K Ö ZB ES ZER Z ÉS EK TA N Á C SA K Ö Z B ES ZE R Z ÉS I D Ö N T Ő B IZ O T T S Á G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.727/17 /2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
HATÁROZAT-ot A Döntőbizottság a PC-BOX Számítástechnikai Kft. (6722 Szeged, Mérey u. 12., a továbbiakban: kérelmező) által Mezőkövesd Város Önkormányzata (3400 Mezőkövesd, Mátyás király út 112., képviseli: Dr. Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda, Dr. Kovács P. Zoltán ügyvéd, 1054 Budapest, Hold u. 21., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Informatikai infrastruktúra fejlesztés Mezőkövesd Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 62. § (2) bekezdését, a Kbt. 69. § (2) és (3) bekezdését, ezért megsemmisíti az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az azt követően meghozott döntéseit. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek az ezt meghaladó részei vonatkozásában a jogorvoslati eljárást - érdemi vizsgálat nélkül – megszünteti, illetőleg érdemben elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 150.000.-Ft, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem terjeszthető elő, melyet a végzés ellen külön jogorvoslati kérelmet benyújtó belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás
2
tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Az ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2011. augusztus 5-én feladott, és a 2011/S 151-251022 számon 2011. augusztus 9-én közzétett hirdetménnyel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott árubeszerzés tárgyában. Ajánlatkérő a hirdetményét tájékoztató jelleggel a KÉ-19703/2011. számon 2011. augusztus 12-én jelentette meg. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a beszerzés teljes mennyiségét: „Iskolai PC 62 db. Tantermi csomag (interaktív tábla, notebook, projektor) 49 db (az interaktív tábla SMART Board SB680, vagy azzal egyenértékű (a Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése alapján). Alkalmazás szerver 1 db. Szerver szoftver 1 db. Szavazó csomag 6 db (SMART Response SRP-PE-32 feleltető rendszer, vagy azzal egyenértékű (a Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése alapján). WIFI csomag 8 db. SNI I (nagyothalló) csomag 20 db (SMART Response SRP-LE-24 feleltető rendszer, SNI tanulók számára, vagy azzal egyenértékű (a Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése alapján). SNI V (mozgássérült) csomag 1 db. Tantermi csomaghoz oktatás 62 fő részére. A beszerzendő áruknak mindenben meg kell felelniük a TIOP-1.1.1/07/1 "A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése" pályázati kiírás 25.1.2010-én módosított műszaki specifikációjában foglaltaknak az alábbi többletkövetelményekkel: 1. interaktív tábla: Audio rendszer interaktív táblához. - interaktív táblára szerelhető sztereó hangfalpár, - min. 14W teljesítmény, - 2 db USB csatlakozó és hangerő szabályozó az előlapján,
3
- az audió- vagy adat állományokat a hangszóró USB csatlakozójába csatlakoztatott pendrive-on is el lehessen érni és felhasználni az interaktív táblán. Matematikai eszköztár interaktív táblához, min. az alábbi funkciókkal: - szabad kézzel írt matematikai függvények felismerése, ábrázolása, - továbbfejlesztett egyenletszerkesztő, diagramvarázsló, beépített matematikai motor, - síkidomok csúcspontjainak manipulációja (belső szögek és oldalarányok dinamikus kezelése, elrejtése, megjelenítése), speciális mérőeszközök. 2. projektor: 3000 ANSI Lumen fényerő, max. 60 cm vetítési távolság (optikától számítva), LAN. A specifikáció megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (http://www.nfu.hu/doc/2189), illetve a dokumentáció része. A fent megnevezett konkrét típusok csak az elvárt, minimális műszaki tartalom, illetve teljesítmény pontosítása érdekében kerültek megnevezésre, azokkal egyenértékű típust is meg lehet ajánlani. A szállítás mellett el kell végezni az eszközök teljes körű használatra alkalmas beállítását (összeszerelését, felszerelését, üzembe helyezését, installálását, stb.). Az oktatás 62 fő 2x4 órás oktatását jelenti a kiszállítást és üzembe helyezést követő 2 héten belül az adott eszköztelepítés helyszínén, de legkésőbb 30.11.2011-ig. A nyertes Ajánlattevőnek a leszállított eszközök tekintetében 1 munkanapon belül hibaelhárítást/javítást és/vagy cserekészüléket kell biztosítania a felmerült hiba bejelentését követően. Áfa nélkül 61.752.955 HUF” Ajánlatkérő négy teljesítési helyszínt (Mezőkövesd, Bükkzsérc, Cserépfalu, Tard) határozott meg, a részajánlattételt és a többváltozatú ajánlat tételét kizárta. A felhívás III.1.1) pontjában ajánlatkérő a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között előírta az 1-1 MFt értékű teljesítési és jólteljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátását, valamint a 60 hónap jótállás vállalását az interaktív táblákra, és helyszíni 36 hónapos garancia válallását a többi termékre. A felhívás III.2) pontja tartalmazta a kizáró okokat, az alkalmassági minimumkövetelményeket, valamint azok igazolási módját. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett felhívás III.2.1) 2) pontjában az ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg a kizáró okokat: „Az Ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének 15 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezete esetében a Kbt. 62. § (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazottak
4
fennállnak, illetve aki jelen eljárás során a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontjában megfogalmazottakat elköveti.” Az igazolás módja: „A közbeszerzés értékének 15 %-át meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.” A Közbeszerzési Értesítőben tájékoztató jelleggel megjelent ajánlati felhívás III.2.1) 2) pontjában a kizáró okok és igazolásának módja tekintetében az alábbiak szerepelnek: Kizáró okok: „Az Ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezete esetében a Kbt. 62. § (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazottak fennállnak, illetve aki jelen eljárás során a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontjában megfogalmazottakat elköveti.” Az igazolás módja: „A közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.” Ajánlatkérő a felhívás III.2.3) pontjában – többek között – az alábbi műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági feltételeket írta elő: „Az ajánlattevő és a 10 % feletti alvállalkozó alkalmatlan, ha: M1.1. 2008.-2009.-2010. évek tekintetében összesen nem rendelkezik 2, összesen legalább nettó 60.000.000 HUF értékű, informatikai eszköz-szállítással kapcsolatos befejezett, pozitív visszaigazolású referencia szállítással, amelyek közül legalább egy TIOP-pályázati konstrukcióhoz kapcsolódik. M2. Nem rendelkezik a teljesítésbe bevonni kívánt legalább: - 2 fő telepítő/szerviz szakemberrel, - 2 fő oktató szakemberrel.” Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: „M.1. A 2008.-2009.-2010. évben teljesített, a közbeszerzés tárgyának megfelelő szállításról kiállított, cégszerűen aláírt referencia-nyilatkozat, az ellenszolgáltatás összegének, vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével, a teljesítés helyének, idejének, a másik szerződő fél nevének, címének és telefonszámának megadásával, a szállítás tárgyának
5
megjelölésével, továbbá a Kbt. 68.§ (1) bekezdése szerinti igazolás/nyilatkozat csatolásával. M2. A Kbt. 67. § (1) bekezdésének c) pontja alapján azoknak a szakembereknek a megnevezését, végzettségük és képzettségük ismertetését, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, a szakemberek végzettségét és képzettségét igazoló okiratok, valamint a szakemberek saját kézzel aláírt szakmai önéletrajzának egyszerű másolatával. Az ajánlathoz csatolni kell a szakemberek kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a teljesítés teljes időtartama alatt rendelkezésre állnak és abban közreműködnek.” A felhívás IV.2.1) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt, a következő részszempontokkal: 1. Ajánlati ár (bruttó HUF). Súlyszám 50. 2. Vállalt műszaki tartalom (a minimumkövetelményekhez képest). Súlyszám 30 2.1. Az interaktív táblák esetében minimum kettő, elemet/akkumulátort nem igénylő, vezeték nélküli toll. Súlyszám 1. 2.2. Az interaktív táblák esetében a táblát vezérlő tollakon megvalósított teljes egér funkcionalitás (egyszeres, kettős kattintás, jobb-bal egérgomb). Súlyszám 1 2.3. Az interaktív táblák esetében táblaszoftver támogasson beépülő menüvel legalább egy piacon kapható feleltető rendszert. A feleltető rendszerek a táblaszoftver elindítása nélkül is használhatók legyenek. Súlyszám 2. 2.4. Az interaktív táblák esetében kemény, acéllemez alapú vetítési célra kifejlesztett bevonatot tartalmazó alacsony csillogású táblafelület. Súlyszám 3. 2.5. Az interaktív táblák esetében manuálisan állítható magasságú, integrált tábla és projektorrögzítő faliállvány. Súlyszám 3. 2.6. A projektorok esetében DLP szűrőmentes technológia. Súlyszám 2. 2.7. A projektorok esetében 3500:1 kontraszt. Súlyszám 1. 2.8. A projektorok esetében tartalék projektorizzó megajánlása. Súlyszám 7. 2.9. PC, notebook és szerver esetén gyártói homogenitás. Súlyszám 5. 2.10. 19" 5ms válaszidejű TFT megajánlása. Súlyszám 1. 2.11. Notebook képes boot-olás során az operációs rendszertől függetlenül a meghatározott működőképes szoftverkörnyezet helyreállítására. Súlyszám 2. 2.12. Az SNI-csomagok esetében 19" 5ms válaszidejű TFT megajánlása Súlyszám 2. 3. Az eszközök gyártója által minősített, a gyártó hivatalos névjegyzékében szereplő telepítő szakember által végzett installálás, beüzemelés. Súlyszám 2. 4. Az eszközök gyártója által minősített, a gyártó hivatalos névjegyzékében szereplő szerviztechnikus által végzett szervizelés. Súlyszám 2. 5. Díjtalan, az alapképzésre épülő, valamennyi, a fejlesztésben érintett pedagógus részére szervezett, további 10 órás, professzionális továbbképzés, az eszközök gyártója által minősített, a gyártó hivatalos névjegyzékében szereplő oktató vezetésével. Súlyszám 2.
6
6. Az ajánlat tartalmazza a tábla szoftvergalériájába integrált, internetes hazai tananyagbázist, melynek elemei a letöltést követően a tábla szoftverében tovább szerkeszthetőek, testre szabhatóak. Súlyszám 2. Az ajánlattételi határidő 2011. október 3., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2011. október 27., a szerződéskötés tervezett időpontja 2011. november 7. napja volt. A szerződés időtartama: 2011. november 7. - 2011. november 30. A felhíváshoz ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket, a közbeszerzési műszaki leírást, a szerződéstervezetet és az iratmintákat. A dokumentáció I.3.2.29 pontja szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell egy egyenértékűségi nyilatkozatot, ezt alátámasztó dokumentációt /különösen: a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet [58. § (6) bekezdés] minősítését/ a Kbt. 89/A. §ban foglaltak alapján, amennyiben nem a meghatározott típusokat ajánlja meg az Ajánlattevő). A szerződéstervezet 4. pontja tartalmazza a vállalási ár meghatározását és a kapcsolódó szerződéses feltételeket. Ajánlatkérő – többek között – az alábbiakat rögzítette: 4.2. A szállító kijelenti, hogy jelen szerződésben végleges ellenértéket, egyösszegű átalányárat határozott meg, amelyet a szerződéskötéshez és az ellenérték meghatározásához szükséges valamennyi információ, tény és körülmény figyelembevételével, a helyszínek ismeretében állapított meg. 4.3. A szállító kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés tárgyát képező munkákat a vállalt ellenérték ellenében maradéktalanul, I. o. minőségben megvalósítja, utólagos árváltozásra nincs lehetőség. Az ellenszolgáltatás magába foglalja a termék, a termék üzembe helyezésének díját, valamint minden egyéb költséget, így különösen, de nem kizárólagosan a kiszállítás, takarítás költsége jelen szerződés 3. számú mellékletének megfelelően. A dokumentáció 4. melléklete tartalmazta az eszközspecifikációt. Az interaktív táblával kapcsolatosan az ajánlatkérő az alábbi műszaki követelményeket határozta meg: Interaktív tábla: Érintőképernyős felület az érzékelő felület a tábla aktív munkaterülete (kézzel vagy speciális tollal irányítható), gyárilag támogatott magyar nyelvű installációs szoftverrel rendelkezik. - Érintőképernyős, kézzel vagy speciális tollal vezérelhető felület. A tábla működését a tábla felületébe integrált érzékelő rendszer biztosítja, amely érzékelő rendszer maga a tábla aktív munkafelülete.
7
- Teljes egér funkcionalitás a táblaszoftver használat nélkül is. - Minimum két toll a kézzel vezérelhető táblákhoz is. - Aktív munkafelület mérete minimum: Táblaméret 4:3-as tábla esetében 160*120 cm, 16:10-es tábla esetében 190*120 cm (ettől eltérni +/- 10 %-ban lehet a tábla hasznos felületének területét tekintve. - Tisztítható munkafelület (fehértáblához használt tollal írható és tisztítható). - Gyárilag támogatott magyar nyelvű táblaszoftver. - Gyárilag támogatott szoftverfrissítés (központi honlapon elérhető verziók). - Előadás szerkesztő szoftver (sorkiemelő, fénykép export, stb.) amely csatlakoztatott tábla nélkül is használható. - Többpontos kalibráció minimum 4. Windows 7 és Linux kompatibilitás: - Integrált tábla és projektorrögzítő faállvány. Külön védőcsőben vezetett erős és gyengeáramú kábelezéssel, a projektor és a tábla csatlakoztatásának céljára integrált csatoló felülettel. A projektkonzol szerkezetileg egy rendszert alkot a tábla fali rögzítésével. A projektor kábelezése a projektorkonzol belső részében vezetett. - USB 2.0 csatlakozás biztosítja a kommunikációt a tábla és a munkaállomás között. 5 év garancia, cseregarancia - Szerkesztési segítő, beépített (jogtiszta) tanítási segédeszközök - vonalszerkesztők, nyilak, vektor alapú geometriai ábrák (szerkeszthető kör, háromszög, négyzet, stb.) - oktatási célra használt háttérképek (vonalas, négyzetrácsos tábla, hangjegytábla, stb.) - térképek, fényképek, specifikus (oktatási célra készített) előre gyártott vizuális eleme Oktatást segítő specifikus kisfilmek és animációk - Mentési lehetőség, minimálisan a következő grafikus formátumokban: jog, bmp, pc. - A táblaszoftver a tábla csatlakoztatása nélkül is használható legyen. - Beépített képernyő billentyűzet (gépelés közvetlenül a tábláról). - Kézírás felismerés. - Táblára írt tartalom rögzítése digitálisan (lementhető, és visszajátszható a táblára írt tartalom). - Jobb és balkezes üzemmód, a táblaszoftver vezérlő ikonok, gombok áthelyezhetősége jobb és bal oldalra, illetve alulra és felülre. - Magyar nyelvű súgó.
8
Az ajánlattételi határidőben 6 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A kérelmező nem nyújtott be ajánlatot. Kérelmező a 2011. október 3-án előterjesztett jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az ajánlati felhívás több pontban jogsértő, kérte a felhívás megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, kérte továbbá ajánlatkérő kötelezését a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére. A jogorvoslati kérelem hiánypótlását követően a Döntőbizottság 2011. október 7-én indította meg a jogorvoslati eljárást. 1./ Jogorvoslati kérelme részletes indokolásában a kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 50. § (3) bekezdésébe ütköző módon nem biztosította a részajánlattétel lehetőségét az oktatás és az eszközök beállítása, üzembe helyezése tekintetében. A teljes mennyiségnek ugyanis részét képezi az eszközök leszállításán túlmenően az eszközök teljes körű használatra alkalmas beállítása (összeszerelését, felszerelését, üzembe helyezését, installálását, stb.), valamint az oktatás 62 fő 2x4 órás oktatását jelenti a kiszállítást és üzembe helyezést követő 2 héten belül az adott eszköztelepítés helyszínén, de legkésőbb 2011. november 30-ig. Kérelmező kérte a Kbt. 7. § megsértésének megállapítását is, amennyiben az ajánlatkérő nem dokumentálta a Kbt. 50. § (3) bekezdése szerinti, a közbeszerzési eljárás előkészítése során lefolytatott vizsgálatának eredményét. Feltételezte, hogy nem készült írásos, a felelősségi rendben nevesített személyek által megvizsgált olyan piacfelmérés, mely kimutatná, hogy részajánlattétel biztosítása esetén mekkora a várható ellenszolgáltatás mértéke a beszerzési igény kapcsán, továbbá részajánlattétel hiányában mekkora a várható megtakarítás. Ezeknek a tényeknek dokumentálhatóan meg kell lennie, hiszen ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a „jelentős növekedés” kapcsán sem lehet döntést hozni, azaz a Kbt. 50. § (3) bekezdésének megfelelő döntéshozatal sem valósul meg. 2./ Ajánlatkérő jogsértően állapította meg a felhívás II.2.1) pontjában az interaktív táblákkal kapcsolatos műszaki követelményeit. Kérelmező szerint a felhívásban meghatározott paramétereknek kizárólag a Smart SB680 típusú interaktív tábla felel meg, ezért a felhívás sérti a Kbt. 58. § (7) bekezdését. Az interaktív táblára szerelhető sztereó hangfalpár előírásával az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. §-át is, mivel vannak a piacon olyan interaktív táblák is, melyek integráltan tartalmazzák a sztereó hangfalakat, így ezek a termékek nem ajánlhatók meg. Ajánlatkérőnek vagylagosan kellett volna előírnia az integrált hangfalpárt vagy a szerelhető hangfalpárt. Kérelmező megjegyezte, hogy az ajánlatkérő által preferált típusú tábla ugyanakkor nem teljesíti maradéktalanul a
9
bírálati szempont szerint előnyösebben értékelt többletkövetelményeket. Kérelmező e vonatkozásban a 2.2. és a 2.4. alszempont szerint értékelt műszaki tartalmat jelölte meg. Kifejtette, hogy az egyenértékűségre való általános hivatkozás nem alkalmas a megfelelő ajánlattétel segítéséhez, mivel ajánlatkérőnek kell megadni azt, hogy mely műszaki tulajdonságok tekintetében jelölt meg konkrét gyártmányt. 3./ A felhívás III.2.3) pontja sérti a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdését, mivel Ajánlatkérő a 10% és 15% közötti alvállalkozók tekintetében nem írt elő kizáró okot. A felhívásban rögzített igazolási mód a Kbt. 63. § (3) bekezdését sérti, mivel a 10% és 15% közötti alvállalkozók tekintetében olyan ajánlattevői nyilatkozatot követel meg, amely a Kbt. kógens rendelkezései szerint nem írható elő jogszerűen. 4./ Jogsértő a felhívás III.2.3) M1.1. pontjában előírt műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági követelmény, mivel egy informatikai eszközbeszerzés kapcsán túlzó és önkényesen versenytorzító és szűkítő hatású a TIOP-pályázati konstrukcióhoz kapcsolódó referencia előírása. 5./ A felhívás III.2.3) M2. pontjában előírt műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági követelmény, mivel az ajánlatkérő nem határozott meg minimumkövetelményt a képzettség és végzettség körében, valamint az önéletrajzzal igazolható adatok vonatkozásában, ezért megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdését. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte megalapozatlanság miatt. 1./ Közölte, hogy a részekre történő ajánlattételre azért nem adott lehetőséget, mert számára fontos, hogy az intézményhálózat informatikai fejlesztése azonos minőségi kritériumok alapján, azonos műszaki tartalommal történjen. A pedagógusok között így szorosabb kapcsolat alakítható ki, a tanulók intézmények közötti átjárhatóságának szempontjából is fontos az azonos tárgyi feltételrendszer megléte. Egy rendszer működése a tapasztalatok szerint akkor gazdaságos, ha azonos az eszközpark. Közölte, hogy előzetesen megvizsgálta a beszerzési igényét, és megállapította, hogy a Kbt. 50. § (3) bekezdésében előírt konjunktív feltételek közül már az első feltétel sem teljesült, a beszerzés tárgyának jellege nem teszi lehetővé a részajánlattételt. Utalt a Közbeszerzések Tanácsának „A részajánlattétel lehetőségének az ajánlatkérő általi kötelező biztosításával kapcsolatos kérdésekről” szóló módosított útmutatójára, és kifejtette, hogy a jelen beszerzésében informatikai beszerzésre kerül sor, amelyhez beüzemelési és szolgáltatási feladatok is kapcsolódnak, így az útmutatóban foglaltakat figyelembe vételével nem biztosította a részajánlattételt. a beszerzés tárgyának 3 fő eleme az áruszállítás, a beüzemelés, üzembe helyezés, illetőleg az oktatás szoros összefüggést mutatnak. Maga a beszerzés
10
nagy értékű, az eszköz szállítója az, aki rendelkezik a megfelelő információkkal, szaktudással, valamint a szakemberekkel ahhoz, hogy a megfelelő üzembeállítást elvégezzék. Rendelkezik továbbá olyan ismeretekkel az általa szállított eszközökről, hogy el tudja végezni az eszközök használatáról szóló felhasználói szintű oktatást. Ajánlatkérő 2010. év folyamán a beszerzés tárgyához kapcsolódóan előzetes árajánlatokat kért, amelyeket figyelembe vett az eljárás előkészítése során. Ajánlatkérő külön-külön kért árajánlatot az eszközök szállítására, beállítására, illetve az eszközök használatának oktatására, és megállapította hogy a konstrukció a beszerzés ellenértékének növekedését eredményezné. Fontos szempont volt továbbá, hogy a szállítók csak akkor vállalnak garanciát az eszközökre, ha az üzembe helyezést, telepítést a saját szakembereik végzik. Hivatkozott arra, hogy a TIOP pályázati feltételek részletesen meghatározzák az oktatási feladatok tartalmát, amelyek között szerepel az interaktív táblákhoz kapcsolódóan a garancia ismertetése, valamint a táblaszoftver kezelésének bemutatása is. Figyelembe vette azt a körülményt is, hogy egységes beszerzés esetén a teljesítés és a projekt lezárása rövidebb idő alatt valósul meg. 2./ Az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában az interaktív táblával kapcsolatosan tett előírásai vonatkozásában kifejtette, hogy a felhívásban utalt a Kbt. 58. § (7) bekezdésében foglaltakra, és szerepeltette a „vagy azzal egyenértékű” kitételt. A felhívás tartalmazta továbbá, hogy a megnevezett típusokkal egyenértékű típust is meg lehet ajánlani. A konkrét típus megjelölése azért volt szükséges, mert a teljesítési helyszíneken már használnak ilyen típusú interaktív táblákat, és ajánlatkérő számára lényeges szempont volt az egységesség, olyan táblák beszerzése, melyek azonos, vagy egyenértékű műszaki-technikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a már használt eszközök. Előnyösebb az ajánlatkérő számára az, ha olyan eszközöket szerez be, amelyek használatáról az eszközt felhasználó oktatók már rendelkeznek ismeretekkel. Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy a kérelmező maga sem igazolta azon tényállítását, mely szerint interaktív tábla vonatkozásában rögzített műszaki feltételeknek kizárólag csak a Smart SB680 típusú tábla felelne meg. Ajánlatkérő a benyújtott ajánlatok ismeretében ezzel ellentétben arra hivatkozik, hogy a követelményeknek nem csak egy konkrét gyártmányú eszköz felelt meg. 3./ A felhívás III.2.1) 2. pontjában előírt kizáró okokkal és igazolási móddal kapcsolatosan előadta, hogy a Kbt. vonatkozó előírásainak megfelelően járt el, sem az általa az Elektronikus Hirdetménykezelő Rendszerben elküldött, sem a Közbeszerzési Értesítőben KÉ-19703/2011 sz. alatt megjelent felhívásban és a dokumentációban nem szerepel a „15%” kifejezés, az csak az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent felhívásban szerepel, vélhetően szerkesztési hiba miatt, amiért - tekintve, hogy a 34/2004. (III. 12) Korm. rendelet megfelelő
11
rendelkezéseit betartva járt el, hirdetményellenőrzést is kért -, nem tudja vállalni a felelősséget. 4./ Az ajánlati felhívás III.2.3) M.1.1. pontja szerinti alkalmassági feltétel vonatkozásában előadta, hogy a jelen beszerzése nem egyszerű informatikai eszközbeszerzés, hanem egy nagy értékű TIOP-pályázat megvalósítására vonatkozó beszerzés. Tekintettel az uniós projektek megvalósítására vonatkozó nagyszámú és speciális előírásra, ajánlatos olyan szállítóval szerződnie, amely részben vagy egészben már ismeri a TIOP-, és általában véve az Európai Uniós projektek lebonyolításának, elszámolásának, ellenőrzésének szabályozását. Ezen alkalmassági követelmény nem túlzó, versenytorzító vagy szűkítő hatású, figyelembe véve azt is, hogy ennek az előírásának jelentős számú szállító felelhet meg. 5./ Ajánlatkérő véleménye szerint a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltakkal az M.2. műszaki, illetőleg alkalmassági követelményhez előírt igazolási mód összhangban áll. Nem vitatta, hogy meglehetősen tágan határozta meg az alkalmassági feltételt, így ha az ajánlatok elbírálása során valamennyi olyan szakember bemutatását el kell, hogy fogadja, amely megfelel az alkalmassági feltételben előírtaknak és azt a felhívásban rögzítettek szerint igazolja. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során nem tettek észrevételt. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos, részben az érdemi elbírálásnak eljárási jogi akadálya (ügyfélképesség hiánya) van. Ajánlatkérő Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást megindító hirdetményének feladására 2011. augusztus 5. napján került sor, ezért a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. ezen időpontban hatályos rendelkezései az irányadóak. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem 1./ eleme alapján abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 50. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően járt-e el, a beszerzés tárgyával kapcsolatos vizsgálata alapján a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, nevezetesen az informatikai eszközök szállítására - az eszközök beállítása, üzembe helyezése, használatának oktatása nélkül - köteles volt-e lehetővé tenni. A Kbt. 50. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség
12
biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan a) nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és b) nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A jogalkotó elsődlegesen annak függvényében írta elő a részajánlattétel biztosítását, hogy azt a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e. Ajánlatkérőnek mindig a konkrét beszerzése tárgyát kell e szempontból megvizsgálnia. A beszerzés tárgyának jellege alapvetően különbözik attól függően, hogy a beszerzés tárgya az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás. A jogalkotó elsődlegesen annak függvényében írta elő a részajánlattétel biztosítását, hogy azt a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e. Ajánlatkérőnek mindig a konkrét beszerzése tárgyát kell e szempontból megvizsgálnia. A beszerzés tárgyának jellege alapvetően különbözik attól függően, hogy a beszerzés tárgya az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás. A konkrét esetben a beszerzés tárgyát az ajánlatkérő kifejezetten árubeszerzésként definiálta, amely tartalmaz kapcsolódó szolgáltatási elemeket, mint a telepítés, üzembe helyezés és oktatás. A jogorvoslati eljárás során vitatott volt az, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását, egyrészként a szállításra, másrészként a beállításra, üzembe helyezésre és oktatásra együttesen. A Döntőbizottság megvizsgálta a beszerzés tárgyát, műszaki tartalmát, a felhívásban és a dokumentációban rögzített szerződéses feltételeket, specifikus teljesítési körülményeket, és egyetértett az egységes közbeszerzés megvalósításával. Az ajánlatkérő négy oktatási intézményben kérte az informatikai eszközök szállítását és felszerelését, üzembe helyezését, a kapcsolódó szoftverek telepítését. A szerződés biztosítékai között előírta az interaktív táblákra 60 hónap jótállás, az egyéb eszközökre 36 hónap garancia vállalását. A Döntőbizottság osztotta az ajánlatkérő azon álláspontját, mely szerint a jótállás és a garancia kikötésére tekintettel a jelen esetben az összetett beszerzési igény egymással szoros kapcsolatban álló elemeket foglal magában, emiatt a jogorvoslati kérelemben foglaltak szerinti részekre nem választhatóak szét, a kérelem e részében nem alapos. A kérelmező az 1./ kérelmi elemében annak megállapítását is kérte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 7. §-át, vélelmezte, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése során teljes körűen nem tett eleget a dokumentálási kötelezettségének, mivel írásban nem rögzítette a közbeszerzés részekre bontása tekintetében elvégzett vizsgálatának megállapításait.
13
Az ügyfélképességet minden esetben ügy specifikumai alapján kell megítélni. A kérelmezőnek igazolnia kell közvetlen érdekeltségének fennállását, jogának, jogos érdekének sérelmét, vagy veszélyeztetését, hogy a jogorvoslati eljárásban kérelmező legyen. Az állandósult joggyakorlat szerint kérelmezői jogosultság megítélése tekintetében azt kell vizsgálni, hogy a jog, jogos érdek sérelme közvetlenül a kérelmező tekintetében áll-e fenn. A kérelmező - a Kbt. 323. § (1) bekezdés második mondatában foglalt kivételtől eltekintve - mások nevében nem nyújthat be jogorvoslati kérelmet, kizárólag saját maga vonatkozásában hivatkozhat jogának, jogos érdekének a sérelmére, vagy veszélyeztetettségére. A Döntőbizottság szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy a Kbt. kötelezően előírja azt, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előkészítésétől, az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig írásban, illetőleg elektronikusan köteles dokumentálni minden egyes közbeszerzési eljárását. Ezen általános kötelezettség azonban önmagában még nem ad jogi alapot ahhoz, hogy a kérelmező közvetlen jog vagy érdeksérelmét megalapozza a közbeszerzési eljárás előkészítése során hozott döntés jogszerűségének vizsgálata, vagy adott esetben ajánlatkérői mulasztás tárgyában jogorvoslati kérelem előterjesztésére. Az egységes közbeszerzés megvalósítása vagy a beszerzés részekre bontása tárgyában hozott döntés jellegénél fogva az ajánlatkérő belső, előkészítő döntése, az indokok teljes körű vagy részleges dokumentálása, illetőleg annak elmaradása a Döntőbizottság álláspontja szerint konkrét esetben a kérelmező jogát, jogos érdekét nem sérthette. A Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontja szerint: (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A Kbt. 325. § (4) bekezdése szerint: (4) A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező 5. kérelmi eleme tekintetében a kérelmező ügyfélképességgel nem rendelkezik, ezért a Döntőbizottság az 1./ kérelmi elem e része tekintetében a jogorvoslati eljárást a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján a Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontja szerinti ok miatt megszüntette. 2./ A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a 2. kérelmi elemet, melyben a kérelmező azt kifogásolta, hogy az ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában
14
jogsértően határozta meg a beszerzés tárgya szerinti interaktív táblával kapcsolatos műszaki követelményeit. A Kbt. 49. § szerint az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A Kbt. 58. §-ában határozta meg a jogalkotó azokat a tételes jogi rendelkezéseit, amelyek keretei között az ajánlatkérők megállapíthatják a beszerzési tárgy műszaki leírását, azon elvárását, hogy milyen műszaki tartalmú termékek szállítását kéri. A műszaki leírás meghatározásának választható módját a Kbt. 58. § (3) bekezdés a)-d) pontjai tartalmazzák: „(3) A közbeszerzési műszaki leírást – a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni: a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.” A Kbt. 58. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.
15
A Kbt. fent ismertetett rendelkezései alapján az ajánlatkérő joga és kötelessége meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírását az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. A közbeszerzési műszaki leírást az ajánlatkérő a Kbt. 58. § (3) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott módszerek szerint adhatja meg jogszerűen, ennek körében biztosított számukra annak lehetősége is, hogy beszerzési igényüket szabványokra történő utalással, esetleg teljesítmény, illetve funkcionális követelmények meghatározásával, vagy e módszereket vegyesen alkalmazva meghatározzák. A Kbt. 58. § (3) bekezdése alapján főszabály szerint tiltott a cégspecifikus és termékspecifikus műszaki leírás. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a tolmácsrendszerekre vonatkozó műszaki előírása körében sem funkcionális, sem teljesítmény, sem egyéb olyan műszaki paramétereket nem határozott meg, amely az érvényes ajánlattételhez szükséges minimális feltételeket tartalmazta volna. Nem fogadható el egy konkrét gyártmányú termékre megadott termékleírás a beszerzés tárgyának egzakt és jogszerű meghatározásaként. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 58. § (7) bekezdése a (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül biztosítja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő meghatározott gyártmányú, típusú dologra hivatkozzon, azonban ebben az esetben is érvényesülniük kell az esélyegyenlőségre, a verseny tisztaságára vonatkozó alapelveknek. A (7) bekezdés alkalmazásával sem zárhat ki indokolatlanul vagy hozhat előnyösebb helyzetbe az ajánlatkérő egyes termékeket, ajánlattevőket. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban megadta a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírását, az eszközspecifikációt. A műszaki leírásában az ajánlatkérő kitért az interaktív táblával kapcsolatos minimumkövetelmények meghatározására is. Az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában az interaktív táblával kapcsolatosan konkrét gyártmányt és típust is megjelölt azzal, hogy a Kbt. 58. § (7) bekezdése alapján egyenértékű termékkel is ajánlatot lehet tenni. A felhívásban eszközspecifikációban előírtakon felüli többlet műszaki követelményeket is meghatározott a táblához tartozó, szállítandó audio rendszer és matematikai eszköztár vonatkozásában. Ajánlatkérő az interaktív táblával kapcsolatosan mind a felhívásában, mind a dokumentációban részben a Kbt. 58. § (3) bekezdés b) pontja alapján teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeket határozott meg, a műszaki megfelelőség vonatkozásában nem hivatkozott olyan kötelező szabványt, műszaki előírást, jogszabályt, környezetvédelmi jellemzőt, amelynek az érvényesen megajánlható eszköznek meg kellene felelnie. A beszerezni kívánt interaktív tábla, mint kommunikációs eszköz tipikusan olyan műszaki berendezés, amely általánosan megfogalmazható műszaki paraméterek rögzítésével az ajánlatkérő megfelelően meghatározhatja a beszerzési igényét. Az érintett termékpiacon számos gyártó által készített eszköz
16
van forgalomban, különböző gyártmányú és típusú termékek műszaki jellemzőiből, felhasználásuk céljából adódóan kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek egymástól. Nem vitásan ajánlatkérő a felhívásában a beszerzés tárgyának meghatározásában konkrét gyártmányú és típusú eszközt is megjelölt, ugyanakkor megállapítható, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírását olyan részletességgel határozta meg, hogy annak alapján biztosított volt egyenértékű termék érvényes megajánlásának lehetősége, az egyenértékűségi vizsgálat műszaki szempontjai. A rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az sem volt minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felhívásban rögzített többlet követelmények meghatározásával az ajánlatkérő kizárta volna az érvényes ajánlattétel lehetőségét más, nem a megjelölt konkrét gyártmányú és típusú eszközzel. Ezzel ellentétes tényadatot a kérelmező sem mutatott be. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás II.2.1) pontjában rögzített műszaki jellemzők előírásával az ajánlatkérő nem sértette meg sem a Kbt. 49. §-át, sem a Kbt. 58. § (7) bekezdését. A jogorvoslati kérelem 3./ eleme alapján a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen hivatkozott-e az ajánlati felhívás III.2.1) 2) pontjában a Kbt. 62. § (1) bekezdésében előírt kizáró okokra. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a 3./ kérelmi elem alapos. A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erőforrást nyújtó szervezet a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el; b) az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §] teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtében elkerülhető lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minősüljön vagy elérhető lett volna, hogy kedvezőbb legyen az ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálása, illetve a részvételi jelentkezésének 123. § (4) bekezdése, 130. § (6) bekezdése, 136/A. § (2) bekezdése, 157. § (3) bekezdése vagy 204. § (5) bekezdése szerinti rangsorolása. A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra. A Kbt. 44. § (1) bekezdése kimondja, hogy e fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények
17
elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik. A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [43. § (1) bekezdés] a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó. A Döntőbizottság tényszerűen megállapította, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok vonatkozásában az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban közzétett, illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmények eltérő, ellentmondásos hivatkozást tartalmaznak. A TEDadatbankban közzétett hirdetmény a 15 % feletti értékben bevonni kívánt alvállalkozókkal, a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény a 10 % feletti értékben bevonni kívánt alvállalkozókkal kapcsolatosan hivatkozott a kizáró okok hatálya alá tartozás feltételeire. A Kbt. irányadó szabályai alapján a hirdetmény közzétételéhez fűződhetnek joghatások. Mivel a jelen eljárást megindító hirdetményt nem Közbeszerzési Értesítőben, hanem az Európai Unió Hivatalos Lapjában kellett közzétenni, joghatályos szövegnek kizárólag a TED-adatbankban megjelent hirdetmény szövege tekinthető. Figyelemmel arra, hogy a TED-adatbankban megjelent hirdetmény III.2.1) 2) pontjában az ajánlatkérő nem a Kbt. 62. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően határozta meg a részvételi feltételeket, a Döntőbizottság megállapította, hogy e részében a felhívás jogsértő. Nem fogadható el az ajánlatkérő azon érvelése, amely szerint az eltérés rajta kívül álló okokból bekövetkezett elírás, hiba következménye, mivel az ajánlati felhívás jogszerűségéért az ajánlatkérő felel, másrészt adott volt a lehetőség ajánlatkérő számára, hogy a közzétett hirdetmény helyes tartalmát ellenőrizze, a jogsértő helyzetet kiküszöbölje. A jogorvoslati kérelem 4./ elemében a kérelmező a jogsértést abban jelölte meg, hogy az ajánlatkérő jogsértően határozta meg a felhívás III.2.3) M.1.1. pontjában előírt alkalmasságot igazoló referenciát. A vizsgált előírásában az ajánlatkérő az igazolható referencia vonatkozásában előírta, hogy a megadott tárgyú és értékű áruszállítás csak akkor vehető figyelembe, ha a teljesítés TIOP-pályázat keretében valósult meg. A Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a
18
szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével). A Kbt. 69. § (2) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. fent ismertetett rendelkezései alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevők alkalmasságáról meggyőződni, ennek érdekében a törvényben biztosított keretek között az ajánlatkérő feladata azt megállapítani, hogy az ajánlattevővel szemben milyen követelményeket támaszt, és azt milyen módon kéri igazolni. A Kbt. 69. § (3) bekezdése határozza meg azokat a korlátokat, amelyeket az ajánlatkérőnek az alkalmasság feltételeinek megállapításakor be kell tartania. A Kbt. az alapelvekkel összhangban azt a korlátot állítja az ajánlatkérő elé, hogy a kért adatokat és tényeket úgy határozza meg, hogy azok a közbeszerzés tárgyára vonatkozzanak, a kritériumokat legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig írhatja elő. Az alkalmatlanság oka csak olyan körülmény megléte vagy hiánya lehet, amely szükséges a szerződés teljesítéséhez, és csak olyan mértékben, amely a beszerzés becsült étékével arányban áll. Az ajánlatkérő nem határozhat meg olyan alkalmassági feltételt, amely eleve túlzott elvárást jelent a beszerzés szükséges mértékéhez képest, és indokolatlanul szűkíti a versenyt a potenciális ajánlattevők között. Ajánlatkérő az előírásának jogszerűségét azzal indokolta, hogy a konkrét beszerzése speciális finanszírozási konstrukcióban, európai uniós forrásból valósul meg. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a referenciamunka körében az alkalmasság meglétéhez annak igazolása szükséges, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyában hasonló műszaki tartalmú, a becsült értéknek megfelelő, hasonló értékű teljesítést szerződésszerűen elvégzett, amellyel igazolja azt, hogy alkalmas az adott tárgyban a szerződés teljesítésére. Az alkalmasság minimumfeltételét a referenciák vonatkozásában is úgy kell meghatározni, hogy az a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű legyen. A beszerzés fő tárgya árubeszerzés, informatikai eszközök szállítása, kapcsolódó szolgáltatásként az
19
üzembe helyezés, az eszközök használatának oktatás. Az ajánlatkérő a felhívásban illetőleg a dokumentációban, a szerződéstervezetben speciális teljesítési feltételt nem határozott meg, utalt a Kbt. általános előírásait, a Kbt. 305. §-ában foglalt finanszírozási feltételekre, a beszerzés szállítói finanszírozási konstrukcióban valósul meg. E feltételek nem tartalmaznak olyan specifikumot, amely alapján a jogszerűen igazolható referenciák körét az ajánlatkérő indokoltan szűkíthette volna, jogszerűen kizárhatta volna az egyéb szállítási szerződéses teljesítéseket. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő szigorú adminisztrációs és elszámolási feladatokra alapított indokait. Figyelembe véve a konkrét közbeszerzési eljárás adatait is, nyilvánvaló, hogy az M.1.1. műszaki, illetőleg szakmai alkalmassági minimumkövetelményként kizárólagosan előírt TIOP-pályázatban teljesített referencia értéke a szerződés teljesítéséhez ténylegesen nem szükséges és aránytalan feltétel. Erre tekintettel az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdését megsértve korlátozta a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságot igazoló referenciák körét egy konkrét pályázati konstrukcióra, indokolatlanul szűkítette a potenciális ajánlattevői kört. 5./ A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a felhívás III.2.3) M.2. pontjában előírt alkalmassági követelményt és igazolási módot, és az alábbiakat állapította meg. A kérelmező arra alapította a jogorvoslati kérelmét, hogy az ajánlatkérő a teljesítésbe bevonni szükséges szakemberek vonatkozásának jogsértően nem határozott meg olyan minimumkövetelményt, amely vonatkozásában a képzettség és végzettség, valamint az önéletrajz tekintetében kifejezett igazolási módot írt elő. A Kbt. kógens szabályozási keretei között az ajánlatkérő joga és feladata megállapítani, hogy az ajánlattevővel szemben milyen követelményeket támaszt, és azt milyen módon kéri igazolni. A szabályozás jellegéből, a Kbt. 69. § (2) bekezdéséből következik az is, hogy ajánlatkérő csak olyan tény, adat igazolását kérheti a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében, amelyre vonatkozóan a felhívásában alkalmassági feltételt támasztott. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő teljesítésbe 2 fő telepítő/szerviz szakember, valamint 2 fő oktató szakembert köteles bevonni. Az alkalmasság igazolási módjaként előírta a szakemberek képzettségének, végzettségének ismertetését, az igazoló okiratok, valamint a szakmai önéletrajz becsatolását. A Döntőbizottság osztotta a kérelmező azon álláspontját, mely szerint az ajánlatkérő nem határozta azt meg, hogy pontosan milyen képzettségű, végzettségű szakember felel meg az alkalmassági minimumkövetelményben előírtaknak, milyen képzettségű és végzettségű szakemberrel igazolható az ajánlattevő alkalmassága. Az
20
alkalmasság igazolásának módja körében kifejezetten képzettség és végzettség vonatkozásában írta elő az igazolás becsatolását, ezzel szemben az alkalmassági feltétel meghatározásából egyértelműen és kétséget kizáróan nem állapítható meg azt, hogy a telepítő/szerviz és az oktató szakembernek konkrétan milyen végzettséggel, képzettséggel kell rendelkeznie. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (2) bekezdését, mert a felhívásában olyan igazolási módot írt elő, amelyhez kapcsolódóan nem határozott meg alkalmassági feltételt. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva az érdemi vizsgálat körében a megalapozatlan részeiben a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a jogorvoslati kérelem megalapozott részei vonatkozásában a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, a Kbt. 340. § (4) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérő ajánlati felhívását és az azt követően meghozott döntéseit. A Döntőbizottság további jogkövetkezményként bírság alkalmazását nem tartotta indokoltnak, figyelemmel a közbeszerzés becsült értékére és a jogsértés reparálhatóságára. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság figyelembe vette, hogy - az igazgatási szolgáltatási díj mértékén felül - a jogorvoslati eljárás során a kérelmező nem jelölte meg és nem igazolta összegszerűen a költségigényét. A határozat nem érdemi (megszüntető) rendelkezése(i) elleni külön jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 345. § (1) bekezdése, a határozat érdemi rendelkezése(i) bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése szerint a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi/kérelmezői szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne. Amennyiben a felperes/kérelmező belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése szerint a Fővárosi Bíróság illetékes.
21
A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2011. november 16. Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
Juhász Márton sk. közbeszerzési biztos
Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. PC-BOX Számítástechnikai Kft. (6722 Szeged, Mérey u. 12.) 2. Dr. Kovács P. Zoltán ügyvéd (1054 Budapest, Hold u. 21.) 3. Konkoord Kft. (9023 Győr, Fehérvári út 17/b.) 4. Mentor Computer Kft. (3418 Szentistván, Fazekas út 13/A.) 5. Professional Computer Kft. (3100 Salgótarján, Kővár u. 1.) 6. CTS Informatika Kft. (4029 Debrecen, Maróthy Gy. u. 5-7.) 7. Freedom-Tech Informatika Kft. (1063 Budapest, Szinyei Merse u. 10.) 8. Wattmester Kft. (1033 Budapest, Vörösvári út 103-105.) 9. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 10. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11. Irattár
