K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím:
[email protected] Ikt.sz.: D.257/ 32/2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a Communication Technologies Kft. (1118 Budapest, Bég u. 3., a kérelmező korábbi cégneve és székhelye: TeleString Technológiai és Kommunikációs Kft. 1118 Budapest, Somlói út 39., képviseli: Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Kardkovács Kolos ügyvéd 1027 Budapest, Frankel Leó út 9. I/6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelme, valamint Dr. Bakonyi József a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit Krt. 85.) hivatalbóli kezdeményezése alapján az MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (3527 Miskolc, Szondi György u. 1. IV. emelet 402.) és Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (3525 Városház tér 8., közösen a továbbiakban: ajánlatkérők, képviseli: Peterdi Ügyvédi Iroda, Dr. Peterdi Anikó ügyvéd 1054 Budapest, Alkotmány u. 20. IV. emelet 20.) „Miskolc városi villamos vasút” nagyprojekttel kapcsolatos „PR és kommunikációs feladatok ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan az ajánlatkérők, valamint a Zeus Tanácsadói és Kiadói Kft. (1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 35., a továbbiakban: II.r. kérelmezett) ellen megindított, és a Döntőbizottság által hivatalból kiterjesztett jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, e körben, továbbá a hivatalbóli kezdeményezés és kiterjesztés alapján megállapítja, hogy az ajánlatkérők megsértették a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 1. § (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 58. § (1) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és g) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 91. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlati felhívást, az ajánlati dokumentációt, és az ajánlatkérők ezt követően hozott valamennyi döntését, az eljárást lezáró döntést is. A Döntőbizottság az ezt meghaladó részében a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság az ajánlatkérőket 1.000.000,-Ft (azaz egymillió forint) pénzbírság megfizetésére egyetemlegesen kötelezi. Az ajánlatkérők a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa kincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára kötelesek megfizetni. Az ajánlatkérők a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 900 000,-Ft, (azaz kilencszázezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat
2
egyetemlegesen kötelesek megfizetni. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérők által alakított konzorcium 2008. október 9-én megkötött támogatási szerződés alapján a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” projektet részben Európai Uniós forrásból valósítja meg, a Közlekedési Operatív Program: KÖZOP-5-2 „A városi közösségi kötöttpályás közlekedés fejlesztése” program keretében. Ajánlatkérők a rendelkező részben meghatározott szolgáltatás megrendelése tárgyában a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indító ajánlati felhívást a 2009/S 251-361829 számon 2009. december 30-án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-en. Ajánlatkérők az ajánlati felhívás II.1.1. és II.1.6. pontjában az alábbiak szerint határozták meg a beszerzés tárgyát: „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” nagyprojekthez kapcsolódó teljeskörű kommunikációs feladatok ellátása. Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV): 79416000 – Public relations szolgáltatások 79416200 – Public relations tanácsadó szolgáltatások 79340000 – Hirdetési és marketing szolgáltatások 79342200 – Reklámtervezési és – szervezési szolgáltatások 92111200 – Reklám –, propaganda –, ismeretterjesztő film és videofilm gyártása 79800000 – Nyomtatási és kapcsolódó szolgáltatások 79952000 – Rendezvényszervezési szolgáltatások” A felhívás II.1.8. pontjában ajánlatkérők a részekre történő ajánlattételt, a II.1.9. pontjában a többváltozatú ajánlattételt kizárták. A felhívás II.2.1. pontja szerint a beszerzés teljes mennyisége: „Vállalkozási szerződés Miskolc városi villamosvasút fejlesztése érdekében, EUtámogatással megvalósítandó - mintegy bruttó 45 000 000 000 HUF összköltségű -
3
nagyprojekthez kapcsolódó teljes körű kommunikációs és PR feladatok szerződés hatálya alatti folyamatos ellátására, úgymint. – a helyi sajtó, televízió és rádió igénybevétele, – honlap, zöld szám, információs központ folyamatos üzemeltetése, – személyes találkozók, prezentációk, előadások tartása, – lakossági fórumok szervezése, – sajtótájékoztatók megszervezése, – médiaelemzés, – sajtó-és fotóarchívum és dokumentációs tár készítése, – DM levelek küldése, – PR film készítése, – arculattervezés, – közvélemény kutatás, – reklámtárgyak tervezése, gyártása, – kiadványok (hírlevelek, prospektusok, szórólapok stb. alkalmazása). A feladat célja a projekt célcsoportokkal történő megismertetése, bemutatása, népszerűsítése, reputációjának növelése Miskolc Város és vonzáskörzete lakossága, és látogatói körében. Becsült érték HÉA nélkül 224 000 000 HUF.” A szerződés teljesítésének végső határideje: 2013. december 31. A felhívás III.2. pontjában határozták meg ajánlatkérők a kizáró okokat, az alkalmassági minimumkövetelményeket és azok igazolásának módját. A III.2.3.1.) 1. fr. bekezdése szerinti műszaki-szakmai alkalmassági követelményt az alábbiak szerint írták elő: „Alkalmatlan az ajánlattevő a szerződés teljesítésére, ha az ajánlattevő és a 10%feletti alvállalkozó(k) együttesen nem rendelkezik az ajánlattételi határidőt megelőző három évben (36 hónapban) megvalósított (teljesített), a közbeszerzés tárgya szerinti munkákra vonatkozóan legalább 1 db Európai Unió által társfinanszírozott infrastruktúra fejlesztések kommunikációjára vonatkozó, vagy a közlekedési területet érintő koordinációt, koncepcióalkotást tartalmazó komplex PR és kommunikációs tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződés meglétét igazoló referencia igazolással (referencia nyilatkozattal).” A fent meghatározott műszaki-szakmai alkalmasság megítéléséhez szükséges adat és a megkövetelt igazolási mód: „A Kbt. 67. § (3) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlattevő és a 10 % feletti alvállalkozó(k) ajánlattételi határidőt megelőző három éves időszakban (36 hónapban) megvalósított (teljesített), a közbeszerzés tárgyában kötött és teljesített legjelentősebb szerződéseire vonatkozóan a Kbt. 68. § (1) bekezdése szerinti módon kiállított referencia igazolás(ok) / referencia nyilatkozat(ok) eredeti, vagy hiteles másolati példányban a következő tartalommal: – szerződést kötő másik fél (megrendelő) megnevezése, a referenciát adó személy neve és elérhetősége (cím, telefon, e-mail), – szerződéskötés dátuma, a teljesítés ideje (mettől-meddig),
4
– a szerződés tárgya, – az ellenszolgáltatás összege (HUF), vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat (amennyiben a referenciaigazolás vagy referencianyilatkozat szerinti szerződés tárgya bővebb, mint a közbeszerzés tárgya, akkor a referenciaigazolásban / referencianyilatkozatban meg kell adni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részösszeget / mennyiségi adatot). Az adott időszakban teljesítettnek minősül a szerződés, ha a teljesítés befejezése az adott időszakra (ajánlattételi határidőt megelőző 36 hónapra) esett. (Ha a Kbt. 68. § (1) bekezdés szerint a referenciát a megrendelő igazolja, a megrendelőnek nyilatkozni kell a szerződés teljesítéséről.)” A felhívás IV.2.1. pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi részszempontok és súlyszámok szerint: Részszempont 1./ Ajánlati ár 2./ Szakmai ajánlat
Súlyszám 40 60
Ajánlatkérők a hiánypótlást a Kbt. 83. § (2) bekezdése alapján biztosította. A felhívás VI.3. pont „További információk” fejezetben ajánlatkérők az alábbi, az ügy elbírálása szempontjából releváns előírásokat tették: 7./ A ponthatárok közötti pontszámok megadásának módszere: Az adható pontszám valamennyi részszempont esetében 0-100 pont. Az értékelési pontszám az 1. részszempont esetében arányosítással kerül kiszámításra: a legelőnyösebb ajánlat kapja a legmagasabb pontot (100), a többi ajánlat pontszáma a legkedvezőbb ajánlattól való eltéréstől függően arányosítással kerül meghatározásra. A 2. részszempont esetében a bírálóbizottság elnöke és tagjai egymástól elkülönülve, önállóan értékelik az ajánlatokat az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározottakat figyelembe véve. Az ajánlatokat a bírálóbizottság elnöke és tagjai egymástól függetlenül 1-10-ig terjedő skálán osztályozzák, és az adott osztályzatot írásban indokolják. Az osztályzatok ajánlatonként összesítésre kerülnek, a legmagasabb osztályzat-összeget elért ajánlat kapja a legmagasabb (100) pontszámot, a többi ajánlat ehhez képest arányosan kevesebbet. 10./ IV.2.1. Bírálati szempontok pont helyesen: Részszempont 1. Ajánlati ár (nettó HUF) 1.1. Hirdetőtábla (A) 1.2. Hirdetőtábla (B) 1.3. Emlékeztető tábla (D) 1.4. Médiavásárlás - Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) 1.5. Médiavásárlás - Televízió (helyi) 1.6. Médiavásárlás - Rádió (helyi) 1.7. Közterületi megjelenés (helyi)
Súlyszám 40 1 1 1 2 2 2 2
5
1.8. Nagyrendezvény (nyitó, záró, stb.) 1 1.9. Kisrendezvény (szakmai konferencia, bemutató, stb.) 1 1.10. Lakossági fórumok szervezése 1 1.11. Sajtótájékoztató szervezése és lebonyolítása 2 1.12. Sajtóközlemény 1 1.13. Kiadvány (szórólap, belső-külső hírlevél, stb.) írás, szerkesztés 2 1.14. Arculattervezés (kisarculat) 1 1.15. Médiaelemzés 2 1.16. Médiatréning 2 1.17. PR-film tervezés és gyártás a Miskolci Televízióban 2 1.18. Rádió szpot tervezés és gyártás 2 1.19. Önálló internetes honlap elkészítése 2 1.20. Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) 1 1.21. Mobil információs bázis 1 1.22. DM levélkampány célcsoport szegmentáltan 1 1.23. Közvélemény-kutatás 3 1.24. Reklámtárgy tervezése, gyártása 1 1.25. Sajtó- és fotóarchívum, dokumentációs tár 2 1.26. Ügynökségi rezsi óradíj átalány 1 2. Szakmai ajánlat 60 2.1.Kommunikációs stratégia kidolgozottsága, a műszaki leírás szerinti feladatleírás és koncepció követése, megvalósíthatósága, a projekt helyi viszonyainak megfelelősége, valamint a célcsoportok elérésének biztosítottsága. 36 2.2.Átadási ünnepség koncepciójának kidolgozottsága, megvalósíthatósága, a kidolgozott koncepció eredetisége, kreativitása. Az átadási ünnepséghez kapcsolódó kiadvány egyedisége. 5 2.3.A kríziskommunikációs terv kidolgozottsága, hatékonysága, professzionális követelményeknek megfelelősége. 19 14./ Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a Kbt. 70. § (2) bekezdésére vonatkozóan. 21./ Az ajánlathoz csatolni kellett az ajánlattevő nyilatkozatát az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet feltételeinek elfogadásáról. „Ajánlatkérő jelen eljárásban a benyújtandó ajánlat részeként kifejezetten nem kéri a dokumentáció részeként kiadott szerződés tervezetet visszacsatolni. Amennyiben a szerződéstervezet bármilyen formában visszacsatolásra kerül, azt Ajánlatkérő nem veszi figyelembe, nem tekinti az ajánlat részeként beadott dokumentumnak.” Az ajánlattétel határideje: 2010. február 15., az eredményhirdetés tervezett időpontja: 2010. március 17., a szerződéskötés tervezett időpontja: 2010. április 5. Ajánlatkérők dokumentációt is készítettek, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a nyilatkozati mintákat, a közbeszerzési műszaki leírást és a szerződéstervezetet.
6
Az ajánlattételi feltételeket tartalmazó III. fejezetben az ajánlatkérők az 1.8. pontban meghatározták, hogy az ajánlat részeként benyújtandó műszaki ajánlattal kapcsolatos részletes követelményeket és a részletes feladatleírást a dokumentáció V. fejezete tartalmazza. A műszaki ajánlatot a 2. részszempont szerint fogják ajánlatkérők értékelni. A műszaki ajánlatban az alábbi dokumentumokat kell becsatolni: - kommunikációs terv koncepció - időzítési terv - átadási ünnepség koncepció - az átadási ünnepséghez kapcsolódó kiadmány terv - kríziskommunikációs terv. Ajánlatkérők az 1.9. pontban határozták meg a kereskedelmi ajánlat tartalmával kapcsolatos elvárásokat. Rögzítették, hogy az ajánlati árat az 1. „Ajánlati ár” bírálati részszempont valamennyi alszempontjára vonatkozóan a dokumentáció VII. fejezet 12. számú mellékletében megadott kereskedelmi ajánlat minta alapján, az ott részletesen meghatározott előírások figyelembe vételével magyar (nettó) forintban kell megadni. A 12. számú melléklet az alábbi táblázatot tartalmazta: Alszempont 1.1.
Hirdetőtábla (A)
1.2.
Hirdetőtábla (B)
1.3.
Emlékeztető tábla (D)
1.4.
Médiavásárlás – Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk)
1.5. 1.6.
Médiavásárlás – Televízió (helyi) Médiavásárlás – Rádió (helyi)
1.7.
Közterületi megjelenés (helyi)
1.8.
Nagyrendezvény (nyitó, záró, stb.)
1.9. 1.10.
Kisrendezvény (szakmai konferencia, bemutató, stb.) Lakossági fórumok szervezése
1.11.
Sajtótájékoztató szervezése és lebonyolítása
1.12.
Sajtóközlemény
Előírás Standard hirdetőtábla komplett kivitelezése-gyártása, UMFT Arculati Kézikönyv, 20. oldal szerint Standard hirdetőtábla komplett kivitelezése-gyártása, UMFT Arculati Kézikönyv, 21. oldal szerint Standard hirdetőtábla komplett kivitelezése-gyártása, UMFT Arculati Kézikönyv, 23. oldal szerint Legalább 20 alkalommal, legalább 1/8 oldalon, színes, 4+4 színben, mintaként meghatározott helyi vagy a közvetlen vonzáskörzetben elérhető médiumokban: MiNap, ÉszakMagyarország Legalább 20 alkalommal, legalább 20 másodperces blokkban, mintaként meghatározott helyi televízióban: Miskolci TV Legalább 20 alkalommal, legalább 15 másodperces blokkban, a meghatározott helyi médiumokban Legalább 20 alkalommal, minimálisan 2 héten keresztül külterületi reklámeszközök (plakát, molinó, stb.) megjelentetése a város stratégiai pontjain Egy napos, lakossági + VIP szabadtéri rendezvény megszervezése, legalább 1000 főv lakossági + max. 100 fős VIP részvétellel, - közvetített szolgáltatások – például a fellépők díjazása – nélkül Beltéri, maximum fél napos, maximum 50 főig, x hostessel, regisztrációval, a közvetített szolgáltatások nélkül Legalább 10 alkalommal 20-100 fő részére lakossági fórum szervezése, ez lehet kül és/vagy beltéri szervezés egyaránt. Miskolcon lebonyolított, maximum 30 perc időtartamú, maximum 20 fő részvételével, a közvetített szolgáltatások nélkül, a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” c. kiadvány 5. sz. mellékletének figyelembe vételével A projekttel kapcsolatosan, az események tükrében, minimum fél, maximum egy A4-es oldal megírása, kiküldése és követése, a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” c. kiadvány 4. sz. mellékletének figyelembe vételével
Ajánlati ár
7
1.13.
Kiadvány (szórólap, belső-külső hírlevél, stb.) írás, szerkesztés
1.14.
Arculattervezés (kisarculat)
1.15.
Médiaelemzés
1.16.
Médiatréning
1.17. 1.18.
1.19.
PR-film tervezés és gyártás a Miskolci Televízióban Rádió szpot tervezés és gyártás Önálló internetes honlap elkészítése
Zöld szám, információs 1.20. központ (ügyfélszolgálat)
A/5 vágott méretű (A/4 fekvő – középen hajtott) 4 oldalas, színes, 4+4 szín, 1000 példányban Logó, színvilág, alap arculathordozók (pl. névjegy, levélpapír, honlap fejléc, stb.) meghatározása, az UMFT Arculati kézikönyv előírásainak megfelelően és a már meglévő, internetes honlapon megtalálható alaparculati elemek felhasználásával. A „Zöld Nyíl” logó változtatását nem kérjük. Honlap címe: www.zoldnyil.hu Havi rendszerességgel a projekttel kapcsolatosan megjelenő cikkek elemzése, kiértékelése Kommunikációs felkészítő műszaki szakemberek részére egy alkalom (1 munkanapon), maximum 12 fő részvételével 3 perces tájékoztató film, a helyi televízió(k)ban vetíthető paraméterek alapján Legalább 15 másodperces, legalább 15 alkalommal adásba kerülő rádiószpot komplett gyártása Arculatnak megfelelően, egyszeri kialakítás, üzemeltetése legalább heti frissítéssel, 1 éves üzemeltetésre lebontva a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” c. kiadvány 8. sz. mellékletének és az UMFT Arculati Kézikönyv, 26. oldal figyelembevételével
Folyamatos tájékoztatást adó, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. nappali üzemideje alatt hívható segélyszám, ahol tájékozódni lehet a járatváltozásokkal, az elterelésekkel, a pályaépítéssel és egyéb a projekthez kötődő ügyekkel kapcsolatban Időszakos tájékoztatás minimálisan 10 alkalommal a kiemelt közlekedési csomópontokban, a nagyobb városi rendezvényeken. Mobil, könnyen felállítható információs pulttal, tájékoztató anyagokkal és személyzettel Legalább 10 alkalommal közvetlen tájékoztatás az aktuális ügyekben érintett lakosság kiemelt célcsoportjai (közintézmények vezetői, segélyszervezetek vezetői, stb.) számára Telefonos közvélemény-kutatás 1000 fő miskolci felnőtt megkérdezésével Kis értékű ajándéktárgyak megtervezése, legyártatása, logózása (tervezett tételek és mennyiségek: nyakpánt 2.500 db, póló 500 db, freesbee 2.500 b. lufi 20.000 db, kabalafigura 2.500 db, kitűző 4.000 db, egérpad 2.500 db)
1.21.
Mobil információs bázis
1.22.
DM levélkampány célcsoport szegmentáltan
1.23.
Közvélemény-kutatás
1.24.
Reklámtárgy tervezése, gyártása
1.25.
Sajtó- és fotóarchívum, dokumentációs tár
Sajtómegjelenések összegyűjtése, rendszerezése, elemzése a projekt egésze alatt, az első évre vetítve
Ügynökségi rezsi óradíj átalány
PR és kommunikációs ügynökség szellemi szolgáltatásaiért (pl. tanácsadás, kreatív tervezés, rendelkezésre állás) felszámított rezsi óradíj, mely tartalmazza a személyi költségeken túl az irodai költségeket is, valamint minden, a munkával kapcsolatban felmerülő, az előbbiekben nem megjelölt és részletezett tevékenység költségét
1.26.
A dokumentáció V. fejezetében ismertették ajánlatkérők a közbeszerzési műszaki leírást. A beszerzés tárgyaként ajánlatkérők azt rögzítették, hogy vállalkozási keretszerződést kívánnak kötni a PR és kommunikációs feladatok ellátására. Ismertették a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” projekt célkitűzéseit, és ezzel összefüggésben a projekthez kapcsolódó kommunikáció célját, célcsoportjait:
8
Cél: • Utazási idő megtakarítás kihangsúlyozása az utazóközönség felé • Zaj és rezgéskibocsátás, a környezeti terhelés csökkenés megvalósulásának tényekkel alátámasztott bemutatása • Az esélyegyenlőségi elvárások teljesítésének kiemelt kommunikálása a jármű és az infrastruktúra kialakítása területén • Kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében a projekt megvalósítása által biztosított lehetőségek megismertetése • A környezettudatos közlekedés elterjesztése érdekében az emberek meggyőzése a kötöttpályás közösségi közlekedési előtérbe helyezéséről • A projekt megvalósításban közreműködő szakemberek, az önkormányzat és a közlekedési vállalat dolgozóinak, a közlekedés irányításában résztvevők informálása. Célcsoportok: • Miskolc város lakossága és a városban közlekedők (a közösségi közlekedésben résztvevők, az egyéni közlekedésben résztvevők, az építési területen érintettek) • Közlekedésben érintettek (idősek és mozgásukban korlátozottak, kisgyermekesek, a villamos meglévő utasai, a villamos leendő utasai, a közlekedés bonyolításában résztvevők) • Intézmények (közintézmények, civil szervezetek, közszolgálatok, hatóságok, szakmai szervezetek) Ajánlatkérők meghatározták az ajánlattevő feladatait: A projekt által nyújtott magas színvonalú szolgáltatások bemutatása valamint a nagyprojekt népszerűsítése Miskolc város lakosainak körébe, és adatszolgáltatás a projekttel kapcsolatban. Feladata továbbá a fejlesztés által megvalósításra kerülő high-tech eszközök és technológiák által elérhető eredmények, előnyök kihangsúlyozása. A projekt megvalósításában közreműködő szakemberek, az önkormányzat és a közlekedési vállalat dolgozóinak, a közlekedés irányításában résztvevők informálása szintén az ajánlattevő feladatkörébe tartozik, csak úgy, mint a kötöttpályás közlekedés előnyeinek elfogadtatása. A kivitelezés forgalomszervezési és közlekedési információnak naprakész megjelenése a kivitelezési munkálatok során folyamatosan ellátandó feladata az ajánlattevőnek. Ezeken a feladatokon kívül az ajánlattevő feladata a projekt honlapjának karbantartása is. Közvetlenül a Projekt Igazgatónak tartozik beszámolási kötelezettséggel, akivel a feladatokat és a döntéseket folyamatosan egyezteti. Az egyes időszakok lezárása után értékelést végez, az esetleges módosításokról, változtatásokról javaslatot tesz. Ajánlatkérők rögzítették, hogy a projekt kommunikációja kettő, időben elkülönülő szakaszból áll: Az első szakasz 2010 első negyedévétől 2011 év végéig tart. Ajánlatkérők meghatározták a projekt első szakaszának célkitűzéseit, a kommunikációval kapcsolatos főbb elvárásokat. Ajánlatkérők az alábbiak szerint ismertették az első szakaszban javasolt kommunikációs eszközöket:
9
-
Arculattervezés Médiavásárlás Közterületi megjelenés Lakossági fórumok szervezése Sajtóközlemény Önálló internetes honlap üzemeltetése Közvélemény-kutatás Médiaelemzés Reklámtárgy tervezése, gyártása Sajtó- és fotóarchívum, dokumentációs tár Kiadványírás, szerkesztés Hirdetőtábla Nagyrendezvény Sajtótájékoztató szervezése, lebonyolítása Médiatréning Kisrendezvény PR-film tervezés és gyártás a Miskolci televízióban Zöld szám, információs központ Mobil információs bázis DM levélkampány, célcsoport szegmentáltan
A második szakasz az átadást követő szakasz, a projekt lezárása és a teljes elszámolás folyamatának szakasza, 2012 év elejétől 2013 év végéig tart. Ajánlatkérők meghatározták a projekt ezen szakaszának célkitűzéseit és a kommunikációval kapcsolatos főbb elvárásaikat is. Ajánlatkérők az alábbiak szerint ismertették az első szakaszban javasolt kommunikációs eszközöket: - Nagyrendezvény - Kiadványírás, szerkesztés - Önálló internetes honlap üzemeltetése - Zöld szám, információs központ - Sajtótájékoztató szervezése, lebonyolítása - Közvélemény-kutatás - Médiaelemzés - Médiavásárlás Ajánlatkérők részletesen ismertették a projekt tervezett megvalósítási szakaszait is annak érdekében, hogy az ajánlattevők a kommunikációs időzítési tervet el tudják készíteni. Ajánlatkérők az alábbiak szerint határozták meg a szakmai ajánlat tartalmával kapcsolatos kötelező elvárásaikat: Az ajánlattevő készítsen kommunikációs tervkoncepciót a nagyprojekt kettő fázisára, az egyes fázisokra részletesen lebontva, a felsorolt kommunikációs eszközök igénybevételével, a javasolt üzenetek célcsoportokhoz való eljuttatására, valamint a megfogalmazott célok elérése érdekében.
10
Az ajánlattevő készítsen kommunikációs időzítési tervet, amelyet akként kéri megadni, hogy az negyedéves bontásban tartalmazza az egyes kommunikációs feladatokat és eszközöket, igazodva a villamosok szállítása és az infrastruktúra építés ütemezéséhez. Az ajánlattevő készítsen koncepciót az átadási ünnepségre vonatkozóan, aminek tartalmaznia kell a rendezvény lehetséges helyszíneit, illetve a helyszínek kiválasztásának indokait. A rendezvény forgatókönyve szintén a koncepció részét képezi, csakúgy, mint a lebonyolítást követő follow up. Az ajánlattevő készítsen koncepciót az átadási ünnepséghez kapcsolódó kiadványokhoz. A koncepciónak tartalmaznia kell a kiadvány kreatívját és a javasolt tartalomra vonatkozó általános információkat. A kreatív tervezéshez figyelembe kell venni a már meglévő kötelező arculati és tartalmi elemeket, amelyeket az Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyve tartalmaz. Az ajánlattevő készítsen kríziskommunikációs tervet a projekt mindkét szakaszára vonatkozóan, melynek tartalmaznia kell a kockázatelemzést, a lehetséges krízishelyzetek kommunikációs kezelésének módját (célcsoportokra, a célcsoportok elérésének módja, üzenetek, időterv), valamint az értékelést. Ajánlatkérők az alábbi elvárásokat határozták meg: • Átfogó, stratégiai gondolkodás • A feladat újszerű, kreatív megközelítése • A teljes PR eszközrendszer (sajtó, kiadványok, rendezvények, online) szabad használata, a különböző eszközök egymást erősítő hatásának hatékony kihasználása • Minden megjelölt célcsoport elérése • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Európai Uniós támogatásból megvalósuló projektekhez előírt kommunikációs követelmények teljesítése Ajánlatkérők megadták a szakmai értékelésének szempontjait részszempontonként: 2.1 "Kommunikációs stratégia kidolgozottsága, a műszaki leírás szerinti feladatleírás és koncepció követése, megvalósíthatósága, a projekt helyi viszonyainak megfelelősége, valamint a célcsoportok elérésének biztosítottsága" részszempont esetében: - a pályázó ismeri-e a helyi médiumokat, kommunikációs lehetőségeket és ezeknek megfelel-e a szakmai ajánlata - tisztában van-e a nagyprojekthez kapcsolódó helyi célcsoportokkal - alkalmazni kíván-e a szokásos kommunikációs eszközökön túl valamilyen újdonsággal bíró eszközt a célcsoportok elérése és az információk eljuttatása céljából - az alkalmazni kívánt kommunikációs eszközök és információk ténylegesen elérik-e a megcélzott célcsoportokat - az alkalmazni kívánt kommunikációs módszerek mennyire összehangoltak, optimálisan vannak-e tervezve a projekt szempontjából - az ajánlattevő által kidolgozott stratégia időben jól megtervezett-e és üzembiztosan végrehajtható-e
11
-
az ajánlattevő által megfogalmazott üzenetek alkalmasak-e a célcsoportok megszólítására
2.2 "Átadási ünnepség koncepciójának kidolgozottsága, megvalósíthatósága, a kidolgozott koncepció eredetisége, kreativitása. Az átadási ünnepséghez kapcsolódó kiadvány egyedisége" részszempont esetében: - Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projektekhez kapcsolódó események szervezésében milyen jártassággal bír - A rendezvény helyszínének kiválasztása jól illik-e az ünnepség fontosságához, és a célcsoportoknak is megfelel-e - Az ajánlattevő által megtervezett rendezvény arculata illik-e a nagyprojekthez és annak elemei megfelelnek-e az NFÜ arculati kézikönyvének - A rendezvény forgatókönyve tartalmazza-e a kívánt előkészítési, lebonyolítási és értékelési feladatokat - A megtervezett kiadvány megfelel-e az NFÜ arculati kézikönyvének - Az ajánlattevő á ltal megtervezett kiadvány megjelenése figyelemfelkeltő-e - A kiadvány tartalma alkalmas-e a kívánt információk hatékony közlésére 2.3. "A kríziskommunikációs terv kidolgozottsága, hatékonysága, professzionális követelményeknek megfelelősége" részszempont esetében: - Az ajánlattevő által elkészített kríziskommunikációs terv tartalmazza-e a krízis/kockázatkezelés alapelveit, eszközeit - Az ajánlattevő által elkészített kríziskommunikációs terv képes-e a krízis hatását vagy átfutási idejét jelentősen csökkenteni - Az ajánlattevő teljes körűen térképezi-e fel a potenciális krízishelyzeteket - Pontosan méri-e fel a lehetséges következményeket - A kríziskommunikációs tervben felsorolt reakciók a potenciális krízishelyzetekre megfelelnek-e a professzionális követelményeknek - Az ajánlattevő által készített kríziskommunikációs terv azonosítja-e egyértelműen a krízis kezelésének szereplőit, felelősségeit és feladatait - A megfogalmazott üzenetek krízis estén alkalmasak-e a kívánt hatást elérni és közvetíthetők-e következetes en minden fórumon A dokumentáció VI. fejezete tartalmazta a szerződéstervezetet. Az 1. pont tartalmazza a fogalmi meghatározásokat. Az 1.7. pont szerint a „brief: egyedi megrendelés, amelyben a Megbízó tájékoztatja a Vállalkozót az általa megrendelendő kampány vagy önálló hirdetés paramétereiről, a munkához szükséges információkról. A 2. pontban határozták meg ajánlatkérők a beszerzés tárgyát. E pontban rögzítették, hogy a „Vállalkozónak a kampány tervezése és lebonyolítása érdekében a következő feladatokat kell biztosítani a Megrendelő folyamatosan igényeinek megfelelően, egyedi megrendelések (a továbbiakban: brief) alapján, a jelen szerződés 2. számú mellékletében meghatározottak szerint számított árakon, de legfeljebb összesen nettó ……….,- HUF + Áfa értékben.” „A Megrendelő a 2.1. pont szerinti konkrét
12
feladatokról, azok felmerülésekor, írásban megfelelő határidő megjelölését tartalmazó briefek formájában tájékoztatja a Vállalkozót.” A 2.1. pontban rögzítettek szerint „A kampányterv tervezése és végrehajtása magában foglalja: - Stratégia készítését; - Kreatív anyagok tervezését és kivitelezését; - Hirdetőtábla (A) - Hirdetőtábla (B) - Emlékeztető tábla (D) - Sajtóközlemény - Kiadvány (szórólap, belső-külsőhírlevél, stb.) írás, szerkesztés - Arculattervezés (kisarculat) - PR-film tervezés és gyártás a Miskolci Televízióban - Rádió spot tervezés és gyártás - Médiavásárlást - Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) - Médiavásárlás - Televízió (helyi) - Médiavásárlás - Rádió (helyi) - Közterületi megjelenés (helyi) - Médiaesemény szervezését, valamint lebonyolítását (rendezvények teljes körű megszervezése, beleértve a helyszínkiválasztást, az engedélyek beszerzését, a technikai feltételek biztosítását, előadók felkérését, meghívások lebonyolítását, berendezés és eszközök tervezését, kivitelezését és bontását, a rendezvények helyszíni felügyeletét) - Nagyrendezvény (nyitó, záró, stb.) - Kisrendezvény (szakmai konferencia, bemutató, stb.) - Lakossági fórumok - Sajtótájékoztató - Egyéb tevékenységeket - Médiaelemzést - Médiatréning megszervezését és lebonyolítását - Önálló internetes honlap létrehozását és üzemeltetését - Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) működtetését - Mobil információs bázis működtetését - DM levélkampány lebonyolítását - Közvélemény-kutatás lebonyolítását - Reklámtárgy tervezését, gyártását - Sajtó-és fotóarchívum, dokumentációs tár elkészítését - Kríziskommunikációs tanácsadást A szerződés 2. számú mellékletét az ajánlatkérők által kiadott ajánlati dokumentáció képezi. A szerződéstervezet 4. pontja rögzíti a vállalkozó jogait és kötelezettségeit.
13
4.2. pont: A Vállalkozó jelen szerződésben és annak mellékleteiben, továbbá a briefekben meghatározott tartalommal hiba- és hiánymentesen, határidőben köteles elvégezni. 4.3. pont: Vállalkozó köteles a Megrendelő arculati, illetve egyéb előírásait, utasításait betartani. Vállalkozó köteles az összes tervet, a kampány megvalósításához szükséges valamennyi eszközt (pl. reklámfilm, stb.) Megrendelővel írásban jóváhagyatni. Vállalkozó csak azt a kampánytervet valósíthatja meg, melyet a Megrendelő jóváhagyott. A szerződéstervezet 6. pontja tartalmazza a vállalkozó feladatait. Ezen pont rögzíti, hogy a Vállalkozó alapvető feladata kreatív kampány tervezése és végrehajtása. 6.1. pont: A Vállalkozó Ajánlata szerint elkészít legalább 1 kreatív kampánytervet, amelyet jóváhagyás céljából köteles átadni a Megrendelőnek legalább 1 papíralapú és 1 elektronikus példányban. Amennyiben a felek szükségesnek látják, úgy a kampányterv elkészítése előtt a Megrendelő igényeiről és a Vállalkozó esetleges további javításairól egyeztetnek. A Megrendelő a kampányterv kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles nyilatkozni. Amennyiben a fenti határidőben a Megrendelő nem tesz nyilatkozatot, úgy a kampányterv a részéről elfogadottnak tekintendő. 6.2. pont: A kampányterv tervezése és végrehajtása magában foglalja a 2.1. pontban meghatározott feladatok elvégzését. 6.3. pont: Módosítás: A Megrendelő legkésőbb a kampányanyag médiának történő leadása előtt 5 (öt) munkanappal kérhet módosításokat, amelyeket a Vállalkozó köteles végrehajtani, amennyiben ezek az Ajánlati dokumentációban és Ajánlatban foglaltaknak megfelelően történtek. 6.4. pont: Gyártás: A Vállalkozó a kampányterv Megrendelővel történő egyeztetése, és a Megrendelő által történő jóváhagyása után vállalja: - a kreatív terveknek a reklámeszközök előállításához szükséges kiviteli szintű elkészítését (atwork), fotózás, kiviteli grafika, nyomdakész anyagok, stb. - a gyártás felügyeletét - saját produkcióban történő gyártást (film- és hangfelvételek), illetőleg gyártatást. 6.5. Médiavásárlás: A Megrendelő a Vállalkozónak az egyes média-megjelenések megvalósítására az általa jóváhagyott Médiaterv alapján – de nem feltétlenül az abban szereplő valamennyi feladatra vonatkozóan – írásban ad megrendelést (briefet). A brief tartalmazza különösen a megrendelt szolgáltatás tárgyát, valamint annak a Megrendelő által meghatározott követelményeit és feltételeit. A szerződéstervezet 7. pontja tartalmazza a vállalkozó díjazásával kapcsolatos szabályokat és a fizetési feltételeket. 7.1. pont: A Vállalkozót a szerződésszerű teljesítés ellenértékeként, beleértve a médiavásárlás, valamint az ügynökségi díj ellenértékét is, vállalkozói díj illeti meg. A vállalkozói díj maximális keretösszege: nettó ……,- HUF. A vállalkozói díj mértéke igazodik a Vállalkozó által ténylegesen elvégzett feladatok mértékéhez. A felek az egyes teljesítési szakaszokhoz igazodóan, a Vállalkozó kereskedelmi ajánlatában részletezett egységárak alapján számolnak el egymással úgy, hogy az ajánlatban
14
megjelölt egységárakon a Vállalkozó által benyújtott teljesítésigazolások alapján Megrendelő az alábbiakban részletezett teljességi nyilatkozatban határozza meg a számlázható vállalkozási díj összegét. 7.2. pont: A vállalkozói díj magában foglalja a Vállalkozónak a szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült minden költségét, további költségtérítést semmilyen jogcímen nem érvényesíthet a megrendelővel szemben. A dokumentáció VII. melléklete tartalmazta az iratmintákat. Ajánlatkérők a felhívás III.2.3.1) 1.fr. bekezdésében előírt műszaki-szakmai alkalmassági követelmény igazolásához nem adtak ki kötelező nyilatkozati mintát. Ajánlatkérők 2010. február 2-án és 9-én kiegészítő tájékoztatást adtak a feltett ajánlattevői kérdések alapján. A 2010. február 9-i kiegészítő tájékoztatás 9. számú válaszában az alábbi táblázat szerint határozták meg ajánlatkérők azt, hogy az ajánlati árnak milyen mennyiségi egységre kell vonatkoznia: Alszempont 1.1.
Hirdetőtábla (A)
1.2.
Hirdetőtábla (B)
1.3.
Emlékeztető tábla (D)
1.4.
Médiavásárlás – Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk)
1.5.
Médiavásárlás – Televízió (helyi)
1.6.
Médiavásárlás – Rádió (helyi)
1.7.
Közterületi megjelenés (helyi)
1.8.
Nagyrendezvény (nyitó, záró, stb.)
1.9.
Kisrendezvény (szakmai konferencia, bemutató, stb.)
1.10.
Lakossági fórumok szervezése
1.11.
Sajtótájékoztató szervezése és lebonyolítása
1.12.
Sajtóközlemény
Előírás Standard hirdetőtábla komplett kivitelezése-gyártása, UMFT Arculati Kézikönyv, 20. oldal szerint Standard hirdetőtábla komplett kivitelezése-gyártása, UMFT Arculati Kézikönyv, 21. oldal szerint Standard hirdetőtábla komplett kivitelezése-gyártása, UMFT Arculati Kézikönyv, 23. oldal szerint Legalább 20 alkalommal, legalább 1/8 oldalon, színes, 4+4 színben, mintaként meghatározott helyi vagy a közvetlen vonzáskörzetben elérhető médiumokban: MiNap, ÉszakMagyarország Legalább 20 alkalommal, legalább 20 másodperces blokkban, mintaként meghatározott helyi televízióban: Miskolci TV Legalább 20 alkalommal, legalább 15 másodperces blokkban, a meghatározott helyi médiumokban Legalább 20 alkalommal, minimálisan 2 héten keresztül külterületi reklámeszközök (plakát, molinó, stb.) megjelentetése a város stratégiai pontjain Egy napos, lakossági + VIP szabadtéri rendezvény megszervezése, legalább 1000 főv lakossági + max. 100 fős VIP részvétellel, - közvetített szolgáltatások – például a fellépők díjazása – nélkül Beltéri, maximum fél napos, maximum 50 főig, x hostessel, regisztrációval, a közvetített szolgáltatások nélkül Legalább 10 alkalommal 20-100 fő részére lakossági fórum szervezése, ez lehet kül és/vagy beltéri szervezés egyaránt. Miskolcon lebonyolított, maximum 30 perc időtartamú, maximum 20 fő részvételével, a közvetített szolgáltatások nélkül, a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” c. kiadvány 5. sz. mellékletének figyelembe vételével A projekttel kapcsolatosan, az események tükrében, minimum fél, maximum egy A4-es oldal megírása, kiküldése és követése, a „Kedvezményezettek tájékoztatási
Mennyiségi egység 1 db 1 db 1 db 20 megjelentetési alkalom 20 megjelentetési alkalom 20 megjelentetési alkalom 20 megjelentetési alkalom 1 db rendezvény
1 db rendezvény 10 alkalom
1 db
1 db
15 kötelezettségei” c. kiadvány figyelembe vételével 1.13.
Kiadvány (szórólap, belső-külső hírlevél, stb.) írás, szerkesztés
1.14.
Arculattervezés (kisarculat)
1.15.
Médiaelemzés
1.16.
Médiatréning
1.17.
PR-film tervezés és gyártás a Miskolci Televízióban
1.18.
1.19.
4.
sz.
mellékletének
A/5 vágott méretű (A/4 fekvő – középen hajtott) 4 oldalas, színes, 4+4 szín, 1000 példányban Logó, színvilág, alap arculathordozók (pl. névjegy, levélpapír, honlap fejléc, stb.) meghatározása, az UMFT Arculati kézikönyv előírásainak megfelelően és a már meglévő, internetes honlapon megtalálható alaparculati elemek felhasználásával. A „Zöld Nyíl” logó változtatását nem kérjük. Honlap címe: www.zoldnyil.hu Havi rendszerességgel a projekttel kapcsolatosan megjelenő cikkek elemzése, kiértékelése Kommunikációs felkészítő műszaki szakemberek részére egy alkalom (1 munkanapon), maximum 12 fő részvételével
1000 db
1 db
1 hónap 1 alkalom
3 perces tájékoztató film, a helyi televízió(k)ban vetíthető paraméterek alapján
Rádió szpot tervezés és gyártás
Legalább 15 másodperces, legalább 15 alkalommal adásba kerülő rádiószpot komplett gyártása
1 db rádiószpot gyártása, valamint 15 alkalommal történő leadása összesen ára
Önálló internetes honlap elkészítése
Arculatnak megfelelően, egyszeri kialakítás, üzemeltetése legalább heti frissítéssel, 1 éves üzemeltetésre lebontva a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” c. kiadvány 8. sz. mellékletének és az UMFT Arculati Kézikönyv, 26. oldal figyelembevételével
Kialakítás és üzemeltetés/év
Zöld szám, információs 1.20. központ (ügyfélszolgálat)
1.21.
Mobil információs bázis
1.22.
DM levélkampány célcsoport szegmentáltan
1.23.
Közvélemény-kutatás
Folyamatos tájékoztatást adó, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. nappali üzemideje alatt hívható Teljes kialakítás és segélyszám, ahol tájékozódni lehet a járatváltozásokkal, az elterelésekkel, a üzemeltetés/teljes projekt tartam pályaépítéssel és egyéb a projekthez kötődő ügyekkel kapcsolatban Időszakos tájékoztatás minimálisan 10 alkalommal a kiemelt közlekedési csomópontokban, a nagyobb városi rendezvényeken. Mobil, könnyen felállítható információs pulttal, tájékoztató anyagokkal és személyzettel Legalább 10 alkalommal közvetlen tájékoztatás az aktuális ügyekben érintett lakosság kiemelt célcsoportjai (közintézmények vezetői, segélyszervezetek vezetői, stb.) számára Telefonos közvélemény-kutatás 1000 fő miskolci felnőtt megkérdezésével
10 alkalom
10 alkalom 1 alkalom
1.24.
Reklámtárgy tervezése, gyártása
Kis értékű ajándéktárgyak megtervezése, legyártatása, logózása (tervezett tételek és mennyiségek: nyakpánt 2.500 db, póló 500 db, freesbee 2.500 b. lufi 20.000 db, kabalafigura 2.500 db, kitűző 4.000 db, egérpad 2.500 db)
Nyakpánt 2.500 db, póló 500 db. freesbee 2.500 db, lufi 20.000 db, kabalafigura 2.500 db. Kitűző 4.000 db, egérpad 2.500 db összára
1.25.
Sajtó- és fotóarchívum, dokumentációs tár
Sajtómegjelenések összegyűjtése, rendszerezése, elemzése a projekt egésze alatt, az első évre vetítve
Ft/év
1.26.
Ügynökségi rezsi óradíj átalány
PR és kommunikációs ügynökség szellemi szolgáltatásaiért (pl. tanácsadás, kreatív tervezés, rendelkezésre állás) felszámított rezsi óradíj, mely
Ft/óra
16 tartalmazza a személyi költségeken túl az irodai költségeket is, valamint minden, a munkával kapcsolatban felmerülő, az előbbiekben nem megjelölt és részletezett tevékenység költségét
Az 1.20. alszemponthoz kapcsolódó 11. számú válaszban ajánlatkérők rögzítették, hogy a Miskolci Közlekedési Zrt. nappali üzemideje hivatalosan 6.00-18.00 között van. A 2010. február 15. napi ajánlattételi határidőben ajánlatkérők 5 ajánlatot bontottak fel. Ajánlatot nyújtott be a VT Miskolc Konzorcium (a Konzorcium vezető tagja a Telestring Kft., további tag: Vizeum Hungary Média Kft. 1114 Budapest, Bartók Béla út 47.), a II.r. kérelmezett, az Insomnia Reklámügynökség Kft., a Közép Európai Innovációs Központ Kft.( a továbbiakban: Keiok Kft.) és a V.M.komm Kft. A kereskedelmi ajánlatot az ajánlattevők az alábbiak szerint tették meg: Alszempont 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11. 1.12. 1.13. 1.14. 1.15. 1.16.
Hirdetőtábla (A) Hirdetőtábla (B) Emlékeztető tábla (D) Médiavásárlás – Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Médiavásárlás – Televízió (helyi) Médiavásárlás – Rádió (helyi) Közterületi megjelenés (helyi) Nagyrendezvény (nyitó, záró, stb.) Kisrendezvény (szakmai konferencia, bemutató, stb.) Lakossági fórumok szervezése Sajtótájékoztató szervezése és lebonyolítása Sajtóközlemény Kiadvány (szórólap, belsőkülső hírlevél, stb.) írás, szerkesztés Arculattervezés (kisarculat) Médiaelemzés Médiatréning
Zeus 425.000 275.000
Ajánlati ár (nettó HUF) V.M.komm VT Miskolc Insomnia 1.000.000 380.000 450.000 500.000 84.000 220.000
Keiok 480.000 225.000
5.000
7.000
9.000
28.000
35.000
11.743.886
2.442.240
1.167.864
5.800.000
5.500.000
160.000
245.000
184.400
95.000
90.000
99.000
83.000
109.100
125.000
130.000
6.260.870
1.100.000
10.600.000
75.000
75.000
1.850.000
900.000
2.580.000
4.300.000
4.500.000
400.000
250.000
250.000
480.000
500.000
500.000
500.000
300.000
2.500.000
3.200.000
75.000
100.000
50.000
250.000
280.000
80.000
30.000
63.000
75.000
80.000
145.000
85.000
150.000
80.000
85.000
100.000
85.000
80.000
220.000
200.000
65.000 120.000
85.000 150.000
35.000 85.000
75.000 450.000
85.000 480.000
17
1.17. 1.18. 1.19. 1.20. 1.21. 1.22. 1.23. 1.24. 1.25. 1.26.
PR-film tervezés és gyártás a Miskolci Televízióban Rádió szpot tervezés és gyártás Önálló internetes honlap elkészítése Zöld szám, információs központ Mobil információs bázis DM levélkampány célcsoport szegmentáltan Közvéleménykutatás Reklámtárgy tervezése, gyártása Sajtó- és fotóarchívum, dokumentációs tár Ügynökségi rezsi óradíj átalány
150.000
450.000
90.000
720.000
820.000
135.000
100.000
8.500
75.000
75.000
1.614.600
1.000.000
560.000
950.000
1.080.000
300.000
6.000.000
31.200.000
10.380.000
1.120.000
850.000
500.000
8.800.000
800.000
900.000
1.250.000
500.000
9.700.000
380.000
450.000
1.425.000
850.000
680.000
1.350.000
1.420.000
5.485.000
5.031.000
4.370.000
4.350.000
4.800.000
2.230.000
240.000
340.000
750.000
820.000
18.000
8.500
26.000
21.000
22.000
A II.r. kérelmezett az ajánlatának 34. oldalán csatolt, az ajánlattevő által kiállított referencia nyilatkozattal kívánta igazolni a III.2.3.1) 1.fr. bekezdése szerinti műszakiszakmai alkalmasságát. A referencia nyilatkozat tartalmazta a megrendelő megnevezését: Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BKV Zrt.), valamint a referencia szolgáltatás megnevezését: „komplex PR és kommunikációs tanácsadás, ennek keretében stratégiai kommunikációs tanácsadás ellátása, illetve egyes kommunikációs végrehajtói feladatok ellátása a megrendelő tevékenységéhez kapcsolódóan”. A referencia nyilatkozat két darab szerződést mutatott be: I./ Szerződéskötés dátuma: 2007. szeptember 1., teljesítés ideje: 2007. szeptember 1. 2007. december 31., ellenszolgáltatás teljes összege: 5.600.000 Ft + Áfa. II./ Szerződéskötés dátuma: 2008. április 1., teljesítés ideje: 2008. április 1. - 2008. október 31., ellenszolgáltatás teljes összege: 9.800.000 Ft + Áfa. Ezen túlmenően a nyilatkozat tartalmazta a referenciát adó személy nevét és hivatali elérhetőségeit. A II.r. kérelmezett az ajánlatának 158-160. oldalain csatolta a minta szerint kitöltött kereskedelmi ajánlati ártáblázatot. Az ajánlat 58-157. oldalain található a műszaki ajánlat. A 62. oldalon a „Koncepció felépítése - A program szerkezete” bevezetőben az ajánlattevő rögzítette, hogy a kommunikációs koncepcióban és a kommunikációs időzítési tervben kék színnel jelölte a pályázati kiírásban javasolt és az árajánlatban szereplő kommunikációs eszközöket, piros színnel jelölte azokat az ajánlattevő által javasolt új és kiegészítő eszközöket, amelyek a pályázati kiírásban nem szerepeltek, de szerinte a feladat komplex és előrelátó ellátásához fontosak. Ajánlattevő kiemelte, hogy a kommunikációs koncepciója a kiegészítő eszközök alkalmazása nélkül is eléri a pályázat kiírója által meghatározott célokat.
18
A II.r. kérelmezett ajánlatának 95-96. oldalán található a kommunikációs időzítési terv, amely tartalmazza a kommunikációs célokat, és a célokhoz rendelt időzített feladat/eszköz elemeket, valamint a kiemelt célcsoportokat. A II.r. kérelmezett az ütemtervben összesen 81 db kék színnel jelölt, és összesen 37 db piros színnel jelölt feladatot és eszközt tervezett be. Az ütemtervben megjelölt (kiírás szerinti és az ajánlattevő által javasolt) kommunikációs feladatok/eszközök részletes tartalmi leírását a II.r. kérelmezett az ajánlata 79-90. oldalain adta meg. A II.r. kérelmezett 1.20. alszempont szerinti vállalásának tartalmát az ajánlata 79-80. oldalán az alábbiak szerint ismertette: „Ezt a – projekt egészén átnyúló – kommunikációs feladatot javasoljuk úgy végrehajtani, hogy az információs bázis és egyben Callcenter az MVK Zrt. jelenleg is működő Közönségszolgálati irodájának tevékenységére épüljön. Ez azt jelenti, hogy az MVK Zrt. ügyfélszolgálati munkatársait felkészítenénk a feladatra, és a Zöld Nyílhoz kapcsolódó kommunikációs feladataikat a napi munkavégzésükhöz igazítanák. Ebben az esetben az egyetlen megoldandó feladat a Közönségszolgálati iroda jelenlegi napi működésének kibővítése a pályázat kiírójának elvárása szerint. Így plusz munkaórákkal (amennyiben szükséges munkaerő felvétellel) bővítenénk a hétköznapok feladatellátását és megszerveznénk a hétvégi ügyeletet is. A Zöld számhoz kapcsolódóan ma bármely telekommunikációs szolgáltató szinte azonos áron (és a hívás mennyiségének függvényében) adja meg a szolgáltatás másodperc vagy perc alapú tarifáját. Mi nem javasoljuk az információs számok - hívó oldali ingyenességét és egyben a fogadó (MVK Zrt.) anyagi terhelését. Véleményük szerint az információs központ ingyenessége nem befolyásolja az eszköz hatékonyságát és nem teszi vonzóbbá az információs központ használatát, mivel az nagyon sokba kerülhet az üzemeltető számára.” A VT Miskolc Konzorcium ajánlatának 3. oldala tartalmazta a Felolvasólapot, amely rögzítette, hogy a Konzorcium tagjai a kérelmező és a Vizeum Hungary Média Kft. Az ajánlat 4. oldalán található a Kbt. 70. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat, amelyet a Konzorciumot alkotó mindkét társaság mint ajánlattevő cégszerűen aláírt. Az 5.-6. oldalon csatolták a Kbt. 52. § szerinti nyilatkozatot a közös ajánlattételről, és az egyetemleges felelősségvállalásról. Az ajánlat 7-11. oldala tartalmazza a konzorciumi tagok megállapodását a közös ajánlattételről. A tagok a konzorcionális megállapodásban rögzítették, hogy a Konzorcium vezető tagja a kérelmezői társaság, amely a Konzorcium képviselőjeként teljes jogkörrel eljár, a Konzorcium nevében jognyilatkozatot tesz és szerződést köt. A Konzorcium az ajánlata 165. oldalán részletezte az 1.20. bírálati alszempontra tett megajánlásának tartalmát: „Az állandó bemutatóteremben a felújítási munkákról szerezhető közvetlen tapasztalatokat lehet kiegészíteni a bővítési tervekkel, munkafolyamatokkal, illetve a későbbi villamos beszerzések információival. (..) A jól megközelíthető, technikailag korszerűen felszerelt helyiség létrehozásával - amely a Zöld Nyíl kommunikációs központjának tekinthető - olyan bázis jön létre, amely a szakmai eseményeknek is otthont ad. A személyes találkozás lehetőséget ad a projekt
19
közvetlen előnyeinek bemutatására. (..) Nagy hangsúlyt fogunk fektetni az információs központ arculatára, a munkatársak hozzáállására, végzettségére, a végzett munka magas színvonalára, a kimenő információk minőségére és a nyitva tartásra. (..) Az egyedi kérdések megválaszolására ezért egy telefonos információs szolgáltatás elindítását javasoljuk a „Zöld Nyíl Információs Vonalat”. A folyamatos tájékoztatást adó, a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. nappali üzemideje alatt hívható segélyszámon tájékozódni lehet a járatváltozásokkal, az elterelésekkel, a pályaépítéssel és egyéb a projekthez kötőtő ügyekkel kapcsolatban, bármilyen készülékről és előfizetési zónából elérhetően. Az információs vonalon személyes kapcsolat jön létre az információs központ munkatársaival. (..)” Az Insomnia Kft. ajánlatának a 114-210- oldalain található a szakmai ajánlat. Az ajánlattevő a 161. oldalon az alábbiak szerint határozta meg a Zöld szám, információs központ ajánlati vállalásának tartalmát: „Az MVK Zrt. üzemidejében működő zöld szám és információs központ biztosítja, hogy a projekttel kapcsolatos kérdésekre és problémákra az érdeklődők gyors és szakszerű választ, információkat kaphassanak.” A Keiok Kft. az ajánlata 37-69. oldalain csatolta a műszaki ajánlatot. Az 57. oldalon a Zöld szám, információs központ vonatkozásában az alábbiak szerint mutatta be az ajánlati vállalásának tartalmát: „Az információs központban az érintettek személyesen és telefonon is tájékozódhatnak a beruházást érintő kérdésekben és részletekben. Az információs központban legalább egy, de szükség esetén két fő teljesít szolgálatot, akik legalább középiskolai végzettséggel és projektismerettel rendelkeznek. Az információs ponton megkaphatnak a fejlesztéssel kapcsolatos mindennemű információt (makett, kiadványok, tanácsadás, térképek, fotók, stb.) Az iroda kialakítása a következő munkafolyamatok mentén képzelhető el: tárgyalások az önkormányzatokkal a megfelelő hely kiválasztása érdekében; az irodába személyzet kiválasztása, képzése; az iroda berendezése; zöld szám működtetéséhez szükséges és folyamatosan bővítendő GYIK összeállítása; (..). Nagyban segíti a gyors ismeretségnövelést, ha a helyiek által már ismert, bejáratott funkciójú épületben/intézményben kap helyet, mert ezzel egyrészt részesülhet az elfogadott hely hitelességéből, másrészt hatékonyabb az iroda kommunikációja is. További előny, ha az információs munkára a helyiek által már ismert embereket – az adott intézmény munkatársait – sikerül megnyerni és kiképezni. (..)” A V.M.komm Kft. az ajánlata 70. oldalán a Zöld szám, információs központ ajánlati vállalását az alábbiak szerint részletezte: „A zöld szám és a tájékoztatási információs központ fenntartása szintén kötelező tájékoztatási elem. A pontos tartalmat érdemes az első közvéleménykutatás eredményei szerint kialakítani. Mivel a szám minden kommunikációs eszközön megjelenik (megjelenhet), így az összes célcsoport elérésére alkalmas, viszont azok közül a valamilyen ok miatt inkább az érdeklődő - azaz nem neutrális percepciójú célcsoport tagokat fogjuk vele megszólítani. Jellegénél fogva inkább a közép és idősebb korúak elérési eszköze lesz.”
20
Ajánlatkérők 2010. március 4-én a Kbt. 86. § alapján indokolást kértek valamennyi ajánlattevőtől az egyes bírálati alszempontok szerinti, kirívóan alacsonynak, illetőleg kirívóan magasnak értékelt árajánlatuk vonatkozásában. Kirívóan magasnak értékelték a VT Miskolc Konzorcium 1.7., 1.20., 1.21., 1.22. alszempontok szerinti, a V.M.komm Kft. 1.1., 1.2., 1.17. alszempontok szerinti, a Keiok Kft. 1.3., 1.4., 1.8., 1.10., 1.11., 1.14., 1.16., 1.17. alszempontok szerinti, a II.r. kérelmezett 1.4., 1.7. alszempontok szerinti, valamint az Insomnia Kft. 1.3., 1.4., 1.8., 1.10., 1.11., 1.14., 1.16., 1.17. alszempontok szerinti ellenszolgáltatását. Kirívóan alacsonynak értékelték a VT Miskolc Konzorcium 1.2., 1.4., 1.15., 1.16., 1.17., 1.18., 1.19., 1.23., 1.25. alszempontok szerinti, a V.M.komm Kft. 1.7., 1.8., 1.23., 1.25., 1.26 alszempontok szerinti, a Keiok Kft. 1.7. 1.25. alszempontok szerinti, a II.r. kérelmezett 1.20. alszempont szerinti, valamint az Insomnia Kft. 1.7., 1.25. alszempontok szerinti ellenszolgáltatását. Az ajánlattevők az indokolásukat ez előírt határidőben megadták. A VT Miskolc Konzorcium a kirívóan magasnak értékelt 1.20. alszempont szerinti árajánlata vonatkozásában rögzítette, hogy a dokumentáció, és a 2010. február 9.-i kiegészítő tájékoztatás szerint az ajánlatkérők a zöld számon elérhető telefonos ügyfélszolgálat teljes körű kialakítását és üzemeltetését kérték. Az ajánlattevő tapasztalata szerint a személyes és telefonos ügyfélszolgálat egymást kiegészítve működik hatékonyan. Az ajánlattevő ismertette az árképzésnél figyelembe vett feltételeket, az általa javasolt megoldás adatait, továbbá részletesen ismertette a feladat ellátásával járó költségeket. A II.r. kérelmezett a kirívóan alacsonynak értékelt 1.20. alszempont szerinti árajánlatára adott indokolásában az alábbiakat rögzítette: „Az általunk benyújtott kommunikációs tervpályázat dokumentum alapján a Zeus Tanácsadói és Kiadói Kft. az MVK Zrt. már üzemelő ügyfélszolgálatának feladatkörébe sorolná a zöld szám üzemeltetését, azzal a kiegészítéssel, hogy az ott dolgozó munkatársak a Zöld Nyíl projektről negyedévente egy felkészítő oktatásban, illetve folyamatos informatív háttértámogatásban részesülnek. Ezzel az ajánlati dokumentációban előírtak maradéktalanul és költséghatékonyan valósulnak meg. Véleményünk, egyben szakmai tapasztalatunk szerint az MVK Zrt. közönségszolgálati irodája jól működik, a lakosságot és az utazóközönséget egyaránt és hatékonyan ellátja információkkal. Így szakmai funkciója szinte tejesen megegyezik a pályázati kiírásban szereplő elvárással. Másrészt szervezeti megközelítésben és a gyakorlati, napi működést modellezve sem elfogadható, hogy a miskolci közösségi közlekedéssel, illetve annak kommunikációs szolgáltatásával (információszolgáltatással) egymással párhuzamosan két szervezeti egység működjön. Ez munkamorál romboló szakmai rivalizáláshoz, az információk torzulásához és elvesztéséhez, és nem megfelelő feladatellátáshoz vezet. Végül, de nem utolsósorban valószínűsíthető, hogy a Zöld Nyíl villamos projekt megvalósulása során a hívható segélyszámot legtöbben utas tájékoztatás céljából hívják majd. Így a legtöbben a helyettesítő járatokról, a módosított menetrendekről és járatútvonalakról érdeklődnek majd. Ezek az információk pedig már most is a
21
legösszetettebben és leginformatívabb módon az MVK Zrt. közönségszolgálati irodájában találhatók meg. A zöld szám ügyfélszolgálat kialakítás az MVK Zrt. Közönségszolgálati irodájánál ez esetben 0 Ft többletköltséggel jár. A zöld szám ügyfélszolgálat üzemeltetése az MVK Zrt. Közönségszolgálati irodájának keretén belül 0 Ft többletköltséggel jár, mivel a működési költségek jelenleg is fennállnak és az MVK Zrt-t terhelik, valamint terveink szerint nem igényel új telefonelőfizetést sem. Többletköltségként az iroda munkatársainak negyedévente nyújtott felkészítőelőkészítő oktatásával számoltunk. Ennek általunk számított nettó költsége: 25.000 Ft/negyedév, tehát a teljes projekt időtartamára vonatkozó nettó kereskedelmi ajánlata: 12 * 25.000 Ft, azaz nettó 300.000 Ft.” A halasztott időpontban, 2010. március 25-én megtartott eredményhirdetésen az ajánlatkérők a II.r. kérelmezettet hirdették ki a közbeszerzési eljárás nyertesének. A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot a VT Miskolc Konzorcium tette. Ajánlatkérők a Keiok Kft. és az Insomnia Kft. ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelenné nyilvánították, mivel az ajánlatok kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaztak. A kérelmező 2010. március 30-án az ajánlatkérőknél betekintett a nyertes ajánlatba. Kérelmező 2010. április 2-án adta postára a jogorvoslati kérelmét. A hiánypótlás teljesítését követően a Döntőbizottság 2010. április 7-én indította meg a jogorvoslati eljárást. A jogorvoslati kérelmében a kérelmező kérte a jogsértés megállapítását, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és ajánlatkérők marasztalását a jogorvoslati eljárás költségeiben. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását. Kérelme indoklásában előadta, hogy az ajánlatkérők jogsértően nyilvánították a nyertes ajánlatot érvényesnek, ezért az eljárást lezáró döntés sérti a Kbt. 81. § (3) bekezdésére és a 86. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 86. § (5) bekezdést és a 91. § (1) bekezdést: 1./ A II.r. kérelmezett ajánlatának a zöld szám és információs központ (ügyfélszolgálat) folyamatos üzemeltetésére/működtetésére vonatkozó része, illetve a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra vonatkozó indokolása egyértelműen azt tartalmazta, hogy a II.r. kérelmezett ezen kommunikációs feladatot úgy javasolja végrehajtani, hogy az információs bázis és egyben call center az MVK Zrt. jelenleg is működő közönségszolgálati irodájának tevékenységére épüljön. Ez azt jelenti, hogy az MVK Zrt. ügyfélszolgálati munkatársait felkészítenék a feladatra és a Zöld Nyílhoz kapcsolódó kommunikációs feladataikat a napi munkavégzésükhöz igazítanák. Az indokolásban a II.r. kérelmezett azt is rögzítette, hogy az MVK Zrt. már üzemelő ügyfél szolgálatának feladatkörébe sorolná a zöld szám üzemeltetését, illetve a II.r. kérelmezett saját nyilatkozata szerint nem elfogadható, hogy információszolgáltatással két párhuzamos szervezeti egység működjön. Így a II.r. kérelmezett a kirívóan alacsonyak értékelt kereskedelmi ajánlatát azzal indokolja, hogy a zöld szám
22
kialakítása és üzemeltetése az MVK Zrt. ügyfélszolgálati irodájánál 0 Ft többletköltséggel jár, mivel a működési költségek jelenleg is fennállnak és az MVK Zrt-t terhelik. A kérelmező álláspontja szerint a II.r. kérelmezett indokolása a kereskedelmi ajánlat 1.20. pontja tekintetében nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek, illetve nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel sem, ezért a nyertes ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) és g) pontja alapján érvénytelen. Az ajánlatkérők a felhívásban, a dokumentációban, majd a kiegészítő tájékoztatás részeként is egyértelművé tették, hogy igénylik a zöld szám és információs központ (ügyfélszolgálat) kiépítését és üzemeltetését, ennek megfelelően az erre vonatkozó ajánlati árnak tartalmaznia kell a kiépítés és a projekt teljes időtartama alatti üzemeltetés ellenértékét. Ezzel szemben a II.r. kérelmezett az ajánlatában és írásbeli indokolásában kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a zöld szám üzemeltetését az MVK Zrt. már üzemelő ügyfélszolgálatának feladatkörébe kívánja utalni, továbbá annak működési költségei számára 0 Ft kiadást eredményeznek, hiszen annak jelenleg is fennálló költségeit az ajánlatkérők viselik. Kérelmező álláspontja szerint ezen jognyilatkozataival a II.r. kérelmezett egyértelművé tette, hogy a felhívás és dokumentáció rendelkezéseitől eltérően saját maga nem kíván zöld számot és információs központot (ügyfélszolgálatot) kiépíteni és üzemeltetni, hanem ehhez negyedévenkénti rendszerességgel csak felkészítő-oktató tevékenységgel kíván hozzájárulni. Ezen túlmenően az indokolás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel sem, hiszen nem lehet a szolgáltatás nyújtásának kivételesen előnyös körülményeként értékelni azon javaslatot, hogy az ajánlattevőtől elvárt feladatot célszerűségi és költséghatékonysági szempontból maga az ajánlatkérő lássa el. Kérelmező kifejtette, hogy a szerződés olyan relatív szerkezetű jogviszony, amelynek alanyai e jogviszony különböző pólusain állva, önálló szerződési akarattal rendelkeznek. Azon túlmenően, hogy az ajánlatkérő ugyanazon közbeszerzési eljárásban nyilvánvalóan nem vehet rész ajánlatevőként, illetve alvállalkozóként, ebből egyértelműen következik, hogy a megrendelő (ajánlatkérő) nem vehet részt még alvállalkozói minőségben sem a vállalkozó (nyertes ajánlattevő) teljesítésében. A jelen esetben II.r. kérelmezett az ajánlatában és írásbeli indokolásában a saját teljesítésébe közvetlenül be kívánja vonni az eljárásban ajánlatkérőként szereplő MVK Zrt-t, amely így egyidejűleg jelenne meg a szerződés teljesítésében megrendelőként és a Kbt. szerinti alvállalkozóként. Ennek megfelelően a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelen. Kérelmező rámutatott arra, hogy egy zöld szám havi költsége minimálisan 9.000 forint. Ha csak ezt az összeget megszorozzuk a projekt teljes időtartamával, azaz 36 hónappal, akkor önmagában magasabb összeg (36 x 9.000 Ft = 324.000Ft) adódik, mint a II.r. kérelmezett által kért ellenszolgáltatás anélkül, hogy a zöld számra bármely érdeklődő hívást kezdeményezett volna. Kérelmező szerint nyilvánvaló, hogy ezen adatok ismeretében a nyertes ajánlat - mivel nem nyújt fedezetet még szolgáltatással kapcsolatosan felmerülő önköltségre sem - a Kbt. 88. § (1) bekezdésének g) pontja alapján is érvénytelen.
23
A nyertes ajánlat azért sem felel meg az ajánlatkérők által támasztott követelményeknek, mert a II.r. kérelmezett által a zöld szám és információs központ üzemeltetésére javasolt MVK Zrt. Közönségszolgálati Irodája a cég közlésének megfelelően hétfői, keddi és csütörtöki napokon 8.30 és 15.30 között, szerdán 8.30 és 17.30 között, péntekeken pedig 8.30 és 13.30 között működik és hétvégén zárva tart. Az ajánlati dokumentáció, illetve a 2010. február 9-i kiegészítő tájékoztatás 11. válasza szerint viszont a zöld számnak és információs központnak az MVK Zrt. nappali üzemidejében. azaz minden nap 06.00 óra és 18.00 óra között kell működnie. Ebből az következik, hogy a Közönségszolgálati Iroda használatával a II.r. kérelmezett vagy nem tud eleget tenni az ajánlatkérők által támasztott nyitvatartási követelményeknek vagy indokolásában és ajánlatában foglaltaktól eltérően többletköltséggel tudja csak ezt megtenni. 2./ Kérelmező előadta továbbá, hogy a II.r. kérelmezett többváltozatú ajánlatot tett, ezért a nyertes ajánlatot az ajánlatkérőknek a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján is érvénytelenné kellett volna nyilvánítaniuk. A nyertes ajánlat 62. oldalán megadott ismertető „színezéses technika” az ajánlat „kötelező”, illetve „újszerű és kiegészítő” eszközöket különböztet meg, amely kérelmező álláspontja szerint többváltozatú ajánlatnak minősül, amely az eljárásban nem volt megengedett. 3./ Kérelmező álláspontja szerint a II.r. kérelmezett az ajánlata 34-35. oldalán megjelölt referenciái tekintetében a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hamis nyilatkozatot tett, ezért amiatt is jogsértő az eljárást lezáró döntés, mert az ajánlatkérők nem nyilvánították a nyertes ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné. Kérelmező közölte, hogy a II.r. kérelmező nyilatkozattal igazolt referenciája a BKV Zrt-nek végzett munkáról szól, ugyanakkor kérelmező tudomása szerint e szerződéseket a BKV Zrt. nem tekinti szerződésszerűen teljesítettnek, ily módon a referencia becsatolásával a II.r. kérelmezett feltehetően hamis adatközlést valósított meg. Kérelmező utalva a felhívás III.2.3.1. pontjában előírtakra előadta, hogy az ajánlatkérők maguk rögzítették azt, hogy a szerződés akkor minősül teljesítettnek, ha a teljesítés befejezése az adott időszakra esett, illetve ha a Kbt. 68. § (1) bekezdés szerint a referenciát a megrendelő igazolja, és nyilatkozik a szerződés teljesítéséről. Kérelme alátámasztásaként a kérelmező becsatolta a BKV Zrt. kommunikációs igazgatójának 2010. április 13-án kelt levelét, amelyben közölte, hogy a BKV Zrt. a II.r. kérelmezettel két szerződést kötött. Az egyik szerződésre havi teljesítésigazolásokat találtak, a másik szerződésre vonatkozóan azonban a teljesítésigazolások hiányosak. A teljesítésekről egyéb dokumentum nem lelhető fel a társaságnál. A kérelmező becsatolt továbbá három darab, elektronikus hírportálról letöltött cikket, amelyek a II.r. kérelmezettnek a BKV Zrt-vel kötött szerződéseire vonatkozóan is tartalmaznak közlést. Ajánlatkérők eljárási kifogására ügyfélképessége és közvetlen jogi ajánlattevőnek minősül, továbbá a ajánlattevőnek több ajánlattevő
reagálva kérelmező előadta, hogy fennáll az érdekeltsége. A Kbt. értelmező szabályai szerint Kbt. 52. §-ának előírásából az következik, hogy közös ajánlattétele esetén is az ajánlattevők
24
minősülnek. Ezt az érvelést támasztja alá, hogy a közös ajánlattétel ténye nem hoz létre önálló jogalanyisággal (ezáltal ügyfél-, per- vagy szerzési képességgel) rendelkező entitást, így érdek- vagy jogsérelme is csak és kizárólag a közös ajánlattétel alapját képező polgári jogi megállapodást (konzorciumi szerződést) aláíró személynek van. A Döntőbizottság a 2010. április 7-én kelt D.257/5/2010. számú végzésével a Kbt. 332. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes intézkedést alkalmazott, megtiltotta a szerződés megkötését. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (a továbbiakban: kezdeményező) 2010. április 19én – közérdekű bejelentés alapján – az ajánlatkérők közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan a Kbt. 327. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A kezdeményező irat indokolásában előadta, hogy az ajánlati felhívás II.2. pontja alapján az ajánlattevők feladata az ajánlatkérők előírása szerint a honlap, zöld szám, illetve információs központ szerződés hatálya alatti folyamatos üzemeltetése. Ezzel szemben a II.r. kérelmezett indokolása szerint ezt a tételt az ajánlatkérők jelenleg is működő Közönségszolgálati irodájának tevékenysége keretében javasolja megoldani akként, hogy az ajánlatkérők ezen irodája keretében foglalkoztatotti munkatársak (tehát az ajánlatkérők humán erőforrása) ezen feladataikat a napi munkavégzésükhöz igazítanák. Kezdeményező álláspontja szerint ezáltal a II.r. kérelmezett gyakorlatilag az ajánlatkérők feladatkörébe sorolt az ajánlatában egy olyan feladatot, amelyet neki kellene ellátnia az ajánlati felhívásban foglaltak szerint. A II.r. kérelmezett tehát - bár megindokolta az Ajánlatkérők által kirívóan alacsonynak tartott árelemet - nem az ajánlati felhívásban foglaltakra tett ajánlatot. A kezdeményező közölte, hogy a fentiek alapján felmerül annak a lehetősége, hogy a II.r. kérelmezett megsértette a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdését, melyre tekintettel az ajánlatkérőknek az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítaniuk. A kezdeményező indítványozta az ajánlatkérők döntése jogszerűségének vizsgálatát, a jogsértés megtörténtének megállapítását, és a Kbt. 340. § (3) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazását. A Döntőbizottság a folyamatban lévő jogorvoslati ügyeket 2010. április 20-án a D.257/2010. szám alatt egyesítette. Ajánlatkérők a jogorvoslati kérelem elutasítását kérték elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességének hiánya, másodlagosan megalapozatlanság miatt. A hivatalbóli kezdeményezés vonatkozásában ajánlatkérők kérték a jogsértés hiányának megállapítását, és a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Az ügyfélképesség hiánya vonatkozásában előadták, hogy sem a jogorvoslati kérelem, sem annak mellékletei nem bizonyítják a kérelmező – mint a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő VT Miskolc Konzorcium tagjának – közvetlen
25
érdeksérelmét, hiszen a feltételezett jog- vagy érdeksérelem az ajánlattevőként fellépő konzorciumon keresztül közvetve érvényesül. Ennek megfelelően az ajánlatkérők szerint a kérelmet a Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, ennek hiányában az eljárást a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján meg kell szüntetni. A jogorvoslati kérelem 1./ eleme, illetőleg a hivatalbóli kezdeményezés vonatkozásában ajánlatkérők érdemben előadták, hogy az ajánlati felhívás II.2.1. pontjában határozták meg a beszerzés teljes mennyiségét. E pontban felsorolták a kötelezően elvégzendő feladatokat, amelyekre ajánlatot kellett tenni, és amely feladatokat a szerződés teljes időtartama alatt, 2013. december 31-ig el kell látni. E feladatok között határozták meg a Zöld szám, információs központ folyamatos üzemeltetését is. Ajánlatkérők kifejtették, hogy a beszerzés tárgya PR és kommunikációs szolgáltatás, amelyre vonatkozóan ajánlatkérők csak minimum elvárásokat határoztak meg, figyelemmel arra hogy szakmailag kompetens cégektől vártak ajánlattételt. Kifejezetten emiatt írták elő a szakmai koncepció elkészítését, amelyet külön értékeltek. Ebből következően az ajánlattevők feladata volt az, hogy a szakmai ajánlatukban kimunkálják az egyes feladatok részletes tartalmát, azt, hogy a II.2.1. pontban meghatározott kötelező feladatokat milyen tartalommal, milyen kommunikációs eszközök igénybe vételével kívánják ellátni. Ajánlatkérők közölték, hogy a Zöld szám, információs központ szolgáltatás kötelező, nem pedig javasolt feladat volt, a kereskedelmi ajánlatban ennek ellenszolgáltatását az 1.20. tétel szerint be kellett árazni. Ugyanakkor lehetőség volt arra, hogy a szakmai koncepcióban az ajánlattevők jelezzék, hogy ezen szolgáltatás ellátását elvetni javasolják. Amennyiben mégis szükségesnek tartják, lehetőség volt arra, hogy az előírt minimális tartalomra tegyenek javaslatot, amely egy meghatározott napi időtartamban hívhat segélyszám volt. Ajánlatkérők csupán lehetőségként tüntették azt fel, hogy a segélyszám üzemeltetése mellett e szolgáltatáshoz tartozhat információs központ vagy ügyfélszolgálat is. Ajánlatkérők rámutattak továbbá arra, hogy nem határozták meg a „zöld szám” kifejezés tartalmát sem, így az ajánlattevőkre volt bízva az, hogy javaslatot tegyenek a szakmai koncepcióban az üzemeltetés költségeire, arra, hogy ki fogja fizetni a hívás díját. Közölték, hogy a beszerzés specifikuma az, hogy ajánlatkérők csak a szerződéses keretösszeget tudnak meghatározni, és a kereskedelmi ajánlatban megadott egységárak figyelembe vételével fogja az egyes szolgáltatáselemeket, kommunikációs eszközöket a szerződés időtartama alatt egyedileg megrendelni. A jelenleg kalkulált szerződéses keretösszeget tüntette fel a felhívásban a beszerzés nettó 224 millió Ft. becsült értékeként, ugyanakkor az még ajánlatkérők előtt sem ismert, hogy ténylegesen mekkora összeget tud a PR és kommunikációs tevékenységre fordítani, ezért azt a szerződéstervezetben sem rögzítette. Ajánlatkérők előadták, hogy minden ajánlattevő egyedi koncepciót alkotott meg a zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) alszempont esetében, tekintettel arra, hogy ajánlatkérők nem specifikálták, hogy az adott alszempont esetében a kiírásban szereplő felsorolásból (zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat)) melyiket preferálják. Azt az ajánlattevőre bízták, csakúgy, mint más alszempontok esetében is,
26
hogy a kommunikációs stratégiájához legjobban illő lehetőséget válassza ki. Ajánlatkérők a nyertes ajánlat, valamint kérelmező ajánlata vonatkozásában a Kbt. 86. §-a alapján indoklást kértek az ajánlattevőktől, mely során II.r. kérelmezett magyarázatot adott, többek között a Zöld számmal kapcsolatban tett ajánlatáról is. Az indoklás értelmében az ajánlattevő e kommunikációs feladatot úgy valósítja meg, hogy az információs bázis és Callcenter az MVK Zrt. jelenleg is működő közönségszolgálati irodájának tevékenységére épüljön. Ez magában foglalja az MVK Zrt. ügyfélszolgálati munkatársainak felkészítését, az ügyfélszolgálat folyamatos támogatását, és a Zöld Nyílhoz kapcsolódó feladatok napi munkavégzéshez igazítását. Ajánlatkérők álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásban irányadó tényállás szempontjából e koncepció indoklása irreleváns, de helytálló, hiszen amennyiben az MVK Zrt. már meglévő információ szolgáltatási rendszere mellett egy új információs rendszer kiépítése is megtörténik, úgy az többletköltségeket okoz az ajánlatkérőnél. A II.r. kérelmezett ajánlata többek között azért lehetett a nyertes ajánlat, mert e tekintetben lényegesen kisebb költségvonzattal járt, mint bármely más ajánlat. Kisebb a költségvonzata azért, mert egy feladat ellátására nem két párhuzamosan működő szervezetet kíván fenntartani, hanem egyet. Azt a tényt, hogy egy ajánlat gazdaságosabb, ha valamely költségtételt kisebb összeggel számol el, mint más ajánlat, eredményesen vitatni sem lehet. Ajánlatkérők az indoklás vizsgálata során felismerték, hogy a nyertes ajánlat a gazdasági ésszerűséggel a leginkább összeegyeztethető és, hogy saját kiírásuk, illetve jogszabály e tekintetben tilalmat nem tartalmaz. Ajánlatkérők megítélése szerint a kérelmező nem a megoldás magyarázatát, hanem magát a megoldást támadja, ezért a II.r. kérelmezett indoklása irreleváns. Ajánlatkérők olyan kommunikációs stratégia felállítását várták el az ajánlattevőktől, melynek eszköze a zöld szám és az információs központ (ügyfélszolgálat). Bár ajánlatkérők az ajánlati felhívásban, és az ajánlattételi dokumentációban nem tiltották ezen eszközök létrehozását, ez előírás nem volt. A II.r. kérelmezett ezt a lehetőséget ismerte fel és tett nyertes ajánlatot úgy, hogy azzal egyben költségeit, s ezáltal ajánlatkérők költségeit is csökkentette. Csak a kérelmezői hibás értelmezés folytán lehet az ajánlatkérői kérdésre adott választ úgy értékelni, mint ami a jogsértést támasztja alá. A II.r. kérelmezett azzal a válaszával, miszerint nem kíván új információs központot létrehozni és új zöld számot aktiválni, csupán saját koncepciója magyarázatát adta. Annak a koncepciónak, amely folytán az ajánlatkérői költségek is csökkennek, s mely koncepció nem volt tiltott. Előadták, hogy az ajánlatkérők teljesítésbe való bevonása nem történt meg, tekintve, hogy a feladat melyet a kérelmező az ajánlattételi felhívásban vélt felfedezni, nem volt előírás, nem volt feladata az ajánlattevőknek zöld szám és információs központ létrehozása. A feladat kizárólag az volt, hogy e kommunikációs eszközök üzemeltetésével kapcsolatos stratégiájukat, és a tételek költségvonzatát közöljék. A II.r. kérelmezett ezt tette. Ha egyes ajánlattevők nem ismerik fel a lehetőségeket, melyeket egy ajánlati felhívás kínál, annak nem az a következménye, hogy az az ajánlat, amely ezeket felismeri, jogszabályba ütközik, hanem az, hogy ez az ajánlat a nyertes lehet. A szerződés csupán egyetlen feladatot tartalmaz a kérelmező által felvetettekből, ez a zöldszám és az információs központ üzemeltetése. Ezt a
27
tevékenységet teljes körűen és ajánlatkérők által elfogadott módon aktív, mindennapi személyes közreműködéssel vállalta megvalósítani a II.r. kérelmezett, úgy, hogy ennek kapcsán egyéb járulékos feladatokat is ellát. Ajánlatkérők erre és nem a kérelmező által állítottakra kért ajánlatot. Mindazonáltal mind kötelmi jogi mind közbeszerzési jogi szempontból is téves a kérelmező fent hivatkozott érvelése, nem tiltja sem a Ptk. sem a Kbt. a szolgáltatás megrendelőjének, mindkét jogszabály nem csak megengedi, de kötelezettséggé is teszi azt, hogy a szolgáltatás nyújtójának teljesítését elősegítse. A kérelmező által vitatott megrendelői „közreműködés” nem több mint ajánlattevő teljesítésének elősegítése a teljesítésben való részvétel nélkül. Ajánlatkérők kifejtették továbbá, hogy a kérelmező helytelen következtetést von le az MVK Zrt. nappali üzemideje tekintetében tett ajánlatkérői tájékoztatásból. Helytelen az a következtetés, hogy az MVK Zrt Közönségszolgálati Irodája nem tud eleget tenni a kiírásban foglaltaknak. Kérelmező adottságnak tekinti a Közönségszolgálati Iroda működési idejét. Közölték, hogy amennyiben szerződéskötésre sor kerül, úgy azt azzal a tartalommal kell megkötni, mint ami az ajánlati felhívásban, az ajánlati dokumentációban a nyertes ajánlatban szerepel. Ez azt jelenti, hogy nem az az adottság, hogy a Közönségszolgálati Iroda jelenleg meddig tart nyitva, hanem az, hogy ajánlattevő mire vállal kötelezettséget, jelen esetben, meddig tartja nyitva a Közönségszolgálati Irodát. Amennyiben az ajánlati felhívásban foglaltaktól eltérően tart nyitva az információs központ (ügyfélszolgálat) a szerződés megkötését követően úgy a szerződésszegés okán felmerült igényeiket a felek természetesen érvényesíthetik egymással szemben. Összegezve a fentieket, az ajánlatkérők álláspontja szerint megállapítható, hogy a nyertes ajánlat értékelése a helyesen értelmezett szempontok alapján történt és a nyertes ajánlat minden tekintetben megfelel az ajánlati felhívásnak, ajánlattételi dokumentációnak és a feltett kérdésekre adott válaszoknak. A 2./ kérelmi elem vonatkozásában ajánlatkérők előadták, hogy a 2.1. bírálati alszemponttal kapcsolatosan dokumentáció 42. oldalán előírták, hogy a vizsgálni fogják többek között azt, hogy az ajánlattevő alkalmazni kíván-e a szokásos kommunikációs eszközökön túl valamilyen újdonsággal bíró eszközt a célcsoportok elérése és az információk eljuttatása céljából. Valamennyi ajánlattevővel szemben elvárás volt, hogy az ajánlattevő a dokumentációban megadott szokásos eszközökön túl javasoljon egyéb kommunikációs eszközöket is a kommunikációs stratégia részeként, ezért a többváltozatú ajánlat fogalmilag kizárt volt. Az ajánlatkérők által nem nevesített, de az ajánlattevő által javasolt kommunikációs eszköz igénybe vétele az ajánlatkérőknek nem kötelező, ez akkor válik majd a teljesítendő feladat részévé, amikor az ajánlatkérők a szerződéskötést követően véglegesített kampánytervben feltüntetni engedik, jóváhagyják. Ajánlatkérők rámutattak arra, hogy valamennyi ajánlattevő helyesen értelmezte a dokumentáció ezen előírását, és egy ajánlattevő kivételével valamennyi ajánlattevő - a VT Miskolc Konzorcium is - a szakmai ajánlat részeként megadta egyrészt az ajánlatkérők által előírt, másrészt az ajánlatkérők által meg nem határozott,
28
újdonsággal bíró kommunikációs eszközöket. Ajánlatkérők az ajánlattevőre bízták az alternatív kommunikációs eszközök kiválasztását a stratégiájukhoz illeszkedően, annak érdekében, hogy a projekt kommunikációja minél hatékonyabb legyen. Ezen kommunikációs eszközökre az ajánlatkérők az értékelési szempontok körében külön hangsúlyt fektettek. A II.r. kérelmezett által alkalmazott piros és kék szín csak illusztráció a könnyebb átláthatóság és értelmezés elősegítése céljából. Ajánlatkérők kifejtették, hogy nem lehet egy ajánlat csupán azért többváltozatú ajánlat, mert az ajánlattevő a jobb kiemelhetőség, láthatóság érdekében egyes bekezdéseket más színekkel jelölt, miközben az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeknek eleget téve megadta az újdonsággal bíró eszközöket. A II.r. kérelmezett a kiírásban előírtaknak megfelelően tette meg az ajánlatát, az többváltozatú ajánlatot nem tartalmazott, ezért érvényes volt. A 3./ kérelmi elem vonatkozásában ajánlatkérők közölték, hogy az ajánlati felhívás III.2.3.1. pontjában előírtak alapján a referenciaigazolás (nyilatkozat) elfogadásának nem volt feltétele, hogy a megrendelő kedvezően nyilatkozzon a teljesítésről. A BKV Zrt. a Közbeszerzések Tanácsa által az ajánlatkérőkről vezetett nyilvántartás szerint a Kbt. 162.§ (1) bekezdés a) pontja, Kbt. 163.§ (1) bekezdés c) pontja, valamint a Kbt. 22. § j) pontja szerinti szervezet, ezért a BKV Zrt-nek teljesített szolgáltatások esetében a II.r. kérelmezett jogosult volt a Kbt. 68. § (1) bekezdése szerint maga igazolni a teljesítését. Ajánlatkérők a nyertes ajánlat 34. oldalán becsatolt referenciaigazolást megvizsgálták, és megállapították, hogy az mindenben megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott követelményeknek. Az ajánlati felhívás értelmében kizárólag referenciaigazolás csatolása esetében kellett a megrendelőnek nyilatkoznia a szerződés teljesítéséről. A becsatolt referencianyilatkozat nem tartalmazott és nem is kellett, hogy tartalmazzon erre vonatkozóan nyilatkozatot, és a kérelmező sem támasztotta alá bizonyítékkal a hamis adatszolgáltatásra vonatkozó állítását. Tekintettel arra, hogy a II.r. kérelmezett az ajánlatában nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy szerződésszerűen látta el feladatát, hamis adatközlést nem valósíthatott meg. Ajánlatkérők kifejtették, hogy az ajánlat elbírálása során megtekintették a BKV Zrt. internetes honlapján közzétett szerződéses listát, amelyben megtalálták a II.r. kérelmezett referencianyilatkozatában megjelölt szerződéseket. A honlap adatai alapján meggyőződtek arról, hogy az ajánlattevő valóban létrejött szerződésekről adott referencianyilatkozatot. Ajánlatkérők előadták továbbá, hogy a referencianyilatkozatban a II.r. kérelmezett egyértelműen rögzítette, hogy a nyertes ajánlattevő stratégiai kommunikációs tanácsadásra, komplex PR és kommunikációs tanácsadói tevékenységre kötött szerződéseket, így az ajánlatkérők meggyőződtek arról is, hogy az ajánlattevő a felhívás III.2.3.1. pont 1. fr. bekezdése szerinti alkalmassági feltételnek megfelelt. A II.r. kérelmezett kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, és a kérelmező kötelezését a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeinek megfizetésére.
29
Az 1./ kérelmi elem vonatkozásában előadta, hogy az ajánlata megfelelt az ajánlatkérők elvárásainak, a kívánt eredmény elérésére alkalmas, valamint az 1.20. alszempont szerint megajánlott ellenszolgáltatás nem minősíthető kirívóan alacsonynak. Kifejtette, hogy az ajánlatkérők a "Zöld szám, információs központ" szolgáltatás pontos tartalmát nem határozták meg. A pozitív tartalmi meghatározás hiánya mellett nem található a közbeszerzési eljárás dokumentumaiban kötelezően alkalmazandó előírás arra sem, hogy - a „segélyszám” -nak a hívóoldalon ingyenesnek kellene lennie {a Zöld szám segélyszám fogalmát sem definiálta ajánlatkérő, a fogalom tartalmának meghatározása során kiindulási alapként tekinthető 164/2005. Korm. rendelet is ismeri a Zöld szám díjmentességének „kereskedelmi okokból” történő korlátozását (2. melléklet, 2.8.3. pont)}; - ne lehetne egy már létező, a köztudatba bevezetett telefonszámot megtartani, továbbfejleszteni, az itt elérhető információkat a projekt érdekében kibővíteni; - az ajánlattevőnek kötelezően létre kellene hoznia egy új, önálló ügyfélszolgálatot, saját munkavállalókkal és infrastruktúrával, ehhez kapcsolódóan - új telefon előfizetést létrehozni, ennek költségeit viselni. A II.r. kérelmezett közölte, az ajánlati ár indokolásában leírta, hogy a szolgáltatást az MVK Zrt. közönségszolgálati irodájának tevékenységére épülve fogja ellátni, akként, hogy mind a kialakítás, mind az üzemeltetés az ajánlatkérőknek 0,- Ft többletköltséget fog eredményezni. Az indokolásában azt is kiemelte, hogy az ajánlatkérő munkatársait negyedévente felkészítő oktatásban részesíti, továbbá a feladatellátás során folyamatos informatív háttértámogatást nyújtunk számára. Ennél részletesebb feladatleírás megadása meghaladta volna a műszaki ajánlat részeként benyújtásra előírt „kommunikációs terv koncepció” kereteit. Előadta továbbá, hogy a folyamatos informatív háttértámogatás keretében valósul meg többek között az információhoz való hozzáférés biztosítása azokra az időszakokra, amelyekben az MVK Zrt. ügyfélszolgálata nem üzemel, illetve az automatikus menürendszeren keresztül elérhető tájékoztatás. Ezen szolgáltatási elemek vonatkozásában - mint ahogy azt az ajánlati ár indokolásában is előadta - üzletpolitikai megfontolásból nem hárít többletköltséget az ajánlatkérőkre, ezeket az elemeket a teljes PR és kommunikációs tevékenység járulékos, kisegítő részeiként fogja fel. II.r. kérelmezett elismerte, hogy a szolgáltatás részletekbe menő leírása az ajánlatában nem szerepel. Ennek oka többek között az, hogy versenytársai előtt nem kívánta felfedni a cég költséghatékonyságának egyetlen elemét sem. Azonban ajánlatkérői elvárásként nem is fogalmazódott meg egy minden részletre kiterjedő feladatleírás benyújtása, mint a műszaki ajánlat kötelező eleme, ezért sem az ajánlat, sem az ajánlati árra vonatkozó indokolás nem tartalmaz olyan elemet, amelyet a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint kellett volna ajánlatkérőknek értékelnie. A II.r. kérelmezett kifejtette, hogy jelenleg is ellát teljes körű ügyfélszolgálati tevékenységet azon szerződött ügyfelei részére, akik erre igényt tartanak. Az infrastruktúra tehát mind tárgyi, mind személyi feltételek tekintetében az ajánlattétel
30
pillanatában adott volt, rendelkezésre állt. Ezt a már meglévő, havonta fix költségekkel üzemelő infrastruktúrát felhasználva tudja biztosítani az ajánlatkérők számára mind a plusz munkaórákat, mind az informatív háttértámogatást úgy, hogy a II.r. kérelmezett számára semmilyen többletköltség nem merül fel. A II.r. kérelmezett rámutatott arra, hogy az indokolásában említett 0,- Ft többletköltség nem azonos a 0,- Ft költséggel. Az ajánlatában és az indokolásában azt állította, hogy a feladatot - a felkészítő oktatás díját leszámítva - 0,- Ft többletköltséggel fogja ellátni. A 2./ kérelmi elem vonatkozásában, a 2.1. bírálati alszempont tartalmi meghatározására utalva előadta, hogy az ajánlatkérői előírásnak megfelelően jelenítette meg a szokásos kommunikációs eszközökön túl alkalmazott, újdonsággal bíró eszközöket is. A különböző színek használata csupán szerkesztési technika volt, és törekedett az értékelési szempontoknak való megfelelésre. A 3./ kérelmi elemmel kapcsolatosan a II.r. kérelmezett a referencianyilatkozata valós tartalmának alátámasztására becsatolta a BKV Zrt-vel megkötött 14/K-76/2007. számú, 2007. szeptember 1-jén kelt „PR tanácsadás: imázsépítés, adatgyűjtés, elemzések készítése, PR kampányok tervezése” tárgyú megbízási szerződésének, valamint a 14/K- /2008. számú, 2008. április 1-jén kelt „Stratégiai kommunikációs tanácsadás ellátása, egyes kommunikációs végrehajtói feladatok ellátása” tárgyában kötött szerződésének másolatát. Becsatolta továbbá – nem teljes körűen - a rendelkezésére álló, a megrendelő képviselői által aláírt teljesítési igazolásokat. A Döntőbizottság 2010. április 28-án a Kbt. 397. § (2) bekezdése alapján tájékoztatást kért a BKV Zrt-től a II.r. kérelmezett ajánlatában csatolt referencianyilatkozat vonatkozásában. A Döntőbizottság kérte a BKV Zrt. tájékoztatását arról, hogy a felek a referenciaként megjelölt szerződéseket közbeszerzési eljárás alapján kötötték-e meg, illetőleg arról, hogy a szerződések teljesítése a II.r. kérelmezett részéről ténylegesen megtörtént-e. A BKV Zrt. nevében nyilatkozatot tevő kommunikációs igazgató – e személyt jelölte meg a II.r. kérelmezett is a referenciaadó kapcsolattartójaként – a 2010. április 30-án kelt válaszában közölte, hogy az érintett szerződéseket a felek nem közbeszerzési eljárás alapján kötötték meg. Megküldte a társaságnál fellelhető valamennyi teljesítési igazolást, és közölte, hogy a teljesítésről egyéb dokumentum nem áll a rendelkezésükre. A társaság nevében nyilatkozatot tevő rögzítette, hogy a II.r. kérelmezett és a BKV Zrt. közötti szerződéses viszony idején még nem dolgozott a társaságnál, illetőleg azok a személyek, akik a teljesítési igazolásokat a kézjegyükkel ellátták, már nem állnak a társaság alkalmazásában, ezért a teljesítés tényleges megvalósulásáról a válaszadónak nem áll módjában nyilatkozni. Tájékoztatást adott továbbá arról, hogy a BKV Zrt. bizonyos szerződésekkel kapcsolatban ismeretlen tettes ellen több esetben feljelentést tett. Ezek között szerepel a II.r. kérelmezett két szóban forgó szerződése is. Az Insomnia Kft. egyéb érdekelt ajánlattevő írásbeli nyilatkozatában kifejtette, hogy az ő ajánlatát az ajánlatkérők jogsértően nyilvánították a Kbt. 88. § (1) bekezdés g)
31
pontja alapján érvénytelenné. Az eljárást lezáró döntésnek a jogorvoslati kérelemmel, illetőleg a hivatalbóli kezdeményezéssel támadott részei vonatkozásában az ajánlattevő nem tett észrevételt. A V.M.komm Kft. egyéb érdekelt ajánlattevő a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetértett. A Döntőbizottság a 2010. április 29-én hozott D.257/25/2010. számú végzésében tájékoztatta a feleket, hogy a Kbt. 334.§ (1) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelemben és a kezdeményező iratban foglaltakon túl hivatalból vizsgálja, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás és a dokumentáció szabályozásában a Kbt. alapelveinek és tételes jogi rendelkezéseinek megfelelően határozta-e meg az ajánlatadás feltételeit, különösen az 1. „Ajánlati ár” részszempont 1.20. „Zöld szám, információs központ folyamatos üzemeltetése”, valamint a 2. „Szakmai ajánlat” részszempont 2.1. „Kommunikációs stratégia kidolgozottsága, a műszaki leírás szerinti feladatleírás és koncepció követése, megvalósíthatósága, a projekt helyi viszonyainak megfelelősége, valamint a célcsoportok elérésének biztosítottsága” bírálati alszempontok vonatkozásában, amely alapján a megadott bírálati szempont szerint az ajánlatokat értékelte. A Döntőbizottság vizsgálja továbbá, hogy az ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárás szabályainak megfelelően határozta-e meg az ajánlatadás feltételeit, valamint az ajánlatok értékelésének menetét és a teljesítés rendjét, figyelemmel az ajánlati kötöttségre. Ajánlatkérők a jogorvoslati eljárás kiterjesztése alapján hivatalból vizsgáltak vonatkozásában előadták, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalma a Kb. előírásainak megfelel. A felhívásban pontosan meghatározták a beszerzés tárgyát, mennyiségét, becsült értékét, az eljárás rezsimének megfelelő hirdetmény mintát választottak. A II.1.6. pontban a beszerzés mennyiségének meghatározása során a darabszám vagy mennyiségi egység meghatározása helyett a közbeszerzés mennyiségének szakmai meghatározását adták meg azzal, hogy közölték, teljes körű kommunikációs és PR tevékenység folyamatos ellátására várnak ajánlatot az ajánlattevőktől, és ennek körében részletesen, tételesen megadták, hogy mely feladatokat foglalja magában a teljes körű kommunikációs tevékenység. Utalva a Kbt. 54. § előírásaira, ajánlatkérők kifejtették, hogy a dokumentáció célja és rendeltetése megfelelő ajánlattétel elősegítése, mivel a dokumentáció az ajánlati felhívásban meg nem jeleníthető részek kifejtésére szolgál. A felhívásban megadottakon túli, részletes szakmai tartalom megjelenítésére a dokumentációban került sor. Ajánlatkérők eleget tettek a Kbt. 58. § (3) bekezdésének is azáltal, hogy egyértelműen meghatározták a funkcionalitás követelményeit, amelyhez egyben értékelést is párosítottak: az ajánlattevőknek a műszaki ajánlatuk részeként benyújtandó stratégiai tervkoncepció keretében kellett bemutatniuk, hogy az ajánlatkérő által meghatározott funkcionális követelményeket miként kívánják elérni, biztosítani az ajánlati felhívás II.2.1. pontjában meghatározott célt.
32
A kiírás értelmében a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatában megadott stratégiai, kommunikációs tervkoncepciója alapján, arra építve kell elkészítenie a kampánytervet akként, hogy a nevesített elemeken túli járulékos költségeket is tartalmazó költségtervet készít, valamint ennek keretében elvégzi a szerződés 2.1. pontjában meghatározott feladatokat, mint pl. megtervezi és kivitelezi a hirdetőtáblákat, megállapítható, hogy az értékelés egyértelműen olyan tényezőkön alapult, mely a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel állt kapcsolatban. Az ajánlati dokumentáció VII. Mellékletek fejezet 12. mellékletben (kereskedelmi ajánlat elnevezés alatt) - összhangban a V. Műszaki leírásban meghatározott, tételesen megadott kommunikációs eszközökkel - kértek árajánlatot (kereskedelmi ajánlatot) ajánlattevőktől az egyes kommunikációs eszközök vonatkozásában, valamint megadták a „beárazandó” kommunikációs eszközök ajánlatkérők által elvárt műszaki paramétereit. Több kommunikációs eszköznél meghatározták, hogy az árat milyen mennyiségre kérik, ezáltal megadva, hogy legalább milyen „gyakorisággal” és „milyen számban” kell ezeket a kommunikációs eszközöket ajánlattevőknek a stratégiai koncepciójukban alkalmazni. Ajánlatkérők a dokumentáció részeként VI. Vállalkozási Szerződéstervezet fejezet alatt ajánlattevők rendelkezésére bocsájtották a szerződéstervezetet is, amelyben meghatározták a teljesítés menetét. Tekintettel arra, hogy a kiírás értelmében a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatában megadott stratégiai, kommunikációs tervkoncepciója (szakmai ajánlatában megadottak. meghatározottak) alapján, arra építve kell elkészítenie a kampánytervet, akként, hogy a nevesített elemeken túli járulékos költségeket is tartalmazó költségvetést készít, valamint ennek keretében elvégzi a szerződés 2.1 pontjában meghatározott feladatokat, mint pl. megtervezi és kivitelezi a hirdetőtáblákat. Ajánlatkérők valamennyi elemet fel akarták/akarják használni a szerződés teljesítése során. Az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében nevesítették ajánlatkérők ezeket az elemeket. Ugyanakkor az ajánlattevők szakcégek, akiknek nagyobb tapasztalatuk, gyakorlatuk van az ilyen jellegű feladatok ellátásában, mint ajánlatkérőknek, ezért nem kívánták korlátozni ajánlattevők kreativitását. Tudva azt, hogy valamennyi PR technikai eszközt és technikát szakismeret hiányában nem sorolhattak fel ajánlatkérők, lehetőséget biztosítottak arra, hogy a PR stratégia kialakítása során új elemeket is felvehessenek az alkalmazni kívánt eszköztárukba ajánlattevők Azért, hogy az ajánlatok ennek ellenére összehasonlíthatók legyenek/maradjanak, valamennyi új elem tekintetében a 1.26 pontban rezsi óradíjat kértek megajánlani ajánlatkérők. Valamennyi nevesített elemet legalább a kiírásban meghatározott mértékben és az ajánlatban megadott áron fel akartak használni a teljesítés során, és a kiválasztott új elemeket a rezsi óradíjakon olyan mértékben, amit a feladat megvalósítására rendelkezésre álló 224.000.000,- Ft (vagy az azóta eltelt idő alatt felhasznált összegekkel csökkentett keret) megengedett. Természetesen az új elemek tényleges igénybevételének mértékét az határozza meg, hogy a nevesített elemek és a járulékos költségek megfizetését követően teljes rendelkezésre álló keretből mennyi marad az új elemek igénybevételére. Valamennyi elem megrendelése a briefekben történne meg. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérők műszaki tartalomként kifejezetten az elvárt szolgáltatások funkcióját határozták meg, valamennyi olyan ajánlat megfelelt a kiírásnak és ajánlatkérők elvárásának, amely az adott funkcionális elvárást teljesítette,
33
valamint tartalmában nem volt ellentétes a felhívásban és a dokumentációban megfogalmazottakkal. Az ajánlatkérők által érvényesnek nyilvánított ajánlatok ezáltal összehasonlíthatóak, a „Zöld szám, információs központ” elnevezésű szolgáltatás funkciója mindegyik ajánlatban azonos, a megvalósítás technikájában lévő egyes különbségek az ajánlatok érvényességének szempontjából nem bírnak relevanciával. Ajánlatkérő kifejtették továbbá, hogy a Kbt. 57. §-al összhangban az ajánlati felhívásban megadták az egyes részszempontokat, alszempontokat, azok súlyszámait, és az értékelés módszerét. Ajánlatkérők az ajánlati dokumentáció IV. Ajánlatok értékelése fejezet alatt részletesen kifejtették az ajánlatok értékelésének módszerét, az ahhoz tartozó képletet, valamint az V. Műszaki leírás fejezet 42. oldalán a szakmai ajánlat értékelésével kapcsolatosan megadták, hogy milyen elemeket fognak vizsgálni az adott alszempont vonatkozásában. Ajánlatkérők egyértelműen biztosították az ajánlattevők számára azt, hogy megismerhessék az értékelés menetét, valamint megadták azokat a szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérők az egyes műszaki ajánlatok szakmai tartalmát értékelni fogják. Kérelmező 2010. április 29-én bejelentette, hogy cégadataiban változás állt be, amely érintette a cégnevét és székhelyét. Tájékoztatójához csatolta a cégbíróság 2010. április 14-én kelt végzését a változások bejegyzéséről. A Döntőbizottság az ajánlatkérők eljárási kifogása alapján elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a jogorvoslati kérelem alapján az érdemi vizsgálatnak van-e eljárási akadálya. Az eljárási kifogást ajánlatkérők arra alapították, hogy a kérelmezőnek nincs ügyfélképessége. A Döntőbizottság ténybelileg rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatot a VT Miskolc Konzorcium nyújtotta be. A Konzorcium tagja és vezetője a Telestring Kft., akit a konzorcium másik tagja felhatalmazott a közbeszerzési eljárásban a kötelezettségvállalásra, az ajánlat aláírására és a kapcsolattartásra. A jogorvoslati kérelmet kérelmezőként a Telestring Kft. (új cégneve: Communication Technologies Kft.) nyújtotta be. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a konkrét ügyben a kérelmező jogosult önállóan jogorvoslati kérelmet előterjeszteni. A Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 52. §-a értelmében több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés (a továbbiakban: közbeszerzési szerződés) teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az ajánlati felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.
34
A Kbt. 323. § (1) bekezdése a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak közül külön nevesíti az ajánlatkérőt, az ajánlattevőt, a részvételre jelentkezőt, valamint az egyéb érdekeltet, ezek közül mindazok, akik a Kbt. anyagi jogi rendelkezései alapján benyújthatnak, egyben jogosulttá is válnak jogorvoslati kérelem benyújtására, amennyiben jogaik, jogos érdekeik sérülnek. A fent kiemelt jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy önmagában az a tény, hogy valaki egy közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, még nem jelent automatikusan jogot arra, hogy a közbeszerzési eljárás bármely részét, az eljárás során hozott bármely döntést jogorvoslati kérelem előterjesztésével vitassa. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga attól függ, hogy a jogsértő esemény, a kifogásolt magatartás vagy mulasztás a kérelmező jogát vagy jogos érdekét sérti- vagy veszélyezteti-e. Akinek a vélt törvénysértésből jog- vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nincs jogosult jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Azt, hogy a törvény által megkövetelt közvetlen érdekeltség fennáll-e, mindig konkrétan, az adott személy és a kifogásolt magatartás vagy mulasztás vonatkozásában kell megítélni. A Kbt. 52. §-a rendelkezéséből következően több ajánlattevő közösen is nyújthat be ajánlatot. A közös ajánlattétel esetén egy vagy több ajánlattevő együttesen tesz ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, közösen tesznek eleget az ajánlatkérő előírásainak, közösen vállalnak kötelezettséget a közbeszerzés tárgya vonatkozásában az ajánlatkérő felé. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy több, egyébként önálló személy az egymás közötti jogviszonyait, és az ajánlatkérő felé fennálló jogait és kötelezettségeit, kapcsolatát, ezen jogviszony tartalmát konzorciumi megállapodásban szabályozza, melyre tekintettel az ajánlattevő a konzorcium, melyhez azonban szervesen hozzátartoznak a konzorciumot alkotó tagok. A konkrét esetben a Telestring Kft. és a Vizeum Hungary Kft. közösen nyújtottak be ajánlatot, és konzorciumi megállapodást kötöttek. A közbeszerzési eljárásban a nyertest követő legkedvezőbb érvényes ajánlatot ezen konzorcium tette, amelynek vezető tagja a kérelmező. Így amennyiben a nyertes ajánlat érvénytelen, a másodikként rangsorolt ajánlat benyújtója válhat jogosulttá a szerződés megkötésére és a teljesítésre. A Konzorcium részéről benyújtott ajánlatban a kötelezettségvállalás megtörtént, az ajánlati kötöttség fennáll az ajánlatkérők által meghatározott időtartamig. A konzorcium vezetője a kérelmező, így közvetlenül érdekelt abban, hogy érvényes-e a nyertes ajánlat, melynek hiánya esetén fennáll a lehetősége annak, hogy a vezetésével, részvételével jöjjön létre a szerződés, majd a teljesítés. Mindezekből következően a kérelmező közvetlen érintettsége fennáll, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján is lefolytatta az érdemi vizsgálatot. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés megalapozott a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérők a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a Kbt. Második rész IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le.
35
A jogorvoslati kérelem, illetőleg a hivatalbóli kezdeményezés alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérők jogszerűen állapították-e meg a nyertes ajánlat érvényességét, ezzel összefüggésben jogszerű volte a közbeszerzési eljárást lezáró döntés. Az érvényesség körében kérelmező és a kezdeményező érdemben azt kifogásolta, hogy a II.r. kérelmezett ajánlata nem felelt meg a felhívásban és a dokumentációban előírt feltételeknek, illetőleg az 1.20. alszempont szerint értékelt ajánlata kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazott. A jogorvoslati kérelem a II.r. kérelmezett ajánlatának érvényességét arra tekintettel is vitatta, hogy a II.r. kérelmezett többváltozatú ajánlatot tett, valamint az alkalmassága igazolására benyújtott referencianyilatkozatában hamisan nyilatkozott. A Kbt. 70. § (1) bekezdésének első fordulata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. § (1)-(3) bekezdése előírja, hogy (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés d)-g) pontja értelmében az ajánlat érvénytelen, ha d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták, e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. A Kbt. fent kiemelt kógens rendelkezései alapján az olyan ajánlat, amely az ajánlatkérő részéről a felhívásban vagy dokumentációban meghatározott – akár tartalmi, akár formai – előírásoknak nem tesz eleget, érvénytelennek minősül. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés, illetőleg a jogorvoslati kérelem alapján vizsgált 1.20. alszempont szerint értékelt szolgáltatási elemre adott árajánlatok között rendkívül nagy a szórás, a II.r. kérelmezett 300 eFt-ot, a Keiok Kft. 1.120 eFt-ot, a V.M.komm Kft. 6000 eFt-ot, az Insomnia Kft. 10.380 eFtot, a VT Miskolc Konzorcium 31.200 eFt-ot ajánlott meg. A megajánlott ellenszolgáltatások 9.800.000,-Ft-os átlagos értéke a nyertes árajánlatnak a 33 szorosa,
36
a legmagasabb értékű árajánlat a nyertes ár 104 szerese, még a második legalacsonyabb megajánlás is közel négyszer magasabb a II.r. kérelmezett vállalásánál. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a nyertes ajánlatban a kérelmező által kifogásolt, többváltozatú ajánlatként értékelt, újdonsággal bíró kommunikációs eszközök alkalmazására tett javaslatokat nemcsak a II.r. kérelmezett, hanem rajta kívül másik három ajánlattevő, közöttük a kérelmező által vezetett konzorcium szakmai ajánlata is tartalmaz. A fenti tényekre is figyelemmel a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a jogorvoslati kérelemmel és a hivatalbóli kezdeményezéssel, a megtett vállalások értékelésével, a nyertes ajánlat elbírálásáról hozott döntés jogszerűségének vizsgálatával szoros összefüggésben áll az, hogy az ajánlatkérők miként határozták meg az egyes értékelési szempontok tartalmát, jogszerűen határozták-e meg az ajánlatadás feltételeit, az ajánlatok értékelésének menetét, a teljesítés rendjét. A Döntőbizottság a hivatalbóli vizsgálata során az alábbiakat állapította meg. A Kbt. 1. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. 1. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 49. §-a kimondja, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Kbt. 54. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A közbeszerzési eljárásban a Kbt. kógens rendelkezései alapján ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési igényének megfelelően a beszerzése tárgyát és műszaki specifikációját, azon elvárását, hogy milyen műszaki-szakmai tartalmú szolgáltatás teljesítését kéri. Az ajánlatkérő kötelezettsége és felelőssége az, hogy úgy határozza meg a beszerzés tárgyát, a műszaki követelményeket, és ezzel összhangban az ajánlatadás feltételeit, illetőleg az elbírálás során kötelezően figyelembe vett szempontokat, hogy azzal ne okozzon indokolatlan hátrányos vagy előnyös megkülönböztetést, tegye lehetővé a közbeszerzési eljárásban történő egyenlő esélyű ajánlattételt, valamint biztosítsa a verseny tisztaságát. Amennyiben ajánlatkérő az ajánlattételi feltételeket úgy határozza meg, hogy azok alapján az ajánlattevők - valós
37
ok nélkül – nem tudnak egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tenni, a felhívás, a dokumentáció, illetőleg a műszaki leírás vonatkozó rendelkezései jogszabálysértőek. A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. A (2) bekezdés értelmében az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. A (3) bekezdés kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. A (4) bekezdés alapján a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését; e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Az (5) bekezdés szerint a (3) bekezdésben foglaltakat is az ajánlati felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles a törvényben előírt feltételek mellett és tartalommal meghatározni az értékelési szempontrendszerét. A Kbt. 57. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján köteles meghatározni az elbírálás szempontját. Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja ki, köteles meghatározni az egyes részszempontokat, adott esetben a részszempontokon belül az alszempontokat, köteles ehhez rendelni a súlyszámokat, és ezzel összhangban részletesen ismertetni az értékelés módszerét. Az elbírálás során figyelembe vett
38
részszempontok tartalmának és az értékelés módszerének együttes meghatározása alapján köteles az ajánlatkérő biztosítani a jogszerű bírálatot és egyértelműen meghatározni azt, hogy milyen tartalmat, milyen módon fog értékelni, ezzel összhangban a Kbt. specifikus és alapelvi kógens előírásai betartása mellett összehasonlítani. Jelen esetben az ajánlatkérők az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választották. Az ajánlatkérők az ajánlati felhívásban egy komplex, építési beruházási, árubeszerzési és szolgáltatás megrendelési elemeket magában foglaló projekthez kapcsolódóan kértek ajánlatot teljes körű kommunikációs és PR feladatok ellátására. Ajánlati felhívásban tételes felsorolással határozták meg a kötelezően elvégzendő feladatokat. Ezen tételes felsorolással összhangban az ajánlati ár részszempont tartalmát, a kötelezően ellátandó egyes feladatokra vonatkozóan külön alszempontokat (számszerint 26 alszempontot) alakítottak ki, e szempontok szerinti struktúrában, a dokumentációban meghatározott tartalomra megajánlott egységárakkal kellett az ajánlattevőknek a kereskedelmi ajánlatot megtenni. Ajánlatkérők kizárólagosan a kötelezően elvégzendő feladatok beárazására biztosítottak lehetőséget, a kereskedelmi ajánlatot kiadott minta szerint kellett elkészíteni, a feladat, a kommunikációs eszköz egységárát az arra kialakított soron kellett feltüntetni. Ajánlatkérők sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem határozták meg a beszerzés számszerűsíthető teljes mennyiségét, mindösszesen a becsült értéket jelölték meg, amely azt a legmagasabb keretösszeget jelöli, amely értékig a teljesítés során későbbiekben meghatározásra kerülő mennyiségű és tartalmú egyedi megrendeléseket fogják várhatóan érvényesíteni. Az ajánlatkérők a kiegészítő tájékoztatásukban azon mennyiségi egységeket határozták meg, amelyek alapján az értékelésbe bevont egységárakat kalkulálhatták. Ajánlatkérők az egyes alszempontok szerint megajánlott egységárakat soronként, külön-külön értékelték, azok képezték az ajánlatok összehasonlításának alapját. A kereskedelmi ajánlat mellett értékelték ajánlatkérők a szakmai ajánlati tartalmat a 2. bírálati részszempont szerint, amelyen belül további 3 alszempontot határoztak meg. A 2.1. alszempont szerint értékelték a kommunikációs stratégia kidolgozottságát, ehhez kapcsolódóan kellett elkészíteni a kommunikációs tervkoncepciót és az időzítési tervet. A szakmai ajánlatban bemutatott koncepciót alapul véve kell majd a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötést követően elkészíteni azt a kampány-és médiatervet, amely alapján az ajánlatkérők a megvalósítás során az egyedi megrendeléseiket megadják. A teljesítés csak az ajánlatkérők által jóváhagyott kampányterv alapján történhet, annak figyelembe vételével, hogy az egyedi megrendelésekben fogják az ajánlatkérő meghatározni a megrendelt szolgáltatás tárgyát és a lényeges szerződéses feltételeket. Ajánlatkérők az egyedi megrendeléseket a jóváhagyott kampány- és médiaterv alapján, de nem feltétlenül az abban szereplő valamennyi feladatra fogják megadni. A dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet rögzítette, hogy az egyedi megrendelésekben meghatározásra kerülő szolgáltatások, igénybe vett kommunikációs eszközök árát a szerződő felek a kereskedelmi ajánlatban megadott egységárak figyelembe vételével határozzák meg.
39
A 2.1. bírálati alszempont tartalmi meghatározása körében a kommunikációs stratégia kidolgozottsága vonatkozásában az ajánlatkérők értékelési szempontként adták meg azt, hogy az ajánlattevő ismeri-e a helyi médiumokat, kommunikációs lehetőségeket, alkalmaz -e újdonsággal bíró kommunikációs eszközt, az alkalmazni kívánt eszközök célszerűek-e a megadott célcsoportok megszólítása, a definiált feladatok teljesítése szempontjából. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők a szakmai koncepcióban bemutatott újdonsággal bíró eszközök igénybe vételi díjának megjelenítését a kereskedelmi ajánlatban nem tették lehetővé. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ártáblázat 1.26. „Ügynökségi rezsi óradíj átalány” alszempontjához adott tartalmi meghatározás alapján e tételsoron a szellemi szolgáltatások díját, a teljesítést végző ügynökségnek az 1.1.-1.25. tételekben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó, az egyes tételsorokban közvetlenül nem kalkulálható általános költségeit jelölhették meg az ajánlattevők. Az ajánlatkérők által meg nem nevezett, csak a szakmai koncepcióban javasolt további szolgáltatások nyújtásának, kommunikációs eszközök előállításának és alkalmazásának ellenértékét az ajánlattevők az értékelésbe bevont ellenszolgáltatásokat tartalmazó ártáblázatban nem adhatták meg. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel több szempontból is jogsértő az ajánlatkérők által kialakított ajánlatadási, értékelési és teljesítési struktúra. A Döntőbizottság elsődlegesen szükségesnek tatja annak rögzítését, hogy a nyílt közbeszerzési eljárásban a Kbt. 78. § (1) bekezdése szerinti ajánlati kötöttségre tekintettel az ajánlattevőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdésének kógens előírása alapján az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészíteni és benyújtania az ajánlattételi határidőre. Az ajánlatkérő a Kbt. 81. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a benyújtott és már kötött ajánlatokat vizsgálja meg olyan szempontból, hogy megfelelnek-e a felhívásban és a dokumentációban, a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és a Kbt. 91. § (2) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevővel köthető meg a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés. A Kbt. 99. § (1) bekezdése kötelezően előírja, hogy a nyertes ajánlattevővel kell a szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Jogsértő, a Kbt. specifikus és alapelvi rendelkezéseibe is ütközik az olyan ajánlatadási feltételrendszer, mely arra ad lehetőséget, hogy a szerződés tárgyának, a teljesítés tartalmának tényleges és pontos meghatározása a nyertes ajánlati tartalom alapul vétele mellett utólagosan kerüljön meghatározásra, véglegesítésre, pontosításra, és ennek függvénye legyen a tényleges ellenszolgáltatás. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérők a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdése szerinti alapelveket és a Kbt. 58. § (1) bekezdését megsértve határozták meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban az ajánlattétel feltételeit összességében azzal, hogy csak minta-jellegű eszköz- és szolgáltatási elemek egységárainak beárazását kérték, az ily módon megtett vállalásokat mint ellenszolgáltatást értékelték,
40
ezzel szemben viszont az értékelt elemek körét meghaladóan kértek műszaki, szakmai ajánlatot, ezen többlet eszközök és szolgáltatások vonatkozásában azonban nem engedték a kereskedelmi ajánlattételt. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési igényének megfelelően a beszerzése tárgyát és műszaki-szakmai specifikációját, azon elvárását, hogy milyen tartalmú feladatok elvégzését kéri. Az ajánlatkérő konkrét beszerzési igényét úgy kell meghatároznia, hogy az pontosan tartalmazza azon adatok, tények megjelölését, amelyek a teljesítéshez feltétlenül szükségesek. A mennyiségi kimutatás vonatkozásában releváns elvárás az, hogy megfelelő alapadatokat tartalmazzon a beruházás költségeinek, a szolgáltatásnyújtás feltételeinek megállapításához, az árképzéshez. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 58. § (1) bekezdését sérti a megadott műszaki leírás, mivel a szakmai ajánlat jelentős része nem fejeződik ki az ellenszolgáltatásban, továbbá, hogy a tényleges teljesítés tartalma és feltételei a szerződéskötést követően meghozandó ajánlatkérői döntések függvénye. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 1. § (1) bekezdése szerinti, a verseny tisztaságát előíró alapelv jogszerű alkalmazása körében nem fogadható el az olyan típusú bírálati struktúra, amely alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési tárgy egyes elemeire és azok külön történő teljesítési feltételeire tett ajánlati vállalásokat kívánja csak értékelni, amelyek viszont az adott esetben a valós beszerzési igény és a teljesítés szempontjából nem relevánsak, ráadásul azok tartalma a többi ajánlattevő által – a tetszőlegesen kialakítható tárgyra és tartalomra tekintettel - részben ismeretlen. A Döntőbizottság épp ezek, és a minta-jelleg miatt ítélte nem megfelelőnek a bírálati szempontrendszert a nyertes kiválasztására, mivel az nem felel meg a közbeszerzés valós tárgyának, a teljesítésnek. A jelen esetben az állapítható meg, hogy függetlenül a megtett műszaki, szakmai ajánlattól – melyet az ár szempontjából nem is értékeltek az ajánlatkérők – csak a szerződéskötést követően rögzítődik a teljesítésnek mind a szakmai tartalma, mind a mennyisége, mind az ellenszolgáltatás mértéke. Így az ajánlatkérők nyilvánvalóan olyan ajánlati elemek alapján választották ki a nyertes személyét, amely nem áll valóságos oksági kapcsolatban a nyújtandó teljesítéssel. A megkövetelt ajánlati elemek és a teljesítési feltételrendszer közötti összhang hiánya miatt a bírálat, a nyertes kiválasztása nem lehet megalapozott és jogszerű. Ezen túlmenően a 2.1. alszempont tartalmi meghatározása alapján nem állapítható meg egyértelműen az, hogy az ajánlatkérők milyen ajánlati tartalmat fognak ténylegesen értékelni, nem biztosított az értékelés objektivitása, ellenőrizhetősége, nyilvánossága. Ajánlatkérők megsértették a Kbt. 1. (3) bekezdését is, amely kimondja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Az esélyegyenlőség a Döntőbizottság megítélése szerint magában foglalja azt a tartalmi elemet, hogy az ajánlattevők, amennyiben teljesítik az ajánlatkérő feltételeit, akkor fennáll a reális lehetőségük a nyerteskénti teljesítésre. Az ajánlattevők közötti verseny nem a tényleges teljesítés alapján dőlt volna el. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció szabályozási rendszerében az ajánlattevőknek a saját kockázatukra kellett kalkulálniuk az árképzés alapját ténylegesen képező
41
ajánlatkérői beszerzési igényt, míg a konkrét, egyedi megrendeléseken alapul majd az elszámolás. A Döntőbizottság álláspontja szerint ha ajánlatkérők éppen a feladatok jellege miatt nem képesek összeállítani a valós, tételes műszaki leírást, akkor olyan, a Kbt. rendelkezéseinek megfelelő ajánlattételi feltételeket kell megteremteniük, amelyek mellett még biztosítható az ajánlattevők közül a Kbt. tételes és alapelvi rendelkezéseinek megfelelően a nyertes kiválasztása. A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy az 1.20. „Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat)” értékelési alszempont tartalmi meghatározása mellett kizárt a jogszerű, az esélyegyenlőséget biztosító összehasonlítás, erre tekintettel is megsértették az ajánlatkérők a Kbt. 1. § (3) bekezdése szerinti alapelvet. E szempont szerint értékelt ajánlati vállalást a dokumentációban és a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakra tekintettel olyan segélyszám teljes kialakítására és üzemeltetésére kellett megtenni, amely az MVK Zrt. nappali üzemideje alatt hívható, és folyamatos tájékoztatást ad a projekthez kötődő ügyekkel kapcsolatban. A segélyszámot tartalmában az ajánlatkérők a zöld számmal és az információs központtal azonosították. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a „zöld szám” tartalmi meghatározását az ajánlatkérők nem adták meg a felhívásban vagy a dokumentációban. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét közbeszerzési eljárásban alkalmazandó specifikus előírás hiányában a „zöld szám” kifejezés alatt a hírközlési terminológiában pontosan értelmezett, és általánosan is ismert tartalmat, a díjmentes elektronikus hírközlési szolgáltatást jelölő hívószámot kell érteni. Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló 164/2005. (VII. 16.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének „Díjmentes szolgáltatás számai (ún. zöld számok) (SHS 80)” című 2.8. pontja tartalmazza egyebek mellett a szám leírását, a számhasználat feltételeit: 2.8.1. Leírás: A számhasználónak vagy az általa nyújtott szolgáltatásnak a hívó fél részére díjmentes elérését teszi lehetővé, feltéve, hogy a hívó fél a hívást a részére előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató hálózatából (honos hálózat) kezdeményezi. 2.8.3. A használat feltételei: A hívás díját a számhasználó fizeti, feltéve, hogy a hívó fél a hívást honos hálózatából kezdeményezi. A barangolásból adódó többletköltségeket a hívó fél viseli. A számhasználó kérésére – kereskedelmi okból – a szolgáltatónak korlátoznia kell a díjmentes szolgáltatás nemzetközi hálózatból, valamint meghatározott belföldi számozási területekről és hálózatokból való elérését. A fentiekben ismertetett jogszabályi előírást figyelembe véve megállapítható, hogy az 1.20. alszempont tartalmi meghatározásában a segélyszám speciális hívószám, amelynek kiépítési és üzemeltetési költségei is a feladat, az ajánlat lényeges elemét képezi. Az 1.20. alszempont tartalma azonban nem szűkíthető le pusztán a segélyszám létesítésével, fenntartásával és a hívásdíjak átvállalásával kapcsolatos költségekre. Az ajánlatkérők előírása az ellátandó feladat vonatkozásában az volt, hogy a
42
segélyszámon folyamatos tájékoztatást kell adni a projekthez kapcsolódóan, e körben megjelölték az információs központot is. Tartalmában ez azt jelenti, hogy az információs központ létesítésére és üzemeltetésére is ajánlatot kellett tenni a vállalt ellenszolgáltatásért. A fentieket figyelembe véve a Döntőbizottság álláspontja az, hogy az 1.20. alszempont túlságosan általános tartalmat takar, nem határozza meg az ajánlatkérők pontos beszerzési igényét. Nem volt egyértelmű az az ajánlatkérői elvárás sem, hogy az információs központ (ügyfélszolgálat) üzemeltetése alatt csak az elektronikus tájékoztatás adást vagy a tájékoztatást kérők számára nyitva álló, fizikailag is felkereshető információs központ kialakítása szükséges a megfelelő személyzet biztosításával. Mindezen minimális feltételek ismerete jelentősen befolyásolja az árképzést. Megállapítható volt a közbeszerzési eljárásban megadott konkrét vállalások adatai alapján ténylegesen az, hogy az egyértelműen megfogalmazott elvárások hiányában jelentős eltérések mutatkoztak. Az ajánlattevők eltérő műszaki tartalomra vonatkozó ajánlati vállalásokat tettek. Egyes ajánlattevők csak a segélyszám hívhatóságára, míg más ajánlattevők a komplex információs központra adtak ajánlatot. A különböző ajánlati tartalmak miatt az ajánlati árak nem összehasonlíthatóak. A Döntőbizottság ezt követően a kezdeményezést, valamint a kérelmező jogorvoslati kérelmének azon elemét vizsgálta meg, amelyet a II.r. kérelmezett ajánlati árával, az árképzés alapját képező ajánlati tartalomnak a felhívás és a dokumentáció előírásaival való megfeleltethetőségével, és kirívóan alacsony mértékével kapcsolatosan terjesztettek elő. A kezdeményező és a kérelmező a II.r. kérelmezettnek az 1.20. „Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat)” bírálati alszempont szerint megtett árajánlatát, az árajánlat alapját képező szakmai tartalmat, és az indokolást kifogásolták. A Döntőbizottság – a fenti megállapításoktól függetlenül - az alábbi indokokra tekintettel alaposnak ítélte a kezdeményezőnek és a kérelmezőnek a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és g) pontjára alapított előterjesztését. A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a nyertes ajánlattevő az 1.20. bírálati alszempontként meghatározott Zöld szám, információs központ szolgáltatásra milyen műszaki tartalommal tett ajánlatot. A II.r. kérelmezett az ajánlatának 79-80. oldalán ismertette a szolgáltatás műszaki tartalmát. Eszerint a feladatot akként javasolja végrehajtani, hogy az információs bázis az ajánlatkérők egyikének, az MVK Zrt. Közönségszolgálati irodájának tevékenységére épül, a feladatot ténylegesen az iroda végzi el, a projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatokat az iroda a napi munkavégzéséhez igazítja, a költségek az irodát terhelik. A II.r. kérelmezett a saját teljesítéseként mindösszesen azt vállalta, hogy az iroda alkalmazottait - a többletfeladataik ellátásának hatékony megszervezése érdekében – felkészíti, oktatja. A Döntőbizottság álláspontja szerint a II.r. kérelmezett nem a felhívásban és a dokumentációban előírt feladatra, a zöld szám és információs központ teljes kialakítására, és a projekt időtartama alatti üzemeltetésére tette meg az ajánlatát, az
43
ajánlatkérők által meghatározott tartalommal nem vállalt teljesítést, a feladat teljes körű elvégzését ténylegesen az ajánlatkérőkre hárította. Sem a felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazott olyan ajánlatkérői előírást, amely alapján az ajánlat részeként elkészítendő szakmai koncepcióban az ajánlattevő érvényesen eltérhetett a kötelezően előírt tartalomtól. Mivel az ajánlati tartalom eltért a felhívásban és a dokumentációban előírtaktól, az ajánlatkérők a Kbt. 81. § (3) bekezdését, mert nem állapították meg nyertes ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az ajánlatkérők kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak értékelték a II.r. kérelmezett által az 1.20. „Zöld szám, információs központ” bírálati alszempont szerint megajánlott ellenszolgáltatást, erre tekintettel a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján indokolást is kértek a nyertes ajánlattevőtől. A jogalkotó annak érdekében írta elő ajánlatkérőknek a Kbt. 86. § (1) bekezdésében a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vizsgálatának kötelezettségét, hogy az ajánlatkérők győződjenek meg arról, hogy a feltüntetett ellenszolgáltatási összegért biztosítható-e részükre a teljesítés. A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás kérdését elsődlegesen a konkrét beszerzés egyedi tárgyának specifikumai, az adott beszerzési piacon érvényesülő árviszonyokra, a teljesítés releváns feltételeire tekintettel kell vizsgálni. A Kbt. kógens előírásai alapján a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat akkor fogadható el érvényesnek, ha az indokolás és a rendelkezésre álló adatok alapján meg lehet győződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, és a benyújtott indokolás összeegyeztethető a gazdasági ésszerűséggel. Ajánlatkérőnek a Kbt. alapelvei alapján arra is figyelemmel kell lennie, hogy az egyes ajánlattevők a Kbt. szabályait megkerülve ne juthassanak jogtalan előnyhöz, tisztességtelen eszközökkel ne tudjanak a versenytársakhoz képest kedvezőbb ajánlatot tenni. Az ajánlattevői indokolás alapján megállapítható, hogy a II.r. kérelmezett az 1.20. alszempont szerinti árkalkulációját nem az ajánlatkérők által megkövetelt tartalmú szolgáltatásra készítette el. A megajánlott ellenszolgáltatás az ajánlattevő teljesítésének, a felkészítő oktatásnak az ellenértékét tartalmazta, amely a projekt teljes időtartamára vonatkozóan összesen nettó 300.000,-Ft. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy nem fogadható el az olyan indokolás, amely a vonatkozó értékelési szempont valós tartalma körében nem foglalt magában értékelhető, objektíve figyelembe vehető elemeket, az ellenszolgáltatásra tett vállalást nem az előírásnak megfelelően kialakított műszaki tartalomra adták, ezért a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján is érvénytelen. Ajánlatkérők megsértették a Kbt. 81. § (3) bekezdését, mivel a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot érvényesnek bírálták el. A Döntőbizottság a fentiekben részletesen kifejtettek szerint megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérők a szakmai ajánlat tartalmával kapcsolatosan elvárásként fogalmazták meg a teljes PR eszközrendszer szabad használatát, a különböző eszközök egymást erősítő hatásának hatékony kihasználását. A 2.1. bírálati alszempont körében kifejezetten lehetővé tették az ajánlatkérők azt, hogy az ajánlattevők a szokásos kommunikációs eszközökön túl a javaslatot tegyenek újdonsággal bíró eszközökre,
44
mindezt értékelési szempontként határozták meg. Erre tekintettel a II.r. kérelmezett ajánlatának kommunikációs koncepciójában és kommunikációs időzítési tervében megjelenített, az ajánlattevő által alkalmazni javasolt eszközök megjelenítése, bármilyen formában történő kiemelése, elkülönítése a dokumentáció előírásaival nem ellentétes, többváltozatú ajánlatnak nem minősíthető, önmagában emiatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenség nem állapítható meg. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a felhívás III.2.3.1) pont 1. fr. bekezdésének 2. fordulatában előírt műszaki-szakmai alkalmasság igazolásához benyújtott referencianyilatkozat vonatkozásában előterjesztett kérelmi elemet, amelyben a kérelmező a nyertes ajánlat érvénytelenségét arra alapította, hogy a II.r. kérelmezett hamisan nyilatkozott. A kérelmező a II.r. kérelmezett fenti nyilatkozatának hamis adattartalmát abban jelölte meg, hogy a II.r. kérelmezett által bemutatott referenciák szerződésszerű teljesítését a megrendelő BKV Zrt. nem ismerte el. A vizsgált műszaki-szakmai alkalmassági feltételt az ajánlatkérők akként határozták meg, hogy az ajánlattevőnek és a 10 % feletti alvállalkozójának együttesen rendelkeznie kell az ajánlattételi határidőt megelőző három évben megvalósított (teljesített), a közbeszerzés tárgya szerinti munkákra vonatkozóan legalább egy, a közlekedési területet érintő koordinációt, koncepcióalkotást tartalmazó komplex PR és kommunikációs tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződés meglétét igazoló referenciaigazolással (referencianyilatkozattal). A felhívás tartalmazta annak meghatározását is, hogy mikor minősül az adott időszakban teljesítettnek a szerződés: ha a teljesítés befejezése az adott időszakra esett. Ajánlatkérők a felhívásban a becsatolható a referenciagazolás vagy referencianyilatkozat tartalmával kapcsolatosan is kötelező előírást tettek. Eszerint annak tartalmaznia kell a szerződést kötő másik fél megnevezését, a referenciát adó személy nevét és elérhetőségét, a szerződéskötés dátumát, a teljesítés helyét, a szerződés tárgyát és az ellenszolgáltatás összegét vagy a mennyiségre utaló más adatot. Ajánlatkérők a Kbt. 68. § (1) bekezdésében foglaltakra utalva, kizárólag abban az esetben írták elő a szerződés teljesítésére vonatkozó nyilatkozati tartalmat, ha a referenciát a megrendelő igazolja. Amennyiben a közbeszerzési eljárás tárgya szolgáltatás megrendelése, és a műszakiszakmai alkalmasságot az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével kell igazolni, azt a Kbt. 67. § (3) bekezdés a) pontja alapján legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével kell megtenni. A Kbt. 68. § (1) bekezdése határozza azt meg, hogy az alkalmasságot milyen formában igazolhatja az ajánlattevő. A törvény kétféle igazolási formát különít el annak függvényében, hogy a szerződést kötő másik fél, a megrendelő milyen személyi körbe tartozik. A műszaki-szakmai alkalmasság tehát a Kbt. 68. § (1) bekezdés a) pontja értelmében ha a szerződést kötő másik fél a 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti szervezet, az általa kiadott vagy aláírt igazolással, a b) pont értelmében ha a
45
szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával igazolható. A II.r. kérelmezett ajánlatának vizsgálata alapján a Döntőbizottság az alábbi tényeket rögzíti. A fentiekben részletesen ismertetett műszaki-szakmai alkalmassági feltételnek való megfelelését a II.r. kérelmezett az ajánlatának 35. oldalán csatolt ajánlattevői nyilatkozattal kívánta igazolni. A nyilatkozatban megjelölt szerződések megrendelője, a BKV Zrt. a Kbt. 22. § (1) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakhoz képest egyéb szervezet, így az alkalmasság igazolása mind a Kbt. mind az ajánlatkérői előírás alapján ajánlattevői nyilatkozati formában teljesíthető volt, és a referenciát a megrendelőnek nem kellett igazolnia. Az ajánlattevői nyilatkozat nem tartalmazott adatközlést arról, hogy a megrendelő a referenciák teljesítését elfogadta-e. A Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig. A Kbt. értelmező rendelkezései, a 4. §. 9. és 9/A. pontjai határozzák meg azt, hogy e törvény alkalmazásában mi minősül hamis adatnak, hamis nyilatkozatnak: hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat; hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A Döntőbizottság jogi álláspontja az, hogy a hamis nyilatkozat megállapításának törvényi feltétele az, hogy a nyilatkozat hamis adatot ténylegesen tartalmazzon, és azt a hamis adattartalom közlésének tudatában tették meg. A konkrét esetben a Döntőbizottság figyelembe vette a felek nyilatkozatait, megvizsgálta a rendelkezésére bocsátott okirati bizonyítékokat, a becsatolt szerződéseket, a II.r. kérelmezett és a megrendelő BKV Zrt. által átadott teljesítési igazolásokat. A Döntőbizottság megtekintette a megrendelő elektronikus honlapján közzétett, a megrendelő által megkötött szerződések nyilvántartását. A nyilvántartás adatai szerint a BKV Zrt. a referencianyilatkozatban megjelölt időpontokban a II.r. kérelmezettel megkötötte a szerződéseket a referencianyilatkozatban közölt időtartamban és ellenszolgáltatásért. A megrendelő által közzétett nyilvános adatok szerint a szerződéses ellenértékek teljes összegben kifizetésre kerültek. A Döntőbizottság megkereste a BKV Zrt-t is, és a megrendelő közvetlen tájékoztatását kérte arra vonatkozóan, hogy a szerződések teljesítése ténylegesen megtörtént-e. A megrendelő képviselője a tájékoztatásában azt a közlést tette, hogy a teljesítés tényleges megvalósulásáról nem áll módjában nyilatkozni, a BKV Zrt. a szerződésekkel kapcsolatosan feljelentést tett. A Döntőbizottság összevetette a rendelkezésére álló bizonyítékokat, és annak alapján kialakított álláspontja az, hogy a II.r. kérelmezett által az alkalmassága igazolásához bemutatott szerződések teljesítésének ténye visszamenőlegesen, a szerződő felek
46
egybehangzó nyilatkozatának hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg, így nem állnak rendelkezésre az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok sem. A Döntőbizottság megítélése szerint függetlenül a nyilatkozattal történő igazolás lehetőségétől, csak abban az esetben állapítható meg az alkalmasság, ha az alkalmassági feltételnek minősülő referenciamunka ténylegesen teljesítésre került. A referenciamunka teljesítésének hiányában az alkalmasság sem állapítható meg. A hamis nyilatkozattétel megállapítását megelőző kérdés annak ténybeli tisztázása, hogy a II.r. kérelmezett ténylegesen teljesített-e. E kérdést jelenleg más hatóság vizsgálja, ezért a Döntőbizottság megvizsgálta a jogorvoslati eljárás felfüggesztésének lehetőségét. Az eljárás felfüggesztésének törvényi előfeltételei a Döntőbizottság álláspontja szerint fennállnak ugyan, azonban annak alkalmazását nem ítélte szükségesnek, mivel a jogorvoslati kérelem további elemei és a kezdeményezés alapján - figyelemmel a hivatalbóli kiterjesztésre is - az ügy érdemi elbírálásának nincs akadálya. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérők megsértették a Kbt. 91. § (1) bekezdését is. A Kbt. 91. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérők jogsértő módon hozták meg az eljárást lezáró döntést a nyertes ajánlattevő személye vonatkozásában is, és hirdették ki a tárgybani közbeszerzési eljárás nyertesét, mivel az elbírálás körébe bevont, és a bírálati szempont szerint a legelőnyösebb ajánlatként értékelt ajánlat érvénytelen volt. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a megalapozatlan eleme vonatkozásában a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a megalapozott jogorvoslati kérelmi elem, a kezdeményezés és a hivatalbóli vizsgálat körében a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint jogsértést állapított meg, továbbá a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő felhívását és dokumentációját, és az azt követően hozott döntéseit, és a Kbt. 341. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szabott ki. A Döntőbizottság szükségesnek ítélte a felhívás és a dokumentáció teljes tartalmának megsemmisítését, mivel csak ezáltal biztosítható az, hogy a Kbt. előírásainak megfelelő ajánlatadási és bírálati struktúra kerüljön kialakításra. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
47
A Döntőbizottság a körülmények mérlegelése alapján indokoltnak ítélte a bírság alkalmazását. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérők súlyos jogsértést követtek el azzal, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményrendszer nem biztosította a verseny tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét, továbbá a nyertesnek kihirdetett ajánlat érvénytelen volt. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyosságán kívül figyelembe vette a közbeszerzés közösségi értékhatárokat meghaladó becsült értékét. E tények magas összegű bírság kiszabását indokolnák. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy a jogsértés a felhívás, a dokumentáció és azt ezt követően hozott döntések megsemmisítésével orvosolható. A Döntőbizottság erre tekintettel alacsonyabb összegű bírság alkalmazását ítélte indokoltnak, és a bírság mértékét 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegben állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. május 25. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül:
Fábián Péter sk. közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella sk. közbeszerzési biztos
Liszi Barbara
Kapják: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda (1027 Budapest, Frankel Leó út 9. I/6.) Zeus Tanácsadói és Kiadói Kft. (1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 35.) Peterdi Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Alkotmány u. 20. IV. em. 20.) V.M.komm Kommunikációs Tanácsadó Kft. (1136 Budapest, Pannónia u. 4.) Insomnia Reklámügynökség Kft. (1055 Budapest, Kossuth tér 18.) Közép Európai Innovációs Központ Kft. (1126 Budapest, Tóth Lőrinc u. 31.) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Irattár
