A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A nonprofit szervezetek gazdálkodásának sajátosságai a péceli Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona példáján keresztül

Belső konzulens: Simonné Romsics Erika Külső konzulens: Goda Eszter

2011

Menyhártné Homor Anna Távoktatás Pénzügy és számvitel szak Számvitel szakirány

NYILATKOZAT

Alulírott Menyhártné Homor Anna büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2011. május 19.

_________________________ hallgató aláírása

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ............................................................................................................... 1 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 2 2. A nonprofit szervezetek általános jellemzése ............................................................... 3 2.1. A nonprofit szervezetek értelmezése, típusai ......................................................... 3 2.2. A nonprofit szektor társadalmi és gazdasági szerepe ............................................. 8 2.3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának sajátosságai ....................................... 12 2.4. Az önállóan gazdálkodó egyházi jogi személy, mint a nonprofit szervezetek sajátos típusa ....................................................................................................... 16 3. A péceli Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona bemutatása ..................................... 22 3.1. Az Otthon története .............................................................................................. 22 3.2. Az Otthon működési és szervezeti felépítése ....................................................... 25 4. Az Otthon gazdálkodásának bemutatása .................................................................... 28 4.1. Az Otthon számviteli politikája ........................................................................... 28 4.1.1. A beszámoló készítése ................................................................................... 28 4.1.2. A könyvvezetés sajátosságai ......................................................................... 30 4.2. Az Otthon vagyoni helyzetének elemzése ........................................................... 32 4.2.1. Az eszközök összetétele ................................................................................ 32 4.2.2. A források összetétele.................................................................................... 35 4.2.3. A tevékenység értékelése a mérleg adataiból számított mutatók alapján ...... 36 4.3. A bevételek elemzése ........................................................................................... 40 4.4. A ráfordítások elemzése ....................................................................................... 44 5. Az Otthon által tervezett fejlesztések és azok várható hatása az Otthon gazdálkodására ........................................................................................................... 47 5.1. Az Otthon terveinek bemutatása .......................................................................... 47 5.2. A fejlesztések gazdaságosságának vizsgálata ...................................................... 49 5.3. A fejlesztések számviteli vonatkozásai ................................................................ 52 6. Következtetések, javaslatok ........................................................................................ 54 7. Összegzés .................................................................................................................... 57 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................. 60 Ábrajegyzék .................................................................................................................... 62 Képjegyzék ..................................................................................................................... 62 Táblázatjegyzék .............................................................................................................. 62 1

1. Bevezetés

1. Bevezetés

A civil és nonprofit szervezetek társadalmi integrációban betöltött szerepe és növekvő gazdasági jelentősége miatt egyre nagyobb az érdeklődés e szervezetek tevékenysége iránt. Ennek hátterében többek között az individualizációs tendenciák, a társadalmi kapcsolathálózatok növekvő jelentősége, a civil szerveződések egyre nagyobb globális aktivitása,

a

hagyományosan

kétszektorú

(állami-piaci,

magán-közületi)

intézményrendszert feltételező megközelítések átértékelése és az állami szerepvállalás újragondolása húzódik meg. 1 A nonprofit szervezetek tevékenysége széles skálán mozog. Az összes bejegyzett szervezet mintegy 9 %-a tevékenykedik a szociális ellátás területén. Ezek nagyobb része klasszikus civil szervezet, alapítvány formájában működik, de egyre több társas nonprofit szervezet is alakul.2 Ez a terület véleményem szerint a mai, elöregedő társadalomban különleges figyelmet érdemel, hiszen a szociális otthonokban való elhelyezésre folyamatosan növekszik az igény. Az idősotthonokat működtető nonprofit szervezetek fontos segítséget nyújtanak az állami feladatok ellátásához, emellett választási lehetőséget biztosítanak az idősek és hozzátartozóik számára. Az általam vizsgált szervezet egy Budapest környéki, egyházi fenntartású szociális otthon, amely szervezeti formája szerint önállóan gazdálkodó egyházi jogi személy. A Számviteli törvény besorolása alapján az egyéb szervezetek közé tartozik, tevékenysége alapján különleges jogállású nonprofit szervezetnek minősül.3 Dolgozatomban a péceli Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona gazdálkodásának, lehetőségeinek elemzésével mutatom be a nonprofit szervezetek e sajátos típusát. A dolgozat célja az Otthon működésének, gazdálkodásának, vagyoni helyzetének bemutatása, a 2008, 2009 és 2010 évi adatok alapján. Az előbbiek mellett arra a kérdésre keresem a választ, hogy a jelenleg kizárólag alaptevékenységet folytató szervezetnek érdemes-e, illetve milyen feltételek mellett érdemes vállalkozási tevékenységet végezni a jövőben. 1

BOCZ, J.: A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon, 2009 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2006, 2008 3 PÁZMÁNYI, GY.,DR.: Nonprofit Számviteli kézikönyv, 2006 2

2

2. A nonprofit szervezetek általános jellemzése


2.1. A nonprofit szervezetek értelmezése, típusai A nonprofit szervezetek szociális és gazdasági térben elfoglalt helyéről, sőt még nevéről is rendkívül sok eltérő megközelítés él a társadalomban és a tudományos közvéleményben. A köznyelvben gyakran a nonprofit szervezetek szinonimájaként használják a „civil”, az „önkéntes” és a „nem kormányzati” szervezetek megnevezéseket. Ez a szóhasználat gyakran pontatlan, mivel a nonprofit és a civil szervezetek tartalmi szempontból eltérő sajátosságokkal

rendelkeznek.

A

nonprofit

szervezetek

közül

elsősorban

a

magánalapítványok, az egyesületek és az érdek-képviseleti szervezetek egy része tekinthető civil szervezetnek.4 A magyar jogrendszerben jogszabály a nonprofit szervezetekre meghatározást nem ad. A nonprofit szó jelentése alapján azok a nem nyereségorientált szervezetek, amelyek körébe olyan szervezettípusok sorolhatók, amelyek közös jellemzője, hogy elsősorban nem vállalkozási tevékenység végzésére jönnek létre; feladatuk a társadalom egyes rétegei olyan jogos igényeinek kielégítése, amelyeket az állam nem, vagy csak részben tud felvállalni. Ezen ismérv alapján hívják a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt nonprofit törvénynek. Fontos hangsúlyozni, hogy a nem nyereségorientált szervezetek köre jóval bővebb a nonprofit törvény hatálya alá tartozóknál.5 A magyarországi nonprofit szektor szervezetei tartalmi, működési sajátosságaik és jogi formájuk alapján több szempontból csoportosíthatóak. „Tartalmi szempontból a nonprofit szervezetek közé sorolhatók mindazon szerveződések, melyeknél érvényesül a profitszétosztás tilalma, a kormányzati szektortól való szervezeti függetlenség, az intézményesültség (önigazgatás,

(önálló

önálló

jogi

vezetőség)

személyiség), és

bizonyos

valamint

az

mértékben

önkormányzatiság az

önkéntesség,

öntevékenység.”6

4

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2006, 2008 PÁZMÁNYI, GY.,DR.: Nonprofit Számviteli kézikönyv, 2006 6 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2006, 2008, p. 32 5

3


A hatályos jogszabályok alapján a hazai statisztikai definíció szerint formai szempontból a nonprofit szektorba tartoznak a következő szervezetek:  a magán- és közalapítványok  az egyesületek  az egyesülések  az érdekképviseletek és szakszervezetek  a köztestületek  a nonprofit gazdasági társaságok  a nonprofit szervezetek által alapított intézmények. Korábban ide sorolták a közhasznú társaságokat, amelyek a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény értelmében 2009. június 30-áig átalakultak nonprofit gazdasági társaságokká, illetve jogutód nélkül megszűntek. 1. ábra

A nonprofit szervezetek megoszlása jogi formájuk szerint, 2009 2,3% 4,1%

2,0%

0,5% 0,2%

0,1%

3,3% Egyesület Alapítvány Szakmai, munkált. érdekképv. Nonprofit gazdasági társaság Közalapítvány

33,4%

54,0%

Szakszervezet Köztestület Egyesülés Nonprofit intézmény

Forrás: saját szerkesztés (a KSH 2008 évi adatait felhasználva)

A nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve nem tartoznak a hazai nonprofit szektorba az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak (mivel esetükben nem érvényesül a profitszétosztás tilalma), a politikai pártok és azok helyi szervezetei (mivel céljuk a közhatalom és a kormányzati jogosítványok megszerzése), valamint az egyházak és a

4


szerzetesrendek (mivel a világi nonprofit szervezetek működési kereteit meghatározó szabályozás rájuk nem érvényes).7 Az 1. táblázat foglalja össze a különböző szempontok szerinti csoportosítást. 1. táblázat Nonprofit szervezetek csoportosítása

JOGI ISMÉRVEK

KRITÉRIUMOK

SZERVEZETI BESOROLÁS

NYILVÁNTARTÁS

Minden nem profit célú szervezet, amely ugyanakkor nem költségvetési gazdálkodást folytató intézmény és amelyet a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban önálló jogi személyként jegyeztek be. Alapítvány Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár Az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi szervezetek (egyesület, szakszervezet, szakmai, munkáltatói érdekképviselet, pártok, illetve egyházak) Bírósági nyilvántartás

SZAKMAI, TUDOMÁSTATISZTIKAI NYOS DEFINÍCIÓ DEFINÍCIÓ Nem elsősorban profitszerzési célok által vezérelt szervezetek, magán, azaz nem állami szervezetek, amelyek egy bizonyos fajta intézményesültséggel rendelkeznek és az önigazgatás, valamint az önkéntesség legalább egy minimális szintje jellemzi őket. Alapítvány Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Egyesület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói érdekképviselet

Alapítvány Közalapítvány Köztestület Nonprofit gazdasági társaság Egyesület Szakszervezet Szakmai, munkáltatói érdekképviselet

------

Statisztikai nyilvántartás

Forrás: Bartal Anna Mária, 2005

7

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2006, 2008

5


A nemzetgazdasági elszámolás rendszerében a nonprofit szervezetek teljesítményét három alrendszerben számolják el.  A háztartásokat segítő szervezetek közé sorolják azokat a nonprofit szervezeteket, amelyek alapvetően a lakosságot szolgálják, bevételszerző tevékenységet csak korlátozott mértékben folytatnak, finanszírozási forrásaik között pedig túlsúlyban vannak a magántámogatások. A nemzetgazdasági elszámolások ebbe a szektorba sorolják a politikai pártokat és az egyházakat, szerzetesrendeket is.  A kormányzati szektorba tartoznak a költségvetési rend szerint gazdálkodó központi és helyi önkormányzati költségvetési intézmények, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítási alapok. Itt számolják el a nem piaci tevékenységet folytató közösségi tulajdonú vállalatok (pl. az ÁPV Rt.) tevékenységét is, valamint azokat a közalapítványi, alapítványi vagy nonprofit gazdasági társasági formában működő nonprofit intézményeket, melyeknek működésében

az

állami

felügyelet

közvetlenül

érvényesül,

továbbá

bevételeiknek több mint 50 százaléka költségvetési forrásból származik.  A vállalati szektorba tartoznak a jogi személyiségű vállalkozások és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, kivéve a főtevékenységként pénzügyi tevékenységet folytató vállalatokat. Idetartoznak a nagyrészt piaci termelést folytató, azaz költségeiket árbevételből fedező nonprofit intézmények, továbbá a munkaadói érdekképviseletek, a vállalkozók, munkáltatók és termelők szervezetei, valamint a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési céllal működő alapítványok, közalapítványok és nonprofit gazdasági társaságok.8 Tevékenységi kör alapján csoportosítva a nonprofit szervezeteket láthatjuk, hogy számos

területen

vállalnak

szerepet

a

közfeladatok

ellátásában.

Az

egyes

tevékenységcsoportokba tartozó szervezetek számának és összes bevételeinek megoszlásáról tájékoztat a 2. ábra. Szembetűnő, hogy a különböző tevékenységcsoportok igen eltérő anyagi lehetőséggel bírnak.

Kiemelhetjük

a

nagyobb

finanszírozási

igényű

területek

közül

a

gazdaságfejlesztést és az egészségügyet. A szabadidő, hobbi, valamint a sport esetén viszont a szervezetek magas száma ellenére a bevételekből sokkal kisebb arányt képviselnek e területek. 8

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2006, 2008

6

2. A nonprofit szervezetek általános jellemzése 2. ábra

A nonprofit szervezetek számának és összes bevételeinek megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2009 (%) Szabadidő, hobbi Oktatás Kultúra Sport Szociális ellátás Szakmai, gazdasági érdekképviselet Településfejlesztés Egészségügy Közbiztonság védelme Környezetvédelem Gazdaságfejlesztés Vallás Kutatás Jogvédelem Polgárvédelem, tűzoltás Nemzetközi kapcsolatok Többcélú adományosztás, nonprofit szöv. Politika

0

2

A szervezetek számának megoszlása

4

6

8

10

12

14

16

18

Az összes bevételek megoszlása

Forrás: saját szerkesztés (adatok: http://portal.ksh.hu)

7


2.2. A nonprofit szektor társadalmi és gazdasági szerepe A civil és nonprofit szervezetek társadalmi- és gazdasági jelentősége nyilvánvalóan növekszik, amint ezt a statisztikai adatok is alátámasztják. A szektor civil jellegű szervezetei (egyesületek és magánalapítványok) lehetővé teszik a társadalmi önszerveződést, szociális teret biztosítanak az állampolgárok közösségi aktivitásához, erősítik az emberek egymás iránti bizalmát, ily módon elősegíthetik a társadalmi szolidaritás megvalósítását.9 A szektor gazdasági ereje az 1990-es évek eleje óta rendkívüli mértékben megnőtt, ma már számos olyan tevékenységet nonprofit szervezetek látnak el, amelyet korábban az állami és az önkormányzati intézmények végeztek. A szektor klasszikus szervezeteinek nevezhető alapítványok és egyesületek mellett új típusú nonprofit szervezetek jöttek létre, a szektor belső szerkezete is jelentősen átalakult. Emellett továbbra is fontos kérdés maradt, hogy a hazai szolgáltatói és ellátórendszerben a nonprofit szervezeteknek milyen szerepük lesz a jövőben.10 A fejlett piacgazdaságokban a nonprofit szervezetek léte gyakran már nem a hiányzó szolgáltatásokkal,

hanem

a

szolgáltatók

hiányosságaival

magyarázható.

A

magánszolgáltatások terén a fogyasztók sok esetben nem képesek kellően megítélni a piaci szolgáltatások minőségét (pl. gyógypedagógiai nevelés, öregotthon, házi gondozás), ezért bizalmatlanok a haszonérdekelt szolgáltatókkal szemben, akiknek elsődleges célja a nyereség növelése, nem pedig a fogyasztói igények minőségi kielégítése. Ilyen esetekben a fogyasztók szívesebben fordulnak a nonprofit szolgáltatókhoz, mivel azok nem érdekeltek tájékozatlanságuk kihasználásában. A közjavak szolgáltatása nem nyereséges, többek között ezért is biztosítják azokat az állami intézmények. A költségvetés korlátai miatt azonban az állam is csak egy bizonyos határig képes a közjavak iránti keresletet kielégíteni. Az állami intézmények nem a nyereség növelésében, hanem az alapvető szükségletek mennyiségi kielégítésében érdekeltek, ezért ez a határ az átlagos fogyasztói igény szintje. A közjavak biztosításának terén tehát a nonprofit szervezetek sokszor az átlagos igényeket

9

BOCZ, J.: A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon, 2009 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2006, 2008

10

8


meghaladó kereslet kielégítésére jönnek létre (pl.: különleges képzést nyújtó iskolák, átlagon felüli ellátást biztosító kórházak).11 A 3. ábra mutatja a nonprofit szervezetek számának alakulását az utóbbi években. Az egyenletes növekedés igazolja e szervezetek létjogosultságát gazdaságunkban és társadalmunkban. Azt is láthatjuk, hogy a ténylegesen működő szervezetek száma jelentősen alacsonyabb a regisztrált szervezetekénél (a vizsgált időszakban átlagosan mintegy 20%-kal). A regisztrált nonprofit szervezetek a hazai gazdasági szervezeteknek 4,69%-át teszik ki 3. ábra

A nonprofit szervezetek számának alakulása 2004-től 2010-ig (db) 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2004

2005

2006

2007

A regisztrált nonprofit szervezetek száma

2008

2009

2010

A működő szervezetek száma


A bevételek alakulása a következő mutató, amellyel a nonprofit szervezetek gazdasági erősségét mérhetjük. A nominális értékeket vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy mind az összes bevétel, mind az egy szervezetre jutó bevétel évről évre növekszik. Célszerű azonban az árszínvonal változásának hatását kiszűrni, hiszen a reálértékbe átszámított adatok reálisabb képet mutatnak a szektor helyzetéről és annak változásáról.12 A 2003-as árszinten számított bevételek kisebb ingadozások ellenére növekvő tendenciát mutatnak, amint a grafikonra állított trendvonal is jelzi a 4. ábrán.

11 12

LUKÁCS, E.: Non-profit szervezetek gazdálkodása civil szervezetek munkatársai részére Számolás: 1. számú melléklet

9

2. A nonprofit szervezetek általános jellemzése 4. ábra

A nonprofit szervezetek bevételeinek alakulása 2003tól 2009-ig a 2003-as árszinten (millió Ft) 850 000 800 000 750 000 700 000 650 000 600 000 550 000 500 000 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

5. ábra

Az egy nonprofit szervezetre jutó bevételek alakulása 2003-tól 2009-ig a 2003-as árszinten (ezer Ft) 14 500 14 000 13 500 13 000 12 500 12 000 11 500 11 000 10 500 10 000 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009


Ha azonban az egy szervezetre jutó bevételek változását vizsgáljuk (5. ábra), akkor megállapíthatjuk, hogy a 2008-as évet leszámítva a bevételek évről évre csökkentek, a trendvonal is hanyatlást mutat. Eszerint az egy szervezetre jutó árbevételek nominális emelkedése az inflációnál kisebb mértékű. Az összes árbevétel reálértéken számított növekedése a szervezetek számának emelkedésével magyarázható. 10


A bevételek természetesen nem egyenletesen oszlanak meg a nonprofit szervezetek között. Mint a gazdasági életben olyan gyakran, a források itt is koncentráltan jelennek meg. Ezt szemlélteti a következő ábra. Az összes bevétel 81%-a jut a legjobban finanszírozott szervezeteknek, amelyek mindössze 4%-át teszik ki az összes nonprofit szervezetnek. 6. ábra

A nonprofit szervezetek száma és bevételei bevételnagyság szerint, 2006 Bevételek megoszlása

Szervezetszám megoszlása

1% 4% 14% 15%

4% 14%

Bevételnagyság, ezer Ft 50 001-

29% 38%

5 001-50 000 501-5 001

81%

51-500 -50

Forrás: saját szerkesztés (adatok: KSH, 2008)

11


2.3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának sajátosságai A korábbi fejezetekben szó volt arról, hogy a nonprofit szervezetek köre nem egyértelműen definiált, ezért gazdálkodásuk szabályozása is több jogszabály által meghatározott. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény kimondja, hogy nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység folytatására bármely társasági formában alapítható nonprofit gazdasági társaság. „Külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie.”13 A törvény a fokozatosan megszüntetett közhasznú társaságok helyett hozta létre a nonprofit gazdasági társaság intézményét. Az egyik legfontosabb különbség e két forma között, hogy a közhasznú társaságoknak feltétele volt, hogy a társadalom közös szükségleteit elégítse ki, függetlenül attól, hogy az közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezet volt-e, vagy sem. A nonprofit gazdasági társaságok számára ez a kritérium nem kötelező. A nonprofit gazdasági társaság nem önálló gazdasági forma, hanem a gazdasági társaságok sajtos működési formája, ezért a már működő profitorientált gazdasági társaság bármikor módosíthatja működését nonprofit társasággá. A fent említett 2006. évi IV. törvény alapján nonprofit gazdasági társaság csak másik nonprofit társasági formába alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit társaságokká válhat szét. Ha a nonprofit gazdasági társaság egyben közhasznú szervezet is, akkor jogutód nélküli megszűnése esetén a tagoknak csak vagyoni hozzájárulásuk teljesítéskori értéke adható ki, az ezt meghaladó vagyon azonban nem (a közhasznú társaságoknál ez minden esetben így volt). 14

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. (nonprofit) törvény azért készült megalkotásra, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú

13 14

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 4.§ (5) BOGNÁR, P. DR.: A nonprofit gazdasági társaságok

12


jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, valamint a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét.15 „Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, b) alapítvány, c) közalapítvány, d) közhasznú társaság, e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi. f) országos sportági szakszövetség, g) nonprofit gazdasági társaság, h) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia i) európai területi együttműködési csoportosulás, j) nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, k) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet.”16 A közhasznú szervezeteket különböző kedvezmények illetik meg, de nyilvántartásba vételükhöz, a közhasznú jogállás megszerzéséhez a következő feltételeket kell teljesíteniük, amelyeket a létesítő okiratnak is tartalmaznia kell:  milyen, a törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat (a törvény felsorolja az ide sorolható tevékenységeket);  vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;  gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja;  közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.  Az előbbieken túl rendelkeznie kell többek között a vezető szerv üléseinek nyilvánosságáról, az ülések gyakoriságáról, a beszámoló nyilvánosságra hozataláról.17 15 16

PÁZMÁNYI, GY.,DR.: Nonprofit Számviteli kézikönyv, 2006 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 2.§ (1)

13


„A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.”18 Ennek tartalmát a törvény részletesen előírja. A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit illetve azok szolgáltatásainak igénybevevőit különféle kedvezmények illetik meg, amelyeket a következő táblázatban foglalok össze. 2. táblázat A közhasznú szervezetek kedvezményei

A közhasznú szervezetekhez kapcsolódó kedvezmények Kedvezményezett

A közhasznú szervezet

A közhasznú szervezet által (cél szerinti juttatásként) nyújtott szolgáltatás igénybevevője

A közhasznú szervezet támogatója

Tartós adományozás esetén a közhasznú szervezet támogatója

Kedvezmény 1. A létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenység után társasági adómentesség, 2. Vállalkozási tevékenység után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, 3. Helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, 4. Illetékkedvezmény, 5. Vámkedvezmény, 6. Egyéb - jogszabályban meghatározott kedvezmény, A kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség A közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény A támogatás második évétől külön kedvezmény

Forrás: 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről

Kiemelkedően közhasznúnak minősül az a szervezet, amely közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.19

17

PÁZMÁNYI, GY.,DR.: Nonprofit Számviteli kézikönyv, 2006 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 19.§ (1) 19 http://cegvezetes.cegnet.hu 18

14


A számviteli törvény a hatálya alá tarozó gazdálkodók egyik csoportjaként jelöli az egyéb szervezeteket. Ezek között szerepelnek olyanok, amelyek nem tartoznak a nonprofit törvény hatálya alá, ily módon nem válhatnak közhasznú jogállásúvá, bár nem nyereségszerző

tevékenységet

folytatnak.

Számviteli

szabályozásukat

kormányrendeletekkel egészítik ki. E különleges jogállású szervezetek közül a legfontosabbak a következők:  az egyházi jogi személy, ebben a formában működik az általam vizsgált szervezet;  a lakásszövetkezet;  a társasház;  a Műsorszolgáltatási Alap;  az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi program);  a víziközmű társulat.20 Költségvetési szervek is létrehozhatnak nonprofit gazdasági társaságokat, amelyekkel kapcsolatban az államháztartási szervekre vonatkozó szabályozásokat kell figyelembe venni, ezekre nem térek ki bővebben.

20

PÁZMÁNYI, GY.,DR.: Nonprofit Számviteli kézikönyv, 2006

15


2.4. Az önállóan gazdálkodó egyházi jogi személy, mint a nonprofit szervezetek sajátos típusa A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján az egyház az azonos hitelveket követők által, vallásuk gyakorlása céljából létrehozott, önkormányzattal rendelkező jogi személy. Egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes, és amely törvénybe nem ütközik.21 „Az egyházi jogi személy elláthat minden olyan nevelési-oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vagy állami szerv (intézmény) számára. E tevékenységi körben az egyházi jogi személy intézményt létesíthet és tarthat fenn.”22 Az egyházi jogi személy vagyonát főként a jogi személyek, természetes személyek illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetek hozzájárulásai, adományai jelentik. Az egyház vállalkozási tevékenységet is folytathat, gazdasági társaságot hozhat létre, vállalatot is alapíthat, továbbá az általa nyújtott szolgáltatásokért díjat kérhet, valamint joga van adományokat gyűjteni. Az egyházi jogi személyek esetében nem tekinthető vállalkozási tevékenységnek: 

hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, és az ilyen tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás;



államtól vagy önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása során létrehozott termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása és értékesítése;



kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet végző egyházi intézmény alkalmazottainak étkeztetését is biztosító épület bérbeadása, vendéglátó-ipari vállalkozás részére üzemeltetés céljából, kizárólag hitéleti, kulturális, nevelési-oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (ideértve a munkaruha megtérítését is);

21

22

PÁZMÁNYI, GY.,DR.: Nonprofit Számviteli kézikönyv, 2006 ÁCSNÉ MOLNÁR J.: Nonprofit törvények és a kedvezmények, 2005, p. 33 .

16




hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása.23

Az egyház által tételesen felsorolt tevékenységek segítésére az állam költségvetési támogatást

nyújthat,

amelyet

normatív

módon

határoznak

meg.

Az

egyéb

tevékenységek finanszírozására további állami támogatás adható, ennek feltételeit az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény tartalmazza. Az egyházi jogi személy beszámoló készítési kötelezettsége Az egyházak, egyházi intézmények beszámoló készítési, könyvvezetési kötelezettségét külön kormányrendelet írja elő. A 218/2000. (XII. 11.) Kormányrendelet határozza meg azokat a szabályokat, amelyek eltérnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által megfogalmazott, vállalkozókra vonatkozó szabályoktól, de nem ellentétesek a számviteli alapelvekkel. Amennyiben a vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy vállalkozási tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a 10 millió forintot, beszámolóját a Kormányrendelet előírásai szerint kell elkészítenie. Ha az egyházi jogi személy nem folytat vállalkozási tevékenységet, akkor a beszámolót nem feltétlenül a Kormányrendelet előírásai alapján kell összeállítani. Azonban ekkor is figyelemmel kell lenni a Számviteli törvény azon rendelkezéseire, amelyek a bizonylatolásra és könyvvezetésre vonatkoznak. A vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy beszámolót köteles készíteni a naptári évről a naptári év utolsó napjával. A beszámoló lehet egyszerűsített beszámoló és egyszerűsített éves beszámoló attól függően, hogy mekkora az éves összes bevétel, továbbá milyen a könyvvezetés módja. Az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből, míg az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből és eredménykimutatásból áll. Egyszerűsített beszámolót az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy készíthet, amely esetében az összes bevétel (alaptevékenységből és vállalkozási

23

BORZÁNÉ BOTKA E.: Számvitel és elemzés II/A. kötet, 2003

17


tevékenységből származó bevétel) nem haladja meg az 50 millió forintot, amennyiben ez nem áll fen, akkor egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.24 A mérlegkészítés során az egyszerűsített beszámolót és az egyszerűsített éves beszámolót készítők esetében is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásait kell alkalmazni. Ennek értelmében az egyházi jogi személyek mérlege is három oszlopból áll. A sajátosságokat a 218/2000. (XII. 11.) Kormányrendelet 7. §-ának (2-7) bekezdései foglalják össze. Csak olyan tőkeelemek mutathatók ki Saját tőkeként, amelyeket az alapító bocsátott az egyházi jogi személy rendelkezésére, illetve amely az adózott eredményből képződött. Az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személy Saját tőke elemei a következők

lehetnek:

Induló

tőke,

Tőkeváltozás,

Tárgyévi

eredmény

alaptevékenységből, Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből. Az egyszerűsített éves beszámolót készítők esetében egy további mérlegsor, az Értékelési tartalék is előfordul. Az Induló tőke jelenti azt a vagyont, amelyet az alapító tulajdonba adott és az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott. A Tőkeváltozás nem más, mint a Számviteli törvény által meghatározott Eredménytartalék és Tőketartalék összege. Az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személy az időbeli elhatárolást nem alkalmazhatja, az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személynél pedig az időbeli elhatárolás alkalmazása nem kötelező. Az eredmény összetevőit kettős könyvvitel esetén az eredménykimutatás, egyszeres esetén az eredménylevezetés tartalmazza. Akárcsak a mérlegben, itt is elkülönítetten kell bemutatni az alaptevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó eredményt. Az általános költségeket, illetve azokat a költségeket, amelyek sem a vállalkozási, sem az alaptevékenységhez nem rendelhetők közvetlenül, meg kell bontani. Az eredménylevezetés illetve az eredménykimutatás három fő oszlopa további három oszlopra

tagolódik

megnevezésekkel.

24 25

Alaptevékenység,

Vállalkozási

tevékenység

és

Összes

25

218/2000. Kormányrendelet 4.§, 14.§ 218/2000. Kormányrendelet 4.§, 14.§

18


A választott módszertől el lehet térni, de erre csak a gazdasági év kezdetén van lehetőség, év közben azonban nem. Az egyházi jogi személy könyvvezetési kötelezettsége Az egyházi jogi személyek egyszeres illetve kettős könyvvezetést is alkalmazhatnak a 218/2000. Kormányrendelet feltételeit figyelembe véve. A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy a beszámoló formáját és tartalmát, a beszámolót tartalmazó nyilvántartási rendet belső ügyrendi előírása szerint szabályozhatja, illetve alkalmazhatja a vállalkozási tevékenységet folytató egyházi jogi személyre vonatkozó előírásokat is. Az az egyházi jogi személy, amely vállalkozási tevékenységet is folytat és egyszerűsített beszámolót készít, vagyis az összes bevétele nem haladja meg az 50 millió forintot, lehetősége van az egyszeres könyvvitel alkalmazására. Saját döntés alapján a vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy áttérhet a kettős könyvvitelre, erre azonban csak minden év január 1-jén van lehetősége. Amennyiben két egymást követő év mindegyikében bevételei meghaladták az 50 millió forintot, úgy a kettős könyvvitelre való áttérés nem lehetőség, hanem kötelezettség. Ha az egyházi jogi személy vállalkozási tevékenységet is folytat, továbbá egyszerűsített éves beszámolót készít, akkor kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, amelytől akkor térhet el, ha egymást követő két évben bevételei nem haladják meg az 50 millió forintot.

19


A következő ábra foglalja össze az egyházi jogi személyek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét. 7. ábra

Forrás: saját szerkesztés

Bizonyos tételeket eltérően kell kimutatni az egyszeres és a kettős könyvvezetés esetében. A kettős könyvvitelt vezetők estében például a továbbutalási céllal kapott támogatást egyéb bevételként, míg egyszeres könyvvitel esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell elszámolni. A támogatás továbbutalt összegét kettős könyvvitel esetében egyéb ráfordításként, míg egyszeres esetében ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell kimutatni.26 Továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyházi jogi személy támogatásként, adományként vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyházi jogi személytől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki.

26

http://www.kurator.hu

20


Az egyházi jogi személy könyvvizsgálati és nyilvánosságra hozatali kötelezettsége A könyvvizsgálati kötelezettség a vállalkozási tevékenységből származó éves bevétel összeghatárához van kötve, azaz akkor kötelező a könyvvizsgálat az egyházi jogi személyre nézve, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves bevétele meghaladja a 100 millió forintot. Ha a fenti határt a szervezet bevétele nem lépi át, az egyházi jogi személy saját döntése alapján kérheti a könyvvizsgálatot. Mivel az egyházi jogi személyek a bíróságon, és nem a Cégbíróságon kerülnek bejegyzésre, ezért letétbe helyezési és nyilvánosságra hozatali kötelezettségük nincs. Ettől saját döntésük alapján eltérhetnek, de azt a számviteli politikájukban rögzíteni kell.27

Adózás, illetékmentesség A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdése alapján általános adóalanynak minősül az egyház, illetve az egyház önálló szervezeti egysége is. Mind az egyházaknak, mind az egyházi intézményeknek kötelező a kétféle (alap és amennyiben létezik, vállalkozási) tevékenység költségeinek, ráfordításainak, bevételeinek az elkülönített nyilvántartása. Ha az egyház, egyházi intézmény nem végez vállalkozási tevékenységet az adóévben, akkor egy bevallást helyettesítő nyilatkozat megtételére kötelezett.28 A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3.§ (2) bekezdése személyi adómentességet határoz meg az egyházakat illetően. Az 1990. évi XCIII. törvény 5. § (2) bekezdése alapján feltételes személyi illetékmentességet kap többek között az egyház és az egyházi intézmény. Ezen szervezetek csak abban az esetben jogosultak az illetékmentességre, ha a vagyonszerzés vagy az eljárás megindulása előtti naptári év vállalkozási tevékenysége után nincs Tao. fizetési kötelezettség. Abban az esetben, ha az előbb említett feltétel fennáll, akkor a szervezetnek írásban erről nyilatkozatot kell tennie.29

27

218/2000. Kormányrendelet 12.§, 13.§ 1996. évi LXXXI. törvény 2. § 29 1990. évi XCIII. törvény 5. § (2) 28

21

3. A péceli Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona bemutatása

3. A péceli Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona bemutatása 3.1. Az Otthon története A péceli Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona (JSZTIO) egy szerzetesrend – a Jézus Szíve Társasága - által működtetett idősotthon, amelyet a fenntartó rend 16 évvel ezelőtt kapott vissza az államtól. Az épület, amely 1938-ban eredetileg lelkigyakorlatos háznak készült, a múlt század elején alapult közösség egyik központja volt. 1. kép Az épület 1938-ban

2. kép Az épület 2010-ben

Forrás: www.jezussziveotthon.hu

22


Amikor 1990–ben a szerzetes közösség az ötvenes években Kanadába menekült, idős rendtagjai visszatértek Magyarországra, az állam azzal a feltétellel adta vissza az ingatlant, hogy a benne folyó tevékenységet a rend átvállalja. Így került vissza az otthon 1993-ban a Társasághoz, immár nem lelkigyakorlatos házként, hanem idősek otthonaként. A megállapodás része volt, hogy az otthonban lakókon kívül a teljes személyzetet is átveszi a fenntartó. Az otthon sajátos formában, önállóan gazdálkodó egyházi jogi személyként működik, amelynek köszönhetően beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek is sajátos módon kell megfelelnie, a 2. fejezetben taglaltak alapján. Tevékenységi köre bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményi alapellátás, ápolás, gondozás. Az alapellátáshoz kapcsolódóan az otthon keretein belül működik saját konyha (csak a lakók és a dolgozók számára) és mosoda is. Vállalkozási tevékenységet nem, csak alaptevékenységet folytat. A vezetőség mérlegeli, hogy a jövőben vállalkozási tevékenység keretében kibővíti a szolgáltatások körét. Ennek részleteit az 5. fejezetben mutatom be. 3. kép Délutáni program az Otthon parkjában


Az Otthon bevételei elsősorban az állami normatív támogatásból, az egyházi kiegészítő normatívából, a fenntartói támogatásból és a gondozottak illetve

23


hozzátartozóik befizetéseiből származnak. A ráfordítások döntően a lakók ellátásához kapcsolódó anyag- és személyi jellegű ráfordításokból tevődnek össze. A lakók az épület három szintjén, egy-három ágyas szobákban vannak elhelyezve, összes létszámuk 90 fő. A gondozottak az otthonba a lakókkal, illetve a hozzátartozókkal megkötött szerződés alapján vehetők fel, a havonkénti intézményi térítési díj megfizetése mellett. A jelenleg érvényes szabályozás alapján az otthon csak súlyosan beteg, önellátásra nem vagy részben képes, napi minimum négy óra ápolást igénylő gondozottaknak nyújthat elhelyezést, és mindennapi ápolást gondozást. Emiatt egyre nagyobb számú ápoló személyzetre van szükség, és az egészségügyi kiadások is növekednek. A Társaság az otthont a rendszerváltás után meglehetősen leromlott állapotban vette át. Az elmúlt években számos felújításra, átalakításra volt szükség. A szükségessé vált beruházások megkezdéséhez nemcsak a fenntartó jelentős anyagi támogatására volt szükséges, hanem arra is, hogy az Otthon vezetőségében változtatás (fiatalítás) történjen.  Tíz éve épült a lakókat kiszolgáló konyha.  Bevezették a HACCP minőségbiztosítási rendszert.  Fűtésrekonstrukciót hajtottak végre (kazán- és radiátorcsere), melegvízkeringető rendszer kiépítésével.  A vizesblokkok nagy részét teljesen felújították, falak áthelyezésével, nyílászárócserével. A gáz- és a falban lévő vezetékeket (víz, elektromos) kicserélték. Épült saját fejlesztésű pelenkaledobó, amely az épület hátsó oldalán, a 2. emelettől a földszintig összeszedi az elhasznált egészségügyi anyagokat.  Mintegy 50 lakószobában a mosdókagylót, vízcsapot kicserélték, hozzá kapcsolódóan a csempeburkolatot is felújították.  Összes lakószobában kicserélték a régi bútorokat, a régi ágyakat folyamatosan cserélik állítható kórházi ágyakra (éves szinten 10-15 db), éjjeliszekrények.  A raktárhelyiségek helyén irodák lettek kialakítva, míg a földszinti irodák helyén lakószobákat alakítottak ki.  Átalakult a dolgozói mosdó, zuhanyzó. Dolgozói teakonyhát alakítottak ki. 24


 Ipari víztisztító és vízlágyító berendezések lettek üzembe állítva, hogy a kemény péceli víz ne tegye tönkre az újonnan kialakított vízvezetékeket.  Az épület egyes részein ablakokat cseréltek.  Az Otthonhoz tartozó, nagy területű parkban különböző földmunkákat végeztek, járdát alakítottak ki.  2010-ben a tűz- és vagyonvédelem hatékonyságának növelése céljából kombináltan vezetékelt, rádiós tűz-, füst- és hőjelző rendszer  Egy betörést követően riasztó rendszert szereltek fel, amely kivonuló járőrszolgálathoz került bekötésre. Az épülettel kapcsolatos beruházások mellett a lakókat szállító új autó beszerzésére is sor került. A beruházásokhoz szükséges forrásokat a fenntartó támogatásából, illetve saját megtakarításokból biztosították.

3.2. Az Otthon működési és szervezeti felépítése Az Otthon vezetője az igazgató, akit a fenntartó nevez ki, jelentősebb döntéseket a fenntartó beleegyezésével hozhat. Az Otthon a fenntartóval azonos bírósági bejegyzéssel, de külön adószámmal rendelkezik. Tizenöt évvel az épület és az otthon visszavétele után új igazgató és új gazdasági vezető került az intézmény élére 2008 nyarán. Az Otthonban az alábbi szervezeti egységek különíthetők el: 1. Műszaki-gazdasági egység a gazdasági vezető irányításával a. Gazdasági iroda 

1 fő pénztáros



1 fő raktáros (félállású)



1 fő gazdasági ügyintéző

b. Konyha 

1 fő élelmezésvezető



2 fő szakács



3 fő konyhalány

25


c. Porta 

3 fő portás

d. Karbantartás 

3 fő karbantartó

2. Ápolási egység, vezetője a főnővér 

24 fő ápoló (ebből 17 szakképzett), két egységvezető irányításával



1 fő gyógyszerész asszisztens



1 fő fizikoterápiás asszisztens



1 fő adminisztrátor (félállású)

3. Mentálhigiénés csoport, mentálhigiénés vezető 

1 fő foglalkoztató



2 fő mentálhigiénés asszisztens



1 fő szociális munkatárs

4. Mosoda, mosodavezető 

2 fő mosónő



1 fő varrónő (félállású)

5. Takarítás, takarító vezető 

5 fő takarító

Az összesen 63 dolgozó között van két fő csökkent munkaképességű foglalkoztatott is. Vállalkozói szerződés alapján, külső munkatársakkal oldják meg az orvosi ellátást (üzemorvos, pszichiáter, reumatológus), valamint a lakók számára fodrász és pedikűrös áll rendelkezésre, szintén vállalkozói szerződéssel. Az Otthon 2008-ban új bérszámfejtő és könyvelői programot szerzett be, és 2010-től az Államkincstár helyett az intézményben történik a bérszámfejtés. A 8. ábra mutatja az Otthon dolgozóinak megoszlását szervezeti egység és legmagasabb iskolai végzettség szerint. Általánosságban elmondható, hogy a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők viszonylag alacsony aránya ellenére a legtöbb egységben a betöltendő munkaköröknek megfelelő az iskolázottság szintje.

26

3. A péceli Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona bemutatása 8. ábra

A dolgozók megoszlása szervezeti egység és iskolai végzettség szerint (fő) 30 25 20

felsőfokú érettségi

15 10

szakiskola általános iskola

5 0

Forrás: saját szerkesztés (az Otthon belső adatait felhasználva)

Különös figyelmet érdemel az ápolási egység, hiszen a diagramról is leolvasható, hogy az alkalmazottak csaknem fele az ápolásban dolgozik. Az itt dolgozók mintegy 80%-a rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel. Ez az arány rossznak nem mondható, de tovább javítható. Az Otthon az anyagi lehetőségek függvényében hozzájárul a dolgozók szakképesítésének megszerzéséhez. Ilyen nagy létszámú ápoló személyzethez javasolt legalább egy felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazott (főnővér).

27

4. Az Otthon gazdálkodásának bemutatása


4.1. Az Otthon számviteli politikája 4.1.1. A beszámoló készítése Az Otthon számviteli politikája a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az egyházi jogi személyek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

szóló

218/2000.

Kormányrendelet

előírásainak

gyakorlati

végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely az Otthon adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását alapozza meg. Célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa az Otthon vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetéről – a számviteli alapelvekre, az alapelveken alapuló értékelési előírásokra, a fenntartó és az Otthon vezetése által kialakított számviteli politikára alapozva – a valóságos és megbízható összképet. Mivel az Otthon csak alaptevékenységet folytat, nem alanya az általános forgalmi adónak, a társasági adó kötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz. Az Otthonnak az utóbbi két egymást követő évben az alaptevékenységből származó éves bevételének együttes összege évenként meghaladta az 50 millió forintot. Mivel azonban csak alaptevékenységet folytat, a fenti szabályozás alapján a számviteli politika által meghatározott módon készítheti el beszámolóját. Az Otthon mindezeket figyelembe véve egyszerűsített éves beszámolót készít. Az üzleti év az Otthon gazdálkodásában a naptári évvel megegyező, s ennek megfelelően a mérleg fordulónapja a beszámolóval lezárt üzleti év december 31-e. A mérlegkészítés napja a tárgyévet követő év május 20-a. A beszámolót és az azt alátámasztó dokumentációkat legalább 10 évig meg kell őrizni. Ezek: a főkönyvi kivonat, a leltár és az értékelés, a kapcsolódó részletező nyilvántartások. A számviteli bizonylatokat legalább nyolc évig kell megőrizni, visszakereshető és olvasható formában.

28


A Kormányrendelet szerint kiegészítő mellékletet, valamint üzleti jelentést készíteni nem kötelező, azonban a fenntartó részére szükséges információk megfelelő kielégítése céljából az Otthon kiegészítő mellékletet készít, amely többek között a következőket tartalmazza: 

Az elkülönített tartalékot jogcímek szerinti bontásban.



A saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait.



A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét

és

személyi

jellegű

egyéb

kifizetését,

mindegyiket

állománycsoportonként bontva. 

A normatív állami támogatás elszámolását.



A saját tőke változását, tőkeerősséget, tőkeszerkezeti mutatót.



A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását.



Az alkalmazott értékelési eljárásokat, azok változását.



Az amortizációs politikát, és annak változását.



A lényeges és (vagy) jelentős összegűnek tekintett gazdasági eseményeket.



A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának hatásait.



A mérleghez, eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítéseket.

Az eredménykimutatásban a bevételek között a támogatásokat fel kell bontani az alapján, hogy milyen forrásból származnak. 3. táblázat Az egyházi jogi személy támogatásai

A támogatások forrásai Egyházi Központi költségvetési Helyi önkormányzati Egyéb Forrás: saját szerkesztés

A mérleget és az eredménykimutatást az Otthon a 218/2000. Kormányrendelet 2. melléklete által előírt tagolás alapján állítja össze. A mérlegben és az eredménykimutatásban az eszközök-források, bevételek és ráfordítások adatait az Otthon bruttó módon, forintban mutatja ki. A mérleg és az eredménykimutatás

29


minden tételénél feltünteti az előző üzleti év megfelelő adatát. Amennyiben az adatok nem hasonlíthatóak össze, azt a kiegészítő mellékletben indokolja. Az Otthonnak, mint egyházi jogi személynek beszámolóját nem kell letétbe helyeznie. Az Otthon nem hozza nyilvánosságra beszámolóját, de annak egy eredeti példányát a fenntartó részére átadja. A beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig kell átadni a fenntartónak.

4.1.2. A könyvvezetés sajátosságai A fent említett szabályozásnak megfelelően az Otthon egyszerűsített éves beszámolót készít, és kettős könyvvitelt vezet. Ennek keretében folyamatosan, idősorrendben tartja nyilván a gazdasági műveleteket, azokat pénzértékben rögzíti és könyvviteli számlákon könyveli. Az Otthon könyvvezetése során kimutatja az alaptevékenységgel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Negyedévente készít könyvviteli zárlatot, főkönyvi kivonatot, amelynek elkészítési határideje a negyedévet követő hónap 20-a. Lényeges és jelentős összegnek minősülnek: 

A kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek, követelések, ha az eszköz egyedi értéke vagy az eszközök összértéke várhatóan eléri az 500 ezer Ft-ot.



Az Otthon használatába, illetve tulajdonába átadott eszközök, készletek, térítésmentes átvétele 100.000 Ft egyedi érték felett lényeges eseménynek minősül.



Az ajándékként, hagyatékként kapott eszközök átvétele szintén lényeges eseménynek minősül abban az esetben, ha az eszköz egyedi értéke meghaladja az 100.000 Ft-ot.



A követelés, ha értéke a 10.000 Ft-ot meghaladja.

Az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál az Otthon jelentős összegnek minősíti, ha az általános kiadások egyedi összege meghaladja az 500 ezer Ft-ot. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében terven felüli értékcsökkenést és visszaírást kell elszámolni az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél, ha az 30


eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke. Az értékelés szempontjából az Otthonban 

tartós az eltérés, ha az adott évi beszámoló-készítés időpontjában, és az azt megelőző beszámoló-készítéskor is fennáll, és a különbség nőtt vagy nem csökkent,



jelentős az eltérés, ha meghaladja az adott eszköz vagy eszközcsoport könyv szerinti értékének 20 %-át, és ez az eltérés eléri, vagy meghaladja az 500 ezer Ft-ot.



A terv szerinti értékcsökkenést, az értékcsökkenés leírását az eszközök aktiválását követő hónap első napjától kezdve számoljuk, évente egyszer, december 31-i fordulónappal. A terv szerinti értékcsökkenést indokolt esetben (pl. hiány, selejtezés) – év közben is elszámolják.

A költségeket kizárólag az 5. költségnemek számlaosztályban számolják el. A számlaosztályok számláit olyan részletesen bontják, hogy megfelelő képet adjon a felmerülő költségekről, hogy meghatározható legyen az egy gondozottra jutó önköltség személyenként. A készletekről év közben nem vezetnek folyamatos nyilvántartást, minden készletbeszerzést költségként számolnak el. Az év végén a meglévő készletekről leltárt készítenek, és azt veszik állományba költségcsökkenés elszámolásával. A leltár értékelése a legutóbbi beszerzési áron történik. Az immateriális javak és tárgyi eszközök után az Otthon a bruttó érték alapján lineárisan számított, terv szerinti értékcsökkenést számol el. Az értékcsökkenés kiszámításához a 2. számú mellékletben felsorolt kulcsokat használja. Az Otthon a várható kiadások és bevételek alapján pénzügyi tervet készít. A kiadásokat költségnemenkénti bontásban, a bevételeket pedig a bevételi források szerinti bontásban tervezi meg. A pénzügyi terv elkészítésének határideje a tárgyév április 30-a, az elkészítés alapvető követelménye, hogy a költségvetési törvényben meghatározott normatív állami támogatás összege és az egyházi kiegészítő támogatás mértéke ismert legyen. Az Otthon pénzügyi tervét a fenntartó hagyja jóvá.

31


4.2. Az Otthon vagyoni helyzetének elemzése A mérleg elemzésének segítségével információ szerezhető a szervezet vagyoni helyzetéről és az abban bekövetkező változásokról. Az elemzés elvégezhető a mérleg átfogó elemzésével, amely a következő vizsgálatokból tevődik össze:  Az eszköz- és forrásállomány összetételének elemzése,  A

vagyoni

helyzet

átfogó

elemzése,

a

tevékenység

értékelése

mutatószámokkal.30 Az elemzés az Otthon egyszerűsített éves beszámolója mérlegének 2007., 2008. és 2009. évi adataira épül.31 4.2.1. Az eszközök összetétele Az eszközfőcsoportok összegei és arányai a mérleg főösszegéhez viszonyítva a következőképpen alakultak a vizsgált években: 9. ábra

Az eszközfőcsoportok összetétele 2007-től 2009-ig (ezer Ft) 350 000 300 000 250 000 109

150 296

200 000 150 000

Forgóeszközök 100 748

141 423 Befektetett eszközök

100 000 50 000

Aktív időbeli elhatárolások

156 926 83 227

74 625

2007

2008

0 2009

Forrás: saját szerkesztés (adatok: JSZTIO beszámolói 2007-2009)

30 31

Pucsek, J., Dr. (szerk.): A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, 2007 3. számú melléklet

32


A mérlegfőösszeg évről évre növekedett a vizsgált időszakban. 2009-ben a befektetett eszközök értéke az előző évhez képest több mint kétszeresére nőtt, ennek köszönhetően a mérlegfőösszeg is jelentős mértékben emelkedett, valamint ebben az évben a befektetett eszközök képviselték a legnagyobb részt az eszközök között, míg a korábbi években a forgóeszközök aránya volt magasabb. A mérlegből kitűnik, hogy a befektetett eszközök között csak tárgyi eszközök szerepelnek. A 2009-es évben tehát a tárgyi eszközök értéke nőtt kimagaslóan, amely a korábbi fejezetekben tárgyalt felújításokhoz és beruházásokhoz kapcsolódott. Ezek közül a legjelentősebbek: Felújítások:  Alagsori és földszinti átalakítások  Vizesblokkok felújítása  Ablakcsere Beruházások:  Új személygépkocsi vásárlása a lakók szállításához  Szemét- és szennyesledobó létesítése  Irodahelyiségek berendezése  Lakószobák berendezése (ágy, egyéb bútor). A következő táblázat tájékoztat a forgóeszközök összetételéről, változásáról. 4. táblázat A forgóeszközök összetétele (ezer Ft)

2007 Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök

3 486 97 262 100 748

2008 3 504 7 043 130 876 141 423

Változás

2009 4 029 280 145 987 150 296

2009-2008 2008-2007 525 18 - 6 763 7 043 15 111 33 614 8 873 40 675


Mivel a készletekről év közben nem vezetnek folyamatos nyilvántartást, a mérlegben szereplő érték a készletek év végi leltározáskor megállapított értéke.

33


2008-tól kezdve a követelések között tartja nyilván az Otthon a lakók és hozzátartozóik gondozási díj hátralékait, valamint a dolgozóknak kiadott munkabér-előleget. Mivel a hátralékok

rendezése

behajthatatlan,

részben

nem

volt

(kiköltözött

valószínűsíthető, illetve

2009-ben

elhunyt

lakók

ezeket

esetén)

részben elengedett

követelésként leírták. Értékpapírokkal az Otthon jelenleg nem foglalkozik, mivel az vállalkozási tevékenységnek minősülne. A pénzeszközök adják a forgóeszközök messze legnagyobb részét. Az analitikus nyilvántartásból azonban kiderül, hogy ennek jelentős része az elkülönített betétszámlákon van elhelyezve. A pénzeszközök 2009. évi megoszlását mutatja a következő ábra. 10. ábra

A pénzeszközök megoszlása 2009-ben 4,8%

2,4%

0,3%

Elkülönített betétszámlák Lakók letéti és költőpénze 92,5%

Elszámolási betétszámla Pénztár


Az elkülönített betétszámlákat a jövőbeli felújításokra, beruházásokra hozták létre, és mivel a lekötések egy évnél rövidebb időre szólnak, a pénzeszközök között vannak nyilvántartva. A lakók letéti és költőpénze a források között hosszú lejáratú kötelezettségként szerepelnek.

34


4.2.2. A források összetétele A forrásfőcsoportok összegei és arányai a mérleg főösszegéhez viszonyítva a következőképpen alakultak a vizsgált években: 11. ábra

A forrásfőcsoportok összetétele 2007-től 2009-ig (ezer Ft) 350 000 4 652 13 489

300 000

Passzív időbeli elhatárolások

250 000 4 383 200 000

4 749

289 080

150 000 100 000

Kötelezettségek

48 239

179 226

163 535

2007

2008

Céltartalékok Saját tőke

50 000 0 2009


Az ábrából látszik, hogy az Otthon forrásainak majdnem egésze a saját tőkéből adódik, amelyet a továbbiakban részletesen megvizsgálunk. A 2008-ban kimutatott nagyobb összegű céltartalék tévesen szerepel a mérlegben, mivel céltartalék csak vállalkozási tevékenység esetén képezhető, az Otthon pedig csak alaptevékenységet végez. A kötelezettségek a vizsgált időszakban az összes forrás mindössze 2-4%-át adják, amely elég alacsonynak mondható. A hosszú lejáratú kötelezettségek között csak a lakók letéti és költőpénze szerepel. A rövid lejáratú kötelezettségeket az adó- és járuléktartozások és a szállítói tartozások adják. Az adatokból látszik, hogy az Otthon nem küzd likviditási problémákkal, és tartós hitele sincs. A saját tőke a nonprofit szervezetekre jellemző tagolású. Részeit az alábbi táblázat foglalja össze.

35

4. Az Otthon gazdálkodásának bemutatása 5. táblázat A saját tőke összetétele (ezer Ft)

Induló tőke Tőkeváltozás Értékelési tartalék Tárgyévi eredm. alaptevék. Tárgyévi eredm. váll. tevék. Saját tőke

Változás

2007

2008

2009

147 304

148 295 -

31 922

15 240

133 849

118 609

- 16 682

-

-

-

-

-

179 226

163 535

289 080

125 545

- 15 691

2009-2008 2008-2007 155 231 6 937 148 295 - - 147 304


Az Otthon nem mutat ki induló tőkét, mivel a fenntartó az intézményt a Pest megyei önkormányzattól 1993-ban kárpótlásként, egy az egyben vette át. 2007-ig a korábbi évek halmozott eredményeit – tévesen – értékelési tartalékként mutatták ki, 2008-tól azonban az eredmények tőkeváltozásként szerepelnek. A tárgyévi eredmény 2009-ben kimagasló, ennek okát a későbbiekben nézzük meg bővebben. 4.2.3. A tevékenység értékelése a mérleg adataiból számított mutatók alapján A vagyoni helyzet az eszköz illetve forrás oldalon lévő elemek viszonyát bemutató vertikális és két oldal közötti összefüggéseket szemléltető horizontális mutatószámok segítségével jellemezhető.32 Az alábbi mutatószámokkal a 2008. és 2009. évi adatokat hasonlítom össze. A mutatókat a 6. mellékletben szereplő képletek alapján számítottam ki. Az eszközök szerkezetét mutatják be az alábbi mutatószámok. 6. táblázat Eszközszerkezeti mutatók

Eszközszerkezeti mutatók (%)

2008

2009

Változás (%)

Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya

34,52 65,43

51,08 48,92

147,95 74,77


32

Pucsek, J., Dr. (szerk.): A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése, 2007

36


A két mutató nyilván szoros összefüggésben áll, főként az aktív időbeli elhatárolások elhanyagolható aránya miatt. A befektetett eszközök arányának növekedése figyelhető meg a két év adatai alapján, a fent említett felújításoknak, beruházásoknak köszönhetően. Ez a változás tehát kedvezőnek tekinthető, a forgóeszközök ilyen aránya nem veszélyezteti a szervezet rugalmasságát. Mivel a befektetett eszközök között csak tárgyi eszközök szerepelnek, a forgóeszközök csoportjainak részmutatóit vizsgáljuk meg. 7. táblázat A forgóeszközök szerkezete

Forgóeszközök részmutatói (%)

2008

2009

Változás (%)

Készletek részaránya Követelések részaránya Pénzeszközök részaránya

2,48 4,98 92,54

2,68 0,19 97,13

108,21 3,73 104,96


Mindkét évben 90% feletti a pénzeszközök aránya. Az analitikus nyilvántartásból kiderül, hogy 2008-ban az elkülönített betétszámlákon helyezték el a pénzeszközök 83%-át, 2009-ben pedig a 92%-át. Az elkülönített összegek nagy részét felújításokra illetve beruházásokra akarják fordítani. Ilyen módon véleményem szerint torzított a forgóeszközök belső szerkezete, nem mutat reális képet az Otthont egy éven belül szolgáló eszközökről. A készletek arányának növekedése nem jelentős. A követelések aránya az előző évinek 3,73%-ára csökkent, ez mögött a lakókkal és a hozzátartozókkal szembeni követelések ráfordításként való leírása áll. A forrás elemeiből képzett mutatókat foglalja össze az alábbi táblázat. 8. táblázat Tőkeszerkezeti mutatók

Tőkeszerkezeti mutatók (%)

2008

2009

Változás (%)

Tőkeellátottság Tőkearányos tárgyévi eredmény Kötelezettségek aránya

75,66 9,32 2,03

94,10 46,30 4,39

124,37 496,84 216,52


A tőkeellátottság aránya 2008-ban is igen kedvező volt, 2009-ben pedig az előző évhez képest is jelentős növekedést mutatott. Látszik a tőkearányos mérleg szerinti eredmény mutatójából – amely 2008-ról 2009-re majdnem 5-szörösére emelkedett -, hogy a saját 37


tőke arányának növekedését a 2009-es mérleg szerinti eredmény alapozta meg. A következő fejezetben azonban az eredménykimutatás vizsgálatával bemutatom, hogy a kimagasló eredményt milyen torzító hatások segítették. Mivel az Otthon nem profitorientált, az eredmény az Otthon javára fordítandó, a felújításokat, beruházásokat, valamint az ellátás színvonalának emelkedését segíti. A kötelezettségek aránya nagyon alacsonynak mondható. Annak ellenére is kedvező, hogy 2009-ben az előző évhez képest az arány megduplázódott. A következő táblázat a kötelezettségek részarányait mutatja be. 9. táblázat Kötelezettségek szerkezete

Kötelezettégek részmutatói (%) Hosszú lejáratú kötelezettségek részaránya Rövid lejáratú kötelezettségek részaránya

2008

2009

Változás (%)

0,00

51,63

nem ért.

100,00

48,37

48,37


A hosszú lejáratú kötelezettségek között hitel, kölcsön nem szerepel. 2009-ben a lakók letéti pénze jelent meg e mérlegcsoportban. Mivel az előző évben nem szerepelt a mérlegben hosszú lejáratú kötelezettség, az arány változása %-osan nem értelmezhető. A rövid lejáratú kötelezettségek tartalmáról az előző fejezetben volt szó. A vertikális mutatószámok után néhány horizontális mutatószámot is meghatározunk, ezeket mutatja be a következő táblázat. 10. táblázat Horizontális mutatószámok

Horizontális mutatószámok Befektetett eszközök fedezete (%) Nettó forgótőke (ezer Ft)

2008 219,14 137 040

2009 184,21 143 771

Változás (%) 84,06 104,91


A befektetett eszközök fedezete magas, bár 2009-ben csökkent az előző évhez képest. 2008-ról 2009-re mind a befektetett eszközök, mind a saját tőke számottevően növekedett. A mutató csökkenését az okozta, hogy a felújítások, beruházások révén a befektetett eszközök értéke nagyobb mértékben nőtt, mint a saját tőke értéke. Ilyen magas fedezeti arány mellett ez azonban nem okoz problémát. A nettó forgótőke növekedése szintén a stabil vagyoni helyzetet támasztja alá.

38


A pénzügyi helyzet értékelése céljából a mérleg adataiból likviditási mutatók számíthatók. E mutatók kiszámításánál a pénzeszközök közül nem vettem számításba a felújításokra, beruházásokra elkülönített betétszámlák egyenlegeit, valamint a lakók letéti pénzét, hogy reálisabb képet kapjunk a rövidtávú pénzügyi helyzetről. Eszerint 2008-ban 21 985 ezer Ft, 2009-ben pedig 45 987 ezer Ft volt a rendelkezésre álló pénzeszköz. 11. táblázat Likviditási mutatók

Likviditási mutatók

2008

2009

Likviditási mutató Likviditási gyorsráta Pénzeszköz-likviditás

7,42 6,62 5,02

7,71 7,09 7,05


A szabadon kezelhető pénzeszköz a torzító tényezőket leszámítva 2009-ben mintegy kétszer akkora értékű volt, mint 2008-ban. Emellett a rövid lejáratú kötelezettségek értéke 2008-ban jelentősen alacsonyabb volt. A két tényező együttes hatásaként a likviditási mutatók jóval magasabb arányt mutatnak a 2008-as évre. A legnagyobb különbség a pénzeszköz-likviditás esetén mutatkozik, mivel a másik két mutató esetén a pénzeszközök mellett más forgóeszközöket is számításba veszünk, ezek pedig a likviditás

szempontjából

2008-ban

voltak

kedvezőbbek.

Összességében

megállapíthatjuk, hogy az Otthonnak nem kellett likviditási problémákkal küzdenie, a likviditás szintje mindkét évben magas volt. A hosszú távú pénzügyi helyzet mutatószámai az adósságállományra vonatkoznak. Mivel az Otthonnak nincs hosszú távú hitele illetve kölcsöne, e mutatók számításától eltekintünk.

39


4.3. A bevételek elemzése A bevételek valamint a következő pontban tárgyalt ráfordítások elemzése az Otthon vizsgált években készített beszámolói eredménykimutatásaiban feltüntetett adataira épül.33 A következő ábra mutatja a vizsgált évek bevételeinek és tárgyévi eredményeinek változását. Az összes bevétel növekedése figyelhető meg évről évre. Az eredmény mindhárom évben pozitív volt, de 2008-ban csökkent az előző évhez képest, 2009-ben azonban jelentősebb emelkedést tapasztalunk. 12. ábra

A bevételek és az eredmény változása 2007-től 2009-ig (ezer Ft) 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0

342 846 209 362

230 886 133 849

38 154

2007 Összes bevétel

15 240

2008

2009

Tárgyévi eredmény


A következőkben megvizsgálom, hogy a bevételek belső szerkezete hogyan változott a vizsgált időszakban, és a változásoknak mi állt a hátterében. Az Otthon legfontosabb bevételei az eredménykimutatás sorai szerint tagolva: Értékesítés nettó árbevétele: A lakók illetve hozzátartozóik által fizetett gondozási díja teszi ki a döntő részét, emellett ide tartozik a dolgozók étkezési térítése is. Egyéb bevételek között szerepelnek a támogatásokon kívüli egyéb bevételek, például az értékesített tárgyi eszközök és a káreseményekkel kapcsolatos bevételek.

33

4. számú melléklet

40


Támogatások: ezek adják a bevételek legnagyobb részét, az eredménykimutatás forrásonként elkülönítve tünteti fel őket, a továbbiakban részletesen foglalkozom vele. Pénzügyi műveletek bevételei: a lekötött betétek kamata. Az egyes bevételek arányát mutatja a következő két ábra. 13. ábra

A bevételek összetétele (ezer Ft) 2009

2008

2007

0

50 000

100 000 150 000 200 000 250 000 300 000 350 000 400 000

Értékesítés nettó árbevétele

Egyéb bevételek (támogatáson kívül)

Támogatások

Pénzügyi műveletek bevételei

Rendkívüli bevételek Forrás: saját szerkesztés (adatok: JSZTIO beszámolói 2007-2009)

Az ábráról leolvasható, hogy a vizsgált években mindvégig a támogatások adják a legnagyobb részt, emellett a lakók és hozzátartozóik befizetései adják a másik jelentős hányadot. A támogatásokat a későbbiekben részletesen tárgyalom. Az értékesítés nettó árbevétele 2008-ban mintegy másfélszeresére növekedett, amely az alábbi okokra vezethető vissza. A térítési díjak korábban úgy voltak megállapítva, hogy a lakók nyugdíjának 80%-án túl nem kértek külön befizetést. Mivel így nem tudták fedezni a költségeket, 2008-ban egységes gondozási díjat vezettek be. Az új szerződéseket már úgy kötötték meg, hogy abban a hozzátartozók vállalták a hiányzó rész befizetését abban az esetben, ha a nyugdíj 80%-a nem fedezi a gondozási díjat. Az Otthonba korábban bekerült lakók egy része a magasabb gondozási díjat nem tudta befizetni, emiatt jelentős hátralékok keletkeztek. A 2009. évi rendkívüli bevétel abból adódik, hogy a korábban tévesen képzett céltartalékot itt mutatták ki. 41


A pénzügyi műveletek bevételei azért növekedtek, mert a felújításokra és beruházásokra szánt pénzeszközök lekötött betétként kamatoztak. A támogatások, mint a legjelentősebb bevételi források összetételét mutatja az alábbi táblázat. 12. táblázat A támogatások változása 2007-től 2009-ig (Ft)

2007 Egyházi Központi költségvetési

2008 -

140 478 000

2009 -

52 000 000

117 495 175

121 767 655

Helyi önkormányzati

-

6 000 000

5 618 420

Egyéb

-

1 085 855

370 615

124 581 030

179 756 700

Összes támogatás

140 478 000


Az egyes támogatások tartalma a következő:  Egyházi: a fenntartó által nyújtott támogatás, a felújítások, beruházások finanszírozására.  Központi költségvetési: állami normatív támogatás, amelynek összege 2009-ben 689 000 Ft/fő/év volt. Emellett az Otthon egyházi kiegészítő normatívára is jogosult, amelyet a fenntartó kap meg, és döntése alapján az alatta lévő intézmények javára fordíthatja. Ennek mértéke évenként változó, a normatív támogatásnak átlagosan mintegy 70%-a (2009-ben 73,1%)34. A fenntartó a kiegészítő normatíva egészét az Otthon rendelkezésére bocsátja. A költségvetési támogatások közé sorolható a szociális továbbképzés támogatása is, amely az előbbieknél jóval kisebb összeget jelent.  Helyi önkormányzati: a Pest Megyei Önkormányzat támogatása tartozik ide, amelyet annak fejében nyújt, hogy a fenntartó az önkormányzattól 1993-ban a lakók és a személyzet egészét átvette.  Egyéb: többek között az örökös nélkül elhunyt lakóknak az Otthonra hagyott vagyona sorolható ide.

34

2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről, 3. melléklet

42


A legnagyobb összegű a fentiek közül a költségvetési támogatás. A 2007-ben szereplő magasabb összeg nagyrészt abból adódik, hogy akkor a Pest Megyei Önkormányzat által nyújtott támogatást is költségvetésinek számolták el. 2009-ben egész más képet mutat a támogatások szerkezete, mint az első vizsgált évben, erről tájékoztat a következő ábra. 14. ábra

A támogatások összetétele 2009-ben 3,13%

0,21%

28,93% Egyházi Központi költségvetési 67,74%

Helyi önkormányzati Egyéb


2009-ben az összes

támogatás mintegy kétharmada származott a központi

költségvetéstől. Ebben az évben megjelent a fenntartó támogatása, amelyet a 3. fejezetben bemutatott felújításokra és beruházásokra nyújtott. Ez a támogatás jelentős összegű, az összes támogatás csaknem 30%-a. Összességében elmondható, hogy a bevételek kedvezően alakultak a vizsgált időszakban. A beruházásokra, felújításokra kapott támogatás mellett az új szerződések hosszú távon a hátralékokból származó bevételkiesés problémáját is megoldhatják. A fenntartó támogatása és a bevételeket torzítóan növelő rendkívüli bevétel kiugróan magas tárgyévi eredményt okoztak.

43


4.4. A ráfordítások elemzése Az alábbi ábra mutatja az Otthon ráfordításainak alakulását a vizsgált években. 15. ábra

A ráfordítások és az eredmény változása 2007-től 2009-ig (ezer Ft) 250 000 200 000

215 646 171 208

208 997 133 849

150 000 100 000 50 000

38 154 15 240

0 2007 Összes ráfordítás

2008

2009

Tárgyévi eredmény


A 2008. évi ráfordítások voltak a legnagyobb mértékűek, ezt jelzi az eredmény csökkenése is a 2007. évihez viszonyítva, hiszen láttuk, hogy a bevételek növekedő tendenciát mutattak. A következőkben érdemes megnézni a ráfordítások szerkezetét, megkeresni azt az összetevőt, amely a ráfordítások növekedését okozta. Az Otthon ráfordításai közül az alábbiak a legfontosabbak, az eredménykimutatás tagolása szerint: Anyagjellegű ráfordítások: legfontosabb összetevői a rezsidíjak, az élelmiszer, a gyógyszer és egészségügyi anyagok, a tisztítószerek és a karbantartási anyagok. Személyi jellegű ráfordítások: a 63 dolgozó bére és annak járulékai. Értékcsökkenési leírás: az Otthon tulajdonában lévő tárgyi eszközök amortizációjának elszámolása.

A ráfordítások szerkezetéről tájékoztat a következő ábra.

44

4. Az Otthon gazdálkodásának bemutatása 16. ábra

A ráfordítások összetétele (ezer Ft) 2009

2008

2007

0

50 000

100 000

150 000

200 000

Anyagjellegű ráfordítások

Személyi jellegű ráfordítások

Értékcsökkenési leírás

Egyéb ráfordítások

Pénzügyi műveletek ráfordításai

Rendkívüli ráfordítások

250 000


A ráfordítások között a személyi jellegű és az anyagjellegű ráfordítások aránya a legmagasabb, ami a tevékenység jellegéből adódik. Mindkét csoportnál megfigyelhető a ráfordítások évről évre való növekedése. A béreknek követni kell az inflációt és a minimálbér változását, emellett a lakók egészségi állapotának romlása miatt egyre nagyobb létszámú ápolási személyzetet kell alkalmazni. Ennek hátterében az a szabályozás áll, miszerint a bentlakásos idősotthonokba csak olyan személy vehető fel, aki igazoltan napi négy órát meghaladó gondozást igényel. Emiatt természetesen a gyógyszer- és egészségügyi anyagokra fordítandó összeg is emelkedik. A fenti ábráról az is leolvasható, hogy a 2008-as ráfordítások kiugró értéke az egyéb ráfordításokból adódik. Az Otthon kimutatásaiból kiderül, hogy az egyéb ráfordítások között szerepel a következő évi felújításokra, beruházásokra képzett céltartalék, amelynek összege meghaladja a 17 millió forintot, így ez magyarázza a ráfordítások magasabb összegét, valamint a gyengébb eredményt. Az anyagjellegű ráfordítások 80%-át az anyagköltségek alkotják, amelynek összetétele a következőképpen alakult 2009-ben.

45

4. Az Otthon gazdálkodásának bemutatása 17. ábra

Az anyagköltség szerkezete 2009-ben (Ft és %) 3 481 533 6% 4 424 666

1 330 343 2%

7% Élelmiszer 22 690 957 37%

9 834 528 16%

Rezsi Gyógyszer, eü. anyag Egyéb Tisztítószer Karbantartási anyagok

19 310 605 32%

Forrás: saját szerkesztés (adatok: JSZTIO)

Az élelmiszer és a rezsidíjak teszik ki az anyagjellegű ráfordítások nagy részét, együttesen mintegy kétharmadát. Az élelmiszerekre fordított közel 23 millió forintos költség fedezi a lakók napi háromszori étkezését az év minden napján. A rezsi díjak majdnem felét a gázdíj adja (a fűtést is magában foglalja), ezt követi a víz- és csatornadíj a rezsi egyharmadát adva, a fennmaradó rész az áramdíj. A gyógyszerek viszonylag magas arányának okairól korábban volt szó. A bevételek és a ráfordítások alakulása összességében kedvezőnek mondható, hiszen az Otthon mindhárom évben pozitív eredményt ért el, a 2008-as évben a ráfordítások között kimutatott céltartalék-képzést figyelmen kívül hagyva pedig még kedvezőbb képet kapunk.

46

5. Az Otthon által tervezett fejlesztések és azok várható hatása az Otthon gazdálkodására


5.1. Az Otthon terveinek bemutatása Az Otthon a jövőben számos felújítást, beruházást, átalakítást tervez. E tervezés egyik mozgatórugója, hogy az épület kora és állapota miatt bizonyos felújítások a közeljövőben mindenképpen szükségessé válnak (például a teljes tetőszerkezet cseréje). Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy a felújításokhoz kapcsolódva érdemes-e bővíteni az Otthon kapacitását, új lakószobák vagy apartmanok kialakításával. Másrészt a fenntartónak hosszú távú terve a tulajdonában lévő két szomszédos telken valamilyen intézmény alapítása. Az, hogy ez a szociális ágazaton belül milyen formában és milyen tevékenységgel fog működni (emelt szintű idősotthon, családterápiás központ, iskola vagy kollégium), még további megfontolást igényel. 4. kép A saját fejlesztésű pelenkaledobó építése


A hosszú távú tervek között az alábbi felújítások, beruházások szerepelnek: 47

5. Az Otthon által tervezett fejlesztések és azok várható hatása az Otthon gazdálkodására 

Az épület teljes egészének szigetelése, amely csökkentené az energiaköltségeket.



A tetőszerkezet cseréje, ehhez kapcsolódóan az esővíz-elvezető csatornarendszer és a homlokzat felújítása.



A tetőtér beépítése: szobák vagy apartmanok, illetve közösségi helyiségek kialakítása.

 A régi nyílászárók cseréje korszerű, műanyag nyílászárókra. (A 2009-es munkálatok során az épület mintegy egynegyedén ez már megtörtént  A teljes vízvezeték-hálózat, elektromos hálózat felújítása (2009-ben a vezetékek is megújultak az épület érintett részein), valamint telefon és televízió kábelezés.  A meglévő lift cseréje olyanra, amibe hordággyal, ételszállítóval együtt be lehet szállni. Ehhez új liftházat kell kialakítani, az épület mögött álló veranda átépítésével. A lift cseréje szükséges, de a beruházást az elkövetkező években csak abban az esetben valósítják meg, ha a tetőtér beépítésre kerül.  A mosoda felújítása, ipari mosógépek, szárítógépek, mángorló cseréjével illetve beszerzésével. Fedett teregetési lehetőség kialakítása.  A tíz éve kialakított konyha gépparkjának cseréje (fagyasztók, hűtők, mosogatógép, olajsütők).  A fűtés korszerűsítése kondenzációs kazánok beépítésével.  A mintegy 22 000 m2-es terület kerítésének cseréje, a park fáinak részleges újítása, kerti utak térkövezése, mentőbejáró kialakítása. A tervezett felújítások, beruházások több csoportba sorolhatók. A fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy a nagyobb befektetéseket igénylő felújítások elengedhetetlenek ugyan, de sok esetben nem térülnek meg. A legsürgősebb felújítás a teljes tetőszerkezet cseréje, ugyanis a közel 80 éves épület gerendái és tartószerkezetei elérték azt a veszélyességi fokot, amikor mindenképpen le kell cserélni. A minimálisan 80 millió forintos felújítás sem a lakók életminőségét nem befolyásolja, sem jelentősen nem csökkenti az általuk fizetendő térítési díjat. Természetesen ez nem minden beruházásra igaz, vannak olyanok, amelyek hosszú távon majdnem megtérülhetnek (fűtés korszerűsítése, nyílászárók cseréje). Ezek a beruházások a költségek csökkentését célozzák, és ez valószínűleg meg is valósul. 48


Vannak támogatott beruházások, amelyek elsősorban a környezetvédelmi, és energiaújrahasznosítási szempontokat veszik figyelembe. Léteznek a pályázatokkal kombinált hitelkonstrukciók, ahol a pályázaton elnyert pénz teszi ki a hitel önerejét. Fenntartói döntésre ezzel az Otthon nem kíván élni.

5.2. A fejlesztések gazdaságosságának vizsgálata A fenntartó és az Otthon vezetősége jövőbeni terveinek egy része úgy valósítható meg, ha az Otthon az alaptevékenység mellett vállalkozási tevékenységet is végez. A konyha kapacitásának jobb kihasználása A legkönnyebben kivitelezhető vállalkozási tevékenység a külsősök számára, elvitelre történő étkeztetés (ebéd). Az Otthon konyhájának kialakításakor a főzőteret 300 adagos konyhára tervezték, de jelenleg csak mintegy 100 főre főznek. Elgondolkodtató tehát, hogy ezt a bővebb kapacitást a jövőben jobban kihasználja. Ennek megvalósításához várhatóan további három konyhai alkalmazottra lenne szükség. A konyhára eső rezsiköltségek a becslések szerint 50%-kal (gáz), illetve 60 %-kal (víz, áram) növekednének. Számolni kellene a konyhai gépek javítási költségeinek növekedésével, az eszközök gyorsabb amortizációjával is. Számítások egy évre, napi 100 adag ebéd értékesítésével: Árbevétel: 365 nap x 100 adag/nap x 500 Ft/adag =

18.250.000 Ft

Anyagköltség: 365 nap x 100 adag/nap x 330 Ft/adag=

12.045.000 Ft

Bérköltség emelkedése:

4.000.000 Ft

Rezsiköltség emelkedése:

763.000 Ft

Konyhai eszközök karbantartása:

250.000 Ft

Várható nyereség:

1.192.000 Ft

49


A tetőtérben kialakítható apartmanok piaci alapon való működtetése Amennyiben statikailag az épület terhelhető és a szükséges engedélyeket sikerül beszerezni, akkor valóságos fejlesztési alternatíva lehet a lecserélendő tetőszerkezet olyan formában való kialakítása, amelyben a külső forma meghagyásával 10-15 fürdőszobával ellátott apartmant, illetve közösségi tereket lehet létrehozni. Ezeket az apartmanokat akár az intézményen belül külön vállalkozási tevékenységként, profitorientáltan is lehetne működtetni, így a kialakítására fordított összeg kellően hosszú távon akár meg is térülhet. Számítások: A számításoknál a beruházás és az azt követő tíz év várható pénzáramainak nettó jelenértékét számítottam ki. A számolásnál a következőket vettem figyelembe:  Az emelt szintű elhelyezésért a lakóknak egyszeri belépési díjként 2,5 millió forintot kellene fizetni, ezt követően azonban emelt térítési díjat nem kellene fizetniük.  A nagyobb lakótér és a külön fürdőszoba miatt az egy lakóra jutó takarítási költség 20%-kal, a gázdíj 30%-kal, az áramdíj pedig 15%-kal lenne magasabb az alapszintű elhelyezéshez képest.  Egy helyre átlagosan 2,5 évente kerül új lakó. A beruházás várható költségei: A tetőszerkezet átalakításának többletköltsége:

15 000 000 Ft

12 apartman kialakítása 1 szobával és külön fürdőszobával:

48 000 000 Ft

Az új lift építésének többletköltsége:

12 000 000 Ft

A beruházás költségei összesen:

75 000 000 Ft

A belépési díjból származó többletbevétel: Évente átlagosan: 12 x 2,5 000 000 Ft/2,5 000 000 Ft=

12 000 000 Ft

Az emelt szintű elhelyezésből adódó többletköltségek: Takarítás (bér+tisztítószerek+vízdíj) többletköltsége:

477 550 Ft

Gázdíj többlet:

352 621 Ft

Áramdíj többlet: Összesen:

90 118 Ft 920 289 Ft

50


Az aktivált beruházás amortizációja évenként:

1 500 000 Ft

A beruházás nettó jelenértéke – a jelenlegi 6,00%-os jegybanki alapkamatot véve diszkontrátának - a mellékelt számítások35 alapján –4 492 492 Ft, tehát tíz év távlatában a beruházás nem térülne meg. Az új egység piaci alapon való működtetése A fent említett két szomszédos telek hasznosításának terve még kezdeti stádiumban van. Amennyiben az idősek számára kialakított, bentlakásos otthon mellett teszi le a fenntartó a voksát, akkor is több lehetősége van arra, hogy rászorultsági, szociális vagy piaci alapon kívánja az új egységet működtetni. Van elképzelés arra vonatkozólag, hogy egy olyan profittal működő létesítmény kerüljön kialakításra, melynek hasznát a fenntartó a jelenlegi, rászorultsági alapon finanszírozott otthon működésére költi. Jelenleg az intézménybe, két vagy három ágyas szobába be lehet úgy kerülni, hogy az új lakónak a havi térítési díjon kívül (2011-ben 120 000 Ft) egyéb fizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben az új egység profitorientáltan működne, feltételezhető, hogy az induló, milliós nagyságrendű befizetésen túl az egyéb kiemelt szolgáltatások is piaci alapon lennének igénybe vehetők. A fenntartó a kezdeti beruházást követően mindenképpen önfenntartó, de lehetőség szerint nyereségessé kívánja tenni az új egységet. Az erre vonatkozó gazdaságossági számítások és tanulmányok azonban túlmutatnak ezen dolgozat keretein.

35


51


5.3. A fejlesztések számviteli vonatkozásai A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó számviteli kötelezettségeket a 218/2000. Kormányrendelet szabályozza, amint a korábbi fejezetekben bemutattam. Mivel az Otthon annak ellenére, hogy jelenleg csak alaptevékenységet végez, saját elhatározása alapján kettős könyvvitelt vezet és egyszerűsített éves beszámolót készít, ezért

a

vállalkozási

tevékenység

megkezdése

után

nem

keletkezik

többlet

kötelezettsége. A mérleg és az eredménykimutatás tagolása is követi a kormányrendelet előírásait. Új feladatot jelent azonban, hogy elkülönítve kell nyilvántartani és vezetni az alapilletve a vállalkozási tevékenység bevételeit és ráfordításait. Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket és az általános költségeket a bevételek arányában, vagy a tényleges igénybevételnek megfelelően kell megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között. Az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó tárgyévi eredményt.36 Amennyiben a vállalkozási tevékenységből származó bevétel várhatóan (később a tárgyévet megelőző két év átlagában) meghaladja az 5 millió forintot, a beszámoló készítését és a könyvviteli feladatok irányítását csak okleveles könyvvizsgáló vagy mérlegképes könyvelő végezheti. Az Otthon ezt a feltételt is automatikusan teljesíti. A

könyvvizsgálati

kötelezettségre

vonatkozó

összeghatárt

(a

vállalkozási

tevékenységből elért éves, illetve éves szintre átszámított bevétele a tárgyévet megelőző két naptári év átlagában 50 millió forint) várhatóan nem lépi át. További változás, hogy a vállalkozási tevékenység révén társasági adófizetési kötelezettsége keletkezhet az Otthonnak. Az egyházak adóalapját a Tao. tv. 9. § (9) bekezdése alapján hasonlóképpen állapítják meg, mint a közhasznú szervezetek esetében. Amennyiben a vállalkozási bevétel az összes bevétel 10 százaléka, de maximum 20 millió forint, nincs adófizetési kötelezettség.37

36 37

218/2000. Kormányrendelet 8.§ ÁCSNÉ MOLNÁR J.: Nonprofit törvények és a kedvezmények, 2005

52


Az adózás előtti eredményt módosító tételek azonosak a többi szervezetek esetében előírtakkal, ezeken kívül az egyházak 2001. január 1-jétől egyházi kedvezmény igénybevételére jogosultak. „E szerint az egyház a vállalkozási tevékenységéből elért nyereségének (a pozitív adózás előtti eredményének) azzal a részével is csökkentheti adózás előtti eredményét, amelyet a Tao. tv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott alaptevékenysége veszteségének fedezetére használ fel az adóévben és az azt követő adóévben.”38 Figyelembe kell venni azt is, hogy a vállalkozási tevékenység bevezetésével megszűnik az Áfa tekintetében az Otthon tárgyi mentessége. Amennyiben társasági adó fizetési kötelezettség keletkezik, az Otthon illetékmentessége is megszűnik.39

38 39

ÁCSNÉ MOLNÁR J.: Nonprofit törvények és a kedvezmények, 2005, p. 109 1990. évi XCIII. törvény 5. § (2)

53

6. Következtetések, javaslatok

6. Következtetések, javaslatok A péceli Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona működését, gazdálkodását vizsgálva a következőket állapítottam meg. Az Otthon szociális tevékenységet végez, az idősek bentlakásos ellátásával nem törekszik nyereségszerzésre, nonprofit szervezetként működik. Az Otthon megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. A lakók szempontjából legfontosabb ápoló személyzet kellő létszámú, nagy részük (80%) szakképzett. Az Otthon eddigi törekvéseit folytatva a jövőben tovább növelheti a szakképzett ápolók arányát. Nincs azonban felsőfokú képesítéssel rendelkező főnővér az Otthonban, amely az ellátottak létszáma és állapota miatt indokolt lenne. Az Otthon fokozatosan felújítja a régi épületet, valamint lecseréli az elhasználódott tárgyi eszközöket, így a lakók körülményei kielégítőek. A rendelkezésre álló forrásból célszerű olyan felújításokat és beruházásokat finanszírozni, amelyek a lakók életkörülményeit, kényelmét javítják (például közösségi helyiségek kialakítása, a háromágyas szobák kétágyassá alakítása) vagy amelyekkel a jövőben a költségeket tudják csökkenteni (például a fűtés korszerűsítése, az elhasználódott gépek energiatakarékosabbra cserélése). Az Otthon, mint egyházi jogi személy könyvvezetési és beszámolási kötelezettségét az előírásoknak megfelelően látja el. Vannak azonban olyan tételek, amelyek nem megfelelően lettek rögzítve, ezért torzíthatják a beszámoló egyes részeit. Ezek nagy része a 2007-es évhez kapcsolódik, amikor még nem az Otthon jelenlegi gazdasági vezetője készítette a beszámolót. A rendezetlen tételek feltárása után a továbbiakban megfelelő módon számolták el, illetve átsorolták a korábban hibásan elszámolt tételeket, a korábbi tételek rendezése azonban visszamenőleg nem történt meg. A legfontosabb rendezetlen tételek a következők:  A 2007. évi mérlegben az előző évek halmozott eredménye a tőkeváltozás helyett az értékelési tartalékban szerepelt. A téves elszámolás csak a saját tőke összetételében mutatkozott, az eredményt nem befolyásolta.  2009-ig a lakók letéti pénze a pénzeszközök között szerepelt elkülönített számlán, de nem számolták el kötelezettségként, tehát olyan eszközként 54


szerepelt a nyilvántartásban, amivel az Otthon szabadon rendelkezhet. 2009-től a lakók letéti pénze a pénzeszközök között elkülönített számlán, a kötelezettségek között hosszú lejáratú kötelezettségként szerepel. A 2009. évi mérlegben ezt figyelembe vették, ezért a tőkeváltozásban csak az fenti kötelezettséggel (8 303 ezer Ft) csökkentett eredmény szerepel. A 2008-as tárgyévi eredményt azonban nem módosították.  2008-ban a mérlegben 48 239 ezer Ft szerepel a céltartalékok sorában, míg 2007-ben tartottak nyilván céltartalékot. Az eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások között ennél jóval kisebb, 17 322 ezer Ft-os összeg jelenik meg, ami arra utal, hogy a céltartalék egy részét nem számolták el ráfordításként. Emellett a céltartalék képzése csak vállalkozási tevékenységet végző szervezet esetén megengedett. Ezért 2009-ben ezt a céltartalékot feloldották, megnövelve ezzel a 2009-es év bevételeit, illetve eredményét. Az Otthon könyvvizsgálatra nem kötelezett, beszámolóját egyházi jogi személyként nem köteles nyilvánosságra hozni. Emellett – mivel csak alaptevékenységet végez – társasági adó fizetési kötelezettsége nincs. Mindezeknek köszönhetően a rendezetlen tételek nem járnak olyan következményekkel, mint a vállalkozások esetében. Ennek ellenére javasolt a korábbi évek rendezetlenségeinek, ellentmondásainak feloldásához könyvvizsgáló segítségét kérni, hogy a beszámolók megbízható, valós képet mutathassanak az Otthon működéséről, vagyoni és pénzügyi helyzetéről. Az 5. fejezetben bemutatott fejlesztési alternatívákkal kapcsolatban a következőket mondhatjuk. Az étkeztetés vállalkozási tevékenységben várhatóan termelne nyereséget, a kiszámított várható nyereség összege 1 192 ezer Ft. A tervezett tevékenység előnye, hogy nem járna különösebb kezdeti beruházással. A várható nyereség összege azonban nem túl magas, ezért meggondolandó, hogy a csak alaptevékenységet folytató szervezetek fent említett kedvezményeinek (részleges) elvesztése és az alap- és vállalkozási tevékenység könyveléséből, nyilvántartásából eredő többletmunka figyelembe vételével nem biztos, hogy érdemes belekezdeni az új tevékenységbe. A tetőtérben kialakítható apartmanok piaci alapon való működtetését vizsgálva a számítások alapján a jelentős összegű kezdeti beruházás tíz év alatt nem térülne meg. 55


Esetleg érdemes jobban felmérni a piaci keresletet, mert magasabb egyszeri belépési díj alkalmazásával esetleg nyereségessé tehető a beruházás. Ha tíz évnél hosszabb időszakot veszünk alapul, szintén más eredményt kapunk, de hosszabb távon nehezebb tervezni, valamint újabb ráfordítások válhatnak esedékessé. Összességében úgy gondolom, hogy a jelenlegi körülményeket figyelembe véve nem érdemes az Otthonnak vállalkozási tevékenységbe kezdeni, mivel a kockázatok vállalása

mellett

jelentős

nyereség

nem

várható.

Az

Otthon

jelenleg

az

alaptevékenységet a meglévő bevételek és ráfordítások mellett kiegyensúlyozottan tudja működtetni.

56

7. Összegzés

7. Összegzés Dolgozatomban a nonprofit szervezetek gazdálkodásának bemutatását tűztem ki célként, a péceli Jézus Szíve Társasága Idősek Otthona példáján. A nonprofit szervezetek nyereségszerzés célja nélkül működnek, az államtól átvállalt feladatokat látnak el, fontosságuk vitathatatlan. Növekvő szerepüket a szervezetek számának és összes bevételeinek folyamatos növekedése is jelzi. A nonprofit szervezetek fogalmát, típusait, a nonprofit szervezetek társadalmi és gazdasági szerepét, valamint gazdálkodásuk sajátosságait a 2. fejezetben foglaltam össze. Ezután kitértem az önállóan gazdálkodó egyházi jogi személyek sajátosságaira, amelyek a nonprofit szervezetek sajátos típusát alkotják, az általam vizsgált Otthon ebben a formában működik. Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét külön kormányrendelet szabályozza. Az alapilletve vállalkozási tevékenység, valamint az éves árbevétel alapján egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezetnek, és egyszerűsített vagy egyszerűsített éves beszámolót készítenek. Az Otthont a fenntartója 1993-ban vette át a Pest Megyei Önkormányzattól. Tevékenységi köre bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményi alapellátás, ápolás, gondozás. Az alapellátáshoz kapcsolódóan az otthon keretein belül működik saját konyha és mosoda is. Az Otthon csak alaptevékenységet folytat. A háromszintes épületben 90 gondozott él, az alkalmazottak összes létszáma 63 fő. Az utóbbi egy-két évben a régi épület részleges felújítására volt szükség, amelyet az Otthon a fenntartó támogatásából és saját megtakarításaiból finanszírozott. Az Otthon kettős könyvvitelt vezet, egyszerűsített éves beszámolót készít, amelyet nem kell nyilvánosságra hoznia, mivel nem a Cégbíróságon került bejegyzésre. A vagyoni és pénzügyi helyzet elemzéséhez a 2007., 2008. és 2009. évi beszámolók adatait használtam fel. A

mérlegfőösszegek

a

vizsgált

időszakban

évről

évre

növekedtek.

Az

eszközfőcsoportok között a befektetett eszközök aránya nőtt jelentősen, amely a folyamatos felújításoknak, beruházásoknak köszönhető. A befektetett eszközök között csak tárgyi eszközök szerepelnek, a forgóeszközök között a pénzeszközök a legjelentősebbek. A források szerkezetére a saját tőke túlsúlya jellemző. A saját tőkén 57

7. Összegzés

belül induló tőkét nem mutat ki az Otthon, mivel a fenntartó kárpótlásként vette át az Otthon működtetését. A saját tőkét ilyen módon a tárgyévi eredmény mellett a korábbi évek halmozott eredménye alkotja. A kötelezettségek aránya rendkívül alacsony (5% alatti), az Otthonnak ugyanis nincs hiteltartozása. A mérleg adataiból számított likviditási mutatók (2008. és 2009. évek) igen kedvezően alakultak, mutatva, hogy az Otthon likviditási problémák nélkül tud működni. Az Otthon bevételei túlnyomórészt támogatásokból (fenntartói támogatás, költségvetési normatív támogatás, egyházi kiegészítő normatíva, a Pest Megyei Önkormányzat támogatása), valamint a lakók és hozzátartozóik által befizetett gondozási díjakból állnak. A bevételek a vizsgált években növekedő tendenciát mutattak, amely egyrészt a 2008-ban bevezetett egységes gondozási díjaknak köszönhető, másrészt 2009-ben a fenntartó nagy összegű támogatása és az előző évben képzett céltartalék feloldása okozta. A ráfordítások között legnagyobb arányban a tevékenység ellátásához kapcsolódó személyi és anyagjellegű ráfordítások jelennek meg. A ráfordítások között szerepel a fent említett céltartalék a 2008-as évben. A céltartalékot figyelmen kívül hagyva a ráfordítások is évről évre növekedtek a vizsgált időszakban. A bevételek mindhárom évben meghaladták a ráfordítások értékét, tehát az alaptevékenységből

származó

tárgyévi

eredmények

pozitív

értékűek

voltak.

Kiemelkedik a 2009. évi eredmény, amely a fent említett, szokásostól eltérő bevételeknek köszönhető. Az Otthon vezetősége a jövőben a további felújítások mellett új beruházásokat is tervez, ennek kapcsán az is megfontolásra kerül, hogy az alaptevékenység mellett vállalkozási tevékenységet is folytatna. A dolgozatban két leendő vállalkozási tevékenységet vizsgáltam meg abból a szempontból, hogy a várható hozam alapján érdemes-e azokat megvalósítani. Az egyik terv szerint az eredetileg nagyobb kapacitásra tervezett konyha külsősök számára is biztosítana étkeztetést (ebédet). Ez a terv különösebb beruházás nélkül megvalósítható, és a becslések, számítások alapján nyereséget is termelne, bár a nyereség nem lenne magas összegű.

58

7. Összegzés

A másik terv nagyobb beruházás keretében valósítható meg: a közeljövőben szükségessé váló tetőszerkezet-cseréhez kapcsolódóan piaci alapon működő, emelt szintű elhelyezést biztosító apartmanokat lehetne kialakítani. Ez a beruházás a tervezett belépési díjjal a számítások szerint tíz év távlatában nem térülne meg. A vállalkozási tevékenység folytatása számviteli vonatkozásokat is tartalmaz. A beszámoló készítése és a könyvvezetés szempontjából az Otthon jelenleg is teljesíti a feltételeket, de külön kellene nyilvántartani az alap- és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat, az általános költségeket pedig meg kellene osztani. Emellett számolni kellene a társasági adóval, illetve megszűnne az Otthon áfaés illetékmentessége. Összességében úgy gondolom, hogy az Otthon gazdaságilag kiegyensúlyozottan működik.

Az

utóbbi

néhány

év

dinamikus

felújításai,

beruházásai

révén

alaptevékenységét magasabb színvonalon tudja végezni, a lakók pedig kényelmesebb, szebb környezetben élhetnek.

59

IRODALOMJEGYZÉK a) Könyvek, folyóiratok

ÁCSNÉ MOLNÁR, J. - MATLNÉ KISARI E. - SZÁRAZ T. - SZŰCS J.: Nonprofit törvények és a kedvezmények, (NOVIRING Kft., Budapest 2005.) BARTAL, A. M.: Nonprofit elméletek, modellek, trendek (Századvég Alapítvány, Budapest 2005.) BÍRÓ, T., DR - KRESALEK, P. - PUCSEK, J.,DR. - SZTANÓ, I., DR.: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt.) BOCZ, J.: A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon, a magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig, Ph.D. értekezés (Corvinus Egyetem, Szociológiai Doktori Iskola, Budapest 2009.) BOGNÁR, P., DR.: A nonprofit gazdasági társaságok (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2010.) BORZÁNÉ BOTKA, E. - DÖMÖTÖRFY J. - GUBÁNYI L. - NAGY, K. - PAPP, J. - SZABÓ M.: Számvitel és elemzés II/A. kötet (Magyar Könyvvizsgáló Kamara Oktatási Központ Kft., Budapest 2003.) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2006 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2008.) LUKÁCS, E.: Non-profit szervezetek gazdálkodása civil szervezetek munkatársai részére (Miskolci Nőknek is Esélyt alapítvány, Miskolc 2008.) PÁZMÁNYI GY., DR.: Nonprofit számviteli kézikönyv (MediaTeam, Budapest 2006.)

60

b) Internetes források

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg005a.html 2011.04.26. 13.40 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg005a.html 2011.04.26. 15.00 http://cegvezetes.cegnet.hu/2005/10/a-kozhasznu-szervezetek-letrehozasa-es-mukodese 2011.04.28. 2.30 http://www.kurator.hu/szamviteli_alapism.html 2011.04.29. 16.30 http://www.jezussziveotthon.hu/galleri/index.php?spgmGal=Felujitas&spgmPage=6&s pgmFilters=t# 2011.05.07. 18.35 http://www.jezussziveotthon.hu/galleri/index.php?spgmGal=Otthon_tortenete_kepekbe n&spgmPage=2&spgmFilters=t 2011.05.07. 18.37

c) Jogszabályok

1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről 2000. évi C. törvény a számvitelről 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről 218/2000 (XII.11) Kormányrendelet az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

61

Ábrajegyzék 1. ábra A nonprofit szervezetek megoszlása jogi formájuk szerint, 2009 ...................... 4 2. ábra A nonprofit szervezetek számának és összes bevételeinek megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2009 ..................................................................... 7 3. ábra A nonprofit szervezetek számának alakulása 2004-től 2010-ig (db) .................. 9 4. ábra A nonprofit szervezetek bevételeinek alakulása 2003-tól 2009-ig a 2003-as árszinten ............................................................................................................. 10 5. ábra Az egy nonprofit szervezetre jutó bevételek alakulása 2003-tól 2009-ig a 2003as árszinten .......................................................................................................... 10 6. ábra A nonprofit szervezetek száma és bevételei bevételnagyság szerint, 2006 ....... 11 7. ábra Az egyházi jogi személy beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége ............ 20 8. ábra A dolgozók megoszlása szervezeti egység és iskolai végzettség szerint ........... 27 9. ábra Az eszközfőcsoportok összetétele 2007-től 2009-ig.......................................... 32 10. ábra A pénzeszközök megoszlása 2009-ben ............................................................ 34 11. ábra A forrásfőcsoportok összetétele 2007-től 2009-ig .......................................... 35 12. ábra A bevételek és az eredmény változása 2007-től 2009-ig ................................. 40 13. ábra A bevételek összetétele .................................................................................... 41 14. ábra A támogatások összetétele 2009-ben .............................................................. 43 15. ábra A ráfordítások és az eredmény változása 2007-től 2009-ig ............................ 44 16. ábra A ráfordítások összetétele ................................................................................ 45 17. ábra Az anyagköltség szerkezete 2009-ben ............................................................. 46 Képjegyzék 1. kép 2. kép 3. kép 4. kép

Az épület 1938-ban ............................................................................................. 22 Az épület 2010-ben ............................................................................................. 22 Délutáni program az Otthon parkjában ............................................................... 23 A saját fejlesztésű pelenkaledobó építése ........................................................... 47

Táblázatjegyzék 1. táblázat Nonprofit szervezetek csoportosítása .............................................................. 5 2. táblázat A közhasznú szervezetek kedvezményei ...................................................... 14 3. táblázat Az egyházi jogi személy támogatásai ........................................................... 29 4. táblázat A forgóeszközök összetétele (ezer Ft)........................................................... 33 5. táblázat A saját tőke összetétele (ezer Ft) ................................................................... 36 6. táblázat Eszközszerkezeti mutatók ............................................................................. 36 7. táblázat A forgóeszközök szerkezete .......................................................................... 37 8. táblázat Tőkeszerkezeti mutatók ................................................................................. 37 9. táblázat Kötelezettségek szerkezete ............................................................................ 38 10. táblázat Horizontális mutatószámok ......................................................................... 38 11. táblázat Likviditási mutatók...................................................................................... 39 12. táblázat A támogatások változása 2007-től 2009-ig (Ft) .......................................... 42 62


Az árbevételek reálértékben való meghatározása

Év

Bevétel (millió Ft)

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

731 054 806 494 854 755 896 244 964 309 1 093 694 1 114 404

Az egy szervezetre jutó árbevétel (ezer Ft) 13 788 14 611 15 076 15 388 15 451 16 845 16 847

Fogyasztói árindex 1,068 1,036 1,039 1,080 1,061 1,042

Fogyasztói Bevétel a 2003-as Az egy szervezetre jutó árindex a 2003árszinten árbevétel a 2003-as árszinten as év %-ában (millió Ft) (ezer Ft) 1,068 1,106 1,150 1,242 1,317 1,373

731 054 755 144 772 522 779 614 776 687 830 253 811 875

13 788 13 681 13 626 13 386 12 445 12 787 12 274


Az értékcsökkenés elszámolásához használt kulcsok Megnevezés Szellemi termékek Egyéb immateriális javak Épületek Építmények

Kulcs 33% 20% 2% 3%

Gépek, berendezések, felszerelések

14,5%

Számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök Járművek

33% 20%


MÉRLEG ESZKÖZÖK (Adatok ezer Ft-ban)

A tétel megnevezése A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Befektetett eszközök értékhely. B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök (aktívák) összesen:

Változás

2007

2008

2009

83 227 83 227 100 748 3 486 97 262 183 975

74 625 74 625 141 423 3 503 7 043 130 876 109 216 157

156 926 156 926 150 296 4 029 279 145 987 - 307 221

2009-2008 2008-2007 82 300 82 300 8 873 525 6 764 15 111 109 91 064

-

8 602 - 8 602 40 675 17 7 043 33 614 109 32 182

MÉRLEG FORRÁSOK (Adatok ezer Ft-ban)

A tétel megnevezése D. Saját tőke I. Induló tőke II. Tőkeváltozás III. Értékelési tartalék IV. Tárgyévi eredmény alaptevék.-ből V. Tárgyévi eredmény váll. tevék.-ből E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Források (passzívák) összesen:

Változás

2007

2008

2009

179 226 147 304 31 922 4 749 4 749 183 975

163 535 148 295 15 240 48 239 4 383 4 383 216 157

289 080 125 545 155 231 6 937 133 849 118 609 - - 48 239 13 489 9 106 6 964 6 964 6 524 2 141 4 652 4 652 307 221 91 064

2009-2008 2008-2007 - 15 691 148 295 - 147 304 - 16 682 48 239 366 366 32 182

4. számú melléklet EREDMÉNYKIMUTATÁS (Adatok ezer Ft-ban)

Sorszám 1. 2. 3. 4.

5. 6. A 7. 8. 9. 10. 11. 12. B C I. D

A tétel megnevezése Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek (támogatáson kívül) Támogatások egyházi központi költségvetési helyi önkormányzati egyéb Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Összes bevétel Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Összes ráfordítás Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Tárgyévi eredmény

2007

2008

2009

66 226 140 478 140 478 2 658 209 362 65 218 103 881 1 306 224 579 171 208 38 154

99 746 430 124 581 117 495 6 000 1 086 6 096 34 230 886 74 913 112 159 10 415 17 322 693 145 215 646 15 240

103 496 1 131 179 757 52 000 121 768 5 618 371 9 645 48 818 342 846 78 039 119 407 6 811 379 990 3 372 208 997 133 849

38 154

15 240

133 849

Változás 2009-2008 2008-2007

-

-

-

3 750 701 55 176 52 000 4 272 382 715 3 549 48 785 111 959 3 125 7 248 3 604 16 943 297 3 227 6 649 118 609 118 609

-

-

33 520 430 15 897 22 983 6 000 1 086 3 438 34 21 524 9 695 8 278 9 109 17 098 114 145 44 438 22 914 22 914

5. számú melléklet A beruházás nettó jelenértékének kiszámítása Egy főre eső éves Többletköltség költség mértéke Takarítás Gáz Áram Összesen

198 979 97 950 50 066

Bevétel (Ft) Kezdeti beruházás 1. év 12 000 000 2. év 12 000 000 3. év 12 000 000 4. év 12 000 000 5. év 12 000 000 6. év 12 000 000 7. év 12 000 000 8. év 12 000 000 9. év 12 000 000 10. év 12 000 000

20% 30% 15%

Egy főre eső többletköltség

Többletköltség összesen

39 796 29 385 7 510 76 691

477 550 352 621 90 118 920 289

Ráfordítás (Ft) 75 000 000 2 420 289 2 420 289 2 420 289 2 420 289 2 420 289 2 420 289 2 420 289 2 420 289 2 420 289 2 420 289

Pénzáram (Ft) -

75 000 000 9 579 711 9 579 711 9 579 711 9 579 711 9 579 711 9 579 711 9 579 711 9 579 711 9 579 711 9 579 711

Amortizáció: 75 000 000 x 0,02 = 1 500 000 Ft Diszkontráta: r = 6% Nettó jelenérték:

n

10 ct 9579711  c   75000000 = - 4 492 492 Ft   0 t t t 1 1  r  t 1 (1  0,06)

6. számú melléklet A vagyoni és pénzügyi helyzet elemzéséhez használt mutatószámok kiszámítása Befektetett eszközök Eszközök összesen

Befektetett eszközök aránya

Forgóeszközök Eszközök összesen

Forgóeszközök aránya

Készletek részaránya (%)=

Készletek Forgóeszközök

Követelések részaránya (%)=

Mérleg / D sor Mérleg / Források

Kötelezettségek Források összesen

Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya

Rövid lejáratú kötelezettségek aránya

Befektetett eszközök fedezete

Mérleg / B /IV. Mérleg / B sor

Tárgyévi eredmény Saját tőke

Tőkearányos tárgyévi eredmény

Kötelezettségek aránya

Mérleg / B / II. Mérleg / B sor

Pénzeszközök Forgóeszközök

Saját tőke Források összesen

Tőkeellátottság

Mérleg / B sor Mérleg / Eszközök

Mérleg / B / I. Mérleg / B sor

Követelések Forgóeszközök

Pénzeszközök é aránya

Mérleg / A sor Mérleg / Eszközök

Mérleg / D /IV. Mérleg / D sor

Mérleg / F sor Mérleg / Források

Hosszú lej. köt. Kötelezettségek Rövid lej. köt. Kötelezettségek

Saját tőke szközök

Mérleg / F / II. Mérleg / F sor Mérleg / F / II. Mérleg / F sor

Mérleg / D sor Mérleg / A sor

Nettó forgótőke=Forgóeszközök–Rövid lejáratú kötelezettségek=Mérleg B sor –Mérleg / F / III. Likviditási mutató

Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

Likviditási gyorsráta

Forgóeszközök-Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek

Pénzeszköz-likviditás

Mérleg / B sor Mérleg / F / III. Mérleg / B sor – Mérleg / F / III.

Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

Mérleg / B Mérleg / F / III.

Mellékletek jegyzéke

1. számú melléklet: Az árbevételek reálértékben való meghatározása 2. számú melléklet: Az értékcsökkenés elszámolásához használt kulcsok 3. számú melléklet: A JSZTIO mérlege 2007-2009 4. számú melléklet: A JSZTIO eredménykimutatása 2007-2009 5. számú melléklet: A beruházás nettó jelenértékének kiszámítása 6. számú melléklet: A vagyoni és pénzügyi helyzet elemzéséhez használt mutatószámok kiszámítása

A Telefon:

Recommend Documents