A Telefon:

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél

Budapesti Gazdasági Főiskola, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg


Takács Csaba Mérnök-közgazdász 2012.

2


Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ......................................................................................................................... 5

2.

A Délzalai Vízmű ZRt. bemutatása ................................................................................. 7 1.

ábra: A Délzalai Vízmű működési területe .................................................................. 7

2.

ábra: A részvények megoszlása az alapító okiratban ................................................... 8

3. A díjak képzésének elve (víz, szennyvíz) ......................................................................... 11 3.1. Víz Keretirányelv ........................................................................................................ 13 3.2. Teljes-költség megtérülésének elve ........................................................................... 14 3.3. A költségek és ráfordítások értékét befolyásoló tényezők ......................................... 14 3.

ábra: A víztermelés alakulása a Délzalai Vízmű ZRt-nél .......................................... 15

4.

ábra: A vízértékesítés alakulása a Délzalai Vízmű ZRt-nél ....................................... 16

5.

ábra: A Délzalai Vízmű működési területe ................................................................. 16 Díjszerkezet .................................................................................................................... 18

4.

Üzemeltetési díj ..................................................................................................... 18

4.1.

4.1.1.

Fogyasztásfüggő díj ....................................................................................... 19

4.1.2. Alapdíj.................................................................................................................. 19 táblázat: Az alapdíjak az átmérő függvényében......................................................... 20

1.

Használati díj ......................................................................................................... 22

4.2.

4.2.1. 6.

ábra: Használati díjak változása............................................................................... 23

7.

ábra: Közös pénzügyi alap felhasználása .................................................................. 23 4.2.2.

Egyedi használati díj ...................................................................................... 24 Központi alapos díj ............................................................................................ 24

4.2.3. 4.3.

Vízterhelési, talajterhelési díj ................................................................................. 26

4.4.

Fejlesztési és csatlakozási díj ................................................................................. 28

4.4.1.

Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás ................................................................ 28

4.4.2.

Csatlakozási díjszabás .................................................................................... 29

Használati díj nyilvántartása, elszámolása ..................................................................... 30

5.

6.

Közös pénzügyi alapos díj ............................................................................. 22

8.

ábra: Víz és csatornadíjak változása ......................................................................... 31

9.

ábra: Infláció Magyarországon 2001-2011 ............................................................... 31

5.1.

Kintlévőség ............................................................................................................ 32

5.2.

Fejlesztés, rekonstrukció, költségcsökkentés, minőségjavítás ............................... 33

Tervezett és „havária” jellegű beruházások ................................................................... 34 3

Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél 6.1.1.

Épület karbantartása ....................................................................................... 35

6.1.2.

Az épület felújítása......................................................................................... 36

6.2.1. Építmények .......................................................................................................... 36 6.2.2.

Építmény karbantartás.................................................................................... 36

6.2.3. Építmény felújítás ............................................................................................... 37 Havária jellegű beavatkozás................................................................................... 38

6.3.

6.4. Tervszerű beavatkozás ................................................................................................ 39 2.

táblázat: Értékcsökkenési leírások ............................................................................ 40

7.

Összefoglalás, megállapítások ................................................................................... 41

7.3.

A ZRt. szemszögéből ............................................................................................. 41

7.4.

A tulajdonosok szemszögéből ................................................................................ 42

7.5.

Összegzés, 2012. utáni változások ......................................................................... 43

Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 46 Szakkönyvek ...................................................................................................................... 46 Jogszabályok ...................................................................................................................... 47  Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/2004. (X.29) számú rendelete a közműfejlesztési hozzájárulás megállapításának rendjéről és mértékéről ......................... 47 Egyéb ................................................................................................................................. 48 Mellékletek ........................................................................................................................ 49 1.

sz. melléklet A tulajdonos önkormányzatok ......................................................... 49

2.

sz. melléklet Délzalai Vízmű szolgáltatási bővülése ............................................. 52

3.

sz. melléklet Víz- és csatornadíjak ......................................................................... 53

4

sz. melléklet Havária jellegű beruházási lap .......................................................... 54

5.

sz. melléklet Havaria jellegű beruházás számla .................................................... 55

6.

sz. melléklet Állományba vételi bizonylat ............................................................ 56

7.

sz. melléklet Elszámoló levél ................................................................................. 57

8.

sz. melléklet Tervszerű beruházási lap .................................................................. 58

9.

sz. melléklet Tervszerű beruházási lap költségvetése ........................................... 59

10.

sz. melléklet Tervszerű beruházási számla ....................................................... 60

11.

sz. melléklet Selejtezési jegyzőkönyv ................................................................ 61

12.

sz. melléklet Tárgyi eszköz nyilvántartás ......................................................... 62

4


1. Bevezetés

A szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a nagykanizsai székhelyű Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (rövid név: Délzalai Vízmű ZRt.) a víz- és csatornadíjak képzésének elvét, a díjak összetételét. A Részvénytársaság által üzemeltett vízellátó rendszerek többségükben 30-40 évesek, a legrégibb, mai napig is üzemelő vezetékek az 1910-es években Nagykanizsán készültek. A vízművek, a víziközmű hálózatok kihasználtsága évről-évre csökken, átlagosan 15-20 %-os kihasználtsággal üzemelnek. Önkormányzati feladat a tulajdonukban lévő víziközművek üzemeltetése, meghatározott intézkedési terveknek megfelelően, melyek végrehajtására költségvetési forrás nem biztosított, az állam nem akart átvállalni semmilyen feladatot. Nyilvánvaló

a

rekonstrukció

időszerűsége

a

települési

vízgazdálkodásban mind a vízellátás, mind a szennyvízelvezetés és – tisztítás területén. Az önkormányzati feladat maximális ellátása érdekében szükséges pénzügyi fedezetet csak a befolyt víz- és csatornadíjszámlákból lehetséges előteremteni. Ismertetem a keletkezett bevételekből

-

a részvénytársaság,

mint

üzemeltető, illetve a

tulajdonosok szemszögéből - történő fejlesztéseket, beruházásokat, pénzügyi elszámolásokat. Bemutatom a tervezett, illetve „havária” jellegű beruházások, fejlesztések finanszírozását. A beruházások során a beépített új anyagokat nyilvántartani, aktiválni, míg a kiépített régi anyagokat selejtezni kell.

5


A térségben a csökkenő lakos számú elszegényedő települések egyre kevesebb anyagi forrást tudnak a tulajdonukban lévő víziközmű hálózatokra fordítani. A kialakult helyzet miatt – országos probléma – a parlament 2011. év végén elfogadta az új víziközmű törvényt. A CCIX. törvény (2011. december 30.) szabályozza a víziközmű területen

kialakult

veszteségesen

hiányosságokat,

működő

víziközmű

fokozatosan

megszünteti

a

üzemeltető

vállalkozásokat.

Tekintettel a sokrétű érdekeltségből adódó, a fejlődést veszélyeztető tényezőkre, jelenlegi és várható konfliktusokra, a vizek védelmére, a fenntartható használat érdekében az államnak megfelelő szabályozást kellett kidolgoznia és érvényesítenie. Térségi nagy vízművek (150.000 bekötés) létrehozása elősegíti a gazdaságosabb üzemeltetést, melynek segítségével

a

korszerűtlen

elavult

rendszerek

felújíthatók,

üzemeltethetők. A szabályozás eszközeivel kell biztosítani a fenntartható vízgazdálkodást és az ország érdekeinek képviseletét a nemzetközi együttműködés keretében.

6


2. A Délzalai Vízmű ZRt. bemutatása A nagykanizsai székhelyű Délzalai Vízmű ZRT. – jogelődjeit is figyelembe véve – majd száz éve áll a fogyasztók szolgálatában. 2002. október 1-től működik önkormányzati tulajdonú részvénytársaságként, Zala és Somogy megye 101 településén élő több mint 120 ezer fogyasztónak

szolgáltat

ivóvizet,

valamint

46

település

szennyvízelvezetését és – tisztítását biztosítja. A vízművek száma 29 db, az üzemeltetett szennyvíztisztító telepek száma 17 db.

1. ábra: A Délzalai Vízmű működési területe Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. műszaki dokumentációja

Alapvető céljuk, hogy a fogyasztói és tulajdonosi elvárásoknak megfelelve a nap 24 órájában egészséges, friss ivóvizet szolgáltassanak fogyasztóiknak, valamint a keletkezett szennyvizeket elvezessék, és olyan mértékben megtisztítsák, hogy az a természetbe visszajutva ne szennyezze a környezetet. 7


Az üzemeltetett víziközmű rendszerek önkormányzati tulajdonban vannak – az üzemeltetésre átvett közművagyon bruttó értéke jelenleg 10 milliárd Ft -, míg a működtető vagyont a részvénytársaságnak átadták. Ez képezi a társaság működtető vagyonát. részvénytársaság

zártkörűen

működő

2006. április 28-tól a

részvénytársaságként

–

85

tulajdonos önkormányzat, illetve utólag a társasághoz kapcsolódott önkormányzatok ellátása érdekében – végzi tevékenységét. A részvénytársaság tulajdonosait, tulajdoni részük arányát az 1. számú melléklet tartalmazza.

A társaság alaptőkéje 655 db, egyenként 1.000.000,-Ft névértékű, (összevont) 321 db, egyenként 100.000,-Ft névértékű, (összevont) 890 db, egyenként 10.000,-Ft

névértékű

névre szóló törzsrészvényből áll.

1.000.000 Ft 35%

10.000 Ft 48%

100.000 Ft 17% 2. ábra: A részvények megoszlása az alapító okiratban Forrás: Délzalai Vízmű ZRt., Alapító Okirata

8


Valamennyi

részvény

azonos

részvényesi

jogokat

biztosít

tulajdonosának. A

társaság

alapítói,

az

Alapszabály

megalkotását

megelőzően

szindikátusi szerződést írtak alá, amelyben rögzítették a későbbiekben aláírásra kerülő létesítő okirat egyes fontosabb szabályait, valamint a felek további együttműködésének kereteit a társaságban. A szindikátusi szerződésekről elmondható általánosságban, hogy azok, a gazdasági társaságokat létesítő tagok által kötött olyan háttér megállapodások, amelyek a létesítő okiratban nem, vagy nem teljes részletességgel szabályozott kérdésekről rendelkezik. A folyamatos fejlesztés a Társaság alapvető irányelve, ugyanis az egyre szigorodó törvényi előírások és a fogyasztók igényeinek magas fokon történő kielégítése megköveteli a vízmű- és szennyvíztisztító rendszerek, illetve a szolgáltatás minőségét közvetett módon befolyásoló tényezők állandó javítását. Az utóbbi években a részvénytársaság fokozottan törekedett a fejlesztési források növelésére, mely nemcsak a társaság tulajdonát képező eszközökre, hanem az önkormányzati tulajdonban lévő közművekre

is

vonatkoznak.

A

víziközművek

felújításának,

fejlesztésének pénzügyi forrását a díjakban képződő használati díj adja. Fő cél, hogy a működési területen képződő, valamennyi település vonatkozásában egységes használati díj mértéke fokozatosan érje el a közművek

amortizációjának

összegét,

ezzel

megteremtve

azok

pótlásának pénzügyi fedezetét. Minden üzleti tervben cél és javaslat is egyben ennek a használati díjnak a közművekre történő fordítása, mert csak megfelelő műszaki színvonalon tartott közművekkel lehet biztonságos, minőségi szolgáltatást nyújtani a fogyasztók részére.

9


A fogyasztói igények magas minőségi színvonalon történő kielégítése, a tulajdonosok, illetve a piac elvárása érdekében a Részvénytársaság 2005ben a szolgáltatási tevékenységekre bevezette az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert. A NAT1 által akkreditált vízminőség vizsgáló laboratórium az MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 szabványnak megfelelően működik. A minőség-, és környezet irányítási rendszert a tényadatokon alapuló mérés, a rendszeres ellenőrzés, felülvizsgálat, valamint a lehetőségeket figyelembe

vevő,

tervszerű

továbbfejlesztés

jellemzi.

2008-ban

bevezetésre került az MSZ EN ISO 22000:2005 szabvány szerinti élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer, 2011-ben pedig az MSZ 28001:2008

szabvány

szerinti

MEBIR2,

egészségvédelmi és biztonsági rendszer is.

1

NAT: Nemzeti Akkreditáló Testület

2

MEBIR: Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Rendszer

10

azaz

munkahelyi


3. A díjak képzésének elve (víz, szennyvíz) Az 1993-ben született önkormányzati törvény megalkotása óta a települési önkormányzatok kötelező feladata a települések egészséges ivóvízzel, szennyvízelvezetéssel történő ellátása. A vízdíjak a vízellátás költségeivel arányosak, folyamatosan emelkednek, ezért a lakosság egyre jobban takarékoskodik a vízzel. Az egyre jobban elöregedő víziközmű hálózatokra a tulajdonos önkormányzatoknak egyre többet kell költeni, miközben a vízfogyasztás fokozatosan csökken. A víziközművek kihasználtsága 15-20 %-os. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásához a víziközmű rendszerek megbízható működtetése, jó karbantartása, folyamatos fejlesztése, megújítása szükséges. E feltételnek a rendszereket működtető társaság akkor tud eleget tenni, ha szervezetten, a korszerű műszaki megoldásokat, technológiát alkalmazva, magasan képzett szakember állománnyal látja el közszolgáltatási feladatait. A részvénytársaság az elavult magas energiafogyasztású gépeit fokozatosan cseréli modern energiatakarékos berendezésekre. A tulajdonos önkormányzatok alapvető érdeke, hogy a szolgáltatás önfinanszírozó legyen, saját bevételeiből, működési támogatás nélkül legyen képes ellátni a feladatokat, amelybe a napi működésen túl beletartozik a távlati vagyonbiztonság is: Folyamatosan

gondoskodni

kell

a

közművek

korszerűsítéséről,

felújításáról, pótlásáról a szolgáltatás hosszú távú biztonsága érdekében.

11


A társaságnak a fogyasztói igények kielégítése érdekében állandóan a fogyasztók rendelkezésére kell állni, kötelesek külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően a víziközművek teljesítőképességének mértékéig szolgáltatni (38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 1. §). „1. § (1) A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatás. A szolgáltatást végző (a továbbiakban: a szolgáltató) az ivóvízművek, illetőleg a szennyvízelvezető művek (a továbbiakban

együtt:

víziközművek)

üzemeltetésével

köteles

a

víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának (a továbbiakban együtt: fogyasztó) ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek – összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását elvégezni (a továbbiakban: szolgáltatás). (2) A szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően – a víziközművek teljesítőképességének mértékéig – köteles szolgáltatni.” Alapelv, hogy a kialakított díjrendszernek olyannak kell lennie, amely a fentiekben leírtaknak megfelelően biztosítja ráfordításaikat és a működéshez szükséges – Szindikátusi Szerződésben meghatározott – nyereségre a fedezetet, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra (1990. évi LXXXVII. tv. – Ártörvény – 8. § (1) bekezdés). Ezt az elvet erősíti meg az Európai Unióban alkalmazott Víz Keretirányelv is.

12


3.1. Víz Keretirányelv

Az Európai Unió Víz Keretirányelve előírja, hogy a víz- és csatornadíjak meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venni a víziközmű szolgáltatások költségeinek megtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletek védelmével összefüggő költségeket is (teljes költség megtérülés elve), különösen a „szennyező fizet elvet”. A vízhasználatot minden esetben a környezet megóvásával a leginkább költséghatékony módon kell megtervezni. A Keretirányelv alapgondolata, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni. A vízkészletek használata során, a hosszútávon

fenntartható

megoldásokra

kell

törekedni.

A jó állapot eléréséhez szükséges állapotjavító beavatkozásokat össze kell hangolni a fenntartható fejlesztési igényekkel, szigorúan a keretirányelv előírásainak figyelembevételével. Az intézkedések tervezése során a költséghatékonyságra, azaz az állapotjavulás és a költségek viszonyának kedvező arányára kell törekedni.

13


3.2. Teljes-költség megtérülésének elve

Az évi szolgáltatási díjak meghatározása során több tényező együttes hatásával kell számolni. A díjak kialakításának fő szempontja az, hogy az ivóvíz-szolgáltatás, valamint a szennyvízelvezetés- és tisztítás bevételei

az

évi

tervezett,

biztonságos

működéshez

szükséges

költségekre, ráfordításokra fedezetet nyújtsanak. A díjak meghatározása a teljes-költség megtérülésének elvére épül. A társaság árképzési módja önköltség típusú. A számvitelről szóló 2000. évi

C.

törvény

Önköltségszámítási

adta

lehetőségek

Szabályzat

figyelembevételével

alapján

kerülnek

készített

kialakításra

a

kalkulációs sémák. A mindenkori díjkalkulációt a felmerült tényköltségekből kiindulva, a tervezett változások figyelembevételével készíti el a részvénytársaság.

3.3. A költségek és ráfordítások értékét befolyásoló tényezők A lakossági árkiegészítések megszűnése, az árakban a valós költségek érvényesítése a lakosságot nagymértékű takarékosságra ösztönözte. A kilencvenes évek elejétől napjainkig több tízezer lakásba építettek be mellékvízmérőt, ezáltal lehetővé vált az adott lakás fogyasztásának mérése. A vállalkozások a piacaik szűkülése – a gazdasági válság hatásakénti megszűnése – mellett víztakarékos technológiák alkalmazásával, saját ellátás

kialakításával

igyekeznek

csökkenteni

kiadásaikat,

az

intézmények pedig a finanszírozási nehézségek miatt takarékoskodnak.

14


Mindezek – a szolgáltatás terjedelmének és színvonalának állami eszközökkel is ösztönzött növekedése, a víziközmű szolgáltató cégek folyamatos hatékonyság javítása mellett is – a fajlagos ráfordítások növekedését eredményezik. Mindezt jól tükrözi a Délzalai Vízmű ZRt. szolgáltatási területén bekövetkezett fogyasztás csökkenés, melyet az utóbbi években a stratégiai

célkitűzéseknek

megfelelő

területbővítés

sem

tudott

ellensúlyozni.

8 000 000

5 855 000

2006

5 956 007

2005

6 037 609

2004

5 690 769

5 812 943

2003

5 386 183

5 955 762

4 000 000

5 946 734

termelt m3

5 000 000

6 133 602

6 000 000

6 715 981

7 000 000

2009

2010

2011

3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 2002

2007

2008

3. ábra: A víztermelés alakulása a Délzalai Vízmű ZRt-nél Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. számlázási osztály adatbázisa

15


3 800 000

4 216 133

4 170 101

4 000 000

4 264 634

4 373 183

4 476 636

4 200 000

4 567 423

4 400 000

4 483 633

4 590 925

értékesített m3

4 600 000

4 918 650

4 800 000

4 815 449

5 000 000

3 600 000 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

4. ábra: A vízértékesítés alakulása a Délzalai Vízmű ZRt-nél Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. számlázási osztály adatbázisa

A részvénytársaságnál az utóbbi években folyamatosan bővült a szolgáltatást igénybevevők köre (2. sz. melléklet):

Szennyvíztisztítás és elvezetés bővülés: Garabonc, Zalaszabar, Zalamerenye, Balatonmagyaród, Zalaújlak, Csapi

Ivóvíz szolgáltatás bővülés: Zákány, Zákányfalú, Őrtilos, Berzence, Somogyudvarhely

5. ábra: A Délzalai Vízmű működési területe Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. műszaki dokumentációja

16


Fő feladat a gazdálkodás hatékonyságának növelése, az eredmény maximalizálása érdekében a belső erőforrások (eszközök, munkaerő) jobb kihasználása, a működés folyamatosságának biztosítása. A döntések megalapozottsága igényli a szakszerű tervezést, visszamérést. A gyors controlling munka lehetővé teszi a rugalmas beavatkozást. A jó gazda gondosságával kell hasznosítani a kezelésükre bízott vagyont.

17


4. Díjszerkezet A Délzalai Vízmű ZRt. díjszerkezete a keresletre kifejtett hatása révén éri el célját.

A vízhasználat mennyisége akkor ideális, ha a víz

használatából származó haszon megegyezik a víz előállításának gazdasági, környezetvédelmi és erőforrás- határköltségeivel. A kereslet, a kínálat, a költségek, a profitok ismeretében lehet elvileg jól meghatározni az árakat. Meg kell becsülni a kereslet és a kínálat árrugalmasságát, a szennyezés elhárítás költségeinek rugalmasságát.

4.1.

Üzemeltetési díj

2007. évtől a díjképzés elve szerint mind az ivóvíz-szolgáltatásért, mind a szennyvízelvezetés és tisztításért fizetendő díj két tényezőből áll: alapdíjból és változó (mennyiségtől függő) díjból. A csak a fogyasztástól függő egytényezős díjrendszer kiszolgáltatottá tette a szolgáltatót, amelyek bevétele kizárólag a szolgáltatott víz jelentős,

és

kiszámíthatatlan

ingadozásnak

kitett mennyiségétől

függött. Az egytényezős díjrendszer nem biztosított állandó fedezetet a víz- és csatornaszolgáltatás költségeinek jelentős részét (kb 70%-t) kitevő fix költségekre. A fogyasztót nem ösztönzi fenntartható fogyasztásra, mert nem bünteti a túlzott vízfogyasztást. A kéttényezős díjrendszer lényege, hogy a számlán szereplő fizetendő összeg a fogyasztási helyen lévő mérő átmérőjétől függő fix összegű havi alapdíjból, és a fogyasztás mennyiségével arányos köbméterenkénti vízfogyasztási és csatornahasználati változó díjakból tevődik össze.

18


4.1.1. Fogyasztásfüggő díj 2004. évtől a Társaság egész ellátási területén a lakossági fogyasztók egységes üzemeltetési ivóvízdíjat fizetnek. A nem lakossági fogyasztók által fizetendő üzemeltetési díj szintén egységes valamennyi településen. A díj 20 %-kal magasabb a mindenkori lakossági üzemeltetési díjnál. Zalakaros városnál egyedi díjmegállapítás van, melynek elve az, hogy a lakossági fogyasztó havi 18 m3 feletti mennyiség fölött – a településre jellemző

idegenforgalmi

tevékenység

miatt

–

nem

lakossági

fogyasztónak minősül, ezáltal a nem lakossági díjkategória érvényes rá.

4.1.2. Alapdíj A víz- és szennyvízelvezetési alapdíj mértéke, mely a bekötési vízmérő átmérőjétől, ill. a fogyasztás jellegétől függ. 2007. évi bevezetése óta változatlan, melynek nagyságát a részvénytársaság 2012-ben sem változtatja:

Alapdíj főmérő esetén

vízmérő átm.

Ivóvízszolgáltatás után

Szennyvízelvezetés után

Ft/hó/mérő + Áfa nem lakosság lakosság

Ft/hó/mérő + Áfa nem lakosság lakosság

13

290

340

290

340

20

300

350

300

350

25

570

680

570

680

30

640

770

640

770

40

3 300

4 000

3 300

4 000

50

3 800

4 600

3 800

4 600

80

11 000

13 200

11 000

13 200

100

15 400

18 700

15 400

18 700

150

22 000

26 400

22 000

26 400

19


Alapdíj mellékmérő esetén

vízmérő átm.

Ivóvízszolgáltatás után

Szennyvízelvezetés után

Ft/hó/fogy.hely + Áfa nem lakosság lakosság

Ft/hó/fogy.hely + Áfa nem lakosság lakosság

13

390

440

290

340

20

400

450

300

350

25

670

780

570

680

30

740

870

640

770

1.

táblázat: Az alapdíjak az átmérő függvényében

Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. számlázási osztály adatbázisa

A

társaság

az

ivóvízellátás

és

szennyvízelvezetés-tisztítás

tevékenységeivel olyan szolgáltatást biztosít fogyasztóinak, mely az év bármely napján, bármikor igénybe vehető, mindezt a Ptk. 387. §-a és a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet értelmében kötelesek nyújtani. Az alapdíj – a többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan – az adott szolgáltatás rendelkezésre állásának díja. A tevékenység jellegéből adódóan a fogyasztás mennyiségétől független állandó költségek aránya mintegy 70 %, amely költségek a rendszer működésének fenntartási-karbantartási költségei, mérőleolvasások költségei, amortizációs költségek, számlázás, behajtás, ügyfélkezelés költségei. Mindezen szolgáltatások ráfordításaira csak részben nyújt fedezetet az alapdíj. A lakosság körében tapasztalható a vízzel való takarékosság, a kiszámlázott víz- és csatornadíj mennyisége folyamatosan csökken. Ezzel ellentétben, a részvénytársaságra is ható gazdasági válság a költségek folyamatos emelkedését indukálta.

20


Az alapdíj megfelel az EU Víz Keretirányelvének és más hazai közműszolgáltatók által alkalmazott díjrendeleteknek (pl: áram,telefonszolgáltatás, más víziközmű szolgáltatók, stb.). A térség valamennyi

víziközmű

szolgáltatója

alkalmazza

a

kéttényezős

díjrendszert. (Soproni Vízmű Zrt., Vasivíz Zrt., Észak Zalai Vízmű Zrt., DRV Zrt.). A víziközmű szolgáltatóknak a 2011. év végén elfogadott víziközmű

törvény

(2011.

évi

CCIX.

törvény

a

víziközmű

szolgáltatásról) előírja, hogy minden vízszolgálatatónak 2012-től kötelező a kéttényezős díjra átállni. Az alapdíj összege a vízmérő átmérője, fogyasztótípus és fogyasztási hely jellege szerint kerül meghatározásra. Mellékvízmérők esetén, amennyiben a fogyasztónak több mellékvízmérője is van mindig a legnagyobb átmérőnek megfelelően egy egységet fizet. A számlázás gyakorisága alapján az alapdíj számlázása az alábbi módon történik: 

Havi számlázás esetén – a csatornahálózattal ellátott települések

területén – a számla egy havi víz- és szennyvízelvezetési alapdíjat tartalmaz. 

Kéthavi számlázás esetén – azokon a településeken ahol csak

vízdíjat számláznak – az vízalapdíj kétszerese kerül az aktuális számlában kiszámlázásra. 

Éves leolvasás és számlázás esetén – zártkerti, hegyi ingatlanok

vízellátása – a havi alapdíj évesített összegének korrekciós szorzóval módosított időarányos összege negyedévente kerül számlázásra. A zártkerti ingatlan esetén a korrekciós szorzó: 0,5.

21


Egy ilyen díjrendszer hatékonyan biztosítja a környezetvédelmi és társadalmi célok elérését, valamint a víz- és csatornaszolgáltatók pénzügyi stabilitását.

4.2.

Használati díj

A Délzalai Vízmű ZRt. használati díjat fizet az önkormányzati tulajdonban

lévő

ívóvízellátást

és

szennyvízelvezetést

szolgáló

közművek tulajdonosainak, melyből a közművek felújítását kell fedezni.

4.2.1. Közös pénzügyi alapos díj

A részvénytársaság alapításakor az önkormányzatok megállapodtak közös pénzügyi alapos használati díj bevezetéséről. A díj mértéke az inflációnak megfelelően folyamatosan változott. 2011. évi 30 Ft/m3-ről 2012. évben 35 Ft/m3 összegre emelkedett a felújítások hatékonyabb fedezése céljából. Az ivóvízellátást szolgáló közművek használati díjának 35 Ft/m3 szintre emelésével – az előző évek értékesített mennyiségét figyelembe véve – a Délzalai Vízmű ZRt. által üzemeltetett önkormányzati tulajdonú ivóvízellátást szolgáló közművek felújítására 2012. évben összességében 123,6 M Ft áll terveik szerint rendelkezésre.

22

Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél 40 35 35 30 30 25

25

2009

2010

25 20

18

20 15 10

12

10 5 5

2,5

0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2011

2012

6. ábra: Használati díjak változása Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. pénzügyi osztály adatbázisa

300 000 000

250 000 000

2004

2005

103 578 344

59 671 520

19 760 747

50 000 000

8 632 397

100 000 000

23 226 884

150 000 000

75 683 521

89 958 034

200 000 000

136 863 734

265 543 450

Az elmúlt években a Délzalai Vízmű közös pénzügyi alapos díjainak felhasználása:

0 2003

2006

2007

2008

2009

7. ábra: Közös pénzügyi alap felhasználása Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. pénzügyi osztály adatbázisa

23

2010

2011


A

felhasználási

diagramból

megállapítható,

hogy

a

szükséges

felújításokon felül 2006. évben volt több nagyobb beruházás, majd 2 év tervszerű gyűjtés után 2009-ben 265 milliós felhasználás történt. 2009ben a Nagykanizsát és a környező 22 települést egészséges ivóvízzel ellátó Molnári telephelyen működő C2 csápos kút rekonstrukciója történt. A rekonstrukció után minden esetben megfelelő mennyiségű egészséges tiszta vízzel tudják ellátni a részvénytársaság legnagyobb fogyasztóját, Nagykanizsát és a környező 22 települést. 4.2.2. Egyedi használati díj A közös pénzügyi alapos használati díjon felül a települések helyi önkormányzati rendeletükben külön használati díjat határozhatnak meg, mely összegnek szintén a víziközművek fejlesztését, felújítását kell szolgálnia. Az egyedi használati díj minden esetben kifizetésre kerül az önkormányzat részére. Különösen célszerű az önkormányzatoknak egyedi használati díjat meghatározni abban az esetben, ha a víziközműveinek felújítására szűkös saját forrással rendelkeznek.

4.2.3. Központi alapos díj A részvénytársaságot alapító önkormányzatok az alapító okirattal egyidőben a szindikátusi szerződésben rögzítették a részvénytársaságra vonatkozó egységesen alkalmazandó víz- és csatornadíj rendszert. A társaság a működési területén minden településen, minden fogyasztói típus felé egységes, azonos víz-díjrendszert alkalmaz 2004. január 1-től.

24


A központi csatornadíj támogatás megszűnését követően a különböző díjsávok szűkítésével törekedni fognak az egységes csatornadíjak bevezetésére is. A társaság a víz- és csatornadíjakat saját önköltségi szabályai szerint képezi, a díjakat a társaság közgyűlése fogadja el minimum 80 %-os támogatással.

A

tulajdonos

önkormányzatok

a

részvénytársaság

alapításakor kötelezettséget vállaltak arra, hogy a társaság közgyűlésén elfogadott díjaknak érvényt szereznek az önkormányzati rendeletalkotás során. A következő évi díj elfogadásakor a társaság jogosult a várható inflációnövekedést,

illetve

az

új

létesítmények

üzemeltetési

többletköltségeit figyelembe venni. Az egyes települések önkormányzatai az egységes díjnál alacsonyabb díjfizetési

kötelezettséget

is

alkalmazhatnak

az

önkormányzat

illetékességi területén. Az egységes díj és az önkormányzat által alkalmazandó díj közötti árkülönbözetet – a számlázási ciklusnak megfelelő gyakorisággal – a feléjük benyújtott számla alapján a részvénytársaságnak megtérítik. Az egyes díjtól az önkormányzatok a közigazgatási területükön belül rendeletben felfelé is eltérhetnek. Ebben az esetben a társaság köteles ezt a díját számlázni az önkormányzat közigazgatási határán belüli fogyasztóknak. A különbözetet –mint többletbevételt – a rendeletet alkotó önkormányzatok rendelkezései szerint az önkormányzat a viziközmű fejlesztéseire fordítja.

25


A részvénytársaság igazgatósága minden évben díjjavaslatot, és a tulajdonosoknak fizetendő használati díj mértékére vonatkozó javaslatot készít, amely a közgyűlési döntés, és a helyi önkormányzati díjrendelet megalkotását követően a következő év január 1-én lép hatályba.

4.3.

Vízterhelési, talajterhelési díj

A vízterhelési díjat a részvénytársaság szedi be, mértéke településenként változó, a tisztítás után kibocsátott víz minősége és mennyisége alapján kerül megállapításra. A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 27.§. (1) bekezdés értelmében a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 100 %-át köteles fizetni 2008-tól. A vízterhelési díjak pontos összege az előző évi tényleges mennyiségek és mérések eredményének ismeretében kerül meghatározásra. Az önkormányzatok a 2003. évi LXXXIX. törvény értelmében azoknál a fogyasztóknál ahol lehetőség van műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára rákötni, de nem kötnek rá talajterhelési díjat állapítanak meg. A talajterhelés díj alapja: A szolgáltatott (vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott) víz mennyisége. A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan, arra feljogosított szervezettel szállíttat el,

26


amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. A talajterhelési díj mértékének kiszámítási menete: A mértékét a törvény által meghatározott alap, az egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. A törvény az egységdíjat 2012. február 1-től a 120 Ft/ m3-ről 1200 Ft/m3-re módosította. A

Délzalai

Vízmű

ZRt.

szolgáltatási

területéhez

tartozó

önkormányzatokra vonatkozó átlagos területérzékenységi szorzó (1,5) szorzatával kell számolni. Így a talajterhelési díj mértéke az elfogyasztott vízmennyiség után számolva: 1.800 Ft/m3. A lakosság úgy jár a legjobban, ha hivatalosan igénybe veszi a szolgáltatást, hiszen így az együttes víz- és csatornadíj kevesebb lesz, mint a talajterhelési díj. Érdekes ellentmondás ugyanakkor, hogy a települések jobban járnak a talajterhelési díjjal, hiszen ez az önkormányzatoknál marad. A jogszabály egyértelmű célja, hogy a már meglévő csatornarendszerre való csatlakozásra ösztönözze az ingatlantulajdonosokat. Ezzel a szennyvízhálózat, illetve a szennyvíztisztító telepek jobb kihasználtsága növekszik, és az esetlegesen felmerült díjak még csökkenhetnek is.

27


4.4.

Fejlesztési és csatlakozási díj

A tulajdonos önkormányzatok a meglévő, ill. újonnan épült víziközmű rendszereihez való csatlakozás esetén fejlesztési és csatlakozási díjat állapíthat meg a fogyasztóinak.

4.4.1. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás A tulajdonos önkormányzatok, mint ármegállapító hatóság közigazgatási határain belül előírhat víziközmű-fejlesztési hozzájárulást, melynek mértékét az igényelt szolgáltatáshoz szükséges múltbéli, ill. jövőbeni fejlesztések határozzák meg. Minden egyes közműcsatlakozás csak a tulajdonos önkormányzat igazolásával kezdhető meg.

Igazolás kell

abban az esetben is, ahol nincs ilyen jellegű helyi rendelt. Ahol az önkormányzat rendeletet alkotott, ott előírja: az érintett ingatlan a

létesített

vízvezetékre,

szennyvízcsatornára,

mindaddig

nem

csatlakoztatható rá, amíg a kötelezett a rendeletben előírt hozzájárulás összegét meg nem fizeti. A vízvezeték, szennyvíz- és csapadékvíz-csatorna építésére irányuló beruházás összköltségének az érintett ingatlantulajdonosokra áthárított hányad

meghatározása

– vízgazdálkodási

társulat hiányában

–

Önkormányzati döntéssel történik. Gazdálkodó szervezet esetén az áthárításra kerülő hányad 100 %. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű szolgáltató részére kell megfizetni, e bevételt elkülönítetten kell kezelni és kizárólag a víziközmű törzshálózat fejlesztésére szabad fordítani.

28


4.4.2. Csatlakozási díjszabás A víziközmű hálózathoz való csatlakozás díjtételeit minden esetben – megvalósítás költségeit figyelembe véve – a részvénytársaság állapítja meg. A víziközmű hálózathoz való csatlakozást minden esetben csak a szolgáltató, illetve a szolgáltatónak bemutatott megfelelő kamarai jogosultsággal rendelkező vállalkozás végezheti. A vállalkozások által történő víziközmű rácsatlakozás, ellenőrzését, szakfelügyeletét

a

szolgáltató

látja

el

–

az

érvényben

levő

árnyilvántartásban szereplő tárgyévre aktualizált díjtétellel – mely alapdíjból (szakértői díjból) és kiszállási díjból tevődik össze.

29


5. Használati díj nyilvántartása, elszámolása A használati díjakat a részvénytársaság a települések fogyasztóinak kiszámlázott víz- és csatornadíjai alapján állapítja meg.

A havi

számlázási ciklus lezárása után tájékoztatja a tulajdonosokat a leolvasott mennyiségekről. A kiszámlázott víz- és csatorna mennyiségek alapján a használati díjról a tulajdonos önkormányzatok számlát küldenek a Délzalai Víz- és Csatornamű ZRt-nek. A számlát a társaság befogadja, pénzügyi

elszámolásra

tárgyév

végén

kerül

sor.

Beruházások,

fejlesztések finanszírozása a megképzett központi alapos használati díjból történik. Kiszámlázás során pénzmozgás nem történik, a használati díjból számolják el. A gazdasági világválság, és a társaság kintlévőségeinek megnövekedése miatt a tulajdonosok egyöntetűen elfogadták, hogy a fogyasztók felé kiszámlázott mennyiségnek csak a 93 %-át számlázzák ki. Így a részvénytársaságnak nem kell a fogyasztók által ki nem egyenlített, tehát be nem érkezett díj után is fizetni. A részvénytársaság ellátási területén az átlagos nettó víz- és csatornadíjakat, magyarországi inflációt az alábbi táblázatok mutatják:

30

Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél 400

Ár (Ft)

350 300 250 200 150 100 50 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Lakosság víz

Közület víz

Lakosság csatorna

Közület csatorna

Vízterhelési díj

8. ábra: Víz és csatornadíjak változása Forrás: saját szerkesztés 3. számú melléklet alapján

Infláció Magyarországon (KSH)

% 10

9,2

9

8

8

6,8

7

6,1 5,3

6

4,9

4,7

5

3,6

4

4,3

4,2

3,9

3 2 1 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006 Év

2007

2008

2009

9. ábra: Infláció Magyarországon 2001-2011 Forrás: Központ Statisztikai Hivatal (www. ksh.hu)

31

2010

2011


Az infláció

az árak általános színvonalának, más szóval az

árszínvonalnak a növekedését jelenti. Megállapítható, hogy 2008-ban volt egy nagyobb – infláció feletti – díjemelés, a várható Európai Uniós beruházás önerejének fedezése miatt. A beruházás 2011-ben indult, a részvénytársaság ellátási területén lévő csatornázatlan területeket vonják be a közüzemi szennyvíztisztítási hálózatba. A beruházás keretén belül felújítják a Nagykanizsa és környékén keletkező szennyvizek tisztítását felvállaló szennyvíztisztító telepet.

5.1.

Kintlévőség

A társaságnál a fejlődés érdekében kidolgozott alapelvek között szerepelt a folyamatosan emelkedő kintlévőség állományának csökkentése. Ennek érdekében átszervezték a díjszámlázási és díjbeszedési csoportot. Fokozatos átállással a fogyasztók 80 %-a a díjbeszedés helyett készpénz átutalási megbízással fizet. Az elkészült számlák nagyobb részét a részvénytársaság dolgozói kézbesítik a fogyasztóknak, ezzel is csökkentve a postai kézbesítési díjakat. A társaságnál kiemelt faladat a lejárt tartozás állomány értékének szinten tartása, illetve csökkentése. Ennek érdekében tett intézkedések: - a fogyasztók folyamatos tájékoztatása a tartozásról az aktuális vízés csatornadíj számlán is; - figyelemfelhívás a fizetési határidő lejárta előtt; - fogyasztásellenőrzési csoport fogyasztói megkeresése, helyszíni díjfizetés; - vízszolgáltatás korlátozás kilátásba helyezése, illetve alkalmazása; 32


- részletfizetés engedélyezése, peresítési eljárás kezdeményezése; - az önkormányzattal közösen „Adósságkezelési szolgáltatás” keretében részletfizetési kedvezmény adása a szociálisan rászoruló családoknak; - együttműködési szerződés alapján kintlévőség adása. A Délzalai Vízmű ZRt-nél a határidőn túli kintlévőség állományának nettó árbevételhez százalékában kifejezett értéke kb 7 % . A hasonló nagyságú vízszolgáltató szervezeteknél nyilvántartott határidőn túli kintlévőség értéke átlagosan magasabb, mint a Délzalai Vízműnél. A

részvénytársaság

a

tulajdonosi

elvárásoknak

megfelelően

folyamatosan minden törvényes eszközzel próbálja csökkenteni a kintlévőségeit. Lakossági fogyasztóknál vízkorlátozást, míg a közületi fogyasztóknál a szolgáltatás megszüntetését kezdeményezi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál.

5.2.

Fejlesztés, rekonstrukció, költségcsökkentés, minőségjavítás

Az emelkedő tulajdonosi és fogyasztói elvárások új költségcsökkentő technológiák bevezetését tették szükségessé a vízminőség megőrzése mellett. Az új technológiák bevezetésével az üzemelési költségek csökkentése a cél. A régi, sok energiát követelő, rossz kihasználtsággal üzemelő gépek cseréje energiatakarékos modern eszközökre. Továbbá fontos a szolgáltatott víz minőségének folyamatos javítása, a szolgáltatás minőségi tanúsítása.

33


A hálózati rekonstrukciók, fejlesztések, folyamatos karbantartások megvalósításával fenntartható a biztonságos üzemelés, csökkenthető a szolgáltatási veszteség. Fő cél a biztonságos vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíz-tisztítás, a vízbázisok fokozott védelme, veszélyeztetettségük csökkentése. A folyamatos rekonstrukció elősegíti a biztonságos üzemeltetést, illetve az egyszeri hirtelen beruházást. 6. Tervezett és „havária” jellegű beruházások A tulajdonosok a társaság alapításakor mellékletben rögzítették a tárgyi eszközök felújításának és karbantartásának szabályzatát. Épület vagy építmény az az ideiglenes vagy végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű tárgyi eszköz, amely csak talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire szétbontás útján távolítható el, ezáltal

azonban

eredeti

rendeltetésének

megfelelően használatra

alkalmatlanná válik. A gyakorlatban előforduló épületeket az alábbi csoportba sorolhatjuk:  Igazgatási épületek  Üzemviteli épületek - kezelő épületek - labor épületek  Nyomásfokozó és/vagy technológiai épületek - szivattyúházak - technológiai berendezések épületei 34


- POLIDOM műanyag konténerházak  Műhely és szerviz épületek  Raktár és tároló épületek - raktárak - szabadtéri raktárak, nyitott színek - garázsok - önálló tároló állványzatok  Üzemi célú szociális épületek - öltözők, fürdők  Speciális célú épületek - transzformátorházak - elektromos mérő, elosztó, kapcsoló és vezérlőházak - kazánházak - kutak felépítményei - klórozó épületek - iszapkezelés épületei - tároló zárkamrák

6.1.1. Épület karbantartása Épület karbantartása a meglévő épületen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt. A rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka, akkor is, ha az épület egészére kiterjed. 35


6.1.2. Az épület felújítása Az épület elhasználódott tetőszerkezetének teljes megerősítése vagy teljes cseréje. Az épület teljes homlokzatának tatarozása, külső hőszigetelése. Az épület fűtéskorszerűsítésénél minden olyan munka, amely a meglévő fűtési rendszer korszerűsítésével kapcsolatos és a fűtési kapacitás növelésével jár.

6.2.1. Építmények A vízellátás, a csatornázás épületeit gyakran egybeépítik olyan építménnyel, amely az együttes létesítmény nagyobb részét képezi. Ilyenek a kutak fölé épített kútaknák, kútkezelő épületek, a víztisztítás műtárgyai, a homokfogó-, ülepítő-, derítő-, szűrő és tisztavíz medencéket magukba foglaló épületek, a szennyvíztisztítás egyes műtárgyai feletti épületek. Ezek az alattuk lévő építménnyel egy leltárfelvételi egységet alkotnak, ezért ezeket az építmények között kell nyilvántartani.

6.2.2. Építmény karbantartás Építmény karbantartása a meglévő építményen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében a tervszerű megelőző karbantartás (TMK) keretében vagy eseti jelleggel, de rendszeresen el kell végezni, ideértve a vismajor (előre nem látott körülmény, elháríthatatlan akadály) miatt szükségessé váló közvetlen hibaelhárítást, továbbá a közvetlen hibaelhárítás miatt más tárgyi eszközön végzett bontási és helyreállítási munkákat is. 36


A vismajor miatt szükségessé váló vezetékcserék a karbantartás körébe tartoznak, ha a vezetékhossz nem haladja meg a legkisebb gyártási hosszt, illetve vízvezeték, szennyvíz és csapadékvíz csatornáknál, technológiai vezetékeknél két alátámasztási hely, ellenőrző akna közötti vezetékszakaszt.

6.2.3. Építmény felújítás Építmény felújítása a meglévő ásott-, akna- és csápos kutak felújítása mélyítéssel, kotrással, az eredeti vízadóképesség visszaállítása érdekében végzett munkálatok. A kutak eredeti állapotának visszaállítása. Az egyesített rendszerű és elválasztott rendszerű szennyvízcsatornák, műtárgyaik szakaszos (gyártási hosszt meghaladó mértékű), vagy teljes hosszban történő cseréje. A vízvezetékek és műtárgyaik, a vezetékek szakaszos (gyártási hosszt meghaladó mértékű) vagy teljes hosszban történő cseréje. Tűzcsapok, közkifolyók, légtelenítők cseréje. Vizes és szennyvizes aknák teljes körű felújítása, az aknákban lévő szerelvények komplett cseréje.

37


6.3.

Havária jellegű beavatkozás

A közmű beruházás a részvénytársaságnál kétféleképpen történhet: - havária jelleggel sürgős - ill. tervszerű beavatkozás esetén. A havária jellegű beavatkozás esetén az emberélet, a vagyoni értékek megőrzése, illetve a szolgáltatás folyamatosságának fenntartása azonnali beavatkozást, felújítást igényel. A szükséges beavatkozás után a társaság írásban (2 pld. 4. számú melléklet) értesíti a beavatkozási területhez tartozó önkormányzat képviselőjét (polgármestert) a sürgős beavatkozás tényéről. A közmű beruházási lapon feltüntetésre kerül a beruházás tárgya, helye, a kalkulált költsége, a munkakezdés időpontja, a kapcsolattartók a beruházó és a vízmű részéről. A hivatalos okiratot az alapító okiratban rögzített cégjegyzésre jogosult személyek aláírásukkal hitelesítik. A beruházási lapot az önkormányzatot képviselő személy aláírás után visszaküldi a részvénytársaságnak, melyben elismeri az szükséges beruházást. A beruházási lap visszaérkezése és a beruházás elkészülte után a részvénytársaság részletes számlát küld a beruházásra fordított anyag és személyi jellegű ráfordításokról (5. számú melléklet). Kísérőlevélben tájékoztatja az önkormányzatot az új/felújított eszköz állományba vételéről (Állományba vételi bizonylat). (6. számú melléklet) E levélben nyilatkozik a pénzügyi rendezésről is: „ A számla pénzügyi forrása a használati díj, pénzügyi rendezést egyik fél részéről sem igényel, mivel a felújítás bruttó összege év végén kompenzálásra kerül.” (7. számú melléklet)

38


6.4. Tervszerű beavatkozás

Tervszerű beruházás esetén a társaság ún. indító közmű beruházási lapot küld az önkormányzat(ok)nak (8. számú melléklet), a tervezett beruházásról, fejlesztésről. A beruházás nem havária jellegű, de a biztonságos szolgáltatás fenntartásához elengedhetetlen. Ebben az esetben részletes költségvetés is készül az elvégzendő munkáról (9. számú melléklet), melyet a beruházónak megküldenek. A költségvetés alapján a tulajdonos eldönti a beruházás fontosságát, a beruházás időpontját, egyeztetve a település rendezési tervével. Ilyen esetben egyeztet a szolgáltatóval, hogy részére mennyi használati díjat tartanak nyilván. A közmű beruházás minden esetben az önkormányzat által aláírt példány visszaküldése után lehetséges. A beruházás befejezése után, a részvénytársaság részletes számlát küld a beruházásra fordított anyag és személyi jellegű ráfordításokról (10. számú melléklet). A számla elkészítésével egyidőben az eszközt nyilvántartásba kell venni, majd aktiválni kell. Az aktiválás során meg kell határozni az új eszköz leltári számát, az amortizációs százalékot. A ZRt. az értékcsökkenést a 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet szerint számolja el. A 30 § (2) pontja szerint: „Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként a meghatározott leírási

kulcsok

alapján,

a

tényleges

időarányosan kell elszámolni. 39

használatnak

megfelelően


Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani: épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2%

építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2%

gépek, berendezések, felszerelések

14,5%.

2. táblázat: Értékcsökkenési leírások Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. könyvelési osztály, 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet

A felújítás/beruházás során a régi eszközt ki kell vezetni a könyvekből, selejtezési javaslatot kell tenni, a selejtezéskor le kell selejtezni, majd megsemmisíteni vagy értékesíteni. Üzleti év végén a társaságnál leltározással kell ellenőrizni a nyilvántartott eszközöket és forrásokat mennyiség és érték szerint. (11. számú melléklet) A leltár befejezése után - tárgyév végén - a társaság a tulajdonos önkormányzatokat

tájékoztatja

a

nyilvántartott

tárgyi

eszközök

nyitó/záró, bruttó/nettó értékéről, az elszámolt értékcsökkenésről, illetve a selejtezésről. (12. számú melléklet)

40


7. Összefoglalás, megállapítások A dolgozatban bemutattam a Délzalai Víz- és Csatornamű ZRt által alkalmazott díjrendszer összetételét, az árbevétel felhasználását a szolgáltató és az önkormányzatok részéről. A kormány 2011. év végén elfogadott új víziközmű törvénye átalakítja a hazai vízszolgáltató cégek gazdálkodását a jövőben.

7.3.

A ZRt. szemszögéből

A biztonságos vízellátáshoz és szennyvízelvezetéshez a műszakilag indokolt és szükséges közművek beruházási jellegű pótlását a közös pénzügyi alapban képződő használati díjakból előre tervezve lehet megoldani. Az üzleti tervekben előre kell kalkulálni a tervezett bevételekkel,

felújításokkal,

beruházásokkal.

Lehetőség

van

az

amortizálódó közművek folyamatos újítására, fejlesztésére. A tervezett fogyasztási visszaesést kompenzálja a modern megbízható anyagok beépítése, a kidolgozott takarékossági intézkedések. A tervszerű és havária jellegű beruházások esetén a beruházáshoz szükséges forrás a részvénytársaságnál rendelkezésre áll. A képződő díjból a fejlesztések mellett gondoskodni kell a vízbázisok fokozott védelméről. Lehetőség van fejleszteni a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvíztisztítás területén a nemzeti szennyvízelvezetési programot. Ennek eredményeképpen biztosítható az EU irányelveknek való megfelelés

is.

Jelentősen

fejleszthető

a

szennyvízelvezetési

és

szennyvíztisztítási kapacitás. A közösségi előírásokkal és határidőkkel összhangban el kell érni, hogy a közműollót szűkítő fejlesztésekkel a szakszerű szennyvízelhelyezést nyújtó szolgáltatással ellátott lakosság aránya 89-91 %, ezen belül a közműves szennyvízelvezetéssel és 41


biológiai fokozatú szennyvíztisztítással ellátott lakosság aránya legalább 67-68 %, további 22-23 % számára szakszerű közműpótlós elhelyezés legyen. Az víz és csatorna alapdíj alkalmazása fedezetet nyújt azokra a költségelemekre, - melyek a csökkenő vízfelhasználás miatti bevétel elmaradása miatt – a biztonságos üzemeltetés érdekében a mennyiségtől függetlenül felmerülnek.

7.4.

A tulajdonosok szemszögéből

A biztonságos vízellátáshoz és szennyvízelvezetéshez a közös pénzügyi alapban

képződő

forrásból

az

önkormányzatok

folyamatosan

karbantartják, fejleszthetik víziközműves tulajdonukat. Havária esetén biztos pénzügyi forrás tudatában a településhez tartozó fogyasztók folyamatos szolgáltatásban részesülnek. Évközben nagyobb beruházást is megvalósíthatnak, hiszen a pénzügyi elszámolás csak az év végén esedékes. A közös pénzügyi alapos használati díjon felül a tulajdonos települések önkormányzata külön használati díjat határozhat meg, melynek segítségével az esetlegesen pályázaton kiírt víziközmű beruházásaikat részben fedezni tudják. Megemlíthető a jelenleg is tartó Nagykanizsa és környékének 13,8 milliárdos Európai Uniós csatornaprojektje, melyre így képeztek plusz forrást. Az önkormányzatoknak lehetőség van az új vízvezeték-, csatornaépítés esetén közművesítési hozzájárulást, míg a már meglévő víziközmű törzshálózatra történő utólagos rácsatlakozás esetén közműépítési hozzájárulást

beszedni.

Az

önkormányzatok 42

nem

egységesen


alkalmazzák e lehetőséget, vannak önkormányzatok, melyek a lakos szám, ill. a vállalkozások számának csökkenése miatt e bevételtől eltekintenek. Az önkormányzatok az egységes díjtól különböző díj egy részéből, az elszegényedő lakosságot segíteni tudják az esetlegesen elmaradt vízdíjtartozásuk rendezésében, szociális támogatás címén.

7.5.

Összegzés, 2012. utáni változások

2011. december végéig közel 400 vízszolgáltató cég működöt Magyarországon. Ezek közül a 35 legnagyobb cég látja el a magyarországi

fogyasztók

85

%-át.

A

tulajdonosi

viszonyok

rendezetlensége jellemezte a magyarországi vízszolgáltatókat. A parlament 2011. december 30-án fogadta el a víziközmű szolgáltatásról szóló CCIX. törvényt. Az állam szerepe egyre nagyobb lesz a közműszolgáltatók szabályozásában. A célok elérése érdekében erősítik az állami szerepvállalást, a Magyar Energia Hivatal (MEH) szabályozó szerepét. Az energiahivatal felügyeleti szerepével és a gördülő fejlesztési tervek kötelező előírásával a közműfejlesztési és rekonstrukciós gyakorlat is átláthatóbb és eredményesebb lesz, s az ágazatban maradnak azok a források, amelyeket víziközmű rekonstrukcióra kell fordítani. Az eddigi évek tapasztalata ugyanis az volt, hogy a víz- és csatornadíjakból származó bevételek egy része az önkormányzatoknál kikerült az ágazatból, elvéve a pótlások, rekonstrukciók elől a forrásokat, ami hosszú távon veszélyezteti a víz- és csatornaszolgáltatás biztonságát. A törvény nem engedi ezeket a forrásokat másra felhasználni, csak a víziközmű hálózatok fejlesztésére. Tiszta, átlátható viszonyokat teremt a 43


közművek tulajdonosi szerkezete, a szolgáltató társaságok működése és a vízdíjak terén is. A szolgáltatásokról működési engedély birtokában és hatósági ellenőrzés mellett, hatékony üzemeltetői struktúrában 30-50 cég gondoskodhat. A szolgáltatók számára 2016 évvége az az időpont, hogy teljesítsék a törvényben meghatározott, többek között az

ellátott

fogyasztói számra vonatkozó feltételeket. A víziközmű szolgáltatás díjait víziközmű-szolgáltatónkként, vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni. A víziközmű-szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani. Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni.

A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és – tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) 2014-től a Magyar Energia

Hivatal

javaslatának

figyelembevételével

a

víziközmű-

szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, s e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. A hatósági díjtól eltérő díjat a közüzemi szerződésben érvényesen kikötni kizárólag a MEH előzetes hozzájárulásával lehet.

44


A parlament által elfogadott „Széll Kálmán Terv” előírja, hogy a fogyasztói díjakat a lakosság számára elfogadható szinten, szükséges tartani. A hatósági díj elfogadásáig 2012-ben a maximális bruttó víz- és csatornadíjakat a 2011. december 31-én alkalmazott díjhoz képest csak 4,2 %-kal lehet emelni, melyből az általános forgalmi adó (ÁFA) 2 % pontemelést jelentett.

45


Irodalomjegyzék Szakkönyvek  Roóz József

Vállalkozások gazdaságtana

Perfekt 2002  Illés Istvánné dr. Társaságok pénzügyei Saldo 2002 

Dr. Madár Péter - Dr. Schepp Zoltán – Dr. Szabó Zoltán – Dr. Szebellédi István - Ifj. Dr. Zeller Gyula Pénzügyek alapjai UNO 2002



Blumné Bán Erika, Kresalek Péter, Pucsek József A vállalati elemzés alapismeretei Saldo 2011

 Dr. Katits Etelka

A vállalati gazdálkodás alapjai

Saldo 2007

46


Jogszabályok  38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről  2011. évi CCIX. (XII. 30.) törvény A víziközmű-szolgáltatásról1  1990. évi LXXXVII. törvény Az árak megállapításáról  2000. évi C. törvény A számvitelről  2003. évi LXXXIX. törvény A környezetterhelési díjról  249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól  Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/2004. (X.29) számú rendelete a közműfejlesztési hozzájárulás megállapításának rendjéről és mértékéről

47


Internetes források

http://dzviz.hu/ http://www.maviz.org/ http://www.ksh.hu/ http://www.bakonykarsztrt.hu/fuzet/fuzet_viz.pdf http://www.drv.hu/drv/drv.head.page?nodeid=159 www.icegec-memo.hu/hun/_docs/velemeny/ICEGvelemeny_18.pdf http://www.toosz.hu/digitalcity/documentsWithFullMenu.jsp?dok=AAA BDIIQ&dom=AAAAZJWX&prt=AAAAYFAP&fmn=AAAAYFAY& men=AAAAYFAT

Egyéb Délzalai Víz- és Csatornamű Részvénytársaság Alapító Okirata Délzalai Víz- és Csatornamű Részvénytársaság Szindikátusi Szerződése Délzalai Víz- és Csatornamű Részvénytársaság Üzletszabályzata Délzalai Vízmű ZRt 2010. évi tervjavaslat Délzalai Vízmű ZRt 2011. évi tervjavaslat Délzalai Vízmű ZRt 2012. évi tervjavaslat Országos Vízgazdálkodási Koncepció 2000-2015

48


Mellékletek 1. sz. melléklet A tulajdonos önkormányzatok Összes részvény darab Ssz.

Szavazati arány %

(névérték 10.000 Ft)

Önkormányzat neve

1

Balatonmagyaród Község Önkormányzata

326

0,469%

2

Bánokszentgyörgy Község Önkormányzata

424

0,610%

3

Becsehely Község Önkormányzata

2 200

3,165%

4

Belezna Község Önkormányzata

520

0,748%

5

Bocska Község Önkormányzata

228

0,328%

6

Borsfa Község Önkormányzata

484

0,696%

7

Bucsuta Község Önkormányzata

162

0,233%

8

Csapi Község Önkormányzata

101

0,145%

9

Csörnyeföld Község Önkormányzata

381

0,548%

10

Dobri Község Önkormányzata

142

0,204%

11

Eszteregnye Község Önkormányzata

438

0,630%

12

Felsőrajk Község Önkormányzata

746

1,073%

13

Fityeház Község Önkormányzata

426

0,613%

14

Fűzvölgy Község Önkormányzata

86

0,124%

15

Galambok Község Önkormányzata

854

1,229%

16

Garabonc Község Önkormányzata

478

0,688%

17

Gelse Község Önkormányzata

764

1,099%

18

Hahót Község Önkormányzata

747

1,075%

19

Homokkomárom Község Önkormányzata

136

0,196%

20

Hosszúvölgy Község Önkormányzata

103

0,148%

21

Kacorlak Község Önkormányzata

145

0,209%

22

Kerkaszentkirály Község Önkormányzata

173

0,249%

23

Kerkateskánd Község Önkormányzata

301

0,433%

24

Kilimán Község Önkormányzata

175

0,252%

25

Kiscsehi Község Önkormányzata

131

0,188%

26

Kisrécse Község Önkormányzata

100

0,144%

27

Lasztonya Község Önkormányzata

62

0,089%

49


Letenye Város Önkormányzata

29

3 060

4,403%

Lispeszentadorján Község Önkormányzata

215

0,309%

30

Liszó Község Önkormányzata

269

0,387%

31

Lovászi Község Önkormányzata

962

1,384%

32

Magyarszentmiklós Község Önkormányzata

179

0,258%

33

Magyarszerdahely Község Önkormányzata

335

0,482%

34

Maróc Község Önkormányzata

76

0,109%

35

Miháld Község Önkormányzata

525

0,755%

36

Molnári Község Önkormányzata

468

0,673%

37

Murakeresztúr Község Önkormányzata

1 243

1,788%

38

Murarátka Község Önkormányzata

250

0,360%

39

Muraszemenye Község Önkormányzata

374

0,538%

40

Nagybakónak Község Önkormányzata

310

0,446%

41

Nagykanizsa MJV Önkormányzata

33 053

47,558%

42

Nagyrada Község Önkormányzata

347

0,499%

43

Nagyrécse Község Önkormányzata

717

1,032%

44

Nemespátró Község Önkormányzata

213

0,306%

45

Pat Község Önkormányzata

146

0,210%

46

Petrivente Község Önkormányzata

280

0,403%

47

Pölöskefő Község Önkormányzata

297

0,427%

48

Pötréte Község Önkormányzata

205

0,295%

49

Pusztamagyaród Község Önkormányzata

414

0,596%

50

Rigyác Község Önkormányzata

276

0,397%

51

Sand Község Önkormányzata

293

0,422%

52

Semjénháza Község Önkormányzata

406

0,584%

53

Sormás Község Önkormányzata

630

0,906%

54

Surd Község Önkormányzata

411

0,591%

55

Szécsisziget Község Önkormányzata

374

0,538%

56

Szentliszló Község Önkormányzata

216

0,311%

57

Szepetnek Község Önkormányzata

1 034

1,488%

58

Tormafölde Község Önkormányzata

270

0,388%

59

Tornyiszentmiklós Község Önkormányzata

411

0,591%

60

Tótszentmárton Község Önkormányzata

662

0,953%

61

Tótszerdahely Község Önkormányzata

1 163

1,673%

62

Valkonya Község Önkormányzata

41

0,059%

63

Várfölde Község Önkormányzata

140

0,201%

50


Zalakaros Város Önkormányzata

1 210

1,741%

65

Zalakomár Község Önkormányzata

2 178

3,134%

66

Zalamerenye Község Önkormányzata

145

0,209%

67

Zalaszabar Község Önkormányzata

400

0,576%

68

Zalaszentbalázs Község Önkormányzata

550

0,791%

69

Zalaszentjakab Község Önkormányzata

222

0,319%

70

Zalaújlak Község Önkormányzata

86

0,124%

71

Börzönce Község Önkormányzata

1

0,001%

72

Csurgó Város Önkormányzata

2 984

4,294%

73

Csurgónagymarton Község Önkormányzata

41

0,059%

74

Gelsesziget Község Önkormányzata

92

0,132%

75

Inke Község Önkormányzata

16

0,023%

76

Kerecseny Község Önkormányzata

113

0,163%

77

Kistolmács Község Önkormányzata

1

0,001%

78

Oltárc Község Önkormányzata

1

0,001%

79

Orosztony Község Önkormányzata

150

0,216%

80

Somogycsicsó Község Önkormányzata

14

0,020%

81

Szenta Község Önkormányzata

2

0,003%

82

Szentmargitfalva Község Önkormányzata

1

0,001%

83

Újudvar Község Önkormányzata

193

0,278%

84

Zajk Község Önkormányzata

1

0,001%

85

Zalasárszeg Község Önkormányzata

1

0,001%

69 500

100,000%

Mindösszesen:

Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. Alapító Okirata

51

Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél 2. sz. melléklet Délzalai Vízmű szolgáltatási bővülése

2008. évben:

Ivóvíz: Zákány, Zákányfalu, Őrtilos Szennyvíz: Nemesvid, Somogysimonyi, Nagyrada, Garabonc, Zalaszabar, Zalamerenye, Balatonmagyaród

2009. évben:

Ivóvíz: Berzence, Somogyudvarhely, Szentmihályhegy

2010. évben:

Ivóvíz: Pusztakovácsi, Somogyfajsz

2011. évben:

Szennyvíz: Csapi, Zalaújlak

2011. év során koncessziós pályázatot nyújtottak be az alábbi településekre, melyekre 10 illetve 15 évre üzemeltetési jogot nyertek: - Zákány, Zákányfalu - Őrtilos-Szentmihályhegy (15 év) - Somogybükkösd, Porrogszentpál - Berzence, Somogyudvarhely Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. műszaki osztály

52


3. sz. melléklet Víz- és csatornadíjak Víz

vízterhelési

Csatorna

Lakosság

Közület

Lakosság

Közület

2001

153

184

82

108

2002

168

197

92

118

2003

185

218

100

125

2004

200

240

116

143

7

2005

219

263

128

157

6

2006

228

274

133

163

10

2007

228

274

133

163

16

2008

275

330

209

247

20

2009

294

349

221

261

20

2010

292

348

172

201

20

2011

295

352

187

223

20

2012

318

377

212

253

20

Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. számlázási osztály

53

díj


sz. melléklet Havária jellegű beruházási lap

Forrás: Délzalai Vízmű ZRt. vagyongazdálkodási osztály

54

Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél 5. sz. melléklet Havaria jellegű beruházás számla


55

Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél 6. sz. melléklet Állományba vételi bizonylat


56


7. sz. melléklet Elszámoló levél


57


8. sz. melléklet Tervszerű beruházási lap


58


9. sz. melléklet Tervszerű beruházási lap költségvetése


59


10. sz. melléklet Tervszerű beruházási számla


60

Fejlesztések, felújítások finanszírozása a Délzalai Vízmű ZRt-nél 11. sz. melléklet Selejtezési jegyzőkönyv


61


12. sz. melléklet Tárgyi eszköz nyilvántartás

1. Kistolmács víz 100 % Selejtezés

2011.01.01

Megnevezés

I. n.

II. n.éves

III. n.

éves écs.

écs.

éves écs

Bruttó

2011.12.31 IV. n.

Záró

éves écs

bruttó

Záró nettó

Nyitó bruttó

Nyitó nettó

érték

érték

900 000

567 000

4 438

4 488

4 537

0

4 537

900 000

549 000

13 060 721

6 500 916

96 612

97 689

98 762

0

98 761

13 060 721

6 109 092

ber.

240 000

0

0

0

0

0

0

240 000

0

1312 Egyéb gép berend.

564 000

0

0

0

0

96 000

0

468 000

0

14 764 721

7 067 916

101 050

102 177

103 299

96 000

103 298

14 668 721

6 658 092

123 Épületek 1241 Egyéb építmények

érték

érték

érték

1311 Erőgépek, erőművi

Kistolmács összesen:


62


Eredetiségi nyilatkozat

NYILATKOZAT

Alulírott Takács Csaba nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját munkám eredményei.

Nagykanizsa, 2012. március 11.

……….……………………… Takács Csaba

63

A Telefon:

Recommend Documents