Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ

(5537

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz.

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓJA

A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű bejárata a szociális épülettel, háttérben a betöltés alatt álló I. ütemű depónia Hulladékgyűjtő sziget a belvárosban az Árpád fejedelem téren

TERVEZŐ:

BÉKÉS MEGYEI KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KFT. 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 17. I/7. sz. Telefon/fax: 66/449-602 Mobiltelefon: 06-30/9685-460 E-mail: [email protected]

Békéscsaba, 2007. július 28.


TARTALOMJEGYZÉK Címlap

1

Tartalomjegyzék

2

1. Előzmények

4

2. A hulladékgazdálkodás törvényi, rendeleti háttere, előírásai, feladatai

7

3. A hulladékgazdálkodás országos, régiós és helyi elfogadott tervei

9

3.1. A koncepció elkészítése során végzett adatgyűjtések összegzése 4. A hulladékgazdálkodás helyzete Békéscsaba Megyei Jogú Városban

11 21

4.1. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó dokumentumok, tervek

23

4.2. A hulladékgazdálkodási feladatokat végző szolgáltató

25

4.3. A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó

28

4.4. A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű

30

4.5. A szelektív hulladékgyűjtés helyzete

33

4.6. A zöldhulladékok gyűjtése, komposztálása

37

4.7. A folyékony hulladék kezelése

40

4.8. Az állati hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása, ártalmatlanítása

42

4.9. Lakossági tájékoztatás, felkészítés, érdekeltségi rendszer

43

5. Kapcsolatok más hulladékgazdálkodási rendszerekkel, azok fejlesztési elképzelései, javaslatai 45 5.1. Békéscsabai Recycling Szelektív Hulladékkezelő Beruházó Kft.

45

5.2. Délkelet-Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társulás 47 5.3. A Közép-Békési Centrum Szeged Biopolisz Programjához Kapcsolódó projektje

Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

49

2


6. Békéscsaba Megyei Jogú Város legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai

51

6.1. Rövid távú hulladékgazdálkodási feladatok

54

6.2.Középtávú hulladékgazdálkodási feladatok

57

7. A hulladékgazdálkodási feladatok megvalósításának becsült költségei

60

MELLÉKLETEK

62


3


1. Előzmények A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény nagyon sok feladatot ír elő az Önkormányzatok részére a hulladékgazdálkodás területén. A hulladékgazdálkodási feladatokat az Önkormányzatok saját közszolgáltatási intézményeikkel és/vagy pályázat által kiválasztott szolgáltatóval kell, hogy elvégezzék. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. (Tappe konzorciumi tag), mint megbízott szolgáltató végzi a kommunális szilárdhulladékok gyűjtését, szállítását és a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű üzemeltetését. A szolgáltató elindította a szelektív hulladékgyűjtést is, melynek keretén belül a városban jelenleg 26 db lakossági és 29 db közületi szelektív hulladékgyűjtő szigetet üzemeltet. Az összegyűjtött hulladékokat átmeneti tárolás és utóválogatás követően elszállítja a hulladékátvevő, feldolgozó üzemekbe. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a lakosságnál képződő állati hulladékok átmeneti tárolására gyűjtő és tároló telepet (gyepmesteri telep) üzemeltet. Az összegyűlt állati hulladékokat igény szerint, de legalább heti két alkalommal elszállíttatja az ATEV Rt.-vel. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a kommunális szennyvizek közcsatornán történő gyűjtésének és elvezetésének rendszere a város egy részén kiépítésre került. A közcsatornára való rákötések aránya eléri az 53-54 %-ot. A közcsatornán érkező és a tengelyen beszállított szippantott szennvizek a Békés Megyei Vízművek Zrt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a megfelelő kezelések után a tisztított szennyvíz az Élővíz-csatorna befogadóba kerül bevezetésre. A képződő szennyvíziszapok döntő része a földmedrű tároló medencékben kerül elhelyezésre, a szennyvíziszapok hasznosítása még megoldatlan. Jelenleg van folyamatban a szennyvízcsatornázás és a szennyvíztisztító telepi fejlesztések tervezési szakasza, majd ezt követően a megvalósítása, melynek keretén belül a város szinte teljes területe lefedésre kerül csatornahálózattal, a szennyvíztisztító telep korszerűsítése is megvalósul, és megoldódik a szennyvíziszapok hasznosításának, mezőgazdasági területen történő elhelyezésének folyamata is.


4


Jelenleg a hulladékgazdálkodási törvényben előírt feladatok megvalósítása még nem teljes körű, jó néhány rövid távon megoldandó feladata van a városnak, illetve a hulladékgazdálkodási feladatok komplex és teljes körű megvalósításának szakmai, szervezeti kérdéseit is el kell dönteni és meg kell valósítani középtávon. A hulladékgazdálkodás feladatok területén a városnak térségi szintben kell gondolkodnia, mivel a hulladékgazdálkodás megvalósítása térségi szinten szakmailag, üzemeltetési és a gazdaságossági szempontokból is előnyösebb, a központi és regionális támogatási lehetőségeknél pedig előnyben részesül. Mindezekért fontos, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a térség gazdasági, kereskedelmi és hulladékgazdálkodási központja (Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű) az eddigieknél hatékonyabban kezdeményezze és valósítsa meg a térségi hulladékgazdálkodási feladatok összehangolását és a térségi rendszerek kialakítását. Ezen feladatok szakmai megalapozottságának és indokoltságának bemutatása érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Békéscsaba Megyei Jogú Város középtávú hulladékgazdálkodási koncepciója” c. szakmai anyag elkészítését határozta el. A koncepcióban bemutatásra kerülnek a hulladékgazdálkodás feladatai, a város hulladékgazdálkodási helyzete, a tervezett fejlesztések és azok megvalósításának tervezett költségei. A koncepció elkészítésével az Önkormányzat a Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.-t bízta meg. A „Vállalkozási szerződés”-t az 1. sz. melléklet tartalmazza. Tervezők: • Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft. 5600 Békéscsaba, Mednyánszky u. 17. 1/7. sz. Telefon/fax: 66/449-602 E-mail: [email protected] Dr. Cserei Pál meliorációs üzemmérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök, agrármérnök, az agrárgazdaságtan egyetemi doktora, környezetvédelmi tervező, szakértő, felülvizsgáló: FW-V-20/04-031-96 VZ-Sz/04-031-96 KT-Sz/04-031/96, OKVF-Sz-044/2004. K-F-O/04-031/96


5


Viczián János vízgazdálkodási üzemmérnök, környezetvédelmi szakmérnök , környezetvédelmi szakértő, felülvizsgáló: OKVF-F-Sz-002/2004 OKVF-F/2004

• Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat részéről: Lipták Magdolna a Stratégiai-Fejlesztési Osztály osztályvezetője Kis Gabriella

a Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársa

Vass Csaba

a Stratégiai-Fejlesztési Osztály munkatársa

A tervezői és szakértői jogosultságok igazoló dokumentumait a 2. sz. melléklet tartalmazza. A koncepció elkészítésének menete: a) a „Vállalkozási szerződés” aláírását követően (2007. június 08.) a koncepció elkészítése lépéseinek a megtervezése, b) a koncepció elkészítéséhez rendelkezésre álló szakmai dokumentációk összegyűjtése, c) a térség legnagyobb szolgáltatóinak a felkeresése (levélben, illetve személyesen) a 2006-os évi legfrissebb adataik megkérése, d) a térségben működő regionális hulladékgazdálkodási rendszerek (DAREH, REVET) felkeresése és egyeztetés a koncepció kérdéseiben, e) a térségi hulladékgazdálkodási feladatok megvalósításában ajánlatott tévő BIOPOLIS dokumentációjának áttanulmányozása, f) a térség legnagyobb szolgáltatói és hulladékgazdálkodási rendszereinek részvételével szakmai tanácskozás szervezése Békéscsabán, 2007. július 06.-án, g) a Békéscsaba Megyei Jogú Város Hulladékgazdálkodási terve előírás szerinti aktualizálásának és javasolt módosításainak az előkészítése, leadása a középtávú koncepció elfogadását követően,


6


h) többszöri személyes egyeztetések Vantara Gyula polgármesterrel és Dr. Ferenczi Attila képviselővel, bizottsági elnökkel, i) az összegyűjtött információk és a rendelkezésre álló dokumentációk áttanulmányozása, rendszerezése, feldolgozása, j) a koncepció elkészítése, k) a koncepció benyújtása az Önkormányzat részére (2007. július 31.).

2. A hulladékgazdálkodás törvényi, rendeleti háttere, előírásai, feladatai • A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, mint kerettörvény átfogóan határozza meg a környezetvédelem teljes körét felölelő előírásokat és feladatokat. A törvény 30. §-a határozza meg a hulladékokkal kapcsolatos alapfeladatokat. A törvény 3. §-a rendelkezik, hogy külön törvényben kell meghatározni többek között a hulladékgazdálkodás előírásait és feladatait. • Ezt követően került elfogadásra a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény mely átfogóan szabályozza a hulladékgazdálkodás előírásait, feladatait. A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre, az állati hulladékokra, a szennyvizekre (kivéve a folyékony hulladékokra). A hulladékgazdálkodás célrendszere

A hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése

Újrahasználat, hasznosítás


Biztonságos ártalmatlanítás

7


A hulladékgazdálkodási törvény kötelezettségeket ír elő a gyártó, a forgalmazó a fogyasztóra és a termelőre egyaránt. A hulladékgazdálkodási törvény külön szabályozza a települési önkormányzatok kötelezettségeit is: ) a hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása, ) az önkormányzatok együttműködése a hulladékgazdálkodási feladatok elvégzésére, ) a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás előírt feladatait, ) a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.

A hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott legfontosabb feladatok: a működő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatának az elvégzése (a Kétegyházi úti hulladéklerakónál 2000ben elkészült), a felhagyott hulladéklerakó rekultivációjának a megvalósítása (a Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációs engedélyes terve 2007. július 30.-án kerül benyújtásra a felügyelőségre), a helyi hulladékgazdálkodási tervben is meghatározottan a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat a) 2004. július 1. napjáig 75 %-ra, b) 2007. július 1. napjáig 50 %-ra, c) 2014. július 1. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni, 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok a) legalább 50 %-a hasznosításra kerüljön,


8


b) ezen belül legalább 25 %-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15 % legyen. A hulladékgazdálkodási tevékenység végzését több mint 30 törvény, kormányrendelet, ágazati minisztériumi rendelet szabályozza. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos érvényben lévő jogszabályok összefoglaló jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

3. A hulladékgazdálkodás országos, régiós és helyi elfogadott tervei Országos terv: Az Országgyűlés a 110/2002. (XII. 12.) Országgyűlési határozattal fogadta el az Országos Hulladékgazdálkodási tervet, amely a 2003 – 2008. közötti időszakra határozza meg a hulladékgazdálkodás feladatait. A tervben a hulladékgazdálkodás helyzete, az elérendő célok és a finanszírozás és gazdasági szabályozás kérdései kerültek meghatározásra.

A Magyarországon képződő hulladékok mennyisége és annak várható alakulása: Hulladék típus

1990.

Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Települési szilárd Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül) Települési szennyvíziszap Veszélyes hulladék Összesen Biomassza* Mindösszesen

13,0 34,6 4,9 11,7 0,3 4,5 69,0 37,0 106,0

*

1995. 2000. millió tonna 4,0 5,0 27,1 21,5 4,5 4,6 9,6 5,5 0,4 0,7 3,4 3,4 49,0 40,7 41,0 28,0 90,0 68,7

2008. 3,0 18,0 5,2 4,6 1,5 4,1 36,4 32,0 68,4

A biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülnek a mező-és erdőgazdasági maradványok


9


Területi tervek: A KvVM a 15/2003. (XI. 7.) sz. rendeletében fogadta el az ország hét régiójának a hulladékgazdálkodási tervét, köztük a Dél-alföldi régió tervét is, amely a 2003 – 2008. közötti időszakra határozza meg a hulladékgazdálkodás feladatait a térségben. A Dél-alföldi régióba képződő hulladékok mennyisége: Hulladék típus Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Települési szilárd Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül) Települési szennyvíziszap Építési, bontási és egyéb inert hulladék Veszélyes hulladék Összesen

2000 400.000 600.000 550.000 1.163.000 117.000 400.000 250.000 3.580.000

2008 tonna/év 600.000 n.a. 566.500 988.125 233.448 n.a. n.a. -

A Dél-alföldi régió hulladékgazdálkodási tervében kijelölt legfontosabb feladatok: • a 250 települési szilárdhulladék lerakó rekultivációjának az elvégzése, • a tervidőszak végére 11 jelenlegi jogszabályoknak megfelelően kialakított regionális hulladéklerakó üzemeltetése, • a komplex települési regionális begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása • a hulladékátrakó állomások komplex rendszerének a kialakítása, • a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, illetve kiterjesztése, • minden településen legalább egy hulladékudvar kialakítása, • a településen képződő folyékony hulladékok begyűjtő és kezelő rendszerének a kialakítása,


10


• a képződő szennyvíziszapok hasznosításának a teljes körű megvalósítása, • a biológiailag lebomló szerves hulladékok kezelő rendszerének a kialakítása, • az egészségügyi hulladékok, gumiabroncsok, elektronikai hulladékok és az autóroncsok kezelő rendszerének a kialakítása.

A Békés megyében üzemelő és tervezett hulladékártalmatlanító és kezelő telepek: ) a felhagyott, illetve 2008. december 31.-ig bezárásra kerülő hulladéklerakók 74 db, ) üzemelő regionális hulladéklerakó telep: Békéscsaba, Gyomaendrőd, ) tervezett regionális, inert hulladéklerakó telep: Orosháza térségében, ) üzemelő hulladékátrakó telepek: Gyula, Szarvas, Mezőhegyes, ) tervezett hulladékátrakó telepek: Szeghalom, Okány, Orosháza, Kunágota, ) üzemelő komposztáló telepek: Gyula, Szarvas, Gyomaendrőd, Békéscsaba, Orosháza, ) tervezett komposztáló telepek: Kunágota, Okány, Szeghalom, Békés. A Békés megyében üzemelő és tervezett hulladékgazdálkodási létesítmények helyszínrajzát a 4. sz. melléklet tartalmazza.

3.1. A koncepció elkészítése során végzett adatgyűjtések, egyeztetések összegzése A Békéscsabai hulladékgazdálkodási koncepció elkészítésénél messzemenőkig figyelembe kell venni a Dél-alföldi régió és a szűkebb régió (Békés megye) hulladékgazdálkodási helyzetét, kialakult szerkezetét, eddigi fejlesztési irányait.


11


A Dél-alföldi régióban a Szegeden kialakított rendszer jól lefedi a régióhoz tartozó Csongrád és Bács-Kiskun megyék jelentős részét, így a Békéscsabán tervezett régiós hulladékgazdálkodási központnál főleg a Békés megyei és a más működő rendszerekből kimaradó területeket lehet szakmailag indokoltan figyelembe venni, bár megjegyezzük, hogy a hulladékfeldolgozás és hasznosítás piacán versenyhelyzet van és még eléggé képlékenyek a formálódó rendszerek ezen a téren. Egyértelmű, hogy aki időben lép ezen a területen az helyzeti előnybe kerülhet. Ennek megfelelően a koncepció előkészítése során felkerestük a város, a megye és a megyéhez kapcsolódó, közelebbi hulladékgazdálkodási feladatokat végző legnagyobb szolgáltatókat és rendszereket, megkérve tőlük a legfrissebb adatokat és tervezett elképzeléseiket. A legnagyobb szolgáltatók és rendszerek képviselőinek részvételével szakmai egyeztető tanácskozást szerveztünk Békéscsabán 2007. július 6.-án, amelyen részt vett az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hulladékgazdálkodási osztályvezetője és Békéscsaba Város Stratégiai-Fejlesztési és Városüzemeltetési osztályainak a képviselői is. A szakmai egyeztető tanácskozás meghívóját és jelenléti ívét az 5. sz. melléklet tartalmazza. A koncepció előkészítése során megkeresett szolgáltatók és rendszerek: ) Közép Békési Centrum Fejlesztési Ügynökség (BIOPOLIS képviseletében) ) DAREH Önkormányzati Társulás, Orosháza ) Gyomaendrődi Ipari park Kft., Gyomaendrőd ) TAPPE Kft., Békéscsaba ) Békéscsabai Városüzemeltetési Kft., Békéscsaba ) Békés-Manifest Kht., Békéscsaba ) Békési Hulladékgyűjtő Kft., Békés ) Averman-Holvex Kft.


12


) Orosházi Városüzemeltetési Szolgáltató Zrt., Orosháza ) A.S.A. Hódmezővásárhely Kft., Hódmezővásárhely ) Szentes Városi Önkormányzat Városellátó Intézménye, Szentes ) ÖKO-Pannon Kht., Budapest ) ÖKO-PACK Kht., Budapest A koncepció elkészítése során a rendelkezésre álló szűkös információk miatt felhasználtuk a 2004. évben készült „Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradt területeken” c. dokumentáció Dél-KeletAlföldi régió ez irányú adatait is. Az összegyűjtött és az előkészítés során rendelkezésre bocsátott információk összegzése: A tervezési régióba tevékenykedő nagyobb szolgáltatók adatai TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. Címe: 5600 Békéscsaba, Mazán László u. 16. sz. Telefon: 66/442-342 A Tappe cég érdekeltségi köréhez tartozik a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. a Békés-Manifeszt Közszolgáltató Kht. és a TAPPE Szállítási és Feldolgozó Kft. is. Az adatokat az alábbiakban a TAPPE érdekeltségű cégeknél együttesen szerepeltetjük. A cég Békés megye legnagyobb hulladékgazdálkodási szolgáltatója. Jelenleg 37 településen végzik a hulladékok gyűjtését és szállítását. A 2008-as évtől Békés megyében csak a békéscsabai és gyomaendrődi regionális hulladéklerakó üzemelhet, ennek megfelelően a szeghalmi és a mezőberényi hulladéklerakó bezárásra kerülnek. A cég 170.000 lakostól szállítja el a képződő hulladékot.


13


A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-be beszállított kommunális szilárdhulladékok mennyisége a 2006-os évben: 53.030,6 tonna. A szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok adatai: • a szolgáltatói területen üzemeltetett hulladékgyűjtő szigetek száma: 109 db, • a szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségei a 2006-os évben: - papír: - műanyag: - üveg: - fém: - zöldhulladék:

205 tonna 39 tonna 157 tonna n.a. 5.155 tonna

A TAPPE Kft. tájékoztatási dokumentációját a 6. sz. melléklet tartalmazza.

Békési Hulladékgyűjtő Kft. Szolgáltató neve:

Békés Hulladékgyűjtő Kft. 5630. Békés, Verseny u. 4. Tel, Fax: 06 66 411-366 E-mail: saubermacher nap-szam.hu

Regionális elhelyezkedés: Közép Békési Régió Szolgáltató által ellátott terület, települések: Békés, Murony, Köröstarcsa, Bélmegyer, Vésztő, Okány, Biharugra, Körösnagyharsány, Geszt, Kötegyán, Sarkadkeresztúr Érintett lakos szám: kb. 47 000 fő Az összegyűlt hulladékokat 2007. október 31.-ig a békési hulladéklerakón helyezik el, ezt követően kerül kiválasztásra a hulladékok elhelyezésére szolgáló regionális hulladékkezelő telep. A távolságokat és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve valószínű, hogy a Békéscsaba Regionális Hulladékkezelő Mű-be fog történni a beszállítás. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

14


A békési hulladéklerakó rekultivációs tervei elkészültek A Békési hulladéklerakóra beszállított mennyisége a 2006-os évben: 8.977 tonna.

kommunális

szilárdhulladékok

A szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok adatai: • a szolgáltatói területen üzemeltetett hulladékgyűjtő szigetek száma: 45 db, • a szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségei a 2006-os évben: - papír: - műanyag: - üveg: - fém: - zöldhulladék:

11 tonna 4 tonna 5 tonna n.a. n.a.

Békés Város Önkormányzata tervezi egy térségi hulladékkezelő telep kialakítását, ahol egy hulladék udvar, egy átmeneti tároló és utóválogató telep és egy komposztáló telep kerül kialakításra. A térségi hulladékkezelő központ építési engedélyes tervei július hónapban kertültek benyújtásra az építési hatósághoz. A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. Szolgáltató neve: A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. Székhely: 6800 – Hódmezővásárhely, Lázár u. 10. Telephely:6800 – Hódmezővásárhely, Maroslelei út 01957/1hrsz. Regionális elhelyezkedés: Hódmezővásárhely

Dél-Alföldi

Érintett lakos szám:

117.755 fő


régió,

Csongrád

megye,

15


Saját begyűjtés és kezelés keretében csak Hódmezővásárhelyen van szelektív hulladékgyűjtés 50 db 4 frakciós (papír, műanyag, üveg és fém italos doboz) szelektívhulladék gyűjtősziget üzemeltetésével. Települési szilárdhulladék kezelés módja: Települési szilárd hulladékok lerakásos ártalmatlanítása a hódmezővásárhelyi regionális hulladéklerakón, mely 32.500 m2 műszaki védelemmel ellátott szigetelt aljzatfelületre épített depónia. A hódmezővásárhelyi hulladéklerakóra beszállított szilárdhulladékok mennyisége a 2006-os évben: n.a.

kommunális

A szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok adatai (2006): • a szolgáltatói területen üzemeltetett hulladékgyűjtő szigetek száma: n.a. • a szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségei a 2006-os évben: - papír: - műanyag: - üveg: - fém: - zöldhulladék:

214 tonna 104 tonna 216 tonna n.a. n.a.

Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Rt. Szolgáltató neve: Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Rt. 5900 Orosháza, Fürdő u. 5. Tel.: 68/412 044 e-mail: [email protected] Regionális elhelyezkedés: Közép- Békés


16


Szolgáltató által ellátott terület, települések: Orosháza, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Székkutas, Pusztaföldvár, Gádoros, Eperjes, Csorvás, Nagymágocs, Derekegyház, Kaszaper, Pusztaszőlős, Medgyesegyháza, Bánkút, Mezőkovácsháza, Fábiánsebestyén. Érintett lakos szám: 76 000 fő Hulladékgazdálkodási szempontból való egybefüggőség és az egybefüggő területek szelektív hulladékkezelési szintje: Regionális hulladékkezelési terv alapján meghatározott elképzelés. A hulladéklerakó bezárását követően tervezik egy átrakó állomás építését. A regionális hulladéklerakók közül a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve a Hódmezővásárhelyi és a Békéscsabai között választanak. Az orosházi rendszer területén képződő és összegyűjtött kommunális szilárdhulladékok mennyisége a 2006-os évben: 72.383 tonna A szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok adatai: • a szolgáltatói területen üzemeltetett hulladékgyűjtő szigetek száma: 57 db • a szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségei a 2006-os évben: - papír: - műanyag: - üveg: - fém: - zöldhulladék:

65 tonna 18 tonna 75 tonna n.a. 738 tonna

Szarvas KOMÉP Városgazdálkodási Kft. Szolgáltató neve: Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. 5540 Szarvas, Ipartelep út. 2. Tel.: 66/312-933 Fax: 312-759 e-mail: [email protected] Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

17


Regionális elhelyezkedés: É-Ny békési régió, Körös- szögi kistérség Szolgáltató által ellátott terület, települések: Szarvas, Csabacsüd. Érintett lakos szám: 20 000 fő 2003. év elejétől van szelektív hulladékgyűjtés, a 2006-os adatokat a szolgáltató nem bocsátotta rendelkezésünkre. A településen 1 db hulladékudvar működik, az összegyűjtött hulladékokat átrakó állomáson tömörítik és ezt követően szállítják át a Gyomaendrődi Regionális Hulladékkezelő Mű-be. A települési szilárdhulladék lerakó bezárásra került a 2005-ös évben, melynek a rekultivációs tervei elkészültek. Az éves begyűjtött kommunális szilárdhulladék mennyisége: kb. 6.500- 7.000 tonna (műszaki becsült adat.). Ebből lakossági- közületi hulladék kb. 3.500 tonna. A többi 3.500 tonna zöldhulladék, inert és lomtalanítási hulladék. A folyékony hulladék éves mennyisége 2003. évben: 4300 m3 volt.

Szentes Városi Önkormányzat Városellátó Intézménye Szolgáltató neve: Szentesi Városi Önkormányzat Városellátó Intézménye 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tel. Fax: 63/ 400-179 [email protected] Regionális elhelyezkedés:

Szentes és térsége

Szolgáltató által ellátott terület, települések: Szentes, Szegvár, Nagytőke. Érintett lakos szám:

38 000 fő

Az összegyűjtött hulladékok a Szentes-Berki Regionális hulladéklerakón kerülnek elhelyezésre. A lerakón üzemeltetett I. depóni a 2009-es évben megtelik, ennek megfelelően az Önkormányzat elkészítette a „Döntéselőkészítő tanulmányt” mely alapján rövid távon eldönti, hogy új depóniát épít, vagy egy átrakó állomás építésével más regionális hulladéklerakóra fogja átszállítani az összegyűlt hulladékokat. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

18


A Szentes-Berki Regionális Hulladéklerakó rekultivációs terve 2007-ben elkészült és benyújtásra került a felügyelőségre. A Szentes-Berki Regionális Hulladéklerakóra mennyisége a 2006-os évben: 11.751 tonna

beszállított

hulladékok

A szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok adatai: • a szolgáltatói területen üzemeltetett hulladékgyűjtő szigetek száma: 38 db • a szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségei a 2006-os évben: - papír: - műanyag: - üveg: - fém: - zöldhulladék:

117 tonna 51 tonna 139 tonna n.a. 1.500tonna

Gyomaszolg Ipari Park Kft. Jelenleg hat településen végez szolgáltatásokat. Az ellátott lakosok száma 18.979 fő. Az összegyűjtött hulladékokat a Gyomaendrődi Regionális Hulladékkezelő Mű-ben helyezik el. A felhagyott gyomaendrődi hulladéklerakó telep rekultivációs tervei elkészültek és benyújtásra kerültek a felügyelőségre. A 2006-os évben 3.743 tonna hulladék került összegyűjtésre a szolgáltatói területe. A szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok adatai: • a szolgáltatói területen üzemeltetett hulladékgyűjtő szigetek száma: 10 db • Gyomaendrődön 1 db hulladékgyűjtő udvar üzemel


19


• a szolgáltatói területen szelektíven gyűjtött hulladékok mennyiségei a 2006-os évben: - papír: - műanyag: - üveg: - fém: - zöldhulladék:

16 tonna 10 tonna 37 tonna n.a. 12 tonna

A szelektív hulladékgyűjtés országos rendszerinek adatai: • ÖKO-Pannon Kht. (Békés megyei gyűjtési adatok a 2007. évben várható mennyiségekre vonatkozóan): Lakossági gyűjtés: - Hullámpapír: - Vegyes papír: - PET palack: - Egyéb műanyag: - PP+HDPE - Fehér üveg: - Színes üveg:

18.900 kg 44.100 kg 49.350 kg 4.200 kg 11.550 kg 36.750 kg 136.500 kg

Ipari gyűjtés: - Hullámpapír: - Egyéb műanyag:

1.470.000 kg 210.000 kg

• ÖKO-PACK Kht. (a tervezési régióhoz tartozó 2006. évi adatok, Békés megyeiek csak a Dél Magyarországi MÉH Rt.-n keresztül tartoznak a rendszerhez): - Papír összesen: - Műanyag összesen: - Üveg összesen: - Vas összesen: - Alumínium összesen:


7.804.329 kg 424.631 kg 350.767 kg 1.001.029 kg 587 kg

20


4. A hulladékgazdálkodás helyzete Békéscsaba Megyei Jogú Városban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a területi hulladékgazdálkodási terv kihirdetését követően az előírt időpontra elkészítette a település helyi hulladékgazdálkodási tervét, melyet az Önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel fogadott el. Békéscsaba Megyei Jogú Város alapadatai • Lakónépesség:

65.384 fő

• Népsűrűség:

337 fő/km2

• Lakásállomány:

28.605

• Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások:

24.400

Forrás: KSH Békés Megyei Statisztikai Évkönyv 2005.

A településen képződő hulladékok mennyisége:

Hulladék típus

2002

2008

tonna/év Települési szilárd hulladék 20.213,5 22.000,0* Települési folyékony hulladék 19.444,0 m3/év 16,500,0 Kommunális szennyvíziszap 84.587,0 86.000,0 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.a. n.a. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.a n.a. Építési, bontási és egyéb inert hulladék 4.255,0 5.500,0 ** Veszélyes hulladék 102,366 103,0** * a lomtalanítási hulladékokkal és a szennyvíztelepi rácsszeméttel együtt ** csak az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézményeknél, illetve a lakosságtól átvett Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodási terv *

A gazdálkodó egységeknél keletkező veszélyes hulladékok kezeléséről a rendeletnek megfelelően az adott gazdasági egység gondoskodik, a hulladékokról az illetékes környezetvédelmi felügyelőség felé kötelezően elszámol.


21


A kommunális szilárdhulladékokkal kapcsolatos adatok (forrás: Békéscsabai Városüzemeltetési Kft.): • A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-be beszállított hulladékok mennyisége (2006. évben): 53.030,6 tonna o Ebből a Békéscsabáról beszállított hulladékok mennyisége:

22.621,7 tonna

o A hulladéklerakóra beszállított hulladékok: Települési hulladék: 7.756,5 tonna Termelési hulladék: 4.215,4 tonna Lomtalanításból: 649,8 tonna ===================================== Összesen: 22.621,7 tonna • A települési szilárdhulladék anyagcsoportonkénti megoszlása éves átlagban (becsült adatok alapján):

Hulladék fajta Biohulladék Papír Műanyag Textil Üveg Fém Építési Egyéb (inert) Veszélyes hulladék Összesen

Tömegszázalék 32,0 18,0 15,0 3,1 6,3 4,4 4,0 17,0 0,2 100,0


Éves mennyiség (∼ tonna) 7.200 4.000 3.400 700 1.400 995 900 3.845 4,5 22.445

22


A hulladékgazdálkodási törvényen előírt kigyűjtési mennyiségek: Biohulladék:

2007. július 01. 2014. július 01.

50 % 65 %

3.600 tonna 4.680 tonna

Papír:

2005. július 01.

50 %

2.000 tonna

Műanyag:

2005. július 01.

50 %

1.700 tonna

Üveg:

2005. július 01.

50 %

700 tonna

A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. a 2006. évben Békéscsabán összesen az alábbi hulladékokat gyűjtötte össze a szelektív hulladékgyűjtés során: Biohulladék:

4.389 tonna

Műanyag:

38 tonna

Üvegpalackok:

156 tonna

Papír:

205 tonna

A fenti adatokból kitűnik, hogy a hulladékgazdálkodási törvényben előírt kigyűjtési arányok a biológiailag lebomló szerves hulladékok kivételével még nem teljesültek, ami szükségessé teszi a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyabb végzését és a kiterjesztését a város teljes területére.

4.1. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó helyi és regionális dokumentumok, tervek ) A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésének koncepciója Békéscsabán 1997. ) A Békéscsaba Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep környezetvédelmi felülvizsgálata 1999-2000.


23


) Összefoglaló jelentés a települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtésének 1998-2000. évi tapasztalatairól Békéscsabán, javaslat a középtávú feladatokra 2001. ) Békéscsaba Megyei Jogú Város Környezetvédelmi programja 2002. ) Országos hulladékgazdálkodási terv 2002. )A szervesanyag és a szennyvíziszap együttes kezelésének és hasznosításának lehetőségei Békéscsabán 2003. ) A Dél-alföldi régió területi hulladékgazdálkodási terve 2003. ) A szelektív hulladékgyűjtés területén tevékenykedő Olasz-Magyar Joint Ventura társaság megalapításának üzleti terve és a megvalósíthatósági tanulmánya 2004. ) A hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásból kimaradó területeken 2004. ) Békéscsaba Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodási terve 2004. ) Békés Megye Statisztikai évkönyve 2005. ) A Békéscsaba, Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep tényfeltárási dokumentációja 2006. ) A Közép-Békési Centrum Szeged Biopolisz programhoz kapcsolódó projektje 2006. ) Környezeti és energia operatív program 2007. július 28. ) A Békéscsaba, Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációs terve 2007. ) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének többszörösen módosított 31/1998. (XII. 17.) sz. rendelete a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről.


24


4.2. A hulladékgazdálkodási feladatokat végző szolgáltató Békéscsaba Megyei Jogú Város területén a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. végzi a hulladékgazdálkodás közszolgáltatási feladatait. A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. a TAPPE cégcsoport tagja. A szolgáltató a várossal kötött szerződés alapján elvégzi a hulladékgyűjtő edényzetek kihelyezését a város egész területén, az összegyűjtött kommunális szilárdhulladékokat rendszeresen elszállítja a Békéscsabai Hulladékkezelő Műbe. Üzemelteti a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű-vet. Elvégzi a város területén a szelektív hulladékgyűjtés feladatait, ezen belül a szelektív hulladékgyűjtő edényzetek kihelyezését a kijelölt pontokra, elszállítja a hulladékgyűjtő szigeteken összegyűlt hulladékokat és elvégzi azok átmeneti tárolását és utóválogatását. A kezelt hulladékokat ezt követően elszállítja a megfelelő feldolgozó, hasznosító üzemekbe. A szolgáltató kihelyezi a biológiailag lebomló szerves hulladékok gyűjtő edényzetét az igényeknek megfelelően, az összegyűlt szerves hulladékokat rendszeresen elszállítja a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-ben lévő komposztáló telepre, ahol elvégzi azok komposztálását. Üzemelteti a Hulladékkezelő Mű területén kialakított mezőgazdasági jellegű szennyvíz (hígtrágya) elhelyező telepet. A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a TAPPE Kft. között létrejött, többszörösen módosított szerződés nem állt a tervezők rendelkezésére, így az abban foglaltakat nem ismertük meg teljes részletességgel. A TAPPE Kft. igazgatójával és Vantara Gyula polgármester úrral történő egyeztetéseken azonban a szerződés egyes elemeit megismertük, melynek értelmében a TAPPE Kft. feladata a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű területén az I. ütemű depónia telítődését követően a II. ütemű depónia megépítése saját költségén. A költségek fedezésére az üzemeltetés során elkülönített számlán kellett a II. ütemű depónia kivitelezési költségeinek fedezetét megteremteni. A II. ütemű depónia építése a 2008. évben esedékessé vált. A TAPPE Kft. igazgatója tájékoztatása szerint a Kft.-nél az elmúlt időszakban tulajdonos váltásra került sor, mely szerint a fő tulajdonos 90 %, a társtulajdonos 10 % résszel rendelkezik a Kft. vagyonából. Az idei évben ismételten napirendre került a Kft. eladása, melynek keretén belül új tőkeerős cég (Osztrák AVE), illetve a Békés-Ötös Kft. jelezte vételi szándékát.


25


A személyes tapasztalataink és szakmai információink alapján a hulladékgazdálkodási feladatokat végző Békéscsabai Városüzemeltetési Kft., mint a TAPPE cégcsoport tagja az alapvető szolgáltatási feladatait elvégzi. A szolgáltatás minőségi végzését illetően azonban vannak lakossági panaszok. A jelzett problémák: - a Kft. tulajdonát képező edényzetek műszaki állapota nem minden esetben megfelelő, - a közösségi hulladékgyűjtő helyek nagyon sok helyen rendezetlenek, piszkosak, - a közösségi gyűjtőhelyeken nincs megoldva a biológiailag lebomló szerves hulladékok környezetkímélő, esztétikus elhelyezési lehetősége.

Szeretnénk megjegyezni, hogy a közösségi gyűjtőhelyek problémáinál a lakossági hozzáállás is sok esetben kritizálható, hiszen ezen gyűjtőhelyekre nem csak a körzethez tartozó lakosok helyezik el a hulladékokat, nagyon sok a más területről való ráhordás, melynek fogadására a kihelyezett edényzetek nem elegendőek. Ezen a területen sokkal sűrűbb ellenőrzéseket kellene végezni és a szabálysértést megfelelően szankcionálni kellene. A szolgáltató ezen közösségi gyűjtőhelyeken kellő rendszerességgel elvégzi a gyűjtőhelyek rendbetételét.

Van ilyen példaértékű hulladékgyűjtő hely is


Sajnos van ilyen hulladékgyűjtő hely is

26


Érzékelhető azonban, hogy a hulladékgazdálkodási feladatok végzésére szolgáló műszaki háttér (edényzetek, szállítójárművek) fejlesztései nem az elvártnak megfelelően alakultak az elmúlt években, melyek hosszabb távon a szolgáltatás színvonalának csökkenését eredményezhetik a városban. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése nem teljes körű, a város nem tudja teljesíteni a hulladékgazdálkodási törvényben előírt gyűjtési mennyiségeket a csomagolóanyagok tekintetében. Kivétel ez alól a zöldhulladékok köre, ahol a 2006-os évben teljesültek a hulladékgazdálkodási törvényben előírt mennyiségek begyűjtése és kezelése. A szolgáltató információi szerint a szelektív gyűjtés végzése összességében folyamatosan veszteséges, mely nem teszi lehetővé az ez irányú fejlesztéseket. Békéscsabán a hulladékszállítás és ártalmatlanítás díja országosan az utolsó harmadban található. A szolgáltató véleménye szerint az alacsony díjak nem teszik lehetővé az igényelt és elodázhatatlan fejlesztések megvalósítását. Véleményünk szerint is rendezni kellene a szolgáltatási díjat a rendelet és a minőségi szolgáltatás értékeinek megfelelően, melyben érvényesíthető lenne a szelektív hulladékgyűjtés előírt és színvonalasabb végzésének a hányada is. A szolgáltatási díjak emelésével párhuzamosan növelni kellene a szolgáltatás színvonalát is, melynek garanciáit a szolgáltatási szerződés módosításában kellene szabályozni. Jelenleg a hulladékgazdálkodási feladatok műszaki ellenőrzése nem megoldott. Fontosnak tartjuk, hogy a szolgáltatás folyamatos ellenőrzésével növelni lehetne annak színvonalát, illetve, ha a műszaki ellenőrzés tendenciaszerű hiányosságokat tapasztal a megbízó Önkormányzat megalapozottan élhetne a szerződésben leírtak betartatásával. A fentiek alapján rövidtávon át kell tekinteni a szolgáltatóval kötött szerződés betartásának helyzetét, a jelzett tulajdonos váltás során biztosítani kell azon garanciáit a városnak, hogy a szolgáltatás színvonala javuljon, a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű II. ütemű depójának megépítésére azonnali intézkedések szükségesek.


27


4.3. A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó A Kétegyházi úti hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város DK-i részén a Kétegyházi úttól 350 m-re lévő mély fekvésű, nagyrészt nádassal borított 0164 hrsz.-ú területen. A hulladéklerakón a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejeződött be. A hulladéklerakó semmilyen épített műszaki védelemmel nem rendelkezik, a természetes adottságok (megfelelő vastagságú, jó vízzáró agyagréteg van az altalajban) azonban a környezeti kibocsátások vertikális és horizontális elmozdulását a talajban, talajvízben erőteljesen korlátozzák. Az üzemelés befejezését követően a hulladék depónia felső szintje rendezve lett és földdel került letakarásra. Jelenleg a felügyelőség engedélyével fúrási iszp kerül elhelyezésre a depónia platójára, mely fúrási iszap a rekultiváció során kerül felhasználásra.

A hulladéklerakó környezetében 6 db talajvízfigyelő kútpár és 3 db biogáz kút került kialakításra, ahol folyamatosan ellenőrzik a hulladéklerakó környezeti terheléseit. A rekultivációs terv elkészítése során részletes geodéziai mérésekre alapozottan pontosan meghatározásra került az elhelyezett hulladék mennyisége. - a lerakott hulladék mennyisége: - a lerakott fúrási iszap mennyisége:

756.335 m3

567.250 tonna

13.115 m3

17.050 tonna

Az 1999-2000. évben elkészült a hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, melyre alapozottan a felügyelőség megadta a hulladéklerakó működési engedélyét. Az engedélyben kerültek meghatározásra a hulladéklerakó lezárásának és monitorozásának előírásai. Ezt követően elkészült a hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó műszaki beavatkozási terv. A rekultiváció szigorú műszaki követelményeit (vízzáró résfal építése a hulladéklerakó körül) felülvizsgálandóan az Önkormányzat kérésére a felügyelőség tényfeltárás elvégzését rendelte el a hulladéklerakón.


28


A tényfeltárásra alapozottan kiadott határozatban került előírásra a szakmailag elfogadható, költségtakarékosabb rekultiváció megvalósítása és a monitoring tevékenység bővítése. A bővítés keretében a háttér koncentráció mérésére 1 db kútpár kiépítése van folyamatban. Az előírásoknak megfelelően 2007. július 30.-án kerül benyújtásra a hulladéklerakó rekultivációs terve a felügyelőségre. A rekultivációt követően egy megfelelő felső műszaki rétegrenddel lezárt, megfelelően tájba illesztett depónia kerül kialakításra. A hulladéklerakó környezeti terhelései minimalizálódnak, az esetleges környezeti terhelések utóellenőrzése az utógondozási időszakban folyamatos lesz.

A hulladék depóni É-i oldala a Nádas-lecsapoló csatornával és a kerékpárúttal


29


Talajvízfigyelő kútpár a hulladéklerakó É-i oldalánál

A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakóval kapcsolatos felügyelőségi határozatokat a 7. sz. melléklet tartalmazza.

4.4. A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű az 1996-os évben kezdte meg a működését. A hulladékkezelő mű a Békéscsaba, 0763/24 hrsz.-ú területen került kialakításra a mezőberényi főútvonal mellett, a város ÉNy-i részén. A hulladéklerakó 26,33 ha területén került kialakításra a lerakó I. ütemű depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló műszaki és szociális létesítményei, a komposztáló tér. A lerakóban a hulladékokat a tervek szerint a négy ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni. A hulladéklerakó I. ütemű depóniája az akkori előírásoknak megfelelően épült ki, biztosítva a megfelelő műszaki és környezetvédelmi védelmet. A hulladéklerakó maximális befogadó képessége 1.600.000 tonna. A tervezett befogadási élettartama 50 év, amelyet a regionális jelleg kiszélesedése és a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése befolyásol.


30


A regionalítás bővülésével nő a beszállított hulladékok mennyisége, a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésével csökken a beszállított hulladékok mennyisége. Összevetve a két ellenkező előjelű hatást a lerakó élettartama valószínűleg a tervezett 50 éves időtartamnak megfelel. A hulladéklerakó területén került kialakításra a későbbiekben kialakítandó depónia területek helyén a mezőgazdasági jellegű szennyvíz (hígtrágya) elhelyező telepe. A hígtrágya bakhátas-mélybarázdás elhelyezése történik a telephelyen. A hulladéklerakó környezetében a környezeti hatások folyamatos ellenőrzésére 6 db talajvízfigyelő kút és 2 db technológiai talajvízfigyelő kút került kialakításra, amelyek ellenőrzése folyamatos. Az I. ütemű depónia aljzatszigetelésének védelmére a megfelelő talajvízszint tartására 2 db talajvízszint szabályozó kút került kialakításra. Az I. ütemű hulladék depónia betöltése nem minden esetben az előírásoknak megfelelően történik. Alapvető probléma, hogy a hulladékok nem az előre elkészített álcázó töltéseken belül kerülnek elhelyezésre, a hulladék depóni rézsűi nem a végső rekultiváció szerint épültek. Ennek megfelelően a hulladék elhelyezése nem „zárt”, amely esztétikailag és környezetvédelmi szempontból (könnyű frakciójú hulladékok kikerülése a depóniáról) is problémás. Az üzemeltető jelenleg nagy ütemben rendezi a depóniát az előírásoknak megfelelően. Az I. ütemű hulladék depónia és a műszaki létesítmények elhelyezése sem a legoptimálisabb, így a későbbi ütemek elhelyezése, azok beszállítói megközelítése is problémás. A hulladéklerakó I. ütemű depóniája a jelenlegi beszállítói ütemet figyelembe véve 2008. év végén - 2009 év első negyedében betelik, szükséges a II. ütemű depónia kiépítése a 2008. év második felében. A II. ütemű depónia kiépítésének engedélyes terve elkészült és benyújtásra kerültek az építési hatósághoz, az építési engedély rendelkezésre áll. A tervezés megkezdése előtt javasoltam, hogy a II. ütemű depónia megközelítő útvonalát, figyelembe véve a későbbi ütemek kialakítását, a II. ütemű depónia optimális betöltési rendjét, illetve a folyamatos rekultivációs rétegrendek kialakítását a lerakó K-i oldaláról helyezzék át az I. depóni Ny-i oldalára.


31


A szolgáltató és a tervező ezen javaslatokat nem vette figyelembe, így véleményem szerint a II. ütemű depónia betöltése problémákat fog okozni a megközelítés és a folyamatos rekultiváció szempontjából. Már a 2007. év második felében meg kellene kezdeni a kiépítés előkészítését, a kiépítéshez szükséges források megszerzését, annak érdekében, hogy a 2008. év végére biztonságosan el lehessen végezni az építési munkákat. Információink szerint a szolgáltató feladata a II. ütemű depónia kiépítése, de a kiépítéshez szükséges 500-550.000.000.- millió Ft nem biztos, hogy rendelkezésre áll a szolgáltatónál. Már a 2004. évben javasoltam a szolgáltatónak és az Önkormányzatnak, hogy az építés fejlesztéseihez igénybe kellene venni a központi támogatási forrásokat. Mivel vissza nem térítendő támogatásokat csak az Önkormányzat igényelhet, megfontolandó volna, hogy az Önkormányzat pályázna a fejlesztés forrásaira, oly módon, hogy a szolgáltató fedezné a tervezés, lebonyolítás, műszaki ellenőrzés és a saját erő részét a beruházásnak. Ezt azért javasolnánk, mivel a jelenlegi ismereteink alapján nem látjuk tisztán a fejlesztések szolgáltató általi fedezetét, illetve a kiépített depónia az Önkormányzat tulajdonában marad. Az tény, hogy a szerződés alapján a szolgáltató feladata a beruházás megvalósítása, de, ha késedelmesen teljesíti a vállalt kötelezettségeit a szolgáltató veszélybe kerülhet a hulladékok biztonságos elhelyezése a hulladékkezelő műben.

A hulladékkezelő mű az üzemelés megkezdésekor 1996.


32


A hígtrágya elhelyezésére szolgáló barázdák

A hulladék depónia jelenleg 2007.

A képződő biogáz ártalmatlanítására szolgáló biofilterek

4.5. A szelektív hulladékgyűjtés helyzete A szelektív hulladékgyűjtés koncepcióját az Önkormányzat az 1997-es évben elfogadta. Ennek megfelelően indult el a szelektív hulladékgyűjtés városunkban, elsők között az országban, akkor amikor még annak törvényi, rendeleti háttere még nem volt lefektetve. A koncepció szerint a bevezető szakaszban 2 db hulladékudvar és 7 db hulladékgyűjtő sziget kiépítése volt tervbe véve. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

33


A kiteljesedő szakaszban további 2 db hulladékudvar és 20 hulladékgyűjtő sziget kialakítása volt tervezve. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetését követően tervezve volt a gyűjtött hulladékok átmenetei tároló és utóválogató telepének a kialakítása is. Nagyon fontosnak tartotta a tervező a szelektív hulladékgyűjtés bevezetési és kiterjesztési szakaszában a lakosság folyamatos tájékoztatását, felkészítését és megnyerését a szelektív hulladékgyűjtésben való részvételre, ennek érdekében egy jól működő érdekeltségi rendszer kidolgozását.

Hulladékgyűjtő sziget: A város közterületein kialakított gyűjtőpont a szelektíven gyűjtött hulladékok elhelyezésére. A hulladékgyűjtő szigeteken speciális bedobónyílással ellátott zárt konténerekben kerülnek elhelyezésre a hulladék fajták annak érdekében, hogy a „kukázók” ne tudjanak belenyúlni az edényzetbe. Az edényzetek megfelelő piktogramokkal ellátottak, jelezve, hogy milyen hulladékfajták helyezhetőek el az edényzetbe. A hulladékgyűjtő szigeteken a papír, műanyag, fém és üveghulladékok helyezhetőek el. Nagyon fontos, hogy a hulladékgyűjtő szigetek közel legyenek a lakosokhoz, a ráhordási távolság lehetőleg 100-200 m legyen.

Hulladékgyűjtő sziget a belvárosban (5 frakciós)


Hulladékgyűjtő sziget a Lencsési lakótelepen ( 5 frakciós)

34


Hulladékgyűjtő udvar: A város jól megközelíthető helyein kialakított gyűjtőudvar, ahová a lakosok folyamatosan és ellenőrzött módon szállíthatják be a szelektíven gyűjtött hulladékaikat, beleértve az elektronikai hulladékokat, a nagydarabos háztartási hulladékokat és nagyon fontos, hogy a lakosságnál képződő veszélyes hulladékok teljes körét is. Békéscsabán 4 db hulladékgyűjtő udvar kialakítása lenne elfogadható a város településszerkezetét és a ráhordási távolságokat is figyelembe véve. A hulladékudvar körbekerített, zárható telephelyen kerül kialakításra, biztosítva a beszállítói gépjárművek forgalmát, illetve a kiszállításokat. A beszállított hulladékok külön-külön elhelyezett tároló edényzetben kerülnek elhelyezésre, az átvétel során a hulladékok mérésre kerülnek. A veszélyes hulladékok zárt épületben és az előírásoknak megfelelő zárt tároló edényzetekben kerülnek elhelyezésre. A hulladékudvaron folyamatosan biztosított átvevő személyzet tartózkodik. A hulladékudvaron összegyűjtött hulladékok folyamatosan elszállításra kerülnek. A hulladékudvar környezeti terhelései nem jelentősek (szerves, bomló hulladékok beszállítása nem megengedhető), esztétikus kialakításuk lehetővé teszi azt, hogy a város forgalmasabb helyein kialakításra kerülhetnek.

Egy újonnan kialakított hulladékudvar Gyomaendrőd városban, sajnos még Békéscsabán ilyet nem tudunk bemutatni


35


A szelektíven gyűjtött hulladékok átmeneti tároló és utóválogató telepe: A hulladékgyűjtő szigeteken és udvarokon összegyűjtött hulladékokat rendszeresen el kell szállítani és el kell végezni azok utóválogatását és kezelését. Ezt a utóválogató és kezelő telepen kell elvégezni. A szelektíven gyűjtött hulladékok között előfordul még, hogy más fajta hulladékok kerülnek elhelyezésre a kijelölt hulladékgyűjtő edényzetekbe, ezért kell a hulladékok utóválogatását elvégezni. Az utóválogatás történhet kézi erővel, és kombinált módon kézi és gépi válogatással. Az utóválogatott hulladékokat ezt követően (papír, műanyag, textil) bálázzák. Az utóválogatott üveg és fémhulladékok a megfelelő átmeneti tároló téren kerülnek elhelyezésre. Az utóválogatott, bálázott hulladékok ezt követően kerülnek elszállításra a megfelelő feldolgozó és hasznosító üzemekbe.

A Városüzemeltetési Kft. telephelyén lévő válogató gépsor utolsó fázisában lévő bálázó gép


Az elszállításra váró bálázott papírhulladék

36


Az induló 1998-as évben a 7 db hulladékgyűjtő sziget kialakításra került, a hulladékudvarok azonban nem lettek kiépítve. Az 1999-es évben további 11 helyen került kialakításra hulladékgyűjtő sziget. A 2000. évben már 26 db lakossági és 29 db közületi szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemelt a városban. A folyamatos tájékoztatás és meggyőzés eredményeként a lakosság körében elfogadott lett a gyűjtés. A 2000. évben 153.930 kg papír, 37.720 kg üveg, 11.460 kg műanyag és 46.155 kg gumiabroncs került összegyűjtésre. Az Önkormányzat évente szervezett gyűjtési napokat a lakosságnál képződő veszélyes hulladékok gyűjtésére. A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. a Mazán L. u. telephelyén kialakította az átmeneti tároló és utóválogató telephelyet. Jelenleg a városban 34 db lakossági és 11 db közületi szelektív hulladékgyűjtő szigetet üzemeltet a szolgáltató. A 2006-os évben 205 tonna papír, 38 tonna műanyag, 156 tonna üveg került összegyűjtésre és hasznosításra. Ezek a gyűjtési arányok még nem felelnek meg a hulladékgazdálkodási törvényben előírt mennyiségeknek.

Hulladék frakció

A 2006-os évben begyűjtött mennyiség tonna/év

Papír Műanyag Üveg

205 38 156

A hulladékgazdálkodási törvényben előírt mennyiség tonna/év 2.000 1.700 700

4.6. A zöldhulladékok gyűjtése, komposztálása A hulladékgazdálkodási törvény előírásai szerint a biológiailag lebomló szerves hulladékok kigyűjtését egyre nagyobb arányban kell megoldani.


37


A kigyűjtési arányok előírásai: a) 2004. július 1. napjáig 75 %-ra, b) 2007. július 1. napjáig 50 %-ra, c) 2014. július 1. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni a kommunális hulladékban lévő zöldhulladékok mennyiségét. A Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. az előírások megvalósítása érdekében az elmúlt években megkezdte a zöldkukák kihelyezését a városban. Jelenleg 1.000 db 240 l-es zárható műanyag edényzet van kihelyezve, főleg a családi házas övezetben a zöldhulladékok gyűjtésére. Nagyon fontos volna, hogy a többszintes lakóházak környezetében esztétikus (faelemes) zöldhulladék tárolók kerülnének kialakításra, mivel ezeken a területeken nem megoldott a zöldhulladékok környezetkímélő és esztétikus gyűjtése. Fontos továbbá, hogy fokozatosan terjeszteni kellene a házi komposztálási technológiákat (edényzet, ládák), még a tömblakásos lakóövezetekbe is, mely során megoldódna a zöldhulladékok kezelése és nem utolsó sorban jó minőségű komposztföldhöz jutnának azok alkalmazói. A szolgáltató az áprilistól-novemberig tartó időszakban heti rendszerességgel elszállítja a zöldhulladékokat és azt a Békéscsabai Hulladékkezelő Mű területén kialakított komposztáló téren aprítja és komposztálja. A képződő komposztot a hulladéklerakó rekultivációjánál használja fel. A 2006-os évben 4.389 tonna zöldhulladék került összegyűjtésre és feldolgozásra, ami meghaladja az előírt 3.600 tonnás mennyiséget.


38


A zöldhulladék gyűjtése a 240 l-es műanyag edényzetben

Sajnos a tömblakásos lakóövezetekben van ilyen zöldhulladék gyűjtőhely is

Sajnos a hulladékkezelő mű területén lévő komposztáló telep méretei nem teszik lehetővé a nagyobb mennyiségű zöldhulladék fogadását és kezelését. Ezért a jövőben szükséges egy új komposztáló tér/üzem kialakítása, ahol lehetőség nyílna a szennyvíziszapok és a zöldhulladékok együttes komposztálására.

A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű-ben lévő komposztáló telep


39


4.7. A folyékony hulladékok kezelése

A hulladékgazdálkodási törvény alapján a zárt szennyvízaknákban gyűjtött és onnan szippantó kocsival elszállított szennyvizeket és a szennyvíztisztítás során képződő szennyvíziszapot ebben a tárgykörben kezeljük. Békéscsabán jelenleg a csatornahálózattal ellátott lakások száma 53-54 %. Ez az jelenti, hogy a többi helyen zárt szennyvízgyűjtő aknákban gyűjtik a képződő szennvizeket. Sajnos annak ellenére, hogy szigorú előírások szabályozzák a tároló aknák vízzáróságát, jelenleg még sok helyen „szikkasztó” aknaként üzemelnek a tároló aknák, terhelve ezzel a talajainkat és a talajvizeinket. Békéscsabán 1999-ben 35.398 m3 szippantott szennyvíz került kiszállításra a szennyvíztisztító telepre, majd ezt követően ez a mennyiség fokozatosan csökkent és évi 20.000 m3 körül stabilizálódott. A szennyvízcsatornázás fejlesztéseit követően ez a mennyiség jelentősen fog csökkenni, hiszen Békéscsaba szinte teljes területe csatornázva lesz, ennek megfelelően csak a kimaradó, egyedi szennyvízkezelési területekről kerül beszállítás a szennyvíztisztító telepre.

A szippantó kocsival kiszállított folyékony hulladék leürítése a szennyvíztisztító telepn

A szippantott szennyvizeket fogadó műszaki védelem nélküli földmedrű medence

A békéscsabai szennyvíztisztító telep üzemelése során 80-100.000 m3 1,5-2,0 % szervesanyag tartalmú szennyvíziszap képződött az elmúlt évek során.


40


A képződő szennyvíziszapok egy része a víztelenítést szennyvíztisztító telepen kialakított földmedrű tároló medencékbe szennyvíziszapok rothasztása történik. A szennyvíziszapok víztelenítés nélkül kerül a földmedrű tárolókba, ahol a szennyvíziszapok bizonyos víztelenítése is megtörténik.

követően a kerül, ahol a másik része víztelenített

A 6 db földmedrű, műszaki védelemmel ellátott (természetes agyagásvány szigetelés) medencébe jelenleg megközelítőleg 100.000 m3 szennyvíziszap van tárolva, ami a szennyvíztisztító telep több évtizedes üzemelése során gyűlt össze. A képződő szennyvíziszapok nagyon kis mértékben komposztálásra és ezt követően hasznosításra kerültek. Nagyon fontos, hogy a szennyvíztisztító telep fejlesztései során a szennyvíziszapok kezelésének és hasznosításának komplex rendszere kerüljön kialakításra. A víztelenített iszapok tervezett hasznosítási irányai: • a víztelenített és pihentetett iszapok mezőgazdasági területen történő elhelyezése, • a víztelenített iszapok komposztálása, illetve együttes komposztálása a zöldhulladékokkal, • a szennyvíziszapok energetikai hasznosítása.

A földmedrű iszaptároló medencék a szennyvíztisztító telepen

A földmedrű, iszaptároló medencékben tárolt szennyvíziszap

A szennyvíztisztító telepi fejlesztések során a földmedrű szennyvíziszap tároló medencéket a szennyvíziszap kitermelését és hasznosítását követően rekultiválni kell. Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

41


4.8. Az állati hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása, ártalmatlanítása Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 42. § alapján a települési önkormányzatok feladata többek között a településen képződő állati hulladék ártalmatlanná tétele. A lakosságnál képződő állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen gyűjti. A telep zárható, az állati hulladékok gyűjtésére fém konténerek vannak elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente egy-két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által. Az állati hulladék átmeneti tároló és gyűjtőhely műszaki állapota nem a legmegfelelőbb, annak felújítása szükséges. A gyűjtőhelyen nem állnak rendelkezésre a megfelelő méretű, és mennyiségű, zárható konténerek, így az állati tetemek néhány esetben a betonfelületen kerülnek elhelyezésre. A gyűjtőhely éjszakai őrzése nincs megoldva. A lakosok több esetben az üzemeltetési időn kívül, az állati gyűjtőhely bejáratánál helyezik el az állati hulladékokat, ami egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan. A telepről évente kb 50 tonna állati hulladék kerül elszállításra.

Az állati hulladékok gyűjtő helye a gyűjtőkonténerekkel

Az állati hulladékok átmeneti tároló és gyűjtő telepe


42


4.9. A lakosság tájékoztatása, felkészítése, érdekeltségi rendszere

A környezetvédelem, ezen belül a hulladékgazdálkodás területén nagyon fontos kérdés a lakosság megfelelő szintű tájékoztatása, felkészítése. Talán ezen a területen vannak a legnagyobb lemaradásaink, ami a régebbi évtizedek kevésbé környezettudatos nevelési és oktatási rendszerére vezethetőek vissza. Jelenleg az egyre fokozódó környezeti terhelések, a globális környezeti problémák az egész világon ösztönzik a környezetét védő, azt nem szennyező fenntartható fejlődési irányvonal térhódítását. Ennek megvalósításához tájékozott, felkészült, a környezetét szerető emberekre van szükség. A hulladékgazdálkodás területén is komoly lemaradásokat kell behoznunk ezen a téren. A lakosságot folyamatosan tájékoztatni kell a tervezett hulladékgazdálkodási fejlesztésekről, kiemelten annak környezetvédelmi szükségszerűségéről, fontosságáról. A tájékoztatás módjai: • a helyi és a megyei sajtóban a fejlesztések és azok környezetvédelmi előnyeinek a bemutatása, • a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó törvények, rendeletek (országos, helyi) közzététele a helyi sajtóba (Csabai Mérleg), • a helyi televízióban és rádióban szakmai interjúk a hulladékgazdálkodás kérdésköreinek a bemutatására, • lakossági fórumok tartása, • szórólapok készítése és eljuttatása minden háztartásba, kiemelten a fejlesztések bemutatása, a szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és szükségszerűségének az indokolása, • az iskolák részére akciók, játékos vetélkedők szervezése, a résztvevők megfelelő jutalmazásával, • a zöldhulladékok korszerű gyűjtésének és komposztálási módszereinek a bemutatása szórólapokon. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésekor széleskörű információkat tartalmazó, esztétikus szórólap készült, mely minden háztartásban kijuttatásra került. A szórólapot a 8. sz. melléklet tartalmazza.


43


A város lakosai már több felmérésen is kinyilvánították, hogy szívesen részt vesznek a szelektív hulladékgyűjtésbe, de kérték is egyben, hogy még több hulladékgyűjtő sziget és főleg olyan hulladékudvarok létesüljenek, ahová a veszélyes hulladékokat is be tudják szállítani. Amíg a hulladék udvarok nem épülnek meg addig évente több alkalommal szervezzen a város veszélyes hulladékgyűjtési akciót a város több pontján. Nagyon sokan felvetették, hogy érdekelté kellene tenni a lakosokat a szelektív hulladékgyűjtésben való aktív részvételben. ) a szelektív hulladékgyűjtő szigetek még sűrűbb hálózatának a kialakításával, illetve a hulladékudvarok kialakításával, ezáltal kisebb távolságokra kellene szállítania a szelektíven gyűjtött hulladékokat, ) a szelektív hulladékgyűjtés során ki kellene alakítani a házi szelektív gyűjtés rendszerét, a gyűjtő edényzetek, zsákok és azok elszállítása tekintetében, ) azok a lakosok, akik a képződő hulladékaik jelentős részét szelektíven kigyűjtik, csak a maradék hulladék mennyisége után fizessenek szolgáltatási díjat, ennek nagyon komoly műszaki hátterét kellene kialakítani (a hulladékok mérésére szolgáló szállító járművek beállítása), de ameddig ennek nincsenek meg a feltételei az edényzet méretei alapján lehetne az eddigieknél ösztönzőbb díjazási rendszert bevezetni, ) a hulladék udvarokba beszállított szelektíven gyűjtött hulladékokért az üzemeltető bizonyos térítési díjat biztosítana, ) a „Virágos Békéscsabáért” mozgalomhoz hasonlóan elismerni és díjazni a szép hulladékgyűjtő helyek kialakítóit, a házi komposztálást bevezetőket, ) talán nem is ide illik, de hatékonyabban ellenőrizni és büntetni az illegális hulladékelhelyezőket, a szemetelőket.


44


5. Kapcsolatok más hulladékgazdálkodási rendszerekkel, azok fejlesztési elképzelései, javaslatai

5.1. Békéscsabai Recycling Szelektív Hulladékkezelő Beruházó Kft. A hulladékgazdálkodás továbbfejlesztésében a szakterületen több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező és jól működő Olaszországi Revet s.p.a. és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2003-as évben megkezdte egy olyan projekt megvalósításának előkészítését, mely lehetővé tenné a régió hulladékgazdálkodásának minőségi javítását. A fő cél az volt, hogy kerüljön kidolgozásra egy olyan összehangolt irányítási elv, mely a magántőke és az önkormányzati tulajdon összefogásával alapított vállalkozásban teljesedne ki. A komoly előkészítések után 2004-ben elkészült a szelektív hulladékgyűjtés területén tevékenykedő Olasz-Magyar joint-venture társaság megalapításának üzleti terve és a megvalósíthatósági tanulmánya. A közös tevékenység szakmai előirányzatai: • a multimateriális szelektív gyűjtés bevezetése (egy edényzetbe együttesen gyűjtve az üveg, műanyag és fém), • a multimateriálisan összegyűjtött hulladékok feldolgozó üzemének a megvalósítása Békéscsabán, • a feldolgozó üzemben döntően gépi válogatással szelektálni a hulladékfrakciókat (fajsúly, mágnesezéssel, fotocellásan stb.), a szétválogatott hulladékok előkészítése a továbbfeldolgozásra, • az olasz partner előnyös piaci lehetőséget kínált a hulladékok hasznosítása terén, • a szelektív gyűjtést a közös vállalat a jelenleg üzemelő szolgáltatói körre bízná, • a beszállítói kör a gazdaságossági számítások szerint a Dél-Kelet-alföldi régió, mintegy 1,4 millió lakossal számolva,


45


• a feldolgozó üzem a Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű melletti önkormányzati tulajdonú földön kerülne megvalósításra, • a fejlesztés forrásai az EU-s forrásokból, • az olasz cég hozná a technológiát, Békéscsaba város adná a területet, • a vállalkozás a tervek szerint már az n+1 évben gazdaságosan üzemeltethető.

Az elképzelés előnyei: • • • • • •

egyszerűsödne a szelektív hulladékgyűjtés, a feldolgozó üzem partnerként tekinti a jelenlegi szolgáltatókat, a feldolgozó üzem 20 főnek biztosítana munkát, hatékonyan lehetne teljesíteni az előírt szelektív gyűjtési arányokat, a feldolgozott termékek továbbfeldolgozási, hasznosítási piaca biztosított, egy jól bevált, fejlettebb technológia, rendszer bevezetése a térségben.

Az elképzelés hátrányai: • a szelektív hulladékgyűjtés nálunk a teljes szelekció irányában fejlődik (minden hulladékfajta külön gyűjtve), a műszaki háttér ennek megfelelően alakul ki, • a szelektív gyűjtés műszaki, szállítási hátterének újszerű kialakítás, • az üzem gazdaságos működéséhez nagy régió, 1,4 millió ember szükséges, ami sok bizonytalansággal jár, hiszen a nagy régióban más nagyobb szervezetek is tevékenykednek. A békéscsabai Képviselő-testület döntését követően megalakult a Békéscsabai Recycling Szelektív Hulladékkezelő és Beruházó Kft. A Kft. ügyvezető igazgatójává Dr. Dobó Katalint választották. A Kft. alapító okirata nem állt rendelkezésünkre. A Kft. működéséről érdemi információink nincsenek. A 2006-os évben a hulladék feldolgozó megvalósításához szükséges környezeti hatásvizsgálatok előkészítése megkezdődött.


46


Az elgondolás szakmailag megfontolandó, bár a jelenlegi gyűjtési rendszerek a térségben más irányban fejlődnek. A térségben mindenféleképpen szükséges egy hulladékfeldolgozó üzem telepítése, melynek egyik alternatívájaként a szakmai javaslat fenntartható. Nem ismerve az alapító okirat tartalmát, mindenféleképpen megfontolandó, hogy az önkormányzat milyen formában és mértékben vesz részt a gazdasági vállalkozásban, hiszen ez a fajta tevékenység, piac most van kialakulóban, ezért nagyobb a vállalkozás rizikófaktora. Ha az önkormányzat a társaság továbbfejlesztésében akar lépni feltétlen fontos, hogy szakmailag, gazdaságilag jártas vezetés kerüljön beállításra.

5.2. Délkelet-Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társulás A 2004. évben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával kidolgozásra került a hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken c. dokumentáció. Ebben a „fehér folt” kategóriába került be a Dél-Kelet-Alföldi régió, kiemelten Békés megye. Orosháza város megismerve a koncepciót, illetve figyelembe véve, hogy a legközelebbi rendszerekhez való távolsága igen nagy, egy önálló hulladékgazdálkodási rendszer kidolgozását kezdte meg.

A DAREH alapfeladatai: ) Hosszútávon egy nagytérségi hulladékégető mű telepítése és üzemeltetése. ) A szelektív hulladékgyűjtés komplex rendszere kialakításának és feldolgozóipari hátterének a megteremtése a társult önkormányzati területen. ) A társult önkormányzatok felhagyott hulladéklerakói rekultivációs kiviteli munkáinak koordinálása, a források megszerzése.


47


A társuláshoz Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006-ban csatlakozott (21/2006. (I. 26.) közgy. határozat) és kötelezettséget vállalt az alapítói vagyon és az éves működési hozzájárulások fizetésére. Békéscsaba Megyei Jogú Város akkori alpolgármester (Baji Lajos) megállapodás tervezetet küldött a Társulás részére, miszerint a Társulás alapfeladatai közül a szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés és hulladékfeldolgozás központja Békéscsabán legyen. A kérést a Társulás vezetése ez idáig érdemben nem véleményezte, mivel szerintük az a Társaság tagjainak közös döntésén alapulhat csak. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önönkormányzatának újonnan megválasztott vezetői megfontolás tárgyává tették a társulással kapcsolatos ügyeket, döntés a Békéscsaba Megyei Jogú Város hulladékgazdálkodási középtávú koncepciójának elfogadását követően hoznak.

A DAREH kapcsolatok előnyei: • a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által elfogadott térségi rendszer, • nagyon sok önkormányzat csatlakozott hozzá (információink szerint 7580), • a szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás fejlesztési forrásaihoz való hozzájutás a regionális rendszert alapul véve előnyt élvez, • a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjának központi támogatása a regionalitás alapján előnyt élvez.

A DAREH kapcsolatok hátrányai: • a társulás részletes szakmai koncepciója még nagyon kezdeti állapotban van, • a regionális hulladékégető (a hulladékok energetikai hasznosítása) megvalósítása és üzemeltetése nagyon hosszú távú elképzelés, megvalósításának szakmai, gazdasági, logisztikai elképzelései nem ismertek kellő mélységben, • Békéscsabának jelentős alapítói és működési költségeket kell fizetnie, melynek megtérülése még nem teljesen körvonalazódott,


48


• a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjának megvalósítása EU forrásokból (KEOP) 100 %-osan támogatott, még nem teljesen körvonalazódott az a várható előny, amely ezen a területen előnyt jelentene a DAREH-hez tartozó önkormányzatok részére, bár világos, hogy a regionális rendszerek helyzeti előnyben vannak a források elosztásánál, • nehezen körvonalazódik a kiírások ismerete nélkül, hogy a DAREH a társult önkormányzatok felhagyott hulladéklerakóinak rekultiváció terve és annak elfogadása előtt, hogyan tudna közösen pályázni ez irányú forrásokra. Ha a DAREH elzárkózik a szelektíven gyűjtött hulladékok feldolgozó üzemi hátterének Békéscsabán történő kialakításától, akkor erőteljesen megfontolandó a társuláshoz való tartozás kérdése, főleg abban az esetben ha a Békéscsaba, Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációjának megvalósításához Békéscsaba önállónak vagy esetleg kistérségi szinten is hozzájuthatna.

5.3. A Közép-Békési Centrum Szeged Biopolisz programjához kapcsolódó projekt

A szegedi Biopolisz Fejlesztési Pólus Program tartalmazza a hulladékok energetikai célú felhasználását is. A szegedi biopolis K+F eredményeinek felhasználásával egy új szemléletű hulladékkezelési program elterjesztését vázolta fel a Közép Békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás területére.

A fejlesztés alapterületei: • A keletkező hulladékok mennyiségének a csökkentése. • Fenntartható hulladékgazdálkodási rendszer kidolgozása, bevezetése és alkalmazása. • Komplex újrahasznosítási rendszer kidolgozása. • A szelektív hulladékgyűjtő rendszer intenzív fejlesztése. • A hulladékok energetikai hasznosítása. • A hulladéklerakóra elhelyezett hulladékok jelentős mértékű csökkentése.


49


A háztartási hulladékok kezelési rendszere: • A szelektív hulladékgyűjtés során a különböző hasznosítható frakciók (papír, műanyag, üveg.) kigyűjtése. • A hulladéklerakóba beszállításra kerülő maradék hulladékot a nagyobb méretű szennyező és káros anyagoktól megtisztítják, maximum 250 mmes nagyságra aprítják és a válogató egységhez továbbítják. • A következő fázisban a megőrölt hulladékot biológiai úton víztelenítik. • Az utolsó lépés során kiválasztják az ásványtartalmú (kő, üveg, kerámia), a fémes és nemesfémes továbbhasznosítható anyagokat, amelyek visszakerülnek a gazdasági vérkeringésbe. • A folyamat végén, körülbelül a kiinduló anyag 50 %-ának megfelelő, kiváló fűtőértékű (16.000-18.000 kJ/kg, a barnaszén fűtőértékével megegyező), 2/3 részben megújuló forrásból származó energiatartalmú „száraz stabilát” marad vissza. • A bálázott, vagy peletált állapotban szállítható anyag továbbiakban fűtési, energetikai célokra felhasználható. Az elképzelés komoly tudományos megalapozottságú a gyakorlatban már külföldön megvalósult, Magyarországon még nincs referenciája. A jelenleg működő rendszereknél - és maga a Biopolisz program is ezt javasolja - a szelektív hulladékgyűjtés során az éghető anyagok döntő része kigyűjtésre kerül (figyelembe véve a törvényi előírásokat és az újrahasznosítási lehetőségeket) a közeljövőben. A maradék hulladék ennek megfelelően kisebb arányban tartalmaz energetikai hasznosításra alkalmas összetevőket. Ennek megfelelően érdekek ütköznek a minél nagyobb arányú szelektív gyűjtés és hasznosítás és a még elfogadható energiatartalmú maradék hulladék megléte között. A szerves anyagok energetikai célú hasznosítása sok területen felvetődött már (mezőgazdasági melléktermékek, zöldhulladékok, szennyvíziszapok), de a kommunális hulladékoknál éppen az a tendencia, hogy a biológiailag lebomló szerves anyagot kigyűjtjük és komposztáljuk, így a maradék hulladékban kevés ilyen hulladékkomponens marad. Összességében a biopolisz projekt, mint a hulladékhasznosítás és feldolgozás komplex rendszere hosszabb távon megfontolásra javasolt, a végleges döntésnél a műszaki kivitelezhetőség, a gazdaságosság döntenek.


50


6. Békéscsaba megyei Jogú Város legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai A hulladékgazdálkodás területén a jelenlegi jogszabályok, de a szakmaigazdaságossági érdekek is azt ösztönzik, hogy regionális jelleggel alakuljanak meg és üzemeljenek a hulladékgazdálkodási rendszerek. A hulladékgazdálkodási törvény, az országos és területi hulladékgazdálkodási tervek egyértelműen meghatározták, hogy a képződő hulladékokat regionális hulladéklerakókon kell elhelyezni. Békés megyében a régebbi időkben minden településen üzemelt egy hulladék lerakó telep, melyek döntő része műszaki védelem nélkül került kialakításra. 2008. december 31. napjától Békés megyében csak két regionális hulladéklerakó üzemelhet a békéscsabai és a gyomaendrődi. Békéscsabának a megyében betöltött gazdasági, kereskedelmi, közlekedési helyzete, illetve a regionális hulladéklerakó ténye predesztinálja egy hulladékgazdálkodási központ kialakítását, ahol a hulladékok lerakással történő ártalmatlanításán túl kialakításra kerülne egy térségi hulladék feldolgozó, hasznosító üzem is. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata már 1992-ben megkezdte egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer alapjainak a kiépítését. Az 1996-os évben elkészült és beüzemelt a térségben elsőként egy regionális jellegű kommunális szilárdhulladék lerakó telep, 1997-ben elfogadásra került a szelektív hulladékgyűjtés koncepciója és ezt követően bevezetésre került a város egész területé. Békéscsaba város már több éve megkezdte egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer előkészítését, sok ajánlat is érkezett ezen a téren. Most jutott el Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata arra a szintre, hogy döntenie kell, milyen módon, milyen szakmai-szervezeti formában és kivel kívánja megvalósítani a hulladékgazdálkodás helyi és térségi feladatait a jövőben. A „Hulladékgazdálkodás középtávú koncepciója” ennek a döntésnek a meghozatalához nyújt szakmai segítséget, melynek keretén belül bemutatásra kerül a hulladékgazdálkodás jelenlegi helyzete, a jogszabályi előírások, a kialakult térségi kapcsolatok, és a hulladékgazdálkodás legfontosabb rövid és középtávú feladatai.


51


A legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatok: • A hulladékgazdálkodási koncepció áttekintése és a legfontosabb feladatok meghatározása érdekében egy szakmai egyeztető tanácskozás összehívása. • A hulladékgazdálkodási feladatok áttekintése bizottsági és képviselőtestületi szinten, javaslat elfogadása a rövid és középtávú feladatokra. • A települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása. • A hulladékgazdálkodási feladatok elvégzésére kötött szolgáltatói szerződés felülvizsgálata, az új tulajdonosi viszonyok változásait is figyelembe véve. • A hulladékgyűjtés, szállítás műszaki feltételrendszerének a javítása. • A hulladékgyűjtési és szállítási feladatok jobb minőségű elvégzésének az ösztönzése. • A hulladékgazdálkodási feladatok folyamatos ellenőrzésére műszaki ellenőr megbízása. • A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációs tervének a benyújtása. • A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációjához szükséges források (KEOP) megpályázása. • A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációjának az elvégzése. • A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep monitoring rendszerének a folyamatos üzemeltetése. • A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű II. ütemű depóniájának a kiépítése az elfogadott építési engedélyes terv szerint.


52


• A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű I. ütemű depóniájának az üzemelés befejezését követő végleges lezárása az elfogadott rekultivációs terv alapján. • A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű előírásoknak megfelelő üzemeltetése. • Egy új komposztáló telep kialakításának az előkészítése, figyelembe véve a szennyvíztisztító telepi fejlesztések elképzeléseit is. • A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű területén üzemelő mezőgazdasági jellegű szennyvíz (hígtrágya) elhelyező területe VI-VII. ütemének a kialakítása. • A szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának a növelése, a ráhordási távolságok csökkentése érdekében. • Legalább két db hulladékgyűjtő udvar kiépítése és üzemeltetése: ) a szolgáltató Mazán L. u. 18. sz. telephelyén, ) a Lencsési lakótelepen. • A zöldhulladékok gyűjtési rendszerének a kiszélesítése (zöldkuka, közösségi gyűjtőhelyek). • A házi és közösségi komposztálás eljárások bevezetése, segítése. • Egy regionális üzemeltetése.

jellegű

hulladékfeldolgozó

üzem

kialakítása

és

• A Békéscsabai Recycling Szelektív Hulladékkezelő Beruházó Kft. jövőjének az eldöntése, figyelembe véve azt, hogy ki fogja kiépíteni a regionális hulladékfeldolgozó üzemet, és milyen technológiát választ az Önkormányzat. • A Dél-Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társuláshoz való csatlakozás felülvizsgálata, kiemelten a regionális hulladékfeldolgozó üzem békéscsabai megvalósításának támogatása, és a Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációja támogatásának és megvalósításának tárgykörét.


53


• A szelektív hulladékgyűjtés során fennmaradó „maradék„ hulladék újszerű kezelési és hasznosítási eljárásainál megjelenő ajánlatok szakmai, gazdaságossági áttekintése és a megfelelő döntések meghozatala. • Egy hatékonyabb és részletesebb lakossági tájékoztatási, felkészítő és megnyerő (PR) rendszer kidolgozása és bevezetése. • Egy új érdekeltségi rendszer kidolgozása és bevezetése a szelektív hulladékgyűjtési rendszerben való aktívabb részvétel ösztönzésére, a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló többszörösen módosított önkormányzati rendelet ez irányú módosítása. • A hulladékszállítási és elhelyezési díj felülvizsgálata és a magasabb színvonalú hulladékgazdálkodási feladatok megvalósításához igazodó díjrendszer kialakítása.

6.1. Rövid távú hulladékgazdálkodási feladatok )A középtávú hulladékgazdálkodási koncepció áttekintése és a legfontosabb feladatok meghatározása érdekében egy szakmai egyeztető tanácskozás összehívása. A fórum javasolt résztvevői: - polgármester, - a területért felelős alpolgármester, - a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság elnöke, - a Pénzügyi Osztály osztályvezetője, - a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője, - a Stratégiai-Fejlesztési Osztály osztályvezetője, - a középtávú stratégiai koncepció készítői, - a szolgáltató képviselői, - a megyei önkormányzat területfejlesztési osztályának képviselője, - az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség képviselője, - a Békés Megyei Mérnöki Kamara szakmai képviselete. A fórum javasolt időpontja: Békés Megyei Környezet-és Természetvédelmi Kft.

2007. október hónap első fele 54


) A hulladékgazdálkodási feladatok áttekintése bizottsági és képviselőtestületi szinten, javaslat elfogadása a rövid és középtávú feladatokra. A bizottsági ülés javasolt időpontja: 2007. október hónap második fele A képviselő-testületi ülésen való előterjesztés: 2007. november hónap ) A települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása (a középtávú koncepció elkészítőinek a feladata, a koncepció első egyeztetéseit követően). A felülvizsgálat és módosítás elkészítésének határideje: 2007. augusztus 31. ) A hulladékgazdálkodási feladatok elvégzésére kötött szolgáltatói szerződés felülvizsgálata az Önkormányzat részéről, az új tulajdonosi viszonyok változásait és az eddigi tevékenységet is figyelembe véve: 2007. november 30. ) A hulladékgazdálkodási feladatok folyamatos ellenőrzésére műszaki ellenőr megbízása az Önkormányzat részéről: 2007. november 01. )A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációs tervének a benyújtása (a rekultivációs terv elkészült a tervező a megadott határidőre benyújtja a felügyelőségre): 2007. július 30. )A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep monitoring rendszerének a folyamatos üzemeltetése a kiadott vízjogi és környezetvédelmi engedélyekben, illetve a kiadásra kerülő rekultivációs engedélyben maghatározottak szerint: folyamatosan ) A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű előírásoknak megfelelő üzemeltetése az egységes környezethasználati és a talajvízfigyelő kutak vízjogi üzemeltetési engedélyeiben meghatározottak szerint: folyamatosan )A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű területén üzemelő mezőgazdasági jellegű szennyvíz (hígtrágya) elhelyező terület VI. ütemének (0,4 ha) a kialakítása az elhelyezési engedélyben és a műszaki ellenőr által meghatározott műszaki tartalommal: 2007. szeptember 15.


55


) A Békéscsabai Recycling Szelektív Hulladékkezelő Beruházó Kft. jövőbeni sorsának az eldöntése, figyelembe véve azt, hogy ki fogja kiépíteni a regionális hulladékfeldolgozó üzemet, és milyen technológiát választ az Önkormányzat: 2007. november 30. Tervezői javaslat: • a Békéscsabai Recycling Szelektív Hulladékkezelő Beruházó Kft. csak abban az esetben folytassa tevékenységét a hulladékfeldolgozó üzem kialakítása terén, ha a DAREH Társulás nem ad kedvező választ a hulladékfeldolgozó üzem Békéscsabán történő telepítése ügyében, • a Kft. tevékenységének folytatása esetén újra kell szervezni a Kft. szervezetét és szakmai irányítását egyaránt, illetve konkrét megállapodást kell kötni az olasz partnerrel a beruházás megvalósítása és annak későbbi üzemeltetési ügyében. ) A Dél-Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Önkormányzati Társuláshoz való csatlakozás felülvizsgálata, kiemelten a regionális hulladékfeldolgozó üzem békéscsabai megvalósításának támogatása, és a Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációja támogatásának és megvalósításának tárgykörét: 2007. november 30. Tervezői javaslat: • ha a Társulás elfogadja a hulladékkezelő központ Békéscsabán történő kialakítását akkor a DAREH rendszer keretén belül javasoljuk a hulladékkezelő központ kialakítását, mely hulladékkezelő központ Békéscsaba Megyei Jogú Város gesztorságával valósul meg, kiegészítve a hatóterületét a DAREH tagjain kívüli Önkormányzatokra is, • ha a Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációjának megvalósításához a pénzügyi forrásokat (KEOP) Békéscsaba város, vagy esetlegesen a kistérség önállóan meg tudja szerezni, nem szükséges a DAREH közös pályázatára várni.


56


6.2. Középtávú hulladékgazdálkodási feladatok ) A hulladékgyűjtés, szállítás műszaki feltételrendszerének a javítása a szolgáltatói tulajdonváltásokat követően, illetve a szolgáltatási díjrendszer átalakítását követően: 2009. július 31., illetve folyamatosan Tervezői megjegyzés: a szolgáltatás megfelelő színvonalú ellátása jelenleg is elvárt, igényelt és megkövetelendő feladat, de a magasabb szolgáltatási díj bevezetésével a jelenleg sok esetben jogosan kritizált szolgáltatási színvonal érzékelhető változását lehetne elérni, megkövetelni. ) A hulladékgyűjtési és szállítási feladatok jobb minőségű elvégzésének az ösztönzése egy magasabb szolgáltatási díj bevezetésével, illetve egy hatékonyabb műszaki ellenőrzéssel: 2009. július 31., illetve folyamatosan )A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációjához szükséges források (KEOP) megpályázása vagy a DAREH keretén belül, vagy önállóan, esetlegesen kistérségi szinten: 2008. március 31. )A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó telep rekultivációjának az elvégzése a források rendelkezésre állását követően, illetve a rekultivációs engedélyben meghatározásra kerülő időpontig: 2012. december 31. )A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű II. ütemű depóniájának a kiépítése az elfogadott építési engedélyes terv szerint: 2008. december 31. Tervezői megjegyzés: • Az I. ütemű depónia a jelenlegi beszállítási ütemet alapul véve 2008. végéig - 2009. első negyedévében betelik, ezt figyelembe véve feltétlen fontos a II. ütem 2008. év végéig való kialakítása. • Feltétlen fontos a szolgáltató ez irányú pénzügyi fedezetének a kontrolálása és annak hiányában a szolgáltatói szerződésben meghatározott feladatok időbeni teljesítésének szigorú megkövetelése, annak elmaradása esetén a szolgáltatói szerződés szerinti lépések megtétele.


57


• Abban az esetben, ha a szolgáltató nem tudja a megadott határidőre a II. ütemű depóniát kiépíteni, az önkormányzatnak időben lépnie kell, hiszen a régióban képződő hulladékokat el kell helyeznie. )A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű I. ütemű depóniájának az üzemelés befejezését követő végleges lezárása az elfogadott rekultivációs terv alapján (a szolgáltató feladata): 2009. december 31. )Egy új komposztáló telep kialakításának az előkészítése, figyelembe véve a szennyvíztisztító telepi fejlesztések elképzeléseit is (együttes komposztálás): 2009. december 31. )A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű területén üzemelő mezőgazdasági jellegű szennyvíz (hígtrágya) elhelyező terület VII. ütemének (1,0 ha) a kialakítása az elhelyezési engedélyben és a műszaki ellenőr által meghatározott műszaki tartalommal: 2008. július 31. )A szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának a növelése, a ráhordási távolságok csökkentése érdekében: 2009. december 31. Tervezői javaslat: • Legalább még 15 db lakossági hulladékgyűjtő sziget (5 gyűjtőkonténeres) kialakítása a jelenleg még lefedetlen területeken.

db

• A közületeknél legalább még 10 helyen kialakítani a hulladékgyűjtő szigeteket az érdekeltségi rendszer javításával. )Legalább két db hulladékgyűjtő udvar kiépítése és üzemeltetése: 2009. december 31. Tervezői javaslat: ) a szolgáltató Mazán L. u. 18. sz. telephelyén, ) a Lencsési lakótelepen a belváros felöli részen lévő gazdasági övezetben.


58


) A zöldhulladékok gyűjtési rendszerének a kiszélesítése (zöldkuka, közösségi gyűjtőhelyek): 2009. december 31. Tervezői javaslat: • További 500 zöldkuka kihelyezése a családi házas övezetekben. • A tömblakásos övezetekben esztétikus kialakítású (farekeszes) gyűjtőhelyek kialakítása. ) A házi és közösségi komposztálás eljárások bevezetése, segítése: folyamatosan ) Egy regionális jellegű hulladékfeldolgozó üzem kialakítása és üzemeltetése: 2010. december 31. ) A szelektív hulladékgyűjtés során fennmaradó „maradék„ hulladék újszerű kezelési és hasznosítási eljárásainál megjelenő ajánlatok szakmai, gazdaságossági áttekintése és a megfelelő döntések meghozatala annak alkalmazására: 2009. december 31. )Egy hatékonyabb és részletesebb lakossági tájékoztatási, felkészítő és megnyerő (PR) rendszer kidolgozása és bevezetése: 2008. július 31. ) Egy új érdekeltségi rendszer kidolgozása és bevezetése a szelektív hulladékgyűjtési rendszerben való aktívabb részvétel ösztönzésére: 2008. július 31. Tervezői javaslat: • A lakosságnál kihelyezett edényzetek méreteinél szélesebb lehetőségek biztosítása (40, 50, 60, 70, 80, 90, 100 l-es) , hiszen az a család aki szelektíven gyűjti a hulladékokat annak kevesebb maradék hulladékot kell elhelyeznie. • Az önkormányzati rendeletben bővíteni az edényzetek alapján meghatározott díjak körét a lakossági szemétszállítás terén. • A kiépítendő hulladékgyűjtő udvarokban a beszállított szelektíven gyűjtött hulladékokért bizonyos átvételi díj megfizetése.


59


) A köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló többszörösen módosított önkormányzati rendelet ez irányú módosítása: 2008. szeptember 30. )A hulladékszállítási és elhelyezési díj felülvizsgálata és a magasabb színvonalú hulladékgazdálkodási feladatok megvalósításához igazodó díjrendszer kialakítása: 2008. december 31.

7. A hulladékgazdálkodási feladatok megvalósításának becsült költségei

A tervezett létesítmény, berendezés Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó rekultivációja* A Békéscsabai Hulladékkezelő Mű II. ütemű depónia kialakítása** Komposztáló telep*** Hulladékgyűjtő udvar* (2 db) 15 db hulladékgyűjtő sziget, edényzettel* Hulladékfeldolgozó üzem**** Szállító jármű a hulladékok gyűjtésére** (2 db) Új gyűjtő edényzetek**1.100 l (500 db) Új gyűjtő edényzetek** 60-120 l (500 db) Új zöldkukák** 240 l ( 500 db) Zöldhulladék közösségi gyűjtőpontok* 20 db Zöldhulladék komposztáló edényzetek** 100 db A mezőgazdasági szennyvíz elhelyező terület VIVII. ütem* Tervezés, lebonyolítás, PR* Összesen

A tervezett bekerülési költség nettó összege e Ft 450.000.550.000.450.000.80.000.8.500.2.500.000.70.000.15.000.3.000.3.500.4.000.2.500.8.000.80.000.4.224.500.-

* Az Önkormányzat feladata ** A szolgáltató feladata *** A szennyvíztisztító telepi fejlesztésekkel közösen tervezve, megvalósítva **** Az Önkormányzat és a kiválasztott vállalkozó közös beruházásában


60


A KEOP az egészséges tiszta települések támogatási rendszerén belül kiemelten kezeli a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek bevezetésének támogatását. Az előzetes információink szerint pl. a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjának megvalósítása 100 %-os finanszírozású, de jelentős arányú támogatottságú az egyéb hulladékgazdálkodási feladatok megvalósítása is. A támogatások odaítélésénél előnyt élveznek a regionális rendszerben megvalósításra kerülő hulladékgazdálkodási programok.

Békéscsaba, 2007. július 28.

Viczián János környezetvédelmi szakértő


Dr. Cserei Pál ügyvezető környezetvédelmi tervező-szakértő

61


MELLÉKLETEK

1. sz. A megbízási szerződés 2. sz. A tervezői és szakértői jogosultságokat igazoló dokumentumok 3. sz. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok összefoglaló jegyzéke 4. sz. A Békés megyében üzemelő és tervezett hulladékgazdálkodási létesítmények helyszínrajzai 5. sz. A szakmai egyeztető tanácskozás meghívója és jelenléti íve 6. sz. A TAPPE Kft. tájékoztatási dokumentációja 7. sz. A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakóval és a Békéscsabai regionális Hulladékkezelő Mű-vel kapcsolatos felügyelőségi határozatok 8. sz. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésekor kiadott lakossági szórólap


62

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ

Recommend Documents