BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Nemzetközi gazdálkodás Nappali tagozat Külgazdasági szakirány A PÉNZMOSÁS

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi gazdálkodás Nappali tagozat Külgazdasági szakirány

A PÉNZMOSÁS A BANKOK HARCA A PÉNZMOSÁS ELLEN

Budapest, 2012

Készítette: Szabó Anna

Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani Sajósiné dr. Kováts Magdolnának, a belső konzulensemnek, hogy szakmailag támogatott a dolgozatom elkészítésében és ötleteivel, jó tanácsaival ellátva segített a felkészülésben. További köszönetet érdemel dr. Balogh-Borsos Violetta, az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Compliance főosztályának vezetője, aki lehetővé tette, hogy szakmai gyakorlatomat a banknál tölthessem és ott megismerkedhessem ennek a területnek a komplett működésével, beleértve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdéseket és a pénzmosás elleni fellépés banki operációját. Külön köszönet Kálmánfi Lénárdnak, opponensemnek, aki a pénzmosás elleni banki fellépés legapróbb rejtelmeibe engedett számomra bepillantást és dr. Kardos Katának, aki a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatokkal és kihívásokkal tágította látáskörömet.

2

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ........................................................................................................................................ 4 II. A pénzmosásról .............................................................................................................................. 5 II.1. Megjelenés .............................................................................................................................. 5 II.2. Kialakulásának okai ................................................................................................................. 5 II.3. Jellemzői .................................................................................................................................. 7 II.4. A szervezett bűnözés............................................................................................................... 8 II.5. A pénzmosás fázisai............................................................................................................... 10 II.5.1. Az elhelyezés .................................................................................................................. 10 II.5.2. A rétegzés ....................................................................................................................... 11 II.5.3. Az integrálás ................................................................................................................... 12 II.6. Speciális esetek ..................................................................................................................... 12 II.7. Pénzmosási technikák ........................................................................................................... 14 II.8. Honnan és hova vándorol az illegális pénz? .......................................................................... 17 III.A bankok szerepe ......................................................................................................................... 23 III.1. Mit tehetnek a bankok? ....................................................................................................... 23 III.2. Történelmi előzmények........................................................................................................ 23 III.2.1. Nemzetközi fellépések .................................................................................................. 23 III.2.2. Az Európai Unió fellépései............................................................................................. 30 III.2.3. A magyar szabályzások .................................................................................................. 31 III.3. A szabályozás rendszere ....................................................................................................... 34 III.3.1. A PSZÁF szerepköre ....................................................................................................... 34 III.3.2. A banktitok szerepe ....................................................................................................... 37 III.4.

Ellenőrzési folyamat ......................................................................................................... 39

III.4.1. Pénzmosás megelőzési eljárások .................................................................................. 41 III.4.2. A CDD-elv és a KYC-elv részletezése.............................................................................. 51 IV. Gazdasági vonatkozások ............................................................................................................. 52 IV.1. Számok tükrében (statisztikai elemzések) .......................................................................... 56 V. Összegzés ..................................................................................................................................... 62 Felhasznált irodalom ........................................................................................................................ 64 Ábrajegyzék ...................................................................................................................................... 67

3

I. Bevezetés Napjaink egyik legjelentősebb gazdasági bűncselekménye a pénzmosás. Annak ellenére, hogy viszonylag új fajta jelenségről van szó, egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, nem is alaptalanul. Megjelenése óta folyamatosan változott, egyre bonyolultabb és speciálisabb formái alakultak ki. Ennek köszönhetően manapság sokkal nehezebb ennek a bűntettnek a nyomára bukkanni. Komoly nemzetközi és állami szintű harc indult el ellene, mivel gazdasági és társadalmi hatása is rendkívül negatív. Jóllehet viszonylag új jelenségről beszélünk, mégis a XXI. század egyik legjövedelmezőbb üzletévé tudott válni. Számos becslést próbáltak már adni arra, hogy mégis milyen mértékű a pénzmosás a világban. Elsősorban az IMF, illetve az ENSZ nemzetközi szervezet szokott erre becsléseket végezni, amelynek legutóbbi mérése szerint ez a világon évente létrejött összes bruttó termelési érték (GDP) 3-5%-át jelenti. Ez az összeg körülbelül háromezer milliódollár is lehet évente, ami több, mint 6500 milliárd forintnak felel meg. 1 (Wiesel, 2008/a) Számos nemzetközi szervezet, csoport alakult és egyezmények, ajánlások, rendeletek sora született, amit az alábbi fejezetekben tárgyalok részletesebben. Először a pénzmosásról, mint folyamatról, legfőbb tulajdonságairól, megjelenési formáiról és azok jellegéről ejtek szót. Ezután egy külön részben a bankok szerepvállalását és jelentőségét mutatom be részletesen. Végül pedig egy összefoglaló fejezetben a pénzmosás bűncselekményével kapcsolatban rendelkezésre álló statisztikák segítségével a gazdasági hatását fogom részletesen kifejteni és elemezni.

1

2012.03.27-én 217,71 Ft/USD közép árfolyammal számolva (www.mnb.hu/arfolyamok)

4

II. A pénzmosásról II.1. Megjelenés

A pénzmosás szó, mint a tevékenységre utaló kifejezés először Al Capone tevékenysége nyomán bukkant fel, holott maga a szó mögött lévő cselekmény már régóta ismeretes volt. Al Capone azáltal próbálta a törvénytelen úton szerzett jövedelmét (a szerencsejátékokból, prostitúcióból és a szesztilalmi törvények megszegéséből származó pénzt) megfelelően álcázva törvényessé tenni, hogy az Amerikában oly jellemző pénzbedobós mosodákat üzemeltetett. Bár ez a történet nem igaz, viszont az tény, hogy abban az időben számos nagy készpénzforgalmú vállalkozásnál fordult elő az, hogy a ténylegesen, a vállalkozás által termelt jövedelmet és a törvénytelen úton megszerzett pénzüket keverve kevésbé vagy akár egyáltalán nem feltűnő módon próbálták álcázni magukat a hatóságok elől. (Gál, 2004/a) II.2. Kialakulásának okai

Érdekes azt megvizsgálni, hogy mi az oka annak, hogy a pénzmosás rövid élettartama alatt ilyen jelentős problémává tudott válni, illetve azt is, hogy milyen kiváltó és erősítő elemek játszottak ebben közre. Talán a legfontosabb ilyen tényező maga a globalizáció. Világszerte a legtöbb állam megnyitotta a határait a többi állam felé. Az államok közeledtek egymás irányába, számos dolgot megosztottak egymással, tanultak egymástól. Ennek nyomán beszélhetünk ma nemzetközi kereskedelemről. A kereskedés során hasonló érdekek, igények kerültek kifejezésre, mely alapján az országok csoportokba rendeződve nemzetközi szervezeteket, integrációkat alkotnak. A közös működés során szerzett pozitív tapasztalatokat próbálták a világ többi országára vonatkozóan is kiterjeszteni. A globalizációnak köszönhetően végbemenő technikai fejlődés, a folytonos műszaki innováció szintén jelentős mozzanat. Ezek, kezdve az Internet megjelenésétől és világszerte való elterjedésétől, egészen a napjainkban megjelenő legapróbb, de annál hasznosabb fejlesztésekig, megteremtették annak a módját, hogy többek között a világ bármely pontjával összeköttetésünk legyen, kapcsolatokat vagy akár teljes kapcsolati / partneri hálót lehessen kiépíteni, vállalkozástindíthassanak a világ másik végén és így tovább. Ma már kevés olyan dolog van, aminek csak a távolság szabhat határt.

5

A technikai fejlődés egyik nagyon szembetűnő eredménye a pénz dematerializációja is. Ma már hihetetlen mennyiségű pénzösszegeket mozgatnak egyes tevékenységek során, főleg a banki szférában, amelynek jóval egyszerűbb és sokkal biztonságosabb formája a számlapénz útján valósítható meg. Ez nem csak egyszerűbb és biztonságos, de ráadásul kevésbé költséges is, hiszen nincsen szállítási, tárolási és őrzési költségei. Nem is beszélve a devizákról, ahol még egyes, különlegesebb devizanem esetén a beszerzési- és árfolyamkockázatról is gondoskodni kell. Mindezen funkciók ellátására és hatékony, gyors és bonyodalommentes lefolytatására alakultak ki és fejlődnek folyamatosan a bankrendszerek. Kezdetben a bankok csak a legegyszerűbb tevékenységekkel foglalkoztak, mint a betétek gyűjtése és hitelek kihelyezése, viszont napjainkban a legbonyolultabb biztosítási, szerződéskötési vagy tőzsdével, illetve értékpapírokkal kapcsolatos műveleteket is elvégzik. A pénzmosás elleni harc szempontjából a globalizáció legtöbb előnye hátrány, mert ezek annál több lehetőséget adnak a pénzmosók és más bűncselekmények elkövetésére. Gondoljunk csak a határok megszűnésére, melynek következtében nemcsak a személyek, vagyis a bűnözők tudnak viszonylag könnyebben átjutni egyik országból a másikba, de bizonyos bűntettekből származó áruk is, annak ellenére, hogy az erre irányuló fokozott ellenőrzés megmaradt. Az országokon átívelő szolgáltatások pedig lehetőséget teremtenek a tőke szabad mozgatására, legyen az egy másik országból származó egyszerű munkajövedelem vagy illegálisan szerzett elrejtésre szolgáló pénzösszeg. Utóbbi esetben a szigorú banki ellenőrzések ellenére is előfordul az, hogy nem derül fény a bűneset nyomaira. Az Európai Unió esetében ezt a szabadságot az 1957-ben létrehozott Római Szerződés rögzítette anégy szabadságelv által, amely lehetővé tette az áruk, a szolgáltatások, a pénz és a személyek szabad áramlását a szerződő államok között. A Római Szerződés ezen pontja a kereskedelemre rendkívül pozitív hatással bírt és sokkal javította a kereskedelem mérlegét a legtöbb országra vonatkozólag, illetve, ami talán még fontosabb, hogy esélyt nyújtott olyan – elsősorban újonnan csatlakozó államoknak - országoknak is, amelyek kisebbek és kereskedelmi szempontból jelentéktelenebbek világkereskedelmi szinten. Annak következményeként, hogy bizonyos kereskedelmi gyakorlatokat más országok révén megtapasztalhattak vagy részt vehettek benne, úgy azokat el is sajátíthatták. A saját

6

országukra jellemző formára átalakíthatták, új speciális folyamatokkal bővíthették és új bevételi forrás lehetőséggel gazdagodhattak. A történelem során Magyarország mindig egy központi szerepet játszott a nyugati és keleti országok között Európában. Ahogy országunk is az EU-hoz való csatlakozás által próbált közelebb kerülni a nyugati fejlettebb világhoz, úgy a tőlünk keletre lévő országok is felismerték ennek jelentőségét. Ahogy ezek az országok benyújtották igényüket a csatlakozásra, úgy egyre inkább központi témává vált az EU lehetséges bővülése, bár ez kellően vitatott téma volt és továbbra is az maradt. Az európai kontinens keleti és dél-keleti országainak, illetve egy ázsiai ország tervezett felvétele az Unióba számos kétséget támaszt a biztonság fenntartásában. Talán nem is alaptalanul, hiszen a bűnügyi esetek száma és minősége elég jelentős velük kapcsolatban. Hasonló a szituáció, mint Románia vagy Bulgária múltbeli különösen vitatott esetében. A nyugat-európai országok közül többen jelezték, hogy egyes országokat nem szívesen fogadnak be, mert a politikai, társadalmi és etnikai problémák, illetve a gazdasági gyengeségük és kitettségük mind-mind kockázatos lehet az egység számára. II.3. Jellemzői

Alapvetően a pénzmosásnak három fő jellemzője írható le: szinte minden esetben nagy összegű pénzmennyiségről van szó, továbbá járulékos bűncselekmény és a törvénytelen úton szerzett vagyon készpénz formájában indul útnak. Az alábbi ábra a folyamatot mutatja be, amelyet a következő fejezetben szeretnék részletesen bemutatni.

A pénzmosás leegyszerűsített folyamatábrája 1. Alapbűncselekmény




illegális vagyon elfedése

2. Pénzmosási tevékenység



illegális jövedelem

1. Elhelyezés

legális jövedelem

2. Rétegzés   Pénzmosási műveletek

1. számú ábra

 3. Integrálás

(Forrás: saját szerkesztés) 7

Hagyományos értelemben pénzmosás alatt azt a folyamatot értjük, amikor alapvetően bűntényből származó pénzmennyiséget akarnak legális jövedelemként feltüntetni, azáltal, hogy igazi eredetét eltitkolják. Célja az, hogy a jövedelem valódi forrását elfedjék, így akár egyfajta illegális pénzügyi szolgáltatásként is felfogható. Ahogy az 1. ábrán is látható, alapvetően járulékos bűncselekményről van szó, ami azt jelenti, hogy kezdetnek szükséges egy alapvető bűncselekmény(pl.: lopás, sikkasztás, zsarolás, adócsalás, kábítószer-kereskedelem vagy összefüggő szervezett bűnözés), amelyből az illegális jövedelmet beszerzik. Itt fontos megjegyezni, hogy ugyan egy-egy ilyen bűnügy kapcsán hatalmas pénzösszegek forognak kockán, de a profitrealizálás csak az alapbűncselekményben jelenik meg célként, a pénzmosás során a fő a pénz eredetének az elleplezése. II.4. A szervezett bűnözés

A kiindulópont tehát egy olyan bűntény, melyből általában nagy pénzösszeg származik. A nagy pénzösszeget azért fontos kiemelni, mert ha kisebb összegről lenne szó, akkor nem lenne szükség az eredet elrejtésére, mert azt könnyen beintegrálják akármilyen jövedelemforrás mellé. A pénzmosás több bűncselekmény elkövetése után bekövetkezhet. A rendőrség nyomozásai

alapján

legtöbb

esetben

szervezett

bűnözés

körében

elkövetett

bűncselekmények velejárója és azok közül is leggyakrabban a kábítószer-kereskedelemben jelenik meg. Ez logikusnak is hangzik, hiszen ennek során mindig készpénzes fizetés történik. Ezt a jövedelmet szeretnék legálisként feltüntetni a pénzmosás által. A szervezett bűnözésre az jellemző, hogy több ember vesz részt benne, általában egy nagyobb és összetettebb folyamatot valósítanak meg, ahol minden embernek külön feladata van. Az általa igényelt nagyobb létszámú csoportok együttes „munkája” gyakran bűnszervezetek, alvilági bűnhálózatok, illetve maffiacsoportok keretei között valósul meg. Mióta a globalizáció, illetve különböző nemzetközi integrációk törekvései által (például Európai Unió négy szabadság elve, illetve a Schengeni-egyezmény) a határokon sokkal könnyebb az átjutás, illetve a pénzügyi rendszerek működése is kifejezetten az akadályok nélküli igénybevételt igyekszenek megvalósítani, azóta a szervezett bűnözés megvalósítása még könnyebbé vált. Ezt csak még jobban erősítheti az a tény, hogy ezek az együttműködések arra irányulnak, hogy a globalizáció keretében egységesítsék a

8

folyamatokat. Ennek hatására a bűnözőknek nem kell gondot fordítaniuk a különböző országokban kialakult banki vagy egyéb szabályzásokra. Ennek következtében a bűn elkövetési lépéseinek ilyenfajta összehangolására sincs szükség olyan nagy mértékben, így ez nem jelent számukra akadályt. Az egyik legfőbb jellemzője a korrupció. Ezzel kívánnak befolyást és később akár hatalmat is szerezni. Kezdetben azért lehet rá szükség, hogy magát a pénzmosási folyamatot gördülékenyebben lefolytathassák, majd a továbbiakban, a már legálissá tett pénzzel pedig a legnagyobb titokban tartsák és további hatalmat, esetleg hozzáférést szerezzenek ahhoz, hogy azt a jövőben újra megtehessék. Gyakran az elkövetők a vétség során már nem is maguk járnak el, hanem úgynevezett strómanokat alkalmaznak, akik az érdekükben cselekszenek úgy, hogy ők teljesen rejtve maradnak. Ilyen strómanként bárkit alkalmazhatnak, az sem fontos, hogy értsen ahhoz, hogy mit kell csinálnia, bár a legtöbb esetben nem is avatják be, hiszen csak egy aláírásra vagy bankszámlanyitásra alkalmazzák őket. Cserébe bizonyos összeget biztosítanak számára, amellyel egyben a hallgatását is megfizetik. Afolyamat lényege az, hogy ha ennek az embernek utánanéznek a hatóságok, akkor semmit ne találjanak és rajta keresztül az eredeti elkövetőket se tudják utolérni. Ennek érdekében egy hajléktalan is lehet stróman, ahogy azt a híradókból is lehetett hallani. Az sem ritka, hogy pont ellenkezőleg, egy szakembert bíznak meg valamire, hiszen csak egy annak az adott területnek az ismerője tudja a legjobb megoldásokat egy adott akadály elhárítására vagy kiskapu megtalálására. Ilyen lehet egy jogász, egy külkereskedelmi szakügyintéző, banki alkalmazott vagy pénzügyi szakember. A szervezett bűnözés napjaink egyik legjelentősebb nemzetközi együttműködését igénylő jelenségével függ össze. Ez a terrorizmus, amely szintén régóta él az emberek tudatában, de a szeptember 11-ei történések kapcsán sokkal inkább előtérbe került. Ennek nyomán aktuális kérdésként jelennek meg a gazdasági embargók bevezetésének és alkalmazásának a körülményei is, hiszen ezek a legtöbb esetben szintén a terrorizmushoz vezethetők vissza. Gondolni lehet itt például az Irak-USA embargó esetére, melynek hátterében komoly veszély fenyegetett Szaddám Huszein és követői részéről. Másik híres eset a Kuba-USA esete, ahol az 1960 óta érvényben lévő embargót használták fel eszközként arra, hogy Fidel Castro elnököt eltávolítsák a pozíciójából.

9

A legaktuálisabb és talán a legvitatottabb körülmények mégis az Iránnal kapcsolatos szankciókkal kapcsolatban vannak. Az 1979 óta érvényben lévő tilalom 2012 januárjában teljes olajembargóban teljesedett ki az Európai Unió részéről. Az EU mindig is szkeptikusan tekintett az iráni „békés” célú atomprogramra, amellyel kapcsolatban az ENSZ például már négyszer vetett ki különböző szankciókat. Az olajembargó által okozott olajár emelkedés további jelentős teher volt az EU tagországainak számára, nem beszélve a még kiélezettebb konfliktusról, ami a Közel-Kelet és az Európai Unió közötti viszont jellemzi. II.5. A pénzmosás fázisai

A szakemberek számos modellt dolgoztak már ki a pénzmosás folyamatának modellezésére, ezek közül én csak egyet fogok részletesen bemutatni. Ez a három fázis modell, amely jelenleg a legelterjedtebb. Három elkülöníthető szakaszt mutat be, ugyanakkor a folyamat nem szükségszerűen járja be mindhárom fázist. A három stádium a következő: •

elhelyezés (előmosás),

•

rétegzés (bújtatás) és

•

integrálás (recirkulálás).

II.5.1. Az elhelyezés

Az első fázis során a készpénz elválik az alapbűncselekménytől és a pénzügyi szervezetekhez kerül. A bűnözők leggyakrabban a bankokat használják fel erre a célra és ott rövid időn belül átutalják vagy más fizetőeszközökre váltják át a pénzt. A készpénzbefizetés során, vagyis amikor kapcsolatba kerülnek a bankokkal, az elkövetők gyakran alkalmaznak ismeretlen, büntetlen előéletű, gyanútlan személyeket (akár hajléktalanokat is) arra, hogy a pénzösszegeket kisebb részletekben a bankban elhelyezzék. Arról is megfelelően gondoskodnak, hogy a folyamat során a „felhasznált” személynek ne legyen lehetősége eltulajdonítania a pénzt. Az előbb említett kisebb részletek azért kiemelt jelentőségűek, mert a bank azonosítási kötelezettsége bizonyos értékhatár (3,6 millió forint) feletti összegek elhelyezése vagy egyszerre vásárolt értékpapírok során merül fel. Ezt az eljárást nevezzük strukturálásnak. Így a bűnözők ezen két módszer által tudják a kilétüket megfelelően elrejteni.

10

A pénzügyi szervezetek segítségével az elkövetők a külföldön szerzett pénzt is könnyen átjuttatják a határon, hiszen demateriális formában egyszerűen áthelyezik egyik számláról a másikra. Gyakori, hogy nagy készpénzforgalmú vállalkozások jövedelmébe vegyítik az illegális jövedelmet. Fedő vállalkozásokat, fiktív cégeket hoznak létre úgy, hogy azok teljesen szabályosan

működnek, minden szükséges dokumentációja megfelel a

jogszabályoknak, viszont a vállalkozásnak a jövedelme pont az a pénz, amit az illegális tevékenységből szereznek. Az új vállalkozás hamis jövedelme több hamis dokumentum kiállításával is párosulhat (pl.: számlagyárak, hamis megbízási szerződések). Ez a fázis általában a legrövidebb, hiszen az elkövetők törekednek arra, hogy minél hamarabb megszabaduljanak a készpénztől, hiszen ez az, ami a pénzmosás során a legfőbb bizonyíték és ebben a szakaszban a legkönnyebb felfedni a hamis pénzt. Jeffrey Robinson A pénzmosoda című könyvében (1996) található egy nagyon találó idézet erre a folyamatra: „Olyan ez, mint amikor kavicsot hajítanak a tóba. Az ember látja, amint a kavics vizet ér, hiszen fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz fodrozódik, és pár másodpercig még tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint azonban elkezd süllyedni, a fodrozódás megszűnik. Mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég eltűnt, és a kavicsot talán meg nem tudnánk találni.” II.5.2. A rétegzés

Ez az a szakasz, melyben az illegális jövedelmet elválasztják a forrástól és a bevételeket elrejtik úgy, hogy az illegális tevékenység elkövetője és a bűncselekményből származó pénz közötti kapcsolatot ne lehessen felfedezni. Tehát a pénz eredetét és útját követhetetlenné teszik mindenféle keresztező és fedő művelettel, vásárlásokkal, elektronikus átutalásokkal vagy egyéb komplex tranzakciók révén. Nemzetközi off-shore társaságokat és a legkülönbözőbb pénzügyi szervezeteket használják fel ahhoz, hogy hamis számlák, fiktív szerződések vagy kereskedelmi okmányok igénybevételével jogviszonyokat teremtsenek. Egyik legjellemezőbb vonás erre a fázisra az, hogy az illegális bevételeket kisebb egységekre bontják és azokat különböző módon használják fel. Tehát, mondjuk egy részét befektetik valamibe, másik részét továbbutalják egy külföldi bankszámlára és így tovább.

11

Innen kapta ez a szakasz a nevét, melynek eredményeként szinte lehetetlen megkülönböztetni a legális és az illegális bevétel határát. II.5.3. Az integrálás

Az integrálás során helyezik vissza a pénzt a normál gazdaság működésébe. Ebben a fázisban azt éri el az elkövető, hogy a jövedelmet legális forrásból származó tulajdonnak tünteti fel, vagyis úgy, mintha az egy legálisan alapított gazdasági szereplő szabályos tevékenysége nyomán keletkezett volna. A pénzügyi szervezet előző szakaszbeli igénybevétele pedig azt fogja mutatni, hogy ezt a jövedelmet a gazdasági szereplő, mint bevételt kapta meg egy általa végzett tevékenységért cserébe. Tehát az adott vállalkozásnak a ténylegesnél nagyobb forgalma keletkezik és a különbözet lesz az, amit az illegális jövedelem alkot. Mivel a pénzforgalom nagymértékű és folyamatosnak tekinthető, ezért a megkülönböztetés szinte lehetetlen és kevésbé feltűnő. Ilyen nagy forgalmú tevékenységet produkálhat egy kaszinó, egy játékterem-hálózat vagy egy szállodalánc. Ebben a szakaszban elég nagy segítség az elkövetők számára az, hogy több olyan ország van, ahol létre lehet hozni úgy társaságokat, hogy ott titokvédelmi szabályok garantálják a névtelenséget, így az elkövetők nem kötelesek kiadni a saját társaságuk adatait. Ebben a végső fázisban a legkisebb a lebukás veszélye, hiszen az elkövetők törvényes magyarázatot tudnak adni a pénz eredetére, amelynek ellenkezője csak konkrét bizonyítékok felmutatásával vagy tanúk bevonásával, esetleg az elkövetők önbevallásával lehetséges. (Gál, 2004/b) II.6. Speciális esetek

Ezek az esetek a pénzmosás alaptípusának négy külön meghatározott, konkretizáltabb fajtája. Megfogalmazásuk először a pénzmosás, mint büntetőjogi fogalom magyar törvényekben való megjelenésének köszönhető. Egymástól az elkövetésük emberi körülményeiben különböznek. Ez alapján a következők kerültek meghatározásra: 1. „A más által elkövetett  szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó  dolog  eredetleplezési céllal történő 12

 átalakítása, átruházása, gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználása, a dolgon fennálló jog (vagy az e jogban bekövetkezett változás), illetve a dolog fellelhetőségi helyének az eltitkolása, vagy  a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. 2. A más által elkövetett  szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó  dolog  megszerzése saját célra vagy harmadik személynek,  megőrzése, kezelése, használata vagy felhasználása, azon vagy az ellenértékén más anyagi javak megszerzése,  ha a dolog eredetét az elkövető az elkövetés időpontjában ismerte. 3. Szabadságvesztéssel büntetendő előcselekmény elkövetéséből származó dolog  ezen eredetének leplezése céljából,  gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása,  a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése vagy a pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. 4. Gondatlanságból a szabadságvesztéssel büntetendő előcselekmény elkövetéséből származó dolog  gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása,  a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése vagy a pénzügyi szolgáltatás igénybevétele.” (2007. évi CXXXVI. törvény/a) A fent megnevezett büntetőjogi fogalmak alapján négy elkövetési magatartás született: 1. dinamikus pénzmosás, 2. statikus pénzmosás, 3. saját pénz mosása és 4. gondatlan pénzmosás. Az értelmezés talán a harmadik esetben a legkönnyebb. Ekkor ugyanis az alap bűntett elkövetője követi el a pénzmosást is, méghozzá tette törvénytelen voltának és következményeinek pontos tudatában. A gondatlan pénzmosás a harmadik esetre hasonlít azzal a különbséggel, hogy itt a pénzmosás folyamata anélkül megy végbe, hogy a tevékenység elkövetője ismerné az 13

alapbűncselekmény körülményeit, viszont a tervezett pénzmosás jeleit nem ismerte fel. Ebből tehát az következtethető, hogy a két bűntett elkövetője semmiképpen nem ugyanaz a személy. Dinamikus pénzmosás során a pénzmosás elkövetője szintén egy harmadik személy. A négy közül ez a leggyakoribb elkövetési magatartás, melynek során a törvényben szereplő „dolgot” átalakíthatják, anélkül, hogy tulajdonosváltás történne (pl.: ékszerek beolvasztása és később más ékszer alkotása belőle), átruházhatják (harmadik személy bevonásával) vagy egy gazdasági szereplő természetes működése során vonják be a gazdaságba. Míg az előző eset valamilyen vagyontranszformációval járt, a statikus pénzmosás esetén a „dolog” változatlan marad annak felhasználása során. Jellemzően a vagyont saját célra használják fel vagy pedig egy harmadik személynek nyújtják át egyéni felhasználásra. Erre példa, amikor a pénzt ügyvédi letétbe adják vagy valaki a pénz által egy családtagjának segít. Ha az eseteket együttesen megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy egyedül a saját pénzmosás esetén egyezik meg az alapbűncselekmény és a pénzmosási tevékenység elkövetője, a többi esetben általában egy harmadik személy kerül be a folyamatba. (Gál, 2007) Egy nagyon érdekes jelenség is megfigyelhető manapság, amit úgy nevez a szakirodalom, hogy fordított pénzmosás vagy más néven „pénzbepiszkítás” (money dirtying). Ez akkor megy végbe, amikor alapvetően legális forrásból származó jövedelmet illegális célokra fordítanak. Ez lehet az egyik példája a terrorizmus finanszírozásának is, ahol megemlíthetjük 2011. szeptember 11-ét is. A Piac és Profit nevezetű folyóirat egyik cikkében megbecsülték, hogy az akció összességében 140 millió forintba, míg az általa okozott károk több mint 400 milliárd forintba is kerülhetett. (Rajczy, 2005) Ezt a 140 millió forint megszerzése manapság nem kifejezetten nehéz, például egy vállalkozás tevékenysége során. Ilyen esetekben a forrás összegyűjtése történhet adományok felhasználásával vagy hétköznapi üzleti tevékenységek során is, amelyet kisebb összegekben juttatnak be a banki szférába, így az nem kelt feltűnést. II.7. Pénzmosási technikák

Az előző fejezetben felvázolt tevékenységek által használt konkrét eszközöket fogom itt bemutatni. Ma már számtalan olyan eset létezik, melynek során pénzt lehet tisztára mosni. Ez annak köszönhető, hogy napjainkban fejlett pénzügyi megoldásokkal, pénzügyi 14

rendszerekkel és eszközökkel rendelkezünk. Minden esetben számos biztosíték létezik a csalás ellen, de mégis sok kiskaput lehet találni. Szakdolgozatom ezen alfejezetébenGál István László A pénzmosás című könyvében (Gál, 2004/c) leírt technikák közül szeretnék párat bemutatni. A legrégebbi módszer a készpénzforgalomban történő pénzmosás. Ez ma már nagyon kezdetlegesnek számít, így már nem is nagyon alkalmazzák. A lényege az, hogy bemutatóra szóló betétek létesítésével vagy átutalásokat teljesítésével a készpénzt egy másik bankszámlára juttatják. Ez utóbbi kockázatos lehet, mivel a készpénzt akár többször is határokon keresztül vihetik át, ahol az ellenőrzés során fény derülhet a pénz hamis eredetére. Ez a módszer Magyarországon például már nem alkalmazható, mert a betétek anonimitásának lehetősége már nem létezik. A klasszikus módszer a fiktív külkereskedelmi ügylet révén megvalósuló ügyletek. Egy jellemző példa alapján egy adott nemzetiségű személy egy másik államban vállalkozik. Otthonról árut importál, majd egy másfajta árut visszajuttat. Adminisztratív szempontból nincs semmi kifogásolnivaló ebben, viszont abban az esetben igen, ha a beérkező ellenértéket több számlára is továbbutalja, így nincs lehetőség a pénz útjának visszakövetésére. Ezeket tovább lehet bonyolítani például akkreditívek bevonásával is, amelynek részletezésével dolgozatomban nem kívánnék részletesebben is foglalkozni. Ami szintén nagyon elterjedt taktika a külön erre a célra alapított fedővállalkozások és fantomcégek, illetve ezek hálózata. Magyarországon egyébként ez a legelterjedtebb változat, amely szinte a legbiztonságosabb is. A fedővállalkozásnak az a célja, hogy egy létező vállalkozás nem termelő tevékenységéből származó egyéb pénzekkel kiegészített termelt jövedelmét leplezze. A hatóságok felé sem különösebben nehéz az elszámolás, hiszen

„elég”

csak

nagyobb

forgalomra

hivatkozni,

mivel

a

kétféle

pénz

megkülönböztetése igen nagy kihívást jelenthet. Tevékenységét tekintve sok vállalkozás „alkalmas” pénzmosásra: éttermek, bárok, hotelek, vidámparkok, sportszercégek vagy akár a parkolók. Kisebb összegek esetén a rendszeres adótúlfizetés lehet egy jó megoldás. Azt tudni lehet, hogy ha valaki túlfizeti az adóját, akkor az adóhatóság azt visszatéríti, amiről hivatalos igazolást is lehet kérni. Így az elkövetők szinte különösebb megerőltetés nélkül máris legális jövedelmet tartanak a kezünkben.

15

A másik hasonlóan egyszerű eset az életbiztosítási üzletágban valósítható meg. A biztosítási szerződést egy stróman köti meg, aki a bűncselekményből származó pénzt fizeti be és a kedvezményezett a pénzmosó lesz. Korai folyósítási kérelmezésével máris hozzájutottak a pénzhez. Hasonló szituáció állhat fent, ha vagyonbiztosítást kötnek és tesznek róla, hogy bekövetkezzen a káresemény. Vagyonbiztosításnál még nagyobb összegeket lehet nyerni. Vegyük például annak az esetét, ha a piszkos pénzből árut vásárolunk és azt egy hajón szállítjuk. A biztosítási szerződésben sokkal a hajó és az áru értékhatára felett biztosítjuk, de a hajó elsüllyed a tengeren. A biztosítási pénzt a szerződés kedvezményezettje, a pénzmosó kapja meg, sokat profitálva az ügyleten. A garantált kölcsön technikája (bankgarancia) vagy más néven „holland szendvics” is ismert eljárás. Ennek során a piszkos pénzt egy offshore bankban letétként helyezik el és erre a bank kezességet vagy bankgaranciát ígér egy másik, nagy hírnévvel rendelkező, ismert banknak. Abban az esetben, ha egy ügyvéd ez utóbbi banknál kölcsönkérelmet igényel például ingatlanvásárlás céljából és nem fizeti vissza, akkor a bank automatikusan fizet. Tehát, ebben a szituációban maga a bank „segít” a legalizálásban. Másik formája, amikor egy offshore bankot alapítanak és ugyanazon személyek ebből a bankból vesznek fel kölcsönt, tehát önmagukat hitelezik ezáltal. Léteznek úgynevezett árumozgással nem járó külkereskedelmi ügyletekis.Itt a külföldi partnernek nyújtott szolgáltatásokkal, szellemi tulajdonnal, szállítmányozással vagy egyéb, értékét nehezen megállapítható szolgáltatásokkal kapcsolatos jövedelmet lehet tisztának feltüntetni. A pénzt egyszerűen átutalják külföldre a hazai, névleges szolgáltatónak. Egyes szerencsejátékokban való részvétel is jó alkalom lehet a megvalósításra. Ennek gyakori helyszínei a kaszinók, ahol kiválóan megvalósul az a feltétel, hogy nagy összegű készpénzforgalom zajlik. Lehet úgy csinálni, hogy egy személy nagy összegben zsetont vált be, majd azt vagy egyáltalán nem vagy csak kisebb részben feláldozza nyereség reményében és egyszerűen visszaváltja pár óra múlva. Minden esetben szintén legális jövedelemhez jutunk, méghozzá úgy, hogy nincs vagy csak viszonylag kismértékű a veszteség és bármely hatóság felé bizonyítottan el tudunk számolni az eredetével. Nagy lehetőség van egyes pártok felhasználása esetén is. A választási kampányidőszak alatt gyakran komoly összegeket alkalmaznak a versenyben maradásért. Jellemző eset, hogy a párttal szimpatizáló valamely vállalkozás ad financiális támogatást erre, amely később több állami megrendelésre is számít ezáltal. Tehát úgymond kölcsönös segítség 16

megy végbe. Ennek egy másik változata, amikor a kormányon lévő párt kisebb összegeket juttat a vállalkozás részére, aki megőrzi azt a következő választásig. Miközben többször is megforgatja a pénzt, visszajuttatja a kampányhoz szükséges támogatásként, mindezt „nonprofit támogatásként” feltüntetve. Egyházakat is szokás felhasználni ilyen célra. A hívek adakozására szánt perselyben összegyűlt jövedelmet egyszerűen ki lehet pótolni, természetesen mindezt teljesen névtelenül. II.8. Honnan és hova vándorol az illegális pénz?

Érdekes megvizsgálni azt a kérdéskört is, hogy honnan ered a piszkos jövedelem és az hova jut vagy mely országokon áramlik keresztül, vagyis mi a forrás és mi a cél. A pénzmosással kapcsolatban a legtöbb embernek az offshore cég fogalma jut először eszébe. Mi is ez pontosan? A definíció úgy fogalmazható meg, hogy egy vállalat be van jegyezve egy országban, de gazdasági tevékenységet ott nem végez, üzleti aktivitás alapján külföldinek minősül. Ezek a társaságok bejegyzésük országában csak adminisztratív módon vannak jelen, papíron léteznek, ellenben tevékenységüket gyakran olyan államban végzik, amelyben az adóköteles lenne. Ez lehetőséget biztosít a vállalatoknak, hogy adókedvezményekben részesüljenek, ha nem végeznek tevékenységet az adott országban, illetve a külföldi jövedelmük után sem kell semmit vagy csak nagyon minimális összeget fizetniük. A fogalomból tehát egyértelműen kiderül, hogy az offshore vállalkozás alapvetően egyáltalán nem számít jogellenesnek vagy törvénybeütközőnek. Ellenben a rá jellemző negatív gondolattársítást, miszerint, ha valaki ilyen vállalkozást vezet vagy köze van valamilyen módon ahhoz, valószínűleg a számos, a sajtó által napvilágra került bűncselekmények idézhették elő. A legismertebbek között említhető meg a Kulcsár-ügy, amelynél Kulcsár Attila, a K&H Bank egykori munkatársa több offshore cégen keresztül forgatta meg ügyfelei tőkéjét, hogy abból saját hasznot húzzon. A kialakulásuk óta a vállalkozók, a befektetők, illetve az egyéb gazdasági szereplők egyre inkább felismerték az offshore vállalkozásokban rejlő lehetőségeket. Kezdve onnan, hogy a pénzük olyan bankokban vannak elhelyezve, ahol szigorú banki- és üzleti titoktartás által vannak védve, egészen addig, hogy az adózás szempontjából nehezen találnak ennél kedvezőbb helyeket. 17

A másik oldalról nézve a szolgáltatók is felfedezték, hogy igen népszerű ez az üzlet. Ennek fenntartása érdekében a szolgáltatásaikat próbálják kiterjeszteni és tökéletesíteni, mindamellett, hogy a banktitok fenntarthatóságára kínosan ügyelnek. A szaporodással és terjeszkedéssel egyidőben a specializálódás is megkezdődött. Mint ahogy például a bankok esetében is történt, egyre inkább egy-egy területet igyekeznek meghódítani, legyen az biztosítási terület vagy értékpapír-kereskedelem. Gombamód szaporodnak el ezek a területek, újabban a Karib-térségben és a csendesóceáni miniállamokban hódítanak. A legtöbb ilyen kisállam sokat profitál ebből, amely akár a GDP-jük jelentős részét is képezheti.A régi hagyományos offshore területek már egyre jobban odafigyelnek arra is, hogy hogyan védekezzenek a nemzetközi szervek különböző regulációi ellen. Tevékenységüket, szolgáltatásaikat olyan általános szerződési feltételekkel nyújtják, amely próbál igazodni a nemzetközi előírásoknak és a világszerte többé-kevésbé működő etikus gazdasági működéshez. Ezzel szemben azok az államok, akik most vagy nemrég kezdték el ezt a szolgáltatásnyújtást, kevésbé figyelnek erre oda. Nincs meg az a gazdasági, politikai törekvésük, hogy ezt kiépítsék. Ennek hátterében állhat az, hogy nem tartoznak olyan fennhatóság alá, olyan nemzetközi szervezet körébe, ahol ez elvárt lenne. Elsősorban adóoptimalizálásra használják, amelynél az a felfogás uralkodik, hogy „a gazdasági társaságok ilyen jellegű mozgása a különféle adózási rendszerek fokozatos kiegyenlítődésének előszele, vagyis egy adott államban működő cég a rá irányadó szabályok közé az onnan hiányzó, de számára létfontosságú elemeket igyekszik "külföldről", azaz offshore beemelni, vagy egyszerűen kiküszöböl egy olyan rendelkezést, amelyet a való élettől elmaradottnak, a gyakorlatban alkalmazhatatlannak vél.” (Cégvezetés, 2005, 2012.03.26/a)Emellett viszont egyre nagyobb szerepet kap a pénzügyi tevékenységek során, a nemzetközi kereskedelemben, ingatlan szektorban és újabban az ekereskedelemben is. Az offshore területeket is több csoportba kategorizálják: adóparadicsomok, alacsony adózású országok, területi alapú adórendszerek, szabadkereskedelmi és különleges gazdasági övezetek, onshore adóközpontok. Az adóparadicsomok azok az államok, amelyek a legalkalmasabbak offshore cégalapításra. Itt nyújtják a legkedvezőbb feltételeket erre, tehát például liberalizált, gyors és egyszerűsített cégbejegyzési gyakorlat, valamint a legnagyobb előny a teljes nyereség-, 18

jövedelem-, osztalék- és vagyonadó-mentesség. A cégeket egyáltalán nem terhelik számviteli vagy adóbevallási kötelezettségek. Ezek az országok biztosítják a maximális politikai biztonságot, a hivatalos okmányok gyors és akadálymentes beszerzését, a tulajdonosok számára a vállalkozás vagyona feletti korlátlan rendelkezési jogot, illetve a teljes anonimitást biztosító ügyfélkezelést. Ez utóbbi különösen fontos, mert ez teszi lehetővé, hogy jogi garanciákkal védjék az adatokat és az egyes tranzakciókat szinte azonnal végre tudják hajtani, anélkül, hogy az bármilyen jogi, infrastrukturális vagy banki szabályozásba ütközzön. Az alacsony adózású országokban a vállalkozásokat a belföldiekhez képest jóval alacsonyabb nyereség-, jövedelem- és vagyonadó terheli, osztalékadót pedig sok esetben nem is kell fizetniük. A területi alapú adórendszerek egyes esetekben teljes adómentességet nyújthatnak azoknak a cégeknek, társaságoknak, akik az adott ország fejlesztésre szánt területén telepszenek meg, ezáltal az országnak is előnyt nyújtva, gondolva itt többek között a know-how átadására. A szabadkereskedelmi és különleges gazdasági övezetek nem csak kedvezményes adókat biztosítanak az oda érkezőknek, de a foglalkoztatás és a vámfizetés terén is speciális előnyökkel szolgálhatnak a cégek számára. Ezeket általában nemzetközi bi- vagy multilaterális egyezmények szabályozhatják a háttérből. „Az onshore adóközpontok általában mentesek az offshore adószabályoktól, vagyis az offshore cégek számára csupán egy bizonyos szempontból, néhány, sajátosan arra az országra jellemző adójogi szabály (például a viszonylagosan alacsony mértékű nyereségadó, a külföldre fizetendő osztalék adómentessége stb.), vagy valamely, az adott ország által kötött nemzetközi megállapodás miatt vonzóak.” (Cégvezetés, 2005, 2012.03.26/b) Magyarországon nem lehet offshore cégeket alapítani, mert ezt a magyar törvények nem teszik lehetővé, hiszen minden Magyarországon működő vállalkozásnak be kell tartani az itteni törvényeket. Viszont több magyar tart fenn offshore céget külföldön, elsősorban a fent részletezett előnyök kihasználásának érdekében. Számos nemzetközi szervezet fellépett az ilyen vállalkozások és területek ellen, mert nehezen lehet követni tevékenységüket és ezáltal bűncselekmények táptalajaivá válhatnak. 19

Azáltal, hogy komolyabb átláthatóság jellemezze ezeket az országokat, 1996-ban létrehozták az Offshore Bankfelügyeleti Csoportot (OGBS – Offshore Group of Banking supervisors). A szervezet az offshore tevékenységek szabályzásában való részvételért, a pénzmosás elleni küzdelemben való kapcsolattartásért és együttműködésért felelős. A fejezet kérdésköre szorosan összefügg azokkal a becslésekkel, mérési módszerekkel, hogy mekkorára tehető a pénzmosás volumene. Erre a szakemberek csak becsléseket tudnak adni, hiszen ha tudnánk a konkrét összeget, akkor az azt feltételezné, hogy minden ezzel kapcsolatos bűncselekményt felderítettek, ami pedig lássuk be, közel sem igaz. Több különböző számítási módszert próbáltak meg e szám megadására kidolgozni. Én ebben a dolgozatban nem részletezem az összeset, csupán egyet szeretnék kiemelni. A pénzmosás feltételezett volumenével az ausztrál Crime Trend Analysis nevű csoport is foglalkozott és az úgynevezett „vonzerő-index” munkájuk világszerte hitelt nyert. Ez a mutató azt reprezentálja, hogy az egyes országok mennyire kedvelt területek pénzmosás szempontjából vagy másképpen fogalmazva: az ország infrastrukturális berendezkedése mennyire könnyen alkalmazható a pénz legalizálására. Több faktor figyelembevételével alkották meg, melyek a következőek:  az egy főre jutó GNP (minél nagyobb, annál népszerűbb pénzmosás céljából);  a banktitokkal kapcsolatos szabályok (ahol erősebb a banktitok védelme, az vonzóbb);  a kormányzat hozzáállása (minél toleránsabb az ország a bűncselekménnyel kapcsolatban, annál jobb célpont);  SWIFT-tagság (ha az ország tag: 0 pont, ha nem: 1 pont);  konfliktusok az országon belül (az ország belső konfliktusai kevésbé teszik azt vonzóvá);  a korrupció hatása (minél nagyobb, annál jobb és valószínűsíthető, hogy a pénz legnagyobb részét az adott országban mossák tisztára) és  használnak egy konstans 15-ös szorzót is (ez a számításhoz szükséges, az általunk vizsgált szempontból nincs jelentősége). Ezen számítások alapján 1999-ben közzé tették a pénzmosás szempontjából legvonzóbb országok listáját. Ez alapján Luxemburg bizonyult a legvonzóbbnak, amelyet követett az Egyesült Államok és Svájc. A középmezőnybe került Ausztria, Hollandia, a Vatikán,

20

Anglia és Szingapúr is, míg az alacsony vonzerejű országok közé sorolható Csehország, Litvánia, Oroszország és Magyarország is. Banki tapasztalatok alapján további kedvelt offshore-központok Ciprus és Málta, illetve az Európán kívüli területek közül Seychelles, Belize, a British Virgin Islands, Andorra, Bahama, Haiti és Panama. Ezzel szemben a legálissá mosott pénz közel fele származik az USA-ból, a második helyen Olaszország, míg a harmadikon Oroszország áll. A piszkos pénz többségét az Amerikai Egyesült Államokban, a Kajmán-szigeteken és Oroszországban mossák tisztára. A lentebb található, Crime Trend Analysis általközzé tett statisztikában a húsz legnagyobb pénzmosási útvonalat is szemléltették, melynek során két dolgot lehet következtetésként levonni. Egyrészt ezáltal a pénzmosás volumenét talán kicsivel pontosabban meg tudják becsülni, azáltal, hogy tudják a pénzmosás útvonalait. Bár ebben az esetben fontos megjegyezni, hogy egy jövedelmet nem szabad beszámítani két országhoz, mert máris torzul a számítás. Másrészt a táblázat alapján látszik, hogy a bűnözők szeretik helyben tisztára mosni jövedelmüket, ha mégsem, akkor körültekintően választanak célországot, fejlett pénzügyi infrastruktúrával és/vagy magas titoktartási szabályokkal (ami lehet üzleti, banki vagy ügyvédi titok) jellemezhető országot tűznek ki célul.

21

A húsz legnagyobb pénzmosási útvonal Rangsor

Származás

Cél

Összeg (millió dollár)

1.

USA

USA

528,091

2.

USA

Kajmán-szigetek

129,755

3.

Oroszország

Oroszország

118,927

4.

Olaszország

Olaszország

94,834

5.

Kína

Kína

94,579

6.

Románia

Románia

87,845

7.

USA

Kanada

63,087

8.

USA

Bahama-szigetek

61,378

9.

Franciaország

Franciaország

57,883

10.

Olaszország

Vatikán

55,056

11.

Németország

Németország

47,202

12.

USA

Bermuda

46,745

13.

Spanyolország

Spanyolország

28,819

14.

Thaiföld

Thaiföld

24,953

15.

Hongkong

Hongkong

23,634

16.

Kanada

Kanada

21,747

17.

Egyesült Királyság

Egyesült Királyság

20,897

18.

USA

Luxemburg

19,514

19.

Németország

Luxemburg

18,804

20.

Hongkong

Tajvan

18,796

Összesen

minden ország

minden ország

2.számú ábra

2

850 470

(Forrás: Crime Trend Analysis, 1999)

A pénzmosás szempontjából legkockázatosabb országok listáját pedig a FATF teszi közzé évről-évre (NEOT), amelyre a dolgozat egy későbbi fejezetében térek ki. Erre az úgynevezett feketelistára az olyan államok kerülnek, amelyek nem mutatnak kellő hajlandóságot az együttműködés irányában a pénzmosás elleni globális fellépés területén. (Gál, 2005/a) 22

III.A bankok szerepe III.1. Mit tehetnek a bankok?

A pénzmosás megelőzésében, illetve leginkább a megakadályozásában nagyon jelentős nemzetközi összefogásra van szükség, amiben kiemelkedő szerepe van ezeknek az intézményeknek, tekintetbe véve azt, hogy a bűn elkövetői leggyakrabban a bankokat használják fel arra, hogy az illegális tevékenység útján szerzett jövedelmet újra legálissá tegyék. A bankok évről-évre újabb és újabb módszereket, technikákat fejlesztenek ki annak érdekében, hogy a gyanús esetekre, tevékenységekre fényt derítsenek. Ugyanakkor itt fontos megemlíteni, hogy ezeket a módszereket nemzetközi és hazai szabályozások, rendeletek alapozzák meg és adnak számukra keretet. Számos nemzetközi és hazai szervezet foglalkozik kiemelten ezzel a témával és próbál erőfeszítéseket tenni ellene. Köztük van az ENSZ, az OECD, a FATF (a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni akciócsoport), az IMF, a Világbank, az Európai Unió, az Európai Tanács a MONEYVAL-lal együtt (a Tanács szakértői bizottsága) és Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság az IOSCO-val (Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete) és azIAIS-szel (Biztosításfelügyeletek Nemzetközi Szövetsége) karöltve. III.2. Történelmi előzmények

A pénzmosás első megjelenés óta a hatóság szervei egyre inkább törekednek arra, hogy a lehető legjobb technikákat dolgozzák ki a megfékezésére. Világszintű összefogás szükséges, amely egyre inkább specifikálódik mind állami, mind regionális szinten. Az Európai Unió is jelentős harmonizációs tevékenységet bonyolított le ennek érdekében, ami a bankszférára és egyéb pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályzásokban vehető leginkább észre. Ebben a fejezetben ezeket a lépéseket szeretném sorra bemutatni, vagyis azokat, amelyek a mai állapot kialakulásához vezettek. III.2.1. Nemzetközi fellépések

A nemzetköziösszefogás első lépése a Strasbourgi Konvenció volt. Ez volt az Európa Tanács 1980. június 27-én elfogadott ajánlása a bűncselekményekből származó pénz külföldre szállításának és biztonságba helyezésének megakadályozásáról. Az ajánlás elsősorban azért született, mert ekkor kezdtek felfigyelni a szervezett bűnözés egyre 23

széleskörűbb

elterjedésére

és

az

azáltal

nagymennyiségben

felgyülemlő

pénz

reálgazdaságba való visszajutásának károsítására. Azt is hamar fel lehetett mérni, hogy ennek visszaszorítására és leküzdésére a nemzeti kereteken belüli megoldások nem elég hatékonyak egy ilyen volumenű tevékenységgel szemben, így egy stabil nemzetközi együttműködés alapjait szerették volna lerakni azáltal, hogy egy egységes pénzintézeti stratégiát alkotnak meg. Ennek főbb elemei a következők:  szervezzék meg az ügyfelek megfelelő azonosítását, akik számlát vagy betétet nyitnak, letétet bérelnek, illetve akár részletekben is bizonyos összegű készpénzforgalmú ügyletet vagy bankközi forgalmat bonyolítanak le,  a biztonsági letét lehetőségét csak a megbízhatónak minősített ügyfelek részére tegyék lehetővé,  tartsák

vissza

azokat

a

bankjegyeket,

amelyekről

feltehető,

hogy

bűncselekményből származnak,  megfelelően képezzék ki a front office munkatársakat az ügyfél azonosításra és végül  tegyék lehetővé és egyben használják ki a nemzetközi együttműködés lehetőségét. ( Tóth, 2000) A következő jelentős lépés a „Bécsi Konvenció” néven vált ismertté, amely során 1988. december 20-án, Bécsben 67 ország írta alá az ENSZ keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni Egyezményét. Ezt Magyarország 1989. augusztus 22-én írta alá New Yorkban, majd 1997. február 11-én léptette érvénybe az 1998. évi L. törvény által. A Konvenció célja leginkább az illegális kábítószerkereskedelem elleni minél hatékonyabb fellépés volt, mindamellett a pénzmosással kapcsolatban is több rendelkezést tartalmazott. Ezek közül a legfontosabbak:  lehetővé kell tenni a kábítószer-kereskedelemből és a pénzmosásból származó jövedelmek (vagy az ilyen jövedelmek valós értékének megfelelő vagyon) elkobzását;  az egyezményt aláíró felek a lehető legszélesebb jogsegélynyújtásra kötelezettek annak érdekében, hogy az ezekkel kapcsolatos bűncselekmények vizsgálatait kellően hatékonyan és akadálymentesen tudják elvégezni (pl.: dokumentumok, jegyzőkönyvek vagy hitelesített másolatok rendelkezésre bocsátása);

24

 a jogsegély nyújtását nem lehet megtagadni, így például nem lehet banktitokra hivatkozni. Ezt az Egyezmény hatályánál fogva (tekintve a csatlakozó államok nagy számát) a leghatékonyabb eszköznek tartják a kábítószer-bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelem ellen. (Jacsó, 2000) Az 1988-as év másik fontos dokumentuma az ún. Baseli Nyilatkozat volt, amely kifejezetten

pénzügyi

rendelkezéseket

tartalmazott.

A

Nyilatkozatot

a

Bázeli

Bankfelügyeleti Bizottság adta ki és tíz résztvevő országa volt (Nagy-Britannia, USA, Belgium, Franciaország, Hollandia, Kanada, Japán, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Svédország). Az országok olyan eljárásokat fogalmaznak meg a bankok számára, amely segítségével azok a beléjük fektetett bizalmat meg tudják őrizni és nem válnak akaratukon kívül a pénzmosás résztvevőjévé. Ezek az alábbiak:  ügyfél-azonosítási kötelezettség,  ha ezt az ügyfél megtagadja, akkor az intézmény számára lehetőség nyílik a tranzakció végrehajtásának megtagadására,  biztosítani kell azt, hogy az alkalmazottak a vonatkozó jogszabályokat betartsák és jogszerűen járjanak el bűncselekmény feltételezése esetén,  az előző pont érdekében magas etikai normákat kell követniük,  együtt kell működniük a nyomozóhatóságokkal és meg kell tagadniuk a segítséget azokkal szemben, akik a nyomozóhatóságok félrevezetésére készülnek,  biztosítani kell az alkalmazottak megfelelő felkészítését és oktatását és  belső jegyzőkönyveket kell készíteniük, azokat megőrizni és felszólításra a hatóságok felé továbbítani. Az 1989-es év során alapították meg pénzmosás elleni küzdelem jegyében a FATF nevű munkacsoportot. A létrehozásának hátterében az anonimitást lehetővé tevő tagállamokkal szembeni közös, nemzetközi fellépés lehetősége állt. Ennek érdekében a „G7”-ek (USA, Kanada, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, Olaszország és Japán) 1989 júliusában írták alá Párizsban a FATF alapító okiratát. 2003-ra már 33 tagra bővült a csoport, amelyek között több ország mellett nemzetközi szervezetek is megtalálhatóak (Argentína, Asztrális, Ausztria, Belgium, Brazília, Dánia, Dél-Afrika, Egyesült Államok, 25

Egyesült Királyság, Európai Bizottság, Finnország, Franciaország, Görögország, Golf Együttműködési Tanács, Hollandia, Írország, Izland, Japán, Kanada, Kína (és Hongkong), Luxemburg, Mexikó, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország, Új-Zéland). (Gál, 2005/b) Ez a szám jelenleg 36, ugyanis időközben két újabb taggal bővült a csoport: India és DélKorea. Az eltérés azért hárommal nagyobb, mert a régi listán Kínát és Hongkongot egyként kezelték, míg az új listában már szétválasztva, így a két új tag mellett Hongkong, mint önálló tag jelenik meg. Emellett több társtagja is van, ezek elsősorban a FATF-stílusú intézmények. FATF megfigyelői státuszt élvez több olyan intézmény,amelynek van speciális pénzmosás ellenes funkciója, célkitűzése (pl.: IMF, ECB, Egmont Csoport, Afrikai és Ázsia Fejlesztési Bank stb.).(FATF, 2012.03.27) A név angolul Financial Action Task on Money Laundering (vagy a francia változata a GAFI: Groupe d’action financière sur le blanchiement des capiteaux), ami Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport néven szerepel a magyar köztudatban. Ez a csoport a Bécsi Konvenció és a Bázeli Nyilatkozat gyakorlati megvalósítását tűzte ki célul. A FATF az OECD pénzmosás elleni küzdelmére alakult munkacsoportjaként működik, de maga is három különböző területre specializálódott munkacsoportra van osztva (jogi ügyekkel, pénzügyekkel és külkapcsolatokkal foglalkozó részleg). Titkársága az OECD párizsi székhelyén található. A munkacsoport tevékenységének legfontosabb lenyomata az a 40 ajánlásból álló csomag, amely útmutatást nyújt az országoknak a pénzmosás elleni küzdelemben. Ennek a Negyven Ajánlásnak első változata 1990-ben készült el, amelyet több, mint 130 ország fogadott el, aholazóta sikeresen alkalmazzák ezta pénzmosás elleni küzdelem alapszabályaként. (http://www.fatf-gafi.org/pages/0,3417,en_32250379_32236930_1_1_1_1_1,00.html, 2012.03.28) Az ajánlások meghatározzák a pénzmosás fogalmát, terjedelmét, illetve azt, hogy az országoknak mit kell tennie a pénzmosás bűncselekményének bizonyítására (1-3.pont). Részletesen leírja, hogy a pénzügyi szervezeteknek és a nem pénzügyi szolgáltatóknak milyen intézkedéseket kell bevezetniük a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának meggátolására (4-12.pont). A 13-20.pontok a gyanús ügyletek bejelentésének eljárásáról és az ahhoz kacsolódó dokumentumokról szól. Szó van azokról az országokról, amelyek még nem követik vagy nem megfelelően követik a FATF ajánlásait (21-25. pont). 26

Meghatározzák a feladatok ellátáshoz szükséges rendszereket, intézkedések körét, folyamatokat (26-34. pont). Végül a 35-40. pontban a nemzetközi együttműködés és a kölcsönös jogsegély fontosságát hangsúlyozzák és szorgalmazzák. (Wiesel, 2008/b) 1996-ban az Ajánlásokat kibővítették a pénzmosás elleni küzdelem körében szerzett tapasztalatok alapján a kábítószer-forgalmazáson kívüli egyéb, súlyos bűncselekményekre is. Majd 2003-ban megújították.Mindezen változtatások során több értelmező magyarázat és kiegészítés vagy változtatás is született ehhez, ezeket együtt a „FATF szabályzatának” is szokták nevezni. Ezek közül két fontosabbat érdemes megjegyezni: a nyolc Különleges Ajánlás

és

a

„Nem

együttműködő

országok

és

területek”

(NEOT)

című

kiadványokat.Feladatai körébe tartozik az is, hogy éves jelentéseket és tipológiai kiadványokat is készít, amelyek rendkívül részletes és széleskörű információforrásként szolgálnak a módszerekre, intézkedésekre vonatkozóan. (Gál, 2004/d) A szervezet 2012. február 16-án Párizsban dolgozta ki legújabb módosításokat, melynek során felhívták Irán és Dél-Korea figyelmét arra, hogy hozzon kellően alapos és hatásos ellenintézkedéseket azért, hogy megóvja a nemzetközi pénzügyi rendszert a szóban forgó bűnelkövetésektől.Ugyanis az általuk alkalmazott szabályok nem elegendően korlátozzák és szorítják vissza a bűnelkövetés lehetőségét. Tehát ezek az országok felkerültek az úgynevezett magas kockázatot képviselő országok közé. 2012-ben a NEOT-lista tagjai pedig a következők lettek: Bolívia, Kuba, Etiópia, Ghána, Indonézia, Kenya, Mianmar, Nigéria, Pakisztán, Sao Tomé és Principe, Sri Lanka, Tanzánia, Thaiföld és Törökország. Ezek az országok, amelyek eddig még semmilyen hajlandóságot nem mutattak arra, hogy a pénzmosás elleni szabályzásoknak eleget tegyenek, vagy ha eleget is akartak tenni, azt nem megfelelően tették. A februári felszólítás során próbálták ezeket az országokat hiányosságuk

pótlására

rábírni.

(http://www.fatf-

gafi.org/document/4/0,3746,fr_32250379_32236992_44601092_1_1_1_1,00&&enUSS_01DBC.html , 2012.03.26)

A FATF sikerein felbuzdulva más nemzetközi szervezetek is jelentősebben felléptek a pénzmosás elleni küzdelemben, őket nevezzük FATF stílusú intézményeknek (FSRO – FATF-style regional organizations). Jelenleg öt ilyen intézmény működik:  APG – Asian/Pacific Group – Ázsiai és csendes-óceáni országok csoportja a pénzmosás ellen

27

Jelenleg 26 tagállamot számlál és a szervezet küldetése a FATF-elvekhez igazodik, céljai a következők: 

Jobban megérteni a pénzmosás természetét, kiterjedését és hatását a régióban.



A pénzmosással kapcsolatos intézkedésekre és az APG szerepére vonatkozó regionális ismeretek növelése.



Átfogó pénzmosásellenes intézkedések kidolgozása a régió számára.



Elősegíteni és felügyelni a pénzmosásellenes intézkedések bevezetését és végrehajtását a tagországokban, valamint felügyelni az ezzel kapcsolatos folyamatot.



Előmozdítani és összehangolni a régióban az oktatást és a technikai segítségnyújtást.



A pénzmosással kapcsolatos intézkedések hatékonyságának mérése a tagországokban.



Előmozdítani a FATF terrorizmussal kapcsolatos különleges ajánlásainak és az

ENSZ

vonatkozó

dokumentumainak

végrehajtását

az

összes

tagországban.  CFATF – Caribbian Financial Action Task Force – Karib-térségi pénzügyi akciócsoport) A legrégebbi FSRO-szervezetről van szó, amely az 1990-es évek elején alakult meg és jelenleg 26 tagot számlál a Karib-térség és Közép-Amerika szerte. Ez a szervezet a Negyven Ajánlás mellett saját, tizenkilenc ajánlást dolgozott ki, amely speciálisan a Karib-térség problémáit emeli ki és azokra keres megoldást, ezáltal még hatékonyabban dolgozva.

 PC-R-EV – Council of Europe Select Comitte of Experts on the Evaluation of AntiMoney Laundering Measures – Az Európa Tanács által a pénzmosásellenes intézkedések értékelésére kijelölt szakértői bizottság) 43 tagot számláló szervezeti egység, amely a két tucat nem FATF-tag által intézményesített pénzmosásellenes intézkedések megfelelő voltát vizsgálja. 2002től ez a szerv az Európa Tanács által létrehozott bűnözési problémák európai bizottságának egyik albizottságaként működik tovább, MONEYVAL néven. 28

 ESAAMLG – Eastern and Southern Africa Anti Money Laundering Group – Keletés Dél-Afrikai Pénzmosás-ellenes Csoport) 1999-ben jött létre annak érdekében, hogy az afrikai kontinensen felmerülő pénzmosással kapcsolatos problémákat kezelje. 11 ország a teljes jogú tagja, de fontos kikötés, hogy csak a Brit Nemzetközösség országai lehetnek a tagjai az egyetértési memorandum aláírásával. A szervezet az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok támogatását élvezi.

 GAFISUD – Financial Task Force of South America – Dél-amerikai pénzügyi akciócsoport) A legfiatalabb FSRO-szervezet, 2000-ben lett alapítva. Jelenleg 9 tagja. A FATF Negyven Ajánlása és Nyolc különleges ajánlása alapján működik. (Gál, 2005/c) A FATF-hoz hasonló nemzetközi csoportként alakult meg 1995-ben az EGMONT Csoport is, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Ennek a különlegessége, hogy személyes ismertségen alapul és biztosítja a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét is az egyes országok és hatóságaik számára. Évente konferenciákat szerveznek, amelyen összegzik az államok által alkalmazott jogi szabályokat, a jogalkalmazókról szóló információkat, illetve az adatcsere lehetőségeit. Kevésbé aktívabb tevékenységét az ellensúlyozza, hogy az információk sokaságának gyűjtésével, tárolásával és rendelkezésre bocsátásával különböző rejtett összefüggésekre tudják felhívni a figyelmet. Így a pénzügyi nyomozó hivatalok (FIU – „Financial Intelligence Unit”) közötti együttműködés sokkal hatékonyabbá válhat. A csoportnak jelenleg 84 tagja van. Ez a csoport fogalmazta meg először a FIU ma is használatos definícióját: „Egy olyan központi nemzeti hivatal, amely fogadja (vagy kéri), elemzi, valamint az illetékes szervek felé továbbítja azokat a pénzügyi információkat, a) amelyek bűncselekmény elkövetésének gyanúját vetik fel, illetve b) amelyekre a nemzeti törvényhozásnak szüksége van a pénzmosás elleni küzdelem érdekében.” (Gál, 2004/e) 29

Tehát ezek a FIU-k információt gyűjtenek a pénzügyi szolgáltatóktól, a jogalkalmazó szervektől, továbbá a hatósági szervektől. Ezeket értelmezik és széleskörben továbbítják egymásnak vagy akár külföldi társaiknak. A „több szem, többet lát” elvéhez hasonlóan itt is az Egmont-csoport eljárása látszik érvényesülni. A folyamatot az akadályozhatja, hogy egyes államok hivatkozhatnak a személyes adatok, állam-, bank- és üzleti titok védelmére és megtagadhatják az egyes információk kiszolgáltatását. Egy évvel később (1990. november 8.) újabb jelentős dokumentum született. Az Európa Tanács tagállamai Starsbourgban írták alá a pénzmosás megakadályozásáról és a bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló nemzetközi egyezményt, amely ismertebb nevén az Európai Tanács Egyezmény. Az ENSZ Kábítószerekkel és Bűnözéssel Foglalkozó Hivatala jelentette meg 1998-ban a GPML (The Global Program against Money Laundering) programot, ami magyarul úgy ismert, hogy a Pénzmosás elleni globális program. Tevékenységének célja, hogy a fejlődő vagy az átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező országoknak szakértői támogatást nyújtson annak érdekében, hogy ezekben az államokban is hatékonyan fel tudjanak lépni a bűncselekmények ellen. Azokon a területeken, ahol nem tudnak kellő hatékonysággal harcolni ezen összetett és bonyolult tevékenységek ellen, mert nem ismerik az elkövetők technikáit, ott a megfelelő pénzügyi, banki és üzleti élet jogi szabályzásával kapcsolatos megoldásokat ismertetik meg az érintettekkel. (Gál, 2004/f) III.2.2. Az Európai Unió fellépései

Az EU is – látva a nemzetközi összefogás kialakulását – foglalkozni kényszerült a pénzmosás problematikájával. Részéről elsősorban irányelvi szinten születtek lépések, vagyis konkrét célokat szabtak ki a tagországok elé, meghatározott határidővel, viszont a megvalósítási technikát a tagállamokra bízták. Ezáltal minden állam a saját képére formálta a törvényt, előtérbe helyezve annak gyenge pontjait és cselekvési lehetőségeit. Alapul véve a nemzetközi egyezményeket, megszületett az Európai Közösségek Tanácsának 91/308/EEC. számú irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára történő felhasználásnak megakadályozásáról. Ezt a tagállamoknak 1993. január 1-jéig kellett a saját jogrendszerükbe beépíteniük. Ezt később, a 2001/97/EEC. számú irányelvvel módosították. Ebben már a mai szabályzáshoz nagyon hasonlóan rendelkeznek az egyes lépésekről. Többek között szó van benne a pénzmosás pontos definíciójáról; a törvény

30

személyi hatályának könyvvizsgálókra, adótanácsadókra, közjegyzőkre és más független jogi szakértőkre, műkincskereskedőkre és kaszinókra való kiterjesztéséről; gyanús pénzügyi tranzakció

esetén szükséges

lépésekről; a fokozottabban vizsgálandó

tranzakciókról és a gyanús esetek bejelentéséről, illetve annak formaságairól. (Gál, 2004/f) III.2.3. A magyar szabályzások

Míg Európa nyugati felén és Amerikában már az 1980-as évek végén megindult a szabályozás, addig hazánkban egészen a rendszerváltásig kevésbé volt ismert a pénzmosás fogalma. Ennek számos oka lehetett. Horváth Ferenc (Horváth, 2004/a) egy tanulmányában a következőket említi meg:  abban az időben nem voltak olyan nagyobb bűncselekmények, amelyekből jelentősebb hasznot lehetett volna húzni;  1987-ig egyszintű bankrendszer működött, tehát nem voltak különálló, önállóan működő kereskedelmi bankok, továbbá a meglévő bankrendszer elég fejletlen volt ahhoz, hogy komolyabb tranzakciókat lebonyolítson;  azok

a

pénzügyi

intézmények,

amelyek

megvoltak

(OTP,

MKB

és

takarékszövetkezetek), csak korlátozott módon működhettek, tevékenységük a betétek gyűjtésére és a hitelek folyósítására volt leszűkítve;  a politikai berendezkedésünknek köszönhetően az ország nagyon zárkózott volt a többi ország irányába, ezt még szigorú határőrizet és vámellenőrzés is biztosította, ezáltal szinte lehetetlen volt nagyobb mennyiségű pénzt külföldre kijuttatni vagy belföldre behozni;  a deviza- és valutakorlátozás miatt sem lehetett nagyon külföldi pénzzel különböző tranzakciókat lefolytatni. Mindezek a pontok természetesen nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy ne tudtak volna bűncselekményt

végrehajtani

abban

az

időben,

de

jelentősebb

adat

nem

áll

rendelkezésünkre, hogy ezekre becslést tudjunk adni. A rendszerváltozás által számos változás következett be országunkban. Azáltal, hogy a szigorú és súlyos politikai nyomás megszűnt, az ország meg tudta valósítani azt a lépését, amelyet már régóta tervezett, terjeszkedni nyugat felé. Egy nagyon jelentős liberalizációs folyamat indult meg, melynek során a legfontosabb és legsürgetőbb feladat a vámok 31

lebontása, a devizakorlátozások felszabadítása és a kereskedelmi szabályzások harmonizációja volt. Ezek által országunk be tudott lépni a nemzetközi kereskedelmi életbe. Ebben az Európai Uniónak létfontosságú szerep jutott. A nyitás eredményeként jelentős külföldi tőke áramlott hazánkba, amely a kereskedelmi életet fellendítette és lehetőséget adott arra, hogy ez az állam minden szempontból nézve fejlődésnek tudjon indulni és fel tudjon zárkózni a nyugati területhez. Történelmünk során mindig egy összekötő szerep jutott számunkra a nyugat és kelet között. A rendszerváltásunk után sem volt ez másképp. Az ezt követő pár évben még komoly hiányunk volt azáltal, hogy hiányoztak többek között a megfelelő pénzügyi-, banktechnikai- és jogi eszközeink a kellő szabályzások megalkotásához. Az átalakulás éveiben, miközben egyre nyitottabbakká váltunk, erőteljesen beindult a kereskedelemi élet. Ennek hatására több külföldi vállalattal léptünk kapcsolatba és azok is szabadon működhettek országunkban. Ennek nyomán könnyen elképzelhető, hogy a megfelelő szabályzások hiányából eredően, szándékos pénzmosási kísérletek áldozatává válhattak a bankok, miután az 1987-es évet követően megbontották a központi bankok tevékenységi körét és létrejöttek a kereskedelmi bankok, amelyek már elsősorban a lakosság pénzügyi igényeire lettek szabva. Majd ahogy egyre komolyabban közeledtünk a nyugati és egyéb nemzetközi szervezetekhez, úgy egyre inkább fontosabbá vált, hogy erre a területre is fokozottabban figyeljünk oda és az arra vonatkozó szabályzásokat tegyük magunkévá. Ennek első lépése volt az, amikor nemzetközi ajánlások nyomán megszületett az 1994. június 15.-én hatályba lépő, a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására alkalmas törvény, ez a 1994. évi XXIV. törvény. Probléma akkor merült fel, amikor a törvény alapján visszamenőleg is több nyomozást indítottak egyes gyanús esetekben. A nyomozás viszont nem járt akkora sikerrel, mint amekkorára számítottak (alig 40 eset). Az eredménytelenség mögött egy még régebbi, 1991-es törvény állt, amely a pénzintézetekre vonatkozólag és a pénzintézeti tevékenységekkel kapcsolatban szigorú banktitok megőrzést ír elő. Ez alapján csak akkor adhatták ki a bizalmas információkat, ha már büntető eljárás folyt az adott bankügyfél ellen. Ez a szabályozás akkor változott gyökeresen, amikor 2001. szeptember 11-én bekövetkezett az amerikai World Trade Center elleni terrortámadás. Ugyanakkor ettől az

32

időponttól kezdve a terrorizmus elleni küzdelmet is egy napon említik a pénzmosás elleni fokozottabb fellépéssel. Az 1994-ben született törvény számos módosításon esett át, mindig igazodva a nemzetközi elvárásoknak. Példaként véve 2001. szeptember 11.-ét, ahogy a nemzetközi összefogás megerősödött a terrorizmus ellen, úgy nekünk is jelentős változtatásokat kellett végrehajtanunk. Ennek legfontosabb előzménye az volt, hogy a FATF 2001-ben megjelentetett egy listát azokról az államokról (NEOT lista), amelyek nem megfelelően működnek együtt a pénzmosás ellenes harcban. Ezen a listán Magyarország neve is szerepelt, méghozzá azért, mert hazánkban lehetett anonim bank- és takarékbetéteket létrehozni és az akkori banki betétállomány 3%-át az ilyen betétek tették ki, amelyek komoly veszélyforrást jelentettek. 2001-ben viszont egy törvénymódosítás során elfogadtatták a 2001. évi LXXXIII. törvényt, amely egyrészt a terrorizmus elleni küzdelemről, másrészt a pénzmosásról szóló rendelkezések megszigorításáról szólt. Ennek jegyében a törvény személyi hatályát kiterjesztették az ügyvédekre, a jogtanácsosokra, a közjegyzőkre, a könyvvizsgálókra és az ingatlanközvetítőkre is. Továbbá elrendelték, hogy betét jellegű konstrukciót csak névre szólóan lehetett kötni 2002.januárjától kezdve. Ezáltal a törvénnyel próbálták orvosolni a FATF által kiemelt hiányosságokat és mint egy évvel később kiderült, sikeresen, ugyanis a következő FATF éves jelentésben már nem szerepelt a nevünk és azóta se fordult elő, hogy visszakerültünk volna. 2003. február 24-i napján az Országgyűlés a 2001-es törvényt felváltó új szabályozást fogadott el. Ez a 2003. évi XV. törvény. A 2001-es és a 2003-as törvények hatására történt pozitív változásokat látva a FATF nemhogy levette Magyarországot a NEOT listáról, de ráadásul nagyon pozitívan értékelte az ország igyekezetét a nemzetközi elmarasztalás visszafordításának érdekében tett erőfeszítésekre vonatkozólag. (Gál, 2004/h) A legutóbbi törvénymódosítás által életbe lépett a 2007. évi CXXXVI. törvény. Ez a pénzügyi rendszerek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve alapján született meg. Ez az irányelv 2005. december 15-én lépett hatályba és a tagállamoknak 2007. december 15-éig kellett a jogrendszerükbe beépíteni. Az előző törvények annyival bővültek, hogy kiterjesztették a szabályozás tárgyát a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem beemelésével, a személyi hatálya alá új szolgáltatói kört vont be (azon kereskedőt, aki 15 ezer euró érték felett készpénzes fizetést 33

fogad el), illetve részletesebb eszközrendszert dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem hatékonysága érdekében. (2007. évi CXXXVI. törvény/b) III.3. A szabályozás rendszere

Itthon nem hoztak létre külön szervként működő pénzügyi nyomozó hivatalt (FIU-t), így a pénzmosással kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, látja el, amiben segítségére van az ORFK és az MNB is. Utóbbi a pénzfeldolgozás tevékenységét ellenőrzi. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság, Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Gazdaságvédelmi Főosztály keretein belül felállított Pénzmosás Elleni Osztály (PEO) a megyei rendőr-főkapitányságokkal együttműködve lép fel a gazdasági bűnözések ellen. A Pénzmosás Elleni Osztály Pénzmosás Elleni Információs Iroda (PEII) néven szerepel 2012.január 1-től. Ennek a feladata, hogy fogadja a gyanús tranzakciókkal kapcsolatos bejelentéseket és dönt arról, hogy nyomozást indítsanak-e. Szorosan együttműködik a megyei rendőrfőkapitányságokkal, amelyek során az esetek többségében titkosszolgálati eszközöket használnak fel a nyomozás során. Emellett a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos szempontokat dolgoz ki és azokat eljuttatja a szolgáltatókhoz, illetve a szolgáltatók által készített belső ellenőrzési tervezeteket vizsgálja felül és dönt a megfelelősségükről. Továbbá, a pénzmosás elleni jogszabályok kidolgozásában is közreműködik. A PEII tagja az Egmont Csoportnak is jó szolgálatot tesz annak érdekében, hogy hazánk és a FATF közötti jó kapcsolat fennmaradjon. III.3.1. A PSZÁF szerepköre

„A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi közvetítő rendszert

felügyelő,

ellenőrző

és

szabályozó

független

alkotmányos szerve.”(http://www.pszaf.hu/topmenu/apszaf/alapdokumentumok/ mission_statement-2012.03.27) Egyszerre gyakorol intézményfelügyeleti, piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi szerepkört, eszközeit ennek megfelelően választja meg.

34

A Felügyelet a honlapján feltüntette az alapvető küldetését, melyek a következőek: •

a pénzügyi közvetítőrendszer szilárd, átlátható és hatékony működésének, az abban közreműködő személyek és szervezetek prudens tevékenységének biztosítása, szükség esetén kikényszerítése,

•

a pénzügyi piacok stabilitásának, zavartalan működésének és az Európai Unió joganyagával összhangban álló, biztonságos és versenyképes fejlődési kereteinek a megteremtése,

•

az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve pénzügyi szektorokat veszélyeztető kockázatok feltárása, preventív intézkedéseivel azok hatékony megelőzése, a már kialakult kockázatok csökkentése, illetve felszámolása,

•

a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése,

•

a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése,

•

az európai szintű pénzügyi felügyelés előmozdítása érdekében - az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer tagjaként - a magyar érdekek képviselete mellett együttműködés az európai és más felügyeleti hatóságokkal.

(http://www.pszaf.hu/topmenu/apszaf/alapdokumentumok/alapelvek_celkituzesek.html 2012.03.27) Megalkotása, szervezeti felépítése és működése során számos elv betartásához tartja magát. Ezek a következőek:

 A függetlenség és az elszámolhatóság elve A Felügyelet önálló felügyelési, ellenőrzési, szabályozói és fogyasztóvédelmi jogkörökkel van felruházva. Tevékenysége során törekszik arra, hogy mindig a közjó érdekében, a köz szolgálatában, illetve az Alkotmányhoz híven cselekedjen. Működése során pártatlanul, előítéletektől mentesen,minden politikai és gazdasági érdekcsoport befolyásától függetlenül, jogszabályok és nemzetközi gyakorlatok által meghatározott módon járjon el. Döntései kizárólag szakmai alapúak, alapos és körültekintő vizsgálat

35

során születtek és a megfelelő jogszabályok felhasználásával vonz további szabályzásokat adott esetekben.

 Az egyenlő elbírálás és a méltányosság elve Azonos jelenséget vagy tevékenységet azonos módon kell értékelnie, amennyiben azok minden szempontot tekintve megegyeznek. Hasonlóan, azonos típusú pénzügyi intézményeket, szervezeteket, társaságokat azonos magatartási mód esetén hasonlóan szankcionál. Ugyanakkor alkalmazhatja a méltányosság elvét, amely meghatározott kereteken belül megengedi az egyedi elbírálást, például egyes körülmények súlyozott figyelembevételét. A döntéseknél a két elvnek együttesen kell érvényesülnie.

 Az arányosság elve A szabályozás, bírságolás, szankcionálás során minden esetben az egyes intézmények méretét, piaci szerepét, befolyását és komplexitását veszi figyelembe, ezek mértékével arányosan jár el. A legfontosabb az, hogy a piacon jelentkező kockázatokat feltárja és azok mérséklésének érdekében is cselekedjen.

 A mérlegelés és a fokozatosság elve Mérlegelési jogkörét a jogalkotó által meghatározott szempontok alapján, az adott eset sajátos jellemzőit figyelembe véve gyakorolja. A szankciók megalkotása alatt az enyhébb intézkedésektől halad a súlyosabbak felé, figyelve arra, hogy amennyiben enyhébb intézkedéssel el lehet érni a kívánt célt, akkor addig komolyabb szankciót nem vett be.

 A kiszámíthatóság és a nyilvánosság elve Alaptevékenysége során az átláthatóságra és a nyilvánosság teljes körű tájékoztatására törekszik: megfogalmazza az alappolitikáját és azt bárki számára elérhetővé teszi, rendszeres elemzéseit és a pénzügyi piacokra vonatkozó adatait is nyilvánossá teszi, emellett nyilvánosan ismerteti céljait és elvárásait.

36

 A versenyképesség fokozásának elve Korszerű gyakorlatok alkalmazásával (nemzetközi, európai uniós szintű összefogások; eljárási gyakorlatok felülvizsgálata és javítása) mindenkor arra törekszik, hogy az európai és a hazai pénzügyi intézmények nemzetközi versenyképességét erősítse és fejlessze. További feladatkörébe tartozik a csődök, felszámolások és egyéb hatósági eljárások figyelemmel kísérése, lefolytatása. Csőd esetén törekszik arra, hogy az rendezetten, jogszabályi kereteknek megfelelően folyjon le és az ügyfelek vagyona teljes biztonságban maradjon és az egyéb követelések is teljesüljenek. A Felügyelet egy szakmailag teljesen önálló Pénzügyi Békéltető Testületet is működtet. Ennek fő feladata a fogyasztók és a pénzügyi intézmények között létrejött szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügyek bírósági eljáráson kívüli elrendezése. A fogyasztói jogok egyszerű, gyors és hatékony érvényesítését teszi lehetővé. Alkalmazott gyakorlat a pénzügyi intézmények esetében, hogy az általuk beérkezett panaszok elutasítása esetén felhívják az ügyfél figyelmét arra, hogy ha nem ért egyet az intézmény eljárásával, akkor további fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezéséhez fordulhat a fent említett szervhez, illetve egyéb bírósági szervekhez. Nem utolsó sorban fogyasztóvédelmi ajánlásokat dolgoz ki, ezáltal próbálja elérni a pénzügyi szektor fejlődését és megfogalmazni egyes piaci magatartási normákat. III.3.2. A banktitok szerepe

Mint láttuk, mind nemzetközi, mind hazai szinten, a banktitok megőrzésének eltörlésére egyre inkább szükség lett és ennek érdekében komoly lépéseket hoztak. Ahogy már fentebb említettem, ennek hátterében elsősorban a szeptember 11.-ei terrortámadás áll. Több országban fennállt és még a mai napig fennáll a banktitok megtartásának intézménye, amely ellen a nemzetközi szervezetek (pl.: FATF) erőteljesen fellépnek. Több adóparadicsomban üzemelő bank, de leginkább a svájci bankok állnak erősen ellene. Svájcban

nagy,

már-már

legendás

múltja

(75

éves)

alakult

ki

a

bankrendszereknek.(http://www.vg.hu/gazdasag/vege-a-svajci-banktitoknak-megegyezett-az-usaval-az-alpesi-orszag-285572, 2012.03.06/a)

Jogosan tartózkodik a banktitok felbontása ellen, hiszen eddig arról volt híres, hogy milyen szigorúan ügyelnek arra, hogy az ország bankjai által tárolt ügyféladatok ne 37

kerüljenekaz intézmények falain kívülre. Ezáltal nagyon nagy bizalmat épített ki ügyfelei körében. Mindamellett nem utolsó szempont, hogy a pénzügyi szektor adja az állam GDPjének 12%át.(http://hvg.hu/hvgfriss/2009.10/200910_CELKERESZTBEN_A_SVAJCI_BANKTIToK_Penzs zagot, 2012.03.06)

Viszont 2007 óta az USA egyre inkább támadja az országot a banktitok megtartásáról szóló törvény eltörlésének érdekében. A támadás hátterében az áll, hogy az amerikaiak arra gyanakodnak, hogy a banktitok intézménye mögé bújva a svájci bankok pénzmosásban és adócsalásban

segédkeztek

az

amerikai

ügyfeleknek.

(http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/01/09/vegnapjait_eli_a_svajci_banktitok/, 2012.03.07/a) Tekintve azt, hogy 2010-ben rekord méretű büntetést kapott a Credit Swisse, svájci tulajdonú bank, nem is meglepő, hogy most ilyen mértékben támadja az USA az alpesi országot. Az 536 milliárdos büntetést azzal érdemelte ki a pénzügyi intézmény, hogy annak ellenére, hogy 2004-ben új pénzmosás elleni fellépésre vonatkozó törvények léptek életbe és azokat az ország el is fogadta, a bank továbbra is elektronikus tranzakciók ezreit folytatta le iráni, szudáni, kubai, líbiai és egyéb, az USA által közreadott tiltólistán lévő ügyfeleivel. Mindezt úgy érték el, hogy a bank munkatársai meghamisították a tranzakciók adatait, illetve tanácsokat adtak az ügyfeleiknek, hogy hogyan juthatnak további dollárkifizetésekhez.

(http://www.bankarkepzo.hu/bankarkepzo.php?articleid=534,

2012.03.31) Jelenleg kimutatták egy amerikai kutatás által, hogy 52 ezer amerikai próbálta vagyonát svájci bankszámlára menekíteni, így elkerülni az adózást. Ennek akarnak most végett vetni az amerikai hatóságok. (http://www.vg.hu/gazdasag/vege-a-svajci-banktitoknak-megegyezett-azusa-val-az-alpesi-orszag-285572, 2012.03.06/b)

Tekintve, hogy a 75 éve érvényben lévő törvény szerint a banktitok csak akkor oldható fel, ha már büntetőjogi eljárás indult egy adott magánszemély vagy vállalat ellen, ezért Svájc csupán az USA kérésére támaszkodva nem hajlandó kiadni az adatokat. Emiatt lehetséges, hogy egyre inkább az a gyanú merül fel a közép-európai kisállammal szemben, hogy bűnrészes lehet pénzmosási ügyletekben. A nagy nemzetközi nyomás hatására már több svájci bank enyhített politikáján és kiszolgáltatott bizonyos – ügyfelekkel kapcsolatos - információkat. Legutóbb az USB bank 38

fizetett780 millió forintos bírságot és adta ki 4500 amerikai számla tulajdonosának adatait. (http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/01/09/vegnapjait_eli_a_svajci_banktitok/, 2012.03.07/b) Véleményem szerint célravezetőbb és korrektebb megállapodás az, amelyet a svájciak és a németek kötöttek hasonló ügyek kapcsán. Ennek megfelelően a svájci bankszámlákon elhelyezett betétek után az alpesi ország 19-34%-os forrásadót vethet ki és ezt a német adóhatóságnak

utalja

át.(http://www.swisscham.hu/hu/nemet-svajci-megallapodas-ado-

kerdesekben,2012.04.09)Ezzel a németeknek sem kell külön hajszát indítaniuk bizonytalan

forrásból származó adathordozókra, az adóbevétel kisebb-nagyobb részben így is pótolva lesz. Ez mindkét fél számára jó megoldás, hiszen a svájciak továbbra is megtarthatják a banktitok intézményét és a németek hozzájutnak a kieső jövedelemhez. Ez ellen viszont számos kritika látott napvilágot. Egyrészt ez nem igazságos a tisztességes adófizetőkkel szemben, akik rendesen fizetnek adót a jövedelmük után és csak biztonsági okokból helyezik a pénzt egy svájci számlára. Arról nem is beszélve, hogy aki kellő nagyságú jövedelemmel rendelkezik és ráadásul még indoka is van rá, az hajlandó megfizetni azt a nagyságú adót annak érdekében, hogy biztonságban tudhassa a pénzét a vizsgálatok elől. Másrészt ezt a megállapodást 2013-ban tervezik csak életbe léptetni, így addig bőven van arra idő, hogy a betéteket megszüntessék vagy átmenekítsék egy másik ország számlájára, ami akár bármelyik offshore ország bankja lehet. Ezen logika alapján jogos a támadás a megállapodást ellenzők tábora felől, hiszen jelentős előrelépés nem történne ez ügyben. (http://www.mfor.hu/cikkek/Bizonytalan_az_adokerules_megakadalyozasat_celzo_nemet_svajci_e gyezmeny_sorsa.html, 2010.04.06) III.4.

Ellenőrzési folyamat

A nagyobb pénzügyi szolgáltatóknak, mint a hitelintézeteknek, bankoknak vagy a biztosítóknak ajánlatos egy úgynevezettCompliance funkciót létrehozniuk, amely az intézményen belül elkülönítetten és önállóan működik. Ezen a funkción belül nem csak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása folyhat, hanem a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdések megválaszolása, felmerülő jogi problémák megoldása, illetve a jogi aktualitások figyelemmel kísérése is történhet. Fontos megjegyezni, hogy a compliance(megfelelőségi) funkció nem összetévesztendő egy másik, szintén ellenőrzéssel foglalkozó másik osztállyal, a Belső ellenőrzéssel.

39

A megfelelőségi osztály feladatkörébe tartoznak továbbá a következő funkciók: •

a természetes személy ügyfelek, a cégek képviselői, a meghatalmazottak és rendelkezésre jogosultak átvilágítása;

•

a tényleges tulajdonosról szóló nyilatkozat felvétele, átvilágítása, a bejelentések teljességének és megfelelő részletességének vizsgálata;

•

külföldi lakóhellyel rendelkező személy esetén a kiemelt külföldi közszereplő nyilatkozatának ellenőrzése;

•

KYC

(KnowYourCostumer

–

Ismerd

az

ügyfeledet)

és

a

CDD

(CostumerDueDiligence – Légy körültekintő az ügyfeleddel) eljárások kidolgozása és működtetése; •

a gyanút keltő tranzakciók kiszűrése érdekében kifejlesztett szűrőrendszer működésének vizsgálata;

•

gyanús tranzakció előfordulása esetén annak átvizsgálása és jóváhagyása vagy felfüggesztése;

•

a bejelentési kötelezettség teljesítése és

•

a pénzmosás és terrorizmus elleni tevékenységgel összefüggő oktatás és az arról szóló vizsga ellenőrzése, a szolgáltató ügynökeinek a Pmt. szabályainak való megfelelősség szempontjából történő ellenőrzése. (Útmutató a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeletei Tanácsának a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 3/2008. (XI.20.) számú ajánláshoz, 2008)

Ezzel szemben a Belső ellenőrzés osztály a következő feladatokat látja el: •

az egyes banki szektorokat és azok működését vizsgálják át részletesen;

•

folyamatokat, tevékenységeket és eljárásrendeket tekint át;

•

átfogó vizsgálatok hajt végre, megfigyeli, hogy egy adott funkció hogyan működik és annak hogyan kell működnie;

•

hiányosságok feltárása esetén javaslatokat, módosítási ötleteket adnak a hatékonyabb eljárásra az adott ügyben.

A Compliancerészleg számára kötelezően előírják, hogy legyen egy Complianceofficer munkatárs, aki elsősorban a befektetési vállalkozásokkal foglalkozik, de a compliance terület minden vonatkozását ismeri, és azokban eljárhat. 40

A másik fontos pozíció a kijelölt személy (MLRO – Money LaunderingReportingOfficer) posztja. Az ő felelőssége az alkalmazottak által tett bejelentések formai és tartalmikivizsgálása és a bejelentésekazonnali továbbítsa a hatóságok felé kivizsgálás céljából. Emellett részt vesz az alkalmazottak legalább évente egyszeri oktatásában és annak megszervezésében. Folyamatosan rendelkezésre kell, hogyálljon az alkalmazottak számára konzultáció vagybejelentés céljából. Ennek a személynek a nevéről, beosztásáról és elérhetőségeiről a pénzügyi intézetnek értesíteni kell a pénzügyi információs egységként működő hatóságot is, legkésőbb a működési engedély kézhezvételekor. A kiemelt személy a hatóság saját, erre a feladatkörre kijelölt ügyintézőjével folyamatos kapcsolatban áll. Ajánlott az is, hogy ez a személy a cégvezetést, a belső ellenőrzést és a felügyelő bizottságot rendszeresen tájékoztassa a tevékenységéről. Amennyiben változás következik be a kiemelt személy pozíciójában, illetve annak bármely adatában, azt a pénzügyi szervezet legkésőbb öt munkanapon belül köteles a hatóság felé jelezni. A

PSZÁF

3/2008.

számú

ajánlásához

készült

tájékoztató

alapján,

sem

a

Complianceofficer, sem a kijelölt személy nem tartozhat a Belső ellenőrzés részleghez, mert ez a belső ellenőr függetlenségét sérti és két ellenőrzési funkció egyesülne egy kézben. III.4.1. Pénzmosás megelőzési eljárások(2007. évi CXXXVI. törvény/c)

Jelenleg a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályok a következőek:  Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény módosításáról;  Az Európai Parlament és Tanács 2005/60/EK Irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (EU III. Direktíva);  2007. évi CXXXVI törvény a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (Pénzmosási törvény, Pmt.);  1978. évi IV törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.);  A PSZÁF 3/2008 ajánlása és annak mellékletei, továbbá a felügyelet által kiadott mintaszabályzat.

A Pmt. a pénzmosás elleni fellépés érdekében meghatároz néhány olyan fogalmat, amely pontos definiálása szükséges ahhoz, hogy az illetékes intézmények megfelelő módon cselekedjenek az eljárások során. Ezek az alábbiak: 41

Üzleti kapcsolatnak nevezzük a bank és az ügyfél között egy szolgáltatás igénybevételére írásban megkötött tartós jogviszonyt. Ügyleti megbízásnak nevezzük az ügyfél és a bank között egy szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött eseti jogviszonyt. Ügyfélnek nevezzük azt, aki a bankkal (vagy bankcsoporti taggal) írásbeli szerződést köt egy szolgáltatás igénybevételére (például bankszámlavezetés), illetve a Bank részére ügyleti megbízást ad. Szintén a törvény írja elő többek között a bankok számára is az ügyfél-átvilágítási kötelezettségét.

A Bankoknak az alábbi esetekben szükséges elvégezniük az ügyfél-átvilágítást:  Üzleti kapcsolat létesítésekor – például új ügyfél számlanyitása alkalmával;  A 3,6 millió forintot elérő, vagy meghaladó pénztári befizetések alkalmával;  Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén  Amennyiben a korábban rögzített adatok valódiságával kapcsolatban kétségek merülnek fel;

Az ügyfél-átvilágítás részeként az alábbi lépéseket, feladatokat kell elvégezni:  az ügyfél személyazonosságának megállapítása a bemutatott dokumentumok alapján (ügyfél-azonosítás)  az ügyfélnek ki kell töltenie a Tényleges Tulajdonosi Nyilatkozatot  az ügyfélnek a Törvényben meghatározott esetekben ki kell töltenie a Nyilatkozat kiemelt közszereplő státuszáról (PEP-nyilatkozat - politically exposed person’s statement)

42

Az ügyfél-átvilágítást az üzleti kapcsolat alatt csak egy alkalommal kell elvégezni. Amennyiben viszont az üzleti kapcsolat alatt az ügyfél adataival, személyével, vagy a korábban ügyfél által megadott nyilatkozatokkal kapcsolatban kétség merül fel, úgy az ügyfél-átvilágítást meg kell ismételni.Továbbá, amennyiben eltérés van és annak oka adatváltozás, úgy az adatokat frissíteni kell. Ezzel kapcsolatban az ügyfélnek a kötelezettsége, hogy ezt a változáshoz képest 5 napon belül tegye meg. Az ügyfél-azonosítás első lépéseként le kell ellenőrizni az ügyfél személy azonosságát. Ehhez több okiratot fel lehet használni, de fontos megjegyezni, hogy amennyiben a megadott okiratok rendelkezésre állnak, a bank ügyintézői nem kérhetnek be egyéb iratokat azonosításra. Ez alól egy eset képez kivételt, mégpedig, ha az átadott dokumentum kétséget állít a személyazonosítás terén, illetve abban nem valósnak tűnő adatokat találnak. A bankok az ügyfeleket tekintve megkülönböztetik a lakossági ügyfeleket a vállalati ügyfelektől. A két csoportot a kondíciók, kedvezmények és más szempontok alapján is teljesen elkülönítve kezelik. Személyazonosítás terén elkérhetik: Lakossági ügyfelek: 

magyar állampolgár esetében: o Régi típusú személyigazolvány, amennyiben az aktuális lakcímet is tartalmazza o Személyigazolvány (kártya formátumú) + Lakcímkártya o Vezetői engedély (kártya formátumú) + lakcímkártya o Útlevél +lakcímkártya



külföldi állampolgár esetében o Útlevél o Személyazonosító igazolvány (ha magyarországi tartózkodásra jogosít) o magyarországi tartózkodási jogot igazoló okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány (érvényes tartózkodási engedélye)

Vállalati ügyfelek esetén: o 30 napnál nem régebbi okirat arról, hogy: 

A gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmet benyújtotta; 43



Jogi személyek esetében a létrejöttéhez szükséges hatósági, vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörtént;

o Bejegyzés, hatósági, vagy bírósági nyilvántartásba vétel alatt álló jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén szükséges a társasági szerződé, alapító okirat, alapszabály.

Ezek azok az okmányok, amelyeket a bank elfogadhat az ügyféltől, de akármelyiket is alkalmazza a személyazonosításra, az alábbi adatokat feltétlenül meg kell tudni ahhoz, hogy a kért tranzakciót a bank végrehajthassa. Lakossági ügyfél esetén: o név, születési név; o születési hely és idő; o anyja leánykori neve; o állampolgársága; o állandó lakcíme (külföldiek esetén magyarországi tartózkodási hely); o azonosító okmány típusa és száma. Vállalati ügyfél esetén: o név, rövidített elnevezés; o székhely, vagy külföldi vállalkozás esteében magyarországi fióktelep címe; o cégjegyzékszáma, vagy nyilvántartásba vételi, bejegyzési határozat száma, vagy nyilvántartási száma; o főtevékenység; o képviseletre jogosultak neve és beosztása; o kézbesítési megbízottak azonosítási adatai. Ezek mellett egy Azonosító adatlapot is kitöltetnek a tranzakció teljesítését kívánó személlyel. A következő lépésben a Tényleges Tulajdonosi Nyilatkozat (TTNY) kerül kitöltésre az ügyfél által, aki arról nyilatkozik, hogy vagy saját vagy más nevében jár el az adott tranzakció esetén. Természetesen ez is különbözik lakossági és vállalati ügyfelek esetén. Fontos jellemzője, hogy a nyilatkozat ügyfélszintű, ami annyit tesz, hogy ha egy ügyfél több tranzakciót is igénybe vesz, akkor is csak egyszer kell azt kitöltenie.

44

A TTNY tájékoztatást nyújt:  A társasági ügyfelek 25%-ot elérő tulajdoni hányaddal rendelkező természetes személy tulajdonosairól, akkor is, ha a céget egy vagy több másik cég is tulajdonolja;  Azokról a természetes személyekről is, akik nem a Bank ügyfelei, de pénzüket a Bank egyéb magánszemélyek vagy cégek számláján kezelik (társtulajdonos, rendelkező, meghatalmazott);  Az eseti ügyfelekről, akik nem ügyfelei Bankunknak és készpénzt fizetnek be, mely eléri vagy meghaladja a 3,6 millió forint összegű értékhatárt. Végső lépésként a Kiemelt Külföldi Közszereplő nyilatkozatára kerül sor. A kiemelt közszereplő az a magánszemély ügyfél, aki külföldi állandó lakcímmel rendelkezik és országának joga szerint olyan fontos közfeladatot lát el, amely alapján kiemelt tisztséggel rendelkezik. Ilyennek minősülnek a miniszterek, parlamenti képviselők, állami vállalatok felsővezetői, fegyveres testületek vezetői, irányítói, állami vállaltok vezetői. A magánszemély magában foglalja még a külföldi bejegyzett vállalatok külföldi képviselőjét, meghatalmazottját, vezető tisztségviselőjét is. Ha az ügyfél nyilatkozik a kiemelt közszereplő státuszáról, abban az esetben először a compliance részleg külön engedélyét kell kérni. Az engedély megadása, illetve megtagadása előtt a részleg megvizsgálja az ügyfél pozícióját. Az országot egy nemzetközileg kiadott szankciós lista használata segítségével is megvizsgálják. Ezen kívül egy saját, a bank által kifejlesztett szűrőrendszer alkalmazásával tekintik át az ügyfél adatait. Itt a legtöbb esetben a kockázat abban rejlik, hogy a diplomaták diplomáciai mentességben részesülnek. Ahogy azt sokszor hallani lehet, a fejletlenebb államok (pl.: Kongó) vezető diplomatái előszeretettel élnek törvénytelen eszközökkel, például a csempészet esetén.

45

Az ügyfél-átvilágításnak két esete van, az egyszerűsített és a fokozott átvilágítás. Az egyszerűsített vizsgálatot az alacsonykockázatot jelentő ügyfelek esetén alkalmazzák. Ezt többek között csak a pénzügyi intézmények, jegybankok, állami vállalatok, államigazgatási szervek, felügyeletet ellátó szervek ésaz Európai Közösség intézményei esetében végzik el. Itt nem kell a teljes procedúrát végigvezetni, csak az ügyfél-azonosítás a fontos. Az egyszerűsített eljárást minden esetben engedélyeztetni kell a compliance osztállyal, aki egyéb adatokat is bekérhet további azonosítás érdekében. Amennyiben jóváhagyja az eljárást, úgy ennek megfelelően történik meg a tranzakció és erről írásbeli tájékoztatást küldenek a részleg számára a későbbi visszakeresés érdekében. A fokozott ügyfél-átvilágítást minden esetben el kell végezni, ha a következő esetek állnak fent:  az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatban;  más EU-tagállamban vagy EU-n kívüli, harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő magánszemély kíván tranzakciót kezdeményezni;  nem rezidens magánszemély és nem magánszemély ügyfél létesítene üzleti kapcsolatot, illetve olyan gazdasági társaság, szervezet esetében, amelynek tulajdonosi szerkezetében külföldi államban bejegyzett gazdálkodó szervezet is szerepel;  harmadik országbeli intézményekkellefolytatandó határon átnyúló levelezőbanki kapcsolat esetén;  pénzváltási tevékenységet végző szolgáltató szervezet esetén;  az ügyfél előre nyilatkozik arról, hol határon átnyúló tranzakciót szeretne végrehajtani. Ezekben az esetekben az engedélyezés szintén a compliance osztály kizárólagos feladata. Ez bankonként, pénzügyi intézményenként sajátos, de általában maximum 2 nap türelmi időt kérhet az ügyfél hátterének alapos vizsgálatára. Természetesen további információk esetében kérheti a banki ügyintézőket, hogy részletesebb tájékoztatás érdekében lépjenek kapcsolatba az ügyféllel. Ha nem üzleti kapcsolat létesítéséről van szó, akkor a következő esetekben kell átvilágítást végezni: 46

 A 3,6 millió forintot elérő, vagy meghaladó pénztári befizetések alkalmával;  Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén;  Amennyiben a korábban rögzített adatok valódiságával kapcsolatban kétségek merülnek fel. A 3,6 millió forintot elérő vagy azt meghaladó befizetések kapcsán kizárólag az eseti ügyfeleket világítják át. Az eseti ügyfél definíció alatt azt értjük, hogy számára még nem történt számlanyitás, az adatai nincsenek rögzítve az adatbázisban. Ilyen esetben Azonosítási adatlapot kell kitöltetni, majd egy TTNY-t is. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására különböző körülmények hívhatják fel a figyelmet. Ezek lehetnek:  az ügyfél feltűnően nagy összegű rendszeres készpénzes tranzakciót hajt végre (cégek, vállalkozások esetén még inkább gyanús, ha a vállalkozás jellegével nem összeilleszthető a nagy készpénzforgalom);  a készpénz felvétele és azonnali befizetések egy más számlára;  kisebb összegek befizetése, majd ezek pénztári kifizetése (gyűjtőszámla) vagy gyűjtési periódus lejáratakor az összeg továbbutalása egy másik számlára;  nagyösszegű

jóváírás

felvétele

vagy

továbbutalása

kisebb

összegekben

(elosztószámla);  egy számlán csak készpénztranzakciók történnek rendszeresen, illetve a készpénzkifizetés során sok a magyarázkodás a kifizetés okáról;  alacsony kamatozású devizabetétek elhelyezése és ezzel egyidőben magas kamatozású forinthitel felvétele;  nagyösszegű hosszú lejáratú hitel felvétele készpénzfedezet mellett;  az összes jóváírás továbbutalása vagy készpénzben történő felvétele;  számlára érkező összegek rendszeres felvétele ATM-ből;  a cég számlaforgalma nem mutat tényleges gazdasági tevékenység végzését;

47

 a vállalkozás a számlatörténetek alapján csak egy szállítóval és egy vevővel áll kapcsolatban, vagy csak tagi kölcsönök és azok visszafizetése szerepel; illetve adó-, bér- és egyéb járulékos, üzemeltetési és működési költségek teljesen hiányoznak, ha az átlátható a bank számára (tehát csak egy banknál vezet számlát);  a vállalkozásban hirtelen felbukkan külföldi magánszemély vagy gyakori a cégvezető, tulajdonos váltása, illetve az ő helyükre szintén külföldi személyek vagy vállalkozások kerülnek;  jellemzően belföldön tevékenységet végző vállalkozás (kisebb élelmiszer-üzlet) rendszeres és/ vagy nagyösszegű valuta-befizetést hajt végre vagy valuta-jóváírás érkezik a számlájára;  magánszemély a körülményeihez képest (munkahelyi fizetés) nagyösszegű tranzakciókat hajt végre. A felsorolásból észrevehető, hogy leginkább a készpénzen van a hangsúly. Ez nem is meglepő, hiszen, ahogy már a pénzmosás fázisai fejezetben is utaltam rá, ezt a bűncselekményt elsősorban készpénzzel hajtják végre. Emellett lehetnek olyan gyanús körülmények, amelyek szintén bizalmatlanságot vethetnek fel az ügyintézés során:  az eljáró személy megjelenése, magatartása, viselkedése nem összeilleszthető a számlanyitást vagy egyéb tranzakciót kérő cég nagyságával, komolyságával;  a számlanyitás során nem érdeklődnek a számlavezetési kondíciókról;  az ügyfél feltűnően ideges, kapkodó, sürgető magatartású;  a számlanyitás során nem kívánnak megadni fontos információkat (például fontos céginformációkat, a nagy összegek felhasználási célját hiteligénylés vagy nagy összegű betét elhelyezése esetén, tulajdonosok kilétét), amelyekre a banknak szüksége van a tranzakció végrehajtásához;  nyilvánvaló stróman alkalmazása a tranzakciók lebonyolításakor (kinézet alapján vagy az alapján, hogy az adott személy nem tud teljes bizonyossággal információval szolgálni a bekért adatok kapcsán).

48

Ezen esetek fennállásakor szintén a compliance osztály eljárását kell igénybe venni, akik alapos vizsgálatot hajtanak végre. Ennek folyamata több időt vehet igénybe, ezért az esetek többségében elkérik az ügyfél telefonszámát, illetve egyéb kapcsolattartási adatait és értesítik, ha az engedélyezés megtörtént vagy visszautasítják a teljesítést. Abban az esetben, ha az ügyfél-átvilágítás sikertelen vagy meghiúsul, akkor vissza kell utasítani az ügyfél ügyleti megbízásának teljesítését, illetve üzleti partner esetén teljesen meg kell szüntetni az üzleti kapcsolatot. Az ügyfél-átvilágításhoz hasonló, úgynevezett vagyonosodási vizsgálatok egy jelenleg nagyon aktuális kérdéskörben is megjelentek, ezek a devizahitel-törlesztések. Ennek előzménye a napjainkban is jelen lévő válság, amely 2008-től kezdve folyamatosan számos kedvezőtlen hatással bírt az egész világra. Többek között ide sorolható a külföldi devizák árfolyamának komoly megingása, amely jelentősen érintette a hazánkban devizahitellel rendelkezőket. A forint rendkívül meggyengült a többi külföldi fizetőeszközhöz képest és ezáltal az egyes törlesztő részletek is akár duplájára, de előfordulhat, hogy háromszorosára is nőttek. Ez nagy gondot okozott a hitellel rendelkezőknek, hiszen a szintén a válság miatt bekövetkező komoly árnövekedés és ezzel párhuzamosan a munkanélküliség növekedése, így is szorult helyzetbe kényszerítette ezt a csoportot. Ennek megoldására tett a Kormány egy javaslatot, mely szerint legyen lehetőség arra, hogy a hitellel rendelkezők rögzített árfolyamon számolva törleszthessenek. Több módosítás után, a javaslat végső változata 2012. április 1-jétől lépett életbe. E szerint az árfolyamrögzítést azoknak jelent könnyítési lehetőséget, akik legfeljebb 20 millió forintos devizahitellel vagy deviza alapú kölcsönnel rendelkeznek. A programba legkésőbb 2012 végéig lehet jelentkezni és a rögzítést maximum öt évig, de legkésőbb 2017-ig tartanák meg. Addig az euró esetében 250 Ft/euró, a svájci frank esetében 180 Ft/svájci frank és a japán jen esetében pedig 2,5 FT/jen értékek maradnának érvényben. Az árfolyamrögzítésnek az egyik legnagyobb pozitívuma, hogy az ügyfelek a törlesztő részleteiknek árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt a bankok és az állam vállalja magára, a hiteladós a tőkerész megfizetéséért felel. Ennek az lesz a következménye, hogy a futamidő során az ügyfelek előbb a kamatot és csak azután a tőkerészt törlesztik. A törvényjavaslatban megfogalmazásra került, hogy a közszférában dolgozók további kamatkedvezményeket kapnak, illetve gyermekenként is egy-egy százalékot elengednek a kamatból. 49

(http://www.jogiforum.hu/hirek/27451?utm_source=jfhl&utm_medium=email&utm_campaign=20 1214, 2012. 04.04)

Ez több hiteladós számára kiutat jelentett a hitel okozta egyre súlyosabbá váló helyzetből, hiszen aki él a lehetőséggel, az szabadul a szorult helyzetből. Nyilvánvalóan nem mindenki képes erre, de többen mélyen a zsebük mélyére nyúlnak és inkább előteremtik a tartozásuk összegét. Ezzel kapcsolatban merült fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal neve. Tekintve ugyanis azt, hogy valaki eddig rendesen törlesztett, de egy az egyben nem tudta volna kifizetni a tartozást, annak most honnan van hirtelen éppen elegendő tartalékai erre? Ezzel kapcsolatosan vagyonosodási vizsgálatok híre röppent fel, amely azt jelentette volna, hogy egyösszegű devizahitel törlesztő esetében megvizsgálták volna a pénz eredetét. A vizsgálat alól azok sem bújnak ki, akik családtagtól vagy egyéb közeli hozzátartozótól szerezték a jövedelmet, mivel akkor őket fogják megvizsgálni. Az ehhez kapcsolódó vagyonosodási vizsgálatokra viszont nem fog sor kerülni a NAV értesítései alapján. Tekintve, hogy ténylegesen nem valósulmeg a vagyonosodási vizsgálat programja, ezért a hatóságok nem fogják tudni megmondani, hogy a törlesztés érdekében beszerzett tőkének mi a forrása. Vajon minden egyes törlesztő esetén a személyi jövedelemadó vizsgálatánál igazolódna az, hogy az adózott bevételük elegendő forrás ahiteltörlesztésre? Könnyen előfordulhat az is, hogy a végtörlesztők között van olyan, aki nem legális úton szerzett, hanem például bűncselekményből származó vagyonból él a lehetőséggel. Ha, a másik oldalról, vagyis a vizsgálatot végzők szempontjából tekintjük a szituációt, akkor meg azzal a problémával kerülünk szembe, hogy ez hatalmas terhet róna a bankokra és más pénzügyi intézményekre is. Jelenleg, az eljárás gondos kidolgozásának köszönhetően, a törlesztést szándékozók ügyintézése gyorsan és gördülékenyen folyik. Ugyan a PSZÁF felügyeleti vizsgálatai során talál néhány jogszabálysértést, de azok legtöbb esetben a panaszkezeléssel állnak kapcsolatban. Abban az esetben viszont, ha még jövedelemvizsgálatot is kellene tartaniuk minden ügyfél kapcsán, akkor ez számottevően lassítaná a folyamatot, de a kívánt cél teljesülne. A vagyonosodási vizsgálatokat a bankon belül több osztály végezheti, a compliance osztályt legfeljebb a tranzakciók során megjelenő nagyobb összeg befizetése hozná érdekeltségbe. Ez a jelenlegi hiteltörlesztés esetén természetes, de esetleg megbízhatják azzal az osztályt, hogy a számára rendelkezésre álló információk – nem adóbevallás -

50

alapján vizsgálódjon. Ez a jelenleginél is jobban leterhelné az osztály működését, amivel a folyamat még inkább lassulna és időben elhúzódna. III.4.2. A CDD-elv és a KYC-elv részletezése

A fentebb részletezett eljárásokat a bankok és egyéb pénzintézetek is két elv keretében hajtják végre. A Costumer Due Diligence annyit tesz, mint körültekintő ügyfélkezelés. Ennek a hátterében az áll, hogy ha például a bank körültekintően jár el az ügyfelekkel való kapcsolat létesítésekor és annak fennállása alatt, akkor annál hatékonyabban tud fellépni a pénzmosás elleni küzdelemben. A Bázeli Nyilatkozat alapján a bankoknak olyan gyakorlatokat kell kidolgozniuk, amelyeketa mindennapi működés mellett egyszerűen és hatékonyan tudnak alkalmazni. A körültekintő itt azt jelenti, hogy mielőtt a pénzügyi szervezet üzleti kapcsolatba lép az ügyféllel tájékozódik a hátteréről, vagyis részletesebb információkat kér az üzleti tevékenységéről, az üzleti szokásairól és általában az ügyfél helyzetéről. Alaposabban járnak el abban az esetben, ha tudomást szereznek arról, hogy az adott ügyfél éppen egy másik szolgáltatótól tért át vagy ugyanannál a szolgáltatónál egy másik szolgáltatást kíván igénybe venni. Ebben az esetben érdemes kérdezni a váltás okáról, az előző helyen ért esetleges negatívumokról, illetve az új szolgáltatás igénybevételének indokáról. Különös gonddal kell eljárni akkor, ha az ügyfél külföldi állampolgár, illetve ha a kapcsolatfelvétel nem személyesen, hanem megbízottakon, felhatalmazottakon, képviselőn vagy tanácsadókon keresztül jön létre. (2007. évi CXXXVI. tv. 12-17. §/d) Ez az elv nem csak azt a célt szolgálja, hogy a bankot érintő esetleges ügyfélkockázatot lecsökkentsék, hanem azt is, hogy az ügyféllel még bizalmasabb, mélyebb kapcsolatot lehessen kiépíteni. Ez utóbbi lehetőséget ad arra is, hogy számára még kedvezőbb szolgáltatást lehessen nyújtani, miközben mindkét fél a kölcsönös bizalmon alapuló biztonságot élvezi.

51

A Know Your Customer elv hasonló a CDD-elvhez, annak kiegészítéseként is fel lehet fogni, hiszen a két elv általában együtt kerül alkalmazásra. Az elv elnevezése alapján arra törekszik, hogy a bankok minél jobban megismerjék az ügyfeleiket. Itt a bankok azon kívánalma jelentkezik, hogy az ügyfelekben rejlő kockázatot minél jobban csökkentse. Ennek során a személyazonosság ellenőrzésén kívül minél jobban törekednek arra, hogy tisztában legyenek az ügyfél tevékenységének jellegével, a partnereivel, a hazai és nemzetközi piaci működésével, a tevékenységének kockázataival. Ezen kívül az is fontos lehet számukra, hogy az egyes tranzakciók milyen eredetűek, illetve külföldi partnereivel kapcsolatban milyen valutákat/devizákat alkalmaz. Jogi személyek esetén pedig a már említett TTNY-nyilatkozattal szükséges ezen partnerek esetében kideríteni a valódi tulajdonosokat. Fontos, hogy tényleges tulajdonosként csak magánszemély adható meg, tehát más vállalat, mint tulajdonos nem fogadható el.

IV. Gazdasági vonatkozások A pénzmosás hatásait, igazi jelentőségét a feketegazdaság kérdéskörén belül érdemes áttekinteni. Ez már csak azért is ajánlatos, mert a pénzmosás - járulékos bűncselekményként – minden esetben egy alapbűncselekményhez kapcsolódóan, utótevékenységként jelenik meg. Így egy komplex problémáról beszélünk, amelynek minden eleme más-más területre és különböző hatással van. A feketegazdaság fogalomkörébe minden olyan gazdasági tevékenységet beleértünk, amely engedély nélkül zajlik és haszonszerzés a célja. Az engedély hiánya leggyakrabban a nem bejelentett, úgynevezett feketén végzett munka során tapasztalható. A megszerzett haszonból - amelyet a legtöbben kiegészítő jövedelemként keresnek meg - nem adóznak le, tehát a hatóságok előtt ez teljesen rejtve marad. Azáltal, hogy nem történik meg az adózás, az államháztartás jelentősen károsodik a jövedelmet érintő kieső adóbevételek után. Adózás szempontjából elsősorban jövedelmiadó-kiesésről és ÁFA-csalásról beszélhetünk leggyakrabban. Előbbi a határon észrevétlenül feketén behozott cigaretta által fordul elő, míg utóbbi a kereskedelem számos területén észlelhető. Amivel dolgozatomban nem foglalkozok, viszont kifejezetten érdekesnek találom az a feltételezés, hogy mekkora lenne az az összeg, ami a „feketén” megszerzett jövedelem után adózik le. A bűncselekmények elkövetésének számából és azok elkövetési összegeiből ezt 52

körülbelül meg lehet becsülni. A Vám- és Pénzügyőrség 2010. év I-III. negyedévére vonatokozóan

(http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=12365/a,

olyan

2012.04.19)

statisztikát állítottak össze, amelyben az elkövetett bűncselekmények száma több, mint 25 ezer volt és ezek együttes elkövetési értékük meghaladta a 100 milliárd forintot. Természetesen a pontosságot nagyban befolyásolja az a tény is, hogy nem ismerjük az összes elkövetett bűncselekményt, nem mindegyik kerül a hatóságok tudomására. Ugyanakkor 100 milliárd forint leadózott része is kellően jelentős összeg ahhoz, hogy az államháztartás bevételeit gazdagítsa. Ezzel a kiegészítéssel kicsivel könnyebbé válhatna az államadósság törlesztése vagy akár a társadalmi-szociális rendszerek kiépítése. A fekete- és szürkegazdaságoknak számos formája létezik világszerte. A régi, hagyományos formák (utcai árusok engedély nélküli kereskedelmi tevékenysége vagybármilyen ház körüli tennivalóellenérték fejében végzők munkája) ma már leginkább nagyobb, összetettebb bűnözés során, azok folyamatába beépülve jelennek meg. A Nemzeti Adó – és Vámhivatal egy konferencián tartott előadása szerint uniós szinten vizsgálva

a

gazdasági

szektorok

10-20%-át

a

feketegazdaság

teszi

ki.

(http://www.mfor.hu/cikkek/A_jelenlegi_szabalyozok__generaljak__a_feketegazdasagot.html, 2012.04.15.) Ennek a mértékét Magyarországon a GDP 24%-ának becsülik, ami közel hatezermilliárd forintnak felel meg. Összetétel szerint, ennek egyharmad részét teszi ki az adóelkerülés,

a

maradék

kétharmad

részét

pedig

(http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/ezermilliardok_feketen.html,

a

feketefoglalkoztatás. 2012.04.15)

Ezeken

túlmenően megemlíthetőek a feketekereskedelemlegkülönbözőbb egyéb formái is, illetve a hamisítás, a sikkasztás és a csalás is. Mindezek eleme vagy végső pontja a pénzmosás, amely szinte szükségszerűen beépül. A

jelenlegi

válság

megjelenésével

és

kialakulásával

nagyban

felerősíthette

a

feketegazdaság mértéke, hiszen például a nagyfokú munkanélküliség mellett az emberek sokkal inkább hajlandók feketemunkát vállalni, annak ellenére, hogy az nem csak törvénytelen, de ráadásul a nyugdíjéveik gyarapodásának rovására is megy. A gazdaság ezen szereplői a feketemunka során annyit érzékelnek, hogy sokkal könnyebb a megélhetés, arra viszont nem gondolnak, hogy emiatt később – a kevesebb ledolgozott évek száma miatt – kevesebb nyugdíj is jár számukra. A nyugdíjkorhatár kitolásával ez csak még nagyobb nehézséget okoz számukra, hiszen nekik akkor kell majd bepótolniuk a „kiesett éveket”. Elöregedő társadalmunkból és a nyugdíjrendszer felépítéséből

53

következően ráadásul még a fiatalabb korosztályokra is nagy nehézség hárul mindezek miatt. Ha a vállalati szektor oldaláról tekintjük ezt a problémát, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a bűncselekmények és az illegális jövedelem segítségével egyes vállalatok előnyösebb helyzetbe kerülhetnek másokkal szemben. Ez a versenyelőny természetes gazdasági körülmények között még kedvező is lehet, hiszen versenyszellemet teremt és a vállalkozások önmaguk ösztönzése által törekszenek a fejlődésre. Ezzel szemben, ha egyes vállalatok úgy jutnak előnyhöz, hogy ezért nem dolgoztak meg, akkor más, tisztességesen működő vállalkozások nem tudnak lépést tartani velük, így lemaradnak mögöttük. Egy előző fejezetben már utaltam rá, hogy ehhez gyakran bevetnek más, etikátlan trükköket is, mint például a korrupció vagy az erőszak alkalmazása. Az ilyen hatalom megszerzésével – főleg, ha még nagy piaci fölénnyel is rendelkeznek - könnyen előfordulhat, hogy befolyásolhatják a kereslet-kínálat pillanatnyi helyzetét, ami könnyen veszélyessé válhat az egész államra nézve. A pénzügyi szektor szempontjából talán az lehet a legnagyobb sérelem, hogy az ügyfelek elvesztik a bizalmat velük szemben. Akár tudatosan, akár véletlenül - gondatlanul – vesznek részt a folyamatban, mindenképpen vesztesen kerülnek ki belőle. A gondatlanság arra utal, hogy nem megfelelő szakértelemmel rendelkeznek, és kevés olyan ember van, aki a pénzügyekben nem a biztonságot és a gondos ügyintézést részesíti előnyben. Véleményem szerint súlyosabb vétség az, ha egy pénzügyi szervezet szándékosan vesz részt ilyen tevékenységben, hiszen az ilyen etikátlan viselkedés önmagában minősít minden tekintetben. Végül, ha összességében az államot, mint egységes egészet tekintjük, akkor az ő feladata az, hogy az ilyen bűncselekmények elkövetési lehetőségét csírájában fojtsa el. Tennie kell mindezt nem csak azért, hogy az embereket és az egész állam társadalmát megóvja, de azért is, hogy az állam jó megítélését, az államban való bizalmat megőrizze nemzetközi viszonylatokban is. Az eddig részletezett hatások elsősorban a mikroökonómiai környezetet érintették. A makrogazdasági hatásai ezek által egészülnek ki és válnak összetett, globális problémává. A pénzmosás befolyással van a pénz keresletére, hiszen a bűnözés hatására a pénzkeresletre való hajlandóság egyre csökken. Egész egyszerűen arról van szó, hogy haa 54

bűnelkövetők más forrásból hozzá tudnak jutni a szükséges jövedelemhez, akkor nem törekednek arra, hogy tisztességes jövedelemforrású foglalkozást űzzenek és abból termeljenek bevételt. A piszkos pénzek pénzmosás által a gazdaság véráramába kerülnek, mind állami, mind nemzetközi szinten. Ezek indokolatlanul nagyobb pénzkeresletet és pénzkínálatot indukálnak, így ezek hatására az árfolyamok és a kamatok ingadozása szokatlan lehet a normálisnak mondhatóval szemben. A nagyobb probléma az, hogy a többek között, kifejezetten az árfolyamok és a kamatok mozgásának irányítására kifejlesztett gazdaságpolitika és állami programok jelentősége teljesen elveszhet. Központi és talán a legjelentősebb problémaként jelenik meg az adóelkerülés. Az offshore vállalkozásokkal foglalkozó fejezetben már érintettem ezt a kérdéskört. A banktitok feloldására vonatkozó törekvéseknek is elsődlegesen ez volt a céljuk, hogy a meg nem fizetett adót mégis be tudják hajtani az államkasszákba. Az állam számára az adó fontos bevételi forrás és a hiányának pótlására szintén komoly gazdasági programokat dolgoznak ki. Ezek a célja az, hogy hatásukra az emberek és a vállalkozások kevésbé legyenek hajlandóak alternatív adózási formákhoz folyamodni. (Szendrei, 2010) Magyarországon a pénzmosás a legtöbb esetben az adócsaláshoz, a csaláshoz és a sikkasztáshoz kapcsolható. A Vám- és Pénzügyőrség (2008, 2010) hivatalosan közzétett statisztikái(http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=12365/b, 2012.04.19) alapján a csalás és adócsalás esetében felmerülő változásokat mutatom be az alábbi táblázatban:

Bűncselekményekkel kapcsolatos esetszámok és elkövetési értékük Megnevezés Adócsalás Csalás 3. számú ábra

2008

2010

esetszám

elkövetési érték(Ft)

esetszám

elkövetési érték (Ft)

1238

37 268 076 230

1694

46 920 102 645

196

4 079 538 975

295 7 883 987 778 (Forrás: Vám- és Pénzügyőrség)

A két bűncselekmény statisztikai adatainak feltüntetése alapján mind az esetszámok, mind az elkövetési érték tekintetében növekedés tapasztalható. Ez egyrészt aggasztó lehet, mivel közel 9 milliárd forinttal növekedett az adócsalással kapcsolatos elkövetési érték, míg ugyanez több, mint 3 milliárd a csalás esetében mindössze két év leforgása alatt. Kizárólag 55

ez a két bűncselekmény ennyivel károsította meg a magyar gazdaságot és az államháztartást. Másrészt, a forrásként hivatkozott anyag alaposabb vizsgálata során azt tapasztaltam, hogy a többi bűncselekmény (csempészet, orgazdaság, bitorlás, visszaélés kábítószerrel, stb.) is közel hasonló mértékben változott. Ez kifejezetten negatív visszajelzés lehet a hatóságok számára a bűnmegelőzéssel kapcsolatosan. Az értékek növekedésének hátterében a 2008-ban induló válság is nagy szerepet játszhatott. A bankok pénzmosás megelőzési tevékenységgel foglalkozó osztályának tapasztalatai alapján

a

pénzmosás

tevékenysége

kifejezetten

jellemző

a

mezőgazdasági,

számítástechnikai eszközök adásvételével foglalkozó, az építőipari és a biztonságtechnikai ágazatok esetében. Ezeknél a területeknél felsorolható néhány olyan jellemző, amely kifejezetten a pénzmosási tevékenység szempontjából kedvező lehet. Ezek az alábbiak: nincs

állandó

vevőkör,

fiktív

forgalom

megjelenésének

lehetősége,

jelentős

készpénzforgalom lezajlása, számla vagy nyugta kiállításának hiánya, a tényleges tevékenység és az ezekhez kapcsolódó árak pontos meghatározásának nehézsége, továbbá rejtett tulajdonosok és székhelyszolgáltatónál történő cégbejegyzések előfordulása. IV.1. Számok tükrében (statisztikai elemzések) A következőkben továbbra is a gazdasági vonatkozásokat szeretném bemutatni, de már a pénzügyi szervezetek nézőpontjából tekintve. Ebben a fejezetben is a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága Pénzügyi

Információs

Osztályának

(PIO)

Éves

jelentéseiből(http://vam.gov.hu/pio/data/documents/eves_Jelentes_PIO_20090209_BIG-re.pdf, 2012.04.05

és

2012.04.05.)készítettstatisztikát

http://vam.gov.hu/pio/data/documents/pifo_2010_jelentes.pdf,

szeretném

felhasználni

annak

érdekében,

hogy

bemutassam, hogy a 2007. évi CXXXVI. törvény hatályba lépése milyen eredményekkel járt a bűncselekmények visszaszorítása érdekében. A Pénzügyi Információs Iroda az előbb említett törvény hatályba lépésével született meg. Feladata elsősorban a tudomására jutott, terrorcselekménnyel, jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel, pénzmosással, a pénzmosással kapcsolatos bejelentés elmulasztásával, adócsalással, sikkasztással, hűtlen kezeléssel, illetve csalással kapcsolatos bejelentésekből összeálló adattartalom elemzése, illetve értékelése.Indokolt

esetben

ezeket

továbbjuttathatja

56

más

nyomozóhatóság,

a

nemzetbiztonsági szolgálat vagy a külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. Továbbá az éves jelentés elkészítésével a PIO az új törvény által megszabott tájékoztatási- és közzétételi kötelezettségének tesz eleget. Ezekről az információkról köteles adattovábbítási nyilvántartást vezetni, melynek tartalmát az információ beérkezésétől számított öt évig kell megőriznie. (2007. évi CXXXVI. törvény/b 26§./e) Az alábbi táblázatban a 2008. évben és a 2010. évben a PIO-hoz beérkező adatszolgáltatások számát lehet látni:

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tárgyában tett adatszolgáltatások száma havi bontásban (db) 2008 2010 Hónapok január február március április május június július augusztus szeptember október november december Összesen Szolgáltatóktól beérkező adatok

4. számú ábra

1043 736 730 858 1021 808 630 543 759 1586 742 635 10091

608 528 640 693 538 593 516 485 757 718 769 641 7486

9680

7177

(Forrás: Vám- és Pénzügyőrség)

A táblázatból jól látható, hogy a 3 év alatt több, mint 2500-al csökkent a bejelentések száma. Ez a csökkenés remélhetőleg a törvénynek és az általa meghatározott folyamatok következetes alkalmazásának köszönhető. Míg a 2008. évben a legtöbb jelentés január, május és október hónapban érkezett, ezzel szemben a 2010. évben kevésbé látható kiugró érték, a bejelentések eloszlása a hónapokra lebontva egyenletesnek mondható. A 2008. év első félévében lévő hónapok kiugró adatai jól reprezentálják a jogszabály életbe lépésének kezdeti időszakát. Itt még a jogszabály értelmezése, illetve az új folyamatok kialakítása és 57

a meglévők átalakítása folyt. Több téves - a pénzmosásra vonatkozó - bejelentés is érkezett, elsősorban a bankok részéről, amelyek a későbbi vizsgálatok alapján nem igényeltek további hatósági intézkedéseket. Mindezek következményeként szerepel 10 ezernél magasabb érték a 2008. évre vonatkozóan összesen. A másik vizsgált évben szemmel láthatóan jelentősebben alacsonyabb adatok vannak. Közel 3 ezerrel kevesebb valós vagy valósnak vélt eseti bejelentés érkezett. A bevezetés óta mindegyik pénzügyi szervezet és intézmény beépítette működésébe az előírtakat és annak következetes használata a fentiek szerint ehhez a pozitív eredményességhez vezetett. Az eredményességhez továbbá az is hozzá járult, hogy a jogszabály betartását, az intézmények jogszabály szerinti működését a felügyeleti szervek, elsősorban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szigorúan nyomon követte. Szabálytalanságok esetén felügyeleti intézkedések meghozataláról és bírságok kiszabásáról döntött. Ugyanakkor az átállás nehézségeiben tanácsokkal mindig rendelkezésre állt. A szolgáltatókáltal tettbejelentések elkülönítetten kerülnek rögzítésre a PIO rendszerében, az ezekre vonatkozó pontos értékek a fenti táblázat legalsó sorában szerepelnek. A következő két diagramon azt kívánom bemutatni, hogy melyek azok a szolgáltatók, amelyek a bejelentéseket tették, illetve, hogy azok számszerűleg mekkora értékeket mutatnak. A szolgáltatók körét a 2007. évi törvény 1. § (1) bekezdésében foglaltakhoz hasonlóan adtam meg. Esetükben a nagyobb, jelentősebb értékeket szolgáltató intézményeket és szervezeteket emeltem ki külön. Ugyanakkor szerepel egy „Egyéb” kategória is, amely további szereplőket csoportosít, ezek az árutőzsdei szolgáltatók, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, postai szolgáltatók, ingatlanügyletet folytató szolgáltatók,

könyvvizsgálók,

könyvelők,

adószakértők,

közjegyzők, illetve áru- és nemesfém-kereskedők.

58

kaszinók,

ügyvédek

és

Az egyes szolgáltatók által tett bejelentések száma (db) a 2008-as évre vonatkozóan

51

83

2008

30

370 85

981

Bank Takarékszövetkezet

350

Egyéb hitelintézet Pénzváltó Egyéb pénzügyi szolgáltató Befektetési szolgáltató Biztosítási szolgáltató Egyéb

7730

5. számú ábra

(Forrás: PIO 2008-as Éves jelentése)

Különböző szolgáltatók által tett bejelentések száma (db) a 2010-es évre vonatkozóan 72 42 210

155

2010

5

26 352 Bank Takarékszövetkezet Egyéb hitelintézet Pénzváltó Egyéb pénzügyi szolgáltató Befektetési szolgáltató Biztosítási szolgáltató Egyéb

6315

6.számú ábra

(Forrás: PIO 2010-es Éves jelentése)

59

A két diagram összehasonlításakor a bejelentések számának alakulását vizsgáltam. Mind a két év esetében a bankok adatszolgáltatása a legkiemelkedőbb. A két év viszonylatában alig apadtak le az erre vonatkozó számok. Ez nem is meglepő, hiszen a pénzmosás folyamata kis százalékkal bíró kivétellel mindig ezen intézményeken keresztül zajlik. A második helyen a pénzváltóktól érkező értékek szerepelnek, amelyek a bankok adataihozhasonlítva jelentősen alacsonyabbak, de a további bejelentőkhöz képest viszont kiugróak.

2008-ban

magasak

voltak

még

a

befektetési

szolgáltatók

és

a

takarékszövetkezetek által továbbított adatok is, míg ezek értéke 2010-ben jelentősen csökkent. Egyidejűleg érdemes megfigyelni, hogy a biztosítási szolgáltatók esetében növekedés tapasztalható két év elteltével. Ez az általam készített kimutatás arra szolgált, hogy a pénzmosáshoz felhasznált célintézményeket pontosabban behatároljuk, illetve bemutassam azokat az egyéb szervezeteket is, amelyeket szintén eszközként merülhetnek fel az elkövetők számára. Ez alapján a bankok általi bejelentések nagy értéke pontosan azt mutatja, hogy a legtöbb elkövető a banki ügyintézés tekintetében látja a legnagyobb lehetőségeket a pénz tisztára mosásában. Ha az offshore területeken lévő pénzekre gondolunk, akkor érthető is, hiszen ahhoz csak egy egyszerű átutalásra vagy készpénzes befizetésre van szükség. A biztosítási intézmények „népszerűvé válása” érdekesnek tűnhet. A pénzmosási technikák fejezetben már utaltam olyan élethelyzetekre, amikor viszonylag egyszerű módszerekkel kijátsszák ezeket az intézményeket. Meglepő, hogy az elkövetők számára ez bevett szokás, hiszen a kártérítés összegének és a gondatlanság/véletlen esetének megállapításakor a biztosítók nagyon alaposan járnak el. Az eddigiekben azt fejtettem ki bővebben, hogy a feketegazdaságnak és azon belül a pénzmosásnak milyen gazdasági hatásai vannak. Ezt követően pedig arról szeretnék említést

tenni,

hogy

milyen

gazdasági

és

anyagi

vonatkozásai

vannak

a

bűncselekményeknek, és ezen belül kizárólag a pénzmosás megelőzésének. Ahogy már említettem, a rendőrségi szervek és a pénzügyi intézmények szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a bűnözést visszaszorítsák. A kérdés csupán az, hogy mindez mennyire hatékony? A rendőrség azon erőfeszítéseinek mértékét, amely az alapbűncselekményeknek számító bűntettek megelőzésére irányul, dolgozatom keretében nem kívánom bővebben részletezni. Viszont

a

pénzügyi

szervek,

intézmények

tevékenységeikről tennék pár megjegyzést. 60

pénzmosás

megelőzésre

vonatkozó

Utóbbi intézményeknél a kisebb, például kizárólag hazai vagy kevésbé ismertebb külföldi szervezetek esetén a megelőzés elsősorban saját fejlesztések által valósul meg. Ezek a fejlesztések létrejöhetnek saját tapasztalatok és igények alapján, illetve nagyobb szervezetek által használt rendszerek egyszerűsített implementálása alapján. A fejlesztések kidolgozása során a legfőbb feladat az, hogy egy olyan belső ellenőrzési folyamatot építsenek ki, amellyel hatékonyan tudnak az esetleges pénzmosással kapcsolatos esetekre reagálni és egyben a törvényben előírtaknak is megfelelni. Az ellenőrzési folyamat fontos eleme lehet a tranzakciók figyelemmel kísérése és szűrése (például nemzetközi szankciós listák alapján), a pénzügyi szervezettel kapcsolatba kerülő személyek és vállalatok alapos feltérképezése.

Ezek

(természetesen

a

a kisebb

különböző

egységek

igényeknek

megközelítőleg 15-20 megfelelően)

millió

költhetnek

a

forintot

különböző

fejlesztésekre. A nagyobb gazdasági szereplők esetében, akik vagy központi vagy külföldi anyavállalattal rendelkező szervek, általában más megoldást választanak. Gyakori, hogy az egyes pénzmosással kapcsolatos, törvény által előírt folyamatok elvégzésére szolgáló szoftvereket megvásárolják, illetve egyedileg meghatározott igények alapján megrendelik a szoftver kifejlesztését. Az ilyen szoftverek megvásárlása jelentős összegeket igényelhet (akár több millió forintot), nem is beszélve arról, hogy a bevezetésének milyen költségei vannak és a licence és egyéb engedélyek milyen pénzösszegeket emészthetnek fel. Mindezek

mellett

a

karbantartással,illetve

javítással

kapcsolatos

díjak

sem

elhanyagolhatóak. Ha ezeket egy összegben szeretnénk megbecsülni, akkor ez 20 millió forinttól egészen 100 millió forintig vagy annál feljebb is terjedhet.

61

V. Összegzés A dolgozatom által próbáltam rávilágítani azokra a területekre, amelyek érzékenyebbek lehetnek a pénzmosás szempontjából és komoly problémaforrásokká válhatnak. Ahogy azt a mindennapi hírek alapján is hallhatjuk, a bűncselekményekkel szembeni fellépés komoly feladat, ami nem csak a rendőrségi szerveket és a pénzügyi intézményeket terhelheti. Ugyanakkor elsősorban ezek azok a szereplők, amelyek jelentős lépéseket képesek tenni mind a megelőzésben, mind a nyomon követésben, leleplezésben. A jövő tekintetében, az Európai Unió a nemzetállamokkal együttműködve tovább tökéletesíti eszköztárát a bűnözés visszaszorítására, de ez további egyeztetéseket kíván, ha az Unió tovább gyarapodik. A bővülés kapcsán felmerülhet olyan probléma, hogy az újonnan belépő államok hogyan építik be saját jogrendszerükbe a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket. Ez természetesen függ attól is, hogy azt az EU milyen formában kéri (például kötelező jellegű rendelet vagy irányelv, amelyet az ország helyzete alapján lehet formálni), illetve hogy az országok mennyire hajlandóak ezeket végrehajtani. Utóbbi kérdéskör kevésbé jelent kockázatot, ugyanis az EU-csatlakozással az országok vállalják ezen kötelezettségeket, ha ennek ellenére sem teljesítik, akkor annak komoly következményei lehetnek rájuk nézve. A fő kérdés inkább az, hogy ezek az országok képesek-e olyan mértékű fejlesztésekre, amelyek elvárhatóak lennének a hatékony fellépés érdekében? Hiába írják elő számukra a különböző kötelezettségeket, ha megfelelő eszközök hiányában – technikai, politikai, jogi és társadalmi okokkal együtt - azokra nem kerülhet sor vagy nem megfelelően kerülhet sor. Az eszközök itt lehetnek megfelelő jogszabályok, de akár a fent említett fejlesztések kialakítása is. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy mekkora anyagi kerete van az országoknak minderre, illetve a jogrendszerük által mekkora befolyást tudnak az egyes intézmények felett kialakítani.

62

A statisztikák szerint Magyarországon a bevezetett új szabályozási folyamatok sikerrel jártak. A bankok és egyéb pénzügyi szervezetek is a különböző eljárások során hatékonyabban tudnak gyanút fogni a lehetséges bűncselekményekhez kapcsolódó pénzek kifehérítése kapcsán, azokat akár csírájában elfojthatják. Mindezek eredményeképpen nem csupán a rendőrségi és egyéb rendészeti szervekhez tartozó bűntettekre deríthet fényt, de saját intézményeiket is megóvhatják a károsodástól. Ez az együttműködés kölcsönösen előnyös mindkét fél számára, összefogásukkal hatalmas területet vonhatnak ellenőrzés alá. Mind nemzetközi, mind regionális, de tagállami szinten is nagyon fontos feladat a feketegazdaság elterjedése és a pénzmosás elleni harc folytatása, ugyanis társadalmunk védelme és az életvitelünk biztonságos körülmények közötti menete a kockázat tárgya. Ezen kockázat csökkentése is hozzájárulhat egy biztonságosabb és igazságosabb, élhető jövő kialakításához, amely mindannyiunk kívánalma és érdeke.

63

Felhasznált irodalom Szakirodalom:

Gál István László: A pénzmosás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, p.17./a Gál István László: A pénzmosás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, p. 21-23./b Gál István László: A pénzmosás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, p. 23-29./c Gál István László: A pénzmosás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, p. 41./d Gál István László: A pénzmosás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, p. 45/e Gál István László: A pénzmosás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, p. 37-47./f Gál István László: A pénzmosás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, p.61/g Gál István László: A pénzmosás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004, p. 59-61./h Gál István László: Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak, Akadémia Kiadó, 2007 Gál István László: A pénzmosás, mint globális gazdasági és büntetőjogi kihívás, Belügyi szemle 2005/6/a Gál István László: A pénzmosás, mint globális gazdasági és büntetőjogi kihívás, Belügyi szemle 2005/6/b Gál István László: A pénzmosás, mint globális gazdasági és büntetőjogi kihívás, Belügyi szemle 2005/6/c Jacsó Judit: A pénzmosás elleni nemzetközi fellépés eszközei, Magyar Jog, 2000/ 9. szám Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülről. Park Kiadó, Budapest, 1996, p.38. Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000 Útmutató a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeletei Tanácsának a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 3/2008. (XI.20.) számú ajánláshoz, A PSZÁF ajánlás I. számú melléklete, 2008 64

Wiesel Iván: Harc a pénzmosás ellen, Fejlesztés és finanszírozás, 2008/1, p.81. /a Wiesel Iván: Harc a pénzmosás ellen, Fejlesztés és finanszírozás, 2008/1, p.79. /b. 2007. évi CXXXVI. tv./a 2007. évi CXXXVI. tv./b 2007. évi CXXXVI. tv./c 2007. évi CXXXVI. tv./d 2007. évi CXXXVI. tv. 26 §/e Internetes forrás: Bankárképző: Rekord mértékű kártérítési kötelezettséget róttak ki a Credit Suisse-re, (elérhetősége: http://www.bankarkepzo.hu/bankarkepzo.php?articleid=534, 2012.03.31) Cégvezetés: Offshore cégek, adóparadicsomok/a

(elérhetősége:

http://cegvezetes.hu/2005/08/offshore-cegek-adoparadicsomok/, 2012.03.26)

Cégvezetés: Offshore cégek, adóparadicsomok/b

(elérhetősége:

http://cegvezetes.hu/2005/08/offshore-cegek-adoparadicsomok/, 2012.03.26)

HVG: Pénzszagot fogtak, Célkeresztben a svájci banktitok, (elérhetősége: http://hvg.hu/hvgfriss/2009.10/200910_CELKERESZTBEN_A_SVAJCI_BANKTIToK_Penzszag ot, 2012.03.06)

dr. Horváth Ferenc: A pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályozás, Botos K.: Pénzügyek a globalizációban, SZTE GTK, JATEPress Szeged, 2004, p. 48./a (elérhetősége: www.eco.u-szeged.hu/kutatas-tudomany/penzugyek/horvath-090817, 2012.03.18) Eco: Vége a svájci banktitoknak? Megegyezett az USA-val az alpesi ország/a (elérhetősége: http://www.vg.hu/gazdasag/vege-a-svajci-banktitoknak-megegyezett-az-usa-val-azalpesi-orszag-285572,2012.03.06)

Eco: Vége a svájci banktitoknak? Megegyezett az USA-val az alpesi ország/b (elérhetősége: http://www.vg.hu/gazdasag/vege-a-svajci-banktitoknak-megegyezett-az-usa-val-azalpesi-orszag-285572,2012.03.06)

65

FATF: FATF Members and Observers (FATF tagok és megfigyelők), (elérhetősége: http://www.fatfgafi.org/document/52/0,3746,en_32250379_32236869_34027188_1_1_1_1,00.html, 2012.03.27)

FATF: FATF 40 Recommendations (FATF 40 Ajánlása), (elérhetősége: http://www.fatfgafi.org/pages/0,3417,en_32250379_32236930_1_1_1_1_1,00.html, 2012.03.28)

FATF: Pays et territoires à haut risque et non-coopératifs (Magas kockázatot képviselő és a nem együttműködő országok listája), (elérhetősége: http://www.fatfgafi.org/document/4/0,3746,fr_32250379_32236992_44601092_1_1_1_1,00&&enUSS_01DBC.html , 2012.03.26)

Hunyor Erna: Ezermilliárdok feketén, (elérhetősége: http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/ezermilliardok_feketen.html , 2012.04.15)

Index: Végnapjait éli a svájci banktitok/a, (elérhetősége: http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/01/09/vegnapjait_eli_a_svajci_banktitok/, 2012.03.07)

Index: Végnapjait éli a svájci banktitok/b, (elérhetősége: http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/01/09/vegnapjait_eli_a_svajci_banktitok/, 2012.03.07)

Jogi Fórum: Indul az árfolyamgát új rendszere (elérhetősége: http://www.jogiforum.hu/hirek/27451?utm_source=jfhl&utm_medium=email&utm_campaign=201 214, 2012.04.04) Menedzsment Fórum: A jelenlegi szabályozók "generálják" a feketegazdaságot, (elérhetősége:

http://www.mfor.hu/cikkek/A_jelenlegi_szabalyozok__generaljak__a_feketegazdasagot.ht ml, 2012.04.15) Menedzsment Fórum: Bizonytalan az adatelkerülés megakadályozását célzó német-svájci egyezmény sorsa, (elérhetőség: http://www.mfor.hu/cikkek/Bizonytalan_az_adokerules_megakadalyozasat_celzo_nemet_svajci_eg yezmeny_sorsa.html - 2012.04.06)

PSZÁF: A PSZÁF, (elérhetősége: http://www.pszaf.hu/topmenu/apszaf/alapdokumentumok/mission_statement-2012.03.27) PSZÁF: A PSZAF működési alapelvei és általános célkitűzései, (elérhetősége: http://www.pszaf.hu/topmenu/apszaf/alapdokumentumok/alapelvek_celkituzesek.html 2012.03.27) 66

Rajczy

Gábor:

Mennyibe

kerül

egy

terrorakció?

(elérhetősége:

http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/mibe_kerul_egy_terrorakcio.html, 2012.03.27) Swisscham

Hungary:Német-svájci

megállapodás

adókérdésekben,

(elérhetősége:

http://www.swisscham.hu/hu/nemet-svajci-megallapodas-ado-kerdesekben, 2012.04.10) Szendrei Ferenc: A pénzmosás, PhD értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Doktori iskola, 2010, (elérhetősége: doktoriiskola.law.pte.hu/.../szendrei/szendrei_ertekezes_nyilv.pdf, 2012.03.28) Vám- és Pénzügyőrség: Bűnügyi és szabálysértési felderítési adatok, 2010/a (elérhetősége: http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=12365, 2012.04.19) Vám- és Pénzügyőrség: Bűnügyi és szabálysértési felderítési adatok, 2010/b (elérhetősége:http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=12365, 2012.04.19)

A Pénzügyi Információs Osztály Éves jelentése a 2008. évre vonatkozóan, (elérhetősége: http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=9041, 2012.04.12.)

Ábrajegyzék 1, A pénzmosás leegyszerűsített folyamatábrája (saját szerkesztés) 2, A húsz legnagyobb pénzmosási útvonal, Crime Trend Analysis, 1999 3, Bűncselekményekkel kapcsolatos esetszámok és elkövetési értékük (saját szerkesztés) Vám- és Pénzügyőrség: Bűnügyi és szabálysértési felderítési adatok, 2008 (adatok elérhetősége: http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=9041, 2012.03.28) Vám- és Pénzügyőrség: Bűnügyi és szabálysértési felderítési adatok, 2010 (adatok elérhetősége: http://www.vam.hu/viewBase.do?elementId=12365, 2012.04.19) 4, A PIO felé tett adatszolgáltatások értékei havi lebontásban (saját szerkesztés) http://vam.gov.hu/pio/data/documents/eves_Jelentes_PIO_20090209_BIG-re.pdf/a, 2012. 04.05 http://vam.gov.hu/pio/data/documents/pifo_2010_jelentes.pdf/a, 2012.04.05 5, A különböző szolgáltatók által tett bejelentések 2008-ban (saját szerkesztés) (adatok elérhetősége: http://vam.gov.hu/pio/data/documents/eves_Jelentes_PIO_20090209_BIG-re.pdf/b, 2012. 04.05) 6, A különböző szolgáltatók által tett bejelentések 2010-ben (saját szerkesztés) (adatok elérhetősége: http://vam.gov.hu/pio/data/documents/pifo_2010_jelentes.pdf/b, 2012.04.05) 67