K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím:
[email protected]
Ikt.sz.: D.656/ 12 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a Nyuszi-Uszi Bt. (2040 Budaörs, Vasvári Pál u 16/B., képviseli: Hargitai-Mezőfi Ügyvédi Iroda Dr. Hargitai László ügyvéd 1118 Budapest, Budaörsi út 4-18. B. lph. III. em. 20/A., a továbbiakban: kérelmező) által a B.T.G. Budaörsi Településgazdálkodási Kft. (2040 Budaörs, Dózsa György u. 21., képviseli: Szentmiklósi & Társai Ügyvédi Iroda, dr. Fábry György ügyvéd, 1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Budaörs Város Önkormányzata fenntartásában működő általános iskolák és a Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola tanulóinak kötelező úszásoktatása a Budaörsi Városi Uszodában.” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indult, és hivatalból kiterjesztett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250.§ (3) bekezdés c) és g) pontja alapján alkalmazandó 57.§ (4) bekezdés e) pontját, és a 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság ezért megsemmisíti az ajánlattételi felhívást, dokumentációt, valamint ajánlatkérő ezt követően hozott valamennyi döntését. Ezt meghaladóan a Döntőbizottság kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000,-Ft (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2
INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2010. július 2-án a Közbeszerzési Értesítő 75. számában közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. Ajánlatkérő a beszerzés becsült értékét 48,9 MFt-ban határozta meg. Az ajánlattételi felhívás II.1.5) pontjában ajánlatkérő rögzítette a szerződés tárgyát. Ajánlatkérő felhívásában részajánlattételre és alternatív ajánlattételre nem biztosított lehetőséget. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő meghatározta a beszerzés teljes mennyiségét az alábbiak szerint: „500 rendes- és 20 sajátos nevelési igényű tanuló tanévenként legalább 30, de legfeljebb 35 alkalommal történő úszásoktatása. A tanulók létszáma pozitív irányban 100 %-al eltérhet. Az iskolák: Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola (2040 Budaörs, Iskola tér 1.) Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola Gyógypedagógiai Intézményi Egysége (2040 Budaörs, Árpád u. 6-8.) Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola (2040 Budaörs, Esze Tamás u. 1.) Kesjár Csaba Általános Iskola (2040 Budaörs, Őszibarack u. 29.) Herman Ottó Általános Iskola (2040 Budaörs, Ifjúság u. 6.) A tanulói létszám legalább 20 %, legfeljebb 50 %-a esetében biztosítani kell a gyerekek és kísérőik szállításának lebonyolítását az iskoláktól az uszodáig és vissza.” A szerződés kezdésének időpontját ajánlatkérő 2010. augusztus 27-ében rögzítette. Az ajánlattételi felhívás meghatározta az ajánlattevők pénzügyi-, gazdasági-, műszaki és szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, a részszempontok és a súlyszámok az alábbiak szerint kerültek rögzítésre.
3
Részszempont
Súlyszám
1.Ajánlati nettó ár az úszásoktatásra (Ft/fő/alkalom) 60 2.Ajánlati nettó ár a szállításra iskola-uszoda-iskola viszonylatban (Ft/fő/alkalom) 20 3.Szakmai ajánlat, a sajátos nevelési igényű tanulók az úszásoktatási tematikájának kidolgozottsága 15 4.Kötbér (Ft/alkalom) 5 Az ajánlattételi határidő 2010. július 28., az eredményhirdetés időpontja 2010. augusztus 6., míg a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. augusztus 27-ében került rögzítésre. Ajánlatkérő a felhívás V.3.3) pontjában az alábbiak szerint meghatározta a tárgyalás felfolytatásának menetét és szabályait. „Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egy tárgyalási fordulóban tárgyal. A felek áttekintik a szolgáltatás teljesítésének valamennyi szakmai feltételét és körülményét. Ezt követően az ajánlattevők a számszerűsíthető (Ft-ban kifejezhető) résszempontra új ajánlatot tehetnek. Az ajánlattétel zárt borítékban és a borítékok egyidejű felbontásával történik. Az ajánlatkérő a tárgyalást követően azonnal kihirdeti az eljárás eredményét. A tárgyalás tervezett időpontja: 2010. 08. 06. 9:00 óra” A felhívás V.3.5.1) szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó értéke 1, felső értéke 100. Ajánlatkérő a felhívás V.3.5.2) pontjában az alábbiak szerint ismertette a bírálat módszerét: „Az 1. és 2. részszempont esetén a legalacsonyabb megajánlás, a 4. részszempont esetén a legmagasabb megajánlás kapja a maximális pontszámot (100 pont), a többi megajánlás ehhez képest egyenes arányosan kap kevesebb pontot. Az 1. és 2. részszempont esetén a pontozási képlet: Pv=(Alj/Av)xPmax, ahol Pv a vizsgált pontszám, Pmax a legmagasabb adható pontszám (100 pont), Av a vizsgált megajánlás, Alj a legkedvezőbb megajánlás. A 4. részszempont esetén a pontozási képlet: Pv=(Av/Alj)xPmax, ahol Pv a vizsgált pontszám, Pmax a legmagasabb adható pontszám (100 pont), Av a vizsgált megajánlás, Alj a legkedvezőbb megajánlás. A 4. részszempont esetén a 50.000,- Ft/alkalom vagy az annál magasabb összegű kötbérre vonatkozó megajánlás a maximális pontszámot kapja, és a pontozási képletbe is a 50.000,- Ft/alkalom - mint maximált kötbér - kerül behelyettesítésre. A 3. résszempont esetében a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. számú módosított
4
ajánlása III.A fejezet 2. pontja szerinti sorba rendezés a bírálati módszer. Az első helyen szereplő ajánlattevő 100 pontot kap, az utolsó helyen szereplő 1 pontot, a köztes pont-számok pedig úgy kerülnek meghatározásra, hogy a felosztható 99 pontot elosztják az „kiosztott helyezések száma - 1”-gyel („pontegység”), így a további helyezettek ennek megfelelően mindig egy-egy „pontegységgel” kevesebb pontot kapnak. Pl.: 5 kiosztott helyezés esetében: „pontegység”= 99/4=24,75; így 100; 75,25; 50,5; 25,25 és 1 pontok kerülnek kiosztásra az elért 1., 2., 3., 4. és 5. helyezésnek megfelelően. A szakmai ajánlat minősége, kidolgozottságának értékelése során az Ajánlatkérő a benyújtott Szakmai ajánlatot az alábbi szempontok szerint értékeli és állapítja meg az ajánlatok bírálati pontszámát: 1. Az alkalmazott gyógypedagógiai módszerek leírása. Annak bemutatása, hogy ezen módszerek hogyan szolgálják a sajátos nevelési igényű tanulók fizikai és szellemi fejlődését. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a bemutatott szakmai módszerek mennyire megalapozottak. Annak bemutatása, hogy a korábbi hasonló adottságú csoportok esetében milyen volt az előrehaladás. 3. A vállalt, bemutatott módszerek mennyire részletesen kidolgozottak, alátámasztottak, összehasonlító esettanulmány ismertetése, és a legjobb gyakorlat (best practice) bemutatása. 4. A vállalt bemutatott módszerek mennyire számon kérhetőek, az előrehaladás mérési módszereinek ismertetése a sajátos nevelési igényű gyerekeknél. 5. Az esetleges kockázatok, és kezelési lehetőségeinek feltárása: a bemutatott módszerek egyes elemeinek megvalósítását veszélyeztető kockázatok feltárása, azok kezelési módja. 6. A nem sajátos nevelési igényű gyerekek úszás-készség fejlődésmérése, értékelésének bemutatása. 7. Az ajánlatkérő igényli, hogy az ajánlattevő vezető oktatója havonta legalább egy alkalommal személyesen konzultáció formájában tájékoztassa az iskolai testnevelőket, a csoportok fejlődéséről. Ennek módszertanát is kérjük bemutatni. A szakmai ajánlatokat az ajánlatkérő anonim módon adja át a felkért független szakértőnek, aki elvégzi a szakmai értékelést és indoklással alátámasztott javaslatot tesz az ajánlatkérőnek a szakmai ajánlatok kidolgozottságának sorrendjére.” Az ajánlatkérő a felhívás V.7) Egyéb információk 1. alpontja szerint hiánypótlásra a Kbt. 83. § (2) bekezdés alapján lehetőséget biztosít. Az egyéb információk 8.) pontja szerint „Az ajánlatokat 3 példányban (1 eredeti és 2 másolati példányban, „eredeti” és „másolati” jelöléssel), egy lezárt csomagban, cégszerű aláírással és minden tartalommal rendelkező oldalt folyamatos oldalszámozással ellátva, szignálva, valamint az oldalszámokat is tartalmazó tartalomjegyzékkel ellátva kell benyújtani. Amennyiben az ajánlat
5
eredeti és másolati példánya között eltérés tapasztalható, az ajánlatkérő az eredeti példányt tekinti irányadónak.” Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az általános információt, az útmutatót, az ajánlat formai és tartalmi követelményeit, a csatolandó nyilatkozatot, a bírálati szempontokat, a tárgyalást, az egyéb ajánlatkérő közléseket és a mellékleteket. A dokumentáció 3.1) pontja (12. oldal) tartalmazta a formai követelményeket, mely szerint „az ajánlatot a cégjegyzésre jogosultak által cégszerűen aláírva, tartalomjegyzékkel ellátva, folyamatos oldalszámozással, fűzve vagy egybekötve, 3 példányban kell benyújtani.” A 3.2.) pont rögzíti a tartalmi követelményeket, mely alapján „az ajánlatokat az alábbiakban meghatározott tartalmi követelmények szerint kell összeállítani: 1. Borítólap 2. Tartalomjegyzék és ellenőrzőlap 3. Felolvasólap” A dokumentáció 19. oldalán ismerteti ajánlatkérő, hogy a Szakmai ajánlatokat milyen szempontok alapján értékeli, melyben megismétli a felhívásban foglaltakat. 1.) Az alkalmazott gyógypedagógiai módszerek leírása. Annak bemutatása, hogy ezen módszerek hogy szolgálják a sajátos nevelési irányú tanulók fizikai és szellemi fejlődését. 2.) A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében bemutatott szakmai módszerek mennyire megalapozottak. Annak bemutatása, hogy a korábbi hasonló adottságú csoportok esetében milyen volt az előrehaladás. 3.) A vállalt bemutatott módszerek mennyire részletesen kidolgozottak, alátámasztottak. Összehasonlító esettanulmány ismertetése, a legjobb gyakorlat bemutatása. 4.) A vállalt bemutatott módszerek mennyire számon kérhetőek, az előrehaladás mérés módszereinek ismertetése a sajátos nevelési igényű gyerekeknél. 5.) Az esetleges kockázatok, és kezelési lehetőségeinek feltárása a bemutatott módszerek egyes elemeinek megvalósítását veszélyeztető kockázatok feltárása és azok kezelési módjai. 6.) A nem sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek úszásképesség fejlődésmérése, értékelésének bemutatása. 7.) Az ajánlatkérő igényli, hogy az Ajánlattevő vezető oktatója havonta legalább egy alkalommal személyesen, konzultáció formájában tájékoztassa az iskolai testnevelőket a csoportok fejlődéséről. Ennek módszertanát kérjük bemutatni.
6
A szakmai ajánlatokat az ajánlatkérő anonim módon adja át a felkért független szakértőnek, aki elvégzi a szakmai értékelést és az indoklással alátámasztott javaslatot tesz az ajánlatkérőnek a szakmai ajánlatok kidolgozottságának sorrendjére. A szakmai ajánlatot, a „Szakmai ajánlat, a sajátos nevelési igényű tanulók úszásoktatási tematikája” c. dokumentumot az ajánlati dokumentáció részeként kell benyújtani, de ezen felül kérjük, hogy szakmai ajánlat 1 példányát anonim módon megszerkesztve (úgy, hogy ne tartalmazza az ajánlattevő nevét, vagy az ajánlattevő személyére vonatkozó utalást, illetve ha ilyen van benne akkor azt jelölve ki kell törölni) helyezzék el az ajánlati dokumentációs csomagban.” Az ajánlatkérő által felkért szakértőnek átadott „Megbízási szerződés 1. sz. Melléklete, A szakmai értékelés szempontjai” dokumentum az alábbiakat tartalmazta: „A szakmai ajánlat minősége, kidolgozottságának értékelése során a Megbízott a benyújtott Szakmai ajánlatokat az alábbi szempontok szerint értékelje: 1.) Az alkalmazott gyógypedagógiai módszerek leírása. Annak bemutatása, hogy ezen módszerek hogy szolgálják a sajátos nevelési igényű tanulók fizikai és szellemi fejlődését. Pontszám: maximum 20 2.) A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében bemutatott szakmai módszerek mennyire megalapozottak. Annak bemutatása, hogy a korábbi hasonló adottságú csoportok esetében milyen volt az előrehaladás. Pontszám: maximum 10 3.) A vállalt bemutatott módszerek mennyire részletesen kidolgozottak, alátámasztottak, összehasonlító esettanulmány ismertetése, a legjobb gyakorlat (best practice) bemutatása. Pontszám: maximum 10 4.) A vállalt bemutatott módszerek mennyire számon kérhetőek, az előrehaladás mérés módszereinek ismertetése a sajátos nevelési igényű gyerekeknél. Pontszám: maximum 20 5.) Az esetleges kockázatok, és kezelési lehetőségeinek feltárása: a bemutatott módszerek egyes elemeinek megvalósítását veszélyeztető kockázatok feltárása, azok kezelési módja. Pontszám: maximum 10 6.) A nem sajátos nevelési igényű gyermekek úszás-készség fejlődésmérése, értékelésének bemutatása. Pontszám: maximum 10 7.) Az ajánlatkérő igényli, hogy az Ajánlattevő vezető oktatója havonta legalább egy alkalommal személyesen, konzultáció formájában tájékoztassa az iskolai testnevelőket a csoportok fejlődéséről. Pontszám: maximum 10 8.) Egyéb szakmai anyag, hozzátett többlet értékek
7
Pontszám: maximum 10 ha van ilyen rész, ha nincs nem kell pontozni A szakértő a fenti 8 szempont szerint értékelje a benyújtott szakmai anyagokat. Az anyag kidolgozottságát, szakmai színvonalát 1 pont és a meghatározott maximális pontszám között értékelje. Az értékeléskor legyen tekintettel a benyújtott anyagok egymáshoz viszonyított minőségére, kidolgozottságára, szakmai színvonalára és vegye figyelembe az általános szakirodalomban meglévő és az oktatói gyakorlatban kialakult szempontokat is. Az értékelés során összesítse a részszempontokra adott pontszámokat, így alakítsa ki a végső pontszámot, mely az ajánlattevők szakmai ajánlatának sorrendjét határozza meg.” Az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a Darnyi Tamás Sport Club és kérelmező. Egyik ajánlattevő sem nyújtott be anonim ajánlatot. A Darnyi Tamás Sport Club ajánlatának 2. oldalán található a „Tartalomjegyzék”, az 51-77. oldalon szerepel a „Szakmai ajánlat”. Az 52. oldal „Tartalom” címszóval a szakmai ajánlat főbb fejezeteit oldalszámok megjelölésével rögzíti, kezdő oldalszámként a 3. került feltüntetésre. Ajánlatkérő a 2010. július 28-án felvett jegyzőkönyve szerint átadta az anonim szakmai ajánlatokat a felkért szakértőnek. Megállapításra került továbbá, hogy az ajánlatok nem tartalmazzák az ajánlattevők nevét, vagy bármilyen utalást az ajánlattevők kilétére. A kérelmező anonim ajánlatának 149. oldalán az alábbiak szerepelnek: „A gyermekek teljesítményéről egyéb rendezvényeken is képet kaphatnak az érdeklődő szülők, pedagógusok. Minden évben megrendezésre kerül a Városi Sportnap keretén belül egy úszóverseny, ahol az iskolák legjobban úszó váltócsapataik versenyeznek. A testnevelő tanárral kiválasztjuk a tanulók közül a legjobbakat, akik képviselni fogják az iskolájukat.” Ajánlatkérő 2010. július 30-án kérelmezőt hiánypótlásra, indokolásra és felvilágosítás megadására hívta fel. 2010. augusztus 6-án került sor a tárgyalás megtartására, ahol ajánlattevők megtették végleges ajánlatukat. A Darnyi Tamás SC. ajánlattevő 398,Ft/fő/alkalom nettó árat adott az úszásoktatásra, 400,- Ft/fő/alkalom nettó árat a szállításra, míg 50.000,-Ft kötbért vállalt. A kérelmező 500,-Ft/fő/alkalom nettó árat vállalt az úszásoktatásra, 400,- Ft/fő/alkalom nettó árat a szállításra, míg 50.000,-Ft kötbérvállalást tett.
8
A Bíráló Bizottsági jegyzőkönyvében rögzítésre került, hogy a szakértő által végzett szakmai ajánlat pontozása alapján a Darnyi Tamás SC. ajánlattevő értékelési pontszáma 86, míg kérelmezőé 83, azaz a Darnyi Tamás SC. ajánlattevő az első helyen és kérelmező a második helyen került rangsorolásra. Ajánlatkérő 2010. augusztus 9-én megtartott eredményhirdetésen a Darnyi Tamás Sport Clubot hirdette ki az eljárás nyertesének 10.000 összesített pontszámmal, a kérelmező ajánlata érvényes lett, pontszáma 7.291. Az összegezés 6.b) pontjában ajánlatkérő az értékelést az alábbi táblázatba rögzítette: Darnyi Tamás Sport Club Kérelmező A Értékelési Értékelési Az elbírálás részszempontszám pontszám Megajánlás Értékelési Megajánlás Értékelési pontok részszempontjai és és helyezés pontszám helyezés pontszám súlyszámai súlyszám súlyszám szorzata szorzata Ajánlati nettó ár az 60 398 100 6.000 500 79,60 4.776 úszásoktatásra (Ft/fő/alkalom) Ajánlati nettó ár a szállításra 20 400 100 2.000 400 100 2.000 (Ft/fő/alkalom) Szakmai ajánlat 15 1 100 1.500 2 1 15 sorrendje Kötbér 5 50.000 100 500 50.000 100 500 (Ft/alkalom)
Kérelmező az eredményhirdetésen jelen volt, így az összegezést átvette. 2010. augusztus 10-én kérelmező iratbetekintési kérelmet nyújtott be, melyre ajánlatkérő 2010. augusztus 12-én biztosított lehetőséget. Kérelmező 2010. augusztus 11-én fax útján előzetes vitarendezés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben vitatta a szakmai ajánlat részszempont pontozásának megfelelőségét, és ezáltal a nyertes személyét. Kifejtette, hogy az összegezésből nem derült ki számára, hogy milyen indokokon alapult a szakmai ajánlat részszempontra adott pontozás. A 2010. augusztus 12-én megtartott iratbetekintésen kérelmező megtekintette a nyertes ajánlattevő szakmai ajánlatát és a szakértő szakmai értékelését. A kérelmező azon kérdésére, hogy a szakértő - a szakmai értékelés 6. pontjára tekintettel - honnan ismerte az ajánlattevők korát, szakmai tapasztalatát, oktatóinak korábbi munkáit, ajánlatkérő előadta, hogy a szakértő ismerte az ajánlattevők nevét, ugyanakkor a szakmai anyagok anonim módon kapta meg, így azt nem tudhatta, hogy melyik ajánlat melyik ajánlattevőé.
9
Ajánlatkérő a vitarendezési kérelem kapcsán 2010. augusztus 13-án akként módosította az összegezést, hogy a 14. Egyéb információk pontjában feltüntette a szakértő szakmai értékelése alapján kiosztott pontszámokat és a helyezést. Egyebekben ajánlatkérő a vitarendezési kérelmet elutasította. Kérelmező 2010. augusztus 17-én benyújtott jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben marasztalását. Kérelmező kérelmében vitatta az ajánlatkérő „szakmai ajánlat” részszempont értékelését. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő „Szakmai ajánlat”-i részének tartalomjegyzékében feltüntetett címek sem egyeznek meg az ajánlatkérő által megadott szempontokkal, mely az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. Kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő szakmai ajánlatának 1.) pontjában nem említi az úszásoktatást, holott a gyógyúszás feltétele az úszásoktatás. Az ajánlatban szereplő HRG módszer viszont nem úszásoktató program, hanem vízben végzett torna. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő csak az iskolai csoportok életkorát vette figyelembe, nem készített egyéni oktatási, nevelési tervet. A kérelmező ajánlatának ezen része 9 oldalon, míg a nyertes ajánlattevőé másfél oldalon mutatja be a módszert. Mindezek ellenére kérelmező kevesebb pontszámot kapott a nyertes ajánlattevőnél. Kiemelte, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekekre hivatkozik, holott ezen információ sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem szerepelt, ami sérti a Kbt. 1.§ (1) bekezdését. A 2. szempont kapcsán kérelmező ismerteti, hogy ajánlatában az úszásoktatás módszertanát ötvözi a gyógypedagógiai fejlesztéssel, mely pontosan kidolgozott alaptanterv alapján az egyéni nevelési igényekhez igazodva építi fel az úszásoktatás menetét. A nyertes ajánlat nem tér ki az egyéni sajátosságokra, a differenciált oktatást is csak megemlíti. A pályázati anyaga inkább tűnik HRG terápiának, mint úszásoktatásnak. Bár jelentős különbség van az ajánlatok között, de ajánlatkérő mindkét ajánlatot azonos pontszámmal értékelte. A 3. szempontnál kérelmező szerint ajánlata részletesebben kidolgozott, feladatokkal, példákkal alátámasztott. A nyertes anyaga a HRG terápiára támaszkodik, hiányoznak a gyakorlatok leírásai és hiányoznak az úszásoktatás elemei is. Ezen szempont kapcsán kérelmezőnek több pontot kellett volna kapni, ennek ellenére ajánlatkérő 2 ponttal jobbnak értékelte a nyertes ajánlattevőt. A 4. szempontnál kérelmező oktatási programja részletesen kidolgozott, így a mérési pontokat és módszereket is tartalmazza. A nyertes programja ezzel szemben nem kifejtett, így az ellenőrzés mikéntje sem pontos. A megfigyelés és oktatási mérföldköveknél tartott vizsgálat szerepel, de mivel a megfigyelési szempontok, valamint az oktatási mérföldkövek meghatározása nem történt
10
meg, így a felmérés is csak általánosságokat tartalmaz. A szakértői értékelés alapján ajánlatkérő mindkét ajánlatot azonos pontszámmal értékelte. Kérelmező álláspontja szerint az 5. szempont kapcsán a nyertes ajánlattevő ajánlata érdemi információt nem tartalmaz, ennek ellenére ajánlatkérő azonos pontszámmal értékelte ajánlattevőket. Kérelmező szerint a 6. szempontnál nem az SNI-s gyerekekről kellene az ajánlatnak szólnia. A nyertes általánosságban 3 értékelést ad meg, szárazföldi speciális felmérést ír, ami szintén az SNI-s gyerekek felmérésére alkalmas. Meg sem említi a Nemzeti Alaptantervet, ami alapján kötelező részletes tanmenetet készíteni. Ezzel szemben kérelmező ajánlata, 500 nem SNI-s gyermek úszásfejlődéséről szól, a NAT alapján részletesen kidolgozott tanmenetekkel. Ajánlatkérő ezen szempontnál azonos pontszámmal értékelte az ajánlattevőket. A 7. szempontnál a szakértői vélemény szerint a nyertes „elengedhetetlennek tartja az iskolai (nem úszásoktatás) oktatókkal való rendszeres konzultációt”. Ez azonban az ajánlatban nem található meg, így az értékelés nem reális. A nyertes ezt az alpontot teljes mértékben kihagyta, míg kérelmező ajánlata tartalmazza. A rendkívüli attitűdökre hivatkozva kapott mindkét ajánlattevő azonos pontszámot, de kérelmező álláspontja szerint a szakmai értékelés szempontja nem egy attitűd, hanem az ajánlatkérő formai és tartalmi követelményei. Kérelmező kiemelte továbbá, hogy az ajánlatkérő által felkért szakértői véleményében olyan új alszempontot (8. Egyéb szakmai anyag, hozzátett többlet értékek) vezetett be, mely nem szerepelt sem a felhívásban, sem a dokumentációban. Kérelmező kérelmében előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 52. oldal szerinti számozása eltér a tartalomjegyzékben található számozástól, mely kapcsán nem került sor hiánypótlásra, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (1) és (3) bekezdését. A szakmai értékelés rögzíti, hogy „mindkét szereplő régóta van a piacon, egyes oktatóik életkora és korábbi munkáik is erre engednek következtetni.” Kérelmező szerint ez alapján ajánlatkérő nem biztosította az ajánlatok anonimitását, mely sérti a Kbt. 1. §-ában foglalt alapelvi rendelkezést. Kérelmező kérelmében jelezte, hogy az anonimizálást aggályosnak tartja, utalva a Kbt. 1. §-ára. Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (1) bekezdését, a Kbt. 81. § (1) és (4) bekezdését, 88 (1) bekezdés f) pontját és a Kbt. 83. § (1), (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Kérelmező ajánlatkérő észrevétele kapcsán kifejtette, hogy az 1. szempontnál hivatkozott „megalapozottság” kritériuma és a 3. szempontnál hivatkozott
11
„plasztikusabb bemutatás” olyan új bírálati szempont, melynek alkalmazásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81.§ (4) bekezdését. A Döntőbizottság 2010. szeptember 13-án tájékoztatta a feleket, hogy a Kbt. 334.§ (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálja az ajánlattételi felhívást a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés vonatkozásában. Ajánlatkérő írásbeli nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Észrevételében előadta, hogy ajánlatkérő az eljárás során a legteljesebb mértékben biztosította a verseny tisztaságát, hivatkozott e körben a közbeszerzési eljárás előkészítésére, a hirdetmény ellenőrzésre, az eljárásba bevont személyek szakértelmére. Ismertette, hogy az ajánlattevők által benyújtott egy eredeti és két másolati példányú ajánlati dokumentációból az egyik másolati példányt az ajánlatkérő szétbontotta, majd kiemelte a szakmai ajánlatot, eltüntetett minden olyan jelet, szignót, oldalszámozást, a szövegben esetlegesen az ajánlattevő kilétére utaló részt, szót, vagy bármilyen jelzést, és ezt a dokumentumot másolta, spirálozta, oldalszámozással látta el és ebben a formátumban adta át a felkért szakértőnek. Ajánlatkérő elismerte, hogy a szakértő ismerte az ajánlatot benyújtó ajánlattevők nevét, ami nem ellentétes az ajánlatkérő felhívásában rögzített anonimitás követelményével. Ajánlatkérő az 1. szempontban azt várta el az ajánlattevőktől, hogy az általuk alkalmazott gyógypedagógiai módszert, módszereket mutassák be. Nem lehet hiányként felfogni, hogy a nyertes ajánlattevő az úszásoktatásra részleteiben nem tér ki, hiszen nem is ez volt az ajánlatkérői elvárás. Be kellett mutatni, hogy az alkalmazott módszerek hogyan szolgálják a SNI tanulók fizikai és szellemi fejlődését. A nyertes ajánlattevő ajánlatában a bemutatott módszer megfelelő volt hasonlóan kérelmezőéhez, azonban a nyertes ajánlattevő szakmai anyaga megalapozottabb volt. Ajánlatkérő a 2. szempont vonatkozásában előadta, hogy nem a benyújtott szakmai anyag terjedelme határozza meg annak minőségét. A szakértői álláspont szerint mindkét ajánlattevő szakmai anyaga megfelelő és egyenértékű, így különbséget tenni közöttük nem lehet, ezért azonos pontot érnek. Ajánlatkérő szerint a 3. szempontban nem tanmeneteket kellett írni. A nyertes ajánlattevő ajánlata plasztikusabban mutatta be az alkalmazott módszereket, melyet a pontkülönbség is kifejez. Kérelmező szakmai ajánlata valóban részletes tanmenetet tartalmaz, azonban nem ez volt az ajánlatkérői elvárás, ezért kapott kevesebb pontot. A 4. szempont kapcsán ajánlatkérő előadta, hogy a nyertes ajánlattevő oktatási programja kifejtett, így az ellenőrzés mikéntje pontos még akkor is, ha nem
12
részletezi minden esetben, de világosan utal rá. Szakmai ajánlatában szerepel az úszástudás felmérése is, azt pontosan ki is fejti (26. oldal, 3. bekezdés). Ajánlatkérő megjegyzi, hogy az ellenőrzés statisztikai vetületének van jelentősége, de a szakma természetéből adódóan, az gyakorlatilag óráról órára jól nyomon követhető és miután mindkét ajánlattevő komoly tapasztalattal bír, ennek követése a szakmai anyagon túl is biztosítottnak látszott az ajánlatkérő számára, ezért a szakértő álláspontra hagyatkozva ajánlatkérő nem is tett különbséget a két ajánlattevő között. Ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmező részben félreértelmezte, hogy ajánlatkérő a szakmai értékelés 5. szempontjánál mire kíváncsi. Ajánlattevőknek az alkalmazott gyógypedagógiai módszerek kockázatait kellett felmérjék és ennek kezelési módjait kellett bemutatniuk. A nyertes ajánlattevő a 9. oldal utolsó előtti bekezdésében nemcsak utalt rá, hanem jelezte, hogy tisztában van az előforduló lehetőségekkel, számít rá, előrevételezi és az anyagában több helyen utal rá, illetve említi, hogy ezekre milyen megoldási javaslata van. Így tesz a kérelmező is, ezért kaptak mind a ketten azonos pontot. A 6. szempontnál ajánlatkérő előadta, hogy nemcsak hogy a NAT ismerete és alkalmazása, de tanmenet elkészítése sem volt kötelező az ajánlat elkészítéséhez. Ennél a pontnál a nem sajátos nevelési igényű gyerekek úszáskészség fejlődés mérése, értékelésének bemutatása volt a feladat. Mivel gyakorlatilag kompetenciamérésről van szó, annak megítélése nem változik a sajátos nevelési igényű, illetve nem SNI csoportoknál. A nyertes ajánlattevő ezért helyesen nem bocsátkozott ismétlésekbe, hiszen az úszáskészség felmérése, értékelés nem különbözik a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű gyermekeknél. Szakmai szempontból mind a két ajánlattevő szakmai ajánlata megfelelő volt, ezért a maximális 10 pontot kapták. A 7. szempontnál ajánlatkérő igényli, hogy az ajánlattevő vezető oktatója havonta legalább egy alkalommal személyesen, konzultáció formájában tájékoztassa az iskolai testnevelőket a csoportok fejlődéséről. Ennek módszertanát kérte bemutatni. A nyertes ajánlata ezt széles körben értelmezi és a kérelmező ajánlatához ebben a pontban annyiban hasonlít, hogy az óhajtottnál kiterjedtebb módon képzeli el a gyakorlatban, a feladat komplexitásából adódóan (pl. 6. oldal 2. bekezdés). Erre ajánlatkérő nem kötelezi, és ezért többletpont sem jár. Hangsúlyozta, hogy mindkét ajánlattevő teljességi nyilatkozatot tett, melyben vállalták az ajánlatkérői elvárások - így a havi konzultációk - teljesítését is. A tartalomjegyzék kapcsán előterjesztett kérelemre ajánlatkérő kifejtette, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 2. oldalán csatolt oldalszámokkal ellátott tartalomjegyzék pontos tartalomjegyzéke az ajánlatnak. Az 52. oldalon csatolt
13
„Tartalom” című dokumentumnál az oldalszámok zárójelesen szerepelnek, melyből ajánlatkérő megállapította, hogy az a szakmai ajánlat belső tartalomjegyzéke. A szakmai ajánlatok anonim módon való elkészítésekor ez a belső tartalomjegyzék értelmet nyer, hiszen az az önálló szakmai ajánlat tartalomjegyzékévé válik. Ajánlatkérő pontosan tudta értelmezni a nyertes ajánlattevő szándékát az 52. oldalon csatolt tartalomjegyzék vonatkozásában, értelmezni tudta a zárójeles oldalszámozást ezért sem hiánypótlási felhívás kiadását, sem felvilágosítás, vagy indokláskérést nem tartott szükségesnek. Észrevételében előadta azon álláspontját, hogy az a körülmény, hogy a szakértő ismerte a két ajánlattevő személyét nem ellentétes azzal az ajánlattételi felhívásban is rögzített megkötéssel, hogy a szakértő a szakmai ajánlatokat anonim módon, az ajánlattevő nevének feltüntetése nélkül kapja meg. A felkért szakértőnek - mielőtt a szakmai anyagok átadásra kerültek volna - nyilatkozatot kellett tennie, miszerint az ajánlattevők vonatkozásában nem áll fenn összeférhetetlenség. A szakértő innen ismerte az ajánlattevők nevét, azt azonban már nem tudta, hogy az anonimizált módon átadott szakmai anyagok közül melyik szakmai ajánlatot melyik ajánlattevő készítette, de azzal tisztában lehetett, hogy „mindkét szereplő régóta van a piacon, egyes oktatóik életkora és korábbi munkáik is erre engednek következtetni.” Vitatta ajánlatkérő azon kérelmezői állítást, mely szerint újabb értékelési szempontokat vezetett be, a szakmai anyag kidolgozottsága és minősége megállapítható annak megalapozottságából. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előadta, hogy ajánlatkérő jogsértő módon nem hívta fel hiánypótlásra a nyertes ajánlattevőt ajánlatának anonimizálásával kapcsolatban, mely tényről ajánlatkérő észrevételéből szerzett tudomást, de alapjogorvoslati kérelmében is előadta, hogy az anonimizálás során ajánlatkérő jogsértően járt el. Ajánlatkérő kérelmező kiegészítő kérelme kapcsán annak elkésettségére hivatkozott. A hivatalbóli kiterjesztésre előadta, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjával összhangban 7 pontban határozta meg azokat a tartalmi elemeket, melyekre ajánlattevőknek ajánlatukban ki kellett térniük, ugyanakkor ezt ajánlatkérő nem tekintette sem rész-, sem alszempontnak. Ennek érdekében dolgozta ki az értékelési módszert, mely az alapvetően szubjektíven megítélhető anyag értékelését objektívvá tudja tenni. Az objektív értékelési módszer két fő alapeleme a szakmai ajánlat lényeges tartalmi elemeinek előzetes - ajánlás, illetőleg tartalomjegyzékszerű - meghatározása, és a lényeges tartalmi elemek egymáshoz való viszonyának, relatív és abszolút értékelést lehetővé tevő pontozási skála meghatározása volt. Az egyes tartalmi elemekhez rendelt pontszámoknak mindösszesen annyi szerepe volt, hogy az adott pontszám adta
14
keretek között a bevont szakértő rangsorolni tudja a szakmai anyag adott részét, és kifejezze az adott kérdéskör fontosságát, és az egyes kérdéskörök, tartalmi elemek egymáshoz mért viszonylagosságát, azaz a „más módon értékelhető tényezők” értékelésének módszertani elemeit. Egyéb érdekelt az eljárás során észrevételt nem tett. A Döntőbizottság kérelmező kérelmének részben helyt adott az alábbi indokok alapján. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti szabályok alkalmazásával folytatta le egyszerű közbeszerzési eljárását. A Kbt. 250. § (3) bekezdés c) és g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5) bekezdése, az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Kérelmező kérelmében ajánlatkérő eljárást lezáró döntését támadta az ajánlatok 3. bírálati részszempontra tett ajánlati elemek értékelése körében. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kiterjesztése kapcsán vizsgálta a felhívásban ajánlatkérő által meghatározott 3. bírálati részszemponthoz rendelt tartalmi elemeket, hogy azok megfelelnek-e a Kbt. 57.§ (4) bekezdés e) pontjában előírt követelményeknek. Ez az alapja ajánlatkérő 3. bírálati részszempont körében végzett értékelésének, eljárást lezáró döntése helyessége megállapításának, ezért a Döntőbizottság először ezen előírásainak vizsgálatát végezte el. A Kbt. 57. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját, ami lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. A Kbt. 57. § (3) bekezdés szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;
15
d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. A Kbt. 57. § (4) bekezdés szerint a részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása előtt szabadon dönthet arról, hogy a két lehetséges bírálati szempont közül melyiket választja. Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját választja, úgy az elbírálás részszempontjainak, alszempontjainak és az ajánlatok elbírálása módszerének konkrét meghatározása kiemelt jelentőséggel bír, egyrészt azért, hogy az eljárásban résztvevők pontosan tudják, mely szempontok, módszer alapján kerül elbírálásra majd az ajánlatuk, ez biztosítja a verseny tisztaságát, az esélyegyenlőséget is, másrészt pedig mert az ajánlattevők ezen szempontok és módszer figyelembevételével készítik el ajánlatukat, hogy az lehetővé tegye a nyerteskénti kiválasztásukat a bírálat eredményeként. Ajánlatkérő tárgybani ajánlattételi felhívásában 3. bírálati részszempontként „szakmai ajánlat, a sajátos nevelési igényű tanulók az úszásoktatási tematikájának kidolgozottságát” jelölte meg, alszempont megadása nélkül. Ezen 3. részszempont tekintetében a sorbarendezés módszere szerint kívánta értékelni az ajánlatokat úgy, hogy a felhívásban - azonosan a dokumentációban foglaltakkal - 8 szempontot rögzített, mely szerint értékeli és állapítja meg a szakmai ajánlat bírálati pontszámát. Megállapítható, hogy ajánlatkérő az által igénybevett külső szakértőtől is ezen 8 szempont figyelembe vételével várta el az ajánlatok értékelést akként, hogy szempontonként megadta a maximális (10
16
vagy 20) pontszámot. A szakértő ezen szempontok alapján végezte el az értékelést és osztotta ki az ajánlatokra a pontszámot, és állapította meg a sorrendet. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azzal, hogy a felhívásban és a dokumentációban a 3. bírálati részszempont esetében az 1)-8) pontokban – saját szóhasználata szerint is - szempontokat határozott meg, amelyeket a szakértő az értékelés során figyelembe fog venni, azokat pontozni fogja, és ezek alapján állapítja meg a 3. bírálati részszempont vonatkozásában a sorrendet és az értékelési pontszámokat, ténylegesen bírálati alszempontokat adott meg. A bírálati alszempontok megadása esetén pedig a törvény 57. § (4) bekezdés e) pontja kötelezővé teszi a súlyszámok meghatározását. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57.§ (4) bekezdésének e) pontját, ezért a felhívás és a dokumentáció jogsértő rendelkezéseire tekintettel a felhívást és a dokumentációt a Döntőbizottság megsemmisítette. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek azon álláspontját, mely szerint a felhívás és dokumentáció nem alszempontokat, hanem csak tartalmi elemeket tartalmazott. A Döntőbizottság véleménye szerint az ajánlatkérő megítélésétől, minősítésétől függetlenül, tényleges tartalmát és jelentését tekintve az ajánlatkérő által rögzített tartalmi elemek alszempontoknak tekinthetők, melyeket a szakértő az értékelési pontszámok kialakítása során figyelembe vett. Ajánlatkérő a Kbt. rendelkezései alapján köteles lett volna ezen alszempontok tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámot is meghatározni. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy ajánlatkérő még a közbeszerzési eljárás folyamán hozott előzetes értékelése során ismertette ajánlattevőkkel az értékelés során alapul vett szempontokat, az azokra adott pontszámok ismertetése nélkül, azonban ez nem pótolja a Kbt-ben előírt törvényi kötelezettséget. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a szakértőnek kiadott megbízási szerződésben meghatározott ezen bírálati részszempont körében egy 8. alszempontot, melyet a felhívásban és a dokumentációban nem közölt, ellenben ezen szempont is értékelési alszempontnak minősült. Összegezve a fentieket a Döntőbizottság szerint ajánlatkérő által meghatározott 3. bírálati részszempontra vonatkozó szabályozás mellett nem biztosítható az ajánlatoknak a Kbt-ben előírt követelményeknek megfelelő értékelése. A
17
Döntőbizottság megállapította ezért, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57.§ (4) bekezdés e) pontját. Kérelmező ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezte az ajánlatok 3. bírálati részszempontjára tett ajánlati elemek értékelése körében. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás hivatalbóli kiterjesztése kapcsán megállapított jogsértésekre tekintettel ezen kérelmi elemet nem vizsgálta. A Döntőbizottság ezt követően a tartalomjegyzék tekintetében előterjesztett kérelmet vizsgálta és megállapította, hogy a kérelem nem alapos az alábbi indokok alapján. Kérelmező kérelmében azt kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 52. oldalán szereplő tartalomjegyzék számozása eltér az ajánlati oldalak számozásától. A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő mind tartalmi, mind formai követelményként támasztotta a tartalomjegyzék szerepeltetését, melynek helye a borítólapot követő lap. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának a borítólapot követő 2. oldala tartalmazta a tartalomjegyzéket 2-79. oldalszámozással, mely számozás megegyezik az ajánlat oldalszámozásával. Megállapítható továbbá, hogy az ajánlat 52. oldalán, mely a „szakmai ajánlat” kezdőlapja, becsatolásra került egy „Tartalom” fejlécű oldal 3-27. oldalszámozással. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen dokumentumban felsorolt címek megegyeznek a szakmai ajánlat fejezetcímeivel, melyből következik, hogy a vitatott tartalomjegyzék kizárólag a szakmai ajánlat tartalomjegyzékének minősül. Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban a szakmai ajánlat oldalszámozására illetve külön tartalomjegyzékére vonatkozó formai és tartalmi követelményt nem támasztott, így ez az ajánlattevőn sem kérhető számon, ezért e kérelmi elemet a Döntőbizottság nem tartotta alaposnak.
18
A Döntőbizottság ezt követően kérelmezőnek a szakmai ajánlat anonimitását vitató kérelmi elemét vizsgálta. A Döntőbizottság ajánlatkérő eljárásjogi kifogása alapján először azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező jogorvoslati tárgyalás során előterjesztett kérelmi eleme elkésett-e. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmében az anonimizálás körében kérelmet terjesztett elő a Kbt. 1.§ -ban foglaltak megsértésével. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kifejtette, hogy ajánlatkérő jogsértően nem hívta fel ajánlattevőket hiánypótlásra a szakmai ajánlat aninimizálása kapcsán. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ezen kiegészítő kérelme tartalma alapján az anonimizálás vonatkozásában előterjesztett kérelemnek minősül, így az nem elkésett, érdemben vizsgálható. A Döntőbizottság az érdemi vizsgálat körében megállapította, hogy a kérelmező alapos az alábbi indokok alapján. Ajánlatkérő a dokumentációban előírta a szakmai ajánlat anonim módon megszerkesztve történő benyújtását. A felek által sem vitatottan megállapítható, hogy az ajánlattevők nem nyújtották be anonimizált szakmai ajánlatukat, és e körben hiánypótlásra sem lettek felszólítva. A Kbt. 83. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy az anonim szakmai ajánlat az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratnak minősül, mely hiánypótolható, ezért ajánlatkérő a hiánypótlás mellőzésével megsértette a Kbt. 83. § (1) bekezdését. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel – a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a hivatalbóli kiterjesztés, illetve a jogorvoslati kérelem alapján
19
megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 250.§ (3) bekezdés c) és g) pontja alapján alkalmazandó 57.§ (4) bekezdés e) pontját, és a 83. § (1) bekezdését. A Kbt. 340.§ (3) bekezdés b) pontja alapján a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő közbeszerzési eljárást megindító ajánlattételi felhívását, dokumentációját, valamint ajánlatkérő ezt követően hozott döntéseit. A Döntőbizottság a Kbt. 340.§ (2) bekezdés a) pontja alapján a fentieket meghaladóan kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította. A Döntőbizottság ajánlatkérő teljes ajánlattételi felhívását, dokumentációját és ezt követően hozott döntéseit megsemmisítette, mert ajánlatkérőnek a 3. bírálati részszempont alszempontjainak tartalmát és súlyszámát a felhívásban kell megadnia, az elbírálás módszerének részletes ismertetése valósulhat meg a dokumentációban. Ez oly releváns és szerves része ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának, hogy teljes körű megsemmisítés indokolt. A bírság kiszabását jelen esetben a Döntőbizottság nem ítélte indokoltnak, mert a jogsértés új közbeszerzési eljárás keretében reparálható. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a határozat ellen a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. szeptember 24. Dr. Szvetnik Ágnes sk. közbeszerzési biztos
Söpkéz Gusztávné sk. közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják:
1. Hargitai László ügyvéd (1118 Budapest, Budaörsi út 4-18. B. lph. III. em 20/A.) 2. Szentmiklósi & Társai Ügyvédi Iroda Dr. Fábry György ügyvéd (1036 Budapest, Kolosy tér 5-6.) 3. Darnyi Tamás Sportklub (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 62.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár
