A TOKAJI BORVIDÉK V I L Á G Ö R Ö K S É G

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

A TOKAJI BORVIDÉK KULTÚRTÁJ

VILÁGÖRÖKSÉG Kezelési Terve

A dokumentációt közreműködők segítségével összeállította a VÁTI KHT Készült a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága megrendelése alapján Budapest 2003

A KEZELÉSI TERV TARTALOMJEGYZÉKE 1. Bevezetés – 1.1 A világörökségi cím jelentősége 1.2 A kezelési terv státusza, célja és feladata 1.3 A kezelési terv területi érvényessége 1.4 A kezelési terv és egyéb tervek összefüggései 2. A helyszínnek és környezetének leírása 2.1 A terület leírása 2.2. A lehatárolás megállapítása 2.3. A magterület leírása 2.3.1 A világörökségi védelemre való felvétel alapja 2.3.2 Részletes leírás 2.3.3 A helyszín illeszkedése a régióba 2.3.4 Történelem, fejlődéstörténet 2.4 A helyszín jelentősége 2.4.1 Kulturális jelentőség 2.4.2 Ökológiai jelentőség 2.4.3.- 2.4.4 Társadalmi-gazdasági jelentőség 3. A kezelési terv és jogi kérdések összefüggései 3.1 A kezelés szervezete: Tokaji Világörökségi Egyesület 3.2 Az önszabályozás dokumentumai 3.3 Jogi korlátozások 3.4 A lehetséges konfliktusok forrásai 3.5 Kiigazító folyamatok 4. Célok, irányelvek 4.1 Természeti és kulturális értékek leltára 4.2 A helyszínt fenyegető veszélyek felsorolása 4.3 Megőrzési és védelmi elvek 4.3.1 Katasztrófa védelem 4.3.2 Tűzvédelem 4.3.3 A bányászati ártalmak kiküszöbölése 4.4 A helyszín jelenlegi védettségi és megőrzési állapotát erősítő célok 4.5 Célok 4.5.1 Jövőkép (Hosszú távú célok) 4.5.2 Közép- és rövid távú célok, prioritások, megvalósítási stratégiák 5. Idegenforgalmi adatok, célok, akciótervek 5.1 A térségi turisztikai kínálat fő elemei 5.2 Idegenforgalmi infrastruktúra 5.2.1 Közlekedési lehetőségek 5.2.2 Információ 5.2.3 Vendéglátási szolgáltatások számadatai 5.3 Jelentősebb túrisztikai programok és látogatóik száma 5.4 A látogatók által okozott esetleges károk 5.5 Az idegenforgalmi politika leírása 5.6 Az idegenforgalom fenntarthatóságára vonatkozó különös célok 5.7 Rövid- és középtávú idegenforgalmi célok 6. A kezelési terv megvalósulása 6.1 A rendszeres értekezletek ütemterve

1

3 3 4 5 5 6 6 7 7 7 9 17 18 21 21 23 23 24 24 25 26 27 28 29 29 29 29 29 29 30 30 31 31 31 41 41 42 42 42 43 44 44 45 45 45 47 47

6.2 A Tokaji Világörökségi Egyesület Titkára 6.3 Költségvetés 6.4 Kommunikáció és tájékoztatás 7. A Kezelési Terv rendszeres felülvizsgálata – a kiinduló állapot bázisadatai 7.1 Felülvizsgálat 7.2 A kiinduló állapot bázisadatai 8. Mellékletek - A Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesületének Alapszabálya - Szőlőkataszter és borászati adatok - Táji és természeti értékek - Régészeti kataszter - Műemléki kataszter - Helyi értékvédelmi kataszterek - Bányakataszter - Térképek

2

47 47 47 49 49 49 50 51 60 61 66 67 72 76 86

1. Bevezetés A Tokaj borvidék jelentőségét már igen korán felismerték. VI. Károly német-római császár – III. Károly néven magyar király – 1737. évi rendelete a térséget a világon elsőként zárt borvidékké nyilvánította megteremtve ezzel a terület fejlődésének, valamint sajátos és különleges értékei fennmaradásának és megőrzésének lehetőségeit és feltételeit. A védelmet erősítették a szőlőterületek klasszifikációi, továbbá a különböző bortörvények is. A XX. század második felének magyar törvénykezése mind a természeti, mind pedig a kulturális értékek védelmében jelentőset lépett előre, s különösen igaz ez az elmúlt évtizedre, amely már az európai jogharmonizációhoz igazodott és megcélozta az egyes ágazati törvények konformitásának kialakítását is. A Tokaji borvidék egyedülálló és különleges értékei egy több száz éve folyamatosan létező földhasználati formának, a szőlőtermesztésnek – és a tőle elválaszthatatlan borkészítésének – köszönhetik létrejöttüket és fennmaradásukat. Alapvető kötelessége és felelőssége mind a magyar államnak, mind pedig a helyi közösségeknek, hogy a Tokaji borvidék kultúrtájának térségében felhalmozódott értékeket a jövő generációk számára sértetlenül megőrizze és átadja. E cél elérésének alapvető feltétele, hogy ez a sajátos, a természettel harmóniában élő földhasználati forma, a szőlőtermesztés – és a borkészítés – régi hagyománya a jövőben is fennmaradjon. A Világörökség területének csak akkor van jövője, ha az érintett településeknek is jövője van. Ehhez szükséges, hogy a szőlészet és bortermelés, az erre épülő idegenforgalom a települések életében jövedelmező munkalehetőséget adjon, emellett olyan alternatív fejlesztések is teret nyerjenek, amelyek a világörökségi értékeket nem károsítják, de hozzájárulnak az itt élő lakosság életminőségének javulásához. 1.1 A világörökségi cím jelentősége A világörökség cím elnyerésével elvitathatatlanul új dimenziók jelentek meg a térség életében. Ez a jövőre nézve egyrészt olyan új, önként vállalt kötelezettségeket jelent, amelyeknek állandóan és folyamatosan meg kell felelni – az elnyert címet el is lehet veszíteni -, másrészt pedig – a térség ismertségének kiszélesedése, világméretűvé válása következtében – eddig nem látott, új lehetőségek megragadását teszi lehetővé.

3

1.2 A kezelési terv státusza, célja és feladata A kezelési terv státusza A magyar jogrendben a „világörökség” fogalom, illetve a világörökségi elismertségből következő jog és kötelezettség csak érintőlegesen szerepel. A világörökség, illetőleg a világörökségi elismertséget elnyert helyszínekkel kapcsolatos eljárásokra, így világörökségi kezelési terv készítésére nincs jogszabály. Pusztán két miniszteri rendelet - az 1/1998. (I.23.) KTM-MKM együttes rendelet és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV.23.) FVM rendelet - említi meg a világörökséget. Az olyan kezelési terv, amely nem egyetlen, műemléki védelem alatt álló objektumra, vagy teljes egészében a természetvédelem által védett területre vonatkozik, a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében csupán a tulajdonosok, a közösségek saját elhatározására, önkorlátozására, érdekérvényesítő szándékára és képességére támaszkodhat. – Ez a helyzet ugyan nagyon demokratikus, de nem tartalmazza a tágabb közérdek védelmét. A közérdek csak akkor érvényesíthető, ha jogilag megfelelően artikulálva van. A közérdeket semmi jobban ki nem fejezheti, mintha a világ közössége fogadja el és vallja saját örökségének az érintett objektumot vagy területet. A kezelési terv jelenlegi státuszát tehát nem a magyar jogrend, hanem az UNESCO Világörökség Bizottságának elvárása határozza meg: a világörökségi felterjesztés elfogadását meghatározott tartalmú kezelési terv elkészítéséhez és működtetéséhez köti. A Világörökség Bizottság a világörökségi helyszínek kezelési tervében olyan hatékony eszközt lát, amely alkalmas arra, hogy többféle érdeket harmonizáljon egyetlen cél, az értékek védelme, megőrzése és fenntartása érdekében. A kezelési terv - megfelelve az UNESCO elvárásainak - olyan tanácsadó, keretjellegű, stratégiai irányító és befolyásoló szereppel bíró dokumentum, melyet az érintettek egyhangú jóváhagyása legitimál. A kezelési terv célja A Világörökségi Konvenció elvárásaival és ajánlásaival összhangban, a magyar állam érintett szervei és a helyi önkormányzatok kezelési tervet hoznak létre, amely a Tokaji borvidék feltárt és megismert, illetőleg feltárandó értékeinek védelmét és megőrzését, kibontakoztatását, hasznosítását és fenntartható fejlesztését szolgálja. A kezelési terv feladata A kezelési terv feladata, hogy a hatályos magyar törvényekre, jogszabályokra támaszkodva és irányt mutatva az országos, a megyei területrendezési és az önkormányzati terveknek, az érintettek közös elhatározásával meghatározza a világörökségre felterjesztett terület, a magterület és a védőzóna jelentőségét és értékeit, jövőképét, a megőrzés, a védelem és a fenntartás követendő stratégiáját, a rövid-, közép-, és hosszú távú célokat.

4

A kezelési terv létrehozása és folyamatos működtetése az alapvető feltétele annak, hogy: -

a világörökségi terület értékei, állapota és potenciálja feltáruljon, nyilvánosságra kerüljön és tudatosuljon,

-

a világörökségi terület kulturális, ökológiai és társadalmi-gazdasági jelentősége és előnyei feltáruljanak,

-

a világörökségi egyezmény céljainak, a megőrzésnek, a védelemnek és a fenntartásnak a megvalósulását a helyi, a nemzeti és a nemzetközi közösség a helyszínen folyamatosan figyelemmel kísérhesse,

-

a felelősök számára a tervezés, programozás és finanszírozás folyamatos rendszerében a megvalósítás alapdokumentuma legyen.

1.3 A kezelési terv területi érvényessége Magyarország a Tokaji borvidék kultúrtájat 2001-ben több különálló magterülettel, valamint az ezeket övező egységes védőzónával terjesztette az UNESCO elé. Az UNESCO Tolcsva és Hercegkút településein található történelmi pincesorokat ajánlotta még bevonni a magterületbe és a kiegészítés elkészítését követően elfogadta a felterjesztést és megadta a világörökségi elismertséget. A kezelési terv területi érvényessége az 1997. évi „A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról” szóló CXXI. Törvényben rögzített Tokaj-hegyaljai borvidék településeinek teljes közigazgatási területére terjed ki. 1.4 A kezelési terv és egyéb tervek összefüggései A kezelési terv státuszából és műfajából következően keretjellegű: a magterület és a védőzóna jelentőségének és értékeinek rögzítése mellett meghatározza a megőrzés, a védelem és a fenntartás követendő stratégiáját, a rövid-, közép-, és hosszú távú célokat. A kezelési terv által lefektetett elhatározásokat a területrendezési tervek, települési szinten pedig az egyes települések településrendezési tervei foglalhatják szabályzatba.

5

2. A helyszínnek és környezetének leírása 2.1 A terület leírása A felterjesztési terület – az ú. n. magterület - és a védőzóna Észak-Kelet Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén fekszik. A megye területe 7248 km2, népessége 735 000 fő, központja Miskolc. A felterjesztési terület és a védőzóna földrajzi határai: északon a Zempléni-hegység belső területei, keleten a magyar-szlovák országhatár és a Bodrog, délen a Tisza egy rövid szakasza és a Taktaköz, nyugaton pedig a Hernád völgye. A teljes terület, a felterjesztési terület és a védőzóna együttes területe megegyezik az 1997. évi CXXI. törvényben lehatárolt Tokaj-hegyaljai borvidék területével. A felterjesztési terület a Tokaj-Hegyalja borvidék legkiemelkedőbb termőhelyeit magában foglaló alábbi kilenc település közigazgatási területének része: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, továbbá a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári Pince és a Sárospatakon lévő fejedelmi Rákóczi Pince, a Hercegkúton található pincesor, valamint Tolcsván a történelmi pincesor és az Oremus pincészet és a Tokaj Kereskedőház Bormúzeuma. A magterület (felterjesztési terület) a borvidék természetes egysége. Déli és délnyugati határa a hegy lábánál futó vasútvonal illetve a 3713 számú összekötő út, északi és északkeleti határa egybeesik az említett települések közigazgatási határával illetve a 37 számú főútvonallal. Ahol a határ beépített területen fut, a felterjesztés az érintett utcák mindkét oldalára kiterjed. A magterület határán belül eső és az 1993 évi XLVIII számú Bányatörvénynek megfelelő kitermelési engedéllyel rendelkező bányatelkek ki vannak véve a felterjesztett világörökségi területből. A világörökségre vonatkozó UNESCO konvenció az Általános elvek 17. pontjában védőzóna kijelöléséről rendelkezik. „Minden olyan esetben, ahol szükséges, a jelölt kulturális vagy természeti érték megfelelő megőrzése érdekében egy „védőzónát” kell létrehozni és azzal is biztosítani kell a védelmet. A „védőzónát”, a világörökségi értéket körülvevő olyan területként lehet meghatározni, melynek használata annak érdekében van korlátozva, hogy ezzel is nagyobb védelmet nyújtson.” A védőzónát Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu települések közigazgatási területei alkotják, - tehát mindazok a magterületen kívül eső területek, amelyek egyébként a zárt borvidék határán brlül esnek. Elhelyezkedés és földrajzi koordináták: (WGS-84 ELLIPSOIDI KR.) Magterület:

északi 48° 6’ 12”-től 48° 16’ 32”-ig keleti 21° 11’ 31”-től 21° 26’ 34”-ig

Magterület és ütköző zóna:

északi 48° 4’ 11”-től 48° 26’ 30”-ig keleti 21° 4’ 14”-től 21° 42’ 30”-ig 132,555 km2 748,797 km2

Terület: Védőzóna: 6

881,352 km2

Terület és védőzóna: 2.2. A lehatárolás megállapítása

A Tokaji Borvidék Magyarországon a bortörvényben egzaktul lehatárolt terület. A védőzóna határát ezzel egybevágóan állapítottuk meg. Ennek jogszabályokon nyugvó jelentősége van. Törvények, tervek erre a területre vonatkozóan állapítanak meg védelmet, korlátozásokat, a fenntarthatóság elveivel egyező szabályokat. A területen belül az értékeket különösen koncentráltan tartalmazó magterület lehatárolása kézenfekvő. A magterület a borvidék természetes morfológiai egysége. A délnyugati lejtőkön elterülő kiváló minőségű szőlőterületei a borvidék elkülönült, zárt egységét képezik. A szőlőkataszterben levő területek 89%-a I. osztályú. A magterület egymáshoz közelfekvő településeinek jelentőségét mutatják a gazdag archeológiai lelőhelyek száma és az, hogy ezek a kicsiny falvak már a középkor folyamán mezővárosi rangot nyertek. Az egész borvidék területének egy hetedét kitevő magterületen található a terület műemlékállományának az egyharmada és az első és másodosztályú szőlőterületek fele. 2.3 A magterület leírása 2.3.1 A világörökségi védelemre való felvétel alapja a világ első zárt borvidéke (1737) világhírű borvidék a vitis tokajensis – a miocénkori ősszőlő lelőhelye a vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él Tokajban 1000 éves szőlőkultúra gazdag földtörténeti örökség talajok sokfélesége sajátos földrajzi fekvés kedvező klíma – botrytis cinerea (a szőlőkben) sajátos mikroklíma – gladosporium cellare (a pincékben) helyi erdők adják a hordók anyagát (kocsánytalan tölgy) a kaukázusi és római borkultúra találkozó helye sok nép és sok vallás települési öröksége a társadalom sok rétegének építészeti öröksége földalatti mennyország (történelmi borpincék) szüreti ünnepek a hely a táj és az ember évezredes összetartozásának ma is élő tanúja A Tokaji borvidék mai formájában is tanúskodik egy több száz éve folyamatosan létező, világviszonylatban is egyedülálló földhasználati civilizációról és hozzá kapcsolódó kivételes kulturális hagyományról.

7

A szőlőművelés és borkultúra évszázados tapasztalatokkal mind a mai napig hasznosítja a Tokaji táj kivételes és egyedülálló földrajzi-geológiai, geomorfológiai, vízrajzi és klimatikus adottságait. A Tokaji borvidék kulturális táj egy rendezetten kialakított térség. Jelenlegi állapota környezetéhez fűződő viszonyából, a természettel összhangban fejlődött ki, formája és jellegzetes alkotóelemei ezt a kibontakozási folyamatot tükrözik. A Tokaji borvidék kulturális táj tájilag, történetileg folytonos vidéket mutat be, amely a múltbéli társadalomban aktív szerepet mondhatott magáénak – szorosan kötődve a hagyományos életszemlélethez -, s amelyben a fejlődés folyamata továbbra is jelen van. Ugyanakkor jelentős tárgyi bizonyítékkal szolgál a kialakulás utáni időkből is. Szoros és kölcsönös kapcsolat van a táj jelenlegi sajátosságai és az agrárius földhasználat között. A kultúrtáj különleges sajátossága és értéke, hogy a kezdetektől megvolt benne a képesség a társadalmi-gazdasági változásra. Jövője akkor lesz, ha a hagyományokból építkező változás képessége fenn is marad. A világörökségi elismertség megtartásához a jövő útkeresése nagyon fontos mozzanat. A természet továbbra is a megélhetés forrása és eszköze maradt a helyi lakosság számára. Számos műemlék is kifejezi ezt. A Tokaji borvidék kulturális táj kulturális és természeti dimenziójának szerves egysége még mindig része a társadalmi struktúrának, az aktuális gazdasági tevékenységeknek, az agrárius földhasználatnak és az általános életmódnak. Az itt megtelepedett soknemzetiségű lakosság életmódja mindenkor igazodott a természeti adottságokhoz, gazdasági életének és kultúrájának alapjait a mai napig jelentős szőlőművelés és bortermelés határozta meg. A Tokaji borvidék kulturális táj kultúrtörténeti, topográfiai valamint természeti és ökológiai szempontból ennek az évszázadok óta változatlan földhasználati hagyománynak a dokumentuma. A szőlőműveléses földhasználat évszázadok óta töretlen hagyományát nemcsak a térség mai szőlőültetvényei bizonyítják, hanem a felterjesztési terület és a védőzóna települései is, melyek egészen a mai napig egy olyan civilizáció és kultúra speciális építkezési formáját példázzák, melyben az arisztokrácia és a polgárosodó parasztság, a városi és vidéki ember, a magyarok és az ide betelepült idegenek életmódja kerek egészet alkotott és alkot ma is. A szőlőművelésre és bortermelésre alapuló életforma és civilizáció több évszázados jogrendre támaszkodva szervezi az életét napjainkban is. A Tokaji borvidék hagyományos irányítási és védelmi mechanizmusának írásos nyomai az 1600-as évek elejére nyúlnak vissza. A Tokaji borvidék települései a 17. század elején közösen határozták meg a szőlőterületek védelmére is vonatkozó jogrendjüket. A törvényi védelem VI. Károly német-római császár (III. Károly magyar király) 1737. évi rendeletével kezdődött. A király a most felterjesztett területtel és ütközőzónával lényegében megegyező területet a világon elsőként zárt borvidékké nyilvánította. A védelmet erősítették a

8

szőlőterületek osztályba sorolásai, (klasszifikáció) amelyeknek korai emlékei az 1730., 1765., 1772. évekből valók. Ma is szigorú osztályba sorolás érvényesül a Tokaji borvidéken. 1893. évben alkották meg az első bortörvényt, amelyet követett az 1908., az 1924., az 1936. és az 1997. évi bortörvény és az 1994. évi hegyközségi törvény. A Tokaji borvidék hegyközségei saját borrendtartási szabályzatot is elfogadtak. 2.3.2 Részletes leírás Földtani, domborzati és vízrajzi adottságok A vizsgált terület K-i része a Szerencsi-dombságon helyezkedik el. Ennek felszíne közel É-D-i csapású dombhátakból áll, melyek tengerszint feletti magassága átlag 250 m. A relatív relief átlagos értéke: 70 m/km2. A felszín több mint 80%-át szarmata riolittufa fedi. Kiemelkedései preparálódott riolit és riodácit kúpok. Értékes ásványi nyersanyagait a zeolit, kaolin, hidrokvarcit és bentonit jelentik. A dombok lábainál és a Tokaji-hegytől D-DK-re 150 m vastag kavicsból, homokból és iszapból álló édesvízi hordalék rakódott le. Talajai a felsőbb részeken: nyirokszerű agyagon képződött barnaföld, az alsóbb részeken mészlepedékes csernozjom. A Zempléni hegység D-i csúcsát képező Tokaji-hegy magját andezit és riolit, riolittufa képezi. A hegy lejtőlábi részeit 250 m magasságig lösz borítja kúppalástszerűen. Ennek vastagsága az alacsonyabb részeken 30-40 m is lehet. A hegy átlagos relatív reliefje 117 m/km2. Ásványkincsei az andezit és a riolittufa. Uralkodó talajtípus a nyirokszerű agyagon képződött savanyú kémhatású barnaföld. A Tokaji hegytől É-ra és Ny-ÉNy-i irányban húzódó erősen tagolt, DK-i kitettségű lejtővonulatok átlagos magassága 514 m a tengerszint fölött. A felszín több mint 80%-a talajerózióval veszélyeztetett. Az évenkénti erózió mértéke eléri az 1-3 cm-t. A felszín alatt a vulkáni utóműködés termékei találhatók meg, a felszínt szoliflukciós üledék, néhány helyen pedig lösz borítja. Az ásványkincsek közül kiemelkedő a zeolit, a kaolin és a bentonit. De fellelhető itt még andezit, kovaföld és hidrokvarcit is. A talajok 55%-a agyagbemosódásos barna erdőtalaj, 34%-a barnaföld. A köves kopárok részaránya csak 4%. A fent említett lejtővonulat alatt húzódik a Bodrog és a Tisza hullámtere között a Bodrogköz. A kistáj 95 és 128 m közötti tengerszint feletti magasságú ártéri szintű síkság. Az átlagos relatív relief 4 m/km2. A felszín 90%-át újholocén öntésképződmények, réti anyagok és lápos-kotus üledékek borítják. Talajait legnagyobb részt az öntés csernozjomok, valamint láptalajok, kisebb mértékben szikes talajok alkotják. A jelentősebb vizek a Tisza és a Bodrog, valamint az ezek szabályozása után keletkezett holtágak, morotvák. A vízminőség a Tiszán I., a Bodrogon II. osztályú, de időnként még ennél is szennyezettebb. A tiszalöki duzzasztás a Bodrogot is hajózhatóvá tette. A terület jelentősebb kisvízfolyásai a Szerencs-patak, a Gilip-patak (Monok mellett 39 hektárosos vízfelületté duzzasztva), a Takta-csatorna, a Fennsíki csatorna (amely a Fürdő-patak és a Mádi-patak összefolyásából keletkezik), a

9

Bodrogba lejtő Ronyva-, Hercegkúti-, Szarkakúti-, Tolcsvai-, és a Bényei-patak. Többségük időszakos vagy a nyári időszakban alaposan leapadó víz. Helyi klimatikus adottságok A magasabban fekvő részek a mérsékelten nedves övezet határán húzódnak, az alacsonyabban fekvő részek mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlatúak. Az évi napfénytartam 1900-2000 óra körüli, nyáron 750-790, télen 200 óra körüli napsütés az átlagos. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,6oC, a vegetációs időszakban 16,3-16,9oC. Évente kb. 184 napon át a napi középhőmérséklet meghaladja a 10oC-t, mégpedig az április 14-től október 14-ig terjedő időszakban. Átlagosan 180 napig a hőmérséklet nem csökken a fagypont alá, de a D-i kitettségű lejtőkön ez az időszak 190napnál is tovább tart. A fagymentes időszak április 20. körül kezdődik és október 15-ig tart. Az évi legmagasabb hőmérsékletek átlaga 33oC körüli, a legalacsonyabb pedig –16 oC. Az évi csapadékösszeg 600-620 mm körüli, melyből 370-390 mm a vegetációs időszakban hull. Éghajlata alkalmassá teszi meleg-igényesebb kertészeti kultúrák termesztésére. Tokajhegyalja kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre, a laposabb részeken pedig szántóföldi növénytermesztésre, a magas talajvizű területeken pedig gyepgazdálkodásra, legeltetésre. Élővilág A terület növényföldrajzi hovatartozása szerint a Magyar flóratartomány (Pannonicum) Északi-középhegység flóravidékének (Matricum) Tokajense flórajárásába sorolható. A kevésbé jellemző északias kitettségű lejtőkön és az üdébb völgyekben a gyertyános és cseres tölgyesek (Querco petreae-Carpinetum, Querco petreae-cerris) alkotják a természetes klimax társulást. A délies kitettségű lejtőkön a melegkedvelő tölgyesek (Corno-Quercetum pubescenti-petreae) jellemzőek. A cserjék közül említésre méltó a húsos som (Cornus mas), az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a kányabangita (Viburnum lantana) és a törpemandula (Armygdalus nana) helyenkénti tömeges előfordulása. Elsősorban melegebb fekvésben gyakori lágyszárúak a nőszirom (Iris variegata, Iris graminea ssp. pseudocyperus), a szürke gerebcsin (Aster cinereus), a lednek (Lathyrus pisiformis), és az árvalányhaj (Stipa stenophylla). A Kopasz-hegyen 17 féle orchideafaj él. Az erdők nagy része tájidegen fenyő és akácerdő. Az előbbi károsító hatása a talaj kémiai tulajdonságainak megváltoztatásában áll: a lehullott tűlevelek erősen savanyítják a talajt. Az utóbbi a talaj tápanyagtartalmát emészti fel, úgyszólván kizsarolja a talajt, miközben kiirthatatlan polycormon telepet képez. Mindkettő közös hatása, hogy egyrészt a mélyárnyék (fenyő), másrészt az allelopátiás tulajdonságok (akác) miatt aljnövényzetüket igen elszegényítik, s értékes lágyszárú populációnak szüntetik meg az életterét. A legjellemzőbb termesztett kultúra a területen a szőlő, de déli fekvésben találunk még őszibarackot, szilvát és elvétve mandulát is. A legjellemzőbb szántóföldi kultúra a búza, mellette a kukorica, rozs és napraforgó érdemel még említést. Az állatvilág életterének tekintetében a legnagyobb szerepe a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet területeinek van. Jelentős madár-fészkelő és költőhely, emellett

10

gazdag halállománnyal is rendelkezik. Legjellemzőbb és legértékesebb fajok a bakcsó, kanalas gém, szürke gém, kárókatona, fehér gólya, kígyász ölyv, parlagi sas, békászó sas. A Nagy-Kopaszon a Magyarországon ismert hét-nyolc pár uhu közül kettő él. A vadállományban jelentős számú üregi nyúl, őz, vaddisznó populációk vannak, melyek leginkább a szőlőterületek fölötti erdőségekben, réteken húzódnak meg. Az állattartás nem számottevő. A természetvédelmi területek közül kiemelkedő a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet, és a Zempléni Tájvédelmi Körzetnek a vizsgált területre eső részei, de említésre méltóak még a sokszor ugyanolyan becses értékeket védő helyi jelentőségű természetvédelmi területek is, a sok egyedileg is védett növény- és állatfaj mellett. Kulturális értékek Régészeti értékek Tokajhegyalja geológiai-régészeti nevezetessége a Vitis Tokaiensis, ez a miocén kori időszak flórájához tartozó lelet, amelyet Erdőbényén találtak. Ez az ősi szőlőlevél, amely minden egyes szőlőfajta ősének tekinthető növény lenyomata, bizonyítja, hogy a szőlő történelem előtti, őshonos növény Tokajban. A vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él Tokajban. A neolitikumban Boldogkőváralján olyan emberi település volt, melynek lakói obszidiános kovaeszköz-készítéssel foglalkoztak. (Obszidián lelőhelyek: ErdőbényeLiget, Aranyosvölgy, Erdőhorváti stb.) Réz és bronzeszközöket használó emberek („bodrogkeresztúri kultúra”) éltek a Tokaji-hegy északi előterében (Dereszla-tető, Henye). Korabronzkori lelőhelyek („hatvani kultúra”) Tarcal, Mézesmál-tető, Szerencs, Mezőzombor, Erdőbénye és Sárazsadány határában találhatók. Bronz kincs lelet került elő: TiszaladányNagyhomokoson (Ürgehát). Bronzkor: a „halomsíros kultúra” leletei Rakamazon, a „füzesabonyi kultúra” körébe tartozó cserepek Tokaj Szerelmi dűlőben, a „pilinyi kultúra” leletei: Tarcalon, Mádon, Bodrogkeresztúron, Tokajban (országút), a „gávai kultúra” leletei: Tokaj környékén, Szerencsen, Tállyán, Mádon, Tarcalon, Tolcsván, Bodrogkeresztúron bukkantak fel. A népvándorláskori leletek lelőhelyei: vandál telep: Tiszaladány-Nagyhomokos. hun leletek: Mád, Végardó, Tiszaladány. avar lelőhelyek: Tiszadada, Tiszalök, Tiszaeszlár, Bashalom, Tiszanagyfalu. népvándorláskori cserepek: Tokaj Szerelmi dűlő. Honfoglalás-kori és Árpád-kori leletek, építmények: „Tarcal vezér sírja”: Tarcal, Mestervölgy felett,

11

Rakamazi vezéri sír (mindkettőben: vezéri kard, tarsolylemez stb.), Rakamaz-gyepiföldi griffes női hajfonatkorongok, Karos: vezéri sír (kard, tarsolylemez, napkorong), Kenézlő. népes köznépi temetők, Tiszaeszlár: vezéri és katonanépesség sírjai, köznépi temető, faluhely, Tiszalök-Rázompuszta: faluhely, Mezőzombor: rangos női sír, Sárospatak: sírlelet. „Tokaji kincs”: ezüst – lelőhely Zalkod-Szegfarka. Szabolcsi földvár (X-XI. sz.) Hymesudvar (Tokaji földvár) 1200 körül. Települési vonatkozású építészeti értékek A Tokaji borvidék településhálózata és településformái elválaszthatatlanok a térség morfológiai és vízrajzi sajátosságaitól. A vidék településhálózatának és településközi kapcsolatainak egyik váza a Bodrog folyó, a másik pedig a nyugati határán húzódó Szerencs-patak és a Hernád. A Bodrog folyóra települések sora fűződik fel. Ezek a települések a Zemplénihegység lábainál kanyargó folyó jobb partján fekszenek. A Bodrog a hegység egyik vízgyűjtő folyója, a beléje futó patakok völgyeiben további települések találhatók. A Bodrog Tokaj városánál ömlik a Tiszába, kijelölve azt az ősidők óta használatos egyik átkelőhelyet, amely összeköttetést biztosított a Tisza két partján elterülő területek között. A Szerencs-patak egy széles torkolattal szalad bele a Takta-folyóba, két oldalán települések sorakoznak. A táj kimagaslóan értékes és letelepedésre alkalmas adottságait már a honfoglaló magyarok is felismerték. Maga a Tokaj név, amely a magyar nyelvben feltehetőleg a X. században átvett örmény szó és szőlőt jelent, egyszerre bizonyítéka a megtelepülés korai eredetének, az etnikai kapcsolatrendszernek és a szőlőművelés ismeretének. Tokajhegyalja borvidékké változása mélyen, talán az átlagosnál is jobban átitatta a helyi lakosság gondolkodását és kultúráját. A borvidékké válás folyamatán azonban ne egyszerűen csak uralkodói rendeletek sorát értsük. Sokkal inkább azt az egységes és csak Hegyaljára jellemző építészeti környezeti kultúra kialakulását, amely mind a mai napig fellelhető. A vidék épített környezetében egyedülállóan ötvöződik több évszázad építészeti kultúrája: megtalálhatók benne a középkori eredetű katolikus templomok és a XVIIIXIX. századi görögkeleti és zsidó egyházi építészet emlékei, a fejedelmi városépítészet dokumentumai, az arisztokrácia kastélyai és kúriái, valamint a népi lakóházak, borházak és pincék is. A terület korai betelepülésének fontos emlékei az ütközőzónában fekvő Bodrogolaszi XII. századi román stílusú római katolikus temploma.

12

A felterjesztési terület minden településén található középkori eredetű, gótikus stílusú római katolikus templom. Tokajban és Tállyán XIV. századi eredetű várromok vannak, a védőzónában fekvő települések közül Monokon, Sárospatakon és Szerencsen találhatók középkori eredetű várak. A szőlőtermesztésből és bortermelésből eredő gazdagság jelképei a nemesi kastélyok és kúriák, amelyből Tarcalon 4 db áll, az ütközőzónában pedig további 9 db. Ezek az épületek a Tokaji borvidék fénykorában a XVIII-XIX. században épültek. Ekkor épültek Tarcal, Tokaj, Mád műemlékileg védett zsinagógái és hitközségi épületei, Tokaj görögkeleti és görögkatolikus templomai, valamint az ütközőzónában fekvő Abaújszántó, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs műemlékileg védett görög katolikus templomai. A műemlékek sűrűsödését a védett műemléki területek jelzik, ebből egy-egy a felterjesztési területen található Tokajra és Tállyára esik, további 10 db pedig az védőzóna településein van. A Tokaji borvidék legjellegzetesebb létesítményei a pincék. Már 1110-ben említik Kálmán király tarcali pincéjét. Tokajhegyalján két alaptípus terjedt el: az ásott és a lyukpince. Az előbbi az épület alatt elhelyezkedő, azzal megegyező alaprajzú boltozott tér volt, amit a ház építésével egy időben készítettek. A pincébe általában a ház tornácáról induló lépcsőn lehetett lejutni. Ennél a típusnál a ház egyik hátsó helységében dolgozták fel a szőlőt. A másik típus az úgynevezett vágott vagy lyukpince nem kapcsolódott közvetlenül épülethez. A föld felszíne felett csak egy kőből rakott kapuépítmény jelent meg áttört kialakítású fa vagy acélajtóval. A vulkáni tufába vájt pincéket nem kellett boltozni, hiszen maguktól is megálltak. A borvidék pincéinek 80-85 százaléka ilyen technológiával készült. A legértékesebb pincetípus az évszázadok során az egymás közelében lévő egyszeri lyukpincék horizontális és vertikális összekapcsolásából létrejött, rendetlen alaprajzú, többszintes pincelabirintus (4), amely a borkereskedés központjaiban, Erdőbényén, Mádon, Tállyán és Tokajban jelent meg. Legismertebb a sátoraljaújhelyi Ungvári negyed pincerendszere, amely 27 különböző pince vízszintes és függőleges összekötésével jött létre. Négy szintje 13 000 gönci és szerednyei hordó befogadására képes. Ez a pince labirintus, a sátoraljaújhelyi Ungvári Pince, a felterjesztés része. Ugyancsak része a felterjesztésnek a történelmileg egyedülálló és látványosságában is lenyűgöző sárospataki Rákóczi Pince, melynek járatai 1 kilométert tesznek ki. A felterjesztésre kerülő területen belül is több ilyen értékes pince van. Sátoraljaújhely - Ungvári Pince A pincék eredetéről Sátoraljaújhely város alapító okiratában olvashatunk az 1200-as évekre visszamenően. Az őslakosok a Bodrog-folyó árvizei elől a Sátor-hegy lábához települve élelmiszer tárolásra és nagy valószínűséggel az ellenség elől menedéknek használhatták a riolittufába vájt pincéket.

13

A török 16. századi előrenyomulása folytán elpusztuló dél-magyarországi, szerémségi szőlőterületekkel egyidőben értékelődik fel Tokaj-hegyalja s vele együtt az akkori Ungvár pincék negyede. A pincék elnevezését az ÉK-re irányuló borforgalmazást szolgáló főút melletti fekvése adja, mely kereskedelmi út Ungvár városát is érintette. Jelenlegi formájában az Ungvár Pincészet 50.000 m2 külszíni területen fekszik, Sátoraljaújhely É-i részén. A 27, eredetileg teljesen különálló pincék horizontális és vertikális „összevágásával” alakult ki a mintegy 14-16 km hosszú négyszintes pincészet, melynek tároló kapacitása 13.000 db gönci, ill. szerednyei hordó, (20.000hl). Kifejezetten labirintus jellegű pincészet. A pinceágak talpszélessége 180200-250 cm, magassága 170-190 cm. Jellemző díszei a pincéknek az ún. körágak, melyek a 6-8 m-től a 20-25 m-en keresztül az 50-60 m hosszúságot is elérhetik. A kifejezetten jó pinceklíma kialakulását és fenntartását szolgálják a 15 m mélységet is meghaladó főszellőző nyílások és az egymás fölött elhelyezkedő szinteket összekötő kisebb méretű szellőző nyílások. A pincészet értékét elsősorban a tokaji borkülönlegességek – szomorodni- és aszúborok – érlelését biztosító speciális mikroklíma adja. A légmozgás optimális szabályozását a szellőzők és az ún. légajtók működtetésével valósítják meg. Ehhez társul a pincevágatok falát beborító nemes penész, Cladosporium cellare jelenléte. Mindezek eredményeként a pincék hőmérséklete 9-11 ºC, a relatív páratartalom 8595% egész évben. A korábbi évtizedekben a felszínt különböző kertészeti megoldásokat alkalmazva hasznosították. ennek eredménye a látványos, növény és állatvilágában érdekes megjelenési formákat tükröző park jelleg. Pl.: a vörös mókus a téli nyugalmi időszakot leszámítva egész évben megtalálható a területen. A pince az állami tulajdonú Tokaj Kereskedőház Rt Tulajdona. Sárospatak - Rákóczi Pince Sárospatak város történelmi központjában található a Rákóczi Várkastély parkja alatt 14 méter mélyen elhelyezkedő (vulkanikus kőzetbe vájt) 1000 méter összhosszúságú, tokaji borokat érlelő pince, amely Tokaj-hegyalja egyik legnagyobb és legszebb pincéje, mely élő tanúja a Hegyalja és Patak Árpád-korra visszanyúló szőlő és borkultúrájának is. Joggal sorolhatjuk Sárospatak történelmi nevezetességei közé, hiszen a XVI. sz. óta a vár és a vidék nevezetes urainak tulajdona, gazdaságuk egyik tárháza volt. A várkert alatti pince múltját, a várat 1534 és 1541 között építtető Perényi Péter idejéig követhetjük. Jelentőseb tulajdonosai voltak I. Miksa király, Dobó Ferenc. 1612-ben Lorántffy Mihály tulajdonába kerül. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén jelentős birtoknövekedés történik, így a pince is a Rákóczi fejedelmek tulajdona lesz a szabadságharc bukásáig (1711). Ezután 1712től 1776-ig a Trautsohn herceg, majd 1806 és 1875 között a Bretzenheim herceg, 1875-1950-ig aWindisch-Graetz herceg tulajdona a pince. 1951-től a Tokajhegyaljai Pincegazdaság, 1971-től a T.Á.G.-i Borkombinát kezelésében van. Jelenleg 1992-től a Megyer Rt. tulajdona.

14

A pince végleges mérteit, nagyságát 1776-1791 között érte el, azóta bővítés, átalakítás nem történt. A kiváló állagú és állandó klímájú pince páratartalma 96%, amelyet a pince falán egyenletesen megtelepedő nemespenész (Cladosporium Cellare) bársonyos felületű, vastag rétege biztosít. A Cladosporium Cellare a Tokaji pincék egyedi sajátossága. Ez a nemespenész az aszú és szamorodni borok szoros kapcsolatban állnak egymással. A penész növekedéséhez szükséges a bor, annak karakterét pedig a penész adja. Ezáltal alkalmas a pince kiváló minőségű és magas élvezeti értékű szamorodni és aszú borok érlelésére. A pince 900 darab „Szerednyei” hordó befogadására képes, mely hordó Tokajhegyalja jellegzetessége. Két kóstolóhelyiség található a pincében. A 80 fő befogadására képes Nagykóstolóban nagylétszámú csoportok fogadására nyílik lehetőség. A Kiskóstolóban 14-en tudnak helyet foglalni. Az asztalok felett található 7 címer, melyek a régió legjelentősebb településeit szimbolizálják: Sárospatak, Tarcal, Tokaj, Mád, Tállya, Sátoraljaújhely, Tolcsva. A pince másik történelmi nevezetessége a Rákóczi szalonnasütő, ahol valószínűsíthetően a Rákóczi család kóstolta borait. 1957-ben Múzeumot hoztak létre azzal a céllal, hogy a legkitűnőbb évjáratú aszu borokat és a ritkaságokat megőrizzék az utókor számára. A Rákóczi Pince a Megyer Rt. tulajdona. A cég borászati és turisztikai célokra hasznosítja ezt a nevezetes történelmi múlttal rendelkező pincét. Hercegkút – Kőporosi és Gomboshegyi pincesor A község a Tokaji Borvidék nagy múltra visszatekintő településeihez képest viszonylag fiatal. Az irtvány-települést 1748-49-ben hozták létre a Duna forrásvidékéről és a francia-svájci határvidékről származó sváb telepesek, akiket Trautson János herceg, a terület akkori birtokosa hívott be a török háborúkban és a Rákóczi szabadságharcban megfogyatkozott népesség pótlására. A faluban minden házhoz tartozott pince a falu mellett húzódó pincesorokon. A pincéket a házzal együtt adták, vették. Ilyen egységes kinézetű pincékből álló emeletes pincesorokkal a Tokaji Borvidéken másutt nem találkozhatunk, csak itt Hercegkúton. A falu északnyugati peremén helyezkedik el a több, mint nyolcvan pincét számláló, három-négy szintes Kőporosi pincesor, délkeleten a közel nyolcvan pincét számláló, négy szinten húzódó Gomboshegyi pincesor. A hegybe vájt pincesorok mindkét helyszínen egymás fölött sorakoznak. Az egymás felett több sorban elhelyezkedő pincék némelyike a településsel egyidős, bár nagyobb részük a XIX. század végi filoxéra vész után létesült. A pincék bejárati szakaszán általában keményebb, andezit kiboltozással találkozunk, beljebb haladva viszont láthatjuk, hogy – a Tokaji Borvidék legtöbb pincéjéhez

15

hasonlóan – itt is puha, riolittufa alapkőzetbe vájt járatok vannak. A pincék többsége egy vagy két ágból áll, de akadnak köztük háromágúak is. Tolcsva - Oremus pincesor Oremus Pincészet Rt., Tolcsva, Pincesor A Zemplén hegység tövében és déli lankáin mintegy 100 – 150 méteres tengerszint feletti magasságban a Tolcsva patak két oldalán terül el Tolcsva önálló község, 1638 hektáros területtel, 634 lakóházzal és 2445 lakossal. A Hegyalja leghíresebb bortermő településeinek egyike, a hegység Bodrog felé tekintő lejtőjének lábainál. A XIII. század második felében a tatárjárás környékén feltehetően a Tolcsván élő emberek föld alatti üregekben bújtak el a tatárok elől, majd ez követően a szőlőből készült borokat itt tárolva azt tapasztalták, hogy a borok értéküket hosszú ideig megőrzik. Mennyire függ a bor jósága a pincétől? Egy régi példabeszédből idézve adható meg a válasz: „A pince teszi és csinálja jóvá a bort.” Ezeket a pincéket a település nyugati felén található viszonylag magas domboldalba ásták, amelyeknek bejárata észak, észak-keleti tájolású. Keletkezésük a XIII. és XVII. századra tehető. Ekkor már kimondottan borérlelés céljára Tolcsva nyugati domboldalán rendre földalatti pincéket vájtak. Több pincelejáraton jutunk le a föld mélyében található közel 4000 méteres több emeleten elhelyezkedő Oremus pincelabirintusba. A több lejárat mutatja, hogy ezek a pincék valamikor önálló családi pincék voltak. A pincék összevágása, egyesítése a XIX. -XX. századra tehető. A pincék hőmérséklete 10 Co, a bennük lévő pára 96-98 %-os. A földalatti pincék természetes szellőzéssel rendelkeznek, a szellőző járatot a helyi nyelv „léleklyuk”nak nevezi. A pincékben elszaporodik az úgynevezett pincei nemespenész, a „Cladosporium cellare”, amely biztosítja a pince kiváló klímáját, szabályozza a légnedvességet, tisztítja a levegőt. A pincékben a hagyományos 136 literes Gönczi hordók és a 200 literes Szerednyei hordók úgynevezett pincegadnáron (kemény tölgyfából készült ászokfán) fekszenek. Tolcsva – Bormúzeum pincéi Tolcsva, Pincesor 1. Tokaj-Hegyalja több ezer pincéjének egyik legrégebbi és legnevesebb pincéje a Tolcsvai Bormúzeum, illetve Muzeális Pince, amely négy pincéből áll. A fő ág a Constantin pince, a másik az Adrianyi pince, a kettőt összekötő ág a felső Rákóczi pince, - az út másik oldaláról nyílik, de az Adriányi pincével földalatti összeköttetésben áll a Liebmann pince. A Rákóczi pince története a fejedelmi Rákóczi családhoz kötődik. A Constantin pince nevét a XVI. században Macedóniából Magyarországra települt gazdag görög kereskedő Constantinus családról kapta. Tokaj-Hegyalja borkereskedelmében Tokaj központtal működő görög borkereskedők háza fontos szereppel bírt a XVII-XIX. századig, amikor szerepüket a lengyel kereskedők vették át. Az itt élt Constantin dinasztia egykori borkereskedőinek leszármazottai - Constantin Ottó, Constantin Mihály, Constantin Miklós - sokat tettek Tolcsva virágzó

16

borászatáért. Szőlőbirtokaikat, pincészetüket, borászatukat 1945-ben államosították. A pincészet ma a Tokaj Kereskedőház Rt. Tulajdona. A XIII. században a tatárjárás után (1241.) IV. Béla a lepusztult szőlők helyreállításához olasz és francia szőlőműveseket hozatott be, akik nyáron a szőlők felújításával, télen pinceásással foglalkoztak. A pince közel 1000 fm, kivájt pince, melyben több ezer palack muzeális bort tárolunk, valamint 999 db. fahordóban érik, fejlődik az úgynevezett muzeálisnak jelölt bor. A pince falát tapétaszerűen borítja a sötétszürke nemes penész Cladosporium cellare, ez penész a tárolt palackokra is átterjed, esetenként teljesen beborítja és különleges látványként jelentkezik. Nagy felületeken megköti, majd leadja a páratartalmat, így automatikus klíma szabályzóként is működik. A pincében a hőmérséklet télen-nyáron állandó 12 Co. A pince relatív páratartalma 88-90 %. A nemes penész mindemellett meggátolja a káros gombafajták elszaporodását. A pince alacsony hőmérséklete segíti a Gönci hordókban lévő borok fejlődését. Az itt tárolt aszúbor akár több évszázadig is eltartható. A pincészetben tárolt borok rendkívül nagy értékkel bírnak. Fellelhető a pincénkben az 1900-as évek elejéről származó termékek. Készletükben vannak 1906, 1912, 1915, 1920, 1936, 1937, 1940, 1942 stb. évjáratú borok is. A pincében tárolt borok több mint 80 %-a három, négy, öt és hat puttonyos aszúk kategóriájába tartozik. Jelentős készlet van, régi évjáratú aszúessenciákból is. A legjobbnak tartott borokat muzeális jelöltként kezelik. Tíz-tizenkét év után palackozzák. 2.3.3 A helyszín illeszkedése a régióba A magterület és a védőzóna Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Magyarország legészakibb területén, nagyobb részt a Zempléni-hegységben fekszik. A Zemplénihegység a Kárpátok legfiatalabb nyúlványa, s egyszersmind a kárpáti flóra és fauna peremvidéke. A megye további két, határos megyével együtt az Északmagyarországi tervezési-statisztikai régiót alkotja. A megye tájhasználatát természetföldrajzi adottságai határozzák meg. A megye két, egymástól jelentősen eltérő tájegységre oszlik, a morfológiailag és vízrajzilag igen változatos és különböző földtörténeti korok emlékeit őrző erdős hegyvidékre és a mezőgazdasági hasznosítású síkvidékre. A két tájegység találkozásánál terül el a szőlőtermelésre kiválóan alkalmas, jófekvésű, napsütötte enyhe lejtőkkel rendelkező Tokaji borvidék kultúrtája.

17

2.3.4 Történelem, fejlődéstörténet Sokan bizonyossággal állítják, hogy Attila hun birodalmának központja Tokaj volt. Könnyen lehet, hogy igazat mondanak. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a hun rokonságot ápoló honfoglaló magyarok számára kiemelkedő fontosságú lett ez a vidék. Hegyalján szelte át a Tiszát a máramarosi sóbányákból Budára vezető sóút, itt keltek át a Balkánra, Erdélybe vagy a Felső-magyarországi tájakra induló lengyel kereskedők. A tokaji rév utak, hadiutak keresztezésében keletkezett. Hamar benépesítették Tokajhegyalját, és még annál is korábban a mocsarak, folyóágak védelmében meghúzódó Bodrogközt, ahol a lakosság viszonylagos védettségben élhette át az eltelt 1100 évet. Nagy szükség volt az oltalomra, hiszen nemcsak a hazát kereső magyar törzsek egyik első szálláshelye lett a környék. Batu kán mongol seregei a vidéken áthaladva özönlötték el Magyarországot 1241-ben, hogy aztán alig néhány kilométerre Tokajhegyalja déli határától, a muhi pusztán letapossák a magyar királyi hadat. A tatárok ekkor ugyan nem vették be a legjelentősebb helyi erősséget Sárospatakot, de Hegyalja lakosságának negyede elpusztult a megszállás másfél esztendeje alatt. Hegyalja területe a magyar királyság első századaiban döntően királyi birtok, Patak és Szerencs pedig ispánsági központok voltak. A XIII. századra az adományozások révén a királyi földek főúri birtokokká váltak, majd egy újabb évszázad elteltével Hegyalja a központi hatalommal szembeszegülő bárók egyik fontos hátországa lett. A magyar borkultúra felvirágoztatásában fontos szerepet kaptak az országban új hazát kereső latin népek. Gyakran a német telepesekkel együtt érkeztek, vagy azokkal egy helyen alapítottak új városokat. Különösen nagy jelentőségűnek bizonyult jelenlétük a Szerémségben, amely Tokajhegyalja fénykorszaka előtt a legfontosabb magyar borvidék volt. De magának Hegyaljának a történetéhez is egész fejezetet írtak –igaz erről igencsak gyéren állnak rendelkezésre tárgyi és írásos emlékek. Az első király III. Béla (1130-1162), a második IV. Béla (1235-1270) volt, aki latin telepeseket hívott Tokaj-hegyaljára. A jövevények valószínűleg ÉszakFranciaországból érkezett vallonok voltak, akiket a népnyelv – csakúgy mint egykor az összes újlatin népet – előszeretettel nevezett olaszoknak. Egyes kutatók azonban valóban olaszoknak tartják e korai telepeseket, és érkezésükhöz kötik – nem bizonyíthatóan – a Furmint elterjedését is. E telepesek emlékét őrzi többek között Bodrogolaszi, Olaszliszka és vélhetően Tállya település neve is. A Felvidéken a magyar állam első évszázadai óta éltek németek. A Szepességben egy tömbben telepedtek meg és általában a városokban meghatározó volt a jelenlétük. Idővel többségük elmagyarosodott, de kultúrájukban, hagyományaikban sokáig őrizték eredetüket. Az Árpád-házi királyokat (1000-1301) követő Anjou-ház (1308-1387) előtt ugyan meghódoltak a bárók, ám a Hunyadiak XV. századában már új ellenlábas, a cseh Jan Giskra tartotta uralma alatt Felső-Magyarországot. Csehországból kiszorult husziták élén sokáig dacolt Hunyadi Mátyással, az utolsó nagy magyar királlyal, mígnem legyőzetvén az uralkodó egyik leghűségesebb alattvalójává vált. Huszitái emlékét ma is őrzi néhány jellegzetes épület a Hernád völgyében, ami a XIV-XV.

18

században talán még Hegyaljánál is jelentősebb szerepet játszott. Bővelkedett jó termő szőlőkben, de gazdaságföldrajzi helyzete még nagyobb súllyal nyomott a latban. A XVI. század első felében Magyarország területének harmada török hódítás áldozata lett. A mai Tokajhegyalja területe ezekben az években a senki földje volt nem tartozott a török hódoltsághoz, ám a betörések veszélye mindennapos maradt. Formailag ugyan a királyi Magyarország része volt, de kulturális és politikai kapcsolatai révén erősen kötődött az Erdélyi Fejedelemséghez, amely hatalmas szálka maradt a Habsburgok szemében. Végtelennek tűnő bizonytalanság, háborúskodás gyötörte a szétszakadt részeket, és földrajzi helyzetéből adódóan Tokajhegyalja felvonulási tereppé vált a XVI. század második felében. A Tokaji Aszú születését legkorábban 1630 környékére tehetjük azon történet alapján, amellyel általában először találkozhat a Hegyaljával ismerkedő borkedvelő. A fáma szerint Szepsi Laczkó Máté, Lórántffy Mihály udvari papja, erdőbényei prédikátor ez évben is időben szüretre vezette volna a helyi lakosságot, ám a török beütéstől félve a szüret kezdetét napról napra halasztgatták. Mire kivonultak a szőlőbe, a gyümölcs megaszúsodott, a szőlőszemek betöményedtek. Ezeket a betöppedt, aszott szőlőszemeket kiválogatták és a lelkész különleges húsvéti ajándékot készített belőlük Lórántffy Mihály leánya – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hitvese – Zsuzsanna asztalára. A XVII. század elején a Rákócziakkal Erdély fejedelmi székébe egy olyan dinasztia megalapítója ült – igaz mindössze két esztendőre – amelynél kevés familia játszott fontosabb szerepet a magyar történelemben és amelynek története összefonódott a Tokaji világhírűvé válásával. Rákóczi György fejedelemségének idejére tehető a Tokaji Aszú sokáig hivatalosnak tartott születési éve is. A Rákóczi-birtokok egyik fontos bevételi forrása, így a fejedelmi hatalom egyik támasza már a tokaji bor volt. A ragyogó ital híre egyre messzebb szárnyalt és a kultúra is gazdagodott. A XVIII. század hajnalán a család utolsó nagy személyisége lépett a történelem színpadára. II. Rákóczi Ferenc akkor jutott szerephez, amikor szinte egész Magyarországról kiűzték a törököket és a Habsburg-ház akaratának semmi sem állt ellen. A zaklatott gyermekkor után családi örökségéhez jutott II. Rákóczi Ferenc már a katolikus vallás követője volt, de ugyanazon eszmék éltették mint protestáns őseit. Predisztinált volt arra, hogy 1703-ban Magyarország leghosszabb szabadságharcának élére álljon és vezérlő fejedelemmé válasszák. A nyolcéves háborúskodás alatt II. Rákóczi Ferenc intenzív nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Birtokainak legértékesebb kincse a Tokaji Aszú volt. Ahogy a tokaji bor már évtizedek óta pénzt termelt a szabadságharcok folytatásához, úgy emelte a bor hírét a függetlenségért folytatott küzdelem. A Tokaji Aszú pénzt hozott és kapcsolatokat ápolt. Különleges ajándék gyanánt Rákóczi útját is egyengette XIV. Lajos francia király és Nagy Péter orosz cár udvarába. A Tokaji becses ritkaság volt: a királyok bora és a borok királya.

19

Amikor II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 1711-ben elbukott, a fejedelem Törökországba menekült. Birtokai, így tokajhegyaljai uradalmai is az uralkodóra szálltak. A századnak a szabadságharcot követő kilencven esztendeje alatt Magyarország lassan betagolódott a Habsburgok birodalmába, de megtartotta különállását. Gyötrelmes 150 év után aránylag békés idők köszöntöttek be. A kiegyensúlyozott piaci kereslet és az eltelt évszázadokban kiérlelt borkészítési gyakorlat birtokában Tokajhegyalja viszonylagos anyagi jólétben élte át a század nagy részét. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy 1780-ban Hegyalja már az ország legsűrűbben lakott vidéke volt. A négyzetkilométerenkénti 52 fős népsűrűség majdnem duplája volt az országos átlagnak, de meghaladta a korabeli Franciaországét vagy a fejlettebb német államokét is. Keresettebb bor volt a Tokaji, sosem akadt elég szorgalmas munkáskezekből. A XVIII. század lendülete átragyogta a békés századot. Lengyelország elsőrangú felvevőpiaccá emelkedett és az orosz cárok egész kolóniát tartottak Tokajban, hogy ellássák az orosz udvart kiváló minőségű Tokajival. A Tokaji borvidék a kezdetektől jelentős vonzerőt gyakorolt a környező területek népeire. A szlovákok főként a Zempléni-hegység északi, ma Szlovákiához tartozó vidékein és belső, apró falvaiban telepedtek le. Szorgalmas napszámosként, ügyes famunkásként tartották számon őket, akik gyakran eljártak a hegyaljai szőlőkbe dolgozni. A görögkeleti vallású ruszinok a XVI. századtól a XIX. századig folyamatosan érkeztek a területre. Az orosz cárok 1733 és 1798 között borvásárló Bizottság néven egész kis kolóniát tartottak fenn Tokajban, hogy kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű aszúborhoz juthassanak. (A bizottságot Anna Ivanonva cárnő alapította.) A görögök a XVII. század végétől mint borkereskedők tűntek fel Tokajhegyalján és a következő század végéig meghatározó részt vállaltak a bor forgalmazásában. Tokaj városába II. Rákóczi Ferenc költöztette át a görögöket Szatmár elfoglalása után, akik hamarosan fontos szerephez jutottak a város életében. Nagyrészt macedóniai eredetűek voltak és csak kevesen telepedtek le végleg családjukkal is (ilyen a tolcsvai Konstantin család). A görög kereskedőket – mint török állampolgárokat – általában egy kalap alá vették a rác (szerb) és örmény kalmárokkal. A görög kereskedők helyét az 1700-as évek végétől a mind nagyobb számban betelepülő zsidóság vette át. A lengyel zsidó kereskedők a XVII. századtól már bizonyosan üzleteltek tokaji borral. A zsidóság Magyarországra költözésének első jelentősebb hullámát a lengyelországi Hmelnyickij kozáklázadás indította el 1648ban, ami a XVIII. század második felében elérte Hegyalját is. A legfontosabb közösségek Mádon, Tolcsván és Sátoraljaújhelyen, később Tokajban alakultak ki. A második bevándorlási hullám (1800-1867) idején már az összes hegyaljai település gazdasági életében jelentős, a borkereskedelmében pedig döntő szerephez jutott a zsidóság.

20

A XIX. század a lassú szegényedés időszaka volt. A fő kérdés folyamatosan abban jelentkezett, hogy a Tokaji Aszú miként kerülhet ismét vissza a legigényesebb fogyasztók asztalára. A századvég a jól ismert európai forgatókönyv szerint zajlott és a filoxéra Hegyalját is elérte. Viszonylag későn, csak 1885-ben ütötte fel a fejét, de néhány éven belül elpusztította a szőlők nagy részét. A második világháború megsemmisítette a zsidóságot, a kommunizmus pedig az arisztokráciát és a vékonyka polgárosodó középparaszti réteget. Így eltűntek vagy a háttérbe szorultak azok, akik a bortermelés és –kereskedelem meghatározó és egyben legfelkészültebb, legalkalmasabb rétegét adták. Az 1990. évi politikai változások a magyar társadalmat az alapokig megmozgatták. Elemi erővel törtek a felszínre az évtizedekig szunnyadó erők. Újra lehetőséget kaptak a legjobbak, hogy a legjobbat készítsék el, Hegyalján is. És a Tokaji valóban újjászületett. 2.4. A helyszín jelentősége 2.4.1 Kulturális jelentőség Tokaj-Hegyalja rendkívül változatos és páratlanul szép vidéke ahol több évszázad óta ez a fejedelmi bort adó szőlő terem – egyszersmind olyan különleges kulturális érték is, amit a tájjal szimbiózisban élő ember szerves átalakító munkája hozott létre és őrzött meg számunkra. Tokajhegyalja úgyszólván egy nyitott könyv, amelyből a térség történelme folyamatosan kiolvasható. Az időben kutatva már arról sem nyilatkozhatunk teljes bizonyossággal, hogy milyen formában létezett szőlőkultúra Hegyalján a honfoglalás idején, vagyis 1100 évvel ezelőtt. Tárgyi bizonyítékok ugyan nincsenek, de a szőlőművelés és borkészítés létét már valószínűsíthetjük ezekben a korai időkben. A magyarság borkultúrája ugyanis kettős eredetű: részben nyugati, latin gyökerekből táplálkozik, részben keleti hagyományokra nyúlik vissza. A magyarok sokáig éltek a Kaukázus előterében, ahol megismerkedtek a borkészítéssel. Ennek legékesebb bizonyítéka az, hogy a magyar szőlő- és borkultúra számos alapvető szava – mint például a szőlő, csíger, bor, ászok – honfoglalás előtti és ótörök eredetű. Valószínű, hogy a letelepülő magyarság már a kezdetektől felismerte Hegyalja kiváló adottságait a szőlőtermesztéshez, és megpróbálta átplántálni a Kaukázus vidékén szerzett ismereteit. A XII. század második felétől már kétségek nélkül beszélhetünk hegyaljai szőlőkultúráról, amikor is vallon telepesek érkeztek a vidékre. Egy évszázaddal megjelenésük után bőséges adatok bizonyítják a szőlőművelés elterjedtségét a Hegyalján, s ma mindenekelőtt településnevek – Olaszliszka, Bodrogolaszi – őrzik megtelepedésük emlékét.

21

Az 1526. évi mohácsi csatában Magyarország elvesztette legjelentősebb déli szőlőterületeit is. Ezt követően vált Tokaj-hegyalja egyre nagyobb jelentőségűvé. A térség településhálózata – mind a felterjesztési területen, mind pedig az ütközőzónában – léptékében és belső struktúrájában harmonikusan illeszkedik a tájba. A települések területén gazdag és értékes műemlékállomány található, amely a hagyományos, agrárius tájhasználat és életmód, valamint az itt megtelepedett soknemzetiségű lakosság építészeti dokumentuma. A terület a középkor óta megszakítás nélkül lakott, az egyes településeken, a bennük található műemlékekben, épületkomplexumokban egymást fedik a középkortól napjainkig terjedő építési periódusok. A hegyaljai társadalom és szellemiség egyik kulcsa egy sajátos magyar településtípus, a mezőváros, más néven oppodium volt. A jellemzően a XIV. században fellendülő paraszti árutermelés alapozta meg a nagyobb, kereskedelmileg is fontos helyen fekvő falvak lakosságának megerősödését, amelyek idővel kialakították önkormányzati intézményeiket, és bizonyos kollektív jogokat is megszereztek (ilyen volt például az adó személyenkénti helyett egy összegbeni fizetése). A virágzásnak induló mezővárosok ellen a XVII. század közepétől a földesurak általános támadást indítottak, amivel két településtípus dacolt eredményesen. Az első csoportot a török által megszállt Alföld vagy városai alkották, melyek szinte magukba szívták a kipusztult falvak lakosságát, és mint különösen értékes területek, nem szpáhi, hanem kincstári birtokok lettek. Gazdasági erejüket kiterjedt szürkemarha-tartásuknak és –kereskedelmüknek köszönhették, ami elégséges pénzt hozott ahhoz, hogy békés formában kielégítsék a török hatalmasságok mohóságát. A mezővárosok második nagy túlélő csoportját a szőlőtermesztésre szakosodott települések alkották. Közülük kiemelkedően eredményesek Tokaj-hegyalja sajátos öntudatú, büszke mezővárosai voltak, melyeknek páratlanul sűrű hálózata alakult ki a borvidéken. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tolcsva már a XIV. század előtt, Tokaj, Tarcal, Olaszliszka, Szerencs, Tállya, Abaújszántó a XV. században, Erdőbénye és Mád a XVI., míg Bodrogkeresztúr a XVII. században nyerte el a mezővárosi rangot. Némelyikét többször is elpusztították, mégis mindig újraéledtek. Az oppodiumok szőlőtermelő, borkészítő jobbágyai, iparosai és az egyre nagyobb számban beköltöző nemesei eredményesen védték településeik jogait. A mezővárosok XVIXVIII. századi virágkorát ma is ragyogóan mutatják a korabeli épületek, műemlékek. A vidék egyedülálló építészeti sajátossága az arisztokrácia, a nagy uradalmak, a polgárosodó parasztság építészetének és a táj népi építészetének gazdasága és keveredése. A szőlő az ültetvényben, a bor a pincében születik. Attól függően azonban, hogy milyen típusú bort készítenek egy borvidéken, a pincék és pincészetek formai megjelenése is sajátos lehet. Különösen így van ez Tokaj-Hegyalján, ahol évszázados hagyományok és helyi borspecialitások formálták a borkészítés rendjét. A pince – napjainkban a pincészet – kétségtelenül kiemelkedően fontos, jellegadó épülettípus lett, amely az évszázadok alatt eltérő módon alakult ki ezen a borvidéken, mint Magyarország más tájain.

22

A Tokaj-hegyaljai pincék java része valamivel korábban, a borvidék felvirágzása idején épült, a XVI. század közepétől a XVII. század végéig, illetve akkor kezdett el épülni. Túl azon, hogy a borvidék településeinek jellegzetes építészeti eleme a pince, különösen figyelemreméltó a Sárospatakon található fejedelmi Rákóczi Pince, a Sátoraljaújhelyen lévő Ungvári Pince, a Hercegkúton található pincesor, valamint Tolcsván az Oremus pincészet és a Tokaj Kereskedőház Bormúzeuma. 2.4.2 Ökológiai jelentőség A Tokaji Borvidéket az Országos Területrendezési Terv az országos jelentőségű ökológiai hálózat részeként jelöli meg. Az övezetbe sorolt területek az ország élőhelyeit, ökológiai értékeit s ezáltal a biológiai diverzitás védelmét szolgálják a fenntartható hasznosítás, illetve használat biztosításával. A Tokaji Borvidéken a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek területei különös ökológiai jelentőséggel bírnak. A szőlőtermesztésnek kivételesen kedvező földrajzi, geológiai, klimatikus adottságok páratlan együttállása a feltétele az évszázadok óta ismert kiváló minőségű bor termelésének. Ennek fennmaradását sohasem veszélyeztették az ökológiai rendszert károsító fejlesztések, ipartelepítések. 2.4.3 - 2.4.4 Társadalmi-gazdasági jelentőség A szőlőtermesztés nemcsak a kivételes természeti, ökológiai adottságokon alapszik, hanem a társadalmi feltételei és gazdasági következményei is döntőek. Nem választható szét mereven, pusztán természeti, társadalmi vagy gazdasági kérdéssé. Tokajhegyalján a szőlőtermesztés és bortermelés évszázados hagyományai mai társadalom életében is meghatározó szerepet játszanak. A hagyományok élő ismeretként a lakosság nagy részét képessé teszik arra, hogy a szőlőtermesztés időszakosan nagyobb munkaerőigényét, például a metszés vagy szüret idején olyanok is ki tudják szolgálni, akik az év más részében egyéb, esetleg szőlővel, borral össze nem függő foglalkozást űznek. Ilyenformán a szőlőnek és bornak a térségben népességmegtartó szerepe is van. A szőlőterületek növelése általában nem cél, de az első osztályú klimatikus és domborzati adottságokkal rendelkező, kipusztult szőlők visszatelepítése a borvidék elsőrendű gazdasági és társadalmi érdeke. Igen fontos a kivételes adottságú termőhelyek kiszolgálása megfelelő táj- és környezetbarát infrastruktúrával. A kulturált, minőségi borfogyasztás az étkezési és viselkedési kultúra része. A Tokaji bor, amely a táj népének identitástudatában fontos szereppel bír, a társadalmi-gazdasági jelentőségén túl a régión túlmutató, kivételes nemzeti és nemzetközi értéket is képvisel. Az erre épülő falusi és borturizmusnak, az egyébként gazdaságilag depressziós térségben, mint alternatív jövedelemteremtő lehetőségnek fontos, elvándorlást csökkentő szerepe van.

23

3. A kezelési terv és jogi kérdések összefüggései 3.1 A kezelés szervezete: Tokaji Világörökségi Egyesület A 132,555 km2 területű magterület és a négy különálló helyszín tizenhárom önkormányzat igazgatása alá esik. A hatékony kezelést célszerűnek látszott az érintett önkormányzatokra alapozni. Az érintettek kijelölt képviselői – a már működő Tokajhegyaljai Polgármesterek Fórumára alapozva – a megyei szervekkel együttesen - Tokaji Világörökségi Egyesületet hoztak létre, amely rendszeres üléseken meghatározza és elfogadja a szükséges intézkedéseket, összehangolja a cselekvési programot és javaslatot tesz a források felhasználására. A Tokaji Világörökségi Egyesület állandó meghívottakkal egészül ki. Ezeknek sorában szerepelnek országos hatáskörű szervek, a különálló helyszínek tulajdonosi képviselői és a magterület és védőzóna összes szőlőtermelőjének önszabályozó szervezete. /lásd: Melléklet/ A Tokaji Világörökségi Egyesület szervezetén belül létre kell hozni az alábbi szakmai bizottságokat: - mezőgazdasági, - táj- és természetvédelemi, - környezetvédelemi, infrastruktúrális, közlekedési, - települési és építészeti, - turizmus - oktatási és kultúrális - reklám és marketing bizottság A hatékonyság érdekében javasolható, hogy a szakmai bizottságok feladataikat az alábbi szerkezetet követve állapítsák meg: A szakmai munka terén - helyi, azaz világörökségi magterületi feladatok - a védőzóna területét érintő feladatok - a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi szinten jelentkező feladatok A helyi társadalom tájékoztatása, aktivizálása terén célzottakat figyelembe véve - minden önkormányzatot - a civil szervezeteket - vállalkozókat és a - magánszemélyeket teljes körben érintő programok A belső és külső kapcsolatrendszerek kiépítése terén az érdekképviselet megjelenítésénél tekintettel kell lenni - A helyi, az országos , az Európai Unió-s és világviszonylatokra. A szakmai bizottságok létrehozásának célja az átfogó és hatékony szakmai munka megalapozása.

24

A szakmai bizottságok részletezett feladatai: - A rájuk vonatkozó szakmai kérdésekben véleményt nyilvánítanak - Közreműködnek a világörökség rangjának megőrzése érdekében a szükséges kezelési terv elkészítésében és aktuális felülvizsgálataiban. - Az elkészült kezelési terv alapján szakmai szempontból figyelemmel kísérik annak betartását és betartatását. - Figyelemmel kísérik a Tokaji borvidéken folyó turizmust és egyéb gazdasági tevékenységet, hogy azok ne gyakoroljanak kedvezőtlen vagy káros hatást, a világörökségi rangot jelentő értékekre. - Szakmai véleményt nyilvánítanak a Tokaji borvidék önkormányzatainak fejlesztési programjai, településrendezési, szabályozási tervei tekintetében. - Segítséget nyújtanak a források és pályázati lehetőségek felkutatásában - Javaslatokat fogalmaznak meg a monitorozásra vonatkozóan 3.2 Az önszabályozás dokumentumai A Tokajhegyaljai Borvidék Hegyközségi Tanács Rendtartása (lásd Kezelési terv 2000, II. kötetben) A rendtartás hatálya: kiterjed a Tokaj-hegyaljai Borvidék közigazgatási területére. A rendtartás a hegyközség valamennyi tagjára kötelező. A rendtartás tárgya: A hegyközség területén folyó szőlőművelés, borászat, szakmai szabályozási rendjének megállapítása, ezen szabályozás megsértésének szankcionálása, valamint az eljárások szabályozása. Természetvédelmi területek kezelési terve: A felterjesztési terület és a védőzóna határain belül eső illetőleg a határon benyúló természetvédelmi területek (a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi körzet, a Tállyai Patócs-hegy és a Bodrogszegi Várhegy) a nemzetközi konvencióknak megfelelő összeállítású és tartalmú kezelési tervvel rendelkeznek. (lásd Kezelési terv 2000, II. kötetben) Helyi értékvédelmi rendeletek: Az 1999. évi CXV sz. törvény a helyi közigazgatást kötelezi arra, hogy 2003. év végéig megújítsa a rendezési terveket és alkosson rendeletet a helyi építészeti értékek védelméről. Tokaj, Tarcal, Bodrogkeresztúr, Mád települések a közelmúltban korszerű rendeletet alkottak az építészeti és természeti értékek védelméről. (lásd Kezelési terv 2000, II. kötetben)

25

3.3 Jogi korlátozások A magyar törvénykezés szerint az önkormányzatok rendelkezési függetlensége a területük vonatkozásában is csak közérdeket szolgáló törvények által korlátozható. Ilyen közérdeket védenek többek között az alábbi törvények: - Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, a helyi, a települési illetőleg megyei önkormányzat kötelező feladatává teszi az épített környezet védelmét. - Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól egyebek mellett az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet védelméről intézkedik. - Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről lefekteti a környezet-, a táj- és természetvédelemmel kapcsolatos térségi feladatokat. - Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, - célja a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése. - Az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről rendelkezik az ezzel kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről és jogokról, feladatokról és hatáskörökről. - Az 1997. évi CXXI. törvény a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló bortörvény célja a szőlő telepítésének, művelésének, kivágásának, a must, a bor, valamint a borpárlat előállításának, tárolásának és forgalomba hozatalának és az ezzel kapcsolatos közigazgatási feladatoknak és hatásköröknek a szabályozása. - A 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról - A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (az „1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről” helyett 2001.07.10.-e óta hatályos törvény) az épített környezet egészének védelmét, a terület- és településfejlesztés, a természet- és tájvédelem, a nemzetközi kötelezettségek valamint a kulturális örökség köztudatba való beépítésének figyelembe vételével kívánja érvényesíteni. - A 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről – a törvény meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valammint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

26

3.4 A lehetséges konfliktusok forrásai A világörökségi elismertség elnyerése a jövőben a térség számára nem csak új lehetőségek kihasználását jelenti, hanem szükségképpen új kötelezettségeket és korlátozásokat von maga után, ami számos konfliktus forrása lehet. Gazdálkodási eredetű konfliktusok - A tulajdonosi szerkezet átalakulásából adódó konfliktusok (pl. nagytáblás művelés stb.) - A kisparcellás szőlőművelés gazdaságosságának kérdése - A piac hatása a szőlőterületek más célú hasznosítására (pl. bodzatermesztés) - A tájhasználat védelme, megőrzése és a gazdasági érdekek közötti konfliktusok (gépi művelés sajátosságai, erózió különösen a Tokaji Kopasz-hegy oldalain). Bányászati eredetű konfliktusok - A bányászati eredetű konfliktusok egyik csoportjába a megszűnt bányászati tevékenységek okozta utóhatások tartoznak, ezek általában tájsebek, rekultiváció nélkül maradt bányaudvarok, bányatavak, meddőhányók, hulladéklerakók. - Másrészről a művelt bányaterületek egy része az értékes táji és természeti adottságú, sokszor védett területekhez kötődik. A területen főleg nemfémes ásványi anyagok kitermelésére kell számítani. - A kijelölt bányatelkek jóval nagyobbak, mint a bányászati művelési ág területei. - A bányászati termék-értékesítés telephelyei táj- és településképi problémákat okoznak. Erdőgazdálkodásból eredő konfliktusok - Az erdőgazdálkodási tevékenységből származó konfliktusok egyike, hogy az erdők az utóbbi évszázadban lehúzódtak a magasabban fekvő, felhagyott szőlők területére. - Tájhasználati konfliktust okozhat továbbá az erdőgazdálkodás és a természetvédelem érdekeinek nem kellő összhangja. A szakmai ismeretekkel nem rendelkező, 1990 utáni új tulajdonosok a kezükben lévő erdőterületeken gyakran az alacsony ráfordítás igényű, több esetben tájidegen fajok telepítését részesítik előnyben. Egyes területeken a cser kiszorítja a jóval értékesebb kocsánytalan tölgyet.

27

- A tájidegen fenyő és akácerdő kémiai tulajdonságok megváltoztatásával és a tápanyagtartalom felemésztésével károsítja talajt. Építési tevékenységből eredő konfliktusok - Külterületi építkezések - A beépítésre szánt területek bővítése, illetve új területek kijelölése - Meglévő iparterületek és további bővítésük problematikája Idegenforgalomból eredő konfliktusok - A világörökségi elismertség következtében várhatóak a megnövekedő turizmus és a meglévő, fejletlen turisztikai infrastruktúra közötti konfliktusok A társadalmi gyökerű konfliktusok - A turizmus és üdülés által érintett települések egyes határrészein az egykori szőlőhegyek hétvégi házas területté degradálódhatnak. 3.5 Kiigazító folyamatok Mivel a kezelési terv hatályossága konszenzuális elfogadáson alapul, az érdekelteket tömörítő Tokaji Világörökségi Egyesület hivatott arra, hogy a kezelési szabályok megsértése illetve az esetlegesen felmerülő érdekellentétek esetén az érintettek bevonásával a jogsértést vagy szabálytalanságot megkísérelje kiigazítani, az érdekellentétet pedig elsimítani.

28

4. Célok, irányelvek 4.1 Természeti és kulturális értékek leltára (lásd: Mellékletében) -

Szőlőkataszter és borászati adatok Táji és természeti értékek Régészeti kataszter Műemléki kataszter Helyi értékvédelmi kataszterek

4.2 A helyszínt fenyegető veszélyek felsorolása A terület geológiai gazdagságából származóan rendkívül gazdag, nemfémes ásványlelőhelyek, így zeolit, kaolin, bentonit stb. találhatók itt. A külszíni bányászat tájképi, levegőtisztasági és zaj veszélyforrást jelent. 4.3 Megőrzési és védelmi elvek A terület jövőjét meghatározó nemzeti, területrendezési és helyi tervekben prioritást élvez a környezeti, természeti, tájképi, szőlőművelési és kulturális örökségi védelem. A védelmi elvek a vonatkozó nemzetközi konvenciókkal összhangban vannak. A tervi elhatározások az integrált védelem és fenntartható fejlődés alapelveire épülnek. Az ipari levegőszennyezés a megye iparának leépülésével fokozatosan csökken. Árvízveszély a magterületen nincs. A védőzóna Bodrog- és Tisza-menti területein árvédelmi töltéssel védett területek vannak. A szomszédos országokba átnyúló vízgyűjtő területek ökológiai változásai miatt a védelmi rendszer tervszerű megerősítése folyik. 4.3.1 Katasztrófa védelem A régióban Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, városokban a városi katasztrófavédelmi kirendeltségek, községekben az önkormányzatok rendelkeznek katasztrófavédelmi tervvel. A megyei katasztrófavédelem vezetője a Borsod-AbaújZemplén Megyei Közgyűlés elnöke, a városi kirendeltségek élén a városi polgármesterek állnak, a községekben a települési polgármesterek a kijelölt felelősök. 4.3.2 Tűzvédelem A megye, a városok és a községek egyaránt rendelkeznek a területükre vonatkozó tűzvédelmi tervvel. A megye tűzvédelmi terve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tűzoltó Parancsnokságon, városoké a hivatásos városi tűzoltó parancsnokságon, községeké

29

az önkéntes tűzoltó egyesületeknél található. Az illetékes parancsnokságok szervezik a rendszeres gyakorlatokat. 4.3.3 A bányászati ártalmak kiküszöbölése A külszíni bányászat végzésének szigorú szabályai vannak, betartásukkal a bányászat is szorosan hozzátartozik adott térség, település életéhez, kultúrájához. A tevékenység végzésének alapfeltételei az 1993. évi XLVIII. sz. Bányatörvényben vannak megfogalmazva. A törvény szabályozza a kitermelést az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és tulajdon védelmével, valamint az ásványvagyon gazdálkodással összhangban. A bányák bányatelekkel rendelkeznek, ez a tevékenység végzésének alapfeltétele. Bányászati tevékenységet a Bányafelügyelet engedélyével lehet végezni Műszaki Üzemi Tervek alapján. További feltétel a Tájrendezési terv készítése. A Műszaki Üzemi Tervek jóváhagyó határozatában az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség, Nemzeti Park Igazgatóság, Vízügyi Igazgatóság előírásai rögzítésre kerülnek. A robbantás légnyomás, repesz és szeizmikus határait külső szakemberek bevonásával végzett jó tervezéssel és kivitelezéssel az előírt minimális értéken kell tartani. A fúrás és a lerobbantott kőzet felszedése, szállítása, törése és osztályozása során keletkező zaj- és porterhelést technikai megoldásokkal kell csökkenteni, az előírt környezeti határait kötelező betartani. A környezeti ártalmak csökkentésének a területen alkalmazott eszközei a korszerű berendezések, automata porelszívóval felszerelt fúrógépek, alacsony zajszintű kotrók, dömperek, homlokrakodó gépek alkalmazása, a telepített berendezések burkolása, vizes porlekötés alkalmazása, közlekedési utak pormentesítése, illetve aszfaltburkolása, a felhagyott bányák rekultivációja. 4.4 A helyszín jelenlegi védettségi és megőrzési állapotát erősítő célok Az értékes szőlőterületek jobb hasznosítása. A környezetkímélő turizmus fejlesztése. A digitális érték-nyilvántartó rendszerek kiépítése. Táji rekultiváció.

30

4.5 Célok 4.5.1 Jövőkép (hosszútávú célok) Fenntartható fejlesztés A távlati cél az, hogy a világörökségi címet elnyert Tokaji borvidéknek a fenntartható fejlesztés modellrégiójává kell válnia és annak is kell maradnia. E cél eléréséhez a terület minden adottsággal rendelkezik. Aktív szemléletformáló tevékenységet kell folytatni a fenntartható fejlesztés modellrégiójának kialakítása érdekében. Értékőrzés és értékvédelem Legfőbb alapelv, hogy a régió forrásait és értékeit a gazdaság ne zsákmányolja ki, hanem őrízze meg és tartsa fenn, és gondos irányítás mentén fejlessze tovább. A felterjesztésben nevesített világörökségi értékek megőrzése a világörökségi cím megtartásának alapfeltétele. A gazdaság minden ágazata számára a megőrzés és a fenntarthatóság a kulcsszavak. Tudatformálás Fontos, hogy a helyi lakosság és a régióba látogatók egyaránt értékeljék, hogy egy hatalmas fejlesztési potenciállal rendelkező, egyedülálló kultúrtájon élhetnek. A regionális szereplők legyenek tudatában annak, hogy mindenki számára az az előnyös, ha a globális jelentőségű kultúrtájat fenntartható módon védik és fejlesztik tovább. El kell érni, hogy e cél érdekében a helyi lakosság, a gazdasági élet szereplői és az önkormányzatok is mindent megtegyenek. Ennek alapvető feltétele, hogy a kulturtáj egyedülálló, s immáron világörökségi címmel elismert értékei minden szereplő számára tudatosuljanak. Kiváltképp nagy gondot kell fordítani a fiatal generáció felvilágosítására, aminek a leghatékonyabb eszköze az iskolai oktató-nevelő munka és korszerű információrendszer. 4.5.2. Közép- és rövid távú célok, prioritások – megvalósítási stratégiák Általános célok, alapelvek - El kell érni, hogy a tokaji borvidék országosan kiemelt térség legyen. - El kell érni, hogy a területrendezési tervek értékének megfelelően, kellő súllyal szerepeltessék a Tokaji Borvidék kultúrtáj védelmét, fejlesztését és kezelését.

31

- Kiemelt cél a táji, természeti és kulturális örökségi értékek védelme, az adottságok legmagasabb szintű, fenntartható hasznosítása, a táj- és környezetkímélő gazdasági tevékenység élénkítése és optimalizálása. - Kiegyensúlyozott fejlődési modell érvényesítésével csökkenteni kell a területi egyenlőtlenségeket. - Meg kell szüntetni az elvándorlást kiváltó okokat, különösen az értelmiség elvándorlását kiváltó tényezőket. - Javítani kell az egészséges életmód és egészségmegőrzés feltételeit. - A rövidtávú programban meghatározott áthúzódó célok folytonosságát biztosítani kell. - A Tokaji Világörökségi Egyesületnak ki kell egészíttetnie a terület kiinduló adataira vonatkozó földrajzi információs rendszerű összeállítást, meg kell szerveznie a rendszeres adatfrissítést és a magterület ezen alapuló monitorozását. - A Tokaji Világörökségi Egyesületnek össze kell hangolnia a magterület településeinek PR és marketing tevékenységét, befektetés szervezési munkáját, projekt előkészítési feladatait. – Az összehangolt tevékenységet Tokaj város magterületi térségi centrum szerepére célszerű alapozni. - Jobb együttműködést és érdekegyeztetést kell elérni a térség érdekelt szereplői között a hagyományos művelés és tájhasználat fenntarthatóságáért – nagy pincészetek, kistermelők, idénymunkások, bányászati lobby. - A középtávú célok megvalósítására költségtervet kell kidolgozni. Mezőgazdasági célok - Tájbarát mezőgazdaság - Eróziót megakadályozó művelési mód, erózióvédelmi intézkedések és szabályok meghozatala - Alacsony károsító hatású mezőgazdasági technológiák felhasználása - Kevés és környezetkímélő mezőgazdasági vegyszerhasználat - A mezőgazdasági önellátás magas lehetőségek létrehozásával korrigálni kell.

arányát

alternatív

jövedelemtermelő

- Kiemelt feladat az I. osztályú szőlőterületek megfelelő hasznosítása, a minőségi termelés, a kivételes értékű termőhelyek megőrzése és megfelelő infrastruktúrával való kiszolgálása.

32

- El kell készíteni, a törvényben rögzített borvidék I. és II. osztályú szőlőterületeinek kataszterét. - Digitális nyilvántartási rendszereket kell létrehozni az első és másodosztályú szőlőterületekről. A Szent István Egyetemmel már kialakított együttműködés keretében ki kell dolgozni a hasznosítás értékelési rendszerét. - A felhagyott, különösen a meredek lejtőkön és erdőfoltok mellett fekvő szőlők elcserjésedését meg kell akadályozni. A felhagyott szőlők átmeneti gyepesítése ajánlott. Támogatási rendszer kiépítését kell kezdeményezni az első osztályú, kipusztult szőlőterületek újratelepítésére, a szőlő- és bortermelés kedvező gazdasági környezetének érvényre juttatására. - Differenciált szabályozással kell támogatni a minőségvédelmet. - Fel kell mérni a még meglévő történeti gyümölcsösöket, és fennmaradásukat támogatni kell. Táj- és természetvédelmi célok - A beruházásoknál és fejlesztéseknél különös tekintettel kell lenni a táj- és természetvédelem szempontjaira. - Fel kell mérni és kataszterezni kell az egyedi táji értékeket. - Fel kell mérni a tájsebeket és felhagyott bányaterületeket. A rekultivációra ütemtervet kell összeállítani. - Fel kell gyorsítani a felhagyott bányák, tájsebek rekultivációját. - A külterületi építkezéseket tájvédelmi és karaktervédelmi szempontok alapján szigorúan szabályozni kell. - A borvidék tájképi szempontból igen érzékeny területein korlátozni kell a beépítést, különösen a zöldmezős beruházásokat és a területpazarlást. - Korlátozni kell a belterület növelést, illetőleg az új, beépítésre szánt területek kijelölését. Környezetvédelem, infrastruktúra, közlekedés - Támogatási rendszert kell kidolgozni az energiaellátás helyi, környezetbarát megoldására. - A tájképet nem szabad elcsúfítani villanyvezetékekkel vagy egyéb műszaki létesítményekkel. A műszaki infrastruktúra fenntartásához szükséges villanyvezetékeket úgy kell megépíteni, hogy az ne kerüljön konfliktusba a tájvédelmi érdekekkel (pl. földkábel fektetése révén). A meglevők rekonstrukciójánál a földkábelt kell előnyben részesíteni.

33

- Kerülni kell a felszíni – bányászati – szállítórendszerek létesítését, a meglévőket lehetőleg meg kell szüntetni. - Csökkenteni kell a levegőt szennyező anyagok kibocsátását. - Az útépítési programban prioritást kell biztosítani a Tokaj-Tarcal- Mád-Tállya, településközpontot elkerülő főútvonal kiépítésének. - A szállítási és közlekedési rendszer nem károsíthatja, legfeljebb javíthatja az egyedülálló kultúrtájként jellemezhető Tokaji borvidék életének és környezetének magas minőségét. - A közlekedési és szállítási rendszer alakításában a régió egyedülálló jövőbeni potenciáljainak kihasználására és a régió fenntartható fejlődésének elősegítésére kell törekedni. - Az ipari forgalom és nehézgépjármű forgalom káros – forgalmi, vibrációs, zaj, por és emissziós hatásaitól mentesíteni kell a világörökségi terület településeit és ültetvényeit. – Elkerülő utak, kamionstop stb. - A világörökségi terület és a Bodrogzug gyalogos és kerékpár kapcsolatának megteremtése a Bodrogon létesítendő gyaloghíddal. - A regionális kulcsvállalatok üzemi közlekedésének az üzemi és világörökségi érdekek egyeztetésén alapuló igazgatása. - Elkerülő utak, kamionstop, szállítási idők és útvonalak racionalizálása. - Az új információs és közlési technikákra alapozott átfogó közlekedési információ rendszer létrehozása. - Vonzóbb vasútállomás és több buszmegálló. Települési és építészeti célok- A fennmaradt arányos történelmi tájszerkezetet és településhálózatot és településszerkezetet meg kell óvni. - A települések fejlesztését össze kell hangolni a táj és természet értékeinek megőrzésével. - A települések történelmileg kialakult kompakt jellege, különállása, ill. a környező kultúrtájba való átmenetének jellege jelenlegi formájában megőrzendő. Meg kell előzni a települések terjeszkedését a külterületek felé, és biztosítani kell a belterület és a környező táj harmonikus átmenetét. - Meg kell előzni a kultúrtájra negatív hatással bíró fejlesztéseket, ezek ellen határozottan fel kell lépni: az értékes és érzékeny kultúrtájat nem csonkíthatja meg semmilyen oda nem illő új lakóépület, gazdasági vagy ipari projekt. - Meg kell szervezni az összehangolt településtörténeti és településépítészeti kutatásokat és azok nyilvánosságra hozatalát. - Számba kell venni a településközpontok legalapvetőbb esztétikai és műszaki problémáit és korrigálásukra cselekvési programot kell kidolgozni.

34

- A 2003-ig illetve 2004-ig kötelezően megújítandó településtervekben és értékvédelmi rendeletekben érvényesíteni kell a fejlesztés és az értékmegőrzés összehangolását. - Kerülni kell nagyobb fejlesztési területek kijelölését. - Javítani kell a települések műszaki és esztétikai állapotát. - A Tokaji Világörökségi Egyesület illetékes szakmai bizottságainak, szükség szerint külső szakértőket is bevonva részt kell vennie és véleményt kell nyilvánítania a területrendezési és helyi rendezési tervek egyeztetési folyamatában, - érvényesítenie kell a borvidék értékeinek megőrzését szolgáló szempontokat. - A jelentősebb, környezetüket meghatározó épületek terveit a vonatkozó rendelet értelmében tervtanács elé kell vinni. A kevésbé jelentős épületek építtetőinek értékszemléletű tanácsadó, tájékoztató szolgálatot kell biztosítani. - Az aprófalvak elnéptelenedését meg kell állítani, például az úthálózat javításával, a táji adottságokhoz illő mezőgazdasági munkalehetőségek teremetésével, befektetés szervezéssel, projekt előkészítési és marketing tevékenységgel. - Fel kell állítani a meglévő város- és faluképi értékek, az egyes városok és falvak építészeti kvalitásainak, és műemlékvédelmi állagának leltárát (pl. pincesorok, faluközpontok, egyedi borászatok, települési struktúrák). Mindez azért szükséges, hogy meg lehessen állapítani a prioritásokat és tervezni lehessen az értékek védelmének érdekében szükséges tevékenységeket. Az értékek megőrzésének szempontjai csak így érvényesülhetnek a településtervekben és az építészeti tervezésben. - A védett kulturális értékek listáit bővíteni kell, az együttes építészeti hatásban rejlő többletértékre alapozva a műemlékek és helyi védelem alá vett emlékek számának növelésével. - El kell készíteni a települések pincekataszterét. - A települések épületállományának felújítása továbbra is a helyi tervezés fontos eleme kell, hogy legyen. A fenntartható felújítás érdekében nemcsak renoválni kell a műemlékeket, hanem (új) hasznosításukról is gondoskodni kell. - Különös gonddal kell ügyelni a településre bevezető utak érkezési pontjára. A „faluszél” igénytelen vagy elhanyagolt jellegét tudatos programmal megfelelő „falu kapu” váltsa fel, hogy az érkező megnyerő jó benyomást kapjon. - Világörökségi területen külön rendelet szabályozza a reklámok elhelyezését. Ez vonatkozik a külterületekre is. Célszerű táj- és műemlékbarát hirdetési kultúrát kialakítani, mert a teljes tilalom ellentétes a helyi érdekekkel. - A településrendezési tervekben különös hangsúllyal kell szabályozni az épületmagasságot, szintszámot és tetőformát, figyelemmel az utcaképre és a település távlati, táji arculatára.

35

Oktatási és kulturális célok - A világörökség jelentőséget és értékeit tudatosítani kell. - A meglevő természettudományi és kulturális ismeretterjesztő infrastruktúrához kapcsolódva meg kell szervezni a célzott, világörökségi ismeretterjesztést. - Az értékfeltárásba, ismeretterjesztésbe, tudatosításba a helyi pedagógusokat és a város- faluvédő és természetbarát egyesületeket és civilszervezeteket be kell vonni. - Az iskolai oktatásban helyet kell kapnia a világörökségre és a Tokaji borvidékre vonatkozó ismereteknek. - Indokolt a történeti – Lengyelországba vezető – borút ismert szakaszainak megjelölése, a történeti műtárgyak – boltozott kőhidak – megjelölése, védelem alá vétele. (pl. Szegilong és Sátoraljaújhely között a régi galíciai úton.) - Az idős épületek társadalmi elismertségét is növelni kell. - Fontos a falusi építészeti kultúra illeszkedő jellegének fenntartása, a helyi építészeti karakter tudatosítása, felértékelési folyamatainak támogatása, információs anyaggal, oktatással, jó példák elismerésével stb. az új építészet illeszkedő jellegének vonzóvá tételével. - Növelni kell a hagyományos, szép város- és falukép elismertségét, prioritását és elfogadottságát a közvélemény és a döntéshozók között. Intézkedéscsomagot kell bevezetni, pl. tájékoztatni és képezni kell a helyi döntéshozókat, a magán- és állami építési vállalkozókat és építtetőket, - szórólapokat kell kiadni kell kiadni ösztönzőket és támogatásokat kell bevezetni. A turizmus céljai - A Tokaji borvidék – a magterület és a védőzóna – turisztikai fejlesztés szempontjából egységesen kezelendő. Rövid időn belül el kell készíteni a terület turisztikai tervét. - Az idegenforgalom teljesítő képességét növelni kell a kulturális, egészségügyi és egyéb személyi szolgáltatások javításával, a táj- és természetvédelem valamint a turizmus érdekeinek összehangolásával. - Az évente megrendezett – hagyományos – eseményeket és az új rendezvényeket össze kell kapcsolni a világörökség fogalmával. - A terület jövője szempontjából stratégiai fontosságú a turisztika és idegenforgalom fejlesztése, különösképpen a bor-, öko- és falusi turizmusé, a kerékpár és lovas turizmusé.

36

- A bor-, öko- és kulturális turizmus falusi idegenforgalmi infrastruktúrájának kiépítését segítő, a lovagló és kerékpárutak kiépítését célzó támogatási pályázatok összeállításának szervezését segíteni és szorgalmazni kell. - Középtávú feladat a bor-, öko- és kulturális turizmus falusi idegenforgalmi infrastruktúrájának kiépítése. Meg kell kezdeni a lovagló és kerékpárutak kiépítését. Javasoltak a „frisslevegős” vonalvezetések, - a gátak, erdei utak, az országos túravonalakat követő nyomvonalak. - A falusi turizmus támogatásával, fokozott figyelmet kell fordítani az alternatív megélhetési lehetőségek megteremtésére. - Támogatni kell a falusi szálláshelyek fejlesztését, a hagyományos kézműves mesterségek fenntartását. - Turisztikai programba be kell venni a borhoz és a táj multikulturális jellegéhez kapcsolódó történeti építészeti értékek – pincék, borházak, múzeumok, polgárházak, templomok, temetők, hagyományos iparok megismertetését, hagyományos művelésű ültetvénynek ill. tájnak, a borturizmus programjaiba való bekapcsolását. - A bor – konyha – szálláshely típusú vállalkozásokat, mint mintákat és modellvállalkozásokat támogatni kell és ismertté kell tenni. - A menetrendszerű regionális tömegközlekedési lehetőségek - vasúti és busz hálózat - turisztikai vonzásokhoz kapcsolódó forgalmát javítani kell. - A kerékpározást és túrázást be kell kapcsolni a környezetbe illeszthető mindennapi és szabadidős közlekedési láncolatba, megkönnyítve a kerékpárral való buszra illetve vonatra szállást, javítva a kerékpár parkolás lehetőségeit és kerékpár bérlés rendszerét. Reklám és marketing célok - Saját – Tokaji borvidék világörökség – honlap létesítése - A világörökségi terület kitáblázása – a kapuk megjelölése. - Olyan tájékoztató szolgáltató pontok létesítése, amelyek mind a világörökségre, mind pedig az ökomobilitásra (környezetbarát közlekedésre) vonatkozóan információt szolgáltatnak. - Világörökségi kiállítás rendezése – magyar világörökségek vándorkiállítása, világörökségi borvidékek közös kiállítása - Ismertetők, szóróanyagok, Tokaji borvidék világörökséget bemutató könyv megjelentetése. - A világörökségben érdekelteket hálózatba szervező új információs technikák meghonosítása (világörökségi egyesület, nemzeti parkok stb.).

37

- Világörökség címke – védjegy – kifejlesztése. - Pályázati rendszer működtetése a védjegyhasználati jog elnyeréséhez. - Értékesítő egyesülések, hálózatok támogatása. - A térség jellegzetes termékeit előállítók marketing támogatása. - Vonzó vasúti, buszos, hajós, kerékpáros és gyalogos közlekedési ismeretek és csomagok megismertetése a területre látogatókkal, turistákkal, kirándulókkal és a lakossággal. - A jégborban rejlő minőségi és marketing értékek jobb kiaknázása. - A világörökségi címből adódó előnyök érvényesítése a bor mellet más termékekre is. – A helyben előállított termékek marketingjét tervszerűen kell fejleszteni. - A botrytisnek és a cladosporium cellarenak - mint az egyedülálló táji klimatikus adottságok mellett - a térség emblematikus értékeinek megismertetése. Elsőbbséget élvező, stratégiai fontosságú feladatok (a fent megfogalmazott célokból kiemelve) Mezőgazdaság - El kell készíteni, a törvényben rögzített borvidék I. és II. osztályúszőlőterületeinek kataszterét. - Digitális nyilvántartási rendszereket kell létrehozni az első és másodosztályú szőlőterületekről. A Szent István Egyetemmel már kialakított együttműködés keretében ki kell dolgozni a hasznosítás értékelési rendszerét. Táj- és természetvédelem - Fel kell mérni és kataszterezni kell az egyedi táji értékeket. - Fel kell mérni a tájsebeket és felhagyott bányaterületeket. A rekultivációra ütemtervet kell összeállítani.

Környezetvédelem, infrastruktúra, közlekedés - Az ipari forgalom és nehézgépjármű forgalom káros – forgalmi, vibrációs, zaj, por és emissziós hatásaitól mentesíteni kell a világörökségi terület településeit és ültetvényeit. – Elkerülő utak, kamionstop stb.

38

- Az új információs és közlési technikákra alapozott átfogó közlekedési információs rendszert kell létrehozni. Település, építészet- Meg kell szervezni az összehangolt településtörténeti és településépítészeti kutatásokat és azok nyilvánosságra hozatalát. - Számba kell venni a településközpontok legalapvetőbb esztétikai és műszaki problémáit és korrigálásukra cselekvési programot kell kidolgozni. - A 2003-ig illetve 2004-ig kötelezően megújítandó településtervekben és értékvédelmi rendeletekben érvényesíteni kell a fejlesztés és az értékmegőrzés összehangolását. - Kerülni kell nagyobb fejlesztési területek kijelölését. - Fel kell állítani a meglévő város- és faluképi értékek, az egyes városok és falvak építészeti kvalitásainak, és műemlékvédelmi állagának leltárát (pl. pincesorok, faluközpontok, egyedi borászatok, települési struktúrák).Mindez azért szükséges, hogy meg lehessen állapítani a prioritásokat és tervezni lehessen az értékek védelmének érdekében szükséges tevékenységeket. Az értékek megőrzésének szempontja így érvényesülhet a településtervekben és az építészeti tervezésben. - A védett kulturális értékek listáját - az együttes építészeti hatásban rejlő többletértékre alapozva - a műemlékek és helyi védelem alá vett emlékek számának növelésével bővíteni kell. - El kell készíteni a települések pincekataszterét. Oktatás és kultúra - A világörökség jelentőségét és értékeit tudatosítani kell. - A meglevő természettudományi és kulturális ismeretterjesztő infrastruktúrához kapcsolódva meg kell szervezni a célzott, világörökségi ismeretterjesztést. - Az iskolai oktatásban helyet kell kapnia a világörökségre és a Tokaji borvidékre vonatkozó ismereteknek.

Turizmus - A Tokaji borvidék – a magterület és a védőzóna – turisztikai fejlesztés szempontjából egységesen kezelendő. Rövid időn belül el kell készíteni a terület turisztikai tervét.

39

- Az évente megrendezett – hagyományos – eseményeket és az új rendezvényeket össze kell kapcsolni a világörökség fogalmával. Reklám és marketing - Saját – Tokaji borvidék világörökség – honlap létesítése szükséges. - A világörökségi terület kitáblázása – a kapuk megjelölése szükséges. - Olyan tájékoztató szolgálaltató pontok létesítése szükséges, amelyek mind a világörökségre, mind pedig az ökomobilitásra (környezetbarát közlekedésre) vonatkozóan információt szolgáltatnak. - Világörökségi kiállítás rendezése javasolt – magyar világörökségek vándorkiállítása, világörökségi borvidékek közös kiállítása. - Ismertetők, szóróanyagok, Tokaji borvidék világörökséget bemutató könyv megjelentetése szükséges. - Világörökség címkét – védjegyet – kell kifejleszteni. - A bor mellett más termékekre is érvényesíteni kell a világörökség címből adódó előnyöket, tervszerűen fel kell építeni a helyben előállított termékek marketingjét.

40

5. Idegenforgalmi adatok, célok, akciótervek Általános célok A világörökségi cím elnyerésének eredményeként a jövőben a térségbe irányuló turizmus várhatóan jelentős növekedésnek indul. A megnövekedő turizmus megköveteli, hogy a Tokaji borvidék világörökségi címet elnyert területén – vagyis a magterületen és a védőzónában – a turisztikai fejlesztés átfogó és egységes turisztikai terv szerint történjék. A világörökségi terület sokoldalú – bor-, kulturális és természeti – vonzerővel rendelkezik, ezeknek a turisztikai érvényesüléséhez és hasznosításához meg kell teremteni a megfelelő alapfeltételeket, a jó megközelíthetőséget, a színvonalas szolgáltatási hátteret és az egész éves gazdag programkínálatot. A világörökségi terület – a magterület és a védőzóna – egyaránt rendelkezik hazai és külföldi vendégkörre kiterjedő vonzerővel. Ennek három alapfeltétele: - A megközelíthetőség alternatív modális jellegének fejlesztése; kulturált és megfelelő számú parkolóhely létesítése. - A kapcsolódó szolgáltatások és szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése. - A programkínálat bővítése, sokoldalúvá tétele. A Tokaji Világörökségi Egyesület az országos és megyei idegenforgalmi szervekkel közösen középtávú idegenforgalmi tervet dolgoztasson ki a borvidékre, amelynek célja a jelen pillanatban átmenő illetve egynapos idegenforgalommal jellemezhető térségnek egészéves vonzásúvá és hosszabb tartózkodásra vonzó célterületté változtatása. Két éven belül el kell készíteni a terület turisztikai fejlesztési tervét. Javasolt a szezon egész éves kiterjesztése a jellegzetes szőlészeti borászati munkákhoz iletve hagyományokhoz, ünnepekhez kapcsolódó rendezvényekkel. (Szt. György, Szt. Donát, szüret, Szt. Márton – újbor stb.) Kulturális ismertető pontokat kell elhelyezni a kerékpárútak mentén – a tájra, műemlékekre vonatkozó információkkal és a közeli következő látnivalókhoz útbaigazítással. 5.1 A térségi turisztikai kínálat fő elemei A Tokaji borvidék mind természeti, mind pedig kulturális örökségi értékekben rendkívül gazdag. A változatos természeti adottságok és a régió rendkívül gazdag kulturális örökségi értékei alapján minden alapfeltétel adott ahhoz, hogy egy széles kínálatú turisztikai térséget lehessen a világörökségi helyszínen kialakítani. Adottak a lehetőségek: - a kulturális- és örökségturizmus - az aktív turizmus - a természetjárás 41

- a kerékpározás - a vízi turizmus -a lovas turizmus - a gasztronómiai- és borturizmus - a falusi turizmus - a vadászati turizmus - a horgászati turizmus kialakítására. A terület közeli jövőben elkészítendő turisztikai tervének az a feladata, hogy a fent felsorolt lehetőségeket alapul véve feltárja és meghatározza azokat a szükséges fejlesztéseket, amelyek - a megközelíthetőség alternatív modális jellegének fejlesztésével; a kulturált és megfelelő számú parkolóhely, információs irodák, nyilvános WC-k, stb., létesítésével, - a kapcsolódó szolgáltatások és szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztésével - a programkínálat bővítésével, sokoldalúvá tételével egész évben vonzó turisztikai célterületté fejleszti a Tokaji borvidéket. 5.2 Idegenforgalmi infrastruktúra 5.2.1 Közlekedési lehetőségek - Megközelítés A Tokaji Borvidék eleve jó helyzetben van, mert a főváros és a megyeszékhely közötti és Budapestről Kelet-Szlovákiába tartó vasúti és közúti hálózathoz közel fekszik, tehát jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, - de a közvetlen átmenő forgalom ártalmaitól mentesül. - Parkolási lehetőségek Tekintettel arra, hogy a magterületen a forgalmat nem egyetlen objektum vonzza, hanem az idegenforgalmi célok a települések bel- és külterületén számtalan helyen elosztva találhatók, parkolási probléma nincs, a legfontosabb vonzerővel rendelkező Tokaj központja átmenő forgalomtól mentesített sétáló utca. Parkolóhely a városközponton kívül van kijelölve. 5.2.2 Információ Turista információs központ: Turinform, Tokaj, 3910 Serház út 10. Tel: 00-36-47352259, fax: 00-36-47-352259, E-mail: [email protected]

42

5.2.3 Vendéglátási szolgáltatások számadatai 2002 év Vendég- Panziók, Vendégek látó turistaszállászáma helyek sok, összesen a száma kempingek kereskedelmi és szállásüdülőházak helyeken szállásférőhelyeinek száma MEZŐZOMBOR

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken

VendégKülföldiek által éjszakák eltöltött száma a vendégkereskedelmi éjszakák szállásszáma a helyeken kereskedelmi szálláshelyeken

8

22

999

278

1698

573

14

-

-

-

-

-

BODROGKISFALUD

6

-

-

-

-

-

SZEGI

3

-

-

-

-

-

TÁLLYA

8

10

156

3

328

5

RÁTKA

3

24

312

50

620

90

TOKAJ

68

214

11308

2469

17647

4000

TARCAL

20

-

107

3

274

6

6

20

682

39

1937

58

136

290

13564

2842

22504

4732

53772

206383

6175880

3013116

18449925

10360959

MÁD

BODROGKERESZTÚR Magterület összesen Ország összesen:

43

5.3 Jelentősebb túrisztikai programok és látogatóik száma Fontosabb tokajhegyaljai rendezvények Esemény Helyszín Időpont Látogatók Szüreti napok tokajhegyaljai szeptember 30 000 fő települések: vége Mád, Tállya, október eleje Bodrogkeresztúr 1-2 napos Erdőbénye központjában. Főrendezvény Tokaj város főútcáján. Zempléni Művészeti Napok

Zempléni települések: Sárospatak

augusztus 1 hetes

10 000 fő

Hegyaljai gazdanapok

Szerencs városközpont

Pünkösd előtti hétvége 3 napos

25 000 fő

Tarcali Napok

Tarcal sportpálya, tokaji Kopasz-hegy

július vége 2 napos

5-6 ezer fő

Gyermek Táncfesztivál, Cigány Táncfesztivál Német nemzetiségi fesztivál

Sátoraljaújhely Művelődési Központ

augusztus 2 napos

5-6 ezer fő

Rátka Műv. Otthon

Szeptember 1,5-2 ezer fő első szombatja

Jellemzői Hagyományos szüreti felvonulás, helyi borverseny, borsátrak, kirakodóvásár, szőlészetiborászati eszközök, hagyományőrző ének és táncegyeüttesek. Komolyzenei hangversenyek, művészeti rendezvények, bál és vacsora. Tokajhegyaljai borverseny, szakmai tanácskozás, térségi értékek bemutatása, 150 kiállító szakvására Honfoglalás kori bemutatók: lovasok, íjászok, történelmi borút felelevenítése. Hazai és külföldi együttesek fellépése. Énekkarok, zenekarok, táncegyüttesek öt országból

5.2 A látogatók által okozott esetleges károk A többnapos rendezvények nagyszámú, lökésszerű turistaforgalma fokozott közlekedési és parkolási terheket jelent a környezetnek. Számolni kell a látogatók által hátrahagyott szemét és hulladék környezetkárosító hatásával. Ezek a problémák kezelhetők, tartós károsodást nem okoznak.

44

5.3 Az idegenforgalmi politika leírása Az idegenforgalom a térség jövőképében fontos helyet foglal el. A térség értékeinek fenntartása és kibontakoztatása és megismertetése az idegenforgalomi politika elsődleges célja. Az idegenforgalom teljesítő képessége a fenntarthatóság elvei mellett még növelhető a kulturális, egészségügyi és egyéb személyi szolgáltatások javításával. A térség idegenforgalmi politikáját az alábbi struktúra határozza meg: - Borturizmus A tokaji bor hírnevéhez méltó, a szőlészet és borászat, a táj kulturális adottságaihoz, rendezvényekhez kapcsolódó idegenforgalom. - Kulturális turizmus A vidék történelmi emlékeinek, műemléki értékeinek megismertetését szolgáló turizmus. A térség településeiben nagy hagyományai vannak az irodalmi, zenei, képzőművészeti találkozóknak. - Falusi turizmus A természettel együtt élő erdőgazdálkodást, falusi gazdálkodást, mesterségeket bemutató turizmus. - Ökoturizmus Az élővilág, a felszínformák, a természet megismerése. Gyalogos-, kerékpár- és lovasturizmus. 5.4 Az idegenforgalom fenntarthatóságára vonatkozó különös célok Jelenleg a magterület délnyugati határán haladó 3713 összekötő útvonalat kijjebb kell telepíteni. Így a magterület településközpontjaiban újabb vonzó, sétáló utak létesítése válik lehetővé, és csökken a felterjesztési terület környezeti terhelése. Ezért szorgalmazni kell az úthálózat-fejlesztési koncepció szintjén már megtervezett, - Tokaj-Tarcal-Mád-Tállya, településközpontot elkerülő - útvonal mielőbbi kiépítését. 5.5 Rövid- és középtávú idegenforgalmi célok Az idegenforgalmi politika fejlesztési elképzelésiben helyet kell kapniuk a védőzóna településeinek is, ezáltal kihangsúlyozva a történeti borvidék táji, természeti és kulturális egységét és összetartozását. A védőzóna településeit bevonva, kiegyenlített idegenforgalmi koncepció alapján kell a jelen pillanatban átmenő idegenforgalomra berendezkedett térséget hosszabb tartózkodásra alkalmas célterületté változtatni.

45

A magterületen az idegenforgalmi infrastruktúrát Tokaj központúan, - de kiegyensúlyozottabban, a többi település felvevő kapacitását jobban számításba véve kell elosztani. Alternatív turisztikai kínálatok biztosításával az lökésszerű voltának kiegyenlítésére kell törekedni.

idegenforgalom

szakaszos,

A már meglévő alapokon fejleszteni kell a bor-, öko- és kulturális turizmus falusi idegenforgalmi infrastruktúrájának kiépítését. Meg kell kezdeni a lovagló és kerékpár utak hálózati rendszerének kiépítését.

46

6. A kezelési terv megvalósulása A kezelési terv elfogadásának, érvényre juttatásának, végrehajtásának koordináló szerve a Tokajhegyaljai Polgármesterek Fórumára és a megyei szervezetekre alapozott Tokaji Világörökségi Egyesület. A Tokaji Világörökségi Egyesület állandó meghívottakkal egészül ki. Ezeknek sorában szerepelnek az országos hatáskörű szervek, a különálló helyszínek tulajdonosi képviselői és a magterület és védőőzóna összes szőlőtermelőjének önszabályozó szervezete. Az Egyesület kapcsolatot tart az érdekeltségi körébe tartozó szakmai szervezetekkel, például a Falusi Turizmus Országos Szövetségével. 6.1 A rendszeres értekezletek ütemterve A Tokaji Világörökségi Egyesület évenkénti rendszeres értekezleten, - de szükség szerint időközben is - meghatározza és elfogadja a szükséges intézkedéseket, összehangolja a cselekvési programot és javaslatot tesz a források felhasználására. Folyamatos kooperációt és koordinációt biztosít a különböző testületek és felek között. A Tokaji Világörökségi Egyesület elősegíti és szervezi az érintett települések pályázatokon való együttes részvételét. 6.2 A Tokaji Világörökségi Egyesület Titkára A Tokaji Világörökségi Egyesület titkárt jelöl ki. A titkár feladata az értekezletek között a kapcsolattartás, pályázati lehetőségek figyelése, információs tevékenység, az értekezletek megszervezése, a világörökségi érdekek megvalósulásának folyamatos megfigyelése. A titkárnak a rendkívüli jelenségekről a Tokaji Világörökségi Egyesület tagjait tájékoztatnia kell. 6.3 Költségvetés A Tokaji Világörökségi Egyesület tagjai közös költségalapot hoznak létre. A költségalap célja a világörökségi érdekek védelmét és érvényesülését szolgáló célok és kezdeményezések támogatása, - elsősorban a terület monitorozása, - az értekezletek működésének biztosítása, kutatások, tanulmányok és tervezés finanszírozása, pályázatírások támogatása. 6.4 Kommunikáció és tájékoztatás A világörökségi helyszín eredményes kezelésének lényegi kérdése a helyi társadalmi támogatottság. Fontos annak megismertetése, hogy a világörökségi érték rendkívül kényes, megismételhetetlen örökség, amelynek fenntartása is kényes, körültekintő gondoskodást és érdekegyeztetést igényel. Ehhez a kezelési terv széleskörű ismertetése, lakossági és tulajdonosi fórumok, közmeghallgatás többszöri megtartása szükséges.

47

A tájékoztatás többféle módját kell megszervezni, hogy a különböző érdekcsoportok mindegyikének véleménye megismerhető legyen. Fel kell használni a helyi sajtó és a médiák, valamint az Internet kínálta tájékoztatási lehetőséget. Célszerű, hogy a Tokaji Világörökségi Egyesület saját honlapot hozzon létre.

48

7. A Kezelési Terv rendszeres felülvizsgálata – a kiinduló állapot bázisadatai 7.1 Felülvizsgálat A kezelési tervet hatévenként alapvető felülvizsgálatnak kell alávetni. A felülvizsgálatot a Tokaji Világörökségi Egyesület szervezi és irányítja. Az időközben felmerülő fejlesztési, és rendezési kérdések, valamint a kutatások új eredményei alapján a Kezelési Terv egyes részleteit szükség szerint ki lehet igazítani vagy módosítani kell. 7.2 A kiinduló állapot bázisadatai A Tokaji Borvidék tájtervezési és szőlészeti vonatkozásban a Szent István Egyetemmel hagyományos kapcsolatot épített ki. A VÁTI Kht Kutatási és Műemléki Irodája elkészítette a világörökségi védelemre felterjesztett terület földrajzi információs rendszerű értékkataszterét és adatbázisát. Az adatbázis rendszeres nemzeti statisztikai adatgyűjtésre és az országos hatáskörű szervek adataira támaszkodva azokat a mutatókat tartalmazza térinformatikai összefüggésben, amelyek a terület legfontosabb mérhető és összevethető jellemzői, és amelyek rendszeres követésével a terület minőségi változásai nyomon követhetők. Az adatbázis a terület jövőbeli monitorozásának alapját képezi. A monitoring működtetésének megszervezése és az adatfrissítés a Tokaji Világörökségi Egyesületre tartozó feladat. Az adatbázis a VÁTI Kht-ben működtetett Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerhez kapcsolódik, és a feltételek biztosítása esetén az interneten is hozzáférhető lesz. A jóváhagyott Kezelési Terv hivatalos és másolati példányai a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának Titkárságán kerülnek elhelyezésre, és ott hozzáférhetők, további másolatok az érintett települések polgármesteri hivatalaiban lelhetők fel.

49

8. Mellékletek A Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesületének Alapszabálya A Kezelési Terv mellékletei tartalmazzák továbbá az alábbi értékleltárokat: -

Szőlőkataszter és borászati adatok Táji és természeti értékek Régészeti kataszter Műemléki kataszter Helyi értékvédelmi kataszterek Bányakataszter Térképek

50

Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesületének Alapszabálya I.

Általános rendelkezések 1. §. 1.

Az Egyesület neve:

2.

Az Egyesület rövid neve: TVE ( Tokaji Világörökségi Egyesület )

3.

Székhelye:

4.

Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülete

3910 Tokaj , Rákóczi út 54.

Az Egyesület az alábbi feliratú körbélyegzőt használja: Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesülete 2003. TOKAJ

Az Egyesület célja és feladatai 2. §. Célja: Az Egyesület célja a Tokaji Történelmi Borvidék világörökségéhez tartozó területek értékeinek méltó megtartása, ennek megfelelő fejlesztése, a világörökség rangjának és követelményeinek való megfelelés érdekében egy kezelési terv készíttetésében közreműködés, majd annak betartása és betartatása. A turizmus és egyéb gazdasági tevékenységek olyan jellegű fejlesztésére való törekvés, hogy azok a világörökség értékeinek megóvását, fenntartását eredményezzék. Ennek érdekében az érintett állami szervek, önkormányzatok jelen Egyesület keretei között együttműködnek. Feladatai: 1. Egyeztető koordináló tevékenységet végez a világörökségi értékek megóvása érdekében az érintett állami és önkormányzati szervek, hivatali, kulturális és oktatási, valamint gazdálkodási tevékenységet folytató szervezetek között. 2. Fórumot biztosít a Tokaji Történelmi Borvidék, mint világörökség kapcsán felmerülő gondok, feladatok megbeszélése, tisztázása érdekében. 3. Közreműködik a világörökség rangjának megőrzése érdekében a szükséges kezelési terv elkészíttetésében. 4. Az elkészült kezelési terv alapján figyelemmel kíséri betartását és betartatását. Szükség esetén eljár az arra hivatott szerveknél, hogy alkalmazzák hatósági jogosítványukat a világörökségi értékek megőrzése érdekében.

51

5. Felkéri az érintett önkormányzatokat, hogy a kezelési terv végrehajtásához szükséges rendeleteiket hozzák meg. Figyelemmel kíséri a rendeletek megalkotását és végrehajtását, amelyhez a lehetséges segítséget megadja. 6. Figyelemmel kíséri a Tokaji Történelmi Borvidéken folyó turizmust és egyéb gazdasági tevékenységet, hogy azok ne gyakoroljanak kedvezőtlen vagy káros hatást a világörökségi rangot jelentő értékekre. 7. Szervezi az Egyesület pénzügyi alapjainak megteremtését tagdíjakból, támogatásokból. Pályázatokat készít és nyújt be, önálló bevételi forrásokat kutat fel és vesz igénybe céljai eléréséhez, a szükséges pénzeszközök gyarapítása érdekében. 8. Rendezvényeket szervez a Tokaji Történelmi Borvidék világörökségi értékeinek megismertetésére az értékvédelem érdekében, a kifejtett tevékenysége bemutatására, a világörökségi értékek megőrzése érdekében, a lakosság mozgósítására. 9. Közreműködik a Tokaji Történelmi Borvidék világörökségi területein illetékes önkormányzatok érdekképviseletében a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Minisztériumben, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál és a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságánál. 10. Véleményt nyilvánít a Tokaji Történelmi Borvidék önkormányzatainak fejlesztési programjai, településrendezési, szabályozási tervei tekintetében. 11. Kidolgoztatja a Tokaji Történelmi Borvidék világörökség területének és értékeinek önálló marketing stratégiáját.

Az Egyesület szervezeti felépítése 3. §. Az Egyesület tevékenységét a következő szervek irányítják, illetve intézik: Közgyűlés Elnökség (képviseleti szerv) Bizottságok Titkárság (ügyintéző szerv) II.

A közgyűlés 4. §. 1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely az Egyesületbe felvett tagok összességéből áll és az Egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni. A tagok képviselőjük révén vesznek részt a közgyűlésben. A közgyűlésen az vehet részt, aki képviseleti, illetve tagsági jogát megfelelően igazolta. 52

2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az elnökség tagjainak megválasztása b) szervezeti változások elhatározása, más szervezettel való egyesülés, illetve az Egyesület megszűnése kérdésében való döntés c) a költségvetés fő összegeinek megállapítása d) az elnökség beszámolójának megvitatása és jóváhagyása e) az Egyesület alapszabályának elfogadása, illetve módosítása f) feloszlatás esetén döntés az egyesületi vagyon felhasználására g) a tagdíj összegének megállapítása h) bizottságok létrehozása i) tagfelvétel, tagkizárás j) együttműködési megállapodás jóváhagyása külföldi szervezettel 3. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést össze kell továbbá hívni, amennyiben az Egyesület tagjainak egyötöde az ok és a cél megjelölésével kéri a közgyűlés összehívását az elnökségtől. Ilyen kérelmek az elnökséghez írásban érkezhetnek, amelynek az elnökség köteles 30 napon belül eleget tenni. A közgyűlést az elnök hívja össze a napirend pontos megjelölésével. 4. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott és 15 napon belül újra összehívott közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, de a jelenlevők kétharmadának egyetértése szükséges az alapszabály módosításához, az Egyesület más szervezettel való egyesülésének, valamint az Egyesület feloszlatásának kimondásához. A jelenlévők egyhangú szavazata szükséges a kezelési terv elfogadásához, illetve módosításához. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg. 5. A közgyűlés határozatát írásba kell foglalni, ülésén jegyzőkönyv készül.

III.

Elnökség 5. §. Az elnökség 4 év időtartamra megválasztott szervezet. Az elnökség irányítja az Egyesület tevékenységét, gondoskodik az Alapszabályban foglaltak, valamint a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Az elnökség jogosult dönteni az egyesület minden olyan ügyében, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség feladata az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása, a Titkárság létrehozása, működési kereteinek kialakítása. Az elnökség dönt a pártoló tag felvételéről, melyről utólag köteles tájékoztatni a közgyűlést.

6. §.

53

1. Az elnökség – az Egyesület Alapszabályában meghatározott jogkörében – irányítja az Egyesület munkáját. 2. Az elnökség tagjait és az Egyesület elnökét a közgyűlés választja meg az alábbiak szerint: - az Egyesület elnökét a települések mindenkori polgármesterei közül, - az elnökség három tagját az egyesületi tag önkormányzatok polgármesterei, illetve a B-A-Z Megyei Önkormányzat tisztségviselői közül, - az elnökség egy tagját a területen működő szakmai érdekképviseleti szervek képviselői közül. Az elnökség az elnökből és négy tagból, összesen öt főből áll. 3. Az elnökségi üléseket és a közgyűléseket az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott elnökségi tag hívja össze és vezeti. 4. Az Egyesületet hatóságok, illetve harmadik személy előtt az elnök képviseli, azonban jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja. Eseti megbízással az elnököt a főtitkár is képviselheti. 5. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja. Elnökségi ülés összehívását bármely elnökségi tag kérheti az ok és cél megjelölésével az Egyesület elnökétől. Az elnökség a hatáskörébe tartozó bármely kérdésben jogosult kibővített ülést tartani. A kibővített ülésen tanácskozási joggal részt vesznek az Egyesület elnöke által meghívott személyek. Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha az elnökség tagjainak többsége (3 fő) jelen van. 6. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 7. Az elnökség határozatait írásba kell foglalni. 8. Az elnökség feladatai különösen: - javaslatot tesz a közgyűlések munkatervére, határoz saját ügyrendjéről - előkészíti és összehívja a közgyűlést - az Egyesület feladatait koordinálja, a szükséges szakmai anyagokat elkészítteti, azokról fórumokat szervez, róluk határoz, vagy döntésre a közgyűlés elé terjeszti azokat - szervezi az Egyesület határozatainak végrehajtását. - gondoskodik az Egyesület vállalt ellenőrzési tevékenységének végrehajtásáról, s a szükséges intézkedések megtételéről - a Titkárság útján ellátja az Egyesület pénz- és vagyonkezelésével kapcsolatos ügyvitelt (pénztár kezelése, a befolyó tagdíjak nyilvántartása, könyvvezetési, pénzügyi kötelezettségek teljesítéséről való gondoskodás, adminisztrációval kapcsolatos feladatok teljesítése) - a Titkárság útján elvégzi, vagy elvégezteti a Tokaji Történelmi Borvidék, mint világörökség menedzselését, s a vállalt feladathoz szükséges anyagiak előteremtése érdekében pályázatokat készít - a tagdíjak, támogatások, bevételek és kiadások elszámolása és kezelése - az egyesületi tagságra, elnökség döntéseire vonatkozó, továbbá a jogszabályokban előírt nyilvántartások vezetése - az írott és elektronikus sajtóval való kapcsolattartás, értve ez alatt az Egyesület hírnevének megőrzéséről való gondoskodást, illetve a sajtókapcsolatok ápolását 54

Az elnök és elnökségi tagok, a főtitkár feladatai 7. §. 1. Az elnök képviseli az elnökséget, továbbá összehangolja az elnökség tagjainak munkáját, a főtitkár útján irányítja a Titkárság tevékenységét. Ezen túlmenően az elnök gondoskodik az elnökségi ülések levezetéséről, illetve képviseli az Egyesületet hatóságok vagy más szervek, illetve személyek előtt. Az elnök kötelezettsége az elnökség üléseinek összehívása. 2. Az elnökségi tag elvégzi az elnökség munkatervében rá háruló feladatokat, szükség esetén helyettesítheti az elnököt és segíti az elnök munkáját. 3. Az elnökség munkáját a főtitkár segíti, aki gondoskodik az elnökség ülésein a jegyzőkönyvek vezetéséről, gondoskodik a tagság nyilvántartásáról, előkészíti az elnökség üléseit és segítséget nyújt az elnökség működése során felmerülő adminisztratív teendők ellátásában. A főtitkár feladata a Titkárság vezetése, továbbá az Egyesület rendezvényeinek szervezése. Gondoskodik a gazdálkodási, pénzügyi feladatok ellátásáról. Eseti megbízással eljárhat az elnök képviseletében.

A bizottságok 8. §. 1. A közgyűlés ülésén az elnökség választásával egyidőben a közgyűlés tagjai közül ellenőrző bizottságot is választ 4 évre, amely elnökből és két tagból áll. Feladatai: - ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását - ellenőrzi, vizsgálja az Egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységét - ellenőrzi a tagsági díj és az anyagi támogatások befizetését - ellenőrzi az Egyesületnek, elfogadott céljai érdekében tett lépései hatékonyságát Az Ellenőrző Bizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja a közgyűlést és az elnökséget. 2. A közgyűlés konkrét feladat megjelölésével ideiglenes szakmai bizottságot hozhat létre. IV. Vegyes rendelkezések 9. §. 1. Az Egyesület tagsága alapító-, rendes- és pártoló tagok összességéből áll. Az Egyesület alapító tagja az a megyei és települési önkormányzat, amely a Tokaji Történelmi Borvidék világörökség területén illetékes, a csatlakozásról szóló szándéknyilatkozatot aláírta, az Egyesület alakuló közgyűlésén képviselője útján részt vett, és a jelen Alapszabályban foglaltakat elfogadta.

55

2. Az Egyesület rendes tagja lehet az a szervezet, amely az Egyesület célkitűzéseit elfogadja, azok megvalósításában kész tevékenyen közreműködni, és amelyet a közgyűlés a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott eljárás során a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesületbe befogad. 3. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi és természetes személy, amely – vagy aki – vállalja az Egyesület anyagi és erkölcsi támogatását. A belépés az Egyesülethez megküldött belépési nyilatkozattal a közgyűlés döntése alapján történik. 10. §. 1. Az Egyesület alapító- és rendes tagjai jogosultak képviselőik útján: - az Egyesület közgyűlésén és rendezvényein szavazati joggal részt venni - szervezeti jogukat gyakorolni, bármely egyesületi tisztségre jelölhetők - üléseken felszólalni, javaslatokat tenni - az Egyesület vezető testületeinek intézkedéseit vagy az egyesületi életben felmerült bármely kérdést a közgyűlésen megvitatni 2. Az Egyesület alapító- és rendes tagjai kötelesek: - az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, tevékenységében aktívan részt venni, a közgyűlési és elnökségi határozatokat végrehajtani - a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni - delegálójuknak az Egyesület, s benne saját tevékenységükről rendszeresen beszámolni 3. Az Egyesület pártoló tagjai jogosultak: - tanácskozási joggal az Egyesület közgyűlésén részt venni - javaslatokat tenni az Egyesület munkájával kapcsolatban - igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait 4. Az Egyesület pártoló tagjai kötelesek: - az Egyesület anyagi és erkölcsi támogatására, a vállalt feladat maradéktalan végrehajtására 5. Az Egyesület együttműködő partnereit: az együttműködési megállapodásban foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg. Az Egyesület tagjai az elnök kezdeményezésére vagy saját elhatározásukból egyesületi célokra a tagsági díjon felüli hozzájárulást is befizethetnek. 11. §. 1. Az egyesületi tagság - kizárás vagy - törlés útján szűnik meg. 2. Tagot kizárni csak a közgyűlés határozata alapján és akkor lehet, ha a tag az Egyesület céljainak elérését veszélyeztető magatartást tanúsít. 3. Törölni kell a tagságát annak, aki ezt írásban maga kéri (kilépés) vagy jogutód nélkül megszűnt. Törölhető annak a tagsága, akinek egy évi díjhátraléka van, és azt 56

ismételt felszólítás ellenére sem fizette be az Egyesület pénztárába. A törlés az elnökség hatáskörébe tartozik, amely ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül fellebbezést lehet benyújtani az Egyesület közgyűléséhez. Ez esetben az elnökség a következő évi rendes közgyűlésen köteles a fellebbezést a tagság elé terjeszteni. 12. §. 1. Az Egyesület működésének anyagi forrásai: - tagdíjak - egyéb pénzbeni támogatások - pályázati támogatások, egyéb források A tagdíj mértékét és fizetésének módját a közgyűlés határozza meg. A tagdíjakat és egyéb pénzbeni támogatásokat az egyesület pénztárába kell befizetni, vagy az Egyesület számlájára átutalni. 2. Az Egyesület a tartozásaiért az egyesületi vagyonnal felel, a szabályszerű pénz- és vagyonkezelésért pedig az Egyesület elnöke tartozik felelősséggel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 13. §. 1. Az Egyesület megszűnik, ha megszűnését a közgyűlés kimondja, más egyesülettel egyesül, vagy a felügyeleti szerv feloszlatja, illetve megállapítja megszűnését. 2. A jelen alapszabályban nem érintett kérdésekben az 1989. évi II. törvény, valamint az egyesületekre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók. Jelen Alapszabályt a Tokaji Történelmi Borvidéki Világörökségi Egyesület a 2003. év február hó 11. napján megtartott alakuló közgyűlésen hagyta jóvá. Kmf.

………………………………… Májer János Elnök Tokaji Történelmi Borvidék Világörökségi Egyesület

57

I.

Az Egyesület alapító tagjai:

1. Bekecs Község Önkormányzata 3903 Bekecs, Honvéd u. 64. 2. Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata 3916 Bodrogkeresztúr, Kossuth út 85. 3. Bodrogkisfalud Község Önkormányzata 3917 Bodrogkisfalud, Kossuth u. 45. 4. Bodrogolaszi Község Önkormányzata 3943 Bodrogolaszi, Fő u. 11. 5. Erdőbénye Község Önkormányzata 3932 Erdőbénye, Kossuth u. 31. 6. Erdőhorváti Község Önkormányzata 3935 Erdőhorváti, Kassai u. 96. 7. Golop Község Önkormányzata 3906 Golop, Fő út 1. 8. Hercegkút Község Önkormányzata 3958 Hercegkút, Petőfi S. u. 110. 9. Legyesbénye Község Önkormányzata 3904 Legyesbénye, Rákóczi u. 74. 10. Makkoshotyka Község Önkormányzata 3959 Makkoshotyka, Kossuth u. 2. 11. Mád Község Önkormányzata 3909 Mád, Rákóczi u. 50-52. 12. Olaszliszka Község Önkormányzata 3933 Olaszliszka, Szent István u. 5. 13. Rátka Község Önkormányzata 3908 Rátka, Széchenyi tér 1. 14. Sárospatak Város Önkormányzata 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. 15. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5. 16. Szegi Község Önkormányzata 3918, Alkotmány u. 22. 17. Szegilong Község Önkormányzata 3918 Szegilong, Dózsa Gy. u. 44.

58

18. Szerencs Város Önkormányzata 3900 Szerencs, Rákóczi út 139. 19. Tarcal Község Önkormányzata 3915 Tarcal, Fő u. 61. 20. Tokaj Város Önkormányzata 3910 Tokaj, Rákóczi út 54. 21. Tolcsva Község Önkormányzata 3934 Tolcsva, Szabadság tér 17. 22. Tállya Község Önkormányzata 3907 Tállya, Rákóczi u. 34. 23. Vámosújfalu Község Önkormányzata 3941 Vámosújfalu, Petőfi u. 12. 24. B-A-Z Megyei Önkormányzat 3541 Miskolc, Városház tér 1. II. Az Egyesület rendes tagjai: 1. Tokaj Borvidéki Hegyközségi Tanács 3910 Tokaj, Rákóczi út 54. 2. B-A-Z Megyei Területfejlesztési Tanács 3525 Miskolc, Városház tér 13. III. Az Egyesület pártoló tagjai: 1. Magyar Turizmus Rt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 3300 Eger, Dobó tér 9. 2. Tokaj - hegyaljai Borút Egyesület 3915 Tarcal, Fő út 57. 3. Tokaji Renaissance Nagy Borok Társasága Egyesület 3910 Tokaj, Bethlen Gábor u. 11. 4. Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. IV. Az Egyesület együttműködő partnerei: 1. Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 3530 Miskolc, Vörösmarty u. 77. 2. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3304 Eger, Sánc út 6.

59