57. évfolyam, 2014. 2. szám
700 Ft
Technika 2014/2
1
KRÓNIKA
Krónika
www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: F+F Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
Magyarországi útépítések indexen Aktívabb szerepvállalás az Interszputnyikban OECD-jelentés a magyar gazdaságról Google tudásbázis Budapesten Innovációs Top-100 Szuper közvilágítási rendszer a GE Hungary-tól SZTNH-tájékoztató Magyar szakember európai intézmény élén
3 3 4 4 4 4 5 5
Innováció Aschner Lipót Kör: helyzetkép a hazai innovációról
6
Gazdaság Szigorúan ellenôrzött energiaárak
8
Gépipar Innovatív hûtési megoldások Horn vágóeszközzel Az RS Components díjnyertes DesignPark PCB szoftvere Nd:YAG lézerrendszerû OR-Laser gépek Nyolc világpremier a DMG MORI pfronteni házi bemutatóján Sok út a biztonsághoz: új readychain partner program az igustól Út az intelligens gyártól az Ipar 4.0-ig A helyes nyomás a döntô Gázkompresszor a tenger alatt
Ipari
9 10 11 12 14 16 17 18
tisztítás
IBS-System - Alkatrész tisztítás – a megoldás, amely mûködik!
19
Informatika CeBIT 2014 a fenntartható adatkezelés (Datability) jegyében 2014: okos készülékek veszélyben
20 21
Orvostechnika PTC megoldások a szabályozói megfelelôsség szolgálatában, az orvosi eszközfelhasználók, gyártók számára 22 Mind több gyógyászati innováció 24 Alacsony dózisú képalkotó berendezések 25
CAD, CAM, CAE, PLM
E számunkban megjelenô társaságok
BME Formula Racing Team: Új tervezésû versenyautó 2014-ben
26
Élelmiszer BME Formula Ge Healthcare Genelco Horn Hungexpo IBS Scherer IC-Hungary igus norelem RS Components S&T Consulting Tooltechnik Weszta-T
26 25 18 B/4 B/2, B/3 19 B/1 15 17 1 23 3 5
Biokultúra három évtizede
27
Ipartörténet Magyar háborús ipar 1938-1945 (3)
Szabadalom Megduplázódott 2013-ra az új szabadalmak száma
30
Atomenergia Évindító az OAH-nál Bôvítés pro és kontra
31 32
Ûrkutatás Bexus programja keretében
2
28
Technika 2014/2
35
KRÓNIKA
Magyarországi útépítések indexen Az Európai Bizottság kifogásolta, hogy Magyarországon a versenyjogot korlátozó kiírások szerint zajlanak egyes útépítési pályázatok, nevezetesen, hogy a brüsszeli forrásokból is készülő útépítési beruházások kivitelezésére csak olyan építőipari cégek pályázhatnak, amelyeknek az adott útszakasz ötven kilométeres körzetében, vagy az adott megyében aszfaltkeverő gyáregységük van. Ezzel megsértette az uniós versenyjogi előírásokat, hiszen kizárta az Európai Unió más területein működő mobil aszfaltkeverő egységgel bíró cégeket. Mindezért a teljes, 675 milliárd forintnyi európai uniós forrást magában tartalmazó beruházási halmaz 25 százalékát, – mintegy 170 milliárd forintot – visszatartaná a bizottság.
Így a már folyamatban lévő útépítéseknél a hazai költségvetésből kellene kipótolni a hiányzó forrást. Hírek szerint, az EB más programok esetében engedélyezné a visszatar-
tott összeg felhasználását, amire a fejlesztési időszak közeli vége miatt aligha lenne mód. Hozzávetőleg hetven, 2007 óta kiírt és folyamatban lévő útépítésről lehet szó.
Aktívabb szerepvállalás az Interszputnyikban
Az Interszputnyik szervezetről számoltak be január 23-án az EL-TECH Centerben, mely alkalomból sor került egy nemzetközi egyezmény, az Interszputnyik Üzemeltetési Megállapodás megkötésére a magyar szervekkel. Magyarország növelni szándékozik szerepét a ma már 26 tagállammal működő nemzetközi űrtávközlési rendszerben, amelynek kezdettől fogva, 1971-től tagja. A megállapodás aláírásával Magyarország a szervezet operatív döntéseinek meghozatalában közvetlenül is részt vehet. Ezzel aktívabban segítheti elő a szervezet munkáját, amelynek célja, hogy a tagországok az űrtávközlési (elsősorban műsorszórási) kapacitást együttműködésben, egymás hasznára építsék ki és gondozzák. A szervezet a saját műholdas kapacitásának bérbeadásával jut bevételekhez, tavaly ezek elérték a százmillió dollárt. Ez alkalommal az Interszputnyik szakemberei bemutatták a szervezet kezelésében lévő, jelenleg és a jövőben már elérhető geostacionális műholdas kapacitásokat, amelyek lefedik hazánk területét is. Tájékozódtak a magyar űripar együttműködési lehetőségeiről az EL-TECH Centerben székelő Magyar Repülő és Űripari Technológiai Platform és a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. példáján. Technika 2014/2
3
KRÓNIKA
OECD-jelentés a magyar gazdaságról
A régiós átlagnál sokkal gyengébb a magyar potenciális növekedés, magasak a szabályozói terhek és a kiszámíthatatlanság, a piac torzítása miatt nagyon alacsony a beruházási ráta - állapította meg az OECD legújabb országjelentése. A szabályozó környezet kiszámíthatatlanabbá vált, mivel a kormány nem egyeztet a gazdaság szereplőivel, továbbra is sok az adminisztratív teher a vállalatokon és gyengült a versenybarát szabályozás is. A nemzetközi szervezet szerint az un. rezsicsökkentés jelentősen ártott az érintett cégek versenyképességének, csökkentette az energiahatékonyság ösztönzését, torzítja az árakat, mindennek következtében energiakereskedők vonulhatnak ki a magyar piacról, akiknek a helyét kevésbé hatékony állami szereplők vehetik át. Az ország gazdasági kilátásait gyengítő tényezők között a szervezet szakértői a válságadókat, a bankok mérlegfőösszegét sújtó adókat – melyek a hitelezést rontják – említik. Súlyos gond az is, hogy Magyarországon a legmagasabb a nélkülözők aránya az OECDországok közül.
Google tudásbázis Budapesten A kelet-közép-európai régióban elsőként Magyarországon hozott létre oktatóközpontot és tudásbázist a Google. A Google Groundot a magyarországi vállakozások, startupok és diákok digitális versenyképességének fejlesztéséért hozták létre. A fővárosi Józsefvárosban lévő bázison egy év alatt közel 150 ingyenes képzést tartanak majd, amelyeken közel háromezren vehetnek részt.
Szelei Szabolcs, a Google Magyarország marketing-igazgatója szerint a világ 500 legnagyobb vállalatának az átlagéletkora a hatvanas években 62 év volt, ma 18, 2025-ben pedig 15 év lesz, ami azt jelenti, hogy az akkori vállalalatok fele ma még nem létezik, vagy éppen nemrég jött létre. Erre a jövőre kell felkészülni a digitális tömegképzéssel is – tette hozzá.
Innovációs Top-100 A Thomson Reuters közreadta azon száz vállalat listáját, amelyek 2013ban a leginkább innovatívabb cégeknek bizonyultak. A listát a vállalatok szabadalmi portfoliójának elemzése alapján állították össze. A innovációs Top-100 tavaly sem okozott meglepetéseket. A legjobb száz közé 45 amerikai, 28 japán, 12 francia, 4 svájci, 3 német, 3 dél-koreai, 2 svéd, 1 kanadai, 1 holland és 1 tajvani vállalat került. A Thomson
Reuters Top-100 Innovators felmérése szerint az innovációban kitűnő cégek minden tekintetben is jobban szerepelnek, például a részvényárfolyamuk tavaly több mint 4 százalékkal emelkedett. A százak együttes árbevétele 4,5 ezer milliárd dollár volt, ennek mintegy 5 százalékát, 223 milliárdot költöttek kutatás-fejlesztésre, több mint kétszer többet, mint az S+P-500 indexben szereplő cégek.
Szuper közvilágítási rendszer a GE Hungary-tól Egy világviszonylatban is csúcsszínvonalat képviselő közvilágítási koncepció kifejlesztésén dolgozik a GE Hungary Kft. konzorciumi partnereivel. A fejlesztés alatt álló rendszer éves átlagban több energiát termel majd, mint amennyi a működéséhez szükséges. A GE Hungary, a SZTAKI, a BME és az MTA Természettudományi Kutatóközpontja együttműködésében 4
Technika 2014/2
megvalósuló koncepció egy rendszerbe integrálja a legkorszerűbb LED fényforrásokon alapuló útvilágítást a napenergia hasznosításával. Az E+grid névre keresztelt rendszer intelligens vezérlőrendszerből, időjárás-és forgalomérzékelőkből, napelemekből, energiatárolókból, valamint LED-es lámpatestekből épül fel. A 2014. december 31-én lezáruló projek-
tet a Kutatási Innovációs Alap 571 millió forinttal támogatja.
KRÓNIKA
SZTNH tájékoztató A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) február 12-én tartott sajtótájékoztatóján Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke kijelentette: teljes körűen tájékoztatják a közvéleményt annak érdekében, hogy befejeződjön az SZTNH ellen bő öt hónapja folyó, egyéni érdekeket szolgáló lejárató kampány. Az elnök leszögezte, hogy öt hónapja célzott támadás érte a hivatal adatbázisát, és az eset miatt az SZTNH ismeretlen tettes ellen büntető feljelentést tett. Bendzsel Miklós az ügy hátterére utalva, elmondta: az SZTNH a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) egy elektronikus úton érkezett feljegyzésből 2013. szeptember 16-án értesült arról, hogy a KIM tájékoztatást kapott, miszerint a „hivatal honlapján keresztül egy bizonyos időszakban nem nyilvános adatok is elérhetővé váltak.” Az SZTNH még ugyanezen a napon felfüggesztette az adott alkalmazás használhatóságát, majd 48 órán belül a hiba kijavítása és a kijavítás ellenőrzése is megtörtént. A belső hivatali vizsgálat megállapította, hogy a hivatali honlapon keresztül is elérhető, saját üzemeltetésű adatbázisok szabályszerű keresőfelülete hibátlanul működött; ezen a felületen keresztül közzé nem tett adatokhoz, dokumentumokhoz nem lehetett hozzáférni. Ugyanakkor megállapították, hogy valóban létezett egy biztonsági rés programozási hiba miatt, ami azonban a szélesebb nyilvánosság számára nem volt megtalálható, azt csak célirányos, tudatos tevékenység eredményeként lehetett megtalálni. Az SZTNH vizsgálatának informatikai része log-elemzéssel feltárta, hogy két belföldi felhasználói IP-címről a jogosulatlan hozzáférés 884 esetben valósult meg, feltehetően egy erre a célra kialakított segédprogram felhasználásával. Bizonyított tény, hogy a közzététel előtti szabadalmi bejelentések részben vagy egészben történő megtekintését, illetve letöltését csakis a jelzett időszakban – augusztus 27. és szeptem ber 16. között –, csakis a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda infrastruktúrájáról és egy ezzel azonos stratégiájú, gyors lekérdezési programot használó letöltési helyről valósították meg – mondta Bendzsel Miklós. Az elnök szerint bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy Pintz György az általa vezetett és munkatársaiból alakított Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) nevében eljárva a rosszhiszemű, célzatos és szisztematikus adatszerzés kapcsán tett kormányzati és kamarai megkeresésében jogtalan gazdasági és erkölcsi előnyszerzés érdekében lépett fel, nyilvános sajtókampán�nyal fenyegetve. Követelései és ajánlatai teljesületlenségét tapasztalva, 2013 októberében megkezdte több hullámú lejárató kampányát, rágalmazó publikációk sorozatát elindítva, amelyek mind a mai napig tartanak – hangsúlyozta a tájékoztatón Bendzsel Miklós.
Magyar szakember európai intézmény élén
Ignéczi László lett a BEREC (Body of European Regulátors for Electronic Communications) új elnöke. A nemzeti telekommunikációs szabályozó testületeket összefogó ernyőszervezet új vezetőjét az Európai Parlament illetékes bizottsága is meghallgatta és meggyőződhetett róla, hogy a nemzetközi rangú, a magánszférában és a közigazgatásban egyaránt eredményeket elért vezetővel a testület hatékonyan részt tud venni a közeljövő feladataiban, melyek célja a távközlési belső piac megteremtésének és hatékony szabályozásának támogatása. Az európai telekommunikáció területén évek óta folyik a ma még tökéletlen egységes belső piac kialakítása, amitől hatalmas gazdasági előnyöket remélhet az Unió minden tagállama. Ignéczi László nyílt pályázat útján nyerte el az európai tisztséget.
Technika 2014/2
5
INNOVÁCIÓ
Aschner Lipót Kör: Helyzetkép a hazai innovációról A magyar gazdaság a fejlett és a gyorsan felzárkózó országok harapófogójába záródott. A 2013 februárjában alakult Aschner Lipót Kör azt kutatja, hogyan lehet kiszabadulni a harapófogó szorításából. A kör vitaindítónak szánt elemzése szerint ehhez elengedhetetlen a jelenleginél sokkal intenzívebb innovációs tevékenység. Az alábbi cikk szerzôi – a kör tagjai, akik a Kör elemzését egészítik ki. A globális gazdasági verseny egyik s talán legmarkánsabb terepe az országok, régiók és szövetségi rendszerek közötti innovációs versengés. A gazdaságilag fejlett országok már korábban, s immár a feltörekvő gazdaságok is felismerték, hogy a tudás, a kreativitás, az innovatív vállalkozói magatartás vált a gazdasági tevékenységek legfontosabb „nyersanyagává”. S ha versengésről van szó, mi sem természetesebb, mint hogy mérni kell a versenyzők eredményeit: ki, milyen mértékben halad előre az új tudás létrehozásában, átvételében és alkalmazásában az értékteremtés, az emberi létfeltételek javítása érdekében? Azonban ennek a versengésnek a mérése nem egyszerű feladat, mert az innovációs folyamat bonyolult, összetett jelenség: tágabb értelemben vett kulturális, szociológiai, gazdasági és etikai tényezők eredője. Ezért az innovációs teljesítmény mérését végző – és az ahhoz szükséges módszereket kidolgozó szakembereknek, nemzeti és nemzetközi szervezeteknek nincs könnyű dolguk: a folyamatra ható tényezők 6
Technika 2014/2
egy része nehezen ragadható meg hagyományos statisztikai módszerekkel. Így előfordulhat, hogy a kutatás-fejlesztést (K+F) szolgáló ráfordítások nominálisan, vagy GDP-arányosan nőnek ugyan, de ez nem tükröződik sem az innovációs teljesítmény, a hatékonyság és a versenyképesség javulásában, sem a gazdasági növekedésben. A huszonegyedik helyen Magyarországon tipikusan ez a helyzet: sokszínű támogatásban részesítik az innovatív vállalkozásokat, kialakultak az ezt szolgáló rendszerek elemei, és az utóbbi években növekednek a vállalkozások K+F ráfordításai, valamint – jelentős mértékben az EU forrásainak köszönhetően – az államiak is. A jelentős ráfordításoknak azonban nem látszanak az eredményei. Ugyanis még a sok eszközt bevető tudomány-, technológia- és innovációpolitikától várható kedvező hatásoknál is erősebbek a többi tényező kedvezőtlen hatása. Ezt a helyzetet meglehetősen jól tükrözi az EU 24 mutatószámot összegző innovációs eredménytáblázata, melyen Magyarország a huszonhét tagország rangsorában a 21. helyen áll, s ezzel a mérsékelt innovációs eredményt felmutató országok csoportjába tartozik. Ez a „helyezés” összhangban van más teljesítménymutatókkal és a nemzetközi összehasonlító elemzések eredményeivel. Igaz, a múlt év szeptemberében az Európai Bizottság bevezetett egy másik mérési módszert is innovációs teljesítménymutató néven, amely szerint Magyarország – hipp-hopp – a középmezőnybe került, Olaszországot is megelőzve! Viszont a kijózanító tények azt
mutatják, hogy nincsenek csodák, néhány hónapon belül nem változott ilyen mértékben a magyar innovációs teljesítmény. Magyarországon a 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások – azaz a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok – beruházásai az elmúlt nyolc évben utoljára 2005ben növekedtek 2004-hez viszonyítva, majd a 2006. évi visszaesést követően 2007-ben. Azóta, 2012-ig minden évben visszaesés volt, kivéve a 2011. évi nagyon mérsékelt növekedést. A versenyszféra beruházásainak színvonala 2012-ben több mint 20 százalékkal maradt el a 2005. évi színvonaltól. A beruházási kedv ilyen mértékű és tartós visszaesése eleve gyengíti az innovációs tevékenységet – az új termékek és eljárások bevezetéséhez gyakran új termelő berendezések is szükségesek -, és ez azt is mutatja, hogy a vállalkozások rövid távú túlélésre törekednek, sok éve halogatják a hosszabb távra szóló befektetéseket. A súlyosan visszaeső beruházási tevékenységtől nyilván nem függetlenül a magyar gazdaság a termelékenységi versenyben is lemaradásban van – de a termelékenység alakulásának figyelemmel kísérése teljesen kiszorult a magyar gazdaságpolitika látóköréből. Az EUROSTAT adatai szerint az egy foglalkoztatottra jutó, vásárlóerő-paritáson mért magyar GDP az EU27-ek átlagához mért aránya 70,4 százalék volt 2012-ben, 1,9 százalékponttal kisebb, mint 2009-ben. Ugyanezen időszakban a megfelelő szlovák mutató 79,9 %-ról 81,1 %-ra, a lengyel 65,4 %-ról 72,2 %-ra nőtt és javulást mutatott a román, a lett és az észt adat is. Az árszintkülönbségeket áthidaló – vásárlóerő-paritáson számolt – egy ledol-
INNOVÁCIÓ
gozott órára jutó GDP alapján mért termelékenységi mutató szerint – az EU27-ek átlagos termelékenységi színvonalát 100-nak véve- a magyar termelékenység 2012-ben is a 2009. évi 60,6-es relatív szinten állt. A termelékenység színvonala tehát nem közeledett az uniós átlaghoz, azaz konzerválódott a lemaradás. „…a bizalom erodálódott” Nem kevésbé figyelmeztető az ún. erőforrás termelékenységi mutató, ami a hazai eredetű és a gazdasági szférában felhasznált anyagok tömegére (1 kg-ra) vetített folyóáras GDP összegét rögzíti. Eszerint az egységnyi anyagfelhasználásra jutó bruttó jövedelem Magyarországon az EU27-ek átlagos hatékonysági mutatójának 56,3 %-a (EUROSTAT, 20011. év). Nem mellékesen az egységnyi jövedelem előállításához felhasznált energia közel kétszerese az EU27-ek átlagának. (Ilyen körülmények között a mesterséges „rezsicsökkentés” kifejezetten és�szerűtlen.) Az erőforrás termelékenységében mutatkozó jelentős lemaradásunk egyebek mellett arra utal, hogy az anyagfelhasználás során viszonylag kevés hozzáadott érték képződik. Főként azért, mert alacsony a tudástartalom aránya. Részben ez a magyarázata annak, hogy a magyar export hazai eredetű hozzáadottérték-tartalma többnyire kisebb, mint a hozzánk hasonló méretű és nyitottságú országoké. A magyar átlagnál is kisebb a hazai eredetű hozzáadott érték aránya a járműgyártás kivitelében, és kiemelkedően csekély a villamos berendezések és optikai eszközök bruttó exportjában. A magyar gazdaság a globális termelési és innovációs rendszerekben beszállítóként nem volt képes viszonylagos, komparatív pozícióját erősítve feljebb, ha úgy tetszik, előbbre jutni. Ez tükröződik az Európai Bizottság Az EU tagállamai iparának versenyképessége című, 2013 szeptem-
berében közzétett jelentésében is: a magyar ipar „…versenyképessége egy sor kihívással szembesül (…). A gyorsan változó kormányzati beavatkozások következtében a bizalom erodálódott. (…) Az alacsony színvonalú innováció, termelékenység és szakképzettség a tudásigényes pályára való áttérés akadálya.” Az elemzés szerint a magyar feldolgozóipar termelékenységi színvonala alapján az EU-tagországok három klasztere közül a leggyengébbe tartozik, és a magyar ipar innovációs teljesítménye az EU átlagos teljesítményének 58 %-a. Magyarország tehát a sereghajtók között van – nem a középmezőnyben. Európa számos országában hangsúlyos cél az innovációt ösztönző környezet s ennek részeként a humántőke minőségének javításán és „felhalmozásán” alapuló, tudásigényes fejlődési pálya fenntartása. Ezekben az országokban a tudástőke-beruházások (immateriális javak) GDP-hez viszonyított aránya megközelítette, sőt helyenként már meg is haladta a fizikai tőkeberuházásokét. A magyar gazdaságpolitika átfogó célja ezzel szemben a feldolgozóipar arányának növelése, azaz a jelenlegi, viszonylag alacsony bérekre támaszkodó növekedési pálya folytatása. Ezen a pályán haladva az alapáron számított kibocsátás hozzáadottérték-tartalma 2009 és 2012 között 41,5 %-ról 39,6 %-ra csökkent, akárcsak a magyar folyóáras GDP az EU-tagországok összesített GDP-jéből való részesedése: a 2010. évi 0,78 %-ról 2012-ben 0,75 %-ra. Ezzel szemben 2010 óta folyamatosan növekszik a GDP és az országok közötti jövedelemátutalások hatását figyelembe vevő, valamint a ténylegesen rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem volumene közötti rés, ami arra utal, hogy a belföldön megtermelt hozzáadott érték növekvő hányadát külföldön realizálják. A viszonylag alacsony termelékenység viszonylag gyenge
és romló jövedelemtermelő képességgel párosul. E szerkezeti természetű probléma orvoslására nem gyógyír, inkább további káros következményekkel járó „magyar áfium” a sokféle különadó kivetése. Jövôképek Magyarország hármas útelágazáshoz érkezett, amit három vázlatos jövőképpel érzékeltetett az Aschner Lipót Kör vitairata: A bérmunkával Magyarország leszakad a nemzetközi versenyben, ennek következtében tovább éleződnek a társadalmi feszültségek, romlik az életminőség, a K+F és innovációs tevékenység szigetszerű marad. Az erős(ödő) magyar gazdaságban a magyar kis- és középvállalatok dinamikusan növekvő része tudásintenzív és innovatív tevékenységet folytat, ezért a globális innovációs és termelési hálózatokhoz előnyös feltételekkel kapcsolódik. A magyar és a külföldi vállalatok szorosan együttműködnek egymással, a magyar egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Az innovációpolitika és eszközrendszere illeszkedik a társadalmi és gazdasági fejlesztési stratégia céljaihoz. Javul a magyar gazdaság verseny-, jövedelemtermelő és munkahelyteremtő-képessége. A kiegyensúlyozottan fejlődő, befogadó, sikeres Magyarország sokfajta értékrendet fogad el, szolidáris a társadalom, és egyre szélesebb rétegek életminősége javul. Az állam működése polgárbarát, felelősség-teljes és jövőtudatos. Erős civil szervezetek segítik, terelik és ellenőrzik az állami és gazdasági szereplőket, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható fejlődési pályán haladjon az az ország, amelyet szeretnek polgárai és ahol szívesen élnek és dolgoznak. Havas Attila, az MTA KRTK tud. főmunkatársa, Varga György, közgazdász Technika 2014/2
7
GAZDASÁG
Szigorúan ellenôrzött energiaárak Az EU konzultációkat kezd az érintett országokkal a hatósági energia árszabályozás fokozatos kivezetéséről, a piaci árak alkalmazásáról - jelentette be egy nemrégi brüsszeli konferencián egy felelős uniós tisztségviselő. A harmadik rezsicsökkentésre készülő kormányzat nemtetszését váltotta ki ez a bejelentés, mintha az kérdésessé tenné az adminisztratív eszközökkel való rezsicsökkentés alkalmazhatóságát. Persze többről van szó, amit mutat, hogy ez ügyben az EU-tól levelet kapott Málta, Ciprus, Bulgária Lettország, Spanyolország, Franciaország is, ahol a magyarországihoz hasonló rezsicsökkentés nem történt, hat ország már vállalta is az árszabályozás fokozatos megszüntetését, a gáz árának ilyen megszabását. Összesen 15 tagországban van érvényben ez a rendszer és egyébként az EU a kis piacú országokban nem tartja elfogadhatatlannak a hatósági energiaárakat. Abból indul ki, hogy elfogadható energiaárakat állami szabályozással nem lehet elérni, amit bizonyít, hogy azokban az országokban emelkedtek jobban ezek az árak, amelyekben ezek felett állami kontroll érvényesül. Többségüket az új tagországok alkotják, ahol kétszer-háromszor magasabb az energia részaránya a háztartások fogyasztásán belül, mint a fejlett országokban. Ez például Szlovákiában 16, Romániában 13-14, Csehországban és a három balti államban 10, Magyarországon pedig 9 százalékot tett ki 2012-ben. Hatósági árszabályozás Magyarországon a hatósági árszabályozást az 1999. évi Ártörvény szerint csak a villany, gáz, vasúti, egyes postai szolgáltatásoknál és részben a távközlésben lehet alkalmazni, ezenkívül az önkormányza8
Technika 2014/2
tok meghatározhatják a víz, a csatorna, a szemétszállítás, stb. díjait. A energiaárakat négy évente a költségek felülvizsgálata alapján határozzák meg, elismerve az elosztás, átvitel, rendszerirányítás és a gáznál a tárolás költségeit, miközben maga a termék (villamosenergia és a gáz) szabadáras. Ám a szolgáltatás költségeinek ellenőrzése nem is olyan egyszerű. Ezekben a szektorokban ugyanis hatalmas az állandó költség aránya, miután jelentős az állóeszközök értéke, az erőművek, szállítórendszerek akkor is működnek, vagy működésre készen állnak, ha a termelés nagyon alacsony, vagy akár éppen áll. Ezek a költségek az értékesített mennyiségtől függetlenek, míg a változó költség (bér, anyagköltségek) az árbevételnek csak 3-5 százalékát teszi ki. Ebből az is következik, hogy a szolgáltató csak az állandó költségeken tud spórolni, ha az állam megnöveli a terheit, ez viszont veszélyezteti a fejlesztést, a karbantartást. Ugyanígy, a kisebb ipari és lakossági fogyasztás is növeli a ráfizetésüket, mivel az állandó költségek akkor is megmaradnak. Valójában tehát a szolgáltatók tudják a legjobban, hogy mennyiért tudnak szolgáltatni, hogy ne fizessenek rá és ugyanakkor versenyképesek is maradjanak. A szakirodalom ehhez még hozzáteszi: az árak állami kontrollja új érdekeltségeket teremt, lobbi tevékenységeket hív életre, nehézkessé teszi a gazdasági változásokra való reagálást is. Versenyellenôrzés és szociális tarifák A piaci árak rendszerének ellenzői a fogyasztók állítólagos kiszolgáltatottságát hangoztatják, miközben pont e veszély elhárítására alkották meg az EU Villamossági Direktí-
váját, amely kimondja: az energia alapvető terméknek számít, ezért az igazságosság elve értelmében a legszegényebb rétegek esetében az államnak gondoskodnia kell a termék elérhetőségéről. Ez a direktíva például meg is tiltja az EU-ban az emberek energiaszolgáltatásból való kizárását. A szolgáltatókat felhívja bizonyos szociális tarifák bevezetésére (és nem a nagyjövedelműeket is magába foglaló egész lakosság rezsijének csökkentésére). Nem eszik a kását forrón Az uniós jog nem mondja ki tételesen a piaci árképzés kötelezettségét a tagállamoknak, hiszen csak ilyen árképzésű országok alapították az uniót. A magyar álláspont szerint nálunk mindaddig nem lehet szó az energiaárak liberalizálásáról, amíg Közép-Európában nem jön létre a nyugat-európaihoz hasonló likvid piac, a gázellátás nem lesz a jelenleginél diverzifikáltabb és ameddig a belső energiapiac nem lesz képes az olajozott működésre. Ezzel szemben az említett EU-konferencián megállapították, hogy a verseny hiánya önmagában nem indokolja az árszabályozás fenntartását, a szabályozott árak a keresleti oldalon minden ösztönzőt kiütnek.Ugyanakkor a szolgálatók közötti árverseny végül megfelelő szinten stabilizálja az árakat, így hosszabb távon a fogyasztó is jobban jár. A vitát tehát le kell folytatni és bár az EB az Európai Bíróságig is hajlandó elvinni az ügyet, hogy kikényszerítse a központi árszabályozás fokozatos felszámolását, úgy tűnik, a testület időt fog hagyni a meggyőzésre és nem fog rövid távon kötelezettségszegési eljárásokat indítani.
Komornik Ferenc
GÉPIPAR
Innovatív hûtési megoldások Horn vágóeszközöknél A németországi tübingeni székhelyû Paul Horn GmbH vadonatúj hûtési megoldásokat fejlesztett ki vágóeszközeihez. A német szaksajtóban megérdemelt elismerést kiváltó fejlesztések lényege, hogy a belsô hûtés a vágóterületen fejti ki hatását. Ez meghosszabbítja a szerszámok élettartamát, valamint elôsegíti, hogy a hûtôfolyadék hatására a forgácsképzôdés ne akadályozza a munkaterületen a vágást. Hatékony hûtés a vágófelületen A közelmúltban a Horn termékskálájának a bővítése nyomán az új HP65 ötvözet 3V forgácstörő geometriával és 3 mm-es vágási szélességgel rendelkezésre áll az S100-as sorozat belső hűtéssel ellátott vágólapkáinál. A HP65 egy ultra-rezisztens kopásálló TiAIN bevonat, amelyet kifejezetten a rozsdamentes acéloknál kivitelezett beszúrásra és vágásra terveztek. A 3 mm-es vágószélességgel rendelkező vágólapkák belső hűtőfolyadékkal való kialakítása kiszélesíti az S100-as szerszámokkal elvégezhető megmunkálási területeket. A hűtőkenő folyadék hatósugara közvetlenül a vágási felületre irányul, tökéletes megmunkálási feltételeket biztosítva a vágási területen. A tölcsér kialakítású fúvókákból kifolyó hűtőfolyadék-sugár meghatározott formájú forgácsok kialakulását se-
A belsô hûtésû S100 vágólapkánál gôzzár nélkül, a hûtôfolyadék közvetlenül a vágófelületre érkezik.
gíti elő, csökkentve a forgács-felhalmozódást a munkaterületen. Ezzel jobb minőségű vágást lehet megvalósítani, és a klasszikus hűtési rendszerekkel összevetve, sokkal hatékonyabban lehet használni a vágószerszámokat. A nehezen megmunkálható anyagokra hangolva, a Horn termékpalettáján jelen van az EN forgácstörő geometriával ellátott AS45 ötvözet, szintén belső hűtéssel ellátott kivitelben, hogy biztonságos megmunkálást garantáljon még hosszabb vágási idővel lebonyolítható, magas hőmérsékleten lezajló beavatkozásoknál is. A belső hűtéssel ellátott szerszámtartók egyaránt rendelkezésre állnak bal és jobb kialakítású változatban is. A szorítólemezek menetes vagy automatikus kialakítása könnyűvé és megismételhetővé teszi a betétkések cseréjét. Beszúrás 209-es szerszámrendszerrel A D=16 mm-es átmérőjű szerszámozó szárakat használják a 16 mmnél nagyobb átmérőjű furatokban belső hornyok készítésére. A szerszámnak maximálisan 30 mm-es mélységig a furatokba való iktatásával Tmax=3,5 mm-es horonymélység érhető el. A 18 mm-es, vagy annál nagyobb átmérőjű furatoknál a megmunkálást D=20 mmes szerszámszárral lehet végezni maximálisan 30 mm-es mélységig, Tmax= 5 mm-es horonymélységig.
A szerszámtartók rendelkezésre állnak bal és jobb kivitelben G6-os minőségben. A szerszámszár kiváló rezgéscsillapító tulajdonságokkal rendelkezik az I2 pontban történt speciális elliptikus kialakításnak köszönhetően. A 209-es szerszámrendszer egy belső hűtőfolyadékkal ellátott szerszámtartóval és két vágó-éllel ellátott váltólapkával rendelkezik, amelynek a vágási szélessége 2 mm. A hűtő-kenő folyadék a befogó ujjon lévő fúvókán keresztül érkezik pontosan a lapka vágási területére, és hatékony hűtéssel biztosítja a vágószerszám élettartamának a növelését. Ugyanakkor szintén hűtőfolyadék érkezik a szerszámtartó oldalán lévő furatból is. A kettős hűtőfolyadék-kibocsátási megoldásnak köszönhetően hatékonyan és a megmunkálandó munkadarabon kívüli területen történik az ellenőrzött forgácseltávolítás. A két vágó-éllel ellátott, 2 mm-es vágási szélességű, extrém precíziós szinterezéssel kidolgozott váltólapkát AS45-ös ötvözetből, 5 és 1A forgácstörő geometriákkal alakították ki. Ez a kidolgozás egyaránt hihetetlenül pontos forgácsellenőrzést tesz lehetővé a vágási és a forgácseltávolítási szakaszban, még a hos�szú forgácsokat kibocsátó anyagok megmunkálásánál is. A vágólapkát egy csavar segítségével rögzítik, és ez biztonságos befogást és pontos elhelyezést biztosít. Az ellenállás függvényében az acél megmunkálásának a paraméterei kibővülnek, f=0,06 mm/ford. és 0,2 mm/ford. előrehaladás mellett a 100 és 180 m/perces vágási sebességeknél. Békés Sándor Technika 2014/2
9
GÉPIPAR
Az RS Components díjnyertes DesignSpark PCB szoftvere Az RS Components (RS) és az Electrocomponents plc (LSE:ECM) az idei év január 21én bemutatta a DesignSpark PCB legújabb verzióját, a vállalati kapcsolási rajzok és nyomtatott áramköri elrendezések készítéséhez kifejlesztett, díjnyertes professzionális szoftverét. A DesignSpark PCB 6.0 verziója a legnépszerűbb felhasználói kérések alapján három új funkcióval bővült, ezáltal még könnyebbé teszi a használatot a tervezők számára: a DesignSpark Mechanical szoftverhez biztosított egyszerűbb exportálási lehetőség, keresztpróbák és egyéni parancsikonok teszik még egyszerűbbé a hatékony eszköz használatát, még gyorsabbá téve a tervek közötti navigációt. Speciális projekttervezési és kivitelezési lehetőségeinek köszönhetően a DesignSpark PCB szoftver rendkívüli népszerűségre tett szert. Világszerte több mint 200 000 felhasználó választotta márára már ezt a terméket, és a tervek, projektek megosztásának és együttes kidolgozásának legnépszerűbb „nyílt forrású hardver” eszközévé vált. A DesignSpark PCB hatodik kiadása az eszköz korábbi, 2013 áprilisában bemutatott verziójára épül, további funkciókkal bővítve azt, köztük a tervezési szabályok online ellenőrzésével (valós idejű DRC) és a buszok tervezési támogatásával. DesignSpark Mechanical IDF exportálás A DesignSpark Mechanical 2013 szeptemberi megjelenése óta a DesignSpark PCB felhasználóinak lehetőségük nyílik arra, hogy termékeik mechanikus elemeit
10
Technika 2014/2
sal váltsanak a két nézet között: bármely nézetben az alkatrészre kattintva azonnal az ellentétes nézet jelenik meg. A funkció NYÁKnézetből kapcsolási rajzra vált, és fordítva.
a DesignSpark csomag ingyenes eszközével tervezzék meg. Ehhez a DesignSpark PCB szoftverrel készült terveket az ipari szabványnak megfelelő IDF formátumba kell exportálni. A DesignSpark Mechanical szoftverre való lelkes átállást az eszközök közötti szorosabb illeszkedésre vonatkozó felhasználói visszajelzések követték. A visszajelzésekre válaszul a DesignSpark PCB 6.0 verziója egyszerűbb IDF exportálási lehetőséget biztosít a DesignSpark Mechanical szoftverhez. Az új felhasználói felülettel még egyszerűbb a tervek átvitelének folyamata, a számos előkonfigurált beállítás pedig még gyorsabb exportálást biztosít, emellett minimalizálja a felhasználói hibák kockázatát. Keresztpróba A 6.0 verzió keresztpróba (X-probe) funkciója azonnali hivatkozást biztosít a szoftveren belül a kapcsolási rajz és a NYÁKterv nézet között, így még gyorsabbá teszi a tervezési folyamatot. Általában viszonylag egyértelmű a NYÁK-nézet elemeinek beazonosítása, azonban nem mindig egyszerű megtalálni a kapcsolási rajz megfelelő jelölését – hacsak a felhasználó nem rendkívül jól tájékozott és jártas a rendszerben. A keresztpróba lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen kattintás-
Egyéni parancsikonok A 6.0 verzió új egyéni parancsikon funkciója még rugalmasabb testreszabási lehetőségeket biztosít a felhasználói felületen. A felhasználók most saját parancsikonokat és billentyűparancsokat adhatnak meg az eszköz konfigurálása során, ezáltal még könnyebb és gyorsabb a használat, különösen akkor, ha már korábban más NYÁK-tervező eszközök használata során hozzászoktak egy adott parancsikonhoz. „Az RS továbbra is szem előtt tartja célját, hogy mind a költségek, mind a használat komplexitása tekintetében elhárítson minden akadályt az elektronikai tervezés elől. Célunk, hogy a szoftver 6.0 verziójának kiadásával előmozdítsuk a DesignSpark PCB felhasználói körének további növekedését, és a villamosmérnökök számára a lehető legjobb nyílt forrású hardver tervezői élményt nyújtsuk,” nyilatkozta Mark Cundle, az RS Components műszaki marketingosztályának vezetője. „A DesignSpark felhasználói közösségtől érkező visszajelzés rendkívül hasznos volt a DesignSpark PCB továbbfejlesztésében. A szoftver új verziója pedig teljes mértékben ezt a megközelítést tükrözi, miközben lehetővé teszi a mérnökök számára az ingyenes, mégis nagy teljesítményű tervezőeszközök használatát.”
RS Components GmbH
GÉPIPAR
Nd:YAG lézerrendszerû OR-Laser gépek Különbözô hegesztési feladatokra Az OR-Laser GmbH a lézerhegesztő gépek széles választékát kínálja számos felhasználói területen. A gépek nagy többségében az úgynevezett Nd:YAG lézerrendszer található. A LASER mozaikszó jelentése „fényerősítés indukált emisszióval”. A szilárdtest lézerrendszerekben az Nd:YAG, vagyis a „neodímiummal adalékolt ittriumaluminum gránátkristály” szolgál lézermédiumként. Az ellipszis alakú kristály hosszanti irányában az egyik gyújtóegyenesben helyezkedik el a villanólámpa (ez a gerjesztés), a másikban pedig maga a lézerkristály. A villanólámpa által pumpált energia az elrendezés következtében a lézerkristályban fókuszálódik, az elnyelt energia gerjeszti a kristályt és megtörténik a kibocsátás. Ezek a lézerek legtöbbször 1064 nm-es hullámhosszon sugároznak, ez az elektromágneses spektrum közeli infravörös tartományára esik. Speciális optikai módszerekkel el lehet érni 532, 355 nm-es (látható tartomány) valamint 266 nm-es (UV tartomány) sugárzási hullámhosszt is. Ezt a lézertípust általában impulzus üzemben használják, de előfordulnak folytonos üzemű lézerek is. Az Nd:YAG lézereket széles körben fel lehet használni: a kis divergenciájú fényt kicsi, akár mikrométeres nagyságrendű pontba lehet fókuszálni, így kiválóan alkalmasak felületi struktúrák precíz megmunkálásra. A lézerhegesztés különösen praktikus, amikor kis felületen szeretnénk a hegesztést elvégezni,
vagy szeretnénk elkerülni a hagyományos rendszerekkel járó túlzott hőképződést. A lézerhegesztésnél az egyik legfontosabb paraméter a lézersugár fókuszpontja. Ez határozza meg többek között a hegesztési mélységet is. A rövid idejű kis felületű energiaáramlásnak köszönhetően gyorsan alakul ki az olvadék, majd a fém ugyanilyen gyorsan vissza is hűl. Kialakul a varrat, ezáltal könnyen növelhető a fémek keménysége. Ha nagyobb intenzitású lézersugarat használunk, a fókuszban az olvadékon belül kialakul egy gázkapilláris (angolul „keyhole”). Ezáltal az anyag belülről is megolvad, így nagyobb hegesztési mélység érhető el kis felület mellett. A gázkapillárisban a többszörös reflexió miatt megnő a lézersugarak elnyelődése, javul a hatásfok, nagyobb térfogatú olvadék képződik, mint a hagyományos hegesztés esetén.
Az OR-Laser minden egyes gépe nagy odafigyeléssel lett megalkotva, különös tekintettel a lézer erőforrásra. A különböző gépek különböző feladatokat láthatnak el; szerszám,- és formagyártás, autóipar, repülőgépipar, elektronikai technológiák, gépészet, orvostechnika, fogászat vagy akár ékszergyártás, nincsenek határok. Némely gépek alkalmasak az automatizálásra, de vannak, gazdaságosabb gépek, amelyek a kisebb cégeknek is megfelelőek lehetnek. A gépek használata mindig egyszerű, kezelésüket rövid idő alatt meg lehet tanulni. Kétségtelen, hogy a lézertechnológiának rengeteg előnye van a hagyományos rendszerekhez képest. Az OR-Laser gépeivel az ös�szes előnyt személyesen is megtapasztalhatja. Horváth Tamás
Technika 2014/2
11
GÉPIPAR
Nyolc világpremier a DMG MORI pfronteni házi bemutatóján A hagyományokhoz hűen idén már 19. alkalommal rendezték meg február 18 és 22. között a DMG MORI házi bemutatóját a DMG-nek a dél-bajorországi Pfrontenben működő Deckel Maho gyárában. A DMG MORI az idei évet az új közös szerszámgép-tervezés és a CELOS kezelői felület, valamint a közel 5 500 négyzetméteres kiállítási területen kiállított 66 csúcstechnológiás szerszámgép bemutatásával kezdte meg. A DMG MORI 2014-ben 24 világpremier bemutatását tervezi, amelyből a mostani Open House rendezvényen nyolc világújdonsággal ismerkedhetett a közel 7 000 szakmai látogató. A február 18-án tartott nagyszabású sajtótájékoztatón Rüdiger Kapitza, a Gildemeister AG igazgatótanácsának az elnöke és Masahiko Mori, a Mori Seiki Co. Ltd. elnöke átfogóan ismertette az idei év újdonságait. Rüdiger Kapitza kifejtette, hogy Kína ugyan megtorpant tavaly, azonban továbbra is erős nagyfogyasztóként vezeti a világranglistát, megelőzve Japánt, Németországot, Dél-Koreát, Indiát, Oroszországot, Mexikót és Olaszországot. Kapitza megelégedéssel jelentette be, hogy Európa hos�szas stagnálás után végre előre
mozog. Idén talán minden előzőnél erősebb szakmai gálát tartottak Pfrontenben, ahol négy technológiai szeminárium, a gépek életciklus-kezelése, a szerszámgyártás, a repülőgépipar és az automatizálás voltak a csúcstémák. Teljes megmunkálás új esztergáló-maróorsóval A világújdonságok közül az új CTX beta 800 TC maró-esztergáló megmunkáló központ kiegészíti a CTX TC sikersorozatot. A gép kiemelkedő jellemzője a maximális rugalmasság az 500 mm átmérőjű és 800 mm hosszúságú munkadarabok klasszikus esztergálásánál. A közvetlen meghajtású B-tengelyt új ultrakompakt esztergáló-maróorsóval szerelték fel, ami teljes Turn&Mill, illetve 5-tengelyes szimultán megmunkálást tesz lehetővé. Az Y-tengely mozgástartománya 200 mm. Az új főorsó helytakarékosságot tesz lehetővé alig 350 mm-es hosszúsággal, és tartalmazza a szerszámtartó blokkolását megszüntető hengert, lehetővé téve a 120 Nm nyomaték kifejtését. A hagyományos orsókhoz képest az új orsókialakítás egységesen 170 mm-es munkaterület-növekedést tesz lehetővé 20 százalékkal megnövelt nyomaték mellett. Az orsó
maximális fordulatszáma 12 000 ford./perc , 22 kW, és 120 Nm nyomatékot ad le. A B-tengely elfordulási tartománya +/- 110 fok. Az új gép CELOS rendszerrel, 21, 5 colos ERGOline kijelzővel és Siemens vezérlővel jelenik meg májusban a piacokon. Nagyteljesítményû függôleges megmunkáló központok A DMC 600 V-nek a tavalyi EMO-n való sikeres bemutatkozása után a harmadik generációs függőleges megmunkáló központok új darabjaként, megjelent a DMC 850 V és a DMC 1 150 V. A gépágy vasércből készült, a fix munkaasztal rendkívül magas megterhelést tesz lehetővé, ami 1 000 kg-ot tesz ki a DMC 850 V esetében, míg a DMC 1 150 V-nél eléri az 1 500 kg-ot. A rögzítő felület a két gépnél 1 100 X 570 mm és 1 400 X 750 mm. A gyorsmenet 36 m/perc az összes tengelyen, ami fokozott termelékenységet tesz lehetővé. A recirkulációs golyósorsók és a lineáris hajtások hűtésének köszönhetően a súrlódási hő hatékonyan szétoszlik, és ez nagymértékben növeli a pontosságot. Az alaporsó is nagy teljesítményű, ugyanis 14 000 ford./perc és 121 Nm nyomaték jellemzi, és 36 m/perc gyorsmenetre képes, de opcionálisan rendelkezésre állnak 24 000 ford./perc teljesítményű villanyorsók is a nehézforgácsolási műveletekhez. DMC 80 H duoBLOCK A DMU 80 P sikeres EMO-n történt bemutatása után a DMG MORI a 4. generációs duoBLOCK sorozat első új vízszintes megmunkáló központjával, a DMC 80 H duoBLOCK-al jelentkezett, ame-
12
Technika 2014/2
GÉPIPAR
lyet a nagy igénybevételű, fokozott termelékenységet és pontosságot igénylő forgácsolási munkálatokhoz fejlesztettek ki. A nagy gépstabilitásnak köszönhetően az új modell 30 százalékkal képes növelni a pontossági paramétereket. A gépipari alkalmazások hatékonyság-növelési tényezői közül kiemelendő az orsófej csökkentett újrakeringetése, a megnövelt munkaterület, a kiváló minőségű (GGG60) öntöttvas használata, a C-tengelyen alkalmazott hidraulikus blokkolás, a hajtások innovatív hűtése, valamint egyebek mellett az SK50/HSK 100 szerszámtartóknál rendelkezésre álló megnövelt számú hajtás. A pontosság mellett a teljesítmény és az energetikai hatékonyság is 30 százalékkal növelhető ennél az innovatív nehézforgácsolásra szolgáló megmunkáló központnál. Hatékony teljes megmunkálás A DMG MORI 14 éves tapasztalattal rendelkezik a palettacserélővel ellátott, automatizálási megoldásokat, teljes megmunkálási technológiákat alkalmazó, 4 000 darab eladott duoBLOCK esztergáló-maró, illetve marási munkálatokat végző megmunkáló központjaival. Az ágazat teljesen új darabjaiként bemutatott DMC 80 U és DMC 80 FD duoBLOCK univerzális maróközpontok 30 százalékkal megnövelt pontossággal, teljesítménnyel és hatékonysággal a rugalmasság és hatékonyság újhullámos gépeinek a sorát nyitják meg. A 4. generáci-
ós duoBLOCK megmunkáló központok új tervezésű marófejjel és B-tengellyel felszereltek. A B-tengely megnövelt elfordulási tartománnyal rendelkezik, ami eléri a 250 fokot, 70 fokos negatív elfordulási lehetőséggel. A B-tengely megnövelt csapágyai a marófej stabilitását 20 százalékkal növelik. Az innovatív, intelligens kerékkel ellátott 363 helyes szerszámtár nagyon kompakt, a szerszámcsere 0, 5 másodperc alatt kivitelezhető. A júniustól piacra érkező új gépek innovatív CELOSalkalmazásokkal, illetve Siemens vezérlés mellett Operate 4.5 kezelő felülettel rendelkeznek. Portálgépek új dimenziója A Deckel Maho az utóbbi 15 évben 1 000 eladott portálgéppel a nagygépek kivitelezésében valódi rekordot állított be. Az EMO-n a DIXI 270 volt a sztár, most pedig a DMU 270 P kifejlesztésével bocsátott kiváló eszközt a nagygépek iránti növekvő érdeklődést mutató felhasználók igényeinek a kielégítésére, amelynek Y-tengelye 2 100től 6 000 mm-ig terjedő munkaterülettel rendelkezik. Az új maróközpont munkaterülete az X/Y/Ztengelyeken 2 700 X 2 700 X 1 600 mm, és ez keresztirányban 50 százalékos, hosszirányban és függőlegesen pedig 30 százalékos növekedést jelent a DMU 210 P-hez képest. Továbbá a portálgéppel maximálisan 12 tonnás munkadarabok munkálhatók meg. A szerszámgép a többi világújdonságnál már említett innovációkat is tartalmazza, és az ezekhez társuló intelligens automatizálási megoldások, valamint a megújult kezelői felület tovább növelik a termelékenységet. Ötoldalú megmunkálás a DMU 70 ecoline-al Az egyszerű munkadaraboktól kezdve egészen a maximálisan 350 kg-os súlyú munkadarabok ötoldalú feldolgozására biztosít lehető-
séget a precizitás jegyében gazdaságosan az új DMU 70 ecoline marógép. A legnagyobb pontosságot a digitális hajtásokkal ellátott, szabadalmaztatott billenő NC körasztal biztosítja, amely a B-tengelyen -10 és +90 fok közötti tartományban forgatható. A gép az X/Y/Ztengelyeken 750/600/520 mm-es mozgástartománnyal rendelkezik. Erőteljes maróorsója 12 000 ford./perc teljesítményű, a lineáris tengelyek mentén 24m/perces gyorsmeneti sebességet ér el. A szerszámgép opciósan kiegészíthető a gép kinematikai értékeinek a precíziós beállítására szolgáló 3D quickSET-el. A vezérlés lehet Siemens 840D solutionline Operate 4.5 vagy Heidenhain TNC 620, de bármelyiket is választja a felhasználó, a 3D-s vezérlésű SLIMline panelben jut hozzá ezekhez. Lasertec 65 hibrid szerszámgép A DMG MORI végül bemutatta a Lasertec 65 utánozhatatlan hibrid szerszámgépét, ami az additív gyártási technológia jegyében egy magas színvonalú 5-tengelyes marógépbe integrálja a generatív lézer szinterezést. Ezt a gépet egy 12 kW-os lézerdiódával szerelték fel
a lézer szinterezéshez, de a Deckel Maho 5-tengelyes marási technológiájának a letéteményeseként, stabil monoBLOCK szerkezeti kialakítás jellemzi, ami alkalmassá teszi nagy pontosságú marásra. Békés Sándor Technika 2014/2
13
GÉPIPAR
Sok út a biztonsághoz: új readychain partnerprogram az igustól Komplett konfekcionált energia-hozzávezetések rendszergaranciával – függetlenül attól, hogy ki szereli Az igus GmbH biztonságos, egymással összehangolt energia-hozzávezetéseket, valamint egyszerű helyszíni szerelést garantál. Függetlenül attól, hogy ki konfekcionálja, vagy építi be ezeket. Mivel az igus az összes terméket intenzíven teszteli, a vállalat képes ezt a biztonságot garantálni. Így válik minden egyes igus-readychain „safe-chain“-né. Egy új, kompakt fluidmodul pedig a vezérléstechnika, a hidraulika, a pneumatika, a mágnestechnika és a közegérzékelés termékeivel tudja kiegészíteni az energia-hozzávezetést . Az igus a „readychain“ néven már 20 éve fejleszt energia-hozzávezetési rendszereket beépítésre kész modulok formájában: ezek konfekcionált energialáncok, dugaszokkal és csatlakozókkal, csa-
tolásokkal és rászerelt alkatrészekkel, rögzített csövezésekkel és felépítvénnyel – egy egyedileg hozzáigazított szerelő és mozgató egységgel, a biztonságos és egyszerű helyszíni szerelést biztosító új readychain rack light-tal. Már a szerszámgépek tervezése és fejlesztése során támogatja az igus a vevőt az energia-hozzávezetések terén megszerzett hosszú éves know-how-jával. Rendszer-integráció és új readychain partnerprogram Konfekcionálók számára szolgáló új readychain partnerprogramjával az igus az egész világon rendszergaranciát biztosít kompletten konfekcionált energia-hozzávezetési rendszerekre. Mégpedig függetlenül attól, hogy ki – maga az igus, a konfekcionáló vagy a szerszámgépgyártó – konfekcionálja ill. szereli az energia-hozzávezetést: A felhasználó mindig kiadós tesztekkel leellenőrzött, biztonságos és egymással összehangolt, hosszú életű termékeket kap. A konfekcionálókat a partnerprogramhoz az igus tanúsítja és támogatja szükség esetén. Amennyiben a vevő maga szereli össze a rendszereket, a kölni vezeték-szakválA gépgyártás a garanciával ellátott konfekcionált readychain energialáncokat az iguson kívül mostantól tanúsított konfekcionálóktól is világszerte be tudja szerezni – úgy, ahogy ez gyártásához optimális. Például az új readychain rack light-on. (Forrás: igus GmbH)
14
Technika 2014/2
lalat szakmai tanácsadással is segíti a tervezésben és a gyártásban. A rendszer-koncepciót követve az igus új fluidmoduljával még egy lépést tesz előre: Szakvállalatokkal együttműködve az igus beleintegrálja ebbe a vezérléstechnika, a hidraulika, a pneumatika, a mágnestechnika és a közegérzékelés termékeit. Igy kombinálja össze az igus a legjobb egyedi alkotóelemeket és a konfekcionált energialáncokat teljeskörű megoldásokká. A rendszerek működési garanciája mellett a vevők mostantól a chainflex katalógus összes termékére kiterjedő, a törvényileg előírt szavatosságon messze túlmenő garanciát is kapnak. Biztonság és idômegtakarí tás a gépgyártóknak Az igus garancia programokkal az összes gépgyártó az egész világon megkapja, egyéni gyártási logisztikája figyelembe vétele mellett, azt a biztonságot, amire szüksége van. A vállalat azért tudja garantálni ezt a biztonságot, mert intenzíven invesztál a kutatás/fejlesztésbe és megoldásait valós feltételek között bőségesen teszteli. A cég saját 1.750 m2 alapterületű tesztlaborjában naponta, 180 vizsgálópadon, évente két milliárd tesztciklussal, köztük egy millió chainflexvezeték teszttel, a gyakorlatban élhető meg a „plastics for longer life“ vállalati vízió – azaz termékek, melyek hosszú ideig mozgatják a gépeket. A teszteredmények egy adatbankba kerülnek, ezek alapján kerül kiszámításra a termékek ga-
GÉPIPAR
rantált élettartama, amit minden egyes felhasználó szinte az összes igus-termékre időt megtakarítva online maga is kiszámíthat. Partnerprogram az egész világ számára És mindez az európai határokon túlmenően. Az energia-hozzávezetési szakvállalat ugyanis világszerte tizenegy termelő telephelyen, kereken 480.000 vezetéket (readycable) és 76.000 energialáncot konfekcionál évente. Az intelligens termelés továbbá az igus számára azt jelenti, hogy szabványosított gyártási dokumentációk és karcsúsított gyártási technológiák segítségével helyileg is képes minőségi színvonalat és rövid szállítási határidőket betartani versenyképes kondíciók mellett. 700 fejlesztő és értékesítő mérnök 31 országban, valamint nagy számú képzett forgalmazó to-
vábbi 40 országban gondoskodik arról, hogy minden egyes readychain garantál tan biztonságos legyen. Az oda vezető út ugyanis világosan definiált: intenzív tesztek vezetnek olyan biztonságos, egymással összehan golt komponensek hez, amelyeket readychain-modullá konfekcionálva, beépítésre készen szállítunk a géphez és ott gyorsan és egyszerűen szerelünk fel. A rövid szerelési idők kisebb technológiai költséget jelentenek – minél gyorsabban kerül az energia-hozzávezetés a gépre, annál gyorsabban tudja a gépgyártó kiszállítani.
Tartozék a readychain-hez: Az új kompakt fluidmodul integrálja az elektronikus vezérléstechnika, a hidraulika, a pneumatika, a mágnestechnika és a közegérzékelés termékeit, valamint a szabályozó érzékelôket. (Forrás: igus GmbH)
igus® Hungária Kft., 1149 Budapest Mogyoródi u.32. Tel. 1/306-6486, Fax 1/431-0374
[email protected], www.igus.hu
Technika 2014/2
15
GÉPIPAR
Hannoveri Ipari Vásár 2014:
Út az intelligens gyártól az Ipar 4.0-ig A világ legfontosabb ipari vásáraként számon tartott Hannoveri Ipari Vásárt idén április 7-11. között rendezik, mintegy 5 000 kiállítóval, illetve 90 ország több mint 200 000 látogatójának a részvételével. A partnerország Hollandia lesz. A vásár a szakma központi, jövőt meghatározó témáját állítja a középpontba „Integrált ipar – a következő lépések” mottó jegyében, meghatározva egyben a következő lépéseket a saját magukat szervező gyárak felé vezető úton. Az ipari vállalkozások versenyképessége érdekében a rugalmasság és hatékonyság a siker legfontosabb kritériumai. Csak így lehet a jövőben a lépést tartani a nemzetközi versenyben. Ezért kell most megtenni a következő helyes lépéseket azért, hogy az intelligens, rugalmas gyár valósággá válhasson. A Hannoveri Ipari Vásár vezértémája a Gyár 4.0 előkészítője – hangsúlyozta Jochen Köckler, a vásárszervező Deutsche Messe AG vezetőségének tagja a vásárt beharangozó nemzetközi sajtórendezvényen. Lépések a hálózatosított ipar felé Jochen Köckler kifejtette, hogy a versenyképességük megőrzése érdekében az ipari vállalatoknak forráskímélően kell gyártaniuk, gyorsan reagálva a piac változásaira, és egyidejűleg ki kell elégíteniük az egyedi termékek iránt megnyilvánuló egyre növekvő keresletet. Ezekre a kihívásokra ad választ az „Integrált ipar”, ami a legnagyobb rugalmasságú termelési folyamatok alkalmazását jelenti. Az elmúlt évek során számos csúcstechnológiát fejlesztettek ki, a következő lépés ezeknek a technológiáknak a szinkronizálása, egymással való harmonizálása, valamint az ipa-
16
Technika 2014/2
termelést – akár egyetlen megmunkálandó darabra lebontva is.
ri termelésbe történő integrálása. Így a 2014-es vásár azt az utat igyekszik a figyelem homlokterébe állítani, amelyen az ipar lépésről-lépésre eljut az intelligens gyár (smart factory) víziójától a hálózatosított Ipar 4.0-hoz. Jelentős igény van ezen a területen az információcserére, vitára és egyeztetésre. A szabványosítás nagyon fontos kihívás. Amikor a gyárakat, gépeket és az alkatrészeket hálózatosítják, a szoftvereknek is kompatibiliseknek kell lenniük. Ezekre utalva fejtette ki Köckler, hogy eddig minden vállalat informatikai rendszere a „saját nyelvén beszélt”, a hálózatba kötéssel azonban az egész iparnak a „termelés közös világnyelvét” kell beszélnie. Multifunkcionálitás Az Integrált ipar, vagy Ipar 4.0 célja a több feladatra alkalmas berendezések létrehozása, amelyeket a forgalom változásának és közvetlenül az ügyfelek kívánságainak megfelelően lehet beállítani. A megmunkálandó anyagtól kezdve a gépen keresztül egészen a szállító rendszerekig minden alkatrészt egy hálózaton keresztül kötnek össze, és ebben a hálózatban az említett összetevők egymással képesek kommunikálni. A megmunkálandó darabot nem küldözgetik egy merev gyártási folyamatban az egyik munkaállomásról a másikra, hanem a munkadarab maga modulálja a gyártószigeteket, illetve kezdeményezi a megmunkálási lépéseket, rugalmassá és a leghatékonyabbá téve az ipari
Innovatív rendszerek és gyártástechnológiák A vásár kiállítóinak mintegy harmada az energia-előállítás, elosztás vagy tárolás kérdéseivel foglalkozik. Jochen Köckler szerint a jövő energiája nemcsak zöld, de intelligens is egyben. Az elkövetkezőkben az intelligens áramhálózatok és végberendezések egymással kommunikálva óriási megtakarítási lehetőséget tárnak fel. A merev energiarendszer intelligens energiahálózattá való átalakulását segítik a vásáron bemutatandó technológiák és konkrét megoldások. Az ipari beszállításnál alkalmazandó új könnyűszerkezetes gyártási technológiák és innovatív anyagok átszövik az egész vásári tematikát. Az új anyagok új gyártási eljárásokat, gépeket és berendezéseket is jelentenek egyben. A szénszálas és szálerősítésű kompozit anyagok gyártási technológiái már rég túlnőtték az autóipart. Igaz, a BMW volt az első német autógyár, amely a szénszállal erősített műanyagot széles skálán kezdte alkalmazni. Az új i3 és i8-as modellek belső terét egészében fröccsöntött gyantából kivitelezték. A szénszál erősítésű műanyagtermelés az új gyártástechnológiáknak és gyantáknak köszönhetően felére csökkenti az anyagköltségeket és 2010-hez képest 90 százalékos megtakarítást eredményez a gyártási folyamatoknál. Ugyanakkor a különféle fémek vagy acélok szénszálakkal való társítása új tulajdonságokkal ruházza fel az anyagokat, így megvalósulhat az a hasznos képesség, hogy egyetlen munkadarabba integrálják például a csapágyak és rugók funkcióit is. Békés
A helyes nyomás a döntô norelem tölti és ellenôrzi a gázrugókat
norelem automatizált gáztöltő és nyomásellenőrző berendezéssel biztosítja azt, hogy gázrugói pontosan a mindenkori terheléshez legyenek illesztve. A kompakt hydropneumatikus mozgatóegységeket a vevő igénye szerint a megfelelő gáznyomásra töltjük és ellenőrizzük, mielőtt azok a gyártóművet elhagyják. A sokoldalúan használható gázrugók fedelek, ajtók, ablakok és egyéb funkciós elemek mozgatására alkalmazhatók. A bútoriparban, az orvosi technikában, a járműés gépgyártásban biztosítanak támaszt a terhek emelése és süllyesztése során. Ha a kitoló-erőt pontosan a feladathoz kell igazítani, akkor fontos a helyesen megválasztott nyomás. norelem az automatizált gáztöltő- és nyomásellenőrző berendezésével kiegészítő szolgáltatást nyújt, és biztosítja azt, hogy a vevő megbízható minőséget kapjon. A menetes rögzítőcsapba szériaszerűen integrált visszacsapó szeleppel a felhasználó a kitoló-erőt a beépítéskor még csökkenteni is tudja. A beépítésre kész hydropneumatikus mozgatóegységek teljesen zártak, karbantartásmentesek és helytakarékosak. A hagyományos csavarrugókkal ellentétben a gázrugóknak az az előnyük, hogy a kifejtett erőhatás a rugóúttól függetlenül, közel egyenletesen áll rendelkezésre, és lengéscsillapító tulajdonságuk is sokrétűen kihasználható. Katalógusból vagy a norelem online-shopon keresztül lehet a gázrugókat megrendelni, éspedig 4 – 14 mm dugattyúrúd-átmérővel és 20 – 400 mm lökettel. A gázrugók mindkét végen csatlakozó menettel vannak ellátva a különböző rögzítőelemek felvételére. A norelemnél szintén beszerezhető számos rögzítőelem és vasalat könnyíti meg a felszerelést és teszi a gázrugókat univerzálisan alkalmazhatóvá. A gázrugók -20°C - +80°C üzemi hőmérsékleti tartományban működnek megbízhatóan. norelem
Technika 2014/2
17
GÉPIPAR
GENELCO
Általános Építőipari és Elektromos Kft. Szolgáltatásaink Érintésvédelmi mérés és felülvizsgálat (A 14/2004. (IV. 19.) FMM sz. rendelet írja elő, 3 évente kötelező vizsgálat) Beüzemelési érintésvédelmi mérés (A 14/2004. (IV. 19.) FMM sz. rendelet írja elő) Beüzemelési szabványossági felülvizsgálat (Az MSZ HD 60364 sz. szabvány írja elő) Tűzrendészeti szabványossági felülvizsgálat (28/2011. (IX. 6.) BM (OTSZ) rendelet írja elő, 3, ill. 6 évente kötelező vizsgálat) Villámvédelmi mérés és felülvizsgálat (28/2011. (IX. 6.) BM (OTSZ) rendelet írja elő, 3, ill. 6 évente kötelező vizsgálat) Villamos készülékek, kéziszerszámok szigetelésvizsgálata (A 14/2004. (IV. 19.) FMM sz. rendelet írja elő, évente kötelező vizsgálat) Vezeték és kábelhálózat szigetelésvizsgálata. Elektromos szakértői feladatok ellátása. Tűzvédelmi szabályzat, utasítás készítése. Vezető munkatársainkat a Mérnöki Kamara regisztrálta. A szakmai munkát igazságügyi szakértő felügyeli.
GENELCO Kft. 30/-9516-334
[email protected]
www.genelco.hu
18
Technika 2014/2
Gázkompresszor a tenger alatt A tengerek mélysége egyre inkább megszűnt ismeretlen, titokzatos tartomány lenni, hiszen egyre több energiát szállító vezeték, távközlési összeköttetés barázdálja a tengerfenéket. Ezzel együtt mind több ipari, gépipari, elektrotechnikai eszköz kerül le, amelyek elkészítése speciális követelményeket támaszt a berendezések gyártóival szemben. Új hír, hogy a Schneider Electric nemrég átadta az utolsó egységeket is a világ első tenger alatti gázkompresszor-állomás részére. A Norvég tengeren található, Ásgard olaj- és gázmező alatti kompresszorállomás részére gyártott berendezést Norvégia partjainál, 300 méterrel a vízfelszín alatt található gázmezőn telepítenek majd. A leszállított három vezérlő áramelosztó egységből kettőt a tenger alatti alapzatra telepítenek, a harmadikat pedig tartalékként használják majd. Az Ásgard CPDU egységei redundáns kisfeszültségű áramot biztosítanak a gázkompresszor állomás számára. Közben a Schneider Electric és az Aker Solution közösen dolgoznak a norvégiai Egersundban, a teljes tenger alatti egység mechnikai, elektronikai és automatikai integrációján és végső tesztelésén. A CPDU speciális tervezési és építési megoldásai szükségessé tették több olyan tanulmány elkészítését, amely a rendelkezésre állással, a termikus és mechnaikai tulajdonságokkal, a működtetés biztonságával, valamint az elektromágneses kompabilitással foglalkoztak. Egyébként a projekt műszaki tervezésével együtt ezek a tanulmányok teszik ki a szerződés értékének jelentős részét. Az elektronikai alkatrészek kiválasztása kritikus fontosságú volt, hiszen minden egyes darabnak meg kellett felelnie a tenger alatti termelésszabályozási rendszerekkel kapcslatos ISO 13628-as szabvány szigorú előírásainak. Ez a szabvány ütésállósági, regés- és hőmérséklet-vizsgálatokat határoz meg. Miután a CPDU egységek 2012-ben megkapták ezt az ISO minősítést, így megkezdődhetett az első CPDU gyártása. Az Ásgard tenger alatti kompresszorállomás 2012-ben megkapta az ONS innovációs díját. A projektet a Statoil irányítja, a tenger alatti kompresszorállomás tervezését és építését pedig az Aker Solution Norway végzi. S.E.
IPARI TISZTÍTÁS
IBS-System - Alkatrész tisztítás – a megoldás, amely mûködik! „Az alkatrész tisztítás“ fém tisz tításként értelmezve zsírtalaní tással együtt, szinte „midennapi feladat“ minden karbantartó mûhelyben vagy részlegben. Sok szervíz, gyártó üzemvezetô számára az alkatrész tisztítás mégis a „világ lényegtelen mellékes dolgának tûnik“, és idézôjelben feltétlenül csakis akkor, ha mûködik a dolog!
Miért bonyolítanánk a dolgot, ha egszerűen is meg lehet oldani? Az IBS berendezések technikájában mindaz benne van, amire Önnek az ipari alkatrész tisztításban szüksége van. Egy saját fejlesztésű ecsetes mosóasztal, egy szabadalmaztatott önműködően szívó IBS speciális szivattyú, amely leváló anyagokat is továbbít, egy IBS tisztító ecset, és egy IBS speciális tisztítószerrel megtöltött hordó. Ez az alapfelszereltség az IBS Scherernél sok nagyságban és kivitelben megtalálható. Egyedi gyártás is bármikor lehetséges, tekintettel arra, hogy minden alkatrész gyártása saját üzemünkben folyik. Az IBS Scherer GmbH egy tulajdonosa által vezetett, középméretű német vállalkozás, a rajna-hesseni Gau-Bickelheimi németországi
székhellyel. Több mint 40 éve IBS Scherer a tisztítási szakma profi szereplőjeként szolgálja ki a karbantartás, gyártás és termék előállítás területén partnereit környezetbarát komplett megoldásokkal az olaj- és zsírszennyezett alkatrészek tisztításában. Ami kívülről olyan egyszerűnek néz ki, az a hordóban sem boszorkányság. Mialatt Ön a lábkapcsolót nyomja, és közben a szennyezett alkatrészeket tisztítja, a szennyezett tisztítófolyadék visszaáramlik a hordóba, ott szétválik, és a „szenny“ önállóan lerakódik a hordó aljára. Egyidejűleg a szivattyú a hordó közepéről tiszta tisztító vegyszert szív fel. Ez gyakorlatilag környezetbarát és hosszú időn át működik. Az IBS-speciális tisztítószerek kitűnően alkalmazhatók zsírok és olajok eltávolítására. A legjobb kúszó tulajdonságokkal rendelkeznek, és a szenny alá hatolva a legmakacsabb szennyeződéseket is abszolút probléma mentesen eltávolítják. Anélkül, hogy a szennye zett alkatrészeket megfog nák. A
tisztítók kőolajszármazékú párlatokból készülnek, és mindenfajta szennyeződés eltávolítására alkalmasak. A minőségről sokat lehet beszélni, vagy másokat erről beszélni hagyni. Az IBS–System megoldások megfelelnek minden német és európai szabványnak és előírásnak, amit – a GS Igazolás és CE jelzés is bizonyítanak. Mi van a tisztító vegy szerekkel? Független szakértők igazolják: A bőrérzékenység és levegő koncentráció tekintetében a biztonságot a munkahelyeken az IBS garantálja. Fullservice-specialistaként vevő inknek olyan rendszert kínálunk, amely nemcsak egyszerű és biztonságos a felhasználást illetően, hanem mindezeken túl hatékony és gazdaságos is. Vevőink szó használatával élve, „működik a dolog“. Vevőink megbízható partnereként problémákat oldunk meg és nem okozunk újakat. Hiszen kinek kell olyan megoldás amely nem működik? IBS Scherer GmbH Magyar Képviselet: Gewerbegebiet 55599 Gau-Bickelheim Vés M-1 Bt. 7624 Pécs, Petőfi u. 29/1. Tel: + 49 6701-9383-0 Mobil: +36 30 719 86 72 Fax: + 49 6701-9383-33 Iroda tel/fax +36 72 534 943 Email:
[email protected] Email: edemamel@windowslive. com Web: www.ibs-scherer.de Web: http://ibs-scherer.de/locale/ hu
Technika 2014/2
19
INFORMATIKA
CeBIT 2014 a fenntartható adatkezelés (Datability) jegyében A március 10-14. között a németországi Hannoverben tartandó CeBIT információ- és kommunikáció-technológiai szakvásárnak – a digitális világ legfontosabb rendezvényének – a középpontjában a Datability témája áll. Ez az a képesség, hogy a keletkező hatalmas adatmennyiséget gyors sebességgel, felelősségteljesen és ugyanakkor fenntarthatóan használjuk fel. Mindezt Oliver Frese, a CeBIT-et rendező Deutsche Messe AG elnöke mondta el a szakvásár előzetes sajtótájékoztatóján, amelynek részleteit a magyar újságírók a február 4-ei bécsi regionális sajtókonferencián ismerték meg. Az idei CeBIT-en 70 ország 4 000 cége állít ki 175 000 négyzetméteres kiállítási területen, ahová 120 ország több mint 230 000 szakmai látogatóját várják a szervezők. Felelôsségteljes adathasználat és –védelem A Datability vezértémával a CeBIT szervezői azt a hatalmas lehetőséget állítják a figyelem középpontjába, ami a Big Data – óriási adathalmaz – nemzetközi trendjéből adódik. Oliver Frese rámutatott, hogy a Big Data az IT szakmát és a számos alkalmazó iparágat egyaránt meg fogja változtatni. Ugyanis a digitalizálás előrehaladása majdnem végtelen mennyiségű adattömeg létrehozását eredményezi, amelyet intelligensen kell felhasználni, és ezzel egyidejűleg biztosítani kell az óriási adathalmaz felelősségteljes védelmét is. Az adatfelhasználás, elemzés és biztos tárolás kérdéseit egyrészt a 100 vezető előadó részvételével tervezett ezerórás konferenciaprogramon vitatják meg, másrészt pedig gyakorlati bemutatókon tálalják a
20
Technika 2014/2
Oracle, a Telecom Italia, vagy a Telit és a Wyless. A dolgok internete és a gépek közötti kommunikáció (M2M) olyan alkalmazásokat jelöl, amelyeknek köszönhetően a számítógépek és a szenzorok közötti adatcserével megvalósítható a gépek távvezérlése és felügyelete. Gyakorlati bemutatókon láthatják a szakemberek az otthoni egészségügyi felügyeletet, a flottamenedzselést, az intelligens gázfogyasztást, valamint a mobil hálózatokkal kivitelezett gépek közötti kommunikációt is.
szakembereknek. Az előadók között említendő Steve Wozniak, az Apple társalapítója, Eugene Kaspersky orosz kibervédelmi szakember, illetve többek között Jimmy Wales, a Wikipédia megalapítója, a digitális világ úttörője is. Dolgok internete kiállítás A CeBIT-el kapcsolatos legfrissebb hír, hogy a „Dolgok interne te” vadonatúj szakkiállításon gyakorlati bemutatón láthatják a szakemberek, hogy a gépek egymás közötti kommunikációja milyen konkrét üzleti eredményekkel jár az összekapcsolt autók, a mobil egészségügy, a házak biztonsága, valamint az ellátási láncnak az intelligens hálózatokkal és mobil logisztikával történő felszerelése által fémjelzett alkalmazások során. A kiállítást a 2013-ban alakult új európai szakmai szövetség, a londoni székhelyű International M2M Council (IMC) szervezte a CeBITel együtt. Az IMC-nek olyan tekintélyes cégek a tagjai, mint például az A&T, a Deutsche Telekom, az
Vendég-ország: Nagy-Britannia A német szakszövetség, a BITKOM adatai szerint az információtechnológiai és a fogyasztási elektronikai ágazat Németországban 2013-ban 1,4 százalékos növekedést valósított meg, elérve a 153,3 milliárd eurós összértéket. A vásár vendég-országa a Németország után legnagyobb IT-piacként elismert Nagy-Britannia. London ugyanakkor Európa egyik vezető információtechnológiai központja, ahol 5 000 informatikai vállalkozás található, és közülük 1 300 kezdő vállalkozás, vagyis start-up. A start-up cégek számára rendezett Code-n nemzetközi versenyen 60 országból 450 cég vett részt, és közülük 50 résztvevő a CeBIT-en is bemutatkozik. A CeBIT nagy téma-klaszterei közül kiemelendők a digitális üzleti megoldások, a vállalati tervezés és adatelemzés, az IT-szolgáltatások, a webes és mobil megoldások, a K+F, az IT infrastruktúra és adatközpontok, a biztonság, valamint a kommunikáció és hálózatok témái. Békés Sándor
INFORMATIKA
2014: okos készülékek veszélyben Az ESET összeállította a káros fenyegetésekkel foglalkozó éves elôrejelzését. Az összefoglaló szerint 2011-ben a botnetek és rosszindulatú programok okoztak fejtörést, 2012-ben a fenyegetések többsége már a mobil platformokat érte. Egy évvel késôbb a mobileszközöket érô támadások szédítô sebességgel történô növekedése volt a fô téma. 2014-ben – Edward Snowden nyomán – a felhasználók online adatvédelme lesz az elsôdleges fókusztéma. Az összeállítás három fő területet ölel fel: az adatvédelem hiánya és a hatékonyabb védelem az interneten, az androidos felületeket érő támadások, és az egyéb fenyegetések. Az adatvédelem hiánya és a védelem növekedése Az elmúlt években a cloud tárolási technika jelentősen megnövekedett a magán- és a vállalati felhasználók körében is. A Gartner felmérése szerint 2011-ben 7 %-ot tett ki a felhő alapú szolgáltatások felhasználóinak száma, míg azt jósolják, hogy 2016-ra ez a szám eléri a 36 %-ot. A Cisco “Global Cloud Index” felmérése kimutatta, hogy globális felhőalapú adatforgalom 2017-re négy és félszeresére, 1,2 zettabájtról, 5,3 zettabájtra nő. A „mindenki a cloudba“ tendencia számos biztonsági következménnyel járt, viszont az adatvédelem is hasonló változásokon ment keresztül a helyes és helytelen használatnak köszönhetően. „Az internetes adatvédelem kihívása nem csupán annyi, hogy csökkentjük az embereket érintő számítógépes fenyegetéseket. Jó
kiindulási pontot jelenthet, ha a felhasználói oldalon megjelenik a személyes adatok védelmére való igény, de emellett elengedhetetlen, hogy az emberek tisztában legyenek az információbiztonság minden aspektusával. Ellenkező esetben lehetetlen megvédeni őket a növekvő számítógépes támadások ellen” – áll a jelentésben. Az Android operációs rendszert érô támadások Az ESET már a tavalyi jelentésben is megjósolta az Android operációs rendszert érő rosszindulatú támadások jelentős növekedését. 2012-ről 2013-ra 60 %-kal nőtt az észlelt támadások száma, amely 2014-re csak tovább fog terjedni. A 2013-as trendriportban az is evidensé vált, hogy az Android lett a legelterjedtebb mobiltelefon platform. Az Android platformot támadó rosszindulatú programok száma gyorsan növekszik. A 2012-es adatokhoz képest 2013-ben 63%-kal nőtt a felismert támadások száma (fontos megemlíteni, hogy az adatok csak 2013 októberéig kerültek feldolgozásra). Az androidos platformokat ért rosszindulatú támadások növekedésével párhuzamosan a malware családok számának szaporodását is megfigyelhetjük. Míg 2012 első tíz hónapjában 55, addig 2013 októberéig összesen 79 különféle malware család felbukkanását észlelték. Veszélyben az okostévénk is – további várható trendek A fent említett fókuszterületek mellett a következő témákra lesz érdemes fokozottan figyelni jövőre: ransomware vírusok (ilyen például a Cryptolocker nevű kódoló), Java sérülékenységek, a mindig jelenlévő és egyre bonyolultabb
botnetek, a 64 bites fenyegetések, illetve olyan kódok, amelyek a virtuális fizetőeszközök ellopását célozzák meg. Emellett nagy figyelmet kell szentelnünk az olyan eszközökre, mint az okostévék, okosautók és játékkonzolok, amelyek óriási lehetőséget jelentenek az internetes bűnözők számára, így rövid időn belül számítanunk kell az okoseszközöket támadó programok megjelenésére. A teljes Trends 2014 – The Challenge of Internet Privacy jelentés a WeLiveSecurity.com oldalon érhető el. Szintén itt olvasható az ESET bloggerei által írt A buffet of 2014 security and privacy predictions bejegyzés. Sicontact Kft. Technika 2014/2
21
ORVOSTECHNIKA
PTC megoldások a szabályozói megfelelôség szolgálatában, az orvosi eszközfejlesztôk, gyártók számára A PTC világszerte kulcsszerepet játszik az egészségügyi berendezés és orvosi műszer gyártás területén az általa fejlesztett CAD/ CAM/CAE és PLM technológiákkal. A 20 legnagyobb gyógyászati készülékgyártó – köztük a GE Healthcare, Johnson&Johnson, Medtronic, Philips Medical, Braun - intenzíven használja a PTC termékeit. A Top 20 cég • 90 %-ánál alkalmazzák a Creo-t gépészeti tervezésre • 75 %-ánál alkalmazzák a Windchill-t termékadat kezelésre és folyamat automatizálásra • 65 %-ánál a Mathcad-et a műszaki számításokhoz • 60 %-ánál Arbortextet a műszaki dokumentációk készítéséhez Intenzív termékfejlesztés, szigorú szabályozások Az egészségügyi berendezés gyártóknál a minőségbiztosítás és a visszakövethetőség a teljes ter-
Komplex mûszerek, szigorú szabályozás
mékfejlesztési életciklus mentén kritikus szerepet nyert. A cégeknek kiemelten kell foglalkozniuk a kockázatok csökkentésével, a szabályozói megfelelőséggel, miközben intenzív versenyhelyzettel szembesülnek, amely kikényszeríti fejlesztéseik gyorsabb piaci megjelenését. A szigorodó hatósági előírások újabb együttműködési igényeket támasztanak a vállalatok globális ellátási láncával, termék csomago-
A világ legnagyobb gyártói Creo és Windchill technológiával dolgoznak
22
Technika 2014/2
lásával, termék életciklus kezelésével, a minőség menedzsmentjével és az informatikai infrastruktúrájával szemben. A világ legelismertebb orvosi eszközgyártói a PTC-hez fordultak megoldásért, így mára már hasznosítják a legjobb gyakorlatokat és folyamatkezelési képességeket, amelyek elősegítik a vonatkozó minőségirányítási rendszerek globális szabályozását, az egységes elektronikus nyilvántartásokat és a hitelesítést. Olyan feladatok, mint a termékfejlesztés történetének nyilvántartása, a vásárlói elvárások és a fejlesztés közti szoros kapcsolat megteremtése, a CAPA kezelése, a nem megfelelőségi és megfelelőségi nyilvántartások, valamint a UDI leíró adatok és termékadatok tárolása – mind közvetlenül követhetőek az integrált termékfejlesztési rendszerben. Windchill 10.2 - UDI és Conflict Minerals szabályozás támogatással A PTC Windchill® termék életciklus kezelő (PLM) szoftver legutóbbi verzióját ősszel jelentette meg
ORVOSTECHNIKA
a PTC. A Windchill 10.2 további funkciókkal bővült, hogy segítse a gyártókat a termelékenység javításában és az új kormányzati szabályozások betartásában. Egyszerûsített megfelelés a szabályozásoknak Az FDA (Food and Drug Administration, Amerikai Élelmiszer-, és Gyógyszer Ellenőrző Hatóság) 2014-től új szabályozást léptet életbe az egyedi eszközazonosítók (Unique Device Identification: UDI) használatában. Az orvosi eszközök gyártóinak szüksége van egy olyan megoldásra, amelynek segítségével könnyebb betartani a jogszabályokat. Ezek olyan rendelkezések, amelyek előírják, hogy az UDI-vel ellátott címkéken jól láthatóan legyen feltüntetve a termék verziója és a termék konfigurációja. Az UDI kompatibilis címkézés által megkövetelt hatalmas men�nyiségű adat hatékony kezelése komoly kihívást jelent a gyártóknak. Ennek eredményeként a PTC kialakított egy előre konfigurált, azonnal használható technológiai megoldást, a PTC UDI-t, ami biztosítja az UDI adatok teljes körű felügyeletét és nyomon követhetőségét valamint lehetőséget ad a jövőbeni szabályozásokhoz igazodásra és a termékfejlesztés rugalmas változtatására. Ez magában foglalja: • Összegyűjtés és kezelés – kulcsfontosságú UDI adatok több adatforrásból. • Automatizálás – a benyújtási folyamathoz az FDA-nak megfelelő algoritmusokat tartalmazó beépített felülvizsgálati és jóváhagyási munkafolyamatok. • Egyszerűsítés – UDI adatok kezelése termék verzióhoz és változatokhoz az FDA és más globális intézmények jövőbeni szabályozási követelményeinek megfelelően.
A magyar Mediso sikerrel veszi fel a versenyt a nemzetközi piacon a Creora támaszkodva
Minôségbiztosítás A PTC Windchill 10.2 számos új funkcióval bővül a minőség kezelés terén, amelyek segítenek gyorsabban megoldani a problémákat. Tartalmazza a szorosabb integrációt a minőség elemző eszközök és az alap változáskezelési folyamatok között, amely a termék minőségének javítását valamint a költséges utómunkák és vevői kérések csökkenését vonja maga után. A PTC Windchill 10.2-vel igazodni lehet a meglévő Conflict Minerals jogszabályokhoz, valamint az első SEC bejelentés 2014. május 31. határidejéhez. A PTC Windchill 10.2 már kezeli a komponens szintű Conflict Mineral-nak megfelelő nyilatkozatok mellett a meglévő beszállítókra vonatkozó nyilatkozatokat. A termékhez használt alapanyagok eredete és átvilágítása egységes rendszerben kezelhető a termékfejlesztés folyamatával. Eredményesebb termelés A PTC Windchill 10.2 felhasználók képesek:
• Adatkapcsolatok vizuális megtekintése – a Windchill 10.2 lehetővé teszi a különböző termék elemek közti összefüggések kön�nyebb megértését grafikus folyamatábrákkal, beleértve a változási kérések és gyártási folyamattervek kapcsolatait is. A kapcsolat navigátor használata kiterjed a PTC Integrity-ben használt objektumokra is. • Termék konfigurációk megosztása ERP-vel – biztosítani lehet, hogy ugyanazok a konfigurációs szabályok érvényesüljenek mind a PLM, mind az ERP rendszerben Folyamat tervek vizuális felépítése – a tervezői BOM-ból felépülő gyártási folyamattervek könnyebb létrehozása és lejátszása. Könnyen ellenőrizhetővé válnak, hogy az alkatrészek megfelelő helyen vannak-e és visszajelzések helyezhetők el a folyamattervben. További információk S&T Consulting Hungary Kft. www.snt.hu/cad, 06-1/371-8060 Technika 2014/2
23
ORVOSTECHNIKA
Mind több gyógyászati innováció Az orvosi gyakorlat megújítása a jelenkori innováció egyik központi törekvése, s a jelek szerint ebből a tevékenységből a magyar kutatók is kiveszik a részüket. Például nemrég számoltak be arról, hogy a GE Healthcare budaörsi kutató-fejlesztő központja és a Szegedi Egyetem Kardiológiai Központja új módszert fejlesztett ki a szívritmuszavarok vizsgálatára és kezelésére. A fejlesztés fontosságát növeli, hogy a világon jelenleg 350 millió, Magyarországon félmillió ember szenved valamilyen szívritmuszavarban. Az új, integrált műtéti rendszer már kivívta a nemzetközi szakemberek és kutatók elismerését. Oldékonyabb, hatásosabb gyógyszerek Az új műtéti eljárásokon kívül ma fontossá vált a betegek gyógyszerezésének a javítása is. Ezt a célt szolgálja az a több éves partnerségi együttműködés is, amelyet a magyar gyökerű Druggability Technologies (DRGT) a világ egyik vezető gyógyszergyártójával, a Bayer Healthcare-rel kötött. A megegyezés keretein belül a Bayer, a DGRT által kifejlesztett Super-API technológia segítségével formulázza
24
Technika 2014/2
majd az új hatóanyagait, amely nagymértékben képes a gyógyszermolekulák oldékonyságának és biohasznosulásának javítására. Az együttműködés a korai hatóanyag szelekciótól egészen a jelöltek klinikai formulációjáig kiterjed. A platformot számos gyengén oldódó és alacsony biohasznosulású vegyületen alkalmazni fogják, mellyel jelentősen felgyorsítják az új hatóanyagok szelekciós- és fejlesztési folyamatait. Az együttműködés arra is lehetőséget biztosít, hogy a későbbiekben a DGRT közreműködjön a Bayer által kifejlesztett Super-API-k gyártásában mind klinikai, mind a piaci igények kielégítésére. Hazai bionikai fejlesztések következnek Az egészségügyi fejlesztések lehetőségeinek egész tárházát ígéri ma a BIONIKA, a biológia (genetika és idegtudomány) és az elektronika (elméleti villamosságtan és mo-
dern számítástechnika) összefogása. Ennek jelentőségét látva, még tavaly gyűltek össze egy konferenciára a magyaországi BIONIKA, mint kibontakozó új szakterületnek és ipari ágazatnak a hazai szakemberei, hogy megvitassák, hogyan lehet ezen a területen létrehozni egy nagy hozzáadott értékű ipari szegmenst és sikerre vinni azt. Ennek előzményeként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem 5 évvel ezelőtt indította el hazánkban – Európában elsőként – a molekuláris bionikai alapképzést és mesterképzést. Ezekre a szakemberekre épül a 2015 elején elinduló Bionikai Innovációs Központ és Park, amely a két egyetem által alapított Bionikai Innovációs Központ Nonprofit Kft. szervezésében jön létre. Ez a központ fogja vezérelni és katalizálni a haza bionikai innovációs hálózat és ipar sikeres működését és dinamikus fejlődését, valamint a hazai bionikai vállalatokkal együtt kialakítja azt a hálózatot, amelyet az országban későbbiekben négy hasonló egység követ majd 2020-ig. Az Innovációs Központhoz kapcsolódó Innovációs Parkba már meglévő, illetve alakuló bionikai vállalatok kerülnek. A konferencián az is elhangzott, hogy a bionikának köszönhetően például napirendre kerülhet olyan Bio-chip-ek létrehozása, amelyek hordozható, „egyszer használatos” orovosi-biológiai laboratóriumok és amelyek láthatóan az elkövetkező években szerte a világon forradalmasíthatják a páciens melletti (Point of Care), percek alatt lezajló orvosi diagnosztikát, ráadásul egy mai laboratóriumi vizsgálat költségének töredékéért. Wellek Margit
ORVOSTECHNIKA
Alacsony dózisú képalkotó berendezések A kórházak napjainkban egyre nagyobb figyelmet fordítanak az orvosi képalkotási eljárások során a betegeket érő ionizálósugárzás mértékére. Nagyobb dózissal elvben jobb képminőség érhető el, ennek alapján a szakorvos nagyobb biztonsággal adhat diagnózist. A nagyon alacsony dózis ugyanakkor a diagnosztizáláshoz elégtelen képminőséget eredményezhet, ezért nagyon fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt a dózis és a képminőség között. A GE Healthcare DoseWatch rendszere – amely már a magyarországi betegek számára is elérhető a kijelölt Euromedic Diagnosztikai Központokban – figyeli és ellenőrzi a dózisszinteket, elősegítve az orvosi képalkotó vizsgálatokon részt vevő betegeket érő sugárzás mértékének csökkentését. Az ionizálósugárzás egyik fajtáját képviselő röntgensugarak tették először lehetővé az egészségügy számára, hogy invazív sebészeti eljárás nélkül is beletekinthessenek az emberi test belsejébe. A CTvizsgálatok – melyek során a testről készített röntgenfelvétel-sorozat alapján számítógéppel rekonstruált képek készülnek – ma már kórházi rutineljárásnak számítanak a világ minden táján. Mindkét eljárás alacsony sugárterhelésnek teszi ki a betegeket. Széles körben vitatott kérdés, hogy milyen kockázatokkal jár a sugárterhelés. A sugárterhelés és a rák kialakulásának kockázata közötti összefüggést vizsgáló, jelenleg rendelkezésre álló adatok zöme kivételesen magas dózisokon alapul, például az atomtámadást túlélők szervezetében mérteken, melyek esetében a kutatások viszonylag nagy bizonyossággal mutatták ki, hogy a nagy dózisú sugárzás va-
lóban növeli a rák kialakulásának kockázatát. Néhány tudós úgy gondolja, hogy ha ezeket az adatokat egy általános diagnosztikai célú röntgenvizsgálat során kapott sokkal alacsonyabb dózisra vetítjük ki, még akkor is fennáll némi kockázat. Természetesen a potenciális kockázatok veszélyét a diagnosztizálás által jelentett előnyökkel összehasonlítva kell mérlegelni, abban a vonatkozásban is, hogy milyen információs értékkel bír az orvosi képalkotás a klinikai diagnózisok és kezelések tekintetében, illetve abban a vonatkozásban is, hogy milyen előnyöket jelent a betegnek azáltal, hogy választási lehetőségeket ad számára egészsége hosszú távú megőrzésére. Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagyni a beteg klinikai diagnózissal való elégedettségének mértékét sem. A GE Healthcare innovatív DoseWatch rendszere jelentős támogatást nyújt azáltal, hogy gyűjti, követi és jelenti az orvosi vizsgálatok során a betegeket érő sugárterhelési adatokat, és automatikusan úgy rendezi őket, hogy az egészségügyi intézmény vezetői kön�nyen, hatékonyan nyomon követhessék az intézményük dózishelyzetének alakulását. Berzsenyi Ágnes, a GE Healthcare egyik vezetője elmondta: „A DoseWatch arra az elvre épül, hogy az orvosok által hozott döntéseknek a lehető legpontosabb adatokon kell alapulniuk. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az egészségügyi szakemberek a dozimetriai adatok nyomon követése és archiválása révén idővel egyre optimálisabbá tegyék a vizsgálatokhoz szükséges dózisértéket. Az adatokat felhasználva a beteggondozás is hatékonyabbá tehető az
intézmény dóziskövetési szokásaiban vagy rendszerében bevezethető változtatások meghatározása révén.” A rendszer üdvös tulajdonságait már a magyarországi betegek is élvezhetik. Dr. Palkó András, a Szegedi Tudományegyetem Radiológiai Tanszékének vezetője elmondta: „A DoseWatch jelentősen felette áll a többi dózisszabályozó megoldásnak. Mivel automatikus, az asszisztenseknek nem kell minden egyes vizsgálatnál manuálisan feljegyezniük a dózisszinteket, ezáltal csökken a hibák lehetősége. Mindemellett folyamatosan javíthatjuk a dózisterhelés optimalizálását az Euromedic által üzemeltetett Szegedi Diagnosztikai Központban. Az elkövetkező évek során az Euromedic az Európában működő mind a 84 CT-berendezését fel kívánja szerelni a GE innovatív DoseWatch rendszerével. A betegek biztonságára kiemelt figyelmet fordító Euromedic így hamarosan az első olyan képalkotó diagnosztikai lánc lehet Európában, amely bizonyítottan alacsony dózisokat alkalmaz az orvosi képalkotó eljárások során. GE Healthcare Technika 2014/2
25
CAD, CAM, CAE, PLM
BME Formula Racing Team:
Új tervezésû versenyautó 2014-ben A Technika 2013/10. lapszámában már bemutattuk a BME Formula Racing Team (FRT) csapata által tervezett FREC-003 elektromos autóját, amely monocoque, tehát önhordó szénszálas vázszerkezettel rendelkezik. A 2014. év januárjának a slágere viszont a tervezés volt, ugyanis január 9-én a BME-n rendezett Design Freeze keretében az FRT bemutatta az idei autó koncepcióját, ami négyhónapos tervezési szakaszt zárt le. Általában elmondható, hogy a mostani koncepció a 2013-as projekt folytatása a legfrissebb tapasztalatok alapján, azonban számos új elem is felkerült az autóra, amelyekről a csoportvezetők számoltak be, miután virtuális animációval szétszedték a tavalyi autót. Tökéletesített elektronikai rendszer A versenyautó elektronikája alapvetően négy csoportra bontható: az alacsony- és magas feszültségű rendszerekre, a hajtásszabályozásra és a kábelkorbácsra. A nagyfeszültségű akkumulátorban nem lesz változás a tavalyihoz képest, így az energiát továbbra is 84 darab LiFePO4 cella fogja tárolni, 270 V névleges feszültséggel és 5,5 kWh kapacitással. Azonban a cél itt is egy megbízhatóbb és kön�nyebben szerelhető egység létrehozása, valamint az automatizált, mindenki szá-
26
Technika 2014/2
mára egyszerűen használható töltőberendezés készítése volt. Az elektromos hajtásért két névlegesen 35 kW teljesítményű Emrax motor felel, amelyek egy percen át egyenként 60 kW-ig túlterhelhetők. Az összteljesítmény így elérné a 120 kW-ot, de a versenyszabályzat ezt 85 kW-ra korlátozza, ami 116 lóerőt és több mint 310 Nm nyomatékot jelent. A kisfeszültségű rend szerek legfontosabb elemei a szenzorhálózatok, amelyek az akkumulátor, illetve az egész jármű monitorozását lehetővé teszik, ezáltal információt szolgáltatva például a cellafeszültségről és hőmérsékletről, a fogyasztásról, vagy a gumihőmérsékletről. De szintén a szenzorhálózatokhoz tartozik még többek között a kormányelektronika, az energia-elosztó, illetve a töltésvezérlő egység és a CAN-Gate is. A CAN-WiFi az autó telemetrikus rendszere, ami a pilóta és a boksz közötti valós idejű kommunikációt is biztosítja. Ez a beágyazott rendszeren kívül egy PC-s szoftvert is igényel, amelyet szintén a csapattagok fejlesztettek ki. Az autóban két motor külön hajtja meg a hátsó kerekeket, ezért intelligens hajtásszabályozást alkalmaztak, így nemcsak fékezésnél, hanem a gyorsulásnál és kanyarodásnál is megfelelően tudják szabályozni a nyomatékot a kerekeken. Az autó egységei közötti kapcsolatért felelő kábelkorbácsnál a csapat a tavalyinál megbízhatóbb rendszer kialakítására törekszik, hiszen a kábelkorbács szerelése nehéz és időigényes feladat.
Három új gépészeti csoport Az idei évben három új gépészeti csoport is alakult a gépész részegységen belül. Az LV- és HV-support az alacsony- és a magasfeszültségű rendszerek támogatását szolgálja. A HV-gépészet legfontosabb fejlesztése idén a magasfeszültségű akkumulátorház újratervezése. A 2013as évben alkalmazott karbon kompozit konstrukciónál jelentős volt a cellák melegedése, továbbá nehéz volt hozzáférni a különböző részegységekhez. Ezen tapasztalatok figyelembe vételével az új autó falai poliamidból, az alapja alumíniumból, a fedele pedig karbon kompozitból fog állni. Ez a tavalyinál nehezebb konstrukció, azonban kompromisszumot kellett kötni a hatékonyabb hűtés, valamint a könnyebb hozzáférhetőség érdekében. Újratervezett aerodinamikai elemek A tavalyi aerodinamikai csomagból csak a diffúzor lett beépítve, ugyanis a szárnyak akkora légellenállást generáltak, ami már a fogyasztás rovására ment volna. Ezért gondolták újra a csapattagok a kialakítást, és 500 szimuláció lefuttatása után dolgozták ki az új konstrukciót, ami 1 000 N leszorító erő létrehozására képes 72 km/h-ás sebességnél. Ez közel 20 százalékos növekedés a tavalyihoz viszonyítva, 10 százalékkal kisebb légellenállás generálása mellett, de az értékek tovább javíthatók a szárnyak állásszögének a változtatásával. Előzetes szimulációk alapján az autó körideje 5-10 százalékkal csökkenthető a pálya adottságainak a függvényében. Jelenleg az autó a hajtást leszámítva 80 százalékban kompozit alkatrészekből épül fel. Békés Sándor
ÉLELMISZER
Biokultúra három évtizede Viszonylag kevesen ismerik, még a bioélelmiszerek rajongói is a hazai biokultúra történetét, ami éppen most harminc éves múltra tekinthet vissza. Az időközben Magyar Biokultúra Szövetséggé terebélyesedő társadalmi szervezet 1983. november 15-én alakult, de ennek előzményei még régebbre, 1981-re tehetők. Ekkor jelent meg ugyanis Lelkes Lajos, az akkori Mezőgazdasági Könyvkiadó egyik vezetőjének gondozásában egy könyv, amely a „Kertészkedés mérgek nélkül” talányos címet viselte. Szerzője Alwin Seifert 80 éves müncheni professzor volt – akinek Früchwald Ferenc, az első bio-hívek klubvezetője, majd egyesületük elnöke szerint már csak életkoránál fogva is lehetett hinni. Früchwald Ferenc mostani lapjában, a BioHolMi ciműben emlékezik vissza a „ biokultúrális” közösség három évtizedére, ennek a valóban „alulról jövő” kezdeményezésnek a sorsára. Nyugati példára hazai törekvések Az első hazai biobarátok szeme előtt nyugati példák lebegtek: például Lelkes Lajos hozzáállását Peter Sown dortmundi biokertész barátja erősítette. A nyugat-európai bemutatók példájára az első lelkes csapat 1985-ben már Biokertet hozott létre az OMÉK-kiállításon, amelyet megtekintett Peter Grosch, a nyugat-német Bioland Szövetség elnöke, aki később a magyarokat vendégül látva mutatta be odakint a legpatinásabb német bioellenőrzési rendszert, amelynek alapján a mostani hazai biokultúra-rendszer is működik. Persze a nyugati példa nem lett volna elég e mozgalom kiteljesedéséhez, az a magyar szakemberek, aktivisták munkájának volt
köszönhető: Szeléndi Szabolcs, a Kertészet-Szőlészet főszerkesztőhelyettese, aki mellett Bős Attila, dr. Mezei Ottóné, dr. Györffy Sándor, Baji Béla alkotta a lapnál a biorovat szerzői gárdáját, majd csatlakozott a „klubhoz” Sárközi Péter professzor és dr. Szenthelyi Molnár István, a Mátyás templom plébánosa is. Ám helyet találni a klubnak nem volt könnyű, több elutasítás után csak a Belvárosi Ifjúsági Ház igazgatója fogadta be őket, mondván, ott már tanyázott egy-két furcsa társaság. Ez már előre is vetítette szövetséggé válásuk nehézségeit. Ahhoz ugyanis valamely hivatalos szerv patronálására is szükség volt. Früchwald Ferenc leírása szerint a MÉM (Mezőgazdasági Minisztérium) szóba sem jöhetett, mert ott az volt a vélemény, hogy a biokertészkedés a szocalista mezőgazdaságtól idegen, de a Környezetvédelmi Minisztérium is mereven elzárkózott a befogadásuktól, ott egyedül Persányi Miklós főosztályvezető szimpatizált velük. Végül is dr. Sólyom László, akkor még az ELTE tanszékről ajánlotta nekik egy nem országos hatáskörű egyesület megalakítását, ami 1987-re sikerült is. Így már felvehették a kapcsolatot a nemzetközi bioszervezetekkel, elkészíthették az IFOAM Basic Standardján alapuló bio termelési feltételrendszert, aminek alapján megkezdődhetett a bejelentkezett biotermelők ellenőrzése. Mindezt elismerve 1990-ben a nemzetközi bioszervezet esedékes tudományos konferenciáját Budapesten rendezték meg – amihez persze semmilyen állami támogatást nem kaphattak. Bátrabb elképzeléseket várnak Az egyesület munkája lassan meghozta eredményeit, sorra nyíltak a bioboltok a fővárosban, a biopiac
is megnyílhatott és tervezik Szigetszentmiklóson a nagybani biopiac létesítését is, amelytől a hazai biotermesztés további növekedését is várják. Ez pedig igen ráférne az országra, ahol nagyon alacsony az ökológiailag művelt terület aránya, az EU 27 átlagához képest annak csak a fele, 2,5 százalék (de például Ausztriában már 20 %). De nem túl optimista a most alakuló Nemzeti Ökológiai Akcióterv sem, amely mindössze 300 000 hektárt prognosztizál az elkövetkező tíz évre. Erre írja Früchwald Ferenc: „ilyen istenadta természeti adottságokkal inkább a fél-egymillió hektár körül lenne az ideális bio területnagyság, ha a cél a népesség egészségmegőrzése lenne.” Hasonlóan ehhez az ökölógiai akcióterv február 6.-i bemutatásán a meghívott szervezetek és szakemberek is ambiciózusabb tervet hiányoltak. A Magyar Természetvédelmi Szövetség képviselője, miközben megkésettnek tartotta a tervet, mivel az EU-s vidékfejlesztési tárgyalások már lezárultak, aláhúzta, ha ezek a törekvések fontosak és valósak, akkor a jelenlegi biogazdaságokat – amilyen Kishantos is – nem ellehetleníteni, hanem segíteni kellene. Bírálta az állami földbérleti pályázatokat is, amelyen a valóságban nem az akcióterv szerint ideális kisgazdák, hanem több ezer hektáron vegyszeresen gazdálkodók nyertek újabb földeket. Szabó Marcell, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes pedig kezdeményezte az állami földterületeken ökológiai gazdálkodási kvóta bevezetését, amely a haszonélvezőknek a terület mínimum húsz százalékán a fenntartható gazdálkodást írná elő. Bizonyos, hogy ezzel a biokultúra túlnőhetne mai kis szigetén, a mainál több ember egészségét szolgálva. Wellek Margit Technika 2014/2
27
IPARTÖRTÉNET
Magyar háborús ipar 1938-1945 (3) Igen keveset tudunk Magyarország második világháborús gazdaságáról, benne az akkori ipar mûködésérôl, bár mindezzel a magyar történetírás nem adós. Habár a magyar gazdaság és ipar 19381945 között az ország háborús felkészülését szolgálta a németek oldalán, és késôbb egyenesen a német hadvezetés szükségeleteit elégítette ki, mégis ez az idôszak bzonyos része volt a magyar gazdaság és ipar történetének. Magyarország erején felüli adottságokkal sodródott bele a második világháborúba, amit még a magyar arisztokrácia is nehezményezett. Bethlen István, a kormányzó egykori hű miniszterelnöke ezt a végzetes hibát így jellemezte: „Háborút üzentünk 3 nagyhatalomnak, akik nem támadtak volt meg, akik részéről velünk szemben ily támadás nem volt várható, mert nem volt tőlünk követelni valójuk.” A Horthy-korszak – benne a nevéhez fűződő „bethleni konszolidáció” eredményeinek fenyegetettségét is előrelátva tette hozzá: „Könnyű a háborút elkezdeni, de annál nehezebb lesz majd befejezni.” És valóban! Például az Amerikai Egyesült Államoknak elküldött hadüzenettel Magyarország egyáltalán nem számolt az USA hatalmas ipari potenciáljával. Az a tengerentúli hatalom, amely 1941ben 1.900 harckocsit gyártott, 1943-ban már 38.500-at, 1940 és 1945 között pedig 318.984 repülőgépet. Az USA már 1941 decemberében kidolgozhatta az ellenséges ipar bombázásának WDP-42 nevű tervét, amelynek végrehajtásával később nem csak a magyar harckocsigyártást bénította meg, amiről az előző folytatásban szóltunk, hanem a magyar harcirepülőgépgyártóinknak is sokban tragikus véget okoztak. Ugyanis a WDP-42 a bombázásoknak fontossági sorrendet határozott meg, amelynek első helyén ők, vagyis a repülőgép összeszerelő gyárak, második 28
Technika 2014/2
helyén a repülőgép-motorgyárak szerepeltek, és jellemző, csak ezután következtek a tengelattjárótámaszpontok... De kezdjük az elején! A Sólyom és a Héja A magyar repülőgépgyártás a második világháború előtt éppen csak hogy jelen volt a világ eme iparágában. A trianoni szerződéssel a repülőgép gyártásától eltiltott Magyarországon szinte elnéptelenedett a repülőépítő szakma. Miután a Szövetségi Ellenőrző Bizottság elhagyta Magyarországot, a Weiss Manfrédgyár (WM) kaphatott megbízást a katonai repülőgépgyártás újraszervezésére, de az üzem alig talált hozzá szakmunkásokat. A gyárhoz szükséges repülőtérhez sem találtak a sziget északi felén, a gyárhoz közel megfelelő helyet, hiszen az belátható volt a Gellért-hegyről (éberség), ezért a repülőgépgyárat Szigethalomban kellett elhelyezni. Végül is 1928-tól a WM 14 K motorjához gyártottak egymotoros, kétfedelű, merev futóműves gépet, amely azonban már a tervezéskor elavult volt. 1938-ban viszont korszerűsítették: kétszemélyes lett, és ha katonai célokra nem is, de kiképzéshez megfelelt. Sólyom (WM 21) lett a neve. Akkor kevesen gondolhattak arra, hogy 1944-ig a magyar ipar 1.200-1.210 harci repülőt tud majd legyártani. A Weiss Manfréd nem maradt adós a folytatással: ez az olasz tervezésű Re 2000 típusú, egymotoros, együléses, al-
sószárnyas, zárt kabinú repülő volt, amelyet viszont rosszabb repülési tulajdonságai és gyenge kivitelezése miatt az olasz hadseregben nem rendszeresítettek, ennélfogva felszabadították az export tilalom alól. Magyarország tüstént vett belőle 70 darabot. Nos, a WM-ben nem csak a Héja nevet adták nekik, hanem tökéletesítették is őket, így a magyar honvédség első modern vadászgépe lehetett. Fejlesztések 1 milliárdból 1938-ban a parlament által hadicélokra megszavazott 1 milliárd pengő pezsgést hozott a repülőgépgyártásban is. Ekkor a győri Magyar Wagon- és Gépgyár (MWG) repülőgépmotorjai kipróbálásához egy un. fékterem és repülőmotorműhely építését kezdhette meg, ehhez 1940-ben szerelőcsarnok és alkatrészraktár csatlakozott, amivel itt is megkezdődhetett a repülőgépgyártás. Ők is a WM Sólyom kiképző-felderítő gépével kezdték, 4042-t készítettek belőle. Egyébként is a korabeli hazai repülőgépgyártás sajátossága volt, hogy a gépek többsége több üzemben is készült, mégpedig együttműködve egymással. Például a Sólyom és a Héja a WM, a MÁVAG, az MWG kooperációjában. Ez a hálózati együttműködés tette lehetővé, hogy az 1941. június 6-án megkötött német-magyar államközi szerződéssel a kooperációt kiszélesítsék több német repülőgéptípus együttes gyártására. E szerződés keretében épült fel az MWG győri repülőgép üzeme, a Dunai Repülőgépgyár szigetszentmiklósi üzeme, a német Me-109 vadászgép, a Messerschmitt és a Me210 romboló, valamint a pestlőrinci PIRT üzem a Ju-52 szállító repülőgép gyártására, de a győri üzem is jogot nyer az FW 58 Weiche ös�szeszerelésére behozott fő darabok-
IPARTÖRTÉNET
ból. A Messerschmitt-gyártmányú Me-109 talán a legismertebb a második világháború történetéből. Belőle 30 480 épült. Egy pályázatra tervezték, amivel a korábbi kétfedelűeket akarták monoplánnal felváltani, majd a spanyol polgárháborúban ki is próbálták. Magyar üzemekből majd 600 került belőle a frontra. Az MWG-ben csupán behozott fődarabokból szerelték ös�sze őket. A Me-210-est később Me410-zel jelölték. Újabb üzemek beállítása igen megnehezítette, hogy a szűk sárkány-gyártás a dél-bajororszáA német-magyar egyezmény a helyekre nem csak a Dunai Repü- gi Landberg, Augsburg, Schwatz MÁVAG, a WM, az MWG mellé lőgépgyárat telepítették, pedig oda és Geisehörig helységekbe, a további négy repülégépgyár létre- a Dunai gyár kormánymű, felület- Messerschmitt-gyár műhelyeibe; a hozását irányozta elő. Ez alapján és törzs gyártó egységeinek is csak motorgyártás Ausztriába, a Styerépült fel a Dunai Repülőgépgyár, a fele és a Daimler Benz (DB) 605- művek Krum-i, Landesberg és amely licenccel már 1942-ben ös üzeme fért el, hanem őket ös�- Ebensee településekre költözött át. gyártotta a Me-210 kétmotoroso- szeköltöztették még a MWG-vel, a Ezek a magyar gyártási berendekat. Bővítették az Uhry-féle gyárat MÁVAG diósgyőri gyáregységével zések részét alkották annak a több Mátyásföldön különböző gépek ja- meg a WM egy részével is. Ezért milliárd dollár értékú magyar vavítására. A Ju-87 egymotoros zuha- a Politechnikai Intézet pincéjét is gyonnak, amit a németek és a nyinóbombázó és a Ju-52 hárommo- kiutalták a repülőgépgyártóknak. lasok a háború utolsó hónapjaitoros nehéz szállítógép gyártására Ilyen körülmények között kellett ban elhurcoltak Magyarországról. létrehozták Pestlőrincen a Pestlő- helytállni a szoros német felügye- Például csak a WM elhurcolt varinci Ipartelepek Rt-t, a PIRT-et, let alatt. Kőbányáról végül is 199 gyonát felmérők a gyár tulajdonát továbbá az „EMESE” Magyar Kí- DB 605-ös motor került ki, a WM képező 120 teherautót, több uszály sérleti Repülőgépgyár Rt.-t a ki- 4 hónap alatt további 256 motort fémet, benzint, 34 mozdonyt találmondottan magyar tervezésű gé- adott át. tak és jellemző módon még 200 pek előállítására. Az üzemek egy csepeli munkást is egy amerikairésze azonban csak két évig termel- Bajor és osztrák földön ak őrizte tábor deportáltjai között. hetett helyben, mert a WM 1944. Ez az ütem azonban nem tartha- Később a Dunai Repülőgépgyár április 3-ai és a győri MWG ápri- tott sokáig, 1944 novemberében a munkásai beszámoltak arról, hogy lis 13-ai bombázása következtében magyar repülőgépgyárakat Bajor- odakint az új helyeken a szállítása HM – a németek engedélyezésé- országba és Ausztriába telepítették nál meghibásodott gépeiket találvel – a termelés decentrálása mel- át - mégpedig az SS segítségével. A ták, hiányos tartozékokkal és szerlett döntött: a Dunai Repülőszámokkal, így kellett munkáHáborús repülôgépgyártás 1942-1944. gépgyár termelési egységeit hoz látniuk. Erre még a né(fôbb adatok) Budafokon, Budatétényben, a met munkásokkal egyenran MÁVAG MWG Duna kőbányai pincerendszerben, gú elbánás, jó élelmezés, lameg a diósároki pincében, vakás ígéretével kiment magyar 1942 30 Héja 1 Me-109 10 M-25 18 Fw-58 1 Me-210 lamint a Batthány-tér alatt hemunkások az ott dolgozó halyezték el. A legtöbb termelési difoglyokkal azonos étkezést, 1943 98 Héja 24 Fw-58 104 Me-210 egység Kőbányára, az 1244-től a családok számára silány el 92 Me-109G kialakult 35 kilométer hosszú helyezést kaptak, heti 30 deka 1944 72 Héja 378 Me-109G 167 Me-210 ságú és 195 ezer négyzetméhús, a csekély élelmiszer és a 50 félkész 4 Fw-58 ter összterületű, sörpincéknek rossz szállás fedezésére elég Ar-96 B szolgáló alagút labirintusokba séges fizetés volt mindössze a került, a mindössze 8-10 mé- 1944. 8.1.- 128 Merészük. 109G ter széles járatokba. A munkát 9.15. Komornik Ferenc Technika 2014/2
29
SZABADALOM
Megduplázódott 2013-ra az új szabadalmak száma Megduplázódott Magyarországon tavaly az új szabadalmak száma a világválság 2008-as tetőzése óta, ugyanis 2013-ban a nemzeti és az európai ügyeket tekintve összesen 6.741 szabadalmi engedélyezési (2.964 eljárás) és hatályosítási (3.507) eljárás fejeződött be, ami 46 százalékkal több a 2012. évi 4.423 eljárás fémjelezte adathoz képest, ötéves időhorizonton pedig közel 200 százalékos növekedést mutat. Mindezt Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke jelentette ki a hivatal tavalyi tevékenységéről tartott február 6-ai sajtóbeszélgetésen. Gyorsított feldolgozás A fenti adatok az elnök szerint azt tükrözik, hogy a hivatal továbbra is sikeres az úgynevezett gyorsított feldolgozási és ügyteher-csökkentési terv végrehajtásában. Tavaly 38 százalékkal csökkentették a folyamatban lévő szabadalmi bejelentések számát. A nemzeti úton folyamatban lévő ügyállomány az év végén 2.820 volt: 1.604 a nemzeti és 1.216 a nemzetközi szabadalmi együttműködésből (PCT) származó bejelentés – ez utóbbiakat közel 60 százalékkal sikerült csökkenteni. A nemzeti szabadalmi bejelentések száma 2013-ban 701 volt, ami 5,7 százalékkal kevesebb a 2012. évi adatokhoz képest. A hazai ügyfelek bejelentési aktivitása (641) hétszá-
zalékkal mérséklődött. Az év végén érvényes magyar szabadalmi oltalmak száma közel 19.130 volt: ebből 5.237 nemzeti úton megadott, 13.839 pedig hatályosított európai szabadalom. Ez közel 15 százalékos növekedést jelent a 2012. évihez képest. A hatályos szabadalmak jogosultjainak közel 95 százaléka külföldi, ezek közül a legtöbben németországi székhelyűek, őket az amerikaiak, francia és svájci jogosultak követik, illetve 971 van hazai tulajdonban. A Magyarországon hatályos szabadalmak szakterületek szerinti összetételét tekintve, 2013 végén az összes szabadalmi oltalom hatodát képviselő arányban a gyógyszeripar állt az első helyen, ezt követte a gépészet öt százalékkal, valamint a gyógyszeripar nélküli kémia négy százalékos részaránnyal. Ötéves csúcson a védjegylajstromozások száma Az év végén 55.942 nemzeti védjegy volt hatályban, ami állandósult nagyságrend. Ezek több mint 61 százalékának (34.200) magyar volt a jogosultja, a külföldiek pedig 39 százalékos részarányt képviseltek. A lajstromozások terén 4,3 százalékos növekedés volt megfigyelhető, így 2013-ban a bejelentők 3.122 megjelölésre kaptak védjegyoltalmat, ami az utóbbi öt év legmagasabb értéke. A nemzeti védjegybejelentések meghirdetésének átlagos ideje 3,4 hónapról 3,1 hónapra csökkent, és sikerült jelentős mértékben redukálni a folyamatban lévő ügyek számát is. Jedlik-terv a szellemi tulajdon védelméért Bendzsel Miklós kiemelte, hogy a kormány tavaly augusztusban fo-
30
Technika 2014/2
gadta el a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzeti stratégiát, a Jedlik-tervet. Az SZTNH 2013ban a nemzeti kerettantervhez kapcsolódó komplex képzési projektet dolgozott ki az általános és középiskolás korosztály, valamint az őket oktató pedagógusok számára. A 2013-2014-es tanévtől, felmenő rendszerben hatályba lépő kerettantervekben, a Jedlik-terv célkitűzéseivel összhangban, számos tantárgyhoz kapcsolódóan már a közoktatásban is megjelennek a szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódó kérdések. Továbbá a nemzeti vagyonkezelővel és az adóhatósággal új együttműködési programot indított az SZTNH az állami vagyonkezelés támogatására. Szabadalmi bíróképzô központ Budapesten Az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) létrehozásáról szóló megállapodás és az Egységes Szabadalmi Bíróság Alapokmánya ünnepélyes aláírására egy évvel ezelőtt került sor Brüsszelben. Az SZTNH elnöke magyar sikerként könyvelte el, hogy a megállapodás értelmében az egységes európai hatályú szabadalmakkal összefüggő perekkel foglalkozó ESZB bírái képzésének Budapest adhat otthont. Az SZTNH vezetése tavaly októberben közös szándéknyilatkozatot írt alá a Visegrádi Együttműködés cseh, lengyel és szlovák partnerhivatalainak vezetőivel egy „virtuális” szabadalmi intézet létrehozásáról, amely a régió nemzetközi szabadalmi bejelentéseinek kutatási és elővizsgálati szerveként előnyös feltételekkel kínál majd hozzáférést a globális szabadalmi rendszerhez. Békés Sándor
ATOMENERGIA
Évindító az OAH-nál A Paksi Atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítása, a tervezett új blokkokhoz kapcsolódó biztonsági feladatokra való felkészülés – akárcsak 2013-ban – idén is meghatározó lesz az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) számára. Ugyanakkor az OAH-nak, mint hatóságnak, az egyik legfontosabb feladata, hogy hazánkban garantálja az atomenergia alkalmazásának a biztonságát – hangsúlyozta Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója a hivatal közelmúltbeli évindító sajtótájékoztatóján. Az OAH tájékoztatóján a tavalyi év eredményeinek az értékelése mellett kitértek a 2014-es feladatok vázolására is. Üzemidô-hosszabbítás a Paksi Atomerômûnél Fichtinger Gyula elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű 1-es blokkjának az üzemidejét már 2032-ig meghosszabbították, a 2. blokk üzemeltetési engedélye pedig a tervezett 30 éves üzemidejének elteltével, 2014. december 31-én lejár. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kérelmére az OAH megindította az engedélyezési eljárást, amelynek során az erőmű által benyújtott elemzésekre és vizsgálati eredményekre alapozva, az év végéig dönteni fog a 2-es blokk üzemidejének a 20 évvel való meghosszabbításáról. A hivatal a döntésnél figyelembe veszi a környezetvédelmi szakhatóság álláspontját, valamint áprilisra közmeghallgatást tervez. Felkészülés az új blokkok létesítésére A főigazgató az OAH-nak az atomerőmű új blokkjainak a létesítésére vonatkozóan kiemelte, hogy a hatóság már 2009-ben elkezdte a felkészülést a bővítésre. Az OAH ennek keretében felülvizsgálta és
az aktuális nemzetközi gyakorlattal összhangban kiegészítette, megújította a nukleáris biztonsági és védettségi követelményeket. Ennek köszönhetően a jogi szabályozás már vonatkozik az új atomerőművek létesítésére is. Az OAH megkezdte a lehetséges szállítók által megajánlott erőműtípusok általános műszaki jellemzőinek a megismerését, továbbá az új blokkok hatósági felügyeletéhez szükséges szaktudás és létszám meghatározását. Az elkövetkezőkben az OAH-nak 70 fős – magas képzettségi elvárásoknak megfelelő – létszámmal kell bővítenie a személyi állományát. A főigazgató utalt rá, hogy a paksi blokkok vizsgálata nyomán mintegy százezer oldalas, a biztonságot érintő anyagot kapott az OAH. A hivatal hasznosította a 2003-as paksi üzemzavar tapasztalatait, a nemzetközi ajánlásokat, valamint a fukusimai katasztrófa tapasztalatait. Ezek már részben hasznosultak, jelenleg 29 + 50 követelmény még egyeztetés alatt áll. A 2003-as üzemzavarral kapcsolatban a főigazgató tájékoztatott arról, hogy a Paksi Atomerőműben megsérült fűtőelemeket zárt hermetikus tokokba helyezték, amelyeket 2015-ig visszaszállítanak Oroszországba. A nagydúsítású fűtőelemekkel kapcsolatban Fichtinger Gyula elmondta, hogy Magyarország 291 kilogramm uránt szállít vissza Oroszországba. Idei feladatok Hullán Szabolcs, az OAH főigazgató-helyettese az EU által kezdeményezett célzott biztonsági felülvizsgálat (CBF), a „stressz-teszt” alapján végrehajtandó akciótervről adott tájékoztatást, kiemelve, hogy az OAH 51 feladat végrehajtását irányozta elő, amelyek a külső ha-
A radioaktívhulladék-tárolók felügyelete az OAH hatáskörébe kerül
tásokkal – földrengés, elárasztás – szembeni ellenálló-képesség fokozására, a biztonsági tartalékok növelésére, további villamos betáplálási lehetőségek biztosítására, valamint súlyos balesetek következményeinek a csökkentésére irányulnak. A főigazgató-helyettes közölte, hogy a radioaktívhulladék-tárolók hatósági felügyelete – az engedélyezési, ellenőrzési, értékelési és érvényesítési feladatok – idén június 30-ai hatállyal az OAH hatáskörébe kerül. Továbbá az Atomenergiáról szóló 1996-os törvény 2014. január 1-én hatályba lépett 8/5. bekezdése alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelését az OAH átadta a hivatal felügyeletére kijelölt miniszter által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak. Vincze Árpád főosztályvezető az IPPAS felülvizsgálatról adott ismertetést. Kiemelte, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) részletesen átvizsgálta a nukleáris és radioaktív anyagok, valamint a kapcsolódó létesítmények fizikai védelmének magyarországi rendszerét. A NAÜ szakértői számos követendő jó gyakorlatot azonosítottak. Az OAH szakemberei által az előkészítésre alkalmazott eljárást például az USA nukleáris hatósága, az NRC is követte. B. S. Technika 2014/2
31
Atomenergia
Bôvítés pro és kontra A paksi bôvítésrôl szóló oroszmagyar megállapodás kiváltotta belpolitikai vihar meglepte a hazai közvéleményt. Érdemes ezért felidézni, mi is történt nálunk az új blokkok létesítésének ügyében. A magyar Országgyűlés 2009. március 30-án adta előzetes, elvi hozzájárulását a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez – 95,4 %-os szavazattöbbséggel. Az óvatos, tulajdonképpen az építésre nem kötelező határozatot az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (Atomtörvény) szerint hozták, amely kimondta, hogy új nukláris létesítmény létesítéséhez, előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetve meglévő atomerőmű bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges. A döntés egyes szakmai körök azon számításán alapult, hogy egy-két évtizeden belül az ország 8-9 ezer megawatt energia termeléséből 6 ezer megawatt kieshet az elavuló erőművek leállítása miatt, amit részben a paksi atomerőmű bővítésével lehetne pótolni, kihasználva azt az előnyt is, hogy az atomerőmű nem bocsát ki szén-dioxidot. A megoldást a paksi atomerőmű 70-75 százalékos lakossági elfogadottsága, meg az erőműnek a térséggel való jó kapcsolatai is alátámasztották. A tervet az sem befolyásolta, hogy közben a paksi szakemberek tudását, a szovjet blokkok tartósságát kihasználva, az üzembiztonság három évtizedes céltudatos fejlesztésével a négy blokk eredeti teljesítményét 60-60 megavattal megemelhették, amivel tulajdonképpen egy kisebb ötödik blokkot nyertek, sőt később megindulhatott az üzemidő 20 évvel való meghosszabbítása is. 32
Technika 2014/2
Teller- és Lévai-projekt Az Országgyűlés az említett határozatával felkérte a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőmű-kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát, és a szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé. Ennek nyomán a paksi atomerőmű anyavállalata, az MVM Zrt. Igazgatósága 2010 februárjára kidolgozta koncepcióját a bővítésre, eszerint „az MVM Csoport felkészül arra, hogy a szükséges beruházásokat alapvetően saját forrásokból, a cégcsoport erőforrásainak mozgósítása révén megvalósítsa.” Kimondta az igazgatóság, hogy „a társadalom egyetértésének megszerzése, a jogszabály által előírt feltételek teljesítése, a határidők tartása, illetve a telephely értékének növelése érdekében a blokktípusoktól független – a létesítés feltételét jelentő engedélyezési folymatokat azonnal meg kell kezdeni, hogy a tendereztetési felhívás 2 éven belül kiadható legyen.” Az MVM a koncepcióját annak eredményeként dolgozhatta ki, hogy már korábban létrehozta a Teller-projektet, amelynek keretében a szakemberek egy 150 oldalas megvalósíthatósági tanulmányban, egy 100 oldalas előzetes környezeti értékelésben és 40 oldalon
a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok elhelyezési lehetőségeivel kapcsolatos feladatok ismertetésével foglaltak állást a bővítés mellett. Ezt követően 2009 júliusától, vagyis az említett országgyűlési határozatot követően indult Lévai-projekt már a konkrét lépéseket is meghatározta, így megjelölte a blokk(ok) szóbajöhető szállítóit (orosz AES-2006, japán-amerikai AP 1000, francia, német, japán ATMEA-1, francia-német EPR), és különös tekintettel a társadalmi elfogadásra az engedélyezés előkészítését és végrehajtását, valamint 2012 végéig a pályázatok kiírását. (Ezen dokumentumok ismertetésére a Technika Műszaki Szemle is többször lehetőséget kapott). Ám, miközben folyt az előkészítés, az Országgyűlés 2011ben, módosítva az atomtörvényt, úgy döntött, hogy csak a bővítés előkészítéséhez kell az Országgyűlés jóváhagyása, a beruházáshoz nem. Gazdaságilag elônyös? Az atomenergia békés felhasználásáról, és ennek keretében az új paksi blokkok felépítéséről és hitellel való finanszírozásáról Moszkvában kötött megállapodás hivatalos kommunikációja kiemelte, hogy gazdaságilag előnyös („a legutóbbbi 40 év legjobb üzlete”), műszaki szempontból megbízható létesítményt ígérő
Atomenergia
megoldásról van szó. Ez utóbbi kétségetelenül igaz, hiszen egyedüli, már átadott 3+ generációs blokkok épülnének, amelyek passzív, tehát emberi beavatkozás nélküli védelemmel is el vannak látva. Szakmai körökben azt viszont már vitatták, hogy mindenképpen előnyös-e gazdaságilag a beruházás. Mint arra Kaderják Péter, az első Orbán-kormány energia hivatali elnöke, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője is rámutatott, a létesítésbe fektetett 3,3 ezer milliárd forint a reális forgatókönyvet figyelembe véve a tervezett üzemidő alatt nem térülhet meg, sőt, ha csúszás van a beruházás idejében és költségében, nem működhet az erőmű 100 százalékos kihasználtsággal és problémamentesen, és nem emelkednek a világpiaci árak, akkor a ráfizetés elérheti a 400 milliárd forintot. Mások szerint a létesítést tovább drágíthatja, ha elkerülendő a blokkok éjszakai visszaszabályozását, az erőműhöz gravitációs tározó, a biztosabb üzemeltetéshez pedig esetleg dunai folyószabályozás válik szükségessé. (A Lévai-projekt is meghatározónak jelölte a blokkok hűtési megoldását a Dunából friss vízzel, vagy ezt kombinálva hűtőtornyokkal).
Novovoronyezsi atomerômû
A japán- amerikai AP 1000
Az áramexport kilátásairól A hivatalos kommunikáció másik központi eleme a bővítéssel a magyar áramexport növelésének lehetősége, sőt ezzel az EU és különösen Németország segítése a növekvő áramigényeik kielégítésében. Ezzel kapcsolatban is Kaderják Péter ismertette, hogy Németországban az összes atomerőmű leállításával az áramtermelésnek csupán 13 százalékát kell pótolni, ehhez az országnak elég az Északi Áramlat gázvezetékből 9 milliárd köbméter, ami a vezeték éves összkapacitásának egyhar-
mada. Egyébként is a német kormány fenntartható fejlődés tanácsa azon a terven dolgozik, hogy 2030-ra az egész német energiarendszert átállítsák a megújuló energiatermelésre, amely ma már a termelés egynegyedét adja. A magyar áramexport lehetőségeit
AES-2006 épül Pakson Technika 2014/2
33
ATOMENERGIA
tovább szűkítheti, hogy az EU immáron engedélyezi a palagáz kitermelését az egyébként érvényes szabályok szerint, amiben NagyBritannia, Lengyelország, Litvánia és Románia különösen érdekelt. Számításba veendő az is, hogy az EU és a Világbank hét balkáni országban fejlesztési programokat indít, részben a saját, főleg vízerőműves energiatermelés növelésére. Közben a Duna bolgár-román közös szakaszán összesen 1410 MW teljesítményű vízerőmű épül magántőkéből. Ahány ország... Atomerőmű létesítésének nincsenek kötelező szabályai, azon kívül, hogy a létesítményt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alá kell vetni, Európában pedig az építés nem sértheti a versenyjogot (amit még vizsgálhatja az EU a tenderkiírás elmaradása miatt). Így a beruházási eljárás is különböző lehet. Például az új cseh kormány energiastratégiájára várva a CEZ (ottani MVM) 2014 végére halasztotta 2013 vége helyett a temelini erőmű bővítésére kiírt nemzetközi pályázat eredményhirdetését. Eközben a cseheknek figyelniük kell azt az európai uniós vizsgálatot, amely a Nagy-Britanniában egy garantált áramfelvásárlási árat tartalmazó konstrukcióban tervezett atomerőmű-építés ügyében indult. Az Európai Bizottság döntése ugyanis azt is meghatározza majd, hogy a tagállamok miként szabályozhatják az atomenergia állami támogatását. Ugyanakkor Nagy-Britannia példát mutatott abban, hogy a 2023-ban indításra tervezett Hinley Point C nevű új atomerőművéről a francia EdF cégcsoporttal való szerződéskötés napján tájékoztatta az Európai Bizottságot, majd azonnal beindult otthon a társadalmi párbeszéd a civil- és szakszervezetekkel. Mic-
34
Technika 2014/2
hael Fallon energetikai és klímaváltozásért felelős államtitkár az Európai Parlament képviselői előtt is részletesen ismertette Nagy-Britannia atomerőmű-építési terveit. A britek tehát önként vállalták a teljes átláthatóságot, a szakmai, társadalmi vitákat. Litvániában az új kormány felújítani szándékozik a visanigasi atomerőmű-projektet, mivel sikerült a beruházás partneréül kiválasztott Hitachival a korábbinál sokkal kedvezőbb feltételekkel megegyezni, a műszaki tartalom megőrzésével. A litván szavazók többsége még a 2012 októberében tartott referendumon nemet mondott az akkori magas, 5-7 milliárd eurós beruházási költség miatt, mert szerintük nem kaptak tájékoztatást a számításokról. Hogyan történt 1966-ban? Végül röviden a mai Paksi Atomerőmű létesítésének körülményeiről. Mint arról Szabó Benjamin, az akkori beruházás vezetője könyvében visszaemlékezik: a létesítésről az ország „legfelső döntéshozó szerve”, az MSZMP Politikai Bizottsága 1964. szemptember 22-én határozott 17 egyéb napirendi pont között. A határozat így szólt: „Tovább kell folytatni a vizsgálatokat az atomenergia előállítására vonatkozólag. A konkrét számításokat és tárgyalásokat két irányban célszerű végezni: 1/ közös atomerőmű építése más KGST országokkal hazánk területén kívül, 2/ szovjet import berendezések és hasadóanyagok segítségével hazai atomerőmű építése. Ezt követően a Szovjetunió még 1965ben tanulmánytervet juttatott el a magyar szervekhez 400 MW-os nyomott vizes típusú építésére vonatkozólag. A Politikai Bizottság ennek tudatában „ajánlotta”, hogy a Gazdasági Bizottság az érdekelt szervek bevonásával dol-
gozza ki az atomerőmű létesítésével kapcsolatos magyar álláspontot és a Minisztertanács kezdjen kétoldalú konzultációs tárgyalást a szovjet kormánnyal az atomerőmű építéséről. Végül a kormány 1966. május 4-én döntött a szovjet atomerőmű felépítéséről. Erről 1966 júliusában folyt kormányszintű hivatalos tárgyalás Moszkvában, ahol a magyar fél bejelentette a szovjet szállításokra a hiteligényt, együtt a kiégett fűtőanyag visszaszállításával. A tárgyalásokról Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a sajtónak, ám Gál Tivadar, a miniszetertanács titkárságának akkori vezetője kifogásolta, hogy ilyen nagy jelentőségű kérdésről az aláírást megelőző két héttel lezajlott országgyűlésen semmiféle tájékoztató nem hangzott el és a kormány tagjai maguk is a sajtóból és rádióból értesülhettek az egyezmény egyes részleteiről. Egyébként a szovjet kormány akkor a szovjet szállítású berendezésekre kért hitelt 50 millió rubelben határozta meg. Az egyezményt végül 1966. december 28-án írták alá a Parlamentben, amiről a televízió is beszámolt. A paksi bővítésről szóló mostani vita nem kisebbítheti az új blokkok jelentőségét, amelyek majdan felválthatják a régi blokkokat és azok lebontását követően hosszú távra biztosíthatják az atomenergia megszokott részarányát a magyar energiaszolgáltatásban, ráadásul biztos jövőt garantálnak Paks városának, az ott és megyében élő több ezer család megélhetésének is. Nem mellékesen az atomerőmű igen sok magasabb tudású szakmát éleszt és vonz, amivel a műszaki fejlődést segíti elő. Komornik Ferenc
ÛRKUTATÁS
SOROZAT
A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
Dozimetriai célú mérôrendszer fejlesztése a kozmikus sugárzás mérésére az Európai Ûrügynökség
BEXUS programja keretében Az emberes űrutazások egyik legfőbb kockázati tényezője a kozmikus sugárzás élő szervezetre kifejtett káros hatása és ennek hosszú távú következményei. A védelem kidolgozásának első lépése a sugárzási tér jellemzőinek meghatározása, folyamatos monitorozásának megvalósítása. Ez azonban komoly technológiai kihívást jelent, hiszen a sugárzási tér nagyon összetett, számos különböző fajtájú részecskét tartalmaz, melyek együttes méréséhez más és más mérési módszerek szükségesek. A sugárzás térbeli és időbeli változásai is jelentősek, a Föld mágneses terének változása mellett például a napciklus is jelentősen befolyásolja. Ezekben a kutatásokban élenjáró munkát végez az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportja, mely számos, kozmikus sugárzás dozimetriai célú mérésére alkalmas mérőrendszert fejlesztett már ki, és jelenleg is több nemzetközi, űrkutatási programban vesz részt. Az utóbbi években egy új terület kutatásával bővült a csoport munkája: a sugárzási tér vizsgálatával bolygónk légkörében, olyan magasságokban, ahová a hagyományos repülőgépek nem képesek eljutni. Sztratoszférikus ballonok fedélzetén való használatra egy olyan összetett mérőrendszert fejlesztettünk ki, mely alkalmas a
kozmikus sugárzás számos összetevőjének vizsgálatára. A fejlesztések külön érdekessége, hogy azok hazai egyetemi hallgatók közreműködésével az Európai Űrügynökség oktatási programja keretében valósultak meg. A BEXUS program Oktatási programja keretében az Európai Űrügynökség évről-évre meghirdeti a REXUS/BEXUS programot, melynek keretében sztratoszférikus rakéták és ballonok fedélzetén végezhetnek el diákcsapatok kísérleteket. Hazánkból 2011-ben jutott be elsőként egy diákcsapat (CoCoRAD), melyet a rákövetkező évben további sikeres magyar pályázatok követtek, közöttük a TECHDOSE kísérlet. A sikeres pályázatot követően az MTA EK támogatásában a diákok megterveztek, megépítettek és sikeresen leteszteltek a BEXUS sztratoszférikus ballonok fedélzetére egy kozmikus sugárzási technológiai platformot. A programban használt ballonok jelentősen különböznek egy hag yományos m et e o r o l ó g i a i ballontól, különleges kutatási célokra fejlesztették ki őket. MegközeA TECHDOSE csapat hivatalos logója
A BEXUS-14 gondolája repülés elôtt és a TECHDOSE csapat néhány tagja (balról jobbra: Pálfalvi József, Zábori Balázs, Gyovai Ágnes, Hurtony Tamás)
lítőleg 30 km-es magasságig emelkedhetnek, közel fél tonna hasznos teher szállítására képesek, és mintegy 2-5 órán keresztül repülnek a sztratoszféra alsó rétegeiben. A felbocsátásra minden év őszén kerül sor az Észak-Svédországban található ESRANGE űrbázisról. A TECHDOSE csapat tagjai Magyarország számos egyeteméről érkeztek (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pannon Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Debreceni Egyetem), a kísérlet pedig hazai kutatóhelyek összefogásával valósult meg, hogy a nemzetközi tudományos közösség számára is színvonalas eredményeket mutathassanak fel a diákok. Technika 2014/2
35
ÛRKUTATÁS
A TECHDOSE kísérlet A világűrből érkező kozmikus sugárzás kölcsönhatásba lép a Föld mágneses terével, valamint a légkörrel. Ennek eredményeképpen a légkör magasabb rétegeiben egy rendkívül összetett, változékony sugárzási tér alakul ki, melynek a vizsgálata leginkább kutatóballonokkal lehetséges. A TECHDOSE kísérlet a sugárzás tér dozimetriai célú vizsgálatát tűzte ki feladatul a sztratoszférában. A kísérletben helyet kapott az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban kifejlesztett TRITEL háromtengelyű űrdozimetriai teleszkóp, amely egy félvezető detektorokból álló sugárzásmérő műszer. Ezen kívül két Geiger-Müller számláló cső végzett valós idejű monitorozást a repülés során. Ezek mellett alkalmaztunk számos, passzív, vagyis az expozíció során tápellátást nem igénylő mérőrendszert is. Ezek közé sorolhatóak különböző termolumineszcens dózismérő rendszerek (például a Pille dózismérő rendszer, melynek első példányát Farkas Bertalan magyar űrhajós vitte fel a Szaljut-6 űrállomásra 1980-ban, és jelenleg is folyamatosan végez méréseket a Nemzetközi Űrállomáson), illetve nyomdetektorok, melyek kiértékeléséből a termikus neutronok részarányára vonhattunk le következtetéseket. Ez utóbbi különösen nagy
A BEXUS-14 elôkészítése a repülésre (kép: Swedish Space Corporation)
36
Technika 2014/2
A TECHDOSE kísérlet felépítése (kép: Csôke Antal)
jelentőséggel bír, hiszen ebben a magasságtartományban a szekunder neutronok által keltett dózisjáruléka a 40%-ot is megközelítheti. Felbocsátás és az eredmények Közel egy évig tartó tervezés, fejlesztés és tesztelés eredményeképpen készült el a kísérlet a felbocsátásra. Munkánk során technológiai és méréstechnikai kihívásoknak egyaránt meg kellett felelnünk, hogy a mérőrendszerünk alkalmassá váljon a ballon repülése során várható meglehetősen zord környezetben való működésre. A felbocsátásra 2012. szeptember 24-én került sor a délutáni órákban az ESRANGE űrbázisról. Az időjárási körülmények szokatlanul kedvezőek voltak, a kísérlet pedig hibátlanul működött a küldetés teljes időtartama alatt és folyamatos, élő kapcsolatban szolgáltatta a sugárzásra vonatkozó mérési adatokat.
A Föld megközelítôleg 22 km magasságból nézve a BEXUS-14 fedélzetérôl (kép: TECHDOSE csapat)
A TRITEL tengelyeinek, valamint a GM-csöveknek egymásra merőleges elhelyezkedése lehetővé tette az irányérzékeny mérések megvalósítását. A két műszerrel hasonló irányfüggést mutathattunk ki, és az adatokból arra lehetett következtetni, hogy egyre nagyobb magasságok felé haladva a részecskesugárzás irányítottsága megváltozik és a részecskék többsége a világűr irányából érkezik. Alacsonyabb magasságokban a légkör szóró hatása következtében és a másodlagosan (a légkör molekuláival való ütközésekben) keletkező részecskék miatt ez a hatás már nem érvényesül. Megállapíthatjuk, hogy a közel 4 órás BEXUS repülés többletdózisa mintegy 15,2 μGy volt, az átlagos dózisteljesítmény a repülési magasságban pedig 6,5 μGy/h. Összehasonlításképpen ez az érték a Föld felszínén a kozmikus sugárzásból eredő dózisteljesítménynél mintegy két nagyságrenddel nagyobb. A kutatási munka a közeljövőben is folytatódik. A kutatócsoport gondozásában készült TRITEL rendszerrel időközben méréseket végeztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén is; az eredmények kiértékelése folyamatban van. Számos rakétakísérlet és műholdas mérési lehetőség várható az elkövetkező években, melyek segítségével – hazai fejlesztésű műszereknek köszönhetően – részleteiben is lehetőségünk nyílik vizsgálni a Föld körüli térség sugárzási jellemzőit. Köszönetnyilvánítás A TECHDOSE kísérlet a 4000107210/12/NL/KML számú ESA PECS együttműködés keretében valósult meg. Zábori Balázs1, Hirn Attila1, Pázmándi Tamás1 1 MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK), zabori.
[email protected]
Sikerrel debütált az AUTOMOTIVE HUNGARY! A Hungexpo Zrt. szakmai partnereivel közösen egy nagyszabású, a magyar autógyártás teljes spektrumát felölelő, új járműipari szakkiállítást szervezett Automotive Hungary – Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás néven. A magyar járműipar komplex fórumán a gazdaság legdinamikusabb ágazata teljes körűen mutatkozott be. A hazai autógyárak mellett a beszállítók, alkatrészgyártók és a járműiparhoz kötődő oktatási szféra szereplői is felvonultak 2013. november 7-9 között. Nincs hasonló témájú kiállítás a kelet-közép európai régióban, a Hungexpo vállalta, hogy első ízben rendezi meg – együtt a hagyományos Autótechnika kiállításával. A járműipari gyártás szereplői az Automotive Hungary-n lehetőséget kaptak arra, hogy új üzleti kapcsolatokat találjanak, új partnereket és megrendeléseket szerezzenek. Ebben a szervező segítségére voltak a szakmai szervezetek, a Magyar Gépjárműipari Szövetség, a MAJOSZ – Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesülete, a Német-Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, valamint a Mérnökök a Járműves Műszaki Felsőoktatásért Egyesület, akik számos szakmai eseményt, üzletember-találkozót és beszállítói fórumot szerveztek ÜZLET, TUDOMÁNY, KARRIER témákban, megteremtve ezzel a lehetőséget az járműipar színvonalas bemutatására. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkársága védnökséget vállalt a seregszemle fölött, valamint a nyitó napon a négy nagy hazai autógyártó, az Audi Motor Hungaria Kft., a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és az Opel Magyarország Kft. első számú vezetői előadást tartottak a hazai autógyártás helyzetéről. A most először megrendezett AUTOMOTIVE HUNGARY és a már korábban is ismert AUTÓTECHNIKA kiállításokon egy időben 200 kiállító mutatkozott be. A HUNGEXPO „G” és „F” pavilonjaiban rendezett autóipari bemutatót közel 7000 szakmai látogató kereste fel. A három nap alatt - folyamatosan nagy érdeklődés mellett - több mint hatvan előadás zajlott. A kiállításon nagy sikert arattak az első alkalommal megépített ÉLETPÁLYA MODELL standok, melyek bemutatták egy-egy régió állami, oktatási és vállalati közös szerepvállalását a hosszú távú életpályák megvalósítása érdekében. A korábbi ipari kiállításokon sikerrel debütáló EDU-POINT Egyetemek utcája-ra lelkesen jelentkeztek be a hazai szakiskolák, így 8 magyarországi közép- és felsőoktatási intézmény is nagy érdeklődés kíséretében mutatta be tevékenységét, kutatási eredményeit, fejlesztéseit. A „G” pavilon egyik ékessége volt a történelmi áttekintést bemutató „Magyarok a világ járműgyártásában” kiállítás, mely minden kiállítót és látogatót büszkeséggel töltött el. A kiállító cégek a szervezők kérdéseire válaszolva elmondták, hogy marketing programjuknak fontos eleme volt a hiánypótló rendezvény, melyre elsősorban kapcsolatépítés és mélyítés, potenciális partnerek és új üzlet szerzése, illetve termékeik/szolgáltatásaik ismertségének növelése céljából érkeztek, mely célokat nagy százalékban sikerült is megvalósítaniuk. Az Automotive Hungary-t legközelebb 2014. november 5-7. között rendezi a HUNGEXPO Zrt. Kiállítók számára kettős kedvezményes jelentkezési határidő: 2014. március 31. 2014. június 30. ezen felül minden IPAR NAPJAI 2014 kiállítónak +10% kedvezmény Bővebb információ: www.automotivexpo.hu;
[email protected]