K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím:
[email protected]
Ikt.sz.: D.350/17/2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a MEDIKER Kft. (6640 Csongrád, Erzsébet u. 29., képviseli: Dr. Jánosi László ügyvéd, 6640 Csongrád, Jókai u. 2., a továbbiakban: kérelmező) által a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (8600 Siófok, Tanácsház út 7., képviseli: Csók és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Csók István ügyvéd 1067 Budapest, Teréz krt. 19. III. em. 32-34., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Szennyvízszállító hálózatokban, szennyvíztisztító művekben alkalmazott szivattyúk és szennyvízátemelők karbantartása, javítása, dugulás elhárítás” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet részben elutasítja. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek az elkésetten, illetőleg ügyfélképesség hiányában előterjesztett részei vonatkozásában a jogorvoslati eljárást - érdemi vizsgálat nélkül - megszünteti. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat érdemi részének felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A határozat megszüntető rendelkezése ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be. Mind a keresetlevelet, mind a külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) V. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárásának ajánlati
2
felhívását a 2010/S 41-060504 számon, 2010. február 27-én tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-en rendelkező részben ismertetett szolgáltatás megrendelése tárgyában. Ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé tette, a teljesítési helyszínekre összesen öt beszerzési részt határozott meg. Az ajánlati felhívás II.2.1) pontja szerint a részletes mennyiségi adatok a következők: 1. rész Dél-balatoni terület: 1065 db Szennyvíz szállító hálózatokban, szennyvíztisztító művekben alkalmazott szivattyúk karbantartása, valamint javítása, a meghibásodások függvényében. 298 db szennyvízátemelő karbantartása, valamint javítása, dugulás elhárítás. A megadott mennyiségtől legfeljebb +20 % eltérés lehetséges. 2. rész Észak-balatoni terület: 925 db Szennyvíz szállító hálózatokban, szennyvíztisztító művekben alkalmazott szivattyúk karbantartása, valamint javítása, a meghibásodások függvényében. 248 db szennyvízátemelő karbantartása, valamint javítása, dugulás elhárítás. A megadott mennyiségtől legfeljebb +20 % eltérés lehetséges. 3. rész Somogyi terület: 126 db Szennyvíz szállító hálózatokban, szennyvíztisztító művekben alkalmazott szivattyúk karbantartása, valamint javítása, a meghibásodások függvényében. 32 db szennyvízátemelő karbantartása, valamint javítása, dugulás elhárítás. A megadott mennyiségtől legfeljebb +20 % eltérés lehetséges. 4. rész Velencei terület: 483 db Szennyvíz szállító hálózatokban, szennyvíztisztító művekben alkalmazott szivattyúk karbantartása, valamint javítása a meghibásodások függvényében. 106 db szennyvízátemelő karbantartása, valamint javítása, dugulás elhárítás. A megadott mennyiségtől legfeljebb +20 % eltérés lehetséges. 5. rész Duna-Dráva terület: 238 db Szennyvíz szállító hálózatokban, szennyvíztisztító művekben alkalmazott szivattyúk karbantartása, valamint javítása, a meghibásodások függvényében. 83 db szennyvízátemelő karbantartása, valamint javítása, dugulás elhárítás. A megadott mennyiségtől legfeljebb +20 % eltérés lehetséges. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 24 hónap. Ajánlatkérő a részvételi feltételek között meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit.
3
A felhívás IV.2.1) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg valamennyi részre azonos értékelési szempontokkal és súlyszámokkal: 1. Szivattyújavítás összesített díja súlyszám: 55 2. Dugulás elhárítás átalánydíja súlyszám: 20 3. Vállalt javítási határidő súlyszám: 15 4. Átemelő karbantartás díja súlyszám: 15 5. Önálló szivattyú karbantartás díja súlyszám: 5 6. Vállalt fizetési határidő súlyszám: 5. A felhívásban rögzítettek szerint az ajánlattételi határidő 2010. április 15., az eredményhirdetés időpontja 2010. május 10., szerződéskötés tervezett időpontja 2010. május 24. volt. Ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta az ajánlattétel részletes feltételeit, megadta az iratmintákat és a szerződéstervezetet. A dokumentáció XIV. fejezete tartalmazta az ajánlatok értékelésével kapcsolatos előírásokat. Az egyes bírálati részszempontok vonatkozásában ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette: Szivattyújavítás (képzett mennyiségek alapján) összesített díja Ezen bírálati részszempont esetén az összehasonlítás alapját az Ajánlattevő által megajánlott szivattyújavítási nettó díjak képzett mennyiségekkel meghatározott összesített mértéke képezi. Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó részletes árajánlatot a jelen dokumentáció 9. számú melléklete ("Hiba javítási kat. tartalma" nevű munkalap) szerint kell megadni, majd közbeszerzési részenként összesítve a javítási díjat, az l. számú felolvasólapon kell feltüntetni. Az egységárakat egész magyar forintban, nettó értékben kell megadni. A javítási díjakat tartalmazó táblázatban szereplő javítási összegeknek érvényesnek kell lennie a megpályázott részben szereplő összes szivattyú javítására típustól függetlenül. A javítási díjnak valamennyi, a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban felmerülő költséget magában kell foglalnia. A megadott díjnak tartalmaznia kell minden, a szállítással, ki- és beépítéssel, a javítással kapcsolatos - bér, közteher, anyag, energia, technológiai, jogdíj, hatósági díj-, illetve a szolgáltatás elvégzése során felmerülő minden egyéb költséget. Ezen bírálati részszempont esetén az összehasonlítás alapját az Ajánlattevő által megajánlott dugulás elhárítás nettó átalánydíj mértéke képezi. A dugulás elhárítás díját a jelen dokumentáció 1. számú felolvasólapján kell feltüntetni. Az ajánlatban szereplő dugulás elhárítás díjának érvényesnek kell lennie egy hónap alatt az adott területen előforduló összes dugulás elhárításának ellenértékeként a valós darabszámtól függetlenül. A díjat egy egységes értékként, nettó értékben, egész magyar forintban kell megadni.
4
A nettó dugulás elhárítás átalánydíjnak valamennyi, a szerződésszerű teljesítéssel során felmerülő, a szállítással, ki- és beépítéssel, a helyszíni javítással, hibaelhárítással kapcsolatos - bér, közteher, anyag, energia, technológiai, jogdíj, hatósági díj -, illetve a szolgáltatás elvégzése során felmerülő minden egyéb költséget magában kell foglalnia. Vállalt javítási határidő Ezen bírálati részszempont esetén az összehasonlítás alapját az Ajánlattevő által megajánlott, az írásban közölt megrendelés kézhezvételétől munkanapokban számított javítási határidő mértéke képezi. Amennyiben a nyertes ajánlattevő a javítást a vállalt határidőn belül elvégezni nem tudja, az eredeti szivattyúval minden tekintetben: egyenértékű csereszivattyút köteles díjmentesen biztosítani. A javítási határidőre vonatkozó nyilatkozatot az 1. számú felolvasólapján, egy egységes értékként, egész munkanapokban kell megadni. Az az ajánlat, amelyik az Ajánlatkérő által előírt, írásban közölt megrendelési kézhezvételétől számított 15 munkanapnál hosszabb vállalt javítási határidőt tartalmaz, érvénytelennek minősül. Átemelő karbantartás díja Ezen bírálati részszempont esetén az összehasonlítás alapját az Ajánlattevő által megajánlott átemelő karbantartási nettó díjának mértéke képezi. A karbantartás árát a jelen dokumentáció 1. számú felolvasólapján egy egységes értékként, nettó értékben egész forintban kell megadni. Az ajánlatban szereplő karbantartási díjnak érvényesnek kell lennie a megpályázott részben szereplő összes átemelő karbantartására típustól függetlenül. Az átemelő karbantartási díjnak valamennyi, a szerződésszerű teljesítéssel során felmerülő, a szállítással, ki- és beépítéssel, a helyszíni javítással kapcsolatos bér, közteher, anyag, energia, technológiai, jogdíj, hatósági díj -, illetve a szolgáltatás elvégzése során felmerülő minden egyéb költséget magában kell foglalnia. Önálló szivattyú karbantartás díja Ezen bírálati részszempont esetén az összehasonlítás alapját az Ajánlattevő által megajánlott önálló - nem átemelőbe beépített, valamint nem beépített, úgynevezett "tartalék"- szivattyú karbantartás nettó díjának mértéke képezi. Az önálló szivattyú karbantartás díjat a jelen dokumentáció 1. számú felolvasólapján egy egységes értékként, nettó értékben egész forintban kell megadni. Az ajánlatban szereplő önálló szivattyú karbantartás díjának érvényesnek kell lennie a megpályázott részben szereplő összes típusú szivattyú karbantartására típustól függetlenül. Az önálló szivattyú karbantartási díjnak valamennyi, a szerződésszerű teljesítéssel során felmerülő, a szállítással , ki- és beépítéssel, a helyszíni javítással kapcsolatos - bér, közteher, anyag, energia, technológiai, jogdíj, hatósági díj -, illetve a szolgáltatás elvégzése során felmerülő minden egyéb költséget magában kell foglalnia.
5
A szerződéstervezet VI. pontja tartalmazta az ellenérték mértékével és megfizetésével kapcsolatos feltételeket: 1. Az ellenérték (vállalkozási díj) mértéke: Vállalkozó közbeszerzési eljárás során benyújtott Ajánlata tartalmazza. 2. Az ellenérték jellege: Amennyiben a közbeszerzési eljárás Ajánlati Dokumentációja eltérően nem rendelkezik, a kialkudott ellenérték fix összegű egységár, vagy átalányár, mely magyar forintban értendő. Az árak az általános forgalmi adón (ÁFA) kívül tartalmaznak minden, a szolgáltatással kapcsolatos adót, vámot, illetéket, járulékfizetési kötelezettséget, árfolyamkockázatot, a szállítási, rakodási és biztosítási díjat, és a minőségi/garanciális/jótállási kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő költségeket, a szükséges import és export engedélyek beszerzését és az azokkal kapcsolatos költségeket, anyagköltséget, munkadíjat szállítási költséget, fel és lerakodási költséget, minden költséget, ami a komplettséghez és a rendeltetésszerű hibátlan működéshez hozzátartozik. Az elszámolás alapját képező díjak: 1. rész Bírálati részszempont 1. Szivattyújavítás (képzett mennyiségek alapján) összesített díja'':
Megajánlás .............. ,-HUF
2. Dugulás elhárítás átalánydíja
............. ,- HUF/hó
3. Átemelő karbantartás díja
............. ,- HUF/átemelő
4. Önálló szivattyú karbantartás díja:
............. ,- HUF/szivattyú
3. Számlázás: 3.1 Vállalkozó a számlát, Megrendelő által kiállított teljesítés-igazolás alapján, magyar forintban (HUF) állítja ki, az alábbiak szerint: - Szivattyújavítás: havi bontásban nyertes részterületre lebontva - Dugulás elhárítás: havi átalánydíj nyertes részterületre lebontva - Átemelő karbantartás: a nyertes részterület összes átemelőjének éves karbantartását követően - Önálló szivattyú karbantartás: a nyertes részterületen felmerülő éves karbantartásokat követően Ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást a Műszaki dokumentációban adta meg. E fejezetben rögzítette, hogy a szerződés magában foglalja a 10. sz. mellékletben felsorolt átemelők, átemelőbe épített, illetve önálló szivattyúk – gyártómű által előírt – karbantartásainak elvégzését, dugulás elhárítását, meghibásodás esetén a szivattyúk javítását.
6
12.1. A Vállalkozó vállalja, hogy félévente 1 alkalommal, a 10. sz. mellékletben felsorolt átemelők, átemelőbe épített, illetve önálló szivattyúk karbantartását/felülvizsgálatát az alábbi pontokban foglaltak szerint végzi el: Gépészeti munkarész: - általános állapotvizsgálat, a műszaki adatok ellenőrzése, - olajház vízzáróságának (olaj csavar) ellenőrzése, - állórészház vízzáróságának (ellenőrző csavar) ellenőrzése, - olaj kamrában az olaj szint, olajminőség ellenőrzése, - a munkafolyamatok során szükségessé váló tömítéscserék, - csapágyak futásellenőrzése, - járókerék kopásának ellenőrzése, - kopógyűrűk szükség szerinti cseréje, - kenő-és hűtőanyagok szükség szerinti cseréje - emelő lánc ellenőrzése. - csatlakozások, csavarkötések ellenőrzése. - szennyeződések vizsgálata, szükség szerinti tisztítás, hiba elhárítása. - szívó- és nyomóoldali szerelvények üzemképességének, működésének ellenőrzése - egyéb a megfelelő működést befolyásoló tényezők ellenőrzése, vizsgálata. - műszeres ultrahangos rezgésvizsgálat - külön díjtétel, - szivattyúk pontosan illeszkednek-e a talpas-könyökön - visszacsapó-szelepek állapota - tolózárak állapota - talpas könyökök állapota - szivattyún külsérelmi nyom van-e - szivattyú kiemelése és akna mellet történő max. 1 perces próbajáratása alatt hallhatóak-e belső meghibásodásra utaló zajok - átemelőn belüli csővezetékek állapota - csővezetéken rezgéscsillapító (pl.: gumikompenzátor) állapota - csővezetéken illesztési, tömítetlenségi hibák észlelhetőek-e Elektromos munkarész: - vezérlő szekrény állapot-ellenőrzése, - megszakítók, biztosítékok ellenőrzése, - áramfelvétel mérése (üresjárati-és üzemi áramfelvétel mérése, ellenőrzése) - motorkábel átütési szilárdság mérése, - belső hő védelem ellenőrzése, - földhurok ellenállás mérése, - szintkapcsolók működésének ellenőrzése. - a mért adatok összehasonlítása a gyári paraméterekkel, - villamos csatlakozások ellenőrzése. - szivattyú hővédelmi kábel be van-e kötve
7
- a villamos vezér1ést és a szivattyúkat összekötő kábel akadálymentesen húzható-e ki az aknából Akna és környezet felmérési, karbantartási munkarész: /Az átemelő szivattyú üzembiztonsági okokból kiszerelhető./ - geo adatok: település, utca, házszám, hrsz., GPS koordináták - fedlapon a szivattyúk kiemelése akadálymentes-e - szivattyúk, kiemeléshez van e telepített emelő-berendezés - emelő-berendezés teherbírásának mértéke - emelő-berendezés felülvizsgálat legutóbbi időpontja - fenékkialakítás - létra, illetve háttámasz van-e az aknában - zsírosodás, kiülepedés, uszadék eltávolítás - aknába belépő csővezeték anyagminősége és átmérője - aknafal, -fenék, -födém/fedlap állapota - ha van, szerelvényakna lejárata akadálymentes-e, létra van-e, vízmentes-e - a szerelvény-akna és átemelő-akna csőáttöréseinek állapota - átemelő körül van-e kerítve - kerítés állapota - egyéb észrevétel, tapasztalat. A kitermelt uszadék és zagy a 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet hatálya alá tartozik, hulladékként kezelendő. A hulladék elhelyezéséről és ártalmatlanításáról Vállalkozó kell, hogy gondoskodjon, melynek tényét a féléves karbantartási jelentésben rögzíti. A szennyvízátemelők és szivattyúk karbantartására egy összegű átalánydíjas árat kér a megrendelő, amely magába foglalja az átemelő, és a benne lévő szivattyúk karbantartását is, függetlenül az akna méretétől, és a szivattyúk számától. Szennyvíztelepi, illetve egyéb szivattyúk esetén Ajánlatkérő szivattyúnkénti karbantartási díjra kér ajánlatot. 12.2. A szerződés magában foglalja az átemelők átalánydíjas dugulás elhárítását A dugulás-elhárítás a szivattyú és az átemelőben található csőszerelvények dugulásának elhárítására vonatkozik. A hálózati vezetékek dugulás-elhárítása nem tárgya a szerződésnek. Ajánlatkérő a 12.3. pontban részletesen ismertette szivattyúk javításával kapcsolatos elvárásait. A dokumentáció 1. sz. mellékleteként kiadott Felolvasólap-minta szerint kellett az ajánlatokat megtenni. A Felolvasólap-mintában ajánlatkérő jelezte, hogy az 1. „Szivattyújavítás összesített díja” bírálati részszempont szerint értékelt árajánlathoz csatolni kell a 9. sz. mellékletben kiadott minta szerint kitöltött részletes árakat is. Ajánlatkérő a Felolvasólapot és a 9. sz. mellékletet kötelezően alkalmazandó és kitöltendő iratmintaként jelölte meg.
8
A 9. sz. mellékletben ajánlatkérő beszerzési részenként kérte megadni azt, hogy az adott teljesítményű szivattyúkat, adott mennyiségben, adott műszaki tartalmú javítását milyen áron vállalja az ajánlattevő. Az előírt javítási munkák tartalmát ajánlatkérő 4 kategóriába sorolta: 1. kategória: Erőátviteli és/vagy jelzőkábel sérülés esetén kábel javítás vagy csere, hűtőközeg ellenőrzése, villamos ellenőrző mérések elvégzése, a szivattyú tekercsfejen kábelkötés. 2. kategória: 1. kategória + normál üzemvitelből eredő vizesedés javítása, kopógyűrű kopása, alkatrészcserét nem igénylő járókerék kopás javítása. 3. kategória: Meghibásodások, járókerék csere a járókerék kopása vagy törése esetén, olajvizesedés esetén olajcsere. 4. kategória: 3. kategória + víz a motortérben, ebből eredő felső tengely tömítés, csapágyak cseréje, forgórész javítás, diffúzorok, olajház javítása, villamos tekercselés. 5. kategória: 4. kategória + fődarab csere (állórész, forgórész, komplett motor vagy komplett szivattyúrész). Valamennyi szivattyúteljesítményhez valamennyi javítási kategóriában kellett árat megadni. A szivattyúteljesítményt ajánlatkérő a 0,55 KW – 90,0 kW tartományban határozta meg. Összesen 51 teljesítmény kategóriára vonatkozó, kategóriánként 5 féle műszaki tartalmú javítási szolgáltatást kért ajánlatkérő beárazni. A 10. sz. mellékletben ajánlatkérő beszerzési részenként megjelölte a szennyvíztisztítókat (összesen 32 db), megadta a földrajzi elhelyezkedésüket, és azt, hogy az egyes tisztítókban hány darab szivattyú van (összesen 377 db). Ajánlatkérő megadta a szennyvízátemelők pontos helyszíneit. Beszerzési részenként megadta valamennyi szivattyú megnevezését, a földrajzi elhelyezését, a gyártót, a típusmegnevezést, a gyártási számát, a felhasználási státuszt (üzemképes, javított, üzemképtelen) és a névleges teljesítményt. Ajánlatkérő 2010. március 12-én e-mailben és postán is megküldte a kérelmező részére a dokumentációt. Ajánlatkérő két alkalommal, a 2010. április 15-én és 20-án adott kiegészítő tájékoztatást. A jogorvoslati kérelemmel az alábbi tájékoztatások érintettek: 2010. április 15-i kiegészítő tájékoztatás: 13. Kérdés: A műszaki dokumentáció 12.1. pontjában a gépészeti munkarésznél szerepel a „Műszeres ultrahangos rezgésvizsgálat”. Ez alatt pontosan mit kell érteni? a) A csapágyak vizsgálatáról van itt szó? b) Ha igen, akkor miért csak az ultrahang tartományban kell ezt megtenni? A 20 kHz alatti tartományban rejlő információkra nem kíváncsi az ajánlatkérő?
9
c) Ez egy komplett rezgésdiagnosztikai vizsgálat rezgéskép vizsgálati görbék (idő függvényében és frekvenciaspektrum) felvételét és azok külön szakmérnökök általi kiértékelését és minősítését kell, hogy külön szakmérnökök általi kiértékelését és minősítését kell, hogy tartalmazza? Tájékoztatásul közöljük, hogy a rezgésdiagnosztika a rendelkezésünkre álló információk szerint egy olyan speciális szakterület, ami magas fokú szakértelmet és szaktudást igényel ezen a területen, természetesen ennek megfelelő magas mérnökóradíjakkal. d) Esetleg az ultrahang szó itt más jellegű vizsgálatot akar jelenteni? Ha igen, akkor mit? e) Kérjük pontosan meghatározni milyen vizsgálatot, milyen részletességgel és milyen speciális szakértelem bevonásával kéri az ajánlatkérő! Válasz: Műszeres rezgésvizsgálatot kizárólag külön megrendelésre, egyedi, külön díjtétel megállapítása mellett végeztet a jövőben az ajánlatkérő. Ennek értékelését jelen eljárásban nem végezzük, tehát semmilyen formában nem érinti az ajánlatok értékelését, nem tárgya jelen közbeszerzésnek. 14. Kérdés: Ugyan ennél a pontnál szerepel a „Műszeres ultrahangos rezgésvizsgálat – külön díjtétel” kifejezés. A külön díjtételt miként kell értelmezni? a) A vizsgálati pont a gépészeti munkarésznél szerepel és az ajánlati dokumentáció alapján az itt felsorolt munkákat tartalmaznia kell az árnak. A „külön díjtétel” kifejezés azt jelenti, hogy az összesített árban szerepeltetni kell ennek a munkarésznek az árát csak ezt külön is meg kell adni, vagy pedig az összes árban ennek nem kell szerepelnie és teljesen külön kell ezt megadni? b) Ha ezt külön kell megadni, akkor ez a minősítési szempontok közé miként fog bekerülni? c) Figyelembe veszik-e a minősítésnél külön ezt az árat? d) Ha valaki erre nem ad külön árat, akkor az alapján érvénytelennek tekintik az ajánlatát? Ha nem, akkor az ár hiánya miatt ennek a munkarésznek az elszámolása miként fog a teljesítés során megtörténni? Válasz: Műszeres rezgésvizsgálatot kizárólag külön megrendelésre, egyedi, külön díjtétel megállapítása mellett végeztet a jövőben az ajánlatkérő. Ennek értékelését jelen eljárásban nem végezzük, tehát semmilyen formában nem érinti az ajánlatok értékelését, nem tárgya jelen közbeszerzésnek. 18. Kérdés: A műszaki dokumentáció 12.1. pontjában az akna és környezet felmérési, karbantartási munkarésznél „Aknafal, -fenék, -födém/fedlap állapota” pontnál a fenék állapotát csak az átemelő teljes tisztításával és általában az átemelőbe történő lemászással lehet meghatározni. Ebben az esetben az átemelőt erre az időre ki kell szakaszolni és ideiglenes átemelést kell kiépíteni. a) A fenék állapotának a vizsgálata alatt mit ért az ajánlatkérő? b) Amennyiben kiszakaszolást és teljes tisztítást követő ellenőrzést kell érteni ez alatt kit, terhelnek ennek költségei és kinek a feladata ezeket elvégezni. Az átemelőbe történő beszállítási engedélyeket ki állítja ki?
10
Válasz: a) Szemrevételezéssel ellenőrizni kell az aknafenék állapotát, repedés, törés, elváltozás nyomait keresve. Az átemelőből kiemelt iszap, zagyvíz elszállítása a vállalkozó feladata. b) A munka, és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő munkakörülmények biztosítása, a beszállítási engedélyek kiállítása a vállalkozó feladata. 24. Kérdés: Önálló szivattyú karbantartás díja: a) Milyen típusú szivattyúkra vonatkozik? b) „Önálló” szivattyún mit értenek (mobil, stb.)? Válasz: a) A szivattyú géptípusok a pályázathoz mellékelt 10. számú melléklet szerinti szivattyú listában találhatóak. b) Önálló szivattyú alatt olyan szivattyút értünk, amely nem átemelő aknába épített. Ilyen egy szennyvíztelepi szivattyú. 45. Kérdés: Észak-Balaton terület (2. rész) ajánlatok értékelése tárgyában: Nem egyértelmű, hogy a 9. sz. mellékletben 90 KW teljesítményig szerepelnek szivattyúk, míg a 10. sz. mellékletben 54 kW-ig. A javítás karbantartás a 9. sz. mellékletben szereplő szivattyúkra, vagy a 10. sz. mellékletben lévő szivattyúkra vonatkozik? Mi a két lista eltérésének oka? Válasz: A 10. sz. mellékletben szerepelnek a meglévő szivattyúk, ezek között valóban nincs 54 kW-nál nagyobb, azonban a szerződés időtartama alatt előfordulhat, hogy az adott területre új, nagyobb szivattyú kerül, amelyet karbantartani, esetleg javítani szükséges, ezért kérjük az összes teljesítménykategóriára az árajánlatot megadni. 2010. április 20-i kiegészítő tájékoztatás: 8. Kérdés: Az ajánlatban ajánlati részenként az "önálló szivattyúkkal" kapcsolatban egy darab szivattyúra vonatkoztatva meg kell adni a karbantartási egységárat. Az ajánlati dokumentáció és mellékleteit áttanulmányozva azonban nem találtunk olyan információt, amely alapján az "önálló szivattyúk" leszűrhetők lennének. Kérjük tájékoztatásukat a következőkben. - Milyen módon állapítható meg, hogy mely berendezések az "önálló szivattyúk"? Ha ez az információ nem áll rendelkezésre, akkor csak az összes karbantartási ár átlagát lehet megadni, amely esetben nem látjuk indokát a külön ár bekérésének és az adott ár még egyszer értékelésének. Így gyakorlatilag ugyan azt az árat kétszer értékelik. Válasz: A szennyvíztisztító telepeken 377 db beépített, üzemelő önálló szivattyú működik. A szennyvízszállító hálózatokon (szennyvízátemelőkben) mintegy2000 db. Tartalékszivattyú és javítás alatt álló szivattyú mintegy 450 db. A napi üzemeltetés jellegzetessége, hogy a működő, tartalék, és javítás alatt álló
11
állományok összetétele és darabszáma napról napra dinamikusan változik. Ezen okból következően az úgynevezett"önálló szivattyúk" állománya nem egy statikus állomány, ugyanakkor ezen állomány esetében kizárólag a szivattyú karbantartása a feladat, így a karbantartási ár is csak e tevékenységet kell tartalmazza. A 767 db átemel ő karbantartása - túl az átemelőben lévő szivattyúk karbantartásán - a műszaki dokumentációban előírt további karbantartások díját is kell, hogy tartalmazza. 9. Kérdés: A dugulás-elhárítás és átemelő karbantartás díját befolyásolják az adott-, átemelő műszaki paraméterei (átmérő, mélység, bejövő szennyvíz mennyisége, megközelíthetősége stb.), valamint az oda beépített szivattyúk darabszáma és méretei. Továbbá a dugulás-elhárítási átalányt jelentősen befolyásolja a meghibásodások várható száma. Ezen információk hiányában az ajánlatevők nem tudnak megfelelően alátámasztott ajánlatot adni, mert az árkalkuláció alapadatai nem állnak rendelkezésre, így a főbb költségtényezőket sem lehet kalkulálni (hova mekkora gépjárműre, hány emberre, mekkora darura, szippantóra vagy mélyszívó berendezésre stb. van szükség). A problémával kapcsolatos kérdéseink a következők: - Az ajánlati dokumentációban és mellékleteiben szerepel az átemelők és szivattyúk listája, de a megadott információkból nem derül ki számunkra, hogy melyik átemelőbe, melyik szivattyú van beépítve, illetve az adott átemelő méretei mekkorák. Mely információ alapján lehet eldönteni, hogy melyik átemelőbe, melyik szivattyúk vannak beépítve? - Az átemelő főbb műszaki paramétereit a dokumentáció mely része tartalmazza? - A korábbi TED 2009/5 252-363169 nyilvántartási számú közbeszerzési eljárás során feltett kérdésekre adott válaszok között szerepel, hogy dugulási statisztika nem áll rendelkezésre. Ha ez így van, akkor milyen adatot tudnak adni, amely alapján legalább becsülhető a várható igény? Ennek hiányában az ajánlatadók kénytelenek lesznek esetlegesen indokolatlanul magas igénybevétellel kalkulálni, ami az árak megemelkedésével járhat. Válasz: - A megadott területi szivattyú állomány összetétele és darabszáma alapján meghatározható a szivattyú karbantartások erőforrás-, és ráfordításigénye, a megadott átemelő darabszám alapján az átemelők karbantartásának, és felülvizsgálatának erőforrás-, és ráfordításigénye, az egyes művek és műtárgyak földrajzi elhelyezkedésének információja alapján számítható az igénybe vett járművek futása és költsége. Ezek alapján az egy szivattyúra eső, vagy az egy átemelőre eső komplett átlagos karbantartási díj meghatározható. Fentiek alapján az egyes átemelőkbe beépített szivattyúk teljes körű beazonosítása nem tárgya az ajánlati dokumentáció mellékletének. A rendelkezésre álló műszaki nyilvántartás alapvetően az egyedi berendezések (szivattyúk) tárgyi mellékletében megadott jellemzőit tartalmazzák.
12
- Az átemelőkről teljes körű, pontos műszaki információk nem állnak rendelkezésre. Az átemelők átlagos átmérője 2-2,5m, átlagos mélysége 56m. A műszaki paraméterek pontosítása az első karbantartási kör során történhet meg. - 2009-ben átemelőkben lévő szivattyúk, és szerelvény dugulások a következőképpen alakultak: Észak-Balaton: 700 db Dél-Balaton: 400 db Duna-Dráva: 60 db Somogy: 150 db Velence: 800 db 18. Kérdés: A 13. és 14. sorszámú kérdés esetében a megadott válasz alapján továbbra sem dönthető el, hogy mit kell a kérdésben feltett vizsgálat alatt érteni, továbbá azt sem fogalmazták meg konkrétan, hogy az árat meg kell-e adni vagy sem. Kérjük egyértelműen megválaszolni, hogy kell-e árat adni vagy sem! Ha kérnk árat, akkor kérjük megadni az alkérdésekre is a választ! Válasz: Műszeres rezgésvizsgálatot kizárólag külön megrendelésre, egyedi, külön az igény felmerülése időpontjában meghatározandó díj megállapítása mellett végeztet a jövőben az ajánlatkérő. Ennek értékelését jelen eljárásban nem végezzük, tehát semmilyen formában nem érinti az ajánlatok értékelését, nem tárgya jelen közbeszerzésnek. Nem kell árat adni. 19. Kérdés: A 18. kérdésre adott válaszok alapján az átemelők műszaki paramétereinek hiányában korrekt összemérhető ajánlat nem adható! Nem lehet kalkulálni a veszélyes hulladék mennyiségét. Kérjük egy későbbi kérdésben kért műszaki paraméterek mielőbbi megadását az átemelőkre vonatkozóan. A b.) kérdésre adott válasz alapján, ha a DRV Zrt. üzemeltetésében levő átemelőbe a Vállalkozó adja ki a beszállási engedélyt akkor mi garantálja, hogy a megelőző átemelők a beszállás alatt nem kerülnek elindításra. Itt az üzemeltető az engedély kiadásából nem hagyható ki! Válasz: Az átemelőből kiemelendő veszélyes hulladék mennyisége alapvetően az átemelő előtti hálózatrészek szennyvízterhelésétől, szennyvízminőségétől, és összetételétől függ, ilyen formában az átemelő műszaki paraméterei nem adnak egyértelmű eligazítást a kiemelendő iszap, hulladék mennyiségének vonatkozásában. A karbantartási tevékenységet előre egyeztetett menetrend szerint kell végrehajtani, mely egyeztetés a vállalkozó és az érintett terület üzemeltetőjének képviselője (DRV Zrt munkavállalója) között a helyszínek és időpontok meghatározását kell jelentse. Ebből fakadóan a szükséges üzemszünetek ehhez igazodnak. Kérelmező 2010. április 21-én kelt levelében közölte az ajánlatkérővel, hogy indokoltnak tartja a dokumentáció módosítását. Ajánlatkérő a 2010. április 22-
13
én kelt válaszában tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a műszaki dokumentációt a Kbt. 54. § (1) bekezdésének megfelelően határozta meg. A dokumentáció és a kiegészítő tájékoztatás nem sérti az esélyegyenlőséget. Az ajánlatok bontására 2010. április 26-án, halasztott időpontban került sor: A kérelmező az I. (Dél-Balaton), a III. (Somogy) és az V. (Duna-Dráva) részekre, az A-Z Kincs Kft. az I. (Dél-Balaton), a II. (Észak-Balaton) és az V. (Duna-Dráva) részekre, az Avilex-1 Kft. a II. (Észak-Balaton) részre, a BudaKom Kft., a Collin Center Plusz Kft., az ITT Water Kft. és a LUI-KER’96 Kft. valamennyi részre tett ajánlatot. Kérelmező 2010. április 30-án terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, amelyben kérte a jogsértés megállapítását, a dokumentáció megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, valamint ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás költségeinek megfizetésére. Kérelmező kérte a Döntőbizottságtól, hogy hívja fel az ajánlatkérőt arra, hogy nyilvánítsa az eljárást eredménytelennek, és indítson új közbeszerzési eljárást. Kérelmező a megsértett jogszabályi rendelkezések között a Kbt. 1. § (3) bekezdését, az 56. § (4) bekezdését és az 58. § (7) bekezdését jelölte meg. A hiánypótlás teljesítését követően a Döntőbizottság 2010. május 3-án indította meg a jogorvoslati eljárást. Kérelme indoklásában előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 58. § (7) bekezdését, mivel a közbeszerzési műszaki leírást pontatlanul és többértelműen határozta meg oly módon, hogy ezzel azokat az ajánlattevőket, akik a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatás körülményeit nem ismerték más forrásból, csak a közbeszerzési műszaki leírásból, indokolatlanul és hátrányosan megkülönböztette azoktól az ajánlattevőktől, akik már korábban végezték e szolgáltatást. Kérelmező szerint a dokumentáció nem volt egyértelmű, egzakt módon értelmezhető, az ajánlat kidolgozására nem álltak objektív adatok rendelkezésre. Mindez sértette az esélyegyenlőség alapelvét. 1./ A műszaki dokumentáció 12.1. pontja az ultrahangos rezgésvizsgálattal kapcsolatos, amelyre a kérelmező több kérdést tett fel. Kérelmező közölte, hogy a dokumentációban foglaltak alapján már az nem volt egyértelmű számára, hogy az ultrahangos rezgésvizsgálat része-e az ajánlattételnek, ajánlatkérő kért-e erre a tevékenységre ajánlatot. Kérelmező éppen azért kérte a kiegészítő tájékoztatást, hogy az ajánlatkérő tegye egyértelművé, hogy kell-e erre a tételre is ajánlatot tenni. Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatása szerint ez mégsem része a közbeszerzés tárgyának. Kérelmező szerint az ajánlatkérő fenti tájékoztatása a Kbt. 56. § (4) bekezdésébe ütközik, mert a kiegészítő tájékoztatás módosította a dokumentáció tartalmát, a dokumentáció egy részének törlését eredményezte. Kérelmező ezen kérelmi elemhez kapcsolódóan a 2010. április 15-i kiegészítő tájékoztatásnak a 13. és 14. kérdésekre adott válaszaira, valamint a 2010. április
14
20-i kiegészítő tájékoztatásnak a 18. kérdésre adott válaszára hivatkozott. Kérelmező kifejtette, hogy az ultrahangos rezgésvizsgálat is a karbantartási tevékenység körébe tartozik. Diagnosztikai módszer a rezgésvizsgálat is, amit általában a rejtett hibák feltárására és ezen keresztül a nagyobb karbantartási költségek elkerülésére, illetőleg a gépállapot folyamatos vagy időszakonkénti ellenőrzésére és ez alapján a karbantartás szükséges időpontjának meghatározására alkalmaznak. Kifejtette, hogy az ajánlati dokumentáció 12.1 pontjában az ultrahangos rezgésvizsgálaton kívül, több olyan tevékenységet is felsorolt ajánlatkérő, ami diagnosztikai feladatok körébe sorolható, de mégis karbantartásnak tekintik. Ilyenek pl.: - olajkamrában az olajszint, olajminőség ellenőrzése, - csapágyak futásellenőrzése, - járókerék kopásának ellenőrzése, - Szivattyú kiemelése és akna mellett történő max. 1 perces próbajáratása alatt - hallhatóak-e belső meghibásodásra utaló zajok - áramfelvétel mérése (üresjárati- és üzemi áramfelvétel mérése, ellenőrzése) - motorkábel átütési szilárdság mérése, - belső hő védelem ellenőrzése, - földhurok ellenállás mérése, stb. 2./ Az önálló szivattyúk karbantartása jelentős része az ajánlatnak, mert 377 db karbantartása szükséges. A dokumentációban előírtak alapján nem volt egyértelmű a konkrét műszaki tartalom, mivel az ajánlatkérő önálló szivattyú karbantartására kért ajánlatot, ehhez képest a 10. sz. mellékletben többféle szivattyú szerepelt, nem voltak kiemelve az önálló szivattyúk. Erre tekintettel a kiírás nem volt alkalmas az ajánlattételre. Az ajánlatkérő a kérelmező által feltett kérdésre sem adta meg a szivattyúk típusát, műszaki paramétereit, így nem kalkulálható reálisan a karbantartás költsége. Ezen adatok hiányában még nagyságrendileg sem lehet becsülni az adott berendezés karbantartási költségét. kiírás egyértelműségét, egzaktságát kifogásolja, hiányolja a második kiegészítő tájékoztatást. Ajánlatkérő nem jelölte meg azt, hogy az adott régióban hány darab ilyen teljesítményértékekkel rendelkező szivattyú található, illetőleg mivel nem egy konkrét időpontra kért az ajánlatkérő ajánlatot, a kalkulációhoz szükséges adatokat sem közölte, így szakmailag nem lehetséges a pontos ajánlati vállalás és árkalkuláció elkészítése. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő egyrészt jogsértő tartalommal határozta meg a műszaki leírást, másrészt jogsértő volt a kiegészítő tájékoztatás abban a vonatkozásában, hogy a leírás hiányosságait nem pótolta, a problémát nem oldotta meg. Az ajánlati árak nagy szórása alapján kérelmező feltételezte, hogy a jelenleg is a szolgáltatást végző vállalkozó pontosabb információk birtokában tett ajánlatot. Kérelmező a feltételezését a szerinte kirívóan eltérő ajánlati árakra alapította. Kérelmező ezen
15
kérelmi elemhez kapcsolódóan a 2010. április 20-i kiegészítő tájékoztatásnak a 8. kérdésre adott válaszára hivatkozott. Kérelmező előadta, hogy a karbantartandó gép ki- és beemelése nagyobb szivattyúk esetében már darut igényel. A daruk óradíj költsége darumérettől függően általában 7.000-20.000 Ft+Áfa között mozognak. Ha figyelembe vesszük, hogy a darunak a karbantartás kezdetétől a végéig a helyszínen kell tartózkodnia - 2-3 óra - mindjárt látható hogy a hivatkozott árak vagy nem fedezik e gépköltségeket, vagy ezzel nem is kalkuláltak. Ha ez így van, akkor felmerül a kérdés, hogy miért nem? A másik ilyen tétel a veszélyes hulladék elhelyezése, ami a kiegészítő információk, valamint az ajánlati dokumentáció szerint a vállalkozó feladata. Ennek mennyisége az önálló szivattyú beépítési módjától és a szállított közegtől függ (a technológián belül hol van beépítve és mit szállít). Ennek költségei szintén jelentős tételek lehetnek (köbméterenként, szállítással és megsemmisítéssel több tízezer Ft). Kérelmező vitatta ajánlatkérő azon álláspontját, mely szerint a legjelentősebb költségtétel a bérköltség és a helyszínre való kiszállás költsége lenne. 3./ Az előzőekhez hasonló a probléma az átemelőkkel kapcsolatban. A méretek, teljesítmények adatainak hiányában nem tervezhető és nem becsülhető a javítás, karbantartás, eszköz és munkaerő igénye, alkatrész költsége, kérelmező versenyhátrányban van azokkal szemben, akik ezt ismerték. Kérelmező utalt a 2010. április 15-i kiegészítő tájékoztatás 18. kérdésre adott válaszra, és közölte, hogy ezen válasz alapján egy újabb költségtétel jelent meg az eddigiekhez képest: az átemelő teljes tisztításának és a keletkezett veszélyes hulladék elhelyezésének költsége. Ennek kalkulálásához további, a dokumentációban nem szereplő információk szükségesek. A kiegészítő tájékoztatásban megadott átlagos átmérő és átlagos mélység nem volt arra alkalmas, hogy ez alapján az ajánlattevők akár átlagos árat tudjanak kalkulálni, ugyanis a szivattyúk nagyságára, a távolságokra, a feladatok gyakoriságára, illetőleg a szivattyúk körének, változásának a dinamikájára vonatkozóan ajánlatkérő utalást sem tett. Az önálló szivattyúkhoz hasonlóan ebben az esetben is az egyik jelentős tétel szintén a szivattyúk kiemelését végrehajtó daru költsége. Itt a darunak átemelő mérettől és megközelíthetőségtől függően 3-4 órát is el kell töltenie. Bizonyos átemelő méret és megközelíthetőségi feltételek esetén magasabb óradíjú nagyobb darura lesz szükség. A második ilyen jelentős tétel az átemelő fenékvizsgálatához szükséges mélyszívó és mosó berendezés, aminek költsége a kiegészítő tájékoztatás szerint szintén a vállalkozót terheli. Az ilyen berendezések óradíja általában 15.000-25.000 Ft+Áfa között mozognak. Ha itt még figyelembe vesszük, hogy a gép által kiemelt anyag veszélyes hulladéknak számít, és ezek általában szivattyúval nem szállíthatók, a hulladék elszállítását is ennek a berendezésnek kell megoldania. Egy átemelő tisztítása, mosóvíz helyszínre szállítása és a veszélyes hulladéknak számító iszap lerakóba való szállítása átemelőnként az átemelő mérettől függően jelentősen eltérhet,
16
összesen l-6 órát is igénybe vehet. A harmadik jelentős tétel az előző pontnál említett veszélyes hulladék elhelyezésének költsége. Az ajánlati dokumentáció és a kiegészítő tájékoztatás szerint ez a vállalkozó feladata. Ennek költsége köbméterenként több tízezer forint. Az átemelő méretétől és kialakításától függően átemelőnként akár több köbméter veszélyes hulladékkal is lehet számolni. Kérelmező kifejtette, hogy az ajánlatokban megadott árajánlatokra az átemelő költségkalkulációjából, illetőleg a mögöttes műszaki tartalmi leírásokból lehet egyértelműen megállapítani a műszaki tartalmat. Kérelmező utalt arra, hogy két ajánlattevő rendelkezhetett olyan információkkal, amellyel megfelelő és versenyképes ajánlatot tudtak tenni, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőnél hasonló szolgáltatásokat már régebb óta ellátnak. 4./ Kérelmező kifogásolta, hogy nincs adat a veszélyes hulladék mennyiségére. A veszélyes hulladék a hálózatból jut az átemelőbe, de annak jelentős részét a szivattyú továbbítja. Az átemelőben maradó, és a karbantartáskor elszállítandó mennyiség azonban az átemelők műszaki paramétereitől, a beépített szivattyúk hidraulikai kialakításától, típusától függ. Ezekre vonatkozó adatok ismeretlenek. Kérelmező közölte, hogy ajánlatkérő üzemeltetési területén jelenleg nincsenek 54 kW-nál nagyobb teljesítményű berendezések, és a keletkező szennyvizek mennyisége és szállítási körülményei ezt nem is teszik szükségessé. Ha azonban feltételezzük, hogy valamilyen ok miatt mégis létesítésre kerül ilyen rendszer akkor a következő tényeket kell figyelembe venni: Ilyen rendszer tervezése és kivitelezése és próbaüzeme minimum 1-1,5 évet vesz igénybe. Az új rendszerre a kivitelező a jelenleg általában alkalmazott szerződéskötési szokások szerint 1-3 évig terjedő garanciát szokott vállalni. A gépek gyártói általában 1, de előfordul, hogy hosszabb garanciaidőt vállalnak a berendezéseikre. Ha az itt felsorolt időtartamokat összeadjuk, legalább akkora, vagy hosszabb időintervallum adódik, mint a jelen közbeszerzési eljárás nyertesével kötendő szerződés 2 éves időtartama. Mindezekre tekintettel kérelmező álláspontja az, hogy az ajánlatkérő indokolatlanul, nem létező és műszakilag nem specifikált berendezésekre kért ajánlatot. 5./ Kérelmező az ajánlat összeállításakor tapasztalta, hogy a 9. és 10. sz. mellékletben az ajánlati részekhez tartozó műszaki információk és részletes ajánlati anyag jelölések eltérőek a felhívásban és a dokumentációban foglaltakhoz képest. Amikor ezt a kérelmező észlelte, már nem volt lehetőség kérdést feltenni. A kiegészítő tájékoztatások tartalmazták, hogy a felolvasólapon, illetve a részletes ajánlatot tartalmazó 9. sz. mellékleten végrehajtott módosítás az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Kérelmező a bontási jegyzőkönyvben rögzíttette ezt az észlelését, amely kérelmező szerint az ajánlatok értékelésekor problémát jelenthet.
17
Ajánlatkérő eljárási kifogásai vonatkozásában kérelmező előadta, hogy valamennyi beszerzési részre vonatkozóan kéri a jogorvoslati eljárás lefolytatását és a jogsértés megállapítását. Nem vitatottan csak 3 beszerzési részre tett ajánlatot, azonban a másik két részre is megállapítható a közvetlen érdekeltsége, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a teljes közbeszerzési eljárásában köteles az alapelveket és a Kbt. szabályait betartani. Kérelmező közölte, hogy a jogorvoslati kérelme nem elkésett. Jogszabálysértőnek tartja a dokumentációt és a kiegészítő tájékoztatást is. A jogorvoslati eljárás lehetősége kérelmező számára akkor nyílt meg, illetve vált szükségszerűvé, amikor bebizonyosodott, hogy a kiegészítő tájékoztatás nem megfelelő. A kérelmező által feltett kérdésekre az ajánlatkérő április 20-án adott részletes választ, majd április 22-én kelt levelében közölte, hogy az előzetes egyeztetést lezártnak tekinti. A dokumentáció teljes terjedelmét pedig azért kifogásolja, mert azok egyes elemei összefüggnek, új közbeszerzési eljárás kiírását kérte, amely csak egységesen lehetséges. Kérelmező a jogorvoslati határidő kezdő napjaként 2010. április 23-át jelölte meg. Ajánlatkérő elsődlegesen a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte ügyfélképesség hiánya és elkésettség miatt, másodlagosan a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság miatt. Ajánlatkérő szerint a kérelmezőnek nincs jogos érdekeltsége. Azon beszerzési részeknél, amelyekre ajánlatot nyújtott be azért nincs közvetlen érdeksérelem, mert nem nyert bizonyítást az, hogy a dokumentáció nem volt alkalmas arra, hogy megfelelő ajánlatot tudjon a kérelmező benyújtani. Azon részek esetében, amelyekre nem nyújtott be a kérelmező ajánlatot, a valós ajánlattételi szándékot sem lehet fellelni. Az elkésettség vonatozásában ajánlatkérő közölte, hogy a kérelmező a dokumentációt elektronikus formában 2010. március 12-én, postai kézbesítés útján pedig 2010. március 16-án vette kézhez. Erre tekintettel a dokumentáció tartalmát vitató kérelme elkésett. Kérelmező a kiegészítő tájékoztatástól jogszerűen nem várhatta, hogy az általa vélelmezett műszaki hiányosságokat pótolja. Ajánlatkérő az egyes kérelmi elemek vonatkozásában az alábbi érdemi észrevételeket terjesztette elő: 1./ A közbeszerzés tárgya a felhívás II.1.5) pontjában foglaltak alapján a berendezések karbantartása, javítása, dugulás elhárítás, tehát az ultrahangos rezgésvizsgálat ebbe nem tartozik bele, ez utóbbi diagnosztikai feladat. A műszaki leírás 12.1. pontjában csak adminisztratív hiba miatt szerepelt. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatással ezt az eltérést kívánta kiküszöbölni, de
18
utalt arra az előírására is, amely szerint ha ellentmondás van a felhívás és a dokumentáció között, akkor a felhívás az irányadó. 2./ Ajánlatkérő a szivattyúk karbantartása során az ajánlati dokumentáció műszaki leírásában meghatározta a résztevékenységeket, amelyekkel összefüggésben gépjármű költség, anyagköltség, munkadíj számolható. Az ajánlati ár meghatározása során a gépjármű használatából eredő költségek és az élőmunka díja meghatározó költségelem. Az első költségelem a vállalkozó ajánlattevő telephelyének elhelyezkedésétől, a második költségelem a szivattyúk darabszámától függ. Ajánlatkérő közölte, hogy eddig csak Velencén végeztetett ilyen jellegű karbantartást. Ajánlatkérő előadta, hogy kétféle szivattyút működtet, azok karbantartására, felülvizsgálatára vonatkozóan kért ajánlatot, egyrészt az önálló, telepeken alkalmazott szivattyúk, másrészt pedig az átemelőkben lévő szivattyúk. Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy a 4. bírálati részszempont szerint kívánta értékelni az egyedi szivattyúk és a hozzájuk kapcsolódó elemek karbantartását, felülvizsgálatát. Az átemelőkbe beszerelt szivattyúk esetében nemcsak a szivattyúk, hanem az egész gépészeti épített szerkezeti elemek karbantartása, felülvizsgálata a beszerzés, illetőleg az árajánlat része kell, hogy legyen. Az önálló telepi szivattyúk esetében viszont csak a szivattyú és azok közvetlen környezetébe tartozó elemeknek a karbantartására kellett ajánlatot tenni. Álláspontja szerint a dokumentációban minden szükséges adatot megadott ahhoz, hogy a megfelelő ajánlat elkészíthető legyen, utalt arra, hogy az önálló, illetőleg a telepi átemelőkben szerelt vagy alkalmazott szivattyú gyártmánya, típusa, géppark esetében nincsen jelentős eltérés, azok egy része azonos, legfeljebb teljesítményértékekben lehet eltérés, ugyanakkor a teljes listát, a gyártmánytípus és a teljesítményadatok pontos megjelölésével a 10. sz. mellékletben ajánlatkérő megadta. Megadta az állomány összetételét, megadta azt, hogy milyen helyszínen vannak telepek, illetve milyen helyszínen vannak átemelők, leadott ponttól számítottan ezek az elemek milyen távolságra helyezkednek el, így együtt összességében az ajánlattevőknek pontos információ állt rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. Pontosan meghatározta azt is, hogy a kezelésében lévő 2800 db szivattyúállomány milyen csoportokra bontható, ezen belül három csoportot határozott meg, a működő, a javítás alatt és a tartalék-szivattyú állomány. A működő szivattyúállomány körében pedig meghatározta az önálló szivattyúk arányát is. A 10. sz. mellékletben beszerzési részenként megjelölte a szennyvíztisztító műveket, és az ezekhez tartozó szivattyúk darabszámát is. Ajánlatkérő ehhez képest a kiegészítő tájékoztatásban többlet- vagy eltérő adatot nem adott. 3./ Az előzőekkel azonos az átemelők karbantartásával kapcsolatos kérdéskör. Közölte, hogy az átlagos átemelőben üzemelő szivattyúk darabszáma 3. Ajánlatkérőnek azonban nincsen olyan adatbázisa, nincsenek olyan konkrét
19
tényadatai még a korábbi évekről sem, hogy az egész területre vonatkozóan pontosan mennyi pontosan a visszamaradó iszap, hordalék mennyisége, illetőleg összetétele, a hulladék összetétele és aránya, tekintettel arra, hogy ennek mértéke sok mindentől függ. Függ az átemelők leeresztésének időpontjától, az évszaktól, a vízszinttől, a rákapcsolt fogyasztók fogyasztói szokásaitól. Ez lenne az a mennyiségi adat, amely alapján pontosan kalkulálható lenne az élőmunka, a ráfordítás. Ilyen adatokkal a teljes területre vonatkozóan sem az ajánlatkérő, sem más vállalkozó nem rendelkezhet, mivel ilyenfajta tevékenységet korábban a teljes területen nem végeztek. Ilyen jellegű tevékenységet is csak Velencén végeztek korábban, nem volt előny a helyi tapasztalat megléte. Ajánlatkérő a kalkuláció elkészítéséhez felhasználható adatokat tudott megadni, így konkrétan azt a tartományt, melyen belül az átemelők geometriai méretét megadhatta. Ezen adatok felhasználhatóak voltak ahhoz, hogy megfelelő és versenyképes árkalkulációt el tudjanak készíteni az ajánlattevők. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a karbantartási munkák során az átemelőkből, szivattyúkból kiemelendő iszap, zagy, üledék nem minősül veszélyes hulladéknak, ezért nem kellett közölnie adatot a veszélyes hulladékmennyiségről. Az ajánlatkérő hálózatán, szivattyúin keresztül kommunális és nem ipari szennyvíz folyik, az ülepített iszapot a hulladéklerakóban el tudja helyezni. Ilyen módon utalt arra az ajánlatkérő, hogy a megadott szivattyú teljesítményadatai alapján nem lehet a kiemelendő iszap mennyiségére következtetni, pontos adatokat kalkulálni, a teljesítményadatok alapvetően a hálózat kapacitása és a terhelhetőségre, a terhelésre vonatkozóan segítenek, adnak eligazítást. 4./ Ajánlatkérő szivattyúállományában jelenleg a legnagyobb az 54 kW-os teljesítményű, ezt jelezte a 10. sz. mellékletben. Az esetleges hálózatbővítésre tekintettel azonban nagyobb kapacitású szivattyút is figyelembe kellett venniük az ajánlattevőknek. Mivel különböző tulajdonú vízi közműveket üzemeltet, nem zárható ki annak lehetősége, hogy ajánlatkérő a jövőben olyan hálózatok üzemeltetésének jogát is megkapja, melyben beépítve találhatóak 54 kW-nál nagyobb teljesítményű szivattyúk is. Ezért kellett a 9. sz. mellékletben a 90 kWig terjedő teljesítménytartományban megadni az átlagos javítási díjakat. Ajánlatkérő szerint az ajánlattevőknek tisztában kell lenniük ezeknek a szivattyúknak az eltérő javítási díjaival, reális árakat kellett az ajánlatban megadniuk. Ajánlatkérő kifejtette, hogy az ajánlattevők általában úgy tekintették, hogy a jövőbeli 54-90 kW-os teljesítményű szivattyúk gyártója és típusa a jelenlegiekkel egyező, tehát a díjkalkuláció is hasonló a kisebb teljesítményűeknél alkalmazotthoz. A kérelmező viszont valóban fiktív árat adott az 1 Ft/javítás tekintetében. Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy a garancia kérdése közömbös, az függ a hibák jellegétől, illetőleg az általa üzemeltetésre átvett vízi közművektől, illetőleg azok elemeitől is.
20
5./ A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő részenként írta elő a mennyiségeket. A dokumentációban csatolt Felolvasólapon csak a részek száma szerepelt. A 9. sz. mellékletben a részek megnevezése volt feltüntetve, de a részek számai nem egyeztek a felhívás II.2.1) pontjával. Ezt az ellentmondást oldotta fel ajánlatkérő azzal az előírásával, hogy ilyen esetben a felhívás az irányadó. Ajánlatkérő 2010. eredményhirdetést.
május
21-én
bejelentette,
hogy
elhalasztotta
az
Az Avilex-1 Kft., ajánlattevő észrevételében közölte, hogy a kérelem alapján nem lehet azt megállapítani, hogy a kérelmező melyik ajánlatkérői döntést kifogásolja. Javasolta, hogy a Döntőbizottság csak azon beszerzési részek vonatkozásában folytassa le a jogorvoslati eljárást, amelyekre a kérelmező ajánlatot tett. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozatlan, részben eljárásjogi akadály (elkésettség és ügyfélképesség hiánya) áll fenn egyes kérelmi elemek vizsgálatának.
Ajánlatkérő eljárási kifogásai alapján a Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a jogorvoslati kérelem alapján az érdemi vizsgálatnak van-e eljárási akadálya. Ajánlatkérő eljárási kifogását egyrészt arra alapította, hogy a kérelmezőnek nincs ügyfélképessége. A Kbt. 323. § (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Döntőbizottság részben osztotta az ajánlatkérő által előadottakat. A Kbt. irányadó rendelkezése a jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogát olyan személyek számára biztosítja, akiknek érdekében áll valamely szerződés elnyerése, illetve akinek jogát vagy jogos érdekét az állítólagos jogsértés sérti vagy veszélyezteti. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga attól is függ, hogy a kérelmező a közbeszerzési eljárás mely szakaszának mely magatartását kifogásolja. A Döntőbizottság minden esetben köteles megvizsgálni, hogy a kérelem az annak benyújtására jogosulttól származik-e, az érdekeltség fennállását minden esetben az összes körülmény mérlegelésével kell megállapítani. Az ügyféli minőség megítélése, az egyes kérelmi elemek előterjesztésének joga szempontjából döntő kérdés az, hogy a kifogásolt tevékenység vagy döntés a kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül sérti vagy veszélyezteti-e.
21
Akinek jog vagy érdeksérelme a jogsértőnek vélt magatartással, döntéssel közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult erre irányuló kérelem előterjesztésére. A vizsgált közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a beszerzését 5 részre osztotta, és valamennyi részre biztosította az ajánlattételt. Az egyes beszerzési részeket a teljesítési helyszínek szerint alakította ki. Valamennyi beszerzési részben a beszerzés tárgya azonos, szennyvízszivattyúk és szennyvízátemelők karbantartása, javítása és dugulás elhárítás. Ajánlatkérő a műszaki leírásban rögzített feladatokat, teljesítési feltételeket, a műszaki elvárásokat minden részben azonos tartalommal határozta meg. A beszerzési részek közötti különbség a földrajzi sajátosságokból, a beszerzés mennyiségéből, a beszerzés tárgyával érintett eszközök, berendezések műszaki jellemzőiből adódott. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást úgy adta meg, hogy azok nem specifikusan egy-egy részre vonatkoztak, a tájékoztatásban foglaltak tartalmilag valamennyi teljesítési helyszín vonatkozásában irányadóak voltak, az egyes részeknél érvényesülő egyedi adottságok figyelembe vételével. A Döntőbizottság tényként rögzíti, hogy a kérelmező az öt beszerzési részből három részre, az I., a III. és az V. részre nyújtott be ajánlatot. Az ajánlattételi határidő lejártát, az ajánlatok bontását követően benyújtott jogorvoslati kérelemben ugyanakkor a kérelmező a teljes beszerzésre, valamennyi beszerzési részre vonatkozóan kérte a jogorvoslati eljárás lefolytatását, a jogsértés megállapítását és a dokumentáció megsemmisítését. A jogi érdekeltségét abban jelölte meg, hogy a jogsértő műszaki előírások miatt nem tudott megfelelő ajánlatot tenni. A Döntőbizottság azon beszerzési részek vonatkozásában elfogadta a kérelmező indokait, amelyekre ajánlatot nyújtott be, kérelmező a beszerzés ezen részeiben ténylegesen a közbeszerzési eljárás résztvevője, közvetlenül érdekelt a szerződés elnyerésében és a teljesítésben. A Döntőbizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy azon részek vonatkozásában, amelyekre a kérelmező ajánlatot sem tett, nem állapítható meg a közvetlen jogos érdeksérelem vagy annak veszélye. Nem fogadható el általánosságban az olyan indok, amelyet a kérelmező mindösszesen arra alapított, hogy jogszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásban kíván részt venni. Kérelmező e részek vonatkozásában semmiféle olyan körülményt, tényt nem jelölt meg, amely alapján a valós ajánlattételi szándék valószínűsíthető lett volna. Kérelmező nem hivatkozott a sérelmezett műszaki leírásnak, kiegészítő tájékoztatásnak olyan többletelemet tartalmazó részére, amelynek következményeként nemcsak a megfelelő ajánlattételben, hanem ténylegesen az ajánlat elkészítésében is akadályozta volna.
22
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a II. és a IV. részek vonatkozásában nem áll fenn a kérelmezőnek a Kbt. 323. § (1) bekezdésében megkövetelt ügyfélképessége, ezért e részek vonatkozásában a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya van. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta az ajánlatkérő elkésettségi kifogását, amelyet ajánlatkérő arra alapított, hogy a jogorvoslati kérelem ténylegesen nem a kiegészítő tájékoztatások során adott egyes ajánlatkérői válaszokat, hanem a dokumentáció tartalmát, a közbeszerzési műszaki leírást támadja a jogvesztő határidőn túl. A Kbt. 323. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint a kérelem b) egyéb ajánlatkérői döntés esetében a döntésről szóló értesítés megküldését követő naptól, c) egyéb esetekben a vitatott ajánlatkérői döntés közzétételét vagy a dokumentáció átvételét követő naptól számított 15 napon belül, ha a kérelem e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárással vagy annak mellőzésével kapcsolatos tíz napon belül nyújtható be. Ajánlatkérő a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a Kbt. második rész, V. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. A Kbt. 188. §-a értelmében a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48-99. §) – a 13. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. A Kbt. 56. § (4) bekezdése kimondja, hogy a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. A Kbt. 58. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A Kbt. 58. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve
23
értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni. A Döntőbizottság részben helytállónak ítélte az ajánlatkérő indokait. A Döntőbizottság szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy a jelen közbeszerzési eljárás megindításakor hatályos törvényi szabályozás értelmében a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidők objektív határidők. A jogvesztő határidő kezdetét a jogsértés megtörténtétől kell számítani, nem biztosított annak a lehetősége, hogy egyéb, tudomásszerzési időponttól számítsa kérelmező a jogsértés megtámadására nyitva álló határidőt. Ebből következően az új Kbt. szabályozás értelmében nincs annak jogi relevanciája, hogy a kérelmező a dokumentáció, műszaki leírás sérelmezett tartalmát mikor, adott esetben kiegészítő tájékoztatásból ismerte-e fel. A Kbt. egyértelmű szabályt tartalmaz arra, hogy amennyiben egy, a Kbt. második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárás ajánlattételi dokumentációjának egyes részeinek jogsértő tartalmát vélelmezi a kérelmező, a jogorvoslati kérelem előterjesztésére a Kbt. 323. § (2) bekezdés c) pontja alapján a dokumentáció átvételét követő 10 napon belül jogosult azt jogorvoslati kérelemmel támadni. A jelen esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során több alkalommal adott kiegészítő tájékoztatást, amelyek releváns részeit a Döntőbizottság a fentiekben ismertette. A Kbt. 56. § (1) bekezdésének szabályozása értelmében a kiegészítő tájékoztatás rendeltetése a felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban a megfelelő ajánlattétel érdekében kiegészítő, értelmező tájékoztatás adása. A meghatározás lényegi eleme, hogy az ajánlatkérő megfelelően elkészítette a felhívását és a dokumentációját, tehát kiegészítő tájékoztatás keretében az ajánlatkérő nem pótolhatja a felhívás vagy a dokumentáció körébe tartozó kérdéseket, adatokat, tényeket. A Kbt. 56. § (3) bekezdésének előírásai alapján az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást jogszerűen úgy adhatja meg, hogy az nem eredményezi a felhívás és a dokumentáció előírásainak módosítását. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem 2./, 4./ és 5./ eleme teljes egészében, az 1./ és 3./ eleme részben ténylegesen nem azt kifogásolja, hogy az ajánlatkérő módosított volna a felhívás vagy a dokumentáció előírásain. Éppen ellenkezőleg, a kérelmező a kérelmét arra alapította, hogy a kiegészítő tájékoztatással az ajánlatkérő nem módosított a dokumentáció általa jogsértőnek vélt tartalmán, nem pótolt olyan adatokat, feltételeket, amelyek a műszaki előírást kiegészítették volna és amelyek alapján a kérelmező által vélt hiányosságokat, ellentmondásokat, problematikusnak ítélt ajánlattételi és teljesítési feltételeket kiküszöbölte volna. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a Kbt. 56. §-a szerinti kiegészítő tájékoztatás nem lehet
24
jogszerű eszköze a felhívás és a dokumentáció módosításának. A kérelmező által sérelmezett helyzet azonban közvetlenül a felhívás és a dokumentáció egyes kikötéseinek következménye, amely a kiegészítő tájékoztatással jogszerűen nem orvosolható. Kérelmező a jogorvoslati kérelmében előterjesztett indítványát is azzal indokolta, hogy a műszaki dokumentáció nem pontos, ellentmondásos, a közbeszerzés tárgya, az értékelt műszaki tartalom, és teljesítési feltételek nem egyértelműek, nem alkalmasak a megfelelő ajánlattételre. Kérelmező nem az egyes kiegészítő tájékoztatásokat, hanem kifejezetten a teljes műszaki dokumentáció megsemmisítését, ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás kiírására kötelezését indítványozta kérelmében, az egyes kiegészítő tájékoztatásokat csupán annak szemléltetésére jelölte meg, hogy igazolja, a dokumentáció egyes elemeiben, illetőleg teljes összefüggésében jogsértő. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a kérelmező által sérelmezett ajánlatkérői előírások ténylegesen az ajánlatkérő műszaki leírásában megfogalmazottakra vonatkozik, így a jogsértés megtörténte kizárólag a dokumentáció kérelmező általi átvételének időpontjának tekinthető. Ez az időpont az ajánlatkérő által bemutatott okiratok alapján 2010. március 12., e naptól számítandó a dokumentáció megtámadására nyitva álló 10 napos jogvesztő határidő. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét az 1./ és 3./ elemek azon részei kivételével, amelyben a kiegészítő tájékoztatással megvalósult módosítást kifogásolta, 2010. április 30án elkésetten terjesztette elő. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel azt vizsgálta meg érdemben, hogy a kérelmező 1./ kérelmi elemében konkrétan megjelölt 2010. április 15-i 13., 14. számú kiegészítő tájékoztatásban, valamint a 2010. április 20-i 18. számú kiegészítő tájékoztatásban ajánlatkérő módosította-e a dokumentációt az ultrahangos rezgésvizsgálat vonatkozásában. Kérelmező azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő a fenti válaszaiban a dokumentáció 12.1. pontjában előírtakat módosította, a műszeres ultrahangos rezgésvizsgálatot kivette a karbantartási, felülvizsgálati tevékenység köréből. A Döntőbizottság megvizsgálta a dokumentáció, azon belül a műszaki leírás és a szerződéstervezet vonatkozó részeit és megállapította, hogy az ajánlatkérő specifikus teljesítési feltételeket határozott meg. A szerződés keretszerződés, a karbantartási felülvizsgálati feladatokat az adott átemelőhöz, szennyvízszivattyúhoz kapcsolódóan a szükséges időpontokban és mértékben kell elvégezni. Az ajánlatkérő a dokumentáció 12.1. pontjában a karbantartási felülvizsgálati feladatok tartalmának meghatározása során tételesen felsorolt számos elvégzendő feladatot. E feladatok között nem vitatottan több diagnosztikai funkciójú tevékenység is szerepel, pl. csapágy futásellenőrzése, olajszint,
25
olajminőség ellenőrzése, meghibásodásra utaló zajok vizsgálata, áramfelvétel mérése stb. Ajánlatkérő az ultrahangos, műszeres rezgésvizsgálat vonatkozásában kifejezetten a „külön díjtétel” kifejezést szerepeltette. Ilyen kitételt más karbantartási, ezen belül diagnosztikai feladatoknál nem tüntetett fel. A karbantartási feladatokra megajánlandó, a 4. és 5. bírálati részszempont szerint értékelt ellenszolgáltatás díjának képzése vonatkozásában az ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlatok összehasonlításának alapján a karbantartási nettó díjak mértéke képezi. A Döntőbizottság a dokumentáció vonatkozó előírásának együttes vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy a 12.1. pontban rögzített „külön díjtétel” kifejezés kikötéssel az ajánlatkérő egyértelművé tette, hogy a műszeres ultrahangos rezgésvizsgálat díját a karbantartási tevékenységre kalkulált árajánlat nem tartalmazza. Kérelmező által megjelölt kiegészítő tájékoztatások is kifejezetten ezt erősítették meg, ezzel ellentétes adatot az ajánlatkérő sem a dokumentációban, sem a kiegészítő tájékoztatások során nem adott. A Döntőbizottság ezért megállapította, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásában nem módosított a dokumentáció előírásain. A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy a 3./ kérelmi elemben megjelölt 2010. április 15-i 18. számú kiegészítő tájékoztatás módosította-e a dokumentációban előírtakat, ajánlatkérő új költségtételt épített-e be a szennyvízátemelők karbantartásához kapcsolódóan. Kérelmező e vonatkozásban azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban előírtaktól eltérően utólagosan azt írta elő, hogy az átemelők teljes tisztítása, a veszélyes hulladékok elszállítása a vállalkozó feladata. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a műszaki dokumentáció 12.1. pontjában kifejezetten előírta, hogy a kitermelt uszadék és zagy a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet hatálya alá tartozik és hulladékként kezelendő. Az ajánlatkérő által felhívott rendelet valamennyi, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó hulladékfajta osztályozását tartalmazza. A rendelet szabályozást tartalmaz a kommunális és a veszélyes hulladékokra is egyaránt. Erre tekintettel kérelmező megalapozatlanul hivatkozik arra, hogy az ajánlatkérői előírások nem vonatkoztak volna az átemelőkből kiemelt esetlegesen veszélyes hulladéknak minősülő iszapra, zagyra. Ajánlatkérő a 12.1. pontban egyértelműen fogalmazott abban a vonatkozásban is, hogy a hulladék elhelyezéséről és ártalmatlanításáról a vállalkozónak kell gondoskodnia, ennek költségei kalkulálhatóak karbantartásra megajánlott ellenszolgáltatásban. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatással nem módosított a dokumentáción, a jogorvoslati kérelem ezen részében sem alapos.
26
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva – az érdemi vizsgálat körében – a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet a megalapozatlan részeiben elutasította. A Kbt. 325. § (3) bekezdés c) és e) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – öt napon belül elutasítja, ha megállapítja, hogy c) a kérelem elkésett, e) a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A Kbt. 325. § (4) bekezdése kimondja, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Kbt. 345 § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárást megszüntető végzés ellen is. A jogorvoslati kérelemnek az elkésetten és az ügyfélképesség hiányában előterjesztett része vonatkozásában a Döntőbizottság a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján megszüntette a jogorvoslati eljárást. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás a határozat érdemi rendelkezése tekintetében Kbt. 346. § (1) bekezdésén, míg a határozat megszüntető része tekintetében a Kbt. 345. §-án alapul. Budapest, 2010. június 3. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Kalmárné Diósy Ildikó sk. közbeszerzési biztos
Parádi Józsefné
Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos
27
Kapják: 1. Dr. Jánosi László ügyvéd (6640 Csongrád, Jókai u. 2.) 2. Csók és Társa Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Teréz krt. 19. III. em. 32-34.) 3. TriCSÓK Tanácsadó és Szolgáltató Kft. (1067 Budapest, Teréz krt. 19. III/37.) 4. Avilex Kft. (8403 Ajka, Felsőcsinger u. központi telep I/a) 5. Collin Center Plusz Kft. (2800 Tatabánya, Alkotmány u. 63./a) 6. Buda-Kom Kommunáltechnikai Kft. (2330 Dunaharaszti, Jedlik Ányos u. 4.) 7. LUI-Ker’96 Kft. (3529 Miskolc, Sibrik Miklós u. 14.) 8. ITT Water és Wastewater Magyarország Kft. (2045 Törökbálint, Feketerét u. 9.) 9. A-Z Kincs Kft. (1041 Budapest, Váci út 121.) 10. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11. Irattár
