AZ OTP TŐZSDÉN KERESKEDETT BEFEKTETÉSI ALAPOK ÉVI BESZÁMOLÓI

AZ OTP TŐZSDÉN KERESKEDETT BEFEKTETÉSI ALAPOK 2006. ÉVI BESZÁMOLÓI

Az OTP befektetési alapok állandó adatai 1.

Általános adatok

Az alapkezelő társaság neve: székhelye: A letétkezelő társaság neve: székhelye: A forgalmazó neve: székhelye: A könyvvizsgáló neve: székhelye: 2.

OTP Alapkezelő Zrt. 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9. OTP Bank Nyrt. 1051 Budapest, Nádor utca 16. OTP Bank Nyrt. 1051 Budapest, Nádor u. 16. Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. 1068 Budapest, Dózsa György út 84/c.

Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások

Az OTP Alapkezelő Nyrt-nél az 1998. szeptember 18. napja és 2005. március 21. napja közti időszakban - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. („Gt.”) 244. §-ában biztosított lehetőséggel élve - a vezérigazgató gyakorolta az igazgatóság Gt-ben meghatározott jogait, igazgatóság felállítására nem került sor. 2005. március 21-én 3 tagú igazgatóság felállítására került sor, melynek tagjai Holtzer Péter, Szalai Sándor és Köves Benedek. A Társaság igazgatóságának elnöke Holtzer Péter. A Társaság 2006. december 31-én 18 főállású és 1 részmunkaidős munkatársat foglalkoztatott. 3.

Alapok hitelfelvételei

Az OTP Alapkezelő által kezelt befektetési alapok 2006-ban nem vettek fel hitelt. 4.

Egyebek

A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Tv. 55§ (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: “A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.”

A befektetési alapok teljesítményére hatással bíró értékpapírpiaci szegmensek 2006. évi eseményeinek bemutatása 1. Kötvénypiac Magyarország 2006 mozgalmas év volt a hazai állampapírpiacon. Amíg az öt évnél rövidebb lejáratú papírok hozama emelkedett, a hosszabb lejáratoké csökkent. A legnagyobb mértékben, 150-200 bázisponttal az éven belüli papírok hozama emelkedett, az egy és öt év közötti lejáratú kötvények hozama 25-150 bázisponttal nőtt. A tízéves és hosszabb kötvények hozama ezzel ellentétben 25-30 bázisponttal csökkent az év során. Az év elején még normál alakú, emelkedő hozamgörbe így az év végére inverzzé vált. A rövid és hosszú lejáratú állampapírindexek összességében közel azonos, 6,5% feletti hozamot értek el 2006-ban. A makrogazdasági mutatók alapján a magyar gazdaság nehéz időszakon ment keresztül. Az államháztartási deficit 2006-ban rekordot döntött, az infláció a hatósági árak emelése és az adóemelések miatt növekedett, egyedül a külső mérleghiány nem romlott. A választások után a kormány 9,4%-ra módosította felfelé a 6,4%-os korábban tervezett éves államháztartási deficitcélt. Végül 8,7%-os – pénzforgalmi szemléletű - hiánnyal zárta az államháztartás a 2006-os évet. Elsősorban a kormányzati megszorító intézkedések következtében megtört az infláció alakulásának korábbi években elindult kedvező trendje. Az infláció az év elején az akkori ÁFA-csökkentés hatására még 2,3%-ra csökkent, de augusztustól a hatósági áremeléseknek és az ÁFA középső kulcsának öt százalékpontos emelésének köszönhetően decemberre 6,5%-ig emelkedett. Az év átlagában 3,9%-kal nőttek a fogyasztói árak. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a háztartási energia ára emelkedett 2006-ban. A maginfláció decemberben 5%, az év átlagában 2,3% volt. A vártnál jóval nagyobb államháztartási deficit évközi bejelentése és a várakozásoknál magasabb inflációs pálya negatívan hatott az állampapírpiacra, a kötvényhozamok az év közepéig egy-másfél százalékponttal emelkedtek, a forint pedig júniusban egészen a 282-es szintig gyengült. A Magyar Nemzeti Bank júniustól kezdve fokozatos kamatemelésekbe kezdett, hogy megakadályozza az infláció túlzott mértékű megugrását. Így a jegybanki alapkamat a januári 6%-os szintről 8%-ra emelkedett év végére. A jelentős piaci reakciók elmúltával, a hiány-csökkentő intézkedések meghozatalával, bizonyos reformok kilátásba helyezésével és a kedvező nemzetközi befektetői hangulat hatására az év végére stabilizálódott a helyzet, a kötvények és forint ismét erősödni tudtak. Végül a forint ott zárta az évet az euróval szemben, ahol kezdte. A külföldiek által birtokolt forint-állampapír állomány az év végére megközelítette a 3000 milliárd forintot, s a fix kamatozású állampapírok 40%-a már az ő kezükben volt. Az egyensúlyi problémák ellenére összességében jól teljesített a magyar gazdaság, a GDP növekedési üteme ugyan az év végére visszaesett, az év egészét tekintve azonban elérte a 4%ot. A növekedés szerkezete továbbra is egészséges volt, az exportnövekedés és a beruházások húzták, a háztartások fogyasztása csak kisebb szerepet játszott. A következő években némi 3

visszaesés várható a gazdasági növekedésben, az egyensúlyi- és makrogazdasági mutatók azonban valószínűleg jelentősen javulni fognak. Európai Unió Az euró-zóna gazdasági növekedése meglepően magas volt 2006-ban, a 2005-ös 1,7%-os bővülés után az EU 25-ök GDP-je átlagosan 2,9%-kal gyarapodott. Az Unión belül kiemelkedően teljesített a német gazdaság, 2000 óta nem látott ütemben, 2,7%-kal nőtt. Ugyanakkor az infláció az év nagy részében a 2,0%-os határérték felett volt, csak az év végére csökkent az alá. A maginfláció egész évben 1,2-1,5% között volt. Az Európai Központi Bank (ECB) az év során öt ízben emelt kamatot 25 százalékponttal, így az irányadó kamat az év végére 3,5%-ra nőtt. Előbbiek hatására az euró-zóna állampapírpiacán 2006-ban emelkedtek a hozamok. Az éven belüli lejáratok hozamai az ECB lépéseit követve közel 125 százalékponttal emelkedtek, a hosszabb kötvények hozamai 50-100 százalékponttal voltak magasabbak az év végén az év eleji szintekhez képest. Amerikai Egyesült Államok Az amerikai állampapírpiacon 2006 folyamán emelkedtek a hozamok, a két éven belüli lejáratok 30-80, a hosszabbak 20-30 százalékponttal. A tízéves kötvény hozama az év eleji 4,40-ről 4,80%-ra emelkedett év végére. Az Egyesült Államok GDP-je a 2005-ös 3,2%-os növekedés után 2006-ban 3,4%-kal, a potenciális hosszú távú növekedésnek megfelelő ütemben gyarapodott. Az infláció az év átlagában 3,3% körül volt, de az év végén az olajárak csökkenésének köszönhetően 2% közelébe süllyedt. Az olajárak az év közepi 77 dolláros csúcsról 60 dollárra estek az év végére. Az energia és élelmiszerárak kiszűrésével számolt maginfláció viszont az év második felében emelkedett és egész évben 2% felett volt. Az inflációs nyomás tehát még mindig erős, hiába mutatkoznak a lakáspiacon a visszaesés jelei. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED az év első felében minden ülésén 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat, így az az év eleji 4,25-ről 5,25%-ra nőtt. Az év második felében nem változtattak a kamatlábon, további lépéseket a friss makrogazdasági adatok függvényében tesznek. 2. Közép-kelet-európai részvénypiacok A legnagyobb helyi devizában mért emelkedést az év egészében a lengyel tőzsdeindex tudta felmutatni, a WIG20 23,75%-kal zárt magasabban az egy évvel korábbi értéknél. Ettől nem sokkal maradt el a magyar részvényeket reprezentáló BUX index 19,53%-os teljesítménye, míg a cseh indikátor csak szerényebb, 7,87%-os hozamot tudott elérni. A teljes régiót átfogó, euróban denominált CETOP 20 index 23%-ot emelkedett. Az első negyedév során a régióban az előző évek hasonló időszakát is meghaladó mértékű tőkebeáramlást regisztráltak. A második negyedévben azonban előtérbe kerültek a FED túlzott monetáris szigorítására vonatkozó félelmek és erős korrekció söpört végig a fejlődő piacokon. A második negyedévben megfordult a tőkeáramlás iránya is és az év hátralévő részében ugyan a tőkekivitel megállt, de jelentős új pénzek sem érkeztek a régióba.

4

A befektetők bizalma a tavaszi korrekciót követően helyreállt, amit az is mutat, hogy az EMBI Plus az év végén érte el eddigi történetének minimumértékét, míg a legmagasabb ponton június végén állt. Míg az év első felének fő kérdése az volt, hogy megáll-e a monetáris szigorítási folyamat, teret engedve a gyors gazdasági növekedés folytatódásának vagy továbbra is az inflációs aggodalmak irányítják a FED és az ECB döntéshozóinak viselkedését, az év második felében már a kamatcsökkentést váró elemzők kerültek túlsúlyba és a befektetők legfőbb félelmévé a gazdasági növekedés mértékének fenntarthatósága vált. A negyedik negyedévben a piacok megnyugodtak és a vállalatok fundamentális értékei kerültek előtérbe. Az egyes piacok között fennálló historikus árazási különbségek összességében fennmaradtak ugyan az év egészében, a második félév során azonban némileg csökkentek. A cseh részvények értékeltségi szintje az év során számottevően csökkent, mivel a papírok árfolyam emelkedése nem tudott lépést tartani a vállalati eredmények bővülésével. A korábban extrém magasan tartózkodó P/E hányadosok alakulására rányomta a bélyegét az egész évet jellemző tőkekiáramlás. Magyarországon a költségvetési deficit köré tornyosuló makrogazdasági problémák okozhatták a P/E mutatók stagnálását, így az ország továbbra is egyértelműen a régió legolcsóbb piacának számít. Lengyelországban a kiemelkedő mértékű gazdasági növekedés az értékeltségi szint emelkedését indukálta. Különösen jól látszott ez a bankszektor részvényein, amik mind eredménynövekedésben, mind árfolyam emelkedésben a varsói piac húzó papírjai voltak. 3. Fejlett részvénypiacok Az idei év összességében kedvezően alakult a fejlett piacok számára is. Az S&P500-as amerikai részvényindex 13,6%-ot, az Eurostoxx50-es euró-zónás index 15,1%-os, míg a japán TopixCore30-as index 7,5%-ot emelkedett saját devizában mérve. A növekedés azonban nem volt egyenletes az év során. Az első negyedévi jó teljesítmény után a fejlődő piaci korrekció átterjedt a fejlett piacokra is. Június második felében megkezdődött az árfolyamok normalizálódása, s a harmadik negyedév második felében pozitív fordulat következett a fejlett piacokon. Az euró-övezetben és Japánban folytatódott ugyanis a recesszióból való kilábalás, stabilizálódott a GDP-növekedés, az amerikai makro-statisztikák pedig az infláció moderálódását mutatták. Utóbbi már egy FED kamatcsökkentés lehetőségét vetítette előre. Ezek hatására az év második felétől év végéig kitartó emelkedés következett az amerikai részvénypiacokon, mely átgyűrűzött az európai piacokra is, s hat éve nem látott magasságokba emelte az európai indexeket. Az év során az amerikai inflációs várakozások, és ezzel szorosan összefonódva az irányadó kamatlábak várható alakulása okozta a legnagyobb fejtörést a befektetőknek, illetve ez a tényező befolyásolta leginkább az amerikai részvényárfolyamok változását. 2005 végére a Federal Reserve 13 kamatemelési lépésen volt túl, amelynek hatására az irányadó kamatszint a 2004 júniusi 1%-ról 4,25%-ra emelkedett. 2006-ban 4 további lépésben 5,25%-ra emelkedett a refinanszírozási ráta. Az év során nyitott kérdés maradt, hogy a monetáris politika jelentős szigorítása milyen mértékben lassítja le a gazdasági növekedést, továbbá és legfőképp, hogy eléri-e végső célját, az infláció kordában tartását. A helyzetet

5

tovább bonyolította, hogy Alan Greenspan 20 éves regnálása után Ben Bernanke személyében új elnöke lett a FED-nek. Ahogy alábbi ábránkon a maginfláció 3% körüli üteme, illetve a bérinfláció 4%-ig emelkedő éves változása is mutatja, az inflációs veszély végig jelen volt az év során. Noha az utolsó negyedévben a benzinárak mérséklődése a fogyasztói és termelői árindexek növekedését egyaránt mérsékelte, az átlagos órabér 4%-os növekedése továbbra is veszélyforrást jelent az árstabilitásra nézvést. Ábra: Inflációs mutatószámok az Egyesült Államokban 8.0% 6.0% 4.0% 2.0% 0.0% -2.0%

CPI

PPI

maginflacio

jan.06

jan.05

jan.04

jan.03

jan.02

jan.01

jan.00

jan.99

jan.98

jan.97

jan.96

jan.95

-4.0%

atlagos oraber

forrás: Bloomberg Annak alátámasztására, hogy 2006 a tőkepiacokon is az amerikai infláció éve lett, az alábbi táblázatban felsoroljuk a 12 legnagyobb részvénypiaci mozgást felmutató napot, a mozgások lehetséges magyarázatát és az egyéb piaci instrumentumok viselkedését. Ahogy a felsorolásból is kitűnik, az inflációval kapcsolatos statisztikák nyilvánosságra hozatala általában erőteljes piaci reakciót váltott ki. Szintén jól látszik, hogy a piaci szereplők félelme az új jegybankelnöktől nem volt alaptalan, Bernanke mandátumának első 6 hónapjában számos megnyilatkozásával, illetve elszólásával okozott jelentős piaci felfordulást. A 12 felsorolt, az átlagosnál jóval nagyobb piaci mozgást mutató napok többségében a kötvény és részvényhozamok ellentétes irányba mozogtak, ami szintén azt emeli ki, hogy 2006-ban a befektetők fő aggodalma nem a növekedés és ezzel párhuzamosan a vállalati eredmények lassulása, hanem az infláció felpörgése volt. Táblázat: Főbb részvénypiaci mozgások az Egyesült Államokban, 2006-ban

6

instrumentum változás

10 éves állampapír bázispont

2 éves állampapír bázispont

S&P500 USD index %

%

2006.01.03

-2.7

-7.5

1.6%

-1.1%

2006.01.20

-2.4

-1.7

-1.8%

-0.3%

2006.04.18

-2.1

-6.8

1.7%

-0.1%

olaj

Fontosabb esemény

% A decemberi FED ülés jegyzőkönyvéből az derül ki, hogy már csak néhány további 3.4% kamatemelésre lehet számitani Gyenge gyorsjelentes a GE-től es a Citi-től + az olaj ismét 68 usd fölé emelkedik. A Google harmadik napja esik, a gyenge gyorsjelentés után 2.3% Kedvező PPI + a FED-ülés jegyzőkönyve szerint mérsékelt növekedés és mérsékelt infláció várható 1.3% Az inflációs riport a várakozásoknál nagyobb inflációt mutat

2006.05.17

4.8

0.8

-1.7%

0.4%

-1.2%

2006.05.30

2.8

2.5

-1.6%

-0.8%

0.9%

Csökkenő fogyasztói bizalmi index, emelkedő olajár, sales warning a WalMart-tól

2006.06.05

2.8

6.7

-1.8%

-0.1%

0.4%

2006.06.15

3.2

1.8

2.1%

0.2%

2006.06.29

-4.9

-9.2

2.2%

-0.3%

2006.07.19

-8.1

-8.5

1.9%

-0.3%

2006.07.24

0.2

0.8

1.7%

0.4%

0.8%

2006.08.15

-6.6

-6.8

1.4%

-0.3%

-0.7%

2006.11.27

-2

-0.9

-1.4%

-0.2%

Az új FED-elnök, Bernanke arra utal, hogy akár a gazdasági növekedés visszafogása árán is fel fog lépni az infláció ellen

Bernanke Chicago-ban enyhébb inflációs retorikát használ, némileg árnyalva korábbi 0.5% kijelentéseit Bernanke újabb beszédében a növekedés lassulását emeli ki, amire a piacok a kamatemelési várakozások mérséklésével reagálnak 1.8% Bernanke kongresszusi meghallgatásán arra utal, hogy a FED a kamatemelési ciklus végéhez -1.2% érkezett + kedvező gyorsjelentés a JP Morgan Chase-től Kedvező gyosjelentések a gyógyszergyártóktól + feléledő M&A tevékenység A termelői maginfláció kedvezőbb a vártnál, mérsékelve az inflációs félelmeket + kedvező gyorsjelentések

A WalMart a tervektől elmaradó árbevételről számol be + a dollar jegyzése csökken -1.8% >mérséklődő növekedési várakozások

Az infláció mellett a részvénypiaci folyamatok másik meghatározója a vállalati eredmények kedvező alakulása volt, amire táblázatunk szintén számos példát hoz. A jó vállalati gyorsjelentéseket a vállalati profit-marzsok magas szintje tette lehetővé, ami kompenzálta a fékeződő amerikai növekedésből fakadó negatív hatásokat. A növekedés lassulásának egyik legfőbb oka a lakásépítési piac pangása volt. 2006 másik nagy félelme az amerikai lakásépítési piac lassulásának a mértéke és annak a végső fogyasztásra gyakorolt hatása volt. Noha a második félévben a medián lakásár 3-4%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál és az ingatlanpiacon 15 havi forgalomnak megfelelő lakás keresett gazdát, a háztartások fogyasztásának drasztikus visszaesésére egyelőre nem került sor. A fogyasztás magas szinten való stabilizálódásának legfőbb oka vélhetően a munkavállalói kompenzációnak az infláció kapcsán már bemutatott emelkedése volt. A globális tőkepiacok 2006-os eseményeiben meghatározónak bizonyultak tehát az amerikai gazdaság állapotára vonatkozó makroadatok. A kedvező első negyedéves hozamok után a második negyedévben az amerikai infláció felgyorsulására utaló jelek, és az ennek hatására kialakuló kamatemelési várakozások voltak azok, amelyek először a feltörekvő piaci, majd a fejlett piaci részvények növekedési kilátásainak lefelé módosítására késztették a befektetőket. Mindezek hatására május és június folyamán globális részvénypiaci korrekció bontakozott ki, ahogy a bevezetőben már említettük. A második félévben ugyanakkor az amerikai gazdaságra nézvést egyre inkább a „soft landing” forgatókönyve került előtérbe, ami alatt a piaci szereplők az átlagosnál gyengébb de pozitív növekedést, valamint mérséklődő inflációs nyomást értették. A FED legutóbbi ülésein már nem emelte tovább az irányadó kamatot, a kötvénypiaci befektetők pedig egyenesen a jegybanki kamatszint csökkenését árazták be 2007 első félévére. A lazuló monetáris politika perspektívája, a lassuló, de a hosszú távú átlagtól csak kicsit elmaradó növekedéssel és a rekord-szintű vállalati profit-marzsokkal együtt ideális környezetnek bizonyult a részvénybefektetések számára. A második félévben a fejlett részvénypiacok 10-12%-os hozamot értek el, azaz az éves hozam nagy része a második hat hónapban realizálódott.

7

Az európai részvények nagyjából hasonló pályát írtak le, mint amerikai társaik, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy mind a májusi visszaesés, mind az azt követő talpra állás nagyobb mértékű volt, mint az amerikai esetben. Az európai részvények jó teljesítményének fundamentális alátámasztását a vállalati profitok kedvező alakulása adta. Főleg a német cégek esetében látszottak beérni a korábbi évek újjászervezéseinek és költségcsökkentéseinek az eredményei. A japán gazdaságban is pozitív folyamatok indultak meg, a GDP növekedésnek indult, a Bank of Japan pedig enyhén szigorított az ultralaza monetáris politikáján. A kedvező nemzetközi részvénypiaci hangulat hatására az utolsó negyedévben a Nikkei 225 index 6%-kal került feljebb. Azonban a japán gazdaságnak jelentős kihívásokkal kell megküzdenie, ha a gazdaság (és a tőzsde) növekedésének tartósságát szeretné elérni. A kedvező nemzetközi hangulat segítségére van a japán tőzsdének, de a belső reformok szükséges feltételei a további jó teljesítménynek.

8

Beszámoló a 2006. évről – OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alap 1.

Általános adatok:

Típusa: nyilvános zártvégű értékpapír-befektetési alap Futamideje: 2004.03.13 – 2008.06.12. A hivatalos nettó eszközérték számítás alapján a tárgyidőszak nyitó befektetési jegy állománya (db): 107,188. A forgalomban lévő befektetési jegyek száma 2006. december 31-én 107.188db volt. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték 2006. december 29-én 13.960,57374 Ft, 2006. december 31-én 13.910,26935 volt: Időpont 2006.01.31 2006.02.28 2006.03.31 2006.04.28 2006.05.31 2006.06.30 2006.07.31 2006.08.31 2006.09.29 2006.10.31 2006.11.30 2006.12.29

nettó eszközérték (Ft) 1 349 875 741 1 388 144 085 1 384 066 211 1 397 536 495 1 342 510 294 1 307 983 754 1 351 947 073 1 370 593 964 1 390 232 455 1 436 899 024 1 457 417 012 1 496 405 978

egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft) 12 593,53417400 12 950,55496000 12 912,51083100 13 038,18053300 12 524,81895400 12 202,70696300 12 612,85846400 12 786,82281600 12 970,03820400 13 405,40941200 13 596,82998100 13 960,57374000

Az alap zárt végű jellegéből adódóan a jegyzési időszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az Alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerébe. Az Alap hivatalos napi nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyévben és az ezt megelőző években:

Időpont 2004.12.31 2005.12.30 2006.12.29

nettó eszközérték egy jegyre jutó nettó (Ft) eszközérték (Ft) 1 143 863 211 10671,560352 1 326 594 291 12376,332155 1 504 380 066 13960,573740

9

2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezők és az Alap befektetési stratégiájának bemutatása: Az OTP Fantázia Alap szempontjából a mögöttes opciós struktúra miatt egyrészt az S&P500as és az EuroStoxx50-es index saját devizájában mért hozamának, másrészt az alap lejáratáig befektetett zéró-kupon kötvény hozamának van jelentősége. 2006-ban a mögöttes opció másodpiaci értékét jelentősen növelte a fejlett részvénypiacok kedvező teljesítménye. A 2006. év összességében kedvezően alakult a fejlett piacok számára Az S&P500-as amerikai részvényindex 13,6%-ot, az euro zóna vezető kibocsátóit tartalmazó Eurostoxx50 index 15,1%-ot, míg a japán TopixCore30-as index 7,5%-ot emelkedett saját devizában mérve. A növekedés nem volt egyenletes az év során, az első negyedévi jó teljesítmény után a fejlődő piaci korrekció átterjedt a fejlett piacokra is. Június második felében megkezdődött az árfolyamok normalizálódása, s a harmadik negyedév második felében pozitív fordulat következett a fejlett piacokon. A magyarországi választásokat követően június-júliusban jelentős forintgyengülés és hozamemelkedés következett a kormányzati megszorító csomag bejelentésének hatására, melynek nagysága ugyan megfelelő volt, szerkezete azonban problematikus, mivel a kiigazítás nagyobb hányada az adó és járulékbevételekből származott, s csak kisebb része a kiadások csökkentéséből. Az infláció megemelkedésétől tartva, a Magyar Nemzeti Bank fokozatos kamatemelésekbe kezdett, s az év eleji 6%-ról októberre 8%-ra emelte az irányadó rátát. A befektetők bizalma Magyarországra a konvergencia-program bejelentése után, október végén tért vissza. Az év során az egy éves és annál rövidebb hozamok a jegybanki alapkamat változását követve jelentős mértékben emelkedtek (144-194 bázispont), míg a hozamgörbe hosszabb végén a hozamok érezhetően mérséklődtek. A bizonytalan makrogazdasági környezetben 2006-ban a hazai állampapírpiac teljesítményét tükröző MAX Composite index 6,73%-os hozamot ért el. Az alap zéró-kupon befektetésének hozama 2006-ban hasonlóan alakult a magyar állampapírokat tömörítő MAX Composite index hozamához, köszönhetően a hasonló átlagos hátralévő futamidőnek. A fenti eszközök hozamának súlyozott átlagaként az OTP Fantázia Alap évesített hozama 2006-ban 12,84% lett.

10

3. Az Alap portfoliójának összetétele és az összetételben bekövetkezett változások értékpapír fajtánként és –típusonként részletezve, az időszak elején és végén: adatok ezer Ft-ban

III. Értékpapír Alap vagyonának megoszlása

Vagyonelem, ill. értékpapír fajta Készpénzállomány Bankbetétek bank OTP Bank Rt. OTP Bank Rt. OTP Bank Rt.

időszak nyitó állománya

04.12.14-08.06.12 06.12.12-08.06.12

tőzsdei értékpapír Jegybankképes értékpapírok é.p. név diszkont kincstárjegy diszkont kincstárjegy diszkont kincstárjegy diszkont kincstárjegy diszkont kincstárjegy diszkont kincstárjegy diszkont kincstárjegy

105 666 futamidő 2006.10.04-2007.01.03 2006.11.02-2007.01.31 2006.02.15-2007.02.14 2007.01.03-2007.04.04 2006.09.27-2007.09.26 2005.10.12-2006.01.11 2005.11.23-2006.02.22

jegybankképes értékpapírból Diszkont kincstárjegy összesen

időszak záró állománya

0 761 002 2 761 000 0

leköt. Idő folyószámla

Megoszlás a saját tőkére vetítetten (%)

tőzsdén kívüli é.p.

761 000 0 0 761 000 tőzsdei értékpapír

0

124 993

51,04% 0,00% 0,00% 51,04%

tőzsdén kívüli é.p. 0

8,38%

0 0 0 0 0 6 548 99 118

47 519 2 245 8 931 47 511 18 787 0 0

3,19% 0,15% 0,60% 3,19% 1,26% 0,00% 0,00%

105 666

124 993

8,38%

MINDÖSSZESEN: 105 666 761 002 124 993 761 000 Megjegyzés: A táblázatokban szereplo értékek ezer Ft-ra kerekített összegek, ezért az összesen adatok ezer Ft-os különbözetet mutathatnak.

59,42%

Kelt: Budapest, 2007. február 23.

vállalkozás vezetője

11

4.

Az Alap könyvvizsgálója által hitelesített mérlege: OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alap Mérleg adatok ezer Ft-ban

A tétel megnevezése a

01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20 21 22 23 24 25 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35 36 37 38 39 40 41 42

b

A) Befektetett eszközök I. Értékpapírok 1. Értékpapírok 2. Értékpapírok értékelési különbözete a) kamatokból, osztalékból b) egyéb piaci megítélésből B) Forgóeszközök I. Követelések a) követelések b) követelések értékvesztése (-) c) külföldi pénzértékre szóló köv. értékelési kül. d) forintkövetelések értékelési különbözete II. Értékpapírok 1. Értékpapírok 2. Értékpapírok értékelési különbözete a) kamatokból, osztalékból b) egyéb piaci megítélésből III. Pénzeszközök a) pénzeszközök b) valuta, devizabetét értékelési kül. C) Aktív időbeli elhatárolások a) aktív időbeli elhatárolás b) aktív időbeli elhatárolás értékvesztése (-) D) Származtatott ügyletek értékelési különbözete ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN D) Saját tőke I. Induló tőke a) kibocsátott befektetési jegyek névértéke b) visszavásárolt befektetési jegyek névértéke (-) II. Tőkenövekmény a1) visszavásárolt befektetési jegyek értékkülönbözetéből a2) eladott befektetési jegyek értékkülönbözetéből b) értékpapírok értékelési különbözetéből c) előző év(ek) eredményéből d) üzleti évi eredményből E) Céltartalékok F) Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Külföldi pénzértékre szóló kötel. értékelési kül. G) Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

Előző év 2005. dec. 31. c

866

105 105

761 761 2 2 460 1 329 1 326 1 071 1 071 254

461 -192 -13 2 2

Tárgyév 2006. dec. 31. d

0 0 0 0 0 0 668 0 0 0 0 0 666 031 635 0 635 002 002 0 613 613 0 448

885

124 123 1 1 761 761 3 3 652

729 837 880 880 0 957 0 0 083 671 455 0 892 0 892 0 0

1 1 1 1

541 491 071 071 419

653 -206 -28 50 50

1 329 729

0 0 0 0 0 0 994 0 0 0 0 0 993 947 046 0 046 001 001 0 319 319 0 577 890 014 880 880 0 134 0 0 623 126 363 0 876 0 876 0 0

1 541 890

Eredménykimutatás adatok ezer Ft-ban

A tétel megnevezése a 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09.

b

Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Egyéb bevételek Működési költségek Egyéb ráfordítások Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Fizetett, fizetendő hozamok Tárgyévi eredmény

Előző év 2005. c 74 60 3 30

328 133 213 863 0 0 0 0 -13 455

Tárgyév 2006. d 53 201 46 793 0 34 771 0 0 0 0 -28 363



12

5.

Az Alap költségeinek összetétele

I. Hitelállomány összetétele

Felvétel időpontja -

Hitelező -

Hitel összege -

Lejárat ideje

Hátralékos összeg

-

-

II. Költségek összetétele adatok Ft-ban

Költségelem megnevezése Alapkezelési díj Letétkezelő díja Bizományosi díj Tanácsadó testület díja Bankköltség PSZÁF díj Tőkevisszafizetési garancia díja Tőzsdei díjak Tőke- és hozamfizetési jutalék Alapítási költségek jegyzési jutalék, szervezési díj reklám, hirdetés (ÁFA nélkül) PSZÁF díj befektetési jegy nyomtatása (ÁFA nélkül) egyéb Összesen

2006. évi költség

2006-ban pénzügyileg realizált

34 326 614 0 0 0 30 440 413 634

31 092 050 0 0 0 30 440 304 950

34 770 688

31 427 440



13

6.

Az Alap származtatott ügyleteire vonatkozó adatok:

Az alapnak 2006. december 31-vel két származékos ügylete volt. A külföldi részvénypiacok futamidő alatti teljesítményéből való részesedést megvalósító vételi opció szerződés szerinti értéke 181.720.000 Ft volt, év végi piaci értéke 452.766.000,- Ft, a nem realizált árfolyam nyeresége 271.046.000,- Ft volt. A tőkegaranciát megvalósító, az alap számára lejáratkor fix kamatot biztosító kamatswap ügylethez kapcsolódóan az alap által két kamatkifizetés volt tárgyévben, összesen 46.793.256,- Ft értékben. A kamatswap ügylet alap által fizetendő változó lábának 2006. december 31-i értéke -79.561.789,-Ft, az alap által lejáratkor jóváírt fix lábának értéke 279.372.993,-Ft, így a kamatswap ügylet piaci értéke a mérleg fordulónapján 199.811.204,Ft.

14

Beszámoló a 2006. évről – OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap 1.

Általános adatok:

Típusa: nyilvános zártvégű értékpapír-befektetési alap Futamideje: 2005.03.30 – 2007.12.31. A hivatalos nettó eszközérték számítás alapján az Alap nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke: Időpont 2006.01.31 2006.02.28 2006.03.31 2006.04.28 2006.05.31 2006.06.30 2006.07.31 2006.08.31 2006.09.29 2006.10.31 2006.11.30 2006.12.29

nettó eszközérték (Ft) 5 393 448 327 5 428 209 914 5 048 296 393 5 105 881 472 5 061 667 298 5 002 143 019 5 105 129 952 5 175 538 711 5 230 129 093 5 357 482 618 5 410 135 516 5 644 198 647

egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft) 10 952,80981700 11 023,40232600 10 251,88839100 10 368,82998100 10 279,04151700 10 158,16187400 10 367,30382200 10 510,28725300 10 621,14732600 10 879,77202300 10 986,69752600 11 462,02403400

A forgalomban lévő befektetési jegyek száma 2006. december 29-én 492.426 db volt, mely megegyezik a tárgyidőszaki nyitóállománnyal. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték 2006. december 29-én 11.462,024 Ft, 2006. december 31-én 11.407,7 volt. Az alap zárt végű jellegéből adódóan a jegyzési időszak lezárultával új befektetési jegyek nem kerültek forgalomba. Az Alap befektetési jegyei bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerébe. Az Alap hivatalos napi nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyévben és az ezt megelőző évben:

Időpont 2005.12.30 2006.12.29

nettó eszközérték egy jegyre jutó nettó (Ft) eszközérték (Ft) 5 341 739 738 10847,801980 5 644 198 647 11462,024034

15

1.

A befektetési politikára ható fontosabb tényezők és az Alap befektetési stratégiájának bemutatása:

Az OTP Alfa Alap szempontjából a mögöttes opciós struktúra miatt a négy hazai vezető részvény, a 12 fejlett piaci részvény saját devizájában mért hozamának, valamint az alap lejáratáig befektetett zéró-kupon kötvény hozamának van jelentősége. A 2006. év összességében kedvezően alakult a fejlett piacok számára. Az S&P500-as amerikai részvényindex 13,6%-ot, az euro zóna vezető kibocsátóit tartalmazó Eurostoxx50 index 15,1%-ot, míg a japán TopixCore30-as index 7,5%-ot emelkedett saját devizában mérve. A növekedés nem volt egyenletes az év során, az első negyedévi jó teljesítmény után a fejlődő piaci korrekció átterjedt a fejlett piacokra is. Június második felében megkezdődött az árfolyamok normalizálódása, s a harmadik negyedév második felében pozitív fordulat következett a fejlett piacokon. 2006-ban az előző éveknél ugyan alacsonyabb, de a kockázatmentes hozamot még mindig jelentősen meghaladó nyereséget lehetett elérni a közép - európai részvénypiacokon, annak ellenére, hogy a második negyedévben a ’98-as orosz válság óta nem látott hevességű korrekciónak lehettünk tanúi. Az év egészében a legnagyobb helyi devizában mért emelkedést a lengyel tőzsdeindex tudta felmutatni, a WIG20 23,75%-kal zárt magasabban az egy évvel korábbi értéknél. Ettől nem sokkal maradt el a magyar részvényeket reprezentáló BUX index, mely 19,53%-ot emelkedett, míg a cseh indikátor csak szerényebb, 7,87%-os hozamot tudott elérni. A teljes régiót átfogó, euróban denominált CETOP20 index 23%-ot emelkedett. A magyarországi választásokat követően június-júliusban jelentős forintgyengülés és hozamemelkedés következett a kormányzati megszorító csomag bejelentésének hatására, melynek nagysága ugyan megfelelő volt, szerkezete azonban problematikus, mivel a kiigazítás nagyobb hányada az adó és járulékbevételekből származott, s csak kisebb része a kiadások csökkentéséből. Az infláció megemelkedésétől tartva, a Magyar Nemzeti Bank fokozatos kamatemelésekbe kezdett, s az év eleji 6%-ról októberre 8%-ra emelte az irányadó rátát. A befektetők bizalma Magyarországra a konvergencia-program bejelentése után, október végén tért vissza. Az év során az egy éves és annál rövidebb hozamok a jegybanki alapkamat változását követve jelentős mértékben emelkedtek (144-194 bázispont), míg a hozamgörbe hosszabb végén a hozamok érezhetően mérséklődtek. A bizonytalan makrogazdasági környezetben 2006-ban a hazai állampapírpiac teljesítményét tükröző MAX Composite index 6,73%-os hozamot ért el. 2006-ban a mögöttes opció másodpiaci értékét növelte a fejlett és közép-európai részvénypiacok kedvező teljesítménye. Az alap zéró-kupon befektetésének hozama 2006-ban hasonlóan alakult a rövidebb lejáratú magyar állampapírokat tömörítő RMAX index hozamához. A fenti eszközök hozamának súlyozott átlagaként az OTP Alfa Alap évesített hozama 2006ban 5,67% lett. Ezen felül 2006. áprilisában 7% hozamfizetésre került sor.

16

3. Az Alap portfoliójának összetétele és az összetételben bekövetkezett változások értékpapír fajtánként és –típusonként részletezve, az időszak elején és végén: III. Értékpapír Alap vagyonának megoszlása Vagyonelem, ill. értékpapír fajta Készpénz Bankbetétek bank OTP Bank Rt. OTP Bank Rt. OTP Bank Rt.


leköt. Idő folyószámla 2005.04.05-07.12.31 06.10.29-2007.12.31

tőzsdei értékpapír Jegybankképes értékpapírok é.p. név diszkont kincstárjegy diszkont kincstárjegy diszkont kincstárjegy

futamidő 2005.10.12-2006.01.11 2005.10.12-2007.03.14 2006.09.27-2007.09.26


adatok ezer Ft-ban Megoszlás a saját tőkére időszak záró állománya vetítetten (%)

4 081 091

4 081 098

72,65%

1 4 081 090 0

8 0 4 081 090

0,00% 0,00% 72,65%


tőzsdei értékpapír


100 742

52 492

0

100 742 0 0

0 24 312 28 180

0,00% 0,43% 0,50%

100 742

52 492

0,93%

MINDÖSSZESEN: 100 742 4 081 091 52 492 4 081 098 Megjegyzés: A táblázatokban szereplo értékek ezer Ft-ra kerekített összegek, ezért az összesen adatok ezer Ft-os különbözetet mutathatnak.

0,93%

73,58%



17

4.

Az Alap könyvvizsgálója által hitelesített mérlege: OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap Mérleg adatok ezer Ft-ban


01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20 21 22 23 24 25 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35 36 37 38 39 40 41 42

b



4 181

100 100

4 081 4 081 1 1 1 164 5 347 5 343 4 924 4 924 418

1 164 -746 4 4


0 0 0 0 0 0 833 0 0 0 0 0 742 675 67 0 67 091 091 0 397 397 0 734

4 133

52 51 1 1 4 081 4 081 2 2 1 486

964 046 260 260 0 786 0 0 801 0 015 0 918 0 918 0 0

5 5 4 4

622 617 924 924 693

1 487 -746 -48 5 5

5 347 964

0 0 0 0 0 0 590 0 0 0 0 0 492 426 066 0 066 098 098 0 704 704 0 423 717 462 260 260 0 202 0 0 490 015 273 0 255 0 255 0 0

5 622 717



b


Előző év 2005. c 217 799 923 595 0 40 219 0 0 0 0 -746 015

Tárgyév 2006. d 629 051 278 845 0 53 781 0 0 0 344 698 -48 273



18

5.

Az Alap költségeinek összetétele Likviditási jelentés



Hitelező -

Hitel összege -

Lejárat ideje


-

-





52 178 618

47 328 439

30 410 1 572 417

30 410 1 167 110

53 781 445

48 525 959



19

6.


Az alapnak 2006. december 31-vel két származékos ügylete volt. A külföldi részvénypiacok futamidő alatti teljesítményéből való részesedést megvalósító vételi opció szerződés szerinti értéke 718.941.960 Ft volt, év végi piaci értéke 1.010.458.152,- Ft, a nem realizált árfolyam nyeresége 291.516.192,-Ft volt. A tőkegaranciát megvalósító, az alap számára lejáratkor fix kamatot biztosító kamatswap ügylethez kapcsolódóan az alap által négy kamatkifizetés volt tárgyévben, összesen 278.843.875,-Ft értékben. A kamatswap ügylet alap által fizetendő változó lábának 2006. december 31-i értéke -304.106.502,-Ft, az alap által lejáratkor jóváírt fix lábának értéke 780.071.786,-Ft, így a kamatswap ügylet piaci értéke a mérleg fordulónapján 480.474.888,-Ft.

20

Beszámoló a 2006. évről – OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap 1.

Általános adatok:

Típusa: hozambiztosított zártvégű származtatott alap Futamideje: 2006.04.06-2009.04.06. A hivatalos nettó eszközérték számítás alapján az Alap nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke: Időpont 2006.04.28 2006.05.31 2006.06.30 2006.07.31 2006.08.31 2006.09.29 2006.10.31 2006.11.30 2006.12.29

nettó eszközérték (Ft) 7 349 594 640 7 219 760 404 6 991 591 880 7 148 366 225 7 077 531 678 6 949 464 988 7 021 076 526 7 114 926 119 7 119 231 393

egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft) 10 055,08663600 9 877,45854100 9 565,29788600 9 779,78313300 9 682,87336600 9 507,66347700 9 605,63625700 9 734,03324100 9 739,92334900

A forgalomban lévő befektetési jegyek száma 2006. december 29-én 730.933 db volt, mely megegyezik a tárgyidőszaki nyitóállománnyal. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték 2006. december 29-én 9.739,923349 Ft, 2006.december 31-én 9.695.542828 volt. Az Alap hivatalos napi nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke az elmúlt év végén:

Időpont 2006.12.29

nettó eszközérték egy jegyre jutó nettó (Ft) eszközérték (Ft) 7 119 231 393 9739,923349

2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezők és az Alap befektetési stratégiájának bemutatása: Az OTP Linea Alap szempontjából a mögöttes opciós struktúra miatt a közép-európai, a japán és a fejlett európai részvénypiacok, a magyar állampapírpiac és az árupiacok saját devizájában mért hozamának, valamint az alap lejáratáig befektetett zéró-kupon kötvény hozamának van jelentősége. A 2006. év összességében kedvezően alakult a fejlett piacok számára. Az S&P500-as amerikai részvényindex 13,6%-ot, az euró zóna vezető kibocsátóit tartalmazó Eurostoxx50 index 15,1%-ot, míg a japán Nikkei 225 index 6,94%-ot emelkedett saját devizában mérve. A növekedés nem volt egyenletes az év során, az első negyedévi jó teljesítmény után a fejlődő piaci korrekció átterjedt a fejlett piacokra is. Június második felében megkezdődött az árfolyamok normalizálódása, s a harmadik negyedév második felében pozitív fordulat következett a fejlett piacokon.

21

2006-ban az előző éveknél ugyan alacsonyabb, de a kockázatmentes hozamot még mindig jelentősen meghaladó nyereséget lehetett elérni a közép - európai részvénypiacokon, annak ellenére, hogy a második negyedévben a ’98-as orosz válság óta nem látott hevességű korrekciónak lehettünk tanúi. A magyar részvényeket reprezentáló BUX index 19,53%-ot emelkedett, míg a teljes régiót átfogó, euróban denominált CETOP20 index 23%-os hozamot ért el. Az árupiacok 2006-ban nem nyújtottak kedvező megtérülést, az energiahordozók (66,7%), ipari és nemesfémek (9,3%), termények (16,5%) és élőáruk (7,5%) határidős piacain kialakult árfolyamok mozgását követőő GSCIER árupiaci index értéke 19%-kal csökkent az év során. A magyarországi választásokat követően június-júliusban jelentős forintgyengülés és hozamemelkedés következett be a kormányzati megszorító csomag bejelentésének hatására, melynek nagysága ugyan megfelelő volt, szerkezete azonban problematikus, mivel a kiigazítás nagyobb hányada az adó és járulékbevételekből származott, s csak kisebb része a kiadások csökkentéséből. Az infláció megemelkedésétől tartva, a Magyar Nemzeti Bank fokozatos kamatemelésekbe kezdett, s az év eleji 6%-ról októberre 8%-ra emelte az irányadó rátát. A befektetők bizalma Magyarországra a konvergencia-program bejelentése után, október végén tért vissza. Az év során az egy éves és annál rövidebb hozamok a jegybanki alapkamat változását követve jelentős mértékben emelkedtek (144-194 bázispont), míg a hozamgörbe hosszabb végén a hozamok érezhetően mérséklődtek. A bizonytalan makrogazdasági környezetben 2006-ban a hazai állampapírpiac teljesítményét tükröző MAX Composite index 6,73%-os hozamot ért el. Az alap 2006. áprilisi indulásától az év végéig az OTP Quality Alap 7,79%-os, a fejlett európai részvénypiacokat reprezentáló Eurostoxx 50 index 6,70%-os, a japán Nikkei 225 részvényindex -1,51%-os, a GSCIER index -18,66%-os nem évesített hozamot érte el, míg az OTP Optima Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke 3,09%-kal emelkedett. Az alap futamidejének kezdetétől (2006. április) az év végéig a mögöttes opció másodpiaci értéke a mögöttes portfolió elemei értékének fentebb ismertetett változása eredőjeként, valamint a jövőbeni hozamingadozására vonatkozó várakozások emelkedése miatt mérséklődött. Az Alap zéró-kupon befektetésének hozama a 2006. áprilisi indulás óta hasonlóan alakult a magyar állampapírokat tömörítő MAX Composite index hozamához. A fenti eszközök hozamának súlyozott átlagaként az OTP Linea Alap indulástól számított, nem évesített hozama -2,6% lett.

22

3. Az Alap portfoliójának összetétele és az összetételben bekövetkezett változások értékpapír fajtánként és –típusonként részletezve, az időszak elején és végén: adatok ezer Ft-ban

III. Értékpapír Alap vagyonának megoszlása

Vagyonelem, ill. értékpapír fajta Készpénzállomány Bankbetétek bank OTP Bank Rt.


leköt. Idő 2006.10.10-2009.04.06

Jegybankképes értékpapírok é.p. név diszkont kincstárjegy


0 0 tőzsdei értékpapír


tőzsdei értékpapír 267 390

futamidő 2006.11.02-2007.01.31


Megoszlás a saját tőkére vetítetten (%) 0

0,00%

5 973 260 5 973 260

84,29% 84,29%

tőzsdén kívüli é.p. 0

3,77%

267 390

3,77%

267 390

3,77%

MINDÖSSZESEN: 0 0 267 390 5 973 260 Megjegyzés: A táblázatokban szereplo értékek ezer Ft-ra kerekített összegek, ezért az összesen adatok ezer Ft-os különbözetet mutathatnak.

88,06%



23

4.

Az Alap könyvvizsgálója által hitelesített mérlege: OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap Mérleg adatok ezer Ft-ban


01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20 21 22 23 24 25 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35 36 37 38 39 40 41 42

b


Előző év 2005. dec.31. c

Tárgyév 2006. dec. 31. d 0 0 0 0 0 0 6 240 650 0 0 0 0 0 267 390 264 169 3 221 0 3 221 5 973 260 5 973 260 0 113 478 113 478 0 739 446 7 093 575 7 086 792 7 309 330 7 309 330 0 -222 538 0 0 742 668 0 -965 206 0 6 783 0 6 783 0 0 7 093 575



b


Előző év 2005. c

Tárgyév 2006. d 327 631 1 238 693 0 54 144 0 0 0 0 -965 206



24

5.




Hitelező -

Hitel összege -

Lejárat ideje


-

-



2006. évi költség 52 552 500 0 0 0 22 450 1 568 715 0 0 0 0 0 0 0 0 0 54 143 665

2006-ban pénzügyileg realizált 46 299 028 0 0 0 22 450 1 039 267 0 0 0 0 0 0 0 0 0 47 360 745



25

6.


Az alapnak 2006. december 31-vel két származékos ügylete volt. A mögöttes piacok futamidő alatti teljesítményéből való részesedést megvalósító vételi opciók szerződés szerinti értéke 1.039.904.832 Ft volt, év végi piaci értéke 644.459.606,- Ft, a nem realizált árfolyamveszteség -395.445.226,-Ft volt. A tőkegaranciát megvalósító, az alap számára lejáratkor fix kamatot biztosító kamatswap ügylethez kapcsolódóan az alap által két kamatkifizetés volt tárgyévben, összesen 198.788.434,-Ft értékben. A kamatswap ügylet alap által fizetendő változó lábának 2006. december 31-i értéke -1.032.645.242,-Ft, az alap által lejáratkor jóváírt fix lábának értéke 1.127.632.023,-Ft, így a kamatswap ügylet piaci értéke a mérleg fordulónapján 94.986.781,Ft.

26

Beszámoló a 2006. évről – OTP Quality Plusz Zártvégű Származtatott Alap 1.

Általános adatok:

Típusa: hozambiztosított zártvégű származtatott alap Futamideje: 2006.04.06-2009.04.06. A hivatalos nettó eszközérték számítás alapján az Alap nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke: Időpont 2006.04.28 2006.05.31 2006.06.30 2006.07.31 2006.08.31 2006.09.29 2006.10.31 2006.11.30 2006.12.29

nettó eszközérték (Ft) 3 913 433 187 3 776 163 454 3 651 724 623 3 803 176 993 3 769 182 720 3 719 246 167 3 745 505 966 3 830 841 824 3 855 851 541

egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft) 10 150,84037200 9 794,78391700 9 472,00883700 9 864,85285900 9 776,67697300 9 647,14927800 9 715,26313500 9 936,61115100 10 001,48248900

A forgalomban lévő befektetési jegyek száma nem változott az időszakban a kibocsátás óta, 2006. december 31-én 385.528 db volt. Az Alap hivatalos napi nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke az elmúlt év végén:

Időpont 2006.12.29


27

2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezők és az Alap befektetési stratégiájának bemutatása: Az OTP Quality Plusz Alap szempontjából a mögöttes opciós struktúra miatt az OTP Quality Alap saját devizájában mért hozamának, valamint az alap lejáratáig befektetett zéró-kupon kötvény hozamának van jelentősége. Az alap 2006. áprilisi indulásától az év végéig az OTP Quality Alap 7,8%-os, nem évesített hozamot érte el. 2006-ban az előző éveknél ugyan alacsonyabb, de a kockázatmentes hozamot még mindig jelentősen meghaladó nyereséget lehetett elérni a közép-európai részvénypiacokon, annak ellenére, hogy a második negyedévben a ’98-as orosz válság óta nem látott hevességű korrekciónak lehettünk tanúi. Az év egészében a legnagyobb helyi devizában mért emelkedést a lengyel tőzsdeindex tudta felmutatni, a WIG20 23,75%-kal zárt magasabban az egy évvel korábbi értéknél. Ettől nem sokkal maradt el a magyar részvényeket reprezentáló BUX index, mely 19,53%-ot emelkedett, míg a cseh indikátor csak szerényebb, 7,87%-os hozamot tudott elérni. A teljes régiót átfogó, euróban denominált CETOP20 index 23%-ot emelkedett. A magyarországi választásokat követően június-júliusban jelentős forintgyengülés és hozamemelkedés következett be a kormányzati megszorító csomag bejelentésének hatására, melynek nagysága ugyan megfelelő volt, szerkezete azonban problematikus, mivel a kiigazítás nagyobb hányada az adó és járulékbevételekből származott, s csak kisebb része a kiadások csökkentéséből. Az infláció megemelkedésétől tartva, a Magyar Nemzeti Bank fokozatos kamatemelésekbe kezdett, s az év eleji 6%-ról októberre 8%-ra emelte az irányadó rátát. A befektetők bizalma Magyarországra a konvergencia-program bejelentése után, október végén tért vissza. Az év során az egy éves és annál rövidebb hozamok a jegybanki alapkamat változását követve jelentős mértékben emelkedtek (144-194 bázispont), míg a hozamgörbe hosszabb végén a hozamok érezhetően mérséklődtek. A bizonytalan makrogazdasági környezetben 2006-ban a hazai állampapírpiac teljesítményét tükröző MAX Composite index 6,73%-os hozamot ért el. Az alap futamidejének kezdetétől (2006. április) az év végéig a mögöttes opció másodpiaci értéke a jövőbeni hozamingadozására vonatkozó várakozások emelkedése miatt mérséklődött. Az alap zéró-kupon befektetésének hozama a 2006. áprilisi indulás óta hasonlóan alakult a magyar állampapírokat tömörítő MAX Composite index hozamához. A fenti eszközök hozamának súlyozott átlagaként az OTP Quality Plusz Alap indulástól számított, nem évesített hozama +0,01% lett.

28

3. Az Alap portfoliójának összetétele és az összetételben bekövetkezett változások értékpapír fajtánként és –típusonként részletezve, az időszak elején és végén: adatok ezer Ft-ban Megoszlás a saját tőkére időszak záró állománya vetítetten (%)

III. Értékpapír Alap vagyonának megoszlása Vagyonelem, ill. értékpapír fajta Készpénzállomány Bankbetétek bank OTP Bank Rt.


0 0 0

leköt. Idő 2006.11.08-2009.11.09 tőzsdei értékpapír

Jegybankképes értékpapírok é.p. név diszkont kincstárjegy

futamidő 2006.11.02-2007.01.31



6 3 150 580 3 150 580 tőzsdei értékpapír

0,00% 82,07% 82,07%


0

118 119

0

0

118 119

3,08%

0

118 119

3,08%

MINDÖSSZESEN: 0 0 118 119 3 150 586 Megjegyzés: A táblázatokban szereplo értékek ezer Ft-ra kerekített összegek, ezért az összesen adatok ezer Ft-os különbözetet mutathatnak.

3,08%

85,15%



29

4.

Az Alap könyvvizsgálója által hitelesített mérlege: OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap Mérleg adatok ezer Ft-ban


01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20 21 22 23 24 25 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35 36 37 38 39 40 41 42

b


Előző év 2005.dec.31. c


3 268

118 116 1 1 3 150 3 150 59 59 513 3 3 3 3

842 838 855 855 -16

514 -531 3 3

0 0 0 0 0 0 705 0 0 0 0 0 119 696 423 0 423 586 586 0 854 854 0 505 064 740 280 280 0 540 0 0 928 0 468 0 324 0 324 0 0

3 842 064



b


Előző év 2005. c

Tárgyév 2006. d 171 889 677 360 0 25 997 0 0 0 0 -531 468



30

5.




Hitelező -

Hitel összege -

Lejárat ideje


-

-





25 141 064

22 101 911

22 450 833 675

22 450 548 842

25 997 189

22 673 203



31

6.


Az alapnak 2006. december 31-vel két származékos ügylete volt. A mögöttes piacok futamidő alatti teljesítményéből való részesedést megvalósító vételi opciók szerződés szerinti értéke 572.509.080,- Ft volt, év végi piaci értéke 463.404.656,- Ft, a nem realizált árfolyamveszteség -109.104.424,- Ft volt. A tőkegaranciát megvalósító, az alap számára lejáratkor fix kamatot biztosító kamatswap ügylethez kapcsolódóan az alap által két kamatkifizetés volt tárgyévben, összesen 104.850.428,-Ft értékben. A kamatswap ügylet alap által fizetendő változó lábának 2006. december 31-i értéke –544.665.969,-Ft, az alap által lejáratkor jóváírt fix lábának értéke 594.766.492,-Ft, így a kamatswap ügylet piaci értéke a mérleg fordulónapján 50.100.523,-Ft.

32

Beszámoló a 2006. évről – OTP Linea II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap 1.

Általános adatok:

Típusa: hozambiztosított zártvégű származtatott alap Futamideje: 2006.11.03-2009.11.09. A hivatalos nettó eszközérték számítás alapján az Alap nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke: Időpont

nettó eszközérték (Ft)

2006.11.30 2006.12.29

820 247 258 818 105 071

egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft) 10 002,64939100 9 976,52611500

A forgalomban lévő befektetési jegyek száma 2006. december31-én 82.003 db volt, mely megegyezett a nyitóállománnyal. Az Alap hivatalos napi nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke az elmúlt év végén:

Időpont 2006.12.29

nettó eszközérték egy jegyre jutó nettó (Ft) eszközérték (Ft) 818 105 071 9976,526115

2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezők és az Alap befektetési stratégiájának bemutatása: Az OTP Linea II. Alap szempontjából a mögöttes opciós struktúra miatt az OTP Quality Alap, a japán és a fejlett európai részvénypiacok, az OTP Optima Alap, valamint az árupiacok saját devizájában mért hozamának, valamint az alap lejáratáig befektetett zéró-kupon kötvény hozamának van jelentősége. A 2006. év összességében kedvezően alakult a fejlett piacok számára. Az S&P500-as amerikai részvényindex 13,6%-ot, az eurózóna vezető kibocsátóit tartalmazó Eurostoxx50 index 15,1%-ot, míg a japán Nikkei 225 6,94%-ot emelkedett saját devizában mérve. A növekedés nem volt egyenletes az év során, az első negyedévi jó teljesítmény után a fejlődő piaci korrekció átterjedt a fejlett piacokra is. Június második felében megkezdődött az árfolyamok normalizálódása, s a harmadik negyedév második felében pozitív fordulat következett a fejlett piacokon. 2006-ban az előző éveknél ugyan alacsonyabb, de a kockázatmentes hozamot még mindig jelentősen meghaladó nyereséget lehetett elérni a közép - európai részvénypiacokon, annak ellenére, hogy a második negyedévben a ’98-as orosz válság óta nem látott hevességű korrekciónak lehettünk tanúi. A magyar részvényeket reprezentáló BUX index 19,53%-ot

33

emelkedett, míg a teljes régiót átfogó, euróban denominált CETOP20 index 23%-os hozamot ért el. Az árupiacok 2006-ban nem nyújtottak kedvező megtérülést, az energiahordozók (66,7%), ipari és nemesfémek (9,3%), termények (16,5%) és élőáruk (7,5%) határidős piacain kialakult árfolyamok mozgását követő GSCIER árupiaci index értéke 19%-kal csökkent az év során. A magyarországi választásokat követően június-júliusban jelentős forintgyengülés és hozamemelkedés következett be a kormányzati megszorító csomag bejelentésének hatására, melynek nagysága ugyan megfelelő volt, szerkezete azonban problematikus, mivel a kiigazítás nagyobb hányada az adó és járulékbevételekből származott, s csak kisebb része a kiadások csökkentéséből. Az infláció megemelkedésétől tartva, a Magyar Nemzeti Bank fokozatos kamatemelésekbe kezdett, s az év eleji 6%-ról októberre 8%-ra emelte az irányadó rátát. A befektetők bizalma Magyarországra a konvergencia-program bejelentése után, október végén tért vissza. Az év során az egy éves és annál rövidebb hozamok a jegybanki alapkamat változását követve jelentős mértékben emelkedtek (144-194 bázispont), míg a hozamgörbe hosszabb végén a hozamok érezhetően mérséklődtek. A bizonytalan makrogazdasági környezetben 2006-ban a hazai állampapírpiac teljesítményét tükröző MAX Composite index 6,73%-os hozamot ért el. Az alap 2006. novemberi indulásától az év végéig az OTP Quality Alap 6,72%-os, a fejlett európai részvénypiacokat reprezentáló Eurostoxx 50 index 3,24%-os, a japán Nikkei 225 részvényindex 5,36%-os, a GSCIER index -3,85%-os nem évesített hozamot érte el, míg az OTP Optima Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke 1,06%-kal emelkedett. Az alap futamidejének kezdetétől (2006. november) az év végéig a mögöttes opció másodpiaci értéke a jövőbeni hozamingadozására vonatkozó várakozások emelkedése miatt mérséklődött. Az Alap zéró-kupon befektetésének hozama a 2006. novemberi indulás óta hasonlóan alakult a magyar állampapírokat tömörítő MAX Composite index hozamához. A fenti eszközök hozamának súlyozott átlagaként az OTP Linea II. Alap indulástól számított, nem évesített hozama -0,23% lett.

34

3. Az Alap portfoliójának összetétele és az összetételben bekövetkezett változások értékpapír fajtánként és –típusonként részletezve, az időszak elején és végén: Likviditási jelentés



Hitelező -

Hitel összege -

Lejárat ideje


-

-





1 598 320 0 0 0 4 860 39 277

761 788 0 0 0 4 860 0

1 642 457

766 648



35

4.

Az Alap könyvvizsgálója által hitelesített mérlege: OTP Linea II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap Mérleg adatok ezer Ft-ban


01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20 21 22 23 24 25 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35 36 37 38 39 40 41 42

b



Tárgyév 2006. dec. 31. d 0 0 0 0 0 0 686 619 0 0 0 0 0 30 496 30 164 332 0 332 656 123 656 123 0 7 972 7 972 0 120 309 814 900 814 024 820 030 820 030 0 -6 006 0 0 120 641 0 -126 647 0 876 0 876 0 0 814 900



b


Előző év 2005. c

Tárgyév 2006. d 9 317 134 321 0 1 643 0 0 0 0 -126 647



36

5.




Hitelező -

Hitel összege -

Lejárat ideje


-

-





1 598 320 0 0 0 4 860 39 277

761 788 0 0 0 4 860 0

1 642 457

766 648



37

6.


Az alapnak 2006. december 31-vel két származékos ügylete volt. A mögöttes piacok futamidő alatti teljesítményéből való részesedést megvalósító vételi opciók szerződés szerinti értéke 134.320.914,- Ft volt, év végi piaci értéke 119.232.362,- Ft, a nem realizált árfolyamveszteség -15.088.552,- Ft volt. A kamatswap ügylet alap által fizetendő változó lábának 2006. december 31-i értéke -131.611.111,-Ft, az alap által lejáratkor jóváírt fix lábának értéke 132.687.148,-Ft, így a kamatswap ügylet piaci értéke a mérleg fordulónapján 1.076.037,-Ft.

38

Beszámoló a 2006. évről – OTP Quality Plusz II. Zártvégű Származtatott Alap 1.

Általános adatok:

Típusa: hozambiztosított zártvégű származtatott alap Futamideje: 2006.11.03-2009.11.09. A hivatalos nettó eszközérték számítás alapján az Alap nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke: Időpont

nettó eszközérték (Ft)

2006.11.30 2006.12.29

253 808 558 254 964 556

egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft) 9 918,27112200 9 963,44493900

A forgalomban lévő befektetési jegyek száma 2006. december 31-én 25.590 db volt, mely megegyezik a nyitóállománnyal. Az Alap hivatalos napi nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke az elmúlt év végén:

Időpont 2006.12.29

nettó eszközérték egy jegyre jutó nettó (Ft) eszközérték (Ft) 254 964 556 9963,444939

2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezők és az Alap befektetési stratégiájának bemutatása: Az OTP Quality Plusz II. Alap szempontjából a mögöttes opciós struktúra miatt az OTP Quality Alap saját devizájában mért hozamának, valamint az alap lejáratáig befektetett zérókupon kötvény hozamának van jelentősége. Az alap 2006. novemberi indulásától az év végéig az OTP Quality Alap 6,72%-os, nem évesített hozamot érte el. 2006-ban az előző éveknél ugyan alacsonyabb, de a kockázatmentes hozamot még mindig jelentősen meghaladó nyereséget lehetett elérni a közép-európai részvénypiacokon, annak ellenére, hogy a második negyedévben a ’98-as orosz válság óta nem látott hevességű korrekciónak lehettünk tanúi. Az év egészében a legnagyobb helyi devizában mért emelkedést a lengyel tőzsdeindex tudta felmutatni, a WIG20 23,75%-kal zárt magasabban az egy évvel korábbi értéknél. Ettől nem sokkal maradt el a magyar részvényeket reprezentáló BUX index, mely 19,53%-ot emelkedett, míg a cseh indikátor csak szerényebb, 7,87%-os hozamot tudott elérni. A teljes régiót átfogó, euróban denominált CETOP20 index 23%-ot emelkedett. A magyarországi választásokat követően június-júliusban jelentős forintgyengülés és hozamemelkedés következett be a kormányzati megszorító csomag bejelentésének hatására, 39

melynek nagysága ugyan megfelelő volt, szerkezete azonban problematikus, mivel a kiigazítás nagyobb hányada az adó és járulékbevételekből származott, s csak kisebb része a kiadások csökkentéséből. Az infláció megemelkedésétől tartva, a Magyar Nemzeti Bank fokozatos kamatemelésekbe kezdett, s az év eleji 6%-ról októberre 8%-ra emelte az irányadó rátát. A befektetők bizalma Magyarországra a konvergencia-program bejelentése után, október végén tért vissza. Az év során az egy éves és annál rövidebb hozamok a jegybanki alapkamat változását követve jelentős mértékben emelkedtek (144-194 bázispont), míg a hozamgörbe hosszabb végén a hozamok érezhetően mérséklődtek. A bizonytalan makrogazdasági környezetben 2006-ban a hazai állampapírpiac teljesítményét tükröző MAX Composite index 6,73%-os hozamot ért el. Az alap futamidejének kezdetétől (2006. november) az év végéig a mögöttes opció másodpiaci értéke a jövőbeni hozamingadozására vonatkozó várakozások emelkedése miatt mérséklődött. Az alap zéró-kupon befektetésének hozama a 2006. novemberi indulás óta hasonlóan alakult a magyar állampapírokat tömörítő MAX Composite index hozamához. A fenti eszközök hozamának súlyozott átlagaként az OTP Quality Plusz II. Alap indulástól számított, nem évesített hozama -0,45% lett.

2. Az Alap portfoliójának összetétele és az összetételben bekövetkezett változások értékpapír fajtánként és –típusonként részletezve, az időszak elején és végén: adatok ezer Ft-ban Megoszlás a saját tőkére időszak záró állománya vetítetten (%)

III. Értékpapír Alap vagyonának megoszlása Vagyonelem, ill. értékpapír fajta Készpénzállomány Bankbetétek bank OTP Bank Rt. OTP Bank Rt.


leköt. Idő folyószámla 2006.11.08-2009.11.09 tőzsdei értékpapír

Jegybankképes értékpapírok é.p. név diszkont kincstárjegy jegybankképes értékpapírból Diszkont kincstárjegy összesen

futamidő 2006.02.15-2007.02.14


0

204,114

80.45%

0 0

4 204,110

0.00% 80.45%

tőzsdei értékpapír


0

11,141

0

0

11,141

4.39%

0

11,141

4.39%

MINDÖSSZESEN: 0 0 11,141 204,114 Megjegyzés: A táblázatokban szereplo értékek ezer Ft-ra kerekített összegek, ezért az összesen adatok ezer Ft-os különbözetet mutathatnak.

4.39%

84.85%

40

4.

Az Alap könyvvizsgálója által hitelesített mérlege: OTP Quality Plusz II. Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap Mérleg adatok ezer Ft-ban


01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20 21 22 23 24 25 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35 36 37 38 39 40 41 42

b



Tárgyév 2006. dec. 31. d 0 0 0 0 0 0 215,255 0 0 0 0 0 11,141 11,067 74 0 74 204,114 204,114 0 2,480 2,480 0 36,238 253,973 253,700 255,900 255,900 0 -2,200 0 0 36,311 0 -38,511 0 273 0 273 0 0 253,973



b


Előző év 2005. c

Tárgyév 2006. d 2,895 40,892 0 514 0 0 0 0 -38,511



41

5.




Hitelező -

Hitel összege -

Lejárat ideje


-

-





496,484 0 0 0 4,890 12,204 0 0 0 0 0 0 0 0 0 513,578

235,882 0 0 0 4,890 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 240,772



42

6.


Az alapnak 2006. december 31-vel két származékos ügylete volt. A mögöttes piacok futamidő alatti teljesítményéből való részesedést megvalósító vételi opciók szerződés szerinti értéke 40.892.820,- Ft volt, év végi piaci értéke 35.902.770,- Ft, a nem realizált árfolyamveszteség -4.990.050,- Ft volt. A kamatswap ügylet alap által fizetendő változó lábának 2006. december 31-i értéke – 40.942.425,-Ft, az alap által lejáratkor jóváírt fix lábának értéke 41.277.165,-Ft, így a kamatswap ügylet piaci értéke a mérleg fordulónapján 334.740,-Ft.

43

Beszámoló a 2006. évről – OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap 1.

Általános adatok:

Típusa: tiszta részvény alap Futamideje: 2006.12.04-től határozatlan ideig A hivatalos nettó eszközérték számítás alapján az Alap nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke: Időpont 2006.12.29

nettó eszközérték (Ft) 1 268 637 662

egy jegyre jutó nettó eszközérték (Ft) 1 057,19805200

A forgalomban lévő befektetési jegyek nyitóállománya 2006. december 4-én 1.125.000 db, 2006. december 31-i záróállománya pedig 1.200.000 db volt. Az Alap hivatalos napi nettó eszközértéke és egy jegyre jutó nettó eszközértéke az elmúlt év végén:

Időpont 2006.12.29


44

2. A befektetési politikára ható fontosabb tényezők és az Alap befektetési stratégiájának bemutatása: Az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap hozamát csaknem teljes egészében a magyar tőzsdei részvényeket tömörítő BUX index teljesítménye határozza meg. Az Alap befektetési politikájának célja, hogy az Alap teljesítménye minél szorosabban kövesse a BUX index teljesítményét. Ennek érdekében az Alapkezelő a BUX index összetételével azonos felépítésű portfolió tartására törekszik, a vagyonkezelői díjból eredő BUX indextől való teljesítményelmaradást pedig értékpapír-kölcsönzéssel, illetve az indexváltozáshoz kapcsolódó egyedi tranzakciókkal igyekszik kompenzálni. A 2006-os évben ezt a tervet az Alapkezelő sikeresen teljesítette, a BUX indexet még minimális mértékben sikerült is felülteljesíteni, miközben az indexkövetés sikerességét mérő „követési hiba” mutató értéke is rendkívül kedvező volt. 3. Az Alap portfoliójának összetétele és az összetételben bekövetkezett változások értékpapír fajtánként és –típusonként részletezve, az időszak elején és végén: adatok ezer Ft-ban

III. Értékpapír Alap vagyonának megoszlása piaci értéken

Megoszlás a Vagyonelem, ill. értékpapír fajta Készpénzállomány Bankbetétek bank leköt. Idő OTP Bank Rt folyószámla


0 0 tőzsdei értékpapír

Jegybankképes értékpapírok é.p. név futamidő diszkont kincstárjegy 06.10.04-2007.01.03


saját tőkére vetítetten (%)


8 8 tőzsdei értékpapír 2,249

0.00% 0.00%

tőzsdén kívüli é.p. 0.18%

0

2,249

0.18%

0

2,249

0.18%

Részvények 0 1,268,571 BORSODCHEM TÖRZS II. 4,303 EGIS TÖRZS 35,469 ÉMÁSZ TÖRZS 4,553 FHB A-100 18,670 FOTEX TÖRZS 10,137 MAGYAR TELEKOM 180,513 MOL TÖRZS 346,615 OTP TÖRZS (100) 450,730 RICHTER G. TÖRZS 206,297 SYNERGON 3,053 TVK TÖRZS II. 8,231 MINDÖSSZESEN: 0 0 1,270,820 Megjegyzés: A táblázatokban szereplő értékek ezer Ft-ra kerekített összegek, ezért az összesen adatok ezer Ft-os különbözetet mutathatnak.

100.00% 0.34% 2.80% 0.36% 1.47% 0.80% 14.23% 27.32% 35.53% 16.26% 0.24% 0.65% 100.18%

Jegybankképes értékpapírból Diszkont kincstárjegy összesen

8

45

4.

Az Alap könyvvizsgálója által hitelesített mérlege: OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap Mérleg adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése Előző év Tárgyév 2005. dec. 31.

a 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20 21 22 23 24 25 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35 36 37 38 39 40 41 42

b

2006. dec. 31.

c


d 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 1,272,160 1,332 1,332 0 0 0 1,270,820 1,204,411 66,409 0 66,409 8 8 0 0 0 0

0 1,272,160 1,268,567 1,200 1,200 0 1,267,367 0 1,201,056 66,409 0 -98 0 3,593 0 3,593 0 0 1,272,160

Eredménykimutatás

a 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09.

A tétel megnevezése

Előző év 2005.

b

c


Tárgyév 2006.

d 0 0 0 0 0 0 0 0 0

431 0 0 529 0 0 0 0 -98

Kelt: Budapest, 2007. március 14. vállalkozás vezetője

46

5.




Hitelező -

Hitel összege -

Lejárat ideje -

Hátralékos összeg -

II. Költségek összetétele

Költségelem megnevezése Alapkezelési díj Letétkezelő díja Bizományosi díj Tanácsadó testület díja Bankköltség PSZÁF díj

adatok Ft-ban 2006. évi 2006-ban pénzköltség ügyileg realizált 501,015

0

2,640 25,795

2,640 0

529,450

2,640

Tőkevisszafizetési garancia díja Tőzsdei díjak Tőke- és hozamfizetési jutalék

Alapítási költségek jegyzési jutalék, szervezési díj reklám, hirdetés (ÁFA nélkül) PSZÁF díj befektetési jegy nyomtatása (ÁFA nélkül) egyéb Összesen

Kelt: Budapest, 2007. március 14.


6.


A beszámoló tárgyidőszakában az Alapnak nem volt származtatott ügylete.

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

AZ OTP TŐZSDÉN KERESKEDETT BEFEKTETÉSI ALAPOK ÉVI BESZÁMOLÓI

Recommend Documents