A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m !

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének jellemzői és változásainak bemutatása a 2009-2011. években a Zala megyei önkormányzatok példáján

Belső konzulens: dr. Csanádi Ágnes

Lukács Nándor

Nappali tagozat

Külső konzulens: Halászné Miller Judit

Pénzügy és

Számvitel szak Pénzügy szakirány 1

A

NYILATKOZAT digitális formátumának

benyújtásáról

PU a Sz B B er G LI ző F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m !

a szakdolgozat hallgató

neve:

LUKÁCS

NÁNDOR

.

Szak/szakirány:

.PÉNZÜGY

ÉS

SZÁMViTEL/PÉNZÜGy

.

Neptun kód: K2UAFH dátuma (év): 2012

A

.

szakdolgozat

megvédésének

.

A szakdolgozat pontos címe: A

HELYI

ÖNKORMÁNYZATOK

VÁLTOZÁSAINAK

FINANSzfROZÁSI

BEMUTATÁSA

A

2009-2011.

RENDSZERÉNEK ÉVEKBEN

A

JELLEMZÖI

ZALA

ÉS

MEGYEI

ÖNKORMÁNYZATOK PÉLDÁJÁN

.

Belső

konzulens

neve:

dr.

Ágnes

.

Külső

konzulens

neve:

Halászné

Judit

Miller

.

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára önkormányzat,

•

Csanádi

vonatkozóan:

finanszírozás,

bevétel,

saját

megye, .

BGF Gazdálkodási

Kar Zalaegerszeg

I H-8900

Zalaegerszeg,

Fax: (+36-92) 509-930

Gasparich M. u.1.8/A.1 Telefon: (+36-92) 509-900

I www.pszfz.bgf.hu/gkz

. '.~ ~

•

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított I titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.)

P Sz a B UB er G LI ző F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m !

Hozzájárulok I nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. Dátum:

2012.05.23

.

r

A/'

~~V~

r_ ) ~ _

hallgató aláírása

A digitális szakdolgozat D'

könyvtári benyújtását és átvételét

" MAJ- 2 3". 2J11

atum:.:: :::::::::::::::

»>

\

-,~;::;;,()"?!

\

,,,,,'é',""": \ '" ".,;;wiJ

igazolom.

\

/iiúr-l a~ ::::::::::::::::::~~~~;~~:~~:~yüj kőnvvtári mun~(~rs

\...--------------

• 2 BGF P5ZK Gazdálkodási Karl H·8900 Zalaegerszeg, Fax: (+36-92) 509-930

Gasparich M, u,18/A

Iwww.pszfz.bqf.hu/qkz

I Telefon:

(+36-92) 509-900

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 6 2. Az önkormányzati alrendszer főbb jellemzői, feladatai és forrásai .............................. 6 2.1. Az önkormányzatok létrejötte ........................................................................... 7 2.2. Az önkormányzatok feladatai ............................................................................ 8


2.3. Az önkormányzati feladatok forrásai .............................................................. 10 2.3.1. Saját bevételek .......................................................................................... 12 2.3.1.1. helyi adók .......................................................................................... 12 2.3.1.2. Intézményi működési bevételek ........................................................ 12 2.3.1.3. Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek........... 13

2.3.1.4. Illetékek ............................................................................................. 13

2.3.1.5. Átvett pénzeszközök ......................................................................... 13

2.3.2. Átengedett központi adók ......................................................................... 14

2.3.2.1. Átengedett személyi jövedelemadó................................................... 14 2.3.2.2. Átengedett gépjárműadó ................................................................... 15 2.3.2.3. Termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó ........... 15

2.3.3. Központi költségvetési hozzájárulások, támogatások .............................. 15 2.3.3.1. Normatív hozzájárulások .................................................................. 15 2.3.3.2. Normatív, kötött felhasználású támogatások .................................... 16

2.3.3.3. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások .................................................................... 16

2.3.3.4. Központosított előirányzatok ............................................................ 17

2.3.3.5. Előadó-művészeti szervek támogatása .............................................. 18 2.3.3.6. Fejlesztési célú támogatások ............................................................. 18

2.4. Az önkormányzati alrendszerben az állami támogatások igénylése, folyósítása,

elszámolása, felülvizsgálata, ellenőrzése ..................................................... 19

2.4.1. Igénylés ..................................................................................................... 19

2.4.2. Folyósítás .................................................................................................. 19 2.4.3. Elszámolás ................................................................................................ 20 2.4.4. Felülvizsgálat ............................................................................................ 20 2

2.4.5. Ellenőrzés ................................................................................................. 21 2.4.5.1. Belső ellenőrzés ................................................................................ 21 2.4.5.2. Felügyeleti ellenőrzés........................................................................ 23 2.4.5.3. Külső ellenőrzés ................................................................................ 23 3. A Zala megyei önkormányzatok finanszírozási rendszere és változása 2009. és 2011. évek között ................................................................................................................. 24


3.1 Zala megye önkormányzatainak bemutatása .................................................... 24 3.1.1. A megye település szerkezete ................................................................... 24

3.1.2. Lakosságszám ........................................................................................... 25

3.1.3. Az önkormányzatok feladatellátása a megyében ...................................... 26

3.2. A Zala megyei önkormányzatok bevételeinek vizsgálata a 2009-2011.

években. ....................................................................................................... 29

3.2.1. Saját bevételek .......................................................................................... 34 3.2.1.1. Helyi adók ......................................................................................... 36 3.2.1.2. Intézményi működési bevételek ........................................................ 38 3.2.1.3. Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek........... 40

3.2.1.4. Egyéb saját bevételek ........................................................................ 42

3.2.2. Átengedett központi adók ......................................................................... 44

3.2.3. Központi költségvetésből származó hozzájárulások, támogatások .......... 47

3.2.3.1. Normatív hozzájárulások .................................................................. 50 3.2.3.2. Normatív kötött felhasználású támogatások ..................................... 52

3.2.3.3. Helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások .................................................................... 55

3.2.3.4. Központosított előirányzatok alakulása ............................................ 56

3.2.3.5 Helyi önkormányzatok által fenntartott előadó művészeti szervezetek támogatása ........................................................................................ 57

3.2.3.6. Fejlesztési célú támogatások ............................................................. 58

3.3. Forráshiány alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál .............................. 58 4. Összefoglalás .............................................................................................................. 62 4.1. Várható változások az önkormányzati feladatellátás, finanszírozás területén 62 3

4.2. Következtetések............................................................................................... 64 4.3. Javaslatok ........................................................................................................ 66 Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 67 Mellékletek ..................................................................................................................... 70 1. számú melléklet .................................................................................................. 71


A települési önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatai: ....................... 71 2. számú melléklet .................................................................................................. 71 A körjegyző feladatai: ............................................................................................ 71

3. számú melléklet .................................................................................................. 72 Az önkormányzatok településtípus szerinti megoszlása Zala megyében a ............ 72

2009-2011. években ............................................................................................... 72

4. számú melléklet .................................................................................................. 73 A Zala megyei községi önkormányzatokat megillető költségvetési támogatások

alakulása a 2009 - 2011. években ................................................................ 73

5. számú melléklet .................................................................................................. 74 A Zala megyei városi önkormányzatokat megillető központi költségvetési

támogatások alakulása a 2009 - 2011. években ........................................... 74

6. számú melléklet .................................................................................................. 75 A Zala Megyei Önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatások

alakulása a 2009 - 2011. években ................................................................ 75

7. számú melléklet .................................................................................................. 76 A normatív kötött felhasználású támogatások alakulása a Zala megyei községi

önkormányzatok esetében a 2009 - 2011. években ..................................... 76

8. számú melléklet .................................................................................................. 76 A normatív kötött felhasználású támogatások alakulása a Zala megyei városi

önkormányzatok esetében a 2009 - 2011. években ..................................... 76 9. számú melléklet .................................................................................................. 77

4

A

különböző

településtípusú,

Zala

megyei

önkormányzatok

által

a

működőképesség megőrzése érdekében igényelt kiegészítő támogatások alakulása a 2009 - 2011. években ................................................................ 77 10. számú melléklet ................................................................................................ 77 A központosított előirányzatokból származó támogatások alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években ............................................... 77


11. számú melléklet ................................................................................................ 78 A Zala megyei önkormányzatok költségvetési bevételeinek, kiadásaiknak,

valamint egyenlegének alakulása a 2009 - 2011. években .......................... 78

12. számú melléklet ................................................................................................ 79 Bevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években . 79

13. számú melléklet ................................................................................................ 80 Kiadások alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években .. 80

5

1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének bemutatását választottam, ami érdeklődési körömbe tartozik, s a helyi lakosság mindennapjait jelentősen befolyásolja. A szakdolgozatomban kitérek a mai önkormányzati rendszer kialakulásának


folyamatára, a kötelezően ellátandó és a választható feladatok bemutatására, e feladatok ellátását biztosító központi és helyi források részletes ismertetésére és azok elemzésére a

Zala megyei önkormányzatok adatainak felhasználásával. A finanszírozási rendszer változását a 2009-2011 közötti időszakban vizsgálom, kitérve a helyi önkormányzatok

államháztartási rendszeren kívüli finanszírozási lehetőségeire is. Az önkormányzati alrendszer tervezett strukturális reformja ugyancsak lényegi kérdéskör a dolgozatomban.

Napjainkban zajlik az önkormányzati alrendszer feladatainak és finanszírozási

rendszerének átalakítása. 2011.december 31-től az államháztartásról szóló 1992. évi

XXXVIII. törvény hatályát vesztette, helyette 2012. január 1-től az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései léptek életbe. A helyi

önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) mellett kihirdetésre került a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

törvény. Az új önkormányzati törvény rendelkezései 2012. január 1-től több ütemben

lépnek életbe.

Az önkormányzatok finanszírozásának alakulását a 2009-2011. években vizsgálom,

ezen időszak alatt hatályos költségvetési törvények, és a jelenleg hatályos önkormányzati

törvény és az Áht. rendelkezéseinek figyelembe vételével, de foglalkozom a 2012. évben

és az elkövetkező években érvénybe lépő törvényi változásokkal és azok várható következményeivel is.

2. Az önkormányzati alrendszer főbb jellemzői, feladatai és forrásai

A társadalomban folyamatosan, s egyre differenciáltabban jelentkező szükségletek

kielégítése az állam feladata. Ezen szükségletek kielégítésére, az állam a természetes és jogi személyek számára állapít meg fizetési kötelezettségeket, közpénzeket használ fel. A

6

gazdálkodási rendszert, amelyen keresztül az állam ellátja feladatait, államháztartásnak nevezzük. Az Áht. az államháztartás két alrendszerét különbözteti meg: •

a központi alrendszert és

•

a helyi önkormányzati alrendszert.

Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a:  a helyi önkormányzat


 a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat  a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás  a térségi fejlesztési tanács és

 az általuk irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv (Áht. 3. § (3) bek.).

2.1. Az önkormányzatok létrejötte

A mai önkormányzati rendszert megelőzően Magyarországon tanácsrendszer működött.

A tanácsrendszer működési elve a demokratikus centralizmus volt, amely biztosította a felsőbb szintű szervezetek felügyeleti jogát, ami a döntések megváltoztatását, megsemmisítését is magába foglalta (Barabás, 2010).

A tanácsi igazgatási rendszerben a tanácsok csak kezelői joggal rendelkeztek, a

tulajdonosi jogokat az állam gyakorolta, s bár a tanácsrendszerben is ugyanúgy működtek

választott testületek, azonban a feladat és hatáskörök megosztásában jelentős volt a központi szabályozás (Barabás, 2010).

Az 1980-as években, szakmai körökben egyre inkább hangsúlyozták a rendszer

fenntarthatatlanságát. 1988-ban került bevezetésre a személyi jövedelemadó, s elkezdődött a mai jellemzően forrás orientált gazdálkodási rendszer kiépítése.

A rendszerváltáskor több alternatíva állt rendelkezésre az önkormányzati rendszer

kialakításával kapcsolatban. Az egyik volt a rendszerváltást megelőzően a kiadásorientált rendszer. Jellemzője, hogy az állam meghatározta az önkormányzatok feladatainak

ellátásához szükséges forrásokat, s az önkormányzatok bevételeit csak eddig a szintig egészítette ki. Ez a rendszer azonban nem tette volna érdekelté az önkormányzatokat a további saját források feltárásában. A másik alternatíva már a jövedelem elvonás jogát is részben átengedte az önkormányzatoknak, az állami hozzájárulások normatív alapon 7

történő elosztásával és az önkormányzati szabadságjogok egyenlőségével számolt. Végül a második modell valósult meg, véget vetve a korábbi jellemzően kiadás orientált rendszernek, amelyet egy döntően bevétel orientált gazdálkodási rendszer váltott fel. Ezzel megszűnt a korábbi tanácsrendszer, s a helyi közügyek intézését visszaadták a helyi közösségeknek. Minden önálló helységnévvel rendelkező településen önkormányzat alakulhatott. A helyi önkormányzatokról szóló törvény hatályba lépésével megvalósult a


közigazgatási rendszer decentralizációja, kiépült a közhatalom helyi gyakorlásának feltételrendszere. A költségvetési támogatásokat az önkormányzatok a megyék közbeiktatása nélkül közvetlenül a központi költségvetésből kapják.

A rendszerváltozás után megalkották a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (a

továbbiakban Htv.), megteremtve ezzel a helyi adók bevezetésének feltételeit. A helyi

önkormányzatokról szóló törvényhez kapcsolódóan további törvények, kormányrendeletek,

ágazati jogszabályok kerültek megalkotásra. Többek közt az 1991. évi XXXIII. törvény az

állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról, vagy az

1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről, amely az önkormányzatok gazdasági önállóságát segítette elő.

2.2. Az önkormányzatok feladatai

A hatályos Ötv. rendelkezései határozzák meg az önkormányzatok ellátandó feladatait,

a feladatellátás feltételeit. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényének az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos rendelkezései

2013. január 1-én lépnek hatályba. A helyi önkormányzatok két féle módon vállalhatnak

feladatot. Egyrészt elláthatnak új feladatot, amelyet törvény az önkormányzatok hatáskörébe rendel, másrészt szabadon vállalhatnak feladatot, ha forrásaik engedik.

A helyi önkormányzatok ellátandó feladatait két csoportra oszthatjuk, a kötelezően

ellátandó és az önként vállalt feladatok csoportjára.

A kötelezően ellátandó feladatokat minden önkormányzatnak biztosítania kell, tekintet

nélkül a település típusára és az adott önkormányzat anyagi lehetőségeire. (A helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.).

A másik csoport a helyi önkormányzatok által önként vállalt feladatokat foglalja magába. A helyi önkormányzat önként vállalhat minden olyan feladatot, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. A helyi önkormányzat saját elhatározásából 8

vállalkozhat. Minden szabad vagyonelemét beviheti a vállalkozásba, de vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti a kötelezően ellátandó feladatok teljesítését, s csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Ebből következően például nem lehet Bt. beltagja, nem alapíthat közkereseti társaságot. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja (Kusztosné


Nyitrai Edit (szerk.), 1996).

A feladatok ellátása költségvetési szervek útján történik, az alapító okiratban rögzítettek

szerint.

Az önkormányzatok feladataikat elláthatják önállóan, illetve a megfelelő minőségi

közszolgáltatások nyújtása érdekében elengedhetetlen az önkormányzatok különböző szintű együttműködése. A hatékonyabb településfejlesztés szükségessége, és a költségvetés ösztönző politikája is hozzájárult a különböző együttműködési formák elterjedéséhez.

Az együttműködés egyik formája az igazgatási feladatok ellátására a körjegyzőségek

kialakítása. A körjegyzőségekhez tartozó községekben a körjegyzőség látja el a polgármesteri hivataloknak az önkormányzatok működőképességével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatait. Kivétel ez alól, ha a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város, mert akkor a feladatellátás a polgármesteri hivatal bevonásával történik.

A körjegyzőségek alakításának szabályait az Ötv. részletezi.

„Az ezernél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási területét

legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn” (Ötv.39.§ (1) bek.). Az Ötv. a következő társulási formákat különbözteti meg: 

hatósági-igazgatási társulás



intézményi társulás



társult képviselő-testület.

Hatósági-igazgatási

társulást

a képviselő-testületek

a hatósági

ügyek

közös,

hatékonyabb intézése céljából hozhatják létre. (Ötv. 42.§ (1) bek.) 9

Intézményi társulás hozható létre két vagy több önkormányzatot ellátó egy vagy több intézmény közös alapítására, fenntartására, fejlesztésére. Az intézményi társuláshoz a résztvevő önkormányzatok jellemzően lakosságszám arányosan járulnak hozzá, de ettől eltérően is megállapodhatnak. (Ötv. 43.§ (1) bek.) A társult képviselő-testület létrehozásával a települések részben vagy egészben


egyesítik költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn, és közösen működtetik intézményeiket. (Ötv. 44.§ (1) bek.)

Az Ötv. rendelkezik arról is, hogy a társulásnak más formái is lehetnek, így a települési

önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény az önkormányzatok kistérségi szintű együttműködését segítette elő. Az önkormányzatok

többcélú kistérségi társulást hozhatnak létre a törvényben nevesített közszolgáltatások

közös teljesítésére. Például iskolák, egészségügyi, szociális intézmények közös fenntartására, működtetésére, fejlesztésére.

Zala megyében 9 többcélú kistérségi társulás működik jelenleg: Zalaegerszeg,

Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Pacsa, Zalaszentgrót, Letenye, Zalakaros és Lenti térségében

(Magyar

Államkincstár

Zala

Megyei

Igazgatóságának

törzskönyvi

nyilvántartása, 2012.).

A különböző társulási formák elterjedéséhez hozzájárulnak, a központi költségvetés

társulásokat támogató forrásai, amelyeket elsősorban normatív költségvetési hozzájárulás formájában igényelhetnek a társulások.

2.3. Az önkormányzati feladatok forrásai

Az önkormányzatok legjelentősebb forrásait a központi költségvetésből származó

bevételek és a saját források alkotják.

A saját bevételek az önkormányzatok gazdasági önállóságát erősítik, mivel ezeket a forrásokat az önkormányzatok szabadon felhasználhatják.

10

Saját bevételek: az Ötv. rendelkezései szerint:  a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók  saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj  illeték a külön törvényben meghatározottak szerint; átvett pénzeszközök  az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi  műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada


 az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel

 helyi önkormányzat egyéb bevételei.

Jelentős forrást jelentenek a központi költségvetésből az átengedett adók. Az állam az

önkormányzati feladatellátás biztosítására, bizonyos központi adóknak, a költségvetési törvényben meghatározott hányadát átengedi a helyi önkormányzatok számára. Átengedett központi adók a költségvetési törvény rendelkezései szerint a:  személyi jövedelemadó  gépjárműadó

 termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó.

Az átengedett központi adók mellett az adott évi költségvetési törvény különböző

hozzájárulásokat, támogatásokat állapít meg az önkormányzatok számára.

Az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásainak csoportjai:  normatív állami hozzájárulások

 működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások  központosított előirányzatok

 előadó-művészeti szervek támogatása  fejlesztési célú támogatások.

11

2.3.1. Saját bevételek

A saját bevételek egyre meghatározóbb szerepet játszanak az önkormányzatok költségvetésében. Egy részük beszedése az önkormányzat és intézményeik útján történik havi ütemezésben.(Csomó, 1997) A saját bevételi elemek közül dolgozatomban a:  helyi adókkal


 intézményi működési bevételekkel

 önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételekkel  illeték bevételekkel

 az átvett pénzeszközökkel

foglalkozom.

2.3.1.1. helyi adók

A helyi adók az önkormányzatok által bevezethetők. A Htv. keret jellegű szabályozást

tartalmaz. Bevezetésükhöz önkormányzati rendeletet kell alkotni a törvényi keretek figyelembe vételével.

Jelenleg a helyi adókról szóló törvény a következő adók bevezetését engedélyezi:  vagyoni típusú adók 

építményadó;



telekadó;

 kommunális típusú adók 

magánszemély kommunális adója;



idegenforgalmi adó;

 helyi iparűzési adó (adótípus és adónem egyben).

2.3.1.2. Intézményi működési bevételek

Ezen bevételek között megkülönböztetjük az intézmények alaptevékenységéhez tartozó

forrásokat, mint például az ellátási díjakat, vagy a szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó díjbevételeket, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó pénzösszegeket, úgymint a helyiség bérlet díjakat, a lízing tevékenységhez kapcsolódó díjbevételeket. Az intézmények alap- és vállalkozási tevékenységeit az alapító okirat tartalmazza. 12

2.3.1.3. Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek Az önkormányzatok különböző ingó és ingatlan vagyonelemeket értékesíthetnek, vagy adhatnak bérbe. A tulajdonukban lévő ingó és ingatlan vagyonelemek használati jogát üzemeltetési, illetve koncessziós szerződés keretében más szervezetnek adhatják át, amelyek cserébe üzemeltetési, illetve koncessziós díj fizetésére kötelezettek.


Pénzügyi eszközeik után kamat-, illetve osztalék bevételeket realizálhatnak,

értékesítésükkel, pedig az árfolyamok kedvező alakulása esetén árfolyamnyereségre tehetnek szert.

2.3.1.4. Illetékek

Az illetékeket közgazdaságtanilag adó jellegű bevételeknek tekintjük, azonban két

fontos különbség van az adó és az illeték között. Az adók az államot közvetlen ellenszolgáltatás nélkül illetik meg, ezzel szemben az illeték fizetésért cserébe különböző ellenszolgáltatások járnak. (Tóth, 2002).

A központi költségvetést megillető illetékbevételek egy része visszaosztásra kerül a

megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzatok között. A megosztás szabályait és mértékét az adott évi költségvetési törvény tartalmazza. Az illetékbevételekből azon önkormányzatok részesednek, amelyek ellátják az illetékekkel kapcsolatos feladatokat.

2.3.1.5. Átvett pénzeszközök

Az önkormányzat saját bevételei az átvett pénzeszközök is. Külön kell megtervezni az

államháztartáson kívülről átvett pénzeszközöket, és külön kell kimutatni a fejlesztési és a működési célra átvett pénzeszközöket. Fizetésük a helyi önkormányzatok költségvetésébe

megállapodások, szerződések alapján történik.

13

2.3.2. Átengedett központi adók 2.3.2.1. Átengedett személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó megosztási szabályait az adott évi költségvetési törvény 4. számú melléklete tartalmazza. Az általam vizsgált időszakban a 2009. és 2011. évek között a helyi önkormányzatokat a tárgyévet megelőző második évben bevallott az adóhatóság által településenként kimutatott személyi jövedelemadó 40%-a illette meg a következő


szabályok szerint.

A települési önkormányzat jogosult a településre kimutatott személyi jövedelemadó

8%-ára.

A további 32% az alábbiak szerint illette meg a helyi önkormányzatokat: •

normatív állami hozzájárulás formájában átengedett személyi jövedelemadó

•

a megyei önkormányzatok részesedése

•

a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklése.

A normatív állami támogatás formájában átengedett személyi jövedelemadó jogcímeit

és mértékét a költségvetési törvény tartalmazza.

A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedését a tárgyévet megelőző

év lakosságszámának, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak számának számba vételével határozták meg a vizsgált időszakban.

A jövedelemdifferenciálódás mérséklése jelenthet kiegészítő forrást, illetve elvonást is.

Célja a különböző típusú, lakosságszámú települések jövedelem különbségeinek csökkentése. Ezek szerint, ha a települési önkormányzatot megillető személyi

jövedelemadó, valamint a tárgyévet megelőző év iparűzési adóalapja 1,4%-ának összege a

települési önkormányzat tárgyévet megelőző év január 1-ei lakosságszámra együttesen

számított egy főre jutó összege nem éri el a költségvetési törvény 4. számú mellékletben

szereplő lakosonkénti értékhatárt – ebben az esetben - a bevétel e szintig kiegészül. Természetesen a lakosonkénti értékhatár összegei évről évre változhatnak.

A fent leírtakhoz képest 2012. évre változott az előírás. A költségvetési törvény már

nem tartalmazza egyrészt a normatív állami támogatás formájában átengedett személyi jövedelemadót, másrészt - a megyei intézmények 2011. december 31-ével történő állami fenntartásba adása miatt – a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedését. 14

2.3.2.2. Átengedett gépjárműadó A gépjárműadó megosztási szabálya lényegesen egyszerűbb, mint a személyi jövedelemadóra vonatkozó előírások. Az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó teljes egészében az adót beszedő önkormányzatot illeti meg az éves költségvetési törvények vonatkozó rendelkezései alapján. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény rendelkezései szerint az állandó lakóhely, ennek hiányában a szokásos tartózkodási


hely szerinti önkormányzat szedi be a gépjárműadót. Az adó alapja a gépjárművek hatósági nyilvántartás szerinti teljesítménye.

2.3.2.3. Termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó

A termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó 100 %-a az illetékes helyi

önkormányzatot illeti meg, amelynek mértékére való rendelkezés a tárgyévi költségvetési törvényben található.

2.3.3. Központi költségvetési hozzájárulások, támogatások

2.3.3.1. Normatív hozzájárulások

Az önkormányzatok finanszírozási rendszerének központi eleme a normatív

hozzájárulás. Az országgyűlés az adott évi költségvetési törvény 3. számú mellékletében határozza meg a normatív állami hozzájárulás jogcímeit, fajlagos összegeit, az igénybevétel feltételrendszerét (Koháriné, 2011).

A normatíva megmutatja, hogy az adott kötelező feladathoz kapcsolódó feladatmutató,

teljesítménymutató egységének éves teljesítéséhez a központi költségvetés milyen

fedezetet biztosít. A normatívák jellemzően a kötelezően ellátandó feladatok kiadásainak

csak egy részére nyújtanak fedezetet. A további fedezetet más államháztartáson kívüli, illetve államháztartáson belüli források, valamint az önkormányzatok saját bevételeinek felhasználásával kell az önkormányzatoknak biztosítaniuk (Koháriné, 2011).

A normatív hozzájárulás a helyi önkormányzatot illeti meg, nem az adott feladatot ellátó

intézményeit, ennek következtében kötöttség nélkül oszthatják el a befolyó összegeket a különböző intézményeik között. A felhasználásról azonban jogcímenként az éves költségvetési beszámolóban el kell számolniuk. A jogosulatlanul igénybe vett összegeket vissza kell fizetni- egy bizonyos összeghatár felett kamattal növelt összegben- a központi költségvetés számára (Koháriné, 2011). 15

A normatív hozzájárulásoknak két főcsoportját különböztethetjük meg  a népességszámhoz kötött és a  feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulásokat

A népességszámhoz kötött normatívák esetében tervezéskor ismert a település lakosságszáma és a központi költségvetésben rendelkezésre álló normatíva fajlagos összege, ennél fogva egy egyszerű szorzási művelet segítségével meghatározható az éves


normatívával fedezett kiadási előirányzat (Koháriné, 2011).

A feladatmutatóhoz kötött normatív hozzájárulások esetében, statisztikai adatok,

irányszámok alapján fel kell mérni a feladatmutatókat. Ilyen feladatmutató például a

közoktatásban adott évfolyamon tanulók létszáma, vagy a különböző szociális ellátásokban részesülők száma. A feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásokkal év végén a tényleges mutatószámok alapján kell az éves költségvetési beszámoló keretében elszámolni (Koháriné, 2011).

2.3.3.2. Normatív, kötött felhasználású támogatások

A normatív kötött felhasználású támogatásokat az önkormányzatok csak a költségvetési

törvényben megjelölt célokra használhatják fel. A költségvetési törvény 8. számú melléklete tartalmazza a támogatások jogcímeit, fajlagos összegeit, igénybevételük feltételeit, az elszámolásukkal kapcsolatos követelményeket (Koháriné, 2011). A normatív kötött felhasználású támogatások főbb csoportjai:

 a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz

 egyes szociális feladatok támogatása  hivatásos tűzoltóság támogatása

 többcélú kistérségi társulások támogatása.

2.3.3.3. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló

kiegészítő támogatások

A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő

támogatásokat az adott évi költségvetési törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

16

A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás a következő jogcímeken járhat: 1. Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatását önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok igényelhetik. Az igénylés feltétele, hogy az adott önkormányzat saját bevételeit teljes egészében felhasználja, miközben kiadásait a lehető legalacsonyabb szinten tartja. Nem igényelhet


ÖNHIKI-s támogatást azon települési önkormányzat, amely lakosságszáma 1.000 fő alatti

és nem tartozik körjegyzőséghez, vagy nem vezetett be helyi adót. A további korlátozó feltételeket az adott évi költségvetési törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

2. Állami

támogatás

a

tartósan

fizetésképtelen

helyzetbe

került

helyi

önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása. A támogatást azon önkormányzatok kérvényezhetik, amelyek az adósságrendezési eljárás

során az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtik meg. Az adósságrendezési eljárásban közreműködő

pénzügyi

gondnok

díjához

is

igényelhető

állami

támogatás.

Adósságrendezés alatt működési célra állami támogatást a 2009, 2010-es években csak az a helyi önkormányzat igényelhetett, amely forrásai maximális feltárása és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedései mellett sem volt képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.

3. Működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatást azon települési

önkormányzatok vehették igénybe, amelyek működésüket az önhibáján kívül hátrányos

helyzetben lévő települési önkormányzatok kiegészítő támogatásnak igénybe vétele mellett sem tudták biztosítani, továbbá más kiegészítő támogatással el nem ismert, működési kiadáshoz igényelhették az önkormányzatok.

2011-ben megszűnt a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása, és az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető állami támogatás. 2.3.3.4. Központosított előirányzatok A központosított előirányzatok társadalmilag fontos önkormányzati tevékenységekhez kapcsolódnak, például lakossági közműfejlesztésre, lakossági víz és csatornaszolgáltatás 17

ráfordításaira, esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő intézkedésekre pályázati úton nyerhetők el. A központosított előirányzatok további jogcímeit az adott évi költségvetési törvény 5. számú

melléklete

tartalmazza.

Meghatározott

önkormányzati

feladatkörökhöz

kapcsolódnak, így felhasználási kötöttség kapcsolódik hozzájuk. Jellegzetességük, hogy a


tervezési év időszakában az igénybevétel, felhasználás, elszámolás feltételei nem ismertek, ezeket a feltételeket kormányrendeletek, ágazati jogszabályok határozzák meg.

A központosított támogatások célja a szolgáltatások eltérő feltételrendszere szerinti

differenciálódás csökkentése.

2.3.3.5. Előadó-művészeti szervek támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása szintén felhasználási kötöttség mellett

illeti meg az arra jogosult önkormányzatokat. Zalaegerszeg a Hevesi Sándor Színház, s a

Griff Bábszínház révén jogosult fenntartói ösztönző részhozzájárulás, művészeti ösztönző részhozzájárulás igénybe vételére.

Az előadó- művészeti szervekkel kapcsolatos támogatások jogcímeit, összegeit az adott

évi költségvetési törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

2.3.3.6. Fejlesztési célú támogatások

További központi költségvetésből származó forrást jelentenek a céltámogatások,

amelyek az önkormányzatok fejlesztéseihez még korlátozottan rendelkezésre állnak,

pályázni kell rájuk önerő biztosításával. A céltámogatás társadalmilag kiemelt fontosságú beruházásokhoz

kapcsolódik,

és

felhasználási

kötöttség

mellett

illeti

meg

az

önkormányzatokat. Ebbe a csoportba sorolhatók a vis-maior támogatások, amelyek előre nem látható elemi csapás, természeti katasztrófa esetén szolgálnak a károk megtérítésére.

18

2.4. Az önkormányzati alrendszerben az állami támogatások igénylése, folyósítása, elszámolása, felülvizsgálata, ellenőrzése

2.4.1. Igénylés

A helyi önkormányzatok adott évi normatív állami hozzájárulásait és támogatásait


minden évben a költségvetési törvény határozza meg.

A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás

az Áht.14.§ (3) bekezdésben meghatározott támogatások közül a normatív állami

hozzájárulásokat, támogatásokat a tárgyévet megelőző év végén a költségvetési törvény tervezete alapján, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) útján igényli. Az

államháztartásért felelős miniszter a Kincstár útján tájékoztatja az önkormányzatokat az

igénylés feltételeiről. A helyi önkormányzat a feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulásokról és támogatásokról év közben lemondhat a Kincstár útján, valamint

pótigénylés nyújthat be ezen előirányzatokkal kapcsolatban. Az előirányzat lemondás benyújtásának határideje: április 30; július 31; október 15.

A pótigénylés benyújtásának határideje: július 31. (Áht. 57.§ (1) bek.),(Az

államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (a továbbiakban: Ávr.) 101.§ (1) (4) bek.)

Az egyéb állami támogatások, így például a központosított előirányzatok, a

működésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásának, az előadó- művészeti szervek támogatásának egyes jogcímeihez kapcsolódó források igénylésének főbb

előírásait a költségvetési törvény rögzíti. E törvény rendelkezik arról is, hogy az adott jogcím igénylésének, folyósításának, elszámolásának részletes szabályairól szóló külön rendelet milyen időpontba kerül kiadásra.

2.4.2. Folyósítás

Az Áht. 14.§ (3) bekezdés. szerinti fejezetből származó - a költségvetési törvényben

meghatározott - egyéb költségvetési támogatásokat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból

finanszírozott

helyi

önkormányzati

költségvetési

szerveknek

folyósított

támogatást a személyi juttatásokat terhelő közterhek, valamint a Kormány rendeletében 19

meghatározott egyéb kötelezettségek beszámításával csökkentett összegben ütemezetten a Kincstár folyósítja (Áht. 83.§ (1) bek.). A 14.§ (3) bekezdés szerinti fejezetből származó, az Áht. 83.§ (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó hozzájárulásokat, támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint kell folyósítani (Áht. 83.§ (2) bek.). Ezt nevezik nettó finanszírozásnak. A nettó finanszírozásba bevont költségvetési támogatások jogcímeit a költségvetési törvény tartalmazza. A többi jogcímen a folyósítást a 2.4.1. pontban említett


külön rendeletekben meghatározott időpontokban, egyedi utalással teljesíti a Kincstár.

2.4.3. Elszámolás

Az önkormányzatoknak gazdálkodásukról, éves költségvetési beszámoló keretében el

kell számolniuk. A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület zárszámadási rendeletet alkot.

A polgármester által előterjesztett zárszámadási rendelet-tervezetet a képviselő-testület

hagyja jóvá. Ha az önkormányzat jogtalanul vett igénybe állami támogatást, hozzájárulást, akkor a jogosulatlanul igénybe vett összeget - az Áht.-ben rögzített összeghatár felett

kamattal terhelten – vissza kell fizetnie a központi költségvetés számára.

2.4.4. Felülvizsgálat

A normatív hozzájárulásokkal, egyéb központi költségvetésből származó forrásokkal

kapcsolatosan a Kincstár jogosult az Áht. szabályainak megfelelően felülvizsgálat,

ellenőrzés lefolytatására. Az adott évben igényelt normatív hozzájárulásokat és az egyéb

támogatásokat megalapozó mutatószámokat a Kincstár évközben felülvizsgálhatja.

Amennyiben nem tartja a mutatószámokat megfelelően megalapozottnak, felhívást ad ki az igénylés helyesbítésére. Ha a felhívás címzettje nem veszi alapul a javasolt adatokat, a

Kincstár az elszámolás felülvizsgálata során érvényesíti azokat. A mutatószámok felülvizsgálata történhet a Kincstár saját nyilvántartása, egyéb rendelkezésre álló

dokumentumok, vagy az általa lefolytatott helyszíni ellenőrzés keretében. (Áht. 58.§, 59.§).

20

Szintén a Kincstár végzi az elszámolások felülvizsgálatát, melynek során saját nyilvántartása adatait, okiratokat, dokumentumokat vizsgál. Eltérés megállapítása esetén felhívást ad ki az önkormányzatnak az elszámolás módosítására. Ha a Kincstár és a helyi önkormányzat álláspontja között különbség marad fenn, közigazgatási hatósági eljárás indul.

A

Kincstár

a

felülvizsgálat

során

tett

megállapításairól,

a

várható

jogkövetkezményekről, ezek indokairól és jogalapjáról az eljárás megindítását követően jegyzőkönyvet juttat el az ellenőrzött helyi önkormányzat számára. Ezt követően a


Kincstár az esetleges észrevételek figyelembe vételével határozatot hoz. Az elsőfokú eljárásban meghozott határozat vagy végzés ellen benyújtott fellebbezést a Kincstár

központi szerve bírálja el. A másodfokú eljárás keretében meghozott határozat végrehajtható, tekintet nélkül arra, hogy a helyi önkormányzat kéri-e annak bírósági felülvizsgálatát (Áht. 60.§).

2.4.5. Ellenőrzés

Biztosítani kell, hogy legalább négy évenként valamennyi helyi önkormányzatnál sor

kerüljön a költségvetési évet megelőző év Kincstár által meghatározott hozzájárulások, támogatások jogcímeinek helyszíni ellenőrzésére (Áht. 60.§ (2) bek.). A helyszíni ellenőrzés megállapításai beépülhetnek a 2.4.4. pont szerinti elszámolás felülvizsgálatáról kiadásra kerülő felhívásba.

A helyi önkormányzatok gazdálkodásához az Ötv. rendelkezései szerint három féle

ellenőrzés kapcsolódhat:

 belső ellenőrzés

 felügyeleti ellenőrzés  külső ellenőrzés.

2.4.5.1. Belső ellenőrzés A

képviselő-testület

a

gazdálkodás

biztonságának

és

szabályszerűségének

megteremtésében támaszkodhat a pénzügyi bizottságra. A törvény 2.000 fő feletti településeken kötelezővé teszi a pénzügyi bizottság létrehozását. A pénzügyi bizottságok meghatározói az önkormányzatok belső ellenőrzési rendszerének.

21

A belső ellenőrzés lefolytatásában döntő szerepe a jegyzőnek, valamint a pénzügyi bizottságoknak van. A belső ellenőrzést végző szervezet megállapításait, javaslatait köteles a jegyző, illetve a polgármester tudomására hozni, amelyeket indokolt esetben a polgármester a képviselő-testület soron következő ülésén terjeszt elő (Ötv. 92.§ (9) bek.).

A jegyző ellenőrzési feladatait az Ötv. határozza meg:


a) „A jegyző köteles olyan pénzügyi és ellenőrzési rendszert működtetni, mely

biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását” (Ötv. 92. § (4) bek.);

b) „A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről az

államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is” (Ötv. 92.§ (5) bek.);

c) A jegyző köteles belső ellenőrzési tervet készíteni, amelyet a testület november

15-ig hagy jóvá (Ötv. 92.§ (6) bek.);

Az Ötv. rendelkezései szerint a pénzügyi bizottság az önkormányzatnál és

intézményeinél a következő feladatokat látja el:

a) „véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves,

éves beszámoló tervezetét

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a

saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, értékeli az előidéző okokat

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a

pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesülését” (Ötv. 92.§ (13) bek.).

„A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul

közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati

jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek” (Ötv. 92.§ (14) bek.).

22

2.4.5.2. Felügyeleti ellenőrzés A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az éves zárszámadási törvény elfogadása előtt ellenőrzi a költségvetési támogatások igénybe vételét, feltárja a jogtalanul igényelt, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált költségvetési támogatásokat a helyi önkormányzatoknál. Az Állami Számvevőszék megállapításai az éves zárszámadási törvények részét képezik, a megállapításai ellen az önkormányzatoknak fellebbezési joga nincs (Kara, 2010).


A helyi önkormányzatok felügyeleti ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék,

2002. január 1-től a Kincstár végzi az önkormányzati támogatások előzetes, szabályszerűségi ellenőrzését (Kara, 2010).

2.4.5.3. Külső ellenőrzés

A külső ellenőrzés eszköze a független könyvvizsgálat, amelynek célja annak

megállapítása, hogy az önkormányzat által összeállított beszámoló megfelel-e a hatályos

számviteli, államháztartási törvények, továbbá az ezekhez kapcsolódó kormányrendeletek előírásainak. A könyvvizsgálat további célja annak ellenőrzése, hogy az önkormányzati beszámoló megbízható, valós összképet nyújt-e az adott önkormányzat működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről, eredményeiről (Kara, 2010).

„A megyei, megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat

képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, az önkormányzat és intézményeinek

adatait összevontan tartalmazó beszámoló felülvizsgálatára, továbbá a gazdasági, pénzügyi

tevékenység folyamatos figyelemmel kisérésére. Másrészt, ha a teljesített kiadásainak

összege meghaladja a 300 millió Ft-ot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles

a hitelfelvétel

évétől

a hiteltörlesztés

utolsó

évéig bezárólag

évente

könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni” (Ötv. 92/A.§ (1)-(3) bek.).

23

3. A Zala megyei önkormányzatok finanszírozási rendszere és változása 2009. és 2011. évek között


3.1 Zala megye önkormányzatainak bemutatása

Zala megye a Dunántúl délnyugati részén található, székhelye Zalaegerszeg. A megye

területe két nagy tájegységre, a Keszthelyi-hegységre és a Zalai-dombságra osztható. A szomszédos országok közül Horvátországgal és Szlovéniával, a megyék közül VasVeszprém és Somogy megye területével határos (http://hu.wikipedia.org).

Mielőtt rátérnék a Zala megyei önkormányzatok bevételeinek vizsgálatára, az

alábbiakban kitérek néhány adottság, jellemző bemutatására is, melyek alapvetően befolyásolják a bevételi források alakulását a megyében.

3.1.1. A megye település szerkezete

Az alábbiakban bemutatom Zala megye önkormányzatainak településtípus szerinti

megoszlását, annak módosulását 2009. és 2011. évek között. Az adatokat a Közigazgatási

és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának lakcímnyilvántartása (a továbbiakban KEKKH) alapján dolgoztam fel.

Zala Megyében aktuálisan 258 db települési önkormányzat és 1 db területi

önkormányzat van, ez utóbbi a megyei önkormányzat.

Az önkormányzatok számában a korábbi években nem, az utóbbi, általam vizsgált

években azonban változások tapasztalhatók. A változások egyrészt abból adódtak, hogy Pacsa nagyközséget a köztársasági elnök a 76/2009. (VI. 30.) KE határozat alapján 2009.

július 1-től várossá nyilvánította. Másrészt egy községi önkormányzat Tekenye alakult meg úgy, hogy a köztársasági elnök a 155/2007. (VIII. 31.) KE határozatában engedélyezte Zalaszentgrót városból a településrész kiválását. A határozat a hatálybelépés időpontjaként

24

a kihirdetést követő önkormányzati általános választás napját jelölte meg, mely 2010 októberében volt. A 3. számú melléklet jól szemlélteti, hogy a Zala megyei önkormányzatok jelentős többsége alacsony lakosságszámú kis települési önkormányzat. A 2009. január 1-jei és a 2010. illetve a vele azonos 2011. január 1-jei adatok összevetésekor látható, hogy az összes önkormányzaton belül a községi önkormányzatok vonatkozásában jelentős változás nem


következett be. A községi önkormányzatok száma egyel nőtt, melynek oka, az előzőekben említett egy új községi önkormányzat létrejötte.

Az adatok vizsgálata során szembetűnő, hogy a községi önkormányzatok között az 500

fő alatti lakosságszámú települések aránya nagyon magas, 2009. január 1-jén 62,9%, 2010 illetve 2011. január 1-jén 63% (3. számú melléklet)

Országos szinten az 500 fő alatti lélekszámú települések aránya ettől jóval alacsonyabb,

2011. január 1-jei adatok alapján 38,7%. (http://www.ksh.hu)

Mindez jól szemlélteti, a Zala megyére jellemző aprófavas település szerkezetet, mely

alapvetően hatással van az önkormányzati feladatellátásra, annak nehézségeire és ezzel összefüggésben a finanszírozási problémákra is.

3.1.2. Lakosságszám

Zala megye népessége megközelíti, de nem éri el a 300.000 főt, 2011. január 1-jei

adatok szerint 290.762 fő volt. A lakosság egyharmada a Zalaegerszegi kistérségben, további 22 %-a pedig a Nagykanizsai kistérségben él. Lakónépessége alapján Zalaegerszeg

Magyarország 17. Nagykanizsa 20. legnagyobb városa. Lakosságszáma alapján Zala megye Magyarország megyéi közül a 16. (http://hu.wikipedia.org).

A lakosságszámot vizsgálva, az országos tendenciának megfelelően a népességszám

folyamatos csökkenése figyelhető meg Zala megyében is, melyet a következő diagram szemléltet.

25

1. számú ábra Lakosságszám alakulása Zala megyében a 2009 - 2011. években 294000 293000 fő

292000 lakosságszám

291000


290000 289000

2009

2010

2011

Forrás: KEKKH alapján a 2009-2011. években, saját szerkesztés

Zala megyében összességében a 2009. január 1-jei 293.723 fős lakosság 2010. január 1-

jére 292.176 főre, 2011. január elsejére 290.762 főre csökkent. Ez 1574, illetve 1414 fős

csökkenést jelent. A lakosság több mint 37%-a él a két megyei jogú városban Zalaegerszegen és Nagykanizsán (KEKKH lakcímnyilvántartása).

A

lakosságszám

alakulása

szoros

kapcsolatban

áll

az

önkormányzatok

forrásszerzésével, mivel számos normatív hozzájárulás lakosságszám szerint illeti meg az önkormányzatokat. Ennek következtében elsősorban a kistelepülések önkormányzatai

rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt években. A lakosságszám csökkenése mellett tovább súlyosbítja a helyzetet az állami támogatások folyamatos csökkenése, miközben

ezen önkormányzatoknak is el kell látniuk a törvényben meghatározott kötelező feladatokat.

3.1.3. Az önkormányzatok feladatellátása a megyében

Az önkormányzatok feladataikat költségvetési szerveik útján látják el, mely történhet

önállóan, illetve különböző szintű együttműködések, társulások révén is.

Zala megyében az igazgatási feladatok ellátására több esetben körjegyzőségeket alakítottak ki. A körjegyzőségekhez tartozó községekben – kivéve, ha a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város - a körjegyzőség látja el a polgármesteri hivataloknak az 26

önkormányzatok működőképességével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével

és

végrehajtásával

kapcsolatos

feladatait.

Ennek

elterjedéséhez

hozzájárultak a központi költségvetés támogatásai is, a mindenkori költségvetési törvény normatív hozzájárulásai között évek óta differenciáltan jelenik meg a körjegyzőségek támogatása.


1. számú táblázat Az önkormányzati feladatellátás formái Zala megyében a 2009 - 2011. években 2010.01.01

Megnevezés

db

2011.01.01

%

változás

%

db

%

Polgármesteri és megyei

önkormányzati hivatallal

20

7,46

17

6,34

85

73

27,24

73

27,24

100

3

1,12

4

1,49

133,33

163

60,82

165

61,57

101,85

259

96,64

259

96,64

100,39

9

3,36

9

3,36

100,00

268

100,00

268

100,00

100,37

rendelkező önkormányzat Körjegyzőségi székhely önkormányzat

Körjegyzőségi feladatot ellátó

városi polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzat

Körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok

Összes önkormányzat

Többcélú kistérségi társulás

Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások

Forrás: Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságának törzskönyvi nyilvántartása

alapján a 2009-2011. években, saját szerkesztés

A fenti táblázat az igazgatási feladatellátás különböző formáit mutatja be Zala

megyében. A táblázat közvetetten jól szemlélteti a kistelepülések feladat ellátási

nehézségeit. Ezt tükrözi, hogy 2010-ben 163 db, 2011-ben pedig 165db önkormányzat

tartozott valamely körjegyzőséghez, amely 1,23%-os emelkedést jelent. A körjegyzőségek számára

külön

forrás

áll

rendelkezésre

a

központi

költségvetésben.

Ennek

következményeként a körjegyzőségek száma folyamatosan emelkedett, 2011. évben a Zala megyei önkormányzatok 63,71%-a tartozik valamely körjegyzőséghez. 27

Ezzel párhuzamosan csökkent a polgármesteri hivatalok száma. 2010. január 1-jén még 20 db polgármesteri hivatal működött Zala megyében, 2011-ben már csak 17 db önkormányzat tudja polgármesteri hivatal formájában ellátni az igazgatási feladatait. A körjegyzőségek és polgármesteri hivatalokon túl a többi költségvetési szervet az alábbi táblázat alapján mutatom be. Kitérek az intézményi társulás keretében fenntartott intézmények körére, továbbá bemutatom, hogy Zala megyében hogyan alakult a


feladatellátás és az intézményrendszer kapcsolata.

2. számú táblázat

Az önkormányzati intézmények és az intézményi társulások számának változása Zala megyében a 2009 - 2011. években 2010.01.01

Megnevezés

db

%

2011.01.01

db

változás

%

%

Intézmények összesen:

(polgármesteri hivatal és

265

100,00

264 100,00

99,62

74

27,92

265

100,00

136

51,32

142

53,79

104,41

12

4,53

12

4,54

100,00

Szociális intézmények

34

12,83

41

15,53

120,59

Egyéb intézmények

83

31,32

69

26,14

83,13

körjegyzőség nélkül) Ebből:

Intézményi társulások

66

25

89,19

264 100,00

99,62

által közösen fenntartott Intézmények összesen:

(polgármesteri hivatal és körjegyzőség nélkül) Ebből:

Közoktatási intézmények Egészségügyi intézmények

Forrás: Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságának törzskönyvi nyilvántartása

alapján a 2009-2011. években, saját szerkesztés

Az összes intézményen belül a közoktatási intézmények száma a legmagasabb, minkét vizsgált év vonatkozásában. A szociális terület nem képviselt túl jelentős volument az 28

összes intézmény tekintetében, mivel a szociális alapszolgáltatási feladatok ellátására az önkormányzatok jellemzően nem alapítanak költségvetési szervet.

3.2. A Zala megyei önkormányzatok bevételeinek vizsgálata a 2009-2011. években.


A bevételi források vizsgálatához a Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságán

megtalálható, a Zala megyei településekre vonatkozó 2009-2011. évi beszámolók adatait

dolgoztam fel. A megyei településekre vonatkozó adatokban a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, a jogi személyiségű társulások, többcélú kistérségi

társulások és ezek költségvetési szerveinek adatai is megjelennek. (Az elemzésem alapjául

szolgáló Zala megyei önkormányzatok beszámoló adatainak fő csoportjait a 11-13. számú melléklet tartalmazza.)

A helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatainak bevételi

fedezetét az Ötv. szabályozza, amely kimondja, hogy az önkormányzatok feladatuk

ellátásához szükséges forrásokat a saját bevételek, az átengedett központi adók, más gazdálkodó

szervektől

átvett

bevételek,

központi

költségvetési

normatív

hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremtik meg (Ötv. 81.§ (2) bek.).

A költségvetési bevételeket a működési célú bevételek, a felhalmozási célú bevételek, a

támogatási kölcsönök visszatérülése és igénybevétele és a központi költségvetési támogatások alkotják.

Ezen bevételeken belül az alábbiakban szemléltetem a működési célú és a felhalmozási

célú bevételek alakulását Zala megyében a 2009. és 2011. évek közötti időszakra vetítve.

29

2. számú ábra A felhalmozási és a működési bevételek megoszlása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években

60 000

felhalmozási célú bevételek

40 000

működési célú bevételek


bevételek millió Ft

80 000

20 000

0

2009

2010

2011

Forrás: Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságán rendelkezésre bocsátott Zala

megyei önkormányzatok 2009-2011. évi beszámolóinak adatait felhasználva, saját szerkesztés


A működési és a felhalmozási bevételek megoszlása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években

adatok millió Ft-ban

Megnevezés

2 009

2 010

2 011

Költségvetési bevételek

122.000

125.944

124.149

66.138

71.824

68.687

56.173

59.176

57.379

9.965

12.648

11.308

Működési és felhalmozási bevételek összesen

Működési célú bevételek

Felhalmozási célú bevételek



A 3. számú táblázat is szemlélteti, hogy a működési és felhalmozási bevételek együttes

összegéből az önkormányzatok bevételeinek többségét a működési célú bevételek alkották. 2010-re a működési bevételek tekintetében nem következett be jelentős változás, a felhalmozási bevételek növekedtek 2.683 millió Ft-tal, ami 26,9%-os emelkedést jelentett. Ez utóbbi jogcímen 2009-ben 6643 millió Ft, miközben 2010-ben 9351 millió Ft bevételük 30

származott a Zala megyei önkormányzatoknak (11. számú melléklet). A növekedést jellemzően a támogatásértékű felhalmozási bevételek eredményezik az Európai Uniós programok és azok társfinanszírozása, valamint az egyéb fejezeti kezelésű támogatások összegeinek emelkedése miatt. 2011-re mind a működési, mind a felhalmozási bevételek tekintetében csökkenés következett be, a működési bevételek esetében 3%-os, a felhalmozási bevételek körében 10,6%-os bevétel csökkenésről beszélhetünk (3. számú táblázat). A működési bevételek csökkenését a bevételek szempontjából nagy volument


képviselő saját, átengedett és támogatásértékű működési bevételek visszaesése

magyarázza. A felhalmozási célú források visszaesésének hátterében egyrészt a

támogatásértékű felhalmozási bevételek, azon belül az Európai Uniós programok

támogatásának visszaesése áll. Másrészt csökkentek az önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételei is, az önkormányzati ingatlanok és vagyoni értékű jogok évek óta történő folyamatos értékesítése miatt ez a forráslehetőség egyre kevesebb (11. számú melléklet).

Az önkormányzatok költségvetési bevételeit a működési és felhalmozási bevételek

szerinti megbontáson túl az alábbiak szerint is csoportosíthatjuk. A felsorolt három fő

csoport - amelyek magukba foglalják a működési és felhalmozási bevételeket is - jelenti

mind a helyi, mind a területi önkormányzatok számára a legnagyobb bevételi hányadot:  saját bevételek 

átengedett bevételek (átengedett központi adók)

 központi költségvetési támogatások.

31

3. számú ábra A saját, átengedett és a központi költségvetésből származó bevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években többcélú kistérségi társulások központi költségvetési bevételei

80 000

központi költségvetési bevétel

60 000 50 000 40 000


bevétel millió Ft.

70 000

átengedett bevételek

30 000 20 000 10 000

0

saját bevétel

2009

2010

2011




A saját, átengedett és a központi költségvetésből származó bevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években


Megnevezés

Saját bevétel

Átengedett bevételek

Önkormányzatok központi költségvetési bevételei

2009

%

2010

%

2011

%

29.241

41,25

29.485

42,91

29.241

41,71

9.092

12,83

9.307

13,55

8.834

12,60

30.134

42,51

27.446

39,95

29.948

42,72

2.419

3,41

2.470

3,59

2.077

2,97

70.885

100,00

68.708

100

70.100

100,00

Többcélú kistérségi társulások központi

költségvetési bevételei Saját, átengedett és

központi költségvetési bevételek összesen



32

Az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások saját, átengedett és központi költségvetési bevételei nem emelkedtek az általam vizsgált periódusban, sőt, 2010-re egy igen jelentős visszaesés következett be. A Zala megyei önkormányzatok és kistérségi társulások 2010. évi bevételei 2.177 millió Ft-tal csökkentek a 2009. évi hasonló jogcímű bevételekhez képest, ami 3,1%-os visszaesést jelent, melynek hátterében a központi költségvetésből igényelhető, a 2010. évi költségvetési törvényben rögzített hozzájárulások és támogatások fajlagos összegeinek jelentős csökkenése áll (3. számú ábra, 4. számú


táblázat). Ezen túlmenően még a 2009. évi költségvetési törvény is módosításra került a tekintetben, hogy ahol a törvény a 2010. év első nyolc hónapjára állapított meg támogatást,

azok fajlagos összegei utólagosan csökkentésre kerültek. 2010-ben önkormányzati körben

2.688 millió Ft-tal csökkentek a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó bevételei, ami csaknem 9%-os visszaesést jelent, miközben a saját bevételek és az

átengedett bevételek (átengedett központi adók) nem emelkedtek számottevően. 2011-re 2.502 millió Ft-tal emelkedtek ugyan a központi költségvetésből származó bevételek az önkormányzatoknál,

ugyanakkor

az

átengedett

bevételek

csökkentek,

így

az

önkormányzatok költségvetési bevétele még 2011-ben sem érte el a 2009-es szintet.

A többcélú kistérségi társulások legjelentősebb bevételi forrása, mindhárom évben 80%

körüli nagyságrenddel a költségvetési támogatás, amely a 2010. évre sem változott jelentős mértékben, viszont 2011. évben 15,9%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A

változás hátterében a Zala megyei többcélú kistérségi társulások normatív kötött felhasználású támogatásainak, a központosított előirányzatokból származó forrásainak

csökkenése áll. A kötött felhasználású normatív támogatások 2010-ben 1757 millió Ft-ot tettek ki a Zala megyei kistérségi társulások központi költségvetésből származó forrásai

között, ez az összeg 2011-re 1669 millió Ft-ra csökkent. A központosított előirányzatokból

származó bevételek 2010-ben még 122 millió Ft-ot, 2011-ben már csak 71 millió Ft-ot jelentettek. A csökkenés további magyarázója, hogy 2011-re megszűntek a többcélú

kistérségi társulások fejlesztési támogatásainak jogcímei, ennél fogva 2011-ben már nem

tudtak fejlesztési célú támogatásokat igénybe venni, miközben 2010-ben még 73 millió Ft fejlesztési célú támogatást nyertek el. (10. számú táblázat)

33

3.2.1. Saját bevételek

A helyi önkormányzatok feladataik ellátásához nemcsak központi költségvetési támogatásokra, hanem saját bevételekre is jogosultak. A saját bevételek a helyi önkormányzatok függetlenségét, gazdasági önállóságát erősítik. Saját bevételeivel a helyi önkormányzatok szabadon gazdálkodnak.


A saját bevételek és a központi költségvetésből származó források azonos jelentőséggel

bírnak az önkormányzatok bevételi struktúrájában. (3. számú ábra, 4. számú táblázat) Összességében nem emelkedtek a saját bevételek az általam vizsgált évek során. Azonban

ez csak egy összesítő kategória, ami nem azt jelenti, hogy a saját bevételeket alkotó tételek sem változtak, sőt a saját bevételeket alkotó egyes elemek tekintetében jelentős

módosulások következtek be. A következőkben a saját bevételi forrásokból származó források alakulását, és azok hátterében lévő törvényi változásokat mutatom be, a Zala megyei önkormányzatok beszámoló-adatainak felhasználásával.

A szakirodalmak a saját bevételek különböző szempontok szerinti tagolását

tartalmazzák, én a saját bevételek közül a nagyságrendileg meghatározókat emelem ki. A saját bevételek közé tartozó alábbi fő bevétel csoportokat vizsgálom:  helyi adók

 intézményi működési bevételek

 önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek  egyéb saját bevételek.

34

4. számú ábra Saját bevételek főbb csoportjainak alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években 35000 egyéb saját bevételek

25000

vagyon hasznosításból származó bevételek

20000


bevételek millió Forint

30000

15000

intézményi bevételek

10000

helyi adók

5000

0

2009

2010

2011




Saját bevételek főbb csoportjainak alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években


Megnevezés Helyi adók

2009

%

2010

%

2011

%

12.680

43,36

11.887

40,32

12.826

43,87

10.258

35,08

11.964

40,57

10.489

35,87

2.360

8,07

2.213

7,51

2.472

8,45

Egyéb saját bevételek

3.240

11,08

2.736

9,28

2.784

9,52

A saját bevételek fenti

28.538

97,59

28.800

97,68

28.571

97,71

29.241

100,00

29.485

100,00

29.241

100,00

Intézményi működés bevételek

Vagyonhasznosításból származó bevételek

csoportjainak összesen adata Saját bevételek összesen



35

3.2.1.1. Helyi adók

Ahogyan azt a 4. számú ábra és az 5. számú táblázat is alátámasztja a saját bevételek legnagyobb hányadát mindhárom évben a helyi adók alkották. 2009-ben 12.680 millió Ft, 2010-ben 11.887 millió Ft, 2011-ben 12.826 millió Ft származott helyi adóbevételekből,


ami az összes saját bevételen belül 43,36%-os, 40,32%-os, illetve 43,87 %-os részesedést jelentett.

A helyi adók bevezetésének lehetőségét a Htv. teremtette meg, nagymértékben

hozzájárulva az önkormányzatok gazdasági önállóságának növekedéséhez.

5. számú ábra

Helyi adóbevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években

adóbevétel millió Forint

14 000 12 000 10 000

iparűzési adó

8 000

idegenforgalmi adó

6 000

kommunális adó telekadó

4 000

építményadó

2 000

0

2009

2010

2011



36

6. számú táblázat Helyi adóbevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban Megnevezés Helyi adók Építményadó

%

2010

%

2011

%

12.680

100,00%

11.887

100,00%

12.826

100,00%

1.058

8,34%

1.082

9,10%

1.135

8,85%

65

0,51%

68

0,58%

68

0,53%


Telekadó

2009

Kommunális adó

378

2,98%

392

3,30%

428

3,34%

Idegenforgalmi adó

654

5,16%

779

6,55%

810

6,32%

10.526

83,01%

9.565

80,47%

10.384

80,96%

10.115

100,00

9.618

100,00

10.355

100,00

8.806

87,06

8.158

84,82

8.829

85,26

Iparűzési adó Városi

önkormányzatok helyi adói

Városi

önkormányzatok iparűzési adói



A helyi adók közül a helyi iparűzési adóból származott a legjelentősebb bevétel az

általam vizsgált évek során. Ezen adóból származó bevételek részesedése tartósan 80% feletti a helyi adóbevételek között. 2010-re több mint 9,1 %-kal csökkentek az ezen

adónemből származó bevételek. A visszaesés hátterének legfőbb oka a gazdasági válság. A

válság következtében csökkent a vállalatok forgalma, ennek következtében kevesebb

árbevételt tudtak realizálni, s a nettó árbevételre kivetett iparűzési adóból pedig kevesebb

adóbevétel keletkezett a megyében. 2011-re 8,6%-os növekedés következett be. A

növekedés azonban nem kompenzálta teljes egészében az előző évi 9,1%-os visszaesést, így az adóbevételek a 2009-es szint alatt maradtak.

Ha településtípus szerint vizsgáljuk az iparűzési adóból származó bevételek alakulását megállapíthatjuk, hogy az iparűzési adóból származó bevételekhez leginkább a városokban 37

realizálódott adóbevételek járultak hozzá. Mindhárom vizsgált évben az iparűzési adóbevételek több mint 80%-a a városokban keletkezett. Ennek hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a legnagyobb vállalkozások a városokba települnek, s a legnagyobb forgalom is ezeken a településeken bonyolódik le. Az önkormányzatok összesített adatait tekintve a többi helyi adónemből származó


bevétel (építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó) 2009-ben közel 17%-kal, 2010-ben 19,5%-kal, 2011-ben 19,0%-kal járult hozzá a helyi adókból származó bevételekhez. Ezen

adónemek tekintetében a bevételek folyamatos emelkedése figyelhető meg. Egyik

magyarázója, hogy egyre szélesedik az egyes települések által kivetett adónemek köre, másrészt emelkedik a maximálisan kivethető adó mértéke az egyes adónemek

vonatkozásában, amelyet a Htv. szabályoz. Ennek azonban határt szab a lakosság fizetőképessége, amelyet a területi sajátosságoknak megfelelően az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük.

3.2.1.2. Intézményi működési bevételek

Az intézményi működési bevételek alkotják nagyságrendileg a második legnagyobb

bevételi csoportot az önkormányzatok saját bevételei között (4. számú ábra, 5. számú táblázat).

38

6. számú ábra Intézményi működési bevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a

8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

egyéb saját működési bevétel működési célú áfa bevételek,visszatérülés ek


bevételek millió Forint

2009 - 2011. években

működési célú kamatés árfolyamnyereség bevételei

2009

2010

2011



Az intézményi működési bevételek három nagy csoportja az egyéb saját működési

bevételek, a működési célú ÁFA bevételek, visszatérülések és a működési célú kamat- és árfolyamnyereség bevételek.

A fenti ábra jól szemlélteti, hogy az intézményi működési bevételeken belül a

legnagyobb arányt az egyéb saját működési bevételek tették ki. Ebbe a bevételi csoportba tartozó főbb bevételi elemek:  áru és készletértékesítés ellenértéke  szolgáltatások ellenértéke

 továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke

 bérleti és lízingdíj bevételek  intézményi ellátási díjak.

Az egyéb saját működési bevételek aránya 2009-ben 62% 2010-ben 58%, 2011-ben

68%, így mondhatjuk, hogy ezek a bevételek alapvetően meghatározták az intézményi

működési bevételek alakulását.

39

Az intézményi működési bevételek közül a működési célú ÁFA bevételek, visszatérülések képezték nagyságrendileg a második legjelentősebb összegeket. Működési célú ÁFA bevételek közé soroljuk:  a működési kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérüléseket  a kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA bevételét  a fordított ÁFA miatti bevételeket


 az értékesített tárgyi eszközök immateriális javakhoz kapcsolódó ÁFA bevételeket.

A működési célú ÁFA bevételek az intézményi működési bevételek 27%-át, 32%-át,

illetve 28%-át alkották a 2009-2011-es időszakban.

A működési célú intézményi bevételek harmadik jelentősebb körét a működési célú

kamat- és árfolyamnyereség bevételek alkották. Jelentőségük elhanyagolható a másik két kategóriához képest.

3.2.1.3. Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek

Az

önkormányzatok

saját

bevételeit

gyarapítják

az

önkormányzati

vagyon

hasznosításából származó bevételek. A bevételek alakulása két tényező függvénye. Az egyik, hogy az önkormányzat mekkora vagyonnal rendelkezik, a másik, hogy a vagyon hasznosítása mennyire eredményes (http://www.penzugyiszemle.hu/BéresDániel).

Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek alkották a harmadik

legjelentősebb bevételi forrását a helyi önkormányzatoknak a saját bevételeken belül (4. ábra, 5. számú táblázat). Az általam vizsgált időszakban 8,8%-át, illetve 9%-át tették ki a

Zala megyei önkormányzatok saját forrásainak

40

Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek közt kell kimutatnia az önkormányzatoknak: a) a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítéséből származó bevételeket b) a pénzügyi befektetések bevételeit c) az önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételeit. a)

A tárgyi eszközök, immateriális javak közé az önkormányzat tulajdonában álló


gépek, berendezések, járművek tartoznak, amelyeket haszonszerzési célból vagy magas költségvetési hiány esetén kényszerűségből is értékesítenek a működőképesség fenntartása érdekében.

b) A pénzügyi befektetések bevételei közé soroljuk az osztalékot, az üzemeltetési

és koncessziós díjakat, továbbá a tartós részesedések értékesítését, valamint a felhalmozási célú kamat- és árfolyamnyereség bevételeit. c)

Az önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételei közé soroljuk a

tulajdonukba lévő ingatlanokat és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. Az

önkormányzatok ezen vagyonelemeiket szintén értékesíthetik. Az értékesítés történhet haszonszerzési

célból,

vagy

kényszerűségből.

Az

értékesítés

mellett

az

önkormányzatoknak lehetőségük van a tulajdonukba lévő ingatlanok bérbe adására is. 7. számú ábra

Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években

bevétel millió Forint

1600

tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

1400 1200 1000

pénzügyi befektetések bevételei

800 600 400

önkormányzatokk sajátos felhalmozási és tőke bevételei

200

0

2009

2010

2011



41

Ezen bevételek tekintetében nem beszélhetünk egyértelmű tendenciákról, ahogyan azt a 7. számú ábra is mutatja, hol az egyik, hol a másik bevételi elem volt a meghatározóbb a vagyon hasznosításából származó bevételek közül. Nyilvánvalóan az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon nagysága alapvetően meghatározza a vagyongazdálkodás, a vagyon hasznosításának kereteit. Ennél fogva a községi önkormányzatok, amelyek kevesebb vagyonnal gazdálkodhatnak, kevesebb bevételre is tudtak szert tenni a


vagyonelemek hasznosításával (8. ábra). 8. számú ábra

Önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek alakulása a Zala megyei községi és városi önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években 1800

bevétel millió Forint

1600 1400 1200 1000

községek

800

városok

600 400 200

0

2009

2010

2011



Ráadásul a városok vagyonhasznosításból származó bevételei a két megyei jogú város

(Zalaegerszeg és Nagykanizsa), valamint 8 kisebb város, a községek bevételei pedig 247 községi önkormányzat között kerültek megosztásra.

3.2.1.4. Egyéb saját bevételek

Egyéb saját bevételek közé nagyságrendűknél fogva az illetékeket és az átvett pénzeszközöket sorolhatjuk. A saját bevételeken belüli részarányukat az alábbi táblázat szemlélteti: 42

7. számú táblázat Egyéb saját bevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban Megnevezés

2009

%

2010

%

2011

%

Illetékek

2.142

7,33

1.468

4,98

1.332

4,56

Átvett pénzeszközök

1.098

3,76

1.268

4,30

1.452

4,97

3.240

11,08

2.736

9,28

2.784

9,52

29.241

100,00

29.485

100,00

29.241

100,00


Egyéb saját bevétel összesen:

Saját bevételek összesen



A fenti táblázat is szemlélteti, hogy az egyéb saját bevételek részaránya a saját

bevételeken belül 10% körüli az általam vizsgált időszakot illetően. Az egyéb saját

bevételeket két csoportra osztva vizsgálom, egyrészt az illetékbevételek, másrészt az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközöket tekintetében.

Zala megye vonatkozásában az illetékbevételek folyamatos csökkenése figyelhető meg.

2009-ről 2010-re több mint 30%-os, 2011-re további több mint 9%-os visszaesés

következett be az illetékbevételek tekintetében. Ennek hátterében az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2010. évi változásai áltak, amelynek értelmében 2010-től mentes az öröklési és az ajándékozási illeték alól az egyenes ági öröklés és ajándékozás. Az ajándékozási illeték tekintetében korábban nem volt illetékmentes kategória, öröklésnél

pedig csak a 20 millió forintot meg nem haladó hagyaték esetében nem kellett illetéket fizetni (http://www.epitesijog.hu/ Jámbor Attila).

Az átvett pénzeszközök közül saját bevételként csak az államháztartáson kívülről átvett

pénzeszközöket tartják nyilván.

43

Ebbe a bevételi körbe sorolandók:  nonprofit szervezetektől átvett  háztartásoktól átvett  pénzügyi vállalkozásoktól átvett  EU költségvetéséből átvett, és  különböző nemzetközi szervezetektől átvett pénzeszközök.


Az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök 2009 és 2010-ben a saját bevételek

közel 4%-át, 2011-ben megközelítőleg 5 %-át alkották a saját bevételeknek. Ezen

kismértékű növekedés hátterében az állt, hogy miközben az összes saját bevétel összege

csökkent a 2011-es évben, addig az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök összege növekedett (7. számú táblázat).

3.2.2. Átengedett központi adók

Az egyes központi adók, jogszabályban meghatározott mértékben az önkormányzatok

bevételi forrását jelentik. Ezek az átengedett központi adók felhasználási kötöttség nélkül illetik meg az önkormányzatokat, amelyek nagy részét a működési kiadások fedezésére fordítják.

Az átengedett központi adókból 2009-ben 9.092 millió Ft, 2010-ben 9.307 millió Ft,

2011-ben 8.834 millió Ft bevétele származott a Zala megyei önkormányzatoknak. Ez az önkormányzatok saját, átengedett és központi költségvetési forrásainak közel 13%-át

jelenti 2009-ben és 2011-ben is, 2010-ben pedig megközelítőleg 14 %-át tette ki. (3. számú ábra, 4. számú táblázat)

44

9. számú ábra Átengedett központi adók alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 2011. években 7000,00 6000,00

SZJA

5000,00 4000,00 3000,00

Gépjárműadó


adóbevételek millió Forint

8000,00

2000,00 1000,00

0,00

2009

2010

2011




Átengedett központi adóbevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években


Megnevezés

2009

%

2010

%

2011

%

személyi jövedelemadó

7.094

78

7.040

76

6.427

73

gépjárműadó

1.995

22

2.267

24

2.406

27

2

0

1

0

1

0

9.092

100

9.307

100

8.834

100

termőföld

bérbeadásából származó

jövedelemadó

átengedett központi adók összesen



45

Az átengedett központi adókból származó bevételek közül a személyi jövedelemadó képviselte a legnagyobb arányt. Az átengedett központi adóbevételeknek 2009-ben 78%-a, 2010-ben 76%-a, 2011-ben 73%-a származott a különböző formákban átengedett személyi jövedelemadóból (8. számú táblázat). Az átengedett személyi jövedelemadó mellett jelentős bevétele származott a helyi


önkormányzatoknak a beszedett gépjárműadóból. A gépjárműadóból származó bevételek az átengedett adóbevételeknek 2009-ben 22%-át, 2010-ben 24%-át, 2011-ben 27 %-át jelentette (8. számú táblázat).

A termőföld bérbeadásából származó bevételek jelentősége elhanyagolható volt a másik

két bevétel csoporthoz képest, ezért részletesebben a személyi jövedelemadó és a gépjárműadóból származó bevételek alakulását vizsgálom.

A 2010-es évtől az személyi jövedelemadó bevételek folyamatosan csökkentek,

elsősorban a 2011-es évre következett be valamivel nagyobb mértékű visszaesés, mint a

megelőző időszakban. 2010-es évben a helyi önkormányzatok átengedett személyi

jövedelemadó bevétele 7.040 millió Ft volt, 2011-re 6.426 millió Ft-ra csökkent, ez több mint 8,7%-os csökkenést jelentett.

A megyei szintű visszaesést az okozta, hogy a településre kimutatott személyi

jövedelemadónak mind a 8%-ára, mind pedig összességében a 32%-ára meghatározott

országos éves előirányzati összegek csökkentek a megelőző évhez viszonyítva.

A személyi jövedelemadóból történő visszaesés nem érintette a Zala Megyei

Önkormányzatot, mivel a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadóból való részesedést meghatározó országos éves előirányzata – mely része a településre kimutatott személyi jövedelemadó 32%-ának - nem csökkent, hanem kismértékű növekedést mutatott.

A gépjárműadóból származó adóbevételek tekintetében folyamatos növekedés volt

megfigyelhető. 2009-ben 1.995 millió Ft, 2010-ben 2.267 millió Ft, 2011-ben 2.406 millió

Ft adóbevétel keletkezett Zala megye tekintetében. Ez 13,6%, illetve 6,13%-os növekedést

jelent. Ez egyrészt természetes folyamat a személygépkocsi tulajdonosok számának

emelkedésével, másrészt a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása következtében 2010. január 1-jétől növekedett a gépjárműadó mértéke.

46

3.2.3. Központi költségvetésből származó hozzájárulások, támogatások Az önkormányzatok költségvetési bevételeihez a saját bevételek és a központi költségvetésből származó bevételek közel azonos súllyal járulnak hozzá. A központi költségvetésből 2009-ben 30.134 millió Ft, 2010-ben 27.446 millió Ft, 2011-ben 29.948 millió Ft bevétele származott a helyi önkormányzatoknak, beleértve a többcélú kistérségi


társulásokat is. Ez a saját, az átengedett és a központi költségvetési bevételek együttes összegének 2009-ben a 42,51%-át, 2010-ben 39,95%-át, 2011-ben 42,72%-át alkotta Zala

megyében (3. számú ábra, 4. számú táblázat).

10. számú ábra

Központi költségvetési támogatások és hozzájárulások alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években

25000

normatív hozzájárulás

bevétel millió Ft

20000 15000

normatív kötött felhasználású támogatás

10000

központosított előirányzatok

5000

működőképesség megőrzését szolgáló kiegészitő támogatások

0

2009

2010

2011



47

9. számú táblázat A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó bevételeinek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban Megnevezés Normatív hozzájárulások

2009

%

2010

%

2011

%

20.367

68

17.745

65

17.988

60

5.061

17

5.507

20

4.131

14

Normatív kötött felhasználású támogatások


Központosított előirányzatok

3.040

10

2.990

11

1.127

4

713

2

459

2

1.009

3

363

1

235

1

221

1

590

2

277

1

82

0

233

0

586

2

4.804

16

29.948

100

Működőképesség megőrzését

szolgáló kiegészítő támogatások

Előadó-művészeti szervek támogatása

Fejlesztési célú támogatások Egyéb központi támogatás Megyei önkormányzatok

adósságkonszolidációs támogatása Önkormányzatok központi

költségvetési támogatásai összesen

-

-

-

-

30.134

-

100

27.446

-

100



Az állami támogatások jogcímeit, összegeit, az igénybevételük feltételrendszerét

minden évben a költségvetési törvény tartalmazza.

Az állami támogatások legnagyobb arányát a normatív állami hozzájárulás alkotja,

amely felhasználási kötöttség nélkül illeti meg az önkormányzatokat (10. számú ábra, 9.

számú táblázat), (Ötv. 84.§ (2) bek.).

48

A normatív állami hozzájárulások mellett a központi költségvetésből származó további források csoportjai: 

normatív kötött felhasználású támogatások

 helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások központosított előirányzatok



helyi önkormányzatok színházi támogatásai



fejlesztési célú támogatások.




Ezen támogatások közös jellemzője, hogy általában felhasználási kötelezettséggel illetik

meg az önkormányzatokat, ami azt jelenti, hogy csak előre meghatározott célokra használhatják fel ezeket a támogatásokat.

A normatív állami támogatások után nagyságrendileg a normatív kötött felhasználású

támogatások, a központosított előirányzatok, majd a fejlesztési célú támogatások

következnek (10. számú ábra, 9. számú táblázat).

Ha településtípus szerint vizsgáljuk a központi költségvetésből származó forrásokat,

hasonló tendenciát figyelhetünk meg, mind a városok mind a községek esetében. A megyei

önkormányzatot megillető központi támogatások körében a 2011. év kivételével a központosított előirányzatokból származó források meghaladták a normatív kötött felhasználású támogatások szintjét. (A községi, városi és a megyei önkormányzatokat megillető költségvetési támogatásokat a 4-6. számú melléklet tartalmazza.)

Fontos megjegyezni, hogy a többcélú kistérségi társulások is jogosultak állami

támogatásokra, amellyel a jogalkotó a társulási forma létrejöttét, működését szándékozik ösztönözni. A Zala megyére vonatkozó támogatási összegeket a 10. számú táblázat szemlélteti.

49

10. számú táblázat A többcélú kistérségi társulások központi költségvetésből származó bevételeinek alakulása a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban Megnevezés

2009

normatív hozzájárulások normatív kötött felhasználású

2010

%

2011

%

578

24

518

21

522

23

1.689

70

1.757

71

1.669

74


támogatások

%

központosított előirányzatok

122

5

122

5

71

3

fejlesztési célú támogatások

30

1

73

3

0

0

2.419

100

2.470

100

2.262

100

többcélú kistérségi társulások

központi költségvetési

támogatásai összesen


megyei többcélú kistérségi társulások 2009-2011. évi beszámolóinak adatait felhasználva, saját szerkesztés

Csak azon kistérségi társulások jogosultak a támogatások igénybe vételére, amelyek

megfelelnek a költségvetési törvényben megfogalmazott kritériumoknak. A feltételeknek megfelelő

társulások

a

társuláshoz

tartozó

települések

lakosságszáma,

illetve

feladatmutatók alapján járó különböző normatív, normatív kötött felhasználású támogatásokra jogosultak. Az önkormányzatoknak és többcélú kistérségi társulásoknak a

tárgyév során folyósított valamennyi központi költségvetésből származó támogatással el kell számolniuk.

3.2.3.1. Normatív hozzájárulások

A normatív állami hozzájárulások jogcímeit, a hozzájárulások összegeit, a hozzájárulás

feltételeit az adott évi költségvetési törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

Lakosságszámhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás a települési üzemeltetési,

igazgatási, sport- és kulturális feladataihoz kapcsolódó normatíva, a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok normatíva, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból

50

elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladatai normatíva. Feladatmutatókhoz kapcsolódó normatívák alapvetően az ellátottak számához, a gyermek, tanulói létszámhoz kapcsolódnak. Megkülönböztethetünk szociális és oktatásinevelési feladatokhoz kapcsolódó normatívákat is.


Az ellátottak számához kapcsolódó normatívák a szociális alapszolgáltatás és a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás feladataihoz biztosítanak forrást.

A gyermek és tanulói létszámhoz kapcsolódó normatívák - beleértve a közoktatási alap-

hozzájárulást és a közoktatási kiegészítő hozzájárulást - az oktatási-nevelési feladatok

ellátást biztosítják.

2010. évre visszaesés következett be mind a lakosságszám, mind az ellátotti létszám

alapján járó normatívák tekintetében. Megyei szinten összességében 20.367 millió Ft-ról

17.745 millió Ft-ra csökkentek az önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások, amely csaknem 13%-os csökkenést jelent. (10. ábra, 9. számú táblázat)

Település típus szerint a községi önkormányzatoknak 16, a városi önkormányzatoknak

12%-al csökkentek a normatív hozzájárulásokból származó bevételei. A Zala Megyei

Önkormányzatot megillető normatív hozzájárulásokból származó bevételek szintén csökkentek 2010-re, a visszaesés mértéke 9,8%-os (4-6. számú melléklet).

2011. évre kisebb mértékben emelkedtek ugyan a normatív hozzájárulásokból származó

bevételek, azonban mind megyei szinten, mind az egyes településtípusok esetében ez a növekedés nem kompenzálta a 2010 évi visszaesés mértékét. Ezt jól mutatja, hogy a Zala

megyei önkormányzatok összes normatív hozzájárulásból származó bevétele 17.988 millió Ft volt 2011-ben, amely több mint 11%-al marad el a 2009-es bevételi szinthez képest (10.

számú ábra, 9. számú táblázat).

A 2010. évi visszaesés hátterében egyrészt a normatív állami hozzájárulások központi

költségvetésben rögzített fajlagos összegeinek általános visszaesése áll. Másrészt a 2009.

évi költségvetési törvény 2010. év első nyolc hónapjára vonatkozó hozzájárulásainak fajlagos összegeit utólagosan csökkentették.

51

A 2011. évi kismértékű növekedést egyik magyarázója, hogy a normatív állami hozzájárulások egyes jogcímein járó támogatások emelkedtek, így például a helyi önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladataira, az üdülőhelyi feladatok ellátására meghatározott fajlagos összegek növekedtek. Másrészt a közoktatási kiegészítő hozzájárulások között új jogcímeket határoztak meg. Ilyen új jogcímeket jelentett a középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolítására, valamint a szakmai, informatikai fejlesztési feladatok ellátására igényelhető normatív állami


hozzájárulások, amely jogcímek a megelőző években a központosított előirányzatok között szerepeltek, s pályázni kellett rájuk.

3.2.3.2. Normatív kötött felhasználású támogatások

A kötött felhasználású normatív támogatás alkotja a központi költségvetésből származó

források második legjelentősebb csoportját a Zala megyei helyi önkormányzatok

vonatkozásában. 2009-ben 5.061 millió Ft 2010-ben 5.507 millió Ft, 2011-ben 4.131 millió

Ft bevétele származott a Zala megyei önkormányzatoknak a normatív kötött felhasználású támogatásokból, amely az összes költségvetési bevételnek 2009-ben a 17%-át, 2010-ben

20%-át, 2011-ben 14%-át jelentette (9. számú táblázat)

A helyi önkormányzatok normatív kötött felhasználású támogatásai közé soroljuk:  az egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatást

 az egyes szociális feladatok támogatását

 a többcélú kistérségi feladatok támogatását

52

11. számú táblázat A helyi önkormányzatok normatív kötött felhasználású támogatásainak alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban Megnevezés kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz

%

2010

%

2011

%

160

3

84

2

209

5

3.433

68

4.023

73

2.616

63

1.469

29

1.400

25

1.306

32

5.061

100

5.507

100

4.131

100


kiegészítő támogatás egyes

2009

szociális feladatokhoz

helyi önkormányzati

hivatásos tűzoltóságok támogatása

önkormányzatok normatív

kötött felhasználású

támogatásai összesen



Mint az a fenti (11. számú) táblázatból is látszik a helyi önkormányzatok normatív

kötött felhasználású támogatásainak döntő többségét az egyes szociális feladatok

támogatása tette ki, mivel az egyre növekvő munkanélküliség és a lakosság elöregedése miatt egyre többen szorulnak szociális támogatásra. Az önkormányzatok normatív kötött

felhasználású támogatásainak 2009-ben 68%-a, 2010-ben 73%-a, 2011-ben 63%-a

származott szociális normatívákból.

Az egyes szociális támogatásokon belül a jövedelempótló támogatások jelentősége

kiemelkedő volt. 2009-ben a költségvetési törvényben rögzített országos előirányzat

összege 105.641,5 millió Ft, 2010-ben 113.381,5 millió Ft, 2011-ben 88.541,5 millió Ft. Az országos előirányzati adatok változása tükröződik vissza a normatív kötött támogatásnak a szociális feladatokra jutó összegében is.

A többcélú kistérségi társulások állami támogatásainak legnagyobb hányadát a kötött felhasználású normatív hozzájárulások alkották. A többcélú kistérségi társulások központi költségvetési támogatásainak 2009-ben 70%-a, 2010-ben 71%-a, 2011-ben 74%-a 53

származott

a

normatív

kötött

felhasználású

támogatásokból.

A

vizsgált

évek

viszonylatában a támogatás csak kismértékben módosult, ami a költségvetési törvény szerinti fajlagos támogatási összegeinek változásaival magyarázható (10. számú táblázat).

Összességében elmondható, hogy a kötött felhasználású normatív támogatásokból származó bevételek 2009-ről 2010-re emelkedtek az önkormányzatoknál.


Ennek hátterében az egyes jövedelempótló és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatás országos keretének emelkedése áll, ennek következtében a Zala megyei önkormányzatok is több központi költségvetési forrást tudtak igényelni egyes

szociális feladataik ellátásához. 3.433 millió Ft-ról 4.023 millió Ft-ra nőtt a szociális

feladatokra igényelhető kiegészítő támogatások összege, ami több mint 17%-os növekedést jelentett (11. számú táblázat).

2011. évre viszont csökkentek a Zala megyei önkormányzatok központi költségvetésből

származó normatív kötött felhasználású támogatásai. (11. számú táblázat). A csökkenés

okai közt említendő, hogy az egyes jövedelempótló támogatások előirányzata 113.381,5 millió Ft-ról 88.541,5 millió Ft-ra csökkent, ennél fogva a Zala megyei önkormányzatok is kevesebb központi forrást tudtak igénybe venni.

Ha településtípus szerint vizsgáljuk a kötött felhasználású támogatások alakulását,

akkor megállapíthatjuk, hogy a községek kötött felhasználású normatív támogatásait szinte teljes egészében a szociális feladatokhoz igényelhető támogatások tették ki. Ennek következtében a szociális támogatások csökkenésének is a községi önkormányzatok kötött

felhasználású támogatásaira volt a legnagyobb hatással. A 2010 évi 2.245 milliós szociális feladatokra igénybe vett támogatás, 2011-re 1.428 millió Ft-ra csökkent, ami több mint 35%-os visszaesést jelent. (A községek normatív kötött felhasználású támogatásainak alakulását a 7. számú melléklet tartalmazza.)

A városok kötött felhasználású támogatásokból származó forrásainak jóval kisebb

hányadát, 2009-ben 47, 2010-ben 55, 2011-ben 45 %-át tették ki a szociális feladatokhoz

kapcsolódó támogatások, ennél fogva a visszaesés mértéke a városok esetében 19%-os (A

városok normatív kötött felhasználású támogatásainak alakulását a 8. számú melléklet tartalmazza). A többcélú kistérségi társulásokat megillető támogatások szintje nem változott

jelentősen az általam vizsgált időszak alatt (10. számú táblázat). 54

3.2.3.3. Helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások Az önkormányzatokat önállóságuk és működőképességük védelmében kiegészítő állami támogatás illeti meg. A támogatás feltételeiről és mértékéről az Országgyűlés a központi


költségvetésről szóló törvényben dönt (Ötv.87.§ (1) bek.). A működőképesség megőrzését

szolgáló kiegészítő támogatásokat az adott évi költségvetési törvény 6. számú melléklete szabályozza. (A támogatások általános bemutatását a 2.3.3.-as fejezet tartalmazza.) A működésképtelen helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásainak alakulását az alábbi táblázat szemlélteti.


Működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években


Megnevezés ÖNHIKI

adósságrendezés támogatása

egyéb támogatás

2009

%

2010

%

2011

%

497

70

195

43

1.009

100

0

0

0

0

-

-

216

30

264

57

-

-

713

100

459

100

Működőképesség

megőrzését szolgáló

1.009

100

támogatások összesen



2009-ben és 2010-ben az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok

támogatásából és a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló egyéb támogatásokból származott a helyi önkormányzatoknak a működőképességük

megőrzéséhez igénybe vett támogatása. 2011-ben ezt a szerepet az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (ÖNHIKI) önállóan töltötte be (12. számú táblázat). 55

2010-ről 2011-re Zala megyében csaknem 120%-al emelkedett az önkormányzatok által igénybe vett kiegészítő támogatások összege. Ennek oka egyrészt, hogy a 2010. évi működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások országos keretösszegét (11.650,0 millió Ft) jelentősen meghaladja az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2011. évi támogatási előirányzata (31.137,7 millió Ft). Másrészt 2011. évben már a területi önkormányzatok is igényelhették ezt a támogatást, így a Zala Megyei Önkormányzat is részesült e címen 144 millió Ft-ban (9. számú melléklet). településtípusonként

vizsgáljuk

az

önkormányzatok

működőképességük


Ha

fenntartásához igénybe vett támogatások összegét, akkor megállapíthatjuk, hogy a

támogatások többségét a községi önkormányzatok igényelték. A 2009-2011-es időszakban

a községek részesedése 79%, 77%, illetve 69% a működőképesség megőrzését szolgáló támogatások tekintetében. Miközben 2011-ben a városi önkormányzatok által igényelt

támogatások összege is jelentősen növekedett, a 2010. évi 75 millió Ft támogatás több mint a kétszeresére, 167 millió Ft emelkedett (A különböző településtípusú önkormányzatok által igényelt támogatások alakulását az 9. számú melléklet tartalmazza.).

A községek és a városok mellett a megyei önkormányzat által igényelt támogatás

összege is jelentősen emelkedett. 2009-ben 15 millió Ft-ot, 2010-ben 30 millió Ft-ot, 2011ben 144 millió Ft-ot tett ki a Zala Megyei Önkormányzat által igényelt támogatás.

3.2.3.4. Központosított előirányzatok alakulása

A normatív hozzájárulások és a kötött felhasználású normatív támogatások után a

harmadik

legjelentősebb

központi

költségvetésből

származó

bevételi

forrást

a

központosított előirányzatok képviselték. 2009-ben 3.040 millió Ft, 2010-ben 2.990 millió

Ft, 2011-ben 1.127 millió Ft bevételt realizáltak a Zala megyei helyi önkormányzatok,

amely a központi költségvetési forrásoknak 2009-ben 10%-át, 2010-ben 11%-át, 2011-ben

4%-át jelentette (9. számú táblázat).

A 2009-2010. közötti időszakban nem változott lényegesen a központosított

előirányzatokból származó központi források összege. 2010-ről 2011-re viszont jelentős visszaesés következett be: a 2010. évi 2.990 milliós Ft-os bevétel 2011-re 1.127 millió Ftra esett vissza, amely több mint 62%-os visszaesést jelentett (9. számú táblázat). 56

A visszaesés hátterében a központosított előirányzatok jogcímeinek csökkenése, illetve az egyes jogcímeken elnyerhető támogatások összegének csökkenése állt. Településtípusonként vizsgálva a központosított előirányzatokból származó bevételeket megállapíthatjuk, hogy a 2 megyei jogú város és a 8 kisebb Zala megyei város (Hévíz, Keszthely, Lenti, Letenye, Pacsa, Zalakaros, Zalalövő, Zalaszentgrót) által elnyert támogatások aránya, közel azonos, sőt 2009-ben és 2010-ben meg is haladta a községi önkormányzatok központosított előirányzatokból származó központi forrásainak összegét.


(A különböző településtípusok által elnyert központosított támogatások alakulását a 10. számú melléklet tartalmazza).

A megyei önkormányzat esetében történt a legnagyobb visszaesés. A 2010. évi 322

millió Ft-os bevétel 2011-re 35 millió Ft-ra esett vissza, ami több mint 65%-os visszaesést jelent. Ennek hátterében a megyei önkormányzatok által ellátott feladatok körének jelentős

szűkülése áll (A megyei önkormányzat által ellátandó feladatok változásaira a 4. fejezetben keretében térek ki, a megyei önkormányzatok által elnyert központosított támogatások alakulását a 10. számú melléklet tartalmazza.).

3.2.3.5 Helyi önkormányzatok által fenntartott előadó művészeti szervezetek

támogatása

Az előadó-művészeti szervezetek támogatása nem volt jelentős a központi

költségvetésből származó források között. Mindösszesen a költségvetési források 1%-át

tették ki. Mindemellett a magas színvonalú előadó-művészeti szolgáltatások nyújtása szempontjából nélkülözhetetlenek ezek a támogatások.

Az előadó-művészeti szervek támogatására rendelkezésre álló központi támogatásokat a

költségvetési törvény 7. fejezete tartalmazza, amely szerint fenntartói, művészeti ösztönző részhozzájárulásra jogosultak a folyamatosan játszó kőszínházat, bábszínházat fenntartó

települési önkormányzatok. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben

249,7 millió Ft, 2010-ben 122,9 millió Ft, 2011-ben 115,2 millió Ft-os fenntartói ösztönző részhozzájárulást vehetett igénybe a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház tekintetében. 2009-ben 43,6 millió Ft-os, 2010-ben 110,4 millió Ft-os, 2011-ben 101,9 millió Ft-os művészeti ösztönző részhozzájárulásban részesült.

57

Összességében az előadó-művészeti szervek kapcsán elnyerhető központi források folyamatosan csökkentek a 2009-2011. évek időszakában. 2009-ben 363 millió Ft, 2010ben 235 millió Ft, 2011-ben 221 millió Ft-ot nyertek el a Zala megyei önkormányzatok színházaik fenntartására, ez 35%-os, illetve 6%-os visszaesést jelent (9. számú táblázat). A visszaesés hátterében az egyre szűkebb központi költségvetési források állnak.


3.2.3.6. Fejlesztési célú támogatások

A központi költségvetésben fejlesztési célra rendelkezésre álló támogatások aránya az

utóbbi években jelentéktelenné vált (9. számú táblázat). Címzett támogatások a

költségvetésben már nem jelentek meg, természetesen a folyamatban lévő címzett támogatással megvalósuló előirányzatokat az adott évi költségvetési törvény tartalmazta.

Jelenleg céltámogatás a költségvetési törvény mellékletében szereplő céloknak és

feltételeknek megfelelő 50 millió Ft, vagy az alatti beruházási összköltségű önkormányzati beruházásokra igényelhető. A 2011-2012-es évben már csak az egészségügyben működő

kórházak és szakrendelők gép- és műszerbeszerzéseikre igényelhető céltámogatás (Koháriné, 2011).

A központi költségvetésben rendelkezésre álló fejlesztési támogatások helyét mára az

EU-s pénzügyi források vették át.

3.3. Forráshiány alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál

A helyi önkormányzatok a költségvetés tervezésének folyamatában megtervezik a

működési és a felhalmozási bevételeiket és kiadásaikat. A költségvetésnek egyensúlyban kell lennie, emiatt abban a bevételek és kiadások egyenlegét is szerepeltetni kell.

58

11. számú ábra A költségvetési bevételek és kiadások alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években 130000 128000 költségvetési bevétel

124000 122000

költségvetési kiadások


millió Ft

126000

120000 118000 116000

2009

2010

2011



A költségvetési bevételek magukba foglalják a működési és felhalmozási bevételeket, a

támogatási

kölcsönök

visszatérülését

és

igénybevételét,

valamint

a

különböző

támogatásokat. A költségvetési kiadások a működési és felhalmozási kiadásokat, valamint a támogatási kölcsönök nyújtásának és törlesztésének összegeit tartalmazzák.

Ahogy azt a fenti 11. számú ábra mutatja, a Zala megyei önkormányzatok költségvetési

bevételei 2009-ben és 2010-ben meghaladták a költségvetési kiadásokat, miközben 2010-

ben a kiadások összege haladta meg a bevételek szintjét, ez esetben beszélhetünk hiányról.

Természetesen a megyei szintű hiány vagy többlet nem egységesen értelmezhető. A megyei szintű hiányt vagy többletet a megyében található összes helyi önkormányzat

bevételeinek és kiadásainak különbözete adja, ami többlet esetén nem azt jelenti, hogy az önkormányzatok többsége nyereségesen gazdálkodik (11. ábra).

A helyi önkormányzatok mind a működési, mind a felhalmozási költségvetésben

tervezhetnek többletet vagy hiányt, ez finanszírozási bevételként, illetve finanszírozási kiadásként jelenik meg.

A helyi önkormányzatok a hiány finanszírozására hitelt vehetnek fel, illetve kötvényt bocsáthatnak ki, ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, normatív állami 59

hozzájárulás, egyéb állami támogatás, átengedett bevétel, államháztartáson belülről működési célra átvett pénzeszközök nem használhatóak fel. 2011. évig figyelembe kellett venni a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának felső korlátját, amely a korrigált saját folyó bevétel volt. A korrigált saját folyó bevétel a saját folyó bevételek rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett részét jelentette. 2012. évtől azonban a Magyarország gazdasági stabilitásáról


szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezése szerinti esetekben az adósságot keletkeztető ügyletek a kormány előzetes hozzájárulásával történhetnek.

Az Ötv. lehetőséget ad kötvény kibocsátására. A kötvény a külső forrás bevonásának

egyik eszköze. Célja a hitelállomány átstrukturálása, kedvezőbb adósságkonstrukció

kialakítása.

Előnyei a hitellel szemben, hogy nem esik közbeszerzés alá, változatos törlesztési ütem

alakítható ki, nincs szükség önerőre, tényleges felhasználási, lekötési lehetőséget teremt.

Mindemellett megfelelő szakértelem szükséges a kötvénykibocsátás végrehajtásához.

Minden önkormányzatnak a saját lehetőségeit mérlegelve kell döntenie a hiány finanszírozásának tekintetében.

60

13. számú táblázat A Zala megyei önkormányzatok finanszírozási bevételeinek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban Megnevezés

2 009

%

2 010

%

2 011

%

Rövid lejáratú hitelek felvétele

895

32

1.232

25

1.227

26

Likvid hitelek felvétele

359

13

408

8

0

0

1.108

40

1.500

30

2.402

50

0

0

0

0

0

0

197

7

1.428

29

88

2

0

0

0

0

546

11

35

1

98

2

92

2

0

0

0

0

0

0

6

0

3

0

0

0

183

7

324

6

454

9

2.783

100

4.993

100

4.809

100


Hosszú lejáratú hitelek felvétele

Forgatási célú belföldi

értékpapírok kibocsátása

Forgatási célú értékpapírok értékesítése

Befektetési célú belföldi

értékpapírok kibocsátása

Befektetési célú értékpapírok értékesítése

Befektetési célú külföldi

értékpapírok kibocsátása Hitelfelvétel külföldről

Egyéb finanszírozás bevételei Finanszírozási bevételek összesen



Egyéb finanszírozás bevételei között a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek szerepelnek. A

Zala

megyei

önkormányzatok

esetében

megállapíthatjuk,

hogy

a

hiány

finanszírozására leginkább a különböző konstrukciójú hiteleket veszik igénybe. Ezek közül a finanszírozási források közül is a hosszú lejáratú hitelek képviselték a legnagyobb arányt.

2009-ben 1.108 millió Ft, 2010-ben 1.500 millió Ft, 2011-ben 2.402 millió Ft hosszú lejáratú hitelt vettek fel az önkormányzatok (13. számú táblázat).

61

4. Összefoglalás 4.1. Várható változások az önkormányzati feladatellátás, finanszírozás területén

Jelenleg a helyi önkormányzatok feladat ellátási és finanszírozási rendszerének átalakítása folyamatban van. 2011. december 19-én az Országgyűlés elfogadta az új, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a


továbbiakban Mötv.). „Cél egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált

önkormányzati rendszer kiépítése, amely lehetőséget biztosít a demokratikus és hatékony működésre, ugyanakkor – a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogait

érvényre juttató és védendő módon –szigorúbb (felügyeleti jellegű) kereteket szab az önkormányzati autonómiának” (http://www.kormanyhivatal.hu).

„A törvény értelmében települési önkormányzatok a községekben, városokban,

járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A

megyei

önkormányzat

pedig

területi

önkormányzat,

amely

a

törvényben

meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el” (BM, 2012).

„A törvény megváltoztatja ugyanakkor az önkormányzati hivatalok struktúráját. A

2.000 főnél kevesebb lakosú településeken a jövőben a közös önkormányzati hivatalok biztosítják a feladatellátást” (BM, 2012).

„Az új törvény nem csak az Ötv-t váltja fel fokozatosan, hanem az úgynevezett

kapcsolódó ágazati törvényeket is. Ilyenek a társulásra, kistérségi társulásra, a

polgármesterek, illetve települési képviselők jogállására vonatkozó törvények” (BM, 2012,).

A hatálybalépés időpontjai a következők:  „2012.

január

1-jén

döntően

a

megyei

önkormányzatokra,

a

vagyongazdálkodásra, az önkormányzatok hitelfelvételi korlátjára vonatkozó szabályok léptek életbe

 2013. január 1-jén a törvény rendelkezéseinek zöme, többek között az

önkormányzati gazdálkodásra és finanszírozásra vonatkozó rendelkezések

 2014. évi önkormányzati választásokkor végleg hatályát veszti az Ötv” (BM, 2012).

62

Az új önkormányzati törvény rendelkezik az önkormányzatok mai finanszírozási rendszerének változásáról. A törvény értelmében a jelenlegi jellemzően normatív finanszírozási rendszert a feladatfinanszírozás rendszere váltja fel (Mötv. 117.§ (1) bek.). A feladatfinanszírozás rendszerében az állam a tervek szerint megteremti a kötelezően ellátandó feladatok fedezetét (Mötv. 117.§ (2) bek.). A támogatás az alábbi szempontok figyelembe vételével kerül megállapításra :  takarékos gazdálkodás


 a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló saját bevétele

 a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele (Mötv. 117.§ (3) bek.).

„A feladatalapú támogatás összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza

meg” (Mötv. 118.§ (2) bek.).

A feladatalapú támogatást az önkormányzatok kötelező feladataik biztosításához

használhatják fel. Ettől eltérő felhasználás esetén a támogatást, jogszabályban

meghatározott kamatokkal terhelt összegben vissza kell fizetni a központi költségvetés részére (Mötv. 118.§ (4) bek.).

Az új önkormányzati törvény rendelkezéseinek értelmében a központi költségvetés az

önkormányzatok működőképességének megőrzése érdekében továbbra is kiegészítő támogatást nyújthat (Mötv. 118.§ (6) bek.).

Jelentős változásokat eredményez a 2011.évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági

stabilitásáról. Amelynek értelmében „az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet

érvényesen csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthet” (10.§ (1) bek.).

„A kormány előzetes hozzájárulása nélkül lehetséges a helyi önkormányzat európai

uniós támogatások megelőlegezésére szolgáló hitelre, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre, valamint a likvid hitelre vonatkozó ügylet megkötése”(10.§ (2) bek.).

„Az önkormányzat működési célra csak likvidhitelt vehet fel” (10.§ (3) bek.).

Az önkormányzat nem indíthat új fejlesztést, ha az adósságot keletkeztető ügyleteihez

kapcsolódó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja az adott évi saját bevételeinek 50%-át (10.§ (3), (10) bek.).

63

Az önkormányzati rendszer jelenleg is folyamatban lévő átalakítása keretében az állam több korábban a helyi önkormányzatok által biztosított feladat ellátását veszi át, így az oktatás biztosítása átkerül az állami feladatok közé, míg az óvodák fenntartása továbbra is az önkormányzatok feladatai közé tartoznának. A kulturális feladatokat (mozik, színházak üzemeltetését) szintén az önkormányzat látná el, ahogy a szociális ellátás biztosítása is helyi kötelezettség lenne, leszámítva a gyermekekkel kapcsolatos szociális ellátást, amit az állam vállalna át (http://hvg.hu).


Az olyan, jellemzően államigazgatási ügyek, mint az okmányirodai szolgáltatás

biztosítása, az építéshatósági eljárás, vagy a gyámügy a megalakulandó járási kormányhivatalok által szintén állami feladatokká válnak (http://hvg.hu.).

A mai önkormányzati finanszírozási rendszer kritikáját László Csaba már 1994-ben

megfogalmazta „Tépett Vitorlák” című művében:

”A feladatnormatívák legtöbbször nem elégségesek az adott feladat ellátására. A

normatívák nagy szórása mellett az adott feladatok kiadásainak átlagosan 60 százalékát fedezik. Az önkormányzat ezért egy-egy feladatot tekintve, jogosan érzi, hogy ki van szolgáltatva és nem kap elegendő forrást.” (László, 1994).

„Az átengedett adók a területi szóródás miatt erősen differenciálják a települések

pénzügyi helyzetét. Egyik oldalról maga a rendszer differenciál, miközben vannak olyan

elemek is, amelyek az esélyegyenlőség érdekében kiegyenlítő mechanizmusként működnek. Ily módon probléma jelentkezésekor nem az egyik kiváltó okot szüntetik meg, hanem egy másik rendszerrel próbálják meg azt ellensúlyozni” (László, 1994).

Az eltelt évek is igazolták a csaknem húsz évvel korábbi kritikákat. Az önkormányzati

finanszírozási rendszer alapjaiban nem változott a rendszerváltás óta. A jelenlegi rendszer

is alapvetően hárompilléres. A központi költségvetésből származó támogatások mellett az önkormányzatok saját bevételei, és az átengedett központi adók alkotják az önkormányzatok forrásszerkezetének döntő részét.

4.2. Következtetések

Az 1990-ben kialakított önkormányzati rendszer egyik legnagyobb hibájának vélem, hogy minden helyi önkormányzat számára egységesen állapítja meg a kötelező feladatok 64

ellátásának kötelezettségét. Ennek következtében a legkisebb községnek is kötelezettsége a kötelező önkormányzati feladatok biztosítása. A megfelelő anyagi fedezet hiányában, ezen települések nem tudják a közszolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítani a helyi lakosság számára. Több esetben a községi önkormányzatok számára már az alapfeladatok biztosítása is nehézséget jelent. Ennek hátterében az áll, hogy az állami támogatások jelentős hányada valamilyen mutatószámhoz (lakosságszám, feladatmutató) kapcsolódik, ennek következtében a kisebb lakosságszámú községi önkormányzatok számára a központi


költségvetés nem biztosít elegendő fedezetet a kötelezően ellátandó feladataik

teljesítéséhez. Ez a probléma Zala megyében fokozottan jelentkezik, mivel a 3. fejezetben

láthattuk, hogy a községi önkormányzatok több mint 60%-a 500 fő alatti, kis lélekszámú település.

A fenti megállapítást támasztják alá a 3. fejezetben elvégzett vizsgálataim, amelyek

szerint a Zala megyei önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló támogatásoknak több mint 70%-át a községi önkormányzatok vették igénybe az általam vizsgált időszak tekintetében.

Eleinte a fejlesztésekre szánt bevételek visszafogásával elő tudták teremteni az

alapfeladatok ellátásához szükséges forrásokat. Mára viszont a rendszer fenntarthatatlanná

vált, számos önkormányzat már a kötelező alapfeladatainak kiadásait is különböző idegen források bevitelével, különböző konstrukciójú hitelekkel, illetve kötvénykibocsátással

teremti meg. Ezen megállapítást támasztják alá 3. fejezetben a finanszírozási bevételek

tárgyalásánál ismertetett adatok (13. számú táblázat). A kölcsön vett pénzeket azonban

vissza kell fizetni kamataival együtt. Miközben a központi költségvetés is egyre kevesebb forrást tud az önkormányzatok számára biztosítani. A saját bevételek arányának további

emelése is akadályba ütközik, mivel ez elsősorban a helyi adók további jelentős emelése révén tudna megvalósulni, aminek viszont az adófizetők fizetőképessége szab határt. Az

iménti

megállapításokat

támasztják

alá

az

önkormányzati

alrendszer

adósságállományára vonatkozó adatok. 2009 év végén 1.280,7 milliárd Ft volt az

önkormányzati alrendszer adósságállománya, amely egy év alatt 1.462 milliárd Ft-ra emelkedett. Az elmúlt öt év alatt az önkormányzati szektor adósságállománya több mint megduplázódott, a hitelek valamint a kötvények állománya megháromszorozódott (http://www.vg.hu).

65

4.3. Javaslatok Az önkormányzatok részére jelenleg biztosított egyre csökkenő összegű központi források és a kimerülő félben lévő saját bevételi lehetőségek veszélyeztetik a kötelező feladatok ellátását. Emiatt mind a finanszírozási rendszer, mind pedig a feladat ellátási kötelezettségek meghatározása felülvizsgálatra szorul. Jelenleg ez a folyamat elindult. Véleményem szerint felül kell vizsgálni a normatív finanszírozás rendszerét. Meglátásom


szerint a normatívákon alapuló önkormányzati rendszer nem veszi megfelelően figyelembe az önkormányzatok eltérő vagyoni, pénzügyi lehetőségeit.

Jelenleg a normatívákon alapuló állami finanszírozás hiányosságait, különböző

kiegészítő támogatások nyújtásával enyhítik. Egy olyan sokkal kevesebb normatívát tartalmazó finanszírozási rendszerre lenne szükség, amely kevesebb jogcímen is, az

önkormányzatok kiadásaihoz igazodóan biztosítaná a kötelezően ellátandó feladatok megfelelő színvonalon történő biztosítását.

Megítélésem szerint a 2013. január 1-től életbe lépő feladatfinanszírozási rendszer

keretében az önkormányzatok újragondolt feladatellátásához kapcsolódó kiadások

fedezetét az állam megteremti, ennél fogva az önkormányzatoknak nem lesz szüksége újabb hitelek felvételére, ezáltal véget lehet vetni az önkormányzatok eladósodási

folyamatának. Az újragondolt önkormányzati feladatokat pedig a megfelelő anyagi forrás

biztosításával az önkormányzatok magasabb színvonalon tudják majd biztosítani, hozzájárulva a társadalmi jólét és a gazdasági stabilitás megteremtéséhez.

66

Irodalomjegyzék Szakirodalom: 1. Barabás Zoltán: Önkormányzati közigazgatás (in Közigazgatási szakvizsga Bekényi József, Fürcht Pál, Kara Pál, Szabó Hajnalka, Szabó Lajos (Kormányzati személyügyi szolgáltató és közigazgatási képzési központ,


Budapest 2010.))

2. Bod Péter Ákos: Pénzügyi és költségvetési igazgatás (in Közigazgatási szakvizsga, Bede-Szabó Gábor (Kormányzati személyügyi szolgáltató és közigazgatási képzési központ, Budapest 2010.))

3. Kara Pál: Önkormányzati közigazgatás (in Közigazgatási szakvizsga Barabás

Zoltán, Bekényi József, Szabó Lajos, Fürcht Pál, Szabó Hajnalka (Kormányzati személyügyi szolgáltató és közigazgatási képzési központ, Budapest 2010.))

4. Csanádi Ágnes-Tóth József: Az önkormányzatok pénzügyei (Perfekt, Budapest 2002.)

5. Csomó István: Költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás, ellenőrzés (in Németh Gyula, Németh Gyuláné, Németh László, Szabó Mária (Saldo, Budapest, 1997)

6. Kara Pál: Önkormányzati közigazgatás (in Közigazgatási szakvizsga Dr. Barabás Zoltán, Bekényi József, Szabó Lajos, Szabó Hajnalka (Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest 2010)

7. Koháriné Papp Edit: Államháztartási ismeretek (Perfekt, Budapest 2002.)

8. Koháriné Papp Edit: Államháztartási ismeretek (Perfekt, Budapest 2011.)

9. Kusztosné Nyitrai Edit (szerk.): A helyi önkormányzatok gazdálkodása és az államháztartási törvény (Perfekt, Budapest 1996.) 67

10. László Csaba: Tépett Vitorlák (AULA, Budapest 1994.)

11. BM: Belügyminisztérium, Önkormányzati Hírlevél 2012. évi 1. szám (Budapest


2012.)

Internet:

12. http://hu.wikipedia.org/wiki/Zala_megye#N.C3.A9pess.C3.A9g

Letöltve:

2012.03.20

13. http://www.ksh.hu/ Letöltve 2012.03.22

14. Jámbor

Attila:

Az

ajándékozási

és

az

öröklési

illeték

eltörlése

http://www.epitesijog.hu/content/view/206/87/ Letöltve: 2012.03.25

15. http://www.kormanyhivatal.hu/hu/gyor-moson-sopron/hirek/kihirdetesre-kerulta-helyi-onkormanyzatokrol-szolo-uj-torveny Letöltve: 2012.04.05

16. Béres Dániel: Függetlenség és önkormányzat: az új törvény margójára http://www.penzugyiszemle.hu/vitaforum/fuggetlenseg-es-onkormanyzat-az-ujtorveny-margojara Letöltve: 2012.04.10

17. http://hvg.hu/itthon/20110818_onkormanyzati_rendszer_atalakitasa

Letöltve

2012 04.13

18. http://hvg.hu/gazdasag/20110520_koltsegvetes_tallai_onkormanyzatok#utm_so

urce=hvg.hu&utm_medium=listing&utm_content=related&utm_campaign=relat ed Letöltve: 2012.04.27

19. http://www.vg.hu/gazdasag/onkormanyzatok/otszorosere-nott-azonkormanyzatok-hitelallomanya-347416 Letöltve: 2012.05.10 68

Jogszabályok: 20. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 21. 1990. évi XCIII. törvény az illetékről 22. 1990. évi C. törvény a helyi adókról 23. 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról


24. 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 25. 1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről

26. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 27. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

28. 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról

29. 155/2007. (VIII. 31.) KE határozat Tekenye községgé nyilvánításáról

30. 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009.évi költségvetéséről

31. 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről 32. 76/2009. (VI. 30.) KE határozat városi cím adományozásáról

33. 2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről 34. 2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról

35. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 36. 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról

69

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! Mellékletek

70

1. számú melléklet

A települési önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatai:  egészséges ivóvíz ellátás  óvodai nevelés


 általános iskolai oktatás és nevelés

 egészségügyi és szociális alapellátás

 közvilágítás

 helyi közutak és köztemető fenntartása

 közúti járművel történő várakozás biztosítása

 nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése (Ötv. 8.§ (4) bek.).


A körjegyző feladatai:

• gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség tisztségviselőit illetően • ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők

működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását

• a körjegyző vagy megbízottja köteles minden képviselő-testületi ülésen részt

venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni

• hetente legalább egy alkalommal köteles minden a körjegyzőséghez tartozó

településen ügyfélfogadást tartani

• a körjegyző évente minden képviselő-testületnek beszámol a körjegyzőség

munkájáról

• a körjegyzőség működésének ellenőrzését a körjegyzőséghez tartozó települések

polgármestereivel együtt látja el (Ötv. 40.§ (1), (3), (4), (5), bek.).

71


Az önkormányzatok településtípus szerinti megoszlása Zala megyében a 2009-2011. években Önkormányzat ok száma

(fő)

2009.01.01

ok száma 2010. 01.01

Változás


Megnevezés

lakosságszám

Önkormányzat

db

Zala Megyei Önkormányzat

%

db

%

%

1

0,39

1

0,38

100,00

50.000-99.999

1

0,39

1

0,38

100,00

50.000-99.999

1

0,39

1

0,38

100,00

10.000-49.999

1

0,39

1

0,38

100,00

5.000-9.999

2

0,78

2

0,78

100,00

1.000- 4.999

4

1,55

5

1,93

125,00

1.000- 4.999

3

1,16

2

0,78

66,67

Község

1.000- 4.999

34

13,18

34

13,13

100,00

Község

500- 999

57

22,09

57

22,01

100,00

Község

200- 499

77

29,84

80

30,89

103,90

Község

1-199

77

29,84

75

28,96

97,40

258

100

259

100

100,39

Megyei jogú megyeszékhely város (Zalaegerszeg)

Megyei jogú nem megyeszékhely város (Nagykanizsa) Egyéb város (Keszthely)

Egyéb város

(Lenti, Zalaszentgrót)

-

és 2011.01.01

Egyéb város

(Hévíz, Letenye, Zalakaros Zalalövő,

Pacsa 2009. 07.02-ától)

Nagyközség

(Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Pacsa 2009. 07.01-jéig)

Összesen

-

Forrás: Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságának törzskönyvi nyilvántartása alapján a 2009-2011. években, saját szerkesztés

72


A Zala megyei községi önkormányzatokat megillető költségvetési támogatások alakulása a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban Megnevezés

%

6.445

2010 61

%

5.411

2011 56

%

5.577

67


Normatív hozzájárulások

2009




szolgáló kiegészítő támogatások Előadó-művészeti szervek támogatása

Fejlesztési célú támogatások Összesen

2.064

20

2.253

23

1.460

17

1.077

10

1.214

13

572

7

566

5

587

6

698

8

12

0

2

0

4

0

416

4

208

2

41

1

10.580

100

9.675

100

8.352

100



73


A Zala megyei városi önkormányzatokat megillető központi költségvetési támogatások alakulása a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban Megnevezés

%

2010

%

2011

%

11.371

68

10.035

67

10.092

74

2.939

18

3.217

21

2.609

19

1.545

9

1.454

10

520

4

132

1

0

167

1

351

2

233

2

217

2

263

2

59

0

41

0

16.602

100

14.998

100

13.645

100



2009




Szolgáló kiegészítő támogatások Előadó-művészeti szervek támogatása




74


A Zala Megyei Önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatások alakulása a 2009 - 2011. években


adatok millió Ft-ban Megnevezés





szolgáló kiegészítő támogatások

Előadó-művészeti szervek támogatása


2009

%

2010

%

2011

%

25.51

83

2.299

85

2.319

91

58

2

37

1

63

2

417

14

322

12

35

1

15

0

30

1

144

6

0

0

0

0

0

0

14

0

10

0

0

0

3.056

100

2.698

100

2.561

100



75


A normatív kötött felhasználású támogatások alakulása a Zala megyei községi önkormányzatok esetében a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban 2009

Megnevezés

2010

%

2011

%


Kiegészítő támogatás egyes

%

közoktatási feladatokhoz

Kiegészítő támogatás egyes szociális feladatokhoz

21

1

8

0

32

2

2.043

99

2.245

100

1.428

98

0

0

0

0

0

0

2.064

100

2.253

100

1.460

100

Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

Összesen




A normatív kötött felhasználású támogatások alakulása a Zala megyei városi önkormányzatok esetében a 2009 - 2011. években


Megnevezés

Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz

Kiegészítő támogatás egyes szociális feladatokhoz

Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

Összesen

2009

%

2010

%

2011

%

86

3

44

1

119

5

1.384

47

1.773

55

1.183

45

1.469

50

1.400

44

13.06

50

2.939

100

3.217

100

2.608

100

Forrás: Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságán rendelkezésre bocsátott Zala megyei önkormányzatok 2009-2011. évi beszámolóinak adatait felhasználva, saját szerkesztés 76


A különböző településtípusú, Zala megyei önkormányzatok által a működőképesség megőrzése érdekében igényelt kiegészítő támogatások alakulása a 2009 - 2011. években



2009

Megnevezés

%

2010

%

2011

%

Községek

566

79

354

77

698

69

Városok

132

19

75

16

167

17

15

2

30

7

144

14

713

100

459

100

1.009

100

Megyei önkormányzat Megye összesen




A központosított előirányzatokból származó támogatások alakulása a Zala megyei

támogatás millió Forint

önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években

2000 1500

községek

1000

városok

500

megyei önkormányzat

0

2009

2010

2011



77

11. számú melléklet A Zala megyei önkormányzatok költségvetési bevételeinek, kiadásaiknak, valamint egyenlegének alakulása a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban

Megnevezés

2 009

Működési bevételek

I.I

Saját bevételek

56.173 26.023

I.I.1 I.I.2 I.I.3 I.I.4 I.I.5

Közhatalmi bevételek Intézményi működési bevételek összesen Illetékek Helyi adók Önkormányzat egyéb sajátos működési bevételei

73 10.258 2.142 12.680 241

I.I.6

Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kivülről összesen

2 011

59.176 26.202

57.379 25.553

90 11.964 1.468 11.887 198

102 10.489 1.332 12.826 236


I.

2 010

I.2 I.3 I.4

Átengedett bevételek Támogatásértékű működési bevételek Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen

I.5

Alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolások (983) (=10/65)

II.

Felhalmozási bevételek

II.1 II.1.1 II.1.2 II.1.3 II.1.4

Saját bevételek Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése Pénzügyi befektetések bevételei Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőke bevételei Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről összesen Támogatásértékű felhalmozási bevételek összesen Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen Felhalmozási és működési bevétlek összesen

II.2 II.3

Támogatási kölcsönök visszatérülése és III. igénybevétele összesen IV Támogatások összesen IV.1 IV.2 IV:3

Önkormányzat költségvetési támogatása Irányító szervtől kapott támogatás Előző évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések összesen

629

595

568

9.092 20.698

9.307 23.234

8.834 22.567

360

432

422

0

1

3

9.965 3.217 858 305 1.197

12.648 3.282 331 958 923

11.308 3.687 1.358 584 530

857 6.643

1.069 9.351

1.215 7.604

105 66.138

15 71.824

17 68.687

242

593

243

55.620 32.553 22.809

53.524 29.916 23.258

55.217 32.025 22.884

258

350

308

Költségvetési bevételek 122.000 125.941 124.147 Költségvetési kiadások 120.575 127.895 121.886 Költségvetési bevételek és kiadások egyenlege 1.425 -1.954 2.261 Forrás: Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságán rendelkezésre bocsátott Zala

megyei önkormányzatok 2009-2011. évi beszámolóinak adatait felhasználva, saját szerkesztés 78


Bevételek alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban Költségvetési bevételek Előző évek előirányzatmaradványának, pénzmaradványának és előző évek vállalkozási maradványának igénybevétele Finanszírozási bevételek

122.000

125.941 124.147


I

II III.

III.1

Rövid lejáratú hitelek felvétele

III.2

Likvid hitelek felvétele

III.3

Hosszú lejáratú hitelek felvétele

III.4

Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása Forgatási célú értékpapírok értékesítése

III.5 III.6 III.7 III.8 III.9

Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása Befektetési célú értékpapírok értékesítése Befektetési célú külföldi értékpapírok kibocsátása Hitelfelvétel külföldről

III.10 Egyéb finanszírozás bevételei

6.284 2.783 895 359 1.108

9.143 2.526 1.232 408 1.500

9.788 4.809 1.227 0 2.402

0 197

0 1 4.28

0 88

0 35

0 98

546 92

0 6 183

0 3 -2. 143

0 0 454

Tárgyévi bevételek 131.067 137.610 138.744 IV Forrás: Magyar Államkincstár Zala Megyei Igazgatóságán rendelkezésre bocsátott Zala


79


Kiadások alakulása a Zala megyei önkormányzatoknál a 2009 - 2011. években adatok millió Ft-ban I II.

Költségvetési kiadások Finanszírozási kiadások

II.1

Rövid lejáratú hitelek törlesztése Likvid hitelek törlesztése

II.3

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése

II.4

Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása Forgatási célú értékpapírok vásárlása

121.886 8.293 1.126 818 1.150

PU a Sz B B er G LI z ő F KU i j GK S og Z S ál on ZA ta lin K lv e D éd a OL et rch G t d ív O ok um ZA um á T b en ól tu . m ! II.2

120.575 127.895 2.689 2.320 510 999 46 20 722 895

II.5 II.6 II.7 II.8 II.9

Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása Befektetési célú értékpapírok vásárlása Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása Hiteltörlesztés külföldre

II.10 Egyéb finanszírozás kiadásai

III

Tárgyévi kiadások

0 1.082

0 37

0 52

0

0

5.054

19

22

115

0 0 310

0 0 347

0 0 -22

123.264 130.215

130.179



80


NYILATKOZAT

Alulírott LUKÁCS NÁNDOR büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom,

hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei.

A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével

alkalmaztam.

Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási

intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2012.05.23

_LUKÁCS NÁNDOR s.k. hallgató aláírása

81

A Telefon:

Recommend Documents