57. évfolyam, 2014. 3. szám
700 Ft
Technika 2014/3
1
KRÓNIKA
Krónika
www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Főszerkesztő: dr. Wellek Margit e-mail:
[email protected] Főmunkatárs: Békés Sándor e-mail:
[email protected] Szerkesztőség: Cím: 1027 Budapest, Fő u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, Fax: 06-1-201-6457 E-mail:
[email protected] Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: a szerkesztőségben Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fő u. 68. Felelős kiadó: Horváth István Terjesztés: Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága Nyomda: F+F Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztőség kéziratokat nem őriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja
Bosch-fejlesztés Miskolcon Növekvô termelôi árak Apadó Zöld Forrás Innovációs EU-sorrend Eredményes év a Paksi Atomerômûben Az állami vagyon növekedése Összevonás az agrárkutatásban NI Tudományos Park Debrecenben Rezsimérleg 2010-2013
3 3 3 4 4 4 5 5 5
Gazdaság „Mellékutas” gazdaság?
6
Innováció Jedlik Ányos-díjkiosztó, 2014
7
Gépipar Különleges rúdvágási megoldások Horn eszköztárral igus bussines class mérôrendszer-vezeték igus energialáncok + tisztatér = kiváló vizsgálati minôsítés Új Mazak megmunkáló központok nagy munkadarabokhoz Megállapodás az RS Components és a Red Pitaya között Összefogás az ipari internet elterjesztésére Unimas Kft.: Új lézervágógép érkezett Sopronba az UNIMAS Kft.-hez Új generációs robotkar a Universal Robots-tól
8 10 11 12 14 15 16 18
CAD, CAM, CAE, PLM ESPRIT 2014 – CNC technológia már felhôbôl is
20
Méréstechnika Készletelszámolás
23
Informatika Infrastruktúra-szintû támadás a vállalatok ellen
25
Építészet A beton titkai IV.
27
Környezet Mobil gát Budapest módra
E számunkban megjelenô társaságok
Alba-Tools Genelco HNS Horn Hungexpo igus Mens Renault S&T Tooltechnik UNIMAS Weszta-T
2
19 15 B/1 B/4 B/2, B/3 11 13 1 21 3 17 23
31
Szabadalom Európai szabadalmi Bíróképzô Központ Budapestre
33
Ipartörténet Ikarus: szárnyalás és zuhanás
34
Energetika Energiatudatos vállalatok MOL-csoport: ismét Freshhh – 2014
36 36
Atomenergia Turbinaszigeteket szállítana az Alstom Paks II-nek Folytatódik a bodai nagyaktivitású tároló kutatása
37 38
Ûrkutatás Széchenyi-díj ûranyagkutatásért
Technika 2014/3
40
KRÓNIKA
Bosch-fejlesztés Miskolcon A közelmúltban kezdte meg működését Miskolcon a Bosch új inditómotor- és generátor-fejlesztési központja, amelynek jelenlegi negyven fős szakember alkalmazotti létszáma 2016-ig meghaladja a nyolcvanat. A központ legfontosabb feladata, hogy inditómotorok és generátorok egyedi típusait tervezze meg az autógyárak speciális igényei alapján, valamint a helyi gyártás tervezőmérnöki támogatását lássa el. Az eddig Németországban végzett projektek irányítására a központ egyre több magyar mérnököt fog alkalmazni az új termékek sorozatgyártásának irányítására. A 2003-ban alakult miskolci autóipari gyár immár két csarnokban gyárt inditómotorokat, generátorokat, befúvómotorokat, ablaktörlő rendszereket és Bike-meghajtásokat.
Növekvô termelôi árak Idén februárban az ipar belföldi értékesítási árai összességében 0,3 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipari ágazatok árai 0,7 százalékkal emelkedtek januárhoz képest. Legnagyobb mértékben a számítógép, elektronika, optikai termék gyártás (2,4%) és a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (1,6%) árai növekedtek. A feldolgozóipar többi ágazatában 0,2 és 1,2 százalék közti volt az áremelkedés. Árcsökkenést a fa-, papír-, és nyomdaiparban mért a KSH. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban az árak 0,6 százalékkal csökkentek a piaci árváltozások következtében.
Apadó Zöld Forrás
Márciusban hírdette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium a közhasznú civil szervezeteket támogató idei pályázatának eredményeit. A már eddig is folyamatosan csökkenő Zöld Forrás kerete 2014-ben már csak 70 millió forint, amely 64 olyan projekt között oszlik meg, amelyek a Kárpát-medence környezetállapotának és az ökoszisztéma működőképességének megőrzését szolgálják.. 2011-ben még 116 millió forinttal segítette 107 civilszervezet munkáját a Zöld Forás pályázattal a minisztérium, tavaly a program támogatási keretösszege 85 millió forint volt. A nyertes pályázók jelentős állami feladatokat vállalnak át a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése, az éghajlatváltozás, a környezet-és egészség, települési környezetminőség, a biológiai sokféleség megőrzése, a természet-és tájvédelem, a fenntartható terület-és földhasználat, vizeink védelme és fenntartható használata valamint a hulladékgazdálkodás biztosítása terén. Technika 2014/3
3
KRÓNIKA
Innovációs EU-sorrend Magyarország a 20. az EU 28 tagállama közül az innovációs teljesítményben - állapította meg az Európai Bizottság legújabb innovációs jelentésében. Az élen ismét Svédország áll, ahol a legtöbb befektetést fordítják a kutatásra és az innovációra. Őt Dánia, Németország és Finnország követi. Az előző évekhez képest Portugália, Észtország és Lettország fejlődött a legtöbbet. Magyarország a négy kategória közül a harmadikba helyezte magát, ezek a mérsékelt innovátorok. Az EU-n kívüli országok között Svájc van az élen. A globális összehasonlításban Dél-Korea, az USA, és Japán még mindig előbbre tartanak az EU-nál az innovációban, különösen nagy a lemaradás Dél-Koreával ös�szevetve. Az Innovatív Unió 2014 eredménytáblája 25 mutató felhasználásával készült, amelyek az innovációs potenciált, a vállalati fejlesztéseket és a gazdasági hatásokat vizsgálják.
Eredményes év a Paksi Atomerômûben
A Paksi Atomerőmű blokkjai 2013ban 15 370 GWh villamos energiát termeltek, ami az erőmű történetében az 5. legjobb termelési eredmény. Ez annak is köszönhető, hogy alacsony volt a blokkok nem tervezett kiesésének gyakorisága. A 3. blokk üzemidő-hosszabbítására való felkészülés sok feladatot jelentett és a blokk főjavítása is a tervezettnél hosszabb ideig tartott. (Korábban kismértékű tömörtelenséget találtak a pihentető medence hűtési körében, ami ugyan nem jelentett biztonsági, környezeti kockázatot, de a hiba elhárítása jelentős időt és energiát igényelt.) Az eredmények közé tartozottt a 2. blokk üzemidő-hosszabbítását kérő dokumentáció és engedély-
kérelem benyújtása és időarányosan teljesítették a biztonságnövelő intézkedéseket. Ezt a munkát is elismerve tavaly az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a MVM Paksi Atomerőműnél alkalmazott biztonságnövelő elemzési módszert követendő példának állította saját tagjai számára. Az idei év fő feladata továbbra is az erőmű biztonságos működtetése. Ugyanakkor folytatják a blokkok felkészítését a 20 éves továbbműködésre, remélik, hogy ezt az idén a 2. blokk részére is engedélyezi a nukleáris hatóság. Idén a negyedik blokkon lesz a nagy főjavítás, amikor elvégzik azokat az átalakításokat, amelyeket a többi blokkon már elvégeztek.
Az állami vagyon növekedése A magyar állam 2010 és 2013 között, az E.ON gázüzletágának és a gáztározó megvásárlásán kívül, 657,4 milliárd forintot költött vagyonvásárlásra és állami vállalatok tőkeemelésére, ami a GDP 2,2 százaléka, az államadósság 2,9 százaléka. A legnagyobb tulajdonszerzés a MOL kisebbségi, 21,2 százalékos részvénypakettjének megvásárlása volt 498,3 milliárd forintért 2011 májusában. Azóta itt az állam 214 milliárd forint nem realizált árfolyamveszteséget szenvedett el. A 4
Technika 2014/3
MALÉV tevékenységének felfüggesztésével kapcsolatban az államnak 27,5 milliárd forint kiadása volt. A győri Rába többségi tulajdonáért 8,1 milliárd forintot adott ki, majd a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. tőkéjét emelte meg 21,4 milliárd forinttal. A MALÉV leállása miatt szükségessé vált az Aeroplex megvétele 4,2 milliárdért és a MALÉV GH Földi Kiszolgáló Zrt. 800 millióért. Az állam tőkét emelt az MVM Zrt.-ben, többek közöttt a Tokaj Kereskedő-
házban. Csak a Ferencváros labdarugó stadion megvásárlása és újjáépítése 12,4 milliárd forintba kerül. Az állami vagyonkezelő egyetlen jelentős bevétele a győri ingatlanok eladása volt az Audinak, ami 2010ben 6,5 milliárd forintot hozott az államnak. 2014 elején folytatódott az állami vagyon gyarapodása: ennek legjelentősebb tétele volt 9 év után a műsorszóró Antenna Hungária visszavásárlása a francia TDF-től 55,9 milliárd forintért.
KRÓNIKA
Összevonás az agrárkutatásban Egy kézbe, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központba koncentrálták az agrárkutatás eddigi intézményhálózatát a kutatásokra való források megnövelése nélkül. A részben logikus összevonás során ehhez a gödöllői centrumhoz 13 agrár- és élelmiszer gazdasági kutatóintézet és négy eddig nonprofit társaság tartozik. Az eddigi autonómiájukat elvesztő intézmények a halászattól a zöldségtermesztésig valamennyi mezőgazdasági területet átfogják, ezért feltűnő, hogy a központ 15 munkatársa mellett továbbra is csak 300 szakember a 450 segédalkalmazotton kívül foglalkozik a mezőgazdaságáról ismert Magyarországon agrárkutatásokkal. Mivel a 2014-es költségvetésből továbbra is csak 1,8 milliárd forintot irányoztak elő agrárkutatásokra, az összevonástól nem várható sem a kutatói létszám növelése, sem a műszerállomány további fejlesztése.
NI Tudományos Park Debrecenben A kis- és középvállalkozások támogatására is nyitott tudományos parkot épít Debrecenben a National Instruments (NI) Hungary csaknem 4 milliárd forintból, amihez 1,9 milliárd forint uniós támogatást nyert el. A 6 ezer négyzetméter alapterületű Science Parkban 300, többségében kutató-fejlesztő mérnök fog dolgozni – jelentette be Ábrahám László, az NI Hungary igazgatója a március 4.-i bokrétaavató ünnepségen. A cég 2001-óta a vállalatcsoport hardvergyártását végzi, ennek nyomán Debrecenbe került az NI globális informatikai-fejlesztő mérnökcsoportja is. Az NI-termékek között oktató- és játékrobot vezérlők, precíziós orvosi műszerek, szélturbina-tesztelők találhatók, sőt már a CERN részecskegyorsító részére is készítenek eszközöket.
KSH-jelentés 2013-ról
Az előzetes adatoknak megfelelően 1,1 százalékos GDP-növekedést mutatott ki a Köponti Statisztika Hivatal 2013-ban a recesszióban töltött 2012-es évhez viszonyítva. A bruttó hazai termék (GDP) 29 114 milliárd forint lett, ez egy főre 2 millió 943 ezer forint. Ezzel Magyarország az egy főre jutó GDP-t tekintve továbbra is az 58. helyen áll a világ 174 országa közül és Európában csak Románia, Bulgária, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina követi. Az 1,1 százalékos növekedést elsősorban a mezőgazdaság negyedik negyedévi 22,2 százalékos növekedése segítette elő, a feldolgozóiparon belül a közúti járműgyártás emelkedett. Viszont csökkenést regisztráltak a számítógép, elektronikai és optikai termékek és a gyógyszerek gyártásában. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,7 százalékkal csökkent, a bankok új hitelkihelyezése érdemben nem tudott emelkedni sem a vállalati, sem a lakossági hitelpiacon.
Rezsimérleg 2010-2013 A KSH adatai szerint 2012 végére több mint 19 százalékkal voltak magasabbak a lakossági rezsiárak, mint 2010-ben – számolt be róla a Greenfo.hu. – Eszerint 2010ben 6,3 %-al nőttek a lakossági energiaárak, nem utolsó sorban azért, mert az új kormány első intézkedései egyikével eltörölte a gázárkompenzációt, amivel a legkisebb jövedelmű 470 ezer ember számára azonnal 20 százalékkal megemelte a gázárakat. A következő évben szintén az „átlagot meghaladóan” , vagyis 5,7 szá-
zalékkal emelkedett a háztartási energiahordozók ára, felfelé tornászva nemcsak a rezsit, hanem az inflációt is. Majd 2012-ben a drágulás mértéke ismét nőtt 6,2 %-ra, megközelítve a két évvel azelőtti áremelkedést. 2013-ban 17 százalékkal csökkent a lakossági energiaár, vagyis már csak egy kicsivel fizetünk kevesebbet az energiáért, mint 2010-ben. A portál arra is emlékeztet, hogy az ország évente 1 800 milliárd forintért importál energiahordozókat, amelyeket akkor is meg kell
vásárolni, ha nem a villany- és gázszámlában, akkor adókban, meg a termékek és szolgáltatások árában. A rezsicsökkentéssel kapcsolatos új megszorítás a közműcégeknek a minden egyes ellátott után fizetendő 100 forint, valamint az un. Robin Hood adó 11 százalékról 30 százalékra emelése. Csak ez a Fővárosi Vízműveknél 2013ban 1,5 milliárd, 2014-ben pedig 2 milliárd forint kiesést eredményez, a Főtávnál pedig 5,3 milliárd forintot. Technika 2014/3
5
GAZDASÁG
„Mellékutas” gazdaság? Magyarország EU-tagsága nem tiltja, hogy a történelmi hagyományaink, társadalmi, gazdasági feltételeink szerint éljük az életünket. Nem lenne jó, ha ez az országközösség falanszter-szerû csoportosulás lenne. Elég az érdekközösség, egymás tisztelete, a szuverenitás elismerése, a korrekt gazdasági együttmûködés és a közösen vállalt kötelezettségek teljesítése. Való igaz, Magyarországnak sokáig nem adatott meg a külsô egyenjogúság, az önállóságára „ráhajtó” erôk akadtak bôven, és talán ez kódolta az ország lelkébe a „különutasság” reflexét. Ráadásul az önálló arculat felmutogatása különben sem hiányzott a hazai történelmi kormányzatok kommunkációjából, s a „kiállásért” elismerést is vártak a mindenkori közvéleménytôl, illetve nyertek is el. A fejlôdést kockáztatjuk Legújabbkori történelmünket tekintve általában a „különutasságot” közvetlenül a rendszerváltás előtti időkkel szokták illusztrálni, ám rámutatnak arra is, hogy az akkor működtetett „különutas” politikának csak addig voltak hozadékai, amíg a szovjet vezetéstől eltérően másképpen kezelte a külpolitikát (nyitás a Nyugat és az ottani szociáldemokrata kormányok felé), amíg itt-ott hajlandó volt gyenge gazdasági és közjogi reformokra (a korabeli magyar ellenzék prominenseit megkímélte a börtönbezárástól), amíg más, hasonló országoknál jobban ügyelt az életszínvonal tartására, esetleges javítására is, például a háztáji gazdaságok, gazdasági munkaközösségek engedélyezésével), számos területen közeledett a jogállamisághoz is. Pungor Ernő kezdeményezésére már a nyolcvanas évek közepén a
GDP 2007-hez viszonyítva Lengyelország Szlovákia Románia Csehország Magyarország 6
120% 112% 104% 100% 98% Technika 2014/3
világban élő magyar tudósok, kutatók, köztük az 56-ban távozottak tudományos tanácskozásra gyűlhettek össze Budapesten kétszer is. Ilyen eredmények konstatálása volt, hogy 1985-ben Magarország rendezhette meg az Európai Kulturális Fórumot 850, többségében nyugati személyiséggel. Budapest rendszeresen látott vendégül nyugati államfőket, kormányfőket. Az akkori „különutasság” ma a demokratikus országok közösségében már teljesen értelmetlen, hiszen azon országok Magyarországgal szemben érdekeinkkel ellentétes követelményeket nem támasztanak, sőt, a velük való verbális „háborúskodás” csak megfoszthat minket a sokkal fejlettebb társadalmi, gazdasági eredményeiktől, a fejlődéstől. Csak jó vagy rossz De vajon milyen külön utat is kell nekünk kivívni? Az EU-közösség csak az elérendő legfőbb gazdasági metszőpontokat jelöli ki, azokat is a gazdasági integráció, mint amiért az EU létrejött, erősítéséért. A szembenállás minden sejtetésével ellentétben, hogy „ki kell harcolnunk” az igazunkat, „meg kell védeni” ezt-azt a gazdasági intézkedésünket, „Magyarország önálló
gazdasápolitikát folytat”, az ország teljesen konform az EU-val, még példát is mutat a költségvetési hiány csökkentésével (igaz, jobbára megszorításokkal), az államadósság mérséklésének törvénybeiktatásával (igaz, a túlköltés és a gyengülő forint miatt újabban ez nem valósul meg). Ám más gazdaságpolitikai célok valóban felvetik a „különutasság” „gyanúját”. Ez elsősorban a modern országok gyakorlatától ma már igen eltérő államosítási hullám, amire a gazdaságból nagyon hiányzó súlyos százmilliárdokat költünk, miközben az államivá vált cégektől aligha remélhetünk olcsóbb, biztonságosabb szolgáltatásokat, sőt. Az unortodox néven becézett „különutasság” nyilvánult meg a büntető adók, a szektorális adók és a feltűnő bankadók gyakorlatában, ami végül is a lakossági fogyasztás csökkenését eredményezte. Ezért mondhatják joggal a szakértők: nincs különutas gazdaságpolitika, csak jó, vagy rossz. Göröngyös úton Persze annyiban valóban külön úton jártunk, hogy az utóbbi években csak nagyon szerény növekedést produkált a gazdaságunk, ami a recesszióhoz sok volt, de a régióhoz való felzárkózáshoz, az államadósság csökkentéséhez, vagy a fokozódó egyenlőtlenség és szegénység kezeléséhez nem volt elég. Mint azt a Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézet kimutatta: 201011-es évek során a régió összes országa növekedést mutatott, majd 2013-első felében a régiót tekintve Szlovénia és Magyarország gazdasága zsugorodott a legnagyobb mértékben. Vagyis a külön út inkább mellékútnak bizonyult. Viszont, míg ezen járunk, el kell viselnünk a mellékutak göröngyeit Komornik Ferenc
INNOVÁCIÓ
Jedlik Ányos-díjkiosztó, 2014 Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) az elnöke adta át március 11-én a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedô színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerésére odaítélt idei Jedlik Ányos-díjakat. Jedlik Ányos-díjban részesült idén Babcsán Norbert okleveles mérnök-fizikus, címzetes egyetemi docens, az Aluinvent Zrt. műszaki igazgatója, aki több mint öt évet töltött külföldi kutatóintézetekben, így jelentős szerepe volt a NASA-nak értékesített űrkemence fejlesztésében és amerikai tesztjeiben. Babcsán Norbert a fémhabok fejlesztése során világszínvonalú eredményeket ért el. Feltalálóként Magyarországon eddig három szabadalom, továbbá európai és amerikai szabadalmak, illetve szabadalmi bejelentések fűződnek a nevéhez. A hanghullámok segítségével végzett fémhabosítási eljárása egyedi, az így előállított fémhabok áttörést jelenthetnek az eddig használt anyagok területén. Szintén kitüntetett Bencze Gábor okleveles biológus, az SZTNH nyugalmazott tanácsadója, szabadalmi elbírálója, a HIPAvilon Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség szabadalmi szakértője. Az iparban szerzett tapasztalatai után 1994 és 2012 között az SZTNH – korábban Magyar Szabadalmi Hivatal – szabadalmi elbírálójaként dolgozott. Fő hivatali tevékenysége a biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentések újdonságkutatása és elbírálása volt. Több éven át az Iparjogvédelmi Szakértői Testület tagja volt. Nagy Zoltán Jedlik Ányos-díjas vállalkozás-szervező, a hódmező-
vásárhelyi Ötlet Club 13 Egyesület elnöke. Nagy Zoltán a szellemitulajdon-védelmi tudatosság fejlesztésében és a szakmai ismeretek terjesztésében kiemelkedő eredményeket ért el régiójában, majd a szomszédos országok határ-menti területein is. A néhány társával 1996-ban alapított egyesülete célul tűzte ki a találmányok népszerűsítését és a fejlesztési eredményeinek széles körben történő ismertetését, piacra segítését, valamint a műszaki szellemi alkotómunka kibontakozásának az elősegítését. Sokat tett az alkotókedv fellendítéséért, az újítások, találmányok megvalósításának az ösztönzéséért. Raisz Iván díjazott a kémiai tudomány kandidátusa, műszaki tudományi Ph.D, az Enviro-Pharm Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Kutatási területei többek között a megújuló energiaforrások fejlesztése, a környezeti kockázat elemzése, az elektrokémiai mérési és technológiai eljárások vizsgálata, a kemometriai módszerek alkalmazása a fizikai kémiai kutatási eredmények értékelésénél és a műszeres analitikában, valamint a környezetvédelmi módszerek fizikai kémiai alapjainak és alkalmazás-
technikájának fejlesztése. Kilenc találmánya kapott szabadalmi oltalmat, jelenleg további kilenc bejelentésének engedélyezési eljárása van folyamatban. Találmányaival többek között 2011-ben Nürnbergben megkapta az IFA „Green Oscar” díjat. Jedlik Ányos-díjas Szamosi Katalin, az SBG&K Szabadalmi és Ügyvédi Irodák elnöke, aki számos szakmai szervezetben tevékenykedik. Szamosi Katalin a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben elkötelezetten és sikeresen képviseli ügyfeleit a magyar, illetve az Európai Bíróság előtt. Munkásságában tartósan meghatározó a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséért folytatott erőfeszítések szakmai és társadalmi felkarolása, a hamisítás elleni széleskörű fellépés támogatása, különösen a Business Software Alliance, illetve a HENT keretei között. A honoris causa Jedlik Ányosdíj 2014-es kitüntetettje Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség alapítóelnöke és tiszteletbeli elnöke, aki fontos szerepet tölt be a fiatal tehetségek, illetve tudósjelöltek kiválasztásában és a tehetséggondozásban is. B. S. Technika 2014/3
7
GÉPIPAR
Különleges rúdvágási megoldások Horn eszköztárral A legyártott munkadarabok csökkenô sorozatszáma és a különféle gyártmánytípusok elterjedése az utóbbi öt évben visszahozta a figyelem középpontjába a rúdesztergálást. Az autóipartól a hidraulikáig több szektorra jellemzô tevékenység eredményeként a rúdvágás az egyik legnépszerûbb forgácsolási eljárássá vált. A tübingeni székhelyû Paul Horn GmbH több évtizedes szakmai tapasztalatának a birtokában optimális mûszaki eljárásokat fejlesztett ki ehhez a megmunkáláshoz. Sokoldalú megmunkálás A rúdmegmunkálás sokoldalúságát jelzi, hogy 500 darabtól akár többmilliós sorozatszámig terjedő munkadarab előállításánál hasz-
Csôvágás Horn eszközökkel
8
Technika 2014/3
nálják. Alkalmazási területei az autóipartól a szerelvénygyártásig, a hidraulikától a szelepekig, valamint a fogaskerékgyártástól az orvosi eszközök előállításáig széles skálán mozognak. Hasonlóan a legkülönbözőbb anyagokat dolgozzák fel, akár ólom- vagy kénacélról, esetleg 20MnCr5, 19NiCrMo5-ös típusú cementelt acélról, rozsdamentes acélról, titánról és 1–5 fokozatú ötvözetekről, rézről, vagy a repülőgépiparban használt más speciális anyagról legyen is szó. A csonkolásnak alávetett rudak átmérője 80 százalékban 4 és 30 mm között mozog, 15 százalékuk a 30-46 mm tartományban van, és alig tesz ki öt százalékot a 46 és 60 mm közötti átmérőjű rudak aránya. Természetesen a kőolajiparban a 150 mm-es átmérőt meghaladó csövek sem ritkák, sőt, vannak olyanok, amelyek átmérője eléri akár a 800 mm-t is. Horn szerszámok a rúdvágáshoz Ma a CNC esztergálással a rúdvágás fölöttébb pontosan kivitelezhetővé vált. A rúdmegmunkálási műveletnek két válfaja van: az egyik a széles körben elterjedt rúddarabolás, a másik pedig a csővágás. A rúdvágásnál 0 és 8 mm közötti rúdátmérő esetén 1, 5 vagy 2 mm-es vágási szélességű precíziós köszörülésű betéteket alkalmaznak. A Horn itt a 274-es és a 264-
es szerszámrendszereket ajánlja, amelyek kiválóan alkalmasak a kis átmérőjű rudak megmunkálására. Az említett lapkák kifejlesztésével minden adódó probléma megoldható, kivételes teljesítmények elérése mellett. Ilyen kis rúdátmérő esetén nem lehet nagy megnövelt paramétereket alkalmazni, mivel a túlzott erő a rúd hajlításához vezetne. A Horn mérnökei olyan forgácstörő geometriákat fejlesztettek ki, amelyek ideálissá teszik a megmunkálást, biztosítva a szélsőségek nélküli, rendkívül kiegyensúlyozott vágást. Jó példa az elmondottakra a „20”-as geometria az acélok, illetve az „M0”-ás geometria a réz esetében, mivel mindkettőnél a precíziósan köszörült lapkákkal garantált a kiemelkedő vágási stabilitás. Szintén nagyon fontos a betét pozicionálása és indexálása a rúd közepéhez mérten, amivel garantálni kell a +/- 0, 015 mm-es pontosságot. Kiválóság nagyobb rúdátmérônél is A rúdátmérő növelésével változnak a lapkák és az alkalmazott megmunkálási paraméterek. A 8 és 20 mm közötti átmérőjű rudak vágásánál a szinterezett forgácstörő geometriájú, 2 mm-es – ritkábban 3 mm-es – vágószélességű
GÉPIPAR
betéteket alkalmazzák. A kisebb vágószélességű lapka használata a gazdaságossági megfontolásokon túl főleg azért javallott, mert 33,3 százalékkal kisebb vágási energiát generál. A 20 és 42 mm közötti átmérőtartományban megmunkálandó rudaknál általában 3 mm-es vágási szélességű szinterezett lapkákkal dolgoznak. Természetesen a kön�nyebben megmunkálható speciális anyagok esetében 2 mm vágási szélességű betétekkel is kiváló eredmények érhetők el. Végül a 42 és 65 mm közötti rúdátmérő tartományban átlagos körülmények között 3 és 4 mm vágási szélességű betéteket alkalmaznak – mindig a vágandó anyag függvényében. A Horn a különleges, 80 mm-es rúdátmérőre szakosodott gépekkel történő megmunkálásra kiválóan alkalmas szabványos szerszámtartót fejlesztett ki. Az ilyen rúddarabolásnál a vágási paraméterek kulcsfontosságúak, és a vágási sebesség nem mindig stabil az egész művelet során, hanem függ például a rúd átmérőjétől és az eszterga teljesítményétől is. Ilyen esetekben a Horn külön szakmai tanácsokkal szolgál a CNC eszterga programozására vonatkozóan, attól függően, hogy melyik vágószerszámot alkalmazzák. Optimális csôvágás A csövek, illetve a furatokkal rendelkező munkadarabok megmunkálásánál elsődleges fontosságú a megfelelő vágási szélességet produkáló betéttípus kiválasztása. A vágólapkát nem a cső átmérőjének, hanem a csőfal vastagságának a függvényében kell kiválasztani. Ezt a vágástípust elsősorban a gyűrűk gyártásánál alkalmazzák. Ennek megfelelően csökkentik a betétek szélességét (W), ily módon redukálva a hulladék és a selejt mennyiségét. Figyelembe véve, hogy a vágásra szánt csövek 90 százalékának
a falvastagsága 8 mm alatti tartományban mozog, kiválóan felhasználhatók a több vágó-éllel rendelkező tangenciális lapkák. Az ilyen csődarabolásra ideálisak a Horn S312-es és S316-os, egyaránt három vágó-élű – T max 8 mm-es – betétei. Ezeknél a típusú megmunkálásoknál fontos, hogy ellenőrizzék a sorja képződést. Erre a célra a Horn egy sor elő-csonkolási betétet fejlesztett ki, amelyekkel belső megmunkálással és alsó letöréssel kiküszöbölhető a külső darabolási szakaszban létrejövő sorja képződés. Kulcsfontosságú forgácsgeometria A létrejövő forgács alakjának a geometriája döntő fontosságú a rúdvágásra szolgáló szerszám kiválasztásánál. Az esztergálás során a hornyok munkálásakor a vágószerszám gyakorlatilag a darabolandó anyag két fala között dolgozik, tehát, eltérően a radiál esztergálástól, a vágási szélességnél kisebb forgácsnak kell létrejönnie a megfelelő forgácsürítés biztosításáért. Ezért a vágási és hornyolási geometriát úgy kell kialakítani, hogy a létrejövő forgácsot megbontsa, elkerülve ily módon annak megcsavarodását az orsó vagy a munkadarab körül. A Horn által kifejlesztett forgácsgeometria hosszú évek tapasztalatait, illetve az anyagkutatás során optimalizált innovációkat tartalmazza. Ezek alapján a Horn az EN geometriát ajánlja az acéldaraboláshoz – az acélcementálásnál és felületi edzésnél – a 3V geometria ideális a rozsdamentes acél csonkolásához, végül pedig az FY geometria tökéletes az alumínium esetében. Különös fontosságú – főként a rúdvágásnál – a lapkák bevonatának a kiválasztása. Ennek oka, hogy a rúdvágásnál egy kezdeti stabil szint után a vágási sebesség a zéró-szinthez közelít. Ilyen okból a Horn mérnökei tanulmányozták a ha-
A Horn új S100 IK lapkája a rozsdamentes acél vágására szolgá
Horn S312
sonló folyamatoknál ideális ötvözeteket, és arra a következtetésre jutottak, hogy az innovatív AS45 és HP65 finomszemcsés ötvözetek egyesítik a kiváló szívósságot és a jó kopásállóságot. Új IK hûtési technológia Az utolsó – de az előzőeknél nem kevésbé fontos – szempont a vágóbetétek hűtésére vonatkozik. Az említett rúd- és csővágási műveleteknél a vágási mélység akár a betét szélességének a tízszeresét is elérheti. Ezért nem mindig sikerült az előzőekben a hűtést megfelelőképpen a vágó-élre koncentrálni. Természetesen a modern szerszámgépek, amelyek a 20 bart meghaladó nyomáson dolgoznak, megkönnyítik a hűtést, ám a hűtőfolyadék eljutását a kritikus területre blokkolja a forgácsképződés. Ezt a problémát orvosolta ragyogóan a Horn azzal, hogy – amint azt az S100 IK lapkánál is kivitelezték – lapkáit felszerelte az új IK technológiával. Ennek köszönhetően a hűtőfolyadékot sikerült a lapkára juttatni, exponenciálisan megnövelve a szerszámok élettartamát, és emellett óriási segítséget nyújtva a forgácstöréshez és – ellenőrzéshez is. Békés Sándor Technika 2014/3
9
GÉPIPAR
igus business class mérôrendszer-vezeték 25 százalékkal kisebb rádiuszok a chainflex mérôrendszer-vezetéknél – azonos ár mellett Az igus optimalizálta a CF113.D és CF11.D jelô chainflex mérô rendszer-vezeték családjait: továbbfejlesztésre kerültek az új igus mérôrendszer-vezetékek, amelyek kis sugarakhoz szolgáló legalább 7,5 x vezetékátmérôs hajlítási rádiusszal és megfelelôen kiváló felépítményekkel rendelkeznek. A vezetékek méteráruként vagy 20 gyártói szabvány szerint, konfekcionáltan raktárról kaphatók. A mérőrendszer-vezetékek vis�szajelzik a motor működését a vezérlés felé. Ezeket minden gyártógépnél alkalmazzák, legyen szó akár famegmunkálásról vagy szerszámgépekről, de raktári kiszolgáló berendezéseknél, a félvezetőbeültetésnél vagy daru-alkalmazásoknál is. Emiatt öt különböző mérőrendszer-vezeték minőség kapható a chainflex-programban. Ahány alkalmazási lehetőség létezik, annyi meghajtás-gyártó igényli az áruval való ellátást. A 40 érkeresztmetszet-kombinációval széles spektrum áll a vevők rendelkezésére. Sokféleség szinte minden mérôrendszerhez Az igus chainflex-vezetékprogram mérőrendszer-vezetékekből széles spektrumot biztosít energia-hoz-
závezetésekben történő alkalmazásokhoz. Közepes és nagy igénybevételekhez a vezetékek PVC ill. PUR külső köpennyel vannak ellátva. A maximális igénybevételhez tartozó high-end-megoldásként a vevő TPE-köpenyt kérhet. Ezen kívül létezik egy vezetéksorozat torziós alkalmazásokhoz. Az összes vezeték kapható mind méteráruként, mind csatlakozókkal együtt 20 gyártó meghajtó-rendszere szerint konfekcionáltan. A különböző mérőrendszer-vezetékekkel kombinálva több mint 760 vezeték-változat adódik. Új a programban a CF113.D és CF11.D sorozat optimalizált mérőrendszer-vezetékei, melyek legalább 7,5 x vezetékátmérőnyi hajlítási sugaras kis rádiuszokhoz szolgálnak. Mindkét termék különösen kis beépítési terekhez optimalizált sodrat- és árnyékolás-megoldással,
Az új igus chainflex CF113.D mérôrendszer-vezeték 25 százalékkal kisebb rádiusszal rendelkezik, mint elôdje és így különösen kis beépítési terekhez alkalmas. Hajlítási tényezôje minimum 7,5 x vezetékátmérô. (Forrás: igus GmbH)
10
Technika 2014/3
valamint nyomás alatt extrudált, réskitöltéses belső köpennyel rendelkezik. High-end mérôrendszervezetékek PUR- és TPEminôségben Mind a CF11.D, mind a CF113.D a legnagyobb igénybevételek céljára van kialakítva. Ennek megfelelően nagy értékű a vezeték-felépítésük: egy különösen strapabíró vezető, belső és külső árnyékolás rendkívül hajlításálló vörösréz árnyékoló fonatból, valamint TPEből készült belső köpeny. A külső köpenyt dörzsállósági viselkedés szempontjából speciálisan az energialánc-alkalmazások követelményeihez optimalizálták. A CF113.D chainflex-vezeté ket egy nem tapadó, nagy kopás állóságú, PUR-alapú keverékből készült külső köpeny veszi körül. A CF11.D chainflex-vezetéket egy nagy hajlítás-állóságú TPE külső köpeny védi. Mindkét mérőrendszer-vezeték hűtőközeg-, hidrolízis- és mikroba-álló, halogén- és PVC-mentes valamint olajálló – a CF11.D még bioolaj ellen is. Így ez alkalmassá teszi ezeket bel- és kültéri alkalmazásokhoz egyaránt – mégpedig 100 métertől (CF113.D) 400 méterig (CF11.D) terjedő mozgáspályákon. A CF113.D ezen túlmenően lángálló és ütésálló is. Ez a vezeték megfelel az UL, CSA és NFPA engedélyeknek, ami a szerszámgépgyártási követelmények számára igen érdekessé teszi. A chainflex CF113.D és CF11.D a Desina-standardizálás szerint van szabványosítva.
GÉPIPAR
igus energialáncok + tisztatér = kiváló vizsgálati minôsítés Az IPA az E6.1 rendszernek megadja az ISO Class 1 specifikációt Az igus sikeresen vállalkozik a saját kutatásra és ezért a legjobb osztályzatokkal jutalmazzák. Legutóbb az E6.1 rendszer állta ki a Fraunhofer IPA intézet tisztatér minőségi tesztjét. Emellett, az energialáncok világszerte vezető gyártójának, további rendszerei is megkapták az áhított tisztatér-tanúsítást. Már több mint 15 éve az élenjárók közé számít az igus a tisztatéri energia-hozzávezetések terén. A vállalat széles választékot kínál olyan IPA által levizsgált energialáncokból, amelyek a tisztaterekben történő energia-hozzávezetést gépspecifikusan és könnyű szereléssel teszik lehetővé. Mivel a minőségi követelmények a tisztatér-technika terén mind a vevők oldaláról, mind a vizsgálati szabványok oldaláról állandóan növekednek, az igus fo-
lyamatosan a termékek tökéletesítésén munkálkodik. Az új E6.1 rendszerrel a kipróbált E6 rendszer felhasználói egy olyan, még tovább optimalizált változathoz nyúlhatnak, amelyik elsőre kielégítette a tisztatér-technikában nemzetközileg elismert DIN EN ISO 14644-1 szabványt és ISO Class 1 besorolású. Az E6.1 csekély súrlódású összekapcsolási elve ideálisan alkalmas a tisztatér igényeihez és univerzálisan alkalmazható. Az E6-hoz képest emellett a súlycsökkentés miatt még könnyebben kezelhető és szerelhető. A hangerősség tekintetében is tovább tudta javítani a rendszert az igus. Minőségi jel további e-láncok és chainflex-vezetékek számára is A magas IPA-standard tanúsítása
azonban nem csak az E6.1 rend szer nél történt meg, hanem további tisztatéri energia-hozzávezetésre szolgáló termékek is, mint például az E2/000, amely standard kivitelben az ISO Class 2 besorolást kapta meg. A robusztus, kétrészes rendszer negyedik generációja a legnagyobb stabilitást jelenti minimális kopás mellett. Mellette a T3 pántlánc-rendszer szintén jó előfeltételekkel rendelkezik a tisztatér alkalmazásokhoz és ugyancsak ISO Class 2 besorolást kapott. Az egymásba dugható oldalpántok konstrukciós újdonsága szinte teljes kopásmentességet garantál. A T3 ezért kínálkozik a nagy dinamikájú alkalmazásokhoz és sokoldalúan alkalmazható a tisztatér-technikában.
Technika 2014/3
11
GÉPIPAR
Új Mazak megmunkáló központok nagy munkadarabokhoz A Yamazaki Mazak a legutóbbi EMO szakvásáron mutatta be a zászlóshajónak számító Integrex sorozat két vadonatúj, sokcélú felhasználásra kifejlesztett megmunkáló központját. Az Integrex e-800H II és az Integrex e-1250V/8 II egyaránt nagyméretû és nehéz munkadarabok megmunkálására lett tervezve, a két új gép ideális alkalmazási területei között elsôsorban a repülôgépipar és az energetika említendô. Kiemelkedô megmunkálási képességek Az Integrex e-800 H II a Mazak Integrex sorozatának a legnagyobb megmunkáló központja, amelyet különlegesen nagyméretű és nehéz munkadarabok megmunkálására terveztek. A gépről bevezetőként elmondható, hogy alkalmas az olaj- és gázipar, a repülőgépipar és a megújuló energia szerszámgépipari igényeinek a kielégítésére, így számos olyan alkotóelem megmunkálására, amelyek közül kiemelendők a nagy szelepek, a futóművek és főtengelyek. A nagy kapacitású megmunkálási tér már eleve predesztinálja ezt a gépet a nagy és nehéz munkadarabok kidolgozására. A bőséges méretválasztékú alkatrészek is rugalmasan megmunkálhatók a szegnyereg megnövelt mozgási lehetőségei miatt. A nagy teljesítményű eszterga és maróorsó kiemelkedő megmunkálási lehetőséget biztosítanak még a nehezen megmunkálható anyagoknál is. Az új Integrex legnagyobb elfordulási tartománya eléri az 1 300 mm-t, és 15 tonnás súlyú alkatré-
12
Technika 2014/3
szek megmunkálására is alkalmas. Az Y-tengelyen a lökethossz eléri a 800 mm-t. Az Integrex e-800 H II a legbonyolultabb megmunkálásoknál is sikerrel alkalmazható, beleértve a 120 X 1 500 mm-es fúrórúd, vagy a rendkívül hosszú fúrószár (200 X 2 000 mm) alkalmazásával kivitelezett mélyfúrást, vagy a bonyolult alakzatok kimunkálását is. Ezen felül a gép kiválóan teljesít a nehéz anyagok vágásánál, és 14 MPa hűtőfolyadék nyomást használ a forgácseltávolítás megkönnyítésére, ami hozzájárul a szerszám élettartamának a meghosszabbításához. A lineáris görgős hajtások és az ortogonális szerkezet nagy merevséget biztosít minden tengelyen. Kiemelkedő termelékenységi mutatók érhetők el a főorsó sebességváltóval, ami 13 700 Nm nyomaték elérését biztosítja. Az X- és Y-tengelyeken 18 m/perc, a Z-tengelyen pedig 24 m/perc a haladási sebesség. Az üzemeltető biztonsága érdekében feljárókat alakítottak ki, és minden ajtót két nagyablakkal láttak el a munkaterület jobb láthatóságáért. Az e-800 H II-t a legújabb Mazatrol Matrix-2 vezérlőrendszerrel szerelték fel, és több olyan „intelligens funkciót” építettek be, amelyek között az ISS biztonsági képernyő, az ITS termikus képernyő és az IMS online karbantartás egyaránt megemlíthetők. Merev gépszerkezet, ergonomikus kialakítás Szintén az EMO-n mutatták be az Integrex e-1 250V/8 II megmunkáló központot, amelyet nagy megmunkálási pontosság jellemez a merev gépszerkezetű kialakítás miatt. A gép maximálisan alkalmas a nagy munkaterülettel
történt tervezés miatt a komplex, nagyon nagy átmérőjű munkadarabok hatékony megmunkálására. Ideális alkalmazási területei között főleg a repülőgépipar és az energetika említendő. Különlegességei között élre kívánkozik az Y-tengely 1 250 mm-es lökethossza és a maximálisan 1 450 mm-es átmérőjű és 1 395 mm-es magasságú munkadarabok megmunkálhatósága. Az öntöttvas főváz kialakítás megnövelt megmunkálási pontosságot és fokozott termelékenységet biztosít az Integrex e-V sorozat legújabb szerszámgépének. A C-tengely forgatására szolgáló közvetlen motorhajtás alkalmazása megnövelt sebességet és nagyobb nyomatékot biztosít. A gépet felszerelték a termelékenység javítását szolgáló raklapváltóval is. Az ergonomikus kialakítás szintén fontos termelékenységnövelő tényező. A szerszámcserélőt az üzemeltetőhöz közel helyezték el, hogy csökkentsék a be- és kirakodás okozta terhelést. A megnövelt szerszámméretek és a kompakt maróorsó kialakítás miatt megnövekedtek a gép alkalmazási területei. Az Integrex e-1 250V/8 II-nél alkalmaztak egy 1 125 mmes felsőajtót is, amelynek köszönhetően több fény jut a megmunkálási területre, míg a belső síkfelület javítja a forgácseltávolítást. Békés Sándor
Technika 2014/3
13
GÉPIPAR
Megállapodás az RS Components és a Red Pitaya között Forradalmian új, nyílt forrású tesztelési- és mérômûszerek forgalmazása Az RS Components (RS), a világ vezető, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó, elektronikai és karbantartási termékekre szakosodott forgalmazója, valamint az Electrocomponents plc(LSE:ECM) kereskedelmi márkája kizárólagos megállapodást írt alá a Red Pitaya vállalattal, mely jelentős új versenyzőként jelent meg a tesztelési és mérési termékek piacán. A vállalat bevezette első áttörést jelentő termékét: az egylemezes, nyílt műszerezésű és vezérlésű platformját, mely számos költséges laboratóriumi eszköz kiváltására alkalmas csupán kevesebb mint 500 dolláros áron. A Kickstarter finanszírozási kampányt követően a Red Pitaya hihetetlen támogatást kapott a szélesebb mérnöki közösségtől, melynek során a cél ötszörösen teljesült. A Red Pitaya iránti kezdeti érdeklődés az egyedülálló ökoszisztéma-megközelítésnek köszönhető, mely alkalmazások olyan nyílt forrású online gyűjteményével ötvözi a Xilinx-alapú hardver platformot, mint a hullámformagenerátor, az oszcilloszkóp és a spektrumanalizátor.
14
Technika 2014/3
A Red Pitaya jellemzôi: Egy bankkártya méretű, újrakonfigurálható eszköz, mely ARM/ FPGA kombinált megoldásokat nyújt egy fedélzeti Xilinx Zynq chipbe integrált rendszeren (SoC), ezáltal páratlan rendszerteljesítményt biztosít. Az eszköz két RF analóg I/O porttal, négy alacsony sávszélességű analóg I/O porttal, valamint 16 általános célú digitális I/O porttal rendelkezik. Ethernettámogatással és micro SD kártyanyílással van ellátva. A Bazaar, nyílt forrású tesztelési- és mérőalkalmazások tárhelye, melyek első, formabontó eszközei közé tartozik egy oszcilloszkóp, egy spektrumanalizátor és egy tetszőleges hullámforma-generátor. Az alkalmazások táblagépről vagy személyi számítógépről a legtöbb webböngészővel elérhetőek. A Backyard – a megfelelő nyílt forrású kódok, használati utasítások és a további fejlesztéshez szükséges eszközök gyűjteménye, mely új alkalmazások megosztását és közös fejlesztését teszi lehetővé a mérnöktársadalom számára. A Red Pitaya célja, hogy függetlenségre és kreativitásra ösztönözzön, valamint hogy egy sokkal szélesebb felhasználói réteg számára tegye nyitottá és elérhetővé a műszereket, az amatőröktől és rádióamatőröktől az oktatáson és az induló vállalkozásokon át egészen a tapasztalt kutatókig és ipari felhasználókig. A Red Pitaya első kereskedelmi forgalomban kapható műszerei és alkalmazásai az év folyamán az RS kizárólagos forgalmazásában
lesznek elérhetőek. A Red Pitaya alapja a GNU/Linux operációs rendszer, és programozása különböző szinteken számos szoftverinterfész használatával lehetséges, többek között: HDL, C/C++, szkriptnyelvek és HTML-alapú webinterfészek. „A Red Pitaya egy rendkívül innovatív ötletre épül – nyilatkozta Philip Dock, az RS Components globális termék- és szállítási igazgatója. „Ez egy kompakt és nagy teljesítményű építőblokk a tesztelési- és mérőalkalmazások számára, mely kevesebb mint 500 dolláros áron vásárolható meg. Rendkívül izgalmas egyedüli forgalmazóként részt venni az új termék ünnepélyes útjára bocsátásán, és úgy gondoljuk, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora hatással lesz az e terület iránt érdeklődők életére, legyen szó akár tapasztalt szakemberek olcsó csereeszközéről, akár kezdő mérnökök tanulóeszközéről.” „Az RS Components vállalattal való együttműködésnek köszönhetően a Red Pitayának lehetősége nyílik, hogy arra a területre összpontosítson, melyen a legjobb, vagyis a számos drága laboratóriumi berendezést kiváltó, innovatív eszköz és támogató ökoszisztéma kifejlesztésére. – nyilatkozta Borut Baričevič, a Red Pitaya alapító tagja és termékigazgatója. További információkért látogasson el a www.redpitaya.com weboldalra.
GÉPIPAR
Összefogás az ipari internet elterjesztésére
GENELCO
Általános Építőipari és Elektromos Kft.
Az internet ma már jóval többről szól, mint az elektronikus levelezésről, az e-kereskedelemről, vagy a twitterezésről. Becslések szerint az ipari internet már most is 10-15 billió dollárral növelhetné a globális GDP-t a következő két évtized folyamán. Az internetre kapcsolt eszközök száma már most is nagyjából 10 milliárdnál jár, ez a szám várhatóan 50 milliárdra nő. A GE GridQ okoshálózati rendszere például már most is sokféle adathalmaz feldolgozásával segíti a közművállalatokat az áramszünetek előrejelzésében és megelőzésében. A GE megújuló energiákkal foglalkozó üzletága, a GE Renewables által fejlesztett Wind PowerUp is hamarosan üzembe áll öt szélerőműparkban. Az ipari internet elterjesztésére most a GE, az AT&T, a CISCO és az Intel létrehozta az Industrial Internet Konzorciumot. A nonprofit csoport tagjainak közös munkája a technológiai silók lerombolására, a gépek közötti kommunkáció javítására, valamint a fizikai és digitális világok közelebb hozására irányul. A résztvevők közös architektúrákat és korszerű tesztelési környezeteket fejlesztenek a valódi ipari alkalmazásokhoz. A konzorcium lényegében egy ökoszisztéma-alapú együttműködés, melynek célja, hogy az ipari internetet az innováció motorjává tegyék. Ehhez Joe Salvo, a GE Global Research kutatóközpont laborvezetője, a GE képviselője a konzorciumban, hozzéteszi: az ipari intenetben rejlő lehetőségek kiaknázásához nyílt szabványokra van szükségünk. Bár az internetre kapcsolt ipari eszközök száma 10 milliárdnál jár, de ez csak 1 százalékát jelenti a szükséges mennyiségnek. Az ideális az lenne, ha 2020-ra ez a szám félszáz milliárdra emelkedhetne. Az operációs technológiák – azaz a gépeket felügyelő és vezérlő hardverek és szoftverek – internettel és információs technológiákkal való oly módon történő egyesítése, amely lehetővé teszi a gépek „gondolkodását”, máris átalakította az iparágak működését. Erre példát adnak a telekommunikációs hálózatok, amelyek lerombolták silóikat és összekapcsolttá váltak. Ezt más iparágakban is hasonlóképpen alkalmazhatjuk – vallják a konzorcium tagjai. Például a GE Wind PoverUp rendszerbe épített szenzorok és algoritmusok akár 420 000 megawattóra többletáram kinyerésére képesek az öt szélerőmű parkban működő összesen 402 turbinából. Ez a mennyiség 33 000 amerikai háztartás áramellátásához elegendő.
Szolgáltatásaink Érintésvédelmi mérés és felülvizsgálat (A 14/2004. (IV. 19.) FMM sz. rendelet írja elő, 3 évente kötelező vizsgálat) Beüzemelési érintésvédelmi mérés (A 14/2004. (IV. 19.) FMM sz. rendelet írja elő) Beüzemelési szabványossági felülvizsgálat (Az MSZ HD 60364 sz. szabvány írja elő) Tűzrendészeti szabványossági felülvizsgálat (28/2011. (IX. 6.) BM (OTSZ) rendelet írja elő, 3, ill. 6 évente kötelező vizsgálat) Villámvédelmi mérés és felülvizsgálat (28/2011. (IX. 6.) BM (OTSZ) rendelet írja elő, 3, ill. 6 évente kötelező vizsgálat) Villamos készülékek, kéziszerszámok szigetelésvizsgálata (A 14/2004. (IV. 19.) FMM sz. rendelet írja elő, évente kötelező vizsgálat) Vezeték és kábelhálózat szigetelésvizsgálata. Elektromos szakértői feladatok ellátása. Tűzvédelmi szabályzat, utasítás készítése. Vezető munkatársainkat a Mérnöki Kamara regisztrálta. A szakmai munkát igazságügyi szakértő felügyeli.
GENELCO Kft. 30/-9516-334
[email protected]
www.genelco.hu
Technika 2014/3
15
GÉPIPAR
UNIMAS Kft.: Új lézervágógép érkezett Sopronba az UNIMAS Kft.-hez Közel 700 millió forint fejlesztésre Az Unimas Kft. 1990-ben alakult az osztrák Unistrap GmbH leányvállalataként. Soproni telephelyén gépalkatrészgyártó csarnok, egy felületkezelő és egy összeszerelő csarnok működik 7 000 m2-en. A fémmegmunkálás korszerű, hatékony legújabb generációs lézervágó, élhajlító, hegesztőgépekkel, CNC maró, forgácsoló, fűrész gépekkel történik. A felületkezelő egységben fém szemcseszórással tisztítják a fémszerkezeteket, majd mosással zsírtalanítják, és porfestéses eljárással ráégetik a festéket a felületre. Az összeszerelő egységben komplett zsákvarrógép, nyomdagép, bálázógép és kapcsolószekrények összeszerelése folyik. Közel 700 millió forint értékű fejlesztést terveznek és valósítanak
meg a soproni UNIMAS Kft.-nél. Az összegből új összeszerelő csarnok, továbbá XXI. századi technológiájú lézervágógép valósul meg. A legújabb generációs gép költséghatékony, továbbá a géppel 3x1,5 m-től egészen a 4x2 m-es táblamé-
Az új lézervágógép, amely 196 millió forintba került.
16
Technika 2014/3
retet is fel lehet dolgozni, a vágási vastagsága acéllemez esetén 1-20 mm, rozsdamentes lemezből 1-12 mm. A vállalkozás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program ERFA fejlesztési alapja keretében a GOP-2.1.111/B2013-0493 számú pályázaton 246,4 millió Ft összegű támogatást nyert el. Az UNIMAS Kft. az elmúlt években két pályázaton is sikerrel szerepelt, melynek keretében egy 750 m2-es 10 tonnás daruzható csarnokrész épült, a másik elnyert pályázat révén kapacitásbővítő beruházás jöhetett létre. Megvalósult a két üzemcsarnokot összekötő úgynevezett repülőtető, továbbá nagy értékű CNC-berendezéssel, maró- és esztergagépekkel, s a dolgozók egészségét védő elszívó-rendszerrel bővült az eszközpark. A nagyberuházásokkal a dolgozói létszámot százharmincra
GÉPIPAR
emelték, és szándékuk szerint ezt az állományt a jövőben meg is szeretnék tartani. Az UNIMAS fő profilja a lézervágás, hajlítás, hegesztés, összeállítás és a porfestéses felületkezelés. 2013-tól viszont az új üzemcsarnokban komplett gép-összeszerelés is folyik, amelyeket próbaüzem után küldenek ki a külföldi megrendelő cégekhez. Beszállítói a világ olyan vezető gyárának is, mint az osztrák Starlinger cég, amely textil és műanyagipari gépeket gyárt és telepít a világ sok országába. Termékei eljutnak Dél-Afrikától Vietnámig, Kínától Egyiptomig. A legfőbb gyártmányai közé tartozik az AD*STAR, FIBC „big bag” zsák, és a világszerte szabadalmaztatott szelepes talpas műanyag zsák. Több, mint húsz éve tevékenykedik Sopronban az UNIMAS. A cég rendszeresen elnyeri a legnagyobb adózóknak járó Virilista-
címet. Nagy figyelmet fordítanak munkatársaik képzésére, továbbképzésére, valamint együttműködnek soproni és kapuvári szakiskolákkal is. Az Unimas Kft. szívesen fogadja az érdeklődéseket és megkereséseket. A honlapon bővebb információ található a gépparkról és a gépek teljesítményéről.
UNIMAS Kft. Sopron, Ágfalvi út 28. Telefon: 99/336-001 Web: http://www.unimas.hu
Technika 2014/3
17
GÉPIPAR
Új generációs robotkar a Universal Robots-tól Az ipari robotokat gyártó dán Universal Robots vállalat által kifejlesztett UR csuklós karral rendelkező robotokat kifejezetten azoknak a KKV-knek az igényeire való tekintettel dolgozták ki, amelyek a rugalmas automatikától függenek, és fontos számukra a befektetések rövid távú megtérülése. A kis-, és különösen a középvállalkozások gyors sikereket érhetnek el az ipari automatizálás területén az UR-robotok alacsony indulóés üzemeltetési költségeinek köszönhetően, ezért a befektetésük alig 6-8 hónapos működési időszak után már megtérül. Mindezt Jesper Sonne Thimsen, a Universal Robots regionális kereskedelmi igazgatója hangsúlyozta a vállalat fejlesztéseit bemutató február 27ei budapesti sajtótájékoztatóján, ahol a robotkar megtekinthető volt működés közben is. Robottechnológia mindenkinek A dán Odense városában 2005ben alapított Universal Robots egyedülálló ipari robotok tervezésével és értékesítésével foglalkozik. Az UR robotok mindenki számára hozzáférhetővé teszik a robottechnológiát, és ennek jegyében megfizethetőek, rugalmasak, valamint könnyen és biztonságosan használhatók – hozzájárulva az ipari folyamatok automatizálásához és racionalizálásához. Az UR robotokból 2013-ban ezernél is többet értékesítettek, és jelenleg a vállalat az egész világon képviselteti magát. A dán és német piacokon adták el 2009-ben az első UR5 robotokat, 2012-ben pedig elkészült az UR10, a vállalat által kifejlesztett második robotmodell is.
18
Technika 2014/3
Forradalmasított robotpiac A Universal Robots első fejlesztése az UR5, egy hatízületű, csuklós karral rendelkező robot, ami forradalmasította az ipari robotok piacát. Az UR5 ötkilós súlyig képes felemelni a terheket és 85 cm-es hatósugárral rendelkezik. A robotkar tengely körüli elmozdulása +/360 fok minden tengelynél, az ízület sebessége maximum 180 fok/ másodperc, az eszköz pedig 1 m/ másodperc sebességgel mozog. Az ismétlési pontosság +/- 0,1 mm, a robot alapterülete 149 mm. Az I/O portok tekintetében 10 digitális kiés bemenet, 4 analóg bemenet, illetve 2 analóg kimenet jellemzi az UR5-öt. A kommunikáció Modbus TCP/IP protokollon keresztül valósul meg, IP besorolása IPS4, és egy tipikus program mintegy 200 Wattot fogyaszt. Érintőképernyője 12 inch széles, rögzítéssel, a programozás Polyscope grafikus felhasználói felületen valósul meg. Az alumínium, illetve ABS műanyag alapanyagú robotkar 0-50 C-fok hőmérsékleti tartomány között működik, 200-240 VAC, 50-60 Hz tápegységgel üzemel. A 2012-ben bemutatott másik különleges, új fejlesztésű robot, az UR10-es 10 kg-os teherbírásával és 130 cm-es hatósugarával az automatizálási elvárású felhasználók számára jelent megoldást. Az UR10-es modellt az UR5-nek az elvei alapján tervezték, így legalább annyira rugalmas és könnyen beilleszthető, mint elődje, ugyanakkor nagyobb teherbírással és hatókörrel rendelkezik, így növelhető a teljesítménye. Az UR robotok egy robotkarból, a már említett érintőképernyős grafikus felhasználói
felületből és egy vezérlődobozból állnak. Mûködési jellegzetességek A hatízületű ipari robot kicsi, könnyű, felhasználóbarát, és az anyagi, technikai és személyi erőforrások terén több előnyt kínál. Könnyen testre szabható, bármely üzem elvárásaihoz idomul. Programozásához nincs szükség ITszakértőre, mivel az a műszaki személyzet által is elvégezhető, továbbá a rendszer gyorsan és probléma nélkül újraprogramozható. A csatlakozó kompatibilis a legtöbb ipari érzékelővel és PLC-vel. A jelenlegi szabályozás szerint az Universal Robots robotja kerítés és egyéb különleges óvintézkedés nélkül működtethető. Az együttműködő üzemmód gondoskodik a robot közelében dolgozó személyzet biztonságáról; amint az alkalmazott kapcsolatba kerül a robotkarral és azt minimálisan 150 newton – mintegy 15 kg – erővel megnyomja, a robotkar működése automatikusan leáll. A Dán Technológiai Intézet Anyagvizsgáló Központja megerősítette vizsgálati jelentésében, hogy a robot működési tulajdonságai megfelelnek az együttműködő üzemek követelményeinek. Békés Sándor
Technika 2014/3
19
CAD, CAM, CAE
ESPRIT 2014 – CNC technológia már a felhôbôl is A DP Technology Corporation márciusban elérhetôvé tette önálló CAM alkalmazásának legújabb verzióját, az ESPRIT 2014-et. Az új szoftver minden szoftverkövetéssel rendelkezômagyarországi felhasználónak elérhetô, magyar felülettel is. AZ ESPRIT 2014 az egyszerûtôl a legkomplexebb megmunkálásig minden gyártási típust támogat. Felhő alapú CAM – rövidítse akár órákkal a megmunkálás tervezést s nyerjen ki a valósághoz még jobban közelítő szimulációt! Az ESPRIT 2014-ben lehetőség nyílik egyszerűen és különösebb erőfeszítés nélkül a megmunkálási geometrián alapuló szerszámot kiválasztani akár percek alatt, katalógusok felesleges böngészése nélkül. Az ESPRIT MachiningCloud Connection kiegészítéssel a programozók közvetlen hozzáféréshez jutnak a legfrissebb teljes szerszámadatbázisokhoz. • Egyszerűsíti a szerszámkiválasztást. • A geometria és megmunkálási lépés alapján ajánlott szerszám listát kínál.
1. ábra ESPRIT 2014 - felhô alapokon
20
Technika 2014/3
• Pontos 3D-s szerszám elemekkel és összeállításokkal szimulálhatunk. Együttműködés – folyamatos műhelyszintű csapatmunka támogatás műveletterv generátorral és a fájlmegosztási rendszerrel. • ESPRIT EXCEL@REPORT GENERATOR – a fejlesztés segítségével azok számára is elérhetővé válik az ESPRIT dokumentumok tetszőleges létrehozása, a sablonok szerkesztése, stb. Microsoft®Excel® környezetben, akik a korábbiakban nehézségekbe ütköztek. • eMerge – az alkalmazás segítségével lehetővé válik már megoldott feladatok átmásolása, átmozgatása, újra felhasználása ESPRIT CAM modellek között, minimalizálva az ismételt kitalálásból és ismételt létrehozásból fakadó költségeket. • Part Configuration Manager – családtáblázott megmunkálások létrehozása válik kivitelezhetővé e fejlesztés segítségével; használatával az egyes családtagok egyedileg kimenthetők.
Termelékenység – maximalizálja a szimuláció és a programok hatékonyságát a termelékenység nö velése érdekében az új szerkesztési módszertannal illetve a szervezés és mérési eszközökkel. • Measure Plus – a programozás közben szükséges mérések egyszerűsítéséhez. • Tombstone Manager – felfogó tömb kezelés az optimalizált műveleti sorrendért. • Steady-Rest Editor – báb szer kesztés a precízebb eszterga programozásért. • Solid Properties – teljes értékű test és felület analízis. • Post Test Automation – módosított poszt-processzorok ellenőrzését automatizálja.
3. ábra. Báb megadása esztergáláskor
2. ábra. Családtáblázott megmunkálás
Technika 2014/3
21
CAD, CAM, CAE
4. ábra. Eszterga nullpontok szerkesztése
Automatizálás – a programozás hatékonyságának növelése erős automatizálási folyamatokkal, amik csökkentik a szükséges beavatkozást és az ismétlődő feladatok terhelését. Haladó művelet rendezés – az optimális műveleti sorrend automatikus létrehozása tetszőleges kritérium alapján. Eszterga építőelem felismerés – esztergálási profilok létrehozása két kattintással. Eszterga nullpontok szerkesztése – többorsós eszterga megmunkáló központok nullpontjai nak egyszerűsített kezelése, továb bi fejlesztésekkel bővítve, pl. B-tengely támogatás. Szerszámozás – a szerszám szerkesztés és sorszámozás új eszközeivel egyszerűsíthető a szerszámok kezelése és rövidíthető a teljes programozási idő.
5. ábra. Szerszám szerkesztése
22
Technika 2014/3
Szimuláció – védje meg szerszámgépét az erős szimulációs és ütközés ellenőrző eszközökkel, amik segítik a teljes kép átlátását. Jaw Spinner – segítségével szétválogatható az eszterga tokmány pofáinak ütközésvizsgálata aszerint, hogy forog-e a tokmány. Station Solid Simulation – lehetőség nyílik a segítségével az egyes szerszám helyzeteknek megfelelően külön testgeometriák megadására a szimulációban, amelyek automatikusan betöltődnek az egyes szerszámcsere beállításoknak megfelelően. AZ ESPRIT 2014 mindent egy szoftverben belül nyújt, amire csak szüksége lehet egy komplex megmunkálás tervezésekor.
Az S&T PLM üzletága történetének legsikeresebb évét zárta. Az üzletág 2013-as év árbevétele 23%-kal nőtt 2012-höz képest, a növekedés ráadásul egy erős 2012-es bázishoz képest valósult meg. A kiemelkedő eredményt úgy sikerült elérni, hogy minden stratégiai terület jól teljesített. Az S&T Consulting Hungary Kft. összességében is egy nagyon sikeres éven van túl. Teljes informatikai megoldás kiemelkedő tapasztalattal Az S&T Consulting Hungary Kft. szakértő IT megoldásszállítóként kompromisszumok nélküli megoldásokat nyújt a kisközép- és nagyvállalatok, állami intézmények számára. A stabil háttérrel, tapasztalt kollégákkal, kiemelkedő szakértelemmel és széles portfólióval rendelkező cég a mérnöki tervező és PLM szoftverektől, a hálózati, IT-biztonsági és adattárolási rendszerektől, az integrált vállalatirányítási megoldásokon át, egészen a felhőalapú megoldásokig testreszabott standard megoldásokat és a legfejlettebb technológiákon alapuló egyedi fejlesztéseket készít.
További információk: S&T Consulting Hungary Kft. www.snt.hu/cad, Telefon: 06-1/371-8060
6. ábra. 3 testgeometria egy szerszámgép modellben
MÉRÉSTECHNIKA
Hazai irányítástechnikai eszközök II.
Készletelszámolás A világhírû, patinás múltú MMG Automatika Mûvek (MMG) egykori dolgozói által 1991-ben alapított, tisztán magyar tulajdonú cég, a Weszta-T Kft., a több mint száz éves szakmai kultúra folytatójaként fôképpen gáz- és olajipari létesítmények, erômûvek irányítástechnikai mûszereinek, rendszereinek fejlesztésével, gyártásával, kulcsrakész kivitelezésével foglalkozik. A termékek saját fejlesztésûek és gyártásúak, így lehetôség van a standard termékek mellett speciális igényeket kiszolgáló mûszerek elôállítására is.
tárolt anyag hőmérséklete több ponton. A készletszámítómű ismeri a hőmérséklet mérési pontok pozícióját, így az átlaghőmérséklet számítása során csak a folyadék által ellepett pontok mérési adatával számol. A számításokhoz továbbá szükség van az adott tartály kalibrációs táblázatára. Ez a táblázat tartalmazza a folyadékszintekhez tartozó térfogatmennyiséget, jellemzően 50-100 ponton. A táblázat készülhet geometria modell alapján, ez a legegyszerűbb és egyben legpontatlanabb módszer. Jobb eredményt adhat a lézeres tartálykalibráció. A tartály folyadék okozta deformációját is figye-
lembe vesszük, ha a tartály kalibrálását vízzel végezzük. A feltöltés során a víz mennyiségét nagy pontosságú átfolyásmérővel mérik. Természetesen ez a legköltségesebb módszer.
Cikkünk előző részében bemutattuk a függesztett úszós és a magnetostrikciós szintmérőket. A műszerek segítségével nem csak a tartályokban tárolt folyadék szintje, hanem annak men�nyisége is meghatározható. A szint-, határszint, sűrűség, illetve hőmérsékletadatok alapján a vonatkozó szabványok figyelembe vételével kiszámítható a tárolt készlet. Lássuk, hogyan működik ez a gyakorlatban az egyes rendszerekben. Függesztett úszós szintmé rők esetén a tartályparkok kész let számítását az úgynevezett készletszámítómű végzi. A készletszámítómű folyamatosan lekérdezi a szintmérőt és az átlaghőmérőt, így rendelkezésre áll számára a mért szint, határszint és sűrűség, valamint a tartályban Technika 2014/3
23
MÉRÉSTECHNIKA
A készletszámítómű a mért szint és a táblázat segítségével meghatározza a tényleges térfogatot (az angol elnevezés Gross Observed Volume) oly módon, hogy a táblázatban megkeresi azt a két pontot, mely közé esik a mért szint, majd lineáris interpolációval kiszámolja a térfogatot. A következő lépésben meghatározza a 15 ˚C-ra számított sűrűséget, a mért sűrűség és hőmérséklet alapján. A számítás az American Petroleum Institute szabványa szerint történik. A 15 ˚C-os sűrűség ismeretében meghatározható a 15 ˚C-ra számított térfogat (angol elnevezés Gross Standard Volume). Végül a 15 ˚C-os sűrűség és 15 ˚C-os térfogat szorzata megadja a tárolt anyag tömegét. A Weszta-T Kft. által szállított készletszámítómű (Dantis Embedded), nagy megbízhatóságú beágyazott ipari számítógépen fut, akár 50 tartályt is képes kezelni és naplózni. A készletszámítás pon-
Magnetostrikciós szintmérô szonda földalatti tartályon
tosságát a mérések és a kalibrációs táblázat pontossága együttesen határozza meg.
Magnetostrikciós szondák esetén a számítás azonos a fenti módszerrel. Különbség viszont, hogy a hőmérsékletmérést és így átlaghőmérséklet számítását a szonda végzi. Ez a műszer nem tud sűrűséget mérni, a mérendő anyag típusát és 15 ˚C-os sűrűségét telepítés során kell beállítani. Magnetostrikciós szintmérőkre épülő rendszerekhez a következő megoldásokat kínáljuk. A 920-as típusszámú központi egység DantisFC szoftverrel benzinkutak számára nyújt ideális megoldást. A DantisFC végzi a megjelenítést, a készletszámítást és a naplózást is. Lehetőség van arra is, hogy a szonda közvetlenül számolja a készletet, ehhez a kalibrációs táblát be kell programozni a műszerbe. A mért és számított adatok kiolvasása, valamint a tábla betöltése MODBUS protokollal történik. Kulinyi Sándor Végvári Richárd
24
Technika 2014/3
INFORMATIKA
Cisco éves biztonsági jelentés:
Infrastruktúra-szintû támadás a vállalatok ellen A Cisco 7. alkalommal elkészített éves biztonsági jelentésének az internetes biztonsági kockázati trendjeit bemutató március 7-ei budapesti tájékoztatón Ács György, a Cisco regionális hálózatbiztonsági szakértője felhívta rá a figyelmet, hogy a vállalatoknak ma már a korlátozott, lokális támadások mellett szervezett bűnözői csoportokkal és komplex, infrastruktúra-szintű támadásokkal is számolniuk kell. Ugyanis az intelligens mobil eszközök, az átjárható rendszerek és a felhőalapú megoldások – minden előnyük mellett – az eddigieknél nagyobb kockázatot jelentenek. A kiberbűnözők megtanulták, hogy sokkal jövedelmezőbb stratégiai elhelyezkedésű csomópontokat – szervereket, adatközpontokat – támadni, mint egyedi számítógépekhez vagy eszközökhöz hozzáférni. A kutatás rámutat: az online bűnözés technológiájának
a kifinomultsága miatt legalább egymillióval több biztonsági szakemberre lenne szükség 2014-ben ahhoz, hogy a vállalatok időben felismerjék és eredményesen védekezzenek a támadások ellen. Célkeresztben a mezôgazda sági és bányászati honlapok A Cisco legújabb biztonsági jelentése szerint a kártevők nyomon követésének 2000. májusi kezdete óta az informatikai sérülékenység és a fenyegetések száma eddig nem tapasztalt mértékben növekedett, és 2013 októberében az éves riasztások száma 14 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A rosszindulatú
programok a korábban is sokat támadott gyógyszer- és vegyipar, illetve az elektronikai iparágak mellett, 2012-ben és 2013-ban az eddig alacsonyabb kockázatúnak számító mezőgazdaságban és bányászatban is mintegy 600 százalékkal megnövekedett fertőzöttséget produkáltak, de az energia-, olaj- és gáziparban is tovább emelkedett az azonosított informatikai kártevők száma. Harminc nagy világcéget vizsgálva, a szakemberek úgy találták, hogy ezek mindegyikének a hálózata látogatói forgalmat generált kártevőktől hemzsegő honlapokra. A vizsgált hálózatok 96 százaléka bonyolított forgalmat fertőzött honlapokkal, 92 százalékuk pedig rosszindulatú tevékenységre szolgáló üres honlapokra irányított forgalmat. DDoS támadások és többfunkciós trójai programok A jelentés szerint a teljes spammennyiség ugyan csökkent, de a rosszindulatú levelek még mindig komoly fenyegetést jelentenek. A legelterjedtebb témák a banki műveletekkel kapcsolatos átverések, az online vásárlásokkal kapcsolatos levelek, illetve a csatolt képek formájában érkező vírusok. A ké-
Technika 2014/3
25
INFORMATIKA
retlen levelekkel ellentétben az elosztott szolgáltatásmegtagadás (Distributed Denial of Service – DDoS) típusú támadások száma és súlyossága egyaránt emelkedett. Az ilyen támadások megzavarják a fenyegetett honlapokra és az onnan kifelé irányuló adatforgalmat, valamint megbéníthatják az internetszolgáltatót is. Egyes nagy publicitású és látványos DDoS támadások célja más rosszindulatú tevékenység, így például az elektronikus csalások elfedése. A weben leggyakrabban terjedő kártevőkként elkönyvelt többfunkciós trójai programok 2013-ban az esetek 27 százalékát tették ki. A második helyet 23 százalékkal a szoftverek biztonsági réseit kihasználó rosszindulatú kódok (exploit, iframes) foglalják el, míg a webes incidensek 22 százalékával az adatlopó trójai és backdoor programok a harmadik helyen állnak. Az internetes bűnözők továbbra is a Java sérülékeny mivoltát
26
Technika 2014/3
használják ki a leggyakrabban. A Cisco-hoz tartozó Sourcefire kiberbiztonsági szolgáltató adatai
szerint a Java biztonsági réseinek a kihasználása generálja a támadások 91 százalékát. Az igen elterjedt, mobil eszközökre írt rosszindulatú programok 99 százaléka az Android operációs rendszert támadja, közülük a leggyakrabban azonosított mobil kártevő az Andr/Qdplugin-A, ami általában nem hivatalos szoftverpiacokról letölthető legális alkalmazásokba csomagolva jelentkezik. A magyarországi helyzetkép is hasonlít a nemzetközire. A zsaroló programok itthon többször letitkosították a számítógép winchesterének az adatait, majd pénzt vagy Bitcoin virtuális fizetőeszközt követeltek a titkosítás feloldásáért. Voltak, akik fizettek, és mégsem kapták vissza a számítógépük feletti irányítást, míg olyan esetek is ismertek, amikor egyszerűen újraindították a PC-t, visszanyerve felette az irányítást. Előfordultak hamis rendőrségi, illetve banki oldalak is a hazai informatikai támadások repertoárjában. Békés Sándor
ÉPÍTÉSZET
A beton titkai IV. Cikksorozatunk elsô részében[1], írtuk: „A világon – a víz után – a második legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag a beton. A szó hallatán az emberek többségének egy szilárd, unalmasan szürke, rideg építôanyag jut eszébe. A betontechnológia fejlôdésével azonban a fenti megállapítás jelentôsen változott, és a fogalom, annak tartalma is módosult (látszóbeton, látványbeton).” Az, hogy ez a megállapítás mennyire így van, és a beton, mint építőanyag mennyire beépült mindennapi életünkbe jó példa az 1.sz. képen látható utcarészlet. Észre sem vesszük, hogy pl. a járdaszegély már nem bazaltkő, a járdaburkolat nem aszfalt, stb. A változások a betontechnológia – ezen belül új eljárások kidolgozásával, a zsalutechnika megújulásával – fejlődésével van szoros összefüggésben[2], ugyanakkor az építési technológiák is jelentős változáson estek át[3]. A szakemberek széles köre keresi azon lehetőségeket, melyek még nem kerültek megvalósításra, illetve bevezetésre. Az új lehetőségek kutatása, eredménye néha meghökkentő . Jelen összeállításunkban a beton néhány olyan alkalmazási lehetőségét mutatjuk be, amelyek közvetlen környezetünkben megtalálhatók, de kitérünk néhány nem szokványos alkalmazási példára is. Felhasználás alapján megkülönböztethetünk kültéri, beltéri és egyéb használati betonelemeket. A kültéri (pl.: városi, közlekedési, kertépítési) alkalmazások közül az utóbbit mutatjuk be részletesen. A beltéri lehetőségek elsősorban bútorok, polcrendszerek, szaniterek megjelenésében nyilvánulnak meg. Az egyéb használati elemek kategóriába az olyan, betonból készített tárgyakat soroltuk, amelyek ma még talán extrém megoldásnak tűnnek.
Kültéri alkalmazások Városi, közlekedési beton elemek A különböző, célirányosan kialakított betonelemek elsősorban a célszerű gyakorlati alkalmazás jegyében születnek, ez különösen igaz a városi betonelemek kialakítására. A közlekedési beton elemek egy része szintén a praktikusság érdekében jött létre (pl.: sáv elválasztó elemek, stb.), míg másik részük elsősorban a robosztusságuk miatt a közlekedésbiztonságot (pl.: útlezáró, terelő elemek, stb.) helyezi előtérbe. A városi alkalmazások közül számos elem a kertépítésben is alkalmazott.
Kertépítés betonelemei Bármilyen hihetetlen, de a kertépítés és a beton (vasalt beton – vasbeton) történelmi kapcsolatban áll. Történt ugyanis, hogy 1849ben egy francia kertész – Josef Monier – vasrudak alkalmazásával készített beton virágtartókat. Eljárását 1867-ben szabadalmaztatta, majd szabadalmát többször kiegészítette, és eljárását 1873-ban kiterjesztette hidak, boltozatok építésére[4]. A modern kornak megfelelő, esztétikus kialakítású kerítés elemekről korábban már beszámoltunk [1]. Ezen betonelemek is jól tükrözik a betontechnológia, illetve a zsalutechnika fejlődését, ugyanakkor a korábbi kivitelezési megoldásokhoz képest megjelenésükkel nemcsak funkcionális, de esztétikai élményt adnak.
1.sz kép A járdaszegélytôl a fedkôig minden beton
2.sz. kép Faminták betonból[8] Kocka lapok
Fatörzs
A kertépítésben a járó útvonalak leggyakrabban alkalmazott eleme a beton járólapok.. A hagyományos megoldások (pl. sima felület, kavicsolt, mosott felület) mellett, a zsalutechnika fejlődésével, megjelentek a különböző mintázatú járólapok (pl.: szabálytalan mintázat, parketta, halszálka, kiskocka mintázat, stb.). A beton szürke színét, monotonságát színezéssel (anyagában, felületén) oldották fel. Napjainkban egyre elterjedtebb az olyan betonelemek alkalmazása, amelyek a technológiák fejlődéTechnika 2014/3
27
ÉPÍTÉSZET
3.sz.kép Beépítési példa famintás betonelemekkel
sével megteremtették annak lehetőségét, hogy a korábban alkalmazott, ám kevésbé időálló anyagokat (pl.: fa) kiválthatjuk. Megjelentek a fautánzatú kerti betonelemek (2.-3.sz.képek), amelyek a fa érzetét keltik, párosulva a beton kiváló mechanikai tulajdonságaival., a koptatott felületek UV-, fagy-, és sóállók, külön gondoskodást, karbantartást nem igényelnek. A hagyományos méretű járólapok mellett megjelentek, és egyre inkább elterjedtebbek a térkövek, amelyek formai megjelenésükkel, színezettségükkel, kiegészítő elemeikkel komplett megoldást adnak kisebb-nagyobb felületek kialakítására (4.sz.kép). A térkövek széleskörű alkalmazás mellett szól – túl az esztétikai megjelenésen -, hogy beépítésük a hagyományos járólapokhoz képest gépesíthető, egyszerűbben megvalósítható. A növénytámfal elemek számos formában, színben és méretben kaphatók. Az elemekből épített támfalak monotonságát nemcsak a betonelemek formai kialakítása,
4.sz.kép A hullám térkô [6]
28
Technika 2014/3
5.sz.kép Megépült támfalak[5,7]
de a beültetett növényzet is megtöri. A fantáziadús terek és formák nemcsak esztétikai látványt nyújtanak, egyben növelik a zöldfelületet (5.sz.kép). A kertépítés újszerű eleme a téglakő. A magyar fejlesztésű termék néhány évvel ezelőtt jelent meg a hazai piacon. A kisméretű téglához hasonló méretű betonelemek anyagukban vasoxiddal színezettek, a gyártás során alkalmazott speciális antikoló eljárásnak köszönhetően minden darab egyedi formát kap, és ennek eredménye a bontott téglához hasonló rusztikus, patinás külsejű végtermék (6.sz.kép). A téglakő felhasználása széleskörű, nemcsak a kültéri beépítéseknél, de a beltéri rusztikus hatást is biztosítják, ugyanis a hagyományos téglaburkolatok alkalmazása gyakran drága. Látványos változáson mentek át, mind megjelenési formában, mind pedig esztétikai vonatkozásban a betonból készült virágtartó edények, valamint a kerti padok. Korábban a célszerűség volt az elsődleges, manapság fontos szemponttá vált a megjelenési forma is. A 7. sz. képen is jól látható a különbség a 60-s években készült, valamint napjainkban használatos tárgyak között.
6.sz.kép A téglakô és a beépítésre egy példa [9]
Beltéri alkalmazások A belsőépítészek, formatervezők, iparművészek folytonosan keresik az anyagok alkalmazási lehetőségeit, feszegetik a határokat, és törekednek az anyagok megújulásának kiterjesztésére. Nincs ez másképp a beton esetében sem. Az anyag technológiájából adódóan esetenként a robosztusságát, „nyersességét” igyekeznek kihasználni, máskor pedig a korábban megszokott használati tárgyakat berendezéseket váltják ki, jelen esetben betonnal. A már korábban is többször említett betontechnológiai fejlesztések eredményei, az új technikák létrejötte felgyorsította a folyamatokat, egyre szélesebb körben jelenik meg a beton. Ma már nemcsak az irodákban, hivatalos helységekben, de a lakásokban is megjelenik, azonban kétségtelen tény, hogy az anyag széleskörű elfogadása a lakásokban – lényegében a magánszférában – még hátra van. Irodabútorok, lakberendezési tárgyak A közintézmények, hivatalos helységek egyik legfontosabb eleme a recepciós pult, illetve a térelvá-
ÉPÍTÉSZET
9.sz.kép Variácók a polcokra[12] 7.sz.kép Egykor és ma [10, 11]
lasztó elemek. A korábbi hagyományos kialakításokat – egye lő re néhány helyen – felváltotta a LiTraCon-ból épített fogadó blokk, illetve a látványbetonból kialakított pengefal. Ennek szép példája található a C3 Atelier tudásközpontban (8.sz.kép). Az irodákban található polcok, polcrendszerek is kialakíthatók betonból. A már korábban említett gipszbeton panelekből már az építés során kialakítottak polcokat,
„beépített szekrényeket”. Ugrásszerű fejlődés az elmúlt húsz-harminc évben történt, és tart napjainkban is. Számtalan példája található nemcsak a szakirodalomban, de a szakcégek bemutató termeiben is. A 9. sz. kép néhány lehetséges elegáns megoldást mutat be. Természetes az irodabútorok közül nem maradhatnak ki az ülőalkalmatosságok. Talán az építész iránt érzett tisztelet vezette Stefan Zwicky, svájci dizájnert, amikor újragondolta a klasszikus Le Corbusier LC2 fo-
8.sz.kép C3 Atelier (Budapest) recepciós pultja, illetve a térhatároló pengefal
10.sz.kép A klasszikus LC2 fotel, és újragondolt változata[13]
telt. A betonlap elemeket betonacél tartja össze. (10.sz.kép). A kényelem jelen esetben másodlagos. Létezik betonkanapé is, amely első pillanatban olyan, mint egy átlagos szürke bőrborítású bútor. A Gray Concrete angol cég készítette, elsősorban marketing céllal, ezzel is bizonyítva az általa gyártott beton minőségét. Maradva még az eddig ismertetett megoldásnál, székek, fotelek is készülnek betonból, bár kétségtelen tény, hogy ezek az „ülőalkalmatosságok” általánosságban nem a kényelmi szempontokat helyezik előtérbe. Lakásokban az előbbiekben ismertetett bútorok talán még nem jelentek meg, bár nem elképzelhetetlen, de a beton lágyabb megjelenítése jól nyomon követhető a különböző dohányzó asztalok kialakításánál. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a korábban bemutatott polcrendszerek (9. sz. kép) némeTechnika 2014/3
29
ÉPÍTÉSZET
lyike is előbb, vagy utóbb megjelenik az otthonokban. A bemutatott hivatali és lakberendezési megoldások mellett külön témakör a szaniterek és vizes helységek kialakítása betonból. Ezekre is léteznek korszerű megoldások, azonban e cikk terjedelmébe nem fér bele a különböző megvalósítási lehetőségek részletes ismertetése. Egyéb használati elemek A fejezetbe az olyan megoldásokat soroltuk, melyek ma még újszerűségükkel, esetenként meghökkentő megoldásnak tűnnek, azonban léteznek, és csak idő kérdése, hogy néhány megoldás mikor kerül a mindennapi életünkbe. Korábban már említettük a C³ Atelier bemutató termet. A beton széleskörű felhasználási lehetőségeit ismertető kiállító térben található az érdekes kialakítású terem megvilágítási megoldás. A „betoncsillár” jól mutatja a társtechnológiák – az elektronika, az üvegtechnika – eredményeinek ötvözését. Ugyancsak itt található néhány kisebb – betonból készült – lakberendezési tárgy, amely az Ivanka stúdió munkáját dicséri. A használati tárgyak kategóriájába tartoznak a mindennapjainkban használt, de újragondolt formában megjelenő eszközök, tárgyak. Ilyen például a „betonruha” és kiegészítő eleme a laptáska, borítéktáska), a kávéfőző gép, vagy akár korunk adathordozója, a pendrive. Érdekességként megemlítjük, hogy a népszerű kreatív gyerekjáték sem maradhatott ki a gyerekkori élmény és a betontechnológia találkozásából. Egy amerikai építész-tervező újragondolta a Lego elemeket, ám kérdés, hogy a megvalósítás mennyire válik mindennapivá. Külön kategóriát képeznek a „betonékszerek”. Számos terve-
30
Technika 2014/3
ző, design-stúdió mutatott már be ilyen modern kiegészítőt, sőt néha egészen meghökkentő megoldások is születnek. Ezeket a tárgyakat a szó szoros értelmében nem lehetne ékszereknek nevezni, hiszen általában semmi közük a nemesfémekhez, drágakövekhez, de a szó tágabb értelmében már elfogadható az elnevezés. A betonékszerek kialakításánál, megvalósításánál általában a megszokott szín – a szürke – uralkodik. Ismert olyan megközelítés, amikor a betontechnológia fejlesztési eredményeit gondolja újra a formatervező. Az általános a „fémváz” és a beton társítása, de van olyan törekvés is, amikor a teljes kialakítás betonból készül. Szintén a beton alkalmazási lehetőségeinek újragondolása vezette a typCon stúdió innovatív megoldásait. A kollekciójuk kialakításánál a hagyományos szürke szín mellett, elsősorban a színekkel játszanak, ugyanakkor kihasználják a beton jellegzetes szerkezeti megjelenésének formáit. Összefoglalás Cikksorozatunkban a beton alkalmazásának, felhasználásának széles körét mutattuk be, a teljesség igénye nélkül. Az első részben a betonszerkezetek új megjelenési formáit tárgyaltuk, elemezve a látszóbeton, látványbeton megfogalmazást, majd a betontechnológia fejlődését mutattuk be, az újabb technológiákon keresztül. A harmadik részben néhány olyan megvalósítást, technológiát ismertettünk, mutattunk be, amelyek hazánkban ma kevésbé ismertek, de adott esetben praktikusan alkalmazhatók. A sorozat negyedik részében olyan megvalósításokat mutattunk be, amelyek egy része ma már a mindennapi életünk része, ezáltal szinte észre sem vesszük. Kitértünk olyan megoldásokra is, ame-
lyek ma még nem a megszokott alkalmazások, remélve, hogy az ismertetett megvalósítások hamarosan a már említett – „észre sem vesszük” – kategóriába fognak tartozni. Leczovics Péter, mérnöktanár Domonyi Erzsébet, mérnöktanár SZIE-Ybl Miklós Építéstudományi kar
Felhasznált irodalom: [1] Leczovics P. - Dr. Kászonyi G.PhD: A beton „titkai” I. Technika Műszaki Szemle, 2013/10 p. 31-33 [2] Dr. Kászonyi G.PhD - Leczovics P.: A beton „titkai” II. Technika Műszaki Szemle, 2013/11 p. 24-28 [3] Leczovics P. – Dr. Kászonyi G. PhD – Domonyi E.: A beton „titkai” III. Technika Műszaki Szemle, 2013/12 p. [4] Kleine Cs.: A cement és cementgyártás története TDK dolgozat, 2013, OTDK (t.v.: Leczovics P.) [5]http://www.danyibeton.hu/falazoblokkok/ index.php, 2013-12-25 [6] http://budapest.olx.hu/oszilomb-terkoiid-497809646#, 2013-12-27 [7] http://www.abetonterko.hu/kertepitoelemek/flora-kosar, 2013-12-25 [8] http://profiko.hu/termekeink/fa-hatasubetonelemek/, 2013-12-29 [9] Réfi Ágnes: A „sokszínű” beton, TDK-dolgozat, 2013, OTDK, (t.v.: Leczovics P.) [10] http://www.profil-stones.hu/pic. php?pic=kulteriviragtartok29.jpg [11] http://vpi.hu/a-zigza-betonpadformatervezesi-dijat-nyert/, 2013-12-25 [12] http://www.giacotti.com/termekek/ butorok, 2013-12-26 [13]http://www.almaimotthona.hu/10betonbol-keszult-butor-es-kiegeszito.html, 2013-12-30 [14] http://kek.org.hu/beton/2010/betonbutor/, 2013-10-02 [15] http://www.holcim.at/projekte/c3-atelier. html, 2013-10-02 [16] http://exclusivebeton.hu/, 2013-12-30 [17]http://ivanka.hu/products, 2013-12-26 [18] http://www.hir24.hu/it-mobil/2011/07/13/ epits-hazat-betonlegobol/, 2013-10-03 [19]http://www.nlcafe.hu/ oltozkodjunk/20130920/betonfulbevaloekszerek-betonbol/, 2013-11-19
KÖRNYEZET
Mobil gát Budapest módra Újabb, egyelôre jogi közjátékhoz vezetett a Római partra tervezett mobil gát ügye: a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Hatóság felfüggesztette a gát vízjogi létesítési engedélyének kiadását a környezeti hatásvizsgálat lezártáig. Jórészt a környezetvédôk követelésére és a Magyar Tudományos Akadémia ajánlására azért indult vizsgálat, mert a hatóság szerint a gátépítés nyomán jelentôs környezeti hatások feltételezhetôk. Ami mobil és ami nem Valószínűleg sokan nem értették, a Duna-part mai képének féltői miért fogadták heves tiltakozással a mobil gát létesítésének tervét. Hiszen ha ideiglenes megoldásról van szó, a gát csak árvízkor kell, utána elbontják, nyoma sem marad. Ám ez nem egészen így van. Egy 945 centiméter magas védmű épülne, benne fent a 2,2 méter magas alumínium panelekből a mobil gát, fordított T-alakú betontüskékbe ágyazva. Mindez alatt egy 4 méteres beton résfal akadályozná meg a víz átszivárgását. Vagyis az árvíz után, kivéve a paneleket minden a helyén marad, a paneleket tartó, már hasznavehetetlen, égnek meredő betonkeretekkel együtt (amelyek máig is láthatók a szentendrei mobil gát helyén). Nos, egy ekkora védmű felállítása 3,5 kilométer hosszan nem képzelhető el a most még árnyas Duna-part gyökeres átalakulása nélkül. És valóban, a minimum 3-4 milliárd forintos beruházás felismerhetetlenül megváltoztatja a kedvelt partszakasz képét. Maga a
tervező cég is bevallotta, hogy az engedélyezéshez beadott tetszetős látványterv nem azt mutatja, ahogyan valójában kinéz majd a part. A területen lévő 2 090 fa alig egyötödének lehet megkegyelmezni, például a 680 fás galériaerdőre 150 000 tonna föld kerül öt méter vastagon, tehát a valóságos favesz-
teség azért valamivel több „néhány beteg öreg fa kivágásánál” , amiről a Városháza szerint szó van. Persze a fák nem mobilak, hogy az árvíz levonulása után vissza lehetne őket állítani, mint a felszámolandó csónakházak, parti büfék sem. Például a híres Bibic csónakházból raktár lesz a gát paneljei számára
Technika 2014/3
31
KÖRNYEZET
A BME és az MTA „helyeslése” A Városháza a kifogások hatására a Budapest Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia véleményét kikérte, majd közölte, mindkét szerv javsolja a létesítményt. Ám a nem cáfolt sajtójelentések szerint az egyetem részéről a geotechnikai tanszék jó bizonyítványát a védművet tervező Erbo Plan külső szakértőjeként is tevékenykedő tanszékvezető állította ki. Az MTA pedig valójában úgy helyeselte a tervet, hogy rámutatott annak generális hibáira, hiszen azt javasolta, hogy a pályázattól a Városháza kívánja meg a végleges ökológia tervet, a partvonal jelenlegi karakterének megőrzését, a szükséges környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítését. A napi sajtó szerint a tervező állítólag némileg változtatott a terven, ám másodszorra már a közgyűlés megkérdezése nélkül adták be az engedélykérelmet, ami a Városháza különös elszántságát is tükrözte. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen erre a hivatalosan árterületnek minősített 70 hektáros partvonalra Óbuda önkormányzata adta
32
Technika 2014/3
ki az építési engedélyeket, állítólag azokat nem tagadhatták meg a kérelmezőktől, mint ahogy azt sem akadályozhatták meg, hogy az itteni üdülőkben lakjanak. Az viszont érdekes, hogy egyetlen adat sem szól arról, hogy tulajdonképpen hányan is laknak a Duna és a Nánási út-Királyok útja között, akiket közvetlenül védene a gát (az úton felállított ideiglenes gát eddig is védte a jobbpartot). Valószínű, hogy a tervnek leginkább a 70 hektáros terület mintegy 40 százalékát kitevő, egykor olcsón megvásárolt beépítetlen ingatlan tulajdonosai örülnének leginkább, ugyanis
ezek értékét a környékbeli ingatlanosok szerint 10-12 milliárd forinttal megnövelheti a gát. Lenne más megoldás? Az árvíztől mindenképpen védekezni kell, de kérdés, ez lenne-e a legjobb megoldás? Szakemberek szerint a lenti parti „mobil” gát nem oldja meg megnyugtatóan a terület és Óbuda árvízvédelmét, ahhoz 945 helyett 984 centiméteres magasság kellene. Egy másik tanulmány szerint a mű megváltoztatja a Duna nagyvizű levezető képességét. Mivel a védmű itt leszűkíti a medret (állítólag csak a Dunába 190 000 köbméter földet kell betölteniük hozzá), a Duna sebességének jelentős növekedése várható és a balparton a folyó annyira lelassul és csökken a vízszintje, hogy ez az újpesti szennyvíztisztító működését is befolyásolhatja. Ezért a szakértők inkább a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon javasolják egy gát kiépítését, ami egyrészt magasabban is van és valójában az úton túli óbudai területet kell megvédeni az ártól. Igaz, ezt a Városháza drágább megoldásnak tartja, de ezt a projektet már támogathatná a Unió, míg a tervezett védvonal az EU Víz Keretirányelv szerint nem támogatható, ugyanis az a Duna hullámterét leszűkíti. Például Ausztria csak az elmúlt öt évben 8 ezer hektárt adott vissza a folyóknak, ezzel jelentős EU-s összegeket elnyerve. A környezeti hatóság mostani döntése ellenére nem valószínű, hogy lekerüljön napirendről a mobil gát. A kerület polgármestere sem tud arról, mikor indulnak meg a dózerek, szerinte 2015-nél hamarább nem. De ne feledjük, az egész akció azzal kezdődött, hogy a kerülettől a fővároshoz került a közvetlen Duna-part szabályozási hatásköre. Komornik Ferenc
SZABADALOM
Európai szabadalmi Bíróképzô Központ Budapesten Az európai szabadalmi reformot megvalósító tárgyalások egyik hazai vonatkozású eredménye, hogy Budapesten a Várnegyedben a Magyarság Házának patinás épülete adhat otthont az Európai Unió szabadalmak felett őrködő Egységes Szabadalmi Bíróságához (ESZB) kapcsolódó Bíróképző Központnak. Az európai kontinens új nemzetközi bírói fórumának március 13-án megnyitott oktatási központja az ESZB bíráinak a képzését és továbbképzését koordináló irodaként fog működni. A megnyitás alkalmából szervezett kétnapos nemzetközi kon ferencia ünnepi megnyitóján köszöntőbeszédet mondott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, Benoit Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke, Antonio Campinos, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal elnöke és Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. A nyitóbeszédeket a köszöntők után Paul van Beukering, az ESZB Előkészítő Bizottság elnöke és Várhelyi Olivér, az ESZB Előkészítő Bizottság Humán Erőforrás és Képzési Központjának koordinátora tartották. Út az ESZB létrejöttéhez Az európai szabadalmi rendszer reformja egyrészt az ESZB létrejöttét, másrészt egy új, egységes európai szabadalmi oltalom megteremtését is jelenti. Az uniós szabadalom létrehozásának a folyamata már öt évtizede zajlik, de a 2011-es magyar EU-elnökség alatt
komoly lendületet kapott, és az akkori erőfeszítések eredményeként Budapesten jöhetett létre az ESZB Bíróképző Központja – közölte Cséfalvay Zoltán. Az államtitkár azt is elmondta, hogy az egységes európai szabadalmi rendszerben a szabadalmaztatás 36 000 eurós költsége előbb 6 500, majd 5 000 euróra csökken majd. Így kevésbé fogja majd megadóztatni az európai innovációt, és jóval versenyképesebb lesz majd az USA 3 000, illetve Kína 1 500 euróba kerülő szabadalmaztatási költségeivel folyó rivalizálásban. Az európai szabadalmi reform egyik alappillérét a 25 tagállam által 2013 februárjában aláírt ESZBmegállapodás képezi, melynek értelmében a benne részes EU-tagállamok nemzeti bíróságainak egyes feladatait átvevő, közös nemzetközi szervezetet hoz létre mind az egységes hatályú, mind a „hagyományos” európai szabadalmakkal összefüggő jogviták rendezésére. A reform eredményeképpen az ilyen szabadalmakkal kapcsolatos jogérvényesítési és megsemmisítési eljárások – legalább hétéves átmeneti időszak lejárta után – kikerülnek a tagállami bíróságok és hatóságok hatásköréből. Az ESZB kizárólagos hatáskörébe tartoznak majd az európai szabadalmak bitorlásával és ér-
vényességével kapcsolatos ügyek. Az ESZB-megállapodás aláírását követően a rendszer mihamarabbi felállításáért a tagállamok egy Előkészítő Bizottságot hoztak létre a legsürgősebb előkészítő feladatok ellátására. Az ESZBmegállapodás hatályba lépésének határidejeként 2015. első felét tűzték ki célul, ennek előfeltétele azonban, hogy legalább 13 tagállam – közöttük Anglia, Franciaország és Németország – ratifikálja a szerződést. Bírójelöltek kiválasztása Az Előkészítő Bizottság öt munkacsoportjának elsődleges feladata, hogy a szükséges részletszabályokat kidolgozzák az ESZB hatályba lépése előtt, de gondoskodnia kell a finanszírozási döntések hozataláról, a bíróság IT-rendszerének a kiépítéséről és az ESZB bíráinak a kiválasztásáról és képzéséről is. A magyar koordinációval működő HR munkacsoport feladata annak kimunkálása, hogy miként válas�szák ki az első bírákat, illetve milyen elvek mentén állítsák össze a bírói bázist. Szintén ennek az alcsoportnak kell majd kidolgoznia a képzési tervet a bírójelöltek számára. A HR munkacsoport feladata az is, hogy kidolgozza a bírójelöltek kiválasztásának a mechanizmusát. Várhelyi Olivér elmondta: a bírójelöltek előválogatási eljárása is hamarosan befejeződik, így minden készen áll ahhoz, hogy 2014 szeptemberétől a képzési munka is megkezdődhessen. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) eddig 1 300 jelöltet regisztrált a meghirdetett 60-65 helyre. Békés Sándor Technika 2014/3
33
IPARTÖRTÉNET
Ikarus: szárnyalás és zuhanás Az Ikarusnak szinte ikaroszi sors jutott a magyar jármûipar történetében. Egykoron szárnyalt a világ autóbuszpiacán, mint a mondai Ikarosz, ám bukását mégsem a Nap okozta. Az alábbiakban felidézzük ennek a nagyüzemnek a történetét, amely a világ egyik meghatározó autóbusz-gyártója volt. Az Ikarus buszgyár története 1895-ig nyúlik vissza. Ekkor nyitja meg a fővárosban kocsigyártással is foglalkozó kovácsműhelyét Uhri Imre. Szaktudásával egyre népszerűbbé válik, de megnövekedett jövedelmét visszaforgatja a fejlesztésbe, így sorra növi ki üzemei területét: Elemér utca, István utca, Gizella utca ad helyet számára. Az első világháború után már karos�szériákat gyárt és elsőnek a MÁV teherautóihoz szállít pótkocsikat. Később, amikor a MÁV elkezdte autóbusz üzemének a kialakítását, a MAVART 60 autóbusz-teherautó felépítményt rendel és 1929ben már le is gyártja az ezredik karosszáriáját. A csôdtôl az államosításig A világválság persze megtépázza szárnyait, 1933-ban csődbe jut, ingatlanait az árverezés fenyegeti. Ám ekkor a család összefog és visszavásárolja az üzemet: a három Uhri fiú és két Uhri lány magalapítja az Uhri Testvérek Autó- Karosszéria és Járműgyárat. A fiatalok irányítása alatt szinte dübörög az üzem: 1935-ben 47 plato, 11 furgon, 2 pótkocsi és 7 vezetőfülke kerül legyártásra. 1937től már 50 MÁVAG és Mercedes alvázra építenek autóbuszt. Ezeket a Fővárosi Gázművek és a Posta vásárolja meg. És különösen megszalad a cégnek a második világhá34
Technika 2014/3
ború alatt: a honvédség rendelései révén új járműtípusok: rajkocsik, parancsnoki járművek, pótkocsik, betegszállítók, mentőautók kerülnek ki az ezer munkás keze alól, hadiüzemként a repülőgép-gyártásba is belefognak. 1945-től először szovjet járműveket javítanak, de sem ezért, sem az 1948-ig rendelt munkákért nem fizetnek. Uhri Zsigmond, az egyik fiú kénytelen átadni az üzemét a Nehézipari Központnak, miután őt a szakszervezet kezdeményezésére letartoztatták, ám az üzemi bizottság elérte a kiszabadulását. Ezután más választása nem lévén, elhagyta az országot. Műve folytatásra várt, de más körülmények között. A folytatás és a KGST Az államosítás után az Uhriszellem továbblendítette a már Ikarus Karosszéria és Járműgyár tevékenységét. Az első, új név alatt megjelent jármű, a TR 3,5 az 1948as tavaszi BNV-n mutatkozott be 17 ülőhellyel és 23 állóhellyel. Ezzel kezdődött a hazai önhordó autóbuszgyártás. Ezt követte e típusból kifejlesztett Ikarus 30 már távműködtetésű kétszárnyú ajtóval. Majd 1951-ben az első hathengeres Steyer licenc motorokkal, Ungvári József tervei alapján megépített 60 személyes Ikarus 60. Ez javította meg alapvetően Budapest közlekedését, ám még hátra volt a távolsági járatok megreformálása. Hogy a hosszú utakon az utasok ne szenvedjenek a motor zajától, az üzem megszülte az Ikarus 55 és
65 farmotoros buszt. De nem csak ez volt az előnye, hanem a kényelmes rugózás, a díszesebb kivitel is. Ezek a buszok már nemzetközi elismerést is szereztek a gyárnak, és hogy az üzem jobban összpontosíthasson a buszgyártásra, 1953-ban a még maradék hadi felszerelés gyártását a kormányzat áttette a Csepel Gépgyárba. Így lehetővé vált, hogy az ország elvállalja a KGST-be tömörült országok számára is a 11 és 16,5 méteres autóbuszok gyártását. Egyébként a megállapodás fontos kötelezettségeket is rótt a gyárra, kikötötte, hogy a típusokat állandóan fejleszteni kell, javítani a technikai paramétereiket. Ez bizony nagyon ráfért a magyar buszokra. A külfördre szánt Ikarus 31-esek például kis teljesítményűek voltak, szerencsére a Csepel Autógyár a D-413-as motorját 85-ről 95 lóerőre tudta emelni. Végül is csak az 1961-ben elkészült 301-es típus vált be, amelyet 1972-ig gyárthattak. Az Ikarus 60-as is esztétikai javításra szorult, ami viszont 1956ban félbemaradt. Fellendülés Fintával Az 1956-os forradalom alatt betöltött szerepéért sok meghatározó szakembert bocsátottak el a gyárból. A helyzetet Finta László formatervező akkori gyárba érkezése mentette meg, aki jelentős részt vállalt a 60-asból a 600-as korszerű típus kidolgozásából. Ez vált a főváros uralkodó autóbuszává, a 630as pedig a távolsági kategóriát szolgálta ki. A külföldi igényeket elő-
IPARTÖRTÉNET
ször a csuklósbuszuk sem elégítette ki, amelyet egyébként az 1961-es BNV-n a megfelelő hajtáslánc hiánya miatt üzemképtelen állapotban mutatták be. Csak 1968-ban indulhatott meg a sorozatgyártása, ami a híres 200-as családdal folytatódott. A Finta tervezte 200-as családból a három évtized alatt 70 ezer került külföldre. Ebből az Ikarus 250-es az l969-es Nizzai nemzetközi kiállításon 17 nyugati ország termékét is megelőzte, a tárgyaló kivitellel pedig 1971-ben Monacóban került az élre. E nagydíjasaink nem csak lágyabb vonalvezetésükkel arattak, de például a nyugatnémet SL-1 jelű előírásoknak is megfeleltek, amivel a szabványtól vonakodó német gyártókat is megelőzte. Persze az Ikarus 190-es is ezüstserleget kapott Nizzában. A 200 családból 200 ezret sikerült eladni, közben olyan műszaki újdonságokkal is előnyt élveztek, mint a hazai fejlesztésű becsuklásváltó és a ragasztott üvegek. Sajnos azonban e nagyon sikeres típuscsalád azzal a hátránnyal járt, hogy keresettsége miatt később a gyár elhanyagolta a fejlesztéseket, bár egyesek szerint a 80-as években visszafogott fejlesztések fő oka a székesfehérvári és a budapesti gyár vetélkedése volt. Torma fôkonstruktôr hiánya Nehéz helyzetbe akkor került a gyár, miután nélkülöznie kellett a
gyár életének évtizedeken át meghatározó személyiségét, Torma Lajos főkonstruktőrt, aki 2003-ban elhunyt, de utolsó éveiben is csak nyugdíjasként dolgozott a gyárban. Igen sok tervezés csak a prototípusig jutott el, ezek azonban sokba kerültek, ám végül is a piac általános beszűkülése kongatta meg a vészharangot felette. Ezt sajnálhatjuk, hiszen a gyár 19482003 között 300 000 buszt gyártott, ezek 75 százaléka a KGST-országokba jutott, 10 százaléka tőkés államokba és kb. 10 százaléka hazai felhasználásra. 1960-ban több autóbuszt gyártott, mint Ausztria és Hollandia együttvéve, 1970-ben többet, mint Belgium, Franciaország, Olaszország és Spanyolország együtt. 1975-től a világ legnagyobb busz exportőre és ezt a szerepet 1990-ig megtarotta. Ezenkívül számos, más országokban is szereltek össze Ikarusokat (Kuba, Kína, Irak, Líbia, Egyiptom, Görögország). A világ legnevesebb gyártóinak főegységeivel, alvázaira karosszált autóbuszaival az Ikarus jelentősen segítette elő e fejlett technikai kultúra terjedését nálunk. Visszavonulóban egy szakma Az Ikarus Egyedi Gyáregység 2007. évi bezárásával fejeződik be az üzem zuhanása, a vitatott mentési kísérletek, a név fennmaradása ellenére. És bár a tömegtermelésre
Torma Lajos főkonstruktőr alatt érte el az Ikarus a nemzetközi hírnevet. Pályafutását az Ikarusnál 1955-ben kezdte, ahol 2002. január elsejéig dolgozott, majd 2003 szeptemberéig nyugdíjasként is. A híres Ikarus 55 és a monacói díjnyertes 250 megalkotása fűződött nevéhez, majd a 200-as szériát adaptálta nyugati alvázakra. Többek között újszerű eljárást dolgozott ki az alváz és a felépítmény összeilleszthetőségére, a 664-es típusnál először alkalmazott félig önhordó vázszerkezetet, megtervezte a lejtős, un. színházpadlós üléssort, vagy a vázszerkezetbe ragasztott, annak struktúrájába teherviselő elemként beépülő üvegezést. Messze mindenkit megelőzve tervezte a 12 méternél hosszabb karosszériákat és a 14,5 méteres háromtengelyes turistabuszt. 395-ös modellje képezte a csuklós buszok alapját. Az első magyar emeletes turistabusz is az ő tervezése volt.
képes Ikarus nem lehet viszonyítási alap a mához, az kétségtelen, hogy a buszgyártásunk legújabb kori leépülése teljességgel indokolatlan és a hazai gyártás helyett az import erőltetése pedig egyenesen ésszerűtlen, amikor 40 magyar vállalkozás készít buszokat kis szériában, ám igen korszerű típusaik közül idehaza egyet sem vásároltak meg. Ezt egy iparvezető azzal próbálta magyarázni, hogy egy buszgyár ideális kapacitása évi 10-12 ezer darab, miközben a hazai igény mindössze 6-8oo darab. Pedig exportra is lehet termelni és legalább 8 000 buszt kellene nálunk kicserélni, méghozzá nagyon sürgősen. Egyébként is a világon igen ritka az „ideálisnak” mondott, 10 ezernél többet gyártó cég, azok is több országban tartanak fent gyáregységeket. Ehhez a Magyar Buszgyártók Szövetsége hozzáteszi: Spanyolországban 16 buszgyártó működik gazdaságosan, a világon számos cég készít 3-400-at nyereségesen. A szakmai tudás még rendelkezésre áll, – amíg a szükséges szakemberek nem távoznak el az országból – évi 500 autóbusz legyártására a hazai igényekre, ami 2 000 új munkahelyet jelentene. K.F. Technika 2014/3
35
ENERGETIKA
Energiatudatos vállalatok A Virtuális Erőmű Program a 2011-ben jelképes alapkőletétele óta országosan egyedülálló szakmai és társadalmi összefogással rendelkező energiahatékonysági programmá nőtte ki magát, mivel mára már több mint 800 vállalat lépett be ebbe a programba és számos közülük jelentős energiamegtakarítással is büszkélkedhet. Az idei Energiatakarékossági Világnap alkalmából immáron harmadszor díjazták a legkiemelkedőbb energiatudatos és energiahatékony szervezeteket, cégeket. A Virtuális Erőmű Program által üzemeltetett Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat célja, hogy Magyarország Európai Uniós vállalásaival összhangban 2020-ra egy 200 MW fosszilis erőmű kapacitásának megfelelő virtuális erőművet, úgymond építsen fel az igazolt megtakarításokból, ezzel kiváltva egy új erőmű megépítését. Mivel a Virtuális Erőmű Program minden megtakarítást lefordít egy erőmű egységre, mert ez a díj tégla formájú, mely a cégek hozzájárulását jelképezi a virtuális erőmű építéséhez. Ennek a Prog-
ramnak a Tanácsadó Testületében képviseltetik magukat a tudományos élet, a szakigazgatás, a civil szervezetek, valamint az energiahatékonyság területén példaértékű mentor vállalatok is. Az elmúlt három évben kidolgozták azt az egységes értékelési, és nemzetközileg is egyedinek számító motivációs rendszert, melynek segítségével a pályázat inspirálja a magyar iparvállalatokat energiahatékonyságuk növelésére. A 2014-es díjazottak között van az „Energiatudatos Vállalat” kategóriában a T-Systems Magyarország Zrt., a BorsodChem-Krems Chemie Formalin Kft., valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, az „Energiahatékony Vállalat” kategóriában díjat kapott a többi között a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., az Opel Szentgotthárd Kft., valamint az AutoVision Magyarország Kft.
Állandóan nő azon cégek száma, amelyek belépnek ebbe a Programba, az év végéig meg fogja haladni a háromezret a számuk. A díjátadón bejelentésre került egy stratégiai együttműködési megállapodás előkészítése is a Vállalkozók Országos Szövetségével, mely szerint a VOSZ területi képviselői oktatás keretében sajátítják el ennek a programnak a motivációs rendszerének és szakmai hátterének alapjait, azzal a céllal, hogy országszerte támogatni tudják a magyar vállalatokat. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is beemelte szakirányú továbbképzésébe a VEP módszertanát. A Pályázathoz bárki csatlakozhat. A hazai és külföldi legjobb gyakorlatok alkalmazásával lehetőség nyílik a Programban résztvevő cégeknek, vállalatoknak a költségeik csökkentésére, és versenyképességük növelésére. A 2014-2020-as európai uniós forrásokban most először jelenik meg a vállalati energiahatékonyság mint kiemelt prioritás, és a VEPben résztvevő vállalatok az ezen pályázati forrásokra is hatékonyabban készülhetnek fel. W.M.
MOL-csoport: ismét Freshhh – 2014. A MOL-csoport 2007 óta rendezi az olaj- és gázipar egyik legnagyobb nemzetközi versenyét, a Freshhh-t, azzal a céllal, hogy fiatal tehetségeket vonzón erre a pályára. Az idei versenyen is háromfős csapatok indulhatnak. Ma már ez a verseny igen népszerű a felsőfokú képzésben résztvevő fiatalok körében, amelyen nemcsak a játék és a tanulás kedvéért indulnak, hanem a 20 ezer eurós össznyereményért és egy lehetséges biztos állás elnyeréséért. Az idei versenyre a magyar egyetemekről és főiskolákról re36
Technika 2014/3
kord számú nevezés érkezett be. A verseny első fordulójában a csapatok egy virtuális térben versenyeznek: a MOL-csoport által kidolgozott iparági és stratégiai feladatokat oldanak meg. A legjobb 40 csapat jut tovább a stratégiai szimulációs körbe, ahol a benzinkút-üzemeltetés kihívásaival néznek szembe és alapos piaci elemzésen alapuló döntéseket kell meghozniuk. A harmadik forduló a budapesti döntő lesz, ahol már csak a legjobb 5 csapat versenyez, a fődíjért. A dobogósok összesen 20
ezer eurót nyernek – I. helyezett 9, II. helyezett 7 és a III. helyezett 4 ezer eurót, valamint azt a lehetőséget, hogy részt vegyenek a MOLcsoport frissdiplomás programjában, a Growww-ban. A MOL-csoport Freshhh versenyén 2007 óta 70 ország 250 egyetemének 10 ezer diákja – köztük PhD-sok is -, összesen 3 500 csapatot alkotva versenyzett, és sokan közülük ma már a MOL-csoport sikeres munkavállalói a világ különböző pontjain. W.M.
ATOMENERGIA
Turbinaszigeteket szállítana az Alstom Paks II-nek A nukleáris berendezések terén felhalmozott 50 éves tapasztalatára és a földkerekség egyik legszélesebb atomerőművi portfóliójára alapozva, az Alstom francia világcég turbinaszigeteket szállítana a Paksi Atomerőmű új blokkjaihoz. Az atomerőművi szekunder köri egységek gyártása terén piacvezető Alstom a világ atomerőműveinek a 40 százalékába szállított már berendezéseket, és a jelenleg üzemelő atomerőművek 30 százalékánál a vállalat által előállított turbinaszigetek termelik a villamos áramot. A Paks II-re tervezett turbinaszigetek szállításának az elnyerése esetén a nemzetközi kompetenciája mellett a vállalat a több mint 60 fős magyar erőmű szerviz egységének a szakértelmére, valamint a szintén budapesti gőzturbina K+F részlegének a kapacitására is számít. Az Alstom által remélt részesedés a paksi atomerőmű bővítéséből 100 millió és egymilliárd euró közötti megrendelés-állományt jelent – mindezt Deák László, az Alstom Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója mondta el a vállalat február 25-ei budapesti sajtótájékoztatóján. A világ egyik legszélesebb atomerőművi berendezés portfóliójával rendelkező cég turbinaszigetei a gőzturbinát, turbógenerátort, hőcserélőket, vízszivat�tyúkat és keringető szivattyúkat, tartalék generátorokat, valamint
az irányítási rendszereket egyaránt magukban foglalják. Számításaik szerint a megbízás elnyerése csak az Alstomnál 2-300 új munkahely létrehozását eredményezné. Kiforrott gôzturbinatechnológia Az Alstom fejlesztette ki a világ legnagyobb üzemeltetési referenciájával rendelkező Arabelle típusú alacsony fordulatszámú gőzturbináját, amely minden reaktortípushoz illeszthető. A 900-1 900 MW teljesítmény tartományú, 300 000 órás – mintegy 34 éves – üzemidejű Arabelle-t telepítik többek között a világ legnagyobb teljesítményű atomerőművi blokkjába, az 1 750 MW teljesítményű franciaországi Flamanville-i erőműbe is. A világ eddigi leghosszabb és legtartósabb turbinalapátjaival felszerelt turbina és a generátor 70 m hos�szú egységet alkot, az 1 100 tonnás turbina forgórészének az átmérője 6, 5 m. Az Alstom szállította a turbinaszigeteket a Franciaországban üzemelő 19 atomerőműben működő 58 nukleáris blokkhoz. Az Alstom-nak jelentős tapasztalata van az orosz atomerőművi blokkokra épülő turbinaszigetek gyártásában, mert még 2007-ben létrehozott egy vegyesvállalatot a Roszatom Atomenergomash nevű leányvállalatával. A vállalat egyébként a nukleáris erőművek számára nyújtott szerviz és karbantartás terén is vezető szerepet tölt be. Szakemberei eddig 103 nukleáris blokk 257 gőzturbináján végeztek „retrofit”-ot, vagyis teljes körű felújítást és teljesítmény-növelést. A Paksi Atomerőmű számára 2013 augusztusában kezdték el azt az 1,5 milliár-
dos projektet, amelynek keretében nyolc üzemi és egy tartalék TVV221 típusú turbógenerátor forgórészének a modernizációját, javítását és felújítását végzik el kilenc év alatt. Az elérhető teljesítménynövekedés 100-200 MW-ot tesz ki. Gôzturbina K+F tevékenység Magyarországon Magyarországon egyedül az Alstom végez erőművi gőzturbina K+F tevékenységet a vállalat budapesti Ipari Gőzturbina K+F Központjában, ahol új, innovatív gyorsforgatású gőzturbina platformot fejlesztenek. Az új platform főalkatrészeinek a fejlesztését a már említett budapesti fejlesztő központ az angliai Rugbyben található K+F Központtal közösen kezdte még 2008-ban. Ez a platform ideális megoldás a 60 MW teljesítmény alatti beruházásokhoz, amelyeknél az erőmű hatékonysága a döntő szempont. A hatékony és rugalmas áramtermelésre optimalizált turbina alkalmas a hagyományos és a megújuló erőforrással előállított gőz hasznosítására. Az elnök-vezérigazgató az elkövetkező 5-10 évben összesen 200-250 MW gyorsforgatású turbina kapacitás létesítésére számít Magyarországon. A növekvő hazai és nemzetközi igények kielégítésére 2016-ig a budapesti fejlesztő központ létszámának a megduplázását tervezik.
Békés Sándor Technika 2014/3
37
ATOMENERGIA
Folytatódik a bodai nagyaktivitású tároló kutatása Felújítják a nagy aktivitású és hosszú élettartalmú radioaktív hulladékok végleges elhelyezését szolgáló földalatti (mélygeológiai) tároló helyszínének kutatását - jelentette be 2013. december 11-én a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft. ügyvezető igazgatója, Dr. Kereki Ferenc, a cég évzáró sajtótájékoztatóján. Örvendetes hír a kutatómunka folytatása, még akkor is, ha a nagy aktivítású hulladékok alatt értendő, a Paksi Atomerőműből származó kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezésére évtizedek múltán kerülhet majd sor. A Paksi Atomerőműből évente 400 kiégett fűtőelem (46,5 tonna nehézfém) kerül ki, ezeket nevezik nagy aktivítású radioaktív hulladékoknak, bár az, hogy hulladék, nem pontos, hiszen ezek a fűtőelemek tovább hasznosíthatók, igaz, egyelőre csak reprocesszálással, ami kizárólag
38
Technika 2014/3
az atomfegyverekkel rendelkező államok előjoga. De mit jelent, hogy nagy aktivitású hulladék? A radioaktív hulladékokat a halmazállapotukon kívül a hőfejlődés, az aktivitáskoncentráció szerint osztályozzák, így lehetnek kis, közepes és nagy aktivitásúak, a hulladékokban lévő radionuklidok felezési ideje szerint pedig rövid, közepes és hosszú élettartalmúak. Azok nagy aktivitásúak, amelyeknél a nagy aktivitású felülettől 10 cm-re 10 mSv/h-nál nagyobb a dózisteljesítmény (az embert érő természetes radioaktiv sugárzás évi 2 mSv); hosszú életartalmú hulladékok pedig azok, amelyeknek 30 évnél hosszabb a felezési idejük. Az utóbbi két ismérv jellemzi a kiégett fűtőelemeket. Mélygeológiai tároló állami feladatként A kiégett fűtőelemek maradék aktivitása már a reaktor melletti, vízzel telt, un. pihentető medencében való elhelyezésük során – ez öt évig tart – csökkenni kezd, majd ezután jelentősen lecsökken az erőmű melletti, 1997 óta működő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában, ahol további 50 évig, természetes léghuzat (kéményhatás) hűti őket. Ebben a tárolóban már 7 687 elhasznált kazettát őriznek 20 kamrában, miközben újabb 4 kamra épül. Itt a 2060-as évekig tárolják majd a kiégett kazettákat és ekkor kezdődne csak a kiszolgált fűtőelemek új, földalatti élete. Bár ilyenkor már sokat veszítettek az aktivitásukból, végleges elhelyezésük csak mélygeológiai tárolással oldható meg, hiszen jó néhány geológiai képződmény tízmillió éve meglévő stabilitását ismerve, így biztosítható a bioszférától va-
ló hatékony izolációjuk, akár több millió évre is. Magyarország állami feladatként vállalta egy mélygeológiai tároló létesítését, ezért már a 90-es évek elejétől megkezdődött a megfelelő helyszín kiválasztása, majd az RHK Bátaapáti tárolója építésének meggyorsításával keletkezett finanszírozási gondok miatt, a kutatás félbeszakadt. Addigra viszont már annyi kiderült, hogy a legmegfelelőbbnek a mecseki uránérc-bányászat során megismert bodai agyagkő formáció (BAF) látszik, amely a Nyugat-Mecsekben mintegy 10 négyzetkilométer területen található a felszínen, Boda és Cserdi települések térségében. A felszín alatt ettől közvetlenül keletre, valamint észak felé Bükösd, Ibafa és Gorica között, összesen 40 négyzetkilométeren fordul elő e formáció kedvező mélységben. A formáció alkalmasságát igazolták a fúrások, egy 1000 méteres mélységben 1996-ban kihajtott kutatóvágat és a 2000-ben.folytatott többszempontú, országos formáció-minősítő felmérés is, így vált a bodai agyagkő a nagy aktivitású hulladék legígéretesebb befogadó kőzetévé. Egy kicsit részletesebben errôl a kôzetrôl. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Környezetvédelmi Laboratóriuma külön kutatásokat végzett a svájci Paul Scherrer Intézettel a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének programjában, mivel Svájc is az öt atomerőművükből kikerülő nagy aktivitású hulladékokat szintén agyagkőben szándékozna elhelyezni. A csillebérci intézetünkre azért esett a választásuk, mert az
ATOMENERGIA
itteni munkatársaknak évtizedes tapasztalataik vannak a különböző makroszkópikus anyagvizsgálati módszerekben, különösen ami a röntgenspektroszkópiát illeti. Az intézetben ennek az agyagos kőzetnek az un. szorpciós kapacitását mérik, különböző geokémiai modelleket állítanak fel, hogy az agyagban tárolt nagy aktivitású hulladék „vándorló” ionjai semmilyen körülmények között ne kerülhessenek kapcsolatba a bioszférával, hos�szú-hosszú távon. Ám az agyagkő nemcsak a radioaktív ionokat elnyelő tulajdonsága miatt bizonyul megfelelőnek, hanem azért is, mert kis porozitású, csekély vízátersztő képességű kőzet. Nagy menyiségű vizet képes felvenni a kristályrácsok és a mikroméretű szemcsék közé, ettől megduzzad és szinte „saját testével” zárja el a víz útját. Ez azért fontos, mert mai tudásunk szerint a radioaktív szennyeződés csak egyetlen módon kerülhetne nem kívánatos kapcsolatba az élővilággal, ha valamilyen víz kioldaná. A magyar laboratórium együttműködése a svájci szakemberekkel nem véletlen, hiszen e hulladékok végleges elhelyezése szinte világméretekben napirendre kerül, és olyan nagyívű tudományos, műszaki feladat, hogy az államoknak ebben a témában össze kell fogniuk és már ma is az eredményeiket nem tekintik titoknak, azokat nyílványosságra hozzák. Ez jó nekünk, ugyanis Svájc, Svédoszág, Finnország előttünk jár a nagyaktivitású kutatásban, például Svájcban már több területet megkutattak, ahol a helyi lakosság is elfogad és csupán a tudomány zöld jelzésére várnak. Kutató laboratórium a felszín alatt Az RHK ütemterve szerint a másfél évtizedes felszíni földtani kutatásokat követően előbb egy felszín alatti kutatólaboratórium létesül
2030 körül, majd ezt követően előreláthatólag 2055-től kezdődne meg a tároló kialakítása 500-1000 méter mélységben. Az átmenetileg Pakson tárolt fűtőelemek beszállítása várhatóan 2064-ben indulna meg A kiégett fűtőelemeket svéd és finn megoldás szerint rézkonténerbe helyezik, majd jól szigetelő bentonitba ágyazzák. A kutatások folytatásaként 2017-ig 12 db 400-600 méter mélységű, 2 db 100 méteres, összesen 11 360 méter hosszúságú fúrás, 1db 1200 méter hosszú kutatóárok, valamint 15,6 kilométer felszíni geofizikai (reflexiós szeizmikus) szelvény szerepel a tervekben. Mindez a tároló lehetséges elhelyezési zónája körül kijelölt kb. 87 négyzetkilométeres kutatási területen valósul meg. Ez a terület elsősorban a tároló un. földtani gátjának előírt védelmét biztosítja. A kutatófúrások 2014ben indulnak, és a terepi munka 2016-ban zárul. 2017-re várható, hogy a kutatás eredményeképpen a terület-rangsorolás elkészül, azaz kijelölhető lesz a tárolóegységet
befogadó, megközelítőleg 10-15 négyzetkilométeres telephelyi környezet. A terület rangsorolásában kulcsszerepet játszik majd a biztonsági értékelés, amely nemzetközileg elfogadott módszer az elhelyezési rendszer biztonságának megitélésére. A további kutatás erre a leszűkített területre összpontosul. Mindez a hosszú távú munka lehetőséget ad arra, hogy ha közben megoldódik a nagy aktivitású hulladék biztonságos, nagy mennyiségben történő és költséghatékony feldolgozása, akkor ne kelljen e hulladékokat örök időkre tárolóba helyezni. Fontos, hogy az egész kutatási folyamat részese legyen a lakosság. Ezt segíti elő már az 1996-ban megalakult Nyugat-Mecsek Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, amely az RHK munkálatairól hiteles tájékoztatást nyújt, erősíti a társadalmi ellenőrzést és ellátja a térségben élők érdekeinek aktív képviseletét. K.F. Technika 2014/3
39
ÛRKUTATÁS
SOROZAT
A világban az ûrkutatás a mai tudomány egyik legfontosabb területe, mivel nemcsak az alap- és alkalmazott kutatást foglalja magában, hanem idetartozik még az ûrkutatáshoz szükséges technikai eszközök fejlesztése, gyártása, alkalmazása is. Magyarország elsôsorban az alkalmazott kutatási témák kidolgozásában és eszközök fejlesztésében, gyártásában és az alkalmazási feladatokban vállal szerepet. Hogy milyen területen, kik és min dolgoznak? – ennek megismertetéséhez szeretnénk hozzájárulni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Ûrkutatási Iroda segítségével.
Széchenyi-díj ûranyagkutatásért Roósz Andrást, a Miskolci Egyetem tanárát március 15-e alkalmából Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyar kohászat és fémes anyagtudomány, ezen belül a magyar ûranyagtudomány területén végzett több évtizedes munkásságáért. Roósz András, pályájára visszatekintve az MTI-nek kiemelte azt a munkát, amely a magyar-orosz űrrepülés idején végzett anyagtudományi kísérletekhez vezetett és amelyben fiatal mérnökként vehetett részt. Érdemes felidézni e sikeres munkát, amivel nálunk az űranyagkutatás lökést kapott. Kubaszov vette észre A hetvenes évek végén az Inter kozmosz-programok során már az egyesülésbe tömörült országok űrhajósai is ellátogathattak a Szaljut-űrállomásra, ahol kísérleteket is végezhettek. Ennek során került sor Farkas Bertalan űrrepülésére is, amely azonban egy évet csúszott az előző bolgár űrhajós sikertelen kapcsolódása miatt az űrállomáshoz. Mód nyílott tehát a reá váró kísérletek jobb előkészítésére és ekkor Valerij Kubaszov, mérnökűrhajós társ észrevette, hogy hiányoznak a mikrogravitációs anyagtechnológiai kísérletek, amelyekre 40
Technika 2014/3
pedig a Szaljut-on lévő két űrkemence, a Krisztal és a Splav ideális lehetőséget ad. E két űrkemencét szabályozott kristálynövesztésre fejlesztették ki, közepes hőmérsékleten, maximum 1100-1200 o C-on üzemeltek. A felhívásra a magyar kutatók, nem sok esélyt látva, Fusch Erik professzor javaslatával bejelentkeztek, ám váratlanul megérkezett a válasz, hogy a miskolci szakemberek azonnal utazzanak Moszkvába a terv megbeszélésére. Így az elképzelt olvasztási kísérleteket igen gyorsan kellett megszervezni, amiben a professzort Roósz András és Bobok György egészítette ki – ez utóbbiak feleségeinek keresztnevéből lett a program neve BEALUCA. A BEALUCA -program A Roószék tervezte program során az 1980. május 26-án feljuttatott Farkas Bertalan és társai 8 kristályosodási kísérletet végeztek el, melynek során 12 egymástól eltérő próbatest készült el az eltérő olvasztási folyamatoknak köszönhetően. A BEALUCA programot Farkas űrrepülésének második napján végezték el, eltérő fajsúlyú fémek, alumínium és 4 százaléknyi réz olvasztását figyelték meg, hogy hogyan viselkedik az ötvözet különböző hevítési körülmények és a súlytalanság hatására. E próba-
testek egy része később a Szaljutról a Miskolci Egyetem Fémtani Tanszékére került. A BEALUCAprogrammal kezdődő magyar űranyagkutatás sikeresen folytatódott. Mivel az addigi kísérleteknél nem sikerült a gravitációt kellően csökkenteni, a miskolci szakemberek kifejlesztették az ABC sokzónás kristályosítót már a MIR űrállomásra, majd az Interkozmosz 1991. évi megszűnésével a terv átkerült a NASA-hoz, ahol 1994-től két éven át üzemelt. Kutatás és fiatalok nevelése Később Roósz András űranyagku tatásait Miskolcon kívül a Stuttgarti Egyetemen és a Max Planc Intézetben folytathatta 11 éven át, miközben nyolc hónapon keresztül Miskolcon oktatott és nevelt ki sok doktoranduszt. Tudományos sikerei mellett, amivel ötvözetrendszerek kristályosodásait, e folyamatok szimulációját és e szimulációk kísérleti ellenőrzését végzi, leginkább az általa nevelt fiatal szakemberekre büszke. Jelenleg az egyetem és az MTA közös kutatócsoportjában vesz részt olyan szerkezetek létrehozásában a fémek ötvözeteiből, amelyek amorfak, nem kristályosodnak, hanem bennük össze-vis�sza találhatók az atomok, szemben a megszokott anyagokkal, amelyekben az atomok rendezettek. Ezeknek az anyagoknak a tulajdonságait vizsgáljuk – nyilatkozta kitüntetésekor Roósz András. W.M.
Sikerrel debütált az AUTOMOTIVE HUNGARY! A Hungexpo Zrt. szakmai partnereivel közösen egy nagyszabású, a magyar autógyártás teljes spektrumát felölelő, új járműipari szakkiállítást szervezett Automotive Hungary – Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás néven. A magyar járműipar komplex fórumán a gazdaság legdinamikusabb ágazata teljes körűen mutatkozott be. A hazai autógyárak mellett a beszállítók, alkatrészgyártók és a járműiparhoz kötődő oktatási szféra szereplői is felvonultak 2013. november 7-9 között. Nincs hasonló témájú kiállítás a kelet-közép európai régióban, a Hungexpo vállalta, hogy első ízben rendezi meg – együtt a hagyományos Autótechnika kiállításával. A járműipari gyártás szereplői az Automotive Hungary-n lehetőséget kaptak arra, hogy új üzleti kapcsolatokat találjanak, új partnereket és megrendeléseket szerezzenek. Ebben a szervező segítségére voltak a szakmai szervezetek, a Magyar Gépjárműipari Szövetség, a MAJOSZ – Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesülete, a Német-Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara, valamint a Mérnökök a Járműves Műszaki Felsőoktatásért Egyesület, akik számos szakmai eseményt, üzletember-találkozót és beszállítói fórumot szerveztek ÜZLET, TUDOMÁNY, KARRIER témákban, megteremtve ezzel a lehetőséget az járműipar színvonalas bemutatására. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkársága védnökséget vállalt a seregszemle fölött, valamint a nyitó napon a négy nagy hazai autógyártó, az Audi Motor Hungaria Kft., a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és az Opel Magyarország Kft. első számú vezetői előadást tartottak a hazai autógyártás helyzetéről. A most először megrendezett AUTOMOTIVE HUNGARY és a már korábban is ismert AUTÓTECHNIKA kiállításokon egy időben 200 kiállító mutatkozott be. A HUNGEXPO „G” és „F” pavilonjaiban rendezett autóipari bemutatót közel 7000 szakmai látogató kereste fel. A három nap alatt - folyamatosan nagy érdeklődés mellett - több mint hatvan előadás zajlott. A kiállításon nagy sikert arattak az első alkalommal megépített ÉLETPÁLYA MODELL standok, melyek bemutatták egy-egy régió állami, oktatási és vállalati közös szerepvállalását a hosszú távú életpályák megvalósítása érdekében. A korábbi ipari kiállításokon sikerrel debütáló EDU-POINT Egyetemek utcája-ra lelkesen jelentkeztek be a hazai szakiskolák, így 8 magyarországi közép- és felsőoktatási intézmény is nagy érdeklődés kíséretében mutatta be tevékenységét, kutatási eredményeit, fejlesztéseit. A „G” pavilon egyik ékessége volt a történelmi áttekintést bemutató „Magyarok a világ járműgyártásában” kiállítás, mely minden kiállítót és látogatót büszkeséggel töltött el. A kiállító cégek a szervezők kérdéseire válaszolva elmondták, hogy marketing programjuknak fontos eleme volt a hiánypótló rendezvény, melyre elsősorban kapcsolatépítés és mélyítés, potenciális partnerek és új üzlet szerzése, illetve termékeik/szolgáltatásaik ismertségének növelése céljából érkeztek, mely célokat nagy százalékban sikerült is megvalósítaniuk. Az Automotive Hungary-t legközelebb 2014. november 5-7. között rendezi a HUNGEXPO Zrt. Kiállítók számára kettős kedvezményes jelentkezési határidő: 2014. március 31. 2014. június 30. ezen felül minden IPAR NAPJAI 2014 kiállítónak +10% kedvezmény Bővebb információ: www.automotivexpo.hu;
[email protected]