K Ö ZB E S ZE R Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB E S ZE R Z É S I D Ö N T Ő B I ZO T T S Á G 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím:
[email protected]
Ikt.sz.: D.655/ 10 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a T.O.M. Controll 2001. Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt. (2013 Pomáz, Panoráma u. 1624/5., képviseli: Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda Dr. Farkas Edit ügyvéd 1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2., a továbbiakban: kérelmező) által a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. (6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 56., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. őrzési feladatainak ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 86. § (5), (6) bekezdését és a 91. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000,-Ft (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő 2010. július 5-én a Közbeszerzési Értesítő 76. számában közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezet szerinti egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában. Ajánlatkérő a beszerzés becsült értékét 20 MFt-ban határozta meg. Az ajánlattételi felhívás II.1.5) pontjában ajánlatkérő a szerződés tárgyát az alábbiak szerint rögzítette: „Vállalkozási szerződés. A Szegedi Szabadtér Nonprofit Kft. őrzési feladatainak ellátása a REÖK Palotában és a Dóm tér szabad területen.” Ajánlatkérő felhívásában részajánlattételre és alternatív ajánlattételre nem biztosított lehetőséget. A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő meghatározta a beszerzés teljes mennyiségét az alábbiak szerint: „REÖK Palota: 1 fő Személy és vagyonőr - komplex objektumvédelmi szolgálat Szolgálati ideje: minden nap, folyamatos 24 órás fegyver nélküli szolgálat 1 fő Személy és vagyonőr - teremőri szolgálat Szolgálati ideje: keddtől - vasárnapig naponta 10.00 - 18.00 -ig mindösszesen max. 310 nap/év 2 fő Hostess szolgálat Szolgálati ideje: keddtől - vasárnapig naponta 10.00 - 18.00 -ig mindösszesen max. 310 nap/év DÓM téren: 2011. május 10. és 2011. szeptember 20.-a közötti időszakban: Próbák és előadásokon kívüli időszakban átlagban 7 fő. Próbák idején átlagban 9 fő. Főpróbák és előadások idején átlagban 23 fő. A május 10.-tól szeptember 20.-ig tartó évadban a próba napok száma várhatóan: 30 nap. A főpróba és előadásnapok száma várhatóan: 17 előadás, 5 főpróba. A fenti mennyiségektől éves szinten maximum plusz 30 % eltérés lehetséges.” A szerződés befejezésének időpontját ajánlatkérő 2011. szeptember 30-ában rögzítette. Az ajánlattételi felhívás meghatározta az ajánlattevők pénzügyi-, gazdasági-, műszaki és szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Az
ajánlatok
elbírálásának
szempontja
a
legalacsonyabb
összegű
3
ellenszolgáltatás volt. Az ajánlattételi határidő 2010. július 26., az eredményhirdetés időpontja 2010. augusztus 4., míg a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. augusztus 24-ében került rögzítésre. Az ajánlatkérő hiánypótlásra a Kbt. 83. § alapján lehetőséget biztosított. A felhívás V.7) Egyéb információk 18. alpontjában került rögzítésre, hogy „Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy a kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokat a Kbt.86. § ban foglaltak figyelembe vételével fogjuk kezelni. A Kbt. 86. § (8) bekezdésében említett szokásos bérekről, eszköz- és anyagárakról a szakmai szervezetek által közzé tett információk nem szolgálnak a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás megállapításánál abszolút értéknek, azok csak kiinduló adatok, és az attól való eltérés is elfogadható lehet, ha az ajánlattevő megfelelő módon alá tudja támasztani a kiinduló ártól való eltérést, és igazolja, hogy a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető és teljesíthető a vállalása.” Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek 1. sz. melléklete tartalmazta a „Felolvasólapot”, ahol az ajánlati árat Ft/óra+Áfa értékben kellett megadni. A dokumentáció 32-38. oldalán közölte ajánlatkérő a műszaki leírást helyszínekre, létszámra lebontva és meghatározta munkakörönként a részletes feladatokat. Ajánlatkérő a Dóm tér kapcsán az őrszemélyzet feladatai között többek között az „előadások során fokozott rendvédelmi feladatok ellátása megemelt létszám biztosításával” elvárást, és a REÖK Palotánál a vagyonőr tekintetében rendezvénybiztosítást, a be- és kilépő személyek irányítását, útbaigazítását, mozgásának figyelését a monitoron keresztül, vendégek kísérését, járőrözést is rögzítette. Ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be az ULTRA-MÉDIA Kft. 636 Ft/óra+Áfa, a Szentinel Vagyonvédelmi Biztonságtechnikai Szolgáltató Kft. 650 Ft/óra+Áfa, a Piedra Személy és Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft. 800 Ft/óra+Áfa és kérelmező 1050 Ft/óra+Áfa ajánlati áron. A Szentinel Kft. ajánlatának 15. oldalán nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe 10 %-ot meghaladó mértékben alvállalkozót, 10 % alatti mértékben alvállalkozóval személy és vagyonvédelem, valamint humán erőforrás céljából szerződést fog kötni. Ajánlatkérő 2010. július 28-án tájékoztatta a Piedra Kft. ajánlattevőt, hogy ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel érvénytelenné nyilvánította, mivel az ajánlati biztosítékot nem bocsátotta rendelkezésre.
4
Ajánlatkérő hiánypótlási felhívással élt, majd 2010. július 29-én a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdése szerint indokolást kért az ULTRA-MÉDIA Kft. és a Szentinel Kft-től, mely a Szentinel Kft. vonatkozásában az alábbiakat tartalmazta: „Az ajánlati ár felvetheti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát, ezért kérjük, hogy adjanak minden részletre kiterjedő magyarázatot és számítást arra vonatkozóan, hogy a fent jelzett összeg milyen kalkulált költségek (bérköltség, eszköz költség, stb.) figyelembe vételével került meghatározásra.” A Szentinel Kft. indokolásában előadta, hogy a szerződés teljesítése során 10 %ot el nem érő mértékben alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, így a feladatok túlnyomó többségének végzésében önfoglalkoztató egyéni vállalkozókat alkalmaz, akik közterhekkel növelt minimális vállalkozói díja a kamarai állásfoglalás szerint 636,-Ft/óra. A saját állományú dolgozókat ajánlattevő készenléti munkarend szerint foglalkoztatja, melynek minimális vállalási díja a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság állásfoglalása szerint nappali és délutáni munkarendben 598,-Ft/óra, nappali, délutáni és éjszakai munkarendben 658,-Ft/óra. Indokolásához csatolta ezen díj részletes kifejtését a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság állásfoglalása szerint azzal az eltéréssel, hogy a betegszabadság beépítése a vállalási óradíjba nem lenne feltétlenül indokolt, mert nem jellemző, hogy minden dolgozó évi 5 nap betegszabadságot venne igénybe. Kifejtette, hogy a készenléti jellegű szolgálatban a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan hosszabb időszak alapulvételével a rendes munkaidő egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Ismertette, hogy a vagyonvédelmi munkák zökkenőmentes működése érdekében folyamatosan állományban tart olyan szakmailag felkészült biztonsági őröket, akiket adott esetben (betegállomány, szabadság) az üresen maradt napokra munkába tud állítani. Ezen munkavállalók – függetlenül jelen pályázat alakulásától - ajánlattevő alkalmazásában állnak, állományban való tartásuk a nyertesség esetén sem generál többletköltséget, így külön vállalkozói nyereség nem került beépítésre az ajánlatba, tekintettel arra, hogy a munkaerő és a munkaidő jobb kihasználtsága a cég számára összességében nyereséget eredményez. Ajánlattevő a feladat ellátásához szükséges eszközökkel és munkaruházattal rendelkezik, így azok nem kerülnek plusz költségbe, valamint a munkaruhák tisztítása a munkavállalók feladata. A vállalkozóként foglalkoztatott személyek esetében a dologi kiadások a vállalkozót terhelik. Ismertette, hogy tekintettel arra, hogy a feladatot alvállalkozóként foglalkoztatott vagyonőrökkel és saját alkalmazottakkal vegyesen kívánja ajánlattevő megvalósítani, és a feladat vegyesen tartalmaz kettő illetve
5
három műszakos munkarendet is, így a 650,- Ft/óra vállalási díj szerény nyereséget is tartalmaz. Előadta, hogy jelen pályázat nyertessége olyan közvetett és kivételes előnyökkel is járna ajánlattevő számára (pl. meglévő munkaerő, munkaidő jobb kihasználtsága, teljesebb foglalkoztatás), ami nagyobb vállalkozói nyereség árban történő beépítése nélkül is jelentős nyereséget eredményezne. Ajánlatkérő 2010. augusztus 2-án tájékoztatta az Ultra-Média Kft. ajánlattevőt ajánlatának Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvénytelenségéről. 2010. augusztus 2-án ajánlatkérő lefolytatott a tárgyalást a Szentinel Kft-vel és a kérelmezővel. A tárgyaláson kérelmező 780 Ft/óra vállalást tett, míg a Szentinel Kft. fenntartotta eredeti 650 Ft/óra ajánlati árát. Ajánlatkérő 2010. augusztus 4-én megtartott eredményhirdetésen a Szentinel Kft-t hirdette ki az eljárás nyertesének, a nyertest követő ajánlattevő a kérelmező lett. Az összegezés 10.a) és 11.a) pontja alapján a nyertes ajánlattevő sem 10 %ot meghaladó mértékű alvállalkozót, sem harmadik személyt nem vesz igénybe a teljesítéshez. Az összegezést a felek ugyanaz nap fax útján megkapták. Kérelmező 2010. augusztus 6-án iratbetekintési kérelemmel fordult ajánlatkérőhöz, ajánlatkérő az iratbetekintésre 2010. augusztus 12-én biztosított lehetőséget. Kérelmező 2010. augusztus 9-én fax útján előzetes vitarendezés iránti kérelmet terjesztett elő, melyben vitatta a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényességét. Kifejtette, hogy az összegezés szerint a nyertes ajánlattevő kizárólag munkavállalóval kívánja a szolgáltatást teljesíteni, így álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlatában vállalt ajánlati ár kirívóan alacsonynak minősül. Ajánlatkérő 2010. augusztus 12-én megküldött válaszában közölte, hogy az összegezés 11. pontjában nem közölte sem a nyertes, sem a kérelmező tekintetében, hogy 10 %-ot meg nem haladó mértékben alvállalkozót fognak igénybe venni, így e körben az összegezést kijavítja. A nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényessége körében az összegezésben foglaltakat fenntartotta. Kérelmező 2010. augusztus 16-án feladott jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben marasztalását.
6
Kérelmező kérelmében vitatta a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvényesként történő elfogadását, mivel álláspontja szerint a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás körében előadott indokolását ajánlatkérő nem fogadhatta volna el. Ismertette, hogy bár munkavállalókkal és egyéni vállalkozókkal kívánja ajánlattevő a szerződést teljesíteni, de nem mutatta be ezek arányát, ami elengedhetetlen az indokolás megalapozottságához, illetve annak elfogadhatóságához. Kifejtette, hogy az ajánlatkérő által meghatározott feladatok jellegéből adódóan nem valamennyi tevékenység készenléti jellegű ellátására van mód. A nyertes ajánlattevő indokolásában nem közölte, hogy mely feladatokat fogja készenléti jellegű munkarendben elvégezni. Kérelmező szerint mind a hostess, mind a rendezvény-biztosítási feladat készenléti munkarendben nem elvégezhető. Ismertette, hogy ajánlattevő nem mutatta be a bérköltséget, és egyéb felmerülő költségeit, valamint nem adott részletes magyarázatot a megajánlás pontos összetételéről, hanem a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság 1/2010. sz. ajánlásában szerepeltetett táblázatot mutatta be. Kérelmező szerint az ajánlattevő a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság 1/2010. sz. ajánlásában a készenléti jellegű munkarendre vonatkozóan nem az adóösszeget is tartalmazó óradíjjal számolt, mely 579,-Ft/óra helyett 748,-Ft/óra és 657,Ft/óra helyett 833,-Ft/óra. Álláspontja szerint az indokolás ellentmondást tartalmaz a nyereség tekintetében, mely önmagában is megalapozatlanná teszi az indokolást. Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban kizárólag az indokolásra felkért ajánlattevő indokait vizsgálhatja, így a jogorvoslati eljárás során előadott indokokat, valamint az ajánlatkérő észrevételében feltételezésen alapuló adatokat figyelembe nem veheti. Ismertette, hogy a készenléti állományban egyébként is foglalkoztatott munkavállalók kapcsán is felmerülnek költségek. Kifejtette, hogy a Reök Palotában foglalkoztatott teremőri és portaszolgálati tevékenység sem végezhető készenlétben, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem készenléti jellegű feladatokat határozott meg a dokumentációban. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottság készenlétre vonatkozó táblázatában feltüntetett óradíjak 240 órás foglalkoztatásra vonatkoznak, ellenben ajánlatkérő által igénybe venni kívánt teremőr heti 4 alkalommal 8 órában végez munkát, így a számítás e kapcsán nem figyelembe veendő. Kérelmező szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (5) és (6) bekezdésében, a 88. § (1) bekezdés g) pontjában és a 91. §-ában foglalt rendelkezéseket. Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő indokolását elfogadhatónak és a gazdasági
7
észszerűséggel összeegyeztethetőnek tartja. Az ajánlati ár megalapozottságát illetően az ajánlatkérő nem csak az indokolást köteles figyelembe venni, hanem valamennyi rendelkezésére álló iratot, információt is. A Kbt. 86. § (4) bekezdése felsorolja azokat a szempontokat, melyet az ajánlatkérő figyelembe vehet az indokolás elfogadása során, de ez nem jelenti azt, hogy az indoklásban szereplő egyéb szempontokat ne lehetne, illetve ne kellene figyelembe vennie. Az indoklásnak azokat az adatokat, információkat, tényeket, számításokat kell tartalmazni, melyek szükségesek és egyben elegendőek az adott eljárásban tett vállalási feltételek megalapozottságának a megítéléséhez. Álláspontja szerint annak ténye, hogy a nyertes ajánlattevő indokolásában foglalt számítási táblázat nagymértékben hasonlít a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság által közzétett ajánláshoz, természetes, és nem jelenti azt, hogy nem fogadható el az ajánlattevő részéről készített költségelemzésnek. Ajánlatkérő szerint a nyertes ajánlattevő indokolása megfelelő részletességgel tartalmazta azokat az adatokat, melyeket az ajánlatkérő kért, és melyek alapot adnak a vállalási ár megalapozottságának megállapításához. Ajánlattevőnek nincs olyan kötelezettsége mely szerint az ajánlatában, illetve akár az indoklásában meg kellene határoznia azt, hogy a vállalt feladat hányadrészét kívánja alvállalkozók bevonásával végezni. Az ajánlattevő döntési joga, hogy milyen mértékben vesz igénybe 10 %-t meg nem haladó mértékben alvállalkozókat, akár többet is, erről sem az ajánlatában, sem pedig az indoklásában nem kell nyilatkoznia. Kifejtette, hogy a készenléti jellegű munkakör meghatározását maga a Munka Törvénykönyve adja meg, és tekintettel arra, hogy a dokumentációban részletes leírást adott ajánlatkérő az egyes munkakörökre vonatkozóan, melyből azok készenléti jellege is megítélhető. Ebből következően nincs szükség arra, hogy az ajánlattevő az ajánlatában, vagy az indoklásában külön ismertesse, hogy mely feladatokat kívánja készenléti jelleggel megoldani, illetve nem az ajánlattevő kompetenciája meghatározni, hogy mely munkakörök tartoznak a készenléti jelleg fogalmi körébe. Ajánlatkérő azt nem vitatta, hogy a hostess szolgálat valóban nem tekinthető készenléti jellegű feladatnak, mint ahogy nem tartozik a személy és vagyonvédelmi feladatok körébe sem. Ebből kifolyólag sem a Kamara, sem pedig a Bizottság ajánlása nem releváns erre a feladatra. A hostess szolgálatot ellátó személyekkel szemben nem követelmény a középfokú végzettség sem, így rájuk nem a garantált bérminimum, hanem a minimálbér szabályai vonatkoznak. A REÖK Palotában szolgálatot teljesítő vagyonőrök feladatai között felsorolásra került a rendezvénybiztosítási feladat is, de ez nem önálló munkakör, hanem a vagyonvédelmi tevékenység keretében végzendő feladat, mely megfogalmazásából egyértelműen kitűnik, hogy a rendezvények biztosítása nem jelent más feladatot a vagyonőr számára, mint amit egyébként is
8
végezni kell. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vagyonőr a REÖK Palotában 24 órás szolgálatot teljesít az év minden napján, illetve 8 órás szolgálatot az év 310 napján, és azt is, hogy a rendezvénybiztosításban való közreműködés csak a Palota nyitvatartási ideje (napi 8 óra) alatt ritka gyakorisággal történik. Fentiek alapján a REÖK Palotában szolgálatot teljesítő vagyonőrök munkaköre is készenléti jellegű. A DÓM tér vonatkozásában, tekintettel arra, hogy ott egyértelműen vagyonőri feladatokat kell ellátni, vita tárgyát sem képezheti a készenléti jellegű feladat megléte. Így álláspontja szerint mind a REÖK Palotában, mind a DÓM téren szolgálatot teljesítő vagyonőrök munka és feladatköre megfelel a készenléti jellegű munkakör törvényi előírásainak. Ajánlatkérő táblázatos formában mutatta be az ajánlati ár alakulását: Feladatkör megnevezése időtartama REÖK PALOTA Portaszolgálat Teremőr Hostess összesen Átlagóradíj: DÓM tér Május 11. -31. hétköznap 15:00 – 08:00 Május 11. -31. hétvégén 08:00 – 08:00 Május 01. -07. hétköznap 15:00 –08:00 Június 01. -07. hétvégén 08:00 –08:00 Június 08. – 14. napi 24 óra 4Június 15. – 21. napi 24 óra Június 22. – augusztus 22 napi 24 óra Augusztus 23. – 31.-ig napi 24 óra Szeptember 01. -20.-ig Napi 24 órában Próbák alatt az állandó létszámon felül 12:00 – 24:00 2816óráig Főpróbák és előadások alatt az állandó létszámon felül 17:00 – 01:00 óráig
Létszám
Napi órák száma
Napok száma
Össz óra
Óradíj Ft/óra
Összeg Ft.
1 fő 1 fő 2 fő
24 8 8
365 310 310
8760 2480 4960 16200
658 598 543
5 764 080 1 483 040 2 693 280 9 940 400 614 Ft
2 fő
17
21
714
636
454 104
2 fő
24
21
1008
636
641 088
3 fő
17
7
357
636
227 052
3 fő
24
7
504
636
320 544
3 fő 3 fő 7 fő
24 24 24
7 7 62
504 504 10416
636 636 636
320 544 320 544 6 624 576
4 fő
24
9
864
636
549 504
3 fő
24
20
1440
636
915 840
2 fő
12
30
720
636
457 920
16 fő
8
22
2816
636
1 790 976
9
Összesen. Teljes összeg:
19847 36047
12 622 692 22 563 092
A számítás alapjául ismertette, hogy • a hostessek óradíjánál a minimálbér összegét (jelenleg: 73,500.- Ft) és az azokra rakodó közterheket (összesen: 28,5 %) vette figyelembe, tekintettel arra, hogy a hostessek nem vagyonvédelmi feladatot látnak el. • a portaszolgálat esetében a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság készenléti jellegű munkakörre, azon belül is a nappali + délutáni + éjszakai időbeosztásra vonatkozó ajánlását vette figyelembe, mely összeg jelenleg 658,-Ft. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az ajánlás a több műszakos munkaidő beosztáshoz tartozó 20 %-os pótlékkal számolt, de a Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében a készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje huszonnégy óra lehet. Vagyis jelen esetben nem többműszakos munkavégzésről van szó, így a dolgozót csak az éjszakai munkavégzés után járó 15 % illeti meg. A 15 %-os pótlékkal átszámolva a Bizottság ajánlásában szereplő 658,-Ft/óra helyett a helyes összeg: 628,-Ft/óra lenne, a teremőr vagyonőr esetében pedig 529,41,- Ft. (Az egyszerűség és átláthatóság kedvéért azonban ajánlatkérő elfogadta a Bizottság ajánlásában szereplő összegeket.) Kiemelte, hogy a REÖK palota esetében 3 különböző óradíj súlyozott átlagából számítva 614,-Ft-os átlag óradíjjat kell figyelembe venni. A DÓM tér vonatkozásában a feladat idényjellegéből fakadóan is, és a ajánlattevő nyilatkozatát is figyelembe véve, mely szerint alvállalkozók igénybevételével kívánja a feladat túlnyomó többségét megvalósítani, a Kamara által az önfoglalkoztató egyéni vállalkozókra alkalmazandó 636,-Ft/óra vállalási díjjal számolt ajánlatkérő. A két feladatrész (REÖK és DÓM tér) összevetéséből megállapítható, hogy az átlag vállalási díj 626,-Ft/óra figyelembe vételével, hogy a teljes időszükséglet 36 047 óra és a teljes vállalási díj 22 563 092,-Ft. Tekintettel arra, hogy az egyes feladatokra ajánlatkérő nem kért külön-külön díj megadását, ezért az átlagdíjként megajánlott 650,- Ft/óra vetendő össze a 626,Ft-os átlagdíjjal. Ajánlatkérő álláspontja szerint a fenti számítás, egyezően az indoklásban szereplő számokkal, meggyőző bizonyítékául szolgál annak, hogy az ajánlatban szereplő vállalási díj nem tekinthető irreálisan alacsony vállalásnak, így a Kb. 86. § (5) bekezdésében foglalt érvénytelenné nyilvánítási kötelezettség nem állt fenn. Megjegyezte, hogy ajánlatkérőnek azt kellett megvizsgálnia, hogy az ajánlatban szereplő vállalási összeg, az ajánlatban szereplő konstrukció (saját állomány + alvállalkozók) figyelembevételével fedezetet nyújthat-e egyáltalán az egyéb
10
jogszabályokban meghatározott munkabérre és közterheikre. Amennyiben az ajánlatból, illetve az indoklásból ez egyértelműen megállapítható, akkor annak vizsgálata, hogy milyen arányban vesz igénybe 10 %-t meg nem haladó alvállalkozókat az ajánlattevő, nem tartozik az ajánlatkérő feladatkörébe. Ajánlatkérő a fenti számítás alapján, meggyőződött arról, hogy az ajánlati ár fedezetet nyújt a külön jogszabályban meghatározott munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre (nyugdíj járulék 24 %, egészségbiztosítási járulék 2 %, munkaerő-piaci járulék 1 %, szakképzési hozzájárulás 1,5 %), valamint egyéb költségekre is. Ajánlatkérő szerint nem releváns az, hogy a nyertes ajánlattevő a nyereség kapcsán ellentétes megállapításokat tesz. Egyéb érdekelt, a Szentinel Kft. a jogorvoslati eljárás során észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Kifejtette, hogy az általa alkalmazott foglalkoztatási megoldások mindig megfelelnek a jogi szabályozásoknak, így nincs bejelentés nélküli, fekete foglalkoztatás. Az elszámolás alapja a felek által közösen aláírt munkaszerződés, és a megállapított bér összege, míg egyéni vállalkozók esetén az ún. rezsióradíj, amiben a felek külön megállapodtak. Nem mérvadó álláspontja szerint az az adat, hogy hány egyéni vállalkozót vesz igénybe, hiszen költségoldalon mindig abból a díjból indul ki, amit az előzetes kalkuláció során kiszámolt, illetve amiben a megrendelővel megállapodott. A hostess munkakör betöltéséhez nem szükséges garantált bérminimum kifizetése, hiszen nem szakképzettséget igénylő munkakört látnak el a munkavállalók, tehát az óradíj meghatározásakor a minimálbért, illetve a hozzá tartozó adókat és járulékokat kell figyelembe venni; ennek összege jelenleg 543,-Ft/óra. A vagyonőrök készenléti jellegű munkakörben végeznek munkát, így 24 órás szolgálatot látnak el, nem többműszakos munkarendben dolgoznak, így csak és kizárólag az éjszakai pótlék (15 %) jár nekik. Rögzítette, hogy a Dóm téri feladatokat teljes egészében alvállalkozók bevonásával látja el, akik részére nem kell külön formaruhát biztosítani. A készenléti állomány pótlás esetén a rendelkezésre áll, ezt külön nem kellett az árba bekalkulálni. A bérszámfejtő havi fix díjon dolgozik, a bér- és egyéb költségeit indokolásában részletezte. A kalkuláció kialakítása során figyelembe vette az összes adó- és járulékterhet, valamint a munkaszüneti napokat, az éjszakai munkavégzést, a készenléti jellegű munkakör sajátosságait. Előadta, hogy a munka elnyerése közvetett és kivételes előnyökkel járna, ezért nem tervezett számottevő hasznot. A Döntőbizottság kérelmező kérelmének helyt adott az alábbi indokok alapján. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti szabályok alkalmazásával folytatta le egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárását.
11
A Kbt. 250. § (3) bekezdés g) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen fogadta-e el a nyertes ajánlattevő indokolását. A Kbt. 86. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A (2) bekezdés szerint indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. A (3) bekezdés rögzíti, hogy az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A (4) bekezdés szerint az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Az (5) bekezdés értelmében az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
12
A (6) bekezdés szerint a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Jelen esetben ajánlatkérő a törvényi előírásokat betartva járt el. A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás minősítéséről és indoklás kéréséről tájékoztatta az ajánlattevőt. Ajánlattevő a jogvesztő határidőn belül a minősítést és az indokolás kérését nem támadta meg. Ajánlatkérő feladata a Kbt. 86.§ (2) bekezdése alapján, hogy az ajánlattevő által adott indokolás tartalma alapján döntést hozzon ajánlattevő ajánlatának megalapozottságáról. Ajánlatkérő a részére megadott indokolást köteles megvizsgálni, illetve csak ezt tudja a közbeszerzési eljárása során vizsgálni. A Kbt. ezen struktúrájából következően a később, a döntés meghozatalát követően, a jogorvoslati eljárásban már nem pótolható, nem egészíthető ki az ajánlattevő részéről az indokolása. Így a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem elbírálása során a nyertes ajánlattevő által a közbeszerzési eljárásban megadott - fentiekben részletesen ismertetett - indokolást vizsgálta olyan szempontból, hogy az minősíthető-e olyan objektív alapúnak, hogy abból kétséget kizáróan következtetést lehessen levonni az ajánlat megalapozottságára, arra hogy a megadott ellenszolgáltatás mellett biztosított a teljesítés. A Döntőbizottság jelen közbeszerzési eljárás vizsgálata során megállapította, hogy ajánlatkérő beszerzési igényét olyan szolgáltatás képezte, mely magában foglal a REÖK Palotában 24 órás vagyonőri, 8 órás teremőri valamint hostess feladatokat és a Dóm téren vagyonőri feladatokat. A kérelmező indokolásában alvállalkozók bevonására hivatkozott, de nem jelölte meg azt, hogy mely feladatot (vagyonőr, teremőr) és mely helyszínen (REÖK Palota, Dóm tér) végzi alvállalkozó. Egyebekben a saját munkavállalókkal végzett feladatok kapcsán a készenléti jellegű munkakört emelte ki, úgy, hogy nem rögzítette, mely feladatot kívánja készenléti jellegű munkakörben ellátni. Ennek jelentőssége van abból a szempontból, hogy ajánlatkérő a dokumentációban olyan feladatokat is meghatározott, melynek készenléti jellegű munkakörben történő elvégzése kétséges. A REÖK Palotában a vagyonőr feladata a rendezvénybiztosítás, a be- és kilépő személyek irányítása, útbaigazítása, mozgásának figyelése a monitoron keresztül, vendégek kísérése, stb, továbbá a Dóm téren fokozott rendvédelmi feladatok ellátása. Ezen
13
feladatok jellegükből adódóan nem tekinthetőek készenléti feladatoknak, mint ahogy a hostess munka sem. Ajánlattevő indokolásában a hostess tevékenységet ellátó személy költségeire, óradíjára sem tartalmazott semmilyen adatot, információt. Az indokolás arra sem tartalmaz információt, hogy a készenléti jellegű munkakör kapcsán alkalmazott állásfoglalásban miért nem az egyéb költségekkel számolt 747,67 és a 822,54 Ft/óra díjjal számolt. Hivatkozott a meglévő személyi állománya többletköltség nélküli felhasználására és az egyébként is biztosított munkaruhára és eszközökre. A Döntőbizottság szerint nem kizárt az ajánlattevő által megjelölt fenti körülmények fennállása, azonban ezeknek megfelelő tényekkel történő alátámasztása, igazolása elmaradt, azaz az, hogy a már meglévő munkavállaló által ténylegesen biztosított-e egyéb számos feladata mellett e munkák ellátása is. A nyertes ajánlattevő kiemelte továbbá azt is, hogy a pályázat elnyerése közvetett és kivételes előnyökkel járna, melynek bemutatás és kifejtése az indokolásban nem szerepel. A nyereség vonatkozásában tett ajánlattevői előadás kétségeket támaszt afelől, hogy ajánlattevő kíván avagy sem nyereséget realizálni, és így az árba kalkulálni. A Döntőbizottság fontosnak tartja megjegyezni, hogy az indoklásadásra felhívott ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár teljesíthetőségéről. Ez azonban jelen esetben elmaradt. A kirívóan alacsonynak minősített ajánlati ár megalapozottságának bizonyítása céljából adott megfelelő indokolásnak olyan, a beszerzés tárgyához és a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatokat, számításokat is tartalmaznia kell, amelyek alapján a teljesíthetőség egyértelműen és közvetlenül igazolható. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az indokolás nem tartalmaz információt arra, hogy az adott ár fedezetet nyújt az ágazatra megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. A Döntőbizottság összegezve a fentieket megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértő módon fogadta a nyertes ajánlattevő indokolását, ezért megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 86. § (5), (6) bekezdését.
14
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő egyben megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését is. A Kbt. 91. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdetett ki nyertesként, melyet a Kbt. 91. § (1) bekezdése tilt. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben foglaltak szerinti jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a körülmények mérlegelése alapján bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak tekintettel a jogsértés reparálhatóságára és a beszerzés értékére. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. szeptember 17. Dr. Szvetnik Ágnes sk közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Fábián Péter sk közbeszerzési biztos
Dr. Puskás Sándor sk közbeszerzési biztos
Taksás Ilona
Kapják: 1. Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda Dr. Farkas Edit ügyvéd (1055 Budapest, Falk Miksa u. 3. III/2.) 2. Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft. (6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 56.) 3. ULTRA-MÉDIA Kft. (6724 Szeged, Bakay Nándor u. 23.) 4. Szentinel Vagyonvédelmi Kft. (1131 Budapest, Nővér u. 5.) 5. Piedra Kft. (6726 Szeged, Thököly u. 97.) 6. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 7. Irattár
