kapcsolatok segítése, ahol a vevők és szolgáltatók megtalálják egymást. A hagyományos e-üzletekkel szemben az elektronikus piactereken a vállalatnak nem kell közvetlen kapcsolatot kiépítenie a többi üzleti partnerrel, csak a piactérrel. A piacterek szolgáltatásai folyamatosan egészülnek ki, új szolgáltatásokkal. Ide tartozik a katalógus közzététele. A tenderek, az aukciók, az áruszállítás, a

11 fórumok, chatek létrehozása, a pénzforgalom, az ajánlatok közvetítése, a banki szolgáltatások és az e-boltok üzemeltetése vagy a dokumentumcsere. Ez a piactér lehet vertikális, azaz iparágfüggetlen, és lehet horizontális, amely az azonos iparágban tevékenykedőket fogja össze. A B2B kapcsolatnak előnyei és hátrányai is vannak egyaránt. Előnyök közé tartozik az ellenőrizhetőség, a forgalomnövekedés, a könnyebb hozzáférés, a gyorsaság, a jobb vevőkapcsolatok és a hatékonyságnövelés, költségcsökkentés. Hátránya, hogy magasak a fenntartási költségek, illetve bonyolult és drága a kiépítése. Az előnyöket és hátrányokat mérlegelve kell eldöntenie egy cégnek, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.

2.4.2. Business – to – Consumer A Business – to – Consumer (B2C) a vállalatok és a fogyasztók között alakul ki. A B2C a leglátványosabb technikákra törekedő terület. Ebben a kereskedelmi formában az ajánlattevővel szemben nagy és változó számú vevői kör áll. Itt a fogyasztó, a lakosság megnyerése a hagyományos kereskedelemhez hasonlóan reklámokkal történik. A kereskedés online áruházakban folyik, ahol a fogyasztók olyan információkhoz jutnak a termékekről, ami segítségével össze lehet hasonlítani őket egymással és az árakat is. Általában a vásárolt áruk kis mennyiségű, illetve elsősorban olyan termékek iránt érdeklődnek, ahol kevésbé fontos az, hogy a fogyasztó megtapinthassa, megvizsgálhassa, megszagolhassa a terméket. A B2C eladások legnagyobb részét könyvek, bútorok, háztartási gépek, utazások, virágok, jegye, ruházati cikkek, ajándékok, hardver és szoftver eszközök és elektronikai cikkek tették ki. Vásárlóként általában egy személy lép fel, és a felek közötti kötődés is elég laza. A B2B és a B2C között lényeges különbség, hogy hiányzik a vevő oldali felhasználói program, vagyis csak böngésző van. A B2C-kereskedelemben a tranzakciókat rövid határidőre kötik, vagyis a könyvelés után azonnal megindul a fizetés és a szállítás. A B2B-kereskedelemhez képest különbség itt, hogy az eladó névtelen vevőkkel, vagyis előre be nem jegyzett cégekkel áll kapcsolatba, akikben nem bízik

12 meg. A vevők is bizalmatlanok az ajánlattevőkkel szemben, mivel adatlopások, illetve más hálózati bűncselekmény alanyai lehetnek. A B2C-kereskedelemnek is vannak előnyei és hátrányai is. Előnyök:  kényelmes, a helyhez kötött vevők is tudnak vásárolni  házhoz szállítják az árut, vagyis nem kell hazacipelni a vevőnek  non-stop nyitva tartás, mivel az Internet a nap 24 órájában működik, így időt takarít meg és saját időbeosztásának megfelelően vásárolhat  a földrajzi határok áthidalhatók, mivel a vevő saját otthonában válogathat a világ bármely pontjáról való kereskedő termékeiből  személyre szabott ajánlatokat kaphat a vevő, és különleges igényeit is kiszolgálják  az eladó új vásárlókat érhet el, elsősorban a fiatalabb generáció a célcsoport, akik tanulásra, illetve a munkájukra használják az Internetet  a vevőknek nem szabnak készletezési korlátokat, vagyis teljes feléjük a kínálat  a

vevők

az

Interneten

keresztül

olcsóbban

vásárolhatnak,

vagyis

költségmegtakarításosabb ez a vásárlási forma  impulzusvásárlások is létrejöhetnek: vagyis ez a mód olyan vásárlásokat válthat ki, amelyek a hagyományos kereskedelemben nem következtek volna be  az eladó gyorsabban követheti a fogyasztói igények változását  kisebb készletezési költség hárul az eladóra  kevesebb alkalmazottat kell alkalmaznia az eladónak Hátrányok:  a vevő nem tudja megvizsgálni az áru fizikai állapotát, nem veheti kézbe, nem tudja megfogni, megtapintani, nem tud személyes kapcsolatba kerülni vele  a vevőre hárul az Internet szolgáltatás díja, a telefondíj és a kiszállítási költség is  a vevő aggódhat, amíg nem kapja meg a megrendelt terméket, hogy azt kapja e, amit rendelt, illetve mikor, milyen állapotba jut el hozzá a termék

13  az eladó elveszíti a személyes kontaktust a vevőkkel

2.4.3. Business – to – Administration A vállalat és a közigazgatási szervek között alakul ki a Business – to – Administration (B2A) kapcsolat. Ez az online kapcsolat elsősorban az adatcserét szolgálja. A B2A is üzletmenet, szolgáltatás, működési közigazgatás jogrendje határozza meg. Ezek a tevékenységek teszik lehetővé az átlátható közbeszerzések bonyolítását, illetve a demokratikus szavazás egyik technikai lehetőségét is. Az online kapcsolat lehetővé tenné a hatóságokkal a hivatali ügyek intézését is, mint például az adóbefizetést, a társadalombiztosítási járulék befizetését, a cégbírósági-és földhivatali bejegyzések intézését és még sok más hivatalos teendőt pár gombnyomás segítségével elintézni. Az állam is megjelenik a világhálón, az Internetet felhasználva gyorsabbá és olcsóbbá teszi a közigazgatást. Könnyebbé válik a pályázatok, jogszabályok megismerése.

2.4.4. Consumer – to – Administration A Consumer – to – Administration (C2A) a fogyasztók és a közigazgatási szervek között alakul ki. Ahhoz, hogy általánossá váljon az online ügyintézés csak megfelelő informatikai háttér és Internet hozzáférés szükséges. Ha ez adott az ember számára, akkor ügyes-bajos dolgainkat otthonról is el tudjuk intézni, anélkül, hogy elhagytuk volna az otthonunkat.

2.4.5. Consumer – to – Consumer A Consumer – to – Consumer (C2C) a fogyasztók egymás közti kapcsolatát jelenti.

14 Az Internet lehetővé tette az emberek számára, hogy saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal megjelenjenek a piacon. Ennek a legjellemzőbb formái az online aukciók és a virtuális elektronikus közösségek.

2.4.6. Administration – to – Administration Az Administration – to – Administration (A2A) az elektronikus közigazgatás meghatározása, amely során az egyes kormányzati intézmények elektronikus úton információt szolgáltatnak egymásnak, vagy cserélnek egymással.

2.4.7. Business – to – Employee A Business – to – Employee (B2E) a vállalat és az alkalmazottak közötti kapcsolatot jelöli. Tulajdonképpen

az

ún.

belső

vevők

kiszolgálására

teremtett

kapcsolatrendszer nem más, mint az intranet. Az intranetet kezelő alkalmazottak nyitottak az internetes megoldások iránt, hiszen munkájukból kifolyólag megszokták már az online kapcsolattartást és információcserét.

2.5. Jogszabályok, rendeletek Az elektronikus kereskedelemben az egymással egyenrangú felek között vagyoni jogviszonyokat szabályozó szerződések vannak, ezért az e-kereskedelem jogviszonyaira a polgári jog szabályai vonatkoznak.

15

2.5.1. Jogszabályok 5 Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről a 2001. évi CVIII. törvény dönt. A magyar jogszabályok szerint az internetes kereskedelem a kiskereskedelmi tevékenységgel esik azonos megítélés alá. Evvel a kereskedelmi formával a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján a Magyarországon létrehozott, illetve (a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi

fióktelepeiről és

kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXIV. törvény értelmében) a képviseletet, fióktelepet alapító külföldi székhelyű vállalkozás foglalkozhat. Az csomagküldő

elektronikus

kereskedelem

tevékenységnek

felel

a hazai

meg.

Ennek

jog szerint értelmében

tulajdonképpen az

internetes

kereskedelemmel foglalkozó társaságra az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989 (IX.7.) KeM rendelet előírásai az irányadóak. Az elektronikus úton kötött szerződések a távollévők között létrejött adásvételi szerződések, minta utáni vételként határozhatók meg.

2.5.2. Rendeletek, engedélyek 6 Az online kereskedelem pontos meghatározása, tartalma és besorolása azért fontos, mert a vállalkozás engedélyében az annak megfelelő TEÁOR számot kell kérni, attól függően, hogy ki, mivel és hogyan akar kereskedni. 2008-tól új TEÁOR kódok érvényesek. A kötelezően alkalmazandó tevékenységi osztályozás az EU tagországok számára a TEÁOR’08. Az e-kereskedelemre 2 db TEÁOR kód és megnevezés vonatkozik: 5

Felhasználva: http://net.jogtar.hu/jr/gen/njegy_doc.cgi;docid=A0100108.TV Letöltve: 2011. március 22. 6 www.shp.hu/.../online-kereskedelem_rendeletek_engedelyek_2008.pdf alapján Letöltve: 2011. március 22.

16  4791 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem Ebbe a szakágazatba tartoznak azok a kiskereskedelmi tevékenységek, ahol a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, áruminta, webes információ vagy egyéb közvetett módon végzi, a megrendelést pedig levélben, telefonon vagy az interneten keresztül végzi.

Ide tartozik:  bármely termék kiskereskedelmi értékesítése csomagküldő szolgálat útján  bármely termék internetes kiskereskedelmi értékesítése  a közvetlen értékesítés televízión, rádión vagy telefonon keresztül  az internetes kiskereskedelmi aukció

Viszont

nem

ebbe

a

szakágazatba

tartoznak

a

gépjárművek,

gépjárműalkatrészek és- tartozékok, illetve a motorkerékpárok, motorkerékpár – alkatrészek és – tartozékok internetes kiskereskedelme.  4799 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem Ebbe a szakágazatba tartozik a közvetlen értékesítés, házaló ügynök útján, illetve árusító automatán keresztül, a fűtőanyag (tüzelőanyag, tűzifa, stb.) közvetlen értékesítése, házhozszállítással, a nem aukciós házi árveréses kiskereskedelmi tevékenység, és a nem bolti bizományosi, ügynöki kiskereskedelmi tevékenység.

2.6. Előnyei, hátrányai 7 A megjelenési formák témakörben már érintettem, hogy a különböző formáknak melyek az előnyei és a hátrányai. Ebben a fejezetben pedig összefoglalóan felsorolom, hogy az e-kereskedelem milyen előnyöket nyújt a hagyományos kereskedelemmel szemben, de a kockázati tényezőket, a hátrányokat is érdemes figyelembe venni.

7

Balogh Zoltán: Az elektronikus kereskedelem térhódítása, logisztikai és pénzügyi vonzatai című cikke alapján: http://www.peetshoft.hu/publikaciok/B2C_cikk.pdf Letöltve: 2011. február 27.

17

2.6.1.Előnyök  a vevőknek és a szállítóknak egyaránt bőséges és olcsó információadási éskeresési lehetőséget ad  kibővíti a piacokat mind az eladók, mind a vevők számára  lehetőséget nyújt a kereskedelmi tranzakciók kényelmes, olcsó és gyors lebonyolítására  új kereskedelmi csatornákat nyit meg  az év minden napján 24 órás nyitva tartása van  csökkenti a kommunikációs költségeket  a digitalizált termékek (szoftverek, rajzok, dokumentumok) nagyon rövid időn belül célba juttathatóak  nagyobb rugalmasságot biztosít a földrajzi elhelyezkedés tekintetében mind a vevőknek, mind a közvetítőknek és a szállítóknak is egyaránt  a kooperációt támogató elektronikus eszközök sokféle együttműködési módot tesznek lehetővé a vevő és a szállító között  csökkenti az információk előállításának, távolságának, feldolgozásának és visszakeresésének a költségeit  gazdagabb kommunikációs lehetőséget tud biztosítani a papír alapú vagy a telefonos kapcsolathoz képest

2.6.2. Hátrányok  a vevők bizalmatlanok az elektronikus úton történő fizetési módokkal szemben  a kommunikációs sávszélesség sok helyen nem elegendő, ezért egyes tranzakciók nagyon lassúak  a rendszer biztonságával lehetnek problémák, nehézségek  nehéz az elektronikus kereskedelmi szoftverek integrálása a korábbi szoftverekkel

18

3. A 4 P alkalmazása az internetes kereskedelemben A marketing elemei is jelentősen megváltoznak az internetes kereskedelem fejlődésével egyidejűleg. A 4P részei: a termék (product), az ár (price), az eloszlás helye (place) és a reklám (promotion) is átalakulnak valamilyen módon. Mivel az Internet a fizikai kapcsolatot szűnteti meg az eladó és a vevő között, ezért az értékesítési rendszeren figyelhető meg a legszembetűnőbb változás, ezért ezt elemzem részletesebben. „Az értékesítési rendszer azoknak a vállalaton kívüli és belüli szervezeteknek az összessége, amelyek biztosítják, hogy a termék eljusson a termelőtől a fogyasztóig.” 8

Az e-kereskedelem során interaktív kapcsolat alakul ki az értékesítési rendszer szereplői között, amelyek hatékonyabb információáramlást okoznak az értékesítési láncban. Ez a hatékony információáramlás egyrészt lehetővé teszi, hogy némely disztribúciós funkciók elszakadjanak azon értékesítési rendszer szereplőitől, akik azokat hagyományosan szokták ellátni, másrészt lehetőséget teremt néhány közvetítő szereplő kiiktatására az értékesítési rendszerből.

3.1. Információáramlás az e-kereskedelemben Az információáramlás meghatározó szerepet tölt be az értékesítési rendszer áramlásai között, mivel a termékáramlástól és a pénzügyi folyamatok zavartalanságától függ.

8

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:zyi2I4iEkaQJ:www.fay.sopron.hu/fay/tanaraink/tetelko zpont/szakmai/marketker/14.tetel.doc+%C3%A9rt%C3%A9kes%C3%ADt%C3%A9si+rendszer&hl= hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESjPo2OqtyMlztQnRnVmR1nj63qmNSWswYYpYBz8RZCPysGEVqaLx0s0y60y4qLbmw4UGZrSkEko7fFe2W81ldm5A93Mi1rnw6Svb dfFHavdbixQgFhq9PRZQ1e038pkFjjWTEa&sig=AHIEtbR7XL616DStriwXVa7dBdX4zlgKLQ alapján Letöltve: 2011. április 2.

19 Mivel az Internet képes interaktívan összekapcsolni az értékesítési rendszer szereplőit, így az értékesítés folyamatának jelentős része automatizált, ezáltal a költségek nagyságrendekkel kisebbek, mint a hagyományos tranzakcióké.

A hagyományos kereskedelemben más csatornán történik a termék bemutatása (tv, rádió, újság, katalógus), az előzetes tárgyalás (telefon) és az üzletkötés (fax, személyes eladás, posta) is. Ellenben az internetes vásárlás alkalmas valamennyi információáramlás tökéletes ellátására, sőt még a pénzügyi folyamatok biztonságos lebonyolítására is. Ez az igazi előnye. Egyedül a fizikai termékek leszállításában nem tud segítséget adni, azonban az információáramlás hatékonysága miatt hozzájárul az árumozgatás felgyorsításához, ebből kifolyólag pedig a teljes logisztikai rendszer automatizálttá válik.

3.2. Értékesítési funkciók az elektronikus kereskedelemben 9 Az értékesítési funkciókat három csoportba sorolhatjuk: tranzakciós, logisztikai és értékesítést elősegítő funkciók. Tranzakciós funkciók: Ezek a funkciók az üzletkötéssel kapcsolatos feladatokat jelentik. Ide tartozik: a kapcsolatteremtés, a marketingkommunikáció, az alkufolyamat, a szerződéskötés és a kockázatvállalás is.

Logisztikai funkciók: A termék fizikai mozgatásához kapcsolódó feladatok összehangolását jelentik ezek a funkciók. Ide sorolandó: a választék kialakítása és kiszállítása, az összeszerelés, a csomagolás, a raktározás és a készletgazdálkodás is.

Értékesítést elősegítő funkciók: Azok a piaci erőviszonyok határozzák meg, hogy melyeket vállalja fel a vevő és melyeket az eladó. Ide tartoznak a pénzügyi kondíciók, az információáramlás és az eladás utáni szolgáltatások.

9

Veres-Szilágyi: A marketing alapjai 2005.

20

4. A Bon-Prix web áruház bemutatása Egy népszerű web áruház segítségével bemutatom az internetes kereskedelem gyakorlati alkalmazását.

4. 1. Az áruház bemutatása 10 A Bon-Prix web áruház a világ egyik legnagyobb vállalatcsoportjának a hamburgi székhelyű Otto Versand csoportnak a része. A Bon-Prix leányvállalatot 1986-ban alapították. Több nagy európai országban működnek közre, mint például Lengyelországban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Angliában, Hollandiában,

Svájcban,

Oroszországban,

Belgiumban,

Csehországban,

Szlovákiában, Észtországban, Görögországban, Horvátországban, Lettországban, Luxemburgban, Ausztriában és Szlovéniában is. A női-, férfi- és gyermekdivat mellett háztartási textiláruk és kiegészítők forgalmazásával foglalkozik.

4.1.1. Vásárlási feltételek 11 A vásárlók katalógusból válogathatnak, a rendeléseket pedig telefonon, interneten, faxon, illetve levélben adhatják le. Lakhelytől függetlenül a Bon-Prix mindenhova eljuttatja katalógusát, és mindenhonnan lehet rendelést leadni. Az árakat forintban adják meg, melyek már tartalmazzák az áfa-t. Vásárláskor a megrendelőnek a vásárlási számát, teljes címét, születési idejét, telefonszámát és e-mail címét kell megadnia a rendelés teljesítése és a hírlevél küldése miatt. A kiszállítás a rendelés beérkezésétől számított 30 napon belül történik, a fizetés utánvéttel történik. A megrendelések teljesítése a rendelés leadásának sorrendjében történik az árukészlet erejéig. Az áruház garantálja a megrendelt áru visszavásárlását, az átvétel napjától számított 14 munkanapon belül.

10

http://www.bonprix.hu/bh/501,céginformációk.htm alapján Letöltve: 2011. április 12.

11

http://www.bonprix.hu/bh/500,vásárlási_feltételek.htm alapján Letöltve: 2011. április 12.

21 A visszaküldött áru ellenértékét a beérkezést követően azonnal, de legkésőbb 30 munkanapon belül visszaküldik. A szavatossági jogot számlával kell igazolni. A vásárlástól számított 2 éven belül érvényesítheti a vevő ezt a jogát, abban az esetben, ha a hiba a teljesítésből adódik. Abban az esetben, ha a szavatossági igényt elfogadta a cég, akkor választhat a vevő a termék kicserélése és kijavítása között, amelynek 15 napon belül meg kell történnie. Ha egyik lehetőséggel sem kíván élni, akkor kérhet árleszállítást, vagy elállhat a szerződéstől abban az estben, ha a vásárlónak kijavításra vagy cserére nincs joga, vagy a Bon-Prix korábbi igényének teljesítését nem tudta teljesíteni. A Bon-Prix a vásárlók személyes adatait a 93-232 £ódz’, ul. Ladova 101 székhelyű Bon-Prix adatbázisban tárolja.

4.1.2. Rendelés Amikor a vevő meg szeretne rendelni a honlapról egy terméket a következőket kell tennie: 1. lépés: Rákattint a kiválasztott termékre, akkor bővebb információkat szerez a terméket illetően. 2. lépés: Kiválasztja a színt és a méretet, majd megadja a mennyiséget és rákattint a „Tedd a kosárba” ikonra. 3. lépés: Ekkor visszamehet a vevő, és tovább nézegetheti a termékeket, és az előbb leírt módon több terméket is kiválaszthat. De ha nem akar mást rendelni, akkor rögtön megnézheti a virtuális kosara tartalmát. Ekkor megjelenik/megjelennek a kiválasztott termék/termékek és a következőket látja a vásárló az oldalon: 

Cikk: kicsi kép a termékről, megnevezés, szín, méret



Cikkszám: ami alapján pontosan beazonosítható a termék



Mennyiség: hány darabot rendelt meg a vevő az adott tremékből



Ár: forintban értendő és tartalmazza már az áfá-t



Érték: amely ugyanaz, mint az ár



Megjelenítés: ahol változtathat a vevő vagy törölhet a kosarából

22 Ez alatt a kicsi táblázat alatt fel van tüntetve az áruérték, a szállítási költség és a fizetendő összeg. Ezután a „Pénztárhoz” ikonra kell kattintani a továbbjutáshoz.

Ha már rendelkezik a vevő loginnévvel és jelszóval, akkor csak az e-mail címét és a jelszavát kell megadnia.

Ha akkor rendel először, akkor ki kell töltenie egy űrlapot.

4. lépés: Ha még nem rendelkezik a vevő loginnévvel, akkor a regisztráció következik. Ebben az esetben legközelebb az e-mail címe és a jelszava megadása után már nem kell újra minden adatát megadnia. A regisztrációhoz a következő adatok megadása szükséges: 

Keresztnév, vezetéknév



Születési dátum



Irányítószám, település, utca, házszám



Vonalas és mobiltelefon



E-mail cím

Ekkor az „Elküld” ikonra kattintva egy új oldalon megjelennek a megrendelő adatai. Itt van az utolsó lehetőség a változtatásra, ha valamit véletlenül tévesen adtunk meg. 5. lépés: Újra az „Elküld” ikonra kattint a vevő. A következő lapon már a rendszer tájékoztatja a vevőt, hogy a rendelést elfogadták, az bekerült a rendszerük adatbázisába. Ezután az e-mail címén a megrendelő visszaigazolást kap pár percen belül a rendelésről. Ebből a leírásból jól látható, hogy a rendelés nem bonyolult, bárki, bármit meg tud rendelni anélkül, hogy elhagyná otthonát. Az pedig, hogy hány nap alatt tudja kipróbálni, megnézni, megszagolni, megtapintani, igénybe venni a megrendelt árut vagy szolgáltatást az csak a futárszolgálaton múlik.

23

4.2. A honlap bemutatása

4. ábra: A web-áruház logója Forrás: http://www.bonprix.hu/bh/home.htm A Bon-Prix internetes áruház honlapja a http://www.bonprix.hu a magyar nyelvű honlap. Ezen kívül még 18 nyelvre válthat a felhasználó. Az oldal jól megfelel a mai trendeknek, jól átlátható, rendezett. Tartalmaz egy mérettáblázatot, amely segítségével mindenki behatárolhatja a saját méretét. A honlap tartalmaz pdf formátumú katalógust is.

24

5. Szekunder-kutatás: Magyarországi elterjedés Szakdolgozatomhoz

kutatást

végeztem, amely szekunder

és

primer

információkból épül fel. Ebben a pontban a szekunder adatokat dolgozom fel. Olyan, már meglévő adatokat szerzek be és dolgozok fel, melyeket országos intézmények és piackutató cégek nyilvános adatbázisaiból gyűjtök ki.

5.1. Gemius kutatás 12 A Gemius jelentéséből kiderül, hogy a magyarok közel fele, 45 %-a vásárolt már az interneten. A potenciális vevők harmada kockázatosnak tartja ezt a megoldást, de időmegtakarító megoldásnak vélik. Az internetezők többsége nem az aukciós oldalakra klikkel rá, hanem inkább az online üzletek kínálatát nézegeti. Leggyakrabban előforduló cikkek a könyvek, CD-k, ill. DVD-lemezek. Aukciós oldalakon inkább ruházati cikkeket, ékszereket, számítógépes eszközöket, míg az internetes áruházakban inkább busz-, vonat és repülőjegyeket, valamint mozi-és színház tiketteket vásároltak. A Gemius vizsgálatából kiderül, hogy jól látható Magyarországon is ennek a kereskedelmi ágnak a fellendülése. Igaz még sok fejlesztésre van szükség, hogy még vonzóbbá tegyük mind az ár, mind a biztonság tekintetében az e-kereskedelmet.

5.2. NRC Piackutató Kft. Kutatásai Az NRC Piackutató Kft. az elmúlt években rendre felmérte az internetes kereskedelmi szokásokat. A 2005-ös13, a 2007-es14, és a 2008-as15 adatok állnak a rendelkezésemre. Az adatok évről évre pár százalékos növekedést tudnak felmutatni, ebből is látszik az e-kereskedelem fejlődése, illetve ez előre vetíti a jövőbeli növekedési tendenciákat is.

12

http://www.emenedzser.hu/ekereskedelemmagyarorszagon.htm Letöltve: 2011. március 25. http://www.nrc.eu/hirek?&oldal=&page=details&news_id=404 Letöltve: 2011. március 25. 14 http://nrc.hu/aktualis?page=details&oldal=13&news_id=446&parentID=875 Letöltve: 2011. március 25. 15 http://nrc.hu/kutatas/piackutatasprezentaciok?page=details&oldal=1&news_id=510&parentID=930 Letöltve: 2011. március 25. 13

25 Ezalatt a 3 év alatt is jól megfigyelhető az internetes kereskedelem fejlődése: Az 5. ábra bemutatja, hogy a gyakori internetezők hány százaléka vásárol az Interneten keresztül. Év

Interneten vásárlók aránya(%)

2005

46

2007

53

2008

66

5. ábra: Az interneten vásárlók aránya (2005-2008) Forrás: Saját szerkesztés szekunder adatok alapján Megállapítható, hogy 2005-ről 2007-re 7%-kal, 2007-ről 2008-ra pedig 13%kal nőtt azon internetezők aránya, akik vásároltak már az interneten. A legnépszerűbb árucikk kategóriát a könyv vezeti minden évben. Valószínűleg ez annak tudható be, hogy a hazai online vásárlók jellemzően kis értékű termékeket vásárolnak interneten keresztül. A könyvet a CD-k, hardver elemek, melegétel-rendelés és vonat-, busz- és repülőjegyek követik a sorban. Az online vásárlás még mindig nem jelent online fizetést. 2005-ben az online vásárlók

csupán

22%-a

fizetett

a

bankkártyája

számának

megadásával,

a

legelterjedtebb fizetési forma az utánvét. 2007-re is az interneten vásárlók csak 22,5 %-a fizetett online. Ez meglehetősen mérsékelt ütemben halad felfelé, amiből jól látható, hogy az internetezők még mindig nem elég nyitottak a bankkártyás fizetés felé. 2008-ra is a rendszeresen vásárlók csupán kétötöde fizetett online módon.

26

6. Piackutatás 16 Ha problémánkra nem sikerült releváns adatokat találnunk, akkor van szükségünk arra, hogy végezzünk egy primer kutatást is a szekunder kutatás után.

A primer kutatásnak 2 típusa van:  Kvalitatív kutatás: A kutatás során arra törekszünk, hogy feltárjuk, megértsük a célcsoport gondolkodásának struktúráit, viselkedési sémáit, attitűdjeit. A válaszadókat egyénként vizsgáljuk, egyéni beállítódottságukat, viselkedési mintájukat tárjuk fel.  Kvantitatív kutatás: A kutatás során elsősorban adatokra, mennyiségekre, tendenciákra vagyunk kíváncsiak. Az adatok számszerűsíthetők és statisztikai módszerekkel elemezhetők. A

primer

kutatásom

ez

utóbbi

csoportba

tartozik,

kérdőíves

megkérdezésből állt. A kérdőíves lekérdezéshez kapcsolódó mintavétel legfontosabb jellemzőit tartalmazza a 6. ábra.

Megnevezés

Kérdőív

Az alapsokaság

Zala-megyei 14-25 éves korosztály

A minta elemszáma

100 fő

A kiválasztás módszere

véletlenszerű

Az adatgyűjtés időtartama

2011.január 20 - 2011.március 20.

Az adatgyűjtés módja

Kérdőíves megkérdezés személyesen

A mintavétel jellege

Nem reprezentatív 6. ábra: A mintavétel jellemzői Forrás: Saját szerkesztés

16

Veres, Szilágyi: A marketing alapjai, Perfekt, 2005.

27

6.1. Kutatási terv 1. A kutatási terv címe: Piackutatás az internetezési szokásokkal, vásárlásokkal kapcsolatban 2. A kutatás helyszíne: Zalaegerszeg: BGF-GKZ Lenti: Gönczi Ferenc Gimnázium és SZKI 3. A kutatás időtartama: 2011. január 20 - 2011. március 20 4. A kutatást végzi: Varga Diána BGF-GKZ kereskedelmi szakmenedzser szakos hallgató 5. A kutatás egységei: gimnazisták, főiskolások 6. A kutatás jellege: Szakdolgozati feldolgozás 7. A kutatás célja: Fel szeretném mérni, hogy a főiskolánkon (18-25 év), illetve a régi gimnáziumomban tanulók (14-18év) mire használják az internetet. Szoktak-e elektronikus úton vásárolni, ha igen, akkor milyen rendszerességgel teszik ezt. Kíváncsi vagyok arra is, hogy mennyi pénzt áldoznak erre. Tájékozódni szeretnék arról is, hogy milyen benyomásaik vannak azoknak is, akik használják erre a célra a netet, illetve akik nem rendeltek még online, azok miért nem próbálták még ki. 8. A munkavégzés fázisai: 1. hét: Előkészítés 2. hét: Kérdőívszerkesztés 3-6.hét: Kérdőívek kitöltetés 7. hét: Adatok feldolgozása 8. hét: Kutatási jelentés elkészítése

6.2. Kérdőív A kérdőív zárt kérdéseket tartalmaz. Az első 6 kérdés a demográfiai mutatókra kérdez rá, a 7. kérdéstől pedig az emberek internetezési szokásaira és az azokon keresztüli vásárlásokra. A melléklet tartalmazza a kérdőívet.

28

6.3. Kutatási jelentés Hipotézisek megfogalmazása: H1

A mai fiatalokra jellemző az internetes vásárlás.

H2

Azért vásárolnak az emberek interneten keresztül, mert nincs idejük a boltokat járni.

H3

A leggyakoribb fizetési mód a postai utánvét.

H4

Azok az emberek, akik nem vásároltak még online módon, annak az oka a bizalmatlanság.

Ahol 100 válaszadó szerepel, ott van, ahol darabszámban, és van, ahol százalékban adtam meg az adott értéket, hiszen az ugyanannyit tesz ki ebben az esetben. A 7. ábra mutatja a válaszadók nemét, a 8. ábra a kor szerinti összetételét.

A válaszadók neme 80 fő

60 40

63 férfi

37

nő

20 0 férfi

nő nem

7. ábra: A válaszadók neme (n=100) Forrás: Saját primer adatok alapján A megkérdezettek között majdnem kétszer annyi a nő, mint a férfi.

29

A válaszadók kor szerinti megoszlása 22 év felettiek; 10

14 és 18 év közöttiek; 34

18 és 22 év közöttiek; 56 8. ábra. A válaszadók kor szerinti megoszlása (n=100) Forrás: Saját primer adatok alapján

A válaszadók 34%-a 14 és 18 év közötti, 56%-a 18 és 22 év közötti, míg 10%-a 22 év feletti. A megkérdezettek átlagéletkora 18,99 év  19 év. A 9. ábra szemlélteti a válaszadók lakóhely szerinti megoszlását.

30

fő

A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása 70 60 50 40 30 20 10 0

59 41

város falu

város

falu lakóhely

9. ábra. A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása

(n=100)

Forrás: Saját primer adatok alapján A megkérdezettek 59%-a faluban él, míg 41%-a városi. Az egy főre jutó havi jövedelem (10. ábra) változatos képet mutat a megkérdezettek körében.

31

fő

Egy főre jutó havi nettó átlagkereset 50 40 30 20 10 0

41

37

Minimálbér (78 ezer Ft) alatti Minimálbér (78 ezer Ft)

16 6 Minimálbér Minimálbér Minimálbér (78 ezer (78 ezer (78 ezer Ft) alatti Ft) Ft) és 100 ezer Ft átlagkereset között

100 ezer Ft felett

Minimálbér (78 ezer Ft) és 100 ezer Ft között 100 ezer Ft felett

10. ábra. A válaszadók egy főre jutó, havi nettó átlagkeresete szerinti megoszlása (n=100) Forrás: Saját primer adatok alapján A válaszadók 37%-a minimálbér (78 ezer Ft) alatti 1 főre jutó jövedelemmel rendelkezik, 16 %-a minimálbéren (78 ezer Ft) él, 41%-a minimálbér (78 ezer Ft) és 100 ezer Ft közöttinek, míg 6%-a 100 ezer Ft feletti jövedelmi kategóriába esik.

fő

Az internet-használat gyakorisága 80 60 40 20 0

63

Naponta többször is

30 4 Naponta Minden nap Hetente 4többször is 5-ször

1

2

Hetente egyszer vagy ritkábban

Havonta egyszer

Minden nap Hetente 4-5-ször Hetente egyszer vagy ritkábban Havonta egyszer

11. ábra. A válaszadók internetezési gyakorisága (n=100) Forrás: Saját primer adatok alapján

32 A megkérdezettek 63%-a vallotta, hogy naponta akár többször is csatlakozik az Internetre (11. ábra). A többi válaszadó nagy része (30%-a) is minden nap kapcsolatba kerül az Internettel. Valószínű, hogy ezen válaszolók a tanuláshoz, illetve a munkavégzéshez is használják a netet. A másik három variációt nagyon kis arányban választották.

Otthon

46%

Munkahelye n Iskolában

27% 15%

Egyéb

3% Mobiltelefonon keresztül

Iskolában

Internetkávézókban

7%

1% Munkahelyen

50% 40% 30% 20% 10% 0%

Otthon

százalék

Az internet-használat leggyakoribb helyszínei

Internetkávézókban Mobiltelefon on keresztül Egyéb

12. ábra. Az internetezés helyszínének megoszlása (n=211) Forrás: Saját primer adatok alapján

A legtöbben otthon, illetve az iskolában szörfölnek az interneten (12. ábra). Ezt követi 15%-kal a mobiltelefonon keresztüli netezés. Az egyéb kategóriába egy válaszoló a könyvtárat adta meg, míg öten a kollégiumot. Összesen 211 válasz érkezett a hat variációra, vagyis átlagosan egy ember 2,11  2 választ adott meg, vagyis több helyen is rendszeresen interneteznek. A 13. ábra az internethasználat módját kutatta, itt több választ is be lehet jelölni. Összesen 298 választ jelöltek be a megkérdezettek, átlagban tehát 2,98-at, vagyis közel 3-at.

33

31%

31% 22%

Hírek, információk figyelésére

14%

Játékra, szórakozásra E-mailezésre

Egyéb

Termékvásárlásra

E-mailezésre

2% Játékra, szórakozásra

35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Hírek, információk figyelésére

százalék

Az internet használatának módja

Termékvásárlásra Egyéb

13. ábra. Az internetezés használati módjának megoszlása (n=298) Forrás: Saját primer adatok alapján Az összes válasz megoszlása a következő: (31-31%) használja hírek, információk figyelésére és e-mailezésre az internetet, míg játékra szórakozásra 22%uk, termékvásárlásra 14 %-uk. A szabadon hagyott egyéb kategóriába filmnézést, közösségi portálok látogatását, illetve kapcsolattartást írtak.

A válaszadók vásároltak-e interneten keresztül? Nem

29

Nem

Igen

Igen

71 0

20

40

60

80

14. ábra. A válaszadók interneten keresztüli vásárlásainak megoszlása (n=100) Forrás: Saját primer adatok alapján

34

Arra a kérdésre, hogy vásároltak-e már Interneten keresztül, a válaszadók 71%-a, majdnem a ¾-ed része igennel válaszolt. 29%-uk még nem próbálta ki ezt a kereskedelmi formát. A következő 15. ábrából pedig kiderül, hogy miért nem rendeltek még sohasem online.

Az online vásárlás elleni okok Megbízhatóbbnak tartom a hagyományos vásárlási módokat

7%

Tájékozatlan vagyok

24% Bizalmatlanság, félelem

62% 7%

Egyéb

15. ábra. Azon válaszadók megoszlása, akik még nem rendeltek interneten keresztül (n=29) Forrás: Saját primer adatok alapján

Annak a 29 embernek, aki még nem rendelt neten keresztül 62%-a megbízhatóbbnak tartja a hagyományos vásárlási módokat, 7 %-a tájékozatlannak vallja magát, míg 24%-a bizalmatlan az online vásárlás felé, fél kipróbálni. 1 válaszadó az egyéb kategóriába azt a választ adta, hogy amire szüksége van, azt a környezetébe is meg tudja vásárolni, 1 megkérdezett pedig egyszerűen még nem próbálta ki, de ennek nincs különösebb oka válasza szerint. Fontosnak tartottam annak vizsgálatát, hogy milyen rendszerességgel vásárolnak a neten megkérdezettek.

35

százalék

Az internetes vásárlás rendszeressége

H

100% 80% 60% 40% 20% 0%

89% Hetente többször Hetente

0%

0%

11%

Havonta Alkalmanként

nt ta zör tente é n s k o b av lman öb He t H e a nt Alk ete

16. ábra. Az internetes vásárlás rendszerességének megoszlása

(n=71)

Forrás: Saját primer adatok alapján Azon 71 ember közül, aki már rendelt az Internet segítségével, nagyrészük 89%-uk alkalmanként teszi ezt meg. Kis százalékuk (11%) havonta rendel valamilyen terméket, vagy vesz igénybe valamilyen szolgáltatást. A hetente többször és a hetente választ nem jelölte be senki sem. Ennek oka részben a jövedelmi viszonyokkal is összefügg, valamint azzal, hogy a net általában nem napi fogyasztási cikkeket vásárolnak az emberek.

36

Az e-kereskedelmet kipróbálók oka

Nincs időm a boltokat járni

százalék

Olcsóbb 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

51% 21% 3% Nincs időm a boltokat járni

Olcsóbb

14%

Sok termékről rövid idő alatt szerzek információt

6%

Sok Gyorsabban Mások termékről hozzájutok ajánlották rövid idő alatt szerzek információt

6%

Gyorsabban hozzájutok

Egyéb

Mások ajánlották Egyéb

17. ábra. Az e-kereskedelmet kipróbálók okának megoszlása (n=71) Forrás: Saját primer adatok alapján A válaszadók nagy része 51%-a azért választja az online kereskedelmet (17. ábra), mert olcsóbbnak véli. Meglepő módon a „nincs időm a boltokat járni” választ ikszelték be a legkevesebben. 15 válaszadó azért használja ezt a lehetőséget, mert az internet segítségével sok termékről rövid idő alatt tud információt beszerezni. 4 válaszadónak mások ajánlották, míg 10 megkérdezett szerint így gyorsabban hozzájut. A nyitott (egyéb) kategóriába egy válaszadó a széles választékot írta oknak, egyikük azért használja ezt a lehetőséget, mert sok minden nem elérhető a városában, 2 ember pedig olyan terméket szeretett volna vásárolni, amit egy boltban sem talált meg.

37

gyakoriság

Egy-egy alkalommal mennyit költöttek a válaszadók vásárlásra? 50% 40% 30% 20% 10% 0%

46% 32% 1000-5000 Ft között

17% 4%

5000-10000 Ft között 10000-25000 Ft között

1000- 5000- 10000- 25000 5000 Ft 10000 25000 Ft felett között Ft között Ft között

25000 Ft felett

18. ábra. Az egy-egy alkalommal történő vásárlások összegének megoszlása (n=71) Forrás: Saját primer adatok alapján Egy-egy alkalommal a válaszadók majdnem fele (46%-a) 1000 és 5000 Ft közötti összeget költ online vásárlása során, 32%-a 5000-10000 Ft közöttit, 17 %-a 10000-25000 Ft közöttit, míg 25000 Ft feletti összeget csupán 4 %. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal is, hogy a megkérdezettek tanulók.

38

Interneten rendelt termékek 35% 30%

ruhák, cipők, kiegészítők mobiltelefonok

26%

25%

21%

20%

műszaki cikkek

15% bútorok 7%

6%

5%

2% busz-, vonat-, repülőjegyek

szépségápolási szerek

műszaki cikkek

mobiltelefonok

ruhák, cipők, kiegészítők

1% könyvek

0%

6%

egyéb

10%

bútorok

gyakoriság

könyvek

31%

szépségápolási szerek busz-, vonat-, repülőjegyek egyéb

19. ábra. A válaszadók rendelt termékeinek megoszlása (n=146) Forrás: Saját primer adatok alapján

Az interneten rendelt termékek rangsorában nem meglepő módon a könyv nyert (19. ábra). 26% választott már online módon ruhát, cipőt és kiegészítőt. A műszaki cikkek aránya is elég előkelő pozíciót foglal el a maga 21%-val, és ha hozzájuk vesszük a mobiltelefonokat is, akkor ez az arány már 27%-ra jön föl a ruhákkal azonos pozícióba. A szépségápolási szereknek és a busz-, vonat-és repülőjegyeknek kisebb az aránya (7-6%). Az egyéb kategóriába táplálék kiegészítőket, kontaktlencsét és hangolókulcsot említettek még meg. Összesen 146 válasz érkezett, mivel itt is több lehetőséget is meg lehetett jelölni. Átlagosan egy-egy válaszoló 1,46 választ adott.

39

Azon válaszadók, akik csak egy választ jelöltek meg

30%

Egy válasz Több válasz

70%

20. ábra. A megkérdezettek válaszának megoszlása (n=71) Forrás: Saját primer adatok alapján 21 válaszadó feltehetőleg eddig még csak egy fajta terméket rendelt. Nagy részük viszont többféle terméket rendelt már.

40

Az interneten vásárlók elégedettsége

százalék

100%

97%

Igen

50%

Nem 3%

0% Igen

Nem

21. ábra. Az elégedettség megoszlása (n=71) Forrás: Saját primer adatok alapján

A válaszadók nagyobb része elégedett volt, mindössze 2 ember nem volt megelégedve a megrendelt termékkel, vagy szolgáltatással. A következő kérdésből (22. ábra) kiderül mi volt ennek az oka.

41

Az elégedetlenség oka 2

2

Nem a megrendelt terméket küldték ki.

1,5

A megszabott időn túl történt a kiszállítás.

1

Nem volt megfelelő a termék, szolgáltatás minősége.

0,5 0

0

0

Nem a A megszabott Nem v olt megrendelt időn túl történt megf elelő a terméket a kiszállítás. termék, küldték ki. szolgáltatás minősége.

0

Egyéb

Egy éb

22. ábra. Az elégedetlenség okai (n=2) Forrás: Saját primer adatok alapján Mint az előző kérdésből kiderült két ember nem volt megelégedve a megrendelt termékkel, illetve szolgáltatással, mindkettejük szerint a minőség nem volt megfelelő.

42

Az ellenérték kiegyenlítésének módja 80%

72% Postai utánvéttel

százalék

60% 40%

25%

Csekken vagy átutalással

20% 3% 0%

Postai utánvéttel

Hitelkártyával

Hitelkártyá val

Csekken vagy átutalással

23. ábra. Az ellenérték kiegyenlítés módjának megoszlása (n=71) Forrás: Saját primer adatok alapján A válaszolók 72 %-a postai utánvéttel egyenlíti ki az ellenértéket, 25%-uk csekken vagy átutalással rendezte hátralékát, míg a hitelkártyás vásárlók száma mindössze 3%, 71 emberből 2 ember (23. ábra). Ebből jól látható, hogy az emberek inkább a termék, szolgáltatás kiszállítása után fizetnek. Még mindig tartanak attól, hogy átverés áldozatai lesznek, így nem szívesen adják meg a hitelkártyájuk számát. Feltehetőleg a hírekben hallott átverések közre játszanak ebben, pedig ennek kicsi az esélye, egyre fejlettebb ez az alkalmazás is, a szolgáltatók próbálják mindig egyre biztonságosabbá tenni az online vásárlást.

43

A megrendelt termék szállításának módja 1% Postán keresztül.

38% Futárszolgálat segítségével. A cég saját gépjárművével szállította ki.

61%

Saját magam mentem el érte.

24. ábra. A termék kiszállítási módjának megoszlása (n=71) Forrás: Saját primer adatok alapján Mivel az ellenérték kiegyenlítés módjánál a legtöbben a postai utánvétet jelölték meg, ezért egyértelmű és logikus következmény a postán keresztüli kiszállítási mód (24. ábra). Ez 61%-ot tesz ki, 38%-uk futárszolgálat segítségével kapta meg a megrendelt terméket vagy szolgáltatást, valószínűleg ők is az utánvét módot választották. 1 megrendelőnek a cég saját gépjárművével szállította ki az árut, míg saját maga senki sem ment el érte. A következő két ábra (25. és 26.) segítségével azt vizsgáltam meg, hogy az átlagbérnek van e kapcsolata azzal, hogy egy-egy vásárlás alkalmával mennyit költenek. Megnéztem először, hogy a 100 ezer Ft feletti átlagbért bevallók közül milyen adatok jöttek ki, majd a másik végletet is elemeztem, hogy megtudjam a minimálbér alattiak mennyit költenek.

44

darabszám

A 100 ezer Ft feletti átlagbérűek mennyit költenek egy-egy vásárlás alkalmával

1000-5000 Ft között 5000-10000 Ft között

3 2

3

2

1

1

0

10000-25000 FT között

0

1000- 5000- 10000- 25000 5000 Ft10000 25000 Ft felett között Ft FT között között

25000 Ft felett

25. ábra. A 100 ezer Ft-os átlagbér felettiek egy-egy vásárlása alkalmával mennyit költenek (n=6) Forrás: Saját primer adatok alapján

A minimálbér alattiak mennyit költenek egy-egy vásárlás alkalmával

10 8 6 4 2 0

10

9

1000-5000 Ft között 5000-10000 Ft között

3 1 1000- 5000- 10000- 25000 Ft 5000 Ft 10000 Ft 25000 FT felett között között között

10000-25000 FT között 25000 Ft felett

26. ábra. A minimálbéren élők egy-egy vásárlás alkalmával elkötött Ft-ok (n=23) Forrás: Saját primer adatok alapján

45 A 100 ezer Ft feletti 1 főre jutó jövedelemmel rendelkezők sem költenek többet, mint a minimálbér alatt élők. Átlagosan 5000-10000 ezer Ft között vásárol mindkét réteg egy-egy vásárlás alkalmával. Megállapítható, hogy nincs kapcsolat a vizsgált korosztályban az 1 főre jutó jövedelem és az egy vásárlásra fordított összeg között.

Az interneten vásárlók nemenkénti megoszlása

gyakoriság

80% 60% 40% 20% 0%

62% 38% férfi nő

férfi

nő

nem 27. ábra: Az interneten vásárlók nemenkénti megoszlása (n=71) Forrás: Saját primer adatok alapján Mint korábban már kiderült, a megkérdezettek 63%-a nő, 37%-a férfi. A válaszadók 71%-a vásárolt már interneten keresztül, így az igennel vásárlók arányában is közel azonos százalékok jöttek ki: a nők aránya 62%, a férfiaké 38% (27. ábra).

46 A megfogalmazott tézisek: T1

A mai fiatalokra jellemző az internetes vásárlás.

T2

Azért vásárolnak az emberek interneten keresztül, mert olcsóbbnak tartják, mint a hagyományos vásárlást.

T3

A leggyakoribb fizetési mód a postai utánvét.

T4

Azok az emberek, akik nem vásároltak még online módon, annak az oka az, hogy megbízhatóbbnak tartják a hagyományos vásárlási formákat.

A felállított 4 hipotézisből kettő igaznak bizonyult, míg kettő nem.

47

7. Következtetések Vizsgálatom eredménye alapján kiderült, hogy a mai fiatalok szívesen vásárolnak interneten keresztül. A többség naponta többször internetezik, általában az otthonában vagy iskolában és lehetősége van így például az online kereskedelemmel foglalkozó cégek honlapjait is böngészni. Manapság, hogy az internet minden kis faluba „betelepült” nincs akadálya annak, hogy valaki faluban, vagy városban lakik. A megrendelt terméket vagy szolgáltatást a posta, illetve a különböző futárcégek akárhova eljuttatják. A válaszadók válaszai alapján kiderült, hogy csak alkalmanként vásárolnak online. Valószínűleg ez az interneten való vásárlás növekedni fog a jövőben. Ha már valaki kipróbálta, akkor ráismert az e-kereskedelemben rejlő előnyökre, így valószínűleg egyre többet fogja igénybe venni. A legtöbb válaszadó szerint olcsóbb ez a kereskedelmi forma, sőt még olcsóbbá válhatna, ha posta, illetve fuvardíjak is csökkennének. A rendelt termékek között változatos képet kaptam, hogy mindent meg lehet kapni az internet segítségével. Legyen az könyv, ruha, bútor, műszaki cikk, vagy akármilyen jegy. Az elégedettség foka is nagyon biztatónak mondható. Mindössze két embernek volt valamilyen problémája. De az online cégek folyton fejlesztenek, és próbálják egyre jobbá tenni termékeiket. Még mindig nem elég bátrak úgymond az emberek, mivel a hitelkártyájuk számát nem igen szeretik megadni, inkább a postai utánvétet és a csekkes vagy átutalásos módot választják. Meglátásom szerint azok, akik még nem próbálták valószínű egyszer biztos kipróbálják, mert mindenki kíváncsi, hogy vajon milyen érzés a szobájából pár kattintás segítségével a hőn áhított ruhát, CD-t, könyvet megrendelni. Sőt akár már másnap meg is kaphatja, mivel vannak olyan cégek, melyek garantálják a másnapi szállítást, és ezt valóban be is tartják.

48

8. Összefoglaló A számítástechnikai lehetőségek és az Internet révén robbanásszerűen terjed és megállíthatatlanul fejlődik az internetes kereskedelem a gazdasági élet szinte minden területén. A gazdálkodó egységek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyenek részt benne. Manapság mindenkinek fel kell ismernie az Internetben rejlő vásárlási lehetőségeket. Egy számítógép (vagy akár egy arra alkalmas mobiltelefon) segítségével az otthon elhagyása nélkül minden ember megrendelheti azt, amire szüksége van, legyen az akármilyen termék vagy szolgáltatás. Dolgozatomban a hangsúlyt a fogyasztók (vevők) vizsgálatára helyeztem. Természetesen a másik oldal, a vállalati, kereskedői kör elemzése is érdekes jövőbeni kutatási terület lehet. Az elektronikus kereskedelem (e-business), nem összekeverendő az ecommerce kifejezéssel. Mivel az e-commerce kimondottan a kereskedelemhez kötődő fogalom, eladó és vevő közötti tranzakcióról szól. Ennek lényege az internetes technológiák termékek és szolgáltatások értékesítésében való alkalmazás. A két fogalom között ésszerű az átfedés, hiszen a kereskedés, a termékfejlesztés és a hozzájuk kapcsolódó folyamatok is mind az üzletvitel részét képezik. Az e-business pedig a vállalaton végbemenő értékteremtő folyamatokhoz kapcsolódik, és az ezekhez szükséges rendszereket, szervezeteket és csoportokat lehet érteni alatta. Az elektronikus kereskedelem pedig alapvetően a vállalatok és a végfelhasználók közötti kereskedelmi kapcsolatokat jelenti. Azokat a vállaltokat, amelyek másik vállalatokkal állnak kapcsolatba. Ezeket vagy nagykereskedői rendszereknek (B2B) vagy kiskereskedői rendszereknek (B2C). Lényeges, hogy az eladó és a vevő között milyen mértékű az internetes támogatás. Mivel vannak olyan elektronikus kereskedelmi rendszerek, amelyek csak az igény azonosítását vagy felkeltését szolgálják, és léteznek olyanok is, amelyek a teljes megrendelést, a szállítást és a fizetést is kezelik. Ennél a pontnál kapcsolódik össze az e-business és az e-commerce fogalma, hiszen annak eldöntése, hogy a vállalat milyen területre összpontosítson, az már a vállalat stratégia koncepciójának tárgya. Hazánkban még nincs olyan magas szinten az internetes kereskedelem fejlettsége, mint a fejlett országokban. A nemzetgazdaság egészében megoszlanak a

49 vélemények az elektronikus kereskedelem helyzetéről. Egy valamiben viszont egyetértenek, hogy rohamos lesz a fejlődés a jövőben ezen a területen.

Az

e-kereskedelem

tehát

jól

láthatóan

beférkőzött

az

emberek

mindennapjaiba, és minden valószínűség szerint a jövőben is egyre meghatározóbb szerepet fog betölteni.

50

9. Felhasznált irodalom A felhasznált irodalmat könyvekből, cikkekből gyűjtöttem ki, illetve internetes honlapokról töltöttem le.

9. 1. Könyvek, cikkek Balogh Zoltán: Az elektronikus kereskedelem térhódítása, logisztikai és pénzügyi vonzatai cikke http://www.peetshoft.hu/publikaciok/B2C_cikk.pdf Kondricz Péter, Tímár András: Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései, 2000. Complex Kiadó, 236.o. Mojzes Imre-Talyigás Judit: Az elektronikus kereskedelem, 2006. Műszaki Egyetem, 240 o. Veres Zoltán, Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai 2005. Perfekt Kiadó, 315 o.

9.2. Internetes oldalak http://elib.kkf.hu/edip/D_9119.pdf Letöltve: 2011. február 5. http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0100108.TV Letöltve: március 2. http://www.logspeed.hu/ekereskedelem.htm Letöltve: 2011. március 2. http://net.jogtar.hu/jr/gen/njegy_doc.cgi;docid=A0100108.TV Letöltve: 2011. március 22. www.shp.hu/.../online-kereskedelem_rendeletek_engedelyek_2008.pdf Letöltve: 2011. március 22.

51 http://www.peetshoft.hu/publikaciok/B2C_cikk.pdf Letöltve: 2011. február 27.

http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:zyi2I4iEkaQJ:www.fay.sopron.hu/fay/ta naraink/tetelkozpont/szakmai/marketker/14.tetel.doc+%C3%A9rt%C3%A9kes%C3% ADt%C3%A9si+rendszer&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESjPo2OqtyMlztQnR nVmR1nj63qmNSWswYYpYBz8RZCPysGEVqaLx0s0y60y4qLbmw4UGZrSkEko7fFe2W81ldm5A 93Mi1rnw6SvbdfFHavdbixQgFhq9PRZQ1e038pkFjjWTEa&sig=AHIEtbR7XL616D StriwXVa7dBdX4zlgKLQ Letöltve: 2011. április 2. http://www.bonprix.hu/bh/501,céginformációk.htm Letöltve: 2011. április 12. http://www.bonprix.hu/bh/500,vásárlási_feltételek.htm Letöltve: 2011. április 12. http://www.emenedzser.hu/ekereskedelemmagyarorszagon.htm Letöltve:2011. március 25. http://www.nrc.eu/hirek?&oldal=&page=details&news_id=404 Letöltve:2011. március 25.

http://nrc.hu/aktualis?page=details&oldal=13&news_id=446&parentID=875 Letöltve:2011. március 25.

http://nrc.hu/kutatas/piackutatasprezentaciok?page=details&oldal=1&news_id=510&p arentID=930 Letöltve:2011. március 25.

52

10. Mellékletek Kérdőív internetezési szokásokkal, vásárlásokkal kapcsolatban! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES ÉS NÉVTELEN!

Kedves Válaszadó! A következő kérdőív egy szakdolgozat alapjául szolgál, amelynek átgondolt kitöltésével Te is hozzájárulhatsz munkám sikeréhez. Csupán internetezési szokásaidra és az azon keresztüli vásárlásra vagyok kíváncsi. Türelmedet és segítségedet előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varga Diána Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Szakmenedzser szakos hallgató 1. Nem:  Férfi  Nő

2. Kor:  14 és 18 év között  18 és 22 év között  22 év felett 3. Lakóhely:  Város  Falu 4. Végzettség:  8 általános  Szakmunkás  Középiskolai érettségi  Felsőfokú

53 5. Foglalkozás:  Szellemi (beosztott)  Szellemi (vezető)  Fizikai  Tanuló  Munkanélküli, nyugdíjas 6. Egy főre jutó, havi, nettó, átlagkereset:  Minimálbér (78 ezer Ft) alatti  Minimálbér (78 ezer Ft)  Minimálbér (78 ezer Ft) és 100 ezer Ft között  100 ezer Ft felett 7. Milyen gyakran használod a számítógéped internetezésre?  Naponta többször is  Minden nap  Hetente 4-5-ször  Hetente egyszer vagy ritkábban  Havonta egyszer 8. Hol van lehetőséged internetezésre? (Több válasz is lehetséges.)  Otthon  Munkahelyen  Iskolában  Internet-kávézókban  Mobiltelefonon keresztül  Egyéb: ____________________ 9. Mire szoktad használni az internetet? (Több válasz is lehetséges.)  Hírek, információk figyelésére  Játékra, szórakozásra  E-mailezésre  Termékvásárlásra  Egyéb: ______________________

54 10. Vásároltál már Interneten keresztül?  Igen  Nem 11. Ha nem, akkor mi az oka annak, hogy még nem vásároltál ilyen módon?  Megbízhatóbbnak tartom a hagyományos vásárlási módokat.  Tájékozatlanság.  Bizalmatlanság, félelem.  Egyéb: _______________________ 12. Ha már vásároltál, akkor milyen rendszerességgel teszed ezt?  Hetente többször  Hetente  Havonta  Alkalmanként 13. Miért élsz az internetes vásárlás lehetőségével?  Nincs időm a boltokat járni.  Olcsóbb  Sok termékről rövid idő alatt szerzek információkat.  Gyorsabban hozzájutok.  Mások ajánlották.  Egyéb: _______________________ 14. Általában mennyit költesz vásárlásra egy-egy alkalommal az Interneten?  1000-5000 Ft között  5000-10000 Ft között  10000-25000 Ft között  25000 Ft felett

55 15. Milyen termékeket rendeltél már Interneten keresztül? (Több válasz is lehetséges.)  Könyvek  Ruhák, cipők, kiegészítők  Mobiltelefonok  Műszaki cikkek  Bútorok  Szépségápolási szerek  Busz-, vonat-, repülőjegyek  Egyéb: _______________________ 16. Általában meg voltál elégedve a megrendelt termékkel, szolgáltatással?  Igen  Nem

17. Ha nem, akkor mi volt annak az oka?  Nem a megrendelt terméket küldték ki.  A megszabott időn túl történt a kiszállítás.  Nem volt megfelelő a termék, szolgáltatás minősége.  Egyéb: _________________________ 18. Hogyan egyenlítetted ki az ellenértéket?  Postai utánvéttel  Hitelkártyával  Csekken vagy átutalással 19. Milyen módon kaptad meg a terméket, szolgáltatást?  Postán keresztül.  Futárszolgálat segítségével.  A cég saját gépjárművével szállította ki.  Saját magam mentem el érte. Válaszaid köszönöm!

56

Excel segédtáblák primer kutatás alapján 7. ábrához: 1. kérdés Férfi Nő összesen

37 63 100

8. ábrához: 2. kérdés 14 és 18 év között 18 és 22 év között 22 év felett összesen

34 56 10 100

9. ábrához: 3. kérdés Város Falu összesen

41 59 100

10. ábrához: 6. kérdés Minimálbér (78 ezer Ft) alatti Minimálbér (78 ezer Ft) Minimálbér (78 ezer Ft) és 100 ezer Ft között 100 ezer Ft felett összesen

37 16 41 6 100

11. ábrához: 7. kérdés Naponta többször is Minden nap Hetente 4-5-ször Hetente egyszer vagy ritkábban Havonta egyszer összesen

63 30 4 1 2 100

57 12. ábrához: 8. kérdés Otthon Munkahelyen Iskolában Internet-kávézókban Mobiltelefonon keresztül Egyéb összesen

97 3 58 15 32 6 211

46% 1% 27% 7% 15% 3% 100%

91 67 92 43 5 298

31% 22% 31% 14% 2% 100%

13. ábrához: 9. kérdés Hírek, információk figyelésére Játékra, szórakozásra E-mailezésre Termékvásárlásra Egyéb összesen

14. ábrához: 10.kérdés Igen Nem összesen

71 29 100

15. ábrához: 11. kérdés Megbízhatóbbnak tartom a hagyományos vásárlási módokat Tájékozatlan vagyok Bizalmatlanság, félelem Egyéb összesen

18 2 7 2 29

62% 7% 24% 7% 100%

58 16. ábrához: 12. kérdés Hetente többször Hetente Havonta Alkalmanként összesen

0 0 8 63 71

0% 0% 11% 89% 100%

2 36

3% 51%

15 10 4 4 71

21% 14% 6% 6% 1

33 23 12 3 71

46% 32% 17% 4% 100%

45 38 9 30 2 10 9 3 146

31% 26% 6% 21% 1% 7% 6% 2% 100%

17. ábrához: 13. kérdés Nincs időm a boltokat járni Olcsóbb Sok termékről rövid idő alatt szerzek információt Gyorsabban hozzájutok Mások ajánlották Egyéb összesen 18. ábrához: 14. kérdés 1000-5000 Ft között 5000-10000 Ft között 10000-25000 Ft között 25000 Ft felett összesen

19. ábrához: 15. kérdés könyvek ruhák, cipők, kiegészítők mobiltelefonok műszaki cikkek bútorok szépségápolási szerek busz-, vonat-, repülőjegyek egyéb összesen

59 20. ábrához: 15. kérdés Egy válasz Több válasz összesen

21 50 71

30% 70% 100%

69 2 71

97% 3% 100%

21. ábrához: 16. kérdés Igen Nem összesen

22. ábrához: 17. kérdés Nem a megrendelt terméket küldték ki. A megszabott időn túl történt a kiszállítás. Nem volt megfelelő a termék, szolgáltatás minősége. Egyéb összesen

0 0 2 0 2

23. ábrához: 18. kérdés Postai utánvéttel Hitelkártyával Csekken vagy átutalással összesen

51 2 18 71

72% 3% 25% 100%

27 43 1 0 71

38% 61% 1% 0% 100%

24. ábrához: 19.kérdés Postán keresztül. Futárszolgálat segítségével. A cég saját gépjárművével szállította ki. Saját magam mentem el érte. összesen

60 25. ábrához: 6-14. kérdés 1000-5000 Ft között 5000-10000 Ft között 10000-25000 FT között 25000 Ft felett összesen

2 3 1 0 6

26. ábrához: 6-14. kérdés 1000-5000 Ft között 5000-10000 Ft között 10000-25000 FT között 25000 Ft felett összesen

16 15 5 1 37

27. ábrához: 1-10. kérdés férfi nő összesen

27 44 71

38% 62% 100%

61

NYILATKOZAT a szakdolgozat leadásához

Alulírott Varga Diána, a Budapesti Gazdasági Főiskola, zalaegerszegi Gazdálkodási Karának, Kereskedelmi Szakmenedzser szakos nappali tagozatos végzős hallgatója nyilatkozom, hogy Az internetes kereskedelem története, jelentősége és fejlődése címmel bírálatra és védésre beadott szakdolgozat a saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem (a szükséges lábjegyzet hivatkozásokat,

valamint

az

ábrák

hivatkozását

/

végjegyzet megfelelően

helyeztem el).

Zalaegerszeg, 2011. május 8.

…………………………………… a hallgató / tanuló aláírása