Az OTP Euró Pénzpiaci Alap

TÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Euró Pénzpiaci Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Budapest, 2006. október Az Alap PSZÁF engedélyének száma: III/110.178-1/2001 Kelte:2001.12.18.

1

TÁJÉKOZTATÓ

TARTALOM 1.

ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................................... 5

2.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................... 7

3.

FOGALMAK .................................................................................................................................................. 9 3.1 3.2

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ........................................................................................................................ 9 EGYÉB, A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLT FOGALMAK JELENTÉSE .................................................................. 11

4.

A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK.............................................................................. 11

5.

AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA......................................................................................................... 11 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8

6.

CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS .......................................... 11 SZÉKHELY .................................................................................................................................................... 11 TEVÉKENYSÉGI KÖR ..................................................................................................................................... 11 TULAJDONOSI SZERKEZET ............................................................................................................................ 11 ÜZLETI ÉV, PÉNZÜGYI HELYZET, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ............................................................................... 12 SZEMÉLYI FELTÉTELEK, VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK, FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ............................................... 12 AZ ALAPKEZELŐ FELADATAI ........................................................................................................................ 13 AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB BEFEKTETÉSI ALAPOK .................................................................... 14 AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA (AZ ALAPOK LETÉTKEZELŐJE ÉS FORGALMAZÓJA) .................................................................................................................................... 15

6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8

CÉGNÉV, MEGALAKULÁS, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA, ALAPTŐKE, CÉGBEJEGYZÉS .......................................... 15 SZÉKHELY .................................................................................................................................................... 15 TEVÉKENYSÉGI KÖR ..................................................................................................................................... 16 TULAJDONOSI SZERKEZET ............................................................................................................................ 16 ÜZLETI ÉV, ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................ 16 ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM ............................................................................................................................ 16 AZ OTP BANK NYRT. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI .......................................................................................... 17 A LETÉTKEZELŐ FELADATAI ........................................................................................................................ 19

7.

KÖNYVVIZSGÁLÓ .................................................................................................................................... 20

8.

A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA ..................................................... 21

9.

ADÓZÁS ....................................................................................................................................................... 22 9.1 9.2 9.3 9.4

AZ ALAP ADÓZÁSA ....................................................................................................................................... 22 A MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA .................................................................................................. 23 A BELFÖLDI INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA ......................................................................................... 23 KÜLFÖLDI BEFEKTETŐK ADÓZÁSA................................................................................................................ 23

10.

FELELŐSSÉG.............................................................................................................................................. 23

11.

NYILATKOZAT .......................................................................................................................................... 24

12.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ................................................................................................................ 25

12.1 12.2 12.3 12.4 12.5 12.6 12.7 12.8

2

AZ ALAP NEVE, TÍPUSA, FUTAMIDEJE ........................................................................................................... 25 AZ ALAPKEZELŐ CÉGNEVE, SZÉKHELYE, AZ ALAP ÜZLETI ÉVE ..................................................................... 25 A LETÉTKEZELŐ CÉGNEVE (SZÉKHELYE) ...................................................................................................... 25 ALVÁLLALKOZÓ ........................................................................................................................................... 25 AZ ALAP TŐKÉJE .......................................................................................................................................... 25 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ................................................................................................................................ 26 A BEFEKTETŐI KÖR ....................................................................................................................................... 27 A TÁJÉKOZTATÓ ÉS AZ ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI HATÁROZATOK SZÁMA, IDEJE: .................................................................................... 27

TÁJÉKOZTATÓ 13.

BEFEKTETÉSI POLITIKA........................................................................................................................27

13.1 13.2 13.3 13.4

BEFEKTETÉSI STRATÉGIA ..............................................................................................................................27 A PORTFOLIÓ LEHETSÉGES ELEMEI ................................................................................................................27 BEFEKTETÉSI ARÁNYOK ÉS KORLÁTOK .........................................................................................................29 A SAJÁT TŐKE 10%-ÁT MEGHALADÓ ARÁNYBAN TARTHATÓ, AZONOS SOROZATBA TARTOZÓ ÉRTÉKPAPÍROK KÖRE.....................................................................................................................................30 13.5 A SZÁRMAZÉKOS ÜGYLETEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK ......................................................................30 13.6 A VISSZAVÁLTÁSI IGÉNYEK TELJESÍTÉSE CÉLJÁRA ELKÜLÖNÍTETT LIKVID ESZKÖZÖK ..................................31 13.7 HITELFELVÉTEL, AZ ESZKÖZÖK MEGTERHELÉSE ...........................................................................................31 14.

JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK...................................................................................................31

15.

A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA.................................................32

16.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA.......................................................33

16.1 16.2 16.3 16.4 16.5 16.6

FORGALMAZÁSI HELYEK ..............................................................................................................................33 FORGALMAZÁSI ÓRÁK ...................................................................................................................................34 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSI ÁRA .........................................................................34 A VÁSÁRLÁS ÉS VISSZAVÁLTÁS MÓDJA .........................................................................................................34 ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLA-VEZETÉS ......................................................................................................................35 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL .....................................................................................................................................36 16.7 HOZAMFIZETÉS .............................................................................................................................................36 17.

AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA ..................................36

17.1 AZ ALAP LÉTREHOZATALÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ..........................................................................36 17.2 AZ ALAP MŰKÖDÉSE SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK ..................................................................................36 18.

AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK................................................................................................................................................37

18.1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ..............................................................................................................................38 18.2 AZ ALAP ESZKÖZEINEK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................38 18.3 A KÖTELEZETTSÉGEK ELSZÁMOLÁSA ............................................................................................................43 19.

AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA ............................................................43

20.

ÉRDEKELLENTÉTEK ...............................................................................................................................45

21.

AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE.........................................................................................................46

22.

ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA..............................................................................................................46

23.

JOGVITÁK RENDEZÉSE ..........................................................................................................................46

24.

TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK ................................................................................................47

24.1 TÁJÉKOZTATÓK .............................................................................................................................................47 24.2 HIRDETMÉNYEK ............................................................................................................................................47 24.3 A HIRDETMÉNYEK MEGJELENTETÉSÉNEK HELYE ...........................................................................................48 25.

A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ...................................................48

26.

EGYEBEK .....................................................................................................................................................48

3

TÁJÉKOZTATÓ

MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet Az Alapkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai 2. sz. melléklet A Letétkezelő könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai 3. sz. melléklet A Forgalmazási Helyek listája 4. sz. melléklet Az Alapkezelő Üzletszabályzatának kivonata 5. sz. melléklet Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása 6. sz. melléklet Az Alapkezelő 2006. június 30-i nem auditált pénzügyi adatai

4

TÁJÉKOZTATÓ

1. ÖSSZEFOGLALÁS Az Alap neve:

OTP Euró Pénzpiaci Alap

Az Alap rövid neve:

OTP Euró Pénzpiaci Alap

Az Alapkezelő neve:

OTP Alapkezelő Zrt.

Az Alapkezelő székhelye:

1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9.

Az Alapkezelő cégjegyzékszáma:

01-10-043959

Az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyének száma és kibocsátója:

100.965/93.; Állami Pénz-és Tőkepiaci Felügyelet (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogelődje), E-III/1213/2005, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A Letétkezelő neve:

OTP Bank Nyrt.

A Letétkezelő székhelye:

1051 Budapest, Nádor u. 16.

A Letétkezelő cégjegyzékszáma:

01-10-041585

A Letétkezelő letétkezelést is magában foglaló tevékenységi engedélyének száma:

33/1993., 983/1997/7., 1998. jan.29. 41.003/1998., 2001. ápr. 27. III/41.003-18/2001., 2002., febr. 19. III/41.00321/2002., 2002. dec. 20. III/41.003-22/2002

A Forgalmazó:

Lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat

Az Alap könyvvizsgálójának neve:

Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.

A könyvvizsgáló székhelye:

1068 Budapest, Dózsa Gy. út 84/C.

A könyvvizsgáló cégjegyzékszáma:

01-09-07-1057

A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló neve:

Nagy Zoltán

A könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló MKVK nyilvántartási száma:

005027

5

TÁJÉKOZTATÓ

A nyilvános forgalombahozatalt engedélyező PSZÁF határozat száma és kelte: Az Alap nyilvántartásba vételéről szóló PSZÁF határozat száma és kelte:

III./110.178/2001. sz. határozat, 2001. november 30. III./110.178-1/2001. sz. határozat, 2001. december 18.

Az Alap PSZÁF nyilvántartási száma (lajstromszáma):

1111-118

Az Alap fajtája:

Nyíltvégű

Az Alap típusa:

Nyilvános

Az Alap futamideje:

Határozatlan

A Befektetési Jegyek forgalombahozatalának módja:

Nyilvános forgalombahozatal; jegyzési eljárás (az Alap nyilvántartásba vételét megelőzően); folyamatos forgalmazás (az Alap nyilvántartásba vételét követően)

Forgalmazási Helyek:

A Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt OTP Bank Nyrt. Bankfiókok

A Befektetési Jegy névértéke:

0,01 Euró

Vásárlásra jogosultak köre:

Nincs korlátozás (belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok)

A Befektetési Jegy értékpapírkódja (ISIN):

HU0000702162

A Befektetési Jegyek előállításának módja:

Dematerializált értékpapír

A befektetők részére szóló közlemények megjelentetésének helye:

A Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pont szerinti közzétételi hely: az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja (www.otpalap.hu), valamint a Forgalmazó honlapja (www.otpbank.hu)

Alkalmazandó jog:

Magyar

6

TÁJÉKOZTATÓ

2.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen Tájékoztató az OTP Euró Pénzpiaci Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és folyamatos forgalmazáshoz az OTP Alapkezelő Zrt. mint az Alap nevében eljáró befektetési alapkezelő által a tőkepiacról szóló, többször módosított 2001. évi CXX. tv. („Tpt.”) rendelkezéseinek megfelelően készített alapdokumentum, amely az annak részét képező Kezelési Szabályzattal együtt tartalmazza az Alap mint Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása, a befektetési lehetőségnek a befektetők általi megítéléséhez figyelembe veendő információkat. Az Alap Befektetési Jegyek nyilvános kibocsátásával Magyarországon létrehozott, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő, nyílt végű, értékpapír alap, amely a Kezelési Szabályzat 13.1. pontjában részletezett befektetési célok megvalósítására törekszik. A Tájékoztatóval szembeni követelményekről a Tpt. 26. § (1)-(3) bekezdései, a Kibocsátó és a Forgalmazó Tájékoztatóval kapcsolatos felelősségéről a Tpt. 29 §. (1)-(2) bekezdései, 30. §a és 55. § (1) bekezdése rendelkeznek, az alábbiak szerint: „26. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. 30. § A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. 55. § (1) A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás elmaradásával, illetve félrevezető tartalmával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó felel.”

Az OTP Alapkezelő Zrt., mint az Alap kezelője, az Alap mint Kibocsátó nevében és képviseletében eljárva és az OTP Bank Nyrt., mint a Befektetési Jegyek Forgalmazója felelősséget vállalnak a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságáért, amit a Tájékoztató 24. oldalán aláírásukkal igazolnak. A Tpt. 236. § (5) bekezdése értelmében a nyilvános alap tájékoztatójában és kezelési szabályzatában foglalt feltételeket az alapkezelő egyoldalúan módosíthatja, mely 7

TÁJÉKOZTATÓ

módosításhoz - az előbbi (5) bekezdésben felsorolt esetek kivételével - , a Felügyelet engedélye szükséges. A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat jelen módosításához, a Felügyelet az engedélyt a 2006. október 17. napján kelt, E-III/110.178-5/2006 számú határozatában megadta. A Tájékoztató tartalma a Tpt. hatályos rendelkezéseinek felel meg. A Tájékoztatóban közölt adatok, adatcsoportosítások, állítások és elemzések a valóságnak megfelelnek, helytállóak és közlésük célja az, hogy Kibocsátó helyzetének befektető általi megítéléséhez alapul szolgáljanak. A Tájékoztató melléklete az Alap Kezelési Szabályzata, amely az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazza. A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a Tájékoztató, sem a Kezelési Szabályzat nem szabályoz, az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. Figyelemmel arra, hogy a Tájékoztató és az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzat együtt tartalmazza mindazon információkat, melyek ismerete a befektető számára a Tpt. alapján a befektetési lehetőség, a befektetési eszköz megalapozott megítéléséhez szükséges, a Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat együtt kezelendő és értelmezendő. Minden, a Tájékoztatóra vagy a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás alatt (akár jelen dokumentumban, akár bármely más, a befektetők tájékoztatására a későbbiekben közzétett közleményben) mind a Tájékoztatóra, mind a Kezelési Szabályzatra vonatkozó hivatkozás is értendő, hacsak a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik. E két dokumentum bármelyikén belüli, olyan pontszámhivatkozások mellett, amelyek a másik dokumentumon belüli valamely pontra hivatkoznak, a pontszámhivatkozás mellett a másik dokumentum neve (az esettől függően a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat) is feltüntetésre kerül. Az Alapkezelőn, Letétkezelőn és Forgalmazón kívül senki sem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármilyen tájékoztatást vagy ajánlatot adjon az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek nyilvános forgalombahozatalával, folyamatos forgalmazásával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatás vagy ajánlat nem tekinthető az OTP Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapuló tájékoztatásnak. A Tájékoztató tartalmaz minden olyan adatot, tartalmi elemet, amelyet a Tpt. rendelkezéseinek megfelelően tartalmaznia kell. A Tájékoztató ismerete feltétlenül szükséges a befektető számára befektetési döntésének megalapozásához, ezért kérjük a tisztelt befektetőket, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt a Tájékoztatót alaposan tanulmányozzák át, különösen a Kockázati tényezők fejezetet. Az Alapkezelő folyamatosan elemzi a szóba jöhető befektetési lehetőségeket várható hozam és várható kockázat szempontjából, annak érdekében, hogy a legkedvezőbb hozam/kockázat jellemzővel rendelkező lehetőségek kerüljenek az Alap portfoliójába. A Tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos szabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy

8

TÁJÉKOZTATÓ

a Tájékoztató nem értelmezhető a befektetők részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetők a Tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetőségek felmérésével, saját kockázatviselő képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésről, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét. 3. FOGALMAK 3.1 Fogalommeghatározások A jelen Tájékoztató egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alábbi fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató alkalmazásában: Alap: Alapkezelő:

Alap saját tőkéje:

Árfolyamnap: Banki Nap: Befektetési Jegy: dematerializált értékpapír: Felügyelet vagy PSZÁF: Forgalmazási Hely: Forgalmazási Nap: Forgalmazó: Hátralevő Átlagos Futamidő Mutató: hosszú pozíció:

OTP Euró Pénzpiaci Alap a Tpt. 5. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott befektetési alapkezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, az e tevékenységet az Alap vonatkozásában ellátó részvénytársaság [az OTP Alapkezelő Zrt. (adatait lásd az Összefoglalásban)] az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos az a nap, amelyen érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéken teljesítendő a Befektetési Jegyek megvásárlására, illetve visszaváltására adott megbízás minden nap, amelyen a Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát) az Alap által kibocsátott befektetési jegy a Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelődei a Tájékoztató 3. sz. mellékletében felsorolt OTP Bank Nyrt. bankfiókok az Alap Futamideje alatti minden Banki Nap, kivéve a forgalmazás Felügyelet által engedélyezett felfüggesztésének és szünetelésének (Tpt. 249 - 251.§) időtartamát a Befektetési Jegyek forgalmazásában (értékesítésében és visszaváltásában) közreműködő befektetési szolgáltató [amely az OTP Bank Nyrt. (adatait lásd az Összefoglalásban)] Az Alap portfoliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök hátralevő átlagos futamideje, szorozva ezen eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített arányával minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul 9

TÁJÉKOZTATÓ

Hpt. Kezelési Szabályzat:

Kibocsátási Pénznem: Kibocsátó: kollektív befektetési értékpapír:

Letétkezelő:

likvid eszköz:

nettó pozíció:

rövid pozíció: Tájékoztató:

Tpt. Ügyfél: Ügyfélszámla:

10

szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyílvánul meg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum, mely egyben az Alapkezelő és a befektetők közti általános szerződési feltételeket is tartalmazza USA dollár az Alap a) a befektetési jegy, továbbá b) az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító - bemutatóra vagy névre szóló - okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja - az egyes befektetésekkel járó kockázatviselést megosztva - az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés az a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet, amely az Alapkezelő megbízása alapján letéteményesként az Alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá az Alap bankszámlájának ideértve azAlap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint aBefektetési Jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az Alapkezelő sajátos ellenőrzését végzi (az Alap vonatkozásában az OTP Bank Nyrt.) a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyílvánul meg a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához és folyamatos forgalmazásához készített, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. az a személy, aki a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi az Ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások

TÁJÉKOZTATÓ

lebonyolítására szolgál 3.2 Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése A Tájékoztatóban szereplő azon fogalmak, melyek fogalom-meghatározását sem a Tájékoztató 3.1 pontja, sem a Tájékoztató egyéb pontjai nem tartalmazzák, azokra a Tpt. által adott jelentéstartalommal értendők. 4. A FORGALMAZÓ, A FORGALMAZÁSI HELYEK A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásával az Alapkezelő az OTP Bank Nyrt-t bízta meg, székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16., cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041585 (Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság). A Befektetési Jegyek a 3. számú mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken vásárolhatók meg és válthatók vissza. 5. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 5.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés A jogelőd OTP Befektetési Alapkezelő Kft. 1993. július 21-én alakult meg (cégjegyzékszám: 01-09-265584). Az Alap alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt., amely az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával jött létre 1998. szeptember 18-án, határozatlan időtartamra. Az OTP Alapkezelő Zrt-t a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a Cg. 01-10-043959 szám alatt jegyezte be. A társaság jegyzett tőkéje az átalakuláskor 500 millió forintra emelkedett, azóta a jegyzett tőke 900 millió Ft-ra nőtt. A tőkeemelést 2000. október 27-én jegyezte be a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság. 5.2 Székhely A cég székhelye 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9. szám alatt található, telefonszáma: 486-6529, fax: 266-9341. 5.3 Tevékenységi kör Az Alapkezelő tevékenységi köre a 67.12 TEÁOR számú "értékpapír-ügynöki tevékenység”, amelyen belül kizárólagos tevékenységként befektetési alapkezelést, magánnyugdíjpénztárak, valamint önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak vagyonkezelését, a Tpt. 81. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott portfoliókezelést, a Tpt. 229. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott értékpapírkölcsönzést, és a Tpt. 81. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott befektetési tanácsadást végez az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet 1993. augusztus 18-án kelt 100.015/93. sz. illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete I-601/2000. sz., a III/100.015-5/2002. sz. és a III/100.015-6/2003. sz. határozataiban foglalt engedélyek alapján. Az Alapkezelő a Felügyelet E-III/1213/2005. sz. határozata értelmében a Tpt. 242/A-242/G. §-ai szerinti európai alapkezelőnek minősül. 5.4 Tulajdonosi szerkezet A társaság tulajdonosai a Concordia-INFO Informatikai és Ingatlanhasznosító Zrt. 95%-os és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. 5%-os részesedéssel.

11

TÁJÉKOZTATÓ

5.5 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel, kivéve az első üzleti évet, amely az átalakulástól 1998. december 31-ig tartott. Az Alapkezelő 2003. december 31-i, 2004. december 31-i, valamint 2005. december 31-i auditált pénzügyi adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2006. június végén az Alapkezelő befektetési alapokban 579,41 milliárd Ft, nyugdíjpénztárakban pedig 448,66 Mrd Ft vagyont kezelt; az értékpapír befektetési alapok területén 35%-ot meghaladó piaci részesedéssel a legnagyobb magyar befektetési alapkezelő. Az Alapkezelő pénzügyi helyzete stabil, saját tőkéje 2005. december 31-én 6,352 milliárd Ft-ot tett ki. A következő grafikon a kezelt vagyon nagyságának időbeli alakulását mutatja a hazai értékpapírbefektetési alapok teljes piacához viszonyítva, milliárd forintban, 2002. június vége és 2006. június vége között: Értékpapíralapokban kezelt vagyon (mrd. Ft) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2002.jún. 2002.dec. 2003.jún. 2003.dec.

2004.jún.

Teljes piac OTP nélkül (mrd. Ft)

2004.dec. 2005.jún.

2005. szept.

2005. dec. 2006. jún.

OTP Alapkezelő (mrd. Ft)

5.6 Személyi feltételek, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság A társaság tizenkilenc fő főállású munkatársat foglalkoztat. Az OTP Alapkezelő Zrt-nél az 1998. szeptember 18. napja és 2005. március 21. napja közti időszakban - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. („Gt.”) 244. §ában biztosított lehetőséggel élve - a vezérigazgató gyakorolta az igazgatóság Gt-ben meghatározott jogait, igazgatóság választására nem került sor. A társaság a 2005. március 21. napján tartott évi rendes közgyűlésén az Alapító Okirat módosítását és igazgatóság felállítását határozta el az OTP Alapkezelő Zrt-nél. A 2005. március 21-i hatállyal megválasztott első igazgatóság tagjai: Holtzer Péter, Szalai Sándor, Köves Benedek Balázs. A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek: Holtzer Péter FB elnök a DSK Asset Management AD-ben (Bulgária) és FB tag az OTP Asset Management, správ. spol. a.s.-ben (Szlovákia), Köves Benedek Balázs FB tag a DSK Asset Management AD-ben (Bulgária) Szalai Sándor és Köves Benedek Balázs az OTP Alapkezelővel áll munkaviszonyban. A társaság igazgatósága tagjainak rövid szakmai önéletrajza: Holtzer Péter:

12

TÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke 2005.03.21-től, ezt megelőzően az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója 2002.03.15-től. Ezt megelőzően 1994-től 2002ig a CA IB-nél dolgozott, a vagyonkezelési üzletág ügyvezető igazgatója (1997-től) és a CA IB Alapkezelő Rt. vezérigazgatója volt (1999-től). 1991-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1994-ben MBA fokozatot a Vanderbilt Egyetemen az Egyesült Államokban. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének Elnöke, 2001-től elnökségi tagja, ezt megelőzően az Etikai Bizottság elnöke 1999-től. A Pénztártanács tagja volt annak megalakulásától megszűnéséig (1997-2001), részt vett a nyugdíjreform munkálataiban 1996-97-ben. Hazánk képviselője az Európai Befektetési Teljesítménymérési Bizottságban. Szalai Sándor: 1993-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskola külkereskedelmi áruforgalmi szakán, majd 1997-ben fejezte be tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Közgazdaságtudományi Egyetem monetáris szabályozás szakán. 1995-96 között másfél évet dolgozott tanácsadóként a Czipin&Partner nemzetközi tanácsadó cég nagyvállalati projektjein Magyarországon. 1998. januártól a CIB Alapkezelő munkatársa, 1998 decemberétől megbízott ügyvezetője, 1999-2002 között vezérigazgatója. 2002. októbertől az OTP Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatója. Feladatai közé tartozik a fiókhálózat értékesítési koordinációja, a reklám- és marketing tevékenység megszervezése, a pénztári és intézményi ügyfelekkel történő együttműködés. 2005. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Jelenleg a Bamosz Oktatási Bizottságának és Etikai Bizottságának tagja. Köves Benedek Balázs: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy és marketing szakirányán végzett 1994-ben. 1994 és 2002 között a CA IB Értékpapír Rt. illetve a CA Alapkezelő Rt. alkalmazásában állt. 1999-től a CA Alapkezelő Rt. igazgatósági tagja, a befektetési területet vezető igazgatója volt. Felelősségi körébe tartozott a termékfejlesztésen és informatikai rendszerfejlesztésen kívül a kötvénybefektetési alapok, a nyugdíjpénztári portfoliók továbbá az intézményi portfoliókezelt ügyfelek befektetési stratégiájának kidolgozása és végrehajtása. 2002. márciustól az OTP Alapkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, feladatai az operatív-adminisztrációs, informatikai, befektetési és a termékfejlesztési területekre is kiterjednek. Aktívan részt vett a MAX Indexcsalád 1996. évi kidolgozásában. A Bamosz és a Nemzetközi Bankárképző Központ „Vagyon-, alap-, portfolió” képzési programjának oktatója 2001-től. A Bamosz Szakmai Standard Bizottságának tagja 2004-től. A Felügyelő Bizottság tagjai: Dr. Spéder Zoltán (a Felügyelő Bizottság elnöke), Wolf László, Lantos Csaba, Dr. Ádámosi György 5.7 Az Alapkezelő feladatai • •

az Alap kialakítása és kezelése a befektetők érdekében, a jogszabályoknak és jelen Kezelési Szabályzatnak megfelelően; az Alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása;

13

TÁJÉKOZTATÓ •

• •

• • • • • • •

• • •

•

•

az Alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása; eljárás az Alap nevében (az Alap képviselete) az alapkezelési tevékenység végzése során kötendő szerződéseknél; minden olyan szerződés megkötése, amelynek az Alap javára való megkötését a Tpt. rendeli, (pl. az Alap részére nyújtandó közvetített szolgáltatások megrendeléséről), illetve amelyet az Alapkezelő az Alap működésének kapcsán, céljainak eléréséhez, illetve az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek forgalmazásához szükségesnek tart; a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek teljesítése; a Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank számára készülő jelentések elkészítése; az Alap tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése; az Alap számviteli rendszerének kialakítása és az Alap könyvvitele a törvényi előírásoknak megfelelően (az Alapkezelő az Alap könyveit forintban vezeti); könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása az Alap éves beszámolójának ellenőrzésére; az Alap éves beszámolójának elfogadása; a Letétkezelő kiválasztása és a letétkezelést célzó szerződés megkötése; a Forgalmazó kiválasztása és a forgalmazási szerződés megkötése; az Alap működésével kapcsolatban jogszerűen felmerülő, számlával igazolt díjak és költségek megfizetése az Alap nevében és terhére; az Alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítése, az Alap képviselete az Alappal szemben érvényesített követelések tekintetében, az Alap képviselete bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy előtt; az Alap megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumok megküldése a Letétkezelőnek minden Banki Napon.

5.8 Az Alapkezelő által kezelt egyéb befektetési alapok Az OTP Alapkezelő Zrt. által korábban létrehozott, a Tájékoztató készítésekor kezelt nyilvános alapok főbb adatai az alábbiak: Alap neve

Méret Ft (2006.06.30.)

Elért hozam, (2005.06.30.2006.06.30.)

Elért hozam, (2003.06.30.2006.06.30.)3

OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap

2005.01.19.

132,605,620,059

4.82%

-

OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap

1996.04.17.

279,614,901,104

4.03%

7.43%

2001.12.18.

10,238,127 1

1.02% 1

1.33% 1

2001.12.18.

4,463,951 2

2.91% 2

1.37% 2

2000.12.22.

13,586,530,154

-0.84%

6.12%

1997.11.17.

11,597,510,071

8.97%

17.76%

1999.12.16

35,546,421,630

20.13%

13.79%

1997.09.02.

66,370,692,470

22.17%

33.61%

OTP Euró Pénzpiaci Alap OTP Dollár Pénzpiaci Alap OTP Maxima Kötvény Alap OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap

14

Nyilvántartásba vétel napja

TÁJÉKOZTATÓ OTP Fantázia Származtatott Részvény Alap OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Közép-Európai Részvény Alap OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap

2004.03.23.

1,307,983,754

8.09%

-

2005.03.30.

5,002,143,019

5.47%

-

2005.03.30.

4,961,876,804

9.53%

-

2005.12.21.

266,491,513

-

-

2006.04.05.

6,991,591,880

-

-

2006.04.05.

3,651,724,623

-

-

-

-

2006.07.07.

-

1

euróban USA dollárban 3 évesített hozam 2

Az alapok befektetési politikájának bemutatását a Tájékoztató 5. sz. melléklete tartalmazza. Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra. A felsorolt alapok forgalmazója az OTP Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585), könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/C., MKVK nyilvántartási száma: 000083). 6. AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA (AZ ALAPOK LETÉTKEZELŐJE ÉS FORGALMAZÓJA) 6.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt.( rövid néven OTP Bank Nyrt.) az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg, 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1991. november 28-án, 01-10-041585 szám alatt jegyezte be. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett. 6.2 Székhely Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.

15

TÁJÉKOZTATÓ

Telefonszám: 3-666-666 6.3 Tevékenységi kör A bank tevékenységi köre az alábbi: TEÁOR szám Tevékenység megnevezése 65.12 Egyéb monetáris tevékenység 65.21 Pénzügyi lízing 67.13 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 65.23 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység 67.12 Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés 67.20 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység 55.51 Munkahelyi étkeztetés A bank a nyolcvanas évek elejétől, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevője az értékpapír-piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgalmazóként. 6.4 Tulajdonosi szerkezet Az OTP Bank Nyrt. részvénykönyvében 2006. június 30-án az alábbi tulajdonosok szerepeltek: Részvényes Állami tulajdon Államháztartás részét képező tulajdonos Vezetők és alkalmazottak Egyéb hazai befektetők Külföldi befektetők Saját részvény

Tulajdoni arány 1 db szavazatelsőbbségi részvény 0,4% 2,3% 15,8% 75,0% 6,5%

6.5 Üzleti év, üzleti tevékenység Az OTP Bank Nyrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Az OTP Bank Nyrt. az ország legnagyobb bankja, mérlegfőösszege 3956 milliárd forintot ért el 2006 június 30-án. A Bank forrásainak döntő többségét az ügyfelek betétei teszik ki, 2006. június 30-án a forrásállomány 66%-át képviselték. Az ügyfélbetéteken belül a lakossági betétek 72,5%-ot, a vállalkozói betétek 22,4%-ot, az önkormányzati betétek 5,1%-ot képviseltek. A lakossági folyószámlák száma 2006. június 30-án 3107 ezer volt, a lakossági betéti bankkártyák száma meghaladta a 3687 ezret. Az ATM-ek száma az egy ével korábbi 1428-ról 1528-ra emelkedett.A bank stabilitását tükrözi, hogy fizetőképességi mutatója 2006. június 30-án a minimálisan előírt 8%-kal szemben 9,71%ot tett ki. A bank adózás előtti eredménye 2006 első félévében 87,5 milliárd Ft-ot ért el, amely 8%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. A bank saját tőkéje 2006. június 30-án 479 milliárd forint volt, 12,5%-kal több, mint egy évvel korábban. 6.6 Alkalmazotti létszám Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2006. június 30-án 8001 fő volt.

16

TÁJÉKOZTATÓ

6.7 Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői Az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának tagjai: Dr. Csányi Sándor: 1953-ban született. 1974-ben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán üzemgazdász, 1980-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. 1974-től a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán, illetve a Pénzügyminisztérium Titkárságán dolgozott. 1983-1986-ig osztályvezető volt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban. 1983-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1986-1989-ig a Magyar Hitelbank Rt. főosztályvezetője, 1989. és 1992. között a Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. 1992-től az OTP Bank Nyrt. elnökvezérigazgatója. Dr. Spéder Zoltán: 1964-ben született. Közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán diplomázott 1987-ben, egyetemi doktori címet 1990-ben szerzett. 1987-től 1996-ig a Pénzügykutató Rt. alkalmazottja, igazgatóként kutatásszervező, szakterülete a banki és vállalati pénzügyek. 1991-92 között a pénzügyminiszter tanácsadója. 1991 óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja, 1995től alelnök. 1996 januárjától a Bank vezérigazgató-helyettese. Baumstark Mihály: 1949-ben született. 1970-ben üzemgazdasági üzemmérnöki, 1981-ben agrárközgazdász diplomát szerzett. 1970-től a Pilishegyi ÁG. osztályvezetője, 1978-tól a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezető helyettese, 1989-től a Balatonnagyberki ÁG, majd annak jogutódja, a Hubertus Bt. első számú vezetője. 1999től a Villányi Borászat Rt. pénzügyi és gazdasági igazgatója, majd vezérigazgatója. 19951999 között az OTP Bank Nyrt. felügyelő bizottságának, 1999-től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Dr. Bíró Tibor: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A Tatabányai Városi Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője 1978-82 között. 1992 óta Főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1992 óta tanszékvezető. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértő Tanácsának tagja. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja. Braun Péter: Villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1954 és 1989 között a Villamosenergiai Kutatóintézet munkatársa, távozásakor főosztályvezető. Utána a K&H Bank Rt. ügyvezető igazgatója, a bank Számítástechnikai és Információs Központjában. A GIRO Rt. Igazgatóságának tagja, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgatóhelyettese 1993-tól 2001-ig. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 1997 óta tagja. Dr. Gresa István: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda diplomát 1980-ban. A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1983-ban lett egyetemi doktor. 1989 és 1993 között Budapest Bank Rt. zalaegerszegi fiókigazgatójaként dolgozott. 1993-tól az OTP Bank Nyrt. Zala Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, majd 1998-tól ügyvezető igazgatóként a hitelintézet Nyugat-Dunántúli Régiójának vezetője volt. 2006. március 1-jétől az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője.

17

TÁJÉKOZTATÓ

Dr. Kocsis István: 1952-ben született. A Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát, majd ugyanott egyetemi doktori címet szerzett. 1991. és 1993. között az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője, főosztályvezetője majd helyettes államtitkára. 1993-1996-ig az ÁV Rt.-nél, majd az ÁPV Rt.-nél vezérigazgató- helyettes és vezérigazgató. Jelenleg az RWE EnBW Magyarország Kft. igazgatója. 1997 óta OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Lantos Csaba: 1962-ben született. 1986-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-szociológus diplomát szerzett. 1986-1988-ig a Budapest Bank Rt.ben kötvénykereskedelemmel foglalkozott. 1989-1997-ig a Creditanstalt Értékpapír Rt. igazgatója, majd ügyvezető igazgató-helyettese, illetve a Creditanstalt Értékpapír Befektetési Alapkezelő Kft. ügyvezető igazgatója. 1997-2000-ig a CA IB Értékpapír Rt. vezérigazgatója. 2000. szeptember 2-ától vezérigazgató-helyettesként az OTP Bank Nyrt. Lakossági Divízióját vezeti, 2001. április 25-től az Igazgatóság tagja Pap Gyula: villamos üzemmérnökként végzett a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán 1980-ban, 1989-ben pedig a Külkereskedelmi Főiskolán informatika szaküzemgazdász szakon. 1982-től az OTP Bank Nyrt. dolgozója, különböző információtechnológiai területeken dolgozott, 1993-tól főosztályvezető, 1994-től a Számítástechnikai Üzemeltetési Igazgatóság ügyvezető igazgatója, majd 2001-től az IT és Logisztikai Divízió vezérigazgató-helyettese. Dr. Pintér Sándor: 1978-ban a Rendőrtiszti Főiskolán, majd 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát1970-től a Belügyminisztérium állományában töltött be különböző pozíciókat, 1996 decemberében országos rendőrfőkapitányként vonult nyugdíjba. 1998-2002-ig a Magyar Köztársaság belügyminisztere volt. 1997. április 29. és 1998. július 7. között tagja volt az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának. 2003-tól 2006-ig tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának, 2006. április 28-tól az OTP Bank Igazgatóságának tagja. Dr. Pongrácz Antal: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 1971-ben. 1969-től elemző közgazdászként, majd a Bevételi dolgozott 1975-ig. 1976-tól a Főigazgatóságon csoportvezetőként Pénzügyminisztériumban különböző területeken, vezetőként dolgozott. 1986-87-ig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal első elnökhelyettese. 1988 és 1990 között az OTP Bank első vezérigazgató-helyettese. 1991-től 1994-ig az Európai Kereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója. 1994 és 1998 között a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója, majd 1998-99-ben a Malév Rt. vezérigazgatója. 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. Dr. Utassy László: 1952-ben született Egerben. Jogi diplomát az ELTE Jogi Karán 1978ban, míg biztosítási szakközgazdász másoddiplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1995-ben szerzett. 1978-1996-ig az Állami Biztosítónál, majd a privatizációt követően az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt-nél dolgozott különböző beosztásokban. 1996-tól az OTP Garancia Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója. 2001. március 23-tól a MABISZ elnöke. 2001. április 25-én az OTP Igazgatóságának tagjai közé választották.

18

TÁJÉKOZTATÓ

Dr. Vörös József: 1951-ben született. 1974-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. 1984-ben a közgazdaságtudományok kandidátusa, 1993-ban a közgazdaságtudományok doktora címet nyerte el. 1990-1993 között a JPTE Közgazdaságtudományi Karának dékánja. 1993-ban elvégzi a Harvard felső vezetői programját, 1994-től a Pécs Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 1992 óta tagja. Wolf László: 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt 1991-93 között. 1993 áprilisától az OTP Bank Nyrt. Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese. Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai: Dr. Tolnay Tibor (a Felügyelő Bizottság elnöke), Dr. Nagy Gábor, Kovács Antal, Dr. Horváth Gábor, Vécsei Klára 6.8 A Letétkezelő feladatai Az Alapkezelő az általa kezelt alap és portfolió letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott „letétkezelés kollektív befektetések részére” pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A Letétkezelő tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el. A Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi, a Tpt. előírásainak megfelelően: • vezeti az Alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó pénzforgalmi számláját; • meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; • gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; • ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; • biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a Befektetési Jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön. A Letétkezelő a tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a Kezelési Szabályzattal, és az Alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. 19

TÁJÉKOZTATÓ

A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. A befektetési alap kezelése során az Alapkezelő a Letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelő megbízását a Felügyelet hagyja jóvá. Tevékenysége során a jogszabályokban, a Kezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt valamint a Felügyeletet. A Letétkezelő a Tpt-ben foglalt kötelezettségeinek nemteljesítéséből adódó károkért felel. A Letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen al-letétkezelőt vehet igénybe, amelynek cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. 7. KÖNYVVIZSGÁLÓ Az Alapkezelő az Alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. Az Alapkezelő által megbízott könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy az Alapkezelő az Alap kezelése során betartja-e a Kezelési Szabályzatban előírtakat. Az Alapkezelő az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére akkor adhat megbízást, ha • • • •

a Felügyelet az általa – a Hpt. szabályai alapján – vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette, a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelővel szemben fennálló tartozása, valamint a befektetési alapkezelő és annk befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

Az Alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: H-1068 Budapest, Dózsa György út 84C., MKVK nyilvántartási száma:000083). A könyvvizsgálatért felelős személy: Nagy Zoltán (MKVK tagsági igazolvány száma:005027). A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, beleértve a Tpt. alább idézett 358. § (5), (6) és (7) bekezdéseiben foglalt előírásokat is, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással. Tpt. 358. §-ának rendelkezései szerint • A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési

20

TÁJÉKOZTATÓ

•

•

vállalkozásnál, befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél. További követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alapkezelőtől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetőleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. A könyvvizsgáló társaságokkal szemben további követelmény, hogy a könyvvizsgálói társaságon belül egy könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetőleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgálói társaság egy intézménytől, illetőleg egy befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint központi értéktártól, a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alaptól származó összesített bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát.

8. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA Az Alapkezelő jogosult minden olyan piacon befektetni az Alap vagyonát, amelyen a 13.2. pontban meghatározott eszközökre kereskedés folyik. A legfontosabb piacok az alábbiak: Kötvénypiac: ide tartozik minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapír elsődleges és másodlagos piaca. A kötvénypiacon belül az alábbi részpiacokat különböztetjük meg: Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy más állam jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az Alap az Államadósság Kezelő Központ által rendezett aukciókon hetente tud vásárolni 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, kéthetente 6 és 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet; négyhetente 3 éves fix kamatozású államkötvényt; négyhetente 5 és 10 év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt; nyolchetente 15 év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt, időnként változó kamatozású államkötvényt. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon tud befektetési társaságok közbeiktatásával vagy közvetlenül másik befektetőktől vásárolni, illetve részükre eladni állampapírt. Az állampapírok hozamának szintje és ezzel árfolyama sok tényezőtől függ, pl. a monetáris politikától, az infláció alakulásától, a gazdasági növekedés mértékétől, külpiaci eseményektől. A nyugati országok állampapírpiaca rendkívül fejlett, likvid piac.

21

TÁJÉKOZTATÓ

Az Egyesült Államokban a Kincstár bocsátja ki az állampapírokat aukciós rendszerben. Az állampapírok állománya meghaladja a 3.000 milliárd dollárt. A másodpiaci forgalom magas, a vételi és eladási árak különbsége nagyon szűk, nagy volumenben köthető ügylet anélkül, hogy az árakat ez elmozdítaná. Az euró-övezetban a tagországok önállóan bocsátanak ki állampapírokat. A kibocsátás rendje oszágonként küönbözik. Az euró-piacon a némat állampapírok jelentik a referenciát, az egyéb kibocsátások hozamfelárát ezekhez viszonyítják. Az euró-övezet állampapír-piaca likvid, a forgalma magas, a vételi és eladási árak közötti árrés, a marzs alacsony, nagy volumenben lehet ügyletet kötni. Vállalati kötvények piaca: a gazdasági társaságok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacát soroljuk ide. Ez a kötvénypiaci szegmens igen fejlett az Egyesült Államokban, és az Euró-övezet országaiban is. A nyilvános magyar vállalati kötvények piaca ugyanakkor még viszonylag fejletlen, csak kevés kedvező hitelbesorolású kötvény van forgalomban. A kis számú és viszonylag kis összegű kibocsátások miatt e piac nem likvid, azaz a másodlagos piacon nehezen lehet eladni vagy vásárolni ezekből a papírokból. A likviditás hiánya miatt a vállalati kötvények piacán a vételi és eladási árak közötti árrés jóval szélesebb, mint az állampapírpiacon. A dollárban és euróban denominált vállalati kötvények piaca fejlett. A befektetők nagyon széles körben válogathatnak az eszközök között, a szektorok, kibocsátók, lejáratok, hitelminősítési kategóriák szerint. A nagy volumenű kibocsátások nagy száma segíti a másodpiac likviditását. Jelzáloglevelek piaca: A jelzáloglevél Magyarországon kizárólag a jelzálog-hitelintézet által a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevelek magyarországi piaca jelenleg még kezdetleges, kialakulása folyamatban van. A Tájékoztató módosításakor három hazai jelzálogbank bocsátott ki nyilvánosan és zárt körben jelzálogleveleket a befektetők részére. A portfolió lehetséges elemei lehetnek a külföldi jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek is. 9. ADÓZÁS Jelen pont az adózással kapcsolatos legfontosabb szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató jóváhagyásakor érvényes adójogszabályok alapján. A befektető felelőssége, hogy a rá vonatkozó pontos szabályokról adótanácsadójánál részletesen tájékozódjék. 9.1 Az Alap adózása Az Alap a jogszabály szerint Magyarországon nem fizet adót a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország jogszabályai és –ha ilyen létezik- az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg.

22

TÁJÉKOZTATÓ

9.2 A magánszemély befektetők adózása 9.2.1 A Befektetési Jegyből származó jövedelem után fizetendő adó A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény („SZJA törvény)” 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy jegy esetében a magánszemély tulajdonosnak kamat és/vagy hozam címén fizetett, valamint a beváltáskor, a visszaváltáskor, az átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész. A kamatjövedelem után fizetendő adó mértéke a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos törvény szerint 20% (SZJA törvény 65. § (2) bekezdés). 9.3 A belföldi intézményi befektetők adózása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti. 9.4 Külföldi befektetők adózása A külföldi személy adófizetési kötelezettsége a devizakülföldi lakóhelye ill. székhelye szerinti ország adójogszabályai valamint az illető ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. 10. FELELŐSSÉG Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles a feladatait ellátni. A Tpt. 29. § (1) bekezdés alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazó egyetemlegesen felel.

23

TÁJÉKOZTATÓ

11. NYILATKOZAT Az OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye:1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9., cégjegyzékszáma: 01-10-043959), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Euró Pénzpiaci Alap képviseletében eljáró Alapkezelő és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585), mint Forgalmazó a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 29. § (1)-(2) bekezdésének megfelelően kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Tpt. 29. § (1)–(2) bekezdései alapján a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Budapest, 2006. október

........................................................... Szalai Sándor az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Euró Pénzpiaci Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva

24

........................................................... Takács András Nyitrai Győző OTP Bank Nyrt. az OTP Euró Pénzpiaci Alap Forgalmazójának képviseletében eljárva

KEZELÉSI SZABÁLYZAT


12. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 12.1 Az Alap neve, típusa, futamideje Az OTP Euró Pénzpiaci Alap nyilvános (befektetési jegyek nyilvános kibocsátással Magyarországon létrehozott), a Tpt. alapján működő, nyílt végű befektetési alap. Az Alap futamideje az Alap Felügyelet által történő nyilvántartásba vétele napjától határozatlan ideig tart. Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: 2001.12.18., a nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma:III./110.178-1/2001., lajstromszám: 1111-118 12.2 Az Alapkezelő cégneve, székhelye, az Alap üzleti éve OTP Alapkezelő Zrt. 1052 Budapest, Deák Ferenc u. 7-9. Az Alap üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 12.3 A Letétkezelő cégneve (székhelye) Az Alap Letétkezelője az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) 12.4 Alvállalkozó Az Alapkezelő a befektetési tevékenység végzéséhez alvállalkozót nem vesz igénybe. 12.5 Az Alap tőkéje A befektetési alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos. Az Alap kialakításakor az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek össznévértéke (induló saját tőke): 500.000 euró A forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszáma a Befektetési Jegyek forgalmazása során változik. A forgalomban lévő Befektetési Jegyek mennyiségének korlátja nincs. Az Alap saját tőkéjének összege a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása valamint az Alap tulajdonában lévő értékpapírok, egyéb eszközök és kötelezettségek piaci értéke növekedése ill. csökkenése következtében változik.

25


12.6 A Befektetési Jegyek 12.6.1 A Befektetési Jegyek címlete, típusa, előállításuk módja Az Alap Befektetési Jegyeinek névértéke 0,01 euró, a Befektetési Jegyek típusa: névre szóló. A dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kibocsátásra kerülő Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására nincs lehetőség. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik a dematerializált értékpapírok kibocsátásáról és a dematerializált értékpapírok tulajdonjogáról: 7. § (1) A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír. (2) Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban - értékpapírnak nem minősülő - okiratot állít ki, amely tartalmazza: a) a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét, b) a kibocsátásról szóló döntést, c) a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét, d) a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és e) a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását. (3) A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. 8. § (1) Ha a kibocsátó azonos sorozatú értékpapír további kibocsátásáról rendelkező döntése alapján a 7. § (2) bekezdés c) és d) pontjában szereplő adatokban bármilyen változás áll be, a korábban kibocsátott okirat érvénytelenítésével egyidejűleg új okiratot kell kiállítani. (2) Amennyiben a kibocsátás jegyzési eljárással történik, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a jegyzés tényleges lezárását követő napon állítja ki. Amennyiben a jegyzést követően allokációra kerül sor, az okiratot az allokáció lezárását követő napon kell kiállítani. Ha a kibocsátó a forgalomba hozatal más módját választja, az okiratot az azt követő napon állítja ki, amikor a kibocsátandó értékpapír mennyisége véglegessé vált. (3) Ha a kibocsátás jegyzési eljárás lefolytatása nélkül a befektetőnek történő közvetlen értékesítéssel történik, és a kibocsátó meghatározza a kibocsátani tervezett értékpapír összértékének felső határát, a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó az értékesítés megkezdését megelőző munkanapon állítja ki, és az értékpapír értékesített mennyiségének változását új okirat benyújtásával a központi értéktárnak naponta bejelenti. 9. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot a kibocsátó a központi értéktárban helyezi el, és egyidejűleg megbízza a központi értéktárat az értékpapír előállításával. (2) A dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja. (3) Az értékpapír-számlavezető - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges. (4) A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.” 138. § (1) A dematerializált értékpapír (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: értékpapír) megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. (2) Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.”

26


Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializáltak, a forgalmazás során a Befektetési Jegyek adásvételére vonatkozó szerződés csak olyan személlyel köthető, aki az OTP Bank Nyrt-vel (székhelye 1051 Budapest, Nádor utca 16.) értékpapír-számla vezetésre vonatkozó szerződést kötött és az adás-vételi szerződésen a számlavezető azonosító adatait és értékpapír-számlája számát feltüntette. 12.7 A befektetői kör A Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. 12.8 A Tájékoztató és az Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti határozatok száma, ideje:

időpont 2001.11.30 2002.01.03. 2002.05.31. 2005.04.13. 2005.09.06. 2006.10.17.

Határozat száma III/110.178/2001 KSZM-1/2002* III/110.178-2/2002 E-III/110.178-3/2005 E-III/110.178-4/2005 E-III/110.178-5/2006

13. BEFEKTETÉSI POLITIKA 13.1 Befektetési stratégia Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Európai Monetáris Unió tagállamai által kibocsátott, 0-1 év futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek kibocsátása által összegyűjtött tőkét a 13.2 pontban felsorolt, a Tpt. rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fekteti be, a 13.3 pontban meghatározott arányokban, a Tájékoztató 8. pontjában bemutatott pénz- és tőkepiacokon, az Alap vagyonát aktívan kezelve. Az Alapkezelő a 13.5. pontban meghatározott feltételekkel származékos ügyleteket is köthet. Az Alapkezelő a futamidők, a kibocsátók, az értékpapírfajták tekintetében is alkalmazza a kockázatmegosztás elvét. 13.2 A portfolió lehetséges elemei 13.2.1 Állampapírok Az állampapír magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy más állam jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír biztonságos befektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam garantálja. *

alapkezelői határozat

27


13.2.2 Jelzáloglevelek A jelzáloglevél Magyarországon kizárólag a jelzálog-hitelintézet által a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A portfolió lehetséges elemei lehetnek a külföldi jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek is. 13.2.3 Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az egyéb szervezetek (pl. gazdasági társaságok, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények az állampapírokhoz képest –a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében– magasabb kockázatot képviselnek, de ennek ellentételezéseként hozamuk is magasabb. 13.2.4 Részvények A részvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szól. Az Alap portfoliója csak fedezett részvénypozíciókat tartalmazhat. 13.2.5 Más befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok Az Alap portfoliójában a befektetési jegyek és egyéb kollektív értékpapírok megengedettek a Tpt-ben meghatározott korlátozásokkal. 13.2.6 Egyéb, külföldön kibocsátott értékpapírok A külföldi jogszabályok alapján külföldön olyan értékpapírok is kibocsáthatóak, amelyeknek nincs hazai megfelelőjük. Az Alapkezelő a Tpt. előírásainak betartása mellett ezen értékpapírokat is megvásárolhatja az Alap részére. 13.2.7 Bankbetétek Az Alapkezelő az Alap likviditásának biztosítása érdekében, ill. abban az esetben, ha az Alap szabad tőkéjét értékpapírokba megfelelően befektetni nem tudja, az Alap szabad tőkéjét bankbetétként helyezi el (forintban ill. devizában), a bank kiválasztása során megfelelő jövedelmezőség és biztonság elérésére törekedve. 13.2.8 Repó és fordított repó ügyletek A repó- ill. fordított repó ügylet olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik, a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron. A szállításos repó ügylet esetén az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet. Az óvadéki repóügylet esetén a vevő nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt. Az óvadéki repóügylet esetén az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg. Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok a futamidő alatt más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír eladója

28


szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. 13.2.9 Deviza Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe is befektetheti. 13.2.10 Származtatott eszközök A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva); A megengedett származtatott eszközök köre: a) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű, készpénz-elszámolású eszközöket; b) határidős kamatlábügyletek; c) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek; d) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket. Az Alapkezelő az Alap nevében csak olyan származékos ügyletet köthet, amely - csökkenti az egyes befektetésekből fakadó kockázatokat (fedezeti ügylet), - csökkenti az Alap befektetési céljainak megfelelő portfolió kialakításának költségeit (portfolió hatékony kialakítása), - kockázatmentes bevétel elérését célozza (arbitrázs), vagy - nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi A tőzsdén kívüli adásvételi ügylet akkor minősül határidősnek, ha a kötésnap és a teljesítés napja között értékpapír esetében több mint nyolc nap, deviza esetében több mint két banki nap telik el. A teljesítés időtartamától függetlenül nem minősül határidős ügyletnek az értékpapírok jegyzési eljárás ill. aukció keretében történő megvásárlása ill. visszavásárlási aukció, felvásárlási ajánlat elfogadása során történő eladása, a deviza azonnali értékpapírügylethez kapcsolódó adás-vétele. 13.3 Befektetési arányok és korlátok Az Alapkezelő az Alap nevében a 13.2 pontban felsorolt eszközökre olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább meghatározott korlátozásokat. A táblázatban megadott korlátoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolió elemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Állampapírok, illetve állami garanciával szavatolt hitelviszonyt megtestesítő eszközök Befektetési jegyek Nem euróban fennálló nettó devizapozíció

Minimum

Maximum

0%

100%

0%

5%

0%

20%

29


(ideértve a magyar forintban fennálló pozíciót is): Nem euróban denominált eszközök összesített hosszú pozíciója -

-

-

0%

60%

Az Alapkezelő csak olyan devizában denominált eszközökbe fektetheti az Alap vagyonát, és csak olyan devizákra vonatkozóan köthet ügyletet, amely valamelyik OECD tagország hivatalos pénzneme. Hátralévő Átlagos Futamidő Mutató értéke: legfeljebb 1 év. Az Alapkezelő az Alap javára a külföldön kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül csak olyat vásárolhat meg, amely –ill. amelynek kibocsátója vagy annak anyavállalata – legalább „befektetési” hitelbesorolással rendelkezik, legalább egy nemzetközi hitelminősítőnél. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében a befektetési alapban valamely portfolióelem aránya jelentősen (több mint 25 százalékkal) meghaladja a törvényi előírást, az Alapkezelő köteles harminc napon belül legalább a megengedett szintre csökkenteni az adott portfolióelem arányát. Az Alapkezelő mindenkor köteles továbbá megfelelni a Tpt. 267-276. §-aiban és az éppen hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott befektetési korlátozásoknak. A Tpt. 16. sz. melléklet I.6.c) bekezdésében foglaltak alapján felhívjuk a figyelmet, hogy az Alap 30%-ot meghaladó mértékben kíván azonos – idegen - devizában denominált értékpapírokba fektetni.

13.4 A saját tőke 10%-át meghaladó arányban tartható, azonos sorozatba tartozó értékpapírok köre a) Az OECD tagállam által kibocsátott, azonos sorozatba tartozó állampapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 35%-ot. b) A tőzsdén jegyzett, azonos sorozatba tartozó jelzáloglevelek saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg a 25%-ot. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében a befektetési alapban ez az arány jelentősen (több mint 25 százalékkal) meghaladja a 25 százalékos korlátot, az Alapkezelő köteles ezt az arányt harminc napon belül legalább a 25 százalékos szintre csökkenteni. c) Az a) és b) pontban felsorolt értékpapírok kivételével a tőzsdén jegyzett, vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett megfelelő likviditással rendelkező értékpapír saját tőkére vetített aránya nem haladhatja meg a 15%-ot. A 10%-ot meghaladó arányú, c) pont szerinti értékpapírok öszesített aránya legfeljebb 40% lehet. Megfelelő likvidítással rendelkezőnek minősül az az értékpapír, amelynek utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a száz millió forintot. 13.5 A származékos ügyletekre vonatkozó korlátozások A Tpt-ben meghatározott esetek kivételével az Alapkezelő nem köthet az Alap javára olyan ügyletet, amely a Tpt. szerinti nettósítási szabályok alkalmazásával rövid nettó pozíciót eredményezne. Az Alapnak folyamatosan rendelkeznie kell a származtatott hosszú pozíciói összesített kötési árfolyama és a már befizetett változóletét különbsége száz százalékának megfelelő beszámítási értékű likvid eszközzel, a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközökön felül. A beszámítási érték a látraszóló vagy legfeljebb harminc napra lekötött

30


bankbetét esetén megegyezik a betét összegével; egyéb likvid eszköz esetén pedig a likvid eszköz piaci értéke nyolcvanöt százalékával. Az Alap portfoliójának átlagos hátralévő futamideje a származtatott ügyletek figyelembevételével sem haladhatja meg a Kezelési Szabályzatban meghatározott értéket. A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített - a Kezelési Szabályzat szerint számított - piaci értéke -az árfolyamkockázat csökkentésére kötött származtatott ügyletek és a hitelintézettel állampapírra kötött repóügyletek beszámítása nélkül -nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének a harminc százalékát. 13.6 A visszaváltási igények teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök Az Alapkezelő legalább az Alap saját tőkéje 5%-át köteles likvid eszközökben elkülönítve tartani, a visszaváltási igények teljesítése céljára. 13.7 Hitelfelvétel, az eszközök megterhelése Az Alapkezelő az Alap portfoliójában lévő eszközöket - az a)-c) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. a) Az Alapkezelő az Alap Befektetési Jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap saját tőkéjének legfeljebb tíz százaléka erejéig, legfeljebb harmincnapos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. b) Az Alapkezelő a Tpt-ben előírt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. c) Az Alapkezelő az Alap származtatott ügyleteihez jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megvásárlását és a b) bekezdésben foglaltakat kivéve az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az óvadékba illetve kölcsönbe adott – egyébként likvid eszköznek minősülő – értékpapír nem minősül a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehető figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír. Az Alapkezelő az Alap nevében nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az Alap tulajdonában. 14. JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók üzleti tevékenységében, a kibocsátók fizetőképességének megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap befektetéseinek piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok 31


kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, egyéb pénzpiaci eszközök, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök elértéktelenedéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének jelentősebb csökkenését is okozhatja. Devizaárfolyam-kockázat: Az Alap befektetéseinek egy része a Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemű is lehet. Az Alapkezelő az Alap devizapozíciójából eredő devizaárfolyamkockázatot nem kívánja folyamatosan a Kibocsátási Pénznem tekintetében teljes egészében kiküszöbölni (fedezni). Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet., így az eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír egyidejű fair piaci értéke. A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése ill. eltörlése), ami miatt az Alapot ill. a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap –a befektetéseiből származó jövedelmei után- olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése: A Befektetési Jegyek forgalmazása a 16.6. pontban meghatározottak szerint az Alapkezelő által ill. legfeljebb 10 napra a Felügyelet által felfüggeszthető, ezért előfordulhat, hogy a befektető nem az általa kívánt napon tudja megvásárolni vagy visszaváltani a Befektetési Jegyét. Az Alap saját tőkéjének lecsökkenése: A Befektetési Jegyek nagy tömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben lecsökkenhet, amelynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését (ld. 19. pont). 15. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA A befektető jogosult arra, hogy

32


• • •

•

• • • • •

a forgalmazási órák alatt a Befektetési Jegyek visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken való visszaváltására a Forgalmazási Helyek valamelyikén megbízást adjon a Forgalmazónak; a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási jutalék mértékéről; a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata és rövidített tájékoztatója részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák; a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót, a Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfoliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat; a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 19.1. pontjában meghatározottak szerint; az Alapkezelő üzletszabályzatát megtekintse; az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse, továbbá gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.

16. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA A Befektetési Jegyeknek a befektetők felé való értékesítésére az Alapkezelő Forgalmazót bíz meg. A Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére ügynököt vehet igénybe. A Forgalmazó az ügynök tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel. A nyílt végű Befektetési Jegyek forgalmazási árának alapja az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték.. A nettó eszközérték megállapításának módját és a kifizetés napját az Alap Kezelési Szabályzata tartalmazza. Az Alapkezelő – a Forgalmazó útján – az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyekre a Forgalmazási Hely Forgalmazási Napokon befektetési jegy forgalmazásra nyitva álló időszakon belüli pénztári órái alatt azonnal köteles visszaváltási megbízást elfogadni, figyelemmel azonban az alábbiakra is: A Befektetési Jegyet a Forgalmazó köteles minden Forgalmazási Napon forgalmazni. A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. A Befektetési Jegy vétele és visszaváltása, valamint az Alap megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosok között felosztandó összeg kifizetése a Forgalmazó feladata. Az értékesítésért kizárólag a Forgalmazó felel. 16.1 Forgalmazási Helyek A Befektetési Jegyekre a 3. sz. mellékletben felsorolt helyeken (továbbiakban Forgalmazási Helyek) adható vételi és visszaváltási megbízás, a 16. pontban írtak szerint.

33


Az Ügyfelek a forgalmazás részletes feltételeiről, a forgalmazásra a Forgalmazási Napon belül nyitva álló időszakról, illetve az értékesítési csatornákról (pl. fiókhálózat, OTPdirekt internetes szolgáltatás, OTPdirekt telefonos ügyintézői szolgáltatás, stb.) a 3. sz. mellékletben meghatározott Forgalmazási Helyeken tájékozódhatnak. 16.2 Forgalmazási órák A Befektetési Jegyek forgalmazása az egyes Forgalmazási Helyek Befektetési Jegyek forgalmazására nyitva álló pénztári órái alatt történik. 16.3 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazási ára A Befektetési Jegyek vétele és visszaváltása az Alap Árfolyam-napi egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik, a Kibocsátási Pénznem ellenében. A nettó eszközérték meghatározásának módját a 18. pont tartalmazza. A Befektetési Jegy vásárlásakor és visszaváltásakor az Árfolyam-nap a szerződéskötés napja amely egyben a Befektetési Jegyek Ügyféllel való elszámolásának napja is. Vásárlás esetén a vételi jutalékkal növelt fedezeti összeget az Ügyfélnek az adás-vételi szerződés megkötésekor kell biztosítania. A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek vásárlásakor és visszaváltásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel az Ügyféllel szemben. A Tájékoztató módosításának időpontjában a 3. sz. mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyeken végrehajtott tranzakciók esetén a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg nagyságától függetlenül 2 EUR, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott összeg nagyságától függetlenül 5 EUR. A Tájékoztató módosításának időpontjában az OTPdirekt internetes szolgáltatáson keresztül végrehajtott tranzakciók esetén a vételi jutalék mértéke a befektetett összeg nagyságától függetlenül 1 EUR, a visszaváltási jutalék mértéke a visszaváltott összeg nagyságától függetlenül 2 EUR. A vételi jutalékot a Befektetési Jegyek vételárával együtt kell megfizetni. A visszaváltási jutalékot a Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek ellenértékéből vonja le. Visszaforgatásnak számít a befektetési jegyek visszaváltása, majd ugyanabból a befektetési jegyből legalább ugyanazon mennyiség azonnali megvásárlása. A Tájékoztató módosításának időpontjában a visszaforgatási ügyletek jutaléka megegyezik a visszaváltási jutalékkal. 16.4 A vásárlás és visszaváltás módja A Befektetési Jegyek személyesen, meghatalmazott útján vagy a Forgalmazóval kötött külön szerződés keretében meghatározott módon vásárolhatók meg és válthatóak vissza a Forgalmazási Helyeken, az ellenérték Kibocsátási Pénznemben történő teljesítése mellett. Bármely, az értékesítésben részt vevő OTP Bank fiókban visszaváltható a másik OTP Bank fiókban vezetett számlán lévő Befektetési Jegy is. A befektetőnek lehetősége van a Befektetési Jegy vásárlásakor a vételár vételi jutalékkal növelt összegét az OTP Bank Nyrt-nél -a bank által jegyzett T napi deviza eladási árfolyamon- forint ellenében megvásárolni, ill. visszaváltás esetén a Befektetési Jegy visszaváltási ára visszaváltási jutalékkal csökkentett összegét az OTP Bank Nyrt-nél -a bank által jegyzett T napi deviza vételi árfolyamon- forintra váltani.

34


16.4.1 Fizetési módozatok Vásárláskor az ellenérték megfizetése az Ügyfél Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján történő történő fedezet biztosítással történik. Készpénzes fizetési mód esetében a vételár vételi jutalékkal növelt összege csak papírpénzben kifizethető összeg lehet. Az Ügyfél részére jóváírandó Befektetési Jegyek darabszáma megegyezik a vételi jutalékkal csökkentett fedezeti összeg és az Árfolyam-napi egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész részével. Visszaváltáskor a Befektetési Jegyek visszaváltási jutalékkal csökkentett ellenértékének az Ügyfél OTP Banknál Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámlája javára történő jóváírása az adás-vételi szerződés megkötésekor történik.. Készpénzes fizetés esetében a Forgalmazási Hely nem köteles érme kifizetésére. A papírpénzzel a Forgalmazási Hely által ki nem fizethető összeg rendezése az OTP Bank Nyrt. T napi valuta vételi árfolyamán forintra konvertálva, forintban történik. 16.5 Értékpapírszámla-vezetés A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapír-számláján írja jóvá. A Forgalmazó csak az Ügyfél nála vezetett összevont értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket váltja vissza. A Befektetési Jegyek szabadon transzferálhatók más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett számlára, visszaváltás előtt azonban vissza kell azokat transzferálni az OTP Bank Nyrt-nél vezetett összevont értékpapír-számlára. Az összevont értékpapír-számla az OTP Bank Nyrt. által az Ügyfél részére nyitott és vezetett olyan értékpapír-számla, amely nyilvántartja az Ügyfél tulajdonában levő értékpapírokat és egyéb befektetési eszközöket azok előállítási módjától függetlenül. Az összevont értékpapír-számlára vonatkozó rendelkezéseket az OTP Bank Nyrt. Befektetési Szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzata tartalmazza. A Befektetési Jegyek dematerializált formában –azaz számítógépes jelként- kerülnek előállításra, ezért nem nyomtathatók ki. A Tpt. az alábbiak szerint rendelkezik az értékpapír-számláról: „ 140. § (1) Az értékpapír tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési szolgáltató vezet, a befektetési szolgáltató tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). (2) Az értékpapírszámla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. 141. § (1) Az értékpapírszámla tartalmazza a) a számla számát és elnevezését, b) a számlatulajdonos azonosítására külön jogszabályban előírt adatokat, c) az értékpapír kódját (ISIN azonosító), megnevezését és mennyiségét, továbbá d) az értékpapír zárolására való utalást.

35


(2) Nem alkalmazható a számlatulajdonos megnevezéseként szám (számcsoport), jelige vagy bármely más, a számlatulajdonos személyének elfedésére alkalmas utalás.”

A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel. 16.6 A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése az Alapkezelő által A nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy folyamatos forgalmazását az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a) az alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b) a forgalmazástechnikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével vagy a Felügyelet felhívására haladéktalanul folytatni kell. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását fel lehet függeszteni, ha a befektetési alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt tartalmazza. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének vagy ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. 16.7 Hozamfizetés Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újrabefektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban lévő Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként, mint árfolyamnyereséget realizálják. 17. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, AZOK ELSZÁMOLÁSA 17.1 Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségek Az Alap létrehozatalával kapcsolatos költségeket az Alapkezelő viseli, azok nem terhelik az Alapot. 17.2 Az Alap működése során felmerülő költségek 17.2.1 Az Alapkezelőnek fizetendő díj Az Alapkezelő a 5.7. pontban meghatározott tevékenységek ellátásáért és a lent felsorolt közvetített szolgáltatásokért az Alap nettó eszközértékének legfeljebb 1%-át számolja fel az Alappal szemben, alapkezelési díj címén. Az alapkezelési díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetők az Alapra: • letétkezelés (kivéve a 17.2.3. pontban foglalt költségeket, amelyek az alapot közvetlenül terhelik) 36


• könyvvizsgálat, • az Alap ill. az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, a befektetők tájékoztatása, • a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazás. Az alapkezelési díj –utolsó nettó eszközértékre vetített- időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes. Az Alapkezelő alapkezelési díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. 17.2.2 Az Alappal kapcsolatos értékpapír-felügyeleti díjak Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti folyamatos felügyeleti díjat köteles megfizetni. A folyamatos felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor negyedévente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,075 ezreléke, amely a negyedévet követő 20. napig fizetendő meg. 17.2.3 Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek ill. a Letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek. 17.2.4 Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség –a 17.2.1. pontban felsorolt, az Alapot nem terhelő tételek kivételével-, amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt. 18. AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő határozza meg. Az Alap nettó eszközértékét az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján kell meghatározni. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani és közzétenni, valamint a Forgalmazási Helyeken a befektetők számára hozzáférhetővé tenni. Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot minden Forgalmazási Napra vonatkozóan megküldeni a Letétkezelőnek. Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert illetve információkat dokumentálni kell.

37


18.1 Általános szabályok A ‘T’. napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a számítás -alábbi táblázat szerinti- napján (M nap) 14 óra után, a 16 óráig rendelkezésre álló, 18.2 pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb az ‘M’ napot követő második munkanapon közzéteszi a 24.3 pontban megjelölt hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, az Alapkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 18.2. pont szerinti értékeléshez a BLOOMBERG ill. a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni. Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök 'M' napi nyitó állománya 18.2 pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 18.3 pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő Befektetési Jegyek 'M' napi nyitó darabszámának hányadosával. Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre ill. közlésre a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó körülmények ill. tények részletezésével együtt.

Alap OTP Euró Pénzpiaci Alap

T napi nettó eszközérték Befektetési Jegyre vonatkozó meghatározásának napja (’M’), amely ügylet kötésének napja, azonos az értékeléshez felhasznált piaci amely a T napi árfolyamon árfolyamok napjával kerül elszámolásra T napot megelőző ForgalmazásiNap

T nap

18.2 Az Alap eszközeinek értékelése a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla M napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre M napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó 38


elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. d) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű változó kamatozású magyar államkötvények az M napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre M napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre. e) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető M napi záró ár hiányában, az ÁKK M napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. f) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és diszkontjegyek az ÁKK M napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot az M napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani. g) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik. h) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása az M nap délutáni árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó

39


vételi és eladási ár középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei kötéshez tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetén pedig a beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. i) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett M napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír M napi piaci hozama és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelező az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír M napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján. j) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett M napi legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzéskori nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. k) Amennyiben a Letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-j) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet. l) Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelműen nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) adatbázisába bekerülő M napi nettó záróárak T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók. m) Nyílt végű alapok befektetési jegyeit a jegyek M napi értékelési árán (azaz az M napi árak alapján készített eszközértékelés alapján) kell értékelni. Zártvégű befektetési alapok jegyei (a) amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, az M napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre;

40


(b) amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, az M napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre. Amennyiben M értékelés napi ár alapján számított ár nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni. n) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani. prompt eladás - határidős vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét. o) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét. prompt eladás - határidős vétel: a a készletből ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét. p) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció M napi, az opcióra árjegyzést nyújtó értékpapír forgalmazók által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve amennyiben az árjegyzés M-2 értékelési napnál korábbi napra vonatkozik, úgy pedig az alábbiakat kell tekinteni: Európai (időpont) opció esetén: vételi (call) opció és eladási (put) opció: a Black-Scholes formula alapján M napra számított érték Amerikai (időtartam) opció esetén: vételi (call) opció: az M napi prompt árfolyam mínusz a kötési ár, ha az eredmény pozitív, különben nulla. eladási (put) opció: a kötési ár mínusz az M napi prompt árfolyam, ha az eredmény pozitív, különben nulla. q) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez

41


legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. r) A tőzsdei határidős ügyletek M napi eredménye az M napi és M-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben az M napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló M napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik. s) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek az M napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak. t) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) M napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. u) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó pénzkövetelések összegét T napra diszkontálni kell. v) A kölcsön adott értékpapírt a készletből ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci értékét. w) A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre. Abban az esetben, ha valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) által közzétett deviza árjegyzések árfolyamai jelentősen, legalább 1%-kal eltérnek az MNB által aznapra közzétett deviza

42


középértéktől, az értékeléshez felhasználható – amennyiben rendelkezésre áll – az említett nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett, az adott devizára vonatkozó utolsó három árjegyzésből számolt középárfolyam is. 18.3 A kötelezettségek elszámolása A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét), ha a szolgáltatás értéke (éves szinten) eléri az Alap saját tőkéjének 0,5 ezrelékét. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó tartozások összegét T napra diszkontálni kell. A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben fennálló kötelezettségek értékét a Magyar Nemzeti Bank M napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzé tett legutolsó USD/HUF és az adott deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/…deviza keresztértéken kerülnek értékelésre. Abban az esetben, ha valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) által közzétett deviza árjegyzések árfolyamai jelentősen, legalább 1%-kal eltérnek az MNB által aznapra közzétett deviza középértéktől, az értékeléshez felhasználható – amennyiben rendelkezésre áll – az említett nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett, az adott devizára vonatkozó utolsó három árjegyzésből számolt középárfolyam is. 19. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE, BEOLVADÁSA, ÁTALAKULÁSA 19.1 Megszűnés a) b) c) d) e) f)

Az Alap megszűnik az összes Befektetési Jegy visszaváltásakor, az utolsó Befektetési Jegy visszaváltása napját követő nappal. Az Alapot, ha saját tőkéje pozítív, az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor - ha az Alapkezelést másik alapkezelő nem vállalja el - az Alapot meg kell szüntetni. Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Az Alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az Alap saját tőkéje negatív. Az Alap megszűnik másik befektetési alapba való beolvadása esetén a beolvadás napjával.

Az Alap b)-e) bekezdés szerinti megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét, illetve a d) pontban foglalt időszak elteltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a Befektetési Jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni. A b)-e) pontban foglalt esetekben a portfolióban lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell; e határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal meghosszabbítható. Ha az Alap saját tőkéje pozitív, akkor a befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési 43


eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatót kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az Alapot terheli. A Alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a megszüntetésről szóló hirdetmény közzétételét követő 30 nap elteltét követően öt napon belül megszűnési jelentést kell készíteni, és a Felügyelethez benyújtani. A Letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzé tenni. Az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket Befektetési Jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Az Alap portfoliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, az az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehető igénybe. 19.2 Beolvadás Az Alapkezelő nyilvános befektetési alapok esetén beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti befektetési alapok beolvadását. Az Alap kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, nyilvános nyíltvégű befektetési alappal olvadhat egybe. Európai befektetési alap csak európai befektetési alapba olvadhat be. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül, amennyiben az alapok azonos, a Tpt. 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe (befektetési eszköz, bankbetét, deviza, ingatlan) fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfoliójának összetétele. Beolvadás esetén egyebekben a Tpt. 261. § és 262. §-nak rendelkezései az irányadóak, amelyek szerint a beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Nyíltvégű nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zártvégű befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi helyein közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek – a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított – egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit – az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni, a jogutód befektetési alap forgalmazójának

44


honlapján közzétenni, illetve a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogelőd, mind a jogutód befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfóliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja. 19.3 Az Alap átalakulása Átalakulásnak minősül a befektetési alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Nyílt végű nyilvános befektetési alap nem alakulhat zárt végű nyilvános befektetési alappá. Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű befektetési alappá. Az alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét a befektetési alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. 20. ÉRDEKELLENTÉTEK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az Alapkezelő vezető tisztségviselői és a társaság tulajdonosai igen szerteágazó tevékenységet végeznek, amelynek során egyes érdekek ütközhetnek. A fenti személyek jogosultak támogatással, tanácsadással, irányítással vagy egyéb módon közreműködni más befektetési alapok kezelésében, illetve joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyek az Alap portfóliójába is bekerülhetnek vagy bekerültek. Ugyanakkor az Alapkezelő vezető tisztségviselőinek, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottainak, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyeknek meg kell felelnie a Tpt. 113.§ (1) bekezdésében és 242. §-ban megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályoknak. A Tpt. 113. § (1) bekezdése szerint, figyelemmel a Tpt. 242/A. § (4) bekezdésének utolsó fordulatára is, az Alapkezelő vezető tisztségviselője, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye és befektetéselemzője, valamint ezek közeli hozzátartozója nem lehet a) más alapkezelőben közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; b) más alapkezelőben közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője; c) más alapkezelő vezető tisztségviselője, üzletkötője, termékértékesítője, befektetési tanácsadója, portfóliókezelést végző személye vagy befektetéselemzője; d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető tisztségviselő vagy alkalmazott, ide nem értve az Alapkezelő által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett értékpapír esetét. A Tpt. 242. § szerint az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó

45


területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a Letétkezelőnek, b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint c) a befektetési alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Az Alapkezelő és az Alap egymással az alapkezelési tevékenységtől eltérő egyéb üzleti kapcsolatban nem állhat. 21. AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE Az Alapkezelő az Alap működtetése során a tőle elvárható godossággal a befektető érdekében, a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes Kezelési Szabályzatnak megfelelően köteles eljárni. Az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében. Az Alapkezelő a tevékenységének ellátása során közreműködőket vehet igénybe, akiknek eljárásáért, mint sajátjáért felel. Az Alapkezelő a tevékenysége során felmerülő esetleges károkért a hatályos Üzletszabályzatában foglaltak szerint felel. 22. ÚJ ALAPKEZELŐ MEGBÍZÁSA Az Alapkezelő az Alap kezelését más alapkezelőnek a Felügyelet engedélyével és az átadásról szóló nyilvános – a 24.3 pontban foglaltak szerint közzétett – tájékoztatás alapján átadhatja. Az Alapkezelő az Alap átadására kizárólag más befektetési alapkezelő részére jogosult. 23. JOGVITÁK RENDEZÉSE Az Alapkezelő és a befektető ill. az Alap és a befektető közötti vitás ügyeket felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Alapkezelő a befektető által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra a közléstől számított nyolc vagy – ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván – harminc napon belül írásban válaszol. Arra az esetre, ha a jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre, a felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve – a hatásköri szabályok megfelelő figyelembevételével – a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét.

46


24. TÁJÉKOZTATÓK ÉS KÖZLEMÉNYEK 24.1 Tájékoztatók Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapról, egyenként féléves és éves jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni, az Alapkezelőnél és a Forgalmazónál a befektetők számára hozzáférhetővé tenni, továbbá a 24.3 pontban meghatározott helyen közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni a Tpt. által meghatározott módon. Az Alapkezelő köteles havonta az általa kezelt befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a Forgalmazónál hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, az elszámolt költségek felsorolását, az alap hitelfelvételét, a zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket. 24.2 Hirdetmények Az Alapkezelő az Alap működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni, és a Befektetési Jegyek forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; d) a Befektetési Jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; e) a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; f) az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a Kezelési Szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; i) a Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül. j) az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül; k) az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül.

47


m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül; n) a Forgalmazási Helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; és o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése setén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül. 24.3 A hirdetmények megjelentetésének helye Az Alap hirdetményei a Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pontja szerinti közzétételi helyeken, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján (www.otpalap.hu), valamint a Forgalmazóként eljáró OTP Bank Nyrt. honlapján (www.otpbank.hu) jelennek meg. 25. A TÁJÉKOZTATÓ ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A Tájékoztatót és a Kezelési Szabályzatot az Alapkezelő jogosult egyoldalúan a Felügyelet engedélyével módosítani. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az (a) az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, (b) a Forgalmazási Helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre Felügyeleti engedéllyel már rendelkezik, (c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az Alap befektetési politikáját, kockázati jellegét, (d) piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja, (e) az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő vezető állású személyei, a Forgalmazó körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti, (f) engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. A módosítást a 24.3 pontban felsorolt hirdetményi helyeken közzé kell tenni. A hatálybalépés napja a hirdetményben közölt nap, amely a 24.2 pontban írtakhoz igazodóan határozandó meg. A módosítás során a Befektetési Jegyek tulajdonosainak érdekeit szem előtt kell tartani. Az Alapkezelő és a Forgalmazó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a szabályozók és a gazdasági környezet változása időről időre szükségessé teheti a Kezelési Szabályzat módosítását. 26. EGYEBEK Jelen Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatai, a Tpt. és a Ptk. az irányadó. Budapest, 2006. október

48


........................................................... Szalai Sándor az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Euró Pénzpiaci Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva

49

1. SZ. MELLÉKLET OTP Alapkezelő Rt. mérleg

adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése

1 2 6 10 13 15 18 19 26 27 34 35 36 39 40 42 44 45 46 47 48 49 50 52

A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak 4. Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 5. Beruházások, felújítások III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 2. Egyéb részesedés 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

tszám A tétel megnevezése

53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 66 67 71 80 85 87 89 90 92 94

50

D) Saját tőke I. Jegyzett tőke ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) Céltartalékok 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre F) Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6. RL kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása FORRÁSOK ÖSSZESEN

2003. dec. 31.

6 086 117 14 481 14 481 20 823 20 823 6 050 813 6 050 813 5 658 666 1 237 798 1 204 585 22 181 11 032 4 409 513 4 409 513 11 355 183 11 172 4 291 362 3 929 11 749 074 2003. dec. 31.

2004. dec. 31.

2005. dec. 31.

6 183 748 9 628 9 628 34 407 34 407 0 6 139 713 6 139 713 2 388 013

6 103 780 8 808 8 808 30 116 28 223 1 893 6 064 856 6 064 856 5 360 689

1 517 447 1 091 487 30 188 395 772 867 642 767 642 100 000 2 924 42 2 882 29 220 25 955 3 265 8 600 981

2 118 639 2 043 519 52 975 22 145 3 240 628 3 140 628 100 000 1 422 62 1 360 3 401 0 3 401 11 467 870

2004. dec. 31.

2005. dec. 31.

5 377 593 900 000

6 352 122 900 000

6 352 122 900 000

1 693 160 2 784 433

1 693 160 2 784 433

1 693 160 3 758 962

0

974 529

0 277 344 277 344

6 266 862

2 095 557

4 712 823

6 266 862 14 280 6 206 986 45 596 104 619

2 095 557 35 962 2 036 984 22 611 153 302 153 302 8 600 981

4 712 823 33 990 4 653 773 25 060 125 581 125 581 11 467 870

11 749 074

1. SZ. MELLÉKLET OTP Alapkezelő Rt. Eredménykimutatás

1 2 I. II. III. 5 6 7 9 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A. 15 16 17 VIII. 20 21 IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.

A tétel megnevezése 2003. dec. 31. 2004. dec. 31. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 7 879 838 6 625 936 Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele 7 879 838 6 625 936 Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek 19 014 2 986 Anyagköltség 2 723 2 733 Igénybe vett szolgáltatások értéke 263 273 350 629 Egyéb szolgáltatások értéke 35 243 34 574 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 2 956 169 2 845 171 Anyagjellegű ráfordítások 3 257 408 3 233 107 Bérköltség 175 793 208 140 Személyi jellegű egyéb kifizetések 21 124 34 178 Bérjárulékok 61 327 78 591 Személyi jellegű ráfordítások 258 244 320 909 Értékcsökkenési leírás 18 030 21 139 Egyéb ráfordítások 139 427 86 097 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 4 225 743 2 967 670 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 313 719 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 313 719 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 12 619 39 228 12 619 39 228 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 2 254 294 148 Pénzügyi műveletek bevételei 328 592 333 376 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 36 431 0 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 1 104 Pénzügyi műveletek ráfordításai 36 431 1 104 Pénzügyi műveletek eredménye 292 161 332 272 Szokásos vállalkozási eredmény 4 517 904 3 299 942 24 703 24 276 Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások 205 000 24 703 Rendkívüli eredmény -180 297 -427 Adózás előtti eredmény 4 337 607 3 299 515 821 269 524 986 Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény 3 516 338 2 774 529 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 2 000 000 0 Jóváhagyott osztalék, részesedés 5 516 338 1 800 000 Mérleg szerinti eredmény 0 974 529

adatok ezer Ft-ban 2005. dec. 31. 11 277 748 11 277 748 2 400 2 003 379 501 47 516 5 542 764 5 971 784 230 562 37 641 83 312 351 515 19 460 412 194 4 525 195

1 744 465 141 489 143 233 15 959 1 764 17 723 125 510 4 650 705 20 000 -20 000 4 630 705 777 455 3 853 250 0 3 853 250 0

51

1. SZ. MELLÉKLET

52

2. SZ. MELLÉKLET

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Mérleg adatok millió Ft-ban Sorszám a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

1. 2.

A tétel megnevezése

2003.12.31.

2004.12.31

2005.12.31

b Eszközök

e

f

g

Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúa Részvények és más változó hozamú értékpapírok Részvények, részesedések befektetési célra Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Ebből: - Forgóeszközök - Befektetett Eszközök Források Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (+) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény (+) Források összesen Ebből: - Rövid lejáratú kötelezettségek - Hosszú lejáratú kötelezettségek - Saját tőke MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK Függő kötelezettségek Biztos (jövőbeni) kötelezettségek MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖVETELÉSEK

252 975 402 543 165 209 1 089 158 533 136 7 628 754 100 199 43 961 63 589 14 328 45 070 40 056 2 758 606 1 128 176 1 590 374

399 401 294 802 188 033 1 264 489 540 175 7 639 999 108 749 52 231 69 592 13 808 49 906 54 948 3 044 772 1 191 878 1 797 946

379 250 327 610 386 640 1 485 409 566 959 7 743 742 149 199 79 416 74 579 40 752 44 177 54 537 3 597 013 1 520 400 2 022 076

91 080 2 228 287 58 130 49 879 27 268 26 773 15 413 28 000

203 864 2 314 092 49 756 74 393 30 781 32 584 14 324 28 000

254 209 2 483 165 242 424 104 640 23 899 34 087 47 023 28 000

52 41 325 130 465 14 328

52 51 807 177 401 14 588

52 65 642 202 544 41 977

47 606 2 758 606 2 326 249 116 540 261 776

53 130 3 044 772 2 526 042 130 387 324 978

69 351 3 597 013 2 706 784 424 677 407 566

776 970 503 429 273 541 311 513

938 850 684 995 253 855 2 430 856

1 534 697 848 092 686 605 2 947 706

53

2. SZ. MELLÉKLET

Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Eredménykimutatás adatok millió Ft-ban Sorszám

A tétel megnevezése

a b 1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 2. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások KAMATKÜLÖNBÖZET(1-2) 3. Bevételek értékpapírokból 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből 8. Általános igazgatási költségek 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12. Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12/A Általános kockázati céltartalék képzés és felhasználás különbözete 13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsoltés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 14. Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások 18. Rendkívüli eredmény (16-17) 19. Adózás előtti eredmény (±15±18) 20. Adófizetési kötelezettség 21. Adózott eredmény (±19-20) 22. Általános tartalék képzése és felhasználása (±) 23. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből -kapcsolt vállalkozásnak -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 25. Mérleg szerinti eredmény (±21±22+23-24)

54

2003.12.31.

2004.12.31

2005.12.31

e 205 634 87 452 118 182 7 691 94 680 10 872 -5 194 475 008 81 204 11 913 493 849 17 114

f 288 185 140 199 147 986 8 500 112 507 9 656 4 868 229 636 92 489 18 072 254 757 16 517

g 280 288 109 953 170 335 13 937 135 452 13 571 8 594 194 061 94 942 21 712 229 594 13 863

13 895

15 481

15 827

-2 803 97

-4 514 2

-4 065 2 158

322

257

2 153

86 732 1 735 1 766 -31 86 701 15 139 71 562 -7 156 0 16 800 0 0 47 606

123 228 2 220 1 927 293 123 521 18 703 104 818 -10 482 0 41 206 0 0 53 130

160 454 1 864 1 069 795 161 249 22 903 138 346 -13 835 0 55 160 0 0 69 351

2. SZ. MELLÉKLET

55

3. SZ. MELLÉKLET

A Forgalmazási Helyek listája Az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókjai:

56

Ajka

8400

Szabadság tér 18.

Bácsalmás

6430

Szt. János u. 32.

Baja

6500

Deák F. u. 1.

Balassagyarmat

2660

Rákóczi fejedelem u. 44.

Balatonboglár

8630

Dózsa Gy. u. 1.

Balatonfüred

8230

Petőfi Sándor u. 8.

Balmazújváros

4060

Debreceni u. 2.

Barcs

7570

Séta tér 5.

Békés

5630

Széchenyi tér 2.

Békéscsaba

5600

Szt. István tér 3.

Békéscsaba

5600

Andrássy u. 29-33.

Berettyóújfalu

4100

Oláh Zs. u. 1.

Bicske

2060

Bocskai köz 1.

Biharkeresztes

4110

Kossuth u. 4.

Bonyhád

7150

Szabadság tér 10.

Budakeszi

2092

Fő u. 181.

Budaörs

2040

Szabadság u. 131/a.

Budaörs

2040

Sport u. 2-4. (Auchan)

Budapest

1013

Alagút u. 3.

Budapest

1011

Iskola u. 38-42.

Budapest

1027

Margit krt. 8-10.

Budapest

1015

Széna tér 7.

Budapest

1024

Fény u. 11-13.

Budapest

1025

Törökvész út 1/a.

Budapest

1021

Hüvösvölgyi út 138. (Stop Shop)

Budapest

1033

Flórián tér 15.

Budapest

1025

Szépvölgyi út 4/b.

Budapest

1041

Erzsébet u. 50.

Budapest

1042

Árpád út 63-65.

Budapest

1052

Deák Ferenc u. 7-9.

Budapest

1054

Báthory u. 9.

Budapest

1051

Bajcsy-Zsilinszky út 24.

Budapest

1051

Nádor u. 21.

Budapest

1054

Szabadság tér 7-8. (Bank Center)

Budapest

1051

Nádor u. 6.

Budapest

1055

Szent István krt. 1.

Budapest

1053

Ferenciek tere 11.

Budapest

1051

Nádor u. 16.

Budapest

1061

Andrássy út 23.

Budapest

1062

Andrássy út 83-85.

.3. SZ. MELLÉKLET Budapest

1054

Széchenyi rkp. 19.

Budapest

1066

Oktogon tér 3.

Budapest

1077

Király utca 49.

Budapest

1073

Erzsébet krt. 41.

Budapest

1075

Károly krt. 1.

Budapest

1085

József krt. 33.

Budapest

1085

József krt. 53.

Budapest

1095

Tinódi u. 9-11.

Budapest

1102

Kőrösi Csoma sétány 6.

Budapest

1113

Bartók Béla u. 92-94.

Budapest

1117

Móricz Zsigmond körtér 18.

Budapest

1118

Gazdagréti tér 7.

Budapest

1117

Hunyadi J. u. 19. (Savoya Park)

Budapest

1124

Jagelló 20/a

Budapest

1126

Böszörményi út 9-11.

Budapest

1124

Apor Vilmos tér 11-12.

Budapest

1136

Tátra u. 10.

Budapest

1055

Nyugati tér 9.

Budapest

1137

Pozsonyi út 38.

Budapest

1131

Babér u. 9.

Budapest

1148

Nagy Lajos király útja 19-21.

Budapest

1149

Fogarasi út 15/b.

Budapest

1146

Thököly út 102/b.

Budapest

1152

Szentmihályi út 131. (Pólus Center)

Budapest

1151

Fő utca 64.

Budapest

1163

Jókai u. 3/b.

Budapest

1173

Ferihegyi út 93.

Budapest

1181

Üllői út 377.

Budapest

1195

Üllői út 285.

Budapest

1193

Csokonai u. 3.

Budapest

1204

Kossuth Lajos u. 44-46.

Budapest

1238

Grassalkovich u. 160.

Budapest

1203

Bíró M. u. 7.

Budapest

1211

Kossuth L. u. 99.

Budapest

1221

Kossuth L. 31.

Budapest

1222

Nagytétényi út 37-45 (Campona)

Budapest

1052

Semmelweis u. 11.

Bük

9737

Kossuth L. u. 1-3.

Cegléd

2700

Szabadság tér 6.

Celldömölk

9500

Kossuth L. u. 18.

Csongrád

6640

Szentháromság tér 2-6.

Csorna

9300

Soproni u. 58.

Dabas

2370

Szt. István u. 68.

Debrecen

4026

Harvan u. 2-4.

Debrecen

4025

Piac u. 45-47.

57

3. SZ. MELLÉKLET

58

Debrecen

4027

Füredi u. 43.

Debrecen

4032

Egyetem tér 1.

Derecske

4130

Köztársaság u. 111.

Dombóvár

7200

Dombó Pál u. 3.

Dorog

2510

Bécsi u. 48.

Dunaföldvár

7020

Béke tér 11.

Dunaharaszti

2330

Dózsa u. 67.

Dunakeszi

2120

Barátság u. 29.

Dunaújváros

2400

Dózsa Gy. u. 4.

Edelény

3780

Tóth Á. u. 1.

Eger

3300

Széchenyi u. 2.

Érd

2030

Budai u. 24.

Esztergom

2500

Rákóczi tér 2-4.

Fehérgyarmat

4900

Móricz Zs. u.4.

Fertőszentmiklós

9444

Szerdahelyi u. 2.

Fonyód

8640

Ady E. u. 25.

Füzesabony

3390

Rákóczi u. 77.

Gödöllő

2100

Szabadság tér 12-13.

Gyomaendrőd

5500

Fő u. 173-179.

Gyöngyös

3200

Fő tér 1.

Győr

9022

Teleki László 51.

Győr

9024

Bartók B. u. 53/b.

Győr

9024

Kormos I. u. 6.

Gyula

5700

Bodoky u.9.

Hajdúböszörmény

4220

Kossuth u. 14-16.

Hajdúhadház

4242

Kossuth u. 2.

Hajdúnánás

4080

Köztársaság tér 17-18.

Hajdúszoboszló

4200

Szilfákalja u. 6-8.

Hatvan

3000

Kossuth L. tér 8.

Heves

3360

Hősök tere 4.

Hévíz

8380

Erzsébet királyné u. 11.

Hódmezővásárhely

6800

Andrássy u. 1.

Izsák

6070

Szabadság tér 1.

Jászberény

5100

Lehel vezér tér 28.

Kalocsa

6300

Szt. István kir. u. 43-45.

Kaposvár

7400

Széchenyi tér 2.

Kaposvár

7400

Fő utca 12.(Ankerház)

Kapuvár

9330

Szt. István kir. u. 4-6.

Karcag

5300

Kossuth tér 15.

Kazincbarcika

3700

Egressy u. 50.

Kecel

6237

Császártöltési u. 1.

Kecskemét

6000

Korona u.2.

Kecskemét

6000

Szabadság tér 5.

Keszthely

8360

Kossuth u. 38.

Kisbér

2870

Városház tér 1.

.3. SZ. MELLÉKLET Kiskőrös

6200

Petőfi tér 13.

Kiskunfélegyháza

6100

Petőfi tér 6-7.

Kiskunhalas

6400

Bokányi D. u. 8.

Kiskunlacháza

2340

Dózsa Gy. u. 219.

Kiskunmajsa

6120

Fő u. 56.

Kistelek

6760

Kossuth u. 5-7.

Kisújszállás

5310

Szabadság tér 6.

Kisvárda

4600

Szt. László u. 30.

Komárom

2900

Mártirok u. 23.

Komló

7300

Kossuth L. u. 95/1.

Körmend

9900

Vida J. u. 12.

Kőszeg

9730

Kossuth L. u. 8.

Kunszentmárton

5440

Kossuth u. 2.

Lenti

8960

Dózsa Gy. u. 1.

Letenye

8868

Szabadság tér 8.

Lőrinci

3021

Szabadság tér 25/A

Makó

6900

Széchenyi tér 14-16.

Marcali

8700

Rákóczi u. 6-10.

Mátészalka

4700

Szalkai L. u. 34.

Mezőberény

5650

Kossuth tér 12.

Mezőkovácsháza

5800

Hársfa u. 1-3.

Mezőkövesd

3400

Mátyás kir. u. 149.

Mezőtúr

5400

Szabadság tér 29.

Miskolc

3530

Szemere u. 5.

Miskolc

3525

Rákóczi út 1.

Miskolc

3531

Győri kapu 51.

Miskolc

3534

Árpád u. 2.

Mohács

7700

Jókai u. 1.

Monor

2200

Kossuth u. 88/b.

Mór

8060

Deák F. u. 24.

Mórahalom

6782

Szegedi u. 3.

Mosonmagyaróvár

9200

Fő u. 24

Nádudvar

4181

Fő u. 119.

Nagyatád

7500

Széchenyi tér 15.

Nagykálló

4320

Árpád u. 12.

Nagykanizsa

8800

Deák tér 15.

Nagykáta

2760

István kir. u. 3-5.

Nagykőrös

2750

Szabadság tér 2.

Nyergesújfalu

2536

Kossuth u. 126.

Nyírbátor

4300

Zrínyi u. 1.

Nyíregyháza

4400

Rákóczi u. 1.

Orosháza

5900

Kossuth u. 20.

Oroszlány

2840

Rákóczi u. 84.

Ózd

3600

Városház tér 1/a.

Paks

7030

Dózsa Gy. u. 33.

59

3. SZ. MELLÉKLET

60

Pápa

8500

Fő u. 5.

Pásztó

3060

Nagymező u. 12.

Pécs

7621

Rákóczi u. 1.

Pécs

7621

Rákóczi út 44.

Pécs

7632

Pécs-Kertváros, Diana tér 14.

Pécs

7633

Pécs-Újmecsekalja, Ybl M. u. 7/3.

Pilisvörösvár

2085

Fő u. 70.

Polgár

4090

Barankovics tér 15.

Putnok

3630

Kossuth u. 45.

Püspökladány

4150

Kossuth u. 2.

Ráckeve

2300

Szt. István tér 3.

Rétság

2651

Rákóczi F. u. 30.

Sajószentpéter

3770

Bethlen u. 1/a.

Salgótarján

3100

Rákóczi u. 22.

Sárbogárd

7000

Ady E. u. 170.

Sárospatak

3950

Eötvös J. u. 2.

Sárvár

9600

Batthyány u. 2.

Sátoraljaújhely

3980

Széchenyi tér 13.

Siklós

7800

Felszabadulás u. 60-62.

Siófok

8600

Szabadság tér 10/a

Solt

6320

Aranykulcs tér 6.

Soltvadkert

6230

Szentháromság u. 4.

Sopron

9400

Teleki u. 22./A

Sopron

9400

Várkerület 96/a.

Szarvas

5540

Kossuth tér 1.

Százhalombatta

2441

Szent István tér 8.

Szécsény

3170

Feszty Á. u. 1.

Szeged

6720

Takaréktár u. 7.

Szeghalom

5520

Tildy u. 4-8.

Székesfehérvár

8000

Ősz u. 13.

Szekszárd

7100

Szent István tér 5-7.

Szentendre

2000

Dumtsa J. u. 6.

Szentes

6600

Kossuth u. 26.

Szentgotthárd

9970

Mártírok u. 2.

Szerencs

3900

Kossuth tér 3/a.

Szigetszentmiklós

2310

Losonci u. 1.

Szigetvár

7900

Vár u. 4.

Szolnok

5000

Szapáry u. 31.

Szolnok

5000

Nagy I. krt. 2/a.

Szombathely

9700

Fő tér 3-5.

Szombathely

9700

Király u. 10.

Tamási

7090

Szabadság u. 31.

Tapolca

8300

Fő tér 2.

Tata

2890

Ady E. u. 1-3.

Tatabánya

2800

Fő tér 32.

.3. SZ. MELLÉKLET Tiszaföldvár

5430

Kossuth u. 191.

Tiszafüred

5350

Piac u. 3.

Tiszakécske

6060

Béke tér 6.

Tiszaújváros

3580

Kazinczy u. 9.

Tiszavasvári

4440

Kossuth u. 12.

Tolna

7130

Kossuth u. 31.

Törökszentmiklós

5200

Kossuth u. 134-136.

Túrkeve

5420

Táncsics M. u. 1/a.

Vác

2600

Széchenyi u.3-7.

Várpalota

8100

Újlaki u. 2.

Vasvár

9800

Alkotmány u. 2.

Vecsés

2220

Fő u. 170.

Veszprém

8200

Budapest u. 4.

Villány

7773

Baross G. u. 36.

Zalaegerszeg

8900

Kisfaludy u. 15-17.

Zalaszentgrót

8790

Batthyány u. 11.

Zirc

8420

Rákóczi tér 15.

61

4. SZ. MELLÉKLET

Az Alapkezelő Üzletszabályzatának kivonata Az Üzletszabályzat az alábbi részekből áll: I. ÁLTALÁNOS RÉSZ FOGALMAK I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.

AZ ÜZLETSZABÁLYZAT A FELEK A SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉRDEKELLENTÉTEK AZ ÜZLETFÉL KÖVETELÉSEINEK VÉDELME TITOKTARTÁS A FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE AZ ÜZLETFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK MÓDJÁRA ÉS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ ÜZLETFELEKET TERHELŐ ÁLTALÁNOS KOCKÁZATOK

II. KÜLÖNÖS RÉSZ X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. ADATOK

BEFEKTETÉSI ALAPOK KEZELÉSE VAGYONKEZELÉS PÉNZTÁRAK RÉSZÉRE EGYÉNI PORTFOLIÓK EGYEDI KEZELÉSE ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÁS AZ ALAPOK JAVÁRA TÖRTÉNŐ ÜZLETKÖTÉS KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK

„Az Alapkezelő az Üzletszabályzatot bármikor jogosult módosítani. Amennyiben az üzletszabályzat a Felügyelet által jóváhagyandó, az Üzletszabályzat módosítás hatályba lépésének feltétele, hogy azt a Felügyelet jóváhagyja. (…)Az Üzletszabályzat, illetve bármely módosítás hatályba lépésének tényéről és időpontjáról, illetve – amennyiben irányadó – a Felügyelet általi jóváhagyásról az Alapkezelő a a Magyar Tőkepiac cím alatti, a Felügyelet által hivatalos közzétételi helyként elismert nyilvános információs rendszer részeit alkotó elektronikus és nyomtatott formában is megjelenő napilapban, illetve adott esetben a Befektetési Alapok kezelési szabályzataiban meghatározott más hirdetményi helyeken közzétett közleményben értesíti az Üzletfeleket, legkésőbb az Üzletszabályzat hatályba lépésének napján. (…)Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a hatályos Üzletszabályzat teljes szövege legkésőbb az e pont szerinti közlemény közzétételének napjától hozzáférhetővé tételre kerüljön (…)az Alapkezelő által kezelt Alapok letétkezelő(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben), valamint az Alapkezelő honlapján. Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megtekinthető az Alapkezelő által kezelt Alapok letétkezelő(jé)/(i)nek ügyfélforgalom számára fenntartott helyiségeiben (az ügyféltérben), valamint az Alapkezelő honlapján. Az Üzletfél kötelessége és felelőssége, hogy megismerje a mindenkor hatályos Üzletszabályzat tartalmát, illetve arról Alapkezelőnél tájékozódjon. Ezen tájékozódás elmulasztása az Üzletfél terhére esik. Az Üzletfél nem hivatkozhat alappal az Alapkezelővel szemben olyan kikötés, körülmény nem ismeretére, amelyről a Szerződésre irányadó Üzletszabályzat rendelkezett. (…) Az Alapkezelő és az Üzletfél, illetve az Alap és az Üzletfél közötti vitás ügyeket a Felek először megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelő az Üzletfél által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra - a közléstől számított - nyolc vagy - ha az ügy bonyolult, illetve hosszabb vizsgálatot kíván - harminc napon belül írásban válaszol. Az Üzletfél számára nem kielégítő válasz esetén a Felek a vitás kérdéseket mindenekelőtt tárgyalások útján kísérlik meg rendezni. Arra az esetre, ha a Felek közti jogviták békés úton való rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre (beleértve az Üzletszabályzat értelmezéséből, alkalmazásából eredő jogvitákat is), a Felek kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve - a hatásköri szabályok megfelelő figyelembe vételével - a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. (…)”

62

5. SZ. MELLÉKLET

Az Alapkezelő által kezelt egyéb nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap A Felügyelet az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alapot 1997. szeptember 2. napján vette nyilvántartásba a 1111-43 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.078-1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Quality túlnyomórészt magyar, lengyel és cseh részvényekből áll. A részvényhányad átlagosan 75%-os, de legalább 50%-ot és legfeljebb 90%-ot tehet ki. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a várható hozamot és kockázatokat hosszú távon optimalizálja, így az alapot azoknak ajánljuk, akik a magyar és egyéb közép-európai részvénypiacokon hosszú távon kívánnak befektetni. OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap A Felügyelet az OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alapot 1997. november 17. napján vette nyilvántartásba a 1111-47 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.082-1/97. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Paletta Alap egy kötvényekből, kincstárjegyekből és részvényekből álló, aktívan kezelt értékpapírcsomagba való befektetést nyújt befektetőinek. Az Alapban a részvények aránya átlagosan 35%. Az alapkezelő az Alap vagyonát döntően Magyarországon fekteti be, de a portfolióban szerepelnek lengyel és cseh részvények is. OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap A Felügyelet az OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alapot 1996. április 17. napján vette nyilvántartásba a 1111-17 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma 110.053-1/96. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit olyan befektetésekben helyezi el, amelyek a befektetési jegy tulajdonosok számára alacsony kockázat, kiszámítható árfolyam-alakulás és a befektetéshez való mindenkori azonnali hozzáférés mellett biztosítják a rövid futamidejű magyar állampapírok és a banki betétek hozamát megközelítő teljesítményt.

63

5. SZ. MELLÉKLET

OTP Maxima Kötvény Alap A Felügyelet az OTP Maxima Kötvény Alapot 2000. december 22. napján vette nyilvántartásba a 1111-107 lajstromszámon 100.000.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.163-1/2000. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával a MAX index kosarában szereplő értékpapírokból álló portfolióval összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az alapkezelő elsősorban hosszabb lejáratú magyar államkötvényekben, vállalati kötvényekben és jelzáloglevelekben forgatja az Alap vagyonát. OTP Dollár Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP DOLLÁR Kötvény Alapot 2001. december 18. napján vette nyilvántartásba a 1111-117 lajstromszámon 500.000 USD saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.177-1/2001. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy aktív befektetési politikával az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott, 0-3 év közötti futamidejű állampapírok hozamával összehasonlításban versenyképes hozamot érjen el. Az Alap referenciaindexe 50% Merrill Lynch USA Gov Index 0-1 év és 50% Merrill Lynch USA Gov Index 1-3 év. OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja A Felügyelet az OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapját (korábban: OTP Platina Nemzetközi Részvény Alap) 1999. december 16. napján vette nyilvántartásba a 1111-98 lajstromszámon 100.000.000 Ft saját tőkével. 2003. január 16-án az OTP Platina Nemzetközi Részvény Alap befektetési politikája megváltozott, az Alap megváltoztatta nevét és struktúráját és azóta alapok alapja felépítésben OTP Nemzetközi Részvény – UBS Alapok Alapja név alatt kerül forgalmazásra. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.149-1/99, míg az alapok alapjává történő átalakulást elrendelő határozat száma III/110.149-9/2002. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a UBS AG, mint tanácsadó közreműködésével kialakított aktív befektetési politikával, a UBS Global Asset Management által kezelt nemzetközi részvény befektetési alapokból összeállított portfolióval lehetőséget teremtsen befektetőinek, hogy részesedjenek a fejlett külföldi részvénypiacok hozamából. Az Alap befektetései - az alapok alapja struktúrának megfelelően – a UBS Global Asset Management által kezelt, fejlett piacokon befektető részvényalapok befektetési jegyeiből kerülnek ki. Így, magas kockázatmegosztás mellett az Alap teljesítményében több száz részvény teljesítménye tükröződik.

64

5. SZ. MELLÉKLET

OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Fantázia Garantált Zártvégű Származtatott Részvény Alapot 2004. március 23. napján vette nyilvántartásba 1112-46 lajstromszámon 1.071.880.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/110.204-1/2004. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapír befektetési alapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az OTP Fantázia Alap garanciát biztosít a jegyzéskor befizetett összeg lejáratkori visszafizetésére, ezen felül az Alap befektetői részesedhetnek a fejlett részvénypiacok futamidő alatti árfolyam-emelkedéséből, ugyanakkor a részvények árfolyamának futamidő alatti visszaesése nem csökkenti a jegyzéskori befektetés lejáratkori értékét. Az Alap így az induláskor befektetett tőke szempontjából egy kockázatmentes részvénybefektetésnek minősül. OTP Tőkegarantált Pénzpiaci Alap A Felügyelet az OTP Pénzpiaci Alapot 2005. január 19-én vette nyilvántartásba 1111-144 lajstromszámon 462.058.841 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.235-1/2005. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetők akár 3 hónapnál rövidebb futamidőre rendelkezésre álló pénzeszközei számára is kiszámítható árfolyam-alakulású, rugalmas befektetési lehetőséget biztosítson. Ennek érdekében az Alapkezelő az Alap eszközeit döntő részben forintbetétekbe és állampapírokba, kisebb részben vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alapkezelő a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizálása érdekében származékos ügyleteket is köthet. OTP Alfa Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Részvény Alap A Felügyelet az OTP Alfa Alapot 2005. március 30-án vette nyilvántartásba 1112-60 lajstromszámon, 4.924.260.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.240-1/2005. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Rögzített Hozam megfizetése mellett lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy részesedjenek a nemzetközi részvénypiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. OTP Prizma Hozambiztosított Nyíltvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Prizma Alapot 2005. március 30-án vette nyilvántartásba 1111150 lajstromszámon, 3.999.156.704 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő

65

5. SZ. MELLÉKLET

határozat száma: E-III/110.239-1/2005. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és eurózónabeli részvénypiacokon, valamint az arany világpiacán az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. OTP Közép-Európai Részvény Alap A Felügyelet az OTP Közép-Európai Részvény Alapot 2005. december 21-én vette nyilvántartásba 1111-166 lajstromszámon, 789.500 Euró saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.303-1/2005. Az alap nyilvános, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a közép-kelet-európai régió részvénypiacainak teljesítményéből. OTP Linea Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Linea Alapot 2006. április 5-én vette nyilvántartásba 1112-79 lajstromszámon, 7.309.330.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.337-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget nyújtson arra, hogy részesedjenek a hazai és nemzetközi részvénypiacokon, a hazai kötvénypiacon, valamint a nemzetközi árupiacokon az Alap futamideje alatt elérhető hozamokból. OTP Quality Plusz Hozambiztosított Zártvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Quality Plusz Alapot 2006. április 5-én vette nyilvántartásba 111280 lajstromszámon, 3.855.280.000 Ft saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.338-1/2006. Az alap nyilvános, határozott futamidejű, zártvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a befektetőknek lehetőséget biztosítson arra, hogy részesedjenek az OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap által az Alap futamideje alatt elért hozamokból. OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap A Felügyelet az OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alapot 2006. július 7-én vette nyilvántartásba 1111-180 lajstromszámon, 349.114.599 Ft saját tőkével. A

66

5. SZ. MELLÉKLET

nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: E-III/110.411-1/2006. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű értékpapíralapként működik. Az alap letétkezelője és forgalmazója az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.). Az Alap célja, hogy a rövid távú kockázatmentes hozamot szignifikánsan meghaladó megtérülést biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára, a kockázatok alacsony szinten tartása mellett.

67

6. SZ. MELLÉKLET

OTP Alapkezelő Zrt. MÉRLEG 1 2 6 10 13 15 18 19 26 27 34 35 36 39 40 42 44 45 46 47 48 49 50 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 64 66 67 71 80 85 87 89 90 92 94

A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak 4. Szellemi termékek II. Tárgyi eszközök 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 5. Beruházások, felújítások III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B) Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 2. Egyéb részesedés 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C) Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív idóbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D) Saját tőke I. Jegyzett tőke ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) Céltartalékok 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre F) Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) Passzív időbeli elhatárolások 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása FORRÁSOK ÖSSZESEN

adatok Ft-ban 2006.06.30 6 110 761 142 7 173 724 7 173 724 25 666 753 25 132 778 533 975 6 077 920 665 6 077 920 665 4 609 913 964

Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Zrt. 2006.06.30-i könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz.

68

1 244 865 494 1 190 492 915 51 488 250 2 884 329 3 363 411 813 3 263 411 813 100 000 000 1 636 657 90 908 1 545 748 33 833 483 33 772 779 60 704 10 754 508 588 8 531 372 575 900 000 000

1 693 159 978 3 758 961 789

2 179 250 808 277 343 621 277 343 621 219 077 969

219 077 969 39 560 784 2 852 223 176 664 962 1 726 714 423 1 726 714 423 10 754 508 588

mérlege

6. SZ. MELLÉKLET

OTP Alapkezelő Zrt. Eredménykimutatás 1 I. II. III. 5 6 7 9 IV. 10 11 12 V. VI. VII. A. 13 16 17 VIII. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.

adatok Ft-ban Belföldi értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástó kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény

2006.06.30 5 944 738 672,00 5 944 738 672,00 733 168,00 1 235 706,00 240 019 992,00 34 471 727,00 2 850 837 717,00 3 126 565 142,00 111 108 776,00 35 594 683,00 40 258 361,00 186 961 820,00 8 911 589,00 76 953 901,00 2 546 079 388,00 2 511 547,00 2 511 547,00 28 971,00 28 971,00 53 913 903,00 56 454 421,00 56 454 421,00 2 602 533 808,00 20 000 000,00 -20 000 000,00 2 582 533 808,00 403 283 000,00 2 179 250 808,00

2 179 250 808,00

Megjegyzés: Az OTP Alapkezelő Zrt. 2006.06.30-i eredménykimutatása könyvvizsgáló által nem hitelesített adatokat tartalmaz.

69

Az OTP Euró Pénzpiaci Alap

Recommend Documents