A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR

A 2008. évi pénzügyi válság megtakarításokra gyakorolt hatásai

Belső konzulens: Dr. Solt Katalin

Kostyák Krisztián Nappali Számvitelszak SME szakirány

Külső konzulens: Tasi Judit

2011

NYILATKOZAT

Alulírott Kostyák Krisztián büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2011………………………………

_________________________ hallgató aláírása

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 4 1.1. A pénzügyi piac fogalma, feladata ............................................................................ 5 1.2. A magyar pénzügyi kultúra bemutatása..................................................................... 8 2. 2008. évi pénzügyi krízis és hatásai............................................................................ 12 2.1. Világválság rövid története ...................................................................................... 12 2.2. A válság Magyarországon ....................................................................................... 16 2.3. A 2008. évi válság előtti magyar háztartási megtakarítások ................................... 17 2.4. A 2008. évi válság alatti magyar háztartási megtakarítások .................................... 22 3. Kormányok válságkezelési intézkedései és hatásai .................................................... 26 3.1.Válságkezelő kormány lépései.................................................................................. 26 3.1.1. Rövid távú válságkezelés .................................................................................. 26 3.1.1.1. Munkahelyek megőrzése ........................................................................... 26 3.1.1.2 Kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő programok................... 27 3.1.1.3.A pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése ....................................... 27 3.1.2. A költségvetési egyensúly hosszú távú javítása ............................................... 28 3.1.3. A bizalom tartós helyreállítása ........................................................................ 31 3.2.

A válság és a politikai intézkedések hatásai ........................................................ 31

3.3.

Nyugdíj helyzet és öngondoskodás...................................................................... 37

4. Kormányintézkedések és hatásai 2011-ben ................................................................ 42 4.1. Főbb kormányintézkedések ..................................................................................... 42 4.2. 2011. évi gazdasági intézkedések hatásai ................................................................ 46 5.

Következtetések ...................................................................................................... 50

Irodalomjegyzék: ............................................................................................................ 54 Ábrák, képek jegyzéke:................................................................................................... 56

3

1. Bevezetés A háztartások megtakarításainak elemzése a közgazdaság egyik a legérdekesebb, legéletszerűbb témaköreinek egyike. Számos nívós közgazdász tanulmányozta e terület különböző szegmenseit. Azonban a vizsgálandó tárgykör önmagában annyira dinamikus és árnyalt, hogy az elemzők számára mindig maradnak szűkebb, vagy szélesebb kutatási területek, melyek vizsgálatán keresztül, új megközelítést adhatnak tanulmányaiknak. Létezik számos különböző korszerű vizsgálati modell, divatos elmélet, ám a megtakarításokkal kapcsolatos lakossági magatartásformák olyan összetettek, számtalan szubjektív és objektív faktor által befolyásolt döntések, hogy hasonlóan bármilyen más emberi elhatározáshoz, nem lehet egy modellel leírni. Elemzésem célja a megtakarítások változásának bemutatása, a legfontosabb

tényezők

megállapítása,

melyek

az

adott

gazdasági

helyzetben, időszakban, leginkább jellemzik a megtakarítói magatartást. Mivel a magyar háztartások megtakarítási hajlandóságát nem lehet vizsgálni a magyar pénzügyi kultúra fejlődésének megértése nélkül, rövid betekintést nyújtok a lakosság pénzügyi tradícióinak történetébe. Szeretném bemutatni a lakosság folyó megtakarításai egyenlegének alakulását a válság előtti és alatti időszakokban, a megtakarítások mértékét, azokat a főbb kormányzati gazdasági intézkedéseket, melyek befolyásolták és ma is befolyásolják a megtakarítási hajlandóságot, annak szektorális megoszlását.

Nem

kapcsolatos

aktuális

tudtam kérdést,

elkerülni jelesül

a azt,

magánnyugdíj-pénztárakkal hogy

hogyan

tovább?

Dolgozatomban kitértem az új foglalkoztatói nyugdíj megtakarítási szolgáltatók megjelenésére.

4

A vizsgálat során azt tapasztaltam, hogy a 2011. év statisztikai adatai hiányosak, vagy még nem kerültek publikálásra. Ennek ellenére kísérletet tettem a prognosztizálásra a 2011-es megtakarítások tekintetében. Mivel a háztartások megtakarításai a pénzügyi piac részét képezik, elkerülhetetlen, hogy néhány fogalmat tisztázzunk a pénzügyi piaccal kapcsolatosan.

1.1. A pénzügyi piac fogalma, feladata Ha feltételezzük, hogy a gazdaságban előállított terméket és szolgáltatásokat rendszerint az üzleti szféra adja, valamint ezek felhasználói a háztartások, akkor a gazdasági körforgás a termelés és a fogyasztás között zajlik. A körforgás a cserén alapul, a csere színtere maga a piac. A lakosság nem fordítja jövedelme egészét fogyasztásra, így megtakarítások keletkeznek. Makrogazdasági szinten az egyetlen nettó megtakarító többnyire a háztartási szféra, ami azt jelenti, hogy összességében a megtakarításai felülmúlják hitelfelvételeit. A megtakarítás a kiterjedt és meghonosodott definíció szerint a jövedelemnek a fogyasztásra el nem költött része. Ha a megtakarítást a jövőben pénzformában szeretné felhasználni, akkor valamilyen módon jövőbeni pénzre kell cserélnie. Tehát a megtakarító jelenbeli pénzét jövőbeni pénzre szóló követelésre váltja értékpapírok vásárlásával, bankbetét elhelyezésével stb., azaz a megtakarítás remélhetőleg bizonyos hozamot produkáló pénzügyi eszközre cserélődik le. A szóban forgó csere közvetítő szerepét a pénzügyi piacok játsszák. A fejlett piacok működését a hosszú évek folyamán kidolgozott mechanizmusok, törvények szabályozzák. A pénzügyi

piac

a

pénzügyi

rendszer

lüktető

középpontja,

ahol

meghatározódik a rendelkezésre álló hitel összege, kiformálódik a piaci kamatláb, és ezzel együtt az értékpapírok árfolyama.

5

A pénzügyi piacnak több féle csoportosítása létezik. A legismertebb fajták a pénzügyi rendszeren belül: - Pénzpiac és tőkepiac - Nyílt és zárt piac, - Elsődleges és másodlagos piac, valamint - Azonnali és határidős piac. A gazdaság pénzügyi piacait lényegében pénzpiacra és tőkepiacra szokták felosztani. A pénzpiac a rövid lejáratú, míg a tőkepiac általában a hosszú, egy évnél hosszabb lejáratú ügyleteket foglalja magába. A pénzpiac, mivel a rövid lejáratú tranzakciók piaca, forrásként a rövid lejárattal keletkező megtakarításokat alkalmazza, lehetővé téve a rövidtavú finanszírozási, likviditási nehézségek orvoslását. A fentiek alapján a pénzpiac legfontosabb eszközei: a váltó, a kincstárjegy, a rövid lejáratú bankbetét és hitel. A tőkepiac a hosszú lejáratú, egy éven túli ügyleteket fogja össze, ezek alapján a forrásai is hosszú lejárattal képződő megtakarítások. Széles értelemben a tőkepiac a hosszú lejáratú hitelek és értékpapírok piaca. E piac szerényebb szereplői, a háztartások. Általában lakásvásárlásra, lakásépítésre és tartós fogyasztási cikkekre vesznek fel vásárlási hiteleket a tőkepiacról. A tőkepiac fontosabb eszközei: a részvény, a kötvény, a záloglevél, a hosszú lejáratú bankbetét és bankhitel. A pénz- és tőkepiac a pénzügyi rendszer legfontosabb részei. Biztosítják a folyamatos, szakszerű közvetítést a megtakarítók és a felhasználók

(töke

keresők)

között.

A

pénzpiacra

a

bankok

közreműködésével léphetnek fel a gazdaság szereplői, a tőkepiacon, az annak legfontosabb részét képező tőzsdén keresztül, vagy más tőzsdén

6

kívüli piacok segítségével találják meg egymást a koncentráltan kezelt pénzeszközök, a vevők és az eladók. A tőzsdén forgalmazott áruk jellege szerint csoportosítható: 1. Árutőzsde, ahol fizikai áruk adás-vétele történik. a) Általános: sokfajta árucikkel foglalkoznak. b) Speciális: csak meghatározott áruval, illetve árucsoporttal foglalkoznak. 2. Értéktőzsde, ahol értékpapírok, devizák, nemesfémek, stb. adásvétele történik. a) Általános: sokfajta ügylettel foglalkoznak. b) Speciális: csak adott típusú ügyleteket bonyolítanak. I. II. III.

Deviza-, Nemesfém-, Értékpapírtőzsde.

3. Áru- és értéktőzsde: a fenti két fajta tőzsde feladatait egyaránt ellátja. A tőzsde piacszabályozó szerepet játszik. A nyílt és zárt piac közötti különbség a befektetők körétől függ: a befektetők széles körével vagy meghatározott partnerekkel való kötött ügyletek különböztetik meg a két piacot. Az elsődleges piacon történik az értékpapír első kibocsátása vagy eladása. Másodlagos piacról akkor beszélünk, ha már korábban kibocsátott értékpapírt értékesítünk. Az azonnali és határidős piacok között az ügyletek esedékessége a meghatározó. A fejlett országokban egyre szélesebben terjeszkedik a harmadik piac, az intézményi - befektetési alapok, biztosító intézmények, nyugdíjalapok, mint befektetők, - ahol nagybani eladásokat és vásárlásokat végeznek. Az intézményi befektetők által forgatott tőke mögött általában 7

magán-megtakarítások vannak. Ilyenek a munkavállalók megtakarításai, amelyet az egészségügyi és nyugdíjbiztosítási alapokba fizetnek be, a biztosítók esetében az ügyfelek díjfizetései, illetve a befektetési alapoknál a kis befektetők megtakarításai. Az intézményi befektetők a tőzsde jelentős stabilizátorai is. Óriási részesedésük, valamint stratégiai befektetési döntéseik

révén

kompenzálják

a

spekuláció

okozta

rövidtávú

árfolyamkilengéseket. Minél fejlettebbek, változatosabbak az adott országban a pénzügyi piacok, minél szélesebb a pénzügyi piacon jelentkező szereplők köre, annál magasabb az adott ország pénzügyi kultúrája.

1.2. A magyar pénzügyi kultúra bemutatása A

pénzügyi

kultúra,

akár

mint

bármilyen

más

kulturális

értékrendszer, a társadalom tudása, tradíciók, szokások, örökölt és megszerzett értékeinek összetevőiből áll. A mindenkori kultúrák a társadalomban zajló történelmi események kihatásának a produktumai. A piaci viszonyok alakulása kanyargós történelmi utat járt be napjainkig. Hazánk a második világháborút követően hosszú időre a pénzügyi piacok modernizációs folyamataiból kimaradt. A magántulajdon és a jogállamiságon

nyugvó

piacgazdasági

rendszert

felszámolták.

A

pénzfolyamatokat a pénzügyminisztérium adminisztrálta, de a pénznek passzív szerepe volt a tervezés elsőbbsége miatt. Az árunak az árát a hatóság állapította meg. A vételi pozíciót betöltő gazdasági szereplő jellemző módon sorban állt a javakért és erőforrásokért. Amint a pénz visszanyerte aktív gazdasági szerepét, azonnal mutatkozott a háztartások pénzügyi ismereteinek hiánya.

8

A rendszerváltás előtt elég erős szociális pajzs védte az embereket és alakította gondolkodásukat: biztosított munka, biztosított nyugdíj és nyugdíjba vonulási korhatár, államilag biztosított betegellátás, szociális biztonság. Ezek a jogok az „államgondoskodásra” szoktatták az embert. A hazai lakosság el volt foglalva a reál javak megszerzésével, ami akkori viszonyok között elég körülményes volt. A rendszerváltással az átalakuló gazdaságban felbukkantak olyan negatív jelenségek, mint a bankcsődök, körbetartozások, a hiperinfláció, munkanélküliség, melyek nagy csapást mértek a jólétre, mely a lakosság egyes rétegeinek elszegényedéséhez vezetett: a háztartások pénzügyi gyarapodását nem csak hogy csökkentette, de sok esetben annulálta is. A társadalom egy része olyan helyzetbe került, mint egy utcára kitett gyermek. Se pénze nem volt, se képessége arra, hogy pénzt szerezzen. A pénzpiac profitszerzési lehetőségei kockázatokkal járnak. A kockázatok időbeli felismerése, azok elkerülése vagy minimalizálása, legalább alap szintű pénzügyi műveltséget tételez fel. Számos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi hozzáértés a magyar társadalomban elég sekélyes és a válságot megelőző évek során nem javult. A pénzügyi ismeretek hiánya egyrészt a pénzügyi tájékozatlansághoz, másrészt bizalmatlansághoz vezet. A MNB megbízásából indított kutatás következtetései (GALLUP 2006.) szerint a háztartások pénzügyi viselkedése a banki szolgáltatások iránt passzív, érdektelen. A nyugdíjpénztár választásnál, vagy a banki termékek közötti választásban, inkább az elfogadó pozíció a jellemző, nem pedig a tudatos döntés. Mivel a lakosság a pénzügyi nyelvet nem, vagy csak alig ismeri, így igénye van a személyes tájékoztatásra, mely megakadályozza a modern értékesítési formák használatát.

9

A

Budapesti

Corvinus

Egyetem

Tanárképző

Központja

tanulmányainak az eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok 77%-a nincs tisztában

az

alapvető

pénzügyi

fogalmakkal.

A

középiskolás

megkérdezettek köréből csupán egyetlen tanuló tudta körülírni a portfólió definícióját. A Medián Közvélemény és Piackutató Intézet szerint az aktív kórúak nehezen

tájékozódnak

az

elő

takarékossági

és

öngondoskodási

lehetőségekben. Sokan nem ismerik az értékpapírok adta lehetőségeket, így nem is kívánják igénybe venni azokat. Balázsné Lendvai Marietta táblája mutatja, a 2006. évi adatokon keresztül, a lakosság értékpapírokkal kapcsolatos ismereti szintjét.

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Takarébetétkönyv Lekötött betét Részvény Állampapír Befektetési jegy

Az értékpapírok ismertsége (1. sz. ábra) Az Öngondoskodás Alapítvány, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége és a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közös kutatásának főbb tapasztalatai arra világítottak rá, hogy:

10

• A magyar lakosság szaknyelvi tudatlansága a gazdasági információk, közlönyök nem értésében látható. A Centrum 2006. évi adatai szerint csak a megkérdezettek 6%-a érti meg teljesen a gazdasági beszámolókat, 41 % csak korlátozott mértékben. • A magyar felnőttek nem céltudatosan vásárolnak, költekeznek. Könnyen veszik fel a hiteleket akár utazásokra, akár tartós fogyasztási cikkekre. • Hiányzik a saját életük, jövőjük megtervezése, csak a jelennek élnek. • Alacsony a megtakarítási hajlandóság, többnyire nincs semmilyen tartalékuk, különösen kedvezőtlen a 40-60. életév közöttiek helyzete. A megkérdezettek között csak 27% rendelkezik 3 vagy több elemes családi portfólióval. • Jobban preferálják a kockázatmentes pénzügyi konstrukciókat: a Centrum adatai szerint a biztonságos befektetést választaná a megkérdezettek 70%-a, és 54% a megtakarításainak likviditását tartja a legfontosabbnak. A felsorolt kutatások is alátámasztják: az ország szociális, politikai története,

hogyan

formálta

az

ember

pénzügyekkel

kapcsolatos

gondolkodását, törekvéseit, szokásait, egyszóval pénzügyi kultúráját. A megtakarítási hajlandóság nem csupán a pénzügyi kultúra fejlettségétől függhet, hanem az ország fejlődését meghatározó gazdasági tényezőktől is, a kamatok, az infláció, a reáljövedelmek változása, szorosan befolyásolja a megtakarítók döntéseit. A közgazdászok következtetései arra utalnak, hogy legjobban a nyugdíjas évek anyagi megalapozására való törekvés motiválja az embert takarékosságra. A tudományos szakirodalomban létezik olyan csoportosítás, amely a megtakarítók döntéseit három jellemző szerint definiálja: - A

rendszeres

megtakarítások

tudatos

döntés

eredményei.

Leggyakoribb formái: életbiztosítás, hosszú lejáratú hitelpapírok, 11

amelyek megvételének fő célja a vagyon felhalmozása. A megtakarítások e formái hosszú távúak, miáltal likviditásuk alacsony. - Az

alkalmi

megtakarítások

nem

rendszeres

jövedelemből

származnak, ezért nehezen tervezhető. Tipikus formái: a bankban elhelyezett betétek, a lakossági folyószámlák lekötött részei, a rövid lejáratú banki papírok, a hitelegyleteknél elhelyezett megtakarítások, és a likvid részvények. Hozzáférhetőségük általában egyszerű, likviditásuk foka magas. - A maradvány jellegű (reziduális) megtakarítások esetében a rendszeres jövedelmünknek azt a részét takarítjuk meg, amely véletlenszerűen marad meg. Ilyen például a készpénz és, a lakossági folyószámla követel egyenlege. (Király-Mayér, 1997) A megtakarítások alakulása függ, a kamatlábaktól, a kockázat kerülés mértékétől és a tőkepiacok működésétől. Egy egész ország megtakarításait befolyásolja a népesség kormegoszlása, a pénzügyi piacok hatékonysága és az adózás. [The Economist, 1998] Célom megvizsgálni, hogyan alakultak a megtakarítások a válság előtti és a válság alatti időszakban, mivel a válság végét egyelőre nem látjuk, így a válság utáni helyzetről csak a várakozások megállapítása szintjén beszélhetünk.

2. 2008. évi pénzügyi krízis és hatásai 2.1. Világválság rövid története Az USA-ban 2007 nyarán kipukkadt egy, már sok éve alakuló ingatlanpiaci lufi, melynek következtében a subprime jelzálog piacon krízis alakult ki. Megingott a bizalom a jelenlegi intézményekben, uralkodó 12

elméletek kérdőjeleződtek meg. Egyértelművé vált, hogy a világgazdaság az 1929-33-as nagy depresszió óta a legsúlyosabb kihívással néz szembe. 2009 tavaszára a világ minden pontjára elért a pénzpiacról kiindult gazdasági visszaesés hulláma. Megnőtt a finanszírozási gondokkal küszködő pénzintézetek és azoknak a háztartásoknak a száma, akik nem tudták hiteleiket törleszteni. Az első látványos jelek 2007 nyarán jelentkeztek mikor több brókerház, bank, alapkezelő és jelzálog hitelező, hitellel segítette ki alapjait vagy csődöt mondtak és nem engedték ügyfeleiknek, hogy készpénzt vegyenek ki. 2007 júliusára közel 30 pénzintézet került a csőd szélére a törlesztő részleteiket és kamataikat fizetni képtelen adósok miatt. (HVG, 14, 2009) A lavinát 2007 augusztusában az ingatlanhiteleket, de főként lakáskölcsönöket nyújtó American Home Mortgage csőd bejelentése és a francia PNB Pribas befektetési alapjai kereskedésének felfüggesztése indította el. Ezek hatására befagyott a rövidlejáratú hitelek piaca. Az EKB szinte azonnal először 95 Mrd EUR-t, majd 109 Mrd EUR-t injektált az euro zóna bankrendszerébe. A FED, a japán központi bank, és a Bank of China is hasonló lépéseket tett, de ez kevésnek bizonyult, nem enyhítette a piaci pánikhangulatot. (HVG 14, 2009) Annak ellenére, hogy a nagy központi bankok megállás nélkül pumpálták a pénzt a fejlett piacok bankrendszereibe, azok szinte azonnal felemésztették és a krízis tovább mélyült. A világ legnagyobb bankjai biztosító társaságai, jelzáloghitelezői és brókerházai óriási összegű veszteséget jelentettek be a 2007 q4- re, és 2008-as prognózisaikban még ennél is sötétebb képet vetítettek előre. 2007 júliusa és decembere között közel 17000 embert bocsátottak el a vezető pénzintézetek - az ingatlanpiaci részlegeik leépítése miatt - és ez megduplázódott 2008 közepére (Yalman Onaran). 13

2008 elején a likviditási aggodalmak továbbra is arra kényszerítették a központi bankokat, hogy a kulcsfontosságú pénzügyi intézményeknek további forrásokat bocsássanak rendelkezésükre. A FED például az olcsó hitelezés érdekében az elmúlt 25 év legnagyobb kamat leszállítását kezdte meg. 2008 áprilisára sok cég - jobb esetben - csak állami tulajdonba került pl.: Northern Rock, Indy Mac, vagy az amerikai kormány közben járásával valamelyik másik cég vásárolta fel, sokat viszont veszni hagytak. A világ bankjainak vesztesége az amerikai subprime jelzálogpiaci és az azt követő hitelválság következtében 2008 augusztusára meghaladta az 500 Mrd USD-t. (Bloomberg). Mégis úgy tűnt, hogy a csődök ellenére, kezelhető mederbe terelték át a válságot és a piacokon is mérséklődött a pánik, már-már nyugodtnak mondható volt. De 2008. szeptember 15-én újabb fordulatot vett a történet: csődbe ment a Lehman Brothers, a világ 4. legnagyobb brókerháza, több mint 600 Mrd USD befagyott adósságot hátrahagyva. Ez a krach sokkolta a nyugati világot és az összeomlás szélére sodorta a globális pénzügyi rendszert. Az amerikai fundamentális alapokból 2 nap alatt 150 Mrd USD vontak ki. Zuhanni kezdtek a tőzsdék, kiszáradtak a bankközi piacok és a bankok egymásnak sem voltak hajlandóak hitelt nyújtani.

14

NASDAQ Composite index 2008.(2. sz. ábra) A FED, az EKB és a világ más nagy jegybankjai, azonnal drasztikus beavatkozásokkal válaszoltak. 2008 végére 2,5 ezer Mrd USD pumpáltak a pénzpiacokba és a kormányok 1.5 ezer Mrd USD értékben vásároltak főbb bank részvényeket. (wikipedia.org 2009)

DAX index 2008. október (3. sz. ábra)

15

2.2. A válság Magyarországon 2007-ben a kelet-európai térséget még csak moderáltan érintette a válság hullám. Sok elemző úgy vélte, hogy ezt a régiót egyáltalán vagy csak kis mértékben fogja sújtani a jelzálogpiaci válság, mert a hitelezés szabályai és követelményei szigorúbbak, másrészt pedig a „mérgezett” papírokból, amelyek a bizonytalanságot keltették, nem kerültek a bankrendszerbe. Más elemzők kijelentették, hogy az amerikai gazdaság hálója igen csak kiterjedt és Közép- és Kelet-Európa sem szigetelheti el magát a világpiaci eseményektől. 2008 októberéig az előbbi elmélet volt helytálló, a fejlett piacok mutatóihoz képest még a legrosszabb napokon is jobban teljesített a régió. Ezután a hullám elérte a feltörekvő országokat köztük Magyarországot is. Ez abban öltött testet, hogy a kockázatosabbnak ítélt országok iránti bizalom még jobban megingott, a befektetők elkezdték tőkéjüket kivonni és a gyengébb devizák ellen spekulációs támadásokat indítottak. Magyarországot

különösen

súlyosan

érintette

a

válság

ez

magyarázható azzal, hogy az ország magas külső adósságállománnyal és államadóssággal rendelkezik. Ezen kívül a kitettséget még növelte a devizaliberalizáció, amely lehetővé tette a tömeges deviza hitel felvételeket.

Megtakarítások

híján,

mind

a

lakossági,

mind

az

államadósságot hitelekből kellett finanszírozni, amely a beszűkülő források miatt nehézzé vált. Az első komolyabb csapás egyszerre három különböző piacon jelentkezett 2008 októberében. A HUF elkezdett meredeken esni, az OTP részvények zuhanórepülésbe kezdtek (Soros Fund LLC) és leapadt az állampapírpiac.

16

OTP 2008. július-október (4. sz. ábra) Ennek következtében hirtelen kevésnek bizonyult az MNB tartaléka. A helyzet komolyra fordult, Magyarország egyedül nem tudott volna megbirkózni ezzel, sőt a spekulatív támadások kapcsán felmerült az államcsőd lehetősége is. Az MNB lépéskényszerbe került és hitelekért folyamodott az IMF-hez és az Európai Központi Bankhoz. A 20 Mrd EUR-s pénzügyi mentőcsomagnak és a 300 bázis pontos kamatemelésnek viszont meglett a piaccsillapító hatása: az október 22-23án tapasztalt mélypont után november közepére a HUF 5-10%-kal erősödött, a magyar államadósság kockázati felára a felére csökkent, az ország elkerülte az államcsődöt.

2.3. A 2008. évi válság előtti magyar háztartási megtakarítások A háztartások megtakarításainak viselkedése akkor figyelhető meg a legjobban, ha párhuzamosan vizsgáljuk a nettó megtakarítások és a nettó hitelfelvételek állományait. A pénzügyi eszközök be- és kiáramlása (tranzakciók)

fontos

mutatója

a 17

háztartások

nettófinanszírozási

képességének, mivel az egész nemzetgazdaság nettó finanszírozásának jelentős részét képezi.

Kopint Konjuktura Kutatási Alapítvány (5. sz. ábra) Az 5. számú ábrából jól látható, hogy a válság előtti évtized folyamán körvonalazódik két hullám 2003 és 2007, amikor erősen változik mind két tényező: a nettó pénzügyi eszközök és a tartozások görbéi. A nettó megtakarítások drasztikusan visszaestek és 2003-ban majdnem meg közelítették a nullát. A Kopint Konjuktura Kutatási Alapítvány kutatásai alapján, erre korábban egyetlenegy évben sem volt példa. A hitelfelvételi tranzakció változása is ebben a két évben éri el a csúcsot. De az időszak egészére vonatkozóan mind a két egyenleg emelkedése a jellemző. A megtakarítások helyzete ezekben az években a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai lépésekkel magyarázható. Az állandó politikai viszályok, melyeknek célja az egyik vagy másik oldal igazának bizonyítása és nem az államérdek volt, a gazdaságpolitikai lépések - egy előre, kettő hátra - juttatták az országot egy bizonytalan gazdasági helyzetbe. „A reáljövedelem hol ugrásszerűen emelkedett, hol pedig

hirtelen

zuhant,

a

megtakarításokat 18

hol

kedvezményekkel

ösztönözték, hol pedig adókkal sújtották, az adóráták hektikusan változtak, és a kamat, illetve árfolyam-politika sem segítette a háztartásokat jövőbeli várható pénzügyi helyzetük előrelátásában.” (Kopint Konjuktura Kutatási Alapítvány. Bp. 2009.) A reáljövedelmek megtakarításokra gyakorolt hatásának sajátossága, hogy csak a hosszú távon stabil jövedelmek hatnak pozitívan a megtakarítási hajlandóságra. A permanens jövedelem emelkedés inkább fogyasztásra ösztönözi a lakosságot. Megfigyelhetjük, hogy a kilencvenes évektől 2001-ig aránylag magas a nettó pénzügyi eszközök mértéke, és 2002-2003-ban a reáljövedelem hirtelen megugrása (közszféra béreinek növelése, minimálbér emelése) miatt, fogyasztásba bocsátkozott a nép. Másik befolyásoló tényezőként megjelent a kedvezményes hitelhez jutás feltételeinek megteremtése. A kormány által bejelentett lakáshitel-program hatására, ugrásszerűen nőtt a hitelfelvevők állománya. 2003-ban volt a hitelek tetőzése az ingatlanhitel-felvételek miatt, majd később 2005-től a tartós fogyasztási cikkek hitelből történő vásárlása vonzotta az embereket. 2007-re a lakosság tartozásai elérték a csúcsot. A devizahitel „olcsósága” miatt tört felfelé a hitelfelvételek egyenese. 2007 már a stabilizáció jegyében telt el, és ebben az évben a háztartások reáljövedelme visszaesett. A magánfogyasztás volumene szintén csökkent, de a jövedelmekénél kisebb mértékben. Tehát 2007-ben a hitelfelvételek további növekedése és a bruttó megtakarítások csökkenése csökkenő jövedelemszint mellett ment végbe, és ebben nyilvánvalóan szerepet játszott a lakosságnak az a törekvése, hogy fogyasztási szintjét a nehezedő jövedelmi viszonyok közepette is, lehetőség szerint, fenntartsa. Tovább rontotta a helyzetet az infláció növekedése. Egy év alatt a duplájára nőtt, 3.9%-ról 8.0%-ra. A romló körülmények tehát nem indították be a lakosság óvatossági reflexeit, nem ösztönözték őket a megtakarítások fokozására.

19

Fogyasztói árindex 11,0% 10,0% 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0%

10,0% 9,8%

9,2% 8,0% 6,8% 5,3%

1999

2000

2001

2002

6,1%

4,7%

2003

2004

3,6%

3,9%

2005

2006

4,2%

2007

2008

2009

4,7%

2010

Fogyasztói árindex (6. számú ábra) Így aztán a megtakarítások és a háztartási beruházások (felhalmozás) együttes részesedése az összes jövedelemből 2007-ben csökkent, nem pedig nőtt.

Kopint Konjuktúra Kutatási Alapítvány (7. számú ábra) A fenti grafikon a megtakarítások állományainak fejlődését szemlélteti. Látható, hogy 2008-ban, a pénzügyi eszközök GDP-hez viszonyított aránya majdnem 100%, ami más visegrádi országokhoz képest nem számít rossz eredménynek. Azonban itt is megfigyelhető a lakosság 20

kötelezettségeinek

kegyetlen

növekedése:

a

2000-2008

közötti

intervallumon belül 30%-t ugrik. A nettó pénzügyi vagyon 2008-ig lényegében nem változik. A háztartások pénzügyi eszköz összetétele az MNB adatai álapján a következő tendenciákat mutatta: a legnagyobb állomány 2001-ben az egyéb bankbetét (nem folyószámla) 2.956,7 milliárd Ft, ezt követi az üzletrész 2.557,0 milliárd Ft, a készpénz 914,4 milliárd Ft. 2006. évben, a kamatadó bevezetésének valószínűsíthető következménye az, hogy a háztartások előnybe részesítik az üzletrészt, mint befektetési eszközt. 2007-ben az üzletrész állománya 5.139,7 milliárd Ft, az egyéb bankbetét 4.898,5 milliárd Ft, a készpénz 1.872,8 milliárd Ft. Érdekes fejlődést mutatott a nyugdíjpénztári díj befizetése: 2001-ben 593,0 milliárd Ft-ról, 2007-ben 2.843,0 milliárd Ft-ra nőtt. Ez az óriási viharos emelkedés, nyilvánvalóan a magán és önkéntes nyugdíjpénztárak által allokált pénzeszközöknek köszönhető.

Kopint Konjuktura Kutatási Alapítvány (8. számú ábra)

21

Az ábrán látható, hogy a legnagyobb részesedési arányt, 40%-ot, a készpénz és betétek képezik. Az értékpapírok (együttesen az üzletrészek és a befektetési jegyek), 35%-t, és a belső arányokat tekintve is csak mérsékelt mozgás volt megfigyelhető, (a befektetési jegyeké 2007-ig nőtt, utána csökkent). A nem részvény értékpapírok (e kategória legfontosabb összetevőjét az állampapírok jelentik) jelentősege némileg csökkent a pénzügyi eszközökön belül, miközben a biztosítástechnikai tartalékok részesedése stabilan növekvő trendet mutat, igaz, ez a trend 2008-ban megszakadt a nyugdíjpénztári díjtartalékok jelentős érték vesztése következtében (Kopint Konjuktúra Alapítvány 2009).

2.4. A 2008. évi válság alatti magyar háztartási megtakarítások A lakosság reáljövedelmei 2008 első három negyedévében nőttek, de az összesített bruttó megtakarítások értéke ebben az időszakban alul maradt az egy évvel korábbi értékekhez képest, miközben a hitelfelvételek összesített értékei jóformán nem változtak. 2008 őszén a pénzügyi válság elérte Magyarországot is. Ez 2008 harmadik negyedévében még tovább rontott a helyzeten a háztartások megtakarítói viselkedését illetően. Ugyanakkor elhozta a régóta várt alapvető fordulatot a lakosság hitelfelvevői aktivitásában is.

22

(9. számú ábra) A bruttó financiális megtakarítások értéke nominálisan is alatta maradtak 2008 negyedik negyedévében és 2009 első negyedében az egy évvel korábbi értékeknek. Mindkét negyedévben olyan alacsony értékű volt a megtakarítás, amihez hasonlót utoljára 2004 azonos időszakában mértek (holott akkoriban a háztartási jövedelmek nominális - folyó áron mért értéke durván 15%-kal volt alacsonyabb). A hitelfelvételek terén viszont a törés még ennél is drasztikusabb volt; a nettó finanszírozási képesség szemszögéből pozitív változás következett be. 2008 utolsó negyedévében a háztartások hitelfelvételi mérlege (vagyis a bruttó hitelfelvétel és a hitelvisszafizetés egyenlege) erőteljesen visszaesett, 2009 első negyedévében pedig a hitelfelvételi egyenleg negatívba fordult, amire 1992 óta nem volt példa. Ez azt jelenti, hogy a lakosság többet törlesztett meglévő hiteleikből - főként a fogyasztási célú hitelekből -, mint amennyi hitelt igényelt. Érdemes megemlíteni, hogy e mérséklődés főként a nem banki jellegű hitelintézeteknél ment végbe - ezek szerepe hagyományosan alárendelt az összesített hitelfelvételeken belül. A csökkenés főként a nem ingatlanjellegű devizahiteleknek tudható be, tehát a hitellehetőségek összeszűkülésével elsősorban a fogyasztás szintjének hitelből való fenntartására irányuló törekvések lehetetlenültek el. 23

Érdemes megfigyelni azt is, hogy a kötelezettségek piaci érteken mért állománya tovább nőtt, pedig 2009 első negyedévében mind a hitelfelvételi egyenleg, mind pedig az egyéb kötelezettségek tranzakcióinak értéke negatív volt. Ez a devizahitelek körében a forintgyengülés nyomán bekövetkezett, nagyarányú felértékelődésnek tudható be. Ellentétben a pénzügyi eszközökkel, ahol a forint gyengülése pozitív hatású (a háztartások

devizaeszközei

felértékelődnek

a

forintgyengülés

következtében), viszont a pénzügyi eszközökön belül a devizaeszközök súlya csekély (6%). A kötelezettségek esetében a forintgyengülés kedvezőtlen, mivel a devizatartozások felértékelődésével járnak és ezért egészen más a helyzet a háztartások tartozásait illetően. 2000 elején a devizahitelek részesedése a háztartások hitelállományán belül még elenyésző, mindössze 4%-os volt. Ez az arány azonban folyamatosan nőtt főleg 2004 második negyedévétől kezdve nagy léptekben (9. sz.) - és a devizahitelek részesedése elérte a 70%-ot is 2009 első negyedévére.

(10. számú ábra)

24

A tranzakcióknál ez a részesedés-változás nem ilyen folyamatos. Inkább

hektikusan,

ugrásszerűen

változott

meg:

2004-ig

az

új

hitelfelvételeken belül a forinthitelek domináltak, majd - gyakorlatilag átmenet nélkül - a deviza hitelek kerültek túlsúlyba, és egészen 2009 I. negyedévéig folyamatosan teljes volt a devizahitelek dominanciája. Sőt, jó pár olyan negyedév volt, ahol a lakosság inkább csökkentette forint alapú hitel állományát - helyettesítve azt deviza alapúval -, tehát leépítették forinthitel-tartozásaikat, ezért a forinthitel-felvétel egyenlege negatív volt. Ennek fényében kell értékelni a 2008 utolsó negyedévétől végbement forintgyengülést. Mivel a teljes kötelezettségek 70%-át a devizahitelek teszik ki, ezért a forint esése igencsak megnövelte a lakosság hitelének forint értékét, pedig 2009 első negyedévében a devizahitel-felvétel értéke negatívba fordult. Ez kihatott a háztartások törlesztési terheire is. A forinthitel-felvétel ugyanakkor csekély értékű, de pozitív volt.

(11. számú ábra)

25

3. Kormányok válságkezelési intézkedései és hatásai 3.1. Válságkezelő kormány lépései A válságkezelő kormány megalakulása után még az első héten meghozta azokat a döntéseket, melyektől a válság rövid távú kezelését remélte. A Kormány által elfogadott Válságkezelés és Bizalomerősítés programja négy pilléren nyugodott: •

rövid távú válságkezelés,

• a költségvetési egyensúly hosszú távú javítása, • a növekedés fenntartható ösztönzése, • a bizalom tartós helyreállítása.

3.1.1. Rövid távú válságkezelés A kormány egy éves mandátumának fő törekvése a kedvezőtlen gazdasági folyamatok megállítása, a válság rövidtávú, hatékony kezelése volt. Ennek a pillérnek három központi területe volt. 3.1.1.1. Munkahelyek megőrzése

A válságkezelésben a munkahelyek megőrzése, teremtése, a foglalkoztatás ösztönzése szerepel az első helyen. • Az állam megnövelt összegekkel támogatja a munkahelyek megőrzését. Hazai forrásból közel 17 milliárd forintos kerettel meghirdetett programokban a vállalkozások és a munkavállalók, alprogramok keretében részesülhettek támogatásban. Központi program

segítette

a

jelentős

(50

fő

feletti)

csoportos

létszámcsökkentések megelőzését, foglalkoztatási szerkezetváltást. • Az „Út a munkához” program keretében a kormány a rendelkezésre állási támogatásban részesülőknek és a regisztrált álláskeresőknek

26

nyári

mezőgazdasági

munkában

való

részvételre

biztosított

lehetőséget. 3.1.1.2 Kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő programok •

Az uniós források és a pályázati pénzek átcsoportosítása: az 1400 milliárd forintos munkahelyvédő és vállalkozáserősítő csomagból és az 1800 milliárd forintos beruházás-élénkítő programból állt. A már elérhető konstrukciókon keresztül több mint 560 milliárd forint állt a magyarországi

munkahelyek

65-70%-át

adó

vállalkozások

rendelkezésére. •

A

kormány

tovább

bővítette

a

Magyar

Fejlesztési

Bank

tevékenységét, hogy részt vehessen a gazdálkodó szervezetek és az önkormányzatok egy évnél hosszabb lejáratú forgóeszköz-hitel és kölcsönök finanszírozásában és ezekhez készfizető kezességet vagy bankgaranciát vállaljon. •

A gyorsító csomag része a Biztos kéz program 2010. évi elindítása is, amely az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetésével a

garanciák

megteremtését,

a

kockázatok

csökkentését,

a

körbetartozások fékezését célozta. 3.1.1.3.A pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése

A pénzügyi struktúra stabilitásának megerősítése nélkül nincs szilárd gazdaság, és nem érezheti magát biztonságban a lakosság sem. Ennek érdekében - a korábban már megtett intézkedéseken túl - a kormány további lépéseket tett. •

A kormány folyamatosan egyeztetett a nemzetközi pénzügyi szervekkel, melynek eredménye kép 2008 novemberében létrejött a hitel-szerződés.

27

•

Az új kormány késedelem nélkül tárgyalásokat kezdett a hazai bankokkal, hogy a gazdasági válság hatására a devizahitelesek terheiről szóló egyezségekben foglaltakat, általános érvényű szabályozássá tegyék.

•

Az állam készfizető kezességet biztosított a munkájukat elvesztő lakáshiteleseknek. Az Országgyűlés megszavazta a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó készfizető kezességről szóló törvényt, amely az Európai Bizottság jóváhagyást követően léphetett hatályba.

•

Lényeges lépésnek tekinthető a bérlakás program kialakítása a késedelmes és felmondásra került hitelek adósai helyzetének (átmeneti) rendezésére.

•

Módosították a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvényeket.

•

Szigorúbb szabályozás került bevezetésre a bankok és pénzügyi vállalkozások

egyoldalú

Felülvizsgálták

az

szerződésmódosításával ügyfeleket

védő

kapcsolatban.

fogyasztóvédelmi

rendelkezéseket, hogy erősödjenek a jogérvényesítési esélyeik, erősítve a PSZÁF jogkörét. Elengedhetetlenül fontos volt az eddig kevéssé

ellenőrizhető

ügynöki

hálózatok

hitelközvetítői

tevékenységének szabályozása. •

Kidolgozásra került a korai válságkezelő rendszer. A hazai szabályozás hiányosságainak pótlásával meg kellett előzni azt, hogy egy nagy hitelintézet összeomlása ne okozzon komoly zavarokat a magyar pénzügyi rendszerben.

3.1.2. A költségvetési egyensúly hosszú távú javítása A válságkezelő kormány a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében

meghozott

lépései

révén, 28

a

nehéz,

de

szükséges

áldozatvállalásoknak köszönhetően, a magyar költségvetés helyzete stabilizálódni látszott. A kormány három területen hozott és tervezett további kiadáscsökkentő intézkedéseket. Az állam saját magán kezdte a takarékoskodást; a közszféra bérét csökkentette, például: 15%-kal redukálta le miniszterek fizetését és csökkentette az önkormányzatok támogatását is. A Kormány kénytelen volt hozzányúlni a nyugdíj-rendszerhez a nyugdíj korhatár emelésével és a 13. havi nyugdíj elvételével. A 3. terület a szociális és jóléti rendszer, ahol a családi támogatást és a táppénz rendszert nyirbálta meg. Ahhoz, hogy a kabinet ismét beindítsa, és növekedési pályára állítsa a gazdaságot, csökkenteni kellett az élőmunkát terhelő adókat, valamint növelni kellett a munkavállalási készséget és képességet. A foglalkoztatás terheinek csökkentése után valószínűsíthető volt, hogy a vállalkozások könnyebben adhatnak új munkát és biztosabban őrizhetik meg a meglévő munkahelyeket. •

2010-től 5 százalékkal csökkent a munkáltatókat érintő járulékok mértéke,

•

megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás,

•

átalakul a társasági adó. Megváltoztak a személyi jövedelemadó szabályai is:

•

2010-ben feljebb tolódott az alsó sáv a 2009-es 1,9-ről évi 5 millió forintra;

•

2011-től még jobban szélesedett az alsó sáv: évi 15 millió forintig csupán 17 százalékos adót kell fizetni;

•

az adókulcsok az akkori 18 és 36 százalékról 17 és 32 százalékra módosultak. Ez azt jelentette, hogy 2009-ben több mint 1,3 millió ember nettó 36

ezer forinttal több pénzt vihetett volna haza. 2010-től pedig az adózók 90 29

százaléka az alsó, 17 százalékra csökkentett adósávban fizetett volna adót. Ennek

nyomán

egy

átlagosan,

havi

200

ezer

forintot

kereső

munkavállalónál éves szinten másfél havi keresettel (nettó 180 ezer forinttal) több maradt volna. (Ezek a tervek, csak tervek maradtak. Közbe szolt a parlamenti képviselő választás, mely teljesen átalakította mind a politikai, mind a gazdasági erőteret.) Annak érdekében, hogy a forint árfolyammozgása, valamint a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került devizahiteleseket megvédje, a kormány beterjesztette és az Országgyűlés elfogadta a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó készfizető kezességről szóló törvényt, amely az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphet hatályba. „Az állam átmeneti időre készfizető kezességvállalással segíti azokat, akik a törvényben meghatározott lakás célú kölcsönt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül 2008. szeptember 30-át követően veszítették el a munkahelyüket. A kormány 2009 júniusában kiterjesztette a lakáshitelesek megsegítését készfizető kezesség formájában szolgáló támogatást azokra a kiskeresetű adósokra is, akik nem veszítették el állásukat, de gondot okoz nekik a hitelek törlesztése. Hosszú távú megtakarítások ösztönzése: a forintban elhelyezett és minimum 3 évig érintetlen betétek és befektetések haszna csupán 10 százalékkal adózik majd, a legalább ötéveseké pedig egyáltalán nem.” (HVG) Az ágazatok támogatása keretében a kormány döntött: •

a turizmus esetében a szálláshely ÁFÁ-jának a kedvezményes, 18 százalékos kulcsba történő átsorolásáról;

•

a mezőgazdaság esetében a különböző élelmiszeripari bankgarancia és forgóeszköz-hitelprogramok elindításáról. (Kormányszóvivői Iroda)

30

3.1.3. A bizalom tartós helyreállítása A hazai gazdaság és az állam prosperálását akadályozó faktorok közül a bizalmatlanság a legnehezebben megragadható és kezelhető külső és belső probléma. A kormány kiemelt feladatként tekintett az országgal és a

kormányzati

munkával

kapcsolatos

bizalom

megszilárdítására,

erősítésére. A nemzetközi vélekedés javítása érdekében a kormány külgazdasági diplomáciai offenzívát is indított és a válságkezelő program hitelességét és eredményeit a tőkepiacok, befektetők részére elérhetővé tette. Újabb korrupcióellenes intézkedéseket javasolt, újra kezdeményezte a pártfinanszírozás átalakítását, a közbiztonság megerősítését.

3.2.

A válság és a politikai intézkedések hatásai

2008 végére Magyarországon hirtelen olyan súlyos gazdasági helyzet alakult ki, amelyre még 2008 elején sem számítottak a közgazdászok. A kormány törekvései már nem tudták javítani az előző évek elhanyagolt, problémás pénzügyi és gazdasági hibáit. Az ország eladósodottsága nem javult. Számos pénzügyi szakértő úgy vélekedik, hogy a devizaliberalizáció (2001-2006) nem volt időszerű. A társadalom pénzügyi helyzete és pénzügyi kultúrája nem volt felkészülve erre. A devizaliberalizáció rontotta és tovább sújtotta a hitelezők helyzetét, ösztönözve a lakosságot a tömeges devizahitel-felvételére. A közgazdászok között vannak olyanok, akik a hazai monetáris politikát hibáztatják azzal, hogy a magas forint kamatokon keresztül elősegítette a háztartások devizaalapú eladósodását. Belső megtakarítások híján az államadósságot a kormány csak hitelből tudta volna finanszírozni. A helyzetet még jobban rontották a befektetői spekulánsok: mélypontra juttatták az értékpapírokat. Mindenki megpróbált megszabadulni a magyar állampapíroktól, részvényektől, 31

forintjuktól. A kormány intézkedései, 12 pontos javaslata ellenére, a forint gyengülése nem ált meg. Nagy veszteséget szenvedett a nyugdíjpénztári befizetések állományának értéke: 2008.év III. negyed évben 2.840,7 Mrd Ft állományi értékről 2009. I. negyed évében 2.584,0 Mrd Ft-ra zuhant. Az értékpapírok állományának értéke is a legalacsonyabb 2008 végén - 8.630,7 Mrd Ft és 2009. év elején: 8.601,0 az előző periódusokhoz képest. Ezen belül különösen a részvény alapú befektetések szenvedtek vesztességet. (1.2. sz. táblák) A válság nagy fordulatot hozott viszont a hitelek aktivitása és a fogyasztás terén. A pénzintézetek hitel-politikájának átértékelődésével a hitel feltételeket (saját rész emelése 50%-ig) szigorú mederbe terelték. A forint leértékelődése miatt majdnem kétszeresen megnövekedett a hitelek törlesztő részlete. Így a magas kamatlábak miatt a forint-hitel, és az előnytelen forint árfolyam miatt a deviza-hitelek, elveszítették a lakosság számára vonzó erejüket. A 11. számú ábrán (tranzakciók) és 2. sz. táblából (állomány) világosan látható, hogy milyen erősen megy lefelé a lakosság kötelezettségeinek értékei. Érdemes megjegyezni, hogy emellett a reálbérek tömege is 2008-ban kezdett csökkenni a kormány válságkezelési intézkedései

(bérek

emelésének

elmaradása

és

a

13.

havi

bér

megszüntetése) hatására, annak ellenére, hogy a kormány megpróbálta az adókat enyhíteni az adó sávok megemelésével. A nettófinanszírozás 2009. évben mégis magas volt, de csak a kötelezettségek erős visszaesésének köszönhetően. Tehát a kötelezettségek nagyobb fokkal csökkentek, mint a pénzügyi eszközök.

32

(12. számú ábra)

(13. számú ábra) A bankok arra számítottak, hogy 2009. középétől a hitelkereslet javulni fog, de erre nem került sor. Így a hitelfelvételek tranzakciói 2010. év elején (-115,4 Mrd Ft) már mínuszba fordultak, 2011. év elején pedig -177,8 Mrd Ft lett. (MNB adat)

33

A megtakarítások bruttó értéke 2010-ben megugrott. Az első félévben a részesedést megtestesítő papírokat vásároltak szívesebben, azon belül is, a befektetési jegyek voltak az egyetlen olyan kategória, amely tartotta az értékét. A második félévben a pénzügyi eszközök tranzakciós értékének növekedését a „készpénzből” és a „bankbetétből” történő kiáramlás befejeződése okozta. 2010 végére ezt a két megtakarítási formát választották

inkább

a

háztartások.

A

háztartások

megtakarítási

magatartásának tartalmi módosulását jelentheti az, hogy a lakosság kezdett felhagyni a vagyonfeléléssel.

34

Pénzügyi eszközök és kötelezettségek állománya (Mrd Ft) Háztartások (S.14) Pénzügyi eszközök Monetáris arany és SDR

2007Q4

2008Q1

2008Q2

2008Q3

24 350,6 24 376,9 24 310,7 24 700,3

2008Q4 25 196,8

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

8 506,6

8 541,3

8 496,3

8 688,1

9 637,7

Készpénz

1 872,8

1 870,2

1 843,0

1 838,2

2 082,2

Folyószámla betétek

1 735,3

1 741,2

1 686,0

1 612,7

1 584,6

Egyéb betétek

4 898,5

4 929,9

4 967,3

5 237,2

5 970,9

1 175,1

1 239,1

1 325,4

1 347,3

1 443,4

Készpénz és betétek

Nem részvény értékpapírok Rövid lejáratú értékpapírok

653,6

674,2

720,1

754,7

768,8

Hosszú lejáratú értékpapírok

520,6

564,6

605,0

592,2

673,0

0,9

0,3

0,3

0,4

1,7

182,3

189,5

198,6

204,1

208,4

5,4

8,1

7,7

8,2

7,7

Pénzügyi derivatívák Hitelek Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek

176,8

181,4

190,9

195,9

200,7

8 864,7

8 972,6

8 780,7

8 905,7

8 630,7

Tőzsdei részvények

341,5

318,0

297,5

284,8

261,6

Nem tőzsdei részvények

985,8

1 006,1

996,2

1 026,7

1 037,1

Üzletrészek

5 139,7

5 303,8

5 227,4

5 391,7

5 555,9

Befektetési jegyek

2 397,8

2 344,6

2 259,7

2 202,5

1 776,1

Biztosítástechnikai tartalékok

4 624,2

4 456,9

4 502,3

4 581,4

4 347,9

Életbiztosítási díjtartalékok

1 482,1

1 446,6

1 430,6

1 422,9

1 378,4

2 843,0

2 695,9

2 758,6

2 840,7

2 649,8

299,0

314,3

313,2

317,9

319,6

997,8

977,6

1 007,4

973,5

928,7

20,8

13,6

15,2

13,9

11,0

977,0

964,0

992,2

959,7

917,7

8 269,3

8 898,2

8 736,6

9 336,3

10 458,2

7 528,8

8 201,9

8 021,2

8 647,0

9 698,2

858,8

908,6

895,3

944,2

985,1

6 669,9

7 293,3

7 125,9

7 702,8

8 713,1

740,3

696,1

715,1

688,9

758,8

82,7

92,2

79,1

77,9

96,6

657,5

603,9

636,0

611,0

662,2

16 081,2 15 478,7 15 574,2 15 364,0

14 738,6

Részvények és részesedések

Nyugdíjpénztári díjtartalékok Nem életbiztosítási díjtartalékok Egyéb követelések Kereskedelmi hitelek és előlegek Egyéb Kötelezettségek Hitelek Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek Egyéb tartozások Kereskedelmi hitelek és előlegek Egyéb Nettó pénzügyi vagyon

Forrás: MNB (1 sz. tábla) (saját szerkesztés)

35

Pénzügyi eszközök és kötelezettségek állománya (Mrd Ft) Háztartások (S.14) Pénzügyi eszközök

2009Q1

2009Q3

2009Q4

25 507,1 25 660,1 26 316,6 26 958,2

Monetáris arany és SDR Készpénz és betétek

2009Q2

0,0

0,0

10 011,0

9 799,9

0,0

0,0

9 796,9 10 005,1

Készpénz

2 301,0

2 109,5

1 995,0

2 037,1

Folyószámla betétek

1 518,8

1 485,3

1 446,5

1 586,2

Egyéb betétek

6 191,2

6 205,2

6 355,3

6 381,8

1 415,7

1 413,1

1 380,1

1 382,3

Nem részvény értékpapírok Rövid lejáratú értékpapírok

731,5

710,9

701,8

657,4

Hosszú lejáratú értékpapírok

683,9

701,7

678,1

724,9

0,3

0,5

0,2

0,0

214,9

218,7

222,3

228,0

9,2

8,1

6,6

7,3

Pénzügyi derivatívák Hitelek Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek

205,6

210,6

215,7

220,7

8 601,0

8 554,3

8 776,0

9 063,7

233,1

294,9

303,8

311,0

Nem tőzsdei részvények

1 079,8

1 097,8

1 156,9

1 191,4

Üzletrészek

5 644,3

5 532,7

5 621,2

5 709,7

Befektetési jegyek

1 643,8

1 628,9

1 694,1

1 851,6

Biztosítástechnikai tartalékok

4 307,5

4 702,3

5 195,6

5 380,6

Életbiztosítási díjtartalékok

1 389,7

1 438,1

1 501,7

1 562,3

2 584,0

2 936,1

3 364,3

3 496,2

333,8

328,1

329,5

322,1

956,9

971,9

945,8

898,6

22,1

17,2

21,7

16,2

934,8

954,6

924,0

882,4

Részvények és részesedések Tőzsdei részvények

Nyugdíjpénztári díjtartalékok Nem életbiztosítási díjtartalékok Egyéb követelések Kereskedelmi hitelek és előlegek Egyéb Kötelezettségek Hitelek

11 337,6 10 407,2 10 340,6 10 476,7 10 662,0

9 721,6

9 708,8

9 748,1

Rövid lejáratú hitelek

1 031,7

1 000,3

1 024,0

1 029,1

Hosszú lejáratú hitelek

9 630,3

8 721,3

8 684,8

8 719,0

674,9

685,2

631,7

726,6

96,9

81,0

86,5

95,4

578,0

604,3

545,3

631,2

Egyéb tartozások Kereskedelmi hitelek és előlegek Egyéb Nettó pénzügyi vagyon

14 169,5 15 253,0 15 976,0 16 481,5

Forrás: MNB (2. sz. tábla) (saját szerkesztés)

36

3.3.

Nyugdíj helyzet és öngondoskodás

Az előbb említettem már, hogy minden nemzet megtakarításainak legfőbb motivációja a nyugdíj. Az emberek hosszú éveken keresztül fizetik be nyugdíjjárulékaikat, annak reményében, hogy nyugdíjba vonuláskor felélhesse ezeket a megtakarításokat. A nyugdíjpénztárak vagyona, vagy is a nyugdíjjárulék címen befizetett díjak, 2010 decemberében a háztartások összes nettó pénzügyi vagyonának majdnem az 1/3-át tették ki, 26%-ot, és elérték a 4018,4 Milliárd Ft-t. A nyugdíjjárulék befizetett pénztömege mindig vonzó falat volt a mindenkori kormányok számára. A felosztókirovó

rendszerben egyre

kevesebb aktív

embernek egyre

több

nyugdíjkifizetéshez kell járulékot befizetnie. Ez komoly hiányt okoz minden

évben

a

társadalombiztosítási

alap

számára.

Sokszor

a

megüresedett államkincstár feltöltését a nyugdíjalapokból oldották meg. Pontosan ezért, ennek a problémának a kezelésére találták ki megoldásként, 1997-ben a második pillért. Ezért működik hasonlóan a nyugdíjrendszer Szlovákiában, Lengyelországban és fog működni Csehországban. A világ gazdaságilag legfejlettebb országaiban a magánnyugdíj pénztári rendszer stratégiai szerepet tölt be a gazdaságpolitikában. Magyarországon, sajátos módon alakult a magánnyugdíj rendszer sorsa. Az EU-s elszámolások során a magánnyugdíj befizetések miatti hiányt, a költségvetési deficitbe számolták be. Ez alapján nagyobb lett a GDP arányos államháztartási hiány,

ami

összeférhetetlen

az

euró-övezethez

való

csatlakozási

feltételekkel. A helyzet megoldását a kormány abban találta meg, hogy a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját annak, hogy a magánnyugdíj pénzeket visszacsoportosítsa a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

37

A háztartások pénzügyi vagyona és a vagyonváltozás összetevői Mrd HUF (MNB) Megnevezés

Állományok 2009. dec. 2010.dec. 2011.I n.év

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1 Készpénz és betétek 1a. Betét forint 1b. Betét deviza 1c. Készpénz 2. Nem részvény értékpapírok 3. Hitelek, kölcsönök 4. Tulajdonosi részesedések 5. Biztosítástechnikai tartalékok 5a. Életbiztosítás 5b. Nyugdíjpénztári tartalék 5c. Egyéb biztosítási tartalék 6. Egyéb követelések

26955 10004 6446 1521 2037 1382 228 9063 5380 1562 3496 322 898

28529 9922 6287 1449 2186 1593 257 9909 6001 1667 4018 316 847

26087 9788 6278 1423 2087 1660 260 10054 3201 1653 1223 325 1124

KÖTELEZETTSÉGEK 7. Hitel, kölcsönök 7a Ingatlanhitel forint 7b. Ingatlanhitek deviza 7c. Fogyasztási hitel forint 7d. Fogyasztási hitel deviza 7e. Egyéb pénzügyi hitelek 8. Egyéb tartozások

10472 9746 1514 2488 1164 2725 1855 726

11232 10584 1527 2850 1312 2934 1961 648

10478 9884 1525 2577 1340 2616 1826 594

NETTÓ PÉNZÜGYI VAGYON Forrás: MNB (saját szerkesztés)

16483

17297

15609

2010 októberében a miniszterelnök bejelentette: Magyarországon hamarosan csak kétpilléres lesz a nyugdíjrendszer, vagyis az állami nyugdíjalap mellett csak önkéntes pénztárak működnek majd, a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer megszűnik. A miniszterelnök szerint a magánnyugdíj-pénztárak agyonnyomták a költségvetést, és kivezetésük egy negyedéven belül megoldható. 38

"Nincs semmi kétségem afelől, hogy olyan tömeges visszalépések lesznek az első pillérbe, ami a másik pillér működését teljesen értelmetlenné teszi, és csak idő, méghozzá nagyon rövid idő kérdése, hogy az ki is kerüljön a rendszerből. Vannak ettől eltérő üzleti várakozások, de az én elképzelésem e tekintetben radikálisan különböző. Két pilléres lesz a rendszer, olyan, mint a többi országban, akik nem voltak kommunisták" mondta Orbán Viktor miniszterelnök (forrás: Világgazdaság online. 2010.10.30 ) Ma már világos: a magánnyugdíj pénztári megtakarítások vagyona véglegesen megszűnik. Hogy a kormánynak mik a tervei a 2800 Mrd-t elérő pénzeszközökkel, milyen célokra fogja felhasználni, arról pontos adatok nincsenek, de feltételezhető, hogy az aktuális költségvetési lyukak betömését szolgálhatják. Nem magyar találmány ez a megoldás, a balti országokban is előfordult, hogy átmenetileg visszavették a magánpénztári befizetések egy részét - mutatott rá Németh Dávid, az ING Bank makro elemzője. A nyugdíjpénztári tartalék 2009-ben 3496 Milliárd Ft-ról 2010-ben 4018 milliárdra emelkedik, főleg a tőkepiaci árfolyamok emelkedése miatt (például: DAX Index), majd 2011-ben 1223 Milliárd Ft-ra csökken a nyugdíj állományának a TB Alapba való átvezetése végett. A

kötelező

magánnyugdíj-pénztári

rendszer

megszűnésével

felértékelődhet az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe, a kormány szándékai legalábbis ez irányba mutatnak. Az elmúlt idő közleményei azt vetítik előre, hogy a kabinet is segíteni kívánja az öngondoskodást.

39

DAX index 2009 január -2010 december (14. számú ábra)

Emellett a nyugdíjpénztári rendszer átalakítása ráterelte a figyelmet az időskori öngondoskodás jelentőségére, így az általános célú, egy előre nem látott élethelyzetben (például munkahely elvesztése), segítséget jelentő megtakarításon túlmenően, mind többen foglalkoznak azzal, mivel egészíthetnék ki majdani nyugdíjukat. Ezt a szemléletváltást tapasztalják a pénzügyi szolgáltatók is, folyamatosan jelennek meg az új termékek, köztük nem egy hosszú távú, kifejezetten nyugdíjcélú befektetési lehetőség. Magyarországon

eddig

ismeretlen

intézménnyel

igyekszik

precedenst teremteni a Quaestor csoport, amelynek nyugdíjprogramja hosszabb

távon

követőkre

is

találhat.

Nyugati

mintára

vállalati

nyugdíjalapokat (occupational pension funds) hozna létre, mint például az USA-ban, Kanadában és Nyugat-Európa számos országában, ahol hosszú évtizedek óta sikerrel tevékenykednek. Ezek a konstrukciók minden esetben tőkefedezeti elven működnek, vagyis az adott munkáltató által a dolgozó részére befizetett pénzeket, különböző értékpapírokba fektetve, gyarapítják az egyéni számlákon. A 40

tőkepiaci turbulenciáknak tehát igencsak ki vannak téve. Megsínylették már az ezredfordulót követő tőzsdei zuhanást is, és voltaképpen az lett volna kisebbfajta csoda, ha a 2008/2009-es pénzügyi világégést vagyonvesztés nélkül vészelik át. Jó időkben viszont remekül is teljesíthetnek, így létjogosultságukat - a világ fejlett gazdaságaiban nemigen szokták megkérdőjelezni. A megtépázott nyugdíjportfóliók, az ismét növekedést hozó 2010. évnek köszönhetően, mára mennyiben „épültek vissza”, arról nincsenek összesített nemzetközi adatok, de az látszik, hogy az efféle vállalati nyugdíj programok némiképp át alakultak. Korábban,

jellemzően,

„szolgáltatással

meghatározott”

konstrukcióban működtek, vagyis olyan szerződést kötöttek a dolgozóval, amelyben a majdani nyugdíj kifizetés pontos összegére vállaltak kötelezettséget. Kiindulópontként rögzítették, hogy az illető idős korában havi 100 ezer forintnak megfelelő járadékra számíthat a vállalati nyugdíjprogramból, az addig esedékes befizetéseket pedig ehhez az ígérethez igazították. Mivel azonban jó pár munkáltató, leginkább a kisebbnagyobb tőkepiaci krachok miatt, elszámolta magát és tetemes összegeket kellett saját tartalékaiból a rendszerbe forgatnia, a vállalatok többsége elmozdult a befizetéssel egy új szisztéma irányába. Az új rendszer a majdani járandóság összegére nem vállal garanciát, a cég, viszont fixen meghatározza azt, hogy havonta mennyit fizet a dolgozó nyugdíj számlájára. Ez a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (fnysz) egy cég szemszögéből jóval rugalmasabb, mint a nyugdíjpénztár. Egy nyugdíjpénztár esetében a munkáltató nem tehet mást, mint azt, hogy vagy minden dolgozóját belépteti a pénztárba, és egyforma mértékű tagdíjat állapít meg a számára, vagy pedig semmit nem fizet be. Az fnysz révén azonban számtalan verzió elképzelhető: a vállalat a kulcsemberekre, menedzsmentre vagy extrém esetben akár egyetlen dolgozójára is szabhatja a saját nyugdíjprogramját. 41

A Quaestor számításai szerint hosszabb távon minden évben százas nagyságrendben

csatlakoznak

majd

munkáltatók,

a

beléptetett

munkavállalók száma így évente ezres nagyságrendben bővülhet. (Figyelő 2011.márc.)

4. Kormányintézkedések és hatásai 2011-ben 4.1. Főbb kormányintézkedések Az új Kormány már 2010-ben elkezdte a gazdaság-átalakító reformokat. Azonnal neki esett a reáljövedelmeket érzékenyen érintő személyi jövedelemadó egykulcsossá tételéhez (választási ígéret) és az államháztartás egyenlegét javító magánnyugdíj-pénztárak (erről már fentebb írtam) bekebelezéséhez. Az első - az adórendszer megreformálása - egykulcsos adó bevezetése. A törvény alapján a személyi jövedelemadó-kulcs egységesen 16 százalék lett 2011. január 1-jétől, amely nemcsak az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, de minden egyéb (pl. kamat, osztalék, ingatlan értékesítése)

jogcímen

megszerzett

jövedelmek

tekintetében

is

alkalmazandó. A törvény szerint a „szuperbruttósítás", vagyis az adóalapkiegészítése 2011-ben is megmarad, tehát az összevont adóalapot 27 százalékkal kell megemelni. Az elfogadott jogszabály a "szuperbruttót" két év alatt vezetné ki a rendszerből: 2012-ben már csak a jelenlegi mérték felével, vagyis 13,5 százalékkal kell emelni az adóalapot, 2013-tól pedig ismét csak a bruttó jövedelem lesz az szja alapja. Ehhez szorosan kapcsolódik a családi adókedvezmény bevezetése. „A családi kedvezmény ezen túl már egy gyermek után is érvényesíthető és megszűnik a jogosultság felső jövedelemkorlátja is. A kedvezményt adóalap-kedvezményként lehet érvényesíteni a korábbi 42

adókedvezmény helyett. A családi kedvezményt a házastársak együtt vagy közülük a kereső - vehetik igénybe. Egy és két eltartott esetén havonta 10 000 Ft, három - és több gyermekeseknél pedig 33 000 forint adócsökkentést jelent gyermekenként.” A Kormány a legfontosabb intézkedéseit (irányadó téziseket) a Széll Kálmán Terv-be foglalja össze. A „…célja: az adósságveszély elhárítása …„. A gazdaságilag „tökéletes” helyzet természetesen az lenne, ha nem tartoznánk senkinek, sőt inkább nekünk tartoznának, de a hazai össztermék 50% alá szorított államadóssággal, „ki lehet kerülni a gazdasági csőddel fenyegető veszélyzónából” ( Széll Kálmán Terv ). E szerint a kormány az államadósságot 82%-ról 50 % alá tervezi csökkenteni. A Kormány, az adósság lefaragásának lehetőségét a következő szignifikáns

területek

átalakításában

látja:

Munkaerő

piac,

Nyugdíjrendszer, Közlekedés, Megélhetés, Oktatás, Egészségügy. A megtakarítások vonatkozásában csak néhányat említettem, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a lakosság megtakarítási hajlandóságát. 1) Közmunka-programok indítása. Ezzel a foglalkoztatási szintet hívatott javítani a program 50%-ról 70%-ra, 10 éven belül. Ennek a keretében

a

szociális

segélyek,

álláskeresési

segélyek

megszüntetése, átalakítása, szigorítása szerepel a tervekben. 2012ben elindítanák a rendszert. Erre 73 Mrd forintnyi forrást biztosítanak. 2) A

nyugdíjrendszer

nyugdíjszámítási

átalakítása.

rendszerben,

Egységes

szabályok

korkedvezményes,

a

rokkantsági

nyugdíjak megszüntetése, felülvizsgálata. A nyugdíj korhatár megváltoztatása Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett, és nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. 43

2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél évvel emelkedik, az 1957-ben születettek nyugdíjkorhatára ennek megfelelően 65 év lesz. Az emelkedő korhatár születési évjáratonként a következő: 1952-ben született személyek: 1953-ban 1954-ben 1955-ben 1956-ban 1957-ben

62 és fél év 63 év 63 és fél év 64 év 64 és fél év 65 év

3) Külön adók bevezetése – bankadó, energia és távközlési szektorban A "Bankadó", hitelintézeti adó: A módosító törvény rendelkezései szerint a hitelintézet esetén a különadó mértéke az 50 milliárdot meghaladó adóalap felett 0,5%-ról 0,53%-ra nő. A biztosítók esetében pedig - a módosítás - sávos adókulcsot vezet be. Ennek értelmében a biztosítóknak 1 milliárd forint adóalapig 1,5%, 8 milliárd forint adóalapig 3%, illetve 8 milliárd forint adóalap felett 6,4% különadót kell fizetni. Az

elfogadott

törvénymódosítás

bevezeti

a

hitelintézetek

különadóját, amelynek értelmében a megfelelő nyereséggel rendelkező hitelintézetek a mérlegfőösszegük alapján fizetendő pénzügyi szervezetek különadóját, egy olyan adóval váltják ki, amelyet az adózott eredmény terhére kell elszámolni. A hitelintézet különadójának összege csökkenti a mérlegfőösszeg után fizetendő különadó összegét, azaz hitelintézetek különadója beszámítható a pénzügyi intézmények különadójába. Az adó mértéke 30%. 2011.

április

13-án

megismerhette

az

ország,

a

kormány

konvergencia programját, melyet Brüsszelnek készített. A program 44

megmutatja,

hogy

a

kormány

mekkora

megtakarítást

remél

a

nyugdíjrendszer átalakításából, a közszféra megszorításából, hogyan tervezi a munkaerőpiac reformját és milyen tervei vannak a bajba jutott devizahitelesekkel. A szigorításoktól és a felülvizsgálatoktól a következő három évben nagyjából

250

milliárd

megtakarítást

remélnek.

Megcsapolják

a

felsőoktatás támogatását: az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát szeretné drasztikusan csökkenteni a kabinet. A mai 53 ezer fős kvóta a következő évben 30 ezerre csökkenne, amitől a kormány 12 milliárd forint megtakarítást remél. Tavasszal szeretné a kormány véglegessé tenni a bajba jutott deviza hitelesek megsegítésére szolgáló csomagot, mely a következőket tartalmazhatja: - árfolyamfixálás - saját ingatlan értékesítésének lehetősége, a lakhatás biztosítása mellett - befektetői kamattámogatás - Nemzeti Eszközkezelő felállítása A közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését kompenzáló bérkiegészítés. A szuperbruttósítás fokozatos kivezetése a nettó kereseteket növeli. Életbe lép az új nyugdíjrendszer, az indexálási szabályok biztosítják a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A szociális támogatások és a családi támogatások nem emelkednek, a gyermeknevelés költségeit az adórendszeren keresztül ismeri el a költségvetés.

45

Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza kiadásai érdemben mérséklődnek, a fogyasztói árkiegészítés csak minimálisan növekszik a 2011. évi csökkentett bázishoz képest. A korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével. (kormány.hu) Az államadósság leszállítása kétségkívül fontos cél, ám szemmel kell tartani azt is, hogy a mai nemzetközi gazdasági folyamatokat is figyelembe véve, ne kerüljön sor olyan túlzottan ambiciózus célok kitűzésre, melyeknek a kivitelezése a vállalatokra és a háztartásokra az eltűrhetőnél és elfogadhatónál nagyobb terhet rónak.

4.2. 2011. évi gazdasági intézkedések hatásai A Kormány 2011-s intézkedéseivel kapcsolatban nincs egyetértés a közgazdászoknál.

A

helyzet

hátterében

a

politikai

hovatartozás

megfigyelhető. Az egyik szempont az, hogy a külön adók megjelennek a fogyasztói árban, ez által inflációnövelő tényezőként viselkednek majd. Simor András, a költségvetéshez, illetve az adómódosításokhoz kapcsolódó "mellékhatásként" említette, hogy a különadók és a jövedéki adó emelése összességében 0,4 százalékponttal növelheti a jövő évi inflációt. A Gazdaságkutató 2011. évi első gazdasági előrejelzés szerint a kormánynak, egyenlőre nincs világos, konkrétumokkal alátámasztott gazdaságpolitikája. Ezt tapasztalhatjuk , ha elolvassuk a Széll Kálmán Tervet, melyet az államháztartási hiány csökkentésére alkottak meg: hiányzik a szakmai program, a konkrét javítási eszközök megtervezése, felsorolása. A GKI szerint az adó átrendezésével nem sikerült a vállalkozásokról levenni a súlyos terheket, és a külföldi befektetők bizalmatlansága végett nem számíthatunk a tőke jelentős beáramlásra sem.

46

A másik közgazdász csoport véleménye, hogy „a kormányzati akciótervnek összességében nem feltétlenül lesz gazdaságfékező hatása, bár inflációs nyomást okozhat. „A hiánypályát láthatóan tartani kívánja a kormány” – emelte ki Kondrát Zsolt , az MKB Bank vezető közgazdásza. Ezt önmagában pozitívumnak tartja, ami kevesebb állampapír kibocsátását, így a felárak csökkenését jelentheti. A járulék átutalások megszüntetésével párhuzamosan megfigyelhető, hogy az állampapírok hozama kissé emelkedett. Több pénzügyi szakértő úgy vélekedik, hogy az egykulcsossá alakított személyi jövedelemadó és a családi adókedvezmények új rendszerének bevezetése lehetőséget teremt sokak számára arra, hogy növeljék megtakarításaikat. Mivel korábban, megtakarításokkal csak a lakosság 48%-a rendelkezett, vélhetően most is a megtakarítások gyarapodásából éppen a lakosság azon része fog részt vállalni, amely jól járt a 16%-s adókulccsal. Azaz kevesebb megtakarító többet fog tudni befektetni - a megtakarítási ráta megmarad vagy emelkedni fog. A

magánnyugdíj

pénztáraknak

megszüntetésének

a

pozitív

jelentőségét abban látják, hogy az öngondoskodásra ösztönzi a lakosságot, emiatt egyre nagyobb érdeklődésre lehet számítani a hagyományos bankbetétben történő magtakarítások mellett, a hosszabb távú megtakarítási formák iránt. A háztartások megtakarításának és nettó finanszírozási képességének elemzését

2011-ben

megnehezíti

a

magánnyugdíj-pénztári

vagyon

átcsoportosítása. A magánnyugdíj pénztári vagyon végleges kivezetése egyrészt közvetlenül hatással lesz a hazai tőzsdére, mivel kiesik az általuk befektetett vagyon egy része, ami már önmagában is rontja a hazai részvénypiac teljesítményét. Másrészt, mivel tipikusan az intézményi befektetők azok, akik a kockázatosabb, ugyanakkor hosszabb távon 47

magasabb hozammal kecsegtető, újonnan bevezetett cégekbe fektetni tudnak, ezért az intézményi befektetések csökkenése elsősorban ezeknek a cégeknek a pozícióit gyengítheti. Statisztika szemlélettel nézve, a háztartások nettófinanszírozási képessége rövidtávon nem változik, mivel a magánnyugdíj-rendszerbe fizetett járulék adófizetőkre gyakorolt rövid távú hatása az adókhoz hasonló maradt. Ez azt eredményezi, hogy az átengedett járulék nem ronthatja a meglévő egyensúlyt, az emberek nem vehetik igénybe azt a pénzt sem bevételként vagy hitelfedezetként, sem fogyasztási kiadásként a nyugdíjba vonulás előtt. Így egyik oldalon a GDP, a pénzügyi megtakarítások levonása miatti csökkenése 10%-kal, a másik oldalon az államháztartás egyenlegének (MNB szemle, 2011. április), várhatóan azonos nagyságú növekedése következik be. A lakosság várakozásai a 2011. évi gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében nem megnyugtatóak. A Komplex Fogyasztói Bizalom Index szerint a lakosság 89%-a az infláció emelkedésére számít. Ez alapján jogos feltételezni, hogy az árak emelkedése miatt nem a fogyasztás felé fordul a nép. Az is fogyasztást visszatartó erő, hogy az emberek 62%-a reáljövedelmének további romlását és a munkanélküliség növekedését várja. A reáljövedelmek stagnálása, a hitelterhek emelkedése és a bizonytalan jövő miatti takarékoskodás együttes hatására, a lakosság vásárolt fogyasztása 2,1 százalékkal csökkent. (GKI 2011. marc.30) Ezen kívül a háztartások véleménye a várt pénzügyi helyzetével kapcsolatban tovább romlik. A bérek stagnálása, vagy csökkenése, az infláció emelkedése, a munkanélküliség közmunkával történő kiváltása sem javít helyzetükön, sőt bizonytalanságot indukál. Így a lakosság viselkedésében az óvatosság élvez elsőbbséget. Az adó átalakítás a lakosság csekély részénél eredményezett jövedelemnövekedést. A lakosság

48

1/3-a úgy gondolja, hogy a hitelkamatok emelkednek majd, e miatt az idő nem alkalmas hitelfelvételre. Egyelőre nem tudni, hogy a következő években az intézkedésekre hogy fog reagálni a piac? Miként fogadja el a vállalkozásokban bevezetett kötelező béremelést, vagy a közfoglalkoztatást? A rokkant, vagy a korkedvezményes nyugdíjasok tábora, miként fog beépülni a munka világába? Minden esetre eddig csak azt tapasztalhattunk, hogy a jelentős állami kiadáscsökkentések a hátrányos helyzetűeket érinti majd: a munkából kirekesztetett, vagy beteg embereket. A devizahitel felvevők helyzete sem változik az intézkedések hatására és átcsoportosulhatnak könnyen a kirekesztettek táborába. A pozitív változás mindenképpen az, hogy az utóbbi három kemény évben az emberek rájöttek, hogy csak saját magukra számíthatnak, arra, hogy aki nem takarékoskodik, nagyobb bajba kerülhet. Pozitív változás az is, hogy a lakosság az elmúlt évek során új életfilozófiát tanult meg: abbahagyta a pénzfelélését, és gazdasági gondolkodásában a hosszú a távú megtakarítások kerültek a központba, vagyis új megtakarítási formák keresése. A megtakarítások hajlandósága nő, a keresetek csökkenése ellenére. Lényeg az, hogy ez a kedv a továbbiakban is megmaradjon.

49

5. Következtetések A hosszú kanyargós történelmi út miatt Magyarországon nem fejlődött a lakosság pénzügyi tudatossága, a pénzügyi kultúrájának nem volt történelmi előzménye. A rendszerváltás után láthatóvá vált, hogy a lakosság nem rendelkezik alapvétő pénzügyi ismeretekkel, és ennek kedvezőtlen hatása van a háztartások megtakarítási viselkedésére. A válság előtti években a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai lépések hatására a megtakarítások helyzete is hektikusan változott. Ezt az időszakot a bérek ugrásszerű változása jellemzi és a deviza liberalizáció következményként a növekvő deviza hitelesek állománya. Összességében a bruttó

megtakarítások

állománya

növekvő

tendenciát

mutatott,

valószínűsíthetően a növekvő lakossági kötelezettségek miatt. Körvonalazódik két hullám a 2003. és a 2007. évben, amikor markánsan változik két pénzügyi folyamat: a háztartások pénzügyi eszköz tranzakciói drasztikusan csökkennek, a tartozások hirtelen emelkedtek. Mind a két hullámra jellemző a kedvező hitelkamatlábak és később az ebből

fakadó

magasabb

infláció.

De

a

nettó

pénzügyi

eszköz

csökkenésének az oka 2003-ban a hirtelen béremeléséből fakadó túlzott fogyasztás és a tömeges kedvezményes lakáscélú hitelfelvételek voltak, viszont 2007-ben a reáljövedelmek csökkenése mellett a fogyasztás nem, vagy csak kis mértékben csökkent, azonban a lakosság tartozásai (hitelfelvételek) tovább emelkedtek. 2008-ban a világ pénzügyi válsága kettős ütéssel érte el a magyar gazdaságot. Egyrészt a fejlett piaci országok hitelválsági hulláma, az „Amerikai Buborék„ megtámadta a magyar pénzügyi rendszert, magába emésztve bankokat és az eladósodott polgárok tömegét, másrészt a felhalmozódott és évről évre növekvő államháztartási deficit nyomasztotta a gazdasági kilátásokat. 50

A

válság

negatív

következményeit

a

kormány

megszorító

intézkedések és mentőcsomagok készítésével próbálta ellensúlyozni. Megszüntette 13 havi kifizetéseket, megemelte a nyugdíjkorhatárt, 2010-től megváltoztatásra kerültek a járulék és a személyi jövedelemadó szabályai: a munkáltatói járulék 5%-s csökkentése, Szja sávok emelése, ami a munkavállaló terheit csökkentette volna. A megtakarítások után járó kamatok adóját is csökkenteni tervezték. Azonban a kormányzat reakciója a válságra késett, a folytonos politikai viták miatt. Ennek következtében a reáljövedelem csökkenését és a forint gyengülését nem sikerült időben megállítani. Már 2007-ben (lehetséges, hogy a kamatadó bevezetése miatt) a megtakarítások száma stagnál majd a válság hatására csökken. A válság évében és 2009. év elején a megtakarítások olyan alacsony szintre estek vissza, amely utoljára csak 2004. évben volt tapasztalható. Ugyanakkor a hitelfelvételek is drasztikusan csökkenő tendenciát mutattak. A kedvezőtlen árfolyamok és a hitelkamat-politika szigorítása elfordította a lakosságot a hitelektől. Talán ez volt az a pont, amikor a lakosság ráébredt kiszolgáltatottságára és elkezdett tudatos pénzügypolitikát folytatni. Ennek ellenére a háztartások kötelezettségeinek állománya az elmúlt évekhez képest nem csökkent a forint gyengülése miatt. A megtakarítási hajlandóságra teljes bizalmatlanság volt jellemző, mind a banki betétek, mind az értékpapírok és biztosítások szektoraiban. Lehetséges, hogy egy ilyen súlyos válság szükséges ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból és pénzügyi jövőnkre ezek után kellő figyelmet, pénzt szánjunk. Igaz ez, szinte az összes fejlett piaci ország lakosságára. Ez alól talán kivétel Franciaország és Németország, és követendő példa lenne. Nem csoda, hogy a németek voltak Európa „szanitécei”.

51

Háztartások megtakarításai a jövedelem %-ában (15. számú ábra)

Az új kormány (2. Orbán-kormány) is saját intézkedéscsomagot állított össze a Széll Kálmán Tervben. Az új kabinet más úton képzeli el a gazdasági problémák megoldását. Főbb intézkedései az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, a munkanélküliség csökkentése a közmunka-program beindítása, a rokkant- és korkedvezményes nyugdíj, a szociális segélyek felülvizsgálata, megszüntetése, és a nyugdíj törvény komplett átalakítása (svéd modell). A hitelintézetek, az energiaszektor és a kereskedelmi szektor nagy vállalatai részére különadót vezettek be. Az egyik leglényegesebb változtatás a magánnyugdíj pénztárakat, vagy is a nyugdíj megtakarításokat érintette. Az államháztartási hiány enyhítése

céljából

a

magánnyugdíj

címen

befizetett

járulékokat

átcsoportosították az államkasszába. A pénzügyi eszközök tranzakciója 2011-ben - 2507 Mrd Ft lett. A nyugdíjpénztári megtakarítások állománya a 2010-es 4018 Mrd Ft-ról 1223 Mrd Ft-ra csökkent 2011-ben.

52

A válság utáni helyzetben az emberekben kezdenek kialakulni a védekezési reflexek, jobban keresik a kockázat kerülő befektetési lehetőségeket. A 2011. évi megtakarítások fő irányai, jellemzői, hogy a megtakarítási hajlandóság növekszik, de a megtakarítási képesség csökken. Viszont a nettó bérek emelkedésének mértéke, nem biztos, hogy akkora volumenű lesz, hogy befolyásolni tudná a megtakarítási rátát, valószínűleg korlátozni fogja növekedését. 2011-es új megszorítások (többek között a magánnyugdíj állomány megszüntetése) hatására megfigyelhető és a jövőben prognosztizálható az öngondoskodás erősítése. A gazdasági, politikai, és pénzügyi kényszerek arra terelik majd a lakosságot, - a biztosítási és más szélesebb, változatosabb megtakarítási formák igénybevételén keresztül - hogy megtanulják az öngondoskodást. Nehéz a kezdet, de a jövő érdekében ez az egyetlen út (a külföldi tapasztalatot figyelembe véve), amely hosszú távú pénzügyi biztonságot nyújthat az emberek számára.

53

Irodalomjegyzék: Losonczi Csaba – Magyar Gábor: Pénzügyek a gazdaságan. Bp., 1994 Palócz Éva- Matheika Zoltán- Nagy Katalin- Nagy Ágnes: Lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális elosztásáról. 2009. Palócz Éva- Matheika Zoltán- Nagy Katalin- Nagy Ágnes: Lakossági megtakarítások mértéke, formái és becslések a regionális elosztásáról. 2010. Balázsné Lendvai Marietta: Pénzügyi kultúránk fejlesztéséhez felhasználható marketing eszköztár. 2006. Andor László: Pénzügyi válság, gazdasági modellváltás, globális átrendeződés, Bp. 2009 Válságkezelő kormány http://www.kormanyszovivo.hu/page/Valsagkezelo_kormany 2011.05.15. Index.hu.: Orbán a teljes péllért megszüntetné? http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/10/30/orban_a_teljes_pillert_megsz untetne/ 2011.05.18 Brücker Gergely : Alapos Ügynökök http://www.figyelo.hu/20110322/alapos_ugynokok/?action=nyomtat 2011.04.28

Figyelő 12. 2011. március 24-30. Figyelő 7. 2011. február 17-23. ECOSTAT Egyensúly és növekedési kilátások 2010-2011 Gfk. Hungária http://www.gfk.hu/pressreleases/press_releases/articles/007625/index.hu.ht ml 2011.05.13 http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,115776&_dad=portal&_schem a=PORTAL www.mnb.hu 54

Mosolygó Zsuzsanna : Lakossági megtakarítás: Tényezők és indikátorok az előrejelzéshez 2002 http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/023Mosolygo.pdf 2011.05.20

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbs zemle/mnbhu_msz_201104/kekesi-pkiss.pdf 2011.05.19 http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2010/11/24/jobban_szeretjuk_a_minis zterelnokot_mint_a_sajat_penzunket/ 2011.05.21 http://www.andai.hu/tartalom/nyugdijasoknak/2312-146.html 2011.05.22 http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/orban-ertelmetlenne-valik-amagannyugdijpenztari-rendszer-331919 2011.05.17 http://vponline.hu/penzvilag/2011/06/22/allianz-gfk-lakossag-tobb-mintfelenek-nincs-megtakaritasa.html 2011.05.22 http://ingatlan.net/magazin/2011/03/ma-tette-kozze-idei-gazdasagielorejelzeset-a-gki-gazdasagkutato/ 2011.05.20 http://www.jokortv.hu/hirek/vastag_bankszamlarol_almodik_a_magyar_sz azbol_83_keptelen_felretenni 2011.05.17 http://www.mno.hu/upload/docfiles/1103/szellkalmanterv.pdf 2011.05.22 http://www.fn.hu/makro/20110318/szell_kalman_terv_buktatoi/ 2011.05.16 http://tenytar.hu/elemzes/konvergencia_program_a_reformok_utjan 2011.05.18

http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=428& page=1 2011.05.15

55

Ábrák, képek jegyzéke: 1. sz. ábra: Az értékpapírok ismertsége 11. old. 2. sz. ábra: NASDAQ Composite index 2008. 16. old. 3. sz. ábra: DAX index 2008. október 16. old. 4. sz. ábra: OTP 2008. július-október 18. old 5. sz. ábra: Kopint Konjuktura Kutatási Alapítvány 19. old. 6. sz. ábra: Fogyasztói árindex 21. old. 7. sz. ábra: Kopint Konjuktúra Kutatási Alapítvány 21. old. 8. sz. ábra: Kopint Konjuktura Kutatási Alapítvány 22. old. 9. sz. ábra: A háztartások pénzügyi tranzakciói 24. old. 10. sz. ábra: Hitelállomány szerkezete 25. old. 11. sz. ábra: Hiteltranzakciók szerkezete 26. old. 12. sz. ábra: Háztartások halmozott tranzakciói 34. old. 13. sz. ábra: Reálkereset – tömeg és fogyasztási kiadások 34. old. 14. sz. ábra: DAX index 2009. január -2010. december 41. old. 15. sz. ábra: Háztartások megtakarításai a jövedelem %-ában 53. old. 1. sz. táblázat: Pénzügyi eszközök és kötelezettségek állománya 36. old. 2. sz. táblázat: Pénzügyi eszközök és kötelezettségek állománya 37. old.

56