Az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata
Budapest, 2006. november A PSZÁF engedélyének száma és kelte: E-III/110.463/2006., 2006. november 23.
i
TARTALOM TÁJÉKOZTATÓ 1.
ÖSSZEFOGLALÁS........................................................................................................................................1
2.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................3
3.
FOGALMAK...................................................................................................................................................6 3.1 3.2
4.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK .........................................................................................................................6 EGYÉB, A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK JELENTÉSE ....................................................................8 NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI .................................................................................................9
4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10
A LÉTREHOZANDÓ ALAP RÖVID BEMUTATÁSA ...............................................................................................9 JEGYZÉSI HELY..............................................................................................................................................10 A JEGYZÉS, FIZETÉS MÓDJA ...........................................................................................................................10 JEGYZÉSI ÁR ..................................................................................................................................................12 JEGYZÉSI IDŐSZAK ........................................................................................................................................12 MINIMÁLIS INDULÓ SAJÁT TŐKE ...................................................................................................................12 A JEGYZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA ...............................................................................13 JEGYZÉSI GARANCIA .....................................................................................................................................13 JOGHATÓSÁG, HÁTTÉRSZABÁLYOK MEGNEVEZÉSE .......................................................................................13 A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA ..........................................................................13
5.
A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELY ....................................................................................14
6.
AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA .........................................................................................................14 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8
7.
CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS...........................................14 SZÉKHELY .....................................................................................................................................................15 TEVÉKENYSÉGI KÖR ......................................................................................................................................15 TULAJDONOSI SZERKEZET .............................................................................................................................15 ÜZLETI ÉV, PÉNZÜGYI HELYZET, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG, PIACI HELYZET BEMUTATÁSA ................................15 SZEMÉLYI FELTÉTELEK, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ ÉS A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI ..............................16 AZ ALAPKEZELŐ FELADATAI ........................................................................................................................17 AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPOK .................................................18 AZ OTP BANK NYRT. BEMUTATÁSA (AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÓJA ........................................................................................19
7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8
CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS...........................................19 SZÉKHELY .....................................................................................................................................................19 TEVÉKENYSÉGI KÖR ......................................................................................................................................20 TULAJDONOSI SZERKEZET .............................................................................................................................20 ÜZLETI ÉV, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................20 ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM.............................................................................................................................21 AZ OTP BANK NYRT. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI ÉS FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI ..........................21 A LETÉTKEZELŐ FELADATAI .........................................................................................................................23
8.
KÖNYVVIZSGÁLÓ.....................................................................................................................................24
9.
A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA......................................................25
10.
JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK...................................................................................................26
11.
ADÓZÁS........................................................................................................................................................28
11.1 11.2 11.3 11.4
AZ ALAP ADÓZÁSA .......................................................................................................................................29 A MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA ..................................................................................................29 A BELFÖLDI INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA .........................................................................................30 KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA ................................................................................................................30
12.
FELELŐSSÉG ..............................................................................................................................................30
13.
NYILATKOZAT...........................................................................................................................................31
ii
KEZELÉSI SZABÁLYZAT 1.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK.................................................................................................................32 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7
2.
AZ ALAP NEVE, TÍPUSA, FUTAMIDEJE ............................................................................................................32 AZ ALAPKEZELŐ CÉGNEVE, SZÉKHELYE, AZ ALAP ÜZLETI ÉVE.....................................................................32 A LETÉTKEZELŐ CÉGNEVE (SZÉKHELYE) ......................................................................................................32 AZ ALAP TŐKÉJE ...........................................................................................................................................32 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ................................................................................................................................33 A BEFEKTETŐI KÖR .......................................................................................................................................33 A TÁJÉKOZTATÓ ÉS A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI HATÁROZATOK SZÁMA, KELTE:...............................................................................................34 BEFEKTETÉSI POLITIKA........................................................................................................................34
2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6
BEFEKTETÉSI STRATÉGIA ..............................................................................................................................34 A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI................................................................................................................34 BEFEKTETÉSI ARÁNYOK ÉS KORLÁTOK .........................................................................................................35 A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK .................................................................35 A VISSZAVÁLTÁSI IGÉNYEK TELJESÍTÉSE CÉLJÁRA ELKÜLÖNÍTETT LIKVID ESZKÖZÖK ..................................36 HITELFELVÉTEL, AZ ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE ...........................................................................................37
3.
A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA.................................................37
4.
A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA.......................................................38 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8
5.
FORGALMAZÁSI HELY ..................................................................................................................................39 FORGALMAZÁSI ÓRÁK...................................................................................................................................39 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSI ÁRA ........................................................................39 A VÁSÁRLÁS ÉS VISSZAVÁLTÁS MÓDJA.........................................................................................................40 AZ ÁRJEGYZŐRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK ..................................................................................40 ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA-VEZETÉS ......................................................................................................................41 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL .....................................................................................................................................42 HOZAMFIZETÉS .............................................................................................................................................43 AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA ..................................43
5.1 5.2 6.
AZ ALAP LÉTREHOZATALÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ..........................................................................43 AZ ALAP MŰKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK ..................................................................................43 AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK................................................................................................................................................44
6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 7.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ..............................................................................................................................44 AZ ALAP ESZKÖZEINEK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................45 A KÖTELEZETTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA............................................................................................................47 AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ INDIKATÍV NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSA ......................................48 A FORGALMAZÁSI EGYSÉG ELLENÉRTÉKÉT KÉPEZŐ RÉSZVÉNYCSOMAG ÉS KÉSZPÉNZ ÖSSZETÉTELÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA ..............................................................................................................50 AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA.............................................................50
7.1 7.2 7.3
AZ ALAP MEGSZŰNÉSE .................................................................................................................................50 BEOLVADÁS ..................................................................................................................................................52 AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ...............................................................................................................................52
8.
ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG...........................................................................53
9.
AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE ........................................................................................................54
10.
ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA..............................................................................................................54
11.
JOGVITÁK RENDEZÉSE ..........................................................................................................................54
12.
TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ..................................................................................................54
12.1 RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ............................................................................................54 12.2 RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG, HIRDETMÉNYEK ..................................................................55
iii
12.3 A HIRDETMÉNYEK MEGJELENTETÉSÉNEK HELYE ..........................................................................................55 13.
A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ...................................................56
14.
EGYEBEK.....................................................................................................................................................56
15.
MELLÉKLETEK .........................................................................................................................................58
15.1 15.2 15.3 15.4 15.5
1. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL HITELESÍTETT PÉNZÜGYI ADATAI........... 15.1-1 2. SZ. MELLÉKLET: A LETÉTKEZELŐ KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁLTAL HITELESÍTETT PÉNZÜGYI ADATAI ........... 15.2-1 3.SZ. MELLÉKLET: A FORGALMAZÁSI HELYEK LISTÁJA ......................................................................... 15.3-1 4. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK KIVONATA ........................................... 15.4-1 5.SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB NYILVÁNOS ALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁNAK BEMUTATÁSA ............................................................................................................... 15.5-1 15.6 6.SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ 2006. JÚNIUS 30-I NEM AUDITÁLT PÉNZÜGYI ADATAI .................... 15.6-1 15.7 7.SZ. MELLÉKLET: HIVATKOZÁSI LISTA .................................................................................................. 15.7-1
iv
TÁJÉKOZTATÓ
1. ÖSSZEFOGLALÁS Jelen fejezet az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alapra vonatkozó alapvető információk rövid összefoglalását tartalmazza, melyek részletesebb kifejtését a Tájékoztató, illetve a Kezelési Szabályzat különböző fejezetei foglalják magukban. Az Alap neve:
OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap
Az Alap rövid neve:
BUX ETF Alap
Az Alapkezelő neve:
OTP Alapkezelő Zrt.
Az Alapkezelő székhelye:
1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.
Az Alapkezelő cégjegyzékszáma:
01-10-043959
Az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyének száma és kibocsátója:
100.965/93.; Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogelődje), E-III/1213/2005, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A Letétkezelő neve:
OTP Bank Nyrt.
A Letétkezelő székhelye:
1051 Budapest, Nádor u. 16.
A Letétkezelő cégjegyzékszáma:
01-10-041585
A Letétkezelő letétkezelést is magában foglaló tevékenységi engedélyének száma:
33/1993., 983/1997/7., 1998. jan.29. 41.003/1998., 2001. ápr. 27. III/41.003-18/2001., 2002., febr. 19. III/41.00321/2002., 2002. dec. 20. III/41.003-22/2002
A Forgalmazó:
lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat
Az Alap könyvvizsgálójának neve:
Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.
A könyvvizsgáló székhelye:
1068 Budapest, Dózsa György út 84/C.
A könyvvizsgáló cégjegyzékszáma:
01-09-07-1057
A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló neve:
Csekei Emília
1
TÁJÉKOZTATÓ
A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló MKVK nyilvántartási száma:
005544
A forgalombahozatalról hozott alapkezelői határozat száma és kelte:
2006. szeptember 19. napján kelt 1/2006. (09.19.) számú Igazgatósági Határozat
A nyilvános forgalombahozatalt engedélyező PSZÁF határozat száma és kelte:
E-III/110.463/2006. 2006.11.23.
Az Alap nyilvántartásba vételéről szóló PSZÁF határozat száma és kelte:
E-III/110.463-1/2006. 2006.12.01.
Az Alap PSZÁF nyilvántartási száma (lajstromszáma):
1111-198
Az Alap fajtája:
nyíltvégű
Az Alap típusa:
nyilvános
Az Alap futamideje:
határozatlan
Az Alap besorolása az értékpapír-alapokon belül [Tpt. 253. § (3) bekezdés]:
a Tpt. 279/A. §-a szerinti indexkövető alap
Mögöttes Index:
a BUX Index, a Budapesti Értéktőzsde Részvényindexe
A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalának módja:
nyilvános forgalomba hozatal, illetve forgalmazás: jegyzési eljárás (az Alap nyilvántartásba vételét megelőzően); a folyamatos forgalmazásnak megfelelő, ún. Elsődleges Forgalmazás (az Alap nyilvántartásba vételét követően)
Jegyzési időszak:
2006. november 27. – 2006. november 29., a kezdőnapot és a zárónapot is beleértve
Jegyzési/Forgalmazási Hely:
OTP Bank Nyrt. Központi Fiók, 1051 Budapest, Nádor utca 21.
Jegyzési ár:
A névértékkel egyező árnak megfelelő értékű, az Alapkezelő által a jegyzési időszak első napját megelőzően meghatározott összetételű Részvénycsomag és készpénz szolgáltatásával teljesítendő
2
TÁJÉKOZTATÓ
A jegyzési eljárással forgalomba hozni kívánt Befektetési Jegyek maximális mennyisége:
felülről nem korlátozott, azonban a Befektetési Jegyek csak egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő számban jegyezhetőek
Forgalmazási Egység:
25.000,-db Befektetési Jegy
Jegyzésre/vásárlásra jogosultak köre:
A jegyzésben és az Elsődleges Forgalmazásban való befektetőkénti részvételre bármely befektető jogosult. Ugyanúgy bármely befektető jogosult arra is, hogy a Másodlagos Forgalmazásban, tőzsdei kereskedés révén vásárolja meg vagy adja el a Befektetési Jegyeit.
A Befektetési Jegyek Másodlagos Forgalmazásának helye:
a Tőzsde, mint a Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság által szervezett és működtetett szabályozott piac
A Befektetési Jegy névértéke:
1.000(egyezer),-Ft
A Befektetési Jegy sorozatok száma, jelölése, értékpapírkódja (ISIN):
egy sorozat („A”) ISIN: HU0000704960
A Befektetési Jegyek előállításának módja:
dematerializált értékpapír
A befektetők részére szóló közlemények megjelentetésének helye:
a Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pont szerinti közzétételi hely: az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja (www.otpalap.hu), valamint a Forgalmazó honlapja (www.otpbank.hu), valamint a Budapesti Értéktőzsde honlapja (www.bet.hu) (az utóbbi azon közlemények tekintetében, melyek közzétételét a Budapesti Értéktőzsde irányadó szabályzatai teszik kötelezővé).
Alkalmazandó jog:
magyar
2. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Jelen Tájékoztató az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és folyamatos forgalmazásához az OTP Alapkezelő Zrt. mint az Alap nevében eljáró befektetési alapkezelő által a tőkepiacról szóló, többször módosított 2001. évi CXX. tv. („Tpt.”) rendelkezéseinek megfelelően készített alapdokumentum, amely az annak részét képező Kezelési Szabályzattal együtt tartalmazza az Alap mint Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása, a befektetési lehetőségnek a befektetők általi megítéléséhez figyelembe veendő információkat. A Tpt. 245. § (1) bekezdése értelmében a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy az alapkezelő a Tpt. 17. számú
3
TÁJÉKOZTATÓ
mellékletének megfelelő tartalommal nyilvános tájékoztatót, illetve a Tpt. 16. számú mellékletének megfelelő tartalommal kezelési szabályzatot és a Tpt. 18. számú mellékletének megfelelő tartalommal rövidített tájékoztatót és nyilvános ajánlattételt tegyen közzé a Tpt. 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon. A Tájékoztatójával szembeni követelményekről a Tpt. 26. § (1)-(3) bekezdései, a Kibocsátó és a Forgalmazó Tájékoztatóval kapcsolatos felelősségéről a Tpt. 29. §. (1) – (2) bekezdései, 30. §-a és az 55. § (1) bekezdése rendelkeznek, az alábbiak szerint: 26. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. 30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. 55. § (1) A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel. Ezt a körülményt a gyorsjelentésnek és az éves jelentésnek tartalmaznia kell.
Az OTP Alapkezelő Zrt., mint az Alap kezelője, az Alap mint Kibocsátó nevében és képviseletében eljárva és az OTP Bank Nyrt., mint a Befektetési Jegyek Forgalmazója felelőséget vállalnak a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságáért, amit a Tájékoztató 31. oldalán aláírásukkal igazolnak. A Tájékoztató tartalma a Tpt. hatályos rendelkezéseinek felel meg. A Tájékoztatóban közölt adatok, adatcsoportosítások, állítások és elemzések a valóságnak megfelelnek, helytállóak és közlésük célja az, hogy Kibocsátó helyzetének befektető általi megítéléséhez alapul szolgáljanak. A Tpt. 244. § (1) bekezdésében foglalt utalószabály alapján alkalmazandó Tpt. 36. § (1) bekezdése értelmében a tájékoztató, illetve a nyilvános ajánlattételt tartalmazó hirdetmény közzétételéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az előbbiek szerinti engedélyt a E-III/110.463/2006. számú határozatában megadta.
4
TÁJÉKOZTATÓ
A Felügyelet az engedély megadása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért. A Tájékoztató melléklete az Alap Kezelési Szabályzata, amely az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazza. A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a Tájékoztató, sem a Kezelési Szabályzat nem szabályoz, az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. Figyelemmel arra, hogy a Tájékoztató és az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzat együtt tartalmazza mindazon információkat, melyek ismerete a befektető számára a Tpt. alapján a befektetési lehetőség, a befektetési eszköz megalapozott megítéléséhez szükséges, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat együtt kezelendő és értelmezendő. Minden, a Tájékoztatóra vagy a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás alatt (akár jelen dokumentumban, akár bármely más, a befektetők tájékoztatására a későbbiekben közzétett közleményben) mind a Tájékoztatóra, mind a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás is értendő, hacsak a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik. E két dokumentum bármelyikén belüli, olyan pontszámhivatkozások mellett, amelyek a másik dokumentumon belüli valamely pontra hivatkoznak, a pontszámhivatkozás mellett a másik dokumentum neve (az esettől függően a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat) is feltüntetésre kerül. Az Alapkezelőn, Letétkezelőn és Forgalmazón kívül senki sem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármilyen tájékoztatást vagy ajánlatot adjon az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, folyamatos forgalmazásával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatás vagy ajánlat nem tekinthető az OTP Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapuló tájékoztatásnak. A Tájékoztató tartalmaz minden olyan adatot, tartalmi elemet, amelyet a Tpt. rendelkezéseinek megfelelően tartalmaznia kell. A Tájékoztató ismerete feltétlenül szükséges a befektető számára befektetési döntésének megalapozásához, ezért kérjük a tisztelt befektetőket, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt a Tájékoztatót alaposan tanulmányozzák át, különösen a Kockázati tényezők fejezetet. A Tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos szabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy a Tájékoztató nem értelmezhető a befektetők részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetők a Tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetőségek felmérésével, saját kockázatviselő képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésről, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét.
5
TÁJÉKOZTATÓ
3. FOGALMAK 3.1 Fogalommeghatározások A jelen Tájékoztató egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alábbi fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató alkalmazásában: Alap: Alapkezelő: Alap saját tőkéje: Árjegyző:
Banki Nap: Befektetési Jegy: BÉT vagy Budapesti Értéktőzsde vagy Tőzsde: BÉT Szabályzatok:
befektető:
BUX Index: BUX Kézikönyv:
OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1052 Budapest, Deák F. u. 7-9.) az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Szabályzata a Kereskedési Kódexről c. szabályzat értelmében a Tőzsde által előre meghatározott és kihirdetett eljárás alapján kiválasztott, az adott szekcióban kereskedési joggal rendelkező szekciótag, aki az előbbi szabályzat és a Tőzsdével megkötött Árjegyzői Szerződés rendelkezései szerint és az Alapkezelővel kötött Együttműködési Szerződés alapján jogosult és köteles árjegyzést folytatni, illetve – amennyiben irányadó - az árjegyzői kötelezettségek teljesítésében az előbbi szekciótaggal kötött szerződés alapján közreműködő más személy minden nap, amelyen a Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát) Az Alap által kibocsátott befektetési jegy a Budapesti Értéktőzsde Zrt., mint a Tpt. 5.§ (1) bekezdése 95. pontjának megfelelő gazdálkodó szervezet által szervezett és működtetett piac a Tőzsde működésére, a befektetési eszközök tőzsdei bevezetésére és forgalombantartására, s az azokkal való tőzsdei kereskedésre vonatkozó, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által elfogadott és a PSZÁF által jóváhagyott szabályzatok A Tpt. 5. § (1) bekezdés 18. pontjában adott fogalommeghatározás szerint: az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja; jelen Tájékoztató alkalmazásában az a külföldi vagy belföldi jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely/aki Befektetési Jegyet vásárol az Elsődleges Forgalmazás vagy a Másodlagos Forgalmazás során a BÉT részvényindexe, melyet közelebbről a BÉT 2003.08.01. napjától hatályos BUX Kézikönyve határoz meg a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Kézikönyve a
6
TÁJÉKOZTATÓ
Ellenérték:
Elsődleges Forgalmazás: Felügyelet vagy PSZÁF: Forgalmazási Egység:
Forgalmazási Hely: Forgalmazási Nap:
Forgalmazó:
Hátralevő Átlagos Futamidő Mutató: Hpt.: indexkövető befektetési alap:
Indikatív Nettó Eszközérték:
Budapesti Értéktőzsde Részvényindexéről a jegyzés során és az Elsődleges Forgalmazás során az egy Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek vételáraként (vételi áraként, illetve visszaváltási áraként) teljesítendő érték, mely az Alapkezelő által egy Forgalmazási Egységre meghatározott összetételű Részvénycsomagból és – amennyiben az egy Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek összértéke és az előbbi Részvénycsomag értéke között különbözet mutatkozik, e különbözettel, mint a Részvénycsomag összetételéből adódóan (csak egész számú részvényekből állhat) szükségszerűen elvégzendő kerekítésből előálló maradványösszeggel egyező összegű – készpénzből áll a Befektetési Jegyeknek a Tpt. 5. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti folyamatos forgalmazása (az Alap, mint nyílt végű befektetési alap által kibocsátott Befektetési Jegyeknek az Alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelődei a Befektetési Jegyek Alapkezelő által a jegyzés és az Elsődleges Forgalmazás céljára meghatározott számát tömörítő egysége, melynek – mindaddig, amíg az Alapkezelő eltérően nem határoz – 25.000 darab Befektetési Jegy felel meg OTP Bank Nyrt. Központi Fiók, 1051 Budapest, Nádor utca 21. az Alap futamideje alatti minden Banki Nap, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás, a folyamatos forgalmazás Felügyelet által engedélyezett felfüggesztésének (Tpt. 249. §) időtartamát a Befektetési Jegyek Forgalmazási Egységenkénti jegyzési eljárás keretében történő nyilvános forgalomba hozatalában és az Elsődleges Forgalmazásában közreműködő, a Befektetési Jegyek Forgalmazási Egységenkénti eladását és visszaváltását a Forgalmazási Helyen végző befektetési szolgáltató (az Alap vonatkozásában az OTP Bank Nyrt.) az Alap portfoliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök hátralevő átlagos futamideje, szorozva ezen eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített arányával a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. a Tpt. 5. § (1) bekezdés 52. pontja alapján olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely szabályozott piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott a BÉT által a tőzsdei kereskedési napokon, az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek kereskedésének ideje alatt 5 másodpercenként számolt, és közzétett, egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték, amely megkülönböztetendő a Letétkezelő által a Tpt. 266. § (3) bekezdésének megfelelően az Elsődleges Forgalmazás céljaira az Alap hirdetményi helyein közzétett nettó eszközértéktől 7
TÁJÉKOZTATÓ
Kezelési Szabályzat:
Kibocsátási Pénznem: Kibocsátó: Letétkezelő:
Másodlagos Forgalmazás: Részvénycsomag:
Tájékoztató:
Tőzsdenap: Tpt.: Ügyfél: Ügyfélszámla:
az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum, mely egyben az Alapkezelő és a befektetők közti általános szerződési feltételeket is tartalmazza magyar forint az Alap, mint a Befektetési Jegyek kibocsátója az a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet, amely az Alapkezelő megbízása alapján letéteményesként az Alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá az Alap bankszámlájának ideértve az Alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a Befektetési Jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az Alapkezelő sajátos ellenőrzését végzi (az Alap vonatkozásában az OTP Bank Nyrt.) a Befektetési Jegyek tőzsdén való kereskedése (a befektető általi megvásárlása, eladása tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével) az egy Forgalmazási Egységet kitevő darabszámú Befektetési Jegyek jegyzés és Elsődleges Forgalmazás során teljesítendő Ellenértéke teljesítésére az Alapkezelő által a BUX Index aktuális összetétele alapján meghatározott összetételű részvénycsomag a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és Elsődleges Forgalmazásához szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi olyan Forgalmazási Nap, amelyen azon tőzsdéken, amelyeken az Alap portfoliójába tartozó befektetési eszközöket forgalmazzák, kereskedés folyt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. az a személy, aki a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi az Ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál
3.2 Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése A Tájékoztatóban szereplő azon fogalmak, melyek fogalom-meghatározását sem a Tájékoztató 3.1 pontja, sem a Tájékoztató egyéb pontjai nem tartalmazzák, az azokra a Tpt. vagy – Tpt-beli meghatározás hiányában – a BÉT Szabályzatok által adott jelentéstartalommal értendők.
8
TÁJÉKOZTATÓ
4. NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ADATAI 4.1 A létrehozandó Alap rövid bemutatása Az Alap elnevezése: OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap Az Alap rövid neve: BUX ETF Alap Az Alap típusa, fajtája, futamideje, formája: nyilvános, nyíltvégű, határozatlan futamidejű indexkövető alap. Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan korlátozás nem érvényesül. Az Alapkezelő nem kíván élni a Tpt. 279/A. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított azon lehetőséggel, hogy az intézményi befektetőkre korlátozza azon befektetők körét, amelyek a Befektetési Jegyeket az Elsődleges Forgalmazás során megvásárolhatják, illetve visszaválthatják. Ennek megfelelően a befektetők mind a jegyzésben, mind az Elsődleges Forgalmazásban, mind a Másodlagos Forgalmazásban való részvételre jogosultak. A jegyzés és az Elsődleges Forgalmazás során a Befektetési Jegyek csak egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban szerezhetőek meg, illetve válthatóak vissza. Az egy Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámát az Alapkezelő határozza meg. Az Alapkezelő eltérő rendelkezéséig a Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszáma: 25.000. A Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámát az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével módosíthatja. A változásról az Alapkezelő a Felügyelet engedélyező határozatának kézhezvételét követően az Alap hirdetményi helyein közzétett közleményben értesíti a befektetőket. A Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámában beálló változás a fentiek szerint közzétett hirdetmény megjelenését követő 6. naptári naptól lép hatályba. A jegyzés során a jegyzési ár, az Elsődleges Forgalmazás során a vételi ár, illetve a visszaváltási ár, azaz a Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek Ellenértéke az Alapkezelő által meghatározott összetételű Részvénycsomag és – amennyiben a Forgalmazási Egységet kitevő darabszámú Befektetési Jegyek összértéke és az előbbi Részvénycsomag értéke között különbözet mutatkozik -, e különbözettel mint maradványértékkel egyező összegű készpénz szolgáltatásával teljesítendő. Az Ellenérték készpénzben teljesítendő hányada tehát az abból előálló kerekítési különbözetet fedezi, hogy a Részvénycsomag csak egész számú részvényből állhat, így a Forgalmazási Egységet alkotó Befektetési Jegyek aktuális nettó eszközértékének az Ellenérték a legtöbb esetben a Részvénycsomag szolgáltatása mellett fizetett készpénzösszeggel feleltethető csak meg. Az Alap célja, hogy a BUX Index teljesítményét hűen kövesse. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap vagyonának minimum 95%-át fekteti be a BUX Indexben szereplő részvényekbe, illetve ezen részvények árváltozásából adódó kockázatokat tükröző eszközökbe. A fennmaradó rész állampapírba fektethető be.
9
TÁJÉKOZTATÓ
Az Alap portfoliója, valamint a Forgalmazási Egység Ellenértékének részét képező Részvénycsomag összetételének meghatározásakor az egyedi részvények súlyai az index portfoliójának leképezéséből eredő aránytól az alábbi mértékben térhetnek el. Az indexben 10%-nál kisebb részaránnyal rendelkező értékpapírok esetében értékpapíronként legfeljebb 0,5 százalékpont, 10% és 20% közötti részaránnyal rendelkező részvények esetében legfeljebb értékpapíronként 1 százalékpont, 20%-nál nagyobb súllyal rendelkező részvények esetében maximum 1,5 százalékpont lehet az eltérés. Az Alapkezelő az Alap nyilvántartásba vételétől számított harminc napon belül gondoskodik az Alap adott sorozata szabályozott piacra (a BÉT-re) való bevezetésének kezdeményezéséről. 4.2 Jegyzési hely A jegyzési hely a Forgalmazási Hellyel azonos, azaz az OTP Bank Nyrt. Központi Fiókja, (1051 Budapest, Nádor utca 21.) (a jegyzési hely a továbbiakban: Forgalmazási Hely). 4.3 A jegyzés, fizetés módja A jegyzés során a Befektetési Jegyek csak egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban szerezhetőek meg. A jegyzésben befektetőként való részvételre bármely befektető jogosult. A jegyzés a jegyző személy Befektetési Jegyek megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan jognyilatkozata, amellyel a jegyző személy kinyilvánítja, hogy a Tájékoztatóban (s annak részeként a Kezelési Szabályzatban) foglaltakat ismeri, azokat elfogadja és kötelezettséget vállal a jegyzési Ellenérték a nyilvános ajánlattételben írt feltételek szerinti rendelkezésre bocsátására. A jegyzési eljárásban csak szabályszerű jegyzés fogadható el. A jegyzési eljárás céljaira a jegyzés csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén minősül szabályszerűnek: (a)
a jegyzési ív szabályszerűen kiállításra (kitöltésre és az arra jogosult által aláírásra) került; (b) az (a) pontnak megfelelően kiállított jegyzési ív a jegyzési időszakon belül, a pénztári órák alatt, a Forgalmazási Helyen átadásra került a Forgalmazási Hely e körben eljáró ügyintézője részére; (c) a jegyző részére a Forgalmazó értékpapírszámlát vezet a közöttük fennálló értékpapír-számlavezetési szerződés alapján; (d) a jegyzett Befektetési Jegyek darabszáma az egy Forgalmazási Egységet kitevő darabszámnak vagy e darabszám egész számú többszörösének felel meg; (e) a jegyzett Befektetési Jegyek Ellenértékét a jegyző a nyilvános ajánlattételben írt feltételek szerint rendelkezésre bocsátotta. •
Az (a) ponthoz: A jegyzési eljárás során szabályszerű képviseletnek helye van. Amennyiben a nem természetes személy befektetőt nem igazolt szervezeti képviselője képviseli, a képviselő a képviseleti jogosultságát és annak terjedelmét (mind
10
TÁJÉKOZTATÓ
tárgyát, mind az időbeli hatályt tekintve) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással köteles igazolni. A meghatalmazást meghatalmazói minőségben csak olyan személy írhatja alá, aki a befektető Ügyfélszámlája felett rendelkezési jogosultsággal bír. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni. Az ilyen meghatalmazást tartalmazó, külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette). Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (Magyarországon kihirdette az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet) és az okirat az egyezmény szempontjából közokiratnak minősül és szabályszerűen el van látva az egyezményben előírt hitelesítési záradékkal („Tanúsítvány” vagy „Apostille”). Az egyezmény szempontjából közokiratnak minősül az igazságügyi hatóság, ügyészség, bírósági végrehajtó által kiállított, valamint az államigazgatási és közjegyzői okirat. •
A (c) ponthoz: Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a jegyzési eljárás keretében történő nyilvános forgalomba hozatal során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerződés csak olyan befektetővel köthető, aki az OTP Bank Nyrt-vel (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.) mint Forgalmazóval értékpapírszámla-vezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adásvételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok tulajdonjogáról: „138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. (2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.”
Az értékpapírszámla vezetés díjának és egyéb feltételeinek meghatározását a Forgalmazó mindenkor hatályos Üzletszabályzata és Hirdetménye tartalmazza. •
A (d) ponthoz: A jegyzés során a Befektetési Jegyek csak egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban szerezhetőek meg. Az egy Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámát az Alapkezelő határozza meg.
11
TÁJÉKOZTATÓ
A jegyzési eljárás során, illetve az Alapkezelő eltérő rendelkezéséig az Elsődleges Forgalmazás során a Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszáma: 25.000. •
Az (e) ponthoz: A Befektetési Jegyek jegyzési ára megegyezik a névértékükkel. Az egy Forgalmazási Egységet alkotó, jegyzett Befektetési Jegyek jegyzési ára (Ellenértéke) az Alapkezelő által egy Forgalmazási Egységre meghatározott összetételű Részvénycsomag és – amennyiben az egy Forgalmazási Egységet alkotó Befektetési Jegyek összértéke és az előbbi Részvénycsomag összértéke között különbözet mutatkozik -, e különbözettel, mint a Részvénycsomag összetételéből adódóan (csak egész számú részvényekből állhat) szükségszerűen elvégzendő kerekítésből előálló maradványösszeggel egyező összegű készpénz szolgáltatásával teljesítendő. Jegyzéskor az Ellenérték megfizetése az Ellenértéket alkotó Részvénycsomagnak a jegyző személy OTP Banknál vezetett összevont értékpapír számláján való, valamint az Ellenérték részét képező készpénznek megfelelő fedezetnek a jegyző személy Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján való biztosításával történik. Az Alapkezelő a jegyzés során a jegyző által teljesítendő Ellenérték részeként szolgáltatandó Részvénycsomag összetételét a Kezelési Szabályzat 12.2 pontjában írtaknak megfelelően, legkésőbb a jegyzési időszak kezdőnapját megelőző Banki Napon teszi közzé.
4.4 Jegyzési ár A Befektetési Jegyek jegyzési (kibocsátási) ára megegyezik a Befektetési Jegyek névértékével, s teljesítésére a 4.3 (e) ponthoz írtak irányadóak. 4.5 Jegyzési időszak A befektetők a Befektetési Jegyeket a jegyzési időszak alatt, a Forgalmazási Helyen, a Forgalmazási Hely pénztári órái alatt jegyezhetik. A jegyzési időszak a 2006. november 27. napjától 2006. november 29. napjáig terjedő időszak, a kezdőnapot és a zárónapot is beleértve. 4.6 Minimális induló saját tőke Az Alap saját tőkéje induláskor (az Alap nyilvántartásba vételekor) a Befektetési Jegyek névértékének és az elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg. Az Alap minimális induló saját tőkéje 200 millió Ft, azaz kettőszázmillió forint. 4.7 Jegyzések elfogadása A jegyzési időszak alatti valamennyi szabályszerű jegyzés elfogadásra kerül.
12
TÁJÉKOZTATÓ
4.8 Aluljegyzés A nyilvános forgalomba hozatal, s így az Alap létrejötte meghiúsul, ha az Alap minimális induló saját tőkéje, azaz legalább 200 millió Ft, a jegyzési időszak zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. 4.9 A jegyzési eljárás eredményének megállapítása A jegyzési eljárás eredményét az Alapkezelő és a Forgalmazó a jegyzési időszak zárónapját követő Banki Napon állapítják meg és arról a jegyzés zárónapját követő öt napon belül – a Forgalmazási Hely útján – írásban értesítik a jegyzőt. Az Alapkezelő az előbbi öt napos határidőn belül gondoskodik – a Forgalmazó útján – az Alap létrejöttének meghiúsulása miatt a jegyzők részére visszafizetendő Ellenérték kamat nélküli és levonásmentes megfizetéséről, az Ellenérték részét képező készpénz jegyzők bankszámlájára, valamint az Ellenérték részét képező Részvénycsomag jegyzők összevont értékpapír-számlájára való átvezetésével. 4.10 Jegyzési garancia Az Alap minimális induló saját tőkéjének lejegyzésére jegyzési garanciát senki nem vállal. 4.11 Joghatóság, háttérszabályok megnevezése A jelen Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat alapján létrejövő bármely jogviszonyra a Magyar Köztársaság joga az irányadó. E jogviszonyokat illetően minden, a Tájékoztatóban, illetve az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdés tekintetében – az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. A befektetések adóvonatkozásaira a mindenkor hatályos adójogszabályok és – az esettől függően – az adózással kapcsolatos nemzetközi egyezmények irányadóak. A jelen Tájékoztatóban írt, adózási kérdéseket érintő tájékoztatás a Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása időpontjában hatályos adójogszabályokon alapul. A Tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok Alap futamideje alatti esetleges módosulása esetén az Alapkezelő késedelem nélkül, a jogszabályokban arra rendelt határidőn belül gondoskodik a jogszabály-változásokból következő szövegváltozások Tájékoztatón való átvezetéséről. Mindazonáltal, ezen átvezetés esetleges elmaradása vagy késedelme nem mentesíti sem az Alapkezelőt, sem a befektetőt a hatályos jogszabályok, azon belül is különösen az adójogszabályok azon szabályainak alkalmazása, betartása alól, amelyektől való eltérést a jogszabály nem engedi meg. 4.12 A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok bemutatása Bármely Befektetési Jegy tulajdonos jogosult arra, hogy •
az Elsődleges Forgalmazás keretében, Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámú Befektetési Jegy nettó eszközértéken való vételére a vételi jutalék készpénzben történő megfizetése mellett a Forgalmazási Helyen megbízást adjon a Forgalmazónak (azzal, hogy az
13
TÁJÉKOZTATÓ
•
• •
•
• • • • • •
árjegyzői funkciót betöltő befektető általi Befektetési Jegy vásárlásra a Kezelési Szabályzat 4.5 pontjában meghatározott eltérő szabályok vonatkoznak); az Elsődleges Forgalmazás keretében, Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámú Befektetési Jegy nettó eszközértéken való visszaváltására a visszaváltási jutalék készpénzben történő megfizetése mellett a Forgalmazási Helyen megbízást adjon a Forgalmazónak (azzal, hogy az árjegyzői funkciót betöltő Befektetési Jegy tulajdonos befektetők általi Befektetési Jegy visszaváltásra a Kezelési Szabályzat 4.5 pontjában meghatározott eltérő szabályok vonatkoznak); a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről; a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat; a Másodlagos Forgalmazás során, a tőzsdei forgalomban Befektetési Jegyet vásároljon vagy eladjon a tőzsdei kereskedési szabályoknak megfelelően; az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 7.1 pontjában meghatározottak szerint; az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást megkapja; az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.
5. A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELY A Befektetési Jegyek Forgalmazási Egységenkénti folyamatos forgalmazásával, azaz a forgalmazói feladatoknak az Elsődleges Forgalmazás során való ellátásával az Alapkezelő az OTP Bank Nyrt.-t bízta meg (lásd részletesen a Tájékoztató 7. pontjában). A Befektetési Jegyek az OTP Bank Nyrt. Központi Fiókjában (1051 Budapest, Nádor utca 21.), mint Forgalmazási Helyen vásárolhatók meg és válthatók vissza Forgalmazási Egységenként (azaz egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban). 6. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 6.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt., amely az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával jött létre 1998. szeptember 18-án, határozatlan időtartamra. Az OTP Alapkezelő Zrt.-t a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-043959 szám alatt jegyezte be. A jogelőd OTP Befektetési Alapkezelő Kft. 1993. július 21-én alakult meg. A társaság jegyzett tőkéje az átalakuláskor 500 millió forintra emelkedett, azóta a jegyzett
14
TÁJÉKOZTATÓ
tőke 900 millió Ft-ra nőtt. A tőkeemelést 2000. október 27-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság. 6.2 Székhely Az Alapkezelő székhelye 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9. szám alatt található, telefonszáma: 486-6529, telefax: 266-9341. 6.3 Tevékenységi kör Az Alapkezelő tevékenységi köre a 67.12 TEÁOR számú "értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés”, amelyen belül kizárólagos tevékenységként befektetési alapkezelést, magánnyugdíjpénztárak, valamint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak vagyonkezelését, a Tpt. 81. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott portfoliókezelést, a Tpt. 229. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott értékpapírkölcsönzést és a Tpt. 81. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadást végez az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet 1993. augusztus 18-án kelt 100.015/93. sz. illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I-601/2000. sz., III/100.015-5/2002. sz., a III/100.015-6/2003. sz. .határozataiban foglalt engedélyek alapján. Az Alapkezelő a Felügyelet E-III/1213/2005. sz. határozata értelmében a Tpt. 242/A-242/G. §-ai szerinti európai alapkezelőnek minősül. 6.4 Tulajdonosi szerkezet Az Alapkezelő tulajdonosai a Concordia-INFO Informatikai és Ingatlanhasznosító Zrt. 95%-os és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. 5%-os részesedéssel. 6.5 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység, piaci helyzet bemutatása Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel, kivéve az első üzleti évet, amely az átalakulástól 1998. december 31-ig tartott. Az Alapkezelő 2003. december 31-i, 2004. december 31-i, valamint 2005. december 31-i auditált pénzügyi adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2006. június végén az Alapkezelő befektetési alapokban 579,41 milliárd Ft, nyugdíjpénztárakban pedig 448,66 Mrd Ft vagyont kezelt; az értékpapír befektetési alapok területén 35%-ot meghaladó piaci részesedéssel a legnagyobb magyar befektetési alapkezelő. Az Alapkezelő pénzügyi helyzete stabil, saját tőkéje 2005. december 31-én 6,352 milliárd Ft-ot tett ki. A következő grafikon a kezelt vagyon nagyságának időbeli alakulását mutatja a hazai értékpapírbefektetési alapok teljes piacához viszonyítva, milliárd forintban, 2002. június vége és 2006. június vége között: Értékpapíralapokban kezelt vagyon (mrd. Ft) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2002.jún. 2002.dec. 2003.jún. 2003.dec.
2004.jún.
Teljes piac OTP nélkül (mrd. Ft)
2004.dec. 2005.jún.
2005. szept.
2005. dec. 2006. jún.
OTP Alapkezelő (mrd. Ft)
15
TÁJÉKOZTATÓ
Az Alapkezelő ellen a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalát megelőző három naptári évben csőd-, illetve felszámolási eljárás elrendelésére nem került sor. 6.6 Személyi feltételek, vezető tisztségviselő és a Felügyelő Bizottság tagjai Az Alapkezelő 19 fő főállású munkatársat foglalkoztat. Az OTP Alapkezelő Zrt-nél az 1998. szeptember 18. napja és 2005. március 21. napja közti időszakban - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. („Gt.”) 244. §ában biztosított lehetőséggel élve - a vezérigazgató gyakorolta az igazgatóság Gt-ben meghatározott jogait, igazgatóság választására nem került sor. A társaság a 2005. március 21. napján tartott évi rendes közgyűlésén az Alapító Okirat módosítását és igazgatóság felállítását határozta el az OTP Alapkezelő Zrt-nél. A 2005. március 21-i hatállyal megválasztott első igazgatóság tagjai: Holtzer Péter, Szalai Sándor, Köves Benedek Balázs. A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek: Holtzer Péter FB elnök a DSK Asset Management AD-ben (Bulgária) és FB tag az OTP Asset Management, správ. spol. a.s.-ben (Szlovákia), Köves Benedek Balázs FB tag a DSK Asset Management AD-ben (Bulgária) Szalai Sándor és Köves Benedek Balázs az OTP Alapkezelővel áll munkaviszonyban. A társaság igazgatósága tagjainak rövid szakmai önéletrajza: Holtzer Péter: Az OTP Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2005.03.21-től, ezt megelőzően az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója 2002.03.15-től. Ezt megelőzően 1994-től 2002ig a CA IB-nél dolgozott, a vagyonkezelési üzletág ügyvezető igazgatója (1997-től) és a CA IB Alapkezelő Rt. vezérigazgatója volt (1999-től). 1991-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1994-ben MBA fokozatot a Vanderbilt Egyetemen az Egyesült Államokban. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének Elnöke, 2001-től elnökségi tagja, ezt megelőzően az Etikai Bizottság elnöke 1999-től. A Pénztártanács tagja volt annak megalakulásától megszűnéséig (1997-2001), részt vett a nyugdíjreform munkálataiban 1996-97-ben. Hazánk képviselője az Európai Befektetési Teljesítménymérési Bizottságban. Szalai Sándor: 1993-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi áruforgalmi szakán, majd 1997-ben fejezte be tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Közgazdaságtudományi Egyetem monetáris szabályozás szakán. 1995-96 között másfél évet dolgozott tanácsadóként a Czipin&Partner nemzetközi tanácsadó cég nagyvállalati projektjein Magyarországon. 1998. januártól a CIB Alapkezelő munkatársa, 1998 decemberétől megbízott ügyvezetője, 1999-2002 között vezérigazgatója. 2002. októbertől az OTP Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatója. Feladatai közé tartozik a fiókhálózat értékesítési koordinációja, a reklám- és marketing tevékenység megszervezése, a pénztári és intézményi ügyfelekkel történő együttműködés. 2005. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Jelenleg a Bamosz Oktatási Bizottságának és Etikai Bizottságának tagja.
16
TÁJÉKOZTATÓ
Köves Benedek Balázs: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és marketing szakirányán végzett 1994-ben. 1994 és 2002 között a CA IB Értékpapír Rt. illetve a CA Alapkezelő Rt. alkalmazásában állt. 1999-től a CA Alapkezelő Rt. igazgatósági tagja, a befektetési területet vezető igazgatója volt. Felelősségi körébe tartozott a termékfejlesztésen és informatikai rendszerfejlesztésen kívül a kötvénybefektetési alapok, a nyugdíjpénztári portfoliók továbbá az intézményi portfoliókezelt ügyfelek befektetési stratégiájának kidolgozása és végrehajtása. 2002. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, feladatai az operatív-adminisztrációs, informatikai, befektetési és a termékfejlesztési területekre is kiterjednek. Aktívan részt vett a MAX Indexcsalád 1996. évi kidolgozásában. A Bamosz és a Nemzetközi Bankárképző Központ „Vagyon-, alap-, portfolió” képzési programjának oktatója 2001-től. A Bamosz Szakmai Standard Bizottságának tagja 2004-től. A Felügyelő Bizottság tagjai: Dr. Spéder Zoltán (a Felügyelő Bizottság elnöke), Wolf László, Lantos Csaba, Dr. Ádámosi György 6.7 Az Alapkezelő feladatai • • •
• •
• • • • • • •
• •
•
•
az Alap kialakítása és kezelése a befektetők érdekében, a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően; az Alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása; az Alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása; eljárás az Alap nevében (az Alap képviselete) az alapkezelési tevékenység végzése során kötendő szerződéseknél; minden olyan szerződés megkötése, amelynek az Alap javára való megkötését a Tpt. rendeli (pl. az Alap részére nyújtandó közvetített szolgáltatások megrendeléséről), illetve amelyet az Alapkezelő az Alap működésének kapcsán, céljainak eléréséhez, illetve az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek forgalmazásához szükségesnek tart; a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek teljesítése; a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank számára készülő jelentések elkészítése; az Alap tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése; az Alap számviteli rendszerének kialakítása és az Alap könyvvitele a törvényi előírásoknak megfelelően (az Alapkezelő az Alap a könyveit forintban vezeti); könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása az Alap éves beszámolójának ellenőrzésére; az Alap éves beszámolójának elfogadása; a Letétkezelő kiválasztása és a letétkezelést célzó szerződés megkötése; a Forgalmazó kiválasztása és a forgalmazási szerződés megkötése, az Alap működésével kapcsolatban jogszerűen felmerülő, az Alap nevére kiállított számlával igazolt díjak és költségek megfizetése az Alap nevében és terhére; az Alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítése, az Alap képviselete az Alappal szemben esetlegesen érvényesített követelések tekintetében, az Alap képviselete bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy előtt; az Alap megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése;
17
TÁJÉKOZTATÓ • • •
•
az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumok megküldése a Letétkezelőnek minden Banki Napon; a Befektetési Jegyek BÉT-re való bevezetésének kezdeményezése az Alap nyilvántartásba vételétől számított harminc napon belül; az Elsődleges Forgalmazás során a Forgalmazási Egységet alkotó Befektetési Jegyek vásárlása, illetve visszaváltása során Ellenértékként teljesítendő Részvénycsomag összetételének, és az Ellenérték készpénzben teljesítendő részének meghatározása minden Forgalmazási Napra vonatkozóan; döntés a Forgalmazási Egységet alkotó Befektetési Jegy darabszám meghatározásáról, illetve szükség szerinti módosításáról, s a módosításról szóló döntés közzététele az Alap hirdetményi helyein, a módosítás hatályba lépését legalább három Forgalmazási Nappal megelőzően.
6.8 Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános befektetési alapok Az OTP Alapkezelő Zrt. által korábban létrehozott, a Tájékoztató készítésekor kezelt alapok főbb adatai az alábbiak: Alap neve
Nyilvántartásba vétel napja
Méret Ft (2006.06.30.)
Elért hozam, (2005.06.30.2006.06.30.)
Elért hozam, (2003.06.30.2006.06.30.)3
OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap
2005.01.19.
132,605,620,059
4.82%
-
OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap
1996.04.17.
279,614,901,104
4.03%
7.43%
2001.12.18.
10,238,127 1
1.02% 1
1.33% 1
2001.12.18.
4,463,951 2
2.91% 2
1.37% 2
OTP Maxima Kötvény Alap
2000.12.22.
13,586,530,154
-0.84%
6.12%
OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap
1997.11.17.
11,597,510,071
8.97%
17.76%
1999.12.16
35,546,421,630
20.13%
13.79%
1997.09.02.
66,370,692,470
22.17%
33.61%
2004.03.23.
1,307,983,754
8.09%
-
2005.03.30.
5,002,143,019
5.47%
-
2005.03.30.
4,961,876,804
9.53%
-
2005.12.21.
266,491,513
OTP Euró Pénzpiaci Alap OTP Dollár Pénzpiaci Alap
OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap OTP Fantázia Származtatott Részvény Alap OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Közép-Európai
-
-
18
TÁJÉKOZTATÓ Részvény Alap OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Linea II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Quality Plusz II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap
2006.04.05.
6,991,591,880
-
-
2006.04.05.
3,651,724,623
-
-
2006.07.07.
-
-
-
2006.11.02.
-
-
-
2006.11.02.
-
-
-
1
euróban USA dollárban 3 évesített hozam 2
Az alapok befektetési politikájának bemutatását a Tájékoztató 5. sz. Melléklete tartalmazza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. A felsorolt alapok forgalmazója az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585), könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: 01-09-07-1057, székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK nyilvántartási száma: 000083). 7. AZ OTP BANK NYRT. FORGALMAZÓJA
BEMUTATÁSA (AZ
ALAP LETÉTKEZELŐJE
ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK
7.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. (rövid néven OTP Bank Nyrt.) az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg, 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1991. november 28-án, 01-10-041585 szám alatt jegyezte be. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett. 7.2 Székhely Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. Telefonszám:3-666-666
19
TÁJÉKOZTATÓ
7.3 Tevékenységi kör Az OTP Bank Nyrt. tevékenységi köre az alábbi: TEÁOR szám 65.12 65.21 67.13 65.23 67.12 67.20 55.51
Tevékenység megnevezése Egyéb monetáris tevékenység Pénzügyi lízing Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység Munkahelyi étkeztetés
Az OTP Bank Nyrt. a nyolcvanas évek elejétől, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevője az értékpapír-piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgalmazóként. Az OTP Bank Nyrt. letétkezelési tevékenységet is magában foglaló tevékenységi engedélyének számát az Összefoglalás tartalmazza. 7.4 Tulajdonosi szerkezet Az OTP Bank Nyrt. részvénykönyvében 2006. június 30-án az alábbi tulajdonosok szerepeltek: Részvényes Állami tulajdon Államháztartás részét képező tulajdonos Vezetők és alkalmazottak Egyéb hazai befektetők Külföldi befektetők Saját részvény
Tulajdoni arány 1 db szavazatelsőbbségi részvény 0,4% 2,3% 15,8% 75,0% 6,5%
7.5 Üzleti év, üzleti tevékenység Az OTP Bank Nyrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az OTP Bank Nyrt. az ország legnagyobb bankja, mérlegfőösszege 3956 milliárd forintot ért el 2006. június 30-án. A Bank forrásainak döntő többségét az ügyfelek betétei teszik ki, 2006. június 30-án a forrásállomány 66%-át képviselték. Az ügyfélbetéteken belül a lakossági betétek 72,5%-ot, a vállalkozói betétek 22,4%-ot, az önkormányzati betétek 5,1%-ot képviseltek. A lakossági folyószámlák száma 2006. június 30-án 3107 ezer volt, a lakossági betéti bankkártyák száma meghaladta a 3687 ezret. Az ATM-ek száma az egy évvel korábbi 1428-ról 1528-ra emelkedett. A bank stabilitását tükrözi, hogy fizetőképességi mutatója 2006. június 30-án a minimálisan előírt 8%-kal szemben 9,71%ot tett ki. A bank adózás előtti eredménye 2006 első félévében 87,5 milliárd Ft-ot ért el, amely 8%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. A bank saját tőkéje 2006. június 30-án 479 milliárd forint volt, 12,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az OTP Bank Nyrt. ellen a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalát megelőző három naptári évben csőd-, illetve felszámolási eljárás elrendelésére nem került sor.
20
TÁJÉKOZTATÓ
7.6 Alkalmazotti létszám Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2006. június 30-án 8001 fő volt. 7.7 Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői és Felügyelő Bizottságának tagjai Az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának tagjai: Dr. Csányi Sándor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. Az egyetem után a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott, majd osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban 1983-tól 1986-ig. 1986-tól 1989-ig a Magyar Hitelbank Rt.-nél főosztályvezető. A K&H vezérigazgató-helyettese 1989-92 között. 1992-től az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a bank stratégiájáért, valamint általános működéséért felelős. Tagja a Europay, a MATÁV, valamint a MOL igazgatóságának, továbbá a Magyar Bankszövetség elnökségének. Dr. Spéder Zoltán: Közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy Szakán diplomázott 1987-ben, egyetemi doktori címet 1990-ben szerzett. 1987-től 1996ig a Pénzügykutató Rt. alkalmazottja, kutatás szervező, a szakterülete a banki és vállalati pénzügyek. 1991-92 között a pénzügyminiszter tanácsadója. 1991 óta az OTP Bank Igazgatóságának tagja, 1995-től alelnök. 1996. januárjában vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. Baumstark Mihály: Agrármérnök és agrárközgazdász. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium alkalmazottja 1978 és 1989 között. Távozásakor a Minisztérium Számviteli Osztályának helyettes vezetője, ezt követően a Hubertus Rt. ügyvezető igazgatója lett, majd 1999-től a Villányi Borászat Rt. (jelenleg Csányi Pincészet Rt.) vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója. 1999. áprilisa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Dr. Bíró Tibor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője 1978-82 között. 1992 óta Főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1992 óta tanszékvezető. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértő Tanácsának tagja. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Braun Péter: Villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1954 és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor főosztályvezető. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs Központjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgatóhelyettese 1993-tól 2001-ig. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 1997 óta tagja. Dr. Gresa István: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 és 1993 között Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Nyrt. Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-Dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006.
21
TÁJÉKOZTATÓ
március 1-jétől az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője. Dr. Kocsis István: Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1991 és 1993 között az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, majd helyettes államtitkár. 1993-tól 1996-ig az ÁPV Rt.-nél ügyvezető igazgató és vezérigazgatóhelyettes. 1996 és 1997 között az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese. Később az RWE Energie AG-nál főosztályvezető, majd az ÉMÁSZ Rt. általános igazgatója. Jelenleg a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója. 1996 óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Lantos Csaba: 1986-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológusként. 1986-88-ig a Budapest Bank Rt.-nél dealer, 1989-94-ig a Creditanstalt Értékpapír Rt. igazgatója, majd 1997-ig ügyvezető igazgató-helyettese és a Creditanstalt Értékpapír Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója. 2000-ig a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója, 2000 őszétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. 1990-től a BÉT Tőzsdetanácsának tagja, 1993-tól a KELER igazgatótanácsának elnöke. 2001-től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Pap Gyula: villamos üzemmérnökként végzett a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán 1980-ban, 1989-ben pedig a Külkereskedelmi Főiskolán informatika szaküzemgazdász szakon. 1982-től az OTP Bank Nyrt. dolgozója, különböző információtechnológiai területeken dolgozott, 1993-tól főosztályvezető, 1994-től a Számítástechnikai Üzemeltetési Igazgatóság ügyvezető igazgatója, majd 2001-től az IT és Logisztikai Divízió vezérigazgató-helyettese. Dr. Pintér Sándor: 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát1970-től a Belügyminisztérium állományában töltött be különböző pozíciókat, 1996 decemberében országos rendőrfőkapitányként vonult nyugdíjba. 1998-2002-ig a Magyar Köztársaság belügyminisztere volt. 1997. április 29. és 1998. július 7. között tagja volt az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának. 2003-tól 2006-ig tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának, 2006. április 28-tól az OTP Bank Igazgatóságának tagja. Dr. Pongrácz Antal: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től elemző közgazdászként, majd a Bevételi Főigazgatóságon csoportvezetőként dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Dr. Utassy László: Az ELTE Jogi Karán diplomázott 1978-ban, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen biztosítási szakközgazdász diplomát szerzett 1995ben. Az Állami Biztosítónál, majd az ÁB-AEGON Rt.-nél dolgozott különböző pozíciókban 1978 és 1995 között. 1996-tól az OTP-Garancia Biztosító Rt.
22
TÁJÉKOZTATÓ
vezérigazgatója, majd Igazgatóságának tagja.
elnök-vezérigazgatója.
2001-től
az
OTP
Bank
Nyrt.
Dr. Vörös József: 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1984-ben kandidátusi fokozatot, 1993-ban a közgazdaságtudomány akadémiai doktor címet szerezte meg az MTA-n. 1990-93 között a JPTE Közgazdaságtudományi karának dékánja. 1993-ban elvégzi a Harvard felsővezetői programját, 1994-től a JPTE professzora. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Wolf László: 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Nyrt. Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese. Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai: Dr. Tolnay Tibor (a Felügyelő Bizottság elnöke), Dr. Nagy Gábor, Kovács Antal, Dr. Horváth Gábor, Vécsei Klára 7.8 A Letétkezelő feladatai Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott „letétkezelés kollektív befektetések részére” pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés (beleértve a Letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelővel kötött megbízási szerződést is) hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A befektetési alap letétkezelési tevékenység az a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelő sajátos ellenőrzését végzi. A Letétkezelő a tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el. A Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi, a Tpt. előírásainak megfelelően: • vezeti az Alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számláját; • meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; • gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének, valamint az egy Forgalmazási Egységet alkotó Befektetési Jegyek Elsődleges Forgalmazás során történő vételekor, illetve visszaváltásakor teljesítendő Ellenérték részeként szolgáltatandó Részvénycsomag összetétele és a kerekítési különbözetekből adódóan készpénzben fizetendő összeg meghatározásának közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről;
23
TÁJÉKOZTATÓ
• •
ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési Jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön.
A Letétkezelő a tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a Kezelési Szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. Az Alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a Letétkezelőnek adott megbízás felmondását a Felügyeletnek bejelenti és új letétkezelő megbízását a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtja. Tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt, valamint a Felügyeletet. A Letétkezelő a Tpt-ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel. A Letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a Tpt. előírásainak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe. 8. KÖNYVVIZSGÁLÓ Az Alapkezelő az Alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az Alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az Alapkezelő az Alap kezelése során betartja-e a Kezelési Szabályzatban előírtakat. Az Alapkezelő az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére akkor adhat megbízást, ha • a Felügyelet az általa – a Hpt. szabályai alapján – vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette; • a könyvvizsgáló nem rendelkezik az Alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal; • a könyvvizsgálónak nincs az Alapkezelővel szemben fennálló tartozása, valamint • az Alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: H-1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK nyilvántartási 24
TÁJÉKOZTATÓ
száma: 000083). A könyvvizsgálatért felelős személy Csekei Emília (MKVK tagsági igazolvány száma: 005544). A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, beleértve a Tpt. alább idézett 358. § (5), (6) és (7) bekezdéseiben foglalt előírásokat is, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.
Tpt. 358. § „(5) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél. (6) Az (1), illetőleg a (3) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alapkezelőtől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetőleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. (7) A könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül az (1), illetőleg a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint központi értéktártól, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.”
9. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA Az Alapkezelő jogosult minden olyan piacon befektetni az Alap vagyonát, amelyen a Kezelési Szabályzat 2.2. pontjában meghatározott eszközökre kereskedés folyik. A legfontosabb piacok az alábbiak: Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az Alap az Államadósság Kezelő Központ által rendezett aukciókon hetente tud vásárolni 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, kéthetente 6 és 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet; négyhetente 3 éves fix kamatozású államkötvényt; négyhetente 5 és 10 év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt; nyolchetente 15 év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt, időnként változó kamatozású államkötvényt. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon tud befektetési társaságok közbeiktatásával vagy közvetlenül másik befektetőktől vásárolni, illetve részükre eladni állampapírt. Az állampapírok hozamának szintje és ezzel árfolyama sok tényezőtől függ, pl. a monetáris politikától, az infláció alakulásától, a gazdasági növekedés mértékétől, külpiaci eseményektől.
25
TÁJÉKOZTATÓ
Részvénypiac: ide tartozik a kibocsátó társaságban tagsági jogot megtestesítő értékpapírok elsődleges és másodlagos piaca. A nyilvánosan kibocsátott magyar részvények legfőbb piaca a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). 2006. június végén 42 társaság papírjai szerepeltek a Budapesti Értéktőzsdén, az összes piaci értékük megközelítette a 7000 milliárd Ft-ot (24,8 milliárd euró). A legnagyobb kapitalizációjú társaságok az OTP, a MOL, a Magyar Telekom és a Richter voltak. A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe a BUX index. „A BUX az indexkosárban szereplő részvénytársaságok piaci értékének (piaci ár x törzsrészvények mennyisége) változásait tükrözi. Az indexkosár egy elméleti, ún. piaci portfoliót jelképez, az összpiacra jellemző értékpapír-struktúrát modellezve. Az index létrehozásának alapvető célja az volt, hogy ezen értékpapírcsomag bázis időponthoz viszonyított értékváltozását mutassa, azaz a piacon értékmérő funkciót töltsön be. Ilyen minőségében az indexnek az a legfontosabb feladata, hogy minél pontosabban mutassa az értékpapírpiac egészének állapotát, illetve minél jobban kövesse a piac változásait, folyamatait.” (Idézet a BUX Kézikönyvből) A [BUX®] a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) lajstromozott védjegye. 10. JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A Befektetési Jegyek elsődleges forgalmazásának kockázatai: Az Elsődleges Forgalmazás során a Befektetési Jegyek forgalmazási ára a forgalmazás napját három Forgalmazási Nappal megelőzően közzétett összetételű Részvénycsomagból és készpénzből álló Ellenértékkel egyezik meg. Ebből következően a Befektetési Jegyek vételárának teljes egészében készpénzben történő kiegyenlítésére nincs lehetőség, illetve a Befektetési Jegyek visszaváltásakor a visszaváltási ár döntő része a Részvénycsomagot alkotó részvények formájában kerül jóváírásra a befektető összevont értékpapír-számláján. A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazásának kockázatai: A Befektetési Jegyek az Alap fennállta alatt befektetési szolgáltató közreműködésével, tőzsdei forgalomban szabadon átruházhatóak (megvásárolhatóak, illetve eladhatóak) (Másodlagos Forgalmazás). A Befektetési Jegyek Másodlagos Forgalmazás során kialakuló árfolyamát az aktuális kereslet, illetve kínálat határozza meg, emiatt az adás-vételi ügylet árfolyama eltérhet az adott napra a Letétkezelő által számított és közzétett, egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéktől, s eltérhet a BÉT által a tőzsdei kereskedési idő alatt számolt és közzétett, ún. Indikatív Nettó Eszközértéktől is. A Másodlagos Forgalmazás során a Befektetési Jegyek minimális mennyiségére vállalt árjegyzői kötelezettség csökkentheti az eltérés mértékét, azonban nem biztosítja feltétlenül az Indikatív Nettó Eszközértékkel egyező, vagy ahhoz közeli árfolyamon történő üzletkötést. A Befektetési Jegyek Másodlagos Forgalmazása során a befektetőket a közreműködő befektetési szolgáltató által felszámított tőzsdei megbízási díj terhelheti, amely mérsékelheti a Befektetési Jegyeken elért nyereséget. A tőzsdei kereskedés felfüggesztése esetén a Befektetési Jegyek Másodlagos Forgalmazása is felfüggesztésre kerül, ebben az esetben a befektetők a felfüggesztés időtartama alatt kizárólag az Elsődleges Forgalmazás során vásárolhatják meg, illetve válthatják vissza – Forgalmazási Egységenként - az Alap Befektetési Jegyeit. A Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszáma megváltoztatásának kockázata: A Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámát az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével módosíthatja. A Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek
26
TÁJÉKOZTATÓ
darabszámának növelése következtében nő a Befektetési Jegyek Elsődleges Forgalmazása során minimálisan befektetendő összeg, ami csökkenti a Befektetési Jegyek hozzáférhetőségét. A fenti kockázatot mérsékli a Befektetési Jegyek Másodlagos Forgalmazás során történő adásvétele, mivel a tőzsdei forgalomban a Forgalmazási Egységet kitevő darabszámnál kisebb mennyiségű Befektetési Jegyre is adható megbízás. Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók üzleti tevékenységében, fizetőképességében és annak megítélésében, a keresletkínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatása a BUX Indexben nagy súllyal szereplő részvények esetében jelentős lehet, ez éreztetheti hatását a Befektetési Jegyek árfolyamának alakulásában is. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet. Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfólióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet, így a ténylegesen elérhető eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír reális forgalmi értéke. A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt az Alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését. Aluljegyzés kockázata: A kibocsátás, s így az Alap létrejötte meghiúsul, ha az Alap minimális induló saját tőkéje, azaz legalább 200 millió Ft, a jegyzési időszak zárónapjáig nem kerül lejegyzésre. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése: A Befektetési Jegyek Elsődleges Forgalmazása a Kezelési Szabályzat 4.7 pontjában meghatározottak szerint az Alapkezelő által, illetve legfeljebb 10 napra a Felügyelet által felfüggeszthető, ezért előfordulhat, hogy a befektető az Elsődleges Forgalmazás során nem az általa kívánt napon
27
TÁJÉKOZTATÓ
tudja megvásárolni vagy visszaváltani - egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban - Befektetési Jegyeit. Az Elsődleges Forgalmazás felfüggesztése nem érinti közvetlenül a Befektetési Jegyek Másodlagos Forgalmazását, mivel amennyiben a tőzsdei kereskedés felfüggesztésére nem kerül sor, azok tőzsdei forgalomban ebben az időszakban is megvásárolhatóak, illetve eladhatóak. Az Alap saját tőkéjének csökkenése: A Befektetési Jegyek nagy tömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben lecsökkenhet, amelynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését (ld.7.1 pont). A BUX Index és a Befektetési Jegyek hozama közötti eltérés kockázata: Bár az Alapkezelő az alapkezelés során az Alap által követett index, a BUX Index összetételének minél teljesebb leképezésére törekszik, a teljes egyezés elérése nem lehetséges. Ebből következően a Befektetési Jegyek hozama nem feltétlenül esik egybe a BUX Index hozamával. Hozameltérésre vezethet az is, hogy az Alap teljesítményét az Alapot terhelő működési költségek is befolyásolják. A BUX Index számításának megszűnése: Amennyiben a BUX Index folyamatos számítása és értékének közzététele megszűnik, úgy az Alapot kilencven napon belül meg kell szüntetni vagy át kell alakítani, mely határidőt a Felügyelet legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg. A BUX Index számításában bekövetkezett hiba: A BUX Index számítása a BÉT felelősségi körébe tartozik, amely e feladatának legjobb tudása szerint, a BUX Kézikönyvben írtaknak megfelelően tesz eleget. Ezzel együtt sem lehet azonban teljes mértékben kizárni annak kockázatát, hogy a BUX Index értéke hibásan kerül kiszámításra. A BÉT a legjobb tudása szerint gondoskodik a BUX Index számításának helyességéről, azonban a kötelezettségei teljesítése során szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkat kivéve nem vállal felelősséget a számítás helyességéért. Ez utóbbi kockázati tényező kapcsán felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a BUX Index értékének számítása, a számítás helyessége sem az Alap, sem az Alapkezelő, sem a Forgalmazó felelősségi körébe nem tartozik, így azért fent nevezetteket felelősség nem terhelheti. Az Indikatív Nettó Eszközérték számításának szüneteltetése: A Budapesti Értéktőzsde tőzsdei kereskedési napokon az Alap Befektetési Jegyeinek kereskedési ideje alatt 5 másodpercenként számolja, és közzéteszi az Alap egy Befektetési Jegyre jutó Indikatív Nettó Eszközértékét. A BÉT a legjobb tudása szerint gondoskodik az Indikatív Nettó Eszközérték számításáról, előfordulhat azonban, hogy az Indikatív Nettó Eszközérték számítása szünetel. Ebben az esetben a befektetők – a Letétkezelő által közzétett nettó eszközértéken túl - a Másodlagos Forgalmazásban részt vevő befektetési szolgáltatókon keresztül juthatnak a befektetési döntéseik meghozatalához szükséges aktuális információkhoz. 11. ADÓZÁS Jelen pont az adózással kapcsolatos legfontosabb szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján. A
28
TÁJÉKOZTATÓ
befektető felelőssége, hogy a rá vonatkozó pontos szabályokról adótanácsadójánál részletesen tájékozódjék. 11.1 Az Alap adózása Az Alap a jogszabály szerint Magyarországon nem fizet adót a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg. 11.2 A magánszemély befektetők adózása 11.2.1 A Befektetési Jegyből származó jövedelem után fizetendő adó A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény („SZJA törvény)” 65.§ (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja alapján kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiaci törvény szerinti befektetési jegy esetében a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész. Az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint a jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. [SZJA törvény 67. § (1) bekezdés ]. A fent hivatkozott utalószabály folytán alkalmazandó, árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az értékpapír megszerzésére fordított értéknek tőzsdei ügylet révén megszerzett értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték, az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is) minősül [SZJA törvény 67. § (9) bekezdés a) aa), illetve b) bb) alpontok]. A kamatjövedelem után fizetendő adó mértéke a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos törvény szerint 20% (SZJA törvény 65. § (2) bekezdés). Az SZJA törvény 65. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az adót - amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől [e § alkalmazásában az SZJA törvény 65. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizető helyett a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be.
29
TÁJÉKOZTATÓ
11.3 A belföldi intézményi befektetők adózása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti. 11.4 Külföldi befektetők adózása A külföldi személy adófizetési kötelezettsége a külföldi lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország adójogszabályai, valamint az illető ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. 12. FELELŐSSÉG Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles a feladatait ellátni. A Tájékoztatóért viselt felelősségről a Bevezető Rendelkezésekben idézett Tpt. 29. §. rendelkezik. Az ennek megfelelő felelősségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot a Tájékoztató 13. pontja tartalmazza.
30
TÁJÉKOZTATÓ
13. NYILATKOZAT Az OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9., cégjegyzékszáma: 01-10-043959), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap képviseletében eljáró Alapkezelő és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10041585), mint Forgalmazó a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 29. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Tpt. 29. § (1)-(2) bekezdései alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazó egyetemlegesen felel.
Budapest, 2006. november
..................................………. Köves Benedek Szabó Andrea az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva
……….................................................. Takács András, Nyitrai Győző az OTP Bank Nyrt. mint Forgalmazó képviseletében eljárva
31
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
KEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1 Az Alap neve, típusa, futamideje Az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap nyilvános (Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalával Magyarországon létrehozott), a Tpt. rendelkezései alapján működő határozatlan futamidejű, nyíltvégű, a Tpt. 279/A. §-a szerinti speciális indexkövető befektetési alap. Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalomba hozataláról az Alapkezelő az 1/2006. (09.19.) sz. Igazgatósági Határozat meghozatalával döntött. Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: 2006.12.01., a nyilvántartásba vételt elrendelő PSZÁF határozat száma: E-III/110.463-1/2006., lajstromszám: 1111-198 1.2 Az Alapkezelő cégneve, székhelye, az Alap üzleti éve Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.). Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 1.3 A Letétkezelő cégneve (székhelye) Az Alap Letétkezelője az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.). 1.4 Az Alap tőkéje Az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és a jegyzés során lejegyzett és a Forgalmazó és az Alapkezelő által elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos. Az Alap kialakításakor az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek össznévértéke (induló saját tőke): legalább 200.000.000 Ft. A forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszáma a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása (az ún. Elsődleges Forgalmazás) során változik. Az Elsődleges Forgalmazás során a forgalomban lévő Befektetési Jegyek mennyiségének felső korlátja nincs. A Másodlagos Forgalmazás (a Befektetési Jegyek tőzsdei forgalmazása) a forgalomban levő Befektetési Jegyek számát nem módosítja. Az Alap saját tőkéjének összege a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása, valamint az Alap tulajdonában lévő értékpapírok, egyéb eszközök és kötelezettségek piaci értékének növekedése, illetve csökkenése következtében változik.
32
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1.5 A Befektetési Jegyek 1.5.1 A Befektetési Jegyek címlete, típusa, előállításuk módja Az Alap által kibocsátott, „A” sorozatú Befektetési Jegyek névértéke 1 000 (egyezer) Ft, A Befektetési Jegyek típusa: névre szóló, előállításuk módja: dematerializált forma. A dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kibocsátásra kerülő Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására nincs lehetőség. A dematerializált értékpapír fogalma a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszességet takarja.∗ Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, az Elsődleges Forgalmazás során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerződés csak olyan személlyel köthető, aki az OTP Bank Nyrt-vel (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.) mint Forgalmazóval értékpapírszámla-vezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adásvételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok tulajdonjogáról: „138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. (2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.”
1.6 A befektetői kör Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan korlátozás nem érvényesül. Az Alapkezelő nem kíván élni a Tpt. 279/A. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított azon lehetőséggel, hogy az intézményi befektetőkre korlátozza azon befektetők körét, amelyek a Befektetési Jegyeket az Elsődleges Forgalmazás során megvásárolhatják, illetve visszaválthatják. Ennek megfelelően a befektetők mind a jegyzésben, mind az Elsődleges Forgalmazásban, mind a Másodlagos Forgalmazásban való részvételre jogosultak.
∗
A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok kibocsátásáról: „7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír. (2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, amely tartalmazza: a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, b) a kibocsátásról szóló döntést, c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét, d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását. (3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. 8. § (1) Ha a kibocsátó azonos sorozatú értékpapír további kibocsátásáról rendelkező döntése alapján a 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani. (2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. (3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti. 9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával. (2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. (3) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges. (4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.”
33
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
1.7 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti határozatok száma, kelte: PSZÁF határozat kelte 2006.11.23.
PSZÁF határozat száma E-III/110.463/2006.
2. BEFEKTETÉSI POLITIKA 2.1 Befektetési stratégia Az Alap célja, hogy a BUX Index teljesítményét hűen kövesse, minél jobban megközelítse a Mögöttes Index teljesítményét. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alapra terhelendő díjak, valamint a tranzakciós költségek szintjének alacsonyan tartására törekszik. Az Alapkezelő az Alap vagyonának minimum 95%-át fekteti be a BUX Indexben szereplő részvényekbe, illetve ezen részvények árváltozásából adódó kockázatokat tükröző eszközökbe. A fennmaradó rész állampapírba fektethető be. Az egyedi részvények súlyai az Index portfoliójának leképezéséből eredő aránytól az alábbi mértékben térhetnek el. Az Indexben 10%-nál kisebb részaránnyal rendelkező értékpapírok esetében értékpapíronként legfeljebb 0,5 százalékpont, 10% és 20% közötti részaránnyal rendelkező részvények esetében legfeljebb értékpapíronként 1 százalékpont, 20%-nál nagyobb súllyal rendelkező részvények esetében maximum 1,5 százalékpont lehet az eltérés. Az Index összetételének módosulását nem, csak a BUX Kézikönyvben definiált Di tényezők korrekcióját okozó változások lekövetésére maximum 5 tőzsdei kereskedési nap áll rendelkezésre (pl. osztalékfizetés). Az Index összetételének módosulását okozó változások lekövetésére maximum 15 tőzsdei kereskedési nap áll rendelkezésre (pl. félévenkénti kosárfelülvizsgálat, indexkosárból történő kivezetés az indexbizottság döntése miatt, stb). 2.2 A portfolió lehetséges elemei 2.2.1 Állampapírok Az állampapír magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír biztonságos befektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam garantálja. 2.2.2 Részvények A részvény tagsági jogokat, részvénytársaságban való részesedést megtestesítő értékpapír.
34
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
2.2.3 BUX Indexre, illetve az indexkosárban szereplő értékpapírokra szóló származtatott eszközök A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, index, deviza vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva). A megengedett származtatott eszközök köre: a) értékpapírra, indexre illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű, készpénz-elszámolású eszközöket; b) vételi és eladási opciók értékpapírra, indexre illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket. Az Alapkezelő az Alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely - csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), - csökkenti az Alap befektetési céljainak megfelelő portfolió kialakításának költségeit (portfolió hatékony kialakítása), - kockázatmentes bevétel elérését célozza meg (arbitrázs), vagy - nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi A tőzsdén kívüli adásvételi ügylet akkor minősül határidősnek, ha a kötésnap és a teljesítés napja között értékpapír esetében több mint nyolc nap, deviza esetében több mint két banki nap telik el. A teljesítés időtartamától függetlenül nem minősül határidős ügyletnek az értékpapírok jegyzési eljárás ill. aukció keretében történő megvásárlása ill. visszavásárlási aukció, felvásárlási ajánlat elfogadása során történő eladása, a deviza azonnali értékpapírügylethez kapcsolódó adás-vétele. 2.3 Befektetési arányok és korlátok A Tpt. 279.§ (2) bekezdése értelmében az Alap esetében a BUX Index összetevőit alkotó befektetési eszközökre (részvényekre) nem kell alkalmazni a Tpt. 268.§-ban foglalt általános befektetési szabályokat, illetve a 276.§-ban foglalt befektetési korlátokat. 2.4 A származtatott ügyletekre vonatkozó korlátozások Az Alap a Tpt. 279.§ (3) bekezdése szerint – az állampapír kivételével - csak az indexkosárban szereplő értékpapírokat, valamint az indexre vagy indexkosárban szereplő értékpapírra szóló származtatott ügyleteket tartalmazhat. Az Alapkezelő nem köthet az Alap javára olyan ügyletet, amely a Tpt. 273. § szerinti – alábbiakban ismertetett - szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne. A Tpt. 272. § - 274. § rendelkezései szerint: - az alapkezelő a befektetési alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára; - a befektetési korlátokat az egyes értékpapírok 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni; - a befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló piaci árfolyama és az opció delta-tényezőjének szorzatán kell figyelembe venni; 35
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
- az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni; - a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügyélet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni; - a nem forintban denominált pozíciókat az alapkezelési szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni; - a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója; - a befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja; - ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak; - az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható; - a befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke; - az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét; - a hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített – a Kezelési Szabályzat szerint számított – piaci értéke nem haladhatja meg az Alap tőkéjének harminc százalékát. A fenti korlátba nem számítandó bele a) az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügylet. 2.5 A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök Tekintettel arra, hogy az Alap Befektetési Jegyeinek Elsődleges Forgalmazása Részvénycsomag ellenében történik, a visszaváltási igények teljesítése céljára nem szükséges likvid eszközök elkülönítése.
36
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
2.6 Hitelfelvétel, az eszközök megterhelése Az Alapkezelő az Alap portfóliójában lévő eszközöket - az a)-c) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. a) Az Alapkezelő az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. b) Az Alapkezelő a Tpt-ben előírt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. c) Az Alapkezelő az Alap származtatott ügyleteihez jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a b) bekezdésben foglaltakat kivéve az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott – egyébként likvid eszköznek minősülő – értékpapír nem minősül a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. Az Alapkezelő az Alap nevében nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az Alap tulajdonában. 3. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA Bármely Befektetési Jegy tulajdonos jogosult arra, hogy •
•
• •
az Elsődleges Forgalmazás keretében, Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámú Befektetési Jegy nettó eszközértéken való vételére a vételi jutalék készpénzben történő megfizetése mellett a Forgalmazási Helyen megbízást adjon a Forgalmazónak (azzal, hogy az árjegyzői funkciót betöltő befektető általi Befektetési Jegy vásárlásra a Kezelési Szabályzat 4.5 pontjában meghatározott eltérő szabályok vonatkoznak; az Elsődleges Forgalmazás keretében, Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámú Befektetési Jegy nettó eszközértéken való visszaváltására a visszaváltási jutalék készpénzben történő megfizetése mellett a Forgalmazási Helyen megbízást adjon a Forgalmazónak (azzal, hogy az árjegyzői funkciót betöltő Befektetési Jegy tulajdonos befektetők általi Befektetési Jegy visszaváltásra a Kezelési Szabályzat 4.5 pontjában meghatározott eltérő szabályok vonatkoznak; a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről; a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére
37
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; • a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfóliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat; • a Másodlagos Forgalmazás során, a tőzsdei forgalomban Befektetési Jegyet vásároljon vagy eladjon a tőzsdei kereskedési szabályoknak megfelelően; • az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 7.1 pontjában meghatározottak szerint; • az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; • a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást megkapja; • az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat. 4. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA A Befektetési Jegyek Elsődleges Forgalmazás során való értékesítésével az Alapkezelő a Forgalmazót bízta meg. A Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. A Forgalmazó az ügynök tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel. A Befektetési Jegyek forgalmazási ára a forgalmazás napját három Forgalmazási Nappal megelőzően közzétett összetételű Részvénycsomagból és készpénzből álló Ellenértékkel egyezik meg. Az Alapkezelő – a Forgalmazó útján – az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyekre a Forgalmazási Hely Forgalmazási Napokon befektetési jegy forgalmazásra nyitva álló időszakon belüli pénztári órái alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni, figyelemmel azonban az alábbiakra is: A Befektetési Jegyet a Forgalmazó köteles minden Forgalmazási Napon forgalmazni. Az Elsődleges Forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely a Forgalmazót illeti meg. A vételi, illetve visszaváltási jutalék mértéke különbözhet aszerint, hogy a befektető ellát-e árjegyzői feladatokat vagy nem. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. A Befektetési Jegy vétele és visszaváltása, valamint az Alap megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosok között felosztandó összeg kifizetése a Forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a Forgalmazó felel. Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan korlátozás nem érvényesül. Az Alapkezelő nem kíván élni a Tpt. 279/A. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított azon lehetőséggel, hogy az intézményi befektetőkre korlátozza azon befektetők körét, amelyek a Befektetési Jegyeket az Elsődleges Forgalmazás során megvásárolhatják, illetve visszaválthatják. Ennek megfelelően a befektetők mind a jegyzésben, mind az Elsődleges Forgalmazásban, mind a Másodlagos Forgalmazásban való részvételre jogosultak. Az Elsődleges Forgalmazás során a Befektetési Jegyek csak egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban szerezhetőek meg, illetve válthatóak vissza.
38
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Az egy Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámát az Alapkezelő határozza meg. A Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámát az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével módosíthatja. A változásról az Alapkezelő a Felügyelet engedélyező határozatának kézhezvételét követően az Alap hirdetményi helyein közzétett közleményben értesíti a befektetőket. A Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámában beálló változás a fentiek szerint közzétett hirdetmény megjelenését követő 6. naptári naptól lép hatályba. Az Alapkezelő eltérő rendelkezéséig a Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszáma: 25.000. 4.1 Forgalmazási Hely Az Elsődleges Forgalmazás során a Befektetési Jegyekre (egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban) az OTP Bank Nyrt. Központi Fiókjában, 1051 Budapest, Nádor utca 21. (továbbiakban Forgalmazási Hely) adható vételi és visszaváltási megbízás, a 4. pontban írtak szerint. Az Ügyfelek az Elsődleges Forgalmazás részletes feltételeiről, a forgalmazásra a Forgalmazási Napon belül nyitva álló időszakról, illetve az értékesítési csatornákról (pl. telefonos ügyintézői szolgáltatás, stb.) a Forgalmazási Helyen tájékozódhatnak. 4.2 Forgalmazási órák A Befektetési Jegyek Elsődleges Forgalmazása a Forgalmazási Helyen a befektetési jegyek forgalmazására nyitva álló pénztári órái alatt történik. 4.3 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazási ára Az Elsődleges Forgalmazás során a vételi ár, illetve a visszaváltási ár, azaz a Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek Ellenértéke az Alapkezelő által egy Forgalmazási Egységre meghatározott összetételű Részvénycsomag és – amennyiben az egy Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek összértéke és az előbbi Részvénycsomag értéke között különbözet mutatkozik, e különbözettel, mint a Részvénycsomag összetételéből adódóan (csak egész számú részvényekből állhat) szükségszerűen elvégzendő kerekítésből előálló maradványösszeggel egyező összegű – készpénz szolgáltatásával teljesítendő. A Befektetési Jegyek vásárlásakor és visszaváltásakor a Forgalmazási Hely a szerződéskötés napján számol el az Ügyféllel. Az Ellenérték pontos összetételét az Alapkezelő minden Forgalmazási Napra vonatkozóan meghatározza, s ezt a meghatározást a Letétkezelő legkésőbb a Forgalmazási Napot megelőző harmadik Forgalmazási Napon teszi közzé. A Forgalmazási Egység Ellenértékének részét képező Részvénycsomag összetételének meghatározásakor az egyedi részvények súlyai a BUX Index portfoliójának leképezéséből eredő aránytól az alábbi mértékben térhetnek el. Az Indexben 10%-nál kisebb részaránnyal rendelkező értékpapírok esetében értékpapíronként legfeljebb 0,5 százalékpont, 10% és 20% közötti részaránnyal rendelkező részvények esetében 39
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
legfeljebb értékpapíronként 1 százalékpont, 20%-nál nagyobb súllyal rendelkező részvények esetében maximum 1,5 százalékpont lehet az eltérés. 4.4
A vásárlás és visszaváltás módja Az Elsődleges Forgalmazás során a Befektetési Jegyek - egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban - személyesen vagy képviselő útján vásárolhatóak meg és válthatóak vissza a Forgalmazási Helyen, az Alapkezelő által adott Forgalmazási Napra vonatkozóan egy Forgalmazási Egységre meghatározott összetételű Részvénycsomagból és a kerekítési különbözetet fedező készpénzből álló Ellenérték szolgáltatása ellenében. A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek vásárlásakor és visszaváltásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel az Ügyféllel szemben. Amennyiben jutalékok kerülnek felszámításra, a vételi jutalékot a Befektetési Jegyek Ellenértékének teljesítésével egyidejűleg kell megfizetni, a visszaváltási jutalékot a visszaváltásra vonatkozó megbízás megadásával egyidejűleg kell teljesíteni. Az Elsődleges Forgalmazás során a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg 3 százaléka, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott Befektetési Jegyek Ellenértékének 3 százaléka, az Árjegyzőre azonban a 4.5 pontban ismertetett speciális szabályok vonatkoznak.
4.4.1 Fizetési módozatok Vásárláskor az Ellenérték és a vételi jutalék megfizetése az Alapkezelő által meghatározott Részvénycsomagnak az Ügyfél OTP Banknál vezetett összevont értékpapír számláján történő, az Ellenérték részét képező készpénznek és a vételi jutaléknak megfelelő fedezetnek az Ügyfél Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján történő biztosításával történik, az Árjegyzőre azonban a 4.5 pontban írt speciális szabályok vonatkoznak. Visszaváltáskor a Befektetési Jegyek Ellenértékének részét képező Részvénycsomag jóváírása az Ügyfél OTP Banknál vezetett összevont értékpapír számláján, az Ellenérték részét képező készpénz jóváírása és a visszaváltási jutalék terhelése az Ügyfél Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján az adásvételi szerződés megkötésekor történik, az Árjegyzőre azonban a 4.5 pontban írt speciális szabályok vonatkoznak. Az Elsődleges Forgalmazás során a Befektetési Jegyek csak egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban szerezhetőek meg, illetve válthatóak vissza. Az egy Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámát az Alapkezelő határozza meg. 4.5 Az Árjegyzőre vonatkozó speciális szabályok Az Elsődleges Forgalmazás során az Árjegyző részére lehetőség nyílik az Alap Befektetési Jegyeinek KELER DVD ügylettel és egyoldalú készpénz átutalással történő megvásárlására és visszaváltására. A KELER DVD ügylettel történő Befektetési Jegy vásárlás, illetve visszaváltás esetén az Árjegyző az adott Forgalmazási Napon (T napon) elszámolandó ügyletekről legkésőbb 2
40
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
Forgalmazási Nappal korábban (T-2 napon) köteles értesíteni az Alapkezelőt és a Forgalmazót. Vásárláskor az Árjegyző legkésőbb a forgalmazás napján (T nap) 11 óráig gondoskodik a KELER Zrt. felé a DVD ügyletre vonatkozó rendelkezésének benyújtásáról és a KELER Zrt.-nél vezetett értékpapír számláján biztosítja a DVD ügylet fedezetét (az Alapkezelő által az adott Forgalmazási Napra vonatkozóan meghatározott összetételű Részvénycsomagot). Ugyancsak a forgalmazás napján (T napon) legkésőbb 9 óráig a Forgalmazó megterheli az Árjegyző Forgalmazónál Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláját az Alapkezelő által az adott Forgalmazási Napra vonatkozó (T napi) Ellenérték készpénz részével. A Forgalmazó legkésőbb a forgalmazás napján (T napon) 11 óráig benyújtja a KELER Zrt. felé a DVD ügyletre vonatkozó rendelkezését és az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy az Alap KELER Zrt.-nél vezetett értékpapír számláján legkésőbb a forgalmazás napján (T nap) 11.30-ig rendelkezésre álljon a DVD ügylet fedezete (az egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámú Befektetési Jegy). Visszaváltáskor az Árjegyző legkésőbb a forgalmazás napján (T napon) 11 óráig gondoskodik a KELER Zrt. felé a DVD ügyletre vonatkozó rendelkezésének benyújtásáról és a KELER Zrt.-nél vezetett értékpapír számláján biztosítja a DVD ügylet fedezetét (a visszaváltani szándékozott, egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámú Befektetési Jegyet). A Forgalmazó a forgalmazás napján (T napon) jóváírja az Árjegyző Forgalmazónál Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján az Alapkezelő által az adott forgalmazási Napra vonatkozóan meghatározott Ellenérték készpénz részét, valamint legkésőbb a forgalmazás napján (T napon) 11 óráig benyújtja a KELER Zrt. felé a DVD ügyletre vonatkozó rendelkezését. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy az Alap KELER Zrt.-nél vezetett értékpapír számláján a DVD ügylet fedezete (az Alapkezelő által az adott Forgalmazási Napra (T napra) vonatkozóan meghatározott összetételű Részvénycsomag) rendelkezésre álljon. Az Elsődleges Forgalmazás során a Befektetési Jegyek csak egy vagy több Forgalmazási Egységet kitevő darabszámban szerezhetőek meg, illetve válthatóak vissza. Az egy Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek darabszámát az Alapkezelő határozza meg. Az Elsődleges Forgalmazás során a Forgalmazó az Árjegyzővel szemben a Befektetési Jegy adásvételi tranzakciókhoz kapcsolódóan nem számít fel vételi és visszaváltási jutalékot. 4.6 Értékpapírszámla-vezetés A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapírszámláján írja jóvá, a 4.5 pontban említett eset kivételével. A Forgalmazó csak az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket váltja vissza, a 4.5 pontban említett eset kivételével. A Befektetési Jegyek szabadon transzferálhatók más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett számlára, visszaváltás előtt azonban vissza kell azokat transzferálni az OTP Bank Nyrt.-nél vezetett összevont értékpapír-számlára, a 4.5 pontban említett eset kivételével. Az összevont értékpapírszámla az OTP Bank Nyrt. által az Ügyfél részére nyitott és vezetett olyan értékpapírszámla, amely nyilvántartja az Ügyfél tulajdonában levő 41
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
értékpapírokat és egyéb befektetési eszközöket azok előállítási módjától függetlenül. Az összevont értékpapírszámlára vonatkozó rendelkezéseket az OTP Bank Nyrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata tartalmazza. A Befektetési Jegyek dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kerülnek előállításra, ezért nem nyomtattathatók ki. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik az értékpapírszámláról: „ 140. § (1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet, a klíringtag tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). (…) (2) Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. 141. § (1) Az értékpapírszámla tartalmazza a) a számla számát és elnevezését, b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat, c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá d) az értékpapír zárolására való utalást. (2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.”
A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért a Hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel. 4.7 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése az Alapkezelő által A Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását (az Elsődleges Forgalmazást) az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében, az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a) az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a Forgalmazási Helyek felén nem adottak. Az Elsődleges Forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha az Alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását (az Elsődleges Forgalmazást), ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi.
42
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
4.8 Hozamfizetés Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újrabefektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban lévő Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként (az Elsődleges Forgalmazás során) vagy a Másodlagos Forgalmazás során, tőzsdei ügyletekben elért árfolyamnyereségként realizálhatják. 5. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA 5.1 Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségek Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségeket az Alapkezelő viseli, azok nem terhelik az Alapot. 5.2 Az Alap működése során felmerülő költségek 5.2.1 Az Alapkezelőnek fizetendő díj Folyamatosan felszámított díj: Az Alapkezelő a Tájékoztató 6.7 pontjában meghatározott tevékenységek ellátásáért és a lent felsorolt közvetített szolgáltatásokért az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 0,5%-át számolja fel alapkezelői díj címén az Alappal szemben. Az alapkezelői díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetők az Alapra: • letétkezelés (kivéve az 5.2.3 pontban foglalt költségeket, amelyek az Alapot közvetlenül terhelik); • könyvvizsgálat; • az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, a befektetők tájékoztatása; • a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatala, Elsődleges Forgalmazás. Az alapkezelői díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes. Az Alapkezelő alapkezelői díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelői díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. 5.2.2 Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti folyamatos felügyeleti díjat köteles megfizetni. A folyamatos felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor negyedévente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,075 ezreléke, amely a negyedévet követő 20. napig fizetendő meg.
43
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
5.2.3 Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek. 5.2.4 Az Alap által fizetendő tőzsdei forgalomban tartási díj Az Alap által fizetendő tőzsdei forgalomban tartási díj: évi 0,01%, amelynek vetítési alapja az Alap éves átlagos nettó eszközértéke. 5.2.5 Az Alap által fizetendő licencdíj Az Alap a BUX szóvédjegy használatáért jogdíjat (licencdíjat) köteles fizetni, melynek összege az Alap éves átlagos nettó eszközértékének 0,03%-a, de legalább évi 300.000 Ft, melyet a BÉT-tel kötött Védjegyhasználati Szerződésben foglalt feltételek szerint köteles megfizetni. A [BUX®] a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (BÉT) lajstromozott védjegye. 5.2.6 Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a 5.2.1. pontban felsorolt, az Alapot nem terhelő tételek kivételével – amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt; továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is. 6. AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Alap nettó eszközértékét az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján kell meghatározni. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani és a megállapítást követő két Forgalmazási Napon belül közzé kell tenni, valamint a Forgalmazási Helyen a befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot minden Forgalmazási Napra vonatkozóan megküldeni a Letétkezelőnek. Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert illetve információkat dokumentálni kell. 6.1 Általános szabályok A ‘T’. napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a számítás - alábbi táblázat szerinti - napján (M nap), a 17 óráig rendelkezésre álló, 6.2. pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb az ‘M’ napot követő második Forgalmazási Napon hozzáférhetővé teszi a Befektetési Jegy Tulajdonosok részére, a 12.1 pontban írtak szerint. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, az Alapkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 6.2. pont szerinti értékeléshez a 44
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni. Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök 'M' napi nyitó állománya 6.2 pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 6.3 pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő Befektetési Jegyek 'M' napi nyitó darabszámának hányadosával. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre, illetve közlésre, a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó körülmények illetve tények részletezésével együtt.
Alap OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Részvény Alap
T napi nettó eszközérték meghatározásának napja (’M’), amely azonos az értékeléshez felhasznált piaci árfolyamok napjával T nap
T napi nettó eszközérték meghatározásához figyelembe vett záró készletállomány napja T napot megelőző Forgalmazási Nap*
6.2 Az Alap eszközeinek értékelése a) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre M napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. b) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű változó kamatozású magyar államkötvények az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre M napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre.
*
Egészen pontosan meghatározva: az(ok) a nap(ok), amelyet követő első Tőzsdenap a T nap. (l. 4.3. pont)
45
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
c) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető M napi záró ár hiányában, az ÁKK M napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. d) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és diszkontjegyek az ÁKK M napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot az M napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani. e) A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények M napon az M napi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre. f) Amennyiben a Letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-g) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet. g) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció M napi, az opcióra árjegyzést nyújtó értékpapír forgalmazók által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve amennyiben az árjegyzés M-2 értékelési napnál korábbi napra vonatkozik, úgy pedig az alábbiakat kell tekinteni: Európai (időpont) opció esetén: vételi (call) opció és eladási (put) opció: a Black-Scholes formula alapján M napra számított érték Amerikai (időtartam) opció esetén: vételi (call) opció: az M napi prompt árfolyam mínusz a kötési ár, ha az eredmény pozitív, különben nulla. eladási (put) opció: a kötési ár mínusz az M napi prompt árfolyam, ha az eredmény pozitív, különben nulla. h) A tőzsdei határidős ügyletek M napi eredménye az M napi és M-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben az M napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása az M-1 napi elszámolóár alapján történik.
46
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
i) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. j) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó pénzkövetelések összegét T napra diszkontálni kell. k) A kölcsön adott értékpapírt a készletből ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci értékét. l) A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre. Abban az esetben, ha valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) által közzétett deviza árjegyzések árfolyamai jelentősen, legalább 1%-kal eltérnek az MNB által aznapra közzétett deviza középértéktől, az értékeléshez felhasználható – amennyiben rendelkezésre áll – az említett nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett, az adott devizára vonatkozó utolsó három árjegyzésből számolt középárfolyam is. 6.3 A kötelezettségek elszámolása A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét), ha a szolgáltatás értéke (éves szinten) eléri az Alap saját tőkéjének 0,5 ezrelékét. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó tartozások összegét T napra diszkontálni kell. A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben fennálló kötelezettségek értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre. Abban az esetben, ha valamely nagy nemzetközi hírügynökség 47
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
(Bloomberg, Reuters, stb.) által közzétett deviza árjegyzések árfolyamai jelentősen, legalább 1%-kal eltérnek az MNB által aznapra közzétett deviza középértéktől, az értékeléshez felhasználható – amennyiben rendelkezésre áll – az említett nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett, az adott devizára vonatkozó utolsó három árjegyzésből számolt középárfolyam is. 6.4 Az egy Befektetési Jegyre jutó Indikatív Nettó Eszközérték számítása A Budapesti Értéktőzsde tőzsdei kereskedési napokon az Alap Befektetési Jegyeinek kereskedési ideje alatt 5 másodpercenként számolja, és közzéteszi az Alap egy Befektetési Jegyre jutó Indikatív Nettó Eszközértékét. Az Indikatív Nettó Eszközérték megkülönböztetendő a Letétkezelő által a Tpt. 266. § (3) bekezdésének megfelelően az Elsődleges Forgalmazás céljaira az Alap hirdetményi helyein közzétett nettó eszközértéktől (6.1-6.3 pontok). Az Indikatív Nettó Eszközérték a Másodlagos Forgalmazást segítő, kizárólag információs célokat szolgáló marketing eszköz, mely nem minősül az Alap Tpt-ben szabályozott nettó eszközértékének. Az Indikatív Nettó Eszközérték számítása, a számítás helyessége sem az Alap, sem az Alapkezelő, sem a Forgalmazó felelősségi körébe nem tartozik. A BÉT legjobb tudása szerint gondoskodik az Indikatív Nettó Eszközérték számításának helyességéről, azonban a kötelezettségei teljesítése során szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkat kivéve nem vállal felelősséget a számítás helyességéért. A BÉT nem a Befektetési Jegyek kibocsátója, és az Indikatív Nettó Eszközérték számításán és közzétételén kívül semmilyen más módon nem támogatja, vagy forgalmazza a Befektetési Jegyeket. A ‘T’. napi árfolyamot adó Indikatív Nettó Eszközértéket a Budapesti Értéktőzsde a számítás - alábbi táblázat szerinti - napján (M nap), a 6.4.1. pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg. Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök 'M' napi nyitó állománya 6.4.1 pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 6.3 pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő Befektetési Jegyek 'M' napi nyitó darabszámának hányadosával. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre, illetve közlésre, a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó körülmények illetve tények részletezésével együtt.
48
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
T napi nettó eszközérték meghatározásának napja (’M’) Alap OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető részvény Alap
T nap
T napi nettó eszközérték meghatározásához figyelembe vett záró készletállomány napja T napot megelőző Forgalmazási Nap*
6.4.1 Az Alap eszközeinek értékelése Az Alap Indikatív Nettó Eszközértékének meghatározása során a 6.2 pontban meghatározott szabályok alkalmazandóak az alábbi eltérésekkel: a) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek az M-1 napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre M-1 napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. b) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű változó kamatozású magyar államkötvények az M-1 napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre M1 napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre. c) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető M-1 napi záró ár hiányában, az ÁKK M-1 napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. d) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és diszkontjegyek az ÁKK M-1 napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot az M-1
*
Egészen pontosan meghatározva: az(ok) a nap(ok), amelyet követő első tőzsdenap a T nap. (l. 4.3. pont)
49
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani. e) A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Az Indikatív Nettó Eszközérték kiszámítására a Befektetési Jegyek tőzsdei kereskedési ideje alatt 5 másodpercenként kerül sor. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre. f) A tőzsdei határidős ügyletek M napi eredménye a vonatkozó tőzsdei határidős szabályzatok alapján amennyiben az ügyletek M napon kerültek lezárásra a kötési árfolyam és az M-1 napi tőzsdei elszámolóár felhasználásával, az M napnál korábban megnyitott ügyletek esetében pedig a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló M napi legutolsó tőzsdei ár és M-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Az Indikatív Nettó Eszközérték kiszámítására a Befektetési Jegyek tőzsdei kereskedési ideje alatt 5 másodpercenként kerül sor. g) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) M-1 napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) M-1 napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. 6.5 A Forgalmazási Egység Ellenértékét képező Részvénycsomag és készpénz összetételének megállapítása Az egy Forgalmazási Egységet kitevő Befektetési Jegyek Ellenértékét képező Részvénycsomag és készpénz összetételét az Alapkezelő állapítja meg és a Letétkezelő teszi közzé a 12.3 pontban részletezett közzétételi helyeken. A Részvénycsomag összetétele a mindenkor hatályos BUX Kézikönyv által meghatározott BUX Index összetételétől csak a kerekítések miatt térhet el. Az Ellenérték készpénzben teljesítendő hányada a Részvénycsomag összetételének meghatározása során történő kerekítések miatti különbözetet fedezi. 7. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA 7.1 Az Alap megszűnése A megszűnés esetei:
50
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
a) Az Alap megszűnik az összes Befektetési Jegy visszaváltásakor, az utolsó Befektetési Jegy visszaváltása napját követő nappal. b) Az Alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti, amennyiben az Alap saját tőkéje pozitív. c) Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonásakor – ha az Alap kezelését másik alapkezelő nem vállalja el – az Alapot meg kell szüntetni. d) Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. e) Az Alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, amennyiben az Alap saját tőkéje negatív. f) Az Alap megszűnik másik befektetési alapba történő beolvadása esetén, a beolvadás napjával. g) a BUX Index folyamatos közzététele megszűnésének esetén az Alapot kilencven napon belül meg kell szüntetni, vagy át kell alakítani. Az Alap b) – e) bekezdések szerinti megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a d) pontban foglalt időszak elteltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a Befektetési Jegyek eladását és visszaváltását fel kell függeszteni. A b) – e) pontokban foglalt esetekben a portfolióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell; e határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható. Ha az Alap saját tőkéje pozitív, akkor a befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az Alapot terheli. A g) pont szerinti esetben meghatározott határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hatvan meghosszabbíthatja. Az Alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a megszüntetésről szóló hirdetmény közzétételét követő harminc nap elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg az Alap közzétételi helyein közzétenni. A Letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni. Az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket Befektetési Jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Az Alap portfoliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.
51
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
7.2 Beolvadás Az Alapkezelő nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását. Az Alap kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, nyilvános nyíltvégű befektetési alappal olvadhat egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül, amennyiben az alapok azonos, a Tpt. 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfoliójának összetétele. Beolvadás esetén egyebekben a Tpt. 261. § és 262. §-nak rendelkezései az irányadóak, amelyek szerint a beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Nyíltvégű nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zártvégű befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi helyein közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek – a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított – egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit – az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni, a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján közzétenni, illetve a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogelőd, mind a jogutód befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja. 7.3 Az Alap átalakulása Átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Nyíltvégű nyilvános befektetési alap nem alakulhat zártvégű nyilvános befektetési alappá. Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű befektetési alappá. A Tpt. 279.§ (6) bekezdése értelmében a BUX Index folyamatos közzététele megszűnésének esetén az Alapot a kilencven napon belül meg kell szüntetni, vagy át kell alakítani. A határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hatvan meghosszabbíthatja. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a felügyeleti engedély
52
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az Alap hirdetményi helyein, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. 8. ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az Alapkezelő vezető tisztségviselői és a társaság tulajdonosai igen szerteágazó tevékenységet végeznek, amelynek során egyes érdekek ütközhetnek. A fenti személyek jogosultak támogatással, tanácsadással, irányítással vagy egyéb módon közreműködni más befektetési alapok kezelésében, illetve joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyek az Alap portfóliójába is bekerülhetnek vagy bekerültek. Ugyanakkor az Alapkezelő vezető tisztségviselőinek, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottainak, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyeknek meg kell felelnie a Tpt. 113. § (1) bekezdésében és 242. §-ban megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályoknak. A Tpt. 113. § (1) bekezdése szerint, figyelemmel a Tpt. 242/A. § (4) bekezdésének utolsó fordulatára is, az alapkezelő vezető tisztségviselője, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye és befektetéselemzője, valamint ezek közeli hozzátartozója nem lehet a) más alapkezelőben közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; b) más alapkezelőben közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője; c) más alapkezelő vezető tisztségviselője, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye vagy befektetéselemzője; d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető tisztségviselő vagy alkalmazott, ide nem értve az alapkezelő által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetét. A Tpt. 242. § szerint az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a letétkezelőnek, b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint c) a befektetési alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Az Alapkezelő és az Alap egymással az alapkezelési tevékenységtől eltérő egyéb üzleti kapcsolatban nem állhat.
53
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
9. AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE Az Alapkezelő az Alap működtetése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes Kezelési Szabályzatnak megfelelően, a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. Az Alapkezelő a tevékenységének ellátása során közreműködőket vehet igénybe, akiknek eljárásáért, mint sajátjáért felel. Az Alapkezelő a tevékenysége során felmerülő esetleges károkért a hatályos Üzletszabályzatában foglaltak szerint felel. 10. ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA Az Alapkezelő az Alap kezelését más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános – a 12.3 pontban foglaltak szerint közzétett - tájékoztatás alapján átadhatja. Az Alapkezelő az Alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelő részére jogosult. 11. JOGVITÁK RENDEZÉSE Az Alapkezelő és a befektető, illetve az Alap és a befektető közötti vitás ügyeket felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelő a befektető által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra a közléstől számított nyolc vagy – ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván – harminc napon belül írásban válaszol. Arra az esetre, ha a jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre, a felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve – a Polgári Perrendtartás hatásköri szabályainak megfelelő figyelembevételével – a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. 12. TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 12.1 Rendszeres tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az Alapról féléves és éves jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni, s a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzétenni a Tpt. 34. § (3) bekezdésében meghatározott módon. Az Alapkezelő köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfóliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik Forgalmazási Naptól a Forgalmazási Helyen és saját székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, az elszámolt költségek felsorolását, az Alap hitelfelvételét, a
54
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. A Letétkezelő legkésőbb T napon a tőzsdei kereskedés kezdetéig az Alap hirdetményi helyein közzéteszi az Alap Befektetési Jegyek Forgalmazási Egysége T+3 napi Ellenértékének megfelelő Részvénycsomag összetételét és az Ellenérték készpénzhányadát. Ezen Részvénycsomag a BUX Index T napra vonatkozó, a Forgalmazási Egységre arányosítottan leképezett összetételétől csak a kerekítések miatt térhet el. 12.2 Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, hirdetmények Az Alapkezelő az Alap működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a Befektetési Jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a Befektetési Jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; d) a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; e) az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; f) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; g) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; h) a Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül. i) az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; j) az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; k) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül; m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül; n) a Forgalmazási Hely tekintetében bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése setén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül; p) a Forgalmazási Egységet alkotó Befektetési jegyek számának változását, a változás hatályba lépését hat naptári nappal megelőzően. 12.3 A hirdetmények megjelentetésének helye Az Alap hirdetményei a Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi helyen, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján (www.otpalap.hu), valamint a vezető Forgalmazóként eljáró OTP Bank Nyrt. honlapján (otpbank.hu) jelennek meg. Azon
55
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
közlemények tekintetében, melyek közzétételét a Budapesti Értéktőzsde irányadó szabályzatai teszik kötelezővé, a megjelenés helye a Budapesti Értéktőzsde honlapja (www.bet.hu). 13. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A Tájékoztatót és a Kezelési Szabályzatot az Alapkezelő jogosult egyoldalúan módosítani. A Tpt-ben meghatározott esetek kivételével a szabályzat módosításához a Felügyelet engedélye szükséges. A módosítást a 12.3 pontban felsorolt közzétételi helyeken közzé kell tenni. A hatálybalépés napja a hirdetményben közölt nap, amely a 12.2 pontban írtakhoz igazodóan határozandó meg. A módosítás során a Befektetési Jegyek tulajdonosainak érdekeit szem előtt kell tartani. Az Alapkezelő és a Forgalmazó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a szabályozók, és a gazdasági környezet változása időről időre szükségessé teheti a Kezelési Szabályzat módosítását.
14. EGYEBEK Jelen Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatai, a Tpt. és a Ptk. az irányadó. Budapest, 2006. november ........................................................... Köves Benedek Szabó Andrea az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap nevében eljárva
56
MELLÉKLETEK
15. MELLÉKLETEK 15.1 1. sz. melléklet: Az Alapkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai OTP Alapkezelő Rt. mérleg
adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése
1 2 6 10 13 15 18 19 26 27 34 35 36 39 40 42 44 45 46 47 48 49 50 52
A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak 4. Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 5. Beruházások, felújítások III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 2. Egyéb részesedés 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
tszám A tétel megnevezése
53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 66 67 71 80 85 87 89 90 92 94
D) Saját tőke I. Jegyzett tőke ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre F) Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6. RL kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása FORRÁSOK ÖSSZESEN
2003. dec. 31.
6 086 117 14 481 14 481 20 823 20 823 6 050 813 6 050 813 5 658 666 1 237 798 1 204 585 22 181 11 032 4 409 513 4 409 513 11 355 183 11 172 4 291 362 3 929 11 749 074 2003. dec. 31.
2004. dec. 31.
2005. dec. 31.
6 183 748 9 628 9 628 34 407 34 407 0 6 139 713 6 139 713 2 388 013
6 103 780 8 808 8 808 30 116 28 223 1 893 6 064 856 6 064 856 5 360 689
1 517 447 1 091 487 30 188 395 772 867 642 767 642 100 000 2 924 42 2 882 29 220 25 955 3 265 8 600 981
2 118 639 2 043 519 52 975 22 145 3 240 628 3 140 628 100 000 1 422 62 1 360 3 401 0 3 401 11 467 870
2004. dec. 31.
2005. dec. 31.
5 377 593 900 000
6 352 122 900 000
6 352 122 900 000
1 693 160 2 784 433
1 693 160 2 784 433
1 693 160 3 758 962
0
974 529
0 277 344 277 344
6 266 862
2 095 557
4 712 823
6 266 862 14 280 6 206 986 45 596 104 619
2 095 557 35 962 2 036 984 22 611 153 302 153 302 8 600 981
4 712 823 33 990 4 653 773 25 060 125 581 125 581 11 467 870
11 749 074
15.1-1
MELLÉKLETEK
OTP Alapkezelő Rt. Eredménykimutatás
1 2 I. II. III. 5 6 7 9 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A. 15 16 17 VIII. 20 21 IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.
A tétel megnevezése 2003. dec. 31. 2004. dec. 31. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 7 879 838 6 625 936 Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele 7 879 838 6 625 936 Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek 19 014 2 986 Anyagköltség 2 723 2 733 Igénybe vett szolgáltatások értéke 263 273 350 629 Egyéb szolgáltatások értéke 35 243 34 574 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 2 956 169 2 845 171 Anyagjellegű ráfordítások 3 257 408 3 233 107 Bérköltség 175 793 208 140 Személyi jellegű egyéb kifizetések 21 124 34 178 Bérjárulékok 61 327 78 591 Személyi jellegű ráfordítások 258 244 320 909 Értékcsökkenési leírás 18 030 21 139 Egyéb ráfordítások 139 427 86 097 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 4 225 743 2 967 670 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 313 719 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 313 719 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 12 619 39 228 12 619 39 228 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 2 254 294 148 Pénzügyi műveletek bevételei 328 592 333 376 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 36 431 0 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 1 104 Pénzügyi műveletek ráfordításai 36 431 1 104 Pénzügyi műveletek eredménye 292 161 332 272 Szokásos vállalkozási eredmény 4 517 904 3 299 942 24 703 24 276 Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások 205 000 24 703 Rendkívüli eredmény -180 297 -427 Adózás előtti eredmény 4 337 607 3 299 515 821 269 524 986 Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény 3 516 338 2 774 529 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 2 000 000 0 Jóváhagyott osztalék, részesedés 5 516 338 1 800 000 Mérleg szerinti eredmény 0 974 529
adatok ezer Ft-ban 2005. dec. 31. 11 277 748 11 277 748 2 400 2 003 379 501 47 516 5 542 764 5 971 784 230 562 37 641 83 312 351 515 19 460 412 194 4 525 195
1 744 465 141 489 143 233 15 959 1 764 17 723 125 510 4 650 705 20 000 -20 000 4 630 705 777 455 3 853 250 0 3 853 250 0
15.1-2
MELLÉKLETEK
15.1-3
MELLÉKLETEK
15.2 2. sz. melléklet: A Letétkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Mérleg adatok millió Ft-ban Sorszám a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
1. 2.
A tétel megnevezése
2003.12.31.
2004.12.31
2005.12.31
b Eszközök
e
f
g
Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúa Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Ebből: - Forgóeszközök - Befektetett Eszközök Források Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (+) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény (+) Források összesen Ebből: - Rövid lejáratú kötelezettségek - Hosszú lejáratú kötelezettségek - Saját tőke MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK Függő kötelezettségek Biztos (jövőbeni) kötelezettségek MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEK
252 975 402 543 165 209 1 089 158 533 136 7 628 754 100 199 43 961 63 589 14 328 45 070 40 056 2 758 606 1 128 176 1 590 374
399 401 294 802 188 033 1 264 489 540 175 7 639 999 108 749 52 231 69 592 13 808 49 906 54 948 3 044 772 1 191 878 1 797 946
379 250 327 610 386 640 1 485 409 566 959 7 743 742 149 199 79 416 74 579 40 752 44 177 54 537 3 597 013 1 520 400 2 022 076
91 080 2 228 287 58 130 49 879 27 268 26 773 15 413 28 000
203 864 2 314 092 49 756 74 393 30 781 32 584 14 324 28 000
254 209 2 483 165 242 424 104 640 23 899 34 087 47 023 28 000
52 41 325 130 465 14 328
52 51 807 177 401 14 588
52 65 642 202 544 41 977
47 606 2 758 606 2 326 249 116 540 261 776
53 130 3 044 772 2 526 042 130 387 324 978
69 351 3 597 013 2 706 784 424 677 407 566
776 970 503 429 273 541 311 513
938 850 684 995 253 855 2 430 856
1 534 697 848 092 686 605 2 947 706
15.2-1
MELLÉKLETEK
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Eredménykimutatás adatok millió Ft-ban Sorszám
A tétel megnevezése
a b 1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 2. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET(1-2) 3. Bevételek értékpapírokból 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből 8. Általános igazgatási költségek 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12/A Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete 13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsoltés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény (16-17) 19. Adózás előtti eredmény (±15±18) 20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény (±19-20) 22. Általános tartalék képzése és felhasználása (±) 23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből -kapcsolt vállalkozásnak -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 25. Mérleg szerinti eredmény (±21±22+23-24)
2003.12.31.
2004.12.31
2005.12.31
e 205 634 87 452 118 182 7 691 94 680 10 872 -5 194 475 008 81 204 11 913 493 849 17 114
f 288 185 140 199 147 986 8 500 112 507 9 656 4 868 229 636 92 489 18 072 254 757 16 517
g 280 288 109 953 170 335 13 937 135 452 13 571 8 594 194 061 94 942 21 712 229 594 13 863
13 895
15 481
15 827
-2 803 97
-4 514 2
-4 065 2 158
322
257
2 153
86 732 1 735 1 766 -31 86 701 15 139 71 562 -7 156 0 16 800 0 0 47 606
123 228 2 220 1 927 293 123 521 18 703 104 818 -10 482 0 41 206 0 0 53 130
160 454 1 864 1 069 795 161 249 22 903 138 346 -13 835 0 55 160 0 0 69 351
15.2-2
MELLÉKLETEK
15.2-3
MELLÉKLETEK
15.3 3.sz. melléklet: A Forgalmazási Helyek listája Az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókja: Budapest
1051
Nádor u. 21.
15.3-1
MELLÉKLETEK
15.4 4. sz. melléklet: Az Alapkezelő Üzletszabályzatának kivonata Az Üzletszabályzat az alábbi részekből áll: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ FOGALMAK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
AZ ÜZLETSZABÁLYZAT A FELEK A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉRDEKELLENTÉTEK AZ ÜZLETFÉL KÖVETELÉSEINEK VÉDELME TITOKTARTÁS A FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE AZ ÜZLETFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK MÓDJÁRA ÉS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ ÜZLETFELEKET TERHELŐ ÁLTALÁNOS KOCKÁZATOK
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
BEFEKTETÉSI ALAPOK KEZELÉSE VAGYONKEZELÉS PÉNZTÁRAK RÉSZÉRE EGYÉNI PORTFOLIÓK EGYEDI KEZELÉSE ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁS AZ ALAPOK JAVÁRA TÖRTÉNŐ ÜZLETKÖTÉS KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK
II. KÜLÖNÖS RÉSZ
ADATOK
„Az Alapkezelő az Üzletszabályzatot bármikor jogosult módosítani. Amennyiben az üzletszabályzat a Felügyelet által jóváhagyandó, az Üzletszabályzat módosítás hatályba lépésének feltétele, hogy azt a Felügyelet jóváhagyja. (…)Az Üzletszabályzat, illetve bármely módosítás hatályba lépésének tényéről és időpontjáról, illetve – amennyiben irányadó – a Felügyelet általi jóváhagyásról az Alapkezelő a a Magyar Tőkepiac cím alatti, a Felügyelet által hivatalos közzétételi helyként elismert nyilvános információs rendszer részeit alkotó elektronikus és nyomtatott formában is megjelenő napilapban, illetve adott esetben a Befektetési Alapok kezelési szabályzataiban meghatározott más hirdetményi helyeken közzétett közleményben értesíti az Üzletfeleket, legkésőbb az Üzletszabályzat hatályba lépésének napján. (…)Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a hatályos Üzletszabályzat teljes szövege legkésőbb az e pont szerinti közlemény közzétételének napjától hozzáférhetővé tételre kerüljön (…)az Alapkezelő által kezelt Alapok letétkezelő(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben), valamint az Alapkezelő honlapján. Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megtekinthető az Alapkezelő által kezelt Alapok letétkezelő(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben), valamint az Alapkezelő honlapján. Az Üzletfél kötelessége és felelőssége, hogy megismerje a mindenkor hatályos Üzletszabályzat tartalmát, illetve arról Alapkezelőnél tájékozódjon. Ezen tájékozódás elmulasztása az Üzletfél terhére esik. Az Üzletfél nem hivatkozhat alappal az Alapkezelővel szemben olyan kikötés, körülmény nem ismeretére, amelyről a Szerződésre irányadó Üzletszabályzat rendelkezett. (…) Az Alapkezelő és az Üzletfél, illetve az Alap és az Üzletfél közötti vitás ügyeket a Felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelő az Üzletfél által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra - a közléstől számított - nyolc vagy - ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván - harminc napon belül írásban válaszol. Az Üzletfél számára nem kielégítő válasz esetén a Felek a vitás kérdéseket mindenekelőtt tárgyalások útján kísérlik meg rendezni. Arra az esetre, ha a Felek közti jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre (beleértve az Üzletszabályzat értelmezéséből, alkalmazásából eredő jogvitákat is), a Felek kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve - a hatásköri szabályok megfelelő figyelembe vételével - a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. (…)”
15.4-1
MELLÉKLETEK
15.5 5.sz. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap A Felügyelet az OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alapot 1996. április 17. napján vette nyilvántartásba a 1111-17 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.053-1/96. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit olyan befektetésekben helyezi el, amelyek a befektetési jegy tulajdonosok számára alacsony kockázat, kiszámítható árfolyam-alakulás és a befektetéshez való mindenkori azonnali hozzáférés mellett biztosítják a rövid futamidejű magyar állampapírok és a banki betétek hozamát megközelítő teljesítményt. OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap A Felügyelet az OTP QualityNyíltvégű Részvény Alapot 1997. szeptember 2. napján vette nyilvántartásba a 1111-43 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.078-1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Quality túlnyomórészt magyar, lengyel és cseh részvényekből áll. A részvényhányad átlagosan 75%-os, de legalább 50%-ot és legfeljebb 90%-ot tehet ki. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik a magyar és egyéb közép-európai részvénypiacokon hosszú távon kívánnak befektetni. OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap A Felügyelet az OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alapot 1997. november 17. napján vette nyilvántartásba a 1111-47 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.082-1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Paletta Alap egy kötvényekből, kincstárjegyekből és részvényekből álló, aktívan kezelt értékpapírcsomagba való befektetést nyújt befektetőinek. Az Alapban a részvények aránya átlagosan 35%. Az alapkezelő az Alap vagyonát döntően Magyarországon fekteti be, de a portfolióban szerepelnek lengyel és cseh részvények is. OTP Maxima Kötvény Alap A Felügyelet az OTP Maxima Kötvény Alapot 2000. december 22. napján vette nyilvántartásba a 1111-107 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.163-1/2000. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik.
15.5-1
MELLÉKLETEK
Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával a MAX index kosarában szereplő értékpapírokból álló portfólióval összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az alapkezelő elsősorban hosszabb lejáratú magyar államkötvényekben, vállalati kötvényekben és jelzáloglevelekben forgatja az Alap vagyonát. OTP Euró Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Euró Pénzpiaci Alapot 2001. december 18. napján vette nyilvántartásba a 1111-118 lajstromszámon 500.000 euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.178-1/2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Európai Monetáris Unió tagállamai által kibocsátott, 0-1 év futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. OTP Dollár Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Dollár Pénzpiaci Alapot 2001. december 18. napján vette nyilvántartásba a 1111-117 lajstromszámon 500.000 USD saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.177-1/2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott, 0-1 év közötti futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja A Felügyelet az OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapját (korábban: OTP Platina Nemzetközi Részvény Alap) 1999. december 16. napján vette nyilvántartásba a 1111-98 lajstromszámon 100.000.000 Ft saját tőkével. 2003. január 16-án az OTP Platina Nemzetközi Részvény Alap átalakult, megváltoztatta nevét és struktúráját és azóta alapok alapja felépítésben OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja név alatt kerül forgalmazásra. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.149-1/99, míg az alapok alapjává történő átalakulást elrendelő határozat száma III/110.149-9/2002, dátuma: 2002. december 12. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapok alapjaként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a UBS AG, mint tanácsadó közreműködésével kialakított aktív befektetési politikával, a UBS Global Asset Management által kezelt nemzetközi részvény befektetési alapokból összeállított portfolióval lehetőséget teremtsen befektetőinek, hogy részesedjenek a fejlett külföldi részvénypiacok hozamából. Az Alap befektetései - az alapok alapja struktúrának megfelelően – a UBS Global Asset Management által kezelt, 15.5-2
MELLÉKLETEK
fejlett piacokon befektető részvényalapok befektetési jegyeiből kerülnek ki. Így, magas kockázatmegosztás mellett az Alap teljesítményében több száz részvény teljesítménye tükröződik. OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alapot 2004. március 23. napján vette nyilvántartásba a 1112-46 lajstromszámon 1.071.880.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.204-1/2004. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Fantázia Alap garanciát biztosít a jegyzéskor befizetett összeg lejáratkori visszafizetésére, ezen felül az Alap befektetői részesedhetnek a fejlett részvénypiacok futamidő alatti árfolyam-emelkedéséből, ugyanakkor a részvények árfolyamának futamidő alatti visszaesése nem csökkenti a jegyzéskori befektetés lejáratkori értékét. Az Alap így az induláskor befektetett tőke szempontjából egy kockázatmentes részvénybefektetésnek minősül. OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alapot 2005. január 19-én vette nyilvántartásba 1111-144 lajstromszámon 462.058.841 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.235-1/2005. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetők akár 3 hónapnál rövidebb futamidőre rendelkezésre álló pénzeszközei számára is kiszámítható árfolyam-alakulású, rugalmas befektetési lehetőséget biztosítson. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap eszközeit döntő részben forintbetétekbe és állampapírokba, kisebb részben vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alapkezelő a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizálása érdekében származékos ügyleteket is köthet. OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Alfa Alapot 2005. március 30-án vette nyilvántartásba 1112-60 lajstromszámon, 4.924.260.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.240-1/2005. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Rögzített Hozam megfizetése mellett lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy részesedjenek a nemzetközi részvénypiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból.
15.5-3
MELLÉKLETEK
OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Prizma Alapot 2005. március 30-án vette nyilvántartásba 1111-150 lajstromszámon, 3.999.156.704 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.239-1/2005. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és eurózónabeli részvénypiacokon, valamint az arany világpiacán az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. OTP Közép-Európai Részvény Alap A Felügyelet az OTP Közép-Európai Részvény Alapot 2005. december 21-én vette nyilvántartásba 1111-166 lajstromszámon, 789.500 Euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.303-1/2005. Az alap nyilvános, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a közép-kelet-európai régió részvénypiacainak teljesítményéből. OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Linea Alapot 2006. április 5-én vette nyilvántartásba 1112-79 lajstromszámon, 7.309.330.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.337-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és nemzetközi részvénypiacokon, a hazai kötvénypiacon, valamint a nemzetközi árupiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Quality Plusz Alapot 2006. április 5-én vette nyilvántartásba 111280 lajstromszámon, 3.855.280.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.338-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget biztosítson arra, hogy részesedjenek az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap által az Alap futamideje alatt elért hozamokból.
15.5-4
MELLÉKLETEK
OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alapot 2006. július 7-én vette nyilvántartásba 1111-180 lajstromszámon, 349.114.599 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.411-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a rövid távú kockázatmentes hozamot szignifikánsan meghaladó megtérülést biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára, a kockázatok alacsony szinten tartása mellett. OTP Linea II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Linea II. Alapot 2006. november 2-án vette nyilvántartásba 1112107 lajstromszámon, 820.030.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.450-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és nemzetközi részvénypiacokon, a hazai kötvénypiacon, valamint a nemzetközi árupiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. OTP Quality Plusz II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Quality Plusz II. Alapot 2006. november 2-án vette nyilvántartásba 1112-106 lajstromszámon, 255.900.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.449-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget biztosítson arra, hogy részesedjenek az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap által az Alap futamideje alatt elért hozamokból.
15.5-5
MELLÉKLETEK
15.6 6.sz. melléklet: Az Alapkezelő 2006. június 30-i nem auditált pénzügyi adatai
OTP Alapkezelő Zrt. MÉRLEG 1 2 6 10 13 15 18 19 26 27 34 35 36 39 40 42 44 45 46 47 48 49 50 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 64 66 67 71 80 85 87 89 90 92 94
A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak 4. Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 5. Beruházások, felújítások III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 2. Egyéb részesedés 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív idóbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D) Saját tőke I. Jegyzett tőke ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) Céltartalékok 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre F) Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása FORRÁSOK ÖSSZESEN
adatok Ft-ban 2006.06.30 6 110 761 142 7 173 724 7 173 724 25 666 753 25 132 778 533 975 6 077 920 665 6 077 920 665 4 609 913 964 1 244 865 494 1 190 492 915 51 488 250 2 884 329 3 363 411 813 3 263 411 813 100 000 000 1 636 657 90 908 1 545 748 33 833 483 33 772 779 60 704 10 754 508 588 8 531 372 575 900 000 000
1 693 159 978 3 758 961 789
2 179 250 808 277 343 621 277 343 621 219 077 969
219 077 969 39 560 784 2 852 223 176 664 962 1 726 714 423 1 726 714 423 10 754 508 588
Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Zrt. 2006. 06. 30-i mérlege könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz.
15.6-1
MELLÉKLETEK
OTP Alapkezelő Zrt. Eredménykimutatás 1 I. II. III. 5 6 7 9 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A. 13 16 17 VIII. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.
adatok Ft-ban Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástó kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény
2006.06.30 5 944 738 672,00 5 944 738 672,00 733 168,00 1 235 706,00 240 019 992,00 34 471 727,00 2 850 837 717,00 3 126 565 142,00 111 108 776,00 35 594 683,00 40 258 361,00 186 961 820,00 8 911 589,00 76 953 901,00 2 546 079 388,00 2 511 547,00 2 511 547,00 28 971,00 28 971,00 53 913 903,00 56 454 421,00 56 454 421,00 2 602 533 808,00 20 000 000,00 -20 000 000,00 2 582 533 808,00 403 283 000,00 2 179 250 808,00
2 179 250 808,00
Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Zrt. 2006. 06. 30-i eredménykimutatása könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz.
15.6-2
MELLÉKLETEK
15.7 7.sz. melléklet: Hivatkozási lista OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap Hivatkozás tárgya
Helye a Tájékoztatóban
Részvénycsomag összetételére vonatkozó tájékoztatás
4.2 pont: A jegyzés, fizetés módja, 12. oldal
Az árjegyzői funkciót betöltő befektető általi Befektetési Jegy vásárlás Részesedés az Alap megszűnése esetén az Alap felosztható vagyonából A portfolió lehetséges elemei
A Befektetési Jegyek Elsődleges Forgalmazásának felfüggesztése
Helye a Kezelési Szabályzatban 12.2 pont: Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, hirdetmények, 53. oldal
4.10 pont: A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok bemutatása, 13. oldal
4.5 pont: Az Árjegyzőre vonatkozó speciális szabályok, 38. oldal
4.10 pont: A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok bemutatása, 14. oldal
7.1 pont: Az Alap megszűnése, 49. oldal
9. pont: A befektetések lehetséges piacának bemutatása, 24. oldal
2.2 pont: A portfolió lehetséges elemei, 32. oldal
10. pont: Jelentős kockázati tényezők, 26. oldal
4.7 pont: A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése, 40. oldal
Budapest, 2006. november OTP Alapkezelő Zrt.
15.7-1
