K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.749/12 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a FullTec Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1196 Budapest, Jáhn Ferenc u. 226., a továbbiakban: kérelmező) által Pápa Város Önkormányzata (8500 Pápa, Fő u. 12., képviseli: Takácsné Dr. Kovács Éva ügyvéd, 8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Pápa város közoktatási intézményeinek IKT fejlesztése – eszközbeszerzés” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 57. § (3) bekezdés b) pontját, ezért megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az azt követően meghozott döntéseit. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000.-Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Az ajánlatkérő a 2011. augusztus 19-én feladott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. augusztus 24-én 2011/S 161-265900 számon közzétett ajánlati felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában. Ajánlatkérő a részajánlat tételt, illetve alternatív ajánlat tételét kizárta. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a beszerzés teljes mennyiségét: „Pápa város közoktatási intézményeinek IKT fejlesztése - eszközbeszerzése az alábbi mennyiségek szerint: - Iskolai PC csomag 159 db, - Tantermi csomag 60 db, - Alkalmazás szerver 1 db, - Szerver szoftver 1 db, - Szavazó csomag 3 db, - WIFI csomag 8 db, - SNI I. csomagból 2 db notebook és 2 db vezeték nélküli fülhallgató, - SNI V. csomagból 2 db notebook. A megjelölt eszközök pontos leírását a dokumentációban található műszaki leírás tartalmazza. Továbbá az ajánlatadás tárgyát képezi a helyszínen történő min. 15 főnek tartandó 16 db oktatás is, a képzés 10x50 perc, legalább 2x50 perces blokkokban történik az ajánlati dokumentációban részletezettek szerint. Áfa nélkül 73 964 000 HUF” A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama: 2011. november 14. 2011. december 14. A felhívás III.2) pontja tartalmazta a kizáró okokat, az alkalmassági minimumkövetelményeket, valamint azok igazolási módját. A felhívás IV.2.1) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, a következő részszempontokkal: Szempont Súlyszám 1. Bruttó ajánlati ár 30 2. Vállalt műszaki tartalom nagysága a minimumkövetelményekhez képest. 70 2.a. 4 db vezeték nélküli táblavezérlő toll, mely elemet és töltést nem 10 igényel (Ha a feltétel teljesül - 4 vagy több toll esetén 10 pont) (Ha nem teljesül - 2-3 toll esetén - 0 pont). 2.b. A táblavezérlő toll a jobb egér gomb funkcióját biztosító gomb 10 elhelyezése (Ha a feltétel teljesül 10 pont, ha nem 0 pont).
3
2.c. 3 db USB 2.0 csatlakozási lehetőség a tábla keretében integrálva. 1 USB kapcsolat biztosítja a kommunikációt a tábla és a munkaállomás között, valamint a tábla tápellátását is. 2 db szabad USB csatlakozófelület. (Ha a feltétel teljesül - 3 vagy több USB - 10 pont, ha nem teljesül - 2 vagy kevesebb USB - 0 pont). 2.d. A tábla szerkezetébe épített sztereó hangszórók és integrált erősítő, hangszín és hangerő szabályzókkal. (Ha a feltétel teljesül 10 pont, ha nem teljesül 0 pont). 2.e. A táblaszoftver lehetőséget ad a korosztályonkénti nézet/kezelőfelület váltására. (Ha a feltétel teljesül - táblaszoftver lehetőséget kínál 2 vagy több korosztályi nézetpont/kezelőfelület közötti váltásra - 10 pont, ha nem teljesül 0 pont). 2.f. Vezeték nélküli csatlakozás biztosítása a táblával történő adatkommunikációra. (Ha teljesül 10 pont, ha nem teljesül 0 pont). 2.g. Az interaktív tábla beállításához kalibrálásához hordozható kalibráló eszköz, mely rendelkezik LCD kijelzővel, USB csatlakozóval. (Ha teljesül 10 pont, ha nem teljesül 0 pont).
10
10
10
10 10
Az ajánlattételi határidő 2011. október 10., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2011. november 4., a szerződéskötés tervezett időpontja 2011. november 14. napja volt. A felhíváshoz ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a közbeszerzési műszaki leírást (eszközspecifikációt), a szerződéstervezetet és az iratmintákat. Az eszközspecifikációban írta elő az ajánlatkérő a beszerzés tárgyként meghatározott eszközökkel kapcsolatos minimum műszaki követelményeit. A tantermi csomag részeként beszerezni kívánt interaktív táblák vonatkozásában az alábbi követelményeket határozta meg: Interaktív tábla: - Érintőképernyős felület, az érzékelő felület a tábla aktív munkaterülete (kézzel vagy speciális tollal irányható), gyárilag támogatott magyar nyelvű installációs szoftverrel rendelkezik - Érintőképernyős, kézzel vagy speciális tollal vezérelhető felület. A tábla működését a tábla felületébe integrált érzékelő rendszer biztosítja, amely érzékelő rendszer maga a tábla aktív munkafelülete. - Teljes egér funkcionalitás a táblaszoftver használat nélkül is. - Minimum két toll a kézzel vezérelhető táblához is. - Aktív munkafelület mérete minimum: Táblaméret 4:3-as tábla esetében 180x120 cm, 16:10-es tábla esetében 190x120 cm (ettől eltérni +/- 10 %-ban lehet a tábla hasznos felületének területét tekintve). - Tisztítható munkafelület (fehértáblához használt tollal írható és tisztítható).
4
- Gyárilag támogatott magyar nyelvű táblaszoftver. - Gyárilag támogatott szoftverfrissítés (központi honlapon elérhető verziók). - Előadás szerkesztő szoftver (sorkiemelő, fénykép export, import, stb.), amely csatlakoztatott tábla nélkül is használható. - Többpontos kalibráció, minimum 4. - Windows 7 és Linux kompatibilitás. - Integrált tábla és projektorrögzítő faállvány. Külön védőcsőben vezetett erős és gyengeáramú kábelezéssel, a projektor és a tábla csatlakoztatásának céljára integrált csatoló felülettel. A projektorkonzol szerkezetileg egy rendszert alkot a tábla fali rögzítésével. A projektor kábelezése a projektorkonzol belső részében vezetett. - USB 2.0 csatlakozás biztosítja a kommunikációt a tábla és a munkaállomás között. - 5 év cseregarancia - Szerkesztést segítő, beépített (jogtiszta) tanítási segédeszközök: vonalszerkesztők, nyilak, vektor alapú geometriai ábrák (szerkeszthető kör, háromszög, négyzet, stb.). - Oktatási célra használt háttérképek (vonalak, négyzetrácsos tábla, hangjegytábla, stb.) - Térképek, fényképek specifikus (oktatási célra készített) előregyártott vizuális elemek - Oktatást segítő specifikus kisfilmek és animációk - Mentés lehetőség, minimálisan a következő grafikus formátumokban: jpg, bmp, pdf - A táblaszoftver a tábla csatlakoztatás nélkül is használható legyen. - Beépített képernyő billentyűzet (gépelés közvetlenül a tábláról). - Kézírás felismerés. - Táblára írt tartalom rögzítése digitálisan (lementhető, és visszajátszható a táblára írt tartalom). - Jobb és balkezes üzemmód, a táblaszoftver vezérlő ikonok, gombok áthelyezhetősége jobb és bal oldalra, illetve alulra és felülre. - Magyar nyelvű súgó. Ajánlatkérő 2011. szeptember 30-án kiegészítő tájékoztatást adott, amelynek során az alábbi - a jogvita elbírálása szempontjából releváns – válaszokat adta meg az ajánlattevők kérdéseire. 3. Kérdés: A bírálati szempontok közül a 2.b: „A táblavezérlő toll a jobb egér gomb funkcióját biztosító gomb elhelyezése" funkcióval kapcsolatban jól értelmezzüke, hogy a jobb egérgombot megvalósító funkció megléte esetén is jár a 10 pont vagy csak a tollakon fizikailag is meglévő gomb elfogadott? A válasz megadásakor kérem vegyék figyelembe, hogy fizikai egérgombbal, mely az
5
egyéb funkciókat is teljesíti mindössze egyetlen táblatípus rendelkezik, ez pedig sértené a verseny tisztaságát. Válasz: Fizikai jobb gomb elvárás az egyszerű kezelhetőség miatt. Tudomásunk szerint több Magyarországon forgalomban lévő tábla rendelkezik a jobb egérgombbal ellátott tollal. Ajánlatkérő elfogadja a kiegészítő termék gyártók (3rd party) által gyártott tollakat is amennyiben együttműködnek az ajánlott tábla típussal. Mivel ez bírálati szempont, nem alkalmassági feltétel, így nem teljesítése esetén is érvényes az ajánlat. 4. Kérdés: A bírálati szempontok közül a 2.c: „3 db USB 2.0 csatlakozási lehetőség a tábla keretében integrálva. l USB kapcsolat biztosítja a kommunikációt a tábla és a munkaállomás között, valamint a tábla tápellátását is. 2 db szabad USB csatlakozófelület" funkcióval kapcsolatban jól értelmezzük-e, hogy a tábla kerete a kötelezően előírt fali rögzítő keret is lehet, így az abba integrált USB portok (legalább 3 db) esetén is jár a 10 pont, vagy csak kifejezetlen az interaktív tábla keretébe integrált USB esetén? A válasz megadásakor kérem vegyék figyelembe, hogy kifejezetten az interaktív tábla keretébe integrált legalább 3 db USB-vel, mely az egyéb funkciókat is teljesíti mindössze egyetlen táblatípus rendelkezik, ez pedig sértené a verseny tisztaságát. Válasz: Tudomásunk szerint több, Magyarországon is forgalomban lévő tábla rendelkezik ezzel a kedvező tulajdonsággal, ezért fenntartjuk a többlet műszaki szempont előnyben részesítését a bírálati szempontok szerint. Mivel ez bírálati szempont nem alkalmassági feltétel, így nem teljesítése esetén is érvényes az ajánlat. 5. Kérdés: A bírálati szempontok közül a 2.d: „A tábla szerkezetébe épített sztereó hangszórók és integrált erősítő, hangszín és hangerő szabályzókkal" funkcióval kapcsolatban jól értelmezzük-e, hogy a tábla szerkezete a kötelezően előírt fali rögzítő keret is lehet, így az abba/arra épített sztereó hangszórók és integrált erősítő, mely hangszín és hangerő szabályzókkal is rendelkezik biztosítása esetén is jár a 10 pont, vagy csak kifejezetten az interaktív tábla keretébe/szerkezetébe épített hangszórók esetén? A válasz megadásakor kérem vegyék figyelembe, hogy kifejezetten az interaktív tábla keretébe/szerkezetébe épített hangszórókkal, melyek az egyéb funkciókat is teljesítik mindössze egyetlen táblatípus rendelkezik, ez pedig sértené a verseny tisztaságát. Válasz: Tudomásunk szerint több Magyarországon forgalomban lévő tábla rendelkezik ezzel a kedvező tulajdonsággal, ezért fenntartjuk a többlet műszaki szempont
6
előnyben részesítését a bírálati szempontok szerint. Mivel ez bírálati szempont, nem alkalmassági feltétel, így nem teljesítése esetén is érvényes az ajánlat. A 2011. október 10. napi ajánlattételi határidőben ajánlatkérő három ajánlatot bontott fel. A kérelmező nem nyújtott be ajánlatot. Kérelmező az ajánlati felhívással kapcsolatosan 2011. október 7-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyet a hiánypótlásában és a tárgyalási nyilatkozatában pontosított. Kérte a jogsértés megállapítását, a felhívás megsemmisítését, kérte továbbá ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére. Jogorvoslati kérelme részletes indokolásában előadta, hogy a bírálati szempontrendszer alapján az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogja kiválasztani, a felhívásban meghatározott szempontrendszer alapján. A 2. részszempont a beszerzés tárgyát képező egyik termék, az interaktív tábla műszaki jellemzőit írja körül. Kérelmező álláspontja szerint az értékelési szempontrendszer összességében és súlyozásában sérti a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdése szerinti alapelveket. Ajánlatkérő az árat 30-as, míg a magasabb műszaki tartalmat 70-es súlyszámmal értékeli. Kérelmező szerint ez az arány már önmagában jogsértő, mivel értékelésre kerülő tartalmi elemek súlyozása nem biztosítja az ajánlati ár megfelelő érvényesülését. Az alszempontok szerint meghatározott valamennyi feltételnek csak egyetlen termék felel meg, a bírálati szempontrendszer egyetlen gyártó, a Promethean termékét preferálja. Nincs reális esélye nyerni annak az ajánlattevőnek, aki nem ezzel a termékkel tesz ajánlatot. Még olyan táblával is, mely „csak” hat szempontnak felel meg a hétből, az egész pályázatra vetítve 33%-kal alacsonyabb egyösszegű ajánlati ár esetén lenne relevanciája. A tábla műszaki tartalmára kapható pontok közül, mivel mindegyik 10-es súlyszámmal kerül értékelésre, 3-nál már ingyen kellene adni a leszállítandó összes eszközt. A kérelmező álláspontja szerint a bírálati szempontrendszer egy tudatosan felépített szisztéma, mely annak látszatát kelti, hogy szinte minden gyártó termékével lehet ajánlatot tenni, de logikailag csak egyetlen termékkel lehet olyan, az ártól gyakorlatilag független ajánlatot kidolgozni, mely elegendő pontszámot kaphat. Ennek a terméknek a forgalmazása Magyarországon rendkívül korlátozott, így verseny tisztasága nem valósulhat meg. Ajánlatkérő elsődlegesen elkésettségre hivatkozott, másodlagosan a jogorvoslati kérelem érdemi elutasítását kérte. Közölte, hogy a kérelmező csak a jogorvoslati eljárásban megtartott tárgyaláson nyilatkozott, hogy sérelmezi a bírálati szempontokat, az egyes súlyszámokat és az alszemponti meghatározásokat is. E vélelmezett jogsértés ugyanakkor csak a Kbt. 57. § tételes rendelkezései alapján vizsgálható, e tételes jogszabályhelyet a kérelmező sem a jogorvoslati
7
kérelmében, sem a hiánypótlásában nem jelölte meg. A kérelmében a kérelmező csak a Kbt. 58. § (7) bekezdés megsértését kérte megállapítani, amelyre vonatkozó indítványát ugyanakkor a tárgyaláson visszavonta. Ajánlatkérő jogi álláspontja az, hogy amennyiben valamely ajánlatkérői döntés a Kbt. tételes rendelkezései alapján elbírálható, abban az esetben alapelvi jogsérelem nem vizsgálható, és nem is állapítható meg. Ajánlatkérő érdemben előadta, hogy a műszaki specifikáció összeállítása során nem sértette meg a Kbt. 58. § (7) bekezdését, mert a kérelmező által kifogásolt interaktív táblák (tantermi csomag) leírása és a minimális követelmények meghatározása nem tartalmaz meghatározott gyártmányra hivatkozást. A megadott műszaki leírásnak minimum 5 féle gyártmányú tábla megfelel (Polyvision, Smart, Promethean, Interwrite, Panasonic) tehát nem csak 1 termékkel lehet a kiírásnak megfelelni. A műszaki leírással ajánlatkérő nem zárt ki egyes ajánlattevőket illetve árukat az eljárásból, és más módon sem részesített indokolatlan hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésben egyes ajánlattevőket. Ajánlatkérő kifejtette, hogy jogosult volt a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja helyett az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot alkalmazni. Ennek során a bírálati részszempontokat, valamint az ahhoz tartozó súlyszámokat a számára fontos mértékben jogosult volt előírni a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja alapján. Ajánlatkérő jogszerűen dönthetett arról, hogy az ajánlati árhoz kisebb súlyszámot rendeli, és a számára előnyös többlet műszaki tartalom nagyobb súlyszámot kap, ugyanis adott árért a legmagasabb műszaki tartalommal rendelkező terméket kívánta beszerezni. Emiatt a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja alapján jogosult volt előírni a minőséget, műszaki értéket kifejező 2. számú bírálati részszempontokat, valamint annak alszempontjait. Ajánlatkérő tudomása szerint a 2. részszemponton belül meghatározott 2.a.-2.c. alszempontnak több gyártó interaktív táblája is megfelel, arra vonatkozóan viszont nincs információja, hogy a hét alszempontnak összességében valóban csak egy konkrét gyártmányú tábla felelne meg. Csatolta a promethean.hu honlapról letöltött adatot, amely szerint a gyártónak 7 viszonteladó partnere is van Magyarországon, így nem helytálló kérelmező azon állítása, amely szerint csak korlátozott számú ajánlattevő tudna a termékkel ajánlatot tenni. Hangsúlyozta, hogy a bírálati szempontok összeállításánál az árral szemben a fontosabb érdek az volt, hogy a legjobb műszaki tartalmú ajánlat legyen a nyertes. Ajánlatkérő a Kbt. l. § (1) bekezdése szerinti alapelvet sem sértette meg, mert az nem az ajánlatkérő, hanem az ajánlattevők kompetenciája, hogy a legjobb műszaki tartalmat hordozó terméket kitől tudják beszerezni. Álláspontja szerint a kérelmező azon hivatkozása, hogy az ő részére a termék forgalmazója nem ad még árajánlatot sem, így emiatt nem tudja beszerezni az ajánlatkérő számára
8
legkedvezőbb terméket, nem nyújt jogalapot arra, hogy az ajánlatkérő felhívását jogsértőnek minősítse. A versenyjogi szabályok megsértése miatt a kérelmezőnek lehetősége van pld. a Gazdasági Versenyhivatalnál eljárást kezdeményezni, de nem az ajánlatkérő, hanem a forgalmazó ellen. A közbeszerzési eljárás lebonyolítója, a VeszprémBer Zrt. egyéb érdekeltként előadta, hogy az ajánlatkérővel a részszempontokat szakértők bevonásával állították össze. Az üzemeltetési, eszközhasználati és egyéb prioritásokat felállítva úgy döntöttek, hogy az interaktív tábla specifikumaihoz kapcsolódóan határoznak meg többlet elvárást az értékelési szempontok között, míg az összes többi, a beszerzés tárgyát képező eszköznél elegendőnek tartották a minimális műszaki követelményeknek való megfelelősséget. Más egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során nem tettek észrevételt. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alapos. Ajánlatkérő Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást megindító hirdetményének feladására 2011. augusztus 19. napján került sor, ezért a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései alkalmazandóak. A kérelmező felhívásban megadott értékelési szempontrendszer jogszerűségét kifogásolta, arra hivatkozott, hogy az összességében és súlyozásában sérti az alapelveket, az ajánlatkérő az ajánlati árat nem megfelelő súllyal kívánja értékelni, a 2. részszempontot és a hozzárendelt súlyszámot jogsértően határozta meg. A hiánypótlással kiegészített jogorvoslati kérelmében a kérelmező egyértelműen megjelölte a sérelmezett ajánlatkérői előírást, megjelölte a vélelmezetten megsértett jogszabályi rendelkezéseket, és részletes indokolást terjesztett elő. A jogorvoslati eljárásban a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, az érdemi elbírálásnak nem akadálya az, ha a kérelmező a megsértett jogszabályi rendelkezést nem határozta meg helyesen vagy teljes körűen. A jogorvoslati tárgyaláson a kérelmező nem új kérelmi elemet terjesztett elő, hanem pontosabb indokát adta a határidőben, írásban előterjesztett jogorvoslati kérelmének. A kérelem érdemi elbírálásának nem volt eljárási jogi akadálya, az ajánlatkérő elkésettségi kifogása nem alapos. A Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdései szerint: „(1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.
9
(3) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.” A Kbt. 3. § (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 57. § (1) - (4) bekezdései szerint: „(1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. (2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d)
10
pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. Az (5) bekezdés szerint a (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. A Kbt. idézett rendelkezései alapján az ajánlatkérő köteles a törvényben előírt feltételek mellett és tartalommal meghatározni az értékelési szempontrendszerét. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján köteles meghatározni az elbírálás szempontját. Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja ki, köteles meghatározni az egyes részszempontokat, adott esetben a részszempontokon belül az alszempontokat, köteles ehhez rendelni a súlyszámokat, és ezzel összhangban részletesen ismertetni az értékelés módszerét. Az elbírálás során figyelembe vett részszempontok tartalmának és az értékelés módszerének együttes meghatározása alapján köteles az ajánlatkérő biztosítani a jogszerű bírálatot és egyértelműen meghatározni azt, hogy milyen tartalmat, milyen módon fog értékelni, ezzel összhangban a Kbt. specifikus és alapelvi kógens előírásai betartása mellett összehasonlítani. Hangsúlyozza azt is a Döntőbizottság, hogy a bírálati szempontrendszernek a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés tényleges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. A törvény egy általános meghatározást rögzített a körben, hogy milyen tartalommal való feltöltésre jogosult ajánlatkérő a bírálat szempontrendszerében. E körben alapvető feltétel, hogy csak relevanciával bíró tényezők határozhatók meg részszempontként, ezeknek össze kell függniük a beszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel. Ajánlatkérőnek a beszerzése tárgyához és a megkötendő szerződés lényeges feltételeihez igazítottan kell meghatároznia azokat a többletelvárásait, melyeket a bírálat során értékelni kíván. A súlyszám meghatározása a nyertes ajánlattevő személyének kiválasztása szempontjából kiemelt relevanciával bír, mivel az eltérő nagyságú szorzószámok jelentősen befolyásolják a különböző tartalmú bírálati részszempontokra tett vállalások érvényesülését. Erre tekintettel követeli meg a Kbt. mind a bírálati részszempontok, mind az alszempontok tekintetében, hogy a súlyszámokat a rész, illetve alszempontok tényleges jelentőségével arányban kell meghatározni. Az értékelésre kerülő különböző ajánlati tartalmi elemek relevanciáját, fontosságát kell megítélni egyrészt külön-külön, másrészt összességében, egymáshoz viszonyítottan is.
11
Jelen esetben az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, azon belül a felhívásában 2 részszempontot határozott meg. Az ajánlati ár részszempont mellett a kifogásolt 2. részszempont, azon belül meghatározott 7 alszempont alapján a közbeszerzés tárgyának részét képező interaktív táblához kapcsolódóan előírt számos műszaki minimumkövetelményhez képest vállalt többlet műszaki tartalmat kívánta értékelni. A Döntőbizottság következetes jogi álláspontja az, hogy a konkrét beszerzés specifikumai alapján ítélhető meg a súlyszámok meghatározásának jogszerűsége. A Döntőbizottság több határozatában a specifikus beszerzési tárgyak esetében (pl. minőségi szolgáltatások) jogszerűnek minősítette az ajánlati ár alacsonyabb súlyszámmal történő értékelését, mivel a speciális szakmai, tartalmi igényekre tekintettel úgy ítélte meg, hogy az azokat értékelő részszempontok súlyszámának magasabb meghatározása indokolt. A konkrét esetben azonban a beszerzés tárgya olyan eszközök, berendezések, amelyeket jogszabályi, szabványi és gyártói előírások alapján készítenek el. Az áruval szemben az érvényességi feltételek a Kbt. keretei között meghatározhatók. Ebből következően a Döntőbizottság szerint a konkrét beszerzés vonatkozásában nem állnak fenn azon feltételek, amelyek indokolják az ajánlati ár alacsonyabb értékelését. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati áron kívül értékelésre kerülő többi bírálati alszempont tartalma gyakorlatilag az áru műszaki jellemzőivel áll összefüggésben, és nem egyéb, a teljesítés szempontjából releváns körülményekkel. A 2. bírálati részszemponthoz rendelt 70-es súlyszám nem áll arányban a részszempont tényleges jelentőségével, csak a közbeszerzés tárgyának egy részére, az interaktív táblákra vonatkozik, illetve olyan magas mértékű az első bírálati részszempontban meghatározott ajánlati árhoz rendelt 30-as súlyszámhoz képest, hogy azon ajánlattevőknek, akik nem tudják teljesíteni a második részszempontra tett megajánlásokat, kizárt az esélyük a szerződés elnyerésére. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontját. Kérelmező hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (1) és (3) szerinti alapelveket mivel az egyes alszempontokban meghatározott valamennyi műszaki többlet követelménynek csak egyetlen gyártó terméke tud megfelelni. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a kérelmező e tényállítását objektív, összehasonlító adatokkal nem támasztotta alá. A Döntőbizottság a fentiekben részletesen megindokolta, hogy az ajánlatkérő az elbírálási szempontrendszer
12
meghatározása során milyen jogsértést követett el, ezen tételes jogszabályi rendelkezés megsértésén túl alapelvi jogsértést nem állapított meg, mivel többlet tényállási elem fennállása nem nyert bizonyítást. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, a Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az azt követően meghozott döntéseit. A Döntőbizottság további jogkövetkezményként bírság alkalmazását nem tartotta indokoltnak, figyelemmel a közbeszerzés becsült értékére és a jogsértés reparálhatóságára. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. november 28. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Berekméri Ágnes sk. közbeszerzési biztos Tóth Zoltánné
Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos
13
Kapják: 1. FullTec Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1196 Budapest, Jáhn Ferenc u. 226.) 2. Takácsné Dr. Kovács Éva ügyvéd, 8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A.) 3. VeszprémBer Zrt. (8200 Veszprém, Radnóti tér 2/A. I. em. 204.) 4. Albacomp Kft. (8000 Székesfehérvár, Mártírok útja 9.) 5. ProComp Kft. (8900 Zalaegerszeg, Boszoki u. 3.) 6. Wattmester Alternatív Áramszolgáltató Kft. (1033 Budapest, Vörösvári út 103105.) 7. Aquis Informatika Zrt. (1033 Budapest, Vörösvári út 103-105.) 8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10. Irattár
