K Ö ZB E S ZE RZÉ S EK T ANÁCS A K Ö ZB E S ZE RZÉ S I DÖ NT ŐBI ZO T T SÁG 1024. Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 E-mail cím:
[email protected]
Ikt.sz.: D.427/ 13 /2010.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a HE-DO Útépítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (3261 Pálosvörösmart, Hagyóka u. 1., a továbbiakban: kérelmező) által a Kistarcsa Város Önkormányzata (2143 Kistarcsa, Szabadság u. 48., képviseli: Tasnádi és Társa Ügyvédi Iroda, Dr. Tasnádi Zita ügyvéd, 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Útépítési és útjavítási munkálatok” tárgyú közbeszerzési eljárásának 1. (Útépítési munkálatok) részével kapcsolatosan megindított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 250. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 81. § (1) bekezdését, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és g) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését és a Kbt. 91. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás 1. (Útépítési munkálatok) részét lezáró döntését. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet az ezt meghaladó részében elutasítja. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1.000.000,-Ft (azaz egymillió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezi. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa kincstárnál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150 000,-Ft, (azaz százötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól keresettel lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi
2
Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a rendelkező részben feltüntetett építési beruházás tárgyában a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívását tartalmazó hirdetményt a KÉ 5085/2010. számon 2010. március 10-én tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. Ajánlatkérő a felhívásban a beszerzés mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg: 1. részajánlat: a Kistarcsa Fenyves utca és Burillák Mihály utca szilárd burkolattal történő ellátása, összesen 700 fm 2. részajánlat: 1/2 m2 - 6 m2 kátyúk esetén 6-8 cm vastag aszfaltozással útjavítási munkálatok ellátása, összesen 1000 m2 + 20% területen A szerződés időtartama 150 nap. Ajánlatkérő a részajánlattételt megengedte. Az elbírálás szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján: Részszempont 1./ Ajánlati ár 2./ Teljesítési határidő (1. részajánlat esetén: a munkaterület átadásától számított max. 148 nap, napokban megadva, 2. részajánlat esetén: az egyes megrendeléseket követően a munkaterület átadásától számított max. 15 nap, napokban megadva) 3./ Jótállás időtartama (az átadás átvételt követő min. 36 hónap, hónapokban megadva) 4./ Fizetési határidő
Súlyszám 90 15 20 10
Ajánlatkérő a teljes körű hiánypótlást biztosította. A felhívás V.7.9.) pontjában rögzítette, hogy a rendelkezésére álló keretösszeg az 1. részajánlat esetében nettó 80.300.000,-Ft, a 2. részajánlat esetében nettó 5.000.000,-Ft.
3
Az ajánlattételi határidő 2010. március 31., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. április 26., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. május 17. volt. Az ajánlattételi dokumentáció tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, az iratmintákat, a szerződéstervezetet és a közbeszerzési műszaki leírást. Az ajánlattétellel kapcsolatos tudnivalók 9.2. pontja rögzítette, hogy az ajánlati árat úgy kell meghatározni, hogy az tartalmazza mind a munkadíjat, mind az anyagköltséget. A felolvasólapon csak az összesített vállalkozási díjat kell feltüntetni. A részletes ajánlatot az 1. részajánlatra vonatkozóan a 14. sz. mellékletben foglalt táblázatok (méret- és mennyiségszámítás, árazatlan költségvetés) kitöltésével és összegezésével kell megadni. A táblázatokat az ajánlat részeként csatolni kell. A dokumentáció 12. sz. melléklete szerinti 1. részajánlathoz tartozó Szerződéstervezet III. (A Vállalkozási díj) pontjában többek között rögzítésre került, hogy a felek a vállalkozási díjat …….. Ft + ÁFA, azaz ……….. forint összegben határozzák meg, amelynek részletezését a szerződés mellékletét képező költségvetés tartalmazza. A szerződéses ár nem módosítható az esetleges anyagár vagy munkabérek, vagy infláció és egyéb, az árakat befolyásoló tényezők módosulása miatt. A megrendelő a beépítésre kerülő anyagok mennyiségét és minőségét helyszíni képviselője útján folyamatosan ellenőrzi. A dokumentáció 14. sz. melléklete tartalmazza a műszaki dokumentációt, amelynek részét képezte az engedélyek és tervdokumentációk mellett az árazatlan költségvetés: A „Mennyiségszámítás és költségvetés- Kistarcsa, Burillák Mihály u.” táblázatos formátumú 1 oldalas költségvetés tartalmazza a tétel megnevezését, mértékegységét, mennyiségét, és egy üres oszlopot. A Kistarcsa, Fenyves út melletti támfal építés 6 oldalas költségvetése ún. klasszikus kétoszlopos költségvetés, amely tartalmaz tétel sorszámot, tételszámot, tételkiírást, egységre jutó anyag és munkadíj oszlopot, valamint a tétel ára összesen anyag és munkadíj oszlopot. A költségvetés 4. oldalán található 15. tétel – vasbeton sáv-, talp- lemezalap készítése…. mennyisége 18,5 m3-ben került meghatározásra. A „Mennyiségszámítás és költségvetés- Kistarcsa, Fenyves u.” táblázatos formátumú 2 oldalas költségvetés tartalmazza a tétel megnevezését, mértékegységét, mennyiségét, és egy üres oszlopot. A 2010. március 31-i ajánlattételi határidőben az 1. beszerzési részre hét ajánlattevő, a Kistarcsa Utak Konzorcium (vezető tag: Bau Holding 2000 Zrt., tag: Penta Kft.), az ÁR-LA Magyarország Kft., a Magyar Aszfalt Kft., a
4
Swietelsky Magyarország Kft., a Dél-Pesti T&T Kft., a COLAS Út Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatokban az 1. beszerzési részre megajánlott összesített nettó ajánlati árak, és azon belül a 3 kivitelezési elemre (Fenyves utca támfalépítés, Fenyves utca útépítés, Burillák Mihály utca útépítés) megajánlott ellenszolgáltatások értéke az alábbiak szerint alakultak: Ajánlattevő Kérelmező Magyar Aszfalt Kft. Swietelsky Kft. Kistarcsa Konzorcium ÁR-LA Kft. Dél Pesti T&T Kft. COLAS Út Zrt.
Támfalépítés 6.501.615 5.333.200 4.483.670 5.108.194 6.019.222 4.408.110 5.164.345
Fenyves u. építés 38.500.761 49.755.982 45.407.423 53.238.370 44.033.622 44.600.830 37.134.209
Burillák u. építés 16.496.522 20.617.332 17.007.375 20.541.750 17.603.753 17.657.450 13.894.754
Össz. ajánlati ár 61.498.898 75.706.514 66.898.468 78.889.034 67.656.596 66.666.390 56.193.308
Kérelmező az ajánlata 273-287. oldalán található a beárazott költségvetés. A Kistarcsa, Burillák Mihály u. költségvetésben (283. o.) a 2. „Tükörkészítés, hengerelés úthoz” tételben a mértékegység m3, mennyiség 1680, egységár 140 Ft, összesen 235.200 Ft, a tétel teljesítésében alvállalkozó nem vesz részt. A 6. „Aszfalt koptatóréteg készítése, előzetes bitumenemulziós szórással – AB 11 koptatóréteg” tételben a mértékegység m3, mennyiség 84, egységár 40.000 Ft, összesen 3.360.000Ft, a tétel teljesítésében alvállalkozó nem vesz részt. A Kistarcsa, Fenyves u. költségvetés (285. o.) 5. „Tükörkészítés, hengerelés” tételben a mennyiség 2500 m2, egységár 60 Ft, összesen 150.000 Ft, a tétel teljesítésében alvállalkozó nem vesz részt. A 8. „Simító hengerelés” tételben a mértékegység m2, mennyiség 4579, egységára 60 Ft, összesen 274.740 Ft, a tétel teljesítésében alvállalkozó nem vesz részt. A Magyar Aszfalt Kft. ajánlatának 225-345. oldalán található a beárazott költségvetés. A 2. „Fenyves utca támfalépítés” költségvetésben az ajánlattevő az egységárakat ún. egyoszlopos módszerrel (anyag + díj együtt) adta meg. A költségvetés 337. oldalán található 2.150. tételszámú (az ajánlatkérő által kiadott költségvetésben 15. sorszámú) „Vasbeton sáv-, talp- lemezalap készítése szivattyús technológiával C20/25-X0v(H) képlékeny kavicsbeton keverék CEM 32,5 pc. D=16 mm, m=6,6 finomsági modulussal minőségű betonból” tétel 3,00 m3 mennyiségben került feltüntetésre, 38.570 Ft egységárral, 115.710.- Ft tételösszeggel.
5
Ajánlatkérő 2010. április 9-én – egyebek mellett - a Kbt. 86. § alapján indokolást kért az ajánlattevőktől az egyes költségvetési tételekre beállított, kirívóan alacsonynak, illetőleg kirívóan magasnak értékelt árak vonatkozásában. A kérelmezővel közölte, hogy az ajánlata kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz az alábbi tételek tekintetében, amelyekre a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján indokolást kér: - aszfalt koptatóréteg készítése előzetes bitumenemulziós szórással – AB 11 koptatóréteg beépítéssel együtt, - süllyesztett szegély építése, - árok burkolása beton mederlappal, - faültetés, - beton vízelvezető folyóka TB 30/50/40 elemből vagy 40x40 belmérettel monolit betonból, - tükörkészítés hengerelés, - simító hengerlés, - telefonoszlop áthelyezés. Kérelmező a 2010. április 15-én beadott indoklásában rögzítette, hogy a megajánlott egységárakon a munkát megfelelő minőségben el tudja végezni, mellékelte az ajánlatkérő által kifogásolt 8 tétel egységár elemzését. Ajánlattevő közölte, hogy minden egységára tartalmazza és eléri az ágazatban általában szokásos béreket, gazdaságilag ésszerűek, az eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) elérik a gazdaságban szokásos árszintet és gazdaságilag ésszerűek. Kérelmező felhívta az ajánlatkérő figyelmét arra a kivételesen előnyös körülményre, hogy a kérelmező Veresegyházi Főépítésvezetősége a kivitelezés súlyponti területétől 18 km-en belül van, így tudták a részletezett egységárakat kedvezőbben megajánlani, mint a konkurens cégek. Az egységár elemzések tartalmazták a tétel megvalósításához szükséges anyag mennyiségét, egységárát, a munka díját, valamint az elvárt belső hasznot, esetenként szállítási költséget és gépköltséget. Minden egységárhoz kérelmező további megjegyzést fűzött, amelyben a tételre jellemző körülményeket (pl. saját keverőtelep, annak távolsága, saját eszközzel történő szállítás, a beépítésre kerülő termékkel kapcsolatos keretszerződésre hivatkozás, a választott termék, illetve módszer, stb.) ismertette, valamint minden tétel esetében rögzítette, hogy a megadott egységárak minden költséget, bért és járulékot tartalmaznak. Az egységár elemzésben egyebek mellett az alábbi – a későbbiekben érvénytelenséggel érintett – tételekre adott a kérelmező részletes indoklást: - az „Aszfalt koptatóréteg készítése, előzetes bitumenemulzió szórással – AB 11 koptatóréteg beépítéssel együtt” tétel, ajánlati ár: 40.000 Ft/m3, - a „Tükörkészítés, hengerelés” tétel, ajánlati ár: 60 Ft/m2,
6
- a „Simító hengerelés” tétel, ajánlati ár: 60 Ft/m2. A jogvitában érintett ajánlati elemek az alábbiak voltak a kérelmező, illetőleg a többi ajánlattevő ajánlatában:
Ajánlattevő
AB-11 min. aszfalt keverék Fenyves u. (Ft/m3+Áfa) ∑ 123 m3 38.000,47.540,40.200,49.050,44.461,49.000,33.066,-
AB-11 min. aszfalt keverék Burillák u. (Ft/m3+Áfa) ∑ 84 m3 *40.000,47.540,40.235,49.050,44.461,49.000,*38.578,-
Tükörkészítés, hengerlés (Ft/m2+Áfa) ∑ 2500 m2
Kérelmező Magyar Aszfalt Kft. Swietelsky Kft. Kistarcsa Konzorcium ÁR-LA Kft. Dél Pesti T&T Kft. Colas Út Zrt. Jelmagyarázat: * Az ellenszolgáltatást ajánlatkérő kirívóan alacsonynak értékelte
*60,240,125,450,128,200,-
Simító hengerlés (Ft/m2+Áfa) ∑ 4579 m2 *60,110,84,*50,*25,120,-
Ajánlatkérő halasztott időpontban, 2010. május 10-én hirdette ki a közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Az 1. beszerzési részben 5 ajánlattevő, köztük kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, a két érvényes ajánlat közül a Magyar Aszfalt Kft. ajánlata lett a nyertes ajánlat, a Kistarcsa Utak Konzorcium ajánlata pedig nyertest követő legjobb ajánlat. Az összegezésben rögzítettek szerint a kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen, az érvénytelenség indoka: „Az ajánlattevő ajánlata irreálisan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz az alábbi tételek vonatkozásában és ajánlatkérő nem tartotta elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indoklást: - az AB-11 min. aszfalt keverékár (Kistarcsára szállítással együtt), - a földtükör készítése gréderrel és hengerelve, valamint - a simító hengerelés.” Az ÁR-LA Kft. 2010. május 13-án, a kérelmező 2010. május 17-én nyújtott be előzetes vitarendezési kérelmet az ajánlatkérőhöz. Ajánlatkérő a 2010. május 19-én kelt válaszában tájékoztatta kérelmezőt, hogy továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint a megjelölt tételek vonatkozásában az ajánlatkérő nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indoklást. Az ÁR-LA Kft. előzetes vitarendezési kérelme alapján ugyanakkor módosította az összegezést, amelyet 2010. május 20-án továbbított az ajánlattevők részére. Kérelmező 2010. május 25-én adta postára a jogorvoslati kérelmét, amely a Döntőbizottsághoz 2010. május 27-én érkezett. Kérte az 1. beszerzési rész
7
(útépítési munkálatok) vonatkozásában a jogsértés megállapítását, az 1. beszerzési részt lezáró döntés megsemmisítését, és ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére. 1./ Kérelme indoklásában előadta, hogy az ajánlatkérő jogsértően állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. Kérelmező elsődleges álláspontja szerint ajánlatkérő részben megsértette a Kbt. 86. § (1) bekezdését, mivel az érvénytelenséggel érintett elemekre nem kérdezett rá, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő által megküldött összegezésben az érvénytelenséggel érintett tételek megnevezése nem azonos sem a 2010. április 9-én megküldött felvilágosítás kérésben foglaltakkal, sem kérelmező 2010. április 15-i objektív alapú indokolásában megküldött tételek megnevezésével. Kérelmező másodlagos álláspontja szerint ajánlatkérő indokolatlanul nyilvánította érvénytelenné ajánlatát a 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján, ezzel megsértette a Kbt. 86. § (5) bekezdését. Álláspontja szerint az objektív alapú indoklása alátámasztja, hogy kérelmező nem adott meg irreálisan alacsony ellenszolgáltatásokat az egyes ajánlati elemekre. Kimerítő részletezettségű egységárszámítást készített minden kérdéses tételre. Minden kérdéses tétel tartalmazza a megvalósításhoz szükséges anyag árát, szállítását és a munka díját, valamint az elvárt hasznot, így indoklása a gazdasági ésszerűséggel teljes mértékben összeegyeztethető. Kérelmező rámutatott az indoklásában közöltekre is, mely szerint az árképzés során szem előtt tartotta az ágazatban szokásos béreket, eszköz- és anyagköltségeket, valamint felhívta az ajánlatkérő figyelmét arra a kivételesen előnyös körülményre, hogy a Veresegyházi Főépítésvezetősége a kivitelezés súlyponti területétől 18 km-en belül helyezkedik el, így a kérdéses egységárakat kedvezőbb érétken tudta kalkulálni, mint a pályázat más résztvevői. Álláspontja szerint objektív alapú indokolása megfelel a Kbt. 86. § (4) bekezdés rendelkezésének. Kérelmező rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő kizárólag a Burillák u-i aszfaltozási munkák 40.000,-Ft-os árát tartotta kirívóan alacsonynak, a Fenyves u-i aszfaltozási munkákra beállított 38.000,-Ft-os árat nem. E tétel vonatkozásában is az indokolást teljes körűen adta meg, mind az anyagárra, mind a munkadíjra vonatkozóan bemutatta az árképzését, ezért jogsértőnek tartja azt, hogy az ajánlatkérő e tételnél csak egy árelem, az anyagár kirívóan alacsony mértékére alapította az érvénytelenséget. Kérelmező becsatolta továbbá a valamennyi ajánlat releváns adatait tartalmazó kimutatását, amelyben az aszfaltozási munkák, a simító hengerelés és a hengerelés, tükörkészítés tételekre megajánlott árakat tartalmazta. E kimutatás alapján kifejtette, hogy pl. a Burillák u-i kivitelezésnél a kérelmező áránál mindössze 200,-Ft-tal magasabb árra az ajánlatkérő rá sem kérdezett, míg a kérelmező áránál is alacsonyabb árat megajánló ajánlattevő indokolását – szemben a kérelmező indokolásával - ajánlatkérő elfogadta. Rámutatott továbbá arra, hogy az ajánlatkérő nem közölte előzetesen az ajánlattevőkkel azt, hogy a TERC WYP 10.1 költségvetés készítő program adatait fogja figyelembe venni
8
az árak értékelése során. A dokumentációban kiadott árazatlan költségvetést sem e program szerint készítette el, és kérte kitölteni az ajánlatkérő. Kérelmező utalt arra is, hogy nemcsak a kérelmezőé, hanem egyik ajánlattevő tételára sem érte el a költségvetés készítő program által kalkulált tételárat: AB-11 min. aszfalt keverék ára: 72.307,-Ft, földtükör készítése: 1.610,-Ft, simító hengerelés: 322,Ft) 2./ Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, mivel az 1. rész tekintetében nyertesként kihirdetett Magyar Aszfalt Kft. ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján nem nyilvánította érvénytelenné annak ellenére, hogy az ajánlat több érvénytelenséggel érintett elemet is tartalmaz. A Fenyves utcai támfal kiadott költségvetésében szereplő 15. tétel esetében a Magyar Aszfalt Kft. csak 3 m3 vasbeton beépítésére adott ajánlatot, szemben a költségvetésben szereplő 18,5 m3-el, ami azt jelenti, hogy ajánlata nem tartalmazza a megvalósításhoz szükséges valamennyi anyag költséget (a mennyiségi különbség miatt adódó ár különbség cca. 530.000 Ft nettó). Hivatkozott arra, hogy a 162/2004. Korm. rendelet 1. sz. melléklet alapján a költségvetési kiírás a dokumentáció részét képezi, ajánlatkérő a beárazott költségvetés alapján tudja ellenőrizni a megajánlott műszaki tartalmat, műszakilag összehasonlítani a beérkezett ajánlatokat, továbbá az azonos tételeket, mennyiségeket tartalmazó költségvetési kiírás biztosítja ajánlattevők részére az ajánlatok megadásakor az esélyegyenlőséget is. Rámutatott arra is, hogy a Kbt. 83. § (2), (6) bekezdéseit figyelembe véve a költségvetésben szereplő hiányokra vagy hibákra a hiánypótlás jogintézménye nem terjedhet ki. 3./ Kérelmező szerint ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdését is, mivel nem biztosított egyenlő bánásmódot az eljárásban résztvevő ajánlattevők számára. Az ajánlatkérő hátrányosabb helyzetbe hozta a kérelmezőt azáltal, hogy más ajánlattevő hasonló vagy a kérelmezőétől alacsonyabb áraikra nem kért indokolást. Ajánlatkérő elsődlegesen a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte a kérelmező ügyfélképességének hiánya miatt, másodlagosan kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság miatt. Az ügyfélképesség hiánya körében arra hivatkozott, hogy jogszerű döntést hozott mind a kérelmező ajánlatának érvényessége, mind a nyertes ajánlat érvényessége vonatkozásában, ezért nem állnak fenn a Kbt. 323. § (1) bekezdésében foglalt feltételek. Érdemben előadta, hogy az eljárás és az azt lezáró döntés meghozatala során a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően járt el. Ajánlatkérő nem vitatta, hogy az összegezésben feltüntetett érvénytelenségi okok szövegezésükben nem egyeznek meg teljes égészében az árazatlan költségvetésben, a kérelmező ajánlatában becsatolt beárazott költségvetésben, az ajánlatkérői indokoláskérésben és a kérelmező indokolásában alkalmazott tételek megnevezésével. Ennek ellenére
9
az ajánlatkérő szerint a kérelmező számára is beazonosíthatóak voltak az érvénytelenséggel érintett költségvetési tételek. E tételek a Fenyves u-i kivitelezésre beárazott költségvetésből a 6., a Burillák u-i kivitelezésre beárazott költségvetésből az 5. és a 10. tétel. A kérelmező által megsértett jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatos észrevételei között ajánlatkérő megjegyezte, hogy kérelmező az 1. § (3) bekezdés és a 3. § vonatkozásában kérelmező nem indokolta, hogy ajánlatkérő milyen módon sértette meg e rendelkezéseket, így ezekre érdemben nem tudott reagálni. Előadta, hogy a 83. § (2) bekezdését nem sértette meg, a hiánypótlások során e rendelkezés szerint járt el, nem sértette meg a 86. § (1) bekezdését sem, ezen kötelezettségének maradéktalanul eleget tett a 2010. április 9-én kelt felhívással. Álláspontja szerint maradéktalanul eleget tett a 93. § (1) bekezdés rendelkezésének is, az érvénytelenségről a meghozott döntést követő 5 napon belül minden ajánlattevőt egyidejűleg értesített, ezen felül megjelölte az érvénytelenség indokát, miszerint nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek a kérelmező által megjelölt indokokat, és a Kbt. sem határozza meg, hogy ajánlatkérő milyen mélységig köteles döntését megindokolni. Közölte, hogy döntését arra alapozta, hogy a TERC Kft. WYP 10.1 típusú Építőipari Normagyűjtemény program segítségével összehasonlította az egységárakat, az alábbiak szerint: - az AB 11 aszfalt esetében a kérelmező által megajánlott egységár (anyag + munkadíj) 40.000.- Ft + Áfa, a TERC költségvetés készítő program ajánlatkérő által megjelölt tételszámú tétele szerint pedig 64.089+8.218 = 72.307 Ft + Áfa - a földtükör készítése gréderrel, és hengerelve kérelmező ajánlatában 140 Ft + Áfa, a TERC költségvetés készítő program ajánlatkérő által megjelölt tételszámok, valamint a mértékegységek közötti átváltás alapján pedig 439,20 Ft+ Áfa - a tükörhengerlés esetében a kérelmező ajánlatában a simító hengerlés egységára 60 Ft/m2+áfa, a TERC költségvetés készítő program szerint ugyanez a tétel 320.- Ft/m2 + Áfa. Ajánlatkérő szerint a fentiekre tekintettel a kérelmező vitatott költségvetési tételei rendkívül alacsonyak, ajánlatkérő álláspontja szerint veszélyeztethetik a tárgyi útépítések minőségi megvalósíthatóságát. Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy azon ajánlattevők esetén, ahol szintén kirívóan alacsony ár szerepelt az ajánlatban, ott egyéb hiányosságok miatt az ajánlatot érvénytelenné nyilvánította, ezért a kirívóan alacsony árakra adott indokolásokat már nem is vizsgálta. A nyertes ajánlat érvényességét vitató kérelmi elemhez kapcsolódóan ajánlatkérő bejelentette, hogy nem vitatja a kérelmező azon tényállítását, mely
10
szerint a nyertes a 2.150 tétel árát nem a kiadott árazatlan költségvetésben foglalt mennyiségre adta meg. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során nem tettek észrevételt. A Döntőbizottság elsődlegesen az ajánlatkérő ügyfélképességi kifogását vizsgálta meg, amelyet ajánlatkérő lényegében arra alapított, hogy a jogszerűen meghozott döntése nem sérthette a kérelmező jogos érdekeit. A Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő döntésének jogszerűsége kizárólag az érdemi vizsgálat lefolytatása során állapítható meg. Így amennyiben a jogorvoslati eljárásban lefolytatott érdemi vizsgálat arra vezet, hogy a jogorvoslati kérelemben sérelmezett ajánlatkérői döntés jogszerű volt, az már nem az érdemi vizsgálat eljárási jogi akadálya, az ügyfélképesség hiánya körében értékelendő, hanem a kérelem megalapozatlanságának érdemi megállapítását és elutasítását vonja maga. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező ügyfélképességét más egyéb okból az ajánlatkérő sem vitatta, a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként résztvevő kérelmező jogosult vitatni a saját ajánlatának érvénytelenségét, és a nyertes ajánlat érvényességét, a jogorvoslati kérelem alapján az érdemi vizsgálat lefolytatásának nincs eljárási jogi akadálya. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a beszerzési igényének megvalósítására a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő döntése a kérelmező ajánlata érvénytelenségének, valamint a nyertes ajánlat érvényességének megállapítása, mindezzel összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredménye vonatkozásában. A Kbt. 250. § (1) bekezdésének első mondata szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos.
11
A Kbt. 250. § (3) bekezdés a) pontja szerint az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megkezdésére és megindítására a 35. § (2) bekezdése, valamint a 48. § (2) és (3) bekezdése, a d) pont szerint az ajánlatra a 70. § (1) és (2), valamint (4) bekezdése, a 71. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. §; a g) pont szerint az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5) bekezdése, továbbá a 91. és 92. § megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. A Kbt. 70. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, és a közbeszerzési eljárást megindító felhívás, valamint a dokumentáció magyar nyelven történő elérhetőségét, illetve a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell. A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f)-g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. § (5) bekezdése]. A Kbt. 86. § (1) bekezdés alapján ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. A (2) bekezdés szerint indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve, ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladják.
12
Az (5) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A (6) bekezdés értelmében a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. A Döntőbizottság először az ajánlatkérő indokait vizsgálta meg, melyeket az összegezésben rögzített. Az ajánlatkérő három költségvetési tételre alapította azon megállapítását, mely szerint a kérelmező ajánlata kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. E tételek: „AB-11 min. aszfalt keverékár (Kistarcsára szállítással együtt)”, „földtükör készítése gréderrel és hengerelve” valamint „simító hengerelés”. Kérelmező egyrészt azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő az első két tétel vonatkozásában nem kért tőle indokolást, e tételek alapján nem azonosítható be az, hogy az ajánlatkérő költségvetésének mely részét vizsgálta. Kérelmét másrészt arra alapította, hogy az ajánlata e tételek vonatkozásában sem tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást. Az összegezésben megjelölt három tételt vizsgálva - figyelemmel a közbeszerzési eljárás irataira és a felek nyilatkozataira - a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg: Az „AB-11 min. aszfalt keverékár (Kistarcsára szállítással együtt)” tétel vonatkozásában az ajánlatkérő kifejezetten a Burillák utcai kivitelezési munkák során elvégzendő aszfaltozási munkákra beadott költségvetés 6. tételében megadott 40.000,- Ft + Áfa/m3 összesített tételárra kért indokolást a kérelmezőtől. E költségvetési tétel megnevezésével valóban nem azonosan fogalmazta meg ajánlatkérő az összegezésben megjelölt, az érvénytelenséggel érintett első tételt, ugyanakkor az még az ilyen megfogalmazás mellett is értelmezhető, egyértelmű, hogy az ajánlatkérő azt a költségvetési tételt értékelte irreálisan alacsonynak, amelyre a kérelmezőtől a közbeszerzési eljárás során indokolást kért, és amelyre a kérelmező megadta a részletes árelemzését. A Döntőbizottság a „földtükör készítése gréderrel és hengerelve” tétel vonatkozásában ugyanakkor megállapította, hogy ilyen elnevezésű költségvetési tétel sem a dokumentációban kiadott árazatlan költségvetésben, sem a kérelmező ajánlatában becsatolt, kitöltött költségvetésben nem szerepel. Az összegezésben feltüntetett tételre vonatkozóan az ajánlatkérő sem kért indokolást, és a kérelmező által becsatolt árelemzés sem tartalmaz ilyen elnevezésű költségvetési tétel vonatkozásában adatot. Ajánlatkérő a Fenyves utcai kivitelezés 5.
13
„Tükörkészítés, hengerelés” költségvetési tételt írta elő beárazni, a kérelmező a kiadott tartalom szerint készítette el az ajánlatát. Az ajánlatkérő az e tételre megajánlott 60,- Ft + Áfa/m2 tételárat értékelte kirívóan alacsonynak, és erre vonatkozóan kért indokolást a Kbt. 86. § (1) bekezdése alapján, kérelmező ezen tételárra adta meg az objektív indokait. A Döntőbizottság rögzíti továbbá, hogy az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során előterjesztett érdemi észrevételének az egységárak összehasonlítására vonatkozó részében a kérelmező költségvetésének egy másik, „Tükörkészítés, hengerelés úton” megnevezésű tételének 140,- Ft + Áfa/m2 árát hasonlította össze, amely szintén nem azonos a közbeszerzési eljárás során a Kbt. 86. §-a alapján kért és megadott tételes indokolás tartalmával. Mindezekből következően a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő olyan költségvetési tétel vonatkozásában bírálta el a kérelmező ajánlatát, és állapította meg az érvénytelenséget, amely nem képezte sem a kiadott dokumentáció, sem az ajánlat részét, a közbeszerzési eljárás során kérelmező erre vonatkozóan adatot nem szolgáltatott, így erre érvénytelenség jogszerűen nem volt alapítható. A Döntőbizottság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (1) bekezdését, mivel olyan ajánlati tartalomra alapította az érvénytelenséget megállapító döntését, amely valójában nem képezte sem az ajánlatkérés, sem az ajánlatadás műszaki-szakmai tartalmát. A Döntőbizottságnak ezt követően abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján, az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazott-e. A Kbt. kógens előírása alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőtől indokolást kérni, amennyiben az ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak értékeli, és e körben az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozóan köteles adatokat és indokolást kérni. Ajánlatkérő köteles a Kbt-ben meghatározott módon eljárni, kizárólag a törvényben meghatározott jogi keretek között végezheti el az érvényesség vizsgálatát. A jelen esetben az ajánlattevőknek a dokumentációban meghatározott műszaki tartalmú építési, kivitelezési munkák elvégzésére kellett az ajánlatukat a kiadott tételes költségvetés beárazásával megtenni, és az így képzett egyösszegű ajánlati árat értékelte az ajánlatkérő. A három építési kivitelezési munkarészre kialakított költségvetések mindösszesen 84 munkatételt tartalmaztak. Ajánlatkérő összesen 3 tételre alapította a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét. A Döntőbizottság a fentiekben kifejtettek szerint megállapította ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő által megjelölt 3 tétel közül valójában csak 2 tétel szerepelt a vizsgált költségvetésekben.
14
A Döntőbizottság szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy az ajánlattevők által megajánlott egyösszegű ellenszolgáltatás nagyságrendje azonos, túlzottan alacsonynak egymáshoz viszonyítva egyik sem minősíthető. A benyújtott, összesen 7 ajánlatban megadott nettó ajánlati ár számtani átlaga 67.644.172.-Ft, amely átlagos árszínvonaltól a kérelmező nettó 61.498.898,-Ft ellenszolgáltatása mindössze 9 %-al alacsonyabb. Ez az eltérés a Döntőbizottság álláspontja szerint kirívónak nem minősíthető. Az érvénytelenséggel érintett és ajánlatkérő által kifogásolt 2 tétel ára mindösszesen nettó 3.634.740,-Ft, amely a kérelmező teljes műszaki tartalomra megajánlott egyösszegű ajánlati árának alig 6 %-át teszi ki. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá, hogy a Burillák utcai kivitelezésnél előírt aszfaltozási munkákra a kérelmező által megajánlott 40.000,-Ft egységárnál mindösszesen 10%-al magasabb az összes ajánlati vállalás számtani átlaga, illetőleg a Fenyves utcai kivitelezés esetében a Simító hengerlés tételre átlagosan megajánlott 338.846,- Ft összesített tételár sem érné el a kérelmező egyösszegű ajánlati árának 6 ezrelékét. A Döntőbizottság figyelembe vette továbbá azt az ajánlatkérő által sem vitatott kérelmezői tényállítást, mely szerint a kifogásolt tételek esetében nemcsak a kérelmező tételára, hanem egyetlen ajánlattevő által megajánlott tételár sem közelítette meg az ajánlatkérő által összehasonlító árként hivatkozott költségvetés készítő program által – egyébként tájékoztató jelleggel – kalkulált árakat. A Döntőbizottság rámutat egyúttal arra, hogy egy konkrét költségvetés készítő program adataira vonatkozó ajánlatkérői indokolás a jelen ügyben azért sem volt figyelembe vehető, mivel az ajánlatkérőnek nem volt a felhívásban vagy a dokumentációban előzetesen rögzített olyan előírása, mely szerint a kirívóan alacsony ár megítélése során e program árait fogja figyelembe venni, és az árazatlan költségvetésben sem adott meg olyan tételszámokat, amely a programban kezelt tételszámokkal összevethető lett volna. Mindezekre tekintettel már ajánlatkérő indokláskérése sem volt megalapozott és indokolt, az ajánlati árra tett vállalások összehasonlítása alapján nem volt levonható olyan következtetés, mely szerint a kérelmező ajánlata kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazna, és ajánlatkérő sem mutatott be olyan tényt, adatot, amely alapján vitatható lenne a szerződés teljesíthetősége a vállalt ellenszolgáltatásért. A Döntőbizottság álláspontja az továbbá, hogy mindösszesen e 2 tétel – figyelemmel a műszaki tartalomhoz és a teljes ellenszolgáltatás mértékéhez viszonyított arányokra – vizsgálatának eredménye nem vezethet a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja szerinti érvénytelenség megállapítására. Ettől függetlenül a Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező indokolását is. E vizsgálat eredményeként a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező indokolása a Kbt. 86. § (4) bekezdésében támasztott követelményeknek megfelelt, az a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető, a teljesíthetőség körében értékelhető
15
objektív adatokat tartalmazott a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételes előnyös körülményeire, az ár kigazdálkodására. Mindezen érvek a gazdasági ésszerűségnek nem ellentmondóak. Összegezve a fentieket, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjának jogszerű alkalmazásával bírálta el a kérelmező ajánlatát, a megállapított érvénytelenségi ok nem állt fenn, ezért az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a nyertes ajánlat érvénytelensége vonatkozásában előterjesztett kérelmi elemeket, és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy az részben alapos. A kérelmező elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő, a Magyar Aszfalt Kft. ajánlatának 337. oldalán beárazott 2.150. tétel nem a kiadott árazatlan költségvetés szerinti mennyiséget tartalmazza. A Döntőbizottság a nyertes ajánlat vizsgálata alapján ténybelileg megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a 2.150. tételnél a Fenyves utcai támfalépítés kiadott árazatlan költségvetés 15. tételszámú „23-003-2-0232210(4)ÖN Vasbeton sáv-, talp-, lemezalap készítése szivattyús technológiával, …minőségű betonból, C20/25-X0v(H)képlékeny kavicsbeton keverék CEM 32,5 pc. Dmax=16mm, m=6,6 finomsági modulussal” tételt árazta be. A kiadott árazatlan költségvetésben az e tételhez rendelt mennyiség 18,5 m3 volt, ezzel szemben a nyertes ajánlattevő e tételnél az előírtnál kisebb, mindössze 3,00 m3 mennyiséget árazott be. A fenti tényeket alapul véve a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő nem a kiadott árazatlan költségvetésben megadott mennyiségre adott ajánlatot, a műszaki-szakmai ajánlati tartalom eltért a dokumentációban előírtaktól, ezért a nyertes ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen volt. Figyelemmel arra, hogy az érvénytelenséget a Döntőbizottság a nem megfelelő tartalommal elkészített műszaki-szakmai ajánlatra állapította meg, annak kiegészítése, a hiba reparációja a Kbt. kógens szabályai alapján kizárt. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését azzal, hogy nem állapította meg a nyertes ajánlat érvénytelenségét. A kérelmező a nyertes ajánlat érvényességét formai okból is kifogásolta: a Fenyves út melletti támfal kivitelezésére beadott költségvetést nem az ajánlatkérő által előírt formában készítették el.
16
Ajánlatkérő a dokumentáció 9.2. pontjában előírta, hogy a részletes árajánlatot a 14. sz. mellékletben kiadott árazatlan költségvetés kitöltésével kell megadni. A Fenyves út melletti támfal kivitelezési munkáihoz elkészített árazatlan költségvetést ajánlatkérő 2 oszlopos formában készítette el. Az 1. oszlopban az egységre jutó anyag és munkadíjat, a 2. oszlopban az összesített télár anyag és munkadíjat kellett kitölteni. A Magyar Aszfalt Kft. a Fenyves út melletti támfal kivitelezési munkáihoz beadott költségvetését a kiadott formától eltérően készítette el, az egységár, illetőleg a tételösszeg oszlopokban nem tüntette fel külön-külön az anyagköltséget és a munkadíjat. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a vizsgálat szempontjából releváns ajánlati forma ténylegesen eltért a dokumentációban meghatározottaktól, az ajánlatkérő nem a Kbt. 81. § (1) bekezdésének jogszerű alkalmazásával bírálta el a nyertes ajánlatot. Nem vitásan a fent megállapított formai hiányosság pótlásának lehetősége adott lett volna a Kbt. által meghatározott keretek között. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. § (1) bekezdését is. A Kbt. 91. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértő módon hozta meg az eljárást lezáró döntését a nyertes ajánlattevő személye vonatkozásában is, és hirdette ki a tárgybani közbeszerzési eljárás nyertesét, mivel az elbírálás körébe bevont, és a bírálati szempont szerint a legelőnyösebb ajánlatként értékelt ajánlat érvénytelen volt. A Döntőbizottság vizsgálta a Kbt. 93. § (1) bekezdésének megsértésére alapított kérelmi elemet. A Kbt. 93. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül. A közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 93. § (1) bekezdésében előírtaknak. A kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről hozott döntését a
17
közbeszerzési eljárást lezáró döntésével egyidejűleg hirdette ki 2010. május 10én. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező az eredményhirdetésen nem vett részt, az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést a kérelmező részére még az eredményhirdetés napján közvetlenül - faxon – megküldte. Ajánlatkérő az összegezésben rögzítette, hogy a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján állapította meg, és tájékoztatást adott arról, hogy mely elemek alapján értékelte kirívóan alacsony mértékűnek a kérelmező ellenszolgáltatását. A Kbt. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Kérelmező hivatkozott arra is, hogy az ajánlatok elbírálása során ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (3) szerinti alapelvet. A Döntőbizottság a fentiekben részletesen megindokolta, hogy az ajánlatkérő a kérelmező, illetőleg a nyertes ajánlatának elbírálása során milyen jogsértéseket követett el, ezen tételes jogszabályi helyek megsértésén túl – többlet tényállási elem hiányában – alapelvi jogsértést nem állapított meg. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a megalapozott kérelmi elemek vonatkozásában a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az 1. beszerzési részt lezáró döntést, továbbá a Kbt. 341. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szabott ki. A Kbt. 341. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság a körülmények mérlegelése alapján indokoltnak ítélte a bírság alkalmazását. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy több ajánlat érvényességi vizsgálatát is jogsértően végezte el, a kérelmező ajánlata érvényes, a nyertes ajánlat érvénytelen volt. E jogsértések az eljárást lezáró döntésre is közvetlenül kihatottak. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során a jogsértés súlyosságán túl figyelembe vette a közbeszerzés nemzeti értékhatárokat
18
meghaladó becsült értékét. E tények magas összegű bírság kiszabását indokolnák. A Döntőbizottság figyelembe vette ugyanakkor, hogy először állapított meg jogsértést az ajánlatkérő terhére, és azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható volt. A Döntőbizottság mindezen tényezőket együttesen mérlegelve a bírság mértékét 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegben állapította meg. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2010. június 28. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. Veliczky Gáborné sk közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül:
Dr. Szathmári Réka sk. közbeszerzési biztos
Szabóné Cs. Hajnalka
Kapják: 1. HE-DO Útépítő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (3261 Pálosvörösmart, Hagyóka u. 1.) 2. Tasnádi és Társa Ügyvédi Iroda (1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22.) 3. Swietelsky Magyarország Kft. (1117 Budapest, Irinyi József u. 4-20.) 4. Magyar Aszfalt Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37.) 5. Kistarcsa Utak Konzorcium (1056 Budapest, Belgrád rkp. 20-21.) 6. ÁR-LA Magyarország Kft. (1162 Budapest, Istráng u. 88.) 7. Dél-Pesti T&T Kft. (1202 Budapest, Bessenyei u. 49.) 8. COLAS Út Zrt. (3300 Eger, Deák Ferenc út 49.) 9. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 10. Irattár
