Az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata
Budapest, 2008. április Az Alap PSZÁF engedélyének száma: 110.078-1/97 Kelte:1997.09.02.
TARTALOM TÁJÉKOZTATÓ 1.
ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................................... 5
2.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 8
3.
FOGALMAK ................................................................................................................................................ 11 3.1 3.2
4.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ...................................................................................................................... 11 EGYÉB, A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK JELENTÉSE .................................................................. 13 NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI .............................................................................................. 13
4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 5.
AZ ALAP RÖVID BEMUTATÁSA ..................................................................................................................... 13 AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEINEK FORGALMAZÁSA, FORGALMAZÁSI HELYEK........................................... 14 A FORGALOMBAHOZATALI ÁR, A FIZETÉS MÓDJA ......................................................................................... 14 A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA, SOROZATONKÉNT............................................. 14 JOGHATÓSÁG, ALKALMAZANDÓ JOG............................................................................................................. 15 AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA ......................................................................................................... 15
5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8 6.
CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS .......................................... 15 SZÉKHELY .................................................................................................................................................... 15 TEVÉKENYSÉGI KÖR ..................................................................................................................................... 15 TULAJDONOSI SZERKEZET ............................................................................................................................ 16 ÜZLETI ÉV, PÉNZÜGYI HELYZET, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG,PIACI HELYZET BEMUTATÁSA ................................. 16 SZEMÉLYI FELTÉTELEK, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ............................................... 16 AZ ALAPKEZELŐ FELADATAI ........................................................................................................................ 18 AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT BEFEKTETÉSI ALAPOK ............................................................................... 19 AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA ( AZ ALAPOK LETÉTKEZELŐJE ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÓJA) ...................................................................................... 22
6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8
CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS .......................................... 22 SZÉKHELY .................................................................................................................................................... 22 TEVÉKENYSÉGI KÖR ..................................................................................................................................... 22 TULAJDONOSI SZERKEZET ............................................................................................................................ 22 ÜZLETI ÉV, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................ 22 ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM ............................................................................................................................ 23 AZ OTP BANK NYRT. VEZETŐ TISZSÉGVISELŐI ............................................................................................ 23 A LETÉTKEZELŐ FELADATAI ........................................................................................................................ 25
7.
KÖNYVVIZSGÁLÓ .................................................................................................................................... 27
8.
A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA ..................................................... 27
9.
ADÓZÁS ....................................................................................................................................................... 28 9.1 9.2 9.3 9.4
AZ ALAP ADÓZÁSA ....................................................................................................................................... 28 A MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA .................................................................................................. 29 A BELFÖLDI INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA ......................................................................................... 29 KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA................................................................................................................ 29
10.
FELELŐSSÉG.............................................................................................................................................. 30
11.
NYILATKOZAT .......................................................................................................................................... 31
12.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ................................................................................................................ 32
12.1 AZ ALAP NEVE, TÍPUSA, FUTAMIDEJE ........................................................................................................... 32 12.2 AZ ALAPKEZELŐ CÉGNEVE, SZÉKHELYE, AZ ALAP ÜZLETI ÉVE ..................................................................... 32 12.3 A LETÉTKEZELŐ CÉGNEVE (SZÉKHELYE) ...................................................................................................... 32
2
12.4 12.5 12.6 12.7 12.8 13.
ALVÁLLALKOZÓ ........................................................................................................................................... 32 AZ ALAP TŐKÉJE ........................................................................................................................................... 32 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ................................................................................................................................ 33 A BEFEKTETŐI KÖR ....................................................................................................................................... 34 A TÁJÉKOZTATÓ ÉS AZ ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI HATÁROZATOK SZÁMA, IDEJE:...................................................................................... 34
BEFEKTETÉSI POLITIKA ........................................................................................................................ 35
13.1 13.2 13.3 13.4
BEFEKTETÉSI STRATÉGIA .............................................................................................................................. 35 A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI ................................................................................................................ 35 BEFEKTETÉSI ARÁNYOK ÉS KORLÁTOK ......................................................................................................... 37 A SAJÁT TŐKE 10%-ÁT MEGHALADÓ ARÁNYBAN TARTHATÓ, AZONOS SOROZATBA TARTOZÓ ÉRTÉKPAPÍROK KÖRE .................................................................................................................................... 38 13.5 A SZÁRMAZÉKOS ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK ...................................................................... 38 13.6 A VISSZAVÁLTÁSI IGÉNYEK TELJESÍTÉSE CÉLJÁRA ELKÜLÖNÍTETT LIKVID ESZKÖZÖK .................................. 38 13.7 HITELFELVÉTEL, AZ ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE ........................................................................................... 38 14.
JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK .................................................................................................. 39
15.
A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA................................................. 40
16.
A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA ....................................................... 41
16.1 16.2 16.3 16.4 16.5 16.6
FORGALMAZÁSI HELYEK .............................................................................................................................. 41 FORGALMAZÁSI ÓRÁK .................................................................................................................................. 41 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSI ÁRA ........................................................................ 41 A VÁSÁRLÁS ÉS VISSZAVÁLTÁS MÓDJA ......................................................................................................... 42 ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA-VEZETÉS ...................................................................................................................... 45 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL ..................................................................................................................................... 46 16.7 HOZAMFIZETÉS ............................................................................................................................................. 46 17.
AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA .................................. 46
17.1 AZ ALAP LÉTREHOZATALÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK .......................................................................... 46 17.2 AZ ALAP MŰKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK .................................................................................. 46 18.
AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA ÉS A SZÁMÍTÁSI HIBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ...................................................................................................47
18.1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK .............................................................................................................................. 48 18.2 AZ ALAP ESZKÖZEINEK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................ 49 18.3 A KÖTELEZETTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA ............................................................................................................ 53 19.
AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA ............................................................ 54
19.1 MEGSZŰNÉS .................................................................................................................................................. 54 19.2 BEOLVADÁS .................................................................................................................................................. 55 19.3 AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ............................................................................................................................... 56 20.
ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ........................................................................... 56
21.
AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE ........................................................................................................ 56
22.
ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA .............................................................................................................. 57
23.
JOGVITÁK RENDEZÉSE .......................................................................................................................... 57
24.
TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK ................................................................................................ 57
24.1 RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS ........................................................................................................................ 57 24.2 RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG, HIRDETMÉNYEK .................................................................. 57 24.3 A HIRDETMÉNYEK MEGJELENTETÉSÉNEK HELYE ........................................................................................... 58
3
25.
A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ................................................... 58
26.
EGYEBEK .................................................................................................................................................... 59
27.
MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................... 27-1
27.1 1. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL HITELESÍTETT PÉNZÜGYI ADATAI ................................................................................................................................................... 27.1-1 27.2 2. SZ. MELLÉKLET: A LETÉTKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL HITELESÍTETT PÉNZÜGYI ADATAI ................................................................................................................................................... 27.2-1 27.3 3. SZ. MELLÉKLET: A FORGALMAZÁSI HELYEK LISTÁJA ......................................................................... 27.3-1 27.4 4. SZ. MELLÉKLET AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK KIVONATA ............................................. 27.4-6 27.5 5. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB ALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁNAK BEMUTATÁSA ................................................................................................................ 27.5-1 27.6 6.SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ 2007. DECEMBER 31-I NEM AUDITÁLT PÉNZÜGYI ADATAI .............. 27.6-1
4
1. ÖSSZEFOGLALÁS Az Alap neve:
OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap
Az Alap rövid neve:
OTP Quality Alap
Az Alapkezelő neve:
OTP Alapkezelő Zrt.
Az Alapkezelő székhelye:
1134 Budapest, Váci út. 33.
Az Alapkezelő cégjegyzékszáma:
01-10-043959
Az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyének száma és kibocsátója:
100.965/93.; Állami Pénz-és Tőkepiaci Felügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogelődje), E-III/1213/2005, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A Letétkezelő neve:
OTP Bank Nyrt.
A Letétkezelő székhelye:
1051 Budapest, Nádor u. 16.
A Letétkezelő cégjegyzékszáma:
01-10-041585
A Letétkezelő letétkezelést is magában foglaló tevékenységi engedélyének száma:
33/1993., 983/1997/7., 1998. jan.29. 41.003/1998., 2001. ápr. 27. III/41.003-18/2001., 2002., febr. 19. III/41.00321/2002., 2002. dec. 20. III/41.003-22/2002
A Forgalmazó:
Lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat
Az Alap könyvvizsgálójának neve:
Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.
A könyvvizsgáló székhelye:
1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/C.
A könyvvizsgáló cégjegyzékszáma:
01-09-07-1057
A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló neve:
Horváth Tamás
A könyvvizsgálatért személyében felelős
5
könyvvizsgáló MKVK nyilvántartási száma:
003449
A nyilvános forgalombahozatalt engedélyező PSZÁF határozat száma és kelte:
110.078/97. sz. határozat, 1997. augusztus 18.
Az Alap nyilvántartásba vételéről szóló PSZÁF határozat száma és kelte:
110.078-1/97. sz. határozat, 1997. szeptember 2.
A „B” sorozatú Befektetési Jegyek forgalomba hozataláról hozott alapkezelői határozat száma és kelte:
A 2007. november 27-én kelt, 2/2007(11.27.) sz. Igazgatósági Határozat
A „B” sorozatú Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalát engedélyező PSZÁF határozat száma és kelte:
E-III/110.626/2008
A „B” sorozatú Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalának (forgalmazásának) első napja:
A Tpt. 245. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ajánlattétel közzétételét követő negyedik Forgalmazási Nap
A „B” sorozatú Befektetési Jegyek első Forgalmazási Napon érvényes forgalombahozatali ára:
Megegyezik a Kezelési Szabályzat 18. pontjában meghatározott szabályok szerint számított egy jegyre jutó nettó eszközértékkel
Az Alap PSZÁF nyilvántartási száma (lajstromszáma):
1111-43
Az Alap fajtája:
Nyíltvégű
Az Alap típusa:
Nyilvános
Az Alap futamideje:
Határozatlan
A Befektetési Jegy sorozatok névértéke és Kibocsátási Pénzneme:
„A” sorozat: 1 (egy) Forint „B” sorozat: 1 (egy) Forint
6
A Befektetési Jegy sorozatok megjelölése és értékpapírkódja:
„A” sorozat; ISIN-kód: HU0000700729 „B” sorozat; ISIN-kód: HU0000706213
A Befektetési Jegyek forgalombahozatalának módja:
Nyilvános forgalombahozatal; jegyzési eljárás (az Alap nyilvántartásba vételét megelőzően); folyamatos forgalmazás (az Alap nyilvántartásba vételét követően)
Forgalmazási Helyek:
A Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt OTP Bank Nyrt. bankfiókok, melyek közül a 3. sz. melléklet 3/A. pontjában felsorolt bankfiókok az „A” sorozatot alkotó Befektetési Jegyek, a 3/B. pontjában fel felsorolt bankfiók a „B” sorozatot alkotó Befektetési Jegyek tekintetében szolgál Forgalmazási Helyként Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok; a „B” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében a Intézményi Befektetők
Vásárlásra jogosultak köre:
Intézményi Befektető:
A Befektetési Jegyek előállításának módja:
a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő, Dematerializált értékpapír
A befektetők részére szóló közlemények megjelentetésének helye:
A Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pont szerinti közzétételi hely: az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja (www.otpalap.hu), valamint a Forgalmazó honlapja (www.otpbank.hu)
Alkalmazandó jog:
Magyar
7
2. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Jelen Tájékoztató az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és folyamatos forgalmazáshoz az OTP Alapkezelő Zrt. mint az Alap nevében eljáró befektetési alapkezelő által a tőkepiacról szóló, többször módosított 2001. évi CXX. tv. („Tpt.”) rendelkezéseinek megfelelően készített alapdokumentum, amely az annak részét képező Kezelési Szabályzattal együtt tartalmazza az Alap mint Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása, a befektetési lehetőségnek a befektetők általi megítéléséhez figyelembe veendő információkat. Az Alap befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával Magyarországon létrehozott, nyílt végű értékpapír alap, melynek kezelése során az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik a magyar és egyéb közép-európai részvénypiacokon hosszú távon kívánnak befektetni. A Tájékoztatójával szembeni követelményekről a Tpt. 26. § (1)-(3) bekezdései, a Kibocsátó és a Forgalmazó Tájékoztatóval kapcsolatos felelősségéről a Tpt. 29 §. (1)-(2) bekezdései, 30. §-a és 57. § (1) bekezdése rendelkeznek, az alábbiak szerint: „26. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. 30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. 57. § (1) A szabályozott információk nyilvánosságra hozatalának elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.
Az OTP Alapkezelő Zrt., mint az Alap kezelője, az Alap mint Kibocsátó nevében és képviseletében eljárva és az OTP Bank Nyrt., mint a Befektetési Jegyek Forgalmazója
8
felelősséget vállalnak a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságáért, amit a Tájékoztató 31 oldalán aláírásukkal igazolnak. A Tpt. 236. § (5) bekezdése értelmében a nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelő egyoldalúan módosíthatja, mely módosításhoz - az előbbi (5) bekezdésben felsorolt esetek kivételével - , a Felügyelet engedélye szükséges. Jelen Tájékoztató, s az annak alapján a „B” sorozatú Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozataláról szóló nyilvános ajánlattétel közzétételét a Felügyelet E-III/110.078XX/2008.számú, 2008. január XX. napján kelt határozatával engedélyezte. A Tájékoztató tartalma a Tpt. hatályos rendelkezéseinek felel meg. A Tájékoztatóban közölt adatok, adatcsoportosítások, állítások és elemzések a valóságnak megfelelnek, helytállóak és közlésük célja az, hogy Kibocsátó helyzetének befektető általi megítéléséhez alapul szolgáljanak. A Tájékoztató melléklete az Alap Kezelési Szabályzata, amely az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazza. A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a Tájékoztató, sem a Kezelési Szabályzat nem szabályoz, az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. Figyelemmel arra, hogy a Tájékoztató és az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzat együtt tartalmazza mindazon információkat, melyek ismerete a befektető számára a Tpt. alapján a befektetési lehetőség, a befektetési eszköz megalapozott megítéléséhez szükséges, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat együtt kezelendő és értelmezendő. Minden, a Tájékoztatóra vagy a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás alatt (akár jelen dokumentumban, akár bármely más, a befektetők tájékoztatására a későbbiekben közzétett közleményben) mind a Tájékoztatóra, mind a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás is értendő, hacsak a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik. E két dokumentum bármelyikén belüli, olyan pontszámhivatkozások mellett, amelyek a másik dokumentumon belüli valamely pontra hivatkoznak, a pontszámhivatkozás mellett a másik dokumentum neve (az esettől függően a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat) is feltüntetésre kerül. Az Alapkezelőn, Letétkezelőn és Forgalmazón kívül senki sem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármilyen tájékoztatást vagy ajánlatot adjon az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalával, folyamatos forgalmazásával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatás vagy ajánlat nem tekinthető az OTP Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapuló tájékoztatásnak. A Tájékoztató tartalmaz minden olyan adatot, tartalmi elemet, amelyet a Tpt. rendelkezéseinek megfelelően tartalmaznia kell. A Tájékoztató ismerete feltétlenül szükséges a befektető számára befektetési döntésének megalapozásához, ezért kérjük a tisztelt befektetőket, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt a Tájékoztatót alaposan tanulmányozzák át, különösen a Kockázati tényezők fejezetet.
9
Az Alapkezelő folyamatosan elemzi a szóba jöhető befektetési lehetőségeket várható hozam és várható kockázat szempontjából, annak érdekében, hogy a legkedvezőbb hozam/kockázat jellemzővel rendelkező lehetőségek kerüljenek az Alap portfoliójába. A Tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos szabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy a Tájékoztató nem értelmezhető a befektetők részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetők a Tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetőségek felmérésével, saját kockázatviselő képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésről, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét.
10
TÁJÉKOZTATÓ
3. FOGALMAK 3.1 Fogalommeghatározások A jelen Tájékoztató egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alábbi fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató alkalmazásában: Alap: Alapkezelő: Alap saját tőkéje:
Árfolyamnap: Banki Nap: Befektetési Jegy: Bszt.: dematerializált értékpapír: elsődleges forgalmazás: Felügyelet vagy PSZÁF: Forgalmazási Hely:
Forgalmazási Nap: Forgalmazási Órák: Forgalmazó:
OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1134 Budapest, Váci út 33.) az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos az a nap, amelyen érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken teljesítendő a Befektetési Jegyek megvásárlására, illetve visszaváltására adott megbízás minden nap, amelyen a Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát) az Alap által kibocsátott befektetési jegy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség a Befektetési Jegy Forgalmazó általi, az Alapkezelő megbízásából történő értékesítése és visszaváltása a folyamatos forgalmazás során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelődei a Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt OTP Bank Nyrt. bankfiókok, melyek közül a 3. sz. melléklet 3/A. pontjában felsorolt bankfiókok az „A” sorozatot alkotó Befektetési Jegyek, a 3/B. pontjában fel felsorolt bankfiók a „B” sorozatot alkotó Befektetési Jegyek tekintetében szolgál Forgalmazási Helyként az Alap Futamideje alatti minden Banki Nap, kivéve a forgalmazás Felügyelet által engedélyezett felfüggesztésének (Tpt. 249-251. időtartamát A Forgalmazási Napon belül azon időszak, amelyen belül a Forgalmazó az adott Forgalmazási Helyen aznapi értéknappal vesz fel vételi vagy visszaváltási megbízást a Befektetési Jegyek forgalmazásában (értékesítésében és visszaváltásában) közreműködő befektetési szolgáltató [amely az
11
TÁJÉKOZTATÓ
Hátralevő Átlagos Futamidő Mutató: hosszú pozíció: Hpt. Kezelési Szabályzat:
Kibocsátási Pénznem: Kibocsátó: kollektív befektetési értékpapír:
Letétkezelő: likvid eszköz:
Intézményi Befektető:
rövid pozíció: Tájékoztató:
Tőzsdenap: Tpt. Ügyfél: Ügyfélszámla: 12
OTP Bank Nyrt. (adatait lásd az Összefoglalásban)] Az Alap portfoliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök hátralevő átlagos futamideje, szorozva ezen eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített arányával minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyílvánul meg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum, mely egyben az Alapkezelő és a befektetők közti általános szerződési feltételeket is tartalmazza magyar forint az Alap a) a befektetési jegy, továbbá b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.) a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét A Tpt. 5. § (1) bekezdés 60. pontjában meghatározott körbe tartozó Befektető, azaz: a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő, minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyílvánul meg a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és folyamatos forgalmazásához készített, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi olyan Forgalmazási Nap, amelyeken azon tőzsdéken, amelyeken az Alap portfoliójába tartozó befektetési eszközöket forgalmazzák, kereskedés folyt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. az a személy, aki a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi az Ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a
TÁJÉKOZTATÓ
befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál 3.2 Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése A Tájékoztatóban szereplő azon fogalmak, melyek fogalom-meghatározását sem a Tájékoztató 3.1 pontja, sem a Tájékoztató egyéb pontjai nem tartalmazzák, azokra a Tpt. által adott jelentéstartalommal értendők. 4. NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI 4.1 Az Alap rövid bemutatása Az Alap elnevezése: OTP Quality Nyíltvégű Értékpapír Alap Az Alap rövid neve: OTP Quality Alap Az Alap típusa, fajtája, futamideje, formája: nyilvános, nyíltvégű, határozatlan futamidejű, értékpapír alap. Az Alap különböző Befektetési Jegy sorozatokat bocsát ki, melyeket abc sorrendben betűjellel jelöl. Az ”A” és ”B” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek névértéke és a Kibocsátás Pénzneme megegyezik, eltér azonban egymástól az elsődleges forgalmazás során vásárlásra jogosultak köre, a felszámított díjak, jutalékok mértéke, valamint a Forgalmazás Helyek. Az „A” sorozatú, az Alap létrehozatala óta folyamatosan forgalmazott Befektetési Jegyek Kibocsátási Pénzneme magyar forint (Ft) és névértéke 1,-Ft. A „B” sorozatú, a Felügyelet E-III/110.078-18/2008. számú határozatával engedélyezett nyilvános ajánlattétel közzétételét követő negyedik Forgalmazási Naptól kezdődően folyamatosan forgalmazott Befektetési Jegyek Kibocsátási Pénzneme magyar forint és névértéke 1,-Ft. A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok tekintetében nincs eltérés a két sorozat között. Az Alapkezelő az európai alapkezelőkre vonatkozó Tpt-beli szabályoknak megfelelően működik, az Alap azonban nem európai befektetési alap. A Forgalmazási Helyek mindenkor aktuális jegyzékét jelen Tájékoztató 3. sz. melléklete tartalmazza. Az „A” sorozatú Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. A ”B” sorozatú Befektetési Jegyek elsődleges forgalmazás során történő megvásárlására a Intézményi Befektetők jogosultak.
13
TÁJÉKOZTATÓ
4.2 Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalmazása, Forgalmazási Helyek A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásával a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelő az OTP Bank Nyrt-t bízta meg (lásd. részletesen a Tájékoztató 6. pontjában). A Befektetési Jegyek a jelen Tájékoztató 3. sz. mellékletében sorozatonkénti bontásban felsorolt Forgalmazási Helyeken (3/A. pont - „A” sorozat; 3/B. pont – „B” sorozat) vásárolhatók meg és válthatók vissza. 4.3 A forgalombahozatali ár, a fizetés módja A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során azok vétele és visszaváltása az adott sorozatba tartozó Befektetési Jegy egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik. A Befektetési Jegyek ellenértéke a Kibocsátási Pénznemben teljesítendő. Az Alap nettó eszközértéke és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték a kibocsátási pénznemben, sorozatonként kerül meghatározásra. A nettó eszközérték meghatározásának módját részletesen a Kezelési Szabályzat 18. pontja tartalmazza. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely – részben vagy egészben – az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti. A jutalékok mértéke sorozatonként eltérő lehet. A jutalékok mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. 4.4 A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok bemutatása, sorozatonként Az „A” és „B” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek nem térnek el egymástól a Befektetési Jegyekhez fűződő jogok tekintetében. A Befektetési Jegy tulajdonosa mindkét sorozat tekintetében jogosult arra, hogy •
• •
•
• • • • • 14
Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt a Befektetési Jegyek visszaváltási jutalékkal csökkentett, az adott sorozatra vonatkozóan meghatározott egy jegyre jutó nettó eszközértéken való visszaváltására a Forgalmazási Helyek valamelyikén megbízást adjon a Forgalmazónak; a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről; a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat; az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 19. pontjában meghatározottak szerint; az Alapkezelő és az eljáró Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.
TÁJÉKOZTATÓ
4.5 Joghatóság, alkalmazandó jog A jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő bármely jogviszonyra a Magyar Köztársaság joga az irányadó. E jogviszonyokat illetően minden, a Tájékoztatóban, illetve az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdés tekintetében – az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt.,Bszt.,Ptk. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. A befektetések adóvonatkozásaira a mindenkor hatályos adójogszabályok és – az esettől függően – az adózással kapcsolatos nemzetközi egyezmények irányadóak. A jelen Tájékoztatóban írt, adózási kérdéseket érintő tájékoztatás a Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása időpontjában hatályos adójogszabályokon alapul. A Tájékoztatóban, illetve a Kezelési Szabályzatban hivatkozott jogszabályok Alap futamideje alatti esetleges módosulása esetén az Alapkezelő késedelem nélkül, a jogszabályokban arra rendelt határidőn belül gondoskodik a jogszabály-változásokból következő szövegváltozások Tájékoztatón, illetve a Kezelési Szabályzaton való átvezetéséről. Mindazonáltal, ezen átvezetés esetleges elmaradása vagy késedelme nem mentesíti sem az Alapkezelőt, sem a befektetőt a hatályos jogszabályok, azon belül is különösen az adójogszabályok azon szabályainak alkalmazása, betartása alól, amelyektől való eltérést a jogszabály nem engedi meg. 5. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 5.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés A jogelőd OTP Befektetési Alapkezelő Kft. 1993. július 21-én alakult meg (cégjegyzékszám: 01-09-265584). Az Alap alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt., amely az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával jött létre 1998. szeptember 18-án, határozatlan időtartamra. Az OTP Alapkezelő Zrt-t a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-043959 szám alatt jegyezte be. A társaság jegyzett tőkéje az átalakuláskor 500 millió forintra emelkedett, majd 2000. október 27. napjával 900 millió Ft-ra emelkedett. 5.2 Székhely Az Alapkezelő bejegyzett székhelye: 1134 Budapest, Váci út 33. Az Alapkezelő telefonszáma: 412-8300, fax: 412-8399, e-mail:
[email protected] 5.3 Tevékenységi kör Az Alapkezelő tevékenységi köre az alábbi tevékenységeket öleli föl: befektetési alapkezelés (a TEÁOR 2008 osztályozási rendszerében a 66.30 TEÁOR számmal és „Alapkezelés” címmel körülírt tevékenység), melyhez kapcsolódóan az Alapkezelő , portfoliókezelést (melynek a magánnyugdíjpénztárak, valamint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak vagyonkezelése is részét képezi), értékpapírkölcsönzést, és befektetési tanácsadást is végez az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet 1993. augusztus 18-án kelt 100.015/93. számú,. illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I-601/2000. sz., a III/100.015-5/2002. sz. és a III/100.015-6/2003. sz. határozataiban foglalt engedélyek alapján. Az Alapkezelő a Felügyelet E-III/1213/2005.
15
TÁJÉKOZTATÓ
sz. határozata értelmében a Tpt. 242/A-242/G. §-ai szerinti európai alapkezelőnek minősül. 5.4 Tulajdonosi szerkezet A társaság tulajdonosai a Concordia-INFO Informatikai és Ingatlanhasznosító Zrt. 95%-os és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. 5%-os részesedéssel. 5.5 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység,piaci helyzet bemutatása Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel, kivéve az első üzleti évet, amely az átalakulástól 1998. december 31-ig tartott. Az Alapkezelő 2004. december 31-i, valamint 2005. december 31-i, 2006. december 31-i auditált pénzügyi adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2007. december végén az Alapkezelő befektetési alapokban 816,211 milliárd Ft, nyugdíjpénztárakban pedig 638,23 Mrd Ft vagyont kezelt; az értékpapír befektetési alapok területén 32,1%-os piaci részesedéssel a legnagyobb magyar befektetési alapkezelő. Az Alapkezelő pénzügyi helyzete stabil, saját tőkéje 2007. december 31-én 9,633 milliárd Ft-ot tett ki. A következő grafikon a kezelt vagyon nagyságának időbeli alakulását mutatja a hazai értékpapírbefektetési alapok teljes piacához viszonyítva, milliárd forintban, 2002. június vége és 2007. december vége között:
3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2002. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2005. 2006. 2006. 2006. 2007. 2007. 2007. 2007. jún. dec. jún. dec. jún. dec. jún. szept. dec. jún. szept. dec. márc. jún. szept. dec.
Teljes piac OTP nélkül (mrd. Ft)
OTP Alapkezelő (mrd. Ft)
5.6 Személyi feltételek, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság A társaság 29 főállású munkatársat foglalkoztat. Az Alapkezelő ügyvezetését a Hamecz István elnök-vezérigazgató által irányított öttagú igazgatóság látja el, melynek tagjai az alábbi személyek: Hamecz István, Szalai Sándor, Köves Benedek Balázs, Gáti László, Simon Péter
16
TÁJÉKOZTATÓ
Az igazgatósági tagok – e vezető tisztségviselői megbízatásuk ellátásán felül – az Alapkezelővel fennálló munkaviszonyuk keretében, az Alapkezelő munkaszervezetének részei, illetve különböző munka- és felelősségi körrel rendelkező vezetői is. A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek: Hamecz István: FB elnök a DSK Asset Management AD társaságban (Bulgária), Szalai Sándor: FB tag az LLC AMC „OTP Capital” (Ukrajna) társaságban és FB elnök az OTP Asset Management SAI SA (Románia) társaságokban, Köves Benedek Balázs: FB tag a DSK Asset Management AD társaságban (Bulgária), Simon Péter: FB elnök az OTP INVEST d.o.o. (Horvátország) társaságban és FB tag az OTP Asset Management SAI SA társaságban (Románia). Az előbbiekben felsorolt társaságok a közép-kelet-európai régióban alapított olyan külföldi befektetési alapkezelő társaságok, melyekben az Alapkezelő tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A társaság igazgatósága tagjainak rövid szakmai önéletrajza: Hamecz István: 1967-ben született Budapesten, a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett. Közgazdász végzettségét a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1991-ben. További szakirányú tanulmányokat az Oxford University-n, a George Washington University-n, a University of Rochester-en, a Bank of London-nál, az IMFnél valamint a Management Centre Europe-nál folytatott. 1991-től a Pénzügyminisztérium Gazdaságpolitikai és Tervezési Intézetében dolgozott tudományos munkatársként. 1992től A MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett. 1994-től a Magyar Nemzeti Bank senior közgazdásza, majd 1996-tól Közgazdasági és Kutatási Főosztály helyettes vezetője és 2001-től pedig vezetője. Nemzetközi tapasztalatot szerzett az MNB képviselőjeként a European System of Central Bank's Monetary Policy Committee-ben a European Union's Economic and Financial Committee-ben, valamint a OECD-nél és a Világbanknál. 2007. márciusától az OTP Alapkezelő Zrt. Elnökvezérigazgatója. Szalai Sándor: 1993-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi áruforgalmi szakán, majd 1997-ben fejezte be tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Közgazdaságtudományi Egyetem monetáris szabályozás szakán. 1995-96 között másfél évet dolgozott tanácsadóként a Czipin&Partner nemzetközi tanácsadó cég nagyvállalati projektjein Magyarországon. 1998. januártól a CIB Alapkezelő munkatársa, 1998 decemberétől megbízott ügyvezetője, 1999-2002 között vezérigazgatója. 2002. októbertől az OTP Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatója. Feladatai közé tartozik a fiókhálózat értékesítési koordinációja, a reklám- és marketing tevékenység megszervezése, a pénztári és intézményi ügyfelekkel történő együttműködés. 2005. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Jelenleg a BAMOSZ Etikai Bizottságának tagja. Köves Benedek Balázs: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és marketing szakirányán végzett 1994-ben. 1994 és 2002 között a CA IB Értékpapír Rt. illetve a CA Alapkezelő Rt.
17
TÁJÉKOZTATÓ
alkalmazásában állt. 1999-től a CA Alapkezelő Rt. igazgatósági tagja, a befektetési területet vezető igazgatója volt. Felelősségi körébe tartozott a termékfejlesztésen és informatikai rendszerfejlesztésen kívül a kötvénybefektetési alapok, a nyugdíjpénztári portfoliók továbbá az intézményi portfoliókezelt ügyfelek befektetési stratégiájának kidolgozása és végrehajtása. 2002. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóhelyettese, feladatai az operatív-adminisztrációs, informatikai, befektetési és a termékfejlesztési területekre is kiterjednek. Aktívan részt vett a MAX Indexcsalád 1996. évi kidolgozásában. A BAMOSZ és a Nemzetközi Bankárképző Központ „Vagyon-, alap, portfolió” képzési programjának oktatója 2001-től. A BAMOSZ Szakmai Standard Bizottságának tagja 2004-től 2007. márciusáig. Simon Péter: 1994-ben a Külkereskedelmi Főiskolán, majd 1997-ben Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakirányán szerzett diplomát. 1995 és 1998 között a Dunainvest Tőzsdeügynökség alkalmazásában állt befektetési tanácsadóként, majd határidős és állampapír-piaci üzletkötőként. 1999-től a CIB Alapkezelő kötvény portfolió menedzsere, 2003 augusztusától vagyonkezelési igazgató-helyettes. Felelősségi körébe tartozott a kötvénypiaci stratégia megvalósításának felügyelete és az intézményi ügyfelekkel történő kapcsolattartás. 2004 augusztusától az OTP Alapkezelő Zrt. üzletfejlesztési menedzsere, 2007 februárjától igazgatósági tag. Felelősségi körébe tartozik a termékfejlesztés, illetve az OTP Alapkezelő Zrt. tevékenységének regionális piacokra történő kiterjesztése. Gáti László: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, szakmai pályafutását 1992-ben az American Express-nél kezdte. Magyarországon majd a dél-kelet-európai régióban végzett termékmenedzseri feladatokat. 1997-től a Rabobank kiemelt ügyfélkapcsolati menedzsere, 1999-től a Takarékbank-csoport befektetési alapkezelőjének ügyvezető igazgatója majd vezérigazgatója. 2005. augusztustól az OTP Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatója. 2007 februárjától igazgatósági tag, 2007. márciusától pedig a BAMOSZ Oktatási Bizottságának tagja. Felügyelő Bizottság tagjai: Kovács Antal (Elnök), Dr. Ádámosi György, Schenk Tamás 5.7 Az Alapkezelő feladatai •
• •
• •
18
az Alap kialakítása és kezelése a befektetők érdekében, a jogszabályoknak és jelen Kezelési Szabályzatnak megfelelően, a befektetőkkel szembeni egyenlő elbánás elvét követve; az Alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása; az Alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása; eljárás az Alap nevében (az Alap képviselete) az alapkezelési tevékenység végzése során kötendő szerződéseknél; minden olyan szerződés megkötése, amelynek az Alap javára való megkötését a Tpt. rendeli, (pl. az Alap részére nyújtandó közvetített szolgáltatások megrendeléséről, beleértve az alább külön is kiemelt, a Forgalmazóval, a Letétkezelővel és a könyvvizsgálóval kötendő szerződéseket), illetve amelyet az Alapkezelő az Alap
TÁJÉKOZTATÓ
• • • • • • •
• • •
•
•
működésének kapcsán, céljainak eléréséhez, illetve az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek forgalmazásához szükségesnek tart; a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek teljesítése; a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank számára készülő jelentések elkészítése; az Alap tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése; az Alap számviteli rendszerének kialakítása és az Alap könyvvitele a törvényi előírásoknak megfelelően (az Alapkezelő az Alap könyveit forintban vezeti); könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása az Alap éves beszámolójának ellenőrzésére; az Alap éves beszámolójának elfogadása; a Letétkezelő kiválasztása és a letétkezelést célzó szerződés megkötése; a Forgalmazó kiválasztása és a forgalmazási szerződés megkötése; az Alap működésével kapcsolatban jogszerűen felmerülő, számlával igazolt díjak és költségek megfizetése az Alap nevében és terhére; az Alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítése, az Alap képviselete az Alappal szemben érvényesített követelések tekintetében, az Alap képviselete bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy előtt; az Alap megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése; az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumok megküldése a Letétkezelőnek minden Banki Napon.
5.8 Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok Az OTP Alapkezelő Zrt. által korábban létrehozott, a tájékoztató készítésekor kezelt nyilvános alapok főbb adatai az alábbiak: Nyilvántart. vétel napja
Méret Ft 2007.12.31.
Elért Hozam 2003.01.012003.12.31
Elért Hozam 2004.01.012004.12.31
Elért Hozam 2005.01.012005.12.31
Elért Hozam 2006.01.012006.12.31
Elért Hozam 2007.01.012007.12.31
1996.04.17
144.893.075.395
5,67%
11,21%
7,42%
4,16%
5,50%
OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap
1997.09.02
89.714.838.329
18,99%
45,29%
40,15%
17,28%
9,30%
OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap
1997.11.17
14.403.651.769
9,24%
27,49%
21,72%
10,47%
7,62%
OTP Nemzetközi Részvény - UBS Alapok Alapja
1999.12.16
28.296.658.397
21,88%
3,50%
24,34%
10,17%
-1,92%
OTP Maxima Kötvény Alap
2000.12.22
19.951.693.126
-1,29%
14,64%
7,68%
5,02%
5,64%
OTP Dollár Pénzpiaci Alap
2001.12.18
12.700.884 2
1,15%
0,04%
1,94%
4,08%
4,85%
OTP Euró Pénzpiaci Alap
2001.12.18
57.961.989 1
2,62%
1,43%
1,07%
1,98%
3,55%
OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alap
2004.03.23
1 612 793 527
6,35%3
15,97%
12,80%
7,68%
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap
2005.01.19
257 688 431 913
5,34%3
5,36%
6,61%
Alap neve
OTP Optima Nyíltvégű Értékpapír Alap
19
TÁJÉKOZTATÓ
OTP Alfa Hozambiztosított Zártvegű Származtatott Részvény Alap
2005.03.30
5 313 710 989
8,81%3
5,66%
5,57%
OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap
2005.03.30
5 150 860 567
11,65%3
8,81%
7,94%
OTP KözépEurópai Részvény Alap
2005.12.21
4.732.678 1
19,04%3
19,32%
11,38%
OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap
2006.04.05
7 544 786 573
-0,27%3
5,61%
OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap
2006.04.05
4 085 201 480
-0,23%3
5,91%
OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap
2006.07.07
20 793 092 408
5,36%3
8,58%
OTP Linea II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap
2006.11.02
871 421 407
2006.11.02
269 879 461
-0,38%3
5,75%
OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap
2006.12.01
4 745 512 091
3,9%3
3,72%
OTP Prémium Euró Alap
2006.12.12
7.009.087 1
3,86%3
4,06%
OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alap
2006.12.12
4 303 736 522
0,87%3
5,18%
OTP Prémium Klasszikus Alap
2006.12.12
10 094 731 407
0,39%3
5,63%
OTP Prémium Növekedési Alap
2006.12.12
1 528 937 078
0,02%3
4,40%
2007.03.27
3 176 760 153
1,75%3
OTP Linea III. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap
2007.03.27
4 035 811 188
0,42%3
OTP DWS Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja
2007.07.02
35 017 824 038
8,68%3
OTP Alfa III. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap
2007.07.19
19 439 076 294
-1,86%3
OTP Quality Plusz II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap
OTP Alfa II. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Részvény Alap
20
6,13%
TÁJÉKOZTATÓ
OTP Alfa IV. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap OTP OsztalékCsúcs I. Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alap
2007.09.18
14 537 018 410
-1,65%3
2007.09.18
21 322 700 576
-1,43%3
OTP Tiszta Energia Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alap
2007.11.07
9 115 566 298
1,48%3
OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap
2007.11.12
415 914 192
1,26%3
OTP Alfa V.Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap
2008.01.03
5.160.110.000 4
OTP Orient I. Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alap
2008.01.03
8.442.670.000 4
OTP Klímaváltozás 130/30 Származtatott Részvény Alap
2008.01.08
206.576.740 4
OTP Globális Származtatott Kötvény Alap
2008.01.08
200.560.000 4
2008.03.07
200.476.717 5
DSK Pénzpiaci Alap 1
euróban USA dollárban 3 az indulástól számított nominális (nem évesített) hozam 4 az alap induláskori saját tőkéje 5 Bolgár levában 2
Az alapok befektetési politikájának bemutatását a Tájékoztató 5. sz. melléklete tartalmazza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. A felsorolt alapok forgalmazója az OTP Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585), könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: 1051 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK nyilvántartási száma: 000083).
21
TÁJÉKOZTATÓ
6. AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA ( AZ ALAPOK LETÉTKEZELŐJE ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÓJA) 6.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt., rövid néven OTP Bank Nyrt., az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg, 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1991. november 28-án, 01-10-041585 szám alatt jegyezte be. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett. 6.2 Székhely Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. Telefonszám: 3-666-666 6.3 Tevékenységi kör Az OTP Bank Nyrt. tevékenységi köre az alábbi: TEÁOR szám 65.12 65.21 67.13 65.23 67.12 67.20
Tevékenység megnevezése Egyéb monetáris tevékenység Pénzügyi lízing Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység
Az OTP Bank Nyrt. a nyolcvanas évek elejétől, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevője az értékpapír-piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgalmazóként. 6.4 Tulajdonosi szerkezet Az OTP Bank Nyrt. részvénykönyvében 2007. december 31-én az alábbi tulajdonosok szerepeltek: Részvényes Állami tulajdon Államháztartás részét képező tulajdonos Vezetők és alkalmazottak OTP Bank Nyrt. Egyéb hazai befektetők Hazai tulajdon összesen Külföldi befektetők Összesen:
tulajdoni arány 10 db törzsrészvény 0,3% 2,0% 2,9% 9,4% 14,6% 85,4% 100%
6.5 Üzleti év, üzleti tevékenység Az OTP Bank Nyrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel.
22
TÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Bank Nyrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az OTP Bank Nyrt. az ország legnagyobb bankja, konszolidált mérlegfőösszege 8459,89 milliárd forintot ért el 2007. december 31-én. A Bank forrásainak döntő többségét az ügyfelek betétei teszik ki, 2007. december 31-én a forrásállomány 47,58%-át képviselték. Az ügyfélbetéteken belül a lakossági betétek 63,70%-ot, a vállalkozói betétek 29,67%-ot, az önkormányzati betétek 6,63%-ot képviseltek. A lakossági betéti bankkártyák száma az OTP Bankcsoport szintjén 8439 ezer volt. A bank stabilitását tükrözi, hogy fizetőképességi mutatója 2007. december 31-én a minimálisan előírt 8%-kal szemben 9,6%-ot tett ki. A bank adózott eredménye 2007. december 31-én 27,72 milliárd Ft-ot tett ki A bank saját tőkéje 2007. december 31-én 893,91milliárd forint volt, 105,7 Mrd Ft-tal több, mint egy évvel korábban. Az OTP Bank Nyrt. ellen a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalát megelőző három naptári évben csőd-, illetve felszámolási eljárás elrendelésére nem került sor. 6.6 Alkalmazotti létszám Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2007. december 31-én 8512 fő volt 6.7 Az OTP Bank Nyrt. vezető tiszségviselői Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői: Dr. Csányi Sándor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban 1983-tól 1986-ig. 1986-tól 1989-ig a Magyar Hitelbank Rt.-nél főosztályvezető. A K&H vezérigazgató-helyettese 1989-92 között. 1992-től az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a bank stratégiájáért, valamint általános működéséért felelős. Tagja a Europay, valamint a MOL igazgatóságának, továbbá a Magyar Bankszövetség elnökségének. Baumstark Mihály: Agrármérnök és agrárközgazdász. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Számviteli Osztályának helyettes vezetője, ezt követően a Hubertus Rt. ügyvezető igazgatója lett, majd 1999-től a Villányi Borászat Zrt. (jelenleg Csányi Pincészet Zrt.) vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója. 1999. áprilisa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Dr. Bíró Tibor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője 1978-82 között. 1992 óta Főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1992 óta tanszékvezető. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértő Tanácsának tagja. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Braun Péter: Villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1954 és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor főosztályvezető. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs 23
TÁJÉKOZTATÓ
Központjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgatóhelyettese 1993-tól 2001-ig. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 1997 óta tagja. Dr. Gresa István: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 és 1993 között Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Nyrt. Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-Dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006. március 1-jétől az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője. Dr. Kocsis István: Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1991 és 1993 között az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, majd helyettes államtitkár. 1993-tól 1996-ig az ÁPV Rt.-nél ügyvezető igazgató és vezérigazgatóhelyettes. 1996 és 1997 között az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. Később az RWE Energie AG-nál főosztályvezető, majd az ÉMÁSZ Rt. általános igazgatója. A Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója 2005. januárig. Jelenleg a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója.1996 óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Kovács Antal: 1985-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. Szakmai pályafutását 1990-ben a Kereskedelmi és Hitelbank Nagyatádi fiókjában kezdte, ahol 1993-95-ig fiókigazgatóként dolgozott. 1995-től az OTP Bank Nyrt. munkatársa, előbb megyei igazgató, majd 1998-tól az OTP Bank Déldunántúli Régiójának ügyvezető igazgatója volt. Szakmai ismereteit a Nemzetközi Bankárképző Központ, illetve a World Trade Institute tanfolyamain bővítette. 2004-től tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának. Dr. Pintér Sándor: 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát1970-től a Belügyminisztérium állományában töltött be különböző pozíciókat, 1996 decemberében országos rendőrfőkapitányként vonult nyugdíjba. 1998-2002-ig a Magyar Köztársaság belügyminisztere volt. 1997. április 29. és 1998. július 7. között tagja volt az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának. 2003-tól 2006-ig tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának, 2006. április 28-tól az OTP Bank Igazgatóságának tagja. Dr. Pongrácz Antal: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Takáts Ákos: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen diplomázott 1982-ben, majd ugyanitt szerzett okleveles mérnök diplomát 1985-ben. 1987 óta dolgozik a
24
TÁJÉKOZTATÓ
bankszektorban. 1989 és 1993 között az Investbank Rt.-nél rendszergazdaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank főosztályvezető-helyettese, majd 1995-től ügyvezető igazgatóként a hitelintézet IT Fejlesztési Igazgatóságának vezetője volt. 2006. október 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az IT és Logisztikai Divízió vezetője. Dr. Urbán László: közgazdász, a pénzügyi szektorban 1995-től tevékenykedik. Dolgozott Washingtonban a World Bank munkatársaként, majd az ABN-AMRO tervezési és controlling igazgatójaként. 1998-2000. között a Postabank üzleti vezérigazgatóhelyettese, 2000-2005- ig a Citigroup New York globális termékfejlesztésekért felelős vezetője. 2005-től a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, az Általános titkárság vezetője. 2007. január 15-től az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője. Dr. Utassy László: Az ELTE Jogi Karán diplomázott 1978-ban, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen biztosítási szakközgazdász diplomát szerzett 1995ben. Az Állami Biztosítónál, majd az ÁB-AEGON Rt.-nél dolgozott különböző pozíciókban 1978 és 1995 között. 1996-tól az OTP-Garancia Biztosító Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Dr. Vörös József: 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1984-ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktor címet szerezte meg az MTA-n. 1990-93 között a JPTE Közgazdaságtudományi karának dékánja. 1993-ban elvégzi a Harvard felsővezetői programját, 1994-től a JPTE professzora. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Wolf László: 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Nyrt. Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese. Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai: Dr. Tolnay Tibor (a Felügyelő Bizottság elnöke), Dr. Nagy Gábor, Kovács Antal, Dr. Horváth Gábor, Vécsei Klára 6.8 A Letétkezelő feladatai Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást vagy hitelintézetet köteles megbízni a letétkezelői feladatok ellátásával. A letétkezelői megbízási szerződés (beleértve a Letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelővel kötött megbízási szerződést is) hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A befektetési alap letétkezelési tevékenység az a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a Bszt. hivatkozott rendelkezése értelmében a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap
25
TÁJÉKOZTATÓ
tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap ügyfélszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését végzi, mely feladatok a Tpt. 295. § (4) bekezdése alapján kiegészülnek az ott tételesen meghatározott, a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységgel és az alapkezelő sajátos ellenőrzését jelentő tevékenységgel. A Letétkezelő tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el. A fentiek értelmében a Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi, a Bszt. és a Tpt.előírásainak megfelelően: • • • • •
vezeti az Alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó ügyfélszámláját; meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési Jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön.
A Letétkezelő a tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a Kezelési Szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. Az Alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a Letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelő megbízását a Felügyelet hagyja jóvá. Tevékenysége során a jogszabályokban, az Kezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt valamint a Felügyeletet. A Letétkezelő a Tpt-ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel. A Letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen al-letétkezelőt vehet igénybe, amelynek cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a Tpt. előírásainak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe.
26
TÁJÉKOZTATÓ
7. KÖNYVVIZSGÁLÓ Az Alapkezelő az Alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az Alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az Alapkezelő az Alap kezelése során betartja-e a Kezelési Szabályzatban előírtakat. Az Alapkezelő az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére az Alap éves beszámolójának ellenőrzésére akkor adhat megbízást, ha • • • •
a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel, a könyvvizsgáló nem rendelkezik az Alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelővel szemben fennálló tartozása, valamint az Alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.
Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: H-1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK nyilvántartási száma:000083). A könyvvizsgálatért felelős személy Horváth Tamás (MKVK tagsági igazolvány száma: 003449). A könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással. 8. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA Az Alapkezelő jogosult minden olyan piacon befektetni az Alap vagyonát, amelyen a Kezelési Szabályzat 13.2. pontjában meghatározott eszközökre kereskedés folyik. A legfontosabb piacok az alábbiak: Kötvénypiac: ide tartozik minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapír elsődleges és másodlagos piaca. A kötvénypiacon belül az alábbi részpiacokat különböztetjük meg: Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír A magyar – nyilvánosan kibocsátott – állampapírok piaca az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Az Alap az Államadósság Kezelő Központ által rendezett aukciókon hetente tud vásárolni 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, kéthetente 6 és 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet; hathetente 3 éves fix kamatozású államkötvényt, hathetente 5, 10 éves , tizenkéthetente 15 év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt, időnként likviditási diszkont kincstárjegyet. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon tud befektetési társaságok közbeiktatásával vagy közvetlenül másik befektetőktől vásárolni, illetve részükre eladni állampapírt.
27
TÁJÉKOZTATÓ
Az állampapírok hozamának szintje és ezzel árfolyama sok tényezőtől függ, pl. a monetáris politikától, az infláció alakulásától, a gazdasági növekedés mértékétől, külpiaci eseményektől. Vállalati kötvények piaca: a gazdasági társaságok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacát soroljuk ide. Ez a kötvénypiaci szegmens igen fejlett az Egyesült Államokban, és az Euró-övezet országaiban is. A nyilvános magyar vállalati kötvények piaca ugyanakkor még viszonylag fejletlen, csak kevés kedvező hitelbesorolású kötvény van forgalomban. A kis számú és viszonylag kis összegű kibocsátások miatt e piac nem likvid, azaz a másodlagos piacon nehezen lehet eladni vagy vásárolni ezekből a papírokból. A likviditás hiánya miatt a vállalati kötvények piacán a vételi és eladási árak közötti árrés jóval szélesebb, mint az állampapírpiacon. Jelzáloglevelek piaca: A jelzáloglevél Magyarországon kizárólag a jelzálog-hitelintézet által a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevelek magyarországi piaca jelenleg még kezdetleges, kialakulása folyamatban van. A Tájékoztató készítésekor három hazai jelzálogbank bocsátott ki nyilvánosan és zárt körben jelzálogleveleket a befektetők részére. A portfolió lehetséges elemei lehetnek a külföldi jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek is. Részvénypiac: ide tartozik a kibocsátó társaságban tagsági jogot megtestesítő értékpapírok elsődleges és másodlagos piaca. A BUX index a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe. Az index kosarába kerülő részvények súlya a piacon ténylegesen forgó állományt jelentő közkézhányad alapján kerül meghatározásra. A BUX index kosara 16 elemű volt 2007. december végén , mely indextagok együttes piaci értéke megközelítette a 6820 milliárd Ft-ot A legnagyobb kapitalizációjú társaságok az OTP, a MOL, a Magyar Telekom és a Richter voltak. A Varsói Értéktőzsde a közép-európai országok legnagyobb és leglikvidebb részvénypiaca. 2007. december végén a WIG20 index kosara 20 elemű, mely indextagok együttes piaci értéke megközelítette a 351,9 milliárd PLN-t. A legjelentősebb vállalati szektorok a bankszektor, a telekommunikáció és az olajipar. A Prágai Tőzsdén 2007. december végén a PX index kosara 12 elemű, mely indextagok együttes piaci értéke megközelítette a 1,49 milliárd CZK-t, a legnagyobb szektorok a telekommunikáció, szolgáltatóipar és bankszektor.
9. ADÓZÁS Jelen pont az adózással kapcsolatos legfontosabb szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató utolsó jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján. A befektető felelőssége, hogy a rá vonatkozó pontos szabályokról adótanácsadójánál részletesen tájékozódjék. 9.1 Az Alap adózása Az Alap a jogszabály szerint Magyarországon nem fizet adót a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges 28
TÁJÉKOZTATÓ
egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg. 9.2 A magánszemély befektetők adózása 9.2.1 A befektetési jegyből származó jövedelem után fizetendő adó A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény („SZJA-tv.)” 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül „b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében. ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel, bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;” A kamatjövedelem után fizetendő adó mértékéről és megfizetésének módjáról az SZJAtv. 65. § (2) bekezdése rendelkezik. Eszerint az adó mértéke 20%, amely adót : „- amennyiben a kamatjövedelem a) kifizetőtől [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be; b) nem kifizetőtől származik - a magánszemély a megszerzés időpontjának negyedévét követő hónap 12-éig állapítja meg és fizeti meg, továbbá az önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint vallja be a (3)-(4) bekezdések rendelkezései, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályai figyelembevételével. 9.3 A belföldi intézményi befektetők adózása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti. 9.4 Külföldi befektetők adózása A külföldi személy adófizetési kötelezettsége a külföldi lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország adójogszabályai, valamint az illető ország és Magyarország között
29
TÁJÉKOZTATÓ
esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. 10. FELELŐSSÉG Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles a feladatait ellátni. A Tájékoztatóért viselt felelősségről a Bevezető Rendelkezésekben idézett Tpt. 29. § rendelkezik. Az ennek megfelelő felelősségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot a Tájékoztató 11. pontja tartalmazza.
30
TÁJÉKOZTATÓ
11. NYILATKOZAT Az OTP Alapkezelő Zrt. (bejegyzett székhelye: 1134 Budapest, Váci út 33.;cégjegyzékszáma: 01-10-043959), mint a befektetési jegyeket kibocsátó OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap képviseletében eljáró Alapkezelő és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585), mint Forgalmazó a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 29.§ (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Tpt. 29.§ (1)-(2) bekezdései alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazó egyetemlegesen felel. Budapest, 2008. április
........................................................... Simon Péter Garamvári Orsolya OTP Alapkezelő Zrt. az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva
........................................................... Takács András Nyitrai Győző OTP Bank Nyrt. az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap Forgalmazójának képviseletében eljárva
31
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
12. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 12.1 Az Alap neve, típusa, futamideje Az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap nyilvános (befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával Magyarországon létrehozott), a Tpt. rendelkezései alapján működő, nyílt végű befektetési alap. Az Alap futamideje az Alap Felügyelet által történő nyilvántartásba vétele napjától határozatlan ideig tart. Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: 1997.09.02., a nyilvántartásbavételt elrendelő határozat száma: 110.078-1/97., lajstromszám: 1111-43. A „B” sorozatú befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalát a PSZÁF a E-III/110.078-18/2008. számú határozatával engedélyezte. 12.2 Az alapkezelő cégneve, székhelye, az Alap üzleti éve Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt. székhelye: 1134 Budapest, Váci út 33. 12.3 A Letétkezelő cégneve (székhelye) Az Alap Letétkezelője az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.) 12.4 Alvállalkozó Az Alapkezelő a befektetési tevékenység végzéséhez alvállalkozót nem vesz igénybe. 12.5 Az Alap tőkéje Az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos. Az Alap kialakításakor az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek össznévértéke (induló saját tőke): 200.000.000 Ft A forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszáma a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során változik. A forgalomban lévő Befektetési Jegyek mennyiségének korlátja nincs. Az Alap saját tőkéjének összege a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása valamint az Alap tulajdonában lévő értékpapírok, egyéb eszközök és kötelezettségek piaci értéke növekedése, illetve csökkenése következtében változik.
32
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
12.6 A Befektetési Jegyek 12.6.1 A Befektetési Jegyek címlete, típusa, előállításuk módja Az „A” sorozatú, az Alap létrehozatala óta folyamatosan forgalmazott Befektetési Jegyek Kibocsátási Pénzneme magyar forint (Ft) és névértéke 1,-Ft. A „B” sorozatú, a Felügyelet E-III/110.078-18/2008. számú határozatával engedélyezett nyilvános ajánlattétel közzétételét követő negyedik Forgalmazási Naptól kezdődően folyamatosan forgalmazott Befektetési Jegyek Kibocsátási Pénzneme magyar forint és névértéke 1,-Ft. A dematerializált formában –azaz számítógépes jelként- kibocsátásra kerülő befektetési jegyek nyomdai úton történő előállítására nincs lehetőség. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok kibocsátásáról és a dematerializált értékpapírok tulajdonjogáról: „7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír. (2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, amely tartalmazza: a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, b) a kibocsátásról szóló döntést, c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét, d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását. (3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. 8. § (1) Ha a kibocsátó azonos sorozatú értékpapír további kibocsátásáról rendelkező döntése alapján a 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani. (2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. (3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti. 9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával. (2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. (3) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges. (4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon
33
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.” 138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. (2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.”
Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a forgalmazás során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerződés csak olyan személlyel köthető, aki az OTP Bank Nyrt-vel, mint Forgalmazóval (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.) értékpapír-számla vezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adás-vételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. 12.7 A befektetői kör Az „A” sorozatú Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. A ”B” sorozatú Befektetési Jegyek elsődleges forgalmazás során történő megvásárlására a Intézményi Befektetők jogosultak. 12.8 A Tájékoztató és az alap Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti határozatok száma, ideje:
időpont 1997.08.18. 1997.10.21. 1998.03.31. 1999.07.06. 1999.11.09. 2000.02.14. 2000.04.13. 2000.07.24. 2001.01.22. 2001.02.05. 2001.11.26. 2002.05.31. 2002.12.16. 2005.04.13. 2005.08.06. 2006.08.31. 2007.07.10. 2008.02.29. 2008.04.14.
34
Határozat száma 110.078/97 110.078-2/97 110.078-3/98 110.078-4/99 110.078-5/99 110.078-6 /2000 110.078-7 /2000 III/110.078-8/2000 III/110.078-9/2001 III/110.078-10/2001 III/110.078-11/2001 III/110.078-12/2002 III/110.078-13/2002 E-III./110.078-14/2005 E-III./110.078-15/2006 E-III/110.078-16/2006 E-III/110.078-17/2007 E-III/110.078-18/2008 E-III/110.078-19/2008
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
13. BEFEKTETÉSI POLITIKA 13.1 Befektetési stratégia Az OTP Quality Alap túlnyomórészt magyar, lengyel és cseh részvényekből áll. A részvényhányad átlagosan 85%-os, de legalább 50%-ot és legfeljebb 95%-ot tehet ki. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik a magyar és egyéb közép-európai részvénypiacokon hosszú távon kívánnak befektetni. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek kibocsátása által összegyűjtött tőkét a 13.2 pontban felsorolt, a Tpt. rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fekteti be, a 13.3 pontban meghatározott arányokban, az Alap vagyonát aktívan kezelve. Az Alapkezelő a 13.5. pontban meghatározott feltételekkel származékos ügyleteket is köthet. Az Alapkezelő a futamidők, a kibocsátók, az értékpapírfajták tekintetében is alkalmazza a diverzifikáció elvét. 13.2 A portfolió lehetséges elemei 13.2.1 Állampapírok Az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír biztonságos befektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam garantálja. 13.2.2 Jelzáloglevelek A jelzáloglevél Magyarországon kizárólag a jelzálog-hitelintézet által a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A portfolió lehetséges elemei lehetnek a külföldi jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek is. 13.2.3 Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az egyéb szervezetek (pl. gazdasági társaságok, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények az állampapírokhoz képest –a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében– magasabb kockázatot képviselnek, de ennek ellentételezéseként hozamuk is magasabb. 13.2.4 Részvények A részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szól. 13.2.5 Más befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok Az Alap portfoliójában a befektetési jegyek és egyéb kollektív értékpapírok megengedettek a 13.3 pontban meghatározott korlátozásokkal.
35
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
13.2.6 Egyéb, külföldön kibocsátott értékpapírok A külföldi jogszabályok alapján külföldön olyan értékpapírok is kibocsáthatóak, amelyeknek nincs hazai megfelelőjük. Az Alapkezelő a 13.3 és 13.4 pontokban foglalt korlátozások betartása mellett ezen értékpapírokat is megvásárolhatja az Alap részére. 13.2.7 Bankbetétek Az Alapkezelő az Alap likviditásának biztosítása érdekében, illetve abban az esetben, ha az Alap szabad tőkéjét értékpapírokba megfelelően befektetni nem tudja, az Alap szabad tőkéjét bankbetétként helyezi el (forintban, illetve devizában), a bank kiválasztása során megfelelő jövedelmezőség és biztonság elérésére törekedve. 13.2.8 Repó és fordított repó ügyletek A repó- illetve fordított repó ügylet minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának, illetve az értékpapír tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A szállításos repó ügylet esetén az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet. Az óvadéki repóügylet esetén a vevő nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt. Az óvadéki repóügylet esetén az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg. Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok a futamidő alatt más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. 13.2.9 Deviza Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe is befektetheti. 13.2.10 Származtatott eszközök A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva); A megengedett származtatott eszközök köre: a) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű, készpénz-elszámolású eszközöket; b) határidős kamatlábügyletek; c) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek;
36
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
d) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket. Az Alapkezelő az Alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely - csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), - csökkenti az Alap befektetési céljainak megfelelő portfolió kialakításának költségeit (portfolió hatékony kialakítása), - kockázatmentes bevétel elérését célozza meg (arbitrázs), vagy - nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi A tőzsdén kívüli adásvételi ügylet akkor minősül határidősnek, ha a kötésnap és a teljesítés napja között értékpapír esetében több mint nyolc nap, deviza esetében több mint két banki nap telik el. A teljesítés időtartamától függetlenül nem minősül határidős ügyletnek az értékpapírok jegyzési eljárás, illetve aukció keretében történő megvásárlása, illetve visszavásárlási aukció, felvásárlási ajánlat elfogadása során történő eladása, a deviza azonnali értékpapírügylethez kapcsolódó adás-vétele. 13.3 Befektetési arányok és korlátok Az Alapkezelő az Alap nevében a 13.2 pontban felsorolt eszközökre olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább meghatározott korlátozásokat. A táblázatban megadott korlátoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolió elemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Részvények Befektetési jegyek Likvid eszközök
-
-
-
-
Minimum 50% 0% 5%
Maximum 95% 5% 50%
Az Alapkezelő csak olyan devizában denominált eszközökbe fektetheti az Alap vagyonát, és csak olyan devizákra vonatkozóan köthet ügyletet, amely valamelyik OECD tagország vagy egyéb európai ország hivatalos pénzneme. Hátralévő Átlagos Futamidő Mutató értéke: legfeljebb 1 év. Az Alapkezelő az Alap javára a külföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül csak olyat vásárolhat meg, amely – illetve amelynek kibocsátója vagy annak anyavállalata – legalább „befektetési” hitelbesorolással rendelkezik, legalább egy nemzetközi hitelminősítőnél. A magyarországi, illetve külföldi székhelyű kibocsátók által kibocsátott értékpapírokat megtestesítő letéti igazolást („depository receipt”, pl. ADR, GDR) a befektetési korlátok szempontjából annak az értékpapírnak kell tekinteni, amelyet az adott letéti igazolás megtestesít. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfolióelem aránya jelentősen (több mint 25 százalékkal) meghaladja a törvényi előírást, az alapkezelő köteles harminc napon belül legalább a megengedett szintre csökkenteni az adott portfolióelem arányát. Az Alapkezelő mindenkor köteles továbbá megfelelni a Tpt. 267-276. §-aiban és az éppen hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott befektetési korlátozásoknak.
37
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
13.4 A saját tőke 10%-át meghaladó arányban tartható, azonos sorozatba tartozó értékpapírok köre a) Az OECD tagállam által kibocsátott, azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 35%-ot. b) A befektetési alap saját tőkéjének legfeljebb 25 százaléka fektethető be Magyarországon székhellyel rendelhező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe, vagy a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező, ugyanazon kibocsátó kötvényeibe. c) Az a) és b) pontban felsorolt értékpapírok kivételével a tőzsdén jegyzett, vagy más szabályozott értékpapírpiacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező forgalmazott értékpapír saját tőkére vetített aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. A 10%-ot meghaladó arányú, c) pont szerinti értékpapírok öszesített aránya legfeljebb 40% lehet. Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az az értékpapír, amelynek utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a száz millió forintot. 13.5 A származékos ügyletekre vonatkozó korlátozások A Tpt-ben meghatározott esetek kivételével az Alapkezelő nem köthet az Alap javára olyan ügyletet, amely a Tpt. szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne. Az Alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával. Az Alap portfoliójának átlagos hátralévő futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a kezelési szabályzatban meghatározott értéket. A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a Kezelési Szabályzat szerint számított - piaci értéke -az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügyletek és a hitelintézettel állampapírra kötött repóügyletek beszámítása nélkül - nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének a harminc százalékát. 13.6 A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök Az Alapkezelő az Alap saját tőkéje 5%-át köteles likvid eszközökben elkülönítve tartani, a visszaváltási igények teljesítése céljára. 13.7 Hitelfelvétel, az eszközök megterhelése Az Alapkezelő az Alap portfoliójában lévő eszközöket - az a)-c) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. a) Az Alapkezelő az Alap Befektetési Jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. 38
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
b) Az Alapkezelő a Tpt-ben előírt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. c) Az Alapkezelő az Alap származtatott ügyleteihez jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a b) bekezdésben foglaltakat kivéve az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az óvadékba illetve kölcsönbe adott – egyébként likvid eszköznek minősülő – értékpapír nem minősül a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. Az Alapkezelő az Alap nevében nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az Alap tulajdonában. 14. JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók üzleti tevékenységében, a kibocsátók fizetőképességének megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap befektetéseinek piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. További kockázat származhat a Befektetési jegyekre vonatkozó megbízások utólagos teljesítésének rendjéből, miután a leadott Befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a Kezelési Szabályzat 16.3. pontjának megfelelően, az Alap Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközértékén teljesíti, amely Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték eltérhet a megbízás leadásának napján rendelkezésére álló legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéktől. Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, egyéb pénzügyi eszközök, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök elértéktelenedéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének jelentősebb csökkenését is okozhatja. Devizaárfolyam-kockázat: Az Alap befektetéseinek egy része a Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemű is lehet. Az Alapkezelő az Alap devizapozíciójából eredő devizaárfolyamkockázatot nem kívánja folyamatosan a Kibocsátási Pénznem tekintetében teljes egészében kiküszöbölni (fedezni). Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését
39
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet, így az eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír egyidejű fair piaci értéke. A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az Alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap –a befektetéseiből származó jövedelmei után- olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése: A Befektetési Jegyek forgalmazása a 16.6. meghatározottak szerint az Alapkezelő által, illetve legfeljebb 10 napra a Felügyelet által felfüggeszthető, ezért előfordulhat, hogy a befektető nem az általa kívánt napon tudja megvásárolni vagy visszaváltani a Befektetési Jegyét. Az Alap saját tőkéjének csökkenése: A Befektetési Jegyek nagy tömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben lecsökkenhet, amelynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését (ld. 19. pont). 15. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA Az „A” és „B” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek nem térnek el egymástól a Befektetési Jegyekhez fűződő jogok tekintetében. A Befektetési Jegy tulajdonosa mindkét sorozat tekintetében jogosult arra, hogy •
• •
•
•
40
Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt a Befektetési Jegyek visszaváltási jutalékkal csökkentett, az adott sorozatra vonatkozóan meghatározott egy jegyre jutó nettó eszközértéken való visszaváltására a Forgalmazási Helyek valamelyikén megbízást adjon a Forgalmazónak; a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről; a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat; az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 19. pontjában meghatározottak szerint;
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
• • • •
az Alapkezelő és az eljáró Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.
16. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazás során való értékesítésével az Alapkezelő Forgalmazót bízta meg. A Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. A Forgalmazó az ügynök tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel. A nyílt végű befektetési jegyek forgalmazási árának alapja az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A nettó eszközérték sorozatonkénti megállapításának módját és a kifizetés napját az Alap Kezelési Szabályzata tartalmazza. Az Alapkezelő – a Forgalmazó útján – az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyekre a Forgalmazási Napokon, a Forgalmazási Hely Forgalmazási Órái alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni, figyelemmel azonban az alábbiakra is: A Befektetési Jegyet a Forgalmazó köteles minden Forgalmazási Napon forgalmazni. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére Befektetési Jegy sorozatonként eltérő vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. A Befektetési Jegy vétele és visszaváltása, valamint az Alap megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosok között felosztandó összeg kifizetése a Forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a Forgalmazó felel. 16.1 Forgalmazási Helyek A Befektetési Jegyekre a 3. sz. mellékletben sorozatonként felsorolt helyeken (3/A. pont – „A” sorozat; 3/B. pont – „B” sorozat) (továbbiakban Forgalmazási Helyek) adható vételi és visszaváltási megbízás, a 16. pontban írtak szerint. Az Ügyfelek a forgalmazás részletes feltételeiről, a Forgalmazási Órákról, illetve az értékesítési csatornákról (pl. fiókhálózat, OTPdirekt internetes szolgáltatás, OTPdirekt telefonos ügyintézői szolgáltatás, stb…) a 3. sz. mellékletben meghatározott Forgalmazási Helyeken tájékozódhatnak. 16.2 Forgalmazási Órák A Befektetési Jegyek forgalmazása az egyes Forgalmazási Helyek Forgalmazási Órái alatt történik. 16.3 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazási ára A Befektetési Jegyek vétele és visszaváltása az adott sorozatba tartozó Befektetési Jegy Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik, a Kibocsátási Pénznem ellenében. A nettó eszközérték meghatározásának módját a 18. pont tartalmazza. 41
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
A Befektetési Jegy vásárlásakor és visszaváltásakor az Árfolyamnap a szerződéskötés napját követő első Tőzsdenap. A teljesítésről a Forgalmazási Hely az Árfolyamnapot követő második Forgalmazási Napon számol el az Ügyféllel. A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek vételekor és visszaváltásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel az Ügyféllel szemben. A felszámított jutalékok Befektetési Jegy sorozatonként különbözőek lehetnek. A Tájékoztató módosításának időpontjában az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében a 3. sz. mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken végrehajtott tranzakciók esetén a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg nagyságától függetlenül 400 Ft, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott összeg nagyságától függetlenül 1200 Ft. A Tájékoztató módosításának időpontjában az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében az OTPdirekt internetes szolgáltatáson keresztül végrehajtott tranzakciók esetén a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg nagyságától függetlenül 200 Ft, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott összeg nagyságától függetlenül 600 Ft. A Tájékoztató módosításának időpontjában a „B” sorozatú Befektetési Jegyek esetében a 3. sz. mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken végrehajtott tranzakciók esetén a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg nagyságától függetlenül 400 Ft, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott összeg nagyságától függetlenül 1200 Ft. A Tájékoztató módosításának időpontjában a „B” sorozatú Befektetési Jegyek OTPdirekt internetes szolgáltatáson keresztül történő megvételére, illetve visszaváltására nincs lehetőség. A vételi jutalékot a Befektetési Jegyek vételárával együtt kell megfizetni. A visszaváltási jutalékot a Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek ellenértékéből vonja le. Visszaforgatásnak számít a befektetési jegyek visszaváltása, majd ugyanabból a befektetési jegyből legalább ugyanazon mennyiség azonnali megvásárlása. 16.4 A vásárlás és visszaváltás módja A Befektetési Jegyek személyesen, képviselő útján vagy a Forgalmazóval kötött külön szerződés keretében meghatározott módon vásárolhatók meg és válthatóak vissza a Forgalmazási Helyeken, az ellenérték Kibocsátási Pénznemben történő teljesítése mellett. Bármely, az értékesítésben részt vevő, azaz az adott sorozat tekintetében Forgalmazási Helynek minősülő OTP Bank Nyrt. fiókban visszaváltható a másik OTP Bank Nyrt. fiókban vezetett számlán lévő Befektetési Jegy. 16.4.1 Megbízások típusai az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek esetében Vételi megbízás A megbízási szerződésben a befektetési-jegy vásárlásra szánt összeg kerül rögzítésre. A vételi jutalékkal növelt vételár megfizetése a 16.4.2. pontban foglaltak szerint történhet. A Forgalmazási Hely az Árfolyamnapot követő második Forgalmazási Napon jóváír az Ügyfél számláján annyi darab Befektetési Jegyet, amennyi a vételár és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész része, feltéve, hogy ezen időpontig a vételár vételi jutalékkal megnövelt összege az Ügyfél bankszámláján rendelkezésre áll.
42
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Visszaváltás a tervezett visszaváltási ár megjelölésével A megbízási szerződésben a tervezett visszaváltási ár kerül rögzítésre. A megbízás napján a Forgalmazó előlegként kifizeti a tervezett visszaváltási ár visszaváltási jutalékkal és - amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával becsült kamatadó előleggel csökkentett összegét az Ügyfél részére és zárolja az Ügyfél értékpapírszámláján az alábbi mennyiségű Befektetési Jegyet: a tervezett visszaváltási ár osztva a megbízás napján ismert utolsó érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték 70 %kával. Az Árfolyamnapot követő második Forgalmazási Napon a Forgalmazási Hely a zárolást feloldja és az Ügyfél számláját megterheli a tervezett visszaváltási ár és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa egész részének megfelelő mennyiségű befektetési jeggyel. Ha az előbb meghatározott mennyiségű Befektetési Jegy az Ügyfél összevont értékpapírszámláján nem áll rendelkezésre, akkor a Forgalmazási Hely a megbízást az összevont értékpapírszámlán lévő szabad mennyiség erejéig teljesíti és az Ügyfél köteles a részére kifizetett előlegnek a teljesített mennyiség Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékével csökkentett és a visszaváltási jutalékkal megnövelt összegét (a továbbiakban visszajáró előleg) visszafizetni a Forgalmazási Hely részére. Az OTP Bank Nyrt. jogosult a részére visszajáró előleggel megterhelni az Ügyfél OTP Bank Nyrt-nél vezetett bankszámláját, és jogosult a visszajáró előlegnek a Polgári Törvénykönyv szerinti mértékű, a késedelem első napjától kezdődően felszámított késedelmi kamatokkal megnövelt összegét levonni az Ügyfél bármilyen jellegű, OTP Bank Nyrt-vel szemben fennálló vagy keletkező követeléséből A megbízást a Forgalmazási Hely csak akkora összeg erejéig fogadja el, amekkora összeghez megkívánt zárolandó mennyiség az Ügyfél összevont értékpapírszámláján szabadon rendelkezésre áll az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyből, azaz legfeljebb az értékpapírszámlán szabadon rendelkezésre álló Befektetési Jegyek megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértékén számított értékének 70%-a erejéig. Az Árfolyamnapot követő második Forgalmazási Napon az Ügyfél bankszámláján elszámolásra kerül a megfizetett kamatadó előleg és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges kamatadó fizetési kötelezettség összege közötti különbözet, valamint a tervezett visszaváltási ár és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges visszaváltási ár közötti különbözet. Visszaváltás a darabszám megjelölésével A megbízási szerződésben a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszáma kerül rögzítésre. A Forgalmazási Hely a megbízás napján zárolja az Ügyfél számláján a visszaváltandó Befektetési Jegyek mennyiségét, majd az Árfolyamnapot követő második Forgalmazási Napon a zárolást feloldva megterheli az Ügyfél számláját a visszaváltott Befektetési Jegyek mennyiségével és a bankszámla javára történő jóváírással teljesíti az Ügyfél részére azok Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékének visszaváltási jutalékkal csökkentett összegét.
43
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Visszaforgatás Ha az Ügyfél a számláján lévő Befektetési Jegyek visszaforgatását (visszaváltás és ugyanazon mennyiség azonnali visszavásárlása) kívánja végrehajtani, akkor nincs szükség előzetes megbízásra, hanem a Forgalmazási Hely a legutolsó ismert egy jegyre jutó nettó eszközértéken azonnal teljesíti a vételt és az eladást. A Befektetési Jegyek visszaváltási jutaléka és – amennyiben a visszaváltási ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a kamatadó fizetési kötelezettség összege a megbízásadáskor terhelésre kerül az Ügyfél Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján. A Tájékoztató módosításának időpontjában a visszaforgatási ügylet díja az „A” és „B” sorozatú Befktetési Jegyek tekintetében egyaránt 1200 Ft. Átcsoportosítás Átcsoportosítási ügyletnek számít, amennyiben az Ügyfél az Alapkezelő által kezelt egyik alap befektetési jegyeinek visszaváltásával egyidejűleg az Alapkezelő által kezelt másik alap befektetési jegyeinek vételére szóló megbízást ad, oly módon, hogy a vásárlásra fordított bruttó összeg megegyezik a visszaváltásból származó nettó összeggel. A Tájékoztató módosításának időpontjában az átcsoportosítási ügylet díja az „A” és „B” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében egyaránt 1200 Ft. Példa a tervezett visszaváltási ár megjelölésével adott visszaváltási megbízásra Tegyük fel, hogy a Befektetési Jegy árfolyama hétfőn 2 Ft/db volt. Befektető értékpapírszámláján kedden 1.000.000 db Befektetési Jegy volt, amelyből 450.000 Ft értékű Befektetési Jegyre visszaváltási megbízást adott. Befektető a 450.000 Ft tervezett visszaváltási ár és az 1.200 Ft visszaváltási jutalék különbözetét, valamint a becsült kamatadó előleg különbözetét azonnal kézhez kapta, a számláján pedig zárolásra került 450.000 / (2 * 70%) = 321.429 db Befektetési Jegy. A Letétkezelő a szerda délután 17 órától, csütörtök 18 óráig terjedő időszakban kiszámította a Befektetési Jegyek szerdai árfolyamát, amely 2,02 Ft/db lett. A Forgalmazó pénteken – az elszámolás napján feloldotta Befektető számláján a 321.429 db Befektetési Jegyet a zárolás alól és megterhelte Befektető számláját 450.000 / 2,02 = 222.772 db Befektetési Jeggyel. Befektető számláján ezután 777.228 db Befektetési Jegy maradt. Befektető kedden legfeljebb 1.000.000 * 2 * 70% = 1.400.000 Ft-ra adhatott volna e módozat szerinti visszaváltási megbízást, mert nagyobb összeg esetén már nem állt volna rendelkezésre a számláján a zárolandó mennyiségű Befektetési Jegy. 16.4.2 Fizetési módozatok Vásárláskor az ellenérték megfizetése az Ügyfél Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján történő fedezet biztosítással történik. Az Ügyfél részére jóváírandó Befektetési Jegyek darabszáma megegyezik a vételi jutalékkal csökkentett fedezeti összeg és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész részével. Visszaváltáskor a Befektetési Jegyek visszaváltási jutalékkal és a megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával becsült kamatadó előleggel csökkentett ellenértékének jóváírása az adás-vételi szerződés megkötése napján, a megfizetett kamatadó előleg és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges kamatadó fizetési kötelezettség összege közötti 44
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
különbözet, valamint a tervezett visszaváltási ár és az Árfolyamnapi egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges visszaváltási ár közötti különbözet elszámolása pedig az Árfolyamnapot követő második Forgalmazási Napon az Ügyfélnek a Forgalmazónál Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámlája javára történik, kivéve a 16.4.1. pont szerint a „darabszám negjelölésével adott visszaváltási megbízást”, amely esetben az ellenérték jóváírása az Árfolyamnapot követő második Forgalmazási Napon történik. 16.5 Értékpapírszámla-vezetés A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapírszámláján írja jóvá. A folyamatos forgalmazás során a Forgalmazó csak az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket váltja vissza. A Befektetési Jegyek szabadon transzferálhatók más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett számlára, visszaváltás előtt azonban vissza kell azokat transzferálni vaz OTP Bank Nyrt-nél vezetett összevont értékpapír-számlára. A Befektetési Jegyek dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kerülnek előállításra, ezért nem nyomtathatók ki. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik az értékpapír-számláról: 140. § (1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás és a hitelintézet, a 335/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). (2) Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. 141. § (1) Az értékpapírszámla tartalmazza a) a számla számát és elnevezését, b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat, c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá d) az értékpapír zárolására való utalást. (2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.”
Az összevont értékpapír-számla az OTP Bank Nyrt. által az Ügyfél részére nyitott és vezetett olyan értékpapír-számla, amely nyilvántartja az Ügyfél tulajdonában levő értékpapírokat és egyéb befektetési eszközöket azok előállítási módjától függetlenül. Az összevont értékpapír-számlára vonatkozó rendelkezéseket az OTP Bank Nyrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata tartalmazza. A Forgalmazási Hely értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel.
45
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
16.6 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése az Alapkezelő által A Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti: a) az Alap adott sorozatának nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a Forgalmazási Helyek felén nem adottak. A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha a befektetési alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását, ha az alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. 16.7 Hozamfizetés Az Alap a tőkenövekmény terhére egyik Befektetési Jegy sorozat tekintetében sem fizet hozamot, a teljes tőkenövekmény újrabefektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban lévő Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként, mint árfolyamnyereséget realizálják. 17. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA 17.1 Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségek Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségeket az Alapkezelő viseli, azok nem terhelik az Alapot. 17.2 Az Alap működése során felmerülő költségek 17.2.1 Az Alapkezelőnek fizetendő díj Az Alapkezelő a Tájékoztató 5.7 pontjában meghatározott tevékenységek ellátásáért és a lent felsorolt közvetített szolgáltatásokért Befektetési Jegy sorozatonként eltérő mértékű díjat számol fel az alábbiak szerint: Az „A” Befektetési Jegy sorozat esetében az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 2,00%-át számolja fel az Alappal szemben, alapkezelői díj címén, A „B” Befektetési Jegy sorozat esetében az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 0,80%-át számolja fel az Alappal szemben, alapkezelői díj címén. Az alapkezelési díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetők az Alapra: • letétkezelés (kivéve a 17.2.3. pontban foglalt költségeket, amelyek az alapot közvetlenül terhelik); • könyvvizsgálat;
46
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
• az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, a befektetők tájékoztatása; • a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazás. Az alapkezelési díj –utolsó nettó eszközértékre vetített- időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes. Az Alapkezelő alapkezelési díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. 17.2.2 Az Alappal kapcsolatos értékpapír-felügyeleti díjak Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti, ú.n változó felügyeleti díjat köteles megfizetni. A változó felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor évente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke, melyet a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utal át a Felügyelet számlájára. 17.2.3 Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a Letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek. 17.2.4 Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a 17.2.1. pontban felsorolt, az Alapot nem terhelő tételek kivételével -, amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt, továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is. 18. AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA ÉS A SZÁMÍTÁSI HIBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő határozza meg. Az Alap nettó eszközértékét az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, a Kezelési Szabályzatban írtak szerint kell meghatározni. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket Befektetési Jegy sorozatonként minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani és két Forgalmazási Napon belül, a Tpt. 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyeken közzé kell tenni, valamint a Forgalmazási Helyeken a befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva megküldeni a Letétkezelőnek. Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél
47
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert illetve információkat dokumentálni kell. Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. Ha hibás nettó eszközértéken Befektetési Jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha a) a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy Befektetési Jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy Befektetési Jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az ezer c) az alapkezelő a kezelési szabályzatban úgy rendelkezett, hogy a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint. 18.1 Általános szabályok A ‘T’. napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a számítás alábbi táblázat szerinti időszakában, az M napon 17 óráig rendelkezésre álló, 18.2. pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján, Befektetési Jegy sorozatonként a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb az ‘M’ napot követő második forgalmazási Napon közzéteszi a 24.3 pontban megjelölt hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, a Letétkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 18.2. pont szerinti értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni. Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök 'M' napi nyitó állománya 18.2 pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 18.3 pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték Befektetési Jegy sorozatonként megegyezik az Alap Befektetési Jegy sorozatonkénti nettó eszközértéke és a Befektetési Jegy sorozatonként forgalomban lévő Befektetési Jegyek 'M' napi nyitó darabszámának hányadosával. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre, illetve közlésre a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó körülmények, illetve tények részletezésével együtt. Alap
48
T napi nettó eszközérték meghatározásához felhasznált piaci
T napi nettó eszközérték meghatározásának
Befektetési Jegyre vonatkozó ügylet kötésének napja, amely a T napi árfolyamon kerül
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
OTP Quality Alap
árfolyamok napja (’M’) T nap
időszaka elszámolásra T nap 17 óra és T+1 T napot megelőző Forgalmazási nap 18 óra közötti Nap időszak
18.2 Az Alap eszközeinek értékelése a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla M napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre M napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. d) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű változó kamatozású magyar államkötvények az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre M napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre. e) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető M napi záró ár hiányában, az ÁKK M napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. f) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és diszkontjegyek az ÁKK M napi 3 hónapos
49
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot az M napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani. g) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik. h) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó vételi és eladási ár középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei kötéshez tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetén pedig a beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. i) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett M napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír M napi piaci hozama és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelező az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír M napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján. j) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett M napi legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzéskori nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. k) A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények M napon az M napi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló
50
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre. Külföldi részvények és ETF-ek M napon az M napi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Külföldi részvények és ETF-ek árazása az adott részvény kereskedése tekintetében leglikvidebb részvénypiacon vagy a részvény, illetve ETF vezető piacán kialakult árak alapján történik, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre, illetve ETF-re nem született még tőzsdei kötés, a részvény illetve ETF beszerzési értéken kerül értékelésre. A tőzsdére be nem vezetett részvény esetében a BÉT hivatalos lapjában közzétett, a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti legutolsó forgalommal súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 10 napnál. Ha ez a módszer nem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. l) Amennyiben a Letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-k) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet. m) Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelműen nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) adatbázisába bekerülő M napi nettó záróárak T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók. n) Nyílt végű alapok befektetési jegyeit a jegyek M napi nettó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni. Zártvégű befektetési alapok jegyei (a) amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, az M napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre; (b) amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, az M napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre. Amennyiben M értékelés napi ár alapján számított ár nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni. o) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:
51
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani. prompt eladás - határidős vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét. p) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét. prompt eladás - határidős vétel: a készletből ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét. q) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció M napi, az opcióra árjegyzést nyújtó értékpapír forgalmazók által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve amennyiben az árjegyzés M-2 értékelési napnál korábbi napra vonatkozik, úgy pedig az alábbiakat kell tekinteni: Európai (időpont) opció esetén: vételi (call) opció és eladási (put) opció: a Black-Scholes formula alapján M napra számított érték Amerikai (időtartam) opció esetén: vételi (call) opció: az M napi prompt árfolyam mínusz a kötési ár, ha az eredmény pozitív, különben nulla. eladási (put) opció: a kötési ár mínusz az M napi prompt árfolyam, ha az eredmény pozitív, különben nulla. r) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. s) A tőzsdei határidős ügyletek M napi eredménye az M napi és M-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben az M napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló M napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik.
52
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
t) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek az M napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak. u) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. v) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó pénzkövetelések összegét T napra diszkontálni kell. w) A kölcsön adott értékpapírt a készletből ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci értékét. x) A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre. Abban az esetben, ha valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) által közzétett deviza árjegyzések árfolyamai jelentősen, legalább 1%-kal eltérnek az MNB által aznapra közzétett deviza középértéktől, az értékeléshez felhasználható – amennyiben rendelkezésre áll – az említett nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett, az adott devizára vonatkozó utolsó három árjegyzésből számolt középárfolyam is. 18.3 A kötelezettségek elszámolása A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét), ha a szolgáltatás értéke (éves szinten) eléri az Alap saját tőkéjének 0,5 ezrelékét.
53
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó tartozások összegét T napra diszkontálni kell. A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben fennálló kötelezettségek értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre. Abban az esetben, ha valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) által közzétett deviza árjegyzések árfolyamai jelentősen, legalább 1%-kal eltérnek az MNB által aznapra közzétett deviza középértéktől, az értékeléshez felhasználható – amennyiben rendelkezésre áll – az említett nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett, az adott devizára vonatkozó utolsó három árjegyzésből számolt középárfolyam is. 19. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA 19.1 Megszűnés a) b) c) d) e) f)
Az Alap megszűnik az összes Befektetési Jegy visszaváltásakor, az utolsó Befektetési Jegy visszaváltása napját követő nappal. Az Alapot, ha saját tőkéje pozítív, az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha az Alapkezelést másik alapkezelő nem vállalja el - az Alapot meg kell szüntetni. Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Az Alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az Alap saját tőkéje negatív. Az Alap megszűnik másik befektetési alapba való beolvadása esetén a beolvadás napjával.
Az Alap b) – e) bekezdések szerinti megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a d) pontban foglalt időszak elteltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a befektetési jegyek eladását és visszaváltását fel kell függeszteni. A b) – e) pontokban foglalt esetekben a portfolióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell; e határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabítható. Ha az Alap saját tőkéje pozitív, akkor a befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az Alapot terheli. Az Alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a megszüntetésről szóló hirdetmény közzétételét követő harminc nap elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg az Alap közzétételi helyein közzétenni. A Letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni.
54
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően Befektetési Jegy sorozatonként rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket Befektetési Jegyeik névértékének az adott sorozatra vonatkozóan forgalomban lévő összes Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Az Alap portfoliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe. 19.2 Beolvadás Az Alapkezelő nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását. Az Alap kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, nyilvános nyíltvégű befektetési alappal olvadhat egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül, amennyiben az alapok azonos, a Tpt. 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe (befektetési eszköz, bankbetét, deviza, ingatlan) fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfoliójának összetétele. Beolvadás esetén egyebekben a Tpt. 261. § és 262. §-nak rendelkezései az irányadóak, amelyek szerint a beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Nyíltvégű nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zártvégű befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi helyein közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek – a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított – egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit – az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni, a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján közzétenni, illetve a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogelőd, mind a jogutód befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja.
55
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
19.3 Az Alap átalakulása Átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Nyíltvégű nyilvános befektetési alap nem alakulhat zártvégű nyilvános befektetési alappá. Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörû befektetési alappá. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. 20. ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az Alapkezelő vezető tisztségviselői és tulajdonosai igen szerteágazó tevékenységet végeznek, amelynek során egyes érdekek ütközhetnek. A fenti személyek jogosultak támogatással, tanácsadással, irányítással vagy egyéb módon közreműködni más befektetési alapok kezelésében, illetve joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyek az Alap portfóliójába is bekerülhetnek vagy bekerültek. Ugyanakkor az Alapkezelő vezető tisztségviselőinek, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottainak, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyeknek meg kell felelnie a Tpt. 242. §-ában és a Bszt. IX. Fejezetében megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályoknak. A Tpt. 242. § szerint az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a Tpt. 295. § (1) bekezdésében meghatározott letétkezelőnek, b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint c) a befektetési alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Az Alapkezelő és az Alap egymással az alapkezelési tevékenységtől eltérő egyéb üzleti kapcsolatban nem állhat. 21. AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE Az Alapkezelő az Alap működtetése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes Kezelési Szabályzatnak megfelelően, a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni.
56
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. Az Alapkezelő a tevékenységének ellátása során közreműködőket vehet igénybe, akiknek eljárásáért, mint sajátjáért felel. Az Alapkezelő a tevékenysége során felmerülő esetleges károkért a hatályos Üzletszabályzatában foglaltak szerint felel. 22. ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA Az Alapkezelő az Alap kezelését más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános – a 24.3 pontban foglaltak szerint közzétett – tájékoztatás alapján átadhatja. Az Alapkezelő az Alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelő részére jogosult. 23. JOGVITÁK RENDEZÉSE Az Alapkezelő és a befektető, illetve az Alap és a befektető közötti vitás ügyeket felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelő a befektető által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra a közléstől számított nyolc vagy – ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván – harminc napon belül írásban válaszol. Arra az esetre, ha a jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre, a felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve – a Polgári Perrendtartás hatásköri szabályainak megfelelő figyelembevételével – a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. 24. TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK 24.1 Rendszeres tájékoztatás Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az Alapról féléves és éves jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni, s a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzétenni a Tpt. 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon. Az Alapkezelő köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni és a megállapítás napját követő tizedik Forgalmazási Naptól a Forgalmazási Helyeken és saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. 24.2 Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, hirdetmények Az Alapkezelő az Alap működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a Tpt. 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni: 57
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; d) a Befektetési Jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; e) a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; f) az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a Kezelési Szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; i) a Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül; j) az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; k) az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül; m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül; n) a Forgalmazási Helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül. p) a Befektetési Jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a Tpt. 247. § (4) bekezdése szerinti időtartam növekedésével járnak, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal. 24.3 A hirdetmények megjelentetésének helye Az Alap hirdetményei a Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi helyeken, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján (www.otpalap.hu), valamint a Forgalmazóként eljáró OTP Bank Nyrt. honlapján (www.otpbank.hu) jelennek meg. 25. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A Tájékoztatót és a Kezelési Szabályzatot az Alapkezelő jogosult egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosítani. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az (a) az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, (b) a Forgalmazási Helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre Felügyeleti engedéllyel már rendelkezik, 58
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
(c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az Alap befektetési politikáját, kockázati jellegét, (d) piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja, (e) az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő vezető állású személyei, a Forgalmazó körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti, (f) engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. A módosítást a 24.3 pontban felsorolt hirdetményi helyeken közzé kell tenni. A hatálybalépés napja a hirdetményben közölt nap, amely a 24.2 pontban írtakhoz igazodóan határozandó meg. A módosítás során a Befektetési Jegyek tulajdonosainak érdekeit szem előtt kell tartani. Az Alapkezelő és a Forgalmazó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a szabályozók és a gazdasági környezet változása időről időre szükségessé teheti a Kezelési Szabályzat módosítását. 26. EGYEBEK Jelen Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatai, a Tpt., a Bszt és a Ptk. az irányadó. Budapest, 2008. április ........................................................... Simon Péter Garamvári Orsolya OTP Alapkezelő Zrt. az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva
59
1. SZ. MELLÉKLET
27. MELLÉKLETEK 27.1 1. sz. melléklet: Az Alapkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai OTP Alapkezelő Zrt. Mérleg
A tétel megnevezése 2004. dec. 31. 2005. dec. 31. 1 A) Befektetett eszközök 6 183 748 6 103 780 2 I. Immateriális javak 9 628 8 808 6 4. Szellemi termékek 9 628 8 808 10 II. Tárgyi eszközök 34 407 30 116 13 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 34 407 28 223 15 5. Beruházások, felújítások 0 1 893 18 III. Befektetett pénzügyi eszközök 6 139 713 6 064 856 19 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 6 139 713 6 064 856 26 B) Forgóeszközök 2 388 013 5 360 689 34 II. Követelések 1 517 447 2 118 639 35 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 1 091 487 2 043 519 36 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 30 188 52 975 39 5. Egyéb követelések 395 772 22 145 40 III. Értékpapírok 867 642 3 240 628 42 2. Egyéb részesedés 767 642 3 140 628 44 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 100 000 100 000 45 IV. Pénzeszközök 2 924 1 422 46 1. Pénztár, csekkek 42 62 47 2. Bankbetétek 2 882 1 360 48 C) Aktív időbeli elhatárolások 29 220 3 401 49 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 25 955 0 50 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3 265 3 401 52 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 8 600 981 11 467 870 tszám A tétel megnevezése 2004. dec. 31. 2005. dec. 31. 53 D) Saját tőke 6 352 122 6 352 122 54 I. Jegyzett tőke 900 000 900 000 57 III. Tőketartalék 1 693 160 1 693 160 58 IV. Eredménytartalék 2 784 433 3 758 962 61 VII. Mérleg szerinti eredmény 974 529 0 62 E) Céltartalékok 277 344 63 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 277 344 66 F) Kötelezettségek 2 095 557 4 712 823 80 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 2 095 557 4 712 823 35 962 33 990 85 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállít 87 6. RL kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2 036 984 4 653 773 89 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 22 611 25 060 90 G) Passzív időbeli elhatárolások 153 302 125 581 92 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 153 302 125 581 94 FORRÁSOK ÖSSZESEN 8 600 981 11 467 870
adatok ezer Ft-ban 2006. dec.31. 794 273 11 104 11 104 20 598 20 252 346 762 571 762 571 13 770 993 2 480 959 1 613 962 57 505 809 492 11 288 854 11 188 854 100 000 1 180 39 1 141 3 730 0 3 730 14 568 996 2006. dec.31. 3 394 342 900 000 1 693 160 801 182 0 496 922 496 922 8 790 062 8 790 062 41 246 8 723 457 25 359 1 887 670 1 887 670 14 568 996
a vállalkozás vezetője
27.1-1
1. SZ. MELLÉKLET OTP Alapkezelő Zrt. Eredménykimutatás adatok ezer Ft-ban 1 I. III. 5 6 7 9 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A. 13 15 16 17 VIII. 20 21 IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.
A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény
2004. dec. 31. 2005. dec. 31. 6 625 936 11 277 748 6 625 936 11 277 748 2 986 2 400 2 733 2 003 350 629 379 501 34 574 47 516 2 845 171 5 542 764 3 233 107 5 971 784 208 140 230 562 34 178 37 641 78 591 83 312 320 909 351 515 21 139 19 460 86 097 412 194 2 967 670 4 525 195 0 0 0 0 39 228 39 228 294 148 333 376 0 1 104 1 104 332 272 3 299 942 24 276 24 703 -427 3 299 515 524 986 2 774 529 0 1 800 000 974 529
1 744 465 141 489 143 233 15 959 1 764 17 723 125 510 4 650 705
2006. dec. 31. 11 948 728 11 948 728 1 701 2 291 543 602 64 187 5 436 145 6 046 225 224 405 43 535 80 126 348 066 18 763 377 154 5 160 221 2 512 2 512 26 782 410 18 405 18 405 3 903 26 807 230 9 698 701 10 399 26 796 831 31 957 051
20 000 -20 000 4 630 705 777 455 3 853 250 0 3 853 250 0
21 968 000 -21 968 000 9 989 052 4 750 832 5 238 220 2 957 780 5 238 220 0
a vállalkozás vezetője
27.1-2
1. SZ. MELLÉKLET
27.1-3
2. SZ. MELLÉKLET
27.2 2. sz. melléklet: A Letétkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. Mérleg Adatok millió Ft-ban Sorszám
A tétel megnevezése
2004.12.31.
2005.12.31.
2006.12.31.
b
d
e
f
a
Eszközök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások
399 401 294 802 188 033 1 264 489 540 175 7 639 999 108 749 52 231 69 592 13 808 49 906 54 948
379 250 327 610 386 640 1 485 409 566 959 7 743 742 149 199 79 416 74 579 40 752 44 177 54 537
429 325 262 471 657 638 1 781 003 611 182 7 842 737 299 219 261 000 68 544 1 746 18 659 71 240
Eszközök összesen
3 044 772
3 597 013
4 470 606
Ebből:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
1. 2.
- FORGÓESZKÖZÖK
1 191 878
1 520 400
1 442 995
- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
1 797 946
2 022 076
2 956 371
203 864 2 314 092 49 756 74 393 30 781 32 584 14 324 28 000
254 209 2 483 165 242 424 104 640 23 899 34 087 47 023 28 000
557 857 2 685 000 228 159 95 554 39 436 63 305 248 143 28 000
Források Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (+) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény (+) Források összesen
52 51 807 177 401 14 588
52 65 642 202 544 41 977
52 84 261 310 177 3 414
53 130 3 044 772
69 351 3 597 013
127 248 4 470 606
Ebből:
2 526 042
2 706 784
3 069 276
- HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
- RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
130 387
424 677
745 437
- SAJÁT TŐKE (8-9+10+11+12+13+14+15)
324 978
407 566
553 152
938 850 684 995 253 855
1 534 697 848 092 686 605
2 133 150 1 074 647 1 058 503
2 430 856
2 947 706
3 467 827
MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK Függő kötelezettségek Biztos (jövőbeni) kötelezettségek MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEK
27.2-1
2. SZ. MELLÉKLET
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. Eredménykimutatás Adatok millió Ft-ban SorA tétel megnevezése szám b a 1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 2. 3.
2004.12.31.
2005.12.31.
d 288 185
e 280 288
2006.12.31. f 318 391
Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások
140 199
109 953
128 610
KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2)
147 986
170 335
189 781
8 500
13 937
16 252
112 507
135 452
146 691
9 656
13 571
20 925
Bevételek értékpapírokból
4.
Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek
5.
Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások
6.
Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)]
7.
Egyéb bevételek üzleti tevékenységből
8.
Általános igazgatási költségek
9.
Értékcsökkenési leírás
10.
Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből
11.
Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12/A. Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete
4 868
8 594
16 899
229 636
194 061
245 555
92 489
94 942
103 199
18 072
21 712
23 304
254 757
229 594
269 964
16 517
13 863
29 278
15 481
15 827
17 726
-4 514
-4 065
-8 539
2
2 158
749
257
2 153
2 467
123 228
160 454
179 413
13
Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
14.
Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után
15.
Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye
16.
Rendkívüli bevételek
2 220
1 864
44 703
17. 18.
Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17)
1 927 293
1 069 795
11 600 33 103
19.
Adózás előtti eredmény (±15±18)
123 521
161 249
212 516
20.
Adófizetési kötelezettség
18 703
22 903
26 329
21.
Adózott eredmény (±19-20)
104 818
138 346
186 187
22.
Általános tartalék képzése és felhasználása (±)
-10 482
-13 835
-18 619
23.
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
24.
Jóváhagyott osztalék és részesedés
41 206
55 160
40 320
53 130
69 351
127 248
Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 25.
27.2-2
Mérleg szerinti eredmény (±21±22+23-24)
2. SZ. MELLÉKLET
27.2-3
3. SZ. MELLÉKLET
27.3 3. sz. melléklet: A Forgalmazási Helyek listája 3/A. Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókjai: Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest
1013 1011 1027 1015 1024 1025 1021 1033 1025 1041 1042 1052 1051 1051 1054 1055 1053 1051 1062 1061 1054 1066 1077 1073 1075 1085 1085 1095 1102 1113 1117 1111 1118 1126 1124 1136 1055 1137 1131 1148 1149 1146 1152 1151 1163 1173 1181
Alagút u. 3. Iskola u. 38-42. Margit krt. 8-10. Széna tér 7. Fény u. 11-13. Törökvész út 1/a. Hüvösvölgyi út 138. (Stop Shop) Flórián tér 15. Szépvölgyi út 4/b. Erzsébet u. 50. Árpád út 63-65. Deák Ferenc u. 7-9. Nádor u. 6. Nádor u. 21. (Központi Fiók) Szabadság tér 7-8. (Bank Center) Szent István krt. 1. Ferenciek tere 11. Nádor u. 16. Andrássy út 83-85. Andrássy út 6. Széchenyi rkp. 19. Oktogon tér 3. Király utca 49. Erzsébet krt. 41. Károly krt. 1. József krt. 33. József krt. 53. Tinódi u. 9-11. Kőrösi Csoma sétány 6. Bartók Béla u. 92-94. Móricz Zsigmond körtér 18. Karinthy F. út 16. Gazdagréti tér 7. Böszörményi út 9-11. Apor Vilmos tér 11-12. Tátra u. 10. Nyugati tér 9. Pozsonyi út 38. Babér u. 9. Nagy Lajos király útja 19-21. Fogarasi út 15/b. Thököly út 102/b. Szentmihályi út 131. (Pólus Center) Fő utca 64. Jókai u. 3/b. Ferihegyi út 93. Üllői út 377.
27.3-1
3. SZ. MELLÉKLET
27.3-2
Budapest
1195
Budapest Budapest
1204 1238
Budapest
1211
Budapest Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya
1221 Pécs Pécs Pécs Pécs Komló Mohács Siklós Szigetvár Villány
Bács-Kiskun
Kecskemét
Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun
Baja Kalocsa Kiskőrös Kiskunhalas
Bács-Kiskun
Kiskunfélegyháza
Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun
Bácsalmás Izsák Kecel Kiskunmajsa Soltvadkert Tiszakécske Solt
Békés
Békéscsaba
Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Békés Borsod-Abaúj-Zemplén
Gyula Mezőkovácsháza Orosháza Szarvas Szeghalom Békés Gyomaendrőd Mezőberény Miskolc
Üllői út 285. Csokonai u. 3 Kossuth Lajos u. 44-46. Grassalkovich u. 160. Kossuth u. 86. Kossuth L. u. 99. Kossuth L. 31. Rákóczi út 44. Rákóczi út 1. Pécs-Kertváros, Diana tér 14. Pécs-Újmecsekalja, Ybl M. u. 7/3. Kossuth L. u. 95/1. Jókai u. 1. Felszabadulás u. 60-62. Vár u. 4. Baross G. u. 36. Korona u.2 Szabadság tér 5. Dobó krt 7. Deák F. u. 1. Szt. István kir. u. 43-45. Petőfi tér 13. Bokányi D. u. 8. Petőfi tér 6-7 Hunyadi út 1 Szt. János u. 32. Szabadság tér 1. Császártöltési u. 1. Csendes köz 1. Szentháromság u. 4. Béke tér 6. Aranykulcs tér 6. Szt. István tér 3. andrássy u. 29-33 Andrássy u. 4/2 Bodoky u.9. Hársfa u. 1-3. Kossuth u. 20. Kossuth tér 1. Tildy u. 4-8. Széchenyi tér 2. Fő u. 173-179. Kossuth tér 12. Uitz B. utca 6.
Borsod-Abaúj-Zemplén
Miskolc
Rákóczi út 1.
Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Miskolc Miskolc Miskolc Edelény Mezőkövesd Tiszaújváros Ózd
Miskolc-Kilián, Iván u. 31. Győri kapu 51. Árpád u. 2. Tóth Á. u. 1. Mátyás kir. u. 149. Kazinczy u. 9. Városház tér 1/a.
3. SZ. MELLÉKLET Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén
Sátoraljaújhely Szerencs
Széchenyi tér 13. Kossuth tér 3/a.
Borsod-Abaúj-Zemplén
Kazincbarcika
Egressy u. 50.
Borsod-Abaúj-Zemplén
Sárospatak
Eötvös J. u. 2.
Borsod-Abaúj-Zemplén
Putnok
Kossuth u. 45.
Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád
Sajószentpéter Szeged Szeged Szentes Csongrád Hódmezővásárhely Makó Kistelek Mórahalom
Fejér
Székesfehérvár
Fejér Fejér Fejér Fejér
Bicske Dunaújváros Mór Sárbogárd
Győr-Moson-Sopron
Győr
Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar
Sopron Csorna Mosonmagyaróvár Sopron Kapuvár Fertőd Fertőszentmiklós Győr Debrecen Debrecen Debrecen Berettyóújfalu Püspökladány Hajdúböszörmény Hajdúnánás Hajdúszoboszló Balmazújváros Biharkeresztes Derecske Nádudvar Polgár Hajdúhadház Debrecen
Heves
Eger
Heves Heves Heves Heves
Füzesabony Gyöngyös Heves Hatvan
Bethlen u. 1/a. Takaréktár u. 7. Aradi vértanúk tere 3. Kossuth u. 26. Szentháromság tér 2-6. Andrássy u. 1. Széchenyi tér 14-16. Kossuth u. 5-7. Szegedi u. 3. Ősz u. 13. Fő u. 7. Bocskai köz 1. Dózsa Gy. u. 4. Deák F. u. 24. Ady E. u. 170. Teleki László 51. Kormos I. u. 6. Teleki u. 22./A Soproni u. 58. Fő u. 24 Várkerület 96/a. Szt. István kir. u. 4-6. Fő u. 9. Szerdahelyi u. 2. Bartók B. u. 53/b. Harvan u. 2-4., Piac 5-7, Piac u. 16, Piac u. 45-47. Füredi u. 43. Oláh Zs. u. 1. Kossuth u. 2. Kossuth u. 14-16. Köztársaság tér 17-18. Bocskai u.8 Debreceni u. 2. Kossuth u. 4. Köztársaság u. 111. Fő u. 119. Barankovics tér 15. Kossuth u. 2. Egyetem tér 1. Hatvani kapu tér 7. Széchenyi u. 2 Rákóczi u. 83. Fő tér 1. Hősök tere 4. Kossuth L. tér 8.
27.3-3
3. SZ. MELLÉKLET
27.3-4
Heves Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád Budapest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest
Lőrinci Tatabánya Dorog Komárom Tata Esztergom Oroszlány Kisbér Nyergesújfalu Salgótarján Balassagyarmat Pásztó Rétság Szécsény Budapest Cegléd Dabas Gödöllő Monor Nagykáta Ráckeve Szentendre Vác Dunakeszi Érd Nagykőrös Százhalombatta Budaörs Kiskunlacháza Szigetszentmiklós Vecsés Budakeszi
Somogy
Kaposvár
Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg
Marcali Nagyatád Siófok Barcs Balatonboglár Fonyód Nyíregyháza Fehérgyarmat Kisvárda
Szabadság tér 25/A Fő tér 32. Bécsi u. 48. Mártirok u. 23. Ady E. u. 1-3. Rákóczi tér 2-4. Rákóczi u. 84. Városház tér 1. Kossuth u. 126. Rákóczi u. 22. Rákóczi fejedelem u. 44. Nagymező u. 12. Rákóczi F. u. 28-30. Feszty Á. u. 1. Semmelweis u. 11. Szabadság tér 6. Szt. István u. 68. Szabadság tér 12-13. Kossuth u. 88/b. István kir. u. 3-5. Szt. István tér 3. Dumtsa J. u. 6. Széchenyi u.3-7. Barátság u. 29. Budai u. 24. Szabadság tér 2. Szent István tér 8. Szabadság u. 131/a. Dózsa Gy. u. 219. Ifjuság u. Fő u. 170. Fő u. 181. Fő utca 12.(Ankerház), Széchenyi tér 2. Rákóczi u. 6-10. Széchenyi tér 15. Szabadság tér 10/a Séta tér 5. Dózsa Gy. u. 1. Ady E. u. 25. Rákóczi u. 1. Kossuth tér 5. Szt. László u. 30.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg
Mátészalka Nyírbátor Vásárosnamény
Szalkai L. u. 34. Zrínyi u. 1. Szabadság tér 28-31.
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Nagykálló
Árpád u. 10-12
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tiszavasvári
Kossuth u. 12.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok
Újfehértó Szolnok Szolnok
Bartók B. u. 8. Szapáry u. 31., Baross u. 18. Nagy I. krt. 2/a.
3. SZ. MELLÉKLET Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok
Jászberény Kunszentmárton Tiszafüred Törökszentmiklós Karcag Kisújszállás Mezőtúr Túrkeve
Lehel vezér tér 28. Kossuth u. 2. Piac u. 3. Kossuth u. 134-136. Kossuth tér 15. Szabadság tér 6. Szabadság tér 29. Táncsics M. u. 1/a.
Jász-Nagykun-Szolnok
Tiszaföldvár
Kossuth u. 191.
Tolna
Szekszárd
Tolna
Paks
Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna
Tamási Bonyhád Dombóvár Dunaföldvár Tolna
Vas
Szombathely
Vas Vas Vas Vas
Körmend Sárvár Celldömölk Kőszeg
Vas
Szentgotthárd
Vas Vas Vas
Vasvár Bük Szombathely
Veszprém
Veszprém
Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala
Ajka Pápa Tapolca Balatonfüred Várpalota Zirc Zalaegerszeg Lenti Keszthely Letenye Zalaszentgrót Nagykanizsa Hévíz
Szent István tér 5-7. Dózsa Gy. u. 33., Kishegyi u. 44/a Szabadság u. 31. Szabadság tér 10. Dombó Pál u. 3. Béke tér 11. Kossuth u. 31. Fő tér 3-5 Rohonci u. 52. Vida J. u. 12. Batthyány u. 2. Kossuth L. u. 18. Kossuth L. u. 8. Mártírok u. 2., Harisdűlő u. 14. (GM) Alkotmány u. 2. Kossuth L. u. 1-3. Király u. 10. Budapest u. 4. Óváros tér 24 Szabadság tér 18. Fő tér 22., Fő u. 5 Fő tér 2. Petőfi Sándor u. 8. Újlaki u. 2. Rákóczi tér 15. Kisfaludy u. 15-17. Dózsa Gy. u. 1. Kossuth u. 38. Szabadság tér 8. Batthyány u. 11. Deák tér 15. Erzsébet királyné u. 11.
3/B. A „B” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókjai: 1051
Budapest
Nádor u. 21. (Központi Fiók)
27.3-5
3. SZ. MELLÉKLET
27.4 4. sz. melléklet Az Alapkezelő Üzletszabályzatának kivonata Az Üzletszabályzat az alábbi részekből áll: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ FOGALMAK I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.
AZ ÜZLETSZABÁLYZAT A FELEK A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉRDEKELLENTÉTEK AZ ÜZLETFÉL KÖVETELÉSEINEK VÉDELME TITOKTARTÁS A FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE AZ ÜZLETFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK MÓDJÁRA ÉS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ ÜZLETFELEKET TERHELŐ ÁLTALÁNOS KOCKÁZATOK
II. KÜLÖNÖS RÉSZ X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. ADATOK
BEFEKTETÉSI ALAPOK KEZELÉSE VAGYONKEZELÉS PÉNZTÁRAK RÉSZÉRE EGYÉNI PORTFOLIÓK EGYEDI KEZELÉSE ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁS AZ ALAPOK JAVÁRA TÖRTÉNŐ ÜZLETKÖTÉS KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK
„Az Alapkezelő az Üzletszabályzatot bármikor jogosult módosítani. Amennyiben az üzletszabályzat a Felügyelet által jóváhagyandó, az Üzletszabályzat módosítás hatályba lépésének feltétele, hogy azt a Felügyelet jóváhagyja. (…)Az Üzletszabályzat, illetve bármely módosítás hatályba lépésének tényéről és időpontjáról, illetve – amennyiben irányadó – a Felügyelet általi jóváhagyásról az Alapkezelő a a Magyar Tőkepiac cím alatti, a Felügyelet által hivatalos közzétételi helyként elismert nyilvános információs rendszer részeit alkotó elektronikus és nyomtatott formában is megjelenő napilapban, illetve adott esetben a Befektetési Alapok kezelési szabályzataiban meghatározott más hirdetményi helyeken közzétett közleményben értesíti az Üzletfeleket, legkésőbb az Üzletszabályzat hatályba lépésének napján. (…)Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a hatályos Üzletszabályzat teljes szövege legkésőbb az e pont szerinti közlemény közzétételének napjától hozzáférhetővé tételre kerüljön (…)az Alapkezelő által kezelt Alapok letétkezelő(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben), valamint az Alapkezelő honlapján. Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megtekinthető az Alapkezelő által kezelt Alapok letétkezelő(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben), valamint az Alapkezelő honlapján. Az Üzletfél kötelessége és felelőssége, hogy megismerje a mindenkor hatályos Üzletszabályzat tartalmát, illetve arról Alapkezelőnél tájékozódjon. Ezen tájékozódás elmulasztása az Üzletfél terhére esik. Az Üzletfél nem hivatkozhat alappal az Alapkezelővel szemben olyan kikötés, körülmény nem ismeretére, amelyről a Szerződésre irányadó Üzletszabályzat rendelkezett. (…) Az Alapkezelő és az Üzletfél, illetve az Alap és az Üzletfél közötti vitás ügyeket a Felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelő az Üzletfél által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra - a közléstől számított - nyolc vagy - ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván - harminc napon belül írásban válaszol. Az Üzletfél számára nem kielégítő válasz esetén a Felek a vitás kérdéseket mindenekelőtt tárgyalások útján kísérlik meg rendezni. Arra az esetre, ha a Felek közti jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre (beleértve az Üzletszabályzat értelmezéséből, alkalmazásából eredő jogvitákat is), a Felek kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve - a hatásköri szabályok megfelelő figyelembe vételével - a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. (…)”
27.4-6
5. SZ. MELLÉKLET
27.5 5. sz. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt egyéb alapok befektetési politikájának bemutatása OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap A Felügyelet az OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alapot 1996. április 17. napján vette nyilvántartásba a 1111-17 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.053-1/96. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit olyan befektetésekben helyezi el, amelyek a befektetési jegy tulajdonosok számára alacsony kockázat, kiszámítható árfolyam-alakulás és a befektetéshez való mindenkori azonnali hozzáférés mellett biztosítják a rövid futamidejű magyar állampapírok és a banki betétek hozamát megközelítő teljesítményt. OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap A Felügyelet az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alapot 1997. szeptember 2. napján vette nyilvántartásba a 1111-43 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.078-1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Quality túlnyomórészt magyar, lengyel és cseh részvényekből áll. A részvényhányad átlagosan 75%-os, de legalább 50%-ot és legfeljebb 95%-ot tehet ki. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik a magyar és egyéb közép-európai részvénypiacokon hosszú távon kívánnak befektetni. OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap A Felügyelet az OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alapot 1997. november 17. napján vette nyilvántartásba a 1111-47 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.082-1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Paletta Alap egy kötvényekből, kincstárjegyekből és részvényekből álló, aktívan kezelt értékpapírcsomagba való befektetést nyújt befektetőinek. Az Alapban a részvények aránya átlagosan 35%. Az alapkezelő az Alap vagyonát döntően Magyarországon fekteti be, de a portfolióban szerepelnek lengyel és cseh részvények is. OTP Maxima Kötvény Alap A Felügyelet az OTP Maxima Kötvény Alapot 2000. december 22. napján vette nyilvántartásba a 1111-107 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.163-1/2000. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. 27.5-1
5.SZ. MELLÉKLET
Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával a MAX index kosarában szereplő értékpapírokból álló portfólióval összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az alapkezelő elsősorban hosszabb lejáratú magyar államkötvényekben, vállalati kötvényekben és jelzáloglevelekben forgatja az Alap vagyonát. OTP Euró Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Euró Pénzpiaci Alapot (korábban OTP Euró Kötvény Alap) 2001. december 18. napján vette nyilvántartásba a 1111-118 lajstromszámon 500.000 euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.178-1/2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Európai Monetáris Unió tagállamai által kibocsátott, 0-1 év futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az Alapkezelő elsősorban az eurozóna országai által kibocsátott, 0-1 éves futamidejű állampapírokba és euróban denominált pénzpiaci betétekbe fekteti az Alap vagyonát. Az Alap referenciaindexe a Merrill Lynch Euro Gov Index 0-1 év. OTP Dollár Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Dollár Pénzpiaci Alapot (korábban OTP Dollár Kötvény Alap) 2001. december 18. napján vette nyilvántartásba a 1111-117 lajstromszámon 500.000 USD saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.177-1/2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott, 0-1 év közötti futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az Alapkezelő elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott, 0-1 éves futamidejű állampapírokba és dollárban denominált pénzpiaci betétekbe fekteti az Alap vagyonát. Az Alap referenciaindexe a Merrill Lynch USA Gov Index 0-1 év. OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alapot 2004. március 23. napján vette nyilvántartásba a 1112-46 lajstromszámon 1.071.880.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.204-1/2004. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.).
27.5-2
5. SZ. MELLÉKLET
Az OTP Fantázia Alap garanciát biztosít a jegyzéskor befizetett összeg lejáratkori visszafizetésére, ezen felül az Alap befektetői részesedhetnek a fejlett részvénypiacok futamidő alatti árfolyam-emelkedéséből, ugyanakkor a részvények árfolyamának futamidő alatti visszaesése nem csökkenti a jegyzéskori befektetés lejáratkori értékét. Az Alap így az induláskor befektetett tőke szempontjából egy kockázatmentes részvénybefektetésnek minősül. OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alapot 2005. január 19-én vette nyilvántartásba 1111-144 lajstromszámon 462.058.841 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.235-1/2005. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetők akár 3 hónapnál rövidebb futamidőre rendelkezésre álló pénzeszközei számára is kiszámítható árfolyam-alakulású, rugalmas befektetési lehetőséget biztosítson. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap eszközeit döntő részben forintbetétekbe és állampapírokba, kisebb részben vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alapkezelő a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizálása érdekében származékos ügyleteket is köthet. OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap A Felügyelet az Alapot OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap néven 2005. március 30-án vette nyilvántartásba 1111-150 lajstromszámon, 3.999.156.704 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: EIII/110.239-1/2005. Az Alap átalakítását a Felügyelet E-III/110.239-2/2007. sz határozatával hagyta jóvá. Az Alap átalakítása a futamidő 2011. májsu 16. napjáig történő meghosszabbítását, illetve az Alap befektetési politikájának módosítását foglalja magában. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a nemzetközi részvény- és árupiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfoliójának teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfolióhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani.
27.5-3
5.SZ. MELLÉKLET
OTP Közép-Európai Részvény Alap A Felügyelet az OTP Közép-Európai Részvény Alapot 2005. december 21-én vette nyilvántartásba 1111-166 lajstromszámon, 789.500 Euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.303-1/2005. Az alap nyilvános, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a közép-kelet-európai régió részvénypiacainak teljesítményéből. Az Alap portfoliója döntő részben magyar, lengyel és cseh részvényekből áll. A részvénykitettség hosszú távon átlagosan 80%-os, de legalább 60%-ot és legfeljebb 100%-ot tehet ki. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik a magyar és egyéb közép-európai részvénypiacokon hosszú távon kívánnak befektetni. OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Linea Alapot 2006. április 5-én vette nyilvántartásba 1112-79 lajstromszámon, 7.309.330.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.337-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és nemzetközi részvénypiacokon, a hazai kötvénypiacon, valamint a nemzetközi árupiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfolióinak teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfoliókhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Quality Plusz Alapot 2006. április 5-én vette nyilvántartásba 111280 lajstromszámon, 3.855.280.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.338-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget biztosítson arra, hogy részesedjenek az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap által az Alap futamideje alatt elért hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap 27.5-4
5. SZ. MELLÉKLET
lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfoliójának teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfolióhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alapot 2006. július 7-én vette nyilvántartásba 1111-180 lajstromszámon, 349.114.599 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.411-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a rövid távú kockázatmentes hozamot szignifikánsan meghaladó megtérülést biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára, a kockázatok alacsony szinten tartása mellett. Az Alapkezelő azt tekinti elsődleges feladatának, hogy az Alap a rövid lejáratú állampapírhozam feletti többlethozam eléréséért cserébe a lehető legalacsonyabb többlet-kockázatot vállalja fel. Ennek érdekében az Alapkezelő folyamatosan elemzi a szóba jöhető kötvény- és részvénypiaci befektetési lehetőségeket várható hozam és várható kockázat szempontjából. OTP Linea II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Linea II.Alapot 2006. november 2-án vette nyilvántartásba 1112107 lajstromszámon, 820.030.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.450-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és nemzetközi részvénypiacokon, a hazai kötvénypiacon, valamint a nemzetközi árupiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfolióinak teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfoliókhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Quality Plusz II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap
27.5-5
5.SZ. MELLÉKLET
A Felügyelet az OTP Quality Plusz II. Alapot 2006. november 2-án vette nyilvántartásba 1112-106 lajstromszámon, 255.900.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.449-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget biztosítson arra, hogy részesedjenek az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap által az Alap futamideje alatt elért hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfoliójának teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfolióhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap A Felügyelet az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alapot 2006. december 1én vette nyilvántartásba 1111-198 lajstromszámon, 1.125.000.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.463-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű indexkövető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a BUX Index teljesítményét hűen kövesse. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap vagyonának minimum 95%-át fekteti be a BUX Indexben szereplő részvényekbe, illetve ezen részvények árváltozásából adódó kockázatokat tükröző eszközökbe. A fennmaradó rész állampapírba fektethető be. OTP Prémium Klasszikus Alap A Felügyelet az OTP Prémium Klasszikus Alapot 2006. december 12-én vette nyilvántartásba 1111-201 lajstromszámon, 209.622.392 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.465-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű, befektetési alapokba fektető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy döntő részben hazai pénzpiaci és kötvény alapokba, valamint hazai ingatlan alapba és abszolút hozam alapba történő befektetésen keresztül közép távon a hazai állampapírpiac teljesítményét meghaladó hozamot biztosítson befektetőinek. OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alap
27.5-6
5. SZ. MELLÉKLET
A Felügyelet az OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alapot 2006. december 12-én vette nyilvántartásba 1111-202 lajstromszámon, 256.516.912 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.466-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű, befektetési alapokba fektető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy hazai kötvény alapokba és ingatlan alapba, valamint regionális és globális részvény alapokba történő befektetésen keresztül hosszú távon a hazai állampapírpiac teljesítményét számottevően meghaladó hozamot biztosítson befektetőinek. OTP Prémium Növekedési Alap A Felügyelet az OTP Prémium Növekedési Alapot 2006. december 12-én vette nyilvántartásba 1111-200 lajstromszámon, 209.444.341 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.464-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű, befektetési alapokba fektető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy döntő részben regionális és globális részvény alapokba, valamint hazai kötvény és ingatlan alapba történő befektetésen keresztül hosszú távon a hazai állampapírpiac teljesítményét jelentősen meghaladó hozamot biztosítson befektetőinek. OTP Prémium Euró Alap A Felügyelet az OTP Prémium Euró Alapot 2006. december 12-én vette nyilvántartásba 1111-203 lajstromszámon, 813.344 Euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.467-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű, befektetési alapokba fektető alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy euró pénzpiaci alapba és euróban denominált részvény alapokba történő befektetésen keresztül hosszú távon a hazai állampapírpiac teljesítményét számottevően meghaladó hozamot biztosítson befektetőinek. OTP Linea III. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Linea III. Alapot 2007. március 27-én vette nyilvántartásba 1112122 lajstromszámon, 4.019.020.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.480-1/2007. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Rögzített Hozam megfizetése mellett lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy részesedjenek a közép-európai és nyugat-
27.5-7
5.SZ. MELLÉKLET
európai részvények, sz euró övezet és japán ingatlan piacai, valamint a nemzetközi energia., áru- és nyersanyagpiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetét jellegű konstrukcióba fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfolióinak teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a mögöttes portfoliókhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Alfa II. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Alfa II. Alapot 2007. március 27-én vette nyilvántartásba 1112-123 lajstromszámon, 3.122.240.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.481-1/2007. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Rögzített Hozam megfizetése mellett lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy részesedjenek a nemzetközi részvénypiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő a befektetési jegyek névértékének visszafizetésére vonatkozó ígéret Alap lejáratakor történő teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap mögöttes portfoliójának teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a 20 elemű Mögöttes Részvénykosár elemeihez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Alfa III. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Alfa III. Alapot 2007. július 19-én vette nyilvántartásba 1112-131 lajstromszámon, 19.976.910.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.527-1/2007. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy a Fizetési Ígéret részét képező Teljesítményrészesedésnek megfelelően részesedjenek az amerikai, a japán, a fejlett európai, valamint a magyar és a lengyel részvénypiacokon egy jól diverzifikált, vezető részvényekből álló portfolióba történő befektetésen keresztül az Alap Futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének egyik elemét képező, a Befektetési Jegyek névértékére és a Rögzített Hozamra vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős,
27.5-8
5. SZ. MELLÉKLET
70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képező, a Mögöttes Részvénykosár teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a Mögöttes Részvénykosárhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP-DWS Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja A Felügyelet az OTP_DWS Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja 2007. július 2. napján vette nyilvántartásba a 1111-232 lajstromszámon, az „A” sorozatú befektetési jegyek esetében 164 900 000,- Ft, a „B” sorozatú befektetési jegyek esetében 162 280,EURÓ saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.5331/2007. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Deutsche Asset Management International GmbH, mint tanácsadó közreműködésével kialakított aktív befektetési politikával, a DWS Investment GmbH által kezelt nemzetközi részvény befektetési alapokból összeállított portfolióval lehetőséget teremtsen befektetőinek, hogy részesedjenek a feltörekvő országok részvénypiacainak hozamából. Az Alap befektetései – az alapok alapja struktúrának megfelelően – a DWS által kezelt, feltörekvő piacokon befektető részvényalapok befektetési jegyeiből kerülnek ki, így az Alap teljesítményében megközelítőleg 3-400 részvény teljesítménye tükröződik. OTP Alfa IV. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Alfa IV. Alapot 2007. szeptember 18-án vette nyilvántartásba 1112140 lajstromszámon, 14.778.950.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.549-1/2007. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az Alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy a Fizetési Ígéret részét képező Teljesítményrészesedésnek megfelelően részesedjenek az amerikai, a japán, a fejlett európai, valamint a magyar és a lengyel részvénypiacokon egy jól diverzifikált, vezető részvényekből álló portfolióba történő befektetésen keresztül az Alap Futamideje alatt elérhető hozamokból. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének egyik elemét képező, a Befektetési Jegyek névértékére és a Rögzített Hozamra vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képező, a Mögöttes Részvénykosár teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a Mögöttes Részvénykosárhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. 27.5-9
5.SZ. MELLÉKLET
OTP OsztalékCsúcs I. Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP OsztalékCsúcs I. Alapot 2007. szeptember 18-án vette nyilvántartásba 1112-141 lajstromszámon, 21.628.180.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.550-1/2007. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az Alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy a Fizetési Ígéret részét képező Teljesítményrészesedésnek megfelelően részesedjenek a Dow Jones Euro Stoxx Select Dividend 30 Index Dow Jones Euro Stoxx 50 Index hozamát meghaladó, az Alap Futamideje alatt elért többletteljesítményéből. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének egyik elemét képező, a Befektetési Jegyek névértékére vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képező, a Mögöttes Indexek teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a Mögöttes Indexekhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. OTP Tiszta Energia Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Tiszta Energia Alapot 2007. november 07-én vette nyilvántartásba 1112-145 lajstromszámon, 8.998.140.000,- Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.571-1/2007. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az Alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy a Fizetési Ígéret részét képező Teljesítményrészesedésnek megfelelően részesedjenek a környezetbarát energiatermelésben, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásában és a folyamatos technológiai fejlesztésben élen járó európai, amerikai és ázsiai vállalatok részvényeiből álló portfolióba történő befektetésen keresztül az Alap Futamideje alatt elérhető hozamokból Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének egyik elemét képező, a Befektetési Jegyek névértékét elérő összegre mint Lejáratkori Kifizetésre vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél vagy más banknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képező, a Mögöttes Részvénykosár teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a Mögöttes Részvénykosárhoz kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani.
27.5-10
5. SZ. MELLÉKLET
OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap A Felügyelet az OTP Új Európa Alapot 2007. november 12-én vette nyilvántartásba 1111251 lajstromszámon, 235.880.564,- Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.585-1/2007. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az Alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy a kedvező értékeltségű kibocsátók részvényeibe történő befektetésen keresztül részesedjenek a közép-kelet-európai régió és a feltörekvő európai országok részvénypiacainak teljesítményéből.. Az Alap portfoliója elsősorban a közép- és kelet-európai (magyar, lengyel cseh, bolgár, román és török), emellett kisebb részben más feltörekvő és fejlett részvénypiacokon kerül befektetésre. Az Alapkezelő érték alapú befektetési stratégiát követ, ebből következően az Alap aktuális részvényhányadát az határozza meg, hogy az Alapkezelő egy adott időpontban hány alulértékelt, befektetésre alkalmas céget talál. Ennek megfelelően a részvényhányad 0 és 100% között mozoghat OTP Alfa V. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Alfa V. Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alapot 2008. január 03-án vette nyilvántartásba 1112-153 lajstromszámon, 5.160.110.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.589-1/2008 Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az Alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Rögzített Hozam 1. Hozamfizetési Napon történő megfizetése mellett lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelő által tett Fizetési Ígérettel összhangban, a Fizetési Ígéret részét képező Teljesítményrészesedésnek megfelelően a 2. és 3. Hozamfizetési Napokon részesedjenek a környezetbarát energiatermelésben és a folyamatos technológiai fejlesztésben élen járó vállalatok részvényeiből, az egészségvédelem és a gyógyszergyártás területén tevékenykedő kibocsátók részvényeiből, valamint a főbb mezőgazdasági termékek termelésében, kereskedelmében, az ágazathoz kapcsolódó technológiai fejlesztésben fontos szerepet játszó vállalatok részvényeiből álló portfolióba történő befektetésen keresztül az Alap Futamideje alatt elérhető hozamokból. OTP Orient I. Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Orient I. Tőkevédett Zártvégű Származtatott Alapot 2008. január 03-án vette nyilvántartásba 1112-154 lajstromszámon, 8.442.670.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.590-1/2008 Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az Alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy a Kibocsátó nevében eljáró Alapkezelő által tett Fizetési Ígérettel összhangban, a Fizetési Ígéret részét képező
27.5-11
5.SZ. MELLÉKLET
Teljesítményrészesedésnek megfelelően az 1. és 2. Hozamfizetési Napokon részesedjenek a dinamikusan bővülő kínai gazdaság meghatározó szektoraiban működő vállalatok részvényeiből álló portfolióba történő befektetésen keresztül az Alap Futamideje alatt elérhető hozamokból. OTP Klímaváltozás 130/30 Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Klímaváltozás 130/30 Származtatott Részvény Alapot 2008. január 08-án vette nyilvántartásba 1111-257 lajstromszámon, 206.576.740 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.599-1/2008 Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az Alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap portfoliója elsősorban a globális klímaváltozásból adódó befektetési lehetőségekből profitáló fejlett és feltörekvő piaci vállalatok részvényeiből, részvényindexekből, valaminet ezen instrumentumokra vonatkozó opciókból és határidős kontraktusokból áll. Az Alapkezelő arra törekszik, hogy kiválassza azokat a részvényeket, amelyek a klímaváltozással kapcsolatos globális alkalmazkodási folyamat potenciális nyertesei, illetve vesztesei lehetnek. Az alapnak lehetősége van arra, hogy a potenciális nyertes vállalatok esetében az Alap eszközeinek összértéke130%-a erejéig vételi pozíciót vegyen fel, a potenciális vesztesek esetében pedig az opciós vagy határidős piacokon az Alap eszközeinek összértéke 30%-a erejéig nettó eladási pozíciót létesítsen. Az Alap nettó részvénykitettsége így 100% körül fog alakulni. OTP Globális Származtatott Kötvény Alap A Felügyelet az OTP Globális Származtatott Kötvény Alapot 2008. január 08-án vette nyilvántartásba 1111-256 lajstromszámon, 200.560.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.598-1/2008 Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az Alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Globális Származtatott Kötvény Alap célja, hogy elsősorban a fejlett piaci (Egyesült Államok, euró-övezet) vállalati kötvények kibocsátóinak hitelkockázatát felvállalava a kockázatmentes befektetéseknél magasabb hozamot érjen el. Az egyes kibocsátók hitelfelárát elsősorban credit default swap (CDS) kontraktusokon, azaz hitelkockázatot reprezentáló származtatott ügyleteken keresztül fogja felvállalni, vagy adott esetben eladni. Ezek a hitelderivatívák a mögöttes, referencia-kibocsátók nemfizetési kockázatát reprezentálják, azt mutatják meg, hogy mekkora rendszeres (a kontraktus lejáratáig tartó) díjjal kompenzálja a hitelkockázat átruházója az azt átvállaló befektetőt. Az átruházó cserében védelmet kap a referencia-kibocsátó nemfizetési kockázatából eredő károkkal szemben. A CDS kontraktusok likviditása és árazásának transzparenciája jóval nagyobb, mint a mögöttes vállalati kötvényeké, így sokkal hatékonyabb portfoliókialakítást tesznek lehetővé. Az Alap ezen kívül ezen hitelderivatívák indexeibe és azok ETF-jeibe is befektethet, melyek földrajzi, hitelminősítésbeli és ágazati bontás alapján egy reprezentáns bontását adják az adott piacnak. 27.5-12
5. SZ. MELLÉKLET
DSK Pénzpiaci Alap A Felügyelet a DSK Pénzpiaci Alapot 2008. március 07-én vette nyilvántartásba 1111264 lajstromszámon, 200.476.717,-Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.626-1/2008. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az Alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alapkezelő a kockázatok minimalizálására törekszik, konzervatív befektetési stratégiát követ, annak érdekében, hogy a Befektetési Jegyek árfolyama alacsony ingadozás mellett kiszámíthatóan emelkedjen. Az Alap eszközei döntő részben a bolgár kötvénypiacokon és a bolgár pénzpiacon kerülnek befektetésre.
27.5-13
6. SZ. MELLÉKLET
27.6 6.sz. melléklet: Az Alapkezelő 2007. december 31-i nem auditált pénzügyi adatai Mérleg adatok e Ft-ban tszám A tétel megnevezése
1 2 6 10 11 13 15 18 19 21 26 34 35 36 39 40 42 44 45 46 47 48 49 50 52 53 54 57 58 61 62 63 66 80 85 87 89 90 92 94
A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak 4. Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 5. Beruházások, felújítások III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés B) Forgóeszközök II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 2. Egyéb részesedés 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D) Saját tőke I. Jegyzett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre F) Kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6. RL kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása FORRÁSOK ÖSSZESEN
2007.12.31
1 104 042 7 331 7 331 65 772 7 477 56 757 1 538 1 030 939 762 571 268 368 10 064 635 2 532 523 2 428 617 55 560 48 346 7 527 433 7 427 433 100 000 4 679 89 4 590 5 912 0 5 912 11 174 589 9 582 146 900 000 1 693 160 801 182 6 187 804 604 946 604 946 328 528 328 528 94 758 194 572 39 198 658 969 658 969 11 174 589
Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Zrt. 2007.12.31-i mérlege könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz.
27.6-1
6.SZ. MELLÉKLET
Eredménykimutatás tételszám
1 I. III. 5 6 7 9 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A. 13 15 16 17 VIII. 18 20 21 IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.
Tétel Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény
Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Zrt. 2007.12.31-i könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz.
27.6-2
adatok e Ft-ban 2007.12.31 14 303 896 14 303 896 60 832 4 282 607 981 90 010 5 479 165 6 181 438 316 237 50 139 112 906 479 282 20 713 347 053 7 336 242 5 105 5 105 47 421 279 640 3 904 430 335 36 0 1 011 1 047 429 288 7 765 530 41 698 -41 698 7 723 832 1 536 028 6 187 804 0 0 6 187 804
eredménykimutatása
