A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. HATÁROZAT-ot

K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel.336-7776, Fax: 336-7778 E-mail cím: [email protected]

Ikt.sz.: D.823/15 /2009.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

Döntőbizottság)

a

HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (1087 Budapest, Asztalos S. u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A fővárosi lakossági ügyfélkör adatainak nyilvántartása, karbantartása, szennyvízelvezetési díjak számlázása, díjszámlák bemutatása, díjkövetelések vásárlása mellékvízmérővel rendelkező fogyasztók esetében a díjmegosztási szerződések nyilvántartása, karbantartása, teljes körű kezelése, ügyfélszolgálati tevékenység ellátása és adatszolgáltatás” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 125. § (2) bekezdés b) pontját. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 12.000.000,-Ft (azaz tizenkétmillió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be. Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2

INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, az ajánlatkérő nyilatkozatai, továbbá a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2009. december 11. napján tájékoztatta a Döntőbizottságot arról, hogy a fenti tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontjának megjelölésével. Ajánlatkérő a Díjbeszedő Holding Zrt-t (1117 Budapest, Budafoki út 107-109., a továbbiakban: Díjbeszedő) hívta fel ajánlattételre. Az eljárásfajta választásának indokaként a kizárólagos jog fennállása tekintetében ajánlatkérő előadta, hogy a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 24. §. (1)-(3) bekezdése értelmében, a közüzemi szennyvízelvezetés és kezelés díjának alapjául szolgáló vízmennyiséget méréssel, mérés hiányában pedig, az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. Mivel a Korm. rendelet nem írja elő kötelezően szennyvízmennyiség mérők felszerelését, Budapesten ilyen mérők alkalmazása nem terjedt el, mert a hivatkozott jogszabály szerint ennek kiépítése, működtetése, karbantartása, kalibrálás a fogyasztók kötelezettsége. Szennyvízmennyiség mérő hiányában a szennyvízdíj kiszámlázása a fogyasztási helyen kiszámlázott vízmennyiség alapján történik. A fővárosban a szennyvízdíj kiszámlázásához szükséges ügyfél- és fogyasztási hely törzsadatok, a vízmérők adatainak és a vízfogyasztási, illetve vízdíjszámlázási adatok és számlarekordok előállítója, egyben adatgazdája a Fővárosi Vízművek Zrt. (a továbbiakban: Vízművek). A cég egyben a szennyvízszámlák elektronikus adatrekordjainak, illetve a gazdálkodó szervezetek esetén a számlaképeknek az előállítója is. A lakossági és társasházi fogyasztók esetén, a fővízmérőn mért és leolvasott mennyiség alapján a Vízművek által elkészített számlarekordokból - több évtizede fennálló szerződések alapján - a Díjbeszedő saját fejlesztésű informatikai rendszerével készíti el a fogyasztók számláit. Ez a cég végzi a számlák nyomtatását, és kézbesítését is a lakossági fogyasztók esetében. A Díjbeszedő a Vízművekkel kötött szerződése alapján, a családi házaknál és a társasházakban elvégzi a Vízművek tulajdonában lévő, lakás-mellékvízmérő óráinak leolvasását. A fővízmérők leolvasási adataiból a Vízművek készíti el a számlarekordot, és informatikai adatkapcsolat útján, számlázás céljából átadja a Díjbeszedőnek. A Díjbeszedő a családi házas fogyasztói kör számára előállítja a díjszámlákat. A lakás-vízmérők adatai alapján, a Vízművek által átadott

3

társasházi fővízmérős számlarekordok alapján a számlaértékből a Díjbeszedő levonja a lakás-vízmérők számlaértékét, és elkészíti a társasházi fővízmérőkre a lakás mellékvízmérőkre eső számlaértékkel csökkentett számlát és a terhelési összesítőt, valamint külön elkészíti a lakás-mellékvízmérővel rendelkező fogyasztók részére a számlarekordokat, a számlaképeket és a számlákat is. Az előállított díjszámlák kézbesítéséről a Díjbeszedő gondoskodik. A szennyvízdíj esetén ugyanez a számlázási technika működik. A Díjbeszedő végzi el ajánlatkérő részére az összes lakossági fogyasztóhoz kapcsolódó, fogyasztói törzsadatok és csatornaforgalmi adatok nyilvántartását, karbantartását, a szennyvízelvezetési díj számlázását, a díj számlák bemutatását, a lakás-mellékvízmérők számlázását, és a mellékvízmérős díjmegosztási szerződések teljes körű kezelését, az ügyfélszolgálati tevékenységet és az ezekkel összefüggő adatszolgáltatást. Ajánlatkérő a hosszú évek óta így működő rendszer alapján a számlázás folyamatába nem kapcsolódott bele. Ajánlatkérő a Díjbeszedőtől csak árbevételi adatokat kap, a szennyvízdíj számlák adatforgalma ugyanis közvetlenül a Vízművek és a Díjbeszedő között zajlik. Ennek az évek óta fennálló helyzetnek az eredményeképpen az ajánlatkérő nem rendelkezik sem saját ügyféltörzzsel, sem pedig a fogyasztási helyek törzsadataival, nem is képes önállóan előállítani a szennyvízdíj számlákat. A szennyvízdíj számlázáshoz tehát nem tud adatokat szolgáltatni, mert ezekkel nem rendelkezik. Ajánlatkérő a jelen közbeszerzés tárgyát képező tevékenység elvégzésére már az 1990-es évek óta szerződéses jogviszonyban áll a Díjbeszedővel, amely szolgáltatási szerződés azonban lejárt. Ajánlatkérő megvizsgálta a fennálló lehetőségeket, és megállapította, hogy ezt a tevékenységet továbbra is csak olyan cég tudja ellátni, amely rendelkezik a szükséges adatokkal, azaz az adatokat megkapja az adatgazda Vízművektől. A Vízművek hatályos, több évre szóló szerződéssel rendelkezik a Díjbeszedővel, amely szerződés alapján a fent részletezett összes tevékenységet a Díjbeszedő végzi. Ajánlatkérő a fentiek alapján nem tud más céggel szerződést kötni, mivel a Vízművek a Díjbeszedővel kötött megállapodása alapján nem adja ki a szennyvízszámlák elkészítéséhez szükséges vízfogyasztási adatokat másnak, és nem engedi át más részére a leolvasási tevékenységet. A Díjbeszedőnek ennél fogva kizárólagos joga van azon tevékenység elvégzésére, és olyan adatokhoz való hozzájutásra, amely a jelen közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás alapját képezi, amely nélkül a szolgáltatás elvégzése nem lehetséges. Összegezve a fentieket, a Díjbeszedőnek szerződésen alapuló kizárólagos joga van az adatokkal való rendelkezésre. Kizárólagos joga van azon tevékenység elvégzésére, és olyan adatokhoz való hozzájutásra, amely a jelen közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás alapját képezi, amely nélkül a szolgáltatás elvégzése

4

nem lehetséges. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a kizárólagos jog mellett a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontjának második feltétele is fennáll, azaz kizárólag egyetlen ajánlattevő képes a szerződés teljesítésére. Csak a Díjbeszedőnek van lehetősége a számlázáshoz szükséges adatok megszerzésére, kezelésére, tehát a számlázási szolgáltatást nem tudná más teljesíteni, arra csak egyetlen szervezet képes. A Vízművek, a Díjbeszedő és ajánlatkérő közötti folyamatos és hatalmas mennyiségű adatáramlás biztosítása érdekében évekkel ezelőtt a 3 fél megállapodott egy "Adatfogadás és küldés interfész rendszer (SZOLINFO)" megvalósításában, amely kifejezetten az ajánlatkérő számára került kifejlesztésre. Ehhez kapcsolódva mind a Díjbeszedő, mind pedig a Vízművek kifejlesztette a saját informatikai rendszerének azt az elemét, amellyel a saját törzsadatbázisából és számlázási rendszeréből képes a SZOLINFO elnevezésű integrált információs (egyben adatfeldolgozási, számlázási) rendszer részére adatokat átadni, illetve onnan a saját rendszerébe befogadni. Ennek a rendszernek a kifejlesztése 6 évet vett igénybe. Ajánlatkérő 2007. április 30-án kötött egy megbízási szerződést a Díjbeszedővel, amelyben a Díjbeszedő vállalta, hogy a saját rendszerében kifejleszti az új interfész állományok fogadásához illetve előállításához szükséges programokat. Vállalta továbbá, hogy a megváltozott koncepciónak megfelelően saját számlázási rendszerét (DKONTO) módosítja. A megállapodás megkötésére a felek között hatályban lévő számlázási szolgáltatási szerződésre tekintettel került sor, tehát egy folyamatban lévő szolgáltatás megfelelő teljesítésére tekintettel bízta meg ajánlatkérő a Díjbeszedőt a műszaki fejlesztéssel. A fejlesztés következtében egyedül a Díjbeszedő rendelkezik olyan informatikai rendszerrel, interfész kapcsolattal, amely képes a SZOLINFO adatait fogadni, illetve oda adatokat átadni. A rendszer egy egységet alkot, ennek mind a három fél a részét képezi. Az interfész alkalmazására a fejlesztésben részes felek a közöttük létrejött szolgáltatási szerződések alapján kizárólagos használati, kapcsolódási, adatátviteli joggal rendelkeznek. Ezen műszaki-technikai sajátosságok miatt csak egyetlen cég, a Díjbeszedő képes a szerződés teljesítésére. A Díjbeszedő által az ajánlatkérő részére kifejlesztett interfészt egyébként azért sem tudja más használni, mert a Díjbeszedő rendelkezik érvényes szerződéssel a Vízművekkel az adatok kezelésére, tehát az interfész kapcsolatra. Ajánlatkérő a beszerzés becsült értékét 4,9 Mrd Ft-ban határozta meg. A tájékoztatóval megküldött ajánlattételi felhívásban ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:

5

Kategória Lakossági mellékmérő nélküli főmérő Lakossági mellékmérős főmérő Lakossági mellékmérő

Fogyasztó szám 103.630 24.982 442.858

Mérő darab szám 124.931 28.344 922.033

„Tekintettel arra, hogy 2015. évre várhatóan megvalósul Budapest teljes területén a csatornahálózat kiépítése, ennek következtében a rendelkezésre álló adatok alapján a teljes mennyiség körülbelül 650.000 fogyasztóra, 200.000 db fővízmérőre, 1.000.000 db mellékvízmérőre fog növekedni. A szerződés időtartama alatt jelenlegi állapothoz képest az eltérés mértéke nem haladja meg a + 20 %-ot. A fentiek alapján az eljárás mennyisége: 571.470 fogyasztó + 20 %, 153.275 fővízmérő + 35 %, 922.033 mellékmérő + 20 %.” A szerződés tárgyához kapcsolódóan az ajánlatkérő a következő CPV számokat jelölte meg: 79999200-5 (számlázási szolgáltatások), 72322000-8 (adatfeldolgozási/adatkezelési szolgáltatások) A szerződés időtartama 5 év. Ajánlatkérő a rész- és többváltozatú ajánlattételt kizárta. Ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat, az alkalmassági minimumkövetelményeket, valamint azok igazolásának módját. A műszakiszakmai alkalmasság vonatkozásában – egyebek mellett – az alábbiakat írta elő: M3.) Alkalmatlan az ajánlattevő, illetve Kbt. 71.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója, ha nem rendelkezik legalább évi 400 000 darab közüzemi szolgáltatási díjszámla előállítására alkalmas informatikai rendszerrel, és a számlák papír alapú előállításához szükséges berendezéssel, illetve felszereltséggel. Az alkalmasság igazolásának módja: Az ajánlattevő, illetve Kbt. 71.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója mutassa be a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközeit, berendezéseit, illetőleg műszaki felszereltségét (Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pont). Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi részszempontok és súlyszámok meghatározásával: Részszempont 1. Megbízási díj a havi gépi számlázás gépi jóváírásokkal Korrigált nettó értékének %-ában (%) 2. Díjkövetelések ellenértéke Engedményezett követelés összegének %-ában (%) 3. Díjmegosztási szerződések nyomdai előállítása (Ft/szerződésgarnitúra) 4. Szerződések megszemélyesítése (Ft/szerződésgarnitúra)

Súlyszám 6 4 1 1

6

Az ajánlattétel határideje: 2009. december 28., az első tárgyalás időpontja: 2010. január 5., az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010. január 6., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. január 15. Ajánlatkérő dokumentáció is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, az iratmintákat, szerződéstervezetet és a közbeszerzési műszaki leírást. A megbízási szerződéstervezet részletezi a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás tartalmát. Az ajánlattételre felhívott, mint megbízott a szolgáltatásnyújtás során az alábbi feladatokat köteles elvégezni: 1.1.1. Törzs- és számlázási adatok nyilvántartása, karbantartása. A megbízott a saját számítógépes adatnyilvántartását az ajánlatkérő által átadott, a SZOLINFO rendszer indulását megelőzően adathordozón a szerződés 1. mellékletében rögzítettek szerint, a SZOLINFO rendszer indulását követően az interfész kapcsolaton keresztül a felek által elfogadott interfész terv alapján folyamatosan karbantartja. 1.1.2. Mellékvízmérők és ahhoz kapcsolódó locsolási célú mellékvízmérők leolvasása alapján szennyvízelvezetési díj elszámolásához adat előkészítése, mellékmérős bekötési vízmérőből mellékmérős tételek levonása. A megbízott a Vízművek megbízásából a mellékvízmérőkön leolvasott fogyasztások, valamint a díjmegosztási szerződések nyilvántartása alapján a szennyvízelvezetési díj elszámolásához az adatokat előkészíti. 1.1.3. Szennyvízelvezetés szolgáltatás díjainak számlázása és díjszámlák elkészítése: • Bekötési vízmérők szennyvízelvezetési díjainak számlázása, díjszámlák elkészítése. • Mellékvízmérők leolvasási adatai alapján a mellékmérős szennyvízelvezetési díj, valamint mellékmérő szolgáltatási díj számlázása és a díjszámlák elkészítése. A bekötési vízmérőkre vonatkozóan a megbízott a számlázást és számlakészítést az ajánlatkérőtől kapott számlatételek alapján végzi. A SZOLINFO rendszer indulását követően az interfész kapcsolaton keresztül az ajánlatkérő által átadott számlarekordok alapján a felek által elfogadott interfész terv szerint végzi. A mellékvízmérőkre vonatkozóan a megbízott a számlázást és a számlakészítést a mellékvízmérőkön mért fogyasztások alapján végzi. 1.1.4. Mellékmérős és hőközponti bekötési vízmérők (továbbiakban mellékmérős bekötési vízmérők) szennyvízelvezetési díjainak elszámolása, számlakészítés.

7

Megbízott a számlázást és a számlakészítést az ajánlatkérő által átadott számlatételek, illetve a megbízott által a mellékvízmérőkön leszámlázott fogyasztások alapján, azok levonásával végzi. A SZOLINFO rendszer indulását követően az interfész kapcsolaton keresztül az ajánlatkérő által átadott számlarekordok alapján a felek által elfogadott interfész terv szerint végzi. 1.1.5. Számlabemutatás a számlakötelezett fogyasztók részére. Megbízott a szennyvízelvezetés, valamint a mellékmérő ügyviteli díját tartalmazó számlákat a fogyasztók részére bemutatja, a havi számlákon az ajánlatkérő által átadott tájékoztató szöveget megjeleníti. 1.1.6. Díjmegosztási szerződések kezelése. • nyomdai előállítás, megszemélyesítés, • postázás, érkeztetés, adatfeldolgozás, karbantartás, • szerződés nyilvántartás, irattározás, • adatszolgáltatás. Azon fogyasztói körrel, mely a szennyvízelvezetés díját mellékmérőn mért fogyasztás alapján fizeti, a megbízott az ajánlatkérő nevében díjmegosztási szerződés kötését kezdeményezi. A megkötött szerződések alapján számítógépes szerződés-nyilvántartást hoz létre, melyet folyamatosan karbantart. A díjmegosztási szerződések érvényessége szerint a mellékmérő ügyviteli díjat számlázza, illetve a mellékmérős szennyvízdíj elszámolás felmondását intézi. 1.1.7. Ajánlatkérő által átadott számlaképek, megszemélyesítése és postázása.

hírlevelek

nyomtatása,

1.1.8. Ügyfélszolgálati tevékenység ellátása. Megbízott az ügyfélszolgálati feladatokat az elévülési időn belül az általa végzett tevékenységek vonatkozásában a teljes számlázási folyamatra, a fogyasztóval, a fogyasztási hellyel, a fogyasztással, a szolgáltatással, illetve az ajánlatkérővel kapcsolatban teljesíti a szerződés hatályának időtartama alatt. A szerződés megszűnését követő ügyfélszolgálati feladatok ellátásáról és annak díjazásáról a szerződő felek külön megállapodnak. A szerződés megszűnését követően is biztosítja a megbízott a bizonylatok megőrzését, az érvényben lévő Számviteli törvényben rögzített időtartamig, közösen megállapított díjazás ellenében. 1.1.9. Adatszolgáltatás Megbízó részére. Megbízott az ajánlatkérőtől, a fogyasztóktól, fizetőktől beszerzett adatokat az általa kifejlesztett és a jelentkező igényeknek megfelelően folyamatosan karbantartott DKONTO adatnyilvánítási rendszerében tárolja.

8

Felek rögzítik, hogy a szolgáltatáshoz, illetve a megbízott által kezelt fogyasztók szennyvízelvezetési díjfizetéséhez kapcsolódó adatok az ajánlatkérőt illetik, ezen adatokat a megbízott adatátviteli vonalon keresztül térítésmentesen bocsátja az ajánlatkérő rendelkezésére. A tárolt adatokhoz az ajánlatkérő részére közvetlen hozzáférést biztosít terminálon. A megbízási díjakról és a költségekről a szerződéstervezet 4. pontja rendelkezik. A fenti 1.1.1., 1.1.2., 1.1.3., 1.1.4., 1.1.5., 1.1.7. és 1.1.8. pont szerinti feladatok teljesítéséért az ajánlatkérő a tárgyhavi gépi számlázás gépi jóváírásokkal korrigált értékének %-át + Áfát fizet megbízási díjként. A megbízási díj mértéke évente módosul a 4.5. pontban megadott képlet szerint. Az 1.1.6. pontban előírt feladatok teljesítéséért az ajánlatkérő a nyomdailag előállított, illetőleg megszemélyesített szerződések után ajánlatkérő „garnitúránként” fizet. Ezen szolgáltatás megbízási díját a megbízott évente az inflációs ráta mértékével jogosult módosítani. A 4.6. pontban foglaltak szerint az ajánlatkérő a megbízottnak a díjmegosztási szerződések, értesítő levelek postázásáért, kézbesítéséért a postázási költségeket is kifizeti. Az ajánlatkérő szerződéses kötelezettségeit a szerződéstervezet 3. pontja határozta meg. E pontban ajánlatkérő rögzítette, hogy a Vízművekkel a mellékvízmérők leolvasási és törzsadatainak felhasználása tárgyában érvényes megállapodással rendelkezik. A szerződéstervezetben foglaltak szerint a fogyasztási helyeken felszerelt bekötési vízmérők és mellékmérős bekötési vízmérők leolvasása alapján elszámolt szennyvízelvezetési díjat tartalmazó számlázási állományokat, valamint a fogyasztókat érintő változások adatait az ajánlatkérő adja át a megbízott részére. Az ajánlatkérő köti és tartja nyilván a közte és a bekötési vízmérővel, mellékmérős bekötési vízmérővel, valamint a locsolási mellékvízmérővel rendelkező fogyasztók közötti megállapodásokat. A szerződéstervezet 3.9. pontja rögzítette, hogy a SZOLINFO rendszer 2010. év elejére tervezett bevezetésével a felek által kezelt törzsadat nyilvántartás, karbantartás, valamint a szennyvízdíj számlázás rendszere megváltozik. A felek a csatornahasználati díjak ajánlatkérő általi, SZOLINFO rendszerben történő számlázása érdekében interfész kapcsolaton keresztül a felek által elfogadott interfész terv és előre meghatározott ütemterv szerint rendszeresen végeznek adatcserét. Az adatcsere az ajánlatkérő által üzemeltetett szerveren keresztül történik. A SZOLINFO rendszer indulását követően az adatfogadás – küldés az interfész leírásban szereplő alábbi interfészeken keresztül történik: - A bekötési vízmérős, almérős és mérő nélküli törzsadat változások átvétele a Díjbeszedőtől. - A lakásmérős törzsadat változások átvétele a Díjbeszedőtől.

9

- A főmérőhöz tartozó lakásmellékmérők összegzett szennyvíz számlaértékeinek átvétele a Díjbeszedőtől. - A törzsadat változások átadása a Díjbeszedőnek. - A szennyvízdíj számla adatok átadása a Díjbeszedőnek. - A szennyvízdíj számla képek átadása a Díjbeszedőnek. - Az alapítványi támogatások átvétele a Díjbeszedőtől. - A Díjbeszedő által nem csatornázottként nyilvántartott főmérőkre vonatkozó kérdés átvétele a Díjbeszedőtől. - A Díjbeszedő által nem csatornázottként nyilvántartott főmérőkre vonatkozó válasz átadása a Díjbeszedőnek. - Hibakezelés. - Feldolgozási folyamatok. A szerződéstervezet 6.8. pontja szerint a társasházi fővízmérőket ide nem értve, az önálló bekötési vízmérőn, valamint az egyedi mellékvízmérőn számlázott szennyvízelvezetési, vízterhelési és szolgáltatási díjköveteléseket az ajánlatkérő havonta eladja a megbízottnak (..)% vételár fejében. A megbízott az általa megvásárolt követeléseket saját kockázatára szedi be. A szerződéstervezet 7.3. pontjában foglaltak szerint a szerződés hatályba lépésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek a Díjbeszedővel 2001. november 8-án megkötött megbízási szerződése hatályát veszti. A 7.5. pont értelmében a Díjbeszedőnek a Vízművekkel kötött, ivóvízfogyasztással kapcsolatos szolgáltatási szerződésének (leolvasás, számlázás, stb.) megszűnése az ajánlatkérő részéről felmondási oknak minősül. Az ajánlattételi határidőben az ajánlatkérő a Díjbeszedő és a Díjbeszedő Faktorház Zrt. közös ajánlattevők ajánlatát bontotta fel. Az ajánlat 40-71. oldalig tartalmazza a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, műszaki felszereltség bemutatását. Az M3) pontban előírt műszaki-szakmai alkalmasság igazolása körében az ajánlattevők a Díjbeszedő a DKONTO számlázási rendszerét mutatták be. Az ajánlat 123. oldalán található a közös ajánlattételről szóló megállapodás, melyben rögzítésre került, hogy a beszerzés tárgyának megvalósítása során felmerülő feladatokat a közös ajánlattevők egymás között az alábbiak szerint osztották fel. Díjbeszedő feladatkörében: - törzs és számlázási adatok nyilvántartása, karbantartása - szennyvízelvezetési díj elszámolásához adat előkészítése - szennyvízelvezetési szolgáltatás díjainak számlázása és díjszámlák elkészítése - számlabemutatás a számlakötelezett fogyasztók részére

10

- díjmegosztási szerződések kezelése - ügyfélszolgálati tevékenység ellátása - adatszolgáltatás megbízó részére A Díjbeszedő Faktorház Zrt. feladatkörében: - számlakövetelések megvásárlása - számlakövetelések saját kockázatra történő beszedése Az ajánlat 158. oldalán a Díjbeszedő nyilatkozott arról, hogy a közbeszerzéssel összefüggésben a Kbt. 71.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti harmadik személlyel, a Díjnet Zrt-vel köt szerződést elektronikus számlabemutatás tárgyában. Ajánlatkérő a hiánypótlást követően tárgyalt a közös ajánlattevőkkel, majd 2010. január 6-án eredményt hirdetett: a közbeszerzési eljárás eredményes volt, a benyújtott ajánlat érvényes és nyertes lett. Ajánlatkérő 2010. január 15-én megkötötte a szerződést az ajánlattevőkkel. A szerződéses ellenérték vonatkozásában az ajánlatkérő bejelentette, hogy a szerződés teljes nettó értéke a szerződés időtartama alatt folyamatosan változik, a jövőben kiszámlázandó mindenkori nettó szennyvízdíj értékére, és a díjkövetelések vásárlására tekintettel. A szerződés teljes jövőbeni nettó értékének pontos meghatározása lehetetlen, megközelítő értéke a becsült érték alapján 6,125 Mrd Ft. A megkötött szerződésben a felek a szerződés tárgyának meghatározását – a dokumentációban kiadott mintában foglaltakhoz képest – az alábbiakkal egészítették ki: „Felek rögzítik, hogy a számlázás alapjául a Megbízott által a (..) Vízművek megbízásából leolvasott adatok szolgálnak, ezért a szerződés céljának megvalósításához nélkülözhetetlen a Megbízó, Megbízott és a Vízművek közötti hatékony, a tömeges adatküldést és adatfogadást lehetővé tevő kommunikáció. A szerződés céljainak megvalósításához szükséges alapfeltétel a megnevezett társaságok közötti kommunikáció céljára kifejlesztett SZOLINFO rendszerhez való csatlakozást megvalósító interfész. Felek rögzítik, hogy a Megbízott szolgáltatása egy olyan komplex szolgáltatáscsomag, amelyben bizonyos elemek teljesítéséhez egy pénzügyi vállalkozás bevonása szükséges. Megbízott egyebek között azért képes a vállalt feladat elvárt színvonalon történő elvégzésére, mert a cégcsoportjába tartozó Faktorház egy olyan pénzügyi vállalkozás, amely alkalmas arra, hogy ezt a feladatot a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon ellássa. A szerződés aláírásával, annak részeként a felek között az itt meghatározott tartalommal létrejön és hatályba lép egy követelésvásárlási megállapodás és egy fizetési megállapodás is, amelyek időbeli hatálya megegyezik a szerződés időbeli hatályával, értelmezésükre pedig a szerződésben foglaltak megfelelően irányadók.”

11

A szerződésben a felek az alábbi pontokkal egészítették ki az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit meghatározó 3. pontot: (3.1.)”Megbízó jogosult a szolgáltatásával kapcsolatos iratokba, nyilvántartásokba személyesen vagy meghatalmazott útján és a Megbízott jelenlétében betekinteni, illetve a szerződéssel kapcsolatos ügyekről másolatot készíteni (a pénzügyi és hátralékos adatok vonatkozásában a betekintési jogosultság egyedi fogyasztói és vízfelhasználói szinten biztosított).” (3.14.) „Megbízó tudomásul veszi, hogy a Megbízott a számlákat más szolgáltatások számláival együtt mutatja be, továbbá, hogy a Megbízott a számlákat a Megbízó nevében és rendelkezése alapján állítja ki. A számlákon alkalmazott betűjelzésekről az ügyfelek tájékoztatása, valamint a betűjelzések aktualizálása a Megbízó feladata.” A Döntőbizottság Elnöke 2010. december 21-én a DT.1455/2/2009. szám alatt a Kbt. 329. § (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság eljárását hivatalból kezdeményezte, mivel rendelkezésre álló iratok vizsgálata alapján megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megsértése, ezért indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának és az ajánlattételi felhívás jogszerűségének vizsgálatát. Ajánlatkérő a Döntőbizottságtól kérte a jogsértés hiányának megállapítását, és a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Álláspontja szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásának jogalapja fennáll a műszaki-technikai sajátosságok és a kizárólagos jogok alapján. Előadta, hogy a fővárosban a közüzemi ivóvízellátást, illetve a közüzemi szennyvízelvezetést és kezelést – az általánosan alkalmazott és elterjedt gyakorlattól eltérően – két, önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet biztosítja. A Vízművek végzi a közüzemi ivóvíz-ellátási szolgáltatást, míg az ajánlatkérő a közüzemi szennyvízelvezetést és – tisztítást. Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy az ilyen esetek különösen akkor problematikusak, ha a szennyvíz-, illetőleg az ivóvíz szolgáltatást különböző közszolgáltatók látják el. Magyarországon, illetve az Európai Unió államaiban az ilyen megoldás nem jellemző, kivételes esetnek tekinthető a budapesti helyzet. 1946-tól e két szervezet jogelődjei végezték a fenti közüzemi szolgáltatásokat. Ettől az időponttól kezdve kialakult az a gyakorlat, hogy a vízfogyasztással kapcsolatos adatok elsődlegesen a Vízműveknél keletkeztek, a szennyvízszolgáltatás díjának megállapításához, a szennyvízszolgáltatás igénybevevőjének nyilvántartásához szükséges adatokat az ajánlatkérő elsődlegesen a Vízművektől kapta meg. Ezek az adatok nem az ajánlatkérőnél keletkeztek, így saját vízfogyasztási adatbázisa már a kezdetektől nincs, és jelenleg sincsen. A Fővárosi Tanács döntése alapján még a rendszerváltás előtt

12

ebbe az együttműködési körbe beépítettek egy külön a számlázással, leolvasással foglalkozó szervezetet, ez volt a Díjbeszedő jogelődje. A háromszereplős szerkezet megmaradt az 1990-es években is, a számlázással, leolvasással nem a közszolgáltatást nyújtó szervezetek, hanem egy különálló szervezet foglalkozott. A Díjbeszedő privatizációját követően is beépítve maradt a rendszerben ez az elem. Az ajánlatkérő a számla előállításhoz a rendelkezésére álló számlarekordokat átadta, illetőleg a Vízművek rendelkezett olyan számlarekordokkal, amely alapján lehetőség volt annak megállapítására, hogy mennyi volt a szennyvízfogyasztás és ez alapján történt a számla kiállítása. 1997-ben mind a Fővárosi Vízműveket, mind az ajánlatkérőt részlegesen privatizálták, a privatizációs szerződésben rögzítésre került egy hatósági árszabályozáshoz kapcsolódó árképzési képlet, mely az érvényesíthető legmagasabb közszolgáltatási díj megállapításának a módját, menetét szabályozza. Ez a díjképlet az ivóvízfogyasztás, illetőleg a szennyvízfogyasztás díjának megállapítása során egy tételként ad lehetőséget a leolvasás, számlakészítés, számlázás költségeinek érvényesítésére. A szolgáltatási díj megállapítása során az árhatóság nem engedi azt meg, hogy az ajánlatkérő azt kifejezetten a szennyvízszolgáltatáshoz, a csatornázási szolgáltatáshoz kapcsolódó leolvasási számlázási költségeket önállóan érvényesíthesse a lakossági szennyvízdíjakban. Előadta, hogy a szennyvízmennyiség-mérők kiépítésének költsége a fogyasztót terheli, s mivel igen drága, a szennyvízmennyiség-mérők alkalmazása még nem terjedt el. Emiatt, a szennyvízdíj kiszámlázása, különösen lakossági fogyasztók esetében, a fogyasztási helyen fogyasztott/kiszámlázott vízmennyiség alapján történik. A vízfogyasztási adatok gazdája a Vízművek. Az ajánlatkérőnek – a még a rendszerváltozás előtt hozott tulajdonosi döntések következményeként – nincs saját fogyasztói törzsadatbázisa, továbbá nem rendelkezik a szennyvízdíj számlázásához szükséges vízfogyasztási adatok megállapítását biztosító vízmérőórák, valamint az azokhoz kapcsolódó mérő/fogyasztási helyek teljes körű törzsadatbázisával, valamint az ezekből az adatokból előállítandó szennyvízdíj-számlák elkészítését szolgáló közüzemi díjszámlázó programmal sem. Mivel nincsen saját számlázási rendszere, az ehhez kapcsolódó fogyasztói adatok nyilvántartására sincs ajánlatkérőnek lehetősége, ezen adatokhoz való hozzáférése egyéb megállapodásokon keresztül rendezett. Közvetlenül csak a lakás mellékvízmérők leolvasására lenne lehetősége, hiszen ezen mellékvízmérők tulajdonosa a fogyasztó, így közvetlenül velük tud megállapodni, azonban a fővízmérő tulajdonosa a Vízművek, és ahhoz, hogy az ajánlatkérő vagy a megbízottja a fővízmérők adatait leolvassa, vagy ahhoz hozzáférjen, a Vízművek hozzájárulása szükséges. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a szennyvízfogyasztásról szóló hiteles számla kiállításának

13

feltétele az, hogy a fővízmérő adataival egyezzenek az egyes lakás mellékvízmérő olvasott adatai, amely úgy biztosítható, ha vagy a leolvasást a Vízművek megbízottjával azonos személy végzi, vagy a leolvasást a különböző személyek egyszerre, egy időszakra vonatkozóan teszik meg. Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy a fővízmérő, illetőleg a mellékvízmérők hitelesítése, karbantartása a Vízművek jogosultsága és kötelezettsége. Ajánlatkérő kifejtette, hogy nincsen jogszabályi akadálya annak, hogy a mellékvízmérőket az ajánlatkérő maga vagy megbízottja olvassa le, mivel a mellékvízmérők tulajdonosai, a fogyasztók kötelesek biztosítani a mellékvízmérők adatainak a leolvasását, megismerését. A fentiekhez kapcsolódóan az ajánlatkérő becsatolta az ajánlatkérői gazdasági társaság alapszabályát, amelyben rögzítésre került, hogy „a társaság főtevékenysége keretében ellátja Budapest Főváros folyamatos és hatékony szenny- és csapadék elvezetési, tisztítási szolgáltatását, valamint a Budapest Főváros Önkormányzatával kötött szerződés alapján a Főváros ár- és belvízvédekezésével kapcsolatos feladatait. Budapest Főváros Önkormányzata a társaságban meglévő tulajdonosi érdekeltsége, valamint a társaság irányításában meglévő jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése útján gondoskodik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A § d) pontjában meghatározott szenny- és csapadékvíz elvezetési, tisztítási szolgáltatási, valamint a Főváros ár- és belvízvédekezésével kapcsolatos feladatainak ellátásáról.” Az ajánlatkérői társaságot alapító Budapest Főváros Önkormányzata a társaságnak az átalakulási vagyonmérlegben és vagyonleltárban kimutatott teljes vagyonát a társaság saját tőkéjeként bocsátotta rendelkezésre. Ajánlatkérő becsatolta a Budapest Főváros Önkormányzatával 1997. november 3-án megkötött közüzemi szolgáltatási szerződését (a továbbiakban: közüzemi szerződés). A megállapodás preambuluma rögzítette, hogy az ajánlatkérő által ellátott csatornaszolgáltatás közüzemi tevékenységnek minősül, melyet az önkormányzat jogosult és köteles elvégezni, amely kötelezettségét az önkormányzat jogszabály erre vonatkozó felhatalmazása alapján az általa erre alapított ajánlatkérői társaság útján látja el. A szerződés rögzíti az önkormányzat és a társaság közötti feladatmegosztást, valamint ezzel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket. A közüzemi szerződés 2.3.2) pontjában határozták meg a felek az önkormányzat ellenőrzési jogosítványainak tartalmát, melyek között rögzítették, hogy a társaság köteles bemutatni közszolgáltatási bevételeinek, költségeinek és a Fejlesztési Hányad felhasználásának elszámolását, főbb tevékenységenként olyan mélységekig, hogy lehetővé váljon a díjmeghatározás, illetve a vízkárelhárítás elszámolása.

14

A 2.3.4) pontban határozták meg a felek a szennyvízelvezetési szolgáltatások díjának meghatározásával kapcsolatos feltételeket: „A csatorna használati díjat a díjmeghatározás módszerét és a díjalkalmazás feltételeit az 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártörvény) szerint az önkormányzat állapítja meg a szolgáltatás valamennyi igénybevevője számára. A fővárosi csatornahasználati díjat az önkormányzat közgyűlésének 1422/1996. (X.31.) Főv. Kgy. Határozata alapján a 2. sz. mellékletben szereplő árképzési metodika szerint kell meghatározni és évente felülvizsgálni. A díj mértékére a javaslatot az árképzési metodika alapján a társaság teszi meg, a következő évre vonatkozóan legkésőbb október 31-ig.” A közüzemi szerződés 2. sz. melléklete tartalmazza a csatornahasználati díj meghatározására szolgáló díjképletet. Az önkormányzat jogai és kötelezettségei között rögzítésre került, hogy az önkormányzat, mint árhatóság mindenkor meghatározza a csatornahasználati díj mértékét és az áralkalmazás feltételeit. Köteles olyan csatornahasználati díjat megállapítani, amely biztosítja a folyamatos és biztonságos üzemeltetés és fejlesztés feltételeit, de legalább a folyamatos üzemeltetés feltételeit. A 3) pontban rendelkeztek arról a felek, hogy az ajánlatkérő jogosult a csatornahasználati díj beszedésére és használatára. Az alaptevékenységekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket részletesen meghatározó 1. sz. melléklet – egyebek mellett - rögzítette, hogy az önkormányzat mint árhatóság jogosult meghatározni a csatornahasználati díj mértékét és az áralkalmazás feltételeit. Az önkormányzat olyan csatornahasználati díjat köteles megállapítani, amely biztosítja a folyamatos és biztonságos üzemeltetés és fejlesztés feltételeit, de legalább a folyamatos fejlesztés feltételeit. A csatornahasználati díj éves mértékét az üzemeltetési szerződés 2. sz. mellékletében meghatározott díjképlet alapján kell megállapítani. Az üzemeltetési szerződés rögzítette, hogy az ajánlatkérő jogosult a csatornahasználati díj beszedésére, a víziközmű fejlesztési hozzájárulás meghatározására és beszedésére. Jogosult továbbá a folyamatos szolgáltatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében a szervezési módszerek meghatározására és alkalmazására. A szolgáltatásra előírt kötelezettségek teljesítése mellett önállóan gazdálkodik, a Társasági törvény, az Alapító okirat, az Igazgatósági ügyrend és az üzemeltetési szabályzat figyelembe vételével jogosult megtenni a hatékonyabb gazdálkodás érdekében szükséges intézkedéseket, és végrehajtani az ehhez szükséges szervezeti változásokat. Az ajánlatkérő kötelezettsége alapvetően a Főváros területén a tulajdonába adott, illetve üzemeltetésébe átvett eszközökkel közműves szennyvíz- és csapadékvízelvezetés és szennyvíztisztítás, valamint csatornamű hulladék elhelyezési szolgáltatási feladatainak ellátására. Köteles továbbá a hatékonyabb gazdálkodás és a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében folyamatosan korszerűsíteni információs és döntési rendszerét.

15

A 2. sz. melléklet a csatornahasználati díj meghatározására szolgáló díjképlet vonatkozásában rögzítette, hogy a díjképlet egyik elemét képező költségtényező, a „Pénzmozgással járó kiadások” fedezetét a csatornahasználati díjnak biztosítania kell. Itt figyelembe kell venni a Társaság összes üzemeltetéssel kapcsolatos várható költségét, a saját termelés költségeit, valamint a pénzmozgással járó egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordításokat. Ajánlatkérő előadta, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírná azt, hogy kizárólag a Díjbeszedő lenne jogosult a számlázási tevékenységet ellátni, illetőleg a díjat beszedni. Közölte ugyanakkor, hogy megfelelő törzsadatbázisok, számlázási alapadatok és számlázási program hiánya miatt az ajánlatkérő folyamatosan arra kényszerül, hogy a Vízművek, továbbá – a Vízművek és a Díjbeszedő között meglévő megbízásos jogviszonyhoz igazodva – a Díjbeszedő számlázási rendszerét igénybe véve, egyrészt a Vízművekkel, másrészt a Díjbeszedővel olyan szerződéses kapcsolatokat hozzon létre, amelyek révén biztosítani tudja az általa nyújtott közüzemi szolgáltatás ellenértékének kiszámlázását és beszedését, valamint az ügyfélszolgálati feladatok ellátását. Ezek a szerződéses kapcsolatok több évtizede fennállnak, bár időszakonként – pl. a változó jogszabályi körülmények miatt, illetve a Vízművek által bevezetett SAP rendszerre történő átállással összefüggésben – felülvizsgálatra kerültek és új formát öltöttek. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a szennyvíz- és csatorna szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződéses jogviszony közvetlenül az ajánlatkérő és a fogyasztók között áll fenn, így a szolgáltatás teljes spektrumában kapcsolatos valamennyi adat kezelése, a számlázási tevékenység elvégzése, a szolgáltatási díj beszedése, begyűjtése az ajánlatkérő feladatait képezi. A Vízművekkel, illetőleg a Díjbeszedővel kötött kétoldalú együttműködési megállapodások rendezik azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket az ajánlatkérő megbízásából más szervezet lát el. Ajánlatkérő becsatolta a Vízművekkel 2003. évben kötött együttműködési szerződését. A felek a preambulumban rögzítették az együttműködésük célját: „A szerződés célja, hogy a felek a csatornadíjak érvényesítésére, a csatornadíj alapja a csatornaműbe bekötött ingatlanon a felhasznált teljes vízmennyiség 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és a 4/1995. Fővárosi Önkormányzat rendelet szerint kölcsönösen meghatározzák a szolgáltatásaikat, kötelességeiket. A szerződés hatálya kiterjed a két társaság közszolgáltatási jogviszonyába tartozó fogyasztók felé történő ivóvízszolgáltatás és a szennyvízelvezetési díj számla előkészítésére, és ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatásra.” A szerződés 1. pontjában rögzítették a felek a vízmérők leolvasásával, a számlák előkészítésével, a számlázással kapcsolatos feladatokat:

16

1.a. pont: „Vízművek saját rendszerében végzi a főváros összes kezelésében lévő fogyasztóhelyének leolvasását.” 1.b. pont: „A számlák számítógépes adatállományban történő előkészítését a Vízművek végzi az általa megállapított fogyasztások, valamint az ajánlatkérő által karbantartott csatornázottsági jogcím és a mindenkor érvényben lévő vízés csatornadíjak szerint. A szennyvízelvezetési díjat, a csatornázottsági százalékot, a környezetterhelési díjat, valamint a locsolási kedvezmény mértékét az adott mérőhelyekre vonatkozóan, az ajánlatkérő adja meg. A számítógépes adatállományban előkészített számlák külön-külön tartalmazzák a víz- és csatorna használati díj összegét. A Vízművek fenntartja a jogát, hogy a számlázás rendszerét mindenkori igényeknek megfelelően alakítsa ki.” A szerződés 2. pontjában határozták meg a felek az ajánlatkérő részére történő adatszolgáltatás rendjét: „A Vízművek a 2. pontban megjelölt adatokat az 1. sz. mellékletben megjelölt határidőkre CD adathordozón az ajánlatkérőnek átadja. A Vízművek az alábbi adatokat szolgáltatja az ajánlatkérő részére: - Budapest területét érintő minden mérőhely törzsadatait havonta, a forgalmi- vízfogyasztási, valamint jóváírás kivetési tételeit évente. A felek kikötötték, hogy az általuk kiadott adatokat az ajánlatkérő csak a saját szolgáltatásának teljesítéséhez használhatja fel. - A teljes vevőtörzsállomány aktuális adatait havonta - Hetente elkészíti a csatornahasználati díjra vonatkozó statisztikát, fogyasztási kategóriánként, ÁFA kódonkénti bontásban, az általa előkészített számlaadatok alapján. - Hetente elkészíti a normál, valamint a helyesbítő számlázásról a statisztikai adatállományt, fogyasztási kategóriánként és ágazati kódonként az általa előkészített számlaadatok alapján. - Minden feldolgozást követően hetente az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátja a Díjbeszedő Rt-nek számlázásra átadott tételek m3 és Ft összesítését, egységáranként és fogyasztási kategóriánként bontva. A felek a szerződés 3. pontjában rendelkeztek az ajánlatkérő részére történő számlaadatok átadásának rendjéről: 3.a. pont: „A Vízművek az ajánlatkérő számláinak elkészítéséhez szükséges adatállományt a 3. mellékletben foglalt adattartalommal és formátumban heti gyakorisággal meghatározott ütemterv szerint átadja az ajánlatkérő részére. Az ajánlatkérő felhatalmazza a Vízműveket arra, hogy hozzáférést biztosítson a Díjbeszedő Rt. számára a vonatkozó adatokhoz. A Vízművek hozzájárul ahhoz, hogy a mellékmérős szennyvízelvezetési díjszámlák elkészítéséhez a Díjbeszedő Rt., illetve az ajánlatkérő felhasználhassa a mellékmérős vízfogyasztási adatokat.”

17

3.b. pont: „A Vízművek átadja az ajánlatkérő, valamint a nyomda részére a Vízművek és az ajánlatkérő közös számlabemutatási körébe tartozó vevőkategóriák szennyvízelvezetési számláinak nyomtatásához szükséges számlatételsor adatállományt hetente. Ajánlatkérő felhatalmazza a Vízműveket arra, hogy hozzáférést biztosítson a Díjbeszedő Rt. számára a vonatkozó adatokhoz.” 3.c. pont: „A Vízművek az ajánlatkérő számláinak elkészítéséhez szükséges adatállományt meghatározott ütemtervben rögzített határidőkre átadja a Díjbeszedő Rt. számára.” 3.d. pont: „A Vízművek átadja a Díjbeszedő Rt. részére a Vízművek és az ajánlatkérő közös számlabemutatási körébe tartozó vevőkategóriák víz- és szennyvízelvezetési számláinak nyomtatásához szükséges adatállományt.” 3.e. pont: „Amennyiben a szerződés érvényességi ideje alatt az ajánlatkérő megvalósítja ügyfélkapcsolati információs rendszerének korszerűsítését, úgy az annak bevezetéséből adódó szolgáltatások esetleges változtatásából eredő programozási és egyéb feladatokat a felek külön megállapodásban rendezik.” A szerződés 4. pontjában határozták meg a felek a vevői folyószámla vezetés feladatait: 4.a. pont: „A vevői folyószámla vezetést a szennyvízdíjakra vonatkozóan az ajánlatkérő, a vízdíjak vonatkozásában a Vízművek végzi.” 4.c. pont: „A Vízművek vállalja, hogy havonként az ivóvíz után leszámlázott csatornahasználati díjról a csoportos beszedési megbízási rendszer követelményeinek megfelelő adatállományt készít a következő adattartalommal (..) - díjfizető neve, címe, bankszámlaszáma, fizetési kódja, - kedvezményezett (ajánlatkérő) neve, címe, bankszámlaszáma, - csatornahasználati díj összege, számlaszám. Az ajánlatkérő vállalja, hogy a részére elkészített állományt maga kezeli, a bank által visszautasított tételek rendezéséről maga gondoskodik.” Az 5. pont tartalmazza a reklamáció kezelésével kapcsolatos feladatokat: „A számlázáshoz kapcsolódó vízdíj reklamáció érdemi vizsgálata után, ha szükséges a Vízművek mind a víz, mind pedig a szennyvízdíjak számlában történő rendezéséről intézkedik.” A 6. pont tartalmazza a Vízművek számlázási rendszeréhez való hozzáférés szabályait: „A Vízművek 3 munkaállomás csatlakozását biztosítja a számlázási rendszeréhez. Az ajánlatkérő a munkaállomásokon keresztül betekintési jogosultsággal bír a vevői törzsadatok közé, illetve módosítási jogosultsággal rendelkezik a csatornázottsági kódot, a csatornázottsági százalékot, valamint a locsolási kedvezményt illetően. Az adatátvitel az ajánlatkérő belső hálózatától független, bérelt vonalon történik. A felek megállapodnak abban, hogy a

18

számlaadatokkal kapcsolatos betekintési jogosultságot és az egyéb jogosultsági szinteket együttműködési keretmegállapodás szabályai szerint rendezik.” A szerződés 7. pontjában állapodtak meg a felek a Vízművek által nyújtott szolgáltatások áráról és ellenőrzéséről. A 7.c. pontban kikötötték a felek, hogy az ajánlatkérő jogosult a szolgáltatások teljesítésének érdemi ellenőrzésére. Az együttműködési megállapodás alapján az ajánlatkérő átalánydíjat fizet azért, hogy a Vízművek a megállapodásban rögzített szolgáltatásokat elvégzi számára. A megállapodásban rögzített árért a Vízművek – egyebek mellett – elvégzi a kezelésében lévő fogyasztóhelyek, vízmérők leolvasását, fogyasztási és számlaadatokat ad át az ajánlatkérő, illetőleg annak megbízottja, a Díjbeszedő részére, hozzáférést ad a számlázási rendszeréhez. Felek a fenti együttműködési megállapodásukat minden évben módosították a 7. pontban rögzített szolgáltatási árak, valamint az adatátadási ütemterv aktualizálása vonatkozásában. Ajánlatkérő becsatolta a Vízművekkel 2004. június 23-án kötött együttműködési megállapodását a locsolási célú mellékvízmérők kezeléséről. Az 1. pontban rögzítésre került, hogy a locsolási célú mellékvízmérők leolvasását a Vízművek, illetve megbízottja végzi, a bekötési vízmérő, illetve mellékvízmérős fogyasztó esetében a mellékvízmérő leolvasásával egyidőben. A 2. pontban foglaltak szerint a locsolási célú mellékvízmérőkön mért fogyasztást a Vízművek a szennyvízelvezetési számla nyomtatási adatállományában külön tételként feltünteti és ezt a fogyasztást a szennyvízelvezetési számlán feltüntetett szennyvízelvezetés mennyiségéből és a számla értékéből levonja. A 3. pontban rendelkeztek a felek az ajánlatkérő részére történő adatszolgáltatásról. 3.b. pont: „Vízművek a locsolási célú mellékvízmérőn mért fogyasztásokról hetente, a számlázási ciklushoz kapcsolódóan statisztikai kimutatást készít, amely az alábbi adatokat tartalmazza: - Az összes fogyasztás m3-ben, valamint Ft-ban - a 10 % locsolási kedvezmény miatt elmaradt fogyasztás (m3) és Ft értékét - a locsolási célú mellékvízmérő miatt elmaradt fogyasztás (m3) és Ft érték - a nettó fogyasztás (m3) és Ft értékét. Fenti kimutatást a Vízművek elektronikus úton, valamint kinyomtatva is átadja ajánlatkérőnek. 3.c. pont: „Az Együttműködési Szerződés 2.a. pontjában szereplő forgalmi adatokat a Vízművek hetente adja át az ajánlatkérőnek. Az átadott adatokban az árbevételnél a kiszámlázott fogyasztás nettó értéken, a bekötési vízmérő

19

fogyasztásából a locsolási célú mellékvízmérőkön mért fogyasztás levonása után jelenik meg.” 3.d. pont: „Az Együttműködési Szerződés 2.d. pontjában szereplő vevői törzsadatok átadásakor az adatállományban a locsolási célú mellékvízmérőket a Vízművek jelöli meg.” Ajánlatkérő becsatolta a Díjbeszedő jogelődjével, a Díjbeszedő Rt-vel 2001. november 8-án kötött megbízási szerződését (a továbbiakban: megbízási szerződés). A szerződést a felek többször módosították. A 2005. április 1-jén hatályba lépett 6. sz. módosításban foglaltakra figyelemmel szerződés 1. pontjában a felek az alábbiak szerint határozták meg a szerződés tárgyát: „Megbízó szolgáltatását bekötési vízmérőn, mellékmérős bekötési vízmérőn, mellékvízmérőn, valamint locsolási célú mellékvízmérőn mért fogyasztás szerint igénybevevő, Megbízó által meghatározott fogyasztói kör adatainak nyilvántartása, karbantartása, szennyvízelvezetési díj számlázása, díjszámlák bemutatása. Mellékvízmérővel rendelkező fogyasztókkal kötött díjmegosztási szerződések nyilvántartása, karbantartása, teljeskörű kezelése, valamint ügyfélszolgálati tevékenység ellátása és adatszolgáltatás.” 1.1.10. Törzs- és számlázási adatok nyilvántartása, karbantartása. 1.1.11. Mellékvízmérők leolvasása alapján szennyvízelvezetési díj elszámolásához adat előkészítése, mellékmérős bekötési vízmérőből mellékmérős tételek levonása. 1.1.12. Szennyvízelvezetés szolgáltatás díjainak számlázása és díjszámlák elkészítése: • Bekötési vízmérők szennyvízelvezetési díjainak számlázása, díjszámlák elkészítése. • Mellékvízmérők leolvasási adatai alapján a mellékmérős szennyvízelvezetési díj, valamint mellékmérő szolgáltatási díj számlázása és a díjszámlák elkészítése. 1.1.13. Mellékmérős és hőközponti bekötési vízmérők (továbbiakban mellékmérős bekötési vízmérők) szennyvízelvezetési díjainak elszámolása, számlakészítés. 1.1.14. Számlabemutatás a számlakötelezett fogyasztók részére. 1.1.15. Díjmegosztási szerződések kezelése. • nyomdai előállítás, megszemélyesítés, • postázás, érkeztetés, adatfeldolgozás, karbantartás, • szerződés nyilvántartás, irattározás, • adatszolgáltatás. 1.1.16. Ügyfélszolgálati tevékenység ellátása. 1.1.17. Adatszolgáltatás Megbízó részére. Az egyéb szerződéses feltételeket tartalmazó 6. pont 6.8. alpontjában a felek rögzítették, hogy a megbízási szerződés megszűnése esetén egymás között

20

elszámolnak. Az ügyfél, számlázási és szerződési adatok az ajánlatkérő tulajdonát képezik, ezen túlmenően a fizetési adatokat további felhasználásra mágneses adathordozón, a havi átadással azonos szerkezetben a Díjbeszedő átadja. A szerződés megszűnésekor a Díjbeszedő a szerződésben rögzített, a havi átadással azonos formátumú és tartalmú adathordozón teljes adatállományt ad át az ajánlatkérő részére. A fogyasztókkal kötött díjmegosztási szerződések is átadásra kerülnek az ajánlatkérő részére. A megbízási szerződésben a felek meghatározták a kezelendő törzs- és számlázási adatok körét, az ajánlatkérő által a Díjbeszedőnek átadandó adatok körét, az adatszolgáltatás formáját és határidejét, a Díjbeszedő által kötelezően alkalmazandó iratmintákat, levelezési és összesítő készítési mintákat. A 2. sz. mellékletben határozták meg a felek a szennyvízelvezetési díjak számlázásával, a díjszámlák elkészítésével kapcsolatos feladatokat. Rögzítették, hogy a mellékvízmérőkön és a locsolási célú mellékvízmérőkön mért fogyasztások számlázása a Díjbeszedő által történő adatelőkészítés alapján, a Díjbeszedő számlázási rendszerében történik. A 6. sz. mellékletben meghatározott adatszolgáltatási rend megegyezik a jelen közbeszerzési eljárás dokumentációjában kiadottakkal. Ajánlatkérő becsatolta továbbá a Vízművek 2010. január 5-én kelt nyilatkozatát, amelyben a Vízművek kijelentette, hogy az ügyfélkörébe tartozó bekötési vízmérővel és mellékmérővel rendelkező lakossági és társasházi fogyasztók részére a számlák kiállítását és bemutatását a nyilatkozat kiadásának időpontjában a Díjbeszedő végzi. A Díjbeszedő a vízmérők leolvasását, a számlák előállítását, nyomtatását, bemutatását, illetve a törzsadat karbantartási és nyilvántartási, valamint az ügyfélszolgálati feladatok ellátását hatályos szerződés alapján végzi. Ajánlatkérő előadta, hogy a Vízművekkel kötött együttműködési szerződésben rögzített, a Vízművek által az ajánlatkérő részére átadandó adatok - amelyek a lakossági fogyasztók számláinak előállításához szükséges információkat tartalmazzák - fogadására az ajánlatkérő megfelelő informatikai rendszer hiányában nem képes. Ezért a felek közötti szerződés 3. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy a szennyvízdíjak kiszámlázásához szükséges számlaadatokat a Vízművek közvetlenül a vele megbízási szerződéses kapcsolatban álló Díjbeszedő részére adja át. A Díjbeszedőnek az adatokhoz való hozzáférésének biztosítására a felek kölcsönösen felhatalmazást adtak egymásnak. Ugyanakkor, mivel a lakossági mellékvízmérővel rendelkező fogyasztók – a beszerelést követően módosuló – törzs- és számlaadatai a Díjbeszedőnél keletkeznek, a Vízművekkel kötött szerződés 3.a. pontjában, a Vízművek kifejezett hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Díjbeszedő és az ajánlatkérő a lakás-mellékvízmérők vízfogyasztási adatait felhasználja a

21

szennyvízdíj-számlák elkészítéséhez. Így a kiszámlázott szennyvízdíjak összegéről, az ajánlatkérő jelenleg utólag – a saját beszedési körébe tartozó fogyasztók (gazdálkodó szervezetek, intézmények, társasházi főmérők) esetén, a Vízművek és a Díjbeszedő által elektronikus adatforgalomban megküldött, a vevőanalitikába történő rögzítéshez szükséges mélységig részletezett adatok, a Díjbeszedő beszedési körébe tartozó lakossági fogyasztók (kismagán és lakásmellékmérős fogyasztók) esetében pedig, a Díjbeszedő által készített összesített statisztikai adatok – alapján értesül. Ajánlatkérő meghatározott időszakonként, csak utólag kap a Vízművektől és a Díjbeszedőtől a mérőhelyekre vonatkozóan szűkített törzsadatokat, illetve évente egyszer, mérőhelyekre gyűjtött vízforgalmi adatokat. Ezek az adatok nem egy integrált informatikai rendszerbe futnak be, hanem több, régi, DOS alapú, egymással adatkapcsolatban nem álló, szigetszerűen működő informatikai alkalmazásba kerülnek „felkapcsolásra”. A fentiek alapján hivatkozott ajánlatkérő arra, hogy nem képes proaktívan ellenőrizni a törzsadatok és a kiszámlázott számlatételek helyességét, nem értesül időben a fogyasztóváltozásokról, továbbá nem képes a vízfogyasztásokhoz kapcsolódó számlareklamációk önálló kezelésére sem. Ugyanakkor, mivel a Vízművek a lakossági fogyasztói kör törzsadatainak kezelésével, és a vízdíjszámlák előállításával, illetve az ügyfélszolgálati feladatokkal a Díjbeszedőt bízta meg, az ajánlatkérő is csak Díjbeszedőt bízhatja meg a Vízművek és az ajánlatkérő közös ügyfélkörébe tartozó lakossági fogyasztók törzsadatainak kezelésével, és a számlázási feladatokkal. Ajánlatkérő becsatolta a Vízművekkel az „SAP IS-U fejlesztés a csatornahasználat érvényesítését támogató adatszolgáltatás” tárgyában 2007. december 17-én kötött vállalkozási szerződését. A megállapodásban rögzítettek szerint a szerződő felek célja az volt, hogy a Vízművek korszerűsítse a két szervezet közötti adatfogadási és küldési rendszert, a két fél által meghatározott rendszerfejlesztési specifikációnak megfelelően (SZOLINFO-fejlesztés). Az ajánlatkérő az adatfogadási és küldési rendszert a Vízművektől 2008. július 2án átvette. Ajánlatkérő 2007. április 30-án megbízási szerződést kötött a Díjbeszedővel, amelyben rögzítésre került, hogy a Díjbeszedő a 2002. január 1-jétől hatályos megbízási szerződés alapján számlázási tevékenységet végez az ajánlatkérő részére. „Az ajánlatkérő új számlázó rendszerének (SZOLINFO) bevezetésével a fenti szerződésben meghatározott adatátadási folyamatok és interfész állományok jelentős mértékben módosításra kerülnek. A Díjbeszedő vállalta továbbá, hogy „kifejleszti az új interfész állományok fogadásához szükséges programokat”, valamint „a részben megváltozott adat karbantartási, -átadási és –fogadási, valamint számlázási koncepciónak megfelelően saját számlázási rendszerét (DKONTO) módosítja”. A szerződés rögzítette megbízottnak a

22

fejlesztés kapcsán elvégzendő programozási és tesztelési feladatait, melyek között – egyebek mellett – a felek előírták azt, hogy a Díjbeszedő - közreműködik az ajánlatkérő által készített interfészleírás kialakításában, elvégzi a külön dokumentumban meghatározott adatbázis-tervezési és programtervezési munkákat, - kifejleszti az ajánlatkérőtől kapott főmérő törzsadat változások feldolgozását végző karbantartó programokat, - feldolgozza a megbízótól kapott számlainput adatokat, - módosítja a mellékmérős törzsadat karbantartó programokat, - a számlázó programok módosításával biztosítja, hogy a főmérős számlák nyomtatása során a számlák ne a Díjbeszedőnél nyilvántartott adatok, hanem az ajánlatkérőtől érkező adatok alapján kerüljenek előállításra, - módosítja a számlaformátum és nyomtató programokat. A fenti szerződést a felek 2 alkalommal, 2007. december 10-én és 2008. november 10-én módosították a megbízási díj, és a rendszer további fejlesztése vonatkozásában. Ajánlatkérő bemutatta az általa fejlesztett, illetve fejlesztés alatt álló SZOLINFO rendszer célját, tartalmát. Előadta, hogy annak érdekében, hogy enyhítse az értékesítési területen fennálló, a Vízművektől való nagyfokú függőségét, 2002-ben egy úgy döntött, hogy az ajánlatkérőnél meglévő, szigetszerűen működő informatikai alkalmazásokat fokozatosan kiváltja egy új, saját fejlesztésű, integrált ügyfélkapcsolati informatikai rendszerrel, amelynek segítségével, idővel kiépítheti a saját törzsadatbázisait, és képessé válik a szennyvíz-díjszámlák önálló elkészítésére is. A 2003. évi előkészítési fázisban elkészült a SZOLINFO integrált ügyfélkapcsolati rendszer vázlatos követelményspecifikációja és logikai rendszerterve, majd a 2004-ben kezdődött fejlesztési fázisban a részletes követelményspecifikáció, és a részletes rendszerterv is. A SZOLINFO rendszer összesen négy, egymástól jól elhatárolható, szakmailag önálló területet képező, egymással azonban együttműködő komponenst foglal magába: SZAK, KASSZA, SZOLÁR és a VIR komponenseket. A SZAK-KASSZA-SZOLÁR komponensek a szakmai feladatellátást szolgálják. A SZAK komponens tartalmazza az ajánlatkérő által végzett olyan ügyfélszolgálati tevékenységek ügymeneteit, amelyek az ügyfelek csatornabekötéssel, a szennyvízközműrendszer befogadóképességével kapcsolatos műszaki információkkal, szolgáltatói hozzájárulásokkal, illetve a lakossági bejelentésekkel állnak összefüggésben. A SZAK komponens a szennyvízdíjak számlázásához szükséges törzsadatok fogadására, kezelésére, illetve a közüzemi szolgáltatás díjszámlázására alkalmas funkciókat nem tartalmaz. A SZOLÁR komponens a SZOLINFO rendszer feladat- ügy- és iratkezelési keretrendszere, mely

23

értelemszerűen ugyancsak nem tartalmazza a szennyvízdíjak számlázásához szükséges törzsadatok fogadására, kezelésére, illetve a közüzemi szolgáltatás díjszámlázására alkalmas funkciókat. A KASSZA komponens a szennyvízdíjak számlázásához szükséges törzsadatok fogadására, kezelésére, illetve a közüzemi szolgáltatás díjszámlázására, továbbá a kintlévőségek kezelésére – a víziközműszektorban több helyen alkalmazott LIBRA fantázianevű ügyviteli rendszer alapmoduljának felhasználásával az ajánlatkérő specifikus igényeihez igazodó – kifejlesztendő, önálló modul. A folyamatos fejlesztések eredményeként a SZAK és a SZOLÁR komponens üzembe helyezése 2007-ben megtörtént, így az több mint két éve, teljes körűen, éles üzemben működik, csakúgy, mint az e két komponens adatait értékelő VIR-rész is. A KASSZA komponens kifejlesztését jelentősen nehezítette az a körülmény, hogy az alapszoftver nem tartalmazott olyan funkciókat, amelyek a vízfogyasztási adatoknak egy másik- idegen rendszerből származó adatainak – fogadására és azok integrálására alkalmas lett volna, így szükségessé vált a Vízművekkel és a Díjbeszedővel közös olyan interfészek kialakítása, amely alapján, az ajánlatkérő a saját számlázási rendszerébe a vízfogyasztási és törzsadatokat fogadni képes. A KASSZA komponens fejlesztése így több éven át elhúzódott és még jelenleg sem fejeződött be. A fejlesztés várhatóan 2010ben zárul le, azonban az első években – a kezelendő adatmennyiségből eredő jelentős kockázatokra figyelemmel – a lakossági mellékvízmérőkkel rendelkező fogyasztók számláinak elkészítésére még nem lesz felkészítve. A fentiekből következik, hogy bár a SZOLINFO rendszer három komponense már éles üzemben működik, a szennyvízdíjak számlázását biztosító KASSZA éles üzemi indulásának időpontja még bizonytalan. A KASSZA komponens éles üzemi indulását követő első években – a kockázatok minimalizálása érdekében – a lakossági mellékvízmérős számláknak az ajánlatkérő saját hatáskörében történő elkészítésére nem fog sor kerülni, így az továbbra is a Díjbeszedő hatáskörében marad. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a beszerzés tárgyát képező ügyfélszolgálati tevékenység ellátása szorosan kapcsolódik az adatkezelési tevékenységhez. A kialakult gyakorlat és az együttműködési megállapodások alapján adódik az, hogy az ügyfélszolgálati tevékenységet is csak az adatokat egyébként teljes körűen nyilvántartó és kezelő Díjbeszedő végzi el. Ajánlatkérő ügyfélszolgálati pontot tart csak fenn, azonban ennek feladatai nem azonosak a Díjbeszedő által működtetett ügyfélszolgálati pontok feladataival. Előadta, hogy a befizetési adatokkal csak részlegesen rendelkezik. Azokkal a befizetési adatokkal rendelkezik teljes körűen, melyek a társasházi főmérő fogyasztásához kapcsolódó szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosak, ugyanis a számlázáshoz szükséges adatokat az ajánlatkérő közvetlenül kapja meg, ő állítja

24

ki a számlát, és az árbevétel közvetlenül az ajánlatkérőhöz folyik be, a követeléseket az ajánlatkérő maga érvényesíti. A lakossági mellékvízmérők, illetőleg a nem társasházi besorolású főmérők árbevételi számlázási adatait az ajánlatkérő sem ismeri pontosan, a díjak közvetlenül a Díjbeszedőhöz folynak be, a Díjbeszedő hajtja be a követelést, és ezekről az adatokról összesített adatokat ad át az ajánlatkérőnek. Az átadott adatok gyakorlatilag statisztikai adatok, amelyek az ajánlatkérő által vezetett vevőanalitikához szükségesek, azonban ezen fogyasztói körhöz kapcsolódó pontos számlázási, illetőleg árbevétel adatokat nem kap az ajánlatkérő. A Díjkövetelések vásárlása szolgáltatási elem vonatkozásában ajánlatkérő közölte, hogy a követelések behajtását, a végrehajtást csak az tudja elvégezni, aki komplett értékesítési adatbázissal és a leolvasási adatokkal együttesen rendelkezik. Nyilvánvalóan azon fogyasztói kör esetében, amelyek adataival az ajánlatkérő maga rendelkezik, a követelések behajtását az ajánlatkérő végzi. A többi esetben ezen feladatot csak a Díjbeszedő tudja ellátni, mivel az adatok nála vannak. A Díjbeszedő nem rendelkezik engedéllyel pénzügyi tevékenység ellátására, így a Díjbeszedő Faktorház Zrt. tett ajánlatot erre a szolgáltatási elemre. A két cég gyakorlatilag egy szervezetnek tekinthető, a székhelyük, az ügyfélszolgálatuk azonos. Amennyiben ajánlatkérő értékesíthető állapotban szeretne adatokat vásárolni a követeléseinek behajtása érdekében, meg kellene azokat vásárolnia Díjbeszedőtől. A díjmegosztási szerződések megkötése és kezelése szolgáltatási elem vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy amennyiben új fogyasztó lép a közszolgáltatási rendszerbe, és egy újabb mellékvízmérőt szerelnek fel, ennek tényéről és időpontjáról nem kap adatot az ajánlatkérő a Vízművektől. Ezeket az adatokat Vízművek közvetlenül a Díjbeszedő részére adja át, így a Díjbeszedő tud a szennyvíz szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan szerződést kötni, a Díjbeszedő keresi meg közvetlenül a fogyasztót és ő intézi a szerződéskötést. A díjmegosztási szerződésekkel az ajánlatkérő nem rendelkezik, azokat kizárólag a Díjbeszedő tartja nyilván. Arról a tényről, hogy egy új fogyasztó jelent meg a rendszerben, az ajánlatkérő már csak akkor értesül, amikor sor kerül az első számla kiállítására, és azt is csak oly módon észleli, hogy változtak az árbevételi adatok. Összegezve a fentieket, minden, a közbeszerzési eljárás tárgyát képező tevékenységet csak egyetlen szervezet, az ajánlattételre felhívott Díjbeszedő képes elvégezni. A Díjbeszedő és a Vízművek között létrejött és jelenleg is hatályos szerződés alapján – amelyre vonatkozó, a Vízművek által kiadott nyilatkozatot a tárgyaláson becsatolta – kizárólag csak a Díjbeszedő jogosult a vízórák leolvasására, erre vonatkozóan kizárólagos joga van, így csak ez a szervezet rendelkezik azokkal az adatokkal, amelyek az eljárás tárgyát képező összes szolgáltatás elvégzéséhez szükségesek. Ez így marad a SZOLINFO rendszer KASSZA komponensének élesben történő indulását követően is.

25

Emellett a Díjbeszedő, mint a rendszer kifejlesztésének részese műszakitechnikai okok miatt is az egyetlen szervezet, amely a szolgáltatások elvégzésére képes lesz az elkövetkezendő években a rendszer élesben történő indulását követően is. Egyéb érdekelt a jogorvoslati eljárás során nem tett észrevételt. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a tárgyi beszerzése tekintetében a Kbt. IV. fejezete szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytatott le, ezért a jelen jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő által megjelölt eljárásfajtára irányadó szabályok alapján vizsgálta meg a kezdeményező iratban indítványozott elemeket. A Kbt. 41. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A Kbt. 124. § (1) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának eseteit a Kbt. 125. §-a szabályozza. A Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni. A törvény kivételes eljárásnak tekinti a tárgyalásos eljárást, annak alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak. A Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazására akkor kerülhet sor, ha csak és kizárólag egy szervezet, személy képes a szerződés teljesítésére, és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki-technikai sajátosság, művészeti szempontok vagy a kizárólagos jogok védelme teremti meg. Ezen eljárásfajta kivételes jellegét az adja, a verseny korlátozását az indokolja, hogy a beszerzési igényt realizáló szerződést a törvény szerinti okok következtében kizárólag egy személy vagy szervezet képes teljesíteni. Ennélfogva a szerződés teljesítésére való képességet a beszerzési igénynek tartalmat adó tárgy szerint kell összevetni a törvényi feltételekkel. A szerződés teljesítésére való képesség nem választható el a beszerzési igénytől, a beszerzés tárgyától.

26

Ajánlatkérő a műszaki-technikai sajátosság fennállására és a kizárólagos jogok védelmére egyaránt alapította az eljárásfajta választását. A beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás vonatkozásában hivatkozott ajánlatkérő a kizárólagos jog fennállására, és arra, hogy erre tekintettel csak az ajánlattételre felhívott ajánlattevő képes a szerződés teljesítésére. A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban hogyan határozta meg a beszerzési igényét az ajánlatkérő. A kizárólagos jogok védelmére a Döntőbizottság álláspontja szerint csak abban az esetben hivatkozhat alappal az ajánlatkérő, ha a megfogalmazott beszerzési igény csak a fennálló kizárólagos jog megsértésével valósítható meg. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá, hogy az ajánlatkérő a részajánlattételt nem engedte meg, erre tekintettel az eljárásfajta választása abban az esetben minősíthető jogszerűnek, ha az eljárásfajta választásának törvényi feltételei a közbeszerzés egészére fennállnak. Ajánlatkérő a kizárólagos jog fennállását arra alapította, hogy a Díjbeszedőnek szerződésen alapuló kizárólagos joga van olyan tevékenység elvégzésére (vízmérőórák leolvasása), és olyan adatokhoz való hozzájutásra (fogyasztói törzsadatok, számlázási alapadatok), amely a jelen beszerzés tárgyát képező szolgáltatás alapját képezi, és amely nélkül nem teljesíthető a szerződés. Ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a kizárólagos jog a Díjbeszedőnek a Vízművekkel kötött szerződésén alapul. Az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban előírtak alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerzés tárgya összetett, az ajánlatkérő által Budapest Főváros közigazgatási területén történő szennyvízelvezetési és csatornázási közüzemi szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó ügyviteli, számlázási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatbázis kezelési feladatok ellátására irányul. A szennyvízelvezetési szolgáltatást mint főtevékenységet a részben önkormányzati tulajdonban lévő ajánlatkérői társaság a Budapest Főváros Önkormányzatával 1997-ben megkötött közüzemi szerződés alapján végzi. A beszerzés tárgyával érintett közüzemi tevékenység ellátásának feltételeit, a szolgáltatás tartalmát, árát és a díj meghatározásának, alkalmazásának feltételeit jogszabályok határozzák meg. A vízközművekkel végzett közüzemi szolgáltatás főbb szabályait a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 13. §-a, a részletes szabályokat pedig a Korm. rendelet tartalmazza. A Korm. rendelet 24. § (1)-(3) bekezdése szabályozza a közüzemi szennyvízelvezetés és –kezelés díjának alapjául szolgáló vízmennyiség megállapításának szabályait.

27

A Vgt. 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy a víziközművek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközművek működtetőit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződéskötési kötelezettség terheli. A Korm. rendelet 2. § 38. pontja határozza meg azt, hogy ki minősül a közszolgáltatás szolgáltatójának: a víziközmű-létesítmény üzemeltetésével ivóvíz-szolgáltatást és/vagy szennyvízelvezetést és/vagy szennyvíztisztítást mint közszolgáltatást - végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság. A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően - a víziközművek teljesítőképességének mértékéig - köteles szolgáltatni. A 3. § (1) bekezdése értelmében szolgáltatásra a fogyasztónak a szolgáltatóval a rendeletben meghatározott tartalommal szerződést kell kötnie. A 24. § (1) bekezdése alapján a szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezetőműbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. A (2) bekezdés szerint a szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a fogyasztónak kell gondoskodnia. A (3) bekezdés kimondja, hogy az elkülönítetten mért vízhasználatokat - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a fogyasztói hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is - az (1) bekezdés szerint kell szennyvízként figyelembe venni. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII törvény (a továbbiakban: Ártv.) rendelkezései alapján az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az ilyen közmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és – kezelés legmagasabb díját Budapesten a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg. Az Ártv. 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. Az ajánlatkérő által alkalmazható, a csatornahasználati díj és a vízterhelési díj együttes legmagasabb mértékét „az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és – kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről” szóló 4/1995. (II. 13.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) határozta meg. A Rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése értelmében az ivóvíz alapíj és az ivóvíz fogyasztási díj tekintetében a Vízművekre, a csatornahasználati díj és a vízterhelési díj tekintetében az ajánlatkérőre terjed ki.

28

A Rendelet 1. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a megállapított ivóvíz- és csatornadíj a bekötési vízmérő(k) alapján történő számlázás költségeit tartalmazza. A Rendelet 8. §-a kimondja, hogy a fogyasztó által igényelt és az elkülönített vízhasználat mérését szolgáló mellékvízmérő teljesítésével kapcsolatos mellékszolgáltatással összefüggésben az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatóknál felmerülő ügyviteli költségek (a mellékmérő leolvasásával, számlázásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos költségek) az elkülönített vízhasználót terhelik. Az ügyviteli költségek megállapításának módját, mértékét és számlázási szabályait az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatók erre kialakított eljárási rendje tartalmazza. A fenti jogszabályi előírások és az alapítóval kötött közüzemi szerződésben foglaltak alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő, mint a közüzemi szennyvízelvezetési, szennyvíztisztítási és – kezelési szolgáltatást nyújtó szervezet köteles és jogosult valamennyi e tevékenység ellátásával kapcsolatos szakmai és ügyviteli feladatokat elvégezni. Ez utóbbi tevékenysége során köteles a közüzemi szolgáltatás nyújtásával és igénybevételével kapcsolatos adatokat kezelni, a szolgáltatási és díjmegosztási szerződéseket megkötni, a fogyasztói panaszokat kezelni, a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos tájékoztatásokat megadni, jogosult a szolgáltatás díját beszedni, köteles a díjszámlát kiállítani és azt a díjfizetőnek átadni. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jelen beszerzés tárgya a közüzemi szennyvízszolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szolgáltatói alaptevékenység része. Ajánlatkérő beszerzési igénye arra irányul, hogy ezen alaptevékenységébe tartozó feladatokat az ajánlattételre felhívott szervezet, mint közreműködő igénybe vételével lássa el. Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a Díjbeszedőnek nincs jogszabályon alapuló kizárólagos jogosítványa a szennyvízszolgáltatáshoz kapcsolódó számlázási, díjbeszedési tevékenység elvégzésére. Arra hivatkozott, hogy technikai akadálya van annak, hogy e tevékenységet saját maga lássa el, mivel nincs megfelelő törzsadatbázisa, nem rendelkezik számlázási alapadatokkal és számlázási programmal. A fogyasztási alapadatok hiányában a Vízművek és a Díjbeszedő között meglévő megbízásos jogviszonyhoz kell igazodnia, különös figyelemmel arra, hogy a lakossági mellékvízmérők adatait a Díjbeszedő olvassa le. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a jelen beszerzésnek nem tárgya a Vízművek kezelésében lévő fogyasztási helyek, lakossági mellékvízmérők forgalmi-, vízfogyasztási adatainak leolvasása, gyűjtése. E feladatot a jelen beszerzéstől függetlenül a Vízművek, illetőleg megbízottja a Díjbeszedő végzi el. Az együttműködési megállapodásukban az ajánlatkérő és a Vízművek rögzítették,

29

hogy a vízmérőórák leolvasásáról a Vízművek gondoskodik, a szennyvízszámlák elkészítéséhez, díjak beszedéshez, a díjmegosztási szerződések elkészítéséhez, a szennyvízszolgáltatás igénybevevőinek nyilvántartásához, az ügyfélszolgálati tevékenység ellátásához szükséges valamennyi fogyasztási helyre és a fogyasztóra vonatkozó törzsadatot, vízfogyasztási adatot díj megfizetése ellenében az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátja. Az együttműködési megállapodásban ajánlatkérő kifejezetten arra hatalmazta fel a Vízműveket, hogy a fenti adatokat a Vízművek ne az ajánlatkérőnek, hanem közvetlenül az ajánlatkérő megbízottjának, a Díjbeszedőnek adja át. Az együttműködési megállapodás vizsgálata alapján a Döntőbizottság azt a következtetést vonta le, hogy annak nincsen jogi akadálya, hogy a szennyvízszolgáltatás nyújtásához kapcsolódó adatokat az ajánlatkérő közvetlenül a Vízművektől vegye át. Az ajánlatkérő nyilatkozatát figyelembe véve annak sincs jogszabályi akadálya, hogy a fogyasztói mellékvízmérőket ő maga vagy megbízottja leolvassa, így a számlázáshoz szükséges alapadatokat akár az ivóvízszolgáltató közreműködése nélkül is megismerje. Ezt a tényt támasztja alá az, hogy az ajánlatkérő által mind a Vízművekkel kötött együttműködési megállapodásban, mind a Díjbeszedővel kötött korábbi megbízási szerződésében, valamint a jelen beszerzés dokumentációjának részeként kiadott szerződéstervezetben rögzítésre került az, hogy a szennyvízszolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfél, számlázási és szerződési adatok az ajánlatkérőt illetik, valamennyi adatot az ajánlatkérő rendelkezésére kell bocsátani. A Díjbeszedő minden, a jelen beszerzés tárgyát képező tevékenység ellátása során a fogyasztók irányában az ajánlatkérő nevében és megbízásából jár el. Az a tényállapot, mely szerint az ajánlatkérő számára jelenleg nem áll rendelkezésre saját fogyasztói törzsadatbázis, nem kap számlázási, értékesítési alapadatokat és nincs számlázási programja, egyfelől az ajánlatkérő saját döntésének, másfelől az ajánlatkérő, a Vízművek és a Díjbeszedő közötti kétoldalú megállapodásokkal kialakított évtizedes gyakorlat következménye, és amelyet számos elemében az ajánlatkérő a jelen beszerzésével is fenn kíván tartani. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a Díjbeszedőnek sem jogszabályon, sem szerződésen nem alapul olyan kizárólagos joga, amely korlátozná vagy megakadályozná ajánlatkérőt azon jogának gyakorlásában, hogy az általa végzett közüzemi szolgáltatással kapcsolatos adatokat saját maga kezelje, illetőleg azt másnak adatkezelés, - feldolgozás céljából átadja, így a kizárólagos jog fennállására alapított ajánlatkérői indokolásnak a ténybeli alapja hiányzik.

30

A Döntőbizottság nem fogadta el azon ajánlatkérői indokolást sem, mely szerint az ügyfélszolgálati tevékenység és a díjkövetelések behajtása szolgáltatási elemek a felhívott ajánlattevőn kívül más személy - beleértve az ajánlatkérőt is – csak akkor tudná teljesíteni, ha az értékesítési adatokat az ajánlatkérő a felhívott ajánlattevőtől előzetesen megvásárolja. A Kbt. előírása kógens, pusztán célszerűségi, gazdaságossági szempontok nem indokolhatják e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását. A törvényes jogalap fennállásának vizsgálata során a Döntőbizottságnak nem feladata állást foglalni sem abban, hogy azon adatállomány átvételére, amely alap- és generált adatainak gyűjtéséért, feldolgozásáért, tárolásáért az ajánlatkérő rendszeresen ellenszolgáltatást fizetett, kizárólag újabb díjfizetés ellenében van-e lehetőség, sem abban, hogy ezen pénzügyi-jogi konstrukciónál gazdaságosabb-e az ajánlatkérő által választott megoldás. A Döntőbizottság az ajánlatkérő nyilatkozata, a benyújtott ajánlat és a megkötött szerződés alapján megállapította továbbá, hogy a beszerzés tárgyaként meghatározott feladatok közül a díjkövetelések vásárlását és saját kockázatra történő beszedését nem az ajánlattételre felhívott, hanem a vele közösen ajánlatot tevő Díjbeszedő Faktorház Zrt. fogja elvégezni. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem fogadható el azon ajánlatkérői indoklás, mely szerint a cégcsoporton belüli cégeket egy szervezetnek kell tekinteni. A díjkövetelés vásárlása és beszedése tárgyában a beszerzést ténylegesen teljesítő szervezet az ajánlattételre felhívott társaságtól elkülönült, önálló jogi személyiségű gazdasági társaság, amely olyan jogosítványokkal, engedélyekkel rendelkezik, amelyek a pénzügyi tevékenység ellátásának törvényben előírt feltétele, és amelyekkel a felhívott ajánlattevő nem rendelkezik. Azon túlmenően, hogy a kizárólagos jog fennállására az ajánlatkérő a Díjbeszedő Faktorház Zrt. vonatkozásában nem hivatkozott, ténybelileg sem nyert bizonyítást az, hogy kizárólagosan egy meghatározott szervezet, a Díjbeszedő Holding Zrt. lenne képes a szerződés teljesítésére. A díjkövetelések megvásárlására és beszedésére számos más, a pénzügyi tevékenység végzésére jogosult társaság képes. Így amellett, hogy a közös ajánlattétel feltételei sem álltak fenn, nem teljesül azon feltétel sem, mely szerint csak egy szervezet lenne képes a teljesítésre. Ugyanakkor az ajánlattételre felhívott szervezet gyakorlatilag nem képes a beszerzés egészének teljesítésre. Figyelembe kell venni továbbá azt, hogy a Kbt. 1. § (4) bekezdés első fordulata alapján az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatkérő nyilatkozatai, valamint a becsatolt okiratok, és a részletes műszaki leírás alapján az sem zárható ki, hogy egy hirdetmény közzétételével indult közbeszerzési eljárásban nincs másik olyan lehetséges ajánlattevő az Európai Unió területén, amely képes lenne az ajánlattételre és a szerződés teljesítésére. A

31

Döntőbizottság álláspontja szerint a teljesítésnek nincsenek olyan fizikai, műszaki specifikumai, korlátai, amelyek kizárnák a felhívott ajánlattevőn kívüli személyek képességét a szolgáltatások nyújtására. A közszolgáltatásokhoz, illetve a csatornázási szolgáltatásokhoz kapcsolódó jelen beszerzés tárgyát is képező szolgáltatásokat adatnyilvántartást, -kezelést, számlázást, stb. mind Magyarországon, mind az Unió területén számos cég végzi. Ezen ügyviteli szolgáltatások feltételrendszere, annak műszaki- és szoftverháttere kialakítható. Műszaki, technikai akadálya nincs annak, hogy ilyen komplex rendszer elvégezhesse a feladatot, melyre tekintettel a Döntőbizottság a műszaki, technikai sajátosságra való hivatkozást nem fogadta el. Adott annak a lehetősége, hogy megfelelő méretű adattároló eszközök alkalmazásával, illetőleg az ajánlatkérő saját informatikai rendszeréhez való csatlakozás kiépítéséhez szükséges műszaki adatok ismeretében más meglévő vagy e rendszerre paraméterezett technológiával teljesítsék a beszerzési igényt. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az ajánlatkérő által előadottak szerint már az idén elkészül az az informatikai rendszer, amely alkalmas valamennyi szükséges adat fogadására, kezelésére és funkciók ellátására, és amely infrastruktúrával a beszerzés tárgya szerinti feladatok részben vagy egészben teljesíthetőek. Összegezve a fentieket, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott két feltétel egyike sem áll fenn. A közszolgáltatást nyújtó szervezetek jogszabályon alapuló jogosultsága és kötelezettsége az, hogy a saját szolgáltatásukhoz szervesen kapcsolódó szolgáltatási feladatokat elvégezzék, vagy amennyiben harmadik személyt kívánnak megbízni, úgy azt a Kbt. előírásainak betartásával tegyék meg. Önmagában a korábban kialakult – egyébként ezen szolgáltatási területen egyedi tényhelyzet – nem adhat jogszerű felmentést a Kbt. rendelkezéseinek betartása alól. A tényhelyzet megszüntetési lehetősége az ajánlatkérő számára fennáll. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgybani közbeszerzési eljárásban nem állt fenn a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogalap. A Döntőbizottság ajánlattételi felhívás vizsgálata során nem állapított meg jogsértést. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírság kiszabásáról határozott. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az

32

eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság a körülmények mérlegelése alapján indokoltnak ítélte a bírság alkalmazását. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy jogszerűtlenül alkalmazta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, amelyben a Kbt. alapelvei, így a nyilvánosság, és a piaci verseny csak korlátozottan érvényesülhetnek. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során – a fentieken túl figyelembe vette a beszerzés magas becsült értékét. A Döntőbizottság figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő terhére jogerősen állapított már meg jogsértést e törvénybe ütköző magatartás alapján, és azt, hogy a szerződés megkötésére tekintettel a jogsértés nem orvosolható. E tények magas összegű bírság kiszabását indokolnák. A Döntőbizottság értékelte azt a tényt is, hogy a korábbi, az ajánlatkérőn kívüli szervezetek döntésének következményeként alakult ki a jelenlegi tényhelyzet, azonban ez a körülmény nem mentesíthet a bírság jogkövetkezménye alól, miután annak megszüntetési lehetősége már évek óta fennáll. Ezen tényezőket együttesen mérlegelve a Döntőbizottság a bírság összegét 12.000.000,- Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről. A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. február 1. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül:

Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella sk. közbeszerzési biztos

Liszi Barbara

Kapják: 1. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (1087 Budapest, Asztalos S. u. 4.) 2. Díjbeszedő Holding Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 107-109.) 3. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 4. Irattár