K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.151/17/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
HATÁROZAT - ot. A Döntőbizottság a PC Trade Kft. (5600 Békéscsaba, Illésházi u. 4., képviseli: Tasnádi Ügyvédi Iroda, Dr. Tasnádi Gábor ügyvéd 1112 Budapest, Kánai u. 5., a továbbiakban: kérelmező) által Szarvas Város Önkormányzata (5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése TIOP-1.1.1/07/1. kódszámú pályázat keretében informatikai eszközök és szolgáltatások beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 85. §ára tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 720.000.-Ft, azaz hétszázhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő 2010. december 30-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett 2010/S 253-389450 számú ajánlati felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában. A hirdetmény feladásának napja: 2010. december 28. Ajánlatkérő a felhívását a 2011. január 25-én közzétett 2011/S 16-023495 számú hirdetményével módosította. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában meghatározta a beszerzés teljes mennyiségét: „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése TIOP-1.1.1/07/1." kódszámú, „A szarvasi iskolák fejlesztése" című pályázat keretében informatikai eszközök és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése az alábbiakban - és a Dokumentációban részletesen - meghatározott feltételekkel: - Iskolai PC csomag (PC-operációs rendszerrel + egér + billentyűzet + monitor) 55 db, - Tantermi csomag (interaktív tábla + notebook + projektor) 29 db, - Alkalmazás szerver csomag (szerver + szoftver) 1 db, - Szavazó csomag (Szavazógép szett) 3 db, - WIFI csomag 4 db, - SNI (Speciális nevelési igény) I. csomag (Notebook + Vezeték nélküli fülhallgató + Diktafon) 4 db, - SNI III. csomag (Dokumentum kamera + Notebook) 2 db. Kapcsolódó szolgáltatások: - üzembe/üzemkész állapotba helyezés, - felhasználói oktatás 67 óra.” Az ajánlattételi felhívás tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági, műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az alábbi részszempontok és súlyszámok meghatározásával: 1. Ajánlati ár Súlyszám 15 2. Az ajánlat műszaki színvonala Súlyszám 45 3. Késedelmi kötbér mértéke Súlyszám 10 Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét biztosította.
3
Az ajánlattételi határidő 2011. február 14. napja, az eredményhirdetés időpontja 2011. február 28. napja, a szerződéskötés tervezett időpontja 2011. március 10. napja volt. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a szerződéstervezetet, a közbeszerzési műszaki leírást és az iratmintákat. A dokumentáció I. kötet 10. pontjában az ajánlattétellel kapcsolatosan az ajánlatkérő az alábbiakat írta elő: „Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való esetleges hivatkozás a közbeszerzés tárgyának egyértelmű jellegének meghatározása érdekében történt, a megnevezés mellett a „vagy egyenértékű” kifejezést minden esetben érteni kell! A Kbt. 58. § (3) bekezdés b) pontja alapján teljesítmény, illetve funkcionális követelmények keretében kerül megadásra a műszaki leírás. Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. (Kbt. 70. § (1) bekezdés).” A 18. pontban határozta meg az ajánlatkérő a szakmai ajánlattal kapcsolatos elvárásait: „Az ajánlattevő a részletes szakmai ajánlatát a „Műszaki leírás és Ajánlat” munkalap megfelelő (zöld színezésű) celláinak kitöltésével köteles megtenni. Az ajánlattevőknek itt kell megadniuk az ajánlott termék megnevezését, részletes műszaki tartalmát (a minimálisan elvárt műszaki tartalommal összehasonlíthatóan bemutatva), valamint az Ajánlati egységára(ka)t. Az ajánlati egységár alapján a többi értéket beépített függvény számolja ki. Az Ajánlati adatlapon (Felolvasólapon) a „Műszaki leírás és Ajánlat” munkalapja „Ajánlati ár (nettó) mindösszesen” cella értékét (Ajánlati ár) és a vállalt késedelmi kötbér mértéket kell feltüntetni. Az Ajánlati árat Magyar Forintban (HUF) kell az előírt helyeken rögzíteni. Az elvégzett munkák ellenértéke is kizárólag Magyar Forintban kerül kifizetésre. Az ajánlati ár magában foglalja mindazon munkákat és azok költségeit, amelyek az Ajánlatkérési Dokumentáció műszaki specifikációiban, a szerződés tervezetben és az egyéb dokumentumokban (jogszabályokban, szabványokban) megfogalmazottak szerint a tevékenység megvalósításához, a használatba adáshoz szükséges, és a műszaki leírásban előírt feltételek teljesítéséhez, rendeltetésszerű használatához és a szerződésben megfogalmazott feltételek teljesedésbe menéséhez szükséges.”
4
Ajánlatkérő a 26. pontban ismertette részletesen az értékelés módszerét. Az ajánlat műszaki színvonala 2. részszempont vonatkozásában rögzítette, hogy „az ajánlatok műszaki tartalmát (paramétereit) – a műszaki dokumentációban meghatározott szakmai elvárások alapján – értékeli. A minimum szintet - annak bármely műszaki elemét - nem teljesítő ajánlat érvénytelen. A „Minimális”, a "Közepes" és a "Magas" szinteket akkor tekinti Ajánlatkérő teljesítettnek, ha az ajánlat az egyes termékek valamennyi műszaki elemében teljesíti/eléri az ott előírt műszaki paramétert, vagy annál jobb. Az ajánlat műszaki színvonala pontszámát az Ajánlatkérő úgy számolja ki, hogy az ajánlatnak az adott termék műszaki színvonala alapján elért pontszáma megszorzásra kerül a termék darabszámával, majd az így kapott értékek összeadásra kerülnek. A legtöbb pontot elért ajánlat 10 pontot kap, a többi ajánlat pontszáma az elért pontszámok alapján arányosítással kerül megállapításra a legjobb ajánlat pontszámaihoz viszonyítva.” A közbeszerzési műszaki leírást a dokumentáció mellékleteként kiadott táblázat tartalmazta. A Tantermi csomag részeként beszerezni kívánt projektor (közeli mód) elvárt műszaki jellemzői között ajánlatkérő az alábbiakat írta elő: Minimális műszaki követelmények és elvárt szolgáltatások 1 pont (.xls táblázat 66. sor) Zajterhelése normál üzemmódban nem lehet nagyobb, mint 32 dBA (.xls táblázat 76. sor) 2 VGA bemenet, 1 monitor kimenet
Közepes elvárás 5 pont Zajterhelése normál üzemmódban nem lehet nagyobb, mint 32 dBA
Magas elvárás 10 pont Zajterhelése normál üzemmódban nem lehet nagyobb, mint 28 dBA
2 VGA bemenet, 1 monitor 2 VGA, 1 S-Video, 1 Composite kimenet video bemenet, 1 monitor kimenet
Az ajánlattételi határidőre az ICT Systems Zrt., a FullTec Computer Kft., a WSH Számítástechnikai Oktató és Szolgáltatató Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot. A WSH Kft. az ajánlatának 114. oldalán a projektor (közeli mód) eszközt illetően az „Ajánlat termék megnevezése” c. oszlopban az Optoma EX525ST típusú eszközt jelölte meg, az „Ajánlat műszaki tartalma” c. oszlopban az alábbiakat szerepeltette: „2 VGA, 1 S-Video, 1 Composite video bemenet, 1 monitor kimenet”. Az ajánlat 135. oldalán csatolt gyártói adatlapon, a termékjellemzők között az alábbi paramétereket tartalmazta: „bemenetek: DVI-I (HDCP), Digital RGB (HDMI adapterrel), 15 pólusú D-Sub VGA (SCART & Component adapterrel), S-Video 4 Pin Mini Din, kompozit
5
RCA, audio Mini Jack - számítógép hangbemenet, 2 x sztereó RCA – video hangbemenet, USB (egér); alapfelszerelések: lencsefedő, 220 V-os tápkábel, VGA kábel, USB kábel, távvezérlő, 2 x elem, Quick Start Guide, CD kézikönyv, garancia kártya, WEEE tanúsítvány”. Az adatlapon feltüntetésre került a termék fényképe, amelynek hátoldalán található csatlakozók között a 8. szám alatt a „VGA - SCART & Component via adaptor / VGA - Scart & komponens adapterrel”, a 9. szám alatt a „DVI-I HDMI & 2nd VGA via adaptor / DVI-I - HDMI és 2. VGA adapterrel” csatlakozó jelölés szerepel. Ajánlatkérő 2011. február 17-én hiánypótlásra hívott fel több ajánlattevőt. A WSH Kft.-től a kizáró okok és a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolásával kapcsolatos hiányok pótlását kérte. Az ajánlatok elbírálását követően az ajánlatkérő 2011. február 28-án hirdette ki a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, eszerint valamennyi ajánlat érvényes volt, az összességében legkedvezőbb ajánlatot a WSH Kft. tette. A nyertes ajánlattevő által megajánlott ellenszolgáltatás összege nettó 31.441.890.-Ft. 2011. március 2-án a FullTec Computer Kft., március 3-án a kérelmező terjesztett elő előzetes vitarendezési kérelmet. A kérelmező a nyertes ajánlatának érvényességét vitatta, mivel véleménye szerint a nyertes által megajánlott Optoma EX525ST típusú projektor nem rendelkezik minimális követelményként előírt 2 VGA bemenettel, az ugyanis az interneten elérhető kezelési útmutató szerint csak 1 bemenettel rendelkezik. 2011. március 4-én az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmeket. Kérelmező 2011. március 11-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyet írásbeli beadványaiban és tárgyalási nyilatkozatában pontosított, kiegészített. Kérelmező annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését, a 81. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 88. § (1) bekezdés f) pontját, mivel a nyertes ajánlat érvénytelen volt. A jogsértés megállapítása mellett a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az ajánlatkérő kötelezését az eljárás költségeinek megfizetésére. A jogorvoslati kérelem indokolásában a kérelmező előadta, hogy az ajánlati dokumentáció műszaki melléklete szerint a projektorok esetében minimális követelmény volt, hogy a megajánlott projektor 2 VGA bemenettel rendelkezzen. A nyertes ajánlattevő az Optoma EX525ST típusú projektort ajánlotta meg, mely csak 1 VGA bemenettel rendelkezik. Az ajánlat a dokumentációban írt szabályok szerint tehát érvénytelen, amit bizonyít a
6
projektor interneten elérhető kezelési útmutatója. Kérelmező szerint az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő által megajánlott projektor paramétereinek vizsgálatakor nem a dokumentációban előírt módon járt el, mert azt kellett volna megállapítania, hogy az érintett projektor nem felel meg az előírt minimum követelményeknek. Kérelmező kifejtette, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban nem azt írta elő, hogy lehetővé kell tenni 2 VGA bemenet csatlakoztatását, hanem azt, hogy a projektornak 2 VGA bemenettel kell rendelkeznie. Ezen elvárást a megajánlott termék nem teljesíti. Az ajánlatkérői nem funkcionális követelmény, nem értelmezhető akként, hogy a terméknek 1 VGA bemenettel és plusz 1 funkcionálisan megfelelő másik bemenettel kell rendelkeznie. Kérelmező közölte, hogy a megajánlott termék nem rendelkezik az előírt minimális jellemzővel, csupán kiegészítő műszaki megoldással tehető alkalmassá az adott funkcióra, ezért a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Kérelmező rámutatott arra, hogy a 2. VGA bemenetet a nyertes projektor csak adapterrel tudja teljesíteni, tehát az adaptert is szerepeltetni kellett volna az ajánlatban, a nyertes ajánlat megtekintése során ugyanakkor utalást sem talált arra vonatkozóan, hogy az adapter az ajánlat részét képezné. Adapter nélkül azonban a DVI-I bemenetbe VGA csatlakozó nem illeszthető, azaz megajánlott termék esetében 2 VGA bemenet csak úgy használható, ha az ajánlatkérő az adaptereket megvásárolja. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő az ajánlatának 114. oldalán beadott táblázatban nem valós adatot közölt akkor, amikor azt rögzítette, hogy a megajánlott projektor 2 VGA bemenettel rendelkezik. Ezt bizonyítja a nyertes ajánlattevő ajánlatának 135. oldalán beadott magyar nyelvű, nem gyári műszaki leírás is, mely szerint a 9. sorszám alatt szereplő csatlakozó „DVI-I csatlakozó, adapterrel 2. VGA csatlakozó”. Kérelmező szerint ez azt jelenti, hogy a bemenet adapterrel VGA csatlakozásra is alkalmassá tehető, tehát funkcionálisan nem VGA bemenet. Kifejtette, hogy a Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ez kötelezettség és nem lehetőség, tehát az ajánlatkérőnek észlelnie kellett azt, hogy a DVI bemenet nem VGA bemenet és meg kellett volna vizsgálnia azt, hogy ez mit jelent a minimális követelmény teljesítése szempontjából. A "meg kell vizsgálnia" kifejezés azt is jelenti, hogy nem elegendő minden ajánlattevői kijelentést elfogadni. Ha a nyertes ajánlattevő kijelenti, hogy a termék 2 VGA bemenettel rendelkezik, közben az ajánlatban szereplő leírás szerint csak 1 VGA bemenet látható, akkor ezen körülményt meg kellett volna az ajánlatkérőnek vizsgálnia. A nyertes ajánlattevő által a jogorvoslati eljárás során becsatolt, az LSK Hungária Kft. forgalmazó által kiállított nyilatkozat valóságtartalma kétséges, mivel mind a forgalmazó honlapján közzétett, mind az ajánlatba becsatolt termékismertető szerint a
7
projektor csak 1 VGA bemenettel rendelkezik, és az alapfelszerelésben nincs átalakító. Előadta, hogy az eljárásban csak azért nem a kérelmező nyert, mert az általa ajánlott termék zajterhelése normál üzemmódban 1 dBA értékkel nagyobb, mint a magas követelményhez előírt 28 dBA, így az ajánlata kevesebb pontot kapott. Amennyiben különböző megoldások lehetővé tehetik az alacsonyabb zajterhelést, akkor az esélyegyenlőség érvényesítése kapcsán az ajánlatkérő ezt az ő ajánlatánál is köteles lett volna alkalmazni. Ez esetben az általa ajánlott termék is kaphatott volna maximális pontszámot, hiszen a zajterhelés szigeteléssel csökkenthető. Kérelmező szerint a Kbt. 1. § (3) bekezdése szerinti esélyegyenlőség és egyenlő elbánás alapelve sérült azáltal, hogy az egyik ajánlattevő teljes értékű megoldást ajánl, de az ajánlatkérő elfogadja azt a megoldást is, mely számára többletfeladatokat és többletköltséget jelent. Az egyenlő bánásmód egyébként azt jelentené, hogy az ajánlatkérő a kérelmező esetében is alkalmaz kisegítő megoldást, tehát a terméket kis beruházással hangszigeteli, és az ajánlatot a maximális pontszámmal értékeli. Ezt a többletfeladatot az ajánlatkérő csak a nyertes ajánlattevőnél vállalta. Ajánlatkérő jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Rámutatott arra, hogy a jogorvoslati kérelemmel érintett műszaki jellemzőt a dokumentáció 10. pontjában a Kbt. 58. § (3) bekezdés b) pontja alapján funkcionális követelményként írta elő. A dokumentáció nem határozott meg további egzakt elvárást a csatlakozás kialakításával kapcsolatban. A dokumentációban nincs arra vonatkozó elvárás megfogalmazva, hogy a projektornak a 2 VGA bementtel fizikálisan is rendelkeznie kell, nem támasztott részletesen kifejtett, konkrét követelményeket abban a vonatkozásban, hogy az előírást pontosan milyen módon kell biztosítani. Amennyiben ajánlatkérő csak az analóg jelek fogadására alkalmas csatlakozó szeretett volna a termékre előírni, akkor a „D-sub 15 pin VGA bemeneti csatlakozó” lett volna az elvárása. Az ajánlattevőnek ebben az esetben valóban nem lett volna lehetősége az eltérő, adott esetben ennél korszerűbb megoldásokat megajánlani. A VGA bemenet azonban a DVI-I csatlakozó esetében – analóg jel fogadása esetén adapter segítségével – az ajánlatkérői elvárás megfelelő módon teljesül. Kifejtette, hogy a nyertes által megajánlott készülék hátoldaláról készült ábra értelemszerűen nem is tartalmazhatja az adaptert, mivel az a készülék alkatrészeit és nem a tartozékait mutatja be. A csatlakozók felsorolása között azonban egyértelmű utalás van arra, hogy a termék DVI-I csatlakozója adapterrel 2. VGA bemenetként használható. Az ajánlat 135. oldalán csatolt termékleírás alapján megállapítható, hogy a 8. és a 9. sz. csatlakozó többfunkciós csatlakoztatást tesz lehetővé, így az ajánlatkérő által előírt 2 VGA csatlakozáson túl lehetővé teszi SCART@komponens, DVI-I, illetve HDMI csatlakozást is, vagyis a "magas" követelményekben előirt csatlakozásokon felül további csatlakozási lehetőségeket is biztosít az ajánlatkérő számára. A termék
8
tehát csatlakozási lehetőségek tekintetében funkcionálisan jobb, mint amit az ajánlatkérő a műszaki leírásban előírt. Kifejtette, hogy az ilyen „többfunkciós'" csatlakozások esetében a különféle funkciók elérését, a termék használathatóságát adapterek alkalmazása teszi lehetővé. Ezek nélkül a termék beépített funkcionalitása nem lenne használható. Az adapterek alkalmazásának leírását az ajánlattevők által jelen eljárásban ajánlott mindegyik projektor használati útmutatója értelemszerűen tartalmazza. A bírálat során az ajánlatkérő az ajánlat adatai alapján megállapította, hogy a termékbe gyárilag beépített többfunkciós megoldás jellegéből fakadóan az adapter alkalmazása semmiféle műszaki hátránnyal nem jár, az a termék megfelelő használatához szükséges. Ajánlatkérő utalt a dokumentáció 10. pontjára, amelyben előírta, hogy az ajánlattevőnek teljes körű ajánlatot kell adnia a munkák megvalósítására. A dokumentáció 13. pontja alapján a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzési műszaki előírásokban meghatározott legmagasabb minőségi szinthez tartozó teljesítést kell vállalnia. Utalt a dokumentáció 18. pontjában előírtakra is, amelyek értelmében az ajánlati ár magában foglalja szerződés teljesítéséhez, a rendeltetésszerű használat biztosításához szükséges valamennyi tevékenység elvégzését és annak költségeit is. Közölte továbbá, hogy a közbeszerzési eljárás során nem vetődött fel olyan tény, amely alapján a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlatát ajánlatkérő érvénytelenné nyilváníthatta volna. Az elbírálás során azt kell megvizsgálnia, hogy a benyújtott ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A kérelmező által hivatkozott termékleírások nem képezhetik az ajánlattevő ajánlata elbírálásának alapját. Az ajánlat műszaki tartalmát az ajánlattevőnek az ajánlatban kellett megadnia, a dokumentációban előírt részletezettségben. A nyertes ajánlatban csatolt .xls táblázat alapján megállapítható volt, hogy az ajánlat a dokumentációban előírt teljesítmény és funkcionális követelményeknek megfelelt. Az ajánlatokban be nem mutatott tényeket, adatokat, információkat az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során figyelembe nem vett, így lehetősége sem volt a Kbt. 1. § (3) bekezdésben rögzített esélyegyenlőséget sértő cselekmény elkövetésére. Egyéb érdekelt, a WSH Kft. nyertes ajánlattevő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Közölte, hogy a megajánlott projektor rendelkezik 2 VGA bemenettel, ezek közül az egyik hagyományos analóg VGA bemenet, a másik a korszerűbb többfunkciós analóg/digitális VGA DVI-I bemenet, rendelkezik SVideo, Composite Video bemenetekkel, valamint monitor kimenettel, ezért teljesíti az ajánlatkérő "Magas elvárás" műszaki követelményeit. Előadta, hogy a VGA betűszó az angol Video Graphics Array szavak kezdő betűiből áll össze, amely a PC vagy a notebook képalkotó egysége. Ennek kimenete csatlakozik a megjelenítő egység – monitor, projektor – bemenetéhez. A VGA csatlakozás lehet hagyományos analóg vagy korszerűbb digitális. Kifejtette, hogy olyan korszerű projektort ajánlott meg, amely rendelkezik 2
9
VGA bemenettel. Ezek közül az egyik a hagyományos analóg VGA bemenet, a másik a korszerűbb analóg/digitális VGA DVI-I (Digital Video Interface) bemenet. A többfunkciós DVI-I csatlakozó segítségével mind az analóg, mind a digitális szabványos számítógépes képfelbontású (VGA, S-VGA, XGA, SXGA, stb.) jel átvihető megfelelő csatlakozókábel vagy átalakító használata esetén. Azt, hogy konkrétan melyik típusú jel átvitele történik meg, a felhasznált kábel vagy átalakító határozza meg. Hangsúlyozta, hogy az analóg VGA kábel és az analóg VGA/DVI-I átalakító a projektor részét képezi. Utalt az ajánlatának 135. oldalán csatolt termékleírásra, amelyben a 3. számmal jelölt DVI-I csatlakozó funkcióinak felsorolásánál megtalálható a "PC Digital (HDCP) digitális/ PC Analog” csatlakozás, amely analóg VGA csatlakozás, ezért nem helytálló azon kérelmezői állítás, amely szerint a megajánlott projektor csak 1 VGA bemenettel rendelkezik. Közölte, hogy az analóg csatlakozóval rendelkező notebook esetében a csatlakozás olyan kábellel is megvalósítható, amelynek az egyik vége digitális csatlakozó, a másik vége analóg csatlakozó, a kábel két végén található csatlakozók eltérő kiosztásúak. Az ajánlattevő a jogorvoslati eljárás során becsatolta a termék magyarországi forgalmazója, az LSK Hungária Kft. nyilatkozatát, amelyben a forgalmazó az alábbiakat közölte: „A DVI-I bemenetre csatlakoztatott kábel vagy átalakító határozza meg, hogy az analóg vagy digitális VGA csatlakozórészhez továbbított képet jeleníti meg a projektor. Az eszköz ennek megfelelően rendelkezik 2 db analóg VGA bemenettel. Optoma EX525ST projektor alapfelszerelés: lencsefedő, 220 V-os tápkábel, analóg VGA kábel, analóg VGA/DVI-I átalakító, USB kábel, távvezérlő, 2x elem, „Quick Start Guide” útmutató, CD kézikönyv, garancia kártya.” A forgalmazó a nyilatkozatához csatolta a projektor DVI-I integrált analóg/digitális VGA bemenetének csatlakozó kiosztását megjelenítő ábrát is. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő döntése a nyertes ajánlat érvényességének megállapítása, ezzel összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredménye vonatkozásában. A Kbt. 70. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3) bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és
10
benyújtania. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. A dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve a 70/A. § (1) bekezdés a)d) pontjainak vagy a 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontjainak, illetve az ajánlat csomagolásával kapcsolatban a 79. § (1) bekezdésének való meg nem felelést, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy dokumentációban mindezekkel kapcsolatban előírtaknak való meg nem felelést. A Kbt. kógens rendelkezései alapján érvénytelenné kell nyilvánítani az olyan ajánlatot, amely nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meghatározott előírásoknak, így a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos részletes műszaki feltételrendszerrel kapcsolatos követelményeknek. A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az ajánlatkérő jogosultsága és feladata – a Kbt. előírásainak megfelelően – meghatározni azt, hogy milyen tartalmi és formai követelményeket ír elő a felhívásban és a dokumentációban az ajánlattétellel kapcsolatosan. Az ajánlattevők ezen feltételek alapján kötelesek az ajánlatukat összeállítani. Az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét, e vizsgálat során az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy hiánypótlásra, felvilágosítás megadására hívja fel az ajánlattevőt, vagy egyes ajánlati elemek vonatkozásában indokolást, magyarázatot kérjen. A kérelmező a jogorvoslati kérelmét arra alapította, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott Optoma EX525ST projektor nem felel meg a dokumentációban előírt azon kötelezően előírt, minimális műszaki követelménynek, mely szerint rendelkezik 2 VGA bemenettel, és e műszaki jellemző teljesítése vonatkozásában a nyertes ajánlattevő az ajánlatában
11
hamisan nyilatkozott. A jogorvoslati eljárás során vitatott volt a műszaki minimum követelmény tartalma atekintetben, hogy az vonatkozott-e a csatlakozó fizikai kialakítására. A Kbt. 58. §-ában határozta meg a jogalkotó azokat a tételes jogi rendelkezéseit, amelyek keretei között az ajánlatkérők megállapíthatják a beszerzési tárgy műszaki leírását, azon elvárását, hogy milyen műszaki tartalmú termékek szállítását kéri. A műszaki leírás meghatározásának választható módját a Kbt. 58. § (3) bekezdés a)-d) pontjai a következőket tartalmazzák: „(3) A közbeszerzési műszaki leírást – a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni: a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.” A Kbt. 89/A. § (2) bekezdése értelmében nem nyilvánítható érvénytelennek - a közbeszerzési műszaki leírás teljesítmény- és funkcionális követelményekre való hivatkozással történő meghatározása esetén - az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által kidolgozott műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek. Megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés] minősítése.
12
A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérő a projektorra vonatkozóan a műszaki specifikációban „2 VGA bemenet” követelményt írt elő. A műszaki leírás vizsgálata alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérő e műszaki jellemző tekintetében a Kbt. 58. § (3) bekezdés b) pontja alapján funkcionális követelményt határozott meg. A Döntőbizottság ezen előírás tartalmi vizsgálata alapján megállapította, hogy az egyértelműen arra vonatkozik, hogy a megajánlott eszköz rendelkezzen VGA csatlakozóval, amelyen az eszköz analóg jelet fogadni tud. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő azon hivatkozását, mely szerint a készülékkel szemben előírt követelmény kizárólag az analóg jel fogadásának képességére vonatkozó előírást tartalmazna. A készülék vonatkozásában megkövetelt „VGA bemenet” kifejezés a logikai és a fizikai csatlakoztathatóságra együttesen kötelező műszaki elvárást fogalmaz meg. Ebből következően csak olyan készülék volt érvényesen megajánlható, amely e kettős feltételt maradéktalanul teljesíti. Nem volt vitatott a DVI-I kifejezés szakmai tartalma, a felek egybehangzó álláspontja volt az, hogy a DVI-I csatlakozó azt jelenti, hogy azon keresztül a készülék képes mind a digitális, mind az analóg jeleket fogadni, így a logikai integrált csatlakozási képessége a nyertes által megajánlott készüléken megállapítható. A Döntőbizottság ugyanakkor rögzíti, hogy a funkcionális követelmény nem csak a csatlakoztathatóságra való képességre, hanem a megfelelő fizikai kialakításra is vonatkozó elvárás volt, melyből az következik, hogy kizárólag olyan készülék tehető az ajánlat tárgyává, amely az ajánlatkérő által meghatározott funkciót maradéktalanul teljesíti. A felek nyilatkozatai, valamint a becsatolt termékleírás alapján a Döntőbizottság tényként fogadta el azt, hogy a készüléken kialakított DVI-I csatlakozó csak abban az esetben funkcionál 2. VGA bemenetként, ha az analóg jel továbbítására alkalmas csatlakozó bemeneteként funkcionál, azaz a csatlakozás kiegészítő eszköz, adapter, vagy speciális VGA-DVI kábellel valósul meg a projektor és az analóg jelet adó, analóg kimenettel rendelkező eszköz között. A kérelmező a gyártói termékleírás adatainak ismeretében nem kifogásolta az egyenértékűséget atekintetben, hogy kiegészítő eszközzel a DVI-I bemenet 2. VGA bemenetként is funkcionál. A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Kbt. 89/A. § (2) bekezdés szerinti egyenértékűség a nyertes ajánlat tartalma alapján igazolt volt-e. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatban becsatolt ajánlattevői nyilatkozat, valamint termékleírás alapján egyértelműen és kétséget kizáróan nem volt sem az megállapítható, hogy a megajánlott projektor gyártó által szállított alapfelszereltségének részét képezte-e az elvárt funkció teljesítéséhez szükséges kiegészítő eszköz, az adapter, vagy a speciális kábel. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a forgalmazói nyilatkozatban közöltekkel nem áll összhangban a gyártói termékleírás atekintetben, hogy mely tartozékok,
13
kiegészítők képezik a gyártói alapfelszereltség részét. Az ajánlatból az sem volt megállapítható, hogy amennyiben nem tartozik az alapfelszereltség körébe a vizsgált funkciót biztosító kiegészítő eszköz, abban az esetben a nyertes ajánlat részét képezte-e a szükséges tartozékok valamelyikének szállítása, így az ajánlatban ismertetett ajánlati vállalás műszaki tartalma nem egyértelmű, illetőleg ellentmondásos. A Kbt. 85. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A (2) bekezdés kimondja, hogy ha az ajánlat különböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel - kivéve a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kérés alapján a) közölheti, hogy ezek közül melyik adat a helyes, és melyik adat semmis, melyet a közbeszerzési eljárásban, illetve közbeszerzési szerződésben nem lehet figyelembe venni, hanem a helyesnek minősített adattal kell helyettesíteni, továbbá b) ha az a) pont szerinti semmisség miatt ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásnak vagy a dokumentációnak, vagy e törvénynek jogosult az (1) bekezdés szerinti határidőig a felvilágosítással érintett irattal igazolni kívánt előírással kapcsolatban a 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlást teljesíteni, az így hiánypótolt irattal kapcsolatban - a 83. § (5) bekezdése szerint - további hiánypótlásnak nincs helye. A Kbt. 83. §-a tartalmazza a hiánypótlás szabályait. „83. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. (2) A hiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat, kiegészítéseket nem lehet a hiánypótlással végrehajtani: a) a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek; b) ha egy elbírálási részszempont a szakmai ajánlattal függ össze, akkor a szakmai ajánlatot sem lehet módosítani, kiegészíteni; c) a hiánypótlás során az ajánlattevő új közös ajánlattevő, vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt
14
alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és az újonnan megjelöltekre vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát; d) a hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a 88. § (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerint érvénytelen. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az ajánlati biztosíték nem azonos a róla szóló irattal. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. (4) Az ajánlattevő - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig. (5) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető. (6) A hiánypótlás formájára a 70/A. § (1), illetőleg (2) bekezdését kell alkalmazni, de az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásban egyszerűbb formai követelményeket is előírhat. (7) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követően az ajánlat nem módosult-e a (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütközően. A (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosulás esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás megfelelően teljesítettnek minősül akkor is, ha az csak valamely - a 70/A. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti, vagy 70/A. § (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, vagy az ajánlatkérő által a hiánypótlási felhívásban ezekkel kapcsolatban a (6) bekezdés szerint előírt - követelménynek nem felel meg. (8) Ha a hiánypótlás keretében az ajánlattevő olyan iratot ad be, mely tartalmában megegyezik a 84. § szerinti - ajánlatkérő által elvégzendő számítási hiba javítással, azt nem kell figyelembe venni, ez nem minősül az ajánlat (2) bekezdés a)-d) pontjaiba ütköző módosításának, az ajánlatkérőnek a 84. § szerint kell eljárnia.” A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. kötelezően előírja a bírálat során azt, hogy az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy van-e olyan hiba, hiányosság vagy ellentmondás az ajánlatban, amely miatt szükséges a Kbt. 83. § (1) bekezdésében foglalt hiánypótlás alkalmazása vagy a Kbt. 85. §-a szerinti felvilágosítás kérése. A hiánypótlás keretében minden olyan ajánlati hiba orvosolható, amely nem ütközik a Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott korlátba. A Kbt. 83. § (5) bekezdése alapján biztosított a többszöri hiánypótlás lehetősége is, így amennyiben a bírálat során további hibák, hiányok kerülnek
15
felismerésre, az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni. A Kbt. 85. § (2) bekezdése alapján pedig az ajánlattevő jogosult a műszaki ajánlatának nem egyértelmű, ellentmondásos tartalmát hitelt érdemlően tisztázni, vagy a hiányzó ajánlati tartalmat pótolni a Kbt. 85. § (1) bekezdésben előírtak betartása mellett. A fentiek összességében értékelve a Döntőbizottság megállapította, hogy a 2 VGA bemenettel rendelkezés tekintetében tett műszaki ajánlat olyan nem egyértelmű nyilatkozatnak minősül, melyre vonatkozóan ajánlatkérőnek felvilágosítást kellett volna kérnie, és csak ezt követően került volna abba a helyzetbe, hogy dönthet a műszaki ajánlat megfelelősége vonatkozásában. A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy a kiegészítő eszközök tekintetében esetlegesen megállapítható hiányosság a Kbt. 83. § (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási korlátba sem ütközik. E körben az ajánlatkérő korábban hiánypótlási felhívást nem bocsátott ki, és önkéntes hiánypótlásra sem került sor. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlatának elbírálása során megsértette a Kbt. 85. §-ára tekintettel a Kbt. 81. § (1) bekezdését. A Kbt. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Kérelmező hivatkozott arra is, hogy az ajánlatok elbírálása során ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) szerinti alapelvet. A Döntőbizottság a fentiekben részletesen megindokolta, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlatának elbírálása során milyen jogsértést követett el, ezen tételes jogszabályi rendelkezés megsértésén túl – többlet tényállási elem hiányában – alapelvi jogsértést nem állapított meg. A Döntőbizottság szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy a jogorvoslati kérelemben a kérelmező kizárólag a nyertes ajánlat érvényességét vitatta. Az esélyegyenlőséget, illetőleg az egyenlő elbánást előíró alapelvi jogsértés megállapítását a kérelmező arra az esetre indítványozta, amennyiben biztosított a nyertes ajánlat kiegészítésének, módosításának jogszerű lehetősége. A kérelmező indokainak vizsgálata alapján a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 83. §-a szerinti hiánypótlás, illetőleg a Kbt. 85. §-a szerinti felvilágosítás adás jogintézménye jogszerű alkalmazásának alapvető törvényi feltétele, hogy annak során nem pótolható, nem módosítható azon ajánlati tartalom, amely a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot tartalmaz. A kérelmező ajánlatában hivatkozott műszaki jellemző, a termék legmagasabb zajterhelési értéke, kifejezetten olyan, a 2. bírálati részszempont szerint értékelt adat, amely az érvényességi feltételként előírt minimum követelményt meghaladóan az ajánlat értékelését befolyásolja. Kedvezőbb műszaki paraméterrel rendelkező termék megajánlása esetén az
16
ajánlatot az ajánlatkérő magasabb pontszámmal értékeli, az ajánlattevő előnyösebb helyezést érhet el. Az ajánlati kötöttség beálltát követően nem biztosított annak lehetősége, hogy hiánypótlás, vagy felvilágosítás adás útján az ajánlattevő akként módosítsa az ajánlatát, hogy az eredetileg megajánlott termék helyett jobb műszaki paraméterrel rendelkező terméket ajánljon meg, illetőleg akként módosítsa a műszaki ajánlatát, hogy az az eredeti pontértékűtől eltérő ajánlatot eredményezzen. A Döntőbizottság a kérelmező által sérelmezett Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdés megsértését nem állapította meg, mivel a Kbt. kógens jogszabályi rendszerében az ajánlatok érvényességére, érvénytelenségére vonatkozó döntést megelőzi az ajánlatok teljes körű vizsgálata. A konkrét ügyben a nyertes ajánlat érvényességéről hozható döntést megelőzően felvilágosítás kérésének, adott esetben hiánypótlás elrendelésének, illetőleg önkéntes hiánypótlásnak van jogszerűen helye. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a jogorvoslati kérelem megalapozott része vonatkozásában a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. A Döntőbizottság mellőzte a bírság kiszabását, figyelembe véve a beszerzés becsült értékét, a jogsértés reparálhatóságát és az ajánlatkérő együttműködő magatartását. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság rögzíti, a jogorvoslati kérelem előterjesztésekor megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Kbt. 324. § (3) bekezdése alapján 720.000.-Ft volt, mivel a kérelmező a Kbt. 96/A. § szerint előzetes vitarendezést kérelmezett a jogorvoslati kérelemben megjelölt jogsértésekkel kapcsolatosan. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne.
17
Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. Budapest, 2011. április 11.
Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos
Dr. Dajka Gabriella sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Tasnádi Ügyvédi Iroda, Dr. Tasnádi Gábor ügyvéd (1112 Budapest, Kánai u. 5.) 2. Szarvas Város Önkormányzata (5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27.) 3. ICT Systems Zrt. (1116 Budapest, Barázda u. 42.) 4. WSH Kft. (1133 Budapest, Árboc u. 6.) 5. FullTec Computer Kft. (1196 Budapest, Jáhn Ferenc u. 226.) 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 7. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 8. Irattár
