A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. HATÁROZAT-ot

K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 e-mail cím: [email protected]

Ikt.sz.: D.499/ 26 /2010.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi HATÁROZAT-ot. A Döntőbizottság a Kisvárda Szennyvízépítő Konzorcium (vezető tag: Zemplénkő Kelet-Magyarországi Építőipari Fővállalkozó és Bányászati Kft., 3950 Sárospatak, Páncél hegy, tag: „KE-VÍZ 21” Építőipari Zrt., 4400 Nyíregyháza, Vécsey u. 21, képviseli: Dr. Kardos Norbert ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 17., a továbbiakban: kérelmező) által a Kisvárda Város Önkormányzata (4600 Kisvárda, Szent László út 7-11., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Egyösszegű fix átalányáras vállalkozási szerződés a KEOP-1.2.0/2F-09-2009-0016 számú pályázat szerinti műszaki tartalom megvalósítására, a FIDIC Piros könyv szerint Kisvárda Város szennyvízcsatornázásának II. üteme” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 81. § (1) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, a Kbt. 83. § (2) bekezdését és a Kbt. 91. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság az ezt meghaladó részében a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1.000.000,-Ft (azaz egymillió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság megállapítja, hogy kérelmező megsértette a Kbt. 96/B. § (1) bekezdését, ezért kérelmezővel szemben 10.000,- Ft (azaz tízezer forint) bírságot szab ki. Ajánlatkérő és kérelmező a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Kincstárnál vezetett MNB 1003200001720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 900 000,-Ft, (azaz kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

2

A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a KEOP-1.2.0/2F-09-2009-0016. program keretében Európai Uniós forrásból származó támogatással valósítja meg a beruházását. Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárásának ajánlati felhívását 2010/S 43-063076 számon 2010. március 3-án tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A felhívás VI.5) pontjában rögzítették, hogy e hirdetmény feladásának dátuma: 2010. március 1. Ajánlatkérő a beszerzés becsült értékét nettó 673.486.000,-Ft-ban határozta meg. Az ajánlattételi felhívás II.2.1) pontjában határozta meg ajánlatkérő a beszerzés mennyiségi adatait: „A tervezett szennyvízcsatorna-hálózat a meglévő rendszerre csatlakoztatva biztosítja a város teljes csatornázottságát. A szennyvízcsatorna hálózat elválasztó rendszerű, szükség szerinti közbenső átemelőkkel. A belterületi részeken a szennyvizek elvezetése DN 200 csövekből kialakított hálózaton keresztül történik, a meglévő gravitációs vezetékre történő csatlakozással. A csatorna túlzott fektetési mélységének elkerülésére a mellékelt helyszínrajzon bejelölt helyeken szennyvíz átemelőaknák kerülnek beépítésre. Az átemelőkben elhelyezett szivattyúk a vizet a kiépítésre kerülő D90 mm-es nyomóvezetékeken keresztül a meglévő gravitációs csatornákba nyomják. A város teljes területéről a keletkezett szennyvizek zárt rendszerben kerülnek elvezetésre szennyvíztisztító telepre, ahol a megadott határértékeknek megfelelő tisztítás után kerül a víz a befogadóba. Csatornahálózat kiépítésének befejezése KGPVC csőből a település gazdaságosan csatornázható részein gravitációs csatornával. A túlzott leásás elkerülése érdekében a szükséges helyeken 6 db átemelővel. Rekonstrukció a Csillag és a Kossuth utcákban, valamint gépészeti felújítás a II. és V. számú átemelőben. Irányítástechnika kiépítése az I., III, IV, V, VI, VII, XII, XIII. átemelőkben. A tervezett műszaki megoldás főbb paraméterei, kapacitása, helye (csatornánkénti bontásban): Gravitációs csatorna (KG PVC) hossza 13 785,3 m. Bekötővezeték (KG PVC) száma 1 164 db.

3

Bekötővezeték hossza 8 053,9 m. Szagtalanító berendezések elhelyezése az I., III, IV, V, VI, VII, XII, XIII. átemelőkben. A Kossuth és a Csillag utcai szennyvízcsatorna vezeték rekonstrukciója az alábbiak szerint: Ároknyitásos technológiával készülő rekonstrukció: Átemelő körzet jele Utca megnevezése 1 1 Összesen

Csillag Kossuth

Gerinc csatorna hossza Átmérő DN méterben 39,2 300 Kőagyag 168,8 200 KG-PVC 208

Béléscsövezés és tokmarás. Átemelő körzet jele Utca megnevezése 1

Kossuth

Gerinc csatorna hossza Átmérő DN méterben 182,3 200

A rekonstrukció során a meglévő csatornákat vissza kell bontani. A részletes műszaki tartalmat a dokumentáció tartalmazza. Az alkalmazott típusmegjelölés csak a jelleg meghatározása érdekében történt, a műszakilag egyenértékű megajánlásokat ajánlatkérő elfogadja.” Ajánlatkérő a többváltozatú ajánlat tételét és a részajánlattétel lehetőségét kizárta. A szerződés időtartama: 12 hónap. Ajánlatkérő a részvételi feltételek között meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. A felhívás III.2.2) pontjában a P/1) pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelményként ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha bármely pénzintézetnél vezetett nem technikai jellegű folyószámláján, a hirdetmény megjelenésétől visszafelé számított 36 hónapban sorban állás mutatkozott, vagy bármely számlával szemben az igazolás kiállításakor bírósági végrehajtás van folyamatban. Az igazolás módja: A Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja alapján a részvételre jelentkező és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó valamennyi számlavezető pénzintézetétől származó, a vizsgált időszakra vonatkozó, valamennyi számlaszámára vonatkozó, a felhívás megjelenését követően kiállított nyilatkozata az alábbi tartalommal: — a bankszámla száma, — a számla technikai jellegű számla-e vagy sem,

4

— a számlanyitás napja azaz, hogy mióta vezeti a bankszámláját, — volt-e sorban állás a vizsgált időszakban, ha igen hány napig, — Jelenleg van-e bírósági végrehajtás a számlával szemben. A felhívás III.2.3) pontjában az M/3) műszaki-szakmai alkalmassági követelményként ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, a közös ajánlattevők, és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, ha nem rendelkeznek az alábbi szakemberekkel: Legalább 1 fő, pénzügyi/gazdasági és/vagy műszaki egyetemi végzettségű vezető tisztségviselővel, továbbá a) Főépítésvezető (1 fő): — legalább 5 éves szakmai gyakorlat építési felelős műszaki vezetőként szennyvízcsatorna-hálózat építés területen, — besorolás Felelős Műszaki Vezetőként a 244/2006. (XII.15.) Korm. rendelethez kiadott mellékletben meghatározott legalább "A" kategória szerint (MV-VZ/A kód). b) Szakági építésvezetők (legalább 3 fő): — 3 éves szakmai gyakorlat építési felelős műszaki vezetőként szennyvízcsatornahálózat építés területen. Besorolás Felelős Műszaki Vezetőként a 244/2006. (XII.15.) Korm. rendelethez kiadott mellékletben meghatározott legalább: — 2 fő "A" kategória szerint (MV-VZ/A kód), — 1 fő "B" kategória szerint (MV-KÉ/A kód). Minden szakembernek rendelkeznie kell a szerződés teljesítéséhez szükséges magyar nyelvismerettel. Továbbá legalább 1 fő Munkavédelmi koordinátor Végzettség: munkavédelmi szakmérnök vagy munkaügyi szaktanácsadó. Szakmai tapasztalat: Legalább egy év szakmai gyakorlat. Nyelvismeret: a magyar szakmai nyelv tárgyalóképes ismerete. A szakemberek között átfedés nem lehetséges. Az igazolás módja: Azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezető tisztségviselőknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. (szakmai önéletrajz, képzettséget, végzettséget igazoló dokumentum másolata, a felelős műszaki vezetők esetében a névjegyzékbe történő felvétel határozatának másolata is). Az ajánlattételi felhívás IV.2.1.) pontja szerint az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, melyhez kapcsolódóan ajánlatkérő meghatározta a bírálati részszempontokat, és az azokhoz rendelt súlyszámokat. 1./ Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF) 2./ Jótállás időtartama hónapokban kifejezve (legalább 24 hónap)

200 50

5

3./ Meghiúsulási kötbér összege, legalább 30 millió forint 4./ Csatorna-mosatás költsége 5./ Átemelők villamos energia szükséglete 6./ Vízépítési és/vagy vízgazdálkodási létesítmények építése és/vagy mélyépítési tevékenységre vonatkozó ISO 9001 tanúsítvány vagy az Európai Unió ,más tagállamában bejegyzett szervezettől származó ezzel egyenértékű tanúsítvány vagy minőségbiztosítási intézkedések megléte 7./ Vízépítési és/vagy vízgazdálkodási létesítmények építése és/vagy mélyépítési tevékenységre vonatkozó OHSAS 18001 (MSZ 28001) tanúsítvány vagy az Európai Unió ,más tagállamában bejegyzett szervezettől származó ezzel egyenértékű tanúsítvány vagy minőségbiztosítási intézkedések megléte

30 10 10 10

10

Az ajánlatkérő a felhívás VI.3) pont 4) pontjában rögzítette, hogy a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott körben biztosítja. Az ajánlatkérő a felhívás VI.3) pont 8) pontjában előírta, hogy az ajánlatot a dokumentációban meghatározott formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani. Az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania a Kbt. 70. § (2) bekezdésére vonatkozóan. Az ajánlattétel határideje 2010. április 19., az eredményhirdetés időpontja 2010. május 14., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. május 28. Ajánlatkérő a felhívásához dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlattétel részletes feltételeit, a műszaki leírást, a szerződéstervezetet, a nyilatkozatmintákat és a műszaki terveket, vízjogi engedélyeket. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 42. oldalán, az ajánlatot alkotó dokumentumok között a 20. pontban a műszaki leírásra és a műszaki követelményrendszerre vonatkozó szakmai ajánlat benyújtását írta elő, melynek tartalmaznia kell: • A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat a konkrét közbeszerzési eljárásra vonatkozóan • Ajánlati nyilatkozat függeléke • nyilatkozatot, melyben tételesen feltünteti az elvégzendő feladatokat, és tételesen bemutatja valamennyi feladat vonatkozásában, hogy azokat mely szervezet (ajánlattevő, közös ajánlattevők, illetve alvállalkozó (k)) fogja ellátni. • Részletesen bemutatja a feladatok végrehajtásáért irányításáért felelős szakembereket, és feladatmátrix segítségével ismerteti feladataikat • A teljesítéshez tervezett gépek, felszerelések, eszközök, berendezések bemutatása, alkalmazásának bemutatása, beazonosíthatóságának leírása, • valamennyi munkanemre kiterjedő részletes műszaki ütemterv, • a műszaki ütemtervhez igazodó pénzügyi ütemterv, megjelölve az egyes részszámlák kifizetésének időpontját, nettó és bruttó összegét, valamint a részszámla kifizetéséhez rendelt műszaki tartalmat

6

• a mérési és monitoring eljárásokat, azon belül az ellenőrző mérő és vizsgáló berendezések alkalmazni kívánt szabályozó rendszerét • A jelentési kötelezettségek teljesítésének módja, formanyomtatványa, • A kivitelező és a megrendelő közötti, valamint a teljesítésben résztvevő vállalkozások közötti kommunikációs rend bemutatása. • A 4. és 5. részszempontra adott ajánlat részletes bemutatása, alátámasztása, számszaki levezetése • Abban az esetben, ha ajánlattevő az átadott tervekben megjelölt márkájú, típusú alapanyagoktól, eszközöktől, berendezésektől eltérőt kíván megajánlani, akkor csatoljon be tételes kimutatást,melyben bemutatja a helyettesített anyagot,alapanyagot, eszközt, berendezést, a helyettesítő terméket, és csatolja a kiviteli tervet készítő tervező nyilatkozatát,melyben az egyenértékűséget elfogadja, és kijelenti, hogy a módosítás nem teszi szükségessé, nem eredményezi a vízjogi létesítési engedély módosítását. • Az ajánlati felhívásnak, ajánlati dokumentációnak, az ajánlatnak és a hatályos jogszabályoknak megfelelően kitöltött szerződés tervezet. A szakmai ajánlatnak tartalmaznia kell továbbá: A tervezési és kivitelezési munkákkal összefüggésben megjelenő környezeti hatások meghatározásához az ajánlattevőnek előzetes környezeti menedzsment tervet kell csatolnia az ajánlathoz. A környezetvédelmi menedzsment terv a következő kérdésköröket tartalmazza, azonban nem kell csak ezekre szorítkoznia: • Hulladékgazdálkodás; • Veszélyes hulladékok; • Zajvédelem; • Levegőszennyezés • Vízvédelem A szakmai ajánlat részeként be kell nyújtani a teljesítési ütemtervhez igazodó organizációs tervet is. Ajánlatkérő a szakmai ajánlat részeként valamennyi munkanemre kiterjedő részletes műszaki ütemterv benyújtást írta elő. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 120. oldalán „Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások” C. fejezetben kifejezetten felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy „3. A nyertes ajánlattevőnek saját költségén hirdetőtáblát kell a kivitelezés helyén felállítani, melynek tartalmaznia kell a projekt megnevezését, azonosítószámát, a megrendelő nevét, a kivitelező nevét, a várható átadás-átvétel időpontját.” (…) továbbá arra, hogy a jelen beszerzés az ajánlatkérő számára kiemelkedő fontossággal bír. Ennek megfelelően kéri ajánlatkérő a jelen dokumentáció IV. fejezetében a szakmai ajánlat benyújtását. A szakmai ajánlatnak igazolnia kell a teljesítés minden elemét, az ajánlattevő felkészültségét, a teljesítés ellenőrizhetőségét. (…) A szakmai ajánlat egyes elemeivel kapcsolatban ajánlatkérő elvárja, hogy azok egyértelműek legyenek, a szakmai ajánlat ne általánosságokat fogalmazzon meg, hanem a jelen közbeszerzési eljáráshoz legyen elkészítve. Ennek érdekében

7

ajánlatkérő előírja, hogy a műszaki ütemtervnek folyamatosan tartalmaznia kell a létszám és eszközfelhasználást. Az ajánlati dokumentáció III. fejezete az egyes bírálati részszempontok tartalmával kapcsolatban az alábbi rendelkezést tartalmazta: „5. Átemelők villamos energia szükséglete Az Ajánlattételi Dokumentációban szereplő anyagminőségek, műszaki paraméterek, technológiák és építésszervezési előírások – mint minimális elvárás – megajánlása az érvényes ajánlatadás feltétele. Az ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően lehetővé teszi a kért márkájú, típusú berendezésekkel, alapanyagokkal műszakilag egyenértékű anyagok, berendezések megajánlását is, ez azonban azzal járhat, hogy az ajánlatkérő által tervezett üzemeltetési költségek megváltoznak. Előzőekre tekintettel, ajánlattevőnek ajánlatot kell adnia, melyben meghatározza az általa alkalmazott és választott technológia esetén – akkor is, ha az egyezik ajánlatkérő elvárásával – a várható villamos energia szükségletet. A villamos energia szükségletet, valamennyi a jelen kivitelezéssel érintett átemelő vonatkozásában meg kell adni, villamos energia szükséglet kWh/év mennyiségben, összesítve egy számadattal kifejezve. Az érvényes ajánlatadás feltétele, hogy az eltérő műszaki ajánlatok csak olyan módosításokat, ill. építésszervezési kérdéseket tartalmazhatnak, melyekhez nem szükséges a vízjogi engedély módosítása.” Ajánlatkérő iratmintát adott ki – egyebek mellett – az ajánlatba becsatolandó ajánlati adatlap (felolvasólap), az Ajánlati nyilatkozat, valamint az Ajánlattevői nyilatkozat vonatkozásában. Az Ajánlati nyilatkozati mintán ajánlatkérő feltüntette, hogy közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő köteles a nyilatkozatot megtenni. Az Ajánlattevői nyilatkozati mintán szerepel az alábbi szövegrész: „A kért ellenszolgáltatás:…………….nettó Ft.” A minta alapján az ajánlattevő köteles azt is megjelölni, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül e. Ajánlatkérő több alkalommal, 2010. április 26-án és május 12-én válaszolt az ajánlattevők kérdéseire. A 2010. április 26-án adott kiegészítő tájékoztatás 3. sz. válaszában ajánlatkérő az alábbiakat közölte: „Az 5. számú bírálati szempont az átemelők villamos energia szükségletének megadása kWh/év mennyiségben. Ennek kiszámításánál ajánlattevők a következő átemelőket vegyék figyelembe: XIV, XV, XVI, XVII, XVIII, XIX számú új átemelők, valamint a gépészeti felújítással érintett II. és V. jelű átemelők. Az energiaszükséglet megállapításánál kizárólag a beépítésre kerülő átemelő szivattyúk energiaigényét kell figyelembe venni. A gépészeti felújítással érintett II. és V. jelű átemelők műszaki paraméterei: II. jelű átemelő: 2 db FLYGT CP3152 Továbbítandó szennyvízmennyiség: 1580 m3/d , 65 l/s V. jelű átemelő: 2 db FLYGT 3095 Továbbítandó szennyvízmennyiség: 123 m3/d, 5,11 l/s”

8

A 2010. május 12-én adott kiegészítő tájékoztatás 16. sz. válasza szerint az ajánlatkérő az ajánlattevői nyilatkozatot a szakmai ajánlat részeként a dokumentáció 42. oldalán meghatározottak szerint kéri benyújtani. A 2010. május 18. napi, halasztott ajánlattételi határidőre 5 ajánlattevő, a Kisvárda MS 2010 Konzorcium (konzorcium vezető: Magyar Aszfalt Kft., tag: Strabag-MML Kft.), az EK 2010. Konzorcium (konzorcium vezető: EuroAszfalt Kft., tag: Kelet-Út Kft.), a Teerag-Asdag Kft., A KÖZGÉP Építő- és Fémszerkezetgyártó Kft., valamint a kérelmezői Kisvárda Szennyvízépítő Konzorcium (konzorcium vezető: Zemplénkő Kft., tag: KE-VÍZ 21 Zrt.) nyújtott be ajánlatot. A kérelmező az ajánlatának 1. oldalán csatolta a Felolvasólapot, amely tartalmazta a bírálati részszempontok szerint megtett vállalásokat is. Az 1. részszempont szerint értékelt egyösszegű nettó ajánlati ár: 672.830.160 Ft., az 5. részszempont szerint értékelt átemelők villamos energia szükséglete: 39.593,89 kWh/év. Az ajánlat 25-33. oldala tartalmazza a konzorciumi tagok megállapodását a közös ajánlattételről. A tagok a konzorciumi szerződésben rögzítették, hogy a Konzorcium vezető tagja a Zemplénkő Kft., amely a Konzorcium képviselőjeként bármely más harmadik személy felé teljes jogkörrel eljár, a Konzorcium nevében jognyilatkozatot tesz és szerződést köt. A konzorciumi szerződés IV. pontjában ismertették a felek a feladatok megosztását, és a teljesítésben való részvételük arányát, eszerint az arány 5050%. A VI. pont tartalmazta, hogy a megrendelő felé a Konzorcium vezető tagja jogosult számlát benyújtani. Az ajánlat 345-359. oldalán szerepelnek a rendelkezésre álló gépekről és berendezésekről szóló nyilatkozatok. A kérelmező az ajánlat 519-693. oldalán csatolt a szakmai ajánlatát. Az ajánlat 519. és 521. oldalán a Konzorcium két tagja külön-külön megtette az „Ajánlattevői nyilatkozatot”. Mindkét nyilatkozatban az alábbi szövegrész szerepel: „A kért ellenszolgáltatás: 672.830.160,- nettó forint”. Az ajánlat 525-527. és 529-531. oldalán a Konzorcium két tagja külön-külön megtette az „Ajánlati nyilatkozatot”. Mindkét nyilatkozatban szerepel az alábbi szövegrész: „Kijelentjük, hogy amennyiben, mint nyertes ajánlattevő kiválasztásra kerülünk, akkor a szerződést megkötjük, és a munkát a közbeszerzési dokumentációban és az ajánlatunkban lefektetettek szerint az alábbi összeg erejéig szerződésszerűen teljesítjük: Az Ajánlati Ár bontása a következő: Egyösszegű Ajánlati Ár: 672.830.160 Ft + Áfa Tartalékkeret: 30.000.000 Ft + Áfa Ajánlati Ár = Egyösszegű Ajánlati Ár + Tartalékkeret: 702.830.160 Ft + Áfa.” Az ajánlat 535. oldalán adta meg kérelmező a fizetési ütemezést, az egyes részszámlák, illetőleg az előleg és végszámla értékét, valamint az egyes számlákhoz rendelt konkrét műszaki tartalmat. Kérelmező egyebek mellett rögzítette, hogy az első

9

részszámlához rendelt műszaki tartalom magában foglalja XIV., XV., XVI., XVII. és XVIII. átemelők építését. A fizetési ütemezés szerint megadott számla összesített nettó ellenszolgáltatása 672.830.160,- Ft. Az ajánlat 537-539. oldalán csatolták az elvégzendő feladatokról szóló nyilatkozatot. A nyilatkozat tartalmazta valamennyi munkanem vonatkozásában az építési költségeket, hogy az adott munkanem elvégzésére a kérelmező igénybe vesz-e 10 % alatti alvállalkozót, amennyiben igénybe vesz megadta a teljesítés %-os arányát is. A táblázat szerint megadott összesített nettó építési költség 672.830.160,- Ft. Az ajánlat 543-547. oldalán mutatta be részletesen kérelmező a teljesítéshez tervezett gépeket, felszereléseket, eszközöket, berendezéseket. A kérelmező egyenként megnevezte az adott eszköz, gép gyártmányát, típusát, funkcióját, darabszámát, főbb műszaki paramétereit, összesen 100 tételsorban. Az ajánlat 549-563. oldaláig csatolták a vonalas műszaki ütemtervet, amely valamennyi munkanemet részletesen tartalmazza, továbbá az adott kivitelezési feladat végzésének időtartamát, a munka kezdésének és befejezésének időpontját. A 337. tételsorban adta meg ajánlatkérő a XIV. sz. nyomóvezeték építésének ütemezését. Az ajánlat 565. oldalán található a pénzügyi ütemterv, mely egyebek mellett tartalmazza az új szennyvíz nyomóvezeték építését, feladatait, az 57. sorban tüntette fel a kérelmező a XIV. sz. nyomóvezetéket 285,6 fm hosszban, építési költség: 3.151.683,- Ft, a feladat teljesítését teljes egészében az első részszámlához rendelt műszaki tartalom foglalja magában. Az 595. oldalon található az átemelők villamos energia szükségletére vonatkozó számítások, az 5. számú értékelési részszempont vonatkozásában. A számításokhoz kapcsolódóan a kérelmező rögzítette, hogy az általa alkalmazott és választott technológia mindenben megegyezik az ajánlatkérő elvárásával. A jelen kivitelezéssel érintett átemelő vonatkozásában 39.593,89 kWh/év a villamos energia szükséglet. A részletes bontásban a kérelmező az alábbi jelzésű átemelők vonatkozásában mutatta be a számításának részleteit: II., V., XI., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. Az ajánlat 597-675. oldalán található a kitöltött minta szerinti vállalkozási szerződéstervezet. A 3.1. pontban rögzítettek szerint a Szerződéses Ár 672.830.160,Ft, melynek alapja az egyösszegű ajánlati ár, és amely a szerződés elfogadott összegének tartalékkeret nélküli része. A szerződéstervezet 4. pontjában is rögzítésre került a nettó 672.830.160,- Ft összegű szerződéses ár. A kérelmező az ajánlat 657-675. oldalán csatolta az organizációs tervet, melyben a 661-662. oldalon sorolta fel részletesen a létesítmények jegyzékét. A tervezett új szennyvízátemelők között feltüntette a XIV. sz. szennyvízátemelőt. A 709. oldalon adta meg kérelmező az ajánlati ár bontását a kiadott minta szerint kitöltött táblázatban a 8. tételsor vonatkozott az új szennyvíz nyomóvezetékek építésére, amelyben a kérelmező a XIV. számozású átemelőt is megjelölte. A táblázatban az egyösszegű nettó ajánlati ár: 672.830.160,- Ft. A 711. oldalon csatolták az ajánlati ár főösszesítőt, az 1. pont vonatkozott az új szennyvízátemelők építésére, mely tartalmazta a 14.1. számú átemelő építési költségét is. Az EK 2010. Konzorcium az ajánlatának 11. oldalán csatolta a Kbt. 71. § (1) és (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát, amelyben a közbeszerzés értékének 10%-át

10

meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként az EB Hungary Invest Kft-t jelölte meg. Az ajánlat 171-175. oldalán csatolták az EB Hungary Invest Kft. cégkivonatát, amelynek a 32/1. bejegyzése szerint a cég 12010855-0010556300100003 számú pénzforgalmi számláját a Raiffeisen Bank Rt. kezeli. A számla megnyitásának dátuma: 2004/03/22. Az ajánlat 205. oldalán található a Raiffeisen Bank Zrt. által a fenti számú pénzforgalmi számla vonatkozásában kiállított nyilatkozata, amelyben a bank rögzítette, hogy az EB Hungary Invest Kft. 2004. március 22-e óta az ügyfele, a cég a bankkal szembeni fizetési kötelezettségének a számlanyitás óta minden esetben határidőben és megfelelően eleget tett, továbbá a számlán sorban álló tétel a számlanyitás óta nem volt. A Konzorcium ajánlatának 529. oldalán található a műszaki-szakmai alkalmasság tekintetében becsatolt igazolásokról készített nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő az M/3) alkalmassági követelmény igazolása körében főépítésvezetőnek I.K., szakági építésvezetőnek D.L., F.A., Sz.G., munkavédelmi koordinátornak V.L. szakembereket jelölte meg. Az ajánlat 577-587. oldalán csatolták I.K. vonatkozásában az alkalmasságot igazoló okiratokat: a szakmai önéletrajzot, az építőmérnöki végzettséget igazoló oklevelet és a felelős műszaki vezetői jogosultság bővítése tárgyában kiadott 23624-3/2005. számú hatósági határozatot. A 2005. december 15-én kelt határozat az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 60.600-109/2001. számú határozatát módosítva a nevezett szakember Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe vételét a jogosultság bővítése mellett FMV-Víz.ép.-A+11+091/2010. szám alatt a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 5 éves időtartamra meghosszabbította. Az ajánlat 609-617. oldalain Sz.G., a 619-625. oldalain V.L. szakember végzettségét és szakmai tapasztalatát igazoló okiratok találhatóak. Sz.G. szakmai önéletrajzában a szakmai gyakorlatot 23 projekt megjelölésével kívánta bemutatni. Az önéletrajz tartalmazta a projekt megnevezését, megvalósításának idejét, az ellátott funkciókat és feladatokat, valamint a kifejtett tevékenység rövid bemutatását. Az önéletrajzban az M7 autópálya 44-111 kmsz felújítás, 451. sz. út Kiskunfélegyháza déli elkerülő út építése, 4. sz. főút Abony elkerülő szakasz, 32. sz. út Hatvan elkerülő szakasz építése, Salgótarján tehermentesítő út építése projektek vonatkozásában az ellátott feladatok, funkciók között a szakember az alábbiakat adta meg: „Fő-építésvezető, kivitelezési munka irányítása, kapcsolattartás a megrendelővel, alvállalkozókkal”. A szakember Pilis vasútállomás átépítése, Pilis-Albertirsa vonal szakasz felújítása projekthez (2008-2009.) kapcsolódóan rögzítette: „Fő-építésvezető, földmunkák közmű építési munkák kivitelezés irányítása, kapcsolattartás megrendelővel, alvállalkozókkal”. V.L. szakember vonatkozásában becsatolt okiratok között található az üzemmérnöki végzettséget igazoló oklevél, valamint az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet által kiállított, munkavédelmi üzemmérnöki képzettséget igazoló oklevél. Az „Ajánlattevői nyilatkozatot” a konzorcium vezető EuroAszfalt Kft. az ajánlat 809. oldalán, a konzorciumi tag Kelet-Út Kft. az ajánlat 811. oldalán külön-külön tette meg. Az „Ajánlati nyilatkozatot” a Konzorcium, mint ajánlattevő tette meg a 815-817. oldalon, a nyilatkozatot a Konzorcium képviseletében az EuroAszfalt Kft. képviselői cégszerűen írták alá.

11

Ajánlatkérő 2010. május 25-én hiánypótlást rendelt el, amelyben a kérelmező nem volt érintett. Az EK 2010. Konzorciumtól hiánypótlást kért a pénzintézeti nyilatkozatok, valamint a szakemberek vonatkozásában. A hiánypótlási felhívásban ajánlatkérő rögzítette, hogy „Az ajánlatban megjelölt szakemberek közül I.K., D.L., F.A. és Sz.G. önéletrajzaiból nem állapítható meg egyértelműen az 5 illetve 3 éves építési felelős műszaki vezetőként szennyvízcsatorna-hálózat építés területen szerzett szakmai gyakorlat.” Ajánlatkérő kérte, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében csatolja a „fenti szakember szakmai önéletrajzát olyan tartalommal, melyből az alkalmassági követelménynek való megfelelés egyértelműen megállapítható”. Az EK 2010. Konzorcium a hiánypótlásának 5. oldalán csatolta az EB Hungary Invest Kft. számlavezető pénzintézetének nyilatkozatát, amely tartalmazta az ajánlatkérő által pótolni kért információt: a számlával szemben nincs bírósági végrehajtás. Az ajánlattevő a 11-13. oldalon csatolta a főépítésvezető, I.K. szakmai önéletrajzát. Az önéletrajz a gyakorlat igazolása körében – egyebek mellett – tartalmazta, hogy a szakember felelős műszaki vezetői feladatot látott el az alábbi projektekben: - Nógrádmarcal, Iliny, Csitár községek és Balassagyarmat város szennyvízcsatorna és járulékos munkái (2007.05.-2008.10.), - Hatvan-Lőrinci városrész csatornahálózat (2005.06.-2006.09.), - Mogyoród csatornahálózat (2003.05.-2004.05.), - Tata II. csatornahálózat (2003.02.-2003.10.), - Pétervására és térségének szennyvízcsatornázása (2002.08.-2003.10.), - Kiskunmajsa csatornahálózat (2002.05.-2003.06.), - Akasztó-Csengőd-Tabdi csatornahálózat és szennyvíztisztító telep (2000.03.2001.11.), - Szalkszentmárton-Tas szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep (19992000.03.). Az ajánlattevő a hiánypótlás 27-31. oldalán csatolta a szakági építésvezető, Sz.G. szakmai önéletrajzát, melyben a gyakorlat igazolásához kapcsolódóan feltüntette azt, hogy az egyes projektekben milyen funkciót, feladatot látott el, külön megjelölte azokat projekteket, amelyekben felelős műszaki vezeti feladatokat is ellátott. Az önéletrajz a gyakorlat igazolása körében – egyebek mellett – tartalmazta, hogy a szakember felelős műszaki vezetői feladatot látott el az alábbi projektekben: - Pilis vasútállomás átépítése, Pilis-Albertirsa vonalszakasz felújítása (20082009.), - Salgótarján tehermentesítő út építése (2006-2008.), - 32. sz. út Hatvan elkerülő szakasz építése (2006.), - 4. sz. főút Abony elkerülő szakasz (2003-2005.), - 451. sz. út Kiskunfélegyháza déli elkerülő út építése (2002-2003.), - M7 autópálya 44-111 km sz. felújítás (2001-2002.). A 2010. június 8-án kihirdetett eljárást lezáró döntés szerint a közbeszerzési eljárás nyertese az EK 2010. Konzorcium lett, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. tette.

12

Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Az érvénytelenségnek az Összegezésben megadott indokai az alábbiak szerint foglalhatóak össze: 1.)A konzorciumban résztvevő közös ajánlattevők a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján külön-külön tették meg a nyilatkozatukat. Mind a két ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy teljes, az ajánlati felolvasólapon közölt ellenérték fejében végzik el a kivitelezői tevékenységet, azaz külön-külön az ajánlati ár 100%-át kérik kifizetni, mint ellenszolgáltatást. A külön-külön megtett nyilatkozat nyelvtani és logikai értelmezése szerint a konzorciumvezető és a konzorciumi tag is külön kéri a teljes ellenszolgáltatás teljesítését, így ajánlatkérő nem tud állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tényleges ajánlat a felolvasólapon szereplő összeg, vagy a két konzorciumi tagi vállalás együttes összege. Az ajánlatnak egyértelműen tartalmaznia kell a kért ellenszolgáltatást, de ebben az esetben a konzorciumvezető és a tag is saját jogán nyilatkozta le, hogy igényt tart a felolvasólapon feltüntetett összeg 100%-ára. Ajánlattevő egyfelől többváltozatú ajánlatot tett, másfelől ajánlata nem egyértelmű, vitatható, a felolvasólapon, a szakmai ajánlatban tett vállalások eltérnek egymástól és a konzorciumi megállapodásban rögzített feltételektől. 2.) Az ajánlattevő a szakmai ajánlatának részét képező műszaki ütemtervben nem szerepelteti a kivitelezési hirdetőtáblák felállítását, mint ajánlattevői feladatot, továbbá nem szerepelteti a létszám és eszközfelhasználást, így az ajánlattevő szakmai ajánlata nem felel meg az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációban meghatározott követelményeknek. 3.) Ajánlattevő az ajánlatának 595. oldalán csatolja az átemelők villamos energia szükségletét bemutató számításait. A számítás során figyelembe vett átemelők közül a XIV. számú átemelő hiányzik, az ajánlattevő a XIV. számú átemelő fogyasztási adataival nem számolt, a felhívás, a dokumentáció és a kiegészítő tájékoztatásban foglaltak ellenére. Ajánlatkérő mindhárom megállapított érvénytelenségi ok vonatkozásában vizsgálta azt is, hogy az ajánlattevői hiba orvosolható-e a Kbt. 83. §-a vagy a Kbt. 85. §-a alapján, és megállapította, hogy e kérdésekben sem hiánypótlásra, sem felvilágosítás kérésre nem volt jogszerű lehetőség. A kérelmező 2010. június 11-én előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, amelyben a saját ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos döntést kifogásolta. Ajánlatkérő 2010. június 14-én elutasította a kérelmező előzetes vitarendezési kérelmét. Kérelmező nevében a konzorciumvezető Zemplénkő Kft. 2010. június 21-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a közbeszerzési eljárást lezáró döntés ellen. A jogorvoslati eljárás során pontosított kérelem szerint az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné a Konzorcium ajánlatát, ezzel megsértette a Kbt. 83. §-t, a 85. §-t, a 88. § (1) bekezdés f) pontját és a 88. § (6) bekezdését. Kérelmező a jogsértés

13

megállapítása mellett kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és az ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére. A Döntőbizottság hiánypótlási felhívása alapján a kérelmező nyilatkozatot tett arról, hogy a jogorvoslati eljárás kérelmezője a Kisvárda Szennyvízépítő Konzorcium, melynek képviseletére a Zemplénkő Kft. és azon keresztül a cég ügyvezetője jogosult. A képviseleti jog igazolására csatolta a konzorciumi szerződést, és utalt arra, hogy az általános jelleggel hatalmazza fel a Zemplénkő Kft-t a Konzorcium képviseletére az ajánlatkérőn kívüli harmadik személyek felé, az ügycsoportok korlátozása nélkül. Becsatolta továbbá a konzorciumi tagok között létrejött, 2010. június 21-én kelt képviseleti megállapodást, amelyet mindkét tag cégszerűen aláírt. Ez utóbbi iratban a konzorciumi tagok, közös ajánlattevők rögzítették, hogy a konzorciumi szerződés II. pont 4. bekezdése szerint a Konzorciumot az ajánlatkérő és bármely más harmadik személy felé is a Konzorcium vezetője, a Zemplénkő Kft. és annak ügyvezetője önállóan képviseli. Az ajánlattevők megállapodtak továbbá abban, hogy az ajánlatkérő tárgybani közbeszerzési eljárásával kapcsolatos, a Döntőbizottság előtt D.499/2010. szám alatt folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során a Konzorcium nevében és képviseletében a Zemplénkő Kft. jogosult eljárni a konzorciumi szerződésben meghatározott módon. Ennek során a Konzorcium nevében és képviseletében nyilatkozatokat tehet, jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. Rögzítették a felek, hogy e megállapodásuk hatálya kiterjed az előterjesztett jogorvoslati kérelemre is, annak benyújtására a Konzorcium nevében került sor a vezető tag útján. A Döntőbizottság a hiánypótlás teljesítését követően, 2010. június 22-én megindította a jogorvoslati eljárást. A jogorvoslati kérelem indokolásában a kérelmező a saját ajánlata vonatkozásában előadta, hogy az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenségi okok egyike sem áll fenn: 1.) Az ajánlatkérő a dokumentációban kötelezően alkalmazandó iratmintákat határozott meg, közöttük az „Ajánlati nyilatkozat” elnevezésűt, amelyben kifejezetten előírta, hogy közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő köteles ezt a nyilatkozatot megtenni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az egyösszegű ajánlati árat is. Ezen nyilatkozat, illetőleg a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti „Ajánlattevői nyilatkozat” tartalma között számos átfedés van. Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatra is formanyomtatványt adott ki, amin fel kellett tüntetni, hogy az adott ajánlattevő mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Éppen a kkv. szerinti minősítésre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségből következően a nyilatkozatot csak tagonként, külön-külön lehetett megtenni, mivel a kkv. szerinti minősítés csak a konzorciumot alkotó tagokra értelmezhető. Kérelmező a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot csak tagonként tehette meg, amibe az ajánlott teljes ellenérték került. Az egyetemlegességből következően ez nem jelenti azt, hogy mindkét tag igényt tart a teljes ellenszolgáltatásra, hanem amennyiben bármelyik részére az ellenszolgáltatás megfizetésre kerül, úgy abban az esetben ajánlatkérő a szerződéses kötelezettségét teljesítette. A konzorciumi megállapodásban rögzített arányok az ajánlatkérő szempontjából közömbösek, mivel azok csak a tagok egymás közötti belső jogviszonyában irányadóak.

14

Az ajánlati nyilatkozatot a konzorcium tagjai az előírtak szerint külön megtették (521531. o.), és azokban a felolvasólapon szereplő egyösszegű ajánlati árat, azaz 672.830.160,- Ft + Áfa árat tüntették fel. A Kbt. 70. § (2) bekezdés szerinti ajánlattevői nyilatkozatot (519-523. o.), amelyben a teljes ajánlati ár került feltüntetésre, az ajánlatkérő nem találta nem egyértelműnek. Kérelmező szerint ebből az következik, hogy az ajánlatkérő számára egyértelmű volt az, hogy mindkét konzorciumi tag a szerződés teljesítésére vonatkozó, az ajánlatkérő felé fennálló egyetemleges kötelezettségére és az ellenszolgáltatás megfizetésére tekintettel jelölte meg az ajánlati nyilatkozatban külön-külön a felolvasólapon megjelölt ajánlati árat. 2.) Kérelmező szerint az ajánlatkérő azon döntése, mely szerint a műszaki ütemterv vonatkozásában megállapított érvénytelenségi ok nem orvosolható, sérti a Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdését. A létszám és eszközfelhasználás hiánya pótolható hiányosság. Az ajánlatból valóban hiányzik a létszám és eszközfelhasználás kimutatása, azonban ennek pótlása nem eredményezte volna az ajánlat módosítását, mivel az ütemtervből hiányzó információkkal történő pótlása következtében annak már eredetileg is meglévő adatai semmilyen tekintetben nem változtak volna meg, a szakmai és műszaki tartalom az eredetihez képest változatlan maradt volna. A Kbt. 83. § (6) bekezdése nem a hiánypótlás elrendelését zárja ki a szakmai ajánlat tekintetében, hanem annak módosítását tiltja a hiánypótlás teljesítése során. A hirdetőtáblák kihelyezésére vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban a dokumentáció csak azt rögzíti, hogy a hirdetőtáblákat a vállalkozónak saját költségén kell kihelyeznie, de azt sehol sem írja elő, hogy a kihelyezést az ütemtervben meg kell jeleníteni. Mivel ez nem volt ajánlatkérői előírás, ezért erre érvénytelenséget alapítani jogszerűen nem lehet. 3.) A 3. érvénytelenségi ok vonatkozásában kérelmező kifejtette, hogy ajánlatkérő nem vette figyelembe azt, hogy feltüntetésre került egy, a beszerzés tárgyát nem képező XI. számú átemelő energiaszükséglete. Ezt felismerve az ajánlatkérőnek a Kbt. 85. § szerinti felvilágosítást kellett volna kérnie az ellentmondás tisztázása céljából, amely során meggyőződhetett volna arról, hogy az általa hiányolt XIV. számú átemelő energiafelhasználásának bemutatása szerepel az ajánlatban, csak egy egyszerű elírás miatt XI-es számúként került feltüntetésre. Nyilvánvalónak kellett ennek lennie abból következően is, hogy a XI. számú átemelőként említett átemelő műszaki paraméterei mindenben megegyeznek a XIV. számú átemelőjével, mert hogy a kérelmező számítása erre vonatkozott. Ajánlatkérő a felvilágosítás kérést elmulasztotta, ezzel megsértette a Kbt. 85. §-t. Kérelmező szerint a kérdés az ajánlat módosítása nélkül tisztázható lett volna. Kérelmező 2010. június 23-án terjesztette elő a jogorvoslati kérelem kiegészítését. Közölte, hogy megítélése szerint a nyertes ajánlat vonatkozásában felmerül a pénzügyi- gazdasági alkalmasságot, a műszaki szakmai alkalmasságot, illetve a szakmai ajánlatot érintő, a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti érvénytelenségi okok fennállása, illetve a kizáró okok, a gazdasági- pénzügyi, műszaki- szakmai alkalmasság, illetve az ajánlat további szakmai műszaki, pénzügyi részében a hamis adatszolgáltatás lehetősége. Kérelmező kérte a Döntőbizottságtól, hogy a jelen kérelmi elemek részletes indokolása érdekében iratbetekintést biztosítson.

15

Kérelmező megjelölte az alap jogorvoslati kérelemben megjelölteken túl a megsértett jogszabályi rendelkezéseket is: Kbt. 4. § 9. pont, Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pont, Kbt. 88. § (2) bekezdés, Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pont. Egyebekben közölte, hogy a korábban előterjesztett alap jogorvoslati kérelmet változatlanul fenntartja. A Döntőbizottság a D.499/9/10. számú végzésében 2010. június 24-én felhívta a kérelmezőt a jogorvoslati kérelem kiegészítésében foglaltak pontosítására a kérelmező számára biztosított 5 napos határidőben. Kérelmező 2010. június 28–án betekintett a nyertes ajánlatába, majd 2010. június 29-én előterjesztette a jogorvoslati kérelem kiegészítésének részletes indokait, amit tárgyalási nyilatkozatában és írásbeli beadványában tovább pontosított. Kifejtette, hogy a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az alábbi indokok miatt: 4.) A nyertes ajánlattevő ajánlatában a 205. oldalon található, a Raiffeisen Bank által kiadott bankinformáció nem tartalmazza annak egyértelmű megjelölését, hogy az EB Hungary Invest Kft. mióta vezeti az adott bankszámlát, csak azt tartalmazza, hogy a társaság 2004. március 22. óta ügyfele a banknak. Az ügyféli minőség és az adott bankszámla megnyitásának időpontja nem feltétlenül esik egybe. Erre tekintettel a nyertes ajánlat hiányos volt, és bár e hiány pótolható, az ajánlatkérő erre nem írt elő hiánypótlást. 5.) Kérelmező nyertes ajánlattevő műszaki-szakmai alkalmasságát is vitatja az alkalmasság igazolásához megjelölt két szakember, I.K. és Sz.G. vonatkozásában. A projektvezető szakember, I.K. szakmai önéletrajzából nem állapítható meg egyértelműen, hogy az előírt gyakorlatot szennyvízcsatorna építésen szerezte meg, mivel több projektnél csak a „csatornaépítést” jelölte meg. Ezen túlmenően az ajánlatba becsatolt igazolások alapján nem állapítható meg, hogy a szakember rendelkezik 5 éves felelős műszaki vezetői gyakorlattal. A szakági építésvezető, Sz.G. szakmai önéletrajzának adatai alapján az állapítható meg, hogy a szakember nem felel meg az ajánlatkérő alkalmassági előírásának, mivel szennyvízcsatorna hálózat építésén ellátott 3 éves felelős műszaki vezetői gyakorlattal kell rendelkezni, ezzel szemben a szakember nem szennyvízcsatorna építéshez kapcsolódó útépítéseken látott el felelős műszaki vezetői feladatokat. 6.) A műszaki-szakmai alkalmasság igazolásához megjelölt V.L. szakember végzettsége nem felel meg az ajánlatkérő előírásának. A szakember a becsatolt bizonyítványa szerint munkavédelmi üzemmérnök, a végzettség megszerzésének időpontjában a 37/1982. (VIII. 25.) MT rendelet volt az irányadó. A rendelet 1. § (2) bekezdés a)-b) pontjaira, a 3-4.§-ira utalva a kérelmező kifejtette, hogy a jogszabály egyértelműen különbséget tett a munkavédelmi szakmérnöki és a munkavédelmi üzemmérnöki szakképesítés között. A bemutatott szakember nem felel meg a felhívás azon követelményének, mely szerint munkavédelmi szakmérnöki képesítéssel kell rendelkezni. Az ajánlatkérői követelmény konkrétan munkavédelmi szakmérnöki képesítésre vonatkozott, ezért a munkavédelmi üzemmérnöki végzettséget nem fogadhatta volna el. A két szakképesítés egyenértékűségére sem hivatkozhat, mivel V.L. képesítése megszerzésének időpontjában hatályos jogszabály egyértelműen

16

differenciáltan kezelte a két szakképesítést, egyenértékűségről nem rendelkezett, így az ajánlattevő alkalmassága ezen az alapon sem állapítható meg. 7.) Kérelmező előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján is érvénytelen, mivel a nyertes ajánlat 815-817. oldalain található ajánlati nyilatkozatot az ajánlattevői konzorcium tette meg. Az ajánlatkérő előírása ezzel szemben az volt, hogy a nyilatkozatot közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő köteles megtenni. Kérelmező szerint ez esetben a hiánypótlásnak nem lett volna helye, mivel a nyilatkozat a 2. sz. kiegészítő tájékoztatás 16. válasza szerint a szakmai ajánlat részét képezi. Az ajánlatkérő eljárási kifogásai vonatkozásában a kérelmező az alábbiakat adta elő: Jogképesség, ügyfélképesség hiánya: Ajánlatkérő a Ptk., Ket. és a Kbt. rendelkezéseire hivatkozott, ebben a logikai sorrendben. A Ptk. jogképességet szabályozó rendelkezéseire való hivatkozás a jelen esetben szükségtelen, mivel kérelmező azt nem vitatja, hogy a konzorcium önmagában jogképességgel nem rendelkezik. Téves a hivatkozás logikai sorrendje is, mivel először a Kbt., majd a Ket. és legvégül a Ptk. rendelkezéseit lehet figyelembe venni, figyelemmel a jogelvre, mely szerint a speciális jogszabály elsődlegesen alkalmazandó az általánoshoz képest. A konzorcium a Kbt. fogalomrendszerében a közös ajánlattétel egy formája, melynek során a közös ajánlattevők konzorciumi szerződésükben rögzítik, hogy melyikük jogosult a konzorcium nevében és képviseletében harmadik személy felé eljárni. A jelen esetben a Zemplénkő Kft. a konzorciumi szerződés alapján a KE-VÍZ 21 Zrt. nevében is eljárhat, és ennek megfelelően jogosult a konzorcium vezető tagjaként a másik konzorciumi tag, tehát magának a konzorcium nevében és képviseletében jogorvoslati eljárást indítani. A konzorciumi szerződés szerint nem a konzorcium adott képviseleti meghatalmazást a vezető cégnek, hanem a KE-VÍZ 21 Zrt. Az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos tartalmi kifogások: Kérelmező utalt arra, hogy nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján a vitarendezési kérelemben nem szereplő elemek vonatkozásában a jogorvoslati kérelem ne lenne érdemben vizsgálható. Elkésettség: Ajánlatkérő tévesen hivatkozik arra, hogy a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontja 2010. február 22. A hirdetmények közzétételét szabályozó 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet eltérő szabályokat határoz meg a Közbeszerzési Értesítőben és az Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételt illetően. A rendelet 23. § -a és 26. §-a alapján ha a közzétételi kérelem és az uniós hirdetmény megfelel az előírásoknak, azt a Szerkesztőbizottság a kézhezvételt követően legkésőbb 2 munkanapon belül adja fel közzétételre. Az uniós hirdetmény feladása tehát nem az ajánlatkérő aktusa. Amennyiben az ajánlatkérő 2010. február 26-án pótolta a hiányosságokat, a Szerkesztőbizottság a javított hirdetményt a következő munkanapon, 2010. március 1-jén adta fel. Ezt igazolja az is, hogy a TED-en megjelent hirdetmény VI.5. pontjában a hirdetmény feladásának dátumaként 2010.03.01. szerepel. Ebből az következik, hogy az eljárás a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerint a hirdetmény feladásának napján, azaz 2010. március 1-jén indult, így jogorvoslati eljárásra a Kbt.

17

2010. március 1-jétől hatályos Kbt. rendelkezései az irányadók. Ebből következően a jogvesztő határidő nem 10, hanem 15 nap. Ajánlatkérő eljárási kifogásokat terjesztett elő, illetőleg kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság miatt. Ajánlatkérő előadta, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának az alábbi eljárási jogi akadályai vannak: A kérelmező jogképessége és ügyfélképessége hiányzik, a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő. Ajánlatkérő elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a Kbt. 4. § 1. pontjában pontosan meghatározza a közbeszerzési eljárások résztvevőit. Értelmezése szerint kizárólag ezen jogalanyok lehetnek a közbeszerzési eljárások, és jogvita esetén ezeket vizsgáló jogorvoslati eljárások alanyai is. A kérelmező Konzorcium jogképességgel nem bír, így nincs és nem is lehet jogos érdeksérelme, a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A jogszabály alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő nyújthat be jogorvoslati kérelmet, illetőleg a közös ajánlattevők. Ajánlattevő pedig a fentebb felsoroltak alapján kizárólag az lehet – egyéb feltételek fennállása esetén is – akinek van jogképessége. Álláspontja szerint a konzorcium nem szervezet, nem egyéb érdekelt, nem jogi személy, nem jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. A konzorcium egy megállapodás eredménye, akár felfogható magának a megállapodásnak is. A konzorcium tagjai a Kbt-nek megfelelő fogalommal élve: közös ajánlattevők. Azaz olyan ajánlattevők, akik külön-külön megfelelnek a Kbt. 4. § 1. pontjában meghatározott előírásnak. A jogképességgel nem rendelkező konzorcium nem ügyfélképes a jogorvoslati eljárásban, mert nem rendelkezik nyilatkozattételi, jogszerző, és kötelezettségvállalási képességgel. mivel a konzorcium nem jog- és ügyfélképes, nem fűződik jogos érdeke, s így érdeksérelme sem ajánlatkérő eljárási cselekménye, vagy abban keletkezett okirat/dokumentum jogorvoslati eljárásban történő megtámadásához. Ilyen jogos érdeke a két közös ajánlattevőnek van akár külön-külön, akár együttesen fellépve, de saját nevükben és képviseletükben, nem pedig a konzorciumi megállapodás képviseletében. Jogorvoslati kérelmet benyújthatott volna mind a Zemplénkő Kft., mind a KE-VÍZ 21 Kft., külön-külön vagy együttesen, esetleg joga lett volna egyiküknek a másik nevében is eljárva, azonban az általuk létrehozott, aláírt megállapodásnak semmilyen joga nincs, így kérelmet sem nyújthat be. A jogorvoslati kérelmet képviselőként a Zemplénkő Kft. jegyzi. Álláspontja szerint jelen esetben a konzorcium, mint egy papírra vetett együttműködési megállapodás nem képes joghatást kiváltva bárkit is meghatalmazni a jogorvoslati képviseletre. Kizárólag az egyik tag adhat a másiknak meghatalmazást, hogy helyette és nevében járjon el. A kérelmező a jelen jogorvoslati eljárásban nem rendelkezik ügyfélképességgel, jogos érdeksérelme nem áll fenn. A kérelmező ugyanis egyetlen helyen sem támadja sem a nyertesként, sem a másodikként kihirdetett ajánlat érvényességét csupán az esélyegyenlőségi alapelv ajánlatkérő általi megsértésére irányuló kérelmi eleméhez hozza fel a nyertes ajánlat jellemzőit abból a szempontból, hogy a kérelmező ajánlatát is érvényesnek kellett volna nyilvánítania az ajánlatkérőnek. Ha és amennyiben a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét kérelmező nem vitatja, abban az esetben azt is el kell fogadni, hogy ha a kérelmező ajánlata érvényes lenne, akkor három érvényes ajánlat lenne a közbeszerzési eljárásban. Ez esetben is csak 3055,7 ponttal, a

18

második összességében legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta volna ajánlatkérő számára, de a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője ebben az esetben sem lehetne. Eljárási akadály továbbá az, hogy mind az alap jogorvoslati kérelem, mind a kiegészítő kérelem elkésett. A Kbt. 2010. január 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel, mely a hirdetmény feladásakor még hatályban volt, a Kbt. II. része szerinti eljárásokban az eredményhirdetéstől számított 10 nap áll rendelkezésre a jogorvoslati eljárás megindítására, ez a jogvesztő határidő azonban 2010. június 18-án lejárt. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetményét 2010. február 22. napján adta fel elektronikus úton, melyre vonatkozóan 2010. február 26. napján érkezett hiánypótlás, melyet az ajánlatkérő még e napon teljesített, vagyis 2010. február 26. napján ismételten feladta elektronikus úton. A hirdetményt 2010. március 1. napján továbbította a Szerkesztőbizottság az Európai Unió Hivatalos Lapja felé. A hatályos rendelkezés szerint, ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos, tíz napon belül nyújtható be. Kérelmező 2010. június 21. napján nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben az ajánlatkérő 2010. június 8-án közölt, a kérelmező által sem vitatottan e napon megismert eljárást lezáró döntését kifogásolja. Mivel az alap jogorvoslati kérelem elkésett, értelemszerűen a kiegészítő kérelem is elkésett. Ajánlatkérő kifejtette továbbá, hogy a 2010. június 23-án benyújtott kiegészítés nem tartalmazott konkrét érvénytelenségi okot, az nem tekinthető jogorvoslati kérelemnek. Mivel a konkrét érvénytelenségi okokat is megjelölő kiegészítést a kérelmező csak 2010. június 29-én terjesztette elő, ezért ez a nap fogadható el a jogorvoslati kérelem tényleges előterjesztésének időpontjaként. Figyelemmel arra, hogy az alap jogorvoslati kérelemben nem volt vitatott a nyertes ajánlat érvényessége, azt a kérelmező kizárólag a kérelem kiegészítésében kifogásolta, a kiegészítés nem tekinthető az alap jogorvoslati kérelem pontosításának sem. A kiegészítő kérelem vonatkozásában előterjesztett további eljárási kifogás volt az, hogy a kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmében nem kifogásolta a nyertes ajánlat vonatkozásában hozott ajánlatkérői döntéseket, és nem csatolt erre vonatkozóan iratot a kiegészítéséhez. A kiegészítő jogorvoslati kérelem így nem felel meg a Kbt. 324. § (1) bekezdés h) pontjában előírtaknak, az érdemi vizsgálatnak nincs helye. A Kbt. 324. § (2) bekezdése értelmében ebben az esetben a Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Döntőbizottság azt el fogja utasítani. Mivel a Kbt. sehol nem ad felmentést a jogorvoslati kérelemhez csatolandó dokumentum és adatok körére vonatkozóan, és nem ad felmentést a Döntőbizottság részére sem a hiánypótlás kibocsátása tekintetében, a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, a jogorvoslati eljárást meg kell szüntetni. Ajánlatkérő kifejtette továbbá, hogy a jogorvoslati kérelmet kizárólag abban a körben lehet előterjeszteni, amire az előzetes vitarendezési kérelem vonatkozott. Nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha a kérelmező ugyan előterjeszti az előzetes vitarendezési kérelmet, azonban azt nem teljes körben teszi meg. Azon kérelmi elemek tekintetében, amelyekre a kérelmező nem terjesztett elő előzetes vitarendezési kérelmet, nincs joga később jogorvoslati kérelmet előterjeszteni.

19

Érdemben az ajánlatkérő előadta, hogy jogszerű döntést hozott mind a kérelmező ajánlatának érvénytelensége, mind a nyertes ajánlat érvényessége vonatkozásában. 1.) A kérelmező az 1. érvénytelenségi okra vonatkozóan az ajánlatkérő megállapításának tényét, helyességét nem vitatta. A Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra. A felolvasólapon a közös ajánlattevők együtt 672.830.160.-Ft-ben határozták meg az ellenszolgáltatást, majd a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti külön-külön megtett nyilatkozataik alapján az együttesen kért ellenszolgáltatás mértéke már 1.345.660.320.-Ft. Az önállóan megtett nyilatkozat szerint a Zemplénkő Kft., illetőleg a KE-VÍZ 21 Kft. a saját maga és nem a konzorcium által elvégzett munka ellenszolgáltatásaként a konzorciumi megállapodásban meghatározott vállalkozói díjhoz képest eltérő adatot adott meg, a 336.415.080,-Ft helyett 672.830.160,-Ft. ellenszolgáltatást kért a maga, és nem a konzorcium részére. Az ajánlatkérő valóban a kis-és középvállalkozások minősítésének jogszabályi kötelezettsége miatt kért az esetleges közös ajánlattevőktől külön-külön nyilatkozatot, azonban azt nem kérte ajánlatkérő sehol, hogy a közös ajánlattevők a felolvasólaptól és a konzorciumi megállapodástól eltérő adatokat adjanak meg ebben a nyilatkozatban. Ajánlatkérő éppen azért kért külön nyilatkozatot, hogy a közös ajánlattevők részvételének mértékét ellenőrizni tudja, annak mértékét ismerje, az elszámolásoknál azt figyelemmel tudja kísérni. Ajánlatkérő először a hiánypótlás alkalmazásának lehetőségét vizsgálta meg. A benyújtott nyilatkozat megléte esetén annak utólagos benyújtása fel sem merülhet, és mivel az a kért adatokat tartalmazta, így annak hiányossága sem volt megállapítható. További akadályt jelent a Kbt. 83. § (6) bekezdése is. A vizsgált, Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat a szakmai ajánlat részét képezte, azzal kapcsolatban a hiánypótlást elrendelni nem lehet, ugyanis az automatikusan a szakmai ajánlat módosítását kellett volna, hogy eredményezze. Emellett a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását sem, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. Ajánlatkérő vizsgálta a Kbt. 85. § alkalmazásának lehetőségét is. A felvilágosítás kérés nem lehet a nem megfelelő ajánlat elkészítésének, illetve a Kbt. 70. § (2) bekezdésének megfelelő tartalmú ajánlati nyilatkozat elkészítésének eszköze. Ha az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 85. § rendelkezéseit, akkor az óhatatlanul az ajánlat valamely dokumentumának, azaz az ajánlatnak módosítását eredményezte volna. 2.) A 2. érvénytelenségi ok vonatkozásában előadta, hogy az elkészített ütemterv hiányosan került benyújtásra, azonban a Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépett rendelkezéseire tekintettel hiánypótlást kibocsátani nem lehet, mert a Kbt. kógens rendelkezései alapján meghatározott eljárásjogi akadály áll fenn. A Kbt. 83. § (6) bekezdése alapján a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által – az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban – megadott szakmai ajánlat részét képezik. Mivel a jelen esetben a hiánypótlás azt jelentette volna, hogy az ajánlati dokumentáció előírásainak megfelelően ki kell egészíteni az elkészített és a benyújtott ütemtervet, hiánypótlást elrendelni e körben nem lehetett, mert az a szakmai ajánlat kiegészítését, módosítását

20

kellett jelentse, csak így felelhetett volna meg az ajánlat az ajánlati dokumentáció előírásainak. A Kbt. 83. § (6) bekezdése alapján a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását sem, amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A közbeszerzési eljárásban értékelési részszempont volt az egyösszegű nettó ajánlati ár, így a hiánypótlás kibocsátása azt is eredményezhette volna, hogy kérelmezőnek az ajánlati árat kell módosítania, mert a benyújtott dokumentumokban sehol nem jelölte meg elvégzendő feladatként a hirdetőtábla felállítását, annak eszköz, munkaerő igényét, így ajánlatkérő álláspontja szerint annak költségével sem kalkulálhatott. 3.) A 3. érvénytelenségi ok vonatkozásában előadta, hogy tényként kell elfogadni, hogy a benyújtott ajánlat a kiegészítő tájékoztatástól eltérően nem tartalmazza a XIV. számú átemelő megjelölését, hanem attól eltérően a XI. számú átemelőt jelöli meg. Kérelmező tehát az ajánlatát nem a kiegészítő tájékoztatásnak megfelelően állította össze és nyújtotta be és az 5. részszempontra tett vállalását nem megfelelően adta meg. Az ajánlat megfelelő módon történő összeállítása egyértelműen ajánlattevői felelősségi körbe tartozik, az azokkal kapcsolatos mulasztások az ajánlattevő érdekkörében felmerülő mulasztások. A Kbt. 83. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlás feltételei nem álltak fen, mert a kérelmező a kért nyilatkozatot benyújtotta, abban az átemelők tekintetében ajánlattevő a darabszámra vonatkozóan helyes ajánlatot adott, ugyanakkor a XIV. számú átemelő helyett a XI. számú átemelőt jelölte meg az értékelési részszempontra adott nyilatkozatában. A Kbt. 83. § (6) bekezdése egyértelműen kizárja az olyan hiányok pótlását, amelyek a szakmai ajánlat részét képezik és amelyek az értékelendő tartalmi elemre vonatkoznak. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlattevő szakmai ajánlatából megállapítható, hogy az 5. részszempontra tett vállalása során a XIV. számú átemelő fogyasztási adataival nem számolt, ami olyan hiba, melynek pótlására nincs mód és lehetőség, ugyanis a hiánypótlás során az ajánlattevőnek meg kellene változtatnia az ajánlatát, mellyel automatikusan annak tartalma módosulna, azonban ezt a Kbt. 83. § (6) bekezdése nem teszi lehetővé. A közbeszerzési eljárásban értékelési részszempont volt az átemelők energiaszükséglete, így a hiánypótlás kibocsátása azt is eredményezhette volna, hogy kérelmezőnek az értékelési részszempontra tett vállalását módosítani kell, mind az átemelő számozása tekintetében, mind annak energiaszükséglete azaz, az értékelési részszempont tekintetében. Ajánlatkérő megállapította, hogy az előírásaitól eltérően, ajánlattevő a XI. számú átemelő energiaszükségletét beépítette ajánlatába annak ellenére, hogy ez nem volt és nem is lehetett az értékelési részszempont kiszámításának alapja, ugyanis ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében egyértelműen előírta, hogy az 5. részszempontra tett ajánlatot a XIV, XV, XVI, XVII, XVIII, XIX számú új átemelők, valamint a gépészeti felújítással érintett II. és V. jelű átemelők figyelembe vételével kell megadni. Ajánlatkérőnek nem kell ismernie, tudnia, hogy az ajánlattevő mely okból cserélte fel az átemelőket, hogyan fordulhatott elő, hogy a XIV. számú átemelő helyett a XI. átemelő került be az ajánlatba a kiegészítő tájékoztatással ellentétesen. A lényeg, hogy az ajánlatát a kérelmező nem a felhívásnak és a dokumentációnak és a kiegészítő tájékoztatásnak megfelelően állította össze.

21

4.) A nyertes ajánlattevő gazdasági-pénzügyi alkalmassága vonatkozásában előadta, hogy az ajánlat 205. oldalán csatolt pénzintézeti nyilatkozatnak a kérelmező által megjelölt hiányossága nem áll fenn, az alkalmassági feltétel megléte a benyújtott dokumentum tartalmából egyértelműen megállapítható. Kifejtette, hogy az ajánlatok értékelése során körültekintően kell eljárnia, az ajánlatban szereplő dokumentumoknak elsősorban a tartalmát és nem csupán az abban használt fogalmak szó szerinti elnevezését kell megvizsgálnia. A pénzintézeti nyilatkozat tartalmazza azt az információt, hogy az EB Hungary Invest Kft. 2004. március 22-e óta ügyfele a Raiffeisen Bank Zrt-nek. Az ajánlat 171-177. oldalain csatolt cégkivonatból egyértelműen megállapítható, hogy a 2004. március 22-i időpont a számlanyitás napja, vagyis az ügyfélkapcsolat kezdete a jelen esetben egyértelműen a számlavezetés kezdetével esik egybe, a két fogalom a jelen esetben megegyezik. 5.) I.K. és Sz.G. szakemberek vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy a szakmai önéletrajzok tartalma alapján az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapítható volt. I.K. hiánypótlás során csatolt önéletrajza részletesen és széles körben mutatja be azokat a projekteket, amelyekben a szakember korábban részt vett: - Nógrádmarcal, Iliny, Csitár községek és Balassagyarmat város Szennyvízcsatorna és járulékos munkái (2007.05.-2008.10.) azaz 17 hónap – ellátott funkció: felelős műszaki vezető. - Hatvan-Lőrinci városrész csatornahálózat (2005.09.-2006.09.) azaz 12 hónap – ellátott funkció: felelős műszaki vezető. E projekt vonatkozásában ajánlatkérő hivatkozott a Közbeszerzési Értesítő 2005. évi 11. számában 2005. január 28-án a KÉ12722/2004. iktatószámon megjelent hirdetményre, amelynek tartalmából megállapítható, hogy az ajánlatkérő Hatvan Város Önkormányzata, a teljesítés helye: Hatvan és Lőrinci Város kül-és belterülete, a hirdetmény rövid tartalma: Hatvan és Hatvan térsége szennyvízelvezető, -tisztító rendszer bővítése, fejlesztése. Ajánlatkérő közölte, hogy ezek alapján megállapítható, hogy a projekt szennyvízcsatorna hálózattal kapcsolatos munkára vonatkozott. - Kenyeri és térsége szennyvízcsatornázás (2004.06.-2004.09.) azaz 4 hónap – felelős műszaki vezető. - Szalkszentmárton-Tas szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep (2000.03.2001.11.) azaz 20 hónap - műszaki vezető. Sz.G. szakember vonatkozásában ajánlatkérő kifejtette, hogy a hiánypótlás során csatolt szakmai önéletrajz, a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél, a névjegyzékbe vételt tanúsító határozat alapján megállapítható az ajánlati felhívásban meghatározott követelményeknek való megfelelés. Utalt az építési műszaki ellenőri, valamint felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FMV rendelet) 1. számú mellékletében előírtakra, amely alapján megállapítható, hogy az MV-VZ/A és az MV-KÉ/A kóddal ellátott felelős műszaki vezetői jogosultság műszaki szempontból markánsan megkülönböztethető munkákhoz kapcsolódik, teljesen eltérő jogosultságot biztosít. Míg az MV-VZ/A kategória vízgazdálkodási építmények (vízi létesítmények) és az

22

azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények építési-szerelési munkáihoz, addig az MV-KÉ/A kategória közlekedési építmények és az azokhoz szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építményrészek, mérnöki létesítmények építési-szerelési munkáihoz kapcsolódik. Erre tekintettel az ajánlatkérő a szennyvízcsatorna hálózat építés területén szerzett felelős műszaki vezetői gyakorlat meglétét kizárólag az MV-VZ/A kategóriás szakági építésvezetők vonatkozásában vizsgálta, vizsgálhatta. A 2 fő MV-VZ/A kategóriás szakember tekintetében írta elő a 3 éves szakmai gyakorlat igazolását. Az ezt követő MV-KÉ/A kategóriás szakember tekintetében ilyen gyakorlatot nem írt elő, és a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján nem is írhatott elő, ebben a vonatkozásban a „szennyvízcsatorna hálózat építés terület” nem értelmezhető. 6.) V.L. szakember vonatkozásában ajánlatkérő kifejtette, hogy a becsatolt oklevél másolatok alapján megállapítható, hogy V.L. az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézetben munkavédelmi üzemmérnöki képzettséget szerzett, vagyis rendelkezik felsőfokú munkavédelmi képzettséggel. A 37/1982 (VIII. 25.) MT rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a munkavédelmi szakmérnököt és a munkavédelmi üzemmérnököt is egyaránt felsőfokú munkavédelmi szakképesítésnek tekinti, így mind céljában, mind funkciójában egymásnak megfeleltethető, azonos szakirányú képzettségről, végzettségről van szó, így az alkalmassági követelménynek való megfelelés szempontjából egyenértékűnek tekintendő. Ajánlatkérő utalt arra, hogy a kérelmező nem mutatta be, hogy mi a különbség a két képzettség között, miért tekinti a két végzettséget különbözőnek, csupán egy felsorolásra hivatkozott, mely mindkét végzettséget egyenértékűnek, felsőfokú munkavédelmi képzettségnek fogadja el. 7.) Az „Ajánlati nyilatkozat” vonatkozásában ajánlatkérő utalt a kiegészítő tájékoztatásában megadottakra, mely szerint a dokumentációban szereplő nyilatkozat minták esetében a tartalom az ami kötelező, a forma nem. A nyertes ajánlatban részben a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatban, részben az „Ajánlati nyilatkozatban szereplő tartalom fellelhető, a nyertes ajánlattevő ajánlati ára és annak a konzorciumi tagok közötti megoszlása egyértelmű, ellentmondásmentes. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során nem tettek észrevételt. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárását a Kbt. IV. fejezete szerinti szabályok alkalmazásával folytatta le. A Döntőbizottság az ajánlatkérő kifogásai alapján elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának van-e eljárásjogi akadálya. Ajánlatkérő a kérelmező jogképességének, ügyfélképességének, jogos érdeksérelmének hiányára, a jogorvoslati kérelem, illetve annak kiegészítése elkésettségére, a vitarendezési eljárás szabályainak megsértésére.

23

Jogképesség, ügyfélképesség, jogos érdeksérelem hiánya vonatkozásában előterjesztett eljárásjogi kifogás tekintetében a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg. A Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell. A Kbt. 323. § (1) bekezdése a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak közül külön nevesíti az ajánlatkérőt, az ajánlattevőt, a részvételre jelentkezőt, valamint az egyéb érdekeltet, ezek közül mindazok, akik a Kbt. anyagi jogi rendelkezései alapján benyújthatnak, egyben jogosulttá is válnak jogorvoslati kérelem benyújtására, amennyiben jogaik, jogos érdekeik sérülnek. A fent kiemelt jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy önmagában az a tény, hogy valaki egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, még nem jelent automatikusan jogot arra, hogy a közbeszerzési eljárás bármely részét, az eljárás során hozott bármely döntést jogorvoslati kérelem előterjesztésével vitassa. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga attól függ, hogy a jogsértő esemény, a kifogásolt magatartás vagy mulasztás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti- vagy veszélyezteti-e. Akinek a vélt törvénysértésből jog- vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nincs jogosult jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Azt, hogy a törvény által megkövetelt közvetlen érdekeltség fennáll-e, mindig konkrétan, az adott személy és a kifogásolt magatartás vagy mulasztás vonatkozásában kell megítélni. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy annak eldöntésében, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtója a Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján jogosult-e kérelem előterjesztésére, nem kell abban a kérdésben állást foglalnia, hogy a kérelmet előterjesztő a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szabályai szerint rendelkezik-e jogalanyisággal. A Kbt. 52. §-a rendelkezéséből következően több ajánlattevő közösen is nyújthat be ajánlatot. A közös ajánlattétel esetén egy vagy több ajánlattevő együttesen tesz ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, közösen tesznek eleget az ajánlatkérő előírásainak, közösen vállalnak kötelezettséget a közbeszerzés tárgya vonatkozásában az ajánlatkérő felé. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy több, egyébként önálló személy az egymás közötti jogviszonyait, és az ajánlatkérő felé fennálló jogait és kötelezettségeit, kapcsolatát, ezen jogviszony tartalmát konzorciumi megállapodásban szabályozza, melyre tekintettel az ajánlattevő a konzorcium, melyhez azonban

24

szervesen hozzátartoznak a konzorciumot alkotó tagok. A konkrét esetben a Zemplénkő Kft. és a KE-VÍZ 21 Zrt. közösen nyújtottak be ajánlatot, és konzorciumi megállapodást kötöttek. A konzorcium megállapodásban a tagok megállapodtak a közös ajánlattételről, és rögzítették, hogy a vezető tag a konzorcium képviselőjeként harmadik személy felé teljes jogkörrel eljár. Lényeges körülmény továbbá az, hogy a konzorcium tagjai külön is megállapodtak arról, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan indult jogorvoslati eljárásban a vezető tag a konzorcium nevében és képviseletében a vezető tag jár el, nyilatkozatot tehet, jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a közös ajánlattevők egybehangzó akaratán alapuló döntés volt a jogorvoslati kérelem előterjesztése, a nyilatkozatok megtétele, a Zemplénkő Kft. nem formálisan a konzorcium felhatalmazása, hanem közvetlenül a közös ajánlattevő, a KE-VÍZ 21 Zrt. felhatalmazása alapján járt el. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a kérelmezői konzorcium ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Az alap jogorvoslati kérelem vitatta a konzorcium elbírálásáról hozott ajánlatkérői döntés helyességét, jogszerűségét. A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, mely szerint a kérelmező ajánlata érvényesség esetén sem lenne nyertes, mivel a kérelmező ajánlatát a közbeszerzési eljárásban nem értékelte. Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, így annak kérdése, hogy a kérelmező lehet-e az eljárás nyertese, kizárólag a jogszerű elbírálást, illetőleg az érvényes ajánlatok összehasonlítását követően lehetséges. A kérelmező ügyfélképességének megállapítása vonatkozásában közömbös azt a tény is, hogy az alap jogorvoslati kérelemben a kérelmező a nyertes és a második helyezett ajánlattevő ajánlatának érvényességét nem vitatta, mivel egyrészt a jogorvoslati kérelmét a nyertes ajánlatának érvényessége vonatkozásában kiegészítette, másrészt a kérelmező a saját ajánlatának elbírálásáról hozott döntés jogszerűségének felülvizsgálata közvetlen érintettsége áll fenn, az ajánlatkérői döntés és indoklása a kérelmező jogát, jogos érdekét érinti, a kérelmező érdekében áll a közbeszerzési szerződés elnyerése, a teljesítés. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a vezető tag útján jogosult volt a jogorvoslati kérelem előterjesztésére. Az elkésettségi kifogás vizsgálatának előfeltétele annak eldöntése, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztésére és a közbeszerzési eljárás jogszerűségének vizsgálatára a Kbt. mely időpontban hatályos szabályai alkalmazandóak, ezért a Döntőbizottságnak elsődlegesen e kérdésben kellett állást foglalnia. A jogorvoslati eljárás során vitatott volt a közbeszerzési eljárás megkezdésének, azaz a hirdetmény feladásának időpontja, a Kbt-t módosító 2010. évi XII. törvény hatályba lépésének időpontja, a kiegészítő jogorvoslati kérelem előterjesztésének időpontja. A Döntőbizottság ténybelileg rögzíti, hogy az ajánlati felhívását és a hirdetmény közzététele iránti kérelmét az ajánlatkérő 2010. február 22-én küldte meg a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottságának. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. IV. fejezete szerinti szabályok alkalmazásával kívánta lefolytatni.

25

Ajánlatkérő a hiányok pótlását 2010. február 26-án teljesítette. A Szerkesztőbizottság a hirdetményt 2010. március 1-jén továbbította az Európai Unió Hivatalos Lapja felé. A hirdetményt a TED-en 2010. március 3-án tették közzé, a hirdetményben a feladás napjaként 2010. március 1-je került megjelölésre. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2010. június 8-án hirdette ki, az eredményhirdetésen a kérelmező képviselője részt vett. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2010. június 21-én terjesztette elő. A Kbt. 35. § (2) bekezdés alapján a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében is. A Kbt. 44. § (1) bekezdés szerint e fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik. A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [43. § (1) bekezdés] a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó. A Kbt. 44. § (5) bekezdés értelmében a hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a közbeszerzési értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) gondoskodik az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő, vagy közzé tehető hirdetmények ellenőrzéséről és közzétételre való feladásáról, továbbá az Értesítőben történő – tájékoztató jellegű – közzétételéről, valamint az Értesítőben közzéteendő, vagy közzétehető hirdetmények ellenőrzéséről és közzétételéről. A Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a Tanács az Értesítő szerkesztését, a hirdetmények ellenőrzését és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő, illetőleg az ajánlatkérő által abban közzétenni kért hirdetmények feladását a Titkársága keretében a Szerkesztőbizottság útján látja el. A Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése értelmében a 22. § szerinti hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételre való feladását a Szerkesztőbizottsághoz benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

26

A fent ismertetett jogszabályi rendelkezések értelmében a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontja a Kbt. IV. fejezete szerint megvalósítandó közbeszerzések esetében a hirdetmény közzétételre való feladásának napja. Ajánlatkérő a hirdetményt nem közvetlenül küldi meg az Európai Unió Hivatalos Lapjához, hanem azt a Közbeszerzések Tanácsához kell eljuttatnia, és a Közbeszerzések Tanácsának feladata a hirdetmény feladása. Az a nap a hirdetmény feladásának, ezzel összhangban a közbeszerzési eljárás megkezdésének napja, amikor a Közbeszerzések Tanácsa a Szerkesztőség útján az ajánlati felhívást közzétételre feladta. A tárgybani közbeszerzési eljárás esetében ez az időpont 2010. március 1., ugyanezen időpont szerepel a közzétett hirdetményben is a feladás napjaként. A jelen esetben tehát a közbeszerzési eljárás lefolytatására, a jogorvoslati kérelem előterjesztésére a 2010. március 1-jén hatályos Kbt. szabályai alkalmazandóak. Figyelemmel arra, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló, a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerinti jogvesztő határidőket az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XII. törvény 53. § (10) bekezdés b) pontja módosította, a Döntőbizottságnak meg kellett vizsgálnia azt, hogy e törvény mikor lépett hatályba. A törvény hatályba léptető rendelkezései között az 51. § (1) bekezdése kimondja, hogy ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. A 2010. évi XII. törvényt a Magyar Közlöny 28. számában 2010. február 26-án hirdették ki, így a hatályba lépés napja az 51. § (1) bekezdésében foglaltak alapján 2010. március 1. A 2010. március 1. napjától hatályos Kbt. 323. § (2) bekezdés aa) pontja értelmében a kérelem a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az eredményhirdetést követő naptól számított tizenöt napon belül nyújtható be. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2010. június 21-én, az eredményhirdetés napját követő 13. napon határidőben terjesztette elő, a kérelem nem elkésett. Vitatott volt a jogorvoslati kérelem kiegészítése előterjesztésének időpontja is, illetőleg a kiegészítés hiányosságaira tekintettel az érdemi elbírálást megelőzően hiánypótlás lett volna szükséges. A Döntőbizottság nem osztotta az ajánlatkérő által előadottakat. Elsődlegesen rögzíti, hogy a 2010. június 21-én előterjesztett kérelemre a jogorvoslati eljárást 2010. június 22-én indította meg. A kérelmező kérelmet a 2010. június 23-án előterjesztett beadványában a nyertes ajánlat érvényességéről hozott döntés jogszerűsége vonatkozásában kiegészítette, megjelölte azokat a Kbt. 88. § (1) bekezdésében meghatározott érvénytelenségi okokat, amelyek megítélése szerint fennállnak, és további megsértett jogszabályhelyeket is megjelölt. A kiegészítő kérelemben jelezte azt is, hogy a részletes indokait a nyertes ajánlat megtekintését követően terjeszti elő. A részletes indokait 2010. június 29-én terjesztette elő, megjelölve a nyertes ajánlat

27

azon elemeit is, amelyek alapján az érvényességet vitatja. A kérelmező által megjelölt érvénytelenségi okok nem vitatottan nem haladták meg azt a kört, amelyet már a június 23-i beadványában is megjelölt. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy amennyiben a jogorvoslati kérelem kiegészítésében foglaltakat 2010. június 23-án önálló kérelemként, a fenti előzmények nélkül terjesztették volna elő, a Kbt. 325. (2) bekezdése alapján hiányok pótlását, 5 napos határidőn belül a kérelmező számára lehetővé kellet volna tenni. A hiánypótlás teljesítését követően megindított jogorvoslati eljárásban az így benyújtott és hiánypótolt kérelem is határidőben előterjesztettnek minősül. A Kbt. 325. § (2) bekezdésének alkalmazására azonban egy már folyamatban lévő jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség. A kiegészítő kérelem pontosítása, a részletes indokok előterjesztése ugyanakkor formális hiánypótlás nélkül is ténylegesen megtörtént, mivel azt a kérelmező a Döntőbizottság felhívására 5 napos határidőben teljesítette. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a jogorvoslati kérelem kiegészítését 2010. június 23-án, az eredményhirdetés napját követő 15. napon, határidőben terjesztették elő. A Döntőbizottság nem osztotta ajánlatkérő azon álláspontját sem, mely szerint jogorvoslati kérelem kiegészítése nem bírálható el, mivel az abban kifogásolt ajánlatkérői döntés vonatkozásában a kérelmező nem kezdeményezett előzetes vitarendezést. A Kbt. 2. § (1) bekezdés utolsó fordulata szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó. A Kbt. Hetedik Részének szabályozása vonatkozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatokra. A Kbt. 316. § (1) bekezdése deklarálja a jogorvoslathoz való jogot. A Kbt. 318. §-a állapítja meg a Döntőbizottság hatáskörét és illetékességét. A Kbt. 322. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 327. §-a taxatíve meghatározza a hivatalból jogorvoslati eljárás kezdeményezésére jogosultak körét, emellett pedig a Kbt. 323. § (1) bekezdése állapítja meg a jogorvoslati kérelem megindítására jogosultak körét. A Kbt. 323. § (1) bekezdésében meghatározott személyi kör megkapta a jogot arra, hogy jogorvoslati kérelemmel megtámadja a jogsértő, közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenységet, mulasztást. A jogorvoslathoz való jog így egyértelműen megállapítható a Kbt. tételes rendelkezéséből. A Kbt. 407. §-a azt is deklarálja, hogy a Kbt. szabályozása, ebben a jogorvoslathoz való jog megfelel az irányelvi rendelkezéseknek.

28

A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a 2010. január 1-től bevezetett előzetes vitarendezésre kialakított új jogintézmény nem érinti és az irányelvekből következően nem is érintheti a Kbt-ben is kimondott jogorvoslathoz való jogot a kérelmezői kör részére. Nevezetesen az előzetes vitarendezés elmulasztása vagy annak nem az előírásoknak mindenben megfelelő lefolytatása nem szüntetheti meg a kérelmezőknek a jogát jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint egyébként az előzetes vitarendezésre kialakított új szabályozásból sem állapítható meg, hogy az korlátozná, illetve megszüntetné a jogorvoslathoz való jogot. Különösen arra tekintettel sem, mert az előzetes vitarendezés csak meghatározott ajánlatkérői eljárási cselekményekhez, eljárást, illetve részvételi szakaszt lezáró döntéséhez kapcsolódik. Így súlyosan jogsértő lenne, ha a közbeszerzési eljárás leghangsúlyosabb elemei ellen nem, míg a többi eljárási cselekmény ellen pedig helye lenne jogorvoslatnak. A Kbt. tételes jogi szabályozása az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. A Kbt. 96/B. §-a szerint: „(1) Ha az ajánlattevő nem ért egyet az írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdés] foglalt valamely megállapítással, az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles kérelem benyújtásával - az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. (2) Az ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vitatott pontját, javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, illetőleg az azt alátámasztó dokumentumokra hivatkoznia kell. (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról az ajánlattevőt a kérelem megérkezésétől számított három napon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi ajánlattevőjét is tájékoztatja. (4) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig nem kötheti meg a szerződést. (5) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, számvagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredményhirdetést követő öt napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek. (6) Az e § és a 96/C. § szerint módosított, illetőleg kijavított írásbeli összegezés tartalmára vonatkozóan előzetes vitarendezési kérelmet nem lehet benyújtani.” A Kbt. 96/C. §-a szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított tizedik napig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést

29

köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. A Kbt. 324. § (1) bekezdés h) pontja szerint a kérelemben meg kell jelölni az előzetes vitarendezés eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát [96/B. § (3) bekezdés]. A Kbt. 324. § (2) bekezdése szerint a kérelemhez csatolni kell az előzetes vitarendezés kapcsán [96/B. §] az ajánlatkérő válaszát tartalmazó dokumentumot. A Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a 96/B. § (1), (3) vagy (4) bekezdésének, a 99. § (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn. A jogalkotó a Kbt. 96/B. §-ában határozta meg az előzetes vitarendezés részletes szabályait, tartalmi és formai előírásait és az ezzel összefüggő kötelező határidőket. Az előzetes vitarendezésre vonatkozó törvényi szabályozás érinti a Kbt. jogorvoslati kérelemre vonatkozó szabályozását, egyrészt a jogorvoslati kérelem kellékei között feltüntetésre kerül, másrészt a jogorvoslati kérelem alapján lefolytatásra kerülő jogorvoslati eljárásban, ha jogsértés kerül megállapításra, akkor az előzetes vitarendezésre vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a bírság, mint kötelező jogkövetkezmény jelenik meg. Jelen jogorvoslati eljárásban az a felek által sem vitatott tényként volt megállapítható, hogy kérelmező az eljárást lezáró döntés ellen benyújtott az ajánlatkérőhöz előzetes vitarendezés iránti kérelmet. A kérelem azonban nem tartalmazta a nyertes ajánlat vonatkozásában hozott ajánlatkérői döntések jogszerűségének vitatását, a kérelmező kizárólag a saját ajánlatának érvénytelenségét kifogásolta. Ajánlatkérő az eljárásjogi kifogását arra alapította, hogy a kérelmező e körben előterjesztett kérelme érdemben nem vizsgálható. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a Kbt. tételes jogi rendelkezései és az irányelvi szabályozás alapján a Döntőbizottság köteles a jogorvoslati kérelmet e körben is érdemben elbírálni. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) módosította az 89/665/EGK irányelv 1., a jogorvoslati eljárások alkalmazási körét és rendelkezésre állását szabályozó cikkét, melynek (3) bekezdése kimondja, hogy „a tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll”.

30

A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint egyértelmű, hogy a jogorvoslati irányelv fő szabályként, általános rendelkezésként, korlátozás nélkül követeli meg a tagállamoktól, hogy biztosítsák az ajánlattevők számára a jogorvoslathoz való jogot. Az Európai Parlament és a Tanács nem alkotott olyan szabályt, amely bármiféle más feltétel teljesüléséhez, előzetes eljárási cselekményhez kötné a jogorvoslati jog gyakorlásának lehetőségét. A jogorvoslati irányelv az 1. cikk (5) bekezdésének első mondata az alábbi rendelkezést tartalmazza: „a tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért”. A Döntőbizottság megítélése szerint a jogorvoslati irányelv ezen rendelkezése sem teremt jogalapot arra, hogy korlátozást szenvedjen vagy megszűnjön a jogorvoslathoz való jog. Ezen előírás szerves része az „először” kitétel. Ebből megállapítható, hogy a tagállamok csak arra kaptak felhatalmazást az irányelvben, hogy beépíthessenek egy első, előzetes lépcsőfokot a jogvita rendezésébe. Ez azt jelenti, hogy a kérelmező jelezze az ajánlatkérő irányába, hogy eljárását, döntését, mulasztását mely okból tartja jogsértőnek és ennek orvoslását kérje. Arra azonban már nem terjed ki az irányelv szabályozása, hogy a tagállamok megszüntethetnék az irányelvből fakadó és irányelvi előírásoknak megfelelő jogorvoslat biztosításának kötelezettségét. Éppen erre tekintettel maradt meg teljesen változatlan tartalommal – amit a Döntőbizottság a fentiekben bemutatott – a Kbt. tételes jogi szabályozása a jogorvoslatra vonatkozó jogra, a kérelmezői körre. A Döntőbizottság álláspontja szerint a hazai jogalkotó az irányelvi rendelkezés keretei között vezette be a nemzeti jogalkotásban az előzetes vitarendezés jogintézményét, melynek részletes szabályait a jogalkotó a Kbt. 96/B. §-ában határozta meg. Csak azt kívánta elérni, hogy a sérelmet szenvedett fél először az ajánlatkérőnél jelezze jogorvoslati igényét. A Kbt. 96/B §-ában és az ehhez kapcsolódó – fentiekben idézett – jogorvoslati eljárás körében meghatározott rendelkezésekben nem határozott meg a hazai jogban a jogalkotó olyan szabályt, hogy önmagában az előzetes vitarendezési szabályok alkalmazásának elmulasztása, vagy ezen eljárási cselekmények késedelmes alkalmazása a fő szabályként általánosan biztosított jogorvoslati jog elvesztését eredményezné, megfosztaná a jogorvoslati jog jogosultját jogorvoslati jogai gyakorlásának lehetőségétől. Ezt igazolja az a tény is, hogy a jogalkotó az előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályok megsértéséhez a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályozásában egyéb szankciókat rendelt (jogsértés megállapítása esetén kötelezően alkalmazandó bírság). A Kbt. 340. § (4) bekezdésében rögzített előírás alapján megállapítható, hogy a Döntőbizottság köteles érdemben elbírálni a jogorvoslati kérelmet és a Kbt. 340. §ában és kapcsolódó szakaszaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazni. Amennyiben a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, nincs jogkövetkezménye az előzetes vitarendezés elmaradásának, illetve nem megfelelő lefolytatásának. Abban az esetben azonban, hogy ha a jogorvoslati kérelem alapos és jogsértés kerül

31

megállapításra, a Döntőbizottság köteles megbírságolni azt a kérelmezőt, aki nem folytatott le, illetve nem az előírások szerint folytatott előzetes vitarendezési eljárást. Mindezen indokok alapján a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint nem alapos az ajánlatkérőnek a nem teljes körű vitarendezési kérelemre alapított eljárásjogi kifogása, a Döntőbizottság köteles a kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemben elbírálni. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság álláspontja az, hogy eljárásjogi akadály nem áll fenn, a jogorvoslati kérelmet teljes terjedelmében érdemben vizsgálta. A Döntőbizottság először azt vizsgálta meg, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő döntése a kérelmező ajánlata érvénytelenségének megállapítása vonatkozásában. A Kbt. 70. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A fenti kógens rendelkezések alapján az olyan ajánlat, amely az ajánlatkérő részéről a felhívásban vagy dokumentációban meghatározott – akár tartalmi, akár formai – előírásoknak nem tesz eleget, érvénytelennek minősül.

32

A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az ajánlatkérő jogosultsága és feladata – a Kbt. előírásainak megfelelően – meghatározni azt, hogy milyen tartalmi és formai követelményeket ír elő a felhívásban és a dokumentációban az ajánlattétellel, illetőleg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassággal kapcsolatosan. Az ajánlattevők ezen feltételek alapján kötelesek az ajánlatukat összeállítani. Az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét, e vizsgálat során az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy hiánypótlásra, felvilágosítás megadására hívja fel az ajánlattevőt, vagy egyes ajánlati elemek vonatkozásában indokolást, magyarázatot kérjen. A Döntőbizottság először a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint megtett „Ajánlattevői nyilatkozat” vonatkozásában megállapított 1./ érvénytelenségi okot vizsgálta meg. A kérelmező ajánlatában csatolt felolvasólapon a kérelmezői konzorcium, mint ajánlattevő tett nyilatkozatot a 672.830.160,- Ft egyösszegű nettó ajánlati árról. A konzorcium tagjai, közös ajánlattevők az ajánlat 519. oldalától csatolták a szakmai ajánlat részeként a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint megtett „Ajánlattevői nyilatkozatot”. A nyilatkozatot az ajánlattevők mindegyike külön-külön tette meg, azt valamennyien a dokumentációban kiadott minta szerint töltötték ki. Az ajánlatkérő által előírt iratminta kötelező tartalmi eleme volt a kért ellenszolgáltatás összegének megadása. A jogorvoslati eljárás során az nem volt vitatott, hogy ezen ajánlattevői nyilatkozatot a közös ajánlattevők kötelesek voltak külön megtenni. Ajánlatkérő a dokumentációban és a kiegészítő tájékoztatásában az érvényes ajánlattétel feltételeként azt írta elő, hogy a kiadott iratminták, nyilatkozati minták tartalmán az ajánlattevők nem változtathatnak. Nem volt ugyanakkor olyan előírása ajánlatkérőnek arra vonatkozóan, hogy közös ajánlattétel esetén a mintában rögzített „kért ellenszolgáltatás” tartalmi elem nem az egyébként az ajánlatban számos más helyen is, így a felolvasólapon, „Ajánlati nyilatkozatban” és függelékében, az ajánlati ár bontása táblázatban, a költségvetésben, szerződéstervezetben is egyébként meghatározandó egyösszegű nettó ajánlati árral nem azonos. Ajánlatkérő nem tett olyan előírást, mely szerint közös ajánlattétel esetén a „kért ellenszolgáltatás” sorban az egyösszegű ajánlati árat akként kellene megbontani, hogy az a konzorciumi szerződésben rögzített feltételek szerint meghatározott, a tagok teljesítésben való közreműködésének ellenértékét kellene feltüntetni. Ezzel ellentétesen, az ajánlatkérő kifejezetten megtiltotta a nyilatkozati tartalom megváltoztatását. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja az, hogy konkrét előírás hiányában érvénytelenség nem állapítható meg abban az esetben, ha az ajánlattevők által külön megtett „Ajánlattevői nyilatkozat” az egyösszegű ajánlati árat tartalmazza. A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy a fentiekben részletesen megjelölt valamennyi nyilatkozatában egyértelműen rögzítette azt, hogy az ajánlati ár, a beszerzés tárgyára kalkulált ellenérték teljes összege 672.830.160,- Ft. Ezzel ellentétes adat az ajánlatban sehol nem található. Az ajánlat vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a közös ajánlattevők a

33

dokumentációban előírt formának és tartalomnak megfelelően tették meg az „Ajánlattevői nyilatkozatot”. Azok alapján az ajánlatkérő nem vonhatott le olyan következtetést, mely szerint a közös ajánlattételben résztvevő ajánlattevők külön-külön kívánják érvényesíteni a teljes értékű ellenszolgáltatást, azt, hogy kérelmező ajánlati ára ténylegesen a felolvasólapon rögzített ár kétszerese lenne, vagy a kérelmező kizárólag az „Ajánlattevői nyilatkozatokkal” több változatú ajánlatot tett volna. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a kérelmező által az ajánlatban csatolt konzorciumi szerződésben az ajánlattevők kifejezetten azt rögzítették, hogy a megrendelő felé a konzorciumot képviselő vezető tag, azaz az egyik ajánlattevő jogosult számlát benyújtani. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára alapított 1./ érvénytelenségi ok nem állt fenn. A Döntőbizottság megvizsgálta a 2./ érvénytelenségi okot, amelyet ajánlatkérő arra alapított, hogy a kérelmező a műszaki ütemtervben egyrészt nem tüntette fel a kivitelezési hirdetőtáblák felállítását, másrészt nem szerepeltette a létszám és eszközfelhasználást. A dokumentáció 4. fejezetében írta elő azt, hogy csatolni kell valamennyi munkanemre kiterjedő részletes ütemtervet. A műszaki leírás és a kapcsolódó műszaki dokumentáció tartalmazta részletesen a beszerzés tárgyát és mennyiségét, továbbá az ajánlatkérő által meghatározott azon különleges követelményeket, körülményeket, szolgáltatásokat, amelyek a nyertes ajánlattevőnek a teljesítés során figyelembe kell venni, illetőleg be kell tartani. Ez utóbbi előírások között rögzítette azt ajánlatkérő, hogy a nyertes ajánlattevőnek saját költségén hirdetőtáblát kell a kivitelezés helyén felállítani. A Döntőbizottság az ajánlatkérői előírások alapján azt állapította meg, hogy a beszerzés tárgyának műszaki tartalmát érintő teljesítésnek nem eleme a hirdetőtáblák kihelyezése, az nem tekinthető költségvetés szerint meghatározott teljesítési munkanemnek. A hirdetőtáblák kihelyezése az ajánlatkérő előírásrendszere szerint a teljesítés során figyelembe veendő előírás, éppúgy mint az az előírás, mely szerint az ajánlatkérő felvonulási épületet nem bocsát rendelkezésre, vagy a munkavégzés során kötelező betartani a munkavédelemre és munkavégzésre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Az ajánlatkérő azt sem tette lehetővé, hogy az egyösszegű ár kialakítása során az ajánlattevő figyelembe vegye a táblák kihelyezésének költségeit. Mindezekből következően egyértelműen és kétséget kizáróan nem állapítható meg az, hogy a műszaki ütemtervben, mint teljesítési munkanemet, a hirdetőtáblák kihelyezését is külön soron fel kellett volna tüntetni. Konkrét ajánlatkérői előírás hiányában nem állapítható meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelenség. A műszaki ütemterv vonatkozásában megállapított további érvénytelenségi ok, a létszám és eszközfelhasználás vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő szintén a különleges követelmények, körülmények, szolgáltatások között határozta azt meg, hogy az ütemtervnek folyamatosan tartalmaznia kell ezen adatokat. Az előírást az ajánlatkérő kifejezetten abból a célból tette, hogy a szakmai ajánlat ne általánosságokat fogalmazzon meg, hanem a jelen közbeszerzési eljáráshoz

34

legyen elkészítve. A teljesítés során igénybe vett eszközöket, gépeket, felszereléseket az ajánlatkérő külön nyilatkozatban is kérte bemutatni, részben az alkalmasság igazolásaként. További nyilatkozatban kellet azt részletesen, tételesen bontva megjelölni, hogy az egyes elvégzendő feladatokat mely szervezet fogja ellátni, illetőleg részletesen be kellett mutatni az egyes feladatok végrehajtásáért, irányításáért felelős szakembereket. Ténybelileg az rögzíthető, hogy a kérelmező az ajánlatában becsatolta a valamennyi munkanemre részletesen kidolgozott vonalas ütemtervet. Minden egyes munkanem vonatkozásában konkrétan meghatározta a munkavégzés időtartamát, a munka megkezdésének, illetőleg befejezésének tervezett időpontját. A szakmai ajánlat részét képező műszaki ütemterv ugyanakkor nem vitásan hiányos, mert az nem tartalmazott további olyan adatokat, amelyet ajánlatkérő azért írt elő, hogy a szakmai ajánlat ne általánosságokat fogalmazzon meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő e hiányok pótlása tekintetében jogsértően zárta ki a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A Kbt. 83. § (6) bekezdése kimondja, hogy a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban - megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. A Kbt. 83. § (2) bekezdése határozza meg a pótolható hiányok körét, amely alapján az ajánlat hiányosságai mind formai, mind tartalmi szempontból orvosolhatók. A Kbt. 83. § (2) bekezdése nem korlátozza a megtett szakmai ajánlat hiányainak pótlását. A Kbt. 83. § (6) bekezdése annak jogszerű lehetőségét zárja ki, hogy a hiánypótlással adott esetben az ajánlat azon elemei módosuljanak, amelyek megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a konkrét, kifejezetten a jelen közbeszerzési eljáráshoz a beszerzési tárgyhoz elkészített, részletesen kidolgozott, valamennyi teljesítési munkanemet tartalmazó műszaki ütemterv becsatolásra került az ajánlatban. Kérelmező megadta e vonatkozásban is a konkrét szakmai ajánlatát, amelyet a közbeszerzési műszaki leírásban rögzített előírások alapján készített el. A Döntőbizottság osztotta a kérelmező azon álláspontját, mely szerint az ütemtervből hiányzó eszköz- és létszám felhasználási adatok pótlása önmagában még nem

35

eredményezi az ajánlat módosítását, amennyiben az ajánlattevő a hiánypótlást a Kbt. 83. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teljesíti. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (2) bekezdését, mivel hiányos ajánlati tartalomra nem rendelt el hiánypótlást. Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontját megsértve állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a létszám-és kapacitás felhasználás adatai vonatkozásában. A Döntőbizottság megvizsgálta az átemelők villamos energia szükségletét bemutató számításokkal kapcsolatos 3./ érvénytelenségi okot. Ajánlatkérő a döntését azzal indokolta, hogy a kérelmező az 5. részszempont szerinti vállalását megalapozó számításaiban nem vette figyelembe a XIV. számú átemelő fogyasztási adatait. Ajánlatkérő a dokumentációban rögzítette az 5. – Átemelők villamos energia szükséglete – bírálati részszempont tartalmát. Előírta továbbá azt, hogy a szakmai ajánlatnak tartalmaznia kell az 5. részszempontra adott ajánlat részletes bemutatását, alátámasztását, számszaki levezetését. Megadta továbbá a műszaki dokumentációban a beépíteni kívánt alapanyagok, eszközök, berendezések, ezen belül is az újonnan létesítendő átemelők főbb műszaki paramétereit, gyártmányát, típusát. Ezek között az átemelők között megjelölte a XIV. számú átemelőt és elvárt műszaki jellemzőit. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásában határozta azt meg továbbá, hogy az 5. bírálati részszempont szerinti vállalás kiszámításánál mely átemelőket kell, hogy figyelembe vegyék. Ezek között is szerepelt a XIV. számú átemelő. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a műszaki dokumentációban, sem a kiegészítő tájékoztatásban nem közölt adatot XI. számú átemelőre vonatkozóan. A beszerzésnek nem tárgya a XI. számú átemelő beépítése, felújítása. Fentieket figyelembe véve a Döntőbizottság áttekintette a kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy az ajánlat 595. oldalán csatolt számításokban nem szerepel XIV. számú átemelő, ugyanakkor szerepel egy XI. számú átemelő. Kérelmező részletesen megadta XI. számúként jelzett átemelő műszaki adatait, melyek megegyeztek a dokumentációban a XIV. számú átemelőhöz megadott adatokkal. Megállapítható továbbá, hogy az ajánlat egyetlen további dokumentuma sem tartalmaz arra vonatkozóan adatot, hogy a kérelmező a XI. számú átemelő kiépítését vállalta volna. Az ajánlatban ezzel szemben számos adat található arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a XIV. számú átemelő kiépítését vállalta: így a fizetési ütemezésben az egyes részszámlákhoz meghatározott műszaki tartalom, a pénzügyi ütemterv, az organizációs terv, az ajánlati ár bontását tartalmazó részletes táblázat. A Döntőbizottság az ajánlat adatai alapján - figyelemmel a fentiekre – megállapította, hogy az 595. oldalon található kalkulációban elírás a XIV. sorszám helyett a XI. sorszám feltüntetése. Kérelmező egy XI. számú átemelő műszaki adataival nem kalkulálhatott, figyelemmel arra, hogy ilyen adatokat az ajánlatkérő vele nem közölt, ugyanakkor a kérelmező a XI. sorszám szerepeltetése mellett helyesen adta meg a XIV. számú átemelő műszaki adatait, azokat ténylegesen figyelembe vette, a kalkuláció e műszaki paraméterekre vonatkozóan is tartalmazott adatokat a vállalt

36

energia szükségletre. A Döntőbizottság megítélése szerint, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlat adatait nem tartotta egyértelműnek, lehetősége lett volna felvilágosítás kérésre is, mivel nem az értékelésre kerülő tartalmi elem (éves energia szükséglet), hanem az átemelő számozása hibás, mely kérdés tisztázása biztosítható lett volna a szakmai ajánlat módosítása nélkül is a Kbt. 85. §-a alkalmazásával. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően állapította meg a Kbt. 81. § (1) bekezdés f) pontja alapján az érvénytelenséget. Összegezve a fentieket, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának jogszerű alkalmazásával bírálta el a kérelmező ajánlatát, a megállapított 1./, 3./ és a kivitelezési hirdetőtáblák feltüntetésének elmulasztására alapított érvénytelenségi ok nem áll fenn, ezért az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A létszám- és eszközszükséglet tekintetében a műszaki ütemterv hiányossága vonatkozásában a hiány orvosolható, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdését és a Kbt. 83. § (2) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a nyertes ajánlat érvénytelensége vonatkozásában előterjesztett kérelmet, és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy az részben alapos. Kérelmező elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlat 205. oldalán, valamint az ajánlattevő hiánypótlásának 5. oldalán csatolt pénzintézeti nyilatkozat hiányos, az nem tartalmazza azt az adatot, hogy a pénzintézet a 10 % feletti alvállalkozó bankszámláját mióta vezeti, ezért az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlati felhívás III.2.2.) pontjában a P/1.) pénzügyigazdasági alkalmasság igazolási módjaként előírta a valamennyi számlaszámra vonatkozó pénzintézeti nyilatkozatot, melyben - egyebek mellett – szerepel a számlanyitás napja, azaz, hogy mióta vezeti a pénzintézet az ajánlattevő vagy a 10 % feletti alvállalkozó bankszámláját. A nyertes ajánlattevő 10 % feletti alvállalkozója vonatkozásban becsatolt pénzintézeti nyilatkozat tartalmazta azon adatot, mely szerint a cég a pénzintézetnek 2004. március 22-e óta az ügyfele, a számlán sorban álló tétel a számlanyitás óta nem volt. Az ajánlatban becsatolt cégkivonat adatai szerint a nyilatkozatban megjelent számon vezetett számlát ugyanezen a napon, azaz 2004. március 22-én nyitották. Mindezen adatok alapján a Döntőbizottság helytállónak fogadta el az ajánlatkérő azon indokolását, mely szerint a pénzintézeti nyilatkozat nyelvtani és logikai értelmezése csak az lehet, hogy az tartalmazza az alkalmasság igazolásához előírt adatot, azt, hogy a bank mióta vezeti az alvállalkozó bankszámláját. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő helyesen bírálta el e körben érvényesnek a nyertes ajánlatot, az ajánlattevő igazolta a P/1.) pontban előírt gazdasági-pénzügyi alkalmasságát. A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlatban megjelölt főépítésvezető, I.K. szakmai önéletrajza vonatkozásában előterjesztett kérelmi elemet vizsgálta meg. Kérelmező jogorvoslati kérelmét arra alapította, hogy az önéletrajzból nem állapítható

37

meg egyértelműen, hogy a nyertes ajánlattevő teljesítette a felhívás III.2.3.) pont M/3.) pontban előírt azon műszaki-szakmai alkalmassági követelményt, mely szerint a szakember rendelkezik legalább 5 éves MV-VZ/A felelős műszaki vezetői szakmai gyakorlattal szennyvízcsatorna hálózat építési területen. A Döntőbizottság a felhívásban előírtakat megvizsgálva rögzíti, hogy az ajánlatkérő a szakmai gyakorlatot kötötte 5 éves időtartamhoz, ugyanakkor azt nem írta elő, hogy a teljes 5 éves gyakorlati időtartamot legalább „A” kategória szerinti FMV jogosultsággal kell igazolni. Ebből következően a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő által megjelölt szakember az ajánlatkérő által előírt végzettségi, képesítési feltételeknek – függetlenül a szakmai gyakorlat időtartamától – megfelelt, mivel az ajánlatban becsatolásra került az a 2005. december 15-én kelt hatósági határozat, melyben a szakembert az FMV jogosultságának bővítése mellett FMVVíz.ép.-A+11+091/2010. szám alatt névjegyzékbe vette. Az ajánlat és a hiánypótlás tartalmának vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a szakember teljesítette a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan előírt feltételeket is. E körben a Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő azon érvelését, mely szerint a szakmai önéletrajzban megjelölt, a kérelmező által kifogásolt projekt, Hatvan-Lőrinci csatornahálózat építése megfelel a felhívás azon kitételének, mely szerint a gyakorlatot szennyvízcsatorna-hálózat építés területen kell igazolni. Ajánlatkérő jogszerűen fogadta el teljesnek az alkalmassági igazolást, figyelemmel arra, hogy a hivatkozott projekt tárgya - a nyilvános forrásból is hozzáférhető közbeszerzési adatok alapján megállapíthatóan - kifejezetten szennyvízelvezető, -tisztító rendszer bővítése, fejlesztése volt. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy megalapozott a Sz.G. szakági építésvezető vonatkozásában előterjesztett jogorvoslati kérelem. Kérelmező a kérelmét arra alapította, hogy az ajánlattevő a szakember becsatolt önéletrajza alapján nem igazolta a felhívás III.2.3.) pont M/3.) pont szerinti azon alkalmassági követelményt, mely szerint rendelkezik MV-KÉ/A besorolású olyan felelős műszaki vezetővel, aki legalább 3 éves felelős műszaki vezetői gyakorlattal rendelkezik szennyvízcsatorna hálózat építés területen. A jogorvoslati eljárás során vitatott volt az ajánlatkérői előírás tartalma. Ajánlatkérő indokolása szerint az építési szakági építésvezető vonatkozásában nem volt a szakember szakmai gyakorlatára vonatkozóan előírása, kizárólag az FMV jogosultságot kívánta vizsgálni figyelemmel a képesítés szakmai specifikumaira. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérői értelmezés nem felel meg az felhívásban előírtaknak. Ajánlatkérő a szakági építésvezető mindegyike vonatkozásában azonos módon előírta a 3 éves szakmai gyakorlat meglétét. Ajánlatkérő a felhívásban kifejezetten előírta azt is, hogy a szakmai gyakorlatot szennyvízcsatorna-hálózat építés területen kell igazolni. Ajánlatkérő 3 szakági építésvezető teljesítésbe való bevonását írta elő, az ajánlatban a 3 szakember vonatkozásában kellett az alkalmasságot igazolni. Két fő vízügyi szakági FMV jogosultsággal, 1 fő építési szakági FMV jogosultsággal rendelkező szakembert kért az ajánlatban megjelölni. A felhívásban mindhárom szakemberrel szemben azonos módon írta elő a meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat igazolását. Az ajánlatkérő a Kbt. 78. § (1) bekezdése szerinti ajánlati kötöttség beálltára tekintettel a

38

felhívásban előírt alkalmassági követelmény vizsgálatától az ajánlatkérő jogszerűen nem tekinthetett el. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában maga is úgy értelmezte az alkalmassági feltételét, hogy az építési szakági felelős műszaki vezető esetében is igazolni kell annak tényét, hogy rendelkezik 3 éves szakmai gyakorlattal szennyvízcsatorna-hálózat építés területen. A Döntőbizottság rögzíti továbbá, hogy az ajánlatkérő előírása egyértelmű volt, az nem ellentmondásos, figyelemmel arra, hogy az MV-KÉ FMV jogosultsággal rendelkező szakember szennyvízcsatorna-hálózat építése során elvégzett útépítési, -helyreállítási munkák ellenőrzését végzi, azt MV-VZ FMV jogosultsággal rendelkező szakember nem láthatja el, még abban az esetben szennyvízcsatorna-hálózat építési beruházáshoz kapcsolódik. A nyertes ajánlattevő ajánlatában és a hiánypótlásban becsatolt, Sz.G. szakember szakmai önéletrajzának adatai alapján megállapítható volt, hogy nem rendelkezik a felhívásban előírtaknak megfelelő szakmai gyakorlattal, mivel nem vett részt felelős műszaki vezetőként legalább 3 éves időtartamban szennyvízcsatorna-hálózati területen megvalósított projektekben. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő az ajánlatban csatolt önéletrajz hiányosságaira elrendelte a hiánypótlást, olyan tartalmú dokumentum becsatolását kérte, melyből az alkalmassági követelménynek való megfelelés egyértelműen megállapítható. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem történt meg megfelelően a hiány pótlása. Az ajánlatban korábban csatolt önéletrajzhoz képest csak annak közlésére került sor, hogy mely útépítési projektekben vett részt a szakember felelős műszaki vezetőként. A Kbt. 83. § (5) és (6) bekezdése ebben az esetben az újabb hiánypótlási felhívás kibocsátását, vagy önkéntes hiánypótlás benyújtását kizárja. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését azzal, hogy nem állapította meg a nyertes ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a nyertes műszakiszakmai alkalmasságát V.L. szakember végzettsége vonatkozásában vitató kérelmi elem nem alapos. Kérelmező a kérelmét arra alapította, hogy az ajánlattevő nem rendelkezik a felhívás III.2.3.) pont M/3.) pontjában az alkalmasság feltételeként előírt munkavédelmi koordinátorral, mivel a megjelölt V.L. szakember végzettsége nem felel meg a munkavédelmi szakmérnöki, vagy munkaügyi szaktanácsadói végzettségnek. Az ajánlatban becsatolt, végzettséget igazoló oklevelek alapján megállapítható, hogy az ajánlattevő által megjelölt szakember rendelkezik felsőfokú munkavédelmi képzettséggel, munkavédelmi üzemmérnök. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a kérelmező konkrét adatokkal nem bizonyította annak tényét, hogy a felhívásban előírt képzettség, végzettség tartalmában nem azonos a megjelölt szakember képzettségével. Kérelmező a végzettség megszerzésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezésekből vezette le azon álláspontját, mely szerint a képesítések pusztán az elnevezésüknél fogva nem egyenértékűek, nem összehasonlíthatóak. A Döntőbizottság álláspontja szerint annak hitelt érdemlő bizonyítása szükséges, hogy az ajánlattétel időpontjában ismeretes végzettségek, képesítések elnevezése mögötti szakmai tartalom nem egyenértékű, a nem vitatottan felsőfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező

39

szakember az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek nem felelt meg. Ilyen ténybizonyítás hiányában a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen elemét elutasította. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a nyertes ajánlat Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelensége vonatkozásában előterjesztett kérelmet és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy az alapos. Kérelmező azt kifogásolta, hogy az ajánlat 815-817. oldalán becsatolt „Ajánlati nyilatkozatot” a nyertes ajánlattevő nem a dokumentációban előírtaknak megfelelően tette meg. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az „Ajánlati nyilatkozatra” vonatkozóan az ajánlatkérő kötelezően alkalmazandó mintát adott ki a dokumentációban, és egyúttal előírta, hogy közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő köteles ezt a nyilatkozatot megtenni. A nyertes ajánlattevő konzorcium, melynek két tagja van. Ebből következően a nyertes konzorcium tagjai, mint ajánlattevők a közös ajánlattételre tekintettel kötelesek voltak az „Ajánlati nyilatkozatot” megtenni. Megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő az „Ajánlati nyilatkozatot” nem az ajánlatkérő előírásainak megfelelően tette meg, mivel a nyilatkozatot kizárólag a konzorcium vezető tagja, az EuroAszfalt Kft. képviselői írták alá. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy a releváns ajánlati forma nem felelt meg a dokumentációban előírtaknak, az ajánlatkérő nem a Kbt. 81. § (1) bekezdésének jogszerű alkalmazásával bírálta el a nyertes ajánlatot. A Döntőbizottság ugyanakkor rögzíti, hogy a fent megállapított hiányosság pótlásának lehetősége adott lett volna a Kbt. által meghatározott keretek között. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését is. A Kbt. 91. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértő módon hozta meg az eljárást lezáró döntését a nyertes ajánlattevő személye vonatkozásában is, és hirdette ki a tárgybani közbeszerzési eljárás nyertesét, mivel az elbírálás körébe bevont, és a bírálati szempont szerint a legelőnyösebb ajánlatként értékelt ajánlat érvénytelen volt. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a megalapozatlan részeiben a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a megalapozott kérelmi elem körében a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint jogsértést állapított meg, továbbá a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, továbbá a Kbt. 341. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szabott ki. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az

40

e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság a körülmények mérlegelése alapján indokoltnak ítélte a bírság alkalmazását. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy a kérelmező ajánlatát jogsértően bírálta el, és nyilvánította érvénytelenné, illetőleg a nyertes ajánlat érvénytelen volt. E jogsértések az eljárást lezáró döntésre is közvetlenül kihatottak. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyosságán túl figyelembe vette a közbeszerzés nemzeti értékhatárokat meghaladó becsült értékét, továbbá azt, hogy korábban már megállapított jogsértést az ajánlatkérő terhére. E tények magas összegű bírság kiszabását indokolnák. A Döntőbizottság figyelembe vette ugyanakkor, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható volt. A Döntőbizottság mindezen tényezőket együttesen mérlegelve a bírság mértékét 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegben állapította meg. A Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki a 96/B. § (1), (3) vagy (4) bekezdésének, a 99. § (3) vagy (4) bekezdésének megsértése esetén, amennyiben a 306/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti körülmények nem állnak fenn. A becsatolt iratok és a felek egybehangzó nyilatkozata alapján megállapítható annak ténye, hogy a kérelmező a nyertes ajánlat érvényessége vonatozásában nem terjesztett elő vitarendezési kérelmet, ugyanakkor a jogorvoslati kérelmében e körben hozott ajánlatkérői döntések jogszerűségét is kifogásolta. Erre tekintettel a Döntőbizottság állapította meg, hogy a kérelmező megsértette a Kbt. 96/B. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság jogorvoslati kérelem alapján lefolytatott vizsgálat során a fentiekben részletezettek szerint jogsértést állapított meg a nyertes ajánlat érvényességének elbírálása vonatkozásban. A Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontjában a jogalkotó nem biztosított lehetőséget a Döntőbizottságnak annak eldöntésére, hogy jogsértés megállapítása esetén a kérelmezővel szemben alkalmazza-e a bírság jogkövetkezményét, így a Döntőbizottság jogsértés megállapítása esetén köteles bírságot kiszabni. A Döntőbizottság kérelmezővel szemben 10.000,- bírság kiszabását tartja indokoltnak. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. augusztus 3. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:

Kalmárné Diósy Ildikó sk. közbeszerzési biztos Parádi Józsefné

Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos

41

Kapják: 1. Dr. Kardos Norbert ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 17.) 2. Kisvárda Város Önkormányzata (4600 Kisvárda, Szent László út 7-11.) 3. Euroaszfalt Kft. (2225 Üllő, Zsaróka hegy 053/30. hrsz.) 4. KELET-ÚT Kft. (4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 14.) 5. KÖZGÉP Építő és Fémszerkezet Gyártó Zrt. (1239 Budapest, Haraszti u. 44.) 6. Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37.) 7. STRABAG-MML Kft. (1113 Budapest, Daróczi út 30.) 8. Teerag-Asdag Építőipari és Kereskedelmi Kft. (9024 Győr, Baross Gábor u. 43.) 9. Lucsik és Társa Kft. (1062 Budapest, Bajza u. 54.) 10. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 11. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 12. Irattár