Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. BESZÁMOLÓ BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BESZ (5537

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz.

BESZÁMOLÓ BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű Hulladékgyűjtő sziget a belvárosban az Árpád fejedelem téren

TERVEZŐ:

BÉKÉS MEGYEI KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KFT. 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 17. I/7. sz. Telefon/fax: 66/449-602 Mobiltelefon: 06-30/9685-460 E-mail: [email protected]

Békéscsaba, 2007. július 31.


TARTALOMJEGYZÉK

Címlap

1

Tartalomjegyzék

2

1. Előzmények

3

2. A helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata és a szükséges módosítások

4

3. A helyi hulladékgazdálkodási terv módosításának helyi rendelettel való elfogadtatása

44

4. A lakosság tájékoztatása a helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatától, annak módosításáról

44

MELLÉKLETEK

46

Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

2


1. ELŐZMÉNYEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (1) bekezdése írja elő, hogy „Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban, a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.”. A törvény 35. § (3) bekezdése írja elő, hogy „Az (1)-(2) bekezdés szerint elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet az önkormányzat rendeletben hirdeti ki.”. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a törvény alapján elkészítette „Békéscsaba Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodási tervét 2003-2008.”. A hulladékgazdálkodási tervet az ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltat Kft. (5700 Gyula, Munkácsy u. 2. sz.) készítette el. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. § (1) bekezdése írja elő, hogy „A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozói – hat évre készítik el és két évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról.”. A helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatával és a végrehajtásról szóló beszámoló elkészítésével Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.-t bízta meg. A megbízást az 1. sz. melléklet tartalmazza. A beszámoló elkészítésével párhuzamosan készült el a Békéscsaba Megyei Jogú Város középtávú hulladékgazdálkodási koncepciója, melynek elfogadását követően kerülnek meghatározásra a hulladékgazdálkodás legfontosabb irányai Békéscsabán. A beszámoló elkészítésénél már figyelembe vettük a középtávú koncepcióban tervezett főbb irányokat. A beszámoló elkészítésénél az alábbi dokumentumok és tervek kerültek felhasználásra: ) Békéscsaba Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodási terve 2003-2008. ) A Békéscsaba Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep környezetvédelmi felülvizsgálata 1999-2000.


3


) Összefoglaló jelentés a települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtésének 1998-2000. évi tapasztalatairól Békéscsabán, javaslat a középtávú feladatokra 2001. ) Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi programja 2002. ) Országos hulladékgazdálkodási terv 2002. )A szervesanyag és a szennyvíziszap együttes kezelésének és hasznosításának lehetőségei Békéscsabán 2003. ) A Dél-alföldi régió területi hulladékgazdálkodási terve 2003. ) Békés Megye Statisztikai évkönyve 1999-2001-2004-2005. ) A Békéscsaba, Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep tényfeltárási dokumentációja 2006. ) A Békéscsaba, Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációs terve 2007. ) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének többszörösen módosított 31/1998. (XII. 17.) sz. rendelete a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről. ) A szolgáltató tájékoztatása a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan 2007. ) Békéscsaba Megyei Jogú Város középtávú hulladékgazdálkodási koncepciója 2007.

2. A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA ÉS A SZÜKSÉGES MÓDOSÍTÁSOK

A beszámoló elkészítése előtt a helyi hulladékgazdálkodási terv tételes felülvizsgálatára került sor. A felülvizsgálat során a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan egyeztetésre került sor a megbízott szolgáltatóval, illetve az önkormányzat illetékes osztályaival.


4


A felülvizsgálatban résztvevő szakemberek: • Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervező, szakértő, felülvizsgáló: KB-T 04-31-96, FW-V-20/04-031-96 VZ-Sz/04-031-96 KT-Sz/04-031/96, OKVF-Sz-044/2004. K-F-O/04-031/96

Viczián János környezetvédelmi szakértő, felülvizsgáló: OKVF-F-Sz-002/2004 OKVF-F/2004

• Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat részéről: Lipták Magdolna a Stratégiai-Fejlesztési Osztály osztályvezetője Kis Gabriella

a Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársa

Vass Csaba

a Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársa

Hadabásné Szigethy Gyöngyi a Városüzemeltetési Osztály munkatársa • TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. Gyurkó Csaba ügyvezető • Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. Szakál Gábor hulladékgazdálkodási ágazat vezető


5


A felülvizsgálat során szükségessé vált módosítások, kiegészítések: A módosításokat és kiegészítéseket a Békéscsaba Megyei Jogú város hulladékgazdálkodási tervének szerkezeti és tartalmi felépítését követve készítettük el, oly módon, hogy a beszámolóba a helyi hulladékgazdálkodási terv megfelelő bekezdésének jelölése mellé csak a módosítások, kiegészítések kerültek meghatározásra. 1.4. A település bemutatása ) A település lakos számának, a lakásállományának és a hulladékszállításba bevont lakások számának alakulása az elmúlt években:

A vizsgált adatok 1999

A vizsgált évek 2001 2004

Lakónépesség 63.427 67.383 Lakásállomány 27.500 27.810 Rendszeres hulladékgyűjtésbe 27.134 25.721 bevont lakások száma Az elszállított hulladék 159 27,8* 3 1000 m * tonna Forrás: KSH Statisztikai évkönyv 1999.2001-2004-2005.

2005

65.691 28.371 24.400

65.384 28.605 24.400

n.a.

n.a.

A szolgáltató adatai alapján Békéscsaba területéről a 2006-os évben 22.621,7 tonna kommunális szilárdhulladék és 4389,2 biológiailag lebomló szerves hulladék került összegyűjtésre és beszállításra a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-be. A beszállított mennyiség a települési, termelési és a lomtalanításból összegyűjtött és beszállított kommunális szilárdhulladékokat tartalmazza. ) A város hulladékgazdálkodásának elsődleges céljai, feladatai: • A hulladékgazdálkodás komplex rendszerének a kidolgozása és gyakorlati megvalósítása a hulladékképződés csökkentése, a hasznosítható hulladékkomponensek minél nagyobb arányú kinyerése és a maradék hulladék környezetkímélő elhelyezése érdekében.


6


• A város középtávú hulladékgazdálkodási koncepciójának elkészítése és elfogadása. • A hulladékgyűjtés, szállítás és a képződött hulladékok lerakással történő ártalmatlanítási feladatainak magasabb minőségű elvégzése, az eszközállomány fejlesztésével, a szolgáltatói szerződés aktualizálásával, egy értékarányos díjrendszer kidolgozásával és egy hatékonyabb ellenőrzési rendszer bevezetésével. • A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, érdekeltségi rendszerének kidolgozása és bevezetése a hasznosítható hulladékkomponensek minél nagyobb arányú kinyerése érdekében. • Egy regionális hulladékfeldolgozó üzem kiépítésének előkészítése és megvalósítása. • A biológiailag lebomló szerves hulladékok komposztáló telepének a kialakítása, figyelembe véve a szennyvíztisztító telepen képződő és felhalmozott szennyvíziszapok hasznosítását is. • A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó rekultivációjának az elvégzése. • A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű II. ütemű depóniájának a kiépítése. • Egy hatékonyabb és szélesebb körű tájékoztatási, felkészítő és megnyerő rendszer (PR) kidolgozása és bevezetése.

2.1. Éves keletkezett hulladék mennyiség 2.1.1.1. Termelési hulladék A 2006-os évben az összegyűjtött és a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-ben elhelyezett termelési (nem veszélyes) hulladékok mennyisége a szolgáltató adatszolgáltatása alapján: 4.215,4 tonna. Ez a 2002-es évhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat (73,9 %).


7


2.1.1.2. Települési szilárd hulladék Békéscsabán a települési szilárdhulladék gyűjtésére és szállítására szolgáltató szerződést a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft.vel kötötte a város, a szolgáltatás végzését a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft., mint a TAPPE cégcsoport tagja végzi. A szolgáltató adatai alapján Békéscsaba területéről a 2006-os évben 18.406,3 tonna kommunális szilárdhulladék került összegyűjtésre és beszállításra a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-be. A beszállított mennyiség a települési és a lomtalanításból összegyűjtött és beszállított kommunális szilárdhulladékokat tartalmazza. A beszállított mennyiség a 2002-es évhez viszonyítva csökkenő tendenciájú (93,5 %).

2.1.1.3. Települési folyékony hulladék Békéscsaba városban keletkezett és elszállított szennyvizek 2006-os évi adatai. A szennyvíztisztító telepre: • csatornán érkezett szennyvíz mennyisége: 4.309.201 m3 • szippantóval beszállított mennyiség:

50.025 m3

Békéscsaba város csatornahálózatának és a szennyvíztisztító telep fejlesztései tervezési szakaszban vannak. Az EU forrásból támogatott fejlesztések megvalósulását követően Békéscsaba város szinte teljes területe lefedésre kerül csatornahálózattal. A szennyvíztisztító telepi fejlesztések során a beérkezett szennyvizek tisztítási hatásfokának növelése a cél csökkentve ezáltal az Élővízcsatornába bevezetett terhelő anyagok mennyiségét. Fontos cél a szennyvíztisztító telep fejlesztései során a képződő és felhalmozott szennyvíziszapok hasznosításának és elhelyezésének a kidolgozása, és a földmedrű tárolókból a szennyvíziszap kitermelését és elhelyezését követően a földmedrű medencék rekultivációjának a megoldása. A szennyvíziszapok elhelyezésénél a mezőgazdasági területen történő elhelyezés a preferált, de e mellett a zöldhulladékokkal történő együttes komposztálás előkészítése és megvalósítása is cél.


8


Nagyon fontos célja a szennyvíztisztító telepi fejlesztéseknek, hogy a szippantóval kiszállított szennyvizek jelenlegi elhelyezési formája (földmedrű medencében történő elhelyezés) megszűnjön és a szippantóval kiszállított szennyvizek is kerüljenek bele a tisztítási technológiába.

A szippantó kocsival kiszállított folyékony hulladék leürítése a szennyvíztisztító telepen

A szippantott szennyvizeket fogadó, műszaki védelem nélküli földmedrű medence

A szippantóval kiszállított szennyvíz mennyisége a 2003-as évihez viszonyítva emelkedett (141 %). A szennyvízcsatornázás teljes körűvé tételével a szippantott szennyvíz beszállításának jelentős csökkenése prognosztizálható.

2.1.1.4. Kommunális szennyvíziszap A 2006-os évben a békéscsabai szennyvíztisztító telepen 88.342 m3 1,5 % sz.a. tartalmú szennyvíziszap képződött. A képződött szennyvíziszapok nagyobbik része (55.427 m3) a megfelelő víztelenítés után az iszaptároló tavakban került elhelyezésre. A képződött szennyvíziszapok kisebbik része (32.115 m3) víztelenítés nélkül került elhelyezésre az iszaptároló tavakba. Sajnos a képződő szennyvíziszapok elhelyezése és hasznosítása nem megoldott, a szennyvíztisztító telepi fejlesztések egyik kiemelt feladata a képződő és felhalmozott iszapok elhelyezésének és hasznosításának a megoldása, ezzel párhuzamosan a tároló medencék rekultivációjának az elvégzése.


9


2.1.1.5. Építési bontási és egyéb inert hulladékok A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-be a 2006-os évben 9980,3 tonna építési hulladék került beszállításra, amely 42 %-kal több, mint a 2002-es beszállítás. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű beszállítói köre az utóbbi években jelentősen megnövekedett a települési hulladéklerakók folyamatos bezárását követően.

2.1.2. Veszélyes hulladékok A lakosságnál képződő veszélyes hulladékok folyamatos elhelyezésére még nem lettek kialakítva a hulladékgyűjtő udvarok. A lakosságnál képződő veszélyes hulladékok gyűjtésére és ártalmatlanítására a város évente egy-két alkalommal gyűjtési akciót szervez. Az akció során a város különböző pontjain kijelölt helyekre szállíthatják a lakosok az összegyűjtött veszélyes hulladékaikat, ahol azokat zárt edényzetekben gyűjtik össze és ezt követően elszállítják a megfelelő ártalmatlanító helyekre. A szervezett akciók azonban nem elegendőek, szükség volna legalább két hulladékudvar kiépítésére és üzemeltetésére, ahová a lakosok folyamatosan szállíthatnák be a veszélyes hulladékokat. A hulladéklerakóra beszállított hulladékok analízise során minden esetben fellelhetőek voltak a veszélyes hulladékok is.

2.1.3.3. Szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék Békéscsabán jelenleg 26 lakossági és 29 közületi szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemel. A lakossági gyűjtőszigeteken 4-5 frakciós, a közületi gyűjtőhelyeken 23 frakciós gyűjtőhelyek kerültek kialakításra. A 2006-os évben 205 tonna papír, 156 tonna üveg és 38 tonna műanyag került összegyűjtésre. Ez a mennyiség a 2003. évihez viszonyítva jelentős emelkedést mutat, de még így sem teljesült a csomagoló anyagok hulladékgazdálkodási törvényben előírt mennyiségeinek a kigyűjtése.


10


Hulladék frakció

A 2006-os évben begyűjtött mennyiség tonna/év

Papír Műanyag Üveg

205 38 156

Hulladékgyűjtő sziget a belvárosban (5 frakciós)

A hulladékgazdálkodási törvényben előírt mennyiség tonna/év 2.000 1.700 700

A bálázott papírhulladék az elszállítás előtti tároló helyen

2.2. Felhalmozott hulladékok 2.2.1.1. Települési szilárd hulladék A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város DK-i részén a Kétegyházi úttól 350 m-re lévő mély fekvésű, nagyrészt nádassal borított 0164 hrsz.-ú területen. A hulladéklerakón a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejeződött be. A hulladéklerakó semmilyen épített műszaki védelemmel nem rendelkezik, a természetes adottságok (megfelelő vastagságú, jó vízzáró agyagréteg van az altalajban) azonban a környezeti kibocsátások vertikális és horizontális elmozdulását a talajban, talajvízben erőteljesen korlátozzák.


11


Az üzemelés befejezését követően a hulladék depónia felső szintje rendezve lett és földdel került letakarásra. Jelenleg a felügyelőség engedélyével fúrási iszap kerül elhelyezésre a depónia platójára, mely fúrási iszap a rekultiváció során kerül felhasználásra. A hulladéklerakó környezetében 6 db talajvízfigyelő kútpár és 3 db biogáz kút került kialakításra, ahol folyamatosan ellenőrzik a hulladéklerakó környezeti terheléseit. A rekultivációs terv elkészítése során részletes geodéziai mérésekre alapozottan pontosan meghatározásra került az elhelyezett hulladék mennyisége. - a lerakott hulladék mennyisége: - a lerakott fúrási iszap mennyisége:

756.335 m3

567.250 tonna

13.115 m3

17.050 tonna

Az 1999-2000. évben elkészült a hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, melyre alapozottan a felügyelőség megadta a hulladéklerakó működési engedélyét. Az engedélyben kerültek meghatározásra a hulladéklerakó lezárásának és monitorozásának előírásai. Ezt követően elkészült a hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó műszaki beavatkozási terv. A rekultiváció szigorú műszaki követelményeit (vízzáró résfal építése a hulladéklerakó körül) felülvizsgálandóan az Önkormányzat kérésére a felügyelőség tényfeltárás elvégzését rendelte el a hulladéklerakón. A tényfeltárásra alapozottan kiadott határozatban került előírásra a szakmailag elfogadható, költségtakarékosabb rekultiváció megvalósítása és a monitoring tevékenység bővítése. A bővítés keretében a háttér koncentráció mérésére 1 db kútpár kiépítése van folyamatban. Az előírásoknak megfelelően 2007. július 31.-én kerül benyújtásra a hulladéklerakó rekultivációs terve a felügyelőségre. A rekultivációt követően egy megfelelő felső műszaki rétegrenddel lezárt, megfelelően tájba illesztett depónia kerül kialakításra. A hulladéklerakó környezeti terhelései minimalizálódnak, az esetleges környezeti terhelések utóellenőrzése az utógondozási időszakban folyamatos lesz.


12


A hulladék depóni É-i oldala a Nádas-lecsapoló csatornával és a kerékpárúttal

Talajvízfigyelő kútpár a hulladéklerakó É-i oldalánál

2.2.1.2. Kommunális szennyvíziszap A szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszapok döntő része a földmedrű tároló medencékbe kerül elhelyezésre. A tároló medencékben jelenleg 94.500 m3 iszap van tárolva. A tároló medencék épített műszaki védelemmel ellátottak (agyagásvány szigetelés), telítettségük 95-96 %-os. Nagyon fontos, hogy a szennyvíztisztító telepi fejlesztések során a szennyvíziszapok elhelyezése, hasznosítása megoldásra kerüljön és a tároló medencék rekultivációja elvégzésre kerüljön.

2.3.1. A településre beszállított és kiszállított nem veszélyes hulladékok 2.3.1.1. Beszállított hulladékok A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű az 1996-os évben kezdte el működését. A kezdeti időszakban csak a Békéscsabán keletkezett kommunális szilárdhulladékok elhelyezése történt. A szolgáltató hatókörének bővülésével, illetve a települési hulladéklerakók bezárásával folyamatosan emelkedett a regionális hulladéklerakóba beszállított hulladékok mennyisége.


13


A szolgáltató TAPPE cégcsoport jelenleg a megyében 37 településen végzi a hulladékok gyűjtését és szállítását. A 2006-os évben Békéscsabán kívül 19 településen összegyűjtött hulladékok kerültek elhelyezésre a regionális hulladéklerakón. A regionális hulladéklerakóra beszállított hulladékok mennyisége (tonna/év): Hulladék típusa

Időszak 1997

1999

2001

2003

2004

2005

2006

Kommunális Termelési Törmelék Zöldhulladék Lom Összesen

17.396,3 5.833,9 1.864,0 622,0 25.716,8

16.818,9 5.410,4 3.082,8 1.044,8 385,7 26.742,6

17.120,8 5.575,0 2.967,6 1.392,9 378,5 27.434,8

21.640,4 5.989,7 3.843,7 1.149,4 1.490,9 34.114,1

27.275,5 4.829,0 7.200,0 2.516,8 1.039,1 42.860,4

29.697,5 4.239,6 6.900,5 4.972,4 693,8 46.503,8

32.970,6 4.215,4 9.980,3 5.154,8 709,5 53.030,6

A táblázatból kitűnik, hogy az induló 1997-es évhez képest megduplázódott a beszállított hulladékok mennyisége. A hulladéklerakó I. ütemű depóniája 2008. évben betelik, ennek megfelelően feltétlen szükséges a II. ütemű depónia kiépítésének a megkezdése a 2008. év második felében.

Az I. ütemű depónia jelenlegi betöltési állapota


14


3.1.1. Általánosan alkalmazandó jogszabályok a hulladékgazdálkodásban 1. 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 2. Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1. § (1) A törvény célja az ember és környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. 30. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékre – ideértve azok csomagoló-és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok felhasználása során keletkezik. 30. § (2) A környezethasználó köteles a hulladékok kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. 3. Az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 281/A. § (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot amely alkalmas arra, hogy a) az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse, b) a vizet, a levegőt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon, c) az állatokat vagy a növényzetet veszélyeztesse, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. 4. Az 1995. évi XLII. Törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről 5. A 2000. évi XLIII. törvény A hulladékgazdálkodásról


15


6. 242/200.- (XII. 23.) Kormányrendelet a települési hulladékok közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 7. 110/2002. (XII. 12.) Országgyűlési határozat az országos Hulladékgazdálkodási Tervről 8. 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 9. 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről 10. 241/2001. (XII. 10.) Kormányrendelet A jegyző hulladékgazdálkodási feladat-és hatásköréről 11. 271/2001. (XII. 21.) Kormányrendelet A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 12. 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 13. 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 14. 224/2004. (VII. 22.) Kormányrendelet A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 15. 264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 16. 267/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet a hulladékká vált gépjárművekről

17. 364/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet módosításáról 18. 365/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet módosításáról 19. 109/2005. (VI. 23.) Kormányrendelet az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről 20. 1/1986 (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről 21. 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól


16


22. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 23. 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 24. 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 25. 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 26. 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet A területi hulladékgazdálkodási tervekről 27. 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet A biohulladékok kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 28. 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól 29. 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól 30. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól 31. 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 32. 8006/2004. KvVM tájékoztató A céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék-kezelést szolgáló beruházások 2005. évre szóló fajlagos költségeiről, valamint a céltámogatások műszaki követelményeiről 33. 27/2005. (II. 14.) Kormányrendelet a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól

3.1.3. A hulladékgazdálkodásra vonatkozó önkormányzati rendelkezések • Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 51/2006. (XII. 18.) számú önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló, többször módosított 31/1998. (XII. 17.) számú önkormányzati rendelet módosításáról.


17


4.1. Hulladékok gyűjtése és szállítása 4.1.1.1. Termelési hulladékok Az ipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági tevékenységek során keletkező gazdálkodói nem veszélyes hulladékok, mint termelési hulladékok összegyűjtését a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. cégcsoportja tagja a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. végzi, majd a begyűjtés után a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű-be szállítják. 4.1.1.2. Települési szilárd hulladék Békéscsabán a települési szilárdhulladékok gyűjtésével és szállításával a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. van megbízva a többszörösen módosított közszolgáltatási szerződés alapján. A szolgáltató a kertvárosi övezetben heti egy alkalommal, a sűrű beépítésű lakótelepeken heti két alkalommal szállítja el az összegyűlt hulladékokat. A szolgáltató évente két alkalommal szervez nagydarabos hulladékok (lom hulladék) gyűjtését és elszállítását a tavaszi és az őszi időszakban. 4.1.1.3. Települési folyékony hulladék • A településen szippantó kocsival összegyűjtött kommunális folyékony hulladékok elhelyezése a szennyvíztisztító telepen kialakított földmedrű, műszaki védelem nélküli leürítő helyen történik. A szennyvíztisztító telepi fejlesztéseket követően a szippantó kocsival beszállított folyékony hulladékok is bekerülnek a tisztítási rendszerbe. • A településen képződő mezőgazdasági jellegű folyékony hulladékok (hígtrágya) a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű területén kialakított elhelyező területen (mélybarázdás-bakhátas) kerülnek elhelyezésre.


18


Az éves beszállított mennyiségek: Hulladék megnevezése Mezőgazdasági jellegű szennyvíz

1997. év 355 m3

1998. év 555 m3

1999. év 610 m3

2000. év 140 m3

IDŐSZAK 2001. 2002. év év 3 95 m 1.075 m3

2003. év. 835 m3

2004. év 35 m3

2005. év 445 m3

A 2006-os évben 324 m3 hígtrágya került beszállításra.

A hígtrágya elhelyezésére kialakított barázdák a betöltés megkezdése előtti időszakban

4.1.1.4. Építési és bontási hulladékok Az építési és bontási hulladékok összegyűjtését és szállítását a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. cégcsoportjának a tagja a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. végzi, majd a begyűjtés után a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű-be szállítják.


19


4.2.1. Szilárdhulladékok gyűjtése-szállítása 4.2.1.1. Tappe Szállítási és Feldolgozó Kft. Békéscsabán a települési szilárdhulladékkal (szelektíven és nem szelektíven gyűjtött hulladékok) kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatást a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. cégcsoportja tagja a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. végzi. A szolgáltató a kertvárosi övezetben heti egy alkalommal, a sűrű beépítésű lakótelepeken heti két alkalommal szállítja el az összegyűlt hulladékokat. A szolgáltató évente két alkalommal szervez nagydarabos hulladékok (lom hulladék) gyűjtését és elszállítását a tavaszi és az őszi időszakban. Az összegyűjtött hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-ben történik. A lerakással történő ártalmatlanítási technológia dombépítéses, az elhelyezett hulladékok rendezése és tömörítése kompaktorral történik, a lerakott és tömörített hulladékok napi földtakarásával. A hulladék depóni üzemelése nem minden esetben az előírásoknak megfelelően történt az elmúlt években, jelenleg az üzemeltető nagy ütemben pótolja az elmaradt rézsűkiépítési feladatait. A hulladék depónián képződő biogáz összegyűjtésre kerül és biofilteren keresztül kerül kibocsátásra a légtérbe.

A depónián képződő biogáz ártalmatlanítását végző biofilterek


20


A hulladéklerakó rendelkezik az egységes környezethasználati engedéllyel, amelyet a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a 10296-022/2004 ikt. sz.-ú határozatában adata ki. Az egységes környezethasználati engedély 2007. december 31.ig érvényes. A szolgáltató a II. ütemű depóni építési engedélyes tervének benyújtásával párhuzamosan elindította az egységes környezethasználati engedélyének módosításai és meghosszabbítási eljárását. Az egységes környezethasználati engedélyt a 2. sz. melléklet tartalmazza.

4.3.1. Nem veszélyes hulladékkezelő telepek 4.3.1.1. Régi települési kommunális hulladéklerakó telep A Kétegyházi úti hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város DK-i részén a Kétegyházi úttól 350 m-re lévő mély fekvésű, nagyrészt nádassal borított 0164 hrsz.-ú területen. A hulladéklerakón a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejeződött be. A hulladéklerakó semmilyen épített műszaki védelemmel nem rendelkezik, a természetes adottságok (megfelelő vastagságú, jó vízzáró agyagréteg van az altalajban) azonban a környezeti kibocsátások vertikális és horizontális elmozdulását a talajban, talajvízben erőteljesen korlátozzák. Az üzemelés befejezését követően a hulladék depónia felső szintje rendezve lett és földdel került letakarásra. Jelenleg a felügyelőség engedélyével fúrási iszap kerül elhelyezésre a depónia platójára, mely fúrási iszap a rekultiváció során kerül felhasználásra. A hulladéklerakó környezetében 6 db talajvízfigyelő kútpár és 3 db biogáz kút került kialakításra, ahol folyamatosan ellenőrzik a hulladéklerakó környezeti terheléseit. A rekultivációs terv elkészítése során részletes geodéziai mérésekre alapozottan pontosan meghatározásra került az elhelyezett hulladék mennyisége. - a lerakott hulladék mennyisége: - a lerakott fúrási iszap mennyisége:


756.335 m3

567.250 tonna

13.115 m3

17.050 tonna

21


Az 1999-2000. évben elkészült a hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, melyre alapozottan a felügyelőség megadta a hulladéklerakó működési engedélyét. Az engedélyben kerültek meghatározásra a hulladéklerakó lezárásának és monitorozásának előírásai. Ezt követően elkészült a hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó műszaki beavatkozási terv. A rekultiváció szigorú műszaki követelményeit (vízzáró résfal építése a hulladéklerakó körül) felülvizsgálandóan az Önkormányzat kérésére a felügyelőség tényfeltárás elvégzését rendelte el a hulladéklerakón. A tényfeltárásra alapozottan kiadott határozatban (3. sz. melléklet) került előírásra a szakmailag elfogadható, költségtakarékosabb rekultiváció megvalósítása és a monitoring tevékenység bővítése. A bővítés keretében a háttér koncentráció mérésére 1 db kútpár kiépítése van folyamatban. Az előírásoknak megfelelően 2007. július 30.-án került benyújtásra a hulladéklerakó rekultivációs terve a felügyelőségre. A rekultivációt követően egy megfelelő felső műszaki rétegrenddel lezárt, megfelelően tájba illesztett depónia kerül kialakításra. A hulladéklerakó környezeti terhelései minimalizálódnak, az esetleges környezeti terhelések utóellenőrzése az utógondozási időszakban folyamatos lesz. A rekultivációs tervben a rekultiváció elvégzésére a 2012. december 31. lett meghatározva.

4.3.1.2. Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű az 1996-os évben került átadásra és beüzemelésre. A hulladékkezelő mű a Békéscsaba, 0763/24 hrsz.-ú területen került kialakításra a mezőberényi főútvonal mellett, a város ÉNy-i részén. A hulladéklerakó 26,33 ha területén került kialakításra a lerakó I. ütemű depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló műszaki és szociális létesítményei, a komposztáló tér.


22


A lerakóban a hulladékokat a tervek szerint a négy ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni. A hulladéklerakó I. ütemű depóniája az akkori előírásoknak megfelelően épült ki, biztosítva a megfelelő műszaki és környezetvédelmi védelmet. A hulladéklerakó maximális befogadó képessége 1.600.000 tonna. A tervezett befogadási élettartama 50 év, amelyet a regionális jelleg kiszélesedése és a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése befolyásol. A regionalitás bővülésével nő a beszállított hulladékok mennyisége, a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével csökken a beszállított hulladékok mennyisége. Összevetve a két ellenkező előjelű hatást a lerakó élettartama valószínűleg a tervezett 50 éves időtartamnak megfelel. A hulladéklerakó területén került kialakításra a későbbiekben kialakítandó depónia területek helyén a mezőgazdasági jellegű szennyvíz (hígtrágya) elhelyező telepe. A hígtrágya bakhátas-mélybarázdás elhelyezése történik a telephelyen. A hulladéklerakó környezetében a környezeti hatások folyamatos ellenőrzésére 6 db talajvízfigyelő kút és 2 db technológiai talajvízfigyelő kút került kialakításra, amelyek ellenőrzése folyamatos. Az I. ütemű depónia aljzatszigetelésének védelmére a megfelelő talajvízszint tartására 2 db talajvízszint szabályozó kút került kialakításra. Az I. ütemű hulladék depónia betöltése nem minden esetben az előírásoknak megfelelően történt. Alapvető probléma, hogy a hulladékok nem az előre elkészített álcázó töltéseken belül kerülnek elhelyezésre, a hulladék depóni rézsűi nem a végső rekultiváció szerint épültek. Ennek megfelelően a hulladék elhelyezése nem „zárt”, amely esztétikailag és környezetvédelmi szempontból (könnyű frakciójú hulladékok kikerülése a depóniáról) is problémás. Az üzemeltető jelenleg nagy ütemben rendezi a depóniát az előírásoknak megfelelően. A hulladéklerakó I. ütemű depóniája a jelenlegi beszállítói ütemet figyelembe véve 2008. év végén - 2009 év első negyedében betelik, szükséges a II. ütemű depónia kiépítése a 2008. év második felében. A II. ütemű depónia kiépítésének engedélyes terve elkészült és benyújtásra kerültek az építési hatósághoz, az építési engedély rendelkezésre áll.


23


Az I. ütemű depónia üzemelése során 2006 december 31.-ig 340.500 tonna hulladék került elhelyezésre. Figyelembe véve a jelenlegi beszállítási ütemet (53.000 tonna/év) 2008 év végéig az I. ütemű depóniára 406.500 tonna hulladék kerül elhelyezésre, ami meghaladja az egységes környezethasználati engedélyben meghatározott betölthetőségi mennyiséget. Már a 2007. év második felében meg kellene kezdeni a II. ütemű depónia kiépítésének az előkészítését, a kiépítéshez szükséges források megszerzését, annak érdekében, hogy a 2008. év végére biztonságosan el lehessen végezni az építési munkákat.

4.4. A felhalmozott hulladékok helyzetének ismertetése. Fejlesztést vagy felszámolást igénylő kezelőtelepek, lerakóhelyek meghatározása 4.4.1. Régi kommunális szilárdhulladék lerakó telep A Kétegyházi úti hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város DK-i részén a Kétegyházi úttól 350 m-re lévő mély fekvésű, nagyrészt nádassal borított 0164 hrsz.-ú területen. A hulladéklerakón a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejeződött be. A hulladéklerakó semmilyen épített műszaki védelemmel nem rendelkezik, a természetes adottságok (megfelelő vastagságú, jó vízzáró agyagréteg van az altalajban) azonban a környezeti kibocsátások vertikális és horizontális elmozdulását a talajban, talajvízben erőteljesen korlátozzák. Az üzemelés befejezését követően a hulladék depónia felső szintje rendezve lett és földdel került letakarásra. Jelenleg a felügyelőség engedélyével fúrási iszap kerül elhelyezésre a depónia platójára, mely fúrási iszap a rekultiváció során kerül felhasználásra. A hulladéklerakó környezetében 6 db talajvízfigyelő kútpár és 3 db biogáz kút került kialakításra, ahol folyamatosan ellenőrzik a hulladéklerakó környezeti terheléseit. A rekultivációs terv elkészítése során részletes geodéziai mérésekre alapozottan pontosan meghatározásra került az elhelyezett hulladék mennyisége. - a lerakott hulladék mennyisége:


756.335 m3

567.250 tonna

24


- a lerakott fúrási iszap mennyisége:

13.115 m3

17.050 tonna

Az 1999-2000. évben elkészült a hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, melyre alapozottan a felügyelőség megadta a hulladéklerakó működési engedélyét. Az engedélyben kerültek meghatározásra a hulladéklerakó lezárásának és monitorozásának előírásai. Ezt követően elkészült a hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó műszaki beavatkozási terv. A rekultiváció szigorú műszaki követelményeit (vízzáró résfal építése a hulladéklerakó körül) felülvizsgálandóan az Önkormányzat kérésére a felügyelőség tényfeltárás elvégzését rendelte el a hulladéklerakón. A tényfeltárásra alapozottan kiadott határozatban került előírásra a szakmailag elfogadható, költségtakarékosabb rekultiváció megvalósítása és a monitoring tevékenység bővítése. A bővítés keretében a háttér koncentráció mérésére 1 db kútpár kiépítése van folyamatban. Az előírásoknak megfelelően 2007. július 30.-án került benyújtásra a hulladéklerakó rekultivációs terve a felügyelőségre. A rekultivációt követően egy megfelelő felső műszaki rétegrenddel lezárt, megfelelően tájba illesztett depónia kerül kialakításra. A hulladéklerakó környezeti terhelései minimalizálódnak, az esetleges környezeti terhelések utóellenőrzése az utógondozási időszakban folyamatos lesz. A rekultivációs tervben a rekultiváció elvégzésére a 2012. december 31. lett meghatározva.

4.4.2. Városi gyepmesteri telep Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 42. § alapján a települési önkormányzatok feladata többek között a településen képződő állati hulladék ártalmatlanná tétele. A lakosságnál képződő állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen gyűjti. A telep zárható, az állati hulladékok gyűjtésére fém konténerek vannak elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente egy-két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

25


Az állati hulladék átmeneti tároló és gyűjtőhely műszaki állapota nem a legmegfelelőbb, annak felújítása szükséges. A gyűjtőhelyen nem állnak rendelkezésre a megfelelő méretű, és mennyiségű, zárható konténerek, így az állati tetemek néhány esetben a betonfelületen kerülnek elhelyezésre. A gyűjtőhely éjszakai őrzése nincs megoldva. A lakosok több esetben az üzemeltetési időn kívül, az állati gyűjtőhely bejáratánál helyezik el az állati hulladékokat, ami egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan. A telepről évente kb 50 tonna állati hulladék kerül elszállításra.

Az állati hulladékok gyűjtő helye a gyűjtőkonténerekkel

Az állati hulladékok átmeneti tároló és gyűjtő telepe

4.5. A települési hulladékok részeként keletkező zöld-és biológiailag lebomló szerves hulladékok kezelése.

A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint a biológiailag lebomló szerves hulladékok kigyűjtését egyre nagyobb arányban kell megoldani.


26


A kigyűjtési arányok előírásai: a) 2004. július 1. napjáig 75 %-ra, b) 2007. július 1. napjáig 50 %-ra, c) 2014. július 1. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni a kommunális hulladékban lévő zöldhulladékok mennyiségét. A TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. cégcsoportjához tartozó Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. az előírások megvalósítása érdekében az elmúlt években megkezdte a zöldkukák kihelyezését a városban. Jelenleg 1.000 db 240 l-es zárható műanyag edényzet van kihelyezve, főleg a családi házas övezetben a zöldhulladékok gyűjtésére. Nagyon fontos volna, hogy a többszintes lakóházak környezetében esztétikus (faelemes) zöldhulladék tárolók kerülnének kialakításra, mivel ezeken a területeken nem megoldott a zöldhulladékok környezetkímélő és esztétikus gyűjtése. Fontos továbbá, hogy fokozatosan terjeszteni kellene a házi komposztálási technológiákat (edényzet, ládák), még a tömblakásos lakóövezetekbe is, mely során megoldódna a zöldhulladékok kezelése és nem utolsó sorban jó minőségű komposztföldhöz jutnának azok alkalmazói. A szolgáltató az áprilistól-novemberig tartó időszakban heti rendszerességgel elszállítja a zöldhulladékokat és azt a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű területén kialakított komposztáló téren aprítja és komposztálja. A képződő komposztot a hulladéklerakó rekultivációjánál használja fel. A 2006-os évben 4.389 tonna zöldhulladék került összegyűjtésre és feldolgozásra, ami meghaladja az előírt 3.600 tonnás mennyiséget.


27


A zöldhulladék gyűjtése a 240 l-es műanyag edényzetben

Sajnos a tömblakásos lakóövezetekben van ilyen zöldhulladék gyűjtőhely is

Sajnos a hulladékkezelő mű területén lévő komposztáló telep méretei nem teszik lehetővé a nagyobb mennyiségű zöldhulladék fogadását és kezelését. Ezért a jövőben szükséges egy új komposztáló tér/üzem kialakítása, ahol lehetőség nyílna a szennyvíziszapok és a zöldhulladékok együttes komposztálására.

A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-ben lévő komposztáló telep


28


4.6. A másodnyersanyagok visszanyerése és az újrahasznosítás aránya 4.6.1. Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív hulladékgyűjtés koncepcióját az Önkormányzat az 1997-es évben elfogadta. Ennek megfelelően indult el a szelektív hulladékgyűjtés városunkban, elsők között az országban, akkor amikor még annak törvényi, rendeleti háttere még nem volt lefektetve. A koncepció szerint a bevezető szakaszban 2 db hulladékudvar és 7 db hulladékgyűjtő sziget kiépítése volt tervbe véve. A kiteljesedő szakaszban további 2 db hulladékudvar és 20 hulladékgyűjtő sziget kialakítása volt tervezve. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetését követően tervezve volt a gyűjtött hulladékok átmenetei tároló és utóválogató telepének a kialakítása is. Nagyon fontosnak tartotta a tervező a szelektív hulladékgyűjtés bevezetési és kiterjesztési szakaszában a lakosság folyamatos tájékoztatását, felkészítését és megnyerését a szelektív hulladékgyűjtésben való részvételre, ennek érdekében egy jól működő érdekeltségi rendszer kidolgozását.

Hulladékgyűjtő sziget: A város közterületein kialakított gyűjtőpont a szelektíven gyűjtött hulladékok elhelyezésére. A hulladékgyűjtő szigeteken speciális bedobónyílással ellátott zárt konténerekben kerülnek elhelyezésre a hulladék fajták annak érdekében, hogy a „kukázók” ne tudjanak belenyúlni az edényzetbe. Az edényzetek megfelelő piktogramokkal ellátottak, jelezve, hogy milyen hulladékfajták helyezhetőek el az edényzetbe. A hulladékgyűjtő szigeteken a papír, műanyag, fém és üveghulladékok helyezhetőek el. Nagyon fontos, hogy a hulladékgyűjtő szigetek közel legyenek a lakosokhoz, a ráhordási távolság lehetőleg 100-200 m legyen.


29


Hulladékgyűjtő sziget a Lencsési lakótelepen ( 5 frakciós)

Hulladékgyűjtő udvar: A város jól megközelíthető helyein kialakított gyűjtőudvar, ahová a lakosok folyamatosan és ellenőrzött módon szállíthatják be a szelektíven gyűjtött hulladékaikat, beleértve az elektronikai hulladékokat, a nagydarabos háztartási hulladékokat és nagyon fontos, hogy a lakosságnál képződő veszélyes hulladékok teljes körét is. Békéscsabán 4 db hulladékgyűjtő udvar kialakítása lenne elfogadható a város településszerkezetét és a ráhordási távolságokat is figyelembe véve. A hulladékudvar körbekerített, zárható telephelyen kerül kialakításra, biztosítva a beszállítói gépjárművek forgalmát, illetve a kiszállításokat. A beszállított hulladékok külön-külön elhelyezett tároló edényzetben kerülnek elhelyezésre, az átvétel során a hulladékok mérésre kerülnek. A veszélyes hulladékok zárt épületben és az előírásoknak megfelelő zárt tároló edényzetekben kerülnek elhelyezésre. A hulladékudvaron folyamatosan biztosított átvevő személyzet tartózkodik. A hulladékudvaron összegyűjtött hulladékok folyamatosan elszállításra kerülnek. A hulladékudvar környezeti terhelései nem jelentősek (szerves, bomló hulladékok beszállítása nem javasolt), esztétikus kialakításuk lehetővé teszi azt, hogy a város forgalmasabb helyein kialakításra kerülhetnek.


30


A szelektíven gyűjtött hulladékok átmeneti tároló és utóválogató telepe: A hulladékgyűjtő szigeteken és udvarokon összegyűjtött hulladékokat rendszeresen el kell szállítani és el kell végezni azok utóválogatását és kezelését. Ezt a utóválogató és kezelő telepen kell elvégezni. A szelektíven gyűjtött hulladékok között előfordul még, hogy más fajta hulladékok kerülnek elhelyezésre a kijelölt hulladékgyűjtő edényzetekbe, ezért kell a hulladékok utóválogatását elvégezni. Az utóválogatás történhet kézi erővel, és kombinált módon kézi és gépi válogatással. Az utóválogatott hulladékokat ezt követően (papír, műanyag, textil) bálázzák. Az utóválogatott üveg és fémhulladékok a megfelelő átmeneti tároló téren kerülnek elhelyezésre. Az utóválogatott, bálázott hulladékok ezt követően kerülnek elszállításra a megfelelő feldolgozó és hasznosító üzemekbe.

A Városüzemeltetési Kft. telephelyén lévő válogató gépsor utolsó fázisában lévő bálázó gép


Az elszállításra váró bálázott papírhulladék

31


Az induló 1998-as évben a tervezett 7 db hulladékgyűjtő sziget kialakításra került, a hulladékudvarok azonban nem lettek kiépítve. Az 1999-es évben további 11 helyen került kialakításra hulladékgyűjtő sziget. A 2000. évben már 26 db lakossági és 29 db közületi szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemelt a városban. A folyamatos tájékoztatás és meggyőzés eredményeként a lakosság körében elfogadott lett a gyűjtés. A 2000. évben 153.930 kg papír, 37.720 kg üveg, 11.460 kg műanyag és 46.155 kg gumiabroncs került összegyűjtésre. Az Önkormányzat évente szervezett gyűjtési napokat a lakosságnál képződő veszélyes hulladékok gyűjtésére. A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. a Mazán L. u. telephelyén kialakította az átmeneti tároló és utóválogató telephelyet. Jelenleg a városban 26 db lakossági és 29 db közületi szelektív hulladékgyűjtő szigetet üzemeltet a szolgáltató. A 2006-os évben 205 tonna papír, 38 tonna műanyag, 156 tonna üveg került összegyűjtésre és hasznosításra. Ezek a gyűjtési arányok még nem felelnek meg a hulladékgazdálkodási törvényben előírt mennyiségeknek.

Hulladék frakció

A 2006-os évben begyűjtött mennyiség tonna/év

Papír Műanyag Üveg

205 38 156

A hulladékgazdálkodási törvényben előírt mennyiség tonna/év 2.000 1.700 700

A lakosságnál képződő veszélyes hulladékok folyamatos gyűjtésére a hulladékudvarok még nem épültek ki, de a város évente egy-két alkalommal szervez gyűjtési akciókat a veszélyes hulladékok begyűjtésére.


32


5. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása 5.1.1.4. Kommunális szennyvíziszap A szennyvíztisztító telepen képződő és felhalmozódott szennyvíziszapok elhelyezése és hasznosítása nem megoldott. A képződő szennyvíziszapok a földmedrű, műszaki védelemmel ellátott tároló medencékben vannak tárolva, melynek mennyisége megközelíti a 100.000 m3-t. Feltétlenül meg kell oldani a szennyvíztisztító telepi fejlesztések során a képződő és tárolt szennyvíziszapok elhelyezését és hasznosítását. A szennyvíziszapok tervezett elhelyezése, hasznosítása: • A szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való elhelyezése. A fejlesztések tervezése során megkezdődtek a szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló szántóterültek felkutatása és megfelelőségének felmérései, jelenleg a tervező 250-300 ha terület tulajdonosától szerezte be a befogadói nyilatkozatot. A tervezés későbbi szakaszában kezdődik meg az elhelyezés engedélyeztetési eljárásának a lefolytatása. • A szennyvíziszapok komposztálása és a komposzt hasznosítása. A szennyvíztisztító telepi fejlesztéseket megelőzően elkészült már a szennyvíziszapok és a biológiailag lebomló szerves anyagok együttes komposztálási technológiájának a kidolgozása. A tervezés jelenlegi szakaszában kerül véglegesen kimunkálásra a szennyvíziszapok kezelésének módja. • Hosszabb távon megfontolandó a képződő szennyvíziszapok energetikai célú hasznosítása is.


33


5.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések 5.2.1.1. Termelési hulladék A mezőgazdasági eredetű biomassza hasznosítására a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű területén üzembe helyezett komposztáló tér messze nem elegendő. Feltétlen fontos egy új nagyobb méretű, a szennyvíziszapok komposztálására is alkalmas komposztáló üzem kialakítása.

5.2.1.2. Települési szilárd hulladék • A szelektív hulladékgyűjtés további fejlesztése, bővítése, új hulladékgyűjtő szigetek kialakítása legalább 15 helyen, legalább 2 db hulladékgyűjtő udvar kiépítése és beüzemelése. • A szelektíven gyűjtött hulladékok feldolgozói üzemének a kialakítása regionális szinten. • Az érdekeltségi rendszer kidolgozása és bevezetése annak érdekében, hogy a lakosok minél nagyobb arányban vegyenek részt a szelektív hulladékgyűjtésben. • A biológiailag lebomló szerves hulladékok és a szennyvíziszapok együttes komposztáló telepének a kiépítése és beüzemelése. • Egy új értékarányos szolgáltatási díjrendszer bevezetése, amely hatékonyabban ösztönzi a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtés való aktívabb részvételre.

5.2.1.3. Települési folyékony hulladék A város csatornahálózattal történő teljes lefedettségének a kiépítése, ezáltal jelentősen lecsökkenne a szennyvizek szikkasztása következtében fellépő talaj és talajvíz terhelés. A szennyvíztisztító telep fejlesztéseivel nagymértékben lecsökkenne a befogadó Élővíz-csatorna terhelése.


34


5.2.1.4. Kommunális szennyvíziszap A szennyvíztisztító telepen tárolt közel 100.000 m3 szennyvíziszap elhelyezésének és hasznosításának megoldása, a tároló medencék remediációjának az elvégzése. A tárolt szennyvíziszapok elhelyezésére a mezőgazdasági területen történő elhelyezés és hasznosítás a legmegfelelőbb, de lehetőség van a szennyvíziszapok és zöldhulladékok együttes komposztálásának a megvalósítására is. A folyamatosan képződő szennyvíziszapok, megfelelő pihentetését követően a javasolt elhelyezési és hasznosítási irány ugyanaz mint a tárolt iszapok esetében.

6. A kijelölt célok elérését, megvalósítását szolgáló cselekvési program 6.1.2. A települési szilárdhulladék szervesanyag tartalmának csökkentése 6.1.2.1. A zöldhulladékok szelektív gyűjtésének folyamatos biztosítása • A családi házas övezetben a „zöldkukák” kihelyezésének a növelése legalább 500 db-al. • A lakótömbös övezetben közösségi zöldhulladék gyűjtő helyek kialakítása legalább 20 helyen. • A házi és közösségi komposztálás elterjesztése. 6.1.3. A szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiterjesztése • A hulladékgyűjtő szigetek bővítése legalább 15 db-al, ezáltal a lakossági ráhordási távolságok csökkenthetőek. • A szelektíven gyűjtött hulladékok folyamatos elhelyezésére, kiemelten a lakosságnál képződő veszélyes hulladékok esetében 2 db hulladékgyűjtő udvar kiépítése és beüzemeltetése. • A szelektíven gyűjtött hulladékok feldolgozó üzemének a kiépítése regionális szinten.


35


6.1.4. A települési folyékony hulladék mennyiségének a csökkentése Jelenleg Békéscsabán a közcsatornára bekötött lakások arány 52 %-os. A többi lakásban a szennyvizeket átmenetileg szennyvízgyűjtő aknákban tárolják, ahonnan megfelelő rendszerességgel kiszippantják és elszállítják a szennyvíztisztító telepre. A régebben épült lakásoknál a szennyvíztároló aknák nem minden esetben vízzáró módon készültek, a tárolt szennyvíz nagy része a talajba, talajvízbe szivárog. A talajvizeink jelenleg elszennyeződtek ennek hatására. A csatornahálózat teljes lefedettségének a kiépülésével megszűnnek a szennyvíztároló aknák, ezáltal erőteljesen lecsökken a tároló aknákban tárolt szennyvíz mennyisége, és annak környezeti terhelése.

6.1.5. Kommunális szennyvíziszap A szennyvíztisztító telepen tárolt közel 100.000 m3 szennyvíziszap elhelyezésének és hasznosításának megoldása, a tároló medencék remediációjának az elvégzése. A tárolt szennyvíziszapok elhelyezésére a mezőgazdasági területen történő elhelyezés és hasznosítás a legmegfelelőbb, de lehetőség van a szennyvíziszapok és zöldhulladékok együttes komposztálásának a megvalósítására is. A folyamatosan képződő szennyvíziszapok, megfelelő pihentetését követően a javasolt elhelyezési és hasznosítási irány ugyanaz mint a tárolt iszapok esetében.

6.2. A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések 6.2.1. A szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiterjesztése 6.2.1.1. Hulladékgyűjtő szigetek kialakítása A lefedetlen területeken legalább még 15 db, 5 frakciós hulladékgyűjtő sziget kialakítása.


36


6.2.1.2. Hulladékgyűjtő udvarok Középtávon két hulladékudvar kialakítása és beüzemelése: • A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. Mazán L. u. 18. sz. telephelyén (Jamina). • A Lencsési lakótalap körgáthoz közeli ipari övezetében. Hosszabb távon további két hulladékudvar kialakítása és üzemeltetése: • A városközpontban. • Az É-i ipartelep közelében. 6.2.2. Biológiailag lebomló szerves hulladékok, komposztálható hulladékok • A családi házas övezetben a „zöldkukák” kihelyezésének a növelése legalább 500 db-al. • A lakótömbös övezetben közösségi zöldhulladék gyűjtő helyek kialakítása legalább 20 helyen. • A házi és közösségi komposztálás elterjesztése. • Egy komposztáló telep kiépítése a zöldhulladékok és a szennyvíziszap együttes komposztálására. 6.2.3. Kommunális szennyvíziszap A szennyvíztisztító telepen tárolt közel 100.000 m3 szennyvíziszap elhelyezésének és hasznosításának megoldása, a tároló medencék remediációjának az elvégzése. A tárolt szennyvíziszapok elhelyezésére a mezőgazdasági területen történő elhelyezés és hasznosítás a legmegfelelőbb, de lehetőség van a szennyvíziszapok és zöldhulladékok együttes komposztálásának a megvalósítására is. A folyamatosan képződő szennyvíziszapok, megfelelő pihentetését követően a javasolt elhelyezési és hasznosítási irány ugyanaz mint a tárolt iszapok esetében.


37


6.3. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultivációjának, felszámolásának feladatai 6.3.1. Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep Az 1999-2000. évben elkészült a hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, melyre alapozottan a felügyelőség megadta a hulladéklerakó működési engedélyét. Az engedélyben kerültek meghatározásra a hulladéklerakó lezárásának és monitorozásának előírásai. Ezt követően elkészült a hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó műszaki beavatkozási terv. A rekultiváció szigorú műszaki követelményeit (vízzáró résfal építése a hulladéklerakó körül) felülvizsgálandóan az Önkormányzat kérésére a felügyelőség tényfeltárás elvégzését rendelte el a hulladéklerakón. A tényfeltárásra alapozottan kiadott határozatban került előírásra a szakmailag elfogadható, költségtakarékosabb rekultiváció megvalósítása és a monitoring tevékenység bővítése. A bővítés keretében a háttér koncentráció mérésére 1 db kútpár kiépítése van folyamatban. Az előírásoknak megfelelően 2007. július 30.-án került benyújtásra a hulladéklerakó rekultivációs terve a felügyelőségre. A rekultivációt követően egy megfelelő felső műszaki rétegrenddel lezárt, megfelelően tájba illesztett depónia kerül kialakításra. A hulladéklerakó környezeti terhelései minimalizálódnak, az esetleges környezeti terhelések utóellenőrzése az utógondozási időszakban folyamatos lesz. A rekultivációs tervben a rekultiváció elvégzésére a 2012. december 31. lett meghatározva. 6.3.2. A gyepmesteri telep Az állati hulladék átmeneti tároló és gyűjtőhely műszaki állapota nem a legmegfelelőbb, annak felújítása szükséges. A gyűjtőhelyen nem állnak rendelkezésre a megfelelő méretű, és mennyiségű, zárható konténerek, így az állati tetemek néhány esetben a betonfelületen kerülnek elhelyezésre.


38


A gyűjtőhely éjszakai őrzése nincs megoldva. A lakosok több esetben az üzemeltetési időn kívül, az állati gyűjtőhely bejáratánál helyezik el az állati hulladékokat, ami egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan. 6.3.3. Az illegális hulladéklerakók felszámolása Az illegális hulladéklerakók feltérképezése folyamatosan megtörténik. Az illegális lerakók felszámolása folyamatos. Fokozottabb ellenőrzéssel, és erőteljesebb szankcionálással megakadályozni, csökkenteni az illegális hulladék elhelyezéseket.

kellene

A hulladékgazdálkodási célok megvalósításához szükséges intézkedések: Célok, tervezett intézkedések

A célok megvalósításához szükséges feladatok

A települési hulladék szervesanyag tartalmának a csökkentése, a zöldhulladékok kezelése és hasznosítása

A családi házas övezetben a zöldkukák kihelyezésének a bővítése (500 db 240 l-es) A lakótömbös körzetben a zöldhulladék közösségi gyűjtőhelyeinek a kialakítása (20 helyen) A házi és közösségi komposztálás bevezetése, elterjesztése Új komposztáló telep építése

A szelektív hulladékgyűjtő és feldolgozó rendszer bővítése és kiépítése

15 db új hulladékgyűjtő sziget kialakítása (5 frakciós) 2 db új hulladékudvar kialakítása A szelektíven gyűjtött hulladékok feldolgozó üzemének kialakítása regionális szinten


A végrehajtásának tervezett ideje 2009. 12. 31.

Felelős szervezet

2009. 12. 31.

Önkormányzat

folyamatos

Önkormányzat

2010. 12. 31.

Önkormányzat, szennyvíztisztító telep üzemeltető Önkormányzat Szolgáltató

2009. 12.31.

Szolgáltató

2009. 12. 31.

Önkormányzat

2010. 12. 31.

Önkormányzat Szakmai befektető

39


A települési folyékony hulladékok mennyiségének a csökkentése A képződő és a felhalmozódott szennyvíziszap elhelyezésének, hasznosítása

A csatornahálózat lefedettségének közel 100 %-os kiépítése

A szennyvíziszapok mezőgazdasági területe történő elhelyezésének engedélyeztetése A szennyvíziszapok és a zöldhulladékok együttes komposztálási lehetőségének a megvalósítása A földmedrű tároló medencékben tárolt szennyvíziszapok kitermelése, hasznosítása, elhelyezése A földmedrű szennyvíziszap tároló medencék remediációja A nem megfelelő A Kétegyházi úti felhagyott kezelő és lerakó hulladéklerakó telepek rekultivációja rekultivációja, Az állati hulladékok felújítása és átmeneti gyűjtő és tároló felszámolása telepének a felújítása, fejlesztése Az illegális hulladéklerakók felszámolása A hulladék gyűjtés és Új gyűjtőedényzetek szállítási beállítása 60-240 l-es, 1,1 rendszerének m3 fejlesztése Új hulladékszállító járművek beállítása A Békéscsabai A II. ütemű elhelyező Regionális depónia kiépítése Hulladékkezelő Mű A hígtrágya elhelyező fejlesztései terület VI-VII. ütemének a kialakítása


2010. 12. 31.

Önkormányzat

2009. 12. 31.

Szennyvíztisztító telep üzemeltető

2010. 12. 31.

Önkormányzat, Szennyvíztisztító telep üzemeltető

2011. 12. 31.

Szennyvíztisztító telep üzemeltető

2012. 12. 31.

2012. 12. 31.

Önkormányzat, Szennyvíztisztító telep üzemeltető Önkormányzat

2010. 12. 31.

Önkormányzat

folyamatos

Önkormányzat, Szolgáltató

2009. 12. 31.

Szolgáltató

2009. 12. 31.

Szolgáltató

2008. 12. 31.

Szolgáltató

2008. 12. 31.

Önkormányzat

40


A lakossági tájékoztatás, megnyerés és felkészítés hatékonyabb rendszerének a kialakítása Egy új és ösztönzőbb érdekeltségi rendszer kidolgozása

Tájékoztató szórólapok készítése, fórumok, bemutatók szervezése, PR tevékenység

folyamatos

Önkormányzat

A közszolgáltatási díj rendszer korszerűsítése

2008. 12. 31.

Önkormányzat

6.4. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje 1. A Békéscsabai Hulladékkezelő Mű II. ütemű depóniájának a kiépítése: 2008. 12. 31. 2. Egy új és ösztönzőbb érdekeltségi rendszer kidolgozása:

2008. 12. 31.

3. A hígtrágya elhelyező telep VI-VII. ütemének a kialakítása: 2008. 12. 31. 4. A családi házas övezetben újabb zöldkukák kihelyezése:

2009. 12. 31.

5. A laktömbös körzetekben zöldhulladék közösségi gyűjtőhelyek kialakítása:

2009. 12. 31.

6. 15. db új hulladékgyűjtő sziget kialakítása:

2009. 12. 31.

7. 2 db hulladékudvar kiépítése:

2009. 12. 31.

8. Új hulladékgyűjtő edényzetek kihelyezése:

2009. 12. 31.

9. 2 db új hulladékszállító jármű beállítása:

2009. 12. 31.

10. A szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő elhelyezésének az engedélyeztetése:

2009. 12. 31.

11. Új komposztáló telep építése:

2010. 12. 31.

12. Az új regionális hulladékfeldolgozó üzem kiépítése: 2010. 12. 31. 13. A csatornahálózat ∼ 100 %-os lefedettségének a kiépítése: 2010. 12. 31.


41


14. A szennyvíziszapok és a zöldhulladékok együttes komposztálásának a megvalósítása:

2010. 12. 31.

15. Az állati hulladékok átmeneti gyűjtő és tároló telepének a felújítása, fejlesztése:

2010. 12. 31.

16. A földmedrű szennyvíziszap tároló medencékben tárolt szennyvíziszapok hasznosítása, elhelyezése:

2011. 12. 31.

17. A földmedrű szennyvíziszap tároló medencék remediációjának az elvégzése:

2012. 12. 31.

18. A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó rekultivációja: 2012. 12. 31. 19. A házi és közösségi komposztálás elterjesztése:

folyamatos

20. Az illegális hulladéklerakók felszámolása:

folyamatos

21. Lakossági tájékoztatás, felkészítés, megnyerés hatékonyabb rendszerének a kidolgozása, bevezetése:

folyamatos

6.5. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek Célok, tervezett intézkedések A települési hulladék szervesanyag tartalmának a csökkentése, a zöldhulladékok kezelése és hasznosítása

A szelektív hulladékgyűjtő és feldolgozó rendszer bővítése és kiépítése

A célok megvalósításához szükséges feladatok A családi házas övezetben a zöldkukák kihelyezésének a bővítése (500 db 240 les) A lakótömbös körzetben a zöldhulladék közösségi gyűjtőhelyeinek a kialakítása (20 helyen) A házi és közösségi komposztálás bevezetése, elterjesztése Új komposztáló telep építése 15 db új hulladékgyűjtő sziget kialakítása (5 frakciós) 2 db új hulladékudvar kialakítása A szelektíven gyűjtött hulladékok feldolgozó üzemének kialakítása regionális szinten


Becsült nettó költségek eFt 3.500.-

4.000.-

10.000.450.000.8.500.80.000.2.500.000.-

42


A települési folyékony hulladékok mennyiségének a csökkentése

A csatornahálózat lefedettségének közel 100 %-os kiépítése

12.700.000.- *

A képződő és a felhalmozódott szennyvíziszap elhelyezésének, hasznosítása

A szennyvíziszapok mezőgazdasági területe történő elhelyezésének engedélyeztetése A szennyvíziszapok és a zöldhulladékok együttes komposztálási lehetőségének a megvalósítása A földmedrű tároló medencékben tárolt szennyvíziszapok kitermelése, hasznosítása, elhelyezése A földmedrű szennyvíziszap tároló medencék remediációja A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó rekultivációja Az állati hulladékok átmeneti gyűjtő és tároló telepének a felújítása, fejlesztése Az illegális hulladéklerakók felszámolása Új gyűjtőedényzetek beállítása 60-240 les, 1,1 m3 Új hulladékszállító járművek beállítása

2.500.-

400.000.-* 400.000.-*

A nem megfelelő 565.000.kezelő és lerakó telepek 15.000.rekultivációja, felújítása és 10.000.felszámolása 3.000.A hulladék gyűjtés és szállítási rendszerének 70.000.fejlesztése A Békéscsabai A II. ütemű elhelyező depónia kiépítése 550.000.Regionális A hígtrágya elhelyező terület VI-VII. 8.000.Hulladékkezelő Mű ütemének a kialakítása fejlesztései A lakossági Tájékoztató szórólapok készítése, 10.000.tájékoztatás, fórumok, bemutatók szervezése, PR megnyerés és tevékenység felkészítés hatékonyabb rendszerének a kialakítása Egy új és ösztönzőbb A közszolgáltatási díj rendszer érdekeltségi rendszer korszerűsítése kidolgozása Összesen: 17.789.500.*Nem közvetlenül a hulladékgazdálkodási terv témaköréhez tartozó, finanszírozás EU forrás + saját erő


43


3. A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK HELYI RENDELETTEL VALÓ ELFOGADÁSA

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLII. törvény 35. § (3) bekezdése írja elő, hogy „Az (1)-(2) bekezdés szerint elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet az önkormányzat rendeletben hirdeti ki.”. Az önkormányzat ennek megfelelően a „Beszámoló Békéscsaba Megyei Jogú Város helyi hulladékgazdálkodási tervének végrehajtásáról” c. dokumentációt áttekinti és megtárgyalja az önkormányzat illetékes szakosztályain, a Képviselőtestület szakmai bizottsága előtt és ezt követően terjeszti elő a Képviselő-testület elé annak rendelettel való elfogadását illetően. A beszámoló és annak rendelettel való elfogadása előreláthatólag november hónapban kerül a Képviselő-testület elé.

4. A LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

A helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását és annak rendeletben történő elfogadását követően az önkormányzat tájékoztatja Békéscsaba lakosságát a tárgykörben.

A tájékoztatás módja: • Tájékoztató a hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatáról, annak módosításáról és helyi rendelettel való elfogadásáról a Csabai Mérlegben a rendelet elfogadását követően megjelenő újságban. • Háttérbeszélgetés szervezése és megtartása a Csaba TV-ben 2007. december 31.-ig. • Háttérbeszélgetés szervezése és megtartása a Csaba Rádióban 2007. december 31.-ig.


44


• A 2008-as évben egy lakossági szórólap szerkesztése és eljuttatása minden családhoz, melyben bemutatásra kerül a hulladékgazdálkodás helyzete, kiemelten a szelektív hulladékgyűjtés helyzete, illetve a hulladékgazdálkodás legfontosabb feladatai.

Békéscsaba, 2007. július 31.

Viczián János környezetvédelmi szakértő


Dr. Cserei Pál ügyvezető környezetvédelmi tervező-szakértő

45


MELLÉKLETEK

1. sz. A megbízási szerződés 2. sz. A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű egységes környezethasználati engedélye 3. sz. A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó tényfeltárását követő felügyelőségi határozata


46

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. BESZÁMOLÓ BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Recommend Documents