K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.:D.661/ 18/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (1016 Budapest, Krisztina Krt. 99., a továbbiakban: kérelmező) által a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. üzemszerű működése során keletkező kezelt, víztelenített szennyvíziszap (EWC 190805) elszállítása és hasznosítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 69. § (3) bekezdését és a Kbt. 49. §-t, a Kbt. 54. § (3) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlati felhívását és a közbeszerzési eljárásában ezt követően meghozott döntéseit. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a 3. kérelmi elem tekintetében a kérelmet elutasította, a 4. kérelmi elem tekintetében az eljárást megszűntette. A Döntőbizottság ajánlatkérőt 500.000.-Ft, azaz ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
2
A Döntőbizottság felhívja a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságát, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül utaljon vissza a kérelmező részére 10.000.-Ft, azaz tízezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült további költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek írásban és szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011/S 149-248282 szám alatt 2011. augusztus 5-én közzétett ajánlati felhívásával. A hirdetmény feladásának időpontja 2011. augusztus 1. napja. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.1.5) pontjában a szerződés tárgyát a következők szerint határozta meg: „Az ajánlatkérő üzemszerű működése során keletkezett, víztelenített szenyvíziszap (EWC 190805) elszállítása és hasznosítása vállalkozási szerződés keretében”. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.1.8) pontjában a részekre történő ajánlattétel, a II.1.9) pontjában az alternatív ajánlattétel lehetőségét kizárta. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő a következők szerint határozta meg a szerződés teljes mennyiségét: „435 000 tonna + 100 %”.
3
Ajánlatkérő felhívásában meghatározta – többek között – a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket és alkalmassági követelményrendszerét. Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság körében - egyebek mellett – az alábbi előírásokat tette, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód tekintetében: „M.3. A Kbt. 67.§ (3) bekezdés e) pontjában meghatározottak alapján az ajánlattevő, közös ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó mutassák be a teljesítéshez szükséges szállítási tevékenység ellátását biztosító, rendelkezésre álló eszközöket. A műszaki, illetve szakmai alkalmasság tekintetében bemutatásra kerülő eszközöknek, a teljesítéshez rendelkezésre állását, azaz a rendelkezési jogot (tulajdonjog, bérlet, lízing stb.) megfelelő dokumentummal kell igazolni (tulajdonjog esetén nyilvántartási vagy egyéb azonosítási szám, egyéb esetekben szerződés, előszerződés egyéb a gép, eszköz, berendezés feletti rendelkezési jogot igazoló dokumentum). Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) M.3. Az ajánlatkérő alkalmatlannak minősíti az ajánlattevőt, közös ajánlattevőt, ha az ajánlattevő/közös ajánlattevő, illetőleg a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, együttesen nem rendelkeznek 300 tonna/nap szennyvíziszap szerződésszerű és jogszabályi előírásoknak megfelelő, hasznosítás helyszínére (helyszíneire) történő elszállítására alkalmas szállítási kapacitással. Az M3. pontban meghatározott feltételnek ajánlattevő, közös ajánlattevő és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó együttesen is megfelelhet.” Ajánlatkérő a felhívás IV.2.1) pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlatot határozta meg bírálati szempontként az alábbiak szerint: szempont Ajánlati Fajlagos Díj (nettó Ft/tonna) Elhelyezés biztonsága Átlagos szállítási távolság (km) Szállítási útvonalak száma Hasznosítás módja
súlyszám 50 15 15 10 10
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. szeptember 13. nap 10.00 órában, a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. október 1. napjában határozta meg.
4
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított, amely - egyebek mellett bevezetőt, kitöltendő iratmintákat, műszaki szakmai leírást, szerződés tervezetet, eljárás általános feltételeit tartalmazott. Ajánlatkérő a dokumentáció 66. oldalán VIII. 3.1. mennyiségek pontjában az alábbiakat rögzítette: Az FCSM Zrt. telepein keletkező szenyvíziszap várható mennyiségének időbeli eloszlása: 2011. év IV.-negyedévére: 23.750. tonna 2012 évre: 95.000. tonna 2013 évre: 95.000. tonna 2014 évre: 95.000. tonna 2015 évre: 95.000. tonna 2016 évre: 95.000. tonna 2017 évre: 95.000. tonna 2018 évre: 95.000. tonna Ajánlatkérő a dokumentáció 65. oldalán VIII. 1.3. „a közbeszerzés során érvényesíteni kívánt stratégiai elvek” pontjának 3. francia bekezdésében az alábbiakat rögzítette: „Hasznosítás - Az FCSM Zrt. elkötelezett a hosszú távon fenntartható fejlődés iránt, ezért törekszik a működése során keletkező hulladékok minél magasabb arányban történő hasznosítására. A keletkező hulladék jellege és összetétele lehetővé teszi annak teljes körű hasznosítását, a piacon elérhető áron hozzáférhető több hasznosítási technológia, a keletkező szennyvíziszap jelenleg is hasznosításra kerül. Az FCSM Zrt. nem kíván a már elért hasznosítási szintről visszalépni, és nem fogadja el azokat az ártalmatlanítási megoldásokat, ahol a szennyvíziszap - akár kezelést követően- lerakásra kerül.” Ajánlatkérő a dokumentáció 68. oldalán VIII. 3.4.3. szállítás pontjának 3. bekezdésében az alábbiakat rögzítette: „Nyertes pályázó által iszapszállítási céllal kihelyezett, a megfelelő engedélyekkel rendelkező járműveik rendezett külsejű, fehér színűek, kell, hogy legyenek.” Ajánlatkérő a dokumentáció 70. oldalán VIII. 4. hasznosítási koncepció pontjának 2.2. alpontjában az alábbiakat rögzítette a felhívás V.) 35.) 1.) szerint: „Hasznosítási engedélyek másolatai: ajánlattevő csatolja a hasznosítást végző telephelyek engedélyeinek másolatait. Az engedélyeknek egyértelműen tartalmazni kell az EWC 190805 kódot. és érvényesnek kell lennie az ajánlattételi határidő lejártától 2012. december 31.-ig.”
5
Ajánlatkérő a dokumentáció 74. oldalán VIII. 6.2. elhelyezés biztonsága pontjának rendelkezésre állás minimális szintje táblázatában az alábbiakat rögzítette: • „a fentiekben részletezett várható iszapmennyiségeket figyelembe véve, 2011. év IV. negyedévre 30 000 tonna, további években 120 000 tonna/év összesített szabad hasznosítási kapacitás • legalább két független hasznosítási helyszín • bármely telephely kiesése esetén is az ajánlatban bemutatott telephelyekkel legalább három havi, 30 000 tonna/év szabad hasznosítási kapacitás” Az ajánlati dokumentációt EWC-H Kft., SEDE Environment, FTSZV Kft., Szennyvíz szállító Kft., RESTONE Kft., Saubermacher-Magyarország Kft. vette át. A Szennyvíz szállító Kft. 2011. augusztus 17-én vette át ajánlatkérőtől a teljes ajánlati dokumentációt. Ajánlatkérő 2011. szeptember 7-én kiegészítő tájékoztatást adott az eljárásban részt vett ajánlattevők részére. Az ajánlatok bontására 2011. szeptember 13-án került sor, kizárólag az EWC-H Kft. ajánlattevő tett ajánlatot az alábbiak szerint: Ajánlati Fajlagos díj (nettó Ft/tonna) 12.750.Elhelyezés biztonsága (szabad kapacitás 490.000. tonna összesen) Átlagos Szállítási távolság (Km) 82,15 km Szállítási útvonalak (Darabszám) 4 Hasznosítás módja (hasznosítási útmutató) 5,00 2011. szeptember 20-án ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel az EWC-H Kft.-t. Ajánlatkérő tájékoztatása szerint az eredményhirdetést 2011. szeptember 22-ére, míg a szerződéskötés időpontját az eredményhirdetést követő 11. napra halasztotta. Az eredményhirdetés a megjelölt időpontban került megtartásra, nyertes ajánlattevőként az EWC-H Kft.-t hirdette ki ajánlatkérő. Kérelmező képviseletében eljárva Szné. J. A. 2011. augusztus 30-án előzetes vitarendezési kérelemmel fordult ajánlatkérőhöz az alábbiak szerint: „A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (1016 Budapest, Krisztina krt. 99.) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 96/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ajánlattevői bejelentés alapján előzetes vitarendezést kezdeményez az ajánlatkérő tárgyi eljárása kapcsán, mivel álláspontja szerint az
6
ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó dokumentáció jogsértő kitételeket tartalmaz. A BKIK véleményét az alábbiakban adja elő. Az ajánlatkérő 2011/S 149-248282 számon közösségi rezsim szerinti közbeszerzési eljárást kezdeményezett a fenti tárgyban. Az ajánlattételi felhívás és a hozzá kapcsolódó dokumentáció álláspontunk szerint nem teszi lehetővé az egyenlő esélyű ajánlattételt és több szempontból sérti a Kbt. tételes rendelkezéseit. A Kbt. 49. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. Előzőeken túl, a Kbt. 69. § (3) bekezdése így szól: (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Álláspontunk szerint az ajánlatkérő tárgyi kiírása sérti a Kbt. 49. §, valamint ahhoz kapcsolódóan a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglalt törvényi előírásokat, az alábbi indokok alapján. A Kbt. 49. § értelmezésében – figyelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatára is – az egyenlő esélyű ajánlattétel a kiírt feltételeknek történő megfelelésre való egyenlő esély biztosításának a kötelezettségét írja elő az ajánlatkérők számára. Az „egyenlő esély biztosításának előírása természetesen nem azt a kötelezettséget rója az ajánlatkérőre, hogy azt biztosítania kell valamennyi ajánlatot tenni akaró cég számára, hanem azt, hogy a beszerzés tárgya teljesítésére képes potenciális ajánlattevői kör részére kell lehetővé tenni az ajánlattételt.” A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 49. §-a nemcsak azáltal sérülhet, hogy az ajánlatkérő egyes ajánlattételi feltételeket a Kbt.-be ütköző módon határoz meg, hanem azáltal is, hogy az adott feltétel rendszer – kiírt mennyiségek csoportosítása – a feltételek kombinációja zárja el a szerződés teljesítésére egyébként alkalmas ajánlattevőket a megfelelő ajánlat tételétől. Előzőekkel szemben az ajánlatkérő által készített dokumentáció súlyosan versenykorlátozó, a beszerzés tárgyával összefüggésben nem álló, illetve versenyjogilag szűkítő feltételeket tartalmaz. A dokumentáció VIII.3.4.3. Szállítás fejezetében ajánlatkérő a következő előírásokat fogalmazta meg: „Nyertes pályázó által iszapszállítási céllal kihelyezett, a megfelelő engedélyekkel rendelkező járműveik rendezett külsejű, fehér színűek, kell, hogy legyenek.”
7
Az ajánlatkérő álláspontunk szerint indokolatlanul korlátozza az ajánlattevők körét azzal, hogy előírja fehér színű (!) gépjárművek kizárólagos alkalmazását a leendő nyertes ajánlattevő részére. A szállítást végző gépjárművek színe álláspontunk szerint irreleváns az ajánlatok pénzügyi, szakmai, műszaki környezetvédelmi szempontjai alapján, mivel jelen pályázat hulladékok kezelésére és nem ajánlatkérő arculatának építésére vonatkozó szolgáltatás megrendelést takar. Előzőeken túl, a dokumentáció VIII. 4. Hasznosítási koncepcióterv tartalma 2.2. alpontjában az ajánlatkérő a következőket írja elő: „Az engedélyeknek egyértelműen tartalmazni kell az EWC 190805 kódot, és érvényesnek kell lennie az ajánlatételi határidő lejártától 2012. december 31-ig.” Álláspontunk szerint, az ajánlatkérő a 2012. december 31-ig érvényes hulladékkezelési engedély meglétére vonatkozó előírásával indokolatlanul korlátozza az ajánlatevők körét, mivel a tárgyi szolgáltatás ellátásához szükséges hulladékkezelési engedélyekre vonatkozó szabályozások – tehát a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. tv., a 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, illetve a 2004. évi CXL tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól – alapján az új hulladékkezelési engedély megszerzésére irányuló kérelmek elbírálási határideje nem igényel több időt három, legrosszabb esetben hat hónapnál, különös figyelemmel arra, hogy az irányadó ügyintézési határidő a Hgt. alapján csak három hónap. Ennek értelmében a 2012. december 31-ig érvényes hulladékkezelési engedély előírása indokolatlan, és jogszabálysértő módon versenykorlátozó, mivel egy 2012. januárjában benyújtásra kerülő új engedélykérelmet 2012. második félévig elbírálnak, ezért ajánlatkérő indokolatlanul zárja ki a pályázatából az összes olyan ajánlattevőt, akinek például 2012. szeptember 30-án járna le az engedélye. A dokumentáció VIII. 1.3. A közbeszerzés során érvényesíteni kívánt stratégiai alapelvek fejezetben ajánlatkérő a következő előírásokkal él: „Hasznosítás – Az FCSM Zrt. elkötelezett a hosszú távon fenntartható fejlődés iránt, ezért törekszik a működése során keletkező hulladékok minél magasabb arányban történő hasznosítására. A keletkező hulladék jellege és összetétele lehetővé teszi annak teljes körű hasznosítását, a piacon elérhető áron hozzáférhető több hasznosítási technológia, a keletkező szennyvíziszap jelenleg is hasznosításra kerül. Az FCSM Zrt. nem kíván a már elért hasznosítási szintről visszalépni, és nem fogadja el azokat az ártalmatlanítási megoldásokat, ahol a szennyvíziszap – akár kezelést követően – lerakásra kerül.” A BKIK üdvözli az ajánlatkérő környezetvédelmi politikáját, azonban ezzel együtt, az ajánlatkérő álláspontunk szerint valójában jogszabálysértő módon korlátozza az ajánlattevők körét, mivel a hatályos a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 22.) KvVM rendelet előírásai alapján szennyvíziszap lerakása
8
megfelelő B3 típusú hulladéklerakón engedélyezhető. Jelen pályázatban az ajánlatkérő a nyílt versenyt indokolatlanul korlátozza a hulladéklerakók üzemeltetőinek, mint a szükséges hulladékkezelési engedéllyel rendelkező potenciális végső kezelőknek a tenderből történő kizárásával. Az ajánlatkérőnek a beszerzési igényét saját tényleges szükségleteinek megfelelően kell a Kbt. korlátai között meghatároznia. A konkrét ügyben álláspontunk szerint semmi sem indokolja a BKIK részéről feltárt jogszabálysértő korlátozásokat, és versenyjogilag aggályos követelményrendszert. Fentiekre figyelemmel kérjük a közbeszerzési kiírás és feltételrendszer módosítását a hivatkozott pontok tekintetében, és oly módon történő ismételt meghatározását, hogy az ténylegesen lehetővé tegye a széles körű versenyt, amelyből a minőségi feltételeknek megfelelni tudó ajánlattevők nincsenek kizárva. Egyúttal tájékoztatjuk az ajánlatkérőt, hogy amennyiben szükséges a BKIK, mint érdekképviseleti szerv szívesen nyújt szakmai segítséget az egyenlő esélyű ajánlattételt lehetővé tevő, a szakmai szabályoknak megfelelő felhívás és dokumentáció kialakításában. Természetesen azt is meg kívánjuk jegyezni, hogy ugyancsak, mint érdekképviseleti szerv, a jogsértő kiírással szemben az előzetes vitarendezés sikertelensége esetén a jogorvoslati eszközöket is igénybe kívánjuk venni.” Ajánlatkérő az előzetes vitarendezés iránti kérelmet elutasító válaszát 2011. szeptember 1-én küldte meg a kérelmező képviseletében eljáró Szné. J. A. részére, mely választ ugyanaznap vett kézhez kérelmező az alábbiak szerint: „Ajánlatkérő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által benyújtott előzetes vitarendezési kérelemben foglaltakkal kapcsolatban kialakított álláspontját, a Kbt. 96/A. § (3) bekezdése alapján az alábbiak szerint közli: 1) A kérelmező álláspontja szerint, ajánlatkérő indokolatlanul korlátozza az ajánlattevők körét azzal, hogy előírja fehér színű (!) gépjárművek kizárólagos alkalmazását a leendő nyertes ajánlattevő részére. Ajánlatkérő megítélése szerint, a fehér színű iszapszállító gépjárművek alkalmazásának előírása a leendő nyertes ajánlattevő részére nem versenykorlátozó, mivel az alkalmassági feltételek között nem szerepel a gépjárművek színére vonatkozó előírás, bármilyen színű gépjárműparkkal lehet pályázni. A szennyvíziszap közúton történő szállítását több jogszabály szabályozza, és számos hatóság ellenőrzi. Az elmúlt időszakban több jelzés érkezett az illetékes hatóságok, ellenőrző szervezetek részéről arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő által végzett közfeladat (közműves szennyvízkezelési közszolgáltatás) ellátásában részt vevő szennyvíziszap-szállító gépjárművek legyenek távolról is jól észlelhetőek, azonosíthatóak, követhetőek. Ez nagymértékben elősegíti a járművek ellenőrzését. A fehér szín kiválasztását a gépjárművek mosásának és
9
fertőtlenítésének ellenőrizhetősége szempontjából is előnyösnek tartja ajánlatkérő. A szín megváltoztatásához szükséges technológia (fóliázás) valamennyi ajánlattevő rendelkezésére áll. A leendő nyertes ajánlattevő által alkalmazandó megkülönböztető (fehér) szín megvalósításának költségei a projekt teljes költségeihez viszonyítva nem számottevőek. Ajánlatkérő ismeretei szerint, szennyvíziszap-szállítást kizárólag fehér színű gépjárműparkkal ajánlatkérőn kívül más gazdálkodó szervezet nem végez, így ajánlatkérő minden lehetséges ajánlattevő számára egyenlő eséllyel biztosítja az ajánlattételt. 2) A kérelmező szerint, a 2012. december 31-éig érvényes hulladékkezelési engedély előírása indokolatlan és jogszabálysértő módon korlátozó. Ajánlatkérő álláspontja szerint - a szerződés teljes időtartamát (7 év) és az ajánlatkérő által végzett közüzemi közszolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátására vonatkozó jogszabályi követelményt is figyelembe véve - nem versenykorlátozó annak megkövetelése, hogy az ajánlattevők rendelkezzenek a szerződéskötést követő legalább egy teljes naptári évig érvényes hulladékkezelési engedéllyel. Ajánlatkérő hét éves szerződést kíván kötni a nyertes ajánlattevővel. Az engedélyezések törvényi feltételeit és gyakorlati megvalósulási tapasztalatait mérlegelve ajánlatkérő úgy döntött, hogy nem kéri az ajánlattevőktől a teljes szerződéses időszakra vonatkozóan az engedélyek meglétét. Az engedélyek bármilyen okból történő korlátozása (visszavonás, felfüggesztés, megszűnés, felülvizsgálat) jelentős mértékben veszélyezteti a főváros szennyvizének tisztítását és a közegészségügyi követelmények érvényre jutását. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy a hatósági eljárások, engedélyezések 3-6 hónap alatt nem emelkednek jogerőre. Az engedélyezési eljárások tényleges hossza nem egyezik a törvényben előírt nettó időtartammal (hiánypótlások, lakossági bejelentések kivizsgálása, stb.), ezért ajánlatkérő a szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátása érdekében határozta meg a 2012. december 31. napját, mint az engedélyek legrövidebb érvényességi időpontját. Ajánlatkérő a pénzügyi es műszaki alkalmassági követelményeket 2012. év végéig vizsgálja, az ajánlatok elbírálásánál nem tud engedély nélküli kapacitásokat figyelembe venni. Az engedélyek érvényességét a vizsgált időszakkal összhangban állapította meg. 3) Kérelmező álláspontja szerint, ajánlatkérő a nyílt versenyt indokolatlanul korlátozza a hulladéklerakók üzemeltetőinek, mint a szükséges hulladékkezelési engedéllyel rendelkező potenciális végső kezelőknek a tenderből történő kizárásával. Ajánlatkérő - figyelembe véve a világ minden táján, így Magyarországon is elfogadott elvet, miszerint a hulladékgazdálkodás fő célja a hulladékok hasznosítása és újrahasznosítása „Szennyvíziszap elszállítása és hasznosítása” tárgyú közbeszerzési eljárást indított. A tenderben hasznosítás alatt a
10
szennyvíziszap mezőgazdasági, energetikai, rekultivációs felhasználását, illetve termék előállítása értendő. A szennyvíziszap B3 típusú hulladéklerakóba történő elhelyezése nem tárgya a tendernek. Amennyiben a hasznosításra kiírt pályázat nem járna eredménnyel, ajánlatkérő megfontolás tárgyává teszi a „Szennyvíziszap elszállítása és lerakása” tárgyú közbeszerzési pályázat kiírását. Tájékoztatjuk, hogy megküldött előzetes vitarendezési kérelmük és a jelen levél másolatának megküldésével a Kbt. 96/A.§ (3) bekezdés alapján ajánlatkérő az eljárás valamennyi - ajánlatkérő által ismert - ajánlattevőjét tájékoztatja.” Kérelmező 2011. szeptember 13-án 13 óra 38 perckor személyes kézbesítés útján nyújtotta be jogorvoslati kérelmét ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen, melyben kérte a jogsértés megállapítását, a dokumentáció jogsértő rendelkezéseinek megsemmisítését. Kérelmező a jogsértő eseményről való tudomás szerzés időpontjaként 2011. augusztus 29. napját jelölte meg, amikor is a Szennyvíz szállító Kft. benyújtotta közérdekű bejelentését ajánlatkérő felhívása ellen a kérelmezőhöz. Kérelmező 2011. augusztus 30. napján előzetes vitarendezést kezdeményezett az ajánlatkérőnél, amelyre vonatkozóan megküldött elutasító választ 2011. szeptember 1-én kapta kézhez. Közölte, hogy az ajánlati dokumentációt a Szennyvíz szállító Kft.-től 2011. szeptember 2-án bekérte, amelyet 2011. szeptember 5-én kapott kézhez. Kérelmező a dokumentáció vizsgálatára műszaki szakértőt kért fel, aki 2011. szeptember 8-án megkötött megbízási szerződés alapján 2011. szeptember 12-én átadta az elkészült műszaki szakvéleményt. Kérelmező álláspontja szerint az 1)-3) kérelmi elemek tekintetében a jogorvoslati kérelme nem elkésett, tekintettel arra, hogy ezen kérelmi elemek tekintetében a tudomásszerzés időpontja 2011. augusztus 29. napja volt, továbbá az előzetes vitarendezés során előterjesztett kérelme ezen kérelmi elemeket tartalmazta. A 4) kérelmi eleme tekintetében előadta, hogy a tudomásszerzés időpontját 2011. szeptember 5-i dokumentáció megismerésének időpontját tekinti. Előadta továbbá, hogy mind a vitarendezési kérelmében, mind a jogorvoslati kérelmének 1)-3) kérelmi elemeiben az ajánlattevői bejelentésben foglaltakra támaszkodott, helyenként - így például a dokumentáció tartalmára vonatkozó hivatkozások esetében - szövegszerűen átvéve annak megfogalmazását, mivel a bejelentő által vitatott körben elégségesnek tartotta a bejelentés tartalmát. Az előzetes vitarendezési kérelem elutasítását követően a kérelmező szükségesnek találta a
11
jogorvoslati kérelem benyújtása előtt a teljesebb körű vizsgálatot, amelynek keretében bekérte a dokumentációt, és műszaki szakértőt is felkért. A dokumentáció ismeretében a kérelmező megállapította a 4) kérelmi elemében sérelmezett körülményeket, különös figyelemmel arra is, hogy a kérelmező, mint köztestület a KKV-ék érdekeinek védelmét is ellátja, és a hivatkozott kérelmi elemben jelzett jogsértés súlyosan sérti ezeket az érdekeket is. Minderre figyelemmel került sor a kérelmi elemek bővítésére. Kérelmező az igazgatásiszolgáltatási díjkedvezmény igénybevételére vonatkozó álláspontja szerint a Kbt. megfogalmazásából nem következik, hogy amennyiben a vitarendezési eljárást követően újabb körülmény jut a kérelmező tudomására és azzal kiegészíti a jogorvoslati kérelmét, ne lenne jogosult az eljárási díjkedvezményre. Megítélése szerint a Kbt. szövegszerűen csak azt követeli meg, hogy a korábban már ismert elemek tekintetében valósuljon meg előzetes vitarendezés. Véleménye szerint ez következik a törvény egész logikájából is, hiszen az előzetes vitarendezésre a jogorvoslattól eltérő, annál sokkal rövidebb határidők vonatkoznak, és méltánytalan lenne, ha a jogalkotó azzal büntetné a kérelmezőket, hogy amennyiben utóbb egyéb körülmény is a tudomásukra jut, és arra hivatkozni kívánnak, elveszítik a kedvezményt. A képviseleti jog igazolása tekintetében előadta, hogy az 1999. évi CXXI. törvény (továbbiakban: Gktv.) a képviseletet az alábbiak szerint szabályozza: 21. § (1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, főtitkárra, titkárra írásban átruházhatja. (2) A gazdasági kamarák alelnökeinek számát a kamara alapszabálya állapítja meg. (3) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére. A Kamara Alapszabálya szerint: 30. A Kamara képviselete 30.1. A Kamarát az elnök önállóan képviseli. E jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Kamara általános alelnökeire, a főtitkárra és a mindenkori gazdasági vezetői feladatot ellátó munkavállalóra írásban átruházhatja. 30.2. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges oly módon, hogy az egyik aláíró mindig választott tisztségviselő, a másik aláíró, pedig a munkaszervezet tagja lehet. 30.3. A Kamara általános képviseletére az elnök akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott általános alelnök önállóan, kötelezettségvállalással járó jognyilatkozat megtétele esetén pedig bármelyik alelnökkel „ketten együttesen” jogosultak. 30.4. Az Etikai Bizottság elnöke jelen Alapszabály 25.2. pontjában körülírt módon a bizottság feladatkörében képviseli a Kamarát.
12
30.5. A képviseleti jog átruházásáról írásbeli nyilvántartást kell vezetni. A fentiekből megállapítható, hogy a képviseleti jog átruházásának - a képviselet általános átruházásán, vagy ügyek illetve ügyek meghatározott csoportjának átruházásán kívül - szabályozása nem tiltja a konkrét ügyben meghatalmazással való képviseletet. Az alapszabály csak az „általános” vagy „ügyekre” vonatkozó képviseleti jog átruházásnál jelöli meg azokat a tisztségeket, amelyeknek betöltői jogosultak a képviseletre. Az adott, konkrét ügyben való meghatalmazással - képviselet nem tiltott, hiszen az alapszabály ezt nem tiltja,(nem kógens). Szné.J. A. a BKIK Elnökségének tagja, és az Elnökség kérte fel a közbeszerzési ügyek vitelével ez még a BKIK elnökére is kötelező. Kérelmező a kérelmében, észrevételeiben és a tárgyaláson tett nyilatkozatában megsértett jogszabályi rendelkezésekként a Kbt. 1. § (1) bekezdését, 49. §-t, 54. § (3) bekezdését, 58. § (7) bekezdését és a Kbt. 69. § (3) bekezdést jelölte meg. Kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 49. § értelmezésében - figyelemmel a Döntőbizottság joggyakorlatára is - az egyenlő esélyű ajánlattétel a kiírt feltételeknek történő megfelelésre való egyenlő esély biztosításának a kötelezettségét írja elő az ajánlatkérők számára. Az „egyenlő esély biztosításának előírása természetesen nem azt a kötelezettséget rója az ajánlatkérőre, hogy azt biztosítania kell valamennyi ajánlatot tenni akaró cég számára, hanem azt, hogy a beszerzés tárgya teljesítésére képes potenciális ajánlattevői kör részére kell lehetővé tenni az ajánlattételt”. Álláspontja szerint a Kbt. 49. §-a nemcsak azáltal sérülhet, hogy az ajánlatkérő egyes ajánlattételi feltételeket a Kbt.-beütköző módon határoz meg, hanem azáltal is, hogy az adott feltétel rendszer - kiírt mennyiségek csoportosítása - a feltételek kombinációja zárja el a szerződés teljesítésére egyébként alkalmas ajánlattevőket a megfelelő ajánlat tételétől. Megítélése szerint az ajánlatkérő által készített dokumentáció súlyosan versenykorlátozó, a beszerzés tárgyával összefüggésben nem álló, illetve verseny jogilag szűkítő feltételeket tartalmaz. Kérelmező előadta, hogy tisztában van azzal, hogy nem írható elő egy ajánlatkérőnek, hogy mit szerezzen be, de álláspontja szerint a Kbt. szelleme tilalmazza, hogy a valós igényeitől jelentősen eltérő módon úgy határozza meg beszerzési igényét, hogy az tényleges hatásában versenykorlátozó legyen. Mindezekre figyelemmel kérte a Döntőbizottságot, hogy valamennyi kérelmi eleme kapcsán vizsgálja a Kbt. 58. § (7) bekezdése megsértését is, amelynek értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatta volna meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös
13
megkülönböztetésüket eredményezi. Véleménye szerint az ajánlatkérő pontosan ilyen korlátozó egyéb feltételeket épített be a dokumentáció kifogásolt részeibe. A kérelmező az alábbi kérelmi elemeket terjesztette elő: 1) A dokumentáció VIII. 3.4.3 pontja szállítás. az ajánlatkérői dokumentáció dokumentáció VIII.3.4.3. szállítási fejezetében megjelölt iszapszállítási céllal felhasznált járművek fehér színnel történő rendelkezését határozta meg. Álláspontja szerint az ajánlatkérő indokolatlanul korlátozta az ajánlattevők körét azzal, hogy előírta fehér színű gépjárművek kizárólagos alkalmazását a leendő nyertes ajánlattevő részére. A szállítást végző gépjárművek színe álláspontja szerint irreleváns az ajánlatok pénzügyi, szakmai, műszaki, környezetvédelmi szempontjai alapján. mivel jelen pályázat hulladékok kezelésére és nem ajánlatkérő arculatának építésére vonatkozó szolgáltatás megrendelést takar. Kérelmező álláspontja szerint nem került az alkalmassági követelmények között megjelölésre ezen előírás a felhívásban, erre tekintettel hivatkozott a Kbt. 54. § (3) bekezdésére is, mint megsértett jogszabályhelyre, amely szerint az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmaknak a dokumentációban történő meghatározása is szükséges, illetőleg a dokumentáció szövege nem térhet el a felhívás szövegétől. Hivatkozott továbbá a Kbt. 69. § (3) bekezdésének a megszegésére is, álláspontja szerint legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehetett volna előírnia az ajánlatkérőnek a gépjárművekkel kapcsolatos alkalmassági követelményeket. 2) A dokumentáció VIII. 4. pontja hasznosítási koncepcióterv tartalma 2.2 alpontja. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő a 2012. december 31-ig érvényes hulladékkezelési engedély meglétére vonatkozó előírásával indokolatlanul korlátozta az ajánlattevők köret, mivel a tárgyi szolgáltatás ellátásához szükséges hulladékkezelési engedélyekre vonatkozó szabályozások - tehát a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. tv. (továbbiakban: Hgt.), a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. - alapján az új hulladékkezelési engedély megszerzésére irányuló kérelmek elbírálási határideje nem igényel több időt három, legrosszabb esetben hat hónapnál, különös figyelemmel arra, hogy az irányadó ügyintézési határidő a Hgt. alapján csak három hónap. Álláspontja szerint megsértett jogszabályi hely ebben a tekintetben a Kbt. 49. §a, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem alkalmassági követelményként, hanem kizárólag érvényességi előírásként kívánta rögzíteni ezt a követelményt. Megítélése szerint az, hogy 7 éves a szerződés időtartama, irrelevánsnak
14
tekinthető, mivel az ajánlattétel időpontjában, illetőleg a szerződés teljesítésének teljes időpontjában szükségesnek az, hogy ezek a hatósági engedélyek folyamatosan rendelkezésre álljanak, illetőleg az ajánlattevő érvényes engedéllyel rendelkezzen. Előadta, hogy ezek a hatósági engedélyek 5 évre adhatóak, tehát a 7 éves szerződési periódust is figyelembe véve minimum legalább egyszer szükséges lesz meghosszabbítani az ajánlattevőnek ezeket az engedélyeket. Álláspontja szerint, aki 2012. december 31-ét megelőzően lejáró hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik, az ebben a tekintetben hátrányos helyzetben van azzal szemben, aki 2012. december 31-ig érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik. Ennek értelmében a 2012. december 31-ig érvényes hulladékkezelési engedély előírása indokolatlan, és jogszabálysértő módon versenykorlátozó, mivel egy 2012. januárjában benyújtásra kerülő új engedély kérelmet 2012. második félévig elbírálnak, ezért ajánlatkérő indokolatlanul zárja ki a pályázatából az összes olyan ajánlattevőt, akinek például 2012. szeptember 30-án járna le az engedélye. 3) A dokumentáció VIII. 1.3. pontja a közbeszerzés során érvényesíteni kívánt stratégiai elvek. Kérelmező ismertette, hogy ezzel az előírásával ajánlatkérő jogszabálysértő módon korlátozta az ajánlattevők körét, mivel a hatályos a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV 22.) KvVM rendelet előírásai alapján szennyvíziszap lerakása megfelelő B3 típusú hulladéklerakón engedélyezhető. Véleménye szerint jelen közbeszerzési eljárásával az ajánlatkérő a nyílt versenyt indokolatlanul korlátozta a hulladéklerakók üzemeltetőinek, mint a szükséges hulladékkezelési engedéllyel rendelkező potenciális végső kezelőknek a tenderből történő kizárásával. Álláspontja szerint a kiírt közbeszerzési eljárás tárgya nincsen összhangban a dokumentáció, illetőleg az ajánlati felhívás egyéb rendelkezésével. Megítélése szerint az ajánlatkérő hulladékhasznosításra vonatkozóan határozta meg a közbeszerzés tárgyát, ugyanakkor a jelenlegi gyakorlata szerint nem hulladékhasznosítást, hanem hulladéktárolást, lerakást végez. Álláspontja szerint a Kbt. 1. § (1) bekezdése szerinti alapelvi sérelem következett be azáltal, hogy az ajánlati felhívás ilyen módon került kiírásra. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által hivatkozott hulladékokról szóló 98/2008/EK irányelv jogharmonizációjára Magyarországon még nem került sor, ezért az erre való hivatkozást megalapozatlannak tartotta. Ugyancsak nem tartotta megalapozottnak az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre történő hivatkozást, mivel annak csak a 2003-2008. évek (OHT I.) közötti változatát fogadta el az Országgyűlés a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal, és az OHT I., mint program lezárulását követően annak felülvizsgálatát a KvVM elvégezte. Megjegyezte, hogy ugyanakkor a 2009-2014. évek közötti időszakra vonatkozó OHT II. koncepció noha már közismert, de erről az Országgyűlés még nem döntött, így az nem is lépett hatályba.
15
Kérelmező megítélése szerint a 20-30 évre, esetenként határozatlan időre megadott engedélyekre vonatkozó ajánlatkérői hivatkozás nem teljes körű információ. Álláspontja szerint a több mint öt éves engedélyek ténylegesen az egységes környezethasználati engedélyt jelentik. Ezen engedéllyel rendelkező cégeket minden évben ellenőrizni köteles a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KTVF). Az engedélyeket általában öt évente felülvizsgálják, mely gyakorlatilag ismételt engedélyeztetésnek tekinthető. Kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott Duna-Dráva Cement Kft., mint lehetséges megfelelő ajánlattevő valóban több százezer tonna/év kezelői kapacitással rendelkezik, azonban téli időszakban bezár, így a folyamatosan képződő szennyvíziszap égetését nem vállalja. 4) A dokumentáció VIII 6.2 pontja az elhelyezés biztonsága. Kérelmező nem vitatta, hogy az ajánlatkérőhöz előterjesztett előzetes vitarendezés iránti kérelme nem tartalmazta a jelen jogorvoslati eljárás keretében előterjesztett ezen kérelmi elemét, ugyanakkor előadta, hogy csak 3 kérelmi elem tekintetében szerzett tudomást a 2011. augusztus 29-i közérdekű bejelentés kapcsán, melyek vonatkozásában előzetes vitarendezést is kezdeményezett. Előadta továbbá, hogy az előzetes vitarendezésre megkapott 2011. szeptember 1-i ajánlatkérői elutasító választ követően kapta kézhez a közérdekű bejelentőtől az ajánlatkérő teljes dokumentációját, ezt megelőzően ezzel nem rendelkezett, így az előzetes vitarendezését kifejezetten csak a közérdekű bejelentésben rögzített tények alapján terjesztette elő az ajánlatkérőhöz. Kérelmező ismertette, hogy a felhívás II.2.1.) pontjában teljes mennyiségként meghatározott 435.000 tonna + 100% tekintetében pontosan nem tudja értelmezni, hogy az ajánlatkérő mit kívánt megjelölni, ugyanakkor feltételezése szerint a 435.000 tonna az a szennyvíziszap mennyisége a szerződés teljes időtartama alatt, a + 100% az egy egyéb olyan szárazanyag tartalmat változtató tényező (pl. csapadékvíz), ami a változást okozhatja. Megítélése szerint ez összesen 870.000 tonnát jelent. Hivatkozott továbbá a dokumentáció 66. oldalán a VIII.3. ajánlattétel műszaki technikai feltételei fejezet cím alatt 3.1. alpontban rögzített mennyiségekre, amelyben az ajánlatkérő rögzítette, hogy a telephelyén keletkező szennyvíziszap várható mennyiségének időbeli eloszlása 2011. negyedik negyedévre és 2012-2018. évekre összesen 688.750 tonna. Kérelmező hivatkozott továbbá a dokumentáció 74. oldalán a rendelkezésre állás minimális szintje vonatkozásában rögzített ajánlatkérői előírásra, amely szerint azt az ajánlatkérő a várható iszapmennyiségeket figyelembe véve 2011. év negyedik negyedévére 30.000 tonna, további években 120.000 tonna/év összesen 870.000 tonna szennyvíziszappal kapcsolatos kapacitásban határozta meg azzal a kikötéssel, hogy azt legalább két független helyszínen kell biztosítania az ajánlattevőnek. Megítélése szerint a dokumentáció ezen
16
rendelkezése kifejezetten versenykorlátozó és sérti a Kbt. 49. §-ban foglaltakat. Ismertette, hogy a KVvM honlapján nyilvánosan elérhető tájékoztató jellegű adatokból megállapítható, hogy az ott közzétett nyilvántartás alapján, az R3-as hulladékkezelés - ide tartozik a komposztálás is - vonatozásában engedélyezett mennyiségek társaságonként hogyan oszlanak meg. A nyilvános adatokból az tűnik ki, hogy a kiírásban kért 120.000 tonna települési szennyvíziszap hasznosítására (komposztálás) vonatkozó szabad kapacitást a közbeszerzési eljárás vonatozásában kizárólag az a konzorcium tudja biztosítani, aki tagjai között tudja a Tatai Környezetvédelmi Zrt-t. Kérelmező nem vitatta, hogy a a Tatai Környezetvédelmi Zrt. nélkül is biztosítható lehet az elvárt mennyiségű szabad kapacitás, de megítélése szerint a szereplők számossága, valamint országos elhelyezkedése ezt gyakorlatilag ellehetetleníti, így ez a lehetőség nem valós, mivel egy esetleges sok taggal rendelkező konzorcium esetén a területi elhelyezkedés miatt, olyan jelentős lenne a szállítási költség, hogy azzal képtelenség lenne versenyképes árat adni. Minderre figyelemmel álláspontja szerint a 120.000 tonna megkövetelése a pályázó ajánlattevőktől aránytalan. Megítélése szerint az ajánlatkérőnek a beszerzési igényét saját tényleges szükségleteinek megfelelően kell a Kbt. korlátai között meghatároznia. Álláspontja szerint a konkrét közbeszerzési eljárásban semmi sem indokolta a jogszabálysértő korlátozásokat, és a verseny jogilag aggályos követelményrendszert. Kérelmező ezen kérelmi eleme alátámasztásaként csatolta a KVvM honlapján nyilvánosan elérhető listát, amely tartalmazta az R3-as hulladékkezeléssel rendelkező – ide tartozik a komposztálás is – gazdasági társaságokat és ezen gazdasági társaságok vonatkozásában az engedélyezett mennyiségek eloszlását. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során csatolta az általa felkért, nyilatkozataiban hivatkozott műszaki szakértő szakvéleményét, amelynek kapcsán kérte, hogy a Döntőbizottság határozatának meghozatalakor az abban foglaltakat is mérlegelje. Ajánlatkérő észrevételeiben, tárgyaláson tett nyilatkozatában az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Ajánlatkérő kérelmének megfelelően a Döntőbizottság 2011. szeptember 27-én iratbetekintést biztosított az eljárás iratanyagaiba, amelynek során ajánlatkérő megtekintette a jogorvoslati kérelmet, a DB hiánypótlási felhívását, kérelmezői hiánypótlást. Ajánlatkérő elsősorban eljárási kifogást jelentett be a kérelmező kérelmezői jogosultságára tekintettel. Ajánlatkérő hivatkozott a Kbt. 323. § (1) bekezdésére, ismertette, hogy a
17
jogorvoslati kérelem e törvényi rendelkezésre hivatkozva, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: BKIK) képviseletében Szné. J. A. kollégiumi elnök aláírásával került benyújtásra. A kérelem fedlapja a képviselő nevét nem tartalmazta, a kérelem bevezető része szerint Szné. J. A., a kamara képviseletében eljárva nyújtotta be a kérelmet. Véleménye szerint, mivel a BKIK a Ptk. 65. §-a alapján köztestület és jogi személy, így a Kbt. 324.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelemnek tartalmaznia kellett volna a kérelmező képviselőjének nevét, és a kérelmezőnek igazolnia kellett volna a képviseleti jogosultságát. Ez ajánlatkérő álláspontja szerint, a kérelmet aláíró, a jogi személy képviseletére jogosult természetes személy aláírási címpéldányának, illetve amennyiben a kérelmet a képviseleti joggal esetileg meghatalmazott természetes személy írta alá, a törvényi előírásoknak megfelelő meghatalmazás csatolásával igazolható. Ajánlatkérő előadta, hogy a 2011. szeptember 27-én délután 14 és 15 óra között megtett iratbetekintéskor, az addig keletkezett összes irat (D.661-1/2011, D.6615/2011.) áttekintésekor meggyőződött arról, hogy a kérelmező képviseletében eljáró Szné. J. A. képviseleti jogára vonatkozó igazolás (aláírási címpéldány, meghatalmazás) az iratok között nem volt fellelhető. Hivatkozott a Gktv. 16. §-ára, amely szerint a törvény keretei között, a kamara alapszabályában kell meghatározni az elnök (alelnökök) jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogkör átruházásának szabályait. Ajánlatkérő hivatkozott a Gktv. 21. §-ára, mely szerint „(1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, főtitkárra, titkárra írásban átruházhatja. (2) A gazdasági kamarák alelnökeinek számát a kamara alapszabálya állapítja meg. (3) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.” Előadta továbbá, hogy a BKIK honlapjáról (www.bkik. hu) letölthető, E-26212010. számú, észrevételéhez mellékletként csatolt kamarai alapszabály 30.1.-30.5. pontjai tartalmazzák a kamara képviseletére vonatkozó szabályokat, mely szerint, a kamarát az elnök önállóan képviseli. E jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a kamara általános alelnökeire, a főtitkárra és a mindenkori gazdasági vezetői feladatot ellátó munkavállalóra írásban átruházhatja. A kamara általános képviseletére az elnök akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott általános alelnök önállóan, kötelezettségvállalással járó jognyilatkozat megtétele esetén pedig bármelyik alelnökkel „ketten együttesen” jogosultak. Az Etikai Bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a kamarát. A képviseleti jog átruházásáról írásbeli nyilvántartást kell vezetni. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmet egy személyben aláíró Szné. J. A. ugyan elnökségi tag, de nem elnöke a BKIKnek és nem visel alelnöki, vagy főtitkári tisztséget. Ajánlatkérő az elnökség tagjainak listáját csatolta.
18
Ajánlatkérő előadta, hogy a BKIK alapszabályának 22. pont alpontjai szabályozzák a kerületi tagcsoportok működésének feltételeit. A tagcsoportok tevékenységének összehangolását a tagcsoport-elnökök kollégiuma (kollégium) látja el, amelynek elnökét a tagcsoport-elnökök maguk közül választják. A kollégium működésének technikai és személyi feltételeit a kamara főtitkára biztosítja. A kollégium konzultatív tanácskozó, véleményező fórum, amely javaslatokat dolgoz ki, írásbeli javaslatait - a kollégium kérésére - a Kamara Elnöksége ülésének napirendjére tűzi. A BKIK honlapján szereplő adatok szerint, Szné. J. A. ennek a kollégiumnak az elnöke, amelyre vonatkozóan a kollégium taglistáját csatolta. Megítélése szerint, mivel a BKIK honlapján közzétett közérdekű információk szerint, Szné. J. A., mint kollégiumi elnök nem tartozik abba a körbe, akire a Gktv. és az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően, a képviseleti jog átruházható, megállapítható, hogy a kérelem nem az arra jogosult Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától, hanem Szné. J. A. természetes személytől származik, akinek az adott ügyben az ügyfélképessége nem állt fenn. Megítélése szerint azáltal, hogy a kérelmező a kérelméhez nem csatolta a kérelmezői jogosultságát igazoló okiratot, kérte, hogy a Döntőbizottság a kérelem elutasítási okának utólagos tudomására jutása alapján, a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján szüntesse meg az eljárást. Ajánlatkérő további eljárásjogi kifogásként kérte a Döntőbizottságot, hogy a jogorvoslati eljárást a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján arra tekintettel szüntesse meg, hogy a jogorvoslati kérelem a hiánypótlási felhívást követően hiányosan került benyújtásra és emiatt a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye. Indokolásként előadta, hogy a Döntőbizottság a D.661/2/2011. számú, 2011. szeptember 14-én kelt és postai úton 2011. szeptember 16-án kézbesített iratban, az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének öt napon belüli igazolására szólította fel kérelmezőt. Kérelmező 130.000.-Ft, azaz egyszázharmincezer forint igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást küldött meg a Döntőbizottság részére 2011. szeptember 20-án telefaxon, illetve 2011. szeptember 22-én postai úton. Ajánlatkérő hivatkozott a Kbt. 324. § (3) bekezdésére, amely szerint - mivel a kérelmet az ajánlati felhívással összefüggésben nyújtotta be kérelmező - az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 150.000.-Ft, vagy annak 20%-kal kevesebb összege (120.000.-Ft), ha a kérelmező a Kbt. 96/A. §-a szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett a jogorvoslati kérelemben szereplő - a Kbt. 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt. Előadta, hogy a kérelmező kérelmében közölte, hogy előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett ajánlatkérőnél, és kérelméhez csatolta ajánlatkérő erre adott válaszát, a vitarendezési kérelmét viszont nem. Előadta továbbá, hogy a kérelmező által ajánlatkérőnek benyújtott előzetes vitarendezési kérelemben megjelölt jogsértések között a jogorvoslati kérelem 4) pontjában megjelölt jogsértés (évi
19
120.000 tonna/év szabad kapacitás rendelkezésre állásának előírása) nem szerepelt. Ajánlatkérő álláspontja szerint és az általa ismert döntőbizottsági gyakorlat szerint, a 20%-os igazgatási szolgáltatási díj kedvezmény csak abban az esetben illeti meg kérelmezőt, ha a jogorvoslati kérelemben megjelölt és a Kbt. 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már tudomására jutott jogsértések mindegyikére vonatkozóan előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett. Ismertette, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelem 4) pontjában megjelölt jogsértésre előzetes vitarendezési eljárást nem kezdeményezett, ezért az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó 20%os kedvezmény nem illette meg a kérelmezőt, tehát 150.000 Ft igazgatásiszolgáltatási díjat kellett volna befizetnie. Erre figyelemmel - a 130.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetésével kérelmező - a hiánypótlási felhívás ellenére - ismételten hiányosan nyújtotta be kérelmét, ezért álláspontja szerint a Döntőbizottságnak a Kbt. 325. § (3) bekezdés f) pontja alapján el kellett volna utasítania a kérelmet. Mindezekre tekintettel az ajánlatkérő kérte, hogy a Döntőbizottság a kérelem elutasítási okának utólagos tudomására jutása alapján, a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján szüntesse meg az eljárást. Ajánlatkérő eljárásjogi kifogásként terjesztett elő azt is, hogy a kérelmezőhöz megküldött bejelentésben, amelyet M. I. ügyvezető írt alá, a Szennyvíz Szállító Kft. (1044 Budapest, Váci út 123.) van nevesítve, mint bejelentő. Ismertette, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére álló céginformációs adatbázisból - a cég név, és az ügyvezető személyének együttes lekérdezése alapján – megállapítható, hogy a Szennyvíz Szállító Kft. székhelye Miskolc - telephely a céginformációs adatok között nincs megjelölve. Álláspontja szerint a céginformációs szolgáltatás adatait erősíti meg az a tény is, hogy a 2011. augusztus 17. napján kelt az ajánlati dokumentáció átvételét igazoló elismervényen a Szennyvíz Szállító Kft. címeként 3525 Miskolc, Széchenyi u. 19. III. emelet 15. lett feltüntetve. Ajánlatkérő álláspontja szerint abban az esetben, ha a közérdekű bejelentést tevő cég székhelye Miskolc, akkor a kérelmező az Alapszabályának I. Fejezetének 3. pontja szerint - illetékesség - nem volt jogosult eljárni. Ajánlatkérő megítélése szerint a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjáról kérelmező által adott időrendi tájékoztatás nem tesz eleget a 2011. október 6. napján a tárgyaláson elhangzottaknak, tekintettel arra, hogy kérelmező nem igazolta a Döntőbizottság által előírt módon, azaz a kérelmező belső ügyrendjének megfelelően érkeztetett és iktatott okiratokkal hitelt érdemlően azt, hogy mikor jutott az ajánlati dokumentáció birtokába. Álláspontja szerint kérelmezőnek közfeladatot ellátó köztestületként, a hozzá beérkező bejelentésekről, illetve az azokhoz kapcsolódó intézkedéseiről pontos nyilvántartást kell vezetnie, a hivatalosan beérkező iratokat, a köziratokra vonatkozó jogszabályok (az 1995. évi LXVI. törvény és az annak végrehajtására
20
kiadott 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet) szerint kell kezelnie. A kérelmező által 1. számú mellékletként csatolt, 2011. augusztus 29-ei keltezésű közérdekű bejelentésen és a 2. számú mellékletként csatolt, 2011. szeptember 5-ei keltezésű levélen nem szerepelt sem a kamara érkeztető bélyegzője, sem az irat kamarai nyilvántartásba vételi (iktató) száma és ezeket az iratazonosító adatokat kérelmező a beadványában sem tüntette fel. Ajánlatkérő kérte, hogy amennyiben a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárásjogi kifogásainak nem ad helyt, úgy a Döntőbizottság a kérelmet az 1)-3) kérelmi elemek tekintetében Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján alaptalanság miatt, a kérelem 4) pontja tekintetében pedig elkésettség miatt a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján utasítsa el. Ajánlatkérő kérte a Döntőbizottságot, hogy a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján kötelezze kérelmezőt az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező mind a négy kérelmi elemével kapcsolatosan a tudomásszerzés időpontjára vonatkozó nyilatkozata azért nem megalapozott, mert kérelmező az előzetes vitarendezési kérelem 1. oldalának második bekezdésében kifejezetten arra hivatkozott, hogy a „Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a Kbt. 96. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevő bejelentése alapján előzetes vitarendezést kezdeményez az ajánlatkérő tárgyi eljárása kapcsán, mivel álláspontja szerint az ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó dokumentáció jogsértő kitételeket tartalmaz.” Megítélése szerint ez a nyilatkozat már azt tartalmazza, hogy ezen dokumentáció a kérelmező rendelkezésére állt. 1) Ajánlatkérő álláspontja szerint a jogsértés nem áll fenn, ajánlatkérő az ajánlattevők körét nem korlátozta, mivel az alkalmassági feltételek között nem szerepel a gépjárművek színére vonatkozó előírás, bármilyen színű gépjárműparkkal lehet pályázni. Ismertette, hogy a szennyvíziszap közúton történő szállítását több jogszabály szabályozza, és számos hatóság ellenőrzi. Az elmúlt időszakban több jelzés érkezett az illetékes hatóságok, ellenőrző szervezetek részéről arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő által végzett közfeladat (közműves szennyvízkezelési közszolgáltatás) ellátásában részt vevő szennyvíziszap-szállító gépjárművek legyenek távolról is jól észlelhetőek, azonosíthatóak, követhetőek. Megítélése szerint ez nagymértékben elősegíti a járművek ellenőrzését. A fehér szín kiválasztását a gépjárművek mosásának és fertőtlenítésének ellenőrizhetősége szempontjából is előnyösnek tartotta ajánlatkérő. Álláspontja szerint a szín megváltoztatásához szükséges technológia (fóliázás) valamennyi ajánlattevő rendelkezésére áll. A leendő nyertes ajánlattevő által alkalmazandó megkülönböztető (fehér) szín megvalósításának költségei a projekt teljes költségeihez viszonyítva nem számottevőek, és azokat mindegyik ajánlattevő érvényesítheti az árajánlatában.
21
Ajánlatkérő ismeretei szerint, szennyvíziszap-szállítást kizárólag fehér színű gépjárműparkkal ajánlatkérőn kívül más gazdálkodó szervezet nem végez, így ajánlatkérő minden lehetséges ajánlattevő számára egyenlő eséllyel biztosítja az ajánlattételt. 2) Ajánlatkérő álláspontja szerint a jogsértés nem áll fenn, mivel a szerződés teljes időtartamát (7 év) és az ajánlatkérő által végzett közüzemi közszolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátására vonatkozó jogszabályi követelményt is figyelembe véve szükséges és indokolt annak megkövetelése, hogy az ajánlattevők rendelkezzenek a szerződéskötést követő legalább egy teljes naptári évig érvényes hulladékkezelési engedéllyel. Ajánlatkérő hét éves szerződést kíván kötni a nyertes ajánlattevővel. Az engedélyezések törvényi feltételeit és gyakorlati megvalósulási tapasztalatait mérlegelve ajánlatkérő úgy döntött, hogy nem kéri az ajánlattevőktől a teljes szerződéses időszakra vonatkozóan az engedélyek meglétét, mert álláspontja szerint ez lett volna túlzó előírás. Álláspontja szerint az engedélyek bármilyen okból történő korlátozása (visszavonás, felfüggesztés, megszűnés, felülvizsgálat) jelentős mértékben veszélyezteti a főváros szennyvizének tisztítását és a közegészségügyi követelmények érvényre jutását. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy a hatósági eljárások, engedélyezések 3-6 hónap alatt nem emelkednek jogerőre. Ismertette, hogy az engedélyezési eljárások tényleges hossza nem egyezik meg a törvényben előírt nettó időtartammal (hiánypótlások, lakossági bejelentések kivizsgálása, stb.), azt a hatóságok szinte egyik esetben sem tudják betartani, ezért ajánlatkérő a szolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátása érdekében határozta meg 2012. december 31. napját, mint az engedélyek legrövidebb érvényességi időpontját. Ismertette azt is, hogy az ajánlatkérő a pénzügyi és műszaki alkalmassági követelményeket 2012. év végéig vizsgálja, így az ajánlatok elbírálásánál nem tud engedély nélküli kapacitásokat sem figyelembe venni. Az engedélyek érvényességét a vizsgált időszakkal összhangban állapította meg. Ajánlatkérő ismertette továbbá, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium honlapjáról (http://okir.kvvm/kezelo) bárki számára nyilvánosan elérhető módon letölthető a Magyarország területén hatósági engedéllyel rendelkező azon szervezetekre, telephelyek, - mindösszesen 91 db - akik hasznosítási engedéllyel rendelkeznek. Ez mindösszesen 3.720.951 tonna/éves kapacitást jelent. Ajánlatkérő a honlapról kinyomtatott listát az ügy irataihoz csatolta. Megítélése szerint a kérelmezőnek azon álláspontja, hogy korlátozásra kerül az ajánlattevőknek az a köre, akiknek esetlegesen az engedélyük 2012. december 31-ét megelőzően lejár, nem megalapozott. Nem megalapozott az sem, hogy az engedély kizárólag 5 évre adható és a 7 év alatt legalább egyszer megújítandó engedélyekről van szó. Ismertette, hogy ezen táblázatban az engedélyek nagy számban rendelkeznek 2020-2030. évig, illetőleg visszavonásig terjedő érvényességi határidővel. Ajánlatkérő álláspontja szerint mindösszesen 13 olyan
22
szervezet van ezen a listán, amelyeknek 2012. december 31-ig jár le a hasznosítási engedélye, ugyanakkor további 78 db telephely pedig ezen időtartamot meghaladóan érvényes hulladékhasznosítási engedéllyel rendelkezik. Megítélése szerint e tekintetben a Kbt. 49. §-át nem sértette meg. 3) Ajánlatkérő ismertette, hogy – figyelembe véve a világ minden táján, így Magyarországon is elfogadott elvet, miszerint a hulladékgazdálkodás fő célja a hulladékok hasznosítása és újrahasznosítása – „Szennyvíziszap elszállítása és hasznosítása” tárgyú közbeszerzési eljárást indított. A tenderben a hasznosítást a szennyvíziszap mezőgazdasági, energetikai, rekultivációs felhasználása, illetve termék előállítása jelenti. Álláspontja szerint a szennyvíziszap B3 hulladéklerakóban történő elhelyezése nem tárgya a tendernek. Megítélése szerint a kérelmező megalapozatlanul hivatkozott ennek megsértésére. Ajánlatkérő ismertette a Hgt. 3. §-ának rendelkezéseit, mely szerint: „j) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása; k) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása – a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával –, a 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával;” Ajánlatkérő megítélése szerint a hulladék lerakása a Hgt. 19. § (1) bekezdése alapján a hulladékok ártalmatlanításának egyik módja és nem tartozik a hulladékhasznosítási eljárások közé. Ajánlatkérő hivatkozott továbbá a Hgt. 4. számú mellékletében szereplő, hulladékhasznosítást szolgáló műveletekre: „E melléklet célja a hulladék hasznosítását célzó műveletek felsorolása, ahogy azok a gyakorlatban előfordulnak. A törvény 5. §-ával összhangban a hasznosítás csak az ember egészsége és az épített és természeti környezet veszélyeztetése kizárásával - a külön jogszabályokban meghatározott feltételek betartásával - végezhető, és csak az ezeknek megfelelő eljárások alkalmazhatók. R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is) R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása R6 Savak vagy lúgok regenerálása R7 Szennyezés csökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése R8 Katalizátorok összetevőinek visszanyerése R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználta
23
R10 Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös R11 Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében R13 Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével).” Ajánlatkérő hivatkozott a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2. § h) pontjára, amely szerint „lerakás: a hulladék ártalmatlanítása a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben kialakított hulladéklerakóban”. Ajánlatkérő megítélése szerint a 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyértelműen rögzíti azt, hogy a hasznosításnak meg kell előznie az ártalmatlanítást. Hivatkozott továbbá az Országgyűlés honlapján bárki számára nyilvánosan elérhető Országos Hulladékgazdálkodási Tervre, amelyből idézve előadta, hogy a fő cél az, hogy meg kell szüntetni a hulladék lerakást. Visszautasította kérelmező azon állítását, amely szerint jelenleg a szenyvíziszapot hulladéktárolókba rakja le. Ajánlatkérő megítélése szerint a kérelmező által hivatkozott, a Kbt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott alapelvi sérelem nem állapítható meg, tekintettel arra, hogy ezen közbeszerzési eljárás tárgyának meghatározásakor kifejezetten figyelembe vette azokat az ajánlatkérőre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, amelyektől nem tudott eltérni. Ajánlatkérő megítélése szerint nem lehet e tekintetben jogsértést megállapítani. 4) Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelem 4) pontjában megjelölt jogsértésre vonatkozó jogorvoslati kérelem elkésett, illetőleg alaptalan. Ajánlatkérő eljárásjogi kifogását ezen kérelmi elemmel kapcsolatosan akként ismertette, hogy a kérelmező a kérelemben a jogsértő esemény megtörténtének és az arról való tudomásszerzés időpontjaként az előzetes vitarendezési kérelemre ajánlatkérő által adott válasz időpontját - 2011. szeptember 1. napját jelölte meg. Az előzetes vitarendezési kérelemben a jogorvoslati kérelem 4) pontjában megjelölt jogsértés azonban nem szerepelt így az arról való tudomásszerzés időpontja megítélése szerint nem lehetett 2011. szeptember 1. napja. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező, mind az előzetes vitarendezési kérelemben, mind pedig a jogorvoslati kérelemben az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmára vonatkozó jogsértésekre hivatkozott, a dokumentációt azonban nem vette át. Mivel a dokumentáció átvétele feltétele volt az érvényes ajánlattételnek és az előzetes vitarendezési kérelemben kérelmező a kérelem okaként ajánlattevői bejelentést jelölt meg, továbbá az ajánlati dokumentációt az ajánlattevők mindegyike 2011. augusztus 18. napja előtt átvette, a kérelem ezen pontjában megjelölt jogsértés tekintetében a
24
jogorvoslatra nyitva álló határidő a Kbt. 323. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidőben lejárt. Kérelmező a jogorvoslati kérelmet az ajánlattételi határidő (2011. szeptember 13. délelőtt 10. óra) lejártát követően, 2011. szeptember 13-án, délután 13.38 órakor kézben vitte be a Döntőbizottsághoz, ezért álláspontja szerint a kérelem 4) pontjában meghatározott jogsértésre vonatkozó jogorvoslati kérelem elkésett. Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező elkésett kérelmében szakmailag tévesen, a szennyvíziszap hasznosítását a szennyvíziszap komposztálással azonosította és ebből további téves következtetést vont le. Megítélése szerint mégha a kiírás kizárólag csak komposztálásra vonatkozna is (ami nem így van), a kérelmező által közölt, egyébként hiányos kimutatásból jól látszik, hogy 120.000 tonna kapacitás biztosítására, együttműködés esetén több szállító is képes lehet, és ezt a kérelmező maga is elismerte. Az eljárás hasznosításra került kiírásra, ami álláspontja szerint a komposztálásnál sokkal tágabb fogalom és egy sor egyéb eljárás alkalmazására is lehetőséget ad. Ajánlatkérő hivatkozott a Hgt. 18. § (1) bekezdésére, amely meghatározza a hulladékhasznosítási módozatokat az alábbiak szerint: ,,18.§ (1) A hulladékhasznosítás történhet a) a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt feldolgozásával (újrafeldolgozás) b) a hulladék valamely újra feldolgozható összetevőjének kiválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés), c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás).” Ajánlatkérő indokolása szerint a közbeszerzési eljárás ezen célok egyikének, vagy kombinációik megvalósítása érdekében került kiírásra. Ismertette, hogy a komposztálás egy technikai eljárás, melynek célja a szervesanyag-tartalom aerob viszonyok közötti csökkentése. A kitűzött célok eléréséhez egyes esetekben felhasználható, más esetekben nem. Kizárólag a komposztálási kapacitás érvként történő kiragadása, álláspontja szerint szakmailag értelmezhetetlen. Álláspontja szerint a téves szakmai megközelítésből levont téves következtés miatt, a kérelmező kérelme alaptalan. Ajánlatkérő hivatkozott a 2) kérelmi elemhez kapcsolódóan benyújtott táblázat adattartalmára, amely szerint a Magyarország területén hatósági engedéllyel rendelkező szervezetek, mindösszesen 3.720.951 tonna/év kapacitású telephellyel rendelkeznek, amely bőven elegendő arra, hogy megfelelő ajánlatot tudjanak biztosítani az ajánlattevők, figyelemmel a telephelyek nagy számára is. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy önmagában csak a Duna-Dráva Cement Kft. váci telephelyén 625.050 tonna/évre rendelkezik hulladékhasznosítási engedéllyel, így álláspontja szerint a kérelmező kérelme nem megalapozott a kapacitásra vonatkozó előírás tekintetében. Ismertette, hogy a kérelmező által hivatkozott, az ajánlati felhívásban rögzített 435.000 tonna + 100% tekintetében
25
egyértelműen megállapítható, hogy az a 870.000 tonna/évet jelent, amit a dokumentációval összhangban jelölt meg, hiszen ott a 30.000 tonna/negyedév, illetőleg a 7 év vonatkozásában a 120.000 tonna/év szintén a 870.000 tonnát adja meg. Ugyanakkor nem vitatta, hogy a kérelmező által hivatkozott 2011. negyedik negyedévre vonatkozó 30.000 tonna, illetőleg a 2012-2019. évekre vonatkozó 95.000 tonna/év kapacitást jelölt meg, mint előzetes kalkulációt. Ismertette, hogy a tervezett kapacitástól eltérő, mintegy 26%-os plusz kapacitástöbbletet azért írta elő, mert ha az előírt két hulladéklerakó közül az egyik hulladéklerakónál a hulladék hasznosítási engedély meghosszabbítása 3-6 hónapot venne igénybe, úgy ezen további kapacitásokat a másik hulladéklerakó mindaddig be tudja fogadni, ameddig a másik hulladékhasznosítónak a hulladékhasznosítási engedély rendelkezésre nem fog állni. Ajánlatkérő megítélése szerint önmagában a kérelmező nem vitatta a kapacitás esetleges mennyiségi változását. A Döntőbizottság – az ajánlatkérő eljárásjogi kifogásaira is tekintettel – elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a Szné. J. A. magánszemélyként, vagy a BKIK képviseletében nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet, illetőleg a BKIK területi illetékessége tekintetében rendelkezik-e ügyfélképességgel. A Kbt. 3. § (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 322. § szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint: „(1) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező”. A Kbt. 317. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ket. 40. § (1)-(2) bekezdése szerint: (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott
26
személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni. A Ket. 40. § (4) bekezdése szerint a hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A meghatalmazott visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. A Ket. 40/A. § (2) bekezdése szerint: (2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. A Ket. 172. § i) pontja szerint e törvény alkalmazásában irat, okirat, közokirat, magánokirat: a Polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti irat, okirat, közokirat és magánokirat. A Döntőbizottság erre tekintettel vizsgálta a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (továbbiakban: Pp.) és a Gktv. rendelkezéseit: A Pp. 195. § (1) bekezdés szerint: 195. § (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. A Pp. 196. § (1) bekezdés e) pontja szerint: (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus
27
aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; A Gktv. 3. § (2) bekezdése szerint: (2) A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. A Gktv. 28. § (1)-(2) bekezdése szerint: (1) A gazdasági kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. (2) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy a gazdasági kamara a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak; b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. A Kbt. szabályozása 2010. szeptember 15-től teremtette meg annak a jogi lehetőségét, hogy nem csak kizárólag a jogos érdeksérelmet szenvedett, illetőleg jogos érdekében veszélyeztetett potenciális ajánlattevői kör legyen jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására, hanem azon kívüli szervezeteket is felhatalmazott jogorvoslati kérelem benyújtására. A Döntőbizottság az ügyfélképesség vizsgálata körében megállapította, hogy a Gktv. hatálya alá tartozó BKIK a Kbt. 323. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamarának minősül. Ajánlatkérő által sem vitatottan a BKIK ilyen minőségben eljárásra jogosult köztestület és jogi személy. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. kógens rendelkezése nem határoz meg olyan kritériumot, amely kizárólag területi illetékességhez kötné az ügyfélképességet és a kérelem benyújtásának jogosultságát. A Kbt. nem példálózó jelleggel, hanem konkrétan rögzíti azt, hogy kizárólag a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység fennállását szükséges igazolni a kérelmezőnek, minden egyéb szűkítő értelmezés a Kbt. kógens rendelkezéseivel ellentétes. E szervezetek jogorvoslati kérelem benyújtási jogosultsága ugyanakkor a többi kérelmezői személyhez képest korlátozott, kizárólag a Kbt. 323. § (3) bekezdése szerinti iratok jogsértő volta miatt nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet. A Kbt. 323. § (3) bekezdése a közbeszerzési
28
eljárások indító dokumentumai, a felhívások és a dokumentációk, illetve azok módosításai tekintetében adott felhatalmazást jogorvoslati kérelem benyújtására. A közbeszerzési eljárások felhívásai, dokumentációi magukban foglalhatnak olyan jogsértő előírásokat, amelyek érintik az adott piac résztvevőinek, illetőleg azok egy részének a helyzetét, mely indokolta, hogy ezen szervezetek számára is biztosított legyen a közbeszerzési eljárás jogszerűsége vitatásának a lehetősége. Mindezekre tekintettel a jelen jogorvoslati eljárás megindításának jogosultági jogalapjaként megjelölt, a BKIK kamarai alapszabályának illetékességet meghatározó rendelkezéseire történő ajánlatkérői hivatkozást az ügyfélképesség vizsgálata körében a Döntőbizottság nem fogadta el. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ezen eljárásjogi kifogása alaptalan, a kérelmező ügyfélképessége az 1)-4) kérelmi elem tekintetében fennáll. A Döntőbizottság megállapította, hogy Szné. J. A. nem magánszemélyként, hanem a BKIK képviseletében nyújtotta be a 2011. szeptember 13-ei jogorvoslati kérelmet. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt. kógens rendelkezései alapján az eljárásban résztvevő felek törvényes működésének vizsgálatára semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik. A jelen jogorvoslati eljárás kérelmezőjeként eljáró BKIK törvényes működését a Gktv. rendelkezései alapján az ügyészség, az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A Döntőbizottság a képviseleti jogosultságot kizárólag a Ket. rendelkezéseinek megfelelően vizsgálta. A Döntőbizottság a D.661/10/2011. iktatószámú végzésében felhívta a kérelmet előterjesztőt, hogy csatolja be a jogorvoslati eljárás irataihoz a BKIK képviseletére jogosító meghatalmazását, továbbá a meghatalmazótól származó aláírási címpéldányt. A Döntőbizottság 2011. október 6-án megtartott tárgyalásán a kérelmező képviseletében eljáró Szné. J. A. a Döntőbizottság felhívásának eleget téve utólagosan becsatolta ezen teljes bizonyítóerejű magán- és közokiratot, amelyekből tényszerűen megállapítható volt, hogy Sz. K. a BKIK elnökeként eljárva 2011. augusztus 1-én meghatalmazást adott Szné. J. A., a BKIK Tagcsoport-elnökök Kollégiumának elnöke részére, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyekben teljes jogkörrel képviselje. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy Szné. J. A. képviseleti jogosultsága a jogorvoslati kérelem benyújtásakor fennállt, az ajánlatkérő ezen eljárásjogi kifogása alaptalan. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a 2011. augusztus 30-án benyújtott előzetes vitarendezés iránti kérelmet szintén a kérelmező képviseletében eljáró Szné. J. A. kezdeményezte, amely időpontban a képviseleti jogosultsága már fenn állt. Ajánlatkérő az előzetes vitarendezésre adott elutasító válaszát közvetlenül Szné. J. A. részére, mint a BKIK képviseletében eljáró személynek címezte, a képviseleti jogosultsággal
29
kapcsolatosan kifogást nem emelt. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ezen eljárásjogi kifogása alaptalan. A Döntőbizottság továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy a kérelem 4) pontjában megjelölt jogorvoslati kérelem a jogvesztő határidőn belül került-e előterjesztésre. A Kbt. 4. § 1. c) pontja szerint ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, illetőleg amely az ajánlattételi határidő lejártáig az a), b) pontokban foglaltakon kívül az is, aki (amely) a dokumentációba az ajánlatkérőnél beletekintett, illetőleg azt átvette, vagy kiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez; A Kbt. 96/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint: (1) Jogosult az ajánlatkérőt tájékoztatni álláspontjáról (a továbbiakban: előzetes vitarendezés) az ajánlattevő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, illetőleg gyorsított eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, illetőleg dokumentáció, vagy azok módosítása. (E bekezdésben foglalt szervezetek a továbbiakban együtt: vitarendezést kérelmező). A Kbt. 96/A. § (2) bekezdése szerint: (2) A vitarendezést kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell”. A Kbt. 323. § (2) és (3) bekezdése szerint: (2) A kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (3) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetőleg ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejártáig lehet kérelmet benyújtani, de
30
ha a (2) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (2) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. A Kbt. 323. § (4) bekezdés c) pontja szerint a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni, ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját; A Kbt. 323. § (7) bekezdése szerint a (2)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A fentiekben idézett rendelkezésekkel összefüggésben mindenekelőtt rögzíteni szükséges, hogy a Kbt. hatályos rendelkezései a jogorvoslati kérelem benyújtására szubjektív, a kérelmező jogsértő eseményről való tudomásszerzéséhez kötött határidőket állapítanak meg azzal az objektív korláttal, hogy előzetes vitarendezés – egyszerű és gyorsított eljárás kivételével – az ajánlattételi határidőt megelőző 10 napon belül, jogorvoslati kérelem a jogsértő esemény megtörténtétől számított 90 napon túl nem terjeszthető elő. A törvényi határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Döntőbizottság az idézett rendelkezésekkel összefüggésben rögzíti, hogy a jogorvoslati határidő megtartottsága körében azt kell vizsgálni, hogy a kérelmező mikor jutott olyan tények, információk birtokába, melyek alapján feltételezhette, hogy az ajánlatkérői döntés jogsértő. A Kbt. módosított rendelkezései alapján a kamarák nem általánosságban váltak jogosulttá az előzetes vitarendezési kérelem és a jogorvoslati kérelem előterjesztésére. A Döntőbizottság megállapította jelen jogorvoslati eljárásban azt, hogy az – ajánlati felhívással és dokumentációval kapcsolatos – előzetes vitarendezés tekintetében a jogsértés tudomásra jutása az az időpont, amikor az ajánlattevő a jogsértéssel kapcsolatos közérdekű bejelentését a kérelmező részére benyújtotta, míg a jogorvoslati kérelem előterjesztése tekintetében az előzetes vitarendezésre adott válasz kézhezvételének időpontja. A Döntőbizottság elsődlegesen megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtása a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerinti 90 napos objektív határidőn belül történt. Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem ezen eleme a Kbt. 323. § (2), (3) bekezdései és (4) bekezdés c) pont szerinti szubjektív jogvesztő határidőn belül előterjesztettnek minősíthető-e.
31
A Kbt. 323. § (2) bekezdése a (3) bekezdés szerinti eltéréssel meghatároz egy, a jogsértés tudomásra jutásától számított rövidebb – 15 napos, eljárást lezáró döntés esetében 10 napos – szubjektív határidőt. A Kbt. 323. § (3) bekezdésben meghatározott az ajánlati felhívással, dokumentációval kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a szubjektív ajánlattételi határidőt megelőző 10. nap –kivéve egyszerű, illetőleg gyorsított eljárás esetén – lejártáig lehet benyújtani, amely időpontot áttör a Kbt. 323. § (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott eljárási cselekmény – nevezetesen az előzetes vitarendezésre megkapott ajánlatkérői elutasító válasz –, amely vélelmezi a kérelmező tudomásra jutásának időpontját. Ezen eljárási cselekmény alkalmazása esetén a hivatkozott jogszabályhelyek által meghatározott időpontok az érintett jogsértésekről való tudomásszerzés időpontjaiként tekintendők a törvény erejénél fogva, amelyektől későbbi időpontban való tudomásra jutásra kérelmező joghatályosan nem hivatkozhat. A Döntőbizottság a fentiekben hivatkozottaknak megfelelően hatáskör hiányában nem vizsgálta az ajánlatkérő által kifogásolt ügyirat kezelési rendre vonatkozó jogszabályi előírások kérelmező általi alkalmazásának jogszerűségét. A Döntőbizottság a 4) kérelmi elem elkésettségének vizsgálata körében az 1)-3) kérelmi elemek tekintetében megállapította a kérelmező által 2011. október 12én becsatolt nyilatkozatból, annak 1. és 2. számú mellékleteiből, illetőleg az ajánlatkérő közbeszerzési eljárási iratanyagaiból, hogy – az ajánlati dokumentációt 2011. augusztus 17-én átvevő Szenyvízszállító Kft. – ajánlattevő, 2011. augusztus 29-én nyújtotta be közérdekű bejelentését a kérelmezőhöz. Kérelmező 2011. augusztus 30. napján a Kbt. 96/A. §-a szerinti jogvesztő határidőt szem előtt tartva, a Gktv. általános szabályai között előírt kötelező közfeladatának ellátása alapján, az ajánlattevői közérdekű bejelentésben foglaltakkal megegyező módon előzetes vitarendezést kezdeményezett ajánlatkérőnél a jogorvoslati kérelemmel is érintett 1)-3) kérelmi elemek tekintetében. Kérelmező az elutasító választ 2011. szeptember 1-én kapta kézhez. A Döntőbizottság megállapította, hogy az 1)-3) kérelmi elemek esetében a kérelmező a jogsértésről az előzetes vitarendezést elutasító ajánlatkérői válasz kézhezvételekor szerzett tudomást. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy az előzetes vitarendezéssel nem érintett 4) kérelmi elem tekintetében nem lehet figyelembe venni az előzetes vitarendezéshez kapcsolódó szubjektív határidő meghosszabbodását, ezért ezen kérelmi elem tekintetében a tudomásszerzés időpontja elválik az 1)-3) kérelmi elemhez kapcsolódó szubjektív időponttól. Ehhez képest kell számítani a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt, amely az 1)-3) kérelmi elem tekintetében jogvesztő határidőn belül 2011. szeptember 13-án került előterjesztésre. A Kbt. 323. § (3) bekezdése alapján jogorvoslati kérelmet az ajánlati felhívás, dokumentációval kapcsolatban az ajánlattételi határidő lejártáig lehet benyújtani.
32
A Döntőbizottság az előzetes vitarendezéssel nem érintett 4) kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. szeptember 13. nap 10.00 órában határozta meg. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2011. szeptember 13-án 13 óra 38 perckor személyes kézbesítés útján, a jogvesztő határidőn túl terjesztette elő a Döntőbizottság Ügykezelő Irodáján. A Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett. A Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 4) kérelmi elem elkésett, az érdemben nem vizsgálható, ezért a Döntőbizottság ezen kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárást a Kbt. 323. § (3) bekezdése alapján a Kbt. 325. § (3) bekezdés c) pontja és a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján megszüntette. A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a kérelmező jogosult volt-e az igazgatási szolgáltatási díj kedvezmény igénybevételére. A Kbt. 324. § (3) bekezdése szerint: (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke - az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban, ha a kérelem az eljárás eredményéről vagy részvételi szakasz eredményéről szóló összegezésben foglaltakkal (is) kapcsolatos - kilencszázezer forint, minden egyéb esetben százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett az (1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő - a 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt. A Kbt. 324. § (3) bekezdése állapítja meg az igazgatási szolgáltatási díj mértékét. Az igazgatási szolgáltatási díj összege valamennyi, a Kbt. Harmadik Része alá tartozó, tehát a nemzeti értékhatárokat elérő, illetve meghaladó közbeszerzésekkel kapcsolatos jogvita esetében 150.000,- Ft. Úgyszintén 150.000,- Ft az igazgatási szolgáltatási díj összege a Kbt. Második Része szerinti, tehát közösségi rezsimbe tartozó azon közbeszerzési jogviták esetében, amikor a kérelmező jogorvoslati kérelmében nem a közbeszerzési eljárást, illetve a részvételi szakaszt lezáró eredményre vonatkozó írásbeli összegezésben
33
foglaltakat vitatja. A Kbt. 324. § (3) bekezdésének szabályozása egyértelműen kimondja, hogy jelen jogorvoslati eljárásban 150.000,- Ft díjat kell megfizetni. A Kbt. 323. § (3) bekezdése - a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetére - 20 %-kal kisebb összegű igazgatási szolgáltatási díj megfizetését teszi lehetővé. A meghatározott feltételek az előzetes vitarendezéssel kapcsolatosak, és azt a célt szolgálják, hogy a kérelmezői kör éljen az előzetes vitarendezés lehetőségével, az ajánlatkérők számára ennek alapján váljon lehetővé, hogy saját hatáskörben módosíthassák döntéseiket, mellyel a jogorvoslati eljárások elkerülhetőek, a közbeszerzési eljárás lezárásának folyamata gyorsabbá válhat. A csökkentett összegű igazgatási szolgáltatási díj abban az esetben fizethető, amennyiben a kérelmező az előzetes vitarendezés tárgyává tette mindazon jogsértéseket, amelyek eddig az időpontig a tudomására jutottak. Az e törvényi szakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint a csökkentett összegű díjat akkor sem kell később kiegészíteni, ha a kérelmező utóbb a kérelmét olyan jogsértésekkel egészíti ki, amelyekben nem kezdeményezett előzetes vitarendezést, de azok akkor még nem jutottak tudomására. A Kbt. 324. § (3) bekezdése a díj befizetéséről szóló igazolás csatolását követeli meg a kérelmezőktől, melyre tekintettel nem elfogadható azon bizonylat, amely csak az átutalási megbízás adására vonatkozik. A becsatolt igazolásból annak kell kétséget kizáróan kitűnnie, hogy meg is valósult a befizetés, megtörtént az adott bankszámla terhelése. A Döntőbizottság D.661/2/2011. számú hiánypótlási felhívásával kötelezte a kérelmezőt, hogy ezen igazolási kötelezettségének 5 napon belül tegyen eleget. A kérelmező az előírt határidőn belül a kért hiányokat pótolta. A Döntőbizottság a fentiekben foglaltaknak megfelelően megállapította, hogy a kérelmező 4) kérelmi eleme tekintetében a tudomásra jutás időpontja eltért a 2011. augusztus 30. napján előterjesztett előzetes vitarendezéssel érintett 1)-3) kérelmi elem 2011. augusztus 29-i tudomásszerzési időpontjától. A 4) kérelmi elem tekintetében a tudomásra jutás időpontja 2011. szeptember 5. napja volt. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak felhívni kérelmezőt az igazgatási szolgáltatási díj kiegészítésére. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ezen eljárásjogi kifogása alaptalan. A Döntőbizottság a 1)-3) kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy a kérelmező ügyfélképessége fennáll, így e kérelmi elemeket eljárásjogi akadály hiányában érdemben elbírálta és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyre vonatkozó ajánlati felhívása 2011. augusztus 1. napja napján került feladásra, így a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. 2011. augusztus 1. napja napján hatályos rendelkezései az irányadóak.
34
2) A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felhívás III.2.3) műszaki alkalmasság körében M.3. pontban előírt alkalmassági minimum követelményekre vonatkozó, a dokumentációban részletezett ajánlatkérői előírás az iszapszállítási céllal kihelyezett járművek fehér színre vonatkozóan jogszabálysértő-e. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) preambulumában rögzíti, hogy a szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvét. Az irányelv 48. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságát a (2) és (3) bekezdéssel összhangban kell elbírálni és megvizsgálni. Az irányelv 48. cikk (2) bekezdés h) pontja szerint „a gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően – a szolgáltató, illetve a vállalkozó számára a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló szerszámokról, berendezésekről vagy műszaki felszerelésről készült kimutatással lehet bizonyítani. A Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdés szerint: (1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. (3) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 54. § (3) bekezdés szerint: (3) Az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt - a kizáró okokon és alkalmassági minimum követelményeken kívüli - egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan személy (szervezet), amely az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tehetne, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet lehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes. A Kbt. 65. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg
35
szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] - az ajánlatkérő kizárólag a 66-69. §-ban meghatározott módon írhatja elő. A Kbt. 67. § (3) bekezdés szerint: (3) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével); b) az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek; c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek; e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; g) a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál; h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni; i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud. A Kbt. 69. § (1)–(3) bekezdés szerint: (1)Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat. (2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya
36
vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. (3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Döntőbizottság a fentiekben ismertetett irányelvi, alapelvi és tételes jogi szabályozás tükrében vizsgálta, hogy a kérelmező által vitatott alkalmassági minimumkövetelményt jogszerűen határozta-e meg ajánlatkérő. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében, az egyes közbeszerzési tárgyak vonatkozásában részletes előírásokat határozott meg az ajánlattevők alkalmasságának megítéléséhez szükséges igazolási módok és alkalmassági követelmények tekintetében, melynek az a célja, hogy a szerződést olyan ajánlattevők nyerhessék el, akik képesek lesznek a szerződés megfelelő teljesítésére. Az alkalmassági minimumkövetelmények meghatározását azonban az ajánlatkérők csak a törvényi korlátok között határozhatják meg, a követelmények meghatározása tekintetében az egyik korlát, hogy azoknak a közbeszerzés tárgyához kell igazodniuk, azzal kell szinkronban lenniük, míg a másik korlát az, hogy e követelményeket csak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 27. §-a szerint: A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A Döntőbizottság részletesen megvizsgálta a közbeszerzés tárgyát és megállapította, hogy az ajánlatkérő üzemszerű működése során keletkezett, víztelenített szenyvíziszap (EWC 190805) elszállítását és hasznosítását kívánta biztosítani vállalkozási szerződés keretében. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen esetben szolgáltatásra kívánt szerződést kötni. A Kbt. 67. § (3) bekezdése kilenc pontban rögzíti, hogy milyen módon igazolható a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság. Jelen esetben a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontja szerinti műszaki, technikai felszereltség tekintetében írta elő ajánlatkérő az ajánlati felhívás III.2.3) pont M.3. alpontjában azt, hogy alkalmatlan, amennyiben nem rendelkeznek 300
37
tonna/nap szennyvíziszap szerződésszerű és jogszabályi előírásoknak megfelelő, hasznosítás helyszínére (helyszíneire) történő elszállítására alkalmas szállítási kapacitással. A dokumentációban a felhívástól eltérő módon további követelményként azt, hogy a nyertes pályázó által iszapszállítási céllal kihelyezett, a megfelelő engedélyekkel rendelkező járműveik rendezett külsejű, fehér színűek kell, hogy legyenek, melyet kérelmező jogsértőnek tartott. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen esetben olyan feladatokat kell ellátnia a nyertes ajánlattevőnek a szolgáltatáshoz kapcsolódó szerződés teljesítése során, amely alapján szenyvíziszapot kell szállítani az ajánlatkérő telephelyéről hulladékhasznosítókba a dokumentációban rögzített tervezett mennyiségben. A Döntőbizottság álláspontja szerint a szenyvíziszap szállítását végző jármű színe a szerződésszerű teljesítést nem befolyásolja. Ezen gépjárművek külső színének meghatározása tekintetében a jogszabályi rendelkezések ilyen kötelezettséget nem írnak elő. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során kizárólag azon körülményekre hivatkozott, amely szerint több jelzés érkezett az illetékes hatóságok részéről, hogy a szenyvíziszap szállító járművek legyenek távolról is jól észlelhetőek, a járművek ellenőrzésének elősegítése végett. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ezen nyilatkozatára vonatkozó hatósági felhívások, esetleges kötelezések tekintetében okirati bizonyítékot nem csatolt, álláspontját hiteltérdemlő módon nem támasztotta alá. Mindezek alapján nem szükséges az ajánlatkérő által a szenyvíziszap szállítását végző járművek fehér színnel való rendelkezése, a szerződés teljesíthető akár más olyan járművel, amelynek színe eltér az ajánlatkérő által előírt fehértől. A Döntőbizottság álláspontja szerint a szenyvíziszap szállító jármű tekintetében a fehér színre korlátozó rendelkezés olyan jogsértő ajánlatkérői többletkövetelmény, amely a szerződés tényleges teljesítéséhez szükséges feltételeket meghaladja, ezért a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütköző előírás. A Döntőbizottság ugyanakkor megállapította azt is, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalma eltér egymástól, mivel a fentiekben részletezett a Kbt. 69. § (3) bekezdés szerinti ajánlatkérői többlet követelmény a felhívásnak nem, kizárólag a dokumentáció részét képezte. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 54. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság a fentiekben részletezett indokok alapján a kérelmező e kérelmi elemének helyt adott. 2) A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a 2012. december 31-ig érvényes hulladékkezelési engedély meglétére vonatkozó ajánlatkérői előírás indokolatlanul korlátozta-e az ajánlattevők körét.
38
A Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint a nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A Kbt. 49.§-a szerint az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Döntőbizottság rendelkezéseket.
először
megvizsgálta
a
vonatkozó
jogszabályi
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény adta keretek között a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírásokat a Hgt., a Hgt. 59. § (1) bekezdés d), k) pontja szerinti felhatalmazás alapján a Kormány a közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás részletes szabályait a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet 1.), a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet 2.) rögzíti. A Hgt. 14. § (1) és (2) bekezdése szerint: (1) Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. (2) Hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A Hgt. 43. § (1) Az eljárási határidő a hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három hónap. A Korm. rendelet 1. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek legkésőbb a közszolgáltatás megkezdésének időpontjában rendelkeznie kell a felhívásban megjelölt tevékenység végzéséhez szükséges – külön jogszabályokban megállapított – érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel. A Korm. rendelet 1. 6. § (2) bekezdése szerint ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, legkésőbb a közszolgáltatás megkezdésének időpontjáig valamennyi ajánlattevőnek rendelkeznie kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel.
39
A Korm. rendelet 2. 17. § (1) bekezdés d) pontja szerint települési hulladékkezelést a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor végezhet, ha rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel. A Korm. rendelet 2. 20. § (1) bekezdése szerint: (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos: a) begyűjtést; b) üzletszerű szállítást, kivéve az országba történő behozatalnak, kivitelnek, átszállításnak minősülő szállítást, valamint, ha a szállítási tevékenység az ország egész területére kiterjed; c) előkezelést, kivéve a 17. § (2) bekezdésében szereplő hulladék fizikai előkezelését; d) tárolást; e) hasznosítást; f) ártalmatlanítást. A Korm. rendelet 2. 22. § (3) bekezdése szerint a települési hulladék kezelésével kapcsolatos, a 20. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységekre hulladékkezelési engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható (hatály), a (4) bekezdésben foglaltak kivételével. Az ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységekre szóló engedély határozott időre, de legalább 10 évre adható. A Korm. rendelet 2. 23/A. § (1) bekezdése szerint a hulladékkezelési engedély hatályát a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség az engedélyes kérelmére a 22. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra meghosszabbíthatja. A kérelemhez a 21. §-ban előírtakat kell csatolni. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a hulladékkezelési engedély hatályának a meghosszabbítását feltételekhez kötheti. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő által hivatkozott azon álláspontot, amely szerint a szerződés teljes időtartamát (7 év) és az ajánlatkérő által végzett közüzemi közszolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátására vonatkozó jogszabályi követelményt is figyelembe véve tartotta indokoltnak annak előírását, hogy az ajánlattevők rendelkezzenek a szerződéskötést követő legalább egy teljes naptári évig, azaz 2012. december 31. érvényes hulladékkezelési engedéllyel, figyelembe véve az engedélyt kiállító hatóságoknak törvényben meghatározott határidőt lényegesen meghaladó eljárási határidejét is. Ajánlatkérő ezen jogszabályi kötelezettségére vonatkozóan hatályos jogszabályi rendelkezést nem jelölte meg, nyilatkozatát tényszerűen nem támasztotta alá, az abban foglaltakat nem bizonyította, ezért a
40
Döntőbizottság azt döntése meghozatalakor figyelembe venni nem tudta. A Döntőbizottság ugyanakkor megállapította azt, hogy a Hgt. 59. § (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján szabályozott Korm. rendelet 1. 6. § (1) bekezdésének a) pontja és a (2) bekezdése szerint a(z) (közös)ajánlattevő(k)nek legkésőbb a közszolgáltatás megkezdésének időpontjában kell rendelkeznie a felhívásban megjelölt tevékenység végzéséhez szükséges érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel. A Korm. rendelet 2. 22. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a közbeszerzés tárgyát érintő települési hulladékkal kapcsolatos hasznosítási engedélyt a Korm. rendelet 2. 20. § (1) bekezdésben meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség határozott időre, de legfeljebb 5 évre engedélyezi, amelyet a Korm. rendelet 2. 23/A. § (1) bekezdése szerint meghosszabbíthat. A Hgt. 43. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgya szerinti hatósági engedélyezési eljárás 3 hónap. A Kbt. 49. §-a kettős követelményt támaszt a felhívás rendelkezéseivel szemben. Egyrészt biztosítania kell, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tudjanak tenni, másrészt a megfelelő és versenyképes ajánlat tételére egyenlő esélyük legyen. Amennyiben ajánlatkérő az ajánlattételi feltételeket úgy határozza meg, hogy azok alapján az ajánlattevők – valós ok nélkül – nem tudnak egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tenni, a felhívás vonatkozó rendelkezései jogszabálysértőek. Nyílt eljárás esetén az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elvéből következik, hogy a felhívás és a dokumentáció tartalmát az ajánlatkérő nem határozhatja meg úgy, hogy csak meghatározott ajánlattevő tudjon az előírt feltételeknek megfelelő, és versenyképes ajánlatot tenni. A Kbt. számos specifikus rendelkezésben szabályozza a felhívás kötelező tartalmi elmeit, és egyes jogintézményekhez kapcsolódóan az ajánlattételi feltételek meghatározásának jogszerű keretét is megadja, annak érdekében, hogy biztosított legyen a 49. § szerinti alapelvi jelentőségű előírások érvényesülése (pl.: bírálati szempontok, kizáró okok, alkalmasság igazolása, stb.). A Döntőbizottság jelen eljárásban hangsúlyozza, hogy a közbeszerzés tárgya szerint hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, a szolgáltatás megkezdésének időpontjában kell rendelkeznie a felhívásban megjelölt tevékenység végzéséhez szükséges érvényes hatósági engedéllyel az ajánlattevőknek. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által előírt, 2011. december 31. napjáig érvényes hulladékhasznosítási engedély meglétének követelménye oly módon korlátozza az egyenlő esélyű ajánlattételt, hogy azon ajánlattevők, akik kizárólag a szolgáltatás megkezdésének időpontjáig érvényes hatósági engedéllyel rendelkeznek, nem tudnak érvényes ajánlatot tenni. A Döntőbizottság a fentiekben részletezett indokok alapján a kérelmező e kérelmi elemének helyt adott és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. §-át.
41
3) A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő hasznosítás tárgyú kiírása indokolatlanul korlátozta-e a hulladéklerakóval rendelkező ajánlattevők körét. A Kbt. 1. § (1) A közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. 50. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. A Hgt. 1. §-a a törvény céljaként határozza meg - többek között - a természeti erőforrásokkal való takarékoskodást, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítását. A Hgt. 2. § (2) bekezdés c) pontja szerint a törvény hatálya a szennyvizekre, kivéve a folyékony hulladékot csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik. A Hgt. 3. § j) pontja szerint e törvény alkalmazásában hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása. A Hgt. 4. §-a rögzíti az 1. §-ban rögzített hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a hulladékgazdálkodás alapelveit. Az f) pontban rögzített elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére. A h) pontban előírt közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. Az l) pont szerinti példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit, míg az m) pontban előírt költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, felhasználók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. A Hgt. 5. § (1)-(4) és (6) bekezdés szerint:
42
(1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. (2) A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. (3) A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. (4) A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. (6) Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A Hgt. 14. § (1) bekezdés szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. A Hgt. 18. § (1) bekezdés szerint: (1) A hulladék hasznosítása történhet a) a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával (újrafeldolgozás); b) a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés); c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás). A Hgt. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint: (1) A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazottak szerint történhet a) hulladéklerakóban történő lerakással; b) termikus ártalmatlanítással;
43
c) más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással. (2) Hulladékártalmatlanító létesítmény csak a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető. (5) Hulladéklerakóban előkezelés nélkül - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik - hulladék nem ártalmatlanítható. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály határozza meg. A fenntartható fejlődés fentiekben rögzített alapkövetelményei és az ajánlatkérő által a felhívás II.1.5) pontjában meghatározott az ajánlatkérő üzemszerű működése során keletkezett, víztelenített szenyvíziszap (EWC 190805) hasznosítása vállalkozási szerződés keretében tárgyú szolgáltatás, valamint a dokumentáció VIII. 1.3. pontjában rögzített, a hasznosítás hosszú távon fenntartható fejlődése iránti elkötelezettség figyelembevételével a Kbt. 1. § (1) bekezdés körében a Döntőbizottság a következőket állapította meg. Közbeszerzésnek minősül az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek olyan beszerzése, amely a törvény által meghatározott tárgyra irányul, és amelynek értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, feltéve, hogy e beszerzés nem ingyenes, hanem ellenszolgáltatás fejében történik. Így a meghatározott szervezetek (ajánlatkérők) általi mindazon beszerzések, melyeket a törvény szabályoz, hatálya alá von, közbeszerzésnek minősülnek. Az ajánlatkérők közbeszerzéseik megvalósítása érdekében visszterhes szerződés megkötése céljából a törvény által meghatározott eljárást kötelesek lefolytatni. Ezen eljárási kötelezettsége során az ajánlatkérő ajánlati felhívást készít, amelyben a beszerzés tárgyának és mennyiségének meghatározása a közbeszerzési eljárás egyik alappillére. Ez alapján tudják a potenciális ajánlattevők eldönteni, hogy tudnak-e, kívánnak-e az eljárásban ajánlatot tenni, és ezen feltételeken kell alapulnia az alkalmasság követelményrendszerének, valamint a bírálati szempontrendszernek, a teljesítés feltételeinek is. Az ajánlat elkészítésének elsődleges szempontja az, hogy milyen beszerzési tárgyra milyen mennyiségben kell ajánlatot adni, minek a teljesítésére lesz köteles a majdani nyertes ajánlattevő. A kógens szabályozás értelmében az ajánlatkérők nem mentesülhetnek a beszerzés tárgyának és mennyiségének pontos meghatározása alól. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a közbeszerzés tárgyának a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződéshez szorosan kapcsolódnia kell, ezzel meghatározva az ajánlatkérői igényeket. A Kbt. 23. §ban meghatározott árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, illetőleg szolgáltatás megrendelése elnevezésű közbeszerzési tárgyak kizárólag az ajánlatkérői igény jellegét jelöli, míg az ajánlatkérő által elkészített felhívás a szerződés tárgya szerint szűkítve, konkrétan határozza meg az ajánlatkérő saját belátása szerinti, kizárólagos beszerzési igényét. Az ajánlatkérő kötelezettsége
44
az, hogy úgy határozza meg a beszerzés tárgyát, a műszaki követelményeket, és ezzel összhangban az ajánlatadás feltételeit, illetőleg az elbírálás során kötelezően figyelembe vett szempontokat, hogy azzal ne okozzon indokolatlan hátrányos vagy előnyös megkülönböztetést, tegye lehetővé a közbeszerzési eljárásban történő egyenlő esélyű ajánlattételt, valamint biztosítsa a verseny tisztaságát. Az Európai Unió hulladékgazdálkodását átfogó, az elvi, szakmapolitikai és intézményi alapokat biztosító szabályozását a hulladékról szóló, a korábbi 75/442/EGK tanácsi irányelvet és módosításait egységes szerkezetbe foglaló 12/2006/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, továbbá a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló 97/C 76/01 tanácsi állásfoglalás alapozza meg, melyek előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény harmonizálja. Az irányelvet 2010. december 12-étől a 2008. december 12-én hatályba lépett új keretirányelv, a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv váltotta fel. Az új irányelv harmonizációját azonban Magyarország a hazai hulladékgazdálkodási törvény módosításával még nem valósította meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a Hgt. 50. § (1) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján elkészített, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozata a 2003-2008. közötti időszakra vonatkozóan került elfogadásra, amely az ajánlati felhívás feladásának napján, illetőleg közbeszerzés eljárással érintett 2011 IV. negyedév és 2012-2018. terjedő időszak tekintetében kötelező rendelkezéseket nem tartalmaz. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem volt megállapítható az, hogy az ajánlatkérő a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezést megsértette, tekintettel arra, hogy a fentiekben hivatkozott ágazati szabályozással ellentétes közbeszerzési tárgyat, kérelmező által sem vitatottan az ajánlatkérő nem határozott meg. A kérelmező ezen ágazati jogszabályok tekintetében, mint jogsértésre a jogorvoslati eljárás során nem hivatkozott. Önmagában a törvényi szabályozás eltérő lehetőségéből kiinduló, de nem kötelező hulladék kezelési mód alkalmazási körében vélt jogsértésre vonatkozó kérelmezői álláspontot a Döntőbizottság nem fogadta el. A Döntőbizottság a fentiekben részletezett indokok alapján a kérelmező e kérelmi elemének nem adott helyt és megállapította, hogy az alaptalan, ezért azt elutasította. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és alkalmazta a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, megsemmisítette ajánlatkérő 2011/S 149-248282 számú ajánlati felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi
45
döntését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alaptalan kérelmi elemét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el. A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. § (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel ajánlatkérő súlyos jogsértéseket követett el. A Döntőbizottság a jogsértés súlya mellett a bírság összegének meghatározásánál tekintettel volt a beszerzés magas értékére a szerződés hosszú 7 éves időtartamára és arra a tényre, hogy ajánlatkérő tanúsított már e törvénybe ütköző magatartást. Mivel ajánlatkérő által megvalósított jogsértések súlyos jogsérelemhez vezettek azáltal, hogy a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét meghaladó alkalmassági feltételt írt elő, e mellett korlátozta az egyenlő eséllyel történő ajánlattételt magasabb összegű bírság kiszabását teszi indokolttá. A Döntőbizottság figyelemmel volt arra tényre is, hogy a jogsértés reparálható, melyre figyelemmel alacsonyabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak. A Döntőbizottság ezen szempontok mérlegelése alapján a bírság összegét 500.000.-Ft-ban állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a Kbt. 324. § (3) bekezdés szerinti kedvezményes 120.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj helyett ténylegesen 130.000.-Ft-ot fizetett meg, ezért a Döntőbizottság 10.000.-Ft igazgatási szolgáltatási díj visszatérítését rendelte el kérelmező részére.
46
A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 345. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. november 2.
Dr. Módos István sk. közbeszerzési biztos
Gulyás Richárd sk. közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (1016 Budapest, Krisztina Krt. 99.) 2. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 4.) 3. EWC-H Kft. (1136 Budapest, Gergely Gy. u. 17.) 4. SEDE Environnement (2510 Dorog, Bécsi u. 131.) 5. FTSZV Kft. (1186 Budapest, Ipacsfa u. 19.) 6. Szennyvíz Szállító Kft. (3525 Miskolc, Széchenyi u. 19.) 7. Restone Kft. (5000 Szolnok, Újszászi u. 16.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Titkárság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10.Irattár
