K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím:
[email protected]
Ikt.sz.: D.50/14 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a Tekiré Informatikai Zrt. (2251 Tápiószecső, Gárdonyi u. 45., a továbbiakban: kérelmező) által a Földmérési és Távérzékelési Intézet (1149 Budapest, Bosnyák tér 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Rendszerfejlesztési szolgáltatások geoportál létrehozására” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára és a Kbt. 86. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését, valamint a Kbt. 91. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ezt meghaladó részében elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150 000,-Ft, (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő a beszerzését Európai Uniós forrásból kívánja megvalósítani „Geoportál létrehozása téradatinfrastruktúra fejlesztéssel az INSPIRE irányelv implementációjához szükséges földmérési és térképészeti téradat szolgáltatások geoportálon történő biztosítása” című KMOP-3.3.4/C-2008-0010 pályázatból. Ajánlatkérő a rendelkező részében ismertetett tárgyú szolgáltatás beszerzése tárgyában a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetményét a KÉ 27259/2009. számon 2009. december 9-én tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. Ajánlatkérő a hirdetmény közzétételi kérelmében a beszerzés becsült értékét nettó 52 millió Ft-ban határozta meg. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás II.2.1.5. pontjában határozta meg részletesen a beszerzés tárgyát: „Vállalkozási szerződés. Geoportál fejlesztése és üzembe helyezése a jelen szerződés 1.sz. melléklete szerinti műszaki specifikáció szerint; a Megrendelő által átadott adatkészletek konvertálása geoportál adattárházába; a Geoportál adatfeltöltése a Megrendelő által átadott adatokkal, valamint a szerződés alapján előállított adatokkal; az ehhez szükséges geoportál know-how licenc, továbbá WEB térképszerver szoftver licenc és térinformatikai szoftver licenc szállítása. Konzultáció biztosítása a portál funkciók megfelelősége tekintetében a Megrendelő részére. A portál próbaüzemének és éles üzemének lefolytatása. Kezdeti rendszertámogatás és a rendszer működésének oktatása. Éles üzemi rendszertámogatás biztosítása.” CPV: 72000000-5-IT szolgáltatások, tanácsadás, szoftverfejlesztés, internet 72212326-0-Térképészeti szoftverek fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások 72413000-8-Weboldal-tervezési szolgáltatások A felhívás II.2.1. pontjában a beszerzés teljes mennyiségét ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg: „- A műszaki követelményspecifikációnak megfelelően 1 db üzembe helyezett Geoportál, Közép-Magyarországi Régiót (6.919 km²) lefedő adatkészletekkel (alappontok, közigazgatási határvonalak, topográfiai térkép, DDM, felszínborítás, ortofotó, földrészlet határok), INSPIRE előírások szerint feltöltve. Az átalakításnak ezen formája az INSPIRE irányelv (2007/2/EK) mellékletében rögzített adatkörökre vonatkozik. Az átalakításra vonatkozó részletes szabályokat a dokumentáció tartalmazza. - Alrendszerek egymással, külső rendszerekkel való kommunikációja és a portálnak az Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózathoz (EIONET), illetve az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerhez
3
(OKIR) történő csatlakozása, a WMS, WFS szabvány szerint, a műszaki követelményspecifikációnak megfelelően. - A rendszer interneten történő eléréséhez WEB-es alkalmazás, honlap fejlesztése, a műszaki követelményspecifikációnak megfelelően. - Térinformatikai Adatfeldolgozó Rendszer (TAR) létrehozása, a műszaki követelményspecifikációnak megfelelően. - Geoportál rendszerhez tartozó oktatás, illetve élesüzemi rendszertámogatás biztosítása a dokumentációban megfogalmazottak szerint.” A felhívás III.2. pontjában ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat, az alkalmassági minimumkövetelményeket és azok igazolásának módját. Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, az alábbi részszempontok és súlyszámok meghatározásával: Szempont Súlyszám Nettó ajánlati ár (HUF). 50 Műszaki megoldásra tett szakmai javaslat minősége 45 Alszempont: Rendszerkoncepció minősége (15) Alszempont: A projekt implementációs tervének minősége (15) Alszempont: A projekt minőségbiztosítására, a változáskezelésre (15) vonatkozó javaslatok minősége Élesüzemi rendszertámogatás időtartama (év) 15 Egy évet meghaladóan vállalt jótállás időtartama (év) 10
Az értékelés során adható pontszám alsó és felső határa részszempontonként 110-ig terjedhet. Az V.3.5.2. pontban határozta meg ajánlatkérő az értékelés módszerét: „Ajánlatkérő az 1., 6. és 7. pontban szereplő részszempontok esetében – a Közbeszerzések Tanácsa módosított 2/2004. számú ajánlása (KÉ 2008/139. szám)szerint – az értékarányosítás módszere szerint értékeli az egyes ajánlatok tartalmi elemeit, azaz az ajánlatkérő a legkedvezőbb (az 1. esetében a legalacsonyabb, a 6. és 7. esetében a legmagasabb) tartalmi elemre maximális pontot adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat. A 2. pontban szereplő részszempont esetében egy független szakértői bizottság végzi az értékelést, a következők szerint. A szakértői bizottság minden tagja az ajánlatokat sorba rendezi és helyezési számokat osztanak ki az ajánlattevők között alszempontonként külön-külön, attól függően, hogy véleményük szerint melyik ajánlat a legjobb az adott alszempontra benyújtott szakmai tartalom alapján. A bizottság ajánlatonként és alszempontonként összegzi az adott ajánlat helyezéseinek számát. A legalacsonyabb helyezési számot elért ajánlat (legjobb) az adott alszempontra 10 pontot kap, a második legalacsonyabb helyezési
4
számot elért 6 pontot, a harmadik 2 pontot, a negyedik és az azt követő többi ajánlat 1 pontot. A ponthatárok közötti pontszám megadásának módszerét, valamint a 2. részszempont esetén az ajánlatok összevetésének alapját képező, szakmailag megítélhető jellemzők leírását a dokumentáció tartalmazza.” A szerződés végső teljesítési határideje 2010. augusztus 15. Az ajánlatkérő a részajánlattétel és a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő a hiánypótlást teljes körűen biztosította. A felhívásban rögzítettek szerint az ajánlattételi határidő 2010. január 4., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. január 20., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. február 5. Az ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt is készített, mely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket (Eljárási Útmutató 2. fejezet), az iratmintákat, a szerződéstervezetet és a műszaki dokumentációt. A dokumentáció 2.6.2. pontjában rögzítette ajánlatkérő az ajánlatok értékelésével kapcsolatos előírásait. A 18. oldalon ismertette ajánlatkérő azokat a szempontokat, amelyek alapján a megadott alszempontok szerint megtett vállalásokat értékelni fogja. A „Rendszerkoncepció minősége” alszempont vonatkozásában az értékelés alapját a következők szerint határozta meg ajánlatkérő: A követelményspecifikáció tartalmi elemeinél megadott alaprendszer alapján bemutatott rendszerkoncepció mennyire illeszkedik a műszaki dokumentációban megadott funkcionális követelményekben rögzített feladatok megvalósításához, mennyire hatékonyan és milyen technikai szinten támogatja a rendszerelemek együttműködését, valamint hogyan biztosítja a külső rendszerekkel való kommunikációt. Az ajánlatkérő előnyösnek értékeli a rendszermodulok integrálásával (szintje, mélysége) megvalósuló megoldásokat, továbbá azokat a koncepciókat, amelyek támogatják a rendszer továbbfejleszthetőségét (módszer, fejlesztési eszközök), ezáltal műszaki értékének növelését, illetve amelyek fokozott mértékben épülnek a vonatkozó jogszabályokra és szabványokra (felsorolva az érintetteket). Az ajánlatkérő kevésbé előnyösnek értékeli azt az ajánlatot, amely nem részletezi a megoldást, általánosságokra támaszkodik, figyelmen kívül hagyja a projekt speciális jellemzőit (pl. INSPIRE követelmények, hazai adatkészletek sajátosságai). A „Projekt implementációs tervének minősége” alszempont vonatkozásában az értékelés alapja: a követelményspecifikáció tartalmi elemeinél megadott fejlesztések, illetve a projekt megvalósítás javasolt idő és tevékenység ütemterve
5
mennyire van összhangban az adott részteljesítési határidőkkel és az elvégzendő feladatokkal, illetve azok kötött sorrendjével. Mennyire reális az elvégzendő feladatokhoz rendelt erőforrások és költségek mértéke. A javasolt projektszervezet szerkezete és működése mennyire áll összhangban az elvégzendő feladatokkal. Milyen a fejlesztés alkalmazott módszereinek minőségi szintje. Az ajánlatkérő előnyösnek értékeli azt a tervet, amely áttekinthető, jól tagolt képet ad projekt megvalósításáról és részletesen felsorolja a végrehajtandó tevékenységeket és a hozzájuk tartozó erőforrásokat. Az erőforrás terv összhangban van az ajánlathoz kötelezően csatolt és kitöltött Funkcionális követelmények táblázattal. Pozitívnak értékeli azt a javasolt projektszervezetet, amely képes rugalmasan kezelni az esetlegesen felmerülő megvalósítási problémákat (ezek felsorolásával), illetve azt a fejlesztési módszertant, amely átfogja a projekt teljes életciklusát és összhangban van a javasolt minőségbiztosítási módszerekkel. Az ajánlatkérő kevésbé előnyösnek értékeli azt az ajánlatot, amely nem közöl részletes, a műszaki dokumentációval összhangban lévő idő-, erőforrás-, és költségtervet. Nincs megfelelő összhang a kitöltött Funkcionális követelmények táblázat és az erőforrás terv között. Ezen túlmenően a projektszervezet, illetve a fejlesztési módszertan ismertetése általánosságokra és nem a projekt sajátosságaira épül. A „Projekt minőségbiztosítására, a változáskezelésre vonatkozó javaslatok minősége” alszempont vonatkozásában az értékelés alapja: a projekt megvalósítása során javasolt minőségbiztosítási módszerek, változáskezelési mechanizmus révén ajánlattevő mennyire képes felmérni a felmerülő kockázatokat, azok szintjét, illetve az azok csökkentésére, elkerülésére vonatkozó javaslatok mennyire hatékonyak. Az ajánlatkérő előnyösnek értékeli, ha az ajánlattevő a teljes megvalósítási folyamatra bemutatja a tervezett minőségbiztosítási lépéseket, módszereket, ill. az esetlegesen fellépő problémák kezelésére hatékony változáskezelési eljárást mutat be. Szintén pozitív értékelést jelent a kockázatok részletes ismertetése, valószínűségi szintjük megadása, továbbá az elhárításukra tett javaslatok ismertetése. Az ajánlatkérő kevésbé előnyösnek értékeli azt az ajánlatot, amely nem teljes körűen mutatja be a minőségbiztosítási lépéseket, vagy túl általánosan ismerteti őket. Általánosságban ismerteti a változáskezelést, illetve nem mutatja be kellő részletességgel a várható kockázatokat. A 2.6.3. pontban ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlattevő által benyújtott ajánlati árnak minden olyan költségtényezőt tartalmaznia kell, amelyet az ajánlattevő az ajánlatkérővel szemben érvényesíteni kíván a teljesítés során.
6
A 2.7. pontban sorolta fel ajánlatkérő az ajánlatba kötelezően csak becsatolandó iratokat. Ezek között a 2.7.4. q) pontjában rögzítette ajánlatkérő, hogy a dokumentáció műszaki, szakmai ajánlatban (dokumentáció 3., műszaki dokumentáció 3.3.5. pontja) előírtak megadása, csatolása. A dokumentáció 3. fejezete tartalmazza a műszaki leírást. A 3.1. pontban ajánlatkérő az alábbi fogalmi meghatározásokat adta meg: Geoportál: a geoportál létrehozásának célja a jelenlegi portál tevékenységének részbeni kiváltásával, az általa biztosított szolgáltatások körének bővítése és a portál menedzselhetőségének egyszerűsítése hatékonyabbá tétele, valamint INSPIRE irányelv elvárásaival való kompatibilitás megteremtése. Adattárház: célja a geoportál működésének biztosítása, a rendelkezésre álló téradatkészletek adatbázisba szervezésével. Térinformatikai adatfeldolgozó rendszer: a rendszer célja a geoportál által kezelt adattárház téradatokkal való feltöltésének, illetve karbantartásának információtechnológiai biztosítása. Ajánlatkérő a 3.2. pontban mutatta be a jelenlegi infrastruktúrát. Az abban alkalmazott főbb hardver és szoftver elemeket, azok jellemzőit. A 3.3. pont tartalmazta az ajánlattevő által nyújtandó szolgáltatásokhoz kapcsolódó követelmény specifikációt: A 3.3.1. pontban határozta meg ajánlatkérő a geoportállal kapcsolatos funkcionális követelményeit, amely az egyes megvalósítandó rendszerelemekkel szemben támasztott követelményeket ismerteti. Ajánlatkérő e körben előírta, hogy „az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy a műszaki dokumentációban megfogalmazott rendszerekkel szemben támasztott követelményeknek való megfelelést miként valósítja meg. Ennek érdekében az ajánlattevőnek az alábbi kitöltési szabályoknak megfelelően kitöltve cégszerűen aláírt követelmény elfogadási nyilatkozatot kell csatolnia a szakmai ajánlatához”. A rendszerelemekkel szemben támasztott követelmények teljesítését (táblázatos formában, összesen 113 sorban) az alábbiak szerint kérte az ajánlatkérő bemutatni: Az ajánlatkérő előírt követelményeknek való megfelelés mértékét a követelményeket tartalmazó táblázatok utolsó oszlopainak kitöltésével kell bemutatni. Az ajánlattevő az utolsó előtti „Megf.” (megfelelés) jelű oszlopok mezőinek kitöltése során kizárólag a következő betűjeleket alkalmazhatja, az alábbi magyarázatoknak megfelelően: „A” – Az implementálni kívánt alaprendszer része: a megfogalmazott funkciók teljes mértékben az ajánlatban javasolt, kész rendszerelemek részét képezik, azok egyszerű paraméterezésével megvalósíthatók és azok
7
megvalósítását vállalkozó vállalja. Az „A” betűjel alkalmazásakor a vállalkozónak kötelező kitöltenie az utolsó „HIV” (hivatkozás) oszlopot, amelyben meg kell adnia annak a megoldásnak (projektnek vagy rendszernek) a hivatkozási számát, amelyben ez a funkció teljes mértékben megvalósításra került, és amely a szakmai ajánlat releváns tapasztalatok fejezetében szerepel. „F” – Fejlesztéssel megvalósítható: az ajánlatban javasolt rendszerelemek logikáját érintő fejlesztésekre van szükség (pl. a funkciók megvalósításához szükséges adatok nem, vagy nem megfelelő struktúrában állnak rendelkezésre), illetve az adott funkció teljes egészében új fejlesztésként valósítható meg. A szükséges fejlesztések végrehajtását vállalkozó vállalja. A „HIV” mezőt nem kell kitölteni. Ajánlatkérő ezt követően táblázatos formában megadta azokat a funkcionális elemeket, amelyekből a portálnak fel kell épülnie. Külön részletezte a vékonykliens, az export és nyomtatási szolgáltatások, a geoportál adminisztráció modul, a geoportál ETL modul a portál adatbázis motor konfiguráció WMS, WFS és CSW szolgáltatások vonatkozásában tett előírásait, funkcionális követelményeit. A 3.3.5. pontban határozta meg ajánlatkérő a szakmai ajánlat tartalmi elemeit. E fejezetben ajánlatkérő figyelmeztette az ajánlattevőket, hogy „az itt felsoroltak tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség, hiányos szakmai ajánlat benyújtása esetén a pályázat érvénytelennek minősül”. Ajánlatkérő előírta, hogy a szakmai ajánlatnak a megadott sorrendnek megfelelően a következő tartalmi elemeket kötelezően tartalmaznia kell: 1. Részletes tartalomjegyzék 2. Releváns tapasztalatok 3. Rendszerkoncepció: azon rendszerek rövid, vázlatos bemutatása, amelyekkel, illetve amelyek továbbfejlesztésével eleget kíván tenni vállalkozó a jelen műszaki dokumentációban rögzített követelményeknek: a) Geoportál b) Adattárház c) Térinformatikai adatfeldolgozó rendszer A fenti három pontban megnevezett rendszerek bemutatása keretében (max. 20 old. terjedelemben) vállalkozó röviden térjen ki az alábbi témakörökre: - rendszerek funkcionalitása, felépítése - rendszerek továbbfejlesztési lehetőségei - rendszerek jogszabályi feltételeknek való megfeleltetése - rendszerek egymással, külső rendszerekkel való kommunikációja és az EIONET, OKIR rendszerekkel történő csatlakoztatása, WMS, WFS szolgáltatásokon keresztül
8
4. Rendszerek tulajdoni háttere, értékesítési módja 5. Rendszerek futtatási környezete 6. A rendszerek informatikai és biztonsági követelményeknek való megfelelésének megfeleltethetőségének bemutatása. 7. Implementációs terv: vállalkozó minimum az alábbi tartalmi elemek kifejtésével mutassa be a projekt keretében elvégzendő tevékenységeket és nyújtandó szolgáltatásokat: - Projekt részletes idő és tevékenység ütemterve megvalósítási fázisokra bontva, beleértve a jótállási és rendszertámogatási szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatokat is. - A projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok végrehajtásának vállalkozói erőforrás és költségterve (a bevonni kívánt szakemberek száma, funkciója, rendelkezésre állása, ill. kalkulációval alátámasztott ráfordítási költségek). Az erőforrás kalkulációhoz meg kell jelölni a geoportálnak a műszaki dokumentációban meghatározott tartalmi elemei – (3.3.31.) geoportál, (3.3.2.) adattárház, (3.3.3.) térinformatikai feldolgozó rendszer – Funkcionális követelményei alatti táblázatban felsorolt egyes funkciói megvalósítására tervezett fejlesztési ráfordítást. (A, F) - Az implementációhoz kapcsolódó projektszervezet felépítése. - A fejlesztés vállalkozó által javasolt módszertanának ismertetése. 8. A bevezetéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos, javasolt oktatási módszertan. 9. A projekt megvalósítása során alkalmazott minőségbiztosítási, változáskezelési mechanizmus, módszerek. 10. A jogszabályi környezet és változásainak való megfelelés biztosításának módja. 11. A funkcionális követelmények: az ajánlattevőnek a műszaki dokumentációból ki kell másolnia a Funkcionális követelmény fejezetek alatt található táblázatokat és azoknak az utolsó két oszlopát, a 3.3.1.1. fejezet alatt megadottak szerint ki kell töltenie. A 2010. január 4. napi ajánlattételi határidőben ajánlatkérő négy ajánlatot bontott fel. A felolvasólapon rögzített adatok alapján az egyes részszempont szerint értékelt nettó ajánlati ár vonatkozásában az ajánlattevők alábbi megajánlásokat tették: Ajánlattevő Komunálinfo Információs Szolgáltató Zrt. BULL Magyarország Kft. Kérelmező ESRI Magyarország Kft.
Nettó ajánlati ár (Ft) 49.900.000,62.800.000,35.500.000,18.000.000,-
Az ESRI Magyarország Kft. az ajánlatának 165. oldalán csatolta az Implementációs idő és tevékenység ütemtervet (projektterv). A Gant
9
diagramban az ajánlattevő részletesen meghatározta a projektben elvégzendő tevékenységeket, azok időszükségletét és ütemezését. Az ajánlat 166. oldalán található a feladatok végrehajtásának vállalkozói erőforrás terve, amely tartalmazta a bevonni kívánt szakemberek számát, funkcióját és a rendelkezésre állás időtartamát. A 166. oldalon csatolta továbbá az ajánlattevő a projekt szervezet leírását. Rögzítette, hogy a projekt során felhasználja a PRINCE projektvezetési módszertan implementálható ajánlásait. A projekt szervezete a PRINCE projektvezetési módszertan alapján épül fel. Meghatározta a projektet alkotó szervezeti egységeket, és részletesen ismertette azok összetételét, fő feladatait. A rendszerelemek elvárt funkcióit tartalmazó táblázatban a kérelmező, a Komunálinfo Zrt. és a BULL Magyarország Kft. kizárólag vagy az „A” vagy az „F” jelölést tette, az ESRI Magyarország Kft. a táblázatok több sorában „A és F” jelölést tette, a többi sorban vagy az „A” vagy az „F” jelölést szerepeltette, az alábbiak szerint: Ref. 1. 8. 9.
11.
12.
20. 21. 33. 34. 37.
Követelmény A honlap rendelkezzen a gyengénlátók és színtévesztők számára olvasható felülettel. az oldalon található minden szöveges információ (text és a raszterizált szöveg is) elérhető legyen magyar és (brit) angol nyelven, A nyelvek közti váltás bármikor elvégezhető legyen A vállalkozó biztosítson egy megoldást, amely lehetővé teszi azt, hogy a FÖMI könnyen áttekinthesse, hogy az oldalon szereplő minden szöveges információ mindkét nyelven megtalálható-e. (az angol nyelvű verzióban nem szerepelnek-e le nem fordított, magyar nyelvű szavak és fordítva) A nyitóoldalon az általános információkon kívül egy egyszerű, logikusan felépített menün keresztül az elérhető adatféleségekről lehessen információt kapni (Metadatokra vonatkozó 1205/2008/EK rendelete alapján, rövid leírás, árak) valamint legyenek elérhetőek: - regisztráció, be és kijelentkezés - a szerzői jogi nyilatkozat - on-line help, - az oldal adatvédelmi elveire mutató linkek. A térképablakban megjelenő térképek, ortofotók vízjellel védhetőek legyenek. A térképablak közvetlen közelében leolvasható legyen a kurzor aktuális koordinátarendszerbeli koordinátája, valamint az aktuális méretarány. A rendszer adjon folyamatos tájékoztatást a kijelölt/feltöltött terület méretéről, a megrendelt adatok áráról. A kiválasztott tételek mellett fel kell tüntetni azok árát. Fizetés előtt legyen lehetőség új megrendelési folyamat végig vitelére, ezen új kiválasztás eredményeinek a kosár tartalmához adására.
Megf
Hiv
A és F
3.4
A és F
3.4
A és F
3.4
A és F
3.4
A és F
3.1, 3.2, 3.4
A és F
3.4
A és F
3.4
A és F
3.1, 3.2, 3.4 3.3, 3.4
A és F
3.3, 3.4
A és F
10 Ref.
Megf
Hiv
A és F
3.3, 3.4
A és F
3.1, 3.2, 3.3, 3.4
A és F
3.4
A és F
3.3
A és F
3.3, 3.4
A és F
3.4
A és F
3.4
A és F
3.1, 3.2, 3.3, 3.4
A és F
3.3, 3.4
A és F
3.4
A és F
3.1, 3.2, 3.3, 3.4
62.
Felhasználói jogosultság: web szolgáltatásokhoz való hozzáférés, IP címek opcionális korlátozása, dátum és időtáv, földrajzi területi egység(ek), megrendelési paraméterek alapján.
A és F
3.1, 3.3, 3.4
67.
Felhasználói kategóriák kezelése a kedvezmények elszámolásához.
A és F
3.3, 3.4
68.
Lista megjelenésének meghatározása.
A és F
3.3, 3.4
70.
Geoportál ETL adminisztrálása.
A és F
3.3, 3.4
A és F
3.4
A és F
3.4
38.
39.
41. 43. 44. 45.
46.
50.
Követelmény A rendszer a még be nem jelentkezett felhasználót csak közvetlenül a fizetés előtt jelentkeztesse be. A weblapra történő regisztráció során, illetve minden olyan esetben, amikor a felhasználó interakcióba kerül a honlappal (lekérdezés, fizetés, stb.) a rendszer intuitíve támogassa, vezesse, a felhasználót ezen feladatok elvégzésében, lehetőleg akadályozza meg a hibás adatbevitelt, ha megakadályozni nem tudja, akkor azonnal figyelmeztessen a hibás vagy a más már bevitt adatok fényében nem logikusnak tűnő adatbevitelről. A regisztrációs folyamat legyen védve az automatizált rosszindulatú tömeges regisztrációkkal szemben (CAPTCHA) A fizetési résznél a felhasználónak el kell fogadni a vonatkozó jogi feltételeket, e nélkül a fizetés ne legyen lehetséges. Vásárolhasson felhasználói liszenszeket. A felhasználó megválaszthassa, hogy milyen módón szeretne hozzá jutni a termékhez. (online, offline) A végső ár meghatározása a felhasználói kategória függvényében legyen kalkulálható. Legyen lehetőség a kedvezmények, ill. járulékos költségek (pl. ÁFA) függvényében az ár újrakalkulálására. Minden művelet naplózásra kerül, statisztikai célból.
Export és nyomtatási szolgáltatások E-kereskedelem modulban feladott megrendelések automatikus 54. teljesítésének lehetősége. 57.
Exportálásra előállított adatok tárolása az export munka adatbázisban, megrendelésszámmal azonosítva.
Geoportál adminisztráció modul Az adminisztrációs modulon keresztül lehetőséget kell teremteni a 60. termékek, metaadatok, felhasználók, megrendelések, adminisztrálására (hozzáadás, törlés, módosítás)
Portál adatbázis motor konfigurálása Munka adatbázis létrehozása az adatmigráció végrehajtásához, a 77. geoportál ETL modul számára. 78.
Munka adatbázis létrehozása az exportáláshoz és nyomtatáshoz.
11 Téradat feldolgozó alrendszer A rendszer alkalmas digitális alaptérképek átvételére a DATR 90. adatbázisból A rendszer a rendszerben történő adatmódosításokat visszakereshetően 99. és a manipuláció lehetőségétől mentesen naplózza.
A és F
3.4
A és F
3.1, 3.2, 3.4
Ajánlatkérő 2010. január 15-én a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján indokolást kért az ESRI Magyarország Kft-től a nettó ajánlati árának megalapozottságáról. Ajánlatkérő annak alátámasztását és indokolását kérte, hogy a bírálati részszempontra tett vállalási ár (teljes ráfordítási költség) tételesen milyen költségelemekből áll, annak mennyiség és nettó érték Ft-ban történő megadásával együtt. Az ajánlattevő táblázatos formában számadatokkal adta meg, szöveges indokolást, magyarázatot az ajánlattevő nem adott. Az ESRI Magyarország Kft. 2010. január 18-án megadott indokolásában részletezte az egyes projekt teljesítése során felmerülő költségeket. Az alábbi összefoglaló táblázatot is megadta: A projekt nettó ára Bruttó munkabér és járulékainak költsége Jótállási díj Rendszertámogatási díj Szoftverlicenc díj Egyéb költségek Összesen:
11.151.964,-Ft 389.171,-Ft 2.202.857,-Ft 4.000.000,-Ft 256.007,-Ft 18.000.000,-Ft
A szoftverlicenc díj részletes bontását az ajánlattevő az alábbiak szerint adta meg: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Megnevezés
Egyedi kedvezményes nettó díj* ArcEditor - 1 db konkurens licenc 1.000.000,- Ft ArcEditor – 24 hónap követés 300.000,- Ft ArcGIS server Web térképszerver – 1 db 1.500.000,- Ft ArcGIS server Web térképszerver – 24 hónapos 500.000,- Ft követés ArcGIS server geoportal extension – 1 db 500.000,- Ft ArcGIS server geoportal extension – 24 hónap 200.000,- Ft követés Összesen: 4.000.000,- Ft
*Megjegyzés: tekintettel az Európai Unió és az ESRI közös együttműködésére a geoportál rendszer építéséhez az ESRI Inc. kedvezményes szoftver díjakat biztosít az ESRI Magyarország Kft. számára.
12
Az ajánlatkérő az ajánlattevő indokolását elfogadta, az ajánlatokat értékelte, majd 2010. január 20-án eredményt hirdetett. Eszerint a közbeszerzési eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevő az ESRI Magyarország Kft., a kérelmező tette a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot. A Komunálinfo Zrt. ajánlata érvényes volt, a BULL Magyarország Kft. ajánlatát az ajánlatkérőket a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. Az ellenszolgáltatás értéke a nyertes ajánlati ára alapján: nettó 18 millió Ft. Kérelmező 2010. január 21-én az ajánlatkérőnél betekintett a nyertes ajánlatba. 2010. január 22-én előzetes vitarendezési kérelmet küldött az ajánlatkérő részére, melyben kifejtette a nyertes ajánlattevő azon álláspontját, mely szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata több pontban hiányos volt és nem felelt meg az ajánlatkérő előírásainak. Ajánlatkérő 2010. január 25-én megküldött válaszában közölte, hogy a döntését fenntartja. Kérelmező a 2010. január 27-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj, valamint a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását. Kérelmező a megsértett jogszabályi rendelkezések között a Kbt. 81. § (1), (3), (4) bekezdését, a Kbt. 83. § (6) bekezdését, a Kbt. 86. §-át, a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) és f) pontját, valamint a 88. § (6) bekezdését jelölte meg. Jogorvoslati kérelme indokolásában előadta, hogy a nyertes ajánlat megtekintése során azt tapasztalta, hogy az ajánlat számos ponton nem tesz eleget az ajánlatkérő által a kötelezően előírt szakmai ajánlatra vonatkozóan kötelezően előírt, a dokumentáció műszaki leírásában előírt követelményeknek. A nyertes ajánlatban megadott Implementációs terv nem tartalmaz költségtervet, azaz kalkulációval alátámasztott ráfordítási költségek bemutatását. A költségterv a nyertes ajánlatának részét képező szakmai ajánlatból hiányzik. Ennek hiányában kérelmező álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy mennyire reália az elvégzendő feladatokhoz rendelt erőforrások és költségek mértéke. Az implementációs idő és tevékenység ütemterv továbbá nem tartalmazza az egyes feladatokban résztvevő szakemberek megjelölését. Nem lehet megállapítani a megadott adatokból azt, hogy melyik szakember melyik ütemezett feladatban vesz részt, azzal mennyi időt fog eltölteni, ezért még közvetett módon (piaci áron kalkulált óradíjjal) sem lehet kiszámítani, hogy a végrehajtást milyen humán erőforrás költségek terhelik. Ajánlatkérő előírása alapján a megfelelő erőforrás és költségterv ajánlatban történő becsatolása minimum érvényességi követelmény az ajánlatkérő részéről. Mivel a nyertes ajánlat nem teljesíti a dokumentáció 2.6. pontjában előírt minimum követelményeket, kérelmező
13
álláspontja szerint az ajánlat tartalmilag hiányos. A szakmai ajánlat tartalmi hiányosságai nem pótolhatóak figyelemmel a Kbt. 83. § (6) bekezdésére és a 81. § (4) bekezdésére is, ezért érvénytelen. A nyertes ajánlatban az 5.1. pont, 165. oldalon található implementációs idő és tevékenység ütemterv nem tartalmazza a 3.3.5. fejezet 7. pont implementációs terv követelményei között előírt rendszertámogatási szolgáltatásokhoz kapcsolódó feladatokat. A nyertes ajánlat 5. fejezet 165. oldaltól csatolt implementációs terv követelményei között előírtakat nem tartalmazza a fejlesztés módszertanának ismertetése, a nyertes csak a módszer nevét tünteti fel. A „Funkcionális követelményekre” vonatkozóan az ajánlatban „Követelményspecifikáció” részben az ajánlat 180-188. oldalán a funkcionális követelmények táblázatban több helyen egyszerre került megjelölésre mindaz „A”, mind az „F” jelzés. Az ajánlatkérő definiálta a dokumentáció 3.3.1.1. pontjában ezeket a jelzéseket és kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő előírása alapján az „A” és az „F” jelzés alkalmazása kölcsönösen kizárja egymást. Az „A és F” együttes alkalmazása esetén nem egyértelmű az, hogy az adott ajánlatban megajánlott rendszer funkcionálisan mennyiben támaszkodik a ténylegesen meglévő termékekre, így pl. nem állapítható meg pontosan, hogy milyen termékeket tartalmaz a megajánlott alaprendszer, és mennyiben, milyen funkciók tekintetében igényel szükséges fejlesztést a javasolt rendszerelem működéséhez. Az előző bekezdésben hivatkozottak szerint a nem az ajánlattevő által teljesített tapasztalatok között is számos ilyen, „A” és „F” jelzést együttesen feltüntető sort a ráható funkcionális követelmények táblázatban (47, 48, 51, 63, 66, 69 sorok). Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (6) bekezdését is, mivel a szakmai ajánlat fent ismertetett hiányosságara vonatkozóan hiánypótlás lehetősége nem állt fenn, ezért az érvénytelen és ajánlatkérő az ajánlatot érvényesnek nyilvánította és értékelte jogsértően. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérőnek a nyertes ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján is érvénytelen, mivel az kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Kérelmező álláspontja szerint - melyet a beszerzés tárgya szerinti piac alapos ismeretére, komoly gyakorlati, szakmai tapasztalataira alapozott – a nyertes által megajánlott ár a többi ajánlati árhoz és a piaci árhoz képest is kirívóan alacsonynak tekinthető és ilyen alacsony irreális vállalási ár mellett – figyelembe véve a Kbt. 86. § (4) bekezdésében foglaltakat is – a teljesítés már megkérdőjelezhető. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette a
14
Kbt. 86. § (5) bekezdésében foglaltakat, mivel a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető indokolást fogadott el a nyertes kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlata vonatkozásában. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő megsértette továbbá a Kbt. 81. § (1), valamint (3) és (4) bekezdéseit azzal, hogy a nyertes ajánlatát érvényesnek nyilvánította és elbírálta. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 83. § (6) bekezdését azáltal is megsértette, hogy a Kbt. 86. §-a szerint elfogadta az indokolást, holott az olyan költségelemeket tartalmaz, amelyeket eredetileg a szakmai ajánlatban kellett volna a nyertes ajánlattevőnek megadnia. A szakmai ajánlat azonban ilyen költségelemeket nem tartalmazott, így az indokolás keretében részben a szakmai ajánlatának hiányos elemeit is pótolta és azt ajánlatkérő elfogadta. Kérelmező a nyertes indokolás alapján azt a következtetést vonta le, hogy a teljesítés során felmerülő kalkulált költségek közül lényeges eltérés a kérelmező és a nyertes ajánlattevő költségképzésében a szoftver licenc díj költsége mutatkozik. Kérelmező álláspontja szerint a szoftver licenc díj irreálisan alacsony mértékű, mivel álláspontja szerint a nyertes által megajánlott szoftver alapfunkciói lényegesen kevesebb funkciót elégítenek ki ahhoz képest, mint amit a kérelmező szoftvere tud. Mivel a rendszerfejlesztés költségei jóval magasabbak, mint az alapszoftver beszerzési költsége, ezért az lenne a logikus, hogyha a nyertes ajánlattevőnél a fejlesztési költségek magasabbak lennének, mint a kérelmező költségei, ugyanakkor az indokolás alapján a kérelmező azt állapította meg, hogy nincsen jelentős különbség a fejlesztési költségek között, így kérelmező álláspontja szerint nem indokolt a nyertes által megjelölt, rendkívül alacsony szoftver licenc díj. Kérelmező álláspontja szerint nem fogadható el a nyertes ajánlattevő azon indokolása, mely szerint a lényegesen alacsonyabb szoftver licenc díj költségeket magyarázza az, hogy az általa szállított szoftver gyártója és az EU együttműködik, mivel ez nem tekinthető különlegesnek, hiszen a kérelmező által megajánlott szoftver gyártója, előállítója és az EU között is van együttműködés, így önmagában ez a körülmény nem alapozza meg az ennyivel alacsonyabb szoftver licenc díjat. Kérelmező rámutatott arra, hogy a szállítandó szoftver árazásában lényeges, árat befolyásoló tényező az, hogy a megajánlott szoftver alap kiépítettségében mennyire képes az ajánlatkérő által megfogalmazott funkcionális követelményeket kielégíteni és mennyire igényli az élőmunkát, az egyedi fejlesztési feladatok elvégzését. A nyertes ajánlattevő által becsatolt számlák vonatkozásában kérelmező előadta, hogy a nyertes ajánlat nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy az ESRI Magyarország Kft. ajánlattevő konkrétan milyen szoftvereket és azokból hány darab szoftver licencet kíván leszállítani. A műszaki-szakmai ajánlat nem
15
tartalmazza a költségtervben az ajánlattevő által megajánlott szoftverek között megjelölt ArcGIS Server Geoportal Extension terméket. Kérelmező álláspontja szerint sem az ajánlatban szereplő, sem a nyilatkozathoz mellékelt számlákon feltüntetett szoftver licencek nem tartalmazzák az ArcGIS Server Geoportal Extension terméket, amely szoftver licenc a másik két alaptermékre (ArcEditor, ArcGIS Server) épülő magas szintű funkcionalitást biztosítja a geoportál létrehozására, azt, hogy jelentős fejlesztés nélkül megvalósítható legyen a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által előírt teljesítés. Kérelmező álláspontja szerint a nyertes által a jogorvoslati eljárásban bemutatott számlák között sem az irreálisan alacsony árra vonatkozó felvilágosítás kérésre adott indokolásához csatolt költségtervben megjelölt, ArcGIS Server Geoportal Extension szoftver licenc sem a futtatásához szükséges szerverszoftver kereskedelmi licencére vonatkozó termék (ArcGIS Server Enterprise Advanced) szállítására nem található adat. Nem található adat továbbá a (con terra teraCatalog, con terra mapClient, ArcGIS Explorer, con terra licenceManager) szállítására és árára sem. A nyertes ajánlattevő által bemutatott számlák egyike laboratóriumi licenc csomagot tartalmaz, amely egyik általános fő jellemzője, hogy az ára lényegesen alacsonyabb, mint az általában a kereskedelmi forgalomban értékesítésre kerülő licencek ára. Ennek oka az, hogy a laboratóriumi licenc kizárólag oktatási célokra használható, kereskedelmi célokra nem. Erre tekintettel a kérelmező álláspontja szerint a becsatolt számlán feltüntetett ellenérték nem vehető figyelembe. Összegezve, a nyertes ajánlatában megajánlott termékek, az ár vonatkozásában megadott indokolása, továbbá jogorvoslati eljárásban becsatolt számlákon feltüntetett szoftver licencek nem fedik le egymást. A Döntőbizottság a D.50/3/2010. sz. végzésében ideiglenes intézkedést alkalmazott, a szerződéskötést megtiltotta. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet, mint megalapozatlant kérte elutasítani. Álláspontja szerint jogszerű volt az eljárást lezáró döntése, a nyertes ajánlat érvényes volt. A nyertes ajánlat megfelelt a műszaki dokumentációban rögzített követelményeknek. A műszaki dokumentáció 3.3.5. pontjának a 7. pont 2. alpontjában rögzítette azt, hogy meg kell adni a projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok végrehajtásának vállalkozói erőforrás és költségtervét. Ajánlatkérő megállapította, hogy a nyertes ajánlata maradéktalanul igazodik a dokumentációban leírt és megkövetelt struktúrához. A 7. pont második részfeladata az ajánlatban azonban nem kellően kidolgozott. Az ajánlattevő a műszaki ajánlatának a 177. oldalán az 5.1. és 5.2. fejezetben részletezte a feladat végrehajtásának erőforrás tervét megjelölve, hogy milyen szakembereket milyen funkcióra kíván bevonni.
16
A nyertes ajánlatot a független szakértői zsűri a dokumentáció a 2.6.2. pont az ajánlatok értékelése a) fejezetben előírtaknak megfelelően kevésbé előnyösnek értékelte nem véve figyelembe, hogy az ajánlati árral kapcsolatos információ kérésre adott válasz részletessége folytán műszakinak tekinthető információval is bírt, ugyanakkor figyelembe vette, hogy az Implementációs terv többi alpontjában az ajánlattevő ajánlata, módszertana kedvezőnek tekinthető. Erre tekintettel ajánlatkérő álláspontja szerint nem sértette meg a Kbt. 81. § (1), (3) és (4) bekezdéseit. A dokumentáció 3.3.1.1. Funkcionális követelmények pontjában előírtakhoz kapcsolódóan ajánlatkérő előírta, hogy a feladat természetéből adódóan nem határozta meg azt, hogy az egyes részfeladatok nem tartalmazhatnak az önálló szoftverfejlesztés mellett kész alapszoftver eszközöket is, így a két jelölés „A”, „F” együttes alkalmazása nem tekinthető kizárónak. A kirívóan alacsony ár vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy a nyertes indokolása alapján megállapította, hogy az a Kbt. 86. § (4)-(7) bekezdésének megfelelően támasztja alá a korábban alacsonynak tartott kért ellenszolgáltatást, illetőleg megállapította, hogy az alkalmazott vállalási ár nem tekinthető kirívóan alacsonynak, illetve a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek. A nyertes indokolása alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy a szoftver licenceket érintő jelentős költségkülönbség okozza a kirívóan alacsony vállalási árat. Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy a dokumentációban kifejezetten előírta azt, hogy az ajánlattevők mutassák be az általuk megajánlott szállítandó szoftver alapkiépítettségében milyen funkciókat tartalmaz és a teljesítés során mennyiben szükséges funkciók kifejlesztése. A nyertes és a kérelmező ajánlatának összehasonlítása alapján ajánlatkérő szerint az a következtetés vonható le, hogy a két ajánlattevő által megajánlott szoftvercsomag funkciói között jelentős eltérés nem mutatható ki hozzávetőlegesen azonos mennyiségű fejlesztési feladatokat igényel a teljesítés. Ajánlatkérő kifejtette, hogy mindkét ajánlattevő a fejlesztési költségeket hasonló szinten mutatta be, így ez is alátámasztja ajánlatkérő azon álláspontját, mely szerint a két szoftver alapfunkciói között különösebb eltérés nincsen. Előadta továbbá, hogy a két ajánlattevő által megajánlott termékek ára hasonló nagyságrendű. A nyertes ajánlattevő ajánlatkérő által szállítandó szoftvercsomag díja piaci ára ajánlatkérő ismeretei szerint 15-20 millió Ft, ugyanakkor elfogadta a nyertes azon indokolását, mely szerint a jelen beszerzésre tekintettel a szoftver gyártója jelentős árengedményt biztosított a nyertes számára. Ajánlatkérő álláspontja szerint nem az ő kompetenciája annak vizsgálata, hogy miért és mekkora árengedményt adott a nyertes ajánlattevőnek az ESRI Inc.
17
Ajánlatkérő előadta, hogy a dokumentációban nem határozott meg a költségvetési terv vonatkozásában kötelező tartalmi elemeket, követelményeket, így kötelező előírásnak mindösszesen az tekinthető, hogy szerepelnie kell valamilyen költségtervnek az ajánlatban. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlatában talált olyan adatokat, amely az erőforrás és költségtervnek megfeleltethetőek, így a nyertes ajánlat 165. oldalán az 5.1. fejezetben szereplő GANT-diagram, valamint a 166. oldalán az 1.2. pontban erőforrás terv. Annak megítélése, hogy a költségvetési és erőforrás terv mennyiben tekinthető tartalmában kidolgozottnak, már az értékelés körébe tartozik, a költségvetési terv részletezésének megítélése nem érvénytelenség körébe tartozó kérdés. Ajánlatkérő rámutatott arra hogy a 7. pont második francia bekezdésében az erőforrás és költségtervvel kapcsolatos előírások között a meghatározott ill. kifejezés illetőleg kifejezést takar, így nem volt kötelezően előírva az, hogy kalkulációval alátámasztott ráfordítási költségek is szerepeljenek az ajánlatban. Ajánlatkérő álláspontja szerint a ráfordítási költségadatokat ennek ellenére a nyertes ajánlattevő megadta az ajánlatában. Ajánlatkérő közölte, hogy a nyertes a szakmai ajánlatának 5.3. pontjában ismertette a fejlesztés módszertanát. Az ott feltüntetett módszertan az informatikai fejlesztéseknél a gyakorlatban általánosan használt, bevett módszertan, annak tartalma a szakma számára ismert és egyértelmű. A funkcionális követelmények vonatkozásában ajánlatkérő közölte, hogy a 3.3.1.1. pontban határozta meg azokat a kötelezően teljesítendő funkciókat, illetőleg azt, hogy hogyan kell megjelölnie ajánlattevőnek azt, hogy az adott funkciót az alapszoftver teljesíti-e, vagy külön fejlesztést igényel. Ajánlatkérő nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az „A” és „F” jelölés is a konkrét funkciónál feltüntetésre kerülhessen érvényesen, mivel adott esetben előfordulhat az, hogy az általa előírt funkciót alapvetően kielégíti a szállítandó szoftver alapkiépítettségben is, azonban annak teljes körű biztosításához szükséges némi fejlesztési tevékenység. Ebben az esetben az alapkiépítettségben meglévő funkció nem fejlesztendő, hanem csak paraméterezendő, így mindkét kategória, az „A” és „F” betűvel jelölt kategória is szükséges a megjelölésnél. Egyéb érdekelt, az ESRI Magyarország Kft. a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Közölte, hogy a rendelkezésre állás az ajánlatának 165. és 166. oldalán szerepel az a dokumentáció 3.3.1.1. pont 7. alpont második francia bekezdésében előírtaknak megfelelően tartalmazza az adatokat, azt, hogy milyen feladatokat, milyen időszükséglet szerint kívánja elvégezni. Előadta, hogy a dokumentáció előírásai alapján biztosított volt az, hogy egy funkcióhoz mind az „A”, mind az „F” betűt megjelölje, ilyen esetben az ajánlatkérő által meghatározott funkció az alapszoftverben már megvan, de a funkció teljes mértékű kielégítése további fejlesztést is igényel.
18
Az ajánlati ára vonatkozásában előadta, hogy az egyes szállításokhoz kapcsolódó árképzések üzletpolitikai döntésének függvénye. Az ajánlata nem tartalmaz irreálisan alacsony ellenszolgáltatást. Az ajánlatban kifejezetten nyilatkozott arról, hogy a felhívásban és a dokumentációban előírt követelményeket, feltételeket elfogadja. Az ajánlatkérő az indokolás kérdésben konkrétan meghatározta, hogy milyen adatokra kér objektív és megindokolt választ adni. A nyertes ajánlattevő álláspontja szerint válasza egyértelműen az ajánlatkérő által feltett kérdés keretei között került megadásra, mindazonáltal a válaszában közölt számadatok, költségadatok összhangban vannak az ajánlatában közölt költségadatokkal. Előadta, hogy a cégcsoporton belül számos alkalommal került szállításra hasonló szerződéses feltételek mellett hasonló áron a termék szállítása. Magyarországon is több alkalommal értékesítette már magát az alapszoftvert nagyságrendileg hasonló áron. Egyéb érdekelt több számlát is becsatolt, különböző szoftverek (ArcEditor konkurens licenc, ArcEditor 24 hónapos követés), szerverek (ArcGIS Server, WEB térképszerver) magyarországi értékesítéséről. Számlákra utalva az egyéb érdekelt előadta, hogy az ajánlati ára a szoftver licenc díjak vonatkozásában is reális, mivel több alkalommal is hasonló vagy alacsonyabb áron értékesítette már a megajánlott termékeket. Egyéb érdekelt közölte, hogy az indokolásában megadott szoftver licenc díjtáblázat 5., 6. sorában megadott szoftverek (ArcGIS Server Geoportal Extension – 1 db, ArcGIS Server Geoportal Extension 24 hónapos követés) vonatkozásában, azért nem csatolt számlát, mivel ezen termékeket magyarországi forgalomban még nem értékesítette. A conterra terraCatalog, conterramapClient, és con terra licence Manager komponensek a Geoportal Extension-nal együtt kerültek leszállításra, áraik Geoportal Extension árának részét képezik. Az ArcGIS Explorer termék ingyenes termék. Az ArcGIS Server Geoportal Extension termék a szakmai ajánlatának 4. pont Rendszerkoncepció fejezetében megtalálható. Előadta, hogy a 24 hónapos szoftverkövetés elérése érdekében az egyéb érdekelt 12 hónap szoftverkövetésnek megfelelő díjat számol fel. Az ESRI valamennyi termékének alapára tartalmaz 12 hónap szoftverkövetést, melyhez külön lehet vásárolni további 12 hónap szoftverkövetést. Álláspontja szerint az ajánlati árak a szoftverlicenc díjak vonatkozásában is reális, több alkalommal is hasonló vagy alacsonyabb áron értékesítette már a megajánlott termékeket, az ár a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a beszerzési igényének megvalósítására a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le.
19
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő döntése a nyertes ajánlat érvényességének megállapítása, ezzel összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredménye vonatkozásában. A kérelem a nyertes ajánlat érvényességét két okból támadta: az ajánlat több pontban nem felel meg a felhívásban és a dokumentációban előírtaknak, és kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A Kbt. 250. § (1) bekezdésének első mondata kimondja, hogy az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A Kbt. 250. § (3) bekezdés a) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megkezdésére és megindítására a 35. § (2) bekezdése, valamint a 48. § (2) és (3) bekezdése, a d) pont szerint az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. §; a g) pont szerint az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 81. § (4) bekezdése alapján az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89.90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni. A Kbt. 88. § (1) bekezdése szerint az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése],
20
A Kbt. kógens rendelkezései alapján az olyan ajánlat, amely az ajánlatkérő részéről a felhívásban vagy dokumentációban meghatározott – akár tartalmi, akár formai – előírásoknak nem tesz eleget, érvénytelennek minősül. A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő köteles megvizsgálni azt, hogy a beérkezett ajánlatokat az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és a jogszabályokban meghatározott formában és tartalommal készítették-e el. Az elbírálás során teljes körűen kell megvizsgálni az ajánlatok érvényességét. Az ajánlatkérő jogosultsága és feladata – a Kbt. előírásainak megfelelően – meghatározni azt, hogy milyen tartalmi és formai követelményeket ír elő a felhívásban és a dokumentációban az ajánlattétellel, illetőleg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassággal kapcsolatosan. A Kbt. 250. § (1) bekezdésére is figyelemmel az ajánlattevők ezen feltételek alapján kötelesek az ajánlatukat összeállítani. A vizsgált eljárásban ajánlatkérő a dokumentáció 3.3.5. pont 7. alpontjában a szakmai ajánlat részeként írta elő becsatolni az implementációs tervet. Ajánlatkérő meghatározta azokat a tartalmi elemeket is, amelyeket az implementációs tervben az ajánlattevőnek kötelezően közölnie kellett. Az implementációs tervben kellett megadni a projekt megvalósításához kapcsolódó feladatok erőforrás és költségtervét. Az erőforrás tervezéshez kapcsolódóan kellett meghatározni a bevonni kívánt szakemberek számát, funkcióját, rendelkezésre állását, valamint a funkcionális követelmények választábla alapján kalkulált fejlesztési ráfordítást. A költségterv vonatkozásában ajánlatkérő a kalkulációval alátámasztott ráfordítási költségek ismertetését határozta meg a szakmai ajánlat kötelező tartalmi elemeként. A nyertes ajánlat vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az nem tartalmaz költségtervet. Az ajánlatban csatolt implementációs terv a fent felsorolt kötelező ajánlati elemek közül kizárólag az implementációs idő- és tevékenységtervet (165. oldal), a vállalkozói erőforrástervet (166. oldal), valamint a funkcionális választáblákat (180-188. oldal) tartalmazta. Ezen dokumentumok nem tértek ki a projekt során tervezett költségekre. A nyertes ajánlattevő az ajánlata egyéb részében sem közölt költségadatokat, nem mutatott be a megvalósításhoz szükséges, kalkulált ráfordítási költségeket. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a vizsgálat szempontjából releváns ajánlati tartalom ténylegesen eltért a dokumentációban meghatározottaktól, a nyertes ajánlat nem tartalmazta a szakmai ajánlat kötelező elemeként előírt költségtervet, ezért az a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen volt. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, mivel nem az ajánlati felhívás és
21
dokumentációban érvényességét.
foglaltak
alapján
ítélte
meg
a
nyertes
ajánlatának
A Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati kérelemnek a műszaki specifikáció vonatkozásában előterjesztett, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenségre alapított kérelmi elemét. A kérelmező azt kifogásolta, hogy a nyertes a rendszerelemek funkcióit bemutató választáblában több funkció esetében a dokumentációban előírtaktól eltérően az „A és F” együttes megjelölést tette. Ajánlatkérő a dokumentáció 3.3.5. pont 7. alpontjában a szakmai ajánlatban az implementációs terv részeként írta elő becsatolni a geoportálnak a műszaki dokumentációban tartalmi elmei vonatkozásában az előírt funkciók megvalósítására tervezett fejlesztési ráfordítást bemutató táblázatot. A dokumentáció 3.3.1.1. pontjában határozta meg ajánlatkérő a táblázat kitöltésének módját, mely meghatározta az „A”, azaz az implementálni kívánt alaprendszer része, valamint az „F”, azaz a fejlesztéssel megvalósítható betűjelzések alkalmazásával kapcsolatos feltételeket. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező helyesen hivatkozott arra, hogy szállítandó rendszerrel kapcsolatos fejlesztési feladatok szükségességének bemutatása során nem volt lehetőség arra, hogy a rendszerelemekkel szemben támasztott követelményeknek való megfelelőséget, a megajánlott szoftvert az ajánlattevő „A” és „F” megjelölés együttes alkalmazásával jellemezze. Amennyiben a megfogalmazott funkció nem szerepel teljes mértékben a megajánlott szoftverben, az adott funkció nem az implementálni kívánt alaprendszer része, kizárólag az „F” jelölés, azaz a fejlesztést igényel besorolás volt megadható. A nyertes ajánlat vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő az implementációs terv részeként becsatolta a rendszerelemek funkcióira vonatkozóan kitöltött választáblát, az ajánlat nem volt hiányos. Számos, a fentiekben részletesen ismertetett funkció vonatkozásában azonban a nyertes a dokumentációban előírtaktól eltérően együttesen alkalmazta az „A” és „F” megjelölést, így a kitöltött választábla alapján nem volt egyértelműen meghatározható a ténylegesen tervezett fejlesztési ráfordítás. Mindez azonban nem eredményezi az ajánlat érvénytelenségét, mivel a választáblát az ajánlatkérő kizárólag az értékelés során kívánta figyelembe venni. A beszerzés tárgyát képezi adott esetben a fejlesztési feladatok elvégzése is, így az érvényes ajánlatot nemcsak a már meglévő, a műszaki előírásokat az ajánlattétel időpontjában maradéktalanul kielégítő termékekkel lehetett megtenni, hanem olyan rendszerrel is, amelyet részben vagy teljes egészében fejleszteni kell. Ajánlatkérő az értékelés során kívánta előnyösebben pontozni azt a megajánlott rendszert, amely kevesebb fejlesztést igényel. Az a szempont, hogy a megajánlott rendszer egyes funkciói már léteznek, vagy csak későbbi fejlesztést
22
követően kerülnek a rendszerbe beépítésre, az értékelés során bír jogi relevanciával. A választáblában közölt adatok alapján a tervezett fejlesztési ráfordítás tartalmi megfelelőségére, koherenciájára a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség nem alapítható, az értékelés során figyelembe vett szempontokat, az értékelés eredményét ugyanakkor a jogorvoslati kérelem nem támadta. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ezen eleme nem alapos. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a jogorvoslati kérelemnek a részletes fejlesztési módszertan, valamint az elvégzendő feladatok bemutatásának hiányára alapított elemeit, és megállapította, hogy azok nem alaposak. A nyertes az ajánlatának 165. oldalán becsatolt ütemtervben részletesen az elvégzendő feladatokat, az egyes feladatok teljesítésének tervezett időtartamát, a teljesítési ütemek kezdésének és lezárásának pontos időpontját. A nyertes ajánlattevő az ajánlata 166-173. oldalán megjelölte a projektvezetés módszertanát (PRINCE, PRINCE2), ismertette a projektet alkotó szervezeti egységeit, meghatározta az egyes szervezeti egységek feladatait, továbbá részletesen bemutatta az egyes projektmenedzsment eljárások tartalmi elemeit. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a nyertes ajánlatával szemben előterjesztett, a kirívóan alacsony árra alapított érvénytelenségi indokot. A Kbt. 86. § (1) – (5) bekezdései szerint: „(1) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
23
d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.” A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében részletesen meghatározta azt az egymásra épülő eljárásrendet, amelyet az ajánlatkérőknek alkalmazniuk kell a kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatás esetében. A Kbt. 86. § (1) bekezdése elsőként azt a kötelezettséget rója ajánlatkérőre az ajánlatok bírálata során, hogy vizsgálja meg a benyújtott ajánlatokat a tekintetben, hogy azok tartalmaznak-e kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatást. Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékéhez és az ajánlatokban szereplő ajánlati árak egymáshoz való viszonyítása során arra a megállapításra jut, hogy az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, úgy arra vonatkozóan köteles indokolást kérni, melynek során különös tekintettel kell lennie a Kbt. 86. § (2) bekezdésében meghatározottakra is. Az érintett ajánlattevőt pedig az a kötelezettség terheli, hogy az ajánlatkérő által az indokoláskérésben meghatározottak szerint nyújtsa be indokolását, figyelemmel arra, hogy annak objektív alapúnak kell lennie, s az ajánlatkérő számára valamennyi olyan lényeges információt meg kell adnia, amely alkalmas arra, hogy az ajánlatkérő megalapozott döntést tudjon hozni a tekintetben, hogy az érintett ajánlattevő által benyújtott indokolásban foglaltak elfogadhatók-e és összeegyeztethetők-e a gazdasági ésszerűséggel. A jelen esetben nem volt vitatott, hogy ajánlatkérő jogszerűen kért indokolást a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján az ellenszolgáltatás mértékéről, így a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megalapozottan fogadta-e el az ESRI Magyarország Kft. indokolását. A nyertes ajánlattevő az indokolásában a vállalásának nettó 18 millió Ft ellenszolgáltatásért való teljesíthetőségét a projekt költségeinek, úgymint a bruttó munkabér és járulékai, a jótállási díj, a rendszertámogatási díj, szoftver licencdíj, egyéb költségek bemutatására alapította. A szállítandó 6 szoftverlicenc összesen nettó 4 millió Ft értékű díját a nyertes ajánlattevő azzal indokolta, hogy a szoftver gyártója kedvezményt biztosít a számára.
24
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem elbírálása során a nyertes által megadott – fentiekben ismertetett – indokolást vizsgálta meg abból a szempontból, hogy az minősíthető-e objektív alapúnak, melynek alapján kétséget kizáróan következtetést lehet levonni az ajánlat megalapozottságára, arra, hogy a vállalt ellenszolgáltatásért biztosított a teljesítés, az ajánlat a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető-e. A jogorvoslati eljárás során nem volt az vitatott, hogy a nyertes ajánlatban vállalt, mind a becsült értékhez, mind a többi ajánlattevő megajánlásához viszonyítottan jelentősen alacsonyabb ajánlati árat a geoportál rendszert alkotó szoftvercsomag licencdíjának alacsony mértéke indokolja. Ajánlatkérő is elismerte, hogy a nyertes által összeállított szoftvercsomag értéke, szokásos piaci ára az indokolásban közölt árnál lényegesen magasabb, mintegy 15-20 millió forint. A Döntőbizottság a lefolytatott vizsgálat során megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő indokolása nem tartalmazott olyan objektív, konkrét bizonyítékokkal alátámasztott tényeket, adatokat, információkat, melyek alapján ajánlatkérő meggyőződhetett volna arról, hogy a vállalása a megajánlott ellenszolgáltatásért teljesíthető és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. A szoftver gyártójának az Európai Unióval való együttműködése, illetőleg a nyertessel fennálló üzleti kapcsolata miatt elért árengedményre való hivatkozás a konkrétumok közlése, bizonyítékok becsatolása nélkül nem teszi az ajánlattevő válaszát megalapozottá, elfogadhatóvá. A nyertes indoklásában csak általánosságban utalt az ajánlati vállalását megalapozó körülményekre, melyeket dokumentumokkal nem támasztott alá. A Kbt. 86. § (4) bekezdésének megfelelő tárgyilagos indoklás hiányában nem állapítható meg, hogy a nyertes milyen kivételesen előnyös teljesítési körülmények alapul vételével kalkulálta a szállítandó 6 szoftverből összeállított csomag licencdíját. A Kbt. 86. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő feladata, hogy a hogy az ajánlattevő által adott indokolás tartalma alapján hozzon döntést az ajánlat megalapozottságáról. Ajánlatkérő a részére megadott indokolást köteles megvizsgálni, adott továbbá annak lehetősége is, hogy ajánlatkérő – amennyiben azt szükségesnek ítéli – írásban tájékoztatást kérjen az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. releváns szabályozási struktúrája alapján az érvényesség körében meghozott döntést követően – így pl. a jogorvoslati eljárásban – már nem egészíthető ki az indokolás az ajánlattevő részéről. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az indokolásadásra felhívott ajánlattevő kötelessége az érintett ajánlati vállalás megalapozottságára vonatkozó
25
valamennyi tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként ajánlatkérő döntést hozhasson a teljesíthetőségről a megajánlott ellenszolgáltatásért. Ez azonban a jelen esetben elmaradt, ebből következően ajánlatkérő nem volt olyan helyzetben, amelyben jogszerű és megalapozott döntést hozhatott volna a nyertes ajánlat érvényességéről. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 86. § (3) bekezdésére tekintettel megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, mivel jogsértően állapította meg a nyertes ajánlat érvényességét. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a Kbt. 83. § (6) bekezdésének megsértésére alapított kérelmi elemet, és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy az nem alapos. A Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát. A Kbt. 83. § (6) bekezdése értelmében a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat azon elemeinek módosítását, amelyek az ajánlatkérő által - az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban - megadott közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó szakmai ajánlat részét képezik, továbbá amelyek a 81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülnek. A hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá erőforrást nyújtó szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatát. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 83. § (6) bekezdését, mivel a kizárólag a kirívóan alacsony árra adott nyertesi indokolásban közölt ráfordítási költségeket figyelembe vette, elfogadta azt, hogy a nyertes a nem pótolható hiányt az indokolásban közöltekkel orvosolja, az indokolásban közölt költségadatokkal az ajánlatát kiegészítse. Ténybelileg megállapítható, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásában nem rendelt el hiánypótlást a költségtervben megadandó ráfordítási költségek pótlása, a nyertes ajánlat kiegészítése vonatkozásában. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő nettó ajánlati ára megalapozottságának vizsgálatára előírt indokolás kérésben valóban a ráfordítási költségadatokat kérte megadni, azonban az indokolás kérés
26
tartalma vonatkozásában a jogorvoslati kérelem nem tartalmazott indítványt jogsértés megállapítására. A kérelem keretei között a Döntőbizottság azt a ténymegállapítást teheti, hogy az ajánlatkérő kizárólag az ajánlati ár teljesíthetőségének ellenőrzése céljából kérte a ráfordítási költségek megadását, nem vette figyelembe azonban az értékelés során, ténylegesen nem tekintette az indokolásban közölteket az ajánlat kiegészítésének, az értékelés során az indokolásban közölteket nem vette figyelembe. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 83. § (6) bekezdésének megsértésére alapított kérelmi elemet elutasította. A Döntőbizottság nem tartotta indokoltnak a bírság alkalmazását, figyelemmel a jogsértés reparálhatóságára, a beszerzés tárgyára, az ajánlatkérő együttműködő magatartására, és arra, hogy korában nem állapított meg az ajánlatkérővel szemben jogsértést. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a megalapozott kérelmi elemek vonatkozásában a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az eljárást lezáró döntést. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. március 8. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos
Dr. Horváth Éva sk. közbeszerzési biztos
Mayer Józsefné
Kapják: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tekiré Informatikai Kft. (2251 Tápiószecső, Gárdonyi u. 45.) Földmérési és Távérzékelési Intézet (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) Mezei és Vancsura Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Alkotmány u. 4. I. em. 2.) KOMUNÁLINFO Zrt. (1139 Budapest, Fiastyúk u. 31.) Bull Magyarország Kft. (1037 Budapest Szépvölgyi út 43.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Irattár
